MINŐSÉGMENEDZSMENT AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN A BELLA STANDARDOK ALKALMAZÁSÁVAL Dr Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház
Tartalom • Fogalmak • A standardrendszer kialakításának célja • A standardok bevezetésének projektmenedzsmentje • A siker meghatározó elemei • Milyen előnyöket várhatnak az intézmények • Legfontosabb tapasztalatok
Fogalmak A menedzsment: egy vagy több személy által végzett folyamat, mely mások tevékenységének koordinálására, a különböző erőforrások tervezésére, szervezésére, irányítására és összehangolására irányul a szervezet céljainak sikeres és hatékony elérése érdekében.
Minőségmenedzsment
ISO vs. BELLA • Összehasonlítva a két rendszert elmondható, hogy az ISO szabványok meghatározzák, hogy a szervezeteknek mit kell tenniük a szabályozottság eléréséhez, a standardok pedig konkrét elvárásokat fogalmaznak meg az egészségügyi szolgáltatók működésére vonatkozóan az adott ellátási forma ismert veszélyforrásai és betegbiztonsági kockázatai alapján. • Röviden: az ISO azt mondja meg, hogy mit kell szabályozni, a standardok pedig azt, hogy hogyan célszerű ezt megtenni.
BELLA standardok Az egészségügyi ellátás minőségével kapcsolatos egységes elvárásokat fogalmazzák meg a BELLA standardok. (Betegellátók Akkreditációja a Biztonságos Betegellátásért)
A tanúsítás és az akkr. közötti fogalmi különbségek ISO szabványok szerinti tanúsítás: szabványokon alapuló minőségirányítási rendszer megfelelőségének elismerése: – – – – –
szabvány: szektor‐semleges általános szabályozó rendszer teljes szolgáltatói szervezetre kiterjedhet szabályozási rendszert értékel az auditot különböző, piaci érdekeltségű cégek végzik
Akkreditáció annak hivatalos elismerése, hogy valamely szervezet vagy intézmény felkészült bizonyos tevékenységek meghatározott feltételek szerinti végzésére. Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja: standardokon alapuló működés elismerése: – standard: ellátási formára specifikus – ismert gyengeségekre, kockázatokra koncentrál – csak a betegellátásban érintett szervezeti egységeket érinti – standardok szerinti működést értékel – a felülvizsgálatot egyetlen, non‐profit szervezet végzi
Mi az elvárás? tanúsítás? akkreditáció? Az egészségügyi törvény az egészségügyi intézmények számára előírja a minőségügyi rendszer bevezetését és működtetését, az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja és tanúsítása – önkéntes.
A STANDARDRENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK CÉLJA Az egészségügyi szolgáltató a standardok segítségével legyen képes a betegellátás biztonsági kockázatainak felismerésére és kezelésére.
Az egészségügyre jellemző lényeges minőségügyi elemek: •a szakmai munka •szervezeti működés.
A BELLA standardok a szervezeti működést szabályozzák.
Minőségmenedzsment
A minőségmenedzsment elemei a BELLA standardok logikai rendszerében ‐PDCA PDCA: (plan–do–check–act): tervezz, hajtsd végre, értékeld, módosítsd) elemei a standardok szerkezetében: •szabályozás („SZ”) •oktatás („O”) •működési elemek, tevékenységek („M”) •dokumentálás („D”) •speciális ellátási szükségletek („S”) •ellenőrzés, fejlesztés („E”)
A STANDARDOK KITERJEDÉSE • a betegellátási folyamat minden lényeges, kockázatos lépését lefedik • elsősorban a betegellátásban érintett szervezeti egységek elvárt tevékenységét írják le • lefedik azokat az irányítási funkciókat, amelyek befolyásolják az egyes betegellátási feladatok végrehajtását, elsősorban az irányításért felelősök elvárt működését írják le. • • • • • •
menedzsment kommunikáció betegellátás infekciókontroll betegellátással kapcsolatos egyéb tevékenységek termékek, szolgáltatások
Az akkreditációs eljárásrend I. kiindulás: bejelentkezés, szerződéskötés II. felkészítési időszak – oktatás – intézményi koordinátorok és belső koordinátorok – önértékelési kérdőív kitöltése tanácsadással (off‐line) – projekt terv a változtatások bevezetéséhez
III. bevezetési időszak – projekt terve végrehajtása IV. on‐line önértékelési kérdőív kitöltése V. működtetés (6 hónap) VI. helyszíni felülvizsgálat VII. akkreditációs döntés meghozatala
A TÁMOP 6.2.5/A és B projekt • Több, mint 50 egészségügyi ellátó számára ingyenes felkészítő program indult, feltétel az akkreditációba való belépés. • A felkészítő program során a munkatársak tanácsadások és oktatások keretében elsajátítják a standardok szerinti elvárásokat, képessé válnak saját működésüket az elvárásokkal szemben megítélni, és meg tudják fogalmazni a megfelelés érdekében szükséges intézkedéseket, valamint konkrét tervet dolgoznak ki a változtatások lebonyolítására. • A változtatások bevezetése intézményi felelősség.
A felkészítés
Valamennyi szervezeti egységet érintő standardok esetén: 6 standard témakör; 1‐2 alkalom / témakör; oktatás és tanácsadás az érintettek számára; – témaspecifikustanácsadók, a tanácsadás kiterjed: • • • •
helyzetértékelés a standardokkal szemben fejlesztési lehetőségek meghatározása mini projektek összeállítása segédanyagok felhasználása
Vezetői standardok: 5 standard témakör; havi 1 alkalom, tanácsadás az érintettek számára – vezető tanácsadó; projektmenedzsment támogatása • • • • •
Kommunikáció Termékek és szolgáltatások HR, Új munkatárs patronálása Szakmai folyamatok működésének szabályozása Menedzsment
A vezetés szerepe a BELLA standardok bevezetésében • valódi vezetői elkötelezettség • aktív részvétel, nyomonkövetésés számonkérés • a munkatársak felhatalmazása, munkavégzés feltételeinek biztosítása • őszinteség, büntetés mentes környezet • megfelelő munkatársak a koordinátori csoportban • részvételi lehetőség biztosítása a munka‐csoport megbeszéléseken, képzéseken • az irányítási funkciók standardjainak kidolgozása a vezetés felelőssége • változtatások elérésének támogatása • motiváció: pl. nyilvános dicséret, meglévő elismerési rendszerben való szerepeltetés
Erőforrások tervezése: emberek, idő, hely, eszköz, (pénz)
• Emberek: – Belső koordinátorok kiválasztási lehetőségei: osztályos vagy témaspecifikus – Munkacsoportok szervezése: standard témakörök szerint (ajánlás) – Szakértők bevonása – Oktatók kijelölése
Erőforrások tervezése: emberek, idő, hely, eszköz, (pénz) Idő tervezése • Egy oktatás/egy tanácsadás (időtartam, rendszeresség) • Egy munkacsoportértekezlet (időtartam, rendszeresség) • Egy standard (témakör) feldolgozásával töltött idő • Párhuzamosan illetve sorrendben végezhető tevékenységek • Módszerek: Gantt diagram • Segítség: felkészítési ütemterv (Gantt diagram)
Erőforrások tervezése: emberek, idő, hely, eszköz, (pénz) • Hely: – Oktatások, tanácsadások helyei (terem, illetve szervezeti egység) – Értekezletek
• Eszköz: – Informatikai háttér (információmegosztás – intranet) – Kapcsolattartás eszközei – Oktatások, tanácsadások
Kommunikáció megtervezése (és adminisztrációs kötelezettségek) • • • • • • • • • • •
Információ‐megosztás intézeti szinten Belső koordinátorok egymás közt Munkacsoport tagok egymás közt Intézeti és belső koordinátorok egymás közt Belső koordinátorok és munkatársak közt Felsővezetés és intézeti koordinátorok közt Felsővezetés és munkatársak/belső koordinátorok közt Értekezletek: vezetői, főorvosi, főnővéri, koordinátori, munkacsoportbeli, stb. Beszámolási rendszer kialakítása: ki miről mikor milyen rendszerességgel, kinek Intézeti/belső koordinátorok és (vezető) tanácsadók közt Felsővezetés/intézeti koordinátorok és vezető tanácsadó közt
Projekt feladatok • Oktatások • Tanácsadások • Offline önértékelés – helyzetértékelés szervezeti egységek szintjén • Offline önértékelés – helyzetértékelés intézeti szinten (előzőek összedolgozása, fésülése) • Kapcsolódási pontok meghatározása • Változtatási (megoldási javaslatok) kidolgozása (ha kell, oki kutatás előzheti meg) • Miniprojektek (és a teljes bevezetési projekt) összeállítása (benne az oktatási igényre is célszerű már figyelni)
A projekteam tagjai és feladatai 1. Intézeti koordinátorok • folyamatos kapcsolattartás a GYEMSZI/ÁEEK‐val és a felsővezetéssel • megszervezi és felügyeli a szakmai munkacsoportok munkáját • végzi a KK szintű önértékelést • részt vesz a projektterv kidolgozásában • ellátja a pályázattal kapcsolatos adminisztrációt • a belső szabályozók módosítását irányítja 2. Belső koordinátorok (minőségügyi felelősök) • részt vesznek az oktatásokon • végzik a szervezeti egység szintű önértékelést • szervezeti egység szinten végrehajtják a projekttervet 3. Munkacsoport tagok • standardcsoportonként összesítik az önértékelések tapasztalatait • kidolgozzák a projekttervet • szakmai segítséget nyújtanak a belső koordinátoroknak a projektterv végrehajtásához • javaslatot tesznek a belső szabályozók módosítására • részt vesznek az oktatásokon • belső koordinátorok szakmai támogatása
A siker meghatározó elemei • Felsővezetés részvétele • Intézeti/belső koordinátorok megfelelősége • Ellenállás mértéke, formája, „helye” (munkakör, szervezeti egység, hierarchia), kulcsszereplők hozzáállása – Meggyőzés elősegítése, minél többször elmondani, megértetni a lényeget, a célt – személyes interakció, kommunikáció, oktatások, értekezletek – Csoportmunka – Kulcsemberek megkeresése, megnyerése – Bevonás, részvétel, feladat ráosztása – Felsővezető támogatása
Milyen előnyöket várhatnak az intézmények • projekt tervezés, vezetés, menedzseri ismereteket szerzett munkatársi gárda • az akkreditáció értékes menedzseri eszköz: lehetőség a szervezeti folyamatok átgondolására, újraszervezésére, változásmenedzsment • átlátható, szabályozott működés kialakítása a betegbiztonsági kockázatok kezelésére • az elkerült nemkívánatos események költségeinek megtakarítása • az indokolatlan változékonyságok csökkenéséből eredő költségmegtakarítás • kevesebb vesztett műhibaper • külföldi betegek ellátása
Legfontosabb tapasztalatok • sok‐sok magyarázat kell a megértéshez pl. – működési szabályozók vs szakmai irányelvek/protokollok • hasznosak a segédanyagok • nehéz az írásbeliségtől a gyakorlat felé mozdítani a gondolkodást • projekt szemlélet szükséges • minél több munkatárs bevonása –annál több elkötelezettség • oktatás – oktatás ‐ oktatás
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
