A KÖZSZOLGÁLATI SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK ALAPSZABÁLYA
1. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége – továbbiakban: a szövetség – a közszolgálati dolgozók és nyugdíjasok önálló, egyenjogú szakszervezeteinek önkéntes, demokratikus szervezete. 2. A szövetség neve: Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége Rövidítve: KSZSZ 3. Székhelye: Budapest, XIV. kerület, Abonyi u. 31. 4.
A szövetség országos szervezet, szakszervezeti szövetség, állami, politikai és munkáltatói szervezetektől független, kizárólag Magyarország Alaptörvénye és a vonatkozó jogszabályok keretei között, a saját alapszabálya szerint működik.
5. A szövetség jogi személy. 6. A szövetség a vonatkozó megállapodások és jogszabályok szerint közvetlenül képviseli tagszervezeteit, önálló és közös érdekeit az érdekegyeztetés országos és szakmai–ágazati fórumain. 7. A szövetség célja: a szövetséget alkotó szakszervezetek közös érdekeinek megjelenítése, képviselete és védelme, különös tekintettel a köztisztviselőkre és a sajátos szolgálati viszonyban állókra. I. A szövetség feladatai 8. A szövetség alapvető feladata a szövetséget alkotó szakszervezetek közötti együttműködés kialakítása, egységes fellépésük szervezése, a közös célkitűzések megvalósításához nélkülözhetetlen szakszervezeti egység és összefogás megteremtése. 8.1. A közszolgálat területén a közszolgálati tisztviselők, a közalkalmazottak, a bírák, az ügyészek, a szolgálati jogviszonyban állók és más foglalkoztatási jogviszonyban álló munkavállalók, továbbá a nyugdíjasok érdekeinek képviselete és érvényesítése.
1 4
8.2. A tagszervezetek együttműködésének koordinálása, szolgáltatások nyújtása szervezeteik számára az anyagi és egyéb lehetőségektől függően: -
képzés, továbbképzés; a szakszervezeti tagok és tisztségviselők üdültetésének szervezése, illetve biztosítása; sajtószolgálat; közös információs adatbázis üzemeltetése; a tagszervezetek munkájához szakértői háttér biztosítása; segélyezés; jogsegélyszolgálat működtetése.
8.3 Kapcsolattartás a hazai és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom társszervezeteivel, szakszervezeti központjaival. 8.4. A szövetség tagszervezetei és társult tagjai nemzetközi kapcsolatainak segítése, koordinálása. II. A szövetség működésének alapelvei 9. A szövetség működése a képviseleti demokrácia elvein alapul. 9.1. a szövetség testületei kötelező döntést csak saját működésükre, ügyintéző szerveikre hoznak; -
a közös munkavállalói érdekeket önállóan, az egyes foglalkozási, szakmai rétegeik és csoportok érdekeit külön felhatalmazás alapján képviselik; elismerik a kisebbségi vélemény képviseletének és nyilvánosságának jogát, lehetővé teszik annak gyakorlását.
9.2. A szövetség tisztségviselői és delegáltjai visszahívhatók. 9.3. A tagszervezetek jogosultak a szövetségi testületek rendkívüli összehívását, a tisztségviselők és delegáltak visszahívását kezdeményezni. 9.4. A szövetség – az egyes foglalkozási csoportok kezdeményezésére – tagozatokat, szakcsoportokat, eseti bizottságokat hozhat létre. 9.5. Az ifjúság, a nők, a nyugdíjasok érdekeinek sajátos megjelenítése és képviselete céljából a szövetség a tagszervezetek kezdeményezésére tagozatokat, állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre. 10. A szolidaritás elve a közös érdekek képviseletét, támogatását érvényesítését biztosítja. Lehetővé teszi, hogy a döntésben nem érdekelt szakszervezetek -
segítsék a szövetség más tagszervezeteinek érdekérvényesítő törekvéseit,
1 4
-
felkérés, vagy önkéntes elhatározás alapján közös akciókkal támogassák az érdeksérelmet szenvedett tagszervezetet, vagy a tagság egy csoportját.
11. A nyilvánosság elvéből következően: -
a munkavállalói érdekek feltárása, egyeztetése és érvényesítése a tagság tudtával, támogatásával, a közvélemény tájékoztatásával a nyilvánosság előtt történik; a munkavállalói érdekeket érintő országos ügyekben a szövetség által kialakított álláspontok a kormány döntését megelőzően nyilvánosságra hozhatók; a szövetségi testületek ülései a tagszervezetek tagjai számára nyilvánosak, de a részvételi szándékot előre be kell jelenteni.
12. A kölcsönös felelősség elvéből következően: -
a szövetség az alapszabály szerinti működés biztosításáért felelősséggel tartozik a tagszervezeteknek; a tagszervezetek működésükkel nem kerülhetnek ellentétbe a szövetség alapszabályával és kölcsönös kötelezettséget vállalnak arra, hogy egymás működési területein nem végeznek tagszervezést. III. A szövetség és a tagszervezetek kapcsolata
13. A szövetséget a tagszervezetek önkéntesen, a közös érdekek és a kölcsönös kötelezettségek alapján hozzák létre: -
teljes tagsági joggal (a továbbiakban: tagszervezet); társult tagsági joggal (a továbbiakban: társult tag);
14. A szövetség nyitott. Tagjai vagy társult tagjai sorába olyan önálló érdekképviseleti szervezetet lehet felvenni, amely elfogadja a szövetség alapszabályát, tevékenysége nem ellentétes a szövetség által vállalt kötelezettségekkel, vállalja a szövetségi tagdíj fizetését, felvételét írásban kéri és jelentkezését a szövetségi tanács elfogadja. 15. A szövetség tagszervezetei egyenrangúak. 16. A szövetség megszűnik: -
ha kettőnél kevesebb teljes jogú tagszervezete marad; más szakszervezeti szövetséggel való egyesüléssel; feloszlatással; feloszlással. megszűnésének megállapításával;
1 4
17. A tagszervezet joga: -
a szövetség testületeibe az alapszabály szerint szavazati joggal rendelkező képviselőket delegálni; kérdéseket intézni, javaslatokat, indítványokat tenni a szövetség tisztségviselőihez, testületeihez, tájékoztatást kérni a szövetség bármely tevékenységéről. Ezekre a címzett köteles 30 napon belül érdemi választ adni; a szövetségi tanács és az elnökség összehívását kezdeményezni; a szövetség szolgáltatásait igénybe venni; érdekvédelmi eljárásokat kezdeményezni, ahhoz a szövetség támogatását vagy szövetségi képviseletet igényelni; kiadványaiban és levelezésében a szövetségi tagságát feltüntetni.
18. A társult tag joga: -
a szövetségi tanácsba és a kongresszusba képviselőket delegálni; tanácskozási joggal részt venni a szövetségi tanács és a kongresszus munkájában; kérdéseket intézni, javaslatokat tenni a szövetség tisztségviselőihez, testületeihez; tájékoztatást kérni a szövetség társult tagokat érintő tevékenységéről. Ezekre a címzett köteles 30 napon belül érdemi választ adni; a szövetség szolgáltatásait igénybe venni.
19. A tagszervezet kötelessége: -
részt venni a szövetségi tanács munkájában; a szövetségi tagdíjat rendszeresen fizetni; részt venni mindazon tevékenységekben, amelyekben a közreműködést elvállalták; elősegíteni a szövetség eredményes működését; felkérésre a szövetségi tanácsot tájékoztatni a tevékenységéről.
20. A társult tag kötelessége: -
részt venni mindazon tevékenységekben, amelyekben a közreműködést elvállalták; a társult tagokra megállapított szövetségi tagdíjat, amely a mindenkori szövetségi tagdíj 25 százaléka, valamint az igénybevett szolgáltatások után a költség-hozzájárulást megfizetni.
21. A szövetségi tagság megszűnik: -
kilépéssel; kizárással; a tagszervezet megszűnésével.
1 4
21.1. A kilépési szándékot a kilépést megelőzően legalább 3 hónappal korábban kell írásban bejelenteni a szövetségi tanácsnak. A kilépő szervezet tagdíjfizetési kötelezettsége csak a tárgyév végével szűnik meg. 21.2. Kizárás a szövetség alapszabályával ellentétes működés vagy a szövetségi tagdíj 6 hónapon túli nemfizetése esetén kezdeményezhető. 21.3. Kizárást kezdeményezhet a szövetség bármely tagszervezete vagy a szövetség pénzügyi ellenőrző bizottsága. 21.4. Tagszervezet kizárásáról az elnökség előterjesztése alapján a szövetségi tanács határoz a jelenlévők kétharmados többségével. IV. A szövetség testületei, tisztségviselői és szervezete 22. A szövetség testületei, szervei: -
kongresszus – a szövetség legfőbb testülete; szövetségi tanács – a szövetség képviseleti testülete; elnökség – a szövetség ügyvivő testülete; pénzügyi ellenőrző bizottság – a szövetség gazdálkodását ellenőrző testülete; szövetségi iroda – a szövetség adminisztratív szervezete. A kongresszus
23. A kongresszus a szövetség legfőbb szerve. 23.1. A kongresszus szavazati jogú tagjainak számát a tagszervezetek létszámának függvényében kell megállapítani a következők szerint: Az adott tagszervezet 200 fős létszámáig 1 fő, 201 – 500 fős taglétszámáig 2 fő, 501 fős taglétszáma felett minden megkezdett 500 fő után plusz 1 fő. A szövetség ifjúsági tagozatának 1 fő képviselője. A szövetség nyugdíjügyi tanácsának 1 képviselője. A szövetség elnöke. A szövetség alelnökei. 23.2. A kongresszus tanácskozási jogú tagjai.
1 4
A társult tagszervezetek 1000 fős létszámáig 1-1 képviselője és minden megkezdett 2000 fő taglétszáma felett további 1-1 képviselője. 24. A kongresszus hatáskörébe tartozik az olyan döntések meghozatala, amelyek a szövetség szervezetét, működését, vagyonát alapvetően érintik. Így a kongresszus kizárólagos hatáskörében dönt: 24.1. a szövetség alapszabályáról, programjáról, azok módosításáról; 24.2. a szövetségi tanács és a pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolójának elfogadásáról; 24.3. a hatáskörébe utalt választások és visszahívások ügyében, így: -
a szövetség elnökének, alelnökeinek, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnökének, alelnökének megválasztásáról, visszahívásáról.
24.4. a szövetségnek más társadalmi szervezettel való egyesüléséről, kiválásának kimondásáról; 24.5. a szövetség tiszteletbeli elnöke cím adományozásáról; 24.6. a szövetség örökös tiszteletbeli elnöke cím adományozásáról; 24.7. a szövetség feloszlásának kimondásáról. 24.8. A kongresszus a kizárólagos hatáskörébe nem tartozó kérdések eldöntését a szövetségi tanács hatáskörébe utalhatja. 25. Kongresszust szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni és meg kell tartani. A kongresszust a szövetségi tanács hívja össze. Kongresszust kell összehívni akkor is, ha azt -
a tagszervezetek egyharmada; a kongresszus tagjainak 20 százaléka; a pénzügyi ellenőrző bizottság
napirend megjelölésével kéri. 26. A kongresszus akkor határozatképes, ha az önálló mandátummal rendelkező küldöttek és a tagszervezetek képviselőinek több mint 50 százaléka jelen van. Határozatképtelenség esetén a
1 4
Kongresszus 30 napon belül azonos napirenddel újra kitűzhető és összehívható. (Ismételt kongresszus). Az ismételten összehívott kongresszus ülése a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes, ha ügyrendjén az eredetileg kitűzött napirendek szerepelnek, valamint az eredeti időpontra kitűzött kongresszusi ülésre szóló meghívóban erre felhívják az összes meghívott szavazati jogú kongresszusi tag figyelmét. A kongresszus döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a 24.1. és a 24.4. pontban felsoroltakat, mely ügyekben a döntéshez legalább a jelenlévő szavazati jogú küldöttek kétharmadának „igen” szavazata szükséges. Bármely tag indítványozhat titkos szavazást, amelyről a kongresszus külön vita nélkül, többségi és nyílt szavazással dönt. 27.1. Személyi kérdésekben a jelölés nyílt, a választás titkos. 27.2. Amennyiben többes jelölés esetén egyik személy sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges többséget, úgy a választás második fordulójában az a két jelölt vehet részt, aki az első fordulóban a legtöbb szavazatot kapta. 27.3. A kongresszus hiteles jegyzőkönyvének elkészíttetéséről a KSZSZ elnöke gondoskodik. A szövetségi tanács 28. A szövetségi tanács a szövetség képviseleti testülete. Szavazati jogú tagjai: -
a tagszervezetek 1-1 képviselője; a nyugdíjügyi tanács és a szövetség ifjúsági tagozatának képviselője; a szövetség elnöke, alelnökei.
Tanácskozási jogú tagjai: -
a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke és tagjai, a társult tagok 1-1 képviselője, valamint mindazok, akiket az elnökség meghív.
29. A szövetségi tanács hatásköre Két kongresszus közötti időszakban állást foglal, véleményt nyilvánít a szövetséget érintő aktuális kérdésekben. Dönt azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a kongresszus kizárólagos hatáskörébe, illetve azokban, amelyeket a kongresszus a hatáskörébe utal. Így dönt:
1 4
29.1. A szövetség éves költségvetésének meghatározásáról, valamint a szövetségnek a tárgyévet megelőző évi pénzügyeiről és gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadásáról; 29.2. a szövetség munkaszervezetének kialakításáról; 29.3. a szövetség szervezeti és működési szabályzatáról, annak módosításáról; 29.4. a szövetségi tagdíj és a költség-hozzájárulások mértékéről; 29.5. a szövetség éves munkaprogramjának és beszámolójának elfogadásáról; 29.6. új tagszervezet és társult tag felvételéről; 29.7. tagszervezet és társult tag kizárásáról; 29.8. Az elnök akadályoztatása esetére dönt az alelnökök közötti sorrendről az elnök helyettesítése vonatkozásában; 29.9. a szövetség más hazai és nemzetközi szervezetbe történő belépéséről, szervezethez csatlakozásáról, illetve kiválásáról; 29.10. a szervezeti és működési szabályzat által hatáskörbe utalt személyi kérdésekről; 29.11. a szövetséghez tartozó tagszervezetek egészét, vagy nagyobb csoportját érintő érdekképviseleti álláspontokról, javaslatokról; 29.12. az elnökség két szövetségi tanácsülés közötti tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról. 29.13. a Szövetség székhelyváltozását érintő ügyekben 30. A szövetségi tanács ülését szükség szerint, de legalább évente két alkalommal össze kell hívni. A szövetségi tanács üléseit az elnökség hívja össze. Össze kell hívni a szövetségi tanácsülést akkor is, ha azt bármely tagszervezet, vagy a pénzügyi ellenőrző bizottság a napirend megjelölésével kéri.
1 4
31. A szövetségi tanács akkor határozatképes, ha a tagszervezetek képviselőinek több mint a fele jelen van. 32. Amennyiben a szövetségi tanács nem határozatképes, úgy legkésőbb 15 napon belül újra össze kell hívni. Ekkor a testület a 31. pontban foglaltak szerint határozatképes. A szövetségi tanács ülésein tanácskozási joggal vesznek részt a társult tagok képviselői és mindazok, akiket az elnökség tanácskozási joggal meghív. 33. A szövetségi tanács döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kivéve a 29.1, 3, 4, 6, 7, 8, 9. pontban felsorolt ügyeket, mely esetekben a döntéshez a jelenlévők kétharmados szavazati többsége szükséges. Bármely tag indítványozhat titkos szavazást, amelyről a testület külön vita nélkül dönt egyszerű, többségi, nyílt szavazással. 34. A szövetségi tanács döntései ellen a tagszervezetek a soron következő kongresszushoz fellebbezhetnek. Az elnökség 35. Az elnökség a szövetség ügyvivő testülete. 35.1. Az elnökség létszáma legfeljebb 9 fő. 35.2 Az elnökség tagjait – az elnökön és az alelnökökön kívül – a szövetségi tanács választja a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon. 35.3.Az elnökség tagja a szövetség elnöke, alelnökei és a 35.2. pont szerint megválasztott személyek. Az elnökségi üléseknek tanácskozási joggal állandó résztvevői: - a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke, távollétében alelnöke, - a szövetségi iroda vezetője. 36. Az elnökség a végzett tevékenységéről köteles évente beszámolni a szövetségi tanácsnak. 37. Az elnökség hatásköre 37.1. A szövetségi tanács két ülése közötti időszakban állást foglal, véleményt nyilvánít a szövetséget érintő aktuális kérdésekről. Dönt azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a szövetségi tanács és a kongresszus hatáskörébe.
1 4
37.2. Eseti megbízással felhatalmazza az elnökség tagját, hogy a szövetség képviseletében eljárjon. 37.3. Dönt a szövetségi tanács összehívásáról, javaslatot tesz az ülés napirendjére. 37.4. Dönt a szövetségi tanács elé kerülő előterjesztések tervezetéről. 37.5. Az elnökség megbízásából az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat a szövetség alkalmazottai felett. 37.6. Dönt a szervezeti és működési szabályzat által hatáskörébe utalt személyi ügyekben. 38. Az elnökséget szükség szerint, de legalább havonta össze kell hívni. Az elnökség üléseit az elnök hívja össze. Össze kell hívni az elnökséget akkor is, ha írásban az elnökségi tagok kétharmada, bármely tagszervezet, vagy a pénzügyi ellenőrző bizottság azt a napirend megjelölésével kéri. 39. Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Amennyiben az elnökség nem határozatképes, úgy legkésőbb 5 napon belül újra össze kell hívni. Ekkor a megjelentek létszámától függetlenül a testület határozatképes. 40. Az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek mindazok, akiket az elnökség ilyen céllal meghív. 41. Az elnökség döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Bármely tag indítványozhat titkos szavazást, amelyről a testület külön vita nélkül, egyszerű többséggel (50 százalék + 1 fő) dönt.
A pénzügyi ellenőrző bizottság 42. A pénzügyi ellenőrző bizottság (PEB) a szövetség gazdálkodását ellenőrző – a szövetségi tanács mellett működő – önálló testület. Létszáma 3 – 5 fő, elnökét, alelnökét a kongresszus választja tagjait pedig a szövetségi tanács a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon.
1 4
A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjai a kongresszus kivételével nem lehetnek szövetségi más választott, vagy delegált testület tagjai és nem állhatnak a szövetség, illetve tagszervezetei apparátusánál munkaviszonyban. 43. A pénzügyi ellenőrző bizottság a szövetség által kezelt anyagi alapoknak a tagság, illetve a tagszervezetek érdekeinek megfelelő hatékony felhasználása érdekében végzi tevékenységét. 43.1. Előzetesen véleményezi a szövetség éves költségvetésének tervezetét, annak év közbeni módosítását, a beruházásokat, a nem tervezett jelentősebb kiadások indokoltságát, a gazdálkodásról készített időszakos és éves beszámolókat. 43.2. Folyamatosan vizsgálja a szövetség gazdálkodását, segíti a költségvetés szerinti hatékony és takarékos gazdálkodását. 43.3. Vizsgálatot tart minden esetben, ha a gazdálkodással kapcsolatos panasz, bejelentés érkezik. A vizsgálat eredményéről tájékoztatja az intézkedésre jogosult személyt, illetve a szövetségi tanácsot, továbbá a bejelentőt. 43.4. Ellenőrzi a tagszervezetek, a társult tagok szövetségi tagdíjainak, költség-hozzájárulásainak befizetését. 43.5. Ellenőrzéseiről, vizsgálatainak tapasztalatairól a szövetségi tanácsot és a szövetség elnökét és alelnökeit folyamatosan tájékoztatja, a szabálytalanságok megszűntetésére javaslatot tesz, illetve határidőt írhat elő. 43.6. Tevékenységéről a kongresszusnak, illetve a szövetségi tanácsnak számol be. 43.7. A pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke tanácskozási joggal vesz részt a KSZSZ vezető testületeinek munkájában.
A szövetség tisztségviselői 44. A szövetség tisztségviselői: -
az elnök, maximum 3 fő alelnök, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke, alelnöke és tagjai.
1 4
45. A szövetség tisztségviselői indokolt esetben a megválasztó testület részéről visszahívhatók. 46. A szövetség elnöke és alelnökei, a szövetség általános képviseletére jogosult személyek. 46.1. A szövetség elnökét, alelnökeit a kongresszus négy évre titkos szavazással választja. E tisztségekre történő megválasztásukkal egyben a szövetségi tanács és az elnökség tagjaivá is választják őket. 46.1.1. A választott tisztségviselők megbízatásának időtartamáról a szövetség kongresszusa az előző, a 46.1. pontban meghatározottól eltérően is dönthet. 46.1.2. Ha a választott tisztségviselők közül, az elnök, vagy az alelnökök közül két fő megválik a tisztségétől, vagy huzamosabb ideig – legalább fél éven keresztül - a feladatuk ellátásában akadályoztatva vannak, kongresszust kell összehívni a tisztségviselők megválasztására. 46.2. Az elnök, vagy az általa megbízott alelnökök, illetve az elnök által megbízott személy képviseli a szövetséget más országos szakszervezeti szövetségben, a kormányzati és munkaadói szerveknél és a nemzetközi kapcsolatokban. 46.3. Az elnök felelős a szövetség testületeinek, szakértői és koordinációs szervezetének a jogszabályoknak és az alapszabálynak megfelelő működéséért, gyakorolja a munkáltatói jogokat a szövetségi alkalmazottjai felett. 46.4. Az elnök az elnökség két ülése között – utólagos beszámolási és jóváhagyási kötelezettség mellett – állást foglal, dönt az elnökség hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyekben. Az elnök vezeti az elnökség és a szövetségi tanács üléseit. 46.5. Az elnök közvetlenül irányítja a szövetségi iroda munkáját, amelyről folyamatos tájékoztatást ad az elnökségi üléseken. 46.6. Az alelnökök szövetségi tanácsi felhatalmazás szerinti sorrendben, az elnök akadályoztatása esetén képviselik a szövetséget. A helyettesítésre megállapított sorrendnek megfelelően vezetik a szövetségi tanács üléseit, illetve az elnökség üléseit, valamint a szövetségi irodát. 46.7. Az elnök, az alelnökök részt vesznek a szövetség munkáját érintő koncepció, elemzések, állásfoglalások kidolgozásában. 46.8. Az elnök a munkájáért díjazásban részesülhet, melynek mértékét a szövetségi tanács határozza meg az éves költségvetés elfogadásakor.
1 4
46.9. Az elnök, az alelnökök előre nem látható tartós akadályoztatása, vagy felmentése esetén a következő kongresszusig a szövetségi tanács az elnökség egyik tagját bízza meg az elnöki, az alelnöki teendők ellátásával. A szövetségi iroda 47. Az irodát az elnök irányítja. Az iroda feladatai: -
a szövetségi testületek döntéseinek, állásfoglalásainak szakmai előkészítése, szakértői elemzések készítése és készíttetése; a szövetségi testületek működési feltételeinek biztosítása; a nyilvánosság szervezése, a tagszervezetek, a társult tagok és szükség esetén a közvélemény tájékoztatása; kapcsolattartás a tagszervezetekkel, a társult tagokkal, az állami szervek, munkaadói szervezetek, más szakszervezetek és szakszervezeti szövetségek, valamint a nemzetközi szervezetek szakértőivel.
V. A szövetség gazdálkodása A szövetség gazdálkodását az alábbi tevékenységek körében végzi. 48.1. A szövetség pénzügyi alapjai elsősorban a tagszervezetek és társult tagok által fizetett tagdíjakból származnak. 48.2. A szövetségi tagdíj mértékét az éves költségvetés részeként a szövetségi tanács határozza meg. 48.3. A tagdíjat a tagszervezetek és a társult tagok havonta, vagy negyedévenként fizetik be a szövetség számlájára. 48.4. A szövetség az alapszolgáltatásain túl – évente meghatározott mértékű – költségtérítésért kiegészítő szolgáltatásokat is nyújthat tagszervezeteinek és társult tagjainak. 48.5. A szövetség pénzügyi alapjainak növelése érdekében vállalkozási tevékenységet folytathat. 48.5.1. A szövetség bevételei, vagyona és a vagyonelemeinek hozadékai kizárólag a szövetség céljai és feladatai teljesítésének finanszírozására használhatók fel. 48.6. A szövetség a tagszervezetei és a társult tagjai által képviselt tagság védelmére, támogatására elkülönített forrásokat, külön alapokat hozhat létre, melyek bevételei származhatnak jogi személyek és magánszemélyek hozzájárulásaiból, felajánlásaiból.
1 4
48.7. Ha a szövetség valamely tagszervezete jogutód nélkül szűnik meg, akkor a KSZSZ közös ingatlanvagyonából ráeső része a szövetség saját tulajdonává válik. 48.8. A tagszervezet a kilépéskor vagy kizáráskor nem részesül a szövetség közös vagyonából. 48.9. A szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén vagyona – a hitelezők kielégítése után – a tagszervezeteinek tulajdonává válik a szövetség tulajdon-szerzéskori tulajdoni arányainak megfelelően. Jogorvoslat A Szövetség szervei által hozott jog – vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a határozat tudomására jutásától számított 30 napos jogvesztő határidőben – pert indíthat.
Dr. Agg Géza elnök
--- ooo ---
Az alapszabályt a szövetség a 2012. november 23. napján megtartott kongresszuson elfogadta. Az alapszabály a Fővárosi Törvényszék 2013. április 20-án kelt végzése alapján jogerőre emelkedett.
1 4
