Összefoglalás, vizsgálat és javaslat a devizaalapú kölcsönszerződés perlésével kapcsolatosan

DR. LÉHMANN GYÖRGY ügyvéd (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) e-mail: [email protected]

==========================================================================

Összefoglalás, vizsgálat és javaslat a devizaalapú kölcsönszerződés perlésével kapcsolatosan A bankoknak szerződéskötéseknél, majd azt követő egyoldalú szerződésmódosító nyilatkozatok során tanúsított rendkívül durva jogtiprására tekintettel az elmúlt év decemberéig sem volt sok gondom érvénytelenség jogkövetkezményeivel kapcsolatos bíróság előtti igényérvényesítésére alkalmas periratok elkészítésével, de a Luxemburgi Európa Bíróságnak Pest Megyei Bíróság által kérelmezett előzetes döntéshozatali eljárásban előterjesztett december 6-i szakértői vélemény, és különösen a Kúriának akkor még Legfelsőbb Bíróság néven hozott 2/2011, illetve 3/2011. számú PK véleményei végtelenül leegyszerűsítette és megkönnyítette az ilyen fajta perek kezdeményezését és elbírálhatóságát. Ennek az iratomnak célja az, hogy immár a fentiekben felsoroltak szerinti bírósági megállapításokat alapul véve megkönnyítsem a magyar jogrend rendkívül durva támadása miatt kialakult, többszázezer magyar állampolgár nincstelenségét eredményező válsághelyzet megszüntetéséhez vezető egyetlen törvényes lehetőséget, a bírói út igénybevételét az adósok számára az alábbi törvényhelyre hivatkozással: „1. § Ennek a törvénynek az a célja, hogy a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásban való pártatlan eldöntését az e fejezetben meghatározott alapelvek érvényesítésével biztosítsa.” Vallom azt, hogy ennek a törvényhelynek megkerülésével nem lehetséges konkrét polgári jogi szerződésből fakadó problémáknak felek egybehangzó akaratnyilvánítása nélküli rendbetétele a jogrendbe illeszkedően még akkor sem, ha a válság kialakulására nem kétségesen az államnak, illetve meghatározott állami szerveknek mulasztása, vagy bankokkal történő összejátszása nélkül nem kerülhetett volna sor. A kormányzatnak elmúlt évben tapasztalt azokat az erőfeszítéseit, melyekkel előttem nem kétségesen elsősorban a bírói út igénybevételét kívánta ellehetetleníteni azt a látszatot keltve, mintha ezáltal a problémát igyekezne megoldani úgy értékelem, mintha zsebtolvajlás után egy fogadatlan prókátor úgy kívánná a rendet helyreállítani, hogy a tolvajlás útján szerzett pénz 1/10-ed részének károsult részére történő visszaadásával a többi a maradjon a tolvajnál. Remélve azt, hogy ezáltal a lopott pénz egy részéhez a prókátor is hozzájut. -------------------------Természetesen felveti a kormányzatnak ez a magatartása bennem annak gondolatát is, hogy ezáltal az alábbi bűncselekmény tényállása is megvalósulni látszik: 244. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a bűnpártolást haszonszerzés végett követi el. (3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást b) hivatalos személy eljárása során követi el. Immár nem a bankok magatartását értékelve többek között azáltal, hogy 2011. december 15-én nyilvánosságra került, a mellékletben olvasható jegyzőkönyv szerint a Magyar Állam képviseletében eljáró két

2

hivatalnok, valamint a Bankszövetség elnöke és alelnöke 11 magyarországi nagybank képviseletében a károsultak képviseletét, vagy elvileg a banki tevékenység törvényességét felügyelő PSZÁF képviseletét kizárva az alábbi alcímet is tartalmazó egyezséget – paktumot kötötték: „ T E K I N T E T T E L A R R A , hogy a Felek egyaránt elkötelezettek a lakossági devizajelzáloghitel adósok helyzetének tehermegosztáson alapuló könnyítése iránt,” Ebből az alcím szerkesztésből következik az, hogy Matolcsy és Patai uraknak, azaz a Magyar Államnak és a Bankoknak a válság megoldása során esze ágában sincs a törvényesség vizsgálata, vagy a tényleges jogi helyzetből kiindulva a problémának akkénti megoldása, hogy a tényleges károkozásnak megfelelően kártalanítsák az adósokat, hanem csupán a „jelzáloghitel adósok helyzetének….könnyítése” látszatmegoldás vetődött fel bennük a kifogni a szelet a vitorlából célnak megvalósítása végett, illetve a törvénytelen állapot fenntartása érdekében. Mélyebbre süllyeszteni egy ország közerkölcsét nehezen tudom elképzelni ennél, de visszatérve az állam hivatalnokainak bűnpártolás gyanús tevékenységére, természetesen ezt a fajta bűncselekményt csak akkor lehet elkövetni, ha van alapbűncselekmény. Mondjuk úgy, mint ahogy a Legfőbb Ügyészségnek megküldött, mellékletben látható korábbi feljelentésemben olvasható. Ebben a feljelentésben az alapos gyanút egy konkrét ügy adataiból kiindulva a következőképpen fogalmaztam meg csalás bűncselekményére hivatkozva: „azzal, hogy a Bank 2009. december 30-tól az 597,89 CHF havi törlesztő részletet jogtalanul 760 CHF-re emelte ahelyett hogy a svájci frank kamatszintjének csökkenése miatt csökkentette volna a törlesztő részletet, és „csak” 200 Ft-os árfolyamon veszem figyelembe a svájci frankot ettől kezdődően, 2009. decemberétől az elkövetők a károsultaknak egyenként havi 32.422.-Ft- kárt okoztak. A mai napig 16 hónappal számolva a már bekövetkezett károkozás károsultakként 518752.-Ft., míg a szokásos háromszáz havi futamidőnek a jogtalan intézkedés után még fennálló 270 hónapot feltételezve a szándékolt, teljes károkozás mértéke pedig egyetlen kölcsönszerződésnél, csupán ezen egyetlen jogtalan banki intézkedés folytán 8 millió 753.940.-Ft-ra adódik.”

A mellékletben pedig szintén látható, ügyészségi határozat az alábbi egyetlen érv miatt utasította el ezt a feljelentésemet: „A feljelentő az általa leírtakat konkrét tényekkel nem támasztja alá, feljelentése pusztán közgazdaságtani és pénzügyi okfejtést tartalmaz, melyből bűncselekmény elkövetésének egyszerű gyanúja nem tűnik ki. Ezért a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően a feljelentés elutasításáról döntöttem:” Ebből az indokolásból kitűnik az, hogy az ügyészségnek határozat szerinti álláspontja szerint a feljelentésemben leírtak konkrét tényekkel alátámasztva a csalás bűncselekményének alapos gyanújához elegendőek, illetve eredményes nyomozás utáni vádemelés a feljelentési iratomban leírtak alapján lehetséges. Fenntartom azt a véleményemet, hogy amennyiben a feljelentésemben írtaknál konkrétabb adatokkal szolgáltam volna, akkor már a nyomozásra nem is lett volna szükség, azaz éppen az a célja a nyomozásnak, hogy a feljelentésben irt nem egészen konkrét adatokat a bizonyítási eljárás alapján megfelelő módon konkretizálja, de kézenfekvő az ügyészség álláspontja alapján is az, hogy minden károsult a feljelentési iratom tartalmát átvéve, saját ügyének adataival kiegészítve minden tekintetben konkrét adatokkal alátámasztott alapos gyanúra hivatkozással a feljelentést ügyészséghez címezve tegye meg.

3

Ha az ügyészség a feljelentésem elutasítása során nem csak összevisszabeszélt azért, hogy valamit mégis mondjon olyan érintettek elleni feljelentésemre, akik ellen nincs az a bűncselekmény ami miatt hajlandó lenne eljárást indítani, nyomozást elrendelni, akkor a határozatban emlegetett konkrét adatok közlése esetén a nyomozást el kell az ügyészségnek rendelni. Célszerűnek látom tömegesen ezeket a „konkrét” adatokkal ellátott feljelentéseket azért megtenni, hogy a társadalom számára tegyük egyértelművé azt a körülményt, hogy az ügyészség kötelességének teljesítése, a bűn üldözése helyett hallgat a banki jogtiprással kapcsolatosan úgy, mint a sír. A feljelentések megtétele esetén ellenben ne hagyatkozzanak kizárólag az általam emlegetett csalás bűncselekményre, mivel más bűncselekmények alapos gyanúja is szóba kerülhet. Így például az alábbi is: A fogyasztó megtévesztése

„296/A. § (1) Aki az áru kelendőségének felkeltése érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli. Árun, ez esetben is a Btk. 315. § (1) bekezdésében írtak szerint az ipari vagy gazdasági jellegű szolgáltatást is érteni kell.”

-------------------------Vagy ha abból indulok ki, hogy a bankok által ellenszolgáltatásért vállalt hitelbírálati eljárás során észlelték azt, hogy mivel eleve teljesíthetetlen lesz a kölcsönnek adósok általi visszafizetése, már a szerződés megkötésekor is az ingatlan értéke 70 %-a vételárkikötéssel kötött opciós szerződésekből az adósok ingatlana megszerzésének törekvésére lehet a bankok részéről következtetni, szóba jöhet az alábbi bűncselekmény alapos gyanúja is: Kifosztás

322. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, c) védekezésre képtelen személytől vesz el bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást a) jelentős értékre, b) bűnszövetségben vagy csoportosan követik el. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre, b) jelentős értékre, bűnszövetségben vagy csoportosan követik el.

-----------------------------Vagy ha abból indulok ki, hogy az alábbi törvényi tényállás nem utal arra, hogy pénzintézetek, illetve ezek dolgozói nem követhetik el a bűncselekményt, csupán a Kommentár utal valamiféle „magánuzsorázókra”, kézenfekvő az alábbi bűncselekménynek alapos gyanúja is:

4 Uzsorabűncselekmény

330/A. § (1) Aki a sértett rászorult helyzetét kihasználva üzletszerűen olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a sértettet, illetve annak hozzátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsorabűncselekményt bűnszövetségben követik el. A pénzügyi szféra és a gazdaság jelenlegi helyzetében kiemelkedő fontosságú, hogy hatékonyabban érvényesüljenek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosságát védő jogintézmények. Ennek érdekében jelen törvény tovább erősíti az uzsoratevékenységgel szembeni polgári jogi védelmet. Ezzel egyidejűleg a törvény megteremti az üzletszerűen végzett uzsorás tevékenységek elleni büntetőjogi fellépés lehetőségét. Az uzsoratevékenység számos formában megjelenhet, ennek megfelelően a törvény egyes rendelkezései más-más körben biztosítják a különböző uzsorás tevékenységekkel szembeni fellépés lehetőségét. 2. Az uzsoratevékenység a társadalom legszegényebb rétegeit, a leginkább rászorulókat érinti. Akik „meg vannak szorulva”, szinte bármilyen feltételt elfogadnak azért, hogy a pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsönnél gyorsabban - akár „magánuzsorázóktól” - jussanak pénzhez. Ezt a kiszolgáltatott, rossz anyagi helyzetet használják ki az uzsorások. Napjainkban egyre jobban terjednek ezek a magatartások, egyre több sértettet érintve. Minderre tekintettel a törvény új bűncselekményként iktatja a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénybe (a továbbiakban: Btk.) az uzsorabűncselekményt. Az új tényállás a büntetőjog egyik alapelvének, az egyéni felelősség elvének megfelelően rendeli büntetni az uzsoratevékenységet folytató személyeket.

========================

II. Iratom céljának tekintendő polgári peres eljárással kapcsolatos tájékoztatás ismertetése előtt indokoltnak látom röviden összefoglalni azokat a válsághoz vezető problémákat is, amiket szociológiai, vagy ehhez kapcsolódó tudományok eredményeinek ismerete nélkül is meggyőződésből állítok. Onnan indulok ki, hogy 1998-at megelőzően elhíresült „Bokros-csomag”-nak nevezett népnyomorítás eredményeként 1999-ben az államháztartás olyan kedvező állapotban volt, hogy szerintem ennek az állapotnak közelében sem leszünk az elkövetkezendő ötven év alatt. Tisztességes államvezetés ilyen helyzetben mindent elkövet azért, hogy a rendelkezésére álló tartalékokból stabilizálja az ország gazdasági helyzetét, illetve akár az ország egészét, akár egyes városokat és falvakat érintő, utóbbiak élhetőségét kedvezőbbé tevő beruházásokat tegyen. Ehelyett nálunk valamiféle Széchenyi kártyás szerencsétlenkedésbe kezdett akkor stabilitási tevékenységként a kormányzat, illetve a közszolgáltatásokat végző gazdasági társaságok szabadrablását továbbra is lehetővé tette az élhetőség rovására úgy, hogy közben ezeknek az ilyen társaságoknak eszközállományának értéke teljes egészében leamortizálódott. (Példaként hozom fel azt, hogy a Balatontól 15 km-re lévő Nagyberényben 1963-ban elhelyezett, 30 éves élettartamú eternitcsöveken szállítják a mai napig 6 atmoszféra nyomással az ívó vizet) Valamint egy agyament ötlettől vezérelve gyógyvízfürdők tömegének megvalósítását kívánta a kormányzat támogatni akár olyan körülmények között is, hogy például jelenleg Siófokon heti kéthárom fordulóval tartályos kocsin Nagyberényből szállított, majd a jó Isten tudja hova nem ürített sóban telített gyógyvíznek nevezett valamit szolgáltatnak a többmilliárd forintért létesített fürdőben. 1999-ben történt az is, hogy a Balaton parti önkormányzatok egymás után helyi építési rendeleteket alkottak akként, ahogy az építésügyről szóló jogszabály – OTÉK – kifejezetten tiltotta. Ugyanis a Balaton parton a víztől 50-100 m-re körbefutó üdülőházas üdülőterületnek minősített területen addig lakásingatlan nem volt létesíthető, míg ahhoz, hogy helyi rendelettel az OTÉK rendelkezése alapján mégis lehessen engedélyezni a lakóingatlan építkezést, a helyi rendeletalkotáshoz többek között a Vidékfejlesztési Miniszter hozzájárulása is szükséges volt. Akkoriban ezt a minisztert Dr. Torgyán Józsefnek hívták.

5

Valamennyi Balaton parti önkormányzat megmosolyogta ezt a törvényi követelményként előírt miniszteri hozzájárulást, és véleményem szerint kifejezetten kormányzati sugallatra valamennyi Balaton parti önkormányzat rendelettel engedélyezte miniszteri hozzájárulás nélkül üdülőházas üdülőterületen úgy a lakásingatlan létesítését, hogy azóta a Balaton parton lévő valamennyi üdülőt lakásnak nevezik. Határozottan állítom azt, hogy ez volt a jeladás az ország pénzügyi tartalékainak eltüntetésére mindazokat gazdagítva, akiknek egyébként nem volt ténylegesen lakásgondjuk, hanem általában csak nagyzási hóbortnak tekinthető üdülőszerzési szándékuk. Ugyanis a kormány később megalkotta azt a 12/2001. Korm. rendeletet, melynek bevezetője következő: „A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, valamint a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. §-a (1) bekezdésének j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány a gazdasági lehetőségekkel

összhangban a házasok, a többgyermekes fiatal családok és más arra rászorultak lakásigénye kielégítése érdekében a lakáscélú támogatásokat a következők szerint szabályozza:” És ha hiszik, ha nem, a kormánynak az így kinyilvánított szándéka szerinti „más arra rászorultak” mint utóbb kiderült nem mások voltak, mint azok, akik általában nagyzási hóbortjuknak megfelelően többségében panoráma kilátással rendelkező üdülőt kívántak a már meglévő lakásuk után szerezni. Dőlt a pénz, a nemzeti vagyon a hóbortosokat gazdagítva ezek után az ezerszámra létesített luxusingatlanok irányába, későbbi kormányváltás után még Dr. Medgyessy Péter és felesége által megszerzett, korábban Siotour tulajdonában volt Zamárdi Kilátó utcának parton lévő telekingatlanon létesített „lakás” létesítését is elősegítve, majd ahogy ez lenni szokott, a feneketlennek gondolt pénzkút kiapadt. ------------------------Azóta is gondolkozom azon, hogy ha látták volna a fenti pénzszórásnak mostani eredményét a kassza kifosztásának felelősei, vajon megmerték volna tenni fentieket? Szerintem igen. Tisztességüket azzal tudnám példázni, hogy amikor Napóleonnék egyik győztes csatája után a csatatéren maradt több ezer francia holttestet látva a tábornokok zokogni kezdtek, Napóleon csak annyit szólt: „Mit sírtok. Párizs asszonyainak egyetlen szerelmes éjszakáján ez e veszteség pótolható.” Cinizmusa, tisztességtelenségének foka a magyar hatalmi elitnek hosszú évtizedek óta ehhez a napóleoni magatartáshoz hasonlítható. Azzal különbséggel, hogy Napóleonnak akkor csak néhány ezer katonája veszett el, most pedig ezeknek a magatartása miatt ha csak a devizalapu hitelezésre gondolok, többszázezer magyar család vész el. Valamint azon is gondolkozom, hogy ha mondjuk Singapure, Hirosima, esetleg Bécs, vagy Berlin városvezetése kormányozhatta volna 1998-tól kezdődően a mai napig Magyarországot, akkor vajon most milyen országban élnénk. A választ erre mindazokra bízom, akik ismerik a felsorolt városok jelenlegi állapotát, illetve fejlődését az 1998-as állapotokhoz képest. ===================

III. Ott tartottam az előzőekben, hogy a feneketlennek gondolt nemzeti pénzkút kiapadt valamikor 2004. év tájékán, és a mindig éhes és gátlástalan bankvilág azonnal észrevette azt, hogy eljött az ő idejük. Mint legyengült szervezetre a halálos kór, úgy rontottak rá a nemzetre tudva azt, hogy a velejéig romlott hatalmi elit önös érdekét szem előtt tartva akadályt nem gördít a bankok bűnös elgondolásainak megvalósítása útjába.

6

A bankvilág jól számított, hiszen a 2004-ben történt EU-s csatlakozás után sikerült elérni hazánkban még azt is, hogy Európa boldogabb országaiban már 1993-tól ismert és alkalmazott fogyasztóvédelmi alapszabályokat hazánkban még két évig – 2006. március 1. napjáig – egyszerű törvényhozási mulasztás folytán alkalmazni nem lehetett, illetve ezt követően is a mai napig csupán látszatintézkedések vannak ezzel a 93/13. EU irányelvnek megfelelő alkalmazással kapcsolatosan. Ennek a folyamatos kormányzati-törvényhozási mulasztásnak, illetve a bankok tisztességtelen magatartásainak cinkosan szemet hunyó tessék-lássék intézkedéseknek eredménye mostanra az, hogy nincs hét a törvénytelenül követelt nagyságú banki adósság miatti öngyilkosság nélkül, és a helyzet egyre rémisztőbb. A bírói út igénybevételének kormányzati elősegítése immár a válság megoldásához mára még akkor is elkerülhetetlen, ha ettől a bűnös hatalmi elit retteg. Csak ettől a bírói út elősegítésétől lehet remélni azt, hogy a bíróságban bízva a felzaklatott társadalom megnyugszik. ------------------------------------Rátérve konkrétan a devizalapu kölcsönszerződésekkel kapcsolatos peres eljárások esetén vizsgálandó problémákra, a következőket adom elő:

1./ A bankok számára visszaélésre lehetőséget nyújtó „Devizalapu kölcsönszerződés”-nek mondott kölcsönszerződésekről soha nem értettem azt, hogy akár a bankoknak, akár az adósoknak miért okoz különböző magyarázkodásra okot a „devizaalap” szóhasználat miatt a svájci frank, vagy egyéb deviza léte, vagy nem léte, hiszen a szerződések tartalmából kiindulva számomra mindenkor világos volt az, hogy a bankok által diktált szerződési forma ténylegesen a magyar jog által elismert, értékállandósági kikötéssel megkötött kölcsönszerződési formának felel meg az alábbi törvényhelyre tekintettel: 231. § (1) Pénztartozást - ellenkező kikötés hiányában - a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni. (2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani. Nincs akadálya annak, hogy a felek a pénztartozást ne a teljesítés helyén érvényben lévő pénznemben, hanem külföldi pénznemben vagy aranyban határozzák meg. Az általános szabály szerint az ekként kirótt tartozás összegét a fizetés helyén és időpontjában fennálló árfolyam alapján át kell számítani, de a felek ettől eltérően külföldi pénznemben vagy aranyban való teljesítésben is megállapodhatnak.

Tudom azt, hogy vannak olyan ügyvédek, akik a devizalapu kölcsönszerződéssel kapcsolatosan tagadják az értékállandósági kikötésnek adós általi elfogadását a szerződés aláírásával, de tartok attól, hogy ezek az ügyvédek megfeledkeznek arról, hogy az értékállandósági kikötés adós által elfogadásának tagadása függetlenül attól, hogy az adóssal sem a közjegyző, sem a bank nem ismertette a szerződés megkötésekor a szerződés tartalmát, de a kölcsönszerződés címének adós általi elolvasásának vitathatatlansága miatt – botorság. Minden ügyvéd és nem ügyvéd, aki az adósoknak esetleg saját magát fényezve „segíteni” akar, számot kell vessen azzal, hogy eredményre alkalmatlan tanácsadása esetén erkölcsileg mindenképpen, de talán még anyagilag is felel. Így például tehát abban az esetben, ha tagadását javasolja adós számára az értékállandósági kikötés elfogadásának, tanácsot kell adjon arra is, hogy ha a bíróság megkérdezi az adóstól azt, hogy a kölcsönszerződés „Devizalapu kölcsönszerződés” címéből mégis mire gondolt a „devizaalap” szóhasználat folytán, akkor az adós mit válaszoljon. Figyelemmel arra is, hogy egyetlen okszerű és logikus válasz erre a kérdésre csak az lehet az adós részéről a címből ítélve, hogy „én arra gondoltam, hogy a törlesztés esetén a deviza árfolyamához és a jegybanki alapkamatához igazodó tőke és kamattörlesztést kell forintban fizetnem ez esetben.”

7

Szerintem az adós csak a valóságnak ténylegesen megfelelő ilyen válaszadás esetén nem veszíti el a bíróság előtt szavahihetőségét és lehetőségét arra, hogy a svájci franknak 2008. novemberétől tartó nulla százalékot alig meghaladó jegybanki alapkamathoz igazodó, kamattal kapcsolatos törlesztő részletének bíróság általi megállapítását elérje. Azzal szemben pedig, hogy az árfolyam tényleges és nem a bankok által közölt változásainak megfelelően kell a tőketörlesztést fizetni, természetesen a tárgyaláson, de nem a keresetlevélben azt az ellenvetést látom célszerűnek felvetni, hogy a bankok 2004. év táján már szakmai tájékozódásuk után jól tudták azt, hogy a többi devizához képest nagyobb mértékben fog a CHF árfolyam változni, de ezt a tudomásukat elhallgatták az adósok előtt, és ezért szerződésszegést követtek el. Ennek a szerződésszegésnek eredményeként pedig az adós nem a CHF árfolyamváltozása alapján, hanem az EURO-nak forinthoz viszonyított árfolyamváltozása alapján tartja szerződésszerinti teljesítésnek az esedékes tőke törlesztő részlet összegének meghatározását forintban. Ez szerintem egy tisztességes és valósághű előadás, és a bírósági perben elérhető cél. -------------------------2./ Az előző pontban írtakat folytatva természetesen azt sem értettem sohasem, hogy mivel tehát egy közönséges értékállandósági kikötéssel megkötött kölcsönszerződést kell a „Devizaalapú kölcsönszerződés” cím mögött érteni, miként merte a hitelező bank a következő mondatot, vagy ennek megfelelő szöveget, mint szerződési feltételt a kölcsönszerződésekbe illeszteni: „Hitelező jogosult a kölcsön ügyleti kamatát, egyéb költségét, és az ere vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztói árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírok hozama, vagy a Hitelező forrás-, valamint hitelszámlavezetési költsége növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőre nézve romlanak.” Azt pedig egyszerűen gyalázatosnak tartom, hogy a bankok „prudens” – szabályos – működéséért felelős PSZÁF hogy merte a felsorolt feltételeket minden devizaalapú kölcsönszerződésnél tudomásul venni, nem kifogásolni úgy, hogy közben még véletlenül sem tájékozódott egyetlen hitelezői banknál sem arról, hogy konkrétan mennyi, milyen összegű devizát használtak fel ahhoz, hogy „devizaalapú” kölcsönt nyújtsanak. Azzal igazolva a gyalázatot, hogy a Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagja, Varga István közgazdász a mellékletben olvasható, egyébként pedig rádióban elhangzott nyilatkozatában többek között a következőket közölte a devizalapu kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan 2011. szeptemberében: „Én azt hiszem, hogy itt ennél sokkal súlyosabb kérdés van… Álláspontom szerint, illetve meglehetősen sokunk munkájának egyfajta összegzéseként merem mondani, hogy nagyon alapos jogi oka van annak, hogy ezek a szerződések bizony érvénytelenek, semmisek.” Majd arra a riporteri kérdésre, hogy „miként lehet ezt bizonyítani?”, Varga István ekként folytatta: Hát a polgári jog a gazdaság és társadalom szolgálatában tisztességes és korrekt viszonyainak megteremtéséért illetve megtartásáért született meg. Na most ha megnézzük, hogy ezek a szerződések a Polgári Törvénykönyv első öt paragrafusában írtaknak mennyiben felelnek meg, akkor azt kell mondanunk, hogy hármat-négyet azt ötből máris sért. Tudniillik ez egyértelműen egy joggal való visszaélés, egyértelműen egy feltétel rákényszerítése az ügyfélre, aki nem volt egyenrangú partnere a banknak akkor, amikor ezt a feltételt elfogadta, én röviden és tömören azt szeretném elmondani, hogy

8

hamarosan komolyan szembe kell nézzünk azzal, hogy vagy a demokrácia mellett állunk ki, vagy ezen szerződések mellett. A kettő hamarosan összeütközik. És akkor lássuk a nyilatkozatnak azt a részét, is amikor Varga István és a riportert is egyaránt indokolt idézni: Varga István: Igen, a bank pénzteremtő. Neki joga van a tőkéjének függvényében azt a hitelt egyszerűen előállítani. Ez annyit jelent, hogy semmi köze a betétállományához annak a hitelnek, amit létrehoz. Ne most amikor létrehozza és lekönyveli az eszköz és forrásoldalán egyaránt, akkor ő úgy szerződik, hogy na de most svájci frank alapon számolunk el, ettől kezdődően ő csak egy látszatot, egy fiktív devizaműveletet hajt végre. Tehát akkor, amikor azt tetszenek hallani, hogy megvette meg eladta a svájci frankot, ez nem igaz. Ez ilyen egyszerű. Riporter: De hát ez az évszázad átverésének tűnik. Varga István: Úgy van. Meg kell tanulnunk azt, hogy vannak akkora problémák, melyeket már nem tudunk kezelni. Oly mértékűvé válik, hogy elnézzük. Szokták mondani azt a bankokra, hogy túl nagy ahhoz, hogy bedőljön. Tehát túl nagy ez a probléma ahhoz, hogy szembe nézzünk vele. Pedig szembe kell nézni vele. Gondolom látják azt, hogy tehát mi volt Varga Istvánnak az utóbbi bekezdésben tett egyik megállapítása: túl nagy ez a probléma ahhoz, hogy szembe nézzünk vele Erről van szó a tehát PSZÁF esetében is, a paktumozó Matolcsy úr esetében is, és nekem úgy tűnik, hogy a magyar Országgyűlés minden képviselőjénél is akkor, amikor egyikőjük sem erőlteti azt, hogy bíróság előtt dőljön el ennek az évszázad átverésének nevezett csalásnak sorsa, jogkövetkezményeinek megvonása. Túl nagy a probléma ahhoz, hogy szembe nézzenek vele. Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöke ezeknek a rettegőknek félelmét a következőképpen fogalmazta meg a mellékletben szintén látható, Róna Péterrel folytatott beszélgetése során: „Hát összeomlik a magyar pénzügyi rendszer és bankrendszer? Az nemcsak a bank tulajdonosainak lesz rossz, tízmillió magyar állampolgárnak lesz rossz. Hát ha megszűnik a hitel Magyarországon, leáll a gazdasági élet. És tízmillió ember nem jut fizetéshez sem, tehát itt nagyon megfontolt megoldást kell keresni, az indulatokon, azoknak a gerjesztésével sajnos nem megyünk sehova.” Annak ellenére rettegnek ekként megfogalmazott félelmükben a rettegők, hogy Róna Péter ennél a beszélgetésnél a következőket is elmondta: „Igen, igen, én egyébként egyetértek mindazzal amit Bánáti úr idáig elmondott, azt szeretném hangsúlyozni, hogy ugye itt nyilvánvalóan egy nemzeti tragédia előtt állunk. Itt családok tízezrei mennek szét, emberek, jobbra való emberek százezreinek sorsa dől el, tehát egy nagyon nagyon komoly helyzettel állunk szemben, mégpedig egy olyan helyzettel, ami az Európai Unióban egyedülálló. De nincs svájci frank alap.

9

De nem. Mert sem a svájci frank kamatjának alakulása, sem az árfolyam alakulása nem tükröződik a törlesztő részletekben. Tehát a törlesztő részletek kiszámítása eltér mind a devizaárfolyam, mind a kamat alakulásától.” Ami pedig még a rettegőket illeti, valamennyien a Costa Concordia kapitányára emlékeztetnek engem. Szövegelnek állami érdekről, 10 millió emberről, de közben ténylegesen a nemzeti tragédia helyett csak a saját érdekük lebeg a szemük előtt. ----------------------------

3./ Előző pontokban eljutottam oda, hogy a rádió riportere által évszázad átverésének nevezett devizaalapú kölcsönszerződésnek bizonyítottan semmi köze nincs a deviza tényleges létéhez, a bankok által közölt, hitelezési tevékenységükhöz szükséges állítólagos bankközi hitelezési tevékenységek és ehhez kapcsolódó kockázati tényezők csak a nagy banki humbug részei, minden valós tényt nélkülöznek ezek az állítások. Illetve eljutottam oda is, hogy a devizának csupán a nevének felhasználása folytán a devizaalapú kölcsönszerződések ténylegesen tartalmuknál fogva a Ptk. 231. § 2. bek-ben szabályozott, jogászi körökben „értékállandósági” kikötéssel megkötött kölcsönszerződésnek tekintendőek, illetve tényként megállapítottam azt is, hogy a hitelező bankok által meghatározott kölcsönszerződésekben megfogalmazott, bankokat megillető egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségnek felsorolt feltételei valótlan tényeken alapulnak. Utóbbi megállapítást kiegészítve indokoltnak látom foglalkozni azzal is, hogy egyáltalán lehetséges-e a jogszabályok helyes alkalmazása mellett a bankoknak nem létező hitelfelvételi akcióinak költségét a kamatmérték módosulásának okaként megjelölni. -----------------------Ehhez a vizsgálathoz a kölcsönszerződésnek Polgári Törvénykönyvben alábbi megfogalmazásából indulok ki: 523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. (2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

Amennyiben ehhez a szerződés fogalmának általános meghatározását is figyelembe veszem az alábbiak szerint, 198. § (1) A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a

szolgáltatás követelésére.

akkor az előző törvényszöveg alapján a bankokkal kötött kölcsönszerződés tartalma szerint nem más, mint a banknak kötelezettsége kölcsönszerződés megkötése esetén meghatározott pénzösszeg átadása az adós számára, míg az adós kötelezettsége a pénzösszegnek szerződés szerinti visszafizetése, valamint kamat fizetése. Másfajta kötelezettség egyik félnek sem keletkezik a törvényszöveg szerint a kölcsönszerződés alapján.

10 Ettől függetlenül természetesen igaza van Róna Péternek abban is, hogy e törvényhely helyes értelmezése szerint a kölcsönszerződésből meg kell tudni határozni azt, hogy az adósnak mikor és milyen összeg fizetése mellett kell a kölcsönt visszafizetni az „adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni” törvényszöveg helyes értelmezése szerint, és mivel a kölcsönszerződésekből nem lehet megállapítani egyértelműen mindezeket, vitatható az is, hogy a kölcsönszerződés egyáltalán létrejöttnek

tekinthető-e. Erre a problémára hivatkozás természetesen lehetséges a peres eljárásban bíróság előtt, de már a keresetlevélben is erre hivatkozni, elhibázott pertaktikának gondolom

A gond ezek után abból keletkezik, hogy ha egyszer a fenti törvényhelyek alapján tehát a kamat fizetése a bankokkal kötött kölcsönszerződés létrejöttéhez szükséges egyik adósi kötelezettség, akkor miként növelhetik a kamat mértékét a bankok által diktált kölcsönszerződés szerinti, bankokat megillető egyoldalú szerződésmódosítási jog gyakorlása feltételeként megjelölt állítólagos banki többletkiadások: bankközi hitelkamatok, fogyasztói árindex, jegybanki alapkamat változás, vagy az állampapírok hozama. A teljesítéssel felmerülő költségeknek vegyítése a szolgáltatás értékével olyan, mint amikor a körtét és almát akarjuk összeadni. Ugyanis a kamat a kölcsönszerződés létrejöttéhez szükséges szolgáltatás, a kölcsön összegének meghatározott hányadát jelölő mérték, míg a költség pedig nem a kölcsönszerződés szerinti egyik szolgáltatás, hanem a kölcsön összegétől teljes egészében független tényleges kiadása annak a szerződő félnek, ahol ez a kiadás felmerül. Nyilvánvaló céljuk a bankoknak ezzel az értelmetlen manőverrel az, hogy amennyiben a kamatba beépíthetik teljesen logikátlanul és törvénytelenül az állítólagos kiadási költségeiket, akkor azt követően már a vegyülés folytán a kiadások tételes elszámoltatását akadályozhatják. Ezáltal bíznak abban, hogy így nem lehet bizonyítani majd azt, hogy valótlan költségekkel és nyilvánvaló csalási szándékkal csikarják ki teljesen jogtalanul az áldozataiktól a pénzt. De van más problémája is ezeknek a mondva csinált banki kiadásoknak. -------------------------------Az, hogy kiadása bármely szerződésben szereplő félnek csak addig lehet, ameddig nem teljesítette a szerződés szerinti szolgáltatását. A kőművesnek addig lehet kiadása, ameddig át nem adja az általa felépített házat, az ügyvédnek addig lehet kiadása, ameddig a részére adott megbízásnak teljes egészében eleget nem tett, míg a banknak a szolgáltatása mivel nem más a fenti törvényhely alapján mint az, hogy meghatározott pénzösszeget átad az adósnak általában a szerződés megkötésének napján, fogalmilag kizárt az, hogy a kölcsönszerződés alapján a banknak teljesítése után még évek multán is keletkezzenek a banknak kiadásai akkor, amikor már régesrég semmit nem szolgáltat az adósnak. Őszintén szólva azért sem értem ennek az egész értelmezhetetlen, kizárólag kapzsiságon alapuló logikának a lényegét, mivel kiadása fogalmilag csak az adósnak lehet a szerződés megkötése, a kölcsönösszeg átvétele után. Azért, mert nála a teljesítés csak évek multán fejeződik be a szerződés szerint… Az az adós, akinek évekig tartó teljesítése során nem vitásan lehetnek kiadásai, az a bankkal szemben kiadást nem számíthat fel a bankok által diktált szerződés szerint, míg az a bank, amelyiknek teljesítése a szerződés aláírásakor befejeződik, és így később teljesítése hiánya miatt kiadásai nem lehetnek, évekkel később keletkezett kiadásainak megtérítését mégis követelheti az adóstól úgy tehát, hogy ezt a költséget hozzácsapja az adósnak szerződés szerinti szolgáltatási kötelezettségéhez.

11

Nem kerülgetem tovább a szót. A bankok a PSZÁF-fal együtt hülyének nézik az adósokat. -----------------------------

4./ Közeledve a polgári peres eljárásnak iratom szerinti fő irányához, a bankok által diktált devizalapu kölcsönszerződések érvénytelenségének vizsgálatához, természetesen felmerül bennem az a gondolat is, hogy az érvénytelenséget az egész szerződésre nézve kérelmezzük-e, vagy csak arra a részére, amelyik az érvénytelenség megállapítására okot ad. Amennyiben a szerződés egészének érvénytelenségét a megtámadhatósági okokra hivatkozással szándékozik kérelmezni bárki, akkor szembe kell nézni azzal, hogy a megtámadhatóságot eredményező érvénytelenségi okoknak szerződéskötéskori fennállásának bizonyítása komoly gondot okozhat, valamint a megtámadhatósági egy éves határidő az ok észlelésétől számítottan minden bizonnyal eltelt. Marad tehát a semmiségen alapuló érvénytelenségi okra hivatkozás többek között a már említett Róna Péter szerinti „létre nem jött szerződés”-re, uzsorás szerződésre, törvénybe ütközésre, vagy törvény megkerülésére, vagy akarathibás szerződéskötésre hivatkozással. Ez esetben határidő probléma elvileg nincs. Azért ellenzem a szerződés egészének érvénytelenségét eredményezhető ilyen perindítást, mivel az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az eredeti állapot helyreállítandó a bíróság által, és ennek a bírósági feladatnak teljesítése egyáltalán nem bizonyosan kedvező az adósokra nézve. -----------------------------Kézenfekvőnek tűnik számomra az, hogy a szerződés érvénytelen részeinek megsemmisítését kérve kérelmezzük a bíróságot döntéshozatalra akként, hogy a szerződés megkötésének időpontjától érvénytelennek ítélt szerződési részek kihagyásával is értelmezhető szerződési feltételek alapján állapítsa meg a bíróság a szerződést érvényesnek, és ennek alapján számoljunk el, vagy vállaljuk a teljesítést. Ehhez az utóbbi lehetőséghez kétfajta tételes jogi megoldás kínálkozik. Részben a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozókról szóló 1996. évi CXII. tv. alábbi rendelkezései alapján, 210. § (1) A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában köthet. Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni. (2) A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell

határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját, következményeit is. (3) Fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben vagy pénzügyi lízingszerződésben az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani . Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra okot adó körülmények felsorolását is, egyoldalúan nem módosítható az ügyfél számára kedvezőtlenül. Az egyoldalú módosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a

módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette.

részben pedig a Ptk. 209., 209/A §-ai alapján: 209. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a

12

jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. (2) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. (3) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni. (4) Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető . 209/A. § (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a

sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. (2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

---------------------------Többször felvetődött már ügyvédeknél is az, hogy EU-s jogszabályokra hivatkozással is lehetséges a rendes magyar bíróságok előtt érvelni. Amennyiben ilyen esetben az EU irányelvekre gondolnak, akkor természetesen ezekre hivatkozni nem lehet azért, mert a nevében is benne van, hogy az EU-hoz tartozó országok számára jelent valamiféle kötelezettséget az EU Irányelv azzal, hogy ennek tartalmát az illető ország belső joga vegye át. Amennyiben pedig más fajta EU jogszabályra gondol bárki, akkor azért téved, mert állampolgárok jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos EU-s egyéb jogszabályok nem léteznek.

Marad tehát a belső jog, pontosabban jelen ügyben kizárólag a fenti két jogszabályhely a kereset jogalapjának megjelölése során azzal, hogy ezeknek a jogszabályoknak alkalmazása és értelmezése során már természetesen figyelembe vehető akkor az EU Irányelv tartalma, ha a belső jogalkotás az irányelvnek megfelelő jogharmonizációs tevékenységet elvégezte. Így például a Ptk. 209. és 209/A. §-ok jelenlegi tartalommal 2006. március 1-én azzal léptek hatályba, hogy ezáltal az EU 93/13., valamint ehhez csatlakozó EU Irányelvek rendelkezéseit a magyar jog átvette, és ettől kezdve aláírt szerződésekre kell a jelenlegi törvényi rendelkezéseket alkalmazni. Ebből következően pedig 209. vagy 209/A §-okra utalással immár a magyar bíróság előtt is lehet az átvett 93/13. EU Irányelvre, vagy ehhez kapcsolódó Irányelvekre hivatkozni a 2006. március 1-e után aláírt szerződések esetében. Ugyancsak indokolt megemlíteni a Luxemburgi Unió Bíróság döntéseit azért, mert többfajta ítéletalkotási lehetősége közül az „előzetes döntéshozatali” ítéletalkotás során módjában van ennek a bíróságnak jogértelmezési szempontok alapján a belső jogba már átvett EU Irányelveket a bíróságok számára úgy értelmezni, hogy ez az értelmezés az EU-s országok bíróságainak jogalkalmazása során figyelembe veendő. Miután ennyit írtam már egy bizonyos 93/13 EU Irányelvről, indokolt azt is megemlítenem, hogy ez egy fogyasztóvédelemről szóló, Európának kevésbé korrupt országaiban már 1993-tól alkalmazott magatartási normagyűjtemény. Az olyan magatartásokra vonatkozóan, amikor egy jól képzett gazdasági szervezet szerződéses viszonyba kerül a laikus, és szerződés szerinti szakmában járatlan természetes személlyel. (fogyasztói szerződés) Ebből következően tehát a devizalapu kölcsönszerződések érvénytelenségével kapcsolatosan azért indokolt ennek az Irányelvnek megállapításaiból is kiindulni, mert Európának az Atlanti Óceánnal határos országaiban éppen ennek az Irányelvnek rendelkezéseinek évtizedek óta

13

megkövetelt betartatása miatt szerintem egyszerűen nem értik azt, hogy a mi országunkban miként fordulhatott elő a bankok által előidézett és fentiekben részletezett nemzeti gyalázat. Visszatérve az érvénytelenség megállapítását kérelmező kereseti kérelemnek fentiekben idézett lehetséges jogi alapjaira, az 1996. évi CXII. tv. 210. § rendelkezéseit a Legfelsőbb Bíróság egyik részitéletében hozott alábbi indokolása helyezte előtérbe: „Épp a fogyasztói érdekek érvényesülése, a perbeli jogviszonyok sajátos jellege miatt szabályozza a Hpt. azt, hogy mikor kerülhet sor egyoldalú szerződésmódosításra. Ebből következőn nem a Ptk. szabályai az elsődlegesek a hitel/kölcsön és pénzügyi lízingszerződés érvényességének megítélése tekintetében, hanem a Ptk-val azonos szintű jogforrásnak, a Hpt-nek mint lex speciálisnak a rendelkezései. A Ptk. rendelkezései mögöttes jogszabályi rendelkezéseknek minősülnek e körben és csak a Hpt. speciális rendelkezései hiányában irányadók. Annak megítélésénél tehát, hogy egy fogyasztóval kötött - nem lakáscélú - kölcsönszerződés esetén milyen feltételek mellett kerülhet sor az ügyfél számára kedvezőtlenül a kamat, a díj és a költség egyoldalú módosítására a pénzügyi intézmény részéről, a fent kifejtettekből következőn nem a Ptk., hanem a Hpt. 210. § /3/ és /4/ bekezdésének rendelkezéseiből kell kiindulni. E rendelkezések szerint az egyoldalú szerződésmódosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette.” Írta tehát ezt a Legfelsőbb Bíróság egyik ítéletében, de az adósoknak egyéni pereiben ezzel nem egészen értek egyet. Különösebb jelentősége egyébként pedig szerintem nincs annak, hogy a Ptk-t, vagy a Hpt-t privilegizáljuk, hiszen ellentmondás a két jogszabálynak azonos tartalmú rendelkezése között nem lehet, de mivel a Legfelsőbb Bíróság elvi határozatai, valamint a Luxemburgi Bíróság is elsősorban a Ptk rendelkezéseire utal, ennek a jogszabálynak mondatait javaslom érvelésként a keresetlevélben felhasználni. Egyébként pedig nincs akadálya annak, és javaslom is azt, hogy a keresetlevélben mindkét jogszabálynak idézett rendelkezéseit jelöljék meg jogi alapként. ---------------------------Egy esetben pedig mindenképpen indokoltnak látom a Legfelsőbb Bíróságnak fenti álláspontját az 1996. évi CXII. tv. - Hpt – rendelkezéseivel kapcsolatosan elfogadni. Akkor, ha a devizaalapú kölcsönszerződést még 2006. március 1-ét megelőzően írta alá valaki. Ugyanis 2006. március 1-ét megelőzően a Ptk. 209. és 209/A §-ai az adósok számára még nem voltak kedvező tartalmúak. Ezért tehát ilyen esetben az 1996. évi CXII. tv. 210. §-ra azzal látom helyesnek hivatkozni, hogy ennek a rendelkezésnek a bankok által történt megsértése folytán a Ptk. 200. § 2. bek-re hivatkozva – törvénybe ütközés – semmiségen alapuló érvénytelenségnek megállapítását indokolt kérni a bíróságtól. Jobb híján nincs más jogi lehetőség. -----------------------------

5./ Az előzőekben elvégeztem a devizalapu kölcsönszerződések érvénytelenségével kapcsolatos perek jogalapjának tisztázását, megjelöltem azokat a jogszabályhelyeket, amelyeket célszerűnek tartok az ilyen perekhez szükséges keresetlevélben megjelölni. Ezt követően ismertetem a keresetlevélben

14

leírni szintén szükséges mindazon tényelőadási lehetőséget, aminek az a célja, hogy ténybeli indokát adja annak, hogy az előző pontban irt jogi alapok felhasználásával miért tartjuk indokoltnak a kereseti kérelmünk szerinti bírósági ítélet meghozatalát. Ennél a témánál abban indulok ki, hogy számos ombudsmani vizsgálat és ennek alapján létrejött értékelés egyértelműen bizonyítja általánosságban azt, hogy az előzőekben ismertetett jogszabályhelyek alapján a szerződések érvénytelenségének bírósági megállapíthatóságához szükséges ténybeli állapot létrejött, ezért ezeket az ombudsmani megállapításokat az alábbiakban felsorolva célszerűnek látom a keresetlevél tényállásában akként ismertetni, hogy előtte a keresetlevélben megjelölt adós utaljon arra, hogy nála is az alábbi körülmények között jött létre a szerződés a bank és adós között. „Az ügyfelek tájékoztatásával kapcsolatban megállapítottam azt is, hogy a vizsgált esetekben a szerződést közokiratba foglaló közjegyzők - legalábbis a csupán eshetőlegesen, ráadásul az ügyfél szerződésszegése következtében megnyíló opció, a vételi jog tekintetében - nem teljesítették elégséges mértékben a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv.-ben előírt azon kötelezettségüket, hogy meggyőződjenek a felek valódi (ügyleti) szándékáról, tájékoztassák az ügyfelet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, továbbá, hogy meggyőződjék arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának.” (Ombudsmani állásfoglalás a banki szerződési gyakorlatról) -------------------------

„Álláspontom szerint a pénzintézetek, de legfőképpen az olyan nagybankok, mint pl. az ország legnagyobb bankja, az Országos Takarékpénztár Rt., vevőik, azaz adósaik (leendő adósaik) magatartásától, reakcióitól teljes mértékben függetlenül alakítják üzleti magatartásukat valamennyi pénzintézet erőfölényes magatartást tanúsít adott, elsősorban lakossági szerződéses partnerével, adósával szemben; az ügyfelek nem vehetnek részt a szerződés alakításában. Álláspontom szerint az a hiteligénylő, aki egy láncolatos ingatlan-adásvételi szerződésben a pénzintézetnél hitelt igényelt, a szükséges dokumentumokat beszerezte, hitelbírálati kérelmét benyújtotta, a vásárolni óhajtott ingatlanra kötött adásvételi szerződésben pedig teljesítését ígérte olyan időre, amikor a pénzintézet tájékoztatása szerint a folyósításra (kérelme pozitív elbírálása esetén) számíthat, fogvatartott fogyasztónak minősül.” (Ombudsmani állásfoglalás a bankok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatáról) -------------------------------„Megállapítom, hogy Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített jogállamiságból eredő jogbiztonság követelményével, s az annak részeként tekinthető tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben, továbbá az Alkotmányban rögzített tulajdonhoz fűződő alkotmányos jogot megsértette az Országos Közjegyzői Kamara, mert elmulasztott olyan intézkedéseket, melyek valóban gondoskodnak a pozíciójukban és felkészültségükben sokszor szélsőségesen kiszolgáltatott ügyfelek megfelelő tájékoztatásáról, továbbá elmulasztotta figyelemmel követni és helyesbíteni a fenti elveknek és törvényes előírásoknak nem megfelelő gyakorlatot.” (Ombudsmani állásfoglalás a közjegyzők tevékenységéről) --------------------------------

15

Az üzletszabályzat előzőekben idézett rendelkezése lényegét tekintve az ügyfél számára ellenőrizhetetlen és nyomon követhetetlen felhatalmazást ad a hitelező banknak a szerződés módosítására, mivel a bankon kívül senki nem tudja ellenőrizni, hogy a lakossági hitelek kockázati tényezői miként alakulnak, illetve a bank forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költségei miként változnak. A szerződésmódosítással kapcsolatban közokiratba foglalt hitelszerződések is pusztán arra vonatkozó rendelkezést tartalmaznak, hogy a bank megváltoztathatja a kamat és a kezelési költség mértékét, és ezt a hatályba lépés előtt 15 nappal köteles hirdetményben közzétenni. A bank az ügyfeleknek küldött, a kezelési költség megváltoztatásáról szóló levelében még utalásszerűen sem jelölte meg az egyébként jelentős összegű költségnövelés okát. Ez a bank részéről egyoldalú, az ügyfelek számára átláthatatlan és egyúttal jelentősen hátrányos szerződésmódosítási eljárás alkalmas annak megállapítására, hogy a bank szerződéses gyakorlata a jogszabályi rendelkezéseket tartalmilag kijátszva tisztességtelenül befolyásolja a bank ügyfeleinek szerződéskötési szándékát, és ezáltal a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelménye sérelmét okozza. A tisztességtelenség két fogalmi elemet feltételez: a jóhiszeműség sérelmét és a felek jogaiban, illetve kötelezettségeiben bekövetkező jelentős egyensúlytalanságot. A vizsgált esetekben mindkettő megállapítható. A felek helyzetében a jelentős egyensúlytalanság egyértelműen következik a bank által alkalmazott általános szerződési feltételek keretében „diktált” rendelkezésekből. Sérült a jóhiszeműség és vele a tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség elve azzal, hogy a bank nemhogy valós és okszerű tájékoztatást nem adott az ügyfeleknek a költségnövelés okairól, hanem ezen okokról semmilyen tájékoztatást sem adott. A jóhiszeműség és tisztesség elve általános, valamennyi magánjogi jogviszonyra kiterjedő, objektív tartalmú zsinórmérték. A jóhiszeműség és tisztesség elve a személyek – a szóban forgó ügyekben mind a bank, mind az ügyfelek –magatartására etikai mércét állapít meg, és általános elvként az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsítását kívánja meg. Az együttműködési kötelezettség körébe tartozik – a kialakult bírói gyakorlat szerint – a jogszabályban direkt módon elő nem írt közlési és tájékoztatási kötelezettség is. Álláspontom szerint egy hitelezési tevékenységet üzletszerűen folytató pénzügyi intézménytől elvárható, hogy amennyiben az általa kötött szerződésekben kiköti az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, akkor – amennyiben ilyen szerződésmódosításra sor kerül – a jóhiszeműség és tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség általános elvének megfelelően adjon érdemi és okszerű indokolást a szerződésmódosítás okairól.” (Adatvédelmi biztos jelentése OBH 2958/2006. számú) ----------------------------

6./ Az előző pontokban ismertettem a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos per jogi és ténybeli alapjával kapcsolatos adatokat, ezek után indokolt rátérnem arra is, hogy az iratom elején már említett Legfelsőbb Bírósági elvi határozatok és a Luxemburgi EU Bíróság szakértői véleménye, valamint ezek alapjául szolgáló 93/13. EU Irányelv tartalmát miként lehet és indokolt figyelembe venni ahhoz, hogy az adott tényállás és jogi alap mellett a bíróság helyes következtetésre jusson. A 2/2011. (XII.12.) PK véleménynek indokolása különösen figyelemre méltó az alábbiak szerint is: „A fogyasztói szerződés Ptk. 685. § e) pont szerinti fogalmából következően csak az a kötelmi jogviszony minősül ekként, amelyet fogyasztó köt ilyennek nem minősülő személlyel. A Ptk. 685. § b) pontja értelmében fogyasztó az a személy, aki a gazdasági vagy szakmai tevékenysége körén kívül eső célból köt szerződést. A fogyasztót azonban nem mindig, hanem csak meghatározott relációban (jogviszonyban), akkor illeti meg magánjogi többletvédelem,

16

ha fogyasztói szerződést köt, vagyis ha a gazdasági élet professzionális szereplőjével áll szemben. A Ptk. a fogyasztó fogalmát tágabban értelmezi, mint az Irányelv 2. cikkének b) pontja, mert a fogyasztó fogalmát nem korlátozza természetes személyekre. Fogyasztó magánjogi védelme szempontjából azt tekinti lényegi elhatároló ismérvnek, hogy a jogalany konkrét szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén belül, vagy azon kívül köti-e meg”. Hiszen ebből következően tehát a Ptk rendelkezései szerint ellentétben a 93/13. EU Irányelv, vagy fogyasztóvédelemről szóló törvény rendelkezéseivel ellentétben a fogyasztói szerződés létére hivatkozhat akár a jogi személy is akkor, ha a fogyasztói szerződést laikusként, szerződésben foglaltakkal kapcsolatosan hozzá nem értőként kötötte meg, és erre tekintettel az ilyen jogi személyiségű gazdasági társaság a Ptk. 209. és 209/A §-ok alapján éppúgy támadhatja a devizaalapú kölcsönszerződést, mint a természetes személy. ---------------------------------És akkor térjünk rá ennek a 2/2011. PK vélemény indokolásának arra a részére, amelyet legfontosabbnak tartok akkor, amikor azt állítom, hogy a bíróságnak e rendelkezés figyelembevételével egyszerűen nincs törvényes módja arra, hogy az ombudsmani jelentések szerint vizsgált, és ténylegesen is minden esetben a jelentések szerint létrejött devizalapu kölcsönszerződésekben írt egyoldalú szerződésmódosítási banki lehetőséget tartalmazó szerződési feltételekről ne állapítsa meg azt, hogy ezek valamennyien tisztességtelen szerződési feltételeknek, és erre tekintettel a Ptk. 209/A §-ra tekintettel joghatás kiváltására alkalmatlan semmiséget eredményező szerződési feltételeknek minősülnek: „Ha tehát a felek között nem vitás, vagy a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azt állapította meg, hogy a felek között olyan fogyasztói szerződés jött létre, amely egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott szerződési feltételt tartalmaz, vélelem szól amellett, hogy azt egyedileg nem tárgyalták meg. Ezt megdönteni a fogyasztóval szerződő fél csak úgy tudja, ha minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a vele szerződő fél részére ténylegesen fennállt a szerződési feltétel tartalmi befolyásolásának a lehetősége. Ez akkor valósul meg, ha a fogyasztónak reális lehetősége nyílt a szerződési feltételek módosítására, azaz a feltételt előre meghatározó fél ténylegesen is lehetővé tette számára, hogy megfontolás tárgyává tegye annak tartalmát, s azzal kapcsolatban akaratát érvényesítse. Ha a fogyasztóval szerződő fél bizonyítja, hogy a fogyasztó e lehetőséggel nem élve fogadta el a feltételt akkor az már egyedileg megtárgyaltnak minősül. Nem elegendő a vélelem megdöntéséhez, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok csak azt igazolják, hogy a fogyasztó a szerződést, illetve az annak részét képező feltételeket csupán azok tartalmát megismerve fogadta el” Ugyanis a tisztességtelen szerződési feltétel megállapíthatósághoz az előző pontban említett jogi alap egyik rendelkezése szerint 209. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

elegendő az, hogy egyedileg meg nem tárgyalt feltétel legyen, és mivel a PK véleménynek idézett rendelkezése szerint csak akkor nem lesz a bankok által összeeszkábált, előre diktált, vagy szerkesztett szerződésben megfogalmazott bankokat megillető egyoldalú szerződésmódosítási lehetőség egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételnek tekintendő, ha a bank bizonyítani tudja

17

azt, hogy az adós nemcsak pontosan ismerte a szerződésnek minden szavát, ismerte ezek jelentését, de még kifejezte azt is az adós, hogy nem akarja saját akaratát érvényesíteni. Szeretnék addig élni, ameddig akár egyetlen devizaalapú szerződésnél is bármelyik bank ilyen körülmények között bizonyítani tudja azt, hogy a bankok egyoldalú szerződésmódosítási lehetősége a szerződésben egyedileg megtárgyalt, azaz nem tisztességtelen szerződési feltétel volt. Mert ugye a tisztességtelen szerződési feltétel megállapíthatóságához szükséges másik feltételt, a felek jogainak és kötelezettségeinek adós számára hátrányos változását a banki egyoldalú szerződésmódosítás alapján nem kell senkinek külön megmagyaráznom. ----------------------------A 2/2011. (XII. 12.) PK vélemény indokolásának alább idézett része más szempontoknál fogva roppant érdekes: 4. A helyi bíróság hatáskörébe tartozó, fogyasztói szerződésből eredő követelések iránti perekben az alperesi pozícióban lévő fogyasztók az érdemi védekezés keretében gyakran hivatkoznak az általános szerződési feltételek, illetve az egyedileg meg nem tárgyalt kikötések tisztességtelenségére, és így a Ptk. 209/A. § (2) bekezdés szerinti semmisségére. Az sem kizárt, hogy az alperes a semmisség megállapítása iránt viszontkeresetet kíván előterjeszteni. Végül az is előfordulhat, hogy a helyi bíróság hivatalból észleli a kikötés tisztességtelen voltát. A Pp. 23. § (1) bekezdés k) pontja értelmében a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított perek a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak. Ezért felmerül a kérdés, hogy a helyi bíróság dönthet-e olyan kérdésben, amely önálló perlés esetén a megyei bíróság hatáskörébe tartozna. A Pp. hatásköri szabályai a perre állapítják meg a hatáskört, a pert pedig a hatáskör szempontjából a felperes keresete alapján kell minősíteni. Mivel nincs olyan eljárási szabály, ami a hatáskört a védekezés bármely formája szerint állapítaná meg, így a per elbírálása körébe tartozó kifogásoknak (érvénytelenségi kifogás, beszámítási kifogás) a hatáskörre nincs kihatásuk, nem adnak alapot a pernek a megyei bírósághoz való áttételére. A helyi bíróság kötelessége tehát, hogy a kereseti kérelem érdemi elbírálása körében akár az alperes kifogása, akár hivatalbóli észlelés alapján megvizsgálja a szerződési feltétel, kikötés tisztességtelenségét. Ha ezt megállapíthatónak találja, az a kereset részben vagy egészben történő elutasítását eredményezheti, de nem minősül ítélt dolognak a vizsgált szerződési feltétel tisztességtelensége tekintetében. Ha a helyi bíróság hatáskörébe tartozó, fogyasztói szerződésből eredő követelés iránti perben az alperes viszontkeresetet terjeszt elő az általános szerződési feltétel, illetve egyedileg meg nem tárgyalt kikötés tisztességtelenségének a megállapítása iránt, azt a helyi bíróságnak hatáskör hiányában érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania, és nem rendelkezhet annak a megyei bírósághoz való áttételéről. A Pp. 129. §-ának a keresetlevél áttételére vonatkozó rendelkezése ugyanis viszontkeresetre nem alkalmazható.” Ebből következően tehát 2006. március 1-től nem csak a Ptk-nál, hanem a Pp. 23. § 1. bek. k. pontja szerint is történt változás: 23. § (1) A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak: k) a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában [Ptk. 209/A. § (1) és (2) bek., 209/B. §, 301/A. § (4)-(6) bek.] indított perek;

18

Mely törvényváltozás azt jelenti, hogy pertárgy értéktől függetlenül minden olyan peres eljárás a megyei bíróság hatáskörébe tartozik, melyekben a kereseti kérelem a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítására irányul azzal, hogy amennyiben a viszontkereseti kérelem ilyen tárgyú, a PK Vélemény szerint ez csak akkor tárgyalható, ha a per megyei bíróságon van folyamatban, míg az esetben, amennyiben nem megyei bíróság előtt van a kereseti kérelem folytán a per folyamatban, akkor a viszontkereseti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ellenben akkor, ha az alperes csak kifogás útján kíván a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségére hivatkozni, akkor az utóbbi esetben is, a nem megyei bíróság előtt is ez a kifogás érdemben elbírálható. Röviden ennyit tartalmaz az idézett indokolás, és nekem nagyon hasznos, időben érkezett tájékoztatás történt. Ettől eltérő a helyzet a végrehajtás megszüntetési peres eljárásokban, tehát a fentiek csak akkor irányadók, amennyiben nem ilyen peres eljárásokról van szó. De erről majd később. -----------------------------Továbbhaladva a 2/2011. PK vélemény indokolásánál, a devizaalapú kölcsönszerződés adósai számára kedvező lehetőséget az eljáró bíróság illetékességével kapcsolatosan is tartalmaz az alábbiak szerint „Az Országgyűlés a 2009. évi L. törvénnyel módosította a Pp. 41. §-át, így annak (5) bekezdése értelmében - 2009. június 30-a után indult perekben - ha az illetékességi kikötés az általános szerződési feltételek között szerepel, a kikötött bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert - az alperes által megjelölt - a 29-40. §-ok szerint illetékes bírósághoz teszi át tárgyalás és elbírálás végett. A Pp. hivatkozott rendelkezése nem tesz különbséget a fogyasztói, illetve az annak nem minősülő szerződések részét képező általános szerződési feltételek között. Hatálya nem terjed ki a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott, és egyedileg meg nem tárgyalt illetékességi kikötésekre sem. Fogyasztói szerződés esetén - az Irányelv és az Európai Unió Bíróságának vonatkozó joggyakorlata alapján - a bíróságnak már a tárgyalás előkészítésének szakaszában hivatalból kell vizsgálnia, hogy az illetékességi kikötés a fogyasztóval szerződő fél székhelyéhez, vagy lakóhelyéhez igazodik-e, és ilyen esetben fel kell hívni - határidő tűzésével - az alperest, hogy annak tisztességtelenségére kíván-e hivatkozni.” Mely rendelkezés szerint tehát hiába igyekszik a bank joghátrányt okozni azzal, hogy az adósok lakóhelyétől távol eső bíróság illetékességét a kölcsönszerződésben, vagy általános szerződési feltételekben kikötik, módja van a bíróság felhívására az adósnak az általános illetékességi szabályok szerint akár az ügyletkötés helye, akár saját lakóhely szerint (utóbbi esetben akkor, ha az adós az alperes) illetékes bírósághoz a per áttételét kérelmezni. --------------------------A 2/2011. (XII.12.) PK vélemény fenti indokolásának megfelelően a rendelkező rész teljes terjedelmében a következő: 1. A bíróságnak hivatalból kell észlelnie, hogy a perbeli jogviszony fogyasztói szerződésnek minősül. Kétség esetén azonban a szerződés fogyasztói jellegének a bizonyítása a fogyasztót terheli. 2. Vélelem szól amellett, hogy a fogyasztói szerződésben az egyoldalúan, előre meghatározott, illetve az általános szerződési feltételt a felek egyedileg nem tárgyalták meg. A fogyasztóval szerződő fél ezt a vélelmet csak akkor tudja sikeresen megdönteni, ha kétséget kizáróan bizonyítja: a szerződéskötést megelőzően biztosította annak lehetőségét, hogy az adott

19 feltétel tartalmát a fogyasztó befolyásolhassa és a fogyasztó e lehetőséggel nem élve fogadta el a feltételt. 3. Fogyasztói szerződésben az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel valamint az általános szerződési feltétel tisztességtelenségét a bíróság - a szerződés teljes feltételrendszerének a mérlegelése alapján - akkor állapíthatja meg, ha az a jóhiszeműség és tisztesség követelményének a sérelmével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontja meg a szerződésből fakadó jogosultságok és kötelezettségek egyensúlyát. 4. Vagyonjogi perekben a pertárgy értéke határozza meg az elsőfokú bíróság hatáskörét akkor is, ha az alperes érdemi ellenkérelmében a felperes követelésének jogalapját képező, fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt kikötés, illetve általános szerződési feltétel tisztességtelenségére hivatkozik vagy azt a bíróság hivatalból maga észleli. 5.a. Fogyasztói szerződésben a fogyasztóval szerződő fél lakóhelye, vagy székhelye szerinti bíróság illetékességének - általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló - kikötése tisztességtelen. A kikötésben megjelölt bíróság saját illetékességének vizsgálata körében a kikötés tisztességtelenségét hivatalból köteles észlelni, de az általános illetékességgel rendelkező bírósághoz csak akkor teheti át a keresetlevelet, ha a fogyasztó - a bíróság felhívására - az illetékességi kikötés tisztességtelenségére hivatkozik. b. Amennyiben a felperes - ilyen illetékességi kikötés ellenére - a keresetlevelet nem a fogyasztóval szerződő fél lakóhelye vagy székhelye szerinti bírósághoz nyújtja be, e bíróságnak is - saját illetékességének vizsgálata körében - fel kell hívnia a fogyasztónak minősülő felet, hogy az illetékességi kikötés tisztességtelenségére kíván-e hivatkozni. A bíróságnak ezen nyilatkozat tartalmának megfelelően kell rendelkeznie a keresetlevél áttételéről, vagy a kereseti kérelem érdemi tárgyalásáról.

----------------------------

7./ Előző pont elején egy helyen azzal intéztem a tisztességtelen szerződési feltétel megállapíthatóságához szükséges egyik törvényi feltételt, hogy „a felek jogainak és kötelezettségeinek adós számára hátrányos változását a banki egyoldalú szerződésmódosítás alapján nem kell senkinek külön megmagyaráznom.” Ez igaz egy kivétellel. Ugyanis a bíróságnak a feltétel ilyen fajta elintézése egy törvényi feltétel teljesedéséhez nem elegendő. Annak érdekében, hogy ezzel az adósok egyébként nyilvánvaló jogsérelmének bizonyításával a peres eljárásban sokat foglalkozni ne kelljen ahhoz, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekre hivatkozás jogkövetkezményeit a bíróság megállapítsa, indokolt az immár hazai bíróság által is figyelembe vehető EU 93/13. Irányelvének alábbi rendelkezéseire hivatkozni úgy, ahogy a luxemburgi bíróság C 472/10 számú ügy szakértői véleményben ez rögzítésre került: „9.

A 93/13 irányelv 8. cikke a következőképpen rendelkezik:

„A tagállamok az ezen irányelv által szabályozott területen elfogadhatnak vagy hatályban tarthatnak a Szerződéssel összhangban lévő szigorúbb rendelkezéseket annak érdekében, hogy a fogyasztóknak magasabb szintű védelmet biztosítsanak.” 10. Ezen irányelv melléklete tartalmazza azoknak a feltételeknek a felsorolását, amelyek a 3. cikk (3) bekezdésének megfelelően tisztességtelennek tekinthetők: 1.

„Azok a feltételek, amelyek tárgya vagy hatása az, hogy:

20

j) feljogosítják az eladót vagy szolgáltatót a szerződési feltételek megváltoztatására a szerződésben feltüntetett és érvényes indok nélkül;

egyoldalú

l) előírják, hogy az áruk vagy szolgáltatások árának meghatározása a szállítás időpontjában történik, vagy engedélyezik az áru eladójának vagy a szolgáltatás nyújtójának, hogy egyoldalúan megemelje az árakat, mindkét esetben anélkül, hogy ennek megfelelő jogot biztosítanának a fogyasztó számára a szerződés felmondására abban az esetben, ha a megemelt ár lényegesen magasabb annál, mint amiben a szerződés megkötésekor megállapodtak;”

Ennek a tételes jogi rendelkezésnek alapján tehát nem szükséges a tisztességtelen szerződési feltételhez megállapíthatóságához szükséges „jogi egyensúlytalanság”-gal kapcsolatosan másra hivatkozni, mint arra, hogy a bankok egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségét úgy biztosítja az adósok által egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, hogy ennek ellentételezéseként az adós számára nem biztosított a szerződés felmondási jogot. Egyetlen bank kölcsönszerződésében észleltem azt, hogy az adós számára úgy biztosította a felmondás jogát, hogy a bank egyoldalú szerződésmódosításától számított 15 napon belül az esetben van joga az adósnak felmondani a szerződést, ha a még hátralévő, bankkal szemben fennálló minden tartozását a felmondással egyidejűleg kifizeti. Úgy gondolom, hogy az ilyen tartalmú felmondási jog esetében alappal hívható fel ennek a banknak figyelme arra, hogy több tiszteletet a jogrenddel, a bírósággal és főleg az adósokkal kapcsolatosan. Ne komolytalankodjanak. -------------------------------

8./ Az előző pontokban eljutottam oda, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések érvénytelenségével kapcsolatos peres eljárás megindításához szükséges keresetlevélnél tisztáztam a jogi alapot, a tényállást, valamint a tényállásnál és jogi alapnál lehetségesen felmerülő értelmezési problémákat. Talán a keresetlevél legfontosabb részéhez jutottam el ezek után a kereseti kérelem vizsgálata által, hiszen a kereseti kérelem megfogalmazásával nem mást kérelmez a per felperese, mint azt, hogy milyen tartalmú rendelkező részt remél a bíróság által hozandó ítéletben. A probléma többek között ennek a kereseti kérelemnek megfogalmazásánál abból fakad, hogy az alábbi törvényhely behatárolja a megállapítási kereset feltételeit, míg a marasztalási kereseteknél a probléma az, hogy ennek megfelelő marasztalási ítélet végrehajtható legyen. 123. § …… Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a

kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. Nagyon nehéz probléma egy érvénytelenségi perben ennek a jogszabályi követelménynek megfelelő kérelem előterjesztése különösen azért is, mert az érvénytelenség jogkövetkezményeivel kapcsolatos kereseti kérelem tovább bonyolítja a problémákat. Természetesen korábbi ombudsmani jelentés is foglalkozott ezzel már, de most nézzük a Legfelsőbb Bíróságnak PK véleményének ide vonatkozó részét. Tekintettel arra, hogy ez a probléma részben eljárásjogi (Pp.) részben anyagi jogi (Ptk.) ezért indokolt párhuzamosan végezni a vizsgálatot a

21

2/2011. (VI. 28.) PK vélemény valamint az 1/2011. (VI.28.) PK vélemény megállapításaival kapcsolatosan. „Nincs akadálya az érvénytelenség megállapítására irányuló kereset valódi megállapítási kereset formájában történő előterjesztésének, akkor, ha a Pp.123.§-ában megfogalmazott törvényi feltételek teljesülnek. Vagyis az anyagi jogi fél részéről kizárólag a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset előterjesztésének csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges és a jogviszony természeténél fogva, vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. E feltételek fennállásának hiányában a felperes az érvénytelenség megállapításával együtt köteles az érvénytelenség kiküszöbölését, vagy valamilyen formában az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását is kérni. Ha a fél a jogkövetkezmény alkalmazását, tehát a "teljesítést" nem kéri, az 1/2005. (VI.15.) PK. vélemény alapján az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazásáról a bíróság a Pp. 215. §-a értelmében nem dönthet. Ezért az ilyen keresetet el kell utasítani azzal, hogy nincs helye megállapítási kereset előterjesztésének.” (PK 2/2010.(VI.28.) PK véleményből) Tekintettel arra, hogy a kölcsönszerződés érvénytelenségi perben az általam eddig javasolt jogi alap a semmiséget eredményező tisztességtelen szerződési feltételekre hivatkozás, azaz a szerződés egy részének érvényben tartása mellett kívánom elérni a tisztességtelen banki magatartások miatt szerződésbe került szerződési feltételek kiiktatását, alkalmazandó a Ptk. alábbi rendelkezése: 239. § (1) A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. (2) Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az

érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető. Erre azért volt indokolt hivatkoznom, mert ebből következik az, hogy a fenti PK Vélemény rendelkezéséből akár figyelmen kívül is hagyhatjuk jelen esetben azt, hogy az érvénytelenség jogkövetkezmények levonásának kérelmezése nélkül is lehetséges csupán a szerződési feltételek érvénytelenségét kérelmezni. Hiszen a szerződést az érvénytelen résznek kiiktatása után érvényessé kell tenni, és ezért nem lehetséges. A kérelmezendő jogkövetkezményekkel kapcsolatosan pedig az anyagi jogi rendelkezéseket tartalmazó PK Véleményre rátérve az alábbiakat indokolt vizsgálni: „ Az érvényessé nyilvánítás a bíróság ex tunc hatályú konstitutív döntése. Az érvénytelenségi ok kiküszöbölése, orvoslása során a bíróság alakítóan nyúl bele a felek szerződésébe, lényegében módosíthatja azt (bár ez nem azonos a Ptk. 241. § szerinti bírói szerződésmódosítással). A bíróság beavatkozási lehetőségének korlátját jelentik az idézett mérlegelési szempontok, valamint a felek akarata, hiszen a fél szerződési akarata az érvényessé nyilvánítás során sem pótolható. Az érvénytelenségi ok kiküszöbölése voltaképpen a szerződés tartalmának a módosításával az érvénytelenségi ok miatt keletkezett érdeksérelem kiküszöbölését jelenti.” (1/2010(VI.28. PK. Vél.) Ennél pontosabban rendeztetni bíróságok által a létrehozott törvénytelen állapotot szerintem nem lehet. A Legfelsőbb Bíróság a helyzetet tökéletesen értékelte és rendezte általános érvénnyel, minden bíróság jogalkalmazására irányadóan. (És csak szomorúan jegyzem meg azt, hogy mi a csudának kell ilyen tökéletes igazságszolgáltatási lehetőségek mellett a kormányzatnak a polgári jogi vitába belekontárkodni, terelni az adósokat más irányba)

22

-------------------------------Ami pedig az utóbbi két PK Véleményt illeti, ezek rendelkező részét bármiféle Kommentár nélkül is indokoltnak látom részben ismertetni: „2/2010. (VI.28.) PK vélemény az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről A szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló perekben a lefolytatott országos vizsgálat tapasztalatai szerint számos jogalkalmazási nehézséget jelentő eljárásjogi kérdés merült fel, amelyek megoldása elősegítheti a bíróságok egységes jogértelmezését, ezáltal az ilyen típusú perek gyorsabb, szakszerű befejezését. Ezért a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 33. §-ának (1) bekezdése alapján az érvénytelenségi perekben alkalmazandó eljárási szabályok egységes értelmezése és alkalmazása érdekében a következő véleményt nyilvánítja: 1. A szerződés érvénytelensége iránti megállapítási kereset előterjesztésének akkor van helye, ha annak a Pp. 123. §-ában meghatározott törvényi feltételei fennállnak. 2. A félnek a szerződés érvénytelenségére alapított marasztalási kereseti (viszontkereseti) kérelemben pontosan meg kell jelölnie, hogy az érvénytelenség melyik törvényi jogkövetkezményének alkalmazását milyen tartalommal kéri a bíróságtól. 3. a/ Vagylagosan vagy eshetőlegesen előterjesztett kereseti (viszontkereseti) kérelem esetében a bíróságnak a Pp. 3. §-ának (3) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettsége mindig a konkrétan vizsgált kérelem vonatkozásában áll fenn. b/ Vagylagos vagy eshetőleges kereseti (viszontkereseti) kérelem esetében a bíróságnak a hatásköri és illetékességi szabályokat az adott, vizsgált kérelem vonatkozásában kell alkalmaznia. 4. a/ A bíróságnak csak a rendelkezésre álló bizonyítási anyag alapján tényként egyértelműen megállapítható, nyilvánvaló semmisséget kell hivatalból észlelnie. A semmisség megállapíthatósága érdekében a bíróság hivatalból bizonyítást nem folytathat le. Ugyanígy hivatalból észlelnie kell a bíróságnak azt is, ha a szerződés nem jött létre. b/ A semmisség hivatalból történő észlelése a másodfokú eljárásban is kötelezettsége a bíróságnak, ha az elsőfokú eljárás adataiból a semmisségi ok fennállása egyértelműen megállapítható. A fellebbező fél által előadott új tény, vagy új bizonyíték figyelembevételével a semmisség akkor állapítható meg, ha fennállnak a Pp. 235. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételek. 5. a/ A bíróság a kereseti tényállásban előadottakhoz, valamint a kereset tárgyához általában kötve van. A kereseti kérelemhez kötöttség azonban nem jelenti azt, hogy a bíróság a fél által megjelölt jogcímhez is kötve van. A bíróság a fél kérelmének helyt adhat akkor is, ha a fél által előadott tények a kérelmet más jogcímen megalapozzák. A kérelemhez kötöttség elve nem érvényesül maradéktalanul az érvénytelenségi perben, mert az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása körében a fél kérelmének tartalma a bíróságot nem köti. A bíróság azonban nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amely ellen valamennyi fél tiltakozik. b/ A szerződés megtámadása esetén a kereseti kérelemhez kötöttség még a jogcímet illetően is érvényesül, a bíróság ugyanis hivatalból nem vizsgálhatja olyan megtámadási ok fennállását, amelyre a fél nem hivatkozott. 6. a/ Ha a fél a keresetében semmisségi okra hivatkozik, a bíróságnak elsőként azt kell vizsgálnia. A bíróság csak ennek eredménytelensége esetén térhet át a fél által felhozott megtámadási okok, vagy egyéb igények megalapozottságának vizsgálatára. A semmisségre alapított érvénytelenségi keresetben a fél által felhozott különböző semmisségi okok sorrendje a bíróságot nem köti. A bíróság először a szerződés létrejöttével, vagy létre nem jöttével kapcsolatban felmerült kérdésekről határoz, illetve elsőként

23 vizsgálhatja a hivatalból észlelt semmisségi ok fennállását. b/ A szerződés megtámadása esetén a megtámadási okokat a bíróság a fél kérelméhez kötötten, az ott meghatározott sorrendben vizsgálja. Ha a fél a keresetében elsődlegesen az érvényes szerződésből eredő igényeket érvényesíti, és csak másodlagosan hivatkozik a szerződés megtámadására, a bíróság akkor is a kérelmek sorrendjéhez kötötten jár el.”

valamint „1/2010. (VI. 28.) PK vélemény az érvénytelenség jogkövetkezményeiről A Polgári Törvénykönyv szerződés érvénytelenségére vonatkozó szabályainak több évtizedes alkalmazása során a polgári perekben - a lefolytatott országos vizsgálat tapasztalatai szerint is számos jogalkalmazási nehézséget jelentő kérdés merült fel, amelyek megoldása elősegítheti a bíróságok egységes jogalkalmazását. E kérdések egyik jól körülhatárolható csoportja az érvénytelenség jogkövetkezményeinek a rendezésével kapcsolatos. Ezért a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a gyakorlati tapasztalatok alapján az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. tv. (Bsz.) 33. §-ának (1) bekezdése alapján az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a következő véleményt nyilvánítja. 2. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el. Ez az a jogkövetkezmény, amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, illetve amelyre - ha törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. Megtámadhatóság esetén azonban ez az általános jogkövetkezmény is csak akkor alkalmazható, ha az arra jogosult a szerződést eredményesen megtámadta. Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit (Ptk. 237. §) - mind semmisség, mind megtámadhatóság esetén - a bíróság csak a fél erre irányuló kérelme alapján, az elévülés illetve elbirtoklás korlátai között alkalmazza. 5. Ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető vagy utóbb megszűnt a bíróság az érvénytelen szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja. A szerződés érvényessé nyilvánítása egyenrangú lehetőség az eredeti állapot helyreállításával. Ha mindkettő alkalmazható lenne, akkor a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az érvénytelenség melyik jogkövetkezményét alkalmazza.” Csöndesen felvetem az aláhúzott Legfelsőbb Bírósági rendelkezés alapján azt, hogy ha 2010. június 28-a óta ezek szerint tudja Kormányzat azt, hogy a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint, és a 93/13. EU Irányelv alapján a tisztességtelen szerződési feltételnek tekintendő, devizaalapú kölcsönszerződés részbeni semmiségét eredményező banki egyoldalú szerződésmódosítás miatt a szerződés részbeni érvénytelenségnek legfontosabb jogkövetkezménye az, hogy ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, akkor mégis hogyan merte Matolcsy úr és társa elmúlt év decemberében fúrni faragni mégis ezt a szerződést a Bankszövetséggel kötött paktumban csak azért, hogy szegény bankoknak nehogy egyszer bíróság előtt kelljen az általuk diktált szerződés érvénytelensége miatti jogkövetkezményekkel szembesülni. Szerintem megállapíthatjuk azt, hogy bátrak, nagyon bátrak Matolcsy úrék, hiszen még a törvényekkel, a törvényességgel is minden további nélkül szembe mernek szállni ilyen esetben. Illetve ha figyelembe vesszük azt is, hogy hazánkban egy olyan ügyészség és PSZÁF őrködik a törvényességen, mint amilyen, akkor mégsem olyan bátrak Matolcsy úrék.

24 Hiszen ők nem a ügyészségtől vagy a PSZÁF-tól tartanak a törvények be nem tartása esetén, hanem a bankoktól akkor, ha betartják a törvényt.

----------------------------------Visszatérve a kereseti kérelemre, a Legfelsőbb Bírósági vélemények ismertetése után már csak azzal indokolt foglalkozni a kérelem konkrét megfogalmazása előtt, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések részbeni érvénytelenségének megállapítását bíróság előtt a szerződések többféle időbeli állapotában kérelmezhetik adósok. a./ szerződéskötéstől a szerződésnek bankok egyoldalú felmondásáig, b./ szerződésnek bankok egyoldalú felmondásától az adósok elleni végrehajtási eljárás kezdetéig, c./ adósok elleni végrehajtás kezdetétől a végrehajtás befejezéséig, d./ adósok vagyonában a végrehajtási eljárás miatt bekövetkezett károsodást követően. Valamennyi stádiumban a bankok által diktált, adósokkal egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek folytán a jóhiszeműség és tisztesség követelményeivel össze nem egyeztethetően, aránytalanul meghatározott jogok és kötelezettségek miatti adósi jogsérelem a per alapja úgy, hogy az a., b., és d pontok szerinti időszakkal kapcsolatos perekben a Megyei szintű bíróságoknak van hatásköre, míg a c. pont alatti pernél a helyi bíróságnak : Pp. 367. §803 A végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a törvényszék vagy a munkaügyi bíróság, illetve a közjegyző rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság illetékes. illetve Pp. 23. § (1)47 A törvényszék hatáskörébe tartoznak: k)53 a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában [Ptk. 209/A. § (1) és (2) bek., 209/B. §, 301/A. § (4)–(6) bek.] indított perek; Ebből a kétfajta bírósági hatáskörből fakad az, hogy addig, amíg a végrehajtási megszüntetése iránti, „különleges” peres eljárásokhoz tartozó peres eljárásokban a helyi bírósági hatáskörére tekintettel nincs mód a megyei szintű bírósági hatáskörbe tartozó 209., 209/A §-okkal kapcsolatos érvénytelenítési peres eljárásokat tárgyalni, erre tekintettel a végrehajtás megszüntetési peres eljárásokban az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapítását sem lehet kérni, míg a másik három stádiumban pedig azért, mert megyei szintű bíróság előtt folyik bármelyik eljárás, a jogkövetkezmények bíróság általi megállapítását mindenképpen kérni kell. Utóbbi három esetet részletezve, tehát akkor amikor még az első – „a./” – stádiumban a bank még nem mondta fel a szerződést, de az adós a már létrejött szerződésének érvénytelenségének bíróság általi megállapítását kívánja elérni, előbb a keresetlevél mellékleteként kölcsönszerződésből pontosan idézni kell a banknak egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségét biztosító szerződési feltételt azzal, hogy ennek a szerződési feltételnek, valamint az általános szerződési feltételek egésze érvénytelenségét kéri akként, hogy A bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeként állapítsa meg azt, hogy a felek között érvényesen a szerződés aláírásának időpontjában – ex tunc hatállyal – a szerződés a svájci frank (vagy egyéb deviza) alapulvételével akként jött létre, hogy a szerződésben meghatározott

25

mondjuk havi 167 CHF-nek a törlesztés időpontjában fennálló CHF/HUF árfolyamának megfelelő tőke törlesztő részletet, valamint évi 3,95 % szerződés megkötésekori ügyleti kamatának a referencia kamatváltozásnak megfelelően változó ügyleti kamat 1/12-ed részének megfizetésére köteles. Természetesen ezeket a számadatokat példaként említettem, és a konkrét kölcsönszerződésből kell a keresetlevélbe megfelelő módon az adatokat áttenni azzal, hogy a kölcsönszerződés fogalmát meghatározó Ptk. 523. § 1. bek-e szerinti jogkövetkezményekre vonatkozó kérelem szükséges és elegendő is a keresetlevélben. -------------------------Amennyiben pedig áttérünk a következő „b.,” stádiumra, tehát arra, amikor már a bank a szerződést felmondta, akkor a Ptk. 320. §-a alapján mivel a szerződés a bank közlésével megszűnik, annyiban módosul az előző állapotra most ismertetett kereseti kérelem, hogy előbb a felmondás érvénytelenségét kell kérelmezni arra tekintettel, hogy a szerződési feltételek érvénytelenségére tekintettel a felmondásban megjelölt pénzösszeggel az adós ténylegesen nem tartozott, majd ezt követően az immár kérelem szerint felmondással meg nem szűnt, érvényesnek tekintendő szerződésnek szerződési feltételeivel valamint jogkövetkezményekkel kapcsolatosan ugyanúgy kell előterjesztetni a kereseti kérelmet, mint ahogy az „a./” stádiumban már közöltem. Ennek a „b./” stádiumnak megfelelő peres eljárást természetszerűen meg kell indítani tehát megyei szintű bíróság előtt akkor is, amikor egyébként már a végrehajtás folyamatban van, és végrehajtás megszüntetési peres eljárásában elértük, vagy el kívánjuk érni a végrehajtás megszüntetését. Annak érdekében, hogy a végrehajtás megszüntetését követően tovább rendezzük az ügyet tehát felmondás érvénytelensége és erre tekintettel szerződés érvénytelensége és jogkövetkezmények megállapítására irányuló kérelmekkel. -------------------------Következő „d./” stádiumban már egyes végrehajtási cselekmények már eredményre vezettek, az adósoknál bekövetkezett a kár, de általában a bankok telhetetlensége folytán a végrehajtási eljárás még folytatódik. Ebben a helyzetben előbb a végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárást látom indokoltnak megindítani a még folyamatban lévő végrehajtási eljárásra tekintettel, majd ennek eredményessége – esetleg eredménytelensége esetén is – a megyei szintű bíróságon az előző stádiumra már javasolt felmondás érvénytelensége, szerződés érvénytelensége, valamint jogkövetkezmények megállapítására irányuló kereseti kérelmek mellett a már bekövetkezett tényleges károk megfizetésére is javaslom a kártérítési peres eljárás megindítását. Tekintettel arra, hogy a károsodás bekövetkezésében az ombudsmani vizsgálat által is megállapítottan annak a közjegyzőnek a magatartása is szerepet játszott, aki közjegyzői szerződésbe foglalta az adósok szükséges tájékoztatása nélkül a bankok által diktált szerződéseket, illetve végrehajtási záradékot sajátos körülmények között létrejött ténytanúsítvány alapján állított ki, indokoltnak látom egyetemleges károkozásra tekintettel a kártérítési peres eljárásban ezzel a közjegyzővel szemben is előterjeszteni a kárigényt. =============== A fentiekben ismertetett „alapper”-ekben kizárólag a kölcsönszerződés létrejöttéhez szükséges törvényi feltétekkel kapcsolatos igényt láttam célszerűnek a keresetlevélben előterjeszteni.

26

Azért javaslom ezt ilyen egyszerűen, mindenféle egyéb igény részletezése nélkül a keresetlevélben előadni, mivel a bíróságnak a keresetlevelet 30 napon belül kell átvizsgálni ahhoz, hogy eldöntse az irat perre való alkalmasságát, és ezt a munkáját a bíróságnak nem javaslom különböző egyéni problémáknak keresetlevélben történt ismertetésével nehezíteni. Az egyéb problémákra, tehát például a kezelési költséggel, vagy más szörnyűségekkel kapcsolatos problémákat az első tárgyaláson, megfelelő előkészítés mellett szíveskedjenek előterjeszteni. A bíróságnak lehetőség szerint tessék segíteni, és nem nehezíteni a munkáját. Ezért is vagyok mélységesen felháborodva a még most dúló „pertársaság”-i attrakciókon. Miféle dilettáns elme szüleménye az, hogy fogjunk össze jó sokan, aztán együtt menjünk a bíróságra perelni csak azért, hogy az adósoknak egyszerűsítsük a dolgát. Nem észrevenni ezáltal azt, hogy amennyivel „egyszerűsítik” az adósok dolgát, annyival nehezítik a bíróság munkáját nem beszélve arról, hogy egyetlen szabálytalan idézés vagy nem várt haláleset a pertársaknál előidézheti azt, hogy évekig csak ez miatt nem lehet egyetlen másik pertársnál sem tárgyalást tartani. A pertársaságot és hasonlóan épületes dolgokat erőltető álsegítőkben valamiféle önző érdeket vélek felfedezni. Úgy látom, hogy az adósoktól beszedett „tagsági díj” címén, vagy egyéb haszon folytán akarnak jövedelemhez, előnyhöz jutni, és tartok attól, hogy még az országnak mostani helyzetében is a saját pénzükön, vagy pártoskodásuk esetén már a következő választáson elérhető előnyökön jár „segítésük” esetén az agyuk. Ahol észlelem az anyagi előnyszerzési szándékot, ott természetesen az ügyészséghez fordulok bűncselekmény alapos gyanúja miatt. ---------------------------------------

9./ Természetesen nem kimerítő az előzőekben ismertetett módokon lehetséges bírósági út igénybevétele. Néhány ilyen eltérő lehetőségre az alábbiakban térek ki.

A./ Az adósok között természetesen olyan is előfordult, hogy nem csak a bankok által diktált tisztességtelen szerződési feltételek miatt nem tudtak szerződésszerűen teljesíteni, hanem egyéni problémáik miatt sem. Lehetséges volt a családban haláleset, munkahelyelvesztés, válás és egyéb. Tekintettel arra, hogy a hitelező bankok a szerződéskötésekor kifejezetten „hitelbírálati díj” vagy hasonlóan sokat mondó címen is bezsebelték az adósoktól a pénzt, valamint a hitelezési tevékenységnek az alábbi törvényhely szerint része a hitelképesség vizsgálata, 2. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

10. Hitel és pénzkölcsön nyújtása: 10.3. A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is

magában foglalja. Figyelmem ezzel kapcsolatosan kizárólag azokra az esetekre irányul, hogy kétségbe vonható az, hogy a bank a hitelképesség vizsgálata feladatkörének ellátása során nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Abból indulok ki, hogy az olyan esetekben, ahol a bank eleve a jelzálogjog bejegyzés, vagy egyéb biztosíték érvényesítésében bízott azért, mert a józan ész szabályai szerint már a szerződés megkötésének pillanatában látni lehetett az, hogy a bank által jól tudottan várható árfolyamváltozásra

27

tekintettel legfeljebb 1-2 évig tudja az adós minden anyagi erejét megfeszítve a törlesztő részletet fizetni, ott éppen azért, mert szerződésszegést elkövetve jogellenesen járt el a bank, az alábbi jogszabályhely alapján eredménnyel megindítható a kártérítési peres eljárás a bank ellen az alábbi törvényhelyet is megjelölve: 312. § (1) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős. (2) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. (3) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett

szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését. Ennek az aláhúzott és kiemelt jogszabályhelynek alapján tehát indokoltnak látom olyan esetekben, ahol már a kár bekövetkezett, és fentiek szerint járt el a hitelező bank, a Ptk. 339. § alapján egy teljesen mindennapos kártérítési peres eljárás megindítását hitelező bank ellen. -----------------------------B./ Opciós szerződéseknél a vételi jog és opciós jog kikötéseiről szóló ombudsmani állásfoglalásból javaslom kiindulni: A Ptk. alkotmányos szintű alapelvi rendelkezéseibe, a Ptk. 4. § (1) bekezdésében írt jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményébe, az így kötött szerződés pedig nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik [Ptk. 200. § (2) bekezdés], ha a bank a fedezetként lekötött ingatlan értékét - lakottságra vagy más tényezőkre alapítva - a valós forgalmi érték alatt határozza meg, majd az így egyszeresen már leértékelt ingatlan hitelfedezeti értékét jelzálog hitelintézet esetében a jogszabályban rögzített 70%-os értéknél, más hitelintézet esetén a biztonságos hitelezéshez szükséges legmagasabb értéknél alacsonyabban állapítja meg. Az így elvégzett fedezetértékelés (egyoldalúan elvégzett kétszeres leértékelés) és annak eredménye sérti a közfelfogást, beleütközik a Ptk. jóhiszemű és tisztességes eljárást előíró alapelvi követelményeibe és a jó erkölcsbe is. A bank akkor jár el jóhiszeműen és tisztességesen, ha független szakértőt bíz meg az ingatlan valós, reális forgalmi értékének meghatározásával, abba bevonja a tulajdonost is, és az így objektív módon megállapított ingatlanértéknek a jelzálog-hitelezésről szóló jogszabályban megállapított százalékát veszi hitelfedezeti értéknek. Ilyen tartalmú rendelkezés megfelelően védi a bank érdekeit és nem okoz aránytalan, túlzott érdeksérelmet a tájékozott és felelős döntésre képes adós oldalán. Ebből következően tehát azt javaslom, hogy ahol az ingatlannak a tulajdonosa meg van győződve arról, hogy a bankok által felkért ingatlanforgalmi szakértők eleve alacsonyabbra értékelte a környéken kialakul forgalmi értékhez képest az ingatlan értékét, majd az így lecsökkent értékre becsült ingatlanérték 70 %-ban jelölte meg a bank az opciós szerződésben a vételárat, a Ptk. 200. § 2. bek-re – jó erkölcsbe ütközés – utalással szerződés semmiségére hivatkozással – ingatlannyilvántartási bejegyzés törlése iránti peres eljárást kezdeményezzen az alábbi jogszabályhely alapján: 1997. évi CXLI. törvény

62. § (1) Keresettel kérheti a bíróságtól

a) a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását érvénytelenség címén az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész, 63. § (1) Az érvénytelen bejegyzés törlése iránt a keresetet azzal szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy mentesült kötelezettség alól, addig lehet megindítani, amíg a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának helye van.

28 (2) Azzal szemben, aki további bejegyzés folytán, az előző bejegyzés érvényességében bízva, jóhiszeműen szerzett jogot, a bejegyzéstől számított három év alatt lehet a törlési keresetet megindítani.

Ilyen esetben hiteles tulajdoni lap csatolandó a keresetlevélhez. =========================

IV. A négy fajta keresetlevél minta közlésénél az előzőekben írtak után nincs nehéz dolgom. Hiszen előveszem a végrehajtás megszüntetését kérelmező korábbi keresetlevél mintámat az alábbiak szerint: ---------------------

Tisztelt Pesti Központi Kerületi Bíróság! Az ide mellékelt kölcsönszerződés szerint peres felek 2008. február 6-án kötöttek közjegyzői okiratba foglalva „Devizában nyilvántartott Lakáshitel Kölcsönszerződés” –t huszmilliókilencszázezer forint, 134008 CHF-ben meghatározott kölcsönre vonatkozóan. ------------------------------Alperes a 2008. február 6-i szerződésben meghatározott 3,95 % ügyleti kamatot később az ide mellékelt iratok szerint 2008. december 4-én, majd 2009. december 4-én minden indokolás nélkül előbb 6,45 %-ra, majd 7,1 %-ra emelte és ezek a törlesztő részlet emelések képtelenné tették anyagi helyzetünk miatt a törlesztő részletek fizetését. A törlesztő részletnek ilyen formán történő fizetésének elmaradása folytán végrehajtást kérő közjegyzőtől az általa közölt adatok alapján tartozásunkról ténytanúsítvány nevű iratot készíttetett, majd 2011. április 10-én azonnali hatállyal felmondta a 20.900.000.-Ft. kölcsönösszegre vonatkozó kölcsönszerződést kötelezettségünk nem teljesítése okából. Időközben a velünk szemben ily módon fennálló követelését II. r. alperesi faktoring cégnek eladta – engedményezte, majd ténylegesen immár a II. r. alperes által lett kérelmezve a végrehajtási eljárás annak a végrehajtási záradéknak alapján, amit a végtanúsítvány alapján az a közjegyző készítette, aki a kölcsönszerződést szerkesztette. --------------------------------Ennek a közjegyzői záradéknak folytán a végrehajtási eljárás ellenünk Vh. 21859/2011. szám alatt 129.139 CHF alapján meghatározandó forintösszegre 2011. május 20-án megindult. -----------------------------Jelen perben érvényesített igényünk célja az, hogy a Ptk. 209. § szerinti tisztességtelen szerződési feltételek miatt a 209/A. § 1. bek-re és a 2. bek-ben írt semmiségre hivatkozva a kölcsönszerződés alperesi felmondását követő végrehajtási eljárást eljáró bíróság előbb függessze fel, majd szüntesse meg.

29 ==================

A per jogi alapjának ismertetése előtt indokoltnak látom az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa OBH 2958/2006. számú jelentésében tett alábbi megállapításokra hivatkozni: „3. A vizsgálat érdemi megállapításai A bank által rendelkezésemre bocsátott üzletszabályzat (Az „OTP Lakáshitelek” üzletszabályzat – Konzorciális hitelek) 5.2 pontja a szerződés bank részéről történő egyoldalú módosításával kapcsolatban a következőképpen rendelkezik: „A Hitelezők jogosultak – kamatperiódusonként állandó (fix) kamat esetén kamatperiódusonként – a hitel ügyleti kamatát, egyéb költségét, és erre vonatkozó egyéb szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, a fogyasztói árindex, a jegybanki alapkamat, az állampapírok hozama, a lakossági hitelek kockázati tényezőinek alakulása és a Hitelezők forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költsége változik. -------------------------A kezelési költség meghatározása egyértelműen általános szerződési feltétel, mivel azt a bank az érintett valamennyi szerződésre előre egyoldalúan, a hitelfelvevők közreműködése nélkül határozza meg és annak sem a kezdeti, sem a változtatást követően alkalmazott mértékét a felek nem tárgyalták meg. Az üzletszabályzat előzőekben idézett rendelkezése lényegét tekintve az ügyfél számára ellenőrizhetetlen és nyomon követhetetlen felhatalmazást ad a hitelező banknak a szerződés módosítására, mivel a bankon kívül senki nem tudja ellenőrizni, hogy a lakossági hitelek kockázati tényezői miként alakulnak, illetve a bank forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költségei miként változnak. A szerződésmódosítással kapcsolatban közokiratba foglalt hitelszerződések is pusztán arra vonatkozó rendelkezést tartalmaznak, hogy a bank megváltoztathatja a kamat és a kezelési költség mértékét, és ezt a hatályba lépés előtt 15 nappal köteles hirdetményben közzétenni. A bank az ügyfeleknek küldött, a kezelési költség megváltoztatásáról szóló levelében még utalásszerűen sem jelölte meg az egyébként jelentős összegű költségnövelés okát. Ez a bank részéről egyoldalú, az ügyfelek számára átláthatatlan és egyúttal jelentősen hátrányos szerződésmódosítási eljárás alkalmas annak megállapítására, hogy a bank szerződéses gyakorlata a jogszabályi rendelkezéseket tartalmilag kijátszva tisztességtelenül befolyásolja a bank ügyfeleinek szerződéskötési szándékát, és ezáltal a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelménye sérelmét okozza. A tisztességtelenség két fogalmi elemet feltételez: a jóhiszeműség sérelmét és a felek jogaiban, illetve kötelezettségeiben bekövetkező jelentős egyensúlytalanságot. A vizsgált esetekben mindkettő megállapítható. A felek helyzetében a jelentős egyensúlytalanság egyértelműen következik a bank által alkalmazott általános szerződési feltételek keretében „diktált” rendelkezésekből. Sérült a jóhiszeműség és vele a tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség elve azzal, hogy a bank nemhogy valós és okszerű tájékoztatást nem adott az ügyfeleknek a költségnövelés okairól, hanem ezen okokról semmilyen tájékoztatást sem adott. A jóhiszeműség és tisztesség elve általános, valamennyi magánjogi jogviszonyra kiterjedő, objektív tartalmú zsinórmérték. A jóhiszeműség és tisztesség elve a személyek – a szóban forgó ügyekben mind a bank, mind az ügyfelek –magatartására etikai mércét állapít meg, és általános elvként az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsítását kívánja meg. Az együttműködési kötelezettség körébe tartozik – a kialakult bírói gyakorlat szerint – a jogszabályban direkt módon elő nem írt közlési és tájékoztatási kötelezettség is. Álláspontom szerint egy hitelezési tevékenységet üzletszerűen folytató pénzügyi

30

intézménytől elvárható, hogy amennyiben az általa kötött szerződésekben kiköti az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, akkor – amennyiben ilyen szerződésmódosításra sor kerül – a jóhiszeműség és tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség általános elvének megfelelően adjon érdemi és okszerű indokolást a szerződésmódosítás okairól.” Az Országgyűlési Biztosnak idézett megállapításai az általunk megkötött kölcsönszerződésnél is maradéktalanul helytálló, alperes ugyanúgy járt el velünk a szerződéskötés során, illetve ugyanilyen indokolatlanul, előttünk ismeretlen okokból emelte egyoldalú szerződésmódosítással hol a törlesztőrészletetet, hol a kezelési költséget, hogy a tőke összegét. Erre tekintettel hivatkozom az alábbi jogszabályhelyre, „209. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. A Ptk. 209. § (1) bekezdése az egyetlen hely a Ptk.-ban, ahol a jóhiszeműség és tisztesség elve (Ptk. 4. § (1) bekezdés) megjelenik. Tisztességtelennek az a kikötés minősül, amely a jóhiszeműség és tisztesség elvét

sérti. Az egész Ptk.-ra kiterjedő elvet a jogalkotó ehelyütt azzal pontosítja, hogy olyan kikötések sértik ezt az elvet, amelyeknek eredményképp az egyik fél jogai és kötelezettségei egyoldalúan és indokolatlanul hátrányosan kerülnek meghatározásra. Valójában ezekben az esetekben is arról van szó, hogy a Ptk. biztosítani kívánja a szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek kiegyenlített eloszlását. Ha a Ptk. által diszpozitív szabályokkal biztosított egyensúly súlyosan felborul, a jogalkotó valamilyen módon beavatkozik a jogviszonyba. A szerződési feltétel tisztességtelenné nyilvánítása ennek egyik eszköze.”

valamint a 2/2011. (XII.12.) PK vélemény alábbi rendelkezéseire is: 2. Vélelem szól amellett, hogy a fogyasztói szerződésben az egyoldalúan, előre meghatározott, illetve az általános szerződési feltételt a felek egyedileg nem tárgyalták meg. A fogyasztóval szerződő fél ezt a vélelmet csak akkor tudja sikeresen megdönteni, ha kétséget kizáróan bizonyítja: a szerződéskötést megelőzően biztosította annak lehetőségét, hogy az adott feltétel tartalmát a fogyasztó befolyásolhassa és a fogyasztó e lehetőséggel nem élve fogadta el a feltételt. 3. Fogyasztói szerződésben az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel valamint az általános szerződési feltétel tisztességtelenségét a bíróság - a szerződés teljes feltételrendszerének a mérlegelése alapján - akkor állapíthatja meg, ha az a jóhiszeműség és tisztesség követelményének a sérelmével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontja meg a szerződésből fakadó jogosultságok és kötelezettségek egyensúlyát. Utóbbi rendelkezést követve, a 93/13. számú EGK irányelv mellékletének alábbi tartalmából kiindulva a fogyasztó hátrányára lett megbontva a jogok és kötelezettségek egyensúlya bizonyítottan azáltal hogy a bankoknak egyoldalú szerződésmódosítási lehetősége ellentételezéseként nem lett biztosítva az adósok javára a felmondás joga.: „a szerződésben engedélyezik az áru eladójának vagy a szolgáltatás nyújtójának, hogy egyoldalúan megemelje az árakat, mindkét esetben anélkül, hogy ennek megfelelő jogot biztosítanának a fogyasztó számára a szerződés felmondására abban az esetben, ha a megemelt ár lényegesen magasabb annál, mint amiben a szerződés megkötésekor megállapodtak;

31

Ennél fogva a bankoknak valamennyi egyoldali szerződésmódosítási nyilatkozata tisztességtelen szerződés feltétel alapján lett biztosítva, mely ténynek következtében a nyilatkozatok semmisek. A végrehajtási eljárás végrehajtási záradék alapján lett elrendelve, és a ténytanúsítványban bankok egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségével is emelt összegű tartozása az adósoknak a fentiekben leírt tisztességtelen szerződési feltétel illetve semmiség okából érvényesen nem jött létre: 369. § A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha

a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre, Erre tekintettel a Pp. 369. § a pontjában jelölöm meg jelen peres eljárás jogi alapját. Tekintettel arra, hogy a 20/2011. (XII.12.) PK vélemény már idézett 2. pontja szerint Vélelem szól amellett, hogy a fogyasztói szerződésben az egyoldalúan, előre meghatározott, illetve az általános szerződési feltételt a felek egyedileg nem tárgyalták meg, csatoljuk az elbíráláshoz szükséges és rendelkezésünkre álló

valamennyi kölcsönnel kapcsolatos iratot, további bizonyítási indítványunk nincs. -----------------------Fentiekre tekintettel

keresettel élünk, és kérjük T. Pesti Központi Kerületi Bíróságot , hogy szüntesse meg az alperes, mint végrehajtást kérő által ellenünk lefolytatni kérelmezett Vh.21859/2011. számú végrehajtási eljárást a Pp. 369. § a. pontja alapján, tárgyalás előkészítése során hozandó végzéssel a Pp. 370. § alapján a végrehajtási eljárást függessze fel, kötelezze alperest a perrel felmerülő perköltségnek felperesek részére történő fizetésére. --------------------------------Pertárgy értéke: 20 millió 900.000.-Ft. Jelen eljárást közvetítői eljárás nem előzte meg, felek azt nem vették igénybe. Csatolt költségmentességi nyilatkozat alapján elsősorban költségmentesség, másodlagosan illeték feljegyzési jog megadását kérelmezzük. Bíróság illetékességét a Pp. 367. §-ra alapítjuk. Bizonyítási indítványként becsatoljuk a kölcsönszerződésünk valamennyi fellelhető iratát. Siófokon 2012.január 31. napján. Tisztelettel: Előttünk, mint tanuk előtt: név: ------------------------------------------

Kovács József és neje felperes

32

lakás: név: -----------------------------------------lakás:

Pesti Központi Kerületi Bíróság

Budapest

keresetlevele

Kovács József és neje Budapest 1131 Kökörcsin u. 192.sz. a. lakos felpereseknek

OTP Faktoring Kft. 1051 Budapest Nádor u. 16. sz. a. I. r.

Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. – székhelye: 1051 Budapest Nádor u. 16. sz. a. II. r.

33

alperesek elleni

végrehajtási megszüntetése és jár. ir. eljárásban.

peres

Ez tehát egy 5 oldalas keresetlevél. Az aki a „C.” jelölésemmel ellátott stádiumban van az ügyével, tehát már a végrehajtás megindult, de még ennek során kár nem következett be, a fenti keresetlevelet csak a kék jelzésű részeknél a következőképpen aktualizálja saját ügyére: -

-

A keresetlevél felső részén beírja annak a helyi bíróságnak nevét, amelyik a lakóhelye szerint illetékes, A keresetlevél első oldalán láthatókhoz képest hasonló rövidséggel leírja a szerződése konkrét adataival azt, hogy eddigiekben a per szempontjából a lényeget illetően mi történt, Beírja az első oldal alján a azt, hogy milyen szám alatt és milyen összegre indult a végrehajtási eljárás, A keresetlevél második és harmadik oldalán változatlanul hagyja valamennyi szövegrészt, A negyedik oldalon a keresettel szó alatt ismét beírja az illetékes bíróság nevét, illetve egy sorral lejebb ismét beírja a végrehajtási ügye számát, Pertárgy értékeként a saját kölcsönösszege értékét írja be Dátumozást a megfelelő hely és időponttal megjelöli, Saját nevét és mindazokra utalást megteszi a lap alján, akik adósi oldalról aláírták a szerződést, majd valamennyien aláírják úgy ezen a helyen az okiratot, hogy a tanuk helyén pedig a két tanú a nevét és címét is feltüntetni. Ötödik oldalon az előzőeket értelemszerűen ismét el kell végezni, valamennyi felperes lakóhelyét pontosan az alperes székhelyével együtt fel kell tüntetni.

-----------------------------Rátérve az a./ jelölésű stádium – még nem mondták fel a kölcsönszerződés – keresetlevél mintára, újból a fenti ötoldalas keresetlevél mintából indulunk ki úgy, hogy valamennyi fekete színű betűkkel írt szöveget változatlanul hagyjuk, de a piros és kék színűeknél az alábbi változtatást tesszük: -

A keresetlevél első oldalán felül annak a megyei szintű törvényszéknek nevét írjuk, mely az kölcsönszerződés ügyletkötési helye szerint illetékes, Az első oldalon tovább röviden összefoglaljuk a saját kölcsönszerződésünk történését pontos szerződéskötési és egyéb adatok feltüntetésével, Az első oldalon piros dőlt betűs rész helyett a következőket írjuk be: Jelen perben érvényesített igényünk célja az, hogy a Ptk. 209. § szerinti tisztességtelen szerződési feltételek miatt a 209/A. § 1. bek-re és a 2. bek-ben írt semmiségre hivatkozva T. Törvényszék a kölcsönszerződés részbeni érvénytelenségét

34

a kereseti kérelem szerint állapítsa meg és ennek jogkövetkezményeként a kérelmünknek megfelelő tartalommal állapítsa meg a szerződés érvényességét a szerződés aláírásának időpontjára visszamenőleges hatállyal. -

a harmadik oldal aljának utolsó két bekezdését hagyják ki, a következő oldal első két sorával együtt, a negyedik oldal „k e r e s e t t e l” szava alatt az első oldalon már jelölt törvényszéket írják be, majd aktualizálva a saját szerződésük adataira következő szöveget írják:

állapítsa meg T. …….Törvényszék azt, hogy a …………………….napján alperes és felperesek között létrejött devizaalapú kölcsönszerződésnek …..pontjában irt, „A hiteldíj (kamat és kezelési költség változó mértékű, amelyet a Hitelező a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosult egyoldalűan megváltoztatni. A Hitelező a változást – annak hatályossá válását megelőző legalább 15 nappal – a Banknak az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett, az OTP Lakáshitelek kamat-, díj-, jutalék- és költségtételeiről szóló Hirdetményében teszi közzé, A hiteldíj mértékének e pontban írott megváltoztatása esetén az Adósok kötelesek a Hitelezőnek az ekként megváltoztatott mértékű hiteldíjat megfizetni. Azon feltételek, illetőleg körülmények részletes meghatározása, amelyek esetében a hiteldíj ügyleti kamatát, egyéb költségét, és az erre vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztói árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírok hozama, vagy a Hitelező forrás-, valamint hitelszámlavezetési költsége növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőre nézve romlanak.” szövegezésű szerződési feltétel, valamint a szerződés mellékletét képező alperesi Üzletszabályzat teljes terjedelmében a Ptk. 209., 209/A §-ok rendelkezéseire tekintettel tisztességtelenek és semmisek, érvénytelenek, valamint állapítsa meg az érvénytelenség jogkövetkezményeként azt, T. Bíróság, hogy a szerződés aláírásának ………… napjától kezdődően havi 169 CHF-nek CHF/HUF árfolyamának Magyar Nemzeti Bank által a törlesztő részletek fizetésekor megállapított devizaközépárfolyamnak megfelelő forintösszeget, valamint a szerződésbe foglalt évi 2,04 %os ügyleti kamat, és a szerződés aláírásakor a Svájci Nemzeti Bank által nyilvántartott 1,06 Libor kamatmérték arányának megfelelően vagyunk kötelesek fizetni kamatot akként, hogy a törlesztő részletek esedékességekori CHF Libor értékhez arányos ügyleti kamat 1/12-ed részének megfelelő az ily módon fizetendő kamat havi törlesztő összeg. -

fenti szöveg után csak a kötelezze alperest ……..szövegrész maradjon a szaggatott vonalig, Pertárgy értékét a felvett kölcsönösszegnek megfelelően jelöljék meg, Bíróság illetékességére hivatkozásnál a Pp. 36. § 2. bekezdését jelöljék, írják be.

A többi rész úgy gondolom, hogy értelemszerű, az ötödik oldal alján a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása ir. peres eljárásban szövegrészt írják. ----------------------------A „b.” jelölésű stádiumnál pedig mindösszesen annyit kell tenni, hogy miután az „a.” jelűre az előzőek szerint átalakították a keresetlevelet azt a keresetlevelet minden tekintetben változatlanul hagyják, de mivel a felmondás már megtörtént a bank részéréről a tényállási részben erről a

35

felmondásról a felmondási okirat mellékletével számoljanak be, majd a kereseti kérelem megszövegezésénél úgy kezdjék a „k e r e s e t t e l „ szó után a kérelmet, hogy állapítsa meg T. Törvényszék azt, hogy alperesnek ……………napján kelt, ……………..napján alperes és felperesek által aláírt kölcsönszerződést felmondó okiratába foglalt felmondás érvénytelen, majd ezt követően állapítsa meg T. Törvényszék azt, hogy a ......................napján alperes és felperes által aláírt szerződés……. És utána ugyanaz a szöveg jön amit a fentiekben leírtam teljes terjedelmében, tehát a jogkövetkezményekre vonatkozóan is. Ennek a fajta keresetlevélnek végén pedig a változatosság kedvéért most felmondás érvénytelensége iránti peres eljárásban szöveget írjuk. ------------------------------És végül a „d.” jelű stádiumban, tehát akkor amikor az ide vonatkozóan már részletezettek szerint az adósnak bekövetkezett kára akkor a kártérítés iránti peres eljárásban az előzőekben „b.” stádiumra megfogalmazott keresetlevelet minden tekintetben változatlanul hagyjuk, ugyanazt a kereseti kérelmet is írjuk, de a „k e r e s e t t e l” szó után előbb egy viszonylag kisebb értékű, de egymillió forintot meghaladó kárösszeg jelöléssel ugy kezdjük a kérelmet, hogy kötelezze T. Törvényszék alpereseket egyetemlegesen (közjegyzőre is utalva) …………. Ft. kárnak, valamint ennek …………………(árverés napjára utalva)- tól számított késedelmi kamata megfizetésére, valamint ezt meghaladóan állapítsa meg T. Törvényszék ………………..napján kelt, I. r. alperes általi felmondás érvénytelenségét….. és folytatódik a szöveg ugyanúgy, ahogy fentiekben leírtam. --------------------------------Mindegyik peres eljárásban valamennyi félnek egyébként perben kell állni, akik aláírták a szerződést. =================== Ennyi az egész. És mivel tudja a közhatalom azt, hogy ilyen egyszerű, valamint azt is tudja, hogy a törvényes eljárások betartása esetén nincs esélye a bankoknak, ezért követ el az adósok számára minden szörnyűséget csak azért, valahogy megmeneküljenek szegény bankok a peres eljárás várható eredménye elől. Nincsenek illúzióm egyébként azzal kapcsolatosan, hogy a bankok és közhatalom ezek után megkísérli azt az egyetlen rendelkezésére álló lehetőséget is igénybe venni, hogy akár valamiféle minisztériumi és bírósági együttműködési megbeszélések folytán eljuthassanak oda, hogy adminisztratívnak tekinthető módszerekkel akadályozzák a peres eljárásokat. Azzal, hogy a kormányzat mélyen hallgat a perek jóságáról,

36 azzal, hogy eszébe sem az Igazságügy minisztériumnak, vagy akár a Legfelsőbb Bíróságnak az, hogy ugyanúgy, mint a vörös iszap perekben ezekben az ügyben a bíróságok elnökei soronkívűli eljárásokat rendeljenek el, azzal, hogy egy-két intézkedése a Fővárosi Törvényszéknek az ott folyamatban lévő érvénytelenségi pereimben több mint szokatlan problémák merültek fel, a körülmények arra utalnak, hogy a bankok minden bizonnyal hűek eddigi magatartásukhoz. Szerintem tisztességtelenek ők itt is és tisztességtelenek ott is. Tisztességtelenek mindenütt.

Siófokon 2012. március 4. napján. Léhmann György