Néma ti, Kálmán y agy-Iíagyaror s zág ismeretlen történelmi okmánya
DB 929 N4
I
_J
Nagy- Magyarország ismeretlen
történelmi okmánya.
Fölfedezte
némAtí kAlmAn könyvtárör
Budapest föpóstán
Budapest, 1911
'
'
rr-t
".
V^sL'SM
.ti
J^f^^^ i'iJCTSírirí-ití^iii:-^
Biborhansziiletctt VII.
Konstantin
bizanczi csász.ir
Diikasz Mihály bizanczi cs.iszár
Hungária királya Turkia koronáját
—
3
—
I.
Géza
Turkia király.r
is
fején hordozza.
Ismeretforrásaink
Nagy-Magyarországról. Nemzetünk honfoglalás
eltti
hazájára való visszaemlékezés a keresztény
hitre
IV.
Béla
királyunk
trónra
A kezdeményezés dicssége foglalkozott
domonkos
Ungaria-Magna Julián magyar
püspökhöz
szerzeteseinket
domonkos u.
pogányok
a
1237.
dolgáról
-)
a
utána
czímü
pedig
latin
fölfedez
forgalomba a
levelében, i)
írt
Rikárd, a Nagy-Magyarország
különösen
a
kifejezést
hozta
szerzetes
kutatni.
Magát
meg.
illeti
szá-
Pogány roko-
kezdették
hittéritésével
Nagy-Magyarország
azaz
Kr.
eltt
lépte
óta
áttérés
mított két évszázad után egészen feledésbe merült.
nainkat
meg s-
rokonaira
múltjára,
perutini
rendtársa,
útleírásban,
még
pedig a Volga folyam melléki shazánk elnevezésére. Mindkét okmány diplomatikai
hitelessége
kinyilatkoztatott
Fraknói
dr.
meggyzdése
és
után
-)
Fejérpataky
befejezett
Nagy-Magyarországnak magyar domonkosok tésérl a Xlll. évszázadban kelt hét 1.
Egy magyar érsekhöz,
párisi
a kiket IV.
Béla,
Mordvánok
ölték
püspök'^) Kr.
hogy
a
Ungaria
latin
azonfelül
;
által történt fölfedezte-
kútf tanúskodik, úgymint:
1241 esztendben azt
u.
domonkos királya,
dolog
szakértink
és
keletre
minorita küldött,
írta
a
szerzeteseket,
alkalmasint
meg, a miatt nem lehet hallani semmi
új
hírt
a
a
Tatárokról. 2.
') I.
Albericiis franczia szerzetes krónikájában^)
Epistola de vita Tartarorum. Lásd
:
az
1237
Monumenta Hungáriáé
esz-
Historica
osztály, Xil. köt., 549 lap. -) •i)
»)
Pauler-Szilágyi A magyar honfoglalás kútfi. 464-472. lap. Fejér: Codex Diplomaticus IV. 1. p. 2,34. Alberici Monachi: Trium Fontiuin chronicon cdit. ü. ü. Lcibnitzio :
-
5
—
p. 564.
tendönél egykorúan útra kelve száz
írta
nap
hittérít 4.
IV. Incze
pápa bullájában
domonkosokról „ad
a
terras
onnan
s
;
a
IV.
ki
társaival tanítá,
^^'o)
Mordvánok
kiküldött
általa
Incze pápa követje
Kr.
u.
1246
s
utazott
hogy Oroszország
Kunok birodalma, mieltt azokat onnan
kipusztították volna
hírül
Hungarorum majoris Hungáriáé".
meg Benedictus
mongol kánhoz, útleírásában
része volt a
van
említés
>)
Piano Carpini olasz szerzetes, a
gyanánt Ascellinus
négy szerzetes
Hungáriába
régi
már meghódították.
hozták, hogy azt a Tatárok 3.
hogy Hungáriából
meg,
alatt elért a
déli
Tatárok
a
Nagy-Bulgária szomszédságá-
ban pedig Baskiria a Nagy-Hungária. 5.
Rubriik Vilmos minorita szerzetes IX. Lajos franczia király
követje gyanánt Kr. u.
Az
1253
4.
legbecsesebb útleírásából
más
tesek,
uralom
szóval
eltt
években utazott a mongol kánhoz. ^^b)
tudjuk,
domonkosok valóban
s
azoktól
hallotta,
Hungária, a honnan eredtek a
hogy prédikátor szerze-
jártak Baskiriában a Tatár
miszerint
Hunnok
és
s
Nagy-
a
Baskiria
Hungárok
a Baskírok-
nak nyelve azonos a Hungárokéval. 6.
évben
Bacon Roger angol
írt
7.
szerzetes, oxfordi tanár, a Kr. u. 1266.
Rubruk szövegét Nagy-Hungáriáról.
földrajzába') átvette
Matthaeus angol szerzetes, London közelében a Szent-Alban
kolostor legnagyobb történettudósa, egy térképet
a melyen
^) rajzolt,
Minor-Hungáriától keletre helyezte Major-Hungáriát.
A
felsorolt hét
okmány
mában nemzetnevünkre
lett
alapján a történelmi
földrajz
irodal-
betáblázva az Európa határszélén
fekv
Uralhegység erds vidéke. így a többi között Spruner-Menke középkori atlaszán^) a XIII.
'')
új
évszázadbeli
Bullariuin Doniinicanorum 11. köt., 238. lap.
Tomus
államok
1.
sorozatában
p. 237. lásd
Wenzel
:
láthatni
Árpádkori
okmánytár,
^'a) Recueil de voyages et de mémoires publié par la Société de Géographie. Paris, 1839. Tome IV. p. 747. '''> Itinerarium Willeimi de Rubruk, page 231 274. ") The „Opus Május" of Roger Bacon edited by Oxford, J. H. Bridges.
—
1897. p. 367. ^) Miller
Konrád: Mappae Mundi III. Heft, 68-71. Seite. Spruner-Menke Handatlas für die Geschichte des Mittelalters Nr. Reich der Mongolén unter Gingizkhan und seinen Nachfolgern. ')
:
87.
:
egyfell a Duna-melléki Bulgáriától északnyugotra Ungáriát másfell a Volga-mellcki Magna-Buluáriától délkeletre Maior-Hungáriát
Hasonlóképpen szerepel Grande-Hongrie
a franc/ia Vivien
de Saint-
Martin történelmi-földrajzában.'")
Mindannak daczára Vámbéry Ármin tánk túlszigorú birálattal koholmánynak dolgát: mert a szerinte apokrif
>'.,>
turkolog
Ítélte
orientalis-
Nagy-Magyan,rszág
útleírás földrajzi adatainak lényege
Béla
k.raly
krónikája
névtelen jegyzjének „Gesta
alapján
készült,
kortani
meg
Ungarorum" néprajzi
nyelvészeti állítása pedig, mintha a Baskírok
esztendben magyar
lett
czimf.
adatai
nyelve Kr.
latin
silányak
1236'
u.
volna, képtelenség. -ö)
Úgyszintén Thury Nagy-Magyarország létezésérl való hiedelmet Julián téves okoskodásának tulajdonította: mert ha az
József'-') történetbüvárunk
a
a
Volga közelében
am
talált
következtetni
azt
is
pogány Magyarokra, abból még nem
a
történelmi
tényt,
hogy
Baskiria
lehet
volt
a
Magyarok bölcsje.
Ámbár Julián levelébl meg útleírásából hiányzik a Baskír népnév, mivelhogy azt legelször Piano Carpinínak kirgiz kiejtés Baszkart, Rubruknek pedig altájí-török kiejtés Paszkatír szava után tanultuk ismerni: mégis valószín gyanánt kell föltételeznünk, hogy keresztény szerzeteseink a „Baskiria a Magyarok bölcsje" elméletet keleten a mohamedánoknál találták; mert hiszen Julián útleírásában megtörtént tény gyanánt lett följegyezve, hogy Juliánt egy szaraczén
pap
vitte
-magával a bolgár városba, a honnan két napi járóföldre
a pogány Magyarok: már pedig az arab iskolázottságú papnak vagy nyelvérzéke rokonította Baskard névvel a Madsarí, laktak
akárcsak
Kuun
gróf,
Vámbéry
és
Marquart tanárok
a
Madsar
népnevet betcserével vélték fölismerni a Badsgardban, vagy pedig a Kr. u. 1236. év eltt élt kíivelkez arab írók valamelyikének
mvét
olvashatta
'")
"a^
Vivien de Saint-Martin
501. lapokon. '"V Vámbéry pest, 1895. llü. lap. '-)
:
Histoire de la Géographie. eredete. Budapest, 1882.
Vámbéry Ármin: A magyarok
135..
487-
Ármin: A magyarság keletkezése és gyarapodása. Buda-
Thury József
:
A magyarok
—
eredete,
7
—
shazája és vándorlása,
69., 70. lap.
X.
meg
Isztakri
1.
évszázadból
Ural
erds
lakóról
Masziidi
írta,
^^a)
a
kik
a
élt,
meg
detüket egy és ugyanazon
sre
Jadsni, Bedsgard,
hogy az els
s
Baskírban
A
5.
évben
932.
határánál
ostromolták;
ezek ere-
négy testvérnép
a
meg Nkerdeh. Megjegyzend, másolók
okadatolással
paláografíai
^^)
hagyományra
tekintettel
a
sokféle-
által
els Jadsni népnévben mutatta
az arab
négy
északi
vissza,
vitték
Bedsnak
úgyhogy Fraehn
eltorzíttatott,
gróf^'-)
birodalom
utolsó népnévjegy sérült, a
a Madsar nevet az
letét
az
szomszédságában
Alánía
bizánczi
u.
Kuun
egyike
pedig, az arab történetírók atyja, Kr. u. 957. év
Valendar görög várost Kr.
képen
u.
testvére a Baskírnak.
Kazaria
miszerint
török néptörzs
:
említést,
Kr.
Ibn Szaid,^^) idézve Abulfeda arab földrajzában, módosítva
4.
neve
tettek
földrajzírók
vidékén, másika a bizánczi birodalom szomszédságában
hogy a Madsar nép
tanítá,
néprl
Baskír
kétféle
arab
Haiikal'^^)
ezek szerint Baskír a Magyar.
;
3.
eltt
Ibn
2.
ki
ellenben
;
Bedsgard azaz
tételezte föl.
jeles
tudományú Marquart^'i Nagy-Magyarország elmé-
Al-Garmitól, Koraszán kormányzójától, Kr.
dettnek tételezi
föl
u.
840.
évbl
ere-
mert úgymond Al-Garmi kivonatolójának, Ibn
:
Rosztehnak, meghatározása alapján a Madsgarok shazája teljesen fedi Baskiriát.
Azonban figyelmen
6.
nem
kívül
szabad
hagyni Jakut^^)
arab földrajzírónak Juliánnal egykorú tanúskodását, a beszélt
ki
Halebban
moszlim egyházjogot tanuló számos Baskírral, ezek elmon-
dották néki, hogy
k
a keresztény
Hungárok közt élnek mintegy
30 községben, de
II.
Endre
nem engedi
király
Lásd a 2) jegyzéket, 240. lap. Lásd Abulfeda Geographia VII i^J Lásd a 2) jegyzéket, 279. lap.
fallal
körülövedz-
13) 14)
15)
:
Fraehnius:
üe
Chasaris.
Regiones
Excerpta
ex
Septentrionales
p.
293.
scriptoribus Arabicis. Petro-
poli 1822. !'•)
1')
Lásd a 2) jegyzéket, 145., 279. lap. Osteuropaische und ostasiatische Marquart J. :
Streifzüge.
Seite
XXXIII. 69, 515. 18) Némáti Nagy-Magyarország Baskír titka. Lásd Evköny a számára 1902. évre. Szerkeszti: Pál Imre. 10., 11. lap. :
zet
pt.
személy-
)
tetni
a
Baskírok
kilzségcit,
nehogy
uralma
alól
kivonhassák
magukat.
Az arab kútfk tekintélyen és fajkutatáson alapuló Baskír = Magyar azonosságot, melyet Pauler üyula ) történeszünkön kivül Torok Aurél dr.-) anthropologusunk legjobb
is
erejével vitattak.
désnek
Vámbéry Ármin
minsíti:
mert
dr.-'')
úgymond
Magyarokat névhasonlóságon
meggyzdésük
véleménye
mohamedán
a
kívül
irányadó
téve-
földrajzírók
szomszédviszonv miatt
a
tévesz-
tették össze a Baskírokkal.
üjfalvy Károly báró-'-') embertani és Zichy
úttör kutatásai daczára
rajzi
és rokonságunk dolga, a 673
Magyar Nemzeti Múzeum mányútra küldötte cseljabínszki
meg
ily
lévén
gróf
1909.
esztendben három
Gyula
dr.-t,
-':')
nép-
Nagv-Magyarország
esztends kérdés eldöntése
Mészáros
ki
vitás
Jen
a
ki
végett
a
havi tanul-
az
orenburgi. oszai kerület Baskírjai között végzett nyelvészeti
kutatásának
és legenda gyjtésének eredményét „Magna-Ungaria (A Baskir-Magyar kérdés)" czímii könyvbe összefoglalva nemcsak
Julián-ellenes álláspontra helyezkedik,
nelmi kútfk
hanem az összes arab
törté-
melyek a Baskir-Magyar rokonságot hirdetik, irgalmatlanul megsemmisíteni törekszik s komolyan kijelenti, hogy hitelét
is,
a
Baskir-Magyar kérdés negatív eredménynyel van oldva. -^)
Miután shazánk
idszer
létezésében
bemutatnom
való
hit
Nagy-Magyarország
végérvényesen
ennyire ismeretlen
meg
megrendült: történelmi
okmányáról tudományos meggyzdésemet.
'») Pauler Gyula A magyar nemzet története Szent-Istvánig. Bpest 1900 Aurél Anthrnpolosiai füzetek I. Az uralvidéki Baskirokró! 11 Pr- Jorök Lásd a lift) jegyzéket! 132. lap. J^) ") Ch. E. de Ujfalvy: Expedition Scientifique Francaise en Russie Volumen III. Les Baschkirs. ^3) Zichy Jen gróf: Kaukázusi és kíizcpázsiai utazásai. I.. II. rész. Budapest, 1897. Harmadik ázsiai utazása. Budapest. 1900. üvüiteménvét iásd a :
:
néprajzi
múzeumban.
Dr. Mészáros Gvula Aíagna L'ngaria. (A Baskir-Mag>'ar kérdés Budapest, Franklin társulat nyomdája. 1910 november. Lásd 138. lapon. -')
:
—
9
—
A
fölfedezett ismeretforrás
Nagy-Magyarországól. Lap
„Isidorus mondja"
Ugnos
il
ismeretlennek paláografiai meghatározása
=
Ugnos
= Ungrios
Ungros
Calanus
okmány Rabanus kéziratban
Ogor
= Ugri
névazonosság—
ijgn^ görög névazonosság
...
=
Unigur görög névazonosság
...
—
Unigur görög kútf
Ungur
szír
— —
.-
...
...
...
...
—
...
—
kútf
— —
Ugri kútf a latin irodalomban
Ugnos
-.
=
=
ismeretlennek földrajzi
.-
...
...
19
...
23
...
Onogoria
—
...
Ulug
...
Itel
...
...
--
-..
-.-
.-
— —
...
Sugur a Katalán-atlaszon
—
...
...
.-
-.-
-.-
...
— —
...
...
Ázsiai Szarmatia
29
...
—
30
—
30
_. _.
33
— — — — .— — — — — _ ..- — — — — —
36
-.
...
...
..-
...
...
..-
...
.-
...
-.-
...
38 40 43 46
49 50
.-
...
...
— —
...
Zemarchosz az Uguroknál
hegység
...
meghatározása
Albánia Isidorus térképén
Rifái
...
történelmi meghatározása
szláv
Ogor görög kútf
Ugr
—
25
—
Ugnos ismeretlennek
Uggri
...
.._
Attilája
Meginfredus
Vengri
17
Ungnos okmányok Isidorus kéziratokban
—
— —
-
53
—
56
— — — — — -— — — -. — — — — — — —
57
...
...
-.-
.-
-
60
-.-
63
...
66
Nagy-Magyarország világtörténelmi valóság
68
Közép-Ázsia
69
10
—
„Isidorus mondja."
;
:
„Isidorus mondja/' A Nagy-Magyarországról Rubruké
szóló
bizonyító
útjába Baskiriát: de a mit ö
ejtette
azt
legnagyobb
bir a
irodalmi
ervel.
mond
közül
Rubruk ugyan nem
Major-Hungáriáról, mind-
megbízható tekintélyekre hivatkozással
a domonkosoktól hallotta, a kik ö eltte
tanúságok
tudja, nevezetesen
vagy
17 esztendvel ottan jár-
vagy pedig „Isidorus mondja". Az utóbbi ismeretforrás, mely-
tak,
bl Rubruk
merítette
Nagy-Magyarországra vonatkozó ezen
törté-
nelmi adatait 1.
2.
Paszkatir vidékrl jöttek
a Hunnok A Hunnok utóbb Hungároknak neveztettek
3.
Kaukáz
4.
Egészen Egyiptomig
szikláinál
ki
Sándor
zárjain gyors lovaikkal átmentek
évi adót fizettek nekik;
ismétlem, ez az ismeretforrás eddigelé hill
amerikai szakért,
kutatásának
még
nincsen felkutatva. Rock-
Rubruk könyvének legújabb
meddségérl következ
észrevételét
„Isidorus mondja. Én nem találtam meg Isidorus irataiban
;
kiadója, saját
jegyezte
föl
:
-'•')
ezt az idézett helyet
de az olyan tömérdek, hogy könnyen kikerülhette
figyelmemet."
shazánk tanár,
a
történelmi kutatói közül Desericius Incze kegyesrendi
kinek sikerült Julián
útleírását
Nagy-Magyarországról
a
vatikáni könyvtárban szerencsésen felkutatnia, legközelebb járt Isido-
rus keresett történelmi okmányához.
Rubruk szövegén
kívül idézte
is
Ö
ugyanis igen
jól
ismerte,
st
Isidorus megfelel helyét a nélkül,
Works issued by the Hakluvt Societv. Second Serics No. IV. page 130. Rockhill The journey of William of Riibruck London 1900. Note 1. „Isidorus says. have not found the passage reffered to in Isidorus writings but they are so bulky that it may easily have escaped me." 25)
W. W.
:
1
—
13
—
hogy fogalma
volna a kettnek összefüggésérl. Mert
lett
hát mit
hogy ö Rubruknek szóban forgó szövegébl szándé-
jelentsen az,
kosan kihagyta az „Isidorus mondja" kifejezést?-'') Bizonyára
hogy
Isidorus
mveiben
oda „Rubruk
A
ezt a
Desericius
kérdéses
máskülönben nem jegyezhette volna
felkutatott
által
incerta".-')
„at fide
jellemz észrevételét
esztend
azóta lefolyt 150
Nagy-Hungária
mintha Baskiriából eredtek volna a Hunnok és
véli,
Hungárok" után
kereste
is
hiába;
de szintén
kútfjét,
ö
azt,
valamint
útleírása,
Julián
az
Nagy-Magyarországra meg a Baskír
alatt
rokonságra végzett kutatások összegezve vannak a M. T. Akadémia
emlékmüvében
millenniumi által
:
meg benne,
nem
tehát
meg Kuun
Fejérpataky
tud arról senki sem.
Szent Isidorus elkel családból származott, némelyek szerint nyugati Gótok fejedelmi sarja. Atyja tartományfnök volt Kartage-
nában; bátyja pedig, név szerint Szent Leander, a ki nagy érdemeket szerzett
mind
magának mind
közé
a szentek
600— 636-ig.
u.
ünnepe
igtatták,
április
által
müvei a
4-én
van.
meg
81—84.
Patrologia
köteteiben
„Eredetek vagy etimológiák húsz könyve"
át.
könyv:
könyv: szónoklattan,
könyv: gyógytudomány,
könyvek
2t')
J.
Budae
1748. -')
r.
kath.
mü
Összes
lett.
meg; ezek
a 82-ik kötet
czímmel ismeretes, u.
630. évben
Tartalmazza a középkori ismeretek összeségét, úgymint:
latin nyelvtan, 2.
egyházi
más
encziklopedikus"
Braulio szaragozai püspöknek ajánlva Kr.
a melyet
Mint
jelentek
közül a minket különösen érdekl encziklopedikus
adott
a szevillai,
ült
a középkor századaiban tanítók-tanítójává
latin
körül.
Erkölcsös élete miatt
egyházi író vallásos, világtörténelmi, nyelvészeti
munkái
püspök,
hitre térítése
Szent Leander utódjaként 36 éven át
szóval hiszpalii széken Kr.
szevillai
Isidorus iskoláztatása,
Gótoknak a római katholikus
a nyugati
Ö maga
4.
gróf
mond a Magyarokról,
de az a korszakalkotó czikk, a mit Isidorus
nincsen
a
Pauler,
J.
s
Desericii
Tome
i.
:
Ugyanaz. Liber
De
7.
initiis
könyv:
caput
isten,
ac majoribus
2. II.
könyv: mennyiségtan,
könyv: törvények
5.
hivatalok,
p.
3.
IV.
p.
14
167.
1.
s
idk,
könyv:
6.
angyalok
s
hivk
Hungarorum commentaria.
rendjei, 8.
könyv: egyház és különböz felekezetek.
es társadalom. 10 könyv: szók eredete. 11. könyv:
könyv:
12.
része.,
15.
femek.
17.
jatekok,
meze.
s
állatok.
könyv: világ és
13.
részei.
könyv: épületek, mezk, mértékek. könyv: mezei dolgok (növénytan).
19.
könyv: hajók, épületek
s
ember
18.
nyelv-
és csodák
könyv:
14. 16.
könyv
9.
föld
es
könyv kövek
és
könvv
ruházat, 20.
háború
:
könyv
s
élelem
házi eszközök.
Ezt az ismerettárt a papok és szerzetesek folytonosan kézi könyvül használták. Százakra megy a lemásolt kéziratoknak száma, a mik kolostorokban meg könyvtarakban drága kincs gyanánt riztetnek.
számos évszázadon
át
Nyomtatásban 1472
ota
egészen
második
1850-ig
fejezete
tizenhétszer
népnevekrl
adták
ki.
A
kilenczedik
ebben az Örmények,
szól,
könyv
Scythák
Massageták,
Amazonok s Albánok után következ 66-ik czikk tartalmazza Rubruk ismeretforrását Nagy-Magyarországról ^^) :
l.
Rubruk szövege Pascatir,
Hungaria.
De
catir exierunt
qui illa
Kr. u.
est
1254.
Majortos,
in
major
postremo a rege suo Aba-
ultima Maeotide,
quod
immanes populos
ita
cohibentia
quod
usque
transierunt, in
feras
claustra
eruperunt, et
annis
Egyptum
gentes
cohibent.
Orientem
tenuerunt
viginti
captivum,
et
ab Egyptiis atque Aethiopibus
solvebatur eis tributum.
annuum
-ive
habitaverunt.
feras
Alexandri
gentes
gla-
Deinde pernicibus equis Caucasi rupibus, ubi
Caucasi
inter
cialem Tanaim etMassagetarum
perniciosis equis claustra Alex-
rupibus
630.
res appellatos, dicunt, qui prius
Huni, qui postea
Bulgária. Et dicit Isidoriis,
u.
Ugnos, antea Hunos voca-
regioné Pas-
Hungari, unde est ipsa
andri
Isidorus szövege Kr.
II.
vectigal exegerunt.
28) Migne Patrologia latina Tomus 82. page 334. Etymologiarum liber. IX. caput 11. §. 66.
—
15
—
S.
Isidori
:
Originum
Rubruk nem egyenesen teljesen
;
hanem a következ
idézte
1.
szövegét,
nem
is
tizenegy szót azonosan, hét kifejezést
pedig azonos értelemmel kivonatolta:
Szó Rubruknél Isidorusnál
Isidorus
!
Ugnos ismeretlennek paláografiai meoiiatározása. Ruhruk
fölfedezett
ismeretforrásában szó Magyarokról, se Major-Hungáriáról, se Paszkatirról az a gvanu támad, vájjon Isidorus okmányából
nem :
lévén
els
se
tekintetre
Nagy-Magyarország
torténeimét
nem
a
meggyzdhetik
szerzetesek
azonban
képzeldése
paláografiai,
olvasta-e
ki?
meg
történelmi
Bárk'i
földrajzi
kutatásomból, hogy Isidorus czikkének legels szaván, az ismeretlen
Ugnos
szón, fordul
Mindenek régebbi czikk
ívrét
meg Nagy-Magyarország
eltt
tudnivaló,
hogy
15-féle nyomtatott kiadásaiban a
Agnos kiadás
57b ;
lapján,
hasonlóképen az
1617.
nevezetesen a
Agnos
cseh
helyett
eredet
Ugnos szóforma
sikeres
átvizsgálása
már a kéziratokban, kiváltképen
ismeretlen
zittaui
ivrétíi
újabb nyom-
kódex alapján 1850. évi
párisi
kutassunk
most
áll.
után
rendesen
Szent Isidorusnak eredeti
kézirata,
változatok után
melyet Kr.
630. évben adott közhasználatra
!
az
kr.lni
népnévnél
igen gyakori
át,
elveszett; a reánk
-') Lindetnannus Fr Corpus Grammaticoriim Latinorum Veterum, T(imu.s Lipsiae 1833. paííc 289. ™) Lásd a 28) jegyzékei :
111.
évi
ellenben a nagy gonddal készült
A nyomtatványok
u,
könyvének
népnevekrl szóló 66-ik
1833. évben kinyomtatott lipcsei,--') azonfelül
kiadásban-'")
létkérdése.
Eredetek
szóval kezddik. így van ez például az 1580. évi párisi
kiadás 74. lapján
tatványokban,
az
-
17
—
fenmaradott
legrégibb
Vll-ik, a iuccai brit
múzeumban
kutattam
1.
.-SH oa
át
meg 16,
másolatok
a
cesenai
könyvtár
az escoriali a Vlll-ik századból a párisi nemzeti
következ eredménynyel:
könyvtárban
kézirata
a
Én
a
valók.
négy kéziratot
földrajzának
egyik
hibás változat
helyett.
így
számottev változatok
a
hát
Unnos
másolatában
Ugnos
2.
1
:
Ungnos.
£
P^
'^
^. 5
3 O
Ugnos
¥ 5 ^-5 ^ü
Ungnos.
$
^^ií-i
Az tátott
1.
Ugnos okmányokon, mind-
kett a
században lemásolva,
IX.
Úgyszintén a XII. századból
okmányon gráfiai fölött
2
^Tí
^ ^ u
való
^
mind
a
miszerint
huszonöt
esetben
:
glacialem tanaim 10
T
Q.T3 "^
J^
Ji^'^^r
S*^
S^>-á
S 'J^"*
^
,
^
^ 1-
^
^ ^|_T* *^J^ Zp ^ \m> 3 rö S 3 '^ ö
17
^'^
21
phibente orientem annis captivum
<
aegyptiis aethyopibus vectigal
nélkül mindenütt
'-^'-i
ü
10
20
-Bu
.2
equis caucasi rupibus alexandri l'.i
^
12 13
habitaverunt deinde pernicibus 15
-•
p
immanes
11
14
2^
\Z7^^ y 5 H C ^ v ^ V.
>»-
íí
\^
^3
betíí
/
ÍT
3 p
S ií— J!
észrevehetjük a paláo-
qui prius in ultima meotide inter
kivétel
^ \^'"
3
tényt,
18
*.
Ungnos
3 fényképen bemutatott
u
q JÍ*^ y
bemu-
és 2. fényképen
hiányzik
az ékezet.
—
19
—
:
%^
$l*Ȏ
\^
^
s*-o
^
s < ^ ^
y^
^5
c j^
c-
Xv>
ca^Airr e^m^K-fCíi.*
>.
I
2.
fénykép.
Isidori,
S.
bet
í
í
—
bet
Mus.
Bibi.
Brit.
93b
kezdve.
Az
emlékeken
sose
fogva kezdettek, í
bet
el;
fordul
IX.
94a.
most
XV.
már bizonyosra
eredeti kéziratában
Opera
vonást
föléje
pontot pedig csak a
történetébl
hogy Szent Isidorus
következtetjük,
11;
Sec.
vonatkozó diplomatikai szabályai) szerint
ékezésére
tenni a XHI. századtól
De
membranaceus
Hispalensis Episcopi Originum Libri 20. page
ékezettel a régi
századtól
Code.x
Harl. 2686.
í
bet
fölött
Domini Johannis Mabillon. Caput II. § XIX: „Sed antequam hinc pedem nioveam, nonnihil observare juvat de litteris í et y, quaruni illa in vetustis monumentis nusquam cuni puncto praefixo haec ver frequenter 3')
Tertia
re diplomatica libri VI.
editio
Neapoli
1789,
page
54
et studio
Liber
I.
;
cuni puncto in medio, adscriptis
minutae
aliquando
(quamquam aliquando
litterae
ab codem
immo
i
cum
etiam
sine
accentus acutus superponi
(scilicet XV.) saeculo retinemus) insigniri coepit."
ineunte
20
singulis ullo
coepit littera
i
puncMs puncto) saeculo
puncto
in
utroque apice
occurrit.
XIII
(quod
Porro
Ceterum nos
modo
buf eqmf.c,u:í4i\nipi^'.4lcK4tidn cUutha ffemf ^nz!C ciJhibartu tni
f
peniTTt.atíinaTteAr;^, Annir-ttnue
nmr capauu/o^abOTypnír .^3 cthwyíl^ :ínnuum
ncch^M ^emr
nmt. 3.
fénykép.
-
Brit. A\iiscuni. Cataloííus
page 735. Niim. XII. folio
3091J.
page 69b
Originum
Isidori
col.
A
1.
k(3de.\ I.
nem
lehetett ékezet.
Ugnos-Ungnos ha
Tudniillik,
a
Incipit Isidorus
:
os eltt n helyett
bet
20.
libri
Saec.
ethymologiarum
betköz
közelebb
mellett a
írásnál
merben
helyett egyetlenegy n
bett
rejlhetik.
ri
írta
betpár, akár a
ki
eltt az Ugrios-
ismeretlen volt, pontozatlan írt
le.
Ungrios hangalakról tudjuk, hogy középkorban Ungarii divattozott
tában
Ungari 3-)
•'-')
a
mellett.
889.
Lásd a
és
Például Regino püspök krónikájának kézira901.
esztendknél gens ungarorum
2) jegyzéket! 392., 401., 405. lapon.
—
21
-
i
egymás-
igen könnyen egybeolvad-
betbe, úgy hogy a másoló, a
Ungrios hangalak és jelentés
ri
következ pontozatlan
után
csak egy kevéssel
úgy az összeszorított
betpár
b lapján
végs r
hegyes gót, akár a kerek római
ri
Bibliothecae Harlcianac
origó vocabulornm.
isidorus az
hatott egyetlenegy n
MSS.
Etymologiarum
sive
Ezt tudva föltételezhetjük az eshetséget, hogy
szóban
bett a szabályszernél hoz:
1
libn.rum
helyett
!
gens
állanak:
következ változatok
raggal
többes
pleonasztikus
krónikájáungariorum, hungariorum, ungarium, liungarium. Regino ötször írt Ungari nak folytatója hasonlóképen Ungarii szóalakot ^s) Továbbá Liutpran913., 917., 938., 955. éveknél, helyett a 908.,
dus püspök eredeti kéziratában riis
Söt Béla király
találtam.
szóformákra
nemzetnevünk
kinek pedig saját
Hungarii Hungariorum Hunga-
•^)
tszóját legjobban
helyes
volna tudnia, mégis többször használt Hungarii szóalakot.
meg Ugrios szóalakok
Ungrios
rövidítést
mindenféle
bet ^^
kihagyása, jegyet
Ugyanis
összefüggés.
paláografiai
minek
alkalmaztak.
jelzésére
jegyzje •"'"')
hugarii;
még egy
középkori
latin
a
bécsi
között
bet
valamint Gejza király egyik
nélkül s a
ugyanúgy az
-3)
végs
is
sok
írásban
több
fölé
esetben
király név-
hungarii
kéziratában
helyett
okmányában Hugariae;
hasonlóképen Matthaeus angol szerzetes térképén n
nevezetes
divatozott az n
szembeszök példa Béla
krónikájának
kellett
3-'')
megelz magánhangzó
nemzetnevünkbl
így
kihagyva találjuk az n bett, telen
között van
használtak; a többi
a
jegyzje,
névtelen
••-)
sg)
hungari helyett
szótag elhagyásával rövidítetten
áll
húga;
ebstorfi térképen.
Pertz Monunienta Germaniae Historica Scriptores,
Tomus
1.
p. 599.,
609., 614., 615., 618., 633. 34)
iWünclien. Staats-Hof-Bibiiotliek
Nr. 6388, Sec. X. 4"
23b, 24a, 29a,
Hungarii. '')
Wien. Hof-Bibliothek, Codex
Ungarorum
p.
21.,
lin.
Lat. 5143.
Anonymus
B. R. Nótárius Gesta
18.
3")
Fejér Georg: Index codici diplomatici Hungáriáé Ecclesiast.
"')
Lásd a
8) jegyzéket
—
22
—
Ungros Ugnos = Ungnos
üngrios.
paláografiai rejtvényünkre nézve teljes hitel
magyarázó okmányt fedeztem
föl
1909 június 4-én a
brit
múzeum
Rabanus-kódexában.
^^^^VanravbuTicí xiocarof poftrcmo a rcgcluo áíiarcTappcl
q prfmulnma mcoudc ittc glaaalcm mnaim tnaffagccaru
laiDt.
<s^
imTnancfpoprof bübiraucriirtc de ^ :
mdcpmab; equitcaucafirupibuT fcraf gciKtf alpcaiidn ciauftia
cx)-
bibcmtf rupcitiíTc.cx* oncnix uigin l ti
atiTiitttnucruTTCcapnuum. c^
ab^g)rpnífaiipa*yoptb>anniL_ umuccagaLp[xgcrutíc.
(:
í
fénykép. Saec. XII.
4.
Ez Alban
— Brit. Museum Codex
olini
Reg. 12. G. XIV. Rabani Mauri Etymoiogiarum libri 22. Monasterii S. Albani page 202a, colunina I, linea 18—28.
a XII. századból való kézirat
hártyapapír
levélen,
hasábon,
páros
betkkel egyetlenegy kéz másolta tatva Kr.
u.
lenne.
A másoló
le
volt.
apátság
díszes
Cella
—
23
czímére.
-
színezett
akárcsak
János
lehetett,
történetírójaként
czime „Etymologiarum
Isidorus encziklopediájának
Kétszáznyolczvankét
oly szépen,
alkalmasint
1188-ig a Szent-Alban
A pompás kódex Szent
London közelében a Szent-
apátság egyik legnagyobb kincse
libri
XXII"
A kódex
kezdnyoma
ki
mködött. emlékeztet
202. lapjáról
kezdet okmány mostan
az Ungros
elször a világ szeme
jut
hogy ezentúl a magyar világtörténelmi öntudat örökké
világosan olvasható: úgy hogy
bet
egyes
által
is
minden
már az Ungros szó nem
itt
hanem
az iskolába járó
szemlélhet pozitiv tény a Julián
utazását egy-két
csupán az én eszemben diák
tartó ismeret-
Ungros szónál paláografiai tekintetben
legyen.
forrásává
elé,
fogalom,
létez
emberöltvel megelzött idbl. Fölötte magyarázatképen ugyanazon másolókéz szónak
által
betkkel
ugyan:
látszik
hiányzik,
apró
hanem
az
/'
írt
nemcsak az
mert
bet
els
változat
/-
Ungnos
pillanatra
bet
pontalkatrésze
sincsen ékezet; de a pontozatlan
fölött
szembetn, hogy
/
az isme-
bet
elkülönített önnállósága
retes
Ung-ios között a hiányos jegy szükségképen / bett képvisel,
annyira
hiszen az Ungrost értelmez szó jelentése
nem
lehet más, mint
is
a számos példából megismert Ungrios.
A
Szent-Alban
pompás kódexának
apátság
Beatus Rabanus Maurus, a fuldai kolostornak nagy hires apátja, a ki
dben
írta
s
késbben Mainz
tartalmának
jelentékeny
Nyomtatásban Migne adta Patrologia
3^)
az Armenius,
lett
véve.
utólagosan
Ugnos
beigtatva.
nézve,
czikk
által
múzeumi
neveit tárgyaló
latin
fejezetben
Ugnos, Trojanorum
Isidoruséból szórul-szóra
Kr. u.
miszerint lehetett a
átvette.
844 év eltt Isidorusnak
hiteles
müvében
magyar honfoglalás után
Rubruk még sem képzeldött,
pogány Magyarokról
Rabanus-kódex
s
Ungros
—
azok Hun-atya-
kezdet czikke
beigazoltnak tekintend.
3S)
1852.
nem
így tehát
történelmi ismeretforrása a fiságáról a brit
átvétel
844. eszten-
czímmel a
Universo"
meg szövege
szórul-szóra
tudományáról
Kr. u.
Isidoruséból
Amazones, Albani,
Massageta,
A
lett,
részét
A népek
111-ik kötetében.
tanúságul szolgál a korra az érthetetlen
„De
ki
kezdet czikkek sorrendje át
érsekévé
szövegét
eredeti
Migne Patrologiae, Tonius CXI. Beati
Tomus
V.
Operum Pars
II.
De Universo
vocabulis.
24
Rabani Mauri Opera Omnia caput 2. De gentium
liber XVI.
Calanus
Attilája.
Szent Isidorusnak Ugnos ismeretlenjét meghatározó okmányok-
hoz sorolandó Calanus
munkái között
Attilája
szerepel,
de
a mii a könyvnyomtatás legels
l£z
is.
eredete s kéziratainak
még
története
sok kutatásra szorul. A.inyi bizonyos, hogy azt a könyvnyomtatást
megelzött
Hun-Hungár
a
idöLx'il
atyafiságot
közül
nem
r)smerték se Béla
mert
azok
az Avarokról hallgatnak.
Calanus
Dalmatát,
Fabricius,
"i'')
nem ismervén
Cellius Dalmata" (ez a
valódinak!) Attila
életrajzát,
volna
le
nem
azután
st
;
^^')
mintha
czim sem
idézett
pedig
P
lit.
la
Porté
„Juventius
meg
felel
eredetileg görög nyelven
szerzjében
életrajznak
korát
Páter de
a
volna
irta
Ponticus Beluinus fordította
n— 267.
kódexbl.
tudva Bél Mátyás jeles történetbúvárunk a História de történelmi
Coelius
név szerint Eutropiust, Jordanest,
nyelvre
latin
Juvencus
vélte; a mii
beesülte
felületesen
Ambrosiana
a Bibi.
Szerzjét,
azt merte állítani,
nyomán
Priszkosz
történetíróink
jegyzje, se Kézai:
1443. meghalt Aretinusra gondolva,
u.
latin kútfit,
Isidorust,
tanitó
névtelen
álnévnek
régibbnek
mü
a
meg
üunterust
Leibnitz
bizonyára a Kr.
a XV. évszázadnál
király
Mindezt
Attila
mégis Calanus pécsi
czini
püspökeit
tételezte föl.
Calanusról
korában,
Kr.
Incze pápa
tudjuk,
^')
„Cum
-'')
page
Fabricius
'")
Reclitliche
1734. Seite 77.
96.
lap.
") Dr.
'-)
p.
magasztaló
A.
:
el
a
miatt
püspöki
kezdet decretaleban kifejezéssel
Bibliotheca
Latina
ifjú III.
„vir preditus
szólt róla, a
Florentiae
már
széket s
1858.
mi akkor
Tomus
IV
492.
bis
I.
J.
nyerte
juventute"
in
scientia litterarum"
hogy tudós volta
évben
1188.
u.
i-)
Erleutherung dcs Reichs
Márki Sándor:
Koiler Joseph
:
Calanus, lásd:
História
Historie v(im crsten
Pallas
L'rspning
Nagy Lexikona
Episcopatus (^Unnciuc Ecciesiarum
217354.
—
25
—
IV. kötet
Tomus
bámulatos tünemény volt hazánkban. Kr.
alatt,
u.
Horvátország
Imre
említik.
országlása
király
meg Horvátország
egyetértésben
élt.
A
harmincz esztendn
ellenben
székben Kr.
pécsi püspöki át ült,
kelt
gyanánt
kormányzója
viszálykodásban,
királylyal
években
1195.
1193. és
az
végre
helytartója,
Dalmáczia
oklevelek
Béla
111.
1189. évben Szlavónia bánja, 1190-ben Dalmáczia és
Andrással
II.
1188— 1218-ig
u.
miközben az érseki palástot elnyerte
s
a pécsi székesegyházat építtetni elkezdette.
Calanus a
Attiláját
tudtommal hét kéziratban rzik. Legrégiebbek
velenczei Peireskius-féle, a
meg
patáviai
továbbá XV. századból valók Madridban
vitatta,
hogy azok Aretinus plágiumai.
búvárunknak nem
tudomása
volt
ményes kódexokról. A
kódex j-^'^)
a díszes escoriáli
Utóbbiakról Ballagi Aladár dr.
t^)
azonkívül a sárospataki,
kódexok;
rebdorfi
a
Ámde
nevezett
kitn
azt
^^')
történet-
gyjte-
se a patáviai, se a londoni
patáviaiban a második kézirat szerzjének,
Leonardus Aretinusnak, a neve egyidej eszmetársítás folytán összefügg az utána következ Attila életérl szóló kézirattal;
képen a
hasonló-
-i'^)
múzeumi gyjteményes kódexban Calanus
brit
De
együtt van „Leonardi Aretini libellus
Attilája
Milícia" kéziratával: úgy
hogy a másolónak fölletes eszmetársítása miatt Aretinust plagizálásában
beigtatva,
Az
^3)
XIII.
A
sárospataki ev.
Ballagi Aladár:
•1^)
évszázadból
valónak
kártyakódex 39-46.
escoriáli negyedrétü
„Leonardus Aretinus
czíme:
múzeum
ráakadtam egy 1469. esztendben másolt
Juvenci Celij Calani Dalmate história de Athila ••*)
a brit
Jómagam
lehet.
mely a
kéziratgyjteményében,
egyik lett
nem
elmarasztalni
fiskola
ref.
in
vitám
lapjain; a
hunorum rege
könyvtárában
mortem
et
Attila
Irodalomtörténeti közlemények,
II.
mü
jncipit.
rzött
Attile regis
Attila kéz-
czíme:
—
Attila-kódex
Ungarie". évf.
1893.
Buda-
pest, 146. lap.
Montfaucon: Bibliotheca Bibliothecarum
^'^)
Tomus auctore
1.
p.
489.
Barzizio
Pataviae
\,Bibliothecae
Francisci Petrarchae vita auctore
Vergerio Attiláé Regis
Hunnorum
vita a
—
26
MSS. Nova
P. 127. Alphonsi
Parisiis
regis
res
1739,
gestae
Leonardo Aretino e Paulo
Juventio Celio Callano Dalmata."
—
iratra:
ennek
legels
lapjáról
a
bcvezetr.
sagban, fénykép alapján van szerencsém
V?r-
itt
fejezetet
eredeti
bemutatni.
nagy
;
:
Históriám
Ferencz
A 88
adta '")
kiadása
Bél
fel
Tudós kiadónk
26
a szöveget
Az
1.
kifejezést,
ajánlás,
különböz
§
Attilájának
els
fejezetre osztotta
d.
jegyzeteiben
e.
muraközi
születés
Hieronymusnak a Hun eredetrl szóló czikkét
Ámde Calanus
^^)
bevezet fejezetének ismeret-
helyesebben
dalmácziai,
a
Attilája
tanulmány gyümölcse.
a szöveg, végül négy oldalon a
arra oktat, mintha Calanus Attilája e forrásául
Aretinus
két levele Bélhöz számozatlan lapokon, azután
világosította meg.
s jegyzetekkel
negyedszer Toldy
Calanus Attilájának czímlapja,
89—154. oldalon maga
változatok jegyzéke.
alapján
Adparatus ad
Mátyás
alapján
leggondosabb
a
lap után következik
elszó meg Garellius a
kódex
sárospataki
a
ki
Bél
ívrét könyvében;
Hungáriáé czímü
kódex
rebdorfi
a
Pozsonyban
évben
1735.
liarniadszor
czímen.
Apparátusához
iiL'gyetirétü
Caiiisius
fejezete
használta
egyetlenegy
egyetlenegy szórendet avagy gondolatmenetet
szót
nem
Szent volna.
avagy
tartalmaz
Hieronymusból, a mi Isidorusnál ne lenne meg; ellenben ugyanazon fejezetnek
bevezet
némi lényegtelen
mondatja,
kifejezés
—
a
meg
hasonlóképen bevezet mondat
;
mely
Hieronymusnál
szórendváltozattal
hiányzik,
Isidorusnál
az Avarokat jellemz eszme pedig,
miszerint királyukról nyerték elneveztetésüket, Calanusnál a befejez
mondatba
került.
Összehasonlításomból
szembeszöken
kitnik,
hogy Calanus ismeretforrását semmi esetre sem Szent Hieronymus,
hanem megnevezetlenül
bár, de
annak daczára kétségbe vonhatatlan
bizonyossággal Szent Isidorus szolgáltatta.
Calanus Attilájának az 5-ik fényképen olvasható
szövege
latin
magyarul így szól
„Kezddik Juvencus Athiláról,
a
most pedig
Hunoknak Ungúrok,
Meotisznak, a Scithák
^')
Toldy
királyáról.
a
Calanus
Dalmatának
A Hunnok,
a
kik
mint a történészek többnyire
tavának,
Anal. iMonuni.
F.
Bel Mat.
Celius
I.
Avarok
is,
mondják,
Tanaisz
legvégin, a jeges
Lconardi Aretini
története
meg
a
Attila.
Adparatus ad Históriám Hungáriáé. Posonii 1735. „Juvenci Coelii Calani Dalmatáé: Attila. PostVenetum et Ingolstadiensem editionem tertium '-^)
:
recusus, i-ecognitus et notis ubeirimis illustratus. Decadis
—
28
-
1.
Monumentum
III."
Masszageták kegyetlen (fiának),
halála
Sándornak, a
után
igen
elot(>rve az
népei k.zt laktak, tzek a niacedon, Fülr.p ki
gyors
ket
a
legmeredekebb hegyek közé
lovaikra
ráülve s a
zárta
Kaukáz hegy mögül
meg Arabokat s az egész Keletet leigázták Azután belépvén a helyekre, a hol ma laknak, eleinte Hunnoknuk azután egyik királyukról Avaroknak hivattak. Vé
Meginfredus és Szent Wandrille kolostor krónikása.
Utoljára tekintettel Meginfredus,^'^) Kr.
burgi
püspöknek,
kolostor
hasonlóképen
Szent
krónikásának pozitív ösmeretére
müvébl, tudomásuk
Isidorus
egységrl
a paláografiai
volt
a
is,
u.
1033. eltt
Wandrille-'-)
magdefranezia
a kiknek, valószínleg
Hun-Avar-Hungár nemzet-
bizonyítás
végeredményéül mondhatjuk, hogy Szent Isidorus Ugrios kezdet czikkét a Nagy-Magyai ország :
fölfedeztetését
megelzött XI. és XII. századokban mái az Ungáigyanánt ismerték hazánkban, Németországban,
történelem kútfje
Francziaországban s Angliában: igy hát Rubruknek hivatkozása
Major-Hungariánál Isidorus szavaira történelmi alappal
*'')
B.
Meginfredus Magdeburgciisis íante
Emmerammi
Hunos
et
;
in
Patrologia Toniiis 141.
p.
hii
a. 1033.) De vita et virtutihus 975. „Avares, quos aliis nominihtis :
Ungros appellamus."
•^f)
„Ludovicus praeter Noricum, idest Bajoariani, quam habebat, tcniiit regna. quae patcr suus üli dederat, idest Alemanniam, Turingiam, Austrasiam,
Saxoniam et Avaroriim id Gerando. Essay p. 97.
est
Hiinnorum seu Unffaronim regnum."
-
29
—
Lásd
De
:
Ugnos ismeretlennek történelmi meghatározása.
Szent Isidorus
Ugnos czikkének mondatszerkezetébl annyit hogy ismeretlen szónkban
világosan érthetünk,
meg
lévén egyeztetve vocatos
az
„
— os"
végzet
appellatos infinitivusi jelzkkel,
meg
második ejtegetésü himnemü többes tárgyragot, melyet pedig kéziratokban rendesen elhagyott dicunt ige vonz. Miután
képviseli a
a
mellérendelt viszonyban
Ugnos
úgy a Hunnos, mint az Abaros
áll
ennek következtében ismeretlenünk tszójának szintén népnévnek kell lennie, mely paiáografiai kutatásom végeredményével öszhangzóan Ugri és Ungri szóformával bír. Ungri szóforma népnevekhez
:
jelentésére nézve s
sohasem támad kétség, egy ezredéven
görögül mindig a Magyarok fogalmát
=
Vengri A két
szláv
osztályba
meg
népek
sorakoznak:
Oroszok,
magánhangzót
Ungri
kik
a
n
egyikbe
betvel
ve szótaggal
bet
nélkül ejtik ki
ekképen
pedig a g bett lágyítva ekképen szláv
osztálynál,
a
kik
ezer
:
:
ki
Ugri
Uhri.
éven
át
tekintettel
a
Lengyelek
ugyan,
ejtik
mondják
kiejtésére
tartoznak
így:
sorolandók a Szlovén. Rutén, Bolgár, Szerb kik n
latinul
Ugri.
nemzetnevünk az
át
értették alatta.
•'^)
;
de
az
u
kezd
Vengri; a másikba
meg Horvát
népek, a
Csehek, Morvák, Tótok
Megjegyzend
a második
st
közöttünk
körülöttünk,
") Miklosich Franz: Etvmolos;isches Wörterbuch der slavischen Sprachen Seite 223.
—
30
—
élnek s bennünket
szavuk n
bet
se kevesebbet,
fogalom.
személycsen
nélkül
mint
Szláv
nagyun
ismernek,
jól
hangoztatva vagy leírva a
lengyel-orosz
irodalomban
ezer
Vengri
esztend
nem vagy alatt
hogy
Ugri
jelent se többet,
a latin
Ungri
folyton-folyvást
Ugri épen olyan szokásos nemzeti tulajdonnevünk,
akárcsak
latin
görög irodalmakban az Ungri. Bizonyítás végett a számtalan tanú közül elegend hivatkoznom két ismeretes régi-szláv kútfre. Egyik s
az a XV. században kelt szláv okmány, melyet a Századok XXX. évfolyamában magyar fordítással együtt olvashatni:
Ugri izse szarni nariczajutsza Mager.
=
Ugrok, a kik önmagukat Magyaroknak hívják. A másik sarkalatos bizonyítékot Nesztor, a legnagyobb történelmi tekintély szolgáltatja. Ugyanis a kievi
szláv-
orosz évkönyv^-)
XIX. §-ben hirdetett történelmi jogon Ugri népnév senki mást nem illet meg a honfoglaló Magyarokon kívül; a VIII. §-ben pedig
Fekete-Ugrinak nevezte az Oleg fejedelem idejében Kiev város mellett
Pannoniába költözködött Szavarti
•'•5)
nev
honfoglaló Magyarokat.
Tudniillik a történelmi kutatás mai színvonalán kétséget többé
szenved, hogy az Ugrok „fekete" jelzje császár Szavarti
által
az Árpád népének eredetérl
népnévnek
perzsa-örmény
örmény
határon
a
értelmezése
alatt írt
nem
a Vil. Konstantinosz
görög okmányban a
rejlik,
mely
azonos
a
császáríró
által említett Maura-paidia görög népnévvel, a mi magyarul annyit jelent, mint Fekete fiúk. •'^) Másfell, mivelhogy a Nesztor-féle Hypolitanus meg Radzivilíanus
kódexok következ betoldása Oláhokat, kik e tartományt a legilletékesebb szláv
„miután a
elbb
Fehér-Ugrok elzték az
elfoglalták volt"
szakértk Fehér-Ugrok
alatt
arra utal,
hogy
valóságos Duna-
melléki Ungrokat értettek: ennelc kapcsán Fehér-Ugrí alatt
minden
bizonynyal a Kazároktól elpártolt Kabarok rejlenek, a kik els törzs gyanánt élire állának a hét törzs Fekete-Ugri népnek, örökségül
•'-)
'^) >*)
Lásd a
2.
jegyzéket! 366—369. lap.
Marquart
J. Osteuropaische und ostasiatische Streifzüge, Seite; 39-69. Árpád népének hét törzse Hun volt. Lásd Posta- és távíró Szerkeszti Deniény Károly. 188-200.
Némati
évkönyv 1908.
:
-
31
-
:
magukkal Kazárok
hozván
jogukat a Szlávok
történelmi
a kétféle Ugri fogalom azonos viszonyban
egykorú
VII.
meg
a
krónikában
kifejezve a bolgár-orosz
Röviden
nyelvéliöz.
földjéhöz
a bolgár krónikással
áll
Konstantin császárnak értesítésében olvasható honfoglaló
Magyarok ikerfogalmával Fekete-Ugri
=
Fehér-Ugri
:
Szavartik
Kabarok.
:
Nesztornak Georgiosz görög krónikáján
már
miszerint a Fehér-Ugrok
Kr.
gyanánt a Perzsák ellen
tétele,
szövetségesei
hadjáratában, Szent Isidorus mellett
viselt
Ugri népnek hírét Kr.
szól, a ki az
császárnak
bizanczi
Herakliosz
világtörténelemben
alapuló azon
esztendben szerepeltek a
627.
u.
•'''')
u.
630. év eltt hallotta.
századbeli Ugri népnévnek Ungri jelentésére nézve az
A
VII.
idtl meg-
tértl független szláv nyelvészeti bizonyítékot Miklosich összehasonlító
szótárában
szláv
találjuk
szeren fejldött nem
hanem az
eredeti n
•""')
a Jugra, s ezt
bets Ongru
érdemes ám
ugyan
inde
„Juhra
:
népnév szabályjól
megjegyezni,
ó-szláv formából.
Herberstein báró latin térképén'*')
legelször tanítá
Ugri
az
szerint
e
:
Ob
folyó mellé írva, nálunk
Ungarorum
origó"
eredet
csakhogy Herberstein még nem ismerte Nesztort, a történelmi
tételt;
kérdésekben
dönt
szláv
Nesztor krónikája lévén Jugra az
1.
tekintélyt.
§-ében Jugra az
felfogása szerint (1.
név, egyszersmind egyesszámii
népnév
jelentéssel, egyszer
nem
§ és LXXXI. §)
nnem tartomány-
nominativusban háromszor fordul
el
pedig accusativusban így: „Jugru", de
ennek nominativusa szintén Jugra nativusa Ugor,
Permnek szomszédja,
uráli
;
holott Ugri
népnévnek egyes nomi-
Ugra. Igaz ugyan, hogy az
a Hypolitanus-kódex kivételével
a
többi
1
.
§-ben Jugra helyett
kódex
Ugra
változatot
mutat: csakhogy ez az egy Ugra változat a többi három Jugrával
szemben
egy és
ugyanazon
fogalom
kifejezésére
szükségképen
•'^) Szí uvo Ugri pocsasa biti pri Iraklii czjeszari. Vesd össze Georgii Monachi Chronicon edid. Carolus de Boor Lipsiae 1904. Bibliotheca Scriptorum Graecorum et Romanorum. Teubneriana. Volum. 11. page 670.
"')
Wien
Miklosich Franz: Etymologisches Wörterbuch der slavischen Sprachen
1886. Seite 223.
•') Moscovia. Sigismundi Gutenhag. Anno 1549.
Liberi
-
32
Baronis
in
Herberstein.
Neiperg
et
vagy helyesíráshiba vagy másoláshiba. Mert hisz Ugra közönségesen ismeretes orosz folyónév, ellenben Jugra még ma
orosz
is
neveaVogulok fhelyének,
a Szoszva folyó melléki Janipaulnak;''«)
továbbá az 1599. évbl való hivatalos térképen, valamint az orosz czár hivatalos régi czimében is meg van a kezd bet. St j
kezd
Jugra
eredeti Jogra
mint
a
j
betje
•^')
s
végz
szóformában
Vogulok
ismérve
meg van
az
Tudniillik a Permiek és Zrjének,
is.
legközelebbi
ismerték és nevezték
jellemz
a
szomszédjai,
természetesen
elbb
nem Ogrának, hanem Jögrának, mint az igen messze lakott Novgorodiak vagy épen Kijeviek, a kiknek orosz nyelvébl kiejtés közben is, írásban is hiányzik az ö bet.
Miután
el
pedig
a Vogulokat
Nesztornak
eszeágában
Jugrától származtatni akár Árpád népét, akár az
Ugor ugyanazon elvitázhatatlanul
1.
§-ben,
Kaukáz
zavaros
földrajzi
Ugor
volt a
néma
nevet, mert
ismerettel ugyan, de
eszmével társul így: „Kaukáz azaz
Ugor-hegyek"; ennek következtében irodalomban nem zavarhatja
helyrajzi
se
meg
Jugra"^') a szláv
az Ugri
=
nyelvben és
Ungri névazonosság
általános érvényét.'-^)
Munkácsi Bernát Az ugor népnevezet eredete. Etlinofírapliia VI. évf. Reguly Antal életére s utazására tartozó levelezések. M. T. Akadémia könyvtárában. '•") Lásd Kuun Géza gróf tiltakozását a Jugra Ugor névazonosítás •'^)
:
')
=
Századok XXIX. 750. '=') Vesd össze Müller Férd. Joh. Dr. Abtheilung 1837 9 Berlin. Továbbá Lathani Russian Empire London. 1854 ellen.
:
-
33
-
:
Der Ugrisclie Volksstamm R.
G.
The
native
1.
races of
II
tlie
3
;
meggyzdhetni, hogy a
átkutatva
nevünk
nemzetközi
Ungri
n
görög
irodalmat
irodalomból
ismeretes
a
fforrását,
egyik
Nemzettörténelmünk
latin
betvel
irodalomban egyetlenegyszer sem található,
nem
ábcczébl
Un gyökszónak
jellemz Hun, másrészt n
helyesírásilag én így
g, esetleg
kiejtésének
egymásután
bett úgy hozzuk
A közönségesen
által
feltartóztatott
leeresztjük ejtjük
torkunk ürtöl
nyelvhegygyel
szó kiejtés-ür a g
bet
ki,
miatt két szótagra
:
mert
betnek
szó-
különben az
tagolódna
orrhangú n mássalhangzót
pillanatnyilag
érintvén
kiejtési
elbb
széjjel
a száj-
hallassanak,
torkunkat,
hangozzék, úgy hogy az ng betpár kiejtésekor az n nuljon a g
Ung
kiinduló mozzanatával emeljük a nyelvtöt
léghullámok
azután a nyelvtvel
ismert akkor,
léghullámok
addig
közelébe a hátsó szájpadhoz annyira, hogy
elzárt
ki
következik.
ban az n bett nem
hanem mindjárt
a
hangtanilag,
egyrészt
már az orrüregbe behatoltak, megint
Ung
görög
a
hogy nyelvhegyünket elbb fölemeljük az
létre,
ínypadhoz, azután, mihelyt a nyelv
egytagú
bet
nemzetnevünkben
A kétféle n bet meggyzdhetünk Un és Ung szók halk próbálgatása által. Míg Un szóban az n
k mássalhangzó
természetérl
különféle
fel.
görög
különböz természet n bett ejtünk
bettl egészen
ha utána
elváltozását
fogom
összes
pedig n
Ungár
Hungár,
hiányzik.
az
leírva
a
bet
g
bet
áthaso-
mveletébe. E hangtani nyelvténynycl
öszhangzóan az ng betpárt görög nyelvtudósok úgy jelölik meg, hogy n bett g eltt soha le nem írva, átváltoztatják mindig g betre.
Tehát
görög helyesíráshibát
nevünket n betvel,
Un
szótaggal
írná
nemzetnevünket
követne
el
az,
a
ki
nemzet-
vagyis a nyugoteurópai kiejtést jellemz le.
Ng
helyett
valóban
leírva Szent István királyunk
—
34
—
gg betkkel
Hun
láthatni
görög adományleve-
melyet Kálmán királyunk megújit..lt a veszprcmv.ilgyj apáczák
len.
Hungria
részére,
de egy
úgy,
Zonarasz.
ekképen
helyett
eset
kivételével
Kedrenosz,
=
0.np,a
kezd<. h betíi
Szkiilax
üeorgiosz Akropolita.
s
Leo
még
Épen
Huggria.'^-')
nélkül
Kun.palata.
Anna Komnena
Nemzetnevünk Árpád,
nész.'>3)
:
írták
azt
le
ürammatikosz.
töhh bizanczi
tr.rté-
a honalapító, óta
leírt Uggri sorozatához csatoljuk az Árpád eltt egy félszázaddal leírottat. Tudniillik bizonyos történelmi tény az. hogy Georgiosz
Hamartolosz'-^)
görög
történetíró,
839. évben
szabatosan
a ki Kr. u. 842. évig
élt,
már Uggri néven mutatta
be
közelebbrl
meghatározta
az Ungri népet Kr.
meg
Unni
u.
népnév fogalmát
e
s
Turki
elnevezé-
sekkel.
Az Árpád körülmény,
görögbl orosz
Ungár névtitokra fényes
eltti
hogy Georgiosz világkrónikáját
lefordították
krónika
bolgár
megírásánál
valóságáról,
hogy a
szórul-szóra
egész
vallomással:
„Gregoriosz
hetünk Miklosich
kievi
nyelvre,
Nesztornak
világot
mely
vet
az
évszázad vége
IX.
bolgár
kútfül
fordítás
szolgált.
a
felé
az
Annak
Nesztor akár közvetve, akár közvetlenül
szakaszokat
idézett
Georgioszból
mondja a történelmében",
ily
szinte
meggyzd-
k'adásából,'-) a hol Nesztor orosz szövege pár-
huzamban
látható Georgiosz görög szövegével. Míg Georgiosz egy félszázaddal Árpád eltt, nemzetnevünket n bet nélkül ugyan, de páros gg betvel irta le Uggri formában, mit a fordító a mellette
lev
Nesztor
szövegbe
latin
sem
egyszer
mindig a
írta
Ungri le
szóval
azt se gg, se
kievi orosz kiejtésnek
igaznak
be
az
alapvet
sarktétel,
ugyanazon Uggri görög névjegynek egyfell a
*'-) ';3)
'•^) '''">)
latin
A görög
népnév Árpád eltti eredetének
bizonyult
addig
teljesen
bet
irodalomban
mcgösmerése
által
miszerint a< egy cs
egyenérték változatai
Lásd a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában. Corpus Scriptorum Históriáé Byzantinae. Ed. Niebuhrii. Lásd az 55) jegyzéket Miklosich Franz': Chronica Nestoris.
—
orosz
hanem
szerint n
Ungri, másfell a szláv Ugri.
35
az
ng betüpárral,
megfelel helyesírás
nélkül egyetlenegy g betvel Ugri formában. tehát az Ungri
át:
írt
Unigur kútfk
Ogor a
A ben
századbeli görög irodalomban.
VI— VII.
honfoglalás eltt három évszázaddal, Kr.
Közép-
hogy Dizabul török chagán, kinek székhelye
történt,
Ázsiában, az ügynevezett Aranyhegynél volt,
Ez a szküta bets
mennyiben
bets
szküta
kiséretében egy
a
568. esztend-
u.
azt
Konstantinápolyba.
küldött
levelet
elkallódott ugyan, de
levél
(Kr.
Jusztinosz
11.
pompás selyemajándék
u.
ösmeretes,
tartalma
565—578.) császár eltt
késbben
török tolmács görögre lefordítván, írásba foglalták, a mit
mind Menander Protektor,
mind Teofülaktosz Szimokatta görög egyéb hivatalos okmányaival
történetírók a nemzetközi követségek
együtt feldolgoztak.
Teofülaktosz Szimokatta ágyiptombeli születés görög történetíró.
Szent
midn
Isidorusnak
Ebben
a többi közt
Mavrikiosz császárnak Kr.
u.
u.
612
— 640.
tartománynak helytartósága
valamelyik
vonult volna, nyolcz könyvben met.
Kr.
kortársa,
582— 602-ig,
a
meg
írta
után
évek
között,
nyugalomba
a közeikorú világtörténel-
eladja a nemzetközi eseményeket, melyek kezdve
léptétl
trónra
egészen
Törökökkel,
Perzsákkal,
haláláig,
Szlávokkal
meg
Avarokkal végbementek. Történetkönyve nyomtatásban négy kiadást ért,
nevezetesen Ingolstadtban, Parisban,
Patrologiájában.
A
VII.
könyv
7.,
8.,
9.
Bonnban
s a
Migne görög ösmerteti
fejezeteiben
a
török chagán szküta levelének tartalmát, egyrészt az Oxusz-folyam vidéki
Fehér-Hunnok,
uralkodó családjainak
másrészt kiirtásáról,
Törökök államtörténelmének
bets
levele
alapján
a
Volga-folyam
egyszersmind
kezdetérl.
készült
—
A
Teofülaktosz
36
—
vidéki
Ugorok
a
pogány
értesít
török
chagán
görög
szküta
okmányában
szükségképen
benne
történelmének,
mert
Ungárok pogánykuri
rejlenie az
kell
Georgiosz
Monachosz
bizanczi
világ-
történész
a
pogány Ungárokat Uggri-Unni-Turki népneveken r)smcrtc, abban pedig mind a három népnév történelme benfoglaltatik. Szent Isidorusnak
Ugri kútfjére tekintettel, én
latin
okmányról
'0,'«.)o
bizonyltom
hogy
be,
most
az
csak
a
8.
§ pogány Ungárok
a
történelmének a kútfje. Teofülaktosz
görög
szíivegében
pedig:
1.
-j/j
'0-,'(úo
mellette
olvasható
nével
egyes számú genitivus alak - Ogor-é;
nélkül
nominativus
czimben
a
akár
lehet
minélfogva
alak,
„Ogorok" népnévvel.
közönségesen
ösmeretes
U
hanem
bets
O
els
hangzót egyaránt bizanczi
helyszínen
török
ki
és
=
g
mind az
'-'')
szkta bets oda
hangtani
U kezdbetvel
vonhatatlanul
=
y
továbbá '07(óp
;
a
kísérettel
=^ Uguri kiejtés
kezdbetje
fejezi
midn
követ,
s
'OpV^
fordítható
akár
-= ó
(ó
itt
p
nem
=
r;
az 0,
Mert a török chagán szkta
képviseli.
betjegy
ó-tör()k
—
népnév hangoztatásánál
'0-,'o)p
betjérl tudnivaló, hogy omikron
;>
3.
még
2. to-j;
többes számú
akár
egyes,
betelemek a
magánhangzónkat
levelében
Ogor-okat;
értelmezhet
„Ogor", akár
ellenben
=
számú accusativus alak
'OYíóp többes
u
a
'Oyc'.o
fordításban Ogor, népnév összesen háromszor fordul el,
latin
o,
mind u magán-
népnevet Zemarchosz
levéllel
egykorúan
visszautazott
volna,
a
ott
O'Jyo'joo-.
változatban
nem 0, hanem kétségbe
hallotta,'-')
végre Ungri nemzetnevünk
franczia hangtani
Ongroa, szláv nyelveken
változattal
pedig az Ugri népnév egyes száma Ugor. Bizonyos tehát, hogy az Oroszországbeli
mind
földrajzi,
egyrészt
a
'OyoVj
mind
kievi
népnév
kortani,
orosz
Teofülaktosz
okmányában
gön'jg
mind hangtani tekintetben
krónika,
másrészt
Szent
(jsszeillö
Isidorus
latin
okmányának Ugor népnevével. Nemzettörténelmünk Ugor kútfjét görögbl magyarra lefordítva itt adom '='^)
:
"")
Thomsen
'>'')
Lásd a
Vilh. Inscriptions
de
l'Orklion. Hclsin^fors
18%.
page
9.
115. jegyzéket.
'='*) Corpiis Scriptoruin Históriáé Bvzantinae Tlieophvlacti Simocaltae Historiarum Liber VII. caput 8. Lásd még ugyanaz edidit C. de líoor, Lipsiae 1887. :
p.
258., 259.
—
37
Ogor. A
Cliagánnak másik hadjárata
szintén
sikerült,
valamennyit,
Ogórokat
is,
Ez a népességére, mind
mind
nemzet
az
meghódította.
hadgyakorlataira nézve a leghatal-
n^t JT^c
masabb
volt.
t.r^tfn i /
Ezek keleten oda helyezik lakóa merre a Til folyam folyik, amelyet a Törökök Feketéhelyeiket,
Jr<~ra.^jrj
.
M^^n.t'o^
J^vf/Uei
-iJroKíAuJ-
nek
í<^rs
"')
szokták hívni.
E népnek legrégibb fejedelmei Ouar és Cheunninak neveztettek. Ezek közül s népeik közül néme-
rt
lyek megtartották azt az elnevezést,
JCiXrTt
t^'fi^yf^'
'ijOCt-'l'-t,'
'í~
tr
aí-V^^A^aCTZf,^
OuarésChunninak nevezvén magukat. Mikor Justinianus császár bírta az uralmat, az Ouar és Chunnik közül egy csekély rész elmenekül-
vén összülöi néptörzsétl, Európába
Ezek magukat Avaroknak nevezvén, vezérüket Chagán czímmel tisztelték meg. De hogy miletelepedett.
<-
'
1/1
>
»
•
'
féle
indok vezette
ket nevük megnem
változtatására, az igazságtól el JTf^i /JíTocé'íO'cy
c^ycAi a-Xcoy ^/'^(^^^'^
térve fogjuk
elmondani.
Szarszelt
meg Unnugurok meg Szabirok, ezeken kívül még más Unnfajú népek, •>
<
T/7
^^
'
mikor az Ouar ésChunni felekezetét
^
,
lakhelyeikre
elnyomulni
látták
volna, a legnagyobb rémületbe es-
képzelték, hogy az hazájukba jöttek lakni. E miatt a szökevényeket pompás
tek,
mert azt
Avarok az
ajándékokkal
tisztelvén
meg,
re-
ményiették, hogy azoktól viszont sértetlenül c
^^
r
/!>
'
íjíj x:jrr<j^L^pi
'c
?-'
^„Truffjcay e^^oLfiitM^
7VV
sup
"1)
38
észrevették,
hogy szökésüknek szerencsés kimenetele lett, megtiszteliknek tévedését felhasználva. Avaroknak nevezték magukat. Mert azt mondják, hogy Szküta népek között Avarok a legmveltebb néptörzs.
j^v^c
—
fognak hagyatni. ígyhát az
Ouar ésChunni, mihelyt
—
Nagynak.
Bizonyára az 'Alavarokimert iyy sajátosabban nevezhetni
egészen feletti
kDrunkii^
ket)
nonizetséfícik
uralom szerint különülnek
és közülük nC-melyek réfíiséjíük miatt tiszteletre méltóan üuarnak el
neveztetnek, másokpedig Cluinni-
nak hivatnak.
Ugyanazon idben a 'larniachok meg a Kotzagirok (ezek is
Ouar és Chunni) a Törököktl elmenekülve Európába, az Avarok chaganjához csatlakoztak. Azt mondják, hogy a Zabenderek
/^
c/f
/'*"'
-í-^-^^^fí '^^2''^*/^^-> I ^ r- > ^ >
'*i:^ •'fi
^**^Jlj'Uf.,
-
<^.e'.'
er
pedig tízezerre
"-) megy. Miután az 'Alavarokról váz-
latosan
Tw7 Tknj-
értekeztünk
a történe-
:
lem összefüggésérl tot fogunk adni.
y-ri^
zk?í i'vt^
is
Ouar és Chunnitól eredtek. Az Avarokhoz átpártolt had-
az
magyaráza-
Mikor az Ogorokat nagy nehezen legyzte, Kolch -:') uralkodóját a chagán kardjának hegyével leszúrta.
A háborúban e népbl háromszázezerbizonyára megsemmisült
úgyhogy az elesettek hulláinak sorozata négy napi úton terült el.
y*
.11.
íi,^^-
Teofülaktosz
görög tanítása szerint a Szküták
Ogor nép örökölte még az
H'jn
a mint
meg
az
ugyanarra
a Kr.
u.
közé
évszázadot megelzött
VI.
srégi Avar dinasztiáinak a nevét egykoriian
Szent
Isidorus
latinul
tartozó
idkben
s történeimét, tanít.
Mikor
pedig a Törökök n^agukhoz ragadták volna a Fehér-Hunnoktól az uralmat
húszezer
Közép-Ázsia Avarral,
függetlenségöket kirajzott
a
felett
azonkívül
többre
ennek
s
több
következtében
Ugor
becsülték
törzszsel,
Baján
chagan
a kik
nemzeti
szülföldjüknél,
Pannoniába
volna: ezután a török nagy-chagan csakhamar megtámadta
Volga-vidéki
shazájukban
visszamaradott
Ugor anyanépet, közülök 300 ezer vitézt uralkodójukkal együtt a csatában elejtett s
—
39
—
hazájukat az ó-török állam negyedik kormányzóságává bizonyos, hogy Kr.
568.
u.
Annyi
tette.
esztendben Zemarchosz bizanczi követ
utazásakor az Ugrok vezére már Dizabul török nagy-chagan
meg-
bízásából birta kormányzó-hatalmát.
VI— VII. világosságot
elsrend
századbeli
Ugor népnév n bets hangtani változata
kéziratában az
Un
hogy Menander
fölfedezés,
paláografiai
az a
áraszt
mely
szerepel,
Ugor történelmünk megértésére nem csekély
kezddik.
szótaggal
Boor legújabb
Tudniillik
meggyzdhetni, hogy Menander könyvének
kiadásából
vulg. codexá-
ban Unigur
áll,
holott a helyett Darmarius másolatai az Uigur népnevet
terjesztették
el,
Niebuhr pedig az Utigur népnevet önkényesen helyette-
sitette
Bonni kiadásba.
bele a
A
kérdéses Unigur hely Turxantosz
török vezérnek Valentinosz görög követtel társalgásából így szól
„De
az? óh Rómaiak! hogy
hát mit jelentsen
küldött követeimet a
hogy nincs más
út
Kaukázon
Iszter,
jól
Rómaiaknak
Rómaiak
végs
óh szerencsétlenek néptörzsére.
!
határáig,
tekintsetek az
Ámbár ezek kitn
ti
hogy én
területére való beütéstl.
át
A
területére.
merre az
folyó,
az Ouar-choniták,
a mi
hadertök sem ismeretlen
nap els sugaraitól
elttem. Mert az egész föld a fölkel
egészen a nyugot
elttem,
teszitek,
tudom, merre folyik a Danaprisz
merre a Hebrusz, merre mentek
szolgáink, a
Büzanczba
utaztatjátok, azt állítván
mely oda vezetne. Ezt azért
az út nehézsége miatt elállják a
Én azonban
át
tik
'^'*) :
alám van
rendelve.
kezdve,
Tik pedig,
Alánok népére meg az Unigurok
vitézséggel és bátorsággal
eltelten
nemzeti seregeikbe bizakodva csatába ereszkedtek a legyzhetetlen török
néppel
:
még sem
reményeiket
érhették
mert
el,
nekünk
engedelmeskedve a mi szolgáink közé számláltatnak." így kérkedett Turxantosz: minthogy
Mivelhogy 568.
évben
Volgafolyam
írt
a
ggös
chagan els
török
a bizanczi
mellett
az
férfiú volt s
császárhoz,
,.'')
20b. linea
levelében, azzal
melyet-
dicsekedett,
Kr.
u.
hogy a
Ogor népet meghódította; ehhöz képest
Zemarchosz görög szem- és fültanu
^^,
dicsvágyó.
Excerpta de Legationibus. Ed.
40
u.
569.
évben a Volga-
Carolus de Boor. 1903.
14—19.
—
Kr.
-
Berlin pa^e
folyam torkolatánál csakugyan dcM
felöl
Valentinosz szintén u.
579. évben
tr.n.k
uralom
alatt találta
meg Alánok szomszédságában
Perzsák
a
az Ugurokat.
mivelhogy
s
;
szem- és
fiiltanu,
a kit a bizanczi
császár Kr.
követ gyanánt
küldött
Kr)zép-Ázsiába,
a legilleté-
kesebb Turxantosz török vezérnek szájából hallotta, hogy Unigurok a neve azon liarczias népnek, a kit az Alánokkal
együtt a Törökök
Kr.
u.
568.
eltt
még mindig
meghóditottak
Törököknek
a
alattvalói
vezérnek engedelmeskedtek:
szakértk vonhatjuk
nem
nyomdokain
volt s a
kik
Kr.
gyanánt
579.
u.
évben
Turxantosz
török
mindezen elzményekbl az irányadó
••-^•i)
következ
a
logikai
következtetést
az Unigiir, egy és ugyanazon nép lévén az Ugurral, lehet más, mint az oláh Ungiii; vagy a latin Ungar le
:
nevünk
hangtani változata.
Ungár nemzetnevünknek a nagy-magyarországi Uniguron van
még egy másik
sarkalatos hangtani változata:
fülaktosz fent bemutatott
meg
Ogor okmányában
Szarszelt néppel együtt
'•^)
Uniguri
ipsissimi
Unn
Hiingari
Xanth. Ecclesiasticae Históriáé
siint.
—
Unnugiu: Teo-
Unnugurt a Szabir
az
fajnak tanítá, a
ki
hajdan Közép-
Láng Joan. Nicephori
libri 18. Parisiis 1574.
kivül
Callisti
page 1139a.
=
"') „Die cf^üXa tíov 0'Jv'.Y«j'Jp(ov d. li. die Unugiiren Magyarén gleicli den Alanen erst in der Zwisclienzeit nach cinem enisten Waffengang den Türkén erlegen waren." Marquart J. Üsteiiropaische und ostasiatische Streif-
züge. Seite 505. '')
Ongoros
et
Hugoros
et
Onogoros eosdem esse
e.x
hoc loco puto.
Cantoclarus.
Lásd még a sok közül
Thunmann Joliann Untersuciiungcn über die Geschiclite dcr östiichen europáischen Völker, Leipzig 1774. Seite: 37, 49, 86. '"")
:
"•')
Remusat-Abcl
80)
Klaproth
8')
Thierry
:
Juliiis
Rechcrches sur :
Amadé:
Tableaii.x
Sebestyén
Gyula
langues Tarlarcs,
historiques de l'Asic.
Histoire d'Attila 1864.
Kuun Géza Comes 67—71. Vol. II. p. 64-65. '-)
^'0
les
:
:
Tomc
11.
í\nris 182ü. p. 320.
Paris 1826. p. 275. p.
207.
Relationum Hungarorum cimi Orientc.
A magyar
nemzet skora.
1905. 4. füzet.
—
41
—
Lásd
\^)l.
I.
p.
Etiinograpliia
Ázsiában Bakát várost
midn
elmenekült Avarokat,
török uralom elöl
Unn
Ez a három
alapította.
nép
fajú
hozzájuk
a
érkeztek,
fényes ajándékokkal tisztelte meg.
Menander más
ugyanezt az Avar-történelmi eseményt
Ámde
Mikor a török uralom
ismeretforrásból meritve adja elö.
elöl
el-
menekült Baján chagan 20 ezer lovas Avarral együtt hosszú utazás után eljutott volna a Kaukazhegység északi oldalán lakó Alánokhoz,
azok fejedelme, Szaroziosz, a bizánczi császár pártfogásába ajánlotta
ket. Jusztiniánosz császár küldött aranyágyakat, selyem ruhákat, pusztítanák
üzenettel, kell
fizetnie.
Erre
azután a Zalokat, a kik a Szabirokat."
más egyéb ajándékot
Avarok legyzték elször
Unn
törzs voltak, s
hatalmuk
alá
hajták
^^-i)
el
:
Hunnokat
a Kaukázi
a Szabiroké
bizánczi történészek Szabir alatt egyhangúlag értették; az arab
Maszudi pedig
a
Kazárok
török neve gyanánt tanítá a Szabirt. Aztán Szarszelt megfelel
mely ha azonos
népnek, régiek
az
az Unigurokat,
Mindkét tudósítás három-három népneve közül közösen fordul
azzal
az ö ellenségeit, a kiknek folyton évi adót
el
,,az
s
az Avaroknak aranylánczokat,
is
Ftirofágnak
Pliniusnak
Szála
Ptolemáosz
úgy
hívtak,
^'')
népével,
kiket
Zal
a
Ázsiai-Szarmatia
térképe alapján mindenesetre Baskiria lakóival van dolgunk. Végre
minthogy az els Avar-történelmi eseménynél Teofülaktosz tudósításának Unnugurjai, mi helyett Nikeforosz Kallisztosz görög szövegében
Unigur változat van, azonkívül Menander tudósításának két-két
megfelel néppel kapcsolatban szükségképen egy és ugyan-
azon harmadik népet
nem
Unigurjai
egyéb, mint
jelölik
Ungur
=
:
ennek következtében Unniigur szintén
Ungár nemzetnevünknek nagymagyar-
országi változata.
^^)
Excerpta de Legalionibiis ed. Carolus de Boor
Protectoris ^'^)
phagi
Fragmenta
5.
page 5
liiiea
p.
443.
Menandri
16-21.
Piinius Histor. Naturális Liber VI. 4.
dicti".
42
—
„Gens
Salae, antiquis Phthiro-
Ugr
Ungur kútf
a VI. századbeli szír irodalomban.
Ogor Volga-vidéki Ugur
VI. évszázadbeli szír
egyháztörténelmi
Anecdota
Syriaca ^')
A
Marquart,
több
északi
az
•^'')
szír
kiadta
Land az
Ennek
korát
Nöldecke
kötetében.^'')
Duval franczia tanár
12-ík
^'^)
pedig Kr.
könyv végén a 337-ik lapon
néprl.
örmény
ment a
híre
Tudniillik egy ismeretlen
is.
gyjteményes müvét
harmadik
Kr. u. 554.,
évvel határozta meg.
olvasható
Uniiugur népnévnek
'
*
irodalomba
tudósnak
német tanár
Unigur
j
I
A
A népneveket németül
u.
569.
értesítés
ismertette
és szír nyelvek tanára Leidenben, egyide-
jleg pedig Duval Rubens
szír tanár
Parisban lefordította francziára
az északi népnevekrl szóló fejezetet Chavannes chinologus részére.
Az
dicssége azonban Hamilton és Brooks tudósokat
úttörés
meg, a kik az egész
Ámde és
szír
könyvet lefordították
angolra.'"')
a német és franczia közleményekbl hiányzik a
Ungurok
között
tényleg
elforduló
Alánok népneve,
eddig határozottan hibásan olvasták az Ungur népnevet
Unugur
szóval,
st annak
magyarul
Ungur
szerencsém
rzött
szír
Augusztin
eddigelé
másrészt
Unnogur,
még szóba nem
bemutatni
itt
a
kódex 192a lapjának fényképe nyomán
szír
írom a
van
Hunnok
jelentését hibásan ruházták rá a középázsiai
Ujgur népre. Ezt a
kútft
illeti
brit
hozott
múzeumban
s melléje
jobbra
szöveg fordítását magyar nyelven, a mint arra Thomas
szír
nyelvtanárom oktatott
^') Anecdota Syriaca, collegit Lugd. Bat. 1870.
edidit, expücuit
J.
P. N. Land, Tonuir,
III.
Literarisches Cenlralblatt für Deulschland, 1871 p. 3. Documents sur les Tou-Kiiie occidcnlaiix. 1903 St. Pétersbourg p. 250. ^') Lásd a 17) jegyzéket! ='0; Byzantine Texts. Edited bv J. B. Biirv. The Syriac Clironiclc. Translated int English by F. J. Hamilton and A. W. Brooks. London 1899. The Chronicle of Zachariah of Mitylene Book XII. chap. Vil. p. 328. ^')
^'')
Chavannes Ed.
:
-
43
-
Gurzan (^Grúzia) szintén Armeniában,
tartomány
ctíy
Görögéhöz
nyelve hasonló a s
azoknak van egy keresztény
királykájuk, a ki Perzsia kirá-
^r^rC
'
Qai^
lyának
sonlóképen
Armenia
földén,
van,
egy
ez
^i^gaA^
nyelve
saját
hiv
meg-
és
egy királykája
Perzsia
van, a ki
ha-
tartomány
egy
keresztelt nép,
^-==>cvVv
Arán
alattvalója.
királyának
.(^'i^';^
Sziszgan
alattvalója.
egy tartomány, van is
:
hiv
ez
vannak
pogányok
Bazgun
közte, a kik
laknak,
földön
van
nyelve
egészen
elterjed
*^^^c^b xáicí^ .^«í»4í^
nyelve
saját
nép,
(=Abazgia) saját
szintén
hogy
;
az
Kaszpi-
a
kapuig és a Hunok tengeréig ezen a kapun belül laknak a
Burgarok
(=
Bulgárok), saját
nyelvük van, ez pogány és
*^<^
>rvx^<\
.^i^
barbár,
nép
vannak városaik.
Az Alánoknak van és a hegyeken lakó
öt
városuk
Dadu
faj-
nak vannak váraik. Ungur nép sátrakban lakik. Ugr, Szabat, Burgar,Kurtargar,Abar,Kaszar,
Dirmar, Szrorgor, Kulasz, Abdal,
Bagarszik,
Aptalit
:
ez a
számra nézve 13 nép sátrakban lakik: barmok, halak, vadak húsával
-
44
él és
fegyverbl.''
A következ
az
els
betk
szír
szóban •\í\^c\x<^.
^
két szír írásjegy, nevezetesen
együttvéve egy magánhangzót
hangmeghatározó pontozás
felül
jobbról balra számítva
Alap
inci;
képviselnek; de alul
is,
mivelhogy a
hiányzik:
is
Vav
^^
ennélfogva
az iker szír írásjegy a következ négy magánhangzóval tetszés szerint
olvasható
5'
q
:
/
harmadik
"^
Nun + Gyemel -Vav betket
szír
együttvéve olvashatni:
ngö négy szótag akármelyikével nugu, nügü, nogo, hangtani
értéke a
ígyhát
a
:
mi
r
nevezetesen ngü, ngo,
ngii,
ellenben lehetetlen így hangoztatni: szír
'^
írásjegy
betnk. megfelel
írásjegynek
szír
mely
szót,
hangtanilag a következ nyolczféle változatban
áll,
Ungur, Ungor, Ongur, Ongor, Üngür, Üngör, Öngür,
Öngör
;
zárva.
A
szír
síteni,
a
mint azt Hamílton és
hiba
hasonlóképen
;
;
Végre az utolsó
négy
fenti
egyes számban lehet olvasni
nögö.
<^^
írásjegyet,
ellenben Unnogur,
Ujgur
hangtani
változatok
Ungur szabatos hangzást a görög Unnogurral Brooks angol
helyette-
fordításában
látjuk,
Ungur népnevet,
mely
említtetik, a középázsiaí
Ujgur
tévedés
földrajzi
Armeniántúl Alania szomszédságában
vannak
ki
az
népnévvel értelmezni, a mint azt Duval tanár franczía fordításában
Ungur
Mert
szemlélhetjük.
értelmezésénél
szabad hagyni két nyelvtényt
Ungárnak ma
is
divatos változata;'")
aranyedényen szkta-ótfM'ök
kétféle változatban
kívül
nem
Ungur népnév oláh nyelven az
1.
:
figyelmen
írással
2.
a nagyszentmíklósi
bekarczolt
6.
^J \| j^
hangoztatható: u.ngur és u.ng.a
r.
számú szó
'•'-)
Nouveau Dictionnairc R(jumaiii-Frnii(,ais par Frod. Dámé, Buciircst 199a. „Ungur s. 111. Hoii.urois plur. sans art. üiifíuri, avoc l'art. Unmirii."
'•")
1893
p.
1'^)
honban,
Vesd össze: Hampel I.
rész 1894.
I(')7.sef:
CLXXXXIV.
Inschriften der Mongoléi.
1.
A
rcfíibb
lapon. F^adloff
középkor emlékei Ma^varVV.
dr:
Die
Folge. St. Pétersbourg 1894. Seite
—
45
-
1.
alttürkisclien
Megjegyzend, hogy
a
elz
12 nép megnevezése után 13 népre gondol: tehát az beli
Ungurt a
Ugrés
meg
lag
népnév élén
azonosak lévén Menandernak Ugur
népneveivel) egy és ugyanazon
akárcsak az Eftalita
Ungdr népnek
Hunnoknak
=
Ugri
kiejtés,
történésznek tudomása
írt s
„Ugrok, akik
a
egyszer
homályos
a divatos Ungri
mindig
Pomponius
utazott
el,
saját
Laetus,
még pedig
bet
nélkül
szóval
meg:
''^)
Ugri
''3)
nyelvükön Magyarok." a
végén
ki
Itáliából
egyet-
tudományos
hogy Strabo
tanulmányozhassa,
nemzetnevünket
szinte
század
XV.
a Don-folyóhoz,
adatait a helyszínén
Avenlinus Joh.
runi lingua
n
nyelvükön Magyaroknak neveztetnek."
saját
értvén alatta az Avarokat
Maegari
bajor évkönyveiben
tudományos akadémiának elnöke, a
földrajzi
Ugri
í'3)
bajor történetíró
ismételten így határozta
Római Történelmében
nélkül
irodalomban tudo-
János
„Szomszédjaink az Ugrok, kik
Hasonlóképen
Rómában
latin
olvasója, kétségének elhárítása végett, azt az ismeret-
lent szabatos kifejezéssel
2.
Aventinus
helyett latinul következetesen
népnevet
1.
irodalomban.
latin
hirdeti
midn
XVI. század elején,
népnév
írt
szír
Ungri népnév azonosságra a
mányos meggyzdését
len
különböz
époly
volt.
Ugri kútf a
a
= Unigur
két szír neve Aftalit=Abdal,
mely népnév-azonosságokról azonban a
nem
= Ugrnéppel
'^v^^Ckt^'
(nemcsak hangtanilag hasonlók, hanem kortani-
í/wo^ü/-
földrajzilag
változatai,
álló
mondat-
mely utóbbi népnevet mások Ugur, Ugar, Ogor szóval
összefoglalja, írták át.
12
mondatban
utolsó
az
történész
szír
Ungri
helyett
meggyzdésbl
latinul
n
bet
írta
le,
is.
Annales Boiorum, Lipsiae 1710 p. 10. Ugri, qui ipsoMaegari vocantur. p. 428 Vicini nostri Ugri, qui sua lingua sünt
p. 9. 433, 434,
:
437, 473, 486.
Opera Pomponii Laeti: Romanae históriáé compendium. Argentorati 1510 p. XXXVII. „Illó tempore Vgri glaciális oceani adcolae, querendo sedes, Pannonias ingressi, ibi commorati sünt, quam adhuc pacifice tenent, rebus ''^)
bellicis ita clari, ut nulli
ferocissimarum gentium caedant."
-
46
-
meg
így a szláv, görög, szír val
irodalmak
latin
bebizonyított és igazolt Ugri népnévre
Kr. u. 630.
évben
lett
alapján Ungri-
Szent Isidorus
által.
betáblázva Nagy-Magyarország k()vetkez
latinul
történelme:
„Momijúk, hogy az Ugrok azeltt Unnoknak hivattak, végre királyukról A bároknak neveztettek. Ezek elbb, Meotisz leg\'égén, a Jeges Tanaisz,
meg a Masszagetúk
kegyetlen
népei közt laktak;
azután Kaukáz szikláin, a hol Sándor zárjai feltartóztatják a vad népeket, gyors lovaikkal áttörtek. Keletet húsz éven át megszállva tartották s az Egyiptombeliektl,
Szent Isidorus
nem
meg az
Etiópoktól évi adót követeltek/'
ismerte se a latin Jordanes Hunugurjait,
se a bizanczi történészek Unnugurjaií, se a szir Ungurt; ö azoktól függetlenül, önállóan, a VI.
századból szól hozzánk az Ungár nép
létezésérl és atyafiságáról teljesen megbízható hallomásból merített ismeretével,
Ugrok örökösei,
miszerint az
nevének, a mint ugyanazon
a
Hunnok meg Avarok
hír-
örökségünkre Teofülaktosz
történelmi
görögül oktat.
A Hun-Ugor nánt
Szent
,,Ime!
folyólag az
okmányából az
irt
itten
aláhúzott
A
elterjed
hirtelen
hírre
egész
s a
méd
Hunnok
Ekkor a római hadsereg
korában
Egyptomiaktól is
rosszabb
jelentek
^'^)
Errl
Itáliában.
király
kifejezéseket
Masszageták rémít népei zárjai feltartóztatják
seregei, gyors lovaikon ide s tova
száguldoztak, gyilkolással, nemkülönben rémülettel
elfoglalva
után
meg
népet
távol vala és
néprl Herodot
a
azt
is
Jézus a
meg mindenütt Patrologia latina,
s
írta,
római
hogy Dárius
A
st
az
fenevadaknál
földrl!
a hírt gyorsaságukkal
Tomus
be min-
megszállva,
évi adót szedett.
Áthiopoktól
kergesse
tíiltöttek
polgárháborúkkal volt
Keletet húsz évig tartotta
el
megrendült, a
Kelet
Kaukáz hegygerinczén Sándornak
a vad népeket, kitörtek a
dent.
Kr.
'•'')
legvégs Maotisztól a fagyos Tanaisz közül, a hol
Ugrok történelme gya-
Hieronymus egyházatyának a Hun-eredetrl
399. esztendben kivonatolta:
atyafiságból
Váratlanul
megelzve,
se a
XXII, columna 695. S. Hieronymi Epistola
LXXVII. Ad Oceanum de morte Fabiolae.
—
47
nem
papoknak, se a tisztviselknek, se az elaggottaknak
még
meztek,
azokat kat,
nyöszörg magzatokon sem könyörültek, megölték
a
a kik
is,
kegyel-
még
nem ismerve
kezdettek. És
sem
élni
balsorsu-
az ellenség kezei s fegyverei közt mosolyogtak."
Szent Isidorus, hasonlóan Szent Hieronymushoz, az Ugrókat,
Hun
illetleg totta,
s
Avar dinasztiáikat, a Scythák
törzséül
királyi
a kik a többi Scytha népeket rabszolgáikul tekintek s Ázsiát
három izben
muknak
birtokolták.
'•")
Els
Kr.
e.
634— 606-ig, nem
1500 éven
tisz-tava
míglen ural-
át,
Másodízben Madyasz
húsz, a mint Szent Hieronykirály
Máo-
melll fölkerekedve, a Kimmeriek üldözése közben
had-
mus mondja, hanem 28 éven
nem
seregét
ízben
Ninus, Ninive királya vetett véget.
király alatt,
át.
a Dariel-szoroson át
''-)
Ugyanis Madyasz
vezette Mediába, hanem a Kaszpi-
tengermelléki kapunál jobb kézre hagyta a Kaukáz-hegyet.
Derbentnél legyzte a urává
metich,
méd
Hét népbl
lett.
hegyein
Palesztina
eleibe
jött
állott
termett, s évi
király
vetett
véget.
Miután
Herodot szerint egész Ázsiának
királyt,
lovas hadserege akárcsak a szélvész,
st Egyptom
adófizetéssel
dalmát ne bántsa. Ázsiában 28 évig
méd
tar-
és Etiópia királya, Psza-
t, hogy az
rábírta
tartott
biro-
uralmuknak Kyaxaresz
Ez idre esik Ninivének a föld színérli
elpusztíttatása.
Állítólag a
28 évig
király hadjáratot vezetett ellenök a
emlékére
a
behisztani
uralmuk miatt Dárius perzsa
tartott ázsiai
mai Oroszországba, aztán annak
kun
sziklafalon
Mágussal szövetséges Királyi-Scythák
Harmadízben majdnem
öt
típuszát,
évszázadon
ban Arszakida dinasztiájuk vezérlete
lerajzoltatta
a
Szkunka nevt.
''^)
süveggel
uralkodtak Perzsiá-
át
mellett,
Kr.
e.
248-tól Kr.
u.
226. évig, a mikor Ardasir, a perzsa Szaszanida-dinasztia alapítója,
véget vetett uralmuknak, a mint az Naksi-Rusztem sziklafalán ábrázolva látható.
'•'')
Historici in Trogiim Pompejum. Libcr I. Caput 3. Hérodotosz, történelmi könyvei, I. könyv 103-106. IV. könyv, 1,3,4. ^^) Rawlinson H.: The Persian Cuneiforni Inscription at Behistun. Journal of the Royal Asiatic Society, Vol. X. ='•') Flandin et Coste: Voyage en Perse. IV. 169, 182. ^'')
Jiistini
»')
—
48
—
Ugnos ismeretlennek földrajzi
meghatározása.
1
MiUerMappaemundiVI. TaC2.
JsidoriHispalensis
Albánia. Ámbár
a középkori
meg
földrajzírók
hosszú
térképrajzolók
mindannak daczára tle
sorozata tanítójául vallja Szent Isidorust:
Nagy-Magyarországról csak megközelít fogalmat nyerhetünk.
Az
„Eredetek"
:
Ázsiában
egyik
együttvéve
mostani
másik
;
Európában
közé esik Albánia,
mint
mely
a
Don
a
Európának
a
megfelel a
A
folyóig.
Chinának
s
néven
Scythia-inferior
Oroszországnak
európai
térképen
meg Mongoliának
mostani ázsiai Orosz-birodalomnak
föld-
két Scythia foglalja
néven,
Scythia-superior
olvasható
körformájii
rekonstruált
lev északot majdnem egészen a
baloldalon el
megfelelen
adatoknak
rajzi
könyveiben
XIV.
és
Xlll.
megfelel a
Scythia
két
politikailag Ázsiához
csatolt
Szent Isidorus tudomása szerint az Ugrok hazája bizonyosan
része.
Albániában
volt.
Albánia kiterjedését, Isidorusnak czikkeivePoo) összhangzásban,
Rubruk világos rövidséggel így határozta meg Oroszországnak az északi
terjednek
„Tanaisz-folyó
ered a Meotisz-mocsarakból, melyek
keleti határa s
tengerig
lo^) :
.
.
vidéket a Kaszpi-
Azt az egész
.
tengernek nyugoti oldalától, a hol Sándornak vaskapui s az Alánok hegyei vannak, egészen az északi tengerig s a Meotisz-mocsarakig, a hol ered a Tanaisz,
azonban
Isidorus
annak
holott
gyobb
ott
Albániának szokás
szövegében
kellene lennie,
a
folyók
hívni."
Rubruk
között
hiába
Etiliáját
keressük,
hiszen Volga Európának a legna-
folyója
Ámde
Isidorus térképén
102)
^ Tanaisz-folyótól a Kaszpi-ten-
gerig terjed keleti hosszúság aránytalanul fordított viszonyban a
Kaszpi-tengertl
egészen
keskeny északi
szélességhöz
egészen
csak a Volga
eltnt,
tengerszorosban,
'00)
101) 10-)
a
Jeges-Oceánig
:
mi alsó
miatt
Kaszpi-tengert
Originum Lásd 6b. jeg\^zéket
250., 266. és 265.
Miller qui et Avari.
lib.
XIV. caput
Konrád Mappae Mundi
—
52
VI.
—
a
ama
vidéke névtelen
Jeges-Oczeánnal
§ 34
3.
szerfölött
Volga-folyam
folyása látható
mely a
S. Isidori
a
terjed,
;
lib.
IX.
áll
cap.
II.
köti
§
66.
lapon.
Taf
2.
Hic
olini
fuerunt
Hunni,
Isidorus
össze.
maga Rubruk
tévedését
földrajzi
pen:»^") „A Kaszpi-tengert
négy hónap
javítá
körül
alatt
lehet
járni
az nem igaz, a mit Isidorus momi, hogy az nem egyéb az ból kiáradó öbölnél
:
mert sehol sem
denfelölröl szárazföld veszi körül."
Albánia
térképén
ha Albánia
nok
is"
keszt az írta
nagy
fiWdrajzi tévedés miatt
se
rá
felirat:
„Itt
voltak
is
találnánk,
hajdan a Hunnok, a kik
Ezt a feliratot
rá.
de eltte ismeretlen
Miller térképszer-
népnév
Ugni
mellzésével
oda. Szent Isidorus eredeti térképén Albániában
Ugri népnév
Óceán-
hanem min-
az Óceánt,
Major-Hungariájára
nem emlékeztetne eredeti,
Ily
és
sorozatában Massageták, Amazanok, Albá-
lakosainak
következ
után
Avarok
Rubruk
érinti
ekké-
ki
olvasható
bizonyára az
volt.
Onogoria. ugyancsak a VI 1. századból,
Szent Isidorusszal közelkorüan,
Ravennai Geográfus, a
Cosmographia
ismerte, IV.
ki
könyv
I.
fejezetében
mely a Codex történelmi
Isidorus, Jordanes s
czím értesít
meghatározásából
egy Onogoria
Onogaria nev.
Basiliensisban
folyólag
nem
Ptolemáosz müveit Európát
földrajzának
ország
Ugnos
lehet
tárgyaló
létezésérl,
ismeretlen
kétség
abban,
nemzetnevünknek Onogor, i^-') Onogar, valamint Onogur, Unnugur, Unigur, Hunugur, Ungur, Ugur, Ogor, Ugr épolyan hangtani változatai, akárcsak most az európai nyelvek mindegyike, hangtanilag szintén módosított változatban mondja Ongroa, Ungar, Unger, Venger, Vuger, Uger, Ugrin, Ugor, Uhor stb. A Ravennai Geográfus értesítésének különös becsét épen az képezi, hogy pozitív tudomása volt egy másutt sehol sem említett országról, mely a pogány Ungárok nevére volt betáblázva abban hogy
nagymagyarországi
midn
Európa közepén laktak, az ö saját szavai szerint: „Els és második Dáczia, mely Gepidiának is neveztetik, a hol most Unok, kik Avarok is, tanyáznak."
az idben,
az Avarok
Onogoria hollétérl, sajnos, tud mondani, hogy Alania
annyit
valahol
a Fekete-tenger
mellékén
szerfölött s
Chazaria
volt;
határozatlanul
csak
szomszédságában,
közelebbi
meghatározás
Lásd 6b. jegyzéket 250., 266. és 265. lapon. 59. lapon. „Die ünoguren des Revennaten Lásd a 17. jegyzéket die Magyarén." "")
">^)
d. h.
!
—
53
—
•*
314—395.
hivatkozik Livanius görög bölcsészre, a ki Kr. u.
végett
évek között
jobban
nálánál
s
élt
ismerte
Onogoria
földrajzi fek-
vését: "")
„Item juxta maré Ponticum
quae
patria,
quam
Onogoria,
dicitur
insulae eos
valók, de azok barbár szokásuk-
vicinan-
rens multitudinem ex
locorum habere,
sed,
Ha Ravennai Geográfus Livanius görög az Azovi-tenger Isidorus
Szent
Oceánig
;
hoz képest szigeteken laknak."
perfruere."
riát
mely
ország,
ut
summitatis esse decernit, asse-
est,
az
ezt Onogoriának Livanius görög bölcsész szabatosabban a Máotisz-mocsárnak legvégibe jelöli ki, állítván, hogy lakosai a szomszéd helyekrl
subtilius Livanius pliilo-
barbarus mos
a
van
neveztetik
sophusvicinam paludisMáotidae
tium
Fekete-tenger
„Szintén mellett
Albániája hiszen
terjedt;
bölcsészszel
Onogo-
szomszédságába helyezte: úgy az mellett szól, a mely északra a Jeges-
legvéginek
Hun
a
vándorlással
egykorú
történetírók
szintén úgy értesült, hogy a lovas elször Marcellinus Hunnok a Máotisz-mocsarakon túlról a Jeges-Oceán melll eredtek; másodszor Claudianus i"'^) is úgy hallotta, hogy a Kentaurokhoz i*^'')
között
hasonló lovas Hunnok, kik meggyilkolt atyáik hajdan a jeges Tanaiszon Szent Hieronymus
^"')
túl,
árnyaira
a sarkcsillag alatt éltek;
hasonlóképen
értesült,
úgy
esküdtek,
harmadszor
hogy a Hunnok
a Máotisz-mocsarakon túlról a jeges Tanaisz melll törtek Európába.
Onogoria második
rl való
lakosai
hogy a szomszéd helyeknemcsak nyelvi kifejezései miatt
földrajzi ismérve,
szigeteken laknak,
homályos, hanem jelentése szerfölött bizonytalan
„
.
.
.
adserens,
piscium
„
mert a hat kéz-
mos
barbarus
caput
Anonymi Ravennatis
.
.
.
állítván,
^^x)
hogy a szom-
széd helyekrl tömérdek hallal bír,
de barbár szokásukhoz ké-
pest besózatlanul eszik meg.
insulse eos perfruere."
1^^)
IV.
multitudinem
ex vicinantibus locis
habere, sed, ut est,
is,
legtöbbjében szigetek helyett besózatlan halakról van szó:
irat
:
De Geographia.
Parisiis 1688.
page
136. Liber
1.
Animiani Marcellini: Rerum Gestarum liber XXXI, caput 2. Bibliotheca Scriptoiuni Graecorum et Romanorum Teubneriane: Claudii Claudiani Carmina. Recognovit J. Koch. Lipsiae 1893, page 20. vers ö J K F . '"•;) "'*')
,
323-331.
Lásd a 95) jegyzéket '"8) Pinder et Parthéy: Ravennatis Anonymi Cosmographia. Berolini 1860, page 170—171. '^')
—
54
—
Ha
lemz
sikerülne felkutatni
Livanius kéziratai
kuzt Onogoria
jel-
ismérvét
akár a szigetekrl, akár a halakról: úgy ez Nagy Ungaria földrajzi helyzetének megismerését szerfölött elmozdítaná.
1^^
.
írj'-*'-
,
I
et
Parthey
Ravennatis Anonynii Cosmographia. Berolini 1860.
:
véjíin a térképet.
ide mellékelt körformájú térképen láthatni, Ravennai
gráfusnak mennyire hiányos tengertl keletre az
-fr
S~-.
Lásd a könyv
Az
'
í
rí'''
Pinder
-^^P-L/A
térképén
es
nem
s mily
földrl! létezik, a
fiJgg hegyláncz: tehát
itt
homályos fogalma
Geo-
volt az Azovi-
Európa legnagyobb folyója, a Volga, Kaukáz- és Urai-hegység nála össze-
Baskiriát felismerni annál kevésbé lehet,
mert a térképrajzoló szerint Onogoria megközelítleg a mai Doniakar lenni. Mommsen-Miller térképén pedig
hadsereg tartománya
az Azovi-tenger nyugoti oldala.
55
—
4*
Ulug-Itel. közelebbi meghatározása
shazánk
görög kortársához. Szimokatta
Isidorusnak
forduljunk
végett
Szent
az Ugor bethiba nép még minden szakértt félrevezetett. E betrejlik, a mely eddig hiba miatt a turkistákon kívül Zeuss, Marquart meg Chavannes Dsuvein tanárok az Ogor nép hazáját azonosíták Rasideddin,
meg Abulgázi mohamedán évkönyvére
folyóját
mongol hazájával: a Orchon egyik mellékfolyószázadban csakugyan laktak
Tokuz-Ujgurok, de On-Ujgurok csupán írók
tudákos
görög
egy
Ujgurok
az
Ti!
értelmezik, a hol a VII.
Tolára
''^)
történetírókra s a chinai Szui dinasztia
hivatkozva,
1*^'')
mennyiben Teofülaktosz jára,
szövegben
meghatározó
hazáját
történetírónál
bizanczi
Teofülaktosz
mohamedán Ámbár
papiroson, a
szószátyárkodásából Xlll. század
óta
leírva.
Tulo folyónévnek hangtani összeillsége Tillel nem kevésbé kifogásolható, mint magának az Ujgur népnévnek Ogoréval, miként erre
már Remusat^"*) rámutatott: mégis Marquart tanárnak merész fölmintha Tolat az Ujgurok valaha Kara-Itil, azaz Feketefolyó néven hívták volna, st Teofülaktosz szövege egyenesen erre tevése, ^^i)
utalna, a
következ török meg görög nyelvtények miatt
Ugyanis
török
megnevezni a mint
=
népek közül
folyót: így például
Nagy-folyó,
11-)
Nagy
Már pedig
tarthatatlan.
szokták
a Volga-vidékiek
baskír
nyelven
= Csulman-itel =
oroszul Volga;
Fehér-folyó, oroszul Bjelája;
tovább.
szóval
Itil
Jaik-itel
Ulug-itel elnevezésben
Ulug-itel annyi, Ak-itel
Ural-folyó;
Káma-folyó és így a
török
Ulug,
^i-^)
olyan jellemz ismérve Európa legnagyobb folyamának, hogy Ulug viszhangját a szláv Volga névben hangtanilag
azaz
szó,
fölismerhetni.
Teofülaktosz
épen
tanúságra két helyen hivatkozik.
erre
az
Elször a
ismeretes VII.
török
könyv
8.
nyelv-
fejezeté-
Chavannes Ed.: Documents sur les Tou-kiue, p. 251 note 2. Soui„Au nord de la riviére Tou-lo sönt les Pou-kou, les Tong-lo, Wei-ho (Ouigour), les Pa ye koii (dönt les cliefs) portent tous le "titre 'Oí")
chou § 84, les
de Se-kin "") •")
p. 8r.
"
Abel-Remusat: Recherches, page 319, 320. Marquart J.: Die Chronologie der alttürkischen
Leipzig, p. 95. "2) D'Ohsson:
Inschriften.
1898
Voyage d'Abou el Cassini, p. 36, note 1. „Itil. Ce mot fleuve en turc et les peuples Turcs du Nord l'ajoutent aux noms de leurs riviéres, ils disent: Jaík-Idíli „le fleuve Jaík", Ouloug-ltil „le grandé fleuve" c'est-á-dire le Volga". "3) Pavet de Courteille; Dictionnaire Türk Orientál, Paris 1870. signiíie
—
55
—
„Az Ogorok
bcii:
keleten
oda helyezik
lakhelyeiket, a merre a Til folyam folyik, melyet a Törökök Feketének szoktak hivni". Itten a Tilnek görög jelzje Mé).ava = Fekete, csupán csak egyetlenegy
X Y betcserében különbözik a görög yii^awa^n) Nagy melléknévtl, mely jelentésére nézve megfelel a török Ulug Nagy jelz-
Másodszor a VII. könyv 9. fejezetének legvégin olvasható: „Azonban, hogy a títrténelmet czélunkon túl ne vezessük, eddig ezekrl a Szkütákról, a kik Baktrianában, Szogdianában, meg a Fekete folyamnál laknak". Az eredeti görög szövegben zoö; to} nek.
MáXav. vel
-rj-a\n.n
-pö;
mint
Ttjj
Ulug-itel
A
)w:y
=
Fekete folyónál „kifejezés
!MáYavi
-otcí;!!-)
török
bethiba
Nagy
-=
kifejezésnek
hü
földrajzi
görög betúcseré-
17
semmi más,
fordítása.
helyreigazítása által a Volga folyam jelentése,
Teofülaktosz görög szövegében szabatosan
Ugor nép
>.
folyónál" valóban
helyzetét borító
homály
meg
lévén határozva, az
is eloszlott.
Tudvalevleg
Teofülaktosz eredeti kézirata a Vil. század els harmadában elveszett; rendelkezésünkre csak
nagyon kési
öt
másolat
kelt,
áll,
de ez
úgymint:
a XI. századból való vatikáni, azonkívül két-kéí másolat a XV., illetleg XVII. századból. Méltán föltételezhetjük tehát azt, deti kéziratban leírt
-M3-,'avcí
szónak
kellett
állania
nem
hogy az
ere-
eléggé világosan
betvel, a mit aztán a másolók fölcseréltek X betvel Má/.ava
-,'
Ennek következtében az Ujgur-elméletnek
szónak.
paláografiai
a
bebizonyított
hibán alapuló földrajzi következtetései, miket a naivul
helyesnek föltételezett Fekete-folyóból levontak, a Volgának bebizo-
Nagy-folyammal szemben tévesek. Tehát Teofülaktosztl
nyított
ténelmi
tör-
hogy Volga-vidék a Magyarok s-
bizonyossággal tudjuk,
hazája, azaz Nagy-Magyarország.
Zemarchosz az Uguroknál. Menander Protektor görög
megrizte egy dönt Ugurokhoz. útleírását az
történetíró
szemtanúnak Kr. u. 569. évben kelt Zemarchosz követségi útleírása, mely Nagy-Magyarország
létezését
a Volga-folyam mellett igazolni van hivatva, sarkalatos jelentsége miatt
a "^)
105.,
görög
szöveggel
párhuzamban
magyarul
Papé: Handwörterbucli der griechischen
108. "')
Spraclie:
szól:^''')
így 1857.
^
Band ,
II.
^.
Corpus Scriptorum Históriáé Byzantinae. Bonnae 1829. Pars 1. h.\ História Menandri Protectoris Excerpta de Legationibus Romanorum ad Gentes. A. C. 569.
-
57
Mikor híre ment a Turkesztánszomszéd népekhöz, hogy a Rómaiak követei megérkeztek az országba és hogy majd azok Büzanczba török követekké! együtnal
-í^r/
/>2 To
-r^.i.'
í^í'/^Wj'^*^
^^^^évíT-
fognak visszautazni
tesen
népek
ama
:
esedezve
vezére
kérte
Dizabul engedelmét arra, hogy is
övéi közül egynehányat elküld-
hetné, hagy néznék ZfeX
£^Sl^
XoOlkraC
éC'JTv^ ^ '
meg a Rómaiak
birodalmának népeit. c/f' f^^~
Dizabul ebbe beleegyezett
;
de
midn más népek elöl járói is ugyanerre kérték, ö valamennyi /t-tl .r»^^ /Coíl
Zí^X'?'*'^
:7ri^^.íAy^orcf^f
közül
egynek sem engedte meg, kivéve egyedül a Chliatok vezérének. is ígyhát a Rómaiak ezt magukhoz véve az ügynevezett
Oich folyamon 'r^i
és
átkeltek
csekély utat hátrahagyva
ama
nem
elértek
megközelíthetetlen és nagy-
terjedelmü tóhoz.
át
Itten Zemarchosz 3 napon idzvén elküldé Georgioszt,
a kire bízva volt egy levél
debb
császárnak
rövi-
elre a Törököktl való
jelentené
hírrel,
a
visszatértüket.
tizenkét tehát Georgiosz Törökkel együtt elindult a Büzancz felé vezet úton, a melyik szerfölött
víztelen
mindenfelé
és
puszta volt ugyan,
de rövidebb.
Zemarchosz pedig 12 napon ••
'''11'
^
>'~'
át a tó
homokos ösvényén ment,
a süppedékes helyeket elkerülve
nemcsak Ich hullámaihoz hanem Daichéhoz is, s újra más
elért
tavakon
cy
a:J'U.
G-y^CCT/^J^
át Attilához.
módon
hoz érkezett, tették,
körül a
újra az
a kik
miszerint
srségben
leselkedik,
—
értesí-
Kófén
folyó
4 ezer Perzsa
hogy ket,
midn
fognak menni, elfogják.
58
Ugurok-
ket
arra
TM.V^Tn
/V»«
e>
o.
ZikXl^
így az Umttrok
a/ uralmat ottan a
börtöinlókct
átadta
iV
j^ftt^LOL^jo^^ cos
^j't^^^f «^«^^^
ity^^f/j^
vezére,
vízzel
Zemarchosz
a ki
kapta,
I)i/abult«'»l
inentíilt\'e
kísérinek,
hogy apiisztasáfíon, midn átmennek, vizhen majd ne szkölködjenek.
>/ "^
>
•>
'/'
r
>
lett,
'
'
**
•>
^y
Ráakadtak a mocsárra is, és ama nagy állóvíz melelértek azon mocsarakhoz,
elhaladván
•
melyekben Kófén folyó elvegyülve elvész.
Errl
a helyrl küldték ki a
elzleg
kémekel, a kik nák, '*
'
^
^
^
/-
<
vájjon
igaz-e
felkutat-
hogy
az,
a
Perzsák leselkednek.
A nyomozók
k
senkit
sem
hogy
jelenték,
láttak
:
mindannak daczára a legnagyobb rettegéssel mentek Alániába,
mert szerfölött féltek
az Oromoszch néptörzstl.
Mikor Alániába Szaródioszhoz, az Alánok vezéréhöz, érkez-
ket kisér Törö-
tek s eleibe az
Szaródiosz
kökkelakartak járulni
:
ugyan Zemarchoszt
meg
tét
kísére-
szívesen fogadta, de kijelenté,
hogy a Törökök követei, hacsak
elbb
fegyvereiket
le
nem
teszik,
hozzá nem mehetnek be.
E
fölött
versengés
3
Zemarchosz a bíróvá
napon
támadt
át
köztük,
tartó nn'g
czivakod(')k között
lett.
Végre a Törökök Szarudiosz kívánságához képest letévén a fegyvert, eleibe járulhattak.
í*^ í-y£My
a^rj tj^
ZW^ J7^^
Z^y/ujK^'p
Szaródiosz
pedig
ajánlotta
Zemarchosznak, hogy a Mindiamianok útján semmi esetre se menjen, mert a l'erzsák Szuania alatt
leselkednek
Jobb lenne
rá.
az
úgynevezett
Darejni úton haza mennie.
.09
E II.
Zemarchosz
szerint
hivatalos útleírás
Kr,
Jusztinosz bizanczi császár követje gyanánt
t()rök
évben
568.
u.
Dizabulosz
utazott
nagychagánhoz Közép-Ázsiába. Onnan visszatérve kíséretével Oxus-folyamon, majd három napon át pihent az Aralazután tízenkét napig haladva elért az Emba, Ural meg Volga
átkelt az tónál,
folyókhoz
azon
bizonyára
karaván-úton,
a
Kaszpi-tenger partján Szaracsíkon
mely Asztrakánból
visz Közép-Ázsiába,
át
a
Indiába
és Chinába. Volga-folyamtorkolatnál volt az a hely, a hol a Volga-
vidék
idben központosult
itten
:
uralmat,
vezére, a ki Dizabulosz
vendégéül
hivatalos
börtömlöit
kíséretének
és
Ugurok
lakott az
török nagychagántól bírván az
Zemarchoszt
meg halkereskedelme minden
prém-
világhír
államélete
megtöltette
vízzel,
látta
hogy
majd a Volga-torkolattól Alániába menet közben a pusztaságon ne szomjazzanak
értesítették
itten
;
Kuma
együtt elfogja.
öt kíséretével
Tehát Szent Isidorus Ugrí czikkének a saját személyes tapasztalatát
dönt
miszerint
hogy Dariel hegyszoroshoz
folyó körül négyezer Perzsa leselkedik,
menet közben
Ugurok,
az
öt
leírt
kelte eltt
Zemarchosztól
60 esztendvel megtudtuk a
Ugrok Volga-vidéki
történelmi bizonyosságot az
hazájáról,
nemkülönben Perzsa meg Alán szomszédságáról.
Sugur a Katalán-atlaszon. Most még melyek Rubruk és a
Ugur-okmányt
két földrajzi
kell
megismernünk, a
mellett szólnak, miszerint Baskíria a
tétele
Magyarok bölcsje
:
Hunnok
egyik a Katalán-atlasz, másik a Ptolemáosz
térképe.
Katalán-atlasz a középkori földrajznak igen nevezetes emléke. Eredetíjét velinpapiron hat darab fára ragasztva Párísbsn a nemzeti
könyvtárban rzik 6816. szám kataloniai spanyol király részére
nyelven
bemutatom
Nevét eredetétl nyerte, hogy
írva.
Készült
Károly
V.
franczía
az akkori-
Az Ázsiát ábrázoló térképrl másolatminket érdekl Volga-vidéket, a hol Kr. u.
a
kinek tatár birodalma terjedt.
neg
földrészt.
1375. évben a turbános
Urgencsig
alatt.
1375. esztendben. Ábrázolja az eget
ban ismert három ban
lett
A
Jam
déli
bég,
Szaraj
irányban
az
város Aral-tó
uia
kormányzott,
vidékén
egészen
térképen elforduló katalani kifejezések magya-
rázata ez
—
60
—
—
61
-
Mar
Bacu
dcl Sárra de
— Kaszpi-tenger,
= Volga-folyam,
Fliim Edil.
könyök
észak-déli irányú
=
Fliim Jayech
mind fels folyásában
Ural-hegységröl.
közbees
fels folyása a
Ural-folyó,
város mind
Valamennyi
arczképe miatt elmaradt.
alsó,
beleömlik
ága ered a
nélkül, keleti
Les miints de Sebiir
=
mind
melybe
bég
a Volga-folyam
partjához van rajzolva
Berchimam Borgar
=
Castronia Pascherti
lí'-)
=
a mostani Czariczin város helyén
a Bolgárok székhelye,
= a mostani Kazán város helyén. = a Baskirok székhelye,
=
Sugur
fekszik Borgar
meg
Pascherti közt;
franczia szövege a földrajzi helyzetet
magyarázza keleti
fváros a Volga-delta
zászlós
Szaraj,
Ahtuba oldalán.
fölött az
Tastu
=
de Sárra
Ciiitat
;
a mi annyiban lehetséges,
Buchon meg
Orenburg várossal
a mennyiben a Volga-folyam
ágának vonala fogalomzavarral képviseli a Jayech-folyóét
melynek eredetét a Sebur-hegyrl nem
közbees képe
rajzolták,
meg
is,
a tatár bég
Ez esetben Orenburg és Orszk tulajdonképen
miatt.
török hangtani változatai az eredeti
Ogorenburg és Ogorszk szók
kiejtésének.
Sügur^ kmhéry nem
lehet
kétség
^^')
az
tanár értelmezése szerint annyi mint „Ugria,
iránt,
hogy
alatta
a
Magyarok si széke
értend". Katalán-térképen az
feltnen jellemz
Uguroknak szokatlan Szugur neve
oly
müvébl
való
ismérv, mely rávezet a Nikeforosz
kölcsönzés forrására, minélfogva annak hitelessége ezétl függ.
Nikeforosz
Kallisztosz
Xantopulosz
a Katalán-térkép léte eltt, Kr. r.
kath.
u.
ii'^)
ügy 50
1327. tájban görögül
esztendvel írta
meg
egyház történetét Krisztus születésétl kezdve egészen Kr.
'"•)
Buchon
a u.
et Tastu: Notice d'un atlas en langue Catalane, in. Notices de Manuscrits da la Bibliothéque de Roi. Paris 1843. Tome XIV. Seconde parthie page 1 152. "') Lásd a 11) jegyzéket! 179. lap. "«) Fabricius A.: Bibliotlieca Graeca. Vol. VII. Hamburgi 1801. p. 437.
et
extraits
—
—
62
—
61Ü-ig terjedöleg 18 kíuiyvben, számos régibb írónak müve alapján,
mi miatt elnevezték a hittudósok í^liniusának. Használt kútfi több
fordul
mii
jó
mik azóta
a
elö,
egyetlenegy görög kézirat Mátyás király budai
mely korvinát
ma
u.
8 kiadást
ért el;
ban 1567.
s
30-ik
mely
latinra,
miatt
irálya
fejezetében
majdnem
Teofülaktoszéval
közíitt
maradt
könyvtárából
Ebbl
való,
a görög
Ferdinánd királyunknak ajánlotta Láng
1.
franczia nyelven pedig
mii ékes
könyv
utolsó
le
esztendben
1553.
A
ránk
a bécsi udvari könyvtárban rzik.
korvinából fordította
János Kr.
A
elvesztek.
latin fordítás
Gilloto
kedvelt
olvashatni
J.
adta
ki
olvasmány
Paris-
volt.
Ugrok
az
megegyezen,
szórul-szóra
összesen
Az
történetét
de
"Oyo^j
helyett -o^óo, a latin fordításban Sógor, változattal.
Rifái-hegység. Nike/orosz görög történelmi miivének XII. könyv 48. tében a
Hunnok
Hunnok:
miszerint Paszkaíir vidékrl jöttek ki a
„Hunnok a
Rifiii-hegység
hanem még más, lyozta
a
Hunnok
Hunnok lakúi,
más
ottani
De igazában nemcsak
barbárok
elzetve, a Rómaiak
azok, kiket a régiek
a honnan
tételével,
"'')
ez,
elönyomulását. Ugyanis a Gótok, kik eleinte az
laktak s által
lakói.
fejeze-
sokkal alábbvaló s veszedelmesebb dolog akadá-
meg Valens
Iszteren túl
Rubruk
hazájáról szóló czikk öszhangzó
a
területére
Nebroknak
Tanaisz-folyó
fölött
uralkodtak, onnan
neveztek, a
eredvén,
Ezek a
átmentek.
Rifiii-hegység
hullámait a
Maotisz-
mocsárba hömpölyögteti. Ez a nép azeltt ismeretlen vala a Trákok eltt,
kik
az
Iszternél
laknak,
st
a
Gótok eltt
is.
Mert ámbár
egymásnak kölcsönösen szomszédjai valának, egyik a másikat még-
sem ösmerte. Ugyanis igen nagy mindegyikük
azt
szárazföldnek
s
hitte,
azon
túl
tó választván
hogy azzal a
el
ket
földdel, a hol
egymástól,
lakik,
vége a
a mérhetetlen tenger hullámai terjednek."
"!') Patrologiae Graecae Tomus 147. Nicephori Callisti Xanthopiili, Ecclesiasticae Históriáé Liber XVIII. caput 30. Liber Xll. caput 48.
-
63
-
hogy a Hunnok a Rifái-hegység
Nikeforosz tételében, föl
lenne fedezve Rubruk tanításának történelmi alapja Baskiriáról,
ha már
kútfbl
merítette Nike-
ezúttal a földrajzi
adat meghatá-
lenne kutatva, micsoda régibb
föl
Lássunk
forosz ezt az ismeretét.
rozásához, hol ? merre volt a
végig
k()zépkoron
Az egész ókoron
Rifái-hegység? uralkodott
általánosan
Európa határánál
szerint a Rifái-hegység
akárcsak mink most
az
honnan
sarkig, a
északi
régiek jókora nagyítása mellett
uralkodik;
Alkman
mindkettn
i-")
az
túl
görög Aristeasnak, a
ki
az
fúj
északi
— félesztendön
szél s a hol
—
a
át éjszakai sötétség
északi Jeges-oceán terjed. Azonkívül
görög lantos költ,
—
kortársa a Kr.
e.
VII.
században
utazását az északi népek között
— a Rifái-hegységnek
könyvben megénekelte,
mindkett
3300 km. hosszúságban elhúzó-
a Gönczöl szekere alatt feküdvén, dik
s
meghatározás
földrajzi
volt,
az Ural-hegylánczot Európa határszélén ismerjük. Aztán
élt
lakói,
három
egy nevezetes erds-
urali
ismérvére oktat következképen: „Rifai hegyek, erdvel bvel-
ked
hegység".
Végre a Rifái-hegység jellemz ismérve, a mit Szent Isidorus körformájú térképén
a Tanaisz-folyó
;
^-i)
ezt
legjobban szemlélhetünk, hogy onnan ered
azonban a Don-folyó
s emiatt a Rifái-hegységet a
ábrázolta.
hegyrl, tényt
Ámde Don hanem Iván
Herberstein
i-"-)
mai európai Oroszország közepe táján nincsen
forrásánál
=
nev
János
báró
földrajzi helyén képzelte
hegység, a
tóból
ered.
Node ha
csenek hegyek: úgy a Rifái-hegyröl
a
Don
forrásánál
ered Tanaisz nem
nos Don-folyóval; ellenkezleg, azonosnak
kell lennie
a másik Tanaisszal, a melyet a barbárok Plinius
^-3)
s
nin-
lehet azo-
elször azzal
értesülése sze-
néven hívtak, a mi úgy hangzik, akárcsak
_
is
Ezt a földrajzi
hazánkfia a helyszínén megalapította
térképén legelször szemléltette.
rint Szil{\sz)
Don nem
ma
a Volga
'-•0) 000- áv&sov 'j'La 1 '-aPoetae Lvrici Graeci recensuit Th. Bergk. Lipsiae itíöz. Vol. III, page 56. '-') Isidorus térképén, Albánia nyugoti határánál: Riphaei Montes. Tanais fluvius, qui Európám ab Asia diriiiiitT Maeotides paludes.
'--)
Lásd 57) jegyzéket.
'-•^)
Plinius: Hislbr. Natural, VI.
7.
64
él
alsó folyásánál t()rök
keleti
Kalimik nyelvén
nyelven
a melyiket a latin
i-')
a
másodszor azzal a másik Tanaisszal, '-')
a Clirinn-hegyeken értesült
jól
legnagyobbiká"-nak
folyók
„a
Ahtuba-ággal,
tengerbe
a
folyik
—
;
erednek
— t.
Volga- s
i.
negyedszer azzal
ismérvek mellett a Rifái-hegyekröl
képen
melyet
Volga,
a
Donnal
a
másik
a
ered Tanaisz
olyan
téves
Ily
jel-
szükség-
felfogás
alapján
mintha a Máotiszból a Don-folyóba
azonosítottak a régiek,
a
harmadszor
Tanaisszal, a melyik határt képez Európa s Ázsia között.
lemz
s
görög Nikeforasz üregoismertek;
másik Tanaisszal, a melyik ketts ággal,
a
azzal
Jordanes
ömlnek,
Kaszpi-tengerbe rasz
—
(I)til;
Turgiit nyelvén (E)czil,
(l)zil,
hajó-
zónak a Kacsalinszkája könyöknél irányát nem kellene inegváltoznyugot
tatnia
felé,
hanem
hajózhatna a Volgába,
megszakítása nélkül
Erdös-Ural
azaz
Rifái-hegység,
valahol Czariczin tájékán, a folytonosság
Kámába
vidékére, a hol
a
s
Tanaisz,
Fehér-Itil forrása buzog; hiszen a keleti felfogás most
hajdan
mint
szerint, is
st
az
arab
a keleti kútfket
Hauka!
Ibn
Isztakri,
s
Edriszi
keresztény
használt
Bjelájába a
is,
azaz
ép ügy,
földrajzírók
Katalán-atlaszon
a Volga, azaz Ulug-itil az Erds-Urai hegységrl ered, tehát az
Ak-Itil,
azaz
Bjelaja
forrásából
azonfelül
;
Kama
egyéb, mint votják nyelvre lefordított Ulug-ltil.
Immár a lett
tévedések
sarkalatos
folyónév
sem
^-'')
megvilágítása
után
érthetvé
Nikeforosznak érthetetlen adata a Hunnok shazájáról, misze-
rint a
Rifái
ered a jeges Tanaisz, okvetetlenül
hegyek, a honnan
azonos az Erds-Urai hegységgel, azaz Baskiriával, a honnan ered a Fehér-Itil.
Ha majd
föl
kutatva
lesz
vándorlás-korból származó pot
biztosítand
Rubruk
Baskiria volt egykor a
'-*)
Nikeforosz
ismeretforrása:
és a
domonkosok
Hunnok
tételének a
Hun nép-
úgy ez történelmi alatanításának,
miszerint
hazája.
Jordanes: Getica, V. 45.
Gregoras: Históriáé Rvzantinae. Vol. III. page \'M. Bonnae 1855.) TavaVí; -otc<]j.öjv o [isf.^To;. Byzant. (Corpus Script. Hist. '-'•')
'2'')
Nicephoras
Pallas: Reisen,
III.
331.
—
65
-
Ázsiai Szarmatia. Szent
Isidorus
latin
térképén Albánia
fogalmának megfelel
Ptolemáosz ide mellékelt görög térképén Ázsiai-Szarmatia. Baskírok és Magyarok hazája Ptolemáosz ókori térképen.
Geographie de Ptolemée Reproduction Photolithographique du Manuscrit Grec du Monastére de Vatopédi au mont Athos executée d'aprés les clichés obtenus sous la Direction de Pierre de Séwastianoff et précedée d'une introduction historique gur le mont Athos par Victor Langlois. Paris 1867.
Ezen rá
is
akadtam az
o-(opo'.
=
Ogori népnévre Rasz pota-
mosznak azaz Volga folyamnak a Hyperboreus hegyen ered ága alá,
a Rifai-hegy mellé írva.
-
66
hogy se
Tudnivaló azonban,
nem hegyen
aga
nyugoti
ered
Don-,
a
se
Volga-folyam
a
st maga Ptolemdosz
;
a Hyper-
boreus-hegyet Imauszon inneni Scythiában az Ural-hegyláncz rajzi
helyén ábrázolta
Rasz potemosz
:
ennek következtében a Hyperboreus-hegy a
forrása melll helytelenül
keleti
f<)ld-
a Rasz
rajzoltatott
potamosz nyugoti forrása mellé. Ptolemáosz
Egyébiránt
Ogori
népnév
bizonyít,
miatt
e
:
az
Ogori
volt Nikeforosz ismeretlen
Hunnok
szövegébl
térképadat
hogy Nagy-Magyarország
esztendben az athoszhegyi
illetleg
földrajzi
hiányozván
csupáncsak
f()Ifedeztetése eltt
térképmásoló
Kr.
u.
1200
tudomása
szerzetesnek
kútfjének adatáról, miszerint a Szogorok,
ered
volt.
Ptolemáosz 1-') maga Ogor
helyett
Magyar nevünket
kíréval kapcsolatban így határozta
meg
Rasz folyamtól
„Volga folyamtól keletre
keletre
11
Ftirofagok és Materok
f
meg
annyit
hazája Ázsiai-Szarmatiában a Rifái-hegyen
Rasz potamosz vidéke
az
a Neziotisz tartomány.
|;
:
a Bas-
^-^)
Baskírok és Magyarok
meg
a Szigetlakók tartománya."
íme! nemzetünk történelmi jogai nemcsak általában a Volga folyamvidékköz, hanem különösen Baskiriához, tudományos
tásomnak korántsem végállomásán.
Ezzel
Anti-Julián végérvényesen eldöntöttnek meri
nemzetünknek semmi detlegesebb
szemben
ha
kimondani
kuta-
valamely azt,
hogy
köze sincsen Baskiriához: úgy az a legkez-
fogalommal
sem
bírhat
akár
történelmi-földrajzi okmányokról, akár a
a
fentebb
Paczinakíta
bemutatott
meg Kangár
népeknek viszonyáról egyfell a Baskírokhoz, másfell a Székelyés Csángó-Magyarokhoz.
'2')
Ptolemaeus
:
Geographia Liber V. Caput
9.
Némáti Na?y-Magyarország Baskír titka. Lásd Évkíinyv a postaéi távirda-személyzet számára 1902. évre. Szerkeszti Pál Imre 223 - 232. '2>«)
:
:
—
67
—
Nagy-Magyarország világtörténelmi valóság.
Nagy-Magyarország
kutatói
kik nemzetéletünk történetét
a
roktól
Hun
egy ezredévesnek tanítják
vagy
örökséget
történelmi
történettudósok
a
s
s
közül,
Hungá-
a
vagy
elvitatták,
a
arról
lemondottak, egyik sem ismerte Szent Isidorusnak Ugrios kezdet
okmányát, a mely körül forog Nagy-Magyarország létkérdése. Paláografiai
történelmi
földrajzi
s
magyarországi nemzetéletünkre folyó ismereteink ezek 1.
Szent
fedezve a Rubruk 2.
Ugnos
által
kezdet
Ugnos
Isidorusnak
nagy-
bizonyítékaimból :
czikkében
föl
van
Major-Ungária történelmi okmánya.
idézett
paláografiai hiba Ugrios helyett Ungrios
=
Ungros
jelentéssel. 3.
Szent Isidorus korában Nagy-Magyarország
Kaukáz- és Urai-hegységek 4.
Szent
már világhír
Isidorus
korában a pogány Magyarok
magyar kortan túlhaladott 5.
Hun
ennek
:
következtében
Ugri néven az ezeréves
álláspont.
Nemzetünk még Nagy-Magyarországban
létekor örökölte
a
és Avar hírnevet.
Nagy-Magyarország
imént
nemzetéletünkben korszakalkotó
öntudatunknak, faji
bezárt Volga-folyam vidékén volt.
által
nemzet voltak
bizonyosan a
eredetünk s
különösen
:
fölfedezett
történelmi
okmánya
mert általában pogánykori nemzeti
állami,
közmveldési, nemzetiségi meg
örökségünk megismerésének sarkalatos kiinduló-
pontját képezi.
68
Közép-Ázsia. Angolul
írta
az Asiatic Quarterly Review 1911 január
számába
1.
Parker E. H.O
Brit tudósok,
Magas-Ázsia
úgy
nyelvészeti
nem
látszik,
meg
igen nagy érdekkel viseltetnek
néprajzi
kutatásai iránt.
Az
indiai
kormány megbízásából ugyan Stein Márk Aurél dr. Klioten vidéken fölfedezésein kívül Tun-huang (Sacciur Marco Polo szerint) szomszédságában is néhány kiválóan érdekes tapasztalatot és találmányt gyjtött. Ez történt 1907 márczius és május hónapok közt;
tett
de
mint
a
Pál
Pelliot
úr
(a
nyomdokaiba), helyesen megjegyzi
mc
semble,
peut
márcziusban
ki :
„Un
Stein
dr.
sinologue seul, á ce
qu'il
lépett
relever et utiliser, pour l'explication et l'histoire
monuments, les milliers de cartouches et de graffiti qui 1910 február 20-án accompagnent" s csakugyan Stein dr. hozzám intézett levelében szerényen megjegyzi „ Törekvésemet oda de ces les
;
:
kellett
irányoznom, hogy e részekbl annyit nyerjek, a mennyit csak
lehet,
a
miknek
értékét
tudtam megbecsülni" képes
volt,
;
mint
s újra:
nem-chinologus, „Pelliot úr
csak
hozzávetleg
azon elönynyel
birt,
hogy
mint szakért chinolog, a chinai szövegek nagy tömegét
átkutatni s ahhoz képest válogatni." Eddigelé azonban Turkesztánért s
annak chinai okmányaiért egy angol sem
ezredes Tibetért oly fényesen véghez
1)
tette azt,
a mit Waddell
vitt.
Parker Eduárd Harper a chinologia
tanára. Született
január 3-án Liverpoolban, a hol atyja sebészorvos
volt.
Kell
1849
iskolai
elkészület után már húsz éves korában elment Pekingbe tolmácsazután Tientsin, Taku, Hankow, gyakornoknak három évre ;
—
69
—
5
nem
Talán
fogadják
nyújtok a magas Közép-Ázsia ügyének
idktl kezdve
legrégibb brit
ha
kelletlenül,
eladom, miért
s
egy
itten
állásáról az kell
kis
vázlatot
elttünk ismeretes dologban
ebben a
chinologoknak, persologoknak, arabologoknak hellenologoknak,
„Kin g-Log'' -oknak (azaz angol szójátékkal Fatuskó-Királyoknak-') általánosan fölébredniök, hogy szándékosan gólya-királyokká átváltozva iparkodjanak
maguknak egynehány
néprajzi-nyelvészeti béka-
félét kifogni.
Canton konzulátusainál szolgált; majd útra kelt Hweibe, Hu Pehbe és Kwang Tungba. 1875. évben szabadságot kért Angliába, a hol két esztend alatt nagy
Kewkiang
és
Mongoliába, An
elvégezte a római
kitüntetéssel
közjogot
jogot, a
a
s
nemzetközi
Chinába visszatérte után Foochow, Pagoda Anchorage, Canton, Chungking konzulátusainál szolgált összesen öt éven át s Konzul volt beutazta St. Chuant, Kwei Chout és Hu Peht. Chemulpoban Wenchowban 1883 4; alkonzul volt Foosan= és 1885/6; fökonzul volt Söulban 1886 7, Shanghai konzulátusnál mködött 1887/8. Szabadságra ment Angliába 1888. A következ
jogot.
Chinába visszatérve Pagoda Anchorageban, Hoihowban, Kingchowban, Burmában mint a chinai ügyek tanácsosa, s végre
évben ismét
Hoihowban
szolgált.
nyugdíjaztatta magát.
Chinában 26
évi
1895. évben hazatérve
Liverpoolban, utóbb Manchesterben
mai
tartózkodása
napig a chinai
és
Írországon
Hollandia,
kívül
Belgium,
Oroszország,
a
töltött el
következ
Dánia,
Görögország,
:
nyelv és
Idközben
történelem egyetemi tanára Master of Árts ranggal.
esztendt tervszer utazással
után
elbb szülvárosában hat
beutazta Anglián, Skóczián
országokat:
Norvégia,
Francziaország,
Svédország,
Finnország,
Egyiptom,
Olaszország,
Törökország,
Sziczilia, Szardínia, Korszika, Svájcz,
Németország, Ausztria, Spanyol-
ország,
India,
Portugál,
Honolulu,
Algír,
Tunisz,
Ausztrália,
Új-Zeeland,
Egyesült-Államok,
Mexikó, Kanada, Új-Fundland, Bermuda, Kuba, Jamaika, Nyugat-India, Japán, Korea, Java, Szumatra, Sziám, Annám, Tonkín, Channel-Islands, Cheh-Kaing, Fuh-Kien és
Marokkó. 1906.
Ennyi
évben
-)
ország és nép mellett hazánkat
egy
Phaedri
:
hétig
gyönyörködött
Fabularum Aesopiarum
petentes.
—
70
—
is
Budapest
Liber
I.
Fabula
meglátogatta,
szépségében
II.
s
Ranae restem
A
világtörténelem Közép-Ázsiában, valamint másutt,
még
sokat
nekünk cserepek, sírkövek s különféle készülékek nagy mennyiségben kiásatása által de a mellett magán a földszinén is bséges anyag áll rendelkezésre egyedül mvészeti s irodalmi maradványok alakjában, hiszen az emberiség politikai történelme beszélhet
el
;
mindenütt gyakorlatilag
kétségkívül
fedezéséhöz,
2.
már
a
tításához oly
népek
írástudásnak
alkalmazásához
Ha
kiknek
által,
nem
okmányokat
írott
hozzáfüzdik
az
1.
:
írás föl-
fölfedezett írásjegyek elfogadásához s elsajá-
azeltt
lehet
nem
írásuk
társadalmi
a
fölfedezni
idben
Ray Lankester
s az
3.
fejldésre.
nagyon
ügy
:
határozott ismeretet lehet szerezni egy bizonyos értelmi fejldésére vonatkozólag. Sir
volt,
politikai
s
kevés
az emberiség
szerint
földtani
rétegekben fölfedeztek oly maradványokat, melyek bizonyítják, hogy ezeltt 50 ezer
vagy több évvel az emberiség
azon fokát, melynél képes volt csontot igen lovakat szelídíteni
elérte a mveltség mvésziesen faragni,
(kezdetben öt lábbujjuk volt egy helyett)
s
ezeket
csodálkozott, hogy nálunk a német nyelv mennyire elterjedett mindenfelé.
Méltán
bámulatosak
A
bámulatot
id
az
kelt
térbeli
mélységeiben
ismereténél
végzett
ázsiai
még inkább tanulmányai.
Chinaíakról, Mongolokról, Tunguzokról, Tatárokról részint önálló
kiadásban, részint szaklapokban számos
A mi
a Hiung-mi
=
Hiinnok
és
mve
jelent
Törökök
meg.
történetére
vonat-
kozik, mindazt a chinai dinasztiák történetkönyveíbl rendszeresen
Különösen a minket legjobban érdekl Han-su meg Hou Han-su chinai kútfkbl nem oly felületesen, mint a franczia Deguignes, hanem szórói-szóra kitnen lefordítás 1700-nál több magyarázó jegyzettel lefordította
angol
Hiung-nuk
történetét Czien
ellátva
1892
5.
nyelvre.
még Chinában Vol.
XX. és XXI-ben The
Azonkívül fordításait
létekor sajtó alá adta. (Lásd
Hiung-nukról
a
kitüntet
The Chlna Review
Turko-Scythian tribes czim alatt.)
szívességgel
szóló
következ
kéziratban
chinai
átengedte
kútfk nekem
könyv 1—30- fejezet; Czin-su 97. könyv 17—21. fejezet; Vei-su 95. könyv 4—8. fejezet; Pe-si 93. könyv 1—3. fejezet; 98. könyv 24. fejezet, 99. könyv 20—33Wylie A. szintén szórul-szóra lefordította fejezet. Angol nyelvre ugyan a Hiung-nu történetet, de csak a Czien Han-suban foglalt lemásolás
végett:
Sí-ki
110.
részletet. (The Journal ot the
Ireland
Volum
111.
Anthropological Institute uf Great Britain and
page 401—452. and Vol. V.
-
71
-
p.
41-80.)
A Hiung-nu
tör-
5*
meg más
gazdasági
állatokat társadalmi s
sem
semmi bizonyosat
mondani
lehet
társadalmi fejldése fell, hacsak
czélokra használni
emberiség
az
s
nem
okmány-maradványok
irott
de
;
politikai
sök
micsoda eseményeket gondoltak feljegyzésre méltónak; s 8 ezer évesnél régibb okmányok a világ bármely részén ritkaság számba menni látszanak, ha egyáltalában léteznek,
mondják meg nekünk, az
kivéve imák, feddések vagy csak jegyek s jeladások alakjában.
Ha
érintkezésbe kelet
fell
dóan is
a :
és
meg
e
indo-chinai
hindu,
jutottak
s
politikai
úgy találjuk, hogy lovas nomádok észak fell, északészaknyugat fell a legrégibb idtl fogva állanChinaiakat;
a
nomádok modern hogy
jutni,
tartoztak
a
késbb
csak
Chinával
kik
fenyegették
fogunk
eltekintünk
teljesen
ezúttal
fajtól,
tibeti
(épúgy
különböztessük
képviselit, mindig arra a következtetésre
majdnem
azok
mint
bármennyire
s
mindnyájan
„Török"
fajhoz
ugyanazon határozatlan értelemben,
most)
ténelmet Parker prof. önállóan
is
feldolgozta „Ezer év a Tatárokról"
czímü müvének els könyvében. (A thousand yeais of the Tartars by E. H. Parker London, 1895. Book 1. The empire of the Hiung-nu.) Az Ó-törÖk történelemrl szólóchinai kútfket Csou-su, Pe-si, Szui-su,Ó-Tang-su,
Tang-su
és
XXIV.)
magyarázó
1300
Új-Tang-suból
hasonlóképen
(The
lefordította angolra.
A Törökökre
China
jegyzettel
Review
ellátva
Vol. XXill.
and
Közép-Ázsiára vonatkozó tanulmányai közül
s
fölemlítem 1.
The
origin of the
Turks
II.
I.
(Lásd
The
Enghsh
Historical
Review edited by Gardiner— L'Poole 1896.)
3.
The Ephthalite Turks. The Western Branch of
4.
The
2.
service of the
Europe and Asia. 5.
(A
Q. R.
the Early Turks.
Turks
in Joining
]
(Lásd Asiatic Quar-
^
terly
the
Review
Civilisations
XXXI. 18967. The Academy 1895. december
6.
Kasghar
7.
Yarkand
8.
Samarcand)
of
1904.)
Inscriptions de l'Orkhon. (Lásd Journal of the China
the R. A. S. Vol.
1902.)
Branch of
21.)
'j
\
(A. Q. R.
1905.,
1906.)
Ezekbl a Hun és Török történelemnek chinologus vezértudósa szól hozzánk, a kinek pártfogását és közremködését KözépÁzsia kutatásánál én a
teljes
siker biztosítékául
—
72
-
tekintem.
mint a hogy mink szólunk amerikai-indián
név
fajról
és így tovább. Ez a
külíhiösen félelmessé
alatt,
nemet
latin fajról,
meg
Perzsákra
nomád népség egy uralom
faj
külíinösen
nézve.
vagy
millió huszár,
legel meg
víz volt
valóban
Kr.
sem
volt több, legfeljebb
n rabszolga és gyermekek összesen
férfi
folytattak sátrakban
fgazdagságuk nyájaik
u. 6.
lettek
hogy az összes
s
öt
vagy lóháton;
méneseik számára. China
uralkodócsaládjainak történetébl egészen világos, hogy a
név elször
fajról,
Hiurifr-nu,
az orosz síkságtól egészen Koreáig
alatt
mindannyian vándoréletet
millió, s
új,
félelmesekké
Lehetséges,
terjeszkedve félmillió lovas harczosnál soha
egy
szerecsen
aránylag
a Cliinaiakra nézve ugyanazon
lett
idtájban, mint a mikor a Scytliák a Görögökre
fajról,
században jegyeztetett
„ /"öröA*"
(ha az annakeltte
föl
hogy a Török nép, a kit Chinától elnyomulásában lépésrl-lépésre könnyen követhetünk, a Hiung-nunak egy ága volt. Ennélfogva a „Török" modern szó itt egyedül alkalmas kisegíteszköz gyanánt van használva. Az utóbbi húsz év alattahelyszínenfölfedezettkétnyelvüésháromnyelvü feliratok ez általános állítást eldöntén bizonyossá tették s legalább kimutatják, hogy a hol lehetséges volt ellenrizni a chinai történelem keltjét göröggel, perzsával, arabbal, törökkel vagy más okmányokkal összehasonlítás által, a chinai értesítések mindenkor a legteljesebbeknek meg legjobbaknak bizonyultak. Épen az nem igen leleményes és
együgy
a mi
azonkívül
létezett);
Konstantinápoly
felé
meg
hibáik, az arány
álláspontunkról
tekintve
a távlat
meg
Pelliot urak által újabban fölfedezett ezer
okmány
szolgáltat
több
teljes
képezik
hiánya,
férdemüket. Sfein M. A. és
az
bizonyítékot,
ha
ezer becses chinai
ugyan
kellene
még
bizonyíték a chinai hivatalos történelem megbízhatóságára és pontosságára. át
a
Az
hogy ezek az okmányok, melyek közel ezer éven biztonságú rejtekhelyen csaknem érintetlenül
igaz,
legnagyobb
hevertek,
többre;
alig
vezetnek
holott
mellesleg
az
legyen
vissza
újabban említve,
bennünket
kibetzött
Thomsen
és
ezredévnél
egy
török
feliratok
Radloff
eseményeket tárgyalnak következtetéshöz
minden komoly
vezet,
:
de ha minden a
mint
chinai értesítés alaposságában
jelölik
meg; akkor
maguk
nyelven
elbb
történt
fölfedezés ahhoz a
kétségtelennek
az
hatunk, kivéve természetesen, ha azokat
hibásaknak
újabbi
(azokból,
ó-török
sokat megszólaltatott) háromtól egészen ötszáz évvel
kissé
látszik,
feltétlenül
hogy
megbíz-
a chinai kritikusok
igazoltan elhihetjük,
hogy a még
régebbi értesítések valószínleg hasonlóképen hitelre méltók, hogy irodalmi megbízhatóság úgyszólván veleszületett nemzeti ismérvük
-
73
-
s fel
leszünk bátorítva tovább folytatni ásatásainkat
meg
kutatásainkat.
Egy példa megvilágítja azt. A feliratot azon a broncz csészén, melyet most a Viktória s Albert Múzeumban „Dr. Bushell S. W. csészéje" név alatt riznek, Tvvanfang ex-alkirály •') (a ki ily dolgokban a legnagyobb tekintély) elismerte mostanában valódinak, ámbár bevallotta, hogy elbb igazán nehezére esett abban hinnie. E csészefelirat majdnem minden részletében igazolva van a legrégibb hivatalos chinai történelem által s tényleg csaknem oly réginek, (4400 esztends !) s oly becsesnek van meghatározva, mint a legrégibb babiloni meg egyiptomi okmányok, mik politikai eseményeket hasonló
szabatossággal
keltezett tényeket, a által
tárgyalnak.
Azonkívül
említ
határozott
s
melyek a hivatalos történelemben más helyek
mcgerösítvék, kapcsolatban a Chinára támadó nomádokkal, a
„Török" fökérdés közvetlenül vonatkozik. Mostanában egész Chinán végig bányák megnyitásával s vasutakkal kikre az imént felhozott
kapcsolatban
vagy
ásatások
bronczok
jutnak
folynak
s
mindenfelé
E
napfényre.
agyagedények kormány s
régi
mellé a chinai
irodalmi társaságok felismerték az irodalmi régiségek
fontosságát
;
minek
folytán remélhetjük,
megrzésének
hogy él tanúságok évrl-
évre fognak feltáratni.
Az imént eladottakhoz hasonló gondolatok úgy 80 év eltt érdekldést keltettek egy Magyarban, Körösi Csorna Sándorban, a ki elutazott a Magas-Ázsiába azzal a szándékkal, hogy a „Magyar" faj shazáját fölfedezze. Ö czéljához ugyan nem rendkívüli
jutott
de
el,
A Magyarokat
vándorlásának a
köszönjük
a
tibeti
nyelv
mongol korszakbeli chinai állam-történelem
szótárát.
(a XIII.
században) határozottan emlegeti Ma-csa-r név alatt, úgy hogy az Oroszok, Alánok, Cserkeszek s más néptörzsek nevével együttesen végre lehetséges lesz a Hungárok elmenetelét Ázsiából követni
Európába.
Egy másik Magyar, Némati Kálmán legtöbb
Európai
szokásosan írná
le
vagy miként
úr,
(a családnevet
ezt a
utánhelyezve,
a Magyarok török és chinai módon els helyre tesznek), Koloman Némethi úr, most rendkívüli lelkesedéssel látott a nehéz munkához, hogy seit visszafelé kinyomozza a Scytha, Hiung-nu, Fauni vagy Dámon, Hun, Török és Mongolokon át vagyis azon mit
=) The ancient Chinese bowl in tlie Soutli Kensinoton Museum by E. H. Parker. (A chinai történehiii l
számában.)
74
Torok csoportig vagy Török-fele túlhaladó
Az
idtl
kezdve a
valamennyi
Ázsia
egészen
népeinek
Review
kik az
Európa
Jaluig*)
északi vidékeit
számában
áprilisi
emlékezetet
sával"'),
r
Némati
hogy nem
a mely legalább világosan mutatja,
nehézséget a chinolog
Európa
hogy
s
rettegtették.
bennünket az ö magyar fogalmazványának szabatos
tisztelt
ban,
Dunától
letelepült
Quarterly
Asiatic
tiirzsekig, a
talál
meg-
fordítá-
semmi
legutóbbi kutatásainak elsajátításá-
testület
Hunjai valóban
Chinának
Hiung-nujai avagy
Törökjei valának, miképen azokat a hatodik században elkezdették nevezni. Bármely
vagy húsz ezernyi lovasság, valamely szellemes közvetlen vezérlete alá kerülve, hamarjában elsodorta magával
férfiú
tíz
szomszéd törzseket, melyek velük többé-kevésbé szorosan egyesülve, mindegyik esetben fajrokonaik voltak, s azután hasonlóan a guruló hólabdához csakhamar magukba olvaszt(ítták vagy egyesitették a
de
a távolabbi törzseket
magát
érezte
nomád a
elfoglalni,
elválni s
ván tovább nyugat
senyz
államot
Abdalokkal
vagy némely esetekben a névadó vezér nem vagy befolyásosnak az összes
eléggé hatalmasnak,
síkságokat
ftörzstöl
;
is (
vagy
felé,
maga
=
ellenben
földjén,
egy újonszerzett
részére
ersnek
elég
saját eredeti
felállítani.
érezte
legelöföldön,
így
magát
vagy kivándorolvan
Eftalita-Törökök vagy Indo-Scythák)
a ;
egy
ver-
dolog
az
lehetséges,
hogy Afganisztánban eldjeikkel a Parthusokkal is; a mongolfajta ugyanazon Szien-pik azon ágával, a kik császárok gyanánt uralkodtak China fölött; a másik ággal, a melyik Kokonor vidékére vándorolt, felszíván magába számos Szien-pikkel vagy Vu-hvanokkal
;
Törökök meg Mongolok közül
szétszórt nemzetséget a Tibetiek,
végre a hatalmas Tangut utoljára tett tönkre
vagy
;
államot
melyet
alakította,
az Ujgur Törökökkel
;
s
Dsingisz-kán
a mongolfajta Kitanok
Észak-China felett, s nevük a Mongoloknál meg Oroszoknál használatban van „China" helyett, a mely nevet az Indok hozták forgalomba; a Nücsen- vagy Jucsikkal (Cicorcia vagy Chorcha Marco Pólónál), kik kizték a Kitanokat, s maguk az igazi Mongolok által zettek el viszont Kátaiakkal, a
kik
szintén
uralkodtak
k
Korea
:
Mandsuria felé. and Asiatic Quarterly Review and Orientál and Colonial Record, April 1910. page 352—369. The Historic-Geograpliical proofs of the Hiung-nu ^ Hun Identity. II. A Hiung-nu ^ Hun azonosság földrajzi bizonyítékai. Lásd Posta- és Táviró-Évkönyv 1910. évre. Szerkeszti Deménv Károly Budapest, 1910. 188-205. lap. III. Die historisch-geographischeíi Beweise der Hiung-nu ^- Hun Identitat Von K. Némati, Bibliothekar bei der 1)
^)
I.
félsziget határfolyója
The
Imperial
Hauptpost-Direction. Budapest, Mai 191Ü.
75
—
ezeknek a benszülött chinai Ming dinasztia elöl kellett visszavonulniok, kiknek helyére kerültek ezeltt harmadfél századdal a késbbi Jucsik,
másként Mandsuk.
Fent emiitettek a vezet törzsek, a kik neveiket legersebben s
legtartósabban nyomták be China politikai történetébe
;
de azok
mindegyikével összeköttetésben említtetik számtalan más törzs vagy melléktörzs, ezek közül akármelyik
hasonlóképen világhírvé
ugyanazon körülmények között ha az alkalmat megragadták
lehetett volna,
volna, miként azt ravaszabb s szerencsésebb versenytársaik
A
pillanatban megtették.
kedvez
chinai esetlen ruhába gyakran reménytelenül
beburkolt tulajdonnevek zrzavarából reménylünk utóvégre bizonyíté-
ugyanazon vagy más törzsek eredetére s költözköEurópában egészen más néven ismeretesek Ily módon már eljutottunk az Alánok vagy Azok és Kazán Törökj'ei-nek nyomára s helyzetük a térképen irányíthat minket a Macsar vagy Hungar nép költözködéséhez, a kik nyelvészetileg (én mindig így értettem) inkább a Finnek és Lappok rokonai, mint a Törököké. Az Avarok, kikrl ekkoráig azt föltételezték, mintha azon,, még kot nyerhetni
désére, a kik
nem
török-mongolféle
azonosított
kiket a
barátjai
Eftaliták
elpusztították
a
pusztai hatalmasság
néven
Zsö-zsö vagy Zsuan-zsuan
Chinaiak
elzleg
s
urai
a
Törököknek, a kik
majdnem
Zsuan-zsuanokat),
lett
bizonyosan
Zsö-zsök voltak, hanem a Jüe-panok vagy Jebanok
volna,
ismertek (az utoljára
nem
a
{=
Ebar vagy Avar), az igazi Hiung-nuk maradékai, a kik Ázsiában hatalmas állam fölött uralkodtak, ezek hirtelen és rejtélyesen eltntek az nyugat
ismeretlen
épen
felé,
mieltt Perzsia
s
Törökök együt-
a
tesen elpusztították volna az Eftaliták hatalmának utolsó nyomait.
Ez eltnés után az Avarok többé
sohasem említtetnek Chinával
összefüggésben.
A
mint Pelliot
úr,
a legújabb s legsikeresebb irodalmi kuta-
minket, Bower kapitány 1889. évben egy ind Kucsarban (egykor nagy királyság, melynek törté-
tók egyike, értesít kéziratot vásárolt
kútfkbl egészen
nete tisztán chinai
dvel késbben ismeretes
volt,
a
legrégibb
ind
jól
ismeretes).
kéziratot,
Grenard úr Khotenbl
Néhány
eszten-
mely azon idpontig
hozta.
Petrovszki úrnak,
Kasgarban orosz konzulnak, sikerült egész okmánysorozatot megszerezhetni.
Azóta Stein
kincseket fedeztek
föl
s
meg Sven Hédin hoztak
makánból, azt az egész világ szeti
expediczió az
volt,
el
urak micsoda irodalmi nekünk Khotenbl meg Takla-
tudja. Mindazáltal az
els
tisztán régé-
melyet Klementz úr 1897-ben Szent-Pétervá-
-
76
-
rótt szervezett és Tiirfan
sította;
nem
is
vidckén azokmáiiyok valósáijos aratását bizto-
emlitve a Kara-Balgasszun kétnyelv tör()k
feliratait,
mik ei^y-két évvel késbben az ó-t()rök írásnak fölfedezéséh()z és csaknem teljes megszólaltatásához vezettek. Rómában az 1900. évben tartott orientalista kongresszus Közép-Ázsia felkutatására egy nemzetközi társaság szervezésébe kezdett. Ennek végleges szervezése 1902. évben a hamburgi kongresszuson történt. Eközben az indiai kormány 1900 — 1901-ben értékesítette Stein Márk Aurél dr. becses szolgálatait s Németország 1902-ben Griunvedel tanárt Turfánba küldötte Klementz dr. elmunkálatainak továbbfolytatása végett; e
munkálatokat Lecoq úr egészítette
tovább tartottak
el.
ki s
mindössze
Jelentékeny számú ind, szogdi, török
öt évnél
meg manicháus
kéziratok hozattak napfényre. Végtére Pelliot Pál úr, 1906 nyarán.
meg
Parisból útra kelve, Grünwedel,
dokaiba
Ne
lépett.
felejtsem
fölemlíteni
el
nyom-
az orosz Berezovszki
azon expedicziót sem,
melynek Laufer Berthold dr. (Columbia egyetemen) a tagja, ha ugyan nem a vezetje. 1907-ben hozzám írt levelében közölte velem, hogy épen készült elutazni s én azt hiszem, hogy ö az elkezdett visszautazásáról, via Sian-Fu, már hírt is adott. Ö, a mint már említettem, Stein dr.-t megelzte Tun-huangnál és már megmentett szá-
mos mvészeti
s irodalmi
helyrl, a honnan
ds
kincset az Ezer-Buddhabarlangból azon
elbb 1908-ban maga
Pelliot úr
szobrokat, festményeket s kéziratokat
val,
kívül Parisban vannak.
mik most veszélyen
expediczió (Pelliot úr
600—1200
által,
természetesen,
föl
eszten-
nyolczvan nagy ládá-
elvitt
nem
Egy újabbi orosz említve), Olden-
akadémikus vezérlete alatt, tavaly június hónapban Turfar, Harasar és Kucsar oázisokat kutatta át becses
biirg S. F. úr
császári
eredménynyel.
Hol marad Anglia?
Yoiinghusband ezredes meg Bruce r-
nagy ugyan bejárták a történelmi
Marco Polo
utazott;
és
föld jelentékeny részét,
Morrison
dr.,
a
mely
Timesnek pekingi
fölött
értesí-
meglátogatta most hazatér útján van Európába, miután Ho-nan Fut meg Szi-an Fut (régi chinai fvárosokat, melyek szere-
tje,
pet
játszottak a t()rök
csov
Fut, a
hol
rison dr. szerint
azon
czég
maga
a híd
a
és
ujgur-manicháus történelemben)
Sárga-folyón
német czég
szolgálatában
New Yorkban
át
volt,
angol
;
Lan-
(Mor-
épült az új német híd mely a szerzdést elnyerte, de
mérnök
volt,
a ki azt tervezte; s
készült s tényleg egy amerikai
mérnök
állította össze Lan-csovban); és Urumczit, az ó-török középpontot, valószínleg útjába ejti majd némelyikét vagy valamennyit a követ-
77
—
kez
történelmi helyekbl:
Liang-csou (Erguiul), Kan-csou (Cam-
pichu), Szu-csou (Succiur), Sa-csou (Tun-liuang vagy Sacciu).
Föl-
nem
láto-
említi az Ezer-Buddhabarlangot,
ámbár
úgy Bruce rnagy elég hosszú idt töltött Tun-huangban a nélkül, hogy hallott volna valamikor az Ezer-Buddhabarlangról, mely közelében fekszik, eltekintve attól, hogy e barlangok egyiké-
gatta
azt,
látszik,
meg.
ben a taoisták sok kéziratot fedeztek
Nem
lenne
czéltévesztett
föl.
dolog, ha
Társaságok, a Földrajzi-Társaság vagy testületek,
a Brit-Kormány
más valamely
Keleti-
testület
vagy
a kik Közép-Ázsia kutatásánál érdekelve vannak, Néniati urat
vezérkarába fogadnák ; vagy marad utolsónak tudományos ismeret kutatása ügyénél, bízná meg Némati urat egy expediczió szervezésével, mely egyik feladatául tzné ki a magyar faj igazi eredetének s vándorútjának fölfedezését. Némati úr tudvaleven oly
egy egész új és független talán a
brit expediczió
magyar kormány, a
ki sose
szigorú fizikai életmódot követ s önmegtagadásban annyira
hogy ha arra kerülne a
korolta magát,
sor,
majdnem
begya-
lehetségesnek
is, a mit Takla-makan homokja nyújt; minden esetre, a lelkesedés lángja, melyet a TörökScytha fajoknak s történetüknek homályos tárgyánál már bemutatott,
látszik elttünk, beérné azzal a táplálékkal
kiváltképen
t
jelöli ki ily
munkát magára
vállalni
alkalmas személy
gyanánt.
Az elkel amerikai
utazó,
Geil V.
Edgár
dr.
^')
épen vissza-
Chinának valamennyi fvárosát átkutatta volna ; ha a tudós dr. tanácsosnak tartaná erélyét áthelyezni KözépÁzsiába: úgy és Némati úr együttesen még nagy dolgokat végez-
tért
Londonba,
miután
hetnének a történelmi kutatás terén.
— —
•') Geil Vilmos Edgár dr. amerikai utazó és iró. 1865. született és nevelkedett Pennsylvaniának Doylestown városában. 1896. évben 6 hónapon át foglalkozott Nyugat-Ázsiában régészeti
tanulmányokkal. 1901-ben utazni ment s négy esztend alatt 120 ezer angol mértföldnyi utat tett Chinán és Afrikán át, miközben a kezdetleges fajokra nézve összehasonlitó tanulmányt végzett, s a hittérítknek kulturmüködését figyelte meg. Eladásokat tartott Ausztráliában, Japánban, Chinában, Indiában, Nagy-Britanniában s az EgyesültÁllamokban. Angol nyelven 12 könyve jelent meg, ezek közül minket érdekel „The Great Wall of China" „China nagyfala" száz nagy képpel és térképekkel nyolczadrétben XVI + 393 lapon, vászonkötésben ára 24 korona, megjelent 1909. New-Yorkban.
=
-
78
-
Pápai
Ern
müintézete, Budapest,
VII.,
Kertész-utcza 16.
PLEASE
CARDS OR
SLIPS
UNIVERSITY
DB 929
DO NOT REMOVE FROM
THIS
ÜF TORONTO
POCKET
LIBRARY
Némati, Kálmán Nagy-Magyaror s zág ismeretlen történelmi okmány.
