EGY NEVELŐSZÜLŐI KUTATÁS TAPASZTALATAI DARVAS ÁGNES, ELTE TÁTK, GYEREKESÉLY EGYESÜLET Alkalmazkodás és fejlesztés a gyermekvédelemben, 2013. május 23-25., Fővárosi TEGYESZ Konferenciája
Az MTA Gyerekprogram Iroda nevelőszülői kutatása, 2009
Cél Előkészítés - egyeztetések Megvalósítás Delphoi
Consulting társadalomtudományi kutatóműhely – Babusik Ferenc MTA Gyerekprogram Iroda munkatársai Külső szakértő – Fábián Róbert (SZMI)
A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő fiatalok tízezer azonos korú lakosra jutó aránya, % (1997, 2011) (KSH STADAT) 180,0
166,9
160,0
148,6 136,3
140,0
118,0
120,0
106,5
100,0 80,0 60,0
92,4
84,0 63,5
57,1
61,8
69,0
103,2 94,6
73,4
40,0 20,0 0,0
0-3
4-5
6-9
10-11 1997
2011
12-14
15-17
0-17 összesen
Gondozásban töltött időtartam (az állami gondoskodásból 2009-ben kikerültek körében (KSH)
Az adott évben kikerülők száma: 4322
1256 1640
max. 1 év 1-5 év 5 évnél hosszabb ideig
1207
Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő fiatalok a gondozási hely típusa szerint (1997–2011)
25 000 20 955
20 000
18 287
17 844
17 145
15 000
összes kiskorú gyermekotthonban
11 045
10 000 7 725
8 608
nevelőszülőnél
9 260
ápolást, gondozást biztosító intézményben
5 000
0 1997
2003
2007
2011
Nevelőszülők számának alakulása, 1997, 2003, 2007, 2011 (KSH STADAT), (Nevelőszülőknél elhelyezett gyerekek számának növekedése > 3000, nevelőszülők számának növekedése > 700) 6 000
5 554 5 173
4 960
5 000 4 809 4 436
5 526 5 203
4 560
4 000
összes hagyományos
3 000
hivatásos 0-1-2 gyereket nevelők 3-4 gyereket nevelők
2 000
1619 1342
1116 1 000 373
622 268
400
451
381
508
323
0 1997
2003
2007
2011
544
5 vagy több gyereket nevelők
Cél
nem rendelkeztünk adatokkal arról, hogy a nevelőszülői családok milyen mértékben képesek az náluk nevelkedő gyerekeknél megszakítani a szegénység és esélyegyenlőtlenség újratermelődésének ördögi köreit, illetve mennyire részesei ennek a reprodukciónak
Elemzések - módszerek
két egymásra épülő elemzés a nevelőszülői családok területi adatainak elemzése, a területi egyenlőtlenségek feltárása, a nevelőszülők és a náluk nevelkedő gyermekek helyzete
módszerek Nyilvántartási adatok elemzése Kérdőíves adatfelvételek: a) a nevelőszülő adatai, helyzete (N=357) b) minden gyerekre külön adatlap (N=839) c)12 éves kor feletti, gondozásban élő gyermekkel kérdőív felvétele (N=329)
Területi eloszlás
a nevelőszülői családok területi elhelyezkedése önálló problematika, amelyben jelentős szerepet játszhat a hálózatok felépítése, működése a nevelőszülői családok települési eloszlása lényeges átfedést mutat a hátrányos helyzet szempontjából fokozottan érintett kisebb vagy apró településekkel; a 4800 nevelőszülő közül 3000 család 45 kistérségben koncentrálódik – miközben a kistérségek másik egynegyedében (42 kistérségben) csupán 240 nevelőszülői család él az ország legfejletlenebb régióiban, kistelepüléseken él a nevelőszülők 35%-a (lhh 33 – népesség 10%-a)
Nevelőszülők sűrűségeloszlása (Babusik Ferenc térképe) nevelőszülők sűrűségeloszlása 1 pont = 1
Nevelőszülők lakóhelye, település szegénységi kockázata (Babusik F. térképe) nevelőszülők által lakott települések szegénységi kockázata
Szegénységi kockázat 1 2 3 4 5
(281) (209) (237) (276) (136)
Motivációk %
nem lehet saját gyermeke
11.8
saját gyermekét elvesztette
2.5
saját gyermeke(i) felnőtt(ek), és hiányoztak az anyai, gondoskodó feladatok
26.7
a saját gyermeke(i) mellett több gyermeket szeretett volna
23.9
egyszerűen szereti a gyermekeket
60.1
a településen más is vállal nevelőszülőséget és megtetszett ez a munka
19.9
a nevelőszülői díjazás fontos jövedelemforrás
9.0
a nevelőszülői díjazás szinte az egyetlen elérhető jövedelemforrása
2.5
a cseperedő gyerekek segítenek a ház körüli munkákban
0.8
az önkormányzat kifejezetten támogatja vagy kéri, elősegíti, hogy valaki nevelőszülő legyen a településen
1.1
egyéb
25.3
Anyagi helyzet
a nevelőszülői családok átlagos ekvivalens jövedelme másfélszerese a létminimumnak a nevelőszülői családok önmagában a nevelőszülői juttatásból nem tudnak megélni, szükségük van egyrészt egyéb munkajövedelmekre, másrészt az egyes transzferekre ahhoz, hogy az említett, létminimumnál magasabb szinten megéljenek; a nevelőszülők „megélhetési szülősége” nem bizonyítható
Nevelőszülők iskolai végzettsége Nevelőszülők
%
kevesebb, mint 8 osztály
4,0
befejezett általános iskola
25,0
befejezett szakmunkásképző, szakiskola befejezett szakközépiskola vagy technikum
30,6
befejezett gimnázium
13,1
befejezett egyetem, főiskola
17,4
9,8
A nevelőszülő iskolai végzettsége a gyerekek felől nézve (roma – nem-roma) 120
100
5
12
22 80 39
érettségi
60
szakiskola max.általános iskola
37
40 27
20
főiskola, egyetem
36
22 0 roma
nem-roma
A gyerekek helyzete a családban
Kérnek és kapnak segítséget a nevelőszülőktől (tanulás, más problémák, 75-80%) Jutalmazás – büntetés: a gyerekmintákban általában tapasztalt megoszlás, a büntetésben a „megbeszéljük” a vezető módszer (62%, TV-számítógép-megvonás 15-18%) Szorongás-kérdőív – viszonylag kedvező kép
a roma és a nem roma gyermekek helyzete nem különbözik
A kérdezők megítélése alapján az otthon: % kifejezetten barátságos, meleg, otthonos, gyermekközpontú
80.7
barátságos, meleg de nem kifejezetten gyermekközpontú
15.0
nem rossz, de nem tűnik fel, hogy gyermek is él itt
2.1
se nem meleg, se nem otthonos
1.2
kifejezetten rideg, otthontalan
1.1
Érezni lehet, hogy kifejezetten szereti a gyereket – 80% Együttérzően, de nem különösebb szeretettel beszél a gyerekről – 15%
Iskola
a roma gyerekek helyzete az alapfokú oktatás rendszerében tükrözi az országra jellemző iskolai szegregációt tanulmányi eredmények (3,75; 3,45), évismétlés (6%; 22%), magántanulóság (0,3%; 3,6%)
Kapcsolat a szülőkkel (N=227)
a roma gyerekeket nagyobb arányban helyezik el származás szerinti szüleiktől távolabb
A jövő
ahogy a gyerekek látják – a helyzet reális, az életkorukhoz képest túlságosan reális megítélése és ahogy a nevelőszülők – a gyerekek 10-15%-a esetében látják nagyon kétségesnek az iskola sikeres befejezését, a későbbi munkába állás lehetőségét, illetve a párkapcsolatok kedvező alakulását
gyereknépesség
nevelőszülőknél élő gyerekek
szegénységben élő gyerekek
Megjegyzés
Nevelők iskolázottsága
életkor!
Munkaerő-piaci helyzet
munkanélküliség
Anyagi helyzet
munkajövedelem
Anyagi helyzet megítélése
pénzzavar stb.
Depriváció
különóra, nyaralás
Iskolai pályafutás
szegregált osztályok
Kapcsolatok Jövőkép
„… a gyermekek szempontjából komoly szakmai kihívást jelent a döntés hátterének, biológiai szüleik helyzetének megértetése, a feladás, cserbenhagyás érzetének kezelése, és időnként a motiválásuk a biológiai családdal való kapcsolat fenntartására. A nevelőszülői ellátás célja, hogy megteremtsen egy érzelmi stabilitást, és biztosítsa a kiegyensúlyozott testi-lelki fejlődést a gyermekek számára. A nevelői feladat komplex: segíteni kell a gyermeket a szülőtől való elszakadás feldolgozására, ami a problémáktól való elszakadást is jelenti. A gyermekek átélik a szüleik félelmeit, instabilitását, depresszióját abban az esetben is, ha a szülők igyekeznek megkímélni őket, így a nevelőcsaládhoz bűntudattal érkeznek. Nem lehet leegyszerűsíteni a kiemeléshez vezető körülmények elmagyarázását. Ez a krízisszituáció, az ehhez vezető út, és a meghozott döntések a gyermek életében kiemelkedően fontosak, mintát jelentenek a szülői magatartásról, a szülői lehetőségek és reakciók interpretálása befolyásolni fogja a gyermekek kötődését mind a szüleikhez, mind a nevelőszülőkhöz. A nevelőszülői ellátás egyik célja, hogy az lehetőséget teremtsen érzelmi kapcsolatok kialakítására. Ebben a helyzetben azonban, különösen a nagyobb gyermekek számára, nehéz egyszerre kialakítani az érzelmi kapcsolatot a befogadó családdal, és azt fenntartani a biológiai családdal. Bármilyen kötődés, pozitív érzelem a biológiai szülők elárulását jelenti és bűntudattal párosul.” „Amennyiben lehetőség van, akkor cél a biológiai szülőkkel való kapcsolattartás. Ugyanakkor az együttműködést nehezíti, hogy a befogadó család mindig egy strukturált rendszernek tűnik a gyermeküket elveszítő szülők számára, amely magába szippantja a gyermeket, elszakítja a családjától, ráadásul olyan területen bizonyít, ahol a biológiai szülő kudarcot vallott.” (SZOMBATHELYI SZILVIA: GONDOLATOK A CSALÁD MODERN ÉRTELMEZÉSÉHEZ)
„A modern szülő/nevelő modell alkalmazása a családból kiemelt gyermekek esetében nagyon fontos eszköz lehet a kompetenciák megerősítésében. Számukra a befogadó családtól kapott minták mögött ott van egy másik család története. Olyan nevelőszülőre van szükségük, aki meghallgatja őket, segíti és támogatja őket a felnőtté válásukban. Felkészíti őket, hogy felelős döntéseket hozhassanak a jövőjükről. Aki adott esetben képes ellensúlyozni a hibás mintákat, a hibás szerepmodelleket, így választást kínál a gyermeknek. Aki elfogadja a biológiai szülőkhöz való kötődést, de képessé teszik őket arra, hogy megnyíljanak más személyek felé, képesek legyenek másokkal érzelmi kapcsolatot felépíteni. Mindenek előtt, aki képessé teszi őket feldolgozni a feladás, elutasítás, elszakítás tényét.” (SZOMBATHELYI SZILVIA: GONDOLATOK A CSALÁD MODERN ÉRTELMEZÉSÉHEZ)
www.gyerekesely.hu
