G ONDOLATOК A HALÁLOZÁSI STATISZTIKÁVAL K APCSO LA TO SAN * HARALD H AN SLU W KA M ár tö b b m in t 300 esztendeje a n n a k , hogy Graunt „ N a tu ra l an d political o b servations . . . upon th e bills of m o rta lity ” (1662) cím ű ú ttö rő m u n k ájáv al le fe k te tte a tu d o m án y o s népességi s ta tisz tik a a la p ja it. A zóta h a talm as m ér té k b e n fellen d ü lt a népességi s ta tisz tik a , m iközben fontos szerep ju to tt a halálozási viszonyok v izsg álatán ak , v a la m in t az elért eredm ények felhaszná lásán ak a közegészségügyi igazg atás fe la d a tain ak m egoldásában. E z a fejlő dési fo ly am at Petty, Halleij, Süssm ilch, F arr, Villermé, Becker, L exis, M aijr nevével v an összekapcsolva, hogy csak n é h á n y a t em lítsü n k azok közül, akik az em beri tá rsa d a lo m töm egjelenségeinek m egfigyelésére alkalm as sta tisz tik a i m ódszerek m egérlelésében és k ia la k ítá sá b a n döntően közrem űködtek. K ülö nösen F a rrn a k köszönhető a népességi és egészségügyi sta tisz tik a egybekap csolása, am inek révén álta lá n o sa n elism erték, hogy a halandóság elleni h a té k o n y és céltu d ato s h arc a la p já t a halálozási sta tisz tik a képezi. A halálozási s ta tisz tik a g y ak o rlati jelentőségének elism erése k é t v o n a t kozásban is örvendetes : először is eredm ényeinek m ár előbb e m líte tt „o p era t í v ” felhasználása, m ásodszor pedig a s ta tisz tik a i a n y ag tu d om ányos-m ód szertan i feldolgozásának to vábbfejlesztése szem pontjából. A m odern sta tisz tik a igen so k at köszö n h et ennek a fo ly a m a tn ak , hiszen hosszú időn k eresztül innen m e ríte tt ösztönzést to v á b b i fejlődéséhez. K érdés, hogy a halálozási s ta tisz tik a n a p ja in k b a n , három évszázadnál is hosszabb időre visszanyúló tö rté n e té v e l, m egfelel-e a n n ak a v árak o zásn ak , hogy a v alóságnak megfelelő k é p e t n y ú jtso n a világ halandósági viszonyairól, a halálozások fö ldrajzi és szociális különbségeiről, v a la m in t azok „o k airó l” . E kérdés elem zésének szükségképpen az e célra rendelkezésre álló a n y ag á t tek in téséb ő l kell kiind u ln ia. Jelen ta n u lm á n y k ereté n belül leh etetlen k i m erítő á llap o tfelv ételt v é g reh ajtan i, ez é rt a v iz sg á lato t néh án y fontosabb k érdésre összpon to sítju k , am elyeknek k iv á lasz tása bizonyos fokig szükség szerűen egyéni jellegű.
* A cikk eredeti címe: Überlegungen zűr M orlalitatsstatistik.
HALÁLOZÁSI
ST A T I SZTI
MILYEN ANYAG ÁLL A HALÁLOZÁSI E L E M Z É S É H E Z R E N D E L K E Z É S R E ?
KA
373
VISZONYOK
K övetk ező k b en h ely zetism ertetésü n k csak századunk 60-as éveinek ele jé re v o n atk o zik . T e h á t m ár eleve ki k e lle tt z á rn u n k fejtegetéseinkből az összehasonlítható idősorokra v onatkozó, eg y éb k én t lényeges kérdéseket. K érd ésfeltev ésü n k et különböző szem pontokból lehet m egközelíteni, így például abból, hogy v a jo n az ország halálozási sta tis z tik á ja a hazai érdekek szem pontjáb ó l kellő részletességű-e, v ag y pedig abból a szem pontból, hogy megfelel-e a nem zetközi összehasonlíthatóság k ö vetelm ényeinek, to v á b b á , hogy m ennyiségi és m inőségi szem pontból m e g n y u g tató a la p o t szolgáltat-e a helyzet m egítélésére stb . A rendelkezésre álló an y ag i t t következő elemzése szükségszerűen elsősorban form ális term észet lesz és a rendelkezésre álló a d a tok m ennyiségére fog szorítkozni. A halan d ó ság ésszerű elemzése érdekében az alábbi k é t előfeltétel te lje sítése, m in t „co n d itio sine qua non” o k v etlen ü l szükséges : a) ad a to k kellenek a halálozások szám áról, m égpedig nem ek és életk o r szerint tag o lv a ; a h a la n dóság ugyanis az e m líte tt ism érvek szem p o n tjáb ó l erősen differenciálódik, úgyhogy az elhalálozások e k é t ism érv szerinti b o n tá sa képezi az a la p já t m in den halálozási s ta tisz tik a i m eg állap ításn ak ; b) a d a to k kellenek a népesség szám áról és m egoszlásáról nem ek és életk o r sz e rin t; u g y an a k k o r eleget kell te n n i an n a k a k ö v etelm énynek, hogy a halálozások abból a népességből szár m azzanak, am elynek halálozási v iszo n y ait vizsgálni ó h ajtju k . F o rd ítsu n k figyelm et először is a népességre vonatkozó a d a to k ra : Rendelkezésre álló alapadatok a népesség számáról és struktúrájáról. Egyes fontos, alap v ető kérdésekkel, m in t péld áu l a népesség m eg h atáro zása (jogi v ag y tényleges népesség), a források, am elyeken a népességre v o n a t kozó ism eretein k n y u g szan ak (népszám lálás, re p re z e n ta tív felvétel, becslés), vag y az a d a to k m egbízhatósága stb . nem k ív á n u n k foglalkozni. Csupán u taln i k ív á n u n k a rra : an n a k m egállap ításáv al, hogy bizonyos ad a to k valam ely or szágra rendelkezésre állan ak , csak az első lépést te ttü k meg egy nagyon hoszszú és fáradságos ú to n , am elyen h a la d v a végülis a k itű z ö tt cél, az a d o tt ország halan d ó ság án ak sta tisz tik a i tén y ek en alapuló m egítélése elérhető lesz. Az EN SZ 1964-ben k ia d o tt dem ográfiai évkönyve (D em ographic Y ear book 1963) szerin t 1955 és 1963 k ö z ö tt 192 „ o rszág b an ” h a jto tta k végre nép szám lálást (a népszám lálás a legm egfelelőbb eszköz a népesség szám ának és összetételének m egállapítására). A népszám lálások során 2103 m illió em b e rt írta k össze, vagyis a világ népességének 2/3 részét. K on tin en sek szerint a következő összeállítás adódik :
A z eg yes vilá g ré szeken m e g szá m lá lt n ép esség a rá n y a
(1 955—1963) Világrész A f rik a
.................................................................................................................................................................. 62
A m erika....................................................................................................................................... 87 Ázsia ........................................................................................................................................... 53 E u ró p a ......................................................................................................................................... 94 'Óceánia ....................................................................................................................................... 80
374 A Szovjetunió, ahol 1959-ben v o lt népszám lálás, ezekben a világrészek szerin ti összeállításokban nem szerepel, csak az egész világra vonatkozó ad a to k b a n . (A m egszám lált népesség a rá n y á t Á zsiában és az egész világon meszszem enően befolyásolja a K ínai N ép k ö ztársaság népességszám a, ahol utolsó népszám lálás 1953-ban volt.) N em ek szerinti m egoszlás te k in te té b e n a világ népességének 62% -áról,. 5 éves k o rcsoportokra 57% -áró l álln ak rendelkezésre a d a to k . Az É v k ö n y v h iv a tk o z o tt k ö te te világrészek szerinti á tte k in té s t is ta rta lm a z :
A h ely zetet az É v k ö n y v a k ö vetkezőképpen jellem zi: „E gészében véve, a korm egoszlásra vonatkozó ad a to k m eglétére és m eg felelő v o ltá ra v onatkozó fen ti szám ok elszom orító k ép et ad n ak . A népesség kor és nem szerinti m egoszlása, . . . a legalapvetőbb m indazon a d a to k közül, am elyek egy népszám lálásból v ag y felvételből m e n th e tő k és mégis ityen alap v ető inform áció sem szerezhető be csaknem a világ népességének feléről . . . E zenfelül, azo k n ak az a d a to k n a k is szám o ttevő része, am elyeket „ren d elk e zésre álló” -n ak jeleztü n k , nem te k in th e tő m egfelelőnek a csoportosítás m iatt,, a k o rbevallás p o ntosságára te k in te tte l, v agy m in d k ét okból.” 1 E hh ez a m egállapításhoz nincs m it hozzáfűznünk. Még nagyon keveset tu d u n k a világ népességéről és sok te k in te tb e n feltevésekre, analógiás k ö v et k eztetésekre és többé-kevésbé m eg alap o zott becslésekre v a g y u n k u talv a, am elyek ugyan első tájék o zó d ásra és bizonyos kérdésekben tá m p o n to k a t ad nak , igényesebb követelm ényeknek azonban m á r nem felelnek meg. A kortag o zó d ás a d a ta in a k m egbízhatóságáról bőséges irodalom van. A leg g y ak rab b an h asználatos, m e rt igen k önnyen k isz ám íth a tó , a W hipple index, am ely et az ENSZ is a lk a lm a z o tt 43 országra vonatkozó k o ra d a to k m eg b ízh ató ság án ak vizsgálatánál. Az e red m ény 5 esetben „k ö zelítő ” , 7 országra „nyers szám ok” és 4 országra „n ag y o n n y e rs” jelzést k a p o tt. E bből k ö v etk e zik, hogy a 43 ország közül csak 27-nél v o lt az eredm ény kielégítő, m iközben meg kell jegyezni, hogy az index k iszám ításához egyes korévek szerinti a d a tok szükségesek, am inek fo ly tá n ezeknek az országoknak (sta tisz tik a i szem pontból) m ár eleve m agasabb „fejlődési fokon” kell állam ok. A lapadatok a halandóságról E lőre kell bocsátani, hogy a h ely zet ezen a terü leten sem m ivel sem jobb,, m in t a népességi alap ad ato k n ál. I tt is m ellőzzük a „ q u a lita tív jellegű” pro b 1 Demographic Yearbook 1963, Xew York, 1964.
HALÁLOZÁSI
STATISZTIKA
375
lé m ák a t és á tte k in té s ü k e t a q u a n tita tív szem pontból rendelkezésre álló an y ag ra k o rláto zzu k . A z EN SZ É v k ö n y v e 5 éves időközökben külö n dok u m en táció t szentel a halálozási s ta tisz tik á n a k . L egutóbb ez az 1961. évi k ö te tb en tö rté n t, am ely az ENSZ részére hozzáférhetővé t e t t egész 1952— 1961. évi an y a g o t felölelte. A halálozások összes szám áról 210 „fö ld rajzi te rü le tre ” le h e te tt a d a to k a t kö zölni. A h alálesetek n ek nem és k o r szerin t részletezett, oly fontos a d a ta i 158 „ te rü le tre ” á llta k rendelkezésre, m íg nem és k o r szerin t ta g o lt halálozási arányszám o k m eg állap ítására 90 te rü le te n v o lt lehetőség. A nem , kor és h alál okok szerin t részletezett k im u ta tá s t m eg éppen 39 „ te rü le tre ” k e llett korlá tozni ! A csecsem őhalandóságról 190 „ te rü le tre ” közöltek a d a to k a t, ezek részle tezése nem és k o r szerin t csak 115 te rü le trő l á llt rendelkezésre. A Population B ulletin 6. szám áb an 2, m ely a világ halan d ó ság án ak vizsgá la tá v a l foglalkozott, a következő érdekes tá b lá z a t ta lá lh a tó :
A z o n n ép esség a r á n y a , a m elyre a h a lá lesetek re g isztrá lá sa k ite r je d , illetőé a vá rh a tó életta rta m becslése elvégezhető Удельный вес населения, которое охватывается регистрацией смертельных случаев, соответ ственно по которому можно проводить оценку омсидаемоп продолжительности оюизни Proportion of the Population Covered by Death Registration and for which the Expectation of Life can be Estimated
Горизонтальная графа: (1) Континенты; (2) на сколько процентов населения распро странялась полная регистрация смертельных случаев; (3) на сколько процентов населения имелась достаточная основа для оценки ожидаемой продолжительности жизни. Вертикальная графа: 1. Мир (вместе с СССР). Heading: (1) Continent; (2) percentage of the population covered by death registration; (3) percentage of the population for which the expectation of life could be estim ated. Lateral text: 1. World (with the USSR).
E h hez még m egjegyezték : a világnépesség 8 6 % -ánál ta lá lu n k valam ilyen fa jta a d a tg y ű jté s t, de csak 36% -án ál te k in th e tjü k az a d a to k a t „ t e l j e s e d nek, a világnépesség 1 4 % -ánál v iszo n t teljesen h ián yoznak az ad ato k . E hhez hozzá kell fű zn ü n k , hogy az EN SZ á lta l a lk a lm a z o tt k rité riu m o k szerint (am elyeket eg y éb k én t eg y á lta lá b an nem le h e te tt szigorúan egységesen a lk a l m azni) a „ te lje s ” -nek te k in te tt a d a to k n á l is az elhalálozási esetek alábecs lését 10% -ig engedélyezik. 2 United N ations, N ew York, 1963.
376 A z E gészségügyi V ilágszervezet (W H O ) évente a halandósággal foglal kozó k ö te te t ас! k i a nem ek, életk o r és halálokok szerint részletezett a d a to k kal. A legutóbb m egjelent 1963. évi é v k ö n y v 3 szerin t az E gészségügyi V ilág szervezet részére a d a to k a t szolgáltató országok a következőképpen oszlottak m eg: 1
A csecsem őhalandóság nem ek, életk o r és k iem elt halálokok szerinti a d a ta i t 33 országról te tté k közzé, a következő földrajzi megoszlás szerin t:
A fen t e m líte tt 55 ország közül 8 országnál csak az össznépességre v o n a t kozó a d a to k á llo tta k rendelkezésre. Csak 22 ország a d ta m eg halálozási s ta tis z tik á já n a k eredm ényeit az E gészségügyi V ilágszervezet a ján lása szerint részletezett k o rcso p o rto sításb an . Csak 29 országban, azaz kb. az országok felénél felelnek m eg a népességről és a h alálesetekről rendelkezésre b o csáto tt a d a to k egym ásnak oly m ódon, hogy a halálozási ará n y sz á m o k at nem és k o r szerin t k i lehessen szá m íta n i; 18 országnál a halálozási arányszám ok kiszá m ítá s á t k é t (vagy tö b b ) k o rcso p o rt összevonásával végzik. Az ENSZ á lta l fe lá llíto tt elbírálási szabályok szerin t a halálesetek felvétele a fenti 55 ország közül 14 esetben hiányos. A tö b b i országban, am elyekben te h á t a regisztrálás „ te lje s” , 12 esetben az „aggkori gyengeség” cím en k i m u ta to tt, v a la m in t a h ián y o san v agy közelebbről meg nem n ev ezett h a lá l okokba sorolt té te le k legalább 10% -ot tesznek ki. (E „b izo n y ta la n té te le k ” a rá n y á t á lta lá b a n első, d u rv a m ércek én t te k in tik a haláloki sta tisz tik a m eg b ízh ató ság án ak m egítéléséhez.) E zzel az 55 ország közül, am elyekre a d a to k a t közöltek, 26 m á r az első szű rő p ró b án ál nem á llo tt h e ly t, te h á t csak 29 ország b o csát olyan a d a to k a t rendelkezésre, am ely eket az első, form ális próba ala p já n h a sz n á lh a tó n a k lehet te k in te n i. B árm en n y ire kifogásolható és felületes a 60-as évek elején fennálló hely zetre von atk o zó á tte k in té s (azóta alig tö r té n t em lítésre érdem leges változás), 3 World H ealth Statistics Annual, 1963. I. köt. Genf, 1966.
HALÁLOZÁSI
ST AT IS Z T IK А
377
mégis m eglehetősen világosan m u ta tja , hogy m ennyire tö k életlen ek ism ere teink, m ilyen hián y o sak a rendelkezésünkre álló dokum entációk. Meg kell jegyezni, hogy az „igényesebb” v izsg álato k lehetőségét, m in t a városi és vidéki halandóság, a családi állap o t, tá rsa d a lm i rétegek, foglalkozás stb. szerin ti halan d ó ság elem zését nem is é rin te ttü k . A m o n d o ttak b ó l azonban nyilvánv aló , hogy ilyen a d a to k csak kevés országról állan ak rendelkezésre, á lta lá b a n azokról, am elyek sta tisz tik a i v o n a tk o z á sb a n m ár m agas fejlődési fokot értek el. A fen ti á tte k in té sn e k bizonyos szem pontból ta lá n m eglepő eredm énye az a tén y , hogy m ég E u ró p áb an is, am ely pedig „a halálozási sta tisz tik a a n y ja ” , jelentős h ián y o k m u ta tk o z n a k . Az E u ró p a i Népességi K onferencia 1966-ban (S trassb u rg b an ) 9. sz. a já n lá sá b a n u ta lt a rra, hogy az európai h a landóság a lak u lásán ak v izsg álatán ál olyan nehézségek m u ta tk o z ta k , m in t am ilyenekkel m eg kell küzdeni a dem ográfiai, szociális és gazdasági befolyá soló tény ező k tan u lm án y o zásak o r és e g y ú tta l h a n g o z ta tta an n a k szükséges ségét is, hogy a kérdéssel b eh ató b b an foglalkozzanak. É ppen m a, am ik o r a halandóság E u ró p á b a n olyan alacsony szin tre v o lt leszorítható, am ely a k o rábbi évtizedekben m ég elképzelhetetlen le tt volna, nagy fontosságú a halandóság dem ográfiai, szociális, gazdasági és k u ltu rá lis vonatk o zásain ak vizsgálata, nem utolsó sorban a leginkább v esz é ly e z tetett csoportok („high risk g rou p s” ) m eg állap ítása érdekében. I t t m u ta tk o z ik még az „európai de m ográfia” részére is hasznos m u n k aterü let. A HALANDÓSÁG
V I S G Á L A T Á NA К N É H Á N Y
P R O ВL É M Á J A
Az i t t következő fejtegetések a h alandóság v izsg álatán ak néhány idő szerű vo n atk o zásáv al foglalkoznak a teljesség igénye nélkül. H alandósági problémák ipari országokban A halálozási sta tisz tik a n éh án y időszerű kérdése az ipari országokban (te h á t lényegileg E u ró p á b a n és az angolszász ten g eren tú li terü letek en ) a következőkben foglalható össze: 1. A terhességi veszteségek felmérése és elemzése. 2. K iéleződő különbség a férfi és női h alandóság k özött. 3. Egyes országokban a férfi és női h alandóság csökkenésének m eglassúbbodása bizonyos k o rcso p o rto k b an , am i n éh án y esetben teljes sta g n álá s hoz, ső t a h alandóság növekedéséhez v e z e te tt. 4. A haláloki s ta tisz tik a hozzáigazítása a m e g v álto zo tt epidem iológiai klím ához. 5. A halandósági sta tisz tik a a n a litik a i látó k ö rén ek k itá g ítá sa különleges feldolgozások ú tjá n , am elyek bizonyos szem pontokból a halandóság sz in tjé t m eghatározó szociális, gazdasági és k u ltu rális tényezőkkel fog lalkoznak. 6. A h alandóság prognózisának hasznossága és ja v ítá si lehetősége. 7. E lek tro n ik u s szám ítógépek alk alm azásán ak befolyása a halálozási sta tisz tik a fe la d a ta in ak kijelölésére és e felad ato k m egoldási lehetősége a sta tisz tik a i analízis m agasabb szin tű m ódszereivel. 5 Dem ográfia
378 M ielőtt az i tt je lz e tt p roblém ák v izsgálatához hozzáfognánk, tisztázni kell egy fontos előzetes k érd ést, ti. azt, hogy ezekben az országokban az erősen leszállíto tt h alandóságra és — az elm ú lt évtizedek eredm ényeihez m érten a to v áb b i ja v ítá s csekély lehetőségére te k in te tte l (m indenesetre az orvos tu d o m á n y k o rszakalkotó — forrad alm asító — ú jítá sa i nélkül), am o rtizá lódnak-e és m ilyen m értékben a halálozási sta tisz tik á b a fek teten d ő „b eru h á zások” ? A v itá k során g y ak ran ta lá lk o z u n k azzal a vélem énnyel, hogy — egészségügyi politikai szem pontból - a m egbetegedési sta tisz tik a fejleszté sének elsőbbséget kellene adni, m in th o g y a halálozási sta tisz tik a a népesség egészségi á lla p o tá n a k m egítéléséhez m ár nem elégséges és napról n ap ra veszít ak tu ális m egism erési értékéből. Bizonyos h a tá rig kétségkívül helyes az a g o n d o latm en et, m egítélésem szerin t azo nban a halandóság m ég m indig — alacsony halandóságit országokban is — a legfontosabb és m inden aggály ellenére is legm egbízhatóbb in d ik áto ru n k . H a idővel ez a helyzet v á lto z h a t is, s ha egyform án vagy jo b b an h aszn álh ató m ás in d ik áto ro k állan ak is m ajd rendelkezésünkre, a közvetlen jövőre te k in te tte l mégis lán d zsát kell tö rn ü n k a halálozási sta tisz tik a m ellett. Az alacsony halandósági! országok k ö z ö tt és egy országon belül az egyes néprétegek h alandósága k ö zö tt még m indig jelen tős különbségek v an n ak , a leginkább v esz é ly ez tetett csoportok identifikálása még nem v e sz te tt időszerűségéből, a halálozási sta tisz tik a még m indig nél k ülö zh etetlen éppúgy az országon belüli, m in t a nem zetközi vizsgálatoknál, a k á r a jelenlegi viszonyok jellem zéséről, a k á r az időbeli fejlődésirányzatok m egállapításáról v a n szó, a k á r pedig réteg en k én ti vagy terü le ti részletezés áll előtérben. A dem ográfus részére a h alandóság m in t a népesedési fo ly am at egyik fő kom ponense, m ég kétségkívül sokáig m e g ta rtja a k tu ális fontosságát. De kifejezetten egészségügyi sta tisz tik a i oldalról is el kell ism erni a halálozási sta tisz tik a é rté k é t és a kifejező erejének fokozására irányuló fáradozások fontosságát. K érdésesnek látszik, hogy vezető szerepét b eláth a tó időn belül á t kell-e engednie a m egbetegedési sta tisz tik á n a k . Jelenleg a fe lv e te tt kérdés körülbelül így volna m egválaszolható : a m egbetegedési sta tisz tik a fejlesztésé re szükség van , de nem a halálozási sta tisz tik a ro v ására vag y an n a k p ó tlásá ra, hanem kiegészítésére! ad 1. A terhességi veszteségek felm érése és elemzése (P regnancy w astage) E néven neveznek m a á lta lá b a n m inden m agzatveszteséget az első életév végéig, te h á t a v etéléseket, a h alv aszü letéseket és az első életévben e lh a lta k a t (foetal d eaths an d in fan t d eaths) eg y ü ttv év e. A problém a kezelésének ez az elm élyítése és kiszélesítése a n n a k a tö rté n e lm i foly am atn ak a következm énye, am ely a csecsem őhalandóság, elsősorban az ún. „ p o stn eo n a talis” (vagyis a kb. 2— 12 h ó n ap b an b ek ö v etk ezett4) halálozások csökkenésében végbem ent. E záltal a figyelem szem m elláth ató lag az ú jsz ü lö tt (neonatalis) h alandó ságra (az első h ó n apban) helyeződött á t, m íg a z u tá n lényegbevágóan új el gondolás ju to tt érvényre, az élet első h etéb en b ek ö v etk e zett halálozások és a h alv aszü lö ttek összefoglalása a „ p e rin a ta lis” halandóságban. E z a fejlődés, m ely elsősorban Pfauncllerre és Pellcrre vezethető vissza, igen jelentékeny, m ind orvosbiológiai, m ind sta tisz tik a i m ódszertani szem pontból. 4 A „körülbelül” kitételt kell használni, m ert a nemzeti meghatározások nem egészen egy ségesek; egyes országok az időszak kezdetét az élet 5. hetétől, mások a 2. hónapjától szám ítják.
379 A legutóbbi 1— 2 év tized b en új elem lé p e tt be, am ennyiben az Egészség ügyi V ilágszervezet a h agyom ányos (és leg tö b b n y ire egyik vagy m ásik v o n a t kozásban tö rv én y es) h árm as ta g o lá st — a vetélések, a h alv a- és az élveszületések m egkülö n b ö ztetését — orvosbiológiai szem pontból m egfelelőbb, de a g y ak o rla tb a n szám os, m ég m eg o ld atlan nehézségre vezető k ettő s tagolással h ely e tte síte tte , a m ag zati halálozások és az élveszületések m egkülönbözteté sével. A m egoldatlan, és vélem ényem sz e rin t a szokásos sta tisz tik a i adatok gyűjtésén él nehezen v agy e g y általáb an nem m egoldható fe lad a t a korai m ag zati halálozások (vetélések) m egfigyelése, nevezetesen a 28. terhességi hét előtti m agzati haláleseteké. M inden kísérlet, m ég sta tisz tik a ila g átlag o n felül fejlett országokban is — legalább is szerző tu d o m ása sz erin t — nem é r t el kézzelfogható sik e rt és nem v e z e te tt olyan eredm ényre, am i e g y a k o rla t á t v é telét a já n lh a tó v á tenné. L egalább is m egfontolandó volna, hogy nem kell-e a tényleges a d o ttság o k k al szám olni és a h a lv a sz ü lö tte k et (a késői m agzati halálesetek et), v a la m in t az első életév h alan d ó ság át, m in t eddig to v á b b vezetn i és a korai m agzati h alálesetek et a h iv atalo s „ á lta lá n o s” halálozási sta tisz tik á b ó l kirekesztve, különleges célú vizsgálatok tá rg y á v á ten n i. E n n ek a k o rláto zásn ak az elfogadása m ellett is szám os n y ílt kérdés m a rad, am elyek m egoldásra v á rn a k . Ilyenek a h alvaszületések és a csecsemő halandóság szociális differenciálódása, a k u ltu rá lis tényezők szerepe önm agá ban véve, a dem ográfiai tényezők jelentősége, a v áro s—vidék különbözősége, v a lam in t a csecsem őkori halálokok sta tis z tik á já n a k m inőségi ja v ítá sa , hogy csak egyes k érdéseket em lítsü n k a legfontosabbak közül. Az elektronikus szá m ítógépek alkalm azása m eg n y itja az u ta t olyan szélesebben m egalapozott vizsgálatokhoz, am elyek a születési és h a lo tti lapok kapcsolására („reco rd lin k ag e” ) tám aszk o d n ak . E z á lta l lehetővé válik , hogy a szülők (vagy a házas ságon kívüli születéseknél az egyik szülő) dem ográfiai és szociális viszonyairól szóló olyan a d a to k , m elyek csak a születési a n y a k ö n y v i lapon szerepelnek, a h a lo tti lapon levő a d a to k k a l k o m b in álh ato k legyenek és m ind te rü le ti, m ind tá rg y i szem pontból differenciáltabb elem zés legyen elvégezhető. Az Egészségügyi V ilágszervezet 1963. évi k önyvében E u ró p a és É szakA m erika 21 országának csecsem őhalandóságáról halálokok sze rin t k ö z zé te tt ad a to k szerin t 9 országban a b izo n y talan diagnózisok (rosszul m eg h atáro z o tt sajáto s korag y erm ek k o ri betegségek, fejletlenség részletezés nélkül és p o n ta t lanul m e g h a tá ro z o tt vagy ism eretlen halálokok) legalábbis 2 5 % -kal szerepel nek, to v á b b i 4 országban 20 és 25% k ö z ö tt v a n n a k és a 21 közül csak egyetlen országban m a ra d n a k 10% a la tt. (E z még nem jelen ti az t, hogy legalább ezek az ad ato k h aszn álh ató k .) íg y n yilván k ifo g ástalan u l b izo nyítva van a cse csem őkori haláloki sta tisz tik a q u a lita tív ja v ítá s á n a k fontossága. ad 2. N övekvő különbség a k é t nem halan d ó ság a k ö z ö tt A fejlődés egyik legszám ottevőbb jelensége a korspecifikus halandóság ne mek szerin ti eltérésének évtized ek ó ta ta r tó növekedése. K örülbelül 35 évvel ezelő tt a n ém et orvosi s ta tisz tik a n agy m estere, P rin zin g 3 an n ak a nézetnek a d o tt kifejezést, hogy a nők n ek m ind fo k o zo ttab b bevonása a kereső foglal kozásba a női életfo rm án ak és szokásoknak a férfiak világához való alk alm az kodásával já r és ezzel egyidejűleg a halan d ó ság nem ek szerinti különbségének 1Ilandbuch dér medizinischen Statistik. (Az orvosi statisztika kézikönyve.) 2. fkt. Jena, 1931.
380 kiegyenlítésére vezet. A fejlődés — legalább ez ideig — nem k ö v ette ezt a logi kusn ak látszó u ta t, hanem , m in t m ár e m líte ttü k , ellenkező irá n y z a to t v e tt. A „form ális” okokra v onatkozó tu d á su n k i t t is m eglehetősen k o rlá to z o tt. így érdekesek v o ln án ak a n a litik u s v izsg álato k a keresőképes korú nők halandósá gáról kor. halálokok szerin t és a kereső m u n k á b an való részvételük sze rin t6 (kereső foglalkozású, h á z ta rtá sb a n dolgozik stb .), am elyek még kiegészíthetők v o ln án ak a m agasabb k o rú ak (60 éven felüliek) halan d ó ság ára vonatkozó spe ciális vizsgálato k k al. É rdeklődésre ta r th a t szám ot az a kérdés is. hogy a nők és a férfiak halálozási arán y szám ai k ö z ö tt egyre m élyülő különbség m ennyi ben következm énye a férfiak h alan d ó ság án ak lassúbb, kevésbé h a tá ro z o tt csökkenésének, v agy pedig a h alandóság ellentétes a lap irá n y z atá n a k és ez mely korcso po rto k b an jelen tk ezik (ti. a nők csökkenő halandósági szintje, u g y a n a k k o ra férfiaknál a k o n sta n s vagy egyenesen növekvő irá n y za t). M ind két nem nél növekvő halan d ó ság különböző in ten zitással, b ár elm életileg le hetséges volna, ezirányú m egfontolásainkból k irekeszthető. A z ipari állam ok ban a halandóság visszaesése m inden é letk o rra k ite rje d t, ha különféle m é rté k ben is és meglepően hom ogén k ép et n y ú jt, am elytől a férfia k at érin tő fejlődés és a jelenlegi h ely zet an n ál in k áb b elü t. A halandóság nivellálódása nem zet közi szinten a nőknél sokkal in k áb b m egvalósult, m in t a férfiaknál, akiknek halandósága az egységes ala k u lá stó l m ég tá v o la b b van. ad 3. A férfi h alandóság csökkenésének m eglassúbbodása vag y m egállapodása Az előbbi p o n tb an v ázo lt problém áv al szoros összefüggésben van az a Lény. hogy egyes országokban bizonyos korcso p o rto k ra korlátozódva az u tó b b i 1 0 - 1 5 évben a csökkenő irá n y z a tú fejlődés világosan kivehető m eg lassúbbodása k ö v e tk e z e tt be, am ely egyik vagy m ásik esetben teljes m egálla podáshoz v agy a halan d ó ság em elkedéséhez v e z e te tt. Az u tó b b e m líte tt jelen séget ezeknek az országoknak népesség tü rténetében m ár évtizedek óta nem észlelték (hacsak nem ren d k ív ü li esem ények, m in t pl. h áborúk k ö v etk ezté ben). E n n ek az alak u lá sn a k okai alapos elem zésre szorulnak éspedig m ind k eresztm etszetü k , m ind hosszm etszetük (generációk!) szemszögéből vizs gálva. .ad 4. A haláloki s ta tisz tik a hozzáigazítása a m eg v álto zo tt epidem iológiai klím ához K é t jellem ző vonás n y o m ta rá bélyegét a halandóság csökkenésére és pedig az egves betegségek, v a la m in t az egyes korcsoportok egym ástól eltérő részesedése a h alandóság visszaesésében. A halandóság csökkenése elsősorban a fertőző betegségekből eredő halálozások csökkenésének v o lt az eredm énye és főleg a fia ta la b b k o ro sztály o k at é rin te tte . A népesség korm egoszlásában tö rté n t eltolódásokkal k apcsolatosan a halandóság jellegzetesen a m agasabb ko rosztályokra to ló d o tt, am i a népegészségügy szem pontjából a z t jelenti, hogy a halálozási s ta tisz tik a á lta lá b a n és a haláloki sta tisz tik a részleteiben is lényegesen kisebb körre szo ru lt össze és ez a haláloki sta tisz tik a eddig érvény ben v o lt koncepciójának ta la já t veszélyezteti. Ma a halandóságot döntő mó6 Ezzel azonban m ég semmi esetre sem mondhatnánk vélem ényt a kereső tevékenységnek „per se” a halandóságra gyakorolt hatásáról. E kérdés m egválaszolása céljából további releváns tényezők figyelem bevételére lenne szükség.
don a krón ik u s betegségek h atáro zzák meg, am elyeknél gy ak o rlatilag tá rg y ta la n n á válik az eddig álta lá n o sa n elism ert felfogás egy „alapbetegségre” vo natkozóan , m ely betegségesem ények lá n c o la tá t v á ltja ki és ez végül a halálhoz vezet. E z a g o n d o latm en et nem felel m ár m eg a tényleges á llap o tn ak . Sp iegdm an a kö vetkezőképpen k o m m en tálja a jelenlegi h e ly z etet: ,,. . . a k rónikus betegségek — am elyek á lta lá b a n b iz o n y ta la n ered etűek — vezető szerepet tö lte n ek be a halan d ó ság alak u lásáb an . Ilyen körülm ények k ö zö tt a h a lá lt elő idéző m egbetegedési k ö rülm ények m egfelelő szám b av étele . . . tá g te re t enged a h alo ttk é m e k eltérő vélem ényének, nem csak országok k ö z ö tt, hanem azokon belül is. Bő lehetősége v a n ennek fo ly tá n a halálokok m eg állapítása terén az orvosi felfogások és szokások helyi különbözőségének és ezek, term észetesen, időbeli válto záso k n ak is alá v a n n a k v e tv e .” 7 E n n ek foly tán nem esünk tú lzásb a, ha a z t á llítju k , hogy gondolkozásunk ma „fo rrad alm i v á lto záso k ” e lő tt áll, hogy új h o rizontok n y íln ak e lő ttü n k . E g y részt az a felad at, hogy h id a t ép ítsü n k a m últhoz, a halálokok s ta tis z tik á já n a k tö rtén elm iv é v á lt koncepciójához, m ásrészt azonban m ódot és u ta k a t ta lá lju n k ahhoz, hogy a jelen k ív án ság ain ak , a m eg v álto zo tt viszonyoknak, az új felad ato k n ak és az igényesebb k ö v etelm én y eknek m egfeleljünk. Az eg}dk, sőt ta lá n a fő kérdés ab b a n áll, hogy m ennyiben tu d u n k az „ alap b eteg ség” fogalm án tú lju tn i és lehető teljes a d a to k a t szerezni a halál id ő p o n tjáb an fennálló összes kóros állapotokról. A m ennyire helyes ugyanis az a gondolat, hogy főleg idősebb szem élyeknél egyetlen betegség a halálhoz vezető pato ló giai folyam at m a g y a rá z atá ra legtöbbször nem elégséges, épp oly aggályos v i szont a h alo ttv izsg álati b izo n y ítv án y b an f e ltü n te te tt összes betegségek ki értékelése, m indaddig, am íg ezt a b iz o n y ítv á n y t k iállító orvos nincsen vagy csak kevéssé v a n tisz tá b a n a halo ttk ém lelés követelm ényeivel, am íg a h a lo tt vizsgálati b iz o n y ítv á n y b a n csak jogi jelentőségű o k ira to t lá t és nem tu d ja é r tékelni az á lta la s z o lg á lta to tt ad a to k fo n to sság át egészségügyi— politikai és orvosi tu d o m án y o s kérdések v o n a tk o z á sá b a n . E n n e k fo ly tá n meg kellene v á rn u n k egy új, az „ e g z a k t” tu d o m án y o s felfogásban jo b b an k é p z e tt m edikus generáció felnövekedését, am inek v iszo n t előfeltétele volna a m edikusképzés nek a 20. század m ásodik felében jelentkező p roblém ákhoz és feladatokhoz való a d a p tá lá sa . A hagyom ányos haláloki s ta tisz tik á n a k , m in t a g y ak o rla ti sta tisz tik a i program szerves részének előnye a széles körű m egfigyelési terü le tb e n rejlik, am i a z t jelenti, hogy m inden népességi ré te g e t és országrészt felölel. E z a széles körre kiterjed ő m egfigyelés v iszo n t csak „ d u r v a ” m ódszerekkel v aló su lh a t meg, am elyek a m ai kifin o m u lt, szab ato s tá rg y i követelm ényeknek m ár nem felelnek meg. A felad at, am elynek m egoldására eddig csak b á to rta la n ,.ta p o gatódzó lépések tö rté n te k , h ajlék o n y ab b b e á llíto ttsá g o t k ív á n , m in t eddig, m egköveteli a szokványos s ta tisz tik á n a k és az a rra felépülő különleges vizs g á lato k n ak az összefoglalását, egy és ugyanazon esetre v o natkozó különböző ad atfo rráso k eg ybekapcsolását, az erősen „d em o g ráfiai” irá n y z a tú haláloki s ta tisz tik á n a k á tá llítá s á t az egészségügyi igazg atás és az orvostudom ány kí ván alm aira, a tu d o m á n y á g a k k ö zö tti eg y ü ttm ű k ö d és ja v ítá s á t. Mind m ód 7 Mortality Trends for Causes of Death in Countries of Low Mortality. (Halandósági irány zatok a halálokok tekintetében az alacsony halandósági! országokban.) Demorjraphíj, 2. kö1. 1005. 116. p.
szertan i, m ind tech n ik ai szem pontból az előfeltételek ma kedvezők ahhoz, hogy a p ro b lém ák n ak megfelelő m egoldásokat keressük és az o k a t meg is való sítsu k . N éh ány példa, am ely a jö v ő t illetően ered m én y t ígér: a m egbetegedési sta tis z tik á k kiépítése a h alandósági s ta tisz tik a követelm ényeinek szem e lő tt ta rtá sá v a l, ad atk ap cso láso k („reco rd -lin k ag e” ) elektronikus szám ítógépek igénybevételével, m in ta v é te li v izsg álato k a halálozási lapokon szereplő ad a tok pontossága és m egbízhatósága, v a la m in t azon inform ációk ta rta lm a , je l lege és m inősége te k in te té b e n , am elyek alap ján a h a lo ttk ém jelen tését el készíti. ad 5. A halandósági s ta tisz tik a a n a litik a i látókörének k itá g ítá sa különleges feldolgozások ú tjá n , am elyek bizonyos szem pontokból a halandóság sz in tjé t m eghatározó szociális, gazdasági és k u ltu rális tényezőkkel fog lalkoznak M iként az 1966-ban S trassb u rg b an t a r to tt E u ró p ai Népességi K onferen cia m e g m u ta tta , ritk á n ta lá lh a tó k m élyenszántó vizsgálatok a halandóságot befolyásoló szociális, gazdasági és k u ltu rá lis tényezőkről, a város és vidék h a landósága k ö zö tti különbségekről, a különböző családi á llap o tú a k halandósá gáról. N agy hiányok m u ta tk o z n a k tu d á s u n k b a n a specifikus körn y ezeti h a tá sok és a h alandóság összefüggése te k in te té b e n . M indenesetre szám ottevő ne hézségek m erülnek fel az efféle v izsg álato k n ál és ez bizonyos fokig m egm agya rá z h a tja . ha nem is m en th eti, h ián y o s ism eretein k et a halandóság „szociális old aláró l” . B en já m in nagyon jellegzetes m ódon sorolta fel a z o k a t a problém á k at. am elyek a halan d ó ság n ak szociális, gazdasági és k u ltu rális szem pontok szerin ti elem zésénél felm erülnek, kezdve az ilyen vizsgálat elem einek m eg h atáro zásátó l és ..p ro g ram o zásátó l” , az a d a to k gy ű jtésén és feldolgozásán keresztü l egészen az eredm ények in terp retálásáig . A nehézségeket, nagyon he lyesen. nem u tolsósorban a rra vezeti vissza, hogy ,,. . . az em beri sokaságokat nem lehet úgy kezelni, m in th a növényi életform ákról volna szó, am elyeket a környezeti befolyások ta n u lm á n y o z á sá ra m e g terv e zett kísérleteknek lehel a lá v e tn i.” 8 Ezzel az oly sok rétű prob lém ak ö rrel való beh ató foglalkozás m eghaladná a jelen ta n u lm á n y k ereteit. I t t csak a rra u ta lh a tu n k , hogy a fenti szem pontok nak — n éhány értékes ré sz le tta n u lm á n y ellenére is — elh an y ag o lt v o lta a dem ográfiával és a h iv atalo s népességi s ta tisz tik á v a l szem ben olyan követel m ényeket tá m a sz t, am elyeknek m egfelelni v alóban érdem es volna. E le k tro nikus szám ítógépek bevetése i t t k é t szem pontból is hasznos volna, egyrészt, m ert a ru tin m u n k á k elvégzésével m egterem tené az előfeltételeket a szokásos kereteken túlm enő, új és régi szem p o n to k at átfogó, rugalm asabb feldolgozási program m egvalósításához, m ásodszor pedig lehetőséget n y ú jta n a ahhoz, hogy m ag asabbrendű m a te m a tik a i e ljáráso k at, m in t a főtengelyek m ódszeréi („p rin cip al co m ponents” ) és a konfluencia an alízist alkalm azzák. T erm észete sen egészséges szkepszissel kell m eg v árn u n k , hogy ezek az „igényesebb” m a te m a tik a i m ódszerek fogják-e és m ily m értékben előbbrevinni az ügyet, vagyis tu d á s u n k a t az egyes befolyásoló tényezők bonyolult és sokrétűen összeszövődött já té k a te k in te té b e n g azdagítani. A halandóság szociális 8 Social and Kconomic Factors affecting Mortality, Confluence Analysis. (A halandóságot befolyásoló szociális és gazdasági tényezők, összefüggések elemzése.) 25. köt. Hága, 1965.
383 ..m ech an izm u sára” v onatkozó ism eretein k oly k ív á n ato s bővítése g y akorlati ta n u lm á n y o k v é g re h a jtá sán a k és az ezeken többé-kevésbé im plicite benn foglalt filozófiai, m eto d ik ai és sta tis z tik a i— technikai alapkérdésekkel való foglalkozásnak k ö lcsö n h atásátó l rem élhető. Az i t t é rin te tt p o n to k n ak v a n k ö zvetlen g y a k o rlati jelentőségük is. Az alacsony halandóságú országokban a m a e lé rt általán o s halandósági szint m el le tt az t a té n y t is szem e lő tt kellene ta r ta n i, hogy ez a szint az egyes népességi rétegek többé-kevésbé szóródó halálozási a d a ta in a k á tla g á t jelenti. E zen el térések m érték én ek ism erete és leépítésük, az erősen v eszé ly ez tete tt szociális csoportok id en tifik álása ezek szerin t sürgős szükségesség, m ind em b erb aráti, m ind pedig szociálpolitikai m egfontolások alap ján . ad 6. A halan d ó ság alak u lására v o n atk o zó prognózisok hasznossága és ja v í tá su k lehetőségei O lyan k o rb a n élünk, am elyben a „prognózisok” irá n ti igény — jogosan v a g y in d o k o latlan u l — fokozódik. N épességi előrebecslések és azzal többékevésbé összefüggő prognózisok a népességi fejlődés kom ponenseiről m a di v a tb a n v a n n a k , ellenére a részben elszom orító ta p a sz ta la to k n a k — vagy ép pen ezek m ia tt — , am ely ek et a prognózisokkal ez ideig álta lá b a n szereztek. N incs i t t hely arra, hogy az előreszám ítások alapelveivel és m egism erési fel a d a ta iv a l foglalkozzunk. M indenesetre az a h elyzet, hogy m anapság prognó zisok irá n t „ k e re sle t” v a n és a dem ográfusnak kötelessége, hogy ezzel az igénnyel legjobb tu d á sa és lelkiism erete szerin t szám ot vessen. Sok a pro b lém a, de e g y ú tta l sok ta p a s z ta la t is v a n e téren , am elyeknek kicserélése hasz nos volna. M ilyen m ódszereket a lk a lm a z ta k a halandóság előrebecslésére? V an-e i t t különbség a dem ográfusok és — például — a b iztosítási m a te m a ti kusok felfogása k ö z ö tt? A lacsony h alandósági szintű országokban az alapul v e tt bázisidőszak h a lan d ó ság át igen g y a k ra n egyszerűen k o n stan sn a k veszik fel, abból a helyes felism erésből k iin d u lv a, hogy a h alandóság jövőbeli alak u lása ezekben az országokban — főleg rövid- és közép le já ra tú prognózisoknál (20 évig terjed ő en ) — alig fog érezhető b efolyást gyakorolni a jövőbeli népes ségszám ra és an n a k s tru k tú rá já ra , m iközben a term ékenység a nagy, döntő ism eretlen tényező. B izonyos célokra az állandó szintű halandóság feltétele zése m indenesetre tú l d u rv a eljárás, de szükség volna arra, hogy a „ p o n to s ság” irá n ti nagyobb k övetelm ények értelm éről és céljáról tö b b e t tu d ju n k , m i e lő tt e te k in te tb e n d ö n té st hoznánk. M elyek a halandósági prognózis legjobb kiinduló elvei logikai és tá rg y i szem pontból? A bban az esetben, h a — b á r m ilyen m egfontolások alap ján — nem ó h a jtu n k a v álto z a tla n halandóság hipotézisével dolgozni, m ilyen a lte rn a tív á k álln ak rendelkezésre, m égpedig nem csak a jövőbeli fejlődés irá n y á ra v o n atk o zó v á lto za to k , hanem m indenek elő tt in te n z itá sa te k in te té b e n is? M ennyiben dolgozzunk itt n e m e sk o r szerint differenciált m unkahip o tézisek k el és m ilyen alap okra fektessük ezeket? E z néhány g y ak o rlati kérdés, am elyeket a halálozás prognózisával kap cso latb an meg kell oldani. Még egy szót a kiinduló időszak nem - és korspecifikus h alan dósági arán y szám ain ak állandó v o ltá ra vonatk o zó feltételezésről. M inthogy az állandóság a g y a k o rla tb a n aligha k ö v etk ezik be, ezért ezzel a hipotézissel dolgozó előreszám ítások bizonyos m érték b en h ite lü k e t v eszte tték . A „dem og ráfia m a te m a tiz á lása ” irá n y z a tá n a k megfelelően egyes esetekben a z t k ív á n já k (vagy tényleg meg is v aló sítják ), hogy a halan dóság prognózisát az elm últ
384 fejlődés m a te m a tik a i ex trap o láció ja ú tjá n á lla p ítsá k meg, szám ítv a a rra , hogy az a lk a lm a z o tt m a te m a tik a i form ulák eleganciája a feltételezéseknek bizonyos te k in té ly t kölcsönöz. A m ú ltb ó l a jövőbe irányuló extrapoláció azon b a n — ezt b izo n y ítja az egész eddigi fejlő d és— veszélyes dolog. T isztán form á lis m a te m a tik a i eljárások, tárg y b eli vonatk ozások nélkül „a prio ri” sem m i esetre sem állan ak fö lö tte a v á lto z a tla n halandósági szin t egyszerű feltétele zésének és súlyosabb téves ítéletek h ez v ezethetnek, m in t az állandóság ala pulvétele, am ely m ár önm agában is ó v atosságra int az ad a to k értékelésénél. M ásik ,.k e d v e lt” m ódszer ab b a n áll, hogy a jövő fejlődés m egítélésénél a m ás országokkal való összeh aso n lítást veszik segítségül. E n n ek az eljárás nak v a n a lap ja és tá rg y b e li jo g o su ltság át — nag y tá v la tb a n — az a d h a tja meg, hogy a m anapság világosan kifejeződő irá n y z a t az egyes országok, ille t ve országon belül a különböző tá rsa d a lm i rétegek k ö zö tt m u tatk o zó kü lö n b ségek kiküszöbölődése felé h alad. Más a hely zet, ha k o n k réten m egvizsgáljuk, hogy m ennyiben jogosak az analógián alapuló k ö v etk eztetések és m ennyiben leh et a fejlődés irán y a és in te n z itá sa szem pontjából az országok k ö zö tti összehasonlításon alapuló feltevésekből az a d o tt ország jövőbeli tre n d jé re k ö v etk ez tetn i. Végül m eg fontolás tá rg y á v á kellene a z t is ten n i, hogy a prognózis m eg h a táro z o tt célja v aló b an indokolhat-e ennyi erő k ifejtést és ..p re c iz itá st” , te h á t, hogy vajon a jövőbeli halálozások fin o m íto tt becslésből eredő szám a lényegesen eltér-e a ttó l, am ely et viszonylag egyszerűbb, „ d u rv á b b ” feltevések a lap já n becsül te k és hogy m ilyen h a tá ssa l v an a „kiegészítésképpen” életben m a ra d o tta k figyelem bevétele a népesség szám ára és s tru k tú rá já ra . Ism ét m ásképpen kell m egítélni a h ely zetet, h a a halandósági prognózis felad ata a b b an áll. hogy bizonyos k e re te k e t jelöljön ki, am elyeken belül a jövőbeli fejlődés feltételezhetően végbem egy, ha te h á t valam ilyen „elfogad h a tó ” bizonytalansági sáv kijelölése céljából egynél tö b b feltételezéssel dol gozik. Az előfeltételek m eg állap ításán ál azonban bizonyos sz u b je k tiv itá s a legnagyobb gondosság m ellett sem lesz elkerülhető. Logikai szem pontból jelen ték en y h a la d á st képvisel a halan d ó ság o t be folyásoló haláloki tén y ező k igénybevétele az analízishez és az egyes halálokok prognózisából „v issz a k ö v e tk e zte té s” az összhalandóságra. I t t bizonyos a n a lógia áll fenn a népesség előrebecslésének tö rtén eté v e l, ahol k o rábban az össznépesség m a te m a tik a i ex tra p o lá c ió jáv a l k ísérleteztek , de később eltértek a ttó l a kom ponens m ódszer ja v á ra , vagyis a népességfejlődés k é t term észetes kom ponensének (a term ék en y ség n ek és a h alandóságnak) e lk ü lö n íte tt figye lem bevételére.0 A lig fé rh e t hozzá kétség, hogy a következő lépés e „ term é szetes” kom ponenseket befolyásoló tényezők specifikus analízisében á llh a t, te h á t a halan d ó ság esetében az egyes halálokok elem zésében és prognózisá ban. M indenesetre — erre v o n atk o zó lag is ta lá lu n k a m ú ltb an p é ld á k a t — az egyes befolyásoló tényezők jo b b „elk ü lö n ítése” nem vezet feltétlenül jobb (és „h ely eseb b ” ) prognózishoz, fő k é n t ak k o r nem , ha az ily m ódon szám ításba v e tt „ism e re tle n ek ” szám a tú l n ag y v agy á tte k in th e te tle n n é válik. A h a la n dóság esetében azo nban a prognózis szám ára a jelenlegi összhalandóságra szorítkozó m ódszernél valószínűleg jo b b a n m egalapozott k iin d u ló p o n to t 0 Л vándormozgalmat az ezzel kapcsolatban fellépő nehézségek m iatt csak alkalmilag veszik figyelem be az előreszámításoknál, m égpedig főként olyan országokban, ahol a népesség fejlődését a vándormozgalom szám ottevő mértékben befolyásolja.
HALÁLOZÁSI
S T AT 1 SZ T I К A
385
n y ú jta n a (b á r term észetszerűleg i t t is jelen tk ezn ek problém ák) a következő hárm as tag o lás: a) k ró n ik u s betegségek, b) összes egyéb term észetes h alál okok és c) erőszakos h alálokok, feltételezve, hogy a prognózis célja a jövő beli tre n d „lehetőleg jó ” előrebecslésében áll. K o ráb b an eselleg visszariasz to tt az ilyen fin o m ításo k tó l a vele járó szám ítási m u n k atö b b le t, de m a a sta tisz tik a au to m a tiz á lása lehetőséget n y ú jt a kísérletezésre, egyben azonban a jtó t n y it az ezzel kapcsolatos veszélyeknek is, am elyek abból adódnak, hogy ha a figyelem be veendő tény ező k sz á m á t nagyon m egnöveljük, ak k o r az egész fö lö tti á tte k in té s t elv eszíth etjü k . ad 7. E le k tro n ik u s szám ítógépek alk alm azásán ak befolyása a halálozási sta tisz tik a fe la d a ta in ak kijelölésére és e felad ato k m egoldási lehetősége a sta tisz tik a i analízis m agasabb szin tű m ódszereivel. Az elek tro n ik u s szám ítógépek fejlődése és folyam atos tö k életesítésü k m e g tere m te tte az előfeltételek et ahhoz, hogy a h iv atalo s sta tisz tik a fe lad a ta i nak kijelölésében és m unkam ódszereiben — ennek keretében a halálozási sta tisz tik á b a n is — forrad alm i válto zás m enjen végbe. E n n ek során a m u ta t kozó lehetőségek terv szerű és h a té k o n y haszno sítása tek in te té b e n még nem ju to ttu n k tú l az á ltalán o s és tap o g ató d zó kezdem ényezéseken, még a „ k ísér leti fázis” közepén ta r tu n k és ha egyes helyeken előre is ju to tta k , m ás orszá gokban alig tu d n a k „lép ést ta r ta n i” . M indenesetre azonban m eg in d íto ttak egy fejlődési fo ly am ato t, am ely a jövőre n agy p e rsp e k tív á k a t ígér. Roller10 és Spizer11 részletesen foglalkoztak ezekkel a szem pontokkal és néh án y jelleg zetes p éld á t h o z ta k fel az a u to m a tiz á lá sn ak a halandósági sta tisz tik á ra gya k o ro lt befolyásáról. I t t e m lítjü k meg, hogy m ár m a elm életileg lehetségessé v á lt a halálokok k ó d o lásán ak program ozása és a szám ítógépre való átv itele, am i tö b b ek k ö z ö tt n agy befolyást g y a k o ro lh a t a haláloki sta tisz tik a nem zet közi összehaso n líth ató ság ára, m e rt ezáltal az egyik hibaforrás kiesnék. Az elektronik u s szám ítógépek m u n k áb a á llítá sa nem u tolsósorban a z t is ered m ényezné, hogy az addig kézi ú to n v é g z e tt m unka nagy részének gépekre való áthelyezésével m u nkaerő szabadulna fel „m a g a sab b ren d ű ” m u n k ák ra, am i — legalább is nagyobb tá v la to k b a n — a szem élyzet m inőségi összeté telének v álto zásáb an is meg fog n y ilv án u ln i. U g y an ak k o r lehetővé válik m ajd, hogy nagyobb szám b an végezzenek el olyan szám ítási m űv eletek et is, am elyek a sta tis z tik a i a d a to k „fo g y asztó in ak ” a k ö v e tk e z te té st m egkönnyí tik és ezek az eredm ények eseten k én t a k ia d v á n y o k b a szerves alk ate lem k é n t beép íth ető k lesznek. Az elek tro n ik u s szám ítógépek révén végül a halandósági sta tisz tik a m u n k a te rü le té n b o n y o lu ltab b m a te m a tik a i-sta tisztik ai elemzési m ódszereknek szélesebb k ö rb en való a lk alm azására is lehetőség nyílik, még pedig k o n k ré t p roblém ák ta n u lm á n y o z á sá ra , am inek révén ism ét im pulzu so k at k a p h a t a s ta tisz tik a i m ó d szertan to v á b b i m etodikai-logikai fejlődésé hez. Ilyen m ódszerek a többszörös regressziós egyenletek, a főtengelyek m ód szere (principal com ponents), a konfluencia analízis stb. M indenesetre szem e lő tt kell ta r ta n i a z t a veszély t is, hogy az elek tronikus szám ítógépek az an a litik u s tá b lá k és kiad v án y o k „n em fék ezh ető ” á ra d atá h o z és a tárg y i a d o tt10 Dér Einfluss elei* Au torna lisierung auf die Aufgabenstellung dér Statistik. (Az autom ati zálás befolyása a statisztika célkitűzéseire.) Allgemeines Slatistisclies Archív. 1959. évi 4. sz. 11 Use of Computers in Medical Statistics. (Számítógépek alkalmazása az orvosi statisztiká ban.) The Statistician, 14. köt. 2. sz. 137 p.
386 Ságokkal ará n y b a n nem álló b o n y o lu lt m ódszerek bevezetéséhez vezethet, vagyis „ s ta tisz tik a i á g y ú k k al lö v ü n k sta tisz tik a i v erebekre” (R . A . Fisher). K ív á n a to s volna m indenesetre, hogy m inél tö b b ország vezesse be a hiv atalo s halálozási sta tis z tik a a u to m a tiz á lá sá t, m ik é n t ez A ngliában és W alesben m ár m e g tö rté n t. E bből érték es kezdem ényezések vo ln án ak v á r h ató k m ind az a la p a d a to k m inősége, m ind a feldolgozási terv terjedelm e szem pontjából. H alandósági problémák a fejlődő országokban E zekben az országokban a h alálozási sta tisz tik a problém ái — el kell ism erni, v alam ely est leegyszerűsítve — egy nevezőre hozhatók. A központi kérdés a halandósági viszonyokról használható alapadatok beszerzésében áll. m ind q u a n tita tív , m ind q u a lita tív szem pontból. A világ népességének alig több m in t e g y h a rm ad részében „te lje s ” a halálesetek éven k én ti regisztrálása és ez a harm ad rész m ajd n em k izáró lag a „ tra d icio n á lisa n ” alacsony halandóságú országokban él, vagyis m ás szóval, az ip ari országokban. A „fejlődő országok” h alandóságáról legalább n agyságrendi tá jé k o z ta tá s biztosítása érdekében különféle e ljá rá so k a t vesznek igénybe, m elyeket nagyjából a k ö v et kezőkben fo g lalh atu n k össze: 1. A halandósági viszonyok becslése két egym ást k ö vető népszám lálás alap ján , a népszám lálások k ö z ö tti időszakra. E z a m ódszer — b á r bizonyos fe n n ta rtá so k k a l — alk alm as a rra , hogy viszonylagosan „m eg b íz h ató ” képet ad jo n a helyzetről és ism étlések esetén a fejlődési tendenciákról is, hacsak a népesség sz á m á t egyik szám lálástó l a m ásikig nem befolyásolja szám ottevő m értékben a vándorm ozgalom és h a elfogadható az a feltételezés, hogy a két népszám lálás eredm ényeinek m egbízhatósága (a felvétel teljessége) gy ak o r latilag egyform a m érték ű . A csecsem őhalandóság tek in teté b en m indenesetre m egszorítást kell te n n i, m e rt o tt különleges p roblém ák lépnek fel, am elyek nek m egoldásához speciális m ódszerek szükségesek. A tá rg y i és logikai h ib a lehetőségekre való te k in te tte l ilyen szám ítások csak ren d szerin t az egész országra v o n atk o zó lag h a jth a tó k végre, am inek fo ly tá n országon belüli kérdésekre — m in t pl. a város és a vidék k ö z ö tti különbségekre — ezen az ú to n nem k a p h a tu n k v álaszt. 2. A halan d ó ság becslése m in ta v é te li v izsgálatok (pl. h á z ta rtá so k k i kérdezése) ú tjá n . E hhez az eljárásh o z tö bbé-kevésbé hasonló u ta t k ö v ettek k o ráb b an az európai angolszász k u ltú ra körébe ta rto z ó országokban, ahol idevonatkozó k érd ések et v e tte k fel a népszám lálás pro g ram jáb a. O tt az el járás nem m u ta tk o z o tt nagyon te rm ék en y n ek és a priori nincs okunk an nak feltételezésére, hogy a m ódszer a fejlődő országokban jobb eredm ényekre fog vezetni. B rass12 azonban leg u tó b b nagyon elegáns m ódszert dolgozott ki, am ely hibás a la p a d a to k esetén is h asz n á lh ató becslés tesz lehetővé. 3. A lap ad ato k g y ű jtése bizonyos országrészekre vagy népességi rétegekre, am elyekre „ m e g b íz h a tó ” a d a to k szerezhetők. Az a d a to k m inőségi haszn ál hatósága m indeneseire csak a n n ak á rá n érhető el, hogy az egész országban 12 Construction of Life Tables from Child Survivorship Ratios, (Halandósági táblák szerkesz tése gyermekek túlélési valószínűségei alapján.) Internationale Bevölkerungskonferenz (N em zet közi Népességi Konferencia) 1961. New York, 294 p.
387 uralkodó h ely zetre való k ö v etk eztetésrő l lem ondunk, m e rt a g y ű jtö tt ad ato k nem rep re z en ta tív a k az össznépességre. B izonyos m értékben ide sz á m íth a tju k a kórházi h alan d ó ság ra von atk o zó a d a to k a t is, am elyeknél a diagnózis biz to sa b b m eg alap o zo ttság áv al szem ben az ilyen a d a to k m egism erési értékének nagyfokú k o rláto zása áll szem ben. 4. E g y to v á b b i, a legutóbbi év tized b en d iv a tb a jö tt eljárás ab b an áll. hogy halandósági tá b la m odellek felállításáv al és a stab il népesség m odelljé nek segítségével v o n n ak le k ö v e tk e z te tések e t a fejlődő országok halandósá gára vonatkozólag. H alan d ó ság i tá b la m odelleket először Notestein13 és m u n k a tá rsa i á llíto tta k fel a N épszövetség részére k é sz íte tt m u n k á ju k k a p csán. Az E g y esü lt N em zetek n éhány évvel e z e lő tt14 a „halandósági tá b la m odellek” so ro z a tá t dolgozta ki, m iközben a cím ben kifejezetten a fejlődő országokra h iv a tk o z ta k . Az EN SZ á lta l a lk a lm a z o tt eljárás fin o m íto tt m ód szerét Coale és D em ény15 dolgozták ki és m odellszám ításaik eredm ényeit (k ö ztü k stab il népességi típ u s o k a t is) terjedelm es k ia d v á n y b a n foglalták össze. E rre alapozva „becsü lte m eg” Coale10 K özép-A frika term ékenységi és halandósági v iszonyait. Coale m indenesetre u ta lt a rra , hogy az á lta la köveLett eljárás „ jo b b ” becslést ad a term ékenységről, m int a halandóságról. Meg kell még em líteni ebben az összefüggésben Lederm ann és fíreas17 m ó d szertani lag érdekes m u n k á já t, m elyben a legfőbb befolyásoló tényezők elkülönítésé nek céljára a h alandósági tá b lá k an a litik u s v izsg álatánál a főtengelyek m ód szerét alk alm azták ; B árm en n y ire értékesek is ezek a fáradozások, még sem szabad szem elől té v e sz te n ü n k , hogy csak kényszerű segédeszközök. K özvetlen m egfigye lésen alapuló, h aszn álh ató a d a to k h iá n y á b a n bizonyos nagyságrendű tá jé k o z ta tá s t a d h a tn a k ugyan, de végül m égis csak szám ítási m űveletek ered m ényei, h a el is ism erjük ezek igényes és ta lá lé k o n y v o ltá t. Cinikus szem léle tű e k m indig feltehetik a k érd ést, hogy ezek a becslések m ennyiben gazdagí to ttá k v aló b an ism eretein k et a szóban levő országok halan d ó ság ára v o n a t kozólag és m ilyen lényegbevágó kérdések v o lta k ezen az ú to n (és csakis e becslések ú tjá n ) m egválaszolhatók. N em á llh a t fenn azonban kétség a te k in tetb en , hogy — legalábbis hosszabb tá v ra — több és jobb megfigyelés (a h a lál esetek reg isztrálása, a népesség m egszám lálása te k in tetéb en ) adhatja meg az egyetlen valóban megnyugtató választ és hogy az eddiginél több energiát kell ennek a célnak az elérésére, vagyis a népesedési folyam atok „ teljes” megraga dására fordítani. Az ezzel k a p c so la tb a n felm erülő óriási nehézségeket te r mészetesen nem szabad alábecsülnünk.
13 The Future Population of Kurope and the Soviet Union. (Európa és a Szovjetunió jövőbeli népessége.) 1944. 14 Age and Sex Patterns оГ Mortality. Model Life Tables of Underdeveloped Countries. (A ha landóság kor és nem szerinti típusai. Halandósági tábla modellek fejlődő országokra vonatkozóan.) ENSZ, New York, 1955. 15 R egional Model Life Tables and Stable Populations. (Regionális halandósági tábla m odel lek és stabil népességek.) Princeton, Princeton U niversity Press, 1966. 10 E stim ates of F ertility and Mortality in Tropical Africa. (A term ékenység és halandóság becslése tropikus Afrikában.) Population Index, 32. (1966. április 21. 173 p.) 17 Les dimensions de la m ortalité. (A halandóság nagyságrendje.) Population, 1959. évi 4. sz. ; lásd továbbá Population Bulletin, 1962. évi 6. számában a „Factor Analysis of Sex-Age Specific Death R ates” (A nem és kor szerint részletezett halálozási arányszámok faktor-analízise) c. feje zetet.
388 M Ы Сл И
НО С Т А Т И С Т И К Е С М Е Р Т ЫО С Т И Р езю м е
П е р в а я часть статьи дает к р а т к и й обзор о тепереш ней н еу д о вл етво р и тел ьн ой докум ен тац и и у сл ов и й см ертности м и р а, причем он а не то л ь к о уп ом и нает зн ач и тел ьн ы й недостаток и сп о л ьзу ем ы х основны х д ан н ы х в р азв и в а ю щ и х с я ст р ан а х , по у к а зы в а е т т а к ж е и н а больш ие п роблем ы , наблю даем ы е в отнош ении ф акторов, оказы в аю щ и х вл и я н и е п а см ертность в р а зв и т ы х стр ан ах . З а тем с т ать я рассм атр и вает некоторы е ак ту а л ьн ы е п роблем ы р азв и ты х стран , сч и таю щ и еся в известном смы сле « р у к о во д я щей нитью» д л я дем ограф ического и ссл ед о ван и я по л и н и и смертности. Н ак о н ец , и зл ага ю тся некоторы е вопросы по и сследованию см ертности р азв и в а ю щ и х с я стран в св язи с м нением ав то р а, по к о тором у н у ж н о было бы за тр а т и ть больш е эн ерги и , чем до си х пор, н а у л у ч ш ен и е основного м атер и ал а, получаем ого путем наблю ден и я.
S O M E I I ) К A S А М С) U 'Г I) К А 'Г H S 'Г А 'Г I S 'Г I С S Sum m ary
In the first pari the paper gives a short survey of the present, unsatisfactory docu mentation of the m ortality patterns of the world. It refers not only to the great lack of basic data fit for use hut also to the great gaps among the factors influencing fertility in the developed countries. Then the paper discusses some tim ely problems of the developed countries, which may be regarded, in some respect, as a “guide” to demographic research on mortality. Finally, the author expounds some questions in connection with the m ortality of the developed countries and expresses the view th a t more energy than so far ought to be spent on the improvement of the basic material to lie collected through observation.
