Minőségmenedzsment az egészségügyben a BELLA standardok alkalmazásával

DEMIN XV. 2015. május 27-29.

Minőségmenedzsment az egészségügyben a BELLA standardok alkalmazásával Dr. Nagy Erzsébet (Budai Irgalmasrendi Kórház) Minőségmenedzsment: a felhasználók megértése, kiszolgálása elősegíti a hatékony tervezést, a folyamatokra koncentráló menedzsmentet. Hatékony problémafeltáró, megoldó technikákat használ. Tartalmazza az eredmények, folyamatok formális felülvizsgálatát, és fejlesztését. Megerősíti a vezetői képességeket, segíti a csapatmunkát, elősegíti a szervezetek tanulását, a folyamatosan változó környezethez való alkalmazkodást. Előtérbe helyezi a megelőzést, és a hatékonyság növelést (kevesebb hiba, magasabb szintű, gazdaságosabb szolgáltatás.) Magyarországon az egészségügyi ellátás minőségének mérése és értékelése a 90-es évek elején kezdődött, s a rendelkezésre álló források szűkülésével egyre inkább a figyelem középpontjába került. Megfelelő menedzsment technikák alkalmazásával kiépíthetők olyan minőségügyi rendszerek illetve alkalmazhatók olyan módszerek, amelyek az ellátást eredményesebbé és hatékonyabbá teszik, emelik az ellátottak és a dolgozók elégedettségét, nagyobb esélyegyenlőséget teremtenek a szolgáltatások igénybevételében. A megfelelő minőség megteremtése és folyamatos biztosítása érdeke az intézeteknek, a tulajdonosnak, a betegnek, a finanszírozónak, az ellenőrző hatóságoknak, és valamennyi egyéb partnernek. A megfelelő minőség eléréséhez pedig egy egységes módszer szükséges. Ez a módszer: a minőségirányítási rendszer. Az értékelés módszere az audit: rendszeres és független vizsgálat annak meghatározására, hogy a végzett tevékenységek és ezek eredményei megfelelnek-e a tervezett intézkedéseknek, ezeket az intézkedéseket hatékonyan

1


bevezették-e, valamint az intézkedések alkalmasak-e a célok elérésére (ISO 8402). A tanúsítás a minőségirányítási rendszer meglétét vizsgálja, és ezen keresztül a normáknak való megfelelés valószínűségét. Azaz nem közvetlenül értékeli a termék vagy szolgáltatás minőségét, hanem a minőségügyi rendszer meglétén keresztül valószínűsíti azt. Az egészségügyi ellátórendszerben alkalmazott ISO 9001 és MEES szerint kialakított és működtetett rendszereket külső tanúsító szervezetek is tanúsítják. A tanúsító cégek elvárásai különbözőek a szolgáltatókkal szemben, nincs egységes szemlélet a tanúsítás során. Az egészségügyi törvény az egészségügyi intézmények számára előírja a minőségügyi rendszer bevezetését és működtetését, az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja és tanúsítása – önkéntes. Milyen tényezők mozdították elő az egészségügyi akkreditáció bevezetését? • az egészségügyi szolgáltatók működése jelenleg nem átlátható és nem összemérhető; • jelentős a betegbiztonsági kockázat; • az egészségügyi dolgozók elvándorlása; • a külföldi betegek fogadása; • nemzetközi gyakorlatban az akkreditáció igazoltan eredményes eszköz a kockázatok kezelésében, a nemkívánatos események megelőzésében, az egészségügyi szolgáltatók hatékonyabb működtetésében. Az egészségügyi ellátás minőségével kapcsolatos egységes elvárásokat fogalmazzák meg a BELLA (Betegellátók Akkreditációja a Biztonságos Betegellátásért) standardok.

2


A standardrendszer kialakításának célja Az egészségügyi szolgáltató a standardok segítségével legyen képes a betegellátás biztonsági kockázatainak felismerésére és kezelésére. Az egészségügyre jellemző lényeges minőségügyi elemek: a szakmai munka és a szervezeti működés. A BELLA standardok a szervezeti működést szabályozzák.

A standardok kiterjedése: • a betegellátási folyamat minden lényeges, kockázatos lépését lefedik • elsősorban

a

betegellátásban

érintett

szervezeti

egységek

elvárt

tevékenységét írják le • lefedik azokat az irányítási funkciókat, amelyek befolyásolják az egyes betegellátási feladatok végrehajtását, elsősorban az irányításért felelősök elvárt működését írják le.

3


A BELLA akkreditációs standardjai az alábbi területeket fedik le: • menedzsment • kommunikáció • betegellátás • infekciókontroll • betegellátással kapcsolatos egyéb tevékenységek • termékek, szolgáltatások A BELLA standardok Tartalmi elemek logikai rendszere - PDCA PDCA: (plan–do–check–act): tervezz, hajtsd végre, értékeld, módosítsd) elemei a standardok szerkezetében: • •szabályozás („SZ”) • •oktatás („O”) • •működési elemek, tevékenységek • •dokumentálás („D”) • •speciális ellátási szükségletek („S”) • •ellenőrzés, fejlesztés („E”) Ezen standardrendszer alapján kidolgozásra került az egészségügyi ellátók akkreditációs rendszere. A BELLA (Betegellátók Akkreditációja a Biztonságos Betegellátásért) akkreditációs programot, gyakorló orvosok és gyógyszerészek fejlesztették a betegellátás biztonságosabbá tételéért. Akkreditáció annak hivatalos elismerése, hogy valamely szervezet vagy intézmény felkészült bizonyos tevékenységek vizsgálat, tanúsítás, ellenőrzés meghatározott feltételek szerinti végzésére.

4


A tanúsítás és az akkreditáció közötti fogalmi különbségek: ISO szabványok szerinti tanúsítás: szabványokon alapuló minőségirányítási rendszer megfelelőségének elismerése: • szabvány: szektor-semleges • általános szabályozó rendszer • teljes szolgáltatói szervezetre kiterjedhet • szabályozási rendszert értékel • az auditot különböző, piaci érdekeltségű cégek végzik Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja: standardokon alapuló működés elismerése: • standard: ellátási formára specifikus • ismert gyengeségekre, kockázatokra koncentrál • csak a betegellátásban érintett szervezeti egységeket érinti • standardok szerinti működést értékel • a felülvizsgálatot egyetlen, non-profit szervezet végzi Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja az adott ellátási formára specifikus standardok szerinti működés elismerése. Az egészségügyi szolgáltatók önértékelésén és külső kollegiális felülvizsgálatán keresztül valósul meg. Jellemzői: • jogilag megalapozott tevékenység (Eü. Tv.) • szolgáltatói kör: fekvőbeteg- és járóbeteg szakellátók; közforgalmú gyógyszertárak • önkéntes • fókuszban a betegbiztonság • a standardok fokozatos emelése • hazai sajátosságokra támaszkodó fejlesztés 5


• felhasználóbarát, informatikai támogatás • önértékelés + kollegiális (peer) értékelés • szektoron belül maradó ráfordítások • ISQua (nemzetközi) megfelelőség Az akkreditációs eljárásrend: I. kiindulás: bejelentkezés, szerződéskötés II. felkészítési időszak • oktatás – intézményi koordinátorok és belső koordinátorok • önértékelési kérdőív kitöltése tanácsadással (off line) • projekt terv a változtatások bevezetéséhez III. bevezetési időszak – projekt terve végrehajtása IV. online önértékelési kérdőív kitöltése V. működtetés (6 hónap) VI. helyszíni felülvizsgálat VII. akkreditációs döntés meghozatala A TÁMOP 6.2.5/A és B projekt keretében több, mint 50 egészségügyi ellátó számára ingyenes felkészítő program indult, feltétel az akkreditációba való belépés. A felkészítő program során a munkatársak tanácsadások és oktatások kertében elsajátítják a standardok szerinti elvárásokat, képessé válnak saját működésüket az elvárásokkal szemben megítélni, és meg tudják fogalmazni a megfelelés érdekében szükséges intézkedéseket, valamint konkréttervet dolgoznak ki a változtatások lebonyolítására. A változtatások bevezetése intézményi felelősség.

6


A felkészítés • Valamennyi szervezeti egységet érintő standardok esetén: 6 standard témakör; 1-2 alkalom / témakör; oktatás és tanácsadás az érintettek számára; o témaspecifikustanácsadók, a tanácsadás kiterjed: •helyzetértékelés a standardokkal szemben •fejlesztési lehetőségek meghatározása •mini projektek összeállítása •segédanyagok felhasználása • Vezetői standardok: 5 standard témakör; havi 1 alkalom, tanácsadás az érintettek számára o vezető tanácsadó •helyzetértékelés a standardokkal szemben •fejlesztési lehetőségek meghatározása •mini projektek összeállítása •segédanyagok felhasználása A vezetés szerepe a BELLA standardok bevezetésében • valódi vezetői elkötelezettség • aktív részvétel, nyomonkövetésés számonkérés • a munkatársak felhatalmazása, munkavégzés feltételeinek biztosítása • őszinteség, büntetésmentes környezet • megfelelő munkatársak a koordinátori csoportban • részvételi lehetőség biztosítása a munka-csoport megbeszéléseken, képzéseken • az irányítási funkciók standardjainak kidolgozása a vezetés felelőssége • változtatások elérésének támogatása

7


• motiváció: pl. nyilvános dicséret, meglévő elismerési rendszerben való szerepeltetés A koordinátorok szerepe BELLA standardok bevezetésében • koordinátori működési rend kialakítása • egyértelmű felelősségi és hatáskörök • értekezletek rendje • kommunikációs csatornák • beszámoltatási rend • csapatmunka –a csoporttagok együttműködése, egymás elfogadása a hierarchiában betöltött szereptől függetlenül • projektszemlélet Milyen előnyöket várhatnak az intézmények a standardok bevezetése során? • projekttervezés, vezetés, menedzseri ismereteket szerzett munkatársi gárda • az akkreditáció értékes menedzseri eszköz: lehetőség a szervezeti folyamatok átgondolására, újraszervezésére, változásmenedzsment • átlátható, szabályozott működés kialakítása a betegbiztonsági kockázatok kezelésére • az elkerült nemkívánatos események költségeinek megtakarítása • az

indokolatlan

változékonyságok

költségmegtakarítás • kevesebb vesztett műhibaper • külföldi betegek ellátása

8

csökkenéséből

eredő


Kinek, és miért jó a BELLA? • beteg: nő az ellátás biztonsága, elégedettsége • ellátó: nő az ellátás és ellátó biztonsága, elégedettsége • intézmény: kevesebb nemkívánatos esemény -per -csökkennek az elkerülhető kiadások -nő a szervezeti hatékonyság • egészségügy: javul az ágazat hazai és külföldi megítélése • ágazaton belül maradó források • állam: határon átnyúló ellátás direktívája. EU ajánlásnak megfelelés Legfontosabb tapasztalatok: • sok-sok magyarázat kell a megértéshez pl. – működési szabályozók vs szakmai irányelvek/protokollok • hasznosak a segédanyagok • nehéz az írásbeliségtől a gyakorlat felé mozdítani a gondolkodást • projekt szemlélet szükséges • minél több munkatárs bevonása –annál több elkötelezettség • oktatás - oktatás - oktatás

9

Minőségmenedzsment az egészségügyben a BELLA standardok alkalmazásával

Recommend Documents