Napközbeni átutalás: Gyakori kérdések és definíciók. Jelentős előnyhöz jutnak a banki ügyfelek

Utolsó frissítés: 2012. március 28.

Napközbeni átutalás: Gyakori kérdések és definíciók

Jelentős előnyhöz jutnak a banki ügyfelek Az eddig megszokotthoz képest 2012. július 1-jét követően egy munkanappal rövidebb lesz a belföldi forintátutalások teljesítési ideje, ha elektronikusan utal a más banknál, takarékszövetkezetnél, hitelszövetkezetnél (együtt: pénzforgalmi szolgáltatónál) vezetett számlára. A korszerűbb rendszer várhatóan jelentős előnyöket jelent majd a lakosság és a vállalatok számára egyaránt. Elegendő az esedékesség napján (munkanapon kb. 16 óra előtt) utalni, és így a napon belül megkapott pénzt ugyanazon a napon belül további fizetésekre is fel lehet majd használni. Ezen kívül az ügyfelek (főleg a vállalatok) egy átutaláshoz kapcsolódóan az eddiginél több adatot tudnak közölni és fogadni. A Gyakori kérdések és definíciók című összeállítás célja az, hogy a lehető legszélesebb körű tájékoztatást nyújtsa a pénzforgalmi szolgáltatók ügyfelei számára az átállással kapcsolatban.1

Tartalomjegyzék 1. A napközbeni átutalás lényege, előnye, hatóköre ........................................................................ 4 1.1. Mit jelent a napközbeni átutalás bevezetése? Miért volt szükség a napközbeni átutalás bevezetésére?............................................................................................................................................ 4 1.2. Milyen előnyöket kínál a napközbeni átutalás bevezetése az ügyfeleknek? .......................... 5 1.3. Milyen ügylettípusokra terjed ki a napközbeni elszámolás? ..................................................... 5 1.4. Mi számít elektronikus benyújtásnak? .......................................................................................... 6 1.5. Az összes elektronikus átutalási megbízás napközben fog teljesülni? .................................... 6 1.6. Beszedésekre kiterjed-e a „4 órás szabály”? .............................................................................. 6 1.7. A belföldi deviza átutalásokra is vonatkozik az új „4 órás szabály”? ..................................... 6

1

A jelen tájékoztató tartalma nem minősül a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 53-56. §-aiban szabályozott jogi iránymutatásnak, ezért jogi ereje, kötelező tartalma nincs. Ennélfogva a megállapítások jogvitában nem használhatóak fel.

1

2. Gyorsaság, benyújtási/teljesítési határidők .................................................................................... 6 2.1. Mit jelent a „4 órás szabály”? ........................................................................................................ 6 2.2. Mikor tekinthető a pénzforgalmi szolgáltató által befogadottnak az átutalási megbízás? . 7 2.3. Mit jelent a „4 órás” szabály a kedvezményezett ügyfél szempontjából?............................. 8 2.4. Hány elszámolási ciklus lesz naponta? .......................................................................................... 8 2.5. Lesz-e országosan egységes végső benyújtási határidő az ügyfelek által indítható tételeknél? ................................................................................................................................................. 8 2.6. Hogyan kell értelmezni a „4 órás szabály”-t, ha az átutalási megbízás az adott pénzforgalmi szolgáltató által meghatározott végső benyújtási határidő után érkezett be? .... 9 2.7. Változik-e a feldolgozás folyamata vagy sorrendje az eddig megszokotthoz képest, ha az ügyfél többféle tranzakciót kezdeményez az elektronikus megbízásokra vonatkozó, végső benyújtási határidőt követően?.............................................................................................................. 9 2.8. Mi történik az ügyfél által fedezethiányosan benyújtott tételekkel? ................................... 10 2.9. Eredményezhet-e későbbi jóváírást a napközbeni feldolgozás az éjszakai feldolgozáshoz képest? ...................................................................................................................................................... 10 2.10. Lesz-e változás az elektronikus átutalási megbízások benyújtási és teljesítési rendjében? ............................................................................................................................................... 11 2.11. Benyújtható-e terhelési nap megjelölésével átutalási megbízás? És ha igen, azok mikor teljesülnek?.............................................................................................................................................. 12 2.12. Hogyan lehet nyomon követni, hogy mikor kerül jóváírásra az átutalt összeg? ............... 12 2.13. Mikorra várható az első és az utolsó ciklusban beérkező tételek jóváírása? ..................... 13 2.14. Mi lesz a napközbeni átutalások díja? ...................................................................................... 13 3. Bővített adattartalom .......................................................................................................................... 14 3.1. Mit jelent a bővített adattartalom? ............................................................................................ 14 3.2. Milyen ügylettípusoknál lesz elérhető a bővített adattartalom? ........................................... 14 3.3. Mi a HCT átutalási megbízás szabvány, és hol kötelező annak használata? ........................ 14 3.4. Van-e országosan egységes szabály a megbízások adattartalmának meghatározására? .... 14 3.5. Használható-e továbbra is az átutalási megbízások megadásánál a megszokott 3x8-as vagy 2x8-as pénzforgalmi jelzőszám? ................................................................................................. 15 3.6. Lesz-e szabvány a tranzakció egyedi tétel azonosítójára (hasonlóan a postai befizetésazonosítóhoz)? ......................................................................................................................................... 15 3.7. Használhatók-e a magyar karakterek az üzenetekben a napközben teljesülő elektronikus átutalásoknál? ......................................................................................................................................... 15 3.8. Változik-e a bankszámlakivonat tartalma? ................................................................................ 15 3.9. Egységes vagy különböző lesz az egyes pénzforgalmi szolgáltatóknál az elektronikus banki felület? ........................................................................................................................................... 16 4. Technikai részletek ............................................................................................................................. 16 1. Napközbeni átutalás GYIK v2

4.1. Változik-e bármi a fizetési számla kamatelszámolása szempontjából? ................................ 16 4.2. Megszűnik-e a VIBER? ..................................................................................................................... 16 4.3. Megmarad-e a jelenlegi éjszakai elszámolási rendszer? ......................................................... 16 4.4. Ki dönt arról, hogy egy papíralapú átutalási megbízás melyik rendszerben teljesül? ....... 16 4.5. Ki dönt arról, hogy egy hatósági átutalási megbízás és egy átutalási végzés melyik rendszerben teljesül? ............................................................................................................................. 17 4.6. A rendszeres (állandó) átutalások melyik rendszerben kezelendők? .................................... 17 4.7. Mi a napközbeni elszámolásra indított tételek feldolgozási sorrendje? ............................... 17 4.8. Mennyire terheli meg a napi öt ciklus a banki feldolgozó rendszereket? ............................ 17 5. Nemzetközi kitekintés ........................................................................................................................ 18 5.1. Hány országban működik már napközbeni átutalás? ................................................................ 18 5.2. Hol van 7x24 órás-rendszerben működő napközbeni átutalás Európában? .......................... 18 5.3. Mennyire használják az SCT-t az euroövezetben? .................................................................... 18 5.4. Van-e végső határidő az SCT-re való átállásra? ........................................................................ 18 6. Előkészületek a napközbeni elszámolás hazai bevezetésére ................................................... 19 6.1. Kik vesznek részt a napközbeni átutalás lehetőségének megteremtésében? ...................... 19 6.2. Miért szükséges széleskörű együttműködés a napközbeni átutalás lehetőségének megteremtésére? .................................................................................................................................... 19 6.3. Hogyan és mikor indult el a napközbeni átutalás bevezetésének előkészítése?................. 20 6.4. Mik voltak a főbb mérföldkövek a napközbeni átutalás bevezetésének előkészítése során? ................................................................................................................................................................... 20 6.5. Miért kellett az MNB-nek szabályoznia a teljesítési határidőt? ............................................. 20 6.6. Hogy halad a projekt megvalósítása? .......................................................................................... 21 6.7. Mi van még hátra a napközbeni átutalási rendszer beindításáig? .......................................... 21 6.8. Mikor lesz lehetőség a beszedések és a mostani körből kimaradó átutalások napközbeni elszámolására? ........................................................................................................................................ 21 7. Definíciók ............................................................................................................................................... 21 1.

4 órás szabály:............................................................................................................................. 21

2.

Átutaló (fizető fél): .................................................................................................................... 21

3.

Átutalás: ....................................................................................................................................... 22

4.

BBAN (Belföldi bankszámlaszám): ........................................................................................... 22

5.

Benyújtás határideje: ................................................................................................................ 22

6.

BIC: ................................................................................................................................................ 22

7.

BKR:............................................................................................................................................... 22

8. Címzett (kedvezményezett) ..................................................................................................... 22 1. Napközbeni átutalás GYIK v2

9.

Elszámolásforgalom: .................................................................................................................. 22

10.

Elszámolási ciklus: .................................................................................................................. 22

11.

Fizetési Rendszer Fórum: ...................................................................................................... 22

12.

Fizetési Rendszer Tanács: ..................................................................................................... 22

13.

FIFO:.......................................................................................................................................... 22

14.

IBAN (International Bank Account Number, nemzetközi bankszámlaszám): ................ 22

15.

ISO 20022 UNIFI szabvány: .................................................................................................... 22

16.

Fizetési megbízás: .................................................................................................................. 22

17.

Fizetési művelet: .................................................................................................................... 23

18.

Fizetési számla: ...................................................................................................................... 23

19.

Fizető fél (átutaló):................................................................................................................ 23

20.

GIRO Zrt. .................................................................................................................................. 23

21.

HCT: .......................................................................................................................................... 23

22.

Kedvezményezett (címzett).................................................................................................. 23

23.

Kisértékű fizetési rendszer: .................................................................................................. 23

24.

Munkanap: ................................................................................................................................ 23

25.

Munkanap záró időpontja:..................................................................................................... 23

26.

Papíralapú fizetési megbízás:............................................................................................... 23

27.

Pénzforgalmi szolgáltató: ..................................................................................................... 23

28.

SCT (SEPA credit transfer): ................................................................................................... 23

29.

SEPA (Single Euro Payment Area, Egységes Eurofizetési Övezet): ................................ 23

30.

SWIFT kód: ............................................................................................................................... 23

31.

Sorbaállítás: ............................................................................................................................. 23

32.

Terhelési nap: ......................................................................................................................... 23

33.

Ügyfél: ...................................................................................................................................... 23

34.

Végső benyújtási határidő: ................................................................................................... 24

35.

VIBER: ....................................................................................................................................... 24

1. A NAPKÖZBENI ÁTUTALÁS LÉNYEGE, ELŐNYE, HATÓKÖRE 1.1. Mit jelent a napközbeni átutalás bevezetése? Miért volt szükség a napközbeni átutalás bevezetésére? 1. Napközbeni átutalás GYIK v2

Egy munkanappal rövidebb lesz a belföldi forint átutalás teljesítési ideje, ami jelentős előnyöket nyújt az ügyfeleknek. Két pénzforgalmi szolgáltató ügyfelei közötti átutalás jelenleg csak a következő munkanapon érkezik meg a kedvezményezetthez, ha a banki benyújtási határidőn belül kezdeményezik az átutalást. 2012. július 1jét követően az elektronikus úton (interneten, elektronikus banki rendszeren vagy telefonon keresztül, de nem faxon) az aznapi teljesítésre meghirdetett végső benyújtási határidőn belül benyújtott belföldi forint átutalási megbízás még aznap teljesül. Tehát a megszokotthoz képest egy munkanappal rövidül a belföldi forint átutalás teljesítési ideje. 1.2. Milyen előnyöket kínál a napközbeni átutalás bevezetése az ügyfeleknek? Egyfelől jelentősen felgyorsulnak a belföldi forint átutalások, másfelől az ügyfelek (főleg a vállalatok) az eddiginél több adatot tudnak közölni és fogadni. Az egyik előny az, hogy felgyorsul a különböző pénzforgalmi szolgáltatók között elektronikus úton kezdeményezett belföldi forint átutalások teljesítése. Ennek köszönhetően elegendő lesz az ilyen elektronikus átutalásokat a fizetési kötelezettség esedékességének napján (a pénzforgalmi szolgáltató által meghirdetett benyújtási határidőt figyelembe véve) elindítani, vagyis a fizető fél (átutaló) egy nappal tovább használhatja a pénzét. Így tehát az ilyen átutalások teljesítésének ideje összemérhetővé válik azon átutalások teljesítésének idejével, amelyek azon számlák között történnek, amelyeket ugyanaz a pénzforgalmi szolgáltató vezet. A 4 órás szabály ezért megszünteti az egy munkanapnyi kamatveszteséget. 2012. július 1-jét követően a pénzforgalmi szolgáltatók a végső benyújtási határidő után (pl. este vagy hétvégén) benyújtott tételeket csak a következő munkanap reggelén fogják leterhelni, így azok addig is az ügyfél számára fognak kamatozni. A másik előny az, hogy valamennyi elektronikus egyedi forint átutalásnál lehetőség lesz az eddiginél több adat közlésére és fogadására. Ez elsősorban a vállalati ügyfeleknek kedvező, hiszen lehetőséget ad a különböző vállalatirányítási rendszerek és a pénzforgalmi szolgáltatók számlavezető rendszerei közötti automatikus kommunikáció fejlesztésére és bővítésére, továbbá az átutalással lebonyolódó pénzforgalom végponttól végpontig (ügyféltől ügyfélig) terjedő automatizált feldolgozására. Ezek az adatközlések alkalmazkodnak az európai (ún. SEPA) szabványokhoz, így segítve a nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező vállalatokat. 1.3. Milyen ügylettípusokra terjed ki a napközbeni elszámolás? Az elektronikusan benyújtott, belföldi forint átutalási megbízásokra. A rendeleti úton kötelezővé tett napközbeni átutalás (lásd a „4 órás” szabályt) minden olyan, a fizető fél (átutaló) által elektronikusan indított és forintban történő, különböző pénznemek közötti átváltást 1. Napközbeni átutalás GYIK v2

(konverziót) nem igénylő belföldi forint átutalásra kiterjed, amelyeknél mind a fizető fél (átutaló), mind a kedvezményezett (címzett) pénzforgalmi szolgáltatója Magyarországon nyújt pénzforgalmi szolgáltatást. A lehetséges átutalási típusok: egyszeri átutalási megbízás, csoportos átutalási megbízás, rendszeres (állandó) átutalási megbízás. Ezen túlmenően minden pénzforgalmi szolgáltató maga dönti el, hogy egyes, nem elektronikusan benyújtott átutalási megbízásokra is kiterjeszti-e a napközbeni átutalás lehetőségét. 1.4. Mi számít elektronikus benyújtásnak? Az interneten, az elektronikus banki rendszeren benyújtott megbízás vagy telefonon megadott rendelkezés számít elektronikus benyújtásnak. (A faxon benyújtott megbízás viszont papíralapú megbízásnak minősül.) 1.5. Az összes elektronikus átutalási megbízás napközben fog teljesülni? Igen, ha a végső benyújtási határidőn belül (hétköznap kb. 15:30, illetve 16 óráig) nyújtják be. A fizető fél (átutaló) által az aznapi teljesítésre meghirdetett végső benyújtási határidőn belül, elektronikus úton benyújtott összes átutalási megbízás minden esetben - amennyiben a szükséges fedezet és a teljesítéshez szükséges valamennyi adat rendelkezésre áll - napközben kerül teljesítésre. Az adott pénzforgalmi szolgáltatóhoz a végső benyújtási határidő után (jellemzően kb. 15:30-16:00 óra után, de ez pénzforgalmi szolgáltatónként különböző időpont lehet) beadott megbízások másnap reggel teljesülnek. 1.6. Beszedésekre kiterjed-e a „4 órás szabály”? Egyelőre nem. A „4 órás szabály” egyelőre nem terjed ki egyetlen beszedési fajtára sem, ezért a csoportos beszedések, a felhatalmazó levélen alapuló beszedések, a váltóbeszedések, a csekkbeszedések, a határidős beszedések és az okmányos beszedések esetében a teljesítési határidők nem változnak. 1.7. A belföldi deviza átutalásokra is vonatkozik az új „4 órás szabály”? Nem, csak a belföldi forint átutalásokra. Az új „4 órás szabály” csak a belföldi forint átutalásokra vonatkozik, vagyis a belföldi deviza átutalásoknál, ill. a külföldi forint átutalásoknál továbbra is a régi szabály az érvényes.

2. GYORSASÁG, BENYÚJTÁSI/TELJESÍTÉSI HATÁRIDŐK 2.1. Mit jelent a „4 órás szabály”? A 4 órás szabály a pénzforgalmi szolgáltatatókra kötelező, és az azok közötti teljesítés maximális idejét jelenti. 1. Napközbeni átutalás GYIK v2

Az MNB rendelete2 szerinti úgynevezett „4 órás szabály”-nak megfelelően a fizető fél (átutaló) pénzforgalmi szolgáltatójának 2012. július 1-jét követően azt kell biztosítania, hogy az ügyfelei által az ún. tárgynapi (vagyis aznapi) teljesítésre meghatározott időszak alatt (a végső benyújtási határidőig) elektronikus úton indított belföldi forint átutalás a befogadástól számított 4 órán belül eljusson a kedvezményezett ügyfél pénzforgalmi szolgáltatójához. A 4 óra tehát az átutalások - a kedvezményezett ügyfél pénzforgalmi szolgáltatójához történő - fentiek szerinti teljesítésének maximális idejét jelenti, az átlagos átutalási idő (alapesetben) várhatóan ennél kevesebb lesz. A „4 órás szabály” a fizetési megbízást elszámoló belföldi fizetési rendszerhez közvetlenül kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatókra, az ún. klíringtagokra3 vonatkozik. A belföldi fizetési rendszerhez csak közvetve kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatók (jellemzően a takarékszövetkezetek egy része és szakosított hitelintézetek) esetében az előírt legfeljebb 4 órás teljesítési határidő 2 órával meghosszabbodik. A „4 órás szabály” (illetve a belföldi fizetési rendszerhez közvetve kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatók esetében a 6 órás szabály) betartása az indító pénzforgalmi szolgáltató felelőssége. Ennek alapján az indító pénzforgalmi szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy legfeljebb 4 (illetve a belföldi fizetési rendszerhez közvetve kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatók esetében legfeljebb 6) óra teljen el attól kezdve, hogy az indító pénzforgalmi szolgáltató befogadta az átutalási megbízást addig, amíg az átutalás összegét a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának MNB-nél vezetett számláján jóváírják. A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának (pl. bankjának) a kedvezményezett fizetési számláján "haladéktalanul" kell jóváírni az összeget – ennek az időigénye azonban már kívül esik az indító pénzforgalmi szolgáltató felelősségi körén. A gyakorlatban a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának meg kell kapnia az elszámolt megbízásokat tartalmazó adatállományokat, és azokat a számlavezető rendszerében fel kell dolgoznia. 2.2. Mikor tekinthető a pénzforgalmi szolgáltató által befogadottnak az átutalási megbízás? Abban az esetben, ha az valamennyi alaki szabálynak megfelel, és a pénzügyi fedezet is rendelkezésre áll. A pénzforgalmi szolgáltató az átutalási megbízást akkor fogadja be, ha az átutalási megbízás a teljesítéshez szükséges valamennyi adatot tartalmazza, és a megbízás a fizetési számla felett rendelkezni jogosult

2

A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009 (VIII.6) MNB rendelet 17. §-a, ahogy azt a 15/2010 (X.12) MNB rendelet módosítja.

3

Jegyzékük itt található: http://www.giro.hu/elszamolasforgalom_kliringtagok.php

1. Napközbeni átutalás GYIK v2

személytől (személyektől) származik, valamint ha a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll4, azaz megtörténik a fizető fél (átutaló) fizetési számlájának a megterhelése vagy legalábbis a fedezet elkülönítése. Ha a pénzforgalmi szolgáltató nyitva tartási idején kívül, érkezik az elektronikus megbízás, nem akkortól számítódik a 4 óra, amikor a fizető fél (átutaló) a megbízást benyújtotta, hanem a következő banki munkanapon azon kora reggeli időponttól, amikor a pénzforgalmi szolgáltató megvizsgálta a fedezet rendelkezésére állását, és azt a fedezet elkülönítésével kivonta az ügyfél rendelkezése alól (függetlenül attól, hogy a fizetési számlát megterhelte-e vagy sem). 2.3. Mit jelent a „4 órás” szabály a kedvezményezett ügyfél szempontjából? A kedvezményezett a korábbinál sokkal gyorsabban juthat a pénzéhez. Az MNB rendeletének rendelkezése5 biztosítja, hogy a „4 órás szabály” szerint (lásd fent) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójához megérkezett pénz haladéktalanul a kedvezményezett rendelkezésére álljon. A gyakorlatban a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának meg kell kapnia az elszámolt megbízásokat tartalmazó adatállományokat, és azokat a számlavezető rendszerében fel kell dolgoznia. 2.4. Hány elszámolási ciklus lesz naponta? Öt kétóránként kezdődő ciklusban fogják az átutalásokat elszámolni. A „4 órás szabály” alá eső tételek esetén 2012. július 1-jét követően naponta öt elszámolási ciklus lesz, amelyek 8:30-tól 16:30-ig kétóránként kezdődnek. A jegybank várakozása szerint hosszabb távon az elszámolási ciklusok száma növekedni fog, és a bevezetéskori kétóránkénti elszámolás helyett rövidebb időközönként lesz majd napközbeni elszámolás. A szombati „csere” munkanapokon azonban csak három ciklusra kerül sor. Ezen kívül a jelenlegi éjszakai elszámolási rendszer megmarad minden olyan tranzakció elszámolására, amelyre nem vonatkozik a „4 órás szabály”. 2.5. Lesz-e országosan egységes végső benyújtási határidő az ügyfelek által indítható tételeknél? Nem lesz országosan egységes végső benyújtási határidő, a különböző pénzforgalmi szolgáltatók között kisebb eltérés várható. A végső benyújtási határidőt minden pénzforgalmi szolgáltató maga határozza meg figyelemmel egyrészt arra, hogy a GIRO Zrt. (közvetett csatlakozó esetén a levelező bankja) milyen végső benyújtási határidőt

4

A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009 (VIII.6) MNB rendelet 6. §-ának (2) bekezdése.

5

A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009 (VIII.6) MNB rendelet 21. §-a.


szab meg, másrészt arra, hogy az adott pénzforgalmi szolgáltatónak mennyi időre van szüksége a hozzá beérkező átutalási megbízások feldolgozására. A benyújtási határidőt tekintve tehát kisebb-nagyobb eltérések várhatóak a pénzforgalmi szolgáltatók között. Az MNB – a PSZÁF-fal együttműködve – nyilvánosságra hozza a pénzforgalmi szolgáltatónkénti végső benyújtási határidőket, és folyamatosan aktualizálja majd azokat. Hangsúlyozzuk, hogy az ügyfelek folyamatosan – elektronikusan akár 7x24 óra alatt – nyújthatnak be átutalási megbízásokat, de csak azok teljesülnek a benyújtás napján, amelyeket a tárgynapi teljesítésre meghatározott végső benyújtási határidő előtt nyújtanak be, és az adott pénzforgalmi szolgáltatató által befogadottnak tekinthetők (a befogadási feltételeket lásd fent). 2.6. Hogyan kell értelmezni a „4 órás szabály”-t, ha az átutalási megbízás az adott pénzforgalmi szolgáltató által meghatározott végső benyújtási határidő után érkezett be? A végső benyújtási határidő után beérkező megbízások esetében a pénzforgalmi szolgáltatónak a következő munkanapon kell biztosítania a „4 órás szabály”-nak való megfelelést. Abban az esetben, ha az átutalási megbízás a fizető fél (átutaló) pénzforgalmi szolgáltatójához a tárgynapi teljesítésre meghatározott végső benyújtási határidő után érkezik be, a pénzforgalmi szolgáltatónak a következő munkanapon kell biztosítania a „4 órás szabály”-nak való megfelelést. A legfeljebb 4 órán belüli teljesítési határidő attól az időponttól számítódik, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az átutalási megbízást befogadta (befogadás értelmezését lásd fenn). 2.7. Változik-e a feldolgozás folyamata vagy sorrendje az eddig megszokotthoz képest, ha az ügyfél többféle tranzakciót kezdeményez az elektronikus megbízásokra vonatkozó, végső benyújtási határidőt követően? Ez bankspecifikus kérdés, nincs általános válasz. A napközbeni átutalási rendszer bevezetését és működtetését szabályozó jegybanki rendelet szerint a pénzforgalmi szolgáltatók csak a teljesítés napján terhelhetik rá a fizető féltől (átutaló) a végső benyújtási határidő után átvett átutalási megbízások összegét. Mindazon pénzforgalmi szolgáltatónál lesz változás a feldolgozás folyamatában, amelyek korábban az átutalókat (fizető feleket) már a befogadás napján terhelték, sőt a fedezet lekötésére sem lesz a pénzforgalmi szolgáltatóknak módjuk. A napközbeni átutalási rendszer az ügyfél szempontjából azzal az előnnyel jár, hogy az átutalási megbízás teljesítéséig szabadon rendelkezhet a fizetési számláján tartott összeg felett, és szükség esetén a teljes összeghez hozzáférhet, függetlenül attól, hogy a tárgynapi teljesítésre vonatkozó végső benyújtási határidő után már elektronikusan elindított egy átutalási megbízást. Lehetővé teszi például azt, hogy az ügyfél egy kártyatranzakcióval (kártyás vásárlással vagy kártyás készpénzfelvétellel) akár a teljes 1. Napközbeni átutalás GYIK v2

egyenleget felhasználja, ami egy váratlan helyzetben kifejezetten előnyös számára. Ebben az esetben viszont, hacsak újabb fedezet nem érkezik az ügyfél fizetési számlájára, az átutalási megbízása nem teljesül, annak ellenére, hogy az átutalási megbízás benyújtásának pillanatában még volt a fizetési számláján elegendő fedezet. Ez tehát a jövőben alapos és körültekintő likviditásgazdálkodást igényel az ügyfelektől. 2.8. Mi történik az ügyfél által fedezethiányosan benyújtott tételekkel? A fedezethiány miatt nem teljesíthető átutalási megbízásokat a pénzforgalmi szolgáltató sorba állítja vagy sorba állítás hiányában legkésőbb a következő munkanapon visszautasítja. A fedezethiány miatt nem teljesíthető átutalási megbízásokat a pénzforgalmi szolgáltató a számlatulajdonossal történt megállapodástól (Szerződés, Üzletszabályzat, Általános Szerződési Feltételek) függően sorba állítja vagy sorba állítás hiányában legkésőbb a következő munkanapon visszautasítja.6 A sorba állítás időtartama az átutalási megbízás átvételét követő munkanapon kezdődik, hossza a számlatulajdonossal történt megállapodás függvénye, de legfeljebb 35 naptári nap lehet7. Ha sorba állításra kerül sor, akkor a legfeljebb 4 órás teljesítési határidő azon időponttól számítódik (figyelembe véve a pénzforgalmi szolgáltató nyitvatartási idejét), amikor a fizető fél (átutaló) fizetési számlájára elegendő fedezet érkezik az átutalási megbízás teljesítéséhez, és azt a pénzforgalmi szolgáltatója a fedezet elkülönítésével vagy a fizetési számla megterhelésével kivonja az ügyfél rendelkezése alól. Ha a sorba állítás időtartama eredménytelenül telt el, a pénzforgalmi szolgáltató a még mindig fedezetlen átutalási megbízást visszautasítja. 2.9. Eredményezhet-e későbbi jóváírást a napközbeni feldolgozás az éjszakai feldolgozáshoz képest? Az ügyfél szinte minden esetben jobban jár majd 2012. július 1-jét követően, mert sokkal gyorsabban juthat a pénzéhez. A jelenlegi tranzakciós szokások megtartása esetén valamivel későbbi teljesítést érzékel az az ügyfél, akinek a pénzforgalmi szolgáltatója az elektronikus megbízások végső benyújtási határidejét 2012. július 1jét követően korábbi időpontban állapítja meg, mint 2012. július 1-jét megelőzően, és az ügyfél pont e két eltérő időszakra vonatkozóan fennálló végső benyújtási határidő között nyújtja be elektronikus úton forint átutalási megbízását. A megbízás másnap reggel teljesül, de valamivel később, mint a korábbi elszámolási rendszerben.

6

A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009 (VIII.6) MNB rendelet 7. §-a (7) bekezdés a) pontja.

7

A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009 (VIII.6) MNB rendelet 8. §-ának (1) bekezdése.


A jogszabályban megállapított 4 órás szabály miatt a fizetési számlának a megterhelésére csak a teljesítés munkanapján kerül sor. 2.10. Lesz-e változás az elektronikus átutalási megbízások benyújtási és teljesítési rendjében? Az ügyfelek továbbra is folyamatosan (nonstop: 7*24 órában) nyújthatják be az elektronikus átutalási megbízásokat. A benyújtás napján történő (aznapi) teljesítésre 2012. július 1-jét követően lesz lehetőség, feltéve, ha az ügyfél a megbízást a végső benyújtási határidő (munkanapon kb. 16 óra) előtt nyújtja be, és a megbízás megfelel a befogadhatósági követelményeknek.

Elektronikus átutalások munkanapi benyújtása és teljesítése Benyújtás 22:00

20:00 18:00 17:00 16:00 14:00

12:00 10:00 8:00 6:00 4:00

2:00 0:00

2012. júl. 1-jéig

2012. júl. 1-jét követően

Teljesítés

A grafikonon a zöld sávok mutatják a teljesítés idejét 2012. július 1-jét követően, míg a narancssárga sávok azt megelőzően. A grafikon azon a feltételezésen alapul, hogy a napközbeni rendszerben a benyújtási határidő 16 óra lesz, míg a mostani rendszerben ez 18 óra. Ennek alapján látható, hogy kb. 16 óra előtti benyújtás esetében az ügyfél 2012. július 1-jét követően minden szempontból jobban jár, mint most, mert az átutalt összeg még aznap eljut a kedvezményezetthez/címzetthez. A kb. 16 óra és kb. 18 óra közötti benyújtás esetében érdemben az ügyfél nem jár rosszabbul, mint 2012. július 1-jéig, mert az átutalt összeg ugyanúgy csak másnap reggel jut el a kedvezményezetthez/címzetthez,


ráadásul a pénzforgalmi szolgáltatók kivétel nélkül csak a teljesítés napján fogják megterhelni a fizető fél (átutaló) számláját. A kb. 18 óra és éjfél között benyújtott tranzakcióknál pedig megint sokkal jobban jár 2012. július 1-jét követően az ügyfél, mint most, mert az átutalt összeg már a benyújtást követő munkanapon eljut a kedvezményezetthez/címzetthez. Az időpontok hozzávetőlegesek, mert az egyes pénzforgalmi szolgáltatók esetében mind 2012. július 1jét követően, mind azt megelőzően lehetnek különbségek a végső benyújtási határidőben. 2.11. Benyújtható-e terhelési nap megjelölésével átutalási megbízás? És ha igen, azok mikor teljesülnek? Igen, az ügyfelek az eddigiekhez hasonlóan egy adott terhelési nap megjelölésével is beadhatnak átutalási megbízásokat. A legfeljebb 4 órán belüli teljesítési határidő attól az időponttól számítódik, amikor megtörténik az átutalás teljesítéséhez szükséges összeggel a fizető fél (átutaló) fizetési számlájának a megterhelése vagy legalábbis a fedezet elkülönítése. Ennek időpontja a pénzforgalmi szolgáltató feldolgozási rendszerétől függően különböző lehet. Ha a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél (átutaló) fizetési számláján a terhelést vagy a fedezet elkülönítését csak a nyitva tartás alatt tudja elvégezni, akkor erre a terhelési napon nyitáskor kerül sor, a legfeljebb 4 órás teljesítési határidőt ekkortól kell számítani. Ha a fizető fél (átutaló) által megadott terhelési nap a pénzforgalmi szolgáltató szempontjából nem minősül munkanapnak, a következő munkanapot kell terhelési napnak tekinteni. 2.12. Hogyan lehet nyomon követni, hogy mikor kerül jóváírásra az átutalt összeg? Legcélszerűbb a pénzforgalmi szolgáltatók által biztosított elektronikus rendszereken (pl. internet) keresztül nyomon követni a megbízások teljesítését. Ha az ügyfél a meghirdetett végső benyújtási határidőig megadta az átutalási megbízást, és volt is rá fedezet (az elektronikus rendszerek többsége jelenleg ezt rögtön vissza is igazolja), akkor az átutalási megbízás a befogadást közvetlenül követő elszámolási ciklusban, esetleg az utána soron következő elszámolási ciklusban – a befogadástól számított 4 órán belül - feldolgozásra kerül. Érdemes igénybe venni a kapcsolódó – pl. sms vagy más, automatizált elektronikus értesítés típusú – szolgáltatásokat, amelyek a terhelés időpontjáról adnak tájékoztatást. A feldolgozás azt eredményezi, hogy az így átutalt összeg a kedvezményezett számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójának a számlájára 1. Napközbeni átutalás GYIK v2

megérkezik, és ezt követően rövidesen a kedvezményezett számláján is jóváírják. A legtöbb pénzforgalmi szolgáltatónál mód van a számlatörténet nyomon követésére az interneten vagy az elektronikus banki rendszereken keresztül. 2.13. Mikorra várható az első és az utolsó ciklusban beérkező tételek jóváírása? Az első ciklusban beérkező tételek jóváírása jellemzően kb. 8:45-9:30 óra, az utolsóké 16:45-17:45 óra között várható. Az esetek túlnyomó többségében arra lehet számítani, hogy az első ciklusban beérkező tételek jóváírása várhatóan kb. 8:45-9:30 óra között, az utolsóké 16:45-17:45 óra között megtörténik. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy lehetnek olyan napok, amikor kivételesen sok megbízást kell feldolgozni, akkor ezek az időpontok valamivel későbbre tolódhatnak. 2.14. Mi lesz a napközbeni átutalások díja? A pénzforgalmi szolgáltatók egyedileg fogják meghatározni a napközbeni átutalásokra felszámított díjat, és azt legkésőbb 2012. április végén nyilvánosságra hozzák. A díjak megállapításánál várhatóan szerepet kap az a tény, hogy az új rendszer bevezetése minden pénzforgalmi szolgáltatónál beruházást igényelt. A napközbeni átutalás magas színvonalú szolgáltatás, hiszen a fizető fél (átutaló) által elektronikusan indított forint átutalási megbízások alapján a kedvezményezett (címzett) már aznap tud rendelkezni az átutalt összeg felett. Így a napközbeni átutalási szolgáltatásnak köszönhetően a fizető fél (átutaló) ráér a mostanihoz képest egy munkanappal később elindítani a tételt. Ez a pozitív változás jelentős többletlikviditást hagy a cégeknél. Bővülhet az átutalási megbízások adattartalma is, ami akár küldő, akár fogadó oldalon előnyt jelenthet az ügyfeleknek. A beruházás egyes tranzakciókra lebontott többletköltsége a jegybank számítása szerint nem jelentős. A jegybank várakozása az, hogy a napközbeni átutalási rendszer fokozza a pénzforgalmi szolgáltatók közötti versenyt, valamint hosszabb távon növeli az átutalások forgalmát is. Az erősödő verseny pedig nemcsak a szolgáltatás színvonala, hanem a szolgáltatásra felszámított díj nagysága szempontjából is előnyös lehet az ügyfelek számára. A jegybank várakozásai szerint jelentős emelkedést a napközbeni átutalási szolgáltatás megjelenése nem fog hozni az átutalások díjaiban, és vélhetően a pénzforgalmi szolgáltatók egy nagyon jelentős része egyáltalán nem fogja emiatt emelni díjait.


3. BŐVÍTETT ADATTARTALOM 3.1. Mit jelent a bővített adattartalom? Az átutalók (fizető felek) egy adott átutaláson az eddigieknél több adatot közölhetnek végső soron a kedvezményezettekkel, ami elsősorban az átutalást fogadó vállalati ügyfelek számára lesz előnyös. Az univerzális pénzügyi szabványra (UNIFI) épülő SEPA átutalási (SCT) szabványhoz hasonló adattartalom bevezetésének köszönhetően az eddig is használt mezők (kezdeményező, címzett neve, közlemény rovat) jelentősen meghosszabbodnak, és ezen túlmenően is nagyszámú, opcionális használatú mezőkkel bővülhet az átutalási megbízások és a bankszámlakivonat adattartalma. Lehetőség nyílik pl. az eredeti megbízó/fizető fél, valamint a végső kedvezményezett megadására is, ami biztosítja egy harmadik fél nevében, illetve javára történő átutalások kezdeményezését, illetve fogadását is. 3.2. Milyen ügylettípusoknál lesz elérhető a bővített adattartalom? A csoportos átutalás és a papíralapú megbízások kivételével bármilyen átutalásnál elérhető lesz. A bővített adattartalom nemcsak azoknál az elektronikusan megadott forint átutalási megbízásoknál lesz használható, amit az ügyfelek más pénzforgalmi szolgáltatóknál vezetett fizetési számlák javára, hanem azoknál is, amit a saját pénzforgalmi szolgáltatójuk által vezetett fizetési számlák javára indítanak. Ugyanakkor a csoportos átutalásnál egyelőre nem lesz használható a bővített adattartalom. Nem változik az átutalási megbízás MNB rendeletben megadott formanyomtatványa sem. 3.3. Mi a HCT átutalási megbízás szabvány, és hol kötelező annak használata? A napközbeni elszámolás során alkalmazott új átutalás (HCT) az európai SEPA átutaláshoz (SCT) hasonló fizetési mód. A HCT elektronikus átutalási megbízás az UNIFI (ISO 20022) xml szabvány SEPA (SCT) értelmezését követi, de igazodik a hazai sajátosságokhoz is: devizanem HUF, nullától eltérő fillér érték használata tilos, a számlaszámok nemzeti része megfelel a magyar előírásoknak. A HCT formátum az átutalási megbízás megadásánál nem kötelező. A pénzforgalmi szolgáltatók egymás közötti kommunikációjában kezdettől fogva az UNIFI xml üzeneteket fogják használni. 3.4. Van-e országosan egységes szabály a megbízások adattartalmának meghatározására? Az MNB rendelete8 a minimumot tekintve szabályozza az adattartalmat.

8

A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009 (VIII.6) MNB rendelet 13. §-a.


Egyetértés van abban, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók a küldő oldalon a HCT átutalási megbízásnak megfelelő adattartalom megadását lehetővé teszik, fogadó oldalon pedig fogadják és továbbítják mindazt az információt, amit a fizető fél a megbízás megadásakor megadott a pénzforgalmi szolgáltatónak. Tehát az ún. „csonkolás” (az információ elhagyása) nem megengedett. A fentiek szellemében a Magyar SEPA Egyesület szabványalkalmazási útmutatót9 alakított ki az UNIFI xml formában adható megbízásokra, amit a pénzforgalmi szolgáltatók fogadókészsége esetén a fizető felek (átutalók) alkalmazhatnak. Az egységes adattartalom hosszabb távon a pénzforgalmi szolgáltatók közötti versenyt is elősegíti. 3.5. Használható-e továbbra is az átutalási megbízások megadásánál a megszokott 3x8-as vagy 2x8-as pénzforgalmi jelzőszám? Igen, ez lesz az alapértelmezett. Igen, az átutalási megbízások megadásánál továbbra is a megszokott 3x8-as vagy 2x8-as pénzforgalmi jelölőszám lesz az alapértelmezett, de az ügyfél pénzforgalmi szolgáltatója adott esetben a belföldi átutalásoknál is elfogadhatja a nemzetközi bankszámlaszámot (IBAN-t). 3.6. Lesz-e szabvány a tranzakció egyedi tétel azonosítójára (hasonlóan a postai befizetésazonosítóhoz)? Igen. A fizető fél (átutaló) maximum 35 karakteres egyedi tételazonosítót használhat. Rendeltetése az, hogy azt az üzenetláncban minden ponton mint egyedi azonosítót tárolják. 3.7. Használhatók-e a magyar karakterek az üzenetekben a napközben teljesülő elektronikus átutalásoknál? Igen, a napközben teljesülő elektronikus átutalásoknál az üzenetekben használhatók lesznek a magyar karakterek. 3.8. Változik-e a bankszámlakivonat tartalma? Igen, várhatóan bővül. A napközbeni átutalási rendszer Európában már széles körben alkalmazott szabványt honosít meg Magyarországon is. Ez a szabvány bővebb adattartalmat tesz lehetővé. Ennek sok előnye van mind a küldő, mind a fogadó fél számára. A küldő fél sokkal több információt tüntethet fel a megbízáson, és így a fogadó fél több információhoz juthat az átutalásról, mint eddig.

9

Az útmutató itt található: http://www.giro.hu/dokumentumtar_hct.php


3.9. Egységes vagy különböző lesz az egyes pénzforgalmi szolgáltatóknál az elektronikus banki felület? Egyelőre nem lesz egységes, de az elektronikus banki felület hosszabb távon az egységesítés irányába tart. Azon ügyfelek, akik több pénzforgalmi szolgáltatónál is vezetnek számlát, ma a különböző pénzforgalmi szolgáltatóknál különböző számú és akár különböző elnevezésű beviteli mezővel találkozhatnak. Ennek az az oka, hogy minden pénzforgalmi szolgáltató elektronikus rendszere eltérő.

4. TECHNIKAI RÉSZLETEK 4.1. Változik-e bármi a fizetési számla kamatelszámolása szempontjából? Továbbra is igaz, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a záró egyenleg alapján számít és fizet kamatot. Ugyanakkor az ügyfelek a fizetési számla kamatozása szempontjából jobban járnak, mert az átutalás teljesítési ideje napon belüli, így nem lesz úton lévő pénz. 4.2. Megszűnik-e a VIBER? A Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER) nem szűnik meg. A VIBER továbbra is ellátja azt a funkciót, amire eredetileg készült, hogy a hitelintézetek egymás közötti tranzakcióit teljesítse, illetve továbbra is az ügyfelek rendelkezésére áll, ha nagy értékű és nagyon sürgős tételeiket ott szeretnék teljesíttetni. Ugyanakkor az ügyfelek a folyamatban lévő fejlesztésnek köszönhetően az eddiginél sokkal gyorsabban tudnak majd átutalásokat teljesíteni a napközbeni elszámolási rendszeren keresztül is. 4.3. Megmarad-e a jelenlegi éjszakai elszámolási rendszer? Igen, azokra az ügylettípusokra, amelyekre a „4 órás szabály” nem vonatkozik. Az éjszakai elszámolási rendszer átmeneti ideig fennmarad mindazon ügylettípusokra, amelyekre a „4 órás szabály” kötelezően nem vonatkozik. Például a beszedések ebben teljesülnek, sőt a papír alapon beadott átutalási megbízások is az éjszakai elszámolási rendszerben teljesülnek, hacsak a fizető fél (átutaló) pénzforgalmi szolgáltatója másképp nem dönt. 4.4. Ki dönt arról, hogy egy papíralapú átutalási megbízás melyik rendszerben teljesül? A pénzforgalmi szolgáltatók. A pénzforgalmi szolgáltatók döntenek arról, hogy a papír alapon beadott átutalási megbízásokat melyik rendszerben teljesítik, ha az más pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla javára szól. A pénzforgalmi szolgáltatók ezt a döntést általános jelleggel vagy eseti alapon is meghozhatják. 1. Napközbeni átutalás GYIK v2

4.5. Ki dönt arról, hogy egy hatósági átutalási megbízás10 és egy átutalási végzés11 melyik rendszerben teljesül? A pénzforgalmi szolgáltatók. A pénzforgalmi szolgáltatók döntenek arról, hogy a hatósági átutalási megbízásokat és átutalási végzéseket melyik rendszerben teljesítik. A pénzforgalmi szolgáltatók ezt a döntést általános jelleggel vagy eseti alapon is meghozhatják. 4.6. A rendszeres (állandó) átutalások melyik rendszerben kezelendők? Ez attól függ, hogy papír alapon vagy elektronikusan adták a megbízást. Az átutalási megbízás megadásának a módja (papíralapú vagy elektronikus) határozza meg, hogy az adott megbízást melyik rendszerben (éjszakai vagy a napközbeni elszámolási rendszerben) kell végrehajtani. A pénzforgalmi szolgáltató a rendszeres (állandó) átutalás szabályait az Üzletszabályzatában vagy Általános Szerződési Feltételeiben szabályozza. 4.7. Mi a napközbeni elszámolásra indított tételek feldolgozási sorrendje? Főszabály szerint az teljesül korábban, amit korábban is indítottak. A napközbeni elszámolásra indított tételek feldolgozási módja FIFO, vagyis az a tétel teljesül leghamarabb, amit legkorábban indítottak. A fizető fél (átutaló) pénzforgalmi szolgáltatójánál azonban ettől kétoldalú megállapodás (Szerződés, Üzletszabályzat, Általános Szerződési Feltételek) alapján el lehet térni. 4.8. Mennyire terheli meg a napi öt ciklus a banki feldolgozó rendszereket? Nem várhatóak különösebb működési zavarok, hibák, késedelmek. A pénzforgalmi szolgáltatók – más szervezetek bevonásával együtt – jelenleg is képesek 7x24 órás szolgáltatást is nyújtani például azzal, hogy nonstop lehetővé teszik az ATM-es készpénzfelvételt és a POS terminál útján történő fizetést.

10

Hatósági átutalás: a bírósági végrehajtási, a közigazgatási végrehajtási és az adó-végrehajtási eljárásban a végrehajtásra jogosult által adott fizetési megbízás, amellyel az adós fizetési számlája terhére behajtja a pénzkövetelést.

11

Átutalási végzés: a végrehajtást kérő kérelmére az illetékes bíróság által a pénzkövetelés végrehajtás alá vonására hozott olyan hatósági végzés, amelyben a bíróság felszólítja az adós számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóját, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét az adós fizetési számláján zárolja, illetve annak terhére utalja át a végrehajtást kérőnek.


A napközbeni átutalási rendszer bevezetését bő egy éves fejlesztés és több mint nyolc hónapig tartó intenzív tesztelés előzi meg. A napközbeni átutalási rendszer indítására csak megfelelő teszt eredmények alapján kerül sor. Ezen túlmenően minden résztvevő megfelelő tartalék kapacitásokkal, eljárásokkal, helyettesítő folyamatokkal is készül az esetleges hibák gyors elhárítására.

5. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS 5.1. Hány országban működik már napközbeni átutalás? Az Európai Unión belül már 22 országban van napközbeni átutalás. Az Európai Unió 27 tagállama közül 22-ben már létezik napon belüli kisértékű elszámolási rendszer, illetve már a páneurópai kisértékű rendszernél (EBA STEP2) is van napon belüli átutalási lehetőség. 5.2. Hol van 7x24 órás-rendszerben működő napközbeni átutalás Európában? Európában csak az Egyesült Királyságban. Európán belül jelenleg egyedül az Egyesült Királyságban van 7x24 órás (non-stop) rendszer, de ez a „Fast Payment” emeltdíjas szolgáltatás. 5.3. Mennyire használják az SCT-t az euroövezetben? 2011 júniusában érte el a 20%-ot, azóta folyamatosan e fölött van a használati arány. A SCT (SEPA átutalási fizetési mód) használata 2008 januárjában kezdődött meg. Eleinte a használat kizárólag a határon átnyúló euroátutalásokra koncentrálódott, ma már egyre nagyobb mértékben használják a belföldi euroátutalásoknál is. 2011 júniusától kezdődően már a teljes euroforgalomra vetítve folyamatosan 20% fölött van a használati arány.12 5.4. Van-e végső határidő az SCT-re való átállásra? Igen, ez az euroövezetben 2014. február 1-je, míg az euroövezeten kívül 2016. október 31-e. Az európai parlamenti és tanácsi rendelet rögzíti a végső határidőt az euroátutalások és az eurobeszedések tekintetében a SEPA szabványokra való átállásra. Az elért megállapodás13 szerint ez az

12

Az aktuális használati arány innen tölthető le: http://www.ecb.int/paym/sepa/about/indicators/html/index.en.html

13

http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/11/936&format=HTML&aged=0&language=EN&guiLanguage=en


euroövezetben és azon kívül különböző. Az euroövezetben az ún. réstermékek kivételével 2014. február 1je, míg az euroövezeten kívül 2016. október 31-e.

6. ELŐKÉSZÜLETEK A NAPKÖZBENI ELSZÁMOLÁS HAZAI BEVEZETÉSÉRE 6.1. Kik vesznek részt a napközbeni átutalás lehetőségének megteremtésében? A GIRO Elszámolásforgalmi Zrt., a Magyar Államkincstár, a Magyar SEPA Egyesület, az MNB és a Bankközi Klíring Rendszer – az előzőekben nem említett14 további – 53 közvetlen tagja vesz részt a napközbeni átutalás lehetőségének megteremtésében. Ezen felül a rendszerhez közvetetten csatlakozó pénzforgalmi szolgáltatók (kisebb takarékszövetkezetek és más ún. levelezett hitelintézetek) is felkészülnek a megváltozó elszámolási mechanizmus alkalmazására. Tehát lényegében az összes pénzforgalmi szolgáltató. 6.2. Miért szükséges széleskörű együttműködés a napközbeni átutalás lehetőségének megteremtésére? Mivel a pénzforgalom hálózati piac, ezért a közreműködők együttműködése szükséges a fejlesztéshez. A széleskörű összefogásra azért van szükség, mert semmilyen pénzforgalmi szolgáltatás nem jöhet létre a szolgáltatók együttműködése nélkül. Pl. egy átutaláshoz az is szükséges, hogy mind a fizető fél (átutaló), mind a kedvezményezett fél (címzett) pénzforgalmi szolgáltatója a kettejük közötti pénzforgalmat közvetítő és elszámoló rendszer, az ún. belföldi fizetési rendszer tagja legyen, és az érintett pénzforgalmi szolgáltatók belső folyamatai teljes mértékben igazodjanak a belföldi fizetési rendszernek szabályaihoz, szabványaihoz. Új szolgáltatás bevezetése esetén ezért minden résztvevőnek egyszerre és koordináltan kell a fejlesztéseket végrehajtania, ami a pénzforgalmi szolgáltatók nagy száma miatt (Magyarországon kb. 200 intézmény, Európában kb. 10 000) a pénzforgalmat kiszolgáló infrastruktúra megújítását különösen nehézzé teszi. Ráadásul a piaci verseny önmagában semmilyen ilyen közös fejlesztésre nem ösztönzi a pénzforgalmi szolgáltatókat, hiszen azok egymással versenyeznek ezen a piacon. Ezért egy-egy rendszer 10-15 évig is üzemel, mielőtt a technológiai fejlődés során leváltásra kerülne. A jegybanktörvény alapján az MNB részt vesz a fizetési és elszámolási rendszerek kialakításában, és az MNB szabályozza a pénzforgalom lebonyolítását. E jogkör használatával (az ún. „4 órás szabály” előírásával) a jegybank – többéves közös munka és meggyőzés után – volt képes elérni azt, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók részt vegyenek a projekt megvalósításában.

14

A Magyar SEPA Egyesület nem tagja a Bankközi Klíring Rendszernek, de mind az MNB, mind a Magyar Államkincstár tagja a Bankközi Klíring Rendszernek, a GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. pedig működteti azt.


6.3. Hogyan és mikor indult el a napközbeni átutalás bevezetésének előkészítése? A felkészülés az MNB kezdeményezésére a bankok részvételével kezdődött el 2005-ben. Az MNB és a Magyar Bankszövetség társelnökségével, valamint a Magyar Államkincstár és a legjelentősebb pénzforgalmú bankok részvételével működő Fizetési Rendszer Tanács határozata alapján az érintett szervezetek szakembereiből álló munkacsoport 2005-ben kezdte meg a napon belüli elszámolás iránti ügyféligények felmérését. Az ügyfelektől és a bankoktól érkező pozitív visszajelzések után több változatban megvizsgálásra került a napközbeni átutalás bevezetésének hatása a bankok napközbeni likviditásgazdálkodására. A szimulációk alapján egyértelművé vált, hogy a klíringtagok túlnyomó többsége számára a napon belüli elszámolás bevezetése nem okozna nehézséget. Ezek után az MNB költségbecslést kért a hitelintézetektől, hogy az egyes elemzett elvi forgatókönyvek megvalósítása mekkora költségnövekedést okozna náluk. 6.4. Mik voltak a főbb mérföldkövek a napközbeni átutalás bevezetésének előkészítése során? A főbb mérföldkövek a Fizetési Rendszer Tanács döntései voltak. A fent említett Fizetési Rendszer Tanács 

2009 tavaszán döntött a napközbeni elszámolás 2011 folyamán történő bevezetéséről, és kérte fel a GIRO Zrt.-t szükséges előkészületek megtételére,



2009 őszén elfogadta a napközbeni elszámolás – általános funkcionális követelményeit, és egyetértett azzal, hogy a SEPA szabványnak megfelelő belföldi átutalás kerüljön a napközbeni elszámolás keretében bevezetésre,



2010 júniusában döntött a projekt megalapításáról úgy, hogy a rendszer 2012. július 1-jén induljon el.

Az MNB 2010 októberében módosította a pénzforgalom lebonyolításáról szóló jegybanki rendeletet, amely 2012. július 1-jei hatállyal bevezeti az ún. „4 órás szabály”-t (lásd külön). 6.5. Miért kellett az MNB-nek szabályoznia a teljesítési határidőt? Az MNB azért szigorította a teljesítés határidejét, hogy a széleskörű fejlesztés kellően rövid, de megvalósítható határidőre megtörténjen. A bankközösség 2009-ben már egyhangúan támogatta a napközbeni elszámolási projektet. 2010-ben néhány szereplő az adott gazdasági körülmények között nem látta megvalósíthatónak a projektet. Az elszámolásforgalom fejlesztéséhez azonban az összes bank (takarékszövetkezet, hitelszövetkezet, stb.) részvétele szükséges, a kimaradók nélkül a bankrendszer fennmaradó része nem tudta volna 1. Napközbeni átutalás GYIK v2

megvalósítani a fejlesztést, és az így bizonytalan ideig halasztást szenvedett volna. Mivel elvi egyetértés volt abban, hogy a fejlesztést előbb-utóbb mindenképpen végre kell hajtani, ezért az MNB a közjó érdekében úgy döntött, hogy szabályozással kényszeríti ki az eredeti menetrend betartását. 6.6. Hogy halad a projekt megvalósítása? Az előzetes menetrendnek megfelelően. A projekt megvalósítása az előre meghatározott menetrendnek megfelelően halad, jelenleg az informatikai fejlesztések és a tesztelések folynak. 6.7. Mi van még hátra a napközbeni átutalási rendszer beindításáig? Jelenleg a tesztelések folynak, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatóknak tájékoztatást kell adniuk a változásokról. Jelenleg már a pénzforgalmi szolgáltatók saját rendszereinek, valamint a GIRO Zrt. rendszerének tesztelése van folyamatban. A pénzforgalmi szolgáltatóknak ezen túlmenően tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket a változásokról, valamint Általános Szerződési Feltételeikben, kondíciós listáikban is meg kell jeleníteniük azt. Ezzel párhuzamosan az összes érintett intézmény kommunikációs lépésekkel segíti az ügyfelek tájékoztatását az új rendszer lehetőségeiről és szabályairól. 6.8. Mikor lesz lehetőség a beszedések és a mostani körből kimaradó átutalások napközbeni elszámolására? Ez nagy valószínűséggel 2015-ig fog megtörténni. A napközbeni átutalás bevezetésének előkészítése mellett elvi síkon folyik a beszedések és a mostani körből kimaradó átutalások napközbeni elszámolási lehetőségének kialakítására irányuló munka is. A munka későbbi szakaszában születik majd döntés arról, hogy mikor lehet a beszedésekre és a mostani körből kimaradó átutalási módokra is bevezetni a napközbeni elszámolást. A jegybank várakozása szerint erre nagy valószínűséggel 2015-ig sor fog kerülni.

7. DEFINÍCIÓK 4 órás szabály: Az MNB 15/2010. (X.12) rendelete szerint a fizető fél (átutaló) pénzforgalmi szolgáltatójának 2012. július 1-jét követően azt kell biztosítania, hogy az ügyfelei által az ún. tárgynapi (vagyis aznapi) teljesítésre meghatározott időszak alatt (a végső benyújtási határidőig) elektronikus úton indított belföldi forint átutalás a befogadástól számított 4 órán belül eljusson a kedvezményezett ügyfél pénzforgalmi szolgáltatójához. 2. Átutaló (fizető fél): az a fél, aki (vagy amely) az átutalást indítja, ill. akinek (vagy amelynek) terhére elszámolják az átutalást. Jogi értelmezésben: az a jogalany, aki (vagy amely) a fizetési számla 1.


3.

4.

5. 6.

7.

8. 9.

10.

11.

12. 13. 14.

15.

16.

tulajdonosaként a fizetési számlájáról fizetési megbízást indít, vagy akinek (amelynek) a fizetési számláját hatósági átutalási megbízás vagy átutalási végzés alapján megterhelik. Átutalás: a fizető fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számláját a kedvezményezett javára megterhelik, valamint a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás. BBAN (Belföldi bankszámlaszám): pénzforgalmi jelzőszám, a 18/2009 (VIII.I.6) a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet 1. melléklete szerint képzett egyedi azonosító, amely a fizetési számla egyértelmű azonosítására szolgál, 2x8-as vagy 3x8-as tagolású számkarakterből áll Benyújtás határideje: A tárgynapi (vagyis aznapi) teljesítésre meghatározott időszak záró időpontja. BIC: a pénzforgalmi szolgáltatók nemzetközi azonosítására szolgáló üzleti azonosító, illetve irányító kód, amelynek az elemeit az ISO 9362 szabvány szerint képzik, és a SWIFT regisztrálja, hossza 8, vagy 11 alfanumerikus karakter. A pénzforgalmi szolgáltatók gyakran SWIFT kódként hivatkoznak rá. BKR: A GIRO Zrt. által jelenleg is működtetett bruttó fizetési rendszer, ami 2012. július 1-je után kibővül a napközbeni átutalások elszámolására alkalmas felülettel. A meglévő éjszakai rendszer átmenetileg fennmarad, feldolgozza és elszámolja mindazokat a megbízásokat, amelyek nem kerülnek át a napközbeni elszámolási rendszerbe, ill. nem teljesíthetőek egy adott pénzforgalmi szolgáltató könyvelési rendszerén belül. Címzett (kedvezményezett): az a fél, aki (vagy amely) az átutalást kapja, köznapi szóval címzett, jogi értelmezésben az a jogalany, aki (vagy amely) a kedvezményezett számla tulajdonosa. Elszámolásforgalom: a pénzforgalmi szolgáltatók (bankok, takarékszövetkezetek, hitelszövetkezetek), az MNB, valamint más a fizetési rendszerben részvételre jogosult szervezet közötti saját és az ügyfelek megbízásából származó fizetési megbízások forgalmának lebonyolítása, a résztvevők közötti követelések és tartozások megállapítása. Elszámolási ciklus: az elszámolóház által végzett – tipikusan ismétlődő - önálló elszámolás, ha az elszámolóház nem folyamatosan (valós időben), hanem szakaszos üzemeléssel működik (az elszámolás eredményeképpen a címzettek pénzforgalmi szolgáltatójához kerülnek a megbízások). Fizetési Rendszer Fórum: az MNB kezdeményezésére a Magyar Bankszövetség támogatásával a pénzforgalomban meghatározó szerepet játszó piaci szereplők, valamint a Magyar Államkincstár, a GIRO Zrt. és a KELER Zrt. részvételével működő önálló, önszervező, a hazai fizetési rendszer ügyei iránt elkötelezett konzultatív jellegű nyitott szakmai szerveződés. Fizetési Rendszer Tanács: a Fizetési Rendszer Fórum legfelsőbb szerve. Ez a tagok képviselőiből áll, az MNB és a Magyar Bankszövetség társelnökségével működik. FIFO: First In First Out, azaz az a tétel teljesül leghamarabb, amit legkorábban indítottak. IBAN (International Bank Account Number, nemzetközi bankszámlaszám): a fizetési számlák jelölésére szolgáló – ISO 13616 szabvány szerint képzett – nemzetközi pénzforgalmi jelzőszám, amely a fizetési számla nemzetközi azonosítására szolgál. A Magyarországon kiadott IBAN 28 karakter hosszú. Az IBAN első két karaktere HU, amit 26 számjegy követ. Ebből két karakter IBAN ellenőrzőszám, amit a 16, vagy 24 jegyű BBAN követ. A 16 karakteres pénzforgalmi jelzőszám után nyolc nullát kell írni. ISO 20022 UNIFI szabvány: az ISO által pénzügyi folyamatok támogatására a kétezres évek első felétől fejlesztett nyílt szabvány, ami az xml szintaxis használatát ajánlja. Az UNIFI számos pénzügyi területre (fizetések, értékpapírok, számlakezelés, kereskedelemfinanszírozás, értékpapír stb.) kiterjed. Fizetési megbízás: a fizető félnek vagy a kedvezményezettnek a saját pénzforgalmi szolgáltatója részére fizetési művelet (tranzakció) teljesítésére adott megbízása, valamint a hatósági átutalási megbízás és az átutalási végzés.


17. Fizetési művelet: a fizető fél, a kedvezményezett, a hatósági átutalási megbízás adására jogosult és az

18. 19.

20. 21.

22. 23. 24. 25.

26. 27.

28. 29.

30.

31.

32. 33.

átutalási végzést kibocsátó által kezdeményezett megbízás - valamely fizetési mód szerinti lebonyolítása, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti jogviszonytól. Fizetési számla: fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is. Fizető fél (átutaló): az a fél, aki (vagy amely) az átutalást indítja vagy akinek (vagy amelynek) terhére elszámolják az átutalást. Jogi értelmezésben: az a jogalany, aki (vagy amely) a fizetési számla tulajdonosaként a fizetési számlájáról fizetési megbízást indít, vagy akinek (vagy amelynek) a fizetési számláját hatósági átutalási megbízás vagy átutalási végzés alapján megterhelik. GIRO Zrt. GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. a magyar pénzforgalmi elszámolóház. HCT: Hungarian Credit Transfer; az UNIFI (ISO 20022) XML formátumú SCT szabvány kibővítve magyar sajátosságokkal: devizanem HUF, nullától eltérő fillér érték használata tilos, a számlaszámok nemzeti része megfelel a magyar előírásoknak. Kedvezményezett (címzett): az a fél, aki (vagy amely) a pénzt kapja, köznapi szóval címzett. Jogi értelmezésben az a jogalany, aki (vagy amely) a fizetési művelet tárgyát képező pénz jogosultja. Kisértékű fizetési rendszer: olyan fizetési rendszer, amelynek fő célja (általában kötegelve továbbított, főleg kis összegű) átutalások és beszedések feldolgozása, elszámolása vagy kiegyenlítése. Munkanap: az a nap, amelyen az ügyfél pénzforgalmi szolgáltatója fizetési művelet teljesítése céljából nyitva tart. Munkanap záró időpontja: olyan, a pénzforgalmi szolgáltató által különböző ismérvek (így különösen: devizanem, benyújtás helye és módja, fizetési mód) alapján meghatározott időpont, ameddig az adott fizetési megbízást átveszi. Papíralapú fizetési megbízás: olyan írásban adott fizetési megbízás, amelyet nem elektronikus úton írtak alá. Pénzforgalmi szolgáltató: az a hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzforgalmi intézmény, MNB és kincstár, amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez. SCT (SEPA credit transfer): közös európai szabvány szerinti euroátutalás. SEPA (Single Euro Payment Area, Egységes Eurofizetési Övezet): olyan térség, amelyen belül a gazdasági szereplők egyetlen fizetési számla használatával, bárhol ugyanúgy teljesíthetnek és fogadhatnak euróban fizetéseket, mint saját országukban. Az övezet földrajzilag a 27 EU-tagállamot, Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát, Svájcot és Monacót fedi le. SWIFT kód: pénzforgalmi szolgáltatók nemzetközi azonosítására szolgáló üzleti azonosító, illetve irányító kód, aminek elemeit az ISO 9362 szabvány szerint képzik, és a SWIFT regisztrálja, hossza 8 vagy 11 alfanumerikus karakter (lásd BIC). Sorbaállítás: a pénzforgalmi szolgáltató által vezetett fizetési számlára érkező fizetési megbízás fedezethiány miatt történő nem teljesítése (függőben tartása) és várakozási sorba helyezése a jövőbeni teljesítés céljából, ide nem értve azt az esetet, amikor a fizető fél az ütemezett fizetések céljából, a beérkezett fizetési műveletek tervszerű teljesítése érdekében sorba helyezésről állapodik meg a pénzforgalmi szolgáltatóval. Terhelési nap: az a nap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti. Ügyfél: a fizető fél és a kedvezményezett, a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóval szerződéses kapcsolatban álló személy.


34. Végső benyújtási határidő: az az időpont, ameddig a pénzforgalmi szolgáltató az átvett és befogadott

fizetési megbízások teljesítéséből reá háruló feladatokat - ha az ügyfél későbbi határidőt nem jelöl meg vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik - a tárgynapon teljesíti. 35. VIBER: az MNB által üzemeltetett valós idejű bruttó elszámolási rendszer, amely elsősorban a nagy összegű és rendkívül sürgős pénzügyi műveletek kiegyenlítésére szolgál.


Last update: 28 March 2012

Intraday credit transfer: Frequently Asked Questions and Definitions

Bank customers enjoy significant advantages

Following 1 July 2012 the execution time of domestic HUF credit transfers will be one business day shorter than before, if you make credit transfer electronically to an account held at another bank, savings cooperative or credit union (hereinafter collectively referred to as: payment service provider).

The state-of-art system is expected to offer considerable advantages to private individuals and corporate customers alike. It will be enough to make credit transfers on the due date (approx. before 4 p.m. on business days), and funds received during the day can then be used for further payments within the same day. In addition, customers (especially corporate ones) can supply and receive more data in relation to a specific credit transfer than up to now.

The purpose of the document “Frequently Asked Questions and Definitions” is to provide the most comprehensive information possible on these changes to the customers of payment service providers. 15

Table of Contents 1. The purpose, advantage and scope of intraday credit transfers ............................................. 29 1.1. What does the introduction of intraday credit transfers mean? Why was it necessary to introduce the intraday credit transfer system?................................................................................. 29 1.2. What advantages do the introduction of intraday credit transfers offer to customers? ... 29 1.3. What types of transactions does intraday clearing apply to? ................................................. 30

15

The current document is a translation; we tried to be as precise as possible. In the case of dispute the Hungarian version is governing. The content of this information does not qualify as legal guidance as regulated in Articles 53-56 of Act XI of 1987 on Legislation, therefore, it has no legal and binding force. Therefore, the statements provided herein shall not be used in any legal disputes.


1.4. What is regarded as an electronically submitted credit transfer order? ............................. 30 1.5. Will all electronic credit transfer orders be executed on the same day? ............................ 30 1.6. Does the “4-hour rule" apply to direct debits and collections? ............................................. 30 1.7. Does the “4-hour rule" apply to domestic foreign exchange credit transfers? ................... 31 2. SPEED, Submission/EXECUTION DEADLINES ................................................................................... 31 2.1. What does the “4-hour rule" mean? ............................................................................................ 31 2.2. When is a credit transfer order regarded to be accepted by the payment service provider?................................................................................................................................................... 32 2.3. What does the “4-hour rule" mean from the payee’s point of view? .................................... 32 2.4. How many clearing cycles will be executed each day? ........................................................... 33 2.5. Will there be a nationally unified final cut-off time for items initiated by the customers? ................................................................................................................................................................... 33 2.6. How shall the “4-hour rule” be interpreted if the credit transfer order is received after the final cut-off time specified by the given payment service provider? .................................... 33 2.7. Is there any change in the method or order of processing as compared to the current practice, if the customer initiates various types of transactions after the final cut-off time applicable to electronic credit transfer orders? ............................................................................... 34 2.8. What happens with uncovered items submitted by the customer? ....................................... 34 2.9. Can intraday processing result in later crediting as compared to overnight processing? . 35 2.10. Will there be any change in the rules of submission and execution of electronic credit transfer orders? ....................................................................................................................................... 35 2.11. Can credit transfer orders be submitted by indicating the debit day? If so, when will they be executed? .................................................................................................................................. 37 2.12. How can the time be tracked when the transferred amount is credited? ......................... 37 2.13. When are items incoming in the first and the last cycle expected to be credited? ........ 37 2.14. What will be the fees for intraday credit transfers?.............................................................. 38 3. EXTENDED DATA CONTENT ................................................................................................................ 38 3.1. What does extended data content mean?.................................................................................. 38 3.2. What transaction types will allow the use of extended data content? ................................ 39 3.3. What is the HCT credit transfer order standard and where is it obligatory to use it?....... 39 3.4. Is there a national standard for determining the data content of credit transfer orders? 39 3.5. Is it possible to continue to use the usual 3x8 or 2x8-digit bank account numbers when submitting credit transfer orders? ....................................................................................................... 40 3.6. Will there be a standard for the unique ID of the transaction (similarly to the postal inpayment ID)? ........................................................................................................................................ 40


3.7. Can Hungarian characters be used in the messages of intraday electronic credit transfers? .................................................................................................................................................. 40 3.8. Will the content of bank account statements change? ........................................................... 40 3.9. Will the electronic banking platform be standardised or remain different among the individual payment service providers? ................................................................................................ 40 4. TECHNICAL DETAILS ............................................................................................................................. 41 4.1. Will there be any changes in the settlement of interest on the payment account? .......... 41 4.2. Will VIBER cease to exist? ............................................................................................................. 41 4.3. Will the current overnight clearing system be kept? ............................................................... 41 4.4. Who is entitled to decide in which system a paper-based credit transfer order is to be executed? ................................................................................................................................................. 41 4.5. Who is entitled to decide in which system an official transfer or a remittance summons are to be executed? ............................................................................................................................... 42 4.6. In which system shall recurring (standing) transfer orders be processed? .......................... 42 4.7. What is the order of processing of items initiated for intraday clearing? ........................... 42 4.8. How much burden will be placed on the banks' processing systems by the daily five cycles?....................................................................................................................................................... 42 5. INTERNATIonAL OUTLOOK.................................................................................................................. 43 5.1. In how many countries does the intraday credit transfer system function? ........................ 43 5.2. In which European country does 7x24 intraday credit transfer system exist? ................... 43 5.3. To what extent is SCT used in the euro area? ........................................................................... 43 5.4. Is there a final deadline for migration to the SCT? .................................................................. 43 6. PREPARATIONS FOR INTRODUCING intraday CLEARING IN HUNGARY ...................................... 44 6.1. Who are taking part in designing and implementing the intraday credit transfer project? ................................................................................................................................................................... 44 6.2. Why is such extensive cooperation necessary for designing and implementing the intraday credit transfer project? ......................................................................................................... 44 6.3. How and when did preparations for introducing the intraday credit transfer system begin? ........................................................................................................................................................ 45 6.4. What were the milestones in preparing for the introduction of intraday credit transfer system? ..................................................................................................................................................... 45 6.5. Why did the MNB need to regulate the date of delivery? ....................................................... 45 6.6. How is the implementation of project proceeding? ................................................................. 46 6.7. What other steps are to be taken before the intraday credit transfer system is launched? ................................................................................................................................................................... 46 6.8. When will intraday clearing be applied to collections and credit transfers not yet included in the present round? ............................................................................................................ 46 1. Napközbeni átutalás GYIK v2

7. DEFINITIONS ........................................................................................................................................... 46 1.

4-hour rule: ................................................................................................................................ 46

2.

Debtor (payer): .......................................................................................................................... 46

3.

Credit transfer: .......................................................................................................................... 47

4.

BBAN (Domestic Bank Account Number): ............................................................................ 47

5.

Submission timeine: ................................................................................................................. 47

6.

BIC:................................................................................................................................................ 47

7.

ICS: t ............................................................................................................................................. 47

8.

Beneficiary (payee, addressee):............................................................................................ 47

9.

Clearing activity: ....................................................................................................................... 47

10.

Clearing cycle: ....................................................................................................................... 47

11.

Payment System Forum: ........................................................................................................ 47

12.

Payment System Council: .................................................................................................... 47

13.

FIFO: ......................................................................................................................................... 47

14.

IBAN (International Bank Account Number): .................................................................. 47

15.

ISO 20022 UNIFI standard: .................................................................................................. 48

16.

Payment order: ...................................................................................................................... 48

17.

Payment transaction: ........................................................................................................... 48

18.

Payment account: ................................................................................................................. 48

19.

Payer (debtor): ...................................................................................................................... 48

20.

GIRO Zrt.: ................................................................................................................................ 48

21.

HCT (Hungarian Credit Transfer): ....................................................................................... 48

22.

Payee (beneficiary, addressee) ......................................................................................... 48

23.

Retail payment system: ....................................................................................................... 48

24.

Business day: .......................................................................................................................... 48

25.

Closing time of the business day: ...................................................................................... 48

26.

Paper-based payment order: .............................................................................................. 48

27.

Payment service provider: .................................................................................................... 48

28.

SCT (SEPA credit transfer): ................................................................................................. 48

29.

SEPA (Single Euro Payment Area): .................................................................................... 48

30.

SWIFT code: ............................................................................................................................ 48

31.

Queuing: .................................................................................................................................. 48

32.

Debit day: ................................................................................................................................ 49


33.

Customer: ................................................................................................................................ 49

34.

Final cut-off time: ................................................................................................................. 49

35.

VIBER: ....................................................................................................................................... 49

8. THE PURPOSE, ADVANTAGE AND SCOPE OF INTRADAY CREDIT TRANSFERS 8.1. What does the introduction of intraday credit transfers mean? Why was it necessary to introduce the intraday credit transfer system? The execution time of domestic HUF credit transfers will be one business day shorter, which is a significant advantage for customers. Currently funds transferred between the customers of two payment service providers are credited to the payee's account only on the following business day, provided that the credit transfer is initiated within the bank’s final cut-off time. Following 1 July 2012 domestic HUF credit transfer orders submitted electronically within the final cut-off time set out for intraday execution (via internet, electronic banking system or telephone, but not by fax) will be executed on the same day. This means that domestic HUF credit transfers will be executed one business day earlier as compared to the current practice. 8.2. What advantages do the introduction of intraday credit transfers offer to customers? Not only will domestic HUF credit transfers be considerably faster, but customers (especially corporate ones) will also be able to provide and receive more data than before.

One of the advantages is that the execution of electronically initiated domestic HUF credit transfers between various payment service providers will be accelerated. As a result, it will be sufficient to submit electronic credit transfers on the due date of the payment obligation (taking account of the final cut-off time set by the payment service provider for submitting the credit transfer order), that is, the payer (debtor) can use his/her money for one day longer. Consequently, the execution time of such credit transfers will be commensurable with that of credit transfers made between accounts kept by the same payment service provider. Therefore, the 4-hour rule eliminates one business day’s loss of interest. Following 1 July 2012 payment service providers will debit items submitted after the final cut-off time (e.g. in the evening or at the weekend) only in the morning of the next business day, so until that time they will keep earning interest for the customer.


The other advantage is that in the case of all individual electronic HUF credit transfers it will be possible to provide and receive more data than up to now. This is especially favourable for corporate customers, as it gives them an opportunity for developing and extending automatic communication between the various corporate management systems and the account management systems of payment service providers, as well as for the automated straight through processing of payment turnover executed by credit transfers from end to end (from customer to customer). Such data disclosures are in conformity with the European (so-called SEPA) standards, thus assisting corporate customers with international relations. 8.3. What types of transactions does intraday clearing apply to? Electronically submitted domestic HUF credit transfer orders. The intraday credit transfer made compulsory by decree (see the “4-hour rule”) applies to all domestic HUF credit transfers initiated electronically by the payer (debtor) and to be executed in HUF, i.e. not requiring exchange (conversion) between various currencies, where the payment service providers of both the payer (debtor) and the payee (beneficiary) provide payment services in Hungary. Possible types of credit transfer: single credit transfer order, batch transfer order, recurring (standing) transfer order. Additionally, each payment service provider can decide at its own discretion whether to extend the intraday credit transfer system to credit transfer orders not submitted electronically. 8.4. What is regarded as an electronically submitted credit transfer order? Credit transfer orders submitted via internet, through electronic banking system or by telephone are regarded as electronically submitted credit transfer orders. (However, credit transfer orders submitted by fax qualify as paper-based credit transfer orders.) 8.5. Will all electronic credit transfer orders be executed on the same day? Yes, if they are submitted within the final cut-off time (approximately 3:30 to 4:00 p.m. on business days). All credit transfer orders submitted by the payer (debtor) electronically within the final cut-off time set for intraday execution will be executed within the same day, provided that the required funds and all data necessary for the execution are available. Credit transfer orders submitted to the given payment service provider after the final cut-off time (generally after 3:30-4:00 p.m., but this time limit may vary by payment service provider) are executed in the morning of the following business day. 8.6. Does the “4-hour rule" apply to direct debits and collections? For the time being, it does not.


For the time being the “4-hour rule” has not been extended to any type of direct debits and collections, therefore the execution times remain unchanged in the case of direct debits, business-to-business direct debits, collections related to bills of exchange, cheque clearing collections, deferred payment collections and documentary collections. 8.7. Does the “4-hour rule" apply to domestic foreign exchange credit transfers? No, it does not, it applies only to domestic HUF credit transfers. The new “4-hour rule" applies only to domestic HUF credit transfers, that is, domestic foreign exchange credit transfers and international HUF credit transfers are still subject to the old rule.

9. SPEED, SUBMISSION/EXECUTION DEADLINES 9.1. What does the “4-hour rule" mean? The “4-hour rule” is compulsory for payment service providers and means the maximum time of execution between the payment service providers. Pursuant to the MNB decree16, under the so-called “4-hour rule” following 1 July 2012 the payment service provider of the payer (debtor) must ensure that domestic HUF credit transfers initiated electronically by its customers during the time period (prior to the final cut-off time) set for intraday execution (i.e. execution within the same day) be received by the payee's payment service provider within 4 hours from the point in time when the credit transfer order is accepted. Consequently, the 4-hour time limit is the maximum execution time during which the amount of the credit transfers, as described above, must be credited to the account of the payee’s payment service provider, so the average time of making a credit transfer is (normally) expected to be even shorter. The “4-hour rule” applies to the so-called clearing members17, i.e. payment service providers directly connected to the domestic payment system clearing the payment order. As regards payment service providers connected to the domestic payment system only indirectly (typically some savings cooperatives and specialised credit institutions), the required maximum 4-hour execution time is extended by 2 hours.

16

Article 17 of Decree 18/2009 (VIII. 6.) of the MNB on Execution of Payment Transactions, as modified by Decree 15/2010 (X. 12.) of the MNB. (It is available only in Hungarian: A pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelet.)

17

The list is available at: http://www.giro.hu/elszamolasforgalom_kliringtagok.php


Compliance with the “4-hour rule” (or the 6-hour rule in the case of payment service providers indirectly connected to the domestic payment system) is the responsibility of the payment service provider initiating the transaction. Based on this, the payment service provider initiating the transaction must ensure that from the moment it accepts the credit transfer order, the amount of the credit transfer be credited to the account of the payee’s payment service provider held at the MNB within no more than 4 hours (or no more than 6 hours in the case of payment service providers indirectly connected to the domestic payment system). The payee’s payment service provider (e.g. bank) must credit the amount to the payee’s payment account “without delay”, however, the time requirement of this part of the transaction is beyond the scope of responsibility of the payment service provider initiating the payment transaction. In practice, the payee’s payment service provider must receive the data files containing the cleared and settled credit transfer orders, and process them in its own account management system. 9.2. When is a credit transfer order regarded to be accepted by the payment service provider? If it complies with all formal requirements and sufficient funds are available. The payment service provider accepts a credit transfer order if it contains all data necessary for executing the credit transfer order, and the credit transfer order is placed by the person (persons) having the right of disposal over the payment account, and if there are sufficient funds18 available, i.e. the payer’s (debtor’s) payment account is debited or at least the funds are separated. If the electronic credit transfer order is given outside the payment service provider's business hours, the 4-hour period is not calculated from the time the payer (debtor) submits the credit transfer order, but from the early morning of the next business day, after the payment service provider has checked the availability of the funds, and has blocked such funds from the customer's disposal by separating them (regardless whether it has debited the payment account or not). 9.3. What does the “4-hour rule" mean from the payee’s point of view? The payee has much faster access to his/her money than before. The regulation of the MNB Decree19 guarantees that in accordance with the “4-hour rule” (see above) the funds received by the payee's payment service provider are to be made available without delay to the payee. In practice, the payee’s payment service provider must receive the data files containing the cleared and settled credit transfer orders, and process them in its own account management system.

18

Article 6 (2 of Decree 18/2009 (VIII. 6.) of the MNB on Execution of Payment Transactions.

19

Article 21 of Decree 18/2009 (VIII. 6.) of the MNB on Execution of Payment Transactions.


9.4. How many clearing cycles will be executed each day? Payments will be cleared in five cycles starting every 2 hours. In the case of items subject to the “4-hour rule”, following 1 July 2012 there will be five clearing cycles each day, starting every 2 hours between 8:30 a.m. and 4:30 p.m. According to the central bank’s expectations, in the long run, the number of clearing cycles will increase, and instead of the initial clearing performed every 2 hours intraday clearing will be more frequent. On the “substitute" business days held on Saturdays20 there will be only three cycles. In addition, the current overnight clearing system will be applied to all transactions not subject to the 4hour rule. 9.5. Will there be a nationally unified final cut-off time for items initiated by the customers? There will not be a nationally unified final cut-off time, slight differences may be expected among the various payment service providers. The final cut-off-time is specified by each payment service provider at its own discretion, taking account of the final cut-off time set out by GIRO Zrt. (or in the case of indirect connection its correspondent bank) on the one hand, and the time it takes for the given payment service provider to process the received credit transfer orders on the other hand. As regards the final cut-off time, slight differences are expected among the various payment service providers. The MNB – in cooperation with the PSZÁF (Hungarian Financial Supervisory Authority) – will publish and continuously update the final cut-off times of each payment service provider. We emphasize that customers can submit credit transfer orders continuously – even during a period of 7x24 hours electronically – but only those will be executed on the same day that are submitted prior to the final cut-off time specified for same-day execution and are accepted by the concerned payment service provider (see the conditions of acceptance above). 9.6. How shall the “4-hour rule” be interpreted if the credit transfer order is received after the final cutoff time specified by the given payment service provider? In the case of credit transfer orders received after the final cut-off time the payment service provider must ensure compliance with the "4-hour rule" on the next business day. In the event that a credit transfer order is received by the payment service provider of the payer (debtor) after the final cut-off time specified for same-day execution, the payment service provider must ensure

20

It is a common practice in Hungary to provide an extra day between the public holiday and week-end, if any, and in exchange for this extra day one of Saturdays will be a business day. (Remark only to the non-resident readers.)


compliance with the "4-hour rule" on the next business day. The maximum 4-hour execution time commences when the payment service provider has accepted the credit transfer order (see the terms and conditions of acceptance above). 9.7. Is there any change in the method or order of processing as compared to the current practice, if the customer initiates various types of transactions after the final cut-off time applicable to electronic credit transfer orders? This is a bank-specific question, there is no general answer. Pursuant to the central bank’s decree regulating the introduction and operation of the intraday credit transfer system the payment service providers are allowed to debit the payer's (debtor's) account with the amount of credit transfer orders submitted after the final cut-off time exclusively on the day of execution. Processing will change at all payment service providers which used to debit the payers (debtors) on the day of acceptance, and the payment service providers will not be able to block the funds, either. From the customer’s point of view, the advantage of the intraday credit transfer system is that (s)he is free to dispose over the amount kept on his payment account until the credit transfer order is executed, and may even access the entire sum, regardless whether (s)he has already launched a credit transfer order electronically after the final cut-off time applicable to same-day clearing. It enables the customer, for example, to use the entire balance of his account with a card transaction (shopping or cash withdrawal with his/her card), which may be definitely favourable for him/her in an unexpected situation. In this case, however, the credit transfer order will not be executed, unless further funds are credited to the customer's payment account, despite the fact that at the moment of submission of the credit transfer order (s)he did have sufficient funds available on his/her payment account. Therefore, this requires thorough and cautious liquidity management from the customers in the future. 9.8. What happens with uncovered items submitted by the customer? Credit transfer orders which cannot be executed due to insufficient funds will be queued by the payment service provider, or otherwise it will be rejected no later than on the next business day. Depending on its agreement with the account holder (Contract, Business Rules, General Terms and Conditions of Contract), the credit transfer orders which cannot be executed due to insufficient funds will be either queued by the payment service provider or rejected on the next business day the latest.21 The term of queuing commences on the business day following the receipt of the credit transfer order, and its

21

Article 7(7) a) of Decree 18/2009 (VIII. 6.) of the MNB on Execution of Payment Transactions.


duration depends on the agreement made with the account holder, but it may not exceed 35 calendar days22. In the event of queuing, the maximum 4-hour execution time is calculated from the point in time (taking account of the payment service provider’s business hours) when the payer (debtor) receives sufficient funds on his/her account to cover the execution of the credit transfer order, and such cover is blocked on the customer’s account either by separating the funds or debiting the payment account with the relevant amount. If the term of queuing does not produce results, the payment service provider rejects the credit transfer order that is still uncovered. 9.9. Can intraday processing result in later crediting as compared to overnight processing? In almost every case the customer enjoys advantages following 1 July 2012, because (s)he will have much faster access to his/her money. If the current transaction practices are maintained, the customer whose payment service provider sets an earlier final cut-off time for electronic credit transfer orders following 1 July 2012 than before 1 July 2012, this customer will perceive a somewhat later execution following 1 July 2012 than before 1 July 2012, if the customer submits his/her electronic HUF credit transfer order exactly right between the final cut-off times applicable to these two different periods. The credit transfer order will be executed in the following morning, but slightly later than in the former clearing system. Under the “4-hour rule” set forth in the Decree the payment account will only be debited on the business day when the credit transfer order is executed. 9.10. Will there be any change in the rules of submission and execution of electronic credit transfer orders? Customers can still submit electronic credit transfer orders continuously (nonstop: in 7x24 hours). Following 1 July 2012 it will be possible to execute credit transfer order on the day of submission of the credit transfer order (intraday execution), provided that the customer submits the credit transfer order before the final cut-off time (approx. 4:00 p.m. on business days), and the credit transfer order meets the requirements of acceptance.

22

Article 8(1) of Decree 18/2009 (VIII. 6.) of the MNB on Execution of Payment Transactions.


In the chart the green bars show the execution times applicable following 1 July 2012, and the orange ones refer to those before that date. The chart is based on the assumption that in the intraday system the final cut-off time for submission will be 4:00 p.m., while in the current system it is 6:00 p.m. This shows that in the case of submission before 4:00 p.m. the customer will be better off in every respect than now, because the transferred amount will be credited to the account of the payee/beneficiary within the same day. In the case of submission between approx. 4:00 p.m. and approx. 6:00 p.m. the customer will not suffer any disadvantages as compared to the situation before 1 July 2012, because the transferred amount will be similarly credited to the account of the payee/beneficiary only in the following morning and, what is more, all the payment service providers will debit the payer's (debtor's) account only on the day of execution. In the case of transactions submitted between 6:00 p.m. and midnight, the customer will be again much better off following 1 July 2012 than now, because the transferred amount will reach the payee/creditor on the next business day following the date of submission. 1. Napközbeni átutalás GYIK v2

These times are only approximate ones, because in the case of some payment service providers there may be differences in the final cut-off times applicable both following and before 1 July 2012. 9.11. Can credit transfer orders be submitted by indicating the debit day? If so, when will they be executed? Yes, just like up to now, customers may submit credit transfer orders by indicating a specific debit day. The maximum 4-hour execution time is calculated from the point in time when the payment account of the payer (debtor) is debited or at least when the funds for covering the transaction are separated. Such point in time may vary depending on the processing system of the payment service provider. If the payment service provider can debit the payer's (debtor's) payment account or separate the fund only during the business hours, then this will be performed upon the opening of the debit day, and the maximum 4-hour execution deadline must be calculated from this point of time. If the debit day indicated by the payer (debtor) is not a business day from the payment service provider’s point of view, the next business day shall be deemed to be the debit day. 9.12. How can the time be tracked when the transferred amount is credited? It is best to track the execution of credit transfer orders via the electronic systems provided by the payment service providers (e.g. the internet). If the customer submits the credit transfer order within the final cut-off time, and the funds required to cover the transaction were available (most electronic systems immediately confirm this), the credit transfer order is processed in the clearing cycle directly following the point in time of acceptance, or maybe in the next clearing cycle, within 4 hours of acceptance of the credit transfer order. It is worth using the related services – e.g. sms or other automatic electronic notification – which provide information on the debit time. As a result of the processing, the transferred amount arrives on the account of the payee's (account keeping) payment service provider and it is soon credited also to the payee's account. Most payment service providers make it possible for the customers to track their account history through the internet or the electronic banking system. 9.13. When are items incoming in the first and the last cycle expected to be credited? In general, items incoming in the first cycle are credited between approximately 8:45 and 9:30 a.m., and those incoming in the last cycle are credited between 4:45 and 5:45 p.m. In most cases, items incoming in the first cycle are expected to be credited between approx. 8:45 and 9:30 a.m., and those incoming in the last cycle are credited between approx. 4:45 and 5:45 p.m. However, it 1. Napközbeni átutalás GYIK v2

cannot be excluded, that there may be days when an exceptionally high number of credit transfer orders are to be processed, causing some delay in these times. 9.14. What will be the fees for intraday credit transfers? Payment service providers will individually determine the fees to be charged for intraday credit transfers and publish them latest at the end of April 2012. These fees are expected to be calculated in consideration of the fact that the introduction of the new system requires capital investments from all payment service providers. Intraday credit transfer is a high-quality service, as the amount of a HUF credit transfer order initiated electronically by the payer (debtor) is at the payee’s (beneficiary’s) disposal already on the same day. As a result of the intraday credit transfer service it is sufficient for the payer (debtor) to launch an item one business day later than now. This positive change allows considerable extra liquidity for companies. The data content of credit transfer orders may also be extended, which can be an advantage for both the sending and the receiving sides. The extra cost of the investment per a transaction is not significant according to the central bank's calculations. The central bank expects the intraday credit transfer system to foster competition among payment service providers, which will increase the volume of credit transfers in the long run. The stronger competition may be favourable for customers not only from the aspect of the level of service, but also from the aspect of the size of the fee to be charged for the service. According to the central bank’s expectations the introduction of the intraday credit transfer service will not result in a considerable increase in the fees for credit transfers, and presumably a major part of the payment service providers will not increase their charges at all due to this reason.

10. EXTENDED DATA CONTENT 10.1. What does extended data content mean? The payers (debtors) will be able to provide ultimately payees (beneficiaries) with more data along with each credit transfer than currently, which is an advantage mainly for corporate customers receiving such credit transfers. As a result of the introduction of the data content similar to the SEPA credit transfer (SCT) standard set up on the basis of the universal financial standard (UNIFI), the fields used so far (names of the originator and the beneficiary, remittance information) will be significantly longer and, in addition, the data content of credit transfer orders and bank account statements may contain several optional fields. Customers will 1. Napközbeni átutalás GYIK v2

have the possibility to indicate the names of the ultimate payee (beneficiary) and the original payers (originators) as well, thus enabling them to initiate and receive payments on behalf and for the benefit of third parties. 10.2. What transaction types will allow the use of extended data content? Any credit transfer transactions with the exception of batch transfers and paper-based credit transfer orders. In addition to HUF credit transfer orders submitted electronically and initiated in favour of payment accounts kept by other payment service providers, the extended data content can also be used for credit transfer initiated in favour of payment accounts kept by the customers’ own payment service providers. However, for the time being the extended data content will not be available for batch credit transfers. The data template to be used for credit transfer orders as specified in the MNB decree will remain unchanged. 10.3. What is the HCT credit transfer order standard and where is it obligatory to use it? The new type of credit transfer (HCT) applied within intraday clearing is a payment method similar to the European SEPA credit transfer standard (SCT). The HCT electronic credit transfer order follows the SEPA credit transfer (SCT) standard based on UNIFI (ISO 20022) xml format, and it is also adapted to the Hungarian characteristics: the currency is HUF, Fillér value other than zero shall not be used, and the national part of bank account numbers complies with the Hungarian requirements. The use of the HCT format is not obligatory in the submission of credit transfer orders. Payment service providers will use the UNIFI xml messages in the communication between themselves from the outset. 10.4. Is there a national standard for determining the data content of credit transfer orders? The MNB decree23 regulates the minimum data content. There is a common understanding, that payment service providers will ensure the provision of the data content in compliance with the HCT credit transfer on the sending side, and they will receive and forward the information provided by the payer upon submission of the credit transfer order to the payment service provider on the receiving side. Therefore, the so-called "truncation" (discarding information) is not allowed. In this light, the Hungarian SEPA Association has set up implementation guidelines24 for credit

23

Article 13 of Decree 18/2009 (VIII. 6.) of the MNB on Execution of Payment Transactions.

24

The implementation guidelines are available at: http://www.giro.hu/dokumentumtar_hct.php


transfer orders which can be given in the UNIFI xml format, and they may be used by the payers (debtors) if the payment service providers are ready to accept them. In the long run, the standardised data content may facilitate competition among payment service providers. 10.5. Is it possible to continue to use the usual 3x8 or 2x8-digit bank account numbers when submitting credit transfer orders? Yes, this will be the default format. Yes, the default format will remain to be the usual 3x8 or 2x8-digit bank account number when submitting credit transfer orders, but in given cases the customer’s payment service provider may accept the international bank account number (IBAN) for domestic credit transfers as well. 10.6. Will there be a standard for the unique ID of the transaction (similarly to the postal inpayment ID)? Yes, there will be. The payer (debtor) may use a unique transaction ID consisting of a maximum of 35 characters. The purpose of such an ID is that it shall be stored at each point of the message chain as a unique ID. 10.7. Can Hungarian characters be used in the messages of intraday electronic credit transfers? Yes, Hungarian characters can be used in the messages of intraday electronic credit transfers. 10.8. Will the content of bank account statements change? Yes, it is expected to be extended. In Hungary, the intraday credit transfer system introduces a standard that has already been widely used in Europe. This standard allows the use of an extended data content. It offers a number of advantages to both the sender and the recipient. The sender can provide much more information in the credit transfer order, thus enabling the recipient to receive more information on the credit transfer transaction than currently. 10.9. Will the electronic banking platform be standardised or remain different among the individual payment service providers? For the time being it will not be standardised, however, in the long run the electronic banking platform is on the way towards standardisation.


Customers who hold accounts at several payment service providers can now encounter entry fields of different numbers and names at the various payment service providers. The reason for this is that payment service providers have different electronic systems.

11. TECHNICAL DETAILS 11.1. Will there be any changes in the settlement of interest on the payment account? It is still true that the payment service provider calculates and pays interest on the basis of the closing balance. However, regarding the interest earned on the payment account, customers will enjoy benefits, because the credit transfer transaction is executed within the same day, so there will be no funds in transit. 11.2. Will VIBER cease to exist? The “Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer” Real-Time Gross Settlement System (VIBER) will not cease to exist. The VIBER will continue to perform its original function of executing transactions between credit institutions, and will continue to be available to the customers whenever they wish their large-value and extremely urgent items to be executed there. At the same time, as a result of the current developments, and via the intraday clearing system, customers will be able to execute credit transfers much faster than up to now. 11.3. Will the current overnight clearing system be kept? Yes it will, to transaction types that are not subject to the “4-hour rule". The overnight clearing system will be kept temporarily for transaction types that are not mandatorily subject to the “4-hour rule". For instance, direct debits are executed in this overnight clearing system, and so are paper-based credit transfer orders, unless otherwise decided by the payer’s (debtor’s) payment service provider. 11.4. Who is entitled to decide in which system a paper-based credit transfer order is to be executed? The payment service providers are. It is up to the payment service providers to decide in which system they will execute credit transfer orders submitted in paper format, if these are to be credited on payment accounts kept by other payment service providers. The payment service providers may make this decision in general or on a case-by-case basis. 1. Napközbeni átutalás GYIK v2

11.5. Who is entitled to decide in which system an official transfer25 or a remittance summons26 are to be executed? The payment service providers are. It is up to the payment service providers to decide in which system they will execute official transfers or remittance summons. The payment service providers may make this decision in general or on a case-bycase basis. 11.6. In which system shall recurring (standing) transfer orders be processed? It depends whether the credit transfer order is submitted in paper or electronic format. It is the method of submission of the credit transfer order (paper-based or electronic) that determines in which system (overnight or intraday clearing system) the credit transfer order shall be executed. The payment service providers set out the rules of recurring (standing) transfer orders in their Business Rules or General Terms and Conditions of Contract. 11.7. What is the order of processing of items initiated for intraday clearing? As a general rule, the item launched first will be executed first. The processing method of items initiated for intraday clearing is the FIFO method, i.e. the item launched first will be executed first. However, the payment service provider of the payer (debtor) may deviate from this on the basis of a bilateral agreement (Contract, Business Rules, General Terms and Conditions of Contract). 11.8. How much burden will be placed on the banks' processing systems by the daily five cycles? No special operational disturbances, failures or delays are expected. Already at present payment service providers – with the involvement of other organisations – are able to provide 7x24-hour services by ensuring the non-stop availability of cash withdrawals from ATM or payments via POS terminals, for example.

25

Official transfer: a payment order given by the party entitled to enforce payment in the course of a judicial, administrative or tax collection procedure, in which such party can collect its financial claim via debiting the debtor's payment account.

26

Remittance summons: an official writ made by the competent court upon the request of the party seeking execution for covering a financial claim by execution, in which the court instructs the debtor’s payment service provider to freeze or transfer the amount of the claim specified in the court decision, to the party seeking execution via debiting the debtor’s payment account.


The introduction of the intraday credit transfer system is preceded by more than a one-year development period and more than eight months of intensive testing. The intraday credit transfer system will be launched only on the basis of adequate test results. Furthermore, each participant is getting prepared for the rapid elimination of any potential errors with appropriate reserve capacities, procedures and substitute processes.

12. INTERNATIONAL OUTLOOK 12.1. In how many countries does the intraday credit transfer system function? Intraday credit transfers are available in already 22 countries of the European Union. In 22 out of the 27 Member States of the European Union the intraday retail clearing system is available, and in the pan-European retail payment system (EBA STEP 2) it is also possible to make intraday credit transfers. 12.2. In which European country does 7x24 intraday credit transfer system exist? In Europe only in the United Kingdom. Currently, it is only in the United Kingdom where there is a 7x24-hour (non-stop) system, but this "Faster Payments" is a premium service. 12.3. To what extent is SCT used in the euro area? In June 2011 the indicator of the usage of SCT reached 20%, and since then it has permanently been even higher. The SCT (SEPA credit transfer payment scheme) was launched in January 2008. At the outset, it was used for cross-border credit transfers in euro only, but now it is also used to an ever increasing extent for domestic credit transfers in euro. As of June 2011 the indicator of the usage of SCT has exceeded 20% in terms of overall euro credit transfers.27 12.4. Is there a final deadline for migration to the SCT? Yes, there is, by 1 February 2014 in the euro area, and 31 October 2016 in the non-euro area. A regulation of the European Parliament and of the Council sets out the end-dates for migration to the SEPA standards with respect to credit transfers and direct debits in euro. According to the agreement

27

The current indicator of the usage of SCT can be downloaded from here:http://www.ecb.int/paym/sepa/about/indicators/html/index.en.html


reached28 this is different within and outside the euro area. With the exception of the so-called niche products the deadline is 1 February 2014 within the euro area and 31 October 2016 outside the euro area.

13. PREPARATIONS FOR INTRODUCING INTRADAY CLEARING IN HUNGARY 13.1. Who are taking part in designing and implementing the intraday credit transfer project? GIRO Elszámolásforgalmi Zrt., the Hungarian State Treasury, the Hungarian SEPA Association, the MNB, and further 53 direct participants of the Interbank Clearing System – not mentioned above29 - take part in designing and implementing the intraday credit transfer project. 13.2. Why is such extensive cooperation necessary for designing and implementing the intraday credit transfer project? Since payment market constitutes a network market, its development requires the cooperation of all participants. Such extensive cooperation is needed because no payment service can be established without the cooperation of the service providers. For example, in the case of credit transfers, it is necessary that the payment service providers of both the payer (debtor) and the payee (beneficiary) should be participants of the so-called domestic payment system executing and clearing the payments between them, and the internal processes of the concerned payment service providers should fully comply with the rules and standards of the domestic payment system. Therefore, when a new service is introduced, all participants must implement the developments simultaneously and in a coordinated manner, which makes it especially difficult to upgrade the infrastructure of payments due to the large number of payment service providers (approx. 200 institutions in Hungary and 10 000 institutions in Europe). Moreover, the market competition itself does not motivate payment service providers to carry out joint developments, as they are competing with each other on this market. Therefore, a system may operate for up to 10-15 years before being replaced in the course of technological development. Pursuant to the central bank’s act the MNB takes part in developing payment and clearing systems, and the MNB regulates the execution of payment transactions. Acting within its scope of authority (by introducing the so-called "4-hour rule") the central bank – after several years of joint work and conviction – has finally been able to persuade payment service providers to participate in the implementation of the project.

28

http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/11/936&format=HTML&aged=0&language=EN&guiLanguage=en

29

The Hungarian SEPA Association is not a member of the Interbank Clearing System, but both the MNB and the Hungarian State Treasury are members of the Interbank Clearing System, which is operated by GIRO Elszámolásforgalmi Zrt


13.3. How and when did preparations for introducing the intraday credit transfer system begin? Preparations were started upon the MNB’s initiative and with the participation of banks in 2005. Upon the decision of the Payment System Council co-chaired by the MNB and the Hungarian Banking Association, operating with the participation of the Hungarian State Treasury and the banks with the largest volume of payment transactions, the working group consisting of experts of the concerned organisations started assessing the customers' demand for intraday clearing in 2005. Following the positive feedback received from the customers and the banks, the effects of intraday payment on the banks’ intraday liquidity management were examined in several versions. The simulations made it obvious that for most of the clearing members the introduction of intraday clearing would not cause any difficulties. After that, the MNB asked credit institutions to provide cost estimates specifying at what rate costs would increase as a result of the implementation of each analysed theoretical scenario. 13.4. What were the milestones in preparing for the introduction of intraday credit transfer system? The milestones were the decisions made by the Payment System Council. The above-mentioned Payment System Council 

made a decision in the spring of 2009 to introduce intraday clearing in 2011, and asked GIRO Zrt. to make the necessary preparations,



approved the general functional requirements of intraday clearing in the autumn of 2009, and agreed that domestic credit transfers complying with the SEPA standard should be introduced within the framework of intraday clearing,



made a decision in June 2010 on launching the project with a delivery date of 1 July 2012.

In October 2010 the MNB amended the central bank’s decree on the execution of payment transactions by introducing the so-called "4-hour rule” (see separately) as of 1 July 2012. 13.5. Why did the MNB need to regulate the date of delivery? The MNB has tightened the date of delivery so as to be able to implement the extensive development within a reasonably short but feasible deadline. The banking community already supported the intraday clearing project unequivocally in 2009. In 2010, however, some participants did not find the project feasible under the given economic circumstances. In fact, the development of the clearing system requires the participation of all banks (including savings cooperatives, credit unions etc.), as the remaining part of the banking system would not have been able to implement the development without those not taking part, thus deferring the project for an 1. Napközbeni átutalás GYIK v2

unforeseeable period of time. Since in theory everyone agreed that the development had to be carried out sooner or later, the MNB, in the interest of public good, decided to enforce compliance with the original schedule by adopting a regulation. 13.6. How is the implementation of project proceeding? In line with the preliminary schedule. The implementation of the project is proceeding in accordance with the previously set schedule, with the IT developments and tests currently being in progress. 13.7. What other steps are to be taken before the intraday credit transfer system is launched? Testing is underway at present, and the payment service providers have to inform customers about the changes. At present, the testing of the payment service providers’ own systems and the system of GIRO Zrt. is in progress. Furthermore, the payment service providers have to inform their customers about the changes, and reflect them in their General Terms and Conditions of Contract and List of Conditions. Parallel with this, all concerned institutions take communication steps to provide assistance in informing customers of the opportunities and rules of the new system. 13.8. When will intraday clearing be applied to collections and credit transfers not yet included in the present round? This is most likely to take place by 2015. In addition to getting prepared for the introduction of the intraday credit transfer system, theoretical work is already under way to enable the application of intraday clearing to direct debits and types of credit transfers not yet included in this round. The decision will be made at a later stage concerning the date when intraday clearing can be applied to direct debits and types of credit transfers not yet included in this round. According to the central bank's expectations this is most likely to take place by 2015.

14. DEFINITIONS 36. 4-hour rule: Pursuant to Decree 15/2010 (X. 12.) of the MNB following 1 July 2012 the payment

service provider of the payer (debtor) must ensure that domestic HUF credit transfer initiated electronically by their customers during the time period (prior to the final cut-off time) set for intraday execution (i.e. execution within the same day) be received by the payee's payment service provider within 4 hours of the time when the credit transfer order is accepted. 37. Debtor (payer): the party initiating the credit transfer, or whose account is debited with the credit transfer. In legal terms: a natural or legal person who (or which), as the holder of the payment 1. Napközbeni átutalás GYIK v2

38.

39.

40. 41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48. 49.

account, initiates a payment order from his/her (its) payment account, or whose payment account is debited on the basis of an official transfer or remittance summons. Credit transfer: the payment service provided upon the payer’s order, during which the payment account of the payer is debited in favour of the payee, as well as the transfer of funds based on official transfer or remittance summons. BBAN (Domestic Bank Account Number): payment account number identifier, i.e. the unique identification number generated on the basis of Annex 1 of Decree 18/2009 (VIII.I.6.) of the MNB on Execution of Payment Transactions serving to clearly identify a payment account and consisting of 2x8 or 3x8 numerical characters. Submission timeine: The closing time of the period specified for intraday (i.e. same-day) execution. BIC: the business identifier and control code used for the international identification of payment service providers, the elements of which are generated in accordance with the ISO 9362 standard. The code is registered by SWIFT, and its length is 8 or 11 alphanumeric characters. The payment service providers often refer to it as the SWIFT code. ICS: the gross payment system currently operated by GIRO Zrt., which will be extended with the platform suitable for the intraday clearing of credit transfers as of 1 July 2012. The existing overnight system will be kept temporarily, processing and clearing those payment orders that are not subject to the intraday clearing system or cannot be executed in the accounting system of a given payment service provider. Beneficiary (payee, addressee): the party receiving the transferred funds, in general terms, the addressee, in legal terms the natural or legal person who is the recipient of the funds being the subject of the payment transaction. Clearing activity: the execution of payment turnover stemming from own and customers’ payment orders of payment service providers (banks, savings cooperatives, credit unions), the MNB, and other organisations entitled to participate in the payment system, and the establishment of the participants’ credit and debit balances. Clearing cycle: the independent, typically recurring clearing activity performed by the clearing house, if the clearing house does not operate continuously (in real time), but on a periodical basis (as a result of the clearing the payment orders are forwarded to the payment service provider of the addressees). Payment System Forum: an independent, self-organised, open, consultative professional organisation committed to the affairs of the national payment system and operating upon the MNB’s initiative, with the support of the Hungarian Banking Association, and with the participation of market actors playing a key role in payments, as well as of the Hungarian State Treasury, GIRO Zrt., and KELER Zrt. Payment System Council: the supreme body of the Payment System Forum. It consists of the members’ representatives and operates under the co-chairmanship of the MNB and the Hungarian Banking Association. FIFO: First In First Out, i.e. the item launched first will be executed first. IBAN (International Bank Account Number): the international payment account number identifier, generated in accordance with the ISO 13616 standard. The IBAN issued in Hungary has the length of 28 characters. The first two characters of the IBAN are HU, followed by 26 numerical characters. Two of these characters are the IBAN control numbers, followed by the 16 or 24-character BBAN. The 16character bank account number must be followed by eight zeros.


50. ISO 20022 UNIFI standard: an open standard developed by ISO for the support of financial processes

51. 52.

53. 54.

55. 56.

57.

58.

59. 60.

61. 62.

63. 64.

65.

66.

from the first half of the 2000s, which recommends the use of the xml syntax. The UNIFI covers several financial areas (payments, securities, account management, trade financing etc.). Payment order: an order given by the payer or the payee to his/her/its own payment service provider for the execution of a payment transaction, as well as the official transfer or remittance summons. Payment transaction: the execution of an order given by the payer, the payee, a party entitled to issue an order for official transfer, and remittance summons, using any of the payment methods, regardless of the legal relationship between the payer and the payee. Payment account: an account opened for one or more customers of the payment service provider serving for the execution of payment transactions, including bank accounts. Payer (debtor): the party initiating the credit transfer, or whose account is debited with the funds transferred. In legal terms: the natural or legal person who (or which), as the holder of the payment account, initiates a payment order from his/her (its) payment account, or whose payment account is debited on the basis of an official transfer or remittance summons. GIRO Zrt.: GIRO Elszámolásforgalmi Zrt., the Hungarian payment clearing house. HCT (Hungarian Credit Transfer): the UNIFI (ISO 20022) XML format SCT standard extended with the Hungarian characteristics: the currency is HUF, no Fillér values other than zero shall be used, and the national part of the account number complies with the Hungarian requirements. Payee (beneficiary, addressee): the party receiving the transferred funds, in general terms, the addressee. In legal terms, the natural or legal person who (which) is the recepient of the funds being the subject of the payment transaction. Retail payment system: a payment system the main purpose of which is to process, clear or settle credit transfers and direct debits (generally bundled together for transmission, mainly of small amounts). Business day: the day on which the customer's payment service provider is open for executing payment transactions. Closing time of the business day: the time specified by the payment service provider on the basis of different criteria (including, in particular, the currency, the place and method of submission, the payment instrument), up to which it receives the given payment order. Paper-based payment order: a written payment order not signed electronically. Payment service provider: a credit institution, institution issuing electronic money, the institution operating the Posta Elszámoló Központ (Postal Clearing Centre), a payment institution, the MNB and the Treasury, which perform payment service activities. SCT (SEPA credit transfer): credit transfer in euro, based on the common European standard. SEPA (Single Euro Payment Area): an area within which economic operators can make and receive payments in euro using one single payment account anywhere in the same way as in their own countries. Geographically, the area covers the 27 EU Member States, as well as Iceland, Liechtenstein, Norway, Switzerland and Monaco. SWIFT code: the business identifier and control code used for the international identification of payment service providers, the elements of which are generated in accordance with the ISO 9362 standard. The code is registered by SWIFT, and its length is 8 or 11 alphanumeric characters (see BIC). Queuing: non-execution (suspension) of a payment order arriving to the debit of a payment account kept at the payment service provider due to insufficient funds, and placement of such order in a


67. 68. 69.

70.

waiting queue for future execution, except in the case when the payer agrees with the payment service provider on queuing incoming payment transactions for scheduled execution. Debit day: the day when the payment service provider reduces the balance of the payer’s payment account kept by it with the amount of the payment order. Customer: the payer and the payee, having a contractual relationship with the (account-keeping) payment service provider. Final cut-off time: the point of time prior to which the payment service provider performs its responsibilities arising from the execution of payment orders received and accepted by it on the same business day, unless a later time is specified by the customer or unless otherwise provided by law. VIBER: the real-time gross settlement system operated by the MNB, serving mainly for the execution of large-value and extremely urgent payment transactions.


Napközbeni átutalás: Gyakori kérdések és definíciók. Jelentős előnyhöz jutnak a banki ügyfelek

Recommend Documents