Nemes Nagy Ágnes Lila fecske című versének módszertani feldolgozása 3. osztályos tanulók számára
Az óra kidolgozója:
Kalocsányi Mónika
Évfolyam:
3. évfolyam
Műveltségi terület:
Olvasás és szövegértés
Tematikus egység:
Nemes Nagy Ágnes: Lila fecske című vers feldolgozása
Tananyag:
Nemes Nagy Ágnes: Lila fecske
Nevelési – oktatási cél:
A vers szó szerinti és metaforikus értelmezése
Az óra fókusza:
Fantázia, kreatív gondolkodás fejlesztése, a szövegközpontú elemzés gyakorlása
Szervezési forma:
Frontális, egyéni és csoportmunka
A tanítási óra típusa:
Új ismereteket feldolgozó óra
Módszerek:
Beszélgetés, magyarázat, szemléltetés, drámajáték
Alapelvek:
Fokozatosság, korhoz mértség
Segédeszközök:
képek, lámpa, zene, kártyák a csoportrendezéshez, papír, toll
1. RÁHANGOLÓDÁS Asszociációs játék: Mi jut eszedbe a lila szóról? „A mai órát egy játékkal fogjuk kezdeni. Álljunk fel egy körbe. Hoztam egy kendőt, ezt fogjuk körbe adni. A kendő lila színű. Akinél a kendő van, gondolkodás nélkül kimondja azt a dolgot, ami a lila színről az eszébe jut. Játék indul (nálam van a kendő): - Nekem a liláról a szőlő jut eszembe… (továbbadás). – Először mindenki a lila szóra asszociál, de játszhatunk még egy kört, ahol már láncszerűen, az előző szóra asszociálnak. Beszélgetés: „Köszönöm, leülhettek. Most ezt a játékot egy picit félretesszük és beszélgetünk. Milyen évszak van most? – Tavasz. Mi történik tavasszal, ha az állatokra, konkrétabban a madarakra gondolunk? – Visszatérnek a költöző madarak. ” „Kiválasztottam nektek egy madarat, fel is teszem a képét (2. sz. m.) a táblára, megmutatom. Felismeri valaki, hogy milyen madár látható a képen? – Fecske. Figyeljük meg alaposan ezt a fecskét! Mit csinál? Min ül? Milyen színű? … ”
2. JELENTÉSTEREMTÉS „Nyissátok ki a könyveteket az XY. oldalon. Azért hoztam képet a fecskéről, mert most egy olyan verssel fogunk megismerkedni, ami egy fecskéről szól. Először felolvasom én a verset, ti kövessétek az ujjatokkal.” Nemes Nagy Ágnes: Lila fecske Piros dróton ült a fecske, piros dróton lila folt, mert a fecske lila volt. Ült a dróton egymagában, ibolyaszín kiskabátban, lila volt a háta, szárnya, földre hullott lila árnya, gyufa-vékony, lila lábon álldogált a piros ágon, lila volt a szeme csíkja
lila, mint a lila tinta. Április volt, jött az este, meg se mozdult az a fecske. Április volt, április, én hagytam ott végül is. Lila csőr, lila toll, most is ott ül valahol.
„Most közösen is elolvassuk kétszer a verset, dagadó olvasási módszerrel. Egy valaki elkezdi hangosan, közben mindenki kövesse az ujjával. Akit megérintek, az a diák is hangosan bekapcsolódik az olvasásba, és a végére már mindenki fog olvasni. Figyeljetek, mert megállás nélkül fogjuk kétszer elolvasni a verset, hogy mindenki bekapcsolódhasson.” Felolvasás után: „Van-e olyan szó vagy gondolat, amit nem értettek a versből?” (Ha van, megbeszéljük.) „Készítettem nektek én is szómagyarázatot, mindenki kap belőle, átnézzük együtt is.” – Miután átolvastuk együtt, felírjuk a füzetbe, hogy Nemes Nagy Ágnes: Lila fecske és a cím alá mindenki beragasztja a szószedetet. (3. sz. m.) ibolyaszín kiskabátban – a költő a fecske hátára gondolt, és azt mondja, hogy olyan színe volt a fecske kabátjának, mint az ibolyának. (metafora) földre hullott lila árnya – a fecske árnyéka látható volt a talajon. gyufa-vékony – azt jelenti, hogy a fecske lába olyan vékony volt, mint a gyufa. (metafora) álldogált a piros ágon – azért nevezi ágnak ebben a sorban a költő a drótot, mert a drót olyan volt, mint egy ág, hosszú és vékony. (metonímia)
„Ezt a verset, mint sok másikat is, megzenésítették. Meg fogjuk hallgatni, de arra kérlek titeket, hogy közben csukjátok be a szemeteket, és próbáljátok meg magatok elé képzelni a dalban hallottakat.” … (Saróka Liliána feldolgozása: https://www.youtube.com/watch?v=B0UiYtOC-ds) Közben leveszem a fecske képét a tábláról, hogy majd ne befolyásolja a gyerekek fantáziáját. „Tegyétek kicsit félre a könyveteket, hogy legyen hely az asztalon. Mindenki kap egy rajzlapot, vegyétek elő a színes ceruzákat. Én fogom olvasni a verset (Vagy a dalt is leengedhetjük még egyszer), és próbáljátok meg lerajzolni, amit hallotok. Elsősorban a színekre figyeljetek oda!” Az elkészült rajzokat kitesszük a táblára és a segítségükkel elemezzük a verset. „Kiről vagy miről szól a vers? – Fecske. – Mit csinál a fecske a versben? – Ül a dróton. – Milyen színű a fecske a vers szerint? – Lila. – Milyen lila? Utal rá valahol a vers, hogy pontosan milyen lila, hasonlítja valamihez a lila színt? – Ibolyaszín, lilatinta. – Milyen hónapban játszódik a vers? – Április. – Mi lett a fecskével a vers végén? Tudjuk? – Ott maradt a dróton, magányosan. – Megtudjuk a versből, hogy ki beszél erről a fecskéről? – NEM TUDJUK! (ha ezt tisztáztuk, akkor ötletelhetünk…) Lírai énnek nevezzük ezt a személyt, mert nem tudjuk, hogy pontosan ki ő, és az sem biztos, hogy a vers írója tényleg látta ezt a fecskét.” „Milyen időben íródott az egész vers? – Múlt idő. – Vegyétek újra magatok elé a könyvet és húzzátok alá azokat a szavakat, amelyek segítettek rájönni, hogy múlt időben íródott. (ült, volt, volt, hullott, álldogált, volt, volt, meg se mozdult, volt, én hagytam ott)” „Ügyesen megoldottátok ezt a feladatot. Ha múlt időben íródott, akkor mire gondolhatunk? Mikor használjuk a múlt időt? Ha valamilyen emléket, vagy valamilyen múltban történt eseményt szeretnénk elmesélni. Valószínű, hogy a lírai én is egy régi emléket mesélt el. Nézzük meg, milyen színeket használtatok rajzolás közben. Milyen színekkel találkozunk a legtöbbször a versben, ami a rajzaitokon is látható? – A piros és a lila. – Így van. Mit gondoltok, miért lehetett lila a fecske? Rajz órán már beszéltünk a színek keveréséről, és most szeretnék nektek valamit mutatni. A valósában milyen színű a fecske háta? (visszateszem a táblára a képet a fecskéről) – Kék. – Nagyszerű. Megbeszéltük, hogy a versben április van, ami egy tavaszi hónap. Mi jellemzi a tavaszi időjárást? (melegszik az idő, egyre többször látni a Napot, hosszabbak a nappalok) Ha már a Napocskáról is beszéltünk, mutatok nektek egy képet (1. sz. m.) Mit láttok a képen? – Naplementét. – Így igaz, a képen naplemente látható. Milyen színeket fest az égre a Nap, mikor lenyugszik? – Narancssárga, sárga, piros. – Tehát mitől lehetett minden piros? – Ment le a Nap. Most már sejtitek, hogy miért lehetett lila a fecske? ...” „Hoztam nektek egy lámpát, aminek piros a fénye, szerettem volna a Napot helyettesíteni kicsiben. A Napocska megvilágítja a dolgokat, és ha már távozik és piros a fénye, akkor minden kicsit pirosas színű lesz. Megvilágítom a táblán lévő fecskét a lámpával, és figyeljük meg, hogyan változik a fecske színe.” (A kék szín lilának fog látszódni a piros fénytől.)” „Most csapatokban fogtok dolgozni. Hoztam nektek kártyákat, mindenki húzzon egyet! A kártyákon fecskéket láttok, van piros, kék és lila színű.” – Színek szerint csoportosulnak. A feladat az, hogy találjatok ki valami más címet a versnek.”
2 percet kapnak rá, utána minden csapatot meghallgatunk, hogy mit találtak ki. Átbeszéljük röviden, hogy ki miért adta az adott címet. „Továbbra is csoportban fogtok dolgozni. Minden csoportnak szüksége lesz tollra és papírra. A feladat a következő: Minden csapat olvassa el még egyszer a verset, és próbáljátok elképzelni, hogy az utolsó versszakban magára maradt fecske vajon mire gondolhat. SMS üzenetváltást fogtok írni a fecske és a lírai én nevében. Összesen 3, max. 4 üzenetet írjatok. Jó munkát!” Erre a feladatra 5 percet szánunk. Ha minden csapat elkészült, újra körbe állunk, és úgy olvassák fel az írásokat egymásnak. „Mindenki nagyon ügyesen dolgozott, remélem érdekesnek találtátok ezt a feladatot! Maradjunk itt a körben.” 3. REFLEKTÁLÁS „Hoztam egy kis zsákot, mindenki húz belőle egy papírt, amin megkezdett mondatokat találtok. Próbáljátok meg befejezni a versben hallottakkal kapcsolatban.” Mondatok: Piros dróton… A piros ágon, lila lábon … Lila volt a szeme csíkja, mint a … Ült a dróton egymagában, ibolyaszín … Földre hullott lila … A fecske színe a versben … Április volt, jött az … Meg se mozdult az a … Lila csőr, lila toll, most is ott … „Nagyon ügyesen dolgoztatok egész órán. Házi feladatra tanuljátok meg ezt a versikét! Egy hét múlva fogtok belőle lefelelni.”
1. számú melléklet
2. számú melléklet
3. számú melléklet
ibolyaszín kiskabátban – a költő a fecske hátára gondolt, és azt mondja, hogy olyan színe volt a fecske kabátjának, mint az ibolyának. (metafora) földre hullott lila árnya – a fecske árnyéka látható volt a talajon. gyufa-vékony – azt jelenti, hogy a fecske lába olyan vékony volt, mint a gyufa. (metafora) álldogált a piros ágon – azért nevezi ágnak ebben a sorban a költő a drótot, mert a drót olyan volt mint egy ág, hosszú és vékony. (metonímia)
