Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Kiskunhalas OM:027803
Helyi Tanterv 2013. március
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv Tartalomjegyzék Az intézmény helyi tanterve .................................................................................................3 1. A választott kerettanterv megnevezése .....................................................................3 2 A választott kerettanterv feletti óraszám ...................................................................4 3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .....6 4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .................................................................................................................7 4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ..................................8 4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................9 4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................ 11 4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ..................................11 5 Mindennapos testnevelés ..........................................................................................13 6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ......... 14 7 Projektoktatás ........................................................................................................... 16 8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................17 8.1 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ............ 18 8.2 Fejlesztés ............................................................................................................19 8.3 Partnerségi kapcsolatok kiépítése .....................................................................20 8.4 Az önálló tanulást segítő felkészítés – a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok .............................................................................. 21 8.5 A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei ................... 21 9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ...................................................................................................................................... 23 10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .......28 11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .............................. 30 12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ... 31 13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 35 13.1 Az iskola egészségnevelési elvei ....................................................................... 35 1
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv 13.1.1 Az általános iskolában végzendő egészségnevelői munka ............................ 36 13.1.2 A tanítási órán és az iskolán kívüli nevelés feladatai ...................................37 13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei .................................................................. 37 13.2.1 Alapelvek ....................................................................................................... 37 13.2.2 Célok .............................................................................................................. 38 13.2.3 A környezeti nevelés területei ....................................................................... 41 13.2.4 A környezeti nevelés színterei .......................................................................41 13.2.5 Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei ...................... 42 13.2.6 A környezeti nevelés megjelenése az egyes tantárgyakban ..........................42 13.2.7 Tanórán kívüli programok ........................................................................... 45 13.2.8 A környezeti nevelést szolgáló módszerek ....................................................46 13.2.9 A környezeti nevelésben résztvevők ............................................................. 47 14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .... 49 14.1 A magatartás értékelésének elvei ....................................................................49 14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei ....................................................50 14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ........................................................... 50 15. Záró rendelkezések ................................................................................................54
2
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv
Az intézmény helyi tanterve 1. A választott kerettanterv megnevezése 51/ 2012.számú MI rendelet módosításában kiadásra kerülő kerettanterveket alkalmazzuk Ehhez, a KPSZTI helyi tantervi ajánlását alkalmaztuk.
Évfolyam Tanév
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
2013/2014
NT
T
N
N
NT
T/N
T/N
T/N
2014/2015
NT NT/T
N
N
NT NT/T T/N
T/N
2015/2016
NT
NT
NT
N
NT
NT
NT
N
2016/2017
NT
NT
NT
NT
NT
NT
NT
NT
N=(a NAT alapján 2004-ben módosított helyi tanterv) T= ( az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. kompetencia alapú oktatási programcsomagjainak és az iskola által választott tankönyvek szerkesztői és kiadói által kidolgozott tantervek adaptációjával készített, a TÁMOP-3.1.4/08/2-2009-0042 pályázat által előírt innováció alapján bevont évfolyamokon és osztályokban 2009/2010. tanévtől bevezetésre került helyi tanterv. ) NT= Nemzeti alaptanterv,alapján 2013/2014.tanévtől bevezetésre kerülő helyi tanterv
3
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv 2. A választott kerettanterv feletti óraszám, összesített óraterv a Szent József Katolikus Általános Iskola 1-8.osztálya számára
1.évf.
Évfolyam
Ném. Nemz.*
Osztály Hittan Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek(hon és népismeret) Idegen nyelv (német nemzetiségin a hon és népismeret is) Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
2.évf.
kötelező NAT 9.§ 1.a kötelező kötelezően kötelező kötelezően kötelező kötelezően kötelező kötelezően kötelező kötelezően kötelező kötelezően kötelező kötelezően kötelező kötelezően kötelező kötelezően kötelező kötelezően kötelező kötelezően kötelező kötelezően kötelező kötelezően kötelező kötelezően kötelező
1 1 7 1
1 4
1
1 1 7
5 1 4
1
3.évfolyam
Ném. Nemz.*
1 1 7 1
1 4
1
1 1 7
5 1 4
1
4.évfolyam
Ném. Nemz.*
1 1 6 2
1 4
1
1 1 6 1
5 1 4
1
Ném. Nemz.
1 1 6 1
2 1 4
1
1 1 6 1
5 1 4
5.évfolyam
6.évfolyam
7.évfolyam
An.eó.
Mt.eó.
Ném. Nemz.
An.eó.
Mt.eó.
Ném. Nemz.
1 1 4
1 1 4
1 1 4
1 1 4
1 1 4
1 1 4
2 1 3 2 4
2 1 3
2 1 5 1 4
2
2
3 2 3
3
4 2
1
3 2 1
2 1
2 1
8.évfolyam
An.eó.
Mt.eó.
Ném. Nemz.
2
1 1 3 1 2
1 1 3 1 2
5 1 3
3 2 3
3
1
1
3 2 1
2
An.eó.
Mt.eó.
Ném. Nemz.
1 1 3 1 2
1 1 4
1 1 4
1 1 4
2
2
2
5 1 3
3 2 3
3
1
1
3 2 1
5 1 3
2
2
1
1
1
2
2
2
1
1
1
1
1
1
2
2
2
1
1
1
2
2
2
1
1 2
2
2
2 1
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
5
1 5
1 5
1 5
4
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv Osztályfőnöki óra
Összes óraszám: *
kötelezően kötelező kötelezően kötelező kötelezően NAT 9.§ 1.a
23 2 1 Mindösszesen 26,0
28 1 1 30,0
23 2 1 26,0
28 1 1 30,0
22 3 1 26,0
27 2 1 30,0
24 2 1 27,0
27 2 1 30,0
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
25 3 1 29,0
25 3 1 29,0
27 2 1 30,0
25 3 1 29,0
25 3 1 29,0
27 2 1 30,0
28 3 1 32,0
28 3 1 32,0
30 2 1 33,0
28 3 1 32,0
28 3 1 32,0
30 2 1 33,0
Ném. Nemz.: német nemzetiségi nyelvoktató program An.eó.: angol emelt óraszámú program Mt.eó.: matematika emelt óraszámú program
5
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei l A nevelő-oktató munkában a tananyag feldolgozásához, csak az Oktatási Minisztérium által hivatalosan tankönyvvé nyilvánított taneszközöket használnak nevelőink. Az eltérő tanterv szerint haladó tanulók esetében speciális tankönyveket alkalmazhatunk. l Nevelőtestületünk szakmai tapasztalatai alapján a helyi tantervünkhöz és nevelési programunkhoz leginkább illeszkedő, tartalmas, színvonalas tartós szakkönyvekből igyekszik választani. Az iskolavezetés a véleményezés jogát fenntartva teret enged a tanári szabadság felelős érvényesülésének, s a szakmai munkaközösségek kompetenciájába helyezi a választást. l A készségtárgyak tanításához a tankönyveken kívül más taneszközök használata is megengedett: testnevelés – tornafelszerelés, technika –alapanyagok, rajz – rajzfelszerelés. l Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak tananyagának feldolgozásához a kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg, figyelembe véve a következő szempontokat: feleljen meg az iskola helyi tantevének, jól taníthatók – tanulhatók legyenek, magyarságunk, nemzeti értékeink, hagyományaink tiszteletére neveljen, cselekvésre, tettekre motiváljon, tanuláshoz ösztönző legyen, minél korszerűbb ismereteket tartalmazzon, korszerű formában, feleljen meg az iskola keresztény szellemiségének, lehetőleg olcsó legyen, előnybe kell részesíteni, a több tanéven keresztül használható taneszközöket, egy-egy tantárgy tanításához felmenő rendszerben ugyanazt a tankönyvcsaládot használjuk.
A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelmet fordítunk az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok tankönyveinek biztosítására. A tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető nagysága. A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket kölcsönzéssel biztosítjuk. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a tankönyvkölcsönzés megoldását. A köznevelésről szóló törvény szerint a szülőket a tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. A tájékoztatás formája: szülői értekezlet, iskolai levél.
6
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv
4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az iskolai nevelés-oktatás egységes pedagógiai folyamat, amelyben a Nat műveltségi területenként határozza meg az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. Az alsó tagozat első két évében a tartalmi szabályozás lehetővé teszi, sőt ösztönzi az ebben az életkorban a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelését. Az alsó tagozat harmadik évfolyamán erőteljesebbé, a negyedik évfolyam végére már meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanításitanulási folyamatok. A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A felső tagozat hetedik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Az alsó tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása · Az alsó tagozati oktatásban, nevelésben a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében a tanító átvezeti a kisgyermeket az óvoda játékközpontú tanulási tevékenységeiből a tantárgy- és tanórai-rendszerű iskolai tanulás tevékenységeibe. Őrzi és továbbfejleszti a megismerés, a megértés, így a tanulás iránti fokozott érdeklődést és nyitottságot. · A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában az alsó tagozati nevelés elemi ismeretek közvetítésével, alapvető képességek és biztos alapkészségek kifejlesztésével a műveltséget megalapozza, a társas kapcsolatok, a természet, a lakóhely, a régió, majd a tágabb társadalom, a technika és a szellem értékei iránt fogékonnyá tesz, ezek védelmére tanít. Az alsó tagozat tanításinevelési tevékenységeivel kielégíti a gyermek, játék és mozgás iránti vágyát, segíti természetes fejlődését, érését. · Az alsó tagozaton folyó nevelés-oktatás a kíváncsiság és az érdeklődés kielégítésén túl kiemelten szolgálja az akaraterő, a kitartás és a felelősségtudat fejlődését, az érzelmek gazdagodását és mélyülését. Módszereket ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. Feltételeket teremt az egyéni képességek kibontakozásához, az esetleges tanulási nehézségek leküzdéséhez, a gyermek iskolai pályafutását akadályozó kulturális és szociális hátrányok enyhítéséhez. A tudatosított erkölcsi értékekhez igazodó magatartásminták közvetítésével, a szokások alakításával, a gyermek jellemvonásainak formálásával szolgálja a személyiség fejlődését. · A kisiskolás korosztály nevelése a családi és az óvodai nevelés eredményeire épül, annak szerves folytatása. Az iskola úgy szervezi tevékenységrendszerét, hogy kedvező feltételeket teremtsen a gyermekek harmonikus testi, lelki, értelmi fejlődéséhez. Következésképpen a pedagógiai munka középpontjában az egyéni szükségletekre figyelő fejlesztés áll. A tananyag-feldolgozás a megértésre épül, a tanuló a folyamatok aktív részese. · Az oktatás és a nevelés légköre gyermekközpontú, biztonságot adó és humánus. A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempontok: · · · · ·
az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása; a felfedezés lehetősége; a kreativitás fejlesztése; a differenciált fejlesztés; 7
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv · a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésében törekvés az egyenrangúság megteremtésére; · a tanulók egészséges terhelése; · a fejlődés folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés. A fejlesztés kiemelt területei: · A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével és a mozgáskultúra megalapozásával; a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, szokásainak alakításával; az érzelmi élet gazdagításával; az önismeret fejlesztésével, a reális önértékelés alakításával, a társas kapcsolatok befolyásolásával. · Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szóés írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. · A szocializáció folyamatainak elősegítése: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a felnőttről való leválás elősegítésével és a kortárskapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával.
4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása · Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; · A beszoktatás időszakában türelemmel kezeljük a gyermekek eltérő fejlettségi szintjeit, és törekszünk a felzárkóztatásra. · A képességek felmérésére DIFER diagnosztizáló tesztet alkalmazunk. · Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a tudástartalmak elsajátításához, a feladat- és problémamegoldáshoz. · Megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait (tanulás tanítása); · A mozgásigény kielégítésével, célzott mozgásfejlesztéssel alakítjuk mozgáskultúrájukat, a mozgáskoordinációt. · A ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával segítjük a tanulási folyamatokat. · az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; · Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; · Szociális kompetenciájukat fejlesztjük az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; · A kreativitás fejlesztése feladatmegoldásokban, produktumok tervezésében és manuális létrehozásában. · Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára törekszünk, az olvasás-írás mellett nagy hangsúlyt fektetünk a szóbeli kifejezőképesség fejlesztésére. · 1-3 évfolyamon egésznapos oktatást nyújtunk a tanulók egészséges terhelése érdekében. · Az egyes tanulók érési folyamatait nyomon követjük, személyre szóló, fejlesztő értékelésükre és differenciált foglalkoztatásukra külön figyelünk;
8
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv 4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása · Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. · Megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait (tanulás tanítása) · A tanuló tanulási nehézségeinek feltárásával, problémái megoldásának segítésével igyekszünk csökkenteni a lemaradását. · A tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerésére törekszünk, megfelelő szakmai segítséget kérünk számára (nevelési tanácsadás, szakértői vizsgálat). · A tanulás eredményességét növelő, változatos pedagógiai módszereket alkalmazunk · A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének fejlesztésével segítjük a tanulási folyamatokat. · Az egészséges életvitel kialakításához az egészséges életmódra nevelés gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; · Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; · A szociális alkalmazkodásuk sikerességéhez továbbra is önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával járulunk hozzá. Helyes magatartásformák kialakítására ösztönözzük őket. · A tanulási stratégiák megválasztásában figyelembe vesszük az életkori jellemzőiket, az ismereteket tapasztalati megalapozásra építjük és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatásával adjuk át. · A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása fontos a továbbhaladásukhoz; segítjük a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; · Fokozatosan kialakítjuk az együttműködésre építő kooperatív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; · A tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeit, tehetségjegyeinek feltárását, fejlesztését a tanórákon illetve más iskolai foglalkozásokon differenciáltan valósítjuk meg. · Motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárásokat igyekszünk alkalmazni, például játékok segítségével (sakk, logikai játékok); · A sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadására nevelünk. Beilleszkedésüket kölcsönös alkalmazkodáson alapulva teremtjük meg, a képességükhöz viszonyított haladásukat elismerve, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése mellett. Felső tagozat · Az általános iskola felső tagozata szervesen folytatja az alsó tagozaton elkezdett oktató-nevelő munkát, ismereteken alapuló biztos alapkészségeket, képességeket és kompetenciákat alakít ki, segíti az életkorhoz és a szellemi fejlettséghez igazodó képzést. · A felső tagozat egységes rendszert alkot, de a gyerekek gondolkodásának fejlődéséhez, életkori sajátosságaihoz igazodóan mégis két – pedagógiailag elkülöníthető – szakaszra tagolódik. Figyelembe veszi, hogy az átlagos 10-12 éves (5-6. évfolyamos) tanulókra a konkrét gondolkodás a jellemző. Ezért az 5-6. évfolyamokon a képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik. A serdülőkor kezdetétől (7-8. évfolyam) az elvont fogalmi gondolkodás kerül fokozatosan előtérbe. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie. · Iskolánkban különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekek tanulnak. A tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően készül fel a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre.
9
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv · Az általános iskola fő feladata a műveltség alapozása, a személyiség formálása, a közösségek fejlesztése és a nemzeti azonosságtudat kialakítása. A tananyag feldolgozásával, összefüggéseinek feltárásával megalapozza a tanulók műveltségét, világszemléletük és személyes világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Továbbadja és megőrzi az évszázadok alatt kialakított európai, humanista értékeket, ugyanakkor figyelembe veszi a modernizáció jogos igényeit. · Az általános iskola elősegíti, hogy a tanulók minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek megalapozásához és alakításához. Segíti kifejlődni a tanulókban azokat a képességeket, készségeket és kompetenciákat, amelyek a konstruktív, környezetharmonikus életvezetéshez szükségesek. Fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát. Megbízhatóságra, becsületességre, őszinteségre, szavahihetőségre nevel. Fejleszti a tanulók segítőkészségét, szolidaritását, empátiáját. Hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. · Az iskola teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak és a munkának. Olyan demokratikus magatartásra készít fel, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Fejleszti a közösségeket, az egyes tanulókat felkészíti a közösségi tevékenységekre, a helyes állampolgári magatartásra. · Az iskola kiemelkedő feladata a nemzeti hagyományok ápolása, a nemzeti érzés kialakítása. Fejleszti a nemzeti azonosságtudatot, beleértve az etnikumhoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakozását. Segíti a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést. Erősíti az Európához tartozás tudatát. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére nevel, eközben figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös problémák bemutatására. · A felső tagozat továbbfejleszti a tanulókban a világ megismerése iránti kíváncsiságot, a jól megalapozott tanulási szokásokat, technikákat. Módszereket ad az önálló ismeretszerzéshez, az ismeretek feldolgozásához, a feladatvégzéshez és a problémamegoldáshoz. Feladata a tanuló egyéniségének, önművelésének és együttműködési készségének fejlesztése. Olyan tanulási helyzeteket és ismeretszerzési élményeket kínál, melyek lehetővé teszik a megismerés és önművelés örömének megélését. Ugyanakkor szembesíti a tanulókat mind a tantervileg elvárt követelményekkel, mind saját képességei aktuális állapotával. · Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására, valamint a környezet iránt érzékeny, környezettudatos magatartás kialakítását. ·
A fejlesztés kiemelt területei:
· A felső tagozaton az alapozó, készségfejlesztő funkció kerül előtérbe az egyoldalú, ismeretátadó funkció mellett. A tanítás hangsúlya az átadandó ismeretek mennyiségéről a képességek tananyaghoz kapcsolt fejlesztésére helyeződik át. Az ismeretek feldolgozása, a készségek, képességek és kompetenciák fejlesztése – általában minden tanulói tevékenység – során fontos szerepet kap a motiválás. · A tananyag tartalmában a gyakorlatorientáltság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a készségek fejlesztése érvényesül. Fontos ezért, hogy a tanulók a megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazhassák, illetve, hogy döntésképességüket folyamatos gyakorlással fejleszthessék. · A felső tagozatos nevelő-oktató munka a világban való eligazodáshoz a kommunikáció több formáját, módját ismerteti meg, és használatát gyakoroltatja (anyanyelv, matematika, művészetek, informatika). · A felső tagozaton folyó nevelő-oktató munkának megnövekedett felelőssége van a közvetlen emberi érintkezés kultúrájának fejlesztésében. Kellő idő szükséges az élőszóbeliségre, a játék- és viselkedéskultúra formálására, valamint a csak szituációteremtéssel, szoktatás útján fejleszthető készségek gyakorlására. Ugyanakkor a jövőben nőni fog a közvetett kommunikáció (írásbeliség, vizuális kommunikáció és számítógépes érintkezés) szerepe, valamint a nem anyanyelven folyó tájékozódás, munka, tanulás. Az informatika és az idegen nyelvek tanítása és alkalmazása növekvő súllyal van jelen az általános iskola felső tagozatán. 10
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv · A felső tagozaton a tananyag feldolgozása a tanulók cselekvő részvételével történik. A tanulók felkészültségének és fejlettségi szintjének, valamint a tananyag jellegének megfelelően korszerű eljárásokat, változatos módszereket, eszközöket, szervezeti formákat alkalmaz. Ezt a célt szolgálják az együttműködő (kooperatív-interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok. · Lényeges pedagógiai elv, hogy a felső tagozaton folyó pedagógiai fejlesztés folyamata az egyéni képességek, egyéni haladás üteméhez igazodik. Ennek érdekében fontos, hogy a szaktanár tantárgyai tanítása során megismeri tanítványai képességeit és törekszik azok egyénre szabott fejlesztésére. A tanulók értékelésében előtérbe kerül a személyre szóló fejlesztő értékelés és a pozitív megerősítés.
4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. · mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; · az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; · az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; · a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, · a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; · a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; · a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; · fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; 4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák
11
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
· mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, · a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, · az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, · a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, · fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
12
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv 5. Mindennapos testnevelés Iskolánkban a hatályos törvény értelmében a mindennapos testnevelés heti öt óra keretében szervezzük meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nemzeti Alaptanterv testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, különféle sportjátékok, szabadtéri sportok), vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően különféle más sporttevékenységekre is fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok). A heti két óra kiváltható továbbá iskolai sportkörben való sportolással, vagy a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett sporttevékenységgel. A mindennapos testnevelés bevezetésére 2012 szeptemberétől került sor, felmenő rendszerben. Először a 2012/2013. tanévben az 1. és 5. évfolyamos diákok számára vezettük be kötelező jelleggel. Iskolánk órarendi keretek között heti öt testnevelés órát biztosít. Mindezek mellett természetesen biztosítjuk a tanulók számára a délutáni sportfoglalkozáson való részvétel lehetőségei. Iskolánk igyekszik megvalósítani a mindennapos testnevelés keretén belül heti egy órában a néptánc oktatást tanórai keretek között.
A testnevelési foglalkozások témája és típusai a tantárgyi tanterveknél található meg.
13
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv
6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánkban a hittan tárgy minden évfolyamon kötelezően választandó értékelt tantárgy, melynek oktatása a Magyar Katolikus Püspöki Kar és a KPSZTI által kidolgozott tantervek alapján történik. Az általános iskola első-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. Ez a helyi tantervünkben meghatározott heti 3 testnevelés óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. 1-3. osztályosaink iskolaotthonosak, így minden olyan délelőtti tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelés óra megszervezzük a játékos egészségfejlesztő testmozgást. A 4. osztályosoknak a napközis foglalkozások keretén belül, illetve a nem napköziseknek délutáni sportfoglalkozásokon tartunk minimum kétszer 30 perces testmozgást. 2012-2013-as tanévtől felmenő rendszerben az 1. és 5. évfolyamokon kötelező a mindennapi testnevelésóra. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozás: a) a napközis és tanulószobai foglalkozás; b) a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, iskolai sportolási lehetőségek; c) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; d) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. Az iskola köteles – a szülő igénye alapján – a felügyeletre szoruló tanuló részére napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez: a) az 1-4. évfolyamon napi 4,5 óra, b) az 5-8. évfolyamon napi 3 óra áll rendelkezésre, mely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A heti időkeretet a kialakított napközis, illetve tanulószobai csoportokra kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, csoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Amennyiben a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozásokat az iskola a pedagógiai programjában megtervezi és a foglalkozási órák száma eléri a három órát, a tanítási nap teljesítésébe – a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdés 39. pontja alapján – beszámítható. A pedagógiai programunkban foglalt célokat jól szolgáló tantárgyi rendszer és óraterv kialakításához az alábbi szempontokat mérlegeltük: 14
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv tanulóink fejlettsége, életkori jellemzői, aktuális szükségletei; az iskolával szemben támasztott külső elvárások (pl. a szülők, az iskolafenntartó, a társadalom környezet igényei); l az iskola belső erőforrásai (személyi, tárgyi feltételek, várható anyagi lehetősége stb.); l A NAT-ban szereplő műveltség tartalmakat mely területeken és milyen mélységben kívánjuk feldolgozni, illetve bővíteni. l Az anyanyelvi és irodalmi műveltség elengedhetetlen feltétel a hazához, a néphez, a nemzeti történethez és a kultúrához kötődő személyiség kialakításában. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi műveltségi terület tanítására és elsajátításának színvonalára. l Világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működünk. l A szülők kívánságának megfelelően már első osztálytól lehetőséget biztosítunk idegen nyelv tanulására, de kötelezővé csak 4. osztálytól tesszük. l A matematika emelt szintű oktatása hagyománya az iskolának, ezt folytatni kívánjuk 5. évfolyamtól. l A matematika emelt szintű oktatása mellett az 5. évfolyamtól az angol nyelv emelt szintű oktatása is választható. A tanulók óraszáma emelt szintű matematikából heti 6 óra, emelt szintű angolból heti 5 óra. A 3. osztálytól kezdve előkészítő jelleggel heti 1 óra választható szakköri foglalkozást tartunk matematikából és angol nyelvből. l A német nemzetiségi nyelv oktatását, első osztálytól választandóan bevezettük. l Egy nyelvi csoport beindításához minimum nyolc tanulónak kell az adott nyelvet választania. l A testnevelés és a sportolás fejleszti a tanulók állóképességét, bevezettük az alsó tagozaton (2. és 3. évfolyamon) az úszásoktatást is. l A modul tárgyak oktatását kiemelten fontos feladatnak tekintjük A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. l
l
Nem kötelező tantárgyak esetén a pedagógusválasztás szabályai: A nem kötelező tantárgyak esetén is a tantárgyfelosztás megtervezésekor rendelődik hozzá az adott tantárgyhoz a pedagógus személye. Lehetőség szerint az adott csoporthoz ugyanaz a pedagógus rendelődik hozzá az egymást követő években.
15
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv 7. Projektoktatás Ez a módszer olyan sajátos pedagógiai forma, egység, mely egy adott témakör köré csoportosítható. E problémamegoldási forma holisztikus szemlélettel igyekszik megközelíteni a mindennapi életből vett témákat. Időelrendezésében, módszereiben, megközelítési módjában és célkitűzéseiben is átlépi a megszokott iskolai nevelési-oktatási formákat. Lehetőséget teremt egyúttal az iskola falain kívülre vinni az iskolában jelenlévő elveket, kapcsolatokat. Legfontosabb elemei is komplex módon határozhatók meg, melynek során az alapötlet témájának meghatározása után a végrehajtandó feladatok összegyűjtése, munkamenet és produktum előállításának megtervezése is megjelenik. Lezárása minden alkalommal bemutatóval zárul. Az iskolavezetés vagy szakmai munkaközösségek is kezdeményezhetik az iskola nevelési elveivel összhangban lévő hitéleti, nevelési, tanítási témák mentén. Megvalósítását az iskolai költségvetés az intézményi órakeret terhére, vagy pályázati forrásból valósítjuk meg. Összetettségétől függően jelentkezhet tanítási órákon vagy tanórán kívüli tevékenységeken. Megjelenhet kisebb közösséget érintve vagy a teljes iskolát bevonva is. Gazdája: az intézmény vezetője által megbízott szaktanár vagy külső szakember. Iskolánkban a TÁMOP 3.1.4. projekt keretében bevezetésre került újszerű pedagógiai eljárás.
16
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv 8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1–6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain; a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; adaptív tanulásszervezési eljárások (lásd az előző fejezetet) alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős, a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásinak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. Az esélyegyenlőtlenség megszüntetése e téren is fontos feladat. Történhet speciális felzárkóztató programokkal, különösen, ha kisebb gyerekekről van szó, azonban főként a személyes törődésnek, beszélgetéseknek lehet nagy szerepük, melyekkel elősegíthetjük, hogy a diák elfogadja önmagát jelenlegi nehézségeivel, aktivizálja erőit hiányosságok felszámolása érdekében, s megakadályozzuk, hogy a lemaradás magatartás és lelki zavarok kialakulását idézze elő. Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk a súlyosan hibás nevelési attitűdök következtében érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. Iskolánkban sok a hátrányos helyzetű tanuló, ezért eddig is sokat tettünk a szociális hátrányok enyhítéséért. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezésével nemcsak a közoktatás feladatainak megvalósítása történik, hanem szociális funkciót is betöltenek. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök feladata a szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáik megismerése. A napközis, illetve tanulószobai foglalkozások megszervezése mellett a szociális hátrányok enyhítését szolgálják az alábbi tevékenységi formák: 17
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése, drog- és bűnmegelőzési programok, pályaorientációs tevékenységek, felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségéről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése, motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön, kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel, az áthelyező bizottsággal, a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a gyermekorvossal és a védőnővel. 8.1 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. A kooperatív technikák bevezetését a tanórák nagy részében indokoltnak látjuk, mivel a gyermek számára a társakkal való jó viszony érzelmi biztonságuk egyik fő forrása. A gyerek ilyenkor nem úgy tanul, mintha csak a tanár lenne a tudás forrása (frontális oktatás), hanem a csoport valamennyi tagjának érdeke, hogy valamit megtanuljanak. Mivel tanulás közben kölcsönösen függnek egymástól, együttműködési képességeik biztosan fejlődnek, baráti viszonyok alakulnak ki köztük, vagyis motiváltak lesznek a közös célok elérésére, s közben fejlődnek kommunikációs képességeik, technikáik. Ez a tanulásszervezési módszer lehetővé teszi, hogy a különböző hátterű és képességű gyerekeket a pedagógus integráltan taníthassa. Tanulás A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, az emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák a saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; az értő olvasás fejlesztése; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. A tanulás fontos színtere és eszköze lehet az iskolai könyvtár.
18
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv A pedagógusnak fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Mindezekhez és az adott tartalmakhoz kapcsolódva gondosan válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait. Felzárkóztatás A katolikus iskola a talentumok Isten dicsőségére való kamatoztatására irányuló belső indíttatásra, valamint az igazságosság és szeretet parancsa által ösztönözve feladatának tekinti, hogy hozzásegítse diákjait ahhoz, hogy képességeiket az akadályozó tényezők felszámolása után teljes mértékben kibontakoztassák. Ezért nagy erőfeszítéseket tesz a különböző okokból gyengébb előképzettségű tanulók felzárkóztatása érdekében. Teszi ezt annak tudatában, hogy ezzel emberi értékeket ment meg, és hozzájárul ahhoz, hogy hazánk katolikus értelmiségi rétege a társadalmi mobilitás révén is erősödjön, gazdagodjon, társadalmi kapcsolatainak szélesedésével még inkább kovásza legyen társadalmunknak. 8.2 Fejlesztés Alsós fejlesztő gyakorlatok: Egy gyermek akkor iskolaérett, ha testileg-lelkileg olyan fejlett, hogy az iskolai tanulás nemcsak hogy nincs ártalmára, hanem fejlesztőleg hat rá. Az eredményes iskolai tanulás alapvető feltétele a tanuló iskolaérettsége. A fejlődésnek megfelelő feltételei vannak, biológiai és pszichikus téren egyaránt. Ezek a feltételek egyrészt örökletes, ill. veleszületett vagy szerzett adottságok, másrészt a környezetnek a gyermekre gyakorolt helyes, céltudatos nevelői ráhatásai. Sokféle készség, képesség szükséges már az általános iskola első osztályában is ahhoz, hogy a pedagógus oktató-nevelő munkája eredményes legyen. A pszichikusan iskolaérett gyermekre mindenekelőtt az akaratlagos folyamatok dominanciája jellemző. Az ismeretlen tananyag elsajátítása is akaratlagos figyelmet és emlékezetet igényel. A szándékos emlékezet az egész személyiségfejlődést alapjaiban befolyásolja: az érdeklődés a környezet iránt, ez bizonyos fokig kapcsolatban van a figyelem és a megfigyelő-képesség fejlődésével, ill. fejlettségével, a gondolkodás terén analízisre és szintézisre való képesség a jellemző, a beszéd megfelelő fejlettsége, mely fontos szerepet játszik az ismeretszerzésben és mások megértésében. A felsoroltakon kívül a már meglévő tapasztalatok, alapismeretek és a gyakorlati készségek nagymértékben fokozzák az iskolára való alkalmasságot. Ide tartoznak a gyermek saját magára, természeti és társadalmi környezetére vonatkozó tapasztalatai, alapismeretek, az ábrázoló készség, megfelelő kézügyesség és mozgásbeli ügyesség. Az egészséges, kiegyensúlyozott felnőttkor alapja a gyermekkor, éppen ezért nagyon fontos a zavarok korai felismerése. Az általános iskolában folyó összetett munka egyik fontos része azoknak a gyerekeknek az oktatása, nevelése, akiknek fejlődése eltérően alakult a korai gyermekkorban.
19
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv Fontos és lényeges feladatai vannak ebben a folyamatban a szociálpedagógusnak a káros tényezők konkrét vizsgálatával, és ennek ismeretében a lehetséges és szükséges speciális módszerekkel a káros hatások kiküszöbölésére, ill. csökkentésére. Fontos: a) a személyiséget károsító környezeti tényezők felismerése – ingerszegény környezet, elhanyagoltság, rossz családi körülmény, helytelen nevelési eljárás stb. b) a gyermek és a felnőtt környezet közötti kontaktus, a gyermeknek a társaihoz való viszonyulása, megnyilvánulása – mindezek utalnak az érzelmi kiegyensúlyozottságra is, amit feladathelyzetben, szünetekben és spontán tevékenység végzése közben figyelhetünk meg a gyermekeknél. Ezeken kívül fontos felmérni a vizuo-perceptuo-motoros, az akusztikus- és nyelvi képességeket, az emlékezet, a szerialitás, a téri tájékozódás szintjét, valamint a test finom- és nagymozgásait. A felmérésekhez segítséget nyújtanak a különböző vizsgálatsorok és programok (pl. Porkolábné Balogh Katalin: Mozgásfejlesztő program; Brigitte Sindelar: „De jó, már én is tudom”- programcsomag; Goodenough-féle vizsgáló eljárás; Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni stb.), és ily módon megismerhető a várható, vagy a már kialakult tanulási zavar háttere. Megtudható, hogy a gyermek mely részképesség-gyengeségek miatt igényel fejlesztő foglalkozást. Minél hamarabb sikerül felfedeznünk a problémákat, megelőzhetjük, hogy az elsődleges tünetekre rakódjanak a várható következmények: a magatartászavar, agresszió, regresszió, önértékelési probléma, iskolai kudarcok stb. A fejlesztő foglalkozások megtervezésénél a programok kiválasztásával meg kell tervezni, hogy mely célokra irányul elsődlegesen és melyekre lehet másodlagos fejlesztő hatással. 8.3 Partnerségi kapcsolatok kiépítése Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal: Az intézményből mi küldhetünk ide halmozottan hátrányos gyermekeket. Pl: elhanyagoló szülői magatartás, alkoholizmus, különböző szenvedélybetegségek, érzelmi elhanyagolás, családon belüli erőszak, hátrányos anyagi helyzet esetén. A gyermekjóléti szolgálat munkatársai vállalnak korrepetálásokat is, ha a gyermeknek szüksége van rá, az intézményükben tanulhatnak is. Szakmai és szakszolgálatokkal: Intézményünkben integráltan tanulnak különböző tanulási zavarral (diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia, figyelem-koncentrációs zavarral küszködő gyermekek), illetve a magatartászavaros, mozgáskoordinációs problémával küszködő, beszédhibás, érzékszervileg sérült, részképesség gyengeséggel küszködő, ill. átlag alatti intelligenciával rendelkező gyermekek. Ezeknek a gyermekeknek szükségük van a nekik megfelelő szakszolgálat vizsgálatára, rendszeres kontrollvizsgálatokra és a megfelelő szakember által végzett fejlesztésre. A szakszolgálatokkal (Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság, Mozgásvizsgáló, Logopédiai Szakszolgálat, Hallás- és Látásvizsgáló Szakszolgálat, gyermekpszichiáter) a szülőnek kapcsolatot kell fenntartani. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében viszont a legtöbb esetben nekünk kell az intézményből a gyermek érdekében ezt a kapcsolatot kiépíteni, fenntartani. 20
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv Azonban intézményünkön belül is dolgoznak különböző szakemberek (fejlesztő pedagógus, logopédus), akik rendszeresen foglalkoznak a hátrányos helyzetű gyermekekkel a nekik megfelelő területeken, a nekik megfelelő fejlesztést biztosítják.
Iskolánkban a fejlesztő pedagógus állandó munkakapcsolatot tart fenn a Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság vezetőjével. Értekezik az igazgató-helyettes segítségével az egyes gyermekek problémájáról, további fejlesztési lehetőségeiről, a kontrollvizsgálatokról. A fejlesztő pedagógus állandó kapcsolatot tart fenn az osztályfőnökökkel is, értekezik a fejlesztett gyermekek problémájáról, fejlődéséről. Év elején felméri az első osztályosokat, szűri a különböző tanulási problémával küszködő gyermekeket. A felsőbb osztályokból hozzá kerülő gyermekek részképességeit feltérképezi az adott vizsgálóeljárás alapján. Ez segítséget ad a fejlesztésükhöz. A hátrányos helyzetű gyermekeket is egyéni, fejlesztő foglalkozásban részesíti, akik előzőleg a nekik megfelelő szakértői vizsgálaton vettek részt, vagy a hozzá osztályfőnökök által irányított gyermekeket felméri, majd – ha szükséges – továbbirányítja őket, tehát kéri a szakértői vizsgálatukat a probléma pontos megállapítása érdekében. 8.4 Az önálló tanulást segítő felkészítés – a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok Ezeket a prevenciós programokat (pl.: diszlexia-prevenció, diszkalkulia prevenció) már az óvodában el kell kezdeni, ha tanulási zavarra utaló jelek jelentkeznek a gyermekeknél az óvodában. Pl: téri tájékozódás gyengesége, megkésett beszédfejlődés, beszédhiba, nincs számfogalma, nem is érdeklődik a matematikai vagy környezetismereti foglalkozások iránt, beszédészlelése gyenge, mozgáskoordinációs problémákkal küszködik. Ebben az esetben prevenciós, vizsgálattal fel kell mérni a gyermekeket és szükség szerint már az óvodában el kell kezdeni az egyéni vagy mikro csoportos fejlesztésüket. A magatartási zavarokat sok esetben a tanulási zavar megléte okozza, mivel a gyermek érzi a saját gyengeségeit, azt, hogy nem tud megfelelni az elvárt követelményeknek. Ez gyakran vált ki magatartási problémákat a gyermekekből. Pl: bohóckodik, pótcselekvéseket végez, piszkálja társait, vagy egyszerűen mással foglalkozik az órán, csak testben van ott. Ilyenkor a terápiának nagy jelentősége van. A fejlesztő pedagógus végzi a megfelelő tanulási zavarra vonatkozó terápiát és kapcsolatot tart fenn a tanítóval. Így ha az osztálytanító tudja, hogy az adott gyermek milyen tanulási zavarral küszködik, más hozzáállást tanúsít a gyermekkel szemben, nem azt várja el tőle, amit a többi gyermektől, hanem azt, amit tud is teljesíteni – akkor jelentősen javulhat akár a gyermek magatartása, akár tanulmányi eredménye is. Több esetben a tanulási zavart is pszichés okok váltják ki, nem pedig genetikai ok, vagy valamilyen sérülés következménye. Meghatározó szerepe van (főleg első osztályban) a gyerek-pedagógus viszonynak. A tanulási zavarral küszködő gyermekeknél a tanító vagy a szaktanár köteles figyelembe venni, hogy a gyermek nem tudja teljesíteni a tantervben előírt követelményeket, tehát csak azt a szintet várhatja el a gyermektől, amit képes teljesíteni. Ez kis plusz munkát jelenthet a pedagógusnak, más feladatot kap a gyermek a tanítási órán, de ugyanúgy részt vesz a többi gyermekkel a matematika vagy magyar órákon. A Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság véleménye a fentiekhez szükséges. 8.5 A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei
21
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell a munkát megszervezni: a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.
22
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv 9. Az iskolai beszámoltatás, követelményei és formái
az
ismeretek
számonkérésének
Az ellenőrzés - értékelés - osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősség-érzetet és önértékelő-képességet, önnevelésre késztet. Az objektív, igazságos értékelés, osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a bizalomra építő. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. · ·
Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az írásbeli házi feladatra, füzetvezetésre is. Bármely tantárgy ellenőrzési, értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen
követelmény. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott– fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. · A félévi és év végi minősítés, osztályozás ne legyen mechanikus művelet. A záró osztályzat tükrözze a tanuló évközi szerepléseit. Értékelje az igyekezetét, a teljesítmény változásának irányát. · A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza teljes jogkörrel és felelősséggel. Az év elején, a témakörök zárásakor, félévkor és a tanév végén méréseket végez. Ezeket a méréseket – jellegének megfelelően – százalékos értékeléssel vagy osztályzattal minősíti.
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: ·
1: 0-33%,
2: 34-50%,
3: 51-75%,
4: 76-90%,
5: 91-100%.
A fenti értékelés átlagos nehézségű dolgozatoknál érvényes. Amennyiben a minimumkövetelményeknek megfelelő tudás mérése a cél, figyelembe kell venni, hogy az elégségeshez (2) a minimum szint 80%-ának elérése szükséges. · Az értékelés, osztályozás a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az egyes fokozatok tartalmát a helyi tantervek követelményei határozzák meg. · A fentiektől eltérő az általános iskola 1 - 2 osztályának szöveges értékelési rendje. Az első évfolyamon az évközi teljesítményeket a tanító egyéni módon értékeli, minősíti, a rövid szöveges értékelést pontozással, százalékkal egészíti ki, a második évfolyamon évközi érdemjegyekkel értékel. Az első félév és a tanév végén tantárgyanként szöveges értékelést minősítést alkalmaz, a „SZÖVEGES
23
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv ÉRTÉKELÉS AZ ALSÓ TAGOZATON”c., összteljesítményét a következő minősítéssel zárja: · · · ·
évfolyamnak
megfelelő
lapokkal,
a
tanuló
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT (91-100%) JÓL TELJESÍTETT (76-90%) MEGFELELŐEN TELJESÍTETT (51-75%) FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL (0-50%)
·
Kiválóan teljesített minősítést kaphat a tanuló, ha minden tárgyból jeles szinten teljesített, vagy ha legfeljebb 2 tárgyból kapna jó minősítést, azaz 4-es osztályzatot. · Második évfolyamon az évközi érdemjegyek bevezetése mellett félévkor még szöveges értékeléssel zárul a tanuló értékelése, év végétől a további évfolyamon alkalmazott osztályzatokkal értékelünk. Ez alól csak az idegennyelv (angol, német) értékelése kivétel, ahol a szöveges értékelés 3. osztály évvégéig megmarad. E minősítések tartalmát a tanító – csakúgy, mint az alkalmazott évközi egyéni értékelési módot – a szülőkkel értekezleten ismerteti. · A hittan tantárgynál az értékelés az első évfolyamon és második osztály félévekor „jól megfelelt”, „megfelelt” és „részt vett” minősítéssel történik. A második - nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: második évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, (TÁMOP csoportnál: Szövegértés-szövegalkotás), német nemzetiségi nyelv (megfelelő csoportban), matematika, környezetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika-életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, hittan. (csak év végén van osztályozás) harmadik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, német nemzetiségi nyelv (megfelelő csoportban), matematika, környezetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika-életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, hittan. negyedik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, idegennyelv (angol, német, német nemzetiségi), környezetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika-életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, hittan. ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret), idegen nyelv (angol, német, német nemzetiségi), matematika, természetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika-életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, hittan. hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem és állampolgári ismeretek, idegen nyelv (angol, német, német nemzetiségi) , matematika, informatika, természetismeret (egészségtan), ének-zene, vizuális kultúra, technika-életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, hittan. hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem és állampolgári ismeretek, idegen nyelv (angol, német, német nemzetiségi), matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, technika – életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, hittan. nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem és állampolgári ismeretek, idegen nyelv (angol, német, német nemzetiségi), matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, technika –életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, hittan.
24
Kiskunhalas
5.
6.
7.
8.
25
Félév Év vége Félév Év vége Félév Év vége Félév Év vége
Kiskunhalas
Testnevelés és sport
Technika , életvitel és gyakorlat
Vizuális kultúra
Ének-zene
Földrajz
Kémia
Biológia
Fizika
Természetismeret (egészségtan 6.évf.)
Informatika
Matematika
Idegen nyelv, német nemzetiségi nyelv
Történelem és állampolgári ismeretek (hon-és népismeret)
4.
Magyar irodalom
3.
Magyar nyelvtan
2.
Hittan (ember és társadalomismeret-etika)
1.
Értékelt időszak
Évfolyam
Testnevelés és sport
Technika, életvitel és gyakorlat
Vizuális kultúra
Ének-zene
Környezetismeret
Matematika
Idegen nyelv
Német nemzetiségi nyelv
Magyar nyelv és irodalom
Hittan
Értékelt időszak
Évfolyam
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv
Az alsó tagozat értékelési rendszere a tantárgyak és az értékelés formájának tükrében Értékelt tantárgyak
Félév Év vége Félév Év vége Félév Év vége Félév Év vége
A felső tagozat értékelési rendszere a tantárgyak és az értékelés formájának tükrében Értékelt tantárgyak
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv
Szöveges értékelés „jól megfelelt”, „megfelelt” és „részt vett” minősítéssel történő értékelés Érdemjeggyel történő értékelés
· A félév és a tanév végén, valamint a negyed – és háromnegyed évi értékeléskor az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet kaphat. · Ha a tanulónak jeles osztályzatai mellett legalább 5 dicsérete van a tantárgyakból, akkor nevelőtestületi dicséretben részesül. A dicséretet a bizonyítványban, a naplóban és a törzslapon is dokumentálni kell. · A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő az eddig is használt hagyományos értesítő könyvön keresztül tájékoztatja. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A szülő az érdemjegyeket az iskola elektronikus naplójában is megtekintheti. · A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tanulónak minden tantárgyból havonta legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Azoknál a tantárgyaknál, amelyeknek heti óraszáma egy vagy kettő, félévente legalább három érdemjeggyel kell értékelni. · Nevelőtestületi dicséretet akkor kaphat év végén a tanuló, ha 5 tantárgyból dicséretet kapott (ebből legalább kettő főtárgy), és az egyéb tárgyakból is ötös szinten teljesített.
Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái és rendje A TÁMOP projektben A témahét, a projekt egy összetett, komplex, legtöbbször a mindennapi életből származó téma feldolgozása. Az ehhez kapcsolódó célok, feladatok, határidők meghatározása, a munkamenet, az írásbeli beszámoltatások megtervezése, eredmények összegzése, értékelése, a beszámoltatás módjának meghatározása az együttműködő team feladata. l A projekt írásbeli beszámoltatásának formája ennek megfelelően lehet: pl. egyéni munkákból összeállított portfólió, prezentáció, blog, poszter, kiadvány, kiállítás, album. Mindez történhet egyéni, illetve csoportos munkában. Az egyes részterületeken végzett feladatokért az adott tantárgy keretén belül osztályzat adható. A projekt végén a munkát szóbeli értékeléssel és a team döntésének megfelelően adott tantárgyhoz kapcsolódóan érdemjeggyel is értékelhetjük. Az érdemjegy legyen egyenértékű egy témazáróéval! l A témahét feladata a jó hangulatú munkakezdés vagy zárás, ezért nem szükséges az írásbeli beszámoltatás. l A kulcskompetencia fejlesztések esetén az értékelés elsődleges célja a diákok pozitív megerősítése és önmagukhoz viszonyított előrehaladásának jelzése az értékelés során. Így lehetőséget biztosít minden olyan esetre, amelyben a diákok többletmunkáját, vagy egyéni készülését lehet értékelni. Így lehetőséget teremteve az egyéni képességek értékelésének. Fontos szerepe van viszont a visszacsatolásnak is, amennyiben az elsajátított és az elsajátítandó ismeretanyag arányát mutatja be. l A moduláris oktatás keretében mind órához kapcsolódva visszacsatolást kap a tanuló az elvégzett munkájáról. Ehhez járul még továbbá a kisebb egységek ismeretanyagának beszámolása, valamint az önértékelés fejlesztése. Ezek alapján alakul ki a tanuló félévi és év végi teljesítmény értéke. l A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása esetében a diákok értékelése a magyar nyelv és irodalom tantárgyban egy jeggyel történik. Ez magába foglalja mindkét korábbi tantárgy értékelését. Most azonban csak egy jeggyel értékeljük ezt a műveltségterületet. Szükség esetén a kapott érdemjegyet duplázva írjuk be a kért dokumentumba. l
26
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv Számonkérés, értékelés humán területen: l Magyar irodalom: tanévenként 3 fogalmazás – mindegyikre három jegyet adunk. Ezek: fogalmazás, helyesírás, külalak. l Magyar nyelv: témánként témazáró dolgozat, ami két részből áll: a témához kapcsolódó feladatok + helyesírás, erre két jegyet adunk. l Történelem: témánként témazáró dolgozat, ami magába foglalja a kronológia és topográfia számonkérését is. l Az olvasónapló íratása és számonkérése tanárfüggő. l Egy kötelező olvasmány kijelölése az előző tanév végén megtörténik, ennek számonkérése előtt legalább három héttel újra felhívjuk erre a tanulók figyelmét.
Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái és rendje reál tantárgyaknál: Témazárók: Ciklusonként 1 órás tárgyaknál (legalább) 3 témazárót, 2 vagy ennél magasabb óraszámú tárgyaknál 4 témazárót íratunk évente. A témazáró jegye hangsúlyosabban számít a félévi és év végi jegyek megállapításánál. A témazárót legalább 1 héttel előtte a tanár köteles bejelenteni az osztálynak és csak nagyon indokolt esetben halaszthatja el a megíratást. Órai munka: 1 jegyet emelhet, vagy ronthat a tanuló év végi, vagy félévi jegyén az órai munkája, amelyet a tanár érdemjeggyel értékel. Füzet: A füzetvezetést osztályozzuk, de csak kerekítő jelleggel számít félévkor és év végén. Önálló munka: A tanórán önállóan végzett feladatokat, vagy kísérleteket a tanár jeggyel értékelheti, amely egyenértékű a szóbeli számonkérés jegyével. Kiselőadásokat, vagy bármilyen tananyaghoz kapcsolódó gyűjtőmunkát a tanár érdemjeggyel értékelhet. Írásbeli beszámoltatások: Egy tanuló egy napon ne írjon 2 témazárónál többet, ezt a tanárok egyeztessék egymással és az osztállyal. Lehetőleg röpdolgozat se legyen 3-nál több ugyanazon a napon, de a röpdolgozatot (amit a napi leckéből íratunk) nem szükséges előre bejelenteni.
27
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv 10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni (napközis és tanulószobai) írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánkban a szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait a köznevelési törvény alapján az alábbiakban határozzuk meg: A szóbeli és írásbeli feladatok legfontosabb feladata a képességek és készségek fejlesztése, melyeket a tanóra tananyagához kapcsolódóan sajátítottak el diákjaink. Célja még az is, hogy a megszerzett ismereteket megszilárdítsuk tanulóink ismeretei között. Tanulóink írásbeli és szóbeli házi feladatait úgy kell meghatároznunk, hogy az átlagos képességű tanuló 1-1 tantárgyra való felkészülési ideje: 1-2. osztályban max. 15 perc, 3-4.osztályban max. 20-25 perc, 5-6. o.-ban max. 20-25 perc, 6-7-8.-o.-ban max. 25-30 perc legyen.
A házi feladat elvei - Az írásbeli és szóbeli házi feladatok rendszerét a pedagógiai folyamat nélkülözhetetlen részének tekintjük. - A házi feladat mennyiségét és nehézségi fokát a tanító és a tanár a tanuló életkori sajátosságainak, képességének és tantervi követelményeknek figyelembevételével határozza meg. - A házi feladat a tanórán megértett anyaghoz kapcsolódjon. - A házi feladatot a pedagógus óráról órára kijelöli. - Az alapvetően sok gyakorlást igénylő tárgyak esetében (nyelvtan, matematika) mindig legyen írásbeli házi feladat. - Külön házi feladatot hétvégére és szünetekre nem adunk, csak szorgalmi feladatokat, amelyek alkalmasak lehetnek a hiányok pótlására, vagy ismeretek erősítésére. - Nem számít külön házi feladatnak a hétvége, illetve a szünet előtti utolsó tanítási órán feladatott soros házi feladat. - A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes munka, olvasónapló, modellkészítés, képzőművészeti alkotás stb.) az elkészítés idejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani A házi feladatok célja: a) a tananyagtartalom minél alaposabb, egyéni tempóban való elmélyítése, begyakorlása b) a tanulók kötelességtudatának kialakítása, fejlesztése c) a tanórai munka előkészítése d) a folyamatos ismétlést, a már tanult ismeretek felelevenítését szolgálja e) szótárak, lexikonok, kiegészítő irodalom felhasználása, eszközként való használatuk gyakorlása f) önállóságra, önellenőrzésre, igényességre szoktatás. A házi feladatok iskolánkban alkalmazott formái 28
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv a) kötelező házi feladat: célja a tantervi követelmények teljesítéséhez, a tananyag elsajátításához szükséges képesség- és készségfejlesztés, a következő tanítási órára történő felkészülés. A házi feladat lehet szóbeli vagy írásbeli. b) szorgalmi vagy ajánlott házi feladat: célja a készségfejlesztés, a tanulók érdeklődésében és felkészültségében mutatkozó egyéni különbségek figyelembe vételével az ismeretek bővítése, kiegészítése, új ismeretek szerzése.
A házi feladat, mint pedagógiai eszköz a) szolgálja azokat a nevelési-oktatási célokat, amelyeket a tanár az adott tanórára kitűzött, b) vegye figyelembe a tanuló képességét, felkészültségét, munkatempóját, c) mennyisége alkalmazkodjon a tanuló életkori sajátosságaihoz, vegye figyelembe a tanuló egyéb elfoglaltságait, d) konkrét, egyértelmű, pontosan meghatározott legyen, e) ellenőrizhető, javítható és javíttatható legyen.
Az egésznapos oktatásban részesülő tanulók a házi feladataikat az iskolai oktatás keretében kötelesek megoldani, kivéve, ha a tanulót a tanulási időben szakköri vagy egyéb iskolai elfoglaltsága ebben akadályozta. Ilyen esetben a házi feladatát otthon végzi el. A házi feladat elkészítését a gyermekeket tanító pedagógus ellenőrzi. Az ellenőrzés és értékelés (ez utóbbi nem jelent feltétlen osztályzatot) azért fontos, mert tudatosítja hiányosságokra,
az
elért
eredmény,
vagy
rádöbbent
-
lehetővé teszi a hibák javítását, a hiány pótlását,
-
fokozza a további munka hatékonyságát,
-
a tanulót meggyőzi munkája értelméről.
a
hibákra,
A tanuló köteles az óra elején a házi feladat hiányát jelezni. Az el nem készített, hibás, illetve hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás oka szerint: nem büntetjük a tanulót, ha a hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag meg nem értéséből fakad meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának a lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta el a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat hiányát a szülő felé jelezzük, a tantárgyi és szorgalmi jegy megállapításánál figyelembe vesszük. A szorgalmi házi feladatot, önálló kutatómunkát a befektetett munka arányában jutalmazzuk.
29
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv
11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az matematikát, és a technikát a készségtárgyak közül felső tagozaton, a német nemzetiségi programot oktató osztályokban a létszámtó függően első osztálytól. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tanórán kívüli foglalkozások esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
30
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv 12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A testnevelés munkaközösség a tanulók általános fizikai képességeinek méréséhez és minősítéséhez a Dr. Fehérné Dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett módszertani szakanyagot fogadta el. Ez az országos mérés a MINI HUNGAROFIT elnevezést kapta 1+4 motorikus próba értékelésével. Iskolánk a Minisztérium utasítása alapján rendszeresen végez felmérést a tanulók fizikai állapotának mérése és regisztrálása érdekében. Ezeket az eredményeket egyrészt a Minisztériumba küldjük statisztikai összesítésre, valamint ezt használjuk fel az intézményi munkában is. Ezt a mérést a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként 1 alkalommal április 03-tól május 28-ig terjedő időszakban. Különböző gyakorlatok teljesítményeit táblázatos formában rögzítik. Ezek összesített adatai viszonyíthatók egy országos átlaghoz. Az egyéni eredmények megmutatják az egyéni erősségeket és azokat a területeket is, ahol fejlődésre van szükség. A felmért próbák: Motorikus próba az aerob állóképesség mérésére Cooper-teszt futással 12 perc alatt kimért pályán megtett út (m)
Motorikus próbák az általános fizikai teherbíró-képesség mérésére 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: Helyből távolugrás (m), 2. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése: Fekvőtámaszban karhajlítás és - nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: lányok 1.5 perc, fiúk 3 perc. 3. A hátizmok erő-állóképességének mérése: Hason fekvésből törzsemelés és - leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc. 4. A hasizmok erő-állóképességének mérése: Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc.
31
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv A Hungarofit-felméréseken az öt feladat során összesen 140 pontot lehet gyűjteni. Hogy egy fekvőtámasz vagy felülés mennyit ér, azt befolyásolja, hogy hány éves a tesztelő, illetve az is, hogy fiú vagy lány. Az eredmények alapján a következő hét fittségi kategóriába osztják a felmérésben részt vevőket: Minősítő kategóriák és értelmezésük AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi igen gyenge magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, 0-20 pont közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, gyenge hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére 21-40 pont sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. kifogásolha A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán tó fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. 41-60 pont Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges közepes létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó 61-80 pont közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa. Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten Jó rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra 81-100 pont jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy kiváló 101-120 speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. pont
extra 121-140 pont
Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége terültén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégezésére, hogy - nagyobb formaingadozás nélkül - nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.
32
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az oktatás területén: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minőség-ellenőrzés: Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. l
Minőségbiztosítás: Minden fiatal - képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával - úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fittness szint „megkívántság”, vagy „kell” értékét elérje és megtartsa. l
l Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészség-megtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása: A fizikai fittség méréshez, önálló tudatos alkalmazásához szükséges edzéselméleti, humánbiológiai és sportági elméleti ismeretek folyamatos népszerűsítése, készség szintjéig gyakoroltatása.
Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna l A terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére kifejlesztett mérési és értékelési útmutató alapján elvégzett vizsgálatok lehetővé teszik az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslése. l Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítást. l Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. l A rendszeres időszakos ellenőrzés, folyamatos visszacsatolás jelent a hibák kiküszöböléséhez. l A tanár egészség- és test-kulturális alapismereteket ad át. Ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben hozzájárul, hogy fiataljaink mind nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő és anyagi ráfordítás többszörösen megtérül, ha az egészség, a cselekvőképesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad. l Ha már kisgyermekkortól elkezdjük a kondicionális képességek folyamatos, fokozatos fejlesztését feltehetően, valamennyi sportolni vágyó egészséges fiatal - különösebb örökletes tényezők megléte nélkül is - szorgalommal, kitartással magas szintre juthat el. l Összefoglalva: az egyén az általános fizikai teherbíró-képessége mérése során választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell felfejleszteni magát, és hogyan tegye meg az első lépéseket.
A testnevelő által elvégzendő feladatok l Egységes minőség-ellenőrzés Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz tanév végén meg kell mérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmények, pontértékei alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni. l
Egységes minőségbiztosítás 33
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel, törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával a tanárnak, a tanulónak és a szülőnek – törekedni kell az egészséges létezés stabilabb megtartását elősegítő „kell- szint” megtartására. Folyamatos visszacsatolás A tanulók aktív közreműködésével, a megtervezett foglakozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák és a szülő számára. (A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése.) l
Munkánk során soha nem feledkezzünk meg a tudatosságról, hiszen ha a tanulók a számukra kitűzött, - valamennyi fiatal által elérhető - célt és annak elérésének módját ismerik, egyre inkább érdekeltté, érdeklődévé válnak saját fizikai állapotuk karbantartásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása iránt. A mérések során kiugró teljesítményükkel, azonnal feltűnnek fizikailag jól terhelhető, sportolni vágyó - kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú - fiatalok, akiket igényeik és a helyi lehetőségek figyelembevételével segíthetünk az élsport számára kiválasztani. Az adatok nyilvántartása Osztályonkénti adatlapot a vizsgálatot végző tanár vezeti. Intézményi osztályonkénti összesített adatlapot a testnevelő állítja össze a tanév végén mért eredmények alapján. A táblázatok egy példányát a minősítő kategória megjelölése nélkül a tanulók számára közzé teszi az év folyamán, a minősítő táblázattal együtt. A diákok az év folyamán tájékoztatva vannak arról, hogy milyen a fittségi állapotuk a központilag meghatározott kategóriák alapján. Szóbeli értékeléssel pedig a tanuló önmagához viszonyított helyzetét jellemzi a testnevelő.
34
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv
13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 13.1 Az iskola egészségnevelési elvei A Szent József Katolikus Általános Iskola csatlakozott az Egészségesebb Iskolákért mozgalomhoz is. Egyetért a mozgalom céljaival, hiszen iskolánknak a nevelésen és oktatáson kívül a legfontosabb célja, hogy javítsa a felnövekvő generáció életesélyeit, időben akkor, amikor a tanulók a legfogékonyabb korban vannak. Az egészségnevelés tudatformáló folyamat (felvilágosítás, ismeretterjesztés, oktatás) és magatartásformálás (gyakorlás, aktív közreműködés, öntevékenység fejlesztése, szokások kialakítása). Az egészségre nevelés tehát ösztönzés, megőrzés, megelőzés, javítás és gyógyítás. Sokféle módszer alkalmazásával, a tanulók aktív részvételét tartja különösen fontosnak. Pozitív önkép kialakítására törekszik, el akarja érni, hogy a tanulók fokozott mértékben ellenőrizzék életüket, mivel ez alapvetően szükséges a jó egészségi állapot megőrzéséhez. Felismerve, hogy a diákok egészségi állapotát sok hatás éri, célunk a tanulók korábban kialakult hiedelmeinek, értékeinek és szokásainak helyes irányba történő befolyásolása. Célunk, hogy az iskola tárgyi környezete pozitív esztétikai és fiziológiai hatást gyakoroljon a diákokra és az alkalmazottakra. Az egészségmegőrzést az iskolai személyzet „jól-létére” is vonatkoztatjuk, hangsúlyozva a dolgozók példaadó szerepét. Az iskola-egészségügyi szolgáltatásoknak megfelelően az iskolaorvos elvégzi a szűrést és a betegségmegelőzést. Elősegíteni a jó tanár-diák és diák-diák kapcsolatrendszer kialakítását, az iskola, az otthon és a közösség közötti kapcsolatok fejlesztését. Az iskola feladatának tekinti iskolai szinten az irányítást és koordinációt, az egészségfejlesztő team létrehozását. Az iskolai egészségvédelmi ill. egészség megőrzési program a helyben megoldandó problémákat célozta meg. Figyelembe vettük az iskola adottságait, lehetőségeit; a szülők, tanulók igényeit, elvárásait; a családi és szociális hátteret és a jelenlegi helyzet felmérése után alakítottuk ki a programunkat. Igyekeztünk olyan programok kialakítására és megvalósítására, amelyek fejlesztik a fiatal emberek egészségét, támogatják az olyan magatartás kialakítását, amely növeli az egészség iránti egyéni és közösségi felelősséget és tudatosságot. Az egészségesebb iskolák legfőbb célja, hogy támogató környezet kialakításával az általános egészségi állapot fejlesztéséhez vezető, egészséges életmódra nevelje a teljes diák populációt. Céljaink: felismertetni az egészséget, mint megőrzendő értéket, s megalapozni az egészségtudatos magatartás szokásrendszerét, tudatosítani a betegségek megelőzésének fontosságát, tudják, hogy mikor kell orvoshoz fordulni és a betegség milyen orvosi területhez tartozik, 35
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv becsüljék meg a hazai és külföldi kutatók, orvosok munkáját, hozzásegíteni a tanulókat a biológiai érettség, valamint a társadalmi szociális érettség különbségeinek felismeréséhez, megtanulják felelősségtudattal vállalni nemiségüket és a hozzá tartozó magatartást, erősíteni empátiakészségüket a betegekkel, idősekkel szemben, alkalmassá tenni a tanulókat az elsősegélynyújtás és betegápolás ismereteinek használatára, ismerjék a káros szenvedélyek szervezetre gyakorolt hatását és legyen akaratuk ezek csábításának ellenállni. Iskolánk hosszú évek óta kapcsolatban áll különböző cégekkel, s ingyenesen kapunk egészségügyi csomagot, melyet a lányoknak ajándékozunk a megfelelő témakör tanulásakor. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy témáról témára haladva a pusztán az egészségre koncentráló szemléletmódtól eljussanak az egészség holisztikus értelmezéséig, az egészségvédelembe egyre inkább beleértsék a barátokat és a családot, a szűkebb és tágabb közösséget és környezetet is. 13.1.1 Az általános iskolában végzendő egészségnevelői munka Általános feladatok A tanulók optimális fizikai fejlődéséhez szükséges feltételek és tevékenység biztosítása, higiénés kultúra megalapozása az ehhez nélkülözhetetlen ismeretek és eszközök használatának elsajátítatása. A fiatalok egészséges életmódjának, napi-, életrendjének szervezése; fizikai és pszichikai edzettségük fokozása, testi és szellemi teherbíró-képességük fejlesztése. Egészségvédelem szokásrendjének kialakítása. Környezetvédelem ismeretrendszere, szokásai, gyakorlati megoldásai. Szabadidejét töltse el tartalmasan, változatosan. Legyen esztétikai érzéke, ízlése, kulturált külső megjelenése. Éljen egészséges életet. Testi fejlettsége feleljen meg életkorának. Sajátítsa el a ritmikus- és mozgáskultúrát. Lássa be, hogy a testi képességek fejlesztése szükséges, hogy fokozni tudja a fizikai állóképességet és erőnlétet. Egészségügyi kultúra elsajátítása. Legyen igényes a tisztaságra, testének, ruházatának otthoni és iskolai környezetének gondozottságára, higiéniájára, kerülve a felesleges kozmetikumok használatát. Rendelkezzék az egészséges táplálkozás, kulturált étkezés szokásaival, ismerje a fogyókúra veszélyeit. Ne dohányozzon, tartózkodjon az alkohol fogyasztásától és a drogtól. Öltözködése legyen célszerű és ízléses. Ügyeljen egészségének megőrzésére, sportoljon, kiránduljon, eddze szervezetét, erejét, ügyességét, gyorsaságát, kitartását és teherbírását. Legyen igénye az egészséges életkörnyezetre és tudja, hogy mit tehet a szűkebb vagy tágabb környezetéért. Ismerje a környezetre káros anyagokat és ennek hatásait az élő szervezetre, egészségre. Vegyen aktívan részt a környezet védelmében.
36
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv 13.1.2 A tanítási órán és az iskolán kívüli nevelés feladatai Rá kell szoktatni a gyermekeket, hogy önállóan tartsák meg a munka és pihenés, a szellemi tevékenység, játék, mozgás, testedzés és sportolás optimális arányait. Biztosítsák szervezetük regenerálódását, edzettségüket, teherbíró-képességüket és a szórakozásra is fordítsanak elegendő időt. Tanulják meg a pihenés célszerű módjait. Fejlesszék a szórakozásukkal kapcsolatos etikai és esztétikai igényességüket. Segítség-, elsősegély-nyújtási és önmentő képességüket fejlesszék. Ismerjék fel az egyszerű betegségeket, és ezek természetes gyógymódjait használják. Legyenek tájékozottak a katasztrófa- és polgárvédelemben. (Iskolai programja részletesen külön kidolgozva.) Ismerjék az Európai Uniós fogyasztóvédelmi előírásokat, és ezeket alkalmazzák. Általános fejlesztési célok: - a pedagógusok és a tanulók egészség ismereteinek bővítése, korszerűsítése, - az oktatási-nevelési tevékenység egészséges környezetben való biztosítása, a környezet egészségtámogató jellegének erősítése, - az iskola-egészségügyi ellátás tervezett biztosítása, - az iskolai egészségnevelési tevékenység tervezett, ütemezett végrehajtása, - a mindennapos testedzés, testmozgás feltételeinek biztosítása, - az egészségfejlesztésben érdekelt partnerek együttműködésének koordinálása Az iskolai egészségnevelési programban alkalmazható módszerek: - hagyományos felvilágosító tevékenység - rizikócsoportos megközelítés -egészséghét, projektmódszer - kortárshatások az egészségfejlesztésben
13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei 13.2.1 Alapelvek A teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése. A környezeti nevelés tartalma az utóbbi időben világszerte kiszélesedett. Magában foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. Ezért a jövőben diákjainknak a mindennapi életükben képeseknek kell lenniük a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket kezelni, megoldani. Nagyobb hangsúlyt kap a környezeti tudat és erkölcs. Ezért szükség van hatékony személyiségformálásra, amely során a fiatalok elsajátítják a környezettudatos cselekvés formáit. Megtanulják, hogyan és miért kell óvni az épített, a természeti és a társas-társadalmi környezetüket. A fenntarthatóságra nevelés lényegében azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat hozzon létre környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer között a célból, hogy megértessük e kapcsolatok működési szabályait. Ennek központi gondolata a “környezeti polgárrá” nevelés, azaz a természeti, az épített, a társas-társadalmi környezet fenntarthatósága 37
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv (és ezen belül a fenntartható fejlődés, a fenntartható fogyasztás) érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. Ez integrált tantárgyés tudományközi megközelítést igényel. A világ egész, egészként éli meg a gyerek, aki a szocializáció során hamar elválik környezetétől. A világ megismerésének ugyanis az egyik legfontosabb útja az, hogy a megismerendő dolgokat részeire, elemeire bontjuk, vizsgáljuk azokat és azok viszonyát. A mai civilizált és bonyolult világ a kultúrát, a felhalmozott tudást is már csak úgy képes átadni a felnövekvő generációknak, ha a világot részekre bontja. A jelenkorban akkor ér el az egyén a társadalomban nagyobb eredményt, ha valamely szakterületen speciálisan magas műveltségre tesz szert. Azonban egyre inkább visszaüt a specializáció, gyakran elvész a lényeg és a valóság, nem látjuk „a fától az erdőt”. A jövő emberének szüksége van a szélesebb látásmódra, a tanulás során megszerzett műveltségi anyag integrációjára. A fenntarthatóságra neveléshez meg kell érteni az ember és a környezet kölcsönös összefüggéseit és egymásrautaltságát. Ehhez hozzátartozik a globális társadalmi és geopolitikai jellemzők, a biológia és a fizika, valamint az emberi szociális és gazdasági rendszerek ismerete. Kutatók szerint a gyermekek és az ifjak igen fogékonyak a teljes, az egész befogadására. A nemzeti alaptanterv és a kerettantervek lehetőséget nyújtanak arra, hogy ne tantárgyakra elaprózva tanítsunk, hanem holisztikusan ismerkedjünk a világgal, és arra is, hogy az oktatás középpontjában ne a tananyag, hanem a tanuló fejlesztése álljon. Kívánatos, hogy a jövő nemzedékek nevelése során az óvodai és az iskolai életet az eddigieknél sokkal jobban hassa át a környezeti nevelés. Feladatunk, hogy általánossá tegyük minden területen, és megvalósítsuk.
13.2.2 Célok Mindig szem előtt kell tartanunk, s éreznünk kell annak a felelősségét, hogy a „környezeti nevelés, szándékos, megtervezett pedagógiai folyamat, összetett személyiség-, közösség-, magatartás-, és attitűd-formálás, amely képessé tesz másokkal való együttműködésre, együttélésre. (Havas Péter)” A környezeti nevelés általános, hosszú távú céljai: · elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. · kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé · érzékennyé tenni a környezet állapota iránt · bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába · legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása · váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés · képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. · elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség , az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása és javítása, az általános emberi egészségvédelem, az ökológiai egyensúly fenntartása, 38
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása, minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez képessé válni az élethosszig tartó tanulásra A környezeti nevelés céljaiból adódóan feladatunk tehát, hogy · környezetbarát attitűdöket, szokásokat alakítunk ki a tanulókban · a természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetítünk · segítjük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését. A környezeti nevelés konkrét céljai: Rövidtávú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. · új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése; témanap; · tantestületen belül továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; · iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára; · a nomád tábor megszervezése és lebonyolítása; · drog-prevenciós program folytatása; · osztályfőnöki órák környezetvédelmi témákban; · a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok) · a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti, és az épített környezetre, az emerre); · interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); · természetvédelmi versenyekre felkészítés; · multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; · a számítógép felhasználása szakórákon; · A tanulói műhelyekben, egyéni feladatokként végzett munka fontos elismerése, megismertetése másokkal. Az iskola újságjában, a Harsonában egy új rovat indítása. · Iskolarádió beindítása környezeti hírekkel, programokkal. · Helyi civil természetvédő egyesületekkel való együttműködés. A)
Az ökológiai kompetencia megteremtése
· Az ökológiai gondolkodás, környezettudatos szemlélet kialakítása · Az emberben eredendően meglévő természeti erények, belső késztetések kibontakoztatása · A tanulók alakuló értéktudatának formálása · Ökológiai morál kifejlesztése · A természet törvényeinek megismertetése · Embert, természetet, épített környezetet tisztelő szokásrendszer kialakítása, ennek érzelmi, erkölcsi megalapozása, intellektuális hatások, ismeretek általi elmélyítése, működtetése · A személyes és a közös társadalmi- természeti felelősségtudat kialakítása · Az együttműködési képesség fejlesztése 39
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv B)
Környezettudatos magatartás kialakítása
· A természet történetének, folyamatainak, szerkezetének, funkcióinak, élő és élettelen létezőinek megismerése · A létfenntartásért folytatott tevékenységekben a természet törvényeinek betartása, a célok eléréséhez csak indokolt mértékű természeti kincsek felhasználása · A természet törvényeivel harmonizáló technológia alkalmazása · Az egyéni életprogram megvalósítása a társakkal együttműködve, a természettel harmonizáló gazdaságban, társadalomban, a nemzeti és globális környezeti biztonságot megteremtő politikával. · Önzetlen, előrelátó, segítőkész együttélés bolygónk élő és élettelen létezőivel C)
A kultúrált állapot elérése
· A tanuló megismeri a világ és önmaga eredetére vonatkozó elképzeléseket, a maga meggyőződése szerint hisz bennük · Átéli, hirdeti az élet tiszteletét, szeretetét · Belső világát a külső világgal összekapcsolja a képzelet által · Ismeri, tiszteletben tartja a természet törvényeit · Képes a természettel kapcsolatos konfliktusokat kezelni · Alternatív, probléma-megoldó gondolkodásra képes · Saját magáért, másokért, a környezetért felelősséget érez · Célja a természet harmóniájának megőrzése · Látja az egészséges környezet és a saját egészsége közötti összefüggést · Vallja, hogy az egészséges környezet csak összefogással hozható létre · A pozitív gondolkodás, a pozitív hozzáállás jellemzi · A tenni akarás, az együttműködési szándék, a kooperációs képesség, az együttérzés és az empátia jellemzi D)
Rendszerszemléletre nevelés
· A tanulókat képessé kell tenni a tanórai ismeretek és az élet valós ügyeinek összekapcsolására. · Meg kell érteniük, hogy az egész világ összefüggő összetett élő rendszer, az ember kölcsönhatásban áll más, nagyobb részrendszerekkel, döntései kihatnak a környezet sorsának alakulására, minden egyes cselekedet reakciókat vált ki, melyek csak részben kiszámíthatóak. · Közös a felelősség, közös erőfeszítéseket kell tenni a környezet megóvására. · Fontos a globális összefüggések felismerése, a környezeti problémák gazdasági, társadalmi okainak tudatosítása és az, hogy az okokat a tanulók azonosítsák saját környezetükben és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. E)
A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése
· ·
Minden földi élet önmagában értékes. Biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. 40
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán és nomád táborokban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. 13.2.3 A környezeti nevelés területei Iskolánk az Alsóvárosban található. Az épület lakóházak közé épült, ezért a parkosítási lehetőségeink korlátozottak. A beültethető területeket kihasználtuk, parkosítottuk. Két udvarral rendelkezik az iskola. A „kisudvar” ad helyet fedett kerékpártartónak. Lebetonozott terület kevés növényzettel és padokkal. A kerékpárok kulturált elhelyezésével ösztönözzük a tanulók kerékpárral való közlekedését. A „nagyudvar” kb. 50 % a füves terület. Itt található a sportpálya, amit szünetben és testnevelés órákon szintén igénybe vehetnek a tanulók. Az alsó tagozatos tanulóknak természetes anyagokból készült modern játszótér teszi lehetővé a kulturált szórakozást. Nemzetközi projekt keretében barátság-fákat ültettünk. Az udvaron szabadtéri tanítási órák lebonyolítására alkalmas tetővel fedett pihenőhely is található. Az utcai előkert szülői kezdeményezéssel került parkosításra, amelynek gondozásába az osztályok besegítenek. Az iskola belső helyiségeiben törekedtünk a barátságos légkör megteremtésére. Rengeteg növény és dekoráció található az aulában és a folyosókon. A tantermekben a tanulók otthonról hozott növényekkel alakítottak ki élősarkokat, ezeket a tanulók gondozzák. Az épületben megtörtént a világítás és a mosdóhelyiségek korszerűsítése. 13.2.4 A környezeti nevelés színterei A környezeti nevelés közös színterei az óvodai nevelés, a közoktatás valamennyi szintje, a szakképzés, a felsőoktatás, a továbbképzés. Mások a lehetőségek az óvodai életben, mások a tanítási órákon és a tanítási órákon kívül. Például a természetvédelmi szakkörökből kerülnek ki a településüket igen jól ismerő, értékelő, azért később is tenni akaró fiatalok. Különösen jó terep a tanórán kívüli környezeti nevelésre egy-egy nyári tábor foglalkozásai. Ezekben a gyerekek több oldalról ismerik meg a helyszín környezetében levő táj emberi, történelmi, kulturális, és természeti értékeit, hagyományait, amelynek komplex ismerete, a szerzett tapasztalatok közelebb viszik őt a valósághoz, s tanulva a pozitív vagy negatív változásokból, mintát nyújthatnak a jövőhöz. A környezettudatos nevelést projektjeinkbe is beépítjük, a pl a különböző anyagok újrahasznosítását, újrapapír felhasználását, az anyagokkal való takarékoskodást. Tanórán: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. 41
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, de az audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. 13.2.5 Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés: A tanulók · fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket; · legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; · értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; · igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; · sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás); · tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. 13.2.6 A környezeti nevelés megjelenése az egyes tantárgyakban Magyar nyelv és irodalom Alsó tagozat: A tanulók · ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket); · egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Felső tagozat: A tanulók · ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben; · törekedjenek az anyanyelv védelmére; A tanulókban · alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; · növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával; · fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem és állampolgári ismeretek, hon és népismeret: A tanulók 42
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv · értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; · tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; · ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; · értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv: A tanulók · váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; · legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; · ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; A tanulókban · alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; · fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika: A tanulók · váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; · legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; · tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; · logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön; · tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; · váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; · ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; · legyenek képesek reális becslésekre; · tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban · alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; · alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika: A tanulók ·
váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; 43
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv · ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; · ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; · tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; · mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; · ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak.
Földrajz: A tanulók · szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; · érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; · ismerjék meg a világ globális problémáit; · ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. Biológia: A tanulók · ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; · ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; · ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; · ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; · legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; · sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban · alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia: A tanulók · rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; · törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; · legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; · értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének-zene: A tanulók · ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; · ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; 44
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv · fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; · vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; · tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek. Hittan: A tanulók · legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák; · tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; · mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban · alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek; · alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban; · fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. Vizuális kultúra: A tanulók · ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; · ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; · ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; · ismerjék a természetes alapanyagok használatát; · legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; · legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; · ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; · tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; · kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.
13.2.7 Tanórán kívüli programok A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál Biológiaverseny, Herman Ottó Verseny). Különböző akciókban veszünk részt: · Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem-, és papírgyűjtés) szervezünk. · Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján rajz- és fotókiállítást.
45
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv · Évente rendezünk egészségnevelési hetet, amelynek témája évről-évre változik. Az egész iskola részvételével diákjaink megismerik a közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket. · terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, városismereti játékok stb.; · kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori időben stb.; · „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése, „nemzetközi akciók”; · modellezés; · „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.; · versenyek; · iskolazöldítés; · témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.); · „jeles napok”; · Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítás, akadályverseny szervezése; 13.2.8 A környezeti nevelést szolgáló módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: · kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; · játékok; (szituációs, bizalomerősítő, kapcsolatteremtést elősegítő, stb.) A játék a legegyszerűbb, és leghasznosabb ismeretközvetítő. Segítségével a legbonyolultabb összefüggések is megmagyarázhatók. Játszhatók, pl. tanítási órán, osztályfőnöki órán, szakköri foglalkozáson. A játékok típusai: szituációs játékok, memória játékok, kombinációs játékok. · Ismeretterjesztő könyvek, kiadványok, folyóiratok szemelvényeinek feldolgozása (5-8.).(az életkornak megfelelő könyvek ajánlása, megbeszélése alsó és felső tagozatban egyaránt). · modellezés; (hatásvizsgálatok, előrejelző, működő modellek készítése, elemzése) · riportmódszer; (kérdőíves felmérés, direkt riportok) · projektmódszer; (analízis-akcióprojektek) · terepgyakorlati módszerek; (terepgyakorlatok, egyszerű megfigyelések, célzott megfigyelések, mérések) · kreatív tevékenység; (természetvédelmi és fenntartási munkák, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny) · közösségépítés; (csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében) · művészi kifejezés; (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások, zeneművészet, fotóművészet, táncművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése, a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén). · Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, tisztázása (4-8.). · Oktatófilmek, számítógépes programok bemutatása. 46
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv · Előadások (rendhagyó tanítási órákon), múzeumlátogatások (az osztályok ill. az iskola közösségének programja). · Témanapok szervezése, tanulói kutatómunka ösztönzése (pl. a Föld napján vagy a Madarak és fák napján). · Tartós tankönyvek használata · Hatékony kommunikáció tanár-diák, diák-diák között. (A nyíltság, őszinteség, pozitív gondolkodás, kölcsönös tisztelet jellemzi. Fejlődnek a tanulók kommunikációs készségei, vitakultúrája, az egymásra való figyelés, a véleményalkotás, a konfliktusok kezelésének képessége.). Az irányított beszélgetés témája lehet, pl. az ember természetátalakító tevékenysége vagy az emberiség és a Föld jövője. Helyzetgyakorlat, melynek témája lehet a tanulók közvetlen környezetében tapasztalt konfliktus, probléma.
13.2.9 A környezeti nevelésben résztvevők Iskolán belüli együttműködés: Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együtt-működését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a veszélyes hulladékként kifogyott nyomtatópatront, elemeket. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. 47
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv Iskolán kívüli együttműködés: Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónk legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt vesz. Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Kommunikáció: A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái · kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; · házi dolgozat készítése; · poszterek készítése és bemutatása; · drótpostán történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal; · faliújságon közölt információk készítése; · szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái: · környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; · környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; · környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; · a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel;
48
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv 14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelménye A magatartás és szorgalom osztályzatának megállapításakor az életkori sajtosságokat, tanulmányi előmeneteleket, saját magához viszonyított tendenciákat is igyekszünk figyelembe venni. Mivel ezek a jellemzők egyéni értékelések, megállapításuk és eldöntésük során figyelembe kell venni a kialakulásukat is. Lényeges szempontnak tekintendő a tanuló személyes lehetősége, családi környezete, egészségügyi állapota, egyéni képessége, stb.…) 14.1 A magatartás értékelésének elvei A magatartás értékelésekor a tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedését, tevékenységének fegyelmezettségét, nevelőihez, az iskola dolgozóihoz, diáktársaihoz való viszonyulását tartjuk szem előtt. Ezek mellett az iskolai házirendben foglalt elvekhez való viszonyát, felelősségérzetének megnyilvánulásait értékeljük. A viszonyítás alapja a katolikus értékrendhez igazodik. Tanulóinkat – első évfolyamon a negyed évtől, a többi évfolyamon év elejétől – havonta az osztályzattal értékeljük. A félévi és év végi eredményeket a megfelelő tanügy igazgatási dokumentumokba az osztályfőnök jegyzi be. A félévi és év végi eredményeket az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület véleménye alapján állapítjuk meg. Véleménykülönbség esetén az osztályban tanító pedagógusok döntenek szavazással. Az értékelés a közoktatási törvény alapján ebben az esetben négy fokozatú: példás (5); jó (4);
változó (3);
rossz (2).
A példás magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató. Az iskolai házirendet megtartja, és másokkal is megtartatja. Az iskolai követelményeket tudatosan vállalja, kezdeményező, bekapcsolódik a közösség vezetésének munkájába. Véleménykülönbség esetén az osztályban tanító pedagógusok döntenek szavazással.
A jó magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. A körülötte történő laza viselkedések ellen nem mindig lép fel. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartás kultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és jó hírnevére. A változó magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata, szimpátiája a jó és rossz között ingadozó. A közös 49
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. A fegyelmező intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesült. A rossz magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző. Iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesül. Az értékelés megállapításakor a felsorolt jellemző nagy többségének érvényesülése esetén kapja a diák az adott osztályzatot. 14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szorgalom értékelése iskolánkban elsősorban a diákok munkához való hozzáállását értékeljük. Ez kiterjed a tanulmányi és az ezen kívüli munkára is. Értékeljük egyúttal tanulónk kötelességtudatát és annak változását, munkavégzésének színvonalát és annak változását. Értékelése és elbírálása a lentebb található szempontok alapján a magatartás értékelésének szabályszerűségei szerint történik. Fokozott figyelmet kell fordítanunk itt is az egyéni tendenciák figyelembevételére. Az értékelés ebben az esetben is négyfokozatú skálán történik. - példás (5);
jó (4); változó (3);
hanyag (2)
Példás a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Ha képességeinek hiányát szorgalmával sikeresen tudja pótolni. Jó a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség. Változó a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába. Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. 14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei
A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzák. A jutalmazás akkor működik, ha a diák erősen vágyik a 50
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv jutalomra, és megtiszteltetés számára. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő főleg kisgyermekkorban, de később sem lebecsülendő a szerepe. Éppen ezért helyes mértékkel és jó időben kell alkalmazni. A tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi munkájában bármely, nem a tantárgyhoz kötött tevékenységben elért jó eredményeket, és a tanulói közösségekben a kiváló eredménnyel végzett együttes munkát, a közös erőfeszítéseket jutalmazzuk. Kiemelkedő tanulmányi, gyakorlati munkáért, iskolai, megyei, országos versenyeken, pályázatokon elért eredményedért a ballagáskor és bizonyítvány osztáskor könyvjutalomban részesülhetnek diákjaink. Tanév közben iskolánkban a következő elismerési fokozatok adhatók: a)
Szaktanári, tanítói, napközis nevelői szóbeli és írásbeli dicséret
b)
Osztályfőnöki szóbeli és írásbeli dicséret
c)
Plébánosi írásbeli dicséret
d)
Igazgatóhelyettesi írásbeli dicséret
e)
Igazgatói írásbeli dicséret
f)
Nevelőtestületi dicséret
Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretben részesülnek. Plébánosi írásbeli dicséretben részesülhetnek tanulóink példamutató hitéletükért (rendszeres szentmise látogatás, szentségi élet, ministrálás …). A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. A végzős nyolcadikosok elismerésének egyik módja a Szent József díj adása. A fegyelmező intézkedések Az iskolai élet házirendben lefektetett szabályait tekintjük a tanulók tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeinek, amelynek szándékos vagy gondatlan megszegése fegyelmező intézkedést von maga után. A büntetés akkor működik, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé válásának megakadályozása, és a diák helyes irányba terelése. A fegyelmező intézkedések meghozatala – a diákönkormányzattal megbeszélve – az osztályfőnök feladata. Az igazgatói intést is az osztályfőnök javasolja. A fegyelmező intézkedést a magatartás és a szorgalom érdemjegy megállapításánál figyelembe kell venni. Időlegesen a házirendben lefektetett jogok gyakorlásában korlátozni lehet a tanulót. A fegyelmező intézkedések visszavonhatók, ha az iskola bármely illetékes közössége kéri azt. A visszavont fegyelmező intézkedésnek nincs joggyakorlást korlátozó hatása.
51
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv Ha az a célunk, hogy diákjaink fegyelmezettek legyenek, akkor úgy kell őket szeretnünk, hogy szabadnak érezzék magukat tőle, azt érezzék, hogy a fejlődőképes embert szeretjük őbenne, és abban segítünk, hogy a saját útját megtalálja. · Tanulóink jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeinek megszegése fegyelmi vétség, mely fegyelmi büntetést von maga után. Az ezzel kapcsolatos szabályokat a köznevelési törvény tartalmazza. · Fegyelmező intézkedések Azt a tanulót, aki · a házirend előírásait megszegi, vagy · tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy · igazolatlanul mulaszt, vagy · bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben részesítjük. Ennek intézkedései lehetnek: a) - Szóbeli és írásbeli figyelmeztetés
lehet: - szaktanári - napközis nevelői - ügyeletes tanári
b)
Osztályfőnöki (írásbeli) figyelmeztetés
c)
Osztályfőnöki intés
d)
Osztályfőnöki megrovás
e)
Igazgatóhelyettesi figyelmeztetés
f)
Igazgatói figyelmeztetés
g)
Igazgatói intés
h)
Igazgatói megrovás
i)
Nevelőtestületi figyelmeztetés
j)
Nevelőtestületi intés
k)
Nevelőtestületi megrovás
l)
Fegyelmi eljárás
A jutalmazás és fegyelmezés alkalmazásánál indokolt esetben nem kell ragaszkodni a fokozatok betartásához. A fegyelmezés során is érvényesülnek katolikus elveink. Soha nem a fegyelmezetlent büntetjük, hanem mindig a fegyelmezetlenséget. Célunk elérni, hogy azokat a mintákat, melyeket mi értéknek tekintünk, ő is saját maga számára is értéknek tekintse. A fegyelmezés tehát ne kívülről jövő legyen, hanem belülről fakadjon fegyelmezettségre – önfegyelmezettségre törekvés formájában.
52
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv A jutalmazás és fegyelmezés alkalmazásánál indokolt esetben nem kell ragaszkodni a fokozatok betartásához. A fegyelmezés során is érvényesülnek katolikus elveink. Soha nem a fegyelmezetlent büntetjük, hanem mindig a fegyelmezetlenséget. Célunk elérni, hogy azokat a mintákat, melyeket mi értéknek tekintünk, ő is saját maga számára is értéknek tekintse. A fegyelmezés tehát ne kívülről jövő legyen, hanem belülről fakadjon fegyelmezettségre – önfegyelmezettségre törekvés formájában.
53
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv 15. Záró rendelkezések 1. Az Alsóvárosi Diáktársaság 2013. március 22-i megbeszélésén a Pedagógiai Programban foglaltakat megtárgyalta, azzal egyetértett. Kelt: Kiskunhalas, 2013. március 22.
iskolai diákönkormányzat vezetője
2. A Szülői Közösség 2013. március 25-én tartott ülésén a Pedagógiai Programot megtárgyalta, azzal egyetértett. Kelt: Kiskunhalas, 2013. március 25.
szülői közösség vezetője
3. Az Iskolaszék 2013. március 25-én tartott ülésén a Pedagógiai Programot megtárgyalta, azzal egyetértett. Kelt: Kiskunhalas, 2013. március 25.
iskolaszék elnöke
4. A Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2013. március 26-án tartott értekezletén véleményezte, elfogadta. Kelt: Kiskunhalas, 2013. március 26.
igazgató
54
Kiskunhalas
Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi Tanterv Nyilatkozat 1 A pedagógiai program nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelyből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul.
igazgató Fenntartó részéről jóváhagyta:
ph.
aláírás
1
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1): A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.
55
Kiskunhalas