Nevel-e vállalkozókat a magyar iskola? A magyar közoktatás a PISA adatok tükrében Lannert Judit
Magyar Közgazdasági Társaság 54. Közgazdász-vándorgyűlése, Kecskemét, 2016
1
Forrás: McKinsey survey, 2012-2013 2
Kreatív problémamegoldó készség PISA 2012
3
Forrás: PISA, 2012
Forrás: PISA, 2012 4
A tanórai tanulásra, az önálló tanulásra és a különórára szánt idő (órában) a matematika vonatkozásában a különböző képességszinteken öt közép-európai országban
Forrás: PISA, 2012 alapján saját számítás
Matematika tanulási stratégiák képességszint szerint öt közép-európai országban, 2012 Elaborációs stratégia
Memorizálási stratégia
1.00
0.40
0.80
0.20
0.60 0.00 1 0.40
0.20
2
3
4
5
6
CZE
CZE
DEU
DEU
HUN -0.20
HUN
POL
POL
SVK
SVK
-0.40 0.00 1
2
3
4
6 -0.60
-0.20
-0.40
5
Matematika képességszint
-0.80
Matematika képességszint
Forrás: PISA, 2012 alapján saját számítás 6
Forrás: PISA, 2012 7
Az iskola feladatai/1 rangsor számok Az iskola feladatai
Lakos
Diplomás
Pedagógus
Szakértő ő
Amit mindenki ugyanolyan fontosnak tart Idegen nyelvek tanítása
3
2
6
4
Az anyanyelv megfelelő ő elsajátítása
4
1
3
6
Szeretetteljes bánásmód
8
9
7
7
Amit senki nem tart túl fontosnak Versenyszellem erő ősítése
22
22
23
24
Fogyasztói tudatosságra nevelés
20
21
20
16
Szexuális nevelés
21
20
21
19
Játék, szórakozás, kellemes elfoglaltságok
24
23
24
22
A magyar hagyományok megismertetése
18
19
16
21
Tudományos ismeretek átadása
19
17
19
18
Vallásos nevelés
25
25
25
25
Forrás: Pedagógus és lakossági közvéleménykutatás, 2012, TÁRKI
Az iskola feladatai/2 rangsor számok Lakos
Diplomás
Pedagógus
Szakértő ő
Amit a lakosság tart fontosabbnak Tisztességre, erkölcsre nevelés
1
5
4
14
Egy jó szakma elsajátíttatása
2
3
14
17
Rendre, fegyelemre nevelés
5
7
9
23
Amit a pedagógus és szakértő ő tart fontosabbnak A gondolkodás, az értelem fejlesztése
7
4
1
1
Az egyéni képességek fejlesztése
9
6
2
2
12
13
5
3
A tanulás tanítása
Amit a szakértő ők tartanak fontosabbnak Másokkal való együttmű űködésre nevelés
13
8
8
5
A közösségi szellem fejlesztése
17
18
15
8
Politikai, állampolgári nevelés
23
24
22
12
Forrás: Pedagógus és lakossági közvéleménykutatás, 2012, TÁRKI
A foglalkoztathatóság szempontjából fontos kompetenciák a Delphi kutatás résztvevői szerint (osztályzás 5-ös skálán) Szakértő ő
Laikus
Digitális kompetencia
4,76
5,00
A tanulás megtanulása
4,96
4,92
Anyanyelven folytatott kommunikáció Interperszonális, interkulturális és szociális kompetencia
4,84
4,85
4,75
4,69
Idegen nyelveken folytatott kommunikáció
4,61
4,69
Matematikai kompetencia Alapvető ő kompetenciák a természet- és mű űszaki tudományok terén
3,82
3,85
3,76
3,77
Vállalkozói kompetencia
3,75
3,46
Mű űvészeti-esztétikai kifejező őkészség
3,30
3,08
Forrás: Delphi kutatás, 2012, Budapest Intézet
A legkeresettebb készségek 2020-ra
11
Foglalkoztatási kilátások A jelenlegi diákok által végzett jövőbeni munkák 60%-a még nem is létezik
Creative Partnerships London East Raw Skills Dance project Fényképész: Dee Conway
Nem álláskeresők: munkahelyteremtők Creative Partnerships London South Drawing with Light Photographer: Robert Taylor
Milyen készségek szükségesek a sikerhez a 21. században? - Fantáziadús gondolkodás/ötletek - Magabiztos döntéshozatal - Kockázatvállalás és kezelés - Kihívást jelentő kérdések alkotása - A tudás és a képességek átültetése - Magas érzelmi intelligencia,
hatékony csapatmunka - Váratlan dolgok érzékelése - Kitartás/ellenállóképesség - Kritikai gondolkodás Creative Partnerships Slough Montem School project Fényképész: Lesley Young
Kritikai gondolkozás Problémamegoldás Magasrendű gondolkozási képesség Interdiszciplináris megközelítés Életszerű problémák kezelése Projektalapú tanulás
Kapcsolatok feltárása Interdiszciplináris megközelítés Együttműködések támogatása Technológiai háttér megteremtése Információs műveltség Visszajelzések támogatása
Közvetlen kommunikáció
6”K”
Hatékony kommunikáció Önreflexió és közösségi visszajelzés Információs műveltség Médiaműveltség Digitális műveltség
a jövő Kreativitás-fejlesztés Képzelőerő Szerves tervezési folyamat Szerepkörök egyesítése Interdiszciplináris megközelítés A matek, természettudományok és a művészetek közös használata a tanulás kiindulópontjaként
iskolájáért
Közös munka Csapatépítés Hatékony kommunikáció Önértékelés és közösségi értékelés Együttműködést segítő felületek Megfelelő technológiai háttér
Kulturális befogadás Az információk kontextusba helyezése Egymás iránti tisztelet Életszerű problémák kezelése Együttműködés Közösségépítés
Kulcskompetenciák „Tradicionális” és transzverzális – tantárgyhoz kapcsolódó és interdiszciplináris
átfedő ő és illeszkedő ő Anyanyelv Idegen nyelvek Matek, term.tudomány Számítástechnika Tanulás elsajátítása Társadalomismeret Vállalkozó szellem Kultúra
felerő ősíti… Kritikai gondolkodás Kreativitás Kezdeményezőkészség Problémamegoldás Kockázatvállalás Döntéshozatal Érzelmek kezelése…
hatással van…
Iskolai tanterv Iskola mint szervezet Tanárképzés A tanárok munkamódszere
http://ec.europa.eu/education/policies/2010/objectives_en.html#basic
Mik a jól működő tanulási tér jellemzői? Alacsony teljesítmény Magas teljesítmény Irányított Konstruált
Tanár szerepe A foglalkozás jellege
Kihívásokkal teli Valódi
Kötött
Időbeosztás
Rugalmas
Osztály
Térhasználat
Workshop
Egyéni
Feladat-megközelítés
Csoportos
Rejtett
Folyamatok láthatósága
Látható
Statikus
Tevékenység helyszíne
Változó
Mellőzve
Én mint a tanulás forrása
Központi
Mellőzve
Érzelmek
Elismerve
Befogadás
Jellemző
Nem jellemző Vezérelt
A tanuló szerepe
Önirányító
Problémamegoldás fejlő ődéséhez idő ő, játék és a tanulók bevonása szükséges A problémamegoldás fejlődése hosszú folyamat, amire természetesen hat az iskolai oktatás minősége. Nagyjából két olyan hatásrendszert lehet azonosítani, ami hozzájárulhat a problémamegoldás fejlődéséhez. Az egyik a gondolkodás olyan alapvető ő készségeinek kialakítása kisiskoláskorban végzett gyakorlatokkal, amelyek később bonyolultabb problémamegoldási folyamatokban is szerepet játszanak. Ilyenek például a matematikai műveletek, a rendszerezés, csoportosítás, kombinativitás, valószínűségi gondolkodás. A másik hatást olyan tanítási módszerek alkalmazása jelenti, amelyek a tanulók aktivitására és együttműködésére épülnek, például a problémaalapú tanulás, a projektmódszer, a felfedező ő módszerek, a kutatásalapú tanulás. Nálunk – miként a régió többi országában is – alig van szerepük az önálló tanulói munkára épülő ő módszereknek. Ez kiderült abból is, hogy ezekben az országokban a legnagyobb a problémamegoldásban nyújtott teljesítmények elmaradása attól, amit a három fő mérési területen mért teljesítmények alapján várhatnánk. Forrás: Origo, 2014, Csapó Benővel készített interjú 18
Köszönöm a figyelmet!
[email protected] www.koloknet.hu
19
