NEMZETI SZABÁLYOZÁS AZ ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEKRİL programozási idıszak

NEMZETI SZABÁLYOZÁS AZ ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEKRİL 2007-2013 programozási idıszak

Bevezetés .................................................................................................................3 1. Elszámolhatóság általános kérdései.......................................................................5

1.1. Elszámolhatósági idıszak ....................................................................... 5 1.2. Elszámolhatóság feltételei ...................................................................... 6 1.3. A költségvetés készítéshez kapcsolódó kérdések ....................................... 6 2. Az ERFA, ESZA és a Kohéziós Alap elszámolható költségei általában .......................7

2.1. Elıkészítés költségei (tanulmányok, tervek, engedélyek, terület és helyszín elıkészítés) ................................................................................................ 7 2.2. Projekt menedzsment költségek.............................................................. 7 2.3. Általános (rezsi) költségek ..................................................................... 9 2.4. Bérleti díjak.........................................................................................10 2.5. Lízing .................................................................................................10 2.6. Személyjellegő költségek és járulékaik ...................................................11 2.7. Szolgáltatások igénybevételének költsége ...............................................11 2.8. Természetbeni hozzájárulás ..................................................................12 2.9. ÁFA valamint más adók és közterhek......................................................13 2.10. Értékcsökkenés ..................................................................................13 2.11. Árkedvezmény ...................................................................................14 2.12. Elıleg ...............................................................................................14 2.13. Saját teljesítés – saját vállalkozásban végzett beruházás ........................14 2.14. Bevételek ..........................................................................................14 3. ESZA elszámolható költségek speciális esetei ......................................................15

3.1. Akkreditáció, regisztrációs díjak .............................................................15 3.2. Képzés és képzési anyagok ...................................................................15 3.3. Tanárképzés, képzık képzése................................................................15 3.4. Bértámogatás ......................................................................................15 3.5. A projektben résztvevık (célcsoport) költségei ........................................15 3.6. Beszerzési költségek ............................................................................16 3.7. Mőködési / üzemeltetési költségek .........................................................16 3.8. Különösen nem elszámolható költségek ..................................................17 4. ERFA és Kohéziós Alap elszámolható költségeinek speciális esetei........................17

4.1. Beruházások .......................................................................................17 4.2. Földvásárlás ........................................................................................19 4.3. Ingatlanvásárlás ..................................................................................19 4.4. Lakáscélú épületfelújítás - Housing.........................................................20 5. Kutatás-fejlesztés és innováció ...........................................................................21 6. Pénzügyi eszközök ..............................................................................................21

6.1. Kockázatitıke- és hitelalapok ................................................................21 6.2. Garanciaalapok ....................................................................................23 7. ERFA ÉS ESZA közötti átjárhatóság ......................................................................24 8. Elszámolható költség és az elszámolás módja ......................................................26 9. Elszámolható költség és a számviteli kategóriák ..................................................27

2

Bevezetés A korábbi idıszakhoz képest (2004-2006) az elszámolhatósággal kapcsolatos szabályozás módja megváltozott. Az egyik lényeges változás, hogy a Bizottság nem ad ki külön jogszabályt a költségek elszámolhatóságával összefüggésben. A költségek az egyes alapokra vonatkozó negatív lista kivételével1, a tagállam döntésétıl függıen számolhatók el2, ezáltal a Bizottság a tagállamok számára lényegesen nagyobb rugalmasságot biztosít az elszámolhatóság kapcsán. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden költség elszámolható lenne. A fentiek alapján kiemelten fontos az elszámolhatóság általános szabályainak, elveinek lefektetésére. Fıbb változások a 2004-2006-os idıszakban érvényes uniós és hazai szabályozáshoz képest:


A jogszabályok által meghatározott el nem számolható költségek kivételével a tagállam által megállapított elszámolhatósági szabályok/alapelvek az irányadóak.




Átalány alapján történı elszámolás lehetısége pl.: az általános költségek esetében.




Lehetıvé válik a projektek elıkészítési költségeinek elszámolása.




Hangsúlyosabbá válik a különbözı számviteli bizonylatok, nyilatkozatok alapján történı elszámolás lehetısége.

A 2007-13-ban rendelkezésre álló források nagysága és a beavatkozási területek sokszínősége elengedhetetlenné teszi, hogy elszámolhatósági kérdésekben a projekt alapos ismeretének fényében kelljen választ adni. Jelen útmutató célja is elsısorban az elszámolhatósági elvek rögzítése, vagyis az útmutató alapvetıen irányelvként funkcionál, tágan határozva meg, mely költségek, milyen feltételek mellett elszámolhatóak. Az elszámolhatóság konkrét szabályait azonban az akcióterv3 szükség szerint szőkítheti és szőkíti is például az EK Szerzıdés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatások esetében. Az is elıfordulhat, hogy az útmutatóban felsorolt költség adott projekt esetében nem lesz elszámolható és az akcióterv rögzíthet a jelen útmutatóban meghatározott nem elszámolható költségeken túl, további nem elszámolható költségeket, költség kategóriákat is. Az elszámolható költségek meghatározásakor és ezek áttekintésekor célunk, hogy az útmutató azonos beavatkozási/támogatási terület tekintetében azonos elszámolhatósági kritériumokat adjon meg.

1

Az EURÓPAI PARLAMENT és a TANÁCS 1080/2006/EK RENDELETE (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl 7. cikk és Az EURÓPAI PARLAMENT és a TANÁCS 1080/2006/EK RENDELETE (2006. július 5.) az Európai Szociális Alapról, és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl 11(2). cikk és A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról, és az 1164/1994/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl 3. cikk 2

A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl 56. cikk (4) 3

255/2006 (XII.8.) Korm. rendelet a 2007-13 programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, Európai Szociális Alapból és Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásnak alapvetı szabályairól és felelıs intézményeirıl 2§(1).

3

Szintén az akcióterv határozza meg az egyes költségtípusok egymáshoz vagy a teljes elszámolható költségekhez viszonyított arányát és azokat a költségeket, amelyek ezen útmutatón túlmutatóan biztosan nem elszámolhatóak. Az útmutató a Európai Területi Együttmőködés és a Technikai Segítségnyújtás keretében megvalósuló programokra/ projektekre nem vonatkozik. Az útmutató felülvizsgálatára a Mőködési Kézikönyv I.3.2 fejezete szerint van lehetıség, az irányító hatóságok egyetértésével.

4

1. Elszámolhatóság általános kérdései

1.1. Elszámolhatósági idıszak

A strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott projektek esetében az Új Magyarország Fejlesztési Terv adott operatív program SFC-2007 rendszerben történı benyújtásának napja - 2006. december 20. - és 2015. december 31. között ténylegesen felmerült és kifizetett költségek számolhatóak el, azzal a feltétellel, hogy a projekt nem fejezıdhet be az elszámolási idıszak kezdetéig. A projektek megvalósítására vonatkozó határidıt (záró elszámolás) az akcióterv rögzíti. Az operatív programok módosítása esetén – amennyiben a program új támogathatósági területtel bıvül - az elszámolhatósági idıszak kezdete a program módosítás benyújtásának napja. Amennyiben a projekt támogatásra kerül, a projekt benyújtása elıtti – de a fenti periduson belüli – idıszakban is keletkezhet elszámolható költség a projekt elıkészítésének kapcsán:


Kötelezı elızetes tanulmányok elkészítése. o

megvalósíthatósági tanulmány

o

környezeti hatásvizsgálat

o

egyéb szükséges háttértanulmányok




Szükséges engedélyezési dokumentumok, mőszaki tervek és ezek hatósági díjának költségei.




Területvásárlás, lıszermentesítés és régészeti feltárás, és a terület elıkészítéshez szükséges elızetes felmérı munkálatok.




Közbeszerzési költségek (ideértve a közbeszerzési szakértı díját is).




Elızetes igényfelmérés, célcsoport elemzés, piackutatás.




Szükségletfelmérés, helyzetfeltárás.

Általános esetben az elıkészítésen kívüli további költségek a pályázat benyújtásától/befogadásától4 számolhatóak el, egyedi esetben (1 milliárd Ft feletti támogatási igény esetén) az irányító hatóság engedélyével a pályázat benyújtását/befogadását megelızıen elkezdett, de be nem fejezett projektek és ezek költsége is elszámolható, az általános elszámolhatósági idıszakon belül. A projekt akkor minısül megkezdettnek, ha a kifizetések értéke a szerzıdés 80%-t nem haladja meg, errıl független mérnöknek, vagy szakértınek kell nyilatkoznia. A 80%-s teljesítés felett a projektet befejezettnek kell tekinteni.

4

Iránymutatás a 2007-13 közötti idıszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokra (OJ C 54, 2006.03.04) hatálya alá esı támogatások esetében

5

1.2. Elszámolhatóság feltételei

Csak olyan költségek számolhatóak el, amelyek megfelelnek a következı feltételeknek:


A kedvezményezetteknél ténylegesen felmerült költségek, és teljesülésük, jogalapjuk (szerzıdéssel, megrendelıvel, közigazgatási határozattal, stb.), számlával, bevallással egyéb hiteles számviteli vagy egyéb belsı bizonylattal igazolhatóak.




Közvetlenül kapcsolódnak a támogatott projekthez, nélkülözhetetlenek annak elindításához és/vagy végrehajtásához és a projekt elfogadott költségvetésében , illetve annak hatályos módosításában betervezésre kerültek.




A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladják meg a szokásos piaci árat (vagy a közbeszerzési szerzıdésben rögzített árat) és a projekt költségvetésének megfelelıen részletezettnek és ily módon ellenırizhetınek kell lenni ahhoz, hogy meghatározható legyen az elszámolható költség besorolása.




Az akciótervben (vagy az operatív programban) meghatározott földrajzi területen a projekt végrehajtása érdekében merültek fel.




A költségek csak olyan mértékben számolhatók el, amilyen mértékben a támogatott projekthez kapcsolódnak, ill. amilyen mértékben annak célját szolgálják.




Az egyes költségek finanszírozás.

elszámolása

alkalmával

nem

valósulhat

meg

kettıs

Egyéb


Csak olyan vállalkozói szerzıdések számolhatóak el, amelyek projekt végrehajtáshoz feltétlenül szükségesek és arányos hozzá adott értéket képviselnek.




Nem számolhatóak el az olyan közvetítıkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozói szerzıdéssel kapcsolatban felmerült költségek, amely szerzıdés a kifizetést a tevékenység összköltségének a százalékos arányában határozza meg, kivéve, ha a részteljesítés lehetıségét a szerzıdés vagy hatályos módosítása tartalmazza, és az ilyen ténylegesen felmerült és kiegyenlített részköltségeket a végsı kedvezményezett alátámasztja a munka vagy a szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással.

Gépkocsi csak akkor, ha részletesen alátámasztjuk, hogy a program céljaihoz illeszkedıen, csak az abban foglaltak elérése érdekében került beszerzésre, de állandó céltáblája lehet az ellenırzéseknek. Bérlet, jobb, még akkor is, ha drágább.

1.3. A költségvetés készítéshez kapcsolódó kérdések ESZA-ból finanszírozott projektek esetében pótmunkának minısül például az elızetes igényfelmérés hiánya miatt a képzés célcsoportjának pontosításából adódó „pót célcsoport” bevonása.

1.3.1. Tartalékképzés A tervezett tartalék az elıre nem látható, nem tervezhetı (de elszámolható költséget jelentı) kiadások fedezetére szolgál, és tervezett arányát az akciótervben kell meghatározni, de nem lehet több, mint a projekt összes elszámolható költségének maximum 10%-a. A tartalék csak a közremőködı szervezet elızetes engedélyével használható fel.

6

A tartalék felhasználása során is figyelembe kell venni, az útmutatóban részletezett korlátokat, a költségvetés belsı arányaira vonatkozó szabályokat.

1.3.2. Pótmunka Amennyiben a projekt megvalósítása során olyan elıre nem tervezett és elıre nem látható (vagyis a pályázati adatlapon nem szereplı) tevékenység az adott költségelıirányzaton belül merül fel, amely a projekt eredeti célkitőzésnek végrehajtásához és fenntarthatóságához elengedhetetlen, akkor ez a tevékenység támogatható, a támogatási összeg változása nélkül, a támogatási szerzıdésben és mellékleteiben meghatározott támogatási intenzitás (támogatás/saját erı aránya) fenntartása mellett. Tipikus példa pótmunkára az ERFA-ból finanszírozott projektek esetén, amikor a kivitelezés során kiderül, hogy az épület alapja ázik, így annak utólagos szigetelése szükséges, de pótmunkának minısül az az eset is, amikor a pályázó radiátor felújítást tervezett, azonban a kivitelezés során kiderült, hogy a radiátorok felújítása nem lehetséges, kizárólag cseréjükre van mód.

2. Az ERFA, ESZA és a Kohéziós Alap elszámolható költségei általában 2.1. Elıkészítés költségei (tanulmányok, tervek, engedélyek5, terület és helyszín elıkészítés)

A beruházás költségeinek és hatásainak a feltárásához, pontos meghatározásához és a megvalósításhoz szükséges a projektek megfelelı elıkészítése. Az adott projektben elıkészítési költség címen - az 1.1 pont alapján - elszámolható költségek körét az akcióterv tartalmazza. Az elıkészítés költségei beruházási típusonként, támogatási területenként változhatnak. Az elıkészítés teljes elszámolható költsége nem haladhatja meg a pályázó által beadott és a pályáztató által elfogadott költségtervében meghatározott összköltségének 66%-át. KKV-k esetében a beruházással kapcsolatos elıkészítés költségeit szintén figyelembe lehet venni a felmerülı valós kiadások 50 %-áig terjedı támogatási intenzitással7.

2.2. Projekt menedzsment költségek A megfelelı színvonalú projekt végrehajtáshoz elengedhetetlen a felkészült projekt menedzser (menedzsment), aki(k) a projekt végrehajtásához szükséges koordinációs, adminisztratív feladatokat ellátják.

5

A számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 47.§ (4) d) értelmében ezek aktválása szükséges.

6

A korlátozás nem érvényesül, ha projekt tartalma és célja csak a projekt elıkészítése.

7

Iránymutatása a 2007-13 közötti idıszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról OJ C 54., 2006.03.04.

7

Ezen költségek együttesen nem haladhatják meg a teljes megvalósítás elszámolható költségének 12%-át, de indokolt esetben az irányító hatóság hozzájárulásával az akciótervben ennél magasabb arány is megállapítható. A projektmenedzsment bérköltségeinél és személyi jellegő ráfordításainál8 a projektmenedzseri, pénzügyi-könyvelési, jogi, mőszaki és adminisztratív feladatokat ellátó munkatársak – munkaviszonyban, megbízási viszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott – bérköltsége, illetve annak a projekt menedzselésére fordított munkaidejével arányos része vehetı figyelembe. (A projekt szakmai felügyeletét ellátó személy bérköltségeire a 2.6. pontban leírtakat kell alkalmazni). Itt kell elszámolni az egyéb jogviszonyban ilyen tevékenységhez kapcsolódó költségeket is. A menedzsment tevékenységhez kapcsolódó anyag - és személyjellegő költségek elszámolhatóak (pl. napidíj, utazási költség, étkezési jegy stb.). A projektben részt vevı munkatársaknak a projekt megvalósításához közvetlenül köthetı, a támogatott tevékenységekhez kapcsolódó, külsı helyszínen történı munkavégzése, a projekt megvalósításával összefüggı továbbképzése miatt felmerülı utazási és szállás költségei elszámolhatóak. Az utazási és napidíj költségek a magyar jogszabályok szerint, az utánuk fizetendı járulékokkal együtt számolhatóak el. A napi utazási idı és a bekerülési költségek alapján kell dönteni a naponta való utaztatás és az egyszeri (több hetes távol lét esetén, hetente egyszeri) utaztatás és a helyszínen való elszállásolás között. Amennyiben a napi utazási idı meghaladja a három órát, akkor az utóbbit meg nem haladó költség számolható el, egyéb esetekben a költségek felmérését követıen az alacsonyabb költséggel járó az elszámolható. A közigazgatási dolgozók bére csak akkor elszámolható, ha a projekt végrehajtásához kapcsolódik és munkaköri feladatukat képezi, vagy arra a munkaidı beosztásra is kiterjedı megbízási szerzıdéssel rendelkeznek. A költségeket úgy kell alátámasztani, ami lehetıvé teszi a tevékenység megvalósításában részt vevı közszolgáltató szervezet9 tényleges költségeinek azonosítását (pl. munkaköri leírás). Amennyiben a projekttel kapcsolatban, a kedvezményezett illetékességi körébe tartozó kötelezı hatósági feladatok ellátásához kapcsolódóan merül fel költség, akkor az nem elszámolható. Amennyiben a projekt menedzsment valamely egyéb szervezeti egység része (tipikusan önkormányzat esetében fordul elı), és elkülönített nyilvántartással nem rendelkezik, akkor a költségek arányosítása szükséges. Az arányosítás alkalmazható módszere a költség jellegétıl függıen például a következı lehet • Munkaidı-alapú. • Kedvezményezettekre fordított idı alapú. • Tanfolyam idıtartamán alapuló. • Az igénybevett terület/tér nagyságán alapuló. A pályázat kidolgozáshoz igénybevett szakértı szolgáltatás a menedzsment költségek között számolható el (pl.: szerzıdés, számla és teljesítés igazolás alapján) 8

A bérek a hazai jogszabályok (adó, társadalombiztosítás stb.) szerint fizetendı adókkal és járulékokkal együtt számolhatóak el, amennyiben az elszámolni kívánt jövedelem személyi jövedelemadó- és járulékköteles. 9 Közszolgáltatásnak minısül, külön törvényi megnevezés nélkül is, például a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, az egészségügyi ellátás, a szociális ellátás, a közoktatás, szakképzés, felsıoktatás, illetve mindazok a szolgáltatások, amelynek elvégzését valamely jogszabály, bárki számára kötelezı jelleggel elıírja.

8

A projekt menedzsmenthez köthetı iroda és eszközbérlet a 2.7-ben számolható el.

2.3. Általános (rezsi) költségek Az általános (közvetett, rezsi, dologi) költség nem kapcsolható teljes mértékben egy adott folyamathoz, vagy tevékenységhez, azonban elengedhetetlenek a tevékenység folytatásához. Ilyen költségek a következık:


közüzemi díjak és szolgáltatások (víz, gáz, elektromos áram, telefon, fax, internet telekommunikációs költségek)




postaköltségek




takarítás, szemétszállítás




ırzés,




állagmegóvás/karbantartás




számlanyitás (amennyiben kötelezı önálló bankszámlát nyitni a projektre) és tranzakciós költségek




biztosítási díj,




dokumentációs, irattárózási, archiválási költségek




a jogi, adminisztratív, igazgatási, könyvelési, bérszámfejtési, ellenırzési, kontolling és egyéb a projekt megvalósítását közvetetten szolgáló tevékenységek bér-, személyi jellegő költségei (amennyiben a 2.2 vagy a 2.6 között nem került elszámolásra)

A kedvezményezett nyilatkozik, hogy mely elszámolás típust – átalány költség, vagy arányosítás - kívánja alkalmazni a projekt végrehajtása során. Ezek a költségek csak az általános költségeken belül számolhatóak el, egyéb költség kategóriákban nincs erre lehetıség. Az általános rezsi költség elıre rögzített költség átalány -„flat rate” - alapján is elszámolható, de ez sem haladhatja meg a projekt elszámolható költségének 15%-át. Az arányokat az akcióterv szőkítheti. Az elszámolás arányosítással is megoldható. Az arányosítás alkalmazható módszere a költség jellegétıl függıen például a következı lehet: • Munkaidı-alapú. • Kedvezményezettekre fordított idı alapú. • Az igénybevett terület/tér nagyságán alapuló. Az arányosítás módjáról és mértékérıl az elszámolás alkalmával a kedvezményezett nyilatkozik, és belsı szabályzatában errıl rendelkezik. A projekt számára nyitott bankszámla megnyitásának költsége10 és rendes havi adminisztratív (kezelési) költség is számolható, amennyiben kötelezı önálló bankszámla nyitása a projekt végrehajtáshoz.

10

Amennyiben központi költségvetési szervrıl van szó, akkor a többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján elegendı, ha a strukturális alapok fogadására nyitott célelszámolási számlával rendelkezik.

9

(Amennyiben központi költségvetési szervrıl van szó, akkor a többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján elegendı, ha a strukturális alapok fogadására nyitott célelszámolási számlával rendelkezik.) A valuta átváltásokból származó árfolyamveszteségek, illetve díjai valamint a kamattartozás kiegyenlítése, hitelkeret-túllépés költsége, egyéb pénzügyforgalmi költségek nem számolhatóak el. A biztosítási díj elszámolható, ha a projekt keretében szükségessé vált valamilyen specifikus szolgáltatás kizárólagosan a projekt céljaira való megrendelése (pl. a projekt keretében beszerzett és használt nagy értékő eszközök külön biztosítása, a fejlesztés tárgyának biztosítása). A biztosítás díja a megvalósítási idıszak végéig számolható el.

2.4. Bérleti díjak A megvalósításhoz kötıdı és indokolt bérleti díjak elszámolhatóak. 2007-13-as Regionális Iránymutatás alapján, az iránymutatás hatálya esı szervezetek esetében a földterület és az épületek kivételével az eszközök bérletével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerzıdés tartalmazza az eszköznek a bérleti idıtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható idıpontját követıen a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg KKVk esetében három évig kell folytatódnia.

2.5. Lízing A lízing keretében történı eszközbeszerzés akkor támogatható, ha zártvégő pénzügyi lízing keretébe történik a beszerzés és a lízing 3 éven beül a kedvezményezett tulajdonszerzésével zárul. A lízingbe adónak nyújtott támogatás Ebben az esetben közvetlenül a lízingbe adónak fizetik ki a támogatást, amely a lízingbe vevınek a lízingszerzıdésbıl eredı költségei csökkentését célozza. Az ilyen módon megkötött lízingszerzıdésnek tulajdonszerzéssel kell zárulni, és nem lehet rövidebb az eszköz hasznos élettartamánál. Amennyiben a lízingszerzıdés megszőnik a minimális lízing idıszak vége elıtt, úgy a lízingbe adónak vissza kell fizetnie a lízingidıszak hátralevı részére esı díjat. Az elszámolható költség alapját a lízingbe adott eszköz beszerzési értéke képezi, amely nem haladhatja meg a szokásos piaci árakat. A lízingszerzıdéssel összefüggésben felmerülı egyéb költségek nem elszámolhatók. A támogatás teljes mértékben a lízingbe vevı költségeit csökkenti, ennek érdekében a lízingbe adónak tételesen lebontott nyilvántartást kell vezetni a lízingdíjakról. A megvalósítási idıszakon túlnyúlóan felmerülı lízing díjak nem elszámolhatók. A lízingbe vevınek nyújtott támogatás A támogatás kedvezményezettje közvetlenül a lízingbe vevı ebben az esetben. A számlával vagy más egyenlı értékő dokumentummal igazolt lízing díj elszámolható, amennyiben a lízing az eszköz használatának legkedvezıbb módja, ellenkezı esetben a többletköltségeket le kell vonni az elszámolható költségekbıl. Abban az esetben, ha a legkisebb lízingelési idıszak egyenlı az eszköz hasznos élettartamával, a támogatás

10

alapjául szolgáló elszámolható költség nem haladhatja meg az eszköz piaci értékét. A lízingszerzıdéssel összefüggı egyéb költségek nem elszámolhatók. Az elszámolás alapját kizárólag a ténylegesen kifizetett lízing költségek jelentik, tehát a megvalósítási idıszakon túlnyúlóan felmerülı lízing díjak nem elszámolhatók. Eladás és visszlízing Elszámolható költség a lízingbe vevınek meghatározott feltételekkel összhangban.

nyújtott

támogatással

kapcsolatban

2.6. Személyjellegő költségek és járulékaik A projekt céljának megvalósításban és/vagy szakmai felügyeletében közvetlenül közremőködı személyzet, bére, a bér járulékai11, illetve egyéb juttatások elszámolhatók, amennyiben a projekt költségvetésében eredetileg is fel voltak tüntetve. Bérként, bérjellegő juttatásként kizárólag a munkabérnek a munkavégzéssel közvetlenül összefüggı tételei számolhatók el, Amennyiben a költség átalányban meghatározott általános költségelszámolást választotta a kedvezményezet, a jogi, adminisztratív, igazgatási, könyvelési, és egyéb a projekt megvalósítását közvetetten szolgáló tevékenységek költségei bér-, bérjellegő költségként nem számolhatók el. A bérköltség, munkadíj csak a ténylegesen kifizetett bér, munkadíj alapján és az alkalmazott esetében (munkaidı kimutatás alapján megállapított) a projekttel töltött ideje arányában számolható el. A bérköltség elszámolható természetbeni hozzájárulásként is, abban az esetben is, ha az alkalmazottak nem a projekt személyzetéhez tartoznak, hanem a projekt kedvezményezettjei és az akcióterv erre lehetıséget ad. Bérköltségek között elszámolható költség a megbízási szerzıdés keretében történı munkavégzés, valamint a szellemi alkotásra kötött felhasználási szerzıdésben rögzített személyes közremőködés díja. Szintén e kategóriába tartozik azon projektet végrehajtók bére, akik számára a projekt keretében nem kerül munkabér elszámolásra, valamint a munka elvégzése csak célfeladatok kiírásával oldható meg. A bérköltség mértéke nem lehet aránytalanul meghatározása az akciótervben jelenhet meg.

magas,

ennek

szabályozása

és

2.7. Szolgáltatások igénybevételének költsége A külsı, harmadik féltıl megrendelt, a támogatott tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó alábbi szolgáltatások igénybevételének költsége számolható el, ilyen például:

11




Megvalósításhoz kapcsolódó képzések szervezése, lebonyolítása.




Tananyag fejlesztése, kivitelezése, segédanyagok bérlése.




Marketingeszközök fejlesztése.




Kommunikációs tevékenységek.




Piackutatás.




A résztvevık (célcsoport) alkalmassági vizsgálata.




A résztvevık (célcsoport) biztosítása a projekt megvalósítás idıszakában.




Projekttevékenységek hatékonyságának és eredményeinek vizsgálata.




Gépjármő bérlet (megvalósítók és/vagy célcsoport szállításához).

A számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 79§ alapján

11




A 2.4 ponton kívüli bérleti díjak.




Biztosítékok költsége – amennyiben a támogatás nyújtásához kötelezı.




Projektmegvalósításhoz szükséges egyéb szakmai szolgáltatások. igénybevételének költségei közül elszámolható költségek az alábbiak.




•

Felmérések, kimutatások, készítésének költsége.

•

Mérnöki, szakértıi díjak.

•

K+F+I szolgáltatások díja.

•

Egyéb szakmai tanácsadás költsége.

•

Rendezvényszervezés.

adatbázisok,

kutatások,

tanulmányok

A projekt megvalósításával kapcsolatban felmerülı egyéb szolgáltatások közül az alábbiak számolhatók el: •

Nyilvánosság biztosításának költségei, (pl. kiadványok, információs füzetek készítése, elektronikus megjelenés, stb.) képzések meghirdetése, tudatosság növelése, tájékoztatás (kommunikációs kampányok, stb.).

•

Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatban felmerülı költségek (pl. közbeszerzési szakértı díja, hirdetési költségek, ajánlati felhívás elkészítésének költségei).

•

Könyvvizsgálói díjak, ha a pályázati dokumentáció elıírja, hogy a támogatásban részesülı projekttel kapcsolatban külön könyvvizsgálatot kell végezni.

2.8. Természetbeni hozzájárulás A természetbeni hozzájárulás az önrész egyik formája, de csak akkor tervezhetı be a költségvetésbe, ha azt az akcióterv lehetıvé teszi. Ha a természetbeni hozzájárulások a projekt költségvetésében tervezettek, akkor ugyanúgy kell dokumentálni az elszámolásukat, mint a kapott támogatásét. Valamely tevékenységnek a kohéziós politika keretében történı társfinanszírozása a tevékenység befejezésekor nem haladhatja meg a természetbeni juttatások nélkül számított összes támogatható kiadás összegét, tehát természetbeni hozzájárulás csak önrészként számolható el. A kedvezményezett következı természetbeni hozzájárulásai számolhatóak el:


Ingatlanok és idıszakában.

eszközök

rendelkezésre

bocsátása




Ellentételezés nélkül végzett önkéntes munka.

a

projektmegvalósítás

Természetbeni hozzájárulás nem lehet olyan ingatlan, illetve eszköz, mely nem a Kedvezményezett tulajdonát vagy tartós bérletét képezi. A kedvezményezett természetbeni hozzájárulásai akkor számolhatóak el, ha


Értékük függetlenül megállapítható és ellenırizhetı. • Ingatlanok, eszközök, felszerelések rendelkezésre bocsátása esetén az elszámolható értéket a tényleges, igazolt használati idı és az adott helyen, adott idıben szokásos piaci bérleti ár figyelembevételével állapítják meg. • Ingyenes önkéntes munka esetében a munka elszámolható értékét a ténylegesen ráfordított idı és az elvégzett munka szokásos, napi- / óradíjnak a figyelembe vételével állapítják meg.

12




A rendelkezésre bocsátott ingatlanra, eszközökre vonatkozóan a következıknek kell teljesülniük: • A rendelkezésre bocsátott eszköznek rendelkeznie kell a tevékenységhez szükséges technikai jellemzıkkel, és meg kell felelnie a vonatkozó elıírásoknak és szabványoknak, rendelkezniük kell a szükséges engedélyekkel (használatbavételi, mőködési, stb.). • A kedvezményezett az érintett eszközt, ingatlan felépítéséhez/megszerzéséhez az elızı hét év során nem vett igénybe nemzeti vagy közösségi támogatást (ez alól a közigazgatási épületek nemzeti forrásból történı beszerzése/építése kivételt képezhetnek). • A rendelkezésre bocsátott eszköz természetbeni hozzájárulásként elszámolt költsége nem haladhatja meg a szokásos piaci bérleti árat.

Az önkéntes munka (természetbeni) elszámolásakor alkalmazott ár az önkéntes által a projektben végzett tevékenység szokásos óradíjának felel meg. Az önkéntes által végzett munka díja kizárólag ehhez kapcsolódhat és nem napi munkája béréhez vagy egyéb szakértıi tevékenysége díjához. Az önkéntesek számos tevékenységet végezhetnek a fizikai munkától az adminisztratív feladatokon át a magas szintő szakmai tanácsadásig, de az általuk végezett munkáról munkaidı kimutatást kell vezetni. Az önkéntes munkáért nem számítható fel magasabb díj a projektben nem önkéntes munkát végzık díjánál vagy bérénél, a pályáztató által közölt irányadó díjaknál vagy a piacon elfogadott legalacsonyabb díjnál. A bérköltség mértéke nem lehet magasabb az adott foglalkozásban vagy ágazatban elérhetı országos vagy regionális átlagbérnél (a KSH adott idıszakra érvényes adatai alapján).

2.9. ÁFA valamint más adók és közterhek Amennyiben ezek az adók, közterhek levonhatóak, nem számolhatóak el, még abban az esetben sem, ha a végsı kedvezményezett, vagy az egyéni kedvezményezett ténylegesen nem él a visszaigénylés lehetıségével. Nem egyértelmő helyzetekben célszerő az illetékes APEH igazgatóság nyilatkozatának elızetes kikérése, mivel a támogatást nyújtó szervezettıl nem várható el, hogy minden esetben egyértelmően meg tudja állapítani az ÁFA elszámolhatóságát. Az ÁFA elszámolhatóságára azonos szabályok vonatkoznak a támogatások EU és hazai részét illetıen.

2.10. Értékcsökkenés Meghatározott értékő értékcsökkenés12 a tárgyi eszköz használatba vétele után elszámolható. Értékcsökkenést a nem támogatásból beszerzett, de projekt megvalósítására igénybevett eszközökre lehet csak elszámolni. Az eszköz hasznos élettartamát, az értékcsökkenés számítási módszerét13 és az éves értékcsökkenés mértékét az elszámolás során jelezni kell. Az értékcsökkenés csak a projekt arányában (pl.: idıarányosan és a projekt kiadásainak a teljes kiadáshoz viszonyított arányában) számolható el. Az elszámolható értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg a társasági adó törvényben (Tao. tv.) meghatározott mértéket. Az üzemeltetési kötelezettség ideje alatt használatból kivont tárgyi eszközt azonos rendeltetéső, azonos vagy jobb paraméterekkel rendelkezı tárgyi eszközzel a támogatásban részesülı pályázó saját forrás felhasználásával a közremőködı szervezetnek történı bejelentéssel lecserélheti. 12

A számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 52-53§ alapján

13

A számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 80§ alapján

13

2.11. Árkedvezmény Amennyiben a pályázó valamilyen szolgáltatást, árucikket kedvezményes áron vásárol, akkor a vásárolt termék tényleges beszerzés ára (kedvezményes ára) számolható el, a szokásos piaci ár és a kedvezményes ár közötti különbség pedig nem vehetı figyelembe. Amennyiben a szerzıdés szerint részletekben fizetik meg az árú ellenértékét, akkor csak a ténylegesen megfizetett részletek összege számolható el.

2.12. Elıleg A szállítónak elszámolható.

-

a

kivitelezés,

beszerzés,

szolgáltatás

-

fizetett

elıleg

költsége

2.13. Saját teljesítés – saját vállalkozásban végzett beruházás A Kedvezményezett bizonyos szolgáltatásokat nem szerez be, hanem saját maga nyújtja, vagy bizonyos tevékenységeket saját maga végez. Ez a szolgáltatás, vagy tevékenység értéke nem haladhatja meg a piaci értéket, és nem lehet több, mint a pénzügyileg rendezett tételek alapján kimutatott önköltség. Az elszámoláshoz szükséges a szervezet önköltség számítási eljárásrendje14 és pályázathoz/projekt tervhez részletes és tételes anyag-díjas költségvetést kell csatolni.

2.14. Bevételek15 A projekttel összefüggésben, az értékesítésbıl, szolgáltatásból, bérbeadásból regisztrációs díjból és egyéb bevételbıl a megvalósítás idıszakát magába foglaló teljesítési idıponttal számlázott bevétel a teljesítés idıpontját is tartalmazó elszámolási idıszakban csökkenti az projekt elszámolható költségeinek összegét. Ugyanakkor a projekt megvalósításához kötıdı pénzügyi bevételek (pl: kedvezményezetteknek fizetett elılegbıl származó kamatbevétel) összegét a támogatás összegébıl le kell vonni. Nem tartozik a bevételek közé a kockázatitıke - és hitelalapok, a garanciaalapok és a lízing keretében keletkezett bevétel. A bevételeket a strukturális alapok részesedésének kiszámítása elıtt, de legkésıbb a támogatás befejezésekor teljes összegükben vagy arányosan kell levonni a tevékenység elszámolható költségébıl attól függıen, hogy a bevétel teljes egészében vagy csak részben származott-e a társfinanszírozott tevékenységbıl. A bevételek kezelésekor is biztosítani kell a kettıs finanszírozás elkerülését.

14

A számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 47§ alapján

15

Jövedelemtermelı beruházások esetében a TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl 55. cikkben leírtak szerint kell eljárni, a készülı CBA útmutató alapján.

14

3. ESZA elszámolható költségek speciális esetei 3.1. Akkreditáció, regisztrációs díjak A projekt keretében végrehajtott (tananyag) fejlesztéshez és képzéshez kapcsolódó akkreditációs, minısítési, értékelési, regisztrációs díjak elszámolhatók, amennyiben a jelzett tevékenységek a projekt részét képezték elızetesen is (pl.: a pályázatban jelzett tevékenységek között szerepel)

3.2. Képzés és képzési anyagok Figyelembe véve az eu-s és hazai jogszabályokat (pl.: 2007.12.31-ig hatályos Képzési csoportmentességi rendelet) a képzési támogatási projektek elszámolható költségei a következık:


Az oktatók költségei.




Az oktatók és képzésben részt vevık utazási költségei.




Az eszközök és felszerelések értékcsökkenésének leírása, olyan mértékben. amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják.




a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei.




A képzésben részt vevık költségei a fenti pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összegével egyezı összegig. Csak a ténylegesen képzésben eltöltött idı vehetı számításba.

3.3. Tanárképzés, képzık képzése Képzık képzésének költsége abban az esetben támogatható, amennyiben az egyébként rendelkezésre álló hazai forrásból megvalósuló képzésen túli tevékenységhez járul hozzá, ill. ez a támogatott projekt célcsoportja igényeinek kielégítését teszi lehetıvé (többletértéket biztosító szolgáltatás vagy képzés). A normatív állami képzés nem elszámolható.

3.4. Bértámogatás Elszámolható, amennyiben hozzájárul a foglalkoztatott tartós foglalkoztatásához és a munkáltató, jogutódja, vagy a foglalkoztatást szerzıdésben átvállaló vállalja a legalább a támogatás idıtartamával, bérszintjével, munkaidejével, munkakörével, az alkalmazás jogviszonyával megegyezı továbbfoglalkoztatást.

3.5. A projektben résztvevık (célcsoport) költségei Az úti költségek tervezésénél figyelembe kell venni, hogy az útiköltségek a 2. osztályú tömegközlekedés eszközök igénybevétele alapján, hivatali vagy saját gépkocsi használat esetén a megtett kilométerek alapján a tényleges benzinköltség/ vagy az APEH által közzétett elszámolható üzemanyag költség és a kilométerenkénti adómentes térítés figyelembe vételével számolhatók el. A napi utazási idı és a bekerülési költségek alapján kell dönteni a naponta való utaztatás és az egyszeri (több hetes távollét esetén, hetente egyszeri) utaztatás és a helyszínen való elszállásolás között. Amennyiben a napi utazási idı meghaladja a három órát, akkor az célszerő az utóbbit választani, egyéb esetekben a költségek felmérését követıen az alacsonyabb költséggel járó megoldást kell választani. A fogyatékkal élık utazása ez alól kivételt képezhet, a számukra legalkalmasabb (pl. külön busz) és megfelelıen kialakított eszközöket kell igénybe venni.

15

Bérlet költségét olyan arányban lehet figyelembe venni, amilyen arányban az, pl. a képzést szolgálja (pl. ha a képzés két hétig tart, akkor a havi bérlet árának a felét, stb.). Célcsoport ellátmány/napidíj és szállásköltsége a figyelembe vett létszám projekthez kapcsolódó ellátmánya, napidíja és szállásköltsége számolható el a mindenkori vonatkozó hazai jogszabályok alapján. A szállás költségek elszámolása esetén legfeljebb három csillagos szállodai elhelyezés költsége számolható el. Amennyiben ellátási költségeket is érvényesíteni kíván a kedvezményezett, a költségeket számlával kell igazolni, és az elismerhetı költségek összege nem haladhatja meg a szállás költség 50%-t. Célcsoport képzési költsége: • A célcsoport tagjainak fizetett képzési támogatás, illetve egyéb a képzésük idejére fizetett díjazás, vagy kereset-kiegészítés (legfeljebb a képzést megelızıen és az az alatt elért átlagkereset különbözete), a vonatkozó hazai jogszabályok alapján ezen kifizetések után fizetendı adókkal, járulékokkal együtt elszámolható. • A vonatkozó számításoknak tartalmazniuk kell a részt vevık létszámát, a juttatás egy fıre és egy képzési idıegységre vonatkozó összegét, és az idıtartamot (órákban), • Képzési, oktatási, kutatásfejlesztési projektek esetén a résztvevık, illetve a kutatásfejlesztésben közremőködı hallgatók, doktorandusok számára ösztöndíj is elszámolható. • Ösztöndíj a képzés eredményességét nem befolyásoló betegség idejére is kifizethetı és elszámolható. • A célcsoport tagjai közül a képzésben részt vevık körében a képzés ideje alatt jelentkezı azon költségek, amelyek gyermekeik vagy más, tılük függı hozzátartozó gondozása miatt merülnek fel elszámolhatóak az ESZA terhére. Az elszámolhatóság feltétele, hogy a ténylegesen felmerült költségek eredeti bizonylatokkal alátámaszthatóak legyenek. A költségeket fejenként, résztvevınként és alkalmanként (óránként, naponként, hetenként) az adott idıszakban, adott helyen szokásos díjtételek figyelembevételével kell tervezni és elszámolni.

3.6. Beszerzési költségek Az ESZA keretében csak az ESZA céljaihoz közvetlenül kapcsolódó költségek számolhatóak el. A támogatott projekt megvalósítása során beszerzésre kerülı eszközök, szolgáltatások beszállítóit, illetve az épület átalakítások, felújítások kivitelezıit – az ERFA elszámolhatósági szabályok alapján - a vonatkozó közbeszerzési szabályok betartásával kell kiválasztani, a beszállító, illetve a kivitelezı nem lehet a kedvezményezett konzorciumi partnere. A beszerzések, illetve az épület átalakítások, felújítások egyedi értékhatára – az ERFA elszámolhatósági szabályok alapján - nem haladhatja meg az ESZA-ból támogatott projekt elszámolható költségének 50%-t (lásd 7. fejezet) A Szolgáltatások igénybevételének költségei között a külsı, harmadik féltıl megrendelt, a projekt megvalósításához szükséges tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások igénybevételének költsége számolható.

3.7. Mőködési / üzemeltetési költségek Amennyiben valamilyen oktatási intézmény projektben végzett tevékenységét támogatjuk (pl. tanárképzés, kísérleti kurzusok, új módszertannal megvalósuló oktatás stb.), akkor az intézmény mőködési költségeit csak a projekt erejéig lehet elszámolni. A

16

mőködési kiadásokat olyan arányban lehet elszámolni, ahogy a támogatott kurzusok óraszáma aránylik az intézmény összes óraszámához, az összes óraszámból leszámítva a tandíj köteles kurzusok óraszámát vagy a tandíj köteles diákokra jutó óraszámot. Az összes kiadásból továbbá le kell vonni a tandíjból származó bevételeket, minden a strukturális alapok rendszerében nem elszámolható kiadást és a beruházási támogatásokat

3.8. Különösen nem elszámolható költségek













föld, telek, ingatlan vásárlás; új épületek építése; bútorok, eszközök, gépjármő beszerzése kamattartozás kiegyenlítés, hiteltúllépés költsége, egyéb pénzügyforgalmi költségek; deviza-átváltási jutalék veszteség; jutalékok és osztalék, profit kifizetés; épület felújítás, átalakítás, javítások bekerülési költségei; visszaigényelhetı adók; bírságok, kötbérek és perköltségek;

4. ERFA és Kohéziós Alap elszámolható költségeinek speciális esetei

4.1. Beruházások 4.1.1. Építés (átalakítás, bıvítés, felújítás) Építés, épület-kivitelezés akkor számolható el, ha a projekt végrehajtásához szükséges, vagyis olyan épületek, építmények építési és értéknövelı felújítási, bıvítési költségei számolhatók el, amelyhez támogatott tevékenységek köthetık. Az építési költségek alatt kell érteni minden, az építmény rendeltetésszerő hasznosítását lehetıvé tevı átalakítást, bontást, felújítást, bıvítést. A projekthez való hozzáférést biztosító átalakítási költségek elszámolhatók, amennyiben közvetlenül a projekthez kötıdnek és végrehajtása nélkül az épület nem alkalmas a feladat ellátására, különösen amennyiben a fogyatékkal élı személyek projektben való részvétele egyébként nem lenne biztosított, valamint ennek szükségességét és az átalakítási terv megfelelıségét szakvélemény támasztja alá. Próbaüzem költségei elszámolhatóak, azonban ha ezalatt bevétel keletkezik, akkor ez az összeg az elszámolható költségeket csökkenti.

4.1.2. Eszközbeszerzések Az elszámolható költség az eszköz bekerülési értéke, a 2000. évi C. tv. 47.§ (1), (2) és (5) bekezdése értelmezésében. Az eu-s támogatások a projekt céljához kapcsolódó legkorszerőbb technológiát használó eszközök beszerzését támogatja, de a projekt céljaival közvetlen összefüggésben, indokolt esetben elszámolható meglévı eszköz átalakításának, bıvítésének, korszerősítésének, zavartalan és biztonságos üzemeltetését szolgáló munka költsége is. Új, kereskedelmi forgalomban, vagy gyártótól beszerezhetı, elsı üzembe helyezéső gépek, technológiai berendezések, eszközök, anyagok beszerzése és beépítése támogatható. Az „új” jelzı csak azon, beruházási jellegő termékeket illeti meg,

17

amelyeknél a Kedvezményezett rendelkezik a vétel (a számla kiállítás dátuma) idıpontjában kezdıdı termékfelelısségi, garanciális és szavatossági jogainak érvényesíthetıségéhez szükséges, a gyártó és a forgalmazó által kibocsátott, hiteles dokumentumokkal. A regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatás alapján a szállítmányozási ágazatban ingóság beszerzése nem elszámolható.

4.1.3. Immateriális javak beszerzése Az immateriális javak megszerzése és használatának költségei támogathatók, ha azok szükségesek a projekt végrehajtásához. Az immateriális javak költségei között számolhatók el az adott tevékenység keretében vásárolt, a tevékenységet szolgáló, immateriális javak (szellemi termékek) bekerülési értéke. A bekerülési értéket a számviteli törvény 47.-48. §-ában és az 51. §-ában foglaltak határozzák meg. A számviteli törvény 25. §-ának (7) bekezdése szerinti szellemi termékek – támogatási szempontból – csak akkor vehetık figyelembe, ha azokat a támogatott más szervezettıl vásárolta. A regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatás hatálya alá esı szervezetek esetében az immateriális javak támogatásánál szükséges, hogy a regionális támogatásra jogosult kedvezményezett régióhoz kapcsolódjanak, és ne képezzék más – fıleg regionális támogatásra nem jogosult – régiókat elınyhöz juttató átruházás tárgyát. Ennek érdekében a támogatható immateriális javaknak meg kell felelniük a következı feltételeknek:
Kizárólag a regionális támogatásban részesülı létesítményben használhatóak fel,
Leírható eszközöknek kell ıket tekinteni,
Piaci feltételek mellett harmadik féltıl kell ıket megvásárolni,
A vállalat eszközei közé kell sorolni ıket, és legalább öt évig a regionális támogatásban részesülı létesítményben kell maradniuk (a KKV-k esetében három évig).

KKV-k esetében mindig figyelembe lehet venni az immateriális javakba technológiatranszfer által, szabadalmi jog, licensz, know-how vagy nem szabadalmaztatott technikai ismeretek megszerzésén keresztül történı beruházások teljes költségét. Nagyvállalatok esetében az ilyen költségek csak a projekt teljes elszámolható beruházási költségének 50 %-áig vehetık figyelembe.

4.1.4. Használt eszközök beszerzése A regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatás alapján a megszerzett eszközöknek újaknak kell lenniük, a nagyvállalatok kivételével azonban következı kritériumok betartásával elszámolhatóak a használt eszközök:


Adott eszközt a megelızı hét évben nem EU vagy hazai támogatásból szerezték be vagy állították elı korábban és más megoldás (új eszköz beszerzése, lízing, stb.) igénybevétele nem indokolt.




Az eszköz eladója igazolja az eszköz eredetét.




Értéke nem érheti el a hasonló rendeltetéső új eszköz értékét. A használt eszköz ára ne haladja meg a piaci árat (független értékbecslı, könyvvizsgáló igénybevételével).

18




Az eszköznek meg kell felelni a hatályos szabványoknak és normáknak

4.2. Földvásárlás A földtulajdon és szolgalmi jog vétele az elszámolható költségtípusok közé sorolandó, a következı feltételekkel:


A földterület tulajdonjogának megszerzése elengedhetetlen a projekt eredményes végrehajtásához.




A földterület tulajdonjoga megszerzésének költsége o

A Kohéziós Alapból támogatott projektek esetében nem haladja meg a projekt támogatható költségeinek 10%-át,

o

Az ERFA projektek esetében általánosan alkalmazandó a 10%-os határ, kivéve a környezetvédelmi célú használat esetét, amennyiben a földet nem mezıgazdasági hasznosítás céljából vásárolták és a vásárlást közintézmény vagy köztulajdonú intézmény bonyolította. A természetvédelmet (környezetmegóvást) szolgáló projekteknél a földvásárlásnak egyedi feltételeit az akciótervben kell meghatározni.




A földvásárlást megelızıen független minısített értékbecslıtıl vagy jogszabályban meghatalmazott hivatalos szervtıl olyan igazolást kell beszerezni, amely megerısíti, hogy a vételár nem haladja meg a piaci értéket.




Létesítményeket tartalmazó földterület csak egyedileg indokolt esetekben támogatható, amennyiben a projekt költségvetésében szerepel és indokolt.

Környezetvédelmi (természetvédelmi) figyelemmel lenni:

célú

használat

esetén

a

következıkre

kell




A földterület megszerzésére irányuló tevékenység támogatása az akciótervben szerepel.




A földterület megszerzésére irányuló tevékenység a pályázatban/projektben szerepel.




A földterületet a pályázatban feltüntetett idıszak alatt a tervezett célra kell felhasználni.




A földterület az irányító hatóság által elfogadott indokolt esetek kivételével nem használható mezıgazdasági célra.




A földterület megszerzésére valamely közintézmény vagy a közjog hatálya alá tartozó köztestület által vagy annak nevében kerül sor.

Az adás-vétellel kapcsolatos költségek költségek stb.) elszámolhatóak.

(ügyvédi

díjak,

értékbecslés,

kártalanítási

Nem számolhatóak el azonban a peres ügyekkel, késedelmi kamattal, ítélet alapján fizetendı kártérítésekkel kapcsolatos költségek.

4.3. Ingatlanvásárlás Elszámolható költség, amennyiben az ingatlanvásárlás vagy telephelyvásárlás (telek és a rajta lévı építmény) közvetlenül kapcsolódik a projekt céljához és a projekt végrehajtásához megfelelı. Az ingatlanvásárlás értéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 10%-t.

19

Nem elszámolható, amennyiben az ingatlan megvásárláshoz a beszerzést megelızı 10 évben az EU vagy a hazai költségvetés hozzájárult (ez alól a közigazgatási épületek hazai forrásból történı beszerzése kivételt képezhetnek); Az ingatlan értékét független értékbecslınek, vagy könyvvizsgálónak kell megállapítania vagy alátámasztania.

4.4. Lakáscélú beruházások - Housing16 Az épület-felújításokkal kapcsolatos költségek elszámolhatóak, amennyiben azok integrált városfejlesztési mővelet vagy - prioritás keretében támogatott tevékenység kapcsán (Bizottsági végrehajtási rendelet 47. cikk (1) bekezdésében megállapított szempontoknak megfelelıen került kiválasztásra) merültek fel. Az elszámolhatóság mértéke


Az érintett OP-nak nyújtott ERFA-támogatás max. 3%-a,




vagy a teljes ERFA-támogatás max. 2%-a

4.4.1. A többcsaládos lakóépületek A többcsaládos lakóépületek esetében, azok közös részeinek felújításával kapcsolatos költségek:


Az épület következı fı strukturális elemeinek felújítása: tetı, homlokzat, a homlokzaton lévı közös tulajdont képezı ajtók és ablakok, lépcsıház, külsı és belsı folyosók, bejáratok és ezek külsı elemei, liftek.




Az épület mőszaki berendezései.




Energiahatékonyság javításával kapcsolatos tevékenységek.

4.4.2. A hatóságok vagy non-profit szereplık tulajdonában álló, meglévı épületek használatának megváltoztatása A hatósági tulajdonban vagy nonprofit szolgáltató tulajdonában lévı, alacsony jövedelmő háztartások vagy a különleges szükségletekkel rendelkezık számára lakóhelyül használt épületek kapcsán fölmerült költségek (létezı épületek felújítása vagy felhasználásának megváltoztatása a modern szociális lakhatás érdekében) elszámolhatóak.

16

A Bizottság 1828/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról

20

5. Kutatás-fejlesztés és innováció17 A kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás csak abban az esetben nyújtható, amennyiben az a normál mőködésen túlmutató kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységre ösztönöz. Elszámolható költség a programban résztvevık személyi jellegő ráfordításai, a kutatásfejlesztési és innovációs célra használt eszközök és immateriális javak értéke, a kizárólag az adott kutatás-fejlesztéshez, innovációhoz igénybe vett anyagfelhasználás és szolgáltatások költségei, ill. megbízási díj. A K+F+I tevékenységre vonatkozó keretszabály alapján a következı költségek számolhatóak el: Bérköltségek és járulékaik (kutatók, fejlesztık, mérnökök, technikusok és
egyéb kisegítı személyzet, amennyiben a kutatási projektben foglalkoztatják ıket);
Eszközök és felszerelések költségei, a kutatás-fejlesztési és innovációs projektben való használatuk mértékéig és idejére. Ha ezeket az eszközöket és felszereléseket nem használják teljes élettartamuk alatt a kutatásfejlesztési és innovációs projektben, csak a kutatás-fejlesztési és innovációs projekt idıtartamának megfelelı – a szokásos számviteli gyakorlatnak megfelelıen kiszámított - értékcsökkenési ráfordítás minısül elszámolható költségnek;
Épület- és földhasználati költségek a kutatás-fejlesztési és innovációs projektben való használatuk mértékének és idejének megfelelıen. Az épületek tekintetében csak a kutatás-fejlesztési és innovációs projekt idıtartamának megfelelı – a szokásos számviteli gyakorlatnak megfelelıen kiszámított - értékcsökkenési ráfordítások minısülnek elszámolható költségnek. A földterületek esetében az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülı tıkeköltségek is elszámolhatók; A szerzıdéses kutatás-fejlesztés és innováció, a külsı forrásokból piaci áron
megvásárolt vagy lízingelt mőszaki tudás és szabadalmak, amennyiben a tranzakcióra a piaci feltételeknek megfelelıen került sor, és nem történt összejátszás, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységhez veszik igénybe;
További általános költségek, amelyek közvetlenül a kutatás-fejlesztési és innovációs projekt eredményeként merülnek fel Egyéb mőködési kiadások, beleértve az anyagköltségeket, a beszerzések és
hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység eredményeként merülnek fel

6. Pénzügyi eszközök 6.1. Kockázatitıke- és hitelalapok18 A „kockázatitıke- és hitelalapok” olyan befektetési eszközök, amelyeket a kis- és középvállalkozások tıkével vagy a kockázati tıke más formáival - beleértve a hitelt is való ellátására hoztak létre. A „kockázatitıke-részesedési alapok” olyan alapok, amelyeket több kockázatitıke- és hitelalapba történı befektetés céljából létesítettek. A

17

2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésrıl és a technológiai innovációról és a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 3§ (4) 2-4 alapján

18

96/280/EK bizottsági ajánlás

21

strukturális alapok ilyen alapokban való részvételéhez más közösségi finanszírozási eszközök közös befektetése vagy garanciavállalása is társulhat. A következı kritériumok megléte esetén számolhatók el a költségek:


Az alap társfinanszírozóinak vagy támogatóinak körültekintı és megalapozott üzleti tervet kell benyújtaniuk, legalább a következı területek bemutatásával o

a megcélzott piac,

o

a finanszírozás szempontjai és feltételei

o

az alap mőködési költségvetésének,

o

alapok tulajdonviszonyai és finanszírozó partnerek, a vezetıség szakmai felkészültségét, hatáskörét és függetlenségét,

o

az alap belsı szabályzatát

o

a strukturális felhasználását,

o

a befektetésbıl való kivonulásra vonatkozó politikát,

o

valamint az alap felszámolására vonatkozó rendelkezéseket, beleértve a strukturális alapok hozzájárulásából származó hozamok újrafelhasználását.

alapok

hozzájárulásának

indokolását

és

tervezett




Az alap független, a tulajdonosok közötti megállapodás szerint mőködı jogi személyként vagy valamely meglévı pénzintézet keretén belül külön pénzügyi csoportként jön létre. Az utóbbi esetben az alap külön végrehajtási megállapodás hatálya alá tartozik, amely mindenekelıtt az alapba befektetett új forrásoknak (így a strukturális alapok hozzájárulását) az intézményben kezdetben rendelkezésre álló forrásoktól megkülönböztetı, külön számlán történı vezetését írja elı. Az alap valamennyi résztvevıjének készpénzben kell teljesítenie a hozzájárulását.




Az Európai Bizottság nem lehet az alapban társ vagy tulajdonos.




Az alapok csak kis- és középvállalkozásokba (KKV-k), az alapításukkor, mőködésük korai szakaszában (beleértve az indulótıkét) vagy bıvítésük esetén, valamint csak olyan tevékenységekbe fektethetnek be, amelyeket az alap vezetısége gazdaságilag megvalósíthatónak ítél. A megvalósíthatóság megállapításakor figyelembe kell venni az érintett vállalkozás valamennyi jövedelemforrását. Az alapok nem fektethetnek be a nehézségekkel küzdı vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások értelmében vett nehézséggel küzdı vállalkozásokba.




Óvintézkedésekkel minimálisra kell szorítani a kockázatitıke- és hitelpiaci verseny torzulásait. Elsısorban a tıkebefektetések és hitelek hozamát (a részarányos kezelési költségek nélkül) lehet a tulajdonosok megállapodásában foglalt jövedelmezıségi szintig elsıbbségi alapon szétosztani a magánszektorhoz tartozó tulajdonosok között, azt követıen pedig arányosan kell szétosztani a tulajdonosok és a strukturális alapok között. Egyes finanszírozási eszközök esetében (pl.: kockázati tıke) azonban felmerülhet nem hozam alapú, hanem más elıny biztosítása is (pl.: tıkegarancia). A strukturális alapok hozzájárulásának tulajdonítható hozamokat ugyanazon a támogatható területen újra fel kell használni a KKV-k fejlesztési tevékenységeire.




A kezelési költségek nem haladhatják meg a támogatás tartama alatt a szerzıdésben elkötelezett részvénytıke éves átlagának 5%-át, kivéve, ha pályázati felhívás után magasabb százalékos arány bizonyul szükségesnek.




A tevékenység befejezésekor az alap (a végsı kedvezményezett) támogatható költsége nem más, mint az alapnak a KKV-ba befektetett vagy a KKV-nak kölcsönzött tıkéje, beleértve a felmerült kezelési költségeket.

22




A strukturális alapoknak és más állami forrásoknak az alapokhoz történı hozzájárulása, valamint az alapoknak az egyes KKV-kba történt befektetései az állami támogatásokra vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak.

Az eddigi bizottsági ajánlás alapján a következık figyelembevétele ajánlott:


A magánszektor pénzügyi hozzájárulásának jelentıs - 30%-ot elérı - mértékőnek kell lennie.




Az alapoknak elég nagyoknak kell lenniük és kellıen nagy célcsoportra kell kiterjedniük ahhoz, hogy biztosítani tudják azt, hogy tevékenységeik potenciálisan gazdaságilag megvalósíthatók legyenek, olyan befektetési ütemtervvel, amely összeegyeztethetı a strukturális alapok részvételi idejével, és azokra a területekre összpontosít, ahol piaci hiányosságok észlelhetık.




A tıkének az alapba történı befizetését a strukturális alapok és a részvényesek esetében azonos módon, mégpedig a jegyzett részesedés arányának megfelelıen kell ütemezni.




Az alapokat olyan szakemberek független szakmai csoportjainak kell kezelniük, akik megfelelı tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy a kockázatitıke-alap kezeléséhez szükséges képességeket és hitelességet tanúsítsák. Az alapkezelıi csoportokat pályáztatással kell kiválasztani, figyelembe véve a várható díjazás szintjét.




Az alapok csak az IH/NFÜ engedélyével szerezhetnek többségi érdekeltséget vállalkozásokban, és azt a célt kell követniük, hogy az alap élettartama alatt valamennyi beruházást megvalósítsák.

6.2. Garanciaalapok

A garanciaalap olyan pénzügyi eszköz, amely 6.2 fejezet értelmében vett kockázatitıkeés hitelalapoknak, valamint egyéb KKV-k egyéb kockázatfinanszírozási rendszereknek (beleértve a hiteleket is) nyújt garanciát a legutóbb a 2003. május 6-i bizottsági ajánlással módosított 96/280/EK ajánlásban foglalt meghatározás szerinti kis- és középvállalkozásokba történt befektetéseik nyomán keletkezı veszteségekkel szemben. Az alapok lehetnek a KKV-k által jegyzett, állami támogatással rendelkezı közös befektetési alapok, kereskedelmi alapon, magánszektorhoz tartozó partnerekkel mőködı alapok, illetve teljes egészében államilag finanszírozott alapok. A strukturális alapok ilyen alapokban való részvételéhez más közösségi finanszírozási eszközök révén nyújtott részgaranciák is társulhatnak. A következı kritériumok megléte esetén számolhatók el a költségek:


Az alap társfinanszírozóinak vagy támogatóinak értelemszerően ugyanolyan körültekintı és megalapozott üzleti tervet kell benyújtaniuk, mint amilyet a kockázatitıke-alapok készítenek és abban meghatározzák a célul kitőzött garanciaportfóliót.




Az alap független, a tulajdonosok közötti megállapodás szerint mőködı jogi személyként vagy valamely meglévı pénzintézet keretén belül külön pénzügyi csoportként jön létre. Az utóbbi esetben az „alap” külön végrehajtási megállapodás hatálya alá tartozik, amely mindenekelıtt az alapba befektetett új

23

forrásoknak (így a strukturális alapok hozzájárulását) az intézményben kezdetben rendelkezésre álló forrásoktól megkülönböztetı, külön számlán történı vezetését írja elı.


A Bizottság nem lehet az alapban társ vagy tulajdonos.




Az alapok csak gazdaságilag megvalósíthatónak ítélt befektetésre nyújthatnak garanciát. Az alapok nem nyújtanak garanciát a nehézségekkel küzdı vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások értelmében vett nehézséggel küzdı vállalkozásoknak.




A strukturális alapok hozzájárulásának a garancia beváltása után megmaradt részét ugyanazon támogatható térségben újra fel kell használni a KKV-k fejlesztési tevékenységeire.




A kezelési költségek nem haladhatják meg a támogatás tartama alatt befizetett tıke éves átlagának 2%-át, kivéve, ha pályázati felhívás után magasabb százalékos arány bizonyul szükségesnek.




A tevékenység befejezésekor az alap (a végsı kedvezményezett) támogatható költsége az alap befizetett tıkéjének a nyújtott garanciák fedezetéhez független könyvvizsgálat szerint szükséges összege, beleértve a felmerült kezelési költségeket.




A strukturális alapoknak és más állami forrásoknak a garanciaalapokhoz történı hozzájárulása, valamint az ilyen alapok által az egyes KKV-k részére nyújtott garanciák az állami támogatásra vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak.

7. ERFA ÉS ESZA közötti átjárhatóság Az általános rendelet 33. cikk 2. bekezdése lehetıséget teremt arra, hogy fıszabályként egy – prioritási tengely szintjén értelmezett – legfeljebb 10%-os határ erejéig a strukturális alapok (ERFA, ESZA) egymás tevékenységi körébe tartozó tevékenységeket finanszírozzanak.

A 10%-os határ a következı esetekben növekedhet 15%-ra:


Az ESZA esetében a rendelet 3. cikk (6) bekezdése a társadalmi befogadás prioritás (a rendelet 3. cikk 1. bek. c) pontja alá tartozó tevékenységei) esetében 15%-os átjárhatóságot enged meg.




Abban az esetben, ha külön prioritásban szerepelnek, az ERFA-rendelet 8. cikkének utolsó bekezdése, a Regionális versenyképesség célkitőzés alá esı OPkban, 15%-os átjárhatóságot enged meg a fenntartható városfejlesztés keretében támogatható tevékenységek esetében

Ezzel a lehetıséggel, a tagállamok csak abban az esetben élhetnek, ha a két alapból támogatandó tevékenység finanszírozása közvetlen kapcsolatban áll a projekt megvalósításával és ezen tevékenységek szükségesek az eredményes végrehajtásához, vagyis az alapok közötti átjárhatóságnak mindenképpen indokolhatónak kell lennie. A fentiek alapján kijelenthetı, hogy az adott alap/program keretében nem indítható a másik alapból finanszírozandó támogatási konstrukció. Egy támogatott projekt(csoport) keretében az 50%-ot nem haladhatja meg az eredeti alaptól eltérı alap támogatásának aránya.

24

Például az ERFA keretében nem indítható önálló ESZA jellegő (pl.: képzési) támogatási konstrukció. Egy alapvetıen beruházási (ERFA) projekt keretében támogatható lehet – az ESZA-ra vonatkozó szabályok figyelembevételével – a képzési tevékenység, de ez nem haladhatja meg az adott projekt teljes elszámolható költségének maximum 50%-t.

További példa lehet, hogy egy képzési projekt elindításhoz szükségessé válhat bizonyos eszközök beszerzése, amelyre az ERFA szabályok betartásával a projekt teljes elszámolható költségének maximum 50%-ig lehetıséges. Az átjárhatóság akkor alkalmazható, ha a releváns operatív program adott prioritási tengely leírásban ez szerepel, ennek nyomon követésérıl és prioritás szintő 10% (15%) határ betartásról gondoskodni kell.

Minden tevékenységet a beavatkozási terület szerinti alap elszámolhatósági szabályai szerint kell elszámolni19. Vagyis ha egy ERFA-finanszírozású OP egyik projektje ESZAtípusú tevékenységet (pl. képzés) finanszíroz, akkor arra az ESZA-rendelet elszámolhatósági szabályai (11. cikk) vonatkoznak.

19

Ld. ERFA-rendelet 7. cikk 3. bek és ESZA-rendelet 11. cikk 4. bek.

25

8. Elszámolható költség és az elszámolás módja

Elszámolható költség

Elszámolás lehetséges módja

Elszámolási kategória

Általános költségek Értékcsökkenés

Költség átalány

Mőködési / üzemeltetési költségek Általános költségek Közvetett

Projekt menedzsment költségei Bérek, bérjellegő költségek és járulékaik

Arányosítással

A projektben résztvevık (célcsoport) költségei (bérlet, képzés) Bérek, bérjellegő költségek és járulékaik Bértámogatás Saját teljesítés – saját vállalkozásban - végzett beruházás

Számviteli dokumentum – belsı szabályzatok (nyilatkozatok)

ÁFA valamint más adók és közterhek Projekt menedzsment költségei Akkreditáció, regisztrációs díjak Közvetlen

Képzés és képzési anyagok Tanárképzés, képzık képzése A projektben résztvevık (célcsoport) költségei

Számla alapú elszámolás

Beszerzési költségek Beruházások Földvásárlás Ingatlanvásárlás Kutatás-fejlesztés, innováció Elıleg

26

9. Elszámolható költség és a számviteli kategóriák20 Számviteli kategória 11. IMMATERIÁLIS JAVAK 111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113. Vagyoni értékő jogok 114. Szellemi termékek TÁRGYI ESZKÖZÖK 12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŐ JOGOK 121. Földterület, termıföld 122. Telek, telkesítés 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok

124. Egyéb építmények 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok 13. MŐSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŐVEK 131. Termelı gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök 132. Termelésben közvetlenül résztvevı jármővek 14. EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŐVEK 141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések 142. Egyéb jármővek 143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések 144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, jármővek KÖLTSÉGEK 51. ANYAGKÖLTSÉG 511. Vásárolt anyagok költségei 513. Egyéb anyagköltség 519. Anyagköltség megtérülés 52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 521. Szállítás-rakodás, raktározás költségei 522. Bérleti díjak 523. Karbantartási költségek 524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek 525. Oktatás és továbbképzés költségei 526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül) 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei 53. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 531. Hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek 532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak 533. Biztosítási díj 534. Költségként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj 539. Különféle egyéb költségek 54. BÉRKÖLTSÉG 55. SZEMÉLYI JELLEGŐ EGYÉB KIFIZETÉSEK 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegő kifizetések 559. Egyéb személyi jellegő kifizetések 56. BÉRJÁRULÉKOK 561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék 562. Egészségügyi hozzájárulás 563. Munkaadói járulék 564. Szakképzési hozzájárulás 569. Egyéb bérjárulék EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK ÉRTÉKCSÖKKENÉS 87 PÉNZÜGYI MŐVELETEK RÁFORDÍTÁSAI 99 RENDKÍVÜLI BEVÉTEL

Elszámolható költség Immaterális javak

Lízing tıke része Földvásárlás Elıkészítés költségei Építés, átalakítás, felújítás Ingatlanvásárlás Épületfelújítás

Eszközbeszerzések Használt eszközök beszerzése

általános (rezsi) költségek Projekt menedzsment költségek

Szolgáltatások igénybevételének költsége Bérleti díjak

Tanárképzés, képzık képzése

Akkreditáció, regisztációs díja

Személyi, bérjellegő költségek és járulékaik Személyi, bérjellegő költségek és járulékaik

Személyi, bérjellegő költségek és járulékaik

Értékcsökkenés Lízing kamatrésze Bértámogatás

20

A projekt jellegétıl és a kedvezményezett számviteli politikájától függıen az egyes kategóriák változhatnak. Az egyes költségek különbözı kategóriák részei is lehetnek.

27