Nemzeti könyvtárügy: az emlékezet és képzelet fúziós erőműve

Nemzeti könyvtárügy: az emlékezet és képzelet fúziós erőműve Dr. Bendzsel Miklós elnök Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Stabilizáció – Innováció – Inspiráció Könyvtárak változó környezetben MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

Az előadás vázlata BEVEZETŐ – Gyökerek és szárnyak: emlékezet és képzelet. Digitális Novum Organum I. INNOVÁCIÓS ÉS KULTURÁLIS GYORSFÉNYKÉP – KREATIVITÁSUNK GAZDASÁGI TÜKÖRBEN II. „VILÁG ÉS VAKSÁG EGY HITVÁNY LAPON”. VÍVMÁNYOK ÉS VESZÉLYEK. KÖNYVTÁRI STRATÉGIA. EUROPE-(M)AN(D)A III. GÁT ÉS ZSILIP: SZERZŐI JOGI MINTÁK ÉS MODELLEK ÖSSZEFOGLALÓ – Személyes tanúságtételtől a fúziós erőművig. „Vitézek, mi lehet…”? Az alma íze

A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak. Gyökereket, amelyek tartást adnak, hogy tudják, hova tartozunk, de ugyanúgy szárnyakat is, amelyek egyikőjüket kényszereitől és előítéleteitől szabadítják meg, a másiknak lehetőséget adnak új utakat bejárni (vagy inkább repülni). Goethe GYÖKEREK – Felhalmozott ismeret, tapasztalat és tudás – EMLÉKEZET SZÁRNYAK - Új ötletek, ideák, víziók, gondolatok – KÉPZELET Az emlékezet és a képzelet kreatív kölcsönhatása módszeres egyéni és közösségi gyakorlattal serkenthető. Ennek történelmileg stabil, technológiailag és szolgáltatásában folyamatosan megújuló, inspiráló helyszíne, kerete és közege, nyílt laboratóriuma: a KÖNYVTÁR MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

KIHÍVÁSOK az ‘információs társadalom’ élményterében „Olyan társadalom, amely a társadalmi kontroll, valamint az innováció és a változás kezelése érdekében a tudás körül szervezi magát…” Daniel Bell „Új típusú társadalom, amelynek átalakulása és fejlődése mögött az információs (és nem az anyagi javak) termelése a hajtóerő […] (és amely evvel) az emberi intellektuális kreativitást virágoztatja fel.” Yoneji Masuda Erőforrás „közhelyek”: szellemi-, humán-, információs tőke; vállalati információs és tudásvagyon. Megismerési „közhelyek”: tudományos forradalom (két kultúra), élethosszig tartó tanulás; nano- illetve peta-skála. MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

A változás narratívái (Z. Karvalics L. nyomán) MAKRO MEZO

MIKRO

civilizációelmélet (psziché, közösség, kontroll, környezet) fejlődéselmélet (gazdaság, politika, kultúra) empíria és hálózatosodás INFORMÁCIÓS EGYENLŐTLENSÉGEK, illetve ÍRÁSTUDÁS, DIGITÁLIS SZAKADÉK, SZELLEMI JAVAK TERMELÉSE ÉS FOGYASZTÁSA infokommunikációs folyamatok és intézményi hatások

Egy emberöltő alatt a tárolási, feldolgozási költségek változása: 10-6 , átvitel 10-4 DIGITÁLIS KONVERGENCIA (tartalom: beszéd, adat, szöveg, AV) (technológia: szolgáltatás, hálózat, készülék) MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

A „helytől és időtől független” felhasználói helyzet bódulata – látnoki következmények előérzetei Roland BARTHES: A műtől a szöveg felé, 1971. A szöveg öröme, 1973. Az olvasásról, 1975. A Műből eredeztetett Szöveg Szövetté lesz (fátyol) MALLARMÉ kérdése: „Ki végzi be a művet?” válasza: „A közönség hozza létre a könyvet! DIGITÁLIS NOVUM ORGANUM MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

I. INNOVÁCIÓS ÉS KULTURÁLIS GYORSFÉNYKÉP – KREATIVITÁSUNK GAZDASÁGI TÜKÖRBEN

MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

Az Innovációs Unió országrangsora (2011) − eredménytábla 19. hely

Forrás: Innovation Union Scoreboard 2011 (2012. február); a számítások a 2007-2010 közötti adatokat tartalmazzák


Az Innovációs Unió országrangsora (2011) − szellemi eszközök 20. hely

Indikátor

HU helyezés (vizsgált országok száma)

Eltérés az EU27 átlagától

PCT szabadalmi bejelentések száma a GDP %-ában (milliárd euró)

19. (33)

-35%

PCT szabadalmi bejelentések száma a GDP %-ában – társadalmi kihívások (milliárd euró)

16. (32)

-57%

Közösségi védjegybejelentések száma a GDP %-ában (milliárd euró)

26. (34)

-41%

Közösségi formatervezési-minta bejelentések száma a GDP %-ában (milliárd euró)

24. (34)

-22%



Az Innovációs Unió országrangsora (2011) − gazdasági hatások 5. hely

Indikátor

HU helyezés (vizsgált országok száma)

Eltérés az EU27 átlagától

Medium-high és high-tech termékexport (az összes export %-ában)

2. (34)

+41%

Külföldről származó hasznosítási és licencia bevételek (a GDP %-ában)

5. (34)

+24%

Piaci és vállalati innováció értékesítése (a forgalom %-ában)

8. (34)

+52%

Piaci és vállalati innováció értékesítésének növekedése (a forgalom %-ában)

2. (34)

+25%



Globális Innovációs Index (2012) – high-tech export – 9. hely

Forrás: The Global Innovation Index 2012 (2012. július ), INSEAD-WIPO; 2010. évi adatok alapján, az összes export %-ában; a vizsgált 141 ország közül az adott rangsor első 25 helyezettjét tüntettük fel


Globális Innovációs Index (2012) – hasznosítási és licencia bevételek, 8. hely

Forrás: The Global Innovation Index 2012 (2012. július ), INSEAD-WIPO ; 2010. évi adatok alapján, a GDP %-ában (1000 USD) ; a vizsgált 141 ország közül az adott rangsor első 25 helyezettjét tüntettük fel


Globális Innovációs Index (2012) – kreatív szolgáltatások exportja 5. hely

Forrás: The Global Innovation Index 2012 (2012. július ); 2010. évi adatok alapján, az összes szolgáltatásexport %ában; a vizsgált 141 ország közül az adott rangsor első 25 helyezettjét tüntettük fel


BIRTOKOLT NEMZETI KULTÚRA A mindenkori „jelenérték–számításban” e folyamatosan gyarapodó örökség („ültetvény”) • oktatási-nevelési potenciálját, • közművelődési teljesítményét, • (nemzeti) jövedelemképző – önfenntartó képességét, • (digitális) megőrzését és átörökíthetőségét, • nemzetközi reprezentációs aktivitását kell – egyebek mellett – számba vennünk.


A KULTURÁLIS JAVAK KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSÁNAK GAZDASÁGI ALAPJAI* Optimális kereslet A kulturális javak bármikori fogyasztására való jog fenntartása érdekében közvetett módon (adófizetés) is hajlandóak áldozni az emberek. A jövő generáció érdekei A következő generációk kulturális öröksége fennmaradjon – ez a jelen felelőssége. Nemzeti presztízs és öntudat Vonzóerő, ország-hírnév, nemzeti büszkeség, integráló erő. Tovagyűrűződő hatások A kulturális fogyasztás emberi tőkét gyarapít: műveltség, kreativitás serkentése, gazdaság profit. Kockázat és bizonytalanság Az új alkotó és fogyasztó szereplők megjelenésének útjában álló tőkeigényességi és kísérletezési rizikó csökkentése. Ízlésformálás Még nem létező, új igények létrehozásának bátorítása. * (Vagyongazdálkodási kihatásokkal) – TOWSE (1994) nyomán MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

A szerzői jogi szektor súlya A szerzői jogi szektor nemcsak kulturális szerepe, hanem gazdasági – foglalkoztatási, hozzáadott értéket növelő – hozzájárulása tekintetében is jelentős súlyú szektor. A primer szerzői jogi ágazatok jelentős diffúziós hatást fejtenek ki a technikai hátteret jelentő, illetve a kiszolgáló ágazatok vonatkozásában, így gazdasági hozzájárulásuk számbavételekor nem hagyhatók figyelmen kívül. A szerzői jogi szektor a hagyományos iparágak egész sorához mérhető gazdasági hozzájárulást mutat.


A primer szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya (a GDP %-ában, 2009) A primer szektorok az összes szerzői jogi ágazat hozzáadott értékének (7,85%) kétharmadáért felelősek (5,18%) az alábbi bontásban: Reklám 0,31%

Sajtó és irodalom 0,98%

Szoftver és adatbázis 1,83%

• könyv- és lapkiadás, • nyomás és kötés, • fordítás, tolmácsolás, • hírügynökségek, • könyv- és levéltárak, • kapcsolódó kiskereskedelem

Zene, színművek, opera 0,65%

Fotóművészet 0,04% Rádió és televízió 0,53% Forrás: SZTNH: A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon 3. (2012)


Filmalkotás és videó 0,82%

A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlyának alakulása

12

11,54

10

10,97 9,69

8

7,98

% GDP

7,85 6

6,67

7,42

7,10

7,28

8,03 7,17 7,32

4

2

0

Bruttó hozzáadott érték

Bruttó kibocsátás 2002

Foglalkoztatás 2006

Forrás: SZTNH: A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon 3. (2012)


2009

Munkavállalói jövedelem

A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya – összehasonlítás egyéb nemzetgazdasági szektorokkal (2009, milliárd Ft) Feldolgozóipar

5036 2197

Kereskedelem ÖSSZES SZERZŐI JOGI ÁGAZAT

1700

Szállítás és raktározás

1280

Infokommunikáció

1279

PRIMER SZERZŐI JOGI ÁGAZATOK

1121

Oktatás

1076

Pénzügy és biztosítás

1072

Építőipar

996

Egészségügy

900

Mezőgazdaság

853 719

Villamosenergia Vendéglátás

345



A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya – nemzetközi összehasonlítás (a legfrissebben publikált nemzeti felmérések alapján, 2004 - 2012) 12

10

GDP (%)

8

6

4

2

0 0

2

4

6 8 Foglalkoztatottság (%)



10

12

Ausztrália

Bulgária

Fülöp-szigetek

Hollandia

Horvátország

Jamaica

Kanada

Kenya

Kína

Kolumbia

Dél-Korea

Lettország

Malajzia

Libanon

Mexikó

Oroszország

Panama

Peru

Románia

Szingapúr

Ukrajna

USA

Magyarország

Szlovénia

Bhután

Brunei

Finnország

Pakisztán

Dél-Afrika

Tinidad és Tobago

Magyarország nemzetközi összehasonlításban A szerzői jogi ágazatok gazdasági teljesítménybeli, foglalkoztatási súlya nemzetközi összehasonlításban magas Magyarországot az európai uniós tagországok élmezőnyébe juttatja. A nemzetközi tendenciákkal ellentétben a szerzői jogi ágazatok foglalkoztatási súlya meghaladja gazdasági teljesítménybeli arányukat. A primer szerzői jogi szektor külkereskedelmi szerepe alulmarad gazdasági teljesítménybeli súlyánál. A potenciális exportlehetőségek jobb kihasználása szükséges. MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

II. „VILÁG ÉS VAKSÁG EGY HITVÁNY LAPON” VÍVMÁNYOK ÉS VESZÉLYEK KÖNYVTÁRI STRATÉGIA

EUROPE-(M)AN(D)A MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

A költségvetés és a lakosság kulturális kiadásainak alakulása

3,5 3,0

% GDP

2,5 2,2

2,0

2,2

2,5

2,5

2,5

2,3

2,0

2,2

2,1

2,2

2,2

1,5 1,0 0,5

0,7

0,9

0,9

0,9

0,8

0,8

0,7

0,7

0,7

0,7

0,7

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

0,0 Költségvetés Forrás: KSH, Kultúrstatisztikai adattár, 2000-2010


Lakosság

A költségvetés kulturális kiadásainak megoszlása, 2009 Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység 14% Állat-, növénykertek, nemzeti parkok 7%

Könyvtári tevékenység 17% Könyv, zenemű és lapkiadás 1% Rádió, tv és műsorszolgáltatás 1%

Egyéb művészeti tevékenység 1% Zene- és táncművészet 7%

Színházak 16%

Forrás: Nemzeti Erőforrás Minisztérium – Kulturális statisztikai rendszer


Múzeumok 16%

Levéltárak 4%

Közművelődési tevékenység 16%

A rendszeres újságolvasók aránya, 2009

15-17 éves 18-29 éves

Korcsoport

30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves

60 felett 15 felett átlag 70%

72%

74%

76%

Forrás: Gfk Hungária – Ipsos, Nemzeti MédiaAnalízis, 2009. II. félév


78%

80%

82%

84%

86%

A megjelent könyvek és füzetek számának és példányszámának alakulása 50 000 45 000 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000

0 2000

2001

2002

2003

2004 Szám

Forrás: KSH, Stadat


2005

2006

2007

Példányszám (ezer)

2008

2009

2010

2011

„VILÁG ÉS VAKSÁG EGY HITVÁNY LAPON” ÉLŐ ARCHÍVUMOK Könyvtár „rongypapírlap”

Olvasó

Ország

Internet DIGITÁLIS „TÜKÖRTERMEK” MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

Működő könyvtárak és szolgáltatóhelyek számának alakulása 5 000

Nemzeti és országos szakkönyvtár - könyvtár

4 500

Nemzeti és országos szakkönyvtár szolgáltatóhely

4 000 3 500

Iskolai könyvtár

3 000 2 500

Települési könyvtár könyvtár

2 000 Települési könyvtár szolgáltatóhely

1 500

1 000

Egyéb munkahelyi és szakkönyvtár - könyvtár

500

Forrás: Könyvtári Intézet


2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

0

Egyéb munkahelyi és szakkönyvtár szolgáltatóhely

Könyvtári mutatók alakulása 12

Dokumentumellátottság (állomány/népesség)

10

Könyvtárossal való ellátottság (könyvtáros/10 ezer fő)

Forrás: Könyvtári Intézet, az iskolai könyvtárak adatai nélkül


2010

2009

2008

Beszerzési kvóta (állománygyarapító összeg, ezer Ft/népesség)

2007

0 2006

Könyvtárhasználat 1 (személyes használat/népesség)

2005

2

2004

Könyvtárral való ellátottság (könyvtár/10 ezer fő)

2003

4

2002

Gyermekarány (14 éven aluli regisztrált használó/népesség, %)

2001

6

2000

Könyvtárhasználat 2 (távhasználat/népesség)

1999

8

Könyvtári bevételek alakulása 30 11,8%

25 14,3%

20 15 10

8,9% 65,0%

Fenntartói támogatás (mrd Ft) Működési (mrd Ft)

Pályázat (mrd Ft) Egyéb (mrd Ft)

Forrás: Könyvtári Intézet, az iskolai könyvtárak adatai nélkül


2010

2009

2008

2007

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0

2006

5

2010 Fenntartói támogatás Működési

Pályázat Egyéb

A könyvtárak jövője: veszélyek és lehetőségek Könyvtárak száma 25%-kal nőtt (3,6 ezer)*, a szolgáltatóhelyek száma 34%-kal csökkent (2,5 ezer)*

Települési könyvtárak száma 15%-kal nőtt (3 ezer)*

2009-ben 175 községben csak iskolai könyvtár elérhető; 135 községben nincs könyvtári ellátás (55 ezer fő)

2011-ben 97 községben csak iskolai könyvtár elérhető; 80 községben nincs könyvtári ellátás (38,5 ezer fő)

Állomány mennyisége stagnál (100,5 millió)* – állományavulás, azaz készlet-menedzselés

Állomány mennyisége stagnál (100,5 millió)* – állományjavulás, azaz felhasználó-kiszolgálás

Kölcsönzések száma 20%-kal csökkent (33 millió)*

Használók száma 25%-kal nőtt (2,3 millió)*

14 éven aluli használók száma 5%-kal csökkent (479 ezer)*

Gyermek- és ifjúsági irodalom iránti könyvpiaci kereslet folyamatosan nő

Könyvpiaci recesszió 2009 óta tart (eddig összesen 26%-os árbevétel visszaeséssel)

Gazdasági recesszió miatti könyvtári keresletnövekedés

Kortárs nemzetközi tudományos szövegek hiánya – versenyképes magyar diploma?

Újdonságok elérhetőségének biztosításával a fogyasztói igények jobb kiszolgálása

Olcsó, könnyen alakítható és használható illegális online tartalmak (40-50 ezer kötet)

Digitalizálás, legális és olcsó online bibliotéka (Magyar Elektronikus Könyvtár és Digitális Irodalmi Akadémia:12 ezer kötet)

* Forrás: Könyvtári Intézet, az iskolai könyvtárak nélkül; 2010. évi adat (az 1999. évi értékekhez viszonyítva)


PISA – OECD 2009. ÉVI SZÖVEGÉRTÉSI FELMÉRÉSE (Tizenöt éves tanulók, 65 ország, digitális olvasás is) READING LITERACY: betűk kiolvasásától a nagyobb szövegegységek felismerésén át a világról való tudásig. Gondolkodás a megismerési stratégiánkra való eszméléstől a döntéshozás képességéig. 1. Sanghaj- Kína 2. Korea 3. Finnország 4. Hongkong – Kína 5. Kanada 6. Új-Zéland 7. Japán

556 539 536 533 524 521 520


19-20. 21-22. 23-24. 25-26.

Svédország Németország Írország Franciaország Tajvan Dánia Egyesült Királyság MAGYARORSZÁG

497 497 496 496 495 495 494 494

Magyarország teljesítménye a „GDP per capita” és az egy diákra eső ráfordítás alapján várható teljesítménynél 10 ponttal magasabb. Gazdagság előny, de nem determinál… Budapest 534, Nyugat-Dunántúl 518, illetve ÉszakAlföld 485, Észak-Magyarország 483 Családiháttér-index (anyák iskolai végzettségeaspiráció; számítógép-tulajdonlás, családi könyvtár, saját könyvek; könyvtár-, torna- és számítógéptermek megléte: mind pozitív korrelációban) MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

Mozgókönyvtári szolgáltató helyek a hazai kistelepüléseken Mozgókönyvtári szolgáltató helyek a hazai kistelepüléseken

mozgókönyvtári szolgáltató helyek (1874)

Forrás: A többcélú kistérségi társulások adatközlése alapján. 2010. júliusi állapot © A Katona József Könyvtár (Kecskemét) tulajdona. Minden jog fenntartva! MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

Nyilvános közkönyvtárak és kistelepülési mozgókönyvtári helyek Mozgókönyvtári szolgáltató helyek aszolgáltató hazai kistelepüléseken

mozgókönyvtári szolgáltató helyek (1874) nyilvános könyvtári jegyzéken szereplő közkönyvtárak (968)

Forrás: A többcélú kistérségi társulások adatközlése alapján. 2010. júliusi állapot © A Katona József Könyvtár (Kecskemét) tulajdona. Minden jog fenntartva! MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

Gyerekek a gépeknél


Fotó: Katona József Könyvtár

Felnőttképzés a könyvtárban



Fülöpháza Lakosok száma: 825 fő, könyvtárhasználó: 130 fő, 15,6%



Katymár Lakosok száma: 2.099 fő, könyvtárhasználó: 347 fő, 16,12%



„De hát hol a könyv, mely célhoz vezet” A könyvtári terület stratégiája, 2008 – 2013 A/ JÖVŐKÉP – Az információ, a felhalmozott tudás és a műveltség építkező lépcsőinek összehangolt fejlesztése minden intézménytípusban; legyen garantált a lakóhelytől és településtípustól független, egyenlő esélyű hozzáférés ezekhez – imponáló teljesítmények. B/ ESZKÖZÖK – Elektronikus dokumentumok, információs adatbázisok, tudástárak Az INFORMÁCIÓS ÉRTÉKLÁNC modellje, a könyvtárosi HOZZÁADOTT ÉRTÉK mérési módszertana hiányzik. C/ HASZNÁLÓKÖZPONTÚSÁG – Gyűjteménymenedzseléstől a KÉRDEZŐ/OLVASÓ szolgálata felé; MOKKA/ODR összehangolt korszerűsítésének első eredményei; OLVASÁSKULTÚRA, DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS, KULTURÁLIS TURIZMUS MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

AZ EUROPEANA – adósság vagy befektetés? Kezdetek: 2005/2008 – i2010 …. Növekedésért és foglalkoztatásért Európai Digitális Könyvtár Alapítvány: 33 ország, > 2200 intézmény > 23 millió digitális dokumentum ebből 21 magyar intézmény (122 ezer dokumentum) 26 projektben (2012) Cél: 417 ezer magyar dokumentum 2015-re Europeana Libraries (19 vezető szak- és nemzeti könyvtár 5 millió dokumentum + GOOGLE BOOKS (+ Országgyűlési Könyvtár) Stratégiai terv 2011-2015 – eszközök: árva művek EU-kezelése, köztulajdonú művek felhasználói iránymutatása, „Public Domain Mark” – a szabad felhasználás jelzése FRISS „ÁTTÖRÉS”: 2012. június 27. Egyetlen hozzáférési ponton 46 könyvtár 200 millió megbízható forrása (egyetemi kör, magyar folyóiratok) – 43. LIBER konferencia, Tartu, Észtország


A HAZAI ÁTTÖRÉS ZÁLOGA:

Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) 2011. június 6-ai megalakulása Feladata: a magyar kultúrkincs digitális, hosszú távú megőrzése és hozzáférhetővé tétele (egy nyilvános központi felületen minden érdeklődő számára). Lépések:

- nemzeti kataszter - közgyűjteményi metaadat- és közvetítő-rendszer - intelligens adatkeresés fejlesztése - „EUROPE-(M)AN(D)A, azaz feltöltés - átfogó digitalizálás, illesztés (határokon túlnyúlóan) - gyermekbarát és „írástudást” fejlesztő felületek (navigálás) Mondolat a MaNDALAT-ról Az SZTNH két évtizedes szakkönyvtári fejlesztési folyamata: „digitális barrikolás” MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

III. GÁT ÉS ZSILIP: SZERZŐI JOGI MINTÁK ÉS MODELLEK


A SZERZŐI JOG (AZ IPARJOGVÉDELEM mellett) a SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉNEK NAGY HAGYOMÁNYÚ S EGYBEN FORRONGÓ TERÜLETE ÉS ESZKÖZRENDSZERE Fő funkciója: a szerzők és alkotók, illetve az egyéni, eredeti művek „előállításában” közreműködők, valamint a felhasználók közötti ösztönző és méltányos (érvényesíthető) viszonyok társadalmilag elismert módon való biztosítása Irodalom, tudomány és művészet területén létrehozott művek kapcsán a) személyhez fűződő jogok: - a mű nyilvánosságra hozatala - a szerző nevének feltüntetése - a mű egységének védelme b) vagyoni jogok: - a többszörözés joga, - nyilvánossághoz közvetítés, - a terjesztés joga, - átdolgozás, - a nyilvános előadás joga, - merchandising, kiállítás joga MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

A szerzői művek felhasználása Engedélyezés – szerződés alanyai; ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerzőjű, illetve ilyen jogosulthoz kötődő mű vagy előadóművészeti teljesítmény: ÁRVA MŰ Szempontok: területi és időbeli hatály, felhasználási mód és mérték, jogdíj, kizárólagosság vagy átengedhetőség Alternatív modell: részleges engedélymentesítés (közösségre hagyományozás – Creative Commons-kezdeményezés) Lawrence Lessig, 2001 Jogok Lehetséges korlátozások - a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható - származékos művek (feldolgozások) hozhatók létre


- Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! - Így add tovább!

A KÖZÖS JOGKEZELÉS FOGALMA ÉS CÉLJA, FORMÁI Ha a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolhatóak a szerzői jogok (szerződés vagy jogszabályi felhatalmazás alapján) erre a célra létrejött egyesületek teszik azt. Miniszteri ellenjegyzésű díjszabás és támogatási politika, nyílt és visszavonható alanyi kör, kötelező és önkéntes területeken. - irodalmi és zenei művek ARTISJUS - egyéb alkotóművészeti alkotások HUNGART - filmalkotások FILMJUS - előadóművészeti teljesítmények MSZSZ-EJI - hangfelvételek MAHASZ Reprográfiai dj: RSZ, MASZRE, REPROPRESS Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület: az irodalmi művekkel és a kottában rögzített zeneművekkel kapcsolatban a nyilvános haszonkölcsönzési jog érvényesítéséért felel. Felügyelet és nyilvántartás, tájékoztatás és oktatás: SZTNH Kulturális támogatási politika: (KIM, EMMI) – Nemzeti Kulturális Alap MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

A SZERZŐI JOG KORLÁTAI Védelmi idő: (szerző életében és a halálát követő 70 éven át) (kapcsolódó jogi teljesítmények – műfajonként eltérő kezdettől 50 év) Szabad felhasználás esetei (oktatási, művelődési, kutatási, tájékozódási közérdek; háromlépcsős teszt) 1. Magáncélú másolás (személy, cél, mód, műfaji és nyilvánossági korlátokkal) Teljes könyv vagy folyóirat gépi másolása tilos! 2. Intézményi célú másolás Kedvezmény illeti meg a nyilvánosan szolgáltató könyvtárat, az iskolai oktató intézményt, a muzeális intézményt és a levéltárat, a közgyűjteménynek minősülő kép- és hangarchívumot, Módja, mértéke a céllal arányos legyen, Közvetve sem szolgálhat jövedelemszerzést vagy –fokozást 3. Idézés, 4. Átvétel, 5. Nyilvános előadások és politikai beszédek a tájékoztatásban, 6. Cikkek és műsorok sajtócseréje, 7. Aktuális tájékoztatási célok, 8. Előadás, 9. Ideiglenes többszörözés (hálózati átvitel) – mindez egyedi korlátokkal MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

KÖNYVTÁRAKKAL KAPCSOLATOS AKTUALITÁSOK A/ További szerzői jogi kivételek és korlátozások bevezetésére irányuló erőfeszítések - vakok és látásukban korlátozott személyek, - az oktatási és kulturális intézmények, valamint - a könyvtárak és archívumok vonatkozásában Keretei: ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete, UNESCO, illetékes szakmai szervezetek Cél: Nemzetközi dokumentum/norma létrehozatala B/ A papír és analóg tartalom digitális megőrzése Az Európai Bizottság AJÁNLÁSA (2011. október 27.) a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáféréséről, valamint a digitális megőrzésről EUROPEANA – 2012 július 1-jétől kötelező átadási nyilatkozat a mű szerzői jogi státuszáról (ki rendelkezik a vonatkozó jogokkal; rendezetlen státusz; közkincs) MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

C/ Az árva művek helyzetének kezelése Az EUROPEANA tartalmának döntő hányada közkincs. A XX. század termése – egyebek mellett – szerzői jogi okokból is alulreprezentált lehet. A könyvtári állományok szerzői jogi védettségű állományának 90 %-a kereskedelmi forgalomból kikerült mű, ezek egyhatoda pedig árva mű. Európában mintegy 3 millió gazdátlan mű található (védettek 13 %-a).

EU-tagállami példák Hollandia A holland kulturális örökség kereskedelemben többé nem elérhető, könyvtári állományú része digitalizálható, saját helyiségben kutatási vagy oktatási célból hozzáférhetővé tehető. Internetes hozzáférhetőség csak egyeztetett térítés fejében lehetséges. Dánia Kiterjesztett kollektív engedélyeztetés törvényi szabályozása a közös jogkezelő szervezetek igénybevételével Franciaország A XX. században kiadott, még védett, de már nem kapható művek 2012. szeptember 1-jétől digitalizálhatók és az interneten hozzáférhetővé tehetőek. (A Francia Nemzeti Könyvtár állományából mintegy 500 000 mű.) MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

Magyarország 2009-ben, az EU-ban az elsők között vezette be az árva művekről szóló rendelkezéseket (Szjt, Kormr.). Az SZTNH folytatja le a hazánk területére, maximálisan öt évre érvényes, nem kizárólagos, át nem ruházható felhasználási engedélyt eredményező hatósági eljárást.

Európai Unió Az EU Tanácsa és az EP már informálisan megegyezett a tervezett irányelvi szabályozásról. Formális jóváhagyás a következő egy évben várható. - Csupán meghatározott közgyűjtemények és oktatási intézmények, illetve archívumok számára, közérdekű feladataikkal kapcsolatos célok érdekében teszi lehetővé az árva művek felhasználását. - A felhasználók lényegében maguk folytatják le a gondos keresést; nincs „árvaszék”. - Az ilyennek minősített művek csupán többszörözés, illetve nyilvánossághoz közvetítés céljaira használhatóak fel. Kölcsönös tagállami elismerés, kötelezően nyilvántartott keresési és felhasználási adatok. MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

D) A NYILVÁNOS HASZONKÖLCSÖNZÉSI JOG Elvi – kötelező alap: 2006/115/EK és 92/100/EK tanácsi és EP-irányelv 2009. évi, Szerzői jogi törvényünkbe való átültetése A szerzőnek a műve nyilvános haszonkölcsönbe adására fennálló kizárólagos jogát a tagállam (egyedi engedélyezési jog nélküli) díjigényre korlátozhatja; a megfizetés alól mentesíthet egyes intézménytípusokat. Hazánk az irodalmi művek és kották nyilvános könyvtárból való kölcsönzésére vezette be a szerzőket megillető díjazást, ami csak a MISZJE útján érvényesíthető. Díjak megállapítása és felosztása: a rendeletileg kijelölt könyvtárak forgalmi adatai alapján – a központi kulturális költségvetésben e célra 2012-ben elkülönített 100 mFt fedezetből, a MISZJE (ARTISJUS) jelenleg véglegesülő felosztási szabályzatának alapján. (2 milliós nagyságrendű kölcsönzési sokaság, ~ 30 Ft művenkénti, 5-100 eFt közötti szerzőnkénti díjösszeg). MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

Adatszolgáltatásra 2012-ben felkért könyvtárak* Megyei könyvtárak

Városi könyvtárak

Katona József Könyvtár, Kecskemét

Faludi Ferenc Könyvtár és Gyermekkönyvtár, Körmend

Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger

Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ

Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr

Tatabányai Városi Könyvtár

Somogyi Károly Megyei és Városi Könyvtár, Szeged

Városi Könyvtár, Kisvárda

Egyetemi könyvtárak

Községi könyvtárak

Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár

Virág János Nagyközségi Könyvtár, Hőgyész

Pécsi Egyetemi Könyvtár

Kőrösy László Községi Könyvtár, Dömös

Fővárosi könyvtár

Dérczy Ferenc Könyvtár, Kondoros

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár *a 14/2011. (IV.7.) NEFMI rendelet alapján – közzétéve a MISZJE honlapján


ÖSSZEFOGLALÓ Személyes tanúságtételtől a fúziós erőművig. „Vitézek, mi lehet…”? Az alma íze


Ilma RAKUSA: Olvasás (szerelem) „Érzékiség, szemlélődés, fesztelenség: fontos triász. Mert az olvasásnak ugyan van célja, de nem merül ki abban. Képes felismeréseket közvetíteni és megvitatni, segít a világ és önmagunk megtalálásában, hozzájárul ízlésünk és értelmünk kibontakozásához, de mindez csak az egyik oldala. Emellett ugyanakkor önmagának elégséges tevékenység is, amely rendkívüli boldogság ígéretét hordozza, feltéve…”

megjelent: Lettre, 2008 Tél MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

Az ‘olvasó’ legyen birtokában a következőknek: • képesség a kitartó aktivitásra (és gyarapodásra), • zavartalan önreflexió, • kommunikáció és figyelem (az idő megváltozott érzékelése), • le tudja győzni énje határait, • a játékos autonómia terében mozogjon. Ahogy én olvaslak, úgy senki sem olvas téged, mondom a könyvnek. És a könyv: amit én adok neked, csak te tudhatod. Brodszkij: Velencei strófák (2) MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

FÚZIÓS ERŐMŰ (ITER 400 MW, Cadarache) A Naphoz és a csillagokhoz hasonlóan az atommagok egyesülésekor létrejövő energiatöbbletet hasznosítja. Alapanyagai: DEUTÉRIUM LÍTIUM

(a hidrogén izotópja, vízből kivonható) EMLÉKEZET (a legkönnyebb és a legnagyobb fajhőjű, gyúlékony szilárd elem, vulkanikus kőzetből; KÉPZELET ragyogó vörös lánggal ég, majd vakító fehér lesz)

A keletkező HÉLIUM a legalacsonyabb forráspontú, legkönnyebb nemesgáz. Második leggyakoribb elem a világegyetemben, de légkörünkben csak nyomokban (15 millió C kamra, abszolút nulla fokos hűtőrendszer…) KEMENCE ÉS JÉGVEREM / ÉRTELEM ÉS ÉRZELEM MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

ITER – fúziós erőmű – plazmakamra


Forrás: iter.org

ITER – fúziós erőmű – szerkezeti ábra


Forrás: Renewable Power News

ITER – fúziós erőmű – látványterv


Forrás: Informatika & Tudomány

ITER – fúziós erőmű – GANTT diagram


Forrás: Fusor Construction

KÖNYVTÁRAK ÉS MÚZEUMOK, MEMÓRIAPALOTÁK MUSZEION – ALEXANDRIA, (UFFIZI, BELVEDERE, LOUVRE), BRITISH MUSEUM, NEMZETI MÚZEUM, SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

BEAUBOURG, MITTERAND-KÖNYVTÁR, TATE MODERN, GUGGENHEIM-BILBAO FÓRUMOK, AGÓRÁK, KAPTÁR/ak, „IVÓCSARNOKOK”(?!)… PANNONHALMA, SÁROSPATAK, DEBRECEN, KESZTHELY FSZEK, SZEGED, PÉCS … RUBIK-HÁZ… DIGITÁLIS „TÜKÖRTERMEK” V. ÉLŐ ARCHÍVUMOK MKE 44. Vándorgyűlés, 2012. július 12., Győr

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár


Fotó: FSZEK

Szegedi Tudományegyetem – Klebelsberg Kunó Könyvtár


Fotó: Tószegi Zsuzsanna

Pécsi Tudományegyetem Tudásközpont – „Kaptár”


Fotó: Tószegi Zsuzsanna

Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel az ember ugyan él; Mező jó illatot, az ég szép hozamot ád, ki kedves mindennél. Balassi Bálint: Egy katonaének (In laudem confiniorum)

Bácsszentgyörgy, Dunatetétlen, Kaskantyú, Katymár, Uszód


NEMZETI KÖNYVTÁRÜGY Hivatás, kompetencia és hálózat az ország értelmi és érzelmi gyarapodásának szolgálatában, intézményei az emlékezet és képzelet KÖZÖSSÉGI reaktor-terei. Csak állandó FEJLESZTÉSÜK és elkötelezett FÖNNTARTÁSUK révén élvezheti az ország valamennyi élő és jövendő nemzedéke COLERIDGE Kubla Kán-jának veretes sorával:

a ‘RITKA MŰVÉSZET, IHLET ÉS CSODA’ élményét, csak révükön születhetnek RAY BRADBURY hasonló című novellájához méltó új alkotások: KÖZÖSEN ÁPOLT MŰVELTSÉGBŐL ÚJ MŰVEK.

Az alma íze „Az alma íze (mondja Berkeley) a gyümölcs és a szájpadlás találkozásában van, nem magában a gyümölcsben. Hasonlóképpen (mondanám én) a költészet a versnek az olvasóval való cserefogalmában van, nem a szimbólumoknak abban a sorában, amit egy verseskötet oldalain le szokás jegyezni. A lényeg az esztétikai esemény, a thrill, a fizikai módosulás, ami minden olvasás nyomában jár.” J. L. Borges

A könyvtári küldetés és a könyvtárosi hivatás pedig nem a fizikai vagy virtuális raktárakban, de még csak nem is a hiperlinkkatalógusokban, hanem a KÉRDEZŐ, az OLVASÓ FELKÉSZÜLT (méltó és ihletett) FOGADÁSÁBAN van.


KÖSZÖNET Ramháb Mária igazgatónak, Simon Dorottya elemző közgazdának, Tószegi Zsuzsanna elnöki főtanácsadónak értékes hozzájárulásukért.


Nemzeti könyvtárügy: az emlékezet és képzelet fúziós erőműve

Recommend Documents