Tartalomjegyzék
1. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Igazgatása ...................................... 5 3. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal........................................................... 8 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok ................................................................................ 9 25.2 Ágazati célelőirányzatok........................................................................................ 9 25.2.16 Közpolitikai feladatok ellátása........................................................................... 9 25.2.17 Államigazgatás hatékonyságának növelése ....................................................... 9 25.2.46 Nemzetközi jelentőségű, kiemelt KFI programok támogatása........................ 10 25.2.47 Kiemelt ágazatok fejlesztési stratégiájának támogatása .................................. 10 25.3 Vállalkozási célelőirányzatok ............................................................................... 11 25.3.1 Beruházás ösztönzési célelőirányzat.................................................................. 11 25.3.2 Nemzeti beruházás ösztönzési célelőirányzat.................................................... 11 25.3.3 Kis- és középvállalkozói célelőirányzat ............................................................ 12 25.3.8 Külgazdaság fejlesztési célelőirányzat .............................................................. 13 25.4 Területfejlesztési és építésügyi feladatok ............................................................. 14 25.4.1. Területrendezés ................................................................................................. 14 25.4.2 Építésügyi célelőirányzat................................................................................... 15 25.4.3.1 Központi fejlesztési feladatok......................................................................... 16 25.4.3.2 Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése .................................................................. 17 25.4.4.1 Regionális Fejlesztési Tanácsok és munkaszervezeteik működési kiadásai .. 17 25.4.4.2 Megyei Területfejlesztési Tanácsok és munkaszervezeteik működési kiadásai ....................................................................................................................................... 19 25.4.4.3 Kistérségi fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik támogatása ................. 19 25.4.4.6 Balaton Fejlesztési Tanács támogatása........................................................... 20 25.4.4.7 Budapest Agglomerációs Fejlesztési Tanács támogatása............................... 20 25.4.4.8 Egyéb területfejlesztési intézmények működésének támogatása ................... 20 25.4.5.2 Területfejlesztési háttérintézményi feladatok ................................................. 21 25.4.18 Azbesztcementből épült házak szakértői vizsgálata ........................................ 21 25.6 Kutatási és technológiai feladatok ........................................................................ 22 25.6.1 K+F+I Intézmény és szabályozási rendszerének átalakítása ............................ 22
25.6.2 Nemzetközi tagdíjak (NKTH) ........................................................................... 22 25.6.3 Európai Innovációs és Technológiai Intézet működésének támogatása............ 23 25.13 Üzletre hangolva ................................................................................................. 23 25.14 Társadalmi szervezetek címzett támogatása ....................................................... 25 25.14.5 Nemzetközi szabványosítási és akkreditálási feladatok .................................. 25 25.30 Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok................................................................ 26 25.30.16 Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján ........................................................................................................................... 26 25.30.26 Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatok...... 26 25.30.33 Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok........................................................................................................................ 28 25.30.34 NATO tagságból adódó ágazati feladatok .................................................... 29 25.42 Kincstári díjak..................................................................................................... 30 25.47 Kötött segélyhitelezés ......................................................................................... 30 25.50 Fejezeti tartalék................................................................................................... 31 25.50.1 Fejezeti általános tartalék................................................................................. 31 28. Központosított bevételek ........................................................................................ 32 28.4 Területfejlesztési kölcsönök visszatérülése .......................................................... 32
A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat-és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet alapján a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a gazdaságpolitikáért, az iparügyért, a kereskedelemért, a külgazdaságért, a területfejlesztésért és területrendezésért, a településfejlesztésért és településrendezésért az építésügyért, és a fejlesztéspolitikáért való felelőssége körében előkészíti a jogszabályokat, felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. Közreműködik a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó, valamint a kormányzati PPP feladatokkal és rendszerekkel összefüggő jogszabályok megalkotásában. Ellátja a gazdasági versenyképesség javításával kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolását. Javaslatokat készít – a pénzügyminiszterrel együttesen - a Kormány gazdaságpolitikai céljaira, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására, és az ezek megvalósításához szükséges eszközökre. Kialakítja az érdekelt miniszterekkel együttműködve a Kormány külgazdasági politikáját, stratégiát dolgoz ki a külföldi működőtőke befektetések ösztönzésére, az áruk és szolgáltatások külkereskedelmének és a hazai vállalkozások működőtőke exportjának elősegítésére. Részt vesz az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntéselőkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont előkészítésében és annak döntés-előkészítő fórumokon való képviseletében. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a tárca 2010. évi költségvetésének tervezetét a Kormány Konvergencia programjában megjelenő középtávú gazdaságpolitikával és az ehhez kapcsolódó költségvetési politikával, az EU tagságból adódó feladatok, valamint az NFGM intézményi és ágazati stratégiai céljaiból levezetett feladatok és prioritások figyelembe vételével állította össze. Az NFGM fejezet 2010. évi támogatási előirányzatának alakulása: 2009. évi törvényi előirányzat (támogatás (NFGM + NKTH)) 2009. évi zárolások bázisba építése 5%-os járulék csökkenés Tételes eho megszüntetés Egyszeri feladatok kivétele miatti báziscsökkenés Determinációk Kutatási és technológia feladatok ITD Hungary Zrt intézményfinanszírozása Védelmi feladatok ellátása Fejezetek közötti "0" szaldós átvezetések Általános báziscsökkenés 2010. évi támogatási előirányzat
40 098,8 -7 285,4 -189,3 -10,1 -1 800,0 2 321,5 600,0 30,0 96,7 -3 313,5 30 548,7
Az NFGM fejezet 2010. évi tervezett kiadási és bevételi főösszegét, valamint a támogatások összegének alakulását összefoglalóan – az úgynevezett vonal alatt tervezett egyedi támogatások és a központosított bevételek nélkül – a következő táblázat mutatja: Intézmények összesen: Fejezeti kezelésű előirányzatok Központi előirányzat NFGM fejezet összesen
Kiadás Bevétel Támogatás Kiadás Bevétel Támogatás Bevétel Kiadás Bevétel Támogatás
Millió forintban 12578,5 7 410,8 5 167,7 25 981,0 600,0 25 381,0 120,0 38 559,5 8 130,8 30 548,7
A fejezet költségvetése a költségvetési támogatásból finanszírozott intézmények részére együttesen 5167,7 millió forint támogatást tartalmaz, a 2010. évi költségvetési törvényben előírásra kerülő a központi költségvetésbe történő alábbi befizetési kötelezettség mellett: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
1 416,8 millió forint
Az NFGM fejezet központi előirányzata: a Területfejlesztési kölcsönök visszatérülése
120,0 millió forint
1. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Igazgatása A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium létrehozásáról a 2008. évi XX. törvény rendelkezett. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladatait a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet határozza meg. E jogszabályi előírások alapján a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter felelős a gazdaságpolitikáért, az iparügyekért, a kereskedelemért, a külgazdaságért, a területfejlesztésért és területrendezésért, a településfejlesztésért és településrendezésért, az építésügyért, valamint a fejlesztéspolitikáért. A miniszter a Kormány gazdaságstratégiájához kapcsolódó feladatai, melyet a pénzügyminiszterrel együttműködve, az érdekelt miniszterek bevonásával lát el, az alábbiak: - jogszabály előkészítő, illetve jogalkotói tevékenységet végez, kezdeményezi és előkészíti a nemzetközi szerződéskötéseket, - a gazdasági versenyképesség javításával, a mikro- kis- és középvállalkozásokkal, fejlődésük támogatásával, a gazdasági kamarákkal, a beruházások ösztönzésével, a nemzeti akkreditálással összefüggő feladatok, - javaslatot készít a pénzügyminiszterrel együttesen a Kormány gazdaságpolitikai céljaira, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására és az ezek megvalósításához szükséges eszközökre, - a mérésügyről, a nemzeti szabványosításról, a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről, tanúsításáról és forgalmazásáról, a telepengedélyezésről, a haditechnikai termékek gyártásáról és forgalmazásáról, a kábítószer-prekurzorokkal végezhető tevékenységekről, a műszaki termékek termékbiztonságáról és piacfelügyeletéről szóló feladatok, - a kereskedelemről, a vásárokról és a piacokról, az üzletek működéséről, a vendéglátásról, a közraktározásról, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, a gazdasági reklámtevékenységről szóló feladatok, - a területfejlesztésről és a területrendezésről, az Országos Területrendezési Tervről, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről, valamint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről, a központi államigazgatási szervek területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos feladatairól, a kedvezményezett térségek besorolásáról, a területfejlesztési koncepciókról, programokról és a területrendezési tervekről, a vállalkozási övezetekről, a területfejlesztési önkormányzati társulások működéséről, a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletéről, a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről, adatszolgáltatás rendjéről, a területfejlesztést
-
-
szolgáló forrásokról, a területrendezés szakmai követelményeiről, a címzett és céltámogatásokról, a kistérségi koordinátorokról szóló feladatok, a településfejlesztésről és településrendezésről, a településfejlesztési koncepciókról, programokról és a településrendezési tervekről, a településfejlesztéssel és településrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről, az adatszolgáltatás rendjéről, a településfejlesztést szolgáló forrásokról, a településrendezés szakmai követelményeiről, a településtervezésről, a településüzemeltetésről, a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról, a hátrányos helyzetű településekről szóló feladatok, az épített környezet alakításáról és védelméről, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokról, az építményekről és az építési tevékenységről, a területi és főépítészi tevékenységről, az építészetiműszaki tervezésről, a tervpályázatról, az építési műszaki ellenőri tevékenységről, az életvédelmi és kettős rendeltetésű létesítményekről szóló feladatok.
Felhatalmazás alapján a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter képviseli a Kormányt a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben, gondoskodik az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés előkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont kialakításáról és annak a döntés előkészítő fórumokon való képviseletéről, kormányhatározat által meghatározott rend szerint képviseli a Kormányt az Európai Unió Tanácsában. Javaslatot készít a pénzügyminiszterrel együttesen a Kormány gazdaságpolitikai céljaira, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására és a megvalósításukhoz szükséges eszközökre. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter jogszabály által meghatározott feladatait a minisztérium hivatali szervezete segítségével látja el. Az NFGM Igazgatása 2010. évi előirányzatai a 2009. évi eredeti előirányzatokhoz képest alapvetően a fejezetek közötti megállapodások következményeként valamint az adók, járulékok mértékének módosulásai miatt változott. A minisztérium 2010. évi költségvetési támogatás előirányzata 4 167,2 millió forint, tervezett bevétele 45,1 millió forint, a tervezett kiadása 4 212,3 millió forint. A tervezett dolgozói létszám 415 fő köztisztviselő. A működési költségvetésen belül 45,1 millió forint bevételi előirányzatból nincs támogatásértékű működési bevétel – mely bevételnek a felhasználási céljait rendelet állapítja meg –, a kölcsönök visszatérülése 38,3 millió forint és 6,8 millió forint az intézményi működési bevétel.
2. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Az intézmény működését, tevékenységét meghatározó főbb jogszabályok; - a Kutatás és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény, - a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról szóló 277/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. A Hivatal a tudomány-, technológia- és innováció-politika kidolgozása és érvényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása érdekében javaslatokat dolgoz ki: - a tudomány-, technológia- és innováció-politika alakítására, - a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység ösztönzését szolgáló központi állami források képzésére és felhasználására, figyelemmel kíséri a források felhasználását, - a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység közvetlen és közvetett támogatási, ösztönzési rendszerére, a támogatások szempontjainak meghatározására, a közgazdasági eszközök, gazdasági szabályozók kialakítására, és közreműködik ezek fejlesztésében, - a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakítására, fejlesztésére, - a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység emberi erőforrásai fejlesztésére, a kutatóképzés és a tudásközpontok erősítésére. A Hivatal a feladatkörében részt vesz a közép- és hosszú távú nemzetgazdasági koncepciók, stratégiák, ezen belül kiemelten a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Átfogó Fejlesztési Terv kidolgozásában, érvényesítésében. Ellátja a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 10. §-ának (3) bekezdésében rögzített, az Alap működtetésével kapcsolatos, valamint a Hivatal rendelkezésére bocsátott pénzforrások kezelése kapcsán külön jogszabályban előírt feladatokat. Közreműködik a Magyar Köztársaságnak nyújtott külföldi támogatások kutatásfejlesztési és innovációs célú felhasználásában, illetve e tevékenység koordinálásában, figyelemmel kíséri a kutatás-fejlesztési, illetve innovációs célú hazai támogatási programokat és pályázatokat. A Hivatal a tudomány-, technológia- és innováció-politika érvényesülését elősegítő adatgyűjtési, feldolgozási és tájékoztatási tevékenységet lát el. Közreműködik a kormányzati tudomány-, technológia- és innováció-politika területén folyó nemzetközi, illetve európai integrációs együttműködés, valamint a hazai és 12 külföldi szervezetek és a kutatás-fejlesztési tevékenységben részt vevő személyek közötti együttműködés kialakításában és erősítésében. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2010. évre tervezett kiadási előirányzata 2 702,8 millió forint, bevételi előirányzata 2 299,0 millió forint, költségvetési támogatása 403,8 millió forint, tervezett létszáma 165 fő köztisztviselő.
3. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal A Hivatal önálló jogi személyiséggel rendelkező országos hatáskörű szerv, melynek feladatait és hatáskörét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján gyakorolja. A Hivatal központi és területi szervekből áll. Területi szervei a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok, a haditechnikai és exportellenőrzési hatóság, és a kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság, a nemesfémvizsgáló- és hitelesítő hatóság, mely szervek önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek. A Hivatal területi szervei által kiadott szakhatósági állásfoglalások tekintetében másodfokú eljárásban szakhatóságként a központi szerve jár el. Feladatai különösen: - javaslatot dolgoz ki a haditechnikai eszközök és szolgáltatások külkereskedelmi forgalmazásának, valamint a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának szabályozására, együttműködik a hazai és a nemzetközi szervezetekkel, - a kettős felhasználású termékek és technológiák forgalmazásával összefüggő nemzetközi egyezmények hazai végrehajtásához intézkedéseket tesz, javaslatokat dolgoz ki e termékek és technológiák forgalmazásának szabályozására, - a kábítószer prekurzorokkal kapcsolatos legális tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesítése, együttműködés a hazai és a nemzetközi szervezetekkel, - a piacfelügyeleti eljárás a külön jogszabályban meghatározott ellenőrzésre terjed ki, pl. egyes nyomástartó berendezések é rendszerek, gazdasági célfelhasználásra szánt egyes gázfogyasztó készülékek, villamossági termékek, gépek estében, - javaslatokat dolgoz ki a közraktározással kapcsolatos szabályozás továbbfejlesztésére, - a nemesfémvizsgáló és hitelesítő eljárásban, valamint a mérésügyi és műszaki biztonsági eljárásban hatóságként, illetve egyes esetekben szakhatóságként jár el. Az előzőekben ismertetett feladatainak ellátásához szükséges forrást döntően az intézményi működési bevétel biztosítja, amely meghatározóan az igazgatási, szolgáltatási és felügyeleti díjbevételből származik. Az intézmény 2010. évre tervezett kiadási előirányzata 5 663,4 millió forint, intézményi működési bevételi előirányzata 5 066,7 millió forint, költségvetési támogatása 596,7 millió forint, a 2010. évre tervezett létszáma 486 fő köztisztviselő.
25. Fejezeti kezelésű előirányzatok 25.2 Ágazati célelőirányzatok 25.2.16 Közpolitikai feladatok ellátása Az előirányzat felhasználásának célja kettős: egyfelől a jogalkotás és a stratégiai területek megfelelő szintű előkészítését, másfelől a közpolitikai akciók társadalmasítását szolgálja. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 18. § (1) bekezdésében foglaltak megvalósítása érdekében, továbbá a szabályozás hatásvizsgálatával összefüggő egyes kormányzati feladatokról, illetve a 2005. évi deregulációs programról, valamint egyes kormányhatározatok, illetve kormányhatározati pontok hatályon kívül helyezéséről szóló 1082/2005. (VII. 27.) kormányhatározatnak megfelelő közpolitikai előkészítési feladatok ellátásához, hatásvizsgálatok elvégzéséhez, és megalapozó tanulmányok elkészítéséhez szükséges fedezet biztosítása a NFGM stratégiai irányainak megfelelő területeken. Az előkészítési feladatoknak ki kell terjedniük a törvénytervezetek, kormányelőterjesztések, miniszteri rendelet tervezetek megalkotásának támogatására, továbbá a szükséges közpolitikai, társadalmi és kulturális hatásainak vizsgálatára – beleértve a következmények monitoringját, kiértékelését – is. A minisztérium közpolitikai feladatainak ellátása keretében vállalja, hogy a stratégiai szempontból kiemelt területein – a megalapozó tanulmányok és elemzések alapján – a szükséges társadalmasítási akciókat megindítja. Az előirányzat nyújt fedezetet az érintett szűkebb célcsoportok tájékoztatására, és további közpolitikai eszközök használatára a megfelelő szintű involváltság megteremtése érdekében. Az előirányzat segítségével a minisztérium tehát nem csak közpolitikai megalapozást tesz egyes döntései mögé, hanem azok szakmai és társadalmi beágyazódását is biztosítja. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 41,8 millió forint. 25.2.17 Államigazgatás hatékonyságának növelése A fejezeti kezelésű előirányzat célja a jogszabályoknak való megfelelés biztosítása, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium ügykezelési folyamatainak elektronizálása átláthatóvá tétele, a vezetői döntések támogatása, projekt tervezés és monitoring támogatása, a működési hatékonyság növelése, a költségek csökkentése. Szabályozott módszertanokon alapuló, biztonságos informatikai alkalmazástámogató háttér kialakítása és üzemeltetése. A 2010. évben az NFGM az alábbi feladatokat tervezi megvalósítani: - ügyfélkapcsolat kezelés, - ügyvitel korszerűsítés IT támogatása, - vezetői döntéstámogatás, adatvagyon felhasználás. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 44,9 millió forint.
25.2.46 Nemzetközi jelentőségű, kiemelt KFI programok támogatása Magyarország prioritásként kezeli egy összeurópai érdekeltségű kutatási infrastruktúra befogadását, hazai megvalósítását nemzetközi konzorcium keretében. A Kutatási Infrastruktúrák Európai Fóruma (ESFRI) 2006-ban elkészítette a kiemelt projektek listáját, amelyet 2008-ban frissített. Az un. ESFRI Roadmap 44 projektet tartalmaz. Ezek megvalósítását szorgalmazza az Európai Bizottság. A kiemelt projektek közül legnagyobb esélyünk az Extreme Light Infrastructure (ELI) szuperlézer befogadására van. A szuperlézer megvalósításáért az Egyesült Királyság, Franciaország, Csehország, Románia és Magyarország versenyez, illetve tett eddig konkrét lépéseket. Az ELI hazai megvalósítása esetén Magyarország egy új üzletágban, a nemzetközi tudományos csúcs-szolgáltatás területén fog a világ egyik legrangosabb szereplőjeként megjelenni, úgy is, mint a hazai sokrétű kompetenciabázis élő példája. Az ELI egyrészt piacot jelent majd többek között újszerű, magas technikai és innovációs tartalmú szolgáltatásokra és termékekre. Másrészt új tudást és technológiát hoz létre, amelynek hasznosítása lehetőséget nyújt új vállalkozások megjelenésére, belső és külső magán-forrásokra alapuló tőkebefektetésre. Az ELI projekt megvalósításával összefüggő előkészítő fázisban felmerülő stratégiai, jogi, pénzügyi, szervezeti, irányítási és nemzetközi gazdaságdiplomáciai feladatok koordinálásából adódó kiadások fedezésére szolgál a keret. Az előirányzat 2010. évi működési költségvetés támogatása 60,0 millió forint. 25.2.47 Kiemelt ágazatok fejlesztési stratégiájának támogatása A Kormány Válságkezelés és bizalomerősítés c. programjának növekedést ösztönző eleme a kiemelt ágazatok (járműipar, logisztika, gyógyszeripar/biotech és IKT) fejlesztéspolitikai akcióterveinek végrehajtása. A Kormányhatározatban megjelenő akciótervek rövid távú intézkedései 2009-2010-ben megvalósulnak, míg a strukturális jellegű (2013-ig tervezett) intézkedéseket is azonnal, vagyis a rövid távú intézkedésekkel egyidejűleg kell elindítani. Ezek az ágazati szempontból fókuszált intézkedések a Kormány átfogó válságkezelő programjának elemeit és a fejlesztéspolitikai eszközrendszer szinergiáját biztosítják. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 30,0 millió forint.
25.3 Vállalkozási célelőirányzatok 25.3.1 Beruházás ösztönzési célelőirányzat A nemzetgazdasági jelentőségű beruházások egyedi kormánydöntés alapján történő támogatásának célja, hogy a környező országokkal versenyképes támogatási konstrukció kínálásával elősegítse a működő tőke beáramlás szempontjából meghatározó nagyberuházási projektek megvalósulását. A Beruházás-ösztönzési Célelőirányzat (BC) terhére történik az 50 millió euró feletti értékű, nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű nagyberuházások és a 10 millió eurót meghaladó értékű beruházások támogatása, amelyekről minden esetben a Kormány egyedileg dönt. Felülről nyitható előirányzat, vagyis a kiadási előirányzat a Kormány jóváhagyásával módosítás nélkül túlléphető. A nemzetgazdasági jelentőségű beruházások egyedi kormánydöntés alapján történő támogatásának célja, hogy a környező országokkal versenyképes támogatási konstrukció kínálásával elősegítse a működő-tőke beáramlás szempontjából meghatározó nagyberuházási projektek megvalósulását. A nagyberuházások egyedi támogatása az egyik legfontosabb eleme a befektetés-ösztönzési eszköztárnak, ezért a gazdaságpolitikai célkitűzések szempontjából elsődleges prioritású. A célelőirányzat „felülről nyitható”, azaz a teljesülés a költségvetési törvény alapján a Kormány jóváhagyásával külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól. Az előirányzat felülről való nyithatóságát az indokolja, hogy a tervezés menetében figyelembe vett szerződéseken, valamint a Kabinet által jóváhagyott támogatási összegeken és tárgyalási mandátumokon alapuló determinációkon túl további jelentős kötelezettségvállalás előkészítése van folyamatban, amelyek időbeli ütemezése nehezen jelezhető előre. Az előirányzat 2010. évi tervezett támogatása 15 300,0 millió forint. 25.3.2 Nemzeti beruházás ösztönzési célelőirányzat Az előirányzat 2010. évben az alábbi feladatok ellátásához biztosít fedezetet. • Közreműködői szervezetek finanszírozása: az NBC-ből (illetve jogelődjeiből) a korábbiakban szerződött és finanszírozott pályázatok, valamint az „Ipari park” cím elnyerésére hirdetett pályázat kezelésével összefüggő közreműködői feladatának ellátása, továbbá a BC-vel és NBC-vel kapcsolatos könyvvezetési, pénzügyi-számviteli feladatok ellátása, a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházások döntés előkészítésével, helyszíni ellenőrzéseivel, szerződéskötésével, monitoringjával, valamint a szakmai teljesítés igazolásával kapcsolatos közreműködői tevékenység ellátása.
• Egyéb dologi kiadások, valamint minisztériumi háttértevékenységek (sajtó- és kommunikáció, kiemelt szakmai feladatok ellátásához szükséges szakértői tevékenység) finanszírozása, továbbá védelmi logisztikai kiválósági központ működéséhez hozzájárulás, valamint a magyar gazdaságról alkotott ország imázs kép erősítése, a befektetés-ösztönzési tevékenység gazdasági környezetének bemutatása a külföldi működő tőke behozatalának fokozása érdekében. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 350,0 millió forint. 25.3.3 Kis- és középvállalkozói célelőirányzat A Kis- és középvállalkozói célelőirányzatot (KKC) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény hozta létre és jelenleg a 2004. évi XXXIV. törvény szabályozza azért, hogy a kis- és középvállalkozások, valamint az azok fejlesztését célzó programok támogatásának forrásául szolgáljon. A törvényi szabályozás alapján a KKC forrásából a kizárólag kis- és középvállalkozások fejlődését szolgáló támogatások finanszírozhatók. Ennek megfelelően a célelőirányzatból támogatásban részesülhetnek közvetlenül a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint azok a programok, melyek közvetett módon szolgálják a szektor vállalkozásainak fejlődését. A KKC költségvetésében szerepel a Széchenyi Kártya Program, az előző évek támogatási programjaihoz kapcsolódó közreműködői feladatok forrásigénye, továbbá az előirányzat működésével kapcsolatos kiadások. A 2010. évben az NFGM az alábbi feladatokat tervezi megvalósítani: 1. A Széchenyi Kártya Program: A Széchenyi Kártya Program a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított, kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített hitelkonstrukció, amelynek célja, hogy a legalább már egy éve működő kisvállalkozások egyszerűsített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelő hitelhez jussanak. Tekintettel arra, hogy az ERFA forrásaiból szabad felhasználású hitel nem támogatható, ezért a program csak hazai forrásból finanszírozható. A Széchenyi Kártya Program folytatásának feltételeiről szóló 1015/2008. (III. 12.) számú Korm. határozat szerint a 2010. december 31-ig kibocsátott, maximum 25 millió forintos kártyák teljes kölcsönösszegére 50%-os garanciadíj-támogatást a KKC-ból kell biztosítani. 2. Közreműködő szervezetek finanszírozása: Az NFGM egyes előirányzatai felhasználásában, kezelésében részfeladatokat ellátó közreműködői szervezetekről szóló 28/2008. (XII.31.) NFGM rendelet szerint az előirányzat felhasználásában, kezelésében részfeladatokat ellátó közreműködői feladatok ellátása.
3. Átfogó kormányzati kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia végrehajtása: A Kormány által 2007. október 10-én elfogadott Kis- és középvállalkozásfejlesztési stratégiában megfogalmazott célok megvalósításának és végrehajtásának minden egyes beavatkozási területeken következetes monitoring lépésekkel történő biztosítása. 4. Működési kiadások: Az NFGM egyes fejezeti kezelésű előirányzatai kezeléséről és támogatásainak lebonyolításáról szóló 19/2008. (X.8.) NFGM rendelet 3.§ (5) szerint a KKC felhasználható az előirányzat működési költségeinek finanszírozására. A 2010. évben is forrást kell biztosítanunk a számlavezetési díjjal, rendelkezésre állási díjjal, bírósági eljárások, követelés bejelentések díjával a korábbi évek pályázataihoz kapcsolódó, illetve a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó közzétételi díjakkal kapcsolatos költségekre. Fedezetet nyújt a kis- és középvállalkozások részére meghirdetett programok, támogatási konstrukciók megismertetésére, illetve népszerűsítésére. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 1 922,8 millió forint. 25.3.8 Külgazdaság fejlesztési célelőirányzat A kormányzat gazdaságpolitikai célkitűzéseinek, a magyar gazdaság növekedésének és a versenyképesség fejlesztésének megvalósításával összhangban a célelőirányzatnak kell fedezetet biztosítani: - az ITD Hungary Zrt. közhasznú tevékenységének ellátásához, működési költségeinek, a befektetés-ösztönzési és kereskedelemfejlesztési szakmai tevékenységének, programoknak finanszírozásához, - az egyedi kereskedelemfejlesztési pályázatok meghirdetéséhez, - a külhoni magyar évadok megrendezéséhez, - a Záhony Marketing Akcióprogram megvalósításához, - valamint a külképviseleti hálózat felülvizsgálatához, továbbá a Záhony Projektiroda működtetéséhez. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 1 807,0 millió forint.
25.4 Területfejlesztési és építésügyi feladatok 25.4.1. Területrendezés A „területrendezési célfeladat” előirányzata elsősorban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) alapján meghatározott és a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendeletben megnevezett területrendezési szakterületi feladatok finanszírozására szolgál. Az ellátandó feladatcsoportok az alábbiak: 1.) törvény-előkészítés feladatai; 2.) Balaton-törvényből fakadó intézkedési és tájékoztatási feladatok; 3.) hatósági döntések nyilvántartása (jelenleg a feladat fedezet nem garantált); 4.) hazai szakmai szervezetekkel történő együttműködés; 5.) nemzetközi együttműködés feladatai; 6.) a megyei területrendezési tervek elkészítésének és felülvizsgálatának központi támogatása. Az előirányzatból 2010-ben finanszírozásra kerülő feladatok: 1. törvény-előkészítés feladataként a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének felülvizsgálatát a 2005. évi LXIV. törvény 21. § (6) bek. írja elő. A 2009. évben indult előkészítési munka folytatásaként 2010-ben kerül sor a törvény-módosítás első tervezetének (tervezői dokumentációjának) kidolgozására és egyeztetésére. A felülvizsgálat során biztosítottá válik a kiemelt térség összhangja az Országos Területrendezési Tervvel, valamint az eltelt időben bekövetkezett változások miatt szükséges korrekciók átvezetésre kerülnek. 2. Balaton törvény felülvizsgálatából adódó és a balatoni vízpart-rehabilitáció megvalósításával kapcsolatos intézkedési feladatok közül a közhasznú parti sétányok kialakításával összefüggő állami szerepvállalás , valamint a borszőlő termőhelyi kataszterre vonatkozó szabályozás kialakításának költségei tervezettek 2010-ben a Területrendezés előirányzat terhére. A Balatontörvényből fakadó intézkedési feladatok ellátása elősegíti az üdülőkörzet minőségi fejlesztését. 3. A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendeletben rögzített hatósági eljárások során született állami főépítészi határozatok nyilvántartása és a nyilvántartás fejlesztése lehetővé teszi a területés településrendezési tervekkel kapcsolatos térségi területfelhasználás módosítását. A tervezett költség hozzájárul a hatósági döntést megalapozó szakértői háttér biztosításához is. 4. A hazai szakmai tevékenységek támogatása évek óta a Magyar Urbanisztikai Nonprofit Kft. által szervezett szakmai vitanapok megrendezésének, valamint az Önkormányzati Főépítészi Kollégium szervezésében bonyolódó, a XV. Országi Főépítészi Konferencia megrendezésének támogatására irányul. A
támogatás biztosítja a szakmai szervezetek közötti kapcsolattartást, az ismeretek bővítését és egyben az ágazati politika megismertetését is lehetővé teszi. 5. Területrendezés nemzetközi kapcsolatainak ellátásához nyújtandó szolgáltatások költsége a szomszédos országokkal és más európai országokkal (V4+2) való területi tervezési együttműködésre, az EU és az Európai Tanács irányelveinek hazai alkalmazására és a szakterületet érintő kezdeményezéseiben való részvételre, az EU elnökségre való felkészüléssel összefüggő feladatokra irányul. Az „ESPON 2013 Program” Közösségi Kezdeményezésben való részvétellel járó szakmai feladatok alapvető célja az ESPON program magyarországi kontakt pont (ECP) feladatainak operatív ellátása. 6. Az OTrT 30. § (3) és (4) bekezdése előírja, hogy a megyei területrendezési terveket 2010. december 31-ig összhangba kell hozni a törvénnyel, illetve 2011. december 31-ig a területrendezési tervvel nem rendelkező megyéknek el kell készíteni területrendezési terveiket, amely mindösszesen 150 millió Ft állami hozzájárulást feltételez. A forrásigényhez a 2009. évi költségvetés nem tartalmazott fedezetet, ezért a hozzájárulás 2010-11. évre történő átütemezésével válik biztosítottá a törvényben előírt, határidőzött kötelezettség megvalósulása. Programok végrehajtásával elérni kívánt célok: − A fenntartható fejlődés műszaki-fizikai feltételrendszerének kialakítása az ország és egyes kiemelt térségek (Budapesti Agglomeráció, Balaton) vonatkozásában; − Az elfogadásra kerülő, különböző szintű területi tervek közti összhang biztosítása (országos, kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervek összhangja a Tftv. előírásainak biztosítása); − A szakterületet érintő kezdeményezésekben való részvétellel az EU-s elvárásoknak megfelelés biztosítása; − Az európai térszerkezetbe való integrálódás; − Hazai szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás, a kormányzat ágazati politikájának megismertetése. Várható társadalmi hatás: jogbiztonság növekedése. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 185,4 millió forint. 25.4.2 Építésügyi célelőirányzat Az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatására a költségvetés XV. fejezetében az Építésügyi célelőirányzat bevételei állnak rendelkezésre, melyek nyilvántartásáról és felhasználásáról külön jogszabály rendelkezik. A pénzügyi eszközök - jogszabályban meghatározott módon és mértékben - az alábbi építésügyi feladatok támogatására és finanszírozására használhatók fel:
a) az építésfelügyeleti és építésügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos feladatok (ideértve a szükség szerinti szakértői igénybevétel támogatását is) és az ellenőrzések hatékonyságának és színvonalának emelése, b) a hatósági végrehajtási eljárás, c) a településrendezési feladatok, d) minőségügyi, szabványosítási feladatok, e) a helyi építészeti örökség védetté nyilvánítása, az építészeti örökség védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtása, az építészeti értékek bemutatása, f) a tervtanácsok működésének támogatása, g) a szakmai kamarák, társadalmi szervezetek építészeti és településrendezési szakmai feladatai, a szakmai kamarák által ellátott közigazgatási feladatok, h) az építészeti kultúra kialakítása, fejlesztése, védelme, elterjesztése, oktatása, a védelemmel kapcsolatos elismerések, i) az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos oktatási, nevelési, továbbképzési programok kidolgozása, működtetése, j) az építésügyet érintő képzési, szakoktatási célok kidolgozása, érvényesítése, szakmai továbbképzési feladatok ellátása, k) az építmények, valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak, valamint az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakításával kapcsolatos kutatás, fejlesztés, ezek eredményének alkalmazása, érvényre juttatása, l) a szabályozott építésügyi szakmák szakképesítésének és szakképzettségének elismerésével kapcsolatos feladatok, különös tekintettel a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseire, m) az a)-l) pontban foglaltak adminisztrációs feladatainak ellátása, a feladatok ellátásához szükséges szakértői feladatok, eszközök beszerzése, beruházások támogatása. 25.4.3.1 Központi fejlesztési feladatok A terület- és régiófejlesztési célelőirányzat központi fejlesztési feladatok 2010. évi forrása a területfejlesztési támogatási rendszer működtetésével, a központi területfejlesztési igazgatás továbbfejlesztésével összefüggésben felmerülő feladatok ellátását biztosítja. A forrás lehetőséget nyújt a közreműködő szervezet (MÁK) megbízási díjának finanszírozására, területfejlesztéssel összefüggő K+F tevékenységek, kommunikációs illetve képzési feladatok megvalósítására, elemzési, szakértői feladatok ellátására, területfejlesztési nemzetközi projektekben való részvételünk folytatására és a 2011-es magyar EU elnökség területfejlesztési feladatainak szakmai előkészítésére. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 886,8 millió forint.
25.4.3.2 Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése A 2004. évi LXVII. törvény 2.§ (3) e) pontja a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) program megvalósításával kapcsolatban előírja, hogy „az árvízi tározók vízi létesítményeinek megvalósításával összehangolt ütemezésben a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket a tájhasználat váltással együtt” el kell végezni. A programmal érintett települések infrastrukturális fejlesztéseinek megvalósítása az NFGM hatáskörébe tartozik. A 2010. évre tervezett forrás a Szamos-Kraszna-közi árapasztó tározóhoz kapcsolódó települési infrastruktúra-fejlesztések támogatását, továbbá a Beregi árapasztó tározóhoz kapcsolódó települési infrastrukturális fejlesztések tervdokumentációjának elkészíttetésének költségeit fedezi. A 2004. évi LXVII. törvény 2.§ (3) e) pontja a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) program megvalósításával kapcsolatban előírja, hogy „az árvízi tározók vízilétesítményeinek megvalósításával összehangolt ütemezésben a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket a tájhasználat váltással együtt” el kell végezni. A programmal érintett települések infrastrukturális fejlesztéseinek megvalósítása az NFGM hatáskörébe tartozik. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 304,5 millió forint. 25.4.4.1 Regionális Fejlesztési Tanácsok és munkaszervezeteik működési kiadásai A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján a regionális fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik számos feladatot látnak el, így különös tekintettel: − kidolgozzák a régiók hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve a régió fejlesztési programját és annak stratégiai és operatív munkarészeit; − a régióban összegyűjtik az önkormányzatok, gazdasági és társadalmi szervezetek fejlesztési projektelképzeléseit, részt vesznek azok projektjavaslattá történő előkészítésében; − folyamatosan kapcsolatot tartanak a régióban működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében; − közreműködnek a regionális fejlesztési tanácsok által a központi és regionális forrásokra benyújtandó pályázatok elkészítésében, az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásában; − pénzügyi tervet készítenek a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezik a programok megvalósítását, részt vesznek a programok pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezetnek. A törvényben rögzített feladatokon továbbra is ellátják az elmúlt évek monitoring feladatait, az újonnan kapcsolódó egyéb döntéshozatali
túlmenően a hozzájárulás keretében a tanácsok támogatási döntéseihez kapcsolódó szerződések meghirdetésre kerülő pályázati rendszerekhez feladatokat, valamint a hazai programokhoz
kapcsolódó, illetve a regionális identitástudat erősítését szolgáló kommunikációsdisszeminációs feladatokat. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 350,0 millió forint.
25.4.4.2 Megyei Területfejlesztési Tanácsok és munkaszervezeteik működési kiadásai A megyei területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján számos feladatot látnak el, így különös tekinetettel: − kidolgozzák a megyék hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, illetve a megye fejlesztési programját és alprogramjait, − szakmai kapacitással segítik a kistérségi fejlesztési tanácsok tervező, döntéselőkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, − közreműködnek a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében, − pénzügyi tervet készítenek a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezik a programok megvalósítását. A tanácsoknak továbbra is el kell látniuk az elmúlt évek támogatási döntéseihez kapcsolódó szerződések kezelésével, ellenőrzésével összefüggő feladatokat, továbbá a területfejlesztési törvény alapján a Kormányzati oldal hozzájárulását is biztosítani szükséges, ezért a megyei területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik részére forrás elkülönítése indokolt. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 85,0 millió forint. 25.4.4.3 Kistérségi fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik támogatása A kistérségi fejlesztési tanácsok a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján számos feladatot látnak el, így különös tekintettel: − kidolgozzák a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve a kistérség területfejlesztési programját, ellenőrzik megvalósításukat, − képviselik a kistérséget a területfejlesztési ügyekben, − közreműködnek a kistérségekben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében, − pénzügyi tervet készítenek a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezik a programok megvalósítását. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 10/E. § (4) bekezdése szerint azokban a kistérségekben, amelyekben egy település alkot egy kistérséget, kistérségi fejlesztési tanács nem alakul. Így a 174 kistérségből - Budapest kivételével - 173 részesül az előirányzat terhére támogatásban. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 173,0 millió forint.
25.4.4.6 Balaton Fejlesztési Tanács támogatása A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján a Balaton Fejlesztési Tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet - a pályázatokon elnyert források valamint a Tanácsban szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetése mellett költségvetési hozzájárulás biztosítja. A Tanács a Tftv. felhatalmazása alapján dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, megállapodást köthet a tárcákkal az egyes fejlesztési programok finanszírozásáról. A forrás biztosításával a BFT és munkaszervezete hozzájárulást kap a területfejlesztési törvényben nevesített feladatainak ellátásához. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 50,0 millió forint. 25.4.4.7 Budapest Agglomerációs Fejlesztési Tanács támogatása A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján a Főváros Önkormányzat Közgyűlése és a Közép-Magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsa Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot hoz létre a főváros és agglomerációja területén a főváros, valamint a körülötte elterülő régió fejlesztési céljai és érdekei összehangolására. A területfejlesztési intézményrendszer zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében a Budapest Agglomerációs Fejlesztési Tanács működéséhez indokolt a központi költségvetésből hozzájárulást biztosítani a tanáccsal kötendő támogatási szerződés alapján. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 5,0 millió forint. 25.4.4.8 Egyéb területfejlesztési intézmények működésének támogatása A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján a regionális fejlesztési tanácsok és a megyei területfejlesztési tanácsok kezdeményezésével térségi fejlesztési tanácsok alakultak. A javasolt forrás működési költségekhez való hozzájárulást tartalmaz a Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács, valamint a Duna-Tiszaközi Hátság és Soroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanács számára. A Szigetköz Felső-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács, a Velencei-tó Vértes Térségi Fejlesztési Tanács, a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, valamint a 8as főút Térségi Fejlesztési Tanács munkájában a területfejlesztésért felelős miniszter által delegált tag, illetve állandó képviselő is részt vesz. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 14,0 millió forint.
25.4.5.2 Területfejlesztési háttérintézményi feladatok Az előirányzat célja, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR), a Regionális Fejlesztési Tanácsok Kommunikációs Rendszere (KIRE) és a Dokumentációs Központ működési feltételeinek és továbbfejlesztésének biztosítása. A TeIR a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény előírásainak megfelelően kialakított rendszer működését a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet szabályozza, továbbfejlesztése tekintetében a hangsúly a területpolitika érvényesülésének, a területi folyamatok alakulásának folyamatos megfigyelésén van. Figyelembe véve, hogy a területi monitoring rendszer többek között vizsgálja a támogatási források hatékonyságát, ez alapján a TeIR rendszer megköveteli a még hiányzó indikátorok, mutatók előállítását, elemzését, értékelését. A Dokumentációs központ működését az építésügyi-műszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról szóló 181/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet, valamint a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek nyilvántartásáról, továbbá az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 5/2000. (II. 11.) FVM rendelet előírásai határozzák meg. A Dokumentációs központ, működtetésére szánt forrás biztosítja az épület üzemeltetési feladatainak ellátását, továbbá a dokumentációk megőrzésével, feldolgozásával és a kapcsolódó információs infrastruktúra további bővítésével kapcsolatos feladatokat. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 280,0 millió forint. 25.4.18 Azbesztcementből épült házak szakértői vizsgálata Az „Azbesztcementből épült házak szakértői vizsgálata” című célelőirányzat évek óta az azbesztmentesítés előkészítő és háttérfeladatait teszi lehetővé. Az azbesztcementből épült házak szakértői vizsgálata célelőirányzat nyújt fedezetet az azbesztmentesítéssel érintett épületek körének megállapításához, a szennyezés mértékének és állapotának felméréséhez, amelyek alapján az azbesztmentesítés megfelelő technológiája kiválasztható és megállapítható a beavatkozás sürgőssége is. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 6,4 millió forint.
25.6 Kutatási és technológiai feladatok 25.6.1 K+F+I Intézmény és szabályozási rendszerének átalakítása Az előirányzat célja a kormányzati tudomány-, technológia és innováció-politikai stratégiában és az intézkedési tervben meghatározott feladatok végrehajtásának támogatása. A támogatási programok elősegítik a KKV-k innovációs készségének és képességének javítását, a szellemi tulajdonvédelem erősítését. A statisztikai módszerek fejlesztésével kialakul a K+F és innováció statisztikai adatszolgáltatási rendszere, megvalósul a K+F-et végző szervezetek teljes körű regisztrációja. A pályázati rendszerek továbbfejlesztése lehetővé teszi, hogy a közpénzekből finanszírozott pályázatok nyilvántartása, ellenőrzése és értékelése egységes elvekre épüljön. A közfinanszírozású forrásokból támogatott programok esetében bevezetésre kerül az elektronikus pályáztatás és pályázati ügyintézés. A fiatal innovatív vállalkozásokat ösztönző programcsomag célja a nagy növekedési potenciállal rendelkező fiatal innovatív vállalkozások támogatása, deregulációs javaslatok kidolgozása, adminisztrációs könnyítések, adó- és foglalkoztatási kedvezmények bevezetése. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 50,0 millió forint. 25.6.2 Nemzetközi tagdíjak (NKTH) A fejezeti kezelésű előirányzat nemzetközi szerződésen, jogszabályon alapuló kutatásfejlesztési célú tagdíjfizetéseket teljesít az alábbi nemzetközi szervezetek felé. -CERN: A világ legnagyobb részecskefizikai kutatólaboratóriuma a legkorszerűbb tudományos kísérleti berendezések használatát teszi lehetővé a magyar fizikus és mérnökkutatók számára. -EUREKA: Az együttműködés célja, hogy fokozza Európa világpiaci versenyképességét az ipari, technológiai kutatások koordinálása révén. A projektek a piacközeli K+F szakaszra irányulnak, a résztvevők főleg vállalatok, profitorientált intézmények, kis és középvállalkozások, valamint K+F intézmények (egyetemek és kutatóintézetek). -NATO von Karman Intézet: A VKI az egyetlen olyan kutatóintézet, melyet közvetlenül is finanszíroz a NATO. Célja a NATO tagországok szakember utánpótlásának segítése az áramlástan, az áramlástechnikai gépészet és a környezettechnika különböző területein. Magyarország tagságának igénye egyrészt az intézeti munkában érdekelt magyar doktoranduszhallgatók és oktatóik oldaláról merült fel, másrészt Magyarország NATO tagsága indokolja az együttműködésben való részvételt. -ICGEB: Az International Centre for Genetic Engineering and Biotechnology ( ICGEB) létrehozását az UNIDO kezdeményezte 1983-ban. A központ létrehozásának célja az volt, hogy a biotechnológia egyes területein, magas szinten végzett kutatási tevékenységgel elősegítse a biotechnológiai kutatások fejlődését a világ iparilag kevésbé fejlett régióiban is, valamint hogy a
biotechnológia újabb eredményeinek fogadására és alkalmazására ezek az országok is képesek legyenek. A központ Együttműködési kutatási programokat támogat a tagországok kutató-csoportjainál, továbbá ösztöndíj programokat működtet (Pre- és Post.doc.) doktoranduszképzéshez. -COST: A tagság lehetőséget teremt a tagállami támogatottságú műszaki és tudományos alapkutatások EU szintű koordinációjában való részvételre. -ICSTI: A Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Központ alapvető tevékenységi köre a kutatás-nyilvántartás, a K+F tevékenység eredményeinek közvetítése, partnerkeresés. Magyarország ICSTI tagsága révén a magyar vállalkozók és kutatók könnyebben léphetnek az orosz piacra, illetve létesíthetnek kapcsolatot oroszországi kutatóintézetekkel. -OECD GSF: Az OECD GSF célja a nemzetek között a konzultáció és együttműködés a sok országot érintő kutatási nagyberendezések, a programok tervezésében és a megvalósítás értékelésében. Magyarország, mint OECD tag vesz részt az együttműködésben. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 1 630,0 millió forint. 25.6.3 Európai Innovációs és Technológiai Intézet működésének támogatása Az Európai Technológiai Intézet (ETI) létrehozásának célja, hogy az oktatás, a kutatás és az innováció európai hálózatának kialakításával szolgálja az európai versenyképességet, integrálva ezzel a tudás alapú társadalom megteremtéséhez szükséges három kulcsfontosságú területet. Az ETI bázisán létrejön az egyetemek, kutatóintézetek és a gazdaság szereplőinek részvételével egy nemzetközi szervezet, amely a tudás- és innovációs társulások hálózata. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet Budapesten történő elhelyezésére vonatkozó magyar kötelezettségvállalásról és a kapcsolódó feladatokról szóló kormányhatározat értelmében a Kormány kötelezettséget vállal az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI) Budapesten történő elhelyezése érdekében az ETI székhely bérleti díjának, valamint az alkalmazottak munkabérének finanszírozására. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 239,5 millió forint. 25.13 Üzletre hangolva A hatékonyabb jogalkotást, valamint annak egyik eszközeként az adminisztratív terhek kérdését az EU versenyképességét és gazdasági növekedését célzó Lisszaboni Stratégia kiemelt területként kezeli. Az EU Tanácsa 2007 márciusában döntött arról, hogy az uniós szabályozásból fakadó vállalkozói terheket 2012-ig legalább 25%-al csökkenti . Továbbá a Tanács egyhangúlag felkérte a tagállamokat, hogy határozzanak meg hasonlóan ambiciózus adminisztratív tehercsökkentési célértékeket, valósítsanak meg szigorúan ütemezett stratégiákat a nemzeti jogalkotásból adódó adatszolgáltatási kötelezettségek csökkentésére. A magyar Kormány – csatlakozva 23 további tagállamhoz – 2008 decemberében jelentette be vállalását a 2012-ig elérendő 25%-os tehercsökkentés elérésére vonatkozóan.
A fejezeti kezelésű előirányzat: (a) a Cselekvési Terv megvalósításával, (b) további, jelentős irritációt jelentő területek felmérésével, (c) valamint a nettó vállalkozói adminisztratív terhek nettó növekedésének megakadályozásával összefüggő feladatok finanszírozását szolgálja. (a) A tagállamok, valamint a Bizottság által is használt Standard Cost Model (SCM) mérési módszer alapulvételével készített mérések szerint a nemzeti jogi szabályozásból fakadó adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének költségei és terhei a korábbi – Uniós számításokon alapuló – becsléseket jelentősen meghaladják. Az adatszolgáltatási kötelezettségeknek való megfelelés költsége közel 2800 milliárd forintra becsülhető, ami a GDP kb. 10,5 %-át teszi ki. Az adminisztratív költségek aránya nemzetközi összehasonlításban kiugró. Az NFGM által összeállítandó Cselekvési Terv végrehajtása – a terhek 25 %-os csökkentése – várhatóan 200-250 milliárd forintot hagyhat a vállalatoknál. Egyes strukturális átalakításokkal, nem csak teher-, hanem az adminisztratív költségszint is jelentősen csökkenthető lenne, becsléseink szerint 350-400 milliárd forinttal (b) A fentiekben foglalt, a Cselekvési Terv megalapozását szolgáló mérések a legjelentősebb terheket jelentő adatszolgáltatási kötelezettségekre irányultak. A tárca célszerűnek tartja megvizsgálni azon adatszolgáltatási kötelezettségeket is, amelyek becsült teherszintje nemzetgazdasági szinten ugyan nem kiugróan magas, de azokat a vállalkozások, mint a működési feltételeiket különösen rontó tényezőként értékelték. A mérések kiterjesztése ezen területekre azért is indokolt, mert a vállalkozói közérzetre ezek a tényezők sok esetben nagyobb mértékben hatnak mint egyes, összegszerűségükben sokkal jelentősebb terhek, és a vállalkozói hangulatot nagy mértékben javítani lennének képesek. (c) A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentése érdekében, nem csupán a már létrejött kötelezettségek csökkentése, illetve egyszerűsítése kell hogy kiemelt figyelmet kapjon, hanem már a jogszabályalkotás során is célszerű a legalacsonyabb költségre, illetve tehermentesítésre törekedni. Ennek érdekében az adminisztratív tehercsökkentés területén élenjáró országok a jogszabálytervezetek előkészítése során már megpróbálják számszerűsíteni a terheket az EU Bizottsága által ajánlott Standard Cost Model segítségével. Az alkalmazott megoldás nemcsak az egyes tagországok gyakorlata és jogalkotási megoldásai lesznek összehasonlíthatóak és átvehetőek, hanem a pontos teherszint, és az esetleges legjobb gyakorlatok és szabályozási opciók ismeretében hozhat döntést maga a jogalkotó is.
Az EU klíma-energia jogszabály csomagjának részét képező, a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló 2009/29/EK irányelvből, valamint az Európai Parlament és a Tanács az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló 2009/406/EK határozatból eredő, az emisszió kereskedelem hatálya alá tartozó ipari ágazatokra vonatkozó feladatok meghatározása, végrehajtásuk gazdasági és költségevetési hatásainak bemutatása. A hatásvizsgálat alapján javaslattétel az érintett ipari ágazatokra vonatkozó, az adaptációt biztosító iparpolitikai koncepcióra úgy, hogy az illeszkedjen a fejlesztés-, környezet- és energiapolitikák fontosabb hatásterületeihez, meghatározva a kapcsolódási pontokat, a felmerülő eszközöket és a szükséges forrásokat. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 70,0 millió forint. 25.14 Társadalmi szervezetek címzett támogatása 25.14.5 Nemzetközi szabványosítási és akkreditálási feladatok A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény előírja, hogy a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) részére az éves állami központi költségvetésben kell biztosítani a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetekben való képviselethez, illetve az ezekből eredő feladatok ellátásához szükséges költségeket, továbbá az MSZT a jogalkotó szerv felkérése alapján gondoskodik a jogszabályokhoz kapcsolódó nemzeti szabványok kidolgozásáról, illetve kiadásáról, amelyet díjazás ellenében végez. A Nemzetközi Akkreditáló Testület (NAT) szervezetéről, feladat- és hatásköréről valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény alapján a Testület pénzügyi forrásai közé tartozik a nemzetközi együttműködés költségeinek fedezésére a központi költségvetésből kapott támogatás. Az előirányzat hozzájárul, hogy az MSZT és a NAT teljes jogúan a társult tagság követelményeit kielégítve működjön, eleget téve az EU csatlakozás követelményeinek. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 100,0 millió forint.
25.30 Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok 25.30.16 Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján A honvédelmi törvény végrehajtásáról szóló hatályos Kormány rendelet alapján a miniszter a honvédelmi feladatok folyamatos ellátására rendelt költségeket elkülönítetten, az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtására vonatkozó jogszabályok szerint tervezi. A vonatkozó jogszabályok alapján a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter tervezi és koordinálja a minisztériumok és a védelmi bizottságok gazdaságmozgósítási és gazdaság-védelmi felkészítési tevékenységét. A 2010. évben tervezett feladatok ellátását alátámasztó rendelkezések: − Hadiipari kapacitások fenntartása (2004. évi CV. tv. 50. § (1) d) pontja; 3026/2001. (IV. 3.) Korm. határozat, − A gazdaságfelkészítés és mozgósítás központi és területi feladatainak végrehajtása, szervek felkészítése, a gazdaságmozgósítási informatikai rendszer fenntartása, gazdaságfelkészítési tervezés módszertani fejlesztése (131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 4-5. §, 8. § és 14. §, Htv. 50. § − Védelmi célú tartalékok fenntartása és fejlesztése 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 12. § (8) és (9) bekezdés. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 35,0 millió forint. 25.30.26 Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatok Az előirányzat felhasználásának célja: gazdasági, valamint területfejlesztési és építésügyi nemzetközi szervezetekben való tagságunkból adódó, valamint hozzájárulási kötelezettségek finanszírozása. A tagdíjak minden esetben devizában meghatározott összegek, így a tervezés becsült összegekből tevődik össze, az esedékes éves tagdíjak összegének átutalása az adott nemzetközi szervezettől beérkező számla alapján történik. A fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése, illetve elmulasztása a magyar félnek (kormánynak, tárcának) diplomáciai kellemetlenséget okozhat túl azon, hogy jelentős kamatfizetési terhet is róhat a költségvetésre. A nemzetközi szervezetek többségében a működési szabályzat/alapszabály értelmében a befizetési kötelezettség nem teljesítéséig a tagország szavazati jogával nem élhet. Mind a gazdasági, mind a területfejlesztési és építésügyi nemzetközi szervezetekben való tagságunkat jogszabályok írják elő. Az előirányzatból történik az EU tagságból adódó feladatokkal összefüggő kötelezettségek finanszírozása is. A 2010. évi Tervezési Köriratban foglaltak alapján a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal által fizetendő tagdíjak, hozzájárulások is a Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggő feladatok fejezeti kezelésű előirányzatok között kerültek tervezésre, ez tíz nemzetközi szervezetben való tagságot jelent. A 2010. évben tervezett feladatok megalapozottságát alátámasztó rendelkezések:
− 1999. évi LXXXIX. törvény az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete Alapokmányainak kihirdetéséről (UNIDO); − 1997. évi CIV. törvény a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezmény kihirdetéséről; − 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről (a törvény a mérésügy feladatává teszi a Magyar Köztársaság képviseletét a nemzetközi és az európai mérésügyi szervezetekben; − Nemzetközi Méteregyezmény 1875 Párizs (az 1874. évi VIII. tv. a metrikus mértékegység rendszer bevezetéséről alapozta meg a Párizsi egyezmény aláírását); − 1973. évi 19. törvényerejű rendelet a kézi lőfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről Brüsszelben, 1969. július 1-jén kötött nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről; − 32/1996. (IV. 30.) OGY határozat a Magyar Köztársaság csatlakozásáról a Gazdasági Egyttműködési és Fejlesztési Szervezethez (az OECD Control of Chemicals ( OECD Vegyi Anyagok Ellenőrzésének Speciális Programja) és az OECD Steel Committee (OECD Acél Bizottsága) szervezetek munkájában való részvételre); − a Nemzetközi Vásár Iroda (BIE) munkájában való részvételt a Párizsban 1972. november 30-án kelt jegyzőkönyv kihirdetésével kapcsolatos 21/1982. (V. 24.) MT rendelet rögzítette; − 1998. évi XV. törvény a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatnak a kihirdetéséről (OECD LEED tagdíj); − 49/2007. (III. 26.) Korm. rendelet rögzítette Magyarország részvételét az ESPON 2013 operatív program végrehajtásában; − 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Európai Építészetpolitikai Fórum - EFAP tagdíj); − 1056/2007. (VII. 18.) Korm. határozat az európai területi együttműködés célkitűzés operatív programjainak, valamint az előcsatlakozási támogatási eszközből támogatott operatív programok elfogadásáról (URBACT 20072013 operatív program); − Európai Városok Tudáshálózata (EUKN) 2005-ben indult nemzetközi projekt, melynek célja informatikai hálózat kiépítése annak érdekében, hogy a városok, kutatók és tervezők, a régiók és a kormányzat folyamatosan támogatást nyerjenek a döntés előkészítésében és döntéshozatalban. A projekt végrehajtásáról az NFGM Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló NFGM utasítás rendelkezik; − Európai Falumegújítási és Vidékfejlesztési Munkaközösség tagsági díja (a tagság folyamatos, 1988 óta miniszteri elkötelezettségén alapul), − ENSZ-HABITAT magyarországi iroda működtetése, amit az UNHABITAT a javára tett hozzájárulásnak tekint;
− EUROPAN – európai nemzeti szervezetekből álló nemzetközi szövetség – pályázati rendszerhez, a jelenlegi 2 éves pályázati ciklusra hivatalosan jeleztük csatlakozásunkat. A nemzetközi titkársági feladatokat a Magyar Urbanisztikai Kht. látja el; − EU 7. keretprogram (EU Meterológiai Kutatási Program); − 1995-ben létrehozott Wassenaari Megállapodás, melynek célja a hagyományos fegyverek és a kettős felhasználású termékek és technológiák exportjának és más módon történő átadásának átláthatóvá tétele (Magyarország alapító tag); − A nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 223/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet; − 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról; − 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet a nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről; − EU tagságból adódó feladatok, melyeket az EU jogszabályai, valamint a kapcsolódó magyar jogszabályok határozzák meg. Kiemelt feladatok: • új közösségi jogszabályok hazai alkalmazásának vizsgálata (hatástanulmányok), • a tagállamként való működés intézményi feltételeinek, az EU munkacsoportjaiban való közreműködés személyi feltételeinek megteremtése, folyamatos teljesítése, • jogközelítési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó szakértői feladatok ellátása, • EU jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek teljesítése. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 236,7 millió forint. 25.30.33 Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok A katasztrófák elleni védekezés irányításáról szóló 1999. LXXIV tv. 14. § c) pontja, a 46. § és 47. §, valamint annak végrehajtásáról rendelkező 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 17. §-a, valamint a polgári védelemről szóló 1996. XXXVII. tv. 38. § (2) bekezdése szerint a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem, valamint a nukleárisbaleset-elhárításhoz kapcsolódó feladatok, továbbá a szélsőséges körülmények elleni védekezés és felkészülés költségeit a fejezet költségvetésében külön cím alatt kell megtervezni. A 2010. évben tervezett feladatok megalapozottságát alátámasztó rendelkezések: − Ágazati védekezésbe bevont szervezetek és szakállományuk felkészítése és gyakoroltatása. (1999. LXXIV. tv. 14.§ e), 196/1996. (XII. 22.) Kr. 14. § f) pont, módot ad a kijelölt szakértők számára megismertetni a minisztérium katasztrófavédelmi feladataival kapcsolatos aktualitásokat, felkészíteni a
szakértőket katasztrófahelyzetben való együttműködésre, illetve az ügyeleti rendszerben való részvételükre, fejleszti a szakértői bázist, évente 1 alkalommal összesen 4 nap terjedelemben kb 30-40 fő részére) − Ipari Katasztrófa-elhárítási Információs Rendszer működtetése (128/2005. (XII. 29.) GKM r.). − Új típusú influenza, pandémia elleni tervezés, gazdálkodó szervezetek számára, a védekezés elősegítése − Szélsőséges körülmények elleni védekezés és felkészülés (1999. évi LXXIV. tv. 14. § b), 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 12. § d), valamint a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 2. § c) és h) pontjai. Napjainkban és a jövőben egyre gyakoribbá váló szélsőséges körülmények - határátkelési nehézségek, szélsőséges időjárás (pl. több napon át tartó hőség), pandémia hatásai elleni védekezés feladatai - esetén a miniszter jogszabályon alapuló feladata irányítani az állami és gazdálkodó szerveket érintő megelőző védelmi feladatok ágazati végrehajtását, valamint intézkedni a veszély elhárítására, egyben előteremti az intézkedésekhez és a megelőzéséhez szükséges pénzügyi forrásokat. A költségek tervezett mértéke az elmúlt évek védekezéssel összefüggő tapasztalatain alapulnak. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 35,0 millió forint. 25.30.34 NATO tagságból adódó ágazati feladatok Az előirányzat biztosítja a Magyar Köztársaság NATO tagságából adódó, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter számára előírt kötelezettségek teljesítését. A 2010. évben tervezett feladatok és azok megalapozottságát alátámasztó rendelkezések: - a nemzeti képviselet biztosítása a NATO CEP szakbizottságaiban, illetve a NATO Industrial Advisory Group, valamint az EU védelmi tervezéssel foglalkozó munkacsoportjainak munkájában; - a NATO műveletekben részt vevő szervezetek és szakértők felkészítése, gyakoroltatása módot ad a kijelölt szakértők számára megismertetni a NATO CEP aktuális folyamatokat, felkészíteni a szakértőket a NATO elvárásokra, fejleszti a szakértői bázist; - NATO PBIST koordinátor munkájának támogatása; - KIV gyakorlat lebonyolítása (2080/2008. (VI.30.) Korm.határozat alapján); - kritikus infrastruktúra védelmi program együttműködési platform kialakítása lehetőségeinek részletes elemzése; - kritikus infrastruktúra védelmi PPP feltételeinek, a megvalósítás részleteinek részletes elemzése és kidolgozása; - az elkészült szabályozási koncepció alapján az ágazati KIV program kialakítása, a teljes körű tárcaálláspont kialakítása; - KIV szakmai konzultációs és vitafórum, a jelenleg kidolgozás alatt álló szabályozási koncepció egyeztetése, a további feladatok meghatározása.
Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 38,5 millió forint. 25.42 Kincstári díjak A fejezeti kezelésű előirányzatból kerül finanszírozásra - a Fejezeti beruházási előirányzat-felhasználási keretszámlát, - a Fejezeti feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámlát és - a Fejezeti kezelésű célelőirányzat-felhasználási keretszámlát érintően 2010. évben felmerülő számlavezetési díj és a rendelkezésre tartási díj összege. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 27,2 millió forint. 25.47 Kötött segélyhitelezés Az előirányzat az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a kötött segélyhitelekhez kapcsolódó állami támogatás (kamat- és biztosítási díjtámogatás) finanszírozására szolgál. A 2010. évi előirányzatból az Eximbank által már megkötött hitelszerződésekhez (Bosznia-Hercegovina, Montenegró), valamint az előkészületben lévő és várhatóan 2010-ben lehívásra kerülő hitelekhez (Srí Lanka, Indonézia, Vietnám, Laosz, Mongólia) kapcsolódó állami támogatást. Az előirányzat „felülről nyitható”, azaz a kiadási előirányzat módosítása nélkül a Kormány jóváhagyásával túlléphető. A költségvetést érintő kötelezettségvállalások és folyamatban lévő kötött segélyhitel nyújtások az alábbi jogszabályok alapján történnek: - Arrangement on Officially Supported Export Credits, a kötött segélyhitelezés általános feltételeit szabályozó ORCD Megállapodás (magyar fordítása a Magyar Közlöny 2004. április 16-i 48. számában jelent meg. - Az Európai Unió Tanácsának "a bizonyos iránymutatásoknak az állami exporthitel-támogatás területén való alkalmazásáról szóló, 1978. április 4-i határozat felváltásáról" szóló 2000. december 22-i 2001/76/EK számú határozata. - 1994. évi XLII. törvény a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról. - 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól. - 127/2005. (VI. 30.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Bosznia-Hercegovina Kormánya között pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló, 2004. november 19-én, Budapesten aláírt Megállapodás kihirdetéséről. - 261/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Montenegrói Köztársaság Kormánya közötti pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló megállapodás kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazásról és kihirdetéséről.
- 185/2007. (VII. 18.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Srí Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság Kormánya közötti pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló megállapodás kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazásról és kihirdetéséről. - 2162/2007. (IX. 15.) Korm. határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és Bosznia-Hercegovina Kormánya között pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról. - 2023/2006. (II. 21.) Korm. határozatban kapott felhatalmazás az Indonéziával 20,0 millió USD összegű kötött segélyhitelel keretről 2005. október 18-án parafált kormányközi megállapodás aláírására. - 2009/2008. (II. 14.) Korm. határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és az Indonéz Köztársaság Kormánya között az Indonéz Köztársaság részére Magyarország által nyújtandó kötött segélyhitel általános feltételeiről, eljárási rendjéről, intézményi hátteréről és pénzügyi kereteiről szóló keretmegállapodás módosított szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról. - 13/2008. (III. 27.) ME határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Vietnami Szocialista Köztársaság Kormánya között pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló Megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról. - 1021/2009. (II. 27.) Korm. határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság Kormánya között pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló megállapodás végleges szövegének megállapítására adott felhatalmazásról. - 1112/2009. (VII. 23.) Korm. határozat az Indonéz Köztársaság részére történő kötött segélyhitel felajánlásáról. - 47/2009. (VII. 23.) ME határozata Magyar Köztársaság Kormánya és az Indonéz Köztársaság Kormánya közötti pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról. - 1113/2009. (VII. 23.) Korm. határozat a Mongólia részére történő kötött segélyhitel felajánlásról. - 48/2009. (VII. 23.) ME határozat a Magyar Köztársaság Kormánya és Mongólia Kormánya közötti pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról. Az előirányzat 2010. évi költségvetési támogatása 585,2 millió forint. 25.50 Fejezeti tartalék 25.50.1 Fejezeti általános tartalék A fejezeti általános tartalék támogatási előirányzata az év közben felmerülő, előre nem látható és tervezhető feladatok, a nélkülözhetetlen nagyjavítások elvégzésére, eseti kormánykötelezettségek teljesítésére és egyéb állami feladat ellátásának finanszírozására szolgál.
A fenti feladatok ellátására 2010. évben biztosított költségvetési támogatás összege 437,3 millió forint. 28. Központosított bevételek 28.4 Területfejlesztési kölcsönök visszatérülése A korábbi években visszatérítendőként megítélt területfejlesztési célú támogatások 2010. évi üteme 120,0 millió Ft összegben kerül tervezésre. Budapest, 2009.
Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
Dr. Oszkó Péter pénzügyminiszter
