Nedves közepes szélességek formacsoportjai
A sarkkör és a 43-45 földrajzi szélességek között helyezkedik el. Felszínfejlődés korábban: 1. Pleisztocén hideg periódus felszínfejlődése: • fagy okozta aprózódás • szoliflukció, krioturbáció, kőtengerek 2. Jelenlegi felszínfejlődés: • a klímát nyári meleg és csapadék jellemzi • kémiai mállás ( szénsavas és illites) • podzol és barna erdőtalajok - lejtőn lassan mozog • hóolvadás és záporok hatására - felszín leöblítés • folyók bevágódóak (v alakú és v alakú talpas völgyek, teraszképződés) • folyó és völgyhálózat szabályos
•
Mérsékelt övi nedves éghajlat. Az alacsonyabb hőmérséklet miatt a víz bőséges jelenléte is csak közepes erejű kémiai reakciókat eredményez. A mállás formáiból is sok hiányzik. A kicsiny párolgás következtében gyengék a kapilláris folyamatok. Az inszoláció hatása jelentéktelen, a fagyás-olvadásé annál fontosabb a téli félévben.
•
Óceáni területek. A jelentős mennyiségű és az év során egyenletes eloszlású csapadék kedvezne a mállásnak. Azonban a hasonlóképpen kiegyenlített (kevés napi és évi ingást mutató) hőmérsékleti viszonyok némileg csökkentik jelentőségét. Az aprózódás minden formája alárendelt.
Nedves közepes szélességek mállási folyamatai • A hideg éghajlat pihenő szakaszt okoz a növényzetben és a talaj mikrobiális tevékenységében. Ezért itt kis kivétellel az ásványi tápanyagok dominálnak hasonlóképp mint a trópusokon. A fák leveleinek lehullását követően a humuszréteg gyorsabban növekszik, mint a mikroorganizmusok, inszekták, giliszták felhasználnák azt. • A csapadék és hó-olvadékvíz a vöröses humuszon keresztül szivárog, szerves kötéseket hoz létre, a fém-kationokat az ásvány anyagból kioldja vagy komplex kötésbe viszi, s így kovasav gazdag maradék keletkezik. • A vasoxidok és agyagásványok a felszínközeli rétegekből kimosódnak és néhány deciméter mélységben felhalmozódnak a talajban (ez a szilikátos mállás).
sarki sivatagok
mm 3000
tundra
tajgazóna
2400 1800 1200 600 0
0
szavanna
szavanna
sztyepp
trópusi erdő félsivatag sivatag
C 25 20 15 10 5 0
mállatlan kőzet
kismértékű kémiai átalakulás
Illit-montmorillonit
kaolinit
Al2O3
Fe2O3 + Al2O3
6. ábra. Különböző földrajzi zónák kőzetmállásának intenzítása (Strahov nyomán)
Nedves közepes szélességek mállási folyamatai • A kémiai mállási folyamatok csak néhány méter mélységig fordulnak elő a kőzeten, a mechanikai aprózódás azonban ennél mélyebbre hatol. • Mind a csapadék, mind a hőmérséklet kevésbé intenzív, mint a nedves trópusokon, sok, a talajvízben oldott komponens létrehozhat új stabil agyagásvány kötéseket. Az agyagásványok a Földön áthatják a talajokat, s esetenként olyan mennyiségben, hogy lecsökkentik az átszivárgást. • Az ezekből felépülő tájak igen elterjedtek, lankás, talajokkal takart dombvidékek, amelyeket a talajerózió átformált A hegyhátak gyakran sekély talajréteggel fedettek, vagy kitakart csipkeformájú kőzetfelszínek tarkítják.
Podzol szelvény kialakulása a Frank Albban
Hegységi domborzat: • Lánchegységek: pleisztocén eljegesedés során kárfülkék, kárcsúcsok, kárgerincek, a v alakú völgyekből parabolikus völgyek jöttek létre, ma maradványaik találhatók meg itt.
Lánchegységek: Jelenleg intenzív völgyképződés, V alakú völgyek kialakulása jellemző, mészkőben szurdokvölgy.
A Száva forrása
• Röghegységek: - gyűrt rétegen kialakult tönkfelületek, kárfülkékből induló teknővölgyek V alakúvá válása. - V alakú völgyképződés jellemzi, a völgyek félhenger alakú dellével indulnak, a völgytalpakon pleisztocén kavics ebbe bevágódik a folyó-teraszképződés.
• Harmadidőszaki tönkmaradványok: ezek szubtrópusi időszak alatt jöttek létre.
Gránit sziklák Bretagne-félszigeten
Adrspachi hegyek (Csehország)
Táblás vidékek : - lehetnek völgyekkel szabdalt lépcsős vidékek, - elegyengetett felszín maradványok.
• Harmadidőszaki dombvidékek: - magasabb térszínein völgyképződés, - finoman tagolt domborzat, - lejtők gyakran meredekek, - növénytakaró alatt kevésbé tagolt felszín, - csapadékos időszakokban erőteljes völgybevágódás, csuszamlás.
• Akkumulációs felszínek: laza üledékből épülnek fel. Lehetnek:
1. Hordalékkúp síkságok és ártéri síkok. A hordalékkúp síkságok felszíne változatos, hordalékkúp teraszok is kialakulhatnak. 2. Ártéri síkok: magas ártér, alacsony ártér, elhagyott medrek, morotvák 3. Glaciális és fluvioglaciális síkságok, sok glaciális s periglaciális forma.
A nedves és félig nedves szubtrópusok forma együttesei • A 45-43 fok szélesség és a Rák- és Baktérítő között. Ázsia DK-i részén a 38° északi szélességnél, Amerika Ny-i részén a 41°-nál, K-en a 37°-nál kezdődik. • Két fő éghajlati típusa van: - mediterrán - szubtrópusi monszun,
Mediterrán területek • Kevesebb csapadék, száraz meleg nyár, enyhe csapadékos tél (átlag 700 mm), • a mállás kisebb intenzitású, mivel csak télen csapadékos, • szilikátos kőzetek mállása kevésbé intenzív (sziallitos mállás), de jelentősebb a nedves közepes szélességékénél.
Szubtrópusi monszunterületek • Nagymennyiségű csapadék (több, mint 2000 mm, magas középhőmérséklet). • Felszínfejlődés jellemzői: - a szilikátos mállás intenzív, - folyóvízi szállítás jelentős, - a korábbi mállástermékek nem különíthetők el a maitól.
Mediterrán területek morfológiai folyamatai és formái • Korábban minikét területet erdők borították, • felületi és lineáris leöblítés is jellemző, • az intenzív szubtrópusi csapadékokkal szemben az erdő nem nyújt kellő védelmet – jelentős talajerózió, • antropogén erdőirtás – a felszíni leöblítés felgyorsult.
Az areális leöblítés által létrehozott formák • földpiramis (laza kőzeten) • badland
Törökországi földpiramisok
Törökország földpiramisok
Törökország földpiramisok
Törökország földpiramisok
Törökország földpiramisok
Törökország földpiramisok
A folyó víz által létrehozott formák • rossz föld (badland)
Lineáris vízfolyások által létrehozott formák • esőbarázdák, • vízmosások
A folyó víz által létrehozott formák • csuszamlások • V alakú völgyképződés (nagy hordalék szállítás) • V alakú talpas völgyek is ( nagy esésűek) • fiumara, (rambla, riera, torrens, revmata) típusú völgyek, spanyol
olasz
görög
ennél a típusnál a kavicsanyag az egész völgytalpat kitölti, nincs árvízmentes terasz, a mélyítő erózió az egész völgytalpon érvényesül.
Akkumulációs felszínek • Nagyesésű hordalékkúpok, iszap-agyag üledékbe ágyazva, kavicsanyaggal, • Erősen felszabdalt felszínük van, • Gyakran hordalékkúp teraszok jönnek létre.
Hegységi domborzat •
a magas hegységekben erőteljes völgy-képződés,
•
a V alakú völgyek, szélesebb-keskenyebb völgytalppal,
•
régi lepusztulás felszínek maradványai,
•
szilikátos alapkőzeten igen mély völgyek,
•
mészkövön szurdokvölgyek sekély dolinák, mésztufa gátak
