Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Gondozás és Prevenció Alapszak Védőnő Szakirány
Népegészségügyi szempontból kiemelt betegségek szűrése a védőnői gyakorlatban Méhnyakrák
Konzulens:
Készítette:
Kissné Dányi Éva
Pásztor Orsolya
Mestertanár
2015.
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETÉS ................................................................................................................................. 3 1.1 Témaválasztás indoklása .......................................................................................................... 3 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS ................................................................................................ 6 2.1 Statisztikai adatok..................................................................................................................... 6 2.2 Méhnyakrák .............................................................................................................................. 6 2.2.1 A méhnyakrák kialakulásának anatómiai helye ................................................................ 7 2.2.2 A daganatos betegségek kialakulása ................................................................................. 8 2.2.3 A méhnyakrák kialakulásában szerepet játszó tényezők ................................................. 10 2.2.4 Méhnyakrákra utaló jelek ................................................................................................ 11 2.3 Améhnyakrák megelőzésének lehetőségei ............................................................................. 12 2.4 Leletek kiértékelése ................................................................................................................ 15 2.4.1 CervicalisIntraepithelialisNeoplasia (CIN) ..................................................................... 15 2.4.2 Citológiai kenet értékelése .............................................................................................. 16 2.5 Diagnózis felállítása ............................................................................................................... 17 3. ANYAG és MÓDSZER ............................................................................................................... 18 3.1 Avizsgálati anyag bemutatása ................................................................................................ 18 3.2 A vizsgálati módszer bemutatása ........................................................................................... 19 4. EREDMÉNYEK .......................................................................................................................... 21 4.1 A védőnői méhnyak szűrés igénybevétele település típusonként ........................................... 21 4.2 Az iskolai végzettség hatása a méhnyak szűrésen való részvételre ........................................ 22 4.3 A nők családjában élők szűrési aktivitásának hatása a nők méhnyak szűrési szokásaira ...... 23 4.4 A védőnővel való kapcsolat hatása a nők méhnyak szűrési motivációjára ............................ 27 4.5 A méhnyak szűréshez való hozzáállás életkort tekintve ........................................................ 28 5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ................................................................................... 30 6. ÖSSZEFOGLALÁS ..................................................................................................................... 32 IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................................... 33 MELLÉKLETEK ........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2
1. BEVEZETÉS
1.1 Témaválasztás indoklása A
daganatos
betegségek
okozta
halálesetek
száma
igen
magas
Magyarországon. A halálokok esetében pedig a rák, a szív-és keringési rendszeri megbetegedések után a második helyen áll. (Berkő, 2012) „Napjainkban túlnyomó részt a krónikus nem fertőző betegségek, köztük a daganatos megbetegedések okoznak korai halálozást. Ezen megbetegedés okozta korai halálozás többszöröse a fejlett államokénál. Elszomorító tény, hogy annak ellenére, hogy a méhnyakrák megelőzhető, sőt korai stádiumban szűrővizsgálattal könnyen kimutatható, ma mégis közel 400 nő hal meg évente ebben a betegségben.” (Berkő, 2014, 111. oldal) Szakdolgozatom
témájának
azért
választottam
a
népegészségügyi
szempontból kiemelt betegségek szűrését, mert fontosnak tartom a nők nagy százalékát veszélyeztető elváltozások megelőzését. A méhnyakrák elleni küzdelemben különösen fontos a szervezett szűrővizsgálatokon való részvétel az elváltozások korai felfedezése érdekében. A méhnyakrák szűrése folyamán az úgynevezett praecancerosus (rákot megelőző) állapotnak, illetve a méhnyakrák legkorábbi stádiumának felismerése a cél. A nemzetközi ajánlásoknak megfelelően hazánkban a 25 és 65 év közötti nők számára egyszeri negatív szűrővizsgálatot követően 3 évenként javasolt az onkocitológiai és kolposzkópos nőgyógyászati vizsgálat. Szomorú tény, hogy ennek a megelőzhető és gyógyítható betegségnek a martalékává válik számos nő, akik nem élnek ezzel a térítésmentes vizsgálattal. 2010-ben felismert új betegek számával a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint, mintegy 932 méhnyakrákos esetet diagnosztizáltak, ugyanebben az évben ezen, rákos betegségben szenvedő alanyok 41%-a hunyt el, méhnyakrák következtében. (Berkő, 2014)
3
Számos oka lehet a szűréstől való távolmaradásnak. Ezen okok közül a leggyakoribb, hogy sokan nem veszik elég komolyan a szűrővizsgálatokat. Fontos e célcsoport megnyerése a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételre. Közelebb kell egymáshoz hozni a szűréseket és a lakosokat. Nagy figyelmet kell fordítani a megszólításra, a bevonásra és az együttműködésre. Ebben segítségnyújtó szerepet játszó személyként megjelenik a védőnő. Tehát a területi védőnői ellátás új szolgáltatással bővül, a tervezett stádiumban lévő méhnyak szűrés végzésével. Ezen vizsgálat és a komplex nőgyógyászati vizsgálat együttes célja, a méhnyakrák időbeni felismerése. Az előzőek figyelembe vétele mellett dolgozatomban kutatni szeretném, a 25 és 65 év közötti nők attitűdjét ezen szűrővizsgálattal kapcsolatban, illetve hogy milyen gyakorisággal vesznek részt méhnyakrák szűrésen. Település típusonként mennyire meghatározott a szűrést igénybevevők köre. Szeretném megtudni, hogy a citológiai kenetvétel, mint védőnők által végezhető vizsgálat gyakorlatba való bevezetésének megjelenése és annak gyakorlása mennyire igényelt szolgáltatás a városokban és a kisebb településeken. Feltárni kívánom, hogy az iskolai végzettség, mint befolyásoló tényező, mennyire hat a méhnyakrák szűrésen való részvételnél, illetve hogy az iskolai végzettségtől függően mennyire kívánatos szolgáltatás a védőnő által végzett méhnyak szűrés. Fontos befolyásoló tényezőnek tartom az egyén családtagjainak szűrési aktivitását és egészségmagatartását, illetve hogy ezen szokások, milyen hatással lesznek a nők szűrési szokásaira. Úgy gondolom, hogy befolyásoló tényezőként hathat még a szűrést végző személlyel való ismeretség, tapasztalat. Elgondolásom szerint a védőnővel való pozitív kapcsolat esetén a nők nagyobb számban választanák ezt a szűrési lehetőséget, ami elsősorban azon egyének körében lényeges, aki nem járnak, illetve még nem voltak méhnyakrák szűrésen. Leendő védőnőként kutatásom alkalmával arra törekszem, hogy későbbi munkám során e szűrési mód minél hatékonyabb eredményt érjen el.
4
Bizonyítani kívánom, hogy:
a
védőnői
méhnyak
szűrést
igénybevevők
köre
településtípusként
meghatározott. Feltételezem, hogy a községekben élők nagyobb arányban keresnék fel a védőnőt a méhnyak szűrés céljából, mint a városban élők. az iskolai végzettség befolyásoló tényezőként hat a méhnyak szűrésen való részvételnél. Feltételezem, hogy az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező nők nagyobb arányban választanák a védőnő által végzett méhnyak szűrést, mint a diplomával és érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők. a nők méhnyak szűrési szokásaira befolyásoló tényezőként hatnak, az egyén családjában élők szűrési aktivitása és egészségmagatartása. Feltételezem, hogy az egyén családtagjainak szűrési szokásai pozitív hatással lesznek a nők szűrési szokásaira. a nők méhnyak szűrési motivációjára befolyásoló tényezőként hat a szűrést végző személlyel való ismeretség, tapasztalat. Feltételezem, hogy a védőnővel való pozitív kapcsolat esetén a nők nagyobb számban választanák a védőnő általi szűrés lehetőségét, mint az orvos által végzett szűrést. a méhnyak szűréshez való hozzáállást az életkor befolyásolja. Feltételezem, hogy a 35-44 éves korosztály nagyobb arányban választaná a védőnő által végzett méhnyak szűrést, mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztályhoz viszonyítva.
5
2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS
2.1 Statisztikai adatok „Magyarországon a rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya rendkívül kedvezőtlen, a szív- és keringési rendszer eredetű halálokok mögött a második helyet foglalja el. A Nemzetközi Rákregiszter és Központi Statisztikai Hivatal adatai azt bizonyítják, hogy Magyarországon évente körülbelül 30 – 35 ezer ember hal meg különböző rosszindulatú daganatos betegségben.” (Karamánné, 2008/4, 43.oldal) Hazánkban, a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján, 2011-ben a férfiak körében rákos elváltozások tekintetében vezető betegség a tüdőrák volt 7341 esettel, ezt követő helyen a vastag – és végbélrák állt 5731 esettel, és a harmadik helyet foglalta el a prosztatarák 4352 esettel, még a nők körében a legnagyobb gyakorisággal előforduló rákbetegség az emlőrák volt 7767 esettel. Soron következő helyen állt a vastag- és végbélrák 4942 esettel, ezt követi, vagyis a harmadik helyen a tüdőrák foglalt helyet 4606 esettel. (Berkő, 2014) A méhnyakrák a rosszindulatú daganatok halálozási listáját tekintve a nők körében a 8. helyen szerepel. Évente körülbelül 1200 új betegséget diagnosztizálnak és közel 400 nő halálát okozza, annak ellenére, hogy megelőzhető betegség, illetve szűrővizsgálattal kimutatott kezdeti stádiumú elváltozás kezelésére van lehetőség. (Döbrőssy, 2014) Ezért fontos évente a rákszűréseken való részvétel, melynek jelentősége, hogy a nők életét fenyegető betegségeket a lehető legkorábban, de mindenekelőtt még a rákot megelőző stádiumban fedezzék fel, a gyógyíthatóság érdekében.
2.2 Méhnyakrák A cervix carcinoma, olyan rosszindulatú daganat, amely a méhnyakat borító sejtek rendellenes elváltozásait okozza. Azon rákok közé tartozik, melyek lassan 6
alakulnak ki. 5- 10 év szükséges, ahhoz, hogy a rákot megelőző állapotból invazív rákká alakuljon. A méhnyakrák halálozási mutatószámai az elmúlt éveket tekintve ingadozóak, de mégis csökkenő tendenciát mutatnak. Ez az egészségtudatos viselkedésnek és a szűrővizsgálatok terjedésének köszönhető. Az áttörést primer prevencióként a vakcináció, szekunder prevencióként a méhnyakszűrés jelenti. (Döbrőssy, 2014)
2.2.1 A méhnyakrák kialakulásának anatómiai helye Az uterus, más néven a méh elölről hátra felé lapított üregű, fordított körte alakú, simaizomzatú szerv, mely a kismedencében középen, a végbél és a húgyhólyag között helyezkedik el. Két részre oszthatjuk. Egyik része a méh felső kétharmadát alkotó méhtest (corpus uteri), mely fölfelé a két petevezető beszájadzása felé szélesedik. A méh másik része az alsó egyharmadát képző méhnyak (cervix uteri). Itt is két részt különíthetünk el. A felső, mely a hüvely fölött helyezkedik el a portiosupravaginalis és a méhnyak alsó része a portiovaginalis, ami 3 centiméternyire benyúlik a hüvelybe. Itt figyelhető meg a külső méhszáj, melynek alakja a szerint változik, hogy a nő szült-e már. Így elmondható, hogy nem szült nők esetében szabályos kör alakú, nyílása pontszerű, míg szült nőknél a haránt irányú berepedések miatt már deformálódik, így csillaghoz hasonló alak figyelhető meg. Ez a méhnyak tengelyében a nyakcsatornában folytatódik, amíg elérünk a belső méhszájhoz, ami a fordított háromszög alakú üreg alsó csúcsa, a méhnyak csatornájának belső pontja. (Lampé, 2013) A cervixet kollagén rostokkal átszőtt dús érhálózat és sejtközötti állomány alkotja. Nyálkahártyájának felszínét hengerhámsejtek, mirigyek és mucinszerű anyagot termelő sejtek képzik. (Tarsoly, 2007)
7
2.2.2 A daganatos betegségek kialakulása A daganatok tekintetében megkülönböztetünk jóindulatú (benignus) és rosszindulatú (malignus) formákat. A benignus daganat eltávolítható és a beavatkozás után nem újul ki, ezért nem nevezzük ráknak. Ebben a formában a kóros sejtek nem terjednek át más szövetekre, az életet nem veszélyezteti. Ide tartoznak a ciszták, polipok és a méhnyakon növekvő szemölcsök. A malignus daganatnál már rákos állapotról beszélünk. A köznyelvben a rák, mint összefoglaló elnevezés szerepel a rosszindulatú daganatos betegségekre. „A cancer latinul rákot jelent. A név Galenosztól származik, akit az emlőrák feletti bőr tágult vénáinak rajzolata tengeri rákra emlékeztetett. A magyar fordítás hűen követi a galenoszi hasonlatot, amikor rákos megbetegedésekről beszél.” (Tompa, 1996, 13. oldal) A sejtekben található örökítő anyagban, a DNS-ben bekövetkezik egy maradandó állapot, ami miatt kialakul a rák. Ennek az örökítő anyagnak az a fő szerepe, hogy a sejtek szaporodásakor leképezze a sejtett és létrehozzon belőle egy ugyan olyan utódsejtet. Ezért, ha az örökítő anyag megváltozik, az eredeti sejttől eltérő utódsejt jön létre, melynek osztódása korlátlan. Ezt a változást előidézheti: vírus, illetve fizikai-, kémiai-, biológiai- és genetikai tényező. Mivel az immunrendszer nem képes arra, hogy legyőzze az ilyen sejteket, a nagyfokú szaporodás következménye, hogy nemcsak az érintett szervet betegíti meg, hanem annak környezetére is kihat. A véráramba bejutva, a test bármely szervét, a nyirokkeringés révén pedig a nyirokcsomókat képes megbetegíteni, áttétet vagyis metasztázist alkotni. Ez a folyamat halálos kimenetelű is lehet, ha életfontosságú szerveket pusztít el, mert nem ismerték fel időben a betegséget, illetve ha kezeletlen marad. A rosszindulatú daganatokat, ha hám- carcinómának, ha kötőszövet szarkómának, valamint ha vér- és nyirok eredetűek, akkor leukémiának illetve limfómának nevezzük. (Bodrogi, 2007; Böszörményi, 2003) A betegség kialakulása több éves folyamat, amely egyre nagyobb súlyosságú szakaszokból áll. A kezdeti ép szakaszban a szervezetett ért hatás (dohányzás, rossz 8
táplálkozás, helytelen szexuális szokások, sugárzás stb.) következményeként biológiai elváltozás jön létre. Ebben a fázisban még nem lehet kimutatni a kóros folyamatok kezdetét. A betegségek megelőzésének szempontjából fontos még az ép szakaszban
megóvni
a
szervezetett
a
különböző
expozícióktól,
melyet
vakcinációval, és a károsító hatások csökkentésével érhetünk el a biológiai kezdet kialakulásának gátlására. Népegészségügyi szempontból ezt nevezzük primér prevenciónak, elsődleges megelőzésnek. A biológiai kezdettől a tünetek megjelenéséig terjedő időszakot preklinikai szakasznak nevezzük. Melynek a detektálható fázisában a tünet és panaszmentes személyeknél a rejtett betegségek kimutatására alkalmas módszerrel végzett vizsgálatot, szűrővizsgálatnak nevezzük. A megelőzésnek ez a formája a szekunder prevenció, másodlagos megelőzés. (Döbrőssy, 2014)
1. ábra: A daganatok kialakulásának folyamatmodellje (Döbrőssy: Szervezett szűrés az onkológiában Eü. M. 2000)
9
2.2.3 A méhnyakrák kialakulásában szerepet játszó tényezők Kutatók, úgy gondolják, ha minél több kockázati tényező áll fenn, annál nagyobb az esély a méhnyakrák kialakulására. Dohányzás: a dohányzás hajlamosító tényezőként játszhat szerepet, főként azoknál a nőknél, akik már kora serdülőkorban cigarettáztak. Ugyanis ebben az életkorban, a méhnyak szöveteiben jellegzetes változás megy végbe és emiatt a méhnyak hámja fokozott veszélyeztetettségnek van kitéve a rákkeltő hatásokkal szemben. Vizsgálatok kimutatták, hogy a méhnyak nyákjában nagy mennyiségben fedezhető fel nikotin és kotinin. Ez által a nem dohányzó nők sem érezhetik magukat biztonságban, abban az esetben, ha naponta csupán csak néhány órát töltenek el dohányfüstös helyiségben. (Saly, 1993) Legyengült immunrendszer: számos tudományos vizsgálat hívja fel a figyelmet arra, hogy a legyengült immunrendszerűek körében gyakoribb a méhnyak rosszindulatú elváltozása, például az AIDS-es és a HIV- vírussal fertőzött nőknél. Transzplantált, azaz szervátültetésen átesett betegeknél gyakoribb az előfordulása a rákmegelőző
állapotoknak,
mivel
olyan
gyógyszereket
szednek,
amelyek
megakadályozzák az új szerv kilökődését, de ez által az immunrendszert gyengítik. (Igazvölgyi, 2003) Szexuális
szokások:
kutatások
kimutatták,
hogy
a
méhnyakrák
kialakulásának kockázata nagyobb azon nők körében, akik sokszor váltott partnerrel létesítenek szexuális kapcsolatot, illetve a tizennyolcadik életévük előtt már nemi életet éltek. A kockázatot növeli az is, ha a szexuális partnerek is korán kezdtek nemi életet létesíteni és, ha ők is gyakran váltogatták intim együttléthez társukat. Ebből kifolyólag ezen nőknél, azért nagyobb a kockázat, mert a gyakori partnercsere nagyobb valószínűséggel megadja az esélyét valamely szexuális úton terjedő vírussal való fertőzésnek. (Böszörményi, 2003) Humán Papilloma Vírus (HPV) fertőzés: Az egyik leggyakoribb nemi úton terjedő betegség. Kutatók véleményezése alapján elmondható, hogy az ilyen fajta vírusok rosszindulatú sejtes növekedést eredményezhetnek a méhnyakon, ezáltal előidézve a rák kialakulását. Ezen vírus magas kockázatú altípusai a 16-os, 18-as, 10
45-ös és az 56-os melyek nagy valószínűséggel rákokozók. Azoknál a személyeknél akik HPV-vel fertőzöttek, illetve partnerük HPV fertőzött, az átlagosnál nagyobb az esélye a méhnyakrák kialakulásában, de nem minden méhnyakrákban szenvedő nő HPV-vel fertőzött. (Mayer, 2002; Berkő, 2006) Hormonális méhnyakrák
fogamzásgátlók:
előfordulása,
azon
kutatások
nők
körében
alapján
felmerült,
nagyobb,
akik
hogy
a
hormonális
fogamzásgátló tablettát szednek, de tudományos bizonyíték nem támasztja alá, hogy a tabletta alkalmazásának következménye méhnyakrák lenne. (Böszörményi, 2003) Egyéb kockázati tényezők: idősebb kor (40 év felett) örökletes hajlam korábban kialakult rákos megbetegedés környezeti hatások: kémiai, UV, ionizáló-, elektromágneses sugárzás
2.2.4 Méhnyakrákra utaló jelek A méhnyakrák, kezdeti stádiumban tüneteket általában nem okoz és fájdalmat se generál. Sokszor csak a nőgyógyászati és citológiai vizsgálat során derül fény az elváltozásra. Ezért nagyon fontos felhívni a nők figyelmét a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételre, hogy a rákmegelőző állapotot korai stádiumban felfedezzék és a kezelését mihamarabb megkezdhessék. Az előrehaladott stádiumban lévő méhnyakrák, már tüneteket produkál, így előfordulhat: -
kóros vérzés, mely a havi vérzések között, illetve közösülést követően jelentkezik
-
menopauza után jelentkező vérzés
-
sárgás, kellemetlen szagú, olykor barnás vagy húslészerű folyás
-
alhasi - deréktáji fájdalom szexuális együttlét alatt és/vagy vizelet – széklet ürítés kapcsán
-
alhasi fájdalom jelentkezhet, ha a daganat elzárja a méhüreget és a menstruációs váladék pang a méhben 11
-
gyakori vizelési inger, székrekedés Ezeknek a tüneteknek az észlelése esetében azonnal szükséges orvoshoz
fordulni.
2.3 A méhnyakrák megelőzésének lehetőségei Primer prevenció: az elsődleges megelőzés az egészséget veszélyeztető, rizikótényezők elhárítására irányuló tevékenység, melynek középpontjában az egészség általános védelme szerepel. Célja, a kockázati tényezők, mint dohányzás, helytelen szexuális szokások, HPV fertőzés, sugárzás csökkentése. Az ellenálló képesség növelése, az egészségkárosodás és a megbetegedések megelőzése, a fertőző betegségekkel szembeni védelem kialakítása, az emberi szervezetre veszélyes tényezők elkerülése és a környezeti biztonság megóvása. (Berkő, 2014; Ádány, 2011) Ebben a szakaszban nagy jelentőséggel bíró megelőzési lehetőség a vakcináció. Az oltások végzéséhez két intramuscularisan beadandó készítmény áll rendelkezésre. Mindkét oltóanyag a humán papilloma vírus (HPV) elleni oltóanyagot
tartalmazza.
Az
oltások
2006
decemberétől
kaphatóak
Magyarországon. Az Országos Egészségpénztár (OEP) iskolai program keretében a hetedik osztályos lányok számára támogatja a méhnyakrák – megelőző védőoltást, melyet általában 12 éves korban kapnak meg, de nem életkorhoz, hanem osztályhoz kötött kampányoltás alkalmával. Ezek a tanulók a Cervarix nevezetű oltóanyagban részesülnek, amely kétkomponensű, a HPV 16-os és 18-as altípusaival szemben nyújt védelmet. A védettség eléréséhez két oltás elegendő, melyek között hat hónapos időintervallumnak el kell telnie. Akik már betöltötték a 15. életévüket vagy ettől idősebbek, náluk három oltás szükséges a védelem kialakulásához. Az első és a második részoltás között minimum egy hónapnak el kell telnie. A harmadik részoltást pedig az elsőhöz viszonyított 5-12 hónap elteltével bármikor beadható. A Silgard nevezetű oltóanyag négykomponensű, szélesebb körben nyújt védelmet, a humán papillomavírus 6-os, 11-es, 16-os és 18-as altípusaival szemben, ezen kívül a végbélrák és genitális szemölcsök megelőzésére szolgál. Program 12
keretében nem igényelhető csak házi gyermekorvosnál, háziorvosnál vagy nőgyógyásznál lehet receptre kérni, illetve gyógyszertárban megvásárolni. (Epinfo, 2015) Szekunder prevenció: a másodlagos megelőzés a betegség korai, rejtett, még panaszmentes szakaszában való felismerése szűrővizsgálatok alkalmazásával történik. Célja a lakosság egészségének védelme, az egyén élettartamának növelése - életminőségének javítása, a betegségekre hajlamosító kockázati tényezők korai felismerése. A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18) NM rendeletet szabályozza. E rendelet céljaként szolgál, hogy az egyes életkorokban meghatározza a biztosítottak által térítésmentesen igénybe vehető, az életkori sajátosságokhoz igazodó betegségek megelőzését valamint korai felismerését célzó szűrővizsgálatokat, ezen felül
a
szűrővizsgálatokat
végző
egészségügyi
szolgáltatókat
és
az
igénybevételükkel kapcsolatos eljárások rendjét.1
A szűrővizsgálatoknak több típusát különböztetjük meg: alkalomszerű
szűrővizsgálatok,
amelyek
kisebb
lakosságcsoportra
terjednek ki és a szervezett szűrés, amely népegészségügyi célzatú és valamilyen okból veszélyeztetettnek minősülő lakosságcsoportra terjed ki. (Berkő, 2014) Az alkalomszerű, más néven opportunisztikus szűrési mód a rejtett célállapot felismerésére alkalmas módszereknek eseti alkalmazása, spontán igénylőkön, illetve más célból létrejött orvosi tevékenységhez kapcsolódóan. (Döbrőssy,2014) Az alkalomszerű nőgyógyászati vizsgálat menetének első fázisa az anamnézis felvétele, mely kapcsán a vizsgálatra jelentkező nő adatait rögzítik, majd 13
a paciens elsorolja panaszait, ezeket a szakorvos célzott kérdésekkel egészíti ki, hogy minél részletesebb képet kapjon a jelen esetről. A felmerülő kérdések kapcsán fény derül az első menstruáció megjelenésének idejére, a vérzés időszakos rendszerességére, mennyiségére, milyenségére, esetlegesen vele járó görcsök illetve egyéb panaszok meglétére. Feltárásra kerülnek nőgyógyászati előzmények, mint például szülések száma, esetlegesen vetélés, nőgyógyászati műtétek. Az orvos rákérdez a házasélet alkalmával használt védekezési módszerre, illetve ha az bármilyen okból kifolyólag változtatást igényel, személyre szabottan eljár ebben az ügyben. A családi anamnézis is mérvadó, mert ennek felvétele során fény derülhet, az esetlegesen örökölhető betegségekre. Az anamnézis felvételét követi a megtekintés, mely során a vizsgálatot végző orvos szemrevételezi a szeméremtestet nincs-e esetleges rendellenesség. Ezt követő lépés a feltárás. Mely során Cusco tükör segítségével megtekinthetővé válik a hüvely felső része és a méhnyak. Ezen vizsgálat során megtörténik az onkocitológiai kenetvétel is, amikor a külső méhszáj környezetéből és a méh nyakcsatornájának alsó részéből lesodort hámsejteket egy anyagvevő pálca segítségével tárgylemezre kenik, majd később ebben a kenetben lévő hámsejteket vizsgálják, megfestett váladék segítségével. Ez által már a rákos illetve a dysplasias sejtek is kimutathatók. Soron követi a kolposzkópos vizsgálat, mely során három százalékos ecetsavas ecsetelés után a portio felszínét többszörös, akár harmincszoros nagyítás mellett tanulmányozva fehér foltokat úgynevezett leukoplakiát (fehér foltok), kóros érrajzolatot, egyenetlenséget, pontozottságot keresve, melyek valamilyen problémát okozó elváltozásra hívják fel a figyelmet. A komplett nőgyógyászati vizsgálat ezek után még kiegészül a bimanuális vizsgálattal, mellyel a méh kitapintása válik lehetővé, így megfigyelhető annak helyzete, nagysága, a petefészkek és a petevezetők állapota. Végül az emlők szemrevételezésével és tapintásos vizsgálatával zárul a jelen szűrővizsgálati folyamat.
14
A szervezett, más néven organizált szűrésnagy, az életkor alapján veszélyeztetettnek minősülő lakosságcsoportokra kiterjedő, a szolgáltató, azaz az egészségügyi ellátórendszer által kezdeményezett, közpénzből finanszírozott, szakmailag
indokolt
gyakorisággal
végzett
népegészségügyi
tevékenység.
(Döbrőssy, 2014) A 28/2013. (IV.5) EMMI rendelet módosította a 49/2004. (V.21) ESZCSM rendeletet. A módosítással aterületi védőnői tevékenységi kör bővül. A védőnői feladatok között megtalálható nővédelem, ezen belül a népegészségügyi célzatú méhnyakszűrés végzése, melynek alkalmával a védőnő onkocitológiai kenetvételt végez. Ezen tevékenységi kör végzésére az a védőnő jogosult, aki az Országos Tisztifőorvosi Hivatal vagy az orvos-és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább negyven órás időtartamú választható
képzést
vagy
egészségügyi
szakirányú
választható
szakmai
továbbképzést elvégezte, valamint a tanácsadó helyiség rendelkezik az erre a célra szükséges eszközökkel. Az ezt tartalmazó melléklet, 2015. október 1-én lép hatályba.2,3 Az 51/1997. (XII.18) NM rendelet 3. számú melléklete értelmében a népegészségügyi célzatú méhnyak szűrés, a 25 és 65 év közötti nőknél javasolt három évenkénti gyakorisággal.1
2.4 Leletek kiértékelése 2.4.1 Cervicalis Intraepithelialis Neoplasia (CIN) Ha a méhnyak sejtjei elváltozást mutatnak, az nem feltétlenül rákos állapotot eredményez. Mivel a méhnyaksejtek kóros elváltozásai egy folyamat kezdetét jelentik, mely lassú és csak évek múltával vezet a rák kialakulásához. Ezeket az állapotokat, rákmegelőző állapotnak nevezzük, melyekből idővel rákos elváltozás alakulhat ki. (Böszörményi, 2003) A cervicalis intraepithelialis neoplasia (CIN), más néven a méhnyak rákot megelőző állapotaiban három fokozatot különböztetünk meg. 15
CIN I.: amikor a sejtdysplasia a hámréteg alsó egyharmadában helyezkedik el. CIN II.: dysplasia található a hámréteg alsó kétharmadában. CIN III.: dysplasia, az egész hámrétegben megfigyelhető az elváltozás. (Berkő, 2006)
2.4.2 Citológiai kenet értékelése A levett keneteket értékelésére a leggyakrabban használt leletező rendszer a Papanicolau - féle - és a Bethesda – osztályozás. Papanicolau - féle osztályozás: P0: ezen eredmény esetében a lelet nem értékelhető, eltört a tárgylemez. P1: a lelet negatívnak minősíthető, de a vizsgált sejtek száma kevés, ezért a kenet nem megbízható, a citológiai vizsgálatot 3 – 6 hónap múlva érdemes megismételni, ugyanis legalább három hónapra van szüksége az új hámréteg megérésének. P2: ez az eredmény normális, negatív leletet igazol, mellyel a kóros elváltozás nagy valószínűséggel kizárhatók. P3: kezdeti dysplasia vagyis rendellenes fejlődés is kiválthatja ezt az eredményt, ezen kívül még hüvely gyulladás alkalmával is kapható ez a státusz, ilyenkor a gyulladás elleni kezelést követően három hónap múlva a citológia ismétlése szükséges. P4: rákot megelőző állapot, carcinoma valószínű. P5: igazolható a biztos méhnyakrák. (Tóth, 2013) Napjainkban használatos Papanicolau értékelési mód mellett elterjedt a Bethesda– féle besorolás. A Bethesda – féle osztályozás: „Ez a leletező rendszer megállapítja, hogy a kenet értékelhető-e, vagy sem, és részletezi az értékelhetetlenség technikai okát. A „leíró” diagnózis az esetlegesen jelenlévő kórokozó megnevezésére is kiterjed, utal a vizsgált személy hormonális státuszának értékelésére és a reaktív, vagy reparatív jellegű elváltozások kórelőzményére (gyulladás, sorvadás, sugárhatás). Lényeges 16
eleme a leletező rendszernek a hámrendellenességek súlyosságának megjelenítése és utal az eredetére is: laphám vagy mirigyhám. - Laphám enyhe fokú léziója (LSIL), amely CIN1 megfelelője, mely utalhat humán papillóma vírus (HPV) fertőzés jelenlétére is. - Laphám súlyos fokú léziója (HSIL), amely CIN2, CIN3 illetve in situ carcinoma megfelelője.” (Tóth, 2013)
2.5 Diagnózis felállítása Ha a kolposzkópos vizsgálaton elváltozást észlelnek vagy többszörös ismétlés és kezelés ellenére P3-as, illetve P4-es vagy P5-ös a lelet eredménye úgynevezett conisatio elvégzése szükséges, ami ék alakú kimetszést jelent a portióból. Ez által válik diagnosztizálhatóvá a rákos elváltozás biztos megléte, illetve a szövetekbe hatoló mélysége. A szövettani vizsgálatot követően stádium meghatározásra kerül a sor, melyet egytől négyig osztályozunk, így lehet: I. stádium: a kóros elváltozás még csak a méhnyak szöveteiben észlelhető. II. stádium: a hüvely felső 1 vagy 2 harmadára vagy a parametriumba terjed. III. stádium: a rákos elváltozás terjedelmében megtalálható a hüvelyben illetve a medence falában. IV. stádium: ebben a stádiumban érintetté válnak a kismedence szervei úgy, mint a hólyag és a végbél, illetve már távoli áttétek is megfigyelhetőek. (Berkő, 2006)
17
3. ANYAG ÉS MÓDSZER
3.1 A vizsgálati anyag bemutatása Kutatásom alkalmával 100 vidéki és 100 városi nő méhnyak szűréssel kapcsolatos szokásait vizsgáltam. A kérdőíveket személyesen, nyomtatott formában töltettem ki Edelényben (város) és Boldván (község) 2014. december és 2015.január hónapban. A válaszadók az egyes demográfiai szempontok alapján a következőképpen oszlanak meg. Vizsgálatomban résztvevők életkor szerinti eloszlását az 1 diagram mutatja be. A kérdőívet kitöltők közül legnagyobb számban a 35 és 44 évesek voltak (26%), 25 és 34 évesek szintén jelentős hányadban voltak képviselve (24%). A válaszadók közül minden ötödik, 45 és 54 éves (19%), a maradék egyharmada a nőknek 25 évtől fiatalabb, illetve 55 évtől idősebb korú.
Életkor szerinti megoszlás 7%
11%
25 évtől fiatalabb
13%
25-34 éves 24%
35-44 éves 45-54 éves
19%
55-65 éves 65 évtől idősebb 26%
1. diagram: A kérdőív kitöltőinek megoszlása életkor alapján n=200
18
Az iskolai végzettség esetében a 2. diagramon jól látható, hogy a 200 kitöltő közül jelentős számban végeztek szakképző iskolában, illetve gimnáziumban (35%),
közel
ugyanannyian
rendelkeznek
diplomával,
mint
szakmunkás
képesítéssel, és 18% válaszolta azt, hogy nyolc általános iskolai osztályt végzett vagy attól kevesebb osztályt végzett.
Iskolai végzettség szerinti megoszlás kevesebb, mint 8 osztály
5% 25%
13%
Általános Iskola 8 osztály Szakmunkás 22%
35%
Szakképző Iskola/Gimnázium Főiskola/Egyetem
2. diagram: A kérdőív kitöltőinek megoszlása iskolai végzettség alapján n=200
3.2 A vizsgálati módszer bemutatása A szakdolgozatomban a primer, azaz elsődleges adatgyűjtés lebonyolítását mutatom be, amelynek módszere a kérdőíves megkérdezés volt. (1 számú melléklet) ,,A megkérdezéses módszerek a legszélesebb körben felhasznált kutatási eljárásokban szerepelnek. A megkérdezéssel, kérdőívek segítségével történő adatgyűjtés lebonyolítható: telefonon, levélben és személyesen.” (Hoffmann 2007, 76. oldal) (2. táblázat) Tanulmányaim és a szakirodalom alapján a kérdőíves kutatási módszer volt a legalkalmasabb a témám feldolgozásához, ezért választottam szakdolgozatom vizsgálati formájának. Analízisem kérdőív összeállításával és lekérdezésével 19
valósult meg, majd ennek eredményeit felhasználva végeztem összehasonító elemzést. Kérdőívemben leginkább zárt kérdéseket alkalmaztam, ahol a kitöltőnek a megadott válaszlehetőségek közül kellett kiválasztania azt, amelyik leginkább igaz rá. Az összeállítás tartalmazott többszörös válaszlehetőséggel bíró kérdést is. Fő célom a kutatásban résztvevő nők méhnyak szűrési szokásainak feltárása volt. Kérdőívem tíz darab kérdést tartalmazott, melynek összeállításánál törekedtem arra, hogy az általam felállított kérdések és azokra adott lehetséges válaszok egyértelműek és mindenki számára érthetőek legyenek. A hipotéziseimhez hozzárendeltem a kérdőívem egyes kérdéseit: Az első hipotézisem, amelyben az egyes településtípusokon élők és a szűrővizsgálatokat igénybe vevők eloszlásának kapcsolatát vizsgálom, a kérdőívem 3-as és 8-as kérdések összevetésével próbálom alátámasztani. A második hipotézis az iskolai végzettség és a méhnyak szűrésen való részvétel összefüggéseit kutatja, amelyre a kérdőív 2-es és 8-as kérdéseinek elemzéseivel kapunk választ. A harmadik hipotézis a méhnyak szűrési szokásokat befolyásoló tényezőket vizsgálja, amelyeket a kérdőívem 4-es, 5-ös, 6-os és 7-es kérdéseinek eredményei alapján tudom értelmezni. A negyedik hipotézis a vizsgált alanyaim méhnyak szűrési motivációival kapcsolatban fogalmaz meg felvetéseket, amelyeket a kérdőív 8-as, 9-es és 10-es kérdései igazolnak, vagy cáfolnak. Utolsó hipotézisem a nők életkora és szűréshez való hozzáállása között keres kapcsolatot, amelyet az 1-es és 8-as kérdés válaszai alapján próbálok értékelni.
20
4. EREDMÉNYEK 4.1 A védőnői méhnyak szűrés igénybevétele település típusonként A kérdőívek elemzése során elsőként azt vizsgáltam, hogy település típusonként milyen arányban keresnék fel a védőnőt méhnyak szűrés céljából. A 100 vidéki és 100 városban élő nőt megkérdezve a 3. diagram ad tájékoztatást, miszerint település típusonként nincs jelentősebb eltérés a védőnői méhnyak szűrés választása szempontjából. A kutatásban résztvevők bizodalma a védőnő felé arányosan megoszlik mind a községet, mind várost tekintve. A válaszadók közül amíg a városiak 8%-a, addig a községben élők mindössze 4 %-a utasítja el a védőnői méhnyak szűrést. Közel azonos arányban bizonytalanok e tekintetben. A városban élőket figyelembe véve 61 %, míg a községekben élők 66 %-a jelölte be, hogy felkeresné a védőnőt a méhnyak szűrés céljából. Véleményem szerint, ez annak köszönhető, hogy a védőnők rendszeres kapcsolatban állnak a családokkal, legfőképpen azok női tagjaival.
Védőnői méhnyakszűrés igénybevétele községben és városban
város
8%
31%
61% elutasítja fontolgatja elfogadja
község 4%
0%
30%
20%
66%
40%
60%
80%
100%
3. diagram: A védőnői méhnyak szűrés igénybevétele település típusonként n=200
21
4.2 Az iskolai végzettség hatása a méhnyak szűrésen való részvételre Kutatásomban arra is kíváncsi voltam, hogy a vizsgált személyeket tekintve hogyan oszlanak meg azok a nők iskolai végzettségük alapján, akik felkeresnék a védőnőt méhnyak szűrés céljából. A 4. diagram alapján elmondható, hogy a 200 nő iskolai végzettségét figyelembe véve, a védőnő által végzett méhnyak szűrésen való megjelenés a következőképpen oszlik meg: kevesebb, mint 8 osztállyal rendelkező 10 fő volt, általános iskola 8 osztályát elvégezte 26 fő, szakmunkás bizonyítványa 45 főnek volt, érettségivel 70 fő és diplomával 49 fő rendelkezett. A legnagyobb számban a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők közül válaszolták azt, hogy szívesen részt vennének védőnői méhnyak szűrésen (87%). Érettségizett és diplomás nők egyforma arányban 53 % - 53%-ban, míg általánost végzett illetve attól kevesebb osztállyal rendelkezők közül 69 és 70%-ban oszlott meg a válaszadók védőnő által végzett méhnyak szűrésen való részvétele
Védőnői méhnyak szűrési részvétel iskolai végzettség alapján Főiskola/Egyetem
Szakközép Iskola/Gimnázium
10%
37%
53%
7%
40%
53% elutasítja
Szakmunkás 0%13%
87%
fontolgatja elfogadja
Általános Iskola 8 osztály 4%
kevesebb, mint 8 osztály
10% 0%
27%
69%
20% 20%
70% 40%
60%
80%
100%
4. diagram: Végzettség alapján a védőnői méhnyak szűrésen való részvétel n=200
22
4.3 A nők családjában élők szűrési aktivitásának hatása a nők méhnyak szűrési szokásaira Vizsgálatom során igyekeztem választ kapni arra, hogy a családtagok szűrési aktivitása, pozitív hatással vannak-e a nők szűrési szokásaira. A következő ábrán a vizsgálati alanyaim családtagjainak szűrővizsgálaton való részvételét kívánom bemutatni.
Családtagok részvétele szűrővizsgálatokon
1
9%
Családtag nem vesz részt
91%
Családtag részt vesz
0%
20%
40%
60%
80%
100%
5. diagram: Szűrővizsgálatokon való részvétel a családtagok tekintetében n=200
Az 5. diagram alapján jól látható, hogy a kutatásomban résztvevő nők közül 91%, azaz 182 fő válaszolt igennel, mely alapján elmondható, hogy valamely családtagjuk részt vesz szűrővizsgálatokon és a válaszadók 9% -a, vagyis 18 fő mondta azt, hogy a családjukban élők nem járnak szűrővizsgálatokra.
A következő grafikon (6. diagram) értelmezésének könnyítése érdekében kiemelném, hogy a válaszlehetőségeknél több személyt is meglehetett jelölni. Itt azokat a nőket vettem figyelembe, akiknek a családtagjaik részt vesznek szűrővizsgálatokon. Ők a következőképpen jelölték meg ezen személyeket: a legtöbben édesanyjukat és férjüket/élettársukat/párjukat, közel azonos arányban 23
testvérüket/testvéreiket és gyermeküket/gyermekeiket 44-45 %, kevesebb mint harmada édesapjukat, a maradék 19 % pedig nagymamáját, nagypapáját és unokáját/unokáit.
Családtagok, akik részt vesznek szűrővizsgálatokon 60%
55%
54%
40% 30%
45%
44%
50% 29%
20%
7%
10%
3%
9%
0%
6. diagram: szűrővizsgálatokon résztvevő családtagok n=182
A családtagok szűrési aktivitásra gyakorolt hatását, a 7. diagram mutatja be. Ezt a grafikont elemezve a következő értékeket kaptam: azok körében, ahol a családtagok részt vesznek szűrővizsgálatokon, ott a nők 92 %-a vesz részt nőgyógyászati szűréseken. Ezzel szemben, akiknek a családtagjaik nem élnek a szűrővizsgálatok adta lehetőséggel, ott a nők sem aktivizálják igazán magukat a méhnyak szűrés terén, csupán a válaszadók 39%-a jár el szűrővizsgálatokra Ezzel az értékeléssel a feltételezésem beigazolódott.
24
A családtagok szűrési aktivitásának hatása a méhnyak szűrésen való részvételre családtag nem vesz részt
39%
61% válaszadó igen válaszadó nem
családtag részt vesz
92%
0%
20%
40%
8%
60%
80%
100%
7. diagram: Nőgyógyászati szűrésen való megjelenés a családtagok szűrővizsgálaton való részvétele alapján n=200
Vizsgálatomban résztvevő nők, méhnyak szűrésen való részvétele a következőképpen oszlik meg:
Méhnyak szűrésen való részvétel nem vesz részt; 26
részt vesz; 174
8. diagram: A nők részvétele nőgyógyászati szűréseken n=200
25
Mint ahogy a 8. diagram is bemutatja, a vizsgálati csoportom tagjait tekintve elmondható, hogy a 200 nő közül 174 részt vesz méhnyak szűrésen, és 26-an pedig nem tanúsítanak részvételi hajlandóságot. Ezt követően kíváncsi voltam, hogy a méhnyak szűrést igénybevevők milyen gyakorisággal teszik mindezt.
Méhnyak szűrési gyakoriság
félévente, vagy gyakrabban évente 11%
51%
24%
7% 7%
kétévente háromévente három évtől ritkábban
0%
20%
40%
60%
80%
100%
9. diagram: Nőgyógyászati szűrésen való részvétel gyakorisága n=174
A 9. diagram szerint a méhnyak szűrésen való megjelenés a megkérdezett nők köréből a legnagyobb gyakorisággal évente megtörténik, 24%-a kétévente jár el szűrésre, míg a válaszadók 14%-a háromévente vagy attól ritkábban.
26
4.4 A védőnővel való kapcsolat hatása a nők méhnyak szűrési motivációjára
A kérdőíves munkám alkalmával vizsgáltam, hogy a nőknek milyen a kapcsolatuk a lakóhelyük szerinti illetékes területi védőnővel. Illetve, hogy a gondozott és védőnő közötti kapcsolat minősége hatással van-e a védőnői méhnyak szűrésen való részvételre. A védőnőhöz kötődő attitűd tekintetében a megkérdezett nők közül 112-en jelölték, hogy pozitív a kapcsolatuk a védőnővel.
Védőnővel való kapcsolat
55
0%
33
20%
112
40% nem jó
60% átlagos
80%
100%
jó
10. diagram: Védőnővel való kapcsolat n=200
A védőnővel való pozitív kapcsolatot tovább elemezve, melyben azt vizsgáltam, hogy a védőnővel való pozitív kapcsolat esetén milyen arányban vennének részt a nők védőnői és nőgyógyász által végzett szűrésen, a 11. diagramon ábrázolt eredményeket kaptam: Azok a nők, akiknek jó a kapcsolatuk a védőnővel 68%-ban vennének részt védőnői méhnyak szűrésen és csupán 4 %-uk utasítja el. Ezzel szemben 62%-ban jelennének meg a nőgyógyász által végzett szűrésen és 10%-uk nem mutat e tekintetben hajlandóságot. 27
Védőnővel való pozitív kapcsolat hatása a méhnyak szűrés részvételénél
nőgyógyászati szűrésen
10%
28%
62% nem talán igen
védőnői szűrésen 4%
0%
28%
20%
68%
40%
60%
80%
100%
11. diagram: Védőnővel való pozitív kapcsolat hatása a méhnyak szűrésen való megjelenésre n=112
4.5 A méhnyak szűréshez való hozzáállás életkort tekintve Kutató munkám alkalmával életkor alapján is igyekeztem felmérni a védőnői méhnyak szűrésen való részvételi hajlandóságot. Ahogy a 13. diagramon is megfigyelhető, hogy minden korosztály esetén a nők nagyobb része fogadja el a védőnői méhnyak szűrést, mint aki fontolgatja vagy elutasítja. A 35-44 éves korosztály tanúsítja a legtöbb bizodalmat (82%) a védőnői méhnyak szűrés felé, ellentétben a fiatalabb és idősebb korosztállyal.
28
Életkor alapján a védőnői méhnyak szűrésen való részvétel elfogadja
70%
52%
82%
50%
58%
25 évtől fiatalabb
71%
25-34 fontolgatja
26%
38%
16%
47%
31%
22%
35-44 45-54 55-65
elutasítja
4%
10%
2% 3%
11%
7% 65 évtől idősebb
0%
20%
40%
60%
80%
100%
12. diagram: A védőnői méhnyak szűrésen való részvétel életkor alapján n=200
29
5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
Kutatásom alapján bebizonyosodott, hogy bár nem jelentős, de meglévő a különbség a községben és városban élők esetén a védőnői méhnyak szűrés választása szempontjából. Míg a városiak 61% -a, addig a községben élők 66%-a. Így az első hipotézisem beigazolódott. Véleményem szerint ez az arány akkor különülne el jobban, ha megyei jogú várost és vidéket vettem volna alapul, mint sem kisebb várost és községet tekintve. Megfigyelhető a kapott értékek alapján, hogy az iskolai végzettséget figyelembe véve a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők közül válaszolták a legnagyobb számban 87 %-ban azt, hogy szívesen részt vennének védőnői méhnyak szűrésen. Míg általánost végzett illetve attól kevesebb osztállyal rendelkezők közül 69 és 70%-ban oszlott meg, addig érettségizett és diplomás nők egyforma arányban 53 % - 53%-ban vennének részt védőnő által végzett méhnyak szűrésen. Ez által a második hipotézisem beigazolódott. Szakdolgozatom során feltételezésem volt, hogy a családtagok szűrési aktivitása, pozitív hatással van a nőket érintő méhnyak szűrést illetően. A kérdőívek alapján 182-en (91%) válaszoltak igennel, miszerint a családjukban élők részt vesznek szűrővizsgálatokon. Ezen személyeket tovább vizsgálva, hogy közülük hányan vesznek részt nőgyógyászati szűrésen, a kiértékelés eredmény 92%-os megjelölés volt, mellyel a harmadik hipotézisem beigazolódott, miszerint valóban van kapcsolat a családtagok és a válaszadók aktivitása között. A kérdőívek kiértékelése alakalmával, fény derült a lakóhely szerinti illetékes területi védőnővel meglévő kapcsolatra. Meggyőződésem volt, hogy a nők nagyobb számban vennének részt védőnői méhnyak szűrésen, a védőnővel való pozitív kapcsolat esetén. A vizsgált alanyok közül 112-en (56%) válaszolták, hogy jó a kapcsolatuk a védőnővel. Ezen személyek közül 76-an (68%) vennének részt védőnői méhnyak szűrésen és 69-en (62%) orvos által végzett szűrővizsgálaton. Így a negyedik hipotézisem beigazolódott.
30
A méhnyak szűréshez való hozzáállást az életkor befolyásolja. Úgy vélem, hogy a 35 és 44 év közötti korosztály nagyobb számban keresné fel a védőnőt méhnyak szűrés alkalmával, mint az ettől eltérő életkorú nők. Vizsgálatom során az ötödik hipotézisem beigazolódott, mert ebből a korosztályból jelölték a legtöbben, 82 %-ban, hogy felkeresnék a védőnőt méhnyak szűrés céljából. Leendő védőnőként több területen látom feladataimat. Véleményem szerint az Észak Magyarországi régióban sok hátrányos helyzetű nő él. Ezért a primer prevenció szintjén a méhnyakráknak, mint nőket érintő daganatos betegségeknek, már az általános iskolában illetve középiskolában is nagy figyelmet kell szentelni. Ez
megvalósítható
egészségnapok
alkalmával,
vagy
akár
az
iskolában
egészségnevelő foglalkozások keretében. Felnőtt nők számára ez megvalósítható lenne klubfoglalkozások keretén belül, ahol ismereteket szerezhetnek, illetve a meglévőket bővíthetik. Fontos a megfelelő ismeret átadása, a betegség rizikótényezőiről, hogy még időben felismerjék az életmódjukból adódó esetleges károsító tényezőket, mely lehet akár dohányzás, helytelen szexuális szokások, legyengült immunrendszer, környezeti hatások stb. Lényeges szót ejteni a méhnyakrák tüneteiről is, hogy az esetlegesen bekövetkezett egészség károsodás jeleit érzékelve, mihamarabb forduljanak a nők szülész-nőgyógyász szakorvoshoz. Megelőzésként alkalmazható a HPV elleni védőoltás, amely a hetedik osztályos lányok számára finanszírozott, de későbbi életkorban is receptre megvásárolható. Szekunder prevenció szintjén központi feladatnak tekintem a védőnői méhnyak szűrés propagálását. A betegség korai felismerésének lehetősége gyanánt. Az erre való igényt vizsgálatom is bizonyítja. Úgy vélem, hogy ez által a nők nagyobb számban vennének részt rendszeresen méhnyak szűrésen, illetve panasz esetén hamarabb keresnék fel a nőgyógyászt, így esélyük a beavatkozások elkerülésére és a gyógyulásra jelentős mértékben megnőne. Munkám során nagy jelentőséget kell ennek szentelnem, hogy még inkább felhívjam a gondozottjaim figyelmét erre a betegségre és minél jobban ösztönözzem őket a szűrésen való megjelenésre.
31
6. ÖSSZEFOGLALÁS
Fontosnak tartom a nőket érintő daganatos betegségek megelőzését, ezért választottam szakdolgozatom témájának a népegészségügyi szempontból kiemelt betegségek közül a méhnyakrák szűrését. Kutatásomat kérdőíves lekérdezés segítségével végeztem el. A kérdőívemet 200 nő töltötte ki, melyből 100-at községben és 100-at városban osztottam szét. A kutatás során megfigyelhető volt, hogy a községben élők nagyobb számban keresnék fel a védőnőt méhnyak szűrés céljából, mint a városban élők. Iskolai végzettség tekintetében az alacsonyabb iskolai végzetséggel rendelkezők közül nagyobb számban vennének részt méhnyak szűrésen, ha azt védőnő végezné, mint azok, akik diplomával rendelkeznek. Vizsgálatom alkalmával az is kiderült, hogy a nők méhnyak szűrési szokásaira kedvezően hatnak, az egyén családjában élők szűrési aktivitásai. Mivel a vizsgált alanyok közül 182-en jelölték be, hogy családtagjaik eljárnak szűrésekre és közülük 92% vesz részt nőgyógyászati szűrésen. A nőknek a védőnővel való kapcsolatuk hatással van a méhnyakrák szűrését illetően, hiszen akiknek jó a kapcsolatuk a védőnőjükkel azok közül 68 % venne részt védőnői méhnyak szűrésen. Életkor tekintetében a 35-44 éves korosztály tanúsít kimagasló bizodalmat a védőnő felé a fiatalabb illetve idősebb korosztályhoz viszonyítva. Úgy gondolom, hogy későbbi munkám során fontos felhívnom a gondozottjaim figyelmét a daganatos betegségek megelőzésének lehetőségére, a szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságára, hogy a korán felismert betegségek kezelésére még legyen lehetőség, illetve, hogy drasztikus beavatkozásra ne legyen szükség. Emellett lényegesnek tartom, hogy ismereteket adjak át a nőknek a méhnyakrákkal kapcsolatban, mint kockázati tényezőket, mint tüneteket tekintve, hogy probléma esetén minél hamarabb forduljanak orvoshoz.
32
IRODALOMJEGYZÉK Ádány Róza: Megelőző orvostan és népegészségtan, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest 2011 Dr. Berkő Péter: Betegségek megelőzése és korai felismerése, Akadémiai Kiadó, Budapest,2012 Dr. Berkő Péter: Szülészet-nőgyógyászat, Miskolci Egyetemi Kiadó 2006 Dr. Berkő Péter: Szűrővizsgálatok, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2014 Dr. Bodrogi István, Dr. Horváth Ákos, Dr. Kahán Zsuzsa, Dr. Nagykálnai Tamás, Dr. Ruzsa Ágnes, Dr. Savstics Egon, Zatkóné Puskás Gabriella: Daganatos betegségek, SpringMed Kiadó, Budapest, 2007 Dr. Böszörményi Nagy Klára: Amit a méhnyakrákról tudni kell, SpringMed Kiadó 2003 - Prof. Dr. Döbrőssy Lajos, Dr. Pap Károly, Tóth Tímea, Dr. Füzesi Zsuzsanna, Nagy Attila: A védőnők felkészítése a népegészségügyi célú méhnyak szűrés szervezésére és végzésére, ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest 2014 Epinfo, Epidemiológiai Információs Hetilap, Országos Epidemiológiai Központ Módszertani Levele, 2015. évi védőoltásokról, 1. különszám, 22. évfolyam, Budapest 2015 (március 30) Dr. Igazvölgyi Katalin: A rákról röviden- veszélyeztető tényezők-korai felismerés, SpringMed Kiadó, Budapest, 2003 Karamánné Pakal Annamária, Németh Katalin, dr. Mészáros Lajos, Dér Anikó, dr. Balázs Péter: A méhnyakrák szűrés hatékonyságának vizsgálata Zala megyében, Szakcikk, Egészségügyi gazdasági szemle 2008/4 Lampé László: Szülésznők könyve, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2013 Dr. Papp Zoltán: A szülészet-nőgyógyászat tankönyve, Semmelweis Kiadó 2009
33
Dr. Saly Sándor: Amit a nőknek tudni kell, Hunga-print, cop., Budapest, 1993 Dr. Tarsoly Emil: Funkcionális anatómia, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest 2007 Dr. Tompa Anna: Tények és gondolatok a rákról, Rákbetegek Országos Szövetsége, Budapest, 1996 Tóth Tímea, Dr. Füzesi Zsuzsanna, Nagy Attila: Továbbképzés a Védőnői Méhnyakszűrő Programban részt vett védőnők számára. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest 2013
Internetes hivatkozás:
1
51/1997. (XII.18) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében
igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700051.NM (2015.01.10)
2
28/2013. (IV. 5.) EMMI rendelet a területi védőnői ellátásról szóló
49/2004. (V.21.) ESZCSM rendelet módosításáról: http://www.hbcs.hu/uploads/jogszabaly/1509/fajlok/28_2013_emmir.pdf (2015.01.28)
3
9/2015. (II.10.) EMMI rendelet egyes emberen végzett orvostudományi
kutatások engedélyezésével összefüggő és egyes népegészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról: http://www.hbcs.hu/uploads/jogszabaly/2113/fajlok/9_2015_EMMI_rendelet _20150313_20150313.pdf (2015.02.25)
34
