C. HELYI TANTERV 2010

C. HELYI TANTERV

2010.

Pedagógiai program 2010. Helyi tanterv

2. TARTALOMJEGYZÉK C.

HELYI TANTERV ...........................................................................................4

I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK .................................................................................................................................. 4 Az intézményben tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások kiemelt célja a kulcskompetenciák fejlesztése......................................................................................................................... 4 Kulcskompetenciák:.................................................................................................................................... 4 Alapvizsgára felkészítő szakasz (9-10. évfolyam)........................................................................................... 4 Szakképzést előkészítő évfolyam (10 hónapos)............................................................................................... 4 Szakképzést előkészítő évfolyam (20 hónapos)............................................................................................... 5 Érettségi vizsgára felkészítő szakasz (9-12. évfolyam) ................................................................................... 5 Szakképzés ...................................................................................................................................................... 5 Szakközépiskolai szakképzés (technikus) képzés (13-14. évfolyam) ......................................................... 5 Szakiskolai szakképzés (11-12-13. évfolyam) ............................................................................................ 6 Az iskolában az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak és azok óraszámait szemléltető táblázatok (óratervek). ...................................................................................................................................................... 7 Alapvizsgára felkészítő évfolyamok (2010/2011-es tanévtől) .................................................................... 7 Szakképzést előkészítő évfolyam 10 hónap (2008/2009-es tanévtől) ......................................................... 9 Szakképzést előkészítő, felzárkóztató évfolyam 20 hónap (2010/2011-es tanévtől) ................................ 11 Előrehozott szakképzés (2010/2011 tanévtől) .......................................................................................... 12 Érettségi vizsgára felkészítő évfolyamok (2008/2009-es tanévtől)........................................................... 14 Érettségi vizsgára felkészítő évfolyamok.................................................................................................. 15 Szakközépiskolai szakmai orientáció 9-10. évfolyamon (2008/2009-es tanévtől) ................................... 16 Szakközépiskolai szakmacsoportos alapozás 11-12. évfolyamon (2008/2009-es tanévtől)...................... 16 II. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ...................................................................................................................... 20 III.

AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ....................................... 20

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI.................................... 21 V.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ............ 24

VI. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI........................................................... 25 A középszintű érettségi témakörei tantárgyanként ........................................................................................ 26 Matematika ............................................................................................................................................... 26 Magyar nyelv és irodalom ........................................................................................................................ 28 Fizika ........................................................................................................................................................ 34 Történelem ................................................................................................................................................ 36 Építészeti alapismeretek............................................................................................................................ 41 Faipari alapismeretek ................................................................................................................................ 46 Német nyelv.............................................................................................................................................. 49 Angol nyelv............................................................................................................................................... 59 Földrajz ..................................................................................................................................................... 68 Testnevelés................................................................................................................................................ 70 VII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, TANKÖNYVEK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE.................... 71 Alapvizsgára felkészítő szakasz (9-10. osztály) ............................................................................................ 71 Magyar nyelv és irodalom tantárgy .......................................................................................................... 71 Történelem és társadalmi ismeretek tantárgy............................................................................................ 71


3. Idegen nyelv tantárgy................................................................................................................................ 71 Matematika tantárgy ................................................................................................................................. 71 Ének-zene tantárgy ................................................................................................................................... 72 Testnevelés és sport .................................................................................................................................. 72 Fizika ........................................................................................................................................................ 72 Földünk és környezetünk .......................................................................................................................... 72 Biológia és egészségtan ............................................................................................................................ 72 Kémia........................................................................................................................................................ 72 Informatika................................................................................................................................................ 72 Rajz és vizuális kultúra ............................................................................................................................. 72 Érettségi vizsgára felkészítő szakasz (9-12. osztály) ..................................................................................... 72 Ének-zene: ................................................................................................................................................ 72 Magyar nyelv és irodalom tantárgy .......................................................................................................... 72 Történelem és állampolgári ismeretek tantárgy ........................................................................................ 73 Idegen nyelv tantárgy................................................................................................................................ 74 Német :................................................................................................................................................. 74 Angol : ................................................................................................................................................. 75 Matematika ............................................................................................................................................... 75 Testnevelés és sport .................................................................................................................................. 76 Fizika ........................................................................................................................................................ 76 Földünk és környezetünk .......................................................................................................................... 77 Biológia..................................................................................................................................................... 77 Kémia........................................................................................................................................................ 77 Informatika................................................................................................................................................ 77 Rajz és vizuális kultúra ............................................................................................................................. 77 Szakmai orientáció és szakmacsoportos oktatás ....................................................................................... 77 Építőipari szakmacsoport ..................................................................................................................... 78 Tankönyvek:.................................................................................................................................... 78 Faipari szakmacsoport.......................................................................................................................... 79 Tankönyvek:.................................................................................................................................... 79 Irodalomjegyzék:............................................................................................................................. 79 Folyóiratok: ..................................................................................................................................... 80 Taneszközök.................................................................................................................................... 80

MELLÉKLET...........................................................................................................82 Labdarúgó sportosztály helyi tanterve ........................................................................................................... 82 LABDARÚGÓ SZAKCSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK........................................................ 83 Célok és feladatok ........................................................................................................................... 83 Fejlesztési követelmények ................................................................................................................... 83 9. évfolyam...................................................................................................................................... 87 10. évfolyam.................................................................................................................................... 89 11. évfolyam.................................................................................................................................... 90 12. évfolyam.................................................................................................................................... 92 Továbbhaladás feltétele........................................................................................................................ 93 Felhasznált irodalom ............................................................................................................................ 94 Részletes tananyagtartalom .................................................................................................................. 95

KIEGÉSZÍTÉS.......................................................................................................106 Szakképzést előkészítő, felzárkóztató évfolyam 20 hónap (2010/2011-es tanévtől) ................................... 106 Előrehozott szakképzés (2010/2011 tanévtől) ............................................................................................. 107 Kaposvár ismeret ......................................................................................................................................... 108 Szakközépiskolai szakképzés (technikus) egyéves képzés (2010/2011-es tanévtől) ................................... 108


4.

C. HELYI TANTERV I.

AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK

Az intézményben tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások kiemelt célja a kulcskompetenciák fejlesztése. Kulcskompetenciák1: Anyanyelvi kommunikáció. Szövegértés-szövegalkotás Matematikai-logikai kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Szociális és állampolgári, életviteli és környezeti kompetenciák Életpálya-építési kompetencia Digitális kompetencia. Info-kommunikációs technológiák Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: Alapvizsgára felkészítő szakasz (9-10. évfolyam)

Tanév Évfolyam 9.évfolyam 10.évfolyam

2008/2009 K K

2009/2010 K K

2010/2011 K K

2011/2012 K K

2012/2013 K K

K = az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek2 alapján 2007-ben felülvizsgált és elfogadott helyi tanterv Szakképzést előkészítő évfolyam (10 hónapos)3

1

Az NFT az Európai Bizottság ajánlása alapján határozta meg. A MAGYAR KÖZLÖNY 2006/79/II. szám 2 -752 oldala, (a 1/2006. (VI.29.) OKM rendelet) a 17/2004. (V.20.) OM rendelet [a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról] módosításáról.) 3 A Szakiskolai Fejlesztési Programban szereplő „C” komponens kerettantervi változata. (SZFP I.) 1/2006. OKM (VI. 29.) rendelet A MAGYAR KÖZLÖNY 2006/79/II. szám 10. oldalától 2


5. A szakképzést előkészítő évfolyamon szakképzést előkészítő, kompetencia alapú oktatás folyik. Ennek keretében alapkészségek fejlesztése, szocializáció, pályaorientáció és szakmai alapozás történik. A pedagógiai koncepció sajátossága, hogy speciális szempontként a kompetencia alapú fejlesztést, s ezen belül is a szakképzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák megszerzését teszi lehetővé. A tanulási utak sajátos, komplex támogatását tűzi ki feladatként, s ezzel túllép az oktatásnevelés-képzés hagyományos megoldásain, és az egyéni különbségek figyelembevételére is hangsúlyt helyez. A pedagógiai rendszer nem tantárgyi rendszerben dolgozik, hanem modulárisban, ezért nem vethető össze a NAT által ajánlott óraszámokkal. Nem tartalmaz hagyományos értelemben vett részletezett tanításinevelési tartalmakat, eszközöket, választandó tantervet, tankönyvet stb., nem határoz meg konkrétan alkalmazandó programokat, az ajánlott programokat a moduláris projekt alapú tanulási útmutatók komplexen írják le. Kiindulópontja, hogy a szakképzést előkészítő évfolyam tanulóinak az építészeti, faipari és gépészeti szakmacsoportokra kidolgozott bemeneti kompetenciák elsajátításával fel lehet készülniük a szakképzés sikeres megkezdésére. Szakképzést előkészítő évfolyam (20 hónapos)4

Érettségi vizsgára felkészítő szakasz (9-12. évfolyam)

Tanév Évfolyam 9.évfolyam 10.évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam

2008/2009 K K K K

2009/2010 K K K K

2010/2011 K K K K

2011/2012 K K K K

2012/2013 K K K K

K = az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek5 alapján 2004-ben felülvizsgált és elfogadott helyi tanterv

Szakképzés

Szakközépiskolai szakképzés (technikus) képzés (13-14. évfolyam)

4

Reintegrációs képzés, 1/2006. OKM (VI. 29.) rendelet A MAGYAR KÖZLÖNY 2006/79/II. szám 10. oldalától 5 A MAGYAR KÖZLÖNY 2003/43/II. szám


6. Tanév Évfolyam 13.évfolyam

2008/2009 O2

2009/2010 O2

2010/2011 O2

2011/2012 O2

2012/2013 O2

14.évfolyam

O1

O2

O2

O2

O2

O1 = az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ)6 szereplő központi kerettanterv O2 = az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ)7 szereplő központi kerettanterv Szakiskolai szakképzés (11-12-13. évfolyam)

Tanév Évfolyam 2008/2009

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

11.évfolyam

O2

O2

O2

O2

O2

12.évfolyam

O1

O2

O2

O2

O2

13. évfolyam

O1

O1

O2

O2

O2

O1 = az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ)8 szereplő központi kerettanterv O2 = az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ)9 szereplő központi kerettanterv

6

28/2004. (IX.30.) OM rendelet alapján szervezett szakképzés (kifutó rendszerrel) 1/2006. (II.17.) OM rendelet alapján szervezett szakképzés (felmenő rendszerben) 8 28/2004. (IX.30.) OM rendelet alapján szervezett szakképzés (kifutó rendszerrel) 9 1/2006. (II.17.) OM rendelet alapján szervezett szakképzés (felmenő rendszerben) 7


7. Az iskolában az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak és azok óraszámait szemléltető táblázatok (óratervek). Alapvizsgára felkészítő évfolyamok (2010/2011-es tanévtől) Alapműveltségi vizsgára felkészítő szakasz SZAKISKOLA

Heti óraszámok évfolyamonként 9.évfolyam 37

tanítási hetek száma Tantárgy

10.évfolyam 37

Éves Heti Éves Heti óraszám10 óraszám óraszám11 óraszám

Heti óraszám12

Éves óraszám

Heti óraszám13

Éves óraszám

Magyar nyelv és irodalom

2

74

2

74

2

74

2

74

Matematika

2

74

2

74

2

74

2

74

Történelem és társadalomismeret Természetismeret és környezeti tanulmányok

2

74

2

74

2

74

2

74

2

74

2

74

2

74

2

74

Élő idegen nyelv

2

74

2

74

2

74

2

74

Informatika

2

74

2

74

2

74

2

74

Testnevelés és sport

2,5

92,5

2,5

92,5

2,5

92,5

2,5

92,5

Művészetek (rajz-és vizuális kultúra)

0

0

1

37

0

0

0

0

Osztályfőnöki óra

1

37

1

37

1

37

1

37

Pályaorientáció

2

74

2

74

0

0

0

0

Gyakorlati oktatás

6

222

9

333

0

0

0

0

Szakmai alapozó oktatás

0

0

0

0

8

296

12

444

Szabadon tervezhető

4

148

0

0

4

148

0

0

Összesen:

27,5

1017,5

27,5

1017,5

27,5

1017,5

27,5

1017,5

1. Szakmai alapozó oktatásban a 10. évfolyam óratervében az „A”modulok (alap) óraszáma 296 (építészeti és faipari szakmacsoport), 290 óra (gépészeti szakmacsoport). Ezt egészíti ki az iskola helyi tantervében a választható „B” modulok óraszáma, amely 74 (építészeti és faipari szakmacsoport), 80 óra (gépészeti szakmacsoport). ”B” választott modulok: 10

1/2006 (VI. 29.) OKM rendelet által javasolt heti óraszámok Az iskola helyi tantervében meghatározott heti óraszámok 12 1/2006 (VI. 29.) OKM rendelet által javasolt heti óraszámok 13 Az iskola helyi tantervében meghatározott heti óraszámok 11


8. a. Építészeti szakmacsoport 74 óra/év a. Építőipari szaknyelv használata 18,5 óra/év b. Egészségvédelem, munkabiztonság 18,5 óra/év (szakképző évfolyamon) c. Építőipari idegen nyelv d. Az építőipari szakmák 37 óra/év b. Faipari szakmacsoport 74 óra/év a. Díszítő faragás készítése - Művészetek b. Kommunikáció és önismeret c. Gépészeti szakmacsoport 80 óra/év a. Felületkezelés b. Súrlódás c. Gépi forgácsolás alapjai d. Hegesztés, forrasztás 2. Az egyes évfolyamokon felhasznált szabadon tervezhető órák Alapvizsgára felkészítő 9-10. évfolyamon: 9. évfolyam: gyakorlati oktatás művészetek 10. évfolyam: szakmai alapozó oktatás

heti 3 óra heti 1 óra heti 4 óra

3. A természetismeret és környezeti tanulmányok tananyagtartalma14: a. Ember a természetben 1,5 óra/hét b. Földünk és környezetünk 0,5óra/hét

14

Magyar Közlöny 2006/79/II. szám 128. oldala


9. Szakképzést előkészítő évfolyam 10 hónap (2008/2009-es tanévtől)15 A szakképzést előkészítő évfolyam megszervezésénél figyelembe vett jogszabályok16

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet (2004. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet, M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/79/II. szám

az iskolai sporttevékenységről szóló 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet, az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, továbbá az Országos Képzési Jegyzékről, és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8 /2006. (III. 23.) OM rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet. A szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozatot, valamint a szabályozott szakmák jegyzékéről szóló OM közleményt (Magyar Közlöny 2004/66.).

A szakképzést előkészítő évfolyam keretében alapkészségek fejlesztése, szocializáció, pályaorientáció és szakmai alapozás folyik. A képzési szakaszok és fejlesztési feladatok e négy kiemelt tartalomhoz kapcsolódnak. Az alapkészségek fejlesztése, mint általános feltétel, a teljes képzés során kiemelt cél, amellett, hogy külön szakaszként is megjelenik az időbeli egymásra épültségnek megfelelően. A gyakorlatban nem lehet mereven kezelni az egyes képzési szakaszok lezárulását a 10 hónapos képzési időn belül a tanulók eltérő egyéni haladási üteme miatt. A szakaszok rendszert alkotnak, egyik nélkül sem lehet elérni a kitűzött célt.17 15

1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet, Magyar Közlöny 2006/79/II. szám 10. oldala Magyar Közlöny 2006/79/II. szám 14. oldala 17 Magyar Közlöny 2006/79/II. szám 19. oldala 16


10.

A” jelű modulok 1/II. Személyiségfejlesztés, önismeret 2/II. Tanulás módszertana 3/I. Alapkészségek fejlesztése: írás, olvasás, számolás 4/I. Számítástechnikai alkalmazás 5/I. Általános szóbeli kommunikáció

Éves időkeret (óra)

Az iskola helyi tantervének éves időkerete

347,5

351,5

117,5

1/II.

111

70

2/II.

74

60

3/I

74

60

4/I.

55,5

40

5/I.

37

„S” jelű modulok

670

6/III. Pályaorientáció

270

666 6/III.

259

7/IV.

7/IV. Szakmai kommunikáció Anyanyelvi,

40

37

Idegen nyelvi

60

55,5

8/IV. Szakmai alapozás, projektek megvalósítása Kötelező tanórai foglalkozások Szabadon választható modulok

300

A tanuló évi óraszáma:

8/IV.

1017,5 74

1091,5

314,5 1017,5

testnevelésre fordított óraszám

74

1091,5

A helyi tantervbe beépített, a pályaorientáció képzési szakaszban az iskola profiljának megfelelő három szakmacsoport: építészeti szakmacsoport


11. faipari szakmacsoport gépészeti szakmacsoport Ezeknek a szakmacsoportoknak a pályaorientáció moduljai és a hozzájuk tartozó, projektekre kidolgozott Moduláris projekt alapú tanulási útmutatók szerepelnek a helyi tantervben. A NAT 2003-ban foglalt műveltségi területeknek való megfelelés érdekében modulokba (azok időkeretébe beszámítva) a mindennapos testnevelés időkeretét is minden tanuló számára beszámítottuk. A helyi tantervbe építendő elemek18: A modultérkép és a kompetenciatáblázatok figyelembe vételével a pedagógusok a tanulók egyéni fejlesztési tervének megvalósítása, egyéni haladási ütemének biztosítása érdekében, valamint az adott intézmény képzési profiljának megfelelően választhatnak az egyes Moduláris projekt alapú tanulási útmutatók közül, amennyiben azok a képzési időtartamba beilleszthetők és a szakmacsoportos kompetencia táblázatnak megfelelő kompetenciák elsajátítását biztosítják a tanulók számára.

Szakképzést előkészítő, felzárkóztató évfolyam 20 hónap (2010/2011-es tanévtől)19

a) A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát). A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. b) Ha a tanuló az általános iskola - hatodik évfolyamát sikeresen befejezte, a kétéves (húsz hónapos), felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.

18 19

1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet, Magyar Közlöny 2006/79/II. szám 25-32. oldala 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet, Magyar Közlöny 2006/79/II. szám 10. oldala


12.

Előrehozott szakképzés (2010/2011 tanévtől)20

Az időkeret felosztása Kompetenciaterületek

Kompetenciaterületek szerinti óraszámok évfolyamonként 1.

Idegen nyelvi

2.

3.

108

Összesen 108

Tanulás (a moduláris óraszám terhére)

36

36

18 (első félév)

90

Történelmi, szociális állampolgári

72

72

18 (első félév)

162

Természettudományos

72

36

36 (első félév)

144

Digitális

72

36

108

Matematikai

72

36

108

Művészeti

36

72

18 (első félév)

126

Anyanyelvi

72

72

18 (első félév)

162

540

360

108 (első félév)

1008

Összesen

Kezdeményezőképesség és vállalkozói virtuálisan 60 óra. (Nem önálló ’tantárgy’, beépül a többi kompetenciaterület anyagába, elsősorban a történelmi, szociális, és állampolgári, az anyanyelvi, a digitális és a hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületekbe.)

20

73. Magyar Közlönyben megjelent az előrehozott szakiskolai képzés közismereti kerettanterve alapján. 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról.


13. A kerettanterv az egyes „tantárgyak” tervezését az alábbi struktúrában valósítja meg: •

a kompetencia neve,

•

bevezetés,

•

9., 10., 11. évfolyam,

•

kulcsfogalmak évfolyamonként,

•

mintamodul,

•

mintaprojekt,

• értékelés. Az egyes kompetenciaterületek feldolgozását, illetve a helyi tantervek elkészítését a Kerettanterv a témakörök, téma, tartalom (a feldolgozandó tartalmak leírása), tevékenység (a tanulók által végzendő tevékenységekre, munkaformákra, módszerekre, eszközökre tett javaslatok), kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek) meghatározásával, illetve megfogalmazásával segíti.


14. Érettségi vizsgára felkészítő évfolyamok (2008/2009-es tanévtől)

Érettségi vizsgára felkészítő szakasz SZAKKÖZÉPISKOLA tanítási hetek száma Tantárgy Magyar nyelv és irodalom21 Történelem22 és állampolgári ismeret

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

37

37

37

32

Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 4

148

4

148

4,5

166,5

4,5

144

2

74

2

74

2,5

92,5

3,5

112

Társadalomismeret és etika

0

0

0

0

1

37

0

0

Idegen nyelv23

3

111

3

111

3,5

129,5

3,5

112

Matematika24 Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport25 Fizika26 Földünk és környezetünk27 Biológia Kémia Informatika

3 0,5 0 1 2 2

111 18,5 0 37 74 74

3 0,5 0 1 2 2

111 18,5 0 37 74 74

3,5 0 1 1 2 3

129,5 0 37 37 74 111

3,5 0 1 1 2 3

112 0 32 32 64 96

2

74

2

74

1 1 1

37 37 37

1 1 1

37 37 37

Szakmai orientáció 28 szakmacsoportos alapozó oktatás29

5

185

5

185

8

296

8

256


0

0

0

0

0

0

0

0

Összesen:

27,5

1017,5

27,5

1017,5

30

1110

30

960

21

0

Kötelező érettségi tárgy Kötelező érettségi tárgy 23 Kötelező érettségi tárgy 24 Kötelező érettségi tárgy 25 Kötelezően választható érettségi tárgy 26 Kötelezően választható érettségi tárgy 27 Kötelezően választható érettségi tárgy (2007-es módosítás) 28 Szakmacsoportos alapozó oktatás építészet és faipar szakmacsoportra kerettanterv alapján, kötelezően választható érettségi tárgy 29 A labdarúgó osztály óratervében az adott óraszám a testnevelésre, edzésre fordítandó, a mellékelt helyi tanterv szerint 22


15.

Érettségi vizsgára felkészítő évfolyamok30 Érettségi vizsgára felkészítő szakasz SZAKKÖZÉPISKOLA tanítási hetek száma Tantárgy Magyar nyelv és irodalom32 Történelem33 és állampolgári ismeret

Heti óraszámok évfolyamonként31 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

37

37

37

32

Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 4

148

4

148

4,5

166,5

4,5

144

2

74

2

74

2,5

92,5

3,5

112

Társadalomismeret és etika

0

0

0

0

1

37

0

0

Idegen nyelv34

3

111

3

111

3,5

129,5

3,5

112

3 0,5 0 1 2,5 2

111 18,5 0 37 92,5 74

3 0,5 0 1 2,5 2

111 18,5 0 37 92,5 74

3,5 0 1 1 2,5 2,5

129,5 0 37 37 92,5 92,5

3,5 0 1 1 2,5 2,5

112 0 32 32 80 80

2

74

2

74

1 0,5 1

37 18,5 37

1 0,5 1

37 18,5 37

Szakmai orientáció 39 szakmacsoportos alapozó oktatás

5

185

5

185

8

296

8

256


0

0

0

0

0

0

0

0

Összesen:

27,5

1017,5

27,5

1017,5

30

1110

30

960

35

Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport36 Fizika37 Földünk és környezetünk38 Biológia Kémia Informatika

0

30

2010/2011-es tanévtől 2/2008. (II. 8.) OKM rendelet [(17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosítása] alapján 32 Kötelező érettségi tárgy 33 Kötelező érettségi tárgy 34 Kötelező érettségi tárgy 35 Kötelező érettségi tárgy 36 Kötelezően választható érettségi tárgy 37 Kötelezően választható érettségi tárgy 38 Kötelezően választható érettségi tárgy (2007-es módosítás) 31

39

Szakmacsoportos alapozó oktatás építészet és faipar szakmacsoportra kerettanterv alapján, kötelezően választható érettségi tárgy, a labdarúgó osztály óratervében az adott óraszám a testnevelésre, edzésre fordítandó, a mellékelt helyi tanterv szerint


16.

Szakközépiskolai szakmai orientáció 9-10. évfolyamon (2008/2009-es tanévtől)

Tantárgy

Elmélet Gyakorlat Szakmai orientáció összesen:

Heti óraszámok évfolyamonként ÉPÍTÉSZETI ÉS FAIPARI SZAKMACSOPORT 9. évfolyam 10. évfolyam Heti óraszám Éves Heti óraszám Éves óraszám óraszám 2 74 2 74 3 111 3 111 5 185 5 185

Szakközépiskolai szakmacsoportos alapozás 11-12. évfolyamon (2008/2009-es tanévtől)

Tantárgy Elmélet Gyakorlat Szakmacsoportos alapozás összesen:

Tantárgy Elmélet Gyakorlat Szakmacsoportos alapozás összesen::

Heti óraszámok évfolyamonként ÉPÍTÉSZETI SZAKMACSOPORT 11. évfolyam 12. évfolyam Heti óraszám Éves óraszám Heti óraszám Éves óraszám 5 74 5 64 3 222 3 192 8 296 8 256

Heti óraszámok évfolyamonként FAIPARI SZAKMACSOPORT 11. évfolyam 12. évfolyam Heti óraszám Éves óraszám Heti óraszám Éves óraszám 4 148 4 128 4 148 4 128 8 296 8 256

1. Az oktatási miniszter által kiadott (Az oktatási és kulturális miniszter 2/2008. (II.8.) OKM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004.(V.20.) OM rendelet módosításáról)40 kerettantervi rendeletben meghatározott szabadon tervezhető órák számával évfolyamonként az alábbiakban jelzett tantárgyak óraszámait növeltük meg, azzal a céllal, hogy e tárgyakból a felzárkóztató programokra, készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására, a kétszintű érettségi vizsgára való felkészülésre több idő jusson.

40

2008. március 28.


17. 2. A szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozás keretében elsajátítandó ismereteket a következő tantárgyak keretében értékeljük és minősítjük41: Építészeti szakmacsoport 9. évfolyam építészeti alapismeretek heti 2 óra heti 1,5 óra műszaki ábrázolás rajztermi gyakorlat heti 1,5 óra 10. évfolyam műszaki ábrázolás heti 2 óra építőanyagok heti 2 óra rajztermi gyakorlat heti 1 óra 11. évfolyam építőanyagok heti 1 óra építéstan heti 2 óra statika heti 2 óra rajztermi gyakorlat heti 1,5 óra laborgyakorlat heti 1,5 óra 12. évfolyam építéstan heti 2 óra statika heti 2 óra CAD heti 1 óra rajztermi gyakorlat heti 3 óra Faipari szakmacsoport 9. évfolyam faipari alapismeretek heti 5 óra 10. évfolyam faipari alapismeretek heti 5 óra 11. évfolyam faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 5 óra faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 3 óra 12. évfolyam faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek heti 4 óra faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok heti 4 óra A MAGASÉPÍTŐ TECHNIKUS (54 582 03 0000 00 00) képzés esetén az építészeti szakmacsoport, illetve a FA- és BÚTORIPARI TECHNIKUS (54 543 02 0000 00 00) képzés esetén pedig a faipari szakmacsoport 9-12. évfolyamán elsajátított szakmacsoportos, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati előképzettség a nyári gyakorlat letöltésével megfelel a technikusképzés 13. évfolyamán megjelenő modulok tananyagtartalmának, így a technikusképzés időtartama 1 évre rövidül le.

41

Az 1993. évi LXXIX. törvény 70.§ (3) bekezdése a 2010. évi LXXI. törvény 2.§-ának megfelelően

(hatályos 2010. 09.01.)


18. 3. Az egyes évfolyamokon felhasznált szabadon tervezhető órák

Érettségi vizsgára felkészítő 9-12. évfolyamon: 9. évfolyam: 10. évfolyam: 11. évfolyam: 11. évfolyam: 11. évfolyam: 11. évfolyam: 12. évfolyam: 12. évfolyam: 12. évfolyam: 12. évfolyam:

földünk és környezetünk heti 1 óra42 földünk és környezetünk heti 1 óra43 idegen nyelvhez heti 0,5 óra matematikához heti 0,5 óra történelem heti 0,5 óra magyar nyelv és irodalomhoz heti 0,5 óra idegen nyelvhez heti 0,5 óra matematikához heti 0,5 óra történelem heti 0,5 óra magyar nyelv és irodalomhoz heti 0,5 óra

4. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

5. Iskolánk a nem kötelező tanítási órákon az érettségi, emeltszintű érettségi, képesítő vizsgára való felkészülést, a tehetséggondozást, tanulmányi versenyekre való felkészítést, illetve a felzárkóztatást igénylő tantárgyak tanulását biztosítja az erre jelentkező tanulók számára. 6. Az emeltszintű érettségi óraszámai és ismeretanyaga, követelményei Az emeltszintű érettségi vizsgára való felkészülés érdekében - a tanuló választása szerint- a kerettantervben szereplő óraszámokon felül az iskolánk szabadon választható tanórai foglalkozásokat szervez az érettségi tantárgyak tekintetében a jogszabályban leírt módon. (Az emeltszintű érettségihez szükséges 276 órát a kötelező tanórák is teljesítik). 7. Az iskolánk minden év május 20-áig felméri, hány tanuló, milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, amennyiben a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, illetve jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára.. A választható tanítási órák száma: heti 1 óra tantárgyanként és csoportonként.44 Tananyaga: az emeltszintű érettségi tananyaga illetve követelménye.45 8. Iskolánk a tanulók érdeklődése, igénye szerint, tanórán kívüli tevékenységet szervez felzárkóztatás, tehetséggondozás, konzultációk, kiegészítő ismeretek 42

PP 2007-es módosítása alapján PP 2007-es módosítása alapján 44 A szakértő jelentés 2.1. észrevétele utáni korrekció (C./1.) 45 A COMMITMENT Pedagógiai Intézet szakértője által javasolt korrekció (C./I.) 43


19. átadása céljából46. Ezek a tanórán kívüli foglalkozások tartalmazzák a mindennapi testedzéshez47 szükséges időkeretet is. Az iskolánk a tanulók érdeklődése, igénye szerint a következő tanórán kívüli tevékenységek48 között választhatnak: • Tömegsport49, iskolai sportkör, labdarúgás, kosárlabda, röplabda, kézilabda, atlétika • Néptánc (a kollégiumi néptánccal közösen) • Irodalmi színpad (az ünnepekre való műsorkészítés jegyében) • Honismereti szakkör • Közismereti tantárgyi szakkörök, elsősorban az érettségi vizsgára és a versenyekre való felkészülés jegyében (magyar, történelem, matematika, fizika, idegen nyelv) • Szakmai tantárgyi szakkörök (modellezés, szakmai alapozó tárgyak) • Az iskola a tanulók igénye szerint és a jelentkezők létszámától függően művészeti csoportot, önképzőkört szervez 9. Iskolánk a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatával és a Rákóczi Önálló Utánpótlásnevelő Egyesülettel50 közösen minden évben sportrendezvényt szervez.51 10. Iskolánk minden évben az éves munkatervében rögzíti, hogy mely osztályok vesznek részt tanulmányi kiránduláson. A tanulmányi kirándulások megszervezése és lebonyolítása az adott osztály osztályfőnökének a feladata. 11. 52Iskolán belüli (tagozatok közötti) és iskolák közötti átjárhatóság53. Az iskola tagozatai között átjárhatóságot biztosítunk: • A szakközépiskola 9-10. évfolyamáról a szakiskola 9-10. évfolyamára szülői kérelemre, különbözeti vizsga nélkül. • A szakiskolai 9. évfolyamról kiemelkedő tanulmányi munkát felmutató diákok a szakközépiskola 9. évfolyamára különbözeti vizsga letétele után. • Más iskolákból történő átvétel esetén szülői kérelemre, az iskola típustól eltérő tantárgyakból különbözeti vizsga letétele a feltétel. Az a tanuló, aki a szakiskola 9-10. évfolyamának tantárgyi követelményeit teljesítette és sikeres szakmai vizsgát tett a 13. évfolyamon a szakközépiskola 11. évfolyamára csatlakozhat be. Az eltérő tananyagtartalomból a szaktanár döntése

46

A 2003.évi LXI. törvénnyel módosított , a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52.§ (7) bekezdése alapján a 2004/2005. tanévtől. 47 Az 52.§ (9) bekezdése alapján 48 Az 53.§ (2) bekezdése alapján 49 A tömegsport órák tartalmazzák a 2/2008. (II.8.) OKM rendeletben foglalt testnevelési 0,5 órát a 2008/2009-es tanévtől 50 Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia 2009. 51 53.§ (e) bekezdése alapján (Kapos Kupa) 52 A PP korrekciója alapján (4.1. megjegyzésre) 53 A Kt. 46.§.(1) és a 107.§ (7), valamint az IMIP alapján


20. alapján (a bemeneti kompetenciák felmérésének eredménye függvényében) különbözeti vizsgát kell tennie.

II.

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használatának a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: • • • •

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz.

5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket, a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. III.

AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A évfolyamokon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén egy vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.


21. Ha a tanuló az évfolyamon, a tanév végén javítóvizsgán egy vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: • Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, • Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, • Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, • Magántanuló volt. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai az évfolyamon oktatott tantárgyak. IV.

-

-

-

AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI A 9. évfolyamon év eleji felmérés (bemenetmérés, diagnosztikus mérés) magyar, történelem, matematika, fizika tantárgyakból. Felmérésre kerül az általános iskola 1-8. osztályában elsajátításra kerülő anyag legfontosabb ismeretei, összefüggései. Mérjük a tanulók logikus gondolkozását, emlékezőképességét, kreativitását, tudásszintjét. Az elért eredmények elemzése lehetőség ad a pedagógiai munka tervezésére. Az év eleji ismétlés során kiemelt figyelmet fordítunk azokra a témákra, amelyekből problémák mutatkoznak. Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló szummatív mérést kell végezni a munkaközösség által meghatározott számban, formában és tartalommal. Formatív értékelés a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője. Célja az eredményes tanulás elősegítése. Elsősorban a tanulási hibák és nehézségek feltárása a cél, ami lehetővé teszi a pótlást, a hibák javítását, a tananyag jobb elsajátítását. Minden félévben osztályonként – külön kiírás szerint a tanulók tantárgyi vizsgát tesznek. A vizsga célja kettős: a.)

A tanulók átismétlik egy nagyobb időszak anyagát (ismeretfelújítás)

b.)

A szóbeli vizsgákon fejlődik a kifejezőkészség és hozzászoknak a vizsgahelyzethez, így a záróvizsgákon megfelelő rutinnal vesznek részt. 1. Az írásbeli beszámoltatás formái: - Dolgozat: célja: •

visszajelzés, hogy egy nagyobb témakört minden tantárgyból, egy nagyobb témakör lezárását követően.


22. - Röpdolgozat: célja: •

visszajelzés a pedagógusnak, hogy egy-egy anyagrészt a tanulók milyen szinten sajátítottak el, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretanyagot megtanulták-e, • a tanulók motiválása egy-egy anyagrész megtanulására. - Vizsgadolgozat: célja: •

• 2.

az éves (vagy nagyobb időszakban) tanult anyagok újbóli átismétlése, számonkérése. Meggyőződni róla, hogy mennyire emlékeznek a régebbi anyagrészekre, tudják-e kapcsolni a különböző anyagrészeket egymáshoz, egy-egy tantárgy lezárását követően az elsajátítás mértékét. Az írásbeli beszámoltatások rendje:

A dolgozat:

dolgozatfüzetbe, 2 évig megőrizni, 3 dolgozatnál több nem íratható 1 nap. Összefoglalásnak kell megelőznie, a napját előre közölni kell. A dolgozatokat 2 héten belül ki kell javítani. Az eredményeket piros színnel kell a naplóba beírni!

Röpdolgozat:

papírlapra, vagy füzetbe, jó ha előre bejelentik, de nem kötelező. Nincs korlátozás.

Vizsgadolgozat: Félévenként 1 tantárgyból iskolai pecsétes papírra (2 évig meg kell őrizni), az eredményét a vizsgaszabályzat szerint kell beszámítani. Kivétel:

A 10. osztályok végén írt vizsga („kis érettségi” vagy „alapvizsga”) ezek tantárgyai állandók.

Szakiskolások (alapvizsga): Írásbeli: magyar, matematika, fizika Szóbeli: magyar és történelem Szakközépiskolások (kis érettségi): Írásbeli: magyar nyelvtan, matematika, fizika Szóbeli: magyar irodalom, idegen nyelv, történelem A vizsgadolgozat eredményét a félév lezárása előtti helyre kell beírni egy piros karikába, piros tintával. Az eredményekről készült kimutatást a titkárságra le kell adni! A vizsgajegyek beszámítása az elfogadott helyi vizsgáztatási szabályzat szerint.


23. Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: Kiadásánál ügyelni kell arra, hogy ne legyen aránytalanul sok, vagy az órán gyakoroltnál sokkal nehezebb. A feladatok mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen a tanult ismeretek elmélyítése (bevésésére). (Annyi feladatot kell adni, ami pedagógiailag indokolt). A szünetekre feladott feladatoknak sem lehet az a célja, hogy a tanulók minden idejüket a feladatok megoldására fordítsák. A szünetek szükségesek arra, hogy a diákok pihenjenek, kikapcsolódjanak, feltöltődjenek a következő időszakra. (Ez nem jelenti azt, hogy akiknek pótolni valója van, vizsgára készül, az nem tanulhat, dolgozhat). A szakrajz feladatok kiadásánál figyelembe kell venni a feladat nehézségi fokát. A leadás idejét úgy kell meghatározni, hogy az az egyéb – napi – feladatok mellett is elkészíthető legyen. (Természetesen megfelelő ütemezéssel).

A magatartás és szorgalom értékelése Magatartás érdemjegy Magatartás

Példás (5)

Jó (4)

Változó (3)

Rossz (2)

Aktivitás, példamutatás A közösségi célokkal azonosulásérdekeinek figyelembevétele Munkában való részvétel Hatása a közösségre

Igen jó, nagyfokú Azonosul

Közepes

Gyenge

Azonosul részben

Ingadozó

Negatív, vagy romboló szembeáll

Közömbös

érdektelen

Nem árt

negatív

Törődés társaival

Gondos segítőkész Betartja, arra ösztönöz Kifogástalan

Aktívan részt vesz Befolyást nem gyakorol segítőkész

Ingadozó

Betartja

Részben tartja be Udvariatlan, nyegle

Közömbös, gátló Sokat vét ellene Durva, goromba

Gyenge

fegyelmezetlen

Házirend betartása Viselkedés hangnem Fegyelmezettség

Élenjár Pozitív

Nagyfokú

Kívánnivalót hagy maga után Megfelelő

Szorgalom érdemjegy Szorgalom Tanulmányi

Példás (5) Igényes

Jó (4) Figyelmes

Változó (3) Ingadozó

Hanyag (2) hanyag


24. munkája Munkavégzés

Ált. tantárgyi munkavégzés Többféle feladatot vállale? Munkabeosztás: -önellenőrzés – önálló munkavégzés Tanórán kívüli tevékenysége

V.

Kitartó, pontos, megbízható Önállóan mindent elvégez Igen

Rendszeres

Rendszertelen

megbízhatatlan

Ösztönzésre dolgozik pontosan Keveset

Önállótlan

Feladatait nem végzi el

Ritkán

Nem

Igen jó

Jó

Közepes

Gyenge vagy nincs

Igen sok rendszeresen

Előfordul

Ritkán

Egyáltalán nem

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

A közoktatásról szóló törvény 41. §. (5) kimondja, hogy „. az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal”, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtásának megkönnyítésére az Oktatási Minisztérium által felkért bizottság a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas tesztet állított össze, melyek:

egyszerűek; kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók; megmutatják gyerekek fizikai felkészültségének mértékét.

A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képezik a tantervek tartalmát, és hogy a mérés célja megvalósuljon nem szabad azokat betanítani és gyakoroltatni. A próbarendszert a tudományos kutatás eszközeinek is tekintjük a tanulók fizikai állapotának vizsgálatához. A nemzetközi és a hazai szakirodalom szerint a fizikai fitness legegyszerűbb módon az aerob kapacitással, az izomerővel és az egészséges testsúllyal fejezhető ki.


25. Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz évente két alkalommal – tanév elején és tanév végén – tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítéséhez, ezen faktorok közül, az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell megbízhatóan, objektív módon mérni és értékelni. E módszertani segédanyag az adatszolgáltatás szempontjából, ezért két fő egymással szorosan összefüggő – részre bontható. I. rész

Alapmérések

A testnevelés sajátos eszköz és módszer-rendszerével mérve olyan – megbízható, egyszerű, objektív (terheléses műszeres vizsgálatokkal alátámasztott), - mérési módszert és értékelési rendszert adunk, - mindkét nem minden korosztálya számára, - amely különösebb anyagi és időráfordítás nélkül, bárhol elvégezhető, ezért a gyakorlati életben kiválóan alkalmas a tanulók pillanatnyi fizikai állapotának országosan egységes minőségellenőrzésére. II. rész

Kiegészítő mérések, vizsgálatok

A mért pulzus értékek értelmezéséhez, az optimális testtömeg és az attól való eltérés meghatározásához, a hajlékonyság /izületi mozgékonyság méréséhez, a fizikai fittness – szint egyszerű méréséhez és tudatos fejlesztéséhez szükséges humánbiológiai – élettani, egészségtani és edzéselméleti – ismereteket rendszerez és a sportolási szokások feltérképezéséhez szükséges „Sport-életmód” kérdőívet kínál.

Minőség-ellenőrzés (Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése). Minőségbiztosítás (Minden fiatal – képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség szerint felzárkóztató program biztosításával – úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fitness szint „megkívántság”, vagy „kell” értékét elérje és megtartsa.) Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. (A fizikai fittség méréshez, önálló tudatos alkalmazásához szükséges edzéselméleti, humánbiológiai és sportági elméleti ismeretek folyamatos népszerűsítése, készség szintjéig gyakoroltatása.) VI.

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI


26. Iskolánkban a következő tantárgyakból kell és lehet érettségi vizsgát tenni középszinten, illetve emeltszinten. Kötelezően választandó: 1. 2. 3. 4.

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Matematika Idegen nyelv (angol, német)

Szabadon választandó (legalább egy tantárgy): 1. 2. 3. 4.

Építészeti alapismeretek Faipari alapismeretek Fizika Földünk és környezetünk

A felsorolt tantárgyak középszintű érettségi vizsga témaköreit az érettségi vizsga részletes követelményeit tartalmazó, a Magyar Közlöny 2005. január 21-ei, 8/II. számában megjelent az oktatási miniszter 1/2005. (I. 21.) OM rendelete az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet módosításáról, 40/2002. (V.24.) OM rendeletet módosító 25/2003. (IX.26.) OM rendelet tartalmazza. (megjelent a Magyar Közlöny 111. száma I-II. kötetében).54

A középszintű érettségi témakörei tantárgyanként55

Matematika

A vizsga szerkezete A középszintű matematika érettségi 180 perces írásbeli vizsga. Szóbeli vizsgát azok a tanulók tehetnek, akiknek az írásbeli vizsgájuk sikertelen (nem érték el az elégséges szintet), de az írásbeli vizsgapontszám 15%-át elérték. Mind az írásbeli, mind, pedig a szóbeli vizsgán használható függvénytáblázat és számológép. Ezek paramétereit az egyes években kell meghatározni.

Írásbeli vizsga Tartalmi szerkezet 54

A módosítás célja az volt, hogy a 40/2002. (V.24.) OM rendelet mellékletében szereplő 22 vizsgatárgy részletes követelménye kiegészüljön további 54 vizsgatárgy részletes követelményével. 55

A COMMITMENT Pedagógiai Intézet szakértője által javasolt korrekció (C./VI.-2. 6.-os téma)


27. A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer 5 nagy témakörét. A feladatsor összeállításakor az alábbi tartalmi arányok az irányadók: Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Aritmetika, algebra, számelmélet Függvények, az analízis elemei Geometria, koordinátageometria, trigonometria Valószínűségszámítás, statisztika

20% 25% 15% 25% 15%

Ezek az arányok természetesen csak hozzávetőlegesek lehetnek, hiszen a feladatok egy jelentős része több témakörbe is besorolható, összetett ismeretkörre épül, továbbá a feladatsor választható feladatokat tartalmazó részei miatt az egyes tanulók számára – a választásaiktól függően – az arányok eltolódhatnak. Az első témakörbe tartozik a feladatoknak minden olyan részeleme, amely a szöveg matematikai nyelvre való lefordítását, matematikai modellalkotást igényel. A feladatsor feladatainak 30–50%-a a hétköznapi élet problémáiból indul ki, esetenként egyszerű modellalkotást igénylő feladat.

A feladatsor jellemzői A feladatsor két, jól elkülönülő részből áll. Az I. rész 10-12 feladatot tartalmazó feladatlap, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni. Ebben a részben megjelenhet néhány igaz-hamis állítást tartalmazó vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű. Az első rész megoldására 45 perc áll rendelkezésre, vagyis ezen idő eltelte után e feladatok megoldására nincs tovább mód. A feladatsor I. részében összesen 30 pont érhető el. A II. rész megoldási időtartama 135 perc. Ez további két részre oszlik, melynek megoldása folyamatos, az adott időn belül nem korlátozott. A II./a rész 4, egyenként 12 pontos feladatot tartalmaz, amelyből 3-at kell megoldani, és csak ez a három értékelhető. Tehát a jelöltnek a négyből egyértelműen ki kell választania az értékelendő három feladatot. A feladatok egy vagy több kérdésből állnak. A II./b rész 3, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből 2-t kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető, a II./a részben leírtakhoz hasonlóan. A feladatok a középszintű követelmények keretein belül összetett feladatok, általában több témakört is érintenek és több részkérdésből állnak. A II./a és II./b rész megoldására fordított időt a jelölt szabadon használhatja fel. A vizsga bevezetését követő első években választás csak a II./b részben lesz felajánlva, tehát a II./a részben 3 kötelezően megoldandó feladatot tűzünk ki. Értékelés Az írásbeli vizsgán elérhető pontszám 100 pont. A dolgozatok javítására részletes javítási útmutató szolgál. A javítási útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldását, esetenként több változatot is, valamint az egyes megoldási lépésekre adható részpontszámokat.


28. Szóbeli vizsga Tartalmi szerkezet A szóbeli vizsgára legalább 20 tételt kell készíteni, amennyiben a vizsgázó csoportban van szóbeli vizsgára utasított tanuló. A tételsor tartalmi arányai az írásbeli vizsga leírásánál meghatározott arányokat tükrözzék. A tételek jellemzői A tétel tartalmazzon 3 egyszerű elméleti kérdést (definíciót, tételkimondást), valamint 3 feladatot. A tétel egyes elemei más-más témakörből kerüljenek kiválasztásra. Értékelés A szóbeli vizsgán elérhető pontszám 50 pont. Az értékelés szempontjai: 1. Az elméleti kérdés összesen 2. A három feladat összesen 3. Önálló teljesítményre való képesség, a illetve a matematikai kommunikációs képesség

feladatok

15 pont 30 pont logikus előadása, 5 pont

Azt, hogy az utolsó 5 pontból mennyit kap a vizsgázó, annak a mérlegelésével kell eldönteni, hogy a jelölt milyen mértékben tudott önállóan megbirkózni a kérdésekkel, illetve a feladatokkal, ha segítő kérdésekre volt szüksége, azokat megértette-e és a feleletében fel tudta-e használni. Itt kell értékelni azt is, hogy mennyire volt logikus a felelet felépítése. A szóbeli vizsgát is tett tanuló végső értékelése az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes pontszáma alapján történik. Magyar nyelv és irodalom A vizsga szerkezete A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészből tevődik össze. Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a szövegértési feladatsor, valamint a szövegalkotási feladat megoldására. A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési időt követően 10-15 perc időtartamú. A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi. Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 240 perc 15-20 perc Szövegértési Szövegalkotási Egy nyelvi tétel Egy irodalmi tétel feladatsor feladat kifejtése kifejtése 40 pont 60 pont 50 pont

Írásbeli vizsga


29.

Tartalmi szerkezet Az írásbeli vizsga a részletes vizsgakövetelményekre épül. A vizsgakövetelményekkel összhangban az írásbeli vizsga szövegek megértését, illetve egy szöveg önálló megfogalmazását igényli. Az írásbeli vizsga tehát tartalmaz egy szövegértési feladatsort, továbbá megjelöl három szövegalkotási feladatot. A szövegalkotási feladatokból egyet választ a vizsgázó. A szövegértési feladat megoldására 60 percet, a szövegalkotási feladat elkészítésére 180 percet fordíthat a vizsgázó. Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor a Magyar helyesírási szótár, illetve ha azt valamely feladat megjelöli, szöveggyűjtemény használható. A feladatsor jellemzői SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT A szövegértési feladat szövege általában 600-700 szó terjedelmű esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz rövid szöveges kifejtése, esetenként a megadott válaszvariációk közötti döntés. A szövegértést vizsgáló kérdések – az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi jellemzőinek megfelelően – a következőkre irányulhatnak: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás, érv, álláspont stb. azonosítása; a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői; ezek szövegbeli funkciója; a szöveg kommunikatív sajátosságai; a cím és a szöveg egészének viszonya; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei; a szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szerzői álláspont azonosítása, értelmezése; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés. Feladat lehet továbbá vázlat, tematikai háló készítése; önálló következtetés, álláspont megfogalmazása; a szöveg témájához, a szövegben megjelenített álláspontokhoz kapcsolódó önálló rövid írásmű, vagy beszédmű megfogalmazása a műfaji normák követésével, a mindennapi, esetleg a hivatalos írásbeliség, illetve szóbeliség műfajainak köréből; a szöveg rövid, esetleg adott szempontú vagy adott címzetteknek szóló összegzése. A vázlatírás, illetve az összegzés által kívánt fő képességek: a kulcsszók feltárása, a tematikus háló [„téma-réma viszony”] követése, a tételmondatok felismerése a különböző szövegegységekben, a szöveg fókuszának megértése, a témaváltás, az előreés visszautalások követése, a kihagyások érzékelése, a szöveg részletezettségének követése, az ismert és új közlés elkülönítése.


30. SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT A vizsgázó három, eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A diák által választott feladat megoldásának terjedelme maximum 4-5 oldal. A feladatok a következők: Érvelő fogalmazás nyelvi, irodalmi, általános kulturális, etikai, életmódbeli kérdésekről. A feladat tartalmaz egy gondolatébresztő, az érvelés tematikai hálózatára utaló szöveget, általában szövegrészletet. (E felvezető szöveg lehet kritika, esszé, publicisztikai mű, szépirodalmi mű stb. részlete. A feladat megfogalmazása nem feltételezi a felvezető szöveg egészének ismeretét.) Egy mű (pl. lírai alkotás, rövid szépprózai mű, drámarészlet, esetenként esszé) adott szempontú elemzése, értelmező bemutatása. A feladat tartalmazza az értelmezés kiemelt szempontját. Két, esetenként három szöveg (pl. szépirodalmi mű, műrészlet) adott szempontú összehasonlítása. A feladat megjelöli a szövegek összehasonlító elemzésének, értelmezésének kiemelt szempontját, pl. a tematikus, a poétikai, stílusbeli összevetést. A feladat lényeges eleme az irodalmi szövegek egymásrautaltságának hangsúlyozása, az intertextualitás, evokáció különböző példái révén. (Az összehasonlítandó szövegek között megjelenhet a mindenkori kortárs irodalom.) Értékelés SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT A szövegértési feladatsor megoldásával maximum 40 pontot érhet el a vizsgázó. A szaktanár az írásbeli dolgozatot a központi értékelési útmutató alapján értékeli. Az értékelési útmutató közli a szövegértési feladatok lehetséges választartományát (a válaszmodellt), esetenként a válasz műfaji normáit, továbbá a válasz pontértékét, valamint az adható részpontszámokat. Az értékelő az egyes feladatokra adott pontszámot, majd a szövegértési feladatsor megoldásával elért összpontszámot feltünteti a dolgozaton.

SZÖVEGALKOTÁSI FELADAT A diák által választott szövegalkotási feladat megoldását a szaktanár az értékelési útmutató alapján minősíti. Az értékelési útmutató tartalmazza a fogalmazások értékelésének a témától független általános kritériumait, valamint az egyes kitűzött feladatok témafüggő, címszószerűen megfogalmazott (azaz nem kifejtett) elvárható megoldását. Az ettől eltérő minden jó megoldás elfogadható. Az értékelési útmutatóban közölt kritériumok és pontszámjavaslatok figyelembevételével a szaktanár által megállapított pontszám minősíti a vizsgázó dolgozatának tartalmi minőségét, a dolgozat felépítését, szerkezetét és nyelvi minőségét, továbbá a vizsgázó helyesírását, valamint a dolgozat írásképét. A fogalmazási feladat pontszámának megoszlása A fogalmazási feladat megoldásával maximum 60 pontot ér el a vizsgázó. Az elérhető 60 pont megoszlása a következő: a fogalmazás tartalmi minősége: 20 pont; szerkezete,


31. felépítése: 20 pont; nyelvi minősége: 20 pont. Az értékelő tanár a dolgozat végén feltünteti a szövegalkotási feladat tartalmi, szerkezeti, illetve nyelvi minőségének pontszámát. Az adható pontszámok a következők: Tartalmi minőség: 0-5-10-15-20 pont Szerkezet: 0-5-10-15-20 pont Nyelvi minőség: 0-5-10-15-20 pont A szövegalkotási feladatok értékelésében alkalmazott általános kritériumok: A tartalmi kifejtés minőségének általános kritériumai: a feladat értelmezése, kifejtése; szövegbázisú feladatokban a gondolatébresztő szövegre vonatkoztatás; nyelvi és irodalmi műveltség, tájékozottság, indokolt hivatkozás, idézés; tárgyszerűség; az állítások bizonyítása; problémaérzékenység; a témához való személyes viszonyulás kifejezése (pl. reflexió, állásfoglalás). világismeret, gondolkodási kulturáltság.

A szöveg megszerkesztettségének általános kritériumai: a feladatban megjelölt műfaj elemeinek való megfelelés; a témának, a címzettnek, a műfajnak, a tartalmi mondandónak megfelelő szerkezet kialakítása; koherens szövegszerkezet (pl. térbeli és időbeli viszonyok; logikai és jelentésszintű kapcsolatok létrehozása; kulcsszók, előre- és visszautalások, nyelvtani, jelentésbeli és pragmatikai kapcsolatok megteremtése); arányosság és tagolás (pl. a felvezetés, tárgyalás, lezárás aránya, témaváltás jelölése, bekezdések szerkesztése); az adott terjedelem megtartása. A szöveg nyelvi minőségének értékelésében alkalmazott általános kritériumok: a köznyelvi norma biztos ismerete; adekvát és változatos szóhasználat, a feladatnak és a kommunikációs helyzetnek megfelelő szókincs, hangnem, stílus; világos és lényegre törő, szabatos előadásmód; gördülékeny, érthető, mondat- és szövegalkotás; olvasható kézírás, rendezett íráskép.

HELYESÍRÁS, ÍRÁSKÉP A vizsgázó helyesírásának és a dolgozat írásképének értékelése a szövegértési feladatsor, valamint a szövegalkotási feladat megoldásában egységes elv szerint történik. Az értékelő tanár mind a szövegértési, mind a szövegalkotási feladat megoldásában fellelhető helyesírási hibákat aláhúzza, majd az értékelési útmutatóban feltüntetett módon kialakítja a vizsgázó helyesírási hibáinak összpontszámát. A helyesírási hibák miatt összesen 15 pont vonható le az összteljesítményből.


32. Az íráskép rendezetlensége, illetve a nehezen olvasható kézírás miatt összesen 3 pont vonható le az összteljesítményből.

Szóbeli vizsga A magyar nyelv és irodalom középszintű szóbeli vizsgája belső, iskolai vizsga. A szóbeli vizsgára adható felkészülési idő: 30 perc. A vizsgázó felelési ideje: 10-15 perc. A felkészülés során irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok megjelölésével összefüggő más nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó használata megengedett. Tartalmi szerkezet A szóbeli vizsgán egy irodalmi és egy nyelvi tételt fejt ki a diák. A tételsor legalább 20 nyelvi és legalább 20 irodalmi tételből áll. A tételsor összeállításáért a szaktanár a felelős. A tételsor összeállításához a részletes követelmények magyar nyelvi és irodalmi témáit kell figyelembe venni. A nyelvi és irodalmi tételsor legalább 30%-át (20 tétel esetén 6 tételt) évről évre módosítani kell. A tételek jellemzői, összeállításuk A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételekben kitűzött feladatok – a témák sajátosságait figyelembe véve – lehetőleg hasonló nehézségűek legyenek, valamint legyen mód a sikeres felkészülésre, valamint a kifejtésre, a felkészülésre, illetve a szóbeli feleletre adható időkeretben. MAGYAR NYELVI TÉTELSOR A szóbeli vizsgára a szaktanár legalább 20 tételt jelöl ki. A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Magyar nyelv című fejezetében foglaltak alapján állítja össze a szaktanár. A magyar nyelvi tételek a részletes követelmények következő témáira, illetve a vizsgáztató tanár által kiválasztott altémáira épülnek: Ember és nyelv, Kommunikáció, A magyar nyelv története, Nyelv és társadalom, A nyelvi szintek, A szöveg, A retorika alapjai, Stílus és jelentés. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a jelzett témák mindegyikéhez legalább két tétel tartozzék. További szóbeli tételek kijelöléséről – ide értve a húszon felüli tételszámot is – a szaktanár dönt. A tétel a témakörnek, illetve a tételben konkretizált feladatnak megfelelően tartalmaz/hat egy megállapítást, idézetet, felvezető gondolatot, nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. űrlapot, használati utasítást, újságoldalt, képet, ábrát, térképet, internetes oldalt, egynyelvű szótár részletét), majd a kifejtendő feladat megjelölését. A tételben kitűzött feladat lehet az idézet, illetve a mellékelt dokumentum adott szempontú elemzése értelmezése, a szempontban megfogalmazott nyelvi probléma, jelenség, szabály bemutatása, kifejtése, fogalom értelmezése, érvek megfogalmazása, a feladatban adott műfajnak megfelelő előadása stb.


33. IRODALOM TÉTELSOR A szóbeli vizsgára a szaktanár legalább 20 tételt jelöl ki. A tételsort a részletes vizsgakövetelmény Irodalom című fejezetében foglaltak, a Szerzők, művek, illetve az Értelmezési szintek, megközelítések témáinak lehetséges kombinációiból állítja össze a szaktanár. A Szerzők, művek témáiból összeállított tételek bármelyike meríthet az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjaiból, illetve értelemszerűen tartalmazhatja az iskola helyi tantervében szereplő művet, műveket. A tétel tartalmaz/hat egy felvezető nyomtatott vagy elektronikus dokumentumot (pl. szépirodalmi idézetet, értekező próza, esszé rövid részletét, illusztrációt, képzőművészeti alkotást, színpadképet, filmképet, ábrát, térképet stb.), majd közli a bemutatandó témát, annak kiemelt szempontját, a témának, illetve a kitűzött szempontnak megfelelően konkrét mű/vek megjelölését. A kiemelt szempont lehet például bármely műfaji, tematikus, stíluskorszakbeli, poétikai, esztétikai, etikai kérdés. Ha azt a tétel kifejtése igényli, illetve lehetővé teszi, a vizsgázó választ a tételben megjelölt szerzők vagy művek közül. Az irodalom szóbeli vizsgatételeinek tematikai aránya A tételek a Szerzők, művek témáiból, az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjainak a szerzőnek, a mű/vek/nek, a tétel tárgyának megfelelő megközelítési, értelmezési szempont érvényesítésével állítandók össze. A tematikai arányok a következők:

Szerzők, művek Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Regionális kultúra Összesen

Tételek száma 6 4 3 1 2 2 1 1 20

További szóbeli tételek kijelöléséről – ide értve a húszon felüli tételszámot – a vizsgáztató szaktanár dönt.

Értékelés A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A vizsgázó a feleletére a nyelvi és az irodalmi tétel kifejtésének tartalmát és előadásmódját értékelő pontszámot kap. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik:


34. Tartalom (25 pont) Előadásmód (25 pont)

Megfelelő Világos Logikus Lényeg- Rendszerezés szóhasználat tagolás érvelés kiemelés NyelvtaniIrodalmiKulturálistájékozottság Tárgyi tudás Gondolatgazdagság Memoriter

A vizsgateljesítmény összpontszámának kialakítása Az egyes vizsgarészekből elért teljesítmény összeadódik, így a középszintű írásbeli és szóbeli vizsgán összesen 150 pont szerezhető. Fizika Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsga időtartama 120 perc. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Használható segédeszközök: függvénytáblázat, zsebszámológép.

A feladatok tartalmi szerkezete, típusai A feladatsor egy 20 kérdésből álló feleletválasztós kérdéssort és négy nyíltvégű kérdést tartalmaz. Az utóbbiak közül a vizsgázónak hármat kell megoldania. A feleletválasztós kérdéssor a követelményrendszer első öt nagy fejezetéből egyenlő arányban tartalmaz feladatokat. Minden kérdéshez három vagy négy válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetűek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek. A középszintű feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetőbb tanult törvényszerűségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetőleg a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek. Másrészt olyan jelenségekre, összefüggésekre irányulnak, amelyek mélyebb értelmezésére, problémamegoldásban történő alkalmazására középszinten nincs mód, de a vizsgázónak legalább a felismerés szintjén rendelkeznie kell ismeretekkel. A nyíltvégű kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. Ezek lehetnek pl. „hagyományos” számításos feladatok, jelenség- vagy kísérletelemzések, -értelmezések, gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos egyszerű problémamegoldások. A kifejezetten jelenségértelmezés vagy


35. kísérletelemzés jellegű feladatok esetében a vizsgázó két feladat közül választhat. A négy feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik.

Értékelés A feleletválasztós kérdéssorra és a három megoldott feladatra 45-45 pont adható. Ez utóbbiak 10-20 pontosak lehetnek. A választható feladatpár tagjai azonos pontértékűek. A feleletválasztós kérdések legfeljebb 4 pontosak lehetnek. A javítás központi útmutató alapján történik. A megadott részpontszámok nem bonthatók, hacsak az útmutató ettől eltérő utasítást nem tartalmaz. Ha a vizsgázó az elvárt indoklást vagy leírást nem kerek, egész mondatokban fejti ki, de az helyes és egyértelmű, a pontszám akkor is megadható. Ha a következtetés logikáját nem sérti, akkor a lépések más sorrendben, illetve összevonva is elfogadhatók. Szóbeli vizsga A középszintű szóbeli vizsga tételeit, illetve tételsorát a vizsgáztató tanár állítja össze. A vizsgázó által használható eszközök: a rendelkezésére bocsátott kísérleti eszközök, függvénytáblázat, zsebszámológép. A vizsgázó a felkészülési időben vázlatot készít a kifejtendő részhez, illetve elvégzi a kísérletet vagy mérést és a hozzá kapcsolódó értékelést a rendelkezésére bocsátott eszközökkel. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választhatja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A kísérletet vagy mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Közbekérdezni csak akkor lehet, ha nyilvánvaló, hogy elakadt vagy teljesen helytelen úton indult el. A felelet végén kiegészítő kérdéseket lehet feltenni, amennyiben a vizsgázó lényeges kérdésekre nem tért ki és a felelési időbe még belefér.

Tartalmi szerkezet A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Tartalmi arányai a következők: A követelményrendszer 1. fejezetéből (Mechanika): 25% 2. fejezetéből (Hőtan): 20% 3. fejezetéből (Elektromágnesség): 25% 4. fejezetéből (Atomfizika, magfizika): 20% 5. fejezetéből (Gravitáció, csillagászat): 10% Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő tételek különböző témaköröket tartalmazzanak. Témakörön a követelményrendszer két számjeggyel jelölt részei értendők (pl. 4.1). A tételek legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő mérést vagy kísérletet.

A tételek jellemzői, összeállításuk


36. A tétel tartalmazzon egy megadott szempontok szerint kifejtendő elméleti részt, egy ehhez kapcsolódó, lehetőség szerint elvégzendő kísérletet vagy mérést, illetve ennek jellegétől függően egy ehhez kapcsolódó egyszerű számítást. A tétel kifejtéséhez hozzátartozik a fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is, erre a tétel szövegének utalnia kell. A tételt lehetőleg úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választani. Ha a téma nem teszi lehetővé ténylegesen elvégezhető kísérlet vagy mérés beiktatását, akkor is feladatul kell adni egy kísérlet vagy mérési eljárás ismertetését vagy értékelését valamilyen forrás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, számítógépes szimuláció stb.).

Értékelés A felelet 60 ponttal értékelhető. Ebből 55 pont a tartalmi rész. A felelet felépítésére és a kifejtés önállóságára 5 pont adható az alábbi szempontok szerint: a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet; nem tartalmaz-e a témától idegen részeket; mennyire önálló a tétel kifejtése (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő, illetve kiegészítő kérdésekre) A tétel összeállításakor röviden rögzíteni kell a felelet várt tartalmát és ennek pontozását legalább 6-7 pont részletezettséggel. Ezek az egységek a felelet színvonalától függően bonthatók. A felelet minősítése ennek az előre meghatározott értékelési útmutatónak az alapján történik. Történelem A vizsga szerkezete A vizsga részei Egyszerű, rövid választ igénylő írásbeli feladatok megoldása Szöveges (kifejtendő írásbeli) feladatok megoldása Szóbeli vizsga

Az egyes vizsgarészek időtartama és aránya Perc Írásbeli

Szóbeli vizsga

Arány

Pontszám

kb. 30%

45

kb. 30%

45

Tematikus szempontú 10-15 kb. 40% (problémaközpontú) bemutatás

60

Egyszerű, rövid választ igénylő 60 feladatok megoldása Szöveges (kifejtendő) feladatok 120 megoldása


37. Az írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga célja, hogy képet adjon a tanuló tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a tanulók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetőek legyenek, és az oktatás eredményessége objektívebben mérhető legyen. Az írásbeli vizsgán történelmi atlasz és helyesírási tanácsadó szótár használható.

Tartalmi szerkezet A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladattípusok pedig az előírt képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Az írásbeli feladatait kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. Az általános vizsgakövetelmények nagyobb szerepet szánnak a társadalom- és művelődéstörténeti ismeretek ellenőrzésének, így a feladatok egyéb arányainál az alábbi felosztás érvényesül. Politika-, esemény-, állam-, jog- és intézménytörténet Társadalom-, életmód-, mentalitás- és művelődéstörténet Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története Eszme- és vallástörténet

kb. 40% kb. 30% kb. 20% kb. 10%

A feladatok és a feladatsor jellemzői Középszintű érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 50%-ban egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldásával és 50%-ban szöveges (kifejtendő) kérdésekre adott válaszokkal érhető el. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok alatt azokat a többségében zárt végű feladatokat kell érteni, melyek legtöbbször pontosan körülírható válaszokat várnak el a tanulóktól. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl. név, évszám, topográfia) mérésére irányulnak. A középszintű egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor 6-10 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat. Példák a lehetséges feladattípusokra Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével Források alapján egyszerű következtetések megfogalmazása Különböző típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése Megadott szempontok szerinti fogalmak gyűjtése forrásokból Fogalmak azonosítása, hozzárendelése egy korhoz, vagy egy államhoz Térképekről információk gyűjtése


38. Térképek alapján egyszerű következtetések megfogalmazása Helyszínek azonosítása térképatlasz segítségével Célok és következmények megkülönböztetése Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeiről Egyéb

Szöveges (kifejtendő) feladatok Szöveges feladatnak az tekinthető, ahol néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejteni a válaszokat. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl. név, évszám, topográfia) mérésére irányulnak. Minden feladatnál valamilyen forrás (szöveg, kép, adat, térkép) segítségével kell a tanulóknak megválaszolni a feltett kérdést. Feladattípusok Szöveges, problémamegoldó (rövidebb) feladat Forrás (szöveg, térkép, kép stb.) segítségével kell néhány mondatban, 6-8 sorban (kb. 40-60 szóban) megoldani a kitűzött feladatot. Szöveges, elemző (hosszabb) feladat Forrás (szöveg, térkép, kép stb.) segítségével kell 20-30 soros szerkesztett szövegben (kb. 140-160 szóban) megoldani a feladatot.

Az írásbeli szöveges feladatai az alábbi történelmi korszakokra vonatkoznak: 1. 2. 3. 4. 5.

Egy ókori vagy középkori, vagy kora újkori egyetemes történelmi anyag* Egy egyetemes történelmi anyag (XIX-XX. század) Egy középkori, vagy kora újkori magyar történelmi anyag Egy XVIII-XIX. századi magyar történelmi anyag Egy XX. századi magyar történelmi, vagy a mai magyar társadalomra vonatkozó anyag

* A három történeti kor közül (ókor, középkor, kora újkor) évente egymást váltva egyegy kerül sorra. A fenti öt korszakból összesen 8 konkrét szöveges feladatot tartalmaz a feladatlap, az alábbi táblázat szerinti eloszlásban. Ebből hármat (két rövidebb problémamegoldót és egy hosszabb elemzőt) kell a tanulónak kidolgozni választása alapján. A tanuló által választott szöveges feladatok között egy egyetemes történelmi és két magyar történelmi feladatnak kell lennie. A két választott magyar történelmi feladat nem vonatkozhat ugyanazon történelmi korszakra és az egyiknek közülük elemző (hosszabb) feladatnak kell lennie. Az első és a második korszakból a feladatlap nem tartalmaz elemző (hosszabb kifejtést igénylő) feladatot. Korszakok

Rövidebb feladatok

Hosszabb feladatok


39. 1. 2. 3. 4. 5.

A A A A A

– – B B B

Értékelés Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok értékelésénél kötelező a javítókulcsnak való megfelelés. A javítókulcstól való eltérés lehetőségeit a konkrét feladatlapok javítási útmutatói jelzik. Szöveges jellegű feladatoknál az alábbi táblázat rögzíti az értékelés szempontjait. Problémamegoldó feladat Elemző feladat A feladat megértése kb. 20% A feladat megértése kb. 20% Kompetenciák szerint, pl.: Kompetenciák szerint, pl.: – források használata, – források használata, – szaknyelv alkalmazása, – szaknyelv alkalmazása, – tájékozódás térben és időben, kb. 70% – tájékozódás térben és időben, kb. 60% – eseményeket alakító tényezők – eseményeket alakító tényezők feltárása, feltárása, – problémaközpontú feldolgozás. – problémaközpontú feldolgozás. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség kb. 10% Megszerkesztettség, nyelvhelyesség kb. 20% Az előírásnak nem megfelelő feladatválasztás esetén a megoldás nem értékelhető. A többletmegoldások a végső pontszámba nem számíthatóak bele.

Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól. A történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása nem igényel a témakörökben megjelenőknél több konkrét ismeretet (név, évszám, fogalom stb.), hanem az elsajátítottak alkalmazását várja el. A szóbeli vizsga célja, hogy a tanítási gyakorlatban érvényesülő újító szándékok, újszerű megközelítések a számonkérés során is megjelenjenek. Így a központi témakörök mellett lehetőség nyílik az iskolák helyi pedagógiai programjaiban megfogalmazottak érvényesítésére is. Tartalmi szerkezet A szóbeli témakörei Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód


40. Egyén, közösség, társadalom Modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Szabad (problémaközpontú) témakör

Az iskoláknak lehetőségük van a hat kötelező témakörön felül szabad témakör kijelölésére. Ennek követelményeit és tartalmát az egyes intézmények helyi tanterveik alapján határozzák meg (pl. helytörténeti téma; forradalom – reform – kompromisszum; etnikum – nemzet – nemzetiség).

Tételtípusok: Kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása. és/vagy Egy összetettebb és/vagy több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása. A tételcímek jellemzői, összeállításuk A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg és a tanév kezdetén nyilvánosságra hozzák. A tételek tematikáját a szaktanárok a részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott képesség és tartalmi követelmények alapján állítják össze. A szóbeli vizsgára a megadott tematika alapján a szaktanárok témakörönként kettő-négy konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább húszat fogalmaznak meg. A tételcímek, feladatok kijelölésekor törekedni kell változatos, a problémamegoldást ösztönző, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) forrásokon és térképeken alapuló feladatok megfogalmazására. A konkrét szóbeli tételcímeknél is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok 60%-ban a magyar, 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. Értékelés Az értékelés az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik. Szempontok, kompetenciák % A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése kb. 20 Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége kb. 10 Források használata és értékelése kb. 20 A szaknyelv alkalmazása kb. 10 Tájékozódás térben és időben kb. 10 Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek kb. 30 problémaközpontú bemutatása


41. Építészeti alapismeretek A vizsga szerkezete A középszintű érettségi vizsga írásbeliből és szóbeliből áll, a vizsgázó építészeti és építési alapismeretek központi írásbeli és szóbeli tételek alapján ad számot felkészültségéről. A vizsga részei Teszt-jellegű építészeti és építési alapismeretek írásbeli központi kérdéssor kitöltése Építészeti és építési alapismeretek központi írásbeli feladatsor megoldása Szóbeli vizsga építészeti és építési alapismeretek tételsor alapján A középszintű vizsgán nyújtott teljesítményt az írásbeli és a szóbeli összesített eredményei határozzák meg. Az egyes vizsgarészek időtartama és aránya Perc Teszt-jellegű építészeti és építési alapismeretek 60 írásbeli központi kérdéssor megválaszolása Írásbeli vizsga Építészeti és építési alapismeretek központi 120 írásbeli feladatsor megoldása Építészeti és építési alapismeretek központi tételsor alapján témakörök bemutatása Szóbeli vizsga 20 „A” résztétel: építéstan alapjai témakör kifejtése „B” résztétel: építőanyagok témakör kifejtése

Pontszám 50 50

50

Írásbeli vizsga A központilag összeállított írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a tanuló építészeti és építési alapismereti tudásáról az ismeretek, a képességek és az alkalmazás tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a tanulók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetőek legyenek, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy az oktatás eredményessége objektívebben mérhető legyen. Az írásbeli vizsgán összességében 180 perc áll a jelöltek rendelkezésére. A központi feladatsor megoldásához nem programozható számológép és négyjegyű függvénytáblázat használható. Tartalmi szerkezet A középszintű érettségi vizsgán az írásbeli összes pontszáma fele-fele arányban teszt-jellegű építészeti és építési alapismeretek kérdéssor megválaszolásával, illetve az építészeti alapismeretek feladatsor megoldásával érhető el. A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul.


42. A 15-20 kérdésből álló teszt-jellegű kérdéssorban közel azonos arányban jelennek meg az építőanyagok, a műszaki ábrázolás alapjai, az építéstan alapjai, a statika és a szabadkézi rajz témaköreinek fogalmai, törvényszerűségei, jelenségei és az összefüggések. A kérdéstípusok az előírt ismeret- és képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Az építészeti és építési alapismeretek feladatainak megoldásai alkalmazás jellegű követelményekre is építenek. A számolást és a rajzolást-szerkesztést igénylő feladatok közel azonos arányban jelennek meg. A feladatsor 6 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat. A számolást is igénylő feladatoknál 1 feladat az építőanyagok témakörből, 2 feladat a statika témakörből jelenik meg. A rajzolástszerkesztést igénylő feladatoknál 1 feladat a műszaki ábrázolás alapjai és a szabadkézi rajz témaköreiből, 2 feladat az építéstan alapjai témakörből jelenik meg

Teszt-jellegű kérdéssor

Feladatsor

Kompetenciák Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása Törvények, szabályok és összefüggések ismerete és alkalmazása Pontos számolás, feladatmegoldás Összefüggések ábrázolása és értelmezése Összesen

% 25 25 25 25 100

Számolást igénylő lehetséges feladattípusok 1. Sűrűség, testsűrűség, halmazsűrűség, tömörség, porozitás számítása 2. Víztartalom, vízfelvétel számítása 3. Hő okozta alakváltozás, hőátbocsátási tényező számítása 4. Acélok húzó- vagy szakító-, hajlító-húzó-, nyomó- és nyírószilárdság vizsgálata 5. Agyag-iszaptartalom meghatározása. 6. A beton adalékanyag finomsági modulusának meghatározása 7. A beton adalékanyag összetételének javítása. 8. A beton adalékanyag szemmegoszlási görbéjének számítása, értékelése. 9. Habarcs tapadószilárdságának számítása 10. Erő felbontása merőleges komponensekre 11. Síkbeli erőrendszer egyensúlyának vizsgálata 12. Statikailag határozott síkbeli tartók vizsgálata koncentrált terhelés esetén 13. Statikailag határozott síkbeli tartók vizsgálata megoszló terhelés esetén 14. Statikailag határozott síkbeli tartók vizsgálata vegyes terhelés esetén 15. Normálerő, nyíróerő, hajlítónyomaték meghatározása 16. Igénybevételi ábrák számolása és szerkesztése egyenestengelyű tartókkal (egydarabból álló befogott tartó, kéttámaszú tartó, egycsuklós tartó, kétcsuklós tartó, háromcsuklós tartó és konzolos tartóesetén) Rajzolást-szerkesztést igénylő lehetséges feladattípusok 1. Síkmértani alapszerkesztések, építészeti ívek szerkesztése. 2. Térelemek vetületi ábrázolása


43. 3. Sík és egyenes döféspontja 4. Általános helyzetű egyenes és testek döféspontjainak szerkesztése 5. Két sík metszésvonala 6. Síklapú testek síkmetszése: metszési alapfeladatok vetítősíkkal (síklapú testek, hasábok, gúlák), általános helyzetű síkkal való metszés szerkesztése. 7. Valódi nagyság meghatározása, a metszetidom valódi nagysága. 8. Forgástestek síkmetszése (gömb, henger, kúp). 9. Valódi nagyság szerkesztése 10. Forgástestek síkmetszése (gömb, henger, kúp). 11. Testek csonkolása. 12. Áthatások. 13. Hiányos vetületi ábrák pótlása és vetület-összeválogatás utáni rekonstrukció 14. . Szerkesztési feladatok különböző axonometriákban (izometrikus, frontális, dimetrikus) 15. Síklapú- és forgástestekről vetületi ábrák rajzolása 16. Vetületi ábráról síklapú- és forgástestek rekonstrukciója 17. Engedélyezési helyszínrajz szerkesztése és rajzolása 18. Alapozási terv szerkesztése (síkalapok esetén) 19. Alaprajz szerkesztése 20. Metszet szerkesztése. 21. Homlokzatok szerkesztése 22. Részletrajzok szerkesztése. 23. Síkalapozások szerkesztése 24. Talajnedvesség és talajvíznyomás elleni szigetelések szerkesztése 25. Téglafalazatok rétegeinek szerkesztése a téglakötési szabályok alkalmazásával 25. Kiváltók, gerendák, koszorúk, boltövek. szerkesztése 24. Födémszerkezetek (pincefödémek, emeletközi födémek, padlásfödémek, tetőfödémek, síkfödémek, fafödémek, acélgerendás födémek, vasbeton födémek, vázkerámiás födémek) szerkesztése 25. Zsaluzatok szerkesztése 26.

Dúcolások szerkesztése

A feladatokra, részfeladatokra javasolt maximális pontszámok tükrözzék a feladatok, részfeladatok nehézségi fokát.

Értékelés A teszt-jellegű kérdéssor és a feladatok értékelésénél kötelező a központilag összeállított javítási útmutatónak való megfelelés. Az egyes kérdésekre és feladatokra


44. adható pontszámokat az útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontozást kell alkalmazni. Az útmutató összeállításánál a számolást (méretezést) is igénylő feladatsornál az alábbi táblázat alapján történik az értékelés: Mennyiségi szempontok Elemei Aránya

a megoldotts 70% ág szintje

Minőségi szempontok

A feladat megoldásának dokumentálása Elemei Aránya Elemei Aránya rendezettség áttekinthetőség a megoldás logikája kreativitás szabványos jelölések pontosság alkalmazása 20% 10% a mértékegységek műszaki, formai és használata esztétikai elvárásoknak megfelelés

Az útmutató összeállításánál a rajzolást-szerkesztést igénylő feladatsornál az alábbi táblázat alapján történik az értékelés: Mennyiségi szempontok Elemei Aránya

a megoldotts 70% ág szintje

Minőségi szempontok

A feladat megoldásának dokumentálása Elemei Aránya Elemei Aránya rendezettség áttekinthetőség a megoldás szabványos jelölések alkalmazása szakszerűsége műszaki, formai és 10% kreativitás 20% esztétikai pontosság elvárásoknak megfelelés

Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga alapvetően az építéstan alapjai és az építőanyagok fogalmaira, az ezekhez kapcsolódó jelenségekre, összefüggésekre és törvényekre épülő műszaki szemlélet elsajátításának bemutatását igényli a jelöltektől. A szóbeli vizsgán kiderül, hogy a vizsgázó képes-e a tényeket, a fogalmakat, az alaptörvényeket szabatosan definiálni, megszerzett ismeretei felhasználásával az építéstan alapismereteit, az építőanyagokat megmagyarázni, összefüggéseket alkalmazni és a folyamatokat összehasonlítani. A szóbeli vizsgán a jelölt a kihúzott tétel kérdéseire válaszol.

Tartalmi szerkezet


45.

A szóbeli témakörei A) Az építéstan alapjai az épületszerkezetek osztályozása földmunkák alapozások a talajvíz, talajnedvesség és talajpára elleni szigetelések a függőleges teherhordó és térelhatároló szerkezetek falazatok vízszintes teherhordó és térelhatároló szerkezetek a szigetelések a zsaluzatok, dúcolások B) Építőanyagok anyagok csoportosítása nemfémes anyagok fémes anyagok természetes kövek agyagféleségek agyaggyártmányok kerámiaipar kötőanyagok, adalékanyagok és az építési víz különféle betonok betontermékek habarcsok építőipari faáruk fémgyártmányok műanyag gyártmányok festő-, és mázolómunkák anyagai építési üvegek szigetelő anyagok segédanyagokat és felületképzők laboratóriumi vizsgálatok építési anyagok általános tulajdonságainak vizsgálata építőanyagok szilárdsági vizsgálata Tételtípusok Minden szóbeli tétel két résztételből („A” és „B”) tevődik össze. Az „A” résztétel az építéstan alapjai, a „B” résztétel építőanyagok témakörű. Minden résztétel egy témakör általános bemutatását és a témakör meghatározott részeinek részletesebb kifejtését igényli. A tételcímek jellemzői, összeállításuk


46. A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök, valamint vizsgakövetelmények alapján központilag kell meghatározni. A szóbeli tételeket ötévenként kell felfrissíteni. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra.

Értékelés A szóbeli feleletet a vizsgakövetelmények szerint, továbbá az alábbi szempontok, kompetenciák alapján a vizsgáztató szaktanár értékeli: Szempontok, kompetenciák A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása Törvények, szabályok, összefüggések értelmezése Világosság, szabatosság, a felelet felépítettsége A műszaki, az építészeti szaknyelv alkalmazása A jelenségek, összefüggések magyarázata, alkalmazása, folyamatok összehasonlítása a törvényszerűségekkel Összesen

% 20 20 10 10 10 10 a

20 100

A vizsgázó a rendelkezésére álló felkészülési idő alatt a kihúzott tétellel kapcsolatban vázlatot készíthet, amelyet a felelet során felhasználhat. Az elkészített vázlatot a szaktanár a felelet során elkérheti. A vizsgázónak folyamatosan, mondanivalóját logikusan előadva, a szaknyelv szabályait betartva, önállóan kell felelnie. Faipari alapismeretek A vizsga szerkezete A vizsga részei Szerkezettani feladatok megoldása Számításos feladatok megoldása Szóbeli vizsga Az egyes vizsgarészek időtartama és aránya

Írásbeli

Perc

Fakötések szakrajzának önálló elkészítése, 120 egyszerű bútor csomóponti rajzának elkészítése

pont 60


47.

Szóbeli

A faanyag nedvességtartalom változásával kapcsolatos számítások, A forgácsoláselmélet alapjainak rajzi 60 számonkérése, jellemző szögek, erők ábrázolása. Az anyagismereti és forgácsoláselméleti témakörökből tesztfeladatok Az egyes témakörökből összeállított tételek tematikus bemutatása 10-15

40

50

Az írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga célja, hogy komplex vizsgatantárgy esetén a döntően rajzi megoldást igénylő feladatok (elsősorban a szerkezettan alapjai) igényesen kivitelezhetőek legyenek, a számítási feladatokat pedig legyen módja nyugodtan, gondolkodva megoldani. A tanulók teljesítményei az ország különböző iskoláiban összevethetőek legyenek A mérés objektív legyen Tartalmi szerkezet Az írásbeli feladatlapon a 120 percben számonkérhető mennyiségben lehet az egyes fakötéscsoportokból, illetve egyszerű bútorok (jellegrajzon kijelölt!) csomóponti rajzaiból feladatot előírni (maximum 6 ábra). A faanyag nedvességtartalmával kapcsolatosan 1 feladat, 1 forgácsoláselméleti ábra valamint az előbbi témakörökből maximum 10 tesztkérdés (60 perc). A feladatok és a feladatsor jellemzői Kompetenciák Szakmaspecifikus ábrázolási ismeretek Szaknyelv alkalmazása Szintetizáló képesség Célirányos műszaki feladatmegoldó képesség

% 25 25 25 25

Lehetséges feladattípusok 1. Szélesbítő toldások (max. kétféle egy feladatlapon) három vetületben, (lehet metszet és nézet is vegyesen) méretezve. 2. Szélesbítő toldások erősítései (ha ilyen feladatot tartalmaz a feladatlap, akkor csak egy szélesbítő toldást írjon elő) három vetületben. 3. Hosszabbító toldások (max. kétféle egy feladatlapon) három vetületben, méretezve. 4. Keretsarok kötések (max. kétféle egy feladatlapon) három vetületben, méretezve. 5.”T” kötések (max. kétféle egy feladatlapon) három vetületben, méretezve. (Ha sarokkötés


48. már elő van írva, akkor mindegyikből csak 1-1- db.) 6. Keresztkötések (max. kétféle egy feladatlapon) három vetületben, méretezve. (Ha sarokkötés, vagy T kötés már elő van írva, akkor mindegyikből csak1-1- db.) 7. Kávasarok kötések (max. kétféle egy feladatlapon) három vetületben. 8. Egyszerű kávás asztal, vagy konyhai ülőke jellegrajzán kijelölt (max. két db) M 1: 1 es csomópont megrajzolása, méretezve. 9. Kávaszerkezetű kisszekrény, keretszerkezetű fronttal, jellegrajzán kijelölt (max. két db) M 1: 1 es csomópont megrajzolása, méretezve. 10. A nettó nedvességtartalom fogalmával összefüggő számítások Tömegváltozás, (maximum 1 feladat). 11. Forgácsoláselméleti alapfogalmakkal összefüggő ábrák (maximum 1 darab) 12. Az előző két témakörből (10. ill. 11.) 10-15 tesztkérdés Értékelés A rajzi és számításos jellegű, illetve tesztfeladatok értékelése javítókulcs alapján történik. Szöveges jellegű leíró feladat a tantárgy komplex műszaki jellege alapján nem javasolt az írásbeli vizsgára. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga témakörei A fa, mint ipari nyersanyag, a nyersanyagok között elfoglalt helye, jövője Az élő fa A fa makroszkópiája A faanyag nedvességtartalma Az iparban használt legfontosabb fafajok A fa hibái és betegségei A fából készült fontosabb ipari választékok Faipari szakrajz alapfogalmai A fa és fahelyettesítő anyagok megmunkálása Forgácsolás elmélete A fűrészáru természetes szárítása A fűrészáru máglyázása A fűrészáru mesterséges szárítása A szóbeli tételeket a témakörök alapján az iskolák szaktanárai határozzák meg. A tantárgy komplex jelleg alapján tételcímet - mint a példaként állított történelem esetén – erőltetett megfogalmazni. Javaslom a szóbeli tételek felépítését a következő módon a.) anyagismereti témakör b.) technológiai témakör c.) szerkezettani témakör Ilyen tételből minimum 25 db-ot állítsanak össze a szaktanárok.


49. A b.) ill. c.) kérdések esetén az adott témakörök leíró jellegű tananyagrészeinek számonkérése kell, hogy megvalósuljon. (pl. szerkezettanból az egyes dokumentáció típusok ismertetése, az anyagjelölések ismertetése, vagy egy gyorsan megoldható feladatlap, egy, vagy két vetületből egy fakötés harmadik vetületének megrajzolása (szabadkézi rajz), az adott fakötés felismerése, stb.) Értékelés

Szempontok kompetenciák A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése Szaknyelv alkalmazása Szintetizáló képesség Célirányos műszaki feladatmegoldó képesség

% 40 20 20 20

Német nyelv A vizsga szerkezete Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, a szóbeli vizsgáé 15 perc. A következő táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az egyes vizsgarészek időtartamát és arányát az értékelésben. Vizsgarész

Írásbeli

Szóbeli

Olvasott szöveg értése Nyelvhelyesség SZÜNET Hallott szöveg értése Íráskészség Beszédkészség Összesen:

Időtartam (perc) 60 30

Arány (%) 22 12

Pont 33 18

30 60 15 ––

22 22 22 100

33 33 33 150

A középszintű vizsga két nyelvi szintet fog át: az Európa Tanács skálájának A2–B1 szintjeit. Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül. A feladatsorokat úgy állítják össze, hogy az A2 szinten lévő tanulók is le tudják tenni a vizsgát. Értékelés Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független. Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük. A vizsgázónak mind az öt vizsgarészben az elérhető pontszámnak legalább a 10%-át teljesítenie kell.


50. Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási és értékelési útmutatók alapján történik. Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat. Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik. Írásbeli vizsga OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni, és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben A2: a lényeget (a szöveg célját) megérteni, eseménysorokat követni, kulcsinformációkat megérteni, B1: a gondolatmenet lényegét megérteni, véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni, egyes részinformációkat kiszűrni. A vizsgarészben használt szöveg autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, tartalma, szerkezete, nyelve világos, tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: rövid, egyszerű, hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,


51. hétköznapi nyelven íródott. A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő: utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet), levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), ismeretterjesztő szövegek, irodalmi szövegek. A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: feleletválasztás, igaz/hamis állítás, egymáshoz rendelés (cím és szöveg, kérdés és felelet, személy és kijelentés stb.), képek, események sorrendbe rakása a szöveg alapján, a szövegből kiemelt mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben, szöveg részeinek sorrendbe rakása, hiányos mondatok kiegészítése a szöveg alapján, rövid választ igénylő nyitott kérdések. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A feladatsor három szövegből és három feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme körülbelül 650–750 szó. A feladatsor 25–30 itemből áll. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások német nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

NYELVHELYESSÉG


52. A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.

Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó A2: az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten, B1: gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoknál, autentikus, esetleg szerkesztett, tartalma, szerkezete, nyelve világos, tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: rövid, egyszerű, hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, hétköznapi nyelven íródott.

A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: hiányos mondatok vagy szövegek kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása), a szövegből kivett mondatrész helyének azonosítása a szövegkohéziós eszközök segítségével, hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből, megadott szavak képzett és/vagy ragozott alakjainak beillesztése a szövegbe. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne.


53. A feladatsor 3–4 feladatból, összesen körülbelül 30 itemből áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme körülbelül 350–450 szó. A feladatok egy mondatszintű feladat kivételével szövegre épülnek. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások német nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg A2: témáját felismerni, lényegét megérteni, kulcsfontosságú szavait megérteni, legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni, B1: gondolatmenetét nagy vonalakban követni, egyes tényszerű részinformációkat megérteni. A vizsgarészben használt szöveg autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el, egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el, akusztikai minősége kifogástalan, hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,


54. A2: hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, lassú, de még normál beszédtempójú, a standard kiejtés(ek)nek megfelelő, tisztán artikulált, tartalmilag kifejezetten egyszerű, B1: hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkezik, normál tempójú, a standard kiejtés(ek)hez közel álló, tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett. A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő: közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban), rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend), utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), beszélgetések, telefonbeszélgetések, műsorrészletek, riportok, interjúk, beszámolók.

A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: feleletválasztás, igaz/hamis állítás, egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez), események sorrendjének megállapítása, nyomtatványok, űrlapok kitöltése, táblázat kitöltése, hiányos mondatok kiegészítése, rövid választ igénylő nyitott kérdések, ténybeli hibák azonosítása, javítása. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A feladatsor 2–3 szövegből és 2–3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme körülbelül 5–8 perc. A feladatsor körülbelül 20 itemből áll. A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások német nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.


55. A hangfelvétel tartalmazza a feladatmeghatározást, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladatmeghatározások szó szerint megegyeznek. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik. ÍRÁSKÉSZSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök című részt), A2: a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni, az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni, egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni, a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni, néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló, B1: ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni, meglévő szókincsét változatosan használni, a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni, a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet, választani, az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni, egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni. A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek


56. meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre, az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére, szövegfajtája meghatározott, tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni: rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés), üdvözlőlap, meghívó, magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.

A feladatok és a feladatsor felépítése A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek. Az íráskészség mérése során meghatározott kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásmű keletkezik, az ehhez illeszkedő szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásmű célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét. A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: a vizsgázó írásban reagál a megadott verbális és/vagy vizuális segédanyagokra, a vizsgázó írásban reagál a megadott verbális és/vagy vizuális segédanyagokra (pl. hirdetés) a megadott irányító szempontok alapján. Az irányító szempontok a téma alpontjait adják meg, a verbális és vizuális segédanyagok pedig gondolati és/vagy nyelvi segítséget nyújtanak az adott téma kidolgozásához. A vizsgarész két feladatból áll. Az első feladatban a vizsgázó verbális és/vagy vizuális segédanyagra reagálva 40–50 szavas közlést hoz létre (pl. üdvözlőlap, e-mail). A második feladatban a vizsgázó rövid levélre, hirdetésre vagy hasonló informatív szövegre reagál írásban, egy körülbelül 80–100 szó terjedelmű szöveg (pl. magánjellegű vagy intézménynek szóló levél) megírásával. A szövegben a vizsgázónak megadott irányító szempontokat kell tárgyalnia. A feladatmeghatározás, az irányító szempontok és a segédanyagok német nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható.

Értékelés


57. Az értékelés központi javítási és értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául szolgáló analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírását is. A két feladat értékelése egymástól független.

Szóbeli vizsga BESZÉDKÉSZSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni. A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt), a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni), A2: saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni, egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni, kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin feladatokat megoldani (pl. vásárlás), érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni, B1: az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni, ismerős témáról folyó társalgásban részt venni, kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani, viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről, érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.

A feladatok és a feladatsor jellemzői


58. A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek. A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A feladatmeghatározás egyértelműen megadja a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását. A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza. A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: szerepjáték, önálló témakifejtés verbális segédanyagok alapján. A vizsga két feladatból áll. A vizsga rövid bevezető kérdésekkel kezdődik, amelynek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon a német nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük. Az első feladat, a szerepjáték során a vizsgázónak a mindennapi élet helyzeteihez hasonlító szituációban kell részt vennie, amelyben partnere a vizsgáztató. A vizsgázó feladata az, hogy az előre meghatározott helyzetben, a meghatározott cél elérése érdekében különböző kommunikációs szándékok felhasználásával beszélgetést (tranzakciót vagy interakciót) folytasson, azaz szükség esetén megfelelő kérdéseket tegyen fel, illetve az elhangzottakra megfelelően reagáljon. A vizsgázó számára készült leírás rögzíti a szituációt, a szerepeket és az elérendő célt, továbbá tartalmazhat néhány szavas szöveget, egyszerű képet, rajzot, ábrát. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett közbeszólásokat, kérdéseket és megjegyzéseket is. A második feladatban, az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy adott, hétköznapi témához kapcsolódóan kell gondolatait, véleményét összefüggően kifejtenie. A vizsgázó számára készült feladatlap tartalmazza a témát és négy megadott irányító szempontot. Az irányító szempontok egyrészt segítségül szolgálnak, másrészt megakadályozzák, hogy a vizsgázó előre megtanult szövegeket mondjon el. A vizsgáztató szükség esetén segítő kérdéseket tehet föl. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett segítő kérdéseket és megjegyzéseket is. A vizsgázó két téma közül választhat. A feladatsort a vizsgázó húzza. A kihúzott feladatsor összesen három feladatot tartalmaz: egy szerepjátékot, továbbá az önálló témakifejtéshez két feladatot különböző témákból. E két feladat közül a vizsgázó választhat. A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de feladatok végiggondolásához a vizsgázónak rövid (körülbelül fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére. A feladatmeghatározás és a verbális segédanyagok német nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél. A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is. A feladatok értékelése egymástól független.


59. Angol nyelv A vizsga szerkezete Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, a szóbeli vizsgáé 15 perc. A következő táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az egyes vizsgarészek időtartamát és arányát az értékelésben. Vizsgarész

Írásbeli

Szóbeli

Olvasott szöveg értése Nyelvhelyesség SZÜNET Hallott szöveg értése Íráskészség Beszédkészség Összesen:

Időtartam (perc) 60 30

Arány (%) 22 12

Pont 33 18

30 60 15 ––

22 22 22 100

33 33 33 150

A középszintű vizsga két nyelvi szintet fog át: az Európa Tanács skálájának A2–B1 szintjeit. Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül. A feladatsorokat úgy állítják össze, hogy az A2 szinten lévő tanulók is le tudják tenni a vizsgát. Értékelés Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független. Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük. A vizsgázónak mind az öt vizsgarészben az elérhető pontszámnak legalább a 10%-át teljesítenie kell. Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási és értékelési útmutatók alapján történik. Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat. Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik. Írásbeli vizsga OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni, és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.


60. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben A2: a lényeget (a szöveg célját) megérteni, eseménysorokat követni, kulcsinformációkat megérteni, B1: a gondolatmenet lényegét megérteni, véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni, egyes részinformációkat kiszűrni. A vizsgarészben használt szöveg autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, tartalma, szerkezete, nyelve világos, tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: rövid, egyszerű, hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, hétköznapi nyelven íródott. A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő: utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet), levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), ismeretterjesztő szövegek, egyszerű elbeszélő szövegek. A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: feleletválasztás hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy anélkül), rövid választ igénylő, nyitott kérdések, a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben


61. képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása egymáshoz rendelés, pl.: cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése, szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szövegösszefüggés alapján vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása, csoportosítás megadott kategóriák szerint. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme körülbelül 1100-1300 szó. A feladatsor 25-30 itemből áll. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha .azok a válasz megértését akadályozzák. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik. NYELVHELYESSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó A2: az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten, B1: gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatokban, autentikus, esetleg szerkesztett,


62. tartalma, szerkezete, nyelve világos, tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: rövid, egyszerű, hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, hétköznapi nyelven íródott. A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása), hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből, megadott szavak megfelelően képzett alakjainak beillesztése a szövegbe, mondatátalakítás (az új mondat eleje vagy eleje és vége megadva) összekevert szavakból mondatalkotás A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor 3-4 feladatból, összesen körülbelül 25–30 itemből áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme körülbelül 500-700 szó. A feladatok egy mondatszintű feladat kivételével szövegekre épülnek. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.


63. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg A2: témáját felismerni, lényegét megérteni, kulcsfontosságú szavait megérteni, legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni, B1: gondolatmenetét nagy vonalakban követni, egyes tényszerű részinformációkat megérteni. A vizsgarészben használt szöveg autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el, egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el, akusztikai minősége kifogástalan, hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, lassú, de még normál beszédtempójú, a standard kiejtés(ek)nek megfelelő, tisztán artikulált, tartalmilag kifejezetten egyszerű, B1: hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező, normál tempójú, a standard kiejtés(ek)hez közel álló, tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett. A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő: közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban), rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend), utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), beszélgetések, telefonbeszélgetések, műsorrészletek, riportok, interjúk,


64. beszámolók. A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: feleletválasztás, egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez), események sorrendjének megállapítása, nyomtatványok, űrlapok kitöltése, táblázat kitöltése, hiányos mondatok kiegészítése, rövid választ igénylő nyitott kérdések, ténybeli hibák azonosítása, javítása. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a hallott szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A feladatsor 3 szövegből és 3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. hirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes időtartama kb. 5-8 perc. A feladatsor kb. 20-25 itemből áll. A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A hangfelvétel tartalmazza a feladatmeghatározást, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladatmeghatározások szó szerint megegyeznek. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik. ÍRÁSKÉSZSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó


65. a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök című részt), A2: a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni, az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni, egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni, a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni, néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló, B1: ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni, meglévő szókincsét változatosan használni, a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni, a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet, választani, az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni, egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre, az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére, szövegfajtája meghatározott, tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni: rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés), üdvözlőlap, meghívó, magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél. A feladatok és a feladatsor felépítése A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek. Az íráskészség mérése során meghatározott kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásmű keletkezik, az ehhez illeszkedő szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásmű célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét.


66. A feladatok a következő feladattípusok egy vagy több elemét tartalmazhatják: meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történő szövegalkotás, verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, szórólapok, stb.) alapján történő szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás, vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok, stb.) alapján történő szövegalkotás. A vizsgarész két feladatból áll. Az első feladat egy rövidebb, interakciós és tranzakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, véleménykifejtő szöveg létrehozása megadott szempontok alapján. A vizsgázónak az első feladatban körülbelül 50-100 szót, a második feladatban körülbelül 120-150 szót kell írnia. A feladatmeghatározás és a segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául szolgáló analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírását is. A két feladat értékelése egymástól független. Szóbeli vizsga BESZÉDKÉSZSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni, és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni. A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt), a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni), A2: saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni,


67. egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni, kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin feladatokat megoldani (pl. vásárlás), érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni, B1: az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni, ismerős témáról folyó társalgásban részt venni, kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani, viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről, érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.

A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek. A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A feladatmeghatározás egyértelműen megadja a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását. A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza. A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: társalgás szituációs feladat önálló témakifejtés segédanyagok (vizuális és verbális) alapján A vizsga három feladatból áll. A feladatsort a vizsgázó húzza. A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de a második és harmadik feladat végiggondolásához a vizsgázónak rövid (körülbelül fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére. A feladatsorhoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett közbeszólásokat, kérdéseket és megjegyzéseket is. A vizsga rövid bevezető, bemelegítő kérdésekkel kezdődik, amelyek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon az angol nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük. Az első feladatban, a társalgásban a vizsgázó néhány olyan kérdésre válaszol, amelyek saját személyéhez, közvetlen környezetéhez és hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak. A társalgás három témát érint röviden. A második feladat, a szituációs feladat során a vizsgázónak a mindennapi élet helyzeteihez hasonlító szituációban kell részt vennie, amelyben partnere a vizsgáztató. A vizsgázó feladata az, hogy a feladatlapon meghatározott helyzetben, a meghatározott cél elérése érdekében különböző kommunikációs szándékok felhasználásával beszélgetést (interakciót vagy tranzakciót) folytasson, azaz szükség esetén megfelelő kérdéseket tegyen fel, illetve az elhangzottakra megfelelően reagáljon. A vizsgázó számára készült


68. angol nyelvű leírás rögzíti a szituációt, a szerepeket és az elérendő célt, továbbá tartalmazhat néhány szavas angol szöveget, egyszerű képet, rajzot, ábrát. A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben, a vizsgázónak azt kell megmutatnia, hogy képes-e hétköznapi, élettapasztalatokhoz kapcsolódó témákban gondolatait, véleményét részletesen, összefüggően kifejteni képek és irányítószempontok alapján. A vizsgázónak ebben a feladatban egy témáról a hozzá kapcsolódó két kép (fénykép, rajz) és megadott irányítószempontok alapján kell beszélnie. Ha a vizsgázó elakad, eltér a megadott szempontoktól, vagy mondanivalója elfogy, a vizsgáztató rövid segítő kérdéseket tehet fel. Ezeket a kérdéseket a vizsgáztatói példánynak tartalmaznia kell. A feladatmeghatározás és a verbális segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél. A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is. A feladatok értékelése egymástól független. Földrajz KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete Írásbeli vizsga 120 perc I. Topográfiai II. Földrajzi ismeretek ismereteket, és képességek képességeket ellenőrző meglétét vizsgáló feladatsor 20 perc feladatsor 100 perc 100 pont

Szóbeli vizsga 15 perc Egy természetföldrajzi és egy társadalomföldrajzi altétel kifejtése 50 pont

ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó az I. (20 perc) és a II. (100 perc) részen belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A jelölt először az I. feladatsort oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 20 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A dolgozatok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. Az I. feladatsor megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. A II. részhez vizsgázónként szükséges segédeszközök: középiskolai földrajzi atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző és vonalzó. Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.


69. Tartalmi szerkezet, a feladatsor jellemzői A feladatsor a vizsgakövetelmények valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket. A feladatsorban közel azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi tartalmak. A feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel: - 45%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Ez a részletes érettségi követelményekre épülő zártvégű vagy rövid választ igénylő nyílt végű feladatokban jelenik meg, amelyek a követelményrendszer arányait figyelembe véve különböző témakörökhöz kapcsolódnak. - 15%-ban topográfiai ismeretek, amelyek a vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülnek; a megjelölt földrajzi fogalmak megnevezését és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak ismeretét várják el a jelölttől. - 40%-ban gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés). Értékelés Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központilag összeállított javítási-értékelési útmutató alapján történik. SZÓBELI VIZSGA A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra. Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai földrajzi atlasz. Az egyes résztételekhez kapcsolódó esetleges mellékletekről, szemelvényekről a tételsort összeállító szaktanár gondoskodik. A jelölt vázlatot készíthet és azt felhasználhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is). A tételt a vizsgázónak önállóan, a szaknyelv használatával kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.) Tartalmi szerkezet A tételsor jellemzői A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek. A tételsor összeállításánál az alábbi arányokat javasolt figyelembe venni. 1. altétel - Általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza Témakör Kozmikus környezetünk vagy térképi ismeretek A geoszférák földrajza és környezeti problémáik - Kőzetburok, földtörténet - Vízburok - Levegőburok Földrajzi övezetesség

A résztételek száma 20 tétel esetén 1 9 (4) (2) (3) 4


70. A kontinensek természetföldrajza Magyarország és tájainak természetföldrajza

2 4

2. altétel - Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz Témakör Népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és országcsoportok Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei Magyarország földrajza. Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpátmedencében és Európában Globális környezeti problémák

A résztételek száma 20 tétel esetén 3 5 5 6 1

A tétel jellemzői A szóbeli tétel két altételből (feladatból) áll: - a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik; - a tételek második feladata általános társadalomföldrajzi vagy regionális társadalmi-gazdasági földrajzi tartalmakhoz kapcsolódik. A két részfeladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl. Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik altételben kérdezhetők). Értékelés Az egyes altételek megoldására 25-25 pont adható. Az értékelés szempontjai altételenként: Tartalmi összetevők 20 pont Logikus felépítés 2 pont A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat 3 pont A tételsor összeállításakor a vizsgáztató tanárnak röviden rögzítenie kell az egyes altételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleleteket értékelni kell. Testnevelés56 A részletes követelmények használata, felépítése A testnevelés középszintű érettségi vizsga azt tanúsítja, hogy a vizsgázó birtokában van a kerettantervben előírt és az iskolai kötelező órakeretében elsajátított ismereteknek, és azoknak a képességeknek, készségeknek, amelyek a testnevelés és sport prevenciós és egészségvédő céljait szolgálják. A testnevelés emelt szintű érettségi vizsga - a tárgy iránti nagyobb érdeklődést, esetleg a felsőoktatásba felvételi szándékot feltételezve - a vizsgázónak komplexebb szakirányú ismereteit, készségeit és képességeit méri a testkultúra területén. Az emelt szintű 56

Az 1/2005. (I. 21.) OM rendelettel módosított 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi követelményekről alapján


71. érettségi vizsga hangsúlyozottan kiemeli az ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését. Ebből következően a középszintű követelmények nélkülözhetetlenek az emelt szint eléréséhez, de az emelt szint bővül a követelmények mennyiségében és az elsajátítás mélységében. VII.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, TANKÖNYVEK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

1. Az iskolai nevelő-oktató munkát, segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben, tanműhelyekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják.(tantermenként egy-egy írásvetítő, zártláncú videohálózat, diavetítő, tantermenként színes televízió, videó, magnetofon, CD lejátszó…)57 2. A tanműhelyek felszereltsége az OKJ-ben előírt berendezésekkel, kisgépekkel, eszközökkel 3. A tantárgyankénti eszközöket, tankönyveket a következő felsorolás tartalmazza: Alapvizsgára felkészítő szakasz (9-10. osztály) Magyar nyelv és irodalom tantárgy Raátz-Somos-Szakács: Irodalmi-és nyelvi kommunikációs olvasókönyv Sipos Sándor: Irodalom Józsefné Urbán- Szabóné: Magyar nyelv Munkafüzet:Raátz-Somos-Szakács: Irodalmi munkafüzet Segédanyagok: Oroszlány Péter: Tanulás módszertana Noll Katalin: Helyesírás mindenkinek Papp Ágnes: Mit-kinek-hogyan ? Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok Magassy László: Fogalmazási gyakorlatok falitáblák Történelem és társadalmi ismeretek tantárgy Balázs Mátyás-Jakab György: Történelem a szakiskolák 9. osztálya számára Idegen nyelv tantárgy Maros - Gattlieb: Szanyi Gyula:

Start Német I. TK-MF. Német nyelvkönyv I_IV.

Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp.

Matematika tantárgy Czapáry E.-Gyapjas F: Matematikai feladatgyűjtemény 9. évfolyam 57

Művelődési Közlöny 1/1998 (VII.24) OM rendelet 1998 szeptember 23. XLII. Évfolyam, 26. Szám/I.kötet


72. Dr. Koller Lászlóné: Matematika. Alapvizsgára felkészítő tankönyv 12506/1 Ének-zene tantárgy Pécsi Géza: Kultúrák kulcsai Hanganyagok (CD-ék, hangkazetták, hanglemezek) Testnevelés és sport Felszerelt sportcsarnok Felszerelt kondicionáló terem Sportpályák Fizika Poór István: Fizika a szakiskolák 9. osztálya számára Hübér Magda: Fizika 9-10. osztály Várnagy István: fizika 9. évfolyam 12525 Bonifert Domonkosné dr.-Dr. Miskolczi Józsefné-Molnár györgyné dr.: Fizika feladatok gyűjteménye Mozaik Okt. Stúdió Várnagy István: fizika 10. évfolyam 12625 Földünk és környezetünk Kleininger Tamás: Földrajz a szakiskolák 9. osztálya számára Biológia és egészségtan Milkovics P.: Biológia és egészségtan a szakiskolák 9. osztálya számára Kémia Dr. Kisfaludy Andrea: Kémia a szakiskolák számára Informatika Simon Gyula: Számítástechnika 9-10. osztály (Pedellus tk.) 30 db PC konfiguráció Szabó Papp Edit: Könyvtári informatika I. Rajz és vizuális kultúra Baranyai Zoltánné: Rajz és vizuális kultúra tanulási eszköz az 9.osztály számára Érettségi vizsgára felkészítő szakasz (9-12. osztály) Ének-zene: Pécsi G.: Kulcs a muzsikához Pécsi G.-Uzsalyné: Kultúrák kulcsai munkalexikon Magyar nyelv és irodalom tantárgy Tankönyvek: Domokos Péter tankönyvsorozata • Tankönyv • Szöveggyűjtemény


73. • Lemezek Dr. Mohácsy Károly • Tankönyv • Szöveggyűjtemény • Irodalom feladatok megoldásokkal Nyelvtan tantárgy Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit • Magyar nyelv és kommunikációs tankönyv • Munkafüzet • Feladatlap Józsefné Urbán Ildikó – Szabóné Tóvári Éva • Magyar nyelv tankönyv • Munkafüzet • Feladatlap Taneszközök: • Falitáblák • Szövegvilág • Mondatok • Hogyan írjam? • Szófajok • CD – Magyar nyelv és kommunikáció Történelem és állampolgári ismeretek tantárgy Tankönyvek: 9. évfolyam Száray Miklós: Történelem I. Középiskolák számára (Nemzeti Tk.kiadó, Bp.) TTI-32879/2001 10. évfolyam Száray Miklós: Történelem II. Középiskolák számára (Műszaki Könyvkiadó OM eng.szám: XXVIII./218/2000.) Walter Mária: Történelem a középiskolák II. o. számára 11. évfolyam Száray Miklós: Történelem III. Középiskolák számára (Calibra könyvek, Műszaki Könyvkiadó OM eng.szám: TTI-28450-EKT/2001.) Závodszky Géza: Történelem III. o. számára 12. évfolyam Salamon Konrád: Történelem a középiskolák IV. o. számára (Nemzeti Tankönyvkiadó, eng.szám: 510708/1999 Mező Ferenc –Nagy Imre – Tóth Péter – Veliley János: Társadalmi és állampolgári ismeretek középiskolásoknak Dupcsik Csaba – Repárszki Ildikó: Történelem IV. Középiskolák számára Műszaki Könyvkiadó ISBN 963 16 2945 7 Taneszközök: Térképek:


74. Ókori kelet Ókori – Görögország (Hellász) Az Ókori Róma térkép Európa Nagy Károly korában Európa a XI. század végén A Föld népei a XIV-XV. században Európa a XVI. sz. végén Európa a XVII. sz. közepén Európa a XIX. században Európa a XIX. század végén A Föld népei a XVI-XVIII. században Az Amerikai Egyesült Államok 1860-1865. A gyarmati rendszer felbomlása 1917-1975. A gyarmati rendszer 1830-1914. Polgárháború és intervenció Szovjet-Oroszországban 1920-22. Európa az I. világháború idején Európa a II. világháború idején Trianon után – nincs Függetlenségi harcok a XVII. században – nincs Magyarországra vonatkozó térképek: A magyarság eredete és vándorlása Magyarország az Árpád-házi királyok korában (XI-XIII. sz.) Feudális Magyarország XI-XIII. sz. Magyarország az Anjouk és Zsigmond korában Magyarország a Hunyadiak és a Jagellók korában Magyarország 1526-1606. között Magyarország a XVII. században Magyarország a XVIII. században A szabadságharc 1848-49-ben Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasága és kultúrája Magyarország gazdasága és társadalma 1938-1980 Hazánk felszabadulása Idegen nyelv tantárgy Német : 1./ Maros - Gattlieb: Start Német I. TK-MF. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 2./ Szanyi Gyula: Német nyelvkönyv I_IV. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 3./ Dr. Hámoriné Szalóczi Éva: Német nyelvtani gyakorlókönyv Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 4./ Sabine Dallmann - Hessky Regina: Beusteine Német feladatgyűjtemény Tankönyvkiadó Bp. 5./ Bassola Péter: Rendszerező német nyelvtan és gyakorlatok 6./ Krausz - Paizerné - Somló : Schrittweise


75. Alapfokú német nyelvkönyv Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 7./ Krausz Piroska: Der Sprung Német irodalmi olvasókönyv gyakorlatokkal Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 8./ Bedő - Lambrecht: Stufengrammatik Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 9./ Horváthné Lovas Márta: Német nyelvtani gyakorlatok alap-, közép-, felsőfokú nyelvvizsgákra Lexika Kiadó, 1994. Sopron 10./ Dr. Babáni Ernő: Szövegértés, fordítás, tömörítés és képleírás a közép- és felsőfokú német nyelvvizsgákra. Lexika Kiadó 1993. 11./ Markó Ivánné: Német ige, német mondat Tankönyvkiadó Bp. 12./ Dr. Tálasi Istvánné: Lesespass Tankönyvkiadó Bp. 1987. 13./ Horváthné Lovas Márta: Társalgási témák a német érettségi felvételi és nyelvvizsgára Lexika Tankönyvkiadó, 1994. Székesfehérvár továbbá kétnyelvű szótárak Felhasznált technikai eszközök • magnó • kazetták • videomagnó • különböző nyelvtani táblázatok • könyvek • képek idegen nyelvi szaktanterem Angol : Tom Hutchinson: Project munkafüzetek HOTLINE Enter Teen I.-III. (tankönyv, munkafüzet) Felhasznált technikai eszközök • magnó • kazetták • videomagnó • különböző nyelvtani táblázatok • könyvek • képek idegen nyelvi szaktanterem Matematika 9.évfolyam Simon B.: matematikai érettségi (ez van tankönyv helyett – 4 évre)


76. Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából (rsz. 81307) Négyjegyű függvénytáblázatok (13129/1.) Geometriai feladatok gyűjteménye I. (10127/I.) Matematika feladatgyűjtemény I. (13135/I.) Czapáry Endre – Gyapjas Ferenc: Matematika a középiskolák 9. évfolyama számára 14124 Czapáry Endre – Gyapjas Ferenc: Matematika feladatgyűjtemény 14124/fgy 10.évfolyam Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából (rsz. 81307) Négyjegyű függvénytáblázatok (13129/1.) Geometriai feladatok gyűjteménye I. (10127/I.) Geometriai feladatok gyűjteménye II. (10127/II.) Matematika feladatgyűjtemény I. (13135/I.) 11. évfolyam mint a 9-10.évfolyamokon 12. évfolyam mint a 9-11.évfolyamokon Czapáry E.-Gyapjas F: Matematikai feladatgyűjtemény Tanári példányok: az előző évek érettségi-felvételi feladatok gyűjteménye és matematika feladatgyűjtemény II. (13135/II.) Tankönyv: Csapáry E. – Némethy Katalin: Matematika IV. (14422) a feladatgyűjtemények megegyeznek az előző évfolyamokra használtakkal. Ajánlott: Dr. Szabóné Z.A. – Dr. Tokodiné Ú.A.: Érettségi tételek, bizonyítások és definicíók. Testnevelés és sport Fizika Tankönyvek: Paál Tamás: Fizika I-VI. (58000/I.-VI.) Szakközépiskolai összefoglaló feladatgyűjtemény (81308) Fizika III. (szakközépiskola) Fizika IV. (szakközépiskola) Fizika III. Munkafüzet (szakközépiskola) Fizika IV. Munkafüzet (szakközépiskola) Fizika V. Munkafüzet (szakközépiskola) Fizika VI. Munkafüzet (szak Fizika V. (szakközépiskola) Fizika VI. (szakközépiskola) Fizika 6/1.Mechanika és hőtan. Tankönyv a 12-13 évesek számára Fizika 6/2. Elektromosságtan és fénytan. Tankönyv a 14 évesek számára Fizika 7. Fizika 8. Dr. Paál Tamás-Venczel Ottó: Fizika szakközépiskola 9. évfolyam


77. Mechanika 58409 Szakközépiskolai összefoglaló feladatgyűjtemény Fizika 81308 Dr. Paál Tamás-Venczel Ottó: Fizika szakközépiskola 10. évfolyam 58410 Dr. Paál Tamás-Venczel Ottó: Fizika szakközépiskola 11. évfolyam 58411 Dr. Paál Tamás-Venczel Ottó: Fizika szakközépiskola 11. évfolyam 58412 Földünk és környezetünk Nemerkényi A.: Általános természetföldrajz Probáld Ferenc: Regionális földrajz a középiskolások számára Középiskolai földrajzi atlasz Biológia Tankönyvek: Emberi test Gyermek születik Dr. Czeizel E.: Születésünk titkai Dr. Czeizel E.: Élet az ember előtt Berend M: Genetikai ábécé Storch - Welsh: Evolúció Galácz A.: Élő kövületek Al Gore: Mérlegen a Föld Moser- Pálmai: A környezetvédelem alapjai Taneszközök: • fóliaanyag, • videokazetták, • emberi torzó, • szervek modelljei, Kémia Dr. Büki A-Oláh Zs.: Kémia 9.a szakközépiskolák számára Z.Orbán Erzsébet: Kémia III., és munkafüzet Informatika Simon Gyula: Számítástechnika 9-10. osztály (Pedellus tk.) 30 db PC konfiguráció Rajz és vizuális kultúra László Enikő: Rajz II. 15-17.éveseknek Rajzolás és festés Szakmai orientáció és szakmacsoportos oktatás A tárgyi feltételek Az építési alapismeretek és az építészettörténet tantárgyi modulok témáinak eredményes feldolgozása jelentős mennyiségű szemléltetőeszköz alkalmazását kívánja meg. Ezek


78. elhelyezése és az alkalmazott tanulási-tanítási módszerek szükségessé teszik a szaktanterem kialakítását. A szakmai és pedagógiai munkát segíti, a szaktanteremhez kapcsolódó előkészítő szertárhelyiség . A helyiségkialakítás szempontjai: A szaktanterem speciális felszerelési tárgyai: egyszemélyes tanulóasztalok, támlás székek, rajzbakok nagyméretű falitábla nagyméretű tablók, táblák, fényképek, diasorok táblai vonalzók, körzők, léptékek krétahegyező. A szaktanterem és az előkészítő-szertárhelyiség berendezésénél, használatánál be kell tartani a vonatkozó munkavédelmi, biztonságtechnikai előírásokat. Építőipari szakmacsoport Tankönyvek: Szemléltető anyagok: • kicsinyített szerkezeti csomópontok • alkatrészek, részmunkák • kész modellek • eredeti méretű tervrajzok, különféle szerkezettípusokról • építmények műszaki dokumentációja • alaprajzok, metszetek • metszetek 1:100, 1:50, 1:20, 1:2, 1:1, léptékben • nézetrajzok • kivitelezési utasítások, műszaki leírások • írásvetítő fólia ábrák, rajzok, fotók • szabványok, szakkönyvek • régi épületek makettjei, gipsz és más anyagú kész modellek • fényképsorozatok stíluskorszakokról, stílusirányzatokról és építészeti, képző-művészeti emlékeikről • régi épületek műszaki dokumentációja • diagyűjtemény - műemlékekről • mintagyűjtemény • különféle nyersanyagú, régi építőanyagok • építőszerszámok az elmúlt időkből • térképek • írásvetítő fólia ábrák, rajzok, fotók • szabványok, szakkönyvek, mintalapok stb. Audiovizuális eszközök. Videofilmek • építési szerkezetekről, szerkezetek építéséről • rétegfelépítésekről • csomóponti kialakításokról • épületekről, belső terekről • épületszerkezetekről • régi építési technológiákról • egyéb műkincsekről


79. Faipari szakmacsoport Tankönyvek: 10.évf. 870703 Schranz Adrás: Szerkezettan-szakrajz MK-28848/1 Erdősi György-Müller Imre: Faipari technológia példatár MK-28875/1sarnai Szilárd: Faipari géptan példatár I. Faipari képletgyűjt. és táblázatok (NSZI Kiadvány) (A) 11. évf. 870703 Schranz András: Szerkezettan-szakrajz 59012/1 Breis-Drabek-Hauke-Ottenschlager: Asztalos I MK-28848/I Erdősi György-Müller Imre: Faipari technológia példatár MK-28875/I. Zsarnai Szilárd: Faipari géptan példatár I. Faipari képletgyűjt. és táblázatok (NSZI Kiadvány) (A) Faipari anyag-és gyártásismeret a bútor- és épületasztalosipari technikusok számára. 12. évf. 880703 Schranz András: Szerkezettan-szakrajz 890702/1. Pajor Ferenc: Szerkezettan-szakrajz I. 59252/1-II. Faipari gépek és technológiák 59012/II. Breis-Drabek-Hauke-Ottenschlager: Asztalos II. MK-28848/I. Erdősi György-Müller Imre: Faipari technológia példatár MK-28875/I. Zsarnai Szilárd: Faipari géptan példatár I. Faipari képletgyűjt. és táblázatok (NSZI Kiadvány) (A) Faipari anyag- és gyártás ismeret a bútor- és épületasztalosipari technikusok számára. Irodalomjegyzék: 36104 Faesztergályos szakmai ismeret 58008 Műszaki rajz I. 58136 Műszaki rajz II. 58137 Műszaki rajz feladatgyűjtemény 58136/M Műszaki rajz munkalap Cziráki József: Forgácslapgyártástan. (Egyetemi jegyzet) Cziráki-Veres: Szárítás és gőzölés. (Egyetemi jegyzet) Cziráki József: Falemezgyártástan. (Egyetemi jegyzet) Erdősi-Tamási: Épületasztalos-ipari szakmai ismeretek. Bp.Műszaki Könyvkiadó 1974. König,E.:Holz-Lexikon.Stuttgart, DRW. Dr.Lázár László és mks:Faforgács- és pozdorjalapok. Bp.Műszaki Könyvkiadó 1969. Dr.Lugosi Armand: Faipari kézikönyv. Bp. Műszaki Könyvkiadó 1974. Dr.Lugosi Armand: Faipari csiszológépek és gépsorok. Pb. Műszaki Könyvkiadó 1970. Dr. Lugosi Armand: Forgácsolás Bp.Műszaki Könyvkiadó, 1967. Dr. Lugosi Armand: A forgácsolásmentes alakítás gépei a faiparaban. Bp. Műszaki Könyvkiadó, 1971. Dr. Lugosi – Barlai – Gönczöl: A furnér- és a réteglemez gyártástechnológiája. Bp. Műszaki Könyvkiadó, 1965. Matlák – Szabó: Bútorkárpitozás. Bp. Műszaki Könyvkiadó, 1986. Taschenbuch der Holztechnológie. Leipzig, 1976. Dr.Rónai – Somfalvi: Fa tartószerkezetek. Bp. Műszaki Könyvkiadó, 1982. Roland,K-Siebert, W: Bútorgyártás, Bp. Műszaki Könyvkiadó, 1974.


80. Folyóiratok: Magyar Asztalos,Profi-Fa, Hír-Fa, Lakáskultúra Taneszközök Intarzia műhely felszerelése

Faeszterga műhely

szerszámszekrények, furnértároló állványok, illesztő asztalok, intarziavágó dekopírfűrész, furnérvágó kések, vasvonalzók.

faeszterga gépek, kombinált faipari kisgép, esztergályos vésők, síktárcsák és tokmányok, kanálfúrók, esztergályos körzők, tolómércék.

Karbantartó műhely

Közös szerszámok

marókésélező gép, egyetemes fűrészélező gép, gyalugépkés-köszörű, köszörűgépek, szalagfűrész-forrasztó készülék, fémeszterga, állványos fúrógép .

különböző szorítószerszámok enyvezett felületek összeszorítására, préselésére padszolgák, csavarbakok és prések színfurnérozáshoz, gyaluló- és fűrészelő ládák, kalodák fűrészek élesítéséhez, különleges idomgyaluk, különféle vésők, faragószerszámok, különféle furdancsok és fúrószerszámok, mérőeszközök, körzők, gumikalapácsok, köszörű- és fenőkövek, enyvmelegítő és enyvfőző edények, védőszemüvege,

Faipari forgácsoló gépműhely

szabász-körfűrészgép, asztalos-körfűrészgép, lapszabász körfűrész, szalag fűrészgépek, egyengető gyalugép, vastagsági gyalugép, többfejes gyalugép, hosszlyukfúró gép, sorozatfúró gép, asztalos marógép, fogazó marógép, láncmarógép, csapozó marógép, köldökcsap húzógép, oszlopos fúrógép.

szerszámszekrény, gyalupad, simítógyalu, kettős simítógyalu, laposvésők, faragóvésők, fabunkó, derékszög, sarkaló, sáskaláb, párhuzamvonalzó, kalapács, színlőpenge, felhúzóacél, csavarhúzók, ráspolyok, fareszelők, fűrészreszelők, illesztőfűrész, keretes fűrészek (daraboló-, nyakaló-, csapkivágó), padmérce (60 cm-es), színelőléc,


81. gumikesztyűk, tenyérvédők, elektromos kézi fúrógépek, elektromos csavarbehajtó készülék, kézi csiszológépek, kézi körfűrészgépek, kézi gyalugépek, gépi köszörűk, elektromos főzőlapok

csiszolófák, padkefe, harapófogó.


82.

MELLÉKLET Labdarúgó sportosztály helyi tanterve SZAKCSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A LABDARÚGÓ SZAKCSOPORTRA

9. évfolyam labdarúgó szakcsoportos alapozó ismeretek: labdarúgó szakcsoportos alapozó gyakorlatok: elmélet és gyakorlat összesen:

30 óra 155 óra 185 óra

10. évfolyam labdarúgó szakcsoportos alapozó ismeretek: labdarúgó szakcsoportos alapozó gyakorlatok: elmélet és gyakorlat:

30 óra 155 óra 185 óra

11. évfolyam labdarúgó szakcsoportos alapozó ismeretek:

30 óra

labdarúgó szakcsoportos alapozó gyakorlatok:

266 óra

elmélet és gyakorlat

296 óra

12. évfolyam labdarúgó szakcsoportos alapozó ismeretek:

30 óra

labdarúgó szakcsoportos alapozó gyakorlatok:

226 óra

elmélet és gyakorlat

256 óra


83.

LABDARÚGÓ SZAKCSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK 9-12. évfolyam Célok és feladatok A szakcsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakcsoportnak a labdarúgás elméleti és gyakorlati ismeretének elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre. Számukra a tanulás és a minőségi sportolás együttes művelése valóra válhat. A labdarúgó szakcsoportos alapozó ismeretek tanításának célja, hogy fejlessze, formálja, alakítsa pozitív irányban mindazon tanulók szemléletét, akik a labdarúgásban tehetségesnek számítanak és az érettségit is „megcélozták „. Alakítsa ki a tanulókban úgy a labdarúgásban, mint a tanulásban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, önmagával és környezetével szembeni felelősségérzetet, igényességet. Biztosítson lehetőséget a tanulók képességeinek kibontakoztatására. Gondoskodnia kell arról, hogy megtanuljanak bánni saját adottságaikkal. „Az igazi győztesek nem születnek, hanem azzá teszik őket.” Alapozza meg az általános műveltségüket, készítse fel labdarúgásban a „profi„szemlélet elsajátítására, bizonyítsa be számukra a labdarúgás gazdasági és környezeti jelentőségét, fejlődőképességét. Mutassa be a labdarúgói „pálya, hivatás „szépségeit, az emberekre gyakorolt hatását, fejlődési lehetőségeit. Segítse a tanulókat egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Gazdagítsa a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, a labdarúgás iránti igényüket. Sajátítsák el úgy, olyan szinten a labdarúgás technikáját, taktikáját, hogy az élmény és siker forrása legyen számukra. Ismerjék meg a motorikus feladatmegoldásokban érvényesülő törvényszerűségeket, szabályszerűségeket, legyenek kreatívak. Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai tehetségük kibontakoztatására, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztésére, megerősítésére keltse fel az érdeklődést a labdarúgó-tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. A labdarúgás mozgáskultúrájának fejlesztése, kondicionális és koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség megszerzése. Tanulás játék – és sportolási élmények nyújtása: az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, empátia, kudarctűrés, természet szeretete, környezetkímélő magatartás.

Fejlesztési követelmények


84. Teljesítménytudás szintjén birtokolják a labdarúgásban tanult technikákat. Ismerjék a labdarúgás szabályait és alkalmazzák a játéknak megfelelő támadási és védekezési megoldásaikat. Motorikus képességeiket fejlesszék, és ez mutatkozzon meg teljesítményeikben. Fejlődjön izomérzékelésük, ritmuskészségük, reakció -, térbeli tájékozódási képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is biztonsággal uralják testüket. Igényeljék a foglalkozásokat, jellemezze a tanulókat motorikus cselekvési biztonság, életvitelüket a rendszeres fizikai aktivitás. Alakuljon ki és erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos igényességük, tanulásuk legyen átgondolt, célszerű és eredményes. Alakuljon ki a felelősségérzetük egymás iránt, a társaikkal való együttműködési képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képessége. Erősödjön a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, mások teljesítményének tisztelete és tegyen meg mindent, hogy „labdarúgóvá váljon„. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a labdarúgó tevékenységhez szükséges magatartásformákat, magatartási szabályokat, fejlődjön és erősödjön a labdarúgáshoz való kötődésük.

Korosztályos (14-18 év) képzés tematikája A tematika irányvonalat ad a technikai, taktikai képzésben, a fizikai képességek fejlesztésében és a nevelésben. Képzés megnevezése

Technikai képzés

Képzés anyaga Minden technikai elemet tudni kell, már alkalmazni mérkőzésszerű körülmények között. Edzésen a technikai elemeket mindhárom féle módon gyakoroljuk továbbra is. ellenfél nélkül, gyors mozgásban, játékszerű körülmények között, mérkőzésszerű helyzetekben.

Taktikai

KAPUSOK: - A kapusok is minden speciális kapustechnikai elemet mindhárom módon gyakorolják: - ellenfél nélkül, gyors mozgásban, - mérkőzésszerű helyzetekben.

Elméleti taktikai képzés

- EGYÉNI, CSOPORT ÉS CSAPATTAKTIKAI FELADATOK RÉSZLETES MEGBESZÉLÉSE. - NAPI TAKTIKAI FELADATOK RÉSZLETES MEGBESZÉLÉSE.


85.

Gyakorlati taktikai képzés

Fizikai képességek

Ügyesség

Gyorsaság

ERŐ

- Az egyéni, csoport és csapattaktikai feladatok gyakorlati megvalósítása edzéseken, mérkőzéseken, meghagyva az egyéni alkotás lehetőségét. KAPUSOK: - Az egyéni, csoport és csapattaktikai feladatok ismeretében a védekezés irányítása, teljes együttélés a mérkőzéssel. - Hosszú, indítások, indításoknál a helyes megoldás megválasztása.

- speciális ügyességi gyakorlatok, - ügyességi versenyek, - gimnasztika, - más labdás sportágak játszása, - nehezebb talajtorna elemek

- Rövid sprintek, - hosszabb sprintek, - technikai elemek gyors végrehajtása, - egy és kétérintéses játékok, - dinamikus láberősítés szökdelésekkel, technikai elemekkel - dinamikus láberősítés - minden izomcsoport fejlesztése - erő-állóképesség - maximális erő szempontjából

ÁLLÓKÉPESSÉG

- gyorsasági állóképesség fejlesztése futással, technikai, taktikai gyakorlatokkal, - speciális állóképesség – fejlesztés kis játékokkal. - tartós futások 20’ vagy afölött.

LELKI NEVELÉSI FELADATOK

- magasabb erkölcsi szintre emelés. - akarati tulajdonságok, - helyes életmód kialakítása. - felkészítés az életre, a várható konfliktushelyzetekre.


86. LABDARÚGÁSHOZ szükséges fizikai képességek fejlesztése

Edzés módszer

Tartós teljesítmény módszere

Ismétlés módszere

Regenerációs módszer

Terhelés intenzitása

Terhelés terjedelme

Futások egyenletes iramban, váltakozó iram-ban, Fartlek futások, játékok 6 : 6, 11: 11, Labdás technikai gyakorlatok.

A futás egyénenként változó, a 4 - 6 MM/L laktátérték között mozogjon. Játékok : hosszú és közepes iramban labdás gyakorlatok úgyszintén.

Összfutás minimum 20’ A játékok, labdás gyakorlatok úgyszintén.

A gyorsaság edzése, rajtgyorsaság, ugróerő, lövőerő. Dinamikus láberő. A CP raktárak feltöltésének edzésén keresztül.

Sprintek rövid távon, rajtgyakorlato k. Játékok: 1:1 2:2 Labdás technikai, taktikai gyakorla-tok.

Futások, játékok labdás gyakorlatok maximális intenzitással.

2 -3 széria, 6 -10 ismétlés. Játékok: 10 - 16 labdás gyakorlatok, ugyanúgy mint a futás.

Szériaszünet, 5-10 ismétlésszün et 1-2 kocogással nyújtással.

A regeneráció felgyorsítása edzés közben és utána a savanyúvegyhatású anya-gok elszállításá-nak meggyorsítása

Kocogófutáso k lassú iramban végzett taktikai gyakorlatok.

A futás, edzés irama lassú a vér laktátértéke 2 MM/L küszöbértéket alig haladja meg, a mozgás irama olyan legyen, hogy mellette a nyugodt beszélgetés-re lehetőség legyen.

Összfutás ideje minimum 20’. Ugyanúgy a taktikai edzésé is.

Szünet nincs, vagy egészen rövid.

Edzéscél

Edzéseszköz

Hosszú ideig tartó állóképesség, alap állóképesség fejlesztése, tüdő-vérkeringési rendszer teljesítményéne k javításával!

Szünet kialakítása

Szünet nincs


87.

Megtanulandó technikai – taktikai elemek ( U.16. )

TERÜLETVÉDEKEZÉS és az ellene való támadójáték. Követő emberfogás és az ellene való támadójáték. Vegyes védekezés és az ellene való támadójáték. Lestaktika és támadójáték a lestaktika ellen. Kifutás és támadójáték a kifutás ellen. Letámadás és támadójáték a letámadás ellen. Visszatámadás és támadójáték a visszatámadás ellen. 9. évfolyam

Évi óraszám: 185 óra ELMÉLETI KÉPZÉS: 20 ÓRA TECHNIKAI KÉPZÉS: 60 ÓRA 40 óra mezőnyjátékosok: kapusok: 10 óra TECHNIKAI KÉPZÉS: elméleti taktikai képzés: gyakorlati taktikai képzés:

50 ÓRA 10 óra 40 óra

FIZIKAI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE: 55 ÓRA ügyesség, gyorsaság, erő, komplex módon, állóképesség

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK Cél: A játéktudás érvényesítése a mérkőzésen. A játék felépítése védekezésből a támadás befejezéséig. A 15-16 éves játékosokat meg kell tanítani a mérkőzés azon mozzanataira, melyek sikeressé teszik a játékhelyzetek megoldását. A játék azon döntő pillanatait kell (időtényező) felismerni, ahol a labdarúgó tudása alapján képes technikai feladatainak végrehajtására. A játékos azon tulajdonságait kell fejleszteni, melyben tehetséges. Ki, melyik poszton tud kimagasló teljesítményt nyújtani? Fizikailag fejlődnek, növekednek, magasabbak lesznek. Labilis a kedélyállapotuk, nagy az igazságérzetük, a humoruk egyéni. Életfelfogásuk, szemléletük változik. Az életből veszik a példákat. Beszédstílusukra odafigyelnek. Testük higiéniai kérdéseivel foglalkoznak. Fanatikus gondolkodásmód jellemzi őket, ennek határt kell szabni. Minden gondolatuk a győzelem körül forog. A testi és szellemi munka légkörének megteremtése


88. Az edzés és mérkőzés előtti helyes bemelegítés megtanítása. A bemelegítő és a futballra irányuló futómozgások ismerete. Izomnyújtó gyakorlatok (stretching). A tanult technikai, taktikai gyakorlatok pontos és gyors végrehajtása, utasítások fegyelmezett követése. Fizikai képességek optimális fejlesztése. A labdarúgó mozgások harmonikus összekapcsolása (labdás, labdanélküli koordináció), a helyes technika elsajátítása. Ismerjék az oktató játékok lényegét és tudják alkalmazni mérkőzésformában. Legáltalánosabb támadási és védekezési megoldások ismeretének birtokában élményszerűen tudják játszani a labdarúgást, szabályainak betartásával. Az előző évfolyamokon tanultakra építve a korosztályra jellemző teljesítményképes technika kialakítása. Meg kell tanulniuk állandó változó körülmények között játszani. Foglalkozniuk kell a csapatjáték taktikai oldalával – a csapattal, csapatrészekkel, vonalakkal és a hozzájuk tartozó feladatokkal.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Állandó jellegű feladatok

A labda – láb kapcsolatalakítása. Labdaérzék és ügyességfejlesztés (koordináció)

Technikai feladatok

Labdavezetés oktatás Labdavezetés – cselezés (elhúzások összekapcsolása). Labdavezetés fordulatokkal. Labdavezetés – cselezés – alapszerelés (rombolás) játékai, lapos átadás (ok) – átvételek, átvételek fordulatokkal, cselekkel. Az alapszerelés oktatása. A technikai anyag alkalmazása, játékokban, helyzetekben. Lapos félmagas és magas labdák elfogása kidobás, kigurítás. Ügyességfejlesztés, gurulások, átfordulások. Megjegyzés: ajánlatos a kapustechnika alapjait mindenkinek megtanulni, mivel a gyakorlatanyag ragyogóan fejleszti az ügyességet, a mozgáskoordinációt. Az együttes támadás technikai – taktikai feltételeinek előkészítése.

Kapustechnika

Taktikai feladatok Elméleti anyag Tesztek – Ellenőrző gyakorlatok


89. 10. évfolyam Évi óraszám: 185 óra

Belépő tevékenységformák A 6-18 év között a sportolók a labdarúgók is végigmennek a biológiai fejlődés lépcsőfokain. A szervek, szervrendszerek nem azonos időben kezdenek el fejlődni. Az mennyiségi növekedés megindulásának aktuális időpontjait kell kihasználni, hiszen ezek jelentik a labdarúgáshoz szükséges képességek kiemelt fejlesztésének korosztályi besorolását. Ezek az időpontok nem jelenthetnek merev határokat csupán időbeli keretet, adnak, amely mentén a fiatal labdarúgókkal foglalkozó edzőknek haladniuk kell. Ezért hivatkozom a 9. évfolyam belépő tevékenységformáival, bár a 10. évfolyamon az edzőnek meg kell találni azokat a módszereket, amelyekkel a biológiai és a naptári életkor közötti különbséget differenciálni tudja.

Témakör

Tartalmak


Ügyességfejlesztő gyakorlatok labdával, labda nélkül. A tanult technikai elemek iskolázása, továbbfejlesztése,összetett gyakorlatokkal, játék és mérkőzéshelyzetekben. A futóiskola – koordináció fejlesztése.

Technikai feladatok

Fejelés: a homlok oldalsó részével, kapcsolva az ívelten érkező labda átvétele a levegőben lábbal és testtel. Belső csüdrúgás: - kapcsolva az ívelten érkező labda átvétele az levegőben és a földetérés pillanatában. Toppolás belsővel. Cselezés szemben lévő ellenfél esetén, kapcsolva a szerelés ellökéssel. Fejelés a homlok középső részével, kapcsolva a bedobással (partdobás). Átvételek mögöttünk lévő ellenfél esetén: a,) átvétel mellel felfelé, b,) toppolás külsőcsülökkel, kapcsolva szerelés-megelőzéssel. kapustechnika

Taktikai feladatok

Lapos átadások, kényszerítő játék alapjai. Játékok az eddig tanult technikai elemek, gyakorlóóra. Védekezésből a támadásba való átmenet, illetve támadásból a védekezésbe való rendeződés alapjai.


90.

Elméleti anyag Tesztek – Ellenőrző gyakorlatok

A szabályok teljes köre. Támadás, védekezés, valamint a labdabirtoklás változásának alapjai.

A továbbhaladás feltételei A labdarúgás technikai elemeinek pontos végrehajtása. A csapattársakkal való együttműködésre törekvés. Küzdeni tudás és sportszerűség. Teljesítménytudásra törekvés a mérkőzésen és edzéseken egyaránt. 11. évfolyam Évi óraszám: 296 óra

Belépő tevékenységformák Az előző évfolyamokban tanultak pontos és gyors végrehajtása, az utasítások pontos követése. Fizikai képességek optimális fejlesztése. Legyen meg az igény a kiváló teljesítményre, találják meg a pontjukat. Játékszerű körülmények között tudja alkalmazni a tanultakat. Érteni kell az összjátékot és tudatosan részt is kell vennie benne. Az egyéni csillogást alá tudja rendelni a csapat érdekének. Fizikai felkészítés során tovább folyik a dinamikus láberősítés az erőfejlesztés, az alapálló-képességfejlesztés és a fokozatosság figyelembevételével a speciális állóképesség fejlesztése. Legyen képes a hosszabb összpontosításra. Stabilizálódjanak a labdarúgáshoz nélkülözhetetlen lelki tulajdonságok, az akaraterő a szorgalom, a küzdeni tudás, és az egészséges agresszivitás. Fel kell tudni dolgozni a siker és a kudarcélményeket.


91.

Témakörök

Tartalmak


Ügyességfejlesztő gyakorlatok labdával, labda nélkül. A tanult technikai elemek iskolázása, továbbfejlesztése. Összetett gyakorlatokkal, játék és mérkőzéshelyzetekben. A futóiskola –koordináció- továbbfejlesztése. Rúgás külsőcsülökkel levegőben lévő labda esetén. Fejelés a levegőben páros láb felugrásból: a./ a homlok oldalsó részével előre és oldalt b./ a homlok középső részével előre és oldalt. Rúgás belsőcsülökkel talajon lévő labda esetén.(laposan). Fejelés a levegőben egy lábról felugorva. Rúgás teljescsüddel a levegőben és a talajon lévő labda esetén, valamint léglevétel teljescsüddel összetett technikai – taktikai gyakorlatok a tanultak alkalmazásáról, valamint új elemek beépítése globális módszerrel. Lövőcselek, szerelések. Technikai – taktikai gyakorlatok, játékok a tanultak alkalmazására. A helycserés játék. A kényszerítőzés továbbfejlesztése. A kapustechnika teljes anyaga.

Technikai feladatok

Fejelés a levegőben egy lábról felugorva. Rúgás teljescsűddel a levegőben és a talajon lévő labda esetén, valamint léglevétel teljescsűddel összetett technikai – taktikai gyakorlatok a tanultak alkalmazásáról, valamint új elemek beépítése globális módszerrel. Lövőcselek, szerelések. Technikai – taktikai gyakorlatok, játékok a tanultak alkalmazására. A helycserés játék. A kényszerítőzés továbbfejlesztése. A kapustechnika teljes anyaga. Taktikai feladatok

Elméleti anyag Tesztek, ellenőrző gyakorlatok

Szabadrúgás: védő-támadó taktikája. Szögletrúgás: védő – támadó taktikája. Bedobás (partdobás): védő – támadó taktikája. Büntetőrúgás: védő – támadó taktikája. Védekezés. Emberfogás, emberfogás szabad védővel. Támadás: oldal – és oldalvonaljáték, súlypontáthelyezések Egyéb taktikai játékok: egy kapuzások. Az oldal – illetve oldalvonaljáték gyakorlása.


92. 12. évfolyam Évi óraszám: 256 óra

Belépő tevékenységformák Cél: Maximális teljesítmény elérése bajnoki – és tétmérkőzésen. Az egyéniség kibontakoztatása (kiteljesedése) a csapatjátékban. Az „A” korosztály játékosai már gyakran „felnőttesen „is képesek játszani. A csapatösszeállításban a kedvenc posztok gazdára találnak. Érettek arra, hogy alapfeladataikra koncentráljanak. A játékosok fejlődését a felnőtt csapat edzőjének is figyelemmel kell kísérni, ezért az A edzőnek olyan edzésprogramot kell összeállítani, ami illeszkedik a klub felnőtt játékosainak foglalkoztatási tervébe. A „nagyok „közé való „átkerülés „minden fiatal életében jelentős időszak még akkor is, ha a játékos hosszú ideig szándékozik a futball közegében maradni. A kérdés csupán az, hogyan lehet ezt a korosztályt a felnőtt futballhoz szoktatni? A szellemi és testi fejlődésük kezd egyensúlyba kerülni. Választani kell, hogy szórakozásból akarnak futballozni, vagy az elvárásoknak megfelelően teljesítenek. Az eseményeket, történéseket kezdik tárgyilagosan megítélni. Kiegyensúlyozottabbak, már jobban elismerik egymást. A legtöbben túl vannak a biológiai fejlődés szakaszain, a szervek, szervrendszerek kifejlődése befejeződött. Mozgásuk sokkal „felnőttesebb”, mint egy „B” életkorú játékosé és gyorsabb is. Természetesen feltűnhet, hogy mozgáskultúrájuk nem alakult ki teljesen, ugyanis sokuknál hiányoznak az ún. „grundfoci” alapjai. Ezért ajánlatos nagy figyelmet fordítani az alapos bemelegítésre, a koordinációs, erő- és hajlékonysági gyakorlatokra. Ebben az életkorban a kondicionális képzés minden fajtája megvalósítható. Ez a koordinációs szinttől függően nagy megterhelést jelent. A mérkőzéseken, kis területen felismerik, megértik és alkalmazzák a nehezebb játékhelyzet-megoldásokat. Érettebben, tudatosabban és izgalommentesen oldják meg azokat a feladatokat, amelyeket 14 – 15 évesen nyugtalanabbul, kapkodva valósítottak meg. Biztosabb önkontrollal rendelkeznek. Tudják, miben kell, javulniuk, hogy jó teljesítményt nyújtsanak. Legfontosabb a győzelem, független attól, hogy melyek a képzés céljai. Ezért, a mérkőzés eredménye az edzőtől is függ. A játékosoknak a csapat érdekeit kell szem előtt tartaniuk. Együtt kell küzdeniük és learatniuk a sikert. Az edző feladata, hogy figyelje és segítse elő az egyéni fejlődést, mert mind az edzésen, mind a mérkőzésen nagy a motivációs különbség a játékosok között. A fiatalok viselkedését meghatározhatja a falusi-városi klubkultúra. Ebben a közegben lehet igazán lemérni, hogy a játékosok mögött van-e megtervezett utánpótlás-képzés?


93. Témakörök Tartalmak

Taktikai feladatok

Összjáték – együttműködés, 4-5 játékos között. Előkészítő játékok a.) egyenlő számú csapatokkal b.) létszámhátrányos helyzetekben Taktikai játékok Lestaktika A letámadás Játékrendszerek

Elméleti anyag Tesztek-ellenőrző gyakorlatok

Továbbhaladás feltétele A négy évfolyam képzése során megszerzett „tudás” megbízható alapot jelenthet az osztály minden tanulójának. A továbbiakban az egyre növekvő kondícionális tételekkel, valamint a taktikai feladatokkal kell bővíteni – magasabb szinten megszilárdítani – az ismeretanyagot. Zárszóként kívánkozik Götl Béla: „Labdarúgás lépésről lépésre „c. könyvéből az egyik UEFA edzőtovábbképzés során az az ifjúsági futball elemzésével foglalkozó edzői megállapítás, amely az ifjúsági korosztály „TÍZPARANCSOLATÁNAK „is nevezhető.

Az edző kiemelt feladata az oktatás-nevelés-képzés. A játékos (ok) folyamatos fejlődése fontosabb, mint az eredményesség. Magas szintű technikai szint kialakítása alapvető cél (légy a technika mestere)! Az állandó összpontosítás igen fontos belső erőt jelent. Kiemelt szerepet kapjon a játékhelyzetek megoldása! Bátorítsd, erősítsd a játékos (ok) önbizalmát! Az egészség, egészséges életmód alapvető érték. Bátorítsd, ösztönözd a nyerőtípusú játékost! Tiszteld, játszd szenvedéllyel a játékot, és küzdj a győzelemért! A csapat eredményessége legyen a végső cél!

Ezek a gondolatok megmutatják azt az irányvonalat, melyet a képzés folyamán követni kell.


94.

Felhasznált irodalom A testnevelés tanítása. Tanítói kézikönyv alsó tagozatos pedagógusok számára. Szerk: Ardai László. Korona Kiadó, Budapest 1999 Benedek Endre: Focitól a labdarúgásig 1991 Szombathely Kiadja: az Inter – Product Kft. Bicskei Bertalan: Utánpótláskorú labdarúgók felkészítése Aréna 2000 Sportfutár, Budapest 1997 Both József: A futball egy (n)agy játék I-II. kötet Hermina Kiadó, Budapest 1997 Dr. Csanádi Árpád: Labdarúgás 1, 2, 3, Sport, Budapest 1978 Zalka András: A labdarúgóedzés elmélete és módszertana Sport, Budapest 1991 Götl Béla: labdarúgás lépésről, lépésre Magyar Sportadományi Társaság Budapest 2002 Futball tréner: labdarúgó Szakmai Információs lap Bicskei Bertalan: Utánpótláskorú labdarúgók felkészítése I-II-III-IV video


95.

Foglalkozások száma

Részletes tananyagtartalom

1. 2. 3.

4. 5. 6.

Képzés anyaga

Célkitűzés

Korosztályos képzés célja, feladata Évi tematika ismertetése, ismerkedés Labdával és labda nélkül végrehajtott technikai elemek

Korosztályos képzés elméleti magyarázat Játék történetének bemutatása Felmérni, hogy milyen szinten”érkeztek tanulóink Felismerő képesség fejlesztése Helyes technika elsajátítása Csapat,csapatrészek,von ala vonalak egyéni feladatok Mérkőzésérettség szintjének emelése Képességfejlesztés

Tanulók megfigyelése mérkőzésszerű helyzetben Rúgások,átvételek,fejelések, labdavezetések gyakorlása Taktikai oktatás alapvető kérdései

7.

Poziciós játék fejlesztése

8.

Labdanélküli koordinációs gyakorlatok

9. 10. 11. 12. 13. 14.

15.

Oktatójáték 1 : 1 ellen Cselezés labdával, labda nélkül 1 . 1 elleni párharc szélen és középen 1 .1 elleni párharc Egyéni támadás taktikája Labdáskoordinációs gyakorlatok 4 : 4 elleni játék variációkkal

Játékügyesség fejlesztése Képességfejlesztés

Módszer, eszköz

Film Megtekintése. Beszélgetés. Felmérés.

8 : 8 elemi Játék. Kisjátékok Alkalmazása. Film bemutatása.

Sok ismétlés. Helyes edzői út. Sok ismétlés

Párbaj a labdáért Kondicionális célkitűzés Technikai tudásszint Labdabiztonság növelése Futball megtanulása oktató-gyakorló módszerrel

Bóják kijelöléSével. Szabályok. Terület méret.

Megjegyzés


96. 16.

1 : 1 elleni játék mérkőzésszerű játékhelyzetek megoldása

17.

1 : 1 elleni játék 2-2- szélső Pozicióban helyezkedő társ segíts. 5 : 5 elleni vonaljáték két kiskapura és egy nagykapura Egyéni támadó taktika területvédekezés ellen Egyéni támadó taktika követő emberfogás ellen Felmérés kondicionáló feladatok Terhelés, pihenés törvénye

18.

19.

20. 21. 22. 23.

24. 25.

Eredményesség ellenőrzése Előadás

Futás gazdaságos technikájának kialakítása Csapatszerkezet játékrendszer Ismerjék a feladatokat kialakítása labdabirtoklás és 2: 1 elleni játék oktató jellege 3: 1 elleni pozíciójáték meghatározott területen

27.

Medicinlabdás gyakorlatok

28.

3: 2 elleni poziciójáték

29.

Fejelés oldalsó részével, ívelt labdák átvétele a levegőben testtel, lábbal Labdás koordinációs gyakorlatok

31.

3: 3 elleni oktató játék

32.

4:2 elleni poziciós játék meghatározott területen Oktatójáték 4: 3 ellen

33.

Támadó és védő helyezkedési formák kialakítása

Futóiskola koordináció fejlesztése

26.

30.

1 : 1 elleni játék játékostárs segítségével, összjátékkal

A szabad terület megjátszása és háromszögjáték Erőfejlesztés

Bemutatás

Aplikációs tábla Sok ismétlés

Konditerem

Szélességi átadás gyakorlása Technika csiszolása

Gondolkodás gyorsaságának fejlesztése Helyezkedés tökéletes összhang Szélességi és mélységi átadások alkalmazása helyezkedés közben Csapaton belüli pontok összehangolása

Bóják

Bemutatás ismétlés Utasítások, bemutatás Sok ismétlés, helyes utasítás


97. 34.

4: 4 elleni játék

35.


36.

Vonaljáték

37.

7: 7 elleni játék fél játéktéren

38.

7: 7 elleni játék fél játéktéren

39.

7: 7 elleni játék

40.

Labda nélküli koordinációs gyakorlatok Felmérés technikai feladatok

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48. 49.

50.

Élettani ismeretek (Keringés, szervek, szervrendszerek) Mozgáskoordinációt fejlesztő gyakorlatok

Posztokhoz szoktatás helyezkedés Technikai ügyesség Fejlesztése javítása Labda bejátszása a mélységből induló társnak Csapatrészek játékának összehangolása Résteremtés és lövés Játék súlypontjának áthelye-zése,szélek megjátszása Képességek fejlesztése Tanulási folyamatok eredményességét ellenőrizni Ismerjék meg a képességfejlesztés élettani hátterét. Mozgáskoordináció, gyorsaság fejlesztés

Poziciós játék 4 : 4 ellen 2 – 2 mélységi Koncentráció növelése 2 – 2 szélességi segítővel 2 : 1 elleni játék helyezkedéssel, pozicióválasztással 3 : 1 elleni játék Térváltoztatás és ékjátékos megjátszása Képességfejlesztő Erőfejlesztés medicinlabdás gyakorlatok Cselezés szemben lévő ellenfél esetén Ügyességfejlesztés Játékfelfogások a ma Felkelteni kielégíteni a leggyakrabban Játékosok igényét alkalmazott játékrendszerekben 4 – 3 – 3 játékrendszer labdakihoza-tal a játékterület szélén

Játéktér mérete érintésszám

Körülmények nehezítése

Rudak

Előadás Beszélgetés Rudak közé lépéssel végeztetve Oktatógyakorló módszerek 4 – 5 ismétlés

Konditerem

értékelés Beszélgetés

Oktató – gyakorló módszerrel alapj.f.


98. 51.

52.

1 : 1 elleni játék a játékostárs segítségévelösszjáték után kapuralövés 3 : 2 elleni játék A mélységi átadás gyakorlása

53.

Lapos átadások, kényszerítő játék

54.

4 : 2 elleni poziciós játék meghatározott területen 12-15x12-15 m

55.

KAPUSOK védekezés segítése, a védekezés állapotában 4 – 3 – 3 játékrendszer, labdakihozatal a játékterület szélén

56.

Technikai képességek fejlesztése Szélességi és mélységi átadások alkalm. helyezkedés közben A védelem mögötti gólveszélyes terület védelme. Tökéletes felállás, poziciók megőrzése, területszűkítés

57. 7 : 7 elleni játék + kapus 58. 59. 60.

61.

Koordinációs gyakorlatok Labda nélkül és labdával Táplálkozás ismeretanyaga. Higéniai követelmények. Számbeli fölény a labda környezetében, védekezésnél és támadásnál

64.

1:1 elleni játék játékostárs segítségével kapuratörő akcióval 2:1 elleni feladatmegoldások kombinációs formákkal, elmozgások közben 3:1 elleni pozíciós játék folyamatos támadás vezetésével Medicinlabdás gyakorlatok

65.

3:2 elleni pozíciós játék

66.

Helycserés játék 7:7 elleni játék

62.

63.

Tanultak alkalmazása

Képességfejlesztés Ismerjék a sportolókra vonatkozóan Helyezkedés: a.védekezésnél b. támadásnál

Magyarázat Bemutatás Oktatógyakorló módszer 4-4-2 játékrendszer. ben kell játszani Gyakorlás, ismétlés Előadás Beszélgetés Magyarázat, bemutatás, hibajavítás

Kombináció készség fejlesztése

Utasítások

Erőfejlesztés

Gyakorlás

A kereszt-ferde irányú átadás gyakorlása Gólt csak szélen helycseréből lehet elérni


99. 67.

4:2 elleni pozíciós játék az ékjátékosok megjátszásával

68. 5:2 pozíciós játék

69.

70.

6:2 elleni pozíciós játék 4:4 elleni játék A statikus játékhelyzetek feldolgozása. Elmélet.

Érintésszám Támadó: védelmi vonal áttörése 2:1 elleni játékkal. Védő: labdaszerzés

Igény felkeltése, az elméleti ismeretek bővítése

71.

10:10 elleni játék (kapusokkal)

Letámadás gyakorlása

72.

Mérkőzésjáték: 4:4 + fal játékos 8:8 elleni játék 1:1 elleni játék megvívása két nagykapura 2:1 elleni játék különböző csapatrészek posztok gyakorlása 3:1 elleni pozíciós játék a labdabirtoklás váltogatásával Medicinlabdás képességfejlesztő gyakorlatok 3:2 elleni pozíciós játék labdabirtoklás váltogatásával Egyéni és együttes feladatok támadásban védekezésben, labdabirtoklás váltásakor Emberfogásos védekezés szabadrúgások Hármas támadásvezetések 7:7 elleni játék

Gyorsasági és speciális állóképesség fejlesztés

73. 74.

75. 76.

77. 78.

79. 80.

81. 82.

83.

Érintésszám

Érintésszám meghatározása Táblai rajz, beszélgetés

Terheléspihenés gyakorlás Gyakorló

Erőfejlesztés

Konditerem

Jó poziciófelállás

Bemutatás gyakorlás Előadás

Igény felkeltése, az elméleti ismeretek iránt Pontos végrehajtás

Gyakorlás

Védelmi vonal áttörése mögékerüléssel, támadás Oktatóbefejezése gyakorló

Súlypontáthelyezés szélek 9 : 9 elleni játék gól csak kihasználása szélről beívelt labdából! Létszám hátrányos, létszám fölényes taktikai játékok 4: 2 elleni pozíciós játék A, B, C, területen 3x 15-20 m-es területen.


100. 84.

98.

Alapgyakorlatok védőknek. Megelőző Alapgyakorlatok támadóknak. szerelés,támadás indításszárnyra. Játékszabályok ismertetése. Tisztába legyenek a Lesszabály, büntetőrúgás szabályokkal. Alkalmazás 1: 1 elleni párharc kondicionális célkitűzéssel. 2: 1 elleni játék térváltozással Játékhelyzetek megoldása 2: 2 elleni játék Szélességi átadások gyakorlása labdatartással Medicinlabdás erősítő gyakorlatok 3: 1 elleni pozíciós játéktérváltoztatással- az ékjátékos Pozíció helyes megjátszása megválasztása Labdás koordinációs Képességek fejlesztése gyakorlatok 3: 2 elleni pozíciós játék a Az ékjátékos labdabirtoklás megjátszása váltogatásával térváltással 8: 8 elleni technikai-taktikai Csapatjáték finomítása játék Legyenek kreatívak Labdarúgó tornagyakorlatok kezdőknek-párbaj a labdáért 1: 1 elleni párharc szélen és középen-párbaj a labdáért Koordinációs labdás gyakorlatok 2: 2 elleni játék Mélységi átadások gyakorlása labdatartással Medicinlabdás gyakorlatok Erőfejlesztés

99.


100.

4: 4 elleni játék - technikai, taktikai -

85.

86.

87. 88.

89. 90.

91. 92.

93. 94. 95. 96. 97.

101. 102.

Labdavezetés fordulatokkal 4 : 4 elleni játék Labdavezetés utáni visszazárás,az ellenfélkiengedése 5 : 5 elleni játék

Oktatógyakorló módszer Beszélgetés. Film bemutatása.

gyakorlás

Labdaérintések számának megjel. Ismétléssel

Szabályok alkalmazása VIDEO- film megbeszélés

Védők kijátszása pontos összjátékkal Támadók-védők feladatköreinek gyakorlása Csapatjáték finomítása Gyakorlás Oktatógyakorló


101. 103.

105.

4 : 2 elleni poziciós, játék térváltással 11 : 11 elleni játék ( 4- 4-2 játékrendszer) 3 : 2 elleni poziciós játék

106.

4 : 3 elleni poziciós játék

107.

5 : 2 elleni poziciós játék

108.

Labdás koordinációs gyakorlatok 8 : 8 elleni játék

104.

109.

110.

111.

Összehangolt együttes cselekvést szolgáló gyakorlatok 8 : 10 elleni játék

112.

Vonaljáték

113.

5 : 5 elleni vonaljáték nagykapura

114.

Térd és bokasérülések komplex mozgásterápiája 1 : 1 elleni párharc szélen és középen

115.

116.

117.

118.

119.

Koordinációs labdás gyakorlatok 2 : 2 elleni játék nagykap., kapuralövéssel és a saját támadó térfélen szélen hely.faljátékosokkal Képességfejlesztő medicinlabdás gyakorlatok 7 : 7 elleni játék nagykapura Felállás ( 3-3-1-)

Befejezés kapura lövéssel. Összehangolt együttes.

Gyakorlás

Szélességi,mélységi átadások gyakorlása. Csapaton belüli pontok összehangolása Technikai ügyesség javítása, Játékhelyzetek megoldása képességfejlesztés

Gyakorlás

Gyorsasági és speciális állóképesség fejlesztés Támadásépítés,labdakih ozatal a pálya tengelyében. Rendezett védelemből letámadás Labdabirtoklás, súlypontáthelyezés Labda átjátszása a támadó harmadba Mi a teendő az egyes sérüléseknél?

Gyakorlás

Gyakorlás Gyakorlás

Gyakorlás Oktatógyakorló módszer Gyakorlás

Gyakorlás Gyakorlás Gyakorlás

VIDEO-film megbeszélése

Párharcok megnyerése Oktatógyakorló Képességfejlesztés Gyakorlás,ismé tlés

Erőfejlesztés ismétlés

Csapatjáték finomítása

Nagypályás játék


102. 120. 121.

Ébredj foci Gyermeklabdarúgó körkép Labdavezetéscselezés(elhúzások) Összekapcsolása 4:4 elleni poziciós

122. 4 : 2 elleni poziciós játék 123.

124. 125.

4 : 4: 2-es játékrendszer betanítása Lövőgyakorlatok Bicskei Bertalan:Utánpótláskorú labdarúgók felkészítése.14-18 évesek

126.

127.

128.

129.

Képességfejlesztő medicinlabdás gyakorlatok Kombinációs játék szélen és középen 4-3-3-as játékrendszerben Kétudvaros poziciós játék 3 : 1 ellen

130.

Koordinációs képességek fejlesztése 9 : 9 elleni játék

131.

9 : 9 elleni játék

132.

8 : 8 elleni játék 4-4-2 felállással

133.

Koordinációs gyakorlatok labda nélkül és labdával

134.

Egyéni képzés (védő,középpályás,csatár)

Komolyan foglalkozni a VIDEO-film labdarúgással megbeszélés Technikai fejlesztés Gyakorlás

Térváltástól a gólhelyzetek megteremtéséig 8:8 elleni 1:1 ill.2:1 elleni ,játékok felépítésen keresztül Rúgótechnika fejlesztése

Gyakorlás Oktatógyakorló Gyakorlás

Speciális képzési,nevelési feladatok megismerése

VIDEO-film megbeszélés

Erőfejlesztés

Ismétlés

Technikai tudásszint labdakontroll növelése

Gyakorlás

Speciális állóképesség fejlesztése

Érintésszám,bój ák, terhelés-pihenés 1:3 Ismétlés

Labdakontroll,gazdaság os futás Technikai-taktikai gyorsaság. Személyiségfejlesztés. Áttekintés,célirányosság ,pozíció-váltáshoz való érzék Gyorsaság speciális állóképesség fejlesztés Labdabiztonság javítása

Hiányosságok pótlása

Oktatógyakorló Gyakorlás

Oktatógyakorló Ismétlések száma nagy Együttműködés es gyakorlatok


103. 135.

136. 137.

138.

139. 140. 141.

142.

Állóképesség növelése, labdakihozatal, támadásépítés

Ügyességfejlesztő labdás gyakorlatok Feladatok a védekezésben, az ellenfél labdabirtoklása esetén 1:1 elleni párharc meghatározott területről történő támadásvariációval Koordinációs labdás gyakorlatok 2 : 2 elleni játék két területen

Állóképesség fejlesztése,csapattaktikai munka fejlesztése Koordinációs fejlesztés

Bemutatás gyakorlás

Igény az elméleti ismeretek iránt

Beszélgetés Aplikációs tábla Bemutatás

Játékügyesség fejlesztése

Ismétlés

Képességfejlesztés

Ismétlés

Kreativitás fejlesztése

Gyakorlás

Lapos átadások-átvételek Technikája. 4 : 1 elleni cicajáték Oktató játék 4 : 3 ellen

Érintésszám meghatározása Gyakorlás

145.

Csapaton belüli posztok összehangolása Együttműködéses gyakorlatok képességfejlesztés játékhelyzetmegoldást elősegítő gyakorlatok 9 : 7 elleni poziciós játék Kontratámadás felépítése 6 : 3 elleni poziciós játék ÉK megjátszása

146.

8 : 8 elleni játék 3-2-3 felállás

Gyakorlás

147.

Feladatok a támadásban, védekezésben labdabirtoklás váltásakor. Képességfejlesztő medicinlabdás gyakorlatok 8 : 8 elleni játék

143.

144.

148.

149.

150. 151. 152.

Labdatartás 2 : 2 ellen négy faljátékossal 6 : 3 elleni poziciós játék (kétudvaros) 11 : 11 elleni játék

ÉK megjátszása, védelmi vonal áttörés Tudatosságra nevelni

Erőfejlesztés

Gyakorlás

Gyakorlás Gyakorlás

Szemléletesség a táblán Ismétlés

Támadásépítés gólszerzés, mélységből fellépő játék Labdakontrol növelése, védőmozgás ÉK megjátszása

Terhelés:170180 pulzus 15’ Ismétlés Gyakorlás

Két érintő átadás után kötelező beindulás

Oktatógyakorló


104. 153.

154.

155. 156.

157.

158. 159.

160.

Különböző rendszerek felállási formák kritáriumai. Előnyök-hátrányok 1 : 1 elleni párharc meghatározott

Koordinációs labdás gyakorlatok 3 : 1 elleni oktató játék

Labdavezetés-cselezésalapszerelés Kombinálása 1 : 1 párharc 4 : 3 elleni pozíciós játék meghatározott területen STANDAD, SZITUÁCIÓK 11 –es rúgás (szöglet, szabadrúgás, partdobás) Játék 8 : 7 ellen 4-4-2 játékrendszerben

4:3:3, 4:4:2, 3:4:3 ismerjék előnyeit, hátrányait Párharc megnyerése

Pozíció felvétele

Labda megszerzése

Kreativitás fejlesztése

164. 165.

5 : 2 elleni oktató játék

Technikai ügyesség fejlesztés

166.

5 : 2 elleni játék meghatározott területen, két kapura Vonaljáték

Támadó és védő feladat

162.

163.

167.

168.

7 : 7 elleni vonaljáték félpályán

Bemut.magyará zat elem.érték.hibaj av.

Bemut.magy.el em. érték.hibajavítá s Bemutatás

Magyarázat gyakorlás Gyakorlás

Pontos végrehajtás

Összműködés kialakítása labdakihozatalok szélen, védelmi vonal áttörése Mozgáskoordinációs Robbanékonyság gyakorlatok fejlesztése Játék nagypályás 11 : 11 elleni Labdakihozatal a játékterület szélén, védelmi vonal áttörése Szabadrúgások,szögletrúgások Rögzített helyzetek átismétlése tudatos végrehajtása 4 : 4 elleni oktatójáték Posztokhoz szoktatás

161.

Előadásbeszélgetés

Labda átjátszása a támadó harmadba Résteremtés és lövés

Gyakorlás

Bóják és rudak használata Gyakorlás

Gyakorlás

Szabályok betartása Nagypálya,kétk apus játék,hibajavítá s Gyakorlás

Gyakorlás

Sok ismétlés Helyes utasítás


105. 169. 170.

Támadásvezetés a pálya szélén,beadás, gólszerzés Egyéni és csapatjáték

171.

Életvitel,életstílus

Gólhelyzet értékesítése

Gyakorlás

Versenymentalitás, magatartás Legyenek elveid

Előadás

Képességfejlesztés

Bemutatásismétlés

Beszélgetés

172.

173. 174.

Labdás koordinációs gyakorlatok Labdajáratás védelmi vonalban MENTALITÁS=GONDOLK ODÁSMÓD, észjárás,lelki alkat.

175.

Oktató játék 1 : 1 ellen

176.

3 :1 elleni játék meghatározott területen Medicinlabdás képességfejlesztő gyakorlatok 4 : 4 elleni játék 2 kapus,2 nagykapura Háromudvaros pozíciós játék 4 : 2 ellen Labdajáratás védelmi vonalban, kapus segítő játékával Felmérés koordinációs és kondicionális képességek A tanév munkájának értékelése. Játék.

177. 178. 179. 180.

181. 182.

Csapatépítés Magyarázat Alakuljon ki az eredményesség teljesítése. Labdabirtokló és labdanélküli feladatmegold.zavaró játékosokkal Speciális állóképesség fejlesztése Erőfejlesztés Labdakontroll fejlesztése Labdakihozatal éljátékos megjátszása Kreativitás fejlesztése

Beszélgetés Bemut.magyará z. elem.érték.hibaj av. Ismétlés Ismétlés Gyakorlás Érintésszám bóják Magyarázat ismétlés

Haladás, eredményesség Ellenőrzés ellenőrzése Önértékelés, nyerő Beszélgetés típusú játékos legyél.


106.

KIEGÉSZÍTÉS Szakképzést előkészítő, felzárkóztató évfolyam 20 hónap58 (2010/2011-es tanévtől)59

a) A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát). A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. b) Ha a tanuló az általános iskola - hatodik évfolyamát sikeresen befejezte, a kétéves (húsz hónapos), felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. Tanórai foglalkozás (tantárgy) Magyar nyelv és irodalom/Kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Számítástechnika Természetismeret/Egészségtan Művészetek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció (tanulásmódszertan) Személyiségfejlesztés (Viselkedéskultúra) Önismeret Szakmai előkészítő/alapozó gyakorlat Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhető Kötelező óraszám összesen

Éves óraszámok 1. évfolyam 2. évfolyam 108 óra 108 óra 72 óra 72 óra 72 óra 72 óra 36 óra 36 óra 72 óra 72 óra 36 óra 36 óra 72 óra 72 óra 36 óra 36 óra 72 óra 72 óra 72 óra 72 óra 36 óra 36 óra 306 óra 306 óra 990 óra 990 óra 148 óra 148 óra 1184 óra 1184 óra

A szabadon tervezhető 148 óra felhasználható: − év eleji belépő állapotfelmérésre − év végi állapotfelmérésre − gyakorlati területen töltött idő növelésére − az önismeret fejlesztésére − egyéni vagy csoportos felzárkóztatásra, kirándulásokra.

58 59

személyiségfejlesztésre,

A közoktatási törvény 27§ (8) a, b alapján indított 20 hónapos felzárkóztató képzés óraterve 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet, Magyar Közlöny 2006/79/II. szám 10. oldala


107.

Előrehozott szakképzés (2010/2011 tanévtől)60

Az időkeret felosztása Kompetenciaterületek

Kompetenciaterületek szerinti óraszámok évfolyamonként 1.

Idegen nyelvi

2.

3.

108

Összesen 108

Tanulás (a moduláris óraszám terhére)

36

36

18 (első félév)

90

Történelmi, szociális állampolgári

72

72

18 (első félév)

162

Természettudományos

72

36

36 (első félév)

144

Digitális

72

36

108

Matematikai

72

36

108

Művészeti

36

72

18 (első félév)

126

Anyanyelvi

72

72

18 (első félév)

162

540

360

108 (első félév)

1008

Összesen

Kezdeményezőképesség és vállalkozói virtuálisan 60 óra. (Nem önálló ’tantárgy’, beépül a többi kompetenciaterület anyagába, elsősorban a történelmi, szociális, és állampolgári, az anyanyelvi, a digitális és a hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületekbe.)

A kerettanterv az egyes „tantárgyak” tervezését az alábbi struktúrában valósítja meg:

60

•

a kompetencia neve,

•

bevezetés,

•

9., 10., 11. évfolyam,

•

kulcsfogalmak évfolyamonként,

•

mintamodul,

•

mintaprojekt,

•

értékelés.

73. Magyar Közlönyben megjelent az előrehozott szakiskolai képzés közismereti kerettanterve alapján. 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról.


108. Az egyes kompetenciaterületek feldolgozását, illetve a helyi tantervek elkészítését a Kerettanterv a témakörök, téma, tartalom (a feldolgozandó tartalmak leírása), tevékenység (a tanulók által végzendő tevékenységekre, munkaformákra, módszerekre, eszközökre tett javaslatok), kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek) meghatározásával, illetve megfogalmazásával segíti. Kaposvár ismeret

Szakközépiskolai szakképzés (technikus)61 egyéves képzés (2010/2011-es tanévtől)62

Szakmai előkészítő ismeretek beépítése a helyi tantervbe A közoktatási intézmények a helyi tantervük elkészítése során maguk dönthetnek arról, hogy beépítik-e szakmai programjukba szakközépiskolában a szakmai orientációt és a szakmacsoportos alapozást, szakiskolában pedig a pályaorientációt, a szakmai előkészítést és a szakmai alapozást. Egy intézmény ugyanazon évfolyamán, sőt egy osztályán belül lehetőség van különböző szemléletű, képzési célú szakmai előkészítő jellegű helyi tantervek alkalmazására. Amennyiben a szakközépiskola vagy szakiskola úgy dönt, hogy helyi tantervébe beépíti a szakmai előkészítő ismeretek oktatását, úgy a kerettantervben meghatározott időkereteket teljes egészében fel kell használni. Szakközépiskolák esetében arra is van lehetőség, hogy ötvözzék az egyes szakterületekre vonatkozó szakmai kerettantervi programokat (ún. moduláris építkezés), illetve a szakmai orientáció időkeretének egy részét a 9—10. évfolyamokon idegen nyelv vagy informatika oktatására fordíthassák, ezzel is elősegítve az intézmények közötti átjárhatóság gyakorlati megvalósulását. A szakközépiskolák 9—12. és a szakiskolák 9—10. évfolyamain folytatható gyakorlati tevékenység céljait tekintve szakmai előkészítő jellegű, így az itt folyó tevékenységekre a közoktatási törvény elő írásai érvényesek. A szakmai előkészítés keretében folytatható gyakorlati tevékenység nem tekinthető gyakorlati képzésnek, csak a szakmai képzésre való felkészítésnek, ezért erre nem vonatkozik a szakképzési évfolyamokon elő írt 8—12 fős csoportlétszám, és nem kapcsolódik hozzá külön gyakorlati képzési normatíva. A szakközépiskolai szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás kerettantervi programjai az óraszámok és a tartalmak alapján szakképesítésenként különböző mértékű (átlagosan fél év, maximálisan egy év) beszámítást tehet lehetővé.

61 62

Az intézmény szakmai programjában található (D. Szakmai Program 2010) 2001/28/II. szám 71. oldal

C. HELYI TANTERV 2010

Recommend Documents