Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola
Helyi Tanterv
Bevezető 2010.
1. Az iskolai követelményrendszer felosztásának és alapelveinek tartalmi egységei 2. A magasabb évfolyamba lépés általános feltételei iskolánkban 3. Tanulói teljesítmény értékelése, minősítése 4. Ismeretek számonkérése, beszámoltatás, vizsgáztatás 5. A tanuló magatartásának, szorgalmának, rendszeretetének értékelése és minősítésének formái 6. Tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának általános elvei 7. Az iskolai értékelés általános elvei 8. A Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskolában tanított tantárgyak, tanórai foglalkozások rendszere, óraszámai, az előírt tananyag 9. A tanulók fizikai állapotának egységes mérésének módszerei 10. Legitimizációs záradék 11. Magyar nyelv és irodalom 12. Élő idegen nyelv 13. Matematika 14. Ember és társadalom ( történelem) 15. Ember a természetben (környezetismeret; természetismeret; fizika; kémia; biológia) 16. Földünk és környezetünk (földrajz) 17. Művészetek ( ének-zene; rajz; média; tánc és dráma) 18. Informatika 19. Életvitel és technika 20. Testnevelés 21. Osztályfőnöki 22. Hittan
2
PRÆAMBULUM Iskolánk katolikus általános iskola, amely illeszkedik hazánk közoktatásába. Fontos feladatnak tartjuk a gyermek Istentől kapott tehetségének feltárását, a gyermeki személyiség minél teljesebb kibontakoztatását, ismeretünk, tudásunk és szeretetünk közvetítését. Iskolánk katolikus általános iskola, amelynek tanterve négy alapértékre épül. 1. Öt tétel az IGAZSÁGRÓL 1. tétel: Az igazság abszolút, föltétlen. Az igazság nem más, mint a valóság végtelen teljességének birtoklása. Az igazság fogalmának lényegi tartalma a létezés, a lét nyilvánvalóvá válása. A Biblia tanúskodik Isten hűségéről, és Aquinói Szent Tamás szerint minden, ami igaz, Isten igazságából meríti igazságát. Ez igazolja minden igazság abszolút, föltétlen jellegét. Egész életünk nem más, mint az igazságban való növekedés. Isten hűsége-igazsága már a történelemben is megjelenik, de teljesebben a "visio beatifica"-ban, a boldog színelátásában tapasztaljuk meg. Ha ezt az abszolút jelleget tagadjuk, akkor az emberek közötti kommunikáció alapjában összeomlik. A szaktudományok leszűkítik az igazság fogalmát, itt az igazság pusztán a dolog és az értelem; a tárgy és a megismerés egymásnak megfelelése. A keresztény ismeretelmélet a megismerésről két dolgot hangsúlyoz: egyrészt a valóság kimeríthetetlenül gazdag, minden kérdésünkre tud valamit válaszolni, s épp arra a kérdésünkre válaszol, amelyet felteszünk neki; másrészt minden megismerésünk egész emberségünket érinti, minden megismerésünkben személyiségünk egésze van jelen. Rajtunk áll, hogy látásmódunkat beszűkítjük vagy kitágítjuk, a jelenségeket egysíkúan vagy sokoldalúan vizsgáljuk, a valóság felé felszínesen vagy elmélyülten közeledünk. 2. tétel: Az ember bűnös módon elnyomhatja az igazságot. Az üdvösségtörténet beszámol arról, hogy épp Lucifer (a Fényhozó) lett a hazugság atyjává. Földi életünkben állandóan tudatában kell lennünk annak, hogy csak útban vagyunk az igazság felé. Megismerésünk mindig egyoldalú, kiegészíthető, sohasem befejezett. Tévedéseinkből tanuljunk alázatot, a kritikát mindig fogadjuk nyitott szívvel. Életünkben a hazugság nemcsak a hamis, szándékosan félrevezető kijelentésekben jelenhet meg, hanem az igazság elkendőzésében vagy kicsinyítésében is. A személyiség belső kibontakozása megköveteli a belső őszinteség kialakítását, hogy az ember ne zárkózzék el a bűn beismerése elől, mert csak így fogadhatja Isten megbocsátó kegyelmét. Csak a hazugság mindenféle formájának legyőzésével juthat az ember Isten közelébe. 3. tétel: A keresztény ismeretelmélet elkerüli az idealista és a materialista egyoldalúságot. Az idealizmus az anyaggal szemben úgy hangsúlyozza a szellem magasabbrendűségét, hogy az anyag valódi értéke elhomályosul. A keresztény felfogás középpontjában a megtestesülés áll, tehát egyaránt megbecsüljük a szellemet és az anyagot. Úgy gondoljuk, hogy gazdagodást jelent, ha egy eszme az anyagban is megjelenik. Krisztus a szentségekkel az ember testét és lelkét egyaránt megszenteli. A kereszténység lényegéhez tartozik a test feltámadásának tanítása. A materializmus szerint az ember minden életjelenségét meg lehet magyarázni "alulról", az anyagból. Vannak lelki jelenségek, de lélek nincs. Lenin szerint az igazság, szabadság, egyéniség csak burzsoá érdekeket álcázó jelszavak. A materializmus logikáját Spinosa vitte 3
végig következetesen: "Az ember olyan, mint egy kukac; úgy is viselkedjék, tehát mint egy kukac, akkor boldog lesz. Ne álmodja különbnek magát." 4. tétel: A keresztény ismeretelmélet elkerüli az empirizmus és a racionalizmus szélsőségeit. Az empirizmus (neves képviselője David Hume †1776) szerint megismerésünk egyedüli alapja és tartalma az érzékelés. E szerint a valóság oksági összefüggései megismerhetetlenek. Szerintük pusztán a megszokás és a hiedelem hoz két jelenséget ok-okozati kapcsolatba. Milyen szegényessé válik így az igazság fogalma! Ez az út logikusan az agnoszticizmushoz, a megismerés tagadásához vezet. A racionalizmus (neves képviselője René Descartes †1650) szerint a megismerést függetleníteni kell az érzékeléstől. Az igazság kizárólag fogalmi ismeretet jelent. E felfogásnak két súlyos hibája van. Először is fogalmi ismeretünk a kimeríthetetlenül gazdag valóságnak mindig csak egy részletét képes megragadni. Másodszor, ha lemondunk az érzékelésről, tudatunkat börtönbe zárjuk. A keresztény ismeretelmélet egyaránt fontos szerepet tulajdonít az érzékelésnek és a fogalmi megismerésnek. Ennek hátterében az áll, hogy az anyagot és a szellemet egyaránt valósnak, s dialektikusan összefüggőnek tartjuk. A mi felfogásunk szerint a megismerő alany és a megismerhető valóság között megfelelőség van, s ez a biztosítéka annak, hogy érzékelésünkkel nem pusztán fenomént (látszatot), hanem a valóság megnyilvánulását fogjuk fel. 5. tétel: Az európai kultúra, az igazság prioritására épül. Ugorjunk vissza 2000-2500 évet, s tanúi lehetünk Európa születésének. A görög filozófia értékrendje az igazság (az ideák) prioritását vallotta. A római jog a "sine ira et studio" elvére épült, tehát elutasított minden szubjektivitást, pártosságot. A kereszténység pedig ezt hirdette: "Kezdetben volt az Ige (Logosz)." (János 1,1) Mindhárom eszmerendszer tehát értékrendjében abszolút és megkérdőjelezhetetlen elsőbbséget biztosít az igazságnak. Íme, ez Európa bölcsője. S a "gyermek" csodálatos ifjúvá fejlődött. Milyen büszke Aquinói Szent Tamás az atyai (Arisztotelészi) örökségre, s milyen öntudattal vallja minden természetes és természet-fölötti érték alapjának az igazságot. Az angyali doktor ismeretelméleti realizmusa győzedelmeskedett Averroës "kettős igazságot" hirdető tanaival szemben, s hosszú századokra stabilizálta az Európai értékrendet. Eltelik 500 év, és Kant filozófiájában újra megjelenik a "kettős igazság" hirdetése: "Kénytelen voltam lemondani a tudásról, hogy eljuthassak a hithez." E szakadást Szent Tamás ontológiájával cáfolhatjuk: "A teremtmények létüket ugyanazon Isten ajándékozó jóságának köszönhetik, Aki újabb ajándékaként isteni természetét is fölkínálja az embernek. Nincs két igazság, mert az egyetlen Isten a forrása az általunk kétféleképp (tudással, hittel) megismert egyazon igazságnak." Amikor a kereszténység az igazság elsőbbségét védi, az európai kultúráért száll síkra, mert ha megszűnik az igazság prioritása, elpusztul az európai kultúra. Öt tétel a JÓRÓL 1. tétel: A jóság abszolút, föltétlen. A keresztény morális szerint a valós viszonyoknak megfelelő cselekvést nevezzük jónak. Ez a meghatározás elutasítja az erkölcsi relativizmust és szubjektivizmust, a jóság fogalmát az igazság fogalmára építi. A keresztény tanítás tehát a "logosz" elsőségét hirdeti az "ethosz"szal szemben. A logosz nélkül az akarat vak, az igazság világosságára, vezetésére, rendező és formáló erejére szorul. Csak az értelem győzheti meg és vezetheti az akaratot. Az akarat akarhat, cselekedhet és alkothat, de nem láthat. A logosz ad stabilitást az akaratnak, e nélkül semmi sem áll biztosan, minden változik, az élet csak törtetés, az ember sehol sem talál megnyugvást. 4
2. tétel: Az akarat nem abszolút hatalom, nem alkotja az igazságot, hanem megtalálja azt. Az igazság azért igazság mert igazság. Minden olyan kísérlet, amely hasznossági vagy bármilyen más szempontból latolgatja az igazságot, aláássa az értékrendet. Az igazságnak nincs arra szüksége, hogy igazolja magát az akarat előtt, hisz az akarat ebben teljesen illetéktelen. Ha az igazságtól függetlenedve az ember mondja meg, hogy mi jó és rossz, akkor az ember Isten-pózban tetszeleg. Ez a szerep a nagy lelkeknél tragikus, kicsinyes lelkeknél pedig nevetséges. Az élet a végső elsőbbséget minden vonatkozásban nem a cselekvésnek, hanem a létezésnek adja, mert végeredményben nem a cselekvés a fontos, hanem a létezés. Nem az a végső, amit teszünk, hanem amik vagyunk. 3. tétel: A legsúlyosabb bűn a hazugság. A világ két táborra oszlik, az Igazság és a Hazugság táborára. Az első tábor Istené, a másik vezére a Sátán, a hazugság atyja. A hazugság megkötözi az embert, s kizárólag az igazság teheti szabaddá (v.ö. János 8,32). A szabadulás feltétele, hogy a gondolkodás ismerje el az igazságot, a szellem némuljon el az igazság felsége előtt. Csak így gyógyul az akarat makacssága, csitul a törtetés hajszája, és csak így hallgat el a rossz kívánságok kiáltó hangja. Ha valaki hibázik is, de az igazságot tiszteli, még megtérhet. Ha azonban az alapigazságokat támadja, akkor ezzel az élet szent rendjét forgatja ki sarkaiból. 4. tétel: A legtündöklőbb erény a remény. Amikor Pál apostol leveleiben a keresztény életvitelről ír, sokkal többször említi a reményt, mint a hitet. Valóban, a remény az élet motorja, a reménytelenség, a kétségbeesés pedig az ördög egyetlen hatékony fegyvere. Amíg a remény egy szikrája él az emberben, visszatalálhat az Istenhez, aki fenntartás nélkül visszafogadja tékozló gyermekét. A remény az embert képes kiemelni a legsötétebb veremből is. Hadd idézzük itt Boldog Kolombiere Kolos imádságát: "Az emberek megfoszthatnak becsületemtől, vagyonomat elveszíthetem, a betegség elveheti erőmet, az eszközök hiányozhatnak, hogy Neked szolgáljak, a bűn megfoszthat kegyelmedtől, de a Beléd vetett reményemtől soha. Ezt megőrzöm életem utolsó leheletéig. A pokol valamennyi hatalma hasztalan iparkodik tőlem ezt elragadni. Tudom, hogy bizalmam nem múlja felül nagylelkűségedet. Soha sem fogok kevesebbet kapni, mint amennyit tőled remélek. »Te vagy Uram én reményem, ne hagyj soha szégyent érnem.«" 5. tétel: Ha a jót választom, akkor a szabadságommal élek, ha a rosszat, akkor visszaélek vele. Helyesen állítja a középkor, hogy a szimmetria az ördög találmánya. Nem egyenértékű életünkben a jónak vagy a rossznak a választása. Amikor a jót választom, növekszem szabadságomban, amikor pedig a rosszat, beszűkül szabadságom. Gondoljunk csak a kábítószerre! A sejthez kötött hiányérzet olyan, mintha minden egyes sejtemre egy bilincs kerülne. A gonosz ott csap be, hogy igazi szabadságnak épp a rossz választását tünteti fel: “Hát miért nem tehetném meg ezt vagy azt?". - Ezzel a félrevezetéssel megfoszt szabadságomtól, emberi méltóságomtól, tönkreteszi istenkapcsolatomat. Öt tétel a SZÉPRŐL 1. tétel: A szépség abszolút, föltétlen. A filozófia perennis definíciója szerint: "A szépség a belső igazság és jóság napfényre jutása." A szépségnek tehát az igazság és a jóság a lelke, s mivel ezek abszolút értékek, ezért a szépség is abszolút érték. Aki ezt tagadja, a művészetet hitvány játékká fokozza le. A szépség vajúdás árán születik meg, úgy, hogy minden ellenállás ellenére is napfényre jut a belső igazság és jóság. A szép elutasít minden idegent, minden hamisat, minden 5
rendetlenséget. Minden igazi szépség erkölcsös, ezzel szemben a szépséghajhászás erkölcstelen. Az önkitárásnak belső szükségességből kell származnia, amit az örök értékű törvények igazolnak, engednek meg, sőt parancsolnak. Az olyan önkitárás, amely csak a külső formában keres létalapot, az semmit sem ér. 2. tétel: A szép a szív tápláléka. Testünket az étel táplálja, értelmünket az igazság, szívünket pedig a szép. Gondoljunk csak a népművészet csodálatos alkotásaira. Elemi igény él minden emberben a szép iránt. Az iskolában a pragmatizmus, az időhiány, életünkben a szegénység nem indokolhatja, hogy szívünket éhhalálra ítéljük. Hadd idézzek itt egy kínai bölcsességet: "Ha mindent elveszítettél, és semmid sem maradt, csak két karéj száraz kenyér a zsebedben, add el az egyik karéjt, s vegyél az árán virágot, hogy legyen tápláléka a szívednek.". 3. tétel: Isten alkotóművészetével senki nem versenyezhet. Szívleljük meg, és fogadjuk el Szent Bernát tanúságtételét: "Hidd el nekem, amit tapasztalat alapján mondok: több olvasnivaló van az erdőkben, mint a könyvekben.". Istennek van fantáziája ahhoz, hogy minden fűszálat, falevelet különbözőnek teremtsen, minden hópehely más és más. Újra meg újra gondoljuk át, hogy mindezt értünk, emberekért teremtette, nekünk kedveskedik ezekkel. A természet gazdagságának végtelenségét találóan fogalmazta valaki: "Ha egyetlen fűszálat megismernénk, megismernénk az Istent.". 4. tétel: A művészet föltárja létünk titkait. Martin Heidegger így ír Van Gogh-nak egy pár parasztcipőt ábrázoló festményéről: "Íme, egy pár otromba parasztcipő... A kép voltaképpen nem ábrázol semmit. És mégis. A lábbeli kitaposott belsejének sötét nyílásából a munkásléptek fáradtsága mered elénk. Az otromba lábbeli megbízható súlyosságában benne sűrűsödik a lassú járás szívóssága a szántóföld messzenyúló, örök egyforma barázdái között, amelyek fölött a zord szél süvít. Bőrébe beivódott a föld zsíros nyirka. Talpai alatt ott lapul a föld néma biztatása, gabonaajándékának csendes érlelődése és érthetetlen maga-feladása a téli ugar puszta kopárságában. Ezt a lábbelit áthatja a panasztalan szorongás a biztos kenyérért, az újra átvészelt ínség szótlan öröme, a szülés érkeztén érzett remegés és a halál fenyegetésétől kelt reszketés. A földhöz tartozik ez az eszköz, és a parasztasszony világa őrzi meg... De mindezt talán csak a képbeli lábbelin látjuk." - Van Gogh festménye által a létező léte megvilágosodott, a lét kilépett rejtettségéből. (Dr. Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok 104. oldal) 5. tétel: A művészet segít, hogy önmagamra találjak, és önmagam fölé emel. A művészi alkotás a tökéletesség utáni vágyból fakad. Az ember minden csalódás ellenére sem adja fel azt az eszmét, hogy léteznie kell a tökéletesnek. A művészet erősíti reményünket, hogy egyszer majd el is érjük azt, tehát minden műalkotás ígéretet hordoz. Így szól a lélekhez, serkenti fejlődését, finomodását. A műremekek sokszor vádolnak bennünket kicsinyességünkért, bezáródó világunkért, önzőségünkért. Üzenetük József Attila szavaival fogalmazva: "A mindenséggel mérd magad!". A művészet szabadabbá tesz, "feloldja a nagy hallgatást, a magányt. Ismét megtanulunk szabadon lélegezni és kezünket felemelve megszüntetni merevségünket." (M. Rothko) Öt tétel a SZENTRŐL 1. tétel: A "szent" abszolút, föltétlen érték. A "szentség" (sanctitas) nem egy mozzanata Isten lényegének, hanem azonos vele. Isten igazságossága, hűsége, jósága szentségében gyökerezik. Az Ő szentsége a teremtmények szentségének forrása és mintája. Mivel Isten maga a szentség, ezért megbecsül és értékel 6
mindent, ami tökéletes, illetve a tökéletességet szolgálja. A Biblia szavával élve Isten utálja mindazt, ami lerontja a tökéletest, Isten utálja a bűnt. 2. tétel: "Egy dolognak van értelme csupán: szentnek lenni." Az idézett mondatot Graham Greene Hatalom és dicsőség c. regénye főhősének szájából halljuk nem sokkal halála előtt. Sőtér István, a mű fordítója a "kegyelem detektívregényének" nevezi ezt a könyvet. Bepillanthatunk a lélek legrejtettebb szentélyébe, ahol Isten formálja az embert. Egy konkrét élet kereteiben megtapasztalhatjuk, hogy amikor elárad a bűn, túlárad a kegyelem. Ennek a kegyelemnek eszközei azok a szentségek, amelyeket egy méltatlan pap szolgáltat ki, s az alázat és bűnbánat, amely épp ezt a papot is elvezeti az istenszeretet legnagyobb fokára, a vértanúsághoz. Életünk legnagyobb lehetősége, hogy ezt a teljesen ingyenes isteni ajándékot, a szentté formáló kegyelmet elfogadjuk. 3. tétel: A "szent"-et megközelítjük az ünneplésben. Az ember fölé eget az ünneplés teremt. A magyar ünnep szó hátterében az "üdvnap" áll, tehát az ünnep, az üdvösség napja. Azt éljük át, amit Kosztolányi a Hajnali részegség c. versében megfogalmaz, hogy egy Nagy Úr vendégeiként élünk itt a földön. Ünneplés nélkül börtönben senyvedünk, még akkor is, ha ezt a börtönt világnak nevezzük. A titkokba (születés, halál, örök hűség,) az ünnep ihletett pillanataiban tekinthetünk be. Itt éljük át a szeretet pazarló jóságát. Ünnepek nélkül elszürkül, kicsinyessé válik életünk. Az ünneplés az ég utáni honvágy és remény ébrentartása. 4. tétel: A "szent"-et megtapasztaljuk a liturgiában. A liturgia által, legfőképpen pedig a szentmiseáldozatban valósul meg a megváltás műve. A liturgiának hatalma van az idő és a tér felett, itt és most meg is jeleníti, meg is valósítja azt, amiről szól. A liturgiában találkozik a Mennyasszony, az Egyház Vőlegényével, Krisztussal, aki meghalt érte, hogy Ő szent és szeplőtelen lehessen. A liturgia látható jeleivel a végtelenül gazdag láthatatlan javakban részesít minket. A mennyei haza felé való zarándokutunkon ébren tartja bennünk a reményt, és csodálatos erőt biztosít ezen az úton. Szent Ágoston figyelmeztet bennünket, hogy készüljünk a liturgia ünneplésére: "Szívünket tegyük befogadóvá, működjünk együtt az isteni kegyelemmel, hogy az kárba ne vesszék bennünk.". 5. tétel: Ha semmi sem szent, létezésünk alapjait semmisítjük meg. Ha valakinek az anyját szidják, s az illető bicskát ránt elő, megértjük az indulatot, mert az édesanyja előtte szent. De tegyük fel a kérdést, méltó-e az ember névre, aki szenvtelen arccal hallgatná végig anyja gyalázását. Milyen heroikus küzdelmet folytatnak orvosok egy-egy élet megmentéséért, mert számukra az élet és az orvosi hivatás szent. Méltó-e az orvos névre, aki akár ártatlan magzatokat, akár magatehetetlen öregeket gyilkol meg? A valamirevaló ember előtt szent a női tisztesség is. Amikor Bánk hírt kap Melinda meggyalázásáról, szinte eszét vesztve fakad e keserű szavakra: "Semmi sincsen olyan gyalázatos, mint visszaélni az asszonyi gyengeséggel. Az Alkotónak szentségébe betörés ez." - igen, a Teremtő szentségét sérti ez a gyalázat. Ha megszűnik a szent tisztelete, az élet üressé, banálissá válik, kipusztul minden nemes emberi érzés, minden hősiesség.
7
Az iskolai követelményrendszer felosztásának és alapelveinek tartalmi egységei 1. Tantárgyi követelmények, amelyet a NAT és a Katolikus Kerettanterv alapján a Helyi tanterv határoz meg. 2. Magatartási követelmények, amelyek az alapvető keresztény értékekre, viselkedési normákra épülnek, és amelyet az iskola Házirendje tartalmaz. 3. Szorgalmi követelmények, amelyek a diákok tanuláshoz, munkához való viszonyát tükrözik. 4. A rendszeretet követelményei tükrözik a tanulók munkához szükséges felszereléseinek órarend szerinti meglétét, padja és környezete rendezettségét, köpeny- és váltócipő használatát.
1. A tantárgyi követelmények, a fejlesztés várható eredménye kidolgozása során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: a) Csak az iskolai pedagógiai programban elfogadott tananyagot követeljük meg. /Lásd a Tantárgyak céljai, feladatai, követelményei c. résznél részletesen./ A követelmények teljes összhangban állnak a NAT -tal. b) A követelmények meghatározásánál figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat és jelöljük azokat a pozitív attitűdöket is tantervünkben, amelyek a tananyag elsajátításához szükségesek ahhoz, hogy a lexikális tudás helyett a gyakorlati életben is alkalmazható ismertekkel rendelkezzenek tanulóink. c) Összhangot teremtünk az egyes tantárgyak között, hogy ne legyen egyik sem túlhangsúlyozva vagy elhanyagolva. d) A követelmény célja nem az elriasztás, hanem az igényesség kialakítása. Csak az önmagával szemben igényes tanár tud igényességre nevelni. e) A követelményeket egyértelműen, világosan megfogalmazzuk. Ezeken a tanév során nem változtatunk, hogy a tanuló érezze a következetességet, kiszámíthatóságot. f) A követelmények mögött tiszteletben tartjuk a tanuló egyediségét, teremtettségét. 2. Magatartási követelmények A fegyelem egyben viselkedés, amely szabályok, előírások ismeretét, mások jogainak tiszteletben tartását jelenti. A fegyelem következménye a (külső és belső) rend, rendezettség, egyértelműség, kiszámíthatóságot, biztonság. Aki fegyelmez az: tanít, útmutatást ad, nevel, képez, képesít, vezet, előkészít, tájékoztat, ösztönöz és megerősít, illetve: ellenőriz, féken tart, büntet, irányít, kontrollál, fenyít, tilt, utasít, szid, parancsol.
8
A „fegyelmezés” szó tehát két eltérő jelentéstartalommal bír. Egyrészt befolyásol, másrészt irányít. A cél, hogy a befolyásoló fegyelmezés kerüljön előtérbe, hogy a diák belássa az (ön)fegyelem megteremtésének szükségességét. A fegyelem szónak is két eltérő jelentése van. Létezik belső indíttatású, önfegyelem, vagy önkontroll. Az ilyen emberek önmagukon belül hordják viselkedésük normáit. Illetve létezik kívülről irányítással létrehozott fegyelem, amely rendszerint addig tart, ameddig a korlátozó hatalom fennáll. Szükség van arra, hogy a gyerek korlátok között nőjön fel. A korlátok kiépítéséhez világos, érthető irányelveket alakítunk ki, hogy belső indíttatású fegyelem születhessen a tanulóban. Az önfegyelem mintája csak szeretettel adható át. A szeretet nem csak érzelem, hanem tett, akaratlagos cselekvés, döntés. Aki szeret, azért teszi, mert így döntött. A szeretet nem vágyakozás szeretet érzése után, hanem elköteleződés. A szeretet fegyelmezett és célja a másik kiteljesedése. A szeretet attól növekszik, ha mások fejlődését segíti. A szeretet önmagunk vállalásával kezdődik, hisz csak az tud szeretni, aki önmagát elfogadja: „szeresd felebarátodat, mint önmagadat”. (Mt. 19,19) Önmagunk vállalása eleve kizárja a színészkedést, a szerepjátszást. A tudatosan vállalt emberség pedig a másik tiszteletével kezdődik: „aki első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája”. (Mk. 9,35) Aki diákjaiban az embert, a teremtményt tiszteli, az hasonló tiszteletre számíthat. Az a célunk, hogy diákjaink fegyelmezettek legyenek. Úgy kell őket szeretnünk, hogy szabadnak érezzék magukat tőle, azt érezzék, hogy a fejlődőképes embert szeretjük benne, és abban segítünk, hogy a saját útját megtalálja. 3. Szorgalmi követelmények Erről a Diák etikai kódex ad részletes útmutatót. 4. Rendszeretet követelményei Követelményeivel a Házirend részletesen foglalkozik.
A tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma, rendszeretetének értékelése, minősítésének formái
Tanulói teljesítmény értékelése, minősítése A tanulói teljesítményt az 1. évfolyamon szövegesen értékeljük évközben, minősítjük félévkor és a tanév végén. Negyedévenként általánosan, félévkor és év végén részletesen, szövegesen értékelünk tantárgyanként. Az értékelésekkor helyet adunk a szülők véleményének és a tanulók önértékelésének is. A diagnosztikus felméréseket %-osan mérjük. 9
1. osztályban az órai teljesítményt, a házi feladatot a megdicsérlek, többre vagy képes feliratú és , rajzolatú pecsétekkel tantárgyanként értékeljük, amelyeket beszámítunk a szöveges értékelésbe. A törvény rendelkezése értelmében félévkor és év végén a következő minősítést alkalmazzuk: - Kiválóan megfelelt - Jól megfelelt - Megfelelt - Felzárkóztatásra szorul. A felzárkóztatásra szorul minősítés összhangban áll azzal a szabályozással, hogy az első évfolyamon az évfolyamismétlésre történő utasítás csak a szülő kezdeményezésére, kérelmére történhet, kivéve, ha a tanítási órákról való magas óraszámú hiányzás lehetetlenné teszi a tananyag pótlását. A 2. osztálytól év közben a folyamatos értékelés során és az év végi minősítéskor az 1-5-ig terjedő számskála szerinti osztályozunk. Korrepetáláson egyéni időkeretet biztosítunk a felzárkóztatásra szoruló gyerekeknek, amennyiben erre a tantárgyfelosztás lehetőséget biztosít. A felső tagozatban az értékelés – osztályozás a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik: jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges /2/, elégtelen /1/. Az egyes fokozatok tartalmát a helyi tantervek követelményei határozzák meg. Félévkor és év végén érdemjeggyel, az ötödik osztályban 1. és 3. negyedévben szöveges értékeléssel egészül ki az értékelés. A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet kaphat. Az ellenőrző könyvbe jegyzi a pedagógus az érdemjegyeket, melyeket a szülő aláírásával vesz tudomásul. A tanuló tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, és dokumentálja. A félévi és az év végi minősítés – osztályozás nem a számtani közepet mutató, mechanikus művelet. A záró osztályzat tükrözi a tanuló évközi szerepléseit. Értékeli igyekezetét, a teljesítmény változásának irányát. A tanár a naplóba csak egész számú osztályzatot írhat be. Az érdemjegyeket két féle színnel jelöljük: pirossal és kékkel. A piros osztályzatok (témazárók) kétszeres szorzóval kerülnek beszámításra az értékeléskor és minősítéskor. Azonos súlyú osztályzatok esetén a tanár a tanuló önmagához mért teljesítményén kívül figyelembe veszi a matematikában használatos kerekítés szabályait is, amennyiben az érdemjegyek átlaga az alábbiak szerint alakul. 1,6≈2, 2,6≈3, 3,6≈4, 4,6≈5 Ha a tanuló érdemjegyeinek átlaga meghaladja a fenti értéket, és a tanár nem a jobb jegy mellett kíván dönteni, ezt az osztályozó értekezleteken indokolnia kell a tantestület előtt. A továbbiakban a tantestület dönt a tanuló érdemjegyéről. A tanulók értékelése és minősítése során a továbbhaladás feltételei mellett figyelembe vesszük a tanuló önmagához mért fejlődését és a teljesítmény eléréséhez szükséges energiát! A továbbhaladás és az értékelés tantárgyi kritériumait a helyi tanterv évfolyamonként tartalmazza.
10
Egyéb, az osztályzatokat érintő vitás kérdésekben a nevelőtestület közössége dönt. A határozat ellen a szülő jogorvoslattal élhet a minőségirányítási programban és a házirendben leírt eljárásrend szerint, ha a fellebbezés tárgya formai szabálytalanságra és nem a jegyek tartalmi részére vonatkoznak. A magasabb évfolyamba lépés általános feltételei iskolánkban 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt vagy igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni – iskolatípustól és évfolyamtól függetlenül – az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első évében. 2. Az iskola magasabb évfolyamába lépő tanulót nem kell beíratni. 3. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előíratnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. 4. Ha az első-negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. 5. Nem tagadható meg az első-negyedik évfolyamra járó tanuló napközis foglalkozásra való felvétele, ha eredményes felkészülése azt szükségessé teszi. 6. A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. E rendelkezések alkalmazásában eredményes felkészülés azoknak az ismereteknek, képességeknek, készségeknek a negyedik évfolyam végére történő elsajátítása, amelyek az ötödik évfolyamba lépéshez szükségesek. 7. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A továbbhaladás részletes tantárgyi feltételeit a tantervek tartalmazzák. Ismeretek számonkérése, beszámoltatás, vizsgáztatás Az ismeretek számonkérése a pedagógiai folyamat szerves része. Az oktatási céltól, a tanulók egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak lehetnek. Érvényesíteni kell a szóbeliség primátusát. Még az elsősorban manualitást igénylő tárgyakban sem hagyható el a szóbeli ellenőrzés, ismeretszámonkérés. Az egyes tantárgyak helyi tantervében évfolyamonként célszerű meghatározni a tanév során írandó / nagy – vagy témazáró / dolgozatok számát. Lehet írásbeli-, szóbeli számonkérés. Írásbeli házi feladat értékelési szempontjai: tartalmi - esztétikai, formai - mennyiségi Szóbeli házi feladat értékelési szempontjai: - összefüggő - magyar nyelvi sajátosságoknak megfelelő - szakszerű 11
- életkornak megfelelő A számonkérés, beszámoltatás követelményeit, módszereit a tantárgyi tantervek tartalmazzák. Ügyelnünk kell a túlterheltség elkerülésére a napi házi feladatok adásánál. Csak az lehet házi feladat, amit megtanítottunk! A tananyag terjedelméhez arányosan illeszkedjen! A tanítási szünetekre adott házi feladat mennyisége nem lehet több mint egy napi átlagos házi feladaté, ennek elveit a nevelési programban is megfogalmaztuk. Vizsgarend Iskolánkban a következő típusú vizsgák fordulhatnak elő: 1. Osztályozó vizsga: az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tárgyakból tehető iskolai vizsga, amelyre magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tantárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók jelentkezhetnek. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ez esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. Bizottság előtti vizsga. 2. Különbözeti vizsga: az igazgató írja elő más iskolából, évfolyamról vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulóknak a tanrendek (tananyagok) összevetése után. Bizottság előtti vizsga.
12
A tanuló magatartásának, minősítésének formái
szorgalmának,
rendszeretetének
értékelése
és
Magatartás Ahhoz, hogy a diák fegyelmezett személlyé váljon, azonosulnia kell azzal a gondolattal, hogy számára fontos a fegyelmezetté válás. Ezt akkor tudja megtenni, ha megpróbál utánozni valakit, aki fegyelmezett, önfegyelmében hiteles, tekintélye tudásából, bölcsességéből származik. Az önfegyelem mintája épül be a diákba, és ennek elősegítése, kivárása rendkívül nagy türelmet igényel. Az önfegyelem Az önfegyelem stabil belső értékrend. Az önfegyelemmel rendelkező ember: - ismeri saját értékeit, vigyáz magára - értékesnek tartja idejét, ezért jól akarja kihasználni - ismeri saját korlátait, ezért nem vállal többet, mint amire képes - tudja, hogy a problémák nem múlnak el maguktól, csak ha megoldja őket - nem halogatja a megoldást - el tudja dönteni, miért tartozik felelősséggel, miért nem - nem adja át a döntést saját sorsa felől másnak - ragaszkodik az igazsághoz - nyitott, ezért fejlődőképes - tudja, hogy a fejlődés a túlhaladott dolgok (gondolkodásmód) feladásával jár - vállalja a változás, az őszinteség kockázatát. A magatartás értékelése A példás: magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése, hitélete példamutató. Az iskolai házirendet megtartja és másokkal is megtartatja. Az iskolai követelményeket tudatosan vállalja, kezdeményező, bekapcsolódik a közösség vezetésének munkájába. A tanárok 90-95%-a példásnak tartja, és a többiek sem adnának jónál rosszabbat. A jó: magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. A körülötte történő laza viselkedések ellen nem mindig lép fel. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és a jó hírnevére. A változó: magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata, szimpátiája a jó és a rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. A rossz: magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolán kívüli 13
magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző. Iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesül. Megjegyzések: 1. A fenti minősítéseket módosíthatják a Házirendnek az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó előírásai. 2. A rendszeres templomi szolgálat a magatartás minősítését pozitívan befolyásolja. 3. Közösségek jó, magatartásukért elnyerhetik az iskolai kupát – félévenként értékeljük a DÖK bevonásával. Szorgalom értékelése Példás: a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Ha képességeinek hiányát szorgalmával sikeresen tudja pótolni. Közösségi megbízatásai (ügyeletesség, tantárgyi felelősség) példamutatóan végzi. Jó: a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség. Változó: a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot. Hanyag: a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Rendszeretet értékelése Példás: a tanórákra az órarend szerinti felszerelését mindig hiánytalanul elhozza. Padrendje dicséretes. Tolltartója hiánytalan. Törődik a környezete, osztálya rendjével is, észreveszi, helyrehozza hiányosságokat. Köpenyviselés terén is példamutató. Váltócipőjét a sáros idő beálltával átveszi. Textilszalvétát használ a tízóraizásnál. Hetesi kötelességeit hiánytalanul teljesíti. Jó: általában eleget tesz a fenti követelményeknek. Csak nagyon ritkán fordulnak elő hiányosságok a tanulónál. Változó: a tanórákhoz szükséges felszerelése többször hiányzik. Padja rendetlen, füzetborítói gyűröttek, tolltartója hiányos. Hanyag: nem törődik a felszereléseivel, jellemzi a közömbösség, rendetlenség, mulasztásain a sok figyelmeztetés ellenére is csak vonakodva javít. A magatartás, szorgalom és rendszeretet minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Előzetesen megismeri az osztály diákönkormányzatának véleményét az egyes tanulókról. Az osztályfőnök a testület többségi döntéssel véglegesíti. Az adott osztályban több tantárgyat 14
tanító pedagógus véleménye többszörösen számítandó. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye mérvadó. Minden osztályfőnök köteles a negyed- és háromnegyed éves értékeléshez is megkérdezni az osztályában tanító kollégák véleményét a M-SZ-R értékeléshez. A M-SZ-R értékeléséhez alkalmazzuk a jutalmazás és büntetés különböző fokozatait: Jutalmazási fokozatok: I. osztályfőnöki vagy szaktanári dicséret II. igazgatói dicséret. Piros színnel jegyezzük be az osztályozó naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe. Tanulmányi versenyeken elért I-III. helyezésért dicséret jár. Büntetési fokozatok: - osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetés - osztályfőnöki vagy szaktanári intő - osztályfőnöki vagy szaktanári rovó - igazgatói figyelmeztetés - igazgatói intő - fegyelmi eljárás Közösségek jutalmazása: Legjobb magatartású osztály Étkezési fegyelemben kimagasló csoport Legtisztább osztály Az I. helyezettek jutalma egy vándorserleg. Ha sikerül háromszor elnyerni ugyanannak a közösségnek, akkor megtarthatja a kupát. Az elbírálásban elsősorban a DÖK vesz részt. Az értékelési szempontokat lásd ott. Egyéni teljesítmények elismerése a közösség előtt: a hétindító reggeli áhítat után az iskola igazgatója vagy a szaktanár a többi tanuló jelenlétében kihívja, megdicséri az előző héten tanulmányi versenyeken kiemelkedő eredményt elért tanulókat. A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása és mindenki által követendő példává emelése. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzák, és akkor működik, ha a diák erősen vágyik a jutalomra, és megtiszteltetés számára. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő, főleg kisgyermekkorban, de később sem lebecsülendő a szerepe. Éppen ezért helyes mértékkel és jó időben kell alkalmazni. Csődöt mond a jutalmazás, ha: - a jutalom értékét veszti - a jutalom időben túl távoli - a jutalom (máshonnan) megszerezhető - el nem fogadható viselkedéssel is megszerezhető - az elfogadható viselkedés jutalom nélkül marad - a jutalom elérése túl nehéz A jutalmazás hátránya lehet, hogy a gyerek a jutalomért „hajt”. Arra neveljük ezzel, hogy a jó viselkedésért ellenszolgáltatást kell kapnia. A jutalomszerzés rabjává váló gyerek számára csak a külső motiváció létezik. Nem látja értelmét annak a cselekvésnek, melyet nem jutalmaznak. Osztályzatokra hajt, nem a tudásra, nem a belülről jövő megelégedettségért dolgozik, hanem csak a külső elismerésért. A jutalmazás e torzulásának veszélye életkoronként és egyénenként változó. 15
A büntetés akkor működik, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé válásának megakadályozása, és a diák helyes irányba terelése. A büntetés szabályai - Csak a bűnt büntetem, nem a bűnöst - Mindig ott kell álljon a büntetés mögött a megbocsátás, a kiengesztelődés lehetősége. - A kimondott büntetési szabályok be nem tartása következetlenség. - Az egyszer már büntetett viselkedést a továbbiakban mindig büntetni kell. - Büntetni közvetlenül a helytelenített viselkedés után kell. - Büntetni csak kivételesen súlyos esetben szabad más gyerek jelenlétében, mert ez megszégyenítés. A közösség ne a bűnöstől, hanem a bűntől határolódjon el. - Ügyelni kell arra, hogy az egyszer büntetett viselkedés soha ne jutalmazódjon. - Nem szabad túl súlyosan vagy túl gyakran büntetni, mert a gyerek feladja a megjavulásra irányuló próbálkozásait. - Az enyhe büntetés nem hatékony, a túl súlyos viszont agresszivitást, erőszakot szülhet, károsíthatja a gyermek testi, lelki egészségét. A büntetésnek számos negatív hatása is lehet a gyermek fejlődésében, mégis a kisebbik rossz választásának elve alapján számos helyzetben élni kell vele. Egyes helyzetek nem oldhatóak meg e nélkül. Nincs idő kivárni, amíg a helyes magatartást megérti és, az belsővé válik. Másrészt csak ezzel tudjuk felállítani a végső viselkedési korlátokat, illetve a felállított korlátokat betartani. Tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának általános elvei A tankönyv, mint a tanulói ismeretszerzés egyik legfontosabb eszköze a pedagógiai folyamat nélkülözhetetlen kísérője. Manapság a tankönyveket sokféle, gyakran multimédiás tanulmányi segédlet egészíti ki, melyek jobban illeszkednek korunk diákjainak érdeklődéséhez, audiovizuális igényeihez. Fontos tehát a körültekintő, felelősségteljes tankönyv- és eszközválasztás, amelyet nehezít az egyre növekvő kínálat. A választás szaktudást, gyakorlatot, jó ízlést igényel, de elengedhetetlen a vállalkozó kedv, a nyitottság újabb és újabb könyvek, eszközök kipróbálására. Tantestületünk tagjai szakmai tapasztalataik alapján a helyi tantervhez és oktatási stílusukhoz legjobban illeszkedő, tartalmas, színvonalas és jó minőségű tankönyvekből választanak. Az iskola vezetésének, a szülőknek és a pedagógiai munkaközösségeknek ebben véleményezési joguk van, de a tanári szabadságot a tankönyvválasztásban előtérbe kell helyezni. A kiválasztás elvei - A tananyag feldolgozása összhangban legyen az iskola cél- és feladatrendszerével, a katolikus keresztény, valamint az egyetemes emberi értékekkel - Magyarságunk, nemzeti értékeink, hagyományaink tiszteletére neveljen - Szemléletes, esztétikus legyen - Lényeget kiemelő legyen - Rendszerezzen, segítse a gondolkodási műveleteket - Biztosítsa a tanuló önálló ismeretszerzését - Cselekvésre, tettekre motiváljon - Lekösse a diák figyelmét 16
Az iskolai értékelés általános elvei Az értékelés a tanterv által meghatározott a fejlesztés várható eredményei és a követelmények alapján történik, ezek teljesítése a továbbhaladás feltétele. A helyi tanterv a továbbhaladás feltételeiként azokat a tevékenységeket és követelményeket írja elő, amelyek a további eredményes munkához nélkülözhetetlenek. Ez az elégséges szintet rögzíti, de ennek megítélése függ a tanuló egyéni adottságaitól, önmagához képest nyújtott fejlődésétől. Ez alól kivétel az 1-3. évfolyam, ahol a továbbfejlesztés szintje csak tájékoztató jellegű. Fontosnak találjuk megjelenítésüket a tantárgyi tantervekben, mert segítségül szolgálnak a tanárnak az éves munka eredményének vizsgálatakor. Az átfogó tantárgyi mérésekkel megállapítható a helyi tanterv és a helyi oktatás eredményessége valamely általánosabb - például a kerettantervi - követelményrendszerhez mérten. Az ilyen típusú mérés azonban nem alkalmas a tanulói teljesítmények értékelésére, mert nem képes figyelembe venni a helyi sajátosságokat. A helyi tantervre alapozott feladatlap azonban alkalmas a tanulói-tanári teljesítmény diagnosztizálására. Az ilyen mérés-értékelés olyan adatokat szolgáltat, amelyek elemzése felhívja a figyelmet a hibákra, a hiányosságokra és lehetőséget teremt a korrigálásra. Ha helyi tudásszint mérést végzünk, a feladatlapok összeállításánál ügyeljünk az ismert metodikai szempontokra, illetve az anyagfeldolgozás során végzett tevékenységeik mellett értékelni kell a csoportokban végzett munkáikat is! Ennek formája történhet szóban, illetve számjegyesen is. Ebben az esetben figyelembe kell venni a csoport tagjainak affinitását a kiadott feladathoz, a csoportban vállalt munka mennyiségét, minőségét, a munka szervezettségét és az együttműködő-képességet, valamint a végtermék minőségét! A tanulók értékelésére, illetve tudásuk ellenőrzésére havonta legalább egyszer sor kerül. Az alsóbb évfolyamokban az írásos értékelés formáit és gyakoriságát külön fejezetben érintjük. Az egyes témakörök lezárásakor célszerű tudásszintmérő feladatlapos ellenőrzéssel értékelni, melyek a különböző képességek mérésére is lehetőséget adnak. Az érdemjegy közlése mellé minden esetben negyedévenként írásos, vagy szóban egyéni beszélgetések alkalmával néhány mondatos értékelést adnunk. Az ismeretek számonkérése, a beszámoltatás formái, lehetőségei A tanulók ismereteinek számonkérése során a hagyományos osztályozás mellett használjuk a rövidebb-hosszabb szóbeli, írásbeli értékelést is. Legyünk következetesek és igazságosak! Különböztessük meg a diagnosztikus értékelést a minősítő értékeléstől! A tanulást segítő diagnosztikus felmérés és annak értékelése úgy hatékony, ha megadjuk a javítás lehetőségét, hiszen legfőbb feladatunk a tanuló tantárgyi kompetenciáinak fejlesztése. Ez a felmérés a tanulási folyamat tervezésének, irányításának eszköze, nem a tanulók rangsorolása. Ezzel szemben a végső minősítő jegynek a tudásszintet kell tükröznie, nem a magatartást vagy egyéb szempontot! Ugyanakkor figyelembe kell venni a tanuló képességeit és önmagához mért fejlődését is. A tanulók számonkérése, értékelése és önértékelése sokféle formában: szóbeli, írásbeli és gyakorlati módon, számjegyesen történik. A folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában, vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. Szóbeli felelet lehet egy-egy kérdésre adott válasz, hozzászólás, kiselőadás, beszámoló valamely összetett feladat megoldásáról prezentáció. Írásbeli munka lehet fogalmakat, ismereteket, vagy a problémamegoldást ellenőrző dolgozat, nagyobb otthoni vagy könyvtári munkára építő házi dolgozat, vagy témazáró elméleti feladat. 17
A házi feladatok alkalmazásának elvei megtalálhatóak pedagógiai programunk nevelési programrészében. Magasabb évfolyamokon javasolt a projektmunka, amelynek során a tanulók önálló munkavégzéssel oldanak meg komplex (érdekes!) feladatokat, a tanultakat a gyakorlatban alkalmazzák. A munka célja lehetőleg hasznos, szép, érdekes "termék" legyen! Iskolánk illeszkedik hazánk közoktatásába. Az iskolai oktatás hazánkban 1000 éves múltra tekinthet vissza. A magyar közoktatásban mindig jelentős szerepet töltöttek be az egyházi iskolák. Ez a múlt bennünket is kötelez. Helyi tantervünk a Közoktatási törvényre, a Nemzeti Alaptanterv 2007-re és az alapfokú kerettantervek dokumentumaira épül. Szent örökségünk a szabadság és hazánk szeretete, az igazra, a jóra, a szépre és a szeretetre való nevelés, oktatás. A Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskolában tanított tantárgyak, tanórai foglalkozások rendszere, óraszámai, az előírt tananyag A Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola nevelőtestülete 2010. márciusában a pedagógiai program felülvizsgálatának keretén belül elvégezte a nevelési program és a helyi tanterv szükséges módosításait a Katolikus Kerettanterv alapján. Az iskolában oktatott tárgyak órakerete tartalmazza a tantárgyak felosztását, a tantárgyi modulok és a hittan tantárgy óraszámait évfolyam szintű bontásban. A tanulók fizikai állapotának egységes mérésének módszerei A testnevelés munkaközösség „A tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez” a Dr. Fehérné Dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett módszertani szakanyagot fogadta el Munkaközösségünk a fizikai fittség mérésére több éve alkalmazza a „Mini Hungarofit” vizsgálati módszert, az 1+4 motorikus próba értékelésével. Az aerob, vagy alap állóképesség mérése -2000 m síkfutás. -Dinamikus ugróerő. -Helyből távolugrás páros lábbal. -Dinamikus erő- állóképesség. A vállövi és a karizmok erő- állóképességének mérésére: - Mellső fekvőtámaszban karhajlítás – nyújtás. A csípőhajlító és has-izom erő állóképességének mérése: - Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel. Hátizom erőállóképességének mérése: - Hason fekvésből törzsemelés- és leengedés. A motorikus próbák értékelése esetén a pontérték táblázat módosítására, kiegészítésére tettünk javaslatot. Ezeket a méréseket ősszel és tavasszal végezzük el. I. rész Alapmérések A testnevelés sajátos eszköz és módszer-rendszerével mérve olyan - megbízható, egyszerű, objektív (terheléses műszeres vizsgálatokkal alátámasztott), - mérési módszert és értékelési rendszert adunk, - mindkét nem minden korosztálya számára, - amely különösebb anyagi és időráfordítás nélkül, bárhol elvégezhető, ezért a gyakorlati életben kiválóan alkalmas a tanulók pillanatnyi fizikai állapotának országosan egységes minőségellenőrzésére. II. rész Kiegészítő mérések, vizsgálatok 18
A mért pulzus értékek értelmezéséhez, az optimális testtömeg és az attól való eltérés meghatározásához, a hajlékonyság/ízületi mozgékonyság méréséhez, a fizikai fitness–szint egyszerű méréséhez, és tudatos fejlesztéséhez szükséges humánbiológiai – élettani, egészségtani és edzéselméleti – ismereteket rendszerez, és a sportolási szokások feltérképezéséhez szükséges „Sport-életmód” kérdőívet kínál. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az oktatás területén Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minőség-ellenőrzés Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. Minőségbiztosítás Minden fiatal – képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén program biztosításával – úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéshez szükséges fizikai fitness szint „megkívántság”, vagy „kell” értékét elérje és megtartsa.) Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. (A fizikai fittség méréséhez, önállótudatos alkalmazásához szükséges edzéselméleti, humánbiológiai és sportági elméleti ismeretek folyamatos népszerűsítése, készség szintjéig való gyakoroltatása). Az egészségügy területén Az iskolaorvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, - az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, (kardiorespitratórikus állóképesség, általános testi izomerő, vagy gyengeség) segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. A primer prevenció alapja: A közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvos-pedagógus együttműködés. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna 1. A terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondícionális képességek mérésére kifejlesztett mérési és értékelési útmutató alapján elvégzett vizsgálatok lehetővé teszik az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslését, a mért adatok egészséggel összefüggő értelmezését, elemzését. 2. A teljesítmény-élettani paraméterek különbözőségének felfedése, lehetőséget ad az egyénre szabott optimális edzésintenzitás szakszerű megválasztásához. 3. Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítást. 4. Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondícionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. 5. Objektíven és megbízhatóan tükrözi társadalmi és helyi szinten egy-egy programcsomag, egyéni vagy csoportos foglalkozások hatására bekövetkező változást. 6. A rendszeres időszakos ellenőrzés, folyamatos visszacsatolást jelent a hibák kiküszöböléséhez. 7. Egy-egy edzésprogram befejezése után az elért teljesítmény értelmezése és elemzése kitűzött cél elérése (vagy el nem érése) az egyén fizikai állapotában bekövetkezett változás értelmezése, pszichikai hatása miatt nagymértékben fejleszti az akaratot, a fegyelmet, az önfegyelmet, az önismeretet, az önbecsülést. 8. Összehasonlítási, viszonyítási lehetőségre ad, az azonos módszerrel, de pl. különböző földrajzi területen élő, tevékenykedő (dolgozó), különféle sportágakat űző egyének teljesítményeihez. 19
9. A fittség vizsgálat során a tanár egészség- és test-kulturális alapismereteket ad át, ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben hozzájárul, hogy fiataljaink – mind nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő és anyagi ráfordítás többszörösen megtérül, ha az egészség, a cselekvő-képesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad. 10. A fizikai fittség mérés során már a kisiskolás korúak körében felszínre kerülnek, kitűnnek az egyes kondícionális képességek területén elért kimagasló eredményükkel, a genetikailag kiváló - testi, biológiai, fiziológiai – adottságokat öröklő, sportolni vágyó fiatalok. (Ez elsősorban azokban a sportágakban jelent nagyobb merítési lehetőséget, amelyeken a nemzetközileg is jegyzett élsportolói szint elérését, az örökletes tényezők nagymértékben behatárolják.) 11. Ha már kisgyermekkortól elkezdjük a kondícionális képességek folyamatos, fokozatos fejlesztését, feltehetően, valamennyi sportolni vágyó egészséges fiatal – különösebb örökletes tényezők megléte nélkül is – szorgalommal, kitartással eljuthat, akár NB. I-es szintig is. 12. Ha az egyes sportágakban megismerjük (ez irányú kutatásainkat megkezdtük) a hazai és nemzetközileg jegyzett élsportolók sportágra jellemző általános fizikai teherbíró képességének mértékét, valamint a sportághoz szükséges speciális teljesítmény szempontú fittség dimenzióit és azok megkívánt szintjét, (mint elérendő célt), akkor a sportoló és az edző számára ismertté válik, hogy a kiválasztott sportágban, milyen szintre kell felfejleszteni a sportolni vágyó fiatalok kondicionális állapotát az élsportolói szint eléréséig. (Megjegyzés: ha csak többéves sportolói múlt után derül/derülnek ki a kiválasztott sportághoz szükséges leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságok, a biológiai érés befejeződéséig nemcsak az edzőnek, hanem a játékosnak is törekedni kell, azok mielőbbi felszámolására.) 13. A fizikailag jól felkészített versenyző – váratlan zavaró körülmény nélkül – nem csak a verseny/mérkőzés időtartama, hanem az egész versenyidőszak alatt megbízható, kiegyensúlyozott fizikai-pszichikai teljesítményt nyújt. A terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos fejlesztése és a megkívánt mértékű szinten tartása – egyéni és csapat sportágakban is – nagymértékben hozzájárulna ahhoz, hogy az élsportolók több éven át tartó sportpályafutásuk alatt, különösebb egészség károsodás nélkül végezzék a nagy fizikai terheléssel járó sportág specifikus edzéseket. A jól felkészült versenyzőre az a jellemző, hogy edzője irányításával egyre tudatosabban vesz részt edzései megtervezésében, saját sorsának irányításában, pontosan fel tudja mérni saját teljesítményét, felkészültségét és ez elegendő önbizalmat ad ahhoz, hogy verseny közben is maximális teljesítményt érjen el. Összefoglalva: az egyén az általános fizikai teherbíró-képesség mérése során választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell felfejleszteni magát és hogyan tegye meg az első lépéseket. A testnevelő által elvégzendő feladatok Egységes minőség-ellenőrzés Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz tanév elején és a tanév végén meg kell mérni a motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmények, pontértékei alapján kell az értékelést és minősítést elvégezni. Egységes minőségbiztosítás Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel, törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával – a tanárnak, a tanulónak és a szülőnek – törekedni kell az egészséges létezés stabilabb megtartását elősegítő „kell – szint” megtartására. Az eddigi gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy 3-4 év alatt (heti minimális 3 tanórai testnevelési óra + heti egy óra felzárkóztató program biztosításával) évi kb. l0-25 %-os 20
fejlődés érhető el. Ez azt jelenti, hogy még a leggyengébb fizikumú fiatal is eléri a „kell” értéket. (A pontérték táblázatokban megvastagított teljesítményt) ami e vizsgálati módszer szerint kb. közepes szintet jelenti, amely már feltehetően elegendő ahhoz, hogy egészségi állapota stabilizálásával kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhesse napjait. Folyamatos visszacsatolás A tanulók aktív közreműködésével, a megtervezett foglalkozások keretében végzett, rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák és a szülő számára. (A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése). Munkánk során soha ne feledkezzünk meg a tudatosságról, hiszen ha a tanulók a számukra kitűzött, - valamennyi fiatal által elérhető – célt és annak elérésének módját ismerik, egyre inkább érdekeltté, érdeklődővé válnak saját fizikai állapotuk karbantartásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása iránt. „A jól végrehajtott teljesítmény értékelés a magatartás, a feladattal szembeni állásfoglalás fontos alakítója, egyben az ösztönzés lényeges eszköze.” (Nádori L.) Megjegyzés: A mérések során kiugró teljesítményükkel, azonnal feltűnnek fizikailag jól terhelhető, sportolni vágyó – kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú – fiatalok, akiket igényeik és a helyi lehetőségek figyelembevételével az élsport felé irányíthatjuk. Egyszerű vizsgálati módszerek a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondícionális képességek méréséhez HUNGAROFIT – „MINI” HUNGAROFIT módszer bemutatása 1. az optimális testtömeget és az attól való esetleges eltérést (kiegészítő vizsgálat) az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket (alapvizsgálat) a) az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma, b) azon izomcsoportok erejét, erő-állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk és amelyek gyengesége például a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói a fizikai fitnesz önmagában is értékelhető, de lényegesen megbízhatóbb tanácsadással szolgálhatunk, ha a fittség vizsgálatot kiegészítjük elsősorban egyéni (társadalmi) vonatkozású edzésre, versenyzésre, eredményességre, életvitelre jellemző információkkal és az elért teljesítményt annak tükrében értelmezzük (kiegészítő vizsgálat között található adatszolgáltatás). A fittség vizsgálatát az e célra elkészített mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni. Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez A test általános izomerejét, erő-állóképességét legpontosabban hat motorikus próba alapján értékelhetjük: „Hungarofit”. A próbarendszer belső szerkezeti egysége megengedi, hogy (jelen esetben a dinamikus dobóerőt mérő tömött labda dobások elhagyásával) csak négy próbában elért teljesítmény alapján minősítsük a vizsgált személy izomerejének állapotát: „Mini Hungarofit”. 7-8 éves korban ill. pl. sérülés esetén tájékoztató jelleggel, három próbában elért teljesítmény alapján is minősíthető az általános izomerő állapota, ha a hat próbához értékelési rendszert alkalmazva, az elért pontértékeket megduplázzuk. A dinamikus erő mérésekor a próbázóknak (helyből távolugrás, kétkezes dobás hátra, fej fölött tömött labdával, egykezes labdalökés helyből tömött labdával, az ügyesebb kézzel) a bemelegítő ugrások/dobások után legalább három kísérleti lehetőséget kell biztosítani. Egy-egy próbában elég, ha csak a legjobb teljesítményt vesszük nyilvántartásba, mert az ehhez tartozó pontértékeket kell a táblázatban megkeresni. 21
Figyelem! A vastaggal jelölt teljesítményszint az egészség megőrzéshez „szükséges”, illetve „kell” értéket jelzi! Az általános fizikai teherbíró képesség (az aerob teljesítőképesség és az izomerő) fejlettsége, akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg. Az értékelés mennyiségi mutatókkal, pontértékelés alapján, szóbeli, írásbeli értékelés formájában történik. ÉRTÉKELÉSI RENDSZER F. Mérey Ildikó Életkor Faktor „HUNGAROFIT” „MINI HUHGAROFIT” A fizikai fitnessz-szint Optimális testtömeg Maximum 10 pont pontértékelése Kardiorespiratórikus Maximum 77 pont 7 éves korig állóképesség Maximum 63 pont Általános izomerő, (3x21) erőállóképesség A fizikai fitnessz-szint Optimális testtömeg Maximum 10 pont Maximum 10 pont pontértékelése Kardiorespiratórikus Maximum 77 pont Maximum 77 pont 7-19 éves korig állóképesség Maximum 63 pont Maximum 63 pont Általános izomerő, (6x10,5) (21+3x14) erőállóképesség Az általános fizikai teherbíró képesség minősítésekor ügyelni kell arra, hogy minden egyes motorikus próbánál, - bármilyen mértékű többlet teljesítmény esetében is – csak az adott próbában megjelölt maximális pontszám vehető figyelembe. Egyes próbákban, a maximális pontszám elérése utáni többletteljesítményért jutalom pont ebben az esetben nem adható. Az egyes próbákban elért teljesítmény változása nyomon követhető az elért teljesítmény, ill. az elért pontértékek alapján. AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ-KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE Az általános fizikai teherbíró képesség Kardiórespiratórikus Igen gyenge 0,0 - 20,0 p minősítése fittségi kategóriák szerint állóképesség, és az általános Gyenge 20,5 - 40,0 p izomerő – erőállóképesség Kifogásolható 40,5 - 60,0 p Közepes 60,5 - 80,0 p Jó 80,5 - 100,0 p Kiváló 100,5 - 120,0 p Extra 120,5 - 140,0 p Az általános fizikai teherbíró képesség Kardiorespiratórikus 10 % 0,0 - 14,0 p minősítése állóképesség és az 20 % 14,5 - 28,0 p Hogyan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat? Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE IGEN GYENGE Gyenge fizikai állapota miatt, a 0-20,5 pont mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, 22
tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti –javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. Az egésznapi tevékenységétől gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeresen, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa. Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondícionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink
GYENGE 21-40,5 pont
KIFOGÁSOLHATÓ 41-60,5 pont KÖZEPES 61-80,5 pont
JÓ 81-100,5 pont
KIVÁLÓ 101-120,5 pont
EXTRA 121-140 pont
23
szerint ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy – nagyobb formaingadozás nélkül – nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el. A minősítő kategóriák egyénre szóló értelmezésénél ismernünk kell a megkívántság vagy a szükségesség mértékét. Egyszerű vizsgálati módszerek a fizikai fittség mérésére F. Mérey Ildikó Dimenzió 7-8 évesek számára (1+3 motorikus próba éves kortól értékelésével) „MINI HUNGAROFIT” (1+4 motorikus próba értékelésével) Személyi adatok Név A vizsgált személy neve: Életkor Születési év, hó, nap: Nem Neme: Alapmérések az általános fizikai 1. Aerob, vagy alapAerob, vagy alap-állóképesség teherbíróképesség minősítéséhez állóképesség mérése: mérése: Megjegyzés: A dinamikus erő – - Cooper-teszt vagy - Cooper teszt- vagy állóképeséget mérő próbákat - 1609 m – 1 mérföld - 2000 m-es síkfutás folyamatosan kell végezni, síkfutás Izomerő mérése kifáradásig. Izomerő mérése Dinamikus ugróerő Egyes próbákban a max. Dinamikus ugróerő 1. Az alsó végtag dinamikus pontszám eléréséhez kb. 3-4 perc 2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése szükséges. - Helyből távolugrás páros lábbal erejének mérése -helyből távolugrás -A dinamikus dobóerőt nem méri. páros lábbal Dinamikus erő – állóképesség A dinamikus dobóerőt2. A vállövi- és a kar-izmok erőnem méri. állóképességének mérése Dinamikus erő – - Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, állóképesség 3 A csípőhajlító és a has- folyamatosan kifáradásig 3. A csípőhajlító és has-izom erőizom erőállóképességének mérése állóképesség mérése - hanyattfekvésből fel-ülés -hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, térdérintéssel, folyamatosan folyamatosan kifáradásig kifáradásig 4. Hátizmok erő4. Hátizmok erő-állóképességének állóképességének mérése mérése - Hasonfekvésből - hasonfekvésből törzsemelés és törzsemelés és leengedés folyamatosan - leengedés folyamatosan, kifáradásig kifáradásig Alap és kiegészítő mérések, Az egészségi állapot vizsgálatok a testösszetétel minőségét jelző optimális Testmagasság meghatározásához Testsúly testtömeg és az attól való 24
eltérés meghatározása: - Möhr-féle módszer - Kaup-féle testtömeg index
Egyéb kiegészítő mérés A mozgékonyság mérése
Csuklókerület
- Nyugalmi pulzus - Alappulzus - Terhelés utáni pulzus - Testzsírtartalom a négy bőrredő mérésével Maligen-teszt: -törzshajlítás előre
25
Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola tantervi óraszámai 2010 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam Tantárgy óra/hét óra/év óra/hét óra/év óra/hét óra/év magyar nyelv és irodalom 4,5 166,5 4,5 166,5 4 148 idegen nyelv 3 111 3 111 3 111 matematika 4 148 4 148 4 148 történelem és államporgári ismeretek 2 74 2 74 2 74 természetismeret 2 74 2 74 fizika 2 74 kémia 1,5 55,5 biológia 1,5 55,5 földrajz 2 74 ének-zene 1 37 1 37 1 37 rajz 1 37 1 37 1 37 médiaismeret 0,5 18,5 tánc és dráma 0,5 18,5 0,5 18,5 informatika 1 37 1 37 1 37 éltvitel 1 37 1 37 1 37 testnevelés és sport 2,5 92,5 2,5 92,5 2,5 92,5 osztályfőnőki 1 37 1 37 1 37 Összesen: 23,5 869,5 23,5 869,5 28 1036 hittan 2 74 2 74 2 74
Tantárgy magyar nyelv és irodalom idegen nyelv matematika környezetismeret ének-zene rajz informatika éltvitel testnevelés és sport Összesen: hittan
1. évfolyam óra/hét óra/év 8 296
2. évfolyam óra/hét óra/év 8 296
3. évfolyam óra/hét óra/év 8 296
5 1 1 1
185 37 37 37
5 1 1 1
185 37 37 37
5 1 1 1
185 37 37 37
1 3 20 2
37 111 740 74
1 3 20 2
37 111 740 74
1 3 20 2
37 111 740 74
26
8. évfolyam óra/hét óra/év 4 148 3 111 4 148 2 74 2 2 2 1,5 1 1 0,5
74 74 74 55,5 37 37 18,5
0,5 1 2,5 1 28 2
18,5 37 92,5 37 1036 74
4. évfolyam óra/hét óra/év 8 296 2 74 5 185 1 37 1 37 1 37 0,5 18,5 1 37 3 111 22,5 832,5 2 74
Legitimizációs záradék Nevelőtestületünk helyi tantervünk módosítását a mai ………………………………………………………..szavazati aránnyal fogadta el. Budapest, 2010. ………………. ………………………….. Nevelőtestület képviseletében ……………………………… Dudás Attila igazgató
27
napon
