NÉPKUTATÓ FÜZETEK A Szakszervezetek Bács--Kiskunmegyei Tanácsa és a Katona József Társaság tudományos és kulturális kiadványai

NÉPKUTATÓ FÜZETEK A Szakszervezetek Bács--Kiskunmegyei Tanácsa és a Katona József Társaság tudományos és kulturális kiadványai Szerkesztő bizottság : Tóth László Ballabás Béla

dr.Henkey Gyula

Dr. HENKEY GYULA: Fülöpszállási kunok embertani vizsgálata,

Kecskemét

1961 2 . szám Kézirat gyanánt. Felelős kiadó: Szabó Lajos

A ./

VIZSGÁLATI

KÖRÜLMÉNYEK, ANYAG ÉS MÓDSZER

Fülöpszállás területét már a XIII. század­ ban megszállták a kunok. Hornyik János és Soós Adorján Fülöpszállást egyöntetűen az ősi kun s z á l l á ­ sok között emliti. Nevét Fülöp fermói püspök után kapta, aki 1279-ben itt téritette a kunokat. Fülöpszál­ lás a török megszállás alatt nem pusztult el, a

XVII.

század közepén egyike volt a legnépesebb községek nek, "1685-ben a budai török basa 7 adó utáni illet­ ményeik befizetésére szólította

fel a lakosokat

minden adóra 880 oszporát számítva."

,

A fülöpszállá-

8i kunok kiváltságaikhoz sokáig ragaszkodtak és a sza­ badszállásiakkal ellentétben idegent a község területén letelepedni nem engedtek.

Az elzárkózás miatt

a

más községbeliekkel való keveredés később indult meg. A község fejlődésben elmaradt

Szabadszállástól, fő ­

leg iparban és kereskedelemben s ezért a lakosság száma lassabban növekedett. Fülöpszállás lakói 1622 — ben a református vallásra tértek át. A Rákóczi sza badságharc idejében a község leégett,"1"

ezért a refor­

mátus egyház anyakönyvi adatai csak 1738-tól vannak*

* Somogyi József kutatásai nyomán• I

meg.

Kiirtani az 1738 és 1760 között az anyakönyvben

szereplő neveket:

A d á cs i . Bak, Bakó , Balogh, Ban­

k o s, Barna, Bálint, Bárány, Beke, Bencze,

Biró ,

Bodor, Bojári, Borda, Bóka, Bujdosó , Czigány , Csaplár,

Csámpai, Csikós, Csizmadia, Csősz , Pallos

Dankó , Decsi, Deli, Dóba, Dobozi, Dormán,

,

Dutka,

Faddi, Faragó , Farkas, Fitos, Furkó, Gáspár, Gél lér, Göbölyös, Gödör, Gubacsi, Gudman, Győri, Hajdú Halasi, Hopp, Horváth, Juhász, Kapronczai, Kecske­ méti, Kémeri, K i s s , Koczka, Kocs is, Kontra, Kovács Kozári, Kozma, Körösi, Krajczár, Látos, Lángos, Lehotai, Lévai, L os o nc zi , Lőrincz, Mazolán, Máté , Meleg, Mészáros, Molnár, Mózes, Nagy, Nánási,Németh, Öcsém, Paprika, Péter, Pintér, Pór, Puskás , Rákosi, Rása, Rebe, Ronga, Rontó, Sárközi, Simon, Somogyi, Soponyai, Szabó , Szakáll, Szalay, Szálkái Szebeni, Szeder, Székely, S zé le s , Szilágyi, Szitás, Szőke, S ző lő s i, S z ö c s , Takács, Téglás , Tóth,Török Tőke, Túri, Udvardi, Ungvári, Varga, Vas, Várko nyi, Verebélyi, Veres.

A fenti neveket összeha­

sonlítottam a feldolgozásban szereplő 500 egyén szü­ leinek nevével és megállapítottam, hogy apai ágon árt* ======= anyakönyvben leggyakoribb, ;------------ anyakönyvben gyakori nevek. 2

*71.6 %-ban, anyai ágon 6^.8 %-ban egyeznek a család ne vek. Érdekes eredményt kapunk, ha az ősi caalád nevek előfordulását korcsoportonként vizsgáljuk. Apai ágon:

öregek 77.4 %, középkorúak 70.8

%? anyai ágon: %, fiatalok 50.8 %.

67.2 64

öregek 76.4

%} fiatalok

%} középkorúak

Az ősi nevek előfordulása te­

hát a korral csökken, főleg anyai ágon. (Oka nyilván­ való: a fülöpszállási lányok más faluba mennek férj hez, a fülöpszállási legények viszont más faluból hoz­ nak feleséget.)

Meg kell említenem, hogy túlnyomóan

szabadszállási és kunszentmikló si lányokat a fulöpszállásiak.

vettek el

(A behozott lányok nevei egyez -

nek az ősi szabadszállási és kunszentmiklósi nevekkel: Hőse, Lipót, Papp, Baki, Szappanos, Csősz, stb. ) A ma leggyakrabban előforduló ősi családnevek (apai és anyai ágon együtt): Molnár ( 4 0 ) ,

Gubacsi ( 6 0 ) ,

Nagy ( 3 9 ) ,

Horváth ( 5 9 ) ,

Kiss ( 35) , Csősz (31) .

© A FELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS MÓDSZERE A vizsgálatok során 500 18 éven felüli férfit és 16 év nél idősebb

törzsökös

fülöpszállási nőt mértem meg.

Azokat soroltam ezekhez, akiknek ősei nagyszülőkig felmenőén fülöpszállási származásúak. Közéjük sorol­ tam azt is, akinek legalább két nagyszülője fülöpszál­ lási. A törzsökösöket azért

nevezem kunoknak, mert

annak tartják magukat, ami nem jelenti azt, hogy mind3

i

nyáján, minden ágon kun ősök leszármazottai. A vizs^. gálátokat házról házra járva válogatás nélkül végez tem . Szívesen fogadtak, csak kb. tiz 60 éven felüli nő volt, aki nem engedte megmérni magát. A kedves fo gadtatást és a jó hangulat kialakulás át nagyrészt kísé­ rőimnek Bagi Antalnak, Kovács Imrének, Kiss Mihály­ nak és Gubacsi Zsigmondnak köszönhetem, akik eső ben, sárban járták velem a falut utcáról utcára. A következő méreteket vettem fel Martin technikájával: Testmagasság, ülőmagasság, vállszé les ség, transzverzális mellkas átmérő, teljes karhossz, mellkerület, fejhossz, fejszélesség, homlokszélesség , járomivszélesség, morfológiai arcmagasság, állkapocssz egl etszélesség, fülmagasság, orrmagasság, és orr s zé les sé g.

A transzverzális mellkas átmérő és ezenkí­

vül nőknél a mellkerület

adatait nem dolgoztam fel.

A

szemszint és a hajszint csak megfigyeléssel tudtam rög­ zíteni. A többi leiró jelleg felvételénél nagyrészt Bartucz előírásait követtem. Az anyag statisztikai jellemzésére a következő paramétereket adom meg: esetszám (N) , számtani átlag (M),

variance (s^) , sz ó r ás ( s ) ,t e r -

jedelem ( V ) , és Howells féle szigma ráció

(S .R .) •

A tipológia ellenőrzésére Stolyhwo módszerét alkalmaz­ tam • A vizsgált

egyének méreteit 3 korcsoportl 4

ra osztva

dolgoztam fel, 16-23 éves korig, 24-ÖO-ig

és 61 éven felöl.

A középkorúak csoportjában a fér­

fiak és nők aránya csaknem egyenlő. Az öregek

kö­

zött lényegesen több a férfi, a fiatalok között pedig a nő. Ennek oka egyrészt az öreg férfiaknak a vizsgála­ tok iránti érdeklődése, másrészt a katonai szolgálat­ ra bevonult fiatal férfiak távolléte.

b

./

a f Ol ö p s z á l l á s i népesség ANTROPOMETRIKUS VIZSGÁLATA

Vizsgálataim eredményeit elsősorban táb lázatokkal ismertetem. Az egyes antropometrikus ada­ tok részletes tárgyalására nem térek ki, a fülöpszállási kunokra jellemző metrikus jellegeket az összeha­ sonlítások során ismertetem. A szabolcsiakkal, ivá diákkal és kazakokkal való összehasonlitás a II. kor­ csoport alapján történik. A metrikus jellegek kategó­ riák szerinti megoszlása is a II. korcsoportra vonat­ kozik.

Az I. és III. korcsoport átlagait nagyrészt

csak az életkori változások megfigyelésére használom fel. ©METRIKUS JELLEGEK ÖSSZEHASONLÍ­ TÁSA KORCSOPORTONKÉNT.

A három fülöpszállá-

si korcsoportot összehasonlitva testméretek tekinte tében férfiaknál minden esetben a középkorúak mére5

te a legnagyobb, a nőknél a fiatalok testmagassága é$ ülőmagassága meghaladja a középkorunkét is, a többi méret a középkorúaknál a legnagyobb. A fej és

arc

méreteinél szintén a középkorúak méretei a legnagyob­ bak, kivétel a férfiak arcmagassága, melynél a közép­ korúak és az öregek mérete egyenlő;

a férfiak orr

—

magassága, melynél az öregek mérete valamivel na gyobb ; és az orrszélesség, melynél mindkét nemnél lényegesen nagyobb az öregek mérete. Megjegyzem , hogy Thoma szabolcsi vizsgálatai szerint is lényege sen nagyobb az öregek orrszélessége. A fejjelző át­ laga mindkét nemnél és mindhárom korcsoportban "rövidfejü” csoport1 a esik, legrövidebb mindkét nél a fiatalok jelzője.

a nem­

Nőknél a középkorúak és őre -

gek jelzője csaknem egyenlő, mig férfiaknál az öregek fejjelzőjének átlaga kisebb. Annak megállapítására, hogy a középkorú és az öreg férfiak között mutatkozó eltéréseket a vé letlen okozta e , a két korcsoporttal kapcsolatban végeztem "t" próbát.

el­

Képlete:

(60 szabadságfokon felül használtam a szignifikancia küszöbe 2, a nagy mértékű szignifikancia küszöbe 3). A testmagasságon, ülőmagasságon és orrszélességen felül a differencia nagy mértékben szignifikáns a váll-' 6

szélességnél és teljes karhossznál; szignifikáns a fej­ szélességnél és fülmagasságnál. A testmagasságnál , ülőmagasságnál és orrszélességnél jelentkező nagy mértékben szignifikáns eltérés nem használható a két korcsoport között mutatkozó eltérés igazolására

(az

öregek testmagassága és ülőmagassága csökken, orrszélessége pedig n ő ) ,

de meg kell említenem, hogy

mig Szabolcs községben az öregek és középkorúak testmagassága között csak 2.36 cm. az eltérés, addig Fülöpszálláson 4.o9 cm. A MtM próba eredményei alap ján tehát igazoltnak látszik, hogy F ülöpszálláson

az

Óreg férfiak között emelkedik a rövidebb karú, keske nyebb vállu egyének száma és hogy ez az emelkedés kisebb mértékben kapcsolatos a kisebb fejszélességgel és fülmagassággal is. A !,t” próba eredményeivel egye­ zően az öreg férfiak között a turanidok %-a csökken,a mediterranoidoké nagyobb mértékben, az előázsiaiaké pedig kisebb mértékben emelkedik. METRIKUS GYAKORISÁGA. portok:

JELLEGEK CSOPORTONKÉNTI

Középkoruakná? a leggyakoribb cso­

magas termet, hosszú fejhossz, széles

fej­

s zél ess ég, széles járomiv, közepes arcmagasság , rö­ vid fejjelző, alacsony arcjelző és keskeny orrjelző mindkét nemnél. METRIKUS JELLEGEK ÖSSZEHASONLI - . 7

TÁSA A SZABOLCSIAK, IVÁDIAK, ÉS KAZAKOK ADATAIVAL A középkorúak átlagait összehasonli tottam a szabolcsi

középkorúak átlagaival i s , már

-

csak azért is , mert a hasonló módszerben végzett fel­ dolgozás lehetővé tette a ,,tM próba elvégzését.

A test-

magasság, fejhossz, fejszélesség, homlokszélesség , járomivszélesség , orrszélesség mindkét nemnél a fülöpszállásiaknál, az állkapocsszegletszélesség és az arcmagasság a szabolcsiaknál nagyobb. A fülmagas ság nagyobb a fülöpszállási férfiaknál és a szabolcsi nőknél, az orrmagasság pedig a szabolcsi férfiaknál ^és a fülöpszállási nőknél. A fülöpszállásiak fejjelzője rövidebb, arcjelzője alacsonyabb mindkét nemnél.

Az

orrjelző a fülöpszállási férfiaknál szélesebb, a nőknél keskenyebb, mint a szabolcsiaknál. A ’V

próba ered­

ménye : Férfiaknál a differencia nagymértékben szig nifikáns fejszélességnél, hómlokszélességnél, járomivszélességnél és arcjelzőnél; szignifikáns testmagas­ ságnál, morfológiai arcmagasságnál és orrszélesség nél; nem szignifikáns fejhossznál, fülmagasságnál, orrmagasságnál, állkapocsszegletszélességnél, fe jj e l ­ zőnél és orrjelzőnél.

Nőknél a differencia nagymér -

tékben szignifikáns homlokszélességnél és járomivszélességnél; szignifikáns testmagasságnál, orrmagasság­ nál és arcjelzőnél; nem szignifikáns fejhossznál, fej­ szélességnél, arcmagasságnál, orrszélességnél, áll kapocsszegletszélességnél. fejjelzőnél, és orrjelzőnél. 8

A fülöpszállásiak méreteit összehasonlitottam az ivódiak és a kazakok méreteivel is Nemeskéri illetve Levvin adatai alapján, azonban megjegyzem, hogy az eredmények nem lehetnek teljes értékűek, mert a fülöpszállási középkorúak méreteit csak a felnőtt ivádiak, illetve kazakak adataival volt

módomban ösz-

szehasonlitani.

Az

IVÁDIAKICAL kapcsolatos összehasonlitás eredményei: a fu-

löpszóllási férfiaknál minden testméret nagyobb. Nőknél a testmagas ság és vállszélesség a fülöpsz állásiaknál, az ülőmagasság és a kar hossz pedig az ivádiaknál nagyobb. A fej méreteinél az arcmagasság és az állkapocsszegletszélesség kivételével minden méret a fűlőpszál­ lásiaknál nagyobb mindkét nemnél. A fülöpszállási aknái a fejjelző ke­ vésbé rövid, az arcjelző alacsonyabb, az orrjelző szélesebb mindkét nemnél. A rV! próba eredménye: Férfiaknál a differencia szignifikáns arcmagasságnál és arcjelzőnél; nem szignifikáns testmagasságnál,állkapocsszegletszélességnél és orrmagáss ágnál; a többi 12 jellegnél

a

differencia nagymértékben szignifikáns. Nőknél a differencia nem szig­ nifikáns testmagasságnál, ülőmagasságnál, karhossznál és állkapocsszegletszélességnél; a többi 12 jellegnél a diffe rencia nagymértékben szignifikáns • A

KAZAKOfCKAL

való összehasonlitás ere dményei: a fülöp-

szállásiaknál nagyobb a testmagasság, fejhossz, homlokszélesség és 9

orrmagasság

a kazakoknál a morfológiai arcmagasság, járomivszé-

lesség és orrszélesség mindkét nemnél. A fejszélesség és fülmagas­ ság a kazak férfiaknál; a fejszélesség fülöpszállási nőknél a nagyobb (a forrásmunkában a kazak nők fülmagasságí nem szerepel.) A fü­ löpszállási aknái a fejjelző kevésbé rövid, az arcjelző alacsonyabb , az orrjelző keskenyebb mindkét nemnél. A f,tMpróba eredménye: férfiaknál a differencia nem szignifikáns fejhossznál, fejszélességnél, fejjelzőnél; a többi 9 jellegnél a differencia nagy mértékben szignifi káns. Nőknél a differencia szignifikáns fejhossznál és fejjelzőnél; nem szignifikáns fejszélességnél; a többi 8 jellegnél a differencia nagymér­ tékben szignifikáns.

PIGMENTÁCIÓ.

A szemszín megoszlása

Fülöpsz álláson: világos 16.4 %, kevert 31.8

%, sötét

51.8 %. (Férfiaknál világos 18.8 %, kevert 34 %, s ö ­ tét 47.2 %, nőknél világos 14 56.4

%.)

%y kevert

A nőknél a sötétszfe müek

29.6%, sötét

abszolút több­

ségben vannak, férfiaknál a sötétszemüek %-a vala­ mivel 50 %-on alul van, a világos és a kevert szem­ szín pedig valamivel gyakoribb. Érdekes, hogy a sö­ tét szemszín

mindkét nemnél a középkorúaknál f o r ­

dul elő legnagyoob %-ban. A szabolcsi adatokkal öszszehasonlitva lényegesen több a sötét és lényegesen kevesebb a világos és a kevert szemszín. A fülöp 10

-

'szállási kunok hajszíne

9.2 %-ban világos és 90 .8 % -

ban sötét* A két nem között alig van eltérés. (Férfi aknái 10.-% világos, 90.-% sötét, nőknél gos, 91.6% sötét*)

8.4

%vilá­

Feltűnő, hogy a fiataloknál a vi­

lágos hajszín mindkét nemnél 30 % felett van. Túlnyo­ móan a szőkésbarna árnyalat fordult e lő , mely felnőtt korig gesztenyebarnára sötétedhet. Megemlítem,

hogy

Nemeskéri ivádi vizsgálataival kapcsolatban megjegy­ zi: ” a hajszín sötétedése a 20-29 éves korcsoportban éri el megállapodott fokozati árnyalatát.” Érdekes

ha

a hajszín megoszlását korcsoportonként vizsgáljuk: öregek 2. 8 % világos, 97*2 % sötét, középkorúak 6.6 %, világos, 93.4

%sötét,

fiatalok 31.2

%világos,

68.8 % sötét. Thoma a feldolgozás során világos,, át­ meneti és sötét hajszint különböztet meg, de Fülöp

-

szálláson még abban az esetben is több a sötéthajú

,

ha a szabolcsiaknál az átmeneti hajszint sötétnek veszsz ük. MORFOLÓGIAI

JELLEGEK. Az uralkodó

morfológiai jellegek: egyenes orr, enyhén gömbölyű tarkó, meredek homlok. A felsoroltak a nőkre foko zottabban jellemzőek, öreg férfiaknál lényegesen gya­ koribb a konvex orr, valamint az erősen gömbölyű

és

a lapos tarkó • Fiataloknál - férfiaknál és nőknél egy­ aránt - növekszik a népességre egyébként nem

II

jel

lemző kor.káv orr előfordulásának gyakoriság:-*.

C ./

A NÉPESSÉG TIPOLÓGIAI ÖSSZETÉTELE. ©A

JELLEGEK VARIÁCIÓJA.

A variá-

ció lemérése céljából kiszámítottam a meghatároz ható szigmaráció kát, vagyis a középkorú fülöpszál— Iási férfiak jellegeinek szó rásáí az egész emberi faj megfelelő átlagos szó rásának százalékában fejeztem ki. A kapott értékek a következők: Testmagasság F ejhossz F ejszélesség Horn lók széles ség Járom ivszé les ség Arcmagasság Alik a po essz eglet széles ség Orrmagasság Orrszélesség Fejjelző Arcjelző Orrjelző

105.3 109.7 95.4 89.8 105.3 97.5 111.6 91.6 90.103.2 88»4 82.7

A kilenc méret átlagos szigma rációja 99 . 6 ; a három indexé pedig 91.4; tehát a populáció kis mértékben homogénnek mondható. © EMBERTANI TÍPUSOK. Fülöpszálláson három típusnak, a turanidnak (36 12

%) ,

az előázsiai-

nak (19 % ) é s a mediterranoidnak (15

%) van

lényeges

szerepe a lakosság összetételében* A többi felismerhe­ tő tipus nagyrészt kisebbségben fordul elő a három

fő

típus és meghatározatlan összetevők melleit* E típusok előfordulási sorrendben: keletbalti, északi, dinári, mongoloid és alpi. A keletbalti jelleg elsősorban a rö­ vid, felálló, konkáv orrban, másodsorban a szürkés szemben és a sötétszőke hajban jelentkezik* A keletbalti jellegek gyakorisága a 24 éven aluliak között

lé­

nyegesen nagyobb. A leggyakrabban előforduló iuranijJ_tj.pus_ úgy, mint Kecskeméten és környékén itt is nagyköze pes és mérsékelten magas, a vállszélesség és

mell -

kerület is nagy. A fej mérsékelten hosszú, igen szé les - széles , a fejjelző rövid - tulrövid, a járomiv igen széles - szé les, az arc középmagas, az arcjelző alacsony, az orrprofil és orrcsucs egyenes, a tarkó enyhén gömbölyű, a haj és szemszín sötét, a szem színnél a zöldesbarna árnyalat is előfordul. Az

előázsiai tipus általában itt is kisköze-

pes , vállszélesség kisebb mértékben, a mellkerület na­ gyobb mértékben a fülöpszállási átlag alatt van, a

fej

középhosszu - rövid, szé les, a fejjelző tulrövid - rö­ vid, a járomiv mérsékelten széles - középszéles, 13

az

arc középmagas, az arcjelző középmagas, az orrpro fii erősen konvex, az orrcsucs lehajló , a nyakszirt me­ redek - lapos, vagy különösen a nőknél enyhén gömbö­ lyű, a szem és hajszín sötét, de a szemszín néha zöl­ desbarna. A mediterranoidok jellemzése kissé nehezebb, mert az e típusba sorolt egyének legalább két alcsoport­ ra különíthetők el. Egységesen az egész csoportra csak a középhosszu - hosszú fejjelzó, a hosszú arcjelző

,

sötét szem és hajszín, valamint a barnás bőr a jellem­ ző. Az egyik alcsoportba tartozó egyének termete ala­ csony - kisközepes, csontozatuk vékony, vállszéles ségük , mellkerületük kicsi.

A hosszú fejjelzó a m ér ­

sékelt hosszúságból és a kis szélességből, a hosszú arcjelző pedig a közepes magasságból és a kis széles­ ségből adódik. Az orrproíil enyhén domború. A másik alcsoport testmagassága magas - nagyközepes, és az arc méretei

a fej

nagyobbak, a hosszú fejjelző,

a

nagy hosszúság és a közepes szélesség következmé nye. Csontozatuk erősebb, vállszélességük és mellke­ rületük a fülöpszállási átlag körül van. Az orr enyhén domború és szélesebb, mint a másik alcsoportnál. Va­ lószínűleg

elkülöníthető lesz a kunok között egy harma­

dik mediterranoid alcsoport is, melyre a közepes

tér -

met és az erősen konvex, nagy orr jellemző, amit azon^ 14

bán a fülöpszállósi populációban csak egyes jellegek ben véltem felismerni. A fülöpszállasi kunokra jellemző három tipus tehát eléggé eltér egymástól, azonban az eltérések

a

valóságban kevésbé jelentkeznek, mert a három tipus egymással nagymértékben keveredett. ^ tipuskeveredésnek a egyénen való megfigyelése problematikus,

gya­

korlatilag nagy hiba-lehetőséggel jár. Ezért megfigyelé­ seimet, mint teljesen szubjektiv meg állapit ásókat köz löm abban a reményben, hogy a jövő kutatás számára tálán nem lesznek*, egészen haszontalanok. ©A

TURÁNID-ELŐÁZSIÁI

keveredésü egyé­

nek metrikusan közelebb állnak a turanidhoz, a morfo­ lógiai jellegek a keveredés mértéke szerint mór jobban változóak. Az előázsiai hatás elsősorban a nagy, erő­ sen konvex

orrban jelentkezik, mig az előázsiai ti -

pus hegyes jóromivével szemben a turanid tipus közepe­ sen előre álló járomive érvényesül. A hótrahajló

hóm -

lókban mutatkozik a fokozódó előázsiai hatás, majd fo-

I

kozatősan a többi morfológiai jelleg és a méreiek egy része is közeledik az előázsiai típushoz. © A TURANID-MEDITERRANOID keveredés nél a kevésbé nagy, enyhéiben konvex orr és az erő sen gömbölyű tarkó a gyakrabban észlelhető mediterra-

nőid jellegek, a méretek közül leginkább a fejhossz változó , mig a járomiv általában széles és előreálló marad ©AZ

ELŐÁZSIA1-MEDITERRANOID kevere-

désnél a mediterranoid jelleg elsősorban a gömbölyű tarkóban jelentkezik, ami együtt jár a fej hosszabbo­ dásával, az előázsiai hatás nagyobb fejszélességet eredményez, az orr erősebb konvexitása és nagysága is inkább az előázsiai tipusra emlékeztet. Meg kell jegyeznem, hogy a turanoidok ,armenoidok és a turáni d-előázsiai keveredésüek közül egy-egy csoport kapcsolatba hozható a pamiri

tipus-

sal. A pamiro-turanoidoknál a méretek csaknem telje­ sen azonosak a turaniddal, csak az orrcsucs lehajló és landoid lapulfeág állapítható meg. A pamiro-rarmenoidoknál az orrprofil konvex és egyes méretek

kö­

zele dnek az előázsiai típus méreteihez , de a homlok minden esetben meredek és sz éles, szintén széles a járomiv és az állkapocsszegletszélesség is. A tipusdiagnózis során a pamiro-turanoid jellegeket turanoidnak, a pamiro-armenoid jellegeket armenoidnak vet­ tem, mert a Fülöpszálláson igen gyakori turanid-előázsiai keveredés során jelentkező jellegegyüttes alig különbözik a pamiri jellegektől , keveredés esetén pe16

sí­ dig a pamiri jellegek meghatározása még bizonytalanabb. ©STATISZTIKAI

KONTROLL. A tipológiai

megoszlás ellenőrzésére Stolyhwo módszerét alkalmaz tam. Az orrprofilt és a tarkó profilját választottam d i f ­ ferenciáldiagnosztikai alapnak. Az első alapján a turanid tipus az előázsiaitó 1 és a mediterranoi dt ó 1, a második alapján pedig mind a három főtious j ó l elválasztható egymástó 1• Az első ellenőrző számítás során az alábbi pozitív kombinációk adódtak: Egyenes orral:

1.) nagy­

közepes és magas termet, 2 . ) rövid- tulrövid fejjelző , 3 . ) alacsony arcjelző, 4 . ) keskeny orrjelző, 5 . ) eny hén gömbölyű tarkó, 6*) meredek homlok; ral:

1.) kisközepes - alacsony,

konvex o r ­

la) kismértékben 175

cm feletti testmagasság, 2 . ) magas arcjelző, 3 . ) igen keskeny orrjelző, 4 . ) lapos tarkó , l a . ) kis mértékben erősen gömbölyű tarkó, 5 . ) hátrahajló homlok;

konkáv

orral: 1.) közepes orrjelző, 2 . ) férfiaknál enyhén göm­ bölyű tarkó, 3 . ) nőknél kisközepes-alacsony termet és 4 . ) alacsony arcjelző.

9A pamiró -turanoid és parniró-armenoid jellegek együttes előfor­ dulása 10 körül lehet.

%

17

Az első kombináció tehát mind a hat esetben pozitiv eredményt adott a turanid tipussal azonosítható jellegekkel. A második kombináció 5-5 esetben volt po­ zitiv az előázsiai, illetve a mediterranoid típus jellege­ ivel kapcsolatban. A kelelbalti és alpi tipussal kapcso­ latban hozható kombináció férfiaknál két, nőknél három esetben hozott pozitiv eredményt. A második számítás során a pozitiv kombi nációk az alábbiak voltak: enyhén gömbölyű tarkóval:

\.)

nagyközepes-magas termet, 2 . ) rövid-tuÍrövid fej­

jelző,

3 . ) alacsony arcjelző,*

pes or rje lző ,

5 . ) egyenes orr,

dek homlok;

lapos tarkóval:

termet, jelző, vex orr,

4 . ) keskeny és köze 6 . ) férfiaknál mere­ 1.) kisközepes -alacsony

2 . ) rövid-tulrövid fejjelző,

3 . ) magas

4 . ) igen keskeny és keskeny orrjelző, 6 . ) nőknél hátrahajló homlok;

bölyű tarkóval:

arc -

5.) kon­

erősen göm­

1. ^kisközepes-alacsony termet,

közepes-hosszú fejjelző, 3 . ) magas arcjelző,

2.) 4 . ) na­

gyobb mértékben közepes, 4 a . ) kisebb mértékben keskeny orrjelző,

5 . ) konvex orr,

igen

6 . ) férfiaknál hát­

rahajló homlok. A három kombinációban

nem nehéz a túra -

nid, előázsiai és mediterranoid típusok jellegeit felis merni. 18

A fentiekből láthatjuk, hogy a turanid típusa sál kapcsolatos kombináció férfiaknál mind a 12 eset­ ben, nőknél 11 esetben volt pozitív. Az előázsiai ti pus jellegeiből férfiaknál 10, nőknél 11, a mediterra nőid típus jellegeiből pedig férfiaknál 11, nőknél 1^ volt pozitív a kombinációk során.

A 331 középkorú

egyén közül az orr egyenes volt 169, konvex 121

,

konkáv 41 esetben, a tarkó enyhén gömbölyű 194,e rősen gömbölyű 97, lapos 40 esetben. Tekintettel ar­ ra, hogy a turanid típusra jellemző sjfyenes orr és enyhén gömbölyű tarkó abszolút többségben van és a 24 vonatkozó kombináció közül 23 pozitív volt, a sta­ tisztikai kontroll alapján is igazoltnak látszik, hogy Fülöpszálláson e típus gyakorisága a legnagyobb, az előázsiai és mediterranoid típus jelentős előfordulása is megállapítható. Az orrprofil alapján az előázsiai , a tarkó profilja alapján a mediterranoid típus a máso­ dik lényeges elem a fülöpszállási populációban. T e ­ kintve, hogy a gömbölyű

tarkóban nyilvánul meg leg­

inkább Fülöpszálláson a mediterranoid típus, a tarkó­ val ka pcsolatos statisztikai kontroll eredménye e tipus előfordulása tekintetében kisebb jelentőségű. Tanulmányom végén meg kell említenem, hogy a Magyar Biológiai Társaság Embertani Szakosz­ tálya csaknem minden tagjának része van abban,hogy 19

a fülöpszállási vizsgálatokat és a feldolgozást elvégez­ hettem. A kölcsön kapott műszerekért, szakköny vekért szakmai tanácsokért ezúttal mondok köszönetét.

Kü -

lön névszerint is köszönetét kell mondanom Malán Mihály professzor urnák, aki a méréstechnika és az adatfelvétel módszerének elsajátításában volt segitsé

-

gemre , Lipták Pál docens urnák, aki diagnosztikámat - különösen a pamiri típus tekintetében - figyelemmel kisérte és Thoma Andornak, akitől a feldolgozással és a statisztikai kiértékeléssel kapcsolatban hasznos taná­ csokat és felvilágosításokat kaptam.

I

2

3

4

7

8

mm

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

I r o d a l o m

.

1.

Bartucz Lajos: Embertan. (Budapest, Egyetemi j e g y z e t . x

2.

Henkey Gyula:

1956

Jellegzetes embertípusok Kecske méten és környékén. (Kecskemét, 1961.)

3. Hornyik János: Kecskemét Táros története. K e c s ­ kemét , 1860.) 4.

Lipták Pál:

5. Magyarország

6. Martin:

Zűr Frage dér antropologischen Beziehungen zwischen dem mittle ren Donaubecken und Mittelasien. ( Acta Őri ént .Hu ng .Tomus V .F asc . 3.) vármegyéi és városai ( sz e r k . dr. Borovszky Samu) Pest-Pilis-SoltKiskun vármegye. Lehrbuch dér Antropologie . (Jena 1928.)

7. Nemeskéri János: Ivád község népének embertani vizsgálata. (A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztályának Közleményei, 1953.) 8.

S oós Adorján: A kunok és jászok története a kunok betelepítésétől a mohácsi vészig. (Pápa 1944.)

9. Thoma Andor:

Szabolcs község embertani vázlata. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici. Tomus VIII. 1957.)

21

GY.HENKEY:

ANTROPOLOGISCHE UNTERSUCHUNG

DÉR KUMANEN ZU

FÜlöPSZÁLLÁS .

Die Dorfgemeinde

Fülöpszállás liegt auf dem

Tiefland Dór rtr-Theiss, in einer

Entfernung von 42 Km.

westlich dér Stadt Kecskemét. Ihre Einwohner sind Ungarn, wohl aber dessen bewusst,

dass sie Abkömmlinge

dér Kumanen, eines nomadischen Reitervolk es türkischer Herkunft seien, das sich im XIII. Jahrhundert

in Un-

garn angesiedelt hatte. Fülöpszállás ist eine dér ersten kuinanischen Niederlassungen. Mit den

Einwohnern

benachbarter Dörfer mischten sie sich nicht, die Zunamen in den Llatrikeln vöm Jahre 1738 bis 1760

(sie

sind die alteslen Matrikaldaten) stimmen vaterlicherseits mit den Familiennamen dér durch mich untersuchten Personen bis auf 71.6 %, mütterlicherseits bis auf 64.8 %

fi bérein.

Die Massdaten dér untersuchten 250 Manner und 250 Frauen habé ich in 3 Altersgruppen eingeteilt bearbeitet: I . / Altér von 16 bis 23. I I . / und

III./

über 61 Jahren.

sind in den Tabellen

24-60 Jahren

Die bezüglichen Paraméter

I . - I V . zu finden.

(In den Ta -

belien sind dér Reihenfolge nach folgende Massbestim mungen und Indizes enthalten: Körperhőhe, Sitzhőhe ; 22

Schulterbreite , ganz

Armlange, Brustumfang ; grősste

Kopflange, grősste Kopfbreite, kleinste

Stirnbreite,

Jochbogenbreite, morphologische Gesichtshőhe , Unterkieferwinkelbreile, Kopfhőhe, Nasenhőhe, Nasenhreite, Kopfindex, morph. Gesischtsindex Nasalindex.)

Die

massdaten Jer Leute Fiilöpszállás habé ich

den

mit

Massangaben dér Einwohner des Dorfes Szabolcs

in

Nordostungarn ; dann mit den dér Einwohner des Dorfes Ivád in Nordungarn, sowie mit den dér Kásákén verg líchen. Gemass den Ergebnissen dér t - Probe befindet sich dér grősste UnterscMed bei denen von Ivád, In Bezug auf Leute dér mittleren Altersgruppe gebe ich die gruppenweise ersichtliche Háufigkeit metrischen Merkmale in dér Tabelle V. an. Es

dér lasst

sich hieraus feststellen, dass hohe Gestalten, kurzer Kopfindex ; niedriger moroh, Gesichtsindex sind

sowie

bei Mannern als bei Frauen am haufigsten*

Aufallend

oft kommen dunkle

(9 0 . 8 bzw.

51.8

%) vor,

gelten die

Haare und Augenfarbe

als herrschende morphologische Typen

gerade Nase, leicht rundes Géniek und steile

Stirne. Die Revölkerung von Fiilöpszállás ist als massig homogén zu erachten, die Sigma-Ration neun Massbestimmungen ist 9 9. 6; 23

von drei

von

Indexen

91.4 . Drei Typen spielen in Fülöpszállás in

dér

Gesamtheit dér Bevölkerung ernste Rollen: dér turanide (36

%) y dér

vorderasiatische (armenide)

(19

%)

und

dér mediterranoide (15 %). Die durch Methode Stolyhwo durc hgeführte statistiche Kontrolié beweist die Richtigkeit dér typologischen Verteilung. Je eine Gruppé dér Turaniden

;

dér Armenoiden und aus den Mischungen dér TuranidVorderasiatischen kann mit dem Pamirischen Typ

in

Zusammenhang gebraoni werden. Dieses Problem

zu

entscheiden müsste mán über noch weitere Angaben , insbesondere über eine Vergleichung mit den mittelasiatischen Völkern verfügen. Denen zuliebe, die sich um unsére Probleme kümmern, habé icli je zwei Lichtbilder yon 24 Personen hinzugefugt. Auch durch die Veröffentlichung ihrer Massdaten (Tabelle XL) möchte ich die Kenntnisse über Kumanen erweitern.

24

die

AHTPOnOJlOrmBCKME WCCJlEEOBAHMfl ÜOJIOBUEB

c. M E ncA jm cn SBTop HKJIA XEHREM Ceüo ^Kuiencsajuiafli HaxonwTcn b TuccalyHaMCKOM Me*aypeqbe , b 42 km. Ha 3anaa ot rop fteMKeMeT. KüTejiw cejia bbjwbtcíí BearpaMw , ommTaKXflMMii oeőfl npoíicxojifluiMMH Heno epea ct Behho ot noJioBues. Kan M3EecTH0 ,no.noBUw - HapoA TypenKoro nponcxoxBeaHH ~ BeJiw KoqeBoö oőpa3 * h 3hm m nepecejLHJiKcb b BeHrpMto b 13 sene.

Ceno ^EOJiencaEJiajn bbuhot ch. oahbm M3 nepBMx nocejieHHw nojiosueB. Ha ocHOBe nucbMeRhux /noKa HeonyŐBMKOBaHHax / cBefleHMfl, ohm fle CMeiHMB&ilMCb C SCMTeJIflMM coce^HMx jiepeBefib. Ilo nepBbiM AOKyMeHTajibH&iM jiaHHbiM jhwhoctm / c 173B no 1760 r . r . / <J>aMi4JU4M npoaaajud3MpoBaHHb]e bbtopow ooBnaíaiOT o HcaaeacEaHHbix iahumbbaob ; no otuobckoö jwhmh b 71,6, a no MaTepüHCKoü - b 64,8 npoqeHTax .

ot

rpynnwpoBKa aHasiasnpoBahhhx naHHbix 250 My*HMH ü oT 250 aeniUHH CJiejíyHJmafl : b

1—to rpynny BKJiKweHM MHflHBKabi c 16-23-ro B 0 3 pacrra ; bo 2 - bo - c 24 no 60-ro , a B 3 - k> 25

- cBMOJe 60-to B03pacTa • Coot bst ct egRHfeie napaveTpw flaxo^TCH Ha TaÖJiMTJtax 1-4 / g KOTopbx no nop«ARy HaMevenw caeJLVBomHe paavepbi , BbiocTa Te.ua , pocT cüíHiuero , oiHpMaa rme^a , UJWHa pykm , oőxBaT rpyiH ; npo^ojibflbiá uMaweTp , nonepeMHEiiő AKaveTp , aattMeabinafl címpuné Jiöa , cKyjioBoü pa3Mep , MopjpoJiorHvecKaH ENcoTa JiMua, ciM*HeqeJiiocTfloíi ^uavepT JBwcoTa rojioBW ,BticoTa Hoca ; a yKa3aTeüH : roJioBHo«,JiMueBoá m hocobőm • AfiTponoMeTpMMecKMe npK3aaKH xmTeaeí $ k>Jiencajuiow conocTaBJieflti c flaflHWMK xMTeüefi UB.yx. noceJieflMíi: c.Caöoaq / ceBepoBocToqflaH BeflrpHf?/ m c. VIb&ji, /ceBepHaw Bearpaa / - o oíhom cropoHbi m o flaflHbtMM Ka3axoB - c npyroá . flpM cpaB” aeíMM BeJttMMHfl npoőw "T" pacxosaefiae HB-meTCH aaMőoJiee cymecTBeaawM c XHTeJiíWM c.MBafl. OthocMTeJibao HattMBM^oB cpeflHero Bo3paoTa , rpynnoBaB qacTOTa MeTpviqecKMx. npM3HanoB KOToptix aaMe
3ypüap030HMJl/. 0cO”

őeHHO MacTo HaöafOflaíOTOfl TeMHbie oTTeHKM bojioc

/ 9 0 ,8^/

ía

rjia3 / 51,8 > / ; rocnoxcTByfomMMM

MOptfOJlOrHMeOKMMM npH3HaKaMH HBJIflfOTCH npHMSH cnHHHa Hoca ,cxaerKa oKpyrjieHHbiií 3aTbmoK » KpyTOÜ JIOÖ. 26

KaceJieHMe c.^BJiencajuiam cynTaeTca roworeHHWM tojieko b HesaatJMTeJibHOií Mepe ; epe a HHH Oőtnafl AJIB CílTMOBOÍ paUIAJA £eBHTM p'a3MepoB“ 9 9 ,6 , y rpex naneKCOB xe - 9 1 ,4 . B cocTaöe HacejieHMfl c.íioJiencaJLaaBi 3flaMMTejibHyB0 poJib n rpaioT cneAyfoape Tanú: TypaflCKMií /3 6 % /, nepenaea3M8Tokiam /apMeawwbift / / 19 , cpeAM3eMaoMopcKwfi /15?fc/. npaBHJibHOCTb THnoJiorayecHoro pacMJieneaiAfl noATBepxsefla MeTOAOM Bapwannohhoü CTaTMCTHKK , pa3paŐ0TaHaUM CtoJIUXBO . HeKOTOpwe H3 rpynn paooBNx npM3aaKOB Typaacaoro, apMO annaoro m CMemaaaoro M3 hmx / Typaflo-nepeaaea3íiaTCKoro/ xapaaTepa cBfl3biBaioTca c naMiApcKUM TwnoM , oaböko ,peineaíie stom npoŐJieMbi TpeőyeT HaJibHeHfliero accjieAOBaawi xHTejieií Twcca-Ay aaüc«oro Me^ypeMbH a conocTaBJieflMH ax c pa3 flbiMa aapo,naMM CpeAHBM Aaaa. CooőiueaweM abjx $oTorpa$aH /oixenbho no KaxqwM / a pa3MepoB 24 uripjABnna /TaŐJi.11/ aBTop cTapaeTca cAeaaTb bo3mo* hhm no3aaTb nojioBueB c.^KUiencajDiaui bcömm cnemAaJiacTaMM , npo BBJ1BKHHMMH MHTepeC K 3TMM npOŐJieMaM.

27

I. Az I .

(Ó

Táblázat

18 -23, £) 16-23 é v e s ) ko r cs opor t statisztikai pa ram étere i.

Férfiak

J e l l e g N

M

Nők V

N

M

V 1 5 1-16 9

T estm ag asság ..........................

26

1 6 7.33

158-179

41

1 5 7 .7 6

Ü lő m a g a s s á g ..........................

26

8 7 .9 2

8 2 -9 3

41

8 3 .9 3

7 9 -9 0

V á lls z é l e s s é g ..........................

26

3 7 .9 6

35-41

41

3 5 .6 8

3 3 -4 0

T e lje s k a r h o s s z ......................

26

76.15

68-84

38

7 0 .0 5

6 3 -7 6

M ellk erü let..................... ..

26

90 .81

8 3 -1 0 5

-

1 7 0-19 0

F e jh o s s z .............. ..

26

186.42

176-198

41

178.37

F e js z é le s s é g ..........................

26

157.85

145-171

41

1 5 3 .2 9

144-165

H o m lo k s z é le s s é g ..............

26

10 8.89

101-121

41

10 7 .0 2

10 0-11 5

Já rom iv szé le ssó g

................

26

141.08

133-153

41

1 3 6.10

123-146

Morf .a r c m a g a s s á g ................. 26

117.27

109-133

41

1 0 9 .8 0

102-123

Á llk a p o c s s z e g le t s z é l............ 26

1 0 6.69

96 -1 1 5

41

10 0 .4 9

9 2 -1 1 1

F ü lm a g a ssá g ............................ 26

1 2 7.08

118-136

40

1 2 0 .4 5

10 6-13 0

Orrm agass á g ............................. 26

5 2 .9 6

4 6 -6 0

40

4 9 .7 8

4 5 -5 9

O r r s z é le s s é g ............................ 26

3 3 .2 9

3 0 -37

40

3 1 .3 8

2 7 -3 4

F e jje l z ő ....................................... 26

8 4 .7 7

8 0 -9 0

41

8 5 .8 8

79^-92

A r c j e l z ő ...................................... 26

8 3 .2 6

7 5 -9 6

41

8 0 .7 3

7 4 -8 7

O r r je lz ő ................................. .... 26

6 3 .0 8

5 3 -7 4

40

6 3 .1 5

5 4 -7 0

II.

T á b I á z a t.

A II. (2 4 -6 0 é v e s ) k o rcso p o rt statisztikai param éterei .F érfiak

J e l l e g

1 estm a g a ssá g .................................

2

N

M

s

164

16 8.28

3 7 .3 3

6.11

s

cd >

V 150-182 ^ i i

Ülőm a g a s s á g ..................................

164

8 8 .2 9

9 .1 8

3 .0 3

78-

V á l l s z é l e s s é g .................................

163

3 9 .—

3 .3 9

1.84

3 3 - 44

T elje s k a r h o s s /.............................

161

7 6 .7 5

13.28

3 .6 4

6 7 -8 7

ÍÜ

M e llk e rö le t.......................................

162

9 7 .0 8

4 1 .8 8

6 .4 7

79-125

■j

I

98

F e jh o s s z ...........................................

164

189.33

4 6 .3 0

6 .8 0

172-212

F e js z é l e s s é g ..................................

164

15 9.19

2 4 .6 5

4 .9 6

148-171

H o m lo k s z é le s s é g ............

..........

164

110.99

19.37

4 .4 0

99-127

J á ro m iv szé le ss é g ........................

164

14 5.86

3 1 .1 5

5 .5 8

131-165 104-136

M orf .a r c m a g a s s á g ........................

164

1 2 0.78

3 8 .9 6

6.2 4

Á llk a p o c s s z e g le t s z é l.............. .. .

164

11 1.76

4 1 .8 5

6 .4 7

9 6 -1 3 0

F ü lm a g a ssá g ....................................

161

12 5 .6 3

27 .81

5 .2 7

11 2-13 7

O rrm a g a ssá g ....................................

162

5 4 .5 6

t t .ll

3 .4 8

4 6 -6 3

O r r s z é le s s é g ....................................

162

3 5 .2 4

6 .8 3

2 .6 1

2 9 -4 2 73 ,9 4

Fejjelz ő ................................................

164

8 4 .2 7

12 .29

3.5 1

A r c j e lz ő .............................................

164

82.79

2 0 .3 7

4.5 1

70-94

O r r je lz ő .............................................

162

6 4 .9 7

4 1 .5 8

6 .4 5

4 9 -8 2

—

*

III. T á b l á z a t A I I . ( 2 4 - 6 0 é v e s ) k or cs oport statisztikai paraméterei

J e l l e g

M

N

S2

(Nők.) ((^)

s

V

T e s tm a g a s s á g ........................................

167

15 6 .5 4

2 5 .0 1

5 .0 0

1 4 4 -1 6 9

Ü lőm a g a ssá g ..........................................

166

8 3 .2 2

8 .4 6

2 .9 1

7 6 - 90

V á l ls z é le s s é g .........................................

164

3 5 .8 5

2 .5 6

1 .6 0

3 1 - 40

T e lje s k a r h o s s z ....................................

164

7 0 .0 8

9 .7 8

3 .1 3

6 2 - 78

-

-

-

-

F e jh o s s z .....................................................

167

1 7 9.92

2 5 .5 1

5 .0 5

1 6 8-19 3

F e js z ó l e s s é g ...........................................

167

15 3 .7 0

19 .0 5

4 .3 6

14 4 -1 6 6

Homlok s z é l e s s é g ..................................

167

10 7 .1 8

18 .42

4 .2 9

9 6 -1 2 0

J á r o m iv s z é le s s é g ,.................................

167

138.41

3 0 .1 4

5 .4 9

122-154

M orf. a r c m a g a s s á g ............................... 167

111.91

2 8 .8 5

5 .3 7

9 4 -1 2 7

Á llk a p o c s s z e g le t s z é l..........................

167

1 0 4.10

3 5 .5 4

5 .9 7

8 5 -1 1 8

F ülm agass á g ...........................................

164

121.21

2 0 .3 2

4 .5 1

1 0 7 -1 3 7

O rrm agasság ...........................................

166

5 1 .2 1

8 .7 0

2 .9 5

4 3 -5 9

O r r s z é le s s é g ...........................................

166

3 2 .5 8

5 .6 9

2 .3 9

2 6 - 42

M ellkerület ................................................

-

F e jj e l z ő ......................................................

167

8 5 .4 4

7 .6 7

2 .7 7

7 8 - 92

A r c j e l z ő ...................... ..............................

167

8 0 .9 4

19 .52

4 .4 2

7 2 - 98

O r r je lz ő .....................................................

166

6 3 .8 2

3 5 .2 4

5 .9 4

4 7 - 84

IV . A

III.

T á b l á z a t ,

( 6 1 - X é v e s ) k o r cs o p o r t statisztikai p ar am éte r ei. *

F érfiak

((5 )

Nők

•

(Q >

J e l l e g

S

N

N

M

s2

Testmagasság...................

57

164.19

24.99

5.00

152-176

41

153.08

Ülőmagasság.....................

56

84.88

7.60

2.76

79- 92

41

80.07

70- 88

V állszél esség...................

56

37.59

3.28

1.81

34- 43

42

35.14

33-38

Teljes karhossz................

56

75.16

8.77

2.96

70-83

42

69.88

06- 77

Mellkerület........... ............

57

96.34

47.76

6.76

84-115

42

-

-

Fejhossz............................. 60

188.25

23.36

4.83

180-203

42

179.48

171-189

Fejszélesség....................... 60

157.25

31.74

5.63

145-173

42

153.52

147-161

Homlokszélesség................ 60

110.12

18.55

4.31

99-118

42

107.21

100-114

Járomivszélesség............ .. 60

144.95

29.12

5.40

134-156

42

138.14

132-145 99-127

V

M

V 143-165

60

120.78

53.62

7.62

102-138

42

109.73

Állkapocsszegletszél.......... 60

111.48

29.36

5.42

97-124

42

103.29

92-112

Fülmagasság....................... 60

124.03

23.53

4.85

114-136

42

120.81

109L128

Orrmagasság...................... 60

54.90

12.45

3.53

46- 63

42

50.95

46 -56

37.33

9.57

3.09

30- 45

42

34.95

30-42 79- 93

Morf. arcmagasság.........

Orrszélesség....................... 60 Fejjelző............................... 60

8 3 .8 7

10.12

3.18

78- 93

42

85.55

Arcjelző............................... 60

83.35

27.52

5.25

72-94

42

79.36

70-89

Onjelző................. ..

68.10

55.62

7.46

54- 90

42

68.67

54- 83

. . . . 60

I

V.

T á b l á z a t .

Metrikus je lle g e k csop orton kén ti g yakorisága

B eo sztá s ,

cso p o rt

a

Nők

X - 1 5 9 .9 1 6 0 -1 6 3 .9 1 6 4 -1 6 6 .9 1 6 7 -1 6 9 .9 1 7 0 -1 7 9 .9 180- x

ala cson y k isk ö z e p e s k özep es n a gyk özep es m agas igen magas

X 149 153 156 159 168

x -177 178-185 186-193 194- x

rövid k özép h osszu h osszú igen h o sszú

X

Fejhossz

x -1 4 7 148-155 156-163 164- x

keskeny k ö z é p s z é le s s z é le s igen s z é le s

X

Fejszélesség

-7 5 .9 76 - 8 0 .9 81 - 8 5 .9 86 - x

h osszú közepes rövid tulrövid

x - 133 134-141 142-150 151- x

keskeny k ö z é p s z é le s s z é le s igen s z é le s

Morfológiai arcmagasság

x -117 118-126 127-135 136- x

ala cson y középm agas magas igen magas

Arcjelző

x 79 84 88 93

igen alacsony ala cson y középm agas magas igen magas

Orrjelző

x -5 4 .9 55 -6 9 .9 70 -84 .9

X

Feájelző

Járomi vszél essé g

-78.9 - 8 3 .9 - 8 7 .9 -9 2 .9 - x

igen keskeny keskeny k ö z é p s z é le s

-. -

170 177 185 -

142 150 158 X

77 82 87

-

X

126 134143-

%

N

%

10 24 31 35 60 4

6 .1 14.6 1 8 .9 2 1 .3 3 6 .6 2 .5

7 33 34 35 57 1

4 .2 1 9 .8 2 0 .4 2 0 .9 3 4 .1 0 .6

169 176 184 x

9 28 90 37

5 .5 17.1 5 4 .9 2 2 .6

3 38 102 24

1 .8 2 2 .8 6 1 .1 14.4

141 149 157

_ 37 97 30

_

_

_

2 2 .6 5 9 .1 18 .3

19 115 33

11 .4 6 8 .9 19.8

2 19 88 55

1 .2 1 1 .6 5 3 .7 3 3 .5

U

90 63

8 .4 5 3 .8 3 7 .8

1 33 98 32

0 .6 2 0 .1 5 9 .8 1 9 .5

3 24 99 41

1 .8 14.4 5 9 .3 2 4 .6

46 92 25 1

2 8 .5 6 .1 1 5 .2 0 .6

42 97 27 1

2 5 .1 5 8 .1 16.2 0 .6

29 61 48 23 3

1 7 .7 3 7 .2 2 9 .2 1 4 .-

27 57 54 21

16 .2 3 4 .1 3 2 .3 1 2 .6 4 .8

7

4 .3 7 4 .6 21 . -

1 4 8 .9 15 2.9 1 5 5 .9 15 8.9 16 7.9 X

X

7 6 .9 8 1 .9 8 6 .9 X

125 133 142 X

108 1 0 9 - 117 1 1 8 - 126 127X

77 81 85 90

7 6 .9 - 8 0 .9 - 8 4 .9 - 8 9 .9 X -

x 55 70 -

Nők

N

X

X

k o rcs o p o rtb a n .

Férfiak

m eg n e v e zé se

Férfiak

J e M eg

Testmagasság

II. (2 4 -6 0 é v e s )

5 4 .9 6 9 .9 8 4 .9

121

34

1 . 8

8

9 136 21

5 .4 8 1 .9 1 2 .6

VI . T á b l á z a t . M orfo ló g ia i je lle g e k cso p o rtja in a k m e g o s z lá s a a három k orcsop ortban é s ö s s z e s e n .

Jelleg

Orrhát

Forma

I

Férfiak <: d > II III összesen

I

II

N

N

N

N

N

N

%

Nők ( III N

összesen N

%

konkáv

3

11

1

15

6 -

9

30

4

egyenes

17

82

21

120

48-

20

87

22

129 51.6

konvex

6

71

38

115

46-

12

50

16

78 31.2

43

17.2

Tarkó

lapos, meredek

3

29

16

48

19.2

3

11

5

profilja

enyhén gömbölyű

16

89

20

125

50-

22

105

26

153 61.2

erősen gömbölyű

7

46

24

77

30.8

16

51

11

78 31.2

20

119

46

185

74-

39

156

40

235

94-

6

45

14

65

26-

2

11

2

15

6 -

Homlok­

meredek

profil

hótrahajló

19

7.6

VII.

T á b 1á z at A z orrprofil

k om b in á ció ja a diagnosztik ailag fon tosabb b é ly e g e k k e l. S tolyhw o m ó d s z e r e . F ^ lsó sorban feltüntetve a talált g y a k o r isá g , az a jsó sorban a 0 k orrelá ció esetén elmé leti g yak oriságtól való e lt é r é s . F é r fia k (0 M l. k o r cs o p o r t.

O rrp ro fil

\

Jelleg

és

beosztása

K onk áv 2

x

-

1 6 4 .9

-

165

-

1 7 4 .9

175

-

X

-

x 8 0 .9

8 1 _____

8 2 .9

+

1 .9

1 2

0 .8

+

0 .5

-

1.1

-

+

0 .6

x

-

8 3 .9

84 .-

-

- 0 .4

87.9

-

+

x

1 .4

-------

erősen

h á tra h a jló

1 .-

+

1 .5

-

5 .5

1 .-

+

3 .1

+ 2 .4 7 _______ - 5 .5

- 1 1 .5 24

4 .-

+ 4 .1 47

+ 5 .5 17

+

0 .9

27

-

1 .-

4

+

56

65 -

m eredek

Homlok

- 0 . 8

7

19

7

0 .1

10

+ 9 .5

- 0 .1

göm bölyű

-

1 .-

54

3

1 .6

r+

2 -

-

o

gönfc ölyü

1 .2 .6

20

CM

+

8 enyhén

0*5

9 1.9

+

41

16

-

0 .3

46

+

3 .4

0

Tarkó profilja

1 .-

___________ + 0 * 5 _____

+ 4 .-

lapos

+

63 -

x

+

16

-

0 .6

6 70

1 .5

in

5

5 5 ______ 6 9 . 9

0 .5

-

1

5 4 .9

+

CM

-

12 9

11 -

2 -4

CM

x

0 .5

+

1 .8

0

Orr j e lz ő

+

23

0 8 8 .-

0 .5

48

5 A r c j e lz ő

+

56

6 x

37

14

8 8 3 .-

U 12

+ 2 .1

I.-

46

1 Fedjelző

22

-

1 .1

8 Testm agasság

konvex

egyenes 22

- 4 . 5 24

- 5.5

+ 4 .5

VIII.

Táblázat. A z orrn rofil

A nők

(Q )

jellegkom bin á ció i a I I . k orcsop ortban .

0 r r p r o f i 1 Jelleg

és

beosztása. kőnk áv

e g y e n es

12 x

+ 3 .2

- 15 3.9

+ 1 .3

1 164 -

1—

-

8 1 .9

9

82 -

8 3 .9

+ 0 .6

-

0 .8

-

81

-

+ 3 .1

6 85

-

x

-

3 - 2 .3

5 4 .9

Orrjelző

55

-

77 7

11 70

-

62

13 Tarkó profilja

enyhén gömbölyű

21 + 4 .8

m eredek hátrahajló

'

- 5 .5

+ 0 .7 - 3 .7 7

3 - 1 .-

1.4

43 + 2 .7

+ 1 .1

Homlok

16

84

29

+ 0 .7 30

+ 7 .3

- 5 .9 14

e rő se n gömbölyű

- 3 .2 4

- 1 .7

+ 1 .-

lap os

- 3 .-

4 .-

4

3

6 .2

3 -

+ 7 .2

x

+ 36

+ 7 .8

- 4 .8

6 9 .9

+ 4 .3 11

- 3^

19

5 .1

+ 0 .8

- 5 .1

0

-

F5

10 + 0 .8

x

1 .7

14

26 - 3 .9

8 4 .9

23

+ 2 .-

4 Arcjelző

0 .0 33

+ 2 .6

+ 3 .1

8 0 .9

0 .6

51

20 x

+ 1 .7 9

63 -

x

1 .9

15

20 84 -

8 -

+ 0 ,2 6

Fejjelző

+ 1 .7

- 0 .7

4 x

+ 1 .5

5 -

x

33

57 - 2 .2

154 - 16 3.9

- 2 .7

- 0 .5

17 Testmagasság

konvex 12

25

- 2 .7 '

+ 3 .7

IX.

T á b l á z a t

A tarkó profiljának kom binációja a diagnosztikailag

Jelleg

és

fontosabb

b é ly e g e k k e l. F érfiak ( Q ) II .k o r c s o p o r t .

Tarkó profilja

b eosztá sa . lapos 10 _ 164.9

X

- 0 .1

3

1

x

13

-

8 3 .9

64

-

5 5 .- -

-

7 0 ____ ___

■'T t"+ 4

hátrahajló

+ 4 .1

- 1 1 .5 25

-8 .4

+ 4.4 21

20 - 3 .9

- 4 .24

69 + 4 .-

m eredek

- 0 .1 19

+ 9 .5 27

25 Homlok

+ 2 .54

O

CM

konvex

+ 4 .3

8

- 5 .5

5 .4

12 + 0 .2

- 4 .2

9

-

+ 2 .6

- 1 .9

konkáv

+ 1 .5 29

16

* 0

eg y e n e s

+ 5 .1

- 2 .9 70

+ 2 .8

6 9 .9

7.4 4

+ 1.4

1

Orr profil

ii

2

25 Orqelző

+ 6 .5

- 5.1

+ 2 .3

5 4 .9

1 1 .6

20

4

3 x

-

4-12.5

- 1.5

x

- 2 1 .9 15

21

6 8 8 ____

9 + 1 3 .3

- 0 .8

8 4 ____ 8 7 .9

+ 8 .3

73

7 Arcjelző

+ 1 3 .6 17

- 3 .8

+ 8 .6 16

x

- 2 .6 20

- 9 .5

- 4 .5 28

8 3 .—

5 + 4 .3

- 4 .1

8 1 ____ 82.9

Fe jjelző

- 0 .5

+ 0 .6 19

0 8 0 .9

+ 3 .1 25

- 1 .7

x -

X

4 .9

50

3 ___ 1 7 5 .—

-

+ 1 .8

165____ 1 7 4 .9

erősen gömbölyű 16

20

16 Testmagasság

enyhén gömbölyű

-

4 .4

+ 8 .4

A tarkó

A nők

Jelleg

és

(Q )

profilja

je lle g k o m b in á ció i a II.k o rcs o p o rtb a n T arkó

beosztá sa . lapos

29

3 x

- 1 5 3 .9

154.-

x

-

-

8 1 .9

x

-

Arcjelző

81-

-

8 4 .9

8 5 _____ x

5 5 ____

6 9 .9

7 0 .--

x 3

konkáv___________ 4 Orrprofil

egyenes 4 konvex 9 m eredek

Homlok

2 hátrahajló

7 .7

-

0 .4

+ 8.1 5

-

+ 1—

o .i

- 0 .7 14 ■E.JLA-- ________ ± - 0 . 8 13 + 1 — ________- 5 .9 62 + 7 .3 - 1 .7 30 - 1 .4 + 0 .7 98 - 0 .1 - 1 .3 7 + 0 .1 + 1 .3 + 1 .3

1

-

17 - 8 .2

82

10 Orrjelző

+ 0 .3

-0 .9

5 4 .9

- 2 0 .4

13

8

0

9.8

21

10 + 0 .1

x

+

+ 7 .9

+ 0 .1 2

+ 10.6

+ 1 8 .-

28

3

1.4

15

67 - 0 .2

8 0 .9

-

19 - 8 .9

2 .4 6

x

-9 .2

91

10

0 .7

17

10 - 1 .-

8 2 ____ 8 3 .9 8 4 .--

- 0 .9

1.4

2

4

1 F e jjelző

+ 2 .8

+ 2 .3 0

+ 2 .32

6

3 16 4------x

17

70 - 2 .-

- 1 6 3 .9

erősen gömbölyű

- 1 .8

- 0 .2 5

Testmagasság

p rofilja

enyh .göm bölyű

40 6 _____ 14 + 21 16 + 49 + 2 -

0 .6 0 -4 4 .8 5 .5 0 .7 1.4 1 .4

Ábrákon sz e re p lő fü löp szállásiak ad atai.

00 « E oW i «

00

o r r s z é le s s é g

Járom ivszéle88Ó g

00 «

159

142 116

55

34

sárgásbarna

mély sötétbarna

turanid

169

153 125

55

36

barna

mély sötétbarna

turanid

hajszín

O S 9 5 O fi E lOm

em bertani típus

1 5 8 .- 181 1 6 5 .- 188

9 5 9 5 «

sz em sz ín

1 2

sorszám

fe js z ó le s s é g

00 *«

fe jh o s s z

testinag asság

XI. T á b 1 á z a t .

3

155.1

187

162

150 119

57

37

sötétbarna

mély sötétbarna

turanid

4

170.2

194

165

155 122

54

36

barna

barna

turanoid *

5

1 6 3 .- 178

156

141 111

53

36

barna

barna

6

1 6 8 .- 189

159

149 120

54

35

sárgásbarna

fekete

. turanoid

túranőid *

173.5

195

168

155 130

54

36

barna

fekete

turanoid

156.8

181

160

144 118

54

33

zöldes barna

mély sötétbarna

pamiro-iuranoid

9

1 6 1 .- 176

153

143 114

54

33

barna

fekete

pamíro-turanoid (tulny.)

10

17 5.2 190

161

147 120

58

38

zöldesbarna

fekete

pamiroarmenoid

11

16 2.6 174

156

142 118

54

37

zöldesbama

fekete

előázsiai (annenid)

12

15 5.8 168

148

137 110

54

38

sötétbarna

barna

armenoid

13

181

163

148 121

57

34 sárgásbarna

barna

armenoid *

14

1 4 9 .7 178

156

135 108

53

33

15

16 9.3

150

140 125

55

39 sárgásbarna

o

7 8

201

zöldes barna

sötétbarna

armenoid

fekete

mediterranoid

16

156.2

192

150

137 127

56

30 sötétbarna

fekete

mediterranoid

17

16 2.4

187

155

136

114

46

34 szürke

szőkésbarna

keletbalti

18

1 7 6 .-

188

167 151

128

63

40

barna

mély sötétbarna

dináróid (tulny.) *

(tulny.)

19

1 6 8 .-

190

163 148

116

53

35

sárgásbarna

sötétbarna

turanid + előázsiai

20

1 7 6 .-

187

167 157

130

62

39

zöldesbama

barna

turanid + előázsiai

21

1 6 5 .-

187

161

152

133

61

33

zöldes

barna

(turanid) + előázsiai

22

15 1 .6

189

160

140

113

52

31

sötétbarna

mély sötétbarna

turanid + (medlter.)

23

1 6 9 .-

196

157

142

124

60

31

sárgásbarna

sötétbarna

előázsiai + medier.

24

162.9

173

157

146

120

62

34

kék

barna

előázsiai

*

= egyes jellegek a pamiri típusra emlékezteinek

+(k.balti)

Készült a SZOT rotaprint-gépén 500 példányban.