Simon Anikó, óvodapedagógus
Egy pályakezdő óvodapedagógus tapasztalatai a gyakornoki programról
2009-ben szereztem főiskolai diplomámat az ELTE- TÓK óvodapedagógus szakán. Tanulmányaimat az ELTE-PPK Neveléstudományi mesterszakán folytattam Kora gyermekkor pedagógiája szakirányon. Jelenleg az ELTE-PPK Neveléstudományi Doktori Iskola másodéves hallgatója vagyok. A mesterszak befejezése után, 2011-ben Budapesten, egy első kerületi óvodában1 kezdtem el dolgozni óvodapedagógusként. Az intézmény vezetőségétől tájékoztatást kaptam a pályakezdőkre vonatkozó gyakornoki szabályzatról, törvényi háttérről. A gyakornoki feladatokkal megismerkedtem. A három éves gyakornoki időből, jelenleg a második évben járok. A következőkben röviden szeretném megosztani eddigi tapasztalataimat. A gyakornoki munka mentorom kiválasztásával kezdődött. Mentorom (Türk Miklósné), 36 éves tapasztalattal rendelkező, számos főiskolai hallgató gyakorlatát vezető óvodapedagógus. Az óvodába érkezésem óta segítette, támogatta munkámat, így a mentorálásra való felkérésemre azonnal igent mondott. Az óvodapedagógusi pálya törvényi hátterével, szabályaival az intézmény vezetőhelyettese (Lendvai Lászlóné) ismertetett meg. Ebbe beletartozik az intézmény házirendje, a Szervezeti és Működési Szabályzata, a pedagógiai programja, és minden olyan szabályzat, dokumentáció, mely az óvoda életére befolyással lehet. A gyakorlat és az elméleti oldal együttesen segítik a fejlődésemet. Ebben a rövid cikkben elsősorban a gyakorlati részről szeretnék szólni. A gyakornoki program által az óvodapedagógusi munka számomra strukturáltabb lett. Tervező munkám még elmélyültebb, felkészülésem még átgondoltabb. A mentrommal való mindennapos kommunikáció segíti a pálya rejtelmeinek megismerését. A következőkben néhány konkrét gyakorlati példát szeretnék említeni. A program megkezdésével, mentorommal megszerveztük a csoportlátogatások menetét. Előzetes megbeszéléssel, tervező munkával (tervezetekkel) készültünk fel egymás látogatására. Minden egyes tevékenységre tervezettel, valamint kicsi „vázlattal” készülök. Gyakornokként nagyon sokat jelent számomra az, ha elképzeléseimet, gondolataimat, egy napom megszervezését az óvodában nemcsak gondolatban, de írásban is rögzítem, s azt a nap megkezdése előtt még át tudom olvasni. Először én látogattam meg mentoromat. 2012. november 8-án játékba ágyazott matematikai nevelésre (külső világ tevékeny megismerése) láttam példát negyedéves nagycsoportosoknál (lásd: Melléklet). Mentorom 2012. november 16-án ének, zene, énekes játék, tánc tevékenységet figyelt meg a csoportomban (lásd: Melléklet). A tevékenység vezetéséről 1
Brunszvik Teréz Budavári Óvodák: 1012. Bp. Lovas út 3.- Vári régió
pozitív visszajelzéseket kaptam. Ezen kívül számos alkalommal jártunk egymás csoportjában. Betekintést nyerhettem az ünnepi előkészületekbe. A nagycsoportos gyerekek vágás, ragasztás technikával Mikulás fejet készítettek. Nagyon jó ötletet merítettem arra vonatkozólag, hogy a feleslegesnek tűnő anyagokat (Mikulás csoki papír, Mikulás zacskó) hogyan lehet felhasználni, újrahasznosítani, esztétikussá tenni vele a gyerekek munkáit. Mindezek mellett, pedig a gyerekek környezettudatos magatartására is hatással lehetünk. Csoportlátogatásaim egyik állomása során megfigyelhettem, hogy a nagycsoportosok, hogyan készülnek a Karácsonyra. A csoportszoba folyamatos átalakulása, az óvodapedagógusok kezdeményezései (ajándékkészítés a karácsonyi vásárra, karácsonyi versek, dalok) mind a gyerekek fokozatos érzelmi ráhangolódását segítette az ünnepekre. Megtanultam, hogyan kell bevezetni a gyerekek számára az ünnepvárást, milyen lépcsőfokokon kell végighaladni ahhoz, hogy végül elérjük célunkat, és azt, hogy hogyan és hol kell határt szabni az óvodai, és a családi légkörben történő Karácsonynak. Eddigi szokásainkhoz híven idén is részt vett a két csoport (nagycsoport és középső csoport) egymás karácsonyi műsorán. Kezdő pedagógusként egy évzáró, vagy egy karácsonyi műsor összeállítása még számos kihívás elé állít. Ötleteket, jó gyakorlatokat láttam arra nézve, hogy hogyan is kell egy műsort összeállítani. Fontos, hogy mindenki szerephez jusson, legyen változatos, az óvodapedagógusok szerepei, feladatai legyenek összehangolva, az elképzelés legyen megvalósítható, a tevékenységi formák (ének, zene, mozgás, vers, mese stb.) biztosítsák a műsor emocionális összhatását. Ezek az alkalmak azt is kiemelik, hogy mennyire fontos a differenciált, egyénre szabott bánásmód. Az óvodapedagógust jó gyermekismeret kell, hogy jellemezze. Lényeges, hogy meglássa a gyerekeknek azon képességeit, melyben a legkiemelkedőbb, és ilyen események során azokra építsen. Az ünnepi készülődéseket, az aktuális eseményekhez való kapcsolódást olykor közös énekléssel, zenéléssel, verseléssel kötöttük össze. Így történt ez ősszel, Mikulás előtt és az adventi ünnepkörben is. Ilyenkor a gyerekek és az óvodapedagógusok (Türk Miklósné- Jutka néni, Simon Anikó- Anikó néni) egy csoportban gyülekeztek. A gitárom segítségével igazi ünnepi hangulatot sikerült teremtenünk. Egymás meghallgatásával, az egymásra való odafigyeléssel erősítettük a gyerekek, csoportjaink között levő szociális kohéziót. A gyakornoki program egyéb tapasztalatai 1.Óvodapedagógusi minta, példa Mentorom (Türk Miklósné- Jutka néni) megfigyelésével, segítségével az óvodapedagógusi szerep sokszínűségével ismerkedhettem meg. Megtapasztaltam, hogy az óvodapedagógusnak hányféle szituációban kell helytállnia: Gyerekközösségben: Példamutató magatartással rendelkező, segítő, kreatív, minden területen (pl. irodalom, ének, vizuális tevékenységek stb.) magas teljesítményt nyújtó, empatikus, gyerekszerető, kommunikatív, következetes, jó konfliktuskezelő, türelmes/ toleráns személy. Szülők körében:
Nyílt, őszinte kommunikációt alkalmazó, kölcsönös bizalmat és tiszteletet feltételező, együttműködést kezdeményező, partnerkapcsolat kiépítésére törekvő személy. Pedagógusi körökben (nevelőtestületi értekezletek, gyűlések tapasztalatai): Nyíl kommunikációt alkalmazó, közös konszenzust kereső, véleményét bátran felvállaló, aktív, innovatív, a közösségért felelősséget vállaló magatartással rendelkező személy. 2.Konfliktuskezelés A konfliktus mértéke meghatározza az óvodapedagógusi fellépést. Fokozatosságot, minden konfliktushelyzethez egyéni igazodást tapasztaltam, melyet be tudok építeni saját munkámba is. Így válok magam előtt is és a kezem alatt felnövő nemzedék szülei előtt is hitelessé. 3. Szervezés, összehangolt munka Remek szervezési ötleteket, megoldásokat láthattam. Rengeteg tanácsot, útbaigazítást kaptam erre vonatkozóan. Tapasztalataim szerint az óvodapedagógus pályáját meghatározza az, hogy milyen a kollégájával való viszonya. Példát kaptam arra, hogy hogyan működik jól, és hogyan tud hatékonyan együttműködni 2 óvodapedagógus (Türk Miklósné- Jutka néni, Bardonné Angyal Zsuzsanna- Zsuzsi néni) hosszú éveken át. Nem utolsó sorban szeretném megemlíteni életem első és meghatározó közvetlen kollegáját, Kókai Gabriellát. Mentoromon túl, tőle is sokat tanultam. Olyan szerepet töltött be az életemben, mely jövőm, személyiségem alakulására azóta is hatással van. Kezdő óvónőként érkeztem az óvodába, ahol a párom szeretettel fogadott. Első pillanattól fogva segítőm, társam volt. Megértéssel kíváló óvodapedagógusi mintával fordult felém, így mutatta meg számomra a pedagógusi munka kihívásait. Nemcsak két óvónő, de két csoport összehangolt munkája is jelentős lehet, elég a közösségi nevelésre gondolnunk. Már második éve annak, hogy a közös tevékenységekben, a csoportok közötti együttműködésben részt veszek. Ennek az összehangolt munkának köszönhetően számos képességem fejlődött: kommunikációs, együttműködő, alkalmazkodó, problémamegoldó képesség stb. A két csoport együttes tevékenysége továbbra is iránytűként szolgál számomra. 4. Konzultációk, beszélgetések Mentorommal (Türk Miklósné- Jutka néni) folyamatosan kommunikálunk egymással. Ez nem volt másképp a gyakornoki program elindulása előtt sem, azonban most sokkal részletesebb, tagoltabb beszélgetések történnek közöttünk. Minden csoportlátogatást, közös eseményt, vagy valamilyen számomra problémás helyzetet megbeszélés, önértékelés követ. Tanácsokat, jó példát, építő jellegű kritikát, és sok- sok megerősítést kaptam munkámban. A mindennapi kommunikáció már meglévő élmények megosztására is alkalmat biztosított. Mentoromtól olyan helyzetek bemutatását hallottam, melyek már velem is megtörténhettek volna, vagy megtörténhetnek majd a jövőben. Az ő megoldási módjai mintákat, lehetőségeket tükröznek felém is. Összefoglalva, a gyakornoki programtól önmagamra nézve, fejlődési lehetőségeket kapok, melyek az óvodapedagógusi pálya tökéletesítéséhez vezetnek el. Az óvodánkban
működő gyakorlatot példaértékűnek tartom. A gyakornokság munkával, felkészüléssel, kitartással jár, de eredménye minden pályakezdő számára konstruktív. Budapest, 2013. 02. 08. Simon Anikó Óvodapedagógus ELTE- PPK Neveléstudományi Doktori Iskola, doktorandusz Magyar Pedagógiai Társaság, Kisgyermeknevelési szakosztáy A Családi Nevelésért Alapítvány, önkéntes
Melléklet KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE- MATEMATIKA TERVEZET A tevékenység vezetője: Türk Miklósné A tevékenység helye: Brunszvik Teréz Budavári Óvodák- vári régió (1012. Bp. Lovas út 3.) A tevékenység ideje: 2012. 11. 08. Korcsoport: Nagycsoport A fejlesztés tartalmi eszköze: A külső világ tevékeny megismerése: Matematikai nevelés A matematikai tartalom témaköre: Tízes számkörön belül több, kevesebb, ugyanannyi. Felhasználva az irodalom, anyanyelvi nevelés és a zenei nevelés anyagát. Komplex tevékenységi forma az egész délelőtt folyamán. Tervezett fejlesztési feladatok: 1. Matematikai ismeretek fejlesztése: logikus gondolkodás fejlesztése 2. A tapasztalatszerzés, tudatos megfigyelés képességének a fejlesztése 3. Figyelem, a beszédfegyelem, koncentráció, türelem fejlesztése (pl. Hallgassák meg egymás mondanivalóját). 4. Közösségi nevelés a közös játék során. 5. Esztétikai nevelés a felhasznált eszközökkel. 6. Kommunikációs képességek fejlesztése 7. Emlékezet, gondolkodás fejlesztése 8. Értelmi képességek fejlesztése vizuális és verbális memória fejlesztése közben. 9. Gondolkodási műveletek fejlesztése: Problémahelyzet létrehozásával a logikus gondolkodás fejlesztése. A fejlesztés módszerei: Egész csoportos és egyéni tevékenykedtetés, magyarázat, bemutatatás, beszélgetés, szemléltetés, ellenőrzés, értékelés (szükség szerint egyéni értékelés), hibajavítás, elbeszélés, játék. A fejlesztés eszközei: Labda, szalag (színes), gyerekszékek, télapó sapka, hóember (fiú) ujjbáb, hóember (lány) ujjbáb, feladatlapok, színes ceruzák. Szervezeti forma: Kötetlen Munkaforma: Frontális irányítással egyéni tevékenykedtetés Motiváció: Labdával- Előveszem a labdát és megkérdezem, hogy kinek van kedve játszani velem. „Nézzétek, csak mi van nálam! Aki szeretne játszani velem, az jöjjön és üljön le a szőnyegre! Matematikai tartalom: 1. Számlálása tízes számkörön belül (több- kevesebb, ugyanannyi) differenciált feladatok adásával (Félix, Nóri), irodalmi, ének- zenei nevelés anyagának felhasználásával.
A tervezett tevékenység: „Hoztam nektek egy labdát. Körbe adom és mindenki mondhat egy számot, ahhoz egy olyan mondókát, ami eszébe jut róla. Pl. Angyal- kangyal mikula nyolc dob meg egy pilula… Ugorj nyolcat, dobbants hetet,
guggolj tízet stb.! Melyik több, s mennyivel?”
2. Meglévő ismeretek előhívása, eldöntendő, rávezető, sugalmazó kérdések. Komplexitás: Mozgás (köralakítások) összekapcsolása a matematikai neveléssel. Érdeklődés felkeltése eszközökkel.
„ Gondoljatok egy számra, mely eszetekbe jut arról a dalról, amit hallotok tőlem, s annyi színes szalagot használjatok a köralakításhoz, amennyit hallottatok! Annyi színes szalaggal játszatok, s alakítsatok kört, ahányat hallotok!”
3. Játék: Ujjbáb (Télapó), székek felhasználásával a számlálás gyakorlása. Az emlékezet fejlesztése anyanyelvi neveléssel ötvözve. Szavakból kell összeállítani mondatot. Hány szóból áll a mondat? (Hány vagonból áll a szóvonat?)
„Mivel ilyen ügyesek voltatok, ezért arra gondoltam, hogy játszhatnánk egy nagyon izgalmas játékot. A téma: Mikulás lesz. Annyi székből állítsatok össze egy vonatot, ahány vagonból, illetve szóból áll a mondat. Télapó ujjbábbal valaki megszámolja hány széket kell a vonathoz használnotok (pl. Örülünk a télapónak.- 3 szó, 3 szék, Nemsokára ünnepeljük a Mikulást!- 4 szó, 4 szék. Melyik több?)”
4. Ellenőrzés. A kislányokhoz hóember (kislány) ujjbábbal, a fiúkhoz hóember (kisfiú) ujjbábbal lépek. Ellenőrzés, értékelés, hibajavítás. A logikus gondolkodás és értelmi képességek fejlesztése vizuális,- és verbális képességek fejlesztése közben.
„Ünnepre készülünk! Mikulásra süssünk süteményt: Mikulást várva, melyekhez tojások kellenek! Feladatlapon: többkevesebb, ugyanannyi témakörben tojásokat kell megszámlálni (összeadni, elvenni, ugyanannyivá tenni).”
ÉNEK- ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, TÁNC TERVEZET A tevékenységet vezeti: Simon Anikó A tevékenység helye: Brunszvik Teréz Budavári Óvodák- vári régió (1012. Bp., Lovas út 3.) A tevékenység ideje: 2012. 11. 16. Korcsoport: Középső csoport Tevékenységi forma: ének-zene, énekes játék A tevékenység tartalma:
- Ismétlő mondóka: Éni, péni - Új mondóka: Hipp-hopp hajahopp - Ismétlő dalos játékok: Lipem- lopom Kiszáradt a diófa - Zenehallgatás: Kontyos kendős őszanyó A tevékenység előzményei: - Az ismert mondókák, dalos játékok ismétlése - A kiemelt zenei feladat gyakorlása a gyerekek spontán játék idejében - Gitárjáték a gyerekeknek előző nap (a foglalkozásra való ráhangolás, a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése) A tevékenység célja: - Az együtt éneklés, játszás örömének a megéreztetése - A zenei tevékenységre motiválás - Önkéntes részvétel lehetőségeinek megteremtése - Érzelmi biztonság nyújtása az ismert dal ismétlésével, eljátszásával. A tevékenység feladatai: Zenei szempontok: →Kiemelt zenei feladat: halk és hangos énekhang különbségének megéreztetése, gyakorlása. → A zenei érdeklődés felkeltése → Tiszta éneklési készség fejlesztése (megfelelő óvónői minta nyújtása, megfelelő hangmagasságban éneklés) → Ritmikai fejlesztés: Az egyenletes lüktetés fejlesztése a mondóka ismétlésével, változatos mozdulatokkal kísérve. → A zene megszerettetése, zenehallgatóvá nevelés az óvónő zenehallgatási anyagának bemutatásával. → Belső hallás fejlesztése: a dal dallamáról való felismertetése (Kiszáradt a diófa). Általános nevelési feladatok: → Mozgásfejlesztés: a dalos játékokban alkalmazott koordinált mozgások → Értelmi fejlesztés: Az emlékezet fejlesztése (ismert dalok, mondókák visszaidézésével, az ismert dal felismertetésekor), figyelemkoncentráció → Érzelmi fejlesztés: a közösségi érzés erősítése, érzelmi biztonság nyújtása a körjátékok közösségi jellegéből adódóan a társas kapcsolatok alakítása, a közösen átélt emóciók erősítik az összetartozást. → Erkölcsi fejlesztés: szabálytartás- és tudat alakítása, az egymáshoz való alkalmazkodás fejlesztése, türelem és önfegyelem fejlesztése. → Az emlékezet fejlesztése: ismert dalok, mondókák visszaidézése A tevékenység típusa: Vegyes (új és ismétlő) A tevékenység módszerei: bemutatás, beszélgetés, magyarázat, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés.
A tevékenység eszközei: Ritmusbotok, fejdísz, kosár, furulya. Szervezeti forma: kötetlen Munkaforma: frontális
Kidolgozás (a tevékenység várható menete) I. Kezdő szakasz 1.) Motivációs lehetőségek: - játékra hívogató dallal („Kör, kör ki játszik”?) - furulya segítségével játékba hívás - beszélgetés az őszről - őszi vers ismétlése játék közben 2.) Szervezés: - a hely biztosítása a mozgásos játékhoz (pl. játékok elpakolása a szőnyegről, az asztalok elpakolása) - az eszközök előkészítése
II. Az alkotó munka szakasza 1.) Az egyenletes lüktetés gyakorlása. Új mondóka megismertetése. „Képzeljétek csak! Most látom, hogy már milyen késő van! Indulnunk kell a fellépésre! Már a közönség is nagyon várja az előadásunkat. Ehhez az előadáshoz nem hiányozhatnak a hangszerek sem! (ritmusbotok kiosztása). És még valamit nagyon fontos tudnunk: Ha eltévedünk azt a mondókát kell mondanunk, hogy: „Hipp- hopp hajahopp, erre van a hajahopp. Erre ki, erre be, erre kanyarodjunk be!” 2.) Új mondóka gyakorlása: Hipp-hopp hajahopp „Úgy látom eltévedtünk. De sajnos elfelejtettem a mondókát, és ha nem mondjuk el, akkor sajnos nem tudunk tovább haladni az előadásunkra. Segítsetek nekem, különben el fogunk késni!”
