Nemzetközi kohorsz-vizsgálatok tapasztalatai Előtanulmány egy magyar kohorsz-vizsgálat előkészítéséhez Blaskó Zsuzsa

NKI

D E M O G R A P H I C

RESEARCH INSTITUTE

NÉPESSÉGTUDOMÁNYI

K U TAT Ó I N T É Z E T

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET CENTRAL STATISTICAL OFFICE DEMOGRAPHIC RESEARCH INSTITUTE 1024 Budapest, Buday L. u. 1–3. Tel.: (36 1) 345 6320

Nemzetközi kohorsz-vizsgálatok tapasztalatai – Előtanulmány egy magyar kohorsz-vizsgálat előkészítéséhez Blaskó Zsuzsa

Kutatásvezető: Spéder Zsolt Budapest, 2009. május

Tartalom 1

Bevezetés* .......................................................................................................................... 4

2

A módszer bemutatása: előnyök és hátrányok .............................................................. 6

3

Longitudinális kohorsz vizsgálattal kutatható kérdések ............................................ 11

3.1

Rövidtávon vizsgálható kérdéskörök: a gyermekek jólétének aspektusai és az azokat

meghatározó tényezők.......................................................................................................... 13 3.1.1

4

3.2

A gyermeki jólétet meghatározó tényezők............................................................... 18

3.3

A gyermekjólét közép- és hosszú távú hatásairól .................................................... 21

3.4

Néhány kiemelt kérdéskör vizsgálatának lehetőségei .............................................. 22

3.4.1

Bölcsődei vagy anyai gondoskodás – mi a jobb a gyereknek? ........................ 22

3.4.2

Az iskolai teljesítmény-különbségek társadalmi beágyazottságáról ................ 24

Születési kohorsz vizsgálatok külföldön és Magyarországon..................................... 27

4.1

Longitudinális születési kohorszfelvételek Nagy-Britanniában............................... 28

4.1.1

Az első brit kohorsz-vizsgálatok ...................................................................... 28

4.1.2

A Millenniumi Kohorsz Vizsgálat ................................................................... 30

4.1.3

A Milleneumi Kohorsz Vizsgálat eredményeiről............................................. 37

4.2

5

2

A gyermekjólét dimenziói................................................................................ 14

Születési kohorsz vizsgálatok Magyarországon....................................................... 37

4.2.1

Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat .................................. 38

4.2.2

A Budapesti Longitudinális Fejlődésvizsgálat................................................. 40

Módszertani és szervezési megfontolások .................................................................... 42

5.1

Mintaválasztás.......................................................................................................... 42

5.2

A vizsgálatok időzítése............................................................................................. 45

5.3

A kiválasztott mintatagok elérése és megőrzése ...................................................... 47

5.4

Kutatási eszközök..................................................................................................... 50

5.5

Terepmunka.............................................................................................................. 51

5.6

A kérdőív összeállítása............................................................................................. 53

5.7

Adatbázis építés........................................................................................................ 54

6

5.8

Az adatok hasznosítása............................................................................................. 55

5.9

Adatvédelmi megfontolások .................................................................................... 56

5.10

A vizsgálatok infrastruktúrája – intézményes, személyi és anyagi előfeltételek ..... 57

Tanulságok, következtetések ......................................................................................... 61

Függelék .................................................................................................................................. 65

I. Millennium Cohort Study (MCS) – az első három adatfelvétel tartalma ......................... 66 II. Az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-Vizsgálat főbb tematikus blokkjai az egyes kérdezési időpontokban.............................................................................................. 68 III. Születési kohorsz vizsgálatok a világ más részein – néhány példa időrendben............. 70 IV. Követéses vizsgálatok Magyarországon ........................................................................ 73 Hivatkozások........................................................................................................................... 75

3

1

Bevezetés*

Tanulmányunk a sokszínű vizsgálati lehetőségeket rejtő, ám ugyanakkor igencsak bonyolult metodikájú és befektetés-igényes kutatási formával, a születési kohorsz-vizsgálattal foglalkozik. Olyan vizsgálatok tapasztalatait mutatjuk be, amelyek egy adott időszakban született gyermekek csoportját követték (vagy éppen tervezik követni) hosszabb időszakon keresztül, többé-kevésbé rendszeres adatfelvételekkel. Ezek közül is azokkal foglalkozunk, amelyeknek kérdésfeltevése multidiszciplináris jellegű, vagyis a gyermek, majd a fiatal felnőtt jólétének és az azt alakító tényezőknek többféle aspektusáról gyűjtenek adatokat, és ezek sokrétű kapcsolatait vizsgálják. Az első fejezetben az ilyen jellegű vizsgálatok általános ismérveit, előnyeit és hátrányait tekintjük át. Megmutatjuk, milyen előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek a követéses vizsgálatok a keresztmetszeti adatfelvételekhez képest és definiáljuk a születési kohorsz fogalmát is. A második részben ízelítőt adunk azoknak a tudományos és társadalompolitikai kérdéseknek a sokaságából, amelyek vizsgálatára ezek az adatfelvételek alkalmasak. A jólét fogalma köré csoportosítva mutatjuk be azokat a területeket és problémákat, amelyek az itt bemutatott kutatási eszközzel különösen jól vizsgálhatók – kiemelve közülük a hazai viszonyok között különös relevanciával bírókat. Az áttekintés során figyelmet fordítunk a viszonylag rövidtávon, a középtávon és a hosszú távon vizsgálható kérdések elkülönítésére. A harmadik fejezetben néhány ilyen jellegű vizsgálattal részletesebben is foglalkozunk. Először a világon egyedülálló brit születési kohorsz-vizsgálatokat mutatjuk be, különös tekintettel a legújabb, 2000-ben indult Millennium Cohort Study-ra. Ezt követően áttekintjük a születési kohorsz vizsgálatok terén összegyűlt hazai tapasztalatokat a témában. A negyedik fejezet tematikusan tagolódik, és a panelvizsgálatok módszertani sajátosságait gyűjti össze, építve a korábban bemutatott vizsgálatok, valamint a Függelékben leírt különféle egyéb, nemzetközi kutatások tapasztalataira. Az ötödik fejezetben a vizsgálatok hátterében álló infrastruktúrát igyekszünk bemutatni. Feltárjuk a vizsgálatok intézményes hátterét, számba vesszük a vizsgálat előkészítésébe-lebonyolításába bevont szakértői kompetenciákat és szót ejtünk a finanszírozás lehetséges módjairól is. *

Köszönöm Kapitány Balázsnak, Spéder Zsoltnak és Cseres-Gergely Zsombornak a tanulmányhoz fűzött értékes észrevételeiket és javaslataikat. Köszönöm ezen kívül Joubert Kálmánnak az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálatról szóló rész megírásához nyújtott segítségét, Bass Lászlónak pedig, hogy információkkal és a kutatás módszertanát érintő kéziratainak rendelkezésre bocsátásával segítette a Budapesti Longitudinális Fejlődésvizsgálat bemutatását.

4

A hatodik fejezet a korábbiak tanulságait foglalja össze. Azokat a következtetéseket emeljük ki, amelyek véleményünk szerint iránymutatóként szolgálhatnak egy esetleges magyarországi születési kohorsz vizsgálat tervezésénél.

5

2

A módszer bemutatása: előnyök és hátrányok

Longitudinális kohorsz vizsgálatnak azokat a vizsgálatokat nevezzük, amelyek egy adott kohorszhoz tartozó sokaság tagjainak bizonyos időközönként ismételt megkérdezésén alapulnak. A longitudinális vizsgálatok lényege, hogy ugyanazokat a mintatagokat követik hosszabb időszakon át, újabb és újabb információkat gyűjtve róluk. A longitudinális adatfelvételek legfontosabb előnyei a keresztmetszeti (egy alkalommal történő), illetve az ismételt keresztmetszeti

(ugyanazon

módszerrel

többször,

de

különböző

mintán

történő)

vizsgálatokhoz képest, hogy egyéni változásokat tudunk segítségükkel nyomon követni, illetve, hogy a megfigyelt állapotokat egymással összefüggésben vizsgálva, más módszerekhez képest nagyobb pontossággal tudunk oksági kapcsolatokat megállapítani közöttük.

Változások követése

Ha csupán az a célunk, hogy a társadalom valamilyen változó jellemzőjét időről időre számszerűsítsük, tehát például megállapítsuk a gyermekszegénység mértékének alakulását, akkor nincs szükségünk panelfelvételre. Azonos alapsokaságból, ám eltérő mintán egymást követő időpontokban összegyűjtött adatok ezt az információt tökéletesen biztosítják. Ám ha arra is kíváncsiak vagyunk, hogyan változik a szegények csoportjának összetétele, vagyis hogy hányan (és kik) lépnek ki- illetve be a szegények közé az időszak alatt, akkor a gyermekeket hosszabb időn keresztül követő panelfelvételt kell készítenünk.1 Így állapítható meg az is, hogy mennyire hosszantartó szegénységnek vannak egyes gyermekcsoportok kitéve.

Közelebb az oksági magyarázatokhoz

Az oksági kapcsolatok feltárása minden alapos társadalomtudományi vizsgálat legfontosabb célja. Ennek érdekében többféle adatfelvételi módszer és elemzési eljárás használható, melyek megfelelő kombinálásával a kutató minden, a vizsgált jelenség szempontjából lényeges hatást képes vizsgálni. Ennek jelentősége nem csak az, hogy sok hatást lehessen számszerűsíteni,

1

A ki- és belépéseket, vagyis az összetétel-változást is figyelembe vevő, és így nem csupán a csoport nagyságának alakulását tartalmazó teljes változást nevezi Lazarsfeld bruttó változásnak a panelfelvételek előnyeiről szóló úttörő írásában (Lazarsfeld 1940).

6

hanem az is, hogy az érdeklődés középpontjában álló beavatkozás, esemény hatását minél pontosabban, minél hitelesebben lehessen dokumentálni. Ehhez arra van szükség, hogy a vizsgált jelenséget (pl. család jövedelmi helyzete) meghatározó tényezők minél szélesebb körét vizsgálni tudjuk, és az egyes tényezőket minél precízebben mérhessük. Ha ez sikerül, a kutató közelebb került az oksági hatás megállapításához, bátrabban állíthatja, hogy oksági kapcsolatot, a vizsgált esemény hatását ragadta meg, és nem más, zavaró tényezőét. A siker esélyét az elemzés módszerén kívül alapvetően határozza meg, hogy milyen adatok állnak rendelkezésre. Az egyes csoportok összetételének figyelembevételét lehetővé tevő egyéni adatok használata manapság alapvető „követelmény”. Jó esetben pedig olyan felvétel áll rendelkezésre, amelyet azonos formában, bár más mintán ismételnek meg (ismételt keresztmetszeti vizsgálat). A longitudinális adatfelvételek esetében ráadásul azonos emberekről gyűjtünk adatokat, aminek – az oksági kapcsolat felállításának sikere szempontjából – két lényeges előnyös következménye van. Egyrészt más adatfelvételi módszer számára nem megfigyelhető információkat használhatunk fel mérésünk pontosításához. Ilyenek a múltban történt, de nem ismétlődő információk, amilyen egy korábbi élethelyzetre vonatkozó ismeretek (például gyermekkori értelmi-érzelmi állapot). Az oksági kapcsolat fennállásának szükséges feltétele ugyanis, hogy az ok időben megelőzze az okozatot – erről azonban csupán időben egymást követő felvételek esetén lehetünk meggyőződve. Ha az események, vagy állapotok sorrendiségével nem vagyunk tisztában, gyakran nem világos, az egyes jelenségek közül melyik az ok, és melyik a következmény. Ha például egy keresztmetszeti adatfelvételben azt tapasztaljuk, hogy az elvált szülők gyermekei rosszabb anyagi körülmények között élnek másoknál, hajlamosak lehetünk azt feltételezni, hogy a szegénység szüleik válásának következménye. Pedig korántsem zárható ki, hogy a rosszabb anyagi körülmények között élők körében magasabb a válási kockázat. Bár felvetődhet, hogy az un. retrospektív kérdezési mód segítségével, vagyis úgy, hogy korábban bekövetkezett eseményekről visszamenőleg kérdezzük a vizsgálati személyeket, szintén fényt deríthetünk bizonyos jelenségek egymás utániságára, ez a módszer csak nagyon szűk határok között alkalmazható. Az emberi emlékezet korlátai és pszichológiai sajátosságai csak pontatlanul, nagy torzításokkal tesznek hozzáférhetővé korábbi eseményeket – míg például attitűdöket, véleményeket, pszichés beállítódásokat, a kognitív fejlettség szintjét gyakorlatilag stb. egyáltalán nem lehet visszamenőleg vizsgálni.

7

Az oksági kapcsolatok vizsgálatát segíti ezen kívül önmagában az is, hogy a longitudinális felvételeknél azonos embereket figyelünk meg különböző időpontokban. Ugyanannak az egyénnek a tulajdonságait több időpontban is megmérve ugyanis olyan oksági magyarázó modellek állíthatók fel, amelyek segítségével kiszűrhetjük a kutató számára nem megfigyelhető, de időben változatlan egyéni jellemzőket.2

Születési kohorsz vizsgálatok

A longitudinális felvételek egy speciális csoportját képezik azok, amelyekben egyének egy kohorszát követjük nyomon. Kohorsznak nevezzük olyan emberek csoportját, akik

valamilyen életeseményt ugyanabban az időszakban élnek át. Beszélhetünk például egy adott időszakban házasságot kötők, diplomát szerzők, valamilyen betegségben ugyanakkor szenvedők, ugyanabban az időszakban szülő nők, vagy – igen gyakran – az ugyanabban az időszakban születő egyének kohorszáról. Mivel a valamilyen szempont szerint azonos kohorszba tartozó egyéneket életüknek hasonló időszakában érik a különféle külső – történelmi – hatások, illetve azonos időszak alatt hasonló életszakaszokon mennek keresztül, közös vizsgálatba vonásuk révén egy sok szempontból homogén mintáról nyerhetünk értékes, egyéb hatásoktól mentes információkat. Bár longitudinális kohorszvizsgálat elvileg az életpálya bármely szakaszán álló sokaságra irányulhat, különösen gyakori, hogy valamelyik viszonylag fiatal gyermek-korosztályt, sok esetben az éppen megszületettek körét szemelik ki a kutatók vizsgálatra. Számos vizsgálat ezen is túllépve már a prenatális időszakban kezdi meg az adatgyűjtést, tehát valójában várandós anyákat választanak ki, majd követik nyomon az ő sorsukat, valamint megszülető gyermekeik sorsát. Az azonos időszakban születő, születésüktől fogva „követett” gyermekekre irányuló vizsgálatokat születési kohorsz vizsgálatoknak nevezik. Az életkori szempontból homogén vizsgálati csoport előnye, hogy a csoporton belül egy időpontban tapasztalt különbségek okai közül kizárhatjuk az életkor szerepét. Emellett az egyes adatfelvételek során viszonylag egyszerű mérési eszközökkel dolgozhatunk. Az azonos életkorú gyermekek ugyanis azonos pszichológiai és képességmérő tesztekkel vizsgálhatóak, és a kérdőívek is viszonylag egyszerűen szerkeszthetők, hiszen jóval kevesebb fajta élethelyzetre kell felkészülni a készítésükkor, mint egy vegyesebb vizsgálati minta esetében.

2

Un. fix hatás modellek.

8

Ehelyett inkább arra törekedhetünk, hogy a minta sajátosságainak megfelelő témakörökről részletes, gazdag információkat gyűjtsünk.

Hátrányok és nehézségek

A longitudinális vizsgálatok számtalan előnyük ellenére nem mindenható kutatási eszközök. Amikor ugyanazoknak a személyeknek a jellemzőit hasonlíthatjuk össze két különböző időpont között, akkor háromféle hatás egymással összefonódó, egymástól szét nem választható következményit tapasztalhatjuk. Az egyik az életkori hatásé – vagyis annak következménye, hogy a vizsgált személyek időközben idősebbé váltak. A második a történelmi, vagy periódus hatás, ami valamilyen, időközben bekövetkezett külső hatásra utal.

Végül a harmadik, a generációs hatás azt a jelenséget írja le, hogy különböző egyénekre bizonyos külső hatásom más-más módon hathatnak aszerint, hogy ők melyik korcsoportba – melyik generációba – tartoznak. Ha például egy panelfelvételben a második időpontban kevesebben számolnak be alkoholfogyasztásról, mint az elsőben, az elvileg lehet a csoport idősebbé válásának következménye. Ha azonban időközben sor került például egy, az alkohol árát drasztikusan megemelő intézkedésre, akkor egy történelmi hatás is szerepet játszik a változásban, hiszen könnyen lehet, hogy az áremelkedés vetette vissza az alkohol iránti keresletet. Nem fogjuk tudni tehát megmondani, csökkent volna-e az alkoholfogyasztás a csoportban az intézkedés bevezetése nélkül. Ha ráadásul nem minden korosztályra, hanem csupán egyetlen kohorszra kiterjedő longitudinális felvételünk van, akkor egy harmadik hatás, a kohorszhatás jelenlétét sem zárhatjuk ki. Az előző példánál maradva, ha a vizsgált kohorszunk a vizsgálatok idején éppen 14-18 éves koruk környékén jár, akkor az is felvetődik, hogy az áremelkedés őrájuk különösen erősen hatott, hiszen anyagilag szüleiknek jobban kiszolgáltatva lehet, hogy érzékenyebben reagáltak az árváltozásra másoknál. A longitudinális születési kohorsz vizsgálat egyik korlátja tehát éppen „kohorszhoz kötöttsége”, vagyis hogy kizárólag az adott időszakban születettekről nyújt információkat. Ez a csoport teljesen egyedi abban, ahogy életeseményeiket különböző életkorukban azonos külső – történelmi – hatások formálják. Az érvényben lévő társadalmi normák, a politikai és gazdasági környezet, amely életük egyes szakaszaiban körülveszi őket, egyedi, más kohorszokra nem jellemző módon formálja az életüket. Ebből az következik, hogy a születési

9

kohorszok elemzéséből levont következtetések általánosítása más kohorszokra nem, vagy legfeljebb nagyon korlátozottan végezhető. Meg kell még említenünk a hátrányok sorában a longitudinális kohorszvizsgálatok nagy költségigényét, amely egész természetes módon abból fakad, hogy sok emberrel, hosszú időn keresztül kell fenntartani a kapcsolatot, és hosszú éveken, évtizedeken keresztül több adatfelvételt kell lebonyolítani. Erről, és a kapcsolódó módszertani nehézségekről részletesen lesz szó a későbbiekben. A következőkben már kifejezetten egy adott születési kohorszra irányuló longitudinális vizsgálatokkal

foglalkozunk.

Először

azt

tekintjük

megválaszolására lehetnek alkalmasak az ilyen felvételek.

10

át,

milyen

jellegű

kérdések

3

Longitudinális kohorsz vizsgálattal kutatható kérdések

A születési kohorsz vizsgálatok tematikája rendkívül változatos lehet, hiszen a módszer a legkülönfélébb egészségügyi, fejlődéslélektani, pedagógiai, demográfiai, szocializációs …stb. problémák vizsgálatára alkalmas. Számos születési kohorsz vizsgálat irányul kifejezetten egészségügyi (epidemológiai vagy antropometriai) kérdésfeltevésekre, és kutatja azokat a társadalmi, kulturális, életmódbeli, környezeti, genetikai tényezőket, amelyek az életpálya során egyes megbetegedések előfordulását valószínűsítik, vagy éppen az egyén fizikai fejlődését meghatározzák. Ezekben a vizsgálatokban megjelennek ugyan alapvető szociokulturális információk, ám azok elsősorban magyarázó változóként, a vizsgált probléma előfordulását növelő vagy éppen csökkentő tényezőként kerülnek számításba. Az összegyűjtött adatok túlnyomó része egészségügyi jellegű, a szülők és a gyermek genetikai jellemzőire, növekedésére, az előforduló betegségekre, táplálkozási szokásokra stb. irányul.

Multidiszciplináris vizsgálatok

Ezzel szemben a multidiszciplinárisnak nevezhető, elsősorban társadalomtudományos, illetve társadalompolitikai kérdésfeltevésekkel motivált vizsgálatok az egyén jellemzőinek szélesebb körét igyekeznek feltérképezni, és a gyermek – majd a felnövekvő fiatal – jólétének többféle dimenzióját próbálják egymással összefüggésbe hozni. Bár a vizsgált jellemzők között – akár magyarázó, akár függő változóként – egészségügyi ismérvek is szerepelhetnek, azokat a család társadalmi, gazdasági, demográfiai és kulturális jellemzőinek széles skálája, valamint a gyermek egyéni jellemzői között a kognitív és pszichés fejlődés, az iskolai teljesítmény számos mutatója egészíti ki. A későbbiekben pedig, a gyermek növekedése során vélemények, attitűdök, illetve a megszerzett, elért társadalmi, gazdasági, demográfiai és kulturális helyzet ismérvei teszik teljessé. Mi a továbbiakban ilyen típusú vizsgálatokkal foglalkozunk.

A korai – akár a születés előtti – időszaktól induló adatgyűjtés jelentőségét az adja, hogy a csecsemő- és kisgyermekkori, sőt a prenatális időszakban szerzett tapasztalatok szoros kapcsolatot mutatnak számos későbbi életesemény alakulásával. Minél korábbra tudunk tehát visszamenni az egyén életében, annál összetettebb és teljesebb összefüggésrendszerben láthatjuk életének későbbi alakulását, személyiségének kialakuló jellemzőit stb.

11

A multidiszciplináris jellegű születési kohorszvizsgálatokkal elemezhető kutatási kérdések száma elvileg végtelen. Az egymást követő vizsgálatok során számtalan társadalmi, pszichés, környezeti

stb.

–

ismérvet

rögzíthetünk,

amelyeknek

aztán

a

legkülönfélébb

összekapcsolódásait, oksági és egyéb viszonyaikat vizsgálhatjuk. A különféle kiegészítő adatforrások (orvosi jelentések, iskolai előmeneteli dokumentumok stb.…) felhasználása, illetve a panelfelvétel részét képező kiegészítő felvételek (például védőnő-interjúk, pedagógus-interjúk) alkalmazása tovább bővítik a vizsgálatba bevonható témák és összefüggések körét. Alapvető, hogy egy ilyen jellegű vizsgálat megtervezésekor, tehát már a legelső adatfelvétel előtt legalább nagy vonalakban tisztában legyünk a vizsgálni tervezett problémák többségével, valamint azzal is, hogy milyen időtávon megválaszolható kérdéseket akarunk feltenni. Számos ismérv, amelyet fontosnak tartunk a vizsgálandó problémák szempontjából, ugyanis csak megadott időpontokban vizsgálható, az össze nem gyűjtött adatok pótlására később nincsen lehetőség.

Ez kézenfekvő például egy kifejezetten 3 éves gyermekekre

kialakított képesség-teszt felvétele esetében, de komoly adatminőség-romlással az is, ha például csak utólag, a gyermek 6-7 éves kora tájékán ismerjük fel, hogy a vizsgált összefüggések szempontjából fontos lenne tudnunk, hogy hány hónapig szoptatta a gyermeket az édesanyja. A vizsgálat tervezett időtávja szintén meghatározó a vizsgálatsorozat kialakításában és akár már a legelső adatfelvétel módszereire és tematikájára hatással lehet. Más-más kisgyermekkori attribútumok összegyűjtésére lehet ugyanis szükség akkor, ha iskolás korig tervezzük követni a gyermekeket, és elsődleges kérdésfeltevésünk az iskolai előnyökethátrányokat alakító tényezőkre irányul, mintha hosszabb távon gondolkodva bizonyos nevelési elvek generációk közötti továbbörökítését is vizsgálni akarjuk. Ez az igény persze nem mindig teljesül a gyakorlatban. A világ több gyerekpanel vizsgálata is eredetileg rövid távúként indult és csak menet közben ismerték fel a hosszabb távon vizsgálható problémák: a felnőttkorba való átmenet, a családalapítás, a munkapiaci átmenetek, a nyugdíjba vonulás, az öregedés stb. vizsgálatának fontosságát. (Elder, 2002)

Rövid-, közép- és hosszútávon vizsgálható kérdések

A születési kohorsz vizsgálatokkal kutatható kérdések között különbséget tehetünk aszerint, hogy azok rövid-, közép- vagy hosszú távon válnak elemezhetővé. Rövidtávúnak tekintjük azokat az összefüggéseket, amelyek a gyermekek jólétében tapasztalt különbségeket 12

vizsgálják, azok okaira és egymással való összefüggéseire vonatkoznak. Ezek a panel elindítását követő években, már az első egy-két követés után vizsgálhatóvá válnak. Ezekkel a következő részben részletesen foglalkozunk. Középtávon vizsgálhatónak azokat a kérdésköröket nevezzük, amelyek a kohorsztagok tizenéves korára, illetve fiatal felnőtt korára vonatkoznak, és az ekkor megfigyelt jellemzőknek a gyermekkorban, vagy akár a prenatális időszakban rejlő gyökereit kutatják. Végül hosszú távúnak azokat a problémákat tekintjük, amelyek a későbbi felnőttkorban vizsgálhatók, vagy amelyek már intergenerációs jellegűek, és a paneltagok gyermekeinek vizsgálatával válnak elemezhetővé. A következőkben – éppen a téma kimeríthetetlensége miatt – a rövidebb távú vizsgálati lehetőségekre hívjuk fel részletesebben is a figyelmet. Ezek azonban több szempontból is előrevetítik a fejezet végén csak röviden vázolt közép- és hosszú távú vizsgálati lehetőségeket.

3.1

Rövidtávon vizsgálható kérdéskörök: a gyermekek jólétének aspektusai és az

azokat meghatározó tényezők

A vizsgálatsor elindítása – a vizsgálati alanyok megszületése – után akár már néhány évvel is elemezhetővé válik a kisgyermekkori jólét számos aspektusa – először csak keresztmetszeti, leíró jelleggel, majd a változásokat követve, oksági kapcsolatok formájában is. A gyermekek jólétének (amerikai kutatási hagyományokra támaszkodva, bár azoktól némileg el is térve) négy dimenzióját különítjük el: a fizikai, a pszichés-érzelmi és társas, a kognitív-oktatási, valamint az anyagi jólétet (Thornton 2004). A felsorolt dimenziók mindegyikében súlyos, sokszor csak nehezen kompenzálható, egymással összekapcsolódó és messze ható egyenlőtlenségek alakulhatnak ki, már a legelső életévek során. Egy longitudinális vizsgálatnak már a gyermek születését követő legelső adatfelvétele is módot arra, hogy a születéskor fennálló egyenlőtlenségek bizonyos formáit diagnosztizáljuk, illetve

hogy

Megfigyelhetők

azokat a

alapvető

születési

társadalmi-demográfiai

súlyban

tapasztalható

jegyekkel

különbségek,

összekapcsoljuk. a

család

anyagi

körülményeinek egyenlőtlenségei, az anya szoptatási szokásai, a szülők új szerepéhez kapcsolódó attitűdjei, stb. Ezek kapcsolatba hozhatók egymással, valamint olyan társadalmidemográfiai tényezőkkel is, mint például a szülők kora, iskolai végzettsége, etnikuma, munkapiaci helyzete, lakóhelye. A leíró jellegen túl tehát korlátozottan ugyan, de mód nyílik bizonyos egyszerűbb oksági kapcsolatok feltárására is. Az egymást követő újabb és újabb 13

adatfelvételek során a kezdeti állapotként regisztrált jellemzők fokozatosan összetettebb összefüggésekbe ágyazódnak be, és magyarázatául szolgálhatnak későbbi eseményeknek is. 3.1.1

A gyermekjólét dimenziói

A gyermekjólét négy dimenziójának valamilyen mutatója (vagy inkább: mutatói) minden longitudinális születési kohorszvizsgálatnak részét képezik – bár természetesen a hangsúlyok különbözőek lehetnek az egyes esetekben. Fizikai jólét alatt elsősorban az alapvető egészségi állapotmutatókat (betegségek

előfordulása, növekedés), valamint a mozgásos készségeknek az életkornak megfelelő fejlődését értjük. Serdülőket vizsgálva jólétük fizikai aspektusai közé sorolhatók még élvezeti szer fogyasztási szokásaik és lányoknál a korai terhesség előfordulása is. A gyermekek fizikai jólétéről a vizsgálatok vagy közvetlenül (a speciálisan képzett kérdezőbiztosok, vagy a vizsgálatba bevont egészségügyi szakemberek segítségével elvégzett vizsgálatok és mérések révén), vagy közvetetten szerezhetnek információt. Utóbbi esetben vagy a vizsgált személy (illetve szüleinek) megkérdezésével kaphatunk adatokat, vagy pedig orvosi és egyéb egészségügyi nyilvántartások adatait lehet felhasználni. A fizikai jólétet leíró adatok már a születést közvetlenül követő időszakban jellemzik a csecsemőt (testsúly, gyarapodás…), vagy akár már a szülés időszakából is származhatnak (pl. a koraszülés ténye). Panelfelvételekből készült elemzések mutatják meg például, hogy a kisgyermekkori túlsúlyosság kapcsolatba hozható az anya munkavégzésével (Hawkins és mások 2007). Más szerzők az anya terhesség alatti dohányzása és a korai gyermekfejlődés között tártak fel összefüggéseket gyermek-kohorsz vizsgálatok segítségével (Butler és mások 1971, Fogelman 1980). Mindez nem független a család anyagi körülményeitől, amely akár közvetetten (például az anya stresszes állapotán keresztül) akár közvetlenül (a nem megfelelő táplálkozás következtében) okozhat elégtelen növekedést. A születési súly, illetve az, hogy mennyire időre született a gyermek, több vizsgálat eredményei szerint hosszabb távon is kihat az egészségi állapotra és a gyermek szellemi fejlődésére (Richards és mások 2002) valamint kisiskolás kori viselkedési problémákhoz is vezethet. (McCormick és mások 1996). Létezik a kapcsolódó szakirodalomnak olyan ága is, amelyik a növekedés, az elért magasság és a későbbi iskolai és iskolai eredményesség között igyekszik kapcsolatot kimutatni (Case és Paxson 2006).

14

A pszichés-érzelmi jólét és társas jólét Thortonnál elváló dimenziók, mi azonban úgy látjuk,

hogy a kisgyermekkori vizsgálatokban ezek még nehezen szétválaszthatók. Ide sorolhatók a megelégedettség és boldogságérzet (ami közvetlenül inkább csak idősebb korban vizsgálható), az önállóság életkornak megfelelő szintje, a biztonságérzet, a személyes identitás kialakulása, félelmek, aggodalmak, a gyermeknél tapasztalható viselkedési zavarok, vagy azok hiánya, stb. Mindez kisgyermekkorban szorosan összekapcsolódik az interperszonális készségek fejlődésével: a másokkal való együttműködés és a közös problémamegoldás képességével, a kortársakhoz és a családtagokhoz fűződő kapcsolat minőségével, és általában a személyes kapcsolatok kialakítására való képességekkel stb. Mindezeknek a mérésére pszichológiai tesztek sokasága áll rendelkezésre. Ezek vagy külső személyek, jellemzően az anya, vagy a tanár-nevelő személy megítélése alapján, vagy a kérdezőbiztos megfigyelései révén, vagy pedig közvetlenül a gyermek pszichés funkcióit mérve

tesznek

megállapításokat

a

gyermek

pszichés

fejlettségének

állapotáról.

Fejlődéslélektani szakemberek kiemelik az időzítés fontosságát számos érzelmi, szociális (és egyéb) kompetencia kialakulásában. Bizonyos funkciók, ha nem alakulnak ki adott életkorra, akkor később már nem pótolhatók – példa erre a biztonságos kötődés kialakulása a legelső életévek során. Ez felhívja a figyelmet a vizsgálatok, és az azokban alkalmazott mérések megfelelő időzítésének fontosságára. A koragyermekkori kapcsolatok közül kiemelkedik az anya-gyermek viszony, amelynek fontossága és hosszú távra elnyúló hatásai régóta visszatérő témáját képezi a pszichológiai irodalomnak. Nem véletlen, hogy gyermekjóléti kutatások visszatérő témája például az anya és a gyermek által közösen töltött idő mennyiségének és minőségének a hatása a gyermek fejlődésére, (pl. Booth és mások 2002), de kimutattak már kutatók összefüggéseket az a terhesség alatti cigarettázás és a kisgyermekkori viselkedési problémák között is (Pickett és mások 2008). Szintén kiterjedt kutatási terület az anya munkavégzésének hatása a gyermek pszichés fejlődésére (pl. Nomaguchi 2006)

A kognitív és iskolai-jólét fogalma a gyermek értelmi fejlődésére, kognitív képességeinek

kibontakozására, tudásának bővülésére, valamint iskolai eredményességére vonatkozó jellemzőket foglal magában. Nyilvánvaló módon, ezek között vannak olyan tényezők, amelyeket képesség- vagy tudástesztekkel lehet mérni, vannak, amelyekhez az iskolai nyilvántartásokat érdemes előkeresni, és olyanok is, amelyeket az anya vagy a gyermek beszámolója alapján össze lehet gyűjteni. 15

Ezek mérésekor megint csak igen lényeges az időzítés: kutatások arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos alapkészségek (matematikai, olvasási készségek) elsajátítása bizonyos életkor után nem pótolható, vagyis az ezekben tapasztalható lemaradás egy idő után valószínűleg végleges lemaradást jelez. Speciális tesztek állnak rendelkezésre az iskolás kor előtti készségek kimutatására, míg iskolás korban az iskolától nyerhető információk (iskolai osztályzatok, tanárok értékelése) és a közvetlenül az adatfelvétel részét képező standardizált tesztelés párhuzamos használata az elterjedt. Az értelmi fejlődést elősegítő vagy éppen gátló tényezők sorában különféle genetikai és fizikai, valamint környezeti, társadalmi okot is feltárt már a szakirodalom. Utóbbiak közé tartozik például Blandennek és társainak munkái (pl. 2004), amelyekben a család jövedelmének és a gyermek iskolai előrejutásának összefüggéseit vizsgálták brit adatokon. Richards és mások (1999) a brit gyermek-kohorsz vizsgálatok összehasonlításával jutottak lényeges összefüggésekre a szülők válásának a gyermek kognitív fejlődésére gyakorolt hatásait illetően. Megint más szerzők az anyai korai munkába állásának a gyermek kognitív fejlődésére gyakorolt hatásait vizsgálják (pl. Waldfogel és mások 2002) Szintén egyre szélesedő ismeretanyag bizonyítja, hogy a korai kognitív fejlődés hosszú távon kihat az iskolai előmenetelre, amely viszont a későbbi munkapiaci esélyeknek a jövedelemben is megnyilvánuló legfontosabb meghatározója (pl. Blundell és mások 2005). Ugyanakkor az alapvető készségek megszerzésében való korai lemaradás akár későbbi bűnelkövető viselkedés előrejelzője is lehet (Parsons 2002).

A gazdasági jólét fogalma alá valójában nem a gyermek személyes jellemzői, hanem a

családnak a gyermekre is kiható anyagi viszonyai tartoznak. Ezek a szülők jövedelmével, vagyonával, lakáskörülményivel, szubjektív anyagi-helyzet megítélésével írhatók le. Egy friss tanulmány, amely a brit Millennium Cohort Study felhasználásával készült (Bradshaw és Holmes 2008) például négyféleképpen határozza meg, hogy egy család szegénynek tekinthető-e: a család jövedelme a nemzeti mediánjövedelem 60 százalékát nem éri el; szociális segély(ek)ben részesülnek; nem rendelkeznek bizonyos alapvető cikkekkel; szegénynek értékelik önmagukat. Nyilvánvaló, hogy az anyagi helyzet, a szegénység többféleképpen megragadható kategória – a mérésére szolgáló információk összegyűjtése a panelfelvételek minden hullámának részét kell, hogy képezze. A szegény-lét tartóssága, az abba való be-és kilépés esélyei alapvető, visszatérő 16

témái

nem

csak

a

gyermek-kohorszvizsgálatoknak,

de

általában

a

panelfelvételeknek is. Fontos az időbeliség azért is, mert a szegénységnek nem csupán mélysége-mértéke, hanem időbeli elhúzódása is fokozza a hozzá kapcsolódó gyermekkori hátrányokat. Nem mindegy ráadásul a gyermekre gyakorolt hatás szempontjából az sem, hogy a gyermek milyen életkorában tapasztalja meg a család deprivált helyzetét: a kisgyermekkorban átélt szegénység súlyosabban hátráltatja például az iskolai előmenetelt, mint a később megtapasztalt (Duncan 2002) Valójában a gyermekszegénység kérdése a gyermekek jólétével foglalkozó vizsgálatok mindegyikében központi helyen áll. Nem véletlenül: hatásai súlyosak, sokfélék és hosszú távúak; okai összetettek és mélyen beágyazottak a társadalmi viszonyokba. Különböző brit gyermekpanel vizsgálatok felhasználásával nagy jelentőségű tanulmányok születtek például a gyermekkori szegénységnek a gyermek értelmi és érzelmi fejlődésére gyakorolt hatásairól (pl. Joshii és McCulloch 2000; Bradshaw és Holmes 2008).; a gyermekkori szegénység és a korai teherbeesés összefüggéseiről (Hobcraft és Kiernan 2001), a szegénységnek a tanulási nehézségekre és az iskolai lemorzsolódásra kifejtett hatásáról (Brooks-Gunn és Duncan 1997). A feltárt összefüggések sokszor bonyolultak, sok-tényezősek. Kiernan és Mensah (2008) megmutatják például, hogy a család rossz anyagi helyzete az anya lelkiállapotán keresztül okozhat

hátrányokat

a

gyermek

értelmi

és

érzelmi

fejlődésében.

Amerikai

szegénységvizsgálatok egy nagyhatású következtetése szerint a család rossz anyagi és szociális helyzete elsősorban a nyári szünetekben okoz lemaradást a gyermek értelmi fejlődésében. Míg ugyanis a tanév során az iskolai kompenzálni tud, és közel azonos tempóban képes fejleszteni a különböző hátterű gyermekeket, addig az iskolától való hosszabb távollét időszakaiban a különbségek felerősödnek. (Duncan 2002)

Ahogy a fenti áttekintésből is kiderül, a gyermeki jólét különféle dimenziói egymással is sokrétű kapcsolatba állnak, az egyes területeken megtapasztalt hátrányok halmozódnak, kumulálódnak – ahogy egyébként az előnyök is összekapcsolódnak egymással. A fent említett összefüggések csupán példaként szolgálnak arra a sokféle összefüggésre, amelyek részletei születési kohorsz vizsgálatokkal feltárhatók.

17

3.2

A gyermeki jólétet meghatározó tényezők

Ahogy az már a korábban említett kutatási irányokból is világossá válhatott, a gyermekek jólétének aspektusai nem csak egymással vannak szoros és sokrétű kapcsolatokban, hanem külső, környezeti tényezőkkel is. A gyermekkori jólét gyökereit általában a gyermeket szocializáló társadalmi környezet különböző szintjein: a családban, valamint a kapcsolódó társadalmi hálózatokban, a lakókörnyezetben, a gyermeket nevelő intézményrendszer sajátosságaiban, illetve bizonyos esetekben a társadalompolitikai beavatkozásokban szokás keresni. Egy másik megközelítésben ezeket az előbb felsorolt tényezőket együttesen, un. környezeti hatásként kezelve, azokat az öröklött, genetikai tényezőktől szokás elkülöníteni. A lehetséges magyarázó tényezők egy részére vonatkozóan minden születési kohorszvizsgálat kell, hogy tartalmazzon információkat, míg a többiek (így például a genetikai tényezők, a szülői kapcsolatháló) bevonása a vizsgálni kívánt kutatási kérdés, vagy akár a rendelkezésre álló erőforrások függvénye is lehet. A közöttük való válogatás során mindenesetre figyelembe kell venni azt is, hogy egyes tényezők bevonása a vizsgálatba nem csak akkor lehet fontos, ha az közvetlenül részét képezi a kutatási kérdésünknek, hanem akkor is, ha biztosak akarunk lenni benne, hogy nem jutunk tévkövetkeztetésre annak hiányában. Jellemző példa erre a genetikai információk gyűjtése, melyek ismerete nélkül – legalábbis egyes kutatók érvelése szerint (pl. Rowe és Teachman 2004) – tévesen a szocializáció hatásának tulajdoníthatjuk például egyes viselkedési minták generációk közötti átörökítését. A születési kohorsz vizsgálatokban szokásosan bevont „magyarázó” típusú ismérvek főbb csoportjait az alábbi táblázat foglalja össze. Az első oszlopban gyűjtöttük össze a „kötelező” jellegű, alapvető magyarázó erővel bíró és éppen ezért nem elhagyható témaköröket. A második oszlopba azok kerültek, amelyeknek a gyermekek jólétére gyakorolt hatása szintén többször bizonyítást nyert már, megfigyelésük érdekes hipotézisek ellenőrzésére adhat módot, ám amelyek elhagyása nem csorbítja érdemben a szokásosan vizsgált összefüggések megértését. A lista utóbbi része – értelemszerűen – nem teljes, kutatói szándék szerint bővíthető.

18

1. tábla. A gyermek jólétét meghatározó tényezők és ezek megjelenése születési kohorsz vizsgálatokban A környezet szintjei Család és háztartás

Család külső kapcsolatrendszere

Lakóhely, szomszédság

Az információ Alapvető témák jellege Szülők Szülők jelenléte a családban, demográfiai adatai életkoruk, családi állapotuk, gyermekeik száma és kora

Választható témák

A szülők párkapcsolattörténete; gyermek-születés történetük; sikertelen terhességek; tervezett gyermekszám… Szülők társadalmi Iskolai végzettség, munkapiaci Iskolatörténet, munkapiachelyzete3 helyzet, jövedelem, vagyon, történet, nagyszülők lakáskörülmények, etnikum, lakóhely iskolázottsága, foglalkozása… Háztartásban élő Nemük, számuk, jövedelmi Egymáshoz fűződő személyek helyzetük, a gyermekhez való kapcsolatuk szorossága, rokonsági viszonyuk jellege szerepük a gyermek életében… Kulturális Értékbeállítódások, jellemzők, értékek preferenciák; időmérleg felvétel; nemi szerepfelfogások, vallásosság; életmód; fogyasztói szokások… Gyermeknevelés, A gyermek születését megelőző Elvárások a gyermekkel gyerekhez fűződő várakozások (tervezett gyermek-e), szemben; gyermek szerepe a viszony Családhoz, gyermekvállaláshoz, családban; testvérek egymás gyermekneveléshez, szülői szerephez közötti kapcsolatai… kapcsolódó értékek, attitűdök; szoptatás Szülők genetikai Genetikai adottságok (pl. jellemzői és nyálmintából); fizikai jóléte betegségtörténet, szubjektív és objektív egészség; káros szokások; egészségügyi adatok (pl. vérnyomás stb.)… Szülők teljesítmény-orientáltság, pszichológiai locus of control, intelligencia, jellemzői jövőorientáltság, önértékelés… Szülői kapcsolatháló, a szülők társadalmi beágyazottsága rokonság, barátok, civil szervezetekben való részvétel…. A lakóhely környezete: szociális jellemzők, környezeti ártalmak; a település munkapiaci jellemzői…

3

Elvileg ide is besorolhatók lennének a szülők jövedelmi és anyagi viszonyaira vonatkozó kérdések, mi azonban ezeket a gyermek jólétének dimenziói között tárgyaltuk.

19

1. tábla, folyt. A gyermek jólétét meghatározó tényezők és ezek megjelenése születési kohorsz vizsgálatokban A környezet szintjei

Az információ jellege Bölcsődék

Alapvető témák

Részletes információk közvetlenül az intézménytől, pl. költségvetés, méret, gondozók képzettsége stb. esetleg kvalitatív információkkal kiegészítve… Óvodák Intézményhasználat vagy anyai (apai) Részletes információk otthonmaradás, alternatív felügyeleti közvetlenül az intézménytől, módok, az intézmény igénybe pl. költségvetés, méret, vételének ideje, időtartama – egyéb gondozók képzettsége stb. kiegészítő gyermekfoglalkozásokon esetleg kvalitatív való részvétel információkkal kiegészítve … Iskolák Iskolába járás, az intézmény Részletes információk jellemzői, tagozat, különórák közvetlenül az intézménytől, pl. költségvetés, méret, szegregációs jelzőszámok, alkalmazott pedagógiai módszerek stb. Csak megfelelően tervezett Társadalompolitikai Konkrét programok, kontrollcsoportot és kezelt környezet beavatkozások csoportot is tartalmazó hatásainak mérése mintánál Nevelő intézmények

20

Intézményhasználat vagy anyai (apai) otthonmaradás, alternatív felügyeleti módok, az intézmény igénybe vételének ideje, időtartama

Választható témák

3.3

A gyermekjólét közép- és hosszú távú hatásairól

Az eddigiekben nem egy esetben már előre utaltunk hosszabb távú vizsgálati lehetőségekre is. A gyermekjólét vizsgálatának egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen hosszabb távú következményei lehetnek annak, ha egy gyermek nem megfelelő körülmények között nő fel, illetve, hogy hogyan lehet ezeket a negatív következményeket megelőzni, de legalábbis tompítani. Ahogy a paneltagok kinőnek a kisgyermekkorból, és serdülő korba lépnek, tehát mintegy 1216 évvel a vizsgálat elindítása után már elemezhetjük a különféle fiatalkori deviáns viselkedési formák hátterében álló okokat, az alacsony iskolai végzettségre hajlamosító tényezőket, vagy éppen a korai gyermekszülés meghatározóit. Tovább menve az időben törekedhetünk az elért jövedelem, a tervezett gyermekszám vagy éppen a munkanélkülivé válás kockázatának összetett, időben messzire visszanyúló értelmezésére is. A gyermekkori hátrányok persze korántsem determinisztikus módon vezetnek későbbi nehézségekhez. Az egyik lényeges következtetése a gyermekeket hosszú távon követő vizsgálatoknak éppen az, hogy sok nehéz sorsú gyerek, „problémás” fiatal válik sikeres felnőtté – rendezett családi körülményekkel, jó egészségi állapotban, jó keresettel. (Elder, 2006) Ilyenkor a kutatók célja éppen azoknak a körülményeknek a feltárása, amelyek ezt a pozitív fordulatot lehetővé tették. Elder például azt találta, hogy az 1935-ös amerikai kohorsz férfitagjai közül azok, akik elég korán – házasságkötésük, munkapiacra lépésük előtt – léptek kötelező katonai szolgálatra, kifejezetten profitáltak ebből az élményből. Egy, a Hawai szigeteken készült longitudinális vizsgálat készítői szerint pedig a tinédzser korukban kábítószert fogyasztó, mentális problémákkal küszködő fiúk és lányok nagyobb valószínűséggel éltek rendezett körülmények között felnőttként akkor, ha kétszülős családban nevelkedtek. (Werner 2002) Még hosszabb távon, a paneltagok felnövekedése után egyrészt a „felnőttek fejlődésének” kérdései válhatnak elemezhetővé – továbbra is akár a gyermekkori tapasztalatok fényében. Ide tartoznak például az egymást követő demográfiai állapotokba való be és kilépések kérdései (párkapcsolat kialakítás, gyermekvállalás, gyermekek elköltözése otthonról…), majd az öregedés, nyugdíjba vonulás problémái, vagy a betegségkockázatok vizsgálata – valamint az attitűdök, értékbeállítódások változása mindezeknek a változásoknak a hatására. A hosszú távú lehetőségek körét tovább bővíti, ha mód nyílik a paneltagok gyermekeinek tovább-követésére. Így vizsgálhatóvá válnak például a gyermeknevelési elvek, vagy különféle 21

attitűdök generációk közötti továbbörökítésének kérdései. Követik-e a gyerekek szüleik nevelési szokásait, nevelési elveit, vagy felfedezhető-e bármi szabályszerűség a szülők nevelési módszereitől való eltérésben? A kohorsz-tagok saját gyermekeinek megkeresése lehetővé azt is teszi, hogy a legkülönfélébb társadalmi és egészségügyi körülmények generációk közötti átörökítését vizsgálhassuk. Általánosságban: milyen mintázatokat mutat az előnyök és hátrányok átörökítése a generációk között? Öröklődnek-e például a környezeti ártalmak okozta egészségi problémák? Milyen mértékű és milyen tényezők valószínűsítik a szegénység generációk közötti továbbélését? Melyek azok a változások, beavatkozások az életpálya során, amelyek kitörést jelenthetnek a szegénység átöröklődésének ördögi köreiből?

3.4

Néhány kiemelt kérdéskör vizsgálatának lehetőségei

Ebben a fejezetben két olyan, a gyermekek jólétéhez kapcsolódó témakört emelünk ki a multidiszciplináris születési kohorsz vizsgálattal feltárható problémakörök közül, amelyek különös relevanciával bírnak ma Magyarországon. Célunk, hogy sajátosan magyar társadalmi problémákat mutassunk be, olyanokat, amelyek nem érthetők meg és nem kezelhetők pusztán külföldi vizsgálati eredmények átvételével, és amelyek alapos, célzott vizsgálatával ezidáig adós maradt a hazai társadalomtudomány. Kiválasztási szempont volt természetesen az is, hogy az adott probléma feltárásában ez a vizsgálati módszer egyértelmű előnyöket jelentsen. Mindezzel együtt választásunk óhatatlanul önkényes maradt – az itt kínált megkezdett lista jelentősen bővíthető. Célunk itt csupán a módszer előnyeinek bemutatása és a vizsgálandó problémáknál alkalmazható megközelítési módok jelzése. A következőkről lesz szó: az anya munkavállalásának hatása a gyermek pszichés és kognitív fejlődésére, valamint az iskolai eredményesség nemzetközi viszonylatban kiemelkedő mértékű társadalmi meghatározottságát. 3.4.1

Bölcsődei vagy anyai gondoskodás – mi a jobb a gyereknek?

A nemzetközi szakirodalom visszatérő kérdésfeltevése, hogy vajon milyen hatással van különböző életkorú gyermekek fejlődésére az, ha anyjuk dolgozik és őhelyette valaki más – általában valamilyen gyermekintézmény – vigyáz a gyermekre nap közben. Különböző tanulmányok tárgyalják az anya munkába állásának a gyermek fizikai egészségére, kognitív fejlődésére és pszichés-szociális fejlődésére gyakorolt lehetséges hatásokat. Bár a következtetések nem teljesen egybehangzóak, néhány általános megállapítás leszűrhető belőlük. Ezek szerint nincs általában és önmagában káros hatása a gyermek fejlődésére annak, 22

ha az anya dolgozik, ám van néhány körülmény, amelynek fennállása mellett jobban jár a kisgyermek, ha mégis az édesanyja felügyel rá. Alapvetően ilyen tényező a gyermek életkora: az egy évesnél fiatalabb gyermekre több szempontból is káros hatással lehet, ha az édesanyja munkába áll. Úgy tűnik, az első éven belül minél hamarabb vállal munkát az anya, annál inkább kimutathatóak a negatív hatások. Ezt követően azonban már nem ennyire egységes a kép. Bár vannak vizsgálatok, amelyek mutatnak ki például bizonyos viselkedési zavarokat az 1-3 éves korban intézménybe kerülő gyermekeknél, más kutatások szerint nincsen ilyen összefüggés, sőt, a kognitív fejlődést éppen hogy elő is segítheti az intézményes elhelyezés. Kockázatokkal leginkább akkor kell számolni, ha az anya nagyon magas óraszámba dolgozik, ha nem igazán stimuláló munkát végez, illetve ha szerepfeszültséget él át, tehát annak ellenére állt munkába, hogy valójában úgy érzi, a gyermek mellett lenne a helye. Kiderül az is, hogy elsősorban az alacsony jövedelmű családok gyermekei számára jelenthet hátrányt az anya korai munkavállalása. Ez persze nem feltétlenül független attól, hogy a következményeket illetően kulcskérdés a bölcsőde (vagy egyéb gyermekellátó intézmény) színvonala is. (A nemzetközi vizsgálatok részletes összefoglalását magyarul ld. Blaskó 2008, Benedek 2007) Ezeknek a tanulmányoknak túlnyomó többsége longitudinális adatfelvételeket használ az elemzéshez. Ennek oka kézenfekvő: bár elvileg nem kizárt, hogy retrospektív módon, mondjuk a gyermekek 4 éves korában kérdezzenek vissza az anya korábbi munkatörténetére, és hozzák azt kapcsolatba a gyermek pillanatnyi fejlettségi szintjével, a vizsgált összefüggést több olyan korábbi tényező – például a gyermek korábbi fejlettségi szintje, az anya lelkiállapota, attitűdjei stb. – is befolyásolja, amelyekről visszamenőleg nem lehet megfelelő információkat gyűjteni. A követéses vizsgálat teszi lehetővé azt is, hogy felismerjük, hogy bizonyos hatások csak késleltetve – tehát például a gyermek 4 éves korában még nem, de 7-8 éves korában már igen – jelentkeznek. Magyarországon ma a kisgyermekes anyák munkavállalásának kérdése a kutatók és a politikai döntéshozók érdeklődésének homlokterében áll, kívánatos vagy nemkívánatos voltáról szerteágazó viták folynak. Történik mindez úgy, hogy a világviszonylatban is egyedülálló sajátosságokkal bíró magyar kisgyermek-elhelyezési gyakorlat hatásairól lényegében egyetlen érdemi vizsgálat sem született az elmúlt évtizedekben. Ez különösen szomorú, ha tekintetbe vesszük, hogy a probléma hazai képe számos egyedi sajátosságot mutat, amelyek miatt nem számíthatunk arra sem, hogy a külföldön mért összefüggések Magyarországon is érvényesülnek. Hogy csak néhányat jelezzünk a sajátosan magyar körülmények közül: Magyarországon – köszönhetően a kisgyerekeseknek járó 23

pénzbeli ellátásoknak – európai szinten egyedülállóan hosszú az az idő, amit az anyák otthon töltenek gyermekeikkel. Ennek oka még a 0-3 éves korosztály számára elérhető intézményes ellátási formák (bölcsőde, vagy újabban: családi napközi) telítettsége, illetve teljes elérhetetlensége is az ország számos településén. A munkába előbb-utóbb mégis visszatérő nők ugyanakkor csak elvétve számíthatnak részmunkaidős, vagy rugalmas foglalkoztatásra, olyanra, amely megkönnyítené számukra a családi élet és a munka összeegyezetését. Ha tehát dolgozni mennek, az túlnyomó részt napi 9-12 óra távollétet jelent naponta az otthonuktól (és így a gyermeküktől) Ez pedig különösen érték szám egy olyan társadalomban, ahol a lakosság széles köreiben elfogadott nézet szerint az anyának a gyermeke mellett a helye, és a kisgyermek megsínyli, ha édesanyja teljes állásban dolgozik. (pl. Blaskó 2005) Valószínűsíthető ezek mellett az is, hogy a magyar gyermekintézmények (bölcsődék) nem feltétlenül azonos ellátást nyújtanak mint például az amerikaiak, és ennek megfelelően a gyermek fejlődésére is eltérő hatásokat gyakorolhatnak. Mindezek miatt világos, hogy a külföldi tapasztalatok átvétele az anyák munkavállalásának a gyermek jólétére vonatkozó hatásait illetően kényszermegoldás. A következtetések átültetése olyan torzításokat sorát tartalmazza, melyeknek legfeljebb irányát sejthetjük, nagyságrendjét semmiképpen. Egy magyarországi kohorsz vizsgálat éppen ezért nem kerülheti meg ezt a kérdéskört, melynek vizsgálatára módszertani szempontból igen könnyen alkalmassá tehető, és amelynek feltárásával komolyan hozzájárulhatna egy megalapozott család- és gyermekpolitika megalkotásához. 3.4.2

Az iskolai teljesítmény-különbségek társadalmi beágyazottságáról

Az iskolai eredményesség társadalmi meghatározottsága nem magyar sajátosság és nem is éppen újonnan felismert probléma. Az Egyesült Államokban 1966-ban látott napvilágot az un. Coleman Report, amely egyértelművé tette: az, hogy valaki melyik iskolába jár, jóval kisebb mértékben hat mérhető képességeire, mint az, hogy milyen családból jött. Az eredmény ellentmondott a várakozásoknak és élénk figyelmet váltott ki mind kutatói, mind döntéshozó körökben. Az iskolai teljesítmény és előmenetel szoros összefüggése a családi háttérrel azóta is központi témája a társadalomtudományi és társadalompolitikai gondolkodásnak. Magyarországon már igen korán nyilvánvalóvá vált, hogy a családi háttér a szocializmus egyenlősítő törekvéseinek dacára is az iskolai előmenetel lényeges meghatározója, az oktatási rendszer pedig a társadalmi egyenlőtlenségek továbbörökítésének fő csatornája maradt. Nemzetköri összehasonlítások mutatták, hogy a hazai oktatási rendszer a nyugat-európaiaknál 24

nem kevésbé erősítette a társadalmi egyenlőtlenségek nemzedékek közötti átadását. (pl. Kolosi és mások 1985; Ganzeboom és mások 1990) Vizsgálatok igazolták azt is, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek időszakában elsősorban a szülők iskolai végzettsége és a család kulturális klímája hatott a gyerekek iskolai teljesítményére, míg az anyagi háttér szerepe viszonylag mérsékeltebb volt. (pl. Róbert 1991, Blaskó 2003) A rendszerváltás nem hozott változást az alapvető tendenciákban: az iskolák esélykiegyenlítő szerepe nem csökkent, sőt, az oktatási rendszer és a társadalmi környezet egyes változásai tovább erősítették a kedvezőtlen tendenciákat. A 2000-ben készült PISA vizsgálat eredményeit elemezve Róbert Péter azt írja: „Magyarország azon országok egyike, ahol a tanulói háttér a leginkább összefügg az olvasási-szövegértési képességekkel, és ahol az alacsony státuszú és végzettségű szülők gyerekei az átlagnál nagyobb valószínűséggel tartoznak abba a „kockázati csoportba”, amelynek alacsony kompetenciája miatt rosszabbak lehetnek majd a lehetőségei a munkaerőpiacon való érvényesülésre.”

A 15 éves korúaknál mért nagyfokú teljesítménybeli egyenlőtlenségek hátterében két alapvető mechanizmus áll. Az egyik a képességbeli előnyök és hátrányok kisgyermekkorban kialakuló rendszere, amely szorosan és sokrétűen kapcsolódik a szülők társadalmi helyzetéhez. A másik mechanizmus pedig a jelenlegi magyar oktatási rendszer működésének módja, amely nem csak hogy ezeknek a „kiinduló” egyenlőtlenségeknek a kompenzálására nem alkalmas, hanem sokkal inkább azok megőrzéséhez, sőt felerősítéséhez járul hozzá. Az egyenlőtlenségek elmélyülésének e két fázisa közül az elsőnek a megértéséhez egy születési kohorszvizsgálat mindenképpen elősegítheti. Eddig nem ismert teheti ugyanis vizsgálhatóvá mindazokat a finom mechanizmusokat – kulturális, pszichológiai és egyéb jellegűeket egyaránt – amelyek kora gyermekkorban, a családi szocializáció folyamatában lemaradásokat, vagy előnyöket generálnak. Az általános, egyetemes összefüggések (pl. korai gondoskodás jelentősége az érzelmi, kisgyermekkori mesélés szerepe a kognitív fejlődésben) reprodukálásánál nagyobb jelentősége lehet itt olyan tényezők feltárásának, amelyek hazai sajátosságokat mutathatnak és társadalompolitikai relevanciával is bírnak. Ilyenek lehetnek például a következők: a kulturális és az anyagi tényezők egymáshoz viszonyított súlya a gyermekfejlődés alakításában; a bölcsőde- és óvodalátogatás szerepe a hátrányok leküzdésében; a nem dolgozó anyák életmódja és ennek hatása kisgyermekre; etnikai különbségek megjelenése; a nagyszülők szerepe a kisgyermekkori nevelésben stb. stb. Az oktatási rendszer egyenlőtlenség-generáló sajátosságait – mint amilyen a jelenlegi rendszerben az erőteljes szelekció az oktatási rendszer egészében, az általános iskolai 25

körzetesítés céljait keresztülhúzó átköltözések gyakorlata, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok működése, a magántanulóvá sorolás, a roma tanulók szegregációja stb. – szintén lehetséges, ám nehezebb, és nem is feltétlenül hatékony éppen születési kohorszvizsgálattal megközelíteni. Vizsgálatukhoz alapfeltétel természetesen, hogy jó minőségű és részletes intézményi adatokat tudjunk csatolni az egyéni adatállományhoz, vagyis hogy minden az egyes gyermekek esetében megfelelő információkkal rendelkezzünk az őket oktató intézmény lényeges sajátosságairól.

26

4

Születési kohorsz vizsgálatok külföldön és Magyarországon

Bár első áttekintésére úgy tűnhet, számos ország rendelkezik születési kohorsz panel felvétellel, azok többsége valójában nem társadalomtudományos, hanem elsősorban egészségügyi, epidemológiai irányultságú. Példa ezekre az Amszterdam született gyermekek fejlődését követő vizsgálat,4 a finn ikervizsgálat,5 vagy a Bristoni AVON vizsgálat.6 Ezeket a vizsgálatok több esetben mára széles körben elterjedt és beigazolódott orvosi összefüggések feltárására adtak módot. Bár szerepelnek bennük a felnövekvő gyermekek társadalmigazdasági helyzetére, a családok életkörülményeire, kapcsolatrendszerére stb. vonatkozó kérdések, ezek jellemzően csak egyes betegségek kialakulásában betöltött szerepük erejéig, és nem mint a vizsgálat törzsanyaga jelennek meg. Éppen ezért ezeket a kutatásokra nem térünk ki részletesen. A társadalomtudományos jellegű nemzetközi kutatási mezőnyben egyértelműen NagyBritannia rendelkezik a legjelentősebb hagyományokkal a longitudinális születési kohorsz vizsgálatok terén. Az 1946-ban indult National Survey of Health and Development (NSHD), az 1958-as National Child Development Study (NCDS), az 1970-es British Cohort Study (BCS), valamint a 2000-ben útjára indított Millenim Cohort Study a világon egyedülálló sorozatot képeznek. Ezek közül az első hármat csak röviden ismertetjük, a legújabbról azonban részletes információkkal szolgálunk. A nemzetközi kitekintést kiegészítendő a Függelékben rövid ismertetőket közlünk további kohorszvizsgálatokról is. Ezek egy része nem törekszik országos reprezentativitásra – jellemzően egy-egy városban felnövekvő gyermekekre fókuszál – ám a többi kritériumunknak megfelel, míg mások egyéb szempontokból térnek el a brit mintától. Ezzel együtt érdekes tanulságokkal szolgálhatnak, amely tanulságok egy részét a következő fejezetekben ki is emeljük majd. Magyarországon multidiszciplináris jellegű, országos születési kohorszvizsgálat ugyan még nem készült, vannak azonban olyan panelfelvételek, amelyek tapasztalatait érdemes megfontolni egy ilyen jellegű vizsgálat előkészítésekor. Ilyen először is az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat, amelynek elsődleges célja epidemológiai jellegű volt ugyan, de amely mégis több szempontból is iránymutató lehet egy új vizsgálat

4 5 6

http://www.abcd-study.nl/ http://www.kaksostutkimus.helsinki.fi/ http://www.bristol.ac.uk/alspac/

27

tervezésekor. Bár nem országos mintán készült, de szintén figyelmet érdemel a Budapesti Longitudinális Fejlődésvizsgálat – erre is kitérünk a fejezet végén.

4.1 4.1.1

Longitudinális születési kohorszfelvételek Nagy-Britanniában Az első brit kohorsz-vizsgálatok

Nagy-Britanniában a negyvenes évek közepén indult el az első születési kohorszvizsgálat, amelyet azóta három újabb követett. Bár kérdésfeltevéseikben, mintaválasztásuk módjában, az alkalmazott kutatási eszköztárban is több ponton eltérnek egymástól, együttes rendelkezésre állásuk egyedülálló információforrást jelent a társadalomban lezajlott főbb folyamatokról, társadalmi, demográfiai változásokról. Együttes felhasználásuk olyan történelmi

jellegű

vizsgálatokra

nyújt

módot,

amelyekre

önmagában

egyetlen

kohorszvizsgálat sem. Felismerve a vizsgálatsorok együttes kezelésének gyakorlati és elméleti jelentőségét, a három újabb kohorszfelvételt ma az Institute of Education-ben (University of London) székelő Centre for Longitudinal Studies gondozza.7 A központ honlapjáról értékes

információk tölthetők le a vizsgálatok történetével, módszertanával kapcsolatban. Elérhetővé teszik a terepmunka dokumentációit, a kérdőíveket, a kutatásokból készült publikációk bibliográfiáját stb. Az összegyűjtött adatok pedig szintén mindenki számára szabadon hozzáférhetők a brit Data Archive-nál.8 Az első két brit vizsgálat eredetileg valójában nem társadalomtudományos céllal jött létre: fő célkitűzés ekkor még a koraszülés és a csecsemőkori halandóság vizsgálata volt. A második világháborút követően a csökkenő születésszám miatti aggodalmak indították útjára a National Survey of Health and Development (NSHD) vizsgálatsorozatot, amely egyúttal a National Health Service tevékenységének eredményeit is hivatott volt mérni9. A vizsgálatsorozat 1946 márciusának egy kijelölt hetében, Anglia, Wales és Skócia területén született összes csecsemőre (mintegy 16500 gyermekre) kiterjedő adatfelvétellel indult. Ezt követően az ezekből a gyermekekből vett reprezentatív, mintegy 5400 fős mintát kerestek már csak fel a kutatók – először hogy a gyermekek fejlődését, egészségi állapotát és az azokat meghatározó faktorokat vizsgálják, majd újabb és újabb kutatási kérdésektől motiválva. Azóta már több mint 20 alkalommal keresték fel a minta tagjait és a felvételsorozat mára az

7 8 9

28

www.cls.ioe.ac.uk http://www.data-archive.ac.uk/ http://www.nshd.mrc.ac.uk/data/data.htm

idősödés problémáit elemző kutatássá alakult – lévén a mintatagok 2009-ben 65 évesek. A vizsgálatok közé az összes mintatagra kiterjedő felvételeken kívül két kiegészítő felvétel is illeszkedett: az egyik a vizsgált személyek elsőszülött gyermekeire, a másik pedig a menopauza korát élő nőkre irányult. A minta nagysága a mintakopás következtében a kezdeti 4695-ről az 1999-es évre (amikor az utolsó adatfelvétel zajlott) 3035-re csökkent. A vizsgálatokat korábban a London School of Economics kutatói irányították, később a feladat átkerült a Medical Research Council-hoz, ahol egy külön osztály foglalkozik a kutatás szervezésével és az összegyűjtött adatok felhasználásával. A kutatást 1962 óta a National Research Council finanszírozza, különféle egyéb támogatásokkal kiegészítve forrásait.

A National Child Development Study 12 évvel az első felvétel után, 1958 márciusában született gyerekek vizsgálatával indult. A vizsgálatot a National Birthday Trust Fund finanszírozta és a célkitűzés hasonló volt a korábbihoz: a koraszülés és a csecsemőkori halandóság okait kutatták. Eltérően azonban az első vizsgálattól, ez alkalommal az anyákat már közvetlenül szülés után, a kórházban kérdezték az ott dolgozó ápolónők. Megint csak mintegy 17500 csecsemőről gyűjtöttek adatokat az első hullámban, ezúttal azonban az összes eredeti mintatag vizsgálatára kiterjedtek a további felvételek is. Ezeket – összesen hetet - a National Children's Bureau, majd később a Social Statistics Research Unit, City University,

1999 óta pedig a Centre for Longitudinal Studies bonyolította / bonyolítja. Az első három követő vizsgálatban az eredeti minta kiegészült olyan gyermekekkel, akik bevándorló családokban születtek, az eredeti mintatagokkal azonos időszakban. A vizsgálatsorozatok során a szülőktől, illetve később a gyermektől származó információkon és teszteredményeken kívül gyűjtöttek még adatokat egészségügyi nyilvántartásokból, iskolai értékelésekből és területi statisztikákból is. A harmadik vizsgálat megint csak 12 év elteltével, 1970-ben indult, ezúttal április egy kijelölt hetében született gyermekek követésével. A British Child Surveynél az az ápolónő töltötte ki – az anyuka megkérdezésével, illetve az ő rendelkezésére álló orvosi információk, és a szülés közben tapasztaltak alapján – a kérdőívet, aki jelen volt a kisgyermek megszületésénél. A kezdeti, elsődlegesen egészségügyi témájú adatfelvételt a további felvételeknél egyre szélesebb tematika egészítette ki és egyre bővült a felhasznált módszerek és a felhasznált adatforrások köre is. Az első követések alkalmával a védőnő (Health Visitor) kereste fel a családot, és ugyanakkor az óvónő, illetve a gyermeket tanító tanár is töltött ki kérdőívet, a gyermek orvosa pedig egészségügyi információkkal szolgált. Az 1986-os adatfelvételnél 29

például összesen 16 féle adatforrást (köztük például időmérleget, képességteszteket…) alkalmaztak. Az utolsó felvétel 2004-ben zajlott. Az azt megelőző alkalommal, 2000-ben az eredeti 17 287 mintatagból 15 503-al tudtak interjút készíteni. 4.1.2 A Millenniumi Kohorsz Vizsgálat10

Több tekintetben is kiválik a brit születési kohorszfelvételek sorából a Milnneum Kohorsz Vizsgálat – Millenium Cohort Study (MCS). Ez a vizsgálat hosszabb szünet után, 2001-ben, a 2000-2001-ben született gyermekek felkeresésével indult útjára. A mai napig összesen három adatfelvétel zajlott le: az a mintatag első életévében (2001-2002), a második 3 éves koruk körül (2003-2005), a harmadik iskolába lépésükkor (2006-2007), míg a negyedik felvétel terepmunkái jelenleg is zajlanak. A vizsgálat elindításáról szóló döntést 1999-ben hozta meg a brit kormány. Az Economic and Social Research Council11 megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett, majd pályázatot írt ki a

kutatás megszervezésére és lebonyolítására. A cél az volt, hogy az új vizsgálat összehasonlítható legyen a korábbiakkal, ám azoktól eltérő mintával készüljön el (ld. alább). Az első adatfelvétel terepmunkájára előirányzott költségkeret 1.7 millió brit font volt, amely azonban később további kormányzati támogatásokkal egészült ki. Fő célkitűzések:

-

A születés és koragyermekkor társadalmi körülményeinek megismerése – tekintettel arra, hogy ezeknek a későbbi életszakaszokra való kihatása egyre egyértelműbb.

-

Felhasználható adatokat biztosítani a koragyermekkori körülményekről olyan társadalompolitikai programok számára, mint amilyen például a Biztos Kezdet (Sure Start) program (ld. alább).

-

Társadalompolitikai szempontból lényeges információk gyűjtése – például a társadalmi kohézióról, vagy a társadalmi tőke képződéséről.

-

A társadalmi kirekesztődés kialakulásának vizsgálata. A szegénység okainak és következményeinek feltárása, a családok életminőségének, jólétének a vizsgálata – mindezt széleskörű társadalmi-gazdasági kontextusban elhelyezve.

10

A fejezetben szereplő információk forrását a CLS honlapja és az arról letölthető kiadványok képezték. http://www.cls.ioe.ac.uk/studies.asp?section=000100020001 11 Nagy-Britannia legnagyobb társadalomtudományi kutatásokat finanszírozó szervezete.

30

-

A későbbi adatfelvételek során az iskolai esélyek egyenlőtlenségeinek, egészségügyi egyenlőtlenségek kialakulásának, majd a következő generáció munkavállalási esélyeinek és nevelési szokásainak alakulása.

-

Mindezeknek a jelenségeknek a kontextusát társadalmi és gazdasági változások sokasága adja, melyekre a vizsgálatnak figyelemmel kell lennie. Ide tartozik a családformák átalakulása, a munkapiac változásai, a technológiai fejlődés, a társadalmi polarizáció folyamata, a nemi szerepek átalakulása és az individualizáció. Ezek következtében az új generációk élete várhatóan eltérően alakul majd a korábbiakétól. Kérdés, hogy hogyan tükröződnek majd ezek a folyamatok a szülők viselkedésében, attitűdjeiben és elvárásaiban?

-

Milyen bonyolult összefüggések tárhatók fel az emberi fejlődés társadalmi és biológiai aspektusai között?

Mintaválasztás

A MCS mintaválasztása lényegileg eltért a korábbiaktól. Ezúttal ugyanis egy 12 hónapos időszak (2000 szeptember-2001 augusztus) során született gyermekek képezik az alapsokaságot – most először lefedve teljes Nagy-Britanniát, vagyis Anglián, Walesen és Skócián kívül Észak-Írországot is.12 A minta ezúttal nem teljes körű, vagyis nem tartalmazza az összes, ezen időszakban született gyermeket. Ehelyett a választókerületek képezték a mintakiválasztás keretét. Rétegzett mintát vettek belőlük úgy, hogy felül legyenek reprezentálva azok az angliai választókerületek, amelyekben magas az etnikai kisebbségekhez tartozók aránya, és azok, amelyekben különösen magas a gyermekszegénység. Végül felülreprezentálták a három kisebb országrészt, Skóciát, Walest és Észak-Írországot is. Azok a gyermekek kerülhettek bele a mintába, akik a megadott időintervallumban születtek és a leírt módon kiválasztott mintegy 400 választókörzet valamelyikében éltek 9 hónapos koruk tájékán. Megtalálásukhoz a Department of Social Security szociális ellátásokhoz használt gyermek-nyilvántartását használták. A beazonosított családoknak a részvételre felkérő levelet küldtek, arra kérve őket, hogy válaszlapon jelezzék, ha nem akarnak részt venni a felvételben. Kiegészítésképpen a helyi védőnők segítségét kérték azoknak a gyermekeknek a

12

Az egyes területeken kis mértékű eltérés van a vizsgált alapsokaságban. Angliában és Walesben ugyanis valóban a 2000 szeptembere és 2001 augusztusa között született gyermekek tartoznak ebbe bele. Skóciában és Észak-Írországban azonban (egy másik adatfelvétellel való egybeesés miatt) 2000 november 23-ra tolták ki a mintába kerülés kritériumát, és innentől számítva egy 59 hetes időintervallumban született gyermekekre terjedt ki a vizsgálat.

31

megtalálásához, akik nem születésüktől fogva éltek az adott választókerületben, hanem néhány hónappal később költöztek oda. Összesen 18533 gyermek szüleivel készült végül interjú – első alkalommal a gyermek 9 hónapos kora tájékán. Mivel a mintatagok születési ideje egy (bő) évre húzódik szét, az adatfelvételek is ennek megfelelően széles idősávokban zajlanak, hiszen cél az, hogy minden gyermekről (körülbelül) azonos életkorban vegyék fel az adatokat egy-egy alkalommal.

Terepmunka

A minta jellegéből és a kijelölt célokból adódott, hogy a vizsgálatot ezúttal nem a védőnői hálózat

segítségével,

kérdezőbiztosokkal

hanem

professzionális

bonyolították.

Az

közvélemény-kutatókkal

adatfelvételek

túlnyomó

része

és

képzett

hordozható

számítógéppel folyt.13 A kérdőívek kialakítása és az azt követő előkészületek minden alkalommal hasonló módon zajlottak. A kérdőívek első változatát a Centre for Longitudinal Survey munkatársai készítették el, majd a tudományos közösség és a potenciális kormányzati felhasználók széles körében vitatták azt meg egy erre a célra összehívott találkozón. Az ennek során előállt kérdőívet minden alkalommal két pilot vizsgálat követte. Az első alkalommal főként a kérdőív hosszának és általános fogadtatásának lemérésére törekedtek és az egyes esetekben 30-60 kérdezettet kerestek fel. Ezt a lépést a kérdőívek rövidítése, a feltárt hibák javítása követte. A második pilotokat, a „jelmezes főpróbákat” már a valódihoz nagyon hasonló körülmények között, hasonlóan kiválasztott mintán, az ország legkülönbözőbb területein lefolytatták, ellenőrizve az adminisztráció működését, és a kapcsolatfelvétel hatékonyságát is.

A Biztos Kezdet (Sure Start) Program értékelése a MCS felhasználásával14

A MCS kiemelt céljai között szerepelt egy kiterjedt társadalompolitikai program, a gyerekszegénység, a gyermekkori hátrányok halmozódásának gátat szabni kívánó Sure Start (SSP) kezdeményezés értékeléséhez való hozzájárulás is. A SSP program 0-4 éves gyermekek segítését célozza összesen 260 helyi közösségben, mégpedig a leginkább rászoruló térségekben helyi szinten, a szülők intenzív részvételére építve. Tekintettel a program 13

CAPI: Computer Assisted Personal Interviewing A fejezet a „National Evaluation of Sure Start – Methodology Report” alapján (ld: http://www.ness.bbk.ac.uk/documents/Methodology.pdf) és a „The Impact of Local Sure Start Programmes on Three Year Olds and Their Families” (ld. http://www.surestart.gov.uk/_doc/P0002520.pdf) alapján készült. A program bemutatására itt nem térünk ki – ahhoz lásd http://www.surestart.gov.uk 14

32

kiterjedtségére, a kitűzött célok sokszínűségére és természetesen a programba befektetett erőforrások nagyságrendjére is, a SSP elindításával párhuzamosan részletes terv készült a program hatékonyságának vizsgálatára is. E vizsgálatnak négy pillére van: a beavatkozást befogadó közösségek jellemzőinek vizsgálata (Local Context Analysis); a program megvalósulásának részletes elemzése (Implementation Methodology); a hatás-elemzés (Impact Methodology) és a költség-haszon elemzés (Cost-Effectiveness Methodology). Ezek közül a harmadik (hatáselemzés) az, amelyik a MCS-ra támaszkodik. A vizsgálati terv lényege, hogy a MCS-ben részt vevő családok egy csoportja kontrollcsoportként szolgál a Sure Start program által lefedett területeken élő családok vizsgálatához. Vagyis a MCS-el többé-kevésbé párhuzamosan elindult egy kiegészítő adatfelvétel, amely a 260, SSP-ban részt vevő terület közül, bizonyos stratégiai szempontok alapján kiválasztott 150 területen élő családokból választott mintát vizsgált. Meglehetősen nagy ívű adatfelvételről van megint szó, ugyanis a 150 terület mindegyikén mintegy 120 családot terveztek felkeresni – vagyis összesen mintegy 18 ezret. Közülük bő 9 ezer családot követtek longitudinálisan – így az ezekben a családokban élő gyermekek fejlődése vált összehasonlíthatóvá a MCS-ben követett gyermekek fejlődésével. A MCS-ben vizsgált gyermekek közül olyanokat választottak ki az összehasonlító elemzésre, akik Sure Start Programot nem indító, ám a SSP területekhez hasonló adottságokkal rendelkező, hátrányos helyzetű körzetekben élnek. A MCS második adatfelvételi köre után készült elemzés összesen 1879 MCS családot hasonlított össze a 9000, SSP körzetekben követett családdal.15

Az első adatfelvétel

Ahogy jeleztük, az első adatfelvétel a gyermekek otthonában zajlott, az idő tájt, amikor a gyermek körülbelül 9 hónapos volt. Mint minden hasonló jellegű felvételnél, itt is a kiinduló állapot rögzítése volt a fő cél, kitérve a terhesség, a szülés és az első hónapok körülményeire. A vizsgálat készítői a következő célokat jelölték ki. -

Az új évszázadban felnövekvő gyermekek közötti alapvető társadalmi, gazdasági és egészségi egyenlőtlenségek feltérképezése – mindazon információk összegyűjtésével, amelyekre a jövő kutatóinak szüksége lehet.

15

-

Lehetőséget teremteni a korábbi kohorszvizsgálatokkal való összehasonlításra.

-

Korábban elhanyagolt témák bevonása – így például az apák szerepének vizsgálata.

Az eredményeket ld. Pl. http://www.ness.bbk.ac.uk/documents/activities/impact/41.pdf

33

-

Nagy hangsúlyt fektetni a szülőkre, mint a gyermek „hátterét” képező legfontosabb szereplőkre: vizsgálni azokat a tapasztalatokat, amelyeket ők anyaként illetve apaként szereznek, és azt, hogy hogyan alkalmazkodnak az újszülött érkezéséhez, és milyen elvárásokat fogalmaznak meg az ő jövőjével kapcsolatban.

-

Odafigyelni a generációk közötti kapcsolódásokra – így a szülőknek a saját szüleikhez való viszonyára is.

-

Vizsgálni a család tágabb társadalmi környezetét, beleértve kapcsolathálójukat, a társadalmi beágyazottságukat, a rendelkezésükre álló közösségi szolgáltatásokat – területi adatok felhasználásával is.

Az adatfelvétel három fő elemből tevődött össze: az anyukával készült (részben önkitöltős) interjúból, az apukával (együtt élő partnerrel) készült (részben önkitöltős) interjúból és egy, a háztartásra vonatkozó kérdéssorból.

Ha nem volt az anyával együtt élő partner a

háztartásban, úgy nem készült apuka-interjú. Tovább csökkentette az apuka-interjúk számát a körükben magasabb válaszmegtagadási arány is. A terepmunka – a minta jellege miatt – bő egy évre húzódott szét. A kérdőívek tematikáját a Függelék I. része mutatja be.

A második adatfelvétel

A második adatfelvétel túlnyomó része 2004-ben zajlott, vagyis a mintatagok 3 éves kora tájékán. A kutatás készítői arra törekedtek, hogy az első adatfelvételben részt vevő 18533 család közül mindazokat felkeressék, amelyekben a gyermek életben van, és a család az országban maradt. További 1389 családdal is megpróbálták felvenni a kapcsolatot, akikről utóbbi kiderült, hogy eredetileg is a mintába tartozó körzetekben éltek. Csakúgy, mint az első adatfelvételkor, ezúttal is két-lépcsős próbakérdezésre került sor. Hasonlóan az elsőhöz, a második adatfelvétel is tartalmazott egy háztartási modult, az anyával készült főkérdőívet, valamint egy apa (partner) kérdőívet. Ezeknek a tematikája az első adatfelvétel tematikáját követte néhány apró eltéréssel. Ezúttal ugyanis az anya-kérdőívben az érdeklődési körök mellett kitértek a gyermekkel eltöltött idő jellemzőire is, valamint külön kérdéssor foglalkozott a gyermek idősebb testvéreivel. Újdonság volt ezúttal az első adatfelvételhez képest egy, az interjú-készítő megfigyelésein alapuló rész, amely a lakás, az otthoni környezet, valamint a környék jellemzőire vonatkozott. Ez alkalommal már lehetőség volt a gyermekek közvetlen vizsgálatára is különböző kognitív

34

képességeket mérő tesztekkel.16 Gyűjtöttek még adatokat a gyermek magasságról, súlyáról, valamint nyálmintát is vettek a gyerekektől genetikai vizsgálatok készítéséhez. Újdonság volt végül egy kiegészítő, önkitöltős kérdőív, amelyet a mintában szereplő kisgyermekek idősebb testvérei töltöttek ki – bár ez csak az Angliában élőket érintette. (A témák bemutatását ld. a Függelékben.)

A harmadik adatfelvétel

A harmadik adatfelvétel törzs-időszaka 2005 volt – a gyermekek ekkor 5. életévüket töltötték be. Összesen 15246 családot sikerült ekkor elérni. Ez a mintanagyság nagyon hasonló volt a második hullámban elérthez – jórészt annak köszönhetően, hogy sok olyan családot sikerült ezúttal megkérdezni, akik a második adatfelvételben nem vettek részt. Az adatfelvételt megint csak próbakérdezés és „jelmezes főpróba” előzte meg. Bár az egyes modulok elnevezése némileg átalakult (ld. Függelék) a főkérdőívek törzsét ezúttal is a korábbiakban vizsgált témakörök képezték. A szülői kérdőívek gyermekekre vonatkozó része természetesen tovább követte a gyermek növekedésének, fejlődésének problémáit (óvoda, beiskolázás). Újdonság volt az anya-kérdőívben a gyermeknek a testvéreivel való kapcsolatára vonatkozó kérdéssor, a drogfogyasztási szokásokra vonatkozó kérdések (apa-kérdőívben is), a külön-élő gyermekekre és szülőkre vonatkozó kérdések (előbbi az apánál is), az etnikai identitás, etnikai hovatartozás miatti zaklatás és diszkrimináció kérdésköre (apánál is), a munka-élet egyensúly és elégedettség-kérdések (apánál is), valamint az idősebb testvérek viselkedésére vonatkozó kérdések. Folytatták az idősebb testvérek vizsgálatát, az interjú készítője pedig ezúttal a gyermekek kognitív fejlődésére vonatkozó megfigyeléseit rögzítette. Utóbbi a gyermekek életkorának megfelelő képességtesztek sorának17 eredményeit egészítette ki. A gyerekek súlya és magassága mellett derékbőségüket is megmérték. Lényeges új eleme a vizsgálatnak a gyerekek tanítóitól begyűjtött információ. Angliában ez egy rutinszerűen gyűjtött, adminisztratív jelentés (Foundation Stage Profile) összekapcsolását jelentette a MCS adataival, míg a többi országban a megfelelő adatokat postai úton szerezték be a gyerekek tanítóitól.

16

Nevezetesen: a British Ability Scale Naming Vocabulary modulja, valamint a Bracken Basic Concept Scale szerepelet a vizsgálatban. 17 Story of Sally and Anne teszt, British Ability Scales Picture Similarities, Naming Vocabulary és Pattern Construction moduljai.

35

Ami a negyedik adatfelvételről tudható

A MCS honlapjáról jelenleg18 elérhető információk szerint a vizsgálat negyedik hulláma 2008-ban (a gyermekek 7 éves korában) zajlott – miután 2006 júliusában megtörtént a vizsgálatot tervező egyeztető megbeszélést a kutatás vezetői, a politikai szereplők és a finanszírozók között, majd 2007-ben sor került a pilot felvételekre. A vizsgálat fő elemeinek leírása nem áll rendelkezésre olyan részletezettséggel, ahogyan az első három adatfelvételnél. Úgy tűnik azonban, hogy 2008-ban csak a szülőkkel készültek interjúk, ezen kívül pedig a gyermek fizikai fejlettségének adatait gyűjtötték össze, valamint képességteszteket végeztek el.

Kiegészítő felvételek

A MCS-hoz ezidáig három kiegészítő felvétel társult: a mesterséges megtermékenyítésen átesett anyák vizsgálata, a védőnők körében készült vizsgálat és a gyermekintézmények vizsgálata. 2003 május-júniusában postai úton juttattak el kérdőíveket mindazokhoz az anyákhoz, akik az első felvétel során azt nyilatkozták, hogy a mintában szereplő gyermekük mesterséges megtermékenyítéssel fogant. Az ebben szereplő kérdések elsősorban a vizsgálatok és beavatkozások jellegére, valamint az anyák tapasztalataira vonatkoztak. A vizsgálatban és az eredmények elemzésében az Oxfordi Egyetem Nemzeti Perinatális Epidemológiai részlege is részt vett. A 460 nő közül 230 küldte vissza a kérdőívet. A MCS-el lefedett területeken dolgozó védőnőket szintén postai úton keresték meg a vizsgálat készítői, hogy a körzetben elérhető egészségügyi és egyéb szolgáltatásokról gyűjtsenek tőlük adatokat. Ezeket az információkat a területi statisztikákban szereplő információk kiegészítésre lehet felhasználni. A MCS-ben szereplő gyermekeket ellátó gyermekintézmények vizsgálata 2004 januárja és 2006 februárja között zajlott, a Department of Education and Skills finanszírozásában. Ennek keretében 300 kiválasztott napközbeni ellátó intézményt látogattak meg és vizsgáltak részletesen kisgyermekkori nevelésre szakosodott kutatók csoportjai. A cél az volt, hogy alapos információk álljanak rendelkezésre azokról az intézményi körülményekről, amelyek között a milleneumi kohorsz tagjai nevelkedtek 3 éves koruk tájékán. A vizsgált intézmények között bölcsődék, játszócsoportok, óvodák és iskola-előkészítők szerepeltek – azoknak az

18

2009-04-27

36

intézményeknek egy mintája, amelyekbe a MCS szülők járatták gyermekeiket. Azon túl, hogy az összegyűjtött információk keresztmetszeti képet nyújtanak az Angliában fellelhető gyermekintézményekről, arra is lehetőség lesz a későbbiekben, hogy felhasználásukkal a különféle gyermekintézményeknek a gyermekfejlődésre gyakorolt hatását elemezzék. 4.1.3

A Milleneumi Kohorsz Vizsgálat eredményeiről

Mintegy 8 évvel a vizsgálatsorozat elindítása után már 100 fölött jár a vizsgálat eredményeiből született cikke, tanulmányok száma. Ezek listája (illetve részben teljes szövege is) letölthető a CLS honlapjáról19 Az írások többsége egyelőre az első adatfelvétel adatait használja, vagyis a születés utáni első hónapokban vizsgálja a megszületett kisgyermekek körülményeiben feltárható különbségeket. Visszatérő téma a különböző etnikai csoportokba tartozó gyermekek összehasonlítása – kiderül például, hogy a etnikai csoportonként számottevő különbségek mutathatók ki a koraszülés, a csecsemőhalandóság és az anyai halálozás kockázatában is. Az eredmények más része az anyák szülés után korán bekövetkező munkába állását vizsgálja – ez különösen jelentős mértékűnek bizonyul a korábbi panelfelvételek eredményeivel összehasonlítva. Érdekes tanulmányok születtek még például a csak az anyjuk által nevelt gyerekekről is – kiderült, hogy az apa távolléte ezekben az esetekben nagyon változatos mértékű lehet. Az apák egy része valóban egyáltalán nincs jelen a család életében, vannak azonban olyanok is köztük, akik heti rendszerességgel látogatják gyermeküket. Az egyes részkérdéseket vizsgáló egyedi tanulmányokon kívül a vizsgálat első három felvételének főbb eredményiből részletes leíró tanulmányok is születtek, melyek megint csak letölthetők a kutatás weboldaláról.20

4.2

Születési kohorsz vizsgálatok Magyarországon

Magyarországon ezidáig nem készült országosan reprezentatív, multidiszciplináris jellegű születési kohorszvizsgálat. Vannak azonban olyan vizsgálatok, amelyek tapasztalatait célszerű lenne felhasználni egy ilyen jellegű vizsgálat tervezésekor. Kiemelkedik közülük az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat, melynek célja ugyan alapvetően orvosi jellegű volt, főbb jegyeiben mégis megfelel az itt bemutatott vizsgálat-típusnak. A kutatási cél eltérése ellenére erősen megfontolandó, hogy amennyire csak lehetséges, egy új vizsgálat során ennek tapasztalatai elsődleges referenciaként használják fel, lehetőséget teremtve ezzel

19 20

http://www.cls.ioe.ac.uk/search_references.asp?section=0001000100060002 http://www.cls.ioe.ac.uk/studies.asp?section=0001000200010012

37

időbeli összehasonlításokra is. Másik lényeges referencia-pont lehet a Budapesti longitudinális vizsgálat, amely kisebb mintán készült ugyan, ám szélesebb témaköröket ölel fel. E kettőn kívül – tudomásunk szerint – kifejezetten születési kohorsz jellegű vizsgálat nem készült több Magyarországon. Történtek azonban olyan adatfelvételek, amelyek ugyan nem születési kohorsz vizsgálatok voltak, ám amelyeknek készítése során felhalmozódtak olyan tapasztalatok egyes hazai kutatói közösségekben, melyeket egy születési kohorszvizsgálat elindításánál érdemes lehet felhasználni. Néhány ilyen vizsgálatot a Függelékben ismertetünk. 4.2.1

Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat

Az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat 1979 novembere és 1982 decembere között, a kutatási program mintatelepülésein gondozásra jelentkező terhes anyák vizsgálatával kezdődött, majd a várandósok ismételt vizsgálatára, kikérdezésére a 20., 27., 34. héten és végül a terhesség befejezésekor került sor. A kutatási program a vizsgált terhesek élve született gyermekeinek 18 éves koráig tartó követéses vizsgálatával folytatódott. Az alapvizsgálaton túl a gyermekek 10-14 éves korában sor került a „10-14 évesek viselkedés és életmód vizsgálata” című, speciális kiegészítő vizsgálatra is, a Vadaskert Alapítványi Kórház és Szakambulancia (Igazgató és témavezető: Dr. Gádoros Julianna) kezdeményezésére. Az OLGY vizsgálat eredményeiből nagy számba születtek publikációk, ám azok szinte kivétel nélkül egészségügyi / antropometriai témájúak (Így például Gárdos 1990, Joubert és Gárdos 1991, Joubert 2006, Joubert és mások 2006) A mintába az ország 7 megyéjében, illetve Budapesten kiválasztott védőnői körzetekben – összesen 84-ben – született gyermekek kerültek bele. A mintát úgy tervezték, hogy az abba bekerülő védőnői körzetek megfelelően reprezentálják az ország területi különbözőségeit. A felvett adatok minőségét garantálja, hogy a vizsgálatokat védőnők végezték. A felvétel hátránya a magas mintakopási arány. A kezdő minta közel 6300 gyereket tartalmazott, ám ez a szám a 18 év alatt alig több mint 1150-re csökkent. A mintakopást a kutatók folyamatosan igyekeztek az adatok megfelelő súlyozásával korrigálni. A gyerekek 14 éves kora után azonban már súlyozással sem volt elérhető, hogy az eredményeket megyénkénti bontásban is vizsgálni lehessen – ezután már csak Budapestre, városokra és községekre aggregáltan lehet számításokat végezni. A súlyozásnak köszönhetően a 14-18 éves kori teljes mintára vonatkozó növekedési, fejlődési adatok (az antropometriai adatok) is országosan reprezentatívak, így ún. referencia értékként használhatóak (Éltető 2006). 38

A vizsgálat szokatlanul sok adatfelvételt foglalt magába. A terhes anyákkal készített felvételeket nem számítva, a gyermekekről megszületésüktől 18 éves korukig összesen 38 alkalommal gyűjtöttek adatokat. Az újszülött-kori vizsgálatot féléves korig 30 naponta, a második félévben 60 naponként, majd 24 hónapos korig negyedévenként követték újabb felvételek. Ezt követően a gyerekeket 10 éves korukig évente (mindig a születésnapjukon), majd 18 éves korukig félévente vizsgálták. A társadalomtudományi adatfelvételeknél szokatlanul gyakori adatfelvételekre a vizsgálat speciális motivációja miatt volt szükség. Amint elnevezése is mutatja, a vizsgálat célja ugyanis alapvetően a gyermekek testi fejlődésének nyomon követése volt. A reprezentatív mintán végzett mérésekből ugyanis olyan referencia-adatok állíthatók elő, amelyeket a gyermekorvosok az egyes gyermekek fejlődésének megítélésére felhasználhatnak (Joubert 2006). Ebből következően a vizsgálat kérdőívei nagy részletességgel és pontossággal rögzítenek számos, a gyermek egészségi állapotára, testi fejlődésére vonatkozó információt, valamint az un. antropometriai adatokat. E területeken az adatfelvételek lényegében hézagmentesen rögzítenek minden változást a gyermek születésétől annak 18 éves koráig. A gyermek egészségügyi jellegű adatain kívül szerepelnek még a vizsgálatban olyan szülői és családi ismérvek, amelyek az eredeti kutatási kérdések szempontjából, mint magyarázó változók használhatók. Ilyenek a gyermek elhelyezésének módjára, a szülők egészségi állapotára, munkapiaci helyzetére, iskolai végzettségére, anyagi- és lakáshelyzetükre, párkapcsolatuk dinamikájára, valamint alkoholfogyasztási és dohányzási szokásaikra vonatkozó kérdések. Ezeket az ismérveket a kérdőívek többnyire megfelelő alapossággal, a változásokat jól nyomon követve rögzítik. Tartalmaznak végül a kérdőívek néhány kérdést a gyermekek iskolai előmenetelére vonatkozóan is – vagyis (korlátokkal ugyan) de lehetővé teszik a gyermekjólét oktatási aspektusának a rögzítését is. (Részletesen ld. Függelék, II.) Mindenképpen kívánatos lenne, hogy egy esetleges új követéses felvétel, az országos gyermeknövekedési kohorsz-vizsgálatot előképének tekintse, és annak egyes kérdéseit felhasználja. A gyermek testi fejlődésére, egészségi állapotára vonatkozó kérdéseket lényegében kivétel nélkül ebből a vizsgálatból kellene összeválogatni. A gyermeknövekedési kohorsz-vizsgálat ugyanis ezeknek olyan széles tárházát tartalmazza kipróbált, bevált formában, hogy egy egyébként más fókuszú kohorszfelvétel feltétlenül találna azok között a céljaihoz jól illeszkedőket. Megfontolandó ezen kívül az is, hogy a gyermeknövekedés vizsgálatban szereplő egyéb – „magyarázó jellegű” – változók, valamint az iskolai 39

előmenetelére vonatkozó változók közül is válogasson az új kutatás, de legalábbis ezekre az ismérvekre a korábbi eredményekkel összehasonlítható módon gyűjtsön információkat. Azáltal, hogy egy új vizsgálat az 1980-as évek elején indult felvétellel összehasonlítható adatokat állítana elő, rendkívül értékes információkat nyerhetnénk a magyar társadalomban az elmúlt évtizedek során lezajlott változásokról. Az összehasonlíthatóság következtében már az új vizsgálat első hullámos adatfelvétele után fontos elemzések születhetnének például a gyermekek születéskori körülményeinek változásával kapcsolatosan. 4.2.2 A Budapesti Longitudinális Fejlődésvizsgálat

A Budapesti Longitudinális Fejlődésvizsgálat céljait tekintve nagyrészt megfelel az itt tárgyalt vizsgálat-típusnak, ugyanis a születésüktől fogva követett gyermekekről számos kérdésben gyűjtött információkat – bár elsődlegesen pszichológiai jellegű felvétel volt. Eredeti célkitűzése szerint a deviáns magatartásformák és állapotok kialakulását vizsgálta. A minta azonban ez esetben nem országos volt, hanem fővárosi: a kutatás az 1982 január 1. és 1983 szeptember 30. között Budapesten született gyermekek 2 százalékos, 443 fős reprezentatív mintáján indult. A mintát az Országos Longitudinális Gyermeknövekedésvizsgálatból válogatták. Az első adatfelvételt még további öt követte: 1985-ben, 1988-ban, 1990-ben, 1994-ben, majd 2004-ben. Ez azt jelenti tehát, hogy a mintába került gyermekekről 3 hónapos, 2 éves, nagycsoportos óvodás, 2. osztályos, 6. osztályos és 22-23 éves korukban rendelkezünk adatokkal. A vizsgálat készítői meglehetősen jó lemorzsolódási arányt értek el: a legutolsó vizsgálatkor az eredeti mintatagok 79 százalékát (350 fő) tudták megkérdezni. A vizsgálatsorozatban az egyes hullámokban a szülőkkel – az anyával és az apával is – folytatott interjúk mellett kiemelkedően nagy számban szerepeltek a gyerekkel illetve a szülőkkel felvett pszichológiai tesztek – köztük intelligenciamérések is – és a vizsgálat készítői gyűjtöttek információkat a gyermeket nevelő pedagógusoktól is. A vizsgált jellemzők között szerepeltek ezeken kívül a nevelés, a családi kapcsolatrendszer, a szülők közötti kapcsolat minősége, családi munkamegosztás, a család anyagi helyzetének változásai, és a szülők státuszának egyéb jegyei, részletes lakásadatok stb. Sajátossága még a vizsgálatnak, hogy nagy számban tartalmaz kvalitatív jellegű, vagyis nem számszerűsíthető, hanem a kérdezett szavait rögzítő információ-elemeket. A vizsgálatot az MTA Pszichológiai Intézetének Fejlődéslélektani Osztálya indította, a vizsgálat vezetője Ranschburg Jenő és Horváth István voltak.

40

A Budapesti Longitudinális Vizsgálat tapasztalatainak felhasználhatósága egy új magyar panelvizsgálatban megfontolandó lehet. Mivel a minta fővárosi volt és nem túlságosan nagy (szociológiai vizsgálatok léptékével mérve legalábbis), ezért az akkor felvett adatok egy részének újbóli lekérdezése csak viszonylag korlátozott értékű összehasonlításokat eredményezne. Ennek ellenére érdemes lehet néhány jól bevált kulcsváltozó – elsősorban egyes pszichológiai tesztek – átemelése egy új, országos vizsgálatba. Ezek kiválasztását azonban nehezíti, hogy – tudomásunk szerint – az adatok feldolgozottságának foka jelenleg igen alacsony, nehéz az egyes vizsgálati eszközök alkalmazhatóságáról véleményt formálni. Az adatokból született tanulmányok leginkább az eslő adatfelvételek adatait használják, és a kora gyermekkori fejlődés kérdéseit tárgyalják, így Ranschburg és Horváth (1985), Ranschburg és mások (1994, 1995), Ranschburg (1983), vagy a vizsgálat módszertani alapvetéseit érintik (Horváth 1987). Újabban Bass Lászlónak és munkatársainak írásaiban lehet a felvétel eredményeivel találkozni – ezek már jellemzően szélesebb szocializációs perspektívából tárgyalják a gyermekfejlődés kérdéseit. (Pl. Bass 2007; Bass és mások 2008)

41

5

Módszertani és szervezési megfontolások

Ahogy az eddig bemutatott példákból is kiderülhet, nem létezik egységes recept, minden tekintetben irányt mutató kézikönyv születési kohorsz vizsgálatok készítéséhez. A vizsgálat megtervezésekor, lebonyolításakor számos ponton áll elő döntési helyzet, amelyben elsősorban a kutatási célok, valamint a rendelkezésre álló erőforrások alapján kell választani. A következőkben a nemzetközi és hazai vizsgálatok tapasztalatait is felhasználva ezeket a módszertani jellegű döntési helyzeteket mutatjuk be, röviden jellemezve a választást meghatározó legfőbb szempontokat. Külön kitérünk a szervezés és a kutatás-infrastruktúra olyan kérdéseire is, mint az adatvédelmi szempontok figyelembe vétele, a vizsgálathoz szükséges szakértői kompetenciák és a finanszírozás.

5.1

Mintaválasztás

Születés előtt vagy után

Születési kohorsz vizsgálatokban vagy az anyák, vagy megszülető gyermekeik képezik a kiinduló mintát. Első esetben arról van szó, hogy az adott időszakban várandós nők jelentik az alapsokaságot, és közülük választják ki a mintatagokat – mint például a bradfordi vizsgálat esetében, ahol a városi kórházban terhesgondozáson részt vevő nőket kérik fel a vizsgálatban való részvételre. Ez a módszer lehetővé teszi egyrészt, hogy a halva született csecsemőkről is legyenek információink (vagyis a halva születés körülményeit is vizsgáljuk), másrészt pedig közvetlen (tehát nem visszatekintő) információt ad a várandósság körülményeiről. Utóbbinak elsősorban akkor lehet jelentősége, ha szubjektív jellemzőkre is kíváncsiak vagyunk ebből az időszakból – az egészségügyi információk jó része kórházi, védőnői nyilvántartásból elvileg visszakereshető. Előnye még a korai kérdezésnek az is, hogy így az egészségügy problémával született gyermekek kevésbé a vizsgálat számára – az ő esetükben ugyanis általában gyakrabban fordul elő, hogy a későbbiekben az anya megtagadja a válaszadást. Amennyiben az ő édesanyjuk is részt vett már egy első adatfelvételben terhessége alatt, úgy nagyobb valószínűséggel tartja fent az együttműködést, vagy ha mégsem, úgy legalább kellő információkkal rendelkezünk róla ahhoz, hogy az születési probléma hátterében okokat vizsgálni tudjuk. A legtöbb vizsgálat – így a MCS is – ezzel szemben a már megszületett csecsemők közül választja mintáját, és a szülés utáni időszakban gyűjt adatokat. Bár a fent említett lehetőségek elvesznek ezáltal, ez az eljárás általában költségkímélőbb lehet.

42

Hazai körülmények között a születés előtti mintaválasztás mellett szólhat a terhes-gondozás és a kapcsolódó nyilvántartások fennálló rendszere. A várandós nők szinte kivétel nélkül megjelennek terhesgondozáson, ahol részletesen rögzítik egészségügyi adataik mellett családi állapotukat, iskolai végzettségüket és más lényeges jellemzőiket is. Ekkor találkoznak védőnőjükkel is, aki – figyelembe véve a magyar védőnői hálózat kiterjedtségét és a rendszer működésének sajátosságait – a legalkalmasabb személy lehet egy ilyen jellegű vizsgálat kérdezői szerepének betöltésére. Ráadásul a terhesgondozáson kitöltött személyi adatlapok összegyűjtése és vizsgálata lehetővé teszi a válaszmegtagadók összetételének vizsgálatát is, és így a kiinduló minta korai torzulásai gyorsan korrigálhatóvá válnak.

Mintaválasztási időszak

További kérdés, hogy egy viszonylag rövid időszak (pl. egy hét, mint a korai brit vizsgálatoknál) összes szülöttét, vagy egy hosszabb időszak valamilyen szempont szerint kiválasztott szülötteit érdemes-e nyomon követni (mint a MCS esetében teszik). Mivel – különösen a mintatagok gyermekkorában – fontos az, hogy a mintatagok korban egymáshoz nagyon közel álljanak az adatgyűjtések idején, az előbbi döntés következménye, hogy az egymást követő vizsgálatok mindig meglehetősen rövid időszakban koncentrálódnak majd. Ez természetesen kiterjedt kérdezői hálózatot és nagyon hatékony adatgyűjtést igényel. Ha viszont időben jobban széthúzódnak a „megcélzott” születések, akkor az adatfelvételek is hosszabb időszakon keresztül bonyolíthatók. A vizsgált kohorsz szűk (legfeljebb egy éves) életkori határok között tartása mellett szól azonban, hogy ilyen módon minimalizálható nem csak a minta heterogenitása, és mindazok a mérési nehézségek is, amelyek a kérdezettek közötti nagy életkori különbségekből adódnának. (Thornton és mások 2002)

Mintanagyság

Mindez természetesen nem független a mintanagyság problémájától. A megfelelő mintanagyság kiválasztása elsősorban a kutatási céloktól függ – természetesen a rendelkezésre álló források figyelembe vétele mellett. Utóbbiról azt érdemes tudni, hogy a vizsgálat költségeit nagyon nagy százalékban a követni kívánt egyének száma (és nem például az egyes felvételekben alkalmazott kérdőívek hossza) határozza meg. Különösen így van ez a longitudinális felvételeknél, ahol a kiadások meghatározó részét teszik ki a mintatagokkal való kapcsolattartás, a lemorzsolódás megakadályozásának költségei.

43

Kutatási szempontból a döntést mindenek előtt az határozza meg, hogy mekkora az a legkisebb csoport, amelyről az adatelemzések során még értelmezhető eredményeket kívánunk kapni. Panelfelvételről lévén szó, számolni kell még a lemorzsolódással is, vagyis azzal, hogy az évek során egyre kisebb számú mintataghoz jutunk majd el.21 Ami a nemzetközi példákat illeti, azokban a dél-afrikai 3300-tól a közel bő 18 ezres brit Milleneumi adatfelvételig terjednek az esetszámok. Itt jegyezzük meg, hogy a költségkímélés, és a különösen fontosnak tartott, ámde nem nagy részarányt képviselő csoportok vizsgálhatósága közötti lehetséges kompromisszum bizonyos csoportok felül-reprezentálása a mintában. Erre példaként szolgál a bemutatott brit felvételek közül több is: a Millennium Cohort Studyban többek között a magas gyermekszegénységi mutatókkal rendelkező területek közül választottak az arányosnál többet – így biztosítva, hogy különösen részletes adatok álljanak rendelkezésre az ezeken a helyeken halmozódó problémákról. Motiválhatja ezen kívül bizonyos csoportok – területek – felülreprezentálását a várhatóan nagyobb lemorzsolódási arány is – például a nagyvárosokban.

Területi lefedettség

Utolsóként a minta területi eloszlásának dilemmáját vetjük fel ebben a sorban. A bemutatott vizsgálatok egy részénél az országos reprezentativitás volt a cél (ilyen a MLS, vagy az Országos Gyermekfejlődés Vizsgálat is) míg mások (így a bredfordi vagy a budapesti felvétel) egyetlen város szülötteit követték. A döntés a kétféle lehetőség között természetesen alapvetően megint csak tartalmi kellene, hogy legyen: falusi szegénységet nyilvánvalóan nem lehet egy városból vett mintán vizsgálni. Amennyiben azonban a vizsgálati kérdésfeltevések általánosabb jellegűek, és kevésbé kötődnek bizonyos földrajzi területekhez, úgy a jelentős költségkímélés miatt megfontolandó lehet egy városra koncentrált adatfelvételt készíteni.22 Ahogy azt Thornton és munkatársai (2002) kifejtik, az egy városban, vagy meghatározott régióban folytatott követéses vizsgálatok olyan általános ismeretekkel szolgálnak az emberi viselkedéssel kapcsolatban, amelyek érvényessége messze túlmutat a földrajzi határokon. Ez nem azt jelenti, hogy helyi sajátosságok ne befolyásolhatnának bizonyos jelenségek – például a házasságok vagy a születések – számának alakulását, a társadalomtudományok mai állása szerint azonban az alapvető társadalmi folyamatokat és kapcsolatokat nem módosítják. (A 21

Erről lásd a 4.3. fejezetet. Ilyen esetben is számolnunk kell azzal, hogy mintatagjaink egy része az évek során más teleülésre költözik – vagyis nem fogjuk tudni térben teljesen koncentráltnak tartani a mintánkat, hacsak nem mondunk le a máshová költözőkről.

22

44

Detroiti mintán készült többgenerációs panelvizsgálat eredményeit például több szempont szerint is összevetették országos reprezentatív felvételek eredményeivel – a következtetések szerint megfelelő a hasonlóság közöttük, vagyis az egy városban készült vizsgálat eredményei is széles körben általánosíthatók. (Thornton és mások 2002) Amennyiben mégis az országos reprezentativitás a cél, úgy ajánlatos területileg koncentrált országos mintát készíteni. Ennek lényege, hogy a mintát nem közvetlenül az országban élő

összes várandós kismama közül választjuk ki, hanem (legalább) két lépcsőben zajlik a mintaválasztás. Az első lépcsőben földrajzi egységeket – megyéket, településeket – választunk ki. Ezt követően célszerű lehet egy közbülső lépcsőben a kiválasztott területi egységeken belül még mintát venni a védőnői körzetekből is. Végül csak az utolsó lépcsőben kerül sor az egyének (kismamák) kiválasztására az adott védőnői körzetekben. A cél tehát, hogy viszonylag kis számú településen és védőnői körzetben folyjon a kutatás – természetesebb az országos reprezentativitás biztosítása mellett. 23 A módszer, ha megfelelően van kialakítva, jelentős költségmegtakarítást jelenthet. Nyilvánvaló előny, ha egy-egy védőnőhöz nem véletlenszerűen kerül néhány mintaszemély, hanem a vizsgálatban részt vevő, kisebb számú védőnő egyenként több kismamát – majd gyermeket – is követ a vizsgálat évei alatt. Ily módon kevesebb, ám motiváltabb védőnőt kell a kérdezésre beoktatni, ráadásul kevesebb helyszínen folyhat a képzésük. Egyszerűbbé válik a kutatási anyagok (kérdőívek, tesztek) eljuttatása is a kérdezések helyszínére. Megfelelően kiválasztott területi egységekkel biztosítható továbbá, hogy az évek során várható elköltözések minél nagyobb százaléka a vizsgálati területen belül maradjon, így a család új lakóhelyén is rendelkezésre álljon képzett kérdező. (Például a kiválasztott megyén belül a megyeszékhely is a mintába kerüljön.)

5.2

A vizsgálatok időzítése

Generációs hatások

Az első, majd az összes következő vizsgálat időzítése a longitudinális vizsgálatok egyik kulcskérdése – amelyet persze általában megint csak nem csupán elméleti-módszertani megfontolások, hanem a rendelkezésre álló erőforrások is meghatároznak. Ami a követni kívánt kohorsz kiválasztását és egyúttal a legelső adatfelvétel időzítését is illeti: ahogy erről

23

Ezt a területi egységek megfelelő rétegzésével lehet elérni – vagyis azzal, hogy bizonyos szempontból homogén csoportokat képzünk például a megyékből, vagy a településekből, és arra törekszünk, hogy az adott típusú területi egység megfelelően legyen reprezentálva a kialakuló mintában.

45

korábban szó esett, ez a döntés végleg meghatározza, hogy milyen speciális generációs hatások által befolyásolt csoportot követünk nyomon akár évtizedeken keresztül. Ezek a hatások – mindazok a történelmi események, amelyek a megszülető csecsemőket 3-8-15-45 éves korukban érintik majd – természetesen zömében teljességgel ismeretlenek. Az egyetlen valamelyest ismerhető hatás, a születésükkor fennálló történelmi helyzet, amely szintén befolyásolhatja, adott esetben egészen egyedivé, nehezen általánosíthatóvá teheti az akkor születők élettapasztalatait. Nem kell messzire mennünk példáért: a jelenlegi gazdasági válság, a fokozódó létbizonytalanság idején született csecsemőket – könnyen lehet – rosszabb anyagi körülmények között, esetleg eltérő értékek mentén nevelik, mint a néhány évvel korábban megszületetteket. Sőt, már önmagában az is kérdéses lehet, hogy ugyanazokba a családokba – és: társadalmi csoportokba – születnek-e gyerekek a jelenlegi körülmények között, mint egy kiegyensúlyozottabb, az egyéni életutat jobban tervezni engedő történelmi időszakban születnének. Az időzítés egy másik kérdéséről – szülés előtt vagy után vizsgáljunk – már szó esett. Ha a szülés után zajlik az első adatfelvétel, akkor azt célszerű nem túl későre időzíteni – hogy a várandósság, a szülés élményei még frissek, a korai kötődés kialakulásának körülményei pedig még élők legyenek.

A vizsgálatok időpontja és a gyermekfejlődés

Ezután az egymást követő vizsgálatok időzítésénél újra- és újra hasonló szempontok merülnek fel. Alapvető kutatási szempont, hogy bizonyos jelenségek csak bizonyos életkorokban mérhetők – és semmikképpen nem vizsgálhatók retrospektív módon. Ezek közül a legfontosabb, hogy a gyermekek értelmi és érzelmi fejlődésének egyes fázisai szigorú egymásutániságban

zajlanak

–

egyes

készségek

és

kompetenciák

hiányáról

jól

meghatározható, hogy az melyik életkorban tekinthető problémának, tünetnek. Iránymutató lehet ez ügyben, hogy a bemutatott külföldi példákban jellemzően egy adatfelvétel zajlott a születéskor, vagy a gyermek első életévében, majd ezt követően legalább egy – de inkább több – az óvodás időszak alatt majd egy újabb az iskolába lépés időszakában. Általános elvként Entwisle és társai – kiterjedt tapasztalattal a gyermekfejlődés vizsgálatában – azt javasolják, hogy olyan időpontokban mérjünk, amikor a legnagyobb szóródásra lehet számítani a fontos kimeneti változókban, vagyis a gyermekfejlődés mutatóiban. Ilyenek azok az életkorok, amikor a gyerekek egy új életszakaszba – óvodába, iskolába, felső tagozatra… lépnek át. Ilyenkor ugyanis felerősödnek az egyéni különbségek, és jobban beazonosíthatóak 46

a hátterükben álló tényezők. Arra is számíthatunk szerintük, hogy a gyorsabb fejlődések időszakában szintén könnyebben megragadhatók a fejlődési egyenlőtlenségek – ez az érv pedig amellett szól, hogy például több mérést végezzünk kisiskolás korban, mint az azt követő évek során. (Entwisle és mások 2002).

Mérés azonos életkorban

Fontos még, hogy az egyes vizsgálatok az egyes gyerekeket legalább hozzávetőlegesen ugyanabban az életkorban érjék – értékelhetetlenné tehet egyes eredményeket, ha például az iskolaérettségre vonatkozó felvételek idején a mintatagok életkora széles sávban szóródik. Amint láttuk, az egy éves időszak során született gyermekek követését a Millennium Cohort Study-ban úgy oldották meg, hogy az egyes vizsgálatokat is körülbelül egy évre húzták szét, vagyis minden gyereket ugyanúgy nagyjából 9 hónapos, 3 éves stb. korában kerestek meg – függetlenül attól, hogy mikor született.

A mintakopás szempontjai

Míg a felvételsorozat első éveiben a vizsgálandó problémák többé-kevésbé világosan diktálják az adatfelvételek egymásutániságának feszes ütemét, addig a későbbiekben – amikor gyakran már az eredeti finanszírozási források elapadnak – általában hosszabbodni kezdenek a felvételek közötti időszakok. Ilyenkor, amikor a költségek mérlegelése válik meghatározóvá, fontos figyelembe venni, hogy a mintatagok hosszas „nem-keresése” is költségekkel jár – igencsak megnehezítheti ugyanis a következő felvétel során való megtalálásukat. Ráadásul bizonyos kérdéseknél túl hosszú időszakra kell a kérdezettnek visszaemlékeznie – ami az emlékezeti torzítás problémáját veti fel. (ld. pl. Bailar 1989) Szempont viszont az is, hogy ne keressük túlságosan gyakran a mintatagokat – az ugyanis túlságosan fárasztóvá teheti számukra a vizsgálatban való részvételt. Mindez pedig már átvezet a minta-fenntartás kérdéskörébe, ami a következő résznek a témája.

5.3

A kiválasztott mintatagok elérése és megőrzése

A panelfelvételek reprezentativitásnak kérdése a vizsgálatsorozat legelején a megfelelő mintakiválasztás után két lényeges feladatot vet fel. Az első adatfelvétel során kulcsfontosságú

a

mintatagok

sikerese

elérése

ezáltal

és

a

megvalósuló

minta

47

reprezentativitásának biztosítása. A későbbi, egymást követő hullámok során pedig a mintakopás problémáját kell kezelni.

A kiinduló minta reprezentativitása

A megfelelő minta kiválasztása után kulcskérdés, hogy milyen válaszadási arányt sikerül elérni az adatfelvétel során, illetve, hogy egyes társadalmi csoportok nem válnak-e alulreprezentálttá mindjárt a vizsgálat indulásakor. Hiába sikerül ugyanis akármilyen jól a minta karbantartása a következő évek (évtizedek) során, amennyiben a kiinduló minta nem volt megfelelően reprezentatív. A kiinduló minta torzulását okozhatja az átlagosnál magasabb válaszmegtagadás bizonyos társadalmi csoportokban, vagy pedig az, hogy valamilyen oknál fogva az első megkeresés nem is éri el az anyák bizonyos csoportjait. Egy születési kohorszvizsgálatnál vélhetően ilyen jellegű problémára számíthatunk a legszegényebb rétegek körében, akiknek egy része esetleg nem is jelenik meg a terhesgondozáson, vagy éppen kevésbé hajlandó együttműködni a védőnővel a vizsgálatban. Nem zárható ki azonban az sem, hogy ez utóbbi probléma éppen a magasabb státuszú csoportoknál merül fel nagyobb arányban. Akármelyik eset fordul is elő, nyilvánvalóan jelentősen csorbulhat egy ilyen vizsgálat fő célkitűzése: a társadalmi egyenlőtlenségeknek a gyermekjólétre gyakorolt hatásainak vizsgálata. A korábban javasolt módszer esetében, amikor a terhesgondozáson megjelenő kismamákat vonjuk be a vizsgálatba, a problémát segíthet kiküszöbölni a válaszadók és a válaszmegtagadók terhesgondozáson felvett adatlapjának azonnali elemzése. Ennek során megállapítható ugyanis, hogy mely csoportok vannak esetlegesen felülreprezentálva a válaszmegtagadók között, és így lehetőség nyílik újabb mintatagok beválogatására az adott csoportból. Ugyanígy, növelni lehet a vizsgálatba bevont anyák számát azokon a településeken, vagy éppen védőnői körzetekben is, ahol a vártnál magasabb az együttműködni nem hajlandó aránya. Amennyiben sikerül kellően pontos előzetes elképzelést kialakítani a válaszmegtagadók sajátosságairól, úgy alternatív lehetőség még az érintett csoportok – illetve területek – felülreprezentálása az eredeti mintában.

A mintakopás

A minta-kopás (panel-attrition vagy sample-attrition) problémája és lehetséges kezelési módjai egész szakkönyvek témája. Itt csak nagyon röviden mutatjuk be a kérdéskört.

48

Követéses vizsgálatoknál elkerülhetetlen, hogy az egymást követő adatfelvételek során valamelyest csökkenjen az eredeti minta nagysága, vagyis hogy az egymást követő felvételek során nem tudunk minden egyes eredeti válaszadóval interjút készíteni. Ennek vannak elkerülhetetlen okai – ilyen a mintatag halála, vagy külföldre költözése – de olyanok is, amelyeknek gyakoriságát csökkenteni lehet és kell. Ilyen egyrészt, amikor „nyoma vész” a mintatagnak – általában ismeretlen helyre való költözés miatt – vagy amikor a paneltag egy idő után megtagadja a részvételt a vizsgálatban. Mivel a minta-kopás akár kritikus mértékben is csorbíthatja az adatok felhasználhatóságát (az elemszám csökkenése, valamint a minta torzulása, reprezentativitásának sérülése miatt), az ellene való küzdelem a panel-vizsgálatok bonyolításának kulcskérdése. A minta-kopás mérséklésének elsődleges eszköze a paneltagok bizalmának és érdeklődésének fenntartása a kutatássorozat egésze során. Ehhez egyrészt az egyes kérdezések nagyon gondos megtervezésére, másrészt a kérdezések közötti kapcsolattartásra van szükség. A kérdezések során szükséges, hogy a jól képzett kérdezők biztosítani tudják a kérdezetteket az anonimitásuk fenntarthatóságáról; hogy az egyes kérdezések ne legyenek túlságosan megterhelők a kérdezettek számára. Ahol erre mód van, célszerű, hogy ugyanazt a családot minden alkalommal ugyanaz a kérdező keresse fel – ez is növeli a bizalmat, a személyes jelleget. A felvétel egyes hullámai közötti kapcsolattartás többféle módja ismert. Általában postai úton szokás ilyenkor a mintatagoknak különféle ajándékot küldeni: születésnapi üdvözlőlapot, kérdezés előtt felkérő levelet, beszámolót a kutatás korábbi eredményeiből, válaszlevelet, melynek visszaküldői között különféle tárgyakat sorsolnak stb. Minden esetben része a kapcsolattartásnak, hogy a kérdezetteket arra kérik, hogy tájékoztassák a kutatás készítőit esetleges címváltozásukról. A lemorzsolódás leggyakoribb oka ugyanis a paneltag elérhetetlenné válása költözés miatt. Hogy ez elkerülhető legyen, már az első kapcsolatfelvételkor célszerű több elérhetőséget is kérni a kérdezettől, és szokás elkérni un. kapcsolattartó személyek adatait is. Ezek – vagy a két kérdezés között a költöző mintatagtól kapott tájékoztatás – hiányában használható eszközök még a lakcímnyilvántartás (amely azonban sosem teljesen pontos), illetve a különféle „nyomozási” technikák, amelyeket a terepmunka során a kérdezők tudnak alkalmazni. Presser (1989.) több vizsgálat tapasztalatait áttekintve arra a következtetésre jut, hogy feltétlenül érdemes kísérletet tenni a longitudinális adatfelvételek során azoknak a 49

mintatagoknak a felkeresésére is, akik az előző hullámban nem, azt megelőzően viszont válaszoltak a megkereséskor. Hogy mennyire fontos lehet megkísérelni a korábban nem válaszolók újbóli bevonását a mintába, azt mutatja az az egyszerű számítás is, hogy – ennek hiányában – ha minden hullámban 94 százalékos válaszadást érünk is el az utolsó megelőző hullámhoz képest, a tizedik felvételre akkor is csaknem felére csökkenne a kezdeti mintánk nagysága.

5.4

Kutatási eszközök

A felsorolt magyar és nemzetközi vizsgálatok mindegyike többféle kutatási eszközt használt céljai elérésére, a szükséges adatok összegyűjtésére. Minden születési kohorsz vizsgálatnak részét képezik először is az anyával, és (szinte mindig) az apával készült interjúk (bár előfordul, hogy az apát nem minden hullámban kérdezik meg). Van ezen kívül még példa arra is, hogy interjú készült a családban élő idősebb testvérrel (Millennium Cohort Study), a védőnővel (MCS), a gyermek óvónőjével, illetve tanárával (British Child Survey, Early Childhood Longitudinal Study, Budapesti Longitudinális Vizsgálat).

Adminisztratív adatok

A kérdőíves vizsgálatban nyerhető adatokat sok esetben különféle adminisztratív adatokkal egészítik ki a kutatók. Ennek egyik oka a költségkímélés (jelentősen rövidítheti a kérdezési időt ha bizonyos témák kihagyhatók az interjúkból), a másik pedig az információk nagyobb megbízhatósága. Az egészségügyben hasznos adatforrás lehet a várandós nő védőnője, orvosa, a szülést helyszínéül szolgáló kórház nyilvántartása, az un. Születési lap, majd később a gyermek védőnője, orvosa, majd az iskolaorvos által vezetett adatlapok. A gyermekintézmények közül a bölcsődében-óvodában kevésbé, inkább csak az iskolában állnak rendelkezésre viszonylag sztenderdizált információk a gyermek fejlődéséről, év végi osztályzatok, vagy egységes tesztek eredményeinek formájában. Jelentős többletinformációt jelenthet ezeken túl például a társadalombiztosítási adatokhoz való hozzáférés, amely lehetővé teszi, hogy pontosan kövessük, mikor milyen családtámogatásokat vesznek igénybe a szülők, de kiderül belőle például az is, hogy pontosan mennyi időt töltött az anya illetve az apa táppénzen a gyermek betegsége miatt. A különféle adminisztratív adatok felhasználása és

50

az egyéb forrásokból nyert adatokkal való összekapcsolása természetesen sajátos adatvédelmi szempontokat vet fel, melyekkel feltétlenül számolni kell.24

Tesztek és egyéb mérések

A közvetlen megkérdezésen és az adminisztratív források felhasználásán túl további adatforrás a vizsgálatba beépített orvosi vizsgálat, genetikai adatgyűjtés, valamint a pszichológiai tesztek és egyéb mérések használata. Az orvosi vizsgálatok vagy kórházi lebonyolítást és az ott dolgozó szakemberek részvételét igénylik (mint pl. a Born in Bradford vizsgálatban, ahol a terhes nőtől az első interjú alakalmával külön vérmintát is vettek), vagy pedig például védőnők bevonását a vizsgálatba úgy, hogy a kérdezések egy részét is ők bonyolítják. A védőnők könnyen elvégezhetnek olyan egyszerűbb vizsgálatokat, mint a súly-, vagy vérnyomásmérés, és emellett betaníthatók a vizsgálat egyéb részeinek lefolytatására is (Ezt a módszert alkalmazták a British Child Survey első adatfelvételeinél.) A genetikai adatgyűjtés bizonyos egyszerű formáihoz (pl. nyálminta bekérése), valamint a vizsgálatokban gyakran alkalmazott képesség- és személyiségtesztek adminisztrálására nincsen szükség külön szakemberre. A pszichológiai tesztek kitöltése – különösen kisgyermekkorban – intenzív kérdezői munkát igényel. Bizonyos vizsgálatok kifejezetten a kérdező megfigyelésén alapulnak – ilyen lehet például a lakás vagy annak környezetének jellemzése, de egyes gyermek-viselkedési mutatók is. Nem a gyermek személyiségfejlődését, hanem annak feltételeit, az otthoni környezet jellemzőit méri az un. HOME index, amely szintén a kérdező megfigyeléseire épít. A pszichológiai tesztek egy másik csoportját a kérdező a gyermek bevonásával tölti ki, a gyereknek adva feladatokat, és értékelve azok teljesítését. Az ilyen tesztek alkalmazása megint csak előzetes, célzott felkészítést kíván.

5.5

Terepmunka

Az intenzív terepmunkának egy lényeges részét – a kérdezettekkel való folyamatos kapcsolattartást – már említettük. Itt a közvetlenül a kérdezéshez kapcsolódóan felmerülő feladatokat és dilemmákat érintjük csak röviden.

24

Az adatvédelmi szempontokról részletesen lásd a 4.9. részben

51

Kérdezők

A születési kohorszvizsgálatoknál két speciális igény emelhető ki a kérdezők személyével kapcsolatban. Az egyik, a kérdező személyének állandósága, azaz hogy lehetőség szerint ugyanahhoz a családot hosszabb időszakon keresztül ugyanaz a kérdező keresse fel az egymást követő adatfelvételek során – ezzel is építve a kérdezettek bizalmát, és csökkentve a válaszmegtagadás esélyét. A másik fontos szempont, hogy ezek a vizsgálatok különösen jól képzett kérdezőket igénylenek. Elengedhetetlen, hogy a kérdező olyan személyes kapcsolat kialakítására legyen képes a kérdezettel, amely megerősíti a kérdezett elkötelezettségét a kutatás iránt, és így erősíti részvételi hajlandóságát az egymást követő felvételek sorában. Ezen kívül, mint erről már szó esett, a gyermekeket követő panelvizsgálatok számos olyan vizsgálati eszközt használnak, amelyek alkalmazása speciális felkészítést, vagy akár előképzettséget is igényel. Ilyenek első sorban az egészségügyi adatok és a pszichológiai tesztek – különösen, amelyeket gyerekkel végeznek. Ezek a hagyományos kérdezési technikától merőben eltérő módszereket: egyszerű feladatok elvégeztetését, képekről való beszélgetést stb. tartalmazhatnak. Mindezek a szempontok Magyarországon erősen amellett szólnak, hogy a vizsgálatban a családok védőnőjét érdemes kérdezőként alkalmazni.

Az adatfelvétel módja

A kérdezés technikája az egyes panelvizsgálatokban térben és időben változó képet mutat. Bár például a Fragile Families vizsgálatban a törzs-interjúkat telefonon készítik el a szülőkkel, megkerülhetetlen a személyes kérdezés, a család felkeresése – legalábbis bizonyos vizsgálati időpontokban. Ezeken az alkalmakon ma már szinte teljes mértékben felváltotta a papír-ceruza alapú kérdezést az un. CAPI, azaz számítógéppel bonyolított kérdezés. Bár befektetésigényes eljárásról van szó, a kérdezők laptopokkal való ellátása különösen sok előnnyel bír a longitudinális kohorsz-vizsgálatoknál. Az egyes kérdezési alkalmakkor ugyanis többféle kérdőívet, tesztet, értékelő lapot stb. kell a kérdezőnek magával hordania és kitöltenie – ilyen esetekben a számítógépes adatkezelés jelentősen lecsökkentheti a hibák előfordulását. Amerika nagy jövedelmi-paneljének, a Panel Study of Income Dynamics-nak a története azonban arra figyelmeztet, hogy utólag bevezetni a számítógépes kérdezést egy követéses vizsgálatba meglehetősen nehéz feladat (Duncan 2002) Szintén a kérdezési feladat összetettségéből adódik, hogy a próbakérdezés elengedhetetlenül része kell, hogy legyen ezeknek a vizsgálatoknak. Fontos, hogy ez a valódihoz minél hasonlóbb szituációban folyjon, és hogy a folyamat minél több elemét hűen modellezze. Erre 52

nézve a Millennium Cohort Study szolgálhat jó példával, ahol minden egyes adatfelvételt kétfordulós, egyenként több tucat személyt érintő próbakérdezés zajlott. Ezek során a felkérő levél kiküldésétől kezdve a teljes terepmunka folyamatát lepróbálták.

5.6

A kérdőív összeállítása

A kérdőív összeállításának tartalmi kérdéseit írásunk 2. fejezetében már tárgyaltuk. Itt csak röviden jelzünk néhány gyakorlati szempontot, amelyek a longitudunális felvételek sajátosságaival vannak összefüggésben.

Kérdések megváltozatása

Panelvizsgálatok egymást követő adatfelvételeinek összeállításánál különböző okoknál fogva felvetődhet a korábban alkalmazott kérdéssorok megváltoztatásának igénye. Ezt motiválhatja elemzési tapasztalat, vagy – különösen időben hosszan elnyúló vizsgálatoknál – a társadalmi körülmények változásához való alkalmazkodás igénye. Utóbbira példa lehet a házasság nélküli együttélések elterjedése, aminek következtében a korábban az ideális házasságkötési korra vonatkozóan feltett kérdést célszerű lehet lecserélni / kiegészíteni az első tartós, együtt-élő kapcsolat kialakításának ideális időpontjára vonatkozó kérdéssel. Egy új kérdés beiktatása azonban befolyásolhatja a házasságkötési korra vonatkozó válaszokat – vagyis előáll az a helyzet, hogy a változtatással az időbeli összehasonlíthatóság érdeke csorbul, míg a változatlansággal elavulttá válik a kérdéssorunk.

Eredmények összehasonlíthatósága

Bizonyos esetekben felvetődik a külső adatforrásokkal való összehasonlíthatóság igénye is, vagyis hogy a vizsgált kohorsz viselkedését más csoportokkal összehasonlíthatóvá tegyük. Ez segíthet a követett kohorsz egyediségének megállapításában, abban hogy bizonyos információkkal rendelkezzünk a kohorszhatások jellegéről. Ezt úgy érhetjük el, ha olyan kérdésblokkokat is szerepeltetünk a kérdőívben, amelyek egyéb, más mintán történt adatfelvételekben is szerepeltek. A validált pszichológiai tesztek alkalmazása esetén nyilvánvaló módon adódnak külső összehasonlítási lehetőségek, de segíti a vizsgált csoport egyedi tulajdonságainak megismerését az is, ha más vizsgálatokkal összehasonlítható módon gyűjtünk információt például a család anyagi helyzetéről, a szülők attitűdjeiről stb.

53

Mindennek különösen nagy a jelentősége akkor, ha nem országos reprezentatív mintával dolgozunk – mint ahogyan az a Fragile Families vizsgálatnál történt. Magyarországon, ahogy erre korábban felhívtuk a figyelmet, elsődlegesen az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat, és esetleg a Budapesti Longitudinális Fejlődésvizsgálat szolgálhat ilyen összehasonlítási alapként. Az ezekkel való összevethetőség bizonyos generációs hatások vizsgálatát is lehetővé teszi – mind a szülőkre, mind a gyermekekre vonatkozóan. A szülőkre és a család helyzetére vonatkozó kérdések egy részénél – például gyermeknevelési elvek, vélemények, attitűdök stb. – ajánlatos lehet még a nagy magyar felnőtt panel felvételek (Házaspárok követéses vizsgálat, Magyar Háztartáspanel, Életünk fordulópontjai) kérdőíveiből is szemezgetni.

5.7

Adatbázis építés

A longitudinális felvételek előnyeit csakis úgy használhatjuk ki, ha az egymást követő felvételeket egységes adatbázisba szervezzük. Ez technikailag tökéletesen kivitelezhető, bár a gyakorlatban számos adat-egyezetési, összehasonlíthatósági problémát vethet fel, különösen olyan esetekben, amikor az alkalmazott kérdések kisebb módosításokon estek keresztül a felvételek között. Szintén összetett feladat az adatbázis felépítésekor a megfelelő súlyrendszer kialakítása és az adathiányok kezelése is. Ezek megfelelő kivitelezése feltétlenül szükségessé teszi paneladatok kezelésében jártas statisztikus szakemberek bevonását a munkába. Az előálló adatbázis – azon túl, hogy igen nagy méretű – igen összetett és bonyolult lehet. (ld. erről pl. Doyle, 1989) Ráadásul különböző elemzési célokra eltérő szerkezetű adatbázisok állíthatók elő. Nem véletlen tehát, hogy az ilyen jellegű adatfelvételek adatbázisait tároló központokban (pl. a UK Data Archive-nál, Essexben) terjedelmes dokumentációk segítik az eligazodást a panel-felvételek adatfilejaiban. Itt az adatbázis építés részleteire nem térünk ki, csupán jelezni kívántuk, hogy az előálló adatok használhatóvá tétele önmagában is komoly munka- és befektetés-igényes feladat, amely semmiképpen nem megkerülhető. Szintén nem kívánunk ezen a helyen elmélyülni a panel-elemzés sajátos módszertanában. A témával vaskos módszertani-statisztikai kézikönyvek és szakcikkek foglalkoznak.25 Fontosnak tartjuk azonban elmondani, hogy a panel-adatok szakszerű, az adatokban rejlő lehetőségeket maximálisan kihasználó elemzése sajátos statisztikai módszerek ismeretét és alkalmazását igényli.

25

54

Ajánlható kiinduló kézikönyv lehet például Bijleveld és van der Kamp 1998.

5.8

Az adatok hasznosítása

Az eddigiekben részletesen leírt mintaválasztási, adatgyűjtési, adatrendszerezési stb. munkálatok végső célja és értelme az adatok elemezhetővé tétele, vagyis hogy megfelelő szakemberek az adatok felhasználásával választ kereshessenek a vizsgálatot motiváló kutatási kérdésekre – illetve egy sor olyan kérdésre is, amelyek esetleg nem is szerepeltek az előzetes tervekben. Egy jól megtervezett és végrehajtott vizsgálat segítségével elemezhető tudományos és / vagy gyakorlati relevanciával rendelkező problémák száma szinte végtelen. Jellemző, hogy Fragile Families vizsgálat alapján készült tudományos írások száma átlépi a 300-at, és a mindössze kilenc éves múltra visszatekintő MCS is több mint 100 tanulmányt hívott már életre. A tartalmi kérdéseket boncolgató elemzések mellett figyelmet érdemelnek azok a módszertani jellegű írások is, amelyek egy-egy ilyen adatfelvétel tanulságait szűrik le a tudományos közélet számára. Ennek az aktív felhasználásnak előfeltétele egyrészt, hogy az adatok széles körben hozzáférhetővé váljanak, másrészt pedig, hogy az érdeklődő kutatók megfelelően motiváltak legyenek a kutatói-elemzői munkára. Mindez egyébként az adatok megfelelő kihasználásán túl azok minőségének biztosításához, a kutatási program egyre magasabb szintű továbbfolytatásához szükséges tapasztalatok összegyűjtéséhez is elengedhetetlen. Boruch és Pearson (1988) a panelfelvételek megfelelő minőségét biztosító kritériumok között első helyen éppen az adatok széleskörű és gyors hozzáférhetőségét, valamint azt sorolja fel, hogy támogatni kell ugyanazon adatok párhuzamos, több kutató által folytatott elemzését is. Mindennek módja ideális esetben egy olyan archívum fenntartása, amely megfelelő internetes felületen keresztül kutatási célokra elérhetővé teszi nem csupán az elkészült adatbázist, hanem a vizsgálat alapos dokumentációját is. Jó, ha ezt még on-line tanácsadás, a kutatók tapasztalatcseréjét szolgáló internetes fórum, illetve esetenként felhasználóknak tartott képzések is kiegészítik. Utóbbi különösen jó szolgálatot tehet a fiatal kutatók – elsősorban PhD hallgatók – bevonására a vizsgálatokba. Mindezekre a gyakorlatokra jó példákkal szolgáltatnak az általunk bemutatott külföldi vizsgálatok – de különösen a brit felvételek – weboldalai. Az adatok „parlagon hagyásának” veszélye egyébként nem csak a panelfelvételek sajátossága, bár ott a magasabb költségek miatt nyilvánvalóan a potenciális veszteségek is nagyobbak akkor, ha az erőforrások – az anyagiak csakúgy mint a szellemiek és időbeliek – kimerülnek a az adatok összegyűjtésével. Feltétlenül fontos ezért, hogy egy panelfelvétel kialakításának és megtervezésének az is része legyen, hogy kik és hogyan kaphatnak majd hozzáférést az 55

adatokhoz, és hogy – ha szükséges – milyen módon (ösztöndíjak, pályázatok) lehet majd a megfelelő szakembereket motiválni arra, hogy bizonyos témákat megfelelően feldolgozzanak.

5.9

Adatvédelmi megfontolások

Egy születési kohorsz vizsgálat során – csakúgy mint minden lakossági adatfelvételnél – alapvetően a személyes adatok védelméről szóló 1992. évi LXVIII.26, illetve a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvények27 az irányadók. Míg a statisztikai törvény azoknál a vizsgálatoknál meghatározó, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal végez el, addig a személyes adatok védelméről szóló törvényt kell figyelembe venni minden egyéb esetben. A vizsgálat sajátosságaiból adódóan különösen figyelmet kell szentelni néhány különös szempontnak. Ezek a kiskorú gyermekre vonatkozó adatok védelme, az egymást követő hullámokban gyűjtött adatok összekapcsolása és – szükség esetén – az adminisztratív adatok felhasználása. Tekintettel arra, hogy a vizsgálatsorozat során kiskorúakra vonatkozó, illetve közvetlenül a kiskorúaktól megszerezhető adatok gyűjtése a cél, ehhez szükség van törvényes képviselőjük írásos hozzájárulására. Ezt ebben az esetben megkönnyíti, hogy a kutatás kezdetétől fogva annak maguk a szülők is részesei, vagyis hozzájárulásuk gyermekük adatainak összegyűjtéséhez,

és

meghatározott

célú

felhasználásához

az

adatfelvétel

során

megszerezhető. Fontos, hogy a szülőket részletekbe menően tájékoztassuk a vizsgálat céljáról, a gyűjteni kívánt adatok természetéről és az adatfelhasználás módjáról. A vizsgálatsorozat megkezdése előtt az ezzel kapcsolatos adatvédelmi megfontolásokról célszerű az Adatvédelmi Biztos véleményét kikérni. A panelfelvételek során elengedhetetlen, hogy az egyes személyekről az egymást követő felvételek során összegyűjtött adatok egymással összekapcsolhatóak legyenek. Ennek feltétele egy olyan azonosító használata, amely lehetővé teszi az egyének beazonosítását az egyes felvételi hullámokban. Tekintettel arra, hogy egy évnél hosszabb időszakra vonatkozó idősoros vizsgálatról van szó, az adatállományokat olyan belső azonosítóval kell ellátni, amelyből nem állapítható meg az érintett személy személyazonossága. A statisztikai törvény értelmében a belső azonosítót a személyazonosító adatokkal együtt egy elkülönített adatállományban kell kezelni, és csak ideiglenesen, az újabb adatok adatállományhoz

26 27

56

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200063.TV http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300046.TV

illesztése céljából szabad az eredeti adatállományhoz kapcsolni – nem a KSH által végzett vizsgálatoknál más megoldások is elképzelhetők. Szintén adat-összekapcsolási problémát vet fel az adminisztratív adatok felhasználása a kérdőíves

eljárással

gyűjtött

adatokkal

együtt,

egy

adatrendszerben.

Ilyen,

a

társadalomtudományok számára különösen értékes adatállomány ma Magyarországon úgy állítható elő, ha az adatok tulajdonosa – a vizsgált személy – írásban hozzájárul ahhoz, hogy adatait a megfelelő adatkezelőktől a kutatás készítői kikérhessék. Egy olyan horderejű, hosszú távra tervezett vizsgálatnál, mint amilyen egy születési kohorszvizsgálat, feltétlenül ajánlatos előre kijelölni azokat az adminisztratív adatforrásokat, amelyekből a vizsgálat információkat szeretne kinyerni a megkérdezettekre vonatkozóan.

5.10 A vizsgálatok infrastruktúrája – intézményes, személyi és anyagi előfeltételek

Az országos születési kohorszvizsgálatok közös jellemzői közé tartozik a központi, költségvetési támogatás, az erős és lehetőleg magas szinten megszülető akarat azok létrehozására, a kiterjedt és sokszínű szakértői bázis, valamint a lehetőség szerint legalább az első néhány adatfelvétel biztosítani képes, erős költségvetés. Míg Amerikában a kormányzati és a magánszféra (elsősorban egyesületek, alapítványok) elegye áll a legtöbb ilyen vizsgálat hátterében, addig Európában a kormányzati források és a kormányzati kezdeményezés dominanciája jellemző. Fontos, hogy a támogatás nem csupán jelentős anyagi hozzájárulást, hanem jó esetben erős politikai elkötelezettséget is jelent a kutatás megvalósítása iránt. Ez utóbbi biztosíthatja ugyanis, hogy a kormányzati erőforrások ne apadjanak el a program indításának első évei után, hanem lehetővé tegyék a kutatásban rejlő lehetőségek minél alaposabb kiaknázását. A Millennium Cohort Study kivitelezéséről a brit kormányzat döntött 1999-ben. Ezt követően az Economic and Social Research Council28 megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett. Ez már tartalmazta a kutatás alapkoncepcióját, így a tervezett mintanagyságot, a mintakiválasztás módját, és nagy vonalakban a kutatási célokat is. Ezt követően került sor a vizsgálat lebonyolításáról szóló pályázat kiírására. A pályázaton győztes konzorcium élén a Centre for Longitudinal Research (CLS)29 áll, amely a University of London egy kutatóintézetéhez, az Institute od Education-höz tartozik. Mint neve is mutatja, a CLS a panelfelvételek

28

Nagy-Britannia legnagyobb független, ám jelentős részben kormányzati pénzekből gazdálkodó kutatásfinanszírozó testülete. 29 www.cls.ioe.ac.uk

57

specialistája, ők kezelik a korábbi brit kohorszfelvételeket is. Munkatársai között statisztikusokat,

survey

felvételekben

jártas

szakembereket,

adatbázis-kezelőket,

oktatáskutatókat, szociológusokat és közgazdászokat egyaránt találni – egy részük tapasztalt kutatóként, mások un. Research officerként, a kutatás egy-egy területén vezető, szakmai adminisztrátorként vesznek részt a MCS-ban. A konzorcium további tagjai a University College of London- hoz tartozó International Centre for Health and Society, az Institute of Child Health, a City Univerity pszichológiai

tanszéke. A konzorcium összetétele intézményesen is jól tükrözi tehát a vizsgálat multidiszciplináris jellegét. A konzorcium munkáját külső szakértők és kutatók segítik – úgy a kormányzati szféra részéről, mint az egyetemekről. Utóbbiak egy szűkebb köre – nagy tapasztalattal rendelkező kutatók – tagjai a kutatás Tanácsadó Testületének, ezáltal formálisan is részesei a vizsgálatnak és felelősek annak szakszerű bonyolításáért. Minden egyes adatfelvétel előtt sor kerül egy szakmai egyeztetésre, melynek során a vizsgálat készítői több tucat (az első hullám előtt például összesen 55) külső szakértővel együtt vitatták meg a kérdőív-tervezetet. Ezek között nem csak akadémiai kutatók, hanem minisztériumi szakemberek is voltak. Önmagában is sokat elárul a szakmai együttműködés mértékéről, hogy a MCS első adatfelvételének eredményeiből készült első kutatási jelentés bevezetőjében annak 24(!) szerzője

további

mintegy

20

kutatónak

és

szakértőnek

mond

köszönetet

–

a

kérdezőbiztosoknak és a technikai munkatársaknak külön bejegyzés szól. A terepmunkát ugyanis külön szakértők látták el – erre minden hullámnál új pályázatot írtak ki. A vizsgálatban részt vevő szakértők nagy számán és megfelelő szakértelmén túl kívánatos azok Hosszú távú elköteleződésének biztosítása is – elengedhetetlen, hogy egy ilyen vállalkozásban a vizsgálat egyes résztvevői személyükben is biztosítani tudják az állandóságot, a tapasztalatok felhalmozódását és továbbadását. Egy általunk is többször idézett kötet, a Looking at Lives (2002) szerzői a világ legjelentősebb panelfelvételeiről számolnak be, és arról a szerepről, amit ezek a felvételek az ő kutatói pályafutásukban betöltöttek. Kiderül: a sikeres vizsgálatok hátterében szinte minden esetben egy vagy több kiemelkedő kutató áll, akiknek kutatói karrierjét tulajdonképpen kitölti az adott vizsgálat. Kiemelik a szerzők emellett azt is, hogy nem csak a kutatói bázis, hanem a támogató tevékenységeket végzők folytonossága is fontos – felhalmozódó tapasztalatuk a kérdezésben, az adminisztrációban pótolhatatlan erőforrást jelenthet. (Duncan 2002)

58

Ezekből is következik, hogy a születési kohorsz vizsgálat a társadalomban zajló folyamatok megismerésének igen költséges formája. A MCS elvégzésére szóló pályázati kiírás 1.7 millió brit fontban30 határozta meg az első hullám lebonyolítására fordítható összeget. Ezt később további források egészítették ki, amelyeket brit illetve welszi, skót és észak-írországi kormányzati szerveknek az Office for National Statistics vezette csoportja ajánlott fel31. A brit kohorszfelvételek – hála ezek nagy múltjának és a velük kapcsolatban szerzett pozitív tapasztalatoknak – egészen egyedi, különleges helyzetben vannak a világban azáltal, hogy megvalósításukra a kormányzati szándék egyértelmű, és ehhez a szándékhoz komoly anyagi elköteleződés is társul. Más országokban panel-felvételek bonyolításában jártas szerzők a finanszírozás legkülönfélébb nehézségeire hívják fel a figyelmet. A tapasztalatok szerint ugyanis panel-felvételek elindításakor sokszor csak viszonylag rövid időre állnak rendelkezésre a szükséges források. A Fragile Families program például alkalomról alkalomra igyekszik főszponzort találni, miközben a különböző kiegészítő (párhuzamos, vagy a főkutatás kérdőívét bővítő) vizsgálatrészekre az egyes kutatók egyedileg, pályázat útján szereznek szponzorokat. A kutatások vezetői tehát sok esetben folytonosan arra kényszerülnek, hogy újabb és újabb finanszírozási formák után nézzenek, hogy az egymást követő felvételek – és esetleg kiegészítő, párhuzamos vizsgálatok – költségeit fedezni tudják. Ennek egyik következménye lehet az is, hogy az új támogató új igényekkel, új prioritásokkal lép fel – hiszen a legtöbb esetben az anyagi erőforrásokat nyújtó szervezet legalábbis valamelyes igényt formál a kutatás tartalmának alakítására – amivel adott esetben új irányokat kaphat a felvétel, míg régiek háttérbe szorulnak. Amerikai tapasztalat szerint egyébként a magánszektorból származó, alapítványi szponzorok kevésbé szólnak bele a vizsgálat tartalmába csakúgy, mint az összegyűjtött adatok felhasználásának módjába. (Furstenberg 2002) A források – akárcsak időleges – elakadása is komoly veszteséget jelenthet egy panelfelvétel életében.32 Ha nem készülhet adatfelvétel akkor, amikor a kohorsz éppen kritikus életszakaszon megy át valamely kutatási téma szempontjából (például a serdülő korban, vagy

30

Kb. 470 millió forint akkori árakon számolva. Tagjai az összefogásnak: Department for Children, Schools and Families; Department for Work and Pensions; Department of Health; Welsh Assembly Governement; Scottish Government; Northern Ireland Executive. 32 Egyes esetekben a szponzori érdekek dönthetnek akár egy vizsgálat megszakításáról. Ez történt például a National Longitudinal Survey két férfi kohorszának vizsgálatával, amikor a kohorszok tagjai 61, illetve 77 évesek lettek. Ezek a korosztályok ugyanis már tűntek érdekesnek a vizsgálatot finanszírozó Munkaügyi Minisztérium számára, amely anyagi okokra hivatkozva megszüntette a támogatást. Ezáltal egy hosszú adatsor szakadt meg, mielőtt a nyugdíjba vonulás, az idősödés problémái vizsgálhatóvá váltak volna. (Furstenberg 2002) 31

59

a munkapiacra lépés időszakában), akkor nyilvánvaló, hogy ha később folytatódik is a felvételsorozat, az adott időszakról szóló információkat csak a visszaemlékezés torzító hatásaival megterhelten, vagy éppen sehogyan sem lehet összegyűjteni. Egy másik – talán még súlyosabb – következmény a minta-csökkenés lehet, különösen, ha a „szünet” idején mindenféle kapcsolattartás megszakad a paneltagokkal.33 A finanszírozás problémáit is segíthet megoldani annak felismerése, hogy egyetlen kohorszvizsgálat milyen sokféle célt, érdeket szolgálhat. Valójában a legkülönfélébb civil és kormányzati szervezetek, piaci cégek találhatnak fantáziát egy ilyen vizsgálatban, ami segítheti a szükséges források előteremtését. Ilyenkor persze nehezebbé válik az érdekek összeegyeztetésének, a kutatási kérdések kijelölésének és a kérdőív elfogadható hosszúságúvá szabásának feladata – ugyanakkor csökkenhet a szűklátókörűség, a fontos kérdések kihagyásának veszélye (Furstenberg 2002).

33

Ilyen esetről számol be a NLS fiatal férfi mintájának történetében Furstenberg (2002), amikor a kohorsz 24 és 39 éves kora között anyagi okokból nem kerülhetett sor felvételre. A következmény súlyos minta-kopás lett, különösen a fekete bőrű mintatagok körében.

60

6

Tanulságok, következtetések

Tanulmányunkat három olyan tanulság megfogalmazásával zárjuk, amelyek nézetünk szerint egy országos születési kohorsz vizsgálat sikerének zálogát jelentik.

Problémához a módszert

A születési kohorszvizsgálat önmagában egy eszköz, egy kutatási módszer – mégpedig olyan társadalomkutatási módszer, amely igen sokrétű, gazdag lehetőségeket nyújt. Tudományos kutatásoknál az első döntés nem az alkalmazott módszerről, hanem a megválaszolni kívánt kérdésekről kell, hogy szóljon. Csak a kutatni kívánt jelenség(ek), folyamatok pontos definiálása után lehet meghatározni azt, hogy valóban megfelel-e egy ilyen panelvizsgálat azok feltárására, illetve, hogy valóban ez-e a leghatékonyabb, leggazdaságosabb eszköz a kijelölt célok elérésére, hogy nem lehet-e az adott problémát egyszerűbb, kevésbé költséges módszerrel megoldani. Vizsgálati kérdéstől függően alternatívát jelenthet például egymást követő keresztmetszeti adatfelvételek készítése, vagy – ha valóban panelfelvételre van szükség – az adatfelvétel egy városra korlátozása is. A „problémához a módszert” alapelvnek különösen nagy a jelentősége a panelfelvételek esetében, amely különlegesen költséges kutatási módszer. Számtalan előnye csak és kizárólag akkor tud érvényesülni, ha végrehajtása nagy körültekintéssel, alapossággal, és az ezekhez szükséges, megfelelő mennyiségű és minőségű emberi és tárgyi erőforrások célzott felhasználásával történik. A nemzetközi tapasztalatok világosan mutatják, hogy ilyen vizsgálatokat csakis színvonalas, sokszínű és elkötelezett szakértői gárdával, megfelelő adminisztratív háttérrel, folyamatos és alapos terepmunkával és jelentős elemzői-kutatói kapacitással szabad és érdemes lefolytatni. A felsorolt elemek bármelyikén való spórolásnak súlyos ára van: ezek nem teljesülése esetén a többi befektetést is elértéktelenítő következmények sokaságával kell számolnunk. Ilyen lehet a kiinduló minta torzulása, a későbbi minta-csökkenés és a mintatorzulás, lényeges, utólag nem pótolható kérdezési időpontok „kihagyása”, kérdőívhibákból eredő adathibák – hogy csak a legsúlyosabbakat említsük.

Hosszú távú elköteleződés

Nyilvánvaló, hogy a panelfelvételek előnyei akkor tudnak érvényesülni, ha a megkezdett vizsgálat kellően hosszan folytatódni tud. A „kellő” hosszúság megint csak kutatási kérdés 61

függvénye persze. Minél tovább tudunk követni egy kohorszot, annál szélesebb körű ismeretekre teszünk szert, és annál jobban megtérülnek a kezdeti befektetések. Ennek ellenére vállalható „minimális” célkitűzés lehet már például egy középiskoláig, vagy inkább a felsőoktatás időszakáig történő nyomon követés is. Az ezekre az oktatási szintekre való belépéssel – vagy éppen be nem lépéssel – már viszonylag sok minden eldől az egyének jövőbeli esélyeit illetően, és így a gyermekkori előnyök és hátrányok hosszú távú következményei is jórészt kibontakozhatnak. Ez a minimálisnak tekinthető célkitűzés is igen hosszú távú, 16-20 éves elköteleződést jelent, vagyis egy évtizedekben mérhető vállalkozás elindítását. Ehhez megfelelő politikai akaratra van szükség, amelyhez kellően hosszú távra biztosított finanszírozás is társul. A hosszú távú elköteleződés biztosításának többféle eszköze, illetve ezek bármilyen kombinációja elképzelhető. Ilyen lehet a megfelelő szintű jogszabály megalkotása, amely évekre előre kijelöli a költségvetésből a kutatásra fordítandó pénzügyi keretet; pályáztatás útján a kutatásért felelős szakemberek és intézmények több évre való kiválasztása és finanszírozásuk biztosítása; a kutatásért felelős szakértői tanácsadó testület kialakítása és abba a különböző politikai oldalakat egyaránt képviselő szakértők beválasztása stb. Alapvető feladat olyan konstrukciót kidolgozni, amely mellett a politikai hatalomban történő változások nem befolyásolhatják a panelfelvétel zavartalan folytatását.

Az adatok hasznosulása: csak elemzéssel

Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet az empirikus társadalomtudományok egy folyton visszatérő betegségére: a kihasználatlan adatgyűjtésre. A politikai és kutatói akarat, erőfeszítések és erőforrások ugyanis számtalanszor nem terjednek tovább a – mégoly alapos, szakszerű – adatfelvétel lebonyolításánál. Magyarországon is állnak összegyűjtött adatok kiaknázatlanul, anélkül, hogy azokból alapvető, elemi leíró elemzéseken kívül bármi egyéb született volna. Ennek oka sok esetben az adattulajdonos saját igényeinek hiánya, ami az adatokhoz való „ragaszkodással” párosul, más esetekben viszont a kutatói kapacitások szűkössége. Valójában a két eddig elkészült hazai születési kohorszvizsgálat is számtalan elemzési lehetőséget rejt még magában, miközben a belőlük eddig publikált írások száma rendkívül alacsony, illetve a vizsgálható témáknak csak egy részét járja körül. Egy születési kohorsz vizsgálat elindításakor az első perctől kezdve törekedni kell arra, hogy ez a vizsgálat ne növelhesse az ilyen esetek számát. Az adatokat a megfelelő adattisztítási, súlyozási, esetleg adatpótlási lépések elvégzése után, a részletes adatleírási dokumentumokkal 62

együtt minél szélesebb körben hozzáférhetővé kell tenni. Természetes, hogy a kutatásban részt vevő szakemberek számára deklarált feladatok közé kell, hogy tartozzon bizonyos elemző munkák elvégzése. Az adatok előállítása után meghatározott ideig pedig kizárólag a vizsgálatban közvetlenül részt vevő kutatók előjoga szokott lenni az adatok elemzése. Ezt követően azonban célszerű az adatfelhasználást minél szélesebb körben oktatással, szakmai segítségnyújtással is támogatni pl. PhD hallgatók körében, míg a tapasztaltabb kutatókat ösztöndíjakkal lehet ösztönözni az adatok további hasznosítására. A széles körű, alapos elemzési munkák nem csak a panelvizsgálat végső célját, a társadalmi folyamatok jobb megismerését, rendelkezésünkre álló társadalmi ismeretek bővítését, társadalompolitikai beavatkozások szakszerű előkészítését stb. szolgálhatják. Csak a széleskörű adatfelhasználás ad módot arra is, hogy a megkezdett vizsgálatot az elkövetett hibákból tanulva, minél magasabb színvonalon lehessen folytatni az egymást követő adatfelvételek során. És csak így teljesülhet természetesen a közpénzek hatékony felhasználásának igénye is.

63

64

Függelék

65

I. Millennium Cohort Study (MCS) – az első három adatfelvétel tartalma

A megkérdezett személy Anya vagy apa

Adatfelvétel 1. hullám módja Interjú Háztartási ismérvek

Anya (anyafigura)

Interjú

Külön élő szülők Terhesség, vajúdás és szülés A gyermek egészsége és fejlődése A gyermek felügyelete, ellátása Nagyszülők és barátok Szülők egészsége

Önkitöltős

Gyermek temperamentuma és viselkedése Partnerrel való kapcsolat Korábbi kapcsolatok Házimunka Korábbi terhességek Mentális egészség Kapcsolatra és a szülői szerepre vonatkozó attitűdök

Interjú

Munkavállalás, jövedelem, iskolázottság Lakás és környezete Érdeklődési körök

66

2. hullám Háztartási ismérvek

3. hullám

Háztartás és demográfiai adatok Külön élő szülők Családi kapcsolatok Terhesség, vajúdás és Korai nevelés, képzés szülés és gyermekfelügyelet A gyermek egészsége Szülők nevelési és fejlődése tevékenységei A gyermek felügyelete, Gyermek egészsége ellátása Nagyszülők és barátok Szülők egészsége Szülők egészsége Munka, iskolázottság és jövedelem Lakás és környezete Egyéb témák Gyermek - Gyermek temperamentuma és temperamentuma és viselkedése viselkedése Partnerrel való - Partnerrel való kapcsolat kapcsolat Korábbi kapcsolatok - a gyermek kapcsolata testvéreivel Házimunka - nevelés és szülőgyermek kapcsolat Korábbi terhességek - mentális egészség és kábítószer-fogyasztás Mentális egészség - korábbi kapcsolatok, máshol élő gyermekek és szülők Kapcsolatra és a szülői - attitűdök és etnikai szerepre vonatkozó hovatartozás attitűdök Etnikai alapú bántalmazás és diszkrimináció Munka-magánélet egyensúly és elégedettség Idősebb testvérek temperamentuma és viselkedése Munkavállalás, Idősebb testvérek jövedelem, iskolázottság Lakás és környezete Hozzájárulások és elérhetőségek Érdeklődési körök és a gyermekkel töltött idő idősebb testvérek

Millennium Cohort Study (MCS) – az első három adatfelvétel tartalma. (folyt.)

A megkérdezett személy Anya vagy apa

Adatfelvétel 1. hullám módja Interjú Háztartási ismérvek

2. hullám

3. hullám

Háztartási ismérvek

Apuka (partner)

Interjú

Háztartás és demográfiai adatok Családi kapcsolatok

Részvétele a gyermek ellátásában Terhesség, vajúdás és Korai nevelés, képzés szülés (értelemszerűen) és gyermekfelügyelet (kevesebb kérdés) Nagyszülők és barátok Szülők nevelési tevékenységei Szülői egészség Szülők egészsége Munka, iskolázottság és jövedelem Gyermek - nevelés és szülőtemperamentuma és gyermek kapcsolat viselkedése Partnerrel való - mentális egészség és kapcsolat kábítószer-fogyasztás Korábbi kapcsolatok - korábbi kapcsolatok, máshol élő gyermekek és szülők korábbi gyermekek - attitűdök és etnikai hovatartozás Mentális egészség Etnikai alapú bántalmazás és diszkrimináció Házasságra, szülői Munka-magánélet szerepre, munkára stb. egyensúly és vonatkozó attitűdök elégedettség Kapcsolat a partnerrel Munkavállalás, Hozzájárulások és iskolázottság elérhetőségek Érdeklődési körök Otthoni környezet Kognitív értékelés Lakókörnyezet, szomszédság BAS Naming Story of Sally and Vocabulary Anne teszt Bracken Basic Concept British Ability Scales: skála Picture Similarities Magasság és súly British Ability Scales: Naming Vocabulary Nyálvizsgálat British Ability Scales: Pattern Construction Magasság, súly és derék-körfogat

Részvétele a gyermek ellátásában Terhesség, vajúdás és szülés (értelemszerűen) Nagyszülők és barátok Szülői egészség

Önkitöltős

Gyermek temperamentuma és viselkedése Partnerrel való kapcsolat Korábbi kapcsolatok Korábbi gyermekek Mentális egészség Házasságra, szülői szerepre, munkára stb. vonatkozó attitűdök

Interjú

Munkavállalás, iskolázottság Érdeklődési körök

Kérdezőbiztos

Megfigyelés

Gyermek

Vizsgálat

-

Idősebb testvérek önkitöltős önkitöltős Tanár

-

-

Az angliai Foundation Stage Profile kérdéseinek megfelelően

67

II. Az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-Vizsgálat főbb tematikus blokkjai az egyes kérdezési időpontokban A gyermek életkora

+

+

+

+

+

+

+

+

Apa iskolai végzettsége

+

+

Anya jövedelme

+

+

+

+

+

+

+

+

Szülők demográfiai körülményei és ezek változásai; Az anya és az apa közötti kapcsolat minősége Terhesség, fogamzás körülményei

+

Házasélet élet, fogamzásgátlás

+

+

Háztartás összetétele

+

+

+

Lakáskörülmények

+

+

+

Vagyoni helyzet

+

+

Anya dohányzása, alkoholfogyasztása

+

+

+

+

+ +

+

Apa dohányzása, alkoholfogyasztása

+ +

Anya súlya, biológiai adatai

+

Anya betegségei, egészségi állapota

+34

Apa betegségei

+

Anya további terhességei

+

+

+ +

+ + +

+

További gyermekvállalási tervek

+

+

+

Születéskori egészségügyi problémák

+

Antropometriai adatok

+

Vércsoport

+

Csecsemő táplálása

+

+

+

Fogak megjelenése

+

A terhesség alatt különösen részletesen kérdezve

+

+

+

+

+

+

+

Kórházban töltött idő a születés után

68

+

+

Apa jövedelme

34

+

15-18 év

+

11-14 év

+

7-10 év

3-6 év

+

1-2 év

0-1 év

+

Születésekor

Terhesség Anya aktivitása, foglalkozása, munkahelye Apa aktivitása, foglalkozása, munkahelye Anya munkakörülményei és ezek változásai Anya iskolai végzettsége

II. (folyt.) Az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-Vizsgálat főbb tematikus blokkjai az egyes kérdezési időpontokban A gyermek életkora 11-14 év

15-18 év

7-10 év

3-6 év

1-2 év

+

+

Gyermek tanulmányi eredményei

+

+

Továbbtanulási tervek

+

Sportolás

+

Gyermek nemi érése

0-1 év

+

Érzékszervi- és mozgásfejlődés, jobbbalkezesség Szobatisztaság kialakulása

Születésekor

+

A gyermek gondozása (anya, intézmény, stb.) A gyermek betegségei, műtétei, gyógyszer-szedés, kórházi kezelések, allergia, értelmi fejlődés zavarai stb. (időszakonként változó módon) Haj- és szemszín változása

Terhesség

-

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +

+

69

III. Születési kohorsz vizsgálatok a világ más részein – néhány példa időrendben

Detroit Intergenerational Panel Study of Parents and Children, USA, 1962A vizsgálat 1962-ben indult Detroitban, összesen 1304 házas, fehér nő felkeresésével. A mintába került nők mindegyikének a megelőző évben született gyermeke. A vizsgálatsorozat 1993-ig folyt, összesen 8 adatfelvétel zajlott le. 1980-tól, amikor az eredeti mintatagok gyermekei elérték 18. életévüket, már róluk is külön „felnőtt-felvételek” készültek, és ezáltal a vizsgálat intergenerációssá vált. A kutatás fő célja – tekintettel az Amerikában éppen akkor kibontakozó jelentős születésszám-csökkenésre – a gyermekvállalási tervek és a megvalósult gyermekszületési minták vizsgálata volt – összehasonlítva természetesen az egymást követő generációkat ebből a szempontból. (Thornton és mások 2002) Pelotas Birth Cohort Study, Brazília, 1982-35 A brazil Pelotasban 1982-ben kórházban született, összesen 5914 gyermek követésével indult útjára a fejlődő országok egyik legjelentősebb születési kohorsz-vizsgálata. Ezt követően még összesen 8 alkalommal – utoljára 2001-ben, a fiatalok 19 éves korában készültek adatfelvételek. A teljes mintára kiterjedő vizsgálatokat kiegészítő felvételek egyike például a katonai szolgálatra jelentkező, 2250 férfi körében készült, a másik pedig a mintába tartozó nők, több mint 400 gyermekét mérte fel. A minta-lemorzsolódási arányok viszonylag kedvezően alakultak: a legutóbbi felvételek során is 68-78 százalékát el tudták érni a megcélzott populációnak. A NLSY79 kiegészítése, USA, 1986Ez a vizsgálat nem egy születési kohorszot, hanem egy bizonyos születési kohorszba tartozó nők gyermekeinek kohorszát követi. A mintát ez esetben azok az anyák képezik, akik tagjai a National Longitudial Survey of the Youth 1979 (NLSY79) mintájának (is). Ez a felvételsorozat az USA-ban élő, 14-22 éves férfiak és nők 12686 fős reprezentatív mintáján indult el 1979-ben. 1994-ig minden évben, azóta pedig kétévenként készül velük interjú. 1986 óta a női mintatagok mindegyikének újonnan születő gyermekei is bekerülnek a vizsgálatba. 2002-re 8323-ra emelkedett azoknak a mintabeli nőknek a száma, akiknek gyermekük született. Az így előálló minta országos szinten reprezentálja Amerikában azokat a gyermekeket, akiknek az édesanyja 1957 és 1964 között született, és 1978-ban az Egyesült Államokban élt. A mintatagokat két évenként keresik fel a gyermek életkorának megfelelő pszichológia és tudástesztekkel, de készültek felvételek a gyerekek iskoláiban is. A minta sajátossága, hogy egy családból nem csupán egy gyerek került bele a felvételbe, hanem az összes testvér is. Így vizsgálhatóvá válnak olyan kérdések is, mint a testvérek közötti kapcsolat, az egy családban született gyermekek teljesítménye közötti különbségek stb. További érték, hogy ebben az esetben egyedülállóan gazdag információ áll rendelkezésre a szülők – de különösen az anya – múltjáról, beleértve ebbe nem csupán részletes családi háttér információkat, munkahelytörténetet, vagy iskolatörténetet, hanem például számos pszichológiai mutató és kognitív teljesítményt mérő teszt eredményeit is.

35

70

http://www.scielo.br/pdf/csp/v19n5/17797.pdf

Birth to Twenty – Dél-Afrika, 1990-36 Afrika legnagyobb és ezidáig leghosszabb születési kohorsz vizsgálata Johannesburgban indult 1990-ben, Mandela börtönből való kiszabadulását követően. Innen származik a vizsgálat széles körben elterjedt elnevezése, a „Mandela’s Chidren” is. 1990-ben a március és június között született 3273 gyermeket kezdték követni azzal a céllal, hogy 20 éves korukig nyomon kövessék életük alakulását. Fragile Families – USA, 1998A Fragile Families – Törékeny családok – kutatás az Egyesült Államokban indult azzal a céllal, hogy a nem házas szülők alapította családokat és az azokban élő gyermekek fejlődését nyomon követhessék. A minta 1998 és 2000 között, amerikai nagyvárosokban született gyermekeket tartalmaz, akiknek körülbelül háromnegyed része született nem házas szülőktől. A gyermekek kiválasztása során először a legalább 200 000 lakosú amerikai városokban élő családokból vettek rétegzett véletlen-mintát, majd azokban választották ki a gyermekeket. Eddig négy adatfelvétel készült el – ezek képezik a vizsgálat törzsanyagát. Az első felvétel a gyermekek születésekor, a kórházban zajlott, majd a gyerekek egy, három és öt éves korában telefonos interjúkat készítettek a szülőkkel. Az ötödik felvétel 2009-ben zajlik. Avizsgálat kérdésfeltevései: milyen körülmények között élnek, milyen adottságokkal rendelkeznek a nem házas szülők – de különösen az apák; milyen a nem házas szülők kapcsolata egymással; hogyan fejlődnek az ilyen családokba született gyermekek; hogyan hatnak ezekre a családokra a különféle társadalompolitikai és egyéb környezeti viszonyok? A vizsgálatban felhasznált kérdésblokkok kiválasztásánál sok esetben szempont volt az egyéb, országosan reprezentatív adatfelvételek eredményeivel való összehasonlíthatóság. A törzskutatáshoz számos kiegészítő vizsgálat társul. Ezeket az adott témára specializálódott kutatók csoportja irányítja, és külön finanszírozási forrás áll a rendelkezésükre. A kiegészítő vizsgálatok egy része a törzsvizsgálathoz kapcsolódóan tette lehetővé további adatok felvételét (pl. személyes interjúk során pszichológiai és kognitív tesztek elkészítését, vagy a munka-történetre vonatkozó szülői kérdésblokkok beiktatását). Mások külön adatfelvételt kezdeményeztek – például a mintában szereplő gyermekek által látogatott óvodákban, vagy adminisztratív – egészségügyi – adatokat csatoltak a kérdőíves adatfelvétel eredményeihez. Végül készült két kvalitatív jellegű felvétel is, melyek (különböző szemszögből) az apa családi szerepeire koncentráltak. Early Childhood Longitudinal Study (ECLS), USA, 2001-37 A vizsgálat összesen 14000 gyermekre terjed ki, akik az Egyesült Államokban születtek 2001-ben. A (megfelelő súlyozás után) országos szintén reprezentatív mintában szándékosan felülreprezentáltak bizonyos etnikai kisebbségekhez tartozó kisgyerekek, az ikrek, valamint a kis súllyal született csecsemők. Az első adatfelvételkor a gyerekek néhány hónaposak voltak, azután pedig újabb vizsgálatok következtek a gyermekek 2 éves, 4 éves korában, majd az óvoda záró évében. A felvételek mindegyike tartalmazott egy beszélgetést az apával és az anyával, ezen kívül pedig a gyermek fejlődésére vonatkozó vizsgálatok, és az egyes igénybe vett gyermekellátó intézményekben (bölcsődékben, óvodában) a gyermekre felügyelő szakemberrel készített interjúk kerültek be a vizsgálatba. Az összegyűjtött adatok összekapcsolhatók az iskolákra vonatkozó adatokat tartalmazó országos adatbázissal38. A

36

http://web.wits.ac.za/Academic/Health/Research/BirthTo20/Home.htm

71

gyerekek egy almintáján kiegészítő, megfigyeléses felvétel is készült az őket ellátó bölcsődékben illetve óvodákban. Born in Bradford, Anglia, 2007A Born in Bradford vizsgálat elsősorban egészségügyi kérdésekre keresi a választ, ám jelentős társadalomtudományi relevanciával is bír. Bradford Anglia különösen nehéz helyzetű települései közé tartozik, problémái között számos egészségügyi jellegű is akad – ilyen a magas csecsemőhalandóság is. Meghatározó a problémák etnikai jellege: a városban születő gyermekek mintegy fele része dél-ázsiai családból származik, és pl. a csecsemőhalálok is erősen ebben a körben koncentrálódnak. A kutatás fő célkitűzése az egészségi állapotot és a jólétet meghatározó tényezőknek a feltárása – különös tekintettel ezek etnikai jellegzetességeire. Mint a neve is jelzi, kifejezetten egy városra kiterjedő vizsgálatról van szó: a Bradford városban, 2007 márciusa és 2010 között született gyermekek kerülnek bele a mintába – összesen várhatóan kb. 10000-en. Az alapsokaságot a városi kórházban megjelenő, összes várandós nő képezi, akik terhességüknek 20. hete után járnak. Többségüket a 26.-28. terhességi héten esedékes vércukor-vizsgálat alkalmával vonják be a vizsgálatba. Részletes tájékoztatást kapnak a kutatásról, majd – ha beleegyeznek – rögtön vérmintát is vesznek tőlük a kutatás számára. Aláírnak egy szándéknyilatkozatot, majd egy segítővel beszélgetnek, aki válaszol a felmerülő kérdéseikre és kitölt velük egy első alapkérdőívet, valamint részt vesznek néhány antropometriai adatot előállító mérésen is. Amennyiben az apa is elkíséri a nőt valamelyik vizsgálatra, őt is megpróbálják bevonni a kutatásba, egyébként pedig a szülés után próbálják meg felvenni vele a kapcsolatot. A vizsgálatról igyekeznek széles körben, sokféle csatornán –rendelőintézetek, vallásos csoportok, iskolák stb. – keresztül tájékozatni a város lakosságát, ami megint csak hozzájárulhat a mintakialakítás sikeréhez. Előzetes becslések szerint az esetek 80 százalékában számítanak pozitív válaszra az anyáktól, és arra, hogy öt évvel később további 5 százalékponttal csökken körükben a válaszadók aránya. Az apák részéről ennél alacsonyabb részvétellel számolnak. ELFE – Franciaország, 2009-39 Az ELFE (Etude longitudinale française depuis l’enfance) Franciaország újonnan induló országos születési kohorsz vizsgálata, melynek során mintegy 20000, 2009-ben született gyermek sorsát tervezik követni. A mintatagok 16 meghatározott napon született gyermekek lesznek majd. A kérdőíves módszerrel gyűjtött adatokat különböző adminisztratív adatállományokhoz – népesség-nyilvántartás, anyakönyvi adatok, terhességi vizsgálatok – tervezik hozzákapcsolni. A kutatás francia kutatóintézetek és minisztériumok széles körű összefogásával jön létre. Kialakításában demográfusok, epidemológusok, szociológusok és egészségügyi közgazdászok egyaránt részt vesznek. Az előkészítő munkálatok 2006 és 2008 között zajlottak, az adatfelvétel a tervek szerint 2009-ben indul el szülészeti osztályokon.

37 38 39

72

http://nces.ed.gov/ECLS/birth.asp http://nces.ed.gov/ccd/ https://www.elfe.ined.fr/Institution/actu_indexA.htm

IV. Követéses vizsgálatok Magyarországon

Házasságok longitudinális vizsgálata – 1966, 1974 és 1990 Az elmúlt évtizedekben három alkalommal is indult olyan panelfelvétel, amely az adott évben házasságot kötött nők közül választotta mintáját, majd mintegy 10-15 éven keresztül folytatta ezeknek a nőknek a továbbkövetését. Az egyes felvételek 3500-5500 személy adatait tartalmazzák. A mintába került nőket első alkalommal még a házasságkötés előtt (házasságkötési szándékuk bejelentésekor, vagy a házasságkötés előtti tanácsadáson) kérdezték meg, majd 3-4 évente védőnők keresték fel őket újabb kérdőívekkel. A minta minden alkalommal az adott időszak alatt az ország egész területén házasságot kötött nőket reprezentálta. A kutatás főbb témái a következők voltak: kívánt gyermekszám, termékenység, a házasság sorsának alakulása, válások és okaik, lakáskörülmények, népesedési helyzet megítélése, vélemények családpolitikai kérdésekről, gyermekgondozás. A vizsgálatokat a Központi Statisztikai Hivatal végezte. Magyar Háztartás Panel Vizsgálat40 A vizsgálathoz a hazai, (nem intézményi) háztartásokból választottak kiinduló mintát, összesen mintegy 2000 háztartást. Az első vizsgálat 1991-ben zajlott. Ezt kilenc további felvétel követte, majd 2001-ben, a tizedik hullámmal lezárult a kutatássorozat első része. Ezt követően 2007-ben az un. HÉV (Háztartások Életút Változása) vizsgálat során még egyszer újra felkeresték a minta elérhető tagjait. A háztartásfőn kívül a háztartás minden, 16 évnél idősebb tagjával készültek interjúk. A kutatás eredeti célja a magyarországi társadalmi-gazdasági átmenet nyomon követése volt a háztartások munkaerőpiaci, jövedelmi és anyagi helyzetének vizsgálatán keresztül. Vizsgálták az elszegényedés és meggazdagodás okait, az ezek hátterében álló családi, demográfiai tényezőket, valamint a különféle családi gazdasági és pénzügyi stratégiákat. Az MHP számos nemzetközi kutatásnak is része és két hullámnak az adatai elérhetőek a Luxemburg Jövedelem Kutatás (Luxembourg Income Study) keretében is. A Háztartás Panel 1992 és 1997 között elkészült hat hulláma a TÁRKI és a BKE Szociológia Tanszék közös munkájának eredményeképpen jött létre. A vizsgálat vezetői Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Tóth Istvány György és Sík Endre voltak. A vizsgálat adatai hozzáférhetők a TÁRKI adatbankján keresztül. A főbb eredményeket kilenc tanulmánykötet foglalja össze, de számos publikáció jelent meg a vizsgálatból különböző hazai és külföldi társadalomtudományi folyóiratban és egyéb kiadványban is. Életünk Fordulópontjai, demográfiai panelfelvétel41 Az 'Életünk Fordulópontjai' a legfrissebb magyarországi kérdőíves panelfelvétel, és egyúttal a legnagyobb olyan vizsgálat, amely a hazai népesedési helyzet átalakulásáról, az átalakulás okairól gyűjt adatokat. A kutatás a Generations and Gender (GGP) nemzetközi vizsgálatsorozat keretében folyik, eredményeit mind a magyar államigazgatás, mind a hazai

40 41

http://www.tarki.hu/research/monitor/index.html www.dpa.demografia.hu

73

és nemzetközi tudományos élet hasznosítja. A vizsgálatot a KSH Népességtudományi Kutatóintézete vezeti. A vizsgálat keretében az NKI több mint 16 000 felnőtt magyar állampolgártól gyűjtött adatokat először 2001/02, majd 2004/2005 fordulóján. A vizsgálat harmadik hulláma 2008 októberében indult, jelenleg (2009. május) az adatrögzítés utolsó fázisai zajlanak. A harmadik hullám részeként 2008-ban egy kiegészítő vizsgálat is útjára indult, amely az Életünk fordulópontjai felvétel mintájában szereplő kérdezettek 18 és 25 év közötti gyermekeit kezdi követni, részben a felnőttekével megegyező kérdőívvel. Főbb témakörök: családi és demográfiai jellemzők, párkapcsolatok alakulása; iskolai végzettség, munkavállalás; személyes vélemények például vallási kérdésekről, a nemi szerepek témájában, az öregedésről, házasságról, gyermekvállalásról, családpolitikai kérdésekről, gyermeknevelésről; gyermekvállalási tervek; nyugdíjba vonulás; családi és baráti segítségnyújtás stb. Az elmúlt években a kutatás eredményei egy önálló kiadványsorozat keretében jelentek meg, a Népességtudományi Kutatóintézet kiadásában a „Műhelytanulmányok” sorozatban és a Demográfia folyóiratban. A Központi Statisztikai Hivatal kiadványaiban (pl. Társadalmi helyzetkép) szintén felhasználta a vizsgálat eredményeit. Ezen kívül több hazai és külföldi publikáció támaszkodott az adatokra. A projekt hazai vezetői: Spéder Zsolt és Kapitány Balázs.

74

Hivatkozások Bailar, B.A. (1989): Information Needs, Surveys, and Measurement Errors. In: Kasprzyk, D. és mások (szerk.): Panel Surveys. Wiley, New York 1989. 1-24.o. Bass, L. (2007): Az esélyegyenlőtlenségek dinamikája. A Budapesti Longitudinális Fejlődésvizsgálat eredményei a gyermekek szocializációjának társadalmi meghatározottságáról. Gyerekesély Füzetek 2. MTA GYEP Budapest 2007. http://www.gyerekesely.hu/component/option,com_docman/task,doc_view/gid,177/Ite mid,3 Bass, L.; Darvas Á; Szomor É. : Gyermeknevelési szabadságok és gyermekintézmények. http://www.gyerekszegenyseg.hu/index.php?option=com_search&searchword=szomor Benedek, D. (2007): A szülés utáni munkába állás hatása a gyermek fejlődésére. Megjelent: Fazekas Károly, Cseres-Gergely Zsombor, Scharle Ágota (szerk.): Munkaerőpiaci Tükör. MTA Közgazdaságtudományi Intézet – Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest. 72. o. Bijleveld C. C. J. H.; van der Kamp, L.J. Th. (1998): Longitudinal Data Analysis. Designs, Models and Methods. SAGE, London 1998 Blanden, J; Gregg, P. (2004): Family Income and Educational Attainment: A Review of Approaches and Evidence for Britain Paper No' CEEDP0041, CEP LSE Working Paper, London, 2004 Blaskó Zs. (2005): Dolgozzanak-e a nők?: A magyar lakosság nemi szerepekkel kapcsolatos véleményének változásai, 1988, 1994, 2002. Demográfia, 2005/2-3. p. 259-287. Blaskó, Zs. (2008): Az anya korai munkavállalásának hatásai a gyermek pszichés fejlődésére. Szakirodalmi áttekintés. Demográfia, 2008/2-3 Blaskó, Zs. [2003]: Kulturális reprodukció vagy kulturális mobilitás? Szociológiai Szemle, 2003/2 Blundell, R., Dearden, L. és Sianesi, B. (2005) Evaluating the effect of education on earnings: models, methods and results from the National Child Development Survey. Journal of the Royal Statistical Society: Series A, 168(3), 473-512 Booth, C. I. – Clarke-Stewart, K. A. – Vandell, D. L. – McCartney, K. – Owen, M. T. (2002): Child-care usage and mother-infant “quality time”. Journal of Marriage and Family, 64. 16–26. Boruch, R, F. és és Pearson R. W. (1988): Assessing the Quality of Longitudinal Surveys Evaluation Review, Vol. 12, No. 1, 3-58 (1988) Bradshaw, J. and Holmes, J. (2008) Family poverty assessed at three years old. CLS Working Paper, London: Centre for Longitudinal Studies.) Brooks-Gunn, J. és Duncan, G.J. 1997: „The Effects of Poverty on Children”. Future of Children 7(2): 55-71. Case, A. and Pacson, C. (2006) Stature and Status: Height, Ability, and Labor Market Outcomes. NBER Working Paper 12466, August 2006. Cambridge, Massachusetts: National Bureau of Economic Research Doyle, P. (1989): Data Base Strategies for Panel Surveys. In: Kasprzyk, D. és mások (szerk.): Panel Surveys. Wiley, New York 1989. 163-189.o. Duncan, G.J. (2002): The PSID and Me. In. Phelps,E. – Furstenberg, F.F. – Colby, A. (szerk). Looking at Lives. American Longitudinal Studies of the Twentieth Century. Russell Sage Foundation, New York 2002, 133-166 75

Elder, G.H. (2002): Historical Times and Lives: A Journey Through Time and Space. In. Phelps,E. – Furstenberg, F.F. – Colby, A. (szerk). Looking at Lives. American Longitudinal Studies of the Twentieth Century. Russell Sage Foundation, New York 2002, 194-218 Éltető, Ö. (2006): Módszertani megjegyzések az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat mintavételi rendszeréhez, a minta elmeszám alakulásához; Az adatok megbízhatóságára vonatkozó számítások. In. Joubert, K. (szerk.): Az országos longitudinális gyermeknövekedés-vizsgálat eredményei születéstől 18 éves korig (I.). Kutatási Jelentés 83., 2006/2. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest. 18-32. Ely, M., Richards, M.P.M., Wadsworth, M.E.J. és Elliott, B.J. (1999): Secular changes in the association of parental divorce and children’s educational attainment – evidence from three British birth cohorts. Journal of Social Policy, 28(3), 437-455 Entwisle, D.R.; Alexander K.L.; Olson, L.S. (2002): Baltimore Beginning School Study in Perspective In. Phelps,E. – Furstenberg, F.F. – Colby, A. (szerk). Looking at Lives. American Longitudinal Studies of the Twentieth Century. Russell Sage Foundation, New York 2002, 167-193 Furstenberg, F.F. (2002): How It Takes Thirty Years to Do a Study. In. Phelps,E. – Furstenberg, F.F. – Colby, A. (szerk). Looking at Lives. American Longitudinal Studies of the Twentieth Century. Russell Sage Foundation, New York 2002, 37-60 Ganzeboom, H.B.G., De Graaf, P.M., Róbert, P. [1990]: Cultural Reproducation Theory on Socialist Ground: Intergenerational Trnasmission of Inequalities in Hungary. Research in Social Stratification and Mobility, Vol. 9, 79.-104 Gárdos, É. (1990): Terhesek és csecsemők egészségügyi és demográfiai vizsgálata. KSH Budapest 1990 Hawkins, S. S., Cole, T. J., Law, C. és a Millennium Cohort Study Child Health Group. (2007): Maternal employment and early childhood overweight: findings from the UK Millennium Cohort Study. International Journal of Obesity, 31, 1–9. Hobcraft, J. és Kieernan, K.E. (2001) Childhood Poverty, Early Motherhood and Adult Social Exclusion. British Journal of Sociology, 52(3), 495-517 Horváth I. (1987): A deviancia longitudinális kutatásának néhány értelmezési és metodológiai problémája. Pszichológia, 1, 151-158. Joshi, H. és McCulloch, A. (2000) Neighbourhood and Family Influences on the Cognitive Ability of Children in the British National Child Development Study. Working Paper 2000-24. Colchester: ISER, University of Essex Joubert K., Darvay S., Ágfalvi R.: A magyar gyermekek testmagasság (testhosszúság), testtömeg, BMI és a bőrredő-méretek referencia átlagai és percentilis-görbéi születéstől 18 éves korig, és a testmagasság növekedési sebessége 2-18 év között az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat adatai alapján — In: Maródi L. szerk.: Gyermekgyógyászat — Medicina, o. (2006) Joubert, K. (2006): A vizsgálati minta általános jellemzői és a vizsgált antropometriai adatok néhány módszertani vonatkozása. In. Joubert, K. (szerk.): Az országos longitudinális gyermeknövekedés-vizsgálat eredményei születéstől 18 éves korig (I.). Kutatási Jelentés 83., 2006/2. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest. 13-17.o. Joubert, K. (2006): Az országos longitudinális gyermeknövekedés-vizsgálat eredményei születéstől 18 éves korig (I.). Kutatási Jelentés 83., 2006/2. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest. 18-32. 76

Joubert, K.; Gárdos, É. (1991): Terhesek és csecsemők egészségügyi és demográfiai vizsgálata. Kutatási Jelentés 40., 1991/2 KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest Kiernan, K.E, and Mensah, F.K. (2008) Poverty, Maternal Depression, Family Status and Children's Cognitive and Behavioural Devlopment in Early Childhood: a longitudinal study. CLS Working Paper, London: Centre for Longitudinal Studies Kolosi, T., Peschar, L., Róbert, P. [1985]: A társadalmi reprodukció csökkenése. In: Andorka és mások (szerk): Társadalmi rétegződés., Budapest, AULA Kiadó Lazarsfeld, P (1940).: “Panel" Studies: The Public Opinion Quarterly, Vol. 4, No. 1 (Mar., 1940), pp. 122-128 McCormick M.C., Workman-Daniels K., és Brooks-Gunn J. (1996) The Behavioral and Emotional Well-Being of School-age Children With Different Birth Weights Pediatrics, Vol. 97 No. 1 January 1996, pp. 18-25 Nomaguchi, KeiM. (2006): Maternal Employment, Nonparental Care, Mother-Child Interactions, and Child Outcomes During Preschool Years. Journal of Marriage and Family, Volume 68, Number 5, December 2006 , pp. 1341-1369(29) Parsons, S. (2002) Basic skills and crime, London: The Basic Skills Agency. Pickett K. E., Wood C., Adamson J., Desouza L. és Wakschlag L. S. (2008): Meaningful differences in maternal smoking behaviour during pregnancy: implications for infant behavioural vulnerability. Journal of Epidemiology and Community Health, 62(4), 318-324 Presser. S. 1989: Collection and Design Issues: Discussion. In: Kasprzyk, D. és mások (szerk.): Panel Surveys. Wiley, New York 1989. 75-80.o. Ranschburg J, Cseh K, Sipos M. (1995a): A csecsemőkori intelligencia kapcsolata a szociális környezeti hatásokkal és a szülői intelligenciával. Pszichológia, 43-59. Ranschburg J, Cseh K, Sipos M. (1995b): A temperamentum és a biológiai nem szerepe a korai intelligencia fejlődésében. Pszichológia, 4, 519-538. Ranschburg J. (1983): A nemek pszichológiai különbségeinek fejlődéslélektani kérdései II. A maszkulinitás-femininitás mérése. Pszichológia, 4, 543-558. Ranschburg J. és Horváth I. (1985): Az anyai magatartás (a "szoptatás" és az "egyedül hagyás") szocio-kulturális és pszichológiai feltételei. Pszichológia, 4, 565-577. Richards, M., Hardy, R., Kuh, D. és Wadsworth, M.E.J. (2002), “Birthweight, postnatal growth and cognitive function in a national UK birth cohort” International Journal of Epidemiology 2002;31:342-348 Róbert P. (2004) Iskolai teljesítmény és társadalmi háttér nemzetközi összehasonlításban. In: Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich György (2004) Társadalmi report. Budapest, TÁRKI, 193-205. Róbert, P. [1991]: The Role of Cultural and Material Resources in Status Attainment Process: The Hungarian Case. In. Tóth, A. and Bábor, L. [eds] Beyond the great Transformation, Research Review, Budapest Rowe, D. C.; Teachman, J. (2004): Behaviorial Genetic Research Designs and Social Policy Studies. In: Thornton, A. (editor), The Well-Being of Children and Families. The University of Michigan Press, 2004, Ann Arbor, 157-187 Thornton, A (2004): Introduction and Overview. In: Thornton, A. (editor), The Well-Being of Children and Families. The University of Michigan Press, 2004, Ann Arbor, 3-27

77

Thornton, Arland, Ronald Freedman, and William Axinn. 2002. "Intergenerational Panel Study of Parents and Children." In. Phelps,E. – Furstenberg, F.F. – Colby, A. (szerk). Looking at Lives. American Longitudinal Studies of the Twentieth Century. Russell Sage Foundation, New York 2002, Waldfogel, J., Han, W. and Brooks-Gunn, J. (2002). The effects of early maternal employment on children’s cognitive development. Demography, 39, 369-392. Werner, E.E. (2002): Looking for Trouble in Paradise: Some Lessons Learned from the Kauai Longitudinal Study. In. Phelps,E. – Furstenberg, F.F. – Colby, A. (szerk). Looking at Lives. American Longitudinal Studies of the Twentieth Century. Russell Sage Foundation, New York 2002, 297-314

78