napi Kiszámítható szeretne lenni az NKTH

napi innováció WWW.NAPI.HU

2009. JANUÁR 19., HÉTFŐ, XIX. ÉVFOLYAM 11. (4840.) SZÁM

NAPI INNOVÁCIÓ I

NAPI G A ZDA SÁG 20 0 9. JANUÁR 19., HÉ TF Ő

SZERKESZTI: DOMOKOS LÁSZLÓ ([email protected]), F. SZABÓ EMESE ([email protected])

AZ ERNST & YOUNG EGYMILLIÓ FORINTOT ADOTT A NETES KERT ÖTLETÉÉRT

VII A

Róka András egy piaci igényt felismerve kidolgozta a virtuális veteményeskert ötletét

ELVÁNDOROL AZ INNOVÁCIÓ AZ USA-BÓL – MIÉRT HANYATLIK A SZILÍCIUM-VÖLGY?

VIII

A kaliforniai Szilícium-völgy negyven éven át a technológiai innováció világközpontja volt, de ma hervadt képet mutat

KIADVÁNY TÁMOGATÓI:

A PÁLYÁZATOK MONITORINGJA IS HANGSÚLYT KAP AZ IDÉN

Kiszámítható szeretne lenni az NKTH

▶ Az NKTH nem egysze-

▶ Európában 2009 a kreativitás és az innováció

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) stratégiájának legfontosabb eleme idén a stabilitás. Fontos cél a kiszámíthatóság és az átláthatóság, hogy a magyar kutató-fejlesztő, innovációs szféra tudja, mire számíthat a hivataltól 2009-ben, átlátható legyen a működés. Éppen ezért 2008-hoz képest nincsenek radikális változtatások. Négy nagy terület van, mely 2009-es akciótervünk pályázati konstrukciójának része: a Tudás Magyarország Program, a Technológia Magyarország Program, a Vállalkozó Magyarország Program és az Együttműködő Magyarország Program – mondta el Csopaki Gyula, az NKTH elnöke. A Tudás Magyarország Programban a hangsúly a nagy kihívásokon van. A hivatal azon területeken szeretné az innovációt erősíteni, melyeken az ország már eredményeket ért el. A program része a Nemzeti Tudásközpont Program, melynek keretében a létrejött tudásközpontok közül a támogatási időszak lezárultával pályázati úton a továbbiakban a legjobbakat az NKTH pályázati úton támogatja. Fontos terület például a Célzott Alapkutatásokat Támogató Pályázat, most kétmilliárd forint többlettel támogatja a hivatal azon alapprogramokat, melyek alkalmazott kutatásra fognak átívelni. A Kutatói Karrier Támogatási Program annak érdekében indult el, hogy a magyar know-how az országhatárokon belül maradjon. A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Fejlesztési Program célja, hogy az egy helyszínen kiépített, drágán megvalósítható alapkutatási infrastruktúra elérhetővé váljon országos szinten. A második nagy területen, a Technológia Magyarország Programon belül az NKTH zászlóshajója a Nemzeti Technológia Program,

VÖLGYI ATTILA

éve, ebben a szellemben alakította ki idei stratégiáját, indítja el pályázatait az NKTH

melynek keretében nagy értékű, kettő-négy éves futamidejű projektek, kiemelkedő színvonalú pályázatok kapnak támogatást, az elmúlt évben mintegy 39,6 milliárd forint értékben. E program 2008. őszi fordulójára tízmilliárddal többet volt módunk odaítélni, mint az előző évben, összesen 26 milliárd forintról dönthettünk – mondta az elnök. A második terület fontos pontja még az integrált kutatásfejlesztési (k+f) projektek és a szellemi tulajdonjog védelmének a támogatása. A harmadik nagy témakör a Vállalkozó Magyarország

HÚSZÉVES A GÁBOR DÉNES-DÍJ

A nemzetközi sikerekhez társadalmi szemléletváltásra van szükség A több mint száz Gábor Dénes-díjas kutatás-fejlesztési szakember jelentős szellemi potenciált képvisel – véli Jamrik Péter, a Novofer Zrt. vezérigazgatója, a Novofer Alapítvány és a Gábor Dénes-díj alapítója. – Hogyan foglalható össze néhány mondatban a Gábor Dénes-díj húszéves története? – Az indulás alapja az volt, hogy a Novofer Távközlési Innovációs Zrt., illetve jogelődje kimondottan innovációval foglalkozott, újításokat, találmányokat értékesített. Próbáltuk megoldani a szakmabeliek munkájának elismerését, így létrehoztuk a Novofer Alapítványt. Később e kezdeményezés nőtte ki magát, s amikor nagyobb nyilvánosságot kapott az alapítvány, illetve a Gábor Dénes-díj, akkor az egyre nagyobb számban érkező jelöléseket egyre koncentráltabban kezdtük kezelni. Később a szakpolitika is felfigyelt az alapítványra és

valamiféle célkitűzést ők is megfogalmaztak: az alapítvány próbálja meg befogadni az innováció széles körét. Ez volt az az áttörési pont, amikortól a díj a magyar szakmai társadalom, műszaki szellemi élet reprezentánsainak elismerésére szolgált. Az első nyilatkozattól kezdve, amelyet a tárcák és a szakmai szervezetek vezetői közösen írtak alá, egyértelmű volt, hogy e munkát folytatni kell, támogatásokat kell szerezni, illetve meg kell teremteni a díj anyagi hátterét. A díj valódi társadalmi elfogadottságának oka szerintünk az, hogy az alapítványt és a díjakat is messze távol tartjuk a napi politikától. Folytatás az V. oldalon

rű támogatásközvetítő, hanem ügynökségként működik, pályázatokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt. Szakértői nyílt információs napok keretében segítik a pályázni szándékozókat, nincs egyéni tanácsadás. A bírálói folyamatot is folyamatosan fejlesztik. Ebben az évben a hivatal különös hangsúlyt fektet a pályázati monitoringrendszer fejlesztésére. Szakértői csoportok folyamatosan követik, hol tartanak az elnyert pályázatok, értékelik a befejezett, lezárult projekteket és teljes programokat is. Nem elégszünk meg azzal, hogy a pályázók beszámolnak, a hivatal is áttekinti az egész folyamatot, hogy sikeresebb legyen a következő meghirdetés – ígéri Csopaki Gyula elnök.

Program. Célja, hogy a k+f és innovatív ötletek eljussanak a piacig, ezért idén is folytatódik a sikeres 5let Pályázat, mely ezek megvalósításában segít. A Technológiai Inkubátor Program technológiai, induló start-up vállalkozásokat fog támogatni. A negyedik terület az Együttműködő Magyarország Program, mely kétoldalú nemzetközi együttműködésekből, nemzetközi nagyprojektekből, európai kutatási térségi programokból áll. VARGA VIKTÓRIA

Húzóágazatokat keres a k+f tárca

▶ A tavaly májusban felállt

k+f-ért felelős minisztériumnak az idén az egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy egyáltalán bebizonyítsa: szükség van rá. Az önálló költségvetési fejezetet kapó kutatás-fejlesztésben Molnár Károly miniszter szerint szemléletváltásra van szükség.

Még e hónapban akár tárgyalhat is a kormány arról, hogy a gyógyszergyártókat sújtó 12 százalékos különadó valamelyest csökkenjen, pontosabban abból le lehessen írni bizonyos k+f fejlesztéseket – mondta Molnár Károly k+f-ért felelős miniszter egy háttérbeszélgetésen a közelmúltban. Molnár több gyógyszergyár képviselőjével, valamint Kiss Péter

kancelláriaminiszterrel, Székely Tamás egészségügyi és Veres János pénzügyminiszterrel tárgyalt. Lapunk kérdésére Molnár elmondta: Veres nem tartotta

INNOVÁCIÓS HAJLANDÓSÁG (SZÁZALÉK)

kivitelezhetetlennek az elképzelést, vagyis az adókorrekció akár a kormány támogatását is elnyerheti. Folytatás a II. oldalon

II NAPI INNOVÁCIÓ

NAPI G A ZDA SÁG 20 0 9. JANUÁR 19., HÉ TF Ő

TÁRSADALMI VITA AZ INNOVÁCIÓS TUDÁSBÁZISRÓL

KÍNÁBAN IS SIKERES A THALESNANO

MEGALAKULT AZ ARTEMIS PLATFORM

Az NKTH társadalmi vitára bocsátotta az innovációs tudásbázis projekt kialakításáról készített megvalósíthatósági tanulmányt. A dokumentum azt vizsgálja, hogyan teremthetők meg a k+f+i döntésekhez szükséges tudásbázis működtetésének intézményi feltételei. Egy hatékonyan működő tudásbázishoz ugyanis nemcsak a megfelelően rendszerezett adatok, de az azokat ismerő és megfelelően használni képes szakemberek is hozzátartoznak. A tanulmány több nemzetközi – német, norvég és francia – modellről is áttekintést ad. A szerzők megállapítják: mindenekelőtt a döntéshozói gondolkodás átformálására van szükség. Az innovációs szereplők részéről ugyanis sokszor nincs valódi igény a tényalapú döntéshozatalhoz szükséges információkra. Így, ha rendelkezésre is állnának a szükséges adatok, azok – hacsak nem következik be a szükséges szemléletváltás – nem hasznosulnának kellő mértékben. Ráadásul – a rendszer modernizációja ellenére – a szükséges adatok sem mindig hozzáférhetőek megfelelő formában. Az is probléma, hogy sem a tudomány- és technológiapolitika irányítási rendszerében, sem a k+f+i területen nincs elegendő megfelelően képzett szakember, akik képesek lennének az információkat a döntés-előkészítésbe beépíteni. A dokumentum letölthető az NKTH honlapjáról, a véleményeket 2009. január 30-ig várják.

A világ egyik nagy gyógyszeripari szolgáltatója, a WuXi Pharmatech kínai leányvállalata, a WuXi AppTech is a ThalesNano technológiáját választotta kutatásainak felgyorsításához. Elégedettek vagyunk a H-Cube technológiával, hiszen ez a gyógyszerkutatásban sokkal hatékonyabb és biztonságosabb, mint a korábban használt megoldások – mondta Su Huj-csen, a WuXi tudományos igazgatója, aki nagy várakozással tekint a ThalesNanóval történő együttműködésre. Az a tény, hogy technológiánkat már nem csak a nagy gyógyszergyárak, hanem a vezető szervizcégek is alkalmazzák, azt mutatja, hogy paradigmaváltás van folyamatban – véli Darvas Ferenc, a ThalesNano elnöke. A technológiát alkalmazók a hatékonyság mellett a környezetvédelmi előnyöket is ki tudják használni, úgymint kevesebb veszélyes hulladék termelése, kevesebb alapanyag felhasználása és kevesebb energia használata.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) méréstechnika és információs rendszerek tanszéke kezdeményezésére 2008. december 5-én megalakult és megkezdte működését a beágyazott számítógépes rendszerek területének kutatásával és fejlesztésével foglalkozó Artemis-Magyarország Nemzeti Technológiai Platform, amelyben magyarországi ipari vállalatok, egyetemek, kutató központok és a felhasználók stratégiai partnerként működnek együtt. A platform célja a beágyazott rendszerekhez kapcsolódó prioritások, innovációs stratégiák és szakpolitika kialakítása, a szakterületen működő magyar cégek, intézmények versenyképességének növelése, bekapcsolódás az uniós kutatási programokba. A platform alakuló közgyűlésén az NKTH mellett mintegy harminc kutatóintézet, egyetem és vállalat vett részt. Az irányító testület tagja lett Dankó Sándor (ITware), Deák László (ABB), Dévai Endre (Innomed), Gacsal József (Intel), Soumelidis Alexandros (MTA SZTAKI), Szalai Sándor (SGF), a testület elnöke pedig Pataricza András (BME). A platform 2009. január 23-án Budapesten információs napot szervez.

Húzóágazatokat keres a k+f tárca EMELNÉK A VÁLLALATI K+F KÖLTÉST ▶ A tervek szerint 2010-re

Folytatás az I. oldalon

A 12 százalékos adóból és az egyéb, különböző jogcímű, a gyógyszerkasszát feltöltő befizetésekből tavaly októberig összesen 33,5 milliárd forintot fizettek be, ami közel négymilliárd forinttal haladta meg az időarányos előirányzatot. A 2008-as éves terv 35,5 milliárd forint, míg 2007-ben 31,4 milliárdot fizettek be a gyártók. Arról persze nincs szó, hogy a cégek megszabadulnak a különadótól, mindössze csökkentésről lehet beszélni. A követ kező években a z egyik húzóágazat is lehet a magyarországi innovációs stratégián belül a gyógyszergyártás – a k+f tárca legalábbis a mostani szétaprózódott támogatási rendszer helyett négy-öt ágazatra helyezné a hangsúlyt. Azzal kapcsolatban persze egyelőre nem kívántak részletekbe bocsátkozni, melyek is lehetnek ezek az ágazatok. A szétforgácsolódott támogatási rendszert azért kellene adott húzóágazatok köré csoportosítani, hogy kialakulhasson egy kritikus tömeg, amely már magával húzza az adott szektor egészét. E körbe tartozhatnak a gyógyszergyártás mellett az orvosi, biotechnológiai kutatások. Az egyes területek bizonyos rotációval válthatnák egymást. Az is valószínű, hogy az alternatív energia kérdése – sem a bioüzemanyagok bevonásával, sem anélkül – nem kap prioritást. Így továbbra sincs komoly esély például arra, hogy akár a geotermikus, akár a szélenergiát hasznosító kutatások érdemi támogatást kapjanak az államtól.

már a GDP 1,2 százalékát teszi ki a k+f költés – ez 2007-ben 0,97 százalék volt –, és ezt a pluszt a vállalati szféra produkálja. A hangsúly nem is feltétlenül a folyamatos GDP-arányos költés emelésén van, hanem azon, hogy valamilyen rendszer alakuljon ki. Eddig ugyanis ad hoc jelleggel alakult az évenkénti ráfordítás, ami lényegében lehetetlenné tette, hogy a lisszaboni célokban meghatározott szintre, három százalékra emelkedjen a költés. A következő években a minisztérium szeretné rábírni a vállalati szférát, hogy a mostaninál jóval többet költsön innovációra. Ezt nem járulékemelés formájában valósítanák meg, sokkal inkább alternatív megoldásokat szeretne Molnár, mint például a pályázati keretösszegek növelése, így a vállalati önrész is emelkedne.

▶ A tavaly májusban felállt tárca egyik nem titkolt célja az, hogy bebizonyítsa: szükség van arra, hogy ez a terület önálló minisztériumot, apparátust kapjon. Korábban több tárca felügyelete alá tartozott a kutatás-fejlesztés ügye, így többek között a gazdasági minisztérium és a kancellária is érintett volt a kérdésben. Kérdés persze, hogy az önálló költségvetési fejezettel rendelkező k+f-ben milyen, rövid távon is érzékelhető eredményt tudnak felmutatni. A fejezet keretén belül a költségvetés 37,2 milliárd forinttal támogatja 2009-ben a kutatás-fejlesztést.

Annyi bizonyos, hogy jelentős szemléletváltásra van szükség a k+f támogatásoknál, hogy a lehető legnagyobb hatékonysággal hasznosuljanak – mondta Molnár. A legtöbb esetben úgynevezett tudásháromszöget kell kialakítani a gazdaságfejlesztésben és a kormányzati munkában egyaránt, ami azt jelenti, hogy az oktatást, a kutatást és a gazdaságot egyaránt motiválni kell az innovációban. F. SZABÓ EMESE

Technológiai intézet az Infoparkban Futkosnak-e neutronok Magyarország több jelentős európai kutatóközpont székhelyéért pályázott és pályázik. Ezek egyike már sikeresen lezárult, a tavaly alakult EITI, amelynek Budapest ad otthont. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) hatvan munkatárssal az idén kezdi meg működését a lágymányosi Infoparkban. Az intézet alakuló ülése tavaly szeptemberben volt Budapesten, Magyarország a nyáron nyerte el a lehetőséget, hogy otthont adjon az EITI-nek. Az intézetnek a teljes európai innovációs tevékenységet át kell fognia, hálózati együttműködést kialakítva a kutatást, felsőoktatást, innovációt meghatározó szereplők között. Kezelnie kell az Európában jelentkező hoszszú távú innovációs kihívásokat, különös tekintettel a transz- és interdiszciplináris területekre, és segítenie kell a párbeszédet a civil társadalommal. Az intézet igazgatótanácsának 18 tagja lesz, őket ez év nyarán fogják megválasztani, vagyis egyelőre azt nem lehet még várni, hogy már 2009-ben átfogó eredményeket érjen el az intézet. Magyarország számára nyilván fontos volna, hogy magyar tagja

▶ Az EU költség-

vetése 2013-ig 308,7 millió euróval, azaz pillanatnyilag több mint 80 milliárd forinttal és magánforrások bevonásával biztosítja az EITI működését. A magyar állam a költségvetésben éves szinten 6767 millió forintot különített el az intézet finanszírozására. Az állam húsz évre biztosítja az Infoparkban az intézet irodabérletét.

is legyen a tanácsnak, a jelölőbizottság egyébként Magyar Bálint volt oktatásügyi minisztert javasolta a tanács tagjának. Az intézet működésével párhuzamosan a várakozások szerint megnő a Magyarországra irányuló kutatói migráció, vagyis felpezsdülhet a kutatói élet is. A szakmai munka az úgynevezett tudás- és innovációs közösségek, tudás- és innovációs társulások keretében valósul majd meg. Olyan stratégiailag fontos két-három területen jelölnek ki társulásokat, amelyek egyrészt segítik az EU versenyképességének növelését, másrészt jelenleg kihívást jelentenek vagy a jövőre vonatkozóan is megoldandó kérdéseket vetnek fel. A jelenlegi költségvetési ciklusban várhatóan három társulás működik majd, a klímaváltozás, az energia és az infokommunikáció területén. A konkrét társulásokat az év végéig kell kijelölni. NAPI

Debrecenben?

Legalább fél évet kell még arra várni, hogy kiderüljön, hol lesz az unió egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházása, az Európai Neutronkutató Központ (ESS). A központnak három város, Bilbao, Lund vagy Debrecen adhat otthont – a spanyol, a svéd és a magyar város tavaly ősszel esett át az értékelő vizsgálatokon. A döntést egy a kutatóközpont létrehozását fi nanszírozó tagállamok szakértőiből álló csoport hozza majd meg, várhatóan még a kora nyáron. Az unió mellett az Egyesült Államok és Japán is érdekelt egy neutronkutató központ felállításában – ezt még 1999-ben javasolta az OECD. Az amerikai központ 2006-ban megépült, Japánban folyamatban van a beruházás, az unió projektje tehát kis lemaradással követi a két másikat. A magyar tervek szerint a beruházás várhatóan 2018-ban készülne el, a működés tíz egységből álló berendezéssel indulna. Teljes kapacitását 2025-re érné el a központ, amikor is 22 berendezés működne. A beruházás a tervek szerint 1,1 milliárd euróba kerül.

A központ

1

,1

Ez a működési költségek milliárd és a munkaerő árán kívül euróból éves szinten 15 millió euró épülhet meg tőkeberuházást feltételez, amely magában foglalná a berendezések folyamatos szállítását és adott esetben cseréjét is. A finanszírozás költségeiből a magyar állam több mint 210 millió eurót vállalna úgynevezett helyszíni prémium formájában. A magyar állam és Debrecen városa egyaránt támogatná egy pppkonstrukció kialakítását, vagyis a magántőke bevonását. A fennmaradó 860 millió eurós költség egy ESS-konzorcium részvényeinek kibocsátásával állna elő. Vagyis a költséghozzájárulás arányában kaphat tulajdonosi és használati jogokat a finanszírozó intézmény. Magyarország e konstrukcióban legalább 12,5 százalék ESS-részvénycsomagot kívánna jegyezni – ami akár több is lehet, ha a ppp-rendszerű finanszírozás megvalósítható. Ennek az lehet az akadálya, hogy az ESS-konzorcium nonprofit formában működne. NAPI

NAPI INNOVÁCIÓ III

NAPI G A ZDA SÁG 20 0 9. JANUÁR 19., HÉ TF Ő

Hibrid napelem-napkollektor kispénzűeknek Ausztrál, amerikai és kínai kutatók közös projekt keretében olyan kombinált – hibrid – napelemen/napkollektoron dolgoznak, amely olcsóbbá és egyszerűbbé teheti a napenergia mindennapi felhasználását. Ötletük szépségét az adja, hogy gyakorlatilag hulladékhasznosításról van szó, nevezetesen annak a hulladék hőnek a felhasználásáról, amely a napsugár-koncentrátoros napelemek működésekor keletkezik – derül ki a RenewableEnergyWorld. com tudósításából. A fejlesztés kiindulópontját az Australian National University (ANU) két professzora, Andrew Blakers és Igor Skryabin még 1995-ben elkezdett kutatásai adták. Ezek első eredménye egy úgynevezett lineáris koncentrátorrendszer volt, amely még nem ment túl a napenergia-hasznosítás egy bizonyos fajtáján, nevezetesen a koncentrált napsugarakkal működő napelemes technológián. Ebben tükrökkel felerősítik a napsugárzást, azaz koncentrálják a napenergiát, amelyet a napelemekre sugároznak, így növelve azok áramtermelési hatékonyságát. A 2000-ben elkészült első rendszer 160 négyzetméteres felületű volt. Egy 80 méter hosszú sávba 80 tükröt építettek be, amelyek napelemcsíkokra fokuszálták a napsugárzást. A rendszer teljesítménye 20 kilowatt volt. Már ekkor is felmerült a probléma, hogy a felerősített napsugarak miatt felforrósodtak a berendezés alkotóelemei, ezért levegő áramoltatásával gondoskodtak hűtésükről. Ez adta az ötletet a hibrid rendszer megalkotásához – mondta Blakers a portálnak. A következő prototípus neve Combined Heat and Power Solar (CHAPS) lett. A 2005-ben elkészült, 300 négyzetméteres berendezést az ANU egyik kollégiumának a tetejére telepítették. Ebben nyolc kollektor gondoskodik a hő elvezetéséről. A CHAPS maximálisan 40 kilowatt elekt-

romos energia termelésére képes, emellett meleg vízzel látja el a kollégiumban lakó diákokat. A következő lépés megtételéhez partnereket vontak be a fejlesztésbe: az egyesült államokbeli Szilícium-völgy egyik vállalata, a Chromasun Inc. és a kínai Tiencsini Egyetem szakembereit. A hármas immáron a rendszer egy olcsó változatán, a hibrid mikrokoncentrátoron dolgozik. Ezt a berendezést a fejlődő és a fejlett országok környezettudatos fogyasztóinak szánják. A prototípus 1,7x1,5x0,2 méter nagyságú, hét tükröt tartalmaz, amelyek hőfelvevő csövekre koncentrálják a napfényt. Blakers elmondása szerint ezekre a csövekre szerelik rá a napelemeket, amelyek a húsz-harmincszoros erősségű sugárzást húsz százalékos hatékonysággal alakítják át árammá – enélkül jó ha 12-14 százalékot tudnának. A felforrósodott elemek hőjét a csövekben keringő víz veszi fel és szállítja el más felhasználás céljából. A rendszer háromszor annyi hőenergiát produkál, mint amennyi elektromos áramot. A fejlesztők további újítása a hibrid megol-

dás alkalmazása mellett, hogy olcsó, kereskedelmi forgalomban kapható elemekből építik fel rendszerüket. A koncentrátoros energiatermelésben általában speciális, drága – hőálló – napelemeket szoktak alkalmazni, ám az ANU által vezetett csapat csak módosítja a normál használatra szánt napelemeket. Saját innovációjuk ezenfelül, hogy speciális megoldásokkal elkerülik a rendszeren belüli belső árnyékok képződését, amelyek csökkentenék annak hatékonyságát. A nemzetközi együttműködéshez mindenki a saját erősségeivel járul hozzá: az ANU alakította ki az alaprendszert, a tiencsini kutatók szakterülete a hőelvezető é s a veg y ipa r i rend sz erek építé s e , a Chromasun pedig gyártástechnológiai tudásával járulhat hozzá a sikerhez. További haszna a többnemzetiségű csapatnak, hogy a részt vevő felek piacot is hoznak. Kína az értékesítés legígéretesebb terepe – mint Skryabin elmondta, az ázsiai országban a legtöbb háztető lapos, ezért könnyen lehet majd rájuk telepíteni a kombi napelemeket. Végül, de nem utolsósorban a három különböző országból érkezett partnerek három forrást hoznak a fejlesztéshez: az ausztrálok és a kínaiak állami alapokból kapnak pénzt, míg az amerikai cég magántőkével járul hozzá a több millió dolláros projekt fi nanszírozásához. Skryabin úgy látja, hogy a várhatóan Kínában gyártott és a világpiacon értékesített hibrid napelem ára igencsak versenyképes lesz a hasonló berendezések költségével. NAPI

A napsugár-koncentrátoros energiatermelés hulladék hőjét hasznosítják a hibrid napelemes/napkollektoros rendszerben.

JAVÍTJÁK A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓT Molnár Károly k+f-ért felelős tárca nélküli miniszter és Németh Imre, a Regionális Fejlesztési Holding (RFH) Zrt. vezérigazgatója, valamint Nagy Sándor, az RFH elnöke együttműködési megállapodást írt alá a k+f+i politika céljainak megvalósítása érdekében. Az együttműködés keretében a miniszter támogatja, hogy az RFH regionális és funkcionális cégcsoportja közreműködésével, az NKTH szakmai együttműködésével regionális kutatási és technológiai innovációs kockázati tőkealapot hozzanak létre. Ennek érdekében közösen vizsgálják – a terület sajátosságait figyelembe véve – a tőkealap működésének jogi, szakmai és gazdasági feltételeit. Emellett a miniszter támogatja az RFH által kezdeményezett Országos Bioenergetikai Kompetencia Központ nemzetközi innovációs tudásközponttá fejlesztését és hat regionális alközpontjának létrehozását. A tervek szerint bioenergetikai kompetenciahálózat épül, amelynek célja a források hatékony felhasználása és a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése.

ZÖLD VERSENYT INDÍTOTT A GE ENERGY A GE Energy európai környezetvédelmi versenyt indított GE Energy Ecomagination Challenge elnevezéssel, mely a Hogyan teheted zöldebbé az A győztes egyetemedet téma köré összpontosul. A versenyre az európai egyetemek mérnökszakos, illetve már végzett hallgatói is jelentkezhetnek. A pályamunkákat 2009. május 1-jéig fogadják el. A döntőbe került három csapat számára a GE Energy 2009 ezer eurót augusztusában, Budapesten rendezi meg a díjátkaphat adást, a győztes 25 ezer euró támogatást kaphat a GE-től projektje megvalósításához. A verseny keretében a hallgatóknak az egyetemük életét pozitívan érintő innovatív ötleteket kel kidolgozniuk, a maximum öt főből álló csapatoktól kiegészítő anyagokat, például videofilmeket vagy játékokat is várnak az ötletükben rejlő lehetőségek szemléltetésére. Az elbírálásnál azt nézik, milyen pozitív hatást gyakorol a projekt a környezetre, mennyire ötletes vagy egyedülálló, mekkora a költségvetése és mennyi idő alatt valósítható meg. A pályázatról további információ a www.makeyourcampusgreener.com honlapon található.

25

MEGSZÜLETETT EURÓPA KUTATÁSI JÖVŐKÉPE Tavaly decemberben az unió kutatás-fejlesztésért felelős miniszterei elfogadták az európai kutatási térség 2020-as jövőképét. Ehhez illeszkedik majd a kontinens tudományos és technológiai bázisának erősítése, a kutatói humán erőforrás fejlesztése, az innovációs és oktatási rendszer modernizálása és a tudás szabad áramlásának megvalósulása. A jövőkép szerint Európa egyre több olyan társadalmi kihívással találja magát szemben, melyet egyedül az országok vagy régiók nem tudnak megoldani (többek közt klímaváltozás, öregedéssel kapcsolatos betegségek, megújuló energia, ritka betegségek).

VÁLSÁG A VERSENYKÉPESSÉGBEN IS

Súlyos gyógyszeripari elvonások A magyarországi gyógyszergyártás évszázados hagyományokkal rendelkezik. Ismertségét és elismertségét világszerte elsősorban annak a magas hozzáadott szellemi értéknek köszönheti, ami kutatás-fejlesztési eredményei révén termékeit jellemzi. Számos gazdasági és politikai fórumon elhangzik, hogy Magyarország számára éppen ez – a magas hozzáadott szellemi értékű termékek előállítása – lehetne a kitörési pont, az EU és a világ piacán az a szegmens, ahol versenyképes tudna lenni. Hiába számítanak azonban a magyarországi gyógyszergyártók – ráfordításaik, tapasztalataik és magasan képzett humán erőforrásuk alapján – a hazai innováció fellegvárainak, versenyképességük, ezáltal egész Magyarország versenyképessége veszélyben van: a gyógyszer-gazdaságossági törvény és módosításának következményei súlyos csapást mértek rá. A hazai gyógyszeripari cégek nemzetgazdasági szerepüknél fogva is sokkal inkább támogatást, mintsem elvonásokat érdemelnének, annál is inkább, mert a gyógyszeripar kevésbé recessziófüggő szektor, ami egy fenyegető gazdasági válság idején különösen jelentős szempont. Jóllehet a gyógyszerkassza-előirányzat betartása igen fontos, ám az iparág nemzetgazdasági hatása jóval sokrétűbb. Problémáinak kezelése ezért komplex megközelítést igényelne a kor-

mányzat részéről: folyamatos egyeztetést az Egészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium között. A gyártóknak ismét számolniuk kell majd az úgynevezett orvoslátogatói díjjal. A gyógyszerkassza-előirányzat előző évi szinten tartása is meglehetősen aggályos, hiszen az új befogadások miatt 2009-ben várhatóan sor kerülhet a sávos befizetésre. A hazai árcsökkentések ugyanakkor negatívan befolyásolták az exportpiacokon realizálható árakat is. A hazai gyógyszergyártók versenyképességére továbbra is nagy veszélyt jelentenek a gyógyszer-gazdaságossági törvényben rögzített elvonások, különös tekintettel a várható gazdasági válságra. Az iparág-specifikus adók és elvonások következményeként a hazai gyógyszergyártó vállalatoknak 2009-ben is rendkívül kedvezőtlen gazdasági körülmények között kell működniük. A törvény hatása tehát egyértelműen a hazai gyártók versenyképességének jelentős visszaesése. Az elvonások további következménye lehet a kutatás-fejlesztéssel, a társadalmi szerepvállalással, a beruházásokkal kapcsolatos ráfordítások, illetve a gyártók a hazai munkaerőpiacon vállalt jelentős szerepének csökkenése. Ez azonban már nemzetgazdasági kérdés.

NAPI INNOVÁCIÓ MAGYARORSZÁG IV TEHETSÉGES NAPI G A ZDA SÁG 20 0 9. JANUÁR 19., HÉ TF Ő

A következő egy évben új rovatot jelentetünk meg Tehetséges Magyarország címmel, az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központtal együttműködve, az NKTH támogatásával. Célunk, hogy a szélesebb közönség előtt is megmutassuk, hogy Magyarországon mennyi tehetséges kutató, feltaláló, vállalkozó dolgozik, akik kutatási eredményeikkel, fejlesztéseikkel a világpiacot célozzák meg és a jövő sikeres nagyvállalatait kívánják felépíteni. Célunk továbbá, hogy az üzleti szféra figyelme is jobban ráirányuljon a hazai kutatási eredményekre, innovációkra, az induló technológiai vállalkozásokra. Nem titkoltan arra számítunk, hogy az üzleti döntéshozók körében megélénkül a bemutatott projektek, cégek iránti befektetői érdeklődés.

ELSŐ MAGYAR ÜZLETI ANGYAL HÁLÓZAT

Ahol a vállalkozók és a befektetők találkoznak Az Első Magyar Üzleti Angyal Hálózat az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ szervezeti keretén belül jött létre 2007 elején. Alapvető célja az üzleti angyal finanszírozási kultúra megteremtése Magyarországon, hogy a holnap technológiái és sikeres vállalkozói már ma finanszírozáshoz jussanak. Jövőképe, hogy az Innostart másfél évtized alatt megszerzett vállalkozásfejlesztési és innovációmenedzsment-tapasztalatára, széles körű nemzeti és nemzetközi kapcsolatrendszerére építve megkerülhetetlen tőkebevonási tanácsadóvá váljon a korai fázisú kockázatitőke-piacon, és aktív tanácsadó és fejlesztő munkával, valamint a befektetők és vállalkozók közötti kapcsolatteremtéssel növelje a magyar korai fázisú innovatív cégek, projektek sikerének esélyeit. Mindennapi munkánk során olyan közös értékeket vallunk magunkénak, mint a törekvés a bizalomra és korrektségre épülő üzleti kapcsolatokra, a minden munkafolyamatban megmutatkozó professzionalitás és a felelősségteljes, hiteles és legális keretek közötti működés minden körülmények közötti fenntartása. Az üzleti angyal hálózatot korábbi sikeres európai példák alapján hoztuk létre. Egyrészt aktívan keressük, fogadjuk azokat a projekteket, vállalkozásokat, amelyek tőkét bevonva nagy növekedést képesek megvalósítani. E projektek, vállalkozások általában fejlődésük korai fázisában járnak és innovatívak. Közülük a leginkább ígéreteseket üzleti tervezéssel, napi szintű tanácsadással és üzletfejlesztéssel, valamint csapatépítéssel felkészítjük a befektetésre. A vállalkozók számára munkánk azért értékes, mert hozzásegítjük őket a „befektetésérettség” eléréséhez, felvesszük a kapcsolatot a potenciális befektetőkkel és végigvezetjük a céget a tárgyalásokon.

A befektetői oldalon partneri kapcsolatot építettünk ki a már tevékeny és potenciális üzleti angyalokkal, kockázati tőkésekkel, befektetési társaságokkal, akik érdeklődést mutatnak a befektetések iránt a korai fázisú vállalkozásokba, projektekbe. A hazai üzleti angyalok gyakran olyan vagyonos és sikeres vállalkozók, szakemberek, akik hajlandóak saját tőkéjüket befektetni ígéretes kisvállalkozásokba. Regisztrált befektetőinkkel mindenkor a kölcsönös bizalmon alapuló munkakapcsolat kialakítására törekszünk. A partneri körünkbe került befektetőknek nagy értéket jelent, hogy csak „előszűrt”, befektetésre felkészített vállalkozásokat mutatunk

be nekik, ami jelentős erőforrás-megtakarítást jelent számukra. Mindkét oldalnak rendszeresen szervezünk klubokat, kerekasztal-beszélgetéseket, konferenciákat, amivel egyfajta tájékoztató, „evangelizáló” szerepet is felvállalunk. A nemzetközi vérkeringésbe kapcsolódást szolgálja belépésünk az Európai Üzleti Angyal Hálózatba (EBAN), a hazai befektetőkkel kialakított kapcsolatainkat pedig a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesületbe (HVCA) jelentkezésünkkel kívánjuk erősíteni. A befektetésre felkészített vállalkozók az évente három-négy alkalommal megrendezett üzleti angyal klubon mutatkozhatnak be a befektetőknek. A klub fő célja, hogy azonnali személyes kapcsolatot teremtsen a sikeresnek ígérkező projektekkel rendelkező vállalkozók és a kockázatitőke-befektetők, valamint üzleti angyalok között. Az ígéretes befektetési lehetőségeket befektető partnereink a klubon kívül is kézhez kapják, egy szabályozott és a bizalmas információk védelmét maximálisan szem előtt tartó folyamat során. Az elmúlt két évben mintegy 360 vállalkozói megkeresést regisztráltunk, ezek közül az értékelés és felkészítés után mintegy 60 projekt került a befektetők elé, részben üzleti angyal klubokon keresztül, részben egyéni megkeresések alapján. A 2007–2008 között megrendezett hat üzleti angyal klubon 40 vállalkozó mutatta be elképzeléseit. Az időszak alatt négy befektetési tranzakció létrejöttében működtünk közre tanácsadóként. Befektetői adatbázisukban mintegy 70 üzleti angyal, kockázati tőkés és szakmai befektető szerepel. További információ és jelentkezés: www.uzletiangyal.net

Új piaci szegmens születik Százmillió dollárba kerül az információgazdaságban az AIDS-tapasz Az információk szortírozása és rendezése új, egy-két milliárd forintos piacot jelent, ahol az egyedüli szereplő az IDS Communications Kft. Az adatrendező szoftverekkel foglalkozó cég bedolgozott már a Molnak, az Allianznak és a TriGránitnak is.

Egyre több vállalat szembesül azzal, hogy napról napra óriási információhalmazokat kell feldolgozni, ami egyszerű információgyűjtéssel, olvasással mára lehetetlenné vált. A kialakult helyzethez azonban egyre több szolgáltató alkalmazkodik. Magyarországon az első vállalkozás a 2007 decemberében alapított IDS Communications Kft., amely az informatikai és a média-, illetve marketingalapú tudást ötvöző szoft verek fejlesztésére szakosodott. Számításaink szerint Magyarországon egy körülbelül egymilliárd forint éves forgalmú piac van születőben, de ha kibővül a blogokat, fórumokat is felölelő below the line típusú információáramlással, ez az összeg elérheti a kétmilliárd forintot is – jelentette ki Sipos Tamás, az IDS Communications Kft. ügyvezető igazgatója. A piacnyitás utáni rohamos fejlődés az IDS Communications életében is forradalmi fejlődést hozott. Egyéves tevékenységünk során ugyanis olyan ügyfeleket szereztünk, mint az Allianz-csoport, a Mol, a TriGránit Fejlesztési Zrt. és a MÁV Zrt. – mondta Sipos. Egyértelmű céljuk, hogy rövid időn belül regionális szintű információmenedzsment-vállalkozássá váljanak. A tavalyi, 24 milliós árbevételt idén a háromszorosára akarják növelni. A tulajdonosok azonban megértették, hogy ilyen kiugró ütemű növekedést külső tőke bevonása nélkül szinte lehetetlen megvalósítani, ezért jelenleg is tárgya-

lásokat folytatnak egy pénzügyi területen komoly tapasztalatokkal rendelkező magánbefektetővel (üzleti angyallal) a cégbe történő beszállásról. Tőkebevonási tanácsadójuk az Első Magyar Üzleti Angyal Hálózat, amely üzleti tervük aktualizálásában és a potenciális befektetők felkutatásában segíti a csapatot és amellyel hatékony együttműködést sikerült kialakítaniuk.

A vállalkozás szoftveralkalmazásai három alapvető területre, az internetes és médiainformációk gyűjtésére, azok adatbázisba szervezésére, valamint az elektronikus kiadványok védelmére és biztonságos forgalmazására fokuszálnak. Üzletfeleik olyan cégek, melyeknek tevékenységükből fakadóan rövid idő alatt nagyon sok információt kell feldolgozniuk. A cég által kifejlesztett szoft vercsomag a megadott kritériumok alapján leválogatja a felhasználó számára fontos elemeket, ezeket aztán a lehető legtöbb szempont szerint lehet elemezni. Tapasztalataik szerint ugyanis a legtöbb idő információkereséssel megy el. Egy átlagos kommunikációs cégnél a médiareferensek napi két-három órát töltenek ezzel a munkával. Egy adott kérdéskör vizsgálata például legalább fél óra internetes kutatást igényel. Ezzel szemben szoftvereink egy jól megfogalmazott kérdés esetén azonnali válaszokat biztosítanak – tette hozzá Sipos. CSAJÁGI MÁTYÁS

EGYETEMES AZ ÉRDEKLŐDÉS ▶ Jelenleg olyan egyetemekkel folytatunk tárgyalásokat,

mint például a Semmelweis Egyetem, ahol a tudomány fejlődéséből fakadóan az információállomány folyamatos frissítése elengedhetetlen – mondta Sipos Tamás ügyvezető. Az általunk kifejlesztett rendszer óriási költségmegtakarítást jelenthet mind a kiadók, mind a diákok számára. Egyes felmérések szerint a diákok egy ötéves egyetemi ciklus alatt körülbelül hatszázezer forintot költenek oktatási anyagokra, melynek zöme a fent említett fejlődésből fakadóan újból megvásárolt anyag – mondta Sipos. Szoftvereink segítségével a közeljövőben lehetségessé válhat, hogy a diákok csak egyszer vásárolják meg a teljes állományt, utána csak a folyamatos frissítésekre kell költeni.

▶

A HIVkezelés drága, hosszadalmas és mellékhatásokkal teli. Az ezt kiváltó, himlőoltás ihlette AIDS-tapaszt a tervek szerint háromöt éven belül forgalmazzák.

Még a fejlett országokban is csak a HIVfertőzöttek kevesebb mint felét, hárommillió embert kezelnek gyógyszerekkel. Ennek oka a kezelések számos mellékhatása, az ár, a szigorú kezelési előírások és a rezisztencia kialakulásának veszélye. A Genetic Immunity által fejlesztett DermaVir immunterápia gyógyszeres kezelés helyett a saját immunrendszert ösztönzi a vírussal szembeni ellenállásra, a HIV-fertőzötteknek kínál lehetőséget a gyógyszermentes időszak meghosszabbítására – mondta lapunknak Lisziewicz Julianna, a kutatás vezetője. Berlinben egy HIV-fertőzött betegek bevonásával végzett klinikai vizsgálat során bizonyosodott be, hogy vannak betegek, akiknek az immunrendszere képes kordában tartani a HIV-vírus szaporodását. A szakmában a „berlini páciens” néven ismert beteg 1996 óta él mindenfajta kezelés nélkül és nem alakult ki nála AIDS. Ez a felismerés adta az ötletet egy olyan megoldás kidolgozására, amely minden HIV-fertőzött beteg számára lehetővé teheti a berlini pácienséhez hasonló minőségű életet, azaz súlyos mellékhatásoktól terhes gyógyszeres kezelés helyett a hatékony immunválasz akadályozhatja meg az AIDS kialakulását. A tapasz ötletét a Magyarországon korábban alkalmazott himlőoltás adta, amelyet bekarcoltak az ember vállába – mondta Lisziewicz. Az eljárás alapja, hogy a bőrben lévő immunsejtek képesek kórokozókat felvenni, majd azokat az immunrend-

szer központjaiba, a nyirokcsomókba szállítani és hatékony immunválaszt kiváltani. A terápia során a kórokozóra nagyon hasonlító nanorészecskét nagy mennyiségben egy cukros oldatban feloldva juttatják az előzőleg felhelyezett tapasz alá, amely védőrétegként elősegíti a nanorészecskék zavartalan felszívódását. Az eljárás más fertőző vagy daganatos betegségek ellen is alkalmazható. A betegségspecifi kus DNS-konstrukciók egy saját fejlesztésű bioinformatikai rendszer segítségével hozhatók létre. Legelőrehaladottabb fázisban a DermaVir HIV-ellenes nanomedicina tart, ezt jelenleg klinikai vizsgálatok során tesztelik az USA-ban és az EU-ban. Mivel a tapaszt évente legfeljebb kilenc alkalommal, három-három órára kell feltenni, nagy betegpopuláció kezelésére alkalmas. A fejlesztésre 1996 óta mintegy 50 millió dollárt fordítottak és még legalább ennyi pénzre van szükség a klinikai vizsgálatok befejezéséhez és a gyártási kapacitás létrehozásához. A világszerte mintegy 150 kutató bevonásával folyó klinikai kísérletek befejezése után a tervek szerint három-öt éven belül egy gyógyszergyártó partneri szerződés alapján saját termékei között fogja forgalmazni a DermaVirt, kórházi felhasználásra. A jelenlegi gyógyszeres kezelések költsége a fejlett országokban betegenként évi 12-13 ezer dollár, a tapaszos kezelés a tervek szerint ennek mintegy TŐSÉR JÚLIA a felébe kerül.

NAPI INNOVÁCIÓ V

NAPI G A ZDA SÁG 20 0 9. JANUÁR 19., HÉ TF Ő

Újra kiosztották a Gábor Dénes-díjakat Immáron negyedik alkalommal a Parlamentben adták át a Novofer Alapítvány által 1989-ben életre hívott Gábor Dénes-díjat. Az elmúlt két évtizedben 135 magyar tudós, mérnök és kutató vehette át az elismerést.

A Parlamentben tartott díjátadóval ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját a Novofer Alapítvány által létrehozott Gábor Dénes-díj. Az elismerés két évtizedes története során jelentős szakmai és társadalmi elismertséget vívott ki magának, eddig összesen 135-en részesültek ebben a kitüntetésben. A háromévente meghirdetett nemzetközi Gábor Dénes-díjat öt magyar, két amerikai, egy osztrák, egy orosz és egy belga szakember vehette át tavaly decemberben. Apáthy István, az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet főtanácsosa, az űrdozimetriai kutatócsoport vezetője kiemelkedő szerepet vállalt többek között a Pille sugárzásmérő rendszer, az SPM plazmadetektor és a DIM pordetektor kifejlesztésében. Bársony István villamosmérnök, az MTA doktora, egyetemi tanár, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének igazgatója a pórusos szilíciumtechnológia területén elért, nemzetközi szinten is elismert kutatási-fejlesztési eredményeiért és azok alkalmazásáért fotovoltaikus és fényemittáló eszközökben, integrált gázérzékelőkben, valamint az intézeti kutatási-fejlesztési stratégia megújításában és spin-off cégek létrehozásában vállalt

▶ A díj-

átadón In memoriam Gábor Dénes elismerő oklevelet vehetett át Nyiri Lajos villamosmérnök, egykori TéT-attasé, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság volt elnöke, a Magyar Mérnökakadémia tagja, valamint Detrekői Ákos akadémikus, a Műegyetem korábbi rektora, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke.

meghatározó szerepéért vehette át az elismerést. Duschanek Valéria élelmiszer-technológus, mikrobiológus, agrármérnök, az iszkaszentgyörgyi kísérleti fejlesztő laboratórium megalapítója és vezetője a fogyasztói igényeknek megfelelő, nagy biológiai értékű új élelmiszer-ipari készítmények előállítása, az új szemléletű enzimmegőrzéses élelmiszer-tartósítási technoló-

giák kidolgozása és szabadalmaztatása, a funkcionális élelmiszerek és gyógyszernek nem minősülő étrendi kiegészítők terén folytatott több évtizedes eredményes kutatási-fejlesztési tevékenységéért részesült a díjban. Friedler Ferenc matematikus, a Pannon Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Műszaki Informatikai Kar dékánja a nem

A BIOLÓGIAI TARTÓSÍTÁS ÁTTÖRÉST JELENTHET AZ ÉLELMISZERIPARBAN

Világraszóló fejlesztések befektető nélkül

Az élelmiszer-tartósítást alapjaiban megújító, nemzetközi jelentőségű fejlesztések birtokában sem gyárthatja termékeit Duschanek Valéria, akinek több évtizedes munkásságát tavaly decemberben Gábor Dénes-díjjal is elismerték. A jövőbe mutató technológiát jogi problémák miatt egyelőre nem hasznosítják.

Egyetlen női díjazottként vehette át tahamisítási esetben például a szabadalom tuvaly decemberben a Gábor Dénes-díjat lajdonosának nincs vélelmi joga arra nézve, Duschanek Valéria. Az élelmiszer-kémiáhogy termékével visszaélnek és a bitorlás ból doktorált biokémikus mérnök, kutató ténye az adott termék apróbb módosításai jelenleg a WABT-UNESCO közép-euután szinte már bizonyíthatatlan. A szelrópai szekciója táplálkozás- és egészlemi tulajdon a közfelfogás szerint nem ség-munkabizottsága vezetője, nevéhez forintosítható, hasonló hatósági eljárás számos technológia- és termékfejlesztés elképzelhetetlen a szellemi tulajdon véfűződik az élelmiszeriparban, elsősordelmében, mint például a szoftverhamiban húsipari, tartósítóipari és halfelsítási ügyekben. dolgozó ipari területen. A kutatót is A Busa-csepp mellett Duschanek DUSCHANEK VALÉRIA meglepetésként érte, hogy elnyerte a számos busaterméket fejlesztett, de Gábor Dénes-díjat, meglehet, több fáradság és küz- az ő nevéhez fűződik az úgynevezett biológiai, natúr delem árán jutott el az elismerésig, mint mások. tartósítási eljárás is. Ennek lényege, hogy a leszedett Duschanek a táplálkozástudomány terén olyan jö- gyümölcsökben, illetve a levágott állatokban megvőbe mutató fejlesztéseket végzett, mint a natúr tar- induló post mortem folyamatok során blokkolják tósítás, a zöldségchipsek, valamint az érrendszeri és az emberi szervezet számára szükséges, biológiailag ízületi problémák kezelésére szolgáló Busa-csepp, a aktív anyagok, enzimek bomlását. A natúr tartósítás busaolaj-kapszula kifejlesztése. Munkájáról nemegy- révén a gyümölcsök, zöldségek, húsok szinte korlátszer úgy nyilatkoznak a szakmában, hogy fejlesztései lan ideig képesek megőrizni ezeket a tápanyagokat. évtizedekkel előzik meg korukat. Ahhoz, hogy az emberi szervezet hozzájusson a száAz 1992-ben kifejlesztett Busa-csepp engedélyezte- mára szükséges aktív enzimekhez, a napi táplálékbetése mintegy hét évig húzódott, időközben a feltaláló vitel 60-70 százalékát nyers élelmiszerekből kellene és a találmány maga is gazdasági érdekek játékszer- fedezni – állítja a táplálkozástudományi szakember. évé vált. Miután Duschanek a termék forgalmazá- Bár a technológia már szerzői jogvédelem alatt áll, a sának jogát nem volt hajlandó eladni, lejárató kam- feltaláló az eljárást megfelelő befektetői ajánlat hiápányt indítottak ellene. A szabadalmat elbitorló tár- nyában mindeddig nem tudta piacra vinni. saság megkezdte a csepp gyártását, s mintegy üzleti NOVÁK CSABA bosszúból elterjesztette, hogy éppen maga a feltaláló ▶ A szakember jelenleg egy új termék, az lopta el a szabadalmat. Ezzel párhuzamosan különegészségmegőrző, immunerősítő élelmiszerböző üzleti trükkök révén a kutató iszkaszentgyörgyi koncentrátum nullszériájának gyártásán és laboratóriumán lévő banki tartozást – egy nem léteszabadalmaztatásán dolgozik: a megoldás ző kft. közbeiktatásával, törvénytelenül – eladták egy révén az ember minimális napi szervesanyagtársaságnak, amely később pert indított a behajtásra. szükséglete, a fontos, biológiailag aktív Bár a követelés eladásának jogszerűtlensége bizoanyagok egyetlen kapszulában juttathatók nyítást nyert, a 14 éve húzódó ügyben – összesen tíz be a szervezetbe. Miután iszkaszentgyörgyi perben – máig sem született ítélet, noha a Legfelsőbb laboratóriumára a perek során jogalap nélkül Bíróság már – más érintett ügyében – kimondta az engedményezés semmisségét. jelzálogot jegyeztetett be a követeléssel felDuschanek tapasztalatai szerint a szabadalmi törlépő társaság, a kutató minden támogatási, vény nem képes megvédeni a szellemi tulajdont. Egy pályázati lehetőségtől elesett.

lineáris hálózatok szintézise, az operációkutatás, az ipari folyamatok optimalizálását célzó, tudományos mega lapozású, innovatív kutatási-fejlesztési eredményeiért, interdiszciplináris szemléletmóddal kidolgozott modelljeiért részesült elismerésben. Friedler kutatási eredményeit széles körben alkalmazzák az energiaszolgáltató rendszerek működtetésének, a kémiai reak-

ciók, metabolikus hálózatok tervezésének optimalizálására. Kisbán Sándor építőmérnök, a CÉH Zrt. híd szakági főmérnöke a díjat az első magyarországi ferdekábeles Duna-híd, a Megyeri híd tervezése, méretezése, optimális kialakítása és megvalósítása során nyújtott innovatív tevékenységéért kapta meg. Díjat kapott Tulassay Tivadar orvos-akadémikus, a Semmelweis

Egyetem rektora is. Tulassay a koraszülött- és a csecsemőbetegségek kutatása, az orvosképzés terén elért nemzetközileg is elismert eredményeiért, az egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét segítő szervezeti változások kidolgozásában, végrehajtásában folytatott kiemelkedő tevékenységéért, a Pályázati és Innovációs Központ, a Szentágothai János Tudásközpont, a Technológia Transzfer Iroda, a Gyógyszerkutatási és Gyógyszerbiztonsági Centrum létrejöttében és hatékony működtetésében vállalt meghatározó szerepéért vehette át az elismerést. Vámos Zoltán, a GE Hungary Zrt. globális fényforrásfejlesztési igazgatója az általa irányított energiatakarékos, környezetbarát kompakt fénycsövek konstrukció- és technológiafejlesztése terén elért eredményeiért, mérnöki alkotó munkájáért, a termékek piaci bevezetése, globális elterjedése terén végzett innovatív szervezési és vezetési tevékenységéért, a nemzetközi vállalat fénycsőfejlesztési központjának Magyarországra telepítése és a termékkörhöz kapcsolódó kiválósági központok létrejötte érdekében folytatott sikeres közreműködéséért kapott Gábor Dénes-díjat. NAPI

A nemzetközi sikerekhez társadalmi szemléletváltásra van szükség Folytatás az I. oldalról

– Volt olyan pont, konkrét esemény a húsz esztendő alatt, amikortól a díj „nagykorúnak” tekinthető? – Konkrét esemény nem volt, de ez valamikor a kilencvenes évek első felében történt meg, nagyjából az első nyilatkozat aláírásától számítva. Kellemes meglepetés volt számunkra is, hogy mindenki támogatta a kezdeményezést, nem volt olyan miniszter vagy országos hatáskörű szakmai, társadalmi szervezet, amely ne állt volna mellénk. A díj legnagyobb ösztönzője a kezdetektől fogva a Magyar Szabadalmi Hivatal volt, amely már akkor a kezdeményezés mellé állt, amikor ez még csak egy privát díj volt. Az együttműködés azóta is töretlen. – Hogyan mozdíthatja elő a magyar innováció ügyét a Gábor Dénes-díj? – A Novofer egyfelől az első innovációs cég volt Magyarországon, amely kimondottan ilyen célra alakult 1986-ban. A társaság emellett a közös vállalati struktúra szempontjából is úttörőnek számított. A Novofer azóta is az innováció feltételrendszerének megteremtésén munkálkodott, a cég és az alapítvány neve összeforrt ezzel a szakmai közeggel, az innovációs közösségben nagyon erősen jelen vagyunk. Talán ennél is fontosabb szerepe van a Gábor Dénes-díjasok klubjának. A ma már száznál is több díjazott olyan szellemi potenciált képvisel egy laza ernyőszervezet alatt – és képes együttműködések kialakítására –, amelyre ma már a műszaki fejlesztést irányító miniszter is alapoz, de különböző törvények, rendeletek előkészítésében is részt vesznek ezek a szakemberek. – Középtávon milyen célokat tűzött ki magának az alapítvány?

– Miután a kuratórium tagjai eltérő álláspontot képviselnek ebben, az ő konszenzusos megállapodásuk adja meg négy-öt évre az alapítvány és ezen belül a díj orientációját. Ezt mindig a kuratórium határozza meg két elv alapján: az egyik, hogy az

elmúlt időszakban milyen produktumok jöttek létre, s ezek közül melyek az elismerésre méltók, a másik, hogy hová akar az ország eljutni és e tekintetben milyen iránymutatást kíván az alapítvány sugallni. Ez lehet kissé túlzás, mert közvetlenül nincs ilyen lehetőségünk, de a szakmai kapcsolatok révén mégis megtesszük ezt. A példák azt mutatják, hogy a sok újítást, találmányt szabadalmaztatásra benyújtó szakemberek voltak az első időszakban a díjazottak, ma pedig már az elmúlt négy-öt év komplex tevékenységét díjazzuk. A középpontban az áll, hogy milyen eredménnyel lehet hasznosítani a kutatási eredményeket. – Milyen szerepet tölthet be a magyar k+f a nemzetközi innovációs életben? Milyen a fejlesztéseink elismertsége külföldön? – A hazai díjazottak között sokan vannak, akik előbb értek

el nemzetközi sikereket, eredményeiket előbb hasznosították Angliában, Amerikában vagy a világ más részein, mint itthon. Ezt meg kellene fordítani, de ennek társadalmi és gazdasági feltételei vannak. A gazdasági körülményeket jól ismerjük: gyenge a hazai innovációs ráfordítás, gyenge az infrastruktúra ereje. Igyekeztünk az említett eredményeket haza is hozni, a kiválóságokat itthon is tartani – lélekben mindenképpen, ha lehet, fizikailag is. A nemzetközi Gábor Dénes-díjat szeretnénk ebbe az irányba nyitni, részben azzal a céllal, hogy a külföldiek is érezzék, hogy Magyarországon is el lehet érni eredményeket. Mindemellett szeretnénk, hogy az EU is megismerje az alapítványt és a díjat. Jó esélyünk van arra, hogy idén Brüsszelben is bemutatkozhatunk a díjjal, illetve a díjazottakkal. – Véleménye szerint melyek a magyar k+f előtt álló legsürgősebb teendők, mi hátráltatja ma leginkább a magyar innovációt? – Az a széthúzás, ami számos területen jellemzi a magyar mentalitást, társadalmat, politikát. Ha sikerül elérni, hogy legyen összetartó erő, akkor a kevés rendelkezésre álló forrás is jól hasznosítható lesz. Pillanatnyilag azonban az innovációs forrásoknál is szalámitaktika folyik. Ki kell választani azokat a támogatandó területeket, amelyek nemcsak igénylik a forrást, hanem négy-öt év múlva akár húzóágazattá válhatnak. Egy gyenge gazdasági háttérrel rendelkező kis országnak ez azért nehéz, mert mindeközben nagyon gyorsan változik a világ. Az azonban már most látható, hogy melyek lehetnek ezek a témák: az új energiaforrások, a klímaváltozás, a növénytermesztés. NAPI

VI NAPI INNOVÁCIÓ

KATONA VANDA

NAPI G A ZDA SÁG 20 0 9. JANUÁR 19., HÉ TF Ő

A FELELŐSSÉG A MEGFELELŐ SZÓ VAGY JELZÉS KIVÁLASZTÁSÁVAL KEZDŐDIK

A védjegyeket úgy kell gondozni, mint egy kertet Néhány kiemelkedően ismert, jó hírű védjeggyel az elmúlt évtizedben megtörtént „katasztrófa” arra mutatott, hogy ha a védjegy jogosultjai váratlan események bekövetkezésekor nincsenek kellően felkészülve, akkor a jó hírnéven szinte pillanatok alatt folt keletkezhet, a versenytársak betörhetnek az addig elfoglalt és a hirtelen csökkenő bizalom miatt felszabaduló piacra, és az elvesztett piaci részesedést az eredeti szinten és mértékben már a legnagyobb erőfeszítések mellett sem lehet visszaszerezni.

Tűzoltóterv is kell Emiatt a jó hírű védjegyek jogosultjainak szinte a tűzriadótervekhez hasonlóan előre elkészített, a lehetséges veszélyekre kidolgozott riadótervekkel kell rendelkezniük, melyek alkalmazását az érintett vezetőknek komolyan be kell gyakorolniuk. Ilyen hirtelen kellemetlen esemény lehet például egy banknál a fizetőképesség megrendülésére utaló rémhírek elterjedése, egyes élelmiszereknél a minőség csökkenése vagy szennyeződés bekövetkezése, illetve bizonyos fertőzések veszélye. Kellően határozott és meggyőző ellenintézkedésekkel, az esetleges minőségromlás átmeneti jellegének hangsúlyozása mellett a hiba feltárásával és gyors elhárításával a bizalomvesztés megelőzhető. Az árutermelés, a piacgazdaság és a piac hallatlan méretű növekedése, végül a média és a kommunikáció állandó és elkerülhetetlen jelenléte a bennünket érő ingerek skáláját szinte végtelenségig növelte, ugyanakkor egy-egy dolog észlelésére, azonosítására éppen a bőség miatt egyre kevesebb idő jut. A védjegyek alapvető rendeltetése a megkülönböztetés és a jelzett termékek, szolgáltatások egyediesítése, hozzárendelése valakikhez, ezért a használatukra épülő jogi szabályozás csak megfelelő állami garanciát ad azzal kapcsolatban, hogy az így kialakult asszociációkkal ne lehessen visszaélni és a piac szereplőiben garantált bizalmat keltsen a megjelölt, márkás termékek minőségéről, megbízhatóságáról és egyéb egyedi tulajdonságairól. Olyan jogi kategória a védjegy, amely az adott megkülönböztető megjelölésre a jogosult számára a gazdasági tevékenység során meghatározott korlátok betartásával kizárólagos jogot biztosít, és ezt a kizárólagosságot az állam hatalmával élve garantálja. Ez a garancia nagyon fontos és jelentős, ugyanakkor mit sem ér akkor, ha a jogosult nem tesz meg mindent a márka értékének fenntartása és megőrzése érdekében.

Kizárólagosság és jogkimerülés A védjegyeket most két szempont szerint vizsgáljuk, elsőként, hogy a kizárólagosság miként fér meg a szabad versenynek a korlátokat nem tűrő elveivel és az alapvetően nemzeti jogban milyen változást idézett elő az Európai Gazdasági Közös-

ség (EGK) létezése, mely a közösségen belül az áruk és szolgáltatások szabad mozgását hivatott biztosítani és garantálni. A második szempont, hogy melyek azok a lépések, melyeket a védjegyek jogosultjainak feltétlenül meg kell tenniük ahhoz, hogy márkanevük töretlenül híres, sőt növekvő legyen, ami szorosan összefügg vállalkozásuk fejlődésével és sikerével. Terjedelmi korlátok miatt most nem érintjük a védjegyekkel folytatott visszaélések elleni védekezés formáit, a hamisítás és a szürkegazdaság visszaszorításának kérdéseit, melyekre külön alkalmat szentelünk. Az áruk szabad áramlása, a szabad verseny és a versenyt korlátozó kizárólagosság között a jog kényes és méltányosnak is tekinthető egyensúlyt teremtett. A védjegyjogosult számára a gazdasági életben a kizárólagosságot az teszi méltányossá és elfogadhatóvá, hogy a saját márkanévvel ellátott termékek csak őt azonosítják, tehát ő mint tulajdonos az általa előállított vagy forgalmazott terméket vagy szolgáltatást joggal láthatja el olyan jelzéssel, ami csak őrá utal, amit senki más ugyanezen árukkal vagy szolgáltatásokkal nem használhat. Ez a kizárólagosság nem korlátozza, hanem helytállóan orientálja a fogyasztókat a termék vagy szolgáltatás egy fontos tulajdonsága (jellegzetesen származása) felől. Itt azt kell megérteni, hogy nem általában a termék válik monopóliummá, mert a divatos női táskákat mint olyat nem lehet kisajátítani, de az elvárható, hogy például az egyik vagy másik divatcég táskái egymástól éppen a gyártójuk márkaneve révén legyenek megkülönböztethetők vagy a sörök a gyártó védjegye és ezen belül adott termékvédjegye alapján váljanak ismertté. A szabad piac ott szab korlátot a védjegy használatával kapcsolatban, hogy a kizárólagos jog csak az első értékesítésig tart, mégpedig a jogosult által vagy engedélyével történő piacra vitel esetén. Ezt követően a védjegyjogosultnak a termékkel kapcsolatos forgalmazást korlátozó jogai kimerülnek, megszűnnek, tehát ha valaki egy piacon jogszerűen vett egy védjeggyel ellátott terméket, akkor azt a másodlagos forgalomban nyugodtan értékesítheti mindaddig, ameddig az áru eredetét nem tagadja le, az árut nem csomagolja át és nem saját termékeként árulja, illetve forgalmazása nem sérti az áru hírnevét, presztízsét. Az EGK-n belül ez a jogkimerülés országhatároktól függetlenül érvényes. A jogkimerülés azonban nem áll fenn,

KATONA VANDA

A védjegyek a szellemi vagyon egyik legfontosabb összetevői. Ismertebb, jó hírű védjegyeknél gyakori, hogy értékük meghaladja a vállalat mérlegében szereplő, konkrét dologi eszközökben megtestesülő összeget. Erre is tekintettel kezelésük, a jó hírnév fenntartása állandó és szakszerű törődést igényel, ami a szép kertek ápolásához hasonló gondozást és odafigyelést jelent.

ha az első értékesítés az EGK területén kívül történt, azaz ha valaki például Dél-Amerika egyik országában egy kiárusítás során olcsón jut egy márkás európai termékhez, azt az EU-n belül még akkor sem értékesítheti a védjegyjogosult engedélye nélkül, ha a termék eredeti, tehát hamisításról nincsen szó. A védjegyoltalom annyiban területi, hogy az első értékesítésig tartó kizárólagosság csak azokban a tagországokban áll fenn, ahol az adott védjegyre oltalom áll fenn. Mintegy 12 éve szerezhető az egész közösségre érvényes védjegy.

Ütközések: visszaüt a figyelmetlenség A második szempont szintén nagyon fontos. A felelősség a megfelelő szó vagy jelzés kiválasztásával kezdődik, mert a megjelölésnek nemcsak számunkra kell újnak és más által nem használtnak lenni, hanem ennek a feltételnek fenn kell állni minden olyan országban, ahol a megjelölt terméket piacra akarjuk vinni. Ha gondos körültekintés, helyzetfelmérés és előzetes kutatatás nélkül választunk egy megjelölést, akkor annak használata visszaüthet, hiszen másnak lehetnek ugyanehhez a megjelöléshez érvényes jogai, ha nem itthon, akkor a számunkra fontos piacokon. A veszély annál nagyobb, minél később észleljük

az ütközést, amikor a megjelölés ismertté tétele érdekében már komoly összegeket fordítottunk marketingre és reklámra. Figyelmünk akkor sem csökkenhet, ha a számunkra érdekes országokban már védjegyoltalmat szereztünk. Figyelni kell a piacot és az ott újonnan közzétett védjegyeket és védjegyközleményeket, mert a mi védjegyünkkel azonos vagy ahhoz hasonlító védjegyekkel szemben csak adott ideig léphetünk fel. A legolcsóbb és legkevésbé bonyolult, ha a mi védjegyünkhöz hasonló fiatalabb védjegyek ellen felszólalunk, amihez korábbi jogunk alapján lehetőség van. Ha ezt elmulasztjuk, akkor adott ideig a későbbi védjegyek ellen törlési eljárást is indíthatunk, de ez több költséggel és kockázattal jár. Az azonos vagy hasonló korábbi védjegyek felismeréséhez érdemes védjegyfigyelési megbízást adni a számunkra piacot jelentő országok vonatkozásában. A számunkra veszélyes újonnan megjelenő (úgynevezett ütköző) védjegyek ellen folytatandó harc mellett fontos gondoskodnunk védjegyeink tényleges használatáról is, ugyanis a törvények a védjegy bejegyzését követő öt éven belül kötelező használatot írnak elő, amelynek elmulasztása alapot ad a jog megszüntetésére. A használat mértékével kapcsolatban eltérőek a követelmények, de az érintett termékeket a használat következtében az érintett fogyasztók egy már nem jelentéktelen részének ismernie kell. A használat mellett ügyelnünk kell a használat módjára is, mert sok sikeres védjegy azáltal vesztette el megkülönböztető képességét, hogy a jelölt termék nevévé vált. Erre példa a magnetofon védjegy vagy a nylonharisnya, illetve számos más olyan megjelölés, amely a termék nevévé vált. Sajátos figyelmet kell fordítani arra, hogy a márkanévvel rendelkező termékünknek legyen egy hivatalos neve is, azaz a márkanevet ne a termék megnevezéseként használjuk, mert ez a szándékainkkal éppen ellenkező hatást válthat ki. Figyelni kell az ütköző megjelölések elleni harcra is, mert ha a fellépést elmulasztjuk és több mint öt éven át eltűrjük a miénkhez hasonló megjelölés használatát, akkor ebbe a használatba jogi szóval éve „belenyugszunk” és már akkor sem léphetünk fel ellene, ha érdekeink ezt diktálják. Az érdekeinket sértő használat ellen is célszerű időben fellépni, mert a bíróság előtt gyors eltiltást vagy egyéb döntést érhetünk el, ha ideiglenes intézkedést kérünk. Ez akkor kérhető viszonylag könnyen, ha a jogsértő tevékenység ellen az arról történő tudomásulvételtől számított két hónapon belül fellépünk. LANTOS MIHÁLY szabadalmi ügyvivő Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft .

NAPI INNOVÁCIÓ VII

NAPI G A ZDA SÁG 20 0 9. JANUÁR 19., HÉ TF Ő

AZ ERNST & YOUNG EGYMILLIÓ FORINTOT ADOTT A NETES KERT ÖTLETÉÉRT

Műveljük virtuális kertjeinket!

Egy internetes felmérés szerint Magyarországon a nyugat-európai államokhoz képest ugyan lassabb ütemben, de egyértelműen nő a biotermékfogyasztók száma: az ő körükben az egészséges táplálkozás és a tartózkodás a génkezelt termékektől a legfontosabb motiváló tényező. Róka András ezt a piaci igényt felismerve dolgozta ki a virtuális veteményeskert ötletét, amelynek megvalósításához az Ernst & Young biztosítja az első milliót.

Az elmúlt évek élelmiszerbotrányainak hatásákerülne sor az ötlet műszaki-informatikai hátteré▶ Róka András jelenleg a Budapesti Műszaki ra a fogyasztók egy része rádöbbent arra, hogy a nek kialakítására, azaz egy koherens szoft ver-hardEgyetem Villamosmérkereskedésekben kapható termékek minőségére ver rendszer kiépítésére, amely képes a szükséges nöki és Informatikai vonatkozóan nincs igazi garancia, sőt még a bio szolgáltatásokat megvalósítani. Ilyen rendszerek Karának PhD hallgatója, címke sem mindig szavatolja a vegyszermentesséugyan már léteznek, de igen költségesek, ezért a kutatási témája a kogniget. Az Ernst & Young Szerezd meg első milliódat vállalkozás sikerességéhez egy, a célnak sokkal intív infokommunikáció. elnevezésű pályázatán nyertes ötlet egy olyan szolkább megfelelő és jóval olcsóbb rendszer kialakítása Egyetemi tanulmányai alatt szükséges. A végső megvalósítást külső befektetők gáltató cég, amely a bio földművelési technológiát három éven keresztül a korunk modern informatikai technológiáival ötsegítségével képzeli el a nyertes, akinek fő kutatási BME Távközlési és Médiainvözve megvalósíthatóvá teszi, hogy a nagyvárosok témája egyébként nem kapcsolódik szorosan a kisformatikai Tanszék kognitív lakói is maguk művelhessenek egy saját biokertet kert ötletéhez. látás csoportjának kutatá(zöldség és gyümölcs), töredék időráfordítással, Róka 2004-től a látással kapcsolatos agykérgi fosában vett részt, amelynek és az alapoktól sajátíthassák el a földművelés tulyamatokat és ennek modellezését kezdte kutatni, során biológiailag inspirált dományát. ezen ismeretekre alapozva pedig 2008 második feképfeldolgozó algoritmust A Veteményes a Szilícium-völgyben nevű projekt létől az eddigi eredmények ipari hasznosításának ledolgoztak ki, emellett különlegessége, hogy internetes felületen keresztül hetőségein dolgozik. A kognitív infokommunikáció számos alkalommal első egy valóban létező dolog, egy kiskert állapotát lehet helyen végzett az egyetemi egyrészt emberi kommunikációt jelent robotokkal befolyásolni. Az élmény leginkább ahhoz hasonlítvagy számítógépes rendszerekkel, másrészt annak és országos szintű tudomáható, mint amikor a kezünkben van egy tamagocsi, vizsgálatát, hogy miként lehet a különböző érzéknyos diákköri konferenciáde annak tudatában kezeljük, hogy valahol egy szervek és érzékelni kívánt információk közötti kapkon, amelynek elismerésevalódi kisállat tényleg megéli a tamagocsi képercsolatot rugalmasan változtatni, azaz hogyan lehet ként 2007-ben Pro Scientia Aranyéremmel tüntették ki. bőrön át látni vagy szemmel hallani és füllel látni. nyőjén látható állapotokat – mondta lapunknak Róka András, a projekt ötletgazdája. Az innovátor A jelenleg doktori tanulmányokat folytató szakszerint a díj elnyerésében közrejátszott, hogy a bírálók maguk is az ember sajátos kettőséget tapasztal a fiatal kutatók lehetőségeit tekintötlet célcsoportjába tartoznak, mert a virtuális veteményes az el- ve: sok hazai és nemzetközi pályázati lehetőség van, ezért a legjobbakfoglalt, fontos állást betöltő embereknek kínál alternatív szabadidős nak nem kell feltétlenül megélhetési gondokkal küzdeniük és utazási lehetőséget, de a virtuális kiskert egyúttal kiváló lehetőséget jelent az lehetőség, külföldi ösztöndíj is bőven akad. Ezzel viszont tényleg csak iskolás korosztály környezettudatosságának erősítésére is. a legjobbak tudnak élni, a többiek pedig kénytelenek munkát vállalni Az egymillió forintos induló tőke mellett Rókát az üzleti életben kutatásaik mellett, ami hosszú távon eredményeik rovására megy. való eligazodásban egy éven keresztül az Innostart Alapítvány segíti, Az eddig főleg alapkutatásokban közreműködő innovátor úgy véli, amit a kutató azért tart hasznosnak, mert eddig elsősorban szakmai bár kívánatos lenne az üzleti szféra fokozottabb jelenléte, de ennek fejlődésére és nem üzleti ismeretei gyarapítására vagy a kapcsolat- két okból kicsi a valószínűsége. Egyrészt a gyorsan változó gazdasági építésre koncentrált. A pályázaton nyert egymillió forint egy része a körülmények közepette a cégeket érthető módon kevésbé érdeklik cégalapításhoz szükséges, és a tervek szerint az itt szerzett bevételből azok a tudományos eredmények, amelyekből csak tíz-húsz év múlva

A gyakorlati képzés a legnagyobb érték

lehet termék. A szponzorok, befektetők távolmaradásának másik oka, hogy a kutatókat jó ideje a publikációk és hivatkozások száma alapján rangsorolják, ami publikációs kényszert jelent. Az a tény viszont, hogy a kutatók akár van eredmény, akár nincs, pozíciójuk megőrzése érdekében cikkeket írnak, elég komolyan aláásta az alapkutatás tekintélyét az ipari vállalatok és az alkalmazott kutatásokat végzők szemében. Ezt a jelenséget Róka személyesen is tapasztalta az iparban eltöltött néhány hónapos munkája során. Az alkalmazott kutatásban szerencsére más a helyzet: a nagyobb cégek által alapított kutatói ösztöndíjak és állások vonzó lehetőséget jelentenek az ötletekkel teli fiatal innovátorok számára. Róka szerint a gazdasági válság hatására az állami kutatási keret valószínűleg csökkenni fog, de bízik abban, hogy minél több cég követi egy autógyártó vállalat filozófiáját, amelynek vezetője egy konferencián így nyilatkozott: Ezt az időt kell kihasználni a kutatásra, hogy a válság után mi legyünk a legjobbak. TŐSÉR JÚLIA

EGYEDÜLÁLLÓ E-KERESKEDELEM-SZAKÉRTŐK KERÜLNEK A PIACRA

Az internet jelentheti a kiutat a válságból? A gazdasági világválság hatására visszaeső vásárlóerő miatt az olcsóbb megoldások felé fordul a világ, e helyzetben költségcsökkentő megoldásaival az interneten folyó adásvétel, az e-kereskedelem kerülhet ki nevető félként a versenyből.

A bolognai rendszerű képzés komoly kihívások elé állította a főiskolát, ugyanis az Európában egységesen elfogadható, rövidebb ciklusú képzéshez az intézmények általában a korábbi tantervek tömörített változatával láttak hozzá, de a módszer szolgai másolása eltüntette volna a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) egyik nagy értékét – idézte fel Kandikó József rektor azokat a körülményeket, amelyek a képzés megváltoztatására késztették az intézmény vezetését. A MÜTF korábban is híres volt gyakorlatorientált képzéséről, melyet az is mutatott, hogy eleinte a végzős évfolyamok hallgatói szinte az iskolapadból jutottak álláshoz. A képzés megújításánál a főiskola célja az volt, hogy a poroszos rendszerű, „magolós” oktatás helyett az angol és amerikai minták előnyeit felmutató rendszert alakítson ki. Ebben a hallgatók a gyakorlat, a valós problémák tanulmányozása során jutnak el az elméleti

összefüggések felismeréséig. Növelték a szemináriumok számát, az esettanulmányok feldolgozásának gyakoriságát, továbbá a vállalatirányítás, a számvitel, a statisztika és a kontrolling oktatását számítógéptermekben végzik, ahol a diákok az informatikai ismereteiket azonnal a szakterületek speciális programjaiban alkalmazhatják. A nemzetközi nagyvállalatok elvárása az azonnal alkalmazható tudás és magabiztos készségek, ezért a főiskolán a használható számítógépes ismeretek átadása mellett olyan képzési rendszert alakítottak ki, melyben kiemelt figyelmet fordítanak az idegen nyelvek ismeretére, a kommunikációra és a csoportos munkavégzés képességének elsajátítására. A gazdálkodási képzésben növelték a felsőfokú szakképzések számát, szintén annak az igénynek megfelelve, miszerint a munkaadók az egyetemi diploma helyett inkább egy biztos alapképzést szeretnének, amire ráépíthetik a

vállalatra jellemző ismereteket. Módosították a szakirányú továbbképzések számát és struktúráját is, a tantervek átalakítása lehetővé tette, hogy 2–4 félévre csökkentsék a képzések idejét a következő területeken; onlinemarketing, keresőmarketing, illetve piackutatási technikák és kulturális vállalkozásszervezés szakirányokban. Magyarországon egyedül a MÜTF-ön oktatnak onlinemarketinget, másoddiplomás képzésben. Szeptembertől egy rövidebb képzés is indult, ahol keresőmarketing-specialistákat képeznek. Az oktatás színvonalát jelzi, hogy a Google 2008-as világméretű vetélkedőjén a tatabányai intézmény diákjai 600 csapat közül bekerültek az európai, közel-keleti és afrikai régió három legjobbja közé. A feladat egy közepes vállalkozás internetes látogatottságának felfuttatása a Google AdWords programjával. A versenyen 47 ország 1650 csapatának mintegy 8500 diákja NAPI küzdött egymással.

Míg a fejlett országokban magas az e-kereskedelem aránya, például az Egyesült Államokban 40 százalékot tesz ki részesedése a piacon, addig Magyarország elmarad a nyugati trendektől – mondta Géró Imre, a szakma 25 éves tapasztalatokkal rendelkező szakértője. A versenyképesség fenntartásához hosszú távon számolni kell az elektronikus kereskedelem területével. Ugyan rohamos iramban fejlődik az ágazat – 2002-ben három milliárd, 2005-ben 30 milliárd forintot ért el az online kereskedelem forgalma, 2008-ban pedig valószínűleg a duplájára emelkedik

–, a számadatok azonban még mindig csak egyszázalékos részesedést jelentenek. Szó sincs arról, hogy az adásvétel fi zikai jelenléte megszűnne, a szakértők is a hibrid megoldásokba n gondol kod na k, ahol egyre nagyobb teret kell engedni az e-kereskedelemnek – állítja a szakértő, aki a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján (MÜTF) több hazai és nemzetközi hírnév vel rendelkező, a témában publikált társával az e-kereskedelem szakirányon oktatja a fiatalokat. Az e-business területén több intézmény indít ugyan képzéseket, a MÜTF-ön azonban az

e-tudatosságra, kifejezetten az elektronikus marketingre és az e-kereskedelemre helyezzük a hangsúlyt – tette hozzá Géró. A világhálós megjelenés minden kereskedő számára előnyt jelent, főleg a kis- és középvállalkozók szólíthatnak meg a „hálózatok hálózatán” keresztül új vevői köröket. A nagyobb és kisebb cégek kel eg yaránt kapcsolatban álló MÜTF az elhelyezkedés nagyobb esélyét kívánja biztosítani az e-kereskedelem szakirány elindításával, melynek első végzősei fél év múlva kerülnek ki a főiskoláról. NAPI

Új műszaki szakok a tatabányai főiskolán A továbbtanulni vágyók számára jó stratégia bővítette. A jövőben a diákok tolmács-fordító lehet a részvétel a felsőfokú szakképzésben, mert szakirányt is választhatnak minden alapszak egyrészt nagy erre az ipar igénye, és ezért a két- esetében. éves tanulmányi idő után gyorsan el lehet helyezIsmert, hogy gazdasági területen túlképzés kedni, másrészt e képzési formára idén 12,5 ezer van, azonban az olyan gazdasági szakembereknek államilag támogatott férőhelyet hirdettek meg, jobbak az elhelyezkedési esélyeik, akik bizonyos azaz a jelentkezőknek nagy az esélye a felvételre, szintű műszaki ismeretekkel is rendelkeznek. A míg az alapképzést választók közel fele csak költ- főiskola a műszaki képzést tovább kívánja fejleszségtérítéses formában kezdheti meg tanulmánya- teni. 2010-ben műszaki menedzser alapszakot it – mondta Kocsis László, a tatabányai Modern szeretnének indítani, melyen egyenlő arányban Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) ál- oktatnak gazdasági és műszaki ismereteket. talános rektorhelyettese, a MűTovábbi új alapszakként 2011-ben szaki Intézet főiskolai tanára. gazdasági informatikusképzés be▶ A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája A MÜTF felsőfokú szakképvezetését tervezik, 2012-ben indul1992-ben 96 diákkal zési kínálatát műszaki terülena a mechatronikai mérnök alapindult Tatabányán, ma a ten mechatronikai és energetiszak, lézertechnika szakiránnyal, városban 1042 hallgakai mérnökasszisztens-, gazdaamely országosan úttörő lenne. A tót képeznek, 950 fős sági területen pedig logisztikai műszaki területek képzése a Bánki tagozatot tartanak fenn műszaki menedzserassziszDonát Térségi Integrált Szakképző Budapesten, valamint tens-, kereskedelmi szakmeKözpont és a Péch Antal Szakiskola 400 hallgatójuk van nedzser- és gazdasági idegen mérnök-tanáraival együttműködve Székelyudvarhelyen. NAPI nyelvű menedzserképzésekkel zajlik.

VIII NAPI INNOVÁCIÓ

NAPI G A ZDA SÁG 20 0 9. JANUÁR 19., HÉ TF Ő

ELVÁNDOROL AZ INNOVÁCIÓ AZ USA-BÓL

Miért hanyatlik a Szilícium-völgy?

A kaliforniai Szilícium-völgy negyven éven át a technológiai innováció világközpontja volt, ám manapság meglehetősen hervadt képet mutat. Kevés az új ötlet, a tőke és az ambíció.

Az új vállalkozások üstökösszerű feltűnése, a csillagos eget ostromló emelkedése és közülük nem egy hasonlóan látványos összeomlása és eltűnése megszokott jelenség volt korábban a Szilícium-völgy újonnan induló vállalkozásai körében. Elfogadott vélemény volt, hogy a fejlődés velejárója az alkotó rombolás: a technológiai zsákutcák sokszor cégek bedőlése formájában fedik fel magukat a szakmabeliek előtt. Manapság azonban egy új jelenség tizedeli, illetve nem engedi szárba szökni a nevezetes térség vállalatait. Eltűnt a tőke. Pontosabban: a befektetők elfordultak a hosszú távú, jelentős kockázatot magukban hordozó üzletektől, ezekkel szemben a kisebb befektetéssel gyorsabb hasznot hozó lehetőségeket részesítik előnyben. Százmillió dollár kell egy új vállalkozás elindításához, ám ezt ma aligha lehet összeszedni – panaszkodtak a Business Week újságírójának a Szilícium-völgy veteránjai. A kockázati tőke elfordulásának legfőbb oka az, hogy a technológiai cégeket manapság nehéz a tőzsdére vinni vagy jó pénzért eladni. Ez kedvez az úgynevezett web 2.0 technológiát alkalmazó vállalkozásoknak – mint amilyen például a Facebook közösségi site –, ugyanis ezek a meglévő rendszerekhez illeszkedő, viszonylag olcsó szolgáltatásokat alakítottak ki, amelyek kis befektetéssel gyorsan realizálható hasznot ígérnek. Ugyanakkor Andy Groove, az Intel volt elnöke azt nyilatkozta a gazdasági hetilapnak, hogy a web 2.0 csak meglovagolja a technológiai fejlődés korábbi hullámait, nem hoz azokhoz képest gyökeresen újat, ezért az innováció lelassulását jelenti. A 72 éves, magyar származású üzletember úgy látja: hogy a Szilícium-völgyet ma a kisszerűség, az ambíciók hiánya jellemzi. Nagy bajnak tartja, hogy az USA a hetvenes években átengedte a számítógépakkumulátorok fejlesztését Japánnak. Ma ezért van hátrányban a járműakkuk létrehozásában

is. Szerinte ez például egy olyan terület, amelyen sokkal keményebben kellene dolgozniuk a völgybe települt technológiai cégeknek. Grove-t dühíti, hogy a mai vállalkozók úgynevezett exit stratégiával állnak neki vállalatuk létrehozásának. Ez azt jelenti, hogy eleve azzal a szándékkal alapítják meg a céget, hogy minél előbb túladjanak rajta a legtöbbet ajánló vevőjelöltnek. Nem hoznak létre új technológiát, piacot, voltaképpen pr-t és marketinget értékesítenek. Az Intelnek soha nem volt exit stratégiája – hangsúlyozta Grove.

A technológiai ágazat jellemzője manapság az, hogy – a kevés innovatív start-up vállalkozás mellett – jellemzően az iparág nagyvállalatai, például az IBM és a Hewlett-Packard folytatják a legígéretesebb fejlesztéseket. Ez ugyanakkor az innováció lefékeződésére is utal, ugyanis a nagy cégek lassan fejlesztenek, óvakodnak az áttörésektől, miután az az érdekük, hogy meglévő kínálatukat értékesítsék. Szakértők szerint a legfontosabb újítások egyike a számítástechnikában a beszédfelismerés lehet, ám ha dolgok úgy haladnak, mint

Megmentheti-e a Chevy Volt a GM-et?

most, a k kor ezt nem a meri kai vállalatok fogják kifejleszteni. Európa és Ázsia – hiába forgatta fel az okos mobilok piacát az Apple iPhone-ja – még mindig vezet a mobilkommunikációban, Japán erősen nyomul a képernyők terén és a nanotechnológiában, Kína és India pedig külön-külön is jelentős számítástudományi és szoftverfejlesztési ágazatot épített fel az elmúlt években. Va nna k ug ya n á l modozók a völgyben, akik a saját pénzükből próbálkoznak fejlesztésekkel, ám ez a legkevésbé sem jelent garanciát arra, hogy a terület visszanyeri régi fényét. A korábban különböző hordozható komputerek és okos telefonok fejlesztésében közreműködő Jeff Haskins Numenta nevű vállalkozása például az emberi agy működésének lemásolására képes mesterséges intelligencia létrehozásán ügyködik. Az ilyen típusú ambiciózus projektek finanszírozásához ugyanakkor sokkal több pénzre volna szükség, mint amennyit a tehetős magánemberek a saját zsebükből ki tudnak fi zetni, és persze a sikertelenség kockázata is nagy, amit saját egzisztenciájuk veszélyeztetése miatt csak korlátozottan vállalhatnak. A Business Week konklúziója ezért az, hogy ha a vállalkozók és a kockázati tőke nem fog újra bele az idő- és tőkeigényes, de áttörést ígérő fejlesztésekbe, akkor vissza fog esni a technológiai ipar hozzájárulása az USA gazdasági növekedéséhez.

elvárásokhoz. A Volt modellje 700 órát Megmentheti-e az elektromos meghajtöltött el a szélcsatornában, aminek tású Chevrolet Volt a túléléséért küzdő hatására dögös utcai versenyautóból General Motorst (GM), a 2007-es eladási hagyományos szedánná alakult. A adatok alapján a világ legnagyobb autervezők szerint ennek köszönhetően tógyártóját, az Egyesült Államok egyik – átszámítva benzines fogyasztásra – vállalatikonját? – teszik fel a kérdés a két-három kilométerrel növelték az Business Week szakírói. A 2008 elején egy liter benzinnel megtehető távolmég koncepcióautó formájában bemutaságot. Emellett az autó fő részegységei tott Chevy Volt szeptemberre – alaposan azonossá váltak a GM más típusaiban, megváltozva – prototípussá érett, a lényeg például a Chevrolet Cruze-ban alkalazonban nem változott: ez a típus az aumazott alkatrészekkel, ami a hatékony tógyártó legfontosabb fejlesztése, egyben gyártás és költségtakarékosság szemutolsó reménye arra, hogy megváltoztassa pontjából is fontos. imázsát, amely szerint a benzinfaló hobA Volt ára ugyanakkor nem lesz alabiterepjárók és kisteherautók gyártásában csony: 30-40 ezer dollár közé várható, jó teljesítményt nyújt, de képtelen a drága ám ez lehetővé tette, hogy a fejlesztés üzemanyagok világához igazodó, gazsorán kompromisszumok nélkül érvényesíthessék a mérnökök legjobb ötledaságos autókat gyártani. A Voltnak fel kell vennie a versenyt a Honda és a teit. A szellőzés és a légkondicionáló szabályozói, illetve az autóhifi például Toyota benzin-elektromos meghajtású járműveivel, mindenekelőtt a Toyota érintőképernyős lesz – az autó belseje leginkább az Apple iPhone-jára, az Priusszal, a világ legkelendőbb hibrid autójával, sőt, ha lehet, bizonyos vonatelmúlt évek legradikálisabb újításait tartalmazó okos mobiltelefonjára emkozásokban rá kell licitálnia azokra. Ez fejeződik ki az autó koncepciójában: lékezteti majd a tulajdonosokat. A cél az, hogy a Volt ugyanolyan áttörést szemben versenytársaival, amelyekben egy benzin- és egy villanymotor felhozzon a GM imázsában, mint amilyet az Apple-ében hozott az 1998-ban váltva hajtja a kerekeket, a Volt alapvetően elektromos autó, amelyben a belső ezer megjelent iMac vagy a 2000-es években egymás után piacra dobott iPod moégésű motor csak végszükség esetén kapcsolódik be, hogy feltöltse a kerekeket kelhet el a GM bil-zenelejátszó, illetve iPhone. A prototípus internetes fotóinak megjelenése hajtó villanymotorokat tápláló, kimerülőben lévő akkumulátorokat. Az autót elektromos után sok fórumozó csalódott hozzászólásokkal bombázta a GM-et, azt kifoautójából a tulajdonos otthon, az elektromos hálózatból töltheti fel, majd nagyjából 60 gásolva, hogy a korábbi sportos dizájnt feladták egy családi autónak megfelelő kilométert tehet meg újabb töltés nélkül. Mivel az amerikaiak többsége naformaterv kedvéért. Szakértők szerint azonban ez nem fogja csökkenteni a ponta ennél kisebb távolságokat tesz meg autójával, a GM elképzelése szerint a Volt-tulajdonosok csak kivételképpen fognak benzinkútnál tankolni. Mint minden Volt keresletét, ugyanis olyan nagy az érdeklődés a benzines meghajtás utáni korszak innovációnál, ennél is az a kérdés persze, hogy képes-e a gyártó az elképzelésből az technológiája iránt, hogy akár egy „hűtőszekrénybe” is beépíthették volna, akkor is ígért határidőre, 2010 második felére kereskedelmi forgalomban kapható autót for- megvennék az autósok – a magas ár miatt kezdetben amúgy is csak évi tízezer Chevy KOMÓCSIN SÁNDOR málni. A fejlesztés első lépése ennek jegyében az eredi forma hozzáigazítása volt az Volt eladásával számol a gyártó.

10

A NAPI INNOVÁCIÓ TÁMOGATÓI Magyar Innovációs Szövetség 1036 Budapest, Lajos u. 103. Tel.: 06-1-453-6572 Fax: 06-1-240-5625 E-mail: [email protected] Honlap: www.innovacio.hu Magyar Szabadalmi Hivatal 1054 Budapest, Garibaldi u. 2. Tel.: 06-1-312-4400 Levélcím: 1370 Budapest, Pf. 552. Fax: 06-1-331-2596 E-mail: [email protected] Honlap: www.mszh.hu Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 1117 Budapest, Neumann János u. 1/c Telefon: 06-1-484-2500 Fax: 06-1-318-7998 E-mail: [email protected] Honlap: www.nkth.gov.hu

Magyar Fejlesztési Bank 1051 Budapest, Nádor u. 31. 1365 Budapest, 5. Pf. 678. Kék szám: 06-40-555-555, 06-40-466-682 Nemzetközi hívószám: 06-1-453-5332 E-mail: [email protected]

Richter Gedeon Nyrt. 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21. Tel.: (36) 1-431-4000 Fax: (36) 1-260-6650 Honlap: www.richter.hu MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság H-1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. Tel.: 06-1-209-0000 Honlap: www.mol.hu

ITD Hungary Zrt. 1061 Budapest, Andrássy út 12. Levélcím: 1368 Budapest 5, Pf. 222. Tel.: 1/472-8100 Fax: 1/472-8101 E-mail: [email protected] Honlap:www.itd.hu Festo Kft. 1037 Budapest, III., Csillaghegyi út 32-34. Telefax: (+36 1) 436-5101 Telefon: (36 1 ) 436-5111 www.festo.com

KOMÓCSIN SÁNDOR

Napelemgyártásba fektet az LG

Az LG Electronics igazgatótanácsa 2008. október 20-án úg y döntött, hogy a koreai Gumiban található, A1 plazmapaneleket előállító gyártósorát napelemek gyártására állítja át. A vállalat tervei szerint az első gyártósor 2010 első negyedévében, a második pedig egy évre rá kezdi meg a sorozatgyártást. Mindkét gyártósoron kristályos szilícium napelemek és modulok készülnek majd, egyenként 120 megawatt kapacitással. A stratégia részeként 2008 júniusában az LG Electronics átvette testvérvállalatától, az LG Chem Ltd.-től a napelemekkel foglalkozó üzletágat. Iparági szakértők előrejelzései szerint a kristályos szilícium napelemek adják majd az üzletág eladásai 80 százalékát, míg a fennmaradó részt a vékonyréteg-napelemek teszik ki. A kristályos szilícium napelemekben szilíciumszeleteket alkalmaznak, míg a vékonyréteg-napelemekben különböző anyagokból készült fényelnyelő rétegeket és elektródákat visznek fel egy alapra – vagyis a vékonyréteg-napelemek viszonylag olcsók, de alacsony hatásfokúak. A globális napelempiac nagysága több mint tízmilliárd dollárra tehető.

Szegedi Tudományegyetem 6720 Szeged, Dugonics tér 13. Központi telefonszám: 06-62-544-000 Honlap: www.u-szeged.hu Debreceni Egyetem 4010 Debrecen, Egyetem tér 1.Telefonszám: 06-52-512-900 Fax: 06-52-416-490 Honlap: www.unideb.hu Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 16. Tel.: 06-1-411-8800 Honlap: www.danubia.hu E-mail: [email protected]

PROJEKTFELELŐSÖK: JANCSIK SÁNDOR 06-30-434-5112 [email protected]

ÕRSI ÁKOS 06-30-682-4565 [email protected]

RADVÁNYI RÓBERT 06-30-986-7066 [email protected]