NEPOMUKI SZENT JÁNOS RÓMAI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA OM azonosító: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

NEPOMUKI SZENT JÁNOS RÓMAI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA OM azonosító: 200422

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

4

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT FELADATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA AZ INTÉZMÉNY ADATAI AZ INTÉZMÉNY BÉLYEGZŐINEK FELIRATA ÉS LENYOMATA AZ INTÉZMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGEI AZ INTÉZMÉNY KISEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEI AZ INTÉZMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGEIT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK

4 4 4 5 5 6 6 6 6

A MŰKÖDÉS RENDJE

8

1.10. 1.11. 1.12. 1.13. 1.14. 1.15. 1.16. 2.8. 3.1. 3.2.

AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK RENDJE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS A VEZETŐK HELYETTESÍTÉSÉNEK RENDJE A GAZDASÁGI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS FELADATAI A VEZETŐK INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE A NEVELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE SZAKMAI MUKAKÖZÖSSÉGEK AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK

8 11 11 12 12 12 14 15 17

JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL

3.3.

AZ INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA

17 18

4.

BELSŐ KAPCSOLATOK FORMÁJA ÉS RENDJE

18

4.1. 4.2.

A VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARÁS FORMÁI ÉS RENDJE A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ÉS A VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE,

18

A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE

19

4.3 5. 5.1.

A KÜLSŐ KAPCSOLATOK FORMÁJA ÉS RENDJE AZ ISKOLA ÉS A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS

20

20

5.3. 5.4. 5.5. 5.6.

FORMÁI ÉS RENDJE A TANULÓK EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE, AZ INTÉZMÉNY ÉS AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATA A HELYI SPORTEGYESÜLETEKKEL AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATA A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEKKEL AZ ISKOLA KAPCSOLATA A TÁRSINTÉZMÉNYEKKEL AZ ISKOLA KAPCSOLATA A NEVELÉSI TANÁCSADÓVAL

6. 7. 8.

AZ EGYÉB FOGLAKOZÁSOK CÉLJAI, SZERVEZETI FORMÁI ÉS IDŐKERETEI A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

23 24 25

8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 8.5.

A PEDAGÓGIAI MUNKABELSŐ ELLENŐRZÉS CÉLJA, FELADATA A BELSŐ ELLENŐRZÉST VÉGZŐ ALKALMAZOTT JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI AZ ELLENŐRZÖTT ALKALMAZOTT JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A BELSŐ ELLENŐRZÉSRE JOGOSULTAK ÉS KIEMELT ELLENŐRZÉSI FELADATAIK A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK TERÜLETEI, SZEMPONTJAI ÉS MÓDSZEREI

25 25 26 26 27

9. 10.

AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

28 30

10.2. 10.3.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY FOGALMA RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

30 30

11.

A TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETŐ HELYZETEK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSREND AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

32 33

AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE AZ INTÉZMÉNY EGYÉB HAGYOMÁNYOS RENDEZVÉNYEI

35 36

5.2.

12. 13.

13.1. 13.2.

2

19

21 21 22 22 22

35

14.

A FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI

37

14.1. 14.2.

A FEGYELMI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI A FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

37 38

AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE 16. AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK PEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ HASZNÁLATBA ADÁSÁNAK SZABÁLYAI 17. A TANULÓ ÁLTAL ELKÉSZÍTETT DOLOGÉRT JÁRÓ DÍJAZÁS 18. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 15.

3

39 40 40 42 43

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre jutása, az iskolajogszerű és zavartalan működésének biztosítása, a szülők, tanulók és a pedagógusok közötti kapcsolat erősítése érdekében a várpalotai Nepumoki Szent János Római Katolikus Általános Iskola nevelőtestülete a nemzeti közneve-lésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25.§ - ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el.

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat célja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, az intézmény alkalmazottai közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének biztosítása. 1.2. A szervezeti és működési szabályzat feladata A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa a várpalotai Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskolaműködésének szabályait a jogszabály biztosította keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. 1.3. A szervezeti és működési szabályzat hatálya a) A szervezeti és működési szabályzat hatálya kiterjed  az intézmény vezetőire,  az intézmény alkalmazottaira  az iskolai élet – beleértve az intézménybe érkezéstől az onnan való távozásig – különböző helyszíneire, valamint az intézmény területén kívüli, az iskola által szervezett, a Pedagógiai Program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényekre is. b) A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata az intézmény minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. A szervezeti és működési szabályzat megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatai megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. c) A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén – az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg az igazgatóhelyettesek munkáltatói jogkörben eljárva hozhatnak intézkedéseket, – a szülőt vagy más, nem az intézmény alkalmazásában álló személyt tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az intézmény épületét. 1.4. Az intézmény jogállása 4

a) b)

A várpalotai Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola önálló jogi személy. A fenntartó önálló gazdálkodással és bérgazdálkodással ruházta fel. Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga az intézmény fenntartóját illeti meg. Az intézményi kiadványozás joga: az igazgatót, akadályoztatása esetén helyetteseit és a gazdasági vezetőt illeti meg, tevékenységükkel összefüggésben. A költségvetéssel, gazdálkodással összefüggő ügyekben az igazgató egy személyben is aláírhat, ilyen esetben azonban a gazdasági vezető ellenjegyzése szükséges. A költségvetési bankszámla feletti rendelkezés minden esetben az igazgató vagy helyettesei és a gazdasági vezető joga. A banknál vezetett folyószámlák okmányait cégszerűen aláírhatja az igazgató, helyettesei, a gazdasági vezető. (Egyik aláíró minden esetben a gazdasági vezető.) Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartónak gondoskodnia kell az alapfeladatok ellátásához és az intézmény működéséhez szükséges pénzeszközökről. A költségvetési gazdálkodás a költségvetés végrehajtásának megtervezését jelenti, vagyis azokat az intézkedéseket, melyek során az intézmény tervezett feladatai megvalósulnak, illetve bevételei befolynak. A költségvetési gazdálkodás magában foglalja, a végrehajtáson és beszámoláson kívül az előirányzat alapján a létszámmal, béralappal és a vagyonnal való gazdálkodást is. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. A kötelezettségvállalási és utalványozási jogot az igazgató gyakorolja.

1.5. Az intézmény adatai Elnevezése: Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola Székhelye: 8100 Várpalota, Szent Imre u. 3. Levelezési címe: 8100 Várpalota, Szent Imre u.3. Az intézmény típusa: általános iskola Alapító Okirat száma: 5900/2004. Alapító Okirat kelte: 2009. 08. 03. Alapítás időpontja: 2004. 08. 01. OM azonosító: 200422 KSH-azonosító: 18936946852032219 Adóalanyiság: ÁFA- alany Adószám: 18936946-2-19 Bankszámlaszám: 11748076-20026123 Az intézmény alapítója: Veszprémi Érsekség Címe: 8200 Veszprém Vár u. 18. Működési engedély száma: 5900/2004.

1.6. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata:

5

hosszú /fej/bélyegző: Nepomuki Szent János Katolikus Általános Iskola Várpalota, Szent Imre u. 3. Adószám Számlaszám körbélyegző: Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola Várpalota Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak:  az intézmény mindenkori igazgatója,  az intézmény mindenkori igazgatóhelyettese,  az intézmény mindenkori gazdasági vezetője,  és az SZMSZ Pecséthasználati Jogkör című mellékletében meghatározottak szerint.

Az intézmény alaptevékenységei

1.7.

A várpolatai Nepomuki Szent János Katolikus Általános Iskola Általános Iskola nyolc évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény, amely általános iskolai nevelést és oktatást folytat. Biztosítja a többi tanulóval együttnevelhető érzékszervi fogyatékossággal élő tanulók ellátását. Szakfeladatok száma és megnevezése: 852011-1 Ált. iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012-1 Sajátos nevelési igényű ált. iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021-1 Ált. iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022-1 Sajátos nevelési igényű ált. iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 855911-1 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912-1 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855914-1 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915-1 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Hátrányos helyzetű gyermekek képesség kibontakoztató oktatása (integrációs felkészítése), sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó integrált oktatása Vallási tevékenységhez kapcsolódó tevékenységek ellátása.

Az intézmény kisegítő tevékenységei

1.8.    

Munkahelyi étkeztetés Ingatlan és helyiségek bérbeadása Egyéb építmény, önálló rendeltetési egység bérbeadása Könyvtári szolgáltatás tanulóknak, dolgozóknak, olvasótermi tevékenység, kölcsönzés  Munkahelyi vendéglátás 1.9. Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok 6

 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról11999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben  277/1997.(XII.22) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről  362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról  110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről  16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

7

2.

A MŰKÖDÉS RENDJE

2.1.

Az intézmény vezetésének rendje, a vezetők közötti feladatmegosztás

2.1.1. A vezetés szerkezete Igazgató

Lelki igazgató

Hitoktatók Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Könyvtáros Szabadidő-szervező

Igazgatóhelyettes

Gazdasági vezető

Gondnok - Takarítók - Portás - Karbantartó

Konyhai dolgozók

Iskolatitkár

Munkaközösség vezetők

Adminisztrátor

Minőségbiztosítási csoport

Napközis tanítók

Szaktanárok

8

2.1.2. Az igazgató feladat – és hatásköre a)

            

b)

Az igazgató az iskola vezetőjeként felel: az iskola szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, az intézményi szabályzatok elkészítéséért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatáshoz, az iskola működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Az iskola igazgatójaként hatásköre, jogköre

Az iskola igazgatója  a jogszabályokban meghatározott keretek között gyakorolja a munkáltatói jogokat,  dönt az iskolaműködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,  jóváhagyja az iskolapedagógiai programját,  képviseli az intézményt.  közvetlenül irányítja és ellenőrzi a felső tagozaton tanító pedagógusok nevelő-oktató munkáját, továbbá a technikai dolgozók tevékenységét.  a fenntartó egyetértésével a tanítás nélküli munkanapok számát megnövelése abban az esetben, ha az iskola az Nkt. 30. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározottak megtartásával az ehhez szükséges időt megteremti.  dönt a sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettségének meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján,  a pedagógiai programban meghatározott szempontok és a jogszabályi előírások alapján dönt a tanuló felvételéről vagy átvételéről,  a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével dönt az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról,  a tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazásának írhatja elő,  évfolyamismétlés engedélyezése kérelemre, ha a tanuló egyébként magasabb évfolyamra léphetne,  elbírálja a fegyelmi eljárásban a nevelőtestület tagja ellen a kizárási ok bejelentését,  a tanuló kérelmére - részben vagy egészben – felmenti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi.  kitűzi a felmentett tanuló értékelési időpontját, 9

 gyakorolja a kiadmányozási, kötelezettségvállalási és aláírási jogköröket,  megbízza a tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait,  dönt a külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről,  összehívja a nevelőtestületi értekezletet,  megbízza a szakmai munkaközösség vezetőjét a munkaközösségi kezdeményezésre.  elkészíti a tantárgyfelosztást,  minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak,  engedélyezi a vendégtanulói jogviszony létesítését,  meghatározza a javítóvizsga időpontját augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban,  engedélyezi, hogy a tanuló tanulmányok alatti vizsgát előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen.  engedélyezi a tanuló részére az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelmények egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatti teljesítését. 2.1.3. Az igazgatóhelyettes feladat –és hatásköre – közvetlenül irányítja a pedagógusok munkáját – irányítja, ellenőrzi a pedagógusok adminisztrációs munkáját, – vezeti a minőségirányítási csoport munkáját, gondoskodik a minőségirányítási rendszer működtetéséről, – gondoskodik a távollévő pedagógusok helyettesítéséről, a rendkívüli munka és a kötelező óraszám feletti tanítás nyilvántartásáról és elszámolásáról, – tanulmányok alatti vizsgák előkészítése, megszervezése, – az intézmény továbbképzési programjának, az éves beiskolázási tervének elkészítése, az alkalmazottak továbbképzésével kapcsolatos dokumentumok naprakész vezetése, – az intézmény éves munkatervének elkészítése, – az intézmény éves beszámolóiak elkészítése, – adatszolgáltatás megszervezése, statisztikai jelentések elkészítése a KIR-be történő bejelentési kötelezettségek ellátása, – elkészíti a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel kapcsolatos szabályzatokat, az órarendet, a pedagógusok ügyeleti beosztását, – irányítja és ellenőrzi tűz- és munkavédelmi tevékenységet, – a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, – a munkaviszony létesítése, megszüntetése, béremelés és jutalmazás, a fegyelmi jogköröket kivéve teljes felelősséggel munkáltatói jogokat gyakorol az irányítási hatáskörébe tartozó alkalmazottak felett, – felelős a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, továbbá feladatkörében a pedagógiai munkáért, – a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, – együttműködik és kapcsolatot tart a diákönkormányzattal, az iskola-egészségügyi szolgálattal.

10

A vezetők helyettesítésének rendje

2.2.

2.2.1. Ha a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok ellátását, a vezetők helyettesítéséről e szabályzat szerint kell gondoskodni. 2.2.2. Az igazgató helyettesítése: a) Az igazgató 30 napot meg nem haladó távolléte vagy akadályoztatása esetén teljes szakmai irányítási és gazdálkodási feladat - és hatáskörrel, valamint részleges munkáltatói (a dolgozók felvétele, közalkalmazotti jogviszony létesítése, megszüntetése, jutalmazás, béremelés kivételével) jogkörrel, 30 napot meghaladó távollét vagy akadályozatás estén teljes feladat-és hatáskörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti. b) Az igazgatóhelyettes a helyettesítés során megtett intézkedéseiről, különösen a kötelezettségvállalásokról az igazgatót, a helyettesítést követően haladéktalanul tájékoztatja. c) Az igazgató és az igazgatóhelyettes együttes távolléte, illetve akadályoztatása estén az igazgatót a tagozatvezető helyettesíti. Feladat - és hatásköre a munkáltató eltérő intézkedése hiányában az intézmény biztonságos működésével összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 2.2.3. Az igazgatóhelyettes helyettesítése a) Az igazgatóhelyettest távolléte vagy akadályozatása esetén az igazgató által megbízott pedagógus, a megbízás szerinti feladat-és hatáskörrel helyettesíti. b) Az igazgató és az igazgatóhelyettes együttes távolléte, illetve akadályoztatása estén, továbbá, ha az a) pont szerinti intézkedésre nincs lehetőség, az igazgatóhelyettest teljes feladat-és hatáskörrel tagozatvezető helyettesíti. 2.2.4. Az igazgató, az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén, ha a helyettesítésre vonatkozó intézkedésre nincs lehetőség, akkor a halaszhatatlan vezetői feladatokat a az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, az ő távolléte esetén az alsó tagozatos munkaközösség vezetője, illetve az iskolatitkár látja el. A helyettesítési feladatot ellátó alkalmazottak az általuk megtett intézkedésekről haladéktalanul kötelesek tájékoztatni a helyettesített vezetőt. 2.3. A gazdasági szervezet felépítése és feladatai 2.3.1. A gazdasági szervezet feladatai A gazdasági szervezet látja el:  A költségvetés tervezésével, az előirányzat-felhasználással kapcsolatos feladatokat.  A költségvetésben megtervezett bevételek beszedésével, a kiadások teljesítésével kapcsolatos operatív feladatokat, a pénzgazdálkodással, bankszámlavezetéssel, a pénzellátással kapcsolatos teendőket.  Az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával és hasznosításával kapcsolatos teendőket, továbbá a munkaerővel való gazdálkodás pénzügyi feladatait.  A számviteli törvényből és az állami és önkormányzati intézményekre vonatkozó általános szabályok alapján adódó feladatokat.(Mivel az egyházi intézményfenntartók által ellátott nevelési-oktatási intézményekre is ez vonatkozik.)

11

 A beszámolásról és évközben a gazdálkodásról tájékoztatás elkészítésével, valamint más adatszolgáltatással járó tennivalókat.  A pénzügyi-gazdasági munkafolyamatokba épített belső ellenőrzést. 2.3.2. A gazdasági vezető feladatai és hatásköre 2.3.3. A gondnok feladatai és hatásköre 2.4. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje a) Az igazgató, az igazgatóhelyettes az iskola nyitva tartási ideje alatt havonta előre megállapított rendben tartózkodik az intézmény székhelyén. b) Tanítási szünetekben az igazgató és az igazgatóhelyettes előre meghatározott ügyeletet tart az intézmény székhelyén. A vezetők ügyeleti beosztását az iskola bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán és a tanári szobában ki kell függeszteni, és a szülők tudomására kell hozni.

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formája, rendje

2.5.

2.5.1. A vezetők napi kapcsolatot tartanak az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekkel. 2.5.2. Az egyes szervezeti egységek - a feladat jellegéből következő mértékben és formában működnek együtt. Egyes feladatok elvégzésére a szervezeti struktúrától eltérő összetételű munkacsoportokat lehet létrehozni. A munkacsoportok szervezését az igazgató által megbízott végzi. A felelős(őke)t, jogköröket, hatásköröket és a feladatvégzés határidejét az igazgató határozza meg. 2.5.3. Az igazgató és az igazgatóhelyettes napi rendszerességgel munkamegbeszélést tartanak. 2.5.4. Az iskola vezetősége a) Az iskola vezetősége részt vevői: az igazgatóhelyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői, valamint a tárgyalt napirendtől függően a közalkalmazotti tanács elnöke, a szakszervezet képviselője, a DSK vezetője, a gyermek - és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, a diáktanács képviselője. b) A iskola vezetősége döntési jogkörrel nem rendelkezik, javaslattevő és véleményezési jogköre az intézmény működésének kérdéseire, továbbá a vezetői intézkedések tervezetére, a jóváhagyott munkatervben megfogalmazott teendők és az időközben felmerülő problémák megvitatására, állásfoglalásra és intézkedési terv kidolgozására terjed ki. c) Az iskola vezetősége szükség szerint, legalább havi rendszerességgel az igazgató hívja össze. d) Az iskola vezetősége üléséről feljegyzés készül.

2.6.

A nevelőtestület működésének rendje

12

2.6.1. A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. 2.6.2. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. 2.6.3. Az iskola nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, az iskola működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület dönt: a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási iskolaéves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási iskolamunkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben 2.6.4. Az intézmény nevelőtestülete jogkörét nevelőtestületi értekezleten gyakorolja. A nevelőtestület határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak legalább ötven százaléka jelen van. 2.6.5. Az intézmény nevelőtestületi értekezletét össze kell hívni, ha azt jogszabály előírja, az iskolaigazgató, továbbá, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha a szülői szervezet a diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. Az értekezletet tanítási időn kívül, a kezdeményezéstől számított 8 napon belül kell összehívni. 2.6.6. A nevelőtestületi értekezletet az igazgató írásban hívja össze az értekezlet előtt legalább 3 nappal. 2.6.7. A nevelőtestület tagjai szavazati joggal, más résztvevők tanácskozási joggal rendelkeznek a nevelőtestületi értekezleten. Az intézmény nevelőtestülete döntéseit, kivéve, ha jogszabály másképpen rendelkezik, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. 2.6.8. A nevelőtestület rendes értekezletei az osztályozó értekezleten kívül: a) Tanévnyitó értekezlet augusztus hónapban az igazgató által kijelölt napon. Ezen az igazgató a nevelőtestület elé terjeszti az iskola munkatervét, ismerteti a végleges tan-

13

tárgyfelosztást és véleményezteti a feladatellátási-tervet, amely tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek végrehajtását meg kell oldani, továbbá a végrehajtásban közreműködők névsorát. b) Félévi értekezlet az első félév lezárását követő tizenöt napon belül, a munkatervben meghatározott napon. Ezen az értekezleten a nevelőtestület elvégzi a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni - tájékoztatás céljából - a fenntartónak. c) Tanévzáró értekezlet a második félév lezárását követő tizenöt napon belül, a munkatervben meghatározott napon. Ezen az értekezleten a nevelőtestület elvégzi a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni - tájékoztatás céljából - a fenntartónak. d) Nevelési értekezlet novemberben és áprilisban, a munkatervben meghatározott napon és témában. 2.6.9. A nevelőtestületi értekezletek elnöke az igazgató vagy a nevelőtestület általa megbízott tagja. 2.6.10. Az értekezleteken nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól- alapos ok estén- az igazgató adhat felmentést. 2.7. Az alkalmazotti közösség működésének rendje 2.7.1. Alkalmazotti közösség az intézményben munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége. 2.7.2. Az alkalmazotti közösség véleményezési jogkörrel rendelkezik a jogszabályban meghatározott ügyekben, különösen a fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával, összefüggő döntésével kapcsolatban. 2.7.3. Az alkalmazotti közösség jogkörét alkalmazotti értekezleten gyakorolja. Az alkalmazotti értekezlet határozatképes, ha az alkalmazotti közösség tagjainak legalább ötven százaléka jelen van. 2.7.4. Az igazgató szükség szerint, de legalább a tanév megkezdése előtt, illetve befejezését követően alkalmazotti értekezletet hív össze. 2.7.5. A tanévnyitó, illetve tanévzáró alkalmazotti értekezleten az igazgató tájékoztatást ad az intézmény eltelt időszakban végzett munkájáról, értékeli az alkalmazottak munkakörülményeinek alakulását, ismerteti a következő időszak feladatait.

2.8. Szakmai munkaközösségek 2.8.1. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:

14

alsó tagozatos munkaközösség tagjai: minden alsó tagozatos osztályfőnök anyanyelvi munkaközösség tagjai: magyar tanárok, alsóban magyart tanítók matematika munkaközösség tagjai: minden matematikát tanító szaktanár, tanító osztályfőnöki munkaközösség tagjai:minden osztályfőnök hitoktatók közössége / a lelki igazgató közvetlen irányításával végzik tevékenységüket / 2.8.2. A szakmai munkaközösségek feladatai 2.8.2.1. A szakmai munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. 2.8.2.2. A szakmai munkaközösségek részt vállalnak: ­ a korszerű pedagógiai eljárások, tanítási módszerek bevezetésében, ­ a nevelő-oktató munka eredményességének és hatékonyságának vizsgálatában, ­ a pedagógusok továbbképzésében. 2.8.2.3. A szakmai munkaközösségek: ­ javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, ­ éves terv szerint részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, ­ fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek a fakultációs irányok megválasztására, ­ pályázatokat, tanulmányi versenyeket írnak ki, szerveznek, bonyolítanak le, ­ végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, ­ kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét, ­ véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát, ­ az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, ­ javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, ­ fejlesztik a munkatársi közösséget, ­ a tanulói felügyelet összehangolása, ­ közreműködnek az integrált pedagógiai rendszer alkalmazásában, ­ javaslatot tesznek a munkaközösség-vezető személyére, ­ segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, ­ meghatározzák a munkaközösségen belül használatos tankönyveket és oktatási segédleteket.

15

2.8.2.4. A szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről: ­ szervezik a szakmai bemutatókat, előadások látogatását, bemutató órákat, hangversenyeket, szakmai rendezvényeket tartanak, ­ iránymutatást adnak a tanmenetek elkészítéséhez, ­ tanmenetjavaslatokat, tudásszint-mérőeszközöket dolgoznak ki, ­ gyűjtik, és az intézményben közzéteszik a jó szakmai gyakorlatokat, ­ támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, ­ esetmegbeszéléseket, problémamegoldó fórumokat tartanak, ­ szervezik a hospitálásokat. 2.8.3. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje a) Az együttműködés területei: ­ a munkaközösségek éves terveinek összehangolása, ­ a helyi tantervek összehangolása, ­ integrált pedagógiai rendszer kialakítása, alkalmazása, közreműködés a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató felkészítésében, ­ a tanulás támogatása, ­ tantárgyfelosztás-javaslat kidolgozása, ­ a nevelési eljárások, módszerek és követelmények összehangolása, ­ hatékony tanítási módszerek adaptációja, megismertetése, ­ jó szakmai gyakorlatok megismertetése, ­ közös szakmai tapasztalatcserék, szakmai napok és programok szervezése, ­ belső ellenőrzési tervek összehangolása, ­ az intézményi hagyományok ápolása. b) A munkaközösségek között a munkaközösség-vezetők tartják a kapcsolatot. Legalább negyedévente áttekintik az együttműködés tapasztalatait, és meghatározzák a következő időszak közösen elvégzendő feladatait. 2.8.4. A szakmai munkaközösség vezetőjének feladatai, jogköre a) A szakmai munkaközösség vezetője elkészíti, és elfogadásra a munkaközösség elé terjeszti a munkaközösség: ­ működési rendjének tervezetét, ­ a munkaprogramját, éves munkatervét, ­ a belső ellenőrzésének tervét, a belső ellenőrzés tapasztalatainak összegzését, ­ a szakterülete vonatkozásában, a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességére vonatkozó véleményt, ­ a munkaközösség tevékenységéről szóló beszámolót. b) Irányítja a munkaközösség tevékenységét. c) Előkészíti a munkaközösségi foglakozásokat, szaktárgyi és módszertani értekezleteket tart. d) A munkaközösség döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörébe tartozó ügyeket előkészíti és a munkaközösség elé terjeszti. e) Folyamatosan segíti a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját. f) A belső ellenőrzési terv szerint ellenőrzi, értékeli a munkaközösség tagjainak tevékenységét.

16

g) Az intézményi minőségirányítási programban meghatározottak szerint részt vesz a pedagógusok teljesítményének értékelésében. h) Segíti az iskola igazgatójának munkáját a tanulók tudása, képessége, neveltsége ellenőrzésében, mérésében és értékelésében, a nevelő-oktató munka hatékonyságának vizsgálatában. i) Közreműködik az intézményi alapdokumentumok elkészítésében, felülvizsgálatukban. j) Javaslatot tesz a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitűntetésére, címek adományozására, kezdeményezi felelősségre vonásukat, ha a közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettségszegést észlel. k) Képviseli a munkaközösséget a szakmai megbeszéléseken, értekezleteken.

3.1. Az intézmény nyitva tartása Az iskola épületében és a hozzátartozó területeken, tanítási időn kívül csak külön engedéllyel lehet tartózkodni. A tanítási nap részletes rendjét az iskola házirendje tartalmazza. 3.1.1. A tanév során (szorgalmi időben) az iskola hétfőtől-péntekig ……6.órától és 19. óráig, illetve az iskola által szervezett foglalkozások befejezéséig tart nyitva. 3.1.2. Az iskola pedagógusai tanév közben reggel …fél 8 óra és .13. óra .35. perc között ügyeletet látnak el, és az iskola épületében fogadják az iskola tanulóit. A későbbiekben a tanítási órák közötti szünetekben a pedagógusok ügyeleti beosztás szerint felügyelnek a tanulókra. A pedagógusok ügyeleti beosztását az iskola bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán és a tanári szobában ki kell függeszteni. 3.1.3. A felügyeletet végző pedagógusok feladatát az igazgató határozza meg. Az igazgatót a felügyelet összehangolásában munka, illetve a felsős munkaközösség vezető segíti. Az ügyeletes pedagógus feladatai: – A tanítás megkezdése előtt és a szünetekben felügyel a tanulók magatartására, étkezésére, osztálytermekbe, tantermekbe, udvarra való vonulásra, az iskola tisztaságára. – Balesetet, rendbontást illetve az iskola felszerelésének, taneszközeinek meghibásodását, rongálását köteles jelenteni az intézmény igazgatójának. 3.1.4. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva, melyet az iskolaépület bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán ki kell függeszteni. . A nyári nyitva tartás július és augusztus hónapokban kéthetenként szerdai napokon 9-12 óra között biztosított. 3.1.5. Az iskola épületében és a hozzátartozó területeken, tanítási időn kívül csak külön engedéllyel lehet tartózkodni. 3.1.6. A tanítási nap részletes rendjét az iskola házirendje tartalmazza.

3.2. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel 3.2.1. Azok a személyek, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával - kivéve azokat, akik iskolalátogatásra, illetve szakmai ellenőrzésre, vagy a rájuk vonatkozó jogszabály alapján az állami szervek megbízásából szakirányú ellenőrzésre jogosultak - csak engedéllyel és ellenőr17

zés mellett tartózkodhatnak az iskolában. A benntartózkodásra az igazgató, távollétében az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 3.2.2. Az intézményben javítási, karbantartási munkát végzők részére az intézményvezető ad engedélyt benntartózkodásra. 3.2.3. Az iskola épületébe érkező szülők, és más személyek belépését portaszolgálat ellenőrzi. A portaszolgálat feljegyzést készít: érkezés, távozás időpontjáról, aláírással igazoltatják a látogatás célját. 3.2.4. Az iskolában tartózkodásra engedélyt kapott személyek kötelesek az iskola rendjét megtartani, a tanórák és az iskolai foglalkozások rendjét nem zavarhatják. Nem zavarhatják a nevelő- oktató munkát, illetve annak nyugodt feltételeit, körülményeit, tanítási órát. Nem veszélyeztethetik az intézményi vagyont. 3.2.5. A szülők gyermekeiket a főbejárat előtti zsibongóban várhatják

3.3.

Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága

3.3.1. A szülők, a tanulók és más érdeklődők az intézmény pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról,illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, az igazgatóhelyettestől az igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 3.3.2. A szülők és a tanulók az intézmény pedagógiai programját, az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét az iskola könyvtárában a nyitva tartás ideje alatt, fogadóórán, szülői értekezletek idején, az iskola nyitva tartása alatt előre egyeztetett időpontban szabadon megtekinthetik. 3.3.3. Az intézmény átadja a szülő (tanuló) részére az intézménybe történő beiratkozáskor a házirend egy példányát. 3.3.4. Az intézmény a honlapján közzéteszi a pedagógiai programját, az intézmény szervezeti és működési szabályzatát és a házirendjét

4. BELSŐ KAPCSOLATOK FORMÁJA ÉS RENDJE 4.1. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattarás formái és rendje 4.1.1. Az iskolai szülői szervezettel az igazgató tarja a kapcsolatot.

18

4.1.2. Az igazgató rendszeresen, de legalább negyedévente tájékoztatja szülői szervezetet az

iskola működéséről, a tanulók és a szülőket érintő kérdésekről, a jogszabályok változásairól. 4.1.3. Az igazgató a szülő szervezet véleményezési és egyetértési jogainak gyakorlásának elő-

segítése érdekében legalább öt napos határidővel megküldi az intézkedések, az iskolai dokumentumok tervezetét a szülői szervezet tagjainak. 4.1.4. Az igazgató meghívja a szülői szervezet képviselőjét azokra a nevelőtestületi értekezle-

tekre, amelyek napirendjén a szülői szervezet egyetértési vagy véleményezési jogkörébe tartozó kérdés szerepel. 4.1.5. A nevelőtestület a szülői szervezet véleményének kikérésével évente értékeli az intéz-

ményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. 4.1.6. Az iskola biztosítja a szülői szervezet működéséhez szükséges feltételeket.

4.2. A diákönkormányzat és a vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása 4.2.1. Az intézményben működő diákönkormányzatokkal az igazgató tartja a kapcsolatot. 4.2.2. Az igazgató és a diákönkormányzatok félévente áttekinti a tanulói jogok és kötelességek érvényesülését, áttekintik a diákönkormányzat programjainak megvalósítását, s a következő időszak tervezett programjait. 4.2.3. Az igazgató a diákönkormányzat véleményezési és egyetértési jogainak gyakorlásának elősegítése érdekében legalább öt napos határidővel megküldi az intézkedések, az iskolai dokumentumok tervezetét a diákönkormányzatnak. 4.2.4. Az igazgató meghívja a diákönkormányzatok képviselőjét azokra a nevelőtestületi értekezletekre, amelyek napirendjén diákönkormányzat egyetértési vagy véleményezési jogkörébe tartozó kérdés szerepel. 4.2.5. Az iskola a diákönkormányzat működését helyiségek, eszközök és berendezések biztosításával, valamint a költségvetésében jóváhagyott pénzügyi támogatással segíti. A pénzügyi támogatás felhasználásáról a diákönkormányzat dönt. 4.2.6. A diákönkormányzat működésének segítése minden pedagógus feladata és kötelessége.

4.3. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 4.3.1. Az iskolai sportkörrel az igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot. A sportkör vezetőjével havonta áttekinti a sportkör előtt álló feladatokat, a sportkör tervezett rendezvényeit és programjait, egyeztetik a rendezvények időpontját, helyszínét és a megvalósításhoz szükséges feltételeket.

19

4.3.2. Az igazgató és a sportkör vezetője minden tanév elején áttekinti a sportkör éves programjának tervezetét, a megvalósításához szükséges feltételeket, meghatározzák a sportkör működéséhez szükséges, a jogszabályban előírt minimális időkereteket. A foglalkozások pontos időkertét, annak felhasználását tanévenként az iskolai munkatervben vagy tantárgyfelosztásban kell meghatározni. 4.3.3. Az iskola sporteszközök, - felszerelések és sportlétesítmények, a diáksport támogatására a költségvetésben meghatározott kötött felhasználású normatív állami támogatás, valamint a sportkör felnőtt vezetőjének megbízásával biztosítja az iskolai sportkör működésének feltételeit. Az iskolai diáksportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

5. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK FORMÁJA ÉS RENDJE 5.1.

Az iskola és a gyermekjóléti szolgálat közötti kapcsolattartás formái és rendje

5.1.1. Az iskola a tanuló családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének növelése érdekében együttműködik és kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal. A kapcsolatot az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi felelőse tarja. 5.1.2. A kapcsolattartás formája és rendje: ­ tájékoztatók szervezése a tanulóknak, szülőknek azokról a jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének elősegítésével, ­ a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célzó szabadidős programok közös szervezése, ­ közreműködés a tanuló gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletének felmérésében, ­ részvétel estmegbeszéléseken, konzultációkon, ­ közösen végzett családlátogatások, ­ veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzések megtétele, kapcsolódás a gyermekjóléti szolgálat az észlelő- és jelzőrendszeréhez.

20

5.2. A tanulók egészségügyi felügyelete, az intézmény és az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató közötti kapcsolattartás formái és rendje 5.2.1. Az intézmény a tanulók egészségvédelme és egészségügyi felügyelete érdekében kapcsolatot tart az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval. A kapcsolatot az igazgatóhelyettes tartja. 5.2.2. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és egészségügyi ellátása az iskola fenntartójának a Gyermekorvosi Szolgálattal való megállapodása szerint történik. 5.2.3. Az intézmény gondoskodik a jogszabályban előírt szemészeti, belgyógyászati és fogászati szűrővizsgálatok megszervezéséről. 5.2.4. A tanulók csoportos szűrővizsgálata és kezelése a Faller Jenő Szakközépiskola rendelőjében történik. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét az iskola biztosítja. 5.2.5. Az intézmény lehetővé teszi a betegségek és a balesetek megelőzését célzó intézkedések gyakorlati végrehajtását és a csoportos prevenciót. Megelőző foglalkozások céljára tanévenként és tanulócsoportonként két tanítási óra vehető igénybe. 5.2.6. A tanulók kötelesek az előírt szűrővizsgálatokon részt venni. Ennek ellenőrzéséről, illetve megszervezéséről a középiskolai igazgatóhelyettes az orvossal és a védőnővel együttműködve gondoskodik. 5.2.7. Az igazgatóhelyettes minden tanév május 15-ig megszervezi a tanulók testnevelési kategóriába sorolásához szükséges orvosi vizsgálatokat. 5.2.8. A kapcsolattartás formája és rendje -

5.3.

együttműködés tanulók egészségügyi felügyeletének ellátásában, együttműködés átfogó gyermekfogászati program kialakításában, szervezésében és végrehajtásában, az egészséges életmód kialakulását elősegítő, a káros szenvedélyek megelőzésére vonatkozó programok kialakítása és végrehajtása, egészségügyi előadásokat, tanfolyamokat, vetélkedőket szervezése, együttműködés az iskolai környezet, a testnevelés, a gyógytestnevelés, technikaóra, étkeztetés higiénés feltételeinek kialakításában, előadások szervezése a tanulók részére az egészséggel kapcsolatos alapismeretek, a családtervezés, a fogamzásgátlás és a családi életre való felkészítés

Az intézmény kapcsolata a helyi sportegyesületekkel

5.3.1. Az iskola kapcsolatot tart azokkal a helyi sportegyesületekkel, amelyekben tanulói sportolnak. A kapcsolatot az intézményvezető és a testnevelő tanár tartja.

21

5.3.2. A kapcsolattartás formája és rendje: félévente kölcsönös tájékoztatás a sportoló tanuló tanulmányi - és sporteredményeiről, személyiségnek fejlődéséről.

5.4.

Az intézmény kapcsolata a helyi közművelődési intézményekkel

5.4.1. Az intézmény a tanulók szabad idejének hasznos és kulturált eltöltése, a művelődési szokások kialakítása, valamint Várpalota város hagyományos ünnepi és egyéb művelődési rendezvényeinek közös megrendezése érdekében együtt működik a helyi közművelődési intézményekkel. 5.4.2. A kapcsolattartás formája és rendje: programegyeztetések, kölcsönös részvétel rendezvényeken, közös rendezvények szervezése. 5.4.3. A helyi közművelődési intézményekkel a kapcsolatot ……….tartja.

5.5.

Az iskola kapcsolata a társintézményekkel

5.5.1. A nevelés folytonosságának biztosítása, az óvoda és az iskola, illetve az általános iskola és a középiskola közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a város óvodáival és nevelési-oktatási intézményeivel. A kapcsolatot az igazgató tartja, de a kapcsolat-tartásban közreműködik az alsó tagozatos munkaközösség és a pályaválasztási felelős is. 5.5.2. A kapcsolattartás formája és rendje: kölcsönös részvétel rendezvényeken, közös rendezvények szervezése, visszajelzés a tanulók tanulmányi előmeneteléről.

5.6.

Az iskola kapcsolata a nevelési tanácsadóval

5.6.1. Az iskola a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló óvodai nevelésével, illetőleg iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása és megvalósítása céljából, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítés érdekében együttműködik a nevelési tanácsadóval. 5.6.2. A kapcsolattartás formája és rendje: ­ egyéni fejlesztési terv közös kidolgozása, ­ a tanuló fejlődését segítő, illetve hátráltató körülményeket, hiányosságok megszüntetésére megoldási javaslatok közös kidolgozása, ­ minden év június 30-ig a tanulók nevének a megküldése a nevelési tanácsadóhoz, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes, ­ tapasztalatcsere, esetmegbeszélések.

22

6. AZ EGYÉB FOGLAKOZÁSOK CÉLJAI, SZERVEZETI FORMÁI ÉS IDŐKERETEI 6.1. Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint a tanulók fejlődését szolgáló egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú, tanórán kívüli egyébfoglalkozásokat szervez. Az egyéb foglakozások szervezését a szülők,(gondviselők), a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai kezdeményezhetik. A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, részvételük kötelező. 6.2. Az iskola a tanulók tanítási órákra történő felkészítésére, szabadidejük igényes eltöltésére napközi otthont szervez. A napközi otthon hozzájárul a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztéséhez. A napközi otthon heti időkerete 4 óra/ hét/ csoport. 6.3. Az iskola napi legfeljebb 3 órában a felső tagozatos tanulók önálló tanulásának segítésére, felzárkóztatására tanulószobát szervez. 6.4. Az iskola a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első- negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítését szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy - három főből álló csoportokban egyéni foglalkozásokat szervez, amelynek időkerete foglakozásonként heti 2 óra. 6.5. Az iskola tanulók ének – zene kultúrájának, az iskolai ünnepélyek érzelmi, esztétikai nevelő hatásának emelése, valamint közösségi érzés fejlesztése céljából énekkart szervez. Az énekkar az egész tanévben, heti 2 órában működik. 6.6. Az iskola a tanulók igényeinek megfelelően, érdeklődésük kielégítésére, képességeik fejlesztésére szakköröket szervez. A szakkörök legfeljebb heti 2 órában működhetnek. Szakköröket a munkaközösség-vezetők javaslata, illetve a diákönkormányzat kezdeményezésére alapján indít az iskola. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban. 6.7. Az iskolaújság elkészítésére, az újságírás legfontosabb műfajainak jellemzőinek megismertetésére, az újság szerkesztési elveinek és szakmai követelményeinek bemutatására, az elméleti és a gyakorlati tudnivalók elsajátítására, begyakorlására heti 2 órában újságíró önképzőkört szervez. 6.8. A tanulók, tanulóközösségek művészeti, tudományos, hazafias nevelésének elősegítésére, a tanulók képességeinek fejlesztésre, tehetségük kibontakoztatására versenyeket, vetélkedőket és pályázatokat szervez.

23

6.9. Az iskola komplex céllal, több műveltségi terület igényeit szem előtt tartva tanulmányi kirándulásokat szervez. Idő tartama az alsó tagozaton 1 nap, a felső tagozaton legfeljebb 2 nap. A kirándulások során egy – egy tájegység történelmi, művészeti, földrajzi áttekintését kell megtervezni a múlt, a jelen és a belátható jövő szempontjából.  A kirándulás szervezésének feladatai:  A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket.  A kirándulások az iskola tanévre szóló munkatervében foglaltak alapján vagy tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők.  A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a legkisebb mértékben terhelje.  A kirándulás várható költségeiről a szülőt az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról.  A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt.  Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is.  Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. 6.10. Az iskola a tanulók mozgásigényének kielégítésére, edzettségük fokozására osztályonként legfeljebb heti 2 órában tömegsport foglakozásokat szervez. 6.11. Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, sportrendezvények tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. 6.12. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez. A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

7. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI 7.1.1. Az intézmény megteremti a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint az iskolai sportkör működését. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeret terhére szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait.

7.1.2. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: a) Az első - negyedik évfolyamon: – a heti három kötelező testnevelés óra, – a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás legalább harminc perces időkeretben, – a napközi otthonban és a tanulószobán szervezett játékos, egészségfejlesztő testmozgás legalább harminc perces időkeretben.

24

b) Az ötödik-nyolcadik évfolyamon: – a heti kettő vagy három kötelező testnevelés óra, – a napközi otthonban és a tanulószobán szervezett játékos, egészségfejlesztő testmozgás legalább harminc perces időkeretben, – az iskolai sportkör kosárlabda, asztalitenisz, futball sportágakban szervezett foglalkozásai.

8. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 8.1.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja, feladata, hogy

­ biztosítsa az intézmény törvényes és szakszerű (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését, ­ segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, ­ segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését, ­ az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről, ­ feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, ­ szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

8.1.1. A belső ellenőrzési rendszer átfogja a nevelő-oktató munka egészét. A belső ellenőrzés megszervezéséért az igazgató felelős.

8.1.2. Az intézményben a nevelő-oktató munka belső ellenőrzését az intézmény belső ellenőrzési terve alapján: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség vezetők, a munkaközösség tagjai egy-egy feladatnál, ­ a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős végzik. ­ ­ ­ ­

8.2.

A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei

8.2.1.

A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:

­ az ellenőrzéshez kapcsolódva az intézmény bármely helyiségébe belépni, ­ az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, ill. ha szükséges átvételi elismervény ellenében azokat lefoglalni, ­ az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni, amennyiben a bejelentés veszélyeztetné az ellenőrzés céljának megvalósulását ­ az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.

25

8.2.2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: ­ az ellenőrzés során a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni, ­ az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, ­ az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével, ­ hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.

8.3.

Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei

8.3.1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: ­ az ellenőrzés megállapításait megismerni, ­ az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 8.3.2. Az ellenőrzött dolgozó köteles: ­ az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni, ­ a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal vagy meghatározott időre megszüntetni.

8.4.

A belső ellenőrzésre jogosultak és kiemelt ellenőrzési feladataik

8.4.1. Az igazgató belső ellenőrzési feladatai: ­ ellenőrzési feladatai az intézmény egészére kiterjednek, ­ ellenőrzi az intézmény összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját, ­ ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását, ­ az iskola munkatevéhez igazodva összeállítja az éves belső ellenőrzési tervet, amely tartalmazza az ellenőrzés formáit, módszereit, az ellenőrzési területeket, az ellenőrzés célját, feladatát, főbb szempontjait, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzést végzők nevét,az ellenőrzés befejezésének időpontját,az ellenőrzés tapasztalatai értékelésének időpontját és módját. ­ felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. 8.4.2. Az igazgatóhelyettes, a tagozatvezető és a munkaközösség vezetők ellenőrzési feladata a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját folyamatos ellenőrzése, ennek során különösen: ­ ­ ­ ­

a pedagógusok munkavégzésén, munkafegyelmének, a pedagógusok adminisztrációs munkájának, a pedagógusok tervező munkájának, a tanmenetek, a pedagógusok nevelő – oktató munkája során alkalmazott módszerek és azok eredményességének,

26

­ a pedagógiai program végrehajtásának, a helyi tantervben meghatározott tantervi követelmények teljesítésének, ­ a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának ellenőrzése. 8.4.3. A gazdasági vezető folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: – – – –

az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét, a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését, a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet, az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, – a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, – a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását, – folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét.

8.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének területei, szempontjai és módszerei 8.5.1.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének tartalma és területei:

­ A pedagógiai program, az éves munkaterv végrehajtása, a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenysége. ­ A pedagógiai tervezés és adminisztráció. ­ A nevelési-oktatási folyamat (tanítási-tanulási folyamat). ­ A kollégiumi foglalkozások, tanórák, egyéni foglalkozások, diákkörök, intézményen kívüli foglalkozások. ­ Egy-egy pedagógiai terület, műveltségi terület, tantárgy eredményeinek számbavétele, feltárása. ­ A pedagógusok munkaköri leírásában szereplő szakmai feladatok és követelmények teljesítése. ­ Pedagógiai mérések, értékelések, neveltségi vizsgálatok végrehajtása. ­ Osztályfőnöki tevékenység. ­ A foglalkozások, tanórák védelme. ­ Óvó, védő intézkedések érvényesülése. ­ Baleset – és tűzvédelmi oktatás dokumentálása. 8.5.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái, módszerei: ­ ­ ­ ­ ­ ­

Megfigyelés (foglalkozás és- óralátogatás). Dokumentumvizsgálat. A tanulók produktumainak (füzetek, dolgozatok, rajzok stb.) vizsgálata. Pedagógiai mérések, neveltségi vizsgálatok. Készség- és képességmérések, tanév végi és ciklus-záró tudásszint-mérések. Pedagógusok írásbeli és szóbeli beszámolói, tájékoztatói.

27

8.5.3. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, illetve szükség szerint az

illetékes munkaközösséggel kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat a nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

8.5.4. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésével megbízni.

9. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 9.1. Az iskola minden dolgozójának alapvető kötelessége és feladata, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

9.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatban 9.2.1. Minden dolgozónak ismernie és be kell tartani az intézményi munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. 9.2.2. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 9.2.3. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. 9.2.4. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon ismertetik a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárt magatartásformákat. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni a közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. 9.2.5. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt, tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire fel kell felhívni a tanulók figyelmét. 9.2.6. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, ismertetni kell a tilos és elvárt magatartásformákat, valamint egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartást. 9.2.7. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.

28

9.2.8. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) vezető pedagógusok ­ a tanóra megkezdése előtt kötelesek meggyőződni arról, hogy a tanulók, illetve az általuk használt eszközök, berendezések biztonságtechnikai előírásoknak megfelelő állapotban vannak, ­ a tanórán szükség szerint felhívják a tanulók figyelmét a veszélyforrásokra, a tilos és elvárt magatartásra, ­ megkövetelik és felügyelik a balesetvédelmi előírások, az eszközök és berendezések szabályos használatát. 9.2.9. Az intézmény igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. 9.2.10. Az iskola dolgozói, ha baleseti veszélyforrást észlelnek, ha lehetséges, kötelesek azt megszüntetni, illetve az intézkedésre jogosult vezetőnek jelenteni. 9.2.11. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén Az iskola dolgozójának a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: ­ a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost, súlyos sérülés esetén mentőt kell hívnia, ­ a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást, a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, ­ minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézmény igazgatójának. 9.2.12. Az intézmény igazgatója a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul kivizsgálja. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Súlyos baleset esetén az igazgató azonnal értesíti a fenntartót. 9.2.13. A balesetekről a jogszabályban előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak; gyermek és kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola irattárába kell helyezni. 9.2.14. A tanulói balesetekről az iskola dolgozói harmadik személynek (sajtónak) semmilyen tájékoztatást nem adhatnak.

29

10. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 10.1.Rendkívüli esemény fogalma 10.1.1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: ­ a természeti katasztrófa ( pl: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb. ), ­ a tűz, ­ a robbantással történő fenyegetés.

10.2.Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 10.2.1. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményekre utaló tény jut a tudomására, köteles közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. 10.2.2. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: ­ ­ ­ ­ ­

az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

10.2.3. Rendkívüli esemény Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  az igazgató,  igazgatóhelyettes,  az igazgató és az igazgatóhelyettes együttes távolléte vagy akadályoztatása estén esetén az igazgató által megbízott személy 10.2.4. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengetéssel vagy hangosbemondón keresztül értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv mellékletében található „Kiürítési terv„ szerint kell elhagyniuk. 10.2.5. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős.

10.2.6. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:

30

– Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! – A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! – A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. – A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! 10.2.7. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: – – – – –

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról. a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

10.2.8. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy általa kijelölt dolgozójának tájékoztatni kell az alábbiakról: – – – – – –

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról,(mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről.

10.2.9. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. .A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! 10.2.10. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 10.2.11. A tűz, illetve robbanással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűz- és bombariadó terv „c. igazgatói utasítás tartalmazza. 10.2.12. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős.

31

10.2.13. Az épületek kiürítését a tűz- és bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 10.2.14. A tűz- és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. 10.2.15. A tűz- és bombariadó tervet lezárt borítékban az , igazgatói irodában helyiségeiben kell elhelyezni.

11. A TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETŐ HELYZETEK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSREND 11.1. Egészségügy veszélyhelyzet hirtelen bekövetkező állapot, amely változó súlyosságú tünetekkel jár és sürgős orvosi beavatkozás nélkül komoly, egészséget vagy életfunkciókat veszélyeztető helyzetet idézhet elő. Így különösen:          

fejsérülés tudatzavarral és/vagy hányással, súlyos baleseti sérülések, az eszméletvesztés, csonttörések és ficamok, hirtelen fellépő súlyos mellkasi fájdalom, hirtelen jelentkező súlyos hasi fájdalom, csillapíthatatlan vérzés, fulladásos légzési nehézség, gyógyszer túladagolás vagy mérgezés, alkohol, drog, pánik, agresszió, pszichés zavarok

11.2. Az egészséget veszélyeztető helyzetekben az alapvető és elsődleges feladat az elsősegélynyújtás. Az elsősegélynyújtás rendje:  Az elsősegélynyújtást az iskolában valamennyi dolgozó, de kiemelten a kijelölt vagy a leghamarabb elérhető kiképzett elsősegélynyújtó köteles elvégezni.  Az elsősegélynyújtásnál közreműködők a jelenlévő legmagasabb egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy utasításai szerint kötelesek eljárni.  Helyzetfeltárás: a helyszín és a körülmények áttekintése (szükséges-e az elsősegélynyújtás, szükség van-e további segítségre, bevonható-e a környezetben tartózkodók közül valaki a mentési feladatok elvégzésébe, a helyszínen talált tárgyak és körülmények megfigyelése).  A veszélyeztetett tanuló(k) és az elsősegélynyújtó védelme: ha az ellátásra szoruló(k) környezete nem biztonságos, akkor gondoskodni kell a veszélyforrás megszüntetéséről (pl. az elektromos berendezés feszültségmentesítése, gázömlésnél a gáz elzárása, ajtók és ablakok kinyitása, mérgező anyaggal szennyezett ruházat levétele).  Segélykérés. a mentők, orvos hívása.  Elsősegélynyújtás.

32

11.3. Mentőt kell hívni minden olyan estben, amikor azonnali egészségügyi ellátás szükséges:  ha életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn (eszméletlen állapot, bármilyen eredetű súlyos vérzés, stb.);  baleset, sérülés, bármilyen eredetű mérgezés esetén;  ha erős fájdalom, vagy más riasztó panasz, illetve tünet észlelhető (pl. fulladásérzés, nehézlégzés, végtagbénulás, stb.);  ha olyan magatartászavart észlelünk, mely során a beteg saját maga, vagy mások életét veszélyezteti.  A mentők hívószáma: 104. A mentők hívásakor a teendők a következő kérdésekre kell választ adni:  Hol történt? (pontos cím, ennek hiányában a helyszín megközelíthetősége)  Mi történt? (a sérülés, rosszullét bekövetkezte: pl. összeesett, eszméletlen; szívbeteg fullad; magasból esett, stb.)  Hány sérült, beteg van?  Milyen sérülés, panasz, tünet észlelhető? (pl. földön fekszik, lábát fájlalja; sápadt, verejtékes; fullad, nyugtalan, ajkai elkékültek; földön fekszik, görcsöl, szája habzik)  A bejelentő neve és telefonszáma (szükség lehet a bejelentő visszahívására, pl. pontatlan cím esetén!)  Várjunk a mentésirányító esetleges kérdéseire (a történtek pontosítása érdekében fontos!), és csak ezután tegyük le a telefont.  Műszaki mentés szükséges-e?

12. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 12.1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 12.2. Az iskola munkatervében rögzíteni kell azoknak a felelős dolgozóknak a nevét, akik az adott tanévben elkészítik az iskola tankönyvrendelését, részt vesznek az iskolai tankönyvterjesztésben. 12.3. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozók feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,  a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.  Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének szabályai 12.4. Az iskola igazgatója december 15-ig – az iskolába belépő első osztályos tanulók esetében a beíratás előtt 15 nappal - írásban minden szülőhöz eljuttatja a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározott normatív kedvezmények igénybevételéhez a jogszabályban előírt igénylőlapot és tájékoztatót, továbbá a normatív kedvezményeken túli iskolai támogatások körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáit, és az igénylés elbírálásának elveit tartalmazó hirdetményt.

33

12.5. A szülők minden év január10-ig – az iskolába belépő első osztályos tanulók esetében a beíratásig – a hozzájuk eljuttatott igénylőlapon nyújthatják be igényüket a normatív és az iskolai kedvezményekre, s ezzel egyidejűleg be kell mutatniuk a kedvezményre való jogosultsághoz szükséges igazolásokat. A határidő elmulasztása jogvesztő. 12.6. Az iskola igazgatója január 10-ig felméri, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. 12.7. A pedagógusok december 10-ig a szakmai munkaközösség véleményének kikérése alapján választhatják ki azokat a tankönyveket és segédleteket, amelyeket következő tanévben alkalmazni kívánnak. 12.8. Az iskola igazgatója január 20-ig elkészíti a nyilvántartást a kedvezmények igényléséről. A nyilvántartás osztályonként tartalmazza a tanuló neve mellett a kedvezmény megnevezését és jogcímét. Ezzel egyidejűleg tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot az igényfelmérés eredményéről, s kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatás megállapítását a települési önkormányzatnál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskola tankönyv-támogatási rendszere nem tudja megoldani. 12.9. A nevelőtestület január 10-ig dönt a tankönyvtámogatás módjáról. 12.10. Az igazgató január 25-ig elkészíti a tankönyvellátás rendjét, és erről írásban értesíti a szülőt, illetve a nagykorú és cselekvőképes tanulót. 12.11. Az iskolaigazgatója által megbízott tankönyvfelelős március végéig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskola minden szülőhöz eljuttatja az iskolai tankönyvjegyzéket, nyilatkozatukat kérve, hogy gyermeke részére az öszszes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását másképpen kívánja megoldani. 12.12. Az iskola május 31-ig közzéteszi a kölcsönözhető tankönyvek, ajánlott és kötelező olvasmányok jegyzékét, valamint tájékoztatja a szülőket azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, amelyek a következő tanévben szükségesek lesznek a nevelő-oktató munkához. 12.13. A rendelés módosítására, május hónap folyamán kerülhet sor. A tankönyvek augusztusi szállítással érkeznek iskolába. A tankönyvosztás rendjét a tankönyvfelelős határozza meg az igazgató jóváhagyásával. Pótrendelésre szeptember 5- ig van lehetőség.

34

13. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 13.1.Az ünnepélyek, megemlékezések rendje 13.1.1. Az iskolai ünnepélyek, s megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben a tanulók katolikus szellemű nevelését, az iskolai hagyományok kialakítását és ápolását, a tanulók nemzeti identitás-tudatának fejlesztését, hazaszeretetük mélyítését, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítását, a közös cselekvés örömét, az új közösségek formálását szolgálják. 13.1.2. Iskolai ünnepélyt kell tartani: ­ a tanév megnyitásakor és zárásakor, a nyolcadikosok ballagásakor, ­ március 15-e, a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc, a modern parlamentáris demokrácia megszületésének napja alkalmából, ­ október 23-a, a Magyar Köztársaság állami ünnepe, az 1956-os forradalom és szabadságharc, a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltása napja alkalmából. 13.1.3. Iskolai megemlékezést kell tartani: – – – – – – – –

október 6-a, az aradi vértanuk napja, február 25-e, kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja, április 16-a, a holokauszt áldozatainak emléknapja március 8-a, a Nemzetközi Nőnap, április 16-a, a holokauszt áldozatainak emléknapja, Anyák napja, Gyermeknap alkalmából. A Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.) alkalmából

13.1.4. Az iskolai ünnepélyeken az intézmény alkalmazottainak és tanulóinak megjelenése kötelező 13.1.5. Az iskola épületét az ünnepnaphoz, megemlékezéshez méltó módon fel kell díszíteni. 13.1.6. Az iskolai ünnepélyeket, megemlékezéseket a nevelőtestület munkatervben ezzel megbízott tagjai a tanulók közreműködésével készítik elő, rendezik meg. Az előkészítő munkában, a rendezésben való részvétel minden iskolai alkalmazott kötelessége. 13.1.7. Az ünneplés módjai:  Az éves munkaterv elkészítésekor el kell döntenünk, hogy melyik ünnepet milyen módon ünnepeljük meg. A legtöbb ünnep megülésének módja évente változhat.  Az év kiemelt ünnepeire lelki nappal készülünk, az ünnep napján szentmisén veszünk részt, tanítási szünet lévén iskolai vagy osztálykeretben ünneplünk (vetélkedő, akadályverseny, film). Ilyen ünnepek lehetnek - az iskola védőszentje, templom búcsúja, a katolikus iskola napja, stb.

35

 A lelki napokat az év kiemelt ünnepe előtti napra, illetve ADVENT, NAGYBÖJT idejére tervezzük.  Törekszünk arra, hogy havonta (minden első csütörtök) biztosítsunk gyónási alkalmat. Az erre történő felkészülésre a gyerekeknek hittanóra keretében biztosít az iskola lehetőséget. A gyóntatáshoz vendégpapokat hívunk.  Ünnepi hangversenyt lehet szervezni karácsony előtt, Anyák napján  Színdarabot adunk elő karácsonykor, szentek ünnepein, a szülők számára összeállított műsoron 13.1.8. A megtartott iskolai ünnepélyeket, megemlékezéseket az osztályfőnök bejegyzi az osztálynaplóba.

13.2. Az intézmény egyéb hagyományos rendezvényei 13.2.1. Az iskola hagyományos rendezvényei: a) A tanév jeles napjai - VENI SANCTE  TE DEUM  lelki napok, lelkigyakorlatok, gyónási alkalmak  farsang, iskolanapok  ballagás  az iskola védőszentjének ünnepe  anyák napja b) Egyházi ünnepek  szept. 12. Mária neve napja,  szept. 24. Szt. Gellért - a katolikus iskolák napja  okt. 8. Magyarok Nagyasszonya  nov. 1. Mindenszentek - megemlékezés a hittan- vagy osztály- főnöki órán  nov. 2. Halottak napja - temetőlátogatás  nov. 5. Szt. Imre ünnepe  nov. 19. Árpádházi Szt. Erzsébet ünnepe  dec. 6. Szt. Miklós - Mikulás ünnepség szentmise keretében  dec. 8. Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása  nov-dec. Adventi gyertyagyújtások, koszorúkészítés a szülőkkel együtt,  dec. 24-25. KARÁCSONY, pásztorjáték előadása, hangverseny, lelki nap  jan. 18. Árpádházi Szt. Margit ünnepe  febr. 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony  február Hamvazó Szerda  febr-márc. NAGYBÖJT - lelki nap, HÚSVÉT,első áldozás  márc. 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony  máj.-jún. PÜNKÖSD – bérmálás

36

c) A vallásos nevelést szolgáló hagyományos tevékenységek  A tanévet közös ünnepélyes szentmisével kezdjük és fejezzük be (Veni Sancte, Te Deum).  Napi ima: a tanítás megkezdése előtt iskolai szinten; étkezés előtt és után osztályszinten közösen imádkoznak a gyerekek a pedagógusokkal együtt.  Kápolnai mise: az iskola kápolnájában  Tanulóink a hétköznapi szentmiséken vállalt szolgálatai (ministrálás, felolvasás, ének).  Gyermekrózsafüzér  Vasárnapi szentmiséken aktív részvétel (pl. prédikáció helyén rövid jelenetek szentek ünnepéhez kapcsolódóan, éneklés).  A misén részt vevő gyerekek olvassák fel az olvasmányt, könyörgést. Előtte a hittan órán az osztály közösen készül a szentmisére. (Miseénekeket gyakorolják)  Alkalmanként a szülői értekezleten az egyházközség plébánosa szól a szülőkhöz a vallásos neveléssel kapcsolatos feladatokról, nevelési elvekről.  Az egyházi kiadású könyvek vásárlásával próbáljuk az iskola könyvtárát bővíteni.  Iskolánk rendszeresen járatja a katolikus újságokat, folyóiratokat és buzdítja mind a gyerekeket, mind a szülőket azok olvasására. 13.2.2. A hagyományos rendezvények időpontját, helyét és a felelősöket az iskolai munkaterv tartalmazza.

14. A FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI 14.1. A fegyelmi eljárást megelőző eljárás részletes szabályai 14.1.1. Az intézményben a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást (továbbiakban: egyeztető eljárás) a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működteti. 14.1.2. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. 14.1.3. Az előzetes eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 14.1.4. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. 14.1.5. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett, ha a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő - az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. 14.1.6. Ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásban kéri az egyeztetési eljárást, a fegyelmi jogkör gyakorlója haladéktalanul felkéri a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot az egyeztetési eljárás működtetésére.

37

14.1.7. Az egyeztetési eljárást a szülői szervezet és a diákönkormányzat által felkért, az ügyben pártatlan, független, nagykorú személy vezetheti, akit mind a sértett, mind az kötelességszegő elfogad. 14.1.8. Az egyeztetetési eljárás megindításáról, az egyeztetés időpontjáról és helyéről a szülői szervezet és a diákönkormányzat írásban értesíti a sértett, kiskorú sértett esetén a szülőt, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülőt. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a sértett és kötelességszegő tanuló, a szülő, külön-külön az egyeztetés időpontja előtt legalább három munkanappal megkapja. 14.1.9. Az egyeztetési eljárást az egyeztetésről szóló bejelentést követő 15. napig be kell fejezni. 14.1.10. Az egyeztetési eljárás során a sértett és a kötelességszegő írásban megállapodik a sérelem orvoslásában, jóvátételében. A megállapodás az előzőeken túl tartalmazza a kötelességszegéshez vezető előzmények, események, kiváltó okok, a bekövetkezett sérelem tényszerű leírását, a sérelem orvoslásához szükséges időtartamot. A megállapodást a sértett, kiskorú sértett esetén a szülőt, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő, továbbá az egyeztetést vezetője írja alá. 14.1.11. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. 14.1.12. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni. 14.1.13. A fegyelmi megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

14.2. A fegyelmi eljárás szabályai 14.2.1. A fegyelmi eljárás megindítását az iskola igazgatója és a nevelőtestületének bármely tagja kezdeményezheti, ha a tanuló tanulói jogviszonyból származó kötelességét súlyosan és vétkesen megszegte. 14.2.2. A nevelőtestületet a fegyelmi eljárás kezdeményezésétől számított három napon belül össze kell hívni. 14.2.3. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel dönt. 14.2.4. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. 14.2.5. A fegyelmi bizottság elnöke felel a fegyelmi tárgyalás jogszerű lefolytatásáért.

38

14.2.6. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. 14.2.7. A fegyelmi tárgyalás nem nyilvános. 14.2.8. A fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi tárgyalást követően haladéktalanul megküldi a nevelőtestület tagjainak. 14.2.9. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvének megküldését követően 3 napon belül az iskola igazgatója összehívja a nevelőtestület értekezletét. 14.2.10. A nevelőtestület az értekezleten tisztázza a tényállást és egyszerű szótöbbséggel dönt a fegyelmi büntetés kiszabásáról vagy a fegyelmi eljárás megszüntetéséről.

15. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE 15.1.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje a) Az iskola oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén nyilván tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazza a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. b) Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista,  különleges közzétételi lista. a) Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában az irattárban kell tárolni. b) Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. c) A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 15.1.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje 15.1.2.1. Az iskola elektronikus úton állítja elő:     

bizonyítvány –betétlapot, (szöveges értékelésnél) törzslapot, továbbtanulási lapokat (jelentkezési lap, adatlap) utazáshoz szükséges diákigazolványt helyettesítő nyomtatványt baleseti jegyzőkönyvet

.

39

15.1.3. Az intézményben használt elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítése pecséttel és aláírással történik.     

bizonyítvány –betétlap – osztályfőnök, igazgató, igazgató helyettes törzslap- osztályfőnök, igazgató, igazgató helyettes továbbtanulási lapok (jelentkezési lap, adatlap)- osztályfőnök, igazgató utazáshoz szükséges diákigazolványt helyettesítő nyomtatvány- iskolatitkár, igazgató baleseti jegyzőkönyv- gondnok

15.1.4. Az intézményben használt elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje.  Bizonyítvány –betétlap –az osztályfőnökök a kitöltött és aláírással, pecséttel hitelesített dokumentumot a tanévzáró ünnepélyen átadják a szülőnek, majd a tanévnyitó szentmise után összeszedik és névsorral ellátva az arra kijelölt zárt, biztonsági berendezéssel ellátott helyiségben elzárják az iskolatitkárral.  Törzslap- az arra kijelölt zárt, biztonsági berendezéssel ellátott helyiségben tárolják. Az igazgató helyettes feladata, hogy október elsején kiossza az osztályfőnököknek, akik kitöltik és aktualizálják, majd az igazgató helyettes újra biztonságba helyezi azokat. Az év végi osztályozó konferencia után, kitöltik az osztályfőnökök, összeolvassák a naplókkal és bizonyítványokkal és elzárják.  Továbbtanulási lapok (jelentkezési lap, adatlap)- Az osztályfőnök és a szülő kitölti, igazgató aláírja és továbbítás postai úton. Az adatlapok fénymásolata elzártan őrizendő.  Utazáshoz szükséges diákigazolványt helyettesítő nyomtatvány- iskolatitkár kezeli.  Baleseti jegyzőkönyv- pedagógus, gondnok készíti és küldi 2 példányban a fenntartónak, 1 példány a szülőé, 1 példány az iktatóba van elhelyezve. 16. AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK PEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ HASZNÁLATBA ADÁSÁNAK SZABÁLYAI 16.1. Az iskola a pedagógusok részére a következő informatikai eszközöket adja térítésmentesen használatba: hordozható számítógép. 16.2. A pedagógus köteles a használatba adott informatikai eszköz karbantartásáról gondoskodni, meghibásodása estén a javítás költségeit viselni. 16.3. A használatba adás részletes szabályait használatba adási szerződés tartalmazza.

17. A TANULÓ ÁLTAL ELKÉSZÍTETT DOLOGÉRT JÁRÓ DÍJAZÁS 17.1. Az iskola és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. 17.2. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a ta-

40

nuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. 17.3. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. 17.4. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

41

18. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 18.1. Jelen szervezeti és működési szabályzat a nevelőtestület elfogadásával, a szülői szervezet véleményét követően 2013. április 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az eddigi szervezeti és működési szabályzat hatályát veszti. 18.2. Az iskola eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgató utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az igazgató a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja. 18.3. Az Adatkezelési Szabályzat és az alkalmazottak munkaköri leírásának mintái e szabályzat mellékletét képezik.

42

A NEPOMUKI SZENT JÁNOS RÓMAI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

43

I.

ISKOLAI KÖNYVTÁR SZABÁLYZAT

A Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola könyvtárának működését az érvényes törvényi szabályozással összhangban a következők szerint szabályozom. Az Iskolai Könyvtári Szabályzat intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi. I.

A működés alapdokumentumai



Jogszabályok

- az 1993. évi LXXIX . törvény még érvényben lévő részei és a 2011. évi CXC. törvény már hatályos részei - 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről - 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről - 243/2003. Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (hatályos 2017. VIII. 31-ig) - 3/1975. KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről - A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. KM-PM együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről - 23/2004. OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről - 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 110/2012. Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 

Intézményi szabályzók (HPP, SzMSz, IMIP, Házirend)

II. Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok: 2.1. A könyvtár neve: A Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola Könyvtára 2.2. A könyvtár címe, telefonszáma: Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola, Várpalota, Szent Imre út 3. Tel.: 371-049. 2.3. A könyvtár fenntartójának neve: VESZPRÉMI ÉRSEKSÉG 2.4. A könyvtár fenntartójának címe: 8200 VESZPRÉM, VÁR U. 18. 2.5. A könyvtár, mint az iskolai könyvtárhálózat tagja az alábbi szakmai szervezettel tart szakmai kapcsolatot: KRÚDY GYULA VÁROSI KÖNYVTÁR 2.6. Közvetlen felügyelet: A könyvtár szakmai működéséért, ellenőrzéséért az igazgató felel 2.7. A könyvtár jellege: zárt könyvtár 2.8. A könyvtár elhelyezése: az iskola ebédlőjének galériáján, 110 m2 2.9. A könyvtár használata: ingyenes

44

2.10. Bélyegző: 2.11. Létesítés időpontja: 2.12. Alapító okirat száma: 2.13. Maximális tanulólétszám:

az iskola bélyegzője; felül körben az iskola neve, alul Várpalota neve; kör alakú 2004. augusztus 1. 5900-10/2004 600 fő

III. Az iskolai könyvtár működésének célja Az intézményben működő iskolai könyvtár működésének alapvető célja -

segítse az oktató-nevelő munkát a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével biztosítsa a szakmai munka /oktató-nevelő munka/ színvonalának szinten tartását, fejlesztését, segítse elő az iskolai könyvtárhasználók általános műveltségének kiszélesítését az állomány segítségével közvetítse az új ismereteket biztosítson tankönyvet a rászorulók részére folyamatosan fejlesztett állománya segítségével közvetítse az új ismereteket segítse a tanulók értő olvasóvá nevelését helyet biztosítson az iskola diákjainak és dolgozóinak a szabadidő hasznos eltöltéséhez

IV. Az iskolai könyvtár feladata 4.1. Az intézmény könyvtárának alapfeladatai Az intézmény könyvtárának – mint a nevelő-oktató tevékenység szellemi bázisának – fő feladatai a következők:  

Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, tartós tankönyvek kölcsönzése. Elősegíti az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatban és Pedagógiai Programjában rögzített célok helyi megvalósítását. Biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és tanuláshoz szükséges információhordozókat. Biztosítja az egyéni és csoportos helyben használatot. Gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja. Gondoskodik a könyvtári állomány megfelelő tárolásáról, a raktári rendről. Tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól. Központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv- és könyvtárhasználatának felkészítésében. Részt vesz az intézmény - helyi tantervének megfelelő – könyvtári tevékenységében /tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba, művelődési és iskolai programok előkészítése/. Kapcsolatot tart a Városi Könyvtárral, rendszeres könyvtárlátogatás keretében. A fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat.

        4. 2.   

Az intézmény könyvtárának kiegészítő feladatai Részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. Számítógép használatot biztosít tanórán kívül. Tanórán kívülii egyéni és csoportos foglalkozások tartása, pl. Teaház.

45

 Biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásának hozzáférhetőségét, információcserék, dokumentumok beszerzése segítségével. V. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján kell kialakítani, meghatározni. Fejlesztési keret: a Könyvtárellátóval évente megújított szerződés értelmében évi 100.000 Ft., valamint az ingyenes tanulói tankönyvek beszerzésére kapott állami normatíva meghatározott része. A könyvtári eszközök vásárlása az oktató-nevelő munkát végző dolgozók és a tanulók javaslatai, szükségletei alapján történik. A könyvtárosnak felhatalmazása van könyvet, tartós tankönyvet és egyéb információhordozót beszerezni, folyóiratot rendelni, nyomtatványokat vásárolni az éves keret mértékéig. A könyvtáros köteles folyamatosan kapcsolatot tartani a gazdasági vezetővel. A könyvtáros felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumok nem vásárolhatók.

46

II.

Záró rendelkezések

1./ Az iskolai könyvtár az iskola szerves része. 2./ A könyvtár Működési Szabályzata az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi. 3./ Jelen szabályzatban nem tárgyalt kérdésekben az érvényben lévő jogszabályokat kell érvényre juttatni. 4./ Az iskolai könyvtár Működési Szabályzatának aktualizálása, karbantartása, az iskola igazgatójának és könyvtárosának a feladata. 5./ Az iskolai könyvtár Működési Szabályzatát mindenki által hozzáférhető helyen kell elhelyezni: -

a könyvtárban, a tanári szobában, az igazgatói titkárságon.

Várpalota, 2013. 03. 18.

………………………….. könyvtáros

…………………………….. igazgató

47

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT A Könyvtár szervezeti és működési szabályzatának 1. számú melléklete

Összeállította: Fazekas-Venczel Helga könyvtáros Jóváhagyta: Jánosiné Bőle Andrea igazgató

Készült: 2013. 03. 18. 1. Általános szabályozók Az iskolai könyvtárban tervszerű, folyamatos és arányos állománygyarapítás folyik. Nemcsak a mennyiségi, hanem a korszerű ismereteket közlő minőségi gyarapítás a fő cél. Az állománygondozás beszerzést és apasztást egyaránt jelent. Egészséges arányokra, hézagmentes gyarapításra kell törekedni. „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. „Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelőmunka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi, és rendelkezésre bocsátja dokumentumait.” /Az iskolai könyvtár, szerk.: Celler Zsuzsanna/ „Az iskolai (kollégiumi) könyvtár igénybevételének, működésének szabályait az iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár gyűjtőkörét – a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott – gyűjtőköri szabályzat határozza meg. A gyűjtőköri szabályzatot – elfogadása előtt - közoktatási szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértővel véleményeztetni kell. E rendelet 3. számú melléklete határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai (kollégiumi) könyvtár működtetésénél meg kell tartani, illetve, amelyek figyelembevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni.” 35/2009. (XI. 18.) OKM rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló11./1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról.

48

2. A gyűjtőkört meghatározó tényezők 2.1. Intézményünk sajátosságai Iskolánk 8 osztályos alapfokú oktatási intézmény, melynek fenntartója a Veszprémi Érsekség. Minden évfolyamon 2 párhuzamos osztályunk van. A város központjában helyezkedünk el. A könyvtár zárt, kis könyvtár, 10000 kötet alatti dokumentummal. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre eszköze a Pedagógiai Program megvalósításának. Iskolánk arculatát meghatározza:  

angol- és német nyelv választhatósága és oktatás már az első évfolyamon a II. félévtől (itt még játékosan), valamint az órarendbe illesztett, illetve a tanórán kívüli tevékenységek széles skálája iskolánk katolikus iskola, így központi szerepe van a vallásnak

Iskolánk alapcéljai: 

      



Az iskola nevelői a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatást kívánják elősegíteni különféle – a célt szolgáló – módszerek és szervezeti formák alkalmazásával. – A tanulók egyéni képességeit figyelembe vevő oktatás – vagyis a differenciálás – kiemelt területei a tanulási nehézségek enyhítésében, felzárkóztatásban és tehetséggondozásban láthatók. A tanulók személyiségének kibontakoztatása összhangban álljon meglévő adottságainkkal, figyelembe véve a tevékenységi formák kiválasztásánál a szülők, tanulók igényeit, elvárásait. A tudás elismerése – a tanulásra való megfelelő motiváltság meglétével – képességeikhez mérten. Színes, sokoldalú iskolai élet biztosítása a tanítás – tanulás folyamatában. A siker a munkában a tanulók és pedagógusok számára egyaránt legyen elérhető. Az iskolai oktatás tartalmát a korszerű, elsősorban a tanulók képességeit fejlesztő tananyag mellett az általános emberi és nemzeti értékek elfogadtatása, átadása. Célunk, hogy minden gyerek megtalálja az érdeklődésének, képességeinek megfelelő tevékenységeket és jól érezze magát az iskolában. A társadalomtudományi tantárgyak oktatásának segítségével célunk olyan közéleti ember nevelése, aki képes a társadalmi folyamatokban való részvételre, szűkebb és tágabb környezetében való eligazodásra, értékvállaló, az értékszempontokat a társadalmi kérdések velejárójának tartja – ennek érdekében a tanítás anyagát úgy választjuk meg, hogy minél élet közelibb legyen, és továbbépíthető alapműveltséget nyújtson. A természettudományi tantárgyak tananyagait élet közelbe hozni annak érdekében, hogy tanulóink gyakorlatias jellegű, a mindennapi életben felhasználható műveltséget, tájékozottságot kapjanak, tekintve, hogy később nem tantárgyakkal találkoznak.

A fentiekből következik, hogy mint iskolánk fő arculatát alapkészségek elsajátíttatásának kell áthatnia, mert ezt határozza meg az alapító-okiratunk. Mindebből következik kiemelt oktatási célunk: minden tanulóval elsajátíttatni 8. osztály év végére azokat a szilárd alapismereteket, követelmény-rendszert melyet a NAT minimumszintje határoz meg.

49

2.2. Tanulóink szociokulturális háttere Városunk ipari jellegének megszűnése maga után vonta a munkanélküliség növekedését. Ennek hatása a családban érzékelhetően befolyásolja a gyermekek neveltségi szintjét, személyiségét, érzelmi- és morális életüket. Mindez begyűrűzik az iskola falai közé. Beiskolázási körzetünk sajátos helyzetére jellemző, hogy nem rendelkezik lakóteleppel, kevés a fiatal, nőtt a megélhetési gondokkal küszködők száma. E problémák visszatükröződnek, megjelennek a tanulók viselkedésében is. Több a nehezen kezelhető, beilleszkedési, tanulási nehézséggel rendelkező, visszahúzódó, magába forduló, vagy éppen kitörő, dacos gyermek. Felmérések alapján a veszélyeztetett tanulók száma ugyan csökkent, de a hátrányos helyzetben (erkölcsileg, anyagilag) élők növekedést mutatnak. Sajnos tényként jelentkezik a káros szenvedélyek megjelenése is. 2.3. Könyvtári környezet A 2012/2013. tanévben végre állandó helyre költözhetett a könyvtár, az ebédlő feletti galériára. Így most már megfelelő nagyságú, kultúrált helyen tudjuk biztosítani a könyvtári szolgáltatásokat. A könyvtár alapterülete 110 m2. Sajnos azonban az ebédeltetés ideje alatt nem biztosított a csend, illetve a polcok alkalmatlanok a könyvtári könyvek tárolására, mert nagyon gyenge anyagból készültek. Viszont az új hely biztosítása nagyon sok pénzt emésztett fel a költségvetésből, így ezeknek a pótlására biztos, hogy csak a későbbiekben kerül sor. Így is rendkívül sokat javult a könyvtár helyzete. 3. Helyzetkép, a jelenlegi állomány elemzése: A könyvtár átvételekor (2004-ben) első feladatom volt a tartalmilag elavult és a megrongálódott dokumentumok selejtezése. Ezáltal megközelítőleg harmadára csökkent az állomány, de azt vallom, hogy nem a mennyiségre kell elsősorban törekedni, hanem egy korszerű állomány létrehozására. Sajnos 2004 előtt nem volt dokumentum nyilvántartás, mivel az iskolának nem volt könyvtárosa. 2009 óta kötünk szerződést a KELLO-val, így azóta igyekszem a felmerülő igényeknek megfelelően bővíteni az állományt.. Az a tapasztalatom, hogy elsősorban a tanulók használják az állományt, így elsődlegesen az ő igényeiket veszem figyelembe, de természetesen a könyvtárat használó kollégák kéréseire is tekintettel vagyok. Mivel 2004 óta vagyunk egyházi fenntartású intézmény, jókora lemaradásunk van a katolikus irodalom terén, ezért a másik prioritást élvező terület a fejlesztéskor ez. A jelenlegi állomány megoszlása: -

-

a szépirodalmi állomány megfelelő, igyekszem az aktuális ifjúsági irodalomból minél többet beszerezni; lemaradásunk van viszont a kötelező olvasmányok terén a kézikönyvek száma megfelelő az egyes tantárgyak tanítását segítő szakkönyvek esetében túlsúlyban van a történelem és az irodalom; a természettudományos szakterületek alulreprezentáltak, különösen a fizika és a kémia az egyházi irodalom is kevésnek mondható még, tekintettel iskolánk jellegére, viszont ezt dinamikusan fejlesztjük

50

3. Alapelvek Az iskolai könyvtárban tervszerű, folyamatos és arányos állománygyarapítás folyik. Nemcsak a mennyiségi, hanem a korszerű ismereteket közlő minőségi gyarapítás a fő cél. Az állománygondozás beszerzést és apasztást egyaránt jelent. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű könyvtár, amely megőriz és feltár, szisztematikusan gyűjti a dokumentumokat, megalapozza az oktató-nevelő munkát. 4. A gyűjtőköri leírás Gyűjtés köre A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat fő gyűjtőköri és mellék gyűjtőköri szempont szerint kell gyűjteni. Fogalmak: Fő gyűjtőkör A gyűjtőkör a dokumentumoknak tartalmi, formai, földrajzi, kronológiai szempontból meghatározott kategóriáinak együttesét jelenti. A fő gyűjtőkörbe tartoznak azok a megszerzendő dokumentumok, melyek a könyvtár alapvető funkcióját kielégítik. A fő gyűjtőkörhöz tartozó kategóriák gyűjtésében a könyvtár a teljességre törekszik. Ez a törzsanyag más szóval. Törzsanyagnak minősülnek azok a dokumentumok, melyek megléte az adott könyvtárban feltétlen szükséges ahhoz, hogy az intézmény el tudja látni funkciója szerinti alapfeladatait. Mellék gyűjtőkör A mellék gyűjtőkör a fő gyűjtőkör határterületeinek információt hívatott biztosítani. A mellék gyűjtőkörbe tartozó anyagokat csak erősen válogatva szerzi be Az ajánlott irodalom a törzsanyag kiegészítője, elmélyíti, illetve kiegészíti a gyűjtőkört azokon a területeken, melyek iránt nagyobb az olvasói igény. Mivel hierarchikus, illetve fontossági sorrend is van a törzsanyag és az ajánlott irodalom között, ezért (főleg) a pénzügyi lehetőségeket szem előtt tartva a törzsanyag élvez prioritást. Az iskolai alapvető feladatainak (oktatási) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény fő gyűjtőkörébe tartoznak, a másodlagos iskolai funkcióhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellék gyűjtőkörbe. A könyvtár fő gyűjtőkörébe tartoznak az alábbi dokumentumok: -

kézi-, segédkönyvek a helyi tantervben meghatározott házi olvasmányok a tanításban munkáltató eszközként használatos művek a tananyagot kiegészítő ismeretközlő és szépirodalom a tanítást, tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozók (AV dokumentumok) katolikus iskola lévén a katolikus vallással kapcsolatos kiadványok

51

A mellék gyűjtőkörbe sorolandók mindazon dokumentumok, melyek az előzőekben felsoroltakhoz nem tartoznak. Gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai Az iskolai könyvtár az iskola feladatival összhangban a.) kiemelten gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül a következőket: - a helyi tantervben meghatározott házi és ajánlott olvasmányok - lírai, prózai és drámai antológiák - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei - népköltészet, meseirodalom, ezek gyűjteményes kötetei - alap- és középszintű enciklopédiák, lexikonok, szótárak - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű és középszintű elméleti és történeti összefoglalói Teljességgel egyetlen tudomány irodalmát sem gyűjtjük. b.) válogatva gyűjti magyar nyelven az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve: - életrajzok, történelmi regények - gyermek- és ifjúsági regények, elbeszélések, versek - katolikus egyházi irodalom - a tananyaghoz kapcsolódó segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek - Várpalotára, Veszprém megyére vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok - folyóiratok, szaklapok - angol és német nyelvű rövidített szépirodalmi művek A könyvtár visszamenőleg illetve a 15 évnél régebbi dokumentumokat erősen válogatva őriz. Az állomány gyarapítása a pénzügyi- és tárgyi, egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény gazdasági vezetőjének jóváhagyása alapján. A gyűjtőkör formai szempontból a.) könyvek és könyvjellegű kiadványok, tankönyvek b.) folyóiratok (periodikák) pedagógiai folyóiratok ifjúsági folyóiratok c.) egyéb dokumentumok - az iskola életének dokumentumai, kéziratok d.) audiovizuális ismerethordozók - képes dokumentumok: oktatófilmek, egyéb filmek, DVD-k, fotók - hangzó dokumentumok: CD-k, kazetták - számítástechnikai ismerethordozók: CD-k, CD-ROM-ok, lemezek, szoftverek - oktató programcsomagok

52

Állományrészenkénti áttekintés 1. Kézikönyvtár - gyűjteni kell az általános művelődéshez, az egyes műveltségi területekhez szükséges alap- és középszintű kézikönyveket 1 példány-kiemelten - szótárak - angol, német egynyelvű 1 példány - angol, német kétnyelvű átlagos csoportlétszámnyi - helyesírási 10-15 példány 2. Ismeretközlő irodalom - gyűjteni kell a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományokat bemutató könyveket, a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő műveket

2 példány-válogatva

- kiemelten kell gyűjteni a katolikus egyház tanításával, történetével foglalkozó kiadványokat

1 példány

- válogatva kell gyűjteni a mitológiákkal, a keresztény vallással, ill. a nagy világvallásokkal foglalkozó kiadványokat

1 példány

3. Szépirodalom - a tananyagnak megfelelő antológiákat, házi olvasmányokat, szerzői életműveket, meséket kiemelten - a tanulók olvasóvá nevelését előmozdító irodalmat válogatva - házi olvasmányok 4-5 tanulónként 1 példány - ajánlott olvasmányok 10 tanulónként 1 példány - Biblia átlagos osztálylétszámnyi 4. Pedagógiai gyűjtemény - gyűjteni kell a mindennapi pedagógiai gyakorlatot segítő szakirodalmat, tantárgymódszertani segédkönyveket - Pedagógiai lexikon 1 példány - neveléstörténeti összefoglalók 1 példány-válogatva - a neveléssel és személyiségformálással kapcsolatos művek 1 példány-válogatva - tanári kézikönyvek, módszertani könyvek 1 példány-kiemelten - szociológiai irodalom, személyiség lélektan alapvető művei 1 példány-válogatva - az iskolai élettel összefüggő jogi, helyismereti, történeti források 1 példány-válogatva 5. Könyvtári szakirodalom - gyűjteni kell a könyvtárszakmai munkához szükséges tájékoztató segédleteket, jogszabályokat, a könyvtárhasználatra nevelés módszertani segédleteit 1 példány-kiemelten 6. Periodikumok

53

- a mindenkori költségvetéstől függően - pedagógiai folyóiratok - katolikus folyóiratok - gyermek- és ifjúsági folyóiratok - tudományos – művészeti f.

1 példány-válogatva 1 példány-válogatva 1 példány-válogatva 1 példány-válogatva

7. Kéziratok - az iskola működéséhez szükséges dokumentumok - az iskola történetével kapcsolatos dokumentumok

1 példány- teljességgel 1 példány- teljességgel

8. Audiovizuális dokumentumok - taneszközjegyzéken ajánlott ismerethordozók - tananyaghoz kapcsolódó ismeretterjesztő filmek - szórakoztató filmek, klasszikusok, rajzfilmek - klasszikus zenei CD-k

1 példány-válogatva 1 példány-válogatva 1 példány-válogatva 1 példány-válogatva

9. Tankönyvtár - a tartós tankönyvek gyűjteménye - az intézményben érvényben levő tankönyvek - egyéb, az iskolafokozatnak megfelelő tankönyvek - felzárkózáshoz, fejlesztéshez szükséges tankönyvek, taneszközök - továbbtanulást segítő kiadványok 10. Idegen nyelvű könyvek - az angol és német nyelv oktatásának segédletei, főként rövidített szépirodalom

1-5 példány-válogatva

Még ajándékba sem fogadunk el olyan dokumentumot, amely nem tartozik a könyvtár gyűjtőkörébe. 5. Gyűjteményszervezés Az intézmény könyvtári állománya az általa összegyűjtött dokumentumok összessége. Az iskola könyvtár-állományalakítási tevékenysége az állománygyarapítási és apasztási tevékenységéből tevődik össze. A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola nevelési és oktatási célkitűzéseit, tantárgyi rendszerét, módszereit, a tanári és tanulói közösséget. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. A)

Állománygyarapítás forrásai, mértéke

A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempont alapján pénzügyi keretek figyelembevételével köteles gyarapítani állományát. 1. 1.

Az állománygyarapítás forrásai:

a.) vétel: könyvkereskedésektől, kiadóktól, magánszemélyektől, számla vagy szerződés (KELLO-val) alapján történik a gyarapítás; történhet készpénzes fizetéssel könyvesboltokban

54

b.) csere: iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképző intézmények, és más egyéb intézmények könyvtáraitól kap az intézmény új dokumentumot, előzetes megállapodás alapján; független a költségvetéstől c.) ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől, jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat; független a költségvetéstől. d.) egyéb: olyan dokumentumok, melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből stb. tevődnek össze Állománybavétel munkafolyamata

B)

A számla (szállítólevél) és szállítmány összehasonlítása Átvételkor össze kell hasonlítani a számla/szállítólevél tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha a szállítmány hiányos vagy külalakilag hibás, akkor azt reklamálni kell, s bevételezni nem szabad. Amennyiben a számla/szállítólevél és a küldemény tartalma között nincs eltérés, akkor a dokumentumot leltárba kell venni. A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése az iskola gazdasági szakemberének a feladata. A számlára rákerül a leltári szám. Egy példánymásolat a könyvtárban marad, ennek megőrzése egy naptári év. Bélyegzés Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzővel le kell pecsételni az alábbi módon: -

könyveknél, kiadványoknál a címlap hátlapját, valamint a könyv, kiadvány 17. oldalát időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítólapot audiovizuális dokumentumoknál: a csatolt, rögzített címkét

Nyilvántartásba vétel - A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat végleges nyilvántartásba vesszük. - A tulajdonbélyegzővel és leltári számmal ellátott dokumentumokat a George számítógépes nyilvántartásban kell bevezetni. Ez felvilágosítást ad az állomány egészének darabszámáról, értékéről, összetételéről és a gyűjtemény alakulásáról. Külön egységet képeznek a tankönyvek és a periodikumok, melyeket külön füzetes nyilvántartásban vezetünk.

C)

Állományapasztás

55

A dokumentumok törlésének okai -

a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult a dokumentum a használat következtében elrongálódott a dokumentum elveszett, megsemmisült leltár során hiányként jelentkezett

Az állomány törlésének időbeli hatálya - rendszeres jelleggel évente - elemi kár vagy lopás esetén a hiány észlelése időpontjában történik Az állomány törlésének dokumentálása A selejtezendő vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról típusonként és a törlés okának feltűntetésével jegyzéket kell készíteni 3 példányban. A törlési jegyzékben fel kell sorolni a -

a leltári számot a mű címét, szerzőjét a dokumentum nyilvántartási értékét a törlés indokoltságát

A törlési eljárásról szóló jegyzéket az iskola vezetőjével jóvá kell hagyatni, egy-egy példányát át kell adni a gazdasági területnek. D)

Állománygondozás, -védelem, -ellenőrzés

A könyvtári állomány védelme A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell szakszerű tárolásáról, a könyvtári helyiségek megfelelő tisztaságáról. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök kíméletes használata minden iskolai könyvtárhasználó kötelessége. A könyvtárban be kell tartani a tűzrendészeti előírásokat. Az állomány védelme érdekében a könyvtáros távolléte esetén csak pedagógus veheti igénybe a könyvtárat. A tanulói jogviszony, ill. a munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. A könyvtáros felel a rábízott könyvtári állományért – az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök karbantartásáról, javíttatásáról gondoskodni kell.

A könyvtári állomány ellenőrzése

56

Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi-, személyi és egyéb ezzel összefüggő feltételeinek biztosításáért az intézmény vezetője, a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért pedig a könyvtáros felelős. E kötelességéből fakadóan a könyvtárosnak rendszeren ellenőrizni kell az állomány hiánytalanságát, a nyilvántartások pontosságát. A könyvtári állomány ellenőrzését a következőképpen kell végezni: a) b) c) d) e) f) g) h) i)

az állományt ellenőrizni kell meghatározott időszakonként, 2 évente soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodást éri állományellenőrzéshez leltározási ütemtervet kell készíteni, amely tartalmazza: a lebonyolítás módját a leltározás kezdő időpontját, tartamát a leltározás mértékét a résztvevő személyek nevét záró jegyzőkönyv előterjesztésének határidejét a leltározást legalább két személynek kell végezni az állomány ellenőrzését az igazgató rendeli el a leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért az iskola igazgatója a felelős az állományellenőrzést nyilvántartások rendezésével valamint az állományok rendezésével elő kell készíteni az állomány ellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások tételes öszszehasonlításával történik a leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a leltár jellegét,az állomány nagyságát, a hiány vagy többlet mennyiségét

A könyvtári állomány elhelyezése A könyvtárhelyiségekben a dokumentumok szabadpolcos rendszerben vannak elhelyezve. - kézikönyvtár – ETO rend szerint - kölcsönözhető állomány - ismeretközlő művek – ETO és Cutter-szám szerint - szépirodalom - Cutter-szám szerint - audiovizuális dokumentumok – tantárgyak szerint - tankönyvek – évfolyamok szerint - periodikumok – folyóirat állványon E) Kölcsönzési nyilvántartás A könyvtárban számítógépes nyilvántartás van. Kölcsönzéskor felvesszük a kölcsönző adatait: - pontos neve - osztálya - lakcíme 6. Fejlesztési javaslatok

57

A könyvtári bútorzat terén van fejlesztenivalónk, mivel a polcok nem alkalmasak a könyvek tárolására. Az állományt tekintve fejleszteni kell a katolikus irodalmat, illetve a házi olvasmányokból szükség van még példányokra. A Gyűjtőköri Szabályzatot felül kell vizsgálni: - meghatározott időszakonként – 5 évenként - ha a könyvtár szervezetében, struktúrájában jelentős változás következik be - jogszabályi változás esetén A Gyűjtőköri Szabályzatot készítette: Fazekas-Venczel Helga könyvtáros Jóváhagyta:

Várpalota, 2013.03. 18.

58

Könyvtárhasználati Szabályzat

A Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának 2. számú melléklete

59

1./

Jogok

1.1.

Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják.

1.2.

Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi alapszolgáltatások: -

könyvtárlátogatás kölcsönzés könyvtári gyűjtemény helyben használata információ a könyvtár szolgáltatásairól A könyvtár szolgáltatásai

2./

Az iskolai könyvtárban az alapszolgáltatásokon kívül az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: A könyvtár állományának (alább felsorolt egyes dokumentumok) egyéni és csoportos helyben használata:

2.1.

-

olvasótermi, kézikönyvtári könyvek folyóiratok értékesebb dokumentumok audiovizuális információhordozók

A csak helyben használható dokumentumokat az oktatók egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. 2.2.

A könyvtárban tanórák és egyéb csoportos foglalkozások megtartása

2.3.

A könyvtárban tartandó olvasást, könyvtárhasználatot segítő rendezvények szervezése, lebonyolítása

2.4.

Kölcsönzés

2.5.

A könyvtárban az adott időpontban nem található könyvek, dokumentumok előjegyeztetése, majd a könyvtár értesítése után azok kölcsönzése

2.6.

Az olvasóteremben található számítógép használata a könyvtáros közreműködésével.

2.7.

Adott szaktantárgyakhoz, illetve témakörökhöz kapcsolódó témafigyelés, irodalomkutatás

3.

A kölcsönzés szabályai

3.1. 3.2.

Minden beiratkozó olvasó jogosult a kölcsönzésre. A beiratkozott olvasók nyilvántartása a könyvtári számítógépes nyilvántartásban történik. A pedagógusok kölcsönzéseit füzetes nyilvántartásban vezetjük. Beiratkozáskor kért adatok: név, lakcím, születés ideje.

3.3.

60

A könyvtárhasználók az adataikban történt változást kötelesek 5 munkanapon belül bejelenteni. 3.5. Egy olvasó egyidejűleg maximum egy kötetet kölcsönözhet (a pedagógusok esetében nincs korlátozás). 3.6. A kölcsönözhető kategóriájú dokumentumok kölcsönzési időtartama három hét. hoszszabbítás csak indokolt esetben kérhető. 3.7. Nem kölcsönözhetők a napilapok, folyóiratok, olvasóteremben található dokumentumok. 3.8. Lejárt kölcsönzés esetén a könyvtáros szóban felszólítja a kölcsönzőt, ha nem hozza vissza a kölcsönző a dokumentumot, az osztályfőnök írásban értesíti a szülőket. Amennyiben a kölcsönző tanév végéig nem rendezi tartozását, köteles a dokumentum nyilvántartási értékét megtéríteni vagy egy ugyanolyan dokumentumot beszerezni, s azt a könyvtárnak átadni. 3.9. A kölcsönző köteles az általa kölcsönzött könyvet a kölcsönzéskor átvett állapotban visszahozni. A dokumentumokba írni, lapot belőle kitépni tilos. 3.10. Az iskolai könyvtár ún. letéti állományt helyezhet el az oktató-nevelőmunka segítése érdekében az alábbi helyeken: 3.4.

-

szaktantermekben tanári szobában igazgatói irodában gazdasági irodában

Az ideiglenesen kihelyezett dokumentumokat a tanév elején veszik át, s a tanév végén adják vissza a megbízott tanárok, akik anyagi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott könyvekért. 4. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje: Az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart. Nyitva tartási idő: heti 22 óra, igazodva a tanulók és a dolgozók igényeihez. A könyvtár minden tanítási napon nyitva tart.

61

Katalógusszerkesztési Szabályzat

A Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának 3. számú melléklete

62

A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. A dokumentum leírás szabályai: A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: - főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat - szerzőségi közlés - kiadás sorszáma, minősége - megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve - oldalszám+mellékletek: illusztráció; méret - (sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) - megjegyzések - kötés: ár - ISBN-szám Raktári jelzetek: A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk (2009 óta vásárolt könyvek esetén). A szépirodalmat Cutter-számmal, a szakirodalmat ETO-szakrendi jelzettel látjuk el. Számítógépes nyilvántartás A könyvtári állományt számítógépes feltárással vesszük nyilvántartásba. A program neve: George Integrált Könyvtári Programrendszer Verziószáma: 9.01 Professzionál verzió Szériaszáma: 46887301 Készítője: Cseh Német György A feldolgozás menete a program ajánlásai nyomán történik. A program a könyvtáros gépén fut, használatára egyedül ő jogosult. A tíz évnél régebbi dokumentumok feldolgozása hiányos. A tankönyveket valamint a periodikumokat füzetes nyilvántartásban vezetjük.

63

Az iskolai könyvtáros munkaköri leírása

A Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete

64

A könyvtáros jogállása Az iskolai könyvtáros feladatait munkaviszonyban látja el. Munkáját az igazgató (vagy kijelölt helyettese) irányításával és ellenőrzése mellett látja el. Az iskolai tanár könyvtáros felsőfokú tanári végzettséggel és emelt szintű segédkönyvtáros képesítéssel rendelkezik. A könyvtáros feladata Általános feladatok  Ellátja a könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatokat  Tanév végén beszámolót készít, tájékoztatja a tantestületet a könyvtárhasználók (tanárok, egyéb dolgozók) könyvhasználatáról  Szervezi és lebonyolítja a könyvtár pedagógiai felhasználását  Végzi az iskolai könyvtár ügyvitelét, statisztikát készít  Kapcsolatot tart a társintézményekkel  Részt vesz a könyvtárosok részére szervezett szakmai találkozókon, továbbképzéseken, értekezleteken  Részt vesz a könyvtár időszaki és soron kívüli leltározásában Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtár állományáért, rendeltetésszerű működtetéséért – a mennyiben ehhez a feltételek biztosítottak. Szakmai feladatok  Teljes szakmai felelősséggel végzi az iskolai könyvtár állományalakítását  Segíti az iskola oktató- nevelő munkáját a Gyűjtőköri Szabályzatban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával  Tervszerűen és folyamatosan végzi a könyvtári állomány gyarapítását, a beszerzési lehetőségekről, kínálatokról folyamatosan konzultál az iskola vezetőivel, munkaközösségével  Tájékozódik a megjelenő kiadványokról, szükség esetén – ellátmánya terhére – eseti beszerzéseket is végez  Állományba-vételi tevékenysége során a beszerzett dokumentumokat meghatározott módon a könyvtári működési szabályoknak megfelelően nyilvántartásba veszi  A nyilvántartásokat naprakészen vezeti  A feldolgozást igénylő dokumentumokat feldolgozza  Rendszeresen állományapasztást végez a felesleges, elhasználódott, tartalmilag elavult dokumentumok körében, s az ezzel kapcsolatos nyilvántartást ellátja.  Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról  Végzi a letétek megfelelő helyekre történő kihelyezését, annak nyilvántartását, rendszeres gyarapítását, ellenőrzését  Végzi a kölcsönzési tevékenységet és annak adminisztrációját  Könyvtárbemutató foglalkozásokat, könyvtárhasználati ismereteket nyújtó órákat vezet, s előkészíti a könyvtári szakórákat  Rendszeres tájékoztatást ad a könyvtár új szerzeményeiről  Az iskolai munkatervben meghatározott feladatokat (évfordulós események, tanulmányi versenyek, vetélkedők), ajánlójegyzék összeállításával segíti  Igény szerint tájékoztatást végez, irodalomkutatással, témafigyeléssel is foglalkozik

65

Egyéb feladatok  Kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, munkaközösség-vezetőkkel, szaktanárokkal a pedagógiai feladatok ellátásának segítése érdekében  Részt vesz az iskolai könyvtári szabályzat aktualizálásában, korszerűsítésében, jogszabályi változás esetén javaslatot tesz a szabályzat módosítására  Mint egyetemi végzettségű magyar szakos tanár 2012-2013-as tanévben az 5.a; és 7.b osztályokban magyart tanít. A könyvtáros munkaideje Heti 40 óra • 22 óra kölcsönzés, nyitva tartás, ezen időn belül kell a könyvtári órákat megtartani, • 10 óra könyvtári feldolgozó munka, melyet a könyvtár zárva tartása mellett végez, • 8 óra iskolán kívüli felkészülési munka, beszerzés, kapcsolatépítés, önképzés. Kötelező nyitva tartás: heti 22 óra. 2012. január 1-től az intézmény egész területén és 5 m-es körzetében TILOS a dohányzás! Várpalota, 2013. 03. 18.

Jánosiné Bőle Andrea igazgató

Fazekas-Venczel Helga könyvtáros

66

A Könyvtár Pedagógiai Programja

A Könyvtár Szervezeti- és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete

67

Könyvtár Pedagógiai Program két része: 1. nevelési program 2. oktatási rész, a könyvtár pedagógiai helyi tanterv A Könyvtár Pedagógiai Program oktatási része lényegében a könyvtár pedagógiai helyi tantervet fedi, amely rögzíti a célokat, eszközöket, a belépő tevékenységformákat, a tanórai oktatási tevékenységet, a befogadó tárgyakat, a szaktárgyakba való beépülést, illetve a tanórán kívüli tevékenységeket. Az oktatási tartalmaknak fokozatosan, spirálisan, az előzetes ismeretekre építve és a tantárgyak közt elosztva kell megjelenniük a tantervben és az oktatási gyakorlatban. A könyvtárhasználati órák, ill. a könyvtári szakórák közös jellemzője, hogy képesség- és kompetenciafejlesztők, értékközvetítők, gyakorlatorientáltak, tapasztalat- és élményszerzők. Ezen órák elképzelhetetlenek a hagyományos tanítási keretek között, ellenben kiváló terepei a problémaalapú tanulásnak, a kooperatív módszerek használatának, a differenciálásnak és a projektpedagógiának. Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljainak megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait Legfőbb oktatási céljaink: az információs problémamegoldásra való felkészítés, a könyv- és könyvtárhasználati tudás fejlesztése, a szellemi munka technikáinak fejlesztése és az élethoszszig tartó tanulásra való felkészítés. Az oktatási, nevelési tartalmak fokozatosan, spirálisan épülnek be a gyakorlatba, így másként közelítünk céljainkhoz az általános iskola alsó, ill. felső tagozatában. Alsó tagozatban (1-4. évfolyam) feladatunk az alapismeretek és képességek rögzítése, az érzelmi kötődések erősítése; az olvasástanulás, olvasni tudás elmélyítése, illetve sikerélményeken keresztül az olvasási igény megalapozása, szükségletek közé beépítése. Ugyancsak kiemelt feladat a könyvekhez való pozitív viszony kialakítása, ezáltal könnyebb a tanuláshoz való hozzászoktatás is. Itt zajlik az alapfokú könyvtárhasználathoz és tanuláshoz szükséges ismeretek elsajátítása, úgymint a könyvtár tereinek ismerete, a gyermekeknek készült dokumentumtípusok fajtáinak ismerete, alapvető azonosító adatok felismerése, a könyvek használatának ismerete, stb. Nem utolsó sorban itt ismerhetik és szokhatják meg a tanulók, hogy az iskolai könyvtár a szabadidő értelmes eltöltésének lehetőségét nyújtja, azaz közösségi térként is funkcionál. A felső tagozatba (5-8. évfolyam) lépés sokszor jelent törést, a könyvtár viszont biztos pontként megmarad a gyerekek életében. Nevelési céljaink csak az életkornak megfelelő mértékben változnak, azaz például az olvasáskultúra fejlesztése, a pozitív érzelmi viszonyulás fenntartása, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetősége továbbra is kiemelt feladatunk. Oktatási téren már az összetettebb tudás kialakítása a cél, például a kézikönyvtár biztos használata, a katalógus- és adatbázis használat, a feladatnak megfelelő források kiválasztása és használata, azáltal a lényegkiemelés, a megfelelő feldolgozási módszer kiválasztása, a nem hagyományos dokumentumtípusok jellemzői, használatuk, és így tovább. A fentiekből már

68

kiderült, hogy az olvasóvá nevelés az iskolai könyvtárban végigkíséri az általános iskola nyolc esztendejét. De látnunk kell azt is, hogy az olvasásfejlesztés tantárgyközi feladat, az egész tantestület közös felelőssége, ami hatékony együttműködést feltételez a pedagógusok között. Végső célunk azonban az, hogy a gyermek – sokszor a családi és társadalmi hatások ellenére – örömmel, belső igénytől hajtva olvasson, lehetőség szerint szépirodalmat, ami elengedhetetlen a szellemi, lelki, erkölcsi fejlődéséhez. Mi úgy véljük, hogy az olvasás maga a tökéletes élmény. Az iskolai könyvtár mindehhez a barátságos, inspiráló, konstruktív könyvtári környezetet, valamint a könyvtáros tanár pedagógusi és könyvtárosi felkészültségét nyújtja. Rendszeresek az olvasásnépszerűsítő programok játékok, foglalkozások, segédkönyvtáros program működése, Teaház a könyvtárban. A. Az alapfokú nevelés-oktatás kezdő szakasza (1–4. évfolyam) 1. d)

e) f) g)

h)

Általános fejlesztési követelmények Az iskolai könyvtár rendszeres látogatásával szerezzen tapasztalatokat a könyvtárban végezhető tevékenységekről. Tudja azonosítani a könyvtár tereit és állományrészeit. Ismerje meg a könyvtár használatának módját és a könyvtárban való viselkedés szabályait. Ismerje a főbb dokumentumfajták jellemzőit, és tudjon információkat keresni az életkorának megfelelő anyagokból. Legyen képes használni az életkorának megfelelő segédkönyveket. Megadott forrásból tudjon tényeket, adatokat kiemelni. Legyen képes gyermekkönyvek és folyóiratok szerkezetében eligazodni, a kiválasztott szövegrészek tartalmáról beszámolni. Tudja a felhasznált dokumentum főbb adatait megnevezni. Tapasztalatain keresztül ismerje fel a könyvtár szerepét a tanulásban és a szabadidős tevékenységekben. Ismerje meg a lakóhelyi gyermekkönyvtárat, és használata során tudja alkalmazni az iskolai könyvtárban szerzett tapasztalatait.

69

2.

Befogadó tárgy: Magyar nyelv és irodalom

Belépő tevékenységformák 1. évfolyam Évi óraszám: 4  Látogatás az iskolai könyvtárban  Válogatás a korosztálynak készült könyvekből: leporellók, képeskönyvek, mesekönyvek  A könyvtárban elvárt viselkedési szabályok tanulása  Szavak magyarázata gyermeklexikon használatával 2. évfolyam Évi óraszám: 4  Gyermekkönyvek válogatása megadott témához, egyéni érdeklődés szerint. Kölcsönzés  Eligazodás a könyvekben tartalomjegyzék alapján  Tájékozódás a gyermeklexikon betűrendjében  Ismerkedés gyermeklapokkal  Gyermekkönyv tartalmának megállapítása a kép és a szöveg együttes értelmezésével 3. évfolyam Évi óraszám: 4  Könyvek keresése a szabadpolcon szerző és cím szerint  Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek témájának megállapítása (cím és tartalomjegyzék alapján) és csoportosításuk a főbb állományrészek szerint  Ismeretlen szavak értelmezése gyermeklexikon és értelmező szótár segítségével. A magyar helyesírási szótár használata

A továbbhaladás feltételei

Tartalom  A könyvtár terei, szolgáltatásai. A könyvkölcsönzés módja  Olvasási szokások alakítása a könyvtárban  Gyermeklexikon használata

 A könyvtárhasználat szabályai  A könyv tartalmi és formai elemei, főbb adatai  Gyermeklexikon szerkezete, használata  Gyermeklapok

 Felismeri a könyv főbb formai és tartalmi elemeit, meg tudja állapítani szerzőjét és címét  Gyermekkönyv témájának megállapítása a cím és az illusztrációk segítségével  Segítséggel keresni tud a gyermeklexikon betűrendjében

 A könyvtár terei és állományrészei  A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalom, ismeretterjesztő irodalom  A szótárak szerkezeti jellemzői, használata  Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módja

 Eligazodás a könyvtár tereiben és a gyermekkönyvek között  A könyv témájának megállapítása a főbb tartalmi és formai elemek segítségével  Az ismeretterjesztő és szépirodalom megkülönböztetése  Címszavak keresése a gyermeklexikon és szótár betűrendjében

70

4. évfolyam Évi óraszám: 6  Látogatás a lakóhelyi gyer-  A lakóhelyi gyermek Könyvek tartalmi és formai mekkönyvtárban. Mesegyűj- könyvtár (terek, állományré- elemeinek (pl. tartalomjegytemények, gyermekek részére szek, szolgáltatások) zék, fülszöveg) felhasználása készült verseskötetek váloga-  Gyermekek részére készült a tartalom megállapításához tása a szabadpolcon gyermeklapok, gyermekrovat  Tájékozódás szótárakban,  Megadott szempontok alap-  Az enciklopédia jellemzői, gyermeklexikonokban, segítján a könyvtár megfigyelése, gyermekenciklopédiák séggel enciklopédiában a tapasztalatok feljegyzése  Gyűjtőmunka  A nem nyomtatott dokumegadott segédkönyvből  Az iskolai és gyermekmentumok alaptípusai könyvtárról szerzett tapaszta-  Szaktárgyi feladatok meg- segítséggel, beszámoló a latok összehasonlítása, hason- oldása a megismert dokumen- megtalált információról lóság, különbség rögzítése tumokkal írásban, rajzban  Információt keres, kezel  Ismeretlen fogalmak, szavak önállóan keresése lexikonban, szótár betűrendjében  Fogalmak, nevek, témakörök keresése enciklopédiában a mutatók és a tartalomjegyzék alapján  Azonos fogalmak keresése az alapvető segédkönyv-típusokban; hasonlóságának és különbségének megállapítása  Tények és adatok gyűjtése segédkönyvekből tantárgyi témához. A szerzett ismeretekről jegyzet, vázlat segítségével beszámoló  Ismerkedés a különböző információhordozókkal. Adatok, információk gyűjtésének, elrendezésének módjai. B. 1. osztályosoknak a II. félévben látogatás a Városi Könyvtárban, ahol a gyermekkönyvtáros bemutató órát tart. C. Az alapfokú nevelés-oktatás záró szakasza 5–8. évfolyam 1.

Általános fejlesztési követelmények

i) Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. j) A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk folyamatosan változó ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. 71

k) Ismerje a kézikönyvtár szerepét a tájékozódásban. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. l) Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. m) Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében betöltött szerepét. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. 5. évfolyam Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom Évi óraszám: 5 Belépő tevékenységformák Tartalom  A könyvtár tereinek és állo-  A könyvtár raktári rendje mányrészeinek megkülönböz-  Dokumentumtípusok: tetése könyv, időszaki kiadvány,  Szöveges és képi informáci- sajtótermék, évkönyv ók értelmezése  Segédkönyvek: szótár, lexi Könyvek tartalmának meg- kon, enciklopédia állapítása és ismertetése formai és tartalmi elemeik felhasználásával  Könyvek keresése különböző tantárgyak megadott témáihoz  Segédkönyvek használata ismeretlen fogalmak, kifejezések, eseményekhez, személyekhez kapcsolódó adatok kereséséhez, nyelvhelyességi önellenőrzéshez  A felhasznált források azonosítása a dokumentumok főbb adatainak megnevezésével

72

A továbbhaladás feltételei  Könyvtári gyűjtőmunka különféle tantárgyak megadott témáihoz  Szótárak, gyermeklexikonok használata

6. évfolyam Befogadó tárgy: informatika Évi óraszám: 4 Belépő tevékenységformák Tartalom  Megadott művek keresése és  Raktári rend, raktári jelzet tematikus gyűjtőmunka a  Szépirodalom: betűrend könyvtár szabadpolcos állo Ismeretközlő irodalom: mányában a feliratok és a szakrend raktári jelzet segítségével  Dokumentumtípusok  Különböző típusú és témájú - nyomtatott (könyv, dokumentumok formai, tarsajtótermékek) talmi és használati jellemzői- - nem nyomtatott nek megállapítása (audiovizuális és  Azonos művek keresése számítógéppel olvasható) különböző ismerethordozókon  Betűrendes leíró katalógus  A katalóguscédula értelme- szerkezete, használata zése. Tájékozódás dokumentumokról a szerző, cím és egyéb szempontok szerint a betűrendes leíró katalógus segítségével Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom Évi óraszám: 4 Belépő tevékenységformák Tartalom  Különböző sajtótermékek  Sajtótermékek jellemzői: megismerése - formai - tartalmi  Tematikus gyűjtőmunka folyóiratokból  Nyomtatott dokumentumok  A gyűjtött anyag feldolgozá- információi sa (jegyzetkészítés, rendsze- - szövegtípusok rezés, vázlatkészítés, felhasz- - illusztráció nálás)  Az adatfeldolgozás alapvető ismeretei  Segédkönyvek használata különböző szövegtípusok feldolgozásában  Segédkönyvek csoportosítása. Azonos fogalmak keresése és értelmezése szótárban, lexikonban és enciklopédiában  Nem szöveges információk (képek, ábrák jelek) értelmezése

73

A továbbhaladás feltételei Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat Tudjon szerző és cím szerint keresni a betűrendes leíró katalógusban

A továbbhaladás feltételei  Anyaggyűjtés segédkönyvekből, sajtótermékekből  Jegyzet és vázlat készítése  Vizuális információk szerepének megértése

7. évfolyam Befogadó tárgy: informatika Évi óraszám: 3 Belépő tevékenységformák  A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése  A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak használata szaktárgyi feladatok megoldásában  Különböző típusú könyvtárak megismerése könyvtárlátogatással, ill. közvetett forrásokból

Tartalom  Kézikönyvtár: könyvtípusok, használati jellemzőik  Könyvtártípusok: nemzeti könyvtár, szak-, köz- és iskolai könyvtár

Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom Évi óraszám: 4 Belépő tevékenységformák Tartalom  Önálló tájékozódás a  A könyvtár dokumentumakönyvtárban inak felhasználása különféle témák feldolgozásában  Anyaggyűjtés különböző tantárgyak témáihoz  Egyszerűbb témák önálló feldolgozása a könyvtár dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat stb.) felhasználásával  A forrásfeldolgozás lépéseinek alkalmazása: a téma pontos megfogalmazása, problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás segítséggel (jegyzetelés, rendszerezés, vázlatkészítés), beszámoló (szóban vagy írásban), hivatkozás a forrásra

74

A továbbhaladás feltételei  Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz  Tudjon információt keresni segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia)  Szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közművelődési könyvtárban  Tudja, hogy hazánk nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár A továbbhaladás feltételei  A kézikönyvtár funkciójának ismerete  Gyűjtőmunka segédkönyvekből  Jegyzet és vázlat készítése  Beszámoló megadott forrásból

8. évfolyam Befogadó tárgy: informatika Évi óraszám: 3 Belépő tevékenységformák Tartalom  Források keresése szaktárgyi  Tárgyi katalógusok: szakfeladatokhoz tárgyi katalógu- katalógus, tárgyszó katalógus sok segítségével  A keresett téma kifejezése tárgyszóval, ill. szakjelzettel  A tematikus keresés lépéseinek felismerése, gyakorlása

Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom Évi óraszám: 4 Belépő tevékenységformák Tartalom  Forráskeresés tantárgyi  Tárgyi katalógus vagy közhasznú problémák  Forrásjegyzék megoldásához a könyvtár  Cédulázás tárgyi katalógusaiban  A kiválasztott források lényegének rögzítése cédulázással  Szóbeli vagy írásbeli beszámoló készítése többféle forrás felhasználásával

75

A továbbhaladás feltételei  Tudja, hogy a tárgyszó, ill. szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki  Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni  Legyen képes – segítséggel – egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával A továbbhaladás feltételei  A könyvtár tájékoztató eszközeinek használata (kézikönyvtár, katalógusok)  Keresés segítséggel a könyvtár tárgyi katalógusaiban  Témafeldolgozás egy-két forrással

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény diákönkormányzata megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

............................................. diákönkormányzat vezetője A szervezeti és működési szabályzatot a szülői szervezet (közösség) megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

............................................. szülői szervezet képviselője A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2009. június 25-én elfogadta.

............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag

............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag

…………………………… igazgató

A fenntartó jóváhagyta: …………………………..

76