BGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR SZÁMVITELI TANSZÉK
Hallgató neve:_______________ Tanulócsoport száma: _________ Gyakorlatvezető neve: _________ Neptun kódja: _______________
Nemzetközi Számviteli Standardok „A” sor Értékelés: FeladatSzám
Maximális pontszám
Elérendő minimum pont
1.
20
6
2.
15
5
3.
25
7
Elért Pontszám
Értékelésnél figyelembe vett pontszám
Minősítés: Összesen:
60
18 ______________ javította
______________ ellenőrizte
1
1. feladat (20) (A helytelen válaszért nem jár pont levonás!) 1. Válassza ki az igaz állítást! a) A 2005. január 1-jén vagy ezt követően az IFRS standardokkal összhangban kell elkészíteni a pénzügyi kimutatásokat a vállalkozásoknak, ha a fordulónapjukon az értékpapírjaik forgalmazása engedélyezett valamelyik tagállam szabályozott piacán. b) A Keretelvek (IFRS) két alapelvet említ mögöttes feltételezésként, ezek a valódiság elve és a vállalkozás folytatásának elve. c) A pénzügyi kimutatásokban nem kell közzétenni azt, hogy a beszámoló az IFRS előírásaival összhangban készült. d) Az IFRS a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek fogalmát, tartalmát definiálja. A befektetett eszközök és a hosszú lejáratú kötelezettségek az ide nem sorolható tételek. 2. Karikázza be a helyes megállapítást! a) Az IFRS szerint egy eszközt csak akkor lehet megjeleníteni, ha az a gazdálkodó tulajdonában áll. b) Az IFRS szerinti eredménykimutatás csak a realizált bevételeket és ráfordításokat tartalmazza. c) Az IFRS szabályai szerint egy elem eszközként való megjelenítése akkor lehetséges, ha az adott elem megfelel az eszköz definíciójának, ha valószínű, hogy az elem jövőbeli gazdasági hasznok forrása és az elem értéke (költsége) megbízhatóan mérhető. d) Az IFRS szabályai szerint a céltartalékot a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell megjeleníteni. 3. kérdés Melyik állítás igaz? a) Az IFRS alapján a számviteli politika önkéntes változásainak hatását visszamenőlegesen kell alkalmazni, a legkorábbi bemutatott időszak nyitó eredménytartalékát módosítva. b) Az Sztv. az IFRS-hez hasonlóan tárgyalja a számviteli becslés és számviteli politika változásának számviteli kezelését. c) Az IFRS-ben a lényeges hiba az Sztv. előírásaival azonos módon szabályozott, azaz %-os küszöbértéket kell figyelembe venni. d) Az IFRS-ben a lényeges hibák hatásait a számviteli becslés változásához hasonlóan kell kezelni. 4. kérdés: A készletek értékelése esetén az alábbi szabályt kell követni: a) Az IFRS szerint amikor egy vásárolt készletről kiderül, hogy a könyv szerinti értéke nem éri el a nettó realizálható értékét, akkor a készleteket le kell értékelni a nettó realizálható értékre, de csak akkor, ha az értékvesztés tartós és lényeges. b) Az Sztv szerint amikor egy vásárolt készletről kiderül, hogy a könyv szerinti értéke nem éri el a mérlegkészítéskori piaci értékét, akkor a készleteket le kell értékelni. c) Az IFRS és az Sztv. által alapvetően megkövetelt (megengedett) készletértékelési módszerek azonosak: FIFO és (súlyozott) átlagár. d) Az IFRS a mérlegkészítéskori nettó realizálható értéket vizsgálja a készletérték csökkenésének megállapításához. 5. kérdés: Melyik állítás HAMIS? a) Az IFRS szerint a tárgyévi eredmény terhére a következő évi közgyűlésen jóváhagyott osztalékot tárgyévi kötelezettségként kell elszámolni. b) Az IFRS eredménykimutatásának utolsó sora, az adott időszaki eredmény magába foglalja a fizetendő osztalék összegét is. c) Az IFRS szerinti éves beszámolóban a fizetendő osztalék a tárgyévi saját tőkében jelenik meg. d) A fizetett osztalékot figyelembe kell venni az IFRS szerinti cash flow kimutatás elkészítésekor.
2
6. kérdés: Mely esetekben járt el helyesen a gazdálkodó? A vállalkozás valós értékre átértékelte egyik saját használatú ingatlanát, és: a) az eredeti (átértékelés előtt) bekerülés érték került értékcsökkentésre az átértékelést követően is b) az átértékelt összeg maradványértékkel csökkentett összege került értékcsökkentésre c) bár az adott eszközcsoportba több azonos jellegű és funkciójú saját használatú ingatlan tartozott, csak az adott ingatlant értékelte valós értékre d) a valós értékelés halasztott adó hatását elszámolta az eredménykimutatásban (nettó eredményben) 7. kérdés: Mikor szabad bevételt, árbevételt elszámolni az IFRS szabályai alapján? a) Ha az árukészlet értékesítése esetén az értékesítéshez, tulajdonjoghoz kapcsolódó lényegi kockázatok és hasznok átadásra kerültek. b) Integrált számítógépes rendszer eladási árában szerepelnek a bevezetés díjai, a bevezetést követő tanácsadások, oktatások díjai is. A teljes árbevétel elszámolható a rendszer átadásakor. c) Az IFRS szabályai alapján a számlázott árbevétel minden esetben megegyezik az értékesítés árbevételeként elszámolható összeggel. d) Az értékpapírok kamatbevételének elszámolásakor a nominál kamatot kell elszámolni, az effektív kamatot nem kell figyelembe venni. 8. kérdés Mely állítás igaz? a) Az IFRS szerint a tárgyi eszközöket komponens megközelítést alkalmazva kell értékelni, azaz a jelentős és eltérő hasznos élettartammal bíró „főrészek“ elkülönítetten kezelendők az értékcsökkenés számítása céljából. b) Az IFRS szerint a készletek bekerülési értékének része a készlethez közvetlenül hozzárendelhető raktározási költség. c) Az Sztv. szerint a későbbi, ismétlődő jelentős fenntartási költségekre céltartalékot kell képezni. d) Az IFRS és az Sztv. karbantartás fogalmai egymástól gyökeresen eltérő filozófiájuak, szemléletűek. 9. kérdés Az IFRS szabályai szerint az ingatlanok, gépek, berendezések bekerülési értékére vonatkozóan jelölje a helyes állítást! a) A bekerülési értéknek nem része a működés tesztelésének költségei, csökkentve a tesztelés során előállított termékek eladásából származó bevétellel.A bekerülési értéknek része az az oktatási költség, amit a gazdálkodó az eszköz megszerzésekor fizetett ki annak érdekében, hogy az eszköz szakszerűen használható legyen. c) A bekerülési értéknek része az eszköz leszerelésének, elszállításának és a terület helyreállításának becsült ráfordítása. Amennyiben a pénz időértéke jelentős hatással bír, akkor a becsült összeget diszkontálni kell. d) Kizárólag a közvetlenül az eszköz megszerzése érdekében felvett hitelek költségei képezik az eszköz bekerülési értékének részét, az általános célú hitelek kamatai nem. 10. Egy vállalkozás bevételeinek elszámolása közül melyik helyes: a) A nyújtott szolgáltatás árbevételét a készültségi fok alapján számolta el a fordulónapra vonatkozóan. b) Az árbevételt nem számolta el a leszállított termékek esetében, mert szerződése szerint az eladó megtartja az eszköz feletti rendelkezési jogot az ellenérték rendezéséig. c) Az értékpapírjai után járó kamatbevételt a nominál kamatnak megfelelő összegben számolta el. AZ effektív kamat eltért a nominál kamattól. d) A járó osztalékot tárgyévi időbeli elhatárolásként számolta el.
3
11. Válassza ki a HIBÁS megállapítást! a) A magyar szabályok alapján a készletekre értékvesztést akkor kell elszámolni, ha az értékbeli csökkenés tartós és jelentős. b) Az IFRS-ek alapján akkor kell elszámolni készletekre leírást, ha a különbözet tartós és jelentős. c) A készletek között kell mindkét rendszerben megjeleníteni az árukat és a késztermékeket is. d) A készletek bekerülési értékébe beletartozik mindkét rendszerben a létrehozásukhoz szükséges munkabér. 12. Melyik a pénzügyi kimutatásoknak az az eleme, amely az IFRS-ben kötelező, de a magyar szabályok szerint nem (szükségszerűen) az? a) Mérleg. b) Eredménykimutatás. c) Cash-flow kimutatás. d) Kiegészítő megjegyzések/melléklet. 13. A hitelfelvételi költségek aktiválása... a) az IFRS-ben egyáltalán nem történhet meg, a magyar rendszerben pedig minden helyzetben lényegében kötelező. b) ugyanazokra az eszközökre alkalmazandó és ugyanolyan feltételek mellett végzendő el a magyar rendszerben és az IFRS-ekben. c) nem ugyanazokra az eszközökre alkalmazandó a két rendszerben. d) az IFRS-ekben minden eszközre kötelező, a magyar rendszerben csak a befektetett eszközökre engedélyezett. 14. Az IFRS-ekben a bekerülést követő költségekre viszonylag részletes szabályokat alkottak. Mi az, amit az IFRS-ben és a magyar rendszerben eltérően kell kezelni (az egyikben az eszköz része lesz, a másikban nem)? a) Karbantartás. b) Felújítás. c) Későbbi (jelentősebb) átvizsgálások költsége. d) Az eszköz későbbi értékesítéséhez kapcsolódó marketing költségek. 15. Egy tárgyi eszköz (pozitív irányú) átértékelése... a) a magyar szabályok szerint az eszközhöz tartozó mérlegsoron jelenik meg. b) az IFRS-ben az eszközhöz tartozó mérlegsoron jelenik meg. c) a magyar szabályok szerint nem értelmezhető. d) az IFRS-ek szerint a mérlegben egy különálló eszközsoron jelenítendő meg. 16. Az IFRS szerint a valós érték…. a) minden esetben az adott eszköz/kötelezettség piaci értéke b) ha a piaci érték nem mérhető megbízhatóan, akkor a múltbeli bekerülési értéket fogadjuk el piaci értéknek c) sok esetben számított az eszköz/eszközcsoport jövedelemtermelő képessége alapján, diszkontált cash flowkat felhasználva. d) alkalmazása nem célszerű, inkább a múltbeli bekerülési érték a hangsúlyozott. 17. A hitelfelvételi költségek IFRS szerinti aktiválása esetén: a) Kizárólag az eszközhöz rendelt, közvetlen hitelfelvétel ráfordításai aktiválandók b) Az aktivált összeget az eszköz használatba vételéig kell számítani c) A közvetlen (dedikált) és a közvetett (nem dedikált) hitelfelvétel költségeit is aktiválni kell az eszköz használatba vételéig. d) A közvetlen (dedikált) és a közvetett (nem dedikált) hitelfelvétel költségeit is aktiválni kell az eszköz használatra/értékesítésre kész állapotáig.
4
18. Az IFRS szerinti eredménykimutatás ….. a) szerkezetét és tartalmát tekintve azonos a magyar számviteli törvényben megtalálható eredménykimutatással b) két fő részre osztható, az egyikben a tárgyévi eredmény, a másikban a jövőben várható eredmény kerül levezetésre c) kizárólag összköltséges formában készíthető d) nem különíti el a megszűnő és a folytatódó tevékenység eredményét 19. A MOL 2011. évi IFRS beszámolójában egyaránt kimutatásra került halasztott adó követelés és kötelezettség is. a) igaz b) hamis c) ez nem is kivitelezhető az IFRS szerint 20. Karikázza be a helyes megállapítást a MOL 2011. évi IFRS pénzügyi kimutatása alapján! a) A MOL kizárólag hosszú lejáratú kötelezettségek között mutatott ki céltartalékot b) A MOL tartalékok jogcímei részletezésben mutatta ki a mérlegében a saját tőkéjének tartalékait c) A MOL összköltség eljárással készülő eredménykimutatást tesz közzé IFRS beszámolójában d) Saját tőke táblája csak a tárgyévi tőkemozgásokat részletezi
2. feladat (15) Párosítsa a tételeket, melyek az IFRS, melyek a magyar számvitel szerinti pénzügyi kimutatásokhoz kapcsolódók, valamint melyek mindkettőben lényegében azonosak? A) IFRS
B) Magyar számvitel
C) Mindkettőben lényegileg azonos
1) Rendkívüli ráfordítások/bevételek megjelenítése 2) Az egy részvényre jutó eredmény feltüntetése 3) Befektetési célú ingatlanok elkülönített megjelenítése 4) Bruttó árrés megjelenítése 5) Elhatárolások külön mérlegfőcsoportban 6) A készletek tartalma és definíciója 7) A pénzeszközök között kizárólag pénzeszköznek minősülő elemek jeleníthetők meg, értékpapírok nem 8) Az elhatárolások alapvetően a követelések/kötelezettségek között szerepelnek 9) Halasztott adó kimutatása 10) A visszavásárolt saját részvények értéke a saját tőkét csökkenti 11) Céltartalék külön mérlegfőcsoport 12) Nettósítás lehetőségének alkalmazása 13) Az igénybevett szolgáltatás egyéb működési ráfordításként való megjelenítése 14) Az értékvesztés elszámolása egyéb ráfordításként 15) A tárgyidőszaki adó összege adóráfordítás az eredménykimutatásban
5
3. feladat: példák, esetek (25) A KÖVETKEZŐ 5 FELADATBÓL HÁRMAT KELL MEGOLDNIA! AMENNYIBEN A FELADATHOZ MELLÉKSZÁMÍTÁS SZÜKSÉGES, KÉREM VÉGEZZE EL A VIZSGALAPON! MELLÉKSZÁMÍTÁS NÉLKÜL A MEGOLDÁST NEM FOGADJUK EL! A) Melyik eseteket kell elszámolni a vállalkozás tárgyévi pénzügyi kimutatásaiban az IFRS szerint? )több jó megoldás van)
a) A társaság egyik telephelyét 2012. január 5-én elöntötte az árvíz. Az ott lévő árukészlet, amelynek bekerülési költsége 50 MFt volt, eladhatatlanná vált. A telephely nem volt biztosítva. A kár nem okozza a vállalkozás folytatásának sérülését. b) A cég egyik vevőjének felszámolásáról az Nyrt. 2012. február 10-én értesült. E vevőkövetelés december 31-i értéke 30 MFt volt, 2012. február 20-án az egyenleg 20 MFt-ot tett ki. A felszámoló előzetesen úgy tájékoztatta a céget, hogy nem valószínűsíthető, hogy a biztosítékkal nem rendelkező hitelezők pénzükhöz jutnak. Az Nyrt-nek nem volt biztosítéka. c) A társaság befektetései után járó kamat elszámolása aktív időbeli elhatárolásként d) A járó osztalék elszámolása adott évre vonatkozóan aktív időbeli elhatárolásként /követelésként. e) A fordulónapon fennálló, de mérlegkészítésig rendezett követelések árfolyam-különbözeteinek elszámolása. f) Egy adott árukészlet fordulónapi értéke 25 eFt /db, a január havi megrendelésekben szereplő eladási árak alapján 18 eFt/db. B) Tárgyi eszközök bekerülési érték Egy vállalkozás műszaki berendezést vásárolt. Az alábbiakat ismeri: Vételár Szállítási költség Alapozási költség Üzembehelyezési költségek A munkavállalók képzésének költsége
230 000 € 3 000 € 1800 € 2900 € 1100 €
Az eszközt 15 évig tervezik használni. A hatályos környezetvédelmi szabályok szerint ekkor környezetvédelmi kötelezettség terheli az eszköz ártalmatlanítását. A műszaki szakember kalkulációja szerint ennek értéke ma 70 000 € lenne. A hasonló eszközöktől elvárt hozam 8%. NPV= 0,315, annuitás = 8,559. Karikázza be a helyes válaszokat! (több is lehetséges) a) Az eszköz bekerülési értéke a környezetvédelmi kötelem nélkül= 237700 € b) Az eszköz bekerülési értékének része a környezetvédelmi kötelem összege 70 000 € értékben c) Az eszköz bekerülési értékének része a környezetvédelmi kötelem összege 22 050 € értékben d) Az eszköz bekerülési értékének része a környezetvédelmi kötelem összege 599 130 € értékben e) Az eszköz bekerülési értéke = 238800 a környezetvédelmi kötelezettség nélkül, amely tartalmazza mind az öt felsorolt tételt. f) Az eszköz bekerülési értékének nem része a környezetvédelmi kötelezettség értéke.
6
C) Tárgyi eszköz - átértékelés Egy vállalkozás egyik ingatlanját adott év január 1-jén átértékeli. Az eszköz bekerülési értéke 150.000 eFt, maradványérték nulla. Használati idő 30 év, halmozott értékcsökkenése 50.000 eFt, amely 10 év értékcsökkenését jelenti. A piaci érték meghatározására alkalmazott index (nettó értékre vetítve) 120%. a) Határozza meg az átértékelés összegét! b) Számolja ki a következő évi értékcsökkenés, és a következő évi realizált értékelési tartalék összegét!
Karikázza be a helyes válaszokat (tőbb is lehetséges)! a) Az átértékelés összege 20 000 eFt, elszámolása T Halmozott écs – K Eszköz 50.000 T Eszköz értékhelyesbítése – K Átértékelési tartalék 20.000 b) Az átértékelés összege 20 000 eFt, elszámolása T Halmozott écs – K Eszköz 50.000 T Eszköz – K Átértékelési tartalék 20.000 c) Az átértékelés összege 20 000 eFt, 20%, elszámolása T Eszköz – K Átértékelési tartalék 30.000 t Átértékelési tartalék – K Eszköz halmozott értékcsökkenése 10.000 d) A következő évi értékcsökkenés összege = 6000 eFt e) A következő évi értékcsökkenés összege = 5000 eFt f) A realizált átértékelési tartalék nulla, ha a vállalkozás csak a hasznos élettartam végén számolja el a könyveiben a realizált összeget g) A realizált átértkelési tartalék 1000 eFt, T Átértékelési tartalék – K Eredménytartalék h) A realizált átértkelési tartalék 1000 eFt, T Átértékelési tartalék – K Egyéb bevétel
D)Bevételek Egy gazdálkodó megbízást kap egy ingatlan építésére 50 millió € értékben. A tervek alapján a teljes költségre 44 millió €. A kivitelezés 2013. januárjában kezdődik, és várhatóan 4 évet vesz igénybe. A 2013-ban felmerült költség 12 millió €. A 2013-ban kiszámlázott árbevétel 20 millió €. A társaság megbízhatóan tudja becsülni a szerződés kimenetelét, és reálisnak tartja a nyereséget Karikázza be a helyes válaszokat (tőbb is lehetséges)! a) A 2013-ban elszámolható árbevétel 20 millió € b) A projekt készültségi fokát ki kell számolni, de ehhez nincs információ a munka tényleges haladásáról c) A készültségi fok 2013-ra költség alapon meghatározható, ez 12 % d) A készültségi fok 2013-ra költség alapon meghatározható, ez 27,27 % e) A 2013-ra elszámolandó árbevétel 13,63 millió €. f) Az IFRS szerint javasolt megoldás, hogy a 20 millió € technikai számlán jelenik meg, árbevételként csak a végső helyes érték kerülhet könyvelésre. g) Ha társaság 2013-ban nem tudja megbízhatóan megbecsülni a szerződés kimenetelét, akkor bevétel nem számolható el h) Ha társaság 2013-ban nem tudja megbízhatóan megbecsülni a szerződés kimenetelét, akkor csak 12 millió € bevétel számolható el i) Ha a 2013. év végén módosítják a kalkulációt, amely szerint a projekt összes tervezett költsége 52 millió € lesz, akkor 2013-ban ez még nem érinti az elszámolásokat 7
j) Ha a 2013. év végén módosítják a kalkulációt, amely szerint a projekt összes tervezett költsége 52 millió € lesz, akkor 2013-ban a 2 millió € veszteséget el kell számolni. E) Hitelfelvételi költségek Egy eszköz bekerülési értéke 200 000 €,pénzügyi rendezése az alábbi módon történik. - 50 000 € saját pénzeszközből március 1. - hitelekből 100 000 € március 1. - hitelekből 40 000 € július 1. - hitelekből 10 000 € november 1. Az eszköz december 31-én lesz használatra kész állapotban. Feltételezzük, hogy a vállalkozás elsőként saját pénzeszközét, majd közvetlen hitelét használja finanszírozáshoz. Számításaiban kerekítsen €-ra! Egy eszköz finanszírozása az alábbiak szerint történt: - 100 000 € közvetlen célú hitel, futamidő 10 év, kamat évi 5% - anyavállalattól kapott általános célú kölcsön, 30 000 €, futamidő 5 év, kamat 3 % - 70 000 € kötvénykibocsátás, futamidő 6 év, kamat 6 %.
Karikázza be a helyes válaszokat (tőbb is lehetséges)! a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)
A közvetett hitelek kamata 4,9 %. A közvetett hitelek kamata 5,1 %. Csak a közvetlen hitel kamatát kell figyelembe venni, ennek összege 4192 € A közvetlen hitel aktiválandó kamata 4192 €, de a közvetett források kamatait is figyelembe kell venni. A közvetett hitelek átlagos kamata 4,5 %. A 40 000 € fizetésének terhe 20164 € A 40 000 € fizetésének terhe 1028 € A 40 000 € fizetésének terhe 454 € A 10 000 € fizetés időarányos tőkeértéke 61 nap A 10 000 € fizetésének terhe 85 € A 10 000 € fizetésének terhe 702 €
8
