Helyi Tanterv. Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola. Várpalota

Helyi Tanterv

Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola

Várpalota

2010

8

LEGITIMÁCIÓS LAP Elfogadó

Elfogadás helye

Nevelőtestület (Kötv. 44.§. 1.pont 57.§.(1) bek. A.pont) Szülők közössége (Kötv. 59.§.5.pont)

Diákönkormányzat

Szakértő (Kötv. 44. §. 1.pont alapján)

Érvényességi ideje: 2010. 09. 01-től 2014. 08. 30-ig

…………………………………. átvevő

2

…………………………………. intézményvezető

III.

Helyi tanterv

4

III.1. A képzés rendje

5

III.2. Az intézmény tantárgyi rendszere, óraterve

7

III.3. Az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei

11

III.4. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

12

III.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítményének minősítése

13

III.6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

39

III.7. Az otthoni (napközis- és tanulószobai) írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

40

III.8. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez

42

III.9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

42

III.10. Sajátos nevelésű igényű tanulók értékelése

43

III.11. A nem szakrendszerű oktatás bevezetése

50

III.12 Helyi tanterv kiegészítése

55

3

III. Helyi tanterv „Az erény nyugalmával párosult akarat az, Mely szelíd hatalommal munkálva állítja elő a jót, S hárítja el a gonoszt.” (Kölcsey Ferenc) Az OM által kiadott új kerettanterv alapján készült helyi tantervet fogjuk használni. /2004-2005-ös tanévtől felmenő rendszerben/ I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények Tantervek Az egyes évfolyamokon az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján oktatunk: -

HK 2001 – a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv; HK 2003 – a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett helyi tanterv; H2004 – a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az OM által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv

Tanév 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012

4

É 1. bevezető H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004

V 2. szakasz Hk2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004

F 3. kezdő Hk2001 Hk2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004

O 4. szakasz Hk2001 Hk2001 Hk2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004

L 5. alapozó Hk2003 Hk2003 Hk2003 Hk2003 H2004 H2004 H2004 H2004

Y 6. szakasz Hk2003 Hk2003 Hk2003 Hk2003 Hk2003 H2004 H2004 H2004

A 7. fejlesztő Hk2001 Hk2003 Hk2003 Hk2003 Hk2003 Hk2003 H2004 H2004

M 8. szakasz Hk2001 Hk2003 Hk2003 Hk2003 Hk2003 Hk2003 Hk2003 H2004

III.1. A KÉPZÉS RENDJE A képzés keretei Iskolánk nyolc évfolyamos: 8. osztály-kilépés a középfokú intézménybe 7. osztály 6. osztály-kilépés a 6 osztályos gimnáziumba 5. osztály 4. osztály-kilépés a 8 osztályos gimnáziumba 3. osztály 2. osztály 1. osztály - belépés általános iskolai képzésbe A képzés pedagógiai szakaszai Az iskolai oktatás az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás négy szakaszra tagolódik. - Bevezető szakasz 1-2. évfolyam - Kezdő szakasz 3-4. évfolyam - Alapozó szakasz 5-6. évfolyam - Fejlesztő szakasz 7-8. évfolyam Meghatározó, fő pedagógiai feladatok az egyes szakaszokban Bevezető szakasz - az iskolai élet megszervezése, - a helyes templomi magatartás elsajátítása - hitélet alapjaiba való bevezetés - környezettudatos magatartás alapozása - az egészséges életmódhoz szükséges alapvető higiéniai szabályok betartása - humánus magatartásmódok kialakítása, - tanulási szokások megalapozása, - együttműködési képesség alapozása - önismeret, énkép, egyéni képességek felfedezésének támogatása, - játék, mozgás szeretetének fenntartása, - testi-lelki egészség gondozása - alapvető személyiségjegyek feltárása, fejlesztése, - konkrét gondolkodás működtetése, - kulturális hátrányból adódó hiányok csökkentése, - az ismeretszerzéshez szükséges alapvető képességek kialakítása.

5

Kezdő szakasz - Eredményes tanulási technikák, feladat-, problémamegoldó módszerek alapozása, - hitélet mélyítése - tartós emlékezet, reprodukálási képesség erősítése, - önértékelés, bírálat, véleményalkotás tanulása, - együttműködési képesség kialakítása, - logikus gondolkodás műveleteinek tanulása, - környezettudatos magatartás alakítása - törekedtetés a testi és lelki egészség megőrzésére, - játék, mozgásszeretet megőrzése, - alapvető kommunikációs technikák gyakoroltatása, - egyéni képességek kibontakoztatása, tehetségek támogató foglalkoztatása, - személyiség és érzelemvilág gazdagítása, - tanulási nehézségek, hiányok feltárása, pótlása, Alapozó szakasz - önképzés igényének és szokásainak kibontakoztatása, - hitélet mélyítése - alapkészségek – képességek kialakítása, megszilárdítása, - együttműködési készség fejlesztése, - dönteni tudás képességének kialakítása, - konfliktuskezelési megoldások gyakoroltatása, - véleménynyilvánítási formák használata, - önmagáért, a társakért, a közösségért érzett felelősség erősítése, - kommunikációs technikák fejlesztése, - tanulói demokratikus jogokkal való ismerkedés - testi-lelki harmónia igényére nevelés, - szexuális nevelés alapozása, - környezeti problémák megismerése, alternatívák keresése - a szabad idő értékes, hasznos megszervezése, - korszerű tanulási módszerek elsajátítása, - felelős környezetvédelmi magatartás tanulása Fejlesztő szakasz - formális gondolkodás fejlesztése, - hitéleti alkalmak mély átélése - permanens tanulás iránti igény fejlesztése, - egyénre szabott, eredményes tanulási módszerek elsajátítása, - döntési képesség, felelősség erősítése, - tanulói demokratikus jogok gyakorlása: önszerveződés, diákprogramok, diák érdekvédelem lehetőségének biztosítása, - káros szenvedélyek tudatos elkerülésének segítése, - környezettudatos magatartás alkalmazása

6

- életpálya tervezés segítése, felkészülés a továbbtanulásra, - testi-lelki harmónia igényének erősítése, - szexuális nevelés, - káros szenvedélyek tudatos elkerülésének segítése.

III.2. Az intézmény tantárgyi rendszere, óraterve A nevelőtestület által választott kerettantervek a 2009/2010-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgy Osztály Kiadó Magyar nyelv és irodalom 1.-3.-4. Apáczai Magyar nyelv és irodalom 2. Nemzeti Magyar nyelv 5.-6.-7.-8. Mozaik Magyar irodalom 5.-6.-7.-8. Nemzeti Történelem 5.-6.-7.-8. Nemzeti Angol nyelv 1.-3. Apáczai Angol nyelv 4.-5.-6.-7.-8. Oxford Német nyelv 1.-3. Nemzeti Német nyelv 4.-5.-6.-7.-8. Nemzeti Matematika 1. Apáczai Matematika 2.-3.-4. Nemzeti Matematika 5.-6.-7.-8. Műszaki Informatika 7.-8. Apáczai Környezet 2. Nemzeti Környezet 3.-4. Apáczai Természetismeret 5.-6. Nemzeti Fizika 7.-8. Nemzeti Biológia 7.-8. Apáczai Kémia 7.-8. Nemzeti Földrajz 7.-8. Nemzeti Ének 1.-2.-3.-4. Apáczai Ének 5.-6.-7.-8. Apáczai Rajz 1.-2.-3.-4. Apáczai Rajz 5.-6.-7.-8. Nemzeti Technika 1. Apáczai Technika 2.-3.-4.-5.-6.-7.-8. Nemzeti Egészségnevelés OM NAT-ra épülő helyi tanterv Osztályfőnöki 5.-6.-7.-8. OM által kiadott kerettanterv Tánc és dráma 5.-6. Hon és népism. 5.-6. MPI Inform. könyvtárhasználat 6. OM Etika

7.

OM által kiadott kerettanterv

Médiaismeret Egészségtan

8. 5.-6.-7.-8.

OM által kiadott kerettanterv

Küzdelem és játék Hittan

NUPI által kiadott kerettanterv 1.-2.-3.-4.-5.-6. 1.-2.-3.-4.-5.-6.-7.-8. KPSZTI

7

Apáczai

Megjegyzés: Folyamatosan a KPSZTI által közreadott tantervekre térünk át.

8

A nem sportiskolai osztályok kötelező óraszámai Tantárgy

K 1.

K 2.

N 3.

N 4.

K 5.

K 6.

N 7.

N 8.

Magyar Ny. és Ir Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Környezet Term. Ism. Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Összesen Hittan Összesen kötelező Választható: Modul Tánc Honismeret Informatika Magyar Matematika Idegen nyelv Testnevelés

8 4 1 1 1,5 1 4 20,5 2 22,5

9 4 1 1 1,5 1 4 21,5 2 23,5

7 4 2 1 1 1 4 1 21 2 23

8 2 4,5 2 1,5 2 1,5 3 1 25,5 2 27,5

4 2 3 4 1 1,5 1 1,5 1 3 1 23 2 25

4 2 3 3 1 1 1,5 1 1 1 3 1 22,5 2 24,5

4 2 3 4 1 2 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 1 26,5 2 28,5

4 2 2 4 1,5 2 2 2 2 1 1 1 2 1 27,5 2 29,5

0,5

1

1 1 1 1

1

0,5 (magyarba beépítve) 0,5 (történelembe beépítve)

0,5 (magyarbeépítve) 0,5 tört. Beépítve)

-

-

0,5 1

1

1

Mindösszesen: 24,5 25,5 27 28,5 25 25,5 28,5 29,5 243/2003.(XII.17.) kormányrendelet alapján az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a

8

szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, amelyet a szülő minden év szeptemberében elfogad.

Angol, német emelt szintű idegen nyelv Tantárgy

K 1.

K 2.

N 3.

N 4.

K 5.

K 6.

N 7.

N 8.

Magyar Ny. és Ir Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Környezet Term. ism. Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Összesen Hittan Összesen kötelező Modul Tánc Honismeret Informatika Matematika Idegen nyelv (angol-német) 52.§.(7) Összesen

8 4 1 1 1 1 4 20 2 22 -

8 4 1 1 1 1 4 20 2 22 -

7 4 1 1 1 1 4 1 20 2 22 -

8 2 4 1,5

4 2 3 4 1 1 1 1 1 2,5 1 21,5 2 23,5 0,5 (magyarba beépítve) 0,5 (történelembe beépítve)

4 2 3 3 1 1 1 1 1 1 1 2,5 1 22,5 2 24,5 0,5( magyarbe beép.) 0,5( tört. beépítve)

4 2 3 4 1 1,5 1 1 1,5 1 1 1 2 1 25 2 27 -

4 2 2,5 4 1 2 1 1,5 1 1 1 1 2 1 25 2 27 -

2 25,5

1 2 27,5

2 29

2,5 29,5

2 24

2 24

2 24

1 1 1 2 1 21,5 2 23,5 3 26,5

243/2003.(XII.17.) kormányrendelet alapján az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, amelyet a szülő minden év szeptemberében elfogad.

10

Sportiskolai osztályok óratervei Tantárgy

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar Ir. És Ny. Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Környezet Term.ism. Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Összesen Hittan Összesen kötelező Tánc és dráma Magyar Honismeret Informatika

8 4 1 1 1 1 5 21 2 23 0,5

9 4 1 1 1 1 5 22 2 24 1

7 4 1 1 1 1 5 1 21 2 23 1 1

8 2 4 1,5 1 1 1 5 1 24,5 2 26,5 1

5 2 3 4 1,5 1 1 1 5 1 24,5 2 26,5 0,5 (magyarba beépítve) 0,5 (történelembe beépítve) 1

4 2 3 3 1 1 1 1 1 1 5 1 24 2 26 0,5 (magyarba beépítve)) 0,5 (történelembe beép.) 1

4 2 3 4 1 2 1,5 1,5 1 1 1 1 3,5 1 27,5 2 30 -

4 2 2 4 1 2 2 2 1 1 1 1 3,5 1 28 2 30 -

0,5

(magyarba

Küzdelem és játék 1 0,5 beépítve) 0,5 0,5 (magyarba beépítve) 0,5 (magyar) Testnevelés Idegen nyelv 0,5 1 1 Matematika 1 Mindösszesen 25 26,5 26 28 27,5 28 29,5 29,5 243/2003.(XII.17.) kormányrendelet alapján az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, amelyet a szülő minden év szeptemberében elfogad.

11

III.3. Az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei A tankönyv tartalma: tartalmazza a tantervben előírt ismeretanyagot; elégítse ki a didaktikai követelményeket; alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez.

• • •

A tankönyv szolgálja eredményesen az adott osztálytípus, tagozat sajátos céljait. A pedagógusok továbbképzésében játszott szerepünkből következően: legyen lehetőségünk arra, hogy bemutathassuk a figyelemre méltó pedagógiai irányzatokat, módszereket. Legyen lehetőségünk arra, hogy használhassuk (és bemutathassuk) a saját pedagógusaink által készített tankönyveket, segédleteket. A tankönyv (és egyéb segédlet) ára ne legyen magas •

Az iskolánkban az oktatáshoz szükséges tankönyveket, eszközöket a szaktanárok választják ki, egyeztetve a szakmai munkaközösséggel. Törekedünk arra, hogy a tananyag feldolgozásához „tankönyvcsaládokat” illetve tankönyveket, munkafüzeteket, feladatlapokat használjunk. Szempontjaink alapgondolatát sugallják Nagy Sándor szavai: „A tankönyv strukturálisan célszerűen egyesíti magában az oktatás tartalmát, módszerét és eszközét, szervezi, valamint irányítja a megismerő tevékenységet, lehetővé teszi a tanulóknak, hogy elsajátítsák az ismeretek rendszerét.”

Ebből következik: Olyan tankönyveket használjunk, amelyeket több éven áthasználhatók, továbbadhatók, mert tartalmuk megfelel az iskola helyi tantervének. • • • • • •

Biztosítja a tanító és tanulandó tananyag feldolgozásának minőségét a tanulhatóság alapján Minőségi, gazdasági (sajátos arculatunkból adódóan egyre nehezebben tudják a szülők megvásárolni a drága tankönyveket) jellemzőket figyelembe veszünk Segítse elő a pedagógus munkáját Tegye lehetővé a tanulók önálló ismeretszerző tevékenységét és otthoni munkáját Fogalomrendszere tiszta, egyértelmű legyen Keltse fel a tanulók érdeklődését a szakirodalom használatának igényére

Taneszközök kiválasztásában: • • •

Elsősorban a kivitel, a tartósság a fontos Hogy több éven keresztül használható legyen Az oktatás minőségét lényegesen javító, a NAT-hoz igazodó szemléltető anyagra lesz szükségünk – melynek költségvetési kihatásait még nem láthatjuk

Az iskola által megjelölt tankönyveket, munkafüzeteket, munkaeszközöket a szülő köteles fizetni. Rászorultság esetén lehetőséget biztosítunk a tanulóknak a könyvtárból való kikölcsönzésre. Az intézményben a tanítás során alkalmazott tankönyvjegyzéket, a tanévkezdés előtt hozzuk a szülők tudomására.

8

III.4. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: 1. Az általános iskolában általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik. Intézményünk szakmai tekintetben önálló (KT.39.§./1/), ezért minden olyan ügyben dönt, amelyről a hatályos jogszabályok másként nem rendelkeznek. 2.

A magasabb évfolyamba lépés feltételeit a Kt 71. §-a szabályozza. 

A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tantárgyból a tanév végén legalább elégséges szinten teljesítette.



A tanév végi elégtelen minősítés egy vagy két tantárgyból javítóvizsgán javítható (augusztus hónap). Három vagy több elégséges esetén az évfolyamot meg kell, illetve (nem tanköteles tanuló esetén) meg lehet ismételni.



Ha a tanuló hiányzása az adott évben meghaladja az 50 tanítási napot, a tanév végén nem osztályozható. Számára a tantestület osztályozó vizsgát engedélyez.

Magántanulók Az iskola a tanulóival magántanulói viszonyt létesíthet. A magántanulói státuszt kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén (a készségtárgyak kivételével) minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyból osztályozó vizsgát tesz. Az értékelés – minősítés és továbbhaladás rendje azonos a tanulókéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola segítséget nyújt. Az első, a második és a harmadik év végén szöveges értékelést kap és csak a szülő engedélyével ismételheti az évfolyamot. Ellenben: - a tanuló az első évfolyamon nem tesz eleget az előírt követelményeknek szülői kérésre, munkája előkészítő jellegűnek minősül és tanulmányait az első évfolyamon kezdi újra. - ha a tanuló 4-8. évfolyamon a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A felkészítésnek nincs kötelező jellege a szaktanárra nézve. Az iskolába belépő új tanuló, ha valamely tantárgyat nem tanulta vagy más program szerint tanult, úgy az igazgató és a szaktanár együttes elbírálása és döntése alapján történik az értékelése és a korrekció. Évfolyamonként és tantárgyanként az elégséges szinthez szükséges minimális követelményeket az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák.

12

III.5. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, TOVÁBBÁ - JOGSZABÁLY KERETEI KÖZÖTT A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA A követelményrendszer alapelvei Minden iskola nevelő-oktató tevékenységéből adódóan sokrétű követelményrendszert állít fel a diákok számára. Az ezeknek való megfelelés, vagy meg nem felelés alapelveit foglaljuk össze az alábbiakban. A követelményrendszer három nagyobb részre osztható: 1. Tantárgyi követelmények - ezt a NAT alapján a helyi tanterv határozza meg. A tantárgyi megmérettetésnek fontos részét képezik a tantárgyi versenyek, pályázatok. 2. Magatartási követelmények - ez az alapvető keresztény értékekre, erkölcsre épül, és konkrétan az iskola házirendje tartalmazza. 3. Szorgalmi követelmények - ez a diákok tanulásához, munkához való viszonyát tükrözi A követelményrendszer betartása, betarttatása szempontjából alapvetően fontos a fegyelem és a fegyelmezés, a jutalmazás és a büntetés kérdése, ezek alapelveinek kidolgozása, amely során az alábbi alapelveket kell figyelembe venni: 4. Csak az iskola pedagógiai programjában elfogadott tananyagot lehet megkövetelni. 5. A követelmények megállapításánál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. 6. Figyelembe kell venni a tanuló képességeit - talentumait -, és a tanuláshoz való hozzáállását, ehhez jól kell ismerni a tanulót. 7. Összhangot kell teremteni az egyes tantárgyak között, ne legyen egyik sem túlhangsúlyozva vagy elhanyagolva a másik tantárgy rovására. 8. A követelmény célja nem az elriasztás, hanem az igényesség igényének kialakítása. 9. Csak az önmagával szemben is igényes tanár tud igényességre nevelni. 10. A tantárgyi és tanórai követelmények legyenek világosak egyértelműek és teljesíthetőek. A tanév elején közölt elvárások ne változzanak a tanév során, a tanuló érezze a következetességet, és a kiszámíthatóságot. 11. A követelmény mögött érződjön a tanítvány egyediségének és teremtettségének tisztelete.

13

Aki fegyelmez az: tanít, útmutatást ad, nevel, képez, képesít, vezet, előkészít, tájékoztat, illetve: ellenőriz, féken tart, büntet, irányít, kontrollál, fenyít, tilt, utasít, szid, parancsol. A "fegyelmezés" szó tehát két eltérő jelentéstartalommal bír. Egyrészt befolyásol, másrészt irányít. A cél, hogy a befolyásoló fegyelmezés kerüljön előtérbe, hogy a diák belássa a (z ön) fegyelem megteremtésének szükségességét. A fegyelem szónak is két eltérő jelentése van. Létezik belső indíttatású, önfegyelem, vagy önkontroll. Az ilyen emberek önmagukon belül hordják viselkedésük normáit. Illetve létezik kívülről irányítással létrehozott fegyelem, amely rendszerint addig tart, ameddig a korlátozó hatalom fennáll. Szükség van arra, hogy a gyerek korlátok között nőjön fel, világos és érthető irányelvek kellenek, csak az nem mindegy, hogy e korlátok kiépítéséhez milyen eszközöket alkalmazunk. Az irányító jellegű fegyelmezéshez tekintélyre és hatalomra van szükség. A hatalom lehet a tekintély következménye, illetve származhat a jutalmazás és büntetés alkalmazásából. A tekintély nem egységes fogalom. o

o

o

o o

o

A szakértelmen alapuló tekintély. Ez kiérdemelt tekintély, az illető tudásából, hozzáértéséből, képzettségéből, bölcsességéből fakad. Az ilyen ember tiszteletnek örvend, tanácsokat kérnek tőlük és meg is fogadják azokat. A rangon, címen alapuló tekintély. Ez feladatköri tekintély, az illető munkaköri leírásából, kölcsönösen elfogadott hivatali rangjából fakad. Az érintettek elismerik a tekintéllyel felruházott személy jogát, hogy irányítsa bizonyos viselkedésiket. A köznapi megállapodásokon alapuló tekintély. Ez olyan tekintély, amely a mindennapi együttélés során kötött egyezségekből fakad. Olyan íratlan szabályok ezek, melyek a személyes elköteleződés miatt hatékonyak. Bizalmon alapuló tekintély. Abból fakad, hogy a vezetett rá meri bízni magát az arra, aki őt vezeti. A hatalmon alapuló tekintély. Ez valakinek mások fölötti hatalmából ered. Az ilyen tekintély képes irányítani, uralkodni, a hatalom gyakorlójának akaratát érvényesíteni, másokat akaratuk ellenére cselekvésre késztetni. Félelmen, megfélemlítésen, erőfölényen alapuló tekintély.

Könnyen belátható, hogy a szakértelmen, rangon, megállapodáson, bizalmon alapuló tekintélynek engedelmeskedni nem megalázó, elfogadható az irányítás jogossága. Ha a fegyelmezés ezek segítségével történik, a diák belátja a változás szükségességét, elfogadja a korlátokat, hiszen tiszteli azt, akitől kapja a korlátozást, elfogadja az alárendelt szerepet, betartja a vele együtt megkötött megállapodást. Ezekben az esetekben a diák részese egy döntési folyamatnak, érdekelt a helyzet alakításában, nem felette, hanem vele történik mindez, a függőséget maga is alakítja, tehát belülről fegyelmezi önmagát. A hatalmon, erőfölényen, megfélemlítésen alapuló tekintély rossz hatással van a tanár diák kapcsolatra. Kérdés, hogy az ilyen módon elért engedelmesség meddig tart. Ebben az esetben a diák nem érdekelt az értékrend elfogadásában. Nincs beleszólása a döntési folyamatba, passzívan elfogadja de, nem érti a korlátokat. Nem tehet mást, mint engedelmeskedik, mert az irányítás eszközei nem az ő kezében vannak.

14

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének általános követelményei és formái Az ellenőrzés - értékelés - osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet. Az objektív, igazságos értékelés - osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénenként is segítik abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a bizalomra építő. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az írásbeli házi feladatra, füzetvezetésre is. Bármely tantárgy ellenőrzési - értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen követelmény. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól, a tanulók egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak lehetnek. Érvényesíteni kell a szóbeliség prioritását. Még a " feladatmegoldás "tárgyakban sem hagyható el a szóbeli ellenőrzés, számonkérés. Az egyes tantárgyak helyi tantervében évfolyamonként célszerű meghatározni a tanév során írandó / nagy - vagy témazáró / dolgozatok számát. A félévi és év végi minősítés - osztályozás ne legyen mechanikus művelet. A záró osztályzat, szöveges értékelése tükrözze a tanuló évközi szerepléseit. Értékelje az igyekezetét, a teljesítmény változásának irányát. A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza teljes jogkörrel és felelősséggel. A szorgalmi időben kapott osztályzatokat, értékelést a pedagógus bejegyzi a tájékoztató füzetbe. A szülő a bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul. A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet kaphat. Ha a tanulónak 5 dicséretes osztályzata van, akkor a tantestület általános dicséretét érdemli ki. A dicséreteket az ellenőrzőben, törzslapon és a bizonyítványban is dokumentálni kell. Jeles eredményű az a tanuló, akinek 1-2 "jó" osztályzata van a "jeles" osztályzatok mellett. A szaktanár a megszerzett tudásról a tanuló szóbeli és írásbeli munkáiból győződhet meg, illetve egyes tantárgyaknál gyakorlati feladatok megoldása bizonyítja az adott szint elsajátítását. (pl. technika, testnevelés t informatika) Szóbeli ellenőrzés: mindig a tanmenet szerint, az adott témakörnek megfelelő ismeretekből kérhető számon a diák. Minden tanulóra félévenként legalább egyszer kerüljön sor. Meg kell győződni a tanuló átfogó tudásáról, a szaknyelv megfelelő használatáról, az ismeretek gyakorlati alkalmazásáról, a szabatos kifejezőképességről. Ezek meglétét a pedagógus felső tagozatban érdemjeggyel, alsó tagozatban az ott meghatározott szöveges értékelés szerint minősíti. Eltérhet a pedagógus az értékeléstől, ha a diák hiányzás vagy egyéb elfogadható ok miatt nem tudott felkészülni az órára. Ebben az esetben azonban a hiányok pótlása a tanár által megszabott határidő után számon kérhető. A pedagógus nem köteles tájékoztatni előre a diákokat a szóbeli számonkérés időpontjáról, ezt bármelyik órán megteheti. A tanuló órabeli munkája - amennyiben megfelelően tudja felhasználni előző ismereteit az újabbak megértéséhez -, szintén érdemjeggyel értékelhető. Az órai munka mellett a színvonalas kiselőadás, gyűjtőmunka is jeggyel jutalmazható. A tanulmányi és egyéb versenyeken nyújtott teljesítményért a pedagógus döntésének megfelelően pozitív érdemjegy vagy más jellegű írásbeli elismerés (pl. szaktanári dicséret) is adható.

15

Írásbeli ellenőrzés: Írásban minden témakör végén témazáróban ad számot tudásáról a diák, ill. győződik meg a pedagógus a tanuló felkészültségéről, az adott témakör elsajátításáról. A témazáró időpontját a pedagógus előre közli. A pedagógus belátása szerint bármely órán írásbeli felelet formájában is számon kérheti a tanult anyagot. Az írásbeli feleletet, a szóbeli felelethez hasonlóan nem köteles előre bejelenteni. A tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének formája Az értékelés - osztályozás a 4. évfolyam végétől a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik: jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges /2/, elégtelen /1/. Az egyes fokozatok tartalmát a helyi tantervek követelményei határozzák meg. A fentiektől eltérő az általános iskola 1.-3. osztályának és 4. osztály félévi értékelési rendje. Az évközi teljesítményeket a tanító egyéni módon értékeli, minősíti. Az első évfolyam szöveges értékelése A KT. 70. § (3) bekezdése előírja, hogy a 2004/2005. tanévtől alsó tagozat 1-3. évfolyamán félévkor és év végén, továbbá a 4. évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni a tanuló teljesítményét. Szöveges értékelés az alsó tagozaton: 1.o. Magatartás Kapcsolat a társakkal Társaira odafigyel, velük udvarias. Társaival együttműködik. Társaival közömbös. Gyakran kerül konfliktusba társaival. Segítőkészség Szívesen segít. Csak kérésre segít. Nem segítőkész. Közösségi munka Sokat tesz a közösségért. Együttműködik társaival. Nem kezdeményez, de nem is gátolja társait. Hátráltatja társait. Kapcsolat a felnőttekkel A felnőttekkel mindig illemtudóan viselkedik. A felnőttekkel néha illetlenül viselkedik. Gyakran kerül konfliktusba felnőttekkel. Nem keresi a kapcsolatot a felnőttekkel. Tanórán kívüli viselkedés Szeret, tud együtt játszani társaival. Gyakran félrehúzódik. Sokszor kerüli társait.

16

Szorgalom Önálló munka Általában önállóan dolgozik. Kevés segítséggel dolgozik. Gyakran igényel segítséget. Indokolatlanul is kér segítséget. Probléma esetén sem kér segítséget. Csoportmunka Aktívan vesz részt a csoport munkájában. Csoportját ötletekkel segíti. Végrehajtja az utasításokat. Hátráltatja a csoport haladását. Házi feladatok elkészítése, felszerelés Felszerelése, leckéje mindig hiánytalan. Felszerelése, leckéje ritkán hiányos. Felszerelése, leckéje gyakran hiányos. Órai aktivitás Az órákon figyel, sokat jelentkezik. Az órákon gyakran lemarad. Az órákon nem figyel, mással foglalkozik. Az órákon általában lemarad. Magyar nyelv és irodalom Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés Hangképzés A hangokat tisztán képzi. Hangképzése fejlesztésre szorul. Logopédiai képzést igényel. Légzéstechnika Légzéstechnikája megfelelő. Légzéstechnikája fejlesztésre szorul. Szókincs Szókincse gazdag, választékos. Szókincse korosztályának megfelelő. Szókincse szegényes, fejlesztésre szorul. Kifejezőkészség Egész mondatokban fejezi ki magát. Csak kérdések segítségével fejezi ki magát. Kérdésekre is csak "igen-nem" feleletet ad. Olvasás

17

Betűismeret A tanult betűket biztosan ismeri és olvassa. A tanult betűk felismerésében és olvasásában bizonytalan. Bizonyos betűket téveszt. Hangos olvasás Hangos olvasása kifejező, folyamatos. Hangos olvasása szótagoló. Hangos olvasása betűző. Értő olvasás

Szövegeket önállóan megért. Szöveget segítséggel ért meg. Mondatokat ért meg. Szavakat ért meg. Értő olvasása még nem alakult ki. Olvasott szöveg tartalmi kifejezése Az olvasott szöveg tartalmát lényegre törően, pontosan mondja el. Az olvasott szöveg tartalmát pontatlanul mondja el. Az olvasott szöveg tartalmát csak kérdések segítségével mondja el. Írás

Betűismeret A tanult betűket biztosan ismeri és írja. A tanult írott betűk felismerésében és írásában bizonytalan. Bizonyos betűket téveszt. Másolás Másolása mindig pontos, hibátlan. Másoláskor néha hibázik. Másoláskor gyakran és sokat hibázik. Írás diktálás után Diktálás után pontosan ír. Diktálás után kevés hibával ír. Diktálás után sok hibával ír. Önálló írás Önálló írása lendületes, gyors. Önálló írásának tempója megfelelő. Önálló írása lassú. Önálló írása kapkodó. Íráskép Írásképe esztétikus. Írásképe tetszetős. Írásképe egyéni. Írásképe rendezetlen. Írásképe szabálytalan.

Matematika Számfogalom Számfogalma a 20-as számkörben kialakult. Számfogalma a 20-as számkörben kialakulatlan. Számfogalma a 20-as számkörben fejlesztésre szorul. Számszomszédok A számszomszédokról biztosak az ismeretei. A számszomszédokról pontatlanok az ismeretei. Számok tulajdonságai A számok tulajdonságait önállóan felismeri és megnevezi. A számok tulajdonságait segítséggel ismeri fel. Számok bontott alakjai A számok bontott alakjait biztosan ismeri. A számok bontott alakjait hiányosan ismeri.

18

Műveletek A műveleteket pontosan értelmezi, végzi. A műveleteket pontatlanul értelmezi, végzi. Hiányosságok .......... Egyszerű szöveges feladatok Az egyszerű szöveges feladatot önállóan oldja meg. Az egyszerű szöveges feladatot kevés segítséggel oldja meg. Az egyszerű szöveges feladatot sok segítséggel oldja meg. Függvények, sorozatok Szabályt önállóan megállapít, folytat. Adott szabályú sorozatot képes folytatni. Adott szabályú sorozatot is hibákkal folytat. Mértékegységek A tanult mértékegységeket, átváltásokat biztosan tudja, alkalmazza. A tanult mértékegységeket, átváltásokat pontatlanul tudja, alkalmazza. Problémamegoldás Nyitott a matematikai problémákra, szívesen oldja meg azokat. Kerüli a kihívásokat, csak megoldja a feladatokat. Síkidomok A síkidomokat felismeri és megnevezi. Még nem ismeri fel a(z) .......... síkidomot. Környezetismeret Megfigyelés Megfigyelései pontosak. Megfigyelései felületesek. Megfigyelései pontatlanok. Tapasztalatok Tapasztalatait pontosan fogalmazza meg. Tapasztalatait pontatlanul fogalmazza meg. Tapasztalatait pontatlanul fogalmazza meg. Tanultak A tanultakról biztos a tudása. A tanultakról egy-egy részletben bizonytalan. A tanultakról hiányosak az ismeretei. Tájékozottság Tájékozottsága átlagon felüli. Tájékozottsága korának megfelelő. Tájékozottsága hiányos. Összefüggések Az összefüggéseket mindig felfedezi. Az összefüggéseket rávezetéssel ismeri fel. Az összefüggéseket nehezen ismeri fel.

19

Rajz és vizuális kultúra Festés-rajzolás A festés-rajzolás iránti érdeklődése kiemelkedő. A festés-rajzolás iránti érdeklődése jó. A festés-rajzolás iránti érdeklődése visszafogott. Színhasználat Munkáin változatosan használja a színeket. Munkáin sajátos módon használja a színeket. Munkáin visszafogottan használja a színeket. Eszközhasználat A rajzeszközöket kiemelkedően használja. A rajzeszközöket biztonságosan használja. A rajzeszközöket megfelelően használja. A rajzeszközöket bátortalanul használja. Kreativitás Kreatív, tele van ötlettel. Nem kreatív, inkább az utasításokat követi. Térkihasználás A rajzfelületet maximálisan használja. A rajzfelületet bátortalanul használja. A rajzfelületet aránytalanul használja. Technika és életvitel Anyagismeret és megmunkálás A tanult anyagokat, megmunkálásukat biztosan ismeri. A tanult anyagokat, megmunkálásukat felszínesen ismeri. Kézügyesség Kézügyessége kiemelkedő. Kézügyessége jó. Kézügyessége megfelelő. Kézügyessége fejlesztésre szorul. Munkadarabok Munkadarabjai pontosak. Munkadarabjai esztétikusak. Munkadarabjai gyakran pontatlanok. Eszközhasználat Az eszközöket kiemelkedően használja. Az eszközöket biztonságosan használja. Az eszközöket megfelelően használja. Az eszközöket bátortalanul használja. Ének-zene Tanult dalok A tanult dalokat önállóan énekli. A tanult dalokat szívesen énekli. A tanult dalokat segítséggel énekli. A tanult dalokat csoportban énekli. Énekhang Énekhangja tiszta. Énekhangja még fejlődésben van.

20

Ritmusértékek A tanult ritmusértékeket alkalmazza. A tanult ritmusértékeket megnevezi. A tanult ritmusértékeket nem ismeri. Dallam-, szövegismeret A tanult dalok dallamát, szövegét ismeri. A tanult dalok dallamát, szövegét nem ismeri. Dalos játékok Dalos játékokban szívesen vesz részt. Dalos játékokban passzívan vesz részt. Dalos játékokban rendbontóan vesz részt. Testnevelés és sport Mozgás Mozgása harmonikus. Mozgása összerendezett. Mozgása fejlesztésre szorul. A gyakorlatok elsajátítása A bemutatott gyakorlatokat könnyen sajátítja el. A bemutatott gyakorlatokat kevés segítséggel sajátítja el. A bemutatott gyakorlatokat sok segítséggel sajátítja el. Mozgásos játékok A mozgásos játékokban aktívan vesz részt. A mozgásos játékokban szívesen vesz részt. A mozgásos játékokban nem szívesen vesz részt. Szabályok betartása A szabályokat kiemelkedően tartja meg. A szabályokat megfelelően tartja meg. A szabályokat alig tartja meg. Csapatjátékok Csapatjátékokban együttműködően vesz részt. Csapatjátékokban közömbösen/rombolóan vesz részt. Csapatjátékokban önző módon vesz részt. Terhelhetőség A terhelést kiválóan bírja. A terhelést jól bírja. A terhelést megfelelően bírja. A terhelést alig bírja. 2.o. Magatartás Kapcsolat a társakkal Társaira odafigyel, velük udvarias. Társaival együttműködik. Társaival közömbös. Gyakran kerül konfliktusba társaival.

21

Segítőkészség Szívesen segít. Csak kérésre segít. Nem segítőkész. Közösségi munka Sokat tesz a közösségért. Együttműködik társaival. Nem kezdeményez, de nem is gátolja társait. Hátráltatja társait. Kapcsolat a felnőttekkel A felnőttekkel mindig illemtudóan viselkedik. A felnőttekkel néha illetlenül viselkedik. Gyakran kerül konfliktusba felnőttekkel. Nem keresi a kapcsolatot a felnőttekkel. Tanórán kívüli viselkedés Szeret, tud együtt játszani társaival. Gyakran félrehúzódik. Sokszor kerüli társait. Szorgalom Önálló munka Általában önállóan dolgozik. Kevés segítséggel dolgozik. Gyakran igényel segítséget. Indokolatlanul is kér segítséget. Probléma esetén sem kér segítséget. Csoportmunka Aktívan vesz részt a csoport munkájában. Csoportját ötletekkel segíti. Végrehajtja az utasításokat. Hátráltatja a csoport haladását. Házi feladatok elkészítése, felszerelés Felszerelése, leckéje mindig hiánytalan. Felszerelése, leckéje ritkán hiányos. Felszerelése, leckéje gyakran hiányos. Órai aktivitás Az órákon figyel, sokat jelentkezik. Az órákon gyakran lemarad. Az órákon nem figyel, mással foglalkozik. Az órákon általában lemarad. Magyar nyelv és irodalom Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés Hangképzése A hangokat tisztán képzi. Hangképzése fejlesztésre szorul. Logopédiai képzést igényel. Légzéstechnika Légzéstechnikája megfelelő. Légzéstechnikája fejlesztésre szorul.

22

Szókincs Szókincse gazdag, választékos. Szókincse korosztályának megfelelő. Szókincse szegényes, fejlesztésre szorul. Kifejezőkészség Egész mondatokban fejezi ki magát. Csak kérdések segítségével fejezi ki magát. Kérdésekre is csak "igen-nem" feleletet ad. Olvasás Hangos olvasás Hangos olvasása kifejező, folyamatos. Hangos olvasása szótagoló. Hangos olvasása betűző. Értő olvasás Szövegeket önállóan megért. Szöveget segítséggel ért meg. Mondatokat ért meg. Szavakat ért meg. Értő olvasása még nem alakult ki. Olvasott szöveg tartalmi kifejezése Az olvasott szöveg tartalmát lényegre törően, pontosan mondja el. Az olvasott szöveg tartalmát pontatlanul mondja el. Az olvasott szöveg tartalmát csak kérdések segítségével mondja el. Írás Írásmunka Írásmunkái pontosak, rendezettek. Írásmunkái pontatlanok. Jellemző hibák Jellemző hibái .......... Írás diktálás után Diktálás után pontosan ír. Diktálás után kevés hibával ír. Diktálás után sok hibával ír. Írás tempó Írásának tempója lendületes, gyors. Írásának tempója megfelelő. Írásának tempója lassú. Írásának tempója kapkodó. Íráskép Írásképe esztétikus. Írásképe tetszetős. Írásképe egyéni. Írásképe rendezetlen. Írásképe szabálytalan.

23

Nyelvtani, helyesírási ismeretek Az abc ismerete Az abc-t pontosan tudja. Az abc-t pontatlanul tudja. Az abc-t nem tudja. Betűrendbe sorolás Betűrendbe sorolni önállóan tud. Betűrendbe sorolni segítséggel tud. Betűrendbe sorolni segítséggel sem tud. Elvek, szabályok alkalmazása A helyesírási elveket, szabályokat biztosan alkalmazza. A helyesírási elveket, szabályokat kevés hibával alkalmazza. A helyesírási elveket, szabályokat sok hibával alkalmazza. Mondatokról tanult ismeretek A mondatokról tanult ismeretei biztosak. A mondatokról tanult ismeretei pontatlanok. j/ly-s szavak A j/ly-s szavakat biztosan, hibátlanul írja A j/ly-s szavakat kevés hibával írja A j/ly-s szavakat sok hibával írja Matematika Számfogalom Számfogalma a 100-as számkörben kialakult. Számfogalma a 100-as számkörben kialakulatlan. Számfogalma a 100-as számkörben fejlesztésre szorul. Műveletek A műveleteket pontosan értelmezi, végzi. A műveleteket pontatlanul értelmezi, végzi. Hiányosságok .......... Szöveges feladatok Szöveges feladatokat önállóan old meg. Szöveges feladatokat kevés segítséggel old meg. Szöveges feladatokat sok segítséggel old meg. Függvények, sorozatok Szabályt önállóan megállapít, folytat. Adott szabályú sorozatot képes folytatni. Adott szabályú sorozatot is hibákkal folytat. Mértékegységek A tanult mértékegységeket, átváltásokat biztosan tudja, alkalmazza. A tanult mértékegységeket, átváltásokat pontatlanul tudja, alkalmazza. Problémamegoldás Nyitott a matematikai problémákra, szívesen oldja meg azokat. Kerüli a kihívásokat, csak megoldja a feladatokat. Síkidomok A síkidomokat, testeket önállóan felismer, előállít, adott szempont szerint szétválogat A síkidomokat, testeket segítséggel felismer, előállít, adott szempont szerint szétválogat

24

A síkidomokat, testeket sok tévesztéssel felismer, előállít, adott szempont szerint szétválogat Környezetismeret Megfigyelés Megfigyelései pontosak. Megfigyelései felületesek. Megfigyelései pontatlanok. Tapasztalatok Tapasztalatait pontosan fogalmazza meg. Tapasztalatait pontatlanul fogalmazza meg. Tapasztalatait segítséggel fogalmazza meg. Tanultak A tanultakról biztos a tudása. A tanultakról egy-egy részletben bizonytalan. A tanultakról hiányosak az ismeretei. Tájékozottság Tájékozottsága átlagon felüli. Tájékozottsága korának megfelelő. Tájékozottsága hiányos. Összefüggések Az összefüggéseket mindig felfedezi. Az összefüggéseket rávezetéssel ismeri fel. Az összefüggéseket nehezen ismeri fel. Rajz és vizuális kultúra Festés-rajzolás A festés-rajzolás iránti érdeklődése kiemelkedő. A festés-rajzolás iránti érdeklődése jó. A festés-rajzolás iránti érdeklődése visszafogott. Színhasználat Munkáin változatosan használja a színeket. Munkáin sajátos módon használja a színeket. Munkáin visszafogottan használja a színeket. Eszközhasználat A rajzeszközöket kiemelkedően használja. A rajzeszközöket biztonságosan használja. A rajzeszközöket megfelelően használja. A rajzeszközöket bátortalanul használja. Kreativitás Kreatív, tele van ötlettel. Nem kreatív, inkább az utasításokat követi. Térkihasználás A rajzfelületet maximálisan használja. A rajzfelületet bátortalanul használja. A rajzfelületet aránytalanul használja.

25

Technika és életvitel Anyagismeret és megmunkálás A tanult anyagokat, megmunkálásukat biztosan ismeri. A tanult anyagokat, megmunkálásukat felszínesen ismeri. Kézügyesség Kézügyessége kiemelkedő. Kézügyessége jó. Kézügyessége megfelelő. Kézügyessége fejlesztésre szorul. Munkadarabok Munkadarabjai pontosak. Munkadarabjai esztétikusak. Munkadarabjai gyakran pontatlanok. Eszközhasználat Az eszközöket kiemelkedően használja. Az eszközöket biztonságosan használja. Az eszközöket megfelelően használja. Az eszközöket bátortalanul használja. Ének-zene Tanult dalok A tanult dalokat önállóan énekli. A tanult dalokat szívesen énekli. A tanult dalokat segítséggel énekli. A tanult dalokat csoportban énekli. Énekhang Énekhangja tiszta. Énekhangja még fejlődésben van. Ritmusértékek A tanult ritmusértékeket alkalmazza. A tanult ritmusértékeket megnevezi. A tanult ritmusértékeket nem ismeri. Dallam-, szövegismeret A tanult dalok dallamát, szövegét ismeri. A tanult dalok dallamát, szövegét nem ismeri. Dalos játékok Dalos játékokban szívesen vesz részt. Dalos játékokban passzívan vesz részt. Dalos játékokban rendbontóan vesz részt. Testnevelés és sport Mozgás Mozgása harmonikus. Mozgása összerendezett. Mozgása fejlesztésre szorul. A gyakorlatok elsajátítása A bemutatott gyakorlatokat könnyen sajátítja el. A bemutatott gyakorlatokat kevés segítséggel sajátítja el. A bemutatott gyakorlatokat sok segítséggel sajátítja el.

26

Mozgásos játékok A mozgásos játékokban aktívan vesz részt. A mozgásos játékokban szívesen vesz részt. A mozgásos játékokban nem szívesen vesz részt. Szabályok betartása A szabályokat kiemelkedően tartja meg. A szabályokat megfelelően tartja meg. A szabályokat alig tartja meg. Csapatjátékok Csapatjátékokban együttműködően vesz részt. Csapatjátékokban közömbösen/rombolóan vesz részt. Csapatjátékokban önző módon vesz részt. Terhelhetőség A terhelést kiválóan bírja. A terhelést jól bírja. A terhelést megfelelően bírja. A terhelést alig bírja. 3-4.o. Magatartás Kapcsolat a társakkal Társaira odafigyel, velük udvarias. Társaival együttműködik. Társaival közömbös. Gyakran kerül konfliktusba társaival. Segítőkészség Szívesen segít. Csak kérésre segít. Nem segítőkész. Közösségi munka Sokat tesz a közösségért. Együttműködik társaival. Nem kezdeményez, de nem is gátolja társait. Hátráltatja társait. Kapcsolat a felnőttekkel A felnőttekkel mindig illemtudóan viselkedik. A felnőttekkel néha illetlenül viselkedik. Gyakran kerül konfliktusba felnőttekkel. Nem keresi a kapcsolatot a felnőttekkel. Tanórán kívüli viselkedés Szeret, tud együtt játszani társaival. Gyakran félrehúzódik. Sokszor kerüli társait. Szorgalom Önálló munka Általában önállóan dolgozik. Kevés segítséggel dolgozik. Gyakran igényel segítséget. Indokolatlanul is kér segítséget.

27

Probléma esetén sem kér segítséget. Csoportmunka Aktívan vesz részt a csoport munkájában. Csoportját ötletekkel segíti. Végrehajtja az utasításokat. Hátráltatja a csoport haladását. Házi feladatok elkészítése, felszerelés Felszerelése, leckéje mindig hiánytalan. Felszerelése, leckéje ritkán hiányos. Felszerelése, leckéje gyakran hiányos. Órai aktivitás Az órákon figyel, sokat jelentkezik. Az órákon gyakran lemarad. Az órákon nem figyel, mással foglalkozik. Az órákon általában lemarad. Magyar nyelv és irodalom Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés Hangképzése A hangokat tisztán képzi. Hangképzése fejlesztésre szorul. Logopédiai képzést igényel. Szókincs Szókincse gazdag, választékos. Szókincse korosztályának megfelelő. Szókincse szegényes, fejlesztésre szorul. Kifejezőkészség Egész mondatokban fejezi ki magát. Csak kérdések segítségével fejezi ki magát. Kérdésekre is csak "igen-nem" feleletet ad. Olvasás Hangos olvasás Hangos olvasása kifejező, folyamatos. Hangos olvasása szótagoló. Hangos olvasása betűző. Értő olvasás Szövegeket önállóan megért. Szöveget segítséggel ért meg. Mondatokat ért meg. Értő olvasása még nem alakult ki. Olvasott szöveg tartalmi kifejezése Az olvasott szöveg tartalmát lényegre törően, pontosan mondja el. Az olvasott szöveg tartalmát pontatlanul mondja el. Az olvasott szöveg tartalmát csak kérdések segítségével mondja el. Vers, szöveg tanulás A verseket, szövegeket gyorsan tanulja meg A verseket, szövegeket könnyedén tanulja meg A verseket, szövegeket nehezen tanulja meg A verseket, szövegeket pontatlanul tanulja meg

28

Előadásmód Előadásmódja élvezetes. Előadásmódja kifejező. Előadásmódja monoton. Előadásmódja túlzó. Írás Írásmunka Írásmunkái pontosak, rendezettek. Írásmunkái pontatlanok. Jellemző hibák Jellemző hibái .......... Írás diktálás után Diktálás után pontosan ír. Diktálás után kevés hibával ír. Diktálás után sok hibával ír. Írás tempó Írásának tempója lendületes, gyors. Írásának tempója megfelelő. Írásának tempója lassú. Írásának tempója kapkodó. Íráskép Írásképe esztétikus. Írásképe tetszetős. Írásképe egyéni. Írásképe rendezetlen. Írásképe szabálytalan. Nyelvtani, helyesírási ismeretek Az abc ismerete Az abc-t pontosan tudja. Az abc-t pontatlanul tudja. Az abc-t nem tudja. Betűrendbe sorolás Betűrendbe sorolni önállóan tud. Betűrendbe sorolni segítséggel tud. Betűrendbe sorolni segítséggel sem tud. Szótagolás A szótagolás szabályait alkalmazza A szótagolás szabályait ismeri A szótagolás szabályait nem ismeri Helyesírási elvek, szabályok A helyesírási elveket, szabályokat biztosan alkalmazza. A helyesírási elveket, szabályokat kevés hibával alkalmazza. A helyesírási elveket, szabályokat sok hibával alkalmazza. Mondatokról tanult ismeretek A mondatokról tanult ismeretei biztosak. A mondatokról tanult ismeretei pontatlanok.

29

j/ly-s szavak A j/ly-s szavakat biztosan, hibátlanul írja A j/ly-s szavakat kevés hibával írja A j/ly-s szavakat sok hibával írja Szófajok A szófajokat önállóan felismeri, megnevezi. A szófajokat segítséggel ismeri fel. A szófajokat nem ismeri. Fogalmazás Fogalmazás Élvezetes fogalmazásokat ír. A tanult ismereteket önállóan alkalmazza. Gondolatainak összefüggő megfogalmazásához kevés segítségre van szüksége. Fogalmazásaihoz sok segítséget igényel. Idegen nyelv Hallott szöveg értése Rövid kéréseket, utasításokat megért, és cselekvéssel válaszol. Rövid kéréseket, utasításokat megért. Csak egyes szavakat ért meg. Egyelőre szavakat sem ért meg. Beszédkészség Képes mondatokkal kifejezni magát, kérdésekre válaszolni. Ismert dolgokat meg tud nevezni, rövid kifejezéseket képes használni. Mondókákat, dalokat, verseket képes elmondani. Mondókákat, dalokat, verseket csak segítséggel képes elmondani. Olvasott szöveg értése Egy-két mondatos szövegekben fontos információkat megtalál. A néhány szóból álló mondatokat megérti. Csak szavakat, kifejezéseket ért meg. Egyelőre szavakat sem ért meg. Írás Hibátlanul ír le egyszerű mondatokat. Kevés hibával ír le egyszerű mondatokat. Helyesen ír le ismert szavakat. Írás közben gyakran hibát vét. Matematika Számfogalom Számfogalma a tanult számkörben kialakult. Számfogalma a tanult számkörben kialakulatlan. Számfogalma a tanult számkörben fejlesztésre szorul. Műveletek A műveleteket pontosan értelmezi, végzi. A műveleteket pontatlanul értelmezi, végzi.

30

Hiányosságok .......... Szöveges feladatok Szöveges feladatokat önállóan old meg. Szöveges feladatokat kevés segítséggel old meg. Szöveges feladatokat sok segítséggel old meg. Függvények, sorozatok Szabályt önállóan megállapít, folytat. Adott szabályú sorozatot képes folytatni. Adott szabályú sorozatot is hibákkal folytat. Mértékegységek A tanult mértékegységeket, átváltásokat biztosan tudja, alkalmazza. A tanult mértékegységeket, átváltásokat pontatlanul tudja, alkalmazza. Problémamegoldás Nyitott a matematikai problémákra, szívesen oldja meg azokat. Kerüli a kihívásokat, csak megoldja a feladatokat. Síkidomok A síkidomokat, testeket önállóan felismer, előállít, adott szempont szerint szétválogat A síkidomokat, testeket segítséggel felismer, előállít, adott szempont szerint szétválogat A síkidomokat, testeket sok tévesztéssel felismer, előállít, adott szempont szerint szétválogat Alakzatok tulajdonságai Az alakzatok, testek tulajdonságairól megfigyelései pontosak. Az alakzatok, testek tulajdonságairól megfigyelései pontatlanok. Környezetismeret Megfigyelés Megfigyelései pontosak. Megfigyelései felületesek. Megfigyelései pontatlanok. Tapasztalatok Tapasztalatait pontosan fogalmazza meg. Tapasztalatait pontatlanul fogalmazza meg. Tapasztalatait segítséggel fogalmazza meg. Tanultak A tanultakról biztos a tudása. A tanultakról egy-egy részletben bizonytalan. A tanultakról hiányosak az ismeretei. Tájékozottság Tájékozottsága átlagon felüli. Tájékozottsága korának megfelelő. Tájékozottsága hiányos. Összefüggések Az összefüggéseket mindig felfedezi. Az összefüggéseket rávezetéssel ismeri fel. Az összefüggéseket nehezen ismeri fel.

31

Rajz és vizuális kultúra Festés-rajzolás A festés-rajzolás iránti érdeklődése kiemelkedő. A festés-rajzolás iránti érdeklődése jó. A festés-rajzolás iránti érdeklődése visszafogott. Színhasználat Munkáin változatosan használja a színeket. Munkáin sajátos módon használja a színeket. Munkáin visszafogottan használja a színeket. Eszközhasználat A rajzeszközöket kiemelkedően használja. A rajzeszközöket biztonságosan használja. A rajzeszközöket megfelelően használja. A rajzeszközöket bátortalanul használja. Kreativitás Kreatív, tele van ötlettel. Nem kreatív, inkább az utasításokat követi. Térkihasználás A rajzfelületet maximálisan használja. A rajzfelületet bátortalanul használja. A rajzfelületet aránytalanul használja. Technika és életvitel Anyagismeret és megmunkálás A tanult anyagokat, megmunkálásukat biztosan ismeri. A tanult anyagokat, megmunkálásukat felszínesen ismeri. Kézügyesség Kézügyessége kiemelkedő. Kézügyessége jó. Kézügyessége megfelelő. Kézügyessége fejlesztésre szorul. Munkadarabok Munkadarabjai pontosak. Munkadarabjai esztétikusak. Munkadarabjai gyakran pontatlanok. Eszközhasználat Az eszközöket kiemelkedően használja. Az eszközöket biztonságosan használja. Az eszközöket megfelelően használja. Az eszközöket bátortalanul használja. Ének-zene Tanult dalok A tanult dalokat önállóan énekli. A tanult dalokat szívesen énekli. A tanult dalokat segítséggel énekli. A tanult dalokat csoportban énekli.

32

Énekhang Énekhangja tiszta. Énekhangja még fejlődésben van. Ritmusértékek A tanult ritmusértékeket alkalmazza. A tanult ritmusértékeket megnevezi. A tanult ritmusértékeket nem ismeri. Dallam-, szövegismeret A tanult dalok dallamát, szövegét ismeri. A tanult dalok dallamát, szövegét nem ismeri. Testnevelés és sport Mozgás Mozgása harmonikus. Mozgása összerendezett. Mozgása fejlesztésre szorul. A gyakorlatok elsajátítása A bemutatott gyakorlatokat könnyen sajátítja el. A bemutatott gyakorlatokat kevés segítséggel sajátítja el. A bemutatott gyakorlatokat sok segítséggel sajátítja el. Mozgásos játékok A mozgásos játékokban aktívan vesz részt. A mozgásos játékokban szívesen vesz részt. A mozgásos játékokban nem szívesen vesz részt. Szabályok betartása A szabályokat kiemelkedően tartja meg. A szabályokat megfelelően tartja meg. A szabályokat alig tartja meg. Csapatjátékok Csapatjátékokban együttműködően vesz részt. Csapatjátékokban közömbösen/rombolóan vesz részt. Csapatjátékokban önző módon vesz részt. Terhelhetőség A terhelést kiválóan bírja. A terhelést jól bírja. A terhelést megfelelően bírja. A terhelést alig bírja. Informatika Számítógép-használat Képes önállóan kezelni a számítógépet (a billentyűzetet, az egeret). Gyakran igényel segítséget a számítógép-használathoz. Csak segítséggel képes számítógépet használni. Programhasználat Ismeri, önállóan használja az operációs rendszer, a szövegszerkesztő és a rajzolószoftver tanult lehetőségeit. Ismeri az operációs rendszer, a szövegszerkesztő- és a rajzolószoftver néhány lehetőségét. Csak segítséggel képes az alkalmazásokat használni.

33

Tájékozottság Ismeri az információhordozók szerepét a mindennapi életben. Felületesen ismeri az információhordozók szerepét a mindennapi életben. Tájékozatlan az információhordozók szerepét illetően. Könyvtárhasználati ismeret Jól tájékozódik az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Kevés segítséggel képes tájékozódni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Segítség nélkül nem tud dokumentumokat a könyvtárban megtalálni. Az angol és német idegen nyelvek 1.és 2 . az informatika tantárgy 1. és 2. osztályos, és a hittan tantárgy 1-8.osztályos értékelése az egyes helyi tantervekben található. A felső tagozatban és negyedik osztály év végén: •

A tanulók, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igényben, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Ez alól kivételt képeznek azok a tantárgyak, amelyek oktatása heti egy órában történik. E tárgyakból kéthavonta kell legalább egy érdemjeggyel értékelni a tanulókat.

•

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzi: Teljesítmény 0 – 33 % 34 – 50 % 51 – 75 % 76 – 90 % 91 – 100 %

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Értékelési rendszerünk Elsőben, másodikban, harmadikban és negyedikben félévkor a tanulók teljesítményét szövegesen értékeljük kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul szöveges értékeléssel minősítjük

34

4. évfolyam év vége, 5 – 8 évfolyamon az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) Ha tanév végén dicséretet kap, kitűnő a minősítés. Elégséges érdemjegye kap az a tanuló, aki a NAT minimum követelményrendszerét teljesítette. Pedagógiai munkánk kontrolljaként rendszeresen végzünk átfogó, nevelési eredményvizsgálatokat. Témáit az éves munkatervben fogalmazzuk meg. A kapott eredmények tükrében változtatunk pedagógiai gyakorlatunkon. Elemzést végzünk két nevelési értekezletünkön, havi rendszerességű munkaértekezleteinken. A félévi, illetve év végi nevelőtestületi értekezleten számolunk be munkánkról. Az osztályfőnökök december és május elején ellenőrzőn keresztül tájékoztatják a szülőket gyermekeik előmeneteléről. Cél: A szülők időben kapjanak jelzést gyermekük félévi, illetve év végi javítási lehetőségéhez. Az értékelés szövege a következő: magatartás: példás, jó, változó, rossz szorgalom: példás, jó, változó, hanyag Csak azoknak a tantárgyaknak a szöveges értékelésére kerül sor, melyből bukásra áll, vagy kiemelkedően jól teljesített. Jelzésünk a szülő felé arra is utal, hogy gyermeke képességeinek megfelelően, illetve azon alul teljesít-e. A 4. évfolyamot év vége, 5 – 8. évfolyamot a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a tantervben szereplő tantárgyakat érdemjeggyel osztályozzuk. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), a jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzák. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A tanulók szorgalmának értékelését és minősítését a 4. évfolyamon évvégén és 5-8. évfolyam félévkor és év végén az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi.( KT 70. §(1) bek.) A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésének az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzák. • A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. • A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyekkel értékeli. •

35

A tanulók magatartásának értékelését és minősítését a 4. évfolyamon évvégén és 5-8. évfolyam félévkor és év végén az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi.( KT 70. §(1) bek.) A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni Magatartás A példás: magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató. Az iskolai házirendet megtartja és másokkal is megtartja. Az iskolai követelményeket tudatosan vállalja, kezdeményező, bekapcsolódik a közösség vezetésének munkájába. A tanárok 90-95%-a példásnak tartja, és a többiek sem adnának jónál rosszabbat. A jó: magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. A körülötte történő laza viselkedések ellen nem mindig lép fel. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és a jó hírnevére. A változó: magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata, szimpátiája a jó és rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. A fegyelmező intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesül. A rossz: magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolán kívül magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző. Iskolai vagy kívüli viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesül. Megjegyzések: 1. 2. 3. 4.

36

A fenti minősítéseket módosíthatják a Házirendnek az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó előírásai. A rendszeres templomi szolgálat a magatartás minősítését pozitívan befolyásolja. Az a tanuló, aki az adott tanév során igazgatói fokozatot kapott, már változónál jobb magatartásjegyet nem kaphat. A rászoruló embertársakon / pl. mozgássérült iskolatársakon/ való segítőkész magatartást, mintaként állítjuk a többi tanuló elé. A tanuló fél évi, és év végi magatartás jegyébe beszámítjuk. (Adott esetben oklevelet kap a diák.)

Szorgalom Példás a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Ha képességeinek hiányát szorgalmával sikeresen tudja pótolni. Jó a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség. Változó a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába. Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Megjegyzés: 1. Az egyes szaktárgyi és sportversenyeken jól szereplő tanulók dícséretet és jeles osztályzatot kapnak, a nyolcadikosok közül, pedig akik kiváló szorgalmúak és magatartásúak, valamint nemzetközi, megyei, országos és egyéb megmérettetéseken öregbítették iskolánk jó hírét NEPOMUKI_díjban részesülnek. 2. Az iskolai közösségért végzett társadalmi munkát a tanévzárón oklevéllel, vagy jutalomkönyvvel ismerjük el. A szöveges értékelés módja és gyakorisága 1. szóbeli értékelés A tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi teljesítményéről, szorgalmi feladatairól szóbeli értékelést kaphat a tanuló tanítási órákon és más iskolai foglalkozásokon. Ezek megfogalmazódhatnak: o o o

37

a tanító részéről, a tanulótársak részéről, önértékelés formájában.

2.

írásbeli értékelés

Részletes szöveges értékelés félévkor és a tanév végén: Szöveges értékelés: • • • •

Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Felzárkóztatásra szorul

A tanulási folyamatban szükség szerint, valamint negyed és háromnegyed évben aktuális észrevételek bejegyzése a tanuló fejlődésével, előmenetelével kapcsolatban a szülők felé. Az iskola kapcsolata a szülői házzal o o o o

A gyermek iskolai keresztény nevelése Szülőknek tartott rendezvény A család kapcsolata az iskolával Az iskoláért tett segítőmunka

Tantárgyi teljesítmények: Tanév közbeni értékelés o

o

A helyi tantervben rögzített követelmények szerint értékeljük tantárgyanként a teljesítményt. A tapasztalatok alapján a PDCA ciklusnak megfelelően közösen korrigálhatjuk a hiányosságokat a munkaközösségi értekezleteken. A munkaközösségi megbeszéléseken negyedévenként megbeszéljük a tapasztalatokat, segítjük egymást az értékelésekben. Értékeljük az alapvető készségek fejlődését, (írás, íráshasználat, szövegalkotás, mozgás stb.) valamint a képességekben történő előrelépéseket (szövegértés, megismerés, problémamegoldás, stb.) A tanév során órai munkára, gyűjtőmunkára, szorgalmi feladatokra pozitív megerősítést kap a tanuló.( a dolog fajsúlyától függően: érdemjegy, szóbeli és írásbeli dicséret, csillag , matrica, szentkép stb.)

A tanév végén A tanév végén történő értékeléskor a bizonyítványban kiválóan megfelelt minősítést az a tanuló kaphat, aki a tanév során magyar nyelv- és irodalom valamennyi részterületén, matematika, környezetismeret, hittan, idegen nyelv tantárgyakból a lehető legjobb minősítést kapta, és a készségtárgyak (rajz, technika, testnevelés) esetében maximum 2 részterületen csak jó minősítést kapott, és a témazáró, szintfelmérő dolgozatok eredményeinek átlaga 90% felett van. Jól megfelelt minősítés annak a tanulónak adható, aki a tanév során valamennyi tantárgyból többségében jó minősítést kapott, és a témazáró, szintfelmérő dolgozatok eredményeinek átlaga 76-90% közötti.

38

Megfelelt minősítés annak a tanulónak adható, aki a tanév során valamennyi tantárgyból többségében megfelelő minősítést kapott, és a témazáró, szintfelmérő dolgozatok eredményeinek átlaga 33-75 % közötti. "Felzárkóztatásra szorul" minősítést az a tanuló kaphat, aki tanév során valamennyi tantárgyból többségében gyenge minősítést kapott, és a témazáró, szintfelmérő dolgozatok eredményeinek átlaga nem éri el az 33 %-ot. Ez esetben felkínáljuk a törvényes képviselőnek az évfolyamismétlés lehetőségét. Amennyiben a törvényes képviselő nem él ezzel a lehetőséggel, a tanuló felsőbb évfolyamba lép. Az értékelés alapelvei: Az iskolánkban alkalmazott szöveges értékelésünkben az alábbi szempontokra figyelünk: Az értékelés vegye figyelembe az érzékszervek fejlettségi állapotát Tartalmazza a tanuló tanulásra vonatkozó jellemzőit (tanulási stratégia, motiváció) Tartalmazza a tanuló eszköztudására vonatkozó minősítést. Tartalmazza a fejlesztésre vonatkozó javaslatokat. Vegye figyelembe az egyéni különbségeket, és ne alkosson rangsort az osztályon belül, ne működtessen önbeteljesítő negatív jóslatokat. o Az értékelés legyen érthető a szülő és a tanuló számára. o Adjunk módot arra, hogy a tanulók, szülők véleményt alkothassanak értékelésünkről. o o o o o

III.6. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁIT, RENDJÉT, KORLÁTAIT, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPÉT, SÚLYÁT Az írásbeli beszámoltatás formái a következők: írásbeli felelet, témazáró dolgozat, diagnosztizáló felmérések, félévi és év végi felmérő dolgozatok, minimum követelményt ellenőrző dolgozatok, házi dolgozat. A diák a tőle telhető módon olvashatóan, esztétikusan végezze el írásbeli munkáit. Az írásbeli feleletek lehetnek rendszeresek, ezek bejelentése nem kötelező. A témazáró tartalmazhatja az adott témakör teljes ismeretanyagát (definíciók, tételek, azok bizonyítása, elemzések, ismeretek alkalmazása stb.). A témazáró értékelése feladatonként pontszámokkal történik, melynek összege adja a témazáró összpontszámát. Az összpontszám és a maximálisan elérhető pontszám hányadosából képzett százalékértékből állapítjuk meg az érdemjegyet, az iskola Pedagógiai Programjában elfogadottak szerint. A százalékértékek érdemjegyek szerint: o o o o o

39

0-32% elégtelen 33-50% elégséges 51-75% közepes 76-90% jó 91-100% jeles

Eltérhet a pedagógus az értékeléstől, ha a diák hiányzás vagy egyéb elfogadható ok miatt nem tudott felkészülni a témazáróra. Ekkor azonban egy később meghatározott időpontban a diáknak pótolnia kell a témazáró megírását. Egy napon kettőnél több tantárgyból nem íratható témazáró. Amennyiben a témazáró előtti nap iskolai program vagy verseny van, azt a pedagógusnak figyelembe kell vennie. A különböző számonkérési típusokat a pedagógus az értékelő naplóban egyezményes jelekkel jelöli. A témazárókra, illetve a félévi és év végi felmérésekre kapott jegyek kétszer olyan súllyal számítanak a bizonyítványba kerülendő érdemjegy megállapításakor. Ezeket az érdemjegyeket egyezményes jellel jelöljük.

III.7. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEIT ÉS KORLÁTAIT. Az írásbeli számonkérés formái: A tanulók írásbeli beszámoltatásának háromféle formáját használjuk: 1. Házi feladat: A házi feladat szolgálja a tanórán megtanultak begyakorlását (pl. matematika, nyelvek)  Gyűjtőmunka  A tanórára történő

felkészülés, a tanultak kiegészítésére szolgáló házi feladat

A házi feladat mennyiségénél figyelembe kell venni az egyenletes terhelés. Elvét, megadva a tanulónak a pihenés lehetőségét. 2. Felelet

értékű

írásbeli

dolgozat

(projekt

munka):

Dolgozat lehet egész órán, ill. annak egy részén kidolgozott írásbeli munka. Az írásbeli munka lehet:  

információs jellegű, a téma egy részét lezáró jellegű,

3.Témazáró dolgozat:  

A tananyag egy egységét, témáját lezáró dolgozat írásának idejét a nevelő előre közli a diákokkal. Naponta 2 témazárónál több nem íratható. Egyeztetés esetén előnyt élvez az alacsonyabb óraszámú tantárgy a magasabb óraszámú tantárggyal szemben.

A témazáró dolgozatot 2 héten belül ki kell javítani, az érdemjegyeket értékeléssel egybekötve a tanulóval, ill, ellenőrző útján a szülővel közölni kell. A pedagógiai munkánk során hangsúlyt kell fektetnünk az írásbeliség és szóbeliség helyes arányára.

40

1. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A pedagógiai munkánk során hangsúlyt kell fektetnünk az írásbeliség és szóbeliség helyes arányára. Figyelembe kell vennünk az egyes tanulók értékelésénél, számonkérésénél a Nevelési Tanácsadó és szakértői bizottságok előírásait. A tanórát úgy kell szervezni, hogy az otthoni tanulás csak az órán elhangzottak elmélyítését szolgálják. Az általános iskolában tananyag teljesen önálló feldolgozására lehetőleg ne kerüljön sor. A tanóra szervezésénél, a felkészülésnél a legfontosabb szempont a tananyag órai feldolgozása, ill. az erre épülő tanórán kívüli felkészülés helyes arányának meghatározása. Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok típusukban megegyeznek. Írásbeli feladatok: a tanóra anyagához kapcsolódó, az órai munkához hasonló feladatok, ill. a korábbi évfolyamokon tanult ismeretekhez fűződő ismétlő feladatok. A feladatok a tanulók teljesítményétől és képességeiktől függően differenciálhatók. Szóbeli feladatok: az órán tanult fogalmak, tételek, ismeretek megtanulása, megértése, ill. a témakör korábbi anyagainak ismétlése, és a kapcsolódó, korábbi évfolyamokon tanult ismeretek felidézése. A délelőtti tanórák során adott házi feladatok – melyek tartalmazzák az írásbeli és a szóbeli feladatokat egyaránt – időkerete nem haladhatja meg egy átlagos képességű tanulónál a napközis tanóra időtartamát (másfél – két óra). Felső tagozatban tantárgyanként átlagosan fél vagy maximum háromnegyed órát célszerű szánni a felkészülésre. Ez az időkeret a szóbeli és írásbeli feladatok megoldására együttesen értendő. A napköziben ill. az esetlegesen szerveződő tanulószobai foglalkozásokon kötelező minden tanuló írásbeli munkáját ellenőrizni, az esetleges hibák kijavítását elvégezni.

41

III.8. AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, VALAMINT BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉHEZ Az egyes modulok értékelése a többi tantárgyhoz hasonlóan érdemjeggyel történik, erre vonatkozó további információk olvashatóak az adott modulok tanterveiben.

III.9. A TANULÓK FIZIKAI SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

ÁLLAPOTÁNAK

MÉRÉSÉHEZ

A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása,a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni,mind a közösségi fejlesztő,felzárkóztató programok elkészítéséhez,lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére,az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztése,a szükséges szint elérése,megtartása. A méréseket a tanév folyamán két alkalommal kell elvégezni. Ősszel, szeptemberben, tavasszal pedig májusban kerül rá sor. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez és minősítéséhez "A Hungarofit tesztsora" alapján készítjük. 7-8 évesek számára: (1+3 motorikus próba értékelésével) 39. 40. 41. 42.

Cooper-teszt Helyből távolugrás páros lábbal Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig

9 éves kortól: (1+4 motorikus próba értékelésével) "Mini Hungarofit " 43. 44. 45. 46. 47.

2ooo m-es síkfutás Helyből távolugrás páros lábbal Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés,folyamatosan kifáradásig

A tesztek értékelése: Az Oktatási Minisztérium 2ooo évben kiadott " Útmutató a tanulók fizikai és motorikus méréséhez " című kiadvány 64. és 95. oldal alapján történik.

42

A SAJÁTOS NEVELÉSŰ IGÉNYŰ TANULÓK ÉRTÉKELÉSE

A NEPOMUKI SZENT JÁNOS RÓMAI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

43

A HELYI TANTERV KIEGÉSZÍTÉSE Sajátos nevelésű igényű tanulók a tanítási órákon: Magyar nyelv és irodalom Mozgáskorlátozott tanuló: A mozgáskorlátozott tanulókra mindenütt a kerettantervek tartalmai és követelményei az irányadóak, de az egyes tantárgyi területekhez rendelt képességek, azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. Azokat az eltéréseket, amelyek azért szükségesek, hogy a mozgáskorlátozott gyermek többet és jobban hasznosítson belőle, az alábbiak tartalmazzák. • • – – – –

Az olvasás- és írástanítás az egyénnek megfelelő tempó és segédeszköz kiválasztásával történjen, a helyesírásra és a tartalomra koncentrálva. Szükség esetén a gépi írás elsajátítása történjen meg egyénre szabott fejlesztési terv alapján. Mivel a beszéd formája a sérülés függvénye, ezért annak a tartalmi részére kell a nagyobb hangsúlyt fektetni. Az írásos feladatoknál szélesebb vonalközű füzetek alkalmazása, amennyiben erre a tanulónak szüksége van. Speciális íróeszköz, vastag ceruza, amennyiben erre a tanulónak szüksége van. Ha szükséges számítógép

Hallássérült tanuló: Főbb tartalmi jegyei a következők: • •

A tantárgyak oktatása folyamán komplex nyelvi fejlesztés történik a NAT alapján, speciális feladatokkal, módszerekkel a nyelvi kommunikáció mind teljesebb értékű elsajátításának céljából. Tartalmába integrálódhat – az alsóbb évfolyamokon hangsúlyosabban – a közvetlen környezet társadalmi és természetismereteinek anyaga, az ismeretanyag, valamint a tanulók testi, lelki szükségleteinek, társas kapcsolatainak egyre magasabb szintű nyelvi kifejezése, értése céljából.

Az Anyanyelv és irodalom műveltségi terület speciális fejlesztési részterületei valamennyi évfolyamon: •

44

Hallás–ritmus–mozgásnevelés. Közvetlenül a hallássérülést és annak következményeit tantárgyi keretekben hivatott egyénre tervezett fejlesztési programmal csökkenteni, kompenzálni. Speciális tevékenykedtetéssel célozza a beszédhallás, a hangos beszéd további komponenseinek – mozgási, ritmikai – fejlesztését. A fejlesztési program az egyéni adottságok figyelembevételével készül. Az elért teljesítmények az egyéni adottságok miatt nagy eltérést mutatnak. Ezért közös követelményrendszerének meghatározása nem indokolt.

•

Beszédhallás-nevelés. Speciális eljárásokkal valamennyi anyanyelvi tantárgy keretében. További alkalmazása minden tantárgy, foglalkozás keretében szükséges.

•

Helyes ejtés. Döntően a hangzásilag érthető beszéd komplex kialakítása, fejlesztése céljából az egyén adottságaihoz igazodóan, individuális keretek között folyó foglalkozás. A fejlesztés az egyéni anyanyelvi nevelés “tantárgy” keretei között történik.

•

Szájról olvasás. A beszédhallás elégtelensége vagy hiánya miatt a beszédértés vizuális formáját jelenti. Kiemelt feladata a nyelvi kombinációs készség, a vizuális emlékezet fejlesztése

A tollbamondás előnytelen helyzet a hallássérült gyermek számára, hiszen a hallássérülése gátolja a pontos észlelésben, esetleg ismeretlen fogalommal találkozik. Ezért tollbamondásnál: –

A tanár ne értékelje a hallássérült tollbamondását mindaddig, míg a gyermek szókincse meg nem közelíti az osztálytársaiét, s ennek biztos jelét nem adja a tollbamondás során, – Előre megadjuk a tollbamondásra kerülő szöveget, s így otthon begyakorolhatja, – A tollbamondás szövegét óra előtt írásban megmutatjuk, – Látó-halló tollbamondást alkalmazunk az órán.

Fogalmazás –

– – –

Az integrált hallássérültek legtöbb nehézsége az írásbeli kifejezőképesség terén mutatkozik. Elsősorban azért, mert a fogalmazás olyan kommunikációs forma, amelynél nincs interakció, nincs a másik személytől visszajelzés, összefüggő közlést igényel. Szüksége van a hallássérült gyermeknek a támogatásra. A hibák elemzése feltárja a főbb, még fejlesztendő nyelvi területet. A fogalmazást ne értékeljük.

Részképességzavar: Módosul(hat)nak a következők: Diszlexiás, díszgráfiás tanulók oktatása terén: Az anyanyelv és irodalom műveltségi területen belül a két tanévre meghosszabbított első évfolyam első tanévében javasolt a következők beiktatása a tananyagba: testséma fejlesztése, vizuomotoros koordináció fejlesztése, grafomotoros fejlesztés, a helyes ejtés, a fonémahallás fejlesztése, hang-betű egyeztetési gyakorlatok, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, memoriterek. - Tanórákon differenciált foglalkoztatással kell törekedni a tananyag elsajátíttatására. - Értékelésnél figyelembe kell venni a fogyatékossággal élő tanulók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételeket: 1. A szakértői vélemény alapján mentesítés az értékelés és minősítés alól. 2. Biztosítjuk a hosszabb felkészülési időt. 3. Az írásbeli beszámolón lehetővé tesszük az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz ( számítógép, helyesírási szótár, értelmező szótár) alkalmazását.

45

4. Szükség esetén az írásbeli beszámolót szóbeli beszámolóval vagy szóbeli beszámolót írásbeli beszámolóval váltjuk meg. 5. Diszgráfiás tanulók betű tanulásánál szélesebb csíkozású füzetet és ceruzafogót kell alkalmazni. 6. Amennyiben az intézmény anyagi keretei lehetővé teszik, számológép használata

46

Sajátos nevelésű igényű tanulók a tanítási órákon: Matematika Mozgásfogyatékos tanulók: •

Kiemelten figyelembe kell venni, hogy a tanítás során a sokoldalú érzékleti megerősítésre törekedjünk.

•

A geometriai anyag gyakorlati része a mozgásállapottól függően, egyéni elbírálás alapján történjen, a sérültségének megfelelő, egyénre adaptált eszközök használatával, mert ezek át tudják segíteni a tanulót a technikai nehézségeken.

Hallásfogyatékos tanulók: A nyelvi kommunikációs szint, a fogalmi gondolkodás, valamint a matematikai problémák felismeréséhez és megoldásához szükséges absztrakciós képesség szoros összefüggést mutat. Fentiekből következően a matematika eredményes oktatásának feltétele a fogalmi gondolkodásbeli megalapozottság. Ennek további feltétele, hogy a nyelvi kommunikációs szint megfelelő alapokat biztosítson a gondolkodási műveletek elsajátításához. Részképesség zavarral küzdő tanulók: A matematika tanítása a hagyományos matematika-tanítási módszerek felhasználása mellett az egyéni dyscalculia terápiából átvett elvek, eszközök és feladatlapok segítségével, apró lépésekben, a konkrét segédeszközökkel történő manipuláció idejét megnyújtva történik. A dyslexiás tanulóknak a szöveges feladatokat fel kell olvasni, Biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt. Törekedni kell, hogy az értékelés, minősítés legyen méltányos. Egyszerű, érthető, minimum szintű feladatok megoldása. A tanítás-tanulás folyamatában biztosítani kell: - A számonkérésnél, értékelésnél problémája figyelembe vételét, - számonkérésnél a szóbeliség (írásbeliség) előnyben részesítését, - segédeszköz használatának biztosítását, - matematikából az értékelés minősítés alóli felmentést

47

Sajátos nevelésű igényű tanulók a tanítási órán: Élő idegen nyelv Mozgássérült tanulók: •

A nyelvtanulás a továbbtanulás, a későbbi munkavállalás, az önbizalom növelésének fontos eszköze, ezért minden esetben a megszerzett nyelvtudás gyakorlati felhasználhatóságának egyénre szabott megfogalmazása szükséges.

•

Az olvasási és írásnehézségekkel küzdő gyermekek esetében az auditív tanulási módszereket kell preferálni.

Nagyothalló tanulók: A nagyothalló tanulók oktatásában az élő idegen nyelv műveltségi terület tanítása az intézmény pedagógiai programja, a nyelvi fejlettségi szint függvényében történik. Az oktatás folyamatában jelentős hangsúlyt kap az írásos forma. Beszédállapotától függően választhat, hogy kívánja e tanulni az idegen nyelvet. Ebben az esetben a tanár a kiejtésnél legyen tekintettel a hallássérülés tényére. Főleg az írásbeliség domináljon az órán. A szülő az iskola igazgatójától kérheti a hallássérült tanuló idegen nyelv tanulása alóli felmentését, amennyiben ezt a szakértői vélemény alátámasztja. A dyslexiás, dysgráfiás, dyscalculiás tanulók csoportjában sem hagyható el az idegen nyelv. Javasolt a felmentés helyett a nyelvoktatás auditív módszereit alkalmazni szűkített programmal, méltányos értékelési rendszerrel a helyi tantervekben. A szakértői vélemény alapján az iskola igazgatója felmentheti a tanulót az idegen nyelv értékelése és minősítése alól a tanórák látogatása mellett. A sajátos nevelésű igényű tanulók a tanítási órán: Testnevelés Mozgáskorlátozott tanulók: A mindennapos testnevelés alól fel kell menteni azokat a tanulókat, akiknek állapota ezt megköveteli. Ők heti 3 alkalommal gyógytornán vesznek részt, amit gyógytornász tart. Célja: • • • • •

48

a károsodott mozgási és tartási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja; a mozgás szervrendszer optimális működőképességének biztosítása; az állapotromlás, a másodlagos károsodások megelőzése; a motoros képességek fejlesztése, a fizikai kondíció növelése, az egészséges életre nevelés, mozgásigény, mozgástudat kialakítása; a reális mozgásos én tudat kialakítása, elő- és felkészítés az önálló életvitelre;

A gyógytornán a tanulók értékelést nem kapnak Azoknak a tanulóknak, akiknek állapota lehetővé teszi a testnevelés órákon való részvételt, a szakértői vélemény alapján részleges felmentést kap és részt kell vennie gyógytornán is. A testnevelés értékelése alól felmentést kaphat. Nagyothalló tanulók: • • •

Speciális szerepe többirányú. A fejlesztésnek figyelembe kell vennie a tanulók adottságait, az átlagosnál gyakrabban előforduló mozgáskoordinációs zavarokat, testi fejlődési rendellenességeket stb. A tehetséggondozás fontos területe is egyben, ahol a hallássérült tanulók jó adottságaikat fejlesztve a halló társakkal azonos teljesítményekre képesek. Feladata a fizikai munkavégzésre történő testi és pszichikai felkészítés, a halló gyermekekkel való kapcsolatok kiépítése, versenyhelyzetek teremtése.

A tanulók értékelése, ha erre a szakértői vélemény nem utal, ugyanúgy történik mint a többi osztálytársuké. A sajátos nevelésű tanulók iskolai oktatása Készségtárgyak Mozgáskorlátozott tanulók: – A mozgáskorlátozott tanuló harmonikus fejlődésének és önkifejezésének egyik fontos eszköze a zene, a mozgás és az alkotás. – Minden esetben meg kell keresni azokat az eljárásokat, módszereket, testhelyzeteket, eszközöket, amelyeknek segítségével alkotni képes; – A tánc és a gyermekjátékok témáinak tartalmait és követelményeit egyénre szabott formában kell megfogalmazni. – A szakértői javaslat alapján a készségtárgyak minősítése, értékelése alól az iskola igazgatója felmentheti a tanulót. Hallásfogyatékos tanulók: Az önkifejezés, az információszerzés széles skálája teremthető meg e műveltségi terület tartalmain keresztül. A kreativitás fejlesztése szempontjából megkülönböztetett jelentőséggel bír a vizuális kultúra sokoldalú művelése. A tanulók teljesítménye e részterületeken eléri, esetenként meghaladhatja a halló társak produktumait. Dyslexiás, dysgráfiás tanulók: A műveltségi terület egészüljön ki a komplex művészeti terápiával.

49

A sajátos nevelésű tanulók a tanítási órán Technika, életvitel Mozgássérült tanulók: Olyan ismeretek, tevékenységformák, és eszközök használatát kell megtanítania, amelyeket a mozgáskorlátozott gyermek hasznosítani tud a szabadideje eltöltésében, pályaválasztásában, önálló felnőtt életében, a társadalomba való beilleszkedésében. – A sérülésből, valamint a mozgásállapotból eredően meg kell határozni az egyéni képességekhez igazodó célokat, feladatokat, alkalmazni az egyénenként változó speciális eszközöket, megtanítani az önállóság elérését szolgáló praktikumokat. – Meg kell ismertetni és gyakoroltatni a gyógyászati segédeszközök használatát, karbantartását és a velük való közlekedést. Hallásfogyatékos tanulók: Megkülönböztetett jelentősége a hallássérültek oktatásában abban áll, hogy lehetőséget biztosít a manuális készségek magas fokú fejlesztésére, a mozgássorok összerendezettségének fokozására, az önálló életvitel megalapozására. Feladata, hogy direkt módon alapozza meg a munkavégzésre történő felkészülést, a pályaválasztást. A közlekedés világában való részvételre történő felkészítés hangsúlyos szerepet kap az oktatásban, mivel a hallássérült populáció a baleseteknek, veszélyhelyzeteknek fokozottabban van kitéve.

III.11. A nem szakrendszerű oktatás bevezetése 1. A nem szakrendszerű oktatás bevezetésének okai és következményei Okai: • • • •

a hazai és nemzetközi felmérések eredményei az olvasás és szövegértés, a problémamegoldás és matematikai kompetenciák területén alapvető hiányosságokat mutatnak, az EU oktatáspolitikáját integrálni kell, kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésére, az alsó tagozatban elkezdett nem szakrendszerű oktatás és fejlesztő szöveges értékelést folytatni kell 5-6. évfolyamon.

Következmény: A törvénymódosítás, melynek célja, hogy az 1-6. évfolyam egységes pedagógia szakaszt alkosson, s hogy az alapozó funkciók tanítása a korábbinál több időben folyhasson, ezzel együtt eredményesebb legyen. A tartalmi szabályozásból következő változásokat meg kell fogalmazni az intézményi dokumentumokban, a pedagógiai programban.

50

2. A nem szakrendszerű oktatás célja, várható eredményei: -

az alapkészségek tantárgytól független fejlesztése, az önálló tanuláshoz szükséges képességek kifejlesztése, az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges attitűdök kialakítása, alkalmazkodó készség, kritikus gondolkodás, kreativitás, problémamegoldó képesség kialakítása, tanulásszervezési eljárások alkalmazása.

Várt eredmények: Feltárhatók a tanulási nehézségek, megismerik a hatékonyságot fokozó tanulási technikákat, megalapozhatók a kulcskompetenciák, növekszik az aktivitás, fejlődnek az egyéni képességek, önismeret, önkontroll, együttműködés, szociális kompetenciák, motiváltabbak lesznek a gyerekek. 3. A nem szakrendszerű oktatásban részesülő gyermekek csoportba sorolásának szempontjai: a) az Országos Kompetencia mérés eredményei alapján b) a helyi felmérések, egyéni teljesítmények alapján pl. 4. osztályos év végi, 5. osztályos év eleji, félévi, év végi felmérések c) az osztályokban tanító pedagógusok véleménye alapján d) a rendelkezésre álló órakeret alapján e) tárgyi eszközök, anyagi források alapján f) személyi feltételek alapján 4. Mely műveltségi területet, tantárgyat érinthet a nem szakrendszerű oktatás? Az alapozó funkciók tartalmának és hatékonyságának növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint matematika műveltségi területek esetében látszanak indokoltnak, hiszen a felmérések e téren jeleznek problémákat. Ugyanakkor a fejlesztésbe bekapcsoljuk a többi műveltségi területet és tantárgyakat is. 5. Fejlesztési irányok meghatározása Céljaink és feladataink megfogalmazása mellett a kulcskompetenciák keretrendszerét is be kell építeni. Az iskolai kompetencia-rangsor és a tanuló képességszintek alapján az alábbi kompetenciákat kell fejleszteni a) b) c) d) e) f) g) h)

51

olvasáskészség szövegalkotás beszédkészség kommunikáció íráskészség helyesírás elemi, számolási készség elemi rendszerező kombinatív és tájékozódó képesség

A helyi tantervek átdolgozásakor figyelmet kell fordítani a következőkre: a) Önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítása, b) az információszerzés és feldolgozás fejlesztése, c) a kommunikációs készség erősítése, d) szociális kompetenciák fejlesztése, e) síkbeli térbeli, időbeli és mennyiségi viszonyokban való pontos tájékozódás, f) a problémameglátás és a problémamegoldás fejlesztése. 6. Az időkeretek megállapítása és felhasználása Az időkeret megállapítása és felhasználása évenként iskolai szintű döntést igényel, amelyet befolyásolnak a tanulók alapkészségeiben mutatkozó elmaradások. A diákok fejlettségi szintének ismeretében kell döntenünk arról, hogy a 20-50%-id terjedő időkeretből mennyit biztosítunk a nem szakrendszerű oktatásra helyi tantervünkben. Az oktatás szervezés kialakult gyakorlatán változtatott 2003. évi LXI. Tv., amely előírja, hogy a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások 25-50%-ban nem szakrendszerű oktatást kell szervezni. A Közoktatási törvény 128.§(19) bekezdése alapján 2008/20092010/2011. tanítási években megszervezhető úgy is, hogy az e célra felhasznált időkeret csak a kötelező órák 20%-át érinti. A nem szakrendszerű oktatás 20%-os időkeretben történő választása csak a kötelező órákra vonatkozik, ami hetente 4,5 órát jelent, éves szinten ez 166,5 órát tesz ki. Nem szakrendszerű oktatás 2008/2009. tanévben, és a nem szakrendszerű oktatás tervezete a 2009/2010 és a 2010/2011-es tanévben 1. Bevezetés Első ízben a 2008/2009. tanévben kell bevezetni 5. évfolyamon a nem sz. oktatást, azután felmenő rendszerben 6. évfolyamon is meg kell szervezni. Arról, hogy 20%-ban vagy 25%ban valósítjuk meg a nem sz. oktatást, a nevelőtestület dönt, de a 25% bevezetése 2011/2012től kötelező. Addig a közoktatási törvény 128. § (19) bekezdése alapján 20%-ban is megvalósítható. 2. A lehetséges oktatásszervezési formák: 1. Osztálykeretben differenciáltan beépítve a hagyományos órakeretbe, 2. Nívócsoportos megoldás, 3. Kéttanáros modell, 4. Sávos oktatás. 3. A humán erőforrás biztosítása a nem sz. oktatáshoz: A változtatás voltaképpen az alsó tagozat meghosszabbítása, ezért ezeket az órákat megtarthatják az alsó tagozaton tanító pedagógusok tanítói végzettséggel, felső tagozatos tanárok abban az esetben, ha elvégezte a 120 órás tanfolyamot. Ez alól kivételt képeznek a német nyelvtanárok és a testnevelés tanárok.

52

A pedagógusok foglalkoztatását meghatározó kt. 17. § (8) bekezdés szerint: Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha elvégezte a 120 órás képzést vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a 6-12 éves korosztály életkori sajátosságaihoz szükséges ismereteket, módszereket. A 2008/2009-es tanévben a nem sz. oktatásra fordítandó tanórák eloszlása 5. évfolyamon: 1. félév Magyar 3 Matematika 2 2. félév Magyar 2

Matematika

3

Ebben az évben a munkaszervezési megoldás sávos oktatás keretében valósul meg mindkét műveltségi területen: azonos idősávban párhuzamos óravezetéssel három csoportban folyik a tanítás. A csoportok elosztása a 4. évfolyamos kompetencia-mérés alapján történik. A fejlesztésre szoruló tanulókkal a 120 órás képzésben részt vett pedagógusok végzik a képesség- és készségfejlesztést. A 2009/2010-es tanévtől magyar nyelv és irodalom műveltségterületen javasoljuk a nem szakrendszerű oktatást bevezetni teljes osztályok szintjén, folyamatos elosztásban éves szinten. A matematikaoktatás terveink szerint ebben a tanévben is sávos modell alapján történik. A nem szakrendszerűre fordítandó óraszámok megoszlási terve 2009/2010-tól: 5. évfolyam Magyar Matematika Természetismeret Hittan Informatika Testnevelés

1 1 0,5 1 0,5 1

6. évfolyam magyar matematika természetismeret hittan 1 testnevelés informatika

1 1 0,5 1 0,5

5. Értékelés: Egységes szempontrendszer alapján történik, a dolgozatok érdemjegyei szerint. A nem szakrendszerű oktatáshoz elengedhetetlen, hogy a fejlesztő játékok számát és az oktatáshoz szükséges eszközöket folyamatosan bővíteni kell! Ezzel együtt a kooperatív technikák sikeres és biztonságos kivitelezéséhez szükséges a tantermek bútorzatának cseréje!

53

1