NatuREcycle – Egy aludoboz élete
“Amikor bármit magában próbálunk kiragadni, akkor rájövünk, hogy ez mindennel szorosan összefügg a világegyetemben." John Muir
Projektvezető: Göncöl Alapítvány Együttműködő partner: IUCN CEC Közreműködő: ÖKO-Pack Kft., Cz&K Consulting Kft. Támogató: ALCOA Foundation 2014.
A NatuREcycle projekt a 2013-ban megvalósított Passzold a dobozt! (Pass the Can) kezdeményezés folytatásaként jött létre az Alcoa Alapítvány támogatásával. A projektet a Göncöl Alapítvány az IUCN – Világ Természetvédelmi Unió tagja valósítja meg az IUCN Oktatási és Kommunikációs Bizottságával (IUCN CEC) együttműködésben. A projekt célja egy ismeretterjesztő játék kifejlesztése, mely felhívja a figyelmet az alumíniumgyártás környezeti hatásaira, a bauxit bányászatától kezdve az alapanyag előállításán keresztül egészen a gyártásig és csomagolásig. Vásárlási és otthoni szituációban szó esik az egyéni felelősségről és a tudatos vásárlásról, illetve a helyes hulladékkezelésről és az alumínium újrahasznosításának módozatairól is. A játék bemutatja, hogy ebben az összetett folyamatban hol jelenik meg az egyéni választás lehetősége, és hogy döntéseink milyen mértékben terhelik a környezetet. A játékleírás az IUCN CEC tagjainak közreműködésével jött létre. A játék Magyarországon egy háromnapos játszóház keretén belül debütál április végén, ennek tapasztalatait felhasználva készül el a végleges leírás. A játék kerete: Kik játszhatják? Elsősorban 8 és 14 év közötti diákok számára készült, de az idősebb és a fiatalabb korosztály igényeihez is igazítható. A játék időtartama: a megbeszéléssel együtt 20 perc játékidőt igényel, de ez foglalkozási típustól és csoporttól függően változtatható.
Szükséges eszközök, terem: a játékot iskolai környezetben is könnyen lehet játszani. Szükséges feltételek:
o az egyes állomások A4-es nagyságú kinyomtatott képe, o egy megfelelő méretű tábla, asztal vagy flipchart, ahol nyilakkal létre kell hozni
az üres folyamatábrát (lsd. a lenti vázlatot), ahová a játékosok beillesztik az egyes állomásokat,
o a játéklap (lsd. a 8. oldalon), amit akár több példányban is ki lehet nyomtatni a tanulók számára (gyakori használat esetén célszerű elkészíteni a játéklap laminált változatát, amire könnyen letörölhető porfilccel lehet írni),
o a játéklap megoldásait, válaszait tartalmazó válaszlapot a tanár/játékvezető részére (lsd. a 9. oldalon).
2
A játék célja:
Az alumínium újrahasznosításának népszerűsítése, ezáltal a természeti környezet megóvása, állapotának javítása,
Az egyéni felelősség tudatosítása, a választások következményeinek bemutatása, érzékenyítés,
A rendszerszemléletű gondolkodás szemléltetése.
Játék menete: Hogyan játsszuk? 1. Nyomtassuk ki az egyes állomásokat ábrázoló képeket. Ha rendszeresen szeretnénk használni, célszerű laminálni, vagy fatáblára ragasztani őket. 2. Készítsük elő a táblát, hozzuk létre az üres folyamatábrát – rajzoljuk fel az egyes állomásokat összekötő elemeket egy flipchartra, táblára, vagy kinyomtatva helyezzük egy asztalra, vagy falra. 3. A tanár/játékvezető munkáját a megoldásokat és válaszokat tartalmazó válaszlap segíti a játék elindításában, levezénylésében és értékelésében. 4. A tanulók első csoportos feladata, hogy a döntéseket megbeszélve a kinyomtatott állomásokat a megfelelő helyre illesszék az ábrák, infografikák, vizuális összekötő elemek, játéklap és tanár/játékvezető segítségével. 5. A tanulók 8 állomáson át követik a táblán az aludoboz életútját, a játéklap alapján meghatározott sorrendben. A játéklapon szerepelnek az egyes állomásokhoz tartozó feladatok és kérdések, melyeket csoportban dolgozva, vagy egyénileg az infografikák és ábrák segítségével válaszolnak meg. 6. Az utolsó előtti állomásnál az ábra kettéválik, a tanulók két csoportra oszlanak. Az egyik csoport a szelektív hulladékgyűjtés útját járja be és ezzel bezárja az aludoboz életét bemutató láncot, míg a másik csoport a kommunális hulladéklerakó választásával nyíltan hagyja a láncot. 7. Az állomásokon végigérve a tanulók a tanár/játékvezető vezetésével közösen összefoglalják szóban tapasztalataikat, rávilágítanak a két csoport különböző döntésének következményeire, levonják a következtetéseket, miszerint minden tevékenység környezeti terheléssel jár, döntésünk pedig kihat a teljes folyamatra. A tanár/játékvezető a válaszlapon talál javasolt kérdéseket a megbeszélés levezetéséhez. Érdemes szót ejteni a tábla jobb oldalán elhelyezett piacról is. Ez ugyan szervesen nem kapcsolódik az aludoboz életéhez, de a tudatos vásárlásban betöltött óriási jelentősége miatt a téma nem megkerülhető. A piac jelenti azt a közösségi-gazdasági teret, ahol a vásárló közvetlen kapcsolatba léphet a termelővel, illetve jóval környezettudatosabban tud vásárolni, mint egy boltban (ld. újratöltés, csomagolás, stb.) A közös összefoglaló segít tudatosítani azon összefüggéseket, melyek a természet megőrzése és az alumínium újrahasznosítása között fennállnak, így biztosítva azt a háttértudást, mely alapján a jelenkor gyermekei a jövőben felelős döntéseket képesek hozni. Az újrahasznosítás jelentősége mellett a játék másik fő üzenete, hogy bár minden tevékenységünk környezeti terheléssel jár, a terhelés mértéke azonban messze nem elhanyagolható.
3
A játék állomásai: Sorszám
1
Állomás neve
Természet
Leírás A játék első állomásán egy érintetlen természeti terület (domb) látható hármas lombkoronaszinttel, valamint az arra jellemző flórával és faunával. A még érintetlen talaj sematikus keresztmetszeti képe is megjelenik az ábrán, melyben a bauxit könnyedén észlelhető. A kép közelében szöveges formában tájékoztató jellegű információk láthatóak úgy, mint: „Az alumínium gyártásához bauxitbányászatra van szükség” „Vajon keletkezik-e a természetben szemét?” Adat, info:
Cél
Tudatosítani azon természeti környezetet, melyet egyéni céljaink elérése érdekében kizsákmányolunk.
Egy tonna alumínium előállításához négy tonna bauxitra van szükség, aminek melléktermékeként – többek között - egy tonnányi vörösiszap is keletkezik, amely nehéz fémekben is gazdag. Az első állomáson látható természeti táj köszön vissza a második korongon, azonban jelentős tájsebbel, a bányászat utáni állapottal találjuk szemben magunkat. Ábrázolásmódja egyszerre valósághű és keresztmetszeti, szöveges formában megtudjuk, mekkora területet, mennyi idő alatt bányásztak ki. A kép jobb oldalán teherautóba pakolják a kitermelt bauxitot, a jármű vezet át minket a következő állomásra. Adat, info:
2
Bányászat
1821 - A francia Berthier Le Beaux bukkan először az új ércre, egy kemény, vöröses, agyagszerű anyagra, amely timsót tartalmazott. Lakóhelye, a délfranciaországi Le Beaux után elnevezi az ásványt bauxitnak; Az anyag 52% alumínium-oxidot tartalmazott, amely az Alumínium leggyakoribb érce. Az alumíniumot a XVIII. században fedezték fel és eleinte drágább volt még az aranynál is! Így csak III. Napóleon engedhette meg magának akkoriban, hogy alumínium kiskanállal kavargassa teáját. Később kisfiának csörgőt is csináltatott a legnemesebb fémből! Hol ismersz bauxit lelőhelyet? (Magyarországon a Dunántúli-középhegység: Vértesben, Bakonyban.) A bauxit bányászata a mérsékelt égövben mélyművelésű bányákban történik, hazánk esetében karsztos kőzetekben. Tudtad-e, hogy a karsztos kőzetekből kibányászott bauxit miatt a kiszivattyúzott karsztvizet (első osztályú ivóvíz) nagy mennyisége miatt nem
4
Szembesüljünk a termelés természetre gyakorolt hatásaival.
tudják felhasználni és beleengedik az élővizekbe? A kifogástalan tisztaságú karsztvíz ily módon negyed- vagy ötöd osztályú vízként végzi.
3
Gyártás
A karsztvízszint-süllyedés egyes helyeken meghaladta a 100 métert. A kép bal oldalán megérkezik a bauxitot szállító teherautó, hogy kipakolják és elindulhasson a gyártás folyamata. Stilizált gyári keresztmetszet tárul szemünk elé, ahol a grafikai ábrázolás, valamint az írott információk segítségével megtudjuk, adott mennyiségű bauxitból végül mennyi üdítőitalos dobozt tudunk előállítani, valamint, hogy ezen folyamat közben mekkora mennyiségű és milyen minőségű termékek keletkeznek. Az állomáson a csomagolóüzem is szerepel, a csomagolóanyagok megtöltése után a készterméket egy újabb teherautóba rakodják, amely azután elszállítja a boltba. Adat, info: Az alumínium kis fajlagos tömege (1/3-a a vasénak) és előnyös tulajdonságai miatt nyúlás, szakítószilárdság, rugalmasság) miatt lett a járműipar (gépkocsik, repülőgépek) kedvelt fémje! Manapság a fém csomagolóanyagok már több, mint 50%-át újrahasznosított alapanyagból állítják elő!
Felismerjük, hogy mekkora anyagpazarlással jár az a folyamat, melynek következtében a bauxitból alumíniumdoboz keletkezik. Ezen felül rádöbbenünk, hogy mindemellett veszélyes melléktermékek keletkeznek, és a gyártási folyamat szorosan együtt jár a környezetszennyezéssel.
Egyetlen aludoboz készítéséhez 1,2 kWh áram szükséges. Ennyi energiával egy Tv húsz órán keresztül üzemel!
4
5
5
Bolt
Otthon
1 kg alumínium előállításához 30-szor annyi energia szükséges, mint 1 kg üveghez! Tipikus áruház képét látjuk, hosszú polcsorokkal, tele különböző mindennapi háztartási élelmiszerekkel. Életszerű helyzetbe kerülünk, a játéklap utasítására üdítőitalt kell vásárolnunk. A bolti kínálat azonban sajnos szegényes, kifogytak az üveges csomagolású üdítőitalokból, ezért nincs más választásunk, alumíniumdobozosat kell vennünk. Adat, info:
Tudatosítani, hogy egy hétköznapi vásárlás során is komoly döntéseket hozunk meg, hiába nem szembesülünk azonnal azok következményeivel.
Csak akkor válassz aludobozt, ha majd a szelektív gyűjtőbe dobod használat után! Ez a leg energiaigényesebb csomagolóanyag, csak újrahasznosítva éri meg használni! A vásárlás végeztével hazavisszük az általunk megvásárolt terméket, egy konyha képe jelenik meg az ötödik állomáson.
Felismerjük, hogy választhatunk, és csakis rajtunk múlik, melyik mellett
Választanunk kell: az időközben kiürült alumíniumcsomagolású, immáron hulladékká vált anyagot a szelektív, avagy a vegyes kukába dobjuk bele. Adat, info: Az alumínium az egyik legértékesebb fém. Könnyű és tartós dolgok készülhetnek belőle, sokszor igazán jó szolgálatot tesz az emberiség számára. Ám fogyasztói társadalmunk az alumíniumhasználat területén is túlzásokra hajlamos, mivel használatát nem csak az elkerülhetetlenül szükséges eszközök kivitelezésére korlátozza. Amennyiben választásunk a szelektív gyűjtésre esett, a szelektív hulladékgyűjtő szigetre jutunk, demonstrálva ezt a valóságban is szükséges, és egyben elkerülhetetlen lépést. Megtudjuk, hogy döntésünk következtében a számunkra már szemétté vált anyagból újból termékek készülhetnek anélkül, hogy ehhez további természeti területeket kelljen kizsákmányolnunk. Az állomás kapcsán felmerül a kérdés, milyen termékek készülhetnek újrahasznosított alumíniumból. Adat, info: 6
Szelektív hulladékgyűjtő sziget
Az alumínium jól hasznosítható újra és újra: beolvasztása az elsődleges alumíniumgyártáshoz képest 95%-os energia megtakarítást eredményez. Természetesen nem minden alumínium tud visszakerülni a körforgásba például alumíniummal bevont fóliák nem, és még az újrahasznosítható eszközök is alacsony százalékban hasznosulnak jelenleg További veszteség, hogy az újrahasznosításkor az olvadékban alumíniumoxid (timföld) és kosz is található.
döntünk.
Tudatosítani, hogy ezen aprónak tűnő választásunk következtében máris sokat tettünk környezetünk megóvása és állapotának javítása érdekében.
Az alumínium könnyen feldolgozható. Alacsony olvadáspontú (660 Celsius), jól hengerelhető, ezért „olcsón” újrahasznosítható (reciklálható).
7
Hulladéklerakó
1 db bauxitból előállított aludobozra fordított energiával kb. 20 db újrahasznosított anyagból készülő aludobozt lehet előállítani. Amennyiben választásunk a vegyes kukára esett, úgy következő és egyben utolsó állomásunkra, egy hulladéklerakóra érkezünk. A lerakó hátterében egy település látható, képi és szövegi formában is felhívjuk a figyelmet az óriási szemétmennyiségre, valamint arra, hogy ez szelektív gyűjtéssel jelentősen csökkenthető. Adat, info: Fejenként átlagosan 50-60 pléhdobozt hajítunk évente a szemétbe. Emlékszel mivel volt egyenértékű az alumínium a XVIII. században? Érdemes
6
Tudatosítani, hogy tűnő választásunk környezetünk romlásához hozzájárultunk.
ezen aprónak következtében állapotának jelentősen
ilyet kidobni?
+1
Piac
A piaci vásárlás a bolt alternatívájaként került fel a táblára. Bár innen nem vezet tovább feladat, pozitív zsákutca jellege okán a folyamatábrán kívül esik, azonban nem elhanyagolható. Ezen piacon nem lehet alumíniumcsomagolású terméket venni ezáltal maga a probléma sem merül fel.
Rádöbbenünk, hogy a piacon közvetlenül találkozhatunk a termelőkkel, egyúttal sokkal környezettudatosab-ban vásárolhatunk.
Forrás:
http://environment.about.com/od/recycling/a/The-Benefits-Of-Aluminum-Recycling-Why-Recycle-Aluminum.htm http://hulladekboltermek.hu/cikk/0827/630202/20080701_fem_alumini_1.htm
7
Alternatív változatok: 1. A játszóházban a játék egy körülbelül 90x130 cm nagyságú tábla, melyen vizuális összekötő elemekkel egymást követik a természet és az alumínium gyártásának, felhasználásának, újrahasznosításának kapcsolatát demonstráló ábrák, infografikai megoldásokkal tarkítva. Melléklet: vázlatos kép a tábláról, az állomások ismertetése. A játszóházban egy fatáblára lesz a játék grafikai megvalósítását ábrázoló matrica felragasztva. Az egyes állomások jól látható elhatárolódását az ábrából fizikailag kiemelkedő, külön kivehető és beilleszthető 8 fakorong segíti. A játékhoz tartozik egy játéklap, melyen a játékosok feladatai, megválaszolandó kérdései találhatóak, és a játék végén a szóbeli összegzést segítik. A játéklap a mellékletben. 2. A játékot úgy is lehet játszani, hogy a tanulók csoportban dolgozva, már az állomások beillesztése közben, tehát a teljes folyamatábra feltárulása előtt folyamatosan haladnak a játéklap feladataival. A tapasztalatok végső szóbeli összefoglalója változatlan marad. 3. Amennyiben elegendő idő áll rendelkezésre, az osztály akár közösen is végigmehet mindkét úton, a szelektív, illetve kommunális hulladékgyűjtés következményeit követve, közben folyamatosan megbeszélve a különbségeket a tanár/játékvezető irányításával. 4. A játékot el lehet készíteni és le lehet gyártani labirintus formában is. Ilyen változatban az egyes állomások egy labirintus állomásai, melyek textilre nyomtatva és felállítva folyosókat és választási pontokat képeznek. A tanulók így nem csak egy táblán követik az aludoboz életének állomásait, hanem fizikailag haladnak végig rajtuk. A labirintusnak így több kijárata lehet, valós választási lehetőségként jelenhet meg a piac állomás, amely kivezeti a tanulókat az aludoboz életének köréből. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják az aludoboz szelektív vagy kommunális hulladékgyűjtőbe dobásának, saját döntésüknek következményeit az állomásokat követve. A játéknak több variációja is lehetséges a labirintus formában, a tanulókat csoportokra osztva különböző instrukciókkal indíthatjuk útnak, hogy a végén megbeszélhessék tapasztalataikat. Javasolt irodalom:
8
-
Fémhulladék
-
Ökológiai lábnyom
-
Negatív externália
-
Termék életciklusa
-
Tudatos vásárlók 12 pontja
NatuREcycle – Egy aludoboz élete Játéklap A játék minden állomásához egy vagy több kérdés kapcsolódik. A kérdések segítenek a játék üzenetének közvetítésében és az egyes állomásokon megjelenített részfolyamatok megértésében. Segítséget nyújtanak az animátor/pedagógus számára a téma feldolgozásában és körüljárásában. 1. Természet: Keletkezik-e a természetben szemét? 2. Bányászat: Mit gondolsz, vajon mi történhetett az élőlényekkel? 3. Gyártás: Mennyi bauxitot kell kibányászni egy db 32 grammos alumínium doboz legyártásához? 4. Bolt: Nagyon megszomjaztál! Sétálj el a boltba és vásárolj üdítőt! Milyen csomagolásban tudsz üdítőt vásárolni? Te melyiket választanád? 5. Otthon: Az üdítőd elfogyott, mit kezdenél a kiürült aludobozoddal? (a) Elsétálsz a szelektív hulladékgyűjtő szigetig (b) Nincs kedved elmenni, ezért beledobod a vegyes szemétbe Nálatok hova lehet vinni a kiürült aludobozokat? 6. Szelektív hulladékgyűjtő sziget: Mi minden készülhet az újrahasznosított aludobozokból? 7. Hulladéklerakó: Hol találhatóak a hulladéklerakók? Mit gondolsz, hogyan lehet csökkenteni a hulladéklerakókba szállított szemét mennyiségét? 8. Piac: Miben különbözik egy piac egy bolttól?
9
NatuREcycle – Egy aludoboz élete Válaszlap, útmutató a játékvezetőnek A játék elindítása előtt magyarázzuk el a diákoknak, hogy egy üres folyamatábrát látnak maguk előtt, melyen egy aludoboz életének állomásait láthatják, és az egyes állomások kapcsolódását a természeti környezethez. A feladatuk végignézni a kinyomtatott képeket, és a megfelelő helyre tenni őket az ábrában. Osszuk ki a játéklapot, és vezessük végig a diákokat minden állomáson, megbeszélve az ábrákat és a szöveges információkat. Segítsük a diákok csoportmunkáját és a beszélgetést a játék folyamán. Információk a játéklap kérdéseire adható válaszokhoz: 1. A természet nem termel felesleges anyagokat, melléktermékeket, minden a körforgás része. A természetes életközösségeket egyensúlyhoz közeli állapot jellemzi, ami lassan változik, ezért a benne élő állatok, növények tudnak alkalmazkodni a természetes változásokhoz. Tehát a természet az évmilliók alatt jól bevált és működő rendszer, sokszínű fajgazdagság jellemzi, melyben csak a földtörténeti közelmúltban jelent meg az ember. Munkájával, igényeivel az utóbbi időben az emberi civilizáció olyan folyamatokat működtet, melynek eredménye, mellékterméke a természetben korábban nem ismert fogalom: a szemét és a hulladék. A legtöbb hulladékot a természet önmagában nem tudja feldolgozni, újra nyersanyagokká alakítani, valószínűleg évmilliárdok alatt sem. 2. A bauxit leggyakrabban a földkéreg alkotórészeként található, ezért kitermelésére külszíni bányászatot alkalmaznak. A külszíni fejtések esetében is található egy olyan réteg, amely befedi a kibányászandó nyersanyagot és nem tartalmaz a bányászok számára hasznos anyagot. Annak érdekében, hogy a nyersanyaghoz hozzáférjenek, az ott található növényzetet, az erdőket kivágják, a felső termékeny talajréteget és a bányászat szempontjából nem szükséges rétegeket elhordják. Az erdők és a talaj eltűnésével az élőlények természetes élőhelye megszűnik, beszűkül. Újabb bányák létesítése, vagy a meglévők növelése pedig újabb területeket hódít el a természettől. Sok állat más területekre kényszerül, van, amelyik elpusztul. A kitermelés során használt munkagépek jelentős talajés zajszennyezést okoznak. A munkagépek bányához való eljutásához és a kibányászott nyersanyag elszállításához utak létesítésére van szükség, amely szintén az élőlények természetes élőhelyének csökkentéséhez, vagy szétszakításához vezethet. A bányákat miután kimerülnek, művelésükkel felhagytak, helyre kell állítani, szakszóval rekultiválni kell. Az így helyreállított területet az élővilág csak nagyon lassan tudja újra birtokba venni, természetes sokszínűsége, ezáltal ellenálló- és életképessége elmarad a természetesen létrejött társulásokhoz képest. 3. A bányászat és a gyártás állomásokon kiderül, hogy egy adott mennyiségű alumínium kb. négyszer akkora tömegű kibányászott bauxitból állítható elő. A megoldás során ezt az aránypárt használjuk. Így a megoldás: 4x32 gramm=128 gramm/1,28 dkg 4. Sajnos ebben a boltban csak alumínium dobozban tudjuk megvásárolni az üdítőt. Üdítőt számos különböző csomagolásban vásárolhatunk, mint pl.: visszaváltható üveg, nem visszaváltható üveg, PET palack, Tetra Pak, alumínium doboz. Ezek közül a legjobb választásnak a visszaváltható üveg minősül. Itt érdemes szóba hozni a tudatos vásárlás gondolatát és kitekinteni a „piac” állomásra. 5. Ennél a kérdésnél a játékosok az (a) vagy (b) válaszok közül választhatnak. Az adott választól függően haladnak tovább a következő állomásra. Fontos a pedagógusnak/játékvezetőnek utánanézni, hogy az adott településen, térségben milyen lehetőségek vannak az alumínium elhelyezésére, hogy ezzel tudja segíteni a gyerekek válaszát. 6. Az alumínium italos dobozok gyakorlatilag minőségromlás nélkül végtelenszer újrahasznosíthatóak. Az elsődleges nyersanyagból, a bauxitból készülő fémhez képest 95%os energia-megtakarítással állíthatók elő újrahasznosított alumíniumból. Az újrahasznosított alumíniumdobozokból nem csak alumínium italcsomagolások, de számos termék, például kerékpárok váza, autóalkatrészek, repülőgépek részegységei is készülhetnek.
10
Érdekesség, hogy a világon valaha előállított alumínium kb. 75%-a, a folyamatos újrahasznosításnak köszönhetően még ma is körforgásban és forgalomban van. Az alumínium dobozok ennél sokkal alacsonyabb százalékban kerülnek vissza a körforgásba. 7. Növekvő mennyiségű hulladékaink kezelésének leggyakoribb módja ma még mindig a lerakás. Ezért egyre több vagy nagyobb lerakóra van szükség, ezekhez a természettől veszünk el további területeket. A hulladéklerakók gyakran a településekhez közel találhatóak. A nem jól épített vagy kezelt, és az illegális hulladéklerakókból kórokozók, mérgező- és szennyezőanyagok a talajba, talajvízbe szivároghatnak, ezzel hosszú időre tönkretehetik a környék vízellátását. Ma már szigorú elvárások vannak ezen környezeti problémák kiküszöbölésére a hulladéklerakókkal szemben, amelyek megnövelik a hulladéklerakás és így a szemételszállítás díját. Sajnos sokszor a jól kezelt lerakók is árasztanak magukból kellemetlen szagokat, környékükön szétszóródik a szél által hordható szemét, például a nylonzacskók. A hulladék mennyiségének csökkentéséhez saját magunk is hozzájárulhatunk tudatos vásárlással (minél kevesebb, minél környezetbarátabb csomagolóanyagot, tartós használati cikkeket vásárolva), tárgyak hosszas használatával, vagy ha már hulladék keletkezik a háztartásunkban szelektív hulladékgyűjtéssel, szerves hulladékok esetén pedig komposztálással. 8. Egy termelői piac környezeti szempontból is számos előnnyel rendelkezik a boltokkal szemben. A piacra érkező árucikkek a legtöbb esetben a közeli gazdák kertjeiből kerülnek a pultokra, így a szállításuk közben elhasznált üzemanyag mennyisége és a környezeti terhelés mértéke is töredéke a távoli országokból érkező termékekéhez képest. Itt nagyobb eséllyel vásárolhatunk vegyszermentesen termelt az évszaknak megfelelő idénygyümölcsöket. A helyi termelőktől vásárolva nem csak abban lehetünk biztosak, hogy sokkal egészségesebb, amit vásárolunk, hanem ezzel segítjük megélhetésüket is. Ha a diákok végigértek az összes állomáson, segítsük őket tapasztalataik összefoglalásában. Először kérdezzük meg tőlük, hogy szerintük mi volt a játék lényege, majd afelé haladva, hogy végül világossá váljon számukra a szelektív hulladékgyűjtés fontossága, és az azzal járó természeti hatás tegyünk fel további iránymutató kérdéseket, mint például: -
Mi történt, amikor szelektíven gyűjtöttük a dobozt?
-
Mi történt, amikor a vegyes kukába dobtuk ki?
-
Tehát mi a különbség a kettő között?
-
Melyik a környezetbarátabb út, és miért?
-
Milyen érzés volt környezetbarátnak lenni?
-
Milyen érzés volt szelektíven gyűjteni?
-
Milyen érzés volt figyelmen kívül hagyni a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét?
-
Mi történik a természettel, ha szelektíven gyűjtünk?
-
Mi történik a természettel, ha nem gyűjtünk szelektíven?
-
Mi történik a bányával, ha szelektíven gyűjtünk?
-
Mi történik a bányával, ha nem gyűjtünk szelektíven?
-
Miért szorul ki a piac a folyamaton kívülre?
-
Piacon találunk olyan terméket, ami alumíniumba van csomagolva? Ez milyen összefüggésben van a természettel?
Források:
http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/hulladek/hulladek/ http://www.eger.imami.hu/hirek-ujdonsagok/95-os-energiamegtakaritas-aluminium-italdobozokujrahasznositasa-2 11
