IV.
Néhány szerződésre vonatkozó szabály
A bérleti szerződés [Az új Ptk. 6:331. – 6:341. §-ai] A korábbi Ptk. előírásához hasonlóan a bérleti szerződés alapján – a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, – a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles. Az új Ptk. ezt a meghatározást kiegészíti azzal, hogy a jogok időleges gyakorlásának más személy részére ellenérték fejében történő átengedésére a dologbérlet szabályait kell megfelelően alkalmazni. A bérbeadó szavatossága A bérbeadó szavatol azért, hogy – a bérelt dolog a bérlet egész időtartama alatt a szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak. Erre a szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlőt a szerződéstől elállás helyett a felmondás joga illeti meg, kicserélést pedig nem követelhet. A bérbeadó szavatol azért, hogy – harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy megakadályozza. Erre a kötelezettségre a jogszavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlő a szerződéstől elállás helyett a szerződést felmondhatja. Az előbbieket az új Ptk. kiegészíti azzal, ha a bérelt dolog lakás vagy emberi tartózkodásra szolgáló más helyiség, és az olyan állapotban van, hogy a használata az egészséget veszélyezteti, – a bérlő a szerződést felmondhatja akkor is, ha erről a tényről a szerződés megkötésekor vagy a dolog birtokbavételének időpontjában tudott vagy tudnia kellett. Erről a jogról a bérlő érvényesen nem mondhat le. A dolog használata A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. A bérbeadó a bérlő szükségtelen háborítása nélkül jogosult ellenőrizni a használatot. Ha a bérlő a bérbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használatot, a bérbeadó felmondhatja a szerződést. Ha a bérlő a dolgot jogtalanul alakította át, a bérbeadó felhívására köteles az eredeti állapotot helyreállítani. A használat átengedése harmadik személynek A bérelt dolgot a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával – jogosult albérletbe vagy harmadik személy használatába adni, – ez esetben azonban a bérlő az albérlő és a használó magatartásáért úgy felel, mintha a dolgot maga használta volna. Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó hozzájárulása nélkül – adja albérletbe vagy engedi át másnak használatra, – azokért a károkért is felel, amelyek e nélkül nem következtek volna be. Költségviselés A dolog fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és a dologgal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli. A bérleti szerződés … doc. 2014.08.24.
2 A bérlő köteles a bérbeadót értesíteni, ha a dolgot károsodás veszélye fenyegeti vagy a bérbeadót terhelő munkálatok elvégzésének szükségessége merült fel. A bérbeadó jogosult, hogy az őt terhelő munkákat elvégezze és a dolgot fenyegető károk elhárításához szükséges intézkedéseket megtegye. A bérlő a bérbeadót terhelő munkálatokat a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti, ha a bérbeadó azt nem végzi el. A bérleti díj A bérlő a bérleti díjat havonta előre köteles megfizetni. Ha a bérleti szerződés egy hónapnál rövidebb időre jött létre, a bérleti díj a szerződés megkötésekor esedékes. Arra az időre, amely alatt a bérlő – a saját érdekkörén kívül felmerült okból – nem használhatja a dolgot, bérleti díj nem jár. A bérleti díj vagy a bérlőt terhelő költségek és terhek megfizetésének elmulasztása esetén a bérbeadó jogosult a szerződést felmondani, feltéve, hogy – a bérlőt megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, és a bérlő ezen határidő leteltéig nem fizetett. Törvényes zálogjog Ingatlan bérbeadóját zálogjog illeti a bérleti díj és a költségek erejéig – a bérlőnek a bérlemény területén lévő vagyontárgyain. A bérbeadó mindaddig, amíg a zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását. Ha a bérlő kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta, – a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni, ha ezt elmulasztja, zálogjoga megszűnik. Ha a bérlő a zálogjoggal terhelt dolgot a bérbeadó engedélye nélkül elszállítja és más megfelelő biztosítékot nem nyújt, – a bérbeadó követelheti a dolognak a bérlő költségén való visszaszállítását, – a dolog visszaszállításával a zálogjog feléled. Határozott idejű bérlet megszűnése és a dolog elpusztulása Ha a határozott időre kötött bérleti szerződésben megállapított idő eltelte után a bérlő a dolgot továbbhasználja, és ez ellen a bérbeadó a szerződésben megállapított idő elteltétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül nem tiltakozik, – a határozott időre kötött szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át. Megszűnik a szerződés, ha a dolog elpusztul. A bérleti jogviszony megszűntetése rendes felmondással A határozatlan időre kötött bérleti szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja. Az új Ptk. azonban a felmondási időket a korábbitól eltérően szabályozza és a következők szerint rögzíti: – napi bérleti díj kikötése esetén bármikor, egyik napról a másikra, – heti bérleti díj kikötése esetén a hét végére, legkésőbb a hét első napján, – havi bérleti díj kikötése esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap 15. napjáig, – hosszabb időszakra kikötött bérleti díj esetén a szerződésben meghatározott időszak végére, legkésőbb az azt megelőző 30. napig.
3 Ha a felmondás nem az itt meghatározott határidő betartásával történik, a bérleti jogviszonyt a felmondás közlését követő bérleti időszak végére kell felmondottnak tekinteni. A határozott időre kötött bérleti szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja – a törvényes felmondási idő betartásával, – idő előtt gyakorolható felmondási jog esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap 15. napjáig. A bérlő örökösei a határozott időre kötött bérleti szerződést harminc napon belül rendes felmondással felmondhatják. Az új Ptk. szerint a felmondási időt – ha hagyatéki eljárásra nem kerül sor, az örökhagyó halálától, – hagyatéki eljárás esetén a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének napjától, – öröklési jog esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedése napjától kell számítani. A bérelt dolog átruházása A bérlő köteles megengedni, hogy aki a dolgot meg kívánja venni, azt – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – megtekinthesse. Az új Ptk. szerint, ha a bérbeadó a bérleti szerződés megkötését követően a bérbeadott dolog tulajdonjogát átruházza, – a tulajdonos személyében bekövetkezett változással a bérleti szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek tekintetében az új tulajdonos lép a bérbeadó helyébe. A bérbeadó és az új tulajdonos a bérlővel szemben egyetemlegesen kötelesek helytállni a bérbeadót a bérleti szerződés alapján terhelő kötelezettségekért. A bérbeadott dolog új tulajdonosa a határozott időre kötött bérletet felmondhatja, ha őt a bérlő a bérleti viszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette. A felek jogai és kötelezettségei a bérlet megszűnésénél A bérlő a bérlet megszűnése előtt köteles megengedni, hogy az, aki a dolgot bérbe kívánja venni, azt megfelelő időben és módon megtekinthesse. A bérlet megszűnése után a bérlő köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni, a bérbeadóval szemben fennálló, a bérleti jogviszonyból keletkezett követeléseinek a kiegyenlítéséig azonban a dolgot – annak használata nélkül – visszatarthatja. Ha a bérlő a dolgot jogosulatlanul tartja vissza, a visszatartás idejére a szerződés alapján kikötött bérleti díjat köteles megfizetni, ezt meghaladóan pedig minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem következett volna be. A bérlő mindazt, amit a saját költségén a dologra felszerelt, a dolog egészének sérelme nélkül leszerelheti.
4 Faktoring-szerződés [Az új Ptk. 6:405. – 6:408. §-ai] A korábbi Ptk. a faktoring-szerződésre vonatkozóan nem tartalmazott előírást, azt atipikus szerződésnek tekintette. Az új Ptk. viszont foglalkozik a faktoring-szerződéssel, annak tartalmával, nyilvántartásával, felmondásával, de nem ad előírást a faktoring-szerződés szerinti ügyletek elszámolására. Az új Ptk. indokolása szerint a faktoring széles körben elterjedt Magyarországon is. A gyakorlatban azonban sok féle jogviszonyt neveznek faktoringnak. Ide tartozhat például valamely termék értékesítőjének vagy szolgáltatás nyújtójának a vevővel szemben fennálló, le nem járt, nem vitatott követelések, de a eljárt, sőt egyes esetekben akár a vitatott követelések megszerzése is. Így a faktoring-viszonyok rendkívül széles kört fednek le, amelybe a finanszírozási jellegű követelés-átruházások és az egyszerű követelés-adásvételi szerződések is egyaránt beletartoznak. Az új Ptk. szerint a faktoring-szerződés alapján – a faktor meghatározott pénzösszeget fizet (az adósnak), – az adós harmadik személlyel szembeni követelését a faktorra engedményezi, – ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, – az adós a kapott összeget visszafizeti és kamatot fizet, – a faktor a követelést visszaengedményezi. A hivatkozott meghatározás alapján a faktoring olyan követelés-engedményezés, amely ugyan nem felel meg az új Ptk. szerinti engedményezés követelményeinek teljes körűen, nem következik be a követelés adásvétele, a követelés tulajdonjogát a faktor nem szerzi meg, mivel az eredeti kötelezett nem teljesítése (nem fizetése) esetén a követelést a faktor visszaengedményezi. A le nem járt követelések faktorálása kifejezetten finanszírozási célból történik. Az engedményező tudja, hogy a követelés kötelezettje (a vevő) az esedékességkor nagy valószínűséggel teljesíteni fog. A faktorálás elsősorban azért szükséges a követelés engedményezőjének, mert a hosszú fizetési határidő likviditási problémát jelent számára (ezért még kamatot is fizet). Ez esetben egyértelmű, hogy a faktoring-szerződés nem más, mint egy kölcsönszerződés, amelynek a specialitása az, hogy a hitelnyújtó az esedékességkor elsőként nem az adóstól (az engedményezőtől), hanem az adós kötelezettjétől lesz jogosult a követelés behajtását megkísérelni, és az adóssal (az engedményezővel) csak akkor léphet fel, ha a kötelezett nem teljesít. Az új Ptk. nem ad előírást a definícióban foglaltak végrehajtására. A faktoringra vonatkozó meghatározás alapján – a követelés engedményezése valójában azt jelenti, hogy az adós (az engedményező) a faktor rendelkezésére bocsátja az adott követelésre vonatkozó adatokat, a követeléshez kapcsolódó garanciákat, – tájékoztatják az engedményezésről a kötelezettet, arról, hogy a faktornak köteles teljesíteni. Az engedményezés ezen sajátos esete mellett azonban az adott követelést a faktoringszerződés szerinti adós (az engedményező) az engedményezéssel egyidejűleg nem vezetheti ki a könyveiből (csak akkor, amikor a kötelezett a faktor felé teljesített). Az új Ptk. csak a faktor számára ír elő nyilvántartásba-vételi kötelezettséget, az adós számára nem.
5 A faktor köteles a faktorálás tényét és az adós személyét a biztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. Nyilvántartásba vétel hiányában a követelés az engedményezés ellenére nem száll át a faktorra, és a faktort a követelésen olyan jogok illetik meg, mint azt a zálogjog-jogosultat, akinek a követelésén alapított zálogjogát nem jegyezték be a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. (A hitelbiztosítéki nyilvántartás nem könyvviteli nyilvántartás!) A faktoring számviteli elszámolása az adósnál (az engedményezőnél) A törvényi előírás szerint a faktor meghatározott pénzösszeget fizet, amelyet az adósnál a faktorral szembeni kötelezettségként kell kimutatni, – mint kapott pénzkölcsönt: T 384 – K 4512. A faktorált követelést a könyvekből nem szabad kivezetni (nem az új Ptk. szerinti engedményezés, nem követelés-adásvétel), de az analitikus nyilvántartáson fel kell jegyezni, a követelés feletti rendelkezési jog a faktornak átengedve, azaz faktorált követelés. Amikor a faktor felé a kötelezett teljesített, a befolyt pénz a faktornál van. A faktor erről az adóst írásban értesíti, a pénzkölcsön törlesztése beszámítással történik meg az adósnál: T 4512 – K 311, és elszámolásra kerülhet a kamat is: T 8722 – K 311, esetleg külön tételben történő fizetéssel: T 8722 – K 384. Ha a követelés összege több, mint a kölcsön és a kamat összege, beszámítással rendezhető a faktoringdíj is: T 532 – K 311. Amennyiben a kötelezett által a faktorhoz átutalt összeg meghaladja a faktor által beszámított tételek (pénzkölcsön, kamat, faktoringdíj) együttes összegét, a különbözetet a faktor az adósnak utalja át, ahol annak összegével a faktorált követelés összegét kell csökkenteni: T 384 – K 311. A pénzkölcsön összege meghatározásának módszere Az új Ptk. indokolása szerint a faktoring-szerződés alapján fizetési kötelezettség elsősorban a faktort terheli: a faktor a szerződésben meghatározott összeget fizet az adósnak (a követelést faktorálónak). A fizetendő összeg meghatározása oly módon történhet, hogy a követelést a faktor leszámítolja, azaz az engedményezett (faktorált) követelés esedékességéig hátra lévő időre jutó kamat mértékével és a követelés behajtásának a kockázatával, valamint az ügylethez kapcsolódó egyes költségekkel csökkenti a követelés „névértékét”, a kötelezettel kötött szerződés szerinti értékét. Így a kötelezett által történő teljesítéskor – a pénzkölcsön „visszafizetése”: T 4512 – K 311, – a kamat „megfizetése”: T 8722 – K 311, – a faktoringdíj: T 532 – K 311 beszámítása után, a faktorhoz befolyt összegből megmaradt rész – az adós részére átutalható: T 384 – K 311. Az új Ptk. faktoring meghatározása alapján, ha a kötelezett az esedékességkor nem fizet, nem teljesít, a faktor azonnal jogosult lesz visszkereseti jogának gyakorlására, azaz visszaengedményezi a követelést, erről a kötelezettet értesíti. A törvény az adóst (a követelést faktorálót) a kapott összeg (pénzkölcsön) visszafizetésére és a kamat megfizetésére kötelezi. A visszaengedményezés számviteli elszámolása az adósnál (a követelést faktorálónál) – a pénzkölcsön visszafizetése: T 4512 – K 384, – a faktor által felszámított kamat: T 8722 – K 384 (479), – a követelés analitikus nyilvántartásán a faktorálásra utalást törölni kell. Mikor lehet a faktoring-szerződést felmondani? (jellemzően a kölcsönszerződés szabályaival összhangban) Az új Ptk. szerint a faktor akkor jogosult a faktoring-szerződést felmondani, ha
6 –
az adós a fizetőképességére és az átruházott (faktorált) követelés jogi helyzetére vonatkozó vizsgálatot akadályozza, – az adós vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti megtérítési kötelezettségének a teljesítését, – az átruházott követelés kötelezettjének vagyoni helyzete oly mértékben romlik, hogy az veszélyezteti a követelés teljesítését. A szerződés felmondása esetén az adós köteles a faktor által fizetett összeget és annak kamatát a faktornak megfizetni, a faktor pedig köteles a követelést az adósra visszaengedményezni. Több követelés esetén a faktor jogosult külön-külön felmondani a szerződést. A kölcsönszerződés szabályainak megfelelő alkalmazása A faktoring-szerződésre egyebekben a kölcsön kifizetésének megtagadására, a kölcsönösszeg igénybevételének elmaradására és a kölcsön rendelkezésre tartására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
7 Pénzügyi lízing [Az új Ptk. 6:409. – 6:415. §-ai] Az új Ptk. a korábbi Ptk.-tól eltérően tartalmazza a pénzügyi lízingszerződéssel kapcsolatos előírásokat is. Tekintettel arra, hogy a számviteli törvény értelmező rendelkezése szerint a pénzügyi lízing a Polgári Törvénykönyv szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, a pénzügyi lízingszerződéssel kell a pénzügyi lízing számviteli elszámolását alátámasztani. Az új Ptk. szerinti pénzügyi lízingszerződésre vonatkozó előírások azonban nem elegendőek a számviteli elszámolás megalapozásához, mindenképpen szükséges, hogy azok magában a szerződésben kiegészítésre kerüljenek. Az új Ptk. tehát – eltérően a korábbi Ptk.-tól – a pénzügyi lízingszerződésre vonatkozóan is tartalmaz törvényi szabályozást, az operatív lízingre vonatkozóan azonban nem. A törvény indokolása szerint, polgári jogi szempontból az operatív-lízing nem határolható el a bérlettől. Ezért a bérlet szabályai az operatív lízing esetében megfelelőek és elegendőek is. (A számviteli elszámolás során eddig sem kezeltük másként az operatív lízinget, mint a bérletet!) Törvényi szabályozás hiányában a lízingszerződések sokfélesége alakult ki, amelyekre azonban az új Ptk. sem ad egységes szabályozást. Az új Ptk. szerinti pénzügyi lízingszerződés Az új Ptk. a pénzügyi lízinget úgy határolja el a bérlettől, hogy a használatba-adás mellett (és túlmenően) további (a használat időtartamára, a megszerzés ellenértékére, a lízingdíj nagyságára vonatkozó) feltétel valamelyikének fennállását is szükségesnek tartja. A pénzügyi lízingszerződés alapján – a lízingbeadó a tulajdonában álló dolgot vagy jogot (a lízingtárgyat) határozott időre a lízingbevevő használatába adja, – a lízingbevevő a lízingtárgyat átveszi és lízingdíjat köteles fizetni, – ha a szerződés szerint (a bérlettől eltérően) = a lízingbevevő a lízingtárgyat gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig használhatja, vagy = – ha a használat időtartama ennél rövidebb – a szerződés megszűnésekor a lízingbevevő jogosult a lízingtárgy ellenérték nélküli vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére, vagy = a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét. Az indokolásban foglaltak alapján a definíció szerinti pénzügyi lízinget a bérlettől – az első esetben az határolja el, hogy a használat időtartama eléri a lízingtárgy hasznos élettartamát, és így az a kérdés, hogy a futamidő végén történik-e tulajdonszerzés, gazdasági értelemben nem meghatározó, – a második esetben az elhatároló ismérv nem az élettartam, hanem a tulajdonszerzés, – a harmadik esetben az elhatároló ismérv az, hogy a lízingbeadó – a bérbeadótól eltérően – a szerződés futamidejét és a lízingdíjat úgy kalkulálja, hogy a fizetendő lízingdíj összege eléri a lízingtárgy piaci értékét. A hatályon kívül helyezett számviteli előírások szerinti pénzügyi lízing értelmező rendelkezése ugyan tágabban fogalmazott, mivel magában foglalt olyan elemeket is, amelyeket az új Ptk. nem a definícióban, hanem külön rendelkezésként tartalmaz (a lízingtárgy beszerzése, a lízingbevevőt megillető jogok és terhelő kötelezettségek stb.), egy lényeges elemben, a lízingtárgy lízingbevevő általi megszerzésének lehetőségében azonban – tartalmában – nincs eltérés. Az új Ptk. azonban nem tekinti a lízingszerződés meghatározó feltételének a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó kikötéseket.
8 A törvényi előírás és az indokolás összeolvasása a pénzügyi lízingszerződésre vonatkozóan – talán mások számára is – elegendő ismeretet ad, de nem ad választ arra, hogy a lízingtárgy gazdasági élettartamát – kívülállók számára is elfogadható módon – ki határozza meg (a szerződő felek? ez a szerződés általános ismérveiből következik), hol kell rögzíteni a szerződéskötéskori piaci értéket, ha a lízingdíjak összege csak a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét fedezi, milyen formában térül meg a lízingtárgy beszerzésével kapcsolatos költségek finanszírozása költségeinek (elsősorban a kamatnak) a fedezete. Az új Ptk. pénzügyi lízingre vonatkozó szabályai gyakorlatba való átültetését, a gyakorlati alkalmazást jelentősen megkönnyítené, egyértelművé tenné, ha megfogalmazásra kerültek volna olyan előírások is, amelyek a lízingtárgy használatba, majd tulajdonba adásával, esetleges visszavételével, a lízingdíj tartalmával stb. kapcsolatosak. A pénzügyi lízingtárgy számviteli elszámolhatósága érdekében a pénzügyi lízingszerződésben mindenképpen rögzíteni kell – még akkor is, ha erre a törvényi előírás közvetlenül nem utal – a lízingtárgy használatba adásával kapcsolatosan, hogy – mennyi a lízingtárgy piaci értéke a szerződésben meghatározott pénznemben, – a lízingtárgyat a lízingbevevő a befektetett eszközök között vegye állományba a szerződésben rögzített – a lízingbeadáskori – piaci értéken, – az áfa felszámítása szempontjából, a lízingtárgy a lízing futamideje végén átmegy a lízingbevevő tulajdonába, vagy erről csak később döntenek, – mennyi a lízingdíj (abból mennyi a törlesztés és mennyi a kamat) törlesztésenként részletezve, mivel az azonos összegű lízingdíjból mindig más összegű a törlesztő részlet, illetve a kamat, a kamatszámítás módszerét (a pénzügyi lízing valójában eszközben nyújtott kölcsön, amelyet egyrészt vissza kell fizetni, másrészt a kölcsön után kamatot kell fizetni, csökkenő összegben) stb. Az új Ptk. azonban a fentiekről nem rendelkezik, nem határoz meg a pénzügyi lízingszerződéssel szemben olyan követelményeket, amelyek elsősorban elszámolási, adózási szempontból lényegesek. Az új Ptk. ezen hiányossága azonban – tekintettel a szabályozás diszpozitív jellegére – áthidalható. Így a két fél közötti szerződésben rendezhető az, ami az új Ptk-ba nem került be, de a pénzügyi lízing számviteli elszámolásához – a lízingbeadónál is, a lízingbevevőnél is – szükséges. Hasznok, terhek, költségek, kárveszély, használat Az új Ptk. szerint a lízingbevevő a szerződés megkötésétől, a dolog átruházása esetén a birtokátruházástól szedi a lízingtárgy hasznait, viseli a lízingtárggyal járó terheket, költségeket és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. Az előbbiekből az következik, hogy a lízingtárggyal kapcsolatos bevételeket, költségeket (ide értve az értékcsökkenési leírást is), ráfordításokat, károkat a lízingbevevő könyveiben kell kimutatni. A lízingtárgy használatára és átruházására a bérleti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Lízingdíj Az új Ptk. csak azt szabályozta, hogy a lízingbevevő a lízingdíjat a szerződésben meghatározott időszakonként előre köteles megfizetni. Szabályozásra került az is, hogy arra az időre, amely alatt a lízingbevevő a lízingtárgyat – a saját érdekkörén kívül felmerült okból – nem használja, lízingdíjat nem kell fizetnie. A törvényi előírás hiányzó elemeire az előbbiekben már utaltam. Ezekre a pénzügyi lízing számviteli elszámolása során visszatérek.
9
A pénzügyi lízingbeadás számviteli elszámolása A számviteli elszámolás bizonylata – a pénzügyi lízingszerződés mellett – a lízingbeadó által kiállított számla. A számlának a lízingtárgy piaci értékét kell tartalmaznia, az áfa felszámításával, ha a lízingtárgy a futamidő végén átmegy a lízingbevevő tulajdonába (a gyakorlatban zárt végű lízingnek nevezik), az áfa felszámítása nélkül, ha a lízingtárgy tulajdonjogáról csak később döntenek (nyílt végű pénzügyi lízing). Elszámolás a lízingbeadónál: A lízingbeadó eszközei között (általában készletként) kimutatott lízingtárgynak – a lízingbevevő birtokába adása piaci értéken, értékcsítéskénti elszámolással, a lízingbeadó által kiállított számla alapján = a szerződéskötéskori piaci értéken árbevételként: T 198 – K 91-92, = zárt végű pénzügyi lízingnél az áfa felszámításával: T 368 – K 467 (egyéb követelés, mert indokolt pénzügyileg a törlesztésektől függetlenül rendezni.) = nyílt végű pénzügyi lízingnél az áfa felszámítása nélkül; – a lízingtárgy könyv szerinti (bekerülési) értékének kivezetése: T 814 – K 261; – a lízingdíj könyvelése, ha zárt végű a pénzügyi lízing (nem kell számlázni) = a lízingdíj törlesztő részének előírása: T 368 – K 198, = a lízingdíj kamat részének előírása: T 368 – K 9736, = a lízingdíj pénzügyi rendezése: T 384 – K 368 (akkor is, ha előrefizették); – a lízingdíj könyvelése, ha nyílt végű a pénzügyi lízing, külön számlázni kell = a lízingdíj törlesztő részének és a rá jutó áfának az elszámolása a lízingbeadó által kibocsátott számla alapján: T 368 – K 198, 467 (nem árbevétel), = a lízingdíj kamat részének előírása (áfa-mentes): T 368 – K 9736, = a lízingdíj pénzügyi rendezése: T 384 – K 368. Elszámolás a lízingbevevőnél: A lízingbevevőnél a lízingtárgy birtokbaadását befektetett eszköz beszerzéseként kell elszámolni a lízingbeadó által kiállított számla alapján = a szerződéskötéskori piaci értéken, elsődlegesen beruházásként: T 161 – K 448 (kivétel, ha a lízingtárgy vagyoni értékű jog vagy szellemi termék, akkor: T 113, 114 – K 448), = ha a számlán áfa van: T 466 – K 479, = az előzetesen felszámított áfa kiegyenlítése: T 479 – K 384, = a lízingtárgy aktiválása, rendeltetésszerű használatba vétele: T 12-14 – K 161, = a lízingtárgy terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása: T 571 – K 119, 129, 139, 149; – a lízingdíj könyvelése, ha zárt végű a pénzügyi lízing = a lízingdíj törlesztő részének elszámolása: T 448 – K 479 (384), = a lízingdíj kamatrészének elszámolása: T 8722 – K 479 (384), = a lízingdíj pénzügyi rendezése: T 479 – K 384; – a lízingdíj könyvelése, ha nyílt végű a pénzügyi lízing, a lízingbeadó számlája alapján = a lízingdíj törlesztő részletének elszámolása: T 448 – K 479 (384), = a törlesztő részletre jutó áfa könyvelése: T 466 – K 479 (384), = a lízingdíj kamatrészének elszámolása (áfa mentes): T 8722 – K 479 (384), = a lízingdíj pénzügyi rendezése: T 479 – K 384.
10 A szerződés felmondása Számviteli, adózási szempontból lényeges, hogy a pénzügyi lízingszerződés megszűnését hogyan dokumentálják. Az új Ptk. erre vonatkozó szabályainak hiányát – a törvény diszpozitív jellegéből adódóan – a két fél közötti pénzügyi lízingszerződésben indokolt rögzíteni. Nyilvánvalóan, ha a lízing futamidejének végén szűnik meg a szerződés, a lízingtárgy tulajdonjogának rendezésével kapcsolatos feladatokat kell elvégezni. Ha felmondással szűnik meg, akkor a lízingtárgynak vissza kell kerülnie a lízingbeadóhoz, ami ugyanazt igényli, mint a lízingbeadás, csak negatív előjellel (helyesbítő számla, piaci érték, áfa). Ha károkozás miatt szűnik meg, a lízingtárgy megsemmisül, az erre vonatkozó törvényi szabályozás is hiányzik. Mit tartalmaz akkor az új Ptk.? A lízingbeadó, illetve a lízingbevevő mikor jogosult a szerződést felmondani! Az új Ptk. szerint a lízingbeadó jogosult a szerződést felmondani, ha a lízingbevevő – a fizetőképességére vonatkozó vizsgálatot akadályozza, – vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti kötelezettségének a teljesítését, – a lízingbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használatot, – szavatossági jogainak érvényesítésére irányuló kötelezettségének – felhívás ellenére – nem tesz eleget, – az őt terhelő lízingdíj, költség vagy teher megfizetését elmulasztotta, és a lízingbeadó a lízingbevevőt megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, és a lízingbevevő ezen határidő elteltéig sem fizetett. Ha a lízingbeadó a lízingszerződést felmondja, a lízingbeadó köteles a lízingbevevővel a zálogjog érvényesítésére vonatkozó szabályok szerint elszámolni, azaz a lízingbeadó köteles a zálogtárgyat értékesíteni, és a befolyt vételárral elszámolni. A lízingbevevő jogosult a szerződést felmondani, ha a lízingbeadó szavatossági elállási jogának érvényesítésére vonatkozó kötelezettségének – felhívás ellenére – nem tesz eleget. A lízingszerződés felmondásának számviteli elszámolása Az előbbiekből következik, hogy a lízingszerződést felmondhatja a lízingbeadó, de a lízingbevevő is. Ez utóbbi esetben erről a lízingbeadót írásban értesíteni kell. A lízingszerződés felmondása valójában a lízingszerződés olyan módosítása, amelynek eredményeként a pénzügyi lízing eredeti futamideje lerövidül. Éppen ezért a lízingszerződés felmondása számviteli elszámolásának dokumentuma a lízingszerződés módosításán túlmenően a lízingbeadó által kiállított helyesbítő számla. A helyesbítő számlán negatív előjellel szerepel a lízingtárgy visszavételkori piaci értéke (legfeljebb a lízingbeadáskor elszámolt eladási ára), valamint a visszavételi értékre jutó áfa abban az esetben, ha a lízingbeadáskor kibocsátott számla is tartalmazott áfát. A helyesbítő számla könyvelése a lízingbeadónál: – a visszavett lízingtárgy visszavételi piaci értéke: T 91-92 – K 198, = a visszavételi értékre jutó fizetendő áfa: T 467 – K 479, – kapcsolódóan – az áfa nélküli – visszavételi értéken az eladott áruk beszerzési értékének helyesbítésével a készletre vétel: T 261 – K 814, – a helyesbítő számla könyvelése után a pénzügyi lízing miatt tartós követelés számlán (198. számla) lévő egyenleget meg kell szüntetni, vagy = pénzügyileg rendezik: T 384 – K 198, illetve T 198 – K 384, vagy
11 = a két fél megállapodása alapján elengedett követelésként: T 8893 – K 198, illetve elengedett kötelezettségként: T 198 – K 9893 számolja el a lízingbeadó. A helyesbítő számla könyvelése a lízingbevevőnél: – a visszaadott lízingtárgy visszavételi értéke: T 448 – K 161, = a visszavételi értékre jutó előzetesen felszámított áfa: T 368 – K 466, – a visszavételi – áfa nélküli – piaci értékkel a lízingtárgy bruttó értékének helyesbítése: T 161 – K 11-14, – a helyesbítő számla könyvelése után a lízingtárgy kivezetése a könyvekből: = ha van nettó érték (a csökkentett bruttó érték és az elszámolt terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés különbözete), azt terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni: T 8664 – K 118, 128, 138, 148, = ha negatív előjelű a nettó érték (a csökkentett bruttó értéket meghaladja az elszámolt terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés együttes összege), annak összegével a már elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírást kell csökkenteni: T 119, 129, 139, 149 – K 571, – a helyesbítő számla könyvelése után a pénzügyi lízing miatti kötelezettség számlán (a 448. számlán) lévő egyenleget is meg kell szüntetni, vagy = pénzügyileg rendezik: T 448 – K 384, illetve T 384 – K 448, vagy = a két fél megállapodása alapján elengedett kötelezettségként: T 448 – K 9893, illetve elengedett követelésként: T 8893 – K 448 számolja el a lízingbevevő. Ha a lízingszerződés felmondásával a lízingbeadó a lízingtárgyat ismételten lízingbe adja, először azt – a fentiekben leírtak szerint – vissza kell vennie. Erre is – törvényi előírás hiányában – a pénzügyi lízingszerződésben utalni kell. Az új Ptk. nem szabályozza azt az esetet sem, amikor a pénzügyi lízingszerződést a lízingbevevő azért mondja fel, mert a lízingtárgy oly mértékben károsodott (esetleg megsemmisült), hogy azt rendeltetésének megfelelően használni nem lehet, használható állapotba jelentős ráfordítással sem hozható. Nyilvánvalóan a pénzügyi lízingszerződésben rögzíteni kell, hogy a károkozás függvényében az okozott kár megtérítésén túlmenően mi történjen a megsemmisült lízingtárgynak a könyvekben szereplő adataival. Rendelkezni kell arról, hogy – az egymással szemben nyitott számlákat (a 198., illetve 448. számla) miként rendezik (átutalással vagy elengedéssel), – a lízingbevevőnél a lízingtárgyat a könyvekből az egyéb ráfordításokkal szemben ki kell vezetni, esetleg vissza kell adni a visszavételi értéken a lízingbeadónak, ahol a veszteséget indokolt elszámolni, mert például a lízingbeadóhoz folyik be a biztosító által térített összeg, a károkozás függvényében lesz-e a veszteségnek fedezete stb. A lízingbevevőt megillető jog átruházása Az új Ptk. szerint, ha a lízingbevevő jogosult a lízingbevett dolog tulajdonjogának vagy jognak a megszerzésére, ezen jogát a lízingbeadó hozzájárulása nélkül jogosult harmadik személyre átruházni. Adós maradt azonban a törvényi szabályozás azzal, hogy a lízingbevevő ezt a jogát csak akkor alkalmazhatja, ha a dolog tulajdonjogát, a jogot már a lízingszerződés szerint megszerezte, azaz legkorábban a lízing futamidejének a végén. Ez esetben a saját eszköze értékesítésének a szabályai szerint kell eljárnia. A használat és a jogszerzés átengedése harmadik személynek Az új Ptk. szerint a lízingbevevő a lízingtárgy használatának átengedésére a lízingbeadó hozzájárulásával jogosult.
12 Ha a lízingbevevő a lízingtárgyat – a lízingbeadó engedélyével – más használatába adta, a használó magatartásáért úgy felel, mintha a lízingtárgyat maga használta volna. Ha a lízingbevevő a lízingtárgyat – a lízingbeadó engedélye nélkül – engedi át másnak használatra, felelős azért a kárért is, amely enélkül nem következett volna be. A lízingtárgy más használatba adásának, másnak használatra történő átengedésének – mivel a lízingtárgy nem kerül ki a könyvekből – nincs sajátos számviteli elszámolási szabálya. Nyilvántartásba-vételi kötelezettség Az új Ptk.-nak fontos szabálya a nyilvántartásba-vételi kötelezettség azon cél érdekében, hogy a harmadik személyek, tipikusan a lízingbevevővel szerződő vevők és a lízingbevevőnek hitelt nyújtók tisztában legyenek azzal, hogy a tartósan a lízingbevevő használatában lévő vagyontárgyak – a látszat ellenére – nincsenek a lízingbevevő tulajdonában. A törvényi előírás szerint, ha a lízingtárgy ingatlan, – a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha a lízingszerződés megkötésekor a lízingtárgy a lízingbeadó tulajdonában van, a bejegyzésnek a birtokátruházásig (a lízingbeadásig) meg kell történnie. Ha a lízingtárgy ingó eszköz vagy jog, – a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha az ingó dolog tulajdonjogát vagy a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, és jogszabály a dolog vagy jog elzálogosítását a lajstromba való bejegyzéshez köti, – a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a megfelelő lajstromba bejegyeztetni. Nyilvántartásba-vétel hiányában a lízingbevevő jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző harmadik személy – átruházással megszerezheti az ingó dolog tulajdonjogát, illetve a jogot, és – a lízingbevevő rendelkezési joga hiányában is megszerezheti a lízingbevevő által a dolgon, illetve jogon javára alapított zálogjogot.
13 Kezességi szerződés [Az új Ptk. 6:416. – 6:430. §-ait] A kezességi szerződést az új Ptk. a biztosítéki szerződések közé sorolja, és a korábbi Ptk.nál a kezességre vonatkozó szabályokat az új Ptk. sokkal részletesebben tartalmazza. A kezesség funkciója egy kötelem teljesítésének személyi biztosítéka, valójában kötelmi szerződés a jogosult és a kezes között. A kezességi szerződéssel az új Ptk. szerint (hasonlóan a korábbi előíráshoz) – a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, – hogyha a kötelezett nem teljesít, – maga fog – a kötelezett helyett – a jogosultnak teljesíteni. Az új Ptk. szerint kezességet bármilyen tartalmú kötelezettségért lehet vállalni. Így jövőbeli és feltételes kötelezettségekért is. További új előírás, kezességet nem csak egy meghatározott kötelezettségért lehet vállalni, hanem – meghatározott kötelezett meghatározott jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettsége biztosítására, illetve – a kötelezett és a jogosult között fennálló, vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló összes kötelezettsége biztosítására is. Kezességi szerződést a jövőben is írásba kell foglalni. A kezesség járulékossága A kezesség tartalma és terjedelme a főkötelezettség mindenkori tartalmához és terjedelméhez igazodik. Ha a főkövetelés nem áll fenn, a kezességvállalás is érvénytelen. A kezesség terjedelme nem haladhatja meg a főkötelezettséget. A kezes kötelezettsége az ügyleti (kikötött) kamatokra csak annyiban terjed ki, amennyiben azok a kezességvállalás után váltak esedékessé. A főadóssal szemben folytatott per, illetve végrehajtás költségeiért pedig csak abban az esetben felel a kezes, ha azok felmerülése előtt a jogosult felszólította a teljesítésre. Ez utóbbi az új Ptk. előírásából következik. A járulékosság alapvető követelménye, hogy a kezes a jogosulttal szemben azokra a kifogásokra is hivatkozhat, amelyek a főkötelezettet a jogosulttal szemben megilletik. Új előírásként fogalmazódott meg, a kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit. Új szabály az is, hogy a kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti. De nem érinti a kezes kötelezettségét a felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség sem, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes szabadul a kötelemből, a kezes kötelezettsége lecsökken az egyességben meghatározott mértékre. Ha a tájékoztatás megtörtént, a kezes teljesített, a felszámolási vagy csődeljárásban a kezes a jogosult helyébe lép. Változatlan az az előírás, hogy a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. A jogosultat terhelő tájékoztatási kötelezettség (új előírás) A jogosult köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest, ha – a kötelezett határidőben nem teljesített (elmaradt a teljesítése), – a biztosított kötelezettség teljesítési határideje megváltozott, – a kötelezett helyzetében olyan változás következett be, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja.
14 A tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére is. Ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségét, vagy – a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja, – a jogosult arról is köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest, – ha a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor számított vagy az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékhez képest 20 százalékkal nőtt. A sortartozás kifogása A korábbi Ptk. sortartozásra vonatkozó szabálya helyett az új Ptk. a következőket tartalmazza: A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Az új Ptk. arról is rendelkezett, hogy a kezest nem illeti meg a sortartozás kifogása, ha – a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült, – ha a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést, vagy – ha a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult. Kártalanítási kötelezettség (új előírás) Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtott részéért vállalt felelősséget, – a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, – ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelést nem egyenlítették ki. A kezes teljesítése Az új Ptk. a kezes teljesítésével kapcsolatos szabályokat a korábbinál sokkal részletesebben fogalmazta meg. A kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a teljesítésre. A teljesítés előtt a kezes késedelem nélkül köteles erről a kötelezettet értesíteni, és tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről, valamint a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról és követelésekről. A kezes késedelem nélkül köteles: – a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet késedelem nélkül értesíteni, – a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról – annak indokát megjelölve – a kötelezettet és a jogosulttat késedelem nélkül értesíteni. A kezes teljesítését követően a jogosult köteles késedelem nélkül átadni a kezesnek minden olyan okiratot és megadni azt a tájékoztatást, amely a kezes kötelezettel szembeni igénye érvényesítéséhez szükséges. A kezes teljesítésének számviteli elszámolása – ha a teljesítés pénzeszköz átadásával történik: T 368 – K 384 (követelés a kötelezettel szemben)
15 –
ha a teljesítés beszámítással történik: T 454 – K 311 (a jogosulttal szembeni követelés és kötelezettség csökken).
A kötelezett a kezes teljesítését a jogosulttal szembeni kötelezettsége csökkenésének összegében a kezessel szembeni kötelezettségként írja elő: T 45 – K 479. A kezes a kötelezettel szembeni követelését mindaddig teljes összegben nyilvántartja, amíg azt a kötelezett ki nem egyenlítette. A kezes is köteles a mérlegfordulónapi értékelés során – ha indokolt – a kötelezettel szembeni követelésénél is értékvesztést elszámolni, behajthatatlanság esetén behajthatatlan követelésként leírni. A kötelezett a kezessel szembeni kötelezettségét köteles mindaddig kimutatni, amíg azt ki nem egyenlíti, illetve amíg azt a kezes el nem engedi. Az alkezes teljesítése (új előírás) Ha a kezes kötelezettségéért – kezességet vállalt személy kielégíti a jogosult követelését, – a követelés erejéig mindazon jogokat is érvényesítheti, amelyeket – a kezes érvényesített volna, ha a jogosult követelését kielégíti. Határozott időre vállalt kezesség – a határozott idő letelte után a kezes szabadul a kötelezettség alól. Határozatlan időre vállalt kezesség felmondása (új előírás) Ha a határozatlan időre vállalt kezesség a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló vagy a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségét biztosítja, a kezes háromhónapos felmondási idővel megszűntetheti a kezességi szerződést. A kezes szabadulása a kötelemből (részben módosult) Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy az ő hibájából a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy – a behajtás jelentősen megnehezül, – a kezes annyiban szabadul, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítési igénye alapján egyébként kielégítést kaphatott volna. Több kezes Ha ugyanazért a kötelezettségért többen vállalnak kezességet, a kezesek egyetemlegesen kötelesek a jogosulttal szemben helytállni. Az új Ptk. az eddigi előírásokat kiegészíti: Ha több kezes egymásra tekintet nélkül vállal kezességet, egymás közötti viszonyukban a kötelezettség abban a sorrendben terheli őket, amilyen sorrendben elvállalták a kezességet. Az a kezes, aki a jogosulttal szemben a sortartozás kifogásával élhetett, ezen kifogással a jogosult követelését kielégítő kezessel szemben is élhet. Ha a kezesek egymásra tekintettel vállalnak kezességet, egymás közötti viszonyukban kockázatvállalásuk arányában kötelesek helytállni. Azonos követelést biztosító kezesség és zálogjog (új előírás) Ha ugyanazt a kötelezettséget kezesség és a kötelezettől eltérő személy által alapított zálogjog is biztosítja, – a kezes és a zálogkötelezett helytállására és egymás közötti viszonyukra a több kezesre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
16 Fogyasztó által vállalt kezesség (új előírás) A fogyasztó által vállalt kezesség esetén a jogosult köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni – a kezes jogairól és kötelezettségeiről, – a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatról. Ha a jogosult nem tájékoztat, a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni. Ha a fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállal kezességet, – a kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért. Ha a kötelezett késedelembe esik, a jogosult köteles a kezest késedelem nélkül értesíteni. Ennek elmulasztása esetén a kezes nem felel a késedelemből eredő kárért és késedelmi kamatáért. (Ez a rendelkezés egyelőre nem hatályos!) A fogyasztói kezességi szerződés szabályait nem lehet alkalmazni, ha a kezes a jogi személy kötelezett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja.
