Pedagógiai Program
Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola
Várpalota
2013
I. BEVEZETŐ ........................................................................................................................................5 I.1. Az iskola küldetésnyilatkozata ...................................................................................................... 4 I.2. A pedagógiai program törvényi háttere........................................................................................ 6 I.3. Az iskola működésének törvényi alapja: az ALAPÍTÓ OKIRAT ............................................. 6 1.1 Alapadatok: .............................................................................................................................. 6 1.2 Az intézmény tevékenysége:.................................................................................................... 7 1.3 Főbb intézményi paraméterek: .............................................................................................. 7 1.4 Záró rendelkezések .................................................................................................................. 8 I. 4. A Pedagógiai Program, mint az intézmény legfontosabb dokumentuma ..................................9 II. 1. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei .............................................. 10 II. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja ........................................................................ 12 II. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai ................................................................. 13 II. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai .................................................. 13 II. 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ..................................................................... 14 II. 6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .......... 15 II. 7. A Pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .. 17
II. 8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................... 22 II. 9. A szülők, a tanulók és az intézmény partnereinek kapcsolattartási formái.......................... 25 II. 10. A tanulmányok alatti vizsgák .................................................................................................. 31 II. 11. A tanulók felvételének rendje.................................................................................................. 32 III. Különleges bánásmódot igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek helyi rendje .............................................................................................................................................34 III. 1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ............. 35 III. 2. Sajátos nevelési igényű tanulók programja ............................................................................ 36 III. 3 Kiemelt figyelmet igénylő tanulók ........................................................................................... 51 III. 4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók. ............................................................. 52 III. 4. 1. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, a szociális hátrányokat csökkentő tevékenységek ............................................................................................................................... 53 IV. 1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ............................... 57 IV. 2. A szociális hátrány enyhítését segítő tevékenységek ............................................................. 58 IV. 3. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................... 60 V. A sportiskola ...................................................................................................................................64 VI. Emelt szintű idegen nyelvi program .............................................................................................69 VII. Teljes körű egészségfejlesztési program .....................................................................................77 VII. 1. Bevezetés .................................................................................................................................. 78 VII. 2. Helyzetelemzés ......................................................................................................................... 79 VII. 3. Mindennapos testnevelés ....................................................................................................... 83 VII. 4. Higiénés magatartásra nevelés .............................................................................................. 85 VII.5. Egészséges táplálkozásra nevelés ........................................................................................... 85 VII. 6. A biztonság megőrzése ............................................................................................................ 86 VII.7 A gyermek érett személyiséggé válásának elősegítése, családi életre nevelés....................... 86 VII.8. Elsősegélynyújtási alapismeretek a Nepomukiban............................................................... 86 VII. 9. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése ............................................................................... 87 VII. 10. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzésének feladatai ............................................... 89 VIII. Környezeti nevelési program .....................................................................................................94 IX. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓMUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE .............................................................................................111 X. EGYÉB, TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ...............................................................................114 XI. Fogyasztóvédelmi program .........................................................................................................115 XII. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések ...................................................118
Formázott: Betűtípus: 11 pt, Félkövér, Betűszín: Automatikus, Nincs nyelvhelyesség-ellenőrzés
LEGITIMÁCIÓS LAP
Elfogadó
Elfogadás helye
Formázott táblázat
Nevelőtestület
Szülők közössége
Diákönkormányzat
Szakértő
Mikortól, meddig tart a pedagógiai program érvényességi ideje: 2013. 09. 01-től 2018. 08. 31ig.
…………………………………. fenntartó
…………………………………. intézményvezető
Formázott: Sorkizárt, Azonos oldalon
3
I. BEVEZETŐ I. 1. Az iskola küldetésnyilatkozata
Formázott: Betűszín: Automatikus Formázott: Betűszín: Automatikus
A gyermekek erkölcsi nevelésének középpontjában a katolikus keresztény értékrend áll. Munkánk során arra törekszünk, hogy a gyerekek személyiségfejlesztését szolgáló, emberi esélyegyenlőségen alapuló képzési rendszert dolgozzunk ki, és folyamatosan fejlesszük azt. Ebben egyaránt helyet kapjon a tehetséggondozás (szakkörök,) és a felzárkóztatás. „ A tanításnak célja a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és tiszta hitből fakadó szeretet” (Tim. 1.5) Bemutatkozunk: „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, - hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, - hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, - hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” / Szent-Györgyi Albert / Az intézmény rövid története Mottó: „Amiket hallottunk és tudunk, mert őseink elbeszélték nekünk, nem titkoljuk el fiaink elöl. elbeszéljük a jövő nemzedékeinek.” / Károly Gáspár / A zárdaiskolának nevezett római katolikus leányintézetet Warlenbergi gróf Waldstein János titkos tanácsos második felesége, Kálnoky Adél grófné alapította 1876-ban, majd irgalmas nővérek működtették. Ekkor még öt tanterem, három nővér lakosztály, egy társalgó szoba, konyha és egy kápolna tartozott hozzá. Az épület alatt hatalmas pince húzódott, amely még ma is komoly történelmi érték. 1885-ben bővítették az épületet. / Ez volt Várpalota egyetlen óvodája. / A második világháború idején a bombázások következtében, csak az óvoda épülete maradt meg. 1948-ban alakult meg a 4836. számú Zrínyi Ilona Úttörőcsapat, amely az évek során hírnevessé vált. Az épület újjáépítése 1954-re fejeződött be, majd 1961-ben emeletráépítéssel bővítették a már szűknek bizonyult épületet. 1972-73-ban elkészült az iskola udvarán a bitumenes pálya. A következő években folyamatos volt a korszerűsítés. 1986-ban központi fűtést kaptunk. Megvalósult a pedagógusok régi álma is, az egy műszakos tanítás. 1992-ben a korszerűtlen tornaszoba helyett új, modern, tágas tornateremmel gazdagodtunk, amely a tanulóink testi nevelését maximálisan szolgálja. Még ebben az évben az addig 2. sz. Általános Iskola megnevezés helyett, hagyománytiszteletből felvettük a Zrínyi Ilona Általános Iskola nevet.
4
Az intézmény a város központjában, kedvező közlekedési és természeti környezetben van. Árnyas, nagy udvarunk ideális mozgásteret nyújt a tanulóknak a szabadidő és az óraközi szünetek egészséges eltöltésére. Ezen ódon épület falai között kezdte meg működését 2004. augusztus 1-jével a Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola. 2008 januárjában került átadásra az intézményhez hozzá épített új, 150 férőhelyes ebédlő. Az iskola arculata Társadalmi környezet és annak determináló hatása Városunk ipari jellegének megszűnése maga után vonta a munkanélküliség növekedését. Ennek kihatása a családban érzékelhetően befolyásolja a gyermekek neveltségi szintjét, személyiségét, érzelmi- és morális életüket. Mindez begyűrűzik az iskola falai közé. Beiskolázási területünk Várpalota és környéke, a városban kevés a fiatal és nőtt a megélhetési gondokkal küszködők száma. E problémák visszatükröződnek, megjelennek a tanulók viselkedésében is. Több a nehezen kezelhető, beilleszkedési, tanulási nehézséggel rendelkező, visszahúzódó, magába forduló, vagy éppen kitörő, dacos gyermek. Felmérések alapján a veszélyeztetett, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma emelkedő tendenciát mutat. Sajnos tényként jelentkezik a káros szenvedélyek megjelenése is. A fentiek figyelembevételével ezért iskolánk fő arculatát és egyben pedagógiai értékét is meghatározza, hogy felvállaljuk, mint egyházi intézmény valamennyi (problémás) tanuló oktatását, nevelését - befogadóképességünk függvényében - aki iskolánkat választja. Érdekükben kiemelt feladatnak tekintjük a segítőkészséget, problémaérzékenységet, gyermek centrikusságot. A szülők igényeinek feltárásával bebizonyosodott, hogy továbbra is olyan iskolát szeretnének, ahol, a katolikus erkölcs és értékrend a mérvadó, ahol egyénileg is odafigyelnek gyermekeikre, felkészítik a jövőre őket, a továbbtanulásra. Elégedettek az iskola munkájával, az oktatás színtereivel. Meggyőződtek arról, hogy iskolánk nem csak közösségi, hanem egyéni nevelési színtér is, melyben gyermekük külön-külön is megkapja a tanulási és nevelési segítséget. Iskolánk egyik erős pontjának tartják az előbbieken kívül a sokirányú közösségi tevékenységet (DÖK és osztályfőnökök által tervezett foglalkozásokat) és az igényes oktatónevelő munkát. A szülők és a nevelőtestület elképzelése találkozott akkor, amikor lehetőséget biztosítottunk a tehetséggondozásra, a felzárkóztatásra, a korrepetálásra, valamint a kisiskoláskorban kezdődő nyelvoktatásra és nyelvválasztásra (angol, német, orosz) és az informatikai ismeretekre. Iskolánk arculatát meghatározza:
Emeltszintű testnevelési osztályok indítása A 2009/2010-es tanévtől sportiskolai osztályok indítása felmenő rendszerben 1. és 5. osztályokban Angol, orosz (igény szerint) és német nyelv választhatósága és oktatás már az első évfolyamon a 2. félévtől (itt még játékosan), valamint az órarendbe
5
illesztett, illetve a tanórán kívüli tevékenységek széles skálája (lásd későbbi fejezetek). Az első évfolyam második félévétől számítástechnika oktatása kiscsoportokban 2010/11-es tanévtől első évfolyamtól felmenő rendszerben angol és német emelt szintű idegen nyelvi osztályok indítása.
A következő évek létszámváltozását befolyásolhatja esetlegesen: a város közoktatás-fejlesztési koncepciójának változtatása a szülők szabad iskolaválasztásának joga a születések száma. I. 2. A pedagógiai program törvényi háttere
Formázott: Betűtípus: 12 pt, Betűszín: Automatikus Formázott: Betűtípus: 12 pt, Betűszín: Automatikus
A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 20/2012 EMMI rendelet Közoktatásról szóló 1993. LXXIX. Törvény 48 §(1) a) és b) pontja A 243/2003.(12. 7.) Kerettantervi Kormányrendelet Egyházi Törvény A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. Tv. Módosítása a 2002. évi IX. tv. I. 3. Az iskola működésének törvényi alapja: az ALAPÍTÓ
OKIRAT
Formázott: Betűtípus: 12 pt, Betűszín: Automatikus
A Veszprémi Érsekség – mint intézményfenntartó – a várpalotai Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola /módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt / alapító okiratát a következők szerint határozza meg. /Az alapító jogi személy bejegyzése a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságon történt 1995. szeptember 6-án a Pk. 60/140/95/2 számon a 9. sorszám alatt, amely 2012-ben a 2011. évi CCVI. Törvény 16-18.§-a alapján 00001/2012-007 számon került bejegyzésre../
1.1 Alapadatok: 1.1.1. Az alapító okirat száma: 1.1.2.Az intézmény neve:
1.1.3. 1.1.4. 1.1.5. 1.1.6.
Az alapítás időpontja: OM azonosítója: Az alapító/fenntartó neve: Az alapító/fenntartó címe:
5900-10/2004. Nepomuki Szent János Általános Iskola 2004. augusztus 1. 200422 Veszprémi Érsekség 8200 Veszprém Vár u. 18.
Római
Katolikus
1.1.7. Az intézmény székhelye: 8100 Várpalota Szent Imre u. 3. 1.1.8. Az intézmény típusa: általános iskola 1.1.9. Az intézmény felügyeleti szerve: Veszprémi Érsekség, 8200 Veszprém, Vár u. 18.
6
Formázott: Betűtípus: 12 pt, Betűszín: Automatikus
1. 2 Az intézmény tevékenysége: A Veszprémi Érsekség mindenkori hatályos határozatával elfogadott pedagógiai program, az Intézményi Minőségirányítási Program, valamint az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat alapján folyik. 1.2.1.1. Az intézmény alaptevékenységei: 85.20
alapfokú oktatás: nappali rendszerű 8 évfolyamos általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás,valamint iskolaotthonos nevelés-oktatás,emeltszintű testnevelés, sportiskolai osztályok, emelt óraszámú és emeltszintű angol-német idegen nyelv.
A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása - a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi és beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, tanulók. 94.91 vallási tevékenységhez kapcsolódó feladatok ellátása. 1.2.2. 1.2.3. Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység: - általános iskolai napközis foglalkozás, 56.29 - alapfokú oktatásban részesülők étkeztetése, egyéb munkahelyi étkeztetés 68.20 - ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, helyiségek bérbeadása 85.51 - sport, szabadidős képzés, 85.52 - kulturális képzés, 85.59 - máshová nem sorolható egyéb oktatás, 85.60 - oktatást kiegészítő tevékenység, 88.91 - gyermekek napközbeni ellátása, 88.99 - máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás, 91.01 - könyvtári szolgáltatás tanulóknak, oktatóknak, könyvtári, olvasótermi tevékenység, kölcsönzés. 93.19 - egyéb sporttevékenység, 93.29 - egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, 94.99 - máshová nem sorolható egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 1. 3 Főbb intézményi paraméterek: 1.3.1. Maximális befogadóképesség: 600 diák, 24 tanulócsoport. 1.3.2. Iskolai évfolyamok: 1 – 8.
1.3.3. Az intézmény működési területe: Várpalota város és a város környéki települések gyermekeinek nevelése és oktatása. 1.3.4. Az intézmény önálló jogi személy, mint a Főegyházmegye közoktatási rendszerének tagja. Szakmai felügyeletét a Katolikus Iskolák Főegyházmegyei Hatóságán keresztül a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet látja el. 1.3.5. Az intézmény önállóan gazdálkodó közoktatási intézmény - évente jóváhagyott költségvetéssel és beszámolási kötelezettséggel.
7
1.3.6. A feladatellátáshoz rendelkezésre bocsátott vagyon: Az épület és a rendeltetésszerű működéshez szükséges felszerelés a Veszprémi Érsekség tulajdona, az iskolának használatra adta át, határozatlan időre. A vagyon feletti rendelkezési jog a tulajdonost illeti meg. A tevékenység ellátásához szükséges eszközállomány értéke a mindenkori leltári érték. 1.3.7. Az intézmény igazgatóját a Veszprémi Érsek nevezi ki. 1.3.8. Az intézmény képviseletére jogosult: a mindenkori igazgató és helyettese, illetve akit az igazgató ezzel írásban megbíz. 1. 4 Záró rendelkezések: 1.3.9. Hatályba lépés időpontja: 2013. január 1. 1.3.10. Az alapító okirat felülvizsgálata a jogszabályi környezet, illetve a feladatellátás iránti igények változásának függvényében, ám háromévente mindenképpen megtörténik.
Veszprém, 2012. december 20.
dr. Márfi Gyula érsek
Formázott: Normál, Sorkizárt, Azonos oldalon
8
I. 4. A Pedagógiai Program, mint az intézmény legfontosabb dokumentuma
Formázott: Betűtípus: 12 pt, Félkövér, Betűszín: Automatikus
A Pedagógiai programot az iskola igazgatója a nevelőtestülettel közösen készítette. Ez a munka több fázisból állt. Az egyes munkaközösségek, valamint a különböző műveltségi területen belül érintett szaktanárokból álló teamek dolgoztak. Az előkészítő munkák során alapos, minden részletre kiterjedő helyzetelemzésre került sor. Figyelembe vettük hagyományainkat, fejlesztési lehetőségeinket, az intézménnyel szemben támasztott szülői elvárásokat. Szem előtt tartottuk az egyházmegyei, megyei és a városi közoktatási koncepciót, valamint a törvényesség betartását.
Formázott: Betűtípus: 12 pt, Félkövér, Betűszín: Automatikus
A Pedagógiai Program feladata: Az iskola önálló, önmagáért felelősséget vállaló és a jövőt előkészítő, oltalmazó tevékenységének teljes körű kibontakoztatása. A Pedagógiai Program funkciói: 1. Nevelési- oktatási funkció - orientálja az intézményt az elfogadott célok alapján, - rendszerbe szervezi szakmai tevékenységét, - perspektívát nyújt 2. Társadalmi, közösségi funkció -
rögzíti miként igazodik az iskola a környezetéhez, rögzíti, milyen szolgáltatásai vannak
3. Igazgatási funkció - a fenntartó ez alapján szabja meg az állami normatíva kiegészítésének mértékét, - finanszíroz nevelési- oktatási tevékenységeket, - ezen keresztül érvényesíti saját igényeit, elképzeléseit, gyakorolja ellenőrző, felügyelő szerepét 4. Alku- dokumentum funkció - a tantestület által rögzített és a fenntartó által elfogadott dokumentum. 5. Helyi funkció - a városunkban élő emberek gyermekeinek számára a jövő perspektíváit szervezi a program, figyelembe véve hagyományait, művelődési igényeit, a helyi lehetőségeket. Összegezve: a Pedagógiai program az iskola, az intézmény filozófiája és a gyakorlati tevékenység tartalma.
9
II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
Formázott: Betűtípus: 13 pt, Betűszín: Automatikus
II. 1. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei
Formázott: Betűtípus: 12 pt, Betűszín: Automatikus
Katolikus iskoláink nevelésének alapja és középpontja maga Krisztus.
Formázott: Betűtípus: 12 pt, Betűszín: Automatikus
„ A mai társadalomban, amelyet a művelődés pluralizmusa jellemez, az Egyház égető szükségét érzi annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét, mert csak így alakíthat ki erős személyiségeket, akik képesek arra, hogy ellenálljanak a csüggesztő realizmusnak, és keresztségük követelményeinek megfelelően éljenek.” (Kat.Isk. 11-12) Minden ember feladata, hogy saját és embertársai üdvösségén fáradozzon, hogy folyamatos legyen a kapcsolat Istennel és másokat i elvezessen erre. Ennek számos formája lehet. Az Egyház kétezer éves történelme csodálatos példákat nyújt az örömhír átadásának különböző formáiról. Ezek közül is kiemelkednek az egyes karizmatikus személyiségek körül kialakuló iskolák. Olyan közösségek jönnek létre, melyekben a túlcsorduló szeretet célja a gyermekek felemelése, nevelése. Az ilyen iskola „megteremti az evangéliumi szabadság és szeretet légkörét az iskolaközösségben, segíti a fiatalokat abban, hogy személyiségük kibontakoztatásával együtt növekedjék az új teremtmény, amellyé a keresztségben lettek. Az egyetemes kultúrát úgy kapcsolja össze az üdvösség hírével, hogy a hit fénye járja át a világról, életről és emberről fokozatosan szerzett ismeretüket.” (G.E.8.) A keresztény nevelésnek arra kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe, önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. Amikor tehát a katolikus iskolákról, a katolikus nevelésről akarunk szólni, mivel Jézus által adott küldetésről van szó - fontoljuk meg: - a Szentírás tanításait, belőle Jézus tanítói és nevelői magatartását, az apostoli küldetést - az Egyházi Törvénykönyv rendelkezéseit, - a zsinati dokumentumokat és a pápai megnyilatkozásokat. „ A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803.) Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát: keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét, a nevelő jelleg dominál, a nemzeti értékeket szolgálja, fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katolikus iskolánk egész pedagógiai működésében. A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.”
10
A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szoktatásnak kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül.
Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen.
Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél.
Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik.
Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel.
A pedagógiában elfogadott alapelvek közül kiválasztottuk azokat a legfontosabbnak tartottakat, amelyek normatív irányelvként a nevelés- oktatás minden területére és formájára érvényesek, és biztosítják a nevelési célok érvényesülését. Iránymutatóul szolgálnak a pedagógusoknak a nevelés-oktatás komplex folyamatában, az iskola működésének szervezéséhez. Komplexitás elve - a biológiai, fiziológiai, pszichológiai és a társadalmi törvényszerűségeket folyamatosan figyelembe vesszük és összehangoljuk a nevelés-oktatás során. Egyenrangúság elve - A tanuló a nevelés-oktatás alanya. A pedagógus és a tanuló egyenrangú félként vesz részt a folyamatban. A pedagógus vezető szerepe - az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, a tevékenységek megszervezésében, a személyiségük fejlődésének támogatásában. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve - a tanuló fejlesztésében a fejlettségi szintjét figyelembe vesszük. A tapasztalatszerzés elve - a nevelés - oktatás folyamatában a tanulók számára lehetőséget teremtünk a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására. A bizalom elve - bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására. A következetesség elve - igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal ehetőség támasztása a tanulók önállóságának, kezdeményezőképességének, kreativitásának kibontakoztatására. A különböző közösségekhez tartozás elve - a tanulók mindig szűkebb (család, osztály, iskola egyházközség), tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés, oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösség életének, céljainak, érdekeinek figyelembe vételével, a közösség
11
aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet - a pedagógus, vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett - a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. Esélyegyenlőség elve – egységes, differenciált, egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési – értékelési eljárások alkalmazása, a tanulási esélyek egyenlő, eredményes segítése egyénhez igazodó fejlesztéssel. A szemléletesség elve - a befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások alkalmazása. A visszajelzés elve - folyamatos visszajelzés a tanulói teljesítményekről, ezek változásáról, javításuk akadályairól. II. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja Tantestületünk pedagógiai munkájának célja: A diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. A partnereink, az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontossága. Tanítványaink erkölcsi és esztétikai szemléletének alakítása, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényének megalapozása. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, szükséges kompetenciákat, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő. A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat. Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink előtt. Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat) Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele (táncház, kézműves foglalkozások, stb.). A kulturált szórakozás igényének kialakítása.
12
II. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai
A katolikus iskolának kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll.” Ezért iskolánk feladata: Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, szakkörök, kirándulás, erdei iskola, iskolaújság, stb. Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket. Mutassa fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociokultúrális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis) közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.
II. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai
Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez.
Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb.
Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el: A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.). A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.). A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.). A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, stb.).
13
A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb. A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.). II. 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A diákokban kialakítandó személyiségideál: A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket, és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítani. Be kell mutatni, hogy a nyolc boldogság, a szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhat az ő nyelvükön is. A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: "Ti vagytok a világ világossága." (Mt 5,14) Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok:
Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A megismerés képességének fejlesztése. Az önismeret, a céltudatosság kialakítása.
A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok:
Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink továbbá:
A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás.
A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást.
14
Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok: A színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka. A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Nagyon fontos- a hitre, reményre, szeretetre nevelés: A helyes önértékelés, amely se nem túlozza, se le nem becsüli értékeit az értékek felismerése, megbecsülése és kiállás mellettük, józan, megfontolt ítélőképesség a mások felé való nyitottság,befogadóképesség, a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében, a szelídség,az alázat, a türelem, az alaposság, a mértékletesség, a bűnbánat, amely mentes kell legyen a kóros önmarcangolástól, és a megbocsátás a belső csendre való igény, hűség Istenhez és embertársainkhoz, felelősség magunk és a teremtett világ iránt. Szellemileg fogékony, érdeklődő, kíváncsi, megismerési vágy, szilárd alapkészségekkel való rendelkezés, amely az egyetemes értékek minél szélesebb körének megismerésére törekszik, a kulcskompetenciák elsajátítása, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a személyes boldoguláshoz és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához, a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban, feladatmegoldások során keresi a diák az egyedi, változatos megoldásokat, munkája pontos, kidolgozott, tanulni akaró és tudó, tudja eredményesen használni a kommunikációs technikákat, egy idegen nyelvet alapfokon ismer, képes a konfliktushelyzeteket felismerni, és megoldási módokat keresni, a feszültségek elkerülésére törekszik, szereti a természetet, környezetvédelmi gondolkodása pozitív, ennek megfelelően cselekszik. Elvárásaink tanítványainktól a következők:
Részvétel a vallásuknak megfelelő (katolikus, protestáns) programokban. Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt. Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása. Alapos, rendszeres és pontos munka. A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. A házirend felelős betartása.
egyházi
II. 6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az intézményünkben tanulói diákképviselettel diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósítását az életkori sajátosságok fegyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével segíti. A diákönkormányzat éves munkaterv alapján dolgozik. Tevékenysége során törekszik a tanulmányi munka fejlesztésére, közreműködik a színvonalas kulturális- és sportélet megszervezésében és a tanulóközösség érdekképviseletében, gyakorolja a tanulóközösség és saját jogosítványait.
15
A diákönkormányzat vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik a végzett munkáról az őt megválasztó közösségnek, tájékoztatási kötelezettsége van iskolavezetés és nevelőtestület felé. A diákönkormányzat tisztségviselői: a) Gyermekvezetők: osztályonként egy-egy osztálytitkár; az önkormányzat gyermekvezetője; aki képviseli az intézmény diákközösségét. b) Felnőtt segítők, vezetők: önkormányzat vezetője A gyermekvezetők véleményét, javaslatát, észrevételeit a felnőtt vezető továbbítja a nevelőtestülethez. A diákönkormányzat működése A Diáktanács havonta tart megbeszélést a soros feladatokról. Döntési joga van a diákság közösségi életének tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében. Egyetértési joga van a házirend kialakításában, az SZMSZ diákokat érintő kérdéseiben, a tanulók fegyelmi és jutalmazási szabályzatának kialakításában. Véleményezési joga van: a tanév rendjének meghatározásában; a szabadidős, tanórán kívüli programok szervezésében, lebonyolításában; meghirdetett versenyek, pályázatok értékelésben; a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, büntetésében; Javaslattevő joga van minden, a diákok jogait és kötelességeit érintő kérdésekben. A diákönkormányzat feladata és jogköre néhány területen az ellenőrzés és értékelés is. Ezek a következők: tanulói ügyelet osztályönkormányzatok tevékenysége A végzett munka utáni elismerési módozatok: Nepomuki-díj, melyet olyan végzős diákunk kap, akire éveken keresztül büszkék lehetünk; Jó tanuló- jó sportoló, amely elismerésre a DSK vezetőségével együtt teszünk javaslatot; A diákönkormányzat által kiírt pályázatok győztesei üdülési támogatást (a Nebuló Alapítvány segítségével), könyvjutalmat nyernek.
16
II. 7. A Pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A nevelőtestület minden tagjának feladata:
Hitéletüket példamutatóan gyakorolják a diákok előtt legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva keresztény szellemben nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát, a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladat rendszerének, az SZMSZ és Házirend maradéktalan betartása és teljesítése, szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát, városi, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni munkájukat munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően végzik
A pedagógusok feladatai pedagógusok általános működési feladatait / ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok ... stb./ az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk. Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások, és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja. Tételesen: a tantervek végrehajtása a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása; nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, Folyamatosan készített tematikus, illetve éves tanmenet, vagy a szükséges kiegészítésekkel ellátott irányító tanmenet alapján dolgozik. Ezt az igazgató által meghatározott időpont(ok)ban, az igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Ha a helyi tanterv vagy a tankönyv nem változik, a bevált tanmenetet - folyamatos kiegészítéssel több éven át használhatja. A helyi tantervben meghatározott módszerek, és eljárások alkalmazásával rendszeresen ellenőrzi, értékeli és minősíti a tanulók tanulmányi munkáját A pedagógus a tanulót a tanév elején tájékoztatja a tantárgy tanulmányi követelményeiről, a továbbhaladás és a magasabb évfolyamra lépés feltételeiről, a tanulmányi követelmények teljesítéséhez szükséges tanulói felszerelésekről, eszközökről.
17
A pedagógus folyamatosan tájékoztatja a tanulót az írásbeli dolgozat tartalmi és formai követelményeiről. Az írásbeli számonkérés időpontját, tartalmát és a tanulmányi követelményeket a számonkérés előtt legalább 5 tanítási nappal előbb közli a tanulóval. Az írásbeli dolgozatokat, a felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 10 napon belül kijavítja, illetőleg kijavíttatja A kötelező írásbeli házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli. Az alsó tagozaton az írásgyakorlatokat a következő órára javítja. A pedagógusnak helyesírás szempontból is javítani és javíttatni kell az írásbeli munkákat. Részt vesz az iskola szülői értekezletein. Havonként fogadóórát tart. A tanulók magatartásáról és tanulmányi munkájáról – szükség szerint tájékoztatja az osztályfőnököt és a szülőket Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozási helyen. Az igazgató útmutatásai szerint ellátja az ügyeleti szolgálatot, a helyettesítést, a tanórán kívüli teendőit, a vállalt tisztségeivel kapcsolatos kötelességeit Az igazgató utasítása alapján ellátja a nevelő-oktató munkával összefüggő adminisztrációs és ügyviteli feladatokat. tanulók szakszerű megfigyelése, tapasztalatok szöveges és számszerű rögzítése, tanulók megismerése,és fejlődésük nyomon követésére alkalmas objektív adatgyűjtő eszközök, kérdőívek, tudásszintmérő tesztek alkalmazása, készítése a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárása terén a feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatokat /pl.: helyettesítés, ügyelet/; a problémák nyílt mindenkori megbeszélése történjen meg a megfelelő hangnemben tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt; az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik; a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll; a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget tesz a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi; a védő- óvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén. gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről; kulturált viselkedés, öltözködés / ünnepélyeken a közösség íratlan törvényének betartása/; ünnepélyeken a közösség döntése által meghatározott öltözködés.
18
Az osztályfőnökök feladatai:
Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnök a tanév elején a tájékoztatja tanulókat, a szülőket a tanulói jogokról és kötelességekről, a jogorvoslati eljárásokról, az iskolai házirendről, a mulasztások igazolásának rendjéről, a mulasztások következményeiről, a magatartás és a szorgalom értékelésének elveiről, az iskola pedagógiai programjának és munkatervének, szervezeti és működési szabályzatának tanulókat érintő kérdéseiről munkáját előre megtervezi, és ezt írásban foglalkozási tervben rögzíti. Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket. Felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért. együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, illetve az osztály tanulóival kapcsolatba kerülő többi pedagógussal szükség esetén - az igazgató előzetes tájékoztatása mellett - az osztályban tanító pedagógusokat és az érintett más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze; Az osztályfőnök a közösség és az egyén fejlődése érdekében arra törekszik, hogy a tanulók tanítási órán és azon kívül végzett - tevékenysége, az egyes tanulók személyiségét többoldalúan fejlesztő rendszerré szerveződjék. Gondot fordít a lemaradók felzárkóztatására, a különleges bánásmódot igénylők megfelelő foglalkoztatására és a tehetséggondozásra A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelő munkáját, együttműködik a tanulók szüleivel. az osztályfőnöki megbízatása első évében - legkésőbb a tanév végéig - a tanulókat otthonukban meglátogatja, majd szükség szerint végez családlátogatásokat; legalább havonként fogadóórát tart; az ellenőrző könyv (tájékoztató füzet) útján is tájékoztatja a szüleiket a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról, gondosan ügyelve arra, hogy az elismerések és elmarasztalások nevelőszándékúak, a tanulók tényleges teljesítményével s egyéb megnyilvánulásaival összhangban legyenek, Ellenőrzi, hogy a szülők tudomásul vették-e az ellenőrző könyvbe beírt értesítéseket, nevelői észrevételeket; az osztálya szülői értekezletén és egyéb alkalmakkor tájékoztatás nyújt az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, ismerteti a soron következő feladatokat. A szülők pedagógiai ismereteinek bővítése érdekében az iskolai munkaterv nevelési célkitűzéseivel összhangban - egy-egy nevelési témát is napirendre tűz, tanácsokat ad, a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására törekszik; Minden tanév szeptember 15-ig elkészíti az osztályfőnöki foglakozások tervét, amely tartalmazza: a helyzetértékelést, a tanév fejlesztési feladatait, a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal kapcsolatos feladatokat, a tanórai keretben nem megvalósítható közösségfejlesztési feladatokat, szabadidős tevékenységeket, a tanulmányi kirándulások tervét, az osztályfőnöki órák tanmenetét Látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel. 19
Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét. Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra. A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel. A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát. Családlátogatást a veszélyeztetett tanulóknál tanév elején ajánlott végeznie a gyermekvédelmi felelőssel együtt. Utána csak akkor, ha az igazgató, a szaktanárok és ő maga szükségesnek tartja a tanulmányi munka, szülői- gondviselői munka elmulasztása, valamint magatartási problémák miatt. Új osztályában a tanév végéig ajánlott minden családot meglátogatni, a családlátogatás időpontját köteles a haladási naplóba jelezni. Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart. Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit. Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e. Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri. A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről. A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti. Bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik. Ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, DSK-ra, sportegyesületbe való jelentkezését, indokolt esetben az engedélyt visszavonhatja. A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét.
Az osztályfőnöki órák Az osztályfőnöki óra a tanulók 'közösségi életének jelentős fóruma. Célja a tanulóközösségeknek és az egyes tanulók személyiségének fejlesztése, Istenhez és az egyházhoz való viszonyának kialakítása, a közösség és az egyén egymáshoz, valamint a társadalomhoz való helyes viszonyának megalapozása; a tanulók erkölcsi tulajdonságainak, meggyőződésének formálása, keresztény hitének kialakítása és elmélyítése, ösztönzés és útmutatás a helyes magatartás és az egészséges életmód kialakításához az életkornak megfelelő szinten, a tanulók egyéni és közösségi-közéleti tevékenységének szervezése. Hozzájárulás ahhoz, hogy a munkában, a magán- és a közéletben helytálló, tevékeny felnőttekké váljanak.
20
Az osztályfőnöki órák feladatai A közösség és a személyiség viszonyának fejlesztése érdekében: a gyermekközösség életének, sokirányú tevékenységének fejlesztése; a tanulók önkormányzó képességének kibontakoztatása; a közösség iskolán belüli és külső kapcsolatainak létrehozása, erősítse; nevelés a társak iránti érdeklődésre, helyes megítélésükre; a tanulók társas kapcsolatainak gazdagítása; a gyermekek önismeretének fejlesztése, önnevelésének irányítása, eszményképük kialakulásának elősegítése; ösztönzés és útmutatás az egyéni érdeklődés, képességek, hajlamok fejlesztésére; az egyén és a közösség helyes viszonyának formálása, a tanulók magatartását befolyásoló pozitív közvélemény alakítása, felkészítés a társadalmi életében való cselekvő részvételre; előkészítés a helyes családi életre, felkészítés az átalakuló családban folyó életre; nevelés a magánélet és közélet érdekeinek egyeztetésére, A tanulás tanítása érdekében: a tanuláshoz és a munkához való helyes viszony kialakítása a tanulás belső motívumainak fejlesztése; a helyes, gazdaságos tanulási módszerek elsajátíttatása; a továbbtanulási lehetőségek, a tanulók előtt nyitva álló szakmák, foglalkozások, életpályák megismertetése, előkészítés a tudatos, a társadalmi igényeket és az egyéni képességeket egyaránt érvényesítő iskola- és pályaválasztásra; meggyőzés a rendszeres tanulás és a jól végzett munka egyéni és társadalmi jelentőségéről, az egész életen át tartó tanulás fontosságáról; a munka, a dolgozó ember tiszteletére, megbecsülésére nevelés; A hazafiságra nevelés érdekében: a szülőföld, a haza és a nemzet fogalmának élményszerű megalapozása, az ezekhez való kötődés igényének felkeltése; a haza, a demokratikustársadalmi rend iránti szeretet, hűség érzelmének elmélyítése; közös ügyért való munkálkodás és a haza építésében való részvétel igényének kialakítása; nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományainak megismertetetése; a nemzeti szimbólumok megismertetése; a nemzeti ünnepek és nemzeti emléknapok megismertetetése; A tanulók egészséges és kulturált életmódra nevelése érdekében: a biztonságos, egészséges életre, a tiszta és rendes környezet megteremtésére, környezetvédelemre szoktatás; az iskolai és iskolán kívüli játék-, sport-, kulturális tevékenység megszervezése; Pályaorientációs tevékenység érdekében: A tanulók önismeretének fejlesztése; A tanulók által választandó szakmák, pályák követelményeinek megismertetése;. A továbbtanulási lehetőségek megismertetése;
21
II. 8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei: Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: napközi, szakkörök, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, kirándulások, erdei iskolák Diák önkormányzati munka A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása. A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével). A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követelményrendszerével és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja, Az egyéb, tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését. Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. A sokoldalú és változatos fogalakozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. A séták, a kirándulások, erdei iskolák mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket. Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket. Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.
22
A pedagógus közösségfejlesztő feladatai az egyéb, szabadidős tevékenység során: Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel. Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést. Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére. A közösségfejlesztés feladatai évfolyamonként 1. évfolyam: - Hitélet megalapozása, egyházi templomi szokások megismerése Alakuljon ki a felelősök rendszere, és rendszeres ellenőrzés mellett végezzék munkájukat. a tanulók bekapcsolása a közösen végzett tevékenységek ellenőrzésébe, értékelésébe. Az osztály tanulói fokozatosan kapcsolódjanak be a diákönkormányzat életébe. Alakuljanak ki az együttélés, együttműködés elemei legfontosabb készségei, szokásai. Váljon az együvé tartozás élménye meghatározóvá. Az iskolai élet szabályainak megismertetése és betartatása. 2. évfolyam: - Hitélet megalapozása, egyházi templomi szokások megismerése Az együttműködést igénylő tevékenységek arányának növelése. A közösségen belül alakuljon ki a felelősi munka egyes elemeinek önálló végzése, egyszerűbb közös tevékenységének önálló megszervezése. Az osztályban növekedjen az összetartozás érzése, jöjjenek létre osztályhagyományokat erősítő tevékenységek. Alakuljon ki a társakért, közösségért való felelősség érzete. A fegyelem továbbfejlesztése. A pedagógus előtt érzett felelősség mellett a közösség előtt érzett felelősség alapjainak a lerakása, a társakért érzett felelősség kialakítása. A segítés közösségi indítékainak növelése. 3. évfolyam: - Hitélet elmélyítése, felkészülés az elsőáldozásra A már jól működő tevékenységek mellett, kapjon egyre nagyobb hangsúlyt a diákönkormányzati tevékenység. Növekedjen az összetartozás érzése, erősödjenek a baráti kapcsolatok. Alakuljon ki a diákvezetőkkel szemben támasztott igények első megfogalmazása. 4. évfolyam: - Hitélet elmélyítése, a Megváltó születésének ünneplése Az osztály tevékenységi rendszere mind több szállal kapcsolódjék az iskolai rendezvényekhez, diákönkormányzathoz. Az osztályrendezvények a pedagógus vezetésével zökkenőmentesen működjenek. Növekedjen a diákvezetők döntés előkészítésben való részvétele, önállósága, Fejlődjön a közvélemény a magatartás jelentős szabályozójává, az egyén felelőssége mellett növeljük a közösség felelősségét is. Az osztály tanulói készüljenek a felső tagozatba lépés átmeneti feladataira.
23
5. évfolyam: _ Felkészülés, az egyházmegyei hittanversenyre, hitélet elmélyítése Az osztály illeszkedjen be az új közösségi formák és követelmények közé. Új diákönkormányzati vezetők választása (kapcsolódjék be az iskola diákönkormányzati tevékenységébe). A tanulás kerüljön a tevékenységi rendszer középpontjába, fogadják el a képesség szerinti tanulás követelményeit. Erősödjék a közösségért érzett felelősség. Érezzék a fegyelem jelentőségét, mind a tanulásban, mind a közösségben. 6. évfolyam: _ Aktív templomi szolgálat, Szilárduljon meg az osztályközösség egysége. A diákvezetők szerepének növelése a közösség irányításában, rendszeres és folyamatos beszámoltatásuk a diáktanácsülésen elhangzottakról. Fokozatosan kerüljön előtérbe az önállóság, mind a tevékenységek megszervezésében, mind a végrehatásban és az ellenőrzésben is. A képesség szerinti tanulás kerüljön a közösség követelményrendszerébe. Az osztály diáktanácson belül egyre inkább kerüljön előtérbe az önállóság, a döntéshozatal iránt érzett felelősség, csökkenjen a felnőtt irányítás. A diákvezetők érezzenek felelősséget nemcsak önmagukért, hanem a közösségért is. A fegyelem közösségben játszott szerepének tudatosítása az osztály minden tagjában. A fegyelem szokássá fejlesztése. 7. évfolyam: _ hitélet elmélyítése, szentek életének megismerése Alakuljon ki a közösség csoportszerkezete. Fokozatosan kapcsolódjon be a közösség az iskolai szintű rendezvényekbe, éljen javaslattételi és véleményezési jogával. A képesség szerinti tanulás közösségi követelménnyé alakuljon. A közösségben a példamutatás tudatosítása. A fegyelem alapkövetelményeinek szokássá formálása. 8. évfolyam _ Felkészülés a bérmálkozásra Az osztályközösségen belül dolgozó diákvezetők irányító szerepének kiemelése. Stabilizálódjon az osztály közösségének szerkezete. Adják át az iskolai hagyományokat az alsóbb osztályok közösségeinek. Fejlődjön a diákvezetők munkája olyan szintre, hogy a mindennapi feladatokat felnőttek jelenléte nélkül is meg tudják oldani. Készüljenek fel a tanulók a közösség, az iskola elhagyására. Elsősorban saját közösségükkel és saját magatartásukkal mutassanak példát a fiatalabb iskolatársaiknak.
24
II. 9. A szülők, a tanulók és az intézmény partnereinek kapcsolattartási formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató, ellenőrző füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség ülésén, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein A szülők és a pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok: Családlátogatás Célja: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Célja: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, Feladata: a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé.
25
Fogadóóra Célja: A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Közös mise, családi zarándoklat, családi nap Célja: - missziós tevékenység a családok körében - a családok „ bevonzása” a templomba - a Magyar Katolikus Egyház sokrétű tevékenységének bemutatása a szülőknek Nyílt tanítási nap iskolában tanulók szüleinek Célja: a szülők betekintést nyerjenek az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. A leendő első osztályosok szüleinek Célja: Az intézmény kínálata, bemutatása munka közben, ismerkedés a leendő elsős tanító nénikkel. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. Iskolai honlap Célja: A szülők, érdeklődők naprakész információkat szerezhessenek az iskola tanórai és tanórán kívüli rendezvényeiről különböző programokról, a gyermekeket érintő eseményekről, feladatokról, lehetőségekről, és igényei szerint tevékeny részesei lehessenek ezeknek. Írásbeli tájékoztató Az iskolában tanulók szüleinek Feladata: A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A leendő elsősök szüleinek Feladata: A szülők részletes tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, pedagógiai hitvallásáról, szervezeti formáiról, a nevelő-oktató munka mindennapjairól. Formája: A szokásos módon elhelyezett fontosabb információk közzététele a faliújságokon, a minél többirányú figyelemfelhívás céljából.
26
A december és május elején történő értékelés szempontjai: valóságos eredmények és hiányosságok feltárásra kerüljenek, ok-okozati összefüggések felderítése, fejlődési irány kijelölésre kerüljön, további szakemberek bevonásának szükségességéről szülessen döntés. a szöveges értékelés előzményeként értékelő esetmegbeszélésre is sor kerülhet a szükséges korrekciókhoz intézkedési terv kidolgozása Menete: beszámoló a tanulók résztvevők konkrét helyzetéről, problémáiról, tanítók, fejlesztő pedagógusok, ifjúságvédelmi felelősök, szakmai beszámolók, családgondozók összefoglalói (az érintett szakembereket, szülőket meg kell hívni), eredmények, hiányosságok, kívánságok, lehetőségek összegyűjtése, javaslatok a továbblépésre (a tantestület tagjainak javaslatai, véleménye), megoldási lehetőségek kidolgozása, pedagógiai módszerek kiválasztása (szükség szerint egyéni fejlesztési tervként) A pedagógusok és szülők együttműködése A pedagógusok és a szülők egymást kiegészítve felelősen fáradoznak gyermekek szellemi és testi fejlődésén. Közös érdek, hogy a szülők gyermekük neveléséhez erkölcsi támogatást, szakszerű tanácsokat kapjanak, másrészt gyermekeik számára színvonalas, intézményes nevelést, gondoskodást kapjanak az iskolától. Az eredményes együttműködésének feltétele, hogy a pedagógus: ismerje tanítványinak családi környezetét és az abban folyó nevelés jellemzőit, folyamatosan tájékoztatást nyújtson a szülőknek az iskolai nevelő-oktató munka célkitűzéseiről, az osztályközösség és a gyermekek fejlődésének tapasztalatairól, hasznosítja a szülők tapasztalatait, értékesítse, vagy ellensúlyozza a szülők nevelési eljárásait. Az iskola munkájában épít a szülők hathatós közreműködésére, ebben a szülői munkaközösség tölt be döntéshozó és szervező funkciót. Ahhoz, hogy a szülők, és az iskola nevelői közötti együttműködés valóban eredményes legyen, kívánatos, hogy: a kapcsolat kölcsönös tiszteletre és bizalomra épüljön; az érintkezés közöttük legyen elfogadó, nyílt, őszinte, szívélyes, jóindulatú; a tanulóval kapcsolatos problémák esetén legyenek nyitottak egymás érveire, kinekkinek a feladatából fakadó sajátosságokra, álljanak készen arra, hogy közösen keressék a legjobb megoldást. A szülők részére a nevelőmunka segítéséhez az alábbi együttműködési területeket ajánljuk: aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, ötletnyújtást az előadások témáihoz, őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, érdeklődő-segítő hozzáállást, közös rendezvényeket.
27
A pedagógusok feladatai szülőkkel való együttműködéssel kapcsolatban A nevelő magabiztos szakmai felkészültsége, figyelmes, jóindulatú és körültekintő fellépése elősegíti a megfelelő kapcsolat megteremtését, a problémák konstruktív kezelését és hozzájárul, hogy az esetleges félreértések, súrlódások elkerülhetők, megelőzhetők legyenek. A pedagógus legyen képes felelősségteljesen összeegyeztetni a gyermek érdekeit és a kollegialitás szempontjait, valamint megőrizze erkölcsi feddhetetlenségét, mint a bizalom és tisztelet legfontosabb zálogát. A szülők iránti tiszteletét és nagyrabecsülését – ha alkalom adódik – kifejezésre juttassa a tanulók, a nevelőtestület, a szülői közösség előtt. A szülő kérésére tegye lehetővé a személyes találkozást és fogadóóráján, esetleg más, előre egyeztetett időpontban fogadja őket szívélyesen, udvariasan. Adjon a tanuló iskolai munkájáról, emberi magatartásáról érdemi tájékoztatást, pontos, objektív, problémafeltáró elemzést, a gondok jelzésekor tapintatosan járjon el, szükség esetén tanácsaival is segítse a szülőt. Hallgassa meg figyelmesen a szülő véleményét, kívánságait, esetleges panaszait, és az érintettek bevonásával lehetőségei szerint segítsen a problémák megoldásában. A személyes, családi vonatkozású információkat kezelje diszkréten, azokat csak a legszükségesebb esetben, nevelési szempontokat mérlegelve ossza meg más illetékes személyekkel. Az iskola belső életével kapcsolatos bizalmas információkat köteles titokként kezelni, igyekezzen erősíteni a szülők bizalmát az intézmény iránt, ne cselekedjék, és ne nyilatkozzék oly módon, amivel esetleg csorbíthatja az iskolavezetés tekintélyét, kollégái presztízsét. A szülővel kialakított személyes kapcsolata – legyen az személyes barátság, vagy valamilyen konfliktus – semmiképpen nem befolyásolhatja a tanuló teljesítményeinek objektív megítélését, és nem származhat belőle sem előny, sem hátrány más tanulók számára sem. Nem részesítheti semmiféle előnyben azokat a tanulókat, akiknek szülei az iskolai alapítványon keresztül támogatják az intézményt. A szülők munkáját – ha önként vállalják – kizárólag az iskola érdekében veszi igénybe, s a velük kialakított kapcsolatát nem használja fel jogtalan előnyök megszerzésére. A tanulók szüleitől nem fogad el olyan ajándékot, vagy egyéb juttatást, amely elvtelen lekötelezettséget vonhat maga után. Az osztályfőnök feladatai a szülőkkel való együttműködéssel kapcsolatban A nevelésben a szülőnek egyik legfontosabb szövetségese az iskolában a mindenkori osztályfőnök, aki néhány éven át pedagógiailag összefogja mindazt, ami tanulmányai és társas kapcsolatai terén az osztályközösségben gyermekével történik. A tanuló nevelésében a pedagógus csak a szülővel egyetértésben tud eredményes munkát végezni, azaz akkor, ha megegyezésre jutnak abban, hogy a gyermek a fejlődésben és a további nevelésében adódó teendőket miképpen osztják el egymás között. Ennek érdekében az osztályfőnök: Nyitott minden kapcsolatteremtési lehetőségre. Megkereséskor a szülő rendelkezésére áll. A maga részéről rendszeresen beszámol a tanulók előmeneteléről, neveltségi szintjéről, tájékoztatja a szülőket a tanórán kívüli
28
tevékenységekről (kirándulások, műsorok, klubdélutánok, előadások stb.), adott esetben meghívja őket a rendezvényekre. Az egyénenként felmerülő problémákra felfigyel, a tanuló további fejlődése érdekében kezdeményezi a kapcsolat felvételét a szülővel, gondviselővel, vagy megfelelő szakemberrel. Az ő munkáját érintő véleményeket, észrevételeket figyelmesen meghallgatja, mérlegeli, ha kell: megmagyarázza, áttekinthetőbbé teszi pedagógiai megoldásait, nyitott a pedagógiailag indokolt kompromisszumokra. Segít abban, hogy létrejöhessen a személyes találkozás a szülők és a gyermek problémájában érintett kollégák között, és együtt találják meg a két fél érdekeit figyelembe vevő megoldásokat. Kezdeményezi a szociálisan hátrányos helyzetű családok segítését. Az illetékes önkormányzattól, illetve egyéb pályázat útján alkalmi, szociális juttatásokat, vagy rendszeres támogatást kérelmez, s az ügyet tapintatosan és diszkréten kezeli.
A pedagógus és a tanuló együttműködésével kapcsolatos feladatok A nevelési-oktatási feladatokat csak akkor lehet valóban eredményesen elvégezni, ha a magas színvonalú szakmai tevékenység és példamutató magatartás mellett a nevelők, és a tanulók közötti viszony kiteljesíti emberi tartalmát, s mind a két fél számára képes biztosítani a hatékony együttműködés kielégítő személyes, érzelmi feltételeit is: A kölcsönös bizalmat és tiszteletet, amely az egyik oldalon a több tudásból és felelősségből származó tekintélyt illeti meg, a másikon a saját személyiség és képességek kibontakoztatásáért tett erőfeszítéseket; A közös gondolkodásból, felfedezésekből, a szellemi gyarapodásból eredő élményeket; Az eredményes munkához nélkülözhetetlen információk és elvárások időben történő cseréjét, a szükséges megállapodások megkötését; A figyelmet és érdeklődést egymás igényei, érdekei, kérdései, javaslatai, értéktételezései, eredményei és sikerei iránt; Egymás teljesítményeinek, munkájának megbecsülését, tárgyilagos, igazságos és méltányos megítélését; A pedagógusok feladatai a kapcsolattartás során:
Mérlegelje, milyen mértékben és mélységben tudja vállalni, hogy beleavatkozik adott tanítványának magánéletébe, mikor szükséges felvennie a kapcsolatot a gyermek szüleivel. A tudomására jutó bizalmas információkat diszkréten kezelje, s ha szükséges, a tanuló problémáinak megoldása érdekében használja fel azokat, lehetőleg az ő beleegyezését kérve; A félreértések, és esetleges csalódások elkerülése érdekében egyértelműen tisztázza, milyen határok között tud együtt érezni, szolidaritást vállalni tanítványa gondjaival, milyen konkrét lépésekkel kíván segíteni problémái megoldásában. Tartsa be a kollégák iránti szolidaritást és az iskola életét szabályozó normák, a közös tantestületi döntések iránti lojalitást, adja meg a magáétól eltérő nézeteknek kijáró tiszteletet, tartsa meg a tantestület valamennyi tagjára kötelező etikai elvárásokat. A diákoknak a kollégák munkáját érintő jogos panaszai, elégedetlensége eseteiben segítse elő, hogy a felek nyíltan tisztázhassák, mi okoz közöttük konfliktust és
29
megtalálják a konstruktív rendezés módszerét, illetve – ha szükséges – forduljon a megfelelő iskolai fórumokhoz. Vegye elejét bármely fél részéről a kapcsolathoz méltatlan, esetleg hosszabb távon tarthatatlan, a diákokat érzelmileg feleslegesen megterhelő, számukra társaik körében kellemetlenségeket okozó bizalmaskodásnak, haverkodásnak. Az osztályfőnökök feladatai a kapcsolattartás során: Segítse elő, olyan – előítéletektől mentes, befogadó – csoportlégkör kialakulását, amely módot ad arra, hogy lehetőleg minden tanuló megtalálja a helyét és szerepét a közösségben, ahol elfogadják jó és rossz tulajdonságaival együtt, társaitól támogatást kap személyisége kibontakozásához, elismerik mind tanulmányi, mind pedig egyéb képességeit, büszkék a sikereire, megértik, amiben eltér másoktól, nem marad társtalan, átélheti az összetartozás örömét. Külön figyelemmel és gondoskodással forduljon hátrányosabb helyzetű, vagy személyes gondokkal küzdő tanítványai felé, keresse meg a hatékony és tapintatos segítés formáit, módszereit. Kövesse figyelemmel az osztály légkörét esetleg megmérgező társas konfliktusokat, az egészségtelen versengést egyes tanulók vagy kisebb csoportjaik között, a bármilyen eredetű kiközösítő indulatokat, segítsen a feszültségek tárgyszerű megbeszélésében, rendezésében. Képviselje tanítványai és a közösség vállalható, méltányos érdekeit a pedagógusok, az iskola vezetése felé, menedzselje tanítványai és a közösség kiemelkedő teljesítményeit az iskola fórumain, töltsön be közvetítő szerepet a tanár-diák konfliktusok rendezésében. Legyen nyitott arra, hogy érzékelje az osztályával való kapcsolatában fellépő feszültségeket, s álljon mindenkor rendelkezésre ezek nyílt és őszinte megbeszélésére, rendezésére. Küzdjön az ellen, hogy a rábízott osztály, illetve a tanulók valamelyike akár a tantestületben, akár a tanulók közvéleményében bármilyen előítéletesen minősítő, megbélyegző kategóriába kerüljön (pl. "gyenge osztály", "kezelhetetlen tanuló"). Lépjen fel határozottan, ha osztályában bármely tanulót vagy csoportot érintő diszkriminációt tapasztal az iskolán belül vagy kívül – pl. kisebbek, gyengébbek, gazdagok, szegények, etnikai kisebbségek, stb. Az iskola nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóival való együttműködés feladatai A pedagógusok mellett az iskola más foglalkozású alkalmazottaira is fontos szerep hárul a nyugodt munkafeltételek megteremtésében, abban, hogy intézményünk képes legyen zökkenőmentesen működni. A nem pedagógus munkakörben dolgozó munkatársak tevékenységét – időbeosztását, terhelését – az igazgató irányítja, ellenőrzi és értékeli. A munkájukkal kapcsolatos pozitív és kritikai észrevételek elbírálása és továbbítása is e vezető hatáskörébe tartozik. Az iskola minden dolgozója a maga területén részt vesz a nevelőmunkában is. Ennél fogva, tőlük az várható, hogy a maguk területén: – Gondosan, megbízhatóan, felelősségteljesen és kellő önállósággal végezzék el munkájukat. – Tanúsítsanak részrehajlástól mentes segítőkészséget mindazok iránt, akikkel feladatuk teljesítése során találkoznak. – Tartsák be az intézmény, az iskola iránti lojalitás normáját, a rájuk bízott hivatali ügyekre vonatkozó titoktartás követelményét.
30
Őrködjenek azon, hogy az iskolában tartózkodó személyek biztonságos feltételek között végezhessék feladataikat. – Ügyeljenek az iskola vagyonának biztonságára, felszereléseinek állagára, karbantartására, az értékek védelmére. – Megjelenésük, beszédstílusuk feleljen meg a hely követelményeinek, mindazoknak a normáknak, melyek a tanárokra, tanulókra egyaránt érvényesek. –
Az iskola alkalmazottai joggal elvárják, hogy munkahelyükön partnerségüket, s ennek megfelelő stílusban érintkezzenek velük:
elismerjék
– Az iskola vezetése, valamint pedagógusai fejezzék ki, ha munkájuk elismerésre méltó. – A pedagógusok legyenek tekintettel munkaidejükre, önállóságukra, más elfoglaltságaikra, munkájuk igénybevételekor tartsák be a hivatali rendet, kéréseikkel az erre kijelölt időpontokban keressék meg őket, vegyék komolyan a kijelölt határidőket (elszámolások, étkezési befizetés, utazási igazolvány). – Neveljék a tanulókat is arra, hogy tiszteljék és becsüljék azoknak a fáradságos munkáját, akiknek az iskola zavartalan működésének fenntartása köszönhető, s ez fejeződjék ki az iskola technikai dolgozói iránti udvarias, kulturált viselkedésükben is. II. 10. A tanulmányok alatti vizsgák Az osztályozó-, javító és egyéb vizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok: 1 Alkalmassági vizsga Az emelt tantervű osztályokba történő felvételhez szervezett alkalmassági vizsgára a jelentkezés önkéntes, a szabályait a felvétel, átvétel rendje szabályozza. Osztályozóvizsga Osztályozó vizsgát tehet: ha felmentést kapott a tanórai foglalkozások alól; ha tanulmányi kötelezettségeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget; ha igazolt és igazolatlan hiányzása több 250 óránál, és a tantestület lehetőséget ad a jogszabályok szerint az osztályozó vizsgára; ha felkészültségről független vizsgabizottság előtt ad számot. Az osztályozó vizsga időpontját az igazgató jelöli ki. Az osztályozóvizsga előírásai: Az osztályozó vizsgát bizottság előtt kell tenni Tagjai: szaktanár, munkaközösség-vezető, igazgató, illetve igazgató helyettes. Az osztályozóvizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni. A sikertelen osztályozóvizsgát a tanuló a javítóvizsgán a továbbhaladás érdekében kijavíthatja. Jellegétől függően írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati részből áll. Az osztályzatot a bizottság állapítja meg
31
Javítóvizsga Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki 2-8. évfolyamon a tanév végén egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott; A javítóvizsgák előírásai: A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni. A bizottság tagja: szaktanár, osztályfőnök, igazgató, vagy helyettese; A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni; A javítóvizsga időpontja: augusztus 15- 31-ig terjedhet. Az időpontjáról és helyéről a tanulót illetve a szülőt értesíteni kell; A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és az igazgató írja alá; A javítóvizsga helye az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizsgára utasították. Amennyiben más helységbe költözik, új iskolájában is tehet javítóvizsgát. A vizsga eredményét az iskolatávozási bizonyítványon jelzi a vizsgáztató iskola; A javítóvizsga nem ismételhető; Azt a tanulót, aki az osztályozó ill. javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna. II. 11. A tanulók felvételének rendje Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei A felvétel a törvényi előírásoknak megfelelően történik. Első osztályban lakcím kártya személyi azonosító okmány Óvodai szakvélemény A 2-8 osztályba történő felvételnél be kell mutatni: -
a tanuló anyakönyvi kivonatát, a szülők személyi igazolványát, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, az előző iskola által adott átjelentési lapot. hittan és idegen nyelv(tagozat esetén) tantárgyból a hitoktatók által irányított felzárkóztatást követő különbözeti vizsga szükséges.
Igazgató, helyettese, ifjúságvédelmi felelős személyesen beszélget el a felvételét kérő tanulóval és szüleivel. A tanuló felvétele, átvétele az iskolai osztályokba Az első osztályos tanulók felvételéről az alsó tagozatos munkaközösség-vezetők javaslata alapján az igazgató dönt. Felsőbb évfolyamokra történő tanulói felvételnél - az egyedi körülmények mérlegelése alapján - az igazgató dönt. Intézményünk körzete: Várpalota és környéke. Más iskolából történő átiratkozás esetén a helyi tantervek különbözőségeiből adódó tantárgyi lemaradást pótolni kell, felkészítéséről a szülőnek kell gondoskodni. Integrált oktatás: Az alapító okirat tartalmazza az SNI-s tanulók integrált oktatását is. A Pedagógiai Szakszolgálat javaslata alapján az intézményvezető dönt határozat formájában az egyedi foglalkozásokról, felmentésekről, mentesítésekről.
32
Magántanulók. Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat. A magántanulók felkészítéséről, továbbhaladásuk elősegítésének formáiról a munkaközösség vezetők javaslata alapján az intézményvezető dönt. Könnyített és gyógytestnevelés ellátása: A könnyített és gyógytestnevelési foglalkozásokra besorolás, szakorvosi vélemény alapján történik. A foglalkozások megszervezése az igazgató feladata. Külföldről érkező tanuló felvétele: Külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról az illetékes szakhatóság véleménye alapján az igazgató dönt. Iskolaotthonba, napközibe, tanulószobai foglalkozásokra történő felvétel Az egész napos foglalkozást igénylő tanulóknak igény szerint iskolaotthonos, napközis és tanulószobai csoportokat szervezünk igény szerint. A csoportok szervezését igényfelméréssel kezdjük. Igényfelmérés - minden év májusáig felmérjük az igényeket írásban, - a felvételről és az esetleges elutasításról a tanév végén tájékoztatjuk a szülőket. Felvétel: - lehetőség szerint minden jelentkezőt fel kell venni. Elutasítás esetén figyelembe kell venni: - mindkét szülő dolgozik, - a gyermek felügyelete - ellátása nem biztosított, - a tanuló érdeke, iskolai felkészülése szükségessé teszi a felvételt, - nem sérti a csoport, a többi tanuló érdekeit, munkáját, - gyermekvédelmi esetek feltárása után a gyermekvédelmi felelős javaslatára. Felvétel emelt szintű osztályokba: A Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskolában emelt szintű angol-német, testnevelés, sportiskolai tantervű osztályok működnek a város tehetséges gyermekeinek. Az emelt szintű angol-német tantervű osztályba a felvétel rendje: Szeptembertől- áprilisig: Nagycsoportos óvodásoknak ingyenes angol-német nyelvtanfolyam Február-március: felhívással fordulunk a város valamennyi általános iskolájához, óvodájához ismertetve a felvételi követelményeit, Márciusban: nyílt napot, ovi sulit tartunk az érdeklődő tanulóknak és szülőknek, elbeszélgetünk a tanulókkal az alsós munkaközösség és az idegen nyelv szakos kollégák előtt. Felvételt az a tanuló nyer, aki képességei alapján jogosult erre. Az év elején, illetve év közben érkező tanulóknak szaktanári segítséget és időt kell adni a felzárkózáshoz. A Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskolában igény és lehetőség szerint emelt szintű testnevelés tantervű és sportiskolai osztályokat indítunk a város tehetséges gyermekeinek.
33
Beiratkozás előtt: felhívással fordulunk a város valamennyi általános iskolájához, óvodájához ismertetve az alkalmassági követelményeket, Márciusban: nyílt napot tartunk az érdeklődő tanulóknak és szülőknek, játékos verseny keretében felmérjük az alkalmasságukat, tájékoztatjuk a szülőket, tanulókat, akik képességeik alapján alkalmasak az emelt szintű tananyag elsajátítására, a követelmények teljesítésre. Felvételt az a tanuló nyer, aki képességei alapján jogosult erre, és választja az emelt szintű osztályt. Sportiskolai felvételi követelmények. A sportiskolai osztályokba jelentkezők részére orvosi alkalmassági vizsgálatot és felvételi vizsgát tartunk. Időpontját a tanév rendjében határozzuk meg. A felvételit, a tényleges beiratkozást követő időszakban végezzük. A felvételi szempontjai: - mozgáskoordináltság fejlettsége, - egyensúlyérzék - labdakezelés szintje - hajlékonyság, rugalmasság, gyorsaság - játékos, ügyességi gyakorlatok A bizottság tagjai: testnevelő tanár leendő osztályfőnök (testnev. szakkollég.-ot végzett tanító) iskolai orvos. A párhuzamos osztályokból a sportiskolai osztályba való bekerülés feltételei: - ld. Követelmények - kimagasló teljesítményszint testnevelésből a normál osztályba - szülői írásbeli kérelem - igazgatói engedély - létszámhatár figyelembevétele. Aki a követelményeknek folyamatosan nem felel meg, vagy a szülő kéri, visszakerülhet a normál osztályba félévkor és tanév végén igazgatói engedéllyel. A sportiskolai és a normál osztályok között az átmenet biztosított.
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK HELYI RENDJE III.
TANULÓKKAL
KAPCSOLATOS
A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, - sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, - kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló 34
III. 1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Iskolánk feladata: A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása. A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal. A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése. A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában. Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. Beilleszkedési nehézségeket azonosíthatunk bevezető, kezdő, alapozó szakaszban, évfolyam ismétléskor, tanárváltás, és iskolaváltás esetén. A beilleszkedési eljárásaink:
nehézség
megelőzésében,
enyhítésében
alkalmazott
módszereink,
- Az óvodások ovisuli program keretében a következő foglalkozásokon és szabadidős programokban vehetnek részt (úszás, informatika, ügyes kezek, torna és idegen nyelv stb.). - Átadó-átvevő értekezlet keretében ismerkednek meg a tanítók, tanárok a tanulócsoporttal, a kiemelkedő és problémás tanulókkal, a javasolt, hatásos módszerekkel.(1. és 5., évfolyam tanév eleje). - A leendő osztályfőnökök óralátogatást tesznek az osztályokban, foglalkozások keretében ismerkednek az osztályokkal, az alkalmazott módszerekkel. - Első, és ötödik évfolyamon a leendő osztályfőnökök látogatásainak célja az ismerkedés, a tanulási szokások kialakítása, bevezetés az évfolyam, tagozat szokásrendjébe, tantárgyi tanulási módok, felelések tanulása, gyakorlása. - A tanulók, és a tanárok között a tantárgy tanulására vonatkozó megállapodások kötésére kerül sor az első tanórán. A megállapodások betartásának, eredményességének értékelését évente kétszer végzik el az érintettek. Megállapodások születhetnek az érintett tanuló és a nevelő, az osztály és a tanuló között is. - A beilleszkedési nehézségek kezelésére osztályértekezletet hív össze az osztályfőnök, ha problémák merülnek fel. Ennek keretében a nevelők megoldásokat, eljárásokat dolgoznak ki Szükség esetén igénybe vesszük a Nevelési Tanácsadó és a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szolgáltatását. - Fontos eszköz a tanuló, szülő és a nevelő együttes részvételével zajló beszélgetés az egyéni problémák pontosítására, azonosítására, a kezelést szolgáló iskolai lehetőségek és az otthoni feladatok meghatározására. A magatartási problémák kezelésében hangsúlyt helyezünk a probléma feltárására, a magatartási zavart előidéző ok feltérképezésére, a zavar okának megszüntetésére, a magatartászavar enyhítésére.
35
A segítségnyújtás módjai: - Játékos didaktikai feladatok alkalmazása, szemléltetés, algoritmusok gyakoroltatása a kisgyerekeknél gyakran alkalmazott módszerek. - A bevezető és kezdő szakaszban a magatartáskultúra keretében tanítjuk és erősítjük a helyes magatartási szokásokat. - A helyes viselkedési módok kipróbálására, gyakoroltatására dramatikus játékokat alkalmazunk. - Önismeretet fejlesztő játékok beépítésével az osztályfőnöki órán lehetőséget teremtünk az erények felismerésére, erősítésére, a belső autonómia kialakítására, a teljesítőképesség elfogadtatására, a konfliktusok kezelésére. - Alkalmazzuk a csoportmunkát, mely kommunikációt, toleranciát fejleszt, kreativitásra inspirál. - Az osztályfőnöki munkában érvényesítjük a szeretetteljes bánásmódot, s a pedagógusok együttműködéséből adódó nevelő hatásokat. - A magatartási zavar kezelésére a pedagógus a tanulóval egyéni fejlesztő megállapodásokat köt, melyek a következetes magatartásváltoztatáson keresztül hatnak a tanuló viselkedésére. - Osztályértekezlet keretében a gyermeket tanítók egyeztetik a segítő, fejlesztő eljárásokat, a hatékony, eredményes módszereket átveszik egymástól. - Az osztályfőnök a szülővel történő egyeztetés után konzultációt, vizsgálatot kezdeményez a pszichológussal, orvossal. A javasolt kezelésekben együttműködünk. - A beilleszkedési és magatartás nehézséggel küzdő tanulót egyéni fejlesztési terv alapján a megfelelő szakember fejleszti. A pedagógusok a magatartási problémák kezelésében segítséget kapnak: - mentálhigiénés továbbképzéseken, - konfliktus kezelési technikák elsajátítására szervezett képzéseken, - esetmegbeszélő foglalkozások, szakemberek bevonásával történő egyéni konzultációk lehetőségek biztosítása a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival. A szülők számára is nyújtunk segítséget: − egyéni konzultáció pszichológussal, védőnővel, − esetmegbeszélések szervezésével. III. 2. Sajátos nevelési igényű tanulók programja Fogalomértelmezés A jelenleg hatályban lévő törvény újrafogalmazta a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fogalmát. E körbe tartoznak a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a következő gyermekek, tanulók: A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása - a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi és beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, tanulók. A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. Ez tartalmazza:
36
a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának általános elvei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell a munkát megszervezni: - a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; - szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése - az iskolánk segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítse a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. Részképesség zavarral küzdő tanulók: A részképesség zavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünet együttese tartozik. A részképesség zavarral küzdő tanulók fejlesztési elvei iskolánkban: A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók különleges igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, fejlesztő pedagógus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: -
az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés.
Az iskola feladatai az integrált nevelés sikeressége érdekében A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az
37
együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják olyan iskolai légkör megteremtése, melyben jól érzik magukat a sajátos nevelési igényű gyerekek, ahol a tolerancia, a másság elfogadása természetesen hat - szakmai kapcsolatok megteremtése, ápolása (osztályfőnök, szaktanár, gyógypedagógus) - A hallásfogyatékos gyermek állapotának megfelelően pedagógiai célú habitációs fejlesztésre a Kt. 52.§ (6), Nkt. 47§. megszabott órakeretből heti 2 óra szurdopedagógia /szurdologopédiai fejlesztés biztosítása. - a pedagógusok továbbképzésében helyet kell kapnia az integrált nevelésre való szakmai kompetenciák kialakításának - az integrációval kapcsolatos jogszabályok folyamatos figyelemmel kísérése, a szakmai tapasztalatok összegyűjtése - A szükséges tárgyi feltételek, mint helyiség és taneszközök és speciális logopédiai eszközök biztosítása a speciális fejlesztéshez. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítástanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus, a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, c) a tanórai tevékenységek során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, és a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja módszereit, d) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. -
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;
38
g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az SNI-s tanulók fejlesztése Intézményünkben ép értelmű mozgásfogyatékos, nagyothalló, beszédfogyatékos, és pszichés fejlődési zavaruk miatt a nevelési-, tanulási folyamatban akadályozott tanulókkal foglalkozunk. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók iskolai fejlesztése Az e körbe tartozó tanulók Diszlexiával, diszgráfiával, discalculiával, mutizmussal, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavarral küzdő gyermekek A vizsgálatuk és szakértői véleményük elkészítésében a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság az illetékes. A speciális gyógypedagógiai fejlesztést a habilitációs, rehabilitációs órák keretében kapják meg a tanulók, amely az évfolyamra meghatározott heti órakeret 15 %-a., mozgásfogyatékos, nagyothalló tanulónál 40%-a. Mivel az iskolában nincs pszichológus, gyógypedagógus, ezért a helyi EGYMI- vel kötött együttműködési megállapodás keretében utazó gyógypedagógusok járnak a diákokhoz. A fejlesztés kiemelt céljai a) Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók.
39
A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: - a testséma biztonságának kialakítása, - a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - a vizuomotoros koordináció gyakorlása, - a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, - a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, - az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, b) Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: - az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - a testséma kialakítása, - a téri relációk biztonsága, - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, - a szerialitás erősítése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, - a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, - a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.
40
A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar Hiperkinetikus zavarok Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önérték tudat. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: a) a tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére b) az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében c) a tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése d) együttműködés a családdal és más szakemberekkel e) a fejlődés a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. A nagyothalló tanulóink integrált iskolai fejlesztése A hallássérült tanulónál- a hallás csökkenése miatt- a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége. A nagyothalló tanulónál a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzón beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. Iskolánkba a hallássérült tanulók az Országos Hallásvizsgáló Bizottság javaslata alapján kerülnek. A hallássérülés, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájuk, fogalmi gondolkodásuk hiányosságai tanulási nehézséget okozhatnak.
41
Nevelésükben célunk: a hallássérülésből eredő hátrányok, hiányosságok leküzdése a beszéd és hallás fejlesztése Kiemelt fejlesztési feladatok: - törekszünk a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítására, de figyelembe vesszük a gyermek egyéni fejlődésének ütemét szükség esetén lassúbb haladást, több időt biztosítva - a tananyag és követelmény, értékelési rendszer a nagyothalló tanulókhoz való igazítása - lehetőség szerint Meixner- módszerrel tanuljanak olvasni - fontos a szókincs, fogalmak bővítése, - szükséges a társadalmi kapcsolatépítés, kapcsolattartás formáinak elsajátítása, - alapvető fontosságú feladat mindazon személyiségjegyek feltárása, fejlesztése, melyek a tanulók további sorsának döntő befolyásoló tényezői lehetnek (kézügyesség, stb). A pedagógusnak az osztályban figyelemmel kell lennie a gyermek hallásállapotára - megfelelő ültetés, érthető, megfelelő hangerejű beszéd, artikuláció - a tananyag bővebb vizuális ismertetése - a szókincs, grammatika fejlesztése, a megfelelő nyelvi rendszer kiépítése - kérdések egyszerű, pontos megfogalmazása – győződjünk meg, hogy érti-e a tanuló a feladatot - manuális képességek fejlesztése - az alapvető vizuális információszerzés, feldolgozás, átadás korszerűbb technikáinak ismertetése Az integráltan tanuló hallássérült gyermekeink számára a lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs ellátást, amelyre a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslatot tesz, s amit az intézményi órakeret lehetővé tesz. A hallássérülésből adódó speciális fejlesztési feladatok a szurdopedagógus kompetenciájába tartoznak, melyeket az egészségügyi, pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozások keretében kell megkapnia tanulóinknak. Az integráltan tanuló mozgásfogyatékos tanulók programja A mozgáskorlátozott tanulók jellemzői Mozgáskorlátozott az a tanuló, akivel a mozgásszerv rendszer veleszületett, vagy szerzett károsodása és/ vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. Mozgáskorlátozottság szerint csoportosítható: - végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok - petyhüdt bénulások - korai agykárosodás utáni mozgás rendellenességek - egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák (pl. trauma) - halmozott sérüléssel járó különböző kórformák
42
A károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe meghatározza a tanuló speciális nevelési szükségletét. A mozgás minden gyermek tapasztalatszerzési lehetőségére hatással van, befolyásolja a személyiség fejlődését is. A jelentősen eltérő kóreredet és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. Nevelhetőségüket meghatározza, hogy tapasztalatszerzési lehetőségeik beszűkültek, a környezethez való alkalmazkodásukban gátoltak. A helyes helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a kézfunkció, a manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény, illetve a verbális és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága az iskolai képzés egész időtartama alatt megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök, valamint a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs és a fizikai korlátozottságot csökkentő környezeti adaptáció alkalmazását. (rendelet) Iskolánkban a mozgásfogyatékos tanulók integráltan tanulnak. A gyermekek az Országos Mozgásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek iskolánkba. Célunk - a gyermek képességeinek fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy mozgáskorlátozottként is meg tudja állni helyét környezetében, a társadalomban - megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy felkészültek legyenek a minél önállóbb életvitelre - ki kell alakítani az egészséges énképet és önbizalmat - növelni kell a kudarctűrő képességet - minél nagyobb önállóságra kell nevelni - csökkenteni a sérülésekből adódó hátrányos következményeket Kiemelt feladatok - kiemelt feladatként kell kezelnünk a károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezését, mert ezek befolyásolhatják az olvasás, írás, beszéd elsajátítását - a tanulók egyedi, speciális megsegítést igényelnek: itt figyelembe kell vennünk a kommunikációjuk formáját, szintjét, a gyermekek érzelmi állapotát, értelmi képességüket és fizikai adottságaikat. A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök igénybevétele segíti: - a mozgásbiztonságot - a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát - az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket - a tanulónak megteremtjük a lehető legoptimálisabb feltételeket az órákon - felmérjük, hogy mit tud, mire képes a tanuló - önmagához mért fejlődése a mérvadó.
43
Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A mozgásnevelés, mozgásfejlesztés feladatait nemcsak az életkor, hanem a sérülés, betegségannak végleges, javuló, vagy romló volta- továbbá a mozgásállapot súlyossága határozza meg. A speciális mozgásfejlesztés a habilitációs, rehabilitációs órákon zajlik. Ezt az intézményünkben gyógytornász látja el. A rehabilitációs fejlesztés sajátos célja, hogy a sérülés következtében hátránnyal induló tanulónak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre. A szakaszok megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával. Lehetőség van arra, hogy a helyi pedagógiai program egy helyett kettő tanévet biztosítson a mozgáskorlátozott tanuló számára. Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, mozgásfejlesztés. Ötvözi a sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó, a motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, s e feladatokat integrálja a tanítás – tanulás folyamatába. A beszédfogyatékos tanulók jellemzői Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél a veleszületett, vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérüléseiben, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel járó részképesség- kiesésben. A súlyos beszédfogyatékos tanulóknál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. A beszédfogyatékosság típusai: -
megkésett beszédfejlődés diszfázia diszlália orrhangzós beszéd beszédritmus zavara diszfónia dysarthria mutizmus diszlexia diszgráfia súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása
Halmozott előfordulás esetén a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek sokféleségével tarkítva. Célunk, hogy a gyermekek beszéd és nyelvi fejlettségét olyan szintre hozzuk, hogy sikeresen részt tudjanak venni a többségi általános iskolai oktatásban, és be tudjanak illeszkedni a közösségbe, a társadalomba.
44
Kiemelt feladataink -
a különböző beszédsérülések, fogyatékosságok javítása, lehetőség szerint megszüntetése a másodlagos magatartászavarok kialakulásának megelőzése a beszédfogyatékosság következtében kialakuló tanulási problémák megelőzése, korrigálása
Az iskolai fejlesztés szakaszai a NAT- ban alkalmazott szakaszolással megegyeznek. A bevezető szakasz időtartamának növelése azonban indokolt az első évfolyam tananyagának 2 tanévre történő elosztásával. A NAT- ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek fejlődési útjai, módjai, és kialakulásának időtartama módosulhat. Bevezető és kezdő szakasz -
-
a beszéd alaki, tartalmi oldalának rendezése a különböző logopédiai terápiák segítségével (diszfázia, pöszeterápia...stb) a Meixner- féle diszlexia prevenciós olvasástanítási módszerrel történő olvasástanítás, szükség esetén újratanítás grafomotoros fejlesztés az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt hosszabb gyakorlási, érési szakaszok biztosítása az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik a tanuláshoz szükséges (kognitív) képességek fejlesztése (téri orientáció, a mozgás- a ritmus-, beszédkoordináció, a szerialitás, a vizuális és auditív differenciáló képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése) a beszédfogyatékossághoz igazodva nagyobb hangsúlyt fektetünk a szókincsfejlesztésre, a szövegértelmezésekre, a grammatikai készség fejlesztésére.
Alapozó és fejlesztő szakasz Az alapozó és fejlesztő szakaszon a legfőbb feladat a súlyosabb problémával rendelkező gyermekeknél továbbra is fennálló diszlexia kezelése a diszlexia reedukációs módszerrel. A képességek fejlesztése mellett a fő cél a gyermek együtt haladásának biztosítása a többségi iskolai követelmények figyelembevételével. Ennek érdekében a kötelező habilitációs, rehabilitációs órákon túl nagyobb óraszámban alkalmazzuk a tanórai megsegítést, kéttanáros modellt. Alapelvek Fontos, hogy lehetőség szerint ép beszélő környezetben, integráltan történjen oktatásuk. Ez biztosítja a tanulók számára a felfelé nivellálást a mindenkori környezetbe. Súlyos esetekben azonban szükség lehet az iskolai élet bevezető szakaszán a külön csoportban történő nevelés-oktatásra, ennek időtartama azonban ésszerű időhatárok között átmeneti, a
45
terápia eredményességétől függő. A beszédfogyatékos tanulóink ideiglenesen szegregált, vagy integrált oktatására a Szakértői Bizottság javaslata alapján kerülhet sor. Az iskolai élet egészében arra törekszünk, hogy a nevelés mindenkor támogassa a beszédjavító munkát. A tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. A velük való foglalkozás megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. A fejlesztés folyamán arra törekszünk, hogy: -
-
Munkánk tudatos és tervszerű legyen Sokoldalú szemléltetést alkalmazzunk Egyéni és csoportfoglalkozások változatos alkalmazása megvalósuljon A pedagógiai fejlesztő munka a személyiség egészére irányuljon, komplex fejlesztés legyen Vegyük figyelembe a beszédfejlődés szakaszait Tudatosan használjuk ki a transzferhatásokat A fejlesztés intenzív és folyamatos legyen A módszerek megválasztásánál az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának a figyelembevétele szükséges A fejlesztést a szülők támogató együttműködésével lehet hatékonyan végezni, épp ezért kiemelt szerepe van a tanácsadásnak.
A beszédjavítás logopédiai kompetencia, melyet a gyermekeknek a logopédiai szakszolgáltatás keretében kell megkapniuk, ezért a beszédjavítás alapelveinek részletezésére és a terápiás programokra itt nem térünk ki, ez a beszédjavító intézmények nevelési és oktatási tervében megtalálható, s ezt ránk nézve is érvényesnek tartjuk. Szervezeti keretek Iskolánkban a beszédfogyatékos gyermekek integráltan, a többségi osztályokban tanulnak. Biztosítani kell számukra az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs órákat. A heti időkeretet a hatályos törvény határozza meg. A rehabilitációs órákon a logopédus, gyógypedagógus egyéni és kiscsoportos formában fejleszti a gyermekeket a beszédhiba típusának megfelelő terápiával. A terápia időtartamát, szervezeti kereteit a logopédus dönti el a szakértői vélemény, s az intézményi óraszám függvényében, s azt órarendben rögzíti. A kéttanáros modell, a tanórai megsegítés alkalmazása abban segít, hogy az integrált beszédfogyatékos gyermek - segítséggel ugyan, de - együtt tudjon haladni a többiekkel a többségi iskola keretein belül. A gyógypedagógiai segítségnyújtás formái, keretei - Egyéni fejlesztő foglalkozás - Kiscsoportos foglalkozás (3-4 tanuló) - Csoportfoglalkozás - Tanórai megsegítés
46
Integrációs modellek: kéttanáros modell (csoportmunka, differenciálás) - Pedagógia feltételek, szakmai kompetenciák - Sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása - A kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével - Annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes - Rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához A többségi pedagógus feladatai: - A tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző- módosulásait; - Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket alkalmaz; - A tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság- vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén- megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; - Egy- egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; - Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; - Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba; A sajátos nevelési igényű tanulókat ellátó szakemberek kompetenciái Gyógypedagógia tanár - Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését - Az SNI-s tanulók ellátását végzi - Javaslatot tesz a gyógypedagógia- specifikus módszereke, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó módszerváltásokra - Tanácsot ad a pedagógusoknak, szülőknek - Kapcsolatot tart a szülőkkel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával - Figyelemmel kíséri a tanuló haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében - Terápiás fejlesztőtevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokonegyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben- ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra - „gyógypedagógusi mentalitás” átadása a többségi iskolában tanító pedagógusoknak - Rendszeres hospitálás az osztályokban - Rendszeres konzultáció a pedagógusokkal
47
Fejlesztőpedagógus - A hátrányos helyzetű, valamint tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek pedagógusa - Fejlesztő programok kidolgozása, alkalmazása után alapkészségeket fejleszt A gyógypedagógiai tanár kompetenciái szakonként: Logopédus feladata A beszédfogyatékos és a megismerő funkciók zavarával küzdő tanulók fejlesztését végzi. A beszéd-, hang- és nyelvi zavarok (beszélt, írott) felismerése A nyelvi hátrányok felismerése, vizsgálata, más beszédkórképektől való elkülönítése Sérülés-specifikus logopédiai, gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós és rehabilitációs feladatok megtervezése és ellátása, együttműködve a nevelésben, ellátásban érintett partnerekkel; tanácsadás
-
Tevékenységformák a pedagógiai és egészségügyi rehabilitáció folyamán - logopédiai egyéni és csoportos terápia - szenzoros integrációs tréningek és terápiák A fejlesztés tartalma kiterjed a beszéd technikai és tartalmi oldalára is. Beszédészlelés és beszédmegértés zavara esetén: Ezek korrekciója az életkornak megfelelő folyamatműködés kialakítása, a következményes problémák csökkentése, megszüntetése specifikusan egyéniesített formában A terápia feladata - beszédre irányuló figyelem fejlesztése - a mozgások speciális fejlesztése - aktív és passzív szókincs bővítése - a beszédészlelés és megértés fejlesztése - a prognosztizálható olvasás-/ írászavar megelőzése Pöszeség, diszfázia esetén -
mozgáskészség fejlesztésére szolgáló gyakorlatok, különös tekintettel a beszédmozgásokra, a finommotorika fejlesztésére auditív képességek fejlesztése a hibásan képzett hangok fejlesztése, rögzítése, automatizálása a beszédhibával együtt járó esetleges nyelvi- grammatikai zavarok korrigálása, a kifejezőkészség fejlesztése, a gyermek szókincsének bővítése
Diszfónia esetén Feladata a tiszta, egyéni beszédhang kialakítása és a folyamatos, spontán beszédbe való beépítése, a hangminőség és az anatómiai- élettani viszonyok további romlásának megakadályozása
48
Orrhangzós beszéd esetén A logopédiai terápia feladata- különösen a súlyosabb esetekben- a nyelv minden szintjére kiterjedő beszéd ill. nyelvi fejlesztés. Diszlexia, diszgráfia esetén A gyermek intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasásírás, és a kifejezőkészség fejlesztése - testséma biztonságának kialakítása - téri és idői relációk kialakítása praktikus és verbális szinten - vizuomotoros koordináció gyakorlása - a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése - olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítás), a lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató- elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt - kompenzáló technikák megtanítása, alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során - a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, különösen a súlyos esetekben Diszkalkulia esetén -
-
az érzékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt intenzív fejlesztése testséma kialakítása téri relációk biztonsága a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása a szerialitás erősítése segítő, kompenzáló eszközök megengedése, a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés gyakori alkalmazása egyénis sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása
Aktivitás és figyelemzavar esetén -
-
a gyermek terhelhetőségéhez, érdeklődéséhez, képességeihez alakított követelmények kialakítása a tanuló alkalmazkodásának, a kortárscsoportba való beillesztésének segítése együttműködés a családdal, más szakemberekkel - különösen a nevelési tanácsadó szakembereivel - mivel ezeknek a gyerekeknek az ellátása pszichopedagógiai kompetencia a tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelése céljából
49
A tanulásban akadályozottak gyógypedagógusának feladata A tanulási akadályozottsággal/ zavarokkal és nehézségekkel küzdő, a pszichés fejlődés zavara miatt akadályozott tanulók segítése, fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában. A rehabilitációs foglalkozások célja -
a tanulási zavart okozó funkciózavarok kezelése, a megismerő funkciók fejlesztése a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkúliás tanulók segítése - a logopédusok kompetenciáinál leírtak alapján tanórai megsegítés és kéttanáros modellben tanítás, együttműködés a többségi pedagógusokkal, más fejlesztő szakemberekkel; tanácsadás
Szurdopedagógus feladata (integrált nevelés esetén) -
a hallássérült tanulók fejlesztését végzi elsősorban egyéni habilitációs, rehabilitációs feladatok ellátása kapcsolattartás a többségi pedagógussal; tanácsadás kapcsolattartás a gyermek ellátásában részt vevő egyéb szakemberekkel
Habilitációs, rehabilitációs feladat -
a beszédhallás folyamatos fejlesztése a beszédérthetőség javítása, szurdologopédiai ellátás egyéni vagy kiscsoportos anyanyelvi nevelés a vizuális csatorna fejlesztése, nagyobb felhasználása a fejlődés érdekében a hallásmaradvány kondicionálása szájról olvasás készségének fejlesztése, erősítése
Konduktor, gyógytornász feladata (az integrált gyermekek ellátásában) -
a mozgásfogyatékos tanulók rehabilitációs célú óráinak szervezését, lebonyolítását végzi a központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar csökkentése, korrekciója pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése egyéni mozgásnevelés a rehabilitációs órákon a kórforma és a mozgásállapot súlyossága függvényében speciális felkészítés az önkiszolgálásra, önálló életvezetésre gyógyászati segédeszközök, az orvosi, egészségügyi háttér biztosítása tanácsadás a szülőknek, a gyermekkel kapcsolatba kerülő más szakembereknek
A rehabilitációs foglalkozások célja a tanulási zavart okozó funkciózavarok kezelése, a megismerő funkciók fejlesztése a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók segítése - a logopédusok kompetenciáinál leírtak alapján - tanórai megsegítés és kéttanáros modellben tanítás, együttműködés a többségi pedagógusokkal, más fejlesztő szakemberekkel; tanácsadás -
50
A tanulók értékelése A NAT követelményeinek minimum vagy annál magasabb szinten történő elsajátítása a mérvadó. A tanulók értékelése megegyezik a többségi osztályokban alkalmazott értékelési rendszerrel, azzal a kitétellel, hogy a szakértői véleményben foglalt javaslatokat (felmentés, mentesítés, segédeszközök) figyelembe vesszük. A habilitációs és rehabilitációs órák értékelése az adott terápiás munkához kapcsolódó szöveges értékelés. Együttműködés A habilitációs, rehabilitációs feladatokon túl az együttműködés hatékonysága érdekében lényeges szerepe van a különböző tanácsadási, szupervíziós tevékenységeknek, ezért fontosak az állandó megbeszélések, a napi szintű kooperációs formák, beszélgetések. Kiemelt szerepű a szülőkkel való együttműködés. Kapcsolattartás - Nevelési tanácsadóval - Fogyatékosságnak megfelelő különböző szakértői bizottságokkal - Pszichológussal III. 3 Kiemelt figyelmet igénylő tanulók A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal, és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. Ezeket a tanulók átlag feletti általános, vagy speciális képességek birtokában vannak, magas fokú kreativitás jellemzi őket és kellően motiváltak. A kiemelten tehetséges gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozás legalább olyan nehéz feladat az intézmény számára, mint a BTM, az SNI, vagy a HH, HHH tanulók fejlesztése. Sok esetben a kiemelten tehetséges gyermekek is ugyanolyan szocializációs problémákkal küszködnek, mint társaik, vagy éppen az átlag feletti, speciális képességeik miatt produkálják pl. a BTM tüneteket. Hatalmas felelőssége van a pedagógusnak abban, hogy felismerje a kiemelt tehetségre utaló jeleket, és azt, hogy az eltérő viselkedés mögött nem deviancia, vagy fogyatékosság van, hanem átlag feletti általános, vagy speciális képességek húzódnak meg. Gyakran a példás magatartást, az iskolai szocializáltságot, a jó tanulmányi eredményt is hajlamosak vagyunk kiemelt tehetségként kezelni. A nevelési tanácsadóban minden vizsgálatot írásos szakvélemény követ. Ezek a vizsgálati eredmények is segítségünkre vannak a tehetségek felismerésében, útmutatást adnak, hogy milyen irányban fejlesszük a tanulókat. Nevelőtestületünk tagjai jól felkészültek,a tehetséggondozás területén is megfelelő pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel rendelkeznek. Igyekeznek időben felismerni tanulóink azon tulajdonságait, melyek tehetségre utalnak (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, értelmi 51
affektív, emocionális stb.). A tehetség kibontakoztatásának környezeti feltételeit megteremtik a tanulókkal, szüleikkel történt megbeszélés, egyeztetés során az iskolai, városi, területi, megyei, országos lehetőségek számbavételével. Szeretnénk a személyiségfejlesztés és a teljesítmény centrikusság harmóniájára törekedve iskolánkat-a differenciált oktatás minél magasabb színvonalával -a tehetséggondozás és a felzárkóztatás színterévé fejleszteni. A tehetséges tanulóink számára az alábbi munkaformákat kínáljuk és szervezzük: A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban: Emelt szintű tantárgyak tanítása Differenciált tanórai munka Tehetséggondozó szakkörök Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre Felkészítés középiskolai tanulmányokra Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése - Sportiskolai osztályainkban az utánpótlás nevelése - Emelt szintű idegen nyelvi oktatás (angol és német) 1. évfolyamtól felmenő rendszerben. - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, - iskolai sportkör, - szabadidős foglalkozások (pl. színház, múzeumlátogatások), - iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni v. csoportos használata, - eseti megbeszélések a tanulók szüleivel, fogadóórák, - Szent Cecília énekkar - NepomukiNapok - DÖK programok, A tehetséges tanulókkal való iskolai foglalkozás eredményei legtöbbször a tanulmányi és egyéb versenyek eredményeiben jelennek meg. -
III. 4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A halmozottan hátrányos helyzet megállapításához nyilatkozatot ad a szülő. A nyilatkozattétel önkéntes. A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. számú melléklete a „NYILATKOZAT halmozottan hátrányos helyzet megállapításához”, amelyet a Polgármesteri Hivatalban, illetve az óvodában és iskolában lehet kérni. Amennyiben a szülő a nyilatkozatot leadta és a jogszabályi feltételeknek megfelel, a gyermek a jegyző által a halmozottan hátrányos helyzetű
52
gyermekekről vezetett listára kerül, amelyről hivatalos iratot küld a jegyző. Ezt kell benyújtani az óvodába, iskolában és a kollégiumban. Így szerez tudomást az intézmény vezetője a gyermek besorolásáról, s arról, hogy ő milyen kedvezményekre, támogatásokra jogosult. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság állapítható meg annak a gyermeket nevelő családnak, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum legkisebb összegének 125%-át, gyermekét egyedül nevelő szülő, tartósan beteg gyermeket nevelő szülő, valamint nagykorú gyermek esetében pedig a nyugdíjminimum 135%-át. Ezeknek a tanulóknak a”feltérképezése” minden tanév elején az egyik legfontosabb feladat és utána a nyomon követésük is az egész tanév folyamán. A szülők, pedagógusok, ifjúságvédelmi felelősök, önkormányzati tisztviselők szoros együttműködésére van szükség a hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett tanulók érdekében. III. 4. 1. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, a szociális hátrányokat csökkentő tevékenységek Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélyt. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. A Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola kiemelten fontosnak tartja ezen feladatkör megfelelő ellátását, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében ezért fél állásban foglalkoztat gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, melynek feladatköre az alábbiakra terjed ki. Általános gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységi formák:
Drogmegelőzés Bűnmegelőzés Szabadidős programok Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók szűrése
Speciális gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységi formák:
Feltárás Családlátogatás Pedagógiai és gyermek- és ifjúságvédelmi szakszolgálati ellátás biztosítása külső segítők bevonásával /pl. pszichológus, pszichiáter, nevelési tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal/
53
Ez a tevékenység számos területet ölel fel:
A családdal, szülőkkel való kapcsolattartás Diákönkormányzatok működésének segítése Aktív szerepvállalás abban, hogy a rászoruló családok anyagi helyzetüktől függően kérelmükre étkezési- és tankönyvtámogatásban részesüljenek Arra jogosult tanulók esetében az iskola által nyújtott pénzbeli ellátásokhoz való hozzáférés és a különböző szolgáltatások igénybevételének támogatása A gyermek napközis ellátásának biztosítását, a városban működő Tanoda programhoz való csatlakozása
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az intézményben folyó nevelési- oktatási munka aktív részeseként segíti a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ugyanakkor aktív és hatékony tagja az észlelő- jelzőrendszernek, így munkája egyrészt megelőző, másrészt kötelező együttműködés a rendszer más tagjainak tevékenységeivel. Munkájának célja a prevenció, munkáján keresztül a gyermekek problémáinak minél korábbi felismerése és minél hatékonyabb kezelése, súlyosabbá válásának megelőzése valósul meg. Az iskola vezetőjének feladata, hogy mindenben hathatós támogatást biztosítson számára. A professzionális gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység elengedhetetlen feltétele a pontos helyzetfeltárás, helyzetelemzés, mely tartalmazza az iskola adottságait, sajátosságait, az iskola települési környezetét, az iskola tanulóinak összetételét, a szülők szocioökonómiai státusát, az iskola és a szülő kapcsolatát, a speciális ellátást igénylő gyermekek arányát, az iskolán belül működő illetve az azzal kapcsolatban álló szakemberek együttműködésének formáit./ lásd. Esélyegyenlőségi terv/ Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység személyi feltételei Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységéért, alapvetően az intézmény mindenkori vezetője felel. Kötelezettségeit Ktv.54.§./1/ bekezdése fogalmazza meg. Feladata:
Rátermett, megfelelő személyt kell megbíznia a szakmai feladatok ellátásával Megfelelő gyermek- és ifjúságvédelmi szemlélet kialakítása az intézményben A gyermek- és ifjúságvédelmi munkát folyamatosan ellenőrzi és értékeli
Az intézményben dolgozó valamennyi pedagógus kötelezettsége:
Közre kell működnie a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében Biztosítani kell a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkóztatását Észre kell vennie, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik. Fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, problémákra /pl. a szülők anyagi helyzetének romlása, vagy a családi élet megromlása, stb./ Jeleznie kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, amennyiben iskolai eszközökkel nem tudnak segítséget nyújtani, az ifjúságvédelmi felelős írásbeli jelzési kötelezettséggel él a gyermekjóléti szolgálat felé
54
Az osztályfőnököknek a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős mellett kiemelt szerepe, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje osztályában a nehézségekkel küzdő gyermekeket, az igazolatlanul hiányzókat; igyekezzen megismerni minden tanulóját, valamint képességeiket, érdeklődési körüket, jellemüket, családi hátterüket, baráti kapcsolataikat, pályaválasztási terveiket. A veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatos minden változásról tájékoztatja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst /az észleléskor/, hogy a tanév során közösen kísérhessék figyelemmel a gyermekek életét, hogy szükség szerint jelzéssel éljenek a gyermekjóléti szolgálat felé. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kompetenciakörébe elsősorban a pedagógiai eszközökkel megvalósítható tevékenységek tartoznak. Feladatkörébe tartozik az intézményen belül a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek koordinálása, valamint az intézményen kívül más szakemberekkel való együttműködés. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység célcsoportjai A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját négy színtéren végzi: A gyermekek, a szülők, a nevelők és pedagógusok körében valamint a társintézményekkel való kapcsolattartás keretében / 11/1994. MKM rendelet a 6.§-a / -g/ pontja/. (1)
(2)
(3)
(4)
Ezek közül elsődleges a gyermek. Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatja személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol keresheti fel. A szülőkkel való kapcsolattartás fontos része a munkának, mely nemcsak a problémás gyermekek szüleinek bevonását jelenti. Tájékoztatja a szülőket azokról az előadásokról, melyekbe az iskola prevenciós céllal vonja be őket. Elősegíti ezen programok megvalósulását. A pedagógusok, a kollégák bevonása nagyon fontos feladat a különböző problémák jelzése és eredményes megoldása érdekében. Ezért előadások, tréningek szervezésével /kommunikáció, konfliktuskezelés, rekollekciók/ segíti elő a munkaközösség erősítését, az információk hatékony áramlását. A társintézményekkel jó kapcsolatot alakít ki és ápol /jelzőrendszer tagjai/.
A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység területei A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenységének kiindulópontja a felderítés, melynek alapfeltétele, hogy a pedagógus megismerje a hozzáforduló gyermek személyiségét, egészségi állapotát, környezetét, családi hátterét, baráti és kortársi kapcsolatait. A feltárt káros hatások megelőzésére, illetve ellensúlyozására pedagógiai eszközökkel törekszik, melynek során többféle beavatkozást tehet az osztályfőnökökkel szoros együttműködésben:
Többszöri családlátogatás, nevelési segítség, életvezetési tanácsadás Fejlesztő, felzárkóztató iskolai program A gyermek nevelési tanácsadóhoz irányítása Javaslat egészségügyi ellátás igénybevételére, szükség esetén a gyermek ideggondozói vizsgálatára
55
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez való hozzájutás lehetőségeiről tájékoztatás Javaslat a gyermek napközbeni ellátására /napközi/
Abban az esetben, ha a veszélyeztető körülményeket, illetve a már kialakult veszélyeztetettséget nem lehet iskolai feladat- és hatáskörben, pedagógiai eszközökkel megoldani, akkor elsősorban a gyermekvédelmi szolgálathoz fordul jelzéssel. A gyermekjóléti szolgálat az iskola bármely gyerek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzését fogadja és a probléma, veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz. Az iskola gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységét összehangolja a gyermekjóléti szolgálattal. A pedagógiai jellemzés valamint a környezettanulmány alapján készített gondozási terv megvalósításában együttműködik. A havonkénti illetve szükség szerinti esetmegbeszéléseken részt vesz. A legalább félévente készítendő helyzetértékelést, melyben a gondozás eredményességét rögzítik, megismeri. Az azonnali intézkedést igénylő ügyekben /pl. ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy ha testi, érzelmi, erkölcsi fejlődését a családi környezete súlyosan veszélyezteti/ minden esetben haladéktalanul a városi önkormányzat gyámhatósága, illetve egyéb segítő szolgálat /rendőrség, gyermekjóléti szolgálat/ felé az intézményvezetővel együttesen hivatalból indított megkereséssel él. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenységének tárgyi feltételei Az intézmény interjúszobával nem rendelkezik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az igazgató helyettes irodáját használhatja e célból, melyhez nem tartozik külön telefonvonal. A nyilvántartási formanyomtatványokat az iskola megrendeli, az érintett tanulók nyilvántartását a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős ezen nyomtatványon végzi. Az iskola vezetése finanszírozza és támogatja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős továbbképzéséken való részvételét. A gyermek és ifjúságvédelmi munka ütemezése Szeptember A tanulók és a szülők tájékoztatása a fogadóórákról és a gyermekvédelmi felelős személyéről. Október A gyermekjóléti szolgálattal együttműködve a veszélyeztetett tanulók felmérése. A határozatok alapján az Önkormányzat szociális irodájával és az iskolatitkárral együttműködve a HH, HHH gyermekek névsorának összeállítása, változások figyelemmel kísérése. Az éves munka tervezése / prevenciós osztályfőnöki órák, családlátogatások stb./ November-december – január – február- március- április Folyamatos munka a fentiek figyelembevételével az éves tervnek megfelelően. Május A tanévben végzett munka értékelése.
56
IV. TANULÁSI KUDARCOK IV. 1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős –a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. E feladatnak fontos részét képezi minden iskolai szinten a korrepetálás. A pszichésen iskolaérett gyermekre mindenekelőtt az akaratlagos folyamatok dominanciája jellemző. Az ismeretlen tananyag elsajátítása is akaratlagos figyelmet és emlékezetet igényel. A szándékos emlékezet az egész személyiségfejlődést alapjaiban befolyásolja. A felzárkóztató programok elsődleges feladata az érdeklődés, a gondolkodás, a beszéd megfelelő fejlesztése. Az iskolánkba kerülő gyerekek iskolaérettsége eltérő mértékű. A tanulási kudarcok megelőzése és kezelése egyaránt érdeke a nevelőnek, szülőnek, tanulónak. A tanulást akkor érdemes megkezdeni, ha a tanuláshoz szükséges alapvető képességek megléte biztosított. Ennek érdekében két nagyon fontos feladatunk van: - a hozzánk kerülő tanulók képességeinek minél gyorsabb megismerése és - célirányos fejlesztése. A kis elsősöknél az osztálytanítók játékos formában törekszenek a gyerekek minél alaposabb, sokoldalúbb megismerésére. Az osztálytanítók és a gyógypedagógus célirányos megfigyeléseket végeznek, melyek az alábbi területekre terjednek ki: Mozgásfejlettség - nagymozgás, - megjelölt formák kiválasztása. Kommunikáció - történet reprodukálása, produkálása.
57
A részképesség-zavarokkal rendelkező tanulókról adatlapot veszünk fel, mely tartalmazza: - a tanuló nevét, - a részképesség-zavar megnevezését, - az alkalmazott játékos terápiát, - és az elért eredményeket. A kiszűrt tanulókat az osztálytanítók tanórákon differenciált foglalkozással, másrészt a gyógypedagógus kiscsoportos foglalkozás keretében célirányos terápiás játékokkal fejleszti. Ez a fejlesztő tevékenység a részképesség-zavar fennállása esetén célirányosan a következő évfolyamokon is folytatódik a tanítási órákon és önálló foglalkozásokon. A kezdő szakasz első értekezletének keretében az új tanítók megismerik e tanulók státusát. A további fejlesztési tevékenység igényeit mérési rendszer segítségével konkretizáljuk. A mérések az alábbi területekre terjednek ki: - memória, - emlékezet, - figyelem, - kommunikáció. A részképesség területei közül fontosnak tartjuk a szövegértés, a lényeg kiemelés és az emlékezet fejlesztését. Ezt a belépő, nagyobb lélegzetű környezetismereti anyag indokolja elsősorban. Tovább folytatjuk a tanulni tanulást nemcsak a tanórákon, hanem az önálló foglalkozásokon is. Feltétlenül szükség van a bevésés, megőrzés és reprodukálás egységére. Továbbiakban a tanórákon nagyobb hangsúlyt fektetnek a nevelők a kommunikáció minden területének gyakorlására, különös tekintettel a szóbeli és írásbeli kifejező készség alapjául szolgáló mondat- és szövegalkotásra. Fokozott figyelmet fordítanak a koncentrációs képesség növelésére, mert sokan ennek gyengesége miatt nem tudnak haladni a tananyagban. Ilyen esetben fontos, hogy olyan játékkal, feladattal lássuk el őket, amely kitartást, türelmet igényel. A fent említett részterületek fejlesztése nem külön-külön, hanem egyszerre történik. Egyes területek fejlődése az összes többire is hatást gyakorol, egy időben többet is fejleszt. Az alapozó szakasz átadó értekezletén megismerjük azokat a tanulókat, akik az alsó tagozaton folyamatosan vagy időszakosan fejlesztést igényeltek. Tanulási képességeik felülvizsgálatát a szaktanárok végzik a tanórákon a szoktatási időszak keretében, s jelzik a megállapításaikat az osztályfőnököknek. Az új osztályfőnök felveszi a személyes kapcsolatot a gyenge képességű tanulók szüleivel, tájékoztatják őket a felzárkóztatás lehetőségeiről. A lemaradás okai közül kezeljük: - a tanuló gyenge képességét, - a hiányzás miatt történő lemaradást a tananyagban, - és a más iskolából való átiratkozásból adódó hiányosságokat. A tanórákon differenciált feladatok adásával biztosítjuk a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek elsajátítását. IV. 2. A szociális hátrány enyhítését segítő tevékenységek Szociálisan hátrányos helyzetek azok a tanulók, akiket a különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű – de különösen a szociális hátrányban lévő – tanulót képességeinek kibontakoztatásában
58
Ehhez először vegyük számba azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához: A családi mikrokörnyezet: -
-
a család gazdasági helyzetéből adódó lakásviszonyok a túlságosan alacsony egy főre jutó jövedelem a kulturális helyzet (a szülők alacsony iskolázottsága, a kultúra, művelődés megbecsülésének hiánya) családi hagyományok (vallási, erkölcsi, szociális, nevelési hagyományok) a család élete, a családtagok magatartása (kevés közös élmény a szülőkkel, helytelen nevelési módszerek, a gyermek nem megfelelő helyzete a családban, a szülők kifogásolható erkölcsi magatartása, az iskola munkájának lebecsülése, közömbösség vele szemben, rendezetlen életmód)
Családi házon kívüli környezet: - az utca, lakókörzet negatív hatásai - helytelen viszony, kapcsolat kifogásolható magatartású, erkölcsű gyerekcsoportokkal, felnőttekkel Iskolai környezetben: - az oktatási intézmény hiányos tárgyi, személyi ellátottsága - távolról való bejárás az iskolába - a tanítás hatékonyságának alacsony színvonala - helytelen nevelői magatartás - rossz tanár-diák viszony - a tanulók értékelésének, minősítésének merev módszerei - a tanulók nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben Feladataink: -
a hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása a hátrány meghatározása a tevékenységi formák megtervezése a következő tanévre a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése eredmények számbavétele fejlesztési tevékenységek megtervezése a következő tanévre
A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: - önismereti csoportok létrehozása, működtetése - drog- és bűnmegelőzési programok - pályaorientációs tevékenységek
59
- felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, - fogadóórákon, családlátogatásokon - kerületi, fővárosi támogatások megszerzésének ösztönzése ellátásban - részesüljön - kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, áthelyez_ bizottsággal - a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása - táborozási hozzájárulások IV. 3. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézkedési terv Célja: biztosítani az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségét az intézmény minden tevékenysége során. Akciótervünk a helyzetelemzésben feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) fogalmazza meg a feladatokat. A lényeges területeken azonnali beavatkozásokra nincs szükség, mert - A hatályos törvényeknek megfelelő az oktatás-nevelés. - Nincs szegregált osztály, csoport intézményünkben. - Az intézmény szolgáltatásaihoz a HH, HHH gyermekek hozzájutása biztosított. - A SNI tanulók száma nem mutat jelentős eltérést az országos átlaghoz képest.
60
Akcióterv Helyzetelemz és Megállapítása/ Nemzeti stratégiai cél
Cél Megfogalmazása
Intézkedés leírása
Intézkedés felelőse
Int. Megvalós ításának határideje
Indikátorok Rövidtávon (1 év)
Indikátorok KözépTávon (3év)
Indikátor ok hosszútáv on (6év)
Igazgatóhelyettesek az esélyegyenlőségi feladatok referensei
Iskolánk esélyegyenlőségi programjával kapcsolatos operatív feladatok végrehajtása
Esélyegyenlőségi terv elkészítése
Igazgató
2013. szeptember
Esélyegyenlőségi program
Éves beszámolók Intézkedési tervek és végrehajtásuk dokumentálása
Nemzeti stratégiai cél
Minden gyermek számára jó minőségű, korszerű pedagógiai eszközök, módszerek, és infrastrukturális feltételek biztosítása
Pályázati támogatások Továbbképzéseken való részvétel digitális tábla,multimédiás tananyag, interjúszoba, fejlesztőszoba, olvasóterem
Igazgató Igazgatóhely ettes Munkaközös ség vezetők
2015.december
Továbbképzési terv Pedagógiai program
Megírt pályázati anyag Ötéves továbbképzési terv
Éves beszámolók Intézkedési tervek és végrehajtásuk dokumentálása Iskolai eszközjegyzék
Nemzeti stratégiai cél
Minden gyermek a képességeinek megfelelő szintű, maximális tudással fejezze be alapfokú tanulmányait
Korai prevenció Egyéni igényekre érzékeny, differenciált oktatás, tananyag Iskolafokok közti átmenet segítése Önálló tanulási technika megtanítása Kompenzáló eszközök használata Továbbtanulást elősegítő programok 7.8. évfolyamon Szülőket, tanulókat megcélzó pályaorientáció Korszerű pedagógiai módszerek Kommunikáció és együttműködés növelése a szülőkkel Tanórákon kívüli tevékenységekbe széleskörűbb bevonásuk Együttműködés a fenntartóval
Igazgató Igazgatóhelyettes Munkaközösség vezetők
2015.december
Továbbképzési terv Pedagógiai program
Kompetencia mérés eredményei Középiskolák visszajelzései Módszertani továbbképzések
A középfokú tanulmányaikat érettségit nyújtó képzésben folytatók aránya
Igazgató Igazgatóhelyettes Tanítók, tanárok
2010-től folyamatos
Szakértői vélemények Éves munkaterv
SNI tanulók iskolai eredményesség Pedagógiai naplók
Kimutatás az SNI és HHH tanulók továbbtanulásáról
Igazgató Igazgató helyettes Ifjúságvédelmi felelős Érintett pedagógusok Osztályfőnökök
2013. szeptembertől
Tanulói értékelések a szülők számára Iskolai statisztikák
Iskolai tanulmányi statisztikák
HHH tanulók lemorzsolódási aránya
Igazgató
2009. szeptember
Előzetes felmérés
Együttműködés a városi intézményekkel
Statisztikák
Nemzeti stratégiai cél
Az SNI és a HHH gyerekek a képességüknek megfelelő képzésben folytathassák tanulmányaikat
Nemzeti stratégiai cél
Az iskolai sikeresség javítása a HHH tanulóknál
Magas SNI és HHH tanulói létszám
Indokolatlanul magas SNI és HHH arányok elkerülése
61
Megvalósítás Cél A települési közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervben az iskolára vonatkozó intézkedések megvalósítása Az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőség re vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések beépülése az intézményi dokumentumokba és a pedagógiai munkába Az intézkedési terv feladatainak teljesítése, az ellenőrzés során szerzett információk értékelése, visszacsatolása Felkészült szakemberek, pedagógusok, vezetők az érintett területen Elkötelezett tanárok A HHH tanulók tanórán kívüli tevékenységeken való széleskörű részvétel
Feladat Módszer/Eszköz Az iskola Dokumentumelemprogramjának, az zés önkormányzat esélyegyenlőségi tervével való összehangolása
Felelős Igazgató
Gyakoriság A program elfogadása előtt és minden módosítás után
Az intézményi Dokumentumelemdokumentumok zés vizsgálata, szükséges korrekciók végrehajtása
Igazgató Igazgatóhelyettes
A program elfogadásakor és minden módosítás alkalmával
A folyamat IPR A folyamat Igazgató alapú beépítése az iskolai Igazgatóhemegtervezése és munkatervbe lyettes intézményi Intézményi önértékelés önértékelés elkészítése
Évente
Továbbképzéseken, fórumokon, konzultációkon való részvétel biztosítása
A továbbképzési Igazgató terv céloknak megfelelő kialakítása Erkölcsi és anyagi megbecsülés
Évente
Egyénre szabott motiválás A tanulók minél mélyebb megismerése
Érdeklődési körüknek megfelelő szakkörök indítása Tehetségek felkutatása
Évente
Intézményvezető Osztályfőnökök Szaktanárok
Az iskola tantestülete a szakmai beszámolók alkalmával félévente és év végén tekinti át az esélyegyenlőségi programban meghatározottak teljesítését.
62
V. A SPORTISKOLA Alapelvek, célok A Testnevelés és sport ismereteivel, értékeivel és funkciójával sajátosan összetett műveltségi terület, egyenrangú más műveltségi és kultúraterületekkel. A testkultúrára vonatkozó képességek és készségek fejlesztése a hagyományokon is alapuló, globálisan értelmezett általános és speciális mozgáskultúra megismerésén és elsajátíttatásán keresztül valósul meg. Értékei és tudományelméleti háttere, a nevelésben betöltött funkciója indokolta tantárggyá szerveződését. A pszichomotoros készségek és képességek tervszerű fejlesztése a mozgásműveltség s egyben az életmódszemlélet alakítását is jelenti. A testkultúra társadalmilag hasznos átszármaztatására és nem a test-, a sportkultúra egyes parciális részterületeinek helyileg előnyben részesített, szűken kiemelt - akár tervszerűen építkező előírására, átadására törekszik. A tananyag kiválasztása és átadásának pedagógiailag javasolt módja a tanulói személyiség egészének fejlesztését célozza - a teljes pszicho-motoros egységet -, és nem csak a motorium képzésének, illetve az egyoldalú terhelés oldásának eszköze. A tananyag-elrendezés más képzési területekkel, tantárgyakkal egymást erősítő, interdiszciplináris alapon működő kapcsolatokra, a közös órakereti tömbben tanítás lehetőségének biztosítására törekszik. Célja egy sajátos - egész életen át tartó, világnézetileg elfogadott, a nemiségnek megfelelő -, életmódba beépülő testkulturális tevékenységprofil kialakítása és a kreativitásnak teret biztosító, pszichomotoros cselekvőképes tudás megalapozása. A testnevelés és sport felkészít - transzferálódó hatásaival - az élet- és munkanehézségek elviselésére, a kapcsolatteremtő képesség fejlesztésére, a szolidaritás, a tolerancia és a fair play szellemének megismertetésére is. Az ember bio-, pszichikai természetéről ismereteket, meggyőződéseket, értékítéleteket alakít ki. Képessé tesz a környezetben végbemenő változások egészségügyi jelentőségének értékelésére, egyben összhangot teremt az egyéni tevékenység és életmód között. Higiéniai szokások alakításával az egészségfejlesztési eljárások, módszerek megismertetésével szükségleteket fejleszt az egészség megőrzése és fenntartása érdekében. A testnevelés a köznapi, kulturált viselkedés társadalmilag kialakult és hasznos mozgáskészletének elsajátítását, az alapvető viselkedési sémák alkalmazását segíti elő. Igényt kelt az esztétikus szép test, a szép, biomechanikailag helyes testtartás kialakítása és fenntartása. Célja a játék- és sportkultúrában való tájékozódás, található tudás kialakítása a játék és sporttevékenység jellegzetes területein, az önálló testedzésre, sportolásra, mozgásos önkifejezésre való készség alakítása. Az iskolai testnevelés és sport aktívabb szerepvállalásra nevel, sajátos eszközein keresztül önkifejezésre, önmegvalósításra ad lehetőséget. Speciális kognitív, affektív-emocionális és motoros tudást biztosít. Mindezek következtében az iskolai testnevelés és sport pedagógiai, nevelési hatásai jelentősen meghaladják a tananyag elsajátíttatásának és számonkérésének a szintjét. A tanulók tanórai teljesítményének megítélésekor saját korábbi teljesítményükhöz mérhető fejlődésüket ajánlatos figyelembe venni. A testnevelés- és sportoktatás eredménye nemcsak a tananyag valamilyen szintű elsajátítását, hanem az egészséges életmód és a testkultúra fejlesztését is jelenti. Ennek keretében a mozgáskultúra kialakításán túl a szervezet edzettségi szintjének emelése, alakítása is folyik. A Testnevelés és sport műveltségi területen a fejlesztési feladatok végrehajtásának minősége erősen kötődik az oktatás szervezési és nevelési kérdéseihez, a helyi hagyományokhoz, de a létesítmények, az eszközök és a felszerelések is meghatározzák azt. A fenntartható és hosszú távú pszichomotoros fejlesztés megvalósítása, az ismeretelméleti és módszertani
63
törvényszerűségek érvényesülése, alkalmazása nem korlátozódik csupán a hagyományos, órarendben rögzített tanórai tevékenységekre. A testnevelés és sport műveltségi terület céljaiban elsődleges
az egészségfejlesztő, egyben az egészség stabilitási tartományát növelő, a biológiai érést, a gyermekek egészséges testi fejlődését támogató, az edzettséget, a testi és lelki alkalmazkodást, a fizikai és lelki kondíciót fejlesztő, a sport- és mozgáskultúrával összefüggő ismereteket átadó, számonkérő, szórakozást, örömkeltést, a versenyzési vágy kiélését biztosító funkció.
A műveltségterület képesség- és készségfejlesztő hatásainak megvalósulásához további tantervileg kezelendő célok megvalósítására van szükség. A tananyagtartalom kiválasztásában és elhelyezésében az életkori fogékonyság, a tanulási hatékonyság törvényszerűségeinek megfelelés. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag alkalmazása minden évfolyamon, a hatékonyság érdekében pontos végrehajtással, a pontos végrehajtás megőrzése mellett a korosztálynak és a tanórán alkalmazott egyéb mozgásanyagnak megfelelően kiegészítve, változatossá téve. Légző torna. A gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása a testnevelés tananyag egészében. Az egész életen át tartó tanulás fizikai és szellemi megalapozása, a munkaerő képességösszetevőinek megfelelő szintű kialakítása az oktatási-nevelési folyamatban, az általánosan meghatározott kulcskompetenciák és a műveltségi területen jellemző sajátos kompetenciák testnevelésen és sporton keresztül történő fejlesztése. Az oktatási környezetben jelentkező egyenlőtlenségek mérséklése a testnevelés és sporttevékenységekben jelen lévő szocializációs folyamatok és tényezők alkalmazásával, felhasználásával. Életmódba beépülő testkulturális tevékenységprofil, kreativitásnak teret biztosító, pszichomotoros cselekvőképes tudás megalapozása. Erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítása a testnevelés és a sport eszközrendszerével. A tanuló felelősségének kialakítása saját testi fejlődése érdekében. Verbális és nem verbális kommunikációs képzés biztosítása a testkultúra sajátos színterén. Az egész iskolai tanítási-tanulási és nevelési folyamathoz motivációs bázis biztosítása a műveltségi területhez kötődő oktatás és nevelés révén. A megtanult testkulturális tevékenységek kontrollált versenyhelyzetekben való alkalmazása, az iskolai, más területi vagy országos bajnoki rendszerekben való részvétel. A fejlesztési feladatok szerkezete A NAT további többszintű tantervi lebontásának alapjaként bizonyos irányt mutató követelményeket szükséges megfogalmazni. Így a követelményeknek: a testkultúra tanított tartalmait kell ellenőrizniük, értékelniük; biztosítaniuk kell a meghatározott iskolafokból való kilépés tudásbeli alapját; ki kell térniük elvárásaikban a pszichomotoros, a kognitív és az affektív-emocionális szféra területeire; kritériumnormákon alapuló taxált elrendezést kell mutatniuk; a taxált megfogalmazásukban mutatniuk kell az évfolyamonként bővülő tananyag egymásra épülő minőségi változásait; tükrözniük kell a nemi különbségeket, a teljesítménybeli determináltságokat;
64
kezelniük kell a biológiai érésből és a testalkatból fakadó különbségeket; figyelembe kell venniük az életkori sajátosságokat; a társadalmilag szelektált elvárásoknak való megfelelést, kulturáltságot kell képviselniük, és tükrözniük kell az iskolafok óraszámait, a helyi sajátosságokat, valamint az intézményi feltételrendszereket; dokumentációs háttérrel kell rendelkezniük; az országos és helyi iskolai méréseken alapuló standardok rögzített értékeit figyelembe kell venniük; megfogalmazásukban a helyi hagyományok továbbvitelére kell lehetőséget biztosítaniuk. Felvétel Az első évfolyamra való belépés feltétele az iskolaérettség (óvoda véleménye alapján, ennek hiányában nevelési tanácsadó, vagy szakértői vélemény alapján), a szülői nyilatkozat sport iránti elkötelezettségről, illetve, ha van már választott sportága, akkor az edzői javaslat, alkalmi vizsga és egészségügyi felmérés. További évfolyamokra történő felvételnél az igazgató a következő szempontokat mérlegelve hozza meg döntését: van-e üres hely, a tanuló sporteredményei, az egyesület, illetve edző jellemzése, tanulmányi eredménye, az addigi magatartása. Képzési formák A 2009/2010-es tanévtől kísérleti jelleggel az első, az ötödik évfolyamon bevezetésre került a sportiskolai kerettantervre épülő helyi tanterv felmenő rendszerben. Melyet minden évben meghirdetünk és a szülői igényektől függően indítunk. Az iskola nevelésfilozófiai elve „ A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyereknek valóra váltani a lehetőségeit” (Erich Fromm) Azaz minél több diák számára lehetővé tenni az élsportolói életvitel mellett az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi-lelki és szociális kibontakozást; fenntartani egy olyan teherbíró, küzdőképes személyiséget, amely alkalmassá teszi az embert társadalmi feladatainak maradéktalan teljesítésére, miközben belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban él. Az intézmény a magyar sport egységes és átfogó utánpótlás-nevelési rendszerébe illeszkedve egyrészt biztosítja a sportoló tanulók speciális igényeihez igazodó nevelést – oktatást, oly módon, hogy tanulóink
egyenlő esélyekkel indulhassanak tanulmányi téren a nem élsportoló kortársaikkal; érdeklődésüknek és képességeiknek megfelelően, sportbeli leterheltségük ellenére, alkalmasakká váljanak bármely közép-, illetve felsőoktatási intézménybe való továbbtanulásra, vagy sportjellegű szakma elsajátítására; a választott sportágukban képességeiknek megfelelően, maximális eredményeket tudjanak elérni; másrészt az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában a sportra nevelést is.
65
Feladataink a célok megvalósulása érdekében Ahhoz, hogy a célokhoz vezető utat, teljesítményünket folyamatosan és hitelesen értékelhessük, szükség van bizonyos diagnózis elvégzésére. Az oktató – nevelő munkánkat, valamint az élsportban végzett tevékenységet folyamatként értelmezve fontos feladatunk az ún. bemeneti változók rögzítése. A kiindulási állapotot a tanuló iskolánkba érkezésekor rögzítjük (az oldalági beiskolázás során felvett tanulóknál is!). Vannak azonban az oktatónevelő munkánk során később elkezdődő folyamatok is, így a diagnózisnak, mint eszköznek később is nagy szerepe van. Iskolánkban felveendő diagnosztikus mérések a belépéskor: Mit Mikor? diagnosztizálunk? Az első évfolyamra érkezőknél Fizikai képességek, Beiratkozás előtt mozgáskoordináció Sportegészségügyi Beiratkozás előtt alkalmasság Iskolaérettség
Beiratkozás előtt
Milyen eszközzel?
Kik végzik a mérést?
Gyakorlatok
Testnevelő tanárok
Orvosi vizsgálat, Iskolaorvos, vizsgálat alapján sportorvos készült javaslat Óvoda által készített Nevelési Tanácsadó javaslat
Az oldalági beiskolázás során felvételét kérő tanuló esetén is elengedhetetlen a fizikai képességek mérése, illetve a sportegészségügyi alkalmasság megléte. A megfogalmazott sikerkritériumok elérése érdekében kiemelt feladataink – a helyi tantervben leírt fejlesztési feladatokon túl:
a tanulás tanítása, az értelmi képesség fejlesztése, az önálló tanulási képességek kialakítása, a kommunikációs készség fejlesztése magyar és idegen nyelven, a különböző információhordozók megismerése és használatuk elsajátíttatása, a pályaorientációs tevékenység javítása, hatékonyságának növelése, az egyesületekkel való kapcsolattartás rendszeressé tétele, a tanulók szűrő- és sportorvosi vizsgálatainak kibővítése, a teherbíró képesség fokozása, a krízishelyzetek korai felismerése.
A tehetség felismerésével kapcsolatos feladataink Az óvodákkal, a küldő iskolákkal, illetve az egyesületekkel és az edzőkkel való kapcsolattartás fejlesztése: o tájékoztatás kérése a felvett tanulókról hobbi, érdeklődési kör, tanórán kívüli elfoglaltságok, versenyeredmények, sporteredmények tekintetében. o Képességek diagnosztizálása
66
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Célunk, hogy az élsportoló, tehetséges tanulóinkat a tanulás terén is képességeik maximumára juttassuk, a tehetségeseket ezen a téren is fejlesszük. Iskolai sportkör Az egyesületi versenysport-képzés keretein túl, diákjaink részére délutáni sport foglalkozásokat szervezünk igény és lehetőség szerint. Ezt a formát használjuk fel a diákolimpiai versenyeken induló csapatok „összerázására” is. Iskolai diáksportkör Szerepe:
az iskola jellege sportiskola, így a diáksportkör működése a Diákolimpia versenyeire történő felkészítés, ill. az alsóbb évfolyamokon a minél szélesebb mozgásformák megismertetése a tanulókkal. A sport közösség formáló erejének kihasználása. Az egészséges életmódra nevelés. Sportbaráti kapcsolatok kialakítása. Az iskolai házibajnokságok lebonyolítása. Rehabilitációs foglalkozások biztosítása a mozgásszervi elváltozások javítása érdekében. Kirándulások szervezésével a tanulók személyiségének megismerése.
A sportkör célja:
Olyan mozgásformák megismertetése, melyek a választott sportág mozgásformáitól távol áll, viszont a tanulók sokoldalú képzését szolgálja. A sérülések miatt a versenysport feladását kényszerülő tanulók részére mozgáslehetőség biztosítása. Diákversenyeken történő versenyeztetés biztosítása.
A mindennapi testedzés formái Az iskola a tanulók számára a mindennapos testedzést a kötelező heti 5 tanórai testnevelés órán, illetve a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. Emelt színtű osztályokban valamint a sportiskolai osztályokban magasabb óraszámban, ahogy azt az évi tantárgyfelosztás órakerete engedi (részletesen a Pedagógiai Programban). A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja Őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, Téli időszakban: a tornaterem nyitva tartását, a testnevelő tanár, tanító felügyeletét. A tömegsport foglalkozásokat tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban kell meghatározni.
67
A napközis tanulók számára levegőzés ideje alatt mozgásos játékot kell szervezni. 1.
A mindennapi testedzés megvalósítása: testnevelés órán a Kt. és Knt. szerint; szervezett úszásoktatásban való részvétel; napközis foglalkozásokba beillesztve, pontos terv szerint; szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében; egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva (pl. kézilabda, labdarúgás, fitness, karate) biztosítva a tanulók szervezett sportolási részvételét; nyári sporttábor szervezése; családi sportnap szervezése; gyógytestnevelés; sportnap.
Az iskola sportköre szeretne bekapcsolódni – lehetősége szerint – a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének, a KIDS-nek munkájába, bár ez nehéz az anyagi lehetőségek szűkössége miatt. A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diák Sportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe, a diákolimpiába, a KIDS - versenyekbe, a különféle iskolai kupa-küzdelmekbe. Az iskola sportéletét az iskolai Diák Sportegyesület szervezi
VI. EMELT SZINTŰ IDEGEN NYELVI PROGRAM Oktatási szakasz: 1 - 8. évfolyam Iskolánk egyik célkitűzése, hogy tanulóinkat felkészítsük az Európai Unió munkavállalási követelményeire, melynek elengedhetetlen feltétele az idegen nyelv ismerete, a jól használható nyelvtudás. Városunkban már több óvodában ismerkednek a gyerekek idegen nyelvekkel, ezért a szülők azokat az iskolákat preferálják, ahol ez a folyamat nem szakad meg, folytatódik és magas színvonalú a nyelvoktatás. Ezért iskolánk bevezeti az emelt szintű angol és német idegen nyelvi oktatást, melyhez a személyi és tárgyi feltételei adottak a intézményünkben. A nyelv természetéről
A nyelv az ember egyetemes, összetett kommunikációs jelrendszere, és mint ilyen szoros összefüggésben áll az ember társadalmi létezésével, a viselkedésével, a gondolkodásával. A nyelv összetettsége, állandó változása miatt átfoghatatlan az egyes ember számára. Saját anyanyelvünket sem tudjuk, teljesen elsajátítani. Amikor tehát idegen nyelv tanítására vállalkozunk, akkor sem törekedhetünk a teljességre. Alapos mérlegelés alapján kell kiválasztanunk az adott nyelv azon részeit, amiket a legszükségesebbnek, leghasznosabbnak találunk ahhoz, hogy önálló és önállóan továbbfejleszthető, de távolról sem teljes nyelvtanuláshoz segítsük tanítványainkat. Ehhez a legmodernebb alkalmazott nyelvészeti kutatások eredményeit vesszük figyelembe. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a nyelv szerves rendszer, ahol egy-egy szó, nyelvtani szerkezet, mondathangsúly a végső értelmét a beszédhelyzetben, szövegösszefüggésben kapja meg. Éppen ezért fontos, hogy a tanulóban holisztikus kép alakuljon ki a nyelvről. Úgy szervezzük meg a tanulók tanórai tevékenységeit, hogy a gyermekek értelmes
68
tevékenységen keresztül sajátítsák el a nyelvet egyenlő hangsúlyt fektetve mind a négy nyelvi készség (beszéd, beszédértés, olvasás, írás) fejlesztésére. A nyelvtanulás és nyelvoktatás keretei, célok, feladatok
Készségfejlesztő jellege miatt az élő idegen nyelvek tantervének felépítése részben eltér a többi műveltségterület követelményrendszerétől. A Nemzeti alaptanterv a részletes követelményekben a tananyagot beszédszándékokban, fogalomkörökben és témakörökben adja meg, az eredményes kommunikáció érdekében fejlesztendő kompetenciákat és készségeket a négy alapkészség szerint csoportosítja (beszédértés, beszéd, olvasás, írás). A nyelvoktatás célja a kommunikatív kompetencia elérése. A kommunikáció lehet közvetlen (például beszélgetés, ügyintézés stb.), és lehet közvetett (amikor írásban történik, levél, újságcikk regény formájában, vagy elektronikus eszközök segítségével.). A nyelvoktatás legfontosabb célja a kommunikatív készség kifejlesztése. A kommunikatív készség meghatározásánál az európai irányelveket vettük figyelembe (Modern Languages: Learning, Teaching, Assessment, A Common European Framework of Reference. Council for Cultural Co-operation, Educational Committee, Strasbourg 1996). Hagyományosan az idegen nyelv oktatása elsősorban főleg az olvasásra, nyelvtanra, fordításra összpontosított, de figyelmen kívül hagyta a kommunikatív és egyéb kompetenciák fejlesztését. A modern nyelvszociológiai, nyelvpszichológiai és alkalmazott nyelvészeti kutatások azonban megmutatták, hogy a jól használható nyelvtudáshoz nem elég az elemek és szabályok ismerete. A kommunikatív képesség különböző kompetenciák függvénye, melyek közül a nyelvi kompetencia a legalapvetőbb, de nem az egyedüli. A modern nyelvoktatás célja éppen ezért nem csupán bizonyos nyelvi készségek és képességek elsajátíttatása, hanem a kommunikatív kompetencia minél teljesebb fejlesztése a tanuló egész személyiségének fejlesztése által, kognitív, érzelmi, akarati és szociális téren egyaránt. Ebből következik, hogy az idegen nyelvtanulás során elsajátított készségek és képességek a tanulás és az élet más területein is alkalmazhatók. A kommunikáció csak abban az esetben lehet sikeres, ha a nyelvi, szociolingvisztikai, szöveg, nyelvtanulási stratégiai és szociokulturális kompetenciák egymással dinamikus egységet alkotnak. A jó kommunikációs készség kialakulását alapozza meg a következetes és hatékony motiváció a tanulók életkori sajátosságainak maximális figyelembe vételével. A Közös Európai Referenciakeret (KER) (Common European Framework) abból indul ki, hogy az ember társadalmi lény, akinek mint nyelvtanulónak és nyelvhasználónak adott körülmények között adott tevékenységi területeken (nem feltétlenül csak nyelvvel kapcsolatos) feladatokat kell ellátnia. Az élet nyelvigényes feladatai egy tágabb társadalmi összefüggés részét képezik. A nyelvtanulás és a nyelvoktatás kereteit a nyelvhasználat szükségletei szabják meg. A nyelvhasználat elemzése során számba vesszük azokat a stratégiákat, amelyeket a nyelvhasználó alkalmaz, hogy aktivizálja az általános és kommunikatív készségeit, melyeknek segítségével az élet különböző területein, különböző szituációkban olyan tevékenységeket folytat, vagy folyamatokban vesz részt, melyek különböző témakörökbe tartozó szövegek értelmezésén és létrehozásán alapulnak, és az élet valamilyen feladatának a megoldásához vezetnek. (A vastagon kiemelt területek alkotják a tanterv nagy területit is.)
69
A kommunikatív kompetencia
Ha a nyelvtanulás csupán viselkedési minták kialakítása lenne, akkor párbeszédek és drillek alkalmazásával meg lehetne tanulni az idegen nyelv használatát. A kognitív elemeket sem lehet azonban elhanyagolni, a nyelvtanulóknak szükségük van a struktúrákat vezérlő szabályok ismeretére. A struktúrák szabályai mellett arra is szükség van, hogy a használat szabályaival is megismerkedjenek. A nyelvtanulónak továbbá azt is el kell sajátítania, hogyan vesz részt egy beszélgetésben, hogyan kezdi, hogyan fejezi be, milyen stratégiákat használ a nyelvi hiányosságai áthidalására, hogyan értelmez egy szöveget, stb. Végül de nem utolsó sorban ismernie kell azt a kulturális közeget, amelyben a nyelvet használják. A feladat beláthatatlanul nagy lenne, ha nem tudnánk, hogy ezek a készségek természetes módon maguktól is kifejlődnek, ha a tanulás körülményeit kellően tervezzük.
A kommunikatív módon szervezett tanulás során:
autentikus nyelvi anyag felhasználásával tevékenységeken keresztül valós információáramlást biztosítva életszerű helyzetekben, a tanuló számára valós szituációkban, valós feladatok megvalósításán keresztül, az önálló tanulást és az együttműködő tanulás egyaránt biztosítva történik a tanulás.
Ahhoz, hogy a kommunikáció sikeres legyen, a nyelvhasználónak ismernie kell azokat az egész nyelvi érintkezést átszövő szabályokat, melyek az érintkezést különböző nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különböző alkalmakkor szabályozzák. Ezeket a szabályokat, melyeket egy idő után öntudatlanul is használunk, és amelyek a kulturális készségeinknek is részét képezik, szociolingvisztikai kompetenciának nevezzük. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék, a helyzetnek megfelelő hangnem használatának szabályi, a dialektusok és akcentusok kérdése. A beszédszándékok természetesen bizonyos társadalmi konvenciók figyelembevételével valósulnak meg, amik a nyelv ország kultúrájának szerves részét alkotják. (Itt a kultúra szót tág antropológiai értelemben használjuk, vagyis nemcsak egy ország kulturális életéről van szó.) A nyelvhasználónak éppen ezért meg kell ismerkednie ezzel a kulturális közeggel. A nyelvi kompetencia az a képesség, hogy létrehozzunk és értelmezzünk értelmes közléseket, melyek az adott nyelv szabályaival összhangban vannak, és a közmegegyezés szerinti jelentést hordozzák. A „közmegegyezés szerinti jelentés” alatt azt a jelentést értjük, ami az anyanyelvi beszélő a kijelentésnek a szövegösszefüggéstől függetlenül tulajdonít. Például az „Éhes vagyok.” kijelentést általában tényközlésként értelmezzük. Bizonyos szövegösszefüggésekben lehet azonban fenyegetés (Piroska és a farkas), panasz, stb. A nyelvi elemek beszédhelyzetben történő értelmezése már a szociolingvisztikai kompetencia területére tartozik. A nyelvi kompetencia tartalmazza a nyelvhasználó fonológiai, lexikai, szintaktikai és szemantikai ismereteit és készségeit. Ide azonban nemcsak a nyelvi ismeretek minősége és mennyisége tartozik, hanem az is, milyen módon szerveződik, raktározódik ez a tudás, és hogyan mozgósítható.
70
A szövegkompetencia magába foglalja a szövegszerkesztési ismereteket és képességeket, a beszédszándékok ismeretét és megfelelő alkalmazásának képességét, és az interakciós formák („forgatókönyvek”) ismeretét és használatát. A szociokulturális kompetencia azt jelenti, hogy a nyelvhasználó tudatában van annak, hogy a társadalmi-kulturális környezet hogyan határozza meg egy a nyelvhasználó által kiválasztott nyelvi elem kommunikatív értékét. Szövegek értelmezésénél, társalgásban való részvételnél szükség van tényszerű ismeretekre is a célország szokásait, berendezkedését, földrajzát, történelmét, művészetét, vallását illetően. A tananyag kiválasztásánál nagyon kell arra figyelni, hogy a célország kultúrájának olyan elemeit mutassuk be, amik a tanulók számára összevethetők a saját tapasztalataikkal. A szociokulturális kompetencia elengedhetetlen feltétele a helyes és alkalomhoz illő nyelvhasználatnak. A tanuló látókörét kiszélesíti, hogy a saját nyelvi közösségén túllásson és elfogadja, hogy vannak más módjai is a tapasztalatok rendszerezésének, megfogalmazásának, a társadalmi érintkezésnek, mint azt saját közösségében tapasztalja. A stratégiai kompetencia fejlesztése során a nyelvtanulók elsajátítják a verbális és non-verbális kommunikációs stratégiák helyes használatának ismeretét (produktív: meglévő tudás kiaknázása, elkerülő stratégiák, mondanivaló módosítása, önkorrekció; receptív: kontextus, sémák azonosítása, hipotézisek felülvizsgálata, korrekciója; interakciós: forgatókönyv kiválasztása, szóátvétel, információ hiány felismerése, együttműködés; közvetítés: háttértudás, szókincshiányok áthidalása). Az oktatás bevezető és kezdő szakaszában az általános cél a nyelvtanulás iránti igény kialakítása, az anyanyelvüktől lényegesen eltérő idegen nyelv megkedveltetése a tanulókkal. Amennyiben sikeres a kezdeti motivációs, felfedezésekkel, sikerélményekkel teli, főleg szóbeliségre törekvő alapozó szakasz, a nyelvtanulás későbbi szakaszában is sikeresebb a nyelvtanítás. A tanulók saját tapasztalatuk alapján (belső motiváltság) és nem a tanári meggyőzés, vagy tekintély miatt fogják tanulni az idegen nyelvet. Az alapozó és fejlesztő szakaszokban a cél: a motiváció folyamatos fenntartása mellett a kiejtés, szókincs, kommunikációs készségek valamint a nyelvtani fogalmak tanítása. Igen fontos szerepet kap ebben a szakaszban a helyes nyelvtanulási stratégiák kialakítása, illetve azok folyamatos és következetes fejlesztése. Akkor lesznek a tanulók képesek megfelelő mélységében megtanulni a nyelvet, ha megtanítjuk őket a számukra legmegfelelőbb módszerek, tanulási stratégiák és önellenőrzés alkalmazására.
71
A kommunikatív kompetencia részei a tanterv értelmezésében
Hol jelennek meg a kompetenciával kapcsolatos követelmények?
Nyelvi kompetencia: Fonetikai szint (kiejtés, ritmus, folyamatosság)
intonáció,
Beszédkészség
szókincs,
Témakörök, Szókincs
Lexikai szint (tematikus művelt szókincs)
Grammatikai szint (általános fogalomkörök, - nyelvtani struktúrák)
Nyelvtan (struktúrák felsorolása)
Pragmatikai szint
Nyelvtan (struktúrák mellé rendelt használat)
Szociolingvisztikai kompetencia: Kommunikáció – kommunikációs feladatmegoldás
Feladatok,
Beszédszándék
Beszédkészség
Társadalmi konvenció
Beszédkészség, Íráskészség
Szövegkompetencia: Szóbeli szövegalkotás
Beszédkészség
Szóbeli szövegértelmezés
Hallás utáni értés
Írásbeli szövegalkotás
Íráskészség
Írásbeli szövegértelmezés Fordítási ismeretek Stratégiai kompetencia: Kommunikációs nehézségek áthidalása
Olvasási készség Fordítási készség
Célnyelvi osztálynyelv kialakítása Kulturális kompetencia: Implicit kulturális ismeretek
fokozatos
Beszédkészség, Beszédértési készség, Írásbeli készség, Olvasásértési készség Beszédkészség Témakörök
Tényszerű kulturális ismeretek
Kulturális ismeretek
Kereszttantervi ismeretek (Kitekintés más műveltségi területekre) Tanulástechnika: Együttműködő tanulás Önálló tanulás
Témakörök
Visszajelzés, étékelés, minősítés
Beszédkészség, Beszédértési készség, Írásbeli készség, Olvasásértési készség, Szókincs, Kulturális ismeretek Visszajelzés, értékelés, minősítés
72
Ezen program az idegen nyelvi kommunikáció kompetencia fejlesztésével párhuzamosan a jogszabályokban előírt arányban fejleszti az alábbi kulcskompetenciákat, valamint tartalmazza a felsorolt kiemelt fejlesztési feladatokat is: Kulcskompetenciák:
Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Interkulturális kompetencia
A kiemelt fejlesztési feladatok
Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt-lét szerepeire Metakommunikációs elemek: testbeszéd, kézjelek, üdvözlés.
Motiváció
Külső: felkészült, munkája iránt elkötelezett tanár, a 21. század elvárásainak megfelelő taneszközök, tanulási környezet
1. 2. 3. 4.
Belső: Kíváncsiság (a témák felkeltik a tanuló érdeklődését) Manipulációs vágy (környezet átalakítása, a változások előidézése) Cselekvés (a mozgás, a gyakorlás iránti vágy teljesül) Ösztönzés (az a szükséglet elégül ki, hogy a környezetétől, másoktól, mások ötleteitől, érzelmeitől és gondolataitól ösztönzést kapjon) 5. Önmegvalósítás (megmutatja magát mások előtt, ismertté válik) 6. Tudásvágy Értékelés Az általános értékelési szempontok megfogalmazásakor a Nemzeti alaptanterven kívül az általános nemzetközi gyakorlatot és az Európai Közösség ajánlásait vettük figyelembe.
73
A Nemzeti alaptanterv, az idegen nyelv oktatásának sajátos céljaival összhangban, az alapvető ismeretek elsajátításával párhuzamosan az alkalmazásukra helyezi a hangsúlyt. Ezért az értékelés alapja az alkalmazás. A nyelvtanulási kompetenciák önmagukban nem mérhetők, ezért ezek fejlettségéről – a szókincs és nyelvi szabályok alkalmazásának szintjéhez hasonlóan – a négy alapkészség értékelésén keresztül kaphatunk megbízható képet. Különösen a nyelvtanulás kezdeti szakaszában fontos a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének figyelembevétele, mivel az értékelés legfontosabb célja az ösztönzés: a további, folyamatos nyelvtanulás motiválása. Az értékelés e szakaszban pontokkal, csillagokkal, mosolygó arcokkal, vagy egyéb, a tanár által bevezetett módon, ill. a későbbiekben érdemjegyekkel történik. A NAT az élő idegen nyelvek tanításában és tanulásában alapvető célnak a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítását tekinti. Ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztése során az első szakaszban a legfontosabb feladat, hogy alakuljon ki és maradjon ébren a tanulók érdeklődése a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az adott nyelven beszélő emberek, a célnyelvi országok kultúrája iránt, és általában a más nyelvek és kultúrák iránt. A nyelvoktatás ennek megfelelően a nyelvtanulás megkedveltetését, a nyelvtanulás iránti motiváció kialakítását vállalja fel. A bevezető szakasz első évében az íráskészséget nem fejlesztjük. Ebben a szakaszban a beszéd centrikusság és a hallás utáni megértés kap főszerepet. A második évben a beszédkészség és szókincsfejlesztés mellett egyre nagyobb szerep jut az olvasott szöveg megértésének és az íráskészség fejlesztésének is. Nyelvórákon, házi feladatok és projektek keretében a tanulók egyre változatosabb témákkal ismerkednek meg, és fokozatosan tudatosul bennük, hogy az idegen nyelv nemcsak a mindennapi kommunikáció, hanem egyúttal az ismeretszerzés eszköze is. A tanulók maguk is szereznek információkat a célnyelvi ország(ok)ról. A következő, az alapozó szakasz elején történik a nyelvi-nyelvtani ismeretek tudatosítása. A tanulók megismerkednek bizonyos egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, majd tanári segítséggel azokat egyre tudatosabban használják. Fokozatosan megismerik a nyelv használatának szabályszerűségeit, megismerkednek az idiomatikus nyelvhasználat egyes eseteivel is. Ebben az időszakban már egyre inkább az igényes és autonóm nyelvhasználatra fogjuk ösztönözni a tanulókat, arra, hogy hibáikat észrevéve azokat javítsák, nyelvi problémáikra szótárak, szakszótárak, nyelvkönyvek, nyelvtankönyvek és idegen nyelvű szakkönyvek segítségével maguk is igyekezzenek választ találni, s ez által a folyamat végén autonóm nyelvtanulóvá váljanak. A tanulók a magyar, angol és német nyelv közötti jelentős különbségeket észrevéve, és a helyes nyelvtanulási technikákat elsajátítva ebben a szakaszban már arra is felkészülnek, hogy a későbbiekben újabb idegen nyelv(ek)et legyenek képesek elsajátítani. Az idegen nyelvi programunk közvetlen célkitűzései és feladatai
Tanulóinkban tudatosítjuk, hogy anyanyelvükön kívül más nyelven is kommunikálhatnak, idegen nyelven is kifejezhetik magukat és. Kialakítjuk a nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállásukat. Ösztönözzük a tanulókat az idegen nyelven való kommunikációra, s ehhez olyan légkört teremtünk, amelyben önbizalmuk fokozatosan fejlődik. Kiemelten fejlesztjük beszéd- és hallásértési készségüket életkoruknak és gondolkodási szintjüknek megfelelően. Arra törekszünk, hogy tanulóink életkoruknak és egyéniségüknek megfelelően sajátítsák el az idegen nyelv tanulásának célravezető módszereit. 74
Készségszintre emeljük az idegen nyelv jellegzetes hangjainak képzését, mondatdallamának, ritmusának és hangsúlyozásának helyes használatát. Célunk, hogy életkori sajátosságuknak megfelelő témákban tudjanak írásban és szóban megnyilvánulni, véleményt nyilvánítani. Tudjanak beszélgetést kezdeményezni, folytatni és az idegen nyelvet a hétköznapi kommunikációs helyzetekben használni. Bővítjük a világról alkotott elképzelésüket, kialakítjuk bennük az Európához tartozás érzését. Betekintést adunk a célországok kultúrájába és civilizációjába, hogy ezek értékeinek megismerésével és megbecsülésével, azokat a saját kultúrájukkal összehasonlítva a magyar kultúrát is tágabb összefüggéseiben lássák. Kialakítjuk bennük más népek és etnikumok, társadalmi csoportok elfogadását, tolerálását, és felhívjuk figyelmüket a hasonlóságokra és különbségekre. Hangsúlyozzuk, hogy egy idegen nyelv tudása alapja lehet egy újabb elsajátításának, és eszköze más ismeretek szerzésének. Jelentsen számukra örömet az idegen nyelvű kommunikáció, információszerzés, olvasás. Fejlesztjük önbizalmukat az idegen nyelvű kommunikáció terén, s ehhez biztosítunk számukra olyan lehetőségeket, hogy a célnyelvet szóban (televízió, diákcsere) és írásban Fejlesztjük kreativitásukat projektek készítése során is. A projekt a tanuló munkája, amelyet vizuális vagy auditív eszközök felhasználásával önállóan, párban vagy csoportban készít, s ebben kifejezésre juttatja egyéni elképzeléseit, kreativitását. A projekt lehet tabló, hangfelvétel, videofelvétel, kollázs, kérdőív és ennek feldolgozása, a tanuló által írt vers, prózai alkotás, feladatsor, rejtvény, stb.
Kapcsolat egyéb műveltségi területekkel A tantárgy oktatási céljának meghatározásakor már szembetűnő, hogy igen szoros kapcsolatban áll egyéb műveltségi területekkel, felhasználja az iskolában az idegen nyelven megszerzett, de természetesen a magyar nyelven oktatott ismereteket is. Anyanyelv és irodalom Az anyanyelv és irodalom tanítása nemcsak az anyanyelvi kultúra oktatását szolgálja, hanem célja az irodalmi műveltség megalapozása is, melybe beletartozik a célnyelvi országok irodalma is. A tanulók biztatást kapnak arra, hogy ismerjenek meg minél több irodalmi alkotást könnyített feldolgozás formájában, vagy olvassák el azokat részben vagy egészben, eredetiben és magyar fordításban. Amikor a tanulók a célországban élő emberek életmódjával, szokásaival és hagyományaival ismerkednek, szókincsük bővül. Tudatosabban alkalmazzák a különböző stílusokat is annak tudatában, hogy a társadalmi-kulturális környezet határozza meg az általuk kiválasztott nyelvi elemek értékét, pl. udvarias megszólítás, közvetlen stílus, durva kifejezések stb. Ember és társadalom Közvetlen a kapcsolat az idegen nyelv tantárgy és az ember és társadalom műveltségi terület között. A célország múltja, hagyományai és társadalmi rendszere, intézményeinek ismerete nélkül sokszor érthetetlenek bizonyos kifejezések, bizonyos szituációk, az egyes emberek közötti kapcsolat. Nagy szerepe van az ember és társadalom műveltségi területnek abban is, hogy a tanulókban erősíti a nemzeti és állampolgári tudatot, valamint a személyiség tiszteletét. Növeli megértésüket más népek kultúrájával szemben, toleranciára nevel, arra tanít, hogy a népek egymásra vannak utalva. 75
Ember és természet E műveltségi terület szintén jól kapcsolható az idegen nyelv tantárgyhoz, hiszen a természetismeret annak fontos témája. A célországok és saját hazánk növény- és állatvilágának ismerete, valamint a természeti környezet bemutatása lényeges ahhoz, hogy az ott élő embereket jobban megismerjük és megértsük. A tantárgy korszerű oktatása tartalmazza az egészséges életmódra nevelést is, ily módon ezen keresztül foglalkoznunk kell az emberek életmódjával és a szabadidő eltöltésével, fel kell hívnunk a figyelmet a környezeti ártalmakra, s az emberek felelősségére, segítenünk kell a környezetbarát szemlélet elsajátítását azáltal, hogy megismertetjük a tanulókkal más kultúrák pozitív példáit e téren. Földünk és környezetünk Az anyanyelvi országok népeinek megértéséhez mindenképpen szükséges ismerni azt a szűkebb és tágabb környezetet, annak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, ahol lakói élnek. A célországok és hazánk földrajzi helyzete, felszíne, éghajlata, tájai, ipara, települései, népességének száma és összetétele stb. mind meghatározók ebben a tekintetben. Az ember és természet műveltségi területnél már említett környezetvédelem témakör itt is kapcsolódási lehetőség. Művészetek A művészetek műveltségi terület alapja a nemzeti és egyetemes kultúra, így a célországok és a világ megismeréséhez feltétlenül hozzátartozik, ezen kívül saját hazánk hagyományairól és kiemelkedő alkotásairól is tudniuk kell a tanulóknak ahhoz, hogy azt másokkal megismertethessék. Az ének-zene érzelmi hatása miatt jól közvetíti a nyelvet, miközben jelentős mértékben hordoz ismereteket az illető nép hagyományairól, ünnepeiről, öröméről és bánatáról. Az énekeken kívül felhasználhatók az oktatásban azok a mondókák és játékok is, amelyek ritmusosságukkal könnyebbé teszik a nyelvtanulást, de ezen kívül sokszor megértésükhöz a múlt és a hagyományok ismerete is szükséges. Hittan Mivel iskolánk egyházi iskola, ezért fontosnak tartjuk a hitéletre nevelést nemcsak a hittan órákon. A keresztény ünnepek, vallásos tárgyú énekek, bibliai és szentekről szóló történetek jól felhasználhatók az idegen nyelvi órákon is. Közös követelmények Hon- és népismeret A nyelvi órák során a tanulók főleg a célországokról tanulnak, de közelebb kerülnek saját nemzeti kultúrájukhoz is, jobban megértik és megbecsülik az értékeket és hagyományokat. Más emberek viselkedésének és életmódjának megismerésével növekszik bennük a nemzeti önismeret, de megtanulják azt is, hogy milyen pozitív, megtartó ereje van a közösségnek.
76
Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz A nyelv segítségével a tanulók megismerhetik az egyetemes kultúra értékeit, ledőlhetnek a határok és a megértés korlátai. A nyelvtanulás nyitottá tesz, megértővé más nemzetek iránt. A tanulók információkat szerezhetnek az emberiség közös problémáiról, és pozitív mintákat is láthatnak azok megoldásaira. Kommunikációs kultúra Idegen nyelv ismeretében a világ szinte minden részében lehetővé válik a kommunikáció. A nyelv használatához hozzátartozik a szókincs és a nyelvi szerkezetek, valamint a metakommunikáció alapos ismerete, hogy segítségével a társadalmi érintkezés sikeresebb legyen, jobban megértsük az információkat, és mondanivalónkat mások számára érthetően fejezhessük ki. Testi és lelki egészség Az idegen nyelv tantárgy hazánk, a célországok lakóinak és más népek életmódjával is foglalkozik, így ez alkalmat ad a testi és lelki egészségre való nevelésre is. A tantárgy témái közt szerepel a szabadidő eltöltése, az egészséges életmód, a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése és a fogyatékos emberek elfogadása és segítése. Pozitív példák állításával mintát adhat a tanulóknak a krízishelyzetek megoldására, a család és a közösség segítő szerepére. Tanulás A nyelvtanulás nem pusztán egy szó- és kifejezéshalmaz elsajátítása, hanem egy idegen nyelven való gondolkodás. Általa fejlődik a tanuló személyisége, önálló gondolkodás, asszociációs készség és jó memória szükséges hozzá. A tanulás folyamatában a négy készség fejlesztésére különböző technikák alkalmazására is sor kerül, segíteni kell a nyelvtanulót abban, hogy megismerje önmagát, és egyéni nyelvtanulási módszereket alakítson ki. Fel kell ébreszteni a tanulókban az önművelés igényét, lehetővé kell tenni számára az iskolai könyvtár aktív használatát, és buzdítani kell arra is, hogy egyéb forrásokat is igénybe vegyen. Általános fejlesztési követelmények
Szerezzen ismereteket a világról, a célnyelvi országokról, azok intézményeiről, az ott élő emberekről, ezeket hasonlítsa össze Magyarországgal és vonjon le következtetéseket. Ismerje meg a fent említett országok közösségeinek kultúráját, társadalmi szokásait, viselkedési formáit a mindennapi életben és az emberi kapcsolatokban. Alakuljon ki interkulturális tudatossága, személyes tapasztalat alapján is. Jusson interkulturális ismeretek birtokába (kezdeményezőkészség, kapcsolatépítés-, tartás, konfliktuskezelés). Fejlődjön személyisége sokirányúan a nyelvtanulás során (nyitottság, előítéletektől való szabadulás, önbizalom, kommunikációs igény, helyes értékrend, vállalkozó szellem, ambíció, érzelmi gazdagodás, önismeret). Fejlődjenek készségei az idegen nyelv tanulása során (figyelem, memória, feladatmegoldás, együttműködés, önálló tanulás, önismeret). 77
Ismerje meg az idegen nyelv tanulásának különféle stratégiáit, tanulási technikáit, és válassza ki a számára legcélravezetőbbet. Emelkedjen egyre magasabb szintre kommunikációs készsége: - nyelvi összetevők: lexikai, fonológiai, morfológiai, szintaktikai ismeretek - szocio- lingvisztikai összetevők: társadalmi konvenciók a nyelvben - pragmatikai összetevők: ismeretek és készségek, amelyek a nyelvi- és nem nyelvi elemek használati értékére vonatkoznak. Vegyen részt projektek tervezésében, készítésében és bemutatásában.
VII. TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM VII. 1. Bevezetés „Szeresd egészségedet, mert ez a jelen, Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. Őrizd szüleid egészségét - mert A múltban épül fel a jelen és a jövő.” / Bárczi Gusztáv / Törvényi háttér
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény A 20/2012. EMMI rendelet A Kormány 243 / 2003. (XII. 17.) számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv / NAT / A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 48. §(3) bekezdése A 96 / 2000. (XII.11.) számú Országgyűlési határozat A 46 / 2003. (IV. 16.) számú Országgyűlési határozat Az 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 38. § (1) bekezdés
Mit is jelent az, hogy az iskolai egészségfejlesztés teljeskörű? A teljeskörűség több értelemben is érvényes követelmény akkor, ha hatásosan akarjuk a gyermekek egészségét elősegíteni, fejleszteni, erről szól az EVSZ 2006-ban kiadott dokumentuma: - teljeskörű abban az értelemben, hogy az egészséget veszélyeztető összes lényeges kockázati tényezőre kiterjed - az iskolába járó minden tanulóra kiterjed - az iskola teljes tantestületére kiterjed - a szülők és alkalmas civil szervezetek bevonásával történik. Mit jelent az egészségfejlesztés? Miért nem egészségvédelmet írtunk? Vagy miért nem egészségmegőrzést, egészségnevelést, vagy betegségmegelőzést? - Azért, mert ezeket mindet magában foglalja az "egészségfejlesztés" szakszó. A kutatások szerint szoros kapcsolat van az átfogó egészségfejlesztési programok a tanulók magatartása és tanulmányi eredménye között .A gyermekkorban és ifjúkorban elszenvedett agresszió és bántalmazás a tanulási eredményességre és az intellektuális működésre szignifikáns hatást gyakorol. A dohányzó, alkohol és drogfogyasztó iskolásokat lemorzsolódás, a szokásos értékekhez, az iskolához, és a családhoz fűződő kapcsolatok
78
meggyengülése, a lelki jólét csökkenése jellemzi. Az alultáplált gyermekek többnyire ingerültek, csökken fizikai teljesítőképességük. A kövér gyermekek önértékelésével komoly problémák vannak, tanulmányi eredményük csökken. A hatékony iskolai étkezési program az iskolai hiányzást csökkenti, javítja az érzelmi viselkedést, tanulmányi eredményt. A megfelelő testmozgás is pozitívan befolyásolja a tanulási teljesítményt. Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti- minden tanulóval, a teljes tantestülettel és a szülők bevonásával, szakmai ellenőrzés és megfelelő finanszírozás mellett. Egészséges táplálkozás Mindennapi testnevelés A gyermek érett személyiséggé válásának elősegítése Környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési tantárgy tanítása. VII. 2. Helyzetelemzés -
Az intézmény higiénés feltételei- mosdók- a tantermek nagysága, megvilágítása, az udvarok nagysága megfelelő. A szaktárgyi órákon az egészségnevelés és egészségfejlesztés az adott témakörön belül megvalósul. Az osztályfőnöki órák tanmenetében az egészségnevelési témák óraszáma beépítésre kerültek. A napközis foglalkozások megfelelő időt biztosítanak a gyermekek mozgására. A tanórán kívül a tömegsport, szervezett iskolai és osztálykirándulások megfelelő mozgást biztosítanak, segítik a gyermekek természetes és mesterséges környezettel való egészséges kapcsolatát. Rendszeres kapcsolatot tartunk külső intézményekkel. Előadók vesznek részt a különböző egészségnevelési programokban. / iskolai védőnő, rendőrség DADA / A szaktanárok, tanítók részvétele - az egészségnevelés céljainak megvalósításában – jó, együttműködő. Az egészségneveléssel kapcsolatos szakkörök- elsősegélynyújtás, csecsemőgondozás, háztartástan - beindítása. / eddig technika tantárgyba épült /
Az egészségfejlesztés alapelvei és céljai Az egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a tanulók attitüdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezőkből fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek, vagy csoportnak
79
képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a minden napi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jólétig terjed. Képesek legyenek figyelemmel kísérni:
Viselkedésüket, az életvezetésük helyes kialakítását. Az egészségkárosító magatartásformák elkerülését. A betegségeket a korai szűréseken való részvétel révén megelőzni. Tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében. Erősítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését.
Rövidtávon: a gyakorlatban is alkalmazható egészségvédő ismeretek, készségek és képességek kialakítása a gyermekeknél. Középtávon: tudatos, egészségvédő magatartás kialakítása a programban résztvevő gyermekeknél. Hosszútávon: a megszerzett értékek gyermekek általi átsugárzása a szűkebb környezetre, a család felé, ezzel az egészség iránti egyéni és családi felelősség erősítése. Az iskolai életet, az egészséget elősegítő szemlélet és környezet jellemezze. Tevékenységek tartalma és kerete Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell épülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: Az egészségfejlesztés feldolgozandó témakörei: Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete Az egészség fogalma A krónikus beteg egészsége Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk A környezet egészsége Az egészséget befolyásoló tényezők Szájhigiénia A jó egészség állapot megőrzése A betegség fogalma Megelőzhető betegségek Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe Az egészséges táplálkozás- helyi termelés, fogyasztás összekapcsolása Lelki eredetű táplálkozási zavarok A beteg ember táplálkozása Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága
80
A testmozgás, a betegség és az egészség kapcsolata A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában A felnőtt szervezet testmozgással és annak hiányában Gerincvédelem, gerinckímélet Balesetek, baleset-megelőzés A lelki egészség Önismeret, önértékelés A két agyfélteke harmonikus fejlődése Az érett autonóm személyiség jellemzői Társas kapcsolatok A nőszerepei A férfi szerepei A társadalom élete, a társadalmi együttélés problémái illem, etika, erkölcs A családi élet- kapcsolat a család tagjai között A gyermekáldás A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez A szenvedélybetegségek és megelőzésük Művészeti és sporttevékenységek A média egészséget meghatározó szerepe Médiatudatosság Fogyasztóvédelem Az idő és az egészség, bioritmus Tartós egészségkárosodással élő társakkal való együttélés Iskola egészségügy igénybevétele Az egészségügy i ellátórendszer igénybevétele Otthoni betegápolás
Várható eredmények: - tanulmányi eredmény javulása - lemorzsolódás csökkenése - társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése - a dohányzás, az alkohol és drogfogyasztás és egyéb szenvedélyek megelőzése - bűnmegelőzés - társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal - önismeret, önbizalom javulása - az alkamazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása - érett autonóm személyiség kialakulása - Minden napos testedzés, az úszás és korcsolyáztatásban való részvétel. - A sportkörök szervezése már kisiskolás korban szakosodásra irányuljon. - A személyi higiénia iránti igény elmélyítése. - Rend betartása. - Előadások: prevenció testi-lelki higiénia pubertással járó problémák - helyes táplálkozás
81
-
rákellenes program szabad levegőn tartózkodás az egészségnevelés iskolai helyszínei: szaktárgyi órák szakkörök napközi szabadidős tevékenységek sportprogramok, a témával kapcsolatos filmek vetítése, vetélkedők, játékos programok csoportfoglalkozások egészségnap kirándulások
Szükséges módszerek meghatározása Módszertani elemek: Az egészségfejlesztés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyűjtésnek. Biztosítani kell az információ feldolgozás, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatal, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtása módszereinek a bemutatását. Az egészségnevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. Az ismeretbővítés koncentrikusan történik, évről évre azonos témakörben visszatérően, egyre tágabban megközelítve. A legnagyobb hangsúly a személyiségfejlesztésen alapuló pozitív gondolkodásra épített motiváláson van. Az egészségfejlesztés gyakorlati módszerei -
interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról, serdülőkori önismereti-csoport- foglalkozások, kortárssegítők képzése, problémamegoldó gyakorlatok értékeléssel, szituációs játékok, részvétel a helyi egészségfejlesztési programokon sport, kirándulás, egészségügyi napok rendszeres szervezése az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése, érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása) környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés) a szabadidő hasznos értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenése az egészségfejlesztés szemléletének széles körű elsajátítása az iskolában meghívott előadó segítségével pedagógusok, szülők alkalmazottak, tanulók számára, az iskola környezetének szebbé tétele, a témával kapcsolatos versenyek, plakátok készítése, osztálytermek pontozása, faliújságon cikkek, írások. Szakemberképzés, Csatlakozás más szakmai csoportokhoz, Ellenőrzés, értékelés módszerei
82
Iskolai értékelés Félévkor és év végén az osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők, védőnők Kapcsolatok, együttműködés. Az iskola vezetésének feladata, hogy az egészségfejlesztési program végrehajtásában tevékenykedő valamennyi résztvevő munkáját összehangolja, és optimális feltételeket biztosítson. A sikeres munka érdekében célszerű egészségfejlesztő team létrehozása, amely a belső innováció, a pedagógiai program és az iskolai egészségfejlesztési feladatok végrehajtásában közreműködik. Együttműködő felek: Az intézményvezető, vagy megbízottja Az egészségnevelő, biológia szakos tanár Az iskolai drogügyi koordinátor Az iskolaorvos, védőnő A testnevelők A szabadidő szervező SZK képviselője A diákönkormányzatot segítő pedagógusok A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, A gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők Rendvédelmi szervek valamint az osztályfőnökök és a munkaközösség-vezetők. VII. 3. Mindennapos testnevelés Az egészségfejlesztő iskolai testnevelési program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulásának egészségügyi és pedagógiai szempontjai: minden tanuló minden nap részt vesz a testmozgás-programban; minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringésiés légző-rendszer megfelelő terhelése; minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna. a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban; a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.
83
A mindennapos testnevelés formái: Az iskola a tanulók számára a mindennapos testedzést a kötelező tanórai testnevelés órákon (lehetőség szerint heti 5 órában) és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. Emelt színtű osztályokban valamint a sportiskolai osztályokban, magasabb óraszámban, ahogy azt az évi tantárgyfelosztás órakerete engedi (részletesen a Pedagógiai Programban). A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai tömegsport és edzések keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja Őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, Téli időszakban: a tornaterem nyitva tartását, a testnevelő tanár, tanító felügyeletét. A tömegsport foglalkozásokat tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban kell meghatározni. A napközis tanulók számára levegőzés ideje alatt mozgásos játékot kell szervezni. Az általános iskola alsó tagozatán minden olyan tanítási napon, minden olyan délelőtti tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra, meg kell szervezni a - tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó - játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje legfeljebb ötven százalékának felhasználásával lehet megszervezni. A mindennapos testmozgás megszervezéséért az osztálytanító felelős. A felső tagozaton minden olyan tanítási napon, amikor nincs testnevelés óra a mindennapos testnevelés lehetőségét a legalább 30 perces sportfoglalkozások, valamint az iskolai sportkör foglakozásai jelentik. Minden pedagógusnak szem előtt kell tartania, hogy a testmozgás a fizikai és a lelki egészséget egyaránt erősíti. Ezt szolgáló programok lehetnek még: - túrázás iskolai szintű szervezéssel - játékos testmozgás, egészségfejlesztő testmozgás, - tömegsport-órák számának növelése, - a versenyszerű rendszeres sportolási lehetőségek bővítése, - az úszás lehetőségének biztosítása, kiszélesítése egyre több évfolyamra - sportrendezvények, sportnapok szervezése, - erdei iskola. Szülőknek, pedagógusoknak szervezett sportolási lehetőségek.
84
VII. 4. Higiénés magatartásra nevelés Pedagógiai feladatok: - Törekszünk a munkavégzéshez ideális iskolai légkör megteremtésére. - Megteszünk mindent annak érdekében, hogy nevelésünk a gyermeki személyiségre irányuljon. - Oktató- nevelő munkánk során figyelembe vesszük az egyéni képességeket. - Egészségre káros szokások megelőzésére kábítószer megelőzési stratégia. Formák: -
esetmegbeszélő körök szervezése, riportok, esszék hírlevelek, diákönkormányzati programok, tréningek, szülő és diákfórumok, rendkívüli osztályfőnöki órák, előadások, dramatikus játékok, egészségnevelési programok bevezetése, felhasználása (pl. DADA a rendőrség közreműködésével, Egészséges Élet, Egészségvirág, SHAPIRO, SHEFF, Egészséged testben lélekben, Életvezetési ismeretek…….) ismertető filmek, kiállítások, vitakörök, pályázatok, egyéb programok, tematikus előadások összevont osztályokkal, együttműködés kialakítása: iskolaorvos, drog-ambulancia, rendőrség….. lelki gyakorlatok
Fontos az egészség megóvása, az egészségvédelem, a prevenció. Programok: - Blend-a-Med fogápolási program, - Signal fogápolási program, - vetélkedők versenyek, bemutatók, filmek….. - Always-program (segítség a serdülőkori higiéniai problémák megoldásához). VII.5. Egészséges táplálkozásra nevelés Az egészséges életmód feltétele az egészséges táplálkozás. -
Az egészséges táplálkozási szokások ismertetése technika, biológia, egészségtan és osztályfőnöki órák keretében. Iskolai büfé kínálatának bővítése, valamint az iskolai étkezéssel, étkeztetéssel kapcsolatos szükséges változtatások kezdeményezése (pl. minden tanuló a padjában ülve, szalvétával megterített padon fogyassza el, nyugodt körülmények között). Ételbemutatók, vetélkedők szervezése szülők bevonásával. Étkeztetés- étrendre való odafigyelés, tanulók igényeinek figyelembevétele. Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogok ismerete: az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog, a különböző termékek és szolgáltatások közötti választási jog, a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga, a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog, az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog.
85
VII. 6. A biztonság megőrzése Az egészség, kiegyensúlyozott élet alapja a személyes biztonság megőrzése. Fontos a közlekedésbiztonságra nevelés: - elsősegélynyújtás, - iskolai KRESZ, - oktatás és vetélkedők szervezése, - elsősegélynyújtó szakkör beindítása. Kockázatok, veszélyek felismerésének segítése, a felelősségvállalás kérdései: -
biztonságos iskolai program propagandatevékenység (pl. faliújság) „Egy nap a biztonságért” program.
VII.7 A gyermek érett személyiséggé válásának elősegítése, családi életre nevelés Fontos, hogy tanulóink életkoruknak megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek saját testükkel és annak változásaival kapcsolatosan. Megfelelően készítsük fel a tanulókat a szexualitás érzelmi fontosságára és a családi élet harmóniájára. A témát feldolgozzuk: - tanórai keretben (biológia, technika, osztályfőnöki órák) - szakköri keretben (családi életre felkészítő szakkör, csecsemőápolási, életviteli szakkör) - Tájékoztató programok, előadások szervezése iskolaorvos, védőnő gyermeknőgyógyász bevonásával, - szülői programok (szülők klubja, szülők akadémiája a családi élet problémáiról. VII.8. Elsősegélynyújtási alapismeretek a Nepomukiban Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában az iskolavédőnői hálózat és szaktanár segítségével szakköri formában valósítjuk meg. A szakköri tematika 18 foglalkozásra tervezett. A szakkör célja: A tanulók ismerjék meg: a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét, az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget, az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai áttekintését, az alapvető életműködések legfőbb zavarait, az újraélesztés ABC-jének értelmét, az elsősegélynyújtás általános szabályait. Sajátítsák el: az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást, az alapvető életműködések zavarainak felismerését, az újraélesztés ABC-jéből az „A” és „B” betűkkel kapcsolatos teendőket, a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat, a segélyhívás helyes módját.
86
Legyenek képesek: a légút-biztosítás szabályos elvégzésre, hangsúlyozottan beleértve a stabil oldalfekvés önálló létesítését, a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására, a szájból-orrba befúvásos lélegezetés elvégzésére, egyszerű sebvédelemre és visszeres vérzés csillapítására, ütőerek nyomáspontjainak felkeresésére és ütőeres nyomókötés alkalmazására, balesetek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezésére. Az iskola baleset-megelőzéssel kapcsolatos intézkedései az SZMSZ-ben találhatók. VII. 9. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése A testi és lelki egészség fejlesztése Célkitűzés: Harmonikus keresztény személyiség kialakítása, a társas kapcsolatokhoz szükséges készségek fejlesztése. A reális önismeret, helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség, valamint a döntésre való készség kialakítása. Megfelelő stresszkezelő technikák kiépítése. Feladatok: Optimális intellektuális és érzelmi fejlődés biztosítása. Pozitív énkép, reális önismeret kialakulásának segítése, pályaválasztásra való felkészítés. Elfogadó pedagógiai légkör működtetése, amely a tanulók objektív értékelését, konfliktusok kezelését folyamatosan felhasználja az önfejlesztésre. Szülői értekezleten (egyéni és közösségi szinten) tudatosítani a fiatalkori szorongás kiváltó okait (kudarcélményeink a felnőttkori pszichés betegségek alapját képezhetik). A tanuló társas támogatása, mert ez krízishelyzetekben mozgósítja az önsegítő erőket. Az egyedi eseteknél iskola- vagy gyermekpszichológus, ill. gyermek- és ifjúságvédelmi felelős bevonása a problémakezelésbe. Konfliktuskezelés, problémamegoldás technikáinak megtanítása (osztályfőnök és drámapedagógus bevonásával). Stresszkezelő képesség és tolerancia fejlesztése, amely megkönnyíti a külvilág pszicho szociális hatásaihoz történő alkalmazkodást. Pozitív jövőkép kialakulásának támogatása. A szociális biztonság feltételeinek javítása a rászorulóknál (ifjúságvédelem). Tudatosuljon a tanulókban, hogy a mindennapi életünket ritmusok jellemzik (feltöltődés, célra irányuló tevékenység, energiafelhasználás, rekreáció). Tevékenységek - eszközök: Tanulóink legyenek tisztában a jogaikkal és kötelességeikkel, az elvárások tükrében alakítsák magatartásukat (ezzel a konfliktushelyzetek mérséklődhetnek). Napi megerősítés szükséges. Őszinte légkör kialakítása az iskolában. Tanulóink értékelését pedagógusaink úgy valósítsák meg, hogy ne az embert, hanem cselekedetét minősítsék Az önismeret fejlesztésénél a tanárok térjenek ki az aktuális énkép a kapott énkép és eszményi énkép közötti különbségekre és kölcsönhatásaira. A szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Magatartás zavarok jelentkezése esetén a család felkeresése (családi háttér és igazolatlan hiányzás okainak feltárása).
87
Az osztályfőnöki órákon stresszfeloldó technikák átadása (relaxáció), konfliktuskezelés módszereinek keresése és gyakorlása, a lelki egészségvédelem tudatosítása. A tanuló beilleszkedését segítő tevékenység az iskolai környezetbe az iskolai hagyományok felhasználásával és a diákönkormányzat közreműködésével. Humánus, kellemes iskolai légkör fenntartása. Az oktató- nevelőmunka során tanulóink megóvása a stressztől, monotóniától, szellemi alul, - és túlterheléstől. A lelkileg egészséges tanulók épségének megőrzése. Fokozottan veszélyeztetett tanulók körének felmérése - (csonka családban élők, testi fogyatékosok, szexuális zaklatásnak, erőszaknak kitett gyerekek)- és folyamatos segítése. A lelkileg sérült tanulóknak megfelelő segítségnyújtás – szakemberek bevonásával- újabb sérülésének megelőzése. Az egyén szintjén történő beavatkozási lehetőségek kiegészítése a különböző társas formációk (csoport, szervezet) szintjén való beavatkozás. A viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Célkitűzés: Az egészséges élethez szükséges szociális feltételek biztosítása (rászorulók segítése, törődés egymással). A függőséghez vezető szokások megelőzése. Feladatok: Az anyagi biztonság (elsősorban a társadalom és a család felelőssége) segítése szociális háló elérésével. A betegségek elkerülése (időben orvoshoz fordulás, egészségüggyel való együttműködés), az egészség megóvása. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Családi életre, társsá, szülővé nevelés (a mindennapi kultúra erősítése). A függőséghez vezető motívumok felismertetése (szenvedélybetegségek), az élvezeti szerek (drog, alkohol, dohányzás) elutasítására nevelés.
Tevékenységek - eszközök: A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés, az egészségkulturáltság növelésével erősíteni az orvoshoz fordulást és egészségüggyel való együttműködést. A megelőzés jelentőségének hangsúlyozása, a szűrővizsgálatokon való részvétel. Különös tekintettel citolológiai mintavétel (aktív nemi élet esetén), tüdőszűrés dohányzásnál, fogászati szűrés, egészséges táplálkozás Interaktív beszélgetés osztályfőnöki órák keretében a dohányzás – alkohol - drog emberpusztító hatásáról. Beszélgetéssel egybekötött oktatófilmek, prevenciós előadások A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése, minél több közös pozitív élmény biztosításával (szolidaritás, előzékenység, együttérzés, előítélet-mentesség) Érdekérvényesítő tevékenység a diák-önkormányzati munkában osztály és iskolaszinten. A tolerancia és elfogadó magatartás gyakorlás nap mint nap. Bandák szerveződésének és veszélyeinek megismertetése. Aktuális újságcikkek, TV adások elemzése, megbeszélése (a MÉDIA kedvezőtlen hatásainak kivédése).
88
Az iskola kiemelten fontosnak tartja, hogy tanulóit megóvja a kábítószerek okozta veszélyektől. Ennek érdekében minden tanévben olyan előadás-sorozatot szervez a rendőrség kábítószer osztályának munkatársai, illetve egyéb szakemberek segítségével, amelyek felhívják a figyelmet a drogfogyasztás (és –terjesztés) lehetséges következményeire, valamint elrettentésül szolgálnak a tanulók számára. Főbb témakörök: – A tudatmódosító szerek típusai (drog-fajták, altatók-nyugtatók alkohollal keverve, ragasztók, hígítók gőze stb.) – Az egyes drogok okozta tünetek, hatások, következmények – A drogfogyasztással (pl. közös tű) összefüggő betegségek (HIV, Hepatitis) – A drogok hatása a közösségre, a társas kapcsolatokra, a mindennapi tevékenységekre – A drogok hatása a magzatra, a születendő gyermekre – Elrettentő szemléltető film bemutatása – Veszélyhelyzetek, kiemelt helyek (pl. szórakozóhelyek, fiataloknak szervezett fesztiválok stb.) bemutatása – Így mondj nemet! – a drogok visszautasítása – Hová lehet fordulni, hol lehet segítséget kérni, ha felmerül a gyanú, hogy barátunk, ismerősünk, rokonunk drogfogyasztó ill. –függő? – Hová lehet fordulni, ha rászoktam, de abba szeretném hagyni? – Kábítószer-bűnözés (lopás, betörés, prostitúció stb.), a kábítószer, mint a bűnelkövetés oka és következménye Az iskola felsorolt témakörökben nemcsak a tanulóknak, hanem szüleiknek és pedagógusainknak is rendszeresen szervez olyan előadást, ahol közvetlen kapcsolatba kerülhetnek szakemberekkel, tanácsot, segítséget kérhetnek tőlük, tájékozódhatnak a drogfogyasztás árulkodó jeleiről, a kezelési lehetőségekről, a gyógyulási esélyekről. VII. 10. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzésének feladatai Az utóbbi évtizedek ifjúsága egészen más, mint a néhány évvel, vagy évtizeddel korábbi. Ehhez a változáshoz nagyban hozzájárul, hogy fokozatosan megszűnik a gyerekkor védettsége, hiszen a mai szülők már nem tudják megóvni gyermeküket a korai megrázkódtatásoktól, sokkoló élményektől. Ez ma a televízió, az információ robbanás idején lehetetlen. Ebből adódik az, hogy az iskolában egyre gyakrabban jelentkeznek ellentétek, konfliktushelyzetek. Már az iskolába lépéskor tapasztalható a gyermekek körében a zaklatás, a verbális agresszió, a konfliktusok fizikai erőszakkal történő megoldása. Az iskolai erőszak nem természetes velejárója a gyermekkornak, tanult viselkedés, megelőzhető, illetve korrigálható. Az iskolai erőszak témakörébe tartalmazó fogalmak értelmezése Bullying (agresszivitás): olyan agresszív viselkedési forma (erőszakoskodás, zaklatás, terrorizálás), amely ismétlődő jelleggel irányul gyenge, magányos egyénre, akinek nehézségei vannak önmaga megvédésében. Bullyingáldozat: olyan személy, aki gyakran, illetve ismétlődő jelleggel válik negatív, támadó, erőszakos, zaklató, megfélemlítő akció célpontjává, áldozatává. Védekezésre való képtelenség jellemzi. Iskolai erőszak (school violence): az agresszív viselkedés egyik fajtája. Olyan negatív cselekedet, mely a tanulók egymás közti; a tanulók tanárokkal vagy más iskolai alkalmazottakkal, a tanárok tanulókkal (esetleg szülőkkel) szembeni erőszakos viselkedésében nyilvánul meg. Az iskola világában a verbális, a fizikai és pszichikai erőszak számos formában regisztrálható.
89
Iskolai zaklatás (school bullying): az agresszív viselkedés egyik fajtája, amelyben a diákot egy vagy több társa (illetve egy vagy több személy) ismétlődően és hosszú időn keresztül negatív cselekedetnek teszi ki. Negatív cselekedetnek minősíthető, ha valaki szándékosan sérülést vagy kellemetlenséget okoz, vagy próbál okozni. Megkülönböztethető: közvetlen zaklatás (ahol az áldozatot nyílt támadás éri); illetve közvetett zaklatás (ahol az áldozatot kiközösítik, szándékosan kizárják a csoportból). Viktimizáció (victimization): meggyötrés, elnyomás. Mások meggyötrése, elnyomása, zaklatása, megfélemlítése. Viktimizációs veszélyeztetettség: másokra nézve veszéllyel járó, kellemetlenséget, megaláztatást hozó, áldozattá-sértetté válást okozó, negatív kockázati tényezők, viselkedési formák. Zaklatás: az agresszív viselkedés egyik fajtája. Akkor beszélünk zaklatásról, ha a három speciális feltétele jelen van: az agresszív viselkedés vagy sérelem okozása szándékos; ha ismétlődően és hosszú időn keresztül követik el; olyan interperszonális kapcsolatban zajlik, ahol a hatalmi egyensúly hiányzik (egyenlőtlen erőviszonyok alakulnak ki). Az erőszakoskodó, megfélemlítő viselkedés többek között a következőket foglalja magában: cikizés, gúnyolódás, pletykahadjárat, kitalált történetekkel bajba sodorni tanulótársat, arra kérni másokat, hogy ne barátkozzanak az illetővel, diáktárs megrúgása, rugdosása, elgáncsolása, szándékos meglökése, lökdösése, más gyerekek cikizése, megjegyzések annak kultúrájára, vallására, etnikumára, súlyára, kinézetére, fogyatékosságaira vagy egészségi állapotára, mások megfélemlítése, más gyerekek tárgyainak elvétele, tőlük pénz követelése, tanulótárs tulajdonának megrongálása, tanulótárs könyveinek, táskájának vagy más tulajdonának elrejtése, más gyerekek cukkolása, kipécézése akkor is, mikor azok már kétségbe estek, fenyegetés mások befolyásolása, olyan dolgokra kényszerítése, amit azok nem akarnak megtenni. Iskolánk elkötelezett abban, hogy minden tanulójának biztosítsa a pozitív és biztonságos tanulási környezetet. Ezért megtiltjuk az iskolai erőszakot és megfélemlítést, és azokat semmilyen formában nem toleráljuk. Ha bármelyik tanuló erőszakoskodik, bántalmazza, vagy megfélemlíti tanulótársát, az megszegi az iskola házirendjét. Minden, az erőszakra és/ vagy megfélemlítésre vonatkozó hivatalos vagy informális szóbeli vagy írásbeli panaszt kivizsgálunk. Minden tanuló, akiről bebizonyosodik, hogy tanulótársát bántalmazta és/vagy megfélemlítette, fegyelmiben részesül. A megelőzés feladatai a tanulók vonatkozásában Elsődleges prevenció: érzelmi biztonság nyújtása, a csoportkohéziót erősítő oktatási módszerek alkalmazása, kooperatív technikák alkalmazása, heterogén csoportmunka, társas kompetenciák fejlesztése, közös problémamegoldás,
90
relaxációs gyakorlatok, a tanulók beleszólásának biztosítása az iskola életébe. Másodlagos prevenció korcsoport-mediáció megszervezése, a potenciális áldozatok felkutatása, mentor, asszertivitás tréning potenciális áldozatoknak, megbirkózás a korcsoportos és partner nyomással, pozitív attitűd kialakítása a gyengébb személyekhez, információk az iskolai erőszakról, különféle szerepek felvétele. Harmadlagos prevenció pszichológiai kezelés, azonnal krizis-segítséghez való hozzájutás lehetővé tétele, aktív folyamat-követés. Megelőzés feladatok osztály szinten az osztályközösség klímájának vizsgálata, figyelemmel kisérése, felvilágosítás, toleranciára nevelés, kölcsönös tiszteletre nevelés szociometriai vizsgálat az osztályközösség rejtett hálózatának feltárására, világos, egyértelmű magatartási és viselkedési szabályok, erőszakmentes bánásmód, konfliktuskezelési eljárások bemutatása, gyakoroltatása, Megelőzési feladatok iskolai szinten teljes iskolára kiterjedő erőszak-ellenes politika kialakítása a tanulók bevonásával, megbélyegzés elkerülése, viselkedés ellenőrzés, tanulók felügyelete, DADA-program együttműködés a szülőkkel és szülői szervezetekkel, a pozitív viselkedés bátorítása, a nem megfelelő viselkedés megváltoztatása pozitív fegyelmezéssel, az iskolai bántalmazás és erőszak színtereinek feltérképezése, szoros felügyelete, az iskolaudvar felügyeletének javítása. Feladatok, ha a tanuló normaszegően viselkedik A tanuló nem ismeri a normát A tanulóval nem tanították meg a viselkedési, konfliktuskezelési szabályokat, vagy éppen olyanokat tanult meg, amely az iskola közösségében elfogadhatatlanok. A feladatunk ebben az esetben pótoljuk ezt a szocializációs hiányt olyan módon, ahogyan bármilyen szokást vagy szabálykövetést kialakítunk. Nyerjük meg a tanulót az együttműködésre. Közöljük világosan, tömören és egyértelműen az elvárásainkat (a szabályt). A szabályokkal való azonosulást elősegíti, ha a gyermekeket bevonjuk a szabályok megalkotásába. A gyermekeknek nemcsak érezniük, érteniük is kell, hogy a szabályok nem a hatalom eszközei, hanem mindannyiunk érdekeit szolgálják. Ezért a szabályokat érthetővé kell tennünk, el kell magyaráznunk a gyermekek számára. (Ez egyben az önvizsgálat lehetősége is: van-e értelme olyan szabálynak, amelyet nem tudunk megmagyarázni, megindokolni?)
91
Mutassunk példát a helyes magatartásra, az érzelmek, indulatok, a konfliktusok kulturált kezelésére. Adjunk alkalmat a helyes viselkedés gyakorlására, támogassuk, erősítsük azt. Tanítsunk kommunikációs, konfliktuskezelési technikákat. Erre leginkább a játék nyugodt, védett keretei a legalkalmasabbak. A tanuló nem tudja betartani a normát Ebben az esetben elsősorban önkontroll-problémával állunk szemben. Az a képesség, amit röviden önkontrollnak nevezünk, számos elemből áll össze. Ha a család nem volt sikeres ezen a téren, az iskolában kell támogatnunk e fontos fejlődési folyamatot. Munkánkban soha ne tévesszük szem előtt, hogy az a tevékenység lesz hatékony, amelyikben a gyermek örömét leli, amelyik felkelti az érdeklődését, a becsvágyát, és amelyikben van esélye a sikerre. Figyelemfejlesztő játékok és játékos gyakorlatok, szabályjátékok. A tanuló késleltetési képességének fejlesztése, hogy képes legyen várni szükségleteinek kielégítésére, kívánságainak teljesülésére. Mindig az elért eredményt, a mégoly csekély fejlődést helyezzük a középpontba. Személyes példamutatással, lankadatlan bíztatással segítsük abban, hogy a hibában tanítómesterüket lássák, hogy képesek legyenek újra kezdeni, ha valami nem sikerül, hogy visszaadjuk az erőfeszítés méltóságát. A tanuló érzelmi életének fejlesztése. Gyakran a tanulók kontrollvesztett viselkedése mögött az érzelmi élet nem megfelelő fejlettsége áll. Nem tudják felismerni, kifejezni, kordában tartani feltörő érzelmeiket. Minden, amit annak érdekében teszünk, hogy a tanulók érzelmi élete gazdagodjon, hogy önmagukat, saját érzelmi életüket jobban megismerjék, fejlődjön érzelmi kommunikációjuk és empátiás képességük, csökkenteni fogja az erőszakos viselkedés előfordulási valószínűségét. Az érzelmi élet fejlesztésére is számos lehetőség áll előttünk: elsősorban a közösen átélt élmények, az egymás segítése, az egymás iránti felelősség, az adás és kapás megtapasztalása; a mesék; a legkülönbözőbb játékok a szerep-, báb- és drámajátéktól kezdve egészen az arckifejezések utánzásáig. Adjunk segítséget a tanulóknak ahhoz, hogy elfogadható módon, rendszeresen meg tudjanak szabadulni a felgyülemlett feszültségektől. A feszültség legjobb levezetési módja a mozgás. Ez felel meg élettanilag leginkább a „támadj vagy menekülj” állapot mozgósított energiái levezetésének. A legkülönfélébb dolgokat találhatjuk ki a gyerekek életkorától és az adott lehetőségektől függően, a tánctól az óra közben is végezhető egyszerű gyakorlatokig. Segít megszabadulni a feszültségtől, ha azt kifejezhetjük valamilyen módon. A gyermekek számára nagyon fontos a beszélgetés. Jó, ha erre van valamiféle „intézményesített” alkalom, pl. a beszélgető kör. A tanuló nem akarja betartani a normát Soha ne adjunk mintát az erőszakhoz. Az erőszakos viselkedés bármely formája hiteltelenné teszi az erőszak elleni fellépésünket. ·Ne erősítsük meg az erőszakos viselkedést. Ha a gyermek erőszakos úton elérte a célját, számára ez azt jelenti, hogy ez a stratégia sikeres, tehát valószínűleg meg fogja ismételni. De megerősítést jelenthet a pedagógus figyelme is, amelyet a normaszegő viselkedéssel kivív magának. (Ezért a lehető legkevesebb figyelemben részesítsük, amikor helytelenül viselkedik, de legyen módja megtapasztalni, hogy más – pozitív – módon is elérheti, hogy figyeljünk rá, hogy vele foglalkozzunk.)
92
Tiszta, egyértelmű, alaposan átgondolt szabályokkal, következetességgel, folyamatos, valódi, odaforduló felügyelettel, a gyerekközösségek, a szülők és az iskola kapcsolatának erősítésével dolgozzunk olyan környezet megteremtésén, amelyik gátolja az erőszakot.
VIII. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Helyzetkép Az iskola Az iskola története Az iskola környezetének (földrajzi, természeti, szociális) építési és berendezési adottságainak, irányítási- és életviteli, szokásbeli sajátságainak, illetve hagyományainak bemutatása. Az iskola 1876-ban épült, a II. Világháborúban bombatalálatot kapott. 1954 végén emeletráépítéssel bővítették, korszerűsítették. Az építészeti szabványoknak megfelelő (pl. az egészségügyi követelményeknek megfelelő toalett-helyiségek, étkezés előtti tisztálkodási lehetőségek). A javításokat folyamatosan végzik, baleseti veszélyek nincsenek. A szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelülettel gondoskodnak. Az iskolában több zárt udvar van, kettő kavicsozott, a tornatér aszfaltozott, nagy az iskolán belüli zöld terület, parkosított az iskola közvetlen környezete is. A modern tornatermet 1992-ben építették. Az iskola épülete: -
-
Az építőanyagok az 1954-es szabványokban előírtaknak megfeleltek. Megfelelő mennyiségű közösségi termek, szobák, tornaterem állnak rendelkezésre. Az iskola világítása, fűtése, szigetelése megfelelően energiatakarékosak. Az iskola saját kápolnával rendelkezik. Gyerekek számára is használható könyvtárszoba, szakköröknek megfelelő terem. A termek mérete, fényviszonyai sötétíthetők és megfelelő a hőmérsékletük. Mosdók viszonyai: megfelelő a mennyisége, állaga, higiéniás viszonyaik jók. Barátságos az iskola épülete, a gyerekeknek jó érzés bemenni (pl. a folyosókon van dekoráció, vannak időszakos tárlatok, faliújságok, tablók, növények. A gyermekek számára kényelmesek a padok. Az öltözőszekrények minden osztálynak a tanterme mellett a folyosón vannak elhelyezve, zárhatók. Az iskola technikai felszereltsége: televíziók, videomagnók, magnók, CD lejátszók, írásvetítők, számítástechnikai felszerelések, kézi szerszámok, kézműves eszközök, komplett konyhafelszerelések. Az iskolában nem főznek, melegítő konyhával rendelkezünk. Étkezési szokások: tízórai szünetben, a padban ülve, szalvétán étkezve.
Az iskola udvarai: -
Zárt, kerítéssel védett Parkosított egy része, a tornapálya lebetonozott. Kerti padok és asztalok vannak a térköves területen.
93
Iskola büfé: -
Van Magánszemély vállalkozásban működteti. Egészséges, a gyermekek igényeinek, életkorának megfelelő termékeket lehet kapni, melyek környezetbarát csomagolásúak, higiénikusak. Kultúrált kiszolgálás.
-
Az iskolában szelektív hulladékgyűjtés van. Környezetbarát tisztítószereket használunk.
Egyéb:
Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink: -
tanulmányi séták, természetismeret a földrajz órákon tanulmányi kirándulások tapasztalatainak feldolgozása, dokumentálása. Jeles napok alkalmából az iskola egészét érintő akciók, tevékenységek, hulladékgyűjtés, Föld Napja, Víz Napja. Az érdeklődő diákok számára környezetvédelmi szakkör működtetése. Az állami és egyházi ünnepek megtartása. Tanulmányi és sportversenyekre való felkészítés.
Külső: a település és a régió helyi értékek A környezeti nevelés szempontjából különösen fontos, hogy az iskola „nyitott” legyen, azaz szerves, integráns részét képezze az adott településnek. A város természeti, társadalmi, gazdasági helyzete: -
-
-
-
-
Helyzete: a Bakony hegyvidék lábánál terül el, nagy átmenő forgalmú, lakossága kb. 24.000, melyből sok munkanélküli. A dolgozók zöme ingázó. A régi iparváros jelleg megszűnt. A városnak a bányászattal kapcsolatos hagyományai a bányatavak horgászatával vannak összefüggésben. Ezek a tavak környezeti nevelési szempontból jó teret biztosíthatnak a tanulóknak. A városban megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés. A városi szeméttároló legálisan a város külső területén üzemel, de sajnos így is sok illegális lerakóhely található városon kívül. Nagy kulturális értéke a településünknek a Thury-vár, Zichy kastély, a Vegyészeti Múzeum, Tájház, Trianon Múzeum. Közlekedési lehetőségek: városunkat keresztül szeli a 8-as számú főút hatalmas forgalmával, mely komoly környezeti terhelést jelent az itt élőknek. Kerékpárút van a városban. A helyi (nem civil, vagy civil) szervezetek, melyek tagjai bevonhatók a környezeti nevelésbe (védőnői hálózat, vöröskereszt, rendőrség, tűzoltóság, polgárvédelem).
94
Régió jellemzése: -
felszín formái: többségében hegyvidék, dombság és a sárrét. A Tési-fennsík természetvédelem alatt áll, itt találhatók a város karsztvíz készletének víznyelői. Jellege: iparkörzet és mezőgazdasági körzet. Veszprém és Székesfehérvár közelsége (iparvárosok, egyetemi városok). Ezek nagy történelmi múlttal rendelkeznek, és erős hatást gyakorolnak a régiókra.
A város környezetvédelmi programjához való kapcsolódás: A helyzetelemzéshez célszerű számba venni a környezeti nevelés erős és gyenge pontjait (SWOT - analízis), illetve összegyűjteni az iskolai környezeti nevelést segítő külső partnereket, a fontos információkkal együtt.
95
Intézmény, szervezet
Kapcsolat
Nemzetközi kapcsolatok Más közoktatási intézménnyel kapcsolat Kollégium Felsőoktatási intézmények Testvériskolák KPSZTI Veszprémi Érsekség Környezetvédelmi Biz. ÁNTSZ Nemzeti park Erdészet Botanikus kert. Állatkert, vagy vadaspark Környezetv Felügyelőség Fogyasztóvédelmi F. Országos Környezetv. Nevelési Szervezetek Helyi v. Regionális Körny. Nev. Szerv. Egyéb környezetvédő szervezetek Nemzetközi környezetvédő szerv. Közművelődési intézm. Művelődési Ház Ifjúsági Ház Helyi,reg.üzemek Helyi szolgáltatók víz,szennyvíz,hulladékl,távhő,Köz.Váll. Média Rendőrség, polgárőrség Tűzoltóság Munkaügyi Központ Vállalkozók
igen igen igen igen igen igen
Formája, tartalma
Iskolai képviselő, A szervezet Címe, kapcsolattartó képviselője, elérhetősége ügyintéző neve
igen igen igen igen : igen igen igen igen igen igen
Erőforrások Személyi: Belső: tanárok, diákok, technikai dolgozók, iskolai orvos, védőnő, szabadidő szervező Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció Technikai dolgozók: szelektív gyűjtés segítése, programok segítése, beszerzések. Tanulók: tantermek, zöld területek havonkénti rendezése, hulladékgyűjtés. Zöld felelős tanulók: hulladék átvétel, tisztasági ellenőrzések. Külső: Szülők, egyéb partnerek Szülők: programok segítése
96
Anyagi: Iskolai tanulói keret Tanfolyami bevételek Pályázatok Alapelvek, célok Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben -
-
az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értékének tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és az élő létező, igaz embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés. A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése. A testi-lelki egészség megőrzése
Az iskola hitvallása: A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti, környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Hosszú távú pedagógiai célok: -
Az általános célokra vonatkozó érték és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása Az ökológiai gondolkodás kialakítása és fejlesztése Rendszerszemléletre nevelés Holisztikus szemlélet Fenntarthatóságra nevelés A környezetetika hatékony fejlesztése. Érzelmi, értelmi környezeti nevelés Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés Tolerancia kialakítása A környezettudatos magatartás és életvitel segítése Az állampolgári- egyéb közösségi- felelősség felébresztése Az életminőség, fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése. Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása. Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. Helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések. Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség Globális összefüggések megértése. Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása.
97
-
Az orvostudomány eredményeiről levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktiválás. A családi életre nevelés fejlesztése. Az egészségek életvitelhez szükséges képességek fejlesztése.
Kulcsszavak -
szeretet tisztelet, megbecsülés harmónia mértékletesség takarékosság alázat „a kicsi szép „ esztétika empátia, segítőkézség tolerancia komplementaritás együttműködés kölcsönhatás felelősség ökológia, fenntarthatóság mérték és mértéktartás öröm, vidámság globális gondolkodás lokális cselekvés holisztikus világszemlélet szelídség
Konkrét célok és feladatok -
-
természeti - építet - szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, iskolai büfé zöldítése, energiatakarékosság, helyi védettség. lakóhely megismerése (értékek, gondok - a megoldás módjai) hagyományok védelme: család - iskola - település - nemzeti szinteken azonosságtudat fejlesztése a feint szinteken a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése az egészségre káros szokások biológiai-élettani-pszichés összetevőinek megismertetése mindennapi testedzés: testnevelésórák, (amennyiben az iskola személyi, tárgyi, anyagi feltételei lehetővé teszik a kerettantervben meghatározottakon felül is beiktathat testnevelésórát, mivel az nem növeli a törvényesen megadott óraszámkeretet) napközis, szabadidő, óraközi szünetek, uszodai programok, korcsolyázás, DSE programok, mint lehetőség
98
Az elhelyezkedéséből jellemzők:
iskola Célok: adódó
Tevékenység, feladat: (a még megvalósítandók, ill. A folyamatos tevékenységek kiemelése) - “fekvőrendőrök” megléte, kresztáblák - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása - kerékpárral közlekedők számára biciklitároló - biztonsági felszerelések - az út mellé zajfogó fák, cserjék ültetése - speciális ablaküvegek - Zöldesítése az iskola környéken, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása. - Gyomtalanítás, parlagfű-irtás - Tantermekben légtisztító - Szeméttárolók sűrítése - Kutya WC szorgalmazása - Felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről - Utak sózása helyett ásványi őrlemény használata - Újabb játszóterek
Nagy forgalom
Közlekedési biztonság növelése. A kerékpáros és gyalogos közlekedés segítése
Zaj
Csökkentés
Légszennyezés
Csökkentés
Szemét és kutyapiszok
Tiszta, környezet
Kevés játszótér
A gyerekek mozgásigényének kielégítése Tiszta, meghitt környezet - Festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, akvárium, madarak, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír - Dohányzás tilos az iskola területén - Portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri szennyező anyagok: formaldehid, szén-dioxid) Takarékos fűtés - hőmérséklet szabályozása - nyílászárók javítása, tető szigetelése Egészséges, takarékos neonok cseréje energiatakarékos izzókra Egészséges ivóvíz, - víztakarékos öblítés, csapok vízfogyasztás csökkentése karbantartása, a klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók alkalmazása.
Az iskolabelső
Energia-felhasználás Világítás Vízfelhasználás
egészséges
99
Csatorna
A csatorna karbantartása
Iskolakert
Tanítás, pihenés, felüdülés helye legyen.
Udvar, park
Biztonságos aljzat
Iskolabüfé
Egészséges ételek, italok
Az iskola eszközellátottsága
A tanítás-nevelés élményközpontúságának növelése, az esztétikai érzék fejlesztése-egészséges személyiség
- biológiai lebontók alkalmazása - ecetsav, mosószóda, borax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása - növények gondozása, pótlása, gyógyösvény felújítása, tanösvény létrehozása, csepegtető öntözés, önelzáró csapok, fajátékok, gyógynövények, madáretetők, madárodúk kihelyezése, gondozása - az aszfaltozott park és a füvesített udvar rész karbantartása - gyümölcslevek és teák, friss és szárított gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek. - a tantermekben írásvetítő, TV. videó, DVD lejátszó, számítógép esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok digitális fényképezőgép, gáztűzhely, konyhai eszközök, ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár
Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek -
Tantárgyakba beépítve Erdei iskola Tanulmányi kirándulás Sportnap Egészségtan modul (5. 8) Osztályfőnöki órákon környezet- és egészségvédelmi témák. Testnevelés
Tanórán kívüli lehetőségek A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása.
100
Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek - Fejlesszék a tanuló szociális képességeit. - Adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés) - Rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket. - Szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre. - Alakítsanak ki kritikus gondolkodást. - Fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket, Pl.. problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, alternatív gondolkodás. - Ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására. - Alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat. - Neveljenek a hagyományok tiszteletére. - Mutassanak követendő mintákat. - Ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre ( tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette. Szakkörök – Környezetvédelem: A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szeretőtanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. A környezetvédelmi szakkörökön belül lehetnek tematikus szakkörök is (pl. biokertész, gyógynövény, természetkutató stb), de a tantárgyakkal megegyező szakkörök (kémia, biológia) munkájába is be lehet építeni a környezeti nevelést. Elsősegélynyújtó, polgárvédelmi: orvostanhallgató illetve polgárvédelmi szakember segítségével. Tanulói pályázatok – kiadunk egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört, önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet kiírással, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. Tábor – Lehetőleg olyan természetkutató tábort szervezzünk, ahol konkrét gyakorlati problémát oldanak meg a tanulók (pl. monitoring, rekonstrukció, élőhely-térképezés, mérések stb.). Az életmód tábor, tánctábor, sporttábor, sítábor, hittantábor, vándortábor az egészségnevelés fontos színtere. A tábor típusától függően fontos az illetékes szakemberek megkeresése, véleményük kikérése. Lehetőleg ne táborozzunk védett területen, amennyiben ez elkerülhetetlen, a természetvédelmi hatósághoz kell folyamodni engedélyért. Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek – Megszervezzük annak kiderítését, hogy mennyire „zöld” az iskolánk. Ennek keretein belül a tanulófelmérést végezhetnek az iskolai víz-, fűtés-, világításrendszerről, az ezzel kapcsolatos költségekről, elkészíthetik a csepegő csapok térképét, kutathatják a hulladék kezelési módjait, az irodaszerek beszerzési módját és egészségkárosító hatásait, felhasznált mennyiségét,
101
a büfé és a menza zöldítési tervét. Az effajta program nagyon hatékony lehet, hiszen egyszerre mozgósít tanárt, diákot, technikai dolgozót és vezetőséget egyaránt. A környezet és az egészségvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól az órákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Február 2. Március 6. Március 22. Március 23. Április 3. Április 4. Április 7. Április 22. Április 24. Május 4. Május 10-. Május 15. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 1. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 4. Október 8. Október 8. Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. Október 31. November 17. November 27. December 1. December 29.
Vizes Élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Napja Egészségügyi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Nemzetközi Vöröskereszt Nap Madarak és Fák Napja Állat- és növényszeretet Napja (Magyarországon) Nemzetközi Klímaváltozási akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az Elsivatagosodás ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Habitat Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni védekezés Világnapja Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS elleni világnap Biodiverzitás Védelmének Napja
102
Akciók - Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezzünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára. A megmozdulást szervezhetjük magunk is, de csatlakozhatunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz (pl. takarítási világnap, autómentes nap). Kiállítások – Rendezzünk iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat (pl. szemétszobrászat, természeti értékek, helyi problémákat bemutató kiállítás). Jó lehetőség a környező iskolákkal való kapcsolattartásra. Iskolai zöld médiumok – Az iskolai könyvtárban létesítsünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Ha van rendszeresen kiadott iskolaújság, mindig adjunk lehetőséget a diákokat foglalkoztató zöld hírek megjelentetésére. Az iskolarádió különösen alkalmas lehet arra, hogy a környezet- és természetvédő csoportok rendszeresen tartsák a kapcsolatot a teljes diáksággal, beszámoljanak munkájukról, ébren tartsák a környezetvédelem gondolatát, fontosságát. Iskolai kiadvány – Az iskola hírnevét is öregbítheti, ha olyan kiadványsorozatot jelentetünk meg, amely színvonalával érdeklődésre tarthat számot. A műhelyekben, egyéni feladatként végzett munka fontos elismerése, ha azok megismerhetővé válnak a nagyközönség számára. Média – Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért tartsunk szoros kapcsolatot a helyi médiával, és gondoskodjunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetéséről. Tanulmányi kirándulás – Szervezzünk egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebb - nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadas-parkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Iskolai biókert, komposztálás – Ha van lehetőség, ilyen módon nagyon sok tanulót egész évben értelmes környezetvédelmi feladattal láthatunk el. Különösen fontos a városi iskolákban az iskolakert kialakítása. Az iskolai (konyhai, tanulói) hulladékot naponta komposztálhatják, elsajátítva zen keresztül a komposztálás technológiáját, a szelektív hulladékgyűjtés alapjait. Tanösvény – Az iskolakertben, vagy környékén kialakíthatunk tanösvényt, már meglévő, illetve általunk ültetett növények meghatározásával és rövid ismertetők készítésével. Zöldesítés – A környezetvédelmi neves napokhoz kapcsolva, vagy önálló programként a szülők illetve az iskola-közeli lakosság megnyerésével cserjék, fák ültetésével szépíthetjük környezetünket és a zajtól, portól védhetjük szervezetünket. Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés – Ha van lehetőség bevonni a helyi hatóságokat, szervezzük meg az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést és elkülönítetett elszállítást legalább a papírhulladék, a szárazelem, fémdoboz, használt étolaj és a szerves hulladék vonatkozásában. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentős mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is.
103
Vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Városismereti program – A Diákönkormányzattal való együttműködés keretében szervezzünk olyan programokat, amelynek során megismerhetik a gyerekek a szűkebb és tágabb környezet jellemző épületeit, tereit és egyéb objektumait. Az ismereteket vetélkedők illetve kiállítások formájában lehet még jobban rögzíttetni a tanulókkal. Levegőszennyeződés-mérő program – (Savas eső mérés, zuzmótérképezés) Tanulói csoportok végezzék a megfigyeléseket, illetve azok regisztrálását. Az eredmények összesítése, ábrázolása különböző matematikai módszerekkel történhet. A kikövetkeztetett kiváltó okok, és környezet-egészségügyi hatások hozzáírásával komoly pályázati vagy kiállítási anyag lehet az eredmény. Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel – Találkozzanak a tanulók a helyi és országos környezet- és természetvédő civil szervezetekkel, ifjúsági tagozatként aktívan be is kapcsolódhatunk ezen mozgalmakba. Szervezzünk a közeli bevásárlóközpont vezetőjének engedélyével próbavásárlást, hogy a tanulók ismerkedjenek a reklámok fogásaival, a fogyasztói szokásokkal. Valamelyik nemzeti park, vagy társadalmi szervezet segítségével szervezzünk a gyerekeknek természetvédelmi akadályversenyt .A felügyelőségek, vagy környezetvédelmi cégek bevonásával műszeres vizsgálatokat is végezhetünk ( zajszint, talajés levegőszennyezettség ) Művészeti csoportok, ünnepségek – Használjuk ki a művészetek iránti érdeklődést. Néhány problémára próbáljunk ráirányítani a figyelmet a művészet eszközeivel. Szervezzünk irodalmi műsort, rendezzünk színdarabokat. Természetes anyagok felhasználásával készítsük el egy környezetbarát lakóház, port modelljét. Éljünk a drámapedagógia korszerű módszereivel is. Kézműves foglalkozás – A természet adta anyagok (termések, tollak, csigaházak) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készíthetünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető (Karácsonyi vásár) Diák Önkormányzati nap – Az iskolai programnak mindig lehet környezet-egészségügyi része is. Sportnap – A szülőkkel összefogva egész naposra is tervezhetjük (szombat) és az egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények vásárával, táncbemutatókkal, egészségügyi állapotfelméréssel is összeköthetjük. Napközis szabadidős foglalkozások: séta a környéken, termések gyűjtése DSK szervezések: Délutánonként változó évfolyam-összetételben sporttevékenységek. Látogatások: állatkertben, múzeumban, botanikus kertben, arborétumban, tanyán, nemzeti parkban, szeméttelepen, hulladékégetőnél, szennyvíztisztító telepen, papírgyárban. Ennek során előre magadott szempontsor vagy feladatlap segítségével buzdítsuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására.
104
Előadások – A nagyon jól sikerült környezet-egészségvédelmi tanulói kiselőadásokból illetve a kiírt pályázatok szóbeli védéséből rendezhetünk egy iskolai szintű programot is. A tanulók, tanárok, szülők környezet-egészségügyi nevelésének egyik hasznos módszere amellett, hogy fejleszti a tanulók helyes önértékelését és pozitív megerősítést. Hívhatunk még ebben a témában jártas szülőket vagy szakembereket, sőt volt tanítványokat is! Filmklub: környezetvédelmi, egészségügyi problémákat tárgyaló filmek megnézése és utána beszélgetés, véleménycsere. Szülői értekezletek: utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére. Szülői fórum: Témák: Egészséges táplálkozás, DADA drogprevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem. Kedvezményes növényvásár: Külső partnerek segítségével, tavasszal a tanulók motiválása a szebb, virágosabb környezet kialakítása. Szempontok a módszerek kiválasztásakor: - alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz - vonjanak be minél több tanulót - az iskola keretein túl is legyen hatással - a természetben szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen - alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófa-pedagógiát - a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez - nyújtsanak sok élményt a tanulóknak - az érzelmeken áthassanak - a személyes megtapasztaláson alapuljanak - együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.) - alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére - legyen bennük sok játékos elem Módszerek Játékok -
Szituációs Memóriafejlesztő Kombinációs Érzékelést fejlesztő Ráhangolást segítő Bizalomerősítő Kapcsolatteremtést segítő Drámapedagógia
Modellezés - Hatásvizsgálatok - Rendszermodellezés - Előrejelző - Működő modellek készítése, elemzése
105
Riport módszer - Kérdőíves felmérés - Direkt riportok - Fotóriport Projekt módszer - Analízis – akció projektek Terepgyakorlat módszerek - Terepgyakorlatok - Táborok - Térképkészítés - Egyszerű megfigyelések - Célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka - Természetvédelmi és fenntartási munkák - Rekonstrukciós munkák - Madárvédelmi feladatok - Szelektív hulladékgyűjtés - Rend- és tisztasági verseny Közösségépítés - Csoportszervezés és környezet - egészségügyi nevelésben Művészi kifejezés - Vizuális művészet a környezeti nevelésben - Irodalmi alkotások - Zeneművészet - Fotóművészet - Táncművészet - Népművészet - Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése - A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén Taneszközök Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz: Víz- és talajvizsgáló készlet, savas eső felfogó tartály, mérőhenger, Petri-csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátor (alumínium, ammónia, kémhatás, nitrát, olaj, ólom, vízkeménység, glicerin, cellux. Elsősegélykészlet alapvető anyag: 10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extra nagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötöző-kendő, 2krep kötöző- tekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló és csipesz.
106
Applikációs képek Veszélyes, mérgező, gyúlékony anyagok, radioaktív anyagok, oxidálószerek. Az iskolai környezet A példamutató iskola környezet tényezői - Termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása - Növények, élősarkok - Anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés. - Egészséges élelmiszereket árusító iskolai büfé. - Gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése. - Szelektív hulladékgyűjtés - Pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása - Iskolai médiumok zöld rovatai Kommunikáció Iskolán belül: Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszer (DÖK), egyéni beszélgetések. Iskolán kívül: Tájékoztató füzet, szülői faliújság, SzK- megbeszélések, szórólapok a lakóknak, lakógyűlések, kábel-tv, helyi újság, elektronikus levelek, faxok, levelek Minőségirányítás A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során – mint azt a korábbi fejezetekben láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkülés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkozunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesszük. A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével. -
-
Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. Felkészülésük: Hassa át az együttműködésre törekvés. Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzete. Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését. Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson.
107
-
Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. Rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg.
A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák: -
-
A tanulói kíváncsiság megőrzését. Az aktivitás fenntartását és megerősítését. A belső motivációs bázis fejlesztését. Az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését. A megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit. A tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére. Az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére, a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is.
Ellenőrző- értékelő tevékenységünk szempontjai: -
-
Az ellenőrzés bizalomra épüljön, és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás. Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet. Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez. Fontos az összefüggések meglátásának segítése.
A környezet-egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. Eredményvizsgálatunk -
Egyes tanulók esetében Az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására A szociális képességek alakulására. A beállítódások és értékorientáció fejlődésére. A csoporthelyzet megismerésére. A konfliktuskezelés módjára irányul. Osztályközösségek esetében A csoportviszonyok alakulásának. A közvéleménynek, a morális gondolkodásnak. Az informális kapcsolatrendszernek A tevékenységrendszernek a megismerésére irányul.
108
Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek -
Folyamatkövető megfigyelés Célzott megfigyelés Helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) Tevékenységelemzés Egyéni és csoportos megbeszélés, interjú
A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata részletes előírásokat tartalmaz. Választott módszereink lehetnek -
A személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése. Spontán és irányított személyes beszélgetések. Írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat. Nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése. Helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata.
Továbbképzések Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok. Külső: rendezvényeken való részvétel. Akkreditált továbbképzéseken való részvétel.
109
IX. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓMUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, értékelése A tanulók ellenőrzése, értékelése Ki végzi? Pedagógus
Kit? Tanulót
Pedagógus, nevelőtestület
Tanulót
Mit? Mikor? Tantárgyi A helyi követelményeket tantervben leírtak szerint Magatartás, Havonta, félévi, szorgalom ¼, ¾ év, év végi értekezleten Tanulmányi Félévi, év végi eredmények értekezleten, beszámolókon Bukások száma, Félévi, év végi aránya, nevelési értekezleten, felmérések beszámolókon
Hogyan? A helyi tantervben leírtak szerint
A tanulók érdemjegyei, osztályzatai alapján Pedagógus, OsztályközösséA tanulók nevelőtestület geket érdemjegyei, osztályzatai alapján Pedagógus, OsztályközösséA tanulók nevelőtestület geket érdemjegyei, osztályzatai alapján tesztek, egyéni elbeszélés Pedagógus, Tanulókat, Tanulmányi Év végi Versenyeredmények nevelőtestület osztályközössége versenyeken való értekezleten, alapján ket részvétel beszámolókon, teljesítményei évkönyvben Pedagógus, Tanulókat, Közösségi Az elért Dicséret (igazgatói, nevelőtestület osztályközössége rendezvények, eredmények osztályfőnöki, ket iskolai után nevelő testületi) ünnepségek folyamatosan sikerei Osztályfőnök, Tanulókat Továbbtanulásra Év végi Felvételi igazgatóhelyettes jelentkezettek és értekezleten, eredmények alapján felvettek aránya beszámolókon
110
A pedagógusok ellenőrzése, értékelése Ki végzi? Igazgató
Kit? Igazgató helyettest, Pedagógusokat, Tantestületet, Munkaközösségvezetőket
Mit? Munkaköri leírásához tartozó pedagógiai, iskolai és iskolán kívüli feladatok teljesítését. A pedagógus személyiségét, kreativitását, a szakmai és módszertani felkészültséget. Képzésre, önképzésre való nyitottságot Igazgató Pedagógusokat, Az SZMSZ-ben helyettesek munkaközösségmeghatározott feladatkör vezetőket szerint pedagógiai, iskolai és iskolán kívüli feladatok teljesítését. A pedagógus személyiségét, kreativitását, a szakmai és módszertani felkészültségét. Munkaközösségek munkatervét, tanmeneteket, képzésre, önképzésre való nyitottságot Munkaköz Munkaközösséghez Munkatervet, össégtartozó tanmeneteket, képzésre, vezetők pedagógusokat önképzésre való nyitottságot. Tárgyi és módszertani felkészültséget szemléltető eszközök használatát Tantestület Iskolavezetést, Pedagógiai program pedagógust megvalósulását
Mikor? Folyamatosan, egyéni kapcsolattartással
Hogyan? Megbeszéléseken, bemutató órákkal munkaközösségvezetök beszámoltatásával, óralátogatások
Folyamatosan egyéni kapcsolat tartással meghatározott időszakonként
Rendszeres megbeszéléseken, bemutató órákkal óralátogatásokon, munkaközösségvezetők beszámoltatásával
Folyamatosan Munkaközösségi kapcsolattartással megbeszéléseken órai hospitálások, bemutató órákon, közös programokon Alkalmanként, külön felkérésre
Kérdőíveken, szóban
Havi lebontásban a mindenkori éves munkatervben meghatározottak szerint.
111
Az oktató munkát segítő alkalmazottak ellenőrzése, értékelése Ki végzi? Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató helyettes Gondnok
Kit? Gazdasági vezető
Mit? Munkaköri leírásban, jogszabályokban leírtak betartását Iskolatitkárt Munkaköri leírásban, jogszabályokban leírtak betartását Gondnokot Munkaköri leírásban, jogszabályokban leírtak betartását * Munkaköri leírásban, jogszabályokban leírtak betartását Technikai dolgozók Munkaköri leírásban, jogszabályokban leírtak betartását
Mikor? Folyamatosan
Folyamatosan
Folyamatosan
Folyamatosan
Folyamatosan
Hogyan? Beszélgetés, beszámoltatás, írásos munka Beszélgetés, beszámoltatás, írásos munka Beszélgetés, beszámoltatás, írásos munka Beszélgetés, beszámoltatás, írásos munka Beszélgetés, beszámoltatás, írásos munka
* lásd az SZMSZ-ben az iskolai szervezeti felépítése szerint Az iskolai eredményességének mérése Tanulók munkájának mérése Mit? Tantárgyi mérések
Tanulók neveltségi szintjét az éves munkatervben meghatározottak területek szerint, házirend betartását, pályaorientáció, szociális hátrányok leküzdése, felzárkóztatás, tehetséggondozás
Hogyan? Tanulói tudásszint mérés, háttérvizsgálatokkal, feladatlapokkal
Mikor? A tanmenetben meghatározottak szerint, éves munkaterv alapján kötelezően félévkor, év végén Tanítók megfigyelései a Folyamatosan, félévente, helyes szokásrend év végén, év végi kialakításáról, beszámoló megfigyelés, tanári ügyelete által, felvételi eredmények, gyermekvédelmi munka eredményei-beszámoló, korrepetálás, tanulószobai munka alapján, statisztika alapján, versenyeredmények, továbbtanulás, szakkörök
112
X. EGYÉB, TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Szakkörök, sportkörök A tanórán kívüli tevékenységek kedvelt területi iskolánkban a szakkörök, sportkörök. A tehetségek kibontakoztatásának színterei. Előre meghatározott és elfogadott foglalkozási tervekben rögzítik éves feladataikat. Alsó tagozaton az adott évfolyam követelményrendszeréhez kapcsolódnak, felső tagozaton célunk minél szélesebb körű ismeretszerzés lehetőségének biztosítása. Jellegüket tekintve lehetnek: művészetiek technikaiak szaktárgyiak. Szakkör vezetését elláthatja olyan felnőtt is, aki nem az iskola dolgozója. Az iskolai sportkör a testnevelés órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, felkészítésüket iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Továbbiakban lásd tehetséggondozás, felzárkóztatás. Tanulmányi kirándulások A tantervi követelmények teljesítése, a nevelőmunka elősegítése (hazafias nevelés), az osztályközösségek életének színesebbé tétele érdekében szervezzük a tanulmányi kirándulásokat évente egy alkalommal. Intézményünk kidolgozott tervvel rendelkezik, amely a különböző évfolyamokban segíti a tanulók tudásának elmélyítését, a gyakorlati tapasztalatszerzést. Ahogy a tanulók ismeretei is koncentrikusan bővülnek, úgy áll szinkronban kirándulási tervükkel-tervezett útvonalak: 1. évfolyam: a közvetlen környék, a lakóhely élményt nyújtó megismerése, történelmi nevezetességei, 2. évfolyam: a megye nevezetességeinek megtekintése (Nagyvázsony, Tihany, Balatonfüred, Veszprém) 3. évfolyam: a főváros megismerése (történelmi nevezetességei, múzeumok-a tananyaghoz kapcsolódóan) 4. évfolyam: Dunakanyar, Esztergom, Visegrád (történelmi olvasmányokhoz kapcsolódóan) – földrajzi ismeretek, felszíni formák. 5. évfolyam: hazánk nevezetes tárgyegységeinek megismerése, védett területek élővilága (Szekszárd, Gemenc) 6. évfolyam: Zala, Kis-Balaton, Keszthely (természetvédelmi terület, a táj kialakulása, arculata, történelmi emlékek) 7. évfolyam: Sopron, Kőszeg- földrajzi és történelmi ismeretek elmélyítése. 8. évfolyam: Pécs és környéke (Abaliget) a megyei jogú város nevezetességeinek (múzeumok, kiállítások, építészeti remekek) megtekintése.
113
A kirándulások szervezésénél figyelembe vesszük továbbá: -
önkéntességet, érdeklődést egynapos programra tervezünk, hogy a szülőket ne terhelje nagyobb anyagi kiadás.
A költségek enyhítése érdekében a SZK anyagi támogatást nyújt az arra rászoruló tanulók számára. A szülőket minden év szeptemberében nyilatkoztatjuk arról (írásban), hogy vállalják a kirándulások anyagi költségeit.
XI. FOGYASZTÓVÉDELMI PROGRAM 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 4. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban 5. Módszertani elemek — készségfejlesztéssel A Nat előírása szerint a helyi tanterveknek biztosítaniuk kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggi ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (Nat) Ennek elérését a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése: – állampolgári kompetenciák, – szociális és társadalmi kompetenciák, – cselekvési kompetenciák. Míg kisiskolás korban leginkább jellemzi fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kelli fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. Ezeket az ismereteket, készségeket kell elsajátíttatni, ezt a hozzáállást, értékrendet kell formálnia az iskolának.
114
A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülik, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálása: – a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztítása és elkülönítése, – az egyéni és a társadalmi jogok tiszteletben tartása, – a természeti értékek védelme. Fogalmak, melyeket meg kell ismertetnünk: – piac, – marketing, – reklám, – miniség, – biztonság, – gazdaságosság, – takarékosság. 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja A fogyasztói kultúra kialakítása és fejlesztése érdekében el kell érnünk, hogy a diákok értsék, és alkalmazni tudják a következő fogalmakat: – Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás. Az ellenállhatatlan marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése. Ökológiai fogyasztóvédelem, környezettudatos fogyasztás. Környezeti többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmainkban keresendő:
problémáink
- A javak pazarló előállítása, fogyasztásunk mennyisége, összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. Az iskola feladata, hogy ökológiailag tudatos fogyasztókat neveljen, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. – Fenntartható fogyasztás. A szolgáltatások, és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történi felhasználása, amely a jelenleginél jobb életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források, és a mérgezi anyagok használatát. Fontos érdek, hogy a jövi nemzedékek szükséglete — és egészsége — ne kerüljenek veszélybe. – Preventív fogyasztóvédelem. A jogok korai érvényesítése. (Ne legyen szükség panaszbejelentésre, bírósági eljárásra.)
115
4. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban –
Tantárgyak tanórai foglalkozásába beépítve (technika — áruismeret, gyártás; matematika — üzemanyag-fogyasztási számítások; fizika — mérések; földrajz — eltéri fogyasztási struktúrák; magyar — reklámnyelv, feliratok, kommunikációs csapdák; biológia — génmódosított élelmiszerek; kémia — élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok, vegyszerek, kozmetikumok; informatika — elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások; történelem — EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet, a reklám története)
–
Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)
–
Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek látogatása)
–
Együttműködés más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel
–
Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások
5. Módszertani elemek — készségfejlesztéssel A készségfejlesztés területei a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. Leginkább megvalósítható a hagyományostól eltéri tanulásszervezési formák alkalmazásával. – – – – – – – – –
Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól. Riportkészítés az eladókkal. Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika. Egyéni és csoportos döntéshozatal. Helyi, országos és EU-s szabályozások tanulmányozása. Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában. Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel. Szimulációs játék, esettanulmány. Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemzi piaci magatartások felismerése és elsajátítása). – Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés).
116
XII. A PEDAGÓGIAI INTÉZKEDÉSEK
PROGRAMMAL
KAPCSOLATOS
EGYÉB
A pedagógiai program érvényességi ideje Iskolánk a 2013. szeptember 1. naptól az oktató-nevelő munkát e pedagógiai program szerint szervezi meg. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre, azaz 2013szeptember 1. naptól 2018. augusztus 31. napjáig szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A partnerközpontú működésben leírt mérési rend szerint mérjük a partnerek elégedettségét, igényeit, valamint a pedagógiai munka értékelése, mérése, ellenőrzése során nyert vizsgálatok adatokat szolgáltatnak a program teljesítésének szintjére. Az információk alapján tervezzük az éves pedagógiai munkát, az intézmény működését, ezzel folyamatosan biztosítjuk a pedagógiai program minőségi szintű megvalósítását. Pedagógiai célokra vonatkozó módosítási igényekre négyévente a felülvizsgált programban válaszolunk. A pedagógiai program felülvizsgálatát Knt. módosításainak és a kijövő EMMI rendeleteknek megfelelően fogjuk elvégezni. A pedagógiai program elfogadása, módosítása A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, a diákok és a szülők véleményének kikérése után. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program módosítására a partneri igények mért adati alapján a tervezett időn kívül is sor kerül, ha ezt az adatok szükségessé teszik. A módosításról a tantestület a szülők képviselőivel dönt. A pedagógiai program elfogadásához a tantestület két harmadának támogatása szükséges. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példányát elhelyezzük az iskola irattárában, a könyvtárban, az iskola igazgatójánál, a szakmai közösségek vezetőinél.
117
Melléklet: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Iskolánk 16 tanteremmel, tornacsarnokkal, nemenkénti tusolókkal, szertárral, szintenként és nemenként biztosított személyzeti- és tanulói WC-kel, aulával, tanári szobával, ügyviteli irodával, sportudvarral, iskolai kápolnával, ebédlővel, nyelvi laborral, számítástechnika teremmel, könyvtárszobával és az ezekhez szükséges valamennyi bútorzattal és berendezési tárggyal rendelkezik. A taneszközök, és az iskola felszerelése az előírtaknak megfelel és folyamatos korszerűsítés alatt áll. A magasabb jogszabályban meghatározott kötelező minimális taneszköz-jegyzékben foglaltakkal az iskola rendelkezik. Az eszközök karbantartása, pótlása állandó feladat. Az egyes tantárgyakhoz tartozó eszközök 5-8. évfolyam és felszerelések jegyzékét az alábbi táblázat tartalmazza: 1-4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Ábécés falitáblák Betűk hívóképe
Szófajok rendszerét demonstráló táblák Hangzó anyag: Tanult költők-írók művei CD-n Kötelező irodalom videokazettán, DVD A magyar helyesírás szabályai Helyesírási tanácsadó szótár Írásvetítő Diavetítő Magnó és CD lejátszó
Betűkártyák Írásvetítő Diavetítő Magnó és CD lejátszó Szófajok rendszerét demonstráló táblák Helyesírási szabályok táblái Történelmi korokat bemutató dem. táblák Kronológiai képsorok a magyar történelemből. Kötelező irodalom videókazettán A magyar helyesírás szabályai Helyesírási tanácsadó szótár Matematika Számkártyák 0-100 Számok hívóképei 0-20 Demonstrációs számegyenes Szám és képkártyák Kétkarú mérleg 1 literes mérőedény 1 dm3-es kocka Hőmérőmodell Méterrúd Óra Táblai vonalzók Demonstrációs falitáblák Demonstrációs színes korongok Mérőszalag Síkidomok képe Mértani testek
Helyiérték-táblázat Demonstrációs számegyenes Pozitív egész számok 1-től, 100-ig Kétkarú mérleg 1 literes mérőedény 1 dm3-es kocka Hőmérőmodell Méterrúd Egységkockák Mértani testek, élvázas testek, kiteríthető és összeállítható testek Térbeli építőelemek Fóliák Statisztikai zsebkönyv Fóliák Táblai vonalzó
118
Számegyenes Színesrúd-készlet Pénzérmék Logikai lapok Vonalzó Dobókockák, dobótestek
Földgömb Sakktábla Vasúti menetrend Készpénz Adósságcédulák Színesrúd-készlet
Síkgeometriai modellező készlet Dobókockák, dobótestek Pénzérmék Urna, számkártyák, számozott golyók Ének, egyházi zene Magnó és CD lejátszó Ütős és ritmushangszerek A tanagyaghoz kapcsolódó zeneanyag hangfelvételei CD-n vagy magnó kazettán Ötvonalas segédtábla
faliképek zeneszerzőkről népzenei aplikáció pianínó zenehallgatási anyag kazettán (Apáczai Kiadó)
zenetörténeti korszakok - falitábla Hi-Fi torony, hordozható CD-s lejátszó Hittan Magnó és CD lejátszó Gyermekbiblia Szentek élete DVD Kereszténység terjedése falitérkép A gyermek Jézus DVD Imakönyvek Hozsanna Technika Alapvető szerszámkészlet a tanulók részére: – Olló – Metszőkés – Csípő és harapófogó – Dörzspapír – Ráspoly különféle minőségben – Tű a varrási technikáknak megfelelő – Kalapács Edények Főző és evőeszközök Konyhatechnikai berendezések Építő és szerelőkészletek űrkutatás
Biblia Szentek élete DVD Szentképek Péter Élete DVD Imakönyvek, Hozsanna
szaktantermi berendezések Szerszámkészletek munkaanyagok demonstrációs eszközök tevékenykedtető eszközök videófilmek Demonstrációs falitáblák: gyártási folyamatok közlekedési ismeretek ipari vertikumok bányászat energiatermelés
119
Rajz Diasorozat 1-4. osztályok részére Művészettörténeti könyvek, videofilmek, DVD Rajzszemléltető eszközök: pl. mértani testek Természeti formák gyűjteménye Televízió Videó Diavetítő Ismeretterjesztő könyvek, kiadványok Angol nyelv Tananyaghoz kapcsolódó falitáblák: Szófajok rendszere Fonetikai jelek
Diasorozat 5-8. osztályok részére Művészettörténeti könyvek, videofilmek, DVD Rajzszemléltető eszközök: pl. mértani testek Természeti formák gyűjteménye Televízió Videó lejátszó Diavetítő
Tananyaghoz kapcsolódó falitáblák: Szófajok rendszere Fonetikai jelek
Segédigék Segédigék Magnó és/vagy CD lejátszó Magnó és/vagy CD lejátszó A tanagyaghoz kapcsolódó hanganyag A tanagyaghoz kapcsolódó hanganyag hangfelvételei CD-n és/vagy magnó hangfelvételei CD-n és/vagy magnó kazettán kazettán Ország: Magyar-Angol / Angol-Magyar szótár Német nyelv Demonstrációs falitáblák: Szófajok bemutatása A tanagyaghoz kapcsolódó hanganyag hangfelvételei CD-n és/vagy magnó kazettán. Német nyelvű újságok Összegyűjtött szakköri anyag
Demonstrációs falitáblák: Szófajok bemutatása A tanagyaghoz kapcsolódó hanganyag hangfelvételei CD-n és/vagy magnó kazettán. Német nyelvű újságok Összegyűjtött szakköri anyag
Történelem A tananyaghoz és a témakörökhöz kapcsolódó – Faliképek – Fóliák – Diaképek – Videók, filmek – Transzparensek – Demonstrációs képek – Időszalag – Történelmi térképek Környezetismeret Növénymodellek Mérőeszközök Térképek Földgömb Tanári/tanulói kísérleti tálca
Természetismeret Térképek Földgömb Mágnesek Prizmák, Egyéb fizikai eszközök
120
Kitömött állatok Magyarország térképek közigazgatási Nagyítók Videofilmek Diasorozatok Iránytű, tájoló
Kitömött állatok (domborzati, Preparátumok üveghengerben Nagyítók, mikroszkópok Videofilmek Diasorozatok Írásvetítő fóliasorozatok
Demonstrációs falitáblák: – Mértékegységek – Év – évszak jellegzetességei – Az emberi test felépítése – A növények részei – Képsorozatok állatokról, növényekről Földrajz A tananyaghoz kapcsolódó Tematikus térképek Földgömb Iránytű Írásvetítő fóliák Videofilmek, diasorozatok Hőmérők, barométer, csapadékmérő Terepasztal Transzparensek Biológia Kitömött állatok Növénymodellek Állatpreparátumok üveghengerben Nagyítók, mikroszkópok Csontvázak, csontok Növény és állathatározó kézikönyvek Videofilmek, diasorozatok Írásvetítő fóliasorozatok Videó-lejátszó Diavetítő Informatika A számítógép részeit bemutató képeskönyvek, hardverdokumentáció Windows, Linux felhasználói kézikönyvek Programfejlesztési, alkalmazási kézikönyvek, szakkönyvek, feladatgyűjtemények Angol-magyar számítástechnikai szótár Számítógép-alkatrészek Számolóeszközök: szorobán, zsebszámológép Demonstrációs táblák: – Számítógép-egységek felépítése – Alapparancsok – Modellek – Történelmi, tudományos és technikatörténeti bemutatók
121
Logikai áramköri alapelemek és kapcsolások Számítógépek Írásvetítő LCD panel Tervezőtábla Fizika A tananyaghoz kapcsolódó videofilmek Fizikai mennyiségek bemutatását tartalmazó falitáblák A fizika fejlődését bemutató falitáblák Tanári kísérletekhez szükséges eszközök Szemléltető tárgyak gyűjteménye Kémia Szemléltető falitáblák: – Periódusos rendszer – Sav-bázis folyamatok – Redoxi folyamatok – Fémek aktivitása – elektronvonzó képesség – Mágneses elektronszerkezetet ábrázoló Kovalenskötést szemléltető pálcikamodell Borszesz égők Kémcsövek Háromlábú állványok tálcák A tanterv által előírt kísérletekhez szükséges vegyszerek Testnevelés Gumilabdák Bordásfal Tornapadok Zsámolyok Kislabdák Karikák 3 részes svéd szekrény Ugródeszkák Kosárpalánkok Kapuk Futball-labdák Mászórudak Stopperórák Mérőszalagok jelzőszalagok Kosárlabdák Húzókötél Váltóbotok Kézisúlyzók
Gumilabdák Bordásfal Tornapadok Zsámolyok Kislabdák Karikák 5 részes svéd szekrény Ugródeszkák Kosárpalánkok Kapuk Futball-labdák Mászórudak Stopperórák Mérőszalagok jelzőszalagok
122
Bóják Röplabdák Tornabotok Floorball felszerelés Medicinlabdák Tornagyűrűk Kiegészítő torna készlet Ugrókötelek Dobbantó távolugráshoz Mászókötelek Ugródomb Magasugró felszerelés Gumikötelek Testnevelés emelt szintű, sportiskola Gumilabdák Bordásfal Tornapadok Zsámolyok Kislabdák Karikák 4 részes svéd szekrény Ugródeszkák Kosárpalánkok Kapuk Futball-labdák Mászórudak Stopperórák Mérőszalagok jelzőszalagok Kosárlabdák Mászólétrák Tornabotok Floorball felszerelés Medicinlabdák Tornagyűrűk Kiegészítő torna készlet Ugrókötelek Dobbantó távolugráshoz Mászókötelek Ugródomb Magasugró felszerelés Gumikötelek Fejlesztő sportszerek Ugrókötelek Dobbantó távolugráshoz Mászókötelek Ugródomb Magasugró felszerelés
Gumikötelek Bordásfal Tornapadok Zsámolyok Kislabdák Karikák 5 részes svéd szekrény Ugródeszkák Kosárpalánkok Kapuk Futball-labdák Mászórudak Stopperórák Mérőszalagok jelzőszalagok Kosárlabdák Húzókötél habszivacs labda floorball Váltóbotok Bóják Röplabdák Tornabotok Floorball felszerelés Medicinlabdák Minitenisz ütők Tornagyűrűk Kiegészítő torna készlet
123
Az adatszolgáltatás a 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet alapján a nevelési - oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről szóló 7. számú melléklete alapján készült. Számítástechnikai szaktanterem: 1 - 34 fő foglalkoztatására alkalmas. - megfelelő számú számítógép és számítógépasztal, tábla, programok, szekrények Hittan foglalkozásra kialakított kisterem: 2 - a kistermekben folynak a csoportbontásban oktatott tantárgyak órái (hittan, idegen nyelvek), függöny, sötétítő Tornaterem 1 udvar 1 A tornaterem minden igénynek megfelel, sportszertár, öltözők, zuhanyzó, személyzeti és tanulói WC a tanulók kényelmét, a tornaszoba és udvar a tanulók mozgásigényét hivatott szolgálni, az udvar, a tornaterem alkalmas ünnepélyek tartására is. A tanári szoba berendezése: asztal, szék, szekrény, számítógép. Könyvtár 1 - az iskola közel 8000 kötetes könyvtárral rendelkezik. Könyvtárosi asztal, szék, megfelelő világítás, tárolók, polcok, létra, szabadpolcok az előírásoknak megfelelőek., számítógép - a minimálisan előírt 3 asztal, szék, megfelelő számú könyvtári dokumentum a tanulói, tanári felkészüléshez, segédkönyvek könyvespolc aula / előtér, közösségi tér / 1 Kápolna 1 Igazgatói iroda: 1 - berendezése az előírásoknak megfelelő / íróasztal, tárgyalóasztal, székek, iratszekrények, telefon, fax, számítógép, nyomtató, ruhafogas Nevelőtestületi szoba 1 - a pedagóguslétszámnak megfelelő számú fiókos asztal, szék, napló és folyóirattartó, könyvszekrény, Igazgatóhelyettesi iroda: asztalok, székek, szekrények, számítógép, ruhafogas - berendezésük megfelelő - gazdasági egységek: tárolószekrények számítógépek, nyomtatók, Kapus- és takarítófülke, 1 porta, 1 takarítófülke Általános szertár 4, fizikaszertár 1, Illemhely-csoportok és előterek 31 - megfelelő számú a személyzeti női és férfi WC, tanulói WC-k száma szintenként és épületenként biztosított Idegen nyelvi szaktanterem 2, 16 és 20 tanuló egyidejű foglalkoztatására alkalmas nyelvi labor berendezés
124
Technikai szaktanterembe 15 db állítható magasságú támla nélküli szék, új satupadok kellenének. Tanterem /osztályterem/: 16 Helyiség tanulók l bútorzata és létszámának egyéb figyelembevéte berendezési lével tárgyai tanulói asztalok, székek nevelői asztal, szék tantermenként 1 szekrény tantermenként 2-3 tábla tantermenként 1 ruhatároló faliszekrény tanulók létszámának figyelembevételével szeméttároló helyiségenként 1 sötétítő függöny Ablakonként Számítástechnika tanterem 34 db Tanulói székek nevelői asztal, szék tantermenként 1 eszköztároló szekrény tantermenként 1 tábla tantermenként 1 Ruhatároló faliszekrény tanulók létszámának figyelembevételével szeméttároló helyiségenként 1 sötétítő függöny Ablakonként az ablak lefedésére alkalmas méretben hiány tábla 1 számítógépasztal Kettőtanulónként 1 számítógépek és tartozékai tanulónként 1 felszerelés nyomtató 1 programok szükség szerint a pedagógiai program előírásai szerint lemeztároló doboz 2 Írható CD Hangkártya Cd meghajtó RAM Comenius Logo
125
Fejlesztő foglalkozásokhoz Fejlesztő szoba 1 db tanulói asztalok, székek
tanulók létszámának figyelembevételével
Nevelői asztal, szék Nevelői eszköztároló szekrény Tanulói polc tükör Írásvetítő Diavetítő Sztereo rádiós magnetofon ruhatároló faliszekrény szeméttároló Sötétítő és fehér függöny Ablakonként
Fejlesztő eszközök, fejlesztő játékok, speciális billentyűzetű laptop
tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1
tanulók létszámának figyelembevételével helyiségenként 1 az ablak lefedésére alkalmas méretben
Vízcsap
126
