Nívós cégek 2008-ban

TOLNAI

Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

9. évfolyam 6. szám

A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági havilapja

2008. június

Nívós cégek 2008-ban

Fotó: Nagy Ágnes

Kistérségi szerkezetûvé alakul át a kamara

A

Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nívódíját – a képen balról jobbra – a Produktor Kft. képviseletében Baricz Attila, az Elektrolit Kft. nevében Sebestyén

Gyula, a Paksi Ipari Park Kft. képviseletében Bende Tibor korábbi és dr. Sztruhár Sándor jelenlegi ügyvezetõ együtt, a Ritt 2000 Kft.-nek járó szobrocskát pedig Rittinger

Hitelkonstrukciók a kamaránál Ha beruházna, fejlesztene, vagy csak likviditási gondokkal küzd, ha induló tõke kellene, de sehol sem hitelképes, mert még kezdõ vállalkozó, esetleg régebb óta a piacon van, azonban most nagy összegû forgóeszközre lenne szüksége, forduljon a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamarához. Horváth Krisztina irodavezetõ – elõzetes idõpont-egyeztetés után – segít az Ön cégének leginkább megfelelõ hitelkonstrukciót kiválasztani. A mikrohitel a beru-

házni szándékozó kezdõknek, a Széchenyi Kártya a nagy összegû forgóeszközre szorulóknak, a Kézmûves Hitel kisebb likviditási gondokkal küzdõknek nyújthat megoldást. További információ a 74/411–661-es telefonszámon kérhetõ. A hitelkonstrukciókról részletes leírást találhat honlapunkon (www.tmkik.hu) a Kamaránál igényelhetõ hitelkonstrukciók menüpontban. Júniustól megjelent a Széchenyi Kártya II. a részletekrõl lapunk 16. oldalán tájékozódhat.

Kamarai Családi Nap Idõpont: 2008. augusztus 30. szombat Helyszín: Bikács Zichy Park Hotel Részletes program és jelentkezési lap augusztustól letölthetõ honlapunkról

Márton vehette át a május végi küldöttgyûlésen. Az eseményen tartott beszámolójában dr. Fischer Sándor elnök elmondta: idén a kistérségi kamarai önkormányzatok

létrehozása, és a szakképzés átalakítása lesz a legnagyobb kihívás. Ez utóbbihoz már jogosítványokat is kapott a szervezet. Részletek lapunk 3–4. oldalán

Figyelem törölhetik vállalkozását! Automatikusan törlik az egyéni vállalkozókat, ha június 30-ig nem tesznek eleget azon kötelezettségüknek, hogy a TEÁOR számok változása miatt módosítsák igazolványukat. Ugyanez igaz a társas vállalkozásokra is. Akár törölheti is a Cégbíróság azokat a 2006. július elseje elõtt létrejött cégeket, amelyek nem módosítják társasági szerzõdésüket a határidõig, de bírságra feltétlenül számíthatnak!

Szakképzés: több mint nyolcszázmilliót kap a régió Már pályázhatnak tanulóképzésben résztvevõ vállalkozások és szakképzõ intézetek beruházásra, technológiafejlesztésre. A Regionális Fejlesztési és Szakképzési Bizottság szekszárdi ülésén ugyanis döntött a kiírásokról. Részletek lapunk 9. oldalán

2008. JÚNIUS TOLNAI KAMARA 2 Tolna megye gazdasági Alacsony beruházási kedv, mutatói ágazatonként tovább romló mutatók A Tolna megyei beruházások aránya az országos átlag felét sem érte el tavaly, de az ipari termelés is alig volt több mint ötven százalék – szögezte le dr. Fischer Sándor elnök, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara idei küldöttgyûlésén. Az elnök elmondta: bár Tolna megyében bõvült az ipari termelés, a hat-hét százalék körüli növekedéssel is az országos átlag alig több mint felét érte el a térség, és ezzel a hetedik legalacsonyabb értéket produkálta. Jelentõsebb mértékben, 6,8 százalékkal pedig csak a belföldi eladások aránya bõvült, az export 1,8 százalékos javulása elenyészõ. A megyében az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a régiós száztizenhárommal, illetve az országos százhuszonhárommal szemben mindössze százkettõ. Ezek nagy része – hetven százaléka – ráadásul egyéni vállalkozó. Tolnában 38,7 milliárd forint értékû beruházás valósult meg 2007-ben, ez egy fõre levetítve azonban nem éri el a hazai átlag

felét sem. Meghatározó fejlesztések – harminc százalék – elsõsorban a villamosenergia-, gáz-, gõzés vízellátás szektorában mutatkoztak, ezt követte a mezõgazdaság tizenöt, a feldolgozóipar tizenkettõ, a posta és távközlés pedig tizenegy százalékkal. Az alkalmazásban állók száma a verseny- és a közszférában is csökkent. Elõbbiben 3,7 utóbbiban 9,2 százalékkal. A munkavállalók több mint hatvan százaléka fizikai foglalkozású, és nyolcvankét százalékuk a versenyszférában dolgozik. Az álláskeresõk aránya 11, 9 százalék. A legnagyobb gond az, hogy közülük szinte minden második nyolc általános, vagy annál is alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. A diplomások aránya négy százalék. Összességében elmondható, hogy a megye gazdasági mutatói tovább romlottak – szögezte le dr. Fischer Sándor. Majd hozzátette: a kamara a szolgáltatásokkal tud ebben a nehéz helyzetben tagjai segítségére sietni. Ezen a téren a tavalyi esztendõ sikeresnek mondható.

Villamosenergia-, gáz-, gõz- és vízellátás kibocsátása 6,7%-kal emelkedett; Feldolgozóipari termelés 4,6%-kal bõvült, hat gazdasági ágban bõvült, ötben csökkent a termelés: Élelmiszeripar 16%-os növekedés Villamos gép, mûszer gyártás 9,6%-os növekedés Nagyarányú, 18,2%-os termelés visszaesés a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártásában! Folytatódott a termeléscsökkenés a textília, textiláru gyártása területén 2,8%. Építõipar Az építõipari termelés jelentõsen, csaknem 20%-kal esett vissza; Mindkét építményfõcsoport teljesítménye visszaesett: Épületek építése 21,9%-kal Egyéb építmények kivitelezése 17%-kal A megfigyelt megyei vállalkozások 19,2 milliárd forintot kitevõ építõipari teljesítménye az országos átlag 1,4%-a! Az egy lakosra jutó 80 ezer forint bruttó termelési érték az országos átlag 60,5%-a! Idegenforgalom A vendégszám 0,6%-kal, a vendégéjszaka szám 3,8%-kal csökkent; Nagyobb mértékû csökkenés a belföldi vendégforgalomban volt tapasztalható, a külföldi vendégek közül a Németországból érkezõk száma a meghatározó, az osztrák, szlovák és román turista mellett; A megyébe érkezõk 66%-a szállodákban, 8%-uk üdülõházakban, 15%-uk panziókban, 6% ifjúsági szállókon, 3, illetve 2%-uk turistaszállásokon és kempingekben szállt meg.

GOP-2008-1.3.2 Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erõsítése A pályázat célja

Elszámolható tevékenységek

A konstrukció célja a közvetlenül hasznosuló K+F tevékenység erõsítése és feltételeinek megteremtése vállalati K+F kutatóhelyek létesítésével, illetve bõvítésével; a K+F intenzív befektetések és kutató munkahelyteremtés ösztönzésével.

Jelen pályázati konstrukció kapcsán az alábbi tevékenységekre lehet pályázni: Alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsõdleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvetõ lényegérõl és a megfigyelhetõ tényekrõl, bármiféle felhasználási célkitûzés nélkül. Alkalmazott kutatás: új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve jelentõs javulást eredményezzen a már meglévõ termékekben, eljárásokban és szolgáltatásokban. Kísérleti fejlesztés: az alkalmazott kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz az új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások tervezése (ide tartozik a kereskedelmi fel-

A pályázók köre Jelen pályázati konstrukcióra a devizajogszabályok alapján belföldinek minõsülõ, Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel bíró, jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társaságok pályázhatnak feltéve, hogy: – kettõs könyvvitelt vezetnek – nem tartoznak az EVA hatálya alá; Jelen pályázati konstrukcióra nonprofit gazdasági társaságok nem pályázhatnak.

használásra nem kerülõ prototípus elkészítése is). a.) A projekt keretében létrehozott új munkahelyeken foglalkoztatott kutatók, fejlesztõk, technikusok és egyéb kisegítõ személyzet tekintetében a munkaszerzõdés szerinti alapbér és járulékai, a projektben való foglalkoztatás arányában; b.) új eszközök és felszerelések vételára c.) harmadik féltõl piaci áron megvásárolt mûszaki tudás és szabadalmak és egyéb szellemi termékek, kísérleti fejlesztés bekerülési értéke d.) anyagköltségek, amennyiben azokat a kutatás-fejlesztési tevékenységhez veszik igénybe. A támogatás mértéke és összege A támogatás formája mûködési támogatásnak nem minõsülõ, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás.

Jelen pályázati konstrukció keretében igényelhetõ támogatás összege minimum 200 000 000 Ft, maximum 1 500 000 000 Ft. A projekthez nyújtható támogatás mértéke nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 40%-át. A projekthez nyújtható támogatás mértéke – alapkutatás esetén maximum 100% – alkalmazott kutatás esetén maximum 50% – kísérleti fejlesztés esetén maximum 25% lehet. A saját forrás legalább a projekt összköltségének 10%-át kell, hogy elérje. A pályázat benyújtásának határideje A pályázatok benyújtása 2008. augusztus 15-tõl 2008. december 1-jéig lehetséges.

A pályázatokról további információ kérhetõ a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési kabinet projektmenedzsereinél. Hornok Jenõ kabinetvezetõ; Erõs Rajund projektmenedzser, 74/411-661; E-mail: [email protected] E-mail: [email protected].

TOLNAI KAMARA

2008. JÚNIUS

3

Kistérségi kamarai önkormányzatok és szakképzési reform

Fotók: Nagy Ágnes

A szervezet vezetõségének több éves munkája mostanra több területen is beérett

Az idei év egyik legfontosabb feladata a kistérségi kamarai önkormányzatok létrehozása, hiszen így élõbbé tehetõ a kapcsolat a megyeszékhelytõl távolabb lévõ vállalkozásokkal is. Ugyanakkor a szakképzés átalakításában is oroszlánrészt kapott a kamara. – mondta dr. Fischer Sándor a küldöttgyûlésen elhangzott beszámolójában. A kistérségi kamarai önkormányzatokról szólva az elnök elmondta: a tagok székhely szerint sorolódnak majd valamely térséghez. Mivel helyben látják leginkább a vállalkozások, hogy milyen lehetõségeik vannak, és milyen problémákkal kell megküzdeniük, helyben tartanak majd taggyûléseket, és választanak maguk közül elnököt, valamint négy elnökségi tagot. Az õ feladatuk lesz a kistérségi gazdaságfejlesztési projektek generálása, kapcsolattartás a helyi önkormányzatokkal, hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel, és nem utolsó sorban a tagvállalkozásokkal. Egy-egy térség vezetõsége pedig szerepet kap a megyei elnökségben, így biztosítva lesz, hogy földrajzi távolságtól függetlenül minden terület egyforma súllyal képviseltesse magát a döntéshozatalban. Dr. Fischer Sándor leszögezte: az idei év másik nagy kihívása a szakképzés átalakításának elõkészítése lesz. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságban a kamara is jelentõs szerepet kapott, így részt vesz a vállalkozások igényeinek felmérésében, illetve azon döntések meghozatalában, miszerint a 2009/2010-es tanévtõl a bizottság meghatározhatja, melyik iskola milyen szakmákat indíthat el, és hány fõt iskolázhat be. A végsõ cél,

hogy a számtalan egyeztetés és felmérés eredményeként a szakképzés végre a piaci igényekhez igazodjon. Újdonságnak tekinthetõ a kistérségi finanszírozási rendszer is, amelyrõl idén döntött az elnökség – tette hozzá dr. Fischer Sándor. A cél a kevésbé elõnyös helyzetû kistérségek elmaradottságának leküzdése, a szociális és társadalmi összetartás erõsítése, közös érdekvédelmi törekvések elõsegítése. Ennek értelmében a kamara anyagilag támogatja azokat a közhasznú szervezeteket, egyesületeket, valamint az általuk létrehozott konzorciumokat, társaságokat, amelyek ezeknek a céloknak megfelelõ pályázaton támogatást nyertek el, és amelyben a kamara, vagy annak legalább ötven százalékos tulajdonában álló szervezet projektmegvalósítóként vagy koordinátorként részt vesz. A rendelkezésre álló forrásról minden évben február 20-ig határoz az elnökség, az elõzõ naptári évben beérkezett kamarai tagdíjak öszszegei alapján. A vállalkozások székhelye szerint kistérségenként összegezett tagdíj tíz százaléka a tagozatok döntése alapján kiegészülhet a tagozati keret legfeljebb húsz százalékával. A program várható keretösszege 300 000 – 1 000 000 Ft kistérségenként. A támogatás formája vissza nem térítendõ. Az elnök felhívta a figyelmet arra, ezeket a kezdeményezéseket alapozta meg a szervezet vezetõségének 2007. évi munkája, amely során megkezdõdött a kistérségekkel való együttmûködés elõkészítése. Szekszárd és Tolna körzetében Béres Vilmos és Szûcs István vállalták fel a kapcsolatok elmélyítését. Közremûködtek a Szekszárdi Ipari Park fejlesztésében, aktívan részt vettek a Tanácsadó testületben, illetve az autóipari klaszterben. Bonyhádon a gazdaságfejlesztési program továbbvitelén dolgozott Frey József, Tamásiban pedig a kistérségi társulással erõsödött a kapcsolat Futár Rajmund közremûködésével, és megkezdõdött egy közös fejlesztési projekt kidolgozása. Paks körzetében Somogyvári Gábor révén érdemi együttmûködés indult a Duna-Mecsek Alapítvánnyal, illetve a kamara aktívan támogatta az erõmû élettartamhosszabbítását. Brauer János és

A kistérségek vezetõi maguk választanak elnököt, aki helyet kap a megyei vezetésben is

A vállalkozók véleményéhez igazítva alakítják át a szakképzést a régióban dr. Beréti Zsolt közös munkájaként pedig Dombóváron partnerként mûködik közre a szervezet egy beszállítói mintaprogram létrehozásában. Dr. Fischer Sándor hozzátette: a kamara nyitott a régió felé is. Októberben létrejött a Regionális Kamarai Szövetség. A három szervezet közös regionális újságot ad ki, tagjaik számára közös Regionális Minõség Díj rendszert hoztak létre, együttmûködnek rendezvények, pl. üzletember találkozók szervezésében és lebonyolításában, közösen vesznek részt regionális és más szintû pályázatokon, és partnerek a déldunántúli régióban folytatandó képzések, szakképzési tanfolyamok lebonyolításában is. Az elnök végül leszögezte: a jól mûködõ szolgáltatásokat, mint a mesterképzés, a szakképzés, a pá-

lyázatírás, a Széchenyi Kártya vagy a mikrohitel, a jövõben is folytatni kívánja a szervezet, de kiegészíti egy rendezvénysorozattal is, amelynek célja, hogy a vállalkozók elismert gazdasági szakértõktõl tájékozódjanak lehetõségeikrõl, jelenlegi és várható piaci folyamatokról. Az elõadássorozat idén áprilisban indult Profit Akadémia címmel. A kommunikáció és az aktív információáramlás nélkülözhetetlen fegyver a cégek számára, ezért érdemes minden, a kamara által kínált eszközzel élni. Olvasni a havilapot, a honlapot, feliratkozni a hírlevélre, bejelentkezni az üzlet a hálón weboldalra, résztvenni a rendezvényeken illetve nyomon követni a megyei sajtóban megjelenõ, a vállalkozások eredményes mûködéséhez elengedhetetlenül szükséges információkat.

TOLNAI KAMARA

4

2008. JÚNIUS

Nívós vállalkozások Tolnában 2008.

A Nívódíjat Sebestyén Gyula cégvezetõ vette át

Az elismerést Bende Tibor korábbi és dr. Sztruhár Sándor jelenlegi ügyvezetõ együtt vette át

ELEKTROLIT KFT. – Szekszárd

Paksi Ipari Park Kft. – Paks

Kézmûipari tagozat

Szolgáltató tagozat

A vállalkozás 1994-ben alakult hat fõvel, ma már negyvenkét embernek biztosít munkalehetõséget. Az Elektrolit Kft. ipari létesítmények (gyárak, üzemek), iskolák, intézmények, lakások, irodaházak, garázsok, mélygarázsok villanyszerelési, egyéb elektronikai szerelési munkálatainak kivitelezésével foglalkozik. Céljuk és hosszú távú stratégiájuk a mûszakilag legjobb, megfelelõ, minõségi termékek beszerelése, forgalmazása, ésszerû újdonságok beépítése, bemutatása

a kereskedelmi partnereknek. Fõ szempont a vevõi elégedettség, amelyet az elvégezett munkák, referenciák is tanúsítanak. A vállalkozás 2002. év óta ISO 9001:2001 szabvány szerint mûködik, a dinamikusan fejlõdõ cég folyamatosan igyekszik megfelelni a szakma és a kereskedelmi partnerek igényeinek, a piaci kihívásoknak. A tanulóképzésben is tevékenyen részt vesznek, jelenleg tizenhárom fiatal szerezheti meg náluk gyakorlati ismereteit.

A cég 1997 óta a régió egyik legsikeresebb ipari parkját üzemelteti. A harminchat hektáros kiépített infrastruktúrával rendelkezõ területre az elmúlt években több, mint nyolcmilliárd forint értékû angol, német, magyar és olasz mûködõ tõke érkezett, melyek együttes, éves árbevétele 2007-ben meghaladta a tizenegymilliárd forintot. A tizenhét betelepült cég foglalkoztatottainak száma 426 fõ. A jövõben tervezett fejlõdés egyik alappillére a térség kis- és kö-

zépvállalkozásait szolgáló inkubátorház felépítése jelentheti. A Paksi Ipari Park Kft. fõ tevékenységként vállalja fizikai infrastruktúra kiépítését, támogatja a betelepült vállalkozások piaci tevékenységét az általuk kért szolgáltatásokkal – mûszaki-, pénzügyi, és marketing tanácsadással, munkaerõ-közvetítéssel, képzéssel, területõrzéssel pályázatírással vagy engedélyeztetési eljárással – és foglalkozik befektetés szervezéssel is.

A Nívódíjat a cég nevében Baricz Attila ügyvezetõ vehette át

A Nívódíjat Rittinger Márton tulajdonos vette át

PRODUKTOR ’99 KFT. – Bonyhád

RITT 2000 Kft. – Bonyhád

Ipari tagozat

Kereskedelmi tagozat

A vállalkozás 1999-ben alakult. Induláskor huzalszikra-forgácsolást végzett bérmunkában, majd 2000 óta vált fõtevékenységgé a szerszámkészítés A cég egyedi megrendelésekre készített minõségi termékek gyártását tûzte ki célul, jelenleg az alábbi szerszámokat készítik: hidegalakító, lyukasztó, hajlító, mélyhúzó, kivágó- szerszámok, valamint mûanyag fröccsöntõ szerszámok. A megrendelt szerszámok számítógépes tervezése is helyben

történik, több igen komoly, nemzetközileg is elismert céggel áll kapcsolatban a vállalkozás, mint a MEVACO Kft., A.O. Smith Kft., BHG-ASZ Kft., GESTAMP Hungária Kft., vagy a Momert Rt. A vállalkozás a folyamatos technológiafejlesztés mellett kötelezte el magát, igazodva a piaci igényekhez. A gyártóberendezések fejlesztése maga után vonta a tervezõi programok fejlesztését, bõvítését is, melyek segítségével egy stabil, versenyképes vállalkozás jött létre.

A tulajdonos vállalkozási tevékenységét 1982-ben egy negyven fõ befogadására alkalmas vendéglátóegységgel kezdte, majd kilenc évvel késõbb megnyitotta kapuit a Hotel Rittinger. Jelenlegi méretét 1995-ben nyerte el, ekkor a kiadható szobák száma huszonkilencre emelkedett. A vállalkozás éttermi vendéglátást, illetve menüs étkeztetést is vállal, de a szálloda szintén alkalmas céges rendezvények, konferenciák lebonyolítására. A közelmúltban indult Party-service szolgál-

tatás révén külsõ helyszíneken is meg tudnak jelenni. A cég fejlõdése töretlen. A konyhatechnológiai korszerûsítésnek köszönhetõen garantálják a stabil minõségû szolgáltatást. A hotelban megújult a vizes és szociális blokk is, kicserélték a berendezéseket, a szobák pedig már klimatizáltak. A vállalkozás fennállása óta aktívan részt vesz a tanulóképzésben, jelenleg is öt szakács, négy pincér és két vendéglátó-eladó sajátítja el itt gyakorlati ismereteit.

TOLNAI KAMARA

2008. JÚNIUS

5

Egy arc a gazdaságban...

Fotók: Nagy Ágnes

Nagy Tibornak a munkája a hobbija

Nagy Tibor a gasztronómia és a vendéglátás szerelmese. Azt vallja, ezt a hivatást csak szívvel-lélekkel lehet ûzni. Harminc éve vállalkozó és kezdetek óta elnökségi tagja a kamarának. Nagy Tibor eredeti szakmája villanyszerelõ mester. Amikor megszülettek a gyermekeik, feleségével úgy gondolták, kereset-kiegészítésként érdemes lenne valamibe belefogni. Eleinte kisiparosként dolgozott, majd átváltott a használtcikk kereskedésre. Mint mondja, a mûszaki árukra a határnyitás elõtt igen nagy volt a kereslet. Ma már kevésbé jövedelmezõ ez az ágazat, de kispénzû emberek továbbra is vannak, így vevõ mindig akad. Idõvel létrejött a Polip betéti társaság, és ahogy a cég neve is sejteti, tevékenységük sokrétû. A szekszárdi használtcikk-kereskedés mellett a piactéren is nyitottak egy pecsenyesütõt, illetve Domboriban egy házias ételeket kínáló büfét. Itt májustól egészen augusztus végéig – a palacsintától a hot-dogon át egészen a gulyáslevesig vagy az egy-

tálételekig – mindent megtalálhat az éhes fürdõzõ. Nagy Tibor elmondta: nagyon régóta õk szervezik a karácsonyi és húsvéti vásárt is a megyeszékhelyen. Igazi családi vállalkozás a Polip Bt., alkalmazottaik csak szezonálisan vannak. A cégvezetõ a kamara elnökségében is kezdetek óta szerepet vállal. Tagja a vendéglátó és idegenforgalmi országos kollégiumnak, illetve az országos és megyei jelölõbizottságnak is. Mint mondja, a vendéglátásban végzett munkájuk nem feltétlenül látványos, hiszen elsõsorban a törvények és az etikai kódex véleményezésében voltak jelen. Hozzátette: érezhetõ már az idegenforgalom fellendítését célzó erõsebb marketing a megyében, és Szekszárdon is, de a vendéglátósok helyzete továbbra sem könnyû. Különösen a hatóságok állandó ellenõrzései, sokszor irreálisnak nevezhetõ bírságai, illetve a jogszabályi változásokból adódó állandó kiadások, nehezítik a mindennapokat. Ezt a szakmát muszáj szeretni, szívvel-lélekkel kell csinálni, mert csak így tud kitartani az ember. Nagy Tiborra ez igaz is, hiszen nem csak munkája, a hobbija is a gasztronómia. Az Ínyenc Klub vezetõségi tagjaként elõfordult már, hogy kilencszáz embernek kínált ízletes ételt. A csapat az országot járva számos rangos helyen megfordult Magyarországon, de évente egy külföldi utat is szerveznek. Idén júliusban a felvidékre, a Tátrába látogatnak el. Felmerülhet a gondolat, hogyan lesz egy villanyszerelõ mesterbõl az ínyenc klub vezetõségi tagja; Nagy Tibor elárulta, évekig csinál-

Házias ételekbõl válogathat a fürdõzõ a dombori strandon

A használtcikkeket kínáló kisbolt Szekszárdon a Rákóczi utcában várja a vásárlókat ta a Tolna Megyei Rendõr-fõkapitányságon a büfét, ezalatt pedig szakács képesítést is szerzet. Kiváló oktatói voltak, akik nem csak sütés-fõzés fortélyait tanították meg neki, de meg is szerettették vele a gasztronómiát. A vállalkozó elmondta: neki munkája egyben a hobbija, mégis örül, hogy gyermekei nem léptek a nyomdokaiba. Küzdelmes élet ugyanis a vállalkozói lét. A legidõsebb fiú programozó, a középsõ pályázatíró

Pécsen, a legkisebb pedig még iskolás. Õ a sakkban mutatkozik rendkívül tehetségesnek. mácz

Nagy Tibor Használtcikk kereskedõ Polip Bt. 7100 Szekszárd, Rákóczi u. 12. Tel: 30/204-5582 E-mail: [email protected]

Dombori Tolna megye Balatonja Reális árak, kiváló vízminõség, kisgyermekek számára is vonzó strand és egyre több rendezvény. Így lehetne összefoglalni mivel várja a vendégeket az idei szezonban Dombori. Nagy Tibor elmondta, mióta megoldották a vízutánpótlást, azóta megfelelõ a víz minõsége. A Domboriért egyesület pedig rengeteget dolgozott azon, hogy a hely visszanyerje régi fényét. Virágos lett a központ, elbontották a strandot körbevevõ kerítést, kialakítottak egy pancsoló részt a gyerekeknek. Egyre több a külföldi és a hazai vendég is. Különösen népszerûek a rendezvények, mint a Dombori Nyári Fesztivál, vagy a halfõzõ verseny. Aki csak napfürdõzni, pihenni vagy sportolni vágyik, az is megtalálhatja számítását.

Kiváló a vízminõség, és számtalan rendezvény is várja a nyaralókat

TOLNAI KAMARA

6

2008. JÚNIUS

Dr. Parragh László nyílt levele

Fotók: Nagy Ágnes

„Semmilyen szél nem kedvez annak a hajósnak, aki nem tudja, melyik kikötõbe tart!” (Seneca)

Ma Magyarországon duális a politikai közeg és duális a gazdaság is. A politikai szembenállás rendkívül erõs, gyakorlatilag kettõs hatalom alakult ki (az önkormányzatok szintjén többnyire jobboldali, a kormányzat szintjén baloldali-liberális). Ez a megosztottság rányomja a bélyegét a döntéshozatali mechanizmusokra. Mindkét fél abban érdekelt, hogy az ellenfelét gyengítse, ezért az uniós pénzek, a fejlesztési döntések, és általában a gazdaságot befolyásoló kérdések esetében gyakorta háttérbe szorul a szakmaiság és az ország valós érdeke. Mindenki érzi, hogy a gazdaság körüli struktúrákat át kellene alakítani, ennek ellenére ez nem halad elõre, egyszerre van jelen a reformkényszer és a reformbarkácsolás. A reform, mint kifejezés, mára lejáratódott. Hiányzik a közmegegyezés. A kezdeményezések sorsa általában attól függ, melyik politikai erõ terjeszti elõ s többségben van e az adott döntéshozatali közegben. Így a hibás döntések is könnyedén keresztülmennek, a helyesek gyakran elvéreznek. Magyarországot különösen érinti, hogy drámai módon alakul át a világ, s ebben a világban nemzet nemzettel verseng, a gazdasági pozíciók újraformálódnak. Most kell megtalálni azokat a réseket, amelyekbe ebben az átalakuló világban be lehet férkõzni. Ezekben az években dõl el az is, hogy Magyarország sikeres tagja lesz-e az Európai Uniónak. A sikeresség nem képzelhetõ el a tartós növekedési pályára történõ átállás nélkül.

A gazdaságban lezajló fõbb folyamatok a következõk: érezhetõen lassul a mûködõ-tõke beáramlása, stagnál a beruházási kedv, erõsödik a dualitás, a nemzetközi tõkének való kiszolgáltatottság (a termelõeszközök 2/3-a nincs magyar kézben!). Növekednek a regionális (Baranya, Békés) és kistérségi különbségek, magas a monopolizáltság, GDP – GNI ollója nyílik, újabb cserearány romlás veszélye (pl. energia) fenyeget, és nem javul az államháztartási egyensúly. A belsõ piacot továbbá stagfláció jellemzi, a tervezettnél lassabban csökken az infláció, magasak az élõmunka terhei és általában magas az adószint, folyamatosan romlik a gazdaság teljesítõ- és versenyképessége, bizalmatlanság mutatkozik a gazdaságpolitika intézkedéseivel szemben. A duális gazdaságban egyszerre vannak jelen a dübörgõ multinacionális cégek és a túlélésért küzdõ mikro- kis- és középvállalkozások. Gazdaságunk rendkívül kiszolgáltatott és sérülékeny. A magyar export 80%-át többségi külföldi tulajdonú cégek állítják elõ, e teljesítmény 50%-át a TOP 25 cég, 10%-át önmagában az Audi produkálja. A TOP 100 cég adja az összes magyar hozzáadott érték felét, miközben az összes foglalkoztatottnak mindössze a 24,8%-át alkalmazza. Rendkívül alacsony a kutatásfejlesztési hajlandóság. Nagyjából 400-800 között van azon vállalkozások száma, amelyek érdemben végeznek K+F tevékenységet. A nemzetközi tulajdonú cégek K+F-jüket értelemszerûen az anyacégek megbízása alapján végzik, miként kutatási eredményeik hasznosításáról is általában külföldön döntenek. A gazdaság monopolizáltsága gyakorlatilag a rendszerváltáskor fennálló állapottal megegyezõ, ennek okán minden termelési költség (villany, gáz, telefon stb.) az uniós átlag felsõ harmadában van. A gazdaság szervezettsége az uniós környezethez viszonyítva gyenge. Érdemi párbeszéd a társadalommal, a gazdasági élet szereplõivel, a gazdasági kamarákkal nem alakult ki. Nem beszélhetünk reál-konvergenciáról. Az euró bevezetése csak azért „nem csúszik”,

mert nincs céldátumunk. Mindhárom jövedelemtulajdonos eladósodottsága (állam, lakosság, vállalkozások) folyamatosan nõ, ráadásul devizában, amelyet várhatóan növekvõ árfolyamkockázat terhel. A konvergenciaprogram eredeti célkitûzéseihez képest a növekedés kisebb, az infláció és az adóterhelés nagyobb. Nem kétséges, hogy a program következõ aktualizálásakor ismét negatívan kell módosítani a várakozásokat. Nincsen érdemi beruházás növekedés, következésképp nem teremtõdnek meg azok a kapacitások, amelyek a növekedés alapjait képezhetnék. Magas a körbetartozás a gazdaságban (ennek egyébként gyakorta az állam és az önkormányzatok a generálói). A korrupció nõ az országban. A vállalkozások tõkeellátottságát nem sikerült érdemben javítani. Gyenge a hatékonyság és a termelékenység, a kkv szektorban az uniós átlagnak mindöszsze ötöde. Alacsony az aktivitási ráta, a munkaerõ-kínálat szerkezeti problémái nem oldódnak. Középtávon érzékelhetõen beragadt az újraelosztás szintje, elmarad az adó- és járulékrendszer érdemi átalakítása, nõ az alapkamat. Fennáll a veszélye, hogy az uniós források egy része visszaáramlik a befektetõkhöz. Az uniós csatlakozásból fakadó jó néhány lehetõséget mára elmulasztottunk. A fenti problémákra nem születtek érdemi válaszok, nincsenek prioritások, nincs érdemi gazdaságpolitika. Amit gazdaságpolitikának neveznek, az nem más, mint a Pénzügyminisztérium fiskális szemléletû folyamatvezérlése. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számtalanszor – nemegyszer a nyilvános konfliktust is vállalva – felhívta a figyelmet: a folyamatok rossz irányba haladnak. Elmondtuk, mit és hogyan rontunk el. /Csökken a mûködõ-tõke beáramlás (2003. május 13.). Aggályaink vannak a választási ígéretek betarthatóságát illetõen, a fedezet nélküli béremelések felborítják a költségvetést (2004. november 9.). Hiányzik az átgondolt gazdaságpolitika és a prioritások (2005. január 13.). A jelen pályán nem lesz euró 2010-ben

(2006. március 8.); 2006-ban közel 10% lesz az államháztartás hiánya (2006. március 8.). A térség leglassabban fejlõdõ gazdasága leszünk (2006. március 8.). „Kiáltvány” a választások másnapján: strukturális reformokra van szükség, támogatjuk azokat! (2006. március 24.). A reformok szakmai elõkészítettsége gyenge, társadalmi elfogadottsága alacsony (2006. június 20.). A kiigazítás nagyrészt bevétel(adó-)-növelésre épül, nem elegendõ a kiadáscsökkentés, strukturális átalakítások kellenek (2006. július 11.). A konvergencia-program lehûti a gazdaságot, a felzárkózási folyamat megtorpan, növekedésre és az egyensúlyra egyszerre kellene figyelni (2006. augusztus 31.). Az ÚMFT és a konvergencia-program hatásai kiolthatják egymást („Újra elszúrjuk, csak most jobban!”). Az adóemelések különösen a KKV szektor fejlõdését hátráltatják./ Jelzéseink rendre figyelmen kívül maradtak. A most zajló folyamatok a következõ évtizedünket determinálják – egyértelmûen rossz irányban. Ma – álláspontunk szerint – a fõ probléma nem az, hogy elrontottuk a gazdaságpolitikát, hanem az, hogy újra elrontjuk. Magyarországnak máig nincsen olyan gazdaságstratégiája, amelyet a társadalom és a pártok közösen elfogadnának, és amely kijelöli a haladás irányát. Mozgástér, lehetséges kitörési pontok Ha összevetjük az ország hasznosítható erõforrásait, amelyek az 1995-ös (Bokros csomag) válság idején és ma állnak rendelkezésünkre, világosan kiderül, hogy a mozgásterünk lényegesen szûkebb. Akkor volt egy önálló gazdaságpolitikai pályalehetõségünk, egyszeri forint leértékeléssel, vámpótlék bevezetéssel, csúszó forint leértékeléssel – mára nincs. Annak idején 850 ezer munkanélküli volt az iparilag fejlett térségekben, Magyarország volt a multinacionális cégek befektetési célpontja, a „bezzeg-ország”. Késõbb gazdaságpolitikát építhettünk a belsõ fogyasztás élénkítésére. Kitörési lehetõség volt a privatizáció, eladtuk a közmûveket, ma már alig van „családi ezüstünk”. Ma egyetlen érdemi erõforrás-

TOLNAI KAMARA

2008. JÚNIUS

7

a magyar gazdaság állapotáról többletünk van, ez az uniós transzferek halmaza. Ezért nem véletlen, hogy ilyen kemény vita bontakozott ki a kérdésben. Az Európai Unióhoz hazánkat megelõzõen több körben, többen csatlakoztak. E csatlakozások tapasztalatai rendelkezésünkre állnak, tanulhatunk belõlük. Egyszerûsítve fogalmazhatunk úgy, hogy voltak, akik nyertesekké, voltak, akik vesztesekké váltak. A recept egyszerû volt: az ország erõforrásaihoz illeszkedõ prioritások meghatározása s ezek következetes végig vitele. Így jártak el az írek a szolgáltatások központba helyezésével – társítva hozzá a Társadalmi Gazdasági Megállapodást. (Persze elvesztegettek több mint 15 évet!) Az osztrákok autóipari klasztert és turizmust fejlesztettek – nagykoalíciós környezetben. A spanyolok Európa turisztikai központjává váltak – 16 évig ugyanazon kormány vezetése alatt. A vesztesnek tekintett görögök és portugálok ezzel szemben „betonba” tették a pénzt, alapvetõen infrastruktúrát fejlesztettek. GDP növekedésük 15 éven át 1% alatt maradt, az egy fõre esõ GDP-jük ma arányaiban alacsonyabb, mint a csatlakozás pillanatában volt. A mai napig nem tudott egyikük sem tartós növekedési pályára állni! Magyarország 2004 és 2006 között az uniótól kapott források 24%-át fordította közvetlenül gazdaságfejlesztésre (GVOP).

A jelenlegi tervek szerint a 20072013 közötti idõszakban azonban ez mindössze 10% lesz (GOP). Ha ehhez az összeghez számítjuk a turizmusfejlesztést és az önkormányzatok gazdaságfejlesztésre fordítható forrásait is, úgy a kapott pénzeknek összesen 17–18%-át fordítjuk gazdaságfejlesztésre. Ez tipikusan a görög vagy a portugál példa „másolása”. Számokban kifejezve 7 év alatt a kkv szektorba 430–440 milliárd forint jut – ennyi volt egyetlen év alatt az adónövekedés a gazdaságban a konvergencia-program miatt. A kiírási feltételek és a gazdaság duális szerkezete miatt a nagy cégek számára elérhetõ mintegy 640–650 milliárd Ft nagyobb részt kiáramolhat az országból. A gazdaságnak áttörésre van szüksége, amelyre az uniós források rendelkezésre állásával megvan a lehetõség, amellyel élni nem csupán lehetõség, hanem kötelesség, felelõsség is. Kiutat az jelentene, ha 2007-2013 között jelentõsen növelnék a hazai vállalkozások által fejlesztési és beruházási célokra közvetlenül felhasználható uniós forrásokat. Az áttörésre a lehetõségek akkor nyílhatnak meg, ha a növekedés hordozói között ott lesznek a hazai többségi tulajdonú cégek, köztük a KKV-k. A lecke fel van adva: vagy sikerül az uniós források beforgatása, vagy továbbra is ide-oda csapódik a gazdaság.

A választásokat követõen a kormányzat elõtt három feladat állt, amelyek sikeres megoldása esetén megindulhatott volna a reál-konvergencia: a költségvetés összeomlásának megakadályozása, a strukturális reformok koncepciójának kidolgozása, a reformok beindítása, az uniós források leghatékonyabb fölhasználása. Az elsõ feladatot sikerült teljesíteni, de hibás technikákkal. A gazdaság növekedése lelassult, és a lassulás tartósnak ígérkezik. A gazdaság körüli struktúrák átalakítása, a reformok véghezvitele elmaradt, az adórendszer átfogó átalakítása 2008-ban lekerült napirendrõl. Meggyõzõdésünk, hogy strukturális reformok nélkül nem lehet tartós és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, nem javítható a versenyképesség, ezek híján pedig az ország törvényszerûen marad le hosszabb távra. Ezt meg kell gátolni, aminek az a kulcsa, hogy a fõbb kérdéseket illetõen a politikai erõk között konszenzus alakul ki, a gazdaságpolitika pedig ennek rendelõdik alá. Erre csak akkor nyílik lehetõség, ha a politika és a gazdaság öszszefog, a reformokat pedig társadalmi párbeszéd, széles körû együttgondolkodás és együttmûködés alapozza meg. Illúzió azt hinni, hogy bármely oldal 2/3-os felhatalmazással képes e probléma teljes körû megoldá-

sára. Ez a többség ugyan jelentõs lépéseket tesz lehetõvé, de hamar elolvadhat. Ezért elengedhetetlen a társadalmi konszenzus! A közmegegyezés tehát közös érdekünk és közös felelõsségünk! Ha a politika ezt nem érti meg, és nem tudja, nem meri vállalni, akkor ennek nagy ára lesz, amely az országot fogja sújtani és évtizedekig terhelni. Magyarország perifériára süllyedése elkerülhetetlen lesz, ha rövid idõn belül nem sikerül néhány meghatározó kérdésben elõrelépni, ezek a következõk: – Valódi fékek és ellensúlyok kialakítása a politika „szavazatvásárló” gazdaságpolitikai lépéseinek megfékezésére. – Valódi párbeszéd a társadalomban és a politikában. – A közteherviselés átalakítása. – Az európai uniós források nagyobb részének gazdaságfejlesztésre, termelékenység javításra és tartós munkahelyteremtésre fordítása. – Érdemi, szakértelemmel rendelkezõ, a folyamatokat menedzselni képes kormányzás. – A gazdaság körüli struktúrák, elosztó rendszerek átalakítása a kihívások és a modern európai elvárások alapján: kormányzat, önkormányzatok, háttérintézményeik, nyugdíjrendszer, egészségügy, K+F és innováció, oktatás, képzés.

Ingyenes szakmai tanácsadás az új tulajdonossal rendelkezõ, nem újonnan alapított kisvállalkozások számára A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – az európai uniós finanszírozású Mentoring Business Transfer projekt magyarországi koordinátoraként – ingyenes szakmai tanácsadást nyújt olyan kisvállalkozások tulajdonos-vezetõinek, mely vállalkozásokban egy éven belül min. 50%os tulajdonváltás következett be. A 10 napos tanácsadás a következõ alapvetõ vállalkozói ismeretek átadását foglalja magában: koordinált „Támogatás a KKV-k számára – vállalatátadási tanácsadás” címû projektben, mely az egy éven belül tulajdonosváltáson átesett kisvállalkozásokat támogatja azáltal, hogy tulajdonos-vezetõinek ingyenes

szakmai tanácsadást nyújt. Az új tulajdonos-vezetõk igényeit figyelembe vevõ, 10 napos tanácsadás a következõ alapvetõ vállalkozói ismeretek átadását foglalja magában: stratégiai menedzsment, menedzsment és emberi erõforrások, kereskedelem és marketing, könyvelés és pénzügyek, finanszírozási lehetõségek, jogi és pénzügyi ismeretek, mûszaki/technikai know-how, ellátási lánc, informatika. A tanácsadást személyes, kétoldalú találkozók formájában, az új tulajdonos-vezetõ idõbeosztásához igazodva, a témában jártas szakember végzi. A program nagyszerû lehetõséget kínál a kisvállalkozók számára, hiszen

esetükben a vállalkozások továbbadása különösen nagy problémát jelent. A Mentoring Business Transzfer program a kis- és középvállalkozások támogatásának speciális formája, mivel a vállalkozások ingyen kapnak segítséget ahhoz, hogy hosszú távú, versenyképességüket növelõ stratégiájukat kialakítsák. Az ingyenes szakmai tanácsadáson való részvétel feltételei: Az alkalmazottak száma nem haladja meg az 50 fõt. A kisvállalkozásban az elmúlt egy évben tulajdonosváltás következett be, és a vállalkozás minimum 50%-a került új tulajdonos(ok)hoz. A tanácsadást igénybe vevõ új tulajdonos a

vállalkozás legalább 10%-os tulajdonrészével rendelkezik és a cég vezetõje. A megvásárolt cég tevékenységét az új tulajdonos(ok) legalább részben viszi(k) tovább. A programban való részvétel ingyenes, a tanácsadást igénybe vevõk száma azonban korlátozott. Ezért kérjük, hogy amenynyiben részt kíván venni és a részvételi feltételeket maradéktalanul teljesíti, részvételi szándékát e-mail-ben jelezze. További információ: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetközi Igazgatósága, Pálmay Flóra, nemzetközi igazgatóhelyettes, telefon: 474-5143 e-mail: palmay@ mkik.hu.

TOLNAI KAMARA

8

2008. JÚNIUS

Startkártya: mennyit spórolnak a dolgozón? Tartós munkanélkülieknek érdemes tanulni, vállalkozóknak pedig érdemes foglalkoztatni õket Tolna megyében a munkanélküliek csaknem fele nem rendelkezik semmilyen végzettséggel, vagy szakmájára nincs kereslet. Számukra lehetõséget a felnõttképzés jelent, amelyhez a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) nyújt segítséget. A munkáltató pedig fejenként évente több százezer forintot takaríthat meg, ha Start-kártyás munkavállalót foglalkoztat. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében meghirdetett pályázat elsõsorban a hátrányos helyzetû, munkanélküli embereknek próbál támogatást nyújtani. Alapvetõ célja, hogy elõsegítse a tartós munkába állást, és a munkahelyi illetve társadalmi beilleszkedést. A projekten támogatást nyertek számára lehetõvé válik, hogy eddigi alacsony iskolai végzettségük mellé államilag elismert szakképzésben vegyenek. A munkáltatók jól járnak, ha a munkaerõpiacon hátrányból induló – ötven év feletti, tartósan munkanélküli, pályakezdõ, gyesrõl visszatérõ – alkalmazottat vesznek fel, hiszen a Start-kártyásokkal fejenként évente több százezer forintot takaríthat meg. „Javasoltam a cég vezetõinek, ha már pályakezdõt alkalmaznak, kérjék meg, váltsa ki a Startkártyát. Az ötlet tetszett nekik, de

tagot ápoló személyt, tartósan álláskeresõ munkanélkülit vagy jelenleg is gyesben részesülõt foglalkoztat. A legkedvezõbb feltételeket a tavaly júliusban indult Start Extra program kínálja. Az 50 év feletti és az alapfokú végzettségû álláskeresõk elhelyezkedését támogató kártya birtokosa után egy évig semmilyen járulékot nem kell fizetnie a munkaadónak, a második évben pedig a bruttó kereset 15 százalékát kell elutalnia. Az alkalmazottanként havonta 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól a foglalkoztatás elsõ két évében mindhárom kártyánál mentesül a munkáltató. (A várhatóan jövõre induló Start Régió kártya révén a 47 leghátrányosabb kistérségben három éven át teljes járulékmentességet kapnának azok a cégek, amelyek növelik foglalkoztatottaik számát.) A kedvezmények csak a minimálbér (jelenleg havi 69 ezer forint) másfélszereséig, felsõfokú végzettségû foglalkoztatásánál pedig kétszereséig érvényesíthetõ (extrásoknál ilyen korlátok nincsenek). A kedvezményre jogosító kereset feletti részre az általános járulékfizetési szabályok érvényesek. E szerint például kártyás pályakezdõ vagy gyesen lévõ kismama foglalkoztatása esetén ha a minimálbér másfélszeresét (havi 103 500 forintot) fizetik neki – a munkáltató az elsõ évben ösz-

amikor megtudták, hogy emiatt egy hetet is csúszhat a munkába állás, lemondtak a lehetõségrõl” illusztrálta egy könyvelõ, milyen apró okok vezetnek ahhoz, hogy egy társaság jókora kedvezményrõl mondjon le. Egy ügyvédi iroda titkárnõje viszont azzal felelt: „A hozzánk érkezõ fiatalokat rögtön elzavarom Start-kártyáért, ha jogosultak rá.” A titkárnõ maga is Start-kártyás, de nem pályakezdõként, hanem gyesen lévõ kismamaként. Õ nemrég levelet is kapott az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivataltól (APEH), hogy egy januári törvénymódosítás értelmében a gyesre való jogosultság megszûntének idõpontja nem befolyásolja Start Plusz kártya kétéves érvényességének idõtartamát. Komoly járulékkedvezménynyel támogatnak a Start-kártyák (a Start, a Start Plusz és a Start Extra) ma már több, a munkaerõpiacon hátrányos helyzetbõl induló csoportot. A 29 százalékos társadalombiztosítási (tb) járulék és a 3 százalékos munkaadói járulék helyett a foglalkoztatás elsõ évében csak 15 százalékos, a második évben 25 százalékos járulékot kell fizetnie annak a munkáltatónak, aki Start-kártyás pályakezdõvel tölt be egy posztot. Ugyanez a kedvezmény illeti meg azt a céget, amely Start Plusz kártyával rendelkezõ, korábban gyesen, gyeden, gyeten lévõt, család-

Fotó: Nagy Ágnes

Új szakmát szereztek

Júniusban tizenhét fõ tett sikeres vizsgát az Edutop kft-nél takarító szakmában. Képzésüket a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) támogatta. Megmosolyogtató lehet, ha az ember azt hallja, hogy már a

takarító is egy szakma, Ritz Tibor a tanfolyami szakkönyv szerzõje azonban felhívta a figyelmet arra, az új OKJ-s követelmények közé tartozik a márványcsiszolás, polírozás, felújítás, de kilencven különbözõ ne-

hézségû feladatot kell tudniuk a jelölteknek elvégezni, és számtalan gép használatával is tisztában kell lenniük. Ritz Tibor hozzátette: a vizsgázók összesen kétszáz óra gyakorlati képzésben vettek részt, és úgy tûnik a korszerû eszközöket ismerik, és alkalmazni is tudják. Bár a szakképzettség nem feltétele a munkába állásnak, egy takarító cég jobban jár, ha képzett embert vesz fel, hiszen az illetõ húsz százalékkal hatékonyabb, ráadásul biztosan nem okoz kárt a tisztítóanyagok és gépek nem ismerete miatt. A tizenhét vizsgázóból néhányan eddig is dolgoztak már takarítóként. Van köztük, aki könnyebb elhelyezkedést remélnek az új képesítéstõl, de van, aki vállalkozás létrehozását fontolgatja.

szesen 186 300 forint, a másodikban 310 500 forint járulék fizetésére kötelezett. Kártyás foglalkoztatás nélkül két év alatt összesen 841 680 forint lenne a terhe, a megtakarítás tehát egy kártyás foglalkoztatottra csaknem 345 ezer forint. Felsõfokú végzettségû pályakezdõk, illetve gyermeknevelési támogatásról, ápolásról a munkaerõpiacra visszatérõk esetén - ha a munkáltató kihasználja a minimálbér kétszereséig terjedõ kedvezményt - még többet spórolhat a cég. Ugyanígy jócskán (az elsõ évben a minimálbér másfélszeresével megegyezõ bér esetén 420 840 forintot, a másodikban több mint 234 ezret) le lehet faragni a járulékköltségekbõl tartósan álláskeresõ alapfokú végzettségû és 50 év feletti munkavállaló alkalmazása esetén. Pénzügyileg tehát kifizetõdõ a kártyás foglalkoztatás. Ezért is meglepõ, hogy a HVG által megkeresett vállalkozókat tömörítõ szervezetek és kamarák egyike sem fordít gondot arra, hogy a lehetõségrõl információt szolgáltasson tagjai számára. Azt mindenütt elismerték, hogy nagyon hasznosnak tartják a Start programot, amely „biztosan megéri”, de arról nincsenek adataik, hogy hány cég érintett, s milyen tapasztalataik vannak. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) adatai szerint a legtöbb Start Plusz kártyás Budapest után Hajdú-Bihar megyében van, míg a Start Extra kártyák tekintetében Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye követi a fõvárost. Nem jeleskedtek a kártyás foglalkoztatásban a kiemelt adózók: ebbõl a vállalati körbõl április elejéig a Pluszra nyolc, az Extrára pedig mindössze egyetlen igénylés érkezett. Az extrások amúgy sem népszerûek foglalkoztatói körökben, ilyen kártyával a kedvezmények ellenére eddig mindössze 2 ezren találtak állást maguknak, s csak valamivel jobb a gyesen lévõk, illetve a különbözõ gyermeknevelési támogatás lejártát követõen Plusz kártyát kiváltók elhelyezkedési esélye. Mindez persze érthetõ abból a szempontból, hogy a munkáltatók a foglalkoztatásnál nem csupán a járulékelõnyöket vizsgálják, hanem azt is, hogy gyermekének betegsége miatt várhatóan sokat lesz-e táppénzen a kismama, vagy képes lesz-e hasznos munkát végezni a nyolc általánossal rendelkezõ.

TOLNAI KAMARA

2008. JÚNIUS

9

A szakképzési struktúraváltás a küszöbön áll Több mint nyolcszázmillió jut a régióban támogatásra

Bókai Endre, a bizottság elnöke elmondta: arra ügyeltek, hogy a hiányszakmákat felkarolók elõnyt élvezzenek. A tanulók létszámától függõen egytõl egészen huszonötmillió forintig lehet forráshoz jutni. A rendelkezésre álló teljes keret hétszáznyolcvanmillió. A május 23-i kihelyezett ülésen a bizottság határozott a Nívódíj kiírásról is, amely elsõsorban olyan oktatási intézményeknek szól, akik sajátos nevelési igényû fiatalok számára nyújtanak segítséget az életben való boldoguláshoz és az elhelyezkedéshez. A nyertesek itt az elismerés mellett anyagi támogatásra is számíthatnak. Erre idén negyvenmillió forintot fordíthatnak. Bókai Endre leszögezte, a forrás elosztása is azt a cél szolgálja, hogy motiválják a szakképzés résztvevõit arra, legyenek partnerek a struktúraváltásban. Jelenleg ugyanis a középfokú intézmények a jelent-

A bizottság már a 2009/2010-es tanévre meghatározhatja, melyik iskolákban milyen szakmák indulhatnak, és hány fõvel kezõk szándékai alapján indítanak képzéseket, és nem a piac igényeihez illeszkedve. Dr. Fischer Sándor a bizottság alelnöke hozzátette: nem ez az egyetlen eszköz a kezükben, hiszen kamarák, munkaadó és munkavállaló szervezetek bevonásával országosan tizenkétezer, a régióban ezerötszáz vállalkozást kérdeznek meg június 10-ig arról, milyen végzettségûeket alkalmaz, tervez-e a jövõben beru-

házást, és milyen szakképzett munkaerõre lenne szüksége. Ennek ismeretében pedig már a 2009/2010-es tanévre meghatározzák, mely intézmények milyen képzéseket indíthatnak, és hány fõvel. Az alelnök hozzátette: a bizottság számára már most is ismeretes legalább húsz szakma, amelyben munkaerõhiány van. Kérdésünkre hozzátette: sajnos ebbõl mindössze kettõ az, amely nõk

számára is nyújthat perspektívát, ez a pincér és a szakács. Nagyrészt ugyanis kõmûveseket, marósokat, ács-állványozókat, cipészeket, burkolókat, CNC forgácsolókat, hegesztõket, esztergályosokat vagy villanyszerelõket keresnek. Bókai Endre végül leszögezte: a bizottság munkájának végsõ célja, hogy a szakképzés hosszú távon is közelebb kerüljön a piaci igényekhez.

Törölheti a cégbíróság azokat, akik július elsejéig nem módosítják társasági szerzõdésüket Akár törölheti is a Cégbíróság azokat a 2006. július elseje elõtt létrejött cégeket, amelyek nem módosítják társasági szerzõdésüket 2008. július elsejéig. A módosításra több adminisztratív kérdés miatt is szükség van, így egyetlen két évesnél régebbi cég sem reménykedhet abban, hogy az õ régi társasági szerzõdése megfelel az új társasági törvénynek és megúszhatja a módosítást – hívta fel a figyelmet dr. Sasvári Attila, a HasznosHírek.hu jogi tanácsadója. A gazdasági társaságoknak eredetileg 2007. szeptember 1-éig kellett volna a 2006. július 1-étõl hatályos társasági törvénynek (továbbiakban: új Gt.) megfelelõen módosítaniuk a létesítõ okirataikat (társasági szerzõdésüket), de ezt a határidõt 2008. július 1-jére módosították. A hatályos cégeljárási törvény szerint az elsõ társasági szerzõdés módosításkor kötelesek ezt megtenni, de a végsõ határidõ: 2008. július 1. napja. Tekintettel arra, hogy az uniós csatlakozásunk után az Európai Unió teljes joganyaga a magyar jog része lett, ezért az 1893/2006/E

számú rendelet értelmében 2008. január 1. napjától a gazdasági társaságok kötelesek arra, hogy tevékenységi köreiket az uniós norma szerinti (a KSH honlapján megtalálható) TEÁOR’08 osztályozási rendszernek megfelelõen határozzák meg. Az új osztályozás sokkal részletesebb és 514-rõl 615-re emelkedett a tevékenységi körök száma. Amennyiben a cégbíróság illetve az ügyészség észleli, hogy a fenti határidõ után sem kerültek átkódolásra a TEÁOR számok, úgy kezdeményezhetik a mulasztó társaság bírságolását, sõt legvégsõ esetben a cég törlését, azaz megszüntetését is. A cégbíróság azonban - jó eséllyel megjósolható, hogy - nem lesz képes ilyen vizsgálatok lefolytatására, rendkívüli túlterheltsége miatt, azonban az ügyészségek valószínûsíthetõen igen, és véletlenszerûen törvényességi ellenõrzések keretében bizony megvizsgálhatják a cégeket. Továbbá a 2006. július 1. napja elõtt bejegyzett társaságok kötelesek a társasági szerzõdésüket akként is módosítani, hogy a korábbi

Gt.-re utalás helyett beleírják, hogy a társaság az új Gt. (2006. évi IV. törvény) szabályai szerint mûködik, annak a hatálya alá tartozik. A szabályozás ezen túl úgy szól, hogy kötelezõ a társasági szerzõdést átalakítani, ha annak valamely rendelkezése az új törvény eltérést nem engedõ szabályába ütközik. Fontos tudni, hogy a cégbírósági eljárás során az adott cég kizárólag jogi képviselõvel képviseltetheti magát, az ügyvezetõ személyesen nem járhat el a cégeljárásban. Végül egy másik lényegi változás, hogy 2008. július 1-tõl kizárólagosan elektronikus úton lehet alapítani a cégeket, papír-alapon már nem. Ugyanígy a változás-bejegyzések is kizárólag elektronikus cégeljárásban lesznek elintézhetõek. Sõt, a cégeljárási törvény a fenti idõponttól arra is kötelezi a bíróságokat, hogy egy óra alatt határozzanak a bejegyzési (változás-bejegyzési) kérelmekrõl. Ezzel a szabályozással Európában Magyarországon lehet leggyorsabban céget alapítani. Jelenleg az ügyintézési határidõ két munkanap, évekkel ezelõtt pedig még több hónap volt.

Fotó: Nagy Ágnes

Május végétõl már pályázhatnak tanulóképzésben résztvevõ vállalkozások és szakképzõ intézetek beruházásra, technológiafejlesztésre. A Regionális Fejlesztési és Szakképzési Bizottság szekszárdi ülésén ugyanis döntött a kiírásokról.

10

TOLNAI KAMARA

2008. JÚNIUS

Az Európai Unió környezetvédelmi politikája

Az intenzív gazdasági-ipari fejlõdés, a növekvõ energiafelhasználás az 1970-es évekre egyre nagyobb mértékû környezeti szennyezést eredményezett Európa egész területén. Ezt felismerve az 1972-es párizsi csúcson közösségi szintre emelték a környezetvédelmi politikát, de a terület európai szintû szabályozása igazán az 1983as harmadik környezetvédelmi akcióprogram végrehajtásával és az Egységes Európai Okmánnyal (1986) indult fejlõdésnek. Ez utóbbiban Európa felvállalta a felelõsséget a környezetvédelmi problémák megoldásáért. Az Amszterdami Szerzõdésben (1997) a fenntartható fejlõdés és a környezetvédelem elveinek átültetése a többi ágazat politikájába az EU egyik kulcsfontosságú céljaként szerepelt. Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának alapvetõ célkitûzése az erõforrások pazarló fogyasztásának csökkentése, a termelékenység és az energiahatékonyság növelése, illetve olyan nemzetközi érvényû intézkedések átültetése a gyakorlatba, amelyek kezelni képesek a regionális és világméretû környezeti problémákat. Az Európai Közösség alapszerzõdése kimondja, hogy az EU a környezetvédelem terén közös politikával kíván hozzájárulni az életkörnyezet minõségének megõrzéséhez, védelméhez és javításához, illetve a természeti erõforrások gondos és ésszerû felhasználásához. A problémák utólagos kezelése és a károk felszámolása helyett a megelõzés kapja a fõ hangsúlyt az Unióban. Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának megvalósításáért felelõs legfontosabb intézmények az Európai Bizottság Környezetvédelmi Fõigazgatósága, a Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsa, az Európai Beruházási Bank, az EU környezetvédelmi fõbiztosa, illetve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency – EEA).

Jelenleg „Környezet 2010: A jövõnk a mi választásunk” elnevezéssel a Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogram (KAP) végrehajtása folyik. Kiemelt területei az éghajlatváltozás, a természeti és biológiai sokféleségének megõrzése, a fenntartható erõforrás-használat és hulladékgazdálkodás, illetve a környezet- és egészségvédelem. A program a fenntartható fejlõdés irányelvét követi, amely kimondja, hogy a további gazdasági és társadalmi fejlõdés a környezet minõségétõl, természeti erõforrásaitól, ezek racionális használatától és védelmétõl függ.

melés végsõ soron csökkenti a költségeket. Üzemengedélyezési eljárás Az EU tagállamok vállalatainak olyan üzemengedélyezési eljárást kell bevezetnie, ami minden olyan környezeti tényezõre (talaj, levegõ, víz stb.) kiterjed, melyet érinthet az adott üzem, gyár vagy erõmû mûködése. Az Európai Bizottság továbbá adózási javaslatot dolgozott ki a hatékony energiafelhasználás hangsúlyozására és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Szigorú felelõsség

A kis- és középvállalkozásokat is érintõ jelenleg érvényben levõ környezetpolitikai szabályozások Öko-címkézés: Az egységes öko-címkét 1992-ben hozta létre az Európai Unió. A gyártók és az importõrök termékeikre „környezetbarát” címkét kérhetnek az illetékes hatóságoktól, melyeket bizonyos szakmai kritériumok teljesülése alapján ítélnek oda. A Közösség bármely termelõje azonos feltételek mellett juthat hozzá a címke használatához, amely ösztönzi a környezetbarát termékek elõállítását és értékesítését. A címkehasználati jog odaítélésének elõfeltételei közé tartozik, hogy a termék megfeleljen az Unió egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi követelményeknek, a fogyasztó felé pedig „környezetbarát” termékképet sugalljon. Környezeti hatástanulmány A közösségi politika egyik lényeges eszköze. A szabályozás kötelezi a kormányokat, hogy részletesen tájékoztassák a lakosságot az õket érintõ terveikrõl (például erõmû, veszélyeshulladék-égetõ létesítésérõl vagy kiterjedt erdõirtásról). Környezetbarát menedzsment: a vállalatok önkéntes alapon környezetbarát menedzsmentet vezethetnek be, miután bizonyos követelményeknek eleget tettek. Ezek teljesülését független környezetvédelmi auditor ellenõrzi. Célja a környezetvédelem integrálása a vállalatok tevékenységébe, és annak bizonyítása, hogy a környezetbarát ter-

A szabályozás kimondja, hogy nem a károkozó hibáját kell bizonyítani, hanem csak azt a tényt, hogy egy adott cselekmény (vagy mulasztás) kárt okozott. Szoros kapcsolatban áll a „szennyezõ fizet” alapelvvel. Az Európai Bizottság Versenyképességi és Innovációs Keretprogramjával (CIP) az európai vállalkozások versenyképességét kívánja elõsegíteni. A program részét képezõ Környezetvédelmi Technológiák Akciótervének keretében a 2008 és 2013 közötti idõszakban közel 200 millió euróval kívánja az öko-innovációs projekteket támogatni. Mindemellett az európai vállalkozások részt vehetnek a fenntartható környezetvédelmet elõsegítõ LIFE+ programban is, melynek költségvetése 2,143 milliárd euró a 2007-2013 közötti idõszakra. LIFE+ program A LIFE+ program költségvetése 2,143 milliárd euró a 20072013 közötti idõszakra. A program támogatási körében a Közösségi környezetvédelmi politikák megvalósítása és fejlesztése áll. Ezek közül elsõsorban a VI. EAP (Environment Action Programme) célkitûzéseit támogatja három területen: – LIFE+ Természet és biodiverzitás – LIFE+ Környezeti politikák és irányítás – LIFE+ Információ és kommunikáció A LIFE+ program legkevesebb 78%-a a projekttevékenységek részfinanszírozását fedezi, ezek közül elsõsorban a természetet és biodiverzitást védõ projekte-

ket. Az Európai Bizottság a fennmaradó összeget a mûködési költségek fedezésére kívánja fordítani. A 2007-es pályázati kiírások lezárultak. A következõ kiírás elõreláthatóan 2008. július 15-én fog megjelenni. Öko-innováció Az öko-innováció népszerûsítésének célja, hogy a jelenlegi fogyasztási és gyártási minták megváltoztatása érdekében olyan új technológiákat, termékeket és szolgáltatásokat fejlesszenek ki, amelyek csökkentik a környezetre ártalmas hatásokat. A környezet védelme mellett az öko-innováció támogatásával a vállalkozások is elõnyökhöz jutnak, mivel teret kapnak a világpiacon egyre növekvõ, de még viszonylag új szegmens, a környezetvédelmi termékek és szolgáltatások szektorának meghódításához. A projekt az innovatív környezetvédõ megoldások támogatására irányul széles piacot teremtve a zöld technológiák, irányítási rendszerek, termékek és szolgáltatások számára. A 2008. április 21-én megjelent kiírás célja innovatív technológiák és gyakorlatok elsõ piaci bevezetésének támogatása. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz a környezetvédelem területén is egy rendkívül sokrétû közösségi szabályrendszer alkalmazását hozta magával. Az ország természeti örökségeinek megõrzése és megismertetése a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladatkörébe tartozik, amely az EU 6. Környezeti Akcióprogramjának hazai megvalósítását segíti együttmûködésben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel. A 2007–2013 közötti idõszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv részét képezi a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), amely a környezet fenntartható használatát szorgalmazza. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium célkitûzései között szerepel többek között a megújuló energiaforrások használatának növelése a jelenlegi 3,6%-ról 5%-ra, illetve a káros anyag kibocsátás csökkentése az Európai Unió által elõírt szintre. Az éghajlatváltozás súlyos következményeinek elkerülése érdekében az Unió 2020-as célkitûzése a káros anyag kibocsátásának 20%al való csökkentése. Rendás Ágnes

TOLNAI KAMARA

2008. JÚNIUS

11

Közbeszerzési szemle Ajánlati felhívások: K.É. 2008. MÁJUS 14. • 7010/2008 – Magyar Közút Kht. ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására. Tárgy: Országos közutakon keresztmetszeti forgalomszámlálás elvégzése gépi és kézi módszerrel. Eljárás típusa: Nyílt közbeszerzési eljárás. További információ kérhetõ: Magyar Közút Kht. 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7–13. Közbeszerzési osztály. Tel.: 1/336-8628. Fax: 1/336-8770. E-mail: szekely@ kozut.hu. Ajánlattételi határidõ: 2008. június 25. K.É. 2008. MÁJUS 16. • 7243/2008 – Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására. Tárgy: Ajánlatkérõ különbözõ épületeiben 3 db kazánház létesítése. Eljárás típusa: Nyílt közbeszerzési eljárás. További információ kérhetõ: Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza. 7100 Szekszárd, Béri B. Á. u. 5–7. Lászlóné Fülöp Borbála. Tel.: 74/501-500/269. Fax: 74/501-515. E-mail: laszlonefulop.borbala@ tmkorhaz.hu. Ajánlattételi határidõ: 2008. június 30. • 7323/2008 – Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására. Tárgy: Az ajánlatkérõ 12 havi szükségletét biztosító különféle élelmiszerek beszerzése. Eljárás típusa: Nyílt közbeszerzési eljárás. További információ kérhetõ: Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza. 7100 Szekszárd, Béri B. Á. u. 5–7. Lászlóné Fülöp Borbála. Tel.: 74/501-500/269. Fax: 74/501-515. E-mail: [email protected]. Ajánlattételi határidõ: 2008. június 30. K.É. 2008. MÁJUS 19. • 7327/2008 – Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Kft. ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására. Tárgy: A bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) központi, technológiai épületének és udvarterének takarítása, valamint a téli idõszakban az udvartér hó- és jégmentesítése. Eljárás típusa: Nyílt közbeszerzési eljárás. További információ kérhe-

tõ: Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Kft. 2040 Budaörs, Puskás T. u. 11. Faragó László. Tel.: 75/519-540. Fax: 75/519-569. E-mail: –. Ajánlattételi határidõ: 2008. június 30. K.É. 2008. MÁJUS 26. • 7483/2008 – Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására. Tárgy: Szekszárd, lõtéri ivóvízbázis területén kialakult klórozott szénhidrogén-szennyezettség kármentesítése. Eljárás típusa: Nyílt közbeszerzési eljárás. További információ kérhetõ: Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság – környezetvédelmi és víziközmû osztály. 8000 Székesfehérvár, Balatoni út 6. Török Tiborné osztályvezetõ. Tel.: 22/315-370. Fax: 22/313-275. E-mail: szekesfe [email protected]. Ajánlattételi határidõ: 2008. július 10. K.É. 2008. MÁJUS 30. • 6495/2008 – Tolna Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására. Tárgy: Tolna Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2 évre megkötendõ szolgáltatási szerzõdése. Eljárás típusa: Nyílt közbeszerzési eljárás. További információ kérhetõ: Tolna Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal. 7100 Szekszárd, Augusz I. u. 7. Bicskei Ferenc gazdasági vezetõ. Tel.: 74/529-864. Fax: 74/410-184. Email: [email protected]. Ajánlattételi határidõ: 2008. július 14. Tájékoztatók K.É. 2008. ÁPRILIS 21. • 5111/2008 – Hõgyész Nagyközség Önkormányzata tájékoztatója az eljárás eredményérõl. Tárgy: Közmûvelõdési feladatok ellátása az 1997. évi CXL. törvény szerint, és a mûvelõdési ház üzemeltetése. Eljárás típusa: Egyszerûsített közbeszerzési eljárás. Nyertes: Hõgyészi Mûvelõdésszervezõ Nonprofit Kft., 7191 Hõgyész, Zrínyi M. u. 38. Az ellenszolgáltatás összege: 35.760.000 Ft + Áfa. K.É. 2008. ÁPRILIS 25. • 5724/2008 – Dalmandi Mezõgazdasági Zrt. tájékoztatója az

eljárás eredményérõl. Tárgy: Dalmand – állattartó telepek korszerûsítése – trágyakijuttatás gépbeszerzés. Eljárás típusa: Hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás. Nyertes: 001 rész vonatkozásában: Magtár Termelõ Kereskedelmi Kft., 5000 Szolnok, Kombájn u. 2. 002 rész vonatkozásában: Stallprofi Magyarország Kft., 2100 Gödöllõ, Tessedik S. u. 4. 003 rész vonatkozásában: IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt., 2943 Bábolna, IKR Park. Az ellenszolgáltatás összege: 001 rész vonatkozásában: 117.000.000 HUF (áfával). 002 rész vonatkozásában: 7.080.000 HUF (áfá-val). 003 rész vonatkozásában: 49.622.400 HUF (áfával). K.É. 2008. MÁJUS 9. • 6051/2008 – Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Kht. tájékoztatója a szerzõdés teljesítésérõl. Tárgy: Hulladék cementezõ berendezés beszerzése, telepítése, üzembe helyezése. Eljárás típusa: Nyílt közbeszerzési eljárás. Nyertes: ETV-Erõterv Zrt., 1094 Budapest, Angyal u. 1-3. Az ellenszolgáltatás összege: 63.286.000 Ft + 20% Áfa. A szerzõdés idõtartama, teljesítése határideje: 2008. június 30. K.É. 2008. MÁJUS 16. • 7387/2008 – Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza tájékoztatója a szerzõdés teljesítésérõl. Tárgy: Ajánlatkérõ egyéni, tálcás rendszerû kórházi tálalókonyha berendezéseinek beszerzése (02–05. rész). Eljárás típusa: Egyszerû közbeszerzési eljárás. Nyertes: 02. és 03. rész: Temp-Rite International Kereskedelmi Kft., 1016 Budapest, Krisztina krt. 83–85. 04. és 05. rész: Kádas & Co. Kft., 1224 Budapest, Bartók B. út 137. Az ellenszolgáltatás összege: 02. rész: 6.750.000 Ft + Áfa. 03. rész: 11.708.000 Ft + Áfa. 04. rész: 3.140.000 Ft + Áfa. 05. rész: 708.100 Ft + Áfa. A szerzõdés idõtartama, teljesítése határideje: 2008. január 25. K.É. 2008. MÁJUS 19. • 7473/2008 – Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tájékoztatója a szerzõdés teljesítésérõl. Tárgy: Építési szerzõdés, õrtelepek (Báta, Dombori) szolgálati lakásá-

nak tetõ- és épületfelújítására. Eljárás típusa: Nemzeti nyílt tárgyalásos közbeszerzési eljárás. Nyertes: ÉPI-TERV Tervezõ, Kivitelezõ és Kereskedelmi Kft., 7173 Zomba, Rákóczi u. 45. Az ellenszolgáltatás összege: 1. részfeladat: 9.230.702 Ft. 2. részfeladat: 2.259.570 Ft. A szerzõdés idõtartama, teljesítése határideje: 2008. április 30. K.É. 2008. MÁJUS 23. • 7179/2008 – Dalmandi Mezõgazdasági Zrt. tájékoztatója a szerzõdés teljesítésérõl. Tárgy: Állattartó telepek korszerûsítése, trágyakijuttatás gépbeszerzés: 1 db magajáró tápanyag-kijuttató gép, legalább 360 kW teljesítményû; 1 db legalább 45 m3-es mobil hígtrágya konténer; 4 db legalább 14,8 m3/db vákuumos szippantó tartálykocsi. Eljárás típusa: Hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás. Nyertes: 1. rész tekintetében: Magtár Termeltetõ Kereskedelmi Kft., 5000 Szolnok, Kombájn u. 2., 2. rész tekintetében: Stallprofi Magyarország Kft., 2100 Gödöllõ, Tessedik S. u. 4., 3. rész tekintetében: IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt., 2943 Bábolna, IKR Park. Az ellenszolgáltatás összege: 124.080.000 HUF. A szerzõdés idõtartama, teljesítése határideje: 2008. április 30. K.É. 2008. MÁJUS 26. • 7610/2008 – Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt. tájékoztatója az eljárás eredményérõl. Tárgy: M6–M60 koncessziós autópálya mûszaki képviselõjének irodahelyiségek bérlete. Eljárás típusa: Hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás. Nyertes: Autonóm-ÉSZT-SZEF Vagyonkezelõ Kft., 1068 Budapest, Benczúr u. 35. Az ellenszolgáltatás összege: 6.497.500 Ft + Áfa. K.É. 2008. MÁJUS 28. • 8019/2008 – Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tájékoztatója a szerzõdés teljesítésérõl. Tárgy: Vállalkozói szerzõdés alapján Sióagárdon árvízvédelmi központ építése. Eljárás típusa: Egyszerû közbeszerzési eljárás. Nyertes: Sugár Építõipari Kft., 7100 Szekszárd, Rákóczi u. 94. Az ellenszolgáltatás összege: 80.910.347 Ft (nettó). A szerzõdés idõtartama, teljesítése határideje: 2008. május 25.

12

TOLNAI KAMARA

46. Nemzetközi Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás Gornja Radgona – 2008. augusztus 23-29. A 46. Nemzetközi Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Vásár 2008. augusztus 23–29. között Gornja Radgonában lehetõséget nyújt üzleti kapcsolatok kiépítésére, új termékeket és ismereteket mutat be, oktató és társasági programokat kínál, valamint kellemes szórakozást nyújt! Tavaly a szakkiállításon a kiállító csarnokokban 21 ezer négyzetméter területen, a szabadtéren pedig 23 ezer négyzetméteren várhatóan 1560 kiállító mutatkozott be 28 országból. AZ ÉLELMISZER-FELDOLGOZÓIPAR ÉS A MEZÕGAZDASÁG NEMZETKÖZI SZEMLÉJE A kiállító termekben a kiállítók az élelmiszer termékeket, borokat nemcsak bemutatják, de kóstolásra is kínálják a látogatóknak, bemutatásra kerülnek az élelmiszer-feldolgozóipari és a vendéglátó-ipari termékek és felszerelések, vetõmagok és palánták, valamint a növény védõszerek, tápanyagok, a takarmányok és a jószágápolási termékek. Közösen mutatkozik be a szlovén gabonatermelõ és feldolgozó-, valamint malomipar. Külön csarnokban együtt állítanak ki a szlovén bortermelõk. A szabadtéri kiállító területeken a világszerte ismert gyártmányú mezõgazdasági gépek és berendezések, szerelvények és felszerelések széles kínálatát tekinthetik meg a látogatók. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a 2008. évtõl a saját szervezetébe tartozó Agrár Marketing Centrum (AMC) hivatalán keresztül, egy közel 100 négyzetméteres területen, önálló magyar stand keretében támogatja ez évben a magyar élelmiszeripari kis- és közepes vállalkozások megjelenését a vásáron, ahol Magyarország díszvendég.

16. Nemzetközi Csomagolástechnikai Csomagolóanyag-ipari és Szállítmányozási Kiállítás A csomagolóipar és az anyagmozgatás elitje – INPAK 2008 Újdonságokkal, a szlovén és a külföldi piacvezetõ vállalkozások kínálatával fogadja az érdeklõdõket a 16. alkalommal megnyíló INPAK, a Nemzetközi Élelmiszeripari és Mezõgazdasági Kiállítással Egy idõben, külön kiállítási csarnokban. A csomagolóipar régióbeli legátfogóbb nemzetközi szakmai fórumán 2006-ban. 8 országból több mint 80 kiállító jelent meg közel 3000 négyzetméteren. A szakkiállítás kiemelt témái: logisztika, a csomagolás, a különbözõ csomagoló gépek, Anyagok valamint szolgáltatások. Bõvebb információ: www.pomurski-sejem.si

2008. JÚNIUS

Svéd – Magyar Vállalkozói Napok Idõpont: 2008. szeptember 22–24. Helyszín: Lidköping, Svédország A Kecskemét és Lidköping városok közti együttmûködés folytatásának és bõvítésének jegyében 2008. szeptember 22-24. között az ITD Hungary Zrt., a Business Region Göteborg, a Göteborgi Kereskedelmi Kamara, Västra Götaland Régió, valamint Lidköping városa Svéd – Magyar Vállalkozói Napok megrendezését tervezi Svédországban, melyre Bács-Kiskun, Békés, illetve Csongrád megyékben mûködõ vállalkozások, megyei, önkormányzati, egyetemi képviselõk jelentkezését várjuk. A Västra Götaland-i régió gazdasági és üzleti lehetõségeit figyelembe véve a rendezvény a következõ ágazatokra kíván koncentrálni: gépjármûipar (mûanyag- és fémipari beszállítók), környezetvédelemhez kapcsolódó infrastruktúra (víz-, illetve szennyvíz-kezelés, hulladék-gazdálkodás), megújuló energia, levegõtisztítási és fûtési rendszerek, élelmiszeripar, egészségügyi termékek, automatizálási módszerek és megoldások. A rendezvényen svéd oldalról nem csupán Lidköping környéki cégek vesznek részt, hanem a Göteborg, Uddevala, Trollhättan városok ipari körzeteit magában foglaló Västra Götaland-i régió vállalkozásai is. Terveink szerint a két és fél napos rendezvény során elõadások hangoznának el bemutatva a fenti területek svéd, illetve magyar üzleti lehetõségeit, elõre egyeztetett vállalati megbeszélésekre kerülne sor, valamint céglátogatásokat szerveznénk a régió jelentõsebb vállalataihoz (Volvo, Saab). Az üzleti tárgyalásokon való részvétel a magyar vállalatok számára ingyenes, a repülõjegy és a szállás költsége viszont a résztvevõket terheli.

PROPERTY FORUM BUDAPEST 2008. szeptember 17–19. SYMA Rendezvényközpont A Property Fórum Budapest • Tanácsadó cégek 2008 az egyik legjelentõsebb • Bankok, pénzintézetek nemzetközi ingatlan szak• Építészek, várostervezõk konferencia és befektetés • Ügyvédek, jogászok projektkiállítás. Tökéletes • Szakmai szövetségek helyszín kiemelt komplex • Szolgáltatók, kivitelezõk projektek megismeréséhez és kiváló fórum a közép- és Kik a látogatók? délkelet-európai fejlesztési helyszínek és piac bemutatá• Nemzetközi befektetõ césához. gek, akik a térségre koncentrálnak • Helyi befektetõk, akik Kik állítanak ki? nemzetközi partnereket keres• Térségi fejlesztõk, projekt- nek gazdák • Építészek várostervezõk

• Szakmai szövetségek • Szolgáltatók, kivitelezõk

További információ és jelentkezés:

Szakmai konferencia

REevolutió programiroda

• Polgármesteri kerekasztal • Nemzetközi nap (BIG ta-

nácsadói találkozó, fejlesztések Budapesten, projektbemutatók stb.) • Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia • Turisztikai blokk • Facility management • Jogi intézkedések és régiós követelmények

Telefon: 1/361-1053 Fax: 1/209-9148 E-mail: [email protected] Web: www.reevolutio.hu

RealEast projekt Kft. Telefon: 1/413-1636 Fax: 1/352-7143 E-mail: [email protected] Web: www.realeast.eu

2008. JÚNIUS

TOLNAI KAMARA

13

A Munkaerõ-piaci Alap képzési alaprész 2008. évi decentralizált regionális keretének felhasználására, a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások támogatására Kiíró: Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság. Határidõ: 2008. június 30. A pályázat a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházásokat támogatja. A pályázható tárgyi feltételek fejlesztésének köre A gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások támogatása keretében jelen pályázatban kizárólag tárgyi eszköz beszerzés valósítható meg. Eszközbeszerzés: a tárgyi eszközök körében felsoroltak közül a pályázó szakképzési tevékenységét közvetlenül, rendszeres használat mellett tartósan, legalább 5 évig szolgáló mûszaki berendezés, gép, jármû (kizárólag erõgép, pótkocsi), üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés (a használathoz és mûködtetéshez szükséges tartozékokkal együtt) – beleértve: számítógép, projektor, oktatástechnikai-módszertani eszköz, szerszám, munkaeszköz, valamint számítógépek használata során alkalmazott szoftverek - beszerzése. A támogatásból csak új tárgyi eszköz szerezhetõ be és csak kompletten vásárolható meg, alkatrészenként nem. Az RFKB elsõsorban a korszerû tárgyi eszközök beszerzését támogatja. Jelen pályázat keretében nem támogatható A nem tárgyi eszközként nyilvántartott eszközök, anyagok, fogyó eszközök, félkész-, késztermékek, áruk, alkatrészek, göngyölegek, stb. beszerzése, A kis értékû, ÁFÁ-val együtt 100 000 Ft-ot el nem érõ, értékû eszközök beszerzése esetén a költségvetési intézmények döntéseként dologi kiadásként elszámolt eszközök beszerzése. Építési beruházásra nem lehet pályázni, azaz ingatlanvásárlásra, építésre, építménybõvítésre, felújításra, korszerûsítésre és a kapcsolódó vagyoni értékû jogokra vonatkozóan támogatási igény nem nyújtható be, benyújtás esetében a pályázat érvénytelen. Beruházási költségként a következõk tüntethetõk fel és számolhatók el A tárgyi eszközök beszerzésé-

re fordított kiadások (pl. közbeszerzési eljárással kapcsolatos költségek, szállítási költségek, vám költségek, amelyek egyértelmûen az eszközökhöz rendelhetõk. Az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig felmerült költségek (pl. hálózatépítési költségek, munkadíj, betanítási díj). A beruházási tervben az elõzõekben felsorolt költségek külön nem tüntethetõk fel, ez(eke)t a beszerzendõ eszköz megnevezése mögött zárójelben kell beírni és költségként az adott eszköz beszerzési értékében kell szerepeltetni, mint a bekerülési érték részét. Ugyanígy kell feltüntetni a gépek, berendezések tartozékait és az egyes eszközök használatához szükséges kis értékû eszközöket is! A beruházási költségnél a saját forrás, valamint a támogatás öszszegét egyaránt figyelembe kell venni. Pénzügyi lízing – mint a beruházások egyik speciális válfaja – keretében beszerzendõ eszközre nem nyújtható be pályázat, arra támogatás nem adható. Pályázati prioritások és pályázati témák Az Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság az alábbi szakképzés-fejlesztési prioritásokat (a továbbiakban: prioritások) és az azokhoz kapcsolódóan a következõ pályázati témákat, pályázati célkitûzéseket, pályázói kört és támogatási keretösszegeket határozta meg a Munkaerõ-piaci Alap képzési alaprész 2008. évi decentralizált regionális keretének felhasználására: Prioritások a) Prioritás: Tanulószerzõdéssel és a mezõgazdaság szakmacsoportba tartozó szakképesítések, továbbá a speciális szakiskolák és készségfejlesztõ speciális szakiskolák esetében együttmûködési megállapodással gyakorlati képzést folytató vállalkozások gyakorlati képzõhelyeinek tárgyi eszközfejlesztésére b) Prioritás: Az szakképzést folytató intézmények új OKJ szerinti modulrendszerû képzéséhez szükséges korszerû eszközök, berendezések beszerzésének támogatása. c) Prioritás: A mezõgazdasági

szakterületen képzõ, valamint a speciális szakképzõ iskolák gyakorlati képzéséhez kapcsolódó eszközfejlesztés támogatása

Támogatási keretösszeg: 278 500 000 Ft

Horizontális prioritások

A felsõfokú szakképesítések oktatásához kapcsolódó eszközbeszerzésének támogatása felsõoktatási intézményekben. Célkitûzés: – a tanulólétszám növelésének elõsegítése, – a szakképzés feltételeinek javítása, az esetleges hiányok pótlása Pályázók köre: Felsõoktatási intézmények, amelyek érvényes indítási engedély birtokában. Pályázat Kiírásának tanévében a pályázatban megjelölt felsõfokú szakképzést folytatnak. Támogatási keretösszeg: 50 000 000 Ft c) Prioritás: A mezõgazdasági szakterületen képzõ, valamint a speciális szakképzõ iskolák gyakorlati képzéséhez kapcsolódó eszközfejlesztés támogatása

1. Hátrányos helyzetû fiatalok (sajátos nevelési igényû, fogyatékkal élõ, elmaradott térségben élõ, szociálisan hátrányos helyzetû, roma tanulók) szakképzésének felvállalása. 2. A térségi munkaerõ-piaci igények alapján a pályázattal érintett szakképzés(ek) munkaerõ-piacon való keresettsége Pályázati témakörök a) Prioritás: Tanulószerzõdéssel és a mezõgazdaság szakmacsoportba tartozó szakképesítések, továbbá a speciális szakiskolák és készségfejlesztõ speciális szakiskolák esetében együttmûködési megállapodással gyakorlati képzést folytató vállalkozások gyakorlati képzõhelyeinek tárgyi eszközfejlesztésére 1. Pályázati téma A régió gazdaság fejlesztését szolgáló, foglalkoztatási szintjét növelõ vállalkozások gyakorlati képzõhelyeinek tárgyi eszközfejlesztés támogatása. Célkitûzés: A szakképzés feltételeinek javítása, az esetleges hiányok pótlása; Pályázók köre: szakképzési hozzájárulásra kötelezettek Támogatási keretösszeg: 358 500 000 Ft b) Prioritás: A szakképzést folytató intézmények, új OKJ szerinti modulrendszerû. Képzéséhez szükséges korszerû eszközök, berendezések beszerzésének támogatása. 2. Pályázati téma Az új OKJ-ban szereplõ szakképesítésekhez kapcsolódó korszerû eszközfejlesztések támogatása a szakképzõ intézményeknél, kivéve a 4. témában meghatározott intézményeknél. Célkitûzés: – a tanulólétszám növelésének elõsegítése a régió gazdasága által keresett hiányszakmákban, – a szakképzés feltételeinek javítása, az esetleges hiányok pótlása Pályázók köre: szakképzést folytató középfokú oktatási intézmények.

3. Pályázati téma

4. Pályázati téma A mezõgazdasági szakmacsoportba tartozó képzések, valamint a speciális szakiskolákban folytatott szakképzések eszközfejlesztésének támogatása Célkitûzés: a szakképzés feltételeinek javítása, az esetleges hiányok pótlása Pályázók köre: mezõgazdasági szakterületen képzõ középfokú oktatási intézmények, illetve speciális szakképzõ iskolák, készségfejlesztõ speciális szakiskolák. Támogatási keretösszeg: 80 000 000 Ft Felnõttképzés a pályázatban nem támogatható. A pályázat benyújtásának helye Oktatási Hivatal Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága, 7400 Kaposvár, Petõfi tér 1–3. A pályázat benyújtásának határideje 2008. június 30. A pályázatról további információ kérhetõ Hága László szakképzési osztályvezetõnél ([email protected]) vagy Tóth László vezetõ szakképzési tanácsadónál (toth@tmkik. hu). Telefon: 74/411-661.

TOLNAI KAMARA

14

2008. JÚNIUS

GOP-2008-1.1.1. – Piacorientált kutatás-fejlesztés támogatása A pályázat célja A konstrukció célja olyan kutatás-fejlesztési projektet támogatása, amelyek kutatási eredményekre támaszkodva korszerû, magas értéket képviselõ prototípusok létrejöttét eredményezik. A konstrukció elõsegíti a K+F iránti vállalti kereslet kutatóhelyek számára történõ visszacsatolását, illetve technológiai transzfer elõmozdítására alkalmas egyetemek/kutatóintézetek és vállaltok közötti – együttmûködések hangsúlyosabb jelenlétének támogatását a K+F és innováció rendszerében. A pályázók köre Jelen pályázati konstrukcióra pályázhatnak a cégbíróságon bejegyzett, a devizajogszabályok alapján belföldinek minõsülõ, Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel bíró, gazdasági társaságok (kivéve nonprofit gazdasági társaságok), szövetkezetek, amennyiben: – kettõs könyvvitelt vezetnek,

– nem tartoznak az EVA hatálya alá. A pályázati kiírásra olyan vállalkozások pályázhatnak, amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelõzõ legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fõ volt. Elszámolható tevékenységek Jelen pályázati konstrukcióban az alábbi tevékenységekre lehet pályázni: Alkalmazott kutatás: új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve jelentõs javulást eredményezzen a már meglévõ termékekben, eljárásokban és szolgáltatásokban. Kísérleti fejlesztés: az alkalmazott kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz az új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások tervezése (ide tartozik a kereskedelmi felhasználásra nem kerülõ prototípus elkészítése is). KKV-k iparjogvédelmi tevékenysége: a szellemi alkotások jogi vé-

delmére irányuló tevékenységek összessége. A projekt keretében K+F projekttámogatás jogcím keretén belül az alábbi költségek számolhatók el: a. ) A kutatók, fejlesztõk, technikusok és egyéb kisegítõ személyzet tekintetében a munkaszerzõdés – megbízási szerzõdés szerinti alapbér és járulékai, a támogatott projektben való foglalkoztatás arányában b.) A K+F tevékenységgel kapcsolatban felmerülõ, anyagjellegû ráfordítások között elszámolható közvetlen költségek c.) Harmadik féltõl piaci áron megvásárolt szabadalmak és egyéb immateriális javak, valamint ezen immateriális javakhoz kapcsolódó hasznosítási jogok bekerülési értéke. d.) Új eszközök és felszerelések vételára A projekt keretében KKV-k iparjogvédelmi támogatás jogcím keretén belül az iparjogvédelmi jogokkal összefüggésben az alábbi költségek számolhatók el: a.) A bejelentés elõkészítésével, benyújtásával és az eljárással kapcsolatos költségek: - iparjogvédelemmel foglalkozó

munkatárs tekintetében a munkaszerzõdés – megbízási szerzõdés szerinti alapbér és járulékai, a támogatott projektben való foglalkoztatás arányában – iparjogvédelmi tevékenységgel kapcsolatban felmerülõ anyagjellegû ráfordítások között elszámolható közvetlen költségek b.) Azon költségek, melyek a jog megadását követõen merültek fel: – írásos véleménnyel kiegészített kutatási jelentés – vizsgálati díj – megadási és kinyomtatási díj – megosztási díj stb. A támogatás mértéke és összege A jelen pályázati felhívás kapcsán igénylehetõ támogatás öszszege minimum 50 millió Ft, maximum 300 millió Ft, de maximum a pályázati útmutatóban meghatározott támogatási mértéknek megfelelõ arányban. A pályázat benyújtásának határideje 2008. július 25-tõl 2008. szeptember 1-éig lehetséges.

GOP-2008-1.3.1. – Vállalati innováció támogatása A pályázat célja A konstrukció célja azon vállalkozások innovációs tevékenységeinek támogatása, amelyek meglévõ K+F eredményre (prototípus vagy termék) új vagy jelentõsen javított, korszerû, magas értéket képviselõ, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák kidolgozását, piaci bevezetését vállalják. A konstrukció elõsegíti az innovatív vállalkozások növekedési potenciáljának erõsítését, versenyképes termékeik piaci megjelenését a vállalkozások kísérleti fejlesztési tevékenységének, a K+F eredmények hasznosításának, az új, vagy jelentõsen javított termék, szolgáltatás, technológia piaci bevezetéséig tartó innovációs tevékenységének támogatásával. A pályázók köre Jelen pályázati konstrukcióra pályázhatnak a cégbíróságon bejegyzett, a devizajogszabályok alapján belföldinek minõsülõ, Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel bíró, gazdasági társaságok (kivéve nonprofit gazdasági társaságok), szövetkezetek, amennyiben:

– kettõs könyvvitelt vezetnek, – nem tartoznak az EVA hatálya alá. A pályázati kiírásra olyan vállalkozások pályázhatnak, amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelõzõ legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fõ volt. Elszámolható tevékenységek A pályázat keretében az alábbi tevékenységekre lehet pályázni: Kísérleti fejlesztés: az alkalmazott kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz az új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások tervezése. KKV-k iparjogvédelmi tevékenysége: a szellemi alkotások jogi védelmére irányuló tevékenységek összessége. Marketing: azon tevékenységek összessége, amelyek a vállalkozás által létrehozott új vagy továbbfejlesztett termék, technológia, szolgáltatás piacon történõ megjelenését szolgálják. Kizárólag a termék-, technológia-, szolgáltatásfejlesztésig tartó marketing tevékenység támogatható. A projekt keretében K+F projekttámogatás jogcím keretén belül az alábbi költségek számolhatók el: a. ) A fejlesztõk, technikusok és egyéb kisegítõ személyzet tekin-

tetében a munkaszerzõdés – megbízási szerzõdés szerinti alapbér és járulékai, a támogatott projektben való foglalkoztatás arányában b.) A K+F tevékenységgel kapcsolatban felmerülõ, anyagjellegû ráfordítások között elszámolható közvetlen költségek c.) Harmadik féltõl piaci áron megvásárolt szabadalmak és egyéb immateriális javak, valamint ezen immateriális javakhoz kapcsolódó hasznosítási jogok bekerülési értéke. d.) Új eszközök és felszerelések vételára A projekt keretében KKV-k iparjogvédelmi támogatása jogcím keretén belül az iparjogvédelmi jogokkal összefüggésben az alábbi költségek számolhatók el: a.) A bejelentés elõkészítésével, benyújtásával és az eljárással kapcsolatos költségek: – iparjogvédelemmel foglalkozó munkatárs tekintetében a munkaszerzõdés – megbízási szerzõdés szerinti alapbér és járulékai, a támogatott projektben való foglalkoztatás arányában – iparjogvédelmi tevékenységgel kapcsolatban felmerülõ anyagjellegû ráfordítások között elszámolható közvetlen költségek b.) Azon költségek, melyek a jog megadását követõen merültek fel:

– írásos véleménnyel kiegészített kutatási jelentés – vizsgálati díj – megadási és kinyomtatási díj – megosztási díj stb. A projekt keretében marketing támogatás terhére az alábbi költségek számolhatók el: a.) A marketing munkatárs tekintetében a munkaszerzõdés – megbízási szerzõdés szerinti alapbér és járulékai, a támogatott projekten való foglalkoztatás arányában. b.) A marketing tevékenységgel kapcsolatban felmerülõ anyagjellegû ráfordítások között elszámolható közvetlen költségek. A támogatás mértéke és összege Jelen pályázat keretében az igényelhetõ támogatás összege min. 25 millió Ft, max. 250 millió Ft, de maximum az összes elszámolható költség 25%-a. Kisvállalkozás esetén a támogatási intenzitás további 20% ponttal nõ, középvállalkozás esetében további 10% ponttal nõ az igényelhetõ támogatás. A pályázat benyújtásának határideje 2008. aug. 15 – 2008. szept. 30.

2008. JÚNIUS

TOLNAI KAMARA

Üzleti partnerkeresõ Helyi ajánlatok Orosz és német mûszaki fordítást és tolmácsolást vállalunk. Rachat Kft. Tel: 20/9727-168; 75/336-136 E-mail: [email protected] Magánnyomozás, szaktanácsadás vállalkozóknak, magánszemélyeknek behajthatatlan követelések, kilátástalan bírósági perek megelõzésére. Tel.: 30/637-3629 Munka-, Tûz-, Környezetvédelem teljes körû szolgáltatás és Munkaügyi tanácsadás! E-mail: [email protected]. Tel.: 30/332-1842, 30/749-5883. Eladó 1 db PENTACON típusú 2D és 3D lézervágó berendezés P3016/2000 (5 tengelyes) Táblaméret: 1500×3000 mm, Teljesítmény: 2000 Watt Váradi és Társai Kft. Tel: 75/541-077. E-mail: [email protected]. Informatikai rendszer kialakítása SSADM módszerrel. Kezelhetõbbé teszem vállalkozásának adatait. Tel.: 30/856-8753. E-mail: [email protected]. Angol nyelvi képzés üzleti és borászati anyagokkal kiegészítve Szekszárdon. Tel.: 0630/322-953; 74/313-410. Kertépítést vállalok. Parkosítás, fenntartás, gépi munkák. Diana Bt. Vörös Györgyné. Tel.: 30/298-9889.

Angol mûszaki, informatikai, gazdasági, egészségügyi fordítások a legkedvezõbb áron. Sági Attila. Tel.: 06-70/282-5697. E-mail: [email protected]. A munkavédelemmel kapcsolatos teendõit bízza rám! Kling Péter. Tel.: 06-30/9655-426. Email: [email protected]. Vállalkozásoknak és magánszemélyeknek teljes körû hitelügyintézés. Scheffer Nóra. Tel.: 06-30/216 4766. Belföldi-, lakó-, kereskedelmi-, ipari- és külföldi (tengerparti) ingatlanok befektetési lehetõséggel. Demiko Ingatlaniroda. Tel.: 06-70/384-4301. E-mail: [email protected]. Pályázatok, hitelkérelmek készítése 10 éves gyakorlattal. Pataki János. Tel.: 20/935-3271. Bevizsgált oltott mész nagytételben engedményesen, folyamatosan vásárolható. Balogh József. Tel.: 30/9372-668.

Daruk, targoncák, építési és garázsipari emelõgépek adásvétele, javítása, dokumentációpótlás, munkavédelem, gépvizsgálatok. Honti és Társai Kft., Szekszárd, Mátyás kir. u. 74., Tel./fax: 74/412-899. E-mail: [email protected], Web: www.honti.hu. Szekszárd történelmi fõterén (Babits u, 1.) 1135 m2 telken üzletté-raktárrá minõsített 385 m2 épület eladó. Tel.: 20/989-2548. Magtisztító rostakaretek gyártása bevezetõ áron! Magtisztító gépek helyszíni javítása. Újdonság! PILLE magtári terményledobó-kocsi! Korszerû, magyar berendezés! Magtisztítógépek fõdarabjainak, alkatrészeinek gyártása és eladása. Magtisztítógépek javítása rövid határidõvel! T-428 és más típusú szállítószalagok eladása. Szállítószalag felújítását vállaljuk. PILISI Gépszerviz Bt. Telefax: +36-74-441874. Mobil: +36-30-9161-400. E-mail: [email protected]. Eladó, kiadó ipari ingatlanok, mûhelyek a bonyhádi ipari park területén. Tel.: 20/921-6118. Vállaljuk: riasztórendszerek tervezését, telepítését és folyamatos távfelügyeletét, élõerõs õrzést, pénzszállítást. Sólyomszem Bt. Tel: 74/512-132.

15 KFT. vagy egyéni vállalkozás csõszerelésben, lakatosmunkában, minõsített hegesztésben munkát keres Tolna megye vonzáskörzetében. Tel.: 06/30 2470-998. Szekszárd belvárosában 220 m2 klimatizált összkomfortos irodák eladó. Érdeklõdni: 0620/9461-539, 06-30/9594-511 Szekszárdon, belvárosi, új építésû társasházban földszinti, utcafronti 58 nm-es üzlethelyiség eladó. Alkalmas rendelõnek, üzletnek, irodának. Érdeklõdni: 0620/9965-036, 06-20/250-1700

Külföldi ajánlatok EXPORT LEHETÕSÉGEK 08-16/E/AT-1 – Osztrák cég olyan táskagyártókat keres Magyarországon, akik évente 4560.000 táskát tudnak készíteni különbözõ modellek alapján, a legkülönfélébb anyagokból. 08-16/E/AT-1 – Osztrák vállalat nagy mennyiségben vásárolna zöldség- és kukoricakonzerveket (3kg-os dobozokban). 08-16/E/FR-2 – Televízió fémdobozainak gyártására alumíniumlemez, vagy kezelt acéllemez finom megmunkáláshoz keres magyar céget. IMPORT LEHETÕSÉGEK

Partnerkeresô lap Alulírott kamarai tag, kérem az alábbi szövegû üzleti ajánlatomat, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Tolnai Kamara címû havilapjának következõ számában az üzleti ajánlatok között, ingyenesen megjelentetni. (Maximum 10 szóig). Leadási határidõ: 2008. augusztus 8. péntek. ..................................................................................................

08-16/I/CN-1 – Kioszkok, eligazító rendszerek, info-tornyok, érintõképernyõk gyártásával foglalkozó kínai cég, termékeit kínálja eladásra. Katalógusukat az érdeklõdõknek megküldjük. 08-16/I/IT-1 – Olasz textilipari gépeket gyártó cég, forgalmazót keres Magyarországon. Specifikációt kérésre küldünk!

.................................................................................................. MIR rendszer építése, felügyelete, felkészítése tanusításra. Oktatások, belsõ auditok végzése Hajdú Sándor TÜV CERT auditor. Tel.: 74/438235; 20/961 6624.

.................................................................................................. .................................................................................................. .................................................................................................. ..................................................................................................

Szárítók csõrendszereinek cseréje, magtári felsõpályás betárolószalagok és magtisztítók felújítása, javítása. Alkatrészgyártás. Pilisi Gépszerviz Bt. Tel.: 06-30/9161-400. Fax: 74/441-874.

2008. év ............................ hó ........ nap

Vállalkozások teljes körû könyvelését vállalom. Tel.: 74/438235, 20/935-97-29.

cégszerû aláírás Megrendelését e-mailben is elküldheti: [email protected]

..................................................................................................

.................................................

08-16/I/SI-1 – Szlovén vállalat hazai élelmiszer disztribútorokkal szeretne kapcsolatba lépni. 08-16/I/TW-1 – Tajvani mûanyag termékeket elõállító cég, importõröket, disztribútorokat keres Magyarországon.

Az üzleti ajánlatokról érdeklõdni az ITD Hungary Dél-Dunántúli Képviseleténél lehet, Kapronczai Franciska irodavezetõnél. Tel.: 74/512-522, Fax: 74/512-523, E-mail: [email protected].

16

TOLNAI KAMARA

2008. JÚNIUS Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az

O B S E RV E R BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ KFT. 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, fax: 303-4744 E-mail: [email protected] Web: www.observer.hu

Ügyintézés a kamaránál Cím: Szekszárd, Arany J. u. 23-25. III. emelet. Tel.: 74/411-661; Fax: 74-411-456; E-mail: [email protected]. • Elektronikus hírlevéllel, honlappal, Üzlet a hálónnal kapcsolatos információk: E-mail: [email protected]. • Titkár: Dr. Beréti Zsolt 74/529-252, E-mail: [email protected]. • Ügyfélszolgálati osztály és EIC-iroda: Rendás Ágnes osztályvezetõ, 74/529-253, 74/411-661, E-mail: [email protected], Hunyadi Eszter 74/411-661, E-mail: [email protected]. • Széchenyi-kártya ügyintézés: Horváth Krisztina 74/529-250, E-mail: [email protected]. • Pályázati Kabinet: 74/411-661 Hornok Jenõ, E-mail: [email protected], Erõs Rajmund, E-mail: [email protected], Hévizi Bernadett, E-mail: [email protected] • Pénzügyi és számviteli tanácsadás: Bakó Erika gazdasági osztályvezetõ, 74/529-255, E-mail: [email protected]. • Szakképzési osztály: Hága László vezetõ szakképzési tanácsadó, 74/529-254, E-mail: [email protected] • Mesterképzés: Hornokné Madarász Zsuzsanna 74/529-254, E-mail: [email protected] • Iparjogvédelmi Információs pont, iparjogvédelmi referens: Horváth Krisztina 74/529-250. • Ügyfélfogadási idõ: hétfõ-péntek 8.00–12.00

TOLNAI K AMARA Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lapja Levélcím: 7101 Szekszárd, Pf. 358. Telefon: 74/411-661 121 mellék E-mail: [email protected] Internet: www.tmkik.hu Kiadó: Dr. Fischer Sándor, a kamara elnöke Fõszerkesztõ: Mácz Katalin Szedés, tördelés: Soponyai Viktor, Budapest Nyomtatás: Séd Nyomda ISSN 1586-8672 A lap tagoknak ingyenes.

Az új kártyánál az eddigi negyedéves törlesztési kötelezettség teljesen megszûnik. Eltörölték a korábban „kötelezõ Széchenyi Kártya elõélet” elvárást is, amely szerint a tízmillió forintnál magasabb hitelt csak az a vállalkozás kaphatott, amely egy évig legalább ötmillió forintos kártyával rendelkezett. Mostantól minden, legalább két éve mûködõ vállalkozás igényelhet akár 25 millió forintot is. Az állam a „Széchenyi

Indul az új Széchenyi Kártya Kártya 2” Konstrukcióhoz is biztosítja az 1 százalékos mértékû kamattámogatást és a garanciadíj 50%-át is átvállalja a vállalkozásoktól. A „Széchenyi Kártya 2” két éves futamideje alatt csak egyszer találkozunk a vállalkozásokkal, az új támogatási szerzõdés újrakötésénél és ekkor kerül sor a banki felülvizsgálatra is.

Tehát Széchenyi Kártya 2:

• 2 héten belül, • 2 éves futamidõvel, • akár 25M Ft hitelösszegig, • állami kamat-, és garanciadíj támogatással,

• ingatlanfedezet nélkül, • minimális adminisztrációval A konstrukcióban résztvevõ

kereskedelmi bankok az OTP Bank Nyrt., a Magyarországi Volksbank Zrt. és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., valamint az általuk képviselt takarékszövetkezeti hálózat, az MKB Bank Zrt., az Erste Bank Hungary Nyrt. Igényeljen Széchenyi kártyát a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál! Cím: 7100 Szekszárd, Arany J. u. 23–25. Tel.: 74/529-250, 74/411661 (Horváth Krisztina).