Bánáti Tibor
Bajai arcképcsarnok 2.
BANATI TIBOR
Bajai arcképcsarnok 2.
1I1 11 1111[I�lllm��"'II II I I Ml' F.��r" IMr'll'i K""Y'lt4r E'P jR
2O O
Bajai Honpolgár Könyvek
1.
Megjelent 2004. január 22-én, a Magyar Kultúra Napjára
BÁNÁTI TIBOR
Bajai arcképcsarnok 2.
Baja
•
2004
Sorozatszerkesztő:
Kedves OlvasóI
Mezei Lajos
A szöveget sajtó alá rendezte: Karl(JVitz Margit
A kötet megjelenését támogatta Baja Város Önkormányzata Bajai Honpolgár Alapítvány
ISBN 963 2142 640 ISSN 178S-430X
1 5 évvel ezelőtt, 1989-ben egy lelkes, városát szerető csapat határozta el, hogy létrehoz egy fUggetlen város- és környezetvédő újságot, amely a városról, a városért szól. A lap kiadója 1992 -től a Bajai Honpolgár Alapítvány, melynek gondozásában most új kiadványsorozat indul Bánáti Tibor könyvének megje lentetésével. Az Olvasó 1996-ban vehette kézbe Bánáti Tibor Bajai arcképcsarnok című kiadványát, amely 40 bajai születésű, illetve Baján jelentős munkásságot foly tató híres ember életrajzát tartalmazza. A most megjelenő könyv ennek az igen komoly kutatást igénylő munkának a folytatása abban a reményben, hogy a felnövekvő nemzedék emlékezete Ba ja jelentős személyiségeit megőrzi. Olyan kiváló emberek szerepelnek a kiadványban, akik az élet különböző területein bajaiként, Bajáért dolgoztak, és a város jó hírét elvitték szerte a vi lágba. Ma is nap mint nap találkozhatunk azokkal az értékekkel, amelyeket ezek a kiváló emberek hoztak létre. Közöttük olyanok is vannak, akik a közel múltban hunytak el, sokan még ismerhettük őket, de életrajzuk elolvasása döbbent rá mindannyiunkat, hogy mit teremtettek, mit adtak nekünk, mit is hagytak ránk. Ha kézbe veszi az Olvasó a kiadványt, gondoljon azokra az emberekre, akik még köztünk élnek, némelyek csendesen, szerényen "csak" dolgoznak az élet minden területén, nem "nagyot" tesznek, de értünk teszik. Becsüljük meg őket életükben - erre a felismerésre döbbentsen rá Bánáti Tibor könyve!
Miskolczy Ferenc (1899-1994) A jánoshalmi, közismert Miskolczi Gólya ragadványnevű - család leszárma zotta, akik vezetéknevüket még Miskolczi alakban írták. Nagyapja és nagyanyja, apai ágon Miskolczi Pál földműves és Brecska Ilona jánoshalmi, anyai ágon Nagy-Czirok Sándor gépész iparos és Ludvig Mária kis kunhalasi lakosok. Paraszti származású apja (Jánoshalma, 1866-Baja, 1950) pályafutásának első sza kaszát a földművelő életmóddal kezdte. Amikor bevonult katonának és letöltötte kötelező katonaéveit, bezupált (hivatásos katona lett). Tovább szolgálatának ideje alatt a paraszti életformából kiválni akaró ifjú erős törekvéssel, magántanulóként elvégezte a négy középiskolai osztályt. Számvevő huszár altisztként szerelt le. Befejezett egy telekkönyvvezetői tan folyamot, és telekkönyvi tisztviselőként dolgozott a fővárosi törvényszéken Vácon, majd a bajai járásbíróságon. Iroda főtisztként vonult nyugdíjba 1924ben. Az ismeretek szerzésére irányuló erős vágya élete végéig megmaradt, fő leg természetrajzi témák érdekelték. Efféle tárgykörben - pl. nemesített gyü mölcsökről - önálló és más szerzőkkel közös írásai nyomtatásban is megjelen tek. Méheket tenyésztő szakember volt, megalakította a Bácskai Méhészeti Egyesületet, annak elnöke lett. Anyja - Nagy-Czirok Ilona (1876-1915) - fiatalon halt meg. Apja ismét meg nősült, feleségül vette Katona Erzsébet Mária (1878-1970) kalocsai születésű öz vegyet 1918-ban. Apjának csak az első házasságból származtak gyermekei, négy fiú. Az els ő szülött Dezsőből (Baja, 1894-Budapest, 1978) orvosprofesszor, állami díjas a��dé�iku�, a másodszülött Sándorból (Baja, 1896-Brezla, 1916), aki az első vIlaghaboruban elesett kertész, a legkisebb Lászlóból (Baja, 1900-New York, 1974) Kossuth-díjas építészmérnök lett. A negyedik - születési sorrendben a . . harmadIk - MIskolczy Ferenc volt, 1899. február 2 1 -én Vácon született. Gyer mekkorában került Bajára, itt nőtt fel, ebben a városban járt a tanítóképző gya-
1 44
korló népiskolájába. Az 1910/191 1-es tanévben iratkozott be - László öccsével együtt - a Bajai Ciszterci Főgimnáziumba. Nem tartozott a legjobb tanulók kö zé, de legszebb diákéveit Baján töltötte. Kivált gimnáziumi évei voltak rá jelen tős hatással. A rajzot tanító Gáspár János világi tanár irányításával fejlesztette rajzkészségét. Erről 1986-ban így nyilatkozott: "Én jó rajzoló voltam, s amikor görög-pótló órán Dante Divina Commediáját olvastuk, megfogalmazódott ben nem, ha én festő lennék, ezeket a jeleneteket lefesteném. " A zene iránt is érdeklődő ifjú hegedülni is tanult. A közepesnél is gyengébb hangszertudása volt. Ezt később, különböző helyi együttmuzsikálási alkalmak kor magam is tapasztaltam. Ennek ellenére már diákkorában, szinte akarnok ként próbálkozott közös zenéléssel, 1917-ben egy fiatalokból álló kvartett - Bel lo�ics Flóra (zongora), Miskolczy László (fuvola), Bellosics Imre . (cselló), MIskolczy Ferenc (hegedű) - tagja lett. Az iskolapadból hívták be hetedikes gimnazista korában katonai szolgálatra 1917. október l -től, a 30-as honvéd gyalogezredhez. Szerencséjére nem került a frontra és érettségit is szerezhetett, mert rendelet volt arra, hogy katonának szó lított tanítványok, rendkívüli időben és módon, csak szóbeli vizsgálatból álló vizsgát tehetnek egy rövidke előkészítő tanfolyam segítségével. Katonaként és magántanulóként így még osztálytársainak érettségije előtt, 1918. április 27-én hadiérettségizett Baján, ahol érettnek minősítették. Ezután szerelt le 1918. ok tóber 20-án karpaszományos tizedesként. Jelentkezett Budapesten, a felsőfokú képzést nyújtó Képzőművészeti Aka démiára, sikeres vizsgát tett Balló Edénél és felvételt nyert 1918-ban, ahol négy évet töltött. Az előbbi festőművész-tanár hírnevét leginkább portréi és régi mesterművekről készített másolatai őrizték meg, akitől főleg az olajfestés technikáját sajátíthatta el. Másik mestere sokrétű munkásságából eredően el sősorban monumentális, szimbolikus, sokalakos ábrázolású műa1kotásai melyek hatására még tanulóévei alatt freskótervi elképzelései születtek -, va lamint tájkompozíciói hathattak rá. A művészettörténetet tanító Lyka Károly - de ugyanúgy Réti István -, az impresszionista irányzatot is hirdették, ennek tartós befolyása alá került. Apja és második felesége kérésére 1922-ben Bajára jött, és idejének jó részét a Tóth Kálmán utca 36. szám alatti házban töltötte. Az első világháborút követő válságos évek után jól érezte magát vidéki környezetben, ahol a művészet két színül tig teli forrásából, a falu és a természet gyökérszálaiból eredtek első alko tásai - impresszionista hatás alatt - Jánoshalmán, Ócsényben és Baján. A sza badban plein air ábrázolással készültek önálló munkái. A fővárosban lakó építészmérnök öccsét gyakran meglátogatta, mert termé Szetes művészeti központnak tekintette Budapestet. Kapcsolatba került Rózsa _
1 45
Miklós művészeti íróval - aki a magyar impresszionista festészetről könyvet írt - és a Nemzeti Szalon köreivel. A bajai gimnáziumban előtte végző Oltványi (Artinger) Imrével is ápolta ismeretségét. Ez a barátivá váló kapcsolat a későb biekben, a bajai képzőművészeti gyűjtemény létrehozásához vezetett. Tudásvágya arra késztette, hogy tanulással szerzett ismereteit ne csak főváro si művészkörökben forgolódva gyarapítsa, hanem hosszabb-rövidebb külföldi tanulmányutakkal - mint akkortájt a legtöbb pályakezdő képzőművész - fejlőd jön. Abban az időben még erős vágyálmát így fogalmazta meg: "Bevallom őszintén, az élet titkos vágyat öntött belém. Hogy művész legyek, nagy hatalmas alkotásokkal gazdagítsam az emberiséget. " Alkotásaiból szerzett első kereseteiből - pl. az Uránia moziba készített szob rászati díszítőmunkák tiszteletdíjaiból - építész öccsével együtt, mintegy félév re Németországba, tanulmányútra ment. Többek között eljutott Berlinbe, Nürnbergbe, majd Münchenbe. Bajorország fővárosában folytatta festészeti ta nulmányait, az ott letelepedett Kubinyi Sándor festő és grafikus festőiskolájá ban, akihez Rózsa Miklós ajánlotta be. Nála fejlesztette rézkarc technikáját. Kubinyi tanácsára jelentkezett Hans Hoffmann szabadiskolájába, akinél plein air tanulmányokat folytatott és megismerhette a húszas évek elején kibontako zó irányzatokat, a különböző technikákat. Így a művész belső, szubjektív komp lexusait kivetítő expresszionizmust, a szélsőséges törekvésű - a múlt, jelen és jö vő jelenségeit egyidejűleg képbe sűrítve megjelenített - futurizmust és a termé szeti ábrázolást elvető, helyette a tárgyakat geometriai alapformákra visszaveze tő kubizmust jelenítette meg alkotásaiban. (Németországban 1930-ig még több ször körülnézett.) Hazajövetele után, 1924-ben még itthon készült főleg jánoshalmi, őcsényi né pi témájú és feltűnő színhatású olaj, pasztell és rézkarc technikájú alkotásaiból - köztük 1920-ban festett fiatalkori művét "Jégverem a Pandúr-szigeten" c. ba jai képét is -, 71 munkáját mutatta be a Nemzeti Szalon 325. kiállításán. Debü tálása anyagi és erkölcsi elismerést is hozott. Első fővárosi szerepléséről Ybl Er vin művészettörténész a Budapesti Hírlapban írt november l -jén. Pasztelljei nek harmonikus finomságát, rézkarcainak gondolatgazdag tartaimát elismerés sel emlegette. Grafikai munkáit Budapesten dolgozta ki - ahol műterme volt 1935-ig a N agymező utcában -, a Münchenben megismert irányzatok hatása alatt. Így ké szült műalkotásai sokszorosító eljárással jelentek meg három sorozatban, ame lyekhez Rózsa Miklós írt előszót. A korabeli lapok ezekről kedvező kritikával beszéltek. Önálló mappája az Egy ember élete c., véletlen egybeeséssel Kassák Lajos ugyanolyan CÍmű önéletrajzi könyvével egyidejűleg látott napvilágot. Ilyenek voltak még a Szerelem örök történet és a Jézus élete c. albumai.
1 46
Dezső bátyja Rockefeller-ösztöndíjat kapott Spanyolországba 1925-ben. Meg hívta, hogy menjen vele, ketten is megélnek abból. Az ott töltött egy év alatt ta nulmányozta Hispánia művészetét - átruccant Franciaországba is - és a külön böző izmusok hatása alatt festette tájképeit. Ott-tartózkodásának ideje alatt egy az öccse által is pártolt a legitim izmust valló magyarországi csoport kérésé re - a Lequeitióban tartózkodó Ottó királyfi portréját festette meg Zita király né engedélyével. Egy rézkarcot is készített róla. Hazatérve a Nemzeti Szalonban rendezett 345. tárlat keretében mutatta be spanyolországi akvarelljeit, olajképeit, pasztelljeit és rézkarcait, mindösszesen 41 munkáját, amelyek már az általa megismert különböző irányzatok stílusában készültek. Alkotásai elnyerték a szakmai körök tetszését, kedvező sajtóvissz hangra találtak. Marjay Ödön kritikus írta erről a Napkelet CÍmű szépirodalmi folyóirat hasábjain: "Az öt festő között messze kiemelkedik Miskolczy Ferenc munkássága. Izgalmas, harsogó színekkel festett spanyolországi tájképei lebi lincselően érdekesek. Vad kékségű égbe hasítanak bele a szinte forró olvadt ara nyat szuggeráló sárga házak, a piros tornyok, a déli architektúra vakmerő alko tásai, különösen regényes tájakon vetik meg vaskos lábukat az ősi római hidak, és csodálatos arabeszkek nyelvén beszélnek a mór építészek dús kőbe valósult álmai. " Lyka Károly, a magyar művészettörténet-írás klasszikusa azt írta róla, hogy feltűnő tehetség. Élete késői szakaszában elmesélte, hogy megtekintésre kiállították Ottó ki rályfiról készített rézkarcát is. A tárlatot megszemlélte Horthy Miklós kor mányzó. Pár szót váltott is vele az arcképről: "Odament ehhez a rézkarchoz és nézegette. Én ott álltam mellette, és azt mondja: Na mit csinál az Ottó? Mon dom neki, hogy Ottó kerékpározik és tanul magyarul. Jól tud már magyarul. [ ..] Én egy kicsit megijedtem, hogy nem lesz-e bajom belőle, mert aztán minden honnan kizártak. Egyik barátom írta a magyar művészet történetét, és engem kihagytak belőle. " Habsburg Ottó az Európa Tanács tagja, a Pán-európai Unió elnöke 1991. no vember 2-án járt Baján. Több mint hatvan és fél évtized után ismét találkoztak. Még egy nagyobb tanulmányút ja volt. Elnyerte Baja város által, a római Collégium Hungaricumba hirdetett ösztöndíjat 1929-ben. Eddigi sikeres és nagyobb reményekre jogosító pályafutását Baja olyan értékűnek tekintette, hogy a város költségén egy évre Rómába mehetett, hogy Itáliában gyarapítsa tudását. Az ösztöndíj nem kötötte az Örök Városhoz, körüljárhatta egész Olaszországot. Elsősorban a falfestészet fajtáit, főleg a freskó-technikát tanul mányozta - hiszen fővárosi műtermében már foglalkozott freskófestészettel és vázlatokat készített. A Collégium Hungaricum épületében lévő műtermek ben ismerkedett és barátkozott, a klasszicizáló formarendi stílusban alkotó .
147
Pátzay Pál szobrásszal, és az eredeti tehetségű Aba Novák Vilmos festő és gra fikussal, akik a magyar intézet ösztöndíjasai voltak. A külföldön - Varsóban és Krakkóban, valamint Stockholmban és Velencé ben - rendezett nemzetközi tárlatokon is szerepeltették képeit 1927-1929 kö zött. A Rómában festett Madonna című alkotásáért hazajövetele után, 1930-ban a Székesfőváros legmagasabb fokozatú festészeti díját kapta meg. Külföldi útjai segítették sokoldalú felkészülését, jelentős tudást szerzett, amely befolyásolta stílusának alakulását, érlelte művészetét. Mégis arra kény szerült, hogy a sikeres indulás után feladja pesti műtermét, és Bajára jöjjön. Kö rülnézett külföldön - magába szívogatta az alkotó-művészethez szükséges, szel lemét gazdagító táplálékot - és 1933-ban végleg hazatelepedett. Nagy szerepe volt ebben apjának és szeretett mostohaanyjának, akik azt kívánták, hogy leg alább egyik fiúk Baján éljen. Emberbaráti érzéseiből fakadóan 1932-től, a bajai ínségmunkások részére lé tesített szőnyegszövő műhelyt vezette díjtalanul 1937 -ig, hogy az első világhá borúban özvegyen maradt asszonyok keresethez juthassanak. Alkalmi - húsvé ti, karácsonyi stb. - vásárokra készített rézkarcainak, gipsz plakettjeinek stb. el adásából élt, és kereste kibontakozásának útját. Művészi tevékenysége nem vált öncélúvá. Vállalkozott kisebb-nagyobb helyi megbízások teljesítésére, és életé nek alakulása nem volt mentes eredeti, jó ötleteinek megvalósításától sem. Lappangó, titkos reménye, hogy nagy művészként nagy alkotásokat hozzon létre, lassacskán szertefoszlott. Erről így vallott: "Mikor Baján telepedtem meg, csendes munkában még reméltem, hogy mindezt elérhetem, de már megvilágo sodott lassan az is, hogy nagy nem lehetek ezen az elhagyott helyen. Kiépült bennem új törekvés-érzés, hogy ha már ide sodort a sors, arra törekedjem, hogy városomat és embertársaim életét magam módján tegyem széppé-naggyá, azzal a tapasztalt tudással, amit éppen Baja város ösztön-díja révén is szerezhettem meg a hazában és hosszú világjáró külföldi utaimon. " Tanárként működött 1935-től az iparitanuló iskolában. Ehhez 1936. júni us hó 23-án, Budapesten rajztanári oklevelet szerzett, majd egy székesfehér vári tanfolyam elvégzése után, közismereti tárgyak oktatására is jogosítványt kapott 1936. augusztus 6-án. Különböző pedagógiai és természettudományi témájú tanfolyamok elvégzésével előbb óraadóként, majd helyettesként, vé gül 1939. július 23-tól rendes tanárként taníthatott az intézetben szabadkézi és mértani rajzot, a közismereti tárgyak közül magyart, számtant, történel met, fizikát és földrajzot is, ha kellett. Kétéves egyéni tanulással 1952-ben, fizika szaktantárgyból kollokvált Pécsen. Végül a tanítóképző intézet tanára lett 1953-tól, ahol rajzot és műhelygyakorlatot tanított 1960-ig, nyugdíjazá sáig.
1 48
A festés és tanárkodás mellett jutott ideje arra, hogy részese legyen a város múzeumalapításának, a képtár anyagának gyűjtésével. Befejezhette otthonának, a "Bagolyvár" -nak nevezett műtermes háza építését, a Sugovica part Szurdolia felőli meredélyén 1937-ben. Az úri társaságban forgolódó, akkor még egy keve set németül, olaszul és spanyolul is beszélő, nőtlen festőművész-tanárnak lett már szeretetből fakadó, tréfás bajai ragadványneve is. Apja után - aki méhészet tel is foglalkozott - a kedveskedő modorú, öltözetével festői külsőt adó' társaságbeli urat mézes-mázolónak szólították. Lett már otthona, fizetett állása, megnősülhetett. Dezső bátyja révén, 40 évesen ismeretséget kötött a tanítói családból szárma zó, Soroksáron 1904. január 18-án született Mózer Emíliával, akit Szegeden 1939. július 29-én feleségül vett. A bajai 16-os határvadász zászlóaljhoz átképzés címén hívták be. Katona lett ismét, de csak 1940. július 2-től augusztus l -ig tartó rövid időre. Lakóhelyét a front közelsége miatt feleségével 1944. október 19-én elhagyta. Szekszárd, Sió maros, Dombóvár helységekbe menekültek. Egy szénbányában is dolgozni kényszerült 1945. március IS-től június l -ig. Ajka-Csinger völgyben hadimun kát végeztettek vele. Amikor visszatérhettek Bajára, az I. számú Igazoló Bizott ság 1945. július 16-án "igazoltnak" nyilvánította, de vezetői állásra alkalmatlan nak találta, mivel Dunántúlra távozott. Életének társa sokat gyengélkedett, hosszú évekig ágyban fekvő, orvosi keze lés alatt álló beteg volt, végül 1956. november 22-én elhunyt. Második feleségét - az 1916. január IS-én Felsőszentiván községben született J uhász Ilona, Baján 1935-ben végzett tanítónőt - 1955-ben ismerte meg és 1957. december 19-én nőül vette. Általában köztudott, hogy Déri Frigyes 1920-ban megváltoztatta szándékát és gyűjteményét nem Bajának, hanem Debrecennek ígérte, akkortól kezdve több lelkes bajai arra törekedett, hogy mégis legyen a városnak múzeuma. Miskolczynak Oltványi (Artinger) Imrével - aki Baján bátyjának gimnáziumi osztálytársa volt - szoros kapcsolata révén elmondta ezt a szép ideát. Az álom ból valóság lett 1936-ban, mert Oltványi tevékeny gyűjtő és ügyes szervezői közreműködésével - magángyűjtők (a legtöbbet sajátjából) és művészek ado mányaiból -, egy 52 képből és 12 szoborból álló, jelentős kortárs gyűjteményt kapott a város, mely megalapozta a múzeum megnyitását. Ennek folyamatos gyarapítás�t végezte Miskolczy Ferenc élete végéig, és rendezte a múzeum ki állításait. Aldozatkész munkásságának betetőzéseként 1988. november 4-én, félszáznál több alkotását és akkor kb. 2 millió 500 ezer forintra becsült műter mes házát a városnak ajándékozta azzal a céllal, hogy alkotásai számára múze umként hasznosítsák.
149
95 éves korában ért véget földi pályája a szelíd, kedves, szerény és dolgos, gyermektelen egyéniségnek, rövid szenvedés után hunyt el 1994. május IS-én. Baja város saját halottjának tekintette, május 19-én temették el a Rókus temető ben lévő családi sírboltba. Neve összeforrott a megye és a város közéletével, közművelődésével. Ennek érvényességét bizonyítják a számára adott fontosabb elismerések : a Baja váro sért díj (1974), Bács-Kiskun megye Művészeti Díja (1976), Baja díszpolgára ki tüntető cím (1980), SZOT Bács-Kiskun megyei Művészeti Díj (1982) és az Áp rilis Negyedike Érdemrend (1985). Egyéniségéről tájékoztatnak az 1949-1955 közötti időben rögzített írásos isko lai minősítései is. Ezeket olvasgatva válogatok belőle elfogadhatónak tartott vé leményeket. Ilyen a munka szerelmese, szenvedéllyel végzi munkáját, végtelen szorgalmú, buzgalma kifogástalan, önzetlen, tárgyi tudása és módszere jó, sze retettel foglalkozik diákjaival. Baja történetének kutatója, néprajzi gyűjtést foly tat, berendezte a szertárat, szemléltető eszközöket készített, a díszterembe secco vázlatot és dekorációkat alkotott, önzetlen, fizetség nélküli szakembere a múze umnak stb. Ám az is igaz, amit Pécsett, egy hónapig tartó nyári tanfolyam vé geztével az értékelő feljegyzésekben írtak róla, hogy klerikális beállítottságú. Igaz vallásos volt, vallásos témájú műveket is alkotott, és akkor ezt hátrányos jellemvonásnak tekintették. Nem lehet mosoly nélkül olvasni, hogy leírták, miszerint ezen rövid időszak alatt nem is fejlődött. Sokirányú közéleti, a társadalom érdekében díjtalanul vagy csekély tisztelet díjért és önként vállalt tevékenységeiből a javát válogat juk. Elsősorban egyre növekvő múzeumi szervező, gyűjtő, kiállításrendező tevékenységét emeljük ki, amelyet hajlott koráig múzeum-felügyelői, képtárfelügyelői feladatköreiben végzett. Rendszeres előadója volt ismeretterjesztő rendezvényeknek - főleg kép zőművészeti és pedagógiai témákban -, hosszú ideig elnöke a Bajai Szabadmű velődési Tanácsnak, alelnöke a helyi MSZBT-nak. Tanulmányozta a népművé szet jelesebb értékeit, barkács-fafaragó szakkört vezetett, grafikát és iparművé szetet tanított a Rudnay Gyula Szabadakadémián, majd a képzőművészeti kör ben. Számos testületben vállalt tagságot, pl. a Tóth Kálmán Társaságban, a TIT-ban, a pedagógus szakszervezetben. Eredeti ötlete alapján kezdte szervezni a Művelődés Bajai Barátainak Körét, majd a Nagy István Társaságot. Az előb binek titkára, az utóbbinak elnöke lett. .. Alkotásaival számos helyi, területi, országos és külföldi tárlaton vett részt. Onálló kiállításai voltak: 1924-ben Budapesten, a Nemzeti Szalonban. Váro sunkban, a múzeumban 1944-ben, 1955-ben, 1968-ban, 1986-ban és l 994-ben . Baján a Szakszervezeti Művelődési Házban 1957-ben, 1979-ben. A III. Béla Gimnáziumban 1987 -ben. Külföldön 1967-ben Sremska Mitrovicán.
I SO
Irodalmi tevékenységet is folytatott. Hagyatékában megtalálhatók nem pub likálásra szánt, főleg személyes témájú versei. Megjelent cikkei közül a jelen tősebbek:, Spanyolországi furcsaságok (Ma este 1925), Naplóm Lequeitióból (Bácskai Elet, 1927), Ahol először tanított Gárdonyi Géza (Baja-Bácska, 1935), Vallásos é,s új művészet (Széphalom, 1932), Miskolczy Ferenc spanyolországi naplója (Artér, 1991). Kéziratban őrzi a múzeum Baja képzőművészetéről a századfordulóig és Baja képzőművészetéről a XX. századig címmel írt tanul mányait, de Magyarság az iparban, Játszó és alkotó gyermek, Szépművészet, Modern bútor, Művész szemmel külföldön és A képzőművészet új irányai té májú dolgozatairól is tudunk. Kezdeményezésekkel, tervekkel és megvalósított munkákkal gazdagította magát. A teljesség igénye nélkül soroljuk főleg plasztikai munkáit. Mészá ros Lázár, Telcs Ede és Türr István domborműves emléktábláit készítette el szülőházaikra (az utóbbit más alkotó munkájával kicserélték), a kórház szü lészeti osztályának déli homlokzatára került Anyaság CÍmű plasztikája, és belső terében elhelyezett dr. Burg Ete domborműves emléktáblája. A vízkö pő Mercurius színes beton szobor az ő munkája (jelenleg a Nagy István Kép tár udvarán áll). A Kertészlány, és a Tinódi Sebestyén című színes beton szobrokat is ő alkotta. (Az előbbi sorsa ismeretlen, a kertészképzőben állt, a másik a tanítóképző gyakorlóiskolájában volt, megsérült, majd ellopták.) Több emlékplakettet készített, és egy üvegfestményt Liszt Ferencről a régi, Táncsics utcai zeneiskola folyosóján. (Az utóbbit összetörve, de megőrizte a jogutód gyermekintézmény.) Ő alkotta a kiscsávolyi Szent Szív templom freskóit. A másokkal együtt létrehozott munkái közül megemlítjük, a Déri-kertben lévő első világháborús hősi emlékművet (Miskolczy László és Padányi Gulyás Jenő), valamint a Rókus temetőben Nag� Márton által tervezett hősök sírját, amelynek díszítéseit ő készítette, és az Agoston Vencel által tervezett nagy baracskai hősök szobra kivitelezését. A Vörös-híd mellvédjére Kender István nal közösen alkották a Horgászfiú szobrot, mely az 1956-os árvízben pusztult el és a Nagy András tervei szerint épített Türr István-emlékmű bronz reliefes márványtábláját. Egyedülálló nagylelkűségét bizonyítja, hogy felkérésre három tervet is készí tett a felállítandó Jelky-szoborra, de magától híresebb szobrászt ajánlott megal kotására. Medgyessy Ferenc Jelky-szobránál csak a négyzetes, lépcsőzetes alap ra állított földgömb az ő munkája. Megnyerte a tanítóképző pályázatát első vi lágháborús hősi emlékműre. Annak készítését is felajánlotta Medgyessynek, csak az eredetileg vörös márvány posztamens és a szobor előtti szökőkutas ta vacska készült az ő tervei alapján. (A tavacskát megszüntették.)
151
Korai műveiben a szecesszió és a posztimpresszionista hatások érvényesül tek, őcsényi és jánoshalmi képeinél dominál főleg a plein air ábrázolás. Kép� alkotó művészetében felhasználta a szélsőséges avantgardista hatások formai újításait. Kísérletezett szőnyegtervekkel, a geometrikus mintájú, színes toron táli mintákat igyekezett alakos elemekkel fejleszteni. Az ötvenes években kezdte el fafaragással készített kisebb szobrainak alkotását. Már olaszországi útja előtt is érdekelték a falfelületekre festett képek. Rómában a Palazzo Fal conieri, azaz a Római Magyar Akadémia műteremházában dolgozó ösztöndí jas magyar festőkhöz hasonlóan elmélyülten foglalkozott falfestéssel. Teljesí tett egyházművészeti megbízásokat. A Nemzeti Szalonban is kiállított vallá sos témájú olajfestményeket, többek között a Patrona Hungariae címűt, amely a Gellért-hegyi sziklakápolna oltárkép pályázatán, kitüntető elismerést nyert. Erős törekvése volt, hogy ha nem is falon, de a lehetőségek szerint legalább táblaképeken megismételve - másképp, sajátos képi közlési módján - kísérle tezzen freskó festéssel. Kevés sikerrel, sokat fáradozott ezzel, monumentális freskóterveit csak kis részben tudta megvalósítani. Aztán hajlottabb korában mindinkább a vízfestés műfajára tért át. Megpróbálta a mindenkori hatalmi rendszerhez igazítani tevékenységét, ami csökkentette alkotói munkájának színvonalát. Maga írta le: "Ma már mű vészi nagy alkotó vágyam elveszett. [ ... ] Új életet nem kezdhetek! De megma radt bennem továbbra is a szilárd meggyőződés, hogy városomért dolgozzam, építsek a megmaradt üszkös romokon, mert az még szép és valamikor naggyá tehet. " A halála után, általam írt nekrológból idézek: "Mindig ide tért haza, hogy munkájával, tudásával Baját szolgálja. Pedig tehetsége révén, jobb érvényesülé se érdekében mehetett volna úgy, [ ... ] mint híres, állami-díjas orvosprofesszor Dezső bátyja, vagy Kossuth-díjat kapott, építészmérnök László öccse ezt meg tette. Maradt, mert szerette Baját minden bajával egyetemben. Itt álmodott, al kotott, vágyódásait itt szegezte szembe a valósággal. Becsülhetjük hűségét, mert nem könnyű egy vidéki kisvárosban lokálpatrióta művészként élni. [ ... ] Hálatelt szívvel köszönjük, hogy ismerhettük mint olyan férfit, aki élete során az elisme rés és tisztelet koszorúját kiérdemelte, akit nemcsak a halál tett naggyá. Sirat hatjuk hiányát egy olyan jellemes és nemes erkölcsi elveket valló, hozzájuk ra gaszkodó, bölcs és köztiszteletben álló, az utóbbi évtizedek óta piedesztálra emelt személyiségnek, aki a képzőművészet, a tanári pálya és a közélet nagy te kintélyű egyénisége volt, kinek legigazibb valója a jótett, hiszen bőven merítet te az adakozás erkölcsi és anyagi forrásait. Akit nemcsak művészete, hanem cse lekedetei, szavai tettek mind tökéletesebbé."
1 52
Miskolczy László (1900-1974) Nagyszülei apai ágon, Miskolczi Pál és Brecska Ilona jánoshalmi földművesek, anyai ágon Nagy Czirok Sándor gépész iparos - és nagyanyja, Ludvig Mária kiskunhalasi illetőségűek voltak. Apja, Miskolczi Ferenc (1860-1950) is a föld műveléssel kezdte. Kötelező katonai szol gálatának letöltése után, továbbszolgáló altisztkén t középiskolai végzettséget szerzett, majd leszerelését követően, egy tanfolyam elvégzése után telekkönyvi tisztviselőként dolgozott Budapesten, Vá con és városunkban. Irodai főtisztként ment nyugdíjba Baján. Olyan ember volt, aki tudását önképzéssel fejlesztette. Főleg természettudom�nyokkal kapcsolatos tárgykörök érdekelték. Ilyen témakö rökben - mint a gyümölcstermesztésről, a méhek tenyésztéséről - publikált is. Szerzett ismereteit elsősorban méhészként hasznosította, megszervezte a Bácskai Méhészeti Egyesületet is, annak elnöke volt. Anyja az 1876-ban szü letett Nagy Czirok Ilona, fiatalon - alig 45 évesen - hunyt el Baján 1915-ben. Négy árva ifjút hagyott hátra: Dezsőt (Baja, 1894. - Budapest, 1978), Sándort (Baja, 1896. - Brezla, 1916.), Ferencet (Vác, 1899. - Baja, 1994.) és Lászlót. Apja 1918-ban újból megnősült. Katona Erzsébet Mária (1878-1970) kalocsai özvegyet vette feleségül. Házasságukból gyermek nem származott. Mostohafi ai " kisanyát" nagyon szerették. A Miskolczy fiútestvérek - akik vezetéknevüket már y-nal írták - közül a ker tész pályát választotta Sándor, elesett az első világháborúban. Dezsőből híres neves orvosprofesszor lett. Ferencből képzőművész-rajztanár. A legkisebb és legelevenebb fiúcska László, Baján született 1900. augusztus 9-én. Az elemi osztályokat a bajai Tanítóképző Gyakorló Iskolájában végezte el, majd a Bajai Ciszterci Főgimnáziumba járt. Minden évben kitűnő év végi bizo nyítványa volt, így elsős korától kezdve, minden tanév végén jutalmazták a Markovics-féle alapítványból, a Kutas János-féle adományból, a Juray Antal-fé le jutalomdíjból és az ifjú br. Rudics József-féle ösztöndíjból. A tanulás mellett, a dr. Böröcz Marcell tanár által vezetett, Tóth Kálmánról elnevezett iskolai ön-
1 53
Tartalomjegyzék
Allaga Géza cimbalom- és csellóművész, zeneszerző . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7 Amler Antal tanítóképző intézeti tanár, igazgató . . . . . . . . . . . . ". . . . . . . . .14 Bende Imre megyéspüspök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18 Berényi Dániel esperesplébános . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22 Bérci László fotográfus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Bogdanovics Lucián szerb pátriárka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . J I Dr. Bruszt Pál gyógyító, kutató fogorvos, Baja díszpolgára . . . . . . . . . . . . J 7 Dr. Cseh Imre orvos, kórházigazgató, Baja díszpolgára . . . . . . . . . . . . . . . .42 Dr. Cserba Elemér Rákospalota polgármestere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .47 Dr. Csörsz Károly orvos, humángenetikus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .52 Dr. Ditelján István r.k. pap, zeneszerző, zongorista . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 Id. ényi Dömötör Pál ügyvéd, táblabíró, költő, életrajzíró . . . . . . . . . . . . . .63 Ifj. ényi Dömötör Pál ügyvéd, járásbíró, író, műfordító . . . . . . . . . . . . . . . 68 C , , J'anos lestomuvesz-tanar G aspar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 Herr György karnagy, zeneszerző, tanár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .78 Hirmann Ferenc gyáralapító . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .84 Horváth Iván gépészmérnök, közüzemigazgató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .90 Jánossy Dénes áz Országos Levéltár főigazgatója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .95 Kardos Gyula festőművész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 Karig Sára költő, író, műfordító, szerkesztő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .104 Keresztesi Deák János hadmérnök, utazó, uradalmi inspektor . . . . . . . . . 1 10 Koczka Antal állatidomító, cirkuszigazgató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 16 Kodály Zoltánné Schlésinger Emma zeneszerző, műfordító . . . . . . . . . . .12l Kőszegi Károly feltaláló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 Dr. Kubinszky Mihály címzetes püspök, érseki főfelügyelő . . . . . . . . . . . 130 Lovas Andor főkántor, zeneszerző, karnagy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .134 Dr. Margalits Ede egyetemi tanár, irodalomtörténész, író, műfordító . . . . 140 Miskolczy Ferenc képzőművész-tanár, Baja díszpolgára . . . . . . . . . . . . . .144 Miskolczy László Kossuth-díjas építész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .153 Nagy András városi főépítész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .158 Sass József Béla zeneszerző, karnagy, ének- és zenetanár . . . . . . . . . . . . . .164 Schwerini Kohn Götz talmudtudós, rabbi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17l Szarvas Gábor nyelvész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178 Szöges János építészmérnök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .185 H
H
'
,
191
Kiadta a Bajai Honpolgár Alapítvány Felelős kiadó: Mezei Lajos a kuratórium elnöke Nyomdai munkák Arculat Nyomda Kft. Felelős vezető: Csuvár Zoltán
