Transzferárazás egy kérdôíves felmérés tapasztalatai

A D Ó V I L Á G

47

Transzferárazás – egy kérdôíves felmérés tapasztalatai Az adóhatóság 2005. évben ki-

egymás közötti kereskedelmi és

A szokásos piaci ár elvét az

emelten vizsgálta a transzferárhoz

pénzügyi kapcsolataira nem feltétle-

OECD Modellegyezmény 9. cikké-

kapcsolódó egyes adókötelezettsé-

nül hatnak ugyanúgy a külsô piaci

nek (1) bekezdése a következô-

geket, különös tekintettel a szoká-

viszonyok, mint független vállalko-

képpen fogalmazza meg: „Amennyi-

sos piaci ár meghatározásával össze-

zások esetén. Amennyiben a transz-

ben két kapcsolt vállalkozás egymás

függô nyilvántartási kötelezettség-

ferár-képzés (az egymás közötti el-

közötti kereskedelmi vagy pénzügyi

re.

számolásokban érvényesített elszá-

kapcsolataiban olyan feltételeket te-

Az utóbbi idôben egyre nagyobb

molóár-képzés) nem tükrözi a piaci

remt, vagy köt ki, amelyek külön-

figyelmet kap – szakmai körökben

viszonyokat és a szokásos piaci ár

böznek a független vállalkozások

és a sajtóban – a transzferárazás

elvét, torzulhat a kapcsolt vállalko-

között alkalmazott feltételektôl, úgy

kérdése. Idônként a felfedezôk rá-

zások adókötelezettsége, valamint

a nyereség, amelyet a vállalkozások

csodálkozását is tapasztaljuk e

az adójogi illetôség szerinti ország

egyike e feltételek nélkül elért vol-

téren, annak ellenére, hogy az adó-

adóbevétele. Könnyû belátni, hogy

na, azonban e feltételek miatt nem

hatóság évek óta kiemelten vizs-

amennyiben a különbözô országok-

realizált, az érintett vállalkozás nye-

gálja a kapcsolt vállalkozásokat, a

ban mûködô kapcsolt vállalkozá-

reségéhez hozzászámítható és en-

szokásos piaci ár alkalmazását, az

sok egymás közötti ügyleteikben a

nek megfelelôen megadóztatható.”

évenként kiadásra kerülô Ellenôr-

szokásos piaci ártól alacsonyabb,

Magyarországon a kapcsolt vállal-

zési irányelvben foglaltak szerint, és

vagy magasabb árat érvényesítenek,

kozások fogalmát, a szokásos piaci

ellenôrzési tapasztalatait – melyek

ezzel átcsoportosítják a nyereséget –

ár elvét, a kapcsolt vállalkozások

nem egyszer viszonylag nagy össze-

az adóalapot – az egyes országok

adózás elôtti eredményének ez irá-

gû számszaki megállapítást is tartal-

között.

nyú módosítását a társasági adóról

maznak - éves jelentésben foglalja össze.

A transzferár-képzés kérdése eredetileg egy országon belül mûködô

és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény tartalmazza.

Mi az oka a mostani fokozott ér-

kapcsolt vállalkozások egymás kö-

Eddigi vizsgálataink fôleg az or-

deklôdésnek, mennyiben más a té-

zötti ügyletei kapcsán merült fel.

szágon belül mûködô kapcsolt

ma jelenlegi megközelítése, mint a

Késôbb, a multinacionális vállalko-

vállalkozások egymás közötti ügy-

korábbiak voltak, mi indokolta,

zások világkereskedelemben betöl-

leteire irányultak, ugyanakkor vol-

hogy az adóhatóság – eddigi gyakor-

tött szerepének növekedésével egy-

tak a külföldi anyavállalat és ma-

latától eltérôen – a kiválasztott adó-

re inkább elôtérbe került az a köve-

gyarországi leányvállalat közötti

zók széles körénél kérdôíves felmé-

telmény, hogy adóztatásukkal nem-

ügyletek helytelen elszámolására

résen alapuló vizsgálatokat végez-

zetközi összefüggésben kell foglal-

vonatkozó feltárások is.

zen?

kozni. Ezért az OECD-tagországok

A jövôben egyre inkább elôtérbe

Mielôtt ezekre a kérdésekre vála-

megállapodtak abban, hogy a kap-

kerül a nemzetközi ügyletek vizs-

szolnánk, tekintsük át röviden a

csolt vállalkozások nyeresége adó-

gálatának szükségessége. Ezt a

transzferárazás lényegét.

zási célokból - az esetleges torzítá-

hangsúly-eltolódást indokolják – a

A transzferárazás az egyik legfon-

sok megszüntetése érdekében -

határon átnyúló ügyletek nagyság-

tosabb nemzetközi adózási kérdés.

szükség szerint módosítható, ezáltal

rendjén, az adóalap védelmének

Lényege, hogy a kapcsolt (egymás-

biztosítva a szokásos piaci ár elvé-

szempontjain túl - az adózás rendjé-

tól nem független) vállalkozások

nek érvényesülését.

rôl szóló törvény 2007. január 1-jé-

A D Ó V I L Á G

48 tôl hatályos elôírásai, melyek beve-

követô magatartásukat, felkészülé-

tel arra, hogy rájuk nem terjed ki a

zetik az OECD irányelvben „elôze-

süket a jövôbeni adóellenôrzésekre.

nyilvántartási kötelezettséget elôíró

tes árképzési megállapodás” (Ad-

A vizsgálatok lefolytatása interjú

18/2003. (VII. 16.) számú PM ren-

vanced Pricing Adjustment, röviden

jelleggel történt, a központilag elôre

APA) címen ismert intézmény alkal-

elkészített kérdôívek helyszíni ki-

A szûrés során találkoztunk olyan

mazását. E törvényi szabályozás lé-

töltésével, a társasági adóbevallással

adózókkal, amelyek a jogszabályok

nyege, hogy a Pénzügyminisztérium

még le nem zárt 2005. évre vonatko-

alapján kisvállalkozásnak minôsül-

- adózói kérelemre - határozatban

zóan.

nek, így nem kötelezettek nyilván-

delet hatálya.

állapítja meg a kapcsolt vállalkozási

Hangsúlyozni szükséges, hogy az

tartás vezetésére, annak ellenére,

viszonyban álló társaságok egymás

adóhatóság ezen ellenôrzések kere-

hogy teljes Európára kiterjedô mul-

között megkötendô, jövôbeni ügyle-

tében nem vizsgálta az árképzési

tinacionális vállalatcsoport tagja-

teiben érvényesíthetô, a szokásos

módszerek választásának, alkalma-

ként tevékenykednek Magyarorszá-

piaci ár meghatározásakor alkalma-

zásának helyességét, a konkrét

gon, és kapcsolt vállalkozásaikkal

zandó módszert, valamint – amennyi-

transzferárak megfelelôségét, csu-

jelentôs forgalmat bonyolítanak.

ben ez meghatározható – a szokásos

pán a nyilvántartással szemben tá-

A vizsgálat fogadtatása az adó-

piaci árat, ártartományt. Az adóha-

masztott - jogszabályban elôírt - kö-

zók részérôl igen eltérô volt: talál-

tóság elôzetesen vizsgálhatja a be-

vetelmények teljesülésérôl, a felme-

koztunk olyan céggel, amely igen

nyújtott iratokban szereplô adatok,

rülô problémákról, a kialakult vagy

nehezen akart bármilyen informá-

körülmények valódiságát.

kialakuló tendenciákról kívánt tájé-

ciót átadni, mondván, hogy erre

kozódni.

csak 2006. május 31. után lenne kö-

A hazai jogi szabályozásban jelentôs – a fenti intézmény bevezetését

Kiválasztottuk azokat az adózó-

teles. Más adózók szívesen vették,

is elôkészítô - lépés volt a szokásos

kat, amelyek az adóhatósághoz be-

hogy az ellenôrzés felhívta a figyel-

piaci ár meghatározásával összefüg-

jelentett adatok alapján kapcsolt

müket

gô nyilvántartási kötelezettségrôl

vállalkozással rendelkeznek, a kivá-

melyekrôl – akár figyelmetlenségbôl

szóló 18/2003. (VII. 16.) PM rende-

lasztás alapját képezte továbbá a

– nem volt tudomásuk, illetve lehe-

let megjelenése, amely részletes kö-

2004. évrôl benyújtott társasági

tôség

vetelményeket fogalmaz meg a kap-

adóbevallás kapcsolt vállalkozáso-

konzultációra.

csolt vállalkozástól elvárt nyilván-

kat érintô sorainak adattartalma.

Az adóhatóság szempontjából a

tartás vezetésével összefüggésben.

Ezeken túlmenôen több olyan adó-

vizsgálatok során szerzett informá-

Mindezen szempontok indokol-

zót is ellenôrzés alá vontunk, akik

ciók azért is értékesek, mert adóel-

ták, hogy az adóhatóság 2005. év-

nem szerepeltek ugyan az elôzôek

lenôrzéseket alapozhatnak meg, il-

ben újszerû módon közelítse a

szerint kialakított listában, azonban

letve kijelölésre került az az adózói

transzferárazás kérdéskörét.

a korábbi átfogó adóellenôrzések

kör, amelynél érdemi transzferár

A 2005. november 18 - december

tapasztalatai alapján információval

vizsgálat végezhetô.

19. közötti idôszakban országosan

rendelkeztünk arról, hogy a társa-

összesen 446 társaság vizsgálatára

ságnak van kapcsolt vállalkozása.

Az ellenôrzés lefolytatása

került sor.

További kiválasztási alapot jelentett

A nyilvántartás vezetésénél - és el-

Az ellenôrzés célja az volt, hogy

a Céghírek adatbázisa, abból is

lenôrzésénél - egy összetett jogsza-

átfogó képet kapjunk a transzfer-

azon adózók, melyekben más adó-

bályi háttér elôírásait kellett figye-

árazás magyarországi helyzetérôl,

zó többségi vagy közvetlen irányí-

lembe venni:

egyúttal ráirányítva az adózók fi-

tást biztosító befolyással rendelke-

• A társasági adóról és az osztalék-

gyelmét a téma kiemelt fontosságá-

zik. Nem kerültek a kiválasztott

adóról szóló 1996. évi LXXXI. tv.

ra, elôsegítve - kikényszerítve jog-

körbe a kisvállalkozások, tekintet-

4. § 23. pontja elôírásait, melyek

olyan

nyílt

kötelezettségekre,

probléma-felvetésre,

A D Ó V I L Á G

49

meghatározzák, hogy mi minôsül

Ellenôrzési tapasztalatok

kapcsolt vállalkozásnak,

Az ellenôrzés során kapott informá- nyilvántartásból nem mindig lehet-

anyavállalat irányítása alá, a cég-

• a gazdasági társaságokról szóló

ciók értékelésénél figyelembe kell séges. Nem egyszer adózói közre-

1997. évi CXLIV. tv. 290. §-át,

venni, hogy a kérdôíves módszer al- mûködés szükséges - zárt illetve

mely azt szabályozza, hogy mi mi-

kalmazása, és a nem lezárt adóév nyílt jegyzésû részvénytársaságok

nôsül többségi irányítást biztosító

vizsgálata olyan körülmények, mely- esetén - a tulajdoni arányok megha-

befolyásnak,

ek egyrészt korlátozhatják az adó- tározásához. Ugyanakkor az anya-

• a 18/2003. (VII. 16.) PM. rendelet

zói válaszok megalapozottságát, vállalat többszöri közvetett tulaj-

elôírásait a szokásos piaci ár meg-

másrészt viszont – és ez feltétlenül a donlási arányok összevonásából

határozásával összefüggô nyilván-

pozitívumuk – tágabb teret adtak a következô kapcsolt vállalkozási

tartási kötelezettségrôl,

konzultatív

• az 1996. évi LXXXI. tv. 18. § (5) bekezdésében foglaltakat, melyek

megközelítésnek,

a viszonyát, ha van ilyen, az adózó

szakmai véleménycserének.

(leányvállalat) nem képes önállóan

Az adózók által adott válaszok feltárni.

azt határozzák meg, hogy mely

jelzik az ügyletenként (ügylet típu-

idôpontig kell a szokásos piaci ár-

sonként) eltérô eljárások alkalma- (így a társasági adóra is) kiterjedô

ra vonatkozó nyilvántartást elké-

zását.

szíteni, • a 2004. évi XXXIV. tv. 3. § elôírásait a kis- és középvállalkozások meghatározásáról.

A folyamatos, minden adónemre vizsgálatoknak

köszönhetôen

a

A transzferárazás helyzetérôl – az közvetlen kapcsolt vállalkozások ellenôrzések eredményeként - az bejelentése mellett az adózók egyre alábbi képet kaptuk:

nagyobb része felülvizsgálja és beje-

431 kapcsolt vállalkozás közül lenti a közvetett kapcsolt vállalko-

Idetartozóan említjük - bár nem

412 adózó válasza azt mutatta, hogy zásait is. Ugyanakkor elôfordul,

közvetlenül a nyilvántartási kötele-

a kapcsolt vállalkozási viszony mi- hogy a vizsgált társaságok nem tud-

zettséget érinti - a kapcsolt vállalko-

nôsítésénél figyelembe vették mind ják rendelkezésre bocsátani a válla-

zásokkal összefüggô (az elsô szer-

a közvetlen, mind pedig a közvetett latcsoporti

zôdés-kötést követô 15 napon belül

irányítást biztosító befolyást. 139 amely a tulajdonosi szerkezetet

esedékes), adóhatóság felé teljesí-

esetben jelezték, hogy nem a tulaj- (sokszor bonyolult tulajdonosi há-

tendô változásbejelentési kötele-

doni arányt, hanem - az attól eltérô lózatok összességét) mutatja. A kül-

zettséget is, melyet az adózás rend-

- szavazati jogot vették alapul, össz- földi tulajdonú társaságok esetén

jérôl szóló 2003. évi XCII. törvény

hangban a vonatkozó jogszabályi ezt az információt, a konszolidált

23. § (4) bekezdés b) pontja szabá-

elôírásokkal. (Az esetek többségé- adatokkal együtt az anyavállalat

lyoz.

ben az egyezôség fennállt, így a tu- tudná megadni a leányvállalatai ré-

hierarchia

térképet,

Az eljáró revizorok a nyilván-

lajdonviszonyok egyben meghatá- szére, az információ biztosítása

tartásra vonatkozó észrevételei-

rozták az irányítást biztosító befo- azonban sok esetben nem, vagy

ket jegyzôkönyvben rögzítették és

lyást.)

átadták az adózóknak. Szankcio-

Problémát jelenthet – mind az

nem teljes körûen történik meg. Elôfordul, hogy a tulajdonos nem

nálásra – mulasztási bírság kisza-

adózó mind pedig az ellenôrzés szá- szívesen szolgáltat információt a

bására – csak abban az esetben

mára -, a harmadik személy részvé- közvetett kapcsolt vállalkozási jog-

volt lehetôség, ha az adózó válto-

telével fennálló közvetett kapcsolt viszonyok feltérképezéséhez, külö-

zásbejelentési kötelezettségének

viszony feltárása.

nösen akkor, ha a kérdés eldöntése

az Art.-ban elôírt határidôre nem

A vállalatcsoporton belüli rész- szempontjából magánszemélyek, il-

tett eleget, tekintettel arra, hogy

vénymozgások, valamint annak kö- letve közeli hozzátartozók összead-

nem lezárt adóévet vizsgált az

vetése, hogy milyen új belföldi illet- andó szavazati jogát is figyelembe

adóhatóság.

ve külföldi társaságok kerülnek az kell venni. Más oldalról viszont az

A D Ó V I L Á G

50 adózóknak is kellemetlen (mint el-

kapcsolt

az

hogy a cég az egyébként rendelke-

mondták) a tulajdonos egyéb - szin-

anyacég 100 %-os tulajdonában

zésére álló dokumentációt nem

te személyes adatként megjelenô -

van. Nem ritka, hogy az anyaválla-

akarta megmutatni, mondván, hogy

üzleti viszonyai után érdeklôdni.

lat és a leány között nincs írásbeli

azt csak a jövô év májusára kell ren-

szerzôdés, de gazdasági ügyletek

delkezésre bocsátania. Ebben az

történnek kettôjük viszonylatában.

adózói körben, olyan esetekben,

A most lefolytatott ellenôrzések során nem egyszer a revízió tárta fel a kapcsolt vállalkozási viszony

vállalkozást,

mert

Olyan adózó is van, akinek azért

amikor rendelkezésre állt a szüksé-

nincs információja kapcsolt vállal-

ges dokumentáció, jellemzôen az

kozásairól, mert az anyavállalat

volt megállapítható, hogy a nyilván-

kapcsolt vállalkozásával, és ennyi

nem hozza tudomására.

Nem egy

tartás megfelel a vonatkozó PM rende-

szerzôdésre történt teljesítés a vizs-

esetben éppen a most lefolytatott el-

letben elôírt feltételeknek. Amennyi-

gált idôszakban.

lenôrzés indította el az adózónál a

ben mégis elôfordult hiányosság,

kapcsolt vállalkozások rendszeré-

úgy a revízió erre felhívta az adózó

nek feltérképezését.

figyelmét.

fennállását. 407 adózónak volt szerzôdése a

305 vállalkozás teljesítette változásbejelentési kötelezettségét az adóhatóság felé kapcsolt vállalko-

Mint az a vizsgálatok során kide-

Akadt olyan társaság is, ahol – el-

zása és a vele kötött szerzôdés létre-

rült, nem minden adózó számára

mondásuk szerint – a nyilvántartást

jöttérôl. A bejelentési kötelezettsé-

egyértelmû, hogy mely kapcsolt

azért nem vezetik, mert mint közép-

güket nem teljesítô adózók magas

vállalkozásokat kell bejelenteni az

vállalkozások, erre nem kötelezhe-

(25 %-os) aránya azt mutatja, hogy

adóhivatalhoz, mert más a kapcsolt

tôk. Félreértették a jogszabályi elô-

az adózók egy része nem fordít kel-

vállalkozás fogalma a számviteli

írásokat, és nem voltak tisztában

lô figyelmet az e téren fennálló kö-

törvény és más a társasági adóról

azzal, hogy csak akkor mentesülnek

telezettségeire. Ugyanakkor alátá-

szóló törvény szerint. A vizsgálat

a nyilvántartás vezetési kötelezett-

masztja a vizsgálat azon célkitûzé-

során lehetôség nyílt ennek tisztá-

ség alól, ha a versenyhátrány meg-

sének helyességét, hogy az adóható-

zására.

szüntetése érdekében kötnek tartós

ság jelenlétével jogkövetô magatar-

A felmérések alapján a vizsgált

tásra kényszerítse az adózókat.

körben 401 adózónak volt a szoká-

Meglepô, hogy még a legnagyobb

sos piaci árral összefüggô nyilván-

Nem egy helyen érzékeltették az

adózók körében is elôfordult a vál-

tartási kötelezettsége 2005. évre

adózók, hogy milyen komoly admi-

tozásbejelentési kötelezettség telje-

vonatkozóan, mely nyilvántartás el-

nisztrációs munkát igényel a nyil-

sítésének elmulasztása.

készítésének határideje 2006. május

vántartási kötelezettség teljesítése.

A bejelentés elmulasztásának egyik

31. A vizsgálatok során összesen

Vannak olyan cégek és tevékenysé-

oka lehet, hogy a társaságok csak

297 adózó nyilatkozott úgy, hogy el-

gek, ahol nagyobb munkák eseté-

részben, vagy egyáltalán nem vizs-

készítette a dokumentációkat, il-

ben több száz oldalnyi doku-mentá-

gálják felül szerzôdéses kapcsolatai-

letve mutatta be azokat a revízió-

cióból kell a PM rendeletnek meg-

kat, volt rá eset, hogy az adózó an-

nak. Az adózók több mint egyne-

felelô fôbb adatokat tartalmazó

nak ellenére elmulasztotta teljesí-

gyede november-december hónap-

nyilvántartást elkészíteni.

teni bejelentési kötelezettségét az

ban még nem rendelkezett nyilván-

adóhatóság felé, hogy a jogszabály-

tartással.

szerzôdést kapcsolt vállalkozásukkal.

Az adózók több, mint 80 %-a rendelkezik szerzôdésenként elkészí-

ban elôírt transzferár dokumentá-

A legnagyobb adózók körében a

tett nyilvántartással, 28 % azt je-

ciót elkészítette, illetve annak elké-

vizsgált cégek egy-két kivételtôl el-

lezte, hogy összevont nyilvántar-

szítése folyamatban volt.

tekintve már rendelkeztek transz-

tást (is) készített. Vannak adózók,

Elôfordult, hogy az adózó arra

ferár-nyilvántartással 2005. évre.

ahol a szerzôdésenként elkészített

való tekintettel nem jelentett be

Volt azonban olyan tapasztalat is,

nyilvántartások mellett, ezzel pár-

A D Ó V I L Á G huzamosan egyes szerzôdésekrôl

51 Elôforduló hiányosságok példa-

kozásában egy egyedileg kialakított

összevont nyilvántartást vezetnek.

szerûen:

egyéb módszert, az ún. korrigált

Az összevont nyilvántartást vezetôk

• hiányzott a dokumentációból az ár

bérleti díj kalkulátor módszerét al-

közel 30 %-a még nem indokolta

meghatározására alkalmazott mód-

kalmazta, amelyrôl a dokumentá-

választását. Az indoklást a vonat-

szer kiválasztásának indoka, a fel-

ciót egy adótanácsadó cég készítette

kozó PM rendelet írja elô.

használt adatok kiválasztásának me-

el.

Egyszerûsített nyilvántartást az

nete, indoka, a piaci jellemzôk is-

Az összehasonlító árak módszerét

adózók 36 %-a készített. Egyszerû-

mertetése, az összehasonlító adatok

alkalmazó adózók 98 %-a azt jelez-

sített tartalmú nyilvántartással a leg-

forrásának feltüntetése,

te, hogy rendelkezik összehasonlító

nagyobb adózók körében a revízió

• nem került felvezetésre a külföldi

ritkán találkozott. Nem minden

kapcsolt vállalkozás cégjegyzékét

Kiemelést érdemel, hogy egy ve-

adózó számára volt egyértelmû,

vezetô bíróság (hatóság) megne-

gyianyag-gyártással foglalkozó adó-

hogy az egyszerûsített nyilvántar-

vezése és székhelye.

zónál az összehasonlító árak mód-

árakkal.

tás feltételeként elôírt, a szerzô-dés-

Az adózók által alkalmazott

szerének

ben szereplô 50 millió forintos ügy-

árképzési módszerek

megkönnyítette, hogy a cég rendel-

letérték figyelembe vételénél éves,

A legtöbb adózó által bonyolított

kezésére állt egy olyan független in-

vagy a szerzôdés érvényességének

tranzakció típus a termék vétel-ela-

formációs szolgálat, amely termék-

teljes idôszakára vonatkozó adattal

dás (17 %), ezt követi - egymáshoz

ekre lebontva tartalmazta a forgal-

kell számolni. Ez a probléma a ha-

viszonyítva csekély eltéréssel (egy-

mazott anyagok független felek kö-

tározatlan idôre szóló (bérleti) szer-

enként 10-14 %-os részaránnyal) - a

zött érvényesített árait.

zôdésekkel összefüggésben merült

többi tranzakció (kamat, költségát-

Az alkatrészeket, részegységeket

fel.

terhelés, bérlet, menedzsment szol-

gyártó vállalkozások, több ezer-féle

Keretszerzôdése az adózók 64 %-á-

gáltatás, hagyományos szolgáltatás)

cikk elôállítói az egyes vevôknek ér-

nak van, és ebbôl 55 % készített

majd következik a termékforgalma-

tékesített termékeikre - mint el-

transzferár dokumentációt ezidáig a

zás 8 %-kal, a költségmegosztási meg-

mondták -, sok esetben nem tud-

konkrét ügyletekre, ami kevesebb,

állapodások 7 %-kal, a jogdíj 4 %-kal.

nak összehasonlító árat alkalmaz-

mint a dokumentációkészítési köte-

A többi ügylettípus 1 –1 %-os rész-

ni, mert mindegyik termék eltér va-

lezettség átlagos teljesülése. (Ez

arányt képvisel.

lamiben a másiktól, és az eltérô pa-

utóbbi 74 %.).

alkalmazását

nagyban

A költség és jövedelem módszert

raméterû termékek árát nem lehet

A dokumentációval rendelkezô

alkalmazza a legtöbb adózó (45 %).

összehasonlítani. (A vevôk között

adózók 38 %-a válaszolta, hogy

Ezt követi az összehasonlító árak

vannak kapcsolt és független felek

szükségessé vált a meglévô doku-

módszere (41 %), majd az egyéb mód-

is.) A jelzett problémák megoldásá-

mentáció módosítása, és néhány

szer (10 %) és végül a viszonteladá-

ra többen a költség-jövedelem mód-

kivétellel ezt már el is végezték.

si módszer (4 %). A felmérésekbôl

szert alkalmazták. Ehhez viszont - a

A konkrét árak évenkénti felül-

az is kiderült, hogy egyes módsze-

szokásos piaci haszonkulcs megál-

vizsgálatát a dokumentációval ren-

reket egymással párhuzamosan is

lapítása érdekében - speciális adat-

delkezô adózók 85 %-a hajtotta

alkalmazzák. A legnagyobb adózók

bázis, illetve nem egyszer külsô

végre.

körében az egyéb módszerek közül

szakmai segítség igénybevétele volt

A dokumentáció tartalmára

a leggyakrabban használt metódus

szükséges.

vonatkozó ellenôrzési tapasztalatok

az ún. tranzakciós nettó határha-

A dokumentációk 89 %-a tartal-

szon módszere volt.

mazza az összes – PM rendelet szerinti – kötelezô elemet.

Több – speciális termékeket gyártó – vállalkozás jelezte, hogy az el-

Megemlítendô, hogy az egyik

adási ár meghatározása során az

adózó a bérleti szerzôdések vonat-

anyavállalat (cégcsoport) árkép-

A D Ó V I L Á G

52 zésre vonatkozó elôírásait kötele-

azon kitétellel indokolják, miszerint

gálják az adott országok piaci kö-

sek alkalmazni. A gyakorlatban

„az adózótól nem várható el, hogy

rülményeit, adózási szabályait, és

nehezen értelmezhetô a független

aránytalanul nagy költséget fordít-

mindezeket figyelembe véve alakít-

felek közötti ár fogalma, mivel a ter-

son a nyilvántartás elkészítésére”.

ják ki az árképzésre vonatkozó sza-

mékek értékesítése nem, vagy csak

Egyik megyében a meginterjúvolt

bályokat. A termékforgalmazáson

elvétve történik cégcsoporton kívüli

társaságok hangsúlyozták, hogy a

kívüli speciális tranzakciók (jogdíj,

vállalkozásnak. Elôfordulnak olyan

PM rendelet alapelvében szereplô

kamat, költségátterhelések, me-

esetek is, amikor a szerzôdés, vagy

„tôle elvárható gondosság” és „je-

nedzsment szolgáltatások) tekinte-

egyedi gyártás esetén a termék maga

lentôs tény és körülmény” figye-

tében viszont általában az anyavál-

kizárja, hogy harmadik fél részére

lembe vételével igyekeznek gyakor-

lalat által diktált árak érvényesül-

történhet egyáltalán értékesítés.

latuk során eljárni. Azt azonban,

nek.

Ezekben az esetekben sokszor az

hogy mit értenek ez alatt konkrétan,

Több adózónál találkozott az

önköltségre egy, az ágazatban el-

nem foglalták írásba. A revízió kér-

ellenôrzés azzal a jelenséggel - az

várt, vagy az anyavállalat által meg-

désére adott válaszuk szerint a fenti

elôzôekkel összefüggésben -, hogy

határozott árrést felszámítva hatá-

fogalmakon azt értik, hogy a szoká-

magyar nyelven nem tudják rendel-

roznak meg úgynevezett „piaci

sos piaci árat befolyásoló tényezô-

kezésre bocsátani a szükséges do-

árat”.

ket minél szélesebb körben igyekez-

kumentációt, mert azt az anyacég

nek feltárni, és az ahhoz szükséges

készítette – vagy készíttette – el, és

információkat beszerezni.

lefordításuk magyar nyelvre még

Negatív példa az a leányvállalat, ahol a külföldi anyavállalat diktált árait részletes alátámasztás,

A mezôgazdasághoz kapcsolódó

kontrol nélkül fogadják el és alkal-

tevékenységet végzô vállalkozások

adózók körében az adózók jellem-

mazzák – a szokásos piaci ár meg-

esetében az egyik megyében álta-

zôen maguk készítik el a transzferár

határozása helyett az alkalmazott ár

lános tapasztalat, hogy a különbözô

nyilvántartásukat, viszonylag keve-

megismétlésével - olyan hivatkozás-

kapcsolt vállalkozások egymással

sen vették igénybe az anyavállalat,

sal, hogy az összehasonlító árakra

szemben csak piaci áron számláz-

vagy külsô tanácsadó segítségét.

nincs rálátásuk, és kénytelenek a

nak, mivel minden társaság önálló

Összegzésként, az ellenôrzés s-

diktált árat piaciként elfogadni. Ez

profitorientált cég, áraikat csak a

orán szerzett tapasztalatok alapján

az eljárás fôleg az egyszerûsített

piac határozza meg, szándékos árel-

elmondható, hogy a vizsgált társasá-

nyilvántartás esetén okoz gondot,

térítés nem történik, így a transzfer-

gok többsége tisztában van a PM

ahol kötelezô tartalmi elemként

árazás kérdése fel sem merül.

rendelet szerinti transzferár nyil-

nem történt meg.

A legnagyobb

csak a szokásos piaci ár került meg-

A transzferár dokumentációt az

nevezésre, de az annak meghatáro-

esetek döntô részében az adózók

zása során alkalmazott módszer le-

maguk készítik, az anyavállalat se-

Ki kell emelni, hogy a vizsgálatok

írása, indoklása már nem.

gítségével, illetve könyvvizsgáló,

során felszínre került - az adózók

vagy adótanácsadó cég közremûkö-

egy részét érintô - problémák (a

désével.

nyilvántartás hiányosságai, egyálta-

Az interneten elérhetô adatbázisok adatainak igénybevételét egyes

vántartás-vezetési kötelezettségével, ismeri a vonatkozó elôírásokat.

adózók a magas árra hivatkozva

A kiterjedt leányvállalati körrel

lán a kapcsolt vállalkozási viszony

utasítják el. Ugyanezen okból igye-

rendelkezô anyavállalatok általá-

meglétének felderítése) a revizori

keznek a nyilvántartást „házon

ban központilag szabályozzák a

észrevételek figyelembevételével or-

belül” elkészíteni, ahelyett, hogy

cégcsoporton belüli elszámolóárak

vosolhatók. Azok a társaságok,

könyvvizsgálót, adótanácsadót bíz-

kialakításnak elveit, módszereit,

ahol még nem készítették el a szo-

nának meg ezzel a feladattal. Eljá-

sok esetben külsô tanácsadó cége-

kásos piaci árakra vonatkozó nyil-

rásukat a PM rendeletben foglalt

ket vesznek igénybe, amelyek vizs-

vántartásokat, számolhatnak azzal,

A D Ó V I L Á G hogy az adóhatóság látókörébe kerültek. A most lefolytatott vizsgálatoknak köszönhetôen az adóhatóság - nem kis számban - feltárta a kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos változásbejelentési kötelezettség elmulasztását, így a vizsgálatok preventív jelentôsége e téren is megkérdôjelezhetetlen. 2006. második félévében az adóhatóság várhatóan ismét ellenôrzés alá vonja azokat az adózókat, ahol jelen vizsgálatok során mulasztást tapasztalt (változásbejelentési kötelezettség megszegése), vagy ahol a nyilvántartás még nem készült el, illetve elkészült, de nem felelt meg a PM rendelet szerinti követelményeknek. A jövôbeni transzferár vizsgálatoknál – elsôsorban az Európai Unió tagállamait illetôen - a korábbinál nagyobb mértékben lehet számítani a nemzetközi információcserére, és szükség esetén lehetôség nyílik két-, vagy többoldalú közös vizsgálatok végzésére. BÓTA ZSUZSANNA

53