Nevelési program. I.rész S Á T O R A L J A Ú J H E L Y I K O S S U T H L A J O S G I M N Á Z I U M,

Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Szakképző Iskola Sátoraljaújhely Deák u.10. 3980

Telefon: 47/321-441, Fax: 47/521-366 e-mail:[email protected]

PEDAGÓGIAI PROGRAM

SÁTORALJAÚJHELYI KOSSUTH LAJOS GIMNÁZIUM, ÉS

SZAKKÉPZŐ ISKOLA

Nevelési program I.rész

TARTALOM BEVEZETŐ ...................................................................................................................................... 4 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ............................................................................................ 6 1.1.

Az intézmény létrehozása ............................................................................................................... 6

1.2.

Az intézmény alapadatai ................................................................................................................ 6

1.3.Az intézmény működése ....................................................................................................................... 8

2. AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS A NEMZETI ALAPTANTERV KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATAI .................................................................................... 10 2.1. Nevelési célok .................................................................................................................................... 10 2.2. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés ................................................................. 15

3. NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................... 18 3.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............................. 18 3.1.1. Alapelvek és célok .............................................................................................................................. 18 3.1.2. A megvalósítás formái, eszközök, feladatok...................................................................................... 20 3.1.3. A pedagógusok által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: ..................................... 21 3.1.3.1. Feladatok .................................................................................................................................... 22 3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................ 24 3.2.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: .......................................................... 25 3.2.2. A feladatok konkrét megvalósításának színterei: .............................................................................. 29 3.2.3. A munkát szabályozó, konkretizáló iskolai dokumentumaink: .......................................................... 30 3.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................ 30 3.3.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .................................. 46 3.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................. 50 3.4.1. A közösségi nevelés alapelvei: ........................................................................................................... 51 3.4.2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: ........................................................... 51 3.4.3. A közösségi nevelés területei: ............................................................................................................ 52 3.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .................................................................. 57 3.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .................................... 59 3.6.1. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ................................................. 59 3.6.2. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatása .................................................................. 60 3.6.3. Tehetséggondozás ............................................................................................................................. 63 3.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje..................................................... 65 3.7.1. Iskolánk minősített nagyobb közössége a diákönkormányzat .......................................................... 65 3.7.2. Tanulói jogok és kötelességek gyakorlása ......................................................................................... 66 3.7.3 .A tanuló joga, hogy a beiratkozás napjától ....................................................................................... 66 3.7.4. Véleményezési és javaslattevő jogok lehetőségei ............................................................................. 67 3.7.5. Véleményezési és javaslattevő jogok formái ..................................................................................... 67 3.7.6. Döntési joggal rendelkezik a diák a következő esetekben: ................................................................ 68

2015. szeptember 29.

2

3.7.7. Jogszabályok által előírt jogorvoslati lehetőségek ............................................................................ 69 3.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .......................................................... 69 3.8.1. Az intézmény közösségei ..................................................................................................................... 69 3.8.2. Együttműködés a nevelőtestületben ................................................................................................. 70 3.8.3. Együttműködés a tanuló és a pedagógus között................................................................................. 71 3.8.4. Együttműködés a pedagógusok és a szülők között ............................................................................. 73 3.9. A tanulmányok alatti vizsga szabályzata ............................................................................................ 76 3.9.1. Kossuth Gimnázium ........................................................................................................................... 88 3.9.2. Trefort Tagiskola................................................................................................................................ 95 3.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ................................................................. 96 3.10.1. Felvétel az induló évfolyamokra ...................................................................................................... 96 3.10.1.1. Felvétel, átvétel a gimnáziumba............................................................................................... 98 3.10.1.2. Átvétel a gimnáziumba ............................................................................................................. 98 3.10.2. Felvétel, átvétel a szakközépiskolába .......................................................................................... 98 3.10.2.1. Felvétel a szakközépiskolába ............................................................................................... 99 3.10.2.2. Szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló felvétele ........................................................... 100 3.10.2.3. .Felvétel a szakközépiskolai érettségire épülő szakmai képzésbe .......................................... 100 3.10.3. Előzetes tanulmányok, ismeretek beszámítása ......................................................................... 102 3.10.4. Átvétel másik iskolából, más ágazati képzésből ........................................................................ 102 3.10.4.1. Átvétel másik szakközépiskolából ...................................................................................... 102 3.10.4.2. Átvétel más ágazati képzésből .......................................................................................... 103 3.10.4.3. Átvétel más szakmai képzésből ......................................................................................... 103 3.10.5. Felvétel, átvétel a szakiskolába ............................................................................................... 103 3.10.5.1. Felvétel a szakiskolába ...................................................................................................... 103 3.10.5.2. Köznevelési hídprogramból történő felvétel ...................................................................... 104 3.10.6. Előzetes tanulmányok, ismeretek beszámítása ......................................................................... 105 3.10.7. Átvétel másik iskolából .................................................................................................................. 105 3.10.7.1. Átvétel más szakmai képzésből .............................................................................................. 106 3.10.7.2. Felvétel, átvétel a felnőttképzési tagozaton ........................................................................... 106 3.11. Könyvtár-pedagógiai program ........................................................................................................ 107

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ..................................................................................................108


3

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” /Szent-Györgyi Albert/

Bevezető A Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium pedagógia programja az intézményben folyó nevelő-oktató munka számára olyan stratégiai eszköz, amely hosszú távra meghatározza nevelő és oktató munkánk céljait, s az ezek végrehajtásához szükséges tennivalókat. Olyan alapdokumentum, amely átfogja az intézményi élet minden területét, s szinkronban van a magasabb szintű jogszabályokkal, fenntartói határozatokkal és az iskolai élet belső szabályzataival is.

A pedagógiai program jogi háttere: •

az intézmény szakmai alapdokumentuma

•

2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

•

229/2012. ( VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

•

20/2012. ( VIII 31) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

•

110/2012 ( VI. 4) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,

•

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

•

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

•

a 20/2007. (V.21.) SZMM. rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről,

•

a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja.

A pedagógiai programban szakmai-pedagógiai céljaink, feladataink megfogalmazásában figyelembe vesszük:


4

-

a fenntartói fejlesztési terveket,

-

a helyi közösségek érdekeit,

-

az intézmény meglévő tradícióit, fejlesztési elképzeléseit,

-

a tanulók érdekeit.

Pedagógiai

programunk

első

kötete

az

intézmény nevelési

programja,

amely

megfogalmazza közös igazgatású többcélú intézményünk nevelési célkitűzéseit, nevelőoktató munkánk alapelveit, iskolánk elfogadott és közvetített általános értékeit. Nevelési programunk tartalmazza az intézmény szakmai és működési célkitűzéseit, a személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait, a működés általános jellemzőit; tájékoztat az iskola belső életéről, az alap- és többletszolgáltatások rendjéről, az iskola kapcsolatairól és a kapcsolattartás formáiról.

A nevelési program önálló fejezete a kollégium nevelési programja, ami megalapozza és segíti a kollégiumban folyó nevelő-oktató munkát. Meghatározza a kollégiumi nevelés célkitűzéseit, feladatait és pedagógiai elveit, bemutatja többek között a kollégiumi tevékenység szerkezetét, tartalmazza a kollégiumi foglalkozások témaköreit.

Az intézmény pedagógiai programjának önálló, külön kötetei a Helyi tantervek: •

a Kossuth Lajos Gimnázium és Szakképző Iskola helyi tanterve,

•

a Trefort Ágoston Szakképző Iskola helyi tanterve,

•

a Kollégium nevelési programja

Az intézmény helyi tanterve(i) meghatározza a tantestület és a tanulók számára a tanítandó tananyagot, a kulcskompetenciákat és a fejlesztési területeket, kidolgozza a követelményés vizsgarendszert, az értékelés és minősítés elveit és gyakorlatát, tartalmazza a vizsgák utáni átjárhatóság és továbbképzés lehetőségeit, részletesen meghatározza a szakképzés feltétel- és követelményrendszerét, a szakmai vizsgáztatás rendjét.


5

1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1.1.

Az intézmény létrehozása

Az intézményt fenntartó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 102/2011.(V.30.) számú határozatával döntött a megyei fenntartó irányítása alá tartozó nevelési-oktatási intézmények átszervezéséről. Intézményünk a fenti határozat értelmében 2011. augusztus 1-jei hatállyal kezdte meg működését a Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium és a Trefort

Ágoston

Szakképző

Iskola beolvadásával

a jogutód

B.-A.-Z.

Megyei

Önkormányzat Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumba. 2012. január 1-től az összevont intézmény fenntartója a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézményfenntartó Központ. 2013. április 1-től az összevont intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Tankerülete. 2013. augusztus 1-től a Szepsi Laczkó Máté Szakképző Tagiskola önálló intézményként a Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik tovább. A székhely intézmény (költségvetési szerv) alapítója a Piarista Rend, az alapítás székhelye és éve: Sátoraljaújhely, 1789.

1.2.

Az intézmény alapadatai

Az intézmény (továbbiakban

Sátoraljaújhelyi

költségvetési szerv) hivatalos neve:

Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola

A költségvetési szerv rövid neve:

Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Szakképző Iskola Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Szakképző Iskola Trefort Ágoston Szakképző Tagiskolája

Székhelye:

3980 Sátoraljaújhely, Deák u.10.

Szakágazati besorolás

A költségvetési szerv alaptevékenységei:

(TEÁOR) 8520


alapfokú oktatás,

6

8531

általános középfokú oktatás,

8532

szakmai középfokú oktatás,

8559

máshová nem sorolt egyéb oktatás,

5590

egyéb szálláshely-szolgáltatás.

A költségvetési szerv működési köre:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A fenntartó neve és címe:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Tankerülete 3525 Miskolc, Városház tér 13.

Gazdálkodási jogkör szerinti

Önállóan működő költségvetési szerv,

besorolása alapító okirat szerint:

a pénzügyi és gazdálkodási feladatait, könyvvezetését a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el.

A költségvetési szerv típusa:

Többcélú közös igazgatású intézmény, melyben összetett iskola (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola), kollégium működik.

OM azonosító száma:

200600

Törzsszáma:

585631

Tagintézménye:

Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Szakképző Iskola Trefort Ágoston Szakképző Tagiskolája Sátoraljaújhely, Fejes I.u.14. Kollégium Sátoraljaújhely, Kossuth L. u. 26.

A költségvetési szervbe felvehető maximális gyermek- és tanulólétszám: nappali tagozat:

1380fő

kollégium:

280 fő

Sátoraljaújhelyi

gimnázium és szakközépiskola a nappali

Kossuth Lajos

tagozaton:780 fő,

Gimnázium, Szakképző Iskola 2015. szeptember 29.

7

Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos

nappali tagozaton: 600 fő

Gimnázium és Szakképző Iskola Trefort Ágoston Szakképző Tagiskolája Kollégium

280 fő

Az iskolai évfolyamok száma:

A jóváhagyott pedagógiai program szerint:

-

4-, 5- és 6 évfolyamos gimnázium;

-

4 és 5 évfolyamos szakközépiskola;

-

9-10 évfolyam szakiskola;

-

a szakképző évfolyamokon a szakmai alapdokumentum szerint: 1-2-3 év

1.3.Az intézmény működése Intézményünk közös igazgatású többcélú intézmény, melyben összetett iskola (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) és kollégium működik. Az intézmény szervezeti egységei a gimnáziumi és szakközépiskolai, a szakképző és szakiskolai, valamint kollégiumi feladatokat ellátó három tagintézmény.

1. számú egység: Kossuth Lajos Gimnázium és Szakképző Iskola – székhely intézmény vezetője: intézményvezető helyettesei: általános intézményvezető-helyettes, szakmai intézményvezető-helyettes. 2. számú egység: Trefort Ágoston Szakképző Iskola – tagintézmény vezetője: tagintézmény-vezető helyettese: tagintézmény vezető-helyettes 3.számú egység: Kollégium vezetője: kollégiumvezető Az intézmény oktató-nevelő munkáját, a tagintézmények szakmai tevékenységének az összehangolását, az intézmény működését az intézményvezető irányítja; munkáját közvetlenül az általános intézményvezető-helyettes és szakmai intézményvezető-helyettes segíti.


8

A tagintézmények élén tagintézmény-vezetők állnak, akik a tagintézmény vezető-helyettes és a gyakorlati oktatás-vezető segítségével az általuk vezetett tagintézmény oktató-nevelő munkáját, szakmai tevékenységét irányítják.


9

2. AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS A NEMZETI ALAPTANTERV KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATAI A jelen iskola feladata az, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező diákokat képezzen. Olyan készségek és képességek birtokába juttassa őket, amelyekkel a XXI. század világában el tudnak igazodni, a változó munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodni képesek. Fontos az, hogy az iskolából kikerülő tanulók rendelkezzenek azzal az alap- és kulcskompetenciákkal, amelyek feltétlenül kellenek ahhoz, hogy az életpályájukat – ha szükséges –, tudják módosítani, új ismereteket, készségeket, képességeket legyenek képesek elsajátítani. Ezen feladatok megvalósításához határoz meg célokat, irányelveket a Nemzeti alaptanterv. A NAT olyan iskola működését segíti megvalósítani, amelyben a humanizmus, az egyén tisztelete, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, emberiség) együttműködésének kibontakozása, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanítási-tanulási folyamatok. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, saját sorsuk alakításához.

2.1. Nevelési célok Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok

következményeiért

viselt

felelősségtudatuk

elmélyítése,

igazságérzetük

kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése.

Az erkölcsi nevelés

legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanáraink példamutatása

támogatja

a

tanulók

életében

olyan

nélkülözhetetlen

készségek

megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük


10

felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéi és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden

állampolgár

magyarságtudatukat

kötelessége. megőrizve

Európa

ismerjék

a meg

magyarság történelmét,

tágabb

hazája,

sokszínű

ezért

kultúráját.

Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- a tanulásszervezési eljárások.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások 2015. szeptember 29.

11

helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítástanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatuk kialakításához.

A családi életre nevelés A

család

kiemelkedő

jelentőségű

a

gyerekek,

fiatalok

erkölcsi

érzékének,

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. a felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tőzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység,


12

segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az


13

értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.


14

2.2. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés A Nemzeti alaptantervnek megfelelően kiemelt fejlesztési feladataink a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségi területek fejlesztési feladatait.

Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában.

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelel�en folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetít� készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint.

Matematika kompetencia

A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más


15

területekhez, az ismeretek és a készség szint� tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be.

Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását.

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül.

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben.


16

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek

megragadására.

Ez

tudást,

kreativitást,

újításra

való

törekvést

és

kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező készség magában foglalja az esztétikai megismerést. Valamint az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását, mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejező eszközök, a fotó és a mozgókép segítségével.

Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.


17

3. NEVELÉSI PROGRAM 3.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1.1. Alapelvek és célok •

Önismerettel rendelkező, kreatív és döntésképes emberek nevelése, akik mind a továbbtanuláshoz, mind az önálló munkavállaláshoz megfelelő ismeretekkel rendelkeznek.

•

Minőségi

oktatással

szilárd

alapműveltséget,

biztos

alapkészséget,

teljesítményképes tudást nyújtani a tanulóknak, hogy legyenek képesek önálló ismeretszerzésre, a szerzett ismeretek alkalmazására. Az iskolában megszerzett tudás akkor lesz a társadalom számára gazdasági érték, ha a valós életben felhasználhatóvá, alkalmazhatóvá válik. •

A már elsajátított készségek és képességek kibontakoztatása, majd ezekre alapozva ezen tanulói tulajdonságok további fejlesztése.

•

Az önálló tanuláshoz szükséges értelmi és akarati tényezők, a tanulási szokások kialakítása.

•

Ki kell alakítani az élethosszig tartó tanulási igényt, készséget, képességet.

•

Meg kell alapozni a tanulókban az egyéni életpálya-építés és a modern technikai környezethez való alkalmazkodás készségét.

•

Képesek legyenek szakmailag önálló munka elvégzésére, önállóan új ismeretek megszerzésére, megújhodásra szakmailag és emberileg is.

•

A kollégiumi nevelés által a konstruktív életvezetési, magatartási és tevékenységformák közvetítése és fejlesztése.

•

Harmonikus személyiségű, egészséges tanulók nevelése. Alakuljon ki a tanulókban a felelősségtudat, rendelkezzenek önismerettel, találják meg önkifejezési módjukat.

•

Alkalmazkodni tudó, önmagával és környezetével harmóniában élni képes személyiséggé váljanak.

•

Az élet, az egészség, mint érték tudatosítása, tisztelete. Az egészséges életmód szokásrendszerének tudatosítása és megszilárdítása. A káros szenvedélyek elutasítására

való

készségfejlesztés.

A

szabadidő

hasznos

eltöltésének

személyiségformáló szerepe.


18

•

Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet- mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

•

A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

•

Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

•

A természeti környezet megóvása. Az állatok és a növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépségei iránt.

•

A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

•

A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

•

Az emberi jogok tiszteletben tartásának elfogadása, az erkölcsi tudat és magatartás fokozatos fejlesztése.

•

Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Az önkéntességre való nevelés.

•

Az európai humanista gondolkodás, és a polgári értékrend elsajátíttatása. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

•

Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét.

•

Ápolják és továbbvigyék az iskolai és nemzeti hagyományainkat.

•

Fogadják el a másságot, segítsék a különböző kultúrájú, szociálisan hátrányos helyzetű társaik beilleszkedését az iskolai közösségbe.

•

A heterogén beiskolázásból adódó különbözőségeket felzárkóztatással kívánjuk csökkenteni. Célunk a hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek hátrányainak kompenzálása.


19

•

a pedagógus oktató-nevelő munkája során alkalmazzon az egyéni szükségleteknek megfelelő oktatási stratégiát.

3.1.2. A megvalósítás formái, eszközök, feladatok Nevelési alapelveink egységesek, a különböző képzési formáknak megfelelően azonban eltérő, sajátos pedagógiai módszerekkel közvetíthetők, érvényesíthetők. A pedagógiai munka folyamatában a tanítás-tanulás szervezése során figyelembe kell vennünk a tanulóközösség összetételének – korra (12-22 életév), előképzettségre, viselkedéskultúrára, családi háttérre és település szerinti hovatartozásra vonatkozóan – heterogén jellegét. Nevelő-oktató munkánk megvalósítását a következő eszközök, módszerek segítik: •

Közvetlen (direkt) módszerek, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

•

Közvetett (indirekt) módszerek, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

3.1.2.1 Az iskola kötelező dokumentumai Éves szinten: beírási naplók, naplók, tanmenetek, beiskolázási terv, éves munkatervek, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, beszámolók és eseti intézkedési tervek. Középtávú szinten: törzskönyv, helyi tanterv, pedagógiai program, házirend, SZMSZ, vezetői pályázat, továbbképzési tervek, 5 éves önértékelési terv, infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési terv. A fenti tervekben megjelennek a stratégiai célok elemei és a mérések eredményeinek figyelembevétele, melyek az intézmény által megfogalmazott céloknak megfelelnek. E tervek készítésénél az intézmény partnereinek igényeit is figyelembe kell venni, s e vélemények alapján az intézmény azonosítja kulcsfontosságú sikertényezőit. Ezen dokumentumok készítése pedagógusok, munkaközösségek és a DÖK bevonásával történik. Végrehajtásában az intézmény valamennyi dolgozója és tanulója részt veszt, az attól való eltérés csak indokolt esetben lehetséges és dokumentálása szükséges. A dokumentumok egymásra épülnek, azonos elvárásoknak és céloknak felelnek meg. A

dokumentumban

megfogalmazott

pedagógiai

folyamatok

a

személyiség

és

közösségfejlesztést az elvárt tanulási eredmények elérését a partnerek elégedettségét szolgálják, illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. A pedagógia folyamat követhető a tanmenetekben, naplókban és a tanulói produktumokban. 2015. szeptember 29.

20

Stratégiai mutatók/sikertényezők: • érettségi eredmények, • beiskolázási terv, • hiányzások, • lemorzsolódott tanulók száma, •

félévi, év végi eredmények,

• kompetenciamérés eredményei, • belső mérések eredményei, • továbbtanulási mutatók, • verseny-, nyelvvizsga eredmények, • szakmai vizsgaeredmények, • felvételi eredménye, • elégedettségmérés eredményei, • neveltségi mutató, • a kiemelt figyelmet igénylő tanulók számának változása Az intézményvezető beszámolót készít a stratégiai adatok figyelembevételével.

3.1.3. A pedagógusok által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: a)

Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

•

Közvetlen módszerek:

•

-

követelés,

-

gyakoroltatás,

-

segítségadás,

-

ellenőrzés,

-

ösztönzés.

Közvetett módszerek: -

közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenység megszervezése,

-

közös célkitűzések elfogadtatása,

-

hagyományok kialakítása,

-

közvetett követelés,

-

közvetett ellenőrzés,

-

közvetett ösztönzés.


21

b)

Magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének módszerei

•


•

-

elbeszélés,

-

tények és jelenségek bemutatása,

-

műalkotások bemutatása,

-

a nevelő személyes példamutatása.


a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében,

-

a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

c)

Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)módszerei

•


•

-

magyarázat, beszélgetés,

-

a tanulók önálló elemző munkája.


felvilágosítás a betartandó magatartási normákról,

-

vita.

3.1.3.1. Feladatok •

Az iskola mindent megtesz annak érdekében, hogy a tanár-diák kapcsolat a rendszeres, következetes, igényes, igazságos oktató-nevelő munka feltételeinek megfeleljen. Ennek érdekében biztosítjuk gyerekeinknek a korszerű oktatás feltételeit. A kollégáknak megadjuk a lehetőséget a továbbképzésre és az önképzésre.

•

Különös gondot fordítunk a hátrányos helyzetű tanulók problémáinak megoldására, kezelésére, egyéni eljárások alkalmazására, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka hatékony működésére. Az „Útravaló“ programba való bekapcsolódással mentori hálózatot alakítunk ki.

•

Az iskolában és a kollégiumban is felkínáljuk tanulóinknak a tanórán kívüli ismeretszerzés különböző formáit, ezzel is segítve a hátrányos helyzetből való felzárkóztatást.

•

A tehetséggondozásban, a képességfejlesztésben kiemelten szem előtt tartjuk a továbbtanulási esélyek növelésének biztosítását.

•

Segítjük a tanulmányi és szakmai versenyekre való felkészülést.


22

•

Fontos feladatunknak tekintjük a hatékony tanulási módszerek, tanulási technikák közvetítését, megismertetését diákjainkkal. Ennek birtokában ugyanis hatékonyabb lehet a képességfejlesztés, könnyebben jutnak sikerélményhez a tanulók, ami pedig a tanulási motiváció egyik legfontosabb eleme.

•

Oktató-nevelő munkánk során a tanulókat tervezett és folyamatos pályaorientációs tevékenységgel segítjük hozzá, hogy pályaválasztási döntésük megalapozott és reális legyen.

•

A felsőbb éveseket felkészítjük a munkavállalásra, a vállalkozói, gazdasági szemlélet

elsajátítására,

hogy

a

szakma

megszerzése

után

könnyebben

eligazodhassanak a piaci életben. Ezt segíti elő a tananyag, a különböző előadások és a termeléssel fenntartott folyamatos kapcsolatunk, továbbá a különböző felsőoktatási intézmények által felkínált lehetőségek közlése. •

A korszerű tudományos ismeretek elsajátítása mellett alapvető cél a modern személyiség nevelése is. Szükséges az információs társadalom által megkívánt ismeret, a kommunikációs készség, a konfliktusok kezeléséhez és elviseléséhez szükséges készségek elsajátítása. Fel kell készíteni a tanulókat arra az új elvárásra, hogy a gyorsan változó gazdasági környezetben képesek legyenek tudásukat megújítani. Vagyis az iskolai oktatás tartalmának és módszereinek elő kell segítenie a világgazdaság modernizációs áramlatainak megfelelő ismeretek, készségek és képességek kialakulását.

Törekszünk a piaci elvárásoknak megfelelő szakmai

szemlélet, igény, ismeretanyag kialakítására. A szakmai bel- és külföldi cserekapcsolatok ápolásával és továbbfejlesztésével jelentős mértékben segítjük a vállalkozói szemlélet kialakítását és gyakorlati megvalósítását. Fontos az olyan készségek kialakítása, amelyek az egyént képessé teszik arra, hogy felnőttként is tanuljon. •

A munkaerő-piaci helyzethez igazodva igyekszünk a képzési formáinkat megválasztani, és a felsőoktatási igényhez igazítani.

•

Minden tanulónkkal szeretnénk megértetni és elfogadtatni, hogy a tanulásnak és a tudásnak óriási szerepe van a változó világhoz való alkalmazkodásban, mert csak folyamatos képzéssel lehet majd helytállni a szakma területén.

•

Tanulóinknak továbbra is megadjuk a lehetőséget, hogy részt vegyenek színházi rendezvényeken, múzeumlátogatásokon, kirándulásokon, és ezt lehetőségeink szerint anyagilag is támogatjuk.


23

•

A nemzeti tudat elmélyítésére felhasználunk minden történelmi évfordulót, eseményt, országjárást, az iskolai tananyagot, valamint az oktatásban alkalmazható médiákat. Részt veszünk a város rendezvényein, és annak kulturális műsoraiban szerepet vállalunk.

•

A környezetünk megóvása, tisztántartása, értékeink megőrzése nem könnyű feladat. Ennek érdekében a környezeti nevelés tudatos eszközeivel és személyes példamutatással közvetítjük a környezettudatos magatartás értékrendjét nemcsak a tanórákon, hanem az iskolai élet minden színterén.

3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk oktató-nevelő munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét az egyes iskolai tevékenységeken keresztül széleskörűen fejlessze. A tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a differenciálást, a tanulói aktivitást, az „árjárás” valódi lehetőségeinek megteremtését a „zsákutcás” életutak elkerülése érdekében. A tanulók személyiségére meghatározóan hat az iskolai légkör, amelyben diákéletük zajlik. Ebben a pedagógusok életvitelének, mint példának is jelentős szerepe van, hiszen a pedagógus egész személyiségével nevel, követendő pozitív erkölcsi mintául szolgál. Szakmai elhivatottsága, felkészültsége, kulturáltsága, munkamorálja példaértékű. Kellő önismerettel, önbecsüléssel, önkritikával rendelkezik. Elősegíti, hogy tanítványai megmutathassák tudásukat, képességeiket maximálisan továbbfejlesszék. A tanári kar fontos feladata, hogy feltérképezze a tanulók tanulási stílusait, szokásait. Így tervezhető meg a tanulók egyénre szabott személyiségfejlesztési stratégiája. Ennek színterei lehetnek az osztályfőnöki és tanulásmódszertan órák. A diákok személyiségének fejlődését elsősorban az osztályfőnök hivatott nyomon követni, akik a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás révén is segítheti a tanulók egészséges lelki fejlődését, pszichikai egyensúlyát. Az egy osztályban tanító pedagógusok rendszeres megbeszélései jó alkalmat teremtenek arra, hogy képet kapjanak az egyes osztályokról, illetve tanulókról. A tapasztalatok kicserélése mellett ez lehetőség az osztályra vonatkozó közös stratégiák megfogalmazására is. A tényleges esélyek teremtéséhez elengedhetetlen mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás. A tehetséggondozás feladata, hogy felismerje és segítse a kiemelkedő


24

teljesítményre képes tanulókat abban, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el, hogy tehetséggondozást biztosító szakkörök szervezésére kerüljön sor. Külön feladatokat ró az iskolára a kiemelt figyelmet igénylő, sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése. A differenciált eljárások, egyéni fejlesztő foglalkozások biztosítják az alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás okainak felderítését, csökkentését, megszüntetését. Ezekkel a feladatokkal külön fejezetben foglalkozunk. A pályázatokban részt vevő tanulóink további egyéni fejlesztési lehetőségeket kapnak a mentortanáraiktól, rendszeres tanári támogatást a tanulásban, a tanár – diák – szülő közötti kapcsolattartásban, illetve külföldi tanulmányutak lehetőségeit a középiskolai éveik alatt. Ezek a lehetőségek szintén nagyban befolyásolják személyiségük fejlődését, hiszen az érettségi és szakmai vizsgára való felkészülést segítő pályázatok kötelező eleme a személyre szabott egyéni fejlesztési tervek készítése.

3.2.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: Az erkölcsi nevelés Célok, feladatok: -

az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása

-

pozitív példaadással a humán értékek közvetítése és a személyiségjegyek közé való beépítése

-

normakövető magatartás

-

kötelességtudat, felelősségérzet kialakítása

-

tudatosság a tanulásban és a viselkedésben

-

egymás tisztelete és megbecsülése

-

kötelességérzet a munkában és a magatartásban

-

becsületesség a mindennapi helytállásban és egymással szemben

-

odaadás és hűség az iskoláért, a szűkebb régióért, valamint hazánkért

-

a másság elfogadása neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője tekintetében


25

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Célok, feladatok: -

a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése

-

a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése

-

a hazaszeretet érzésének felébresztése

-

ismerjen magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosuljon benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége

-

ismerje a magyar származású Nobel-díjasokat, munkásságukat

-

legyen tisztában nemzeti ünnepeink jelentőségével

-

ismerje a népi hagyományokon alapuló ünnepeket

-

ismerje lakóhelye és iskolája helytörténetének, kulturális és természeti örökségének főbb értékeit

-

tájegységekhez kötve is ismerjen hungarikumokat

-

ismerje az egyetemes emberi örökség megőrzésén munkálkodó nemzetközi összefogás jelentőségét

Állampolgárságra, demokráciára nevelés Célok, feladatok: -

az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismerése

-

az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt

-

igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre

-

értse az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben

-

ismerje a normaszegések társadalmi jelentőségét

-

gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében

-

ismerje és tisztelje szűkebb közösségei tagjait

-

törekedjen a jó együttműködésre az együttélésben

-

legyen tisztában a civil társadalmi aktivitás értékével, jelentőségével

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése Célok, feladatok:


26

-

az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése

-

a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása

-

az önismeret, problémamegoldó képesség fejlesztése

-

a reális önértékelés, önbecsülés, önbizalom képességének a kialakítása

-

rendelkezzen a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával

-

értse az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben

A családi életre nevelés Célok, feladatok: -

tudatosan készüljön a felelősségteljes párkapcsolatra

-

legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni

-

legyen képes szükségletei rangsorolására, takarékoskodásra

-

ismerje a családtervezési módszereket, ezek előnyeit és kockázatait

-

tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben

-

értse a családnak a társadalomban betöltött szerepét, a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában

-

tisztelje a különböző generációk tagjait

A testi és lelki egészségre nevelés Célok, feladatok: -

a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése

-

egészséges, edzett személyiség kialakítása

-

az egészséges életmód iránti igény kialakítása

-

váljék igényévé környezetének tisztán tartása és a személyes higiéné

-

egyénileg s csapatban is legyenek képesek a személyek dolgozni

-

legyen képes egészséges étrend összeállítására, ismeri az elhízás és a krónikus soványság, a fogyókúrázás kockázatait

-

képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani

-

az önismeret, problémamegoldó képesség fejlesztése

-

a reális önértékelés, önbecsülés, önbizalom képességének a kialakítása

-

ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől


27

-

egészségtudatos életmód, a dohányzás kerülése

-

ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját

-

ismerje az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, legyen képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről

-

legyen tisztában a védőoltások szerepével

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Célok, feladatok: -

érezze kötelességének a segítségnyújtást

-

tudjon felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért)

-

ismerje fel, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken kötelessége segíteni

-

legyen tisztában az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival

Fenntarthatóság, környezettudatosság Célok, feladatok: -

értse a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit

-

értse, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) a globális problémákkal

-

értse a globális problémák és az egyéni életvitel közötti összefüggéseket, ennek érdekében az iskola szelektív hulladékgyűjtést valósít meg és folyamatosan ellenőrzi a tárgyi környezet kialakítását

-

legyen képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni

-

ismerje szülőföldje értékeit

-

Pályaorientáció Célok, feladatok: -

tudatosuljon a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek

-

reális ismeretekkel rendelkezzen saját képességeiről szakmájával, hivatásával összefüggésben

-

legyen tisztában azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik

-

legyen képes önéletrajzot készíteni, tudásáról, képességeiről meggyőzni másokat


28

-

az osztályfőnökök feladata a tanulmányait befejező diákjai számára a pályakövetés, az osztályfőnökök által biztosított adatok alapján az intézményvezető biztosítja azok nyilvánosságát a különös közzétételi listában

Gazdasági és pénzügyi nevelés Célok, feladatok: -

rendelkezzen ismeretekkel az euro övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében

-

legyen képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban

-

rendelkezzen kellő ismerettel ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja

Médiatudatosságra nevelés Célok, feladatok: -

tudatosan válasszon a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között

-

legyen képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni

-

ismerje az elektronikus világ etikettjét, meggondoltan kezelje saját adatait

A tanulás tanítása Célok, feladatok: -

tanuljon meg jegyzetelni

-

legyen képes önálló tanulásra

-

legyen képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni

-

a tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit

-

legyen képes a digitális világban rendelkezésre álló eszközöket információszerzésre, tanulási célra felhasználni

3.2.2. A feladatok konkrét megvalósításának színterei: • osztályfőnöki órák;


29

• diák-önkormányzati foglakozások; • iskolai és városi hagyományápoló, szabadidős rendezvények; • tanműhelyi-üzemi foglalkozások; • testnevelés órák, sportkörök, foglalkozások 3.2.3. A munkát szabályozó, konkretizáló iskolai dokumentumaink: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása az osztályfőnöki órák keretében • Etikai kódex • Diák önkormányzati munkaterv • Szabadidő-szervező munkaterve • Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a pedagógiai programban • A testnevelés munkaközösség, az iskolai diáksportkör éves munkaterve 3.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészség megőrzése és megtartása alapvető emberi jogunk. A mai modern társadalomban az iskolák egészségnevelő, egészségfejlesztő szerepe megnőtt, feladata többrétegűvé vált. Az oktató-nevelő munkán kívül számos más óvó-védő, értékközvetítő, személyiségformáló, szociális munkát is fel kell vállalnia. Az iskola a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével köteles olyan ismereteket nyújtani, amelyek alapján az egészséges életmód kritériumai megismerhetők, az emberi test fizikai és mentális tulajdonságai jó egyensúlyi állapotban tarthatók. Az iskola a mindennapi élet és munkarend szervezésével, az egészséges és harmonikus környezet biztosításával aktívan hozzájárul a tanulók egészségi állapotának fejlesztéséhez, az egészséges életmód követendő normáinak kialakításához. Az egészségnevelés olyan változatos, kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a közösség egészségének előmozdítása érdekében” (WHO) Az egészségnevelés feladatai: Az emberek tudatos és felelősségteljes magatartásának kialakítására irányuló sokoldalú nevelőtevékenység. Tartalmazza az ismeretek átadását, az egészségi jártasságot, a készségek és szokások kialakítását. Mindezeket prevenciós szemlélettel interiorizálja az


30

egyén. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszicho-szociális környezet egészségtámogató jellegének

erősítésére,

az

oktatói-nevelői

tevékenységben

a

személyközpontú

megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Meg kell értetnünk növendékeinkkel, hogy a tartós egészségi, jólléti állapot nemcsak szabályozható, hanem fejleszthető is. A fejlesztés az egyénnek és a társadalomnak közös érdeke, a megvalósítás viszont a személy felelőssége. Egészségnevelési célok: agresszió megelőzés, baleset megelőzés, betegségmegelőzés, a betegségek tüneteinek felismerése, családi életre nevelés, családtervezés, dohányzás, alkoholfogyasztás-és kábítószer használat megelőzése, egészséges személyiségfejlődés elősegítése, egészséges táplálkozás bemutatása (pl. az iskolai büfé választéka). Egészségtudatos magatartásra való nevelés: elsősegélynyújtás, érzelemkifejezés és kezelése, fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja, iskolán belüli bántalmazás megelőzése, konfliktuskezelés, mindennapi testmozgás biztosítása, ön-és társismeret elősegítése, személyes krízishelyzetek, személyi-és környezeti higiénia. Intézményünk az egészségnevelési célok hatékony elérése céljából az alábbi prioritásokat jelöli ki: • Személyes krízishelyzetek, konfliktus-és stressz kezelés, alkoholizmus • Egészséges táplálkozás, szív-és érrendszeri betegségek, mozgás • Önismeret, személyiségfejlesztés, drog prevenció, egészségtudatosság A kiemelt célok hatékony elvégzése érdekében külön erre a célokra költségvetési keretet szükséges elkülöníteni. A keretszámokat a munkacsoport dolgozza ki. Kiemelt kapcsolatok Család:

jelentős

szerepe

van

a

családon

belüli

kommunikációnak

és

metakommunikációnak! Erősítheti vagy gyengítheti a családi kapcsolatokat. (hitelesség) Erősítő kapcsolatok: helyes életvezetési minták követése, a családi hagyományok őrzése, ápolása, a családi kapcsolat a szeretetre épül ,pozitív szülői minta,családban sajátíthatja el a gyermek a társas viselkedés szabályait, szocializációs hatás révén .pozitív értékrendszer erősíti a személyiséget. Modellt nyújt a gyermekek számára és a család többi tagjai részére is. Prevenciós szemlélet követését, helyes egészségi magatartás kialakítását az egészséggel-betegséggel kapcsolatos családi szocializációs hatások határozzák meg. Segítő kapcsolatok / partnerek 2015. szeptember 29.

31

Iskolaorvos Alkalmassági vizsgálatok végzése, így pályaalkalmassági vizsgálat, alapszűrővizsgálatok végzése a 9-10-11-12 osztályokban a módszertani irányelvek szerint. Együttműködés az iskolával. Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. Fogyatékkal élő tanulók életvitelének segítése, szükség szerinti gondozása, nyomon követése, kontrollálása.

Iskolai

sportversenyhez

sportorvosi

vizsgálatok

szervezése,

lebonyolítása. Kóros elváltozások felismerése, rosszabbodás megakadályozása. Közreműködés közegészségügyi-járványügyi helyzetekben, környezet-egészségügyi táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskolavezetéssel egyeztetve. Krónikus betegek felismerése, gondozása. Oltások és az azzal kapcsolatos vizsgálatok elvégzése. Szükséges esetén elsősegélynyújtás. Testi fejlődés ellenőrzése. Védőnő Alapszűrő-vizsgálatok végzése a 9-10-11-12 osztályokban a módszertani irányelvek szerint: testi fejlődés ellenőrzése; súly, magasság mérése, pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés nyomon követése, érzékszervek szűrése (látásélesség, hallásvizsgálat), mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerincelváltozások, mellkas deformitás), golyvaszűrés-tapintásos vizsgálattal, vérnyomásmérés, pályaalkalmassági vizsgálat, egyéni és csoportos beszélgetés a tanulókkal, szülőkkel, tanácsadás különös tekintettel a serdülőkori változásokra, a tanulók személyi higiéniájának ellenőrzése, pediculosis szűrése, folyamatos ellenőrzése, szűrővizsgálatok szervezése, előkészítése, közreműködés az orvosi vizsgálatoknál, védőoltásoknál, iskolai sportversenyhez sportorvosi vizsgálatok szervezése, lebonyolítása,krónikus betegek, fogyatékkal élő tanulók életvitelének segítése, szükség szerinti gondozása,a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő étrend ellenőrzése, étkezési kultúra,higiénikus környezet kialakításában, ellenőrzésében való részvétel, kapcsolattartás a szülőkkel, részvétel szülői értekezleten, területi védőnővel való együttműködés, egészségnevelés,aktuális problémák megbeszélése, megoldása az iskolákban, egészségnevelőkkel, osztályfőnökökkel folyamatos kapcsolattartás. 2015. szeptember 29.

32

Erzsébet Kórház Együttműködés a diákok egészségnevelésében/ szűrésében/ ellátásában. Gyakorlati helyszín. Tanulóink részt vesznek a kórházi programokon. Orvos előadóikkal emelik képzésünk színvonalát, együttműködésünket kiválónak találjuk. Színvonalas munkájukkal, előadásaikkal nem csak az ápolók képzésében vesznek részt, hanem egészségnevelési tevékenységet is folytatnak előzetes megbeszélés után. Az ápolási

intézményvezető

tevékenyen

részt

vesz

az

ápolók

képzésében

és

rugalmasságával, szakmaszeretetével folyamatosan segíti, kiegészíti munkánkat. A kórházi szakoktató hallgatóink elméleti és gyakorlati oktatásában vesz részt valamint segítséget nyújt a gyakorlatok szervezésében, ellenőrzésében. Fogyatékosokat foglalkoztató nappali intézmény: Gyakorlati helyül is szolgál az ápoló oktatásban. Több alkalommal is volt már lehetőségünk az intézmény életébe való betekintésre ennek előnye, hogy a diákjaink (nem csak az ápoló hallgatók) megismerhetik a fogyatékos embereket, a velük való bánásmódot és ilyen módon a személyiségük, empátiájuk, alkalmazkodásuk és elfogadásuk is fejlődni tud. Kapcsolatunk kiemelkedő. Szent Anna Szeretetotthon Gyakorlati helyül is szolgál az ápoló oktatásban. Jó együttműködésünk alapja az ápolók szépes körű és pontos képzésének. Vöröskereszt Programjaikon rendszeresen részt vesznek ifjúsági vöröskeresztes diákjaink. Segítik a véradások lebonyolítását, adománygyűjtést. Rendszeres támogatást kapunk a szervezettől az egészség prevenciós versenyek megszervezésében. Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Gyakorlati helyül is szolgál az ápoló oktatásban. Jó együttműködésünk alapja az ápolók szépes körű és pontos képzésének. Népegészségügyi szakigazgatási szerv Egészségnevelésben vállalnak szerepet a szervezet munkatársai. Egészségnevelés témakörei: Drog nélkül szép az élet! Alkoholizmus. Ne gyújts rá! Káros szenvedélyek/dohányzás/ alkohol/drog. Táplálkozzunk egészségesen! Beszélgessünk a szívbetegségekről! Beszélgessünk a cukorbetegségről! Beszélgessünk az influenzáról! Amikor csak a mentő segíthet! A vérszívó tetvek jelentősége. 2015. szeptember 29.

33

Kortárs segítők alkalmazása A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Ezek a felismerések tükröződnek azokban a programokban, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni. Arra próbálják megtanítani a fiatalokat, hogy képessé váljanak nemet mondani. K iváltképpen az ún. kényes témák területén sikeresek ezek a programok, ilyenek pl. a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat megelőzése, stb. Ezek a programok elsősorban a középiskolás-korú fiatalok körében kedveltek és hatékonyak. Intézményen belüli szakemberek Kiemelt szerepe van az intézményen belüli erőforrások felhasználásának. Meghívott előadóként kérjük fel az abban a témában jártas, illetve felkészülő kollegákat. Tartsuk szem előtt a „senki sem lehet próféta saját hazájában elvét „Biztosra vehető, hogy hatékony és költségkímélő megoldási forma ennek a kapacitásnak a felhasználása. A beosztást a szakmai munkaközösség a következő tanévre, témára szólóan készítse el minden év május 31-ig. Az egészségfejlesztés iskolai programja nem valósulhat meg a kompetenciák fejlesztése nélkül, az alábbi területeken határozzuk meg a kompetenciafejlesztéseket. Remélhetőleg az intézményünkben tartózkodás ideje alatt a diákjainknak segíteni tudunk abban, hogy személyiségük egészségesen fejlődjön, egészséges testi-lelki –szociális jólét et el tudják érni és meg tudják tartani. Az egészségnevelési programunk évfolyamonkénti témafelosztása és kivitelezése. 9. évfolyam Ajánlások előadásokra/ beszélgetésekre és előadók Stressz kezelése - Pszichológus Gyermek –felnőtt – kamasz, Ki vagyok ÉN? - Védőnő Káros szenvedélyek - egészségügyi szakoktató/szaktanár/ védőnő/ rendőrségi drogkoordinátor/ dietetikus/ mentálhigiénikus Kapcsolódó témaajánlatok osztályfőnöki órákra: Önismeret, mások elfogadása, beilleszkedés, Párkapcsolatok, Erőszakmentes kommunikáció


34

Dohányzás kezdettől a függőségig, Alkoholfogyasztás hatásai. Kamaszkori ivászatok, Drogok fajtái és hatásai, Egészséges táplálkozás-filmvetítéssel, Indulat-, konfliktuskezelési technikák 10.évfolyam Ajánlások előadásokra/ beszélgetésekre és előadók Szeretet-szerelem, testi és lelki vonzalom - Pszichológus mentálhigiénikus Drogkarrier - mentálhigiénikus Rákprevenció - Ápolós hallgatók, egészségügyi szakoktató/szaktanár/ védőnő, szakorvosok Kapcsolódó témaajánlatok osztályfőnöki órákra: Szerelem, szexualitás, Fogamzásgátlás lehetőségei, Konfliktuskezelés, felelősségvállalás, Önismeret, A droghasználó életminősége és kapcsolatai, Elsősegélynyújtás elméletben és gyakorlatban 11.évfolyam Ajánlások előadásokra/ beszélgetésekre és előadók Tünetek, panaszok, betegségek - szakorvos egészségügyi szakoktató/szaktanár/ védőnő/ mentálhigiénikus Mozgás, mint „pozitív drog”. A dopping. A bűnözés jogi háttere, következményei, drogtörvény - Rendőrkapitányság szakemberei Kapcsolódó témaajánlatok osztályfőnöki órákra: Szexuális úton terjedő betegségek. Pozitív-negatív fogamzásgátlás Abnormális nemi kapcsolatok AIDS Segítségkérés formái és módjai. Segítői hálózat ismertetése A”függő ember” életkilátásai Mozgás teljesítménykényszer nélkül Az ideáli testtömeg és megőrzésének lehetőségei Mesterséges készítmények és táplálék-kiegészítők hatása a szervezetre. 12.évfolyam Ajánlások előadásokra/ beszélgetésekre és előadók Családi életre nevelés, családtervezés - Védőnő Élettechnikák - mentálhigiénikus, egészségügyi szakoktató/szaktanár/ védőnő/ 2015. szeptember 29.

35

Kapcsolódó témaajánlatok osztályfőnöki órákra: Egészséges életmód az egészséges utódokért. Csecsemőgondozás Felelős magatartás a szerelemben, társas kapcsolatokban,a családban.

Az egészségnevelés tartalmi területei A) Szomatikus Higiénés nevelés: személyi és környezeti, Testnevelés:

kondicionálás,

állóképesség

növelése,baleset

megelőzés,

elsősegélynyújtás, önvizsgálat, önszűrés,táplálkozás Betegségek megelőzése, egyszerűbb rendellenességek kiszűrése (pl:lúdtalp), pihenés, alvás, kikapcsolódás B) Pszichohigiénés nevelés: egészséges életvezetés, napirend, hibás viselkedések megelőzése Családi életre való nevelés, stressz elhárítás, deviancia profilaxis, érzelmi nevelés (empátia, kommunikáció) C) Szociálhigiéne: társas kapcsolatok pozitív kialakítása, kommunikációs zavarok feloldása szerepfeszültségek feloldása, társadalmi izoláció prevenciója, ön és társismeretre való nevelés (pozitív én-attitűd, énkép,önkép) egészségpropaganda

Iskola higiéné Az iskola épületében folyamatosan gondoskodni kell a munkavédelmi előírások betartatásáról, a különböző hatósági (érintésvédelmi, tűzvédelmi villámvédelmi) vizsgálatok végrehajtásáról, a hiányosságok megszüntetéséről. Az iskolaépület valamennyi helyiségében és az iskola udvarain példás rendet követelünk. Elvárjuk a gondos takarítói munkát, a gyerekektől a rend és tisztaság megőrzését. Valamennyi iskolai helyiségben biztosítjuk a szabvány szerinti mesterséges világítást, a kellő fényerőt. Anyagi lehetőségeink szerint gondoskodunk a korszerűtlen armatúrák költségtakarékos, nagyobb fényerőt biztosító világítótestekre történő cseréjéről. Az óraközi szünetekben az osztályok hetesi feladatokat ellátó tanulóinak kötelessége a szellőztetés, az elhasznált levegő felfrissítése. Az órát tartó tanár feladata az óra befejezése után, hogy a gyerekeket a folyosóra küldje, megmozgassa a tanulókat. Ez a 2015. szeptember 29.

36

mozgás fokozza az aktivitást, növeli a gyerekek teljesítőképességét. A téli félévben biztosítjuk a munkavégzéshez előírt hőmérsékletet. Óvakodunk az alulfűtéstől, ami meghűléses betegségeket okozhat. Ugyanilyen káros a túlfűtés, mely ellen gyakori szellőztetéssel védekezünk, s közben megfázásos betegségeket idézhetünk elő. A tanulók egészséges testtartásának, szomatikus fejlődésének biztosításához megfelelő iskolai bútorokat igyekszünk beszerezni. Évenként legalább kétszer módosítjuk az ülésrendet, hogy a gyerekek gerincoszlopának kiegyensúlyozott fejlődéséhez lehetőséget teremtsünk. Az ülésrend kialakítása lehetővé tesszük minden tanuló számára a megfelelő, egyéni

adottságokat

is

figyelembe

vevő

(pl.

rövidlátás,

hallási

zavar…)

testhelyzetben történő figyelést és tanulást. Biztosítjuk tanulóink számára, a nem mindennap használt könyvek, eszközök tárolását. A napi munkarend, az órarend tervezésénél az iskola gondoskodik a mozgásigény kielégítéséről. Pszichohigiénés nevelés területe I. Primer prevenció • Szomatikus (alapvető szükségletek kielégítését jelenti) • Pszicho szociális (emberi kapcsolatok család lelki egészségvédelem) • Szociokulturális (társadalmi érték, a család működését. fejlődését befolyásoló tényezők) II Szekunder prevenció • a psziché s zavarok korai kezelése • krízisek, konfliktusok kezelése • krónikus esetek kezelése III Tercier prevenció • Rehabilitáció • a beteg közösségben való beilleszkedését, segíteni kell Mentális tényezők: Cél:


37

Harmonikus személyiség kialakítása, a társas kapcsolatokhoz szükséges készségek fejlesztése. A reális önismeret, helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség, valamint a döntésre való készség kialakítása. Megfelelő stresszkezelő technikák kiépítése. GYERMEKVÉDELEM A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: a) az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, b) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, c) gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az intézményvezető értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, d) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, e) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola intézményvezetője indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, f) az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát, g) az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola intézményvezetőjénél, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. h.) segíteni a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, A képesség kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, a tanulót, a 2015. szeptember 29.

38

gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét A gyermekvédelmi tevékenység három területre terjed ki: megelőzés, feltárás, megszüntetés. A pedagógiai munkán belül elsősorban az alábbi területeken tudunk segíteni: • felzárkóztató foglalkozások, • tehetséggondozó foglalkozások • differenciált foglalkozás • pályaválasztás segítése, • személyes egyéni tanácsadás-egészségvédő, mentálhigiénés program szervezéseegészségügyi vizsgálatok-szociális helyzet javítása-szülőkkel való együttműködés • tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatról, szolgáltatásokról. Gyermekbántalmazásról: Sok jogrendszerben nincs pontos meghatározás arra vonatkozóan, milyen eset minősül gyermekbántalmazásnak, elhanyagolásnak. A WHO definícióját tartjuk elfogadhatónak: „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” Ennek felismerésére és kezelése több módszertani kézkönyve jelent meg mind az egészségügyi ágazat, mind a gyermekvédelmi ágazat területén. A gyermek bántalmazása és/vagy elhanyagolása (rossz bánásmód) lehet fizikai, érzelmi, szexuális és egyéb jellegű, és megvalósulhat aktív (cselekvő) és passzív (elhanyagoló) magatartással, a gyermeket rossz bánásmód érheti családon belül, illetve családon kívül. A WHO a gyermekbántalmazást és elhanyagolást népegészségügyi problémának tekinti, azonban az egészségügyi szempontok mellett családi, iskolai és közösségi tényezőket is figyelembe kell venni. A gyermekeket érintő rossz bánásmód megelőzésének több hatékony eszköze van, így a rossz bánásmód korai felismerése a jelzőrendszer hatékony működésének segítségével, az együttműködő szakemberek speciális felkészítése, valamint az intézményes védelmi rendszer kiépítése. A közoktatási törvény értelmében a nevelési-oktatási intézmények ellátják a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, felderítik a gyermekek fejlődését veszélyeztető


39

okokat, pedagógiai eszközökkel törekszik a megelőzésre, a káros hatások ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében hatósági intézkedéseket kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik nevelési-oktatási intézmények tevékenységéhez, programjához, annak szerves rését képezi. A megelőzésben, a problémák jelzésében az iskola nevelőmunkát közvetlenül segítő munkatársainak, a fejlesztőpedagógusnak, logopédusnak, iskolapszichológusnak, szabadidő szervezőnek is fontos szerepük van, számuk azonban elégtelen. Fontos ugyanis, hogy megtörténjen a tanítási folyamatban észlelt, és a napi oktatómunkában nem megfelelően fejleszthető, a sikeres továbbhaladást akadályozó egyéni sajátosságok, képesség- és jártassághiányok felismerése és jelzése a szülőnek és a megfelelő szakembereknek: tanulási és teljesítményzavarok esetén fejlesztőpedagógusnak, vagy logopédusnak, iskolapszichológusnak; beilleszkedési és magatartási zavarok esetén iskolapszichológusnak; a családi élet funkciózavarai vagy a gyermek elhanyagoltsága esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős segíti a pedagógus gyermekvédelmi feladatát és aktív tagja a gyermekjóléti szolgálat által működtetett észlelő-jelző rendszernek. A gyermek és ifjúságvédelmi munka színvonalát emelné, ha speciálisan képzett szakembert, szociális munkást, vagy szociálpedagógust foglalkoztatnának ebben a munkakörben. Gondként jelentkezik azonban hogy az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása szabadon választható munkakör lett, így egy igen fontos jelzőrendszeri tag hiányzik a rendszerből, pedig a törvények igen fontos szerepet szántak neki is. A gyermekés ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: • A

pedagógusok

gyermek-

és

ifjúságvédelmi

munkáját

segíti

egyrészt

szemléletformálással, a hátrányos helyzetű gyerekek iránti tolerancia és elfogadás növelésével. • Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel (meghirdeti fogadóóráját és fogadóórát tart) Cél: Az egészséges élethez szükséges szociális feltételek biztosítása (rászorulók segítése, törődés egymással). A függőséghez vezető szokások megelőzése. Feladat:


40

• Az anyagi biztonság (elsősorban a társadalom és a család felelőssége) segítése a szociális háló elérésével. • Baleset

megelőzés,

betegségek

elkerülése

(időben

orvoshoz

fordulás,

egészségüggyel való együttműködés), az egészség megóvása. • Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Családi életre, társsá, szülővé nevelés (a mindennapi kultúra erősítése). • A függőséghez vezető motívumok felismertetése (szenvedélybetegségek), az élvezeti szerek (drog, alkohol, dohányzás) elutasítására nevelés. Tevékenység - eszköz: • Figyelemfelhívás a balesetveszélyes helyzetekre az iskolában, a közlekedésben, és háztartásban. • Közlekedési és elsősegély-nyújtási ismeretek átadása. A közlekedési szabályok gyalogosra, kerékpárosra, autósra vonatkozó előírásainak szintentartása. • A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés, az egészségkulturáltság növelésével

erősíteni

az

orvoshoz

fordulást

és

egészségüggyel

való

együttműködést. • A megelőzés jelentőségének hangsúlyozása, a szűrővizsgálatokon való részvétel. Különös tekintettel citológiai mintavétel (aktív nemi élet esetén), tüdőszűrés dohányzásnál, fogászati szűrés, egészséges táplálkozás • Interaktív beszélgetés osztályfőnöki órák keretében a dohányzás-alkohol-drog emberpusztító hatásáról. • Beszélgetéssel egybekötött oktatófilmek, prevenciós előadások • A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése, minél több közös pozitív élmény biztosításával (szolidaritás, előzékenység, együttérzés, előítélet-mentesség) • Érdekérvényesítő tevékenység a diák-önkormányzati munkában osztály és iskolaszinten. A tolerancia és elfogadó magatartás gyakorlás nap mint nap. • Bandák szerveződésének és veszélyeinek megismertetése. Aktuális újságcikkek, TV adások elemzése, megbeszélése (a MÉDIA kedvezőtlen hatásainak kivédése). Követelmény: Ismerjék tanulóink a szervrendszerek leggyakoribb működészavarait, betegségeit és ezek megelőzésének lehetőségeit. Törekedjenek a balesetek megelőzésére, ismerjék a közlekedési szabályokat és elsősegélynyújtás fogásait.


41

Legyen ismeretük a nikotin, az alkohol és egyéb drogok pszichikumra gyakorolt viselkedésmódosító hatásáról, ismerjék a védekezés és leszokás módjait. A harmonikus családi élet feltételeivel legyenek tisztában. A teljes család iránti igény és tenni akarás legyen jövőképük szilárd alapja. Értékelés: Az egészséges életmódra nevelés területein a pedagógus, a család és környezet biztosít folyamatos visszajelzést. Ez a visszacsatolás megerősíti a helyes- és elmarasztalja a helytelen viselkedéselemeket. Így nap, mint nap mozgósítja a teljes személyiséget az egészség megőrzésére. Módszerek EGÉSZSÉGKOMMUNIKÁCIÓ Egészségfejlesztési programok kampányok, stb. közlésére szolgál. Jellemzői: Határozott üzenetet hordoz. A közlésre a legalkalmasabb személyiség vállalkozik. Hiteles legyen Alkalmazható módszerek Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít

az

egészségnevelési

program

eredményes

megvalósítására.

Leghatékonyabbak az iskola saját ötleteire épülő, illetve önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt részt vesznek. Természetesen lehet ún. kész programokat is felhasználni, alkalmazni. Több tucat hazai intézmény, szervezet, vállalkozás kínálja adaptált vagy saját fejlesztésű egészségfejlesztési programjait. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ELJÁRÁSAI INTÉZMÉNYÜNKBEN 1. NYOMTATVÁNYOKAT, ÍRÁSOS ANYAGOT FELHASZNÁLÓ: Kiadványok eljuttatása, plakátelhelyezés, falitáblák, faliújságok szerkesztése állandó információs forrás a diákjaink számára az egészségüggyel-életmóddal kapcsolatosan, havonta megújul, sajtótermékek, ajánlása, levelezés, könyv 2.ÉLŐSZAVAS: Beszélgetés - egyéni, csoportos, kérdve kifejtő; Előadás - egyedi, sorozat, kerek-asztal, kérdés-felelet, értekezlet, felolvasás 3.SZEMLÉLTETŐ, BEMUTATÓ Természetes bemutatás: használati eszközök, tevékenységek, mulázs, makett, módszertáska, Illusztrálás: auditív, vizuális, audiovizuális,diavetítés,filmvetítés,kiállítás,PC, 2015. szeptember 29.

42

CD,projektor 4.GYAKOROLTATÓ, TEVÉKENYKEDTETŐ Vita, gyakorlat (elsősegély, csecsemőgondozás) szituációs helyzet, játék, vetélkedő, (AIDS prevenciós) Tömegsport,turisztika( anatómiai múzeum látogatása) 5.KOMPLEX Tanulmányi kirándulás, TV-nézés, Video-film, kampányok, programozott oktatás Hagyományos, jól működő és hatékony programjaink • AIDS prevenciós vetélkedő • Felkészítő foglalkozások 7-12 osztályokig elsősegély –és csecsemőgondozás témakörében • Egészséghét alkalmával tematikus téma feldolgozás • Szűrővizsgálatok • Rajzversenyek, portfóliók készítése egy-egy témában (egyéni és csoportos versenyek) • Egészségfalatka program • A „Legegészségesebb osztály” cím meghirdetése • Elsősegély bemutató • Erzsébet Kórház programjai, bemutatói (születés hete, járványok megelőzése, újraélesztés) • Vendégelőadók 1-1 témában diákoknak (pl.: rákmegelőzés, fertőzés megelőzés, táplálkozás, lelki egészségvédelem rehabilitációs eszközök bemutatása) • Vendégelőadók 1-1 témában a kollégáknak: stressz kezelés „nehezen kezelhető tanulók” • Bemutató órák (ez hozzásegít bennünket, tanárokat, hogy módszertanilag meg tudjunk újulni, és így a kiégést is meg tudjuk akadályozni.) • Vöröskeresztes programok, akadályversenyek, sportvetélkedők, bűnmegelőzési programok, sportnap • Pedagógusoknak évente két alkalommal: labdarugó barátságos mérkőzés (férfi). Röplabda barátságos mérkőzés (vegyes csapatok) • Az előzőekben leírtak mentén teremthetjük meg a lehetőséget alapvető célkitűzéseink meghatározására és az ezekből adódó feladataink végrehajtására. Ehhez szolgál kiindulási alapul a következő helyzetelemzés (SWOT-analízis).


43

Erősségeink • Jól felszerelt iskolában dolgozunk. • Iskolánkban egészségügyi alapozó és szakmai képzés is folyik. • Nevelőtestületünknek egészségügyi szakmai képzettséggel rendelkező szakemberek is tagjai. • Korrekt együttműködésünk van a városi kórházzal és egyéb egészségügyi intézményekkel. • Végzett tanulóink közül sokan választják az orvosi, gyógyszerészi pályát, akik egyetemi hallgatóként szívesen vesznek részt egészségnevelési feladataink végrehajtásában. • Az ápolás –és egészségnevelés különböző területein a végzett ápolóink el tudnak helyezkedni. Az elhelyezkedés után lehetőségeikhez mérten támogatják az anyaintézményt. • Az ápoló hallgatóink a kortársoktatásban részt tudnak venni. • A tantestület nyitott az egészségfejlesztésre, az egészségnevelésre. Kiemelt területnek tartják az ez irányú munkát. Erős szellemi bázist képeznek. • Sportlétesítményeink jó feltételeket teremtenek a testi nevelés és a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtásához. Gyengeségeink • Egyre nehezebb szociális körülmények között élő és rendezetlen háttérrel rendelkező tanulók kérik felvételüket iskolánkba. • Iskolánk tanulói, különösen a szakiskolai tanulók, jelentős számban hátrányos helyzetű fiatalok. • Korunk kedvezőtlen jellemzője a család szocializációs szerepének gyengülése. • A z e gészséges iskolai külső és belső környezet. • Pénzforrások hiánya, illetve bizonytalansága, mely akadályozza a tervező munkát. Fenyegetettségünk • Az iskola társadalmi környezetében magas a munkanélküliségi ráta, sok család él anyagi okok miatt veszélyeztetett körülmények között. • A szociális problémákból eredő számos tényező befolyásolja negatívan a fiatalok egészséges fejlődését. • Potenciális veszélyforrásként nevezhető meg az egészségtelen életmód, a


44

túlhajszoltság, a drogfogyasztás és az alkoholizmus. • Elektronikus médiafüggőség. • Életviteli anomáliák (pl. az érzelmek kifejezése, agresszivitás) Lehetőségeink • Szűkebb és tágabb környezetünk hatalmas erőforrás lehet az egészségnevelés feladatainak végrehajtásában. Az alföld és hegyvidék találkozási pontján elhelyezkedő városunk szinte kínálja lehetőségeit az egészség megőrzése, az egészséges életmód feltételeinek maradéktalan biztosítása céljából. • Tantestületünk tagjai részt vehetnek a helyi és más, országos és regionális szervek egészségneveléssel kapcsolatos továbbképzésin, tanfolyamain. ÁLLÁSPONTUNK AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI TERVVEL KAPCSOLATBAN Az egészségnevelési terv megvalósításában támaszkodunk az iskolaorvossal, az ifjúsági szakvédőnővel kialakított kapcsolatra, szakmai tevékenységükre. Számítunk az egészségügyi szervek, a rendőrség, a bűnmegelőzési tanács szakembereinek felkészítő tanfolyamaira, előadásaira. Az egészségfejlesztés oktatása kihívás mind a pedagógus, mind a diák számára. A sikeres tanítás eredménye nem egyszerűen egy tantárgy elsajátításában jelenik meg, hanem hosszú távra meghatározza a diákok és környezetük egészségmagatartását, életmódját és így egészségesélyeit is. Az iskolában, az oktatáson túlmenően, a gyermekek közösségi szocializációja, viselkedés mintáinak kialakítása is megtörténik, az életkor előrehaladtával, a kortárs közösség szerepének egyre jelentősebb felértékelődésével együtt. Az iskolában a tanulókat ért hatások, „hazakerülnek” a családhoz ismeret, és elsődlegesen az elsajátított készségek formájában javíthatják, fejleszthetik a családok egészségét Az iskola nemcsak oktatási intézmény, hanem a benne dolgozók számára munkahely, amelynek munkahelyi légköre, az ott dolgozók egymáshoz és az egészséghez való viszonya, alapvetően jó, vagy rossz példát mutathat a tanulóknak. Az igazi pedagógus, nemcsak egy-egy tantárgy magas színvonalú oktatásával, hanem személyes kommunikációjával, egészségmagatartásával, közösség építésével egyaránt fejlesztheti, vagy ronthatja a diákok és közvetett módon a családok egészségét. Az iskola, az esélyegyenlőség elősegítésének kiemelkedően fontos színtere, a pedagógus hozzájárulhat a hátrányok gyors és hatékony „ledolgozásához” éppúgy,


45

mint a hátrányos helyzetből adódó kirekesztődés állandósulásához, egy életre szóló elmélyítéséhez. A jó pedagógus tehát, egészségfejlesztő is, aki a meglévő lehetőségekből a lehető legjobbat igyekszik közössége számára biztosítani.

3.3.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Intézményünk előnye, hogy jó kapcsolatunk van a kórházzal, a mentőállomással, és a védőnővel. Az intézményünkben a tanulók a gyakorlati területeken sok veszélyes helyzettel találkoznak, ezért szükségszerű számukra biztosítani a legalább alapfokú elsősegély-nyújtási ismereteket. További előny, hogy egészségügyi szakképzés is folyik, amely segíti az ismeretek elsajátítását. A megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik.

Az elsősegély-nyújtási terv célja: Biztosítsa az elsősegély-nyújtási ismeretek átadását a pedagógus és a diák részére. A diákok kompetenciájának fejlesztése, hogy képesek legyenek a mentőhívásra, a veszélyhelyzetek felismerésére és az alapfokú elsősegélynyújtás adására.

Iskola feladatai: A segélyhívó számok kihelyezésének biztosítása minden terembe. Biztosítsa az elsősegély-nyújtási ismeretek átadását a pedagógus és a diák részére. A tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Az elsősegély-nyújtási ismeret átadásához szükséges időkeret biztosítása. Külön faliújság biztosítása minden intézményben, amely az elsősegély-nyújtási ismeretek folyamatos és rendszeres tájékoztatását szolgálja. Az elsősegély-nyújtási terv végrehajtásának ellenőrzése a tanév során. Személyi feltételek: • Egészségügyi szakoktató, egészségügyi szaktanár • Mentőtiszt • Védőnő Tárgyi feltételek: • •

Elméleti oktatásra alkalmas tanterem Audiovizuális eszközök kiegészítőkkel


46

• • • • • • • • • • • • •

Mulage-ok Szakmai dia- és fóliasorozatok Kötszerek Rugalmas pólyák Váladékfelfogásra alkalmas eszközök Gumikesztyűk Seb imitációs készlet Fertőtlenítés eszközei Légút biztosítás eszközei Első ellátás, elsősegélynyújtás eszközei Reanimatológia eszközei Riasztás eszközei Dokumentáció és archiválás eszközei

Az osztályfőnök feladatai: Tanév elején a segélyhívószámok és a mentőhívás lépéseinek kifüggesztése minden osztályteremben.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának időkeretei: Tanítási óra keretein belül (biológia, testnevelés, osztályfőnöki óra) évente 4 alkalommal az elsősegély-nyújtási ismeretek átadása/ elsajátítása megtörténjen. Ezeken az alkalmakon való részvétel a diákok számára kötelező. Pedagógusok számára az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítását az év elején munkavédelmi oktatás keretein belül célszerű megrendezni. Minden év március végén elsősegély-nyújtási napot rendeznénk, amelynek keretein belül a diákok versenyezhetnének az elsősegélynyújtás témakörében. A legeredményesebb csoport megkapná a „sikeres elsősegélynyújtó címet”. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának témakörei: 9. évfolyam • A helyszín és a baleset körülményeinek a felmérése - tájékozódás a helyszínen - veszélyforrások elhárítása - helyszínbiztosítás - baleseti mechanizmusok • Betegvizsgálat - életjelek vizsgálata - a beteg és a környezetének a kikérdezése (anamnézis) - „tetőtől talpig”vizsgálat menete - halaszthatatlan beavatkozások - a beteg pozicionálása - figyelemfelhívó és riasztó tünetek felismerése - állapotváltozás/állapotrosszabbodás felismerése és értékelése • Segélyhívás - mentők riasztása


47

-

tűzoltók, rendőrség hívása egyéb társszervek riasztása ügyeleti orvos hívása

Elsősegélynyújtás • Újraélesztés - a keringésmegállás felismerése - a légutak, légzés és keringés mesterséges fenntartása - külső félautomata defibrillátor (Automated External Defibrillator) használata - felnőtt BLS a kórház előtti és a kórházi, szervezett egészségügyi ellátásban 10. évfolyam • Eszméletlen beteg elsődleges ellátása - az eszméletlen beteg megfigyelése - eszközzel és eszköz nélküli légút biztosítás - stabil oldalfekvés • • • •

Tudat- és eszméletvesztéssel járó állapotok - tudatzavarok és eszméletvesztések megfigyelése - görcsrohammal járó állapotok és ellátásuk A nehézlégzéssel járó állapotok - a nehézlégzés megfigyelése - a felső légúti idegentest okozta fuldoklás ellátása Sokk Belgyógyászati balestek - áramütés - rovar- és méhcsípések - mérgezések

11. évfolyam • Sebellátás - sebek fajtái, sebellátás - vérzések típusai, vérzéscsillapítása - hő okozta sérülések felosztása és ellátása - kötözések • Sérülések - rándulások - ficamok - törések - rögzítések - szövődmények, veszélyek • A beteg szállítása - a betegek pozicionálása - a betegek mozgatása - műfogások • Újraélesztés - a légutak, légzés és keringés mesterséges fenntartása Személyes kompetenciák: 2015. szeptember 29.

48

• Állóképesség • Döntésképesség • Elhivatottság • Elkötelezettség • Empatikus készség • Eredményorientáltság • Erős fizikum • Érzelmi stabilitás • Érzelmi tudatosság • Etikus viselkedés • Fejlődőképesség • Felelősségtudat • Határozottság • Információgyűjtés • Kézügyesség • Kiegyensúlyozottság • Logikus gondolkodás • Megbízhatóság • Megfigyelőkészség • Meggyőzőkészség • Mozgáskoordináció • Önállóság • Önfegyelem • Önfejlesztés • Ötletgazdagság • Pontosság • Pozitív én-attitűd, én elfogadás • Pontos önértékelés • Segítőkészség • Stabil kéztartás • Stressz tűrő képesség • Testi ügyesség • Tűrőképesség Társas kompetenciák: • Adekvát kommunikáció • Adekvát metakommunikációs készség • Együttműködési készség • Empatikus készség • Határozottság


49

• • • • • • • • • • • •

Hatékony kérdezés készsége Interperszonális rugalmasság Irányíthatóság Irányító készség Kapcsolatteremtő készség Kapcsolatépítés képessége Konfliktusmegoldó készség Ösztönző képesség Pozitív attitűd mások iránt Segítőkészség Szabálytartás Udvariasság

Módszerkompetenciák: • Áttekintő képesség • Elővigyázatosság • Eredményorientáltság • Figyelemmegosztás • Figyelemösszpontosítás • Gyakorlatias feladatelemzés • Gyakorlatias feladatértelmezés • Helyzetfelismerés • Információgyűjtés • Intenzív munkavégzés • Kontroll (ellenőrző képesség) • Körültekintés • Következtetési képesség • Lényegfelismerés képessége • Módszeres munkavégzés • Nyitott hozzáállás • Problémaelemzés • Problémamegoldás • Rendszerben való gondolkodás 3.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.


50

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása intézményünk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A pedagógus együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz a szabadidős tevékenységek során is. A tanulók igénylik a közösség kialakulását, csoportban jobb teljesítményt nyújtanak, fokozottabb a késztetés és a motiváció a cselekvésre. A konformitásra való törekvésük elősegíti a csoport normáinak, értékeinek elfogadását. Fontos, hogy hogyan válnak a korábban elszigetelt, egymás számára idegen egyének közösséggé.

3.4.1. A közösségi nevelés alapelvei: -

az egyén közösségi magatartása kialakuljon, a valahová tartozás élményét átélhesse;

-

egyéni értékek felismerése;

-

egyéni és kollektív felelősségvállalás, közös élményei a társakkal;

-

véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség fejlődése,

-

a közösség etikai értékrend elfogadása,

-

legyenek nyitottak a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság elfogadása iránt;

-

harmonikus emberi kapcsolatokat tudjon létrehozni, ápolni, a társas együttélés szabályainak megismerése,

-

az egyén képes legyen összeegyeztetni egyéni érdekeit a közösségi érdekekkel;

-

egymás segítése a tanulásban, az egyéni és beilleszkedési problémákban;

-

a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes gyakorlata (ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és gyakorlati érvényesítése);

-

harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti környezettel, a környezeti értékek megőrzése,

-

ismerjék kulturális örökségünk jellemző vonásait, nemzeti kultúránk értékeit,

-

a közösséghez való kötődés erősítése a tanulók tevékenysége által,

-

tanulók közötti kommunikáció, vitakultúra fejlesztése.

3.4.2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:


51

1.

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

2.

A

tanulók

életkori

fejlettségének,

kulturális,

társadalmi

jellemzőinek

figyelembevétele, a tanulóközösségek fejlesztése. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. 3.

Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

4.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

5.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

6.

Értékközvetítő tevékenység Feladat: a tanulói közösségekkel való együttműködés a nyitottság és más kultúrák elfogadására való nevelés érdekében; a konfliktusok megelőzése, hatékony kezelése, közös szabályok megfogalmazásával, következetes értékeléssel.

3.4.3. A közösségi nevelés területei:


52

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanuló közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Az iskola által nyújtott valamennyi szolgáltatás a testi és szellemi kultúra fejlesztését szolgálja, egyúttal minden tevékenység fontos színtere a közösségi nevelésnek, a tanulók spontán vagy szervezett csoportjai iskolai közösséggé formálódásának is.

a)

tanórai feladat

A tanórákon, osztályfőnöki órákon osztályközösség formálódik, melyben közös érdek, közös cél, közös értékrend tartja össze a tanulókat. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére. A közösség irányításában, alakításában meghatározó az osztályfőnök szerepe. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok kezelésében.

b) A közösségi szolgálat megszervezése az iskola feladata A szolgálat megszervezésére az iskola intézményvezetőja ki jelöli azt a pedagógust, aki a felelőse lesz a program lebonyolításának, együttműködő partnerek felkutatásának. (Koordinátor) A koordinátor munkája a tantárgyfelosztásban tervezendő. (Nyitó és záró foglalkozások a kötött munkaidő oktatással, neveléssel lekötött idejének terhére -22-26 óra-, szervezési feladatok kötött munkaidő oktatással neveléssel le nem kötött részében -26-32 óra-). A munkáját segítik az osztályfőnökök, és szükség szerint bevonható további pedagógus is. A megbízott pedagógus munkaköri kötelezettsége a feladat ellátása. A tanuló az iskolai koordinátornak önállóan is javasolhat partner intézményt. A tanuló egy tanévben maximum 3 tevékenységet választhat. A közösségi szolgálat a tanulók lakókörnyezetében, vagy az iskola székhelyén, feladatellátási helyén, de legfeljebb 30 kilométeres körzeten belül szervezhető meg. A közösségi szolgálat teljesítése: A tanuló a szülő által aláírt jelentkezési lap kitöltésével kezdheti meg a közösségi szolgálatot. Egy tanítási napon legfeljebb 3 óra teljesíthető. A tanuló csak karitatív tevékenységet (adománygyűjtést nem) folytathat.


53

A közösségi szolgálatról a résztvevő köteles az iskola által rendszeresített naplót vezetni. Az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges 50 óra közösségi szolgálatot 9-11. évfolyamon arányosan elosztva szorgalmi időben, illetve iskolai szünetek alkalmával lehet teljesíteni. A közösségi szolgálat teljesítése nem jelent igazolt hiányzást a tanítási órák alól. Indokolt esetben a szülő írásbeli kérésére a szolgálat teljesítése rövidebb idő alatt, illetve 12. évfolyamon is teljesíthető. A sajátos nevelésigényű tanulót a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a szülő kérésére az intézményvezető határozatban mentesítheti a közösségi szolgálat teljesítése alól. A közösségi szolgálat adminisztrálása: Az osztályfőnöknek és az iskolai koordinátornak számon kell tartania, hogy éppen melyik diák, hol, milyen tevékenységet végez. A közösségi szolgálat teljesítését folyamatosan vezetni kell a tanuló tanulmányi előmenetelének rögzítésére szolgáló iskolai dokumentumokban, így a naplóban és a bizonyítvány, törzskönyv megjegyzés rovatában. Az osztályfőnöknek havonta be kell jegyeznie a naplóba, tanév végén (a kötelezően használandó záradék szerint) naplóba, törzskönyvbe, bizonyítványba, melyik tanuló hány órát teljesített. Az iskola abban az esetben igazolást állít ki a közösségi szolgálat teljesítéséről, ha a tanuló valamilyen okból intézményt vált, vagy másik intézményben érettségizik. Az igazolás arról szól, hogy az intézményváltásig a tanuló hány órát teljesített.

Az ötven óra szolgálat elvégzése a bizonyítványban (külön záradékkal) rögzítésre kerül. A közösségi szolgálat dokumentumainak (együttműködési megállapodás, jelentkezési lap, napló, igazolások másolata) irattárba helyezéséért (minden tanév végén, osztályonkénti bontásban) a koordinátorfelelős.

c)

tanórán kívüli foglalkozások

•

Hagyományőrző tevékenységek:

-

A tanulók bekapcsolódnak környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

-

Fontos feladat az intézmény hagyományainak ápolása iskolai megemlékezésekkel, a hagyományokhoz kötődő, a tanulóközösség számára szervezett programokkal, vetélkedőkkel, pályázatokkal.


54

•

Diákönkormányzat:

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Működésüket elfogadott szervezeti és működési szabályzat alapján végzik. A diákönkormányzat munkáját a diákmozgalmat segítő tanár támogatja. A diákönkormányzat és iskola kapcsolattartásának kiemelt fóruma a diákközgyűlés, ahol -

az iskola intézményvezetője tájékoztatást nyújt az iskolai élet egészéről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirend megvalósulásának tapasztalatairól;

-

a tanulók véleménynyilvánításuknak szervezett formában tesznek eleget. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, stb.) az intézmény lehetőségei szerint biztosítja.

•

Diákkör:

Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet szakkör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, sportkör stb. •

Iskolai könyvtár:

Iskolai könyvtár a tanulók és az iskola dolgozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. A könyvtári foglalkozásra lehetőség van tanórán és tanórán kívül is. •

Tehetséggondozás és felzárkóztató foglalkozások:

Fontos, hogy -

az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát biztosítsunk;

-

az egyéni képességek jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, a kétszintű

érettségire

felkészülést

az

egyes

szaktárgyakhoz

kapcsolódó

tehetséggondozó foglalkozások segítsék. •

Tanulmányi kirándulás: A szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek feltárására és a tantervi követelmények teljesülésére az iskola nevelői az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

•

Erdei iskola:


55

A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az erdei iskola megvalósítását elsősorban pályázati úton és a Pro Alma Matre Alapítvány támogatásával kívánjuk megvalósítani. •

Versenyek, vetélkedők: A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, amelyeken a tanulók szaktanáraik ajánlásával és felkészítésével vehetnek részt.

•

Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez: színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, vetélkedők, táncos rendezvények, jótékonysági akciók felkarolása, a környezetvédelemhez és az egészséges életmódhoz kapcsolódó világnapokról történő megemlékezés stb. A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A tanulók tanórán kívüli tevékenységének koordinálásában szabadidő-szervező munkatárs nyújt segítséget.

•

Testvériskolai, egyéb partneri kapcsolatok: Folyamatos kapcsolatot ápolunk az „Édes anyanyelvünk” verseny határon túli rendezőivel: Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság magyar tanítási nyelvű középiskoláival. A mindig megújuló nemzetközi partnerkapcsolatainkat az uniós projectek (Comenius, Leonardo) szakmai együttműködései teszik lehetővé. A Szlovák Köztársaságban két iskolával van szakmai-, kulturális- és sportkapcsolatunk. Tanulóink így közvetlenül is részt vehetnek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

•

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az


56

költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, vagy alapítványi támogatásból segíthetők a szociálisan rászorulók. •

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: Az iskolának az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan – használják.

•

Hit- és vallásoktatás: A tanulóknak nyitottaknak, megértőknek kell lenniük a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit-és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

3.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógus felelősséggel és önállóan végzi munkáját a tanulók nevelése érdekében. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a mindenkori hatályos törvények, rendeletek és végrehajtási utasítások, valamint a munkaköri leírások tartalmazzák. Nevelőoktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden pedagógusra kötelezően vonatkoznak. A pedagógus legyen kezdeményezője az iskolai élet megújulását szolgáló folyamatoknak, ragadjon meg minden lehetőséget, ami a nevelés és oktatás ügyét kedvezően befolyásolja. Munkája eredményesebbé tétele érdekében ismerje meg a legújabb módszereket, eljárásokat, s az egyéniségéhez, a tanulók életkori sajátosságához és a pedagógiai célkitűzésekhez leginkább megfelelőt kiválasztva használja azokat a nevelő-oktató munka folyamataiban.


57

Az iskola pedagógusai legyenek példák, követendő erkölcsi-emberi értékek a tanítványok számára, magatartásuk, viselkedésük legyen tiszteletet keltő és követésre méltó.

Emberi-pedagógusi magatartásuk jellemzője legyen:

- megértés egymással és a tanítványokkal szemben, kölcsönösségen alapuló tisztelet és bizalom, - optimizmus a nevelésben, azaz annak elfogadása, hogy nincsenek képezhetetlen és nevelhetetlen tanítványok, csupán a célok változnak a feltételek szerint, - hit a munkában, annak eredményességében, hit az alapvető emberi értékekben, hit a nevelés meghatározó szerepében, - következetesség önmagával és másokkal (tanítványaival) szemben, - a pontosság erénye legyen a pedagógus munkájának meghatározó irányítója, érvényesüljön ez a tulajdonság az iskolai munka minden területén, - igényesség, nyitottság hassa át a pedagógus nevelő-oktató munkáját, érvényesüljön ez az erény saját tevékenységében és másokkal szemben egyaránt, - a személyes kapcsolatok ápolása a tanulóközösséggel, egyenrangú partneri viszony kialakítása a gyerekekkel és a szülőkkel a legjobb, hiteles bizonyítéka annak, hogy a pedagógus is ember.

A pedagógusnak - munkakörének ellátása során - az alábbi kötelezettségeknek kell eleget tennie: - az oktatói tevékenység során az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, - nevelő és oktató tevékenysége során vegye figyelembe a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociális helyzetét, fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen okból hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását a tanulótársaihoz, - a tanulók részére az egészségügyi és a testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket adja át, és ezek elsajátításáról győződjön meg, - ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, tegye meg a szükséges intézkedéseket, - működjön közre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, - tartsa tiszteletben a tanulók jogait, emberi méltóságát, 2015. szeptember 29.

58

- rendszeresen tájékoztassa a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről, javaslataikra adjon érdemi választ, - működjön közre az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. A pedagógus alkotó módon részt vállal: - a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, - a közös vállalások teljesítéséből, - az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, az iskola hagyományainak ápolásából, - a tanulók folyamatos felzárkóztatásából, a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, - a pályaválasztási feladatokból, - a gyermekvédelmi tevékenységből, - a diákönkormányzat kialakításából, - az önképzés, a továbbképzés, a munkaközösségek munkájából, valamint részt vesz a nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken.

3.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A nevelő és oktató tevékenység során fel kell ismerni és figyelembe kell venni a tanuló egyéni képességeit, érzelmi állapotát, tehetségét, családi hátterét, hátrányos helyzetét. Szükség szerint az iskola megfelelő szakmai segítséget kér külső intézményektől (szakmai támogató hálózat) és szakemberektől. A pedagógus az általános pedagógiai célrendszer és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli. A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban és a DÖK programokban.

3.6.1. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók A nevelési tanácsadás feladata megállapítani, hogy a tanuló beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzd. Szakvéleményt készít, a gyermeket fejlesztő foglalkozásra küldi a pedagógusok és a szülő bevonásával. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások szakvéleményben meghatározottak szerinti megszervezéséért. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakvélemény alapján az intézményvezető mentesíti egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.


59

Kivételt képez a gyakorlati oktatás. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett más tárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vizsgákon és beszámolókon segédeszközök alkalmazását, az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval történő, illetve a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő helyettesítését. A többségi pedagógus feladatai az együttnevelés sikeres megvalósítása érdekében: Idézetek az irányelvből: -

egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,

-

alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedésekhez,

-

a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak, - az egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait,

-

együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus javaslatait beépíti a pedagógiai munkába.

A sajátos nevelési igény és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő nevelési területeken fontos feladatnak tekintjük: -

a tanórán belüli differenciálást,

-

szoros kapcsolat kialakítását a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal,

-

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezését,

-

felzárkóztató foglalkozások tartását, fejlesztő foglalkozások megszervezését,

-

a nevelők és tanulók személyes kapcsolatainak kialakítását,

-

családlátogatásokat,

-

a szülők és családok nevelési gondjainak enyhítését.

3.6.2. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatása 2/2005. (III. 1) OM rendelet a SNI tanulók iskolai oktatásának irányelveiről OM. rendelet 2. számú mellékletének 1.5. pontja értelmében: A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való


60

együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: -

Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

-

Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

-

A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.

-

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki: a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, elemzés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógus az együttműködés során: 2015. szeptember 29.

61

a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben - ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. A sajátos nevelési igényű tanulók meghatározása A sajátos nevelési igényű tanulók körét a jelenleg érvényben lévő 1993. évi LXXIX. évi törvény a közoktatásról jelöli ki. A 2003. évi LXI. számú törvénymódosítás alapján a korábban fogyatékosként (testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más) hívott csoportot nevezzük sajátos nevelési igényűnek (SNI). A sajátos nevelési igény elnevezés utal arra, hogy az ebbe a körbe tartozó tanulóknak a többségtől eltérő mértékben van szükségük megsegítésre, egyéni képesség és készségstruktúrájuk figyelembe vételére a pedagógiai munka és a tanulás területein. A nevelésük-oktatásuk során a 2/2005.(III.1.) OM rendeletben megfogalmazott irányelvek figyelembe vétele szükséges. A sajátos nevelési igény megállapítása A sajátos nevelési igényt a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állapítja meg. Az általuk kibocsátott Szakértői véleményben a diagnózison kívül 2015. szeptember 29.

62

meghatározásra kerül a gyermek fejlesztése során kiemelten fontos területek, készségek, képességek, az ellátásának módja, formája és helye, a felülvizsgálatának ideje, valamint az ellátást végző szakember végzettsége. A kisebbségi vizsgálatok során az OKM rendelet 5 § (4) bekezdése alapján tolmács jelenléte igényelhető. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai oktatása A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált iskolai oktatása során habilitációsrehabilitációs foglalkozásokon kell részt venniük, amelynek heti óraszámát a Közoktatási törvény 52 § (6) bekezdésének b. pontja, valamint a 35 § (4) bekezdése szabályozza. Ellátásukhoz speciális szakember szükséges, amelyet a Közoktatási törvény 30 § (11) bekezdése határoz meg. Oktatásuk-nevelésük során figyelembe kell venni egyéni képesség és készség struktúrájukat. A pedagógusok munkájuk során igénybe vehetik szakemberek segítségét a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása során felmerülő kérdéseik, módszertani problémáik megbeszélése érdekében. A tanórákon ezek a tanulók a Szakértői vélemény javaslata alapján kaphatnak: -

egyéni elbírálást

-

hosszabb felkészülési időt

-

szóbeli vagy írásbeli beszámoló előtérbe helyezését

-

segédeszközök használatát

-

felmentést egyes tantárgyak, vagy tantárgy részek minősítése, értékelése alól.

Szakmai és érettségi vizsgákon a sajátos nevelési igényű tanulók a Szakértői vélemény javaslata alapján kérhetik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény alapján: -

írásbeli vizsgarész helyett két szóbeli tétel húzását

-

hosszabb felkészülési időt

-

segédeszközök használatát

-

érettségi vizsgán egyes tantárgyak helyett más tantárgyakból való vizsga tételét.

3.6.3. Tehetséggondozás A tehetséget leíró elméletekből sokféle látott napvilágot, ezek négy összetevőjét emelik ki a tehetségnek: •

átlag feletti általános képességek,

•

átlagot meghaladó speciális képességek,


63

•

kreativitás,

•

feladat iránti elkötelezettség.

Az előzőekben leírt tehetség-összetevőket nem készen kapjuk születésünk által, ezek hosszas fejlesztő munka eredményei. Az iskolának, a pedagógusnak kiemelt szerepe és felelőssége van a tehetségek felkutatásában és kibontakozásában. A középiskolás kor ad igazán teret a hatékony speciális tehetségfejlesztéshez. Szervezeti formái: előkészítő évfolyamok, tagozatos oktatás, szakkörök, emeltszintű oktatás, projektek. Fontos, hogy a programok ne legyenek túlzóan speciálisak. A tehetség általános képességeihez tartozó elemek fejlesztéséről sem szabad megfeledkezni. Lehetőséget kell biztosítani a tanuló számára, hogy érdeklődésének változásával, új, magas szintű képességével összhangban tudjon változtatni képzési menetrendjén. Rugalmas, sokféle képességterületet átfogó programokra van tehát szükség, a lényeg azonban, hogy a középiskolás korszak során a tanulóval közösen találjuk meg az ő igazi értékeit, s készítsük elő a felsőoktatásban a számára legadekvátabb területen való sikeres tanulmányokra. Tartalmi szempontból a legfőbb alapelve a tehetséggondozásnak a gazdagítás. Célja alapvetően az ismeretek, és az elsajátítási folyamat a kötelező tananyagon túllépő kiszélesítése. •

Mélységben történő gazdagítás: ennek során több lehetőséget kínálunk a tehetséges gyerekeknek a tudásuk és képességeik alkalmazására.

•

Tempóban történő gazdagítás: a tehetséges gyerekek ugyanannyi idő alatt társainál többet képesek megtanulni, így gazdagításuk újszerű tartalmak bevonásával is megoldható.

•

A tartalmi gazdagítás azt jelenti, hogy a tananyagot a tanulókra érzékenyen kell megszerkeszteni.

•

A feldolgozási képességek gazdagítása elsősorban a kreatív és kritikus gondolkodás fejlesztését jelenti.

•

Osztályon belüli és osztályközi csoportbontás (különösen matematikából, idegen nyelvből és számítástechnika tantárgyból, mert itt mindenki felkészültségének és tudásának megfelelő színvonalú oktatásban vehet részt).

•

Fakultációs csoportok működtetése (közép-és emelt szinten a tanulók igényeit figyelembe véve).


64

•

Szakkörök, önképző körök szervezése (Pl. kézműves szakkör)

•

A diáksport fejlesztése (főként kosárlabda, labdarúgás, asztalitenisz, sí és atlétika sportágakban).

•

Diákjaink aktív és kiemelkedő szerepet töltenek be a város kulturális életében (zene, modern-és népi tánc, színjátszó kör), az ő támogatásuk is fontos eleme kell, hogy legyen az iskolai tehetséggondozásnak.

•

Versenyekre, OKTV-való felkészítés a tanulók érdeklődése és igénye szerint. (városi versenyek, nyelvi helytörténeti versenyek, levelező feladatsorok megoldása, történelmi, irodalmi, helyesírási és idegenforgalmi szakmai vetélkedőkön való részvétel).

•

Évi rendszerességgel intézményi gála szervezése, melynek során a diákok bemutathatják tehetségüket.

3.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Iskolánkban a tanulók a következő tanulói közösségek munkájában vehetnek részt: diákönkormányzat, osztály, tanulócsoport, szakkör, sportkör, diákkör. Diákönkormányzatot, illetve diákkört a tanulók saját maguk is alakíthatnak, de annak létrehozásáról az intézmény intézményvezetőjét írásban haladéktalanul értesíteni kell. A diákönkormányzatok szervezeti és működési szabályzata a házirend mellékletét képezik. Az iskolában a tanulók 50 % + 1 fő minősül a tanulók nagyobb közösségének.

3.7.1. Iskolánk minősített nagyobb közössége a diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Működésüket elfogadott szervezeti és működési szabályzat alapján végzik. A diákönkormányzat munkáját a diákmozgalmat segítő tanár támogatja. A diákönkormányzat és iskola kapcsolattartásának kiemelt fóruma a diákközgyűlés, ahol -

az iskola intézményvezetője tájékoztatást nyújt az iskolai élet egészéről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirend megvalósulásának tapasztalatairól;

-

a tanulók véleménynyilvánításuknak szervezett formában tesznek eleget.

-

A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, stb.) az intézmény lehetőségei szerint biztosítja.


65

3.7.2. Tanulói jogok és kötelességek gyakorlása Az intézmény tanulói a vonatkozó törvények és rendeletek értelmében jognyilatkozatot tehetnek és ezeket az iskolán belül cselekedeteik, kérelmeik, nyilatkozataik tekintetében érvényesíthetik. Kiskorú tanuló esetén csak a következő esetben szükséges törvényes képviselőjük írásbeli nyilatkozata: 1.

magántanulói jogviszony kérése,

2.

független vizsgabizottság előtti vizsgakérelem,

3.

egyes tantárgyak alóli mentesség kérelme,

4.

ha a szülőre fizetési kötelezettség hárul,

5.

ha a tanulói jogviszony megszűntetését vagy szüneteltetését kéri,

6.

a tanítási időn kívüli programok alól mentesítés kérése.

3.7.3 .A tanuló joga, hogy a beiratkozás napjától •

megismerje az intézmény pedagógiai programját, a helyi tanterv követelményeit. A dokumentumok a titkárságokról kérhetők el.

•

személyiségét, emberi méltóságát, családi és magánélethez való jogát tiszteletben tartsák és védelmet biztosítsanak számára.

•

kulturált formában tájékozódjon tanulmányi előmenetelével, érdemjegyeivel, tanulmányi munkája értékelésével, iskolai élettel összefüggő kérdésekről.

•

kérje, hogy az azonos tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat írására ne kerüljön sor. A témazárók időpontját előre tudja. A pontos időpontról a szaktanár előre egy héttel tájékoztatja a diákot.

•

írásbeli dolgozatának kijavítását, értékelését két héten belül kiértékelve visszakapja.

•

tanulmányi előmeneteléről, érdemjegyéről, bejegyzésekről (késés, mulasztás) folyamatos tájékoztatást kapjon szaktanáraitól, osztályfőnökétől.

•

véleményt mondjon az intézmény működésével, életével, pedagógusok munkájával kapcsolatos kérdésekben, de oly módon, hogy az nem sértheti mások emberi méltóságát.

•

javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatosan a diákokat érintő kérdésekben.


66

3.7.4. Véleményezési és javaslattevő jogok lehetőségei •

a nevelőtestület tagjaival folytatott magánbeszélgetés,

•

osztályfőnöki óra,

•

fegyelmi bizottságban,

•

nevelőtestületi értekezleten való képviselet,

•

szülői értekezleten való képviselet,

•

diákközgyűlés,

•

iskolaszék,

•

intézményvezető, intézményvezetőhelyettesek,

•

Diák-önkormányzatigyűlés.

3.7.5. Véleményezési és javaslattevő jogok formái • az intézmény tanulóinak a fenti keretek között feltett kérdéseire, javaslataira a címzett felnőtt köteles lehetőleg azonnal, legkésőbb azonban két héten belül érdemi választ adni, szükség szerint az intézményvezetést azonnal tájékoztatni. • az intézmény egészét, illetve a tanulóközösséget érintő véleményeket, javaslatokat írásban kell eljuttatni a diákönkormányzat elnökéhez. • osztály és évfolyamgyűlések a tanulók kérésére is összehívhatók. A gyűléseken azok a pedagógusok, szaktanárok is részt vehetnek, akiknek jelenlétét legalább egy héttel a gyűlés előtt a tanulók kérték. • a nevelőtestület kívánatosnak tartja, hogy a tanulók jogaikat kulturált módon, az elvárható tiszteletet tanúsítva gyakorolják, továbbá, hogy a tanulók egy-egy tanárokkal támadt konfliktusok megoldásához osztályfőnökük, a gyermekvédelmi felelős pedagógus és a diákönkormányzatot segítő pedagógus segítségét kérjék, s ezt a segítséget a nevelőtestület minden tagja fogadja jóindulattal, a konfliktus feloldásának szándékával. • a tanulóközösségek tájékoztatási lehetőségei és formái a következők: -

ellenőrző-könyv, hirdetőtábla, iskolatévé, iskolarádió,iskolaújság.

-

vegyen részt az iskolai tanulóközösségek foglalkozásain, az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken.


67

3.7.6. Döntési joggal rendelkezik a diák a következő esetekben: •

11. évfolyamtól kezdődően emelt, illetve középszintű érettségire felkészítő

foglalkozásokat szervezünk a helyi pedagógiai programban foglaltaknak megfelelően. Az intézmény intézményvezető-helyettesei minden év február 15-éig felmérik a 10. osztályos tanulók körében, hogy kik milyen tárgyakból és milyen szinten kívánnak érettségi vizsgát tenni. A tanulói igények alapján az intézményvezetés a 11. és 12. évfolyamon gondoskodik az emelt szintű érettségire jelentkező tanulók számára előkészítő foglalkozások szervezéséről. Az előkészítő (fakultációs) foglalkozások órarend szerinti óráknak minősülnek, ezért az azokon való megjelenés a jelentkezők számára kötelező. Az órákról történő hiányzást igazolni kell. Amennyiben a tanuló az emelt szintű érettségire való felkészülést elkezdte, de menet közben azon a tovább tanulási szándék megváltozása miatt változtatni szeretne, igényét írásban kell benyújtania az iskola intézményvezetőjének. Az intézményvezető a változtatáshoz előzetesen köteles kikérni az osztályfőnök és az előkészítő tárgyat tanító szaktanár véleményét. Az intézményvezető döntéséről köteles írásban tájékoztatni a tanulót, gondviselőjét, osztályfőnökét és szaktanárát. Az érettségire felkészítő tárgyak leadása történhet más tantárgy egyidejű felvételével a 11. osztályban, vagy más tantárgy felvétele nélkül a 12. osztályban is. Amennyiben a tanuló másik tárgyat vesz föl a leadott helyett, úgy az új tantárgyból különbözeti vizsgát köteles tenni. A különbözeti vizsga időpontjáról az intézményvezető dönt. A leadott tantárgy esetén a tanulónak – érdekeit figyelembe véve – mi a közép szintű érettségi vizsgát javasoljuk. A tanuló saját felelősségére választhatja az emelt szintű érettségit is. Mindezekről a tanulót jegyzőkönyv egyidejű felvételével tájékoztatni kell. •

kezdeményezheti

a

diákönkormányzat

vagy

diákkör

létrehozását,

illetve

megválasztható a diákönkormányzat tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi tisztség betöltésére •

rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön, amelynek ütemezését az iskolai

védőnő-hálózat biztosítja a szakmai intézményvezető-helyettes koordinálásával •

saját iskolai életével összefüggő kiadások mérsékléséhez szociális segélyt,

támogatást, kedvezményes étkezést kérjen, ha ezt családi helyzete indokolttá teszi •

kérheti, hogy tudásáról független vizsgabizottság előtt adjon számot, mely esetben

kérelmét a szorgalmi idő megfelelő félévének utolsó tanítási napját megelőző 30. napig adhatja be az iskola intézményvezetőjének


68

•

kérje a két vagy több évfolyamra megállapított követelmények egy tanév alatti

teljesítését, mely esetben a kérelmet az intézmény intézményvezetőjéhez kell benyújtani, aki döntéséről 15 napon belül tájékoztatja a tanulót, illetve gondviselőjét •

kérheti, hogy tanulói jogviszonyát magántanulóként teljesítse, illetve tanulói

jogviszonyát szüneteltesse

3.7.7. Jogszabályok által előírt jogorvoslati lehetőségek •

jogorvoslati kérelmeket nyújthat be

-

tanuló,

-

tanuló törvényes képviselője,

-

diákönkormányzat.

•

a jogorvoslatot elláthatja

-

a diákönkormányzat,

-

az intézmény intézményvezetője,

-

az intézmény fenntartója.

3.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 3.8.1. Az intézmény közösségei Az iskolaközösséget az intézmény dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az intézményvezető – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: • Szakmai munkaközösségek: Munkájukkal elősegítik, hogy az iskolára háruló szakmai és nevelési célok megvalósítása magas színvonalon, elmélyülten, a problémákra érzékenyen és időben reagálva történhessen meg. • Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok: Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az intézmény vezetőségének döntése alapján. • Közalkalmazotti tanács: Feladata az adott költségvetési szervnél meghozott döntésekben való részvétel, az ott dolgozó közalkalmazottak képviselete. A munkáltatóval együttesen alkotja meg a közalkalmazotti szabályzatot, ebben állapíthatók meg a közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerét érintő egyes kérdések.


69

• Igazgatótanács: Az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló tanács,

mely

a

közös

igazgatású

közoktatási

intézmény

vezetését,

az

intézményegységek munkájának összehangolását segíti. •

Szülői Szervezet: A megalakult Szülői Szervezet saját szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik. Az iskola a Szülői Szervezetnek, a szülőknek véleményezési jogot biztosít mindazon kérdésekben, melyek érintik a tanulók foglalkoztatását, tanulói jogviszonyát.

•

Intézményi szék: Az intézményben – a nevelő-oktató munka támogatására – intézményi szék működik, melynek tagjai a szülők delegált képviselői. Az intézményi szék véleményezési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat, valamint a házirend elfogadásakor; véleményezési joggal rendelkezik a pedagógiai program feladatainak végrehajtásáról.

• Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az intézményben, tagintézményenként iskolai/kollégiumi diákönkormányzat működik. • Diákkörök: A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. • Osztályközösségek: Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanításinevelési folyamat alapvető csoportja.

3.8.2. Együttműködés a nevelőtestületben Az intézmény pedagógusai oktató és nevelő munkájukkal közösen valósítják meg az iskola pedagógiai céljait, s ennek érdekében az intézmény működésének minden érintett számára biztonságot nyújtó rendjét. Cél: • a tantestületben fontos a jó munkahelyi légkör kialakítása, a kollegialitás szellemében megvalósuló együttműködés és érintkezés, • különböző közösségek kialakítása és eredményes irányítása, • szakmai etika betartása, • tantárgyi felkészültség és állandó önképzés a legújabb pedagógiai, pszichológiai, szakmai ismeretek elsajátítása érdekében, • a kollégák közötti bizalom, megértés, segítőkészség, őszinteség, türelem kialakítása,


70

• azonos értékek és normák képviselete és elvárása, következetesség. Feladatok: • a hatékony együttműködés érdekében kedvező légkör kialakítása és fenntartása, • egymással kölcsönös bizalomra épülő kapcsolat létesítése, • szolidaritás a kollégák iránt és lojalitás az iskola iránt, • kollégák tájékoztatása szakmai információkról, • egymás személyének, világnézetének, autonóm szakmai döntéseinek tiszteletben tartása, • közreműködni a közös vélemény és döntések kialakításában, • következetes pedagógiai magatartás, • pedagógusok továbbképzésének kezdeményezése, • iskolai szintű pályázatok, versenyek kiírása, • szaktantermek, szertárak kialakítása, • etikus gondolkodás és magatartás gyakorlása. Formái: • egymás munkájának megbecsülése, • a helyettesítés és felügyelet korrekt ellátása, • az iskolában dolgozó többi szakember – orvos, védőnő, pszichológus, logopédus, stb. – zavartalan munkájának segítése, • szolidaritás a kollégák iránt és lojalitás az iskola iránt, • kellő körültekintés az iskola életét, a közösség egészét érintő kérdésekben, • a szaktárgyi oktatómunkán kívüli egyéb nevelési feladatokban (pl. kíséret ünnepélyeken vagy más alkalmakkor) való részvétel, • egymás véleményének figyelembe vétele, • a követendő pedagógiai stratégia, innováció együttes kialakítása, • önálló döntés, a feladatok végrehajtása. 3.8.3. Együttműködés a tanuló és a pedagógus között Cél: • a tanulók közötti, valamint a tanulók és pedagógusok közötti kapcsolatok fejlesztése • a pedagógusok valamint a tanulók közötti folyamatos együttműködés és információcsere biztosítása.


71

• a kultúra intézményes továbbörökítése, • a tudományok korszerű eredményeinek közvetítése, • a

társadalmi

együttélés

erkölcsi

értékeinek

és

normáinak

kialakítása,

zökkenőmentes beilleszkedés megalapozása, • az állampolgári, közéleti készségek élményszerű gyakorlása, • a testileg és lelkileg egészséges, önálló gondolkodásra és életvezetésre képes, eredményes munkára és személyes boldogságra készülő, problémáikkal küzdő fiatalok segítése, • lehetőségek biztosítása a tanulói jogok gyakorlására, saját jogaik képviseletére, • az iskola közösségi programjainak megszervezése, az iskolai közösség erősítése, • az iskolai hagyományok ápolása, a kisebb közösségek értékeinek, eredményeinek, munkájának kölcsönös elismerése a közösségépítés érdekében. Feladatok: • kölcsönös bizalom és tisztelet kialakítása, • nyílt, őszinte, kulturált érintkezés a felek között, • a tanulóközösség kialakításának segítése és koordinálása, • közreműködés a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, • egymás teljesítményeinek, munkájának megbecsülése, tárgyilagos és igazságos méltányos megítélése, • bizalmas információ diszkrét kezelése, • segítségnyújtás problémamegoldásban, • konfliktusok feltárása, rendezése. Formái: • A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola intézményvezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola intézményvezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, ahol tájékoztatást nyújt az iskolai élet egészéről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirend megvalósulásának tapasztalatairól; valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül tájékoztatja a diákokat, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.


72

• A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. • A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola intézményvezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi székkel. • Az iskolában diákönkormányzat működik a tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek segítésére. A diákönkormányzat és iskola kapcsolattartásának kiemelt fóruma a diákközgyűlés, ahol -

az iskola intézményvezetője tájékoztatást nyújt az iskolai élet egészéről a

tanulói

jogok

helyzetéről

és

érvényesüléséről,

az

iskolai

házirend

megvalósulásának tapasztalatairól; -

a tanulók véleménynyilvánításuknak szervezett formában tesznek eleget.

• A jó osztályközösség kialakítása elsősorban az osztályfőnök feladata. -

Feladata: a közös élmények biztosítása,

-

egymás elfogadása, tolerancia, humánus magatartás kialakítása,

-

bizalom kiépítése, együttműködési készség fejlesztése,

-

konfliktustűrés és konfliktusmegoldás fejlesztése,

-

nyíltság, őszinteség erősítése,

-

derűs, oldott légkör kialakítása,

-

értéktisztelet kialakítása, fejlesztése.

3.8.4. Együttműködés a pedagógusok és a szülők között

A nevelés és oktatás folyamatában kiemelkedő szerepe van a pedagógus – szülő - tanuló kapcsolatrendszernek,

döntő

módon

a

bizalomra

épülő

együttműködésnek.

Az

együttműködés jogát és kötelezettségét a közoktatásról szóló törvény következetesen meghatározza. Az iskola a felelős a tanulók testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődéséért, és ennek érdekében együttműködik a szülőkkel. A jó együttműködés alapja a kölcsönös bizalom, a rendszeres és korrekt tájékoztatás.


73

A szülő joga, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást kapjon, továbbá, hogy gyermeke neveléséhez tanácsokat és segítséget nyújtsanak részére. Cél: • a szülői ház és az iskola közötti kapcsolat újraértékelése, • a szülők és pedagógusok közötti kapcsolat szorosabbra fűzése, a nevelőpartneri viszony erősítése, • olyan légkör kialakítása, amely együttműködési készséget kínál a szülő számára, • a szülők pozitív hozzáállásával növelni a gyermek iskolai teljesítményét, • a szülő, tanuló, pedagógus jogainak kölcsönös tiszteletben tartásával megoldani a feladatokat, illetve a felmerülő problémákat, • segíteni a szülő aktív közreműködését, érdeklődését, bekapcsolódását az iskolai életbe, • a tanulóval kapcsolatos problémák esetén legyenek nyitottak egymás érveire, készen álljanak arra, hogy közösen keressék a legjobb megoldást, • A hátrányos helyzetű gyermekek különleges bánásmódban részesüljenek Feladatok: • az állandó párbeszéd lehetőségének kialakítása, • a szülő kérésére lehetővé tenni a személyes találkozást és fogadóórán - előre egyeztetett időpontban – a szülő fogadása, • segíteni a tanulók személyiségének sokoldalú kibontakozatását, • a tanuló iskolai munkájáról, emberi magatartásáról érdemi tájékoztatást, pontos, objektív, problémafeltáró elemzést adni, • ellenőrizni, hogy a szülő teljesíti-e kötelezettségét: figyelemmel kíséri-e gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, ellenkező esetben a gyermek érdekeit képviselve a probléma jelzése a gyermekvédelmi felelősnek. • A szülő segítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak az elsajátítását. • A szülőnek tiszteletben kell tartania az iskola vezetői, pedagógusai és más alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. • A szülőnek mindent meg kell tennie ahhoz, hogy gyermeke rendszeresen megjelenjen az iskolában, és hogy az iskola által nyújtott segítséget gyermeke igénybe vegye. Formái: 2015. szeptember 29.

74

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: • Családlátogatás Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Eseti jelleggel az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős végzi az egyes gyerekekkel kapcsolatban felmerült problémák megoldása végett. • Szülői értekezlet Feladata: -

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

-

a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját

gyermekének

tanulmányi

előmeneteléről,

iskolai

magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az

iskolai

és

az

osztályközösség

céljairól,

feladatairól,

eredményeiről, problémáiról, -

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola intézményvezetősége felé.

• Fogadóóra Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) • Nyílt tanítási nap Feladata: hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. • Írásbeli tájékoztató Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű


75

programokról. A szülőkkel való napi kapcsolattartás eszköze az ellenőrző füzet. Telefonon értesítjük a szülőt, ha gyermekét baleset érte. Ha a szülővel való kapcsolattartás nem működik a tájékoztató füzet segítségével, vagy ha kiugróan megnövekszik a tanuló hiányzása, akkor a szülőt hivatalos levélben értesítjük. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola intézményvezetőségével, nevelőtestületével.

3.9. A tanulmányok alatti vizsga szabályzata A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet)

1.1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) a tanköteles tanuló harminc óránál többet mulasztott igazolatlanul, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát,


76

b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, c) a közoktatási törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott, a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, d) a közoktatási törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

1.2. Egy osztályozó vizsga – kivéve, ha engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.

1.3. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. 2015. szeptember 29.

77

1.4. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja.

1.5. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az intézményvezető hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

1.6. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

1.7. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola intézményvezetője által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

2.1. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

2.2. Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.


78

2.3. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az intézményvezető, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

2.4. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.

2.5. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az intézményvezető, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg.

3.1. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

3.2. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja.

3.3. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola intézményvezetőja készíti elő. Az intézményvezető felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az intézményvezető e feladata ellátása során:


79

a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

3.4. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.

4.1. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni.

4.2. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék.

4.3. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható.

4.4. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania.

4.5. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.


80

5.1. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

5.2. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc.

5.3. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni.

5.4. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az intézményvezető engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le.

5.5. Ha a vizsgázó az 5.4. bekezdés d) pontja alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.

6.1. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető.


81

6.2. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola intézményvezetőjének, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola intézményvezetője a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola intézményvezetője és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

6.3. Az iskola intézményvezetője az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli.

6.4. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.

6.5. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola intézményvezetőjét.

6.6. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola intézményvezetőjéből és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy 2015. szeptember 29.

82

c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét.

6.7. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

7.1. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.

7.2. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

7.3. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.

7.4. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.

7.5. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.

7.6. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.

7.7 A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során 2015. szeptember 29.

83

súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt.

7.8. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.

8.1. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

8.2. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.

8.3. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az intézményvezető engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.

8.4. Ha a vizsgázónak a 68. § (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja.


84

8.5. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

8.6. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az intézményvezető az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

9.1. A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg.

9.2. A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola intézményvezetője hagyja jóvá.

9.3. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről.

9.4. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.

9.5. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.

9.6. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a


85

tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá.

9.7. A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni.

10.1. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben meghatározott – országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának

10.2. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola intézményvezetője a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.

10.3. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.

10.4. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll.

11.1. A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni.


86

11.2. Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is fel kell tüntetni.

11.3. Ha a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását ellátó iskola helyi tanterve, szakmai programja az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot pedig a tanítási idő végén kell megállapítani.

11.4. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tanulót az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára vették fel.

11.5. Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

11.6. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén a nagykorú tanuló illetve kiskorú tanuló esetén a gondviselő kérelmére a tanuló a tanórák látogatása alól felmenthető e tantárgy esetén..

12.1. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola intézményvezetője köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A 2015. szeptember 29.

87

magántanuló az intézményvezető előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra.

13.1. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.

13.2. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.

13.3. Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra vagy a szakképzési évfolyamra lépésről, továbbá az érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni.

3.9.1. Kossuth Gimnázium Tanulóink tanulmányaik során belső vizsgákat tesznek bizonyos tantárgyakból, az osztály típusától függően eltérő időben és gyakorisággal. Belső vizsgák, tudásszint mérés • A tanulók tudásszintjének mérése a pedagógiai programban meghatározott tantárgyak esetében szintfelmérő feladatlapok kitöltésével és értékelésével történik. • A szintfelmérő feladatlapok munkaközösségi szinten kerülnek elfogadásra és minden munkaközösségi tag köteles ezt a mérőeszközt alkalmazni. • A munkaközösségek megállapodnak a szintfelmérés elvégzésének módjában, egységes időpontjában és az értékelés összesítő kimutatásának módjában. • A kiértékelés eredményét csak abban az esetben jegyzi be a szaktanár az osztálynaplóba, ha a tanuló kéri azt. Egyéb esetben a tanulónak csupán visszajelzésül szolgál a szintfelmérő százalékban vagy szöveges értékeléssel kifejezett minősítése.


88

A belső vizsgák, a tudásszint mérésrendszerének táblázatai a következők: I.) Az iskolai mérések tervezett ütemezése tantárgyanként és évfolyamonként Gimnáziumi és egészségügyi szakközépiskolai osztályok Tantárgy

Magyar

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

ny.e.

ny.e.

ny.e.

ny.e.

ny.e.

te

4 é.

4 é.

4 é.

te

Történelem

tv

Matematika te

te

Fizika

tv

tv

tv

tv

Kémia

tv

tv

4 é. ké

ké

ké

ké

ké

ké

4 é.

tv

Biológia

fv

Földrajz

tv

Angol emelt te, tv

te

Német

te

tv

tv

emelt ny.e. – nyelvi előkészítő osztály 4 é. – négy évfolyamos gimnáziumi és egészségügyi szakközépiskolai osztály Idegenforgalmi szakközépiskolai osztály Tantárgy

9. évfolyam

Magyar

te

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

ké

Történelem

tv

Német/szlovák tv

tv

Fizika

tv

Földrajz

tv

Matematika

te

13. évfolyam

tv

ké

ké

te – a tanév elején tv – a tanév végén ké – kisérettségi fv – az első félév végén II.) Tantárgyi vizsgák rendje a hatosztályos gimnáziumban Vizsgarend: 7. évfolyam vége: magyar nyelvtan, matematika 8. évfolyam vége: magyar irodalom, biológia


89

9. évfolyam vége: első idegen nyelv (angol/német), fizika 10. évfolyam vége: matematika, földrajz 11. évfolyam vége: történelem, kémia • A vizsgák szervezése: Az osztályfőnök feladata a szülők és tanulók tájékoztatása a vizsga rendjéről, a tanév elején, osztályfőnöki órán, illetve szülői értekezleten. A szaktanár feladata a tanulók tájékoztatása a vizsga tematikájáról, formájáról és súlyáról (a vizsga minősítésének beszámításáról az év végi osztályzatba). Az adott tanév májusának utolsó két hetében szaktanári egyeztetés alapján történik a vizsgák lebonyolítása. • A vizsgák jelentősége: A vizsga eredménye kettő szaktárgyi érdemjegynek számít, és legfeljebb egy osztályzattal módosíthatja a tanév során elért tanulmányi eredményt. • Tájékoztatás a vizsga eredményéről: A szaktanár a vizsga eredményéről legkésőbb három napon belül tájékoztatja a diákokat. Az osztályfőnök az iskola által rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon értesíti a szülőt a vizsga eredményéről a vizsgát követő három napon belül. III.)

Felvételi vizsgák

A középiskolába való bekerüléshez szükséges a tanulóknak felvételi vizsgát tenniük. Iskolánk a felvételi vizsgákat a vonatkozó jogszabályok szerint szervezi. A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza.

A gimnáziumban a felvételi kérelmekről a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredménye alapján döntenek. (A hatosztályos gimnáziumba nem kell felvételiznie a tanulóknak.)

A tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható be.


90

A középfokú felvételi eljárást a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében (a továbbiakban: KIFIR rendszer) bonyolítjuk. Az információs rendszerben rögzített adatok hitelességéért az intézményvezető felel.

A KIFIR rendszer tartalmának meghatározása és ellenőrzése a hivatal feladata. Az iskola felvételi tájékoztatót készít, és azt a honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a KIFIR rendszerében október 31-éig elhelyezi. A felvételi tájékoztató tartalmazza a) az iskola OM azonosítóját, a meghirdetett tanulmányi területek leírását, az azokat jelölő belső kódokat, b) az iskola felvételi eljárásának rendjét, c) a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját, szabályait, a teljesítmények értékelésének módját és figyelembe vételének arányait, d) a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális elbírálási szabályokat, e) annak szabályait, hogy az iskola tanulója milyen, a pedagógiai programban meghatározott feltételekkel léphet a gimnáziumi, szakközépiskolai évfolyamokra.

A KIFIR rendszerben a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig rögzítjük a vizsgázók jelentkezési adatait. A hivatal a rögzített adatok alapján állítja össze az intézmények számára az írásbeli vizsga feladatlap csomagjait. A feladatlapokat készítő – gyakorló pedagógusokból álló – bizottságok a Nemzeti alaptanterv alapján állítják össze a feladatsorokat. Az írásbeli felvételi vizsga elsődleges célja az eredményes középiskolai tanuláshoz szükséges alapvető készségek és képességek, kompetenciák felmérése, ezért egyik feladatlap sem hagyományos tantárgyi teszt.

Az átvett feladatlap csomagok kibontása a csomagon megjelölt időpontban háromtagú, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság előtt történik. A felbontás helyét, időpontját, a csomag – sértetlen vagy sérült, felbontott – állapotát és a jelenlévők nevét jegyzőkönyvben rögzítjük.

Az iskola intézményvezetője biztosítja a hivatal által működtetett elektronikus üzenetküldő rendszer folyamatos figyelemmel kísérését minden vizsganapon. (A figyelemmel kísérést a 2015. szeptember 29.

91

vizsga kezdete előtt legalább harminc perccel meg kell kezdeni, és az írásbeli vizsgára meghatározott időtartam letelte után harminc percig kell folytatni.)

A központi írásbeli vizsga a hivatal által megküldött feladatlapok megoldásából áll. A felvételi vizsgán részt vevő diákoknak mind a magyar nyelvi, mind a matematika írásbeli vizsgákon 45 perc alatt tíz feladatból álló feladatsort kell megoldaniuk, ezzel tárgyanként 50-50 pontot szerezhetnek.

Az intézményvezető a vizsgázókat az iskola honlapján, valamint az írásbeli vizsga megkezdése előtt a vizsga helyszínén tájékoztatja arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített és az iskola által kiértékelt dolgozatokat, és tájékoztatást ad az értékelésre vonatkozó észrevételek megtételének szabályairól. A központi írásbeli vizsga során az iskola biztosítja a tanári felügyeletet. A vizsgateremben a tanulók ültetési rendjét úgy alakítjuk ki, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. A vizsga során – a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részére a 33. § (3) bekezdés alapján adott intézményvezetői engedélyben meghatározott eltéréssel – a feladatlap-készítő bizottságok által meghatározott, a hivatal honlapján közzétett, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti jelentkezési határidőig nyilvánosságra hozott és az egyes feladatlapokon is feltüntetett segédeszközök használhatók. A dolgozat megírásakor a rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával kell elkészíteni.

A vizsga dolgozatainak javítását a hivatal által kiadott javítási-értékelési útmutató alapján végezzük. A feladatlapokat és a javítási-értékelési útmutatókat legkésőbb a vizsga napját követő napon a hivatal a honlapján közzéteszi. A KIFIR rendszerben rögzítjük a vizsgán való részvétel tényét, a 33. § (3) bekezdés alapján biztosított speciális körülményeket, a vizsgaeredményeket. Az írásbeli vizsga kiértékelt dolgozatait a vizsgázó és szülője az iskola képviselőjének jelenlétében, az intézményvezető által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és – kizárólag a hivatalos javítási-értékelési útmutatótól eltérő értékelés esetén – az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját kiértékelt dolgozatáról másolatot kell készíteni. 2015. szeptember 29.

92

A megtekintéshez – az adott írásbeli vizsgát követő nyolc napon belül – egy munkanapot (nyolc órát) kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – írásban adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet benyújtani. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújt be, az iskola az észrevételt érdemben elbírálja. Az iskola a bírálat eredményét határozat formájában, megfelelő indokolással, az észrevétel benyújtását követő három munkanapon belül írásban közli az észrevételt tevővel.

Ha az észrevételt tevő az iskola határozatának kézhezvétele után is fenntartja korábbi észrevételét, ezt egy munkanapon belül írásban közli a vizsgát szervező iskolával. A határidő elmulasztása jogvesztő. Az iskola a fenntartott észrevételt az ügyre vonatkozó dokumentumokkal együtt egy munkanapon belül megküldi a hivatalnak.

A hivatal a fenntartott észrevételt érdemben elbírálja. A bírálat eredményét határozat formájában, megfelelő indokolással, az észrevétel benyújtását követő nyolc munkanapon belül rövid úton (elektronikus úton) írásban közli az iskolával, valamint postai úton megküldi az iskolának és az észrevételt tevőnek.

Az írásbeli vizsga eredményéről az iskola – a hivatal által kiadott, a vizsga részletes eredményeit tartalmazó, az iskola körbélyegzőjének lenyomatával, valamint az intézményvezető vagy az általa kijelölt személy aláírásával hitelesített értékelő lapon – közvetlenül tájékoztatja a vizsgázókat. Az iskola a jelentkező központi írásbeli vizsgából származó felvételi teljesítményét az értékelőlap alapján állapítja meg. A felvételi dolgozat vagy annak másolata a jelentkezőtől nem kérhető.

A központi írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám a felvételi eljárás eredményének megállapításakor a felvételi eljárás egészében megszerezhető összesített eredmény, összpontszám ötven százalékánál nem lehet kevesebb.

A mi iskolánk nem szervez szóbeli felvételi vizsgát.


93

Az iskola a felvételi vizsgák befejezése után, legkésőbb a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig a honlapján nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvételi jegyzékét. A nyilvánosságra hozott jegyzékben a jelentkező az oktatási azonosító számával szerepel, egyéb személyes adatai nélkül. A felvételi jegyzéket tanulmányi területenként kell elkészíteni, valamennyi jelentkező feltüntetésével. A jegyzék a jelentkező azonosító adatai mellett tartalmazza a jelentkezőnek a felvételi eljárásban elért összesített eredményét és az iskola által meghatározott rangsorban elfoglalt helyét. A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. A különleges helyzetet az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni.

A Felvételi Központ a beküldött tanulói adatlapok alapján iskolánként, azon belül tanulmányi területenként elkészíti a jelentkezők ábécésorrendbe szedett listáját (a továbbiakban: jelentkezők listája), és a KIFIR rendszerben a középfokú iskola számára elérhetővé teszi.

Az iskola intézményvezetője a jelentkezők listájának felhasználásával tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi rangsort. Az ideiglenes felvételi rangsort a KIFIR rendszerben úgy kell elkészíteni, hogy a jelentkezők listájában minden jelentkező neve mellé az intézményvezető beírja a felvétellel kapcsolatos döntését. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi jegyzékben elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni. Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellett a felvételi kérelem elutasítását az „E” betű alkalmazásával kell beírni. A középfokú iskola intézményvezetője az ideiglenes felvételi rangsorban – tanulmányi területenként – feltünteti a felvehető tanulók létszámát is. A Felvételi Központ a KIFIR rendszerben kiegészíti a jelentkezők listáját. A jelentkezők listájának kiegészítése után a középfokú iskola intézményvezetője a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig kiegészíti az ideiglenes felvételi rangsort, valamint tanulmányi területenként közli a felvehető tanulók számát.


94

A középfokú iskola intézményvezetője az ideiglenes felvételi rangsort a KIFIR rendszerből kinyomtatja, és minden oldalát aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával ellátva megküldi a Felvételi Központnak. A Felvételi Központ a KIFIR rendszer segítségével az ideiglenes felvételi rangsorok alapján tanulmányi területenként elkészíti az egyeztetett felvételi jegyzéket. Az egyeztetett felvételi jegyzéken minden jelentkező esetében szerepel a felvételi kérelem elfogadásának vagy elutasításának ténye. Az egyeztetett felvételi jegyzék elkészítése során a Felvételi Központ a tanulói adatlapon a jelentkező által meghatározott sorrend, a középfokú iskola által meghatározott felvételi rangsor, valamint a középfokú iskola által közölt felvehető tanulói létszám együttes mérlegelése alapján az adott jelentkezőnek egyetlen felvételi kérelmét nyilvánítja elfogadottnak, a többit elutasítja. A Felvételi Központ a jelentkezőnek azt az adatlapon szereplő legalacsonyabb sorszámú felvételi kérelmét nyilvánítja elfogadottnak, amelyet az adott tanulmányi területet meghirdető iskola elfogadott, és a jelentkező a középfokú iskola által közölt felvehető tanulói létszámon belül van. A Felvételi Központ a KIFIR rendszerben a középfokú iskolák számára elérhetővé teszi az egyeztetett felvételi jegyzéket. Az iskola az egyeztetett felvételi jegyzék alapján, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá, ha a jelentkező tanulói jogviszonyban áll, az általános iskolának is.

IV. Alkalmassági vizsgák A mi iskolánk nem szervez alkalmassági vizsgákat.

3.9.2. Trefort Tagiskola -

szakmai vizsgák; külön rendelet szabályozza a szervezésüket, lebonyolításukat

-

érettségi vizsgák; külön rendelet szabályozza a szervezésüket, lebonyolításukat

-

szintvizsgák; a szakmai és vizsgakövetelmények szabályozzák, hogy mely szakmákban kell megszervezni. A szintvizsga sikeres teljesítése feltétele a szakmai vizsgára való bocsájtásnak.

-

próba érettségi; az iskola belső vizsgája a szakközépiskolai osztályok utolsó évfolyamán. Az érettségi tantárgyakból (magyar, matematika, történelem, idegen


95

nyelv, választott tantárgy) szervezzük, a szaktanár döntése alapján írásbeli és/vagy szóbeli vizsga. Eredménye dupla súllyal beszámít a tanuló tanévvégi eredményébe. -

Felvételi vizsga; az iskola nem szervez külön vizsgát. A felvétel az általános iskolai eredmények rangsora alapján történik.

3.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 3.10.1. Felvétel az induló évfolyamokra Az iskola három iskolatípusban folytat nevelési, oktatási, képzési tevékenységet. Ezekben eltérőek a felvétel és az átvétel szabályai is. Mivel a 2012/2013-as tanévben már csak az új szabályok szerint lehet beiskolázni, ezért a felvétel az alábbiakban ismertetettek szerint történik az iskolába. A kifutó évfolyamoknál az átvétel a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. hatályban maradó rendelkezései, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény átvételre vonatkozó előírásai szerint valósul még meg.

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 3.§ (10) alapján az iskolarendszer átjárható, így a fogadó intézménynek az e törvényben foglalt keretek között megállapított követelményei alapján más iskolába vagy iskolatípusba akár tanév közben is át lehet lépni. Az 5. § (4) alapján az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) biztosítja. A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatokra vonatkozó szabályozás szerint - 41. § (7) - a tanuló adatai iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához továbbíthatók. A tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség szempontja szerint - 46. §(6) - a tanuló joga különösen, hogy kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény tartalmazza az iskolába történő felvétel általános szabályait, amely szerint: 50. § (1) A tanuló - beleértve a magántanulót is - az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola intézményvezetője dönt. A tanulói


96

jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. (2) A középfokú iskola és a kollégium - jogszabályban meghatározott keretek között állapíthatja meg a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). A középfokú iskola és a kollégium a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni. A szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti. A pályaalkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. (3) Nem szervezhető a) felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam térítési díj ellenében. (4) Középiskolában – külön jogszabály szerint szervezett – központi írásbeli felvételi vizsga szervezhető. Helyi felvételi vizsga csak központi írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhető, amennyiben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát. 51. § (4) Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az intézményvezető dönt. (5) A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz. (6) A nemzetiséghez tartozó jelentkezőt azonos feltételek esetében előnyben kell részesíteni, a nemzetiségi nevelés-oktatást is folytató iskolába vagy osztályba fel vagy át kell venni. 52. § (1) A tanuló az iskola útján vagy közvetlenül kérheti kollégiumi felvételét, valamint externátusi elhelyezését. (2) Az önálló kollégiumba való felvételről a kollégium intézményvezetője, a nem önálló kollégiumba való felvételről pedig a kollégiumvezető egyetértésével az iskola


97

intézményvezetője dönt. A kollégiumba felvett tanulók foglalkozásra történő beosztásáról a kollégiumvezető dönt, a kollégiumi nevelőtestület véleményének kikérésével. (3) A gyámhatóság kezdeményezésére a tanulót fel kell venni a kollégiumba. Fel kell venni a kollégiumba azt a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulót, akinek gyermekotthoni elhelyezése nagykorúság miatt szűnt meg. (4) A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezés a (3) bekezdésben meghatározott esetben a tanulói jogviszony fennállásáig, egyébként egy tanévre szól. A felvételi eljárás lebonyolítását a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról kiadott 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 13. fejezete alapján végezzük. 53. § (2) Megszűnik a tanulói jogviszony, ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján.

3.10.1.1. Felvétel, átvétel a gimnáziumba A gimnáziumi osztályokba intézményi szinten a központi írásbeli felvételi, valamint az általános iskolai (meg kell jelölni az évfolyamot és a tantárgyakat) eredmények alapján rangsoroljuk a tanulókat a felvételi eljárás során. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében: 11. § (1) A gimnázium négy, hat vagy nyolc – nyelvi előkészítő évfolyam esetében öt, hét vagy kilenc – évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény, ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. (2) A gimnázium a tehetséggondozás speciális feladatának ellátására akkor működhet hat vagy nyolc évfolyammal, ha az ott folyó oktatás külön jogszabályban meghatározott emelt szintű követelményeknek megfelel.

3.10.1.2. Átvétel a gimnáziumba A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 3.§ (10) alapján az iskolarendszer átjárható, így a fogadó intézménynek az e törvényben foglalt keretek között megállapított követelményei alapján más iskolába vagy iskolatípusba akár tanév közben is át lehet lépni. 5. § (4) Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) biztosítja.

3.10.2. Felvétel, átvétel a szakközépiskolába


98

3.10.2.1.

Felvétel a szakközépiskolába

A felvételi eljárás ütemezését a tanév rendjéről kiadott aktuális rendelet tartalmazza. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény tartalmazza a felvétel szabályait, amely szerint: 22. § (1) A szakközépiskolába alapfokú iskolai végzettséggel, valamint – ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető tanulói létszám kétszeresét – a központi felvételi eljárás keretében mért teljesítmény alapján, továbbá indokolt esetben a szakközépiskola felvételi eljárásában meghatározott követelmények teljesítésével lehet belépni. (2) A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. (3) A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezésekor tájékoztatni kell. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola intézményvezetője határoz. (4) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a tizennegyedik (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg. (5) Ha a tanuló a (4) bekezdés szerint kezdte meg az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítést, a (6) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érettségi végzettség megszerzésének határideje az utolsó szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napja. (6) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. (7) Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat a nevelés-oktatás a szakközépiskolában, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki – figyelembe


99

véve a (4)–(5) bekezdésben foglaltakat – teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit.

A szakközépiskolai osztályokba intézményi szinten az általános iskolai (meg kell jelölni az évfolyamot és a tantárgyakat) eredmények alapján rangsoroljuk a tanulókat a felvételi eljárás során, kivéve az idegenforgalmi szakmacsoportba jelentkezőket, mert nekik központi írásbeli felvételit is írni kell, majd ezek alapján kerülnek besorolásra.

3.10.2.2. Szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló felvétele A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény tartalmazza a felvétel szabályait, amely szerint: 24. § (2) A szakiskola tanulója a nemzeti köznevelésről szóló törvény átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezései szerint folytathatja tanulmányait másik szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán. A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulót kérésére a szakközépiskola tizedik évfolyamára kell felvenni, ha a 22. § (1) bekezdése szerinti követelményeket teljesítette. Amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz, a szakiskolában szerzett államilag elismert szakképesítést a tanuló kérésére középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni. (3) A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló – közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával – folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével. (4) A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló – (3) bekezdés szerinti – kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítését a szakközépiskola tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamán kell megszervezni azzal, hogy a szakközépiskola a tanulót a kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakra a közismereti kerettantervben a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára előírtak szerint készíti fel.

3.10.2.3. .Felvétel a szakközépiskolai érettségire épülő szakmai képzésbe A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény tartalmazza a felvétel szabályait, amely szerint:


100

27. § (4) Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. (5) A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola vagy gyakorlati képzést folytató szervezet által fenntartott és működtetett gyakorlati képzőhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak. 21. § (1) A szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamán az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött – a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan – a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. (2) A szakközépiskola a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. … (3) A szakközépiskola a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. (4) A szakközépiskola tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. (5) A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a felkészítés a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamon a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára a szakképesítés ágazata szerinti szakképzési kerettanterv által előírt követelmények szerint folyik. A tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam követelményeinek teljesítését követően a tanuló az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga teljesítésével szakmai érettségi végzettséget szerezhet.


101

(7) Az OKJ szerint iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésráépülés esetén a szakképzési évfolyamok száma a (4)–(6) bekezdésben meghatározottnál több lehet, azonban nem lehet több négy szakképzési évfolyamnál.

A gyakorlóhelyeket részben az iskolai tanműhelyben részben külső vállalkozásoknál az iskola biztosítja, de a tájékoztatóban megjelölt képzéseknél a tanulónak kell fogadónyilatkozatot hozni a gyakorlóhelytől.

3.10.3. Előzetes tanulmányok, ismeretek beszámítása A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény tartalmazza a beszámítás szabályait, amely szerint: 27. § (1) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. (2) A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő – a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint – beszámítható.

3.10.4. Átvétel másik iskolából, más ágazati képzésből 3.10.4.1.

Átvétel másik szakközépiskolából

A közismereti és a szakképzési kerettantervek országos szinten kerülnek kiadásra, amelyek meghatározzák a képzés tartalmát és időrendjét is. Ennek megfelelően az azonos ágazati képzést folytató iskolákban a tanulók azonos ütemben haladnak, így az átvételnek nincs akadálya a megfelelő szinten.


102

A szakmai képzésben résztvevők szintén azonos ütemben és tartalommal haladnak, így az azonos évfolyamban tanulók iskolaváltásának nincs akadálya.

3.10.4.2.

Átvétel más ágazati képzésből

Szakközépiskolai ágazatok közötti váltáskor meg kell vizsgálni a tananyag tartalmakat, és ennek ismeretében az iskola intézményvezetője dönt arról, hogy milyen különbözeti vizsgákkal és melyik évfolyamba vehető át a tanuló. A 9. évfolyamtól kezdődő ágazati gyakorlatok miatt a beszámíthatóság néhány kivételtől eltekintve korlátozott lesz.

3.10.4.3.

Átvétel más szakmai képzésből

Más szakképesítésből való átvételre legkésőbb az adott tanévben szeptember 30-ig van lehetőség a kieső gyakorlatok pótoltatásával. Egyéb esetekben történő szakmaváltási igény esetén meg kell vizsgálni a modulokat, modultartalmakat és a beszámíthatósági feltételek ismeretében az iskola intézményvezetője határoz arról, hogy milyen különbözeti vizsgákkal és melyik évfolyamba vehető át a tanuló, az új szakképesítés SZVK előírásai szerint.

3.10.5. Felvétel, átvétel a szakiskolába 3.10.5.1.

Felvétel a szakiskolába

A felvételi eljárás ütemezését a tanév rendjéről kiadott aktuális rendelet tartalmazza. A szakképzésről szóló 2011.évi CLXXXVII. törvény értelmében: 27.§ (4) Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményekben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak, valamint rendelkezik az általa választott, vagy az iskola által ajánlott gyakorlati képzőhely fogadó nyilatkozatával.. 25. § (5) A szakképző iskolában a tanuló rész szakképesítésre nem iskolázható be kivéve, ha a felkészítés a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott Köznevelési Hídprogram keretében, valamint a speciális szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában rész szakképesítés megszerzésére irányul.


103

50. § (1) A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel és átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy az átvételről az iskola intézményvezetője dönt. A felvétel sorrendjét a 8. osztály első félévi tanulmányi eredménye alapján állapítjuk meg. (2) A szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti. A pályaalkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. EMMI rendelete (Magyar közlöny 2012.évi 115.szám) értelmében 32.§ (3) A középfokú iskola felvételi tájékoztatót készít, és azt a honlapján nyilvánosságra hozza. 37.§ (1) Az általános iskola tanulója esetében a felvételi lapok kitöltését az általános iskola szervezi meg. 47.§(1) Ha a szakiskola, a szakközépiskola, szakképzési évfolyamára jelentkező nem az adott iskolában közismereti oktatásban megkezdett tanulmányait kívánja folytatni, a tárgyév február 15-étől (keresztféléves képzés esetén a folyó tanév december 1-jétől) az iskola által meghatározott időben kérheti felvételét vagy átvételét.

3.10.5.2.

Köznevelési hídprogramból történő felvétel

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében: 13.§ (4) Alapfokú iskolai végzettség hányában a szakiskolába történő felvétel feltétele: a) a tizenhatodik életév betöltése, és b) a szakiskolában szervezett Köznevelési Hídprogram szerinti tanév teljesítése. 14.§ (2) Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytatja. (befejezett 8 osztály) A Híd I. program keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tesz. A program végén a tanulmányi követelmények teljesítéséről a szervező iskola tanúsítványt állít ki (3) Ha a tanköteles korú tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betölti, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd II. programban nyújtott nevelés-oktatás rész szakképesítés


104

megszerzésére készíthet fel. A Híd II. program záróvizsgával zárul, amelyről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga rész szakképesítést tanúsít és középfokú iskolában történő továbbtanulásra jogosít. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. 181.§ (2) Ha a tanuló nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a Híd II. programban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképesítést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciákat) szerzi meg és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetenciák) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel. A képzés végén szakmai vizsgát tehet, amellyel rész szakképesítést szerezhet.

3.10.6. Előzetes tanulmányok, ismeretek beszámítása A szakképzésről szóló 2011.évi CLXXXVII. törvény értelmében: 27. § (1) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt –megegyező tartalmú- követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. (2) A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő-a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint – beszámítható.

3.10.7. Átvétel másik iskolából


105

24.§ (2) A szakiskola tanulója a nemzeti köznevelésről szóló törvény átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezései szerint folytathatja tanulmányait másik szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán.

3.10.7.1. Átvétel más szakmai képzésből Más szakképesítésből való átvételre legkésőbb az adott tanévben szeptember 30-ig van lehetőség a kieső gyakorlatok pótoltatásával. Egyéb esetekben történő szakmaváltási igény esetén meg kell vizsgálni a modulokat, modultartalmakat és a beszámíthatósági feltételek ismeretében az iskola intézményvezetője határoz arról, hogy milyen különbözeti vizsgákkal és melyik évfolyamba vehető át a tanuló, az új szakképesítés SZVK előírásai szerint.

3.10.7.2. Felvétel, átvétel a felnőttképzési tagozaton A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések 60. § (1) A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) az e törvényben foglaltak szerint vehet részt. (2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhatodik, b) középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (3) A tanuló középfokú iskolában attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. (4) Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani. (5) A felnőttoktatás megszervezhető a) az e célra létesített – 7. § (1) bekezdés b)–e) és g) pontjában felsorolt – iskolákban, b) a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási osztályában.


106

(6) A felnőttoktatásban a tizenhat–húsz éves tanulók részére ifjúsági osztály, csoport szervezhető 7) A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. (8) Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában. (9) A felnőttoktatásban a) az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet, b) ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított – az iskola által előírt – napokkal együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket, c) a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, az egyéb foglalkozásra, a mindennapos testnevelésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező, d) a tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait. (10) Ha a felnőttoktatásban részt vevő tanuló nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, abban a kérdésben, hogy különleges gondozásra jogosult-e, a jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleménye alapján kell dönteni.

3.11. Könyvtár-pedagógiai program A Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Szakképző Iskola könyvtár-pedagógiai programjának legfontosabb célkitűzése, hogy a könyvtár a mai gyorsan változó világban segítsen a tanulóknak az eligazodásban, az alkalmazkodásban. Tudatosítsa bennük az élethosszig tartó tanulás szükségességét és igényét, segítséget adjon a hatékony tanulási


107

technikák elsajátításában, könyvtárhasználati eszköztudást alakítson ki a tanulókban a szükséges információk megszerzéséhez, az önműveléshez, a művelődéshez. A tanuló joga az információhoz való hozzáférés, ezért az iskola feladata, hogy megtanítsa, hogy a tanuló ezzel a jogával tudjon élni. A tanulónak meg kell ismernie a különböző információszerzési, tárolási, kezelési, átadási technikákat, az információkezelés jogi és etikai normáit. A könyvtárhasználati ismeretek tanulása segíti a szellemi munka technikájának az elsajátítását. A könyvtár-pedagógiai program nevelési célkitűzései: -

a tanulók személyiségének fejlesztése:

-

az olvasóvá nevelés

-

önművelésre nevelés

-

önálló ismeretszerzésre nevelés

-

a könyvtárhasználat igényének és szokásának a fejlesztése

-

a fegyelmezett személyiség kialakítására való törekvés, a rendszeretet fejlesztése

-

a logikus és kritikai gondolkodásra nevelés

-

Az egész életen át tartó tanulás igényének megalapozása

A könyvtárhasználati ismeretek tanítása gyakorlatias jellegű, a használható tudás megszerzésének az eszközévé szeretne válni. A könyvtár-pedagógia általános célja, hogy a művelődési esélyegyenlőség kialakításában részt vegyen.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A

pedagógia

program

módosításának

lehetséges

indokai,

felülvizsgálatának

mechanizmusa:

A Pedagógiai program, amely az intézmény hosszú távú, sikeres szakmai működésének biztosítéka, a folyton változó igényeknek való megfelelés és a hatékonyság megőrzése érdekében folyamatos karbantartás igényel.

A változtatást egyrészt indokolttá tehetik a külső körülményekben bekövetkező, az intézmény működését befolyásoló változások, másrészt a belső körülmények változásai.


108

A pedagógiai program elfogadásának és változtatásának feltétel: 2/3-os nevelőtestületi elfogadás, az iskolaszék véleményének kikérésével. A változtatás végrehajtásáért felelős: intézményvezető

A pedagógia program az intézményvezető és a fenntartó jóváhagyása után lép életbe.

Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve egységeknél található meg. •

az intézmény fenntartójánál,

•

az intézmény iskolatitkárságán,

•

az intézmény intézményvezetőjénél,

•

az intézményvezető-helyetteseknél,

•

a tagintézmény-vezetőknél,

•

a tagintézmények nevelői szobájában.

Sátoraljaújhely, 2015. szeptember 29. Tiszolci Józsefné intézményvezető


109

Nevelési program. I.rész S Á T O R A L J A Ú J H E L Y I K O S S U T H L A J O S G I M N Á Z I U M,

Recommend Documents