Önértékelési szabályzat
Bajai SZC Türr István Gazdasági Szakgimnáziuma
Készítette: Feketéné Nagy Ibolya tagintézményvezető-helyettes
1. Az önértékelés alapja Jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. § és a 86-7. §) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (145-156. §) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) Útmutatók Országos Tanfelügyelet – kézikönyv az általános iskolák számára Országos Tanfelügyelet – kézikönyv a szakképző iskolák számára Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (harmadik, javított változat) Önértékelési kézikönyv szakképző intézmények számára (második, javított változat)
2. Önértékelést támogató munkacsoport (ÖTM) Az önértékelésben minden pedagógus részt vesz, ugyanakkor a folyamatokat egy értékelési csoport irányítja. A csoport létszáma 14 fő: - tagintézmény-vezető - tagintézményvezető-helyettes (közismereti helyettes) - tagintézményvezető-helyettes (szakmai helyettes) - gyakorlati oktatás vezető - munkaközösségvezetők (osztályfőnöki, történelem, magyar nyelv és irodalom, matematika, informatika, gazdasági, természettudományi, angol nyelv, német nyelv, ügyvitel) A munkacsoport vezetőjét az igazgató bízza meg. A csoport feladata, hogy közreműködik az intézményi elvárás-rendszer meghatározásában; az adatgyűjtéshez szükséges kérdések, interjúk összeállításában; az éves terv és az ötéves program elkészítésében; az aktuálisan érintett kollégák tájékoztatásában; az értékelésbe bevont munkatársak felkészítésében, feladatmegosztásban az OH informatikai támogató felületének kezelésében. Szükség esetén a munkacsoport tagjain kívül a tantestület más tagjai is megbízhatóak az önértékelés részelemeivel.
3. Tájékoztatás, önértékelési szabályzat elfogadása A tantestület tájékoztatása: tanévnyitó értekezleten A szabályzat elfogadás: 2016. szeptember 30-ig Az érintett pedagógusok tájékoztatása: folyamatosan A szülők tájékoztatása: a tanév első szülői értekezletén (rövid írott anyag elkészítése a számukra, honlapon egy rövid összegzés közzététele.) A tanulók tájékoztatása: a tanév első heteiben osztályfőnöki órák keretében
4. Intézményi elvárásrendszer meghatározása Az általános, minden iskolával szembeni elvárások és az intézmény sajátosságait is (PP-ban is rögzített elemeket) tükröző elvárásrendszer kidolgozása a cél. Első lépés: az intézményi dokumentumok felülvizsgálata Második lépés: az elvárásokhoz kapcsolódó tartalmak azonosítása
Harmadik lépés: a fentiek alapján az intézményi elvárások megfogalmazása (mérhető teljesítmények a pedagógus, a vezető és az intézmény szintjén) Az ÖTM csoport tagjai a nevelőtestületet is bevonva átvizsgálják az iskolai dokumentumokat, azonosítják a tartalmakat, és összegyűjtik az intézményi elvárásokra tett javaslatokat. Egy nevelőtestületi értekezlet keretében megvitatják és véglegesítik az intézményi elvárásokat, amelyek ettől kezdve mindenkire érvényesek lesznek. A véglegesített intézményi elvárásokat az intézményvezető rögzíti az OH által működtetett felületen, amelyek így hozzáférhetőek lesznek az OH munkatársai illetve a szakértők, szaktanácsadók számára is.
5. A pedagógusok önértékelése Az önértékelés 3 szinten zajlik: pedagógus, vezetők, intézmény. Mindhárom szinten a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják.
A pedagógus-önértékelés során alkalmazott adatgyűjtés módszerei: dokumentumelemzés, megfigyelés, interjú és kérdőív. A dokumentumelemzés során az adott munkaközösség vezetője (munkaközösség vezető esetében a területért felelős tagintézmény-vezető), valamint a munkaközösség egy tetszőleges tagja megvizsgálja: 1
az előző pedagógusellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjait (ha már rendelkezik ilyen dokumentummal)1 a tanmenetet, tematikus tervet 2 óraterveket (minimum két óra)3
- Melyek a kiemelkedő és melyek a fejleszthető területek? – Az egyes területeken mely tartalmi szempontok vizsgálatához kapcsolódóan születtek a fenti eredmények? – Milyen irányú változás látható az önértékelési eredményekben a korábbi tanfelügyeleti eredményekhez képest az egyes területeken? 2 Önértékelési kézikönyv szempontjai alapján: 1. melléklet 3 Az óralátogatásokhoz kapcsolódó órák tervei a kézikönyv szempontjai alapján: 2. melléklet
-
egyéb foglalkozások tervét (egyéni fejlesztés pl.) naplót/elektronikus naplót4 tanulói füzeteket5
Az óralátogatás során az adott munkaközösség vezetője, valamint a területért felelős tagintézményvezetőhelyettes, illetve a gyakorlati oktatásvezető végzi az adatgyűjtést. Az érintett felkérhet a munkaközösségéből egy kollégát, aki szintén részt vehet a tanórán. Az óralátogatás során a pedagógus kompetenciák megfigyelése zajlik.6 Az óralátogatást követően szakmai beszélgetést folytatnak az érintettek, ahol a munkatárs reflektál a tanórán látottakra. Itt sor kerülhet az interjúra is. Az itt elhangzottakról jegyzőkönyv készül. Az interjút az önértékelésbe bevont kollégával a munkaközösség bármely tagja lefolytathatja, akit a munkaközösség vezető megbíz ezzel.7 A kérdőíves felmérések alkalmazása az intézményi önértékelés keretében történik, a tanfelügyeleti ellenőrzés csak ezek eredményét használja fel. A kérdőíves felmérést a munkaközösség vezető vagy a delegáltja végzi. Az értékelést, összegzést az ÖTM vezetője végzi el a munkaközösség vezetőjével együtt. A rögzítést az intézmény vezetője végzi. A kérdőívek kitöltését és az eredmények rögzítését, összesítését az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer támogatja. A felmérést az informatikai rendszer által generált egyedi elérhetőségeken keresztül tölthetik ki az intézmény által kijelölt pedagógusok8 és az önértékelést végző pedagógus. Az informatikai rendszer elégtelen működése vagy teljes hiánya esetén minden megállapítás papíralapon történik. A szülői illetve tanulói kérdőívek megküldésére csak az intézményi szülői szervezet illetve a diákönkormányzat írásban benyújtott kifejezett kérelme alapján kerül sor. Az ÖTM jegyzőkönyvben rögzíti, ha szülők vagy a diákok illetékes szervezet ilyen irányú igényt támaszt. Ellenkező esetben iskolánkban nem zajlik kérdőíves felmérés a szülők és a diákok körében. A munkatársi kérdőívet 5-5 kolléga tölti ki, 5 főt a tagintézmény-vezető jelöl ki, 5 kollégát az önértékelt személy. Mivel a munkaközösségek létszáma általában 10 fő alatti, ez az összetétel biztosítja, hogy nem csupán a szakmai közösség tagjai, de a tantestület más tagjai is megnyilatkozzanak.
Az önértékelés folyamata (pedagógusértékelés ötévente) 1. A kijelölt kollégák és a bevontak tájékoztatása (ÖTM vezető) Az éves önértékelési terv alapján a tantestület 20 %-a kerül az önértékelési keretbe. (kb.10 fő évente) - minősítésre jelentkezők - tanfelügyeleti ellenőrzésre kijelöltek - gyakornokok - a keret feltöltése munkaközösségenként arányosan. 2. Minden év június 30-ig a tantestülettel ismertetni kell az önértékelésben részt vevőket, valamint azok névsorát, akik közreműködnek az értékelés során. Első alkalommal zajló önértékelés ismertetési határideje szeptember 30.
4
– Hogyan követi a napló szerinti haladás a tanmenet éves tervezését? – Hogyan követi a beírt érdemjegyek száma a pedagógiai program értékelési elveit? – Mennyire fegyelmezett a napló adminisztrációja? (Naprakész naplóvezetés, bejegyzések, feljegyzések.) 5 Szintén a kézikönyv szempontjai alapján: 3. melléklet 6 4. Melléklet: óralátogatási szempontok 7 5. Melléklet: interjúkérdések 8 6. Melléklet: kérdőívek az önértékelésbe bevont munkatárs és kollégái számára.
3. Az értékelésbe bevonandók: munkaközösség vezető, tagintézményvezető-helyettesek, gyakorlati oktatás vezető, munkaközösségi tag(ok), minimum 3 fő. A dokumentumelemzést és az óralátogatást csak olyan kolléga végezheti, aki min. 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. 4. A dokumentumelemzés és az óralátogatás folyamatosan zajlik a tanév során. Ugyanígy az interjúkészítés is. Minden eredményt jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 5. A kérdőíves felmérésre legkésőbb március folyamán sort kell keríteni. 6. Az értékelést végzők 04.30-ig készítik el a maguk területén az összegző értékelést. 7. Az értékelt pedagógus a vezető segítségével 05.31-ig elkészíti a saját önértékelését és öt évre szóló önfejlesztési tervét. 8. Az önértékelési csoport a tanévzáró értekezletig, de legkésőbb 06.30-ig elkészíti az összegző értékelést A keletkezett dokumentumok tárolása A szaktanácsadás, tanfelügyeleti és szakértői ellenőrzés dokumentumait a személyi anyag részeként elektronikusan tároljuk -
az OH támogató felületén; a személyi anyagban DVD lemezen.
Az informatikai rendszer elégtelen működése vagy teljes hiánya esetén minden megállapítás papíralapon történik. Az intézményi értékelések dokumentumait iktatjuk és a titkárságon tároljuk. Az összegző értékelést, az éves önértékelési tervet és az ötéves önértékelési programot -
DVD-n vagy papíralapon a titkárságon; kivonatát pedig a honlapon megjelenítjük.
Nyilvánosság, hozzáférhetőség Az összegző értékelés egyéni hozzájáruló nyilatkozatok alapján részben vagy egészben nyilvánosságra hozható (honlapon megjeleníthető). Az értékelések az önértékelési csoport tagjai, valamint az intézményvezetés és a személyi anyagot kezelő munkatárs számára hozzáférhetővé kell tenni. Biztosítani kell a hozzáférést kérés esetén az alábbi külső személyek számára: szaktanácsadó, tanfelügyelő, szakértő, munkáltató, fenntartó. Kérés esetén az intézményvezető tájékoztatást nyújthat az értékelésben részt vevő felek részére az eredményről (az önfejlesztési tervben foglaltak értékelése érdekében).
Helyi elvárások rendszere 1.Pedagógiai-módszertani felkészültség
Önértékelési szempontok
Központi elvárások
Helyi elvárások
Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon?
-Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. -A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz. -Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli.
-Rendelkezzen átfogó, korszerű szaktárgyi tudással! -Alkalmazzon változatos, a tananyaghoz és a tanulókhoz illeszkedő módszereket, melyek a tanulók kompetenciáit fejlesztik.
-Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját. -Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. -A szakma sajátosságaihoz illeszkednek alkalmazott korszerű elméleti és gyakorlati módszerei.
Ismeri és alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket?
Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában?
Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz?
-Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz. -A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. -Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. -Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. -A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembevételével választja meg az órán alkalmazott módszereket. -Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. -Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus. (P(plan) tervezés; D(do) - megvalósítás; C(chek) - értékelés és ellenőrzés; A(act) - beavatkozás. -Alkalmazott módszerei a tanítástanulás eredményességét segítik. -A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket – a digitális anyagokat és eszközöket, az adott szakma eszközés felszerelési jegyzékében szereplő eszközöket – ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. -Fogalomhasználata pontos, következetes. -Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). -Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással.
-Eszköztárában szerepeljen a kooperatív illetve a csoportmunka módszere. -A tanulókat önálló gondolkodásra nevelje, hogy a tanultakat képesek legyenek a gyakorlatban alkalmazni. -Fejlessze a tanulók on-line információszerzését úgy, hogy képesek legyenek azokat kritikusan és etikusan használni. -A pedagógus ismerje meg a tanítványait, hogy hatékonyan tudjon differenciálni, valamint a különleges bánásmódot igénylő tanulóknak segítséget nyújtani. -Tartson állandó kapcsolatot az osztályfőnökökkel, a kollégiumi nevelőtanárokkal és a fejlesztő pedagógussal. -Munkája során mindig tartsa szem előtt a tanulók életkori és egyéni sajátosságait. -Aktívan vegyen részt az iskola mérési rendszerében, és rendszeresen végezzen elemzéseket a tanulói eredmények figyelembe vételével. (témazáró dolgozatok, évfolyamdolgozatok, kompetenciamérések) -Az elemzés eredményeit építse be mindennapi munkájába. -Ismerje a helyi tantervet, a rendelkezésre álló tananyagot és eszközöket. Azokat kritikusan értékelje és megfelelően használja. -Építsen a más forrásból szerzett tudásra. -Alkalmazzon a szaktárgynak megfelelő módszereket, fogalomhasználata legyen pontos, következetes.
-Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból (pl. a gyakorlati képzőhelyeken) megszerzett tudására.2.Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési Központi elvárások Helyi elvárások szempontok Milyen a pedagógiai -Pedagógiai munkáját éves szinten, -Munkáját éves terv szerint (tematikus) végezze. (Helyi tantervhez tervező munkája: tanulási-tanítási egységekre és órákra bontva is igazított tanmenetet, tervezési megtervezi. tematikus tervet készítsen, dokumentumok, tervezési módszerek, -Komplex módon veszi figyelembe a aszerint haladjon) nyomonkövethetőség, pedagógiai folyamat minden lényeges -Óráit a tanulói csoporthoz elemét : a tartalmat, a tanulók előzetes illeszkedve tervezze, megvalósíthatóság, tudását, motiváltságát, életkori figyelembe véve az életkori realitás? sajátosságait, az oktatási környezet sajátosságokat, a csoport lehetőségeit, korlátait, stb. szintjét, a szakmacsoport -Tudatosan tervezi a tanóra céljainak sajátosságait. megfelelő stratégiákat, módszereket, -A dolgozatokat egy héttel taneszközöket. korábban jelentse be és két -Többféle módszertani megoldásban héten belül javítsa ki. gondolkodik. -A digitáis naplót rendszeresen vezesse. -Az órát/foglalkozást közismereti, -Tanóráit a tervnek, Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés szakmai elméleti és gyakorlati céloknak megfelelően építse foglalkozásokat) a cél(ok)nak fel. és megvalósítás? megfelelően, logikusan építi fel. -Helyezze előtérbe a -A tanulók tevékenységét, a tanulási gyakorlatorientált oktatást. folyamatot tartja szem előtt. -Szemléltető eszközöket -Tudatosan törekszik a tanulók alkalmazzon a könnyebb motiválására, aktivizálására. nyomonkövethetőség -Terveit az óra eredményességének érdekében. függvényében felülvizsgálja. -Órai/táblai vázlata legyen áttekinthető, a hiányzó diákok számára is könnyen értelmezhető. -Szükség esetén készítsen bemutatót. -Segítse a tanulót a tankönyvben való eligazodásban. -Ha kell, közös csoportfelületet hozzon létre, ahol folyamatosan tájékoztat, tájékozódik, segítséget nyújt. -Tudatosan motivál. -Tanórák tapasztalata alapján az óraterveit, tanmeneteket vizsgálja felül, szükség esetén módosítsa.
A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat? Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire?
Önértékelési szempontok Mennyire tudatosan,az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulástervezési eljárásokat? Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét és érdeklődését?
-A célok tudatosításából indul ki. -A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai és szakmai programját.
-Ismerje és vegye figyelembe a központi és a helyi tantervi előírásokat, a Pedagógiai Program alapelveit. -Kövesse nyomon az érettségi és a szakmai vizsga folyamatosan változó követelményeit.
-Célszerűen használja a digitális és on-line eszközöket -Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. -Alkalmazza a differenciálás elvét.
-IKT eszközöket alkalmazzon, és használja ki a multimédiás tantermeinkben rejlő lehetőségeket. -Komplex személyiségfejlesztést végezzen a szociális tanulásban rejlő lehetőségek kihasználásával (a szociális tanulás formái: utánzás, modellkövetés, azonosulás, belsővé tétel). -Mutasson példát tehát a mindennapokban, hogy a tanulók a helyes viselkedési formákkal találkozhassanak. Használja ki a csoportbontás nyújtotta lehetőségeket. -Tanítási órán is alkalmazzon differenciálást, különös tekintettel az SNI és BTM tanulókra.
3. A tanulás támogatása Központi elvárások
Helyi elvárások
Figyelembe veszi a tanulók aktuális Képes legyen változtatni fizikai, érzelmi állapotát és szükség tanítási tervein figyelembe esetén igyekszik változtatni előzetes véve a tanulók érzelmi és tanítási tervei. fizikai állapotát.
Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, -Pozitív visszajelzésekkel igyekszik felkelteni és fenntartani motiváljon illetve próbálja érdeklődésüket. erősíteni a belső motivációt.
Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét?
-Felismeri a tanulók problémás helyzetét, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál a számukra. -Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására.
Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási, gyakorlati képzési
-Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. -A tanulást, képzést támogató környezetet teremt például a tanterem, gyakorlati terem elrendezésével, a taneszközök, gyakorlati eszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával.
Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információkommunikációs technológiák között?
-Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. -Ösztönzi a tanulókat az IKTeszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában. -Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok
-Ha tanulási problémát észlel, nyújtson szakmai segítséget, illetve kérje a kollégák, osztályfőnökök, vezetés közreműködését. -Gondolkodásra késztessen, fejlessze a tanulók problémamegoldási és együttműködési képesség -Legyen toleráns. -Óráin és szünetekben alakítson ki bizalommal teli légkört. -Legyen szigorú, de következetes. -A tanulócsoportokhoz igazított optimális tanulókörnyezetet alakítson ki. - A taneszközök helyes használatára fordítson figyelmet. -Tartassa be a munkavédelmi, balesetvédelmi előírásokat. -Elősegíti az esztétikus környezet kialakítását. Igyekezzen kialakítani a tanulókban az önálló ismeretszerzés igényét (házi feladat, projektmunka, kiselőadás, gyüjtőmunka) -Fordítson figyelmet az IKT eszközök helyes, tudatos és hatékony használatára. -Biztosítson a tanulók számára az önálló tanuláshoz útmutatókat, eszközöket, webes felületeket. A hiányzó tanulók számára tegye lehetővé, hogy hozzájussanak az elmaradt anyagok pótlásához (pl. órai vázlat a közös csoportba feltéve)
4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési Központi elvárások Helyi elvárások szempontok
tanulói személyiség(ek) Hogyan méri fel a A megfelelő tanulók értelmi, sajátosságait érzelmi, szociális és módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz
Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)?
Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát?
Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal?
Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli. -A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli. -A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. -Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani esetlegesen a megfelelő szakembertől segítséget kérni. -Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. -Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására. -A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. -Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. -Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli.
A pedagógus számára legyen fontos a tanulók személyiségének sokoldalú feltárása, melyhez vegye igénybe az osztályfőnök, a szülő és a szakemberek segítségét is Folytasson egyéni beszélgetéseket a problémás tanulókkal. Munkája során törekedjen a tanulók komplex személyiségfejlesztésére, a hátrányos helyzetű tanulóknak nyújtson segítséget a hátrányok leküzdéséhez. -Az egyéni bánásmódot igénylő tanulókra fordítson nagyobb figyelmet. - Törekszik az SNI-s tanulók túlterhelésének elkerülésére, és napi szinten tart kapcsolatot a fejlesztő pedagógussal. Figyeljen a tanulók egyéni szükségleteire. -Tudatosítsa a tanulókban, hogy hibázni lehet, de a hibák kijavítása szükséges. -Adjon lehetőséget arra, hogy a tanulók válasszanak a differenciálás eszközei közül. -Szükség esetén készítsen egyéni fejlesztési tervet mind a hátrányokkal küzdő, mind a tehetséges tanulókra.
5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi, kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység.
Önértékelési szempontok Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is? Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? Melyek azok a problémamegoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz?
Központi elvárások
Helyi elvárások
Tudatosan alkalmazza a Alkalmazza a megfigyelés közösségfejlesztés változatos módszerét, vizsgálja a módszereit. gyermek társakkal, felnőttekkel kibontakozó kapcsolatát. -Óráin harmóniát, biztonságot, Óráin teremtsen harmóniát, elfogadó légkört teremt. nevelje tanítványait egymás -Tanítványait egymás elfogadására, elfogadására, tiszteletére. tiszteletére neveli. Fejlessze a tanulók közötti -Munkájában figyelembe veszi a kommunikációt, vitakultúrát. tanulók és a tanulóközösségek eltérő Legyen nyitott a más kulturális, illetve társadalmi kultúrák elfogadására háttéréből adódó sajátosságait. -A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját. -Értékközvetítő tevékenysége tudatos. -Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi.
Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. -Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén. -Az intézményi, osztálytermi, gyakorlati képző- és munkahelyi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel. -A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli.
-Alkalmazzon támogató, értékteremtő módszereket. -Vegyen részt a közösségek szabadidős tevékenységeiben, az iskolai tanórán kívüli programokban. -A programok jellegéhez igazodva követendő mintát mutasson. -Törekedjen a konfliktusok megelőzésére. -Ismerje a konfliktuskezelési stratégiákat, és ezeket a problémamegoldás során célszerűen használja. -Legyen következetes és kiszámítható.
6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Központi elvárások Helyi elvárások Önértékelési szempontok legyen az Milyen ellenőrzési és -Jól ismeri a szaktárgy tantervi, -Rendszeres értékelési formákat szakmai és vizsgakövetelményeit, és ellenőrzési és értékelési képes saját követelményeit ezek tevékenysége: - havonta alkalmaz? figyelembevételével és saját óraszám+2 db jegyet adjon tanulócsoportjának ismeretében témazáró és mérési pontosan körülhatárolni, dolgozatokat a PP szerint következetesen alkalmazni. osztályozza, és az osztályzat -A szaktárgy ismereteit és speciális megállapítása egyértelmű kompetenciáit mérő eszközöket szempontok szerint történjen (kérdőíveket, tudásszintmérő -A feleletek, röpdolgozatok teszteket, gyakorlati tudást mérő értékelése legyen feladatokat) készít. áttekinthető – A házi -Céljainak megfelelően, változatosan feladatok, projekt munkák és nagy biztonsággal választja meg a legyenek motiválóak, előre különböző értékelési módszereket, ismertek az értékelési eszközöket. szempontok. -Visszajelzései, értékelései -Osztályozása, értékelése világosak,egyértelműek és következetes, kizárólag a tárgyszerűek. tudást, a nyújtott tükrözze, Mennyire támogató, -A tanulás támogatása érdekében az teljesítményt legyen tárgyszerű. órákon törekszik a folyamatos fejlesztő szándékú az Visszajelzései legyenek visszajelzésre. értékelése? -Önállóan képes a tanulói munkák folyamatosak, és a tanulók helyes értékeléséből kapott adatokat fejlődését, elemezni, az egyéni, illetve a önértékelését segítse. csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani. -Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. Pedagógiai munkájában olyan Milyen és módszerek visszajelzéseket ad a munkaformák alkalmazására törekszik, amelyek tanulóknak? elősegítik a tanulók önértékelési Visszajelzései kialakulását, támogatják-e a képességének fejlesztését tanulók önértékelésének fejlődését?
7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Önértékelési Központi elvárások Helyi elvárások szempontok Szakmai és nyelvi Munkája során érthetően és a Munkája során érthetően, pedagógiai céljainak megfelelően igényesen, a tanulók szempontból életkorának megfelelően igényes-e a kommunikál kommunikáljon. nyelvhasználata (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet,
artikuláció, beszédsebesség stb.)? Milyen a tanulókkal az osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, együttműködése?
Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban?
Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képese önfejlesztésre?
-A tanuláshoz megfelelő, hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki. -Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. -Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését. -A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. -A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. -A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában -A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. -Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. -Intézményi tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi.
-Kommunikációja legyen hatékony, határozott. -Teremtsen olyan légkört, ahol a diákság egymás közötti kapcsolata, kommunikációja fejlődhet. -A szülőkkel, partnerekkel legyen konstruktív. -Működjön közre a pedagógus társakkal: e-mail, digitális napló, telefon, személyes kapcsolat révén. -Használja ki a digitális napló nyújtotta lehetőségeket. -Működjön közre a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. -Vállaljon aktív szerepet a szakmai munkaközösség munkájában
-Legyen nyitott az önértékelésre -A megbeszéléseken legyen aktív, vitás kérdésekben vállalja fel véleményét, fejtse ki szakmai álláspontját. -Legyen meggyőző és ő maga is meggyőzhető. - A munkájával kapcsolatos visszajelzéseket segítő szándékúnak tekintse és használja fel szakmai fejlődése érdekében. -Legyen képes a munkája során feladatait önállóan elvégezni.
8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Központi elvárások Helyi elvárások Önértékelési szempontok pedagógiai gyakorlatát A pedagógus saját Saját magára -Saját munkájának elemzése és vonatkozóan hogyan folyamatosan elemzi és fejleszti. érvényesíti a folyamatos -Tudatosan fejleszti pedagógiai fejlesztése céljából évenként készítsen beszámolót, melyet értékelés, fejlődés, kommunikációját. -Tisztában van szakmai a munkaközösség-vezetőnek továbblépés igényét? felkészültségével, személyiségének ad át. Kommunikációjában
Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket?
Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában?
sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. -Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. -Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat. A -Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. -Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban.
törekedjen az egyszerűségre, az érthetőségre. Legyen tájékozott a szaktárgyának újdonságairól, a digitális tananyagokról és legyen aktív résztvevője az online együttműködéseknek (pl: online közösségi csoportok, levelezőlisták tagjaként) Legyen élő kapcsolata pedgógustársakkal az intézményen kívül is.
Legyen fogékony módszerek iránt.
új
Vegyen részt az intézmény innovációjában, pályázatokban. Vegyen részt a tanulmányi versenyek rendszerében
1. számú melléklet A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai: – Milyen tervezési módszert használ a pedagógus az éves tervezéshez? – Hogy jelenik meg a tanmenetben a tanulói kompetenciák fejlesztése? – Mennyiben biztosítja a tanmenet a helyi tantervben meghatározott célok megvalósulását? – Hogy kapcsolódik a tanórán kívüli tevékenységek, egyéb foglalkozások tervezése a tanmenethez és a tantervi követelményekhez? – Hogy kapcsolódik a tanórán kívüli tevékenységek, egyéb foglalkozások tervezése a személyiség- és közösségfejlesztési feladatokhoz? – Hogy jelennek meg az éves tervezésben a kiemelt figyelmet érdemlő tanulókkal kapcsolatos feladatok? – Hogy jelennek meg az éves tervezésben a tantárgyi belső és külső kapcsolódások? – Hogyan épít a pedagógus a tervező munka során a tanulók előzetes ismereteire? – Hogy jelenik meg a fogalmak egymásra épülése az éves tervezés dokumentumaiban? – Hogy jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben a fejlesztés-központúság? – Hogy jelennek meg a tanmenetben az egyéni tanulói igényeknek megfelelő folyamatok? – Mennyiben felelnek meg a célkitűzéseknek a tervezett értékelési eszközök? – Tartalmazza-e a tanmenet a céloknak megfelelő tanulási eszközöket? (Tankönyv, munkafüzet, e-eszközök.) – Milyen elemeket tartalmaz az osztályfőnöki munka éves tervezése? Azok hogyan kapcsolódnak az intézmény nevelési céljaihoz?
2. Melléklet Óraterv elemzési szempontok : – Milyen módszert használ a pedagógus az órai/foglalkozás tervezéséhez? – A tervben szereplő tartalmi elemek megfelelnek-e a szaktárgyhoz kapcsolódó korszerű szaktudományos ismereteknek? – Hogy jelennek meg a tervezésben a tantárgyi belső és külső kapcsolódások? – A feladatok, célkitűzések teljesülését hogyan segítik a tervezett módszerek, tanulásszervezési eljárások és az óra/foglalkozás felépítése? – A célkitűzés mennyiben támogatja a megszerzett tudás alkalmazását? – Az órák/foglalkozások tervezésénél hogy érvényesül a cél–tananyag–eszköz koherenciája? – Milyen módon jelennek meg az egyéni tanulói igények az órák/foglalkozások tervezésében? – Mennyire támogatja a terv a tanulói együttműködést, szociális tanulást? – Milyen módon jelennek meg a tervben a közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés feladatai? – Mennyiben felelnek meg a célkitűzéseknek a tervezett értékelési eszközök? – A tanórán kívüli tervezés tartalma mennyire áll összhangban az adott tanulócsoport életkori sajátosságaival? – A tanórán kívüli foglalkozástervek hogyan kapcsolódnak az intézmény éves munkatervéhez, célkitűzéseihez? (Intézményi és nevelési célokhoz, nevelési területhez, tudásterületekhez, intézményi innovációhoz.) – Óraterveibe épít-e alternatív módszertani és/vagy tartalmi megoldásokat?
3. Melléklet Tanulói füzetek elemzési szempontjai: – Hogy követhető a tanulók munkájából a tananyagban való haladás? (Rendszeresség.) – Hogy követhető a tanulói egyéni munka (órai vagy otthoni) hibáinak javítása? – A tanulói füzetek tartalma összhangban van-e az éves tervezés dokumentumaival és a helyi tanterv követelményeivel? – A tanulói füzetekben a szakszerű fogalomhasználat nyomon követhető-e? – A tanulói produktumokban megjelennek-e más tantárgyak kapcsolódó elemei is? – A tanulói füzetekben nyomon követhetőek-e az alkalmazható tudás fejlesztésére vonatkozó törekvések? – Nyomon követhető-e az egyéni tanulói igényeknek megfelelő pedagógiai munka a tanulói produktumokban?
4. Melléklet Tanóra megfigyelési szempontjai A pedagógus neve: ....................................................................... Az óralátogatás időpontja: ........................................................... Tantárgy: ...................................................................................... Látogatott osztály/csoport: ........................................................... Az óra anyaga: ............................................................................. I. Pedagógiai módszertani felkészültség 1.Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 0 1 2 3 2.A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási 0 1 2 3 módszereket, taneszközöket alkalmaz. 3.Fogalomhasználata pontos, következetes. 0 1 2 3 II. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 4.Pedagógiai munkáját a tantervi előírások, a helyi dokumentumok és a tanulók 0 1 2 3 életkori sajátosságait illetve előzetes tudását figyelembe véve tervezi meg. 5.A tanórát logikusan építi fel. 0 1 2 3 6.A tanóra céljainak és a tanulók életkorának megfelelő módszereket, 0 1 2 3 munkaformákat és taneszközöket használ. 7.Terveit az óra eredményessége függvényében felülvizsgálja. 0 1 2 3 8.Célszerűen használja a digitális, online eszközöket. 0 1 2 3 III. A tanulás támogatása 9.A tanulást támogató környezetet teremt. 0 1 2 3 10.Figyelembe veszi a tanulók aktuális állapotát, szükség szerint módosít a 0 1 2 3 tervein. 11.Pozitív, bizalom teli légkört épít ki a tanórán. 0 1 2 3 12.Felismeri a tanulási problémákat, segítséget nyújt tanítványainak a különböző 0 1 2 3 tanulási stratégiák elsajátításához. IV. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 13.A tanórán alkalmazza a differenciálás eszközét 0 1 2 3 14.A különleges bánásmódot igénylő tanulók számára lehetőséget teremt a 0 1 2 3 tanórán képességeik kibontakoztatására illetve fejlesztésére. 15.A tanuló hibáit a tanulási folyamat részeként kezeli. 0 1 2 3 V. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi- kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység 16.Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli. 0 1 2 3 17.Együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz. 0 1 2 3 18.A tanórai konfliktusokat felismeri és hatékonyan kezeli. 0 1 2 3 19.Ösztönzi a tanulók egymás közötti eszmecseréjét, fejleszti vitakultúrájukat. 0 1 2 3 VI. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 20.Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a 0 1 2 3 különböző értékelési módszereket, eszközöket. 21.Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek. 0 1 2 3 22.Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására 0 1 2 3 törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését. VII. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 23.Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. 0 1 VIII. Elkötelezettség, szakmai felelősségvállalás 24.Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. 0 1 Kelt: Baja, 201………………………………. ........................................ ........................................ ........................................ szaktanár munkaközösség-vezető tagintézmény-vezető
2
3
2
3
5. Melléklet
A pedagógusinterjú kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez: -
Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Milyen módszerekkel, milyen szempontok figyelembevételével végzi a hosszú és rövid távú tervezést? Hogyan, milyen esetekben korrigálja a terveket? Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi és szociális állapotát, a közösség belső struktúráját? Milyen ellenőrzési, értékelési, számonkérési formákat alkalmaz? Hogy használja a korábbi eredményeket, tapasztalatokat az értékelés tervezésekor? A tanórákon látottakon kívül milyen módszereket, tanulásszervezési eljárásokat és milyen céllal alkalmaz szívesen? A motivációnak mely eszközeit használja leggyakrabban? Milyen alapon választja meg a motivációs eszközöket? Milyen módon segítik munkáját az IKT-eszközök? Hogyan differenciál? Hogyan vesz részt a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban? Hogyan jelenik meg a személyiség- és a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában? Milyen esetekben, milyen módszerrel készít egyéni fejlesztési tervet? A tanítási-tanulási folyamatban hol, mikor, hogyan szokta a tanulók önértékelését ösztönözni? Milyen módon működik együtt a pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő munkatársakkal? Hogy működik együtt más intézmények pedagógusaival? Milyen kommunikációs eszközöket használ szívesen munkája során? Hogy tartja a kapcsolatot a tanulók szüleivel? Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? Milyen kiemelkedő vagy fejleszthető területet emelne ki a munkájával kapcsolatban?
A vezetői interjú kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez: Milyennek tartja a pedagógus szaktárgyi, módszertani, pedagógiai felkészültségét?
Mennyire felel meg a pedagógus tervezőmunkája az intézmény elvárásainak és a tanulócsoportoknak? Hogy vesz részt a pedagógus a kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelésében, oktatásában? Mennyire tud megfelelni a pedagógus a tanulók és a szülők egyéni elvárásainak? Hogy jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógus munkájában? Mennyire felel meg a pedagógus értékelő munkája az intézmény elvárásainak és a tanulócsoportoknak? Milyennek tartja a pedagógus kapcsolatát a kollégákkal? Milyen a pedagógus intézményen belüli és kívüli szakmai aktivitása? Reális önismerettel rendelkezik-e a pedagógus? Hogy fogadja a visszajelzéseket? Mennyire elégedett a pedagógus munkájának eredményességével? Mi(ke)t értékel leginkább a pedagógus szakmai munkájában? Mi az, amiben szeretné, hogy változzon, fejlődjön? Van-e tudomása arról, hogy a pedagógus online közösségeket, kapcsolatot létesít és tart fenn a tanulók és/vagy a szülők körében? Hogyan értékeli a pedagógus konfliktus megelőző és kezelő módszereit, képességét?
6. Melléklet
A pedagógus önértékelő kérdőíve
Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. Válassza ki a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A „0” megjelölést a kérdőív átlagába nem számítjuk bele! Pontos válaszai segítenek abban, hogy az Ön munkájáról valós képet kaphassunk.
állítások
1. Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről. 2. Jól ismeri a NAT, kerettantervek és a helyi tanterv által támasztott tantárgyi követelményeket. 3. Az oktató-nevelő munkához kapcsolódó dokumentációja alapos, naprakész, az előírásoknak megfelelő. 4. Színes, változatos, a pedagógiai céloknak megfelelő módszereket alkalmaz. 5. Pedagógiai munkájában figyelembe veszi a tanulók előzetes tudását, életkori sajátosságait, a környezet lehetőségeit. 6. Pedagógiai munkájában használja a tantárgyi koncentráció kínálta lehetőségeket. 7. Pedagógiai munkájában kihasználja a különböző IKT-alapú oktatási programok nyújtotta lehetőségeket. 8. Tervezőmunkája igazodik a NAT, a kerettantervek és a helyi tanterv által támasztott tantárgyi követelményekhez. 9. A tehetséges tanulóknak fejlődési lehetőségeket biztosít. 10. A lemaradó tanulókat korrepetálja. 11. Tervezőmunkája kiterjed az értékelés tervezésére is. 12. Pedagógiai munkájában épít a tanulói válaszok, hibák rendszeres visszacsatolására. 13. Jó a kapcsolata a diákokkal. 14. Pedagógiai munkájára jellemző a példamutatás, a diákok számára követhető értékrend átadása. 15. Rendszeresen szervez vonzó szabadidős programokat a gyermekek számára. 16. Értékelése folyamatos, fejlesztő, a tanulók személyiségfejlődésére is kiterjed. 17. Használja az internet nyújtotta lehetőségeket a tanulás támogatásában. 19. Ellenőrzése, értékelése következetes, a tantervben előírt követelményeknek megfelelő. 20. A diákok önértékelését a sikeres tanulási folyamat részének tekinti. 21. Az értékelések eredményeit beépíti az egyéni és csoportos fejlesztés céljainak, módszereinek kijelölésébe. 22. Az értékelés szempontjait, az elvárásokat mindig előre közli a tanulókkal és a szülőkkel. 23. Jó a kapcsolata a szülőkkel. 24. Jó a kapcsolata a kollégákkal. 25. Gyakran és szívesen vesz részt intézményen belüli vagy kívüli szakmai aktivitásokban a nevelő-oktató munkáján túl is. 26. Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. 27. Határozott, szuggesztív az órákon. 28. Nyitott a kollégák visszajelzéseire, szívesen vesz részt szakmai vitákban. 29. Tisztában van önmaga képességeivel, szakmai felkészültségével, személyisége sajátosságaival. 30. Pedagógiai munkáját folyamatosan elemzi, értékeli. 31. A szakterületére vonatkozó legújabb eredményeket beépíti pedagógiai gyakorlatába. 32. Szívesen vesz részt innovációban, pályázati feladatokban. 33. Az önálló tanuláshoz biztosítja a megfelelő útmutatókat, eszközöket. 34. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a különböző tanulási stratégiák kialakítására. Kérjük, amennyiben olyan véleménye van a munkájával, személyével kapcsolatban, amelyet nem érintettek a kérdések, és fontosnak tart megjegyezni, írja le ide!
5
4
3
2
1
0
Munkatársi kérdőív a pedagógus önértékeléséhez Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. Válassza ki a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A „0” megjelölést a kérdőív átlagába nem számítjuk bele! állítások
1. A kollégákkal való kommunikációját a kölcsönös megbecsülés, együttműködésre való törekvés, más véleményének tiszteletben tartása jellemzi 2. Nyitott a tantárgyközi együttműködésre 3. A tehetséges tanulóknak lehetőséget biztosít a továbbfejlődésre. 4. Szervez vonzó, tanórán kívüli programokat a tanulók számára. 5. Szükség szerint tájékoztatja a kollégákat a tanulók fejlődéséről, problémáiról. 6. Nyitott a pedagógiai munkájában vele együttműködők visszajelzéseire, felhasználja azokat szakmai fejlődése érdekében. 7. Értékelési gyakorlata összhangban van az intézményi elvárásokkal 8. Részt vesz szakmai vitákban, ilyenkor nyitott, együttműködő. 9. Folyamatosan képezi magát, és tudását igény szerint megosztja kollégáival. 10. Együttműködő, nyitott, és megbízható partner a munkaközösségi munkában. 11. Részt vesz innovációban, pályázati feladatokban
5
4
3
2
1
0
