NAPLÓ. Jánossomorjai. TARTALOM- JEGYZÉK A Város szépítése 3. oldal Gondolatok egy aktuális témára Búcsú 5-6. oldal Jogász válaszol 11

Jánossomorjai

NAPLÓ 2008. JÚLIUS

KÖZÉLETI LAP

200 Ft

Fotó: Hossala Tamás

VII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM

TARTALOMJEGYZÉK A Város szépítése • 3. oldal Gondolatok egy aktuális témára

Búcsú • 5-6. oldal Jogász válaszol • 11. oldal

Önkormányzat

Nyáriszünet előtti döntések Nyári szabadáguk előtt még jó néhány kérdésben döntöttek a képviselők. A szokásos évi beszámoltatások mellett, amelyet a gáz- és a vízszolgáltatótól vártak, megszavazták például a somorjai temető ravatalozójának megújítását és a Klafszky tagiskola részleges rendbetételét. Számonkéréssel indult a nyári szünet előtti utolsó testületi ülés. Igaz, nem a szó szoros értelmében, hiszen beszámolókat hallgathattak meg a képviselők. Először Fábián János az ÉgázDégáz Zrt. képviselője ismertette társaságának működését, majd a képviselők kérdezhettek. Szerették volna tudni például, hogy a meghibásodások száma átlagosnak mondhatóe, illetve, hogy mennyi a fogyasztók száma egyáltalán. A jelenlévő képviselő nem tudott válaszolni ezekre a kérdésekre sem, nemhogy arra, hogy mekkora üzlet Jánossomorján a gázszolgáltatás, ám azt ígérte, pótolja a hiányosságot. Tere-fere, fogadom A Pannon Víz Zrt. beszámolóját olvasva még több kér-

Felújításra várva

2

dést szegeztek a képviselők a megjelent másik szakembernek, Granát Károlynak, aki 100 milliós nagyságrendű beruházással kecsegtetett. Ilyen összegben terveznek ugyanis az elkövetkezőkben fejlesztéseket, ami természetesen nem mind Jánossomorján valósul majd meg, de azért nekünk is jut belőle. A társaság a helyi telepére például új eszközöket vásárol, és elkészül egy levegőztető medence is. Emellett elkészítik az üzemmérnökség már a tavalyi évre beígért akadálymentesítését is. Az ígéretek sorát gyarapította az is, hogy a vállalat minden új csatornára csatlakozónak fél áron biztosítja a bekötést. Ha ehhez hozzávesszük az önkormányzat két éve bevezetett azon kedvezményét, amelyet a csatornától 40 méternél mes�szebb lakóknak biztosít, akkor már valószínűleg azok is motiváltak lehetnek a csatlakozásra, akik ezt eddig az anyagiak miatt nem tehették. A képviselők kíváncsiak voltak arra is, vajon a társaság felkészült-e vízbázis kiváltására, amelyre Jánossomorja régóta pályázik, és ami úgy tűnik, most tényleg révbe ér. A képviselő, mondhatjuk, kitért a válasz elől, hiszen mindössze annyit közölt, hogy hallottak már róla, ismerik a tervet és tudják is, hogy mire van szükség. Konkrétumokat azonban csak a Zrt. vezetőitől várhatunk. Dől a lé… A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás tavalyi évértékelésével kapcsolatban szó esett többek között a folyékony hulladék gyűjtésére és ártalmatlanítására kiírt pályázatról, ami eredménytelenül zárult. Vagyis Jánossomorján még mindig mintegy 300-400 család van, amely még nem csatlakozott a csatornára; és vagy nem tudja elszállítani a szennyvizét, vagy ha igen, akkor azt nem hivatalosan teszi. Ez patt helyzet – jegyezte meg a polgármester, aki a határban,

csatornákban landoló szennyvizekre is felhívta a figyelmet. Egyéb ügyek? Egy új utca is született a legutóbbi testületi ülésen. A Sipőcz István utca folytatásának kereszteléséről döntöttek a jelen lévő képviselők, akik végül Balsay Sándor ötletét díjazták, így az utca a Pacsirta nevet kapta. Az Aranykapu óvoda alapítványt szeretne létrehozni, amelyet a város vezetői 100 ezer forinttal támogattak. Az óvodával kapcsolatban az is kiderült hogy egy új, félnapos csoport indulhat ősztől, 20 kisgyermekkel. (Lásd bővebben Csoport indulj! című cikkünket!) Nem várhatunk vele Dr. Kurunczi Károly polgármester végül két sürgető felújításra is felhívta a képviselők figyelmét: Az egyik a puszta-

somorjai ravatalozó és a lélekharang rendbetétele, a másik pedig a Klafszky tagiskola felújítása. Ez utóbbira ugyan a tavalyi sikertelen kísérlete után ismét pályázik majd a város, de a vizesblokk rendbetétele már nem várhat tovább. Ugyanez a helyzet a tornaszoba ablakával, ami balesetveszélyes, így már őszre mindenképpen ki kell cserélni. Emellett a pincerészben kialakítanak két foglalkoztató szobát is. A kisebbikben egyéni és kiscsoportos órákat tarthatnának, a nagyot pedig a napközisek vehetnék birtokba. Ide ping-pong asztal és más sporteszközök, játékok kerülnének. Mindkét javaslatot egyhangúlag támogatták, így a ravatalozó renoválása és egy új harangláb elkészítésre 3,5 millió forintot, míg a szentpéteri iskola rendbetételére 5 millió forintot költ majd a város. Medgyesi Kata

Szépülő iskola

Jánossomorjai Napló, 2008. július

Közélet

A Város szépítése

Gondolatok egy aktuális témára (2. rész) Lassan 4 éve már, hogy Jánossomorja kiérdemelte a városi rangot. Sokat dolgozott ennek érdekében a település, élén az önkormányzat. Természe­tesen maradtak még feladatok, hiszen nem lehetett mindent egyszerre városias szintre varázsolni. Nagyon sok elképzelés került be azóta a jegyzetfüzetekbe, amelyek megvalósítása nem kis feladat. Az előző havi Naplóban kezdtem kifejteni gondolataimat a fenti témában. Abban a cikkben a szemét kezelést boncolgattam. Pontosan arról írtam, szerintem mit tehetünk mi magunk annak érdekében, hogy ne járjunk szemétben. Azóta hallottam, hogy több településen is helyszíni bírságolással kívánják sújtani a csikket eldobó és más szemetelő személyeket. Ez is lehet egy megoldás. Azonban nemcsak a szemét kérdés foglalkoztat engem. Sok helyen jártam már, és igyekeztem a hivatásom szerinti képet rögzíteni a megismert vidékről. Köztük több települést is láttam, ahol a parkok, fásítások sem hiányoztak. Ezek egy része a természet örökségeként maradt rájuk, és sikerrel óvták meg. Ám számtalan helyen tudatos emberi alkotások ezek. Példaként Öttevény, Vitnyéd főutcáinak fásítását említeném. Bevallom irigylem is őket, mert Jánossomorja vidéke nem ilyen hely. Talán az őslakosságra is foghatjuk a nagyon zárt települési rendszert, ahol a fáknak csak fiatal korukban van helyük. Mihelyst terebélyesedne, árnyékot adna, máris útjában van valaminek vagy valakinek. Látva a település domborzati viszonyait, biztosan lehettek fás csoportok, de azok az építkezések során nyomtalanul eltűntek. Érdekes megemlíteni, hogy a környék egykori majorjaiban tudatosan fásítottak, ez elvadult állapotában ma is látható. (Albertkázmérpuszta, Rohrerföld, Szajda, Eszterházy-puszJánossomorjai Napló, 2008. július

ta, Hanságfalva, Császárrét). Pusztasomorján az Árpád és Kossuth utca kiépítése is a kiserdő rovására történt. A termőterület védelme érdekében még az utcák is olyan keskenyre sikerültek, hogy ma jelentősebb fásítást nem lehet végezni. Remélem, nem kell hangsúlyozni, hogy miért is van szükségünk a fákra, ligetekre, netán erdőre. Aki ezt kétségbe vonja, az álljon meg néhány pillanatra a Hármashalom melletti két vitatott sorsú fa alatt a nyári kánikulában. Érezni fogja a fák által nyújtott kellemesebb hőmérsékletet, a frissebb, oxigénben dúsabb levegőt és esetleg még madárhangban is gyönyörködhet az, aki ráér és érdekli a kérdés. Az aszfalt a fákkal ellentétben nem nyeli el a napsugarak hőjét, hanem visszaveri azt a levegőbe, mi pedig ebben közlekedünk. Mivel a fák veszélyeztetik az ágaik között átívelő légkábeleket, kivágásukat jó néhányan kívánják. Sok fa tűnhetett már el ilyen okokból a településen. És mi lesz helyettük? Számukat mindenképpen gyarapítani kellene ott, ahol a beépítés nem veszélyezteti. És ne szapuljuk az ősöket sem, nem gondolták ők, hogy ma már levegőért kapkodunk. Mit tehetünk a helyzet jobbításáért? Javaslom, fásítsunk! Nem kön�nyű feladat, így körültekintően döntsünk. Sokféle javaslatot kaphatunk, és természetesen ötletet a már beszerzett csemetéhez. Az önkormányzati területeken alakulnak az elképzelések, de a magánterületen a tulajdonos igénye szerint kell a tervét megvalósítani. Néhány szempont, ami befolyásolhatja a választást: - A lombos fákat javaslom előtérbe helyezni, mert később árnyékot adva jó pihenőhelyként is szolgál az utódoknak. Több oxigént is termelnek az örökzöld fenyőknél és tujáknál, igaz több levelet, így munkát is. - Az utcai fronton figyelemmel kell lenni a földben lévő köz-

művekre. A fák gyökerei által körülvett vezeték esetleges cseréje miatt a fák stabilitása csökkenhet, és ez dőlésveszélyhez is vezethet. Ilyen helyre és a légvezetékek alá nagyobb lombos fát tenni nem szabad. Ide a „gömb” jellegű fákat kell ültetni, amelyek színes levelű változatban is kaphatók. - A település talaját ismerve karógyökerű fák nem ültethetők, mert az agyagot, kavicsot elérve elpusztulnak. Ilyenek sajnos a tölgy félék, de a díszfáknál is kérdezzünk rá a kiválasztott fafaj igényére. - Hogy a fa ne csak fiatal korában szolgálja a háziak igényét, nagyobb helyet kell számára biztosítani. Ahogy majd fejlődik, vissza lehet „szerezni” az alatta levő helyet, amely ráadásul kellemes pihenőhellyé is válhat. Tehát ne szűk helyre ültessük, hogy később útban legyen. - Ha több fára van lehetőség, akkor azt többfajta fával oldjuk meg. Színben, virágban, termésben van választási lehetőség, amit érdemes kihasználni. A közterületeken az önkormányzat feladata a fásítások előkészítése és végrehajtása. Nem kis összeget fordít Jánossomorja az ilyen feladatokra. Sajnos nem mindenki becsü-

li ezt az igyekezetet, emiatt kissé pesszimista a hangulat. Jártam olyan országban, ahol a csodálatosan szép parkokban a fák előtt tábla jelezte, hogy azt egyes családok ültették el a gyermek születése napján, annak emlékére! És azóta a család gondozta! Ez is lehet egy ötlet, hogy mi is felvállaljunk valamit a közterek szépítéséből. De ezt szervezetten kell megoldani. Így legalább egy kis védettséget is élveznének ezek a parkok. (Kivéve persze, ha pont az a gyerek…)Természetesen más ötleteknek is helyet lehet adni, várjuk a javaslatokat! Balsay Sándor Medgyesi Imre Kenyér bölcső Hegyek között völgykatlan, Csillag ragyog magasban. Fényes csillag lakatlan. Köddel tele völgykatlan. Hegyre baktat karaván, Útszélen sok bojtorján. Völgybe sántít Adorján, Törött lábbal, mankón jár. Gyékényt fonnak Somorján, Sásból lesz a hozomány. Susog-susog, sáskéve, Kardpenge a két éle. Szatyor készül belőle, Bő aratást jövőre! Gazdag lesz az esztendő, Kenyér bölcső, fateknő.

3

Természet

Gólyatörténetek Mindannyiunk kedvencei az évről évre visszatérő kedves, hatalmas madarak, a gólyák. Örömmel fogadjuk régi barátainkat, de boldogok vagyunk akkor is, ha egy-egy új pár telepedik le nálunk. Nos a szentpéteri városrészben ez utóbbi történt. Három évvel ezelőtt a szentpéteri gólya sajnos elvesztette a párját. Úgy tűnt, hogy a fészek lakatlanná válik, mert az özvegy is nagyon ritkán látogatta. Párja nem akadt. Idén azonban ismét több fészekbe érkeztek vissza a kelepelők, mint az előző évben. Márciusban megérkezett a mi magányos gólyánk is, de aztán hosszú időre el is tűnt valamerre. Május elején egy fiatal pár szemelte ki a fészket és birtokba is vette. Rövidesen meg is kezdték a költést, amely jó harminc napig tartott. Lentről egyelőre nem látni az eseményeket, majd ha az erősödő fiókák felülnek, akkor tudjuk meg mi is történik a családnál. Gondolom, sokan fogják gyer-

mekeikkel, unokáikkal „meglátogatni” őket. Június 3-án riasztást kaptam, mert az egyik fióka kiesett a fészekből. Az oszlop alatti bodzabokorba esett, így szerencsére nem ütötte meg magát végzetesen. A közelben lakó kislány észlelte a bajt, a fiókát egy kiskosárba tették, majd hívtak engem. A fióka 2-3 napos lehetett, otthoni felnevelését reménytelennek véltem. Ezért a visszarakás mellett döntöttem. Éppen Jánossomorján dolgozott egy kosarasdarus kisteherautó, amelyet Gulyás János villanyszerelő azonnal oda is küldött. A fiókát vissza is tettem a másik három mellé. A megriadt szülők néhány perc után már jöttek is a vacsorával. Bizony örültem volna, ha mind a négy fióka felnevelkedhetett volna. De sajnos nem így történt, mivel a kis fióka, amelyik egyébként a legkisebb volt a csapatból, újra kiesett, de már élettelenül. Sőt az is látható már, hogy csak két fióka élte meg hónap végét. Tehát a másik legkisebb sem

tudott felnevelkedni. Hogy mi okozza a nagy halandóságot? Talán a táplálékhiány, nem jut a kisebbnek, esetleg gyenge, fejletlen volt. Nem tudni. A természet törvénye ilyen, segíteni nem tudunk. A megmaradt kettőnek is még nagyon sok veszélyt kell átélnie, amíg nőnek. Jöhet vihar, jégeső, ami egyik pillanatról a másikra a vesztüket okozhatja. Végül a kirepülés idején a rengeteg villanyvezeték, főként a közeli trafó jelenti a veszélyforrást. Kívánjunk sok szerencsét az életben maradtaknak és reméljük, hogy minél tovább szórakoztathatják az érdeklődőket. A gólyák életével kapcsolatosan egyébként számtalan, meg nem válaszolt kérdés adódik. A sokat emlegetett gyűrűzés adhat választ a kérdések egy részére. Most már olyan színes gyűrű kombinációt helyeznek a madár lábára, amelyik távcsővel leolvasható. Ennek eredményeként a Gyirmóton gyűrűzött fiókák közül már kettő érdekes adatot szolgáltatott. Az első a gyűrűzés után 3 évvel, 2006-ban Rábapatonán, a másik szintén 3 év után Dunaszigeten kezdett családalapításba. Ezek az adatok bizonyítják, hogy 3 évig a

Szentpéteri gólyák

még nem ivarképes madarak valahol „elvoltak”. Egyikük sem került vissza a szülőfalujába, de a megyében maradtak. Így erősödnek, bővülnek ismereteink. Balsay Sándor

Parlagfű mentesítési felhívás Tisztelt ingatlantulajdonos, föld­használó! Felhívjuk figyelmét, hogy a növényvédelemről szóló többször módosított 2000. évi XXXV. törvény 5. § (3) előírja, hogy a földtulajdonos, földhasználó, termelő „…köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbó kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.” A megjelölt határnap letelte után külterületen az MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága illetve belterületen a jegyző – a korábbi évekhez hasonlóan – elvégzi a szükséges

4

ellenőrzéseket. A jogszabály a körzeti Földhivatalokat is bevonja az ellenőrzésekbe, ezek az általuk felderített területek adatait átadják az illetékes növényvédelmi hatóságnak. A jogszabály lényeges eleme, hogy „a helyszíni ellenőrzésről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető.” Tehát az adott év június 30. napja után a parlagfűvel fertőzött területek a tulajdonos minden előzetes értesítése nélkül közérdekű védekezés keretében lekaszáltathatók. A védekezés költségét illetve a kiszabott növényvédelmi bírságot azután a tulajdonos köteles megfizetni vagy az APEH útján adók módjára behajtható.

Ugyancsak felhívjuk a mezőgazdasági területeken gazdálkodók figyelmét, hogy a jogszabály szerint a kultúrnövénnyel bevetett területen (pl.: kukorica, napraforgó stb.) ha annak tőszáma „nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50 %-át és a parlagfűvel való felületi borítottság a 30 %-ot meghaladja” szintén elvégeztethető a közérdekű védekezés. Ezért fontos, hogy a termelő a tábla rosszul kelt, gyomos szegélyrészeit időben lekaszálja. Hiszen a közérdekű védekezéssel „az érintett kultúrában okozott károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt.” Sőt a határozatot meg kell küldeni a támogatások folyósítását végző MVH-nak.

Az aratás után az idei esztendőben kiemelten ellenőrizzük a gabonatarlók állapotát, ezért külön elhívjuk a figyelmet a szükséges tarlóápolási munkák mielőbbi elvégzésére. Győr-Moson-Sopron Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság

AZ OKMÁNYIRODA ÜGYFÉLFOGADÁSA: Hétfő-kedd: 13.00-15.30 Szerda: 8.00-11.30 13.00-16.30 Csütörtök-péntek: 8.00-11.30

Jánossomorjai Napló, 2008. július

Ünnep

Búcsú - védőszentjeink Búcsú. Ha ezt a szót halljuk, szinte mindenkinek a kirakódó sátrak, a ringlispíl, a hajnalig tartó bál jut az eszébe. A búcsú szó, pedig nem innen ered. A búcsú egy katolikus teológiai fogalom, az Isten színe előtt már megbocsátott bűnökért járó, ideigtartó büntetések részleges vagy teljes elengedését jelenti. Templomunk születésnapja az év egyik legnagyobb ünnepe. Míg a templom patrónusának ünnepén közösségünk védőszentjének közbenjárását kérjük, a „látható” templom felszenteléséről megemlékezve, a „láthatatlan” templomnak, az egyháznak titkát ünnepeljük. Isten mindenhatóságával ugyan mindenütt jelen van, azt akarta, hogy a földi térnek kijelölt pontjain teljesebb, közvetlenebb jelenléttel hívja magához Egyházának tagjait. Ez az Isten háza, a templom. Hogyan szeressük templomunkat? Jegyezzük meg felszentelésének évfordulóját, és tartsuk meg teljes fénnyel és buzgósággal. Gyónás, áldozás és a kiszabott feltételek teljesítése által nyerjük el az erre engedélyezett búcsút. Városunkban mindhárom templom védőszentjének emléknapján búcsúi szentmise van. A mosonszentjánosi templomban (Keresztelő Szent János) június 24-én, a mosonszentpéteri templomban (Szent Péter és Szent Pál) június 29én, a pusztasomorjai templomban (Szent István király) augusztus 20-án. A mosonszentjánosi templom védőszentje Keresztelő Szent János. Amikor egy szentet ünneplünk, a halála napjáról szoktunk megemlékezni. Csak 3 égi személy földi születésnapjáról emlékezünk meg: az Úr Jézus Krisztus, Szűz Mária és Keresztelő Szent János. Ő volt előkészítő prófétája Jézus Krisztusnak. Abban az időben istenáldásnak tartották egy gyermek születését. A Messiás megjövendölése minden családnak reményt adott, hogy taJánossomorjai Napló, 2008. július

lán az ő családjukban születik majd meg a Megváltó. Érthető volt Zakariás, jeruzsálemi pap és felesége Erzsébet öröme, mikor kiderült idős koruk ellenére gyermekük születik. Gábor angyal vitte hírül Zakariásnak, hogy fia születik, aki az Isten prófétája, követe lesz, aki majd visszavezeti a bűnösöket az igazság útjára és előkészíti a népet az Úr eljövetelére. De ő nem hitte el, ezért büntetésből megnémult. Jézus már anyja méhében megszentelte Jánost áldott látogatásával. „…És történt, hogy amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat és Erzsébet eltelt Szentlélekkel.” (Lk 1,41) Nevének kiválasztása is jelentős esemény volt. Minden rokon, szomszéd azt hitte, apja után Zakariásnak fogják hívni, de Erzsébet így szólt: „Semmiképpen sem, hanem Jánosnak fogják hívni.” (Lk 57,60) Mikor néma apját kérdőre vonták, egy írótáblára ezt írta: „János a neve” (Lk 57,63), abban a pillanatban újra megnyílt a szája és a nyelve. Szónoklatai miatt Heródes Antipasz lecsukatta, később le is fejeztette. Keresztelő Szent János szilárd jellem volt, aki véleményét soha sem változtatta meg, Jézusban, a Megváltóban vetett hitében soha nem ingott meg, egy megvesztegethetetlen jellem, vállalta az üldözést, s kész volt meghalni elveiért. Jézus maga mondta róla: „Asszonyok szülöttei között nem született különb Keresztelő Jánosnál” (Lk 7,28). Nagyszerű hivatást kapott, Isten arra rendelte, hogy az emberiséget felkészítse a Messiás befogadására. Nincs ennél szebb és fontosabb feladat, mint másokat önzetlenül Krisztushoz vezetni. A mosonszentpéteri templom két védőszentje Szent Péter és Szent Pál apostolok. Szent Péter, Jézus Krisztus tanítványa, a tizenkét apostol egyike volt. Halászattal foglalkozott testvérével, Andrással, amíg

Jézus Krisztussal nem találkozott. „Jöjjetek utánam és én emberek halászává teszlek titeket!” (Mt. 4,19) Eredetileg Simonnak hívták, Jézus adta neki a Péter nevet, ami kősziklát jelent. „Te Simon vagy, János fia. Kéfás lesz a neved. Ez azt jelenti, hogy Péter (vagyis kőszikla)”. (Jn 1,42) A legjelentősebb apostol, hisz minden írás az ő nevét írja le először a tanítványok közül. Nem véletlenül került ő Krisztus halála után a keresztény vallás élére. Ő lett Róma első püspöke. „Te Péter vagy, és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat, s az alvilág kapu nem vesznek erőt rajta. Neked adom a men�nyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, föl lesz oldva a mennyben is.” (Mt 16,1819) Pétert keresztre feszítették – saját kérésére fejjel lefelé, mert nem tartotta illendőnek, hogy úgy haljon meg, mint mestere. Tarkó Mihály lelkész így ír Szent Péterről: „Péter számtalanszor nem értette meg Jézust, sőt háromszor meg is tagadta az Urat. Isten azonban a lehetőségek Istene, a folytonos újrakezdés Istene. Soha nem mond le az emberről, hanem újra és újra kopogtat szívünk ajtaján, egészen addig, míg be nem bocsátjuk Őt oda. Miután végre megértette Isten valódi szándékát, az Ő üdvözítő szeretetét, képe lett arra, hogy életüket is odaadják ezért a szeretetért.” Szent Pál, Tarsus városában született. Eredetileg Saulnak hívták, üldözte Krisztus tanítványit, híveit, István diakónus megkövezésében is részt vett. Amikor egyszer a damaszkuszi úton csodás eseményben volt része, megjelent neki az Úr, s ettől kezdve Jézus követőjévé vált (Pál-fordulat). Jézus kinyilatkoztatta a keresztény hit tanítását, igazságait, és különleges szerepet jelölt ki számára. „….megvan bennem a készség, hogy hirdessem az evangéliumot...Mert Isten igazsága nyilvánul meg benne, amely a hitből hitre vezet, amint írva van: Az igaz hitből él.” (Római levél)

Nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen, hisz több nyelvre lefordította az evangéliumot. 14 könyv (levél) köthető nevéhez. Pollák Anita L. Burda Zsuzsanna MARADJ NEKEM... Maradj nekem, mint fecskék a tavasznak. Szőlő a bornak. Lehullott levél az avarnak. Maradj nekem, mint út a fasornak. Te maradj nekem! MEGTARTALAK Megtartalak, miként gyümölcsét a fa, melynek bimbóját óvta virágkehely. Veled! - Melletted leszek, mint medrével a patak, Suhanva lépek, hogy ne zavarjalak. Hozzád megyek, ha a Nap, az éjszakába tart, hogy neked fényt vigyek. Felébredek, hogy lássam arcodat, Átlépek az álom felett. SZAVAK Futhatok utánuk hiába: nem bírva ésszel, sem lábbal. Nem hangzanak a semmibe a szavak észrevétlen, Elveszőn, egy örök mában...

Jánossomorjai Napló Havonta megjelenő, független, közérdekű, városi lap

Kiadja: Jánossomorja Kultúrájáért Közalapítvány Cím: 9241 Jánossomorja, Szabadság u. 39. Engedélyszám: 2.2.4/926/2002 Főszerkesztő: Medgyesi Kata Szerkesztőség és hirdetésfelvétel: Balassi Bálint Művelődési Ház és Könyvtár 9241 Jánossomorja, Óvári u. 1. Tel.: 96/226-147 E-mail: [email protected] Kiadványszerkesztés: Hoffka Helga Nyomdai munkák: Monocopy Bt. A hirdetések tartalmáért felelősséget nem vállalunk. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Fenntartjuk jogunkat, hogy a beküldött írásokat – a tartalom és a szerző szándékának tiszteletben tartása mellett – közlésük esetén megrövidítsük.

Lapzárta: 2008. július 20. Megjelenik Jánossomorja városban, 500 példányban

5

Rendezvény

Pillanatképek a búcsúból

A napja péntekre esett, ezért vasárnap kellett tartani a szentjánosi búcsút, ami Péter-Pál napja… A „búcsúi-szórakoztatás” szereplői közül már hét közben többen megérkeztek a focipályára és környékére. Vasárnap reggelre mintegy 20 sátor és 10 nagy játék (körhinták kicsiknek és nagyoknak, óriáskerék, kisvonat óvodásoknak és anyukáknak, villanyautók). „A sátrakban mindent lehetett kapni, amit Kínában gyártanak” – mondta az egyik látogató. Az egyikben például bébinek való, műanyagból készült „biopapucs” 1500 forintért várta az anyukákat… A körhintákon, az óriáskeréken általában egy-két ember ült. A kisvasút is csak néhány gyerekkel és anyukával közlekedett. A „tulaj” már gondolkodott a „megszüntetésén”… És, amit a MÁV nem

6

tud megtenni, ő igen, felszedi a síneket, s máshol újra lerakja… A tudósító, „inkognitóban”, Birkmayer Gyuri bácsival már három órakor kiült az edzőpályára, az árusok sorába, Jánossomorjai Naplót, Jánossomorjai Füzeteket, JTV által készített DVD-ket árusítani. Két oldalról „üvöltött” kétféle zene. Tűző napon ültünk. A napot csak néha takarta felhő. Ismerőssel, ismeretlennel sokat beszélgettünk. Már megérte kimenni! De, vásárlónk és bevételünk nekünk sem volt, mint a „búcsúsoknak”. Még annyi sem, hogy a hat óra után megjelenő „pályabérlőnek” kifizessük a „helydíjat”. Az „árusok” nyilatkozata az eredményekről (ill. eredménytelenségről) nem tűri a nyomdafestéket. Délelőtt a pályán igen kevesen voltak. Délben senki. Három óra után kezdtek jönni a családok, apa, anya a kisgyerekekkel. Feltűnt, hogy a felső tagozatos korosztály nem tartott a családdal, s mintha ők kevesen

is lettek volna. A tinédzserek már párosával jöttek. Őket elnézve, egyszerre lehetett látni az országos ellentmondást: a fiataloknak „nincs” pénzük ruhára, de így elnézve őket, nem látszik a „nyomor”, az éhezés. Bár az utóbbi a felnőttekre is igaz. Nagyon sokan egyszerre nem voltak, de folyamatosan jöttek az emberek, akik viszonylag keveset vásároltak. De! Találkoztak az ismerősökkel, most ráértek, és megálltak pár percre beszélgetni. Vagy beültek az „Élet habos oldalába”, hol három, 10-12 év körüli gyerek is vígan sörözött. Kevés Jánosról „elszármazottat” lehetett látni. A felnőtt „gyerekeket” már nem érdekli, s így, búcsú alkalmával nem jönnek haza. Az andauiakat sem érdekli már, csak két idősebb hölgyet láttam, akik rendszeresen, hetente jönnek biciklivel Jánosra. Igaz, egyikük péteri születésű, s még a negyvenes években került Andauba. Csak egyszer ijedtünk meg, amikor imbolyogva egy fiatal részeg közeledett. Megúsztuk, több részeggel nem találkoztunk.

Az idősebbek szerint „valami volt, de ez nem az igazi”. Nekik a sok évtizeddel ezelőtti búcsúk voltak az igaziak, amikor még a „ringlispílen” nem volt villanymotor, s 5-6 gyerek ment fel a „motorházba”, és kézi erővel forgatták. Általában 5 menet után mehetett le, s ingyen foroghatott egyet. A mai fiatalok pedig 20-30 év múlva nosztalgiáznak az évezred első évtizedének búcsúiról. Addig azonban még hátra van az idei somorjai is. S végül egy „ellesett” beszélgetés. A fiatal férj szól ifjú nejéhez: – „Most megyünk, megnézzük a péteri gólyákat”. Valószínű „üzletet” akarnak velük kötni… H. I. Fotó: Hossala Tamás

Jánossomorjai Napló, 2008. július

Közösség

Táncélet Jánossomorján

“A tánc a lélek rejtett nyelve.” (Martha Graham)

Városunkban gyermek, felnőtt egyaránt szereti a táncot: a táncélet robbanásszerű fejlődésére, a táncosok számának nagyarányú növekedésére az amatőr táncos területen is felfigyelhetünk. Több amatőr-táncos csoport működik a balett, a kortárs tánc, és a társastánc műfajában. Városi rendezvényeinken rendszeresen fellépnek, versenyeken szerepelnek, előadásaikkal járják a környéket. Az Alapfokú Művészeti Iskola Tánctagozata mellett a Cintia Wellnes Club, a Pulzus TE, valamint a nemrégiben alakult Tititá néptánccsoport foglalkozik tánctanítással. Most induló cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni őket. Most a Cintia Wellnes Clubot ismerhetik meg, melyet Nagy Katalin alapított, és azóta is nagy sikerrel vezet. Mielőtt megismernék a Clubot tegyünk egy kis kitérőt! Mi is az a wellnes? A „szakirodalomban” a wellness kifejezés először 1654-ben jelent meg, és már több mint háromszáz éve jelenti az egészséget és a jó közérzetet. Európában az 1990-es évektől kezdve vált ismertté. A wellnes koncepció meghonosítása egészségtudományi kutatások alapján történik. Célja az általános egészségjavításra szolgáló módszereket - adott esetben hivatásos edzők, tanácsadók, gyógytornászok támogatásával - úgy beépíteni az egyéni életvitelbe, hogy annak pozitív hatása hosszú távon érezhető legyen, és mindez lehetőség szerint egyesítse a különböző wellness elemeket (mozgás, táplálkozás, megfeszítés/ellazulás, szellemiség stb.) (forrás: internet) A Cintia Wellnes Clubot Nagy Katalin 2004. május 3-án alapította meg Jánossomorján azzal a céllal, hogy szabadidős Jánossomorjai Napló, 2008. július

sportolási lehetőséget biztosítson gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Katalin általános iskolai tanító, testnevelő végzettsége mellett alapfokú sport rekreációs szakoktató képesítést szerezett. Gyerekkora óta aerobikozik, tanult fitness-t, akrobatikát, jazzbalettet és elvégzett több tánctanfolyamot. Tornatermükben, amelyet családi házuk udvarán építettek, 5 gyerek és 6 felnőtt csoport koptatja a parkettát hétről hétre. Emellett Mosonmagyaróváron a Fehér Ló Közösségi Házban tanít akrobatikát és ugrókötelezést. 2007-től pedig a bezenyei általános iskolában okítja a nebulókat különböző mozgásformákra. Jánossomorján mintegy 30 gyerek és 30-40 felnőtt látogatja az órákat, míg Óváron 5 csoportban mintegy 70 gyerek, Bezenyén 20 gyerek, 10-15 felnőtt mozog Kati kezei alatt. Az edzéseket csak hölgyek látogatják. A férfiaknak Ricsi (Kati férje) segít edzésprogramot és étrendet összeállítani. Ő személyi edző vizsgára készül, és képzett masszőr. Kati, mint mondja körülbelül egy éve találta meg azt a stílust, ami legjobban illik hozzá. Ez a cheerleading. Egészen új sportág Magyarországon (2007. november óta van itthon szövetsége és versenye). Egyfajta hajrázás vagy szurkolás. Tulajdonképpen ötvözi a táncot, az akrobatikát és az aerobicot. Ezen kívül van az ovisoknak mini cheer (ovis pomponos hajrázás); alsósoknak fit dance, karibi tánc, ugrókötél és cheerleading; felsősöknek pedig cheerleading és disco. Móváron indult akrobatika, ugrókötél, cheerleading csoport, míg Bezenyén cheerleading, ugrókötél és karibi tánc. Az elmúl évben kezdtek el komolyabban versenyezni. Egy minősítő fesztiválon ezüstminősítést és több különdíjat is szereztek. 2007-ben az országos amatőr táncversenyen három csapattal indultak. Két ezüst és egy bronz kupával tértek haza. A 2008-as Flesch

Táncversenyen 4 év után végre sikerült bejutniuk a döntőbe. A Gyereknapi Táncőrület elnevezésű jótékonysági amatőr táncversenyen Mosonban pedig minden csoportjuk dobogós helyezést ért el a korcsoportjában. Az eredmények alapján a Modern Tánccsoportok Országos Szövetsége meghívta őket a pontszerző versenyeire. Ezt sajnos anyagi erőforrások híján (útiköltség, szállás, étkezés, nevezési díj...)azonban nem tudták elfogadni. Kati állandóan „pörög”, mint mondja a mozgás az élete, ami nélkül nem tudna meglenni. Mindig keresi az új kihívásokat és feladatokat. Wellness szakértő munkatársa például egy országos Spa Fürdőmagazinnak, ahová cikkeket ír. Bevallása szerint a beosztása szoros, de már megtanult időt áldozni a pihenésre is. Családjának sokat köszönhet, akik támogatják minden “őrült” ötletét. Katiék egyébként a nyarat szokásuk-

hoz híven végig szerepelik, a környékbeli fesztiválokon, falunapokon találkozhatnak velük. A nyári szünetben sem pihennek, hiszen zajlik a felkészülés az őszi országos amatőr táncversenyre és az országos cheerleading bajnokságra. Őszre szeretnének egy sportegyesületet alapítani, hogy a szövetségek különböző versenyein nevezhessenek, és kijuthassanak egy nemzetközi vagy európabajnokságra. Egyesületként több lehetőségük lehetne komoly pályázatokon indulni, illetve szponzorokat keresni. Ehhez egyébként egy alapítvány létrehozását is tervezik, aminek a segítségével eredményes, de nem támogatott sportolókat (nem csak táncosokat!) segítenék. Sok sikert kívánunk! Katona Andrea

Cintiások a 2008-as táncstafétán

7

Könyv

Ella könyve a megyei könyvhéten A megyei ünnepi könyvhét programjai között június 6án, pénteken mutatták be lapunk munkatársának, L. Burda Zsuzsannának Ella könyve című regényét a megyei könyvtárban. A szerző az író-olvasó találkozó előtt a Hazánk Könyvkiadó sátrában dedikálta tavaly megjelent könyvét. L. Burda Zsuzsanna is meghívást kapott a Győr-Moson-Sopron Megyei Ünnepi Könyvhétre, amelynek június 5. és 11. között a megyeszékhely adott otthont. Az írónő először a Hazánk Könyvkiadó sátrában dedikálta tavaly augusztusban megjelent Ella könyve című regényét, majd a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban Gülch Csaba költő, a Kisalföld napilap munkatársa beszélgetett a szerzővel irodalomról és képzőművészetről. Az író-olvasó találkozón először dr. Horváth József könyvtárigazgató köszöntötte a megjelenteket, majd Gülch Csaba

méltatta az írónő munkásságát. A kellemes hangú beszélgetésen szó esett Ella könyvének születéséről, mondanivalójáról és Zsuzsa jövőbeli terveiről is. Megtudtuk, hogy az írónő jelenleg egy interjúköteten dolgozik, amit szeptemberben a városi napokra szeretne megjelentetni. L. Burda Zsuzsanna 18 új ikonját is megcsodálhatták az

Kiváló diák Jánossomorján

érdeklődők, amelyeket a mosonmagyaróvári Huszár Gál Városi Könyvtárban, az idén ősszel megrendezendő kiállításán láthatja legközelebb a művészetkedvelő közönség. Regényét legközelebb július 28-án, hétfőn testvértelepülésünkön, Nagyfödémesen mutatják be a III. Mátyusföldi Fesztivál keretében. Farkas János

A közelmúltban búcsút vettek városunk 8. osztályos diákjai iskolájuktól, nevelőiktől. Az ünnepségeken mind a központi, mind a Klafszky tagiskolában könyvjutalmakat, ajándékutalványokat, emléklapokat adtak át azon végzős diákoknak, akik tanulmányi eredményükkel, illetve sportteljesítményükkel, iskolai szorgalmukkal, önkéntes tűzoltó munkájukkal iskolájuknak hírnevet szereztek. Tóth Babettet, a központi iskola ballagó diákját Kiváló Tanuló címmel jutalmazta Bella Zsolt igazgató. Eddig erre még nem volt példa. Babett amellett hogy nyolc éven át kitűnő tanuló volt, számos versenyen ért el szép sikereket. Segítőkész, szerény természete sokak szimpátiáját nyerte el. Gratulálunk a díjhoz, és kívánjuk, hogy választott iskolájában hasonló szép eredményeket érjen el! Katona Dóra

Ballada és valóság „Ballada és valóság” címmel tartott előadást június 6-án, pénteken este 17 órakor Lan­ czendorfer Zsuzsanna, néprajzkutató, egyetemi docens a városi könyvtárban. A ballada énekes-verses elbeszélő műfaj. Többnyire helyi történéseket énekel meg. Szájról szájra, dallammal együtt terjedt. A dallamot nem mindig jegyezték le, ezért sok balladát, mint irodalmi és nem, mint zenei forrást ismerhetünk. Mivel a népek hallás után tanulták meg a balladát, sokféle dallam és szövegváltozata keletkezett. Lanczendorfer Zsuzsanna etnográfus anyai nagyszülei falujában, Felpécen 1996 őszén „felfedezett” egy még szájhagyományban élő, új stílusú balladát. Ez a ballada egy fiatal lányról, Deli (Dely) Máriról szól, akit kedvese, egy mol-

8

nárlegény „szerelemféltésből” meggyilkolt. Ennek a balladának a keletkezéstörténetét, a valósághoz fűződő kapcsolatát „nyomozta ki” nagy gonddal, fáradtságos, több mint egy évtizedig tartó munkával Lanczendorfer Zsuzsanna. Egészen rendkívüli élményben volt részük az érdeklődőknek. Az egész előadás alatt olyan érzésük lehetett, mintha ők maguk is részt vettek volna ebben a kriminalisztikai munkában. Egész apró lépésenként, korhű születési-halálozási dokumentumok, börtönkönyvek, újságcikkek, fotók, izgalmas történetek segítségével bontakozott ki a

tésre is sor került a hallgatóság és az előadó részéről. Majd Lanczendorfer Zsuzsanna dedikálta a balladatörténetet, és a hozzá fűződő kutatómunkáját bemutató, A vérző liliom c. monográfiát. Köszönet a felejthetetlen előadásért!

Pollák Eszter

Az üzemzavarok bejelentésre szolgáló E.ON ügyfélszolgálati telefonszáma: szemük előtt a gyilkosság borzalma. Az előadás végén családias hangulatot idéző beszélge-

06/80-533-533

Jánossomorjai Napló, 2008. július

Interjú

Itthon még ma is otthon van

„Nagy megtiszteltetés olyan emberek sorába tartozni, akikről a Jánossomorjai Napló hasábjain megemlékeznek, érezni, hogy egy kicsit idetartozom.” Kovács Imre 12 éves koráig élt Mosonszentjánoson, szülei szétköltözése után Hajdúböszörménybe vitte édesanyja. Mint elárulta, mindig is gondolt a településre, ám nyugdíjas évei alatt csak erősödött ez az érzés. Mintha valamit magával vitt volna. Emlékei végül visszahozták Jánosso­morjára, hogy végigjárja azokat a helyeket ahol, gyermekéveit töltötte. 2005 óta a Jánossomorjai Társaskör tagja.

- Különös ez a kötődés, hiszen ha jól tudom, ön nem itt született. - Nem, valóban nem. Szülővárosom Hajdúböszörmény. Itt láttam meg a napvilágot 1940 március 7-én. Szegényparaszti családban születtem, Mosonszentjánosra, telepesként érkeztünk. Ez akkor földhöz, gazdasághoz való jutást jelentett. Így jutottunk akkor a kitelepített németajkú magyar állampolgárok birtokához, ami tényleg azt jelentette, hogy kocsistól, lovastól megkaptunk Jánossomorjai Napló, 2008. július

mindent. Előbb a „Szolidráj” I., majd emlékeim szerint a Nádor, ezután a Fő utcán, később az állami gazdaság megalakulása után az Óvári úton, Wurtzinger műhelye melletti házban kaptunk helyet. - Hát ez bizony jó néhány költözés. Milyen volt az általános iskola? - Az általános iskolát is itt kezdtem, 1952. szeptember végéig, szüleim szétköltözéséig ide jártam. Éppen az általános iskola 7. osztályát kezdtem, amikor anyám testvéreimmel együtt hazavitt bennünket Hajdúböszörménybe. - Rövid ideig élt itt, emlékszik azokra az évekre, a tanáraira, iskolatársakra? - Baráti körömhöz tartozott például Winkler Károly, aki a Malom utcában lakott, Gyenes Kázmér, aki 1956- ban külföldre ment, és emlékszem még Kovalcsik Lacira és Giczy Emilre, akiknek társaságában töltöttem szabadidőmet. Hogy ki volt az osztályfőnököm? Szégyenlem, nem tudom…De, 6. vagy 7. osztályosként Mogyorósi tanár úr! Ő a ”fal adja a másikat” –ról volt híres, ezért tiszteltünk. A Várbalogi és a Féltoronyi utak találkozásánál volt az egykori „fürdő hely”, ami ma már a várostérképen sem található. Itt rengeteget játszottunk. - Hova került ezután, hol fejezte be az általános iskolát? - Balkányában, intézetben fejeztem be, majd Budapestre katonai középiskolába mentem. Ebben az időszakban, nyári és

téli szünetekben néhány hetet, napot azért Szentjánoson töltöttem. A katonai középiskola elvégzése után egyenes út vezetett a katonatiszti pályára. 1961-ben avattak hadnaggyá. Elvégeztem a katonai akadémiát, majd a vezérkari akadémiát.

személyiségek közé sorol a Jánossomorjai Napló, mint Wurtzinger József lakatos mester, Karsai Ferenc tűzoltóparancsnok, Gruidl Józsefné tanárnő, Mátyás Lajos református lelkész, Birkmayer György. Ők életüket a településen élték le, és sokat tettek közösségükért.

- Ez az időszak hosszúnak bizonyulhatott, ami gondolom katonás fegyelemben telt.

- Jöhetne gyakrabban Jánossomorjára, ha az emlékei idehívják, hiszen úgy tudom, hogy támogatja a társaskört és a kulturális alapítványt is.

- Egész életemet a hivatásomnak szenteltem. Valóban fegyelemben, katonás rendben éltem. 1995-ben nyugállományba vonultam, mint a Budapesti Katonai Kerület törzsfőnöke (parancsnok első helyettese), dandártábornoki rendfokozattal. Azóta is aktív életet élek. Beléptem a Magyar Honvédség Budapesti Nyugállományúak Klubjába, amelynek immár 10 éve az elnöke vagyok. A klub több mint 3000 főt számlál. 2000-ben megalakítottuk a Honvédségi Nyugdíjas Klubok Országos Szövetségét, amelynek ügyvezető titkáraként is tevékenykedem. A Szövetségnek jelenleg 26 tagszervezete van, több mint 7000 fős taglétszámmal. Szerény anyagi elismerés mellett szolgálom nyugdíjas szervezetek érdekeit. Nincs nagy vagyonom, egy másfélszobás lakásban élek kettesben feleségemmel, a nyugdíjunkból éldegélünk, szeretjük egymást. - Miért gondolja úgy, hogy az itt töltött évek nyomot hagytak, vagy formálták az Ön személyiségét? - Személyiségemet a katonai középiskola és a Mosonszentjánosi gyermek, és ifjúkori évek alakították, formálták ki. Úgy tartom, hogy az ember személyiségét tapasztalatai, ismeretei, érzelmei és lehetőségei alakítják. Tanácsot csak olyat adjunk, amit magunk is megtennénk, javaslatot, azt úgy tegyünk, hogy mögötte állunk szellemi, fizikai és anyagi lehetőségeinkkel, megvalósítási szándékunkkal. Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy olyan

- Sajnos már nincs olyan ismerősöm, akivel hosszabb időt tölthetnék együtt. Személygépkocsi nélkül érkezem, gyalogosan rovom az ismerős utcákat, helyeket, csodálom a széppé varázsolt környezetet, szomorkodva nézem, az elhanyagoltat. Távollakó lévén nem tudok közvetlenül részt venni a szervezetek által végzett társadalmi munkában. Támogatásommal ezen rendezvényeken való távollétemet szeretném kiegyenlíteni. - Nem önreklámként, de ön a Jánossomorjai Napló rendszeres olvasója. Miért szereti a lapot? - Hozzám közelállónak érzem volt nevelő falumat, Mosonszentjánost. Idősebb korban talán mindenkiben erősödik a múlt képe. A Naplóban szinte teljes körű képet kapok a város jelenéről, olykor a múltjáról. Olvashatok a társadalmi, a kulturális, a sportélet eseményeiről. A környezetvédelemről, a természetvédelemről, a várost szépítő törekvésekről. Megismerhetem a város jelenének, múltjának jelentős személyiségeit. Kicsit olyan, mintha én is itt lennék. Jó érzés, hogy most én is szerepelhetek e lapokon. Burda Zsuzsanna

9

Közélet

Zenei ízlésvizsgálat Jánossomorján

Az utóbbi néhány évtizedben több tanulmány is foglalkozott azzal a problémával, hogy milyen szerepet tölt be a zene a gyermekek, fiatalok életében. Azzal kellett szembesülniük a kutatóknak, hogy ez a modern nemzedék előtérbe helyezi a könnyűzenét a komolyzenével, a valódi értékeket nyújtó zenével szemben. De vajon mi a helyzet Jánossomorján? A zenei ízlés korántsem a születésünkkor kialakult képesség. Sokkal inkább tudatos nevelőmunka hatására alakul ki. Már az anyaméhben hatnak bizonyos zenék a magzatra. A szülők zenehallgatása egészen a serdülőkorig döntő mértékben befolyásolja a gyermek ízlését, az olyan hatótényezők mellett, mint az oktatási-nevelési intézmények pedagógusainak zenei oktató-nevelő munkája, valamint a kortárskapcsolatok szerepe. A serdülőkortól többnyire a baráti kapcsolatok a mérvadóak, és csak kis mértékben a pedagógus, valamint a szülő. A kérdőíves felmérést a helyi Körzeti Általános Iskola mosonszentjánosi felső tagozatosai között végeztem el. Összesen 89 tanuló válaszát értékeltem ki. Külön vizsgáltam a kisiskolások (7-12 éves kor), és a serdülők (12-14 éves kor) zene ízlését. A mosonszentjánosi felső tagozatosok 36 százalékaa rockzenét hallgat szívesen. Legkedveltebb együtteseik közé a Tankcsapda és a Kárpátia tartozik. A lányok körében a No

Thanx is rendkívül népszerű. Sok szavazatot kapott az emo stílus képviselője, az Anti Fitness Club is. Kedvenc előadóművészként Rihannát (barbadosi énekesnő, előadói stílusa többféle könnyűzenei műfaj jellemző vonásait tükrözi), valamint Eminemet (amerikai, fehérbőrű rapper) jelölték meg a legtöbben. A komolyzenét kevesebben kedvelik, legtöbben ötödik és hetedik évfolyamon. Énekórán kívül a filharmóniai bérletes előadások alkalmával jutnak a diákok komolyzenei élményekhez. Kedvenc „toplistás” zeneszerző, W. A. Mozart. A népzenét szintén ötödik és hetedik évfolyamosok nagy része hallgatja szívesen. Érdekes, hogy a népzenével rokon könnye­debb zenei ágat, a magyar nótát az ötödik évfolyamosok 24 százaléka jelölte kedvenc műfajának. A tanulók igénylik a „pörgős”, vagyis a ritmusos zenéket. Ugyanakkor fontosnak tartják, főleg idősebb korban, hogy legyen kedvenc számaiknak dallama is. Miért érdekes egy ízlésvizsgálat Jánossomorján? Mert a fiatalok örülnek, ha megkérdezik a véleményüket olyan fontos kérdésekről, hogy milyen a jó zene. Ezen kívül ne csak nagyobb városokban végezzenek „országos tendenciát mutatható felméréseket”, hanem egy olyan kedves, kis városban is, mint a mi településünk. Pollák Eszter

ÁLLAT- ÉS EBÖSSZEÍRÁS Jánossomorja Város Önkormányzata állat- és ebösszeírást tart 2008. július 1-től Jánossomorja területén. Az összeírást az arra jogosult, az önkormányzat által megbízott személy végzi. Kérjük a lakosságot, hogy az összeírást végzőnek (aki hivatalos megbízólevéllel rendelkezik) az állatállományra és az ebekre vonatkozóan teljesítsék az adatszolgáltatást. Póczáné dr. Kovács Zsuzsanna jegyző

10

JÁNOSSOMORJA KULTÚRÁJÁÉRT KÖZALAPÍTVÁNY 2007. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS Adószám: 18972326-2-08 Alapítvány megnevezése: Jánossomorja Kultúrájáért Közalapítvány Alapítvány címe: 9241 Jánossomorja, Szabadság u. 39.

ALAPÍTVÁNYOK EGYSZERŰSÍTETT BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE 2007 ÉV. A tétel megnevezése........ Tárgyév e Ft A. Befektetett eszközök............ 1.170 I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök.................... 1.170 III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek................................ 1.840 IL Követetések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök....................... 1.840 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:...... 3.010

A tétel megnevezése........ Tárgyév e Ft C. Saját tőke............................. 3.010 I. Induló tőke.............................. 3.010 II. Tőkeváltozás III. Tárgyévi eredmény D. Tartalék E. Céltartalék F. Kötelezettség 1. Hosszú lejáratú kötelezettségek 2. Rövid lejáratú kötelezettségek FORRÁSOK ÖSSZESEN:...... 3.010

TÁRSADALMI SZERVEZETEK EGYSZERŰSÍTETT BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNY-LEVEZETÉSE - 2007 ÉV A tétel megnevezése...........................................................................Tárgyév e Ft A. Összes bevétel.......................................................................................... 7.056 B. Összes kiadás............................................................................................ 5.451 D. Adózás előtt eredmény............................................................................. 1.605 E. Nem pénzben realizált eredmény............................................................-1.605 F. Tárgyévi eredmény........................................................................................... 0 Jánossomorja Kultúrájáért Közalapítvány, a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 19. par. (1) bekezdése alapján a 2007. évre vonatkozóan az alábbi közhasznúsági jelentést teszi közzé: I. Számviteli beszámoló A Közalapítvány számviteli beszámolóját (egyszerűsített mérleg, eredmény-levezetés) a közhasznúsági jelentésbevezetése tartalmazza. II. Költségvetési támogatás felhasználása és a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás. A mellékelt eredmény-levezetés és mérlegkimutatás alapján. III. Cél szerinti juttatások kimutatása A Közalapítvány 2007. évben a magánszemélyek személyi jövedelemadójának 1%-os felajánlásából 43.955 Ft. Cél szerinti juttatásban részesült. Egyéb cél szerinti juttatásban a Közalapítvány nem részesült. IV. Központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától is mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke A Közalapítvány a fentieknek megfeleltethető támogatásban 2.620 ezer Forintban részesült. V. A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege. A Közalapítvány tisztségviselői feladatukat díjazás nélkül végezték, ennek megfelelően 2007 évben ilyen címen kifizetések nem történtek. VI. A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló. A Jánossomorja Kultúrájáért Közalapítványt Jánossomorja Város Képviselőtestülete alapította. A Közalapítvány elsődleges célja Jánossomorja Város kulturális életének támogatása, ezen belül az 1997 évi CLVI. tv. 26 paragrafusának, c. pontjának 5. alpontjában meghatározott kulturális tevékenység - kulturális intézmények programfinanszírozása, különös tekintettel a nem nyereséges, hagyományos kulturális értékeket felmutató programokra (irodalom, komolyzene, képzőművészet, kulturális ismeretterjesztés, a filmkultúra támogatása) - városi rendezvények támogatása, - nem önkormányzati fenntartású kulturális csoportok, szervezetek támogatása, - a város múltját, jelenét bemutató kiadványok támogatása, - kulturális értékek keletkezését szolgáló kezdeményezések támogatása Az Alapítványi vagyon e cél megvalósítását - aJánossomorja Televízió támogatásával, a helyi, havonta egyszer megjelenő Jánosssomorjai Napló újság támogatásával, Jánossomorjai füzetek megjelenésével, Jánossomorja történetének színvonalas leírása könyv formájában - szolgálja. A Közalapítvány 2007. éves tevékenységét a létrehozásakor meghatározott feladatainak és a rendelkezésre álló lehetőségeinek megfelelően végezte. Jánossomorja, 2008. február 26. Lackner Zoltánné • elnök

Jánossomorjai Napló, 2008. július

Jogi tanácsadás

Jogász válaszol Ingyenes jogi tanácsadásért fordulhatnak a jánossomorjaiak hetente egy alkalommal Dr. Kelemen István ügyvédhez, aki az önkormányzat épületében minden héten szerdán várja az érdeklődőket. A felmerülő problémák minden bizonnyal többeket is foglalkoztatnak, így havonta szemezgetünk majd a kérdések közül. E szám témája a házasság. A házasság, a felelősség vállalása, elkötelezettség. Sokan tehernek érzik, ám sokan boldogságban élnek így. Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzi; a házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik, ám rendkívüli körülmény esetében a házasság az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül is megköthető. Felhívom a figyelmüket, hogy a házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniük, hogy házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, egyszersmind igazolniuk kell, hogy házasságkötésük törvényes feltételei fennállnak. Jogszabály a házasságkötés előtti tanácsadáson való részvételt kötelezővé teheti. A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. Van egy kivétel: a házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetében a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.

Jánossomorjai Napló, 2008. július

Vigyázzunk arra, hogy a házasságunk nehogy érvénytelen legyen! Érvénytelen a házasság, ha a házasulók valamelyikének korábbi házassága fennáll, ám ha a korábbi házasság megszűnik, vagy azt érvénytelenné nyilvánítják, az újabb házasság érvényessé válik. Érvénytelen még, ha egyenes ági rokonok vagy testvérek kötnek egymással házasságot. Néhány különös esetben szintén elmondható ez. A jelenleg hatályos jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy házasságot nagykorú férfi és nő köthet. Amennyiben a házasulandó kiskorú, a gyámhatóság engedélye szükséges ahhoz, hogy házasságot kössön. A gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a tizenhatodik életévét betöltötte. Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról a gyámhatóság a szülő meghallgatása után határoz. Érvénytelen a házasság akkor is, ha a fiatalkorúnak a gyámhatóság engedélye nélkül kötik be a fejét. Nem érhet meglepetés minket, hogy a házasság akkor is érvénytelen, ha az „igen” kimondásakor nincs mindkét fél jelen. Érvénytelenítési pert a házasságkötés alakszerűségeinek meg nem tartása miatt csak a házasságkötéstől számított hat hónap alatt és csak a házasság megszűnéséig lehet indítani, a házasság megszűnése azonban nem akadályozza a már megindított per folytatását. Érvénytelenítési per indítására bármelyik házastárs, továbbá az ügyész és az is jogosult, akinek a házasság érvénytelenné nyilvánításához jogi érdeke fűződik. A házasság érvénytelenítése iránt a pert a jogosultnak személyesen kell megindítania. A házastársak jogai és kötelességei egyenlőek: a házasélet ügyeiben közösen kell dönteniük. A házastársak a személyüket érintő ügyekben önállóan, de a család érdekeit szem előtt tartva döntenek. A házastársak hűséggel tartoznak

egymásnak és egymást támogatni kötelesek.. A feleség a házasságkötés után számos nevet viselhet. Tegyük fel Pintér Borbála hozzámegy Szabó Jánoshoz. Ebben az esetben a neve lehet: Pintér Borbála, Szabóné Pintér Borbála, Szabó Jánosné Pintér Borbála, Szabó Borbála, Pintér-Szabó Borbála. Férje lehet Szabó János, illetve ő is hozzákapcsolhatja társa vezetéknevét saját nevéhez, sőt akár viselheti felesége vezetéknevét is: ebben az esetben Pintér János lesz. Azt is figyelembe kell venni, hogy a házastársak családi

névből képzett része legfeljebb kéttagú lehet. A házasság megszűnése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után a házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. Ha ettől el kívánnak térni, ezt a házasság megszűnése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után az anyakönyvvezetőnek bejelenthetik. A következő számban folytatjuk a témát. Akkor arról olvashatnak, hogyan szüntethető meg a házasság. Dr. Kelemen István

Csoport indulj! A helyi igények kielégítése érdekében szeptembertől egy új óvodai csoportot indít a város. Hússzal több gyerek járhat tehát Szentpéterre szeptembertől, olyanok, akik eddig nem juthattak be az intézménybe, helyhiány miatt. Mindez nagyjából hat millió forintba kerül majd. Harmincheten búcsúztak el az óvodától pár hete, és járhatnak iskolába szeptembertől. A jánosi óvodából 15-en, Pusztasomorjáról kilencen, Várbalogról ketten, Szentpéterről pedig 11-en ballagtak el. A nemrég kirepülő kis óvodások helyére többen érkeznek azonban szeptembertől, hiszen a helyi, megnövekedett gyermeklétszámhoz igazodva egy új óvodai csoportot nyit a város. Ahogy arról korábban is beszámoltunk, Jánossomorján sokkal többen jelentkeznének az óvodákba szeptembertől, mint ahány helyet biztosítani tud az intézmény. Legnagyobb részük vagy olyan kiscsoportos, akinek szülei igazolt munkahellyel rendelkeznek, tehát a szabályok értelmében felvehetik gyermeküket az intézménybe, vagy olyanok, akik már középsős korúak, így számukra amúgy is nyitva lennének az ovik – ha lenne hely. Legalábbis ez volt a helyzet tavasszal.

Az igényekhez alkalmazkodva most a város egy óvodai csoportot nyit, ami várhatóan kielégíti az igényeket – jelentette be a szerdai képviselő-testületi ülésen Dr. Kurunczi Károly polgármester. 15 középsős és 5 kiscsoportos jár majd a Szentpéteren nyíló csoportba. Az új csoport helyszíne miatt minimális átszervezések is elképzelhetők majd az intézményben, valószínűleg pár jánosi ovis somorjára jár majd, ám csak olyanokról van szó, akik Pusztasomorjához közel laknak – mondta a polgármester. Péteren egy korábban teremként működő, de irodává átalakított szobát alakítanak vissza az érkező kicsik számára. Az új eszközök beszerzése nagyjából egymillió forintra rúg, egy óvónőt és egy dadát is fel kell vennie az intézménynek. A költségek így összesen nagyjából hat millió forintot tesznek ki. HT forrás: www.jtv.hu

11

Civilek

„Év vége” a nyugdíjasoknál Dupla évzárót tartottak a nyugdíjasok mielőtt mindenki a családi életnek és az ilyenkor szokásos nyári befőzéseknek adta volna át magát. Először egy kis házi búcsúztatón vettek részt, majd Hajdúszoboszlón pihenték ki az eddigi fáradalmakat. Tavaly a nyári szünet után augusztus 27-én nyitotta meg a „ kapuit”, s ez év június 4-én zárta az évet a helyi nyugdíjas klub. Az évzárón Egervári Tiborné klubvezető értékelte az elmúlt egy év munkáját. Mint mondta sok szép programot szervezett a klub, ami természetesen sok munkával is járt. Április elejétől nem volt olyan hét, hogy ne kellett volna valamire készülni. A födémesi találkozó óta kétszer is volt Ki- mit- tud?, kirándultunk a Jeli arborétumban, és volt egy nagyon szépen sikerült egészség napunk is. Rónafőn részt vettünk egy kistérségi baráti találkozón, amelyre egy kis műsorral is készültünk. Emma mindezeket említve hálásan köszönte meg az együttműködést és mindannyiunk munkáját, majd jó nyaralást és pihenést kívánt mindenkinek. Ezután kezdődött a jó hangulatú szórakozás. Egy grillezőn, valamint a parázsló tűz felett nyárssal a kezünkben sütöttük a szalonnát és a kolbászt, amit az otthonról hozott kenyérrel és hagymával jó ízűen elfogyasztottunk a művelődési ház udvarán. Természetesen került az asztalokra üdítőital, Hajdúszoboszlói nyaralás

12

ásványvíz, sör, sőt még egy kis borocska is. Az évzáró után pár nap elteltével június 8-án huszonnégy klubtársunk, valamint a mosonszolnoki és a várbalogi klubvezetők együtt indultak Hajdúszoboszlóra gyógyulni és pihenni. A nyugdíjasok 2-4 ágyas, fürdőszobás, televízióval, hűtővel felszerelt szobákban voltak elszállásolva. A szállás reggelivel és vacsorával egy hétre 18.500 forintba került egy embernek. A kezeléseket a Béke Gyógyfürdőben kapták, ami még 4-5 ezer forinttal terhelte meg a pénztárcájukat. Mindenki megkapta a reumatológus által kiírt kezeléseket, s ezen kívül még többféle szolgáltatás közül is választhattak, mint például víz alatti torna, masszázs, 3 órától pedig ingyen használhatták a tornatermet. Esténként sokat sétáltak, beszélgettek, kártyáztak, vagyis mindenki azt tehette, amihez éppen kedve volt, s nagyon jól érezték magukat. A remek zárás után a nyár folyamán most éli mindenki a mindennapi életét, az unokákkal vesszük magunkat körül, lekvárt főzünk, gyümölcsöt rakunk el télre, s azt hiszem, hogy szülő és nagyszülőként ott segítünk a családunknak, ahol csak tudunk. Augusztus 27-én találkozunk ismét, amikor a szeptemberi Ukrán kirándulás megbeszélésére kerül sor. A Napló munkatársai nevében én is kívánok mindenkinek szép nyarat és jó pihenést. Wittmann Elekné

Neuhausen – Illingen

A kitelepített mosonszentjánosi és mosonszentpéteri lakosok, valamint új partnervárosunk Illingen meghívásának tettünk eleget az elmúlt hétvégén. A 12 órás fárasztó út után, szombat reggel 6 órakor értünk Neuhausen-be. A gyors szálláselfoglalás és reggeli után fél 10-kor a templomtéren fogadtuk a majorette csoporttal a szentmisére érkezőket. A misén együtt imádkoztunk az elhunyt és még élő kitelepítettekért, valamint Peter Molner plébános úr felszentelte az emléktáblát, amelyet a Neuhausen-i temetőben fognak felállítani, emlékezvén a kitelepítésre. A szentmise után a város egyik vendéglőjében ebéd következett. Ebéd után került sor a hatvanéves búcsúra és az ünnepi műsorra. A rendezvényen a zenekar és a pázmándfalui majorette csoport közös műsort adott, amely nagy sikert aratott. A két művészeti csoport itt avatta fel új egyenruháját. Műsor után a kora esti órákba nyúló beszélgetéssel töltöttük

az időt. Jó volt hallani, hogy még ennyi idő elteltével is vannak Neuhausen-ben élő idős emberek, akik tudtak magyarul beszélni, vagy egy-egy magyar dalt énekelni. Nehéz volt a búcsúzás, néhány csepp könny a szemek sarkában összegyűlt. A viszontlátás szavaival köszöntünk el egymástól. Másnap, vasárnap reggel indultunk útnak Illingenbe. A főtéren már nagyszámú közönség várt bennünket. Harald Eiberger polgármester köszöntése után, a nyári forróságban egy órás műsort adtunk a majorettekkel együtt, amely a tapsviharból ítélve nagyon tetszett a közönségnek. Műsor után a helyi horgászegyesület meghívásának eleget téve egy csodás horgászparadicsomba mentünk, ahol a német konyha ízvilágával ismertettek meg minket vendéglátóink. A jó hangulatú ebéd után indultunk haza, de előtte német barátainkkal megfogadtuk, hogy r először, de nem utoljára találkoztunk. W.K.

Németországi vendégek Június 6-án az Illingeni Partnerkapcsolatok Egyesületének (Verein für Stadtepartnerschaft Illingen e.V.) küldöttsége járt városunkban. Ebből az alkalomból a németországi vendégek egy rendkívüli Civil Fórum keretében találkoztak a helyi civil szervezetek képviselőivel. A találkozó során szóba kerültek az ez évre tervezett közös programok, így többek között a fúvós egyesület és a Ti-titá Néptánc Együttes júniusi illingeni fellépése. Németországból a szeptemberi városnapokra érkeznek hozzánk néhányan, amikor a környék

nevezetességeivel is megismerkednek majd. A megbeszélésen szó volt az iskolák, valamint az öntevékeny művészeti csoportok közötti együttműködésről, és a két település civil adatbázisának kölcsönös kicseréléséről is. Illingenben idén januárban alakult meg a partnerkapcsolatokat koordináló egyesület, amely addig baráti körként működött. A 32 fővel megalapított szervezet az ottani önkormányzattal karöltve dolgozik azon, hogy minél több kapcsolódási pont és közös program legyen a két település lakossága és civil szervezetei között. Jánossomorjai Napló, 2008. július

Közélet

Közös tervek A Szigetköz – Mosoni-sík LEADER Helyi Közösség a közelmúltban elkészítette a térség vidékfejlesztési stratégiáját. Amennyiben az illetékes minisztérium támogatni fogja az ebben foglalt elképzeléseket, úgy a 2008-2013-as időszakban összesen mintegy 1,2 – 1,5 milliárd forint fejlesztési pénz érkezhet a térségbe. A közel 200 oldalas dokumentum a mostani állapotok bemutatását követően részletesen taglalja a fő fejlesztési prioritásokat és intézkedéseket, valamint a megoldási javaslatokat is. A stratégiában hat fejlesztési területet különítettek el: természeti értékek védelme, településfejlesztés, turizmus ágazat fejlesztése, helyi identitás erősítése, civil szervezetek fejlesztése, mikro-, kis-, és középvállalkozások fejlesztése. Az összesen 22 fejlesztési intézkedés kidolgozásában 34

település önkormányzatai, civil szervezetei, vállalkozásai vettek részt. Jánossomorját az önkormányzaton kívül a társaskör, a katolikus egyházközség, a fúvósegyesület és a Viszkom Bt. képviselték. Ötleteikkel, munkájukkal e szervezetek is nagyban segítették a térségi vidékfejlesztési koncepció összeállítását. A LEADER Közösség által elfogadott stratégia a legfontosabb problémaként a térség hiányos, leromlott infrastruktúráját, a természeti értékek és az épített környezet rossz állapotát, védelmének alacsony szintjét, valamint a helyi vállalkozások jövedelemtermelő, munkahelyteremtő és megtartó képességének gyengeségét jelölte meg. Alapvető célként határozták meg, hogy a vidékfejlesztési akciócsoport által lefedett területen az integrált helyi fejlesztéseknek köszönhetően a lakosság életminősége, jövedelemszerző képessége – a természeti érté-

IV. Gödör Napok

és pusztasomorjai búcsú

Augusztus 19-20-án immár negyedik alkalommal rendezzük meg a „Gödör Napok” elnevezésű kétnapos programsorozatot a pusztasomorjai játszó- és pihenőparkban. A rendezvény célja, hogy a helyi civil szervezetek közreműködésével olyan programot hozzunk létre, amely erősíti az itt élőkben a közösségi összetartozás élményét, és alkalmat teremt kötetlen baráti találkozásokra a jánossomorjaiak és a búcsú kapcsán ide látogató vendégek között egyaránt. A rendezvén�nyel nem célunk a búcsúi hagyomány elsorvasztása, épp ellenkezőleg: a búcsúhoz tradicionálisan kapcsolódó, ugyanakkor újszerű programokkal szeretnénk e régi szokást megőrizni. Kedden délután öt órától a szabadtéri színpadon különféle zenés-táncos produkciók lesznek. Bemutatkoznak a he-

Jánossomorjai Napló, 2008. július

lyi civil szervezetek, a kicsiket pedig különféle játékok, kézműves foglalkozások szórakoztatják majd, az estet nosztalgia diszkó zárja. Másnap, augusztus 20-án a szentmisét követően ünnepi műsor lesz a pusztasomorjai templom előtt. Délután három órától a „Gödörben” folytatódnak a programok: néptánc, fúvószene, karaoké, hagyományőrzők, kirakodóvásár, ökörsütés és még sok érdekesség várja a kilátogatókat. A kétnapos program búcsúi bállal ér véget. Részletes programot a Jánossomorjai Napló augusztusi számában, a képújságban, valamint a város területén kihelyezett plakátokon olvashatnak. Kiegészítésként még annyit: e sorok írásakor még egyetlen mutatványos vállalkozó sem kért területfoglalási engedélyt a somorjai búcsú napjára. (De

kek megőrzése és a vállalkozások erősítése mellett – tovább javuljon. A terv összeállítónak véleménye szerint a Szigetköz, a Mosoni-síkság és a Hanság páratlan természeti környezete biztos alapot szolgáltat sajátos turisztikai adottságaink (épített és természeti örökség, felszíni és felszín alatti vízkincs stb.) kiaknázásához. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fogja elbírálni az elkészült stratégiát és ezt követően úgynevezett LEADER Közösségé vagy Helyi Közösségé minősítik a mostani szerveződést. Utóbbi esetében hozzávetőlegesen 1,2 milliárd, míg az előző csoport esetében mintegy 1,5 milliárd forint fejlesztési pénz érkezik majd a térségbe. A döntés várthatóan nyár végén születik meg, az első helyi pályázati kiírások – amelyre a térség bármely önkormányzata, civil szervezete, vállalkozója pályázhat – előreláthatólag ez év végén, vagy a jövő év elején jelennek meg – mondta el Balsay Zsuzsanna a Szigetköz – Mosoni-sík közösség vezetője. búcsú mindenképpen lesz, hiszen ez elsősorban egyházi ünnep (Ld.: 5.old.cikk) Ugyanakkor a mutatványosokat, a közhiedelemmel ellentétben tavaly nem az önkormányzat akadályozta meg a kirakodásban. Sőt a „Gödör Napok” rendezősége lepődött meg a legjobban, amikor az utolsó pillanatban kiderült, hogy senki nem „pakol ki”. A cél már tavaly is az volt, hogy a két dolog (ti. mutatványos búcsú és a Gödör Napok rendezvénye) egymást kiegészítse, nem pedig ellehetetlenítse. Az, hogy a mutatványosoknak anyagilag nem éri meg a somorjai búcsún kirakodni, nem az önkormányzat, vagy a szervező civil szervezetek hibája. Egyszerűen az elmúlt évek alacsony bevétele miatt nem városunkat, hanem a sok más településen, ugyanezen a napon tartott búcsúhelyeket választják, nyilván azt, ahol több pénzt kereshetnek. Reményeink szerint azért egyszer majd hozzájuk is elér

“Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”- így foglalható össze röviden az Európai Unió által kezdeményezett LEADER program célkitűzése. Az EU-ban jelenleg négy nagy program (közösségi kezdeményezés) működik, ezek egyike a LEADER. Célja a vidéki szereplők ösztönzése és támogatása, a térségük hosszú távú lehetőségeiről történő együttgondolkodásban és a térség fenntartható fejlődésének integrált, innovatív stratégiák mentén végbemenő megvalósításában. A LEADER támogatási arányát tekintve nem nagy összegű, mivel a Strukturális Alapok mindössze 1 százalékát teszi ki, jelentősége a vidékfejlesztés újszerű megközelítésében van. A Szigetköz – Mosoni-sík Helyi Vidékfejlesztési Stratégia teljes terjedelmében elolvasható a http://www.kimle.hu/hu/ content/view/131/89/lang,hu/ internetes oldalon. Lőrincz György

a „Gödör Napok” sikerének híre, s akkor talán – a tisztességes bevétel reményében – újra pörögni fog a ringlispíl Pusztasomorján. A szervezők nevében: Lőrincz György művelődésiház-igazgató

Anyakönyvi események 2008. június

születettek Lakó Virág Ónodi Detre Németh Nico Attila Bakos Adrián házasságkötés Tóth Katalin - Vincze István Székely Veronika Stefkovich Zoltán Smuk Katalin -Varga Tamás halálesetek Lakner Lajos (1930) május Rutmayer Lajos (1931) május Kvál Béláné (1930) Sárközi Árpádné (1952) Baranyai Péter (1936) Balog Lajos (1934) Bostai Jánosné (1960)

13

Drog

Szenvedélybetegségek,

avagy drogról és alkoholról, nemcsak négyszemközt “Szüntelenül tartsd szem előtt, hogy ki vagy, legyen rá gondod, hogy megismerd magad.” (Cervantes) A közelmúltban felmérést végeztek jánossomorjai általános iskolák felsős diákjainak körében a drog használatról. Ennek eredményét reményeink szerint a közeljövőben megismerhetik az olvasók, ám addig érdemes beszélni a kérdésről, hiszen sajnos tény, hogy egyre inkább terjed a kábítószer a fiatalok körében, és sajnos az is igaz, hogy sokan már tizenévesként felöntenek a garatra. Mit tehetünk ez ügyben? És hogyan vélekednek a fiatalok? Erre kerestük a választ cikkünkben. Helyi fiatalokat kértünk meg, mondják el véleményüket e témával kapcsolatban. Hozzá kell tennem, nehezen vállalták a riportalany szerepét, pedig teljes diszkréciót ígértünk nekik. Ezúton is köszönjük a „bátraknak”, hogy megosztották velünk érzéseiket! Elsőként a tizenévesek véleményeit olvashatják. „Én ebben a témában szerencsére nem vagyok tapasztalt…A drogról egyáltalán nem tudok semmit sem mondani. Egyedül arról hallottam, amikor tavaly az iskolában egy új fiú beinjekciózta magát, de őt akkor el is bocsátották. Az alkoholról már többet tudok mondani. Ahogy észrevettem és hallottam másoktól, a 18 éven aluliakat is természetes módon kiszolgálják alkohollal. Sok ilyen gyerek részegen tántorog haza úgy, hogy másnap azt sem tudja, hogy mi történt vele. Szerintem az alkoholt és a drogot a fiatalok csak azért próbálják ki, hogy “nagyok” lehessenek. De később ebből szenvedély lesz, amit aztán nem lehet megállítani.” „Elítélem mind a kettőt. Nem kell részegnek lennem ahhoz, hogy jól érezzem magam tár-

14

saságban. A környezetemben nem fordul elő egyik sem.” „Ha buliba megyek, szoktam alkoholt fogyasztani, de csak minimális mértékben. A drogot teljesen elítélem. A baráti körömben vannak olyanok, akik drogoznak és isznak is.” „Sohasem drogoznék és innék! Nincs az az Isten! Nem akarom elrontani az életem!” „ A füves cigit kipróbáltam már. Egyszer és nem többször. Azt gondolom, hogy ezek nem kellenek ahhoz, hogy jól érezzem magam egy buliban. És nem szoknék rá csak azért, hogy „menő” legyek.” „Néha szoktam alkoholt inni, de nem részegedek le. Sajnos ismerek olyan embereket, akik elég gyakran nem tartják be a határokat, és a detoxban végzik.” Miközben a társadalom – remélem nagy többsége – harcol a drog ellen, addig mások, köztük a Kendermag Egyesület folyamatos aktivitást fejt ki a marihuána legalizációja mellett. Tüntetés tüntetések hátán, és ugye nincs az a fiatal, aki ha vonzódik a füves cigihez, azt mondaná, hogy a Kendermag hibásan cselekszik. Elgondolkodtató! Na, de lássuk néhány huszonéves véleményét, ők hogy gondolkodnak e témával kapcsolatban! „Szerencsére eddig csak füves cigit láttam, sajnos az iskolában egy osztálytársamnál. Terjed, nagyon is. Lekopogom, eddig nem találkoztam vele, de nagyon sokat hallok róla. Hát fogalmam sincs hirtelen, mit tennék, ha megtudnám hogy a barátnőm drogozik. Amúgy elismerte hogy kipróbált már egy-két dolgot, de nem szokott rá, csak a kíváncsiság vezérelte. Én még nem próbáltam ki semmit. Az alkoholfogyasztást túlzásba viszik, de nem lehet ellene semmit sem tenni. Sajnos sokszor találkoztam már olyannal, hogy kiszolgálnak fiatalabbakat alkohollal.

Bár a minap tőlem is elkérték a személyigazolványom (szerencsére fiatalnak nézek ki, mert ugyebár senkire sincs ráírva, hogy hány éves, néhány 1617éves kinéz 18nak is...). Elég hosszú, kiadós téma ez.” „Én totálisan drogellenes vagyok. Még soha nem próbáltam ki, de nem is szándékozom. Az alkoholfogyasztást is inkább csak mértékkel! Nem mondom, volt hogy én is felöntöttem a garatra, de sosem szeretnék oda jutni, hogy csak úgy magamban egy-egy sört vagy pálinkát megigyak. Inkább nagyobb bulik alkalmával szoktam inni. Mióta van autóm, szinte nem is fogyasztok alkoholt.” „A drogot sajnos elég sok fiatal próbálta már ki, és akadnak rendszeres használói is. Én mindig undorral fordulok feléjük, amikor azzal dicsekednek, hogy hogy betéptek. Szánalmasnak tartom. Nagyon

többet nem élnek velel. Talán a kíváncsiság hajtja őket.” „Tapasztaltam már, hogy 18 éven aluliakat kiszolgáltak alkohollal kocsmákban, diszkókban. Sőt, az igazat megvallva annak idején engem is kiszolgáltak szemrebbenés nélkül. Boltokban viszont egyre ritkább az, ahol fiatalkorúakat kiszolgálnak dohányáruval és alkohol tartalmú italokkal.” „Természetesen nem helyes az sem, hogy a fiatalkorúak alkoholt fogyasztanak. Legalábbis nagymértékben semmiképpen. De ami aggasztóbb, szerintem, - de lehet hogy ez csak engem zavar - hogy rengeteg dohányos van. Szinte minden szórakozóhelyen a tömény füstszagtól kell fuldokolni!” „Így jutnak hozzá: általában van egy valaki a drogos társaságban, aki veszi az anyagot, a többi kifizeti és elhasználják közösen. De leginkább a füves cigaretta a jellemző. Ke-

GYANÚS JELEK

• a magatartás változása, kiszámíthatatlan hangulatváltozások, dührohamok, indokolatlan agresszió, vagy apátiás (levert) hangulatok váltakozása, rendkívüli alvásigény; • a romló étvágy, gyors fogyás; • hanyatló iskolai teljesítmény, új barátok feltűnése, régi barátok elhanyagolása, a családtagok kerülése; • gyakoribbá váló konfliktusok otthon, a családban és az iskolában; • gyakran az iskola mellé járnak, keresik hasonszőrűek társaságát; • ha érdekes holmik vannak a cuccai között: növényi részek, tabletták, porok, megfeketedett kiskanál, fecskendő, tű; • ha pénz tűnik el otthonról, vagy éppen ismeretlen eredetű összegek vannak nála (ugyanis gyakori, hogy az ifjonc nem tud más módon pénzt szerezni, mint hogy dílerré, azaz drogterjesztővé válik, rájönnek, hogy ezzel könnyen pénzhez jutnak, miközben saját szükségleteiket is fedezhetik).

nehéz riasztó dolgokat mondani a drogokról egy fórumon. Sokszor a negatív kritika a “lázadó” tinikben inkább pozitívként hat, sajnos. Persze, szerintem a drogtól való tartózkodás nagyon sokban függ a neveltetéstől, főként az otthon kapott intelmek hatására nem próbálják ki a szereket, avagy ha ki is próbálják, csupán egyszer és

ményebb drogok nem nagyon mozognak egy hétvégi bulin. Azokról sok mindent nem is tudnék mondani. Bárki, aki akat hozzá tud jutni egy kis puhatolózás után, hogy kit kell keresnie hozzá.” Mi lehet az oka annak, ha valaki e káros szerek valamelyikéhez nyúl? A divat, hogy a „többiek is ezt teszik”, a vala-

Jánossomorjai Napló, 2008. július

Civilek mi elől való menekülés vagy a szeretet-hiány? Valószínűleg! Annyi bizonyos, hogy a családnak kell preventív módon, jó előre, időben felkészülni a drogproblémák kivédésére. Odafigyelés, következetesség, szeretet, ezek azok a legfontosabb tényezők, amelyek abban segíthetnek, hogy elkerülhető legyen a tragédia, és ha már megtörtént a baj, mérsékelhető legyen annak hatása. Dr. Mihályi Zsuzsanna, háziorvos, belgyógyász szakorvos korábbi munkahelyén szinte naponta találkozott drogos betegekkel. Mint elmondta, megrázó tragédiáknak volt szemtanúja, hisz nincs szörnyűbb dolog egy szülő számára, ha szembesülnie kell azzal, hogy gyermeke drogfogyasztó. Évti-

zedek óta szőnyeg alá söpörték ezt a valós problémát, de szerencsére már nem, mint ezt ez a cikk is mutatja – mondja a doktornő, akitől azt is megtudtuk, hogy eleinte csak egy kis füves cigi (marihuána) a beetetés, utána a pörgető (amfetamin) a discóban, majd következnek a tabletták (nyugtatók, altatók+ alkohol), aztán jön a por (heroin, kokain, LSD)- és a függőség. És itt most a 10-14 év közötti fiatalokról beszélünk! Dr. Mihályi Zsuzsa szerint felejtsük el, hogy van könnyű drog és kemény drog. A doktornő úgy vélekedik eleinte csak jó heccnek tűnik, aztán már nincs megállás. Jegyet váltanak a halálba, miközben sok-sok társukat magukkal ra-

Két keréken a vidéken Három a magyar igazság, – tartja a mondás – így természetesen habozás nélkül ismét kerékpárra pattantunk június 1jén, vasárnap. A délelőtt 10 órai találkozó kissé későinek tűnt így már indulás előtt leizzadt a társaság, köszönhetően a 30 fok körüli hőmérsékletnek. Az

Tadtenbe érkeztünk. Az andaui strandnál Jakab Tiborral még úgy gondoltuk, a hazafelé vezető úton mindenképpen teret kell engedni egy fürdőzésnek, a Sors azonban úgy rendelte, hogy ezen óhajunknak estére már nem maradt létjogosultsága. A tadteni templomnál

előzetes megállapodás szerint sűrűn kellett megállni, a folyadékpótlás és a szellemi táplálék – Lőrincz György értékes gondolatai és Jakabné Gruidl Teréz színes kommentárjai – magunkhoz vétele céljából. Elsőre nem is bírtuk tovább a Magyar Kapu büfénél, ahol a napi programot egyeztettük. A szervezők 64 km-t szabtak ki ránk. Andaun keresztül

túravezetőnk a török dúlásról mesélt (1529), Wallernben pedig már arról hallhattunk, hogy néhány évszázaddal ezelőtt ez a terület az év bizonyos időszakaiban járhatatlan volt csónak nélkül. Pamhagen felé közeledve meglátogattuk a névtelen várnak nevezett, gazzal benőtt dombot. Titokzatos és hiányos írások, valamint rajzok szólnak róla. A legenda szerint itt állt

Jánossomorjai Napló, 2008. július

gadják. Ezért azt tanácsolja, beszéljenek gyermekükkel! Soha ne kérdezzék meg azonban hogy: „ugye nem kábítószerezel?”! Helyette kérdezzék meg inkább, hogy mi a véleménye a drogról! Magyarázzák el a saját álláspontjukat! Beszéljék meg vele, hogy mit tehet, ha találkozik a kábítószerrel! Tegyék nyilvánvalóvá a súlyos egészségkárosodás veszélyét, a kábítószerek és a bűnözés kapcsolatát, a testileg és szellemileg egyaránt tönkrement életeket! Amennyiben komoly gyanú merül fel, hogy kábítószerrel került kapcsolatba gyermekük, ne kutassanak és nyomozzanak utána, és ne próbálkozzanak azzal, hogy lebeszéljék, vagy önmaguk kezeljék a problémát! Ezek mind

csapdák – mondja a doktornő, aki szerint szakember segítségére van szükség! Mielőbb, lehetőség szerint addictológiában (szenvedélybetegeket kezelő orvos) jártas pszihiáterhez kell fordulni, aki tud segíteni, meggyógyulni ebből a betegségből. Munkája annál eredményesebb, minél korábban keresik fel, tehát halogatni, fejünket a homokba dugni nagy felelősség! Sajnos a témát nem lehet lezárni, hiszen a drog, alkohol minden a fogyasztás ellen irányuló intézkedés ellenére terjed. Ne feledjük: „Öreg dohányos van, öreg alkoholista van, öreg narkós nincs!”?

egykoron egy kisebb földvár, melyet vízzel teli árok övezett. Jókait is ez a történet ihlette meg, a Névtelen vár című romantikus regény megírásakor. A dolog érdekessége, hogy a neves szerző soha nem járt a Hanságban, sem annak közvetlen környékén. A következő próbatétel Pamhagenben várt ránk. Neve: wienerschnitzel. Ez egy akkora szelet rántott húst jelent, amely gond nélkül megoldaná egy óvodás csoport napi étkezését. Persze ebből mindjárt kettő néz szembe az áldozattal, aki ezért még fizet is. Ebben a falodában nem ritkaság, ha valaki lógó nyelvvel és dülledő szemekkel mered a pincérnő felé, arcán az „alufóliát bitte!” nemzetközi grimasszal. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy a 22 fős csoportból ketten legyűrtük a húshegyet! Miután kicsit magunkhoz tértünk, és felkínlódtuk magunkat a biciklikre, a mexikópusztai látogatóközpont felé vettük az irányt. Túravezetőnk elmesélte, miért hívják ezt a helyet Mexikópusztának – nem hittük el, ezért nem írom le. Nagyon érdekes, és színvonalas filmet láttunk a Fertő-tó élővilágáról, és a nemzeti parkról – és klimatizált volt a vetítőterem! Innentől már csak haza kellett érni valahogy. Nem gondoltuk,

hogy egy nem várt defekt keresztülhúzza a számításainkat. Persze így lehetőségünk nyílt megismerni egy osztrák benzinkút szerkezeti felépítését, valamint a burgenlandi segítőkészséget: egy helybéli házból kellett kerékjavító készletet kérni, amit úgy adtak oda, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. A szimpatikus öregúr még azt is felajánlotta, hogy ő maga foltozza meg a sérült belsőt. Az egy órás időveszteség miatt a fő bolytól elszakadt hétfős csapatunk feszített iramban nyomta le a Pamhagen-Jánossomorja 22 km-es távot, alig 60 perc alatt. Ez 50 km után nem is rossz teljesítmény. Erősen motivált bennünket a nyugat felől érkező vihar. A Magyar Kapu keretbe foglalta napunkat. Azonban még arra sem hagytunk elég időt a többieknek, hogy jól megérdemelt sörüket legurítsák, akik meglepődtek részidőnkön, és most már mindenki tudja, miért lépett vissza az ASPAR csapat a Tour de France-tól. A nap a somorjai kocsmában zárult Oszinál, ahonnan – magunk mögött tudva 74 km kánikulai tekerést, még a vihar előtt hazaindultunk. Mozgalmas, érdekes nap volt. Ember és gép diadala… Prátser Krisztián

Katona AndreaGősi Barbara

15

Múltidéző

Schmidt Henrik (1899-1968) volt helyi tanító, igazgató Rovatunkban e hónapban Mosonszentjános szülöttére emlékezünk, aki négy évtizedes pedagógusi pályafutásából csak 1-2 évet szolgált másutt. Harcolt és megsebesült az I. világháborúban, dolgozott a 20-as és 30-as évek németnyelvű, magyarosításra törekvő oktatásában, tizenkét évig igazgatta a helyi római katolikus iskolát (volt kolostori is), majd az iskola államosításában is közreműködött. Mint iskolaigazgató elszenvedte a kitelepítés és lakosságcsere napjait, részt vett az általános iskola rendszerének kiépítésében, sőt másfél évtizedet az alsó tagozatában is tanított. Mozgalmas, fordulatokkal teletűzdelt életút volt Schmidt Henriké, aki 1899-ben született Mosonszentjánoson. Édesapja, akiről nevét kapta Mosonszolnokon volt tanító 40 évig. Gyermekkoráról sajnos nem sokat tudunk. Ám jóformán gyerek volt még akkor is, amikor 1917-ben hadba vonult és az olasz fronton küzdött. Egyszer meg is sebesült, majd 1922-ben szerelt le, mint hadapród őrmester. Egy évvel később szerzett tanítói oklevelet Győrben, és még ugyanebben az évben megkezdte tanítói munkáját a Mosonszentjánosi Római Katolikus, népiskolában, ahol fiúkat tanított negyedik osztályig. Nem okozott számára különösebb gondot az sem, hogy hol németül, hol magyarul tanítson. Együtt tanított Őriné, Márta néni apjával, Raskó Viktorral. Ismert tény, hogy az 1890-es évek első évtizedeiben az elemi iskolákban országosan még német volt a tanítási nyelv de 1908-ban megjelent a magyarosító tanterv. Ám ezt 1920-ban sem vették komolyan különösen egy olyan „sváb” községben, mint amilyen Mosonszentjános. Pusztasomorján már régóta csak magyarul folyt a tanítás, Szentjánoson és Szentpéteren azonban túlnyomórészt néme-

16

tül. Az apácák által vezetett leányiskolában is volt egy hat évfolyamból összevont csoport, ahol magyarul tanítottak. Ők egyébként nagyon szorgalmazták a magyar nyelvű tanítást, aminek eredményeként újabb magyar osztályt létesítettek. Településünkön a magyarosítás nehéz volt, hiszen a szülők szabadon választhattak, hogy melyik iskolába íratják gyermeküket. A Kulcsár Imre-féle községtörténetből tudjuk, hogy Szentjánosi Ferenc kolozsvári kereskedő a szentjánosi népiskola számára 10 évre szóló alapítványt tett a magyar nyelv elsajátítása érdekében. Ez adta a lökést arra, hogy itt, a többségében német ajkú faluban már ne csak egy fiú és egy leányosztályban legyen

említettem ez utóbbiba az ös�szes tanuló közül, ekkor csak 46 gyerek járt. Mivel a szülők zömmel német érzelműek voltak az „A” típusúba járatták gyermekeiket és másokat is erre agitáltak. Különösen a kedvesnővérek (apácák) szorgalmazták szüntelenül a magyarul való tanítás fontosságát és így 1927-ben a leányok oktatásánál sikerült a második „B” típusút beindítani. A 30-as évek végén Barilits Viktor plébános javaslatára tervbe vették, hogy egy magyarul oktató iskolát építsenek, de a község képviselő testülete 1942-ben nem szavazta meg ezt. E kis iskolatörténeti kitérő után, most folytassuk Schmidt Henrik mosonszentjánosi tanító élettörténetét! Mire felnőtt lett már itt lakott a család, az apa 1929-ben a mosonszolnoki iskolától nyugdíjba került, és a mostani Óvoda u. egyik házában laktak. A magas, szőke

magyar tanítás. Szentjánoson a 350 tanulóból a leányokat az apácák tanították az 1909-ben felavatott iskolában, amely számukra lakásul is szolgált (a mostani alsó tagozatos iskola elődje). A fiúk az úgynevezett világi iskola öt termébe jártak, a Szabadság u. 24 alatt lévő épületekbe. 1926-ban mindkét helyen kétféle oktatási forma volt az elsőtől negyedik osztályig. Az „A” típusúban a II. osztálytól kötelező volt nyelvtant, az olvasást, a beszéd- és értelemgyakorlatokat, valamint a számtant magyarul tanítani, míg a többi tárgyat németül. A „B” típusú volt a magyar tannyelvű, ahol minden tárgyat magyarul oktattak. De mint

ifjú Henrik már katonatisztként elvette Umatum Paulát, aki a háztartást vezette. Házasságukból gyermek nem született, rokon gyermeket fogadtak örökbe, aki szintén tanító lett és a szentjánosi iskolában tanított 1954-65 között. Schmidt Henrik aktívan résztvett a község közéletében is. A 30-as években a szentjánosi Sportegyesület (MESE) elnöke, valamint az Actio Catolica elnöke volt, sőt 10 éven át levente főoktatóként is tevékenykedett. Emellett 82 hold földön gazdálkodott alkalmazottakkal. Szeretett fényképezni a képeket ő maga dolgozta ki. Az iskolai tanítás mellett, csütörtöki napokon, a szentjánosi inasiskolában tanított,

itt ekkor már jelentős számú iparos volt és kellett az utánpótlás. Mint aktív közéleti embert, 1937-ben a világi iskola igazgatójává választották, és 12 éven át végezte e munkát, amit az akkoriban bekövetkezett oktatásügyi változások ugyancsak megnehezítettek. 1946-ban a község németajkú lakosságának legnagyobb részét kitelepítették. Helyüket az ország különböző részéből érkező magyar lakosság foglalta el. Ettől kezdve a tanítás csak magyarul folyt. 1948-ban döntő változás következett be az egyházi iskolák életében, mivel államosították őket! Így Mosonszentjánoson az apácák tanítását beszüntették, rendjüket feloszlatták, felszólították őket, hogy az állam átveszi őket tanítani. Ők természetesen nem éltek e lehetőséggel, így az iskolának sürgősen új nevelőkre volt szüksége. 1948. augusztus 16-án már megalakult az új 14 tanerős állami irányítású I-VIII. osztályos általános iskola. Ez 497 tanulóval, 12 tanulócsoporttal, 10 tanteremben működött. Cikkem főszereplője azonban rövid ideig vezette ezt az iskolát. 1949. májusában leváltották. Az ok nem ismert. Néhány évig egy rábaközi falu iskolájában tanított, ám felesége nem nyugodott bele az áthelyezésbe és különböző hatóságoknál kifogást emelt hogy visszakerülhessen. A pusztasomorjai általános iskola alsó tagozatának egyik osztályát tanította 1953-63 közötti időben, vagyis egészen nyugdíjba vonulásáig. Kismotorjával járt ki naponta tanítani. Fordulatokkal tűzdelt, mozgalmas élete 1968-ban, bekövetkezett halálával zárult. A szentjánosi temetőben nyugszik, közös sírban apjával, feleségével és nevelt lányával. Mi, az utókor kollégái úgy ítéljük meg, megérdemli e megemlékezést, hiszen településünk oktatásügyében sokat tett a magyar nyelvű oktatás és az általános iskolai tanterv bevezetése érdekében. Bella Sándor

Jánossomorjai Napló, 2008. július

Pillanatképek, Akkor történt

Pillanatképek Orvosi rendelő Az idős házaspár hosszú ideig volt bent az orvosnál. A soron következő idős hölgy az ajtóban várakozott, mint egy gyerek türelmetlenül, s ennek hangot is adott… Amikor azonban ő is kijött a „doki nénitől”, elfelejtett „zúgolódni”… Ismét a 86-os Este, sötétben két autó közeledik 100-as tempóban a császárréti kanyarhoz. Előzi őket egy kocsi. Rajta felirat: Betegszállítás. Június 6-án a késő délutáni órákban egy gázpalackokkal megrakott kisteherautó Császárrétnél az árokba hajtott, és kigyulladt. Az éppen akkor odaérkező kamionosok mentették ki a sofőrt az égő kocsiból… Biztos, hogy egy emberrel kevesebb fogja szidni a kamionosokat… Újsághír A tétiek aláírásgyűjtésbe kezdtek a szélkerekek ellen. (Kisalföld). Ez sikerrel járt, mert megakadályozták a megépítésüket… Ebből látszik a magyar nép „bölcsessége”: sikerrel akadályozza az atomerőművek, a szalmaégető erőművek, biogáz erőművek, a vízierőművek építését… De, a villanyt a lakásából az Istennek sem akarja kikapcsoltatni… de hát a sötétség nagy úr. Egy ország fog röhögni Téten”. SMS, Kisalf., Lizsu, részlet) Ezt írja meg! „Az unokám bevitt egy óvári nagyáruházba. Ott vásároltam egy tubus …-t, fizettem érte 800 Ft-ot. A jánosi üzletben eddig fizettem ugyanazért 1200 Ft-ot… S ott találkoztam egy jánosi boltossal is. Nem tudom, ő, miért nem otthon vásárol…”. (SMS, Napló) Tudja-e, hogy… Ebben a nagy szegénységben Jánoson 19 helyen lehet szeszesitalhoz jutni…”. (Plusz a boltokban. A szerk.) Jó tanács „Ha nem kapnak el, szerencséd van. Ha elkapnak tanúsíts megbánást, és mi sem történt…”. (SMS, Kisalf.) „Nincs éjjel Jánossomorjai Napló, 2008. július

Akkor történt

Jánossomorja a Kisalföldben

diszkó Jánoson. Mégis van randalírozás?” SMS – Napló Demokrata „A demokrácia azért is jó, mert sok „idióta” a nagy nyilvánosság előtt is be tudja bizonyítani, hogy ő tényleg idióta”. (SMS, Kisalf., Ános). (Az SMS írójára nem vonatkozik. A szerk.) „Mondd, hogy nem igaz!” Ismerősöm megállít az utcán: „Igaz, hogy lecserélték a zárakat a sporttelep ajtóin? És a gyerekek csak a Sportcsarnokban tudtak focizni?”. Csak hápogok… Ilyen a 21. században lehetséges… A Társaskör figyelmébe Nem kellene a (volt) határon elhelyezni egy emléktáblát a „volt” határ, a „volt” parkoló és a „volt” határőrség „tiszteletére? A régi parkolóra már csak a Stop-tábla „emlékezik”. Nem lehetne behozni a Határról a tájékoztató táblát a „majdani” Emlékparkba”? Parlagfű Káröröm: találkoztam vele Andauban is! Már mosolyog. Elkezdődtek a parlagfű-ellenes rendezvények. Andau Lakosságának napközben már talán nagyobb része magyar. (A magyar rendszámú kocsik számának alapján legalábbis). Sok jánosi azokért a cikkekért, amely Jánoson drágább, az andaui boltokba jár… Lista… Szidják a kamiont, motorbiciklit, traktort, a gyorshajtót, a „lassúhajtót”, a tanítót, az óvónőt, az orvost. A nyugdíjast és diákot, aki elveszi a munkát mások elől, a kismamát, aki panaszkodik a gyesre. A pártokat és a politikusokat. A sor folytatódik, de, mindig kimarad belőle az „én”… Már itthon is… Óvár, Magyar utca: „Én még emlékszem rá, hogy azért nem szolgáltak ki, mert magyarul beszéltem. Akkor büdös volt nekik a pénzem…”. (Kisalf.,) H. I.

1973. július 5. „Sertéstenyésztési értekezlet Jánossomorján „(…) forradalmi változásoknak vagyunk tanúi ebben az ágazatban. (…) Ugyanakkor (…)a tartási körülményekben, a takarmányozási, illetve hizlalási módszerekben alig történt változás. (…) A fehér hússertéseket eredményesen hizlalni nem lehet. A SZÖVOSZ ezért dolgozta ki (…) az úgynevezett szinkron-modellt. (…) Az alapmodell kidolgozásával a Jánossomorja és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetet bízták meg. (…) a napokban értekezletet és tapasztalatcserét tartottak szombathelyi, kőszegi, nagykanizsai, kapuvári és halászi szakemberek részvételével. (…) az ÁFÉSZ igazgatósági elnöke számolt be (…) a sertéstenyésztés , nevelés és hizlalás helyzetéről. (…) A jánossomorjaiak tapasztalatai bizonyították, hogy a szinkronmodell jó módszer, s követésre méltó. (…)”. (A lap még egy képet közöl, egy „disznóólról”, mely a 16. században épülhetett, a következő aláírással: „Sertéshizlaló háztáji mintatelep”. Hogy mi a módszer? A gazdátlanul, kihasználatlanul álló épületeket, istállókat, ólakat hizlalásra hasznosítsák. Nyugaton ekkor már, talán működött az ólakban a számítógép. (A szerk. megj.) 1978. július 14. „(…) a védelem esett vissza, ezért nem sikerült előbbre végeznie a gárdának. (…) (Klell János) 1998. július 17. Jánossomorja: Harmadszorra sikerült: előrelépés az NB IIIba való feljutás. Kiváló szakmai munka, fegyelmezett, jó csapatteljesítmény, megfelelő anyagi és technikai háttér biztosíték lehet arra, hogy a magasabb osztályban is megállja helyét az együttes. Ifj. Drobnitsch Tamás: „Úgy érzem, sikerült egy nyerő típusú csapatot kialakítani.” (…) „Szeretnénk posztokra igazolni”

(Ez tökéletesen sikerült… A szerk.) (…), „egy jó középcsapat szintet elérni „(…)”. (Kocsis Imre) 1998. július 21. „Sopronnémeti. A falunapon a Jánossomorjai Fúvószenekar gondoskodott a zenéről. A falubelieket a zenekar ébresztette és ez az együttes gondoskodott a későbbiekben is a zenéről”. (…). (Takács Miklós) 1998. július 27. „Esély és kihívás Staféta: Beszélgetés Mike Károllyal(…) mezőgazdasági vállalkozó, az agrárkamara bírósági tagja. (…) Munkahelyeim közül megemlítem a mezőgazdasági gépgyárat, (…) és a jánossomorjai Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet. (…) Két kollégámmal 1993-ban alapítottunk egy mezőgazdasági kft.-t, aminek keretében ma már 350 hektár területen gazdálkodunk. (…) a kft eredményesen működik. (…). A hetvenes évekre a magyar mezőgazdaság (…) világszínvonalat ért el. (…) Az új gazdasági mechanizmus után a nyolcvanas évek felé ezek az eredmények még jobbak lettek, (…) minőséget is tudtunk produkálni. (…) a rendszerváltás idejére a mezőgazdaság a mélypontra került. (…) Ma a mezőgazdaságban tevékenykedők szakmai tudás, földszeretet és hozzáértés nélkül nem lesznek képesek megfelelni az Európai Unió kihívásainak. (…) a képzett szakembergárda tudása hamarosan meghozza a gyümölcsét. (…) a politikusok összekeverik a mezőgazdaság problémáját és a vidék szociálpolitikáját. (…). Sajnos az évezred utolsó éveiben sincs még igazi agrárkoncepció, a tulajdonviszonyok rendezetlenek. (…) az eladott sok ezer hektár földet olyan kézbe kellett volna adni, aki ért is hozzá, (…) ne kerüljön külföldi kézbe magyar föld. (…) (Pallay Erzsébet) Összeállította: H. I.

17

Sport

EB-t nyertek a jánosiak! Országos bajnok lett, így aranyéremmel tért haza a Körzeti Általános Iskola 1213 éves gyerekeinek futballcsapata Budapestről, a MINI EB 2008 Góliát-McDonald’s Jubileumi Tanévzáró Gyermeklabdarúgó Fesztiválról. 4 kis futballcsemetét, a csapatkapitány-védő Gősi Dávidot, a támadó középpályást, Madarász Márkot, a csatárt, Herczeg Olivért és a kapust Balogh Andrást kérdeztem a nagy eseményről, csapatokról, gólokról s persze az aktuális futballtémáról, a felnőtt futball EB-ről. Mióta fociztok? Mindig ezen a poszton játszottatok? G.D.: 5 éve focizom, harmadikos korom óta. Mindig védő voltam. M.M.: Elsős korom óta, 6 éve. Általában középpályás vagyok, de játszottam már csatár poszton is. H.O.: 6 éve játszom. Általában csatár vagyok. B.A.: 4-5 éve focizom. Mindig kapus voltam. Mióta játszik ilyen felállásban ez a csapat? G.D.: A csapat többsége 5-6 éve együtt játszik, de ebben a felállásban mintegy 2 éve, persze a 3 vidéki fiút leszámítva. Hányan vagytok a csapatban? Mi jánosiak 11-en. A budapesti döntőre Árpi bácsi (Nikházi Árpád – szerk.) a bezenyei torna után beválasztott 2 rajkai és 1 hegyeshalmi fiút is, mert 14 gyerek nevezhetett a tornára és mi csak 11-en voltunk. A pályán egyszerre a kapussal

együtt hatan játszunk, s bármikor cserélhetünk. Hogyan kerültetek Budapestre erre a tornára? G.D.: Itthon, Jánossomorján játszottuk a körzeti tornát 2008. április 7-én. Első helyezést értünk el az 5 csapat közül. A következő forduló 2008. június 2-án volt Bezenyén, ott is ezeket a csapatokat győztük le nagy, 25-1-es gólaránnyal. Innen kerültünk fel az országos tornára 2008. június 13-án. Háromnapos torna volt, a mi korosztályunk az első napon játszott. Hogyan telt el az a nap? G.D.: 9 csoportba osztották el a 45 csapatot, minden csoportban 5 csapat játszott körmérkőzést. Az első és a 7 legjobb második jutott a döntőbe. A középdöntőbe a felnőtt EB csapatainak mezét kapták meg a csapatok, mi lettünk a franciák, Iklad csapatát, akik Lengyelország mezében játszottak győztük le a döntőben. 0-0 lett, de büntetőrúgásokkal nyertünk. Ti is „11-eseket” rúgtatok mint a „nagyok”? G.D.: Nem, mi rávezetéses büntetőrúgást végzünk. Félpályáról kell rávezetni a labdát a kapura, egy az egy ellen a kapussal, a kapus ide-oda mozoghat, és fél percen belül el kell rúgni a labdát. Milyen érzésekkel indultatok el? Éreztétek, hogy győzni fogtok? G.D.: Győzni akarással, célratörően. Én éreztem, hogy győzni fogunk.

Volt egyszer egy CSAPAT! Az 1998-as esztendő aranybetűkkel van bevésve a Jánossomorjai Sportegyesület történelmébe. Ebben az évben, tehát pontosan 10 esztendővel ezelőtt nyerte el a megyei első osztályban szereplő labdarúgó csapatunk a Szabad Föld Kupát és nyerte meg a Győr-Mo-

18

son-Sopron Megyei első osztály labdarúgó bajonkságát. Visszatekintve ezekre a csodálatos napokra, nem lehet elfelejteni, hogy milyen mélyről indult ez a csapat. Amikor 1990. február 27-én az egyesület közgyűlése új elnököt, elnökhelyettest és vezetőségi tagokat választott, a megyei

M.M.: Én is úgy éreztem, nyerni fogunk. H.O.: Bíztam benne, hogy sokáig ott maradunk, és bíztam abban is, hogy győzni fogunk. B.A.: Én nem annyira éreztem. Úgy gondoltam a középmezőnybe azért bejutunk. Mikor legyőztük a „németeket”, akkor kezdett fellendülni a csapat, onnantól már gondoltam, hogy nyerni fogunk. Melyik volt szerintetek a legnehezebb meccs? G.D.: Abonnyal a csoportmérkőzések közben. 0-2-ről fordítottunk 3-2-re. Így lettünk csoportelsők. M.M.: Szerintem Gyöngyös ellen. Az utolsó pillanatban tudtunk csak gólt lőni. H.O.: Szerintem nem volt legnehezebb meccs, mert mindegyik csapat ellen adódtak helyzetek és nem mindegyiket tudtuk kihasználni. De amit kihasználtunk, az elég volt a kupa megnyeréséhez. B.A.: Én úgy érzem az utolsó két meccs volt a legnehezebb. Szemerkélt az eső, csúszott a labda, nehezebb volt megfogni, féltem, hogy kiesik emiatt a kezemből.

Melyik csapat volt a legagreszszívebb? M.M.: Én úgy érzem minden csapat sportszerűen játszott végig. H.O.: A döntőbeli ellenfelünk, Iklad. B.A.: Szerintem az Abonyiak. Sok lövésük volt, figyelni kellett. Legszebb gól? Legtöbb védenivaló? M.M.: A rávezetéses a döntőben. Csináltam egy „bicikliscselt”, a kapus elfeküdt, én meg belőttem. H.O.: Az Abony elleni 3-2-es mérkőzésen a 3. gól. B.A.: Abonynál volt a legtöbb védenivaló. Főleg a körmérkőzésen. Hány gólt rúgtatok? M.M.: 4-et. H.O.: 5-öt. Ki a futballista péladképed? G.D.: Carles Puyol, a Barcelona spanyol játékosa. M.M.: Cristiano Ronaldo, a Manchester United portugál játékosa. H.O.: Lionel Messi, a Barcelona argentin játékosa. B.A.: Gianluigi Buffon, a Juventus olasz kapusa. Pollák A.

első osztályban szereplő csapat az 1989/90. évi bajnokság őszi fordulói után a táblázat utolsó helyén állt, mindössze 6 szerzett ponttal. Innen kellett felkapaszkodni, ami persze nem ment egyik napról a másikra. Hosszú évek fáradságos, következetes munkájával sikerült elérni, hogy az 1995/96. évi bajnokságban a csapat már a bajnoki címért küzdhetett. Ez akkor nem sikerült, mint ahogy

a következő, 1996/97. évi bajnokságban sem. 1996-ban a Soproni Vasutas Sportegyesület csapata, 1997-ben pedig a Lébény labdarúgó csapata nyerte meg a megyei bajnokságot és jutott fel az NB III.ba. Ekkor határozott úgy a vezetőség, hogy változtatni kell a szakmai vezetésen. Kovács Ernő helyére ifj. Drobnitsch Tamás került és felkértük Elek Antalt, Öcsi bácsit, hogy szakJánossomorjai Napló, 2008. július

Sport tanácsadóként segítse a fiatal edzőt a munkájában. Nos, ez a változtatás helyes döntésnek bizonyult, az 1997/98. bajnokságban labdarúgócsapatunk magabiztosan nyerte meg a megyei bajnokságot és jutott fel az NB III.-ba. Nem lennénk igazságosak, ha nem emlékeznénk meg Kovács Ernő edző érdemeiről, akinek a vezetésével állt egyre inkább össze labdarúgó csapatunk és lépett egyre feljebb és feljebb a ranglétrán. Csapatunk menetelt a bajnokságban és egyre feljebb jutott a kupasorozatban is, az országos táblázatra kerülve az egyik legjobb alacsonyabb osztályú csapatként bejutott a Szabad Föld Kupa legjobb négy csapata közé. Az elődöntő első mérkőzését Csengeren játszottuk. Sok - sok jánossomorjai szurkoló indult el az ország másik felére, hogy buzdítsa, csapatunkat. Pontos számot nem tudok, de az biztos, hogy több százan utaztak el Csengerre. Csengeren a csapat 2:2 arányú döntetlent harcolt ki úgy, hogy kétszer is vezetett. Góljainkat Hegedűs Béla és Eke Lajos lőtte. Hűséges szurkolóink ünnepelték a csapatot. Volt azonban egy kellemetlen epizód is. A csapatot szállító autóbusz elromlott, sokat kellett várni a cserebuszra. Azt az utat sohasem felejtem el és biztos vagyok benne, hogy akik a buszon voltak, szintén örökké emlékezni fognak. Tesch Feri és Szitás Robi olyan kabaréműsort produkált teljesen rögtönözve mindnyájunk szórakoztatására, hogy hasunkat fogtuk a nevetéstől. A visszavágó sima ügy volt, 4:0-ra győzött csapatunk és így bejutottunk a Szabad Föld Kupa döntőjébe. A gólokat Varga Róbert (kettőt), Tesch Ferenc és Molnár Ferenc (egyet - egyet) rúgta. Eljött 1998. május 13. szerda, a kupadöntő napja. Megindult a népvándorlás Budapestre, a Fáy utcába, a Vasas stadionba. Mintegy 600 jánossomorjai sportbarát kísérte el a csapatot. Az eredmény ismert. A rendes játékidőben egy-egy volt az eredmény, a mi gólunkat Molnár Feri fejelte és Jánossomorjai Napló, 2008. július

mivel ugyanő a 85. percben kihagyta a javunkra megítélt tizenegyest, következtek a büntetőrúgások. Molnár Feri megint kihagyta, de aztán Eke Lajos, Nagy Laci, Szitás Robi és Varga Robi nem hibázott, a Szabadegyháza csapatából viszont ketten is kihagyták a bűntetőt, így csapatunk 4:2 arányban megnyerte a bűntető párbajt és ezzel a “Szabad Föld” Kupát. Amikor Varga Robi berúgta az utolsó büntetőt, egyszerűen “felrobbant” a stadion. Örömmámorban úszott mindenki. Külön örömünkre szolgált, hogy a serleget és a labdarúgó felszerelést régiónk szülötte, Dr. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter adta át a csapatnak. A “Szabad Föld” Kupát pedig Kovács Attilától, a Magyar Labdarúgó Szövetség akkori elnökétől vehette át Eke Lajos, a csapat kapitánya. A hazafelé vezető út diadalmenetté vált. A csapat a bicskei Báder étteremben vacsorázott, hűséges szurkolóink már ott vártak bennünket. Zúgott

Ferenc, Szitás Róbert, Szalka Ferenc és Körmendi Ferenc (egyet - egyet) rúgta. Ismét igazi népünnepély kezdődött a hazai sportpályán. A csapatot, mintegy 800 - 900 szurkoló várta. A díjkiosztó ünnepségen Horváth Cs. Attila, a Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke adta át az aranyérmeket. A díjkiosztás után a hajnali órákig ünnepelt mindenki. Nem lenne teljes a vis�szaemlékezés, ha nem sorolnám fel azokat a labdarúgókat, sportvezetőek, közreműködőket, akik elérték, kiharcolták 1998-ban ezt az óriási sikert. A főszereplők természetesen a labdarúgók voltak. Kapusok: Veller Ervin, Cser Szabolcs, Védők: Nagy László, Hegedűs Béla, Tesch Ferenc, Rozsos Ferenc, Drobnitsch Vilmos, Németh Attila, Középpályások: Varga Róbert, Eke Lajos, Körmendi Ferenc, Görgics János, Ladányi János, Csatárok: Molnár Ferenc, Szitás Róbert, Szalka Ferenc, Cser József.

A győztes csapat

a “szép volt fiúk”, “hajrá János”, és a “kupagyőztes csapat” harci kiáltás. Az ünneplés után folytatódtak a bajnoki küzdelmek. Elérkezett az utolsó mérkőzés a MOFÉM Vasas pályáján. Ismét rengeteg jánossomorjai szurkoló ment el Mosonmagyaróvárra. A siker most is teljes volt, csapatunk 6:0 arányban győzött és ezzel megnyerte a megyei bajnokságot és feljutott az NB III.-ba, a Bakony csoportba. Ezen a mérkőzésen góljainkat Varga Róbert - kettőt -, Molnár

Szakmai és technikai vezetők, munkatársak: Edző: ifj. Drobnitsch Tamás Szaktanácsadó: Elek Antal Intéző: Gazsó László Gyúró: Lipovits József Szakosztályvezető: Fazekas Imre Szakosztályvezető helyettes: Nikházi Árpád Elnökhelyettes: Dr. Gál Zoltán Elnök: Dr. Kiss Károly Itt kell megemlíteni, hogy Gazsó László, mindenki Gazsó doktora immár 46 éve szolgálja önzetlenül, minden anyagi

ellenszolgáltatás nélkül a felnőtt labdarúgó csapatot. Nélküle nem volt és nincs most sem labdarúgó mérkőzés Jánossomorján, de idegenben is állandóan a csapat mellett van. Jelenleg, 10 éves NB III.-as szereplés után, csapatunk vis�szaesett a megyei első osztályba és az első bajnoki évben csak azt sikerült elérni, hogy ne zuhanjon tovább a megyei II. osztályba. A sportegyesület jelenlegi vezetőségének azt tudom biztatásként üzenni, hogy nincs olyan mély gödör, amiből nem lehet kimászni. Bízok abban, hogy még megérem, ismét aktuális lesz az a kis versike, ami tíz éve közszájon forgott Jánossomorján: “Azt beszéli az egész város, hogy bajnok lesz a Szentjános!” A június 7-én szombaton megrendezett labdarúgó mérkőzésen méltóképpen emlékeztünk meg a 10 évvel ezelőtti dicsőséges napokról. Ismét összeállt a kupagyőztes és bajnokságot nyerő labdarúgó csapat és barátságos mérkőzést játszott Gyirmót csapatával, azzal a csapattal, amelyik 2001-ben szintén “Szabad Föld” Kupát nyert. A nagyon sportszerű mérközésen csapatunk Cser József fejesgóljával 1:0 arányban nyert. A szépszámú szurkolósereg vastapsal ünnepelte csapatunkat és a vendég Gyirmótiakat. A mérkőzés után közös vacsorára és baráti beszélgetésekre került sor, ahol jó hangulatban idéztük fel a tíz évvel ezelőtti eseményeket. Ezúton is köszönjük Fazekas Imrének, az ünnepség főszervezőjének és segítőtársainak ezt a nagyon szép és színvonalas rendezvényt, a meghívott kedves vendégeknek pedig azt, hogy megjelenésükkel megtisztelték ünnepségünket. Dr. Kiss Károly

a sportegyesület egykori elnöke

19

Hirdetés

20

Jánossomorjai Napló, 2008. július