Gyakori kérdések a gázbeszerzéssel kapcsolatosan Én nem tudom fejből a földgáz fogyasztási adatainkat. Hol tudom megnézni, hogy mennyi az órai lekötésem és mi alapján tudom meghatározni a várható éves földgáz felhasználásom ? Jó esetben van egy közüzemi szerződés, (ami ugyan megszűnt 2009. július 1-én a közüzem megszűnésével, de amíg nem kötnek a Felek új egyetemes szolgáltatói szerződést, addig az abban szereplő adatok képezik a számlázás alapját. Az új egyetemes szolgáltatói szerződés megkötésére van 12 havi türelmi idő, de ezt már semelyik szolgáltató nem fogja megkötni az ügyfelekkel a gyakorlatban, mivel 2010. július 1-től már a KKV fogyasztók ki kell lépjenek a szabadpiacra !!) amiben ezek a számok rögzítve vannak (az órai csúcsteljesítmény igény meg kell egyezzen a mérőóra névleges teljesítményével). Ugyanakkor a múltbeli tény adatok legbiztosabban a számlákból követhetőek nyomon. Ha valaki előveszi a legutolsó havi földgáz számláit (minden hónapra vonatkozóan két számlát kap minden fogyasztó: egy ún. alapdíjas általány számlát és egy ún. gázdíjas fogyasztás arányos számlát) abban is megtalálja az órai lekötött csúcsteljesítményét (ez alapján fizeti az ügyfél az ún. alapdíjat a szolgáltatónak), illetve az adott hónapban elfogyasztott földgáz mennyiségét MJ-ban és normál m3-ben is. Az elmúlt 12 havi fogyasztás tehát legbiztosabban az elmúlt 12 hónap számláiból kereshető vissza. Ennek ismeretében, illetve annak tudatában, hogy várható-e az ügyfél fogyasztási szokásaiban jelentős változás a következő 12 hónapban megbecsülhető az ügyfél által a következő gázévi (július 1 – június 30) periódus várható fogyasztása. Van annak jelentősége, hogy milyen órai teljesítmény lekötést és éves várható fogyasztási igényt adok meg ? Mi történik, ha ettől eltérek ? Vegyük külön a lekötött órai csúcsteljesítmény és a várható fogyasztás kérdését. Órai lekötés: Ha túl nagy órai lekötött teljesítményt jelent be az Ügyfél, amire nincs is szüksége (vagyis a következő gázévben egyszer sem használja ki), akkor tulajdonképpen feleslegesen gazdagítja a földgáz hálózatok üzemeltetőit, ami a fogyasztó szempontjából kidobott pénz. Ennek mértékének érzékeltetése: az Egyetemes Szolgáltatásban ma ez az érték 20 m3/h esetén pl. az Égáz-Dégáz területén (jelenleg az ESZ-i díjak regionálisan kis mértékben eltérnek): 19.068 Ft/(m3/h)/év azaz 20 m3/h-ás lekötés esetén: 381.360 Ft/év, míg 100 m3/h-ás lekötésnél ez 1.906.800 Ft/év-es költséget jelent. Ez havi szinten tehát 31.780 Ft, illetve 158.900 Ft. Ha azonban túl kicsi értéket határoz meg és azt a tényleges vételezés során meghaladja, akkor az elosztó a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően pótdíjat vethet ki, amely jelentős többlet költséget okoz (akár az éves díj 1,5-szeresét is elérheti egy hónapban, de ez akár több hónapban is kivethető, ha több hónapban is előfordul túllépés).
1/6 Energiabeszerzés szakszerűen!
Éves földgáz fogyasztás: A várható éves mennyiség (illetve annak havi bontása) azért fontos, hogy lehetőleg éves +/15 %-on belül maradjon, mivel ez alapján árazzák a kereskedők mind a földgáz árát, mind a rendszerhasználati díjak értékét. Ha nagyon jelentős lesz az eltérés az ügyfél fogyasztása és az előrejelzett (szerződött) értékek között, akkor a kereskedők ezt a szerződés nem teljesítésének is tekinthetik és kötbért vethetnek ki (a szerződéses feltételek függvényében). Mi történik, ha nem csinálok semmit és maradok a mostani szolgáltatómnál ? Először is: a jelenlegi Egyetemes Szolgáltató köteles a jogszabályok értelmében dokumentált módon egy részletes kereskedelmi ajánlatot adni minden ügyfélnek még július 1-e előtt. Ha ezt az ügyfél nem utasítja el, illetve nem értesíti időben arról az egyetemes szolgáltatóját, hogy kereskedőt kíván váltani, akkor automatikusan marad a jelenlegi egyetemes szolgáltatójához tartozó szabadpiaci kereskedőnél a megajánlott feltételekkel ! Mi ezzel a gond? A probléma az, hogy ez az ajánlat meglehetősen bonyolult azon ügyfeleknek, akik eddig a közüzemhez, illetve egyetemes szolgáltatáshoz szoktak. Egyúttal a 2009. évi földgáz piacnyitás, illetve a 2008. évi áram piacnyitás tapasztalatai alapján az is borítékolható, hogy ezek az ajánlatok nagyon drágák lesznek! Ha Ön nem tesz semmit, azt sem tudja megítélni, hogy az az egy ajánlat, amit kapott kedvező-e vagy sem. Ha bekér esetleg néhány alternatív ajánlatot, akkor viszont már komoly kihívás megfelelő felkészültség és tapasztalat nélkül két szabadpiaci földgáz ajánlat korrekt összehasonlítása is, mivel azok kellőképpen bonyolultak, „kínai nyelven” íródtak és nem azonos bázison készülnek, tehát ha azok nincsenek közös alapra sztenderdizálva a körte és az alma közül kell kiválasztani az ügyfél számára jobb ajánlatot. Ugyanakkor az is belátható, hogy egy átlagos KKV ügyfél drága ajánlatot fog kapni mindenképpen, hiszen a mérete és fogyasztása miatt jóval kedvezőtlenebb feltételeket adnak számára a kereskedők, mint az igazi nagy felhasználók részére. Mit lehet tenni a fenti csapdák elkerülésére ? Célszerű bevonni egy olyan szakértőt, aki független és csak az ügyfél érdekeit tartja szem előtt, illetve kellően tapasztalt az energia piacokon és szakmailag kompetens. Nem veszítem el teljesen az önállóságomat azáltal, hogy egy portfolióhoz csatlakozom ? Mi marad a mozgásterem ? Természetesen az energia beszerzési portfolióba tömörülésnek éppen az a lényege, hogy a tendereztető összegyűjti sok száz KKV és nagy ügyfél igényét egybe és ezt egy központi tender keretében versenyezteti meg a legnagyobb, meghatározó kereskedők között, de az egyes vállalatok külön kötik meg a szerződéseket a kereskedővel. Honnan tudhatom, hogy valóban a legjobb feltételeket adó ajánlattevő lesz a győztes a pályázaton, ha én nem veszek benne részt ? Hogyan ellenőrizhetem, hogy valóban fair pályáztatás folyik ? 2/6 Energiabeszerzés szakszerűen!
A pályáztatás egy meghívásos tender lesz, amire minden releváns hazai gázkereskedő meghívást kap. A pályáztatás transzparens lesz, ami azt jelenti, hogy minden lépés
megfelelően dokumentálásra kerül és a portfolióba tartozó Ügyfeleink igény szerint bármely fázisában betekinthetnek a pályázati anyagokba, dokumentációba teljes áttekintést kapva a az egyes ajánlatok tartalmáról. Így biztosítjuk a fair és átlátható pályáztatást. Igény szerint a végén egy összehasonlító elemzést is megkaphatnak az Ügyfeleink az egyes ajánlatok tartalmáról és a legjobb ajánlat kiválasztásának indokairól. Ilyen módon annak ellenére, hogy nem Ügyfeleink végzik és bonyolítják külön-külön a pályáztatást, teljes áttekintést kaphatnak annak menetéről és eredményéről. Természetesen a pályázat lezárását követően minden Ügyfelet tájékoztatunk az aukció eredményről, illetve megküldjük a kitárgyalt szerződés tervezetet is elektronikus formában.
Ha megszületik a végeredmény és kereskedőváltásra kerül sor, mi az én teendőm? Az Ügyfél teendője csupán annyi, hogy tájékoztatja egy forma levélben az Egyetemes szolgáltatóját és a területileg illetékes Elosztói Engedélyest a váltás tényéről, az új kereskedő személyéről és a váltás időpontjáról. Az érvényes szabályok alapján elegendő 30 nap is a váltás lebonyolításához, tehát ha valaki július 1-től az új gázév kezdetétől már egy másik kereskedőtől kívánja vételezni a földgázt, akkor erről legkésőbb május 31-én kell tájékoztatnia szolgáltatóját. Ezt a forma levelet egyébként előkészítjük, tehát az Ügyfeleinknek csupán cégszerűen alá kell írniuk és a megadott fax számra el kell küldeniük határidőn belül. Ezt követően az Ügyfél ellátásához szükséges kapacitás átadás-átvételt már a régi és az új kereskedő bonyolítja egymás között, ez már nem az Ügyfél feladata. Ami azonban még egy lényeges kérdés: A jogszabály előírja, hogy kereskedőváltás esetén nem hagyhat hátra tartozást a fogyasztó. Emiatt ebben az esetben a területileg illetékes szolgáltató egy előleg számlát bocsát ki június hónapra (korábbi évek tapasztalata alapján megbecsüli a várható fogyasztást) és ezt az ügyfélnek ki kell határidőre fizetnie, különben meghiúsul a váltás. Mivel nyári hónapról van szó, amikor a fogyasztás általában minimális ez nem okoz jelentős terhet az Ügyfeleknek. A júniust követő első leolvasás után az illetékes szolgáltató küld majd utólag egy elszámoló számlát, amiben rendezik a Felek egymás között a becsült- és tényfogyasztás közötti különbséget. Ezek után számlát a fogyasztó már csak az új kereskedőjétől fog kapni.
Milyen számlát fogok kapni a szabadpiacon ? Mennyiben tér el ez a megszokott számlától? Az Egyetemes szolgáltatásban – hasonlóan a korábbi közüzemi számlához – alapvetően két számlát kap a fogyasztó. Az első az - mindig a tárgyhó első munkanapján esedékes – alapdíj számla (havi általány, amit az ügyfél a szerződött órai csúcsteljesítménye alapján fizet), a második a gázdíj számla, amit a szolgáltató általában tárgyhót követő 10 és 15-e között állít ki és amely tartalmazza a tárgyhavi 3/6 Energiabeszerzés szakszerűen!
fogyasztást és annak a értékét. A fizetési feltétel általában 8- 10 nap. Az egyetemi szolgáltatásnak ez a két tarifa eleme tartalmazza az energiaellátás minden költségét. A szabadpiacon kicsit összetettebb a helyzet, bár itt is alapvetően két típusú árról beszélhetünk (általány és fogyasztás alapú), de a szabadpiaci számlákban általában jobban részletezettek az egyes költségtételek. Tudni kell, hogy a szabadpiacon megkülönböztetünk ún. rendszerhasználati díjakat, (ezek összesen 9 elemből állnak: 3 szállítási tarifa, 2 elosztói tarifa és 4 tárolási tarifa) és magának a földgáz molekulának az árát. A rendszerhasználati díjak egy része általány típusú tarifa (a kapacitáshoz kötöttek), egy másik része pedig fogyasztás arányosak (a forgalmazáshoz kötöttek). Ezek mind szabályozott tarifák, amelyek mindenkori értékei megjelennek a Magyar Közlönyben, illetve megtalálhatóak a MEH honlapján is. Az általány jellegű rendszerhasználati díj számlák a szabadpiacon is tárgyhó első munkanapján esedékesek. A forgalom arányos díjakat viszont (rendszerhasználati díjak forgalom arányos részét + a gázdíjat) - hasonlóan az egyetemes szolgáltatáshoz – itt is tárgyhót követően 10-15-e között számlázzák általában a kereskedők. Természetesen az elszámolás rendje és menete részletes szabályzásra kerül a kereskedelmi szerződésben. Megjegyzés: a földgáz esetében – az áramtól teljesen eltérő módon – mindig a kereskedők szerződnek a rendszerengedélyesekkel (szállítóval, elosztóval, tárolóval) és nem az ügyfelek. Az áram esetében az ügyfél általában az elosztóval szerződik közvetlenül a kisfeszültségű hálózat használatára és közvetlenül vele számol el a hálózati tarifákkal, míg a gázban ez nem így van. Az áramnál ez azért is egyszerűbb kérdés, mivel a fogyasztónak mindig ugyanannyiba kerül a hálózat használat (függetlenül a kereskedő személyétől), míg a gázban teljesen biztos, hogy minden kereskedő eltérő rendszerhasználati díjat fog megajánlani, annak ellenére, hogy szabályozott, egységes tarifák vannak. Tehát fontos tudni, hogy míg az áram esetében csak az energia árára tesznek ajánlatot a kereskedők és a verseny abból áll, hogy kit tud alacsonyabb HUF vagy Euro/MWh energia árat mondani, addig a földgáz esetében a verseny kiterjed a rendszerhasználati díjakra is! Másik lényeges különbség, hogy míg az áram esetében szinte kizárólag fix árakat ajánlanak a kereskedők (pl. Euro vagy HUF/MWh-ban, amely 1 éven át változatlan marad), addig a földgáz esetében jellemzően ún. indexált árak vannak, amelyek USD-ban rögzítettek és értékük negyedévente változik két olajtermék gördülő 9 havi átlagárának függvényében. Ezek az olajtermék árak ráadásul nem publikusan jegyzett árak (mint például a jól ismert Brent típusú kőolaj ár USD/barelben), így a fogyasztók által nem is ellenőrizhetőek. Természetesen mi rendelkezünk olyan előfizetéses kőolajtermék ár publikációval ahol ezek az árak elérhetőek, így ellenőrizni tudjuk a kereskedők árazását. 12. Mit gondol az energiaárak várható alakulásáról ? Mivel a földgáz ára olajtermékek árához kötött (50 %-ban gázolajhoz és 50 %-ban fűtőolajhoz), illetve függ a mindenkori USD/HUF árfolyamtól is, ezért természetesen 4/6 Energiabeszerzés szakszerűen!
lehetetlen pontosan megjósolni a jövőbeni árakat. Ugyanakkor, ha megvizsgálunk néhány fontos tényt érdekes megállapításokra juthatunk: a kőolaj ára a gazdasági válságot megelőző 5 évben alapvető trendjét tekintve folyamatosan emelkedő volt (ezalatt az idő alatt kb. 30 USD/brl-ről felment az ára az abszolút csúcsot jelentő csaknem 150 USD/brl-ra, tehát mintegy megötszöröződött !!). Ráadásul ez az emelkedés 2007/2008-ban egyre gyorsult, a csúcs elérése előtt szédítő sebességgel nőtt az olajár; 2008 második felében aztán a gazdasági világválság következtében meredek zuhanásba fogott és néhány hónap alatt elérte a 38 USD/brl (!!) körüli mélypontját, mivel masszív kőolaj kereslet csökkenést okozott a válság következtében fellépő globális termelés visszaesés, ami pánikot okozott a tőzsdéken; a gazdasági válság előtti években az olajára gyakran volt kitéve spekulációs nyomásnak, ami egyre inkább felfele nyomta az árakat, időnként olyan mértékben, ami nem volt magyarázható pusztán a kereslet-kínálat alakulásával; fentiek alapján sajnos a helyzet úgy tűnik (itt persze mindig óvatosan kell fogalmazni, hiszen ahogy azt korábban kifejtettem nem vagyok jós) a gazdasági válságból való kilábalást követően jó esély van arra, hogy a felpörgő kereslet és az esetleges újabb spekulációs nyomás miatt ismét emelkedő pályára lépjen az olajár. Természetesen az mindig bizonytalan, hogy ez milyen időtávon és milyen meredekséggel fog bekövetkezni, de az nehezen vitatható, hogy a recesszió végén az energiaárak növekedésére kell ismét berendezkedni. Látható ezen adatok alapján, hogy a 2007/2008-as időszak során milyen szédítő magasságokat és mélységeket járt meg a kőolaj ára, ami ugyanilyen mértékű földgáz ár növekedést/csökkenést indukált a szabadpiacon. Ilyen rövid időn belül egy-egy vállalkozás nem tud alkalmazkodni 4-5-szörös áringadozásokhoz, ezért van a mindenkori legjobb piaci ár megszerzésén túlmenően óriási jelentősége az energia felhasználás csökkentésének is, illetve a jelenlegi fosszilis energiahordozók legalább részbeni kiváltásának, hiszen a megújuló energia ára nem függ az olajáraktól. És akkor még nem említettük a HUF/USD árfolyam változás kockázatait, hiszen a földgáz ára USD-ben van meghatározva az árindexekben a szabadpiacon. Láthattuk az elmúlt évben, hogy a forint megjárta a 240-250 HUF/USD-os árfolyam tartományt is. Amikor az olaj ára 150 USD/brl volt 2008-ban, akkor a HUF/USD árfolyama olyan 150 Ft körül járt… Egy esetleges újbóli 150 USD/brl-es kőolaj ár (na pláne egy újbóli, egyidejű forint gyengüléssel megfűszerezve) mellett bizony szinte minden jelenlegi megújuló energiaforrás egyszerre versenyképessé válna már a mostani támogatási/szabályozási környezetben is, miközben a jövőben ezek erőteljes javulása várható, kiváltképp amiatt, mert a megújuló energia támogatása jelenleg az elsőszámú prioritások között szerepel az Európai Unióban. Fentiek miatt is alapvető fontosságú, hogy minden vállalkozásnak, - így az Önökének is –legyen „energia stratégiája”, amivel csökkentheti az energiaáraktól való függőséget és kontrollálhatja az energiaköltségek alakulását és már most fel kell készülni arra az időszakra, amikor az energiaárak újra elszabadulhatnak. Mi ehhez kívánunk segítséget 5/6 Energiabeszerzés szakszerűen!
nyújtani és hosszú távú partnerekként azon dolgozni, hogy - a reális lehetőségek keretein belül minimalizáljuk az Önök energiaköltségeit.
6/6 Energiabeszerzés szakszerűen!
