NAPI SAJTÓSZEMLE 2008. április 11., péntek
Tartalomjegyzék I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek ......................................................................... 4 Itthon is virágzanak az ökoalapok .............................................................................................. 4 Térey Jánosé az idei Aegon-díj .................................................................................................. 4 Financial watchdog... .................................................................................................................. 4 Dutch insurer Aegon NV... ......................................................................................................... 4 Mik a panaszai? .......................................................................................................................... 4 II. Hazai pénzügyi hírek .................................................................................................................... 4 Biztosítói hírek................................................................................................................................. 4 A francia Groupama biztosító..................................................................................................... 5 Az ötödik évre nyereséges lett a Posta Biztosító ........................................................................ 5 Kötelező szünet........................................................................................................................... 5 Vezetőváltó ................................................................................................................................. 5 Hoppon maradhatnak a hitelfelvevők ......................................................................................... 5 Biztosítás munkaügyi perekre .................................................................................................... 6 Nyugdíjpénztári hírek ...................................................................................................................... 6 Kiábrándító évtized..................................................................................................................... 6 Kellenek az átalakítások ............................................................................................................. 6 Betegirányítási dilemmák ........................................................................................................... 6 Szektorsemlegesség: az SZDSZ-nek tetszik............................................................................... 7 Zárókő nélkül ingatagok a falak ................................................................................................. 7 Már az OVB-nél vannak az aláírások ......................................................................................... 7 A NEK visszavonná a pénztártörvényt ....................................................................................... 8 Biztonság és reform? .................................................................................................................. 8 Ésszerű időn belül ....................................................................................................................... 8 Banki tevékenység ........................................................................................................................... 9 Profitrekord a szűkülő piacon ..................................................................................................... 9 Drágulhatnak a támogatott hitelek .............................................................................................. 9 Hitel ............................................................................................................................................ 9 Merészen szól az Accord ............................................................................................................ 9 Nemzeti vágta a Hősök terén ...................................................................................................... 9 Egyesülő pénzintézetek .............................................................................................................. 9 Számlacsomagot a bírónak! ........................................................................................................ 9 Tőkét kovácsolnak az érdekeltek a pánikból ............................................................................ 10 Új per a Postabank könyvvizsgálói ellen .................................................................................. 10 Ügynök hosszútávra ................................................................................................................. 10 Színes álmok ............................................................................................................................. 10 Bűvszavak ................................................................................................................................. 11 Aprógyűjtés játékokra............................................................................................................... 11 Kiábrándító évtized................................................................................................................... 11 Erőteljes kamatemelés .............................................................................................................. 11 Perben az életjáradékcégek ....................................................................................................... 11
MLSZ-blamák .......................................................................................................................... 11 Vádújítás ................................................................................................................................... 12 CIB Bázis Számla - Kicsiben is jók vagyunk .......................................................................... 12 Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) .................................................................................................. 12 Nem sokat hoz az osztalékvadászat .......................................................................................... 12 Főleg az OTP okozta a letargiát ............................................................................................... 12 Meglepő forinterősödés és sikeres aukció ................................................................................ 13 Ismét kötvényezik a Diákhitel Zrt. ........................................................................................... 13 Szünetel a Phylaxia kereskedése .............................................................................................. 13 Garantált kötvény az Erste Banktól .......................................................................................... 13 Leminősítve az Erste a magyar kilátások miatt ........................................................................ 13 Mi mozgathatja a forintot rövidebb és hosszabb távon? .......................................................... 13 Hirdetés a 2003/71/EK irányelv 14. cikkének megfelelően ..................................................... 14 A régió legjobb előrejelzései .................................................................................................... 14 Műkincs, ingatlan, tőzsde? Befektetési rendezvénykörkép ...................................................... 14 Forbes-lista: előrébb a Mol és az OTP ..................................................................................... 15 Új terveket szőnek .................................................................................................................... 15 Megfeküdte a gyomrukat .......................................................................................................... 15 Osztalékszezon előtt ................................................................................................................. 15 Mitől véd az osztalék? .............................................................................................................. 15 Csak átmenetileg ártott… ......................................................................................................... 15 A Bankár felvásárolná az Exbust.............................................................................................. 15 Hazatér az Univer ..................................................................................................................... 15 Háttér ........................................................................................................................................ 15 Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika ...................................................................................... 16 Ha nincs reform, legyen egyszerűsítés! .................................................................................... 16 Szigorítanák a sztrájktörvényt .................................................................................................. 16 A befektetőket zavarja a bizonytalanság .................................................................................. 16 Veres szerint kedvezően alakulnak a folyamatok..................................................................... 17 Új evahatáridő közeleg ............................................................................................................. 17 IVSZ: nem a kulturális járulék kiterjesztésére ......................................................................... 17 Várat magára a reform .............................................................................................................. 17 Reálértéken apadt a hazai könyvpiac........................................................................................ 18 Fogyasztói árak ......................................................................................................................... 18 Kitüntették a tatabányai főiskolát ............................................................................................. 18 Javuló munkapiaci helyzet........................................................................................................ 18 A források drágulása érinti a hazai kkv-kat is .......................................................................... 19 185 ezer forint volt a bruttó átlagbér ........................................................................................ 19 Aranyból szőtték a magyar szociális hálót ............................................................................... 19 Prognózisok .............................................................................................................................. 19 Három pillér, három program ................................................................................................... 19 Előre hozott választásokra van szükség.................................................................................... 19 Fogytán van a külföldi befektetők türelme ............................................................................... 20 Az Iposz az áfa csökkentését javasolja egyes szolgáltatásokra ................................................ 20 Befektetések a Nyugat-Balkánon ............................................................................................. 20 MGYOSZ: Futó Péter az elnök ................................................................................................ 21 Csekkbefizetők azonosítása ...................................................................................................... 21 Biztonság és reform? ................................................................................................................ 21 Munkaerőtlenül ......................................................................................................................... 21 10+1 probléma .......................................................................................................................... 22 Kormányzati próbálkozások ..................................................................................................... 22 Ellenzéki javaslatok .................................................................................................................. 22 Céges szemmel ......................................................................................................................... 22 Mi bosszantja az idetelepülő külföldieket? .............................................................................. 22
Foglalkoztatási válság............................................................................................................... 22 Késnek az olimpiai pénzek ....................................................................................................... 23 Hátra arc ................................................................................................................................... 23 Magyarázza a bizonyítványt ..................................................................................................... 23 Csúszkáló autópályák ............................................................................................................... 23 Befulladó törvénytervezetek ..................................................................................................... 23 Elvont dolgok ........................................................................................................................... 23 Tavalyi adóstatisztika ............................................................................................................... 24 Maradnak tisztelettel? ............................................................................................................... 24 Bal profil ................................................................................................................................... 24 Az állami megrendelések legnagyobb kedvezményezettjei az elmúlt négy évben .................. 24 Beadják a kulcsot ...................................................................................................................... 24 Európa haja őszül...................................................................................................................... 24 Kormányozni, kisebbségben ..................................................................................................... 24 Adósságtanács .......................................................................................................................... 25 Tanulmányok, publicisztika ........................................................................................................... 25 Felzárkózás helyett leszakadás ................................................................................................. 25 Jelentések a patológiáról ........................................................................................................... 25 Húzzátok meg, és aztán húzzatok el ......................................................................................... 26 III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei ........................................................ 26 Maguk tennék rendbe a házuk táját a bankok........................................................................... 26 Az ECB nem vágott kamatot és nem is fog .............................................................................. 26 A Wal-Mart vitte a hátán Amerikát .......................................................................................... 27 IPO-rekordot várnak a varsói tőzsdén ...................................................................................... 27 Indokolatlanul rossz az euró imázsa ......................................................................................... 27 Már megint csúcsot ostromol a kőolajár................................................................................... 27 Hatalmas különbségek .............................................................................................................. 27 Németország korlátozza a befektetéseket ................................................................................. 27 Olasz választás: süllyedés várja a győztest............................................................................... 28 Csökkent a kínai külkereskedelmi többlet ................................................................................ 28 Évtizedes mélyponton a brit ingatlanpiac ................................................................................. 28 Hatályos az ukrán WTO-tagság ................................................................................................ 28 USA: fogyasztói bizalom.......................................................................................................... 28 Hazatódulnak a lengyel munkások Nagy-Britanniából ............................................................ 28 Büdzséharcok Németországban ................................................................................................ 28 Kiutat mutatnak az alagútból .................................................................................................... 28 Gyorsan bővül a szlovák ipar ................................................................................................... 28 Nyugatról jöhet a vihar? ........................................................................................................... 28 Soros György: még csak most jön a feketeleves ...................................................................... 28 Mélyponton Bush támogatottsága ............................................................................................ 28 A baloldal nem hagyhat fel a reformokkal ............................................................................... 28 Jön a fájdalmas korrekció ......................................................................................................... 29 Afrika csapdahelyzetbe került .................................................................................................. 29 IMF: globális a válság .............................................................................................................. 29 Valahol Svájcban ...................................................................................................................... 29 Fitch kontra UBS ...................................................................................................................... 29 Sorosé lesz az AS Roma? ......................................................................................................... 30 A kínai valutatartalék egy részét kezelő... ................................................................................ 30 A francia Groupama biztosító................................................................................................... 30 Szlovák euró már 2009-től? ...................................................................................................... 30 Róma hanyatlása ....................................................................................................................... 30 A dél keresztje .......................................................................................................................... 30 Kormányzati célkitűzések......................................................................................................... 30 Fukar Magyarország ................................................................................................................. 30
I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek Itthon is virágzanak az ökoalapok Veszélyben a bolygónk - halljuk lépten-nyomon a figyelmeztetést. A klímaváltozás, a víz- és energiahiány, valamint a környezetszennyezés problémáira az alapkezelők is felfigyeltek. Kísérleteznek néhányan nyílt végű, klasszikus részvényalappal, például a K&H Alapkezelő, az OTP Alapkezelő és az Aegon Alapkezelő - ám alapjaik eszközértékét tekintve egyelőre mérsékelt sikerrel. A K&H ökoalapjában 1,2 milliárd forint, az Aegon Climate Change-ben 1,3 milliárd euró, az OTP Klímaváltozásban pedig kevesebb mint negyedmilliárd forint van. (Világgazdaság 12.o.)
Térey Jánosé az idei Aegon-díj Térey János költő kapja meg idén - és veszi át ma délután - az Aegon Művészeti Díjat Asztalizene című drámájáért. Az Aegon Magyarország Zrt. által támogatott elismeréssel nettó hárommillió forint pénzjutalom is jár, valamint az előző két évben már nagy figyelmet keltő lehetőség: ezúttal Térey jelölhet más művészeti ágból kortárs magyar művészt az Aegon Művészeti Társdíjra, amellyel nettó kétmillió forintot kap majd a társdíjas művész. (Világgazdaság 7.o., Magyar Nemzet 14.o. Aegon-díj Téreynek, Népszava 6.o. Költészetnapi beszélgetések)
Financial watchdog... A PSZÁF 3 millió forintos bírságot szabott ki az Aegon Magyarország Zrt.-re, amiért a társaság nyugdíjpénztára nem lépett fel a kellő szigorúsággal a vele szerződésben álló munkáltatókkal szemben a tagdíj megfizetése érdekében. (április 4-17. Budapest Business Journal 3.o.)
Dutch insurer Aegon NV... A holland Aegon NV biztosítótársaság tervei szerint 2010-ig 2,5 millió ügyfelet gyűjt össze a közép-kelet-európai térségben. A társaság várakozásai szerint ügyféltábora 40 százalékkal bővül Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Romániában és Törökországban. (április 4-17. Budapest Business Journal 2.o.)
Mik a panaszai? Nagyon sok mindent mondhatnánk a piacok teljesítményére az elmúlt fél évben, de pozitív jelzőkkel meglehetősen nehezen illethetnénk azokat. Jelenleg mind a hazai, mind a nemzetközi piacok (részvény kötvény és egyaránt) hatalmas zuhanásokon vannak túl. Vajon létezik-e gyógyír a fenti panaszokra? Az AEGON Ózon Tőkevédett Származtatott Alap célja az, hogy az ügyfeleknek olyan befektetési alternatívát kínáljon, amelyik lehetőséget biztosít arra, hogy az évenkénti tőkegarancia mellett relatíve magas hozam legyen elérhető. Az Alap tőkevédettsége évente megújul: az alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke nem lehet kisebb a következő év első kereskedési napján, mint amennyi az árfolyam volt az adott év első kereskedési napján. Így az alap bizonyos esetekben még hozamgarantált is lehet! A legtöbb garantált alap az indulásakor megveszi az adott időszakra vonatkozó opciókat, és a futamidő végéig tartja azokat. Az AEGON Ózon egy
aktívan kezelt befektetési alap, ahol folyamatosan veszünk és adunk opciókat a piaci várakozásainknak megfelelően. (Magyar Hírlap 13.o.)
II. Hazai pénzügyi hírek Biztosítói hírek A francia Groupama biztosító 300 millió euróért megveszi a négy vezető román kereskedelmi bank által 1996-ban alapított Asiban biztosítót. Februárban 164 milliárd forintért (617 millió euró) megvásárolta az OTP Banktól az OTP Garancia Biztosító Zrt.-t és annak román, bolgár és szlovák leányvállalatát, tavaly pedig 90 millió euróért a román BT Asigurari biztosítót. (április 10. HVG 117.o.)
Az ötödik évre nyereséges lett a Posta Biztosító Tavaly a Magyar Posta ikerbiztosító díjbevétele megközelítette a 25 milliárd forintot, ehhez az életbiztosító 15, az általános közel 9 milliárd forinttal járult hozzá - ismertette eredményeiket Pandurics Anett, a biztosítók vezérigazgatója tegnap sajtótájékoztatón. 2007-bennyereséget is realizált a társaság, amellyel induláskor csak a hetedik évre számoltak. A két biztosító összesített adózott eredménye 2007-ben 69 millió forint volt. Az általános biztosító piaci részesedése 0,94, míg az életbiztosítóé 1,58 százalék volt tavaly. Tulajdonosaik, a Proactiv Holding és a Magyar Posta elvárásai szerint társaságaiknak háromévente meg kell duplázniuk a díjbevételüket. Ehhez az idén elsősorban az életbiztosítóval és annak új termékeivel, két folyamatos díjas, befektetéshez kötött életbiztosítással, illetve egy egyszeri díjas unit-linked konstrukcióval járulnának hozzá. (Világgazdaság 14.o.)
Kötelező szünet Könnyen lehet, hogy az olcsó kőtelezőivel népszerűvé vált biztosító egyesület lehúzhatja a rolót. A MÁV ÁBE vezetője a konkurensek ármánykodására panaszkodik. Az elmúlt években a MÁV Általános Biztosítóra különösen rájárt a rúd. A hatóság már 2005-ben pénzügyi helyreállítási terv kidolgozását írta elő, és szükséghelyzetet állapított meg az egyesületnél. Többször is rendkívüli adatszolgáltatást írt elő számára, 2006 végén pedig két hónapra fel is függesztette tevékenységét, majd fél évre felügyeleti biztost rendelt ki, aki végül öt hónapot töltött a MÁV ÁBE-nél. Ez idő alatt a világ legnagyobb viszontbiztosítói közül kettő, a Munich Re és a Swiss Re is átvilágította a céget. (április 10-16. Figyelő 70+71.o. április 9. Heti Válasz 42.o. Ellenáll a felfüggesztésnek a MÁV Biztosító április 9. HVG 109-110.o. Lerendezés)
Vezetőváltó Paulányi Beáta, akinek karrierútja jó példa arra, hogyan lehet multinacionális cégnél egyre feljebb lépni a ranglétrán, a strukturális átalakulással pedig bővíteni, módosítani a felelősségi kört. A Malévtól érkezett a francia tulajdonú Groupama Biztosítóhoz kutatási menedzserként, majd a PR irányítását, később a marketing és az értékesítési osztály vezetői posztját kapta meg. Februárban a marketinget és a HR t vonták össze, amelynek ugyancsak a vezetője lett. Feladata lesz többek között a társaság motivációs rendszerének továbbfejlesztése, a biztosítón belüli információáramlás átalakítása, a szakmai és nem szakmai jellegű képzések bonyolítása. (2008. március Haszon 4243.o.)
Hoppon maradhatnak a hitelfelvevők Meglepő tartalmú tájékoztató levelet küldött az FHB Jelzálogbank Nyrt. a napokban azon ügyfeleinek, akik ennél a banknál vettek fel jelzáloghitelt. Eszerint „a közel 10 éve megkötött csoportos hitelfedezeti életbiztosítást a Jelzálogbank 2008. március 31. napjával a jövőre nézve megszünteti”. E biztosítás lényege, hogy ha a lakáshitel felvevője elhalálozik és ezért nem tudja visszafizetni a részleteket, akkor ezt megteszi helyette az FHB-val szerződésben álló biztosító, így az ingatlan megmarad az örökösnek, nem teszi rá kezét bank. Az FHB sajtó- és kommunikációs osztálya azzal érvelt, hogy kezdetben a csoportos hitelfedezeti életbiztosítás a piacon egyedülálló kapcsolódó szolgáltatása volt az FHB-nak. Szabályzatukban rögzítették, hogy a biztosítást nem vállalja a bank a jelzáloghitelek teljes futamideje alatt, és azt is jelezték, hogy egyoldalúan milyen feltételek esetén fogják megszüntetni. vitatják, hogy ez az intézkedés az ügyfeleknek kényszerűen érdeksérelmet okoz, és kifejezetten sajnálják, hogy olyan döntést hoztak, amely ügyfeleik egy részében elégedetlenséget vált ki, „azonban a jelenlegi hazai versenyhelyzetben ez az egyedülálló szolgáltatás a régi formájában már nem volt fenntartható az FHB részéről” - állítják. Mivel fontos az FHB számára, hogy a régi biztosítás megszűnése ne jelentse kötelezően a biztosítási védelem végleges elvesztését, ezért alakították ki az újat. A csoportos hitelfedezeti életbiztosítás érvényességét egy hónappal, 2008. április 30. napjáig meghosszabbította az FHB. Tehát a védettség egyelőre él. (Népszava 12.o.)
Biztosítás munkaügyi perekre Kétszer is meggondolják a munkavállalók, hogy munkáltatójuk ellen munkaügyi pert indítsanak. Ugyanis míg korábban az ilyen perek tárgyi költségmentesek voltak, addig januártól a bíróság vesztes per esetén úgy is dönthet, hogy a munkavállalónak kell kifizetnie a perköltségeket. Mivel statisztikák szerint a bíróságok körülbelül fele-fele arányban adnak igazat a feleknek, a pereskedés így nagy kockázatot jelent. (2008. március Haszon 6.o.)
Nyugdíjpénztári hírek Kiábrándító évtized Néhány évnyi eredményes működés után megint jóval infláció alatti hozammal zárták a tavalyi évet a magánnyugdíjpénztárak. Az elmúlt nyolc évet tekintve a szektor épp négyszer maradt alul az inflációval folytatott küzdelemben. A nyugdíjrendszert minden téren övező bizonytalanságot érzi a társadalom is. A Volksbank februári felmérése szerint a 6,8 millió aktív korú magyarnak több mint a fele egyáltalán nem készül nyugdíjas éveire. Jelentős részük akkor is dolgozni szeretne, gyerekei segítségére számít, illetve arra, hogy „az állam majd úgyis segít". S innen nézve már jelentéktelen apróságnak tűnik a magánpénztári vagy állami nyugdíj kérdése. (április 9. Magyar Demokrata 44+45.o)
Kellenek az átalakítások Ha Magyarország tartja magát a reformokhoz, a gazdasági problémák egyik körét megoldhatja. Ezeket a reformokat nemcsak elindítani kell, hanem következetesen végigvinni, folyamatosan nyomon követni, és szükség esetén korrigálni a hibáit - figyelmeztet az OECD. Bár több szempontból egybecsengenek a kormány terveivel a nemzetközi szervezet megállapításai, több fontos területen alapvető eltérések vannak. Magyarországnak konszolidálnia kell közpénzügyeit, és folytatnia a strukturális reformokat a gyorsabb növekedés érdekében - mondta Veres János pénzügyminiszter, és egyben ez volt a fő megállapítása annak az OECD-tanulmánynak, amelyet a kormányfő felkérésére készített a szervezet. Aart de Geus, az OECD helyettes főtitkára felhívta a
figyelmet a társadalom elöregedése miatt már most jelentkező - és a jövőben várhatóan felerősödő problémákra, amelyek miatt a jelenlegi nyugdíjrendszer nagy valószínűséggel fenntarthatatlanná válik, ezért elkerülhetetlen a nyugdíjba vonulás idejének kitolása. Az egészségügy gondjait a szervezet szakértői szerint nem a finanszírozás növelésével, hanem a hatékonyság fokozásával kell orvosolni, ugyanakkor erre szerintük nem nyújt automatikusan megoldást a magántőke bevonása, konzisztens szabályozást kell kiépíteni. Az OECD a gyógyításban nem a kiadások növelése, hanem azok hatékonyabb felhasználása mellett teszi le voksát. Ráadásul az OECD szakértői szerint a holland, német és svájci példák nem támasztják alá azt az állítást, hogy a biztosítási verseny automatikusan emelné a rendszer költséghatékonyságát, illetve az ellátások minőségét. Aart de Geus a nyugdíjreform kapcsán elmondta: Magyarországon az egyik legnagyobb gond, hogy igen kedvezőek a korai nyugdíjba vonulás feltételei - írja a Magyar Hírlap. Az OECD szerint a jelenlegi szabályok mellett a nyugdíjrendszer valószínűleg nem tudja fedezni a jövőbeli igényeket, tekintettel az elöregedő népességre, ezért fel kell számolni a korkedvezményes nyugdíjazásra ösztönző feltételeket, s fokozatosan emelni kell a kötelező nyugdíjkorhatárt - a várható élettartam növekedésének megfelelően. Nemzetközi összevetésben a 62 évre emelkedő korhatár is alacsony írja a Népszabadság. (Világgazdaság 1+3.o., Napi Gazdaság 1.o. Ha nincs reform, legyen egyszerűsítés!, Napi Gazdaság 3.o. A nyugdíjkorhatár emelése elkerülhetetlen?, Magyar Hírlap 7.o. OECD: kritikus ponthoz érkezett az ország, Magyar Nemzet 11.o. OECD: További megszorítás szükséges, Népszabadság 18.o. Fájó reformok nélkül nincs növekedés)
Betegirányítási dilemmák Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász cikke a Világgazdaságban az ellátásszervezés első hazai modellkísérletéről szól. A magyar projekt részben az amerikai „managed care” rendszer egészségfenntartó szervezeteit, részben a brit egészségügyben az 1990-es években funkcionáló, pénzalapot kezelő háziorvosi rendszert vette alapul, amikor 1999. július 1-jével megkezdte működését. A modellezéssel azt kívánták bizonyítani, hogyan lehetséges a rendelkezésre álló közforrásokat hatékonyabban felhasználni. A kísérlet ideje alatt új feltételeket szabtak a pályázat útján kiválasztott szervezeteknek, az úgynevezett ellátásszervezőknek: fejkvótán alapuló bevételekhez juttatták őket, amelyből szabadon gazdálkodhattak, költségeket vizsgáltak felül, betegutakat elemeztek, szűrővizsgálatokat kezdeményeztek, a felesleges igénybevételtől óvták az ellátórendszert, s ehhez segítségül anyagi ösztönzőket alkalmaztak. A gazdálkodás eredményeképpen (esetlegesen) előálló többletet a kísérletben részt vevő szereplők között megosztották, a megtakarításból az egészségügyi szolgáltatók is részesültek. A magyar irányított betegellátási modellkísérlet (IBM) kilenc ellátásszervezővel indult, a legsikeresebb pillanataiban 18 szervező több mint kétmillió állampolgár betegútjának a menedzselését végezte, míg a politika „érdeklődése” meg nem ölte az új szisztémát. A kísérlet 2005-ben lezárult, azóta új elnevezéssel hivatalosan immár rendszerként (IBR) - működik, de a feltételek megváltoztatása miatt már nem képes eredeti céljának megfelelően funkcionálni. Az ellátásszervezői funkció „jó” helyének megtalálása a mai rendszer keretei között létfontosságú a hatékony ellátás megszervezésének érdekében. Az új egészségbiztosítási pénztárakban nem lett volna „jó” helyük az ellátásszervezői feladatoknak, mivel alapvető érdekeltségük más irányba vitte volna el azokat. (Világgazdaság 20.o.)
Szektorsemlegesség: az SZDSZ-nek tetszik Ha április 30-a után megalakul a kisebbségi szocialista kormány, lehetne olyan, az egészségügyet érintő kezdeményezés, amelyet megszavaz az SZDSZ: a szektor semleges finanszírozás. Liberális vezetők elmondták, úgy tűnik, ezt az általuk többször szorgalmazott megoldást a miniszterelnök - legutóbbi nyilatkozatai alapján - felkarolta. Hozzátették: a pénztártörvény most futó szocialista verzióját elutasítják, azt a parlamentben ellenzéki pártként nem szavazzák meg, de ha a szektor semleges finanszírozásra érkezik előterjesztés, az megkapja a támogatásukat. A kormányfő legutóbbi interjújában azt mondta: az MSZP a pénztártörvény ügyében visszatért eredeti álláspontjához, a teljes körű állami tulajdonhoz, így most a magántőke
szerepét a szolgáltatói oldalon kell megteremteni. A kormányfő szerint meg kell vizsgálni, meg lehet-e teremteni az egészségügyben a szektorsemlegességet, azaz azt, hogy ha valaki magánrendelőbe megy, akkor a társadalombiztosítás itt is „fizesse- e ki a beteg számlájának egy részét, nagyjából ahhoz igazítva, amit az önkormányzati rendelőnek is kifizetne. Hiszen nem az a kérdés, hogy ki nyújtotta a szolgáltatást, hanem hogy jó volt-e az a szolgáltatás. Ez legalább olyan erőteljes reformlépés, mint a biztosítási oldal átalakítása.” Erről a megoldásról nem született még semmiféle előterjesztés. (Világgazdaság 1+4.o.)
Zárókő nélkül ingatagok a falak „Az egészségbiztosítás nem mehet így tovább, mert a mostani rendszer igazságtalan, fenntarthatatlan és nem jó minőségű” - mondja Horváth Ágnes felmentett egészségügyi miniszter a Népszabadságnak adott interjúban. „A reform érdekében egy olyan kompromisszumos modellt dolgoztunk ki, amiből meggyőződésem szerint néhány év alatt kialakulhatott volna a liberálisok által helyeselt rendszer. Nekem az volt a legfontosabb, hogy legalább az első nagy lépést megtegyük, a többi ment volna magától. De így sem sikerült, miközben mélyen hiszek abban, hogy hozzá kell nyúlnunk a strukturális reformokhoz” - érvel Horváth, aki szerint ha az egészségügyi reformban az SZDSZ által szorgalmazott sorrend érvényesül, vagyis legelőször a több-biztosítós rendszert alakítják ki, akkor nem alakul ki ez a helyzet. (Népszabadság 4.o.)
Már az OVB-nél vannak az aláírások Várhatóan hétfőn ül össze az Országos Választási Bizottság (OVB) és határoz arról, hogy az Országos Választási Iroda (OVI) 45 napon belül hitelesítse az Albert házaspárnak az egészségbiztosítás privatizációjának megakadályozására összegyűjtött, tegnap benyújtott aláírásait. A kérdés (Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő, többbiztosítós egészségbiztosítást?), úgy tűnik, kétszeresen is tét nélküli. Egyrészt elveti az eredeti koalíciós egészségbiztosítási reformot, amely ugyanis behozná a rendszerbe a magántőkét, de nem több biztosító keretében, hanem csak a pénztárak számát sokszoroznák. Ráadásul az a kormányzat, amely fogadja a referendum eredményét, nagy valószínűséggel nem lesz azonos azzal, amely ellen az aláírásokat gyűjtötték. Az MSZP már nem szeretne sem magántulajdont, sem üzleti biztosítókat, s versenyt is csak visszafogottan. Továbbra is viták kereszttüzében áll az Albert házaspár népszavazási kérdése, miután az Országgyűlés által az év elején elfogadott egészségbiztosítási törvény szövegében nem „több biztosító” hanem „több pénztár” szerepel. A kormányoldal szerint ezzel értelmét vesztette a kezdeményezés, hiszen a törvény nem tartalmazza azt a formulát, amire a népszavazási kérdés vonatkozik - írja a Magyar Hírlap. Az Alkotmánybíróságnak a kérdésben hozott határozata viszont kimondja, hogy nem támasztható olyan követelmény a kezdeményezőkkel szemben, hogy a kérdés megfogalmazásakor pontosan használják a hatályos jogszabályok terminológiáját. (Világgazdaság 3.o., Népszabadság 1+2.o. Ősszel újra szavazhat a nép, Magyar Nemzet 1+3.o. Döntünk a társadalombiztosításról, Magyar Hírlap 2.o. Félmillióan a tb megmentéséért, Magyar Hírlap 2.o. Nem szófacsaráson fordul meg a népszavazási kérdés, nem követelmény a jogi pontosság, Napi Ász 2.o. Újabb népszavazás, Metro 2.o. Visszavonhatatlan, Blikk 2.o. Lesz népszavazás ősszel)
A NEK visszavonná a pénztártörvényt A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) szerint vissza kell vonni az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. Tegnapi tanácskozásuk után Pós Péter, az ülés levezető elnöke azt mondta, a NEK által kidolgozott, egységes társadalombiztosítási alapon nyugvó, szolidaritás elvű rendszert kellene a parlamentnek napirendre tűznie. Azt kérik a parlamenti pártoktól, tegyék lehetővé, hogy a testület törvénytervezete a parlament elé kerüljön és ne utasítsák azt el. (Népszava 4.o., Magyar Hírlap 2.o. A NEK szerint trükközne a kormány a regionális pénztárakkal, Metro 2.o. Egészségügy)
Biztonság és reform? Szocialista részről a költségvetési politikával és a konvergenciaprogrammal, az államháztartás egyes alrendszereivel - például igazgatás, védelem, jóléti kiadások - kapcsolatban várják a többi parlamenti párt javaslatait. Sort kerítenének az adó- és nyugdíjrendszerről, a család- és gyermektámogatásról és szociális segélyezésről szóló egyeztetésre, de legfőképpen arra, miképpen folytatódjon az egészségügyi és felsőoktatási reform. Kökény Mihály úgy fogalmazott: a pénztártörvény mellett sok olyan feladat is van, ami túlmutat az egészségbiztosítás rendszerén. Ilyen például az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás megreformálása, a népegészségügyi program lendületbe hozása vagy a sürgősségi eltátás fejlesztése; ezekre eddig nem maradt kellő Idő, figyelem és kapacitás. De ebbe a körbe tartozik az egészségügyi célú uniós fejlesztési pénzek (2013-ig 400 milliárd forint) felhasználásának megtervezése is. (április 10-16. Figyelő 14+15.o. április 9. Heti Válasz 63.o. Ördögünk van április 10. HVG 95-97.o. Élesztési kísérletek Magyar Fórum 7+15.o. Kormányozni, kisebbségben)
Ésszerű időn belül Noha a szabad demokraták igyekeznek úgy beállítani, mintha az első MSZP-s kudarc már a napokban bekövetkezhetne az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló törvény módosítása során, nincs kényszer a jogszabály gyors átírására: Szakmai kényszer legalábbis nincs, csak politikai - a szocialistákat az újabb népszavazástól való rettegés indíthatja a törvény megváltoztatására. A nemrég alakult 22 pénztárnak egyelőre egyetlen feladata van: megállapítani, majd szorgalmasan utalgatni saját vezérkaruknak a havi apanázst. A szervezetek ugyanis jelenleg sem nem biztosítók, sem nem pénztárak, hiszen e feladatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár látja el. A huszonkettek tehát bábállapotban várják, hogy az MSZP elszánja magát a továbblépésre. (április 9. Heti Válasz 11.o.)
Banki tevékenység Profitrekord a szűkülő piacon A 2006-os 6,2 milliárd forintról 11,23 milliárdra nőtt tavaly a Merkantil Bank-csoport adózott eredménye. Kolossváry Ádám elnök-vezérigazgató szerint a társaság a nehezebbé vált piacon tudta elérni sikereit, hiszen az újautó-eladások a 2005-ös 202 ezerről 177 ezerre csökkentek. A szakember szerint a szűkülő piacon dőreség lenne azt hinni, hogy a dílerjutalékok nem növekednek majd, ezt már jelzi az is, hogy az átlagos jutalékszint a 2006-os 7,82 százalékról 8,02-re nőtt a Merkantilnál. A vezérigazgató szerint messze nem a visszavett autók jelentik a piac igazi kockázatát - a Merkantilnál a 2005-ös 2,4 százalék után 1,44 százalékra csökkent a visszavett autók száma a portfólión belül -, a lízingcégeknek a fő gondot a dílereknek adott beruházási és készletfinanszírozási kölcsönök visszafizetése okozza. A társaság nyit a szerb, az ukrán és az orosz piac felé, április végén azonban értékesíti első külföldi leányvállalatát, a szlovákiai lízingcéget. (Napi Gazdaság 2.o., Világgazdaság 14.o. Merkantil-rekordprofit, Népszava 5.o. Eladja szlovák cégét a Merkantil, Magyar Hírlap 7.o. Határon túli tervek)
Drágulhatnak a támogatott hitelek Tíz százalék közelébe emelkedtek az elmúlt hetekben az állampapírhozamok, a magas referenciahozam pedig a támogatott lakáshitelek kamatait is megnövelheti, hiszen a lakástámogatásokról szóló kormányrendelet a támogatott forinthitelek kamatplafonját az állampapírok hozamához igazítja. Hogy kinek fájhat a feje a törlesztőrészlet jelentős drágulása miatt, az kiderül a Világgazdaság Online cikkéből. (Világgazdaság 3.o.)
Hitel A lakosság hitelfelvételi kedve 2007 második felében ismét elérte a gazdasági megszorítások előtti szintet, aminek hátterében a fogyasztási hitelek növekvő népszerűsége áll. Az áruhitelek helyett a hiteligénylők inkább a szabad felhasználású - jellemzően devizaalapú - jelzáloghiteleket részesítik előnyben - derül ki a GfK Hungária Pénzpiaci Adatszolgáltatások felmérésének 2007. évi eredményeiből. Likviditási problémák áthidalására szolgáló folyószámla-hitelkerettel minden tizedik banki ügyfél rendelkezik a cég adatai szerint. (Metro 7.o.)
Merészen szól az Accord Nemrégiben ünnepelhette volna a századik születésnapját a legújabb zeneakadémista generációból verbuválódott kvartett, az Accord. Persze csak az összéletkoruk ennyi, mégis, hétéves együttzenélésük alatt már bejárták a fél világot. Most koncertsorozattal tudatosítják a hallgatóságban: ismét itthon vannak. A Szól az Accord sorozatban még április 13-án és 21-én lehet meghallgatni az együttest, az MFB támogatásának hála, ingyen. A helyszín a Régi Zeneakadémia, este hét óra. (Népszabadság 11.o.)
Nemzeti vágta a Hősök terén Nem egyszerű lovas fesztivált terveznek a május utolsó napján kezdődő kétnapos rendezvénysorozattal a Hősök terére - hangzott el tegnap a kulturális eseménysorozat sajtótájékoztatóján. A 800 millió forintos költségvetésű Nemzeti Vágtán mintegy száz, a települését képviselő lovas méri majd össze ügyességét a térre építendő speciális versenypályán. A győztes 30 millió forintot nyer nevezőjének és ötmillió forintot az általa képviselt önkormányzatnak. A nevezési díj bruttó kétmillió forint. Az esemény, amelynek ötlete Geszti Pétertől származik, bankok és a kormányzat támogatását is élvezi. (Népszabadság 15.o.)
Egyesülő pénzintézetek Június 30-án az Esztergomi Takarékszövetkezet beolvad a Halászi Takarékszövetkezetbe, és ennek eredményeként július 1-jén megkezdi munkáját az ország legnagyobb szövetkezeti pénzintézete, a Duna Takarékszövetkezet. A Halászi Takarékszövetkezet már 2000 óta tervez összefogást, ezért több szomszédos takarékszövetkezettel is folytatott tárgyalásokat. A megyén belüli egyeztetések sajnos nem vezettek eredményre, ezért jött létre Komárom-Esztergom megye második legnagyobb takarékszövetkezetével a fúzió. Az egyesült takarékszövetkezet hálózata harminc fiókjával három megyére terjed ki Fertőszentmiklóstól Budapestig. (Magyar Hírlap 12.o.)
Számlacsomagot a bírónak! Alighanem a magyar piac egyik legkülönösebb ajánlatával rukkolt elő a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet: márciusban meghirdetett akciójában csak igazolt játékvezetők vehetnek részt. „Minden takarékszövetkezet igyekszik támogatni a helyi civil és sportéletet, de egyszerre nem segíthetünk mindenkit" - magyarázza Nusser Györgyné elnök-ügyvezető a különös ötlet felmerülését. A Játékvezetői számlacsomag igénylésének feltétele az érvényes játékvezetői engedély felmutatása. Természetesen nemcsak futball-, hanem mondjuk akár kézilabda- vagy jégkorongbírók is élhetnek a kedvezménnyel. (Magyar Hírlap 12.o.)
Tőkét kovácsolnak az érdekeltek a pánikból Ezer forint lesz a baromfihús kilója - jelent meg a hír a napokban. Lehet, hogy így van, de az embernek óhatatlanul eszébe jut: mondták már nekünk, hogy karácsonyra ötven forint lesz a tojás, hogy ne együnk marhahúst a kergekór miatt, baromfit a madárinfluenza miatt. Pánikkeltés mindez vagy reális veszély? Ha föltesszük a kérdést, kinek az érdekében áll egyik vagy másik kijelentés, kiderül: sokszor különböző érdekcsoportok állnak a sokat sulykolt riogatás mögött. „A politikában és a lobbizásban az egyik leghatásosabb fegyver a félelemkampány, ami tulajdonképpen negatív kampány. Célja a saját tábor megerősítése, és az ellenfél táborának elbizonytalanítása” - vélekedik Juhász Attila politológus. Az üzemanyagárak mindig alkalmasak a hisztériakeltésre, hiszen érzékenyen érinti az autósokat. Időről időre felröppen a drasztikus áremelés híre, bár az elmúlt két
évben 250-310 forint körül ingadozik a benzin ára. Szintén érzékenyen érintik az embereket a devizahitelek bedőléséről szóló hírek, hiszen sok család választotta az alacsonyabb törlesztőrészlettel járó hitelfajtát. „A devizahitelekkel kapcsolatos figyelmeztetés csak addig tűnik riogatásnak, amíg a forint nem kezd jelentős gyengülésbe” - magyarázza Riskó László pénzügyi tanácsadó. „Mivel a makrogazdasági egyensúly megbomlott az országban, most ennek reális a veszélye” - tette hozzá. (Bors 2-3.o.)
Új per a Postabank könyvvizsgálói ellen A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumában pénteken újra indult az a kártérítési per, amelyet a Magyar Állam és társai (több nagy állami vállalat) hét éve indítottak a pénzintézet egykori könyvvizsgáló cégei ellen. Az alperesek: Deloitte & Touche Kft., Arthur Andersen Kft., Prudentia Kft. Az eljárás tétje 132 milliárd forint. Az új eljárásra azért kerül sor, mert idén március 2-án a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú határozatában megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletét (új eljárásra utasítva azt), s jogerősen elutasította a részvények névértékének csökkenésével kapcsolatos állami kárigényt. Az ügy érdekessége, hogy amikor a magyar állam eladta a Postabankot az Erstének, garanciát vállalt arra, hogy a hitelintézet korábbi tevékenységéből származó, esetleges kötelezettségekért meghatározott körben jótáll. A könyvvizsgálók pedig kilátásba helyezték, hogy amennyiben elvesztik ezt a pert, úgy valótlan adatok szolgáltatása címén továbbhárítják a kártérítési kötelezettséget a Postabank jogutódjára, így nem kizárt, hogy az állam önmagának fizet majd. (Figyelő 8.o. Magyar Demokrata 8.o. Elhalasztott Postabank-per)
Ügynök hosszútávra A befektetési életbiztosítások ügyfélre sózása helyett a hosszú távú kapcsolatban, illetve alacsonyan tartott jutalékaiban bízik a Bridge Hungary vezére. Kétségtelen, hogy a Brokernet eddigi története azt üzeni: bolond, aki nem alapít pénzügyi közvetítő céget. A hazai piac csaknem egyeduralkodó biztosítási alkuszcégének tulajdonosai ugyanis mintegy öt esztendő leforgása alatt felkerültek a hazai milliárdosok toplistájára, hölgytagjuk, Kósa Erika pedig bekerült a 25 legbefolyásosabb magyar nő közé. Az alkuszcég-gründolás mégsem lehet egyszerű feladat, amit egyértelműen jelez, hogy a Brokernetnek túl sok követője nem akadt eddig. Lényegében egyetlen olyan biztosítási alkuszokat tömörítő független vállalkozás van még a piacon, amely szemmel is jól látható, nevezetesen a Bridge Hungary Zrt. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a biztosítási szakmában akadnak partnerek a Bridge elképzeléseihez. Tavaly a cég 8 biztosítótársaság termékeinek értékesítésére szerződött, további 10 társasággal - biztosítókkal, bankokkal, lízing- és faktorcégekkel - pedig az elkövetkező hónapokban készül megállapodni. Mindazonáltal a Bridge alapítása annyira zavarba hozta a biztosítási szakmát, hogy a kezdetekben még némi piacmegosztásra is sor került. Van olyan biztosítótársaság, amely korábban sem szerződött a Brokernettel agresszív tárgyalási stílusa és magas jutaléka miatt, gyorsan kapcsolatba lépett viszont a Bridge-dzsel. (Figyelő 64-66.o.
Színes álmok Kiemelkedőnek egyáltalán nem nevezhető hozamot fizetett a már lejárt garantált alapok többsége, mégis élénk az érdeklődés az egyre furmányosabb konstrukciók iránt. Nemcsak a mögöttes termékek lettek változatosabbak, hanem a hozamfizetési konstrukciók is. Az újítások elsősorban az alapok még könnyebb eladhatóságát szolgálják. „A visszapillantó, vagy a szivárvány-opciós alapok például azt a kellemes illúziót nyújtják a befektetőnek, hogy visszamenőleg tudja optimalizálni a befektetését" -fogalmaz Horváth István, a legtöbb garantált alapot kibocsátó K&H Alapkezelő igazgatója. Hiába hoz tehát rossz döntést a befektető, és nem akkor teszi be a pénzét, amikor- utólag visszanézve - a legmagasabb hozamot érhetné el, az alap folyamatosan követi a piaci eseményeket, és „megjegyzi" a futamidő alatti legjobb pillanatot, hogy a végső elszámolásnál majd ez alapján fizethessen hozamot. A garantált alapokat tehát továbbra is veszik, minta cukrot, és a lendületet az eddigi teljesítmény sem fogja vissza. Valószínűleg a K&H Alapkezelő sem gondolta 2002-ben, hogy az addig teljesen ismeretlen garantált alap meghonosítása ekkora sikertörténet lesz. (Figyelő
68-69.o.
Bűvszavak Meghatározott időközönként, például minden hónap végén az alapkezelő megnézi és rögzíti a mögöttes piacok záróértékeit. A futamidő végén kiválasztja a legmagasabb záróértéket, és a befektető az így számolt árfolyamnövekményből részesedik. Az alapkezelő meghatározott időpontban - például a második év végén megnézi a mögöttes piac növekedését. Adott szint felett az alap automatikusan hozamot fizet és megszűnik. Ellenkező esetben az alap folytatja működését, majd egy újabb pillanatban újabb időközi hozamellenőrzés, és esetleges visszahívás következik. (Figyelő 69.o.
Aprógyűjtés játékokra Közel félmillió forint gyűlt össze az óbudai önkormányzat által hirdetett jótékonysági gyűjtés során. Miután a Magyar Nemzeti Bank március elsejétől bevonta az 1 és 2 forintos címletű érméket, a III. kerület vezetése aprópénzgyűjtési akcióra hívta a kerület lakosságát azzal a céllal, hogy az így befolyó összeget a kerületi gyermekintézmények játékállományának gyarapítására fordítja. Az akcióban két hét alatt 413 ezer forint gyűlt össze. Az érmék összeszámolását vállaló Raiffeisen Bank félmillió forinttal megtoldotta az összeget, így több mint 900 ezer forint jut gyermekjátékokra. (Magyar Demokrata 9.o.)
Kiábrándító évtized Néhány évnyi eredményes működés után megint jóval infláció alatti hozammal zárták a tavalyi évet a magánnyugdíjpénztárak. Az elmúlt nyolc évet tekintve a szektor épp négyszer maradt alul az inflációval folytatott küzdelemben. Különösen tragikus a teljesítmény az állami nyugdíj növekményével összehasonlítva: míg a magánnyugdíjpénztárak nyolcéves átlagos hozama 7,8 százalék, ami csupán 14 százalékkal haladja meg az időszak átlagos inflációját, ugyanezen idő alatt az állami nyugdíj évi átlag 11,8 százalékkal nőtt. S a magánpénztárak hozama csupán egyetlen évben nőtt az állami emelés fölé. (Magyar Demokrata 44-45.o.)
Erőteljes kamatemelés A fél évig érvényes 7,5 százalékról 8 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a jegybank monetáris tanácsa. A döntés várható volt, ugyanis a forint lebegtetési sávjának másfél hónappal ezelőtti eltörlése nem hozta meg a kívánt eredményt, nem erősítette számottevően valutánkat. Ráadásul fennállt a veszélye, hogy az időközben kirobbant kormányválság is elfordítja a befektetőket a forintmegtakarításoktól. (Magyar Demokrata 46.o.)
Perben az életjáradékcégek Pert indított a Fővárosi Főügyészség a Hild Örökjáradék Zrt., valamint az FHB Örökjáradék Zrt. ellen. A beadvány alapját az állampolgári jogok biztosának javaslatai adták, aki nem érezte kellően biztonságosnak az ügyfelek helyzetét arra az esetre, ha a cégek nem tudnák fizetni a beígért életjáradékot. Közben a szakminisztériumban készül az úgynevezett életjáradék-törvén; amely legalább 800 milliós szavatoló tőkét írna elő a cégek számára, valamint statisztikus, ingatlanpiaci szakértő, pénzügyi vezető kötelező alkalmazását. (Magyar Demokrata 47.o.)
MLSZ-blamák Első fokon pert nyert az FTC Pártolói Egyesület a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) ellen abban az ügyben, hogy az MLSZ nem hozta nyilvánosságra, kik voltak a 2006 júliusában az FTC-t az első osztályú labdarúgó-bajnokságból kizáró fellebbviteli licencadó testület tagjai. A Fradi azóta is az NB II.-ben szerepel, és a múlt szezonban csak második lett a feljutó Nyíregyháza mögött, a most folyó bajnokságban pedig hat pont hátránnyal csupán a harmadik. Vesztésre áll az MLSZ a Telkiben tervezett sport- és technikai centrum ügyében is. Az eredetileg 2,5 milliárd forintos beruházással felépíteni kívánt, négy füves és egy strandfutballpályából, sportcsarnokból és 68 szobás szállodából álló létesítményt idén áprilisban már át kellett volna adni, de az építkezés még el
sem kezdődött. Sőt a múlt héten az OTP Bank bejelentette, mégsem ad hitelt hozzá. Az MLSZ-ben állítólag előrehaladott tárgyalásokat folytatnak egy másik finanszírozóval, s ha vele megállapodnak, legkésőbb jövő év elejére elkészülhet a létesítmény. (HVG 11.o.)
Vádújítás Nem maradt más lehetősége az ügyészségnek, mint ejteni a vádat a Hajdú László elleni tárgyaláson, ha nem akarja, hogy egyszerre vádoljon két személyt ugyanazzal a cselekménnyel a móri mészárlás ügyében. Eközben folyosói zúgolódások során ismert törvényszéki szakemberek is kételyeket fogalmaznak meg az új váddal kapcsolatban. Nem értik például, miért őrizte Nagy évekig a gyilkos fegyvert. Ráadásul az alapügyben az összeesküvés-elméleteket következetesen elvető bírósági berkekben - az eddig született ítéletek egyike sem kérdőjelezte meg, hogy a tetteseket az anyagi haszonszerzés vezette, magyarán, alig több, mint 7 millió forintos zsákmányért rendeztek vérfürdőt - kémregényeket alázó forgatókönyvek terjednek arról, hogy kiknek állhat az érdekükben az igazságszolgáltatási fiaskó állandó fölhánytorgatása. Például Kulcsár Attila exbróker üzletfeleinek, hiszen a Kaiseréket első fokon elítélő Varga Zoltán tárgyalja az ő bűnügyüket. Vagy a "zavarkeltőknek" - s itt félreérthetetlenül a bíráskodás rendszerét szakmai alapon kritizálókra, így Fleck Zoltán jogszociológusra, Cserni János bíróra céloznak. (HVG 19-20.o.)
CIB Bázis Számla - Kicsiben is jók vagyunk A CIB Bank a vállalkozások és a vállalatok eltérő igényeire és a meglehetősen változatos tankolási szokásaikra való tekintettel a számlacsomagok széles skáláját kínálja számukra a Bázis Számlától a Prémium Számláig. Minél nagyobb egy cég forgalma, annál kevesebbet fizet például az átutalásokért. A Bázis Számlacsomag kialakításánál gondoltak azokra is, akik ritkábban veszik igénybe szolgáltatásalkat. (HVG 107.o.)
Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) Nem sokat hoz az osztalékvadászat Amennyire nagy sztori volt néhány éve magas osztalékhozamú papírra vadászni a csökkenő kamatkörnyezetben a Budapesti Értéktőzsdén, annyira értelmetlenné vált az idén. Sok magas osztalékot fizető részvény távozott az évek során a tőzsdéről - köztük jó néhány áramszolgáltató is , ráadásul az állampapír-piaci hozamok csökkenésének folyamata is leállt, sőt visszájára fordult. Így alig maradt olyan papír a tőzsdén, amelynek fizetendő osztaléka az árfolyamhoz képest jelentős hozamot kínálna. Ráadásul mindez a kockázatmentes hozamok magas szintje mellett történik hároméves államkötvényt például nagyobb tételben kicsivel 9 százalék feletti hozammal is kapni -, ezért nem is nagyon érdemes a szelvények miatt vásárolgatni a papírokat. Az eddig minden évben fizető OTP az idén egyáltalán nem fizet, a hivatalos indoklás szerint inkább saját részvényeket vásárolt, így adott vissza pénzt tulajdonosainak. A tankönyvek szerint elvileg mindegy kéne, hogy legyen: egy cég osztalék vagy sajátrészvény-vásárlás formájában juttat pénzt részvényeseinek. A gyakorlatban azonban nem, hiszen a tőzsdei cégek esetében az osztalék 10, míg az árfolyamnyereség 20 százalékkal adózik abban az esetben, ha a részvényes belföldi magánszemély. (Napi Gazdaság 1+13.o.)
Főleg az OTP okozta a letargiát Vegyes képet mutatnak a világ tőkepiacai, a BÉT zárása idején az amerikai indexek pozitív tartományban voltak a kedvezőtlen makroadatok ellenére is, míg az európaiak 1 százalék körüli veszteséget mutattak, miután az ECB hatéves csúcson, 4 százalékon hagyta az irányadó kamatlábat. A reggel még jelentős pozitívummal indító BUX 11 óra előtt átesett a negatív tartományba, és ott folytatta az egész napos oldalazgatását, majd visszakapaszkodott szerdai záróértéke közelébe. Végül gyenge forgalom mellett 22 226 ponton zárt, ami 0,1 százalékos veszteséget takar. A vezető
részvények vegyesen szerepeltek. Az OTP 1,5 százalékot bukva ért 7044 forintra. A bankszektor papírjai nem szerepeltek jól Nyugat-Európában, így talán nem meglepő a legnagyobb forgalmú hazai részvény, az OTP rossz szereplése sem. A kisebb részvények közül az FHB is hozta a pénzügyi szektor részvényeinek trendjét, és 3,1 százalékos zuhanás után 1296 forinton zárt. (Napi Gazdaság 13.o., Magyar Nemzet 12.o. Stagnált a pesti börze, Magyar Hírlap 7.o. Ledolgozták a veszteséget)
Meglepő forinterősödés és sikeres aukció Délutánra megélénkülő forgalom mellett erősödött csütörtökön a forint. A hazai devizának egyrészt a stop-loss-ügyletek beindulása adott támaszt, de közrejátszott az államkötvény-aukció sikere is - állítja az ING Bank üzletkötője. Az Államadósság Kezelő Központ által meghirdetett 50 milliárd forintos mennyiségre az elsődleges forgalmazók ugyanis komoly mennyiségű, 181,2 milliárdnyi ajánlatot nyújtottak be. Az elfogadott hozamok minimuma, maximuma és átlaga egyaránt 8,94 százalék volt, ami a szerdai másodpiaci referenciahozamnál viszont csak 1 bázisponttal lett kisebb. Az ING tradere a 251,50 forint alá kerülő euróárfolyamot túlzásnak minősítette, és bár szerinte a lendület viheti még lejjebb a kurzust, a szakember továbbra is korrekcióra számít. Az euróval együtt olcsóbb lett a dollár és a svájci frank is, előbbi lapzártánkkor 159 forint alatt, utóbbi 159,50-on állt. Az egyik, Bloomberg által idézett londoni elemző a magyar pénzügyminiszter szavainak tulajdonította a forint erősödését, aki kijelentette: az adómérséklés a központi kiadások csökkentésétől függ. A forint erősödésével párhuzamosan visszafogottan csökkentek a referenciahozamok az állampapírok másodlagos piacán. (Napi Gazdaság 14.o., Világgazdaság 13.o. Négyhavi csúcson a forint, Népszava 5.o. Csúcsponton az államkötvényhozam)
Ismét kötvényezik a Diákhitel Zrt. Új szemeszter, újabb hitelek, újabb kötvények. A Diákhitel Zrt. bejelentette, hogy április 15-én tartja a következő kötvényaukciót, amelyre fix 6,75 százalékos kamatozású, 2011. április 22-én lejáró papírokat ajánl fel, összesen legfeljebb 6 milliárd forint értékben. Minimálár az aukción nincs, de a kibocsátó például kedvezőtlen ajánlatok vagy a piaci körülmények romlása esetén elállhat a tranzakciótól. (Napi Gazdaság 15.o.)
Szünetel a Phylaxia kereskedése A cég kérésére a Budapest Értéktőzsde vezetése a mai napra felfüggesztette a Phylaxia Pharma részvényeinek kereskedését. A felfüggesztés indoka, hogy a társaság igazgatósága a papírok értékét jelentősen befolyásoló akvizíciós kérdésről tárgyal mai, 10 órakor kezdődő ülésén - tették közzé. (Napi Gazdaság 15.o.)
Garantált kötvény az Erste Banktól Legalább évi 6,56 százalékos hozam érhető el az Erste Bank új tőke- és hozamgarantált befektetési termékével, az Erste Garantált Kötvénnyel, amely az eurózóna harminc, gondosan kiválasztott, legnagyobb osztalékhozamot fizető vállalatának részvényeibe fektet. A március végétől jegyezhető kötvény garantált hozama így a teljes hároméves futamidő alatt eléri a 21 százalékot. Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: az Erste Garantált Kötvényt elsősorban azoknak a befektetőknek ajánlják, akik szeretnének részesedni az európai papírok várható árfolyam-növekedéséből, ugyanakkor fontos számukra a befektetésük biztonsága is. (Világgazdaság 12.o.)
Leminősítve az Erste a magyar kilátások miatt Tartásról eladásra rontotta a Deutsche Bank az Erste Bank papírjaira vonatkozó ajánlását, célárukat 11 százalékkal, 40 euróra csökkentette. A német nagybank a leminősítést a román és a magyar működéssel kapcsolatos gazdasági, politikai és bankpiaci kockázatokkal indokolta. Az Erste profitjának mintegy 27 százalékát adja a két leánycég. Az Erste papírjai a bécsi tőzsdén napközben több mint négy százalékkal, 40 euró alá is gyengültek. (Világgazdaság 13.o.)
Mi mozgathatja a forintot rövidebb és hosszabb távon? A hazai deviza árfolyamának elmúlt időszakban tapasztalt ingadozását a nemzetközi hangulat változékonyságával magyarázzák az elemzők. A többség szerint rövidebb távon az euró-forint kurzust továbbra is a kockázati étvágyat meghatározó nemzetközi hangulat mozgathatja. Hosszabb távon azonban már számos érv hozható fel a forint jelentős, nominális felértékelődése mellett. Csontó Balázs, az ING elemzője szerint rövid távon a szigorú monetáris politika az erős forint irányába hat, míg a bizonytalan belpolitikai helyzet fokozza a hazai fizetőeszköz sérülékenységét. Azonban az utóbbi hetek alapján az elsődleges mozgatórugó a globális kockázatvállalási hajlandóság alakulása lehet, ezt jól mutatja, hogy a kedvező klíma képes volt ellensúlyozni a kedvezőtlen országspecifikus tényezőket (koalíciós válság) és erősíteni a forintot. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője úgy véli, a forintnak az euróval szembeni rövid távú árfolyam-ingadozásait elsősorban a globális kockázati étvágy nagysága határozhatja meg. Emellett a forint javára szóló magas - és akár tovább növekvő - kamatkülönbözet ezután is támaszt jelenthet a kurzusnak, csakúgy, mint a devizahitelek népszerűsége. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint a piacok az elmúlt hetekben optimistábbá váltak, rövid és enyhe amerikai recessziót áraznak, és a hitelpiaci válság közelgő lezárulását remélik. Ez a forintot is segítette, és részben megmagyarázza, miért tudott a hazai deviza erősödni a belpolitikai problémák ellenére. A forint azonban továbbra is érzékeny a kockázatkerülés újabb hullámaira. Középtávon a forint erősödése irányába mutat az MNB inflációs cél iránti elkötelezettsége, az árfolyamsáv eltörlése és a javuló hazai egyensúlyi mutatók. Hosszú távon a 250 körüli árfolyamot tartja optimálisnak, de a forint széles kilengéseket mutat majd e szint körül. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője úgy gondolja, rövid távon a globális befektetői hangulat hullámzásai adják meg a forint árfolyamának irányát. Várakozásai szerint a tőkepiaci hangulat jelenlegi javulása átmenetinek bizonyulhat. Ez pedig ismét alacsonyabb kockázatvállalási kedvet és így gyengülő forintot jelent. Az elemző szerint az érdemi forinterősödés feltétele a megvalósuló reálgazdasági és pénzügyi konvergencia lenne. Samu János, a Concorde elemzője szerint a nemzetközi válság második hullámának hatásai elérték a kevésbé kedvező makrogazdasági fundamentumokkal rendelkező országok devizáit is, s ebből a támadásból kapott a forint is. A gyengülésnek azonban a gazdaságpolitika hitelességének növekedése, illetve a külföldi hangulat (átmeneti) javulása vetett véget. Hosszabb időtávon fontos, hogy a sokat javult egyensúlytalanságok finanszírozásának vannak stabil tényezői, illetve a várhatóan az idén csúcsosodó nyugdíjpénztári külföldi részvényvásárlási láz lecsillapodása is a stabil forint melletti érv lehet. (Világgazdaság 20.o.)
Hirdetés a 2003/71/EK irányelv 14. cikkének megfelelően Az Österreichische Volksbanken-Aktiengesellschaft 3 milliárd euró összegű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátási programjának 2007. június 11. napján kelt alaptájékoztatójához kapcsolódó 2008. április 7. napján kelt kiegészítő tájékoztatója 2008. április 7. napján benyújtásra került az osztrák Pénzpiaci Felügyelet (FMA) részére. A kiegészítő tájékoztató a www.vb-si.at honlapokon érhető el, illetőleg ingyenes példányai a következő helyeken vehetők át: Österreichische Volksbanken-Aktiengesellschaft, 1090 Bécs, Kolingasse 19. Bécs, 2008. április 7. Österreichische Volksbanken-Aktiengesellschaft. (Népszabadság 10.o.)
A régió legjobb előrejelzései Az AQ Research tavaly a harmadik alkalommal végezte el rangos felmérését a magyar, az osztrák, a cseh, a lengyel és a horvát részvénypiacokra vonatkozóan, a munka során 31 elemzői ház, illetve befektetési bank részvényajánlásait (vétel, tartás, eladás) vizsgálták meg a régió 173 tőzsdén jegyzett társaságára vonatkozóan. Az egyre növekvő számú papírral kapcsolatos részvényajánlások jól jelzik, hogy Kelet-Közép-Európa egyre jelentősebb befektetési és növekedési régióvá válik. Az összesített megmérettetés legelőkelőbb helyezését a közép- és kelet-európai régió részvényeire adott ajánlásokkal kapcsolatban ismét az Erste csoport szerezte meg (elemzői a régió több országában is a legjobb pontszámot érték el). Az Erste Bank Magyarországon is az élen végzett: ajánlásait megfogadó befektetők nagyobb hozamot realizálhattak, mintha bármely más brókercég ajánlásait követték volna, és első helyezést ért el a Pannonplast és a Danubius Hotels részvényeire kibocsátott
ajánlásaival. A legjobb magyarországi részvényelemző díjat Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank részvényelemzője nyerte. (Magyar Hírlap 12.o.)
Műkincs, ingatlan, tőzsde? Befektetési rendezvénykörkép Bármilyen befektetések iránt érdeklődjünk is, a közeljövőben minden bizonnyal találunk olyan rendezvényt, amelyik segíthet eligazodni a témában. Az Equilor Zrt. és az Equilor Fine Art Kft. szervezésében 2006-ban indított Művészet & Befektetés konferenciasorozat idén három témát igyekszik alaposan körbejárni Budapesten, az Ybl Palotában. A legközelebbi rendezvény április 16án lesz. A budapesti Corner Rendezvényközpontban kéthetente rendezett klubnap (Tőzsdeklub) célja, hogy a tőzsde iránt érdeklődők hozzájussanak a kereskedési döntéseikhez szükséges információkhoz, a legfontosabb elméleti és gyakorlati ismeretekhez. A következő klubnapra április 17-én kerül sor. 04. 23. Április 23-án abudapesti Ramada Plaza Hotel ad otthont az idén a Develor Magyar Multik Konferenciának. Az elmúlt évek gazdasági folyamatainak eredményeképpen Magyarország a régió „tőkeexport nagyhatalma" lett. A hazai tulajdonú vállalatok nagyságrendekkel több pénzt fektettek be külföldön, mint a hozzánk hasonló méretű közép-európai államok. A konferencia arra keresi a választ, hogy mi a titka a sikeresen terjeszkedő vállalkozásoknak, illetve melyek azok a csapdák, nehézségek, amelyeket el kell kerülni, nehogy kellemetlen kaland legyen csupán a külföldi jelenlét. Május 5-7. között „Lakossági üzletág a bankszektorban” címmel rendeznek konferenciát a Hotel Mercure Budában, ezen a pénzintézetek vezetői és döntéshozói ismerhetik meg a különböző (ügynöki, fiókhálózati, elektronikus) értékesítési csatornák jelenlegi helyzetét és lehetőségeit. Mindemellett szóba kerül az ügyfelek megtartása és a bank szektor marketingje éppúgy, mint a gazdasági helyzet bankokat érintő vonatkozásai is. (Magyar Hírlap 12.o.)
Forbes-lista: előrébb a Mol és az OTP Továbbra is két magyar társaság szerepel a világ legnagyobb tőzsdei cégeit összesítő Forbes Global 2000 listán. Az amerikai üzleti magazin 2003 óta teszi közzé az árbevétel, az adózott eredmény, a cégvagyon és a tőzsdei érték súlyozása alapján összeállított rangsorát, amelynek az élére az idén a brit HSBC bank került. Az első húszban dominálnak a pénzintézetek és az olajtársaságok. Érdekesség, hogy a tavalyi listavezető Citigroupot ezúttal csupán a 24. helyre rangsorolták, s még az orosz Gazprom is megelőzi a maga 19. helyezésével. Régiónkból továbbra is a cseh CEZ áramszolgáltatónak jutott a legelőkelőbb helyezés (461.), a listán feltüntetett két magyar társaság nagyjából száz helyet javított az egy évvel korábbi pozícióján, a Mol a 632.-ről az 525.-re, az OTP a 780.-ról a 686. helyre jött fel. (Figyelő 7.o.)
Új terveket szőnek Egy korábbi cégvásárlást kővető perből milliárdos készpénzállományra tett szert a Pannon-Flax, amely ezt is felhasználva belépne az ingatlanüzletbe. Bravúros vállalatvezetési teljesítmény a Pannon-Flax Győri Lenszövő Nyrt. puszta léte is. A tönkrement magyar textiliparban Teimel Gézáné vezérigazgató úgy működteti nyereségesen a céget, hogy folyamatosan hatalmas csapásokat kell kivédenie. A tőzsdén jegyzett győri társaság túlélte, hogy iparágában gyakorlatilag mindent kiváltott az olcsó távol-keleti import, mi több, megvalósított egy komoly technológiaváltást és teljesen felfrissítette a termékszerkezetét. Ennek ellenére a vállalatot költségracionalizálással folyamatosan „méretre kell szabni", ami egyebek közt a létszám csökkentésében nyilvánul meg. (Figyelő 46-48.o.
Megfeküdte a gyomrukat Korszerű, alig egyéves konyhájától és lízingelt autóflottájától is megválni kényszerült a fizetési nehézségekkel küzdő food Express. Felszámolási eljárást kért hétfőn a Food Express Hungary Kft. ellen a Schobert Norbert tulajdonában lévő Update Zrt. Az Update-nek - információnk szerint tavaly nyár óta nem fizeti a havi mintegy 1 millió forint licencdíjat és marketing-hozzájárulást a Food Express, így már mintegy 8 millió forinttal tartozik. A régi-új partnerek másodszori szakítását jelzi az is, hogy a Norbiféle ételek licencét birtokló Update Food Kft. a Gastroyal holding tagja lett.
(Figyelő 50-51.o.
Osztalékszezon előtt Noha az idén, a Magyar Telekomot leszámítva, nincs kiugró osztalékhozamot biztosító részvény, érdemes lehet venni a magas részesedést fizető papírokból. A szezon legnagyobb meglepetését az OTP szolgáltatta azzal, hogy bejelentette: egy fillér osztalékot sem fizet a 2007-es üzleti év után. De ha önmagában az osztalék mértékét vizsgáljuk, akkor az Állami Nyomda és a Richter sem szolgált kedvező hírekkel. Az előbbi társaság a tavalyi 501 forintos kifizetést 401 forintra fogta vissza, a gyógyszerrészvényre pedig a korábbi 690 forint helyett ezúttal csupán 450etfizet. Az előbbi kifizetés 3,6, az utóbbi pedig 1,4 százalékos hozamnak felel meg a hétfői záróárral számolva. (Figyelő 72.o. HVG 110-112.o. Sovány vigasz)
Mitől véd az osztalék? A rendszeresen komoly osztalékot fizető részvényeket defenzív befektetésnek nevezzük, mivel a tőzsdei hangulattól függetlenül viszonylag jól kalkulálható a jövőbeli hozam. Ha például egy, az idők végezetéig évente 100 forint osztalékot fizető képzeletbeli részvényt jelenleg meg tudunk vásárolni 1000 forintért, akkor világos, hogy évi 10 százalék hozamra teszünk szert örökjáradékszerűen. (Figyelő 73.o.
Csak átmenetileg ártott… …a kormányválság a forintnak. Hétfőn 256-ról 259 forintra romlott az euróárfolyam, a következő napokban valutánk erősödött, s péntekre az egy héttel korábbi szintre kapaszkodott. A tőzsdén tovább folyik a trend nélküli kereskedés: most a Mol erősödött, és az OTP gyengült. (Magyar Demokrata 46.o.)
A Bankár felvásárolná az Exbust A Kovács Gábor üzletember által 99,96 százalékban tulajdonolt, 2,8 milliárd forint alaptőkéjű Bankár Tőkebefektetési és Tanácsadó Zrt. növelné a közel 777 millió forint jegyzett tőkéjű Exbus Vagyonkezelő Nyrt.-ben meglévő 10,57 százalékos részesedését, ezért kedden részvényenként 113 forintos nyilvános vételi ajánlatot tett a Budapesti Értéktőzsdén hétfőn 112 forinton zárt papírok tulajdonosainak. A 2007-es évet 1 milliárd forintos mérlegfőösszeg mellett 4,8 milliós veszteséggel zárt Exbus a korábbi tulajdonosok által 2006- ban végelszámolásra szánt NABI Autóbusz-ipari Nyrt. jogutódja. Fő, 43,32 százalékos részvényese Korányi G. Tamás, a Napi Gazdaság résztulajdonos-főszerkesztője. (HVG 116.o.)
Hazatér az Univer Új gyártóüzemet létesít Kecskeméten a száz százalékig magyar tulajdonú Univer Product Zrt. A 2,7 milliárd forintos beruházás keretében a vállalat azt a romániai gyártókapacitását telepíti vissza Magyarországra, ahol mustárt, majonézt és ketchupot állítottak elő. Molitórisz Károly vezérigazgató elmondta: a Románia uniós csatlakozása nyomán eltűnő vámhatárokkal együtt olvadt el a termékek helyben gyártásából eredő gazdasági előny. A magyarországi gyártás mellett szólt az is, hogy keleti szomszédunknál az elmúlt években húsz százalékkal nőttek a bérek, itthon viszont mindössze öttel. A fejlesztéshez a cég 1,9 milliárd forint banki hitelt kapott. Az Univer tavaly 11,36 milliárd forintos nettó árbevételt könyvelhetett el, idén 12,3 milliárd forintra számít. A termelés várhatóan az év végén kezdődhet meg az új üzemegységben. (Heti Válasz 42.o.)
Háttér Két éve, 2006 februárjában kezdték meg az építési munkálatokat a Vörösmarty i projekt helyszínén. Ingatlanfejlesztőként az ING Real Estate Development Hungary Kft. működött közre, a Fazakas György Építészirodát és az „építész konzulensként" feltüntetett Jean-Paul Viguier-t pályázat nélkül bízták meg a tervezéssel. Annak idején többen tiltakoztak az eljárás ellen, mindenesetre a párizsi iroda honlapján olvasható szöveg egy 2002-es pályázat megnyeréséhez köti a megbízást. Eredetileg 2005 végére tervezték az átadást, de a kivitelezés már az elődépület bontása során késedelmet
szenvedett, mert állítólag azbesztszigetelésre bukkantak a szerkezetben, amit speciális technológiával kell eltávolítani. Ezenkívül úgy tudni, hogy a Vigadó alapozásának menet közben napfényre került problémái a tervezettnél csak eggyel kevesebb parkolószint megépítését tették lehetővé. (Magyar Narancs 35.o.)
Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika Ha nincs reform, legyen egyszerűsítés! Az adóreform lassú erodálódása után a gazdasági versenyképességi kerekasztal (GVK) a korábbi grandiózus elképzeléseihez képest - amely például tíz százalékpontos tb-járulék- csökkentést is tartalmazott - mára az egyszerűsítés felé fordult. Török Ádám, a GVK elnöke szerint a politikai szándékok alapján szükség volt a súlypontváltásra. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szkeptikusabb véleményt fogalmazott meg: szerinte határozott kormányzati szándék nélkül még ezeket a javaslatokat sem lehet végrehajtani. Az egyszerűsítés érinti a tavaly ősszel elvérzett, úgynevezett bagatell adókat. A kezdetben négy, majd a kulturális járulék kimenekítésével három adó (innovációs járulék, rehabilitációs és szakképzési hozzájárulás) maradt a megszüntetni, majd összevonni tervezett adók listáján, ám az OÉT, majd a szocialista frakció megfúrta a javaslatot. Kérdés, meddig jut el az új, a GVK által rendelt tanulmányban foglalt elképzelés, amely a Corvinus Egyetem docense, Lukács János nevéhez fűződik. Eszerint a kulturális járulékot megszüntetnék. A másik három járulékot, adót részben megtartanák, részben beépítenék a már működő rendszerbe. A számviteli törvényt alaposan felül kellene vizsgálni, valamint közös fogalomhasználatot kialakítani a társasági és számviteli törvényben - hívta fel a figyelmet Lukács János. Javaslata szerint a részvénytársaságok és a nagyvállalkozások továbbra is kettős könyvvitelt folytatnának a számviteli törvény szabályai szerint, ám a közepes és kisvállalkozások számára egy egyszerűsített nyilvántartás vezetésén alapuló adminisztrációt kellene alkotni. (Napi Gazdaság 1.o., Napi Gazdaság 2.o. Pusztítaná a kis adókat a kerekasztal, Bors 12.o. Adócsökkentési vita, Népszabadság 18.o. Sóhivatallá válik az adókerekasztal?, Magyar Hírlap 8.o. A bürokrácia leépítését szorgalmazzák)
Szigorítanák a sztrájktörvényt A hét eleji munkabeszüntetések hatására a munkaadók bejelentették, hogy a sztrájktörvényt módosító javaslatot dolgoznak ki és terjesztenek a kormány elé, amely tisztázná a sztrájkkal való visszaélés eseteit és az elégséges szolgáltatások kérdését. A kormány kész lenne tárgyalni egy efféle előterjesztésről az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, a szakszervezetek azonban határozottan elutasították a törvény "babrálásának" gondolatát. Nem tudott tárgyalni az OÉT a jövő évi adó- és járulékcsökkentésekről szóló kormányzati előterjesztésről, mivel azt - ahogy Veres János pénzügyminiszter elmondta - javarészt elvitte a népszavazást követő két százalékpontos állampapírpiaci hozamemelkedés és a kormányválság. Legkorábban a hónap végén születhet döntés arról, hogy miből és milyen intézkedéseket finanszírozhatnak, azonban végig szem előtt tartják a kitűzött hiánycélokat. Szakszervezeti részről felvetődött, hogy eszerint harmincadikáig "béna kacsa" a kormány, így kérdéses, lenne-e értelme, hogy addig vagy akár azt követően az OÉT összeüljön, mivel kétséges, hogy a munkavállalók számára elfogadható adótörvény-tervezettel álljon elő a kormány. Túl kellene lépni azon, hogy csak a költségvetésben véletlenül talált maradék forrásokat fordítjuk a versenyképesség javítására, a gazdaság fellendítéséhez szükséges lépések meghatározása után ezekhez kellene rendelni a kellő fedezetet - jelentette ki Rolek Ferenc, a munkaadói oldal szóvivője. Nem számíthat Budapest a központi költségvetéstől újabb, 18,5 milliárd forintos plusztámogatásra, hogy ebből megoldják a BKV csődjét - egyebek közt erről is szól az a Kiss Péter kancelláriaminiszter által aláírt levél, amely a főpolgármester és két helyettese múlt heti megkeresésére válaszol. Ezzel kissé ellentétes tartalmú közleményt adott ki csütörtökön Hagyó Miklós és Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes: az állam a tanulók és a nyugdíjasok után járó
árkiegészítést 4,5 milliárd forinttal megemeli, az évi 32,5 milliárd forintos normatív támogatást azonban nem. (Napi Gazdaság 1-2.o., Népszava 5.o. Jegelte a kormány az adócsomagot, Magyar Hírlap 8.o. Veres szerint sem lesz adóreform)
A befektetőket zavarja a bizonytalanság A német és más külföldi tulajdonú vállalatok Magyarországon főként a gazdaságpolitikai keretfeltételekre és az ország várható konjunktúráját övező bizonytalanságra panaszkodnak - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2008-as - a kormányválság előtt felvett analíziséből. Visszafogja a cégek beruházási hajlandóságát, ha nem állnak rendelkezésre megbízható paraméterek a vállalati tervezéshez - mondta Vahl Tamás, a kamara elnöke. A befektetők úgy látják, hogy különösen sok a bizonytalanság a gazdaságpolitikában, ezen belül az adórendszerben és a szociális ellátórendszerek reformjában. A vállalatok továbbra sem látják a beruházási környezet javulását, sőt több kérdésben még romlott is a véleményük. Ezzel együtt azok a vállalatok, amelyek már hosszabb ideje Magyarországon működnek, elkötelezettek az itteni tevékenységük továbbvitele mellett. (Napi Gazdaság 2.o., Világgazdaság 3.o. Hiányolják a kiszámíthatóságot, Magyar Nemzet 12.o. Romlik a befektetői megítélés)
Veres szerint kedvezően alakulnak a folyamatok Az év eleje óta kedvezően alakulnak a makrogazdasági folyamatok, úgy látszik, hogy Magyarország az egyensúlyi számokat illetően teljesíti a konvergenciaprogramban kitűzött célokat mondta Veres János pénzügyminiszter az MTI-Ecónak. A tárca már dolgozik a program végrehajtásáról szóló féléves jelentés összeállításán, amelyet áprilisban juttat el Brüsszelbe. Az árfolyamsáv eltörlése óta a forint inkább erősödik. Kedvező az is, hogy a március végéig masszívan emelkedő állampapír-piaci hozamok az elmúlt két hétben szolid mértékben csökkentek, ami reményeim szerint folytatódik - mondta Veres. Igaz, hogy csütörtökön az ötéves államkötvény hozama újabb rekordot ért el (8,94 százalék lett), ám a pénzügyminiszter pozitívumként értékelte a likviditás növekedését, az aukción ugyanis több mint három és félszeres volt a túljegyzés. (Napi Gazdaság 2.o., Metro 7.o. Növekedés, Magyar Nemzet 17.o. Kinek jó?)
Új evahatáridő közeleg Hétfőig kell átutalniuk az evás vállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak az első negyedévi evaelőleget, mivel az eredeti határidő szombatra esik. Tavaly év végén az adóhatóság adatai szerint 101 ezer evás vállalkozás volt, vagyis legalább ennyien biztosan megkezdték evásként az idei évet kérdés, hányan zárják majd így. Az evások között több a társas vállalkozás (53,6 ezer), mint az egyéni vállalkozó (47,3 ezer), mellettük pedig mutatóba akad negyven magánszemély is, akik az eva szabályai szerint adóznak. Tavaly az evások az első negyedévben 28,4 milliárd forint előleget fizettek be a költségvetésbe. Az államkincstár adatai azt mutatják, hogy általában az első negyedév hozza a legkevesebb és a negyedik negyedév a legnagyobb adóelőleg-befizetést. Az eva fennállása óta bevezetett átalakítások nem befolyásolták lényegesen az adóalanyok számát, még az adómérték 15-ről 25 százalékra emelése sem tántorított el tömegeket. Megszabadulnak viszont az evások a fordított adózás problémájától. Májustól csak az építési beruházások maradnak a fordítottáfakörben, vagyis akkor áll fenn az evások áfafizetési kötelezettsége, ha székhelybővítést vagy telephelyépítést rendelnek. (Napi Gazdaság 3.o.)
IVSZ: nem a kulturális járulék kiterjesztésére A kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség kiterjesztése az internet-hozzáférési szolgáltatásra tovább nehezítené Magyarországon az információs társadalom kiépítését és növelné a lemaradást az uniós átlagtól, ezért felszólítjuk a kormányt, hogy javaslatát haladéktalanul vonja vissza - jelentette be az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). A szervezet szerint e megoldással újabb burkolt adóemelésre készül a kormányzat. Meggyőződésünk szerint az elképzelés ütközik az információs társadalom fejlesztési stratégiával és annak céljaival, ezért annak bevezetése ellen tiltakozunk - mondta Keresztesi János, az IVSZ elnöke. (Napi Gazdaság 3.o.)
Várat magára a reform Az önkormányzati reform gyakorlatilag megfeneklett, holott a települések, megyék egyre súlyosabb pénzügyi, gazdasági helyzetben vannak, és sújtja őket a jogi, politikai bizonytalanság is. Így többek között nem lehet tudni, mi lesz a feladat- és hatásköreikkel, a finanszírozásukkal s a megyékkel, régiókkal. A munka előkészületeivel megbízott bizottságok közül kettő - csaknem három hónap alatt - még meg sem alakult, egy másikban pedig olyan jelentős nézetkülönbségek vannak, amelyek miatt reménytelennek tűnik, hogy a közeljövőben kiérlelt javaslatot tegyen le a kormány asztalára. A 2006 végén megalakult Kormány-önkormányzatok Egyeztető Fóruma (KÖEF) több mint fél éven át még érdemi munkát folytatott, ám már akkoriban sem tudta tartani a magának állított menetrendet. A tavaly nyári minisztercsere óta a testület ugyan tovább dolgozik, s olykor fontos kérdésekben is hallatja a szavát - például áfa-, oktatási és szociális ügyekben -, de a rendszer alapvető átalakításáról szóló munkában gyakorlatilag nem tudott előrelépni. A megyeszékhelyek, megyei jogú városok polgármesterei, függetlenül attól, hogy szocialisták vagy fideszesek, inkább a régiók mellett teszik le a voksukat, hiszen ellenpólust, riválist látnak a megyékben. A kisebb városok, falvak vezetői - szintén a pártpolitikai hovatartozásuktól függetlenül -, illetve a megyei önkormányzatok irányítói pedig a megyék fennmaradását, sőt megerősítését támogatják. Ennek tükrében ma meglehetősen reménytelennek látszik, hogy a közeljövőben erről konszenzus alakul ki. Az önkormányzati érdekszövetségek szerint nagy baj, hogy elakadt a munka. Jól jelzi a helyzetet, hogy Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke - aki egyben a KÖEF társelnöke is - a Világgazdaságtól tudta meg, hogy a feladatkörök felülvizsgálatával megbízott munkacsoport még fel sem állt. A közpénzügyi csomagról - amelynek része az önkormányzati finanszírozási reform is - folynak az egyeztetések az öt országgyűlési párt között - a pénzügyi tárcánál csak ennyit közöltek a lap kérdésére. Bár a megbeszélések tavaly október óta zajlanak, egyelőre semmilyen eredmény nem született. A jelenlegi szabályok a saját bevételek arányában határozzák meg az adósság maximális mértékét, a kiadásokat már nem veszik figyelembe. A kormány úgy szigorítana ezeken a jogszabályokon, hogy a települések működési célokra csak éven belüli hitelt vehessenek fel, a hosszú távú kötelezettségvállalások felső határa pedig a szabad forrás 80 százaléka legyen. Meglepő, hogy számvevőszéki adatok szerint a települések messze nem használják ki a rendelkezésükre álló lehetséges forrásokat. A helyhatóságok helyzetén valamit javíthat, hogy az év elején megszűntek a helyi iparűzési adókedvezmények. Ez összesen néhány tízmilliárd forinttal növelheti a forrásokat. Ennél jóval komoly összeget képviselnek azonban a kötvények, melyet bankok, pénzintézetek vásárolnak meg, és a 3-5 éves türelmi idő után a településeknek sokszor még két évtizeden keresztül kell visszafizetni e forrásokat. A kötvényekből elvileg olyan beruházásokat kellene finanszírozni, amelyek később nyereséget hoznak a települések számra, valójában azonban erre alig lehet számítani. Ilyen fejlesztések ugyanis nemigen akadnak, a pénzeket pedig sokszor felemésztik a napi működési kiadások. (Világgazdaság 1-2.o., Magyar Nemzet 1+11.o. Eladósodnak az önkormányzatok)
Reálértéken apadt a hazai könyvpiac Alig két hét és itt a jubileumi, a XV. Nemzetközi Könyvfesztivál, s bár ez a szakma ünnepe, nincs túl sok ok a jó kedvre, tekintve a hazai könyvpiac alakulását. Tavaly ugyanis alig nőtt a piac, s az előrejelzések szerint az idén sem várható szárnyalás. A meghatározó piaci szereplők 2008-ra eltérő növekedést várnak. Míg a Libri Kft. ügyvezetője, Szombathelyi Péter, illetve a Bookline Nyrt. vezérigazgatója, Dietrich Tamás 3-3 százalékos növekedési prognózissal számol - ennek alapján az idei összpiaci forgalom mintegy 68,9 milliárd forint körül alakulhat -, addig az Alexandra bolthálózatot működtető Pécsi Direkt Kft. ügyvezető igazgatója, Matyi Dezső optimistább előrejelzése 73 milliárdra teszi a várható kiskereskedelmi forgalmat. Az MNB erre az évre 5,9 százalékos fogyasztóiár-növekedést jósol, így reálértékben csak akkor lesz emelkedés a könyves szakmában, ha az optimista növekedési várakozás teljesül. (Világgazdaság 1+8.o.)
Fogyasztói árak Az év eleji lassú inflációcsökkenést veszélyeztetik az újabb és újabb külső és belső ársokkok,
ezek miatt az elemzők folyamatosan emelik a pénzromlás ütemére vonatkozó idei prognózisaikat. (Világgazdaság 1.o.)
Kitüntették a tatabányai főiskolát A gazdasági élet szereplőit segítő munkájáért, kutatási és fejlesztési tevékenységéért a Komárom-Esztergom Megye Gazdaságáért cím különdíjával ismerték el a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláját. Az MGYOSZ megyei szervezete által megítélt díjat azért kapta a felsőoktatási intézmény, mert működésének 15 éve alatt az itt folyó képzéseken túl előadások, konferenciák tartásával is segíti a vállalkozásokat. Az elismerést Járai Zsigmond, a jegybank volt elnöke adta át Szilfai Istvánnénak, a főiskola gazdasági főigazgatójának. (Világgazdaság 2.o.)
Javuló munkapiaci helyzet Míg februárban kilenc, márciusban már csak hét álláskereső jutott egy üres munkahelyre. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint több mint 462 ezren szerepeltek a munkaügyi központok regisztrációjában, ez 14 ezerrel kevesebb, mint az előző hónapban, azonban közel két százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az elhelyezkedni képtelenek 63,5 ezer üres poszt között válogathattak, a hónap végén ebből 28 ezer maradt betöltetlen. Az ÁFSZ statisztikája szerint folyamatosan apad a Magyarországra érkező külföldi vendégmunkások száma. A magyarországi Eures (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) április 19-én szervezi meg a második Nemzetközi Állásbörzét, amelyen 16 külföldi cég már biztosan toborozza majd a magyarokat. (Világgazdaság 4.o., Népszabadság 17.o. Véget ért a holt szezon, nőtt az új álláshelyek száma, Magyar Nemzet 11.o. Mélyülő különbségek)
A források drágulása érinti a hazai kkv-kat is A magyar kis- és középvállalkozásoknak 2008-ban a német vállalkozásokéihoz hasonló kihívásokkal kell szembenézniük - emelte ki Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója abból az alkalomból, hogy a hitelintézet 2007-ben az összesített mutatók alapján a német Vállalkozói Szövetség (ASU) felmérése szerint az elmúlt évek legjobb teljesítményét érte el. Lovas Emese hozzátette: a világpiaci hitelforrások drágulása minden bizonnyal begyűrűzik a magyar hitelkamatokba is. A vállalkozásoknak ugyanakkor ma még csak kicsiny része érti meg, hogy helyzetének, hitelképességének javításáért önmaga teheti a legtöbbet. (Világgazdaság 12.o.)
185 ezer forint volt a bruttó átlagbér A reálkeresetek 4,8 százalékkal csökkentek tavaly - áll a KSH adataiban. A nettó átlagkereset országosan 114 100 forint körül alakult, míg a bruttó átlagbér 185 000 forint volt. (Metro 1.o.)
Aranyból szőtték a magyar szociális hálót Mai áron számolva évente hozzávetőleg 2500 milliárd forintot költ Magyarország szociális és lakástámogatásokra. Az összeg nemcsak nominálisan óriási, a megtermelt GDP-arányában is jelentősen magasabb, mint amit a régiós versenytársaink e célra fordítanak: forintosítva ők mintegy 900 milliárd forinttal kevesebb pénzből képesek működtetni a szűken vett szociális és lakástámogatási rendszerüket, de még az eurózónát megalakító 12 fejlett ország átlagához képest is 350 milliárd forintos pluszban vagyunk. A költségvetési kiigazítás azokban az országokban volt sikeres, ott eredményezett gazdasági növekedést, ahol a jóléti kiadásokat mérsékelték - mutat rá a jegybank tanulmánya. Az MNB szakértői egy korábbi tanulmányukban az elmúlt 20 esztendő sikeres hiánycsökkentő programjait vizsgálták, és azt találták, hogy a gazdasági növekedés és a sikeres kiigazítás kéz a kézben járnak. Az eredményes, tehát hosszabb távon sem visszaforduló költségvetési hiánycsökkentések szinte kivétel nélkül a gazdasági növekedési ütem fellendülése mellett mentek végbe, bár megjegyzik, a kapcsolat iránya nem egyértelmű. (Metro 2.o.)
Prognózisok A 2006-ban indult kiigazítás megkezdéséig évente 4 százalék körül alakult a GDP növekedési üteme, ám tavaly a legkonzervatívabbnak bizonyult előrejelzésben szereplő GDP-rátának
mindösszesen fele, 1,3 százalékos expanzió jött össze, és az elemzők, az MNB és gazdaságkutató intézetek sorra viszik lejjebb az idei és jövő évi növekedésre vonatkozó prognózisaikat: 2008-ban 22,5 százalék, jövőre jó, ha 3 százalékos dinamikára számíthatunk. (Metro 2.o.)
Három pillér, három program Három pillérre és három programra épít a koalíciós szakítás után felülvizsgált kormányprogram értesült a Népszava. Az új kormányprogramot több helyen írják: a miniszterelnök kabinetjében, de folynak előkészítő munkálatok a Kiss Péter vezette Miniszterelnöki Hivatalban is, emellett Gyurcsány Ferenc „ötleteket”, elképzeléseket kért a szocialista frakció munkacsoportjaitól, illetve a párt szakpolitikai műhelyeitől. A program „mérsékelt, reformpárti, baloldali karakteréről” a pártelnökség gondoskodik. Az új kormányprogram három pillére azonos lesz a régiével: a konvergenciaprogram betartására változatlan költségvetési szigort tartalmaz majd a program. Az egészséges gazdasági növekedés beindításához az eredetileg tervezettnél csak szerényebb adócsökkentést tudnak bevetni, ám a pénzügyminiszter további adóadminisztrációs egyszerűsítési csomaggal is jelentkezik majd. Az ehhez a kettőhöz szükséges szerkezeti reformok között pedig jelentős lehet a költségvetési intézmények gazdálkodási szabadságának megteremtése csakúgy, mint az elektronikus kormányzás elterjesztése. A három program: a kormányfő által már február 14-én meghirdetett „Munka, tudás, tulajdon” programra épül. (Népszava 3.o., Népszabadság 4.o. A lehetetlen választéka)
Előre hozott választásokra van szükség A Századvég-Forsense legfrissebb felméréséből az derül ki: a jelenlegi politikai helyzet elképzelhető megoldásai közül az előre hozott választásokat a relatív többség, 42, a Medián szerint pedig 50 százalék látja a politikai helyzet megoldásának. Eközben Tölgyessy Péter mellett már több szocialista és liberális politikus véli úgy: nem személycserékre volna szükség, hanem új választásokra. A volt fideszes képviselő az Info Rádióban azt mondta, a kormányfő előtt egyetlen, az ország javát szolgáló megoldás áll: ha a szabad demokraták véglegesen kilépnek a koalícióból, neki vagy pártjának kezdeményeznie kell az előre hozott választásokat. A politikai elemző leszögezte: az eddigi miniszterelnökök közül Gyurcsány Ferenc távozik majd a legnagyobb kudarccal. Suchman Tamás szocialista képviselő úgy nyilatkozott: két évig semmiképp sem húzható ki a kisebbségi kormányzás. A politikus szerint előre hozott választás akkor kerülhet szóba, ha a szocialisták nem képesek együttműködni a liberálisokkal. Suchman szerint az emberek azért támogatják az előre hozott választásokat, mert „semmi mást nem látnak, csak marakodást az állam élén”. Békesi László, a Horn-kormány pénzügyminisztere „messze a legrosszabb megoldásnak” a kisebbségi kormányzást tartja, mert ez további kétévi agóniát, semmittevést jelentene. „Ha nagyon látványossá válik, hogy az MSZP nem képes egyedül kormányozni, akkor fel fog erősödni az előre hozott választásokra vonatkozó követelés” - jelentette ki Gyulai Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese a Hírextra internetes portálon. Hozzátette: a költségvetés el nem fogadásának hatására olyan visszajelzéseket kaphat a kormány a külföldi befektetőktől, hogy már a gazdasági stabilitást veszélyezteti a cselekvőképtelenség. Ebben az esetben is sor kerülhet egy előre hozott választásra. Lengyel László a Pénzügykutató elnök-vezérigazgatója szerint most a kormány „béna állapotba” került, amelyből az egyik lehetséges opcióként előre hozott választás lehet a kiút. Magyarországnak jelenleg széles legitimációjú és támogatottságú kormányra van szüksége, ám Gyurcsány Ferenc kisebbségi kormánya ezt nem képes megvalósítani - mondta tegnap Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője szerint hiteles politikusokra, kiszámítható kormányzati programokra van szükség, így megteremthető a stabilitás, és ismét vonzóvá tehető a befektetők számára az ország. (Magyar Nemzet 1+3.o., Magyar Hírlap 3.o. Navracsics Tibor: megállt az idő)
Fogytán van a külföldi befektetők türelme „A külföldiek nem vesznek már magyar állampapírokat" - mondta Járai Zsigmond, a Károli Gáspár Református Egyetem szervezésében tartott tegnapi kerekasztal-beszélgetésen. Az Orbánkormány pénzügyminisztere szerint a következő fázis az, amikor már a hazai bankok, biztosítók és nyugdíjalapok is elzárkóznak ezektől a papíroktól, bármilyen kamatot is kínálnának velük.. A
külföldi befektetők is megunhatják a „béna kacsa" állapotot a kormányzásban, és egy idő után tőkéjük kivonása mellett dönthetnek, ha a válság elhúzódását túlontúl kockázatosnak ítélik meg. Márpedig a külföldiek kivonulása a magyar piacról a forint nagyarányú leértékelését vonná maga után, ami katasztrofális pénzügyi és gazdasági válsághoz vezet. Nem szabad elfeledni, hogy ezt a tendenciát ráadásul olyan, rajtunk kívül álló okok is erősítik, mint az amerikai hitelválság elmélyülése vagy egy esetleges újabb, az egész világpiacot megrázó terrorcselekmény. A pénzügyi válság réme Járai szerint egyelőre nem fenyeget, hiszen a jegybanknak még csaknem húszmilliárd eurónyi tartaléka van, de ezzel nem lehet sokáig kihúzni, ha a külföldiek beleunnak tehetetlenségünkbe. A külhoni befektetőket nagyon nem érdekli, hogy alkotmányosan milyen komoly nehézségeket okoz Magyarországon egy előre hozott parlamenti választás kiírása és megtartása. Ha azt látják, hogy a kormány képtelen megoldani a gondokat, készek váltást szorgalmazni - mondta az egykori jegybankelnök. A kérdésére, hogy meddig tűrhetik a külföldi beruházók az egyensúlyozást a fizetésképtelenség határán, Járai nem tudott időpontot megjelölni. Biztosra vette azonban, hogy ezt még további két évig nem fogják elviselni. Matolcsy György közgazdász, az Orbán-kormány gazdasági minisztere a fórum szünetében azt mondta, hogy az MSZP láthatóan kétéves kisebbségi kormányzásra rendezkedik be. Ha a külföldi befektetők türelme ki is tart, ilyen vergődéssel akkor is egyre lejjebb fogunk csúszni a válság örvényében, s egyre költségesebb lesz és hosszabb ideig tart a kilábalás. (Magyar Hírlap 7.o.)
Az Iposz az áfa csökkentését javasolja egyes szolgáltatásokra Arra kéri az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) a kormányt, hogy mérsékelje néhány szolgáltatás, főként a munkaigényesebbek áfakulcsát hangzott el a tegnapi elnökségi ülésén. Szűcs György, az Iposz elnöke kifejtette, hogy az EU tagállamai közül 17-ben egyuniós irányelv lehetővé teszi a csökkentett áfakulcs alkalmazását egyes munkaigényes szolgáltatásokra 2010. decemberig. Ezek közé számítanak a kisebbfajta javítások - kerékpár, cipő, bőráru, ruházati termék, háztartási textília javítása -, valamint a házi gondozói szolgálat ellátása. (Magyar Hírlap 8.o.)
Befektetések a Nyugat-Balkánon Változatlanul magasnak ítéli a Szerbiára vonatkozó politikai kockázatokat az Erste Bank legújabb elemzése, és ezek erőteljesen befolyásolhatja a gazdasági fejleményeket is. A pénzintézet elemzői szerint 2008-ban hat százalék feletti GDP-növekedés várható ugyan, a külső egyensúlytalanság kézben tartása továbbra is az egyik legfontosabb kérdés marad. Az ITD Hungary elemzői szerint a szerb privatizáció ugyanakkor fontos piacra lépési lehetőség a magyar vállalatoknak. „Továbbra is tartjuk magunkat ahhoz az álláspontunkhoz, hogy Szerbia nem tér le az Európai Unióba vezető útról, valamint középtávon tovább folytatja az eddig sikeres konvergenciaprogramját. Rövid távon a politikai helyzet csak enyhe kihatással lesz az ország gazdasági teljesítményére. Ha a választások kimenetele másként alakul, nagy valószínűséggel az előrejelzésünket erőteljesen negatív felülvizsgálat alá kell vetnünk" - jelentette ki Alen Kovac, az Erste Bank csoport makroelemzője. „Kétségtelen, hogy a nyugat-balkáni térségben politikai instabilitás érezhető, ugyanakkor csak ezért távol maradni nem érdemes, hiszen a gazdaság ettől függetlenül stabilan öt-hat százalékos növekedést mutat, a kockázatok pedig megfelelő haszonfelárral kompenzálhatók" - mondta Skapinyecz Péter, az ITD Hungary tőkekihelyezésért felelős vezetője is. Az ITD Hungary és a Világbank csoport nyugat-balkáni befektetések ösztönzésével foglakozó bécsi programirodájának április 8-án tartott rendezvényén Szerbia mellett Albánia, Bosznia Hercegovina, Horvátország, Macedónia és Montenegró befektetési környezetét (adópolitikáját, munkaerőhelyzetét, elérhető kormányzati kedvezményeket stb.) mutatták be. (Magyar Hírlap 13.o.)
MGYOSZ: Futó Péter az elnök Futó Pétert, a Futureal tulajdonos-elnökét választotta meg elnöknek a következő négy évre a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének X. közgyűlése. A vezetésbe beválasztották azoknak a nagyvállalatoknak a képviselőit is, amelyek korábban aktívan nem vettek részt a szervezetben, így a testülettagja lett Mosonyi György, a Mol vezérigazgatója és Wolf László, az
OTP Bank vezérigazgató-helyettese. A szervezetet 1990 óta vezető Széles Gábor tiszteletbeli elnök lett. (Figyelő 8.o. Heti Válasz 6.o. Futó Péter lett Széles utóda)
Csekkbefizetők azonosítása Hatályba lépett a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozásának megakadályozásáról szóló törvény, amely uniós irányelveken alapul. A jogszabály értelmében a pénzintézetek, ingatlanforgalmazók, kereskedők, ügyvédek, közjegyzők mellett a postát is érinti. Mindenkit azonosítani kell, aki 1000 eurónak megfelelő forintnál nagyobb összegű készpénzt utal át, beleértve a sárga csekkes befizetéseket is. Rögzíteni kell a nevet, a lakcímet, az állampolgárságot, az azonosító okmány (az érvényes személyi, útlevél vagy új jogosítvány) számát, külföldieknél pedig a magyarországi tartózkodási helyet. (Figyelő 8.o.)
Válságjelek Egyre többen látják komoly válságban lévőnek a gazdaságot - derül ki a Szonda Ipsos és a Figyelő közös felméréséből. Márciusban a Hogylét mutató alacsonyabb értéken állt, mint a múlt évben bármikor. A mutató a lakosság aktuális gazdasági helyzetértékelését és jövőre irányuló várakozásait sűríti egyetlen indexbe. A változás elsődleges oka a makrogazdasági helyzet tovább romló lakossági értékelése. (Figyelő 10.o.
Biztonság és reform? Szocialista részről a költségvetési politikával és a konvergenciaprogrammal, az államháztartás egyes alrendszereivel - például igazgatás, védelem, jóléti kiadások - kapcsolatban várják a többi parlamenti párt javaslatait. Sort kerítenének az adó- és nyugdíjrendszerről, a család- és gyermektámogatásról és szociális segélyezésről szóló egyeztetésre, de legfőképpen arra, miképpen folytatódjon az egészségügyi és felsőoktatási reform. Nem akarjuk abbahagyni a reformokat, ám annak a jövőben biztonságteremtéssel kell együtt járnia" - mondta Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter, a parlament szakbizottságának elnöke. (Figyelő 14-15.o.
Munkaerőtlenül Hiába kongatják a közgazdászok évek óta a vészharangot, a kormányzat mintha csak mostanában kezdené igazán komolyan venni azt a tényt, hogy a gazdaság egyik legsúlyosabb alapproblémája a rendkívül alacsony foglalkoztatottság. A helyzet megváltoztatására a rendszerváltás óta mindmáig nem született átfogó stratégia, az egymást kővető kormányok által alkalmazott rövid távú tervezés pedig hatástalan. A szociális helyzet legszembetűnőbb sajátossága az, hogy ma Magyarországon mintegy 800 ezernyi rokkantnyugdíjas van. A döbbenetesen magas szám azonban nemcsak a riasztó egészségi állapotunkról szól. Egyrészt a rendszerváltás óta egyfajta rosszul értelmezett humánus leépítéssel rengetegen hagyták el így a munkaerőpiacot: ahelyett, hogy munkanélkülivé váltak volna, rokkanttá nyilvánították őket. Másrészt mind a mai napig magas a helyettesítési ráta, azaz a munkavégzésért járó jövedelmet pótló szociális támogatás. „Olyan a szociális támogatási rendszer, hogy az a munkaerőpiactól való távolmaradásra ösztönöz" - hangsúlyozza Barabás Gyula, az OTP ügyvezető igazgatója, a CEMI „agytröszt" komplex államreform-tanulmányának elkészítésében részt vevő közgazdász. (Figyelő 18-24.o.
10+1 probléma Magyarországon nem is annyira a munkanélküliek magas aránya az igazi gond, hanem az inaktívaké. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a 7,72 millió főből álló 15 és 74 év közötti aktív korú népességnek ma csupán az 54,9 százaléka aktív, miközben ez az arány még a rendszerváltáskor is 58,2 százalék volt. E korcsoportnak tehát a 45,1 százaléka inaktív, ami 10 százalékponttal rosszabb arány, mint az EU-15-vk átlaga. Ráadásul az aktívak 8,1 százaléka munkanélküli, így valójában mindössze 3,87 millióan foglalkoztatottak, ebből 1,8 millió minimálbéres, 750 ezer állami alkalmazott, így valójában 2,3 millió ember tartja el az országot. ami az aktív korúaknak alig a fele. Miért ilyen kiábrándító a hazai foglalkoztatási helyzet? Az okokat 10+1 pontban foglaltuk össze. (Figyelő 18-23.o.
Kormányzati próbálkozások Hazai és uniós források felhasználásával a kormányzat nevében Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter komplex foglalkoztatás-növelési stratégiában gondolkodik. „Kiemelt feladatunk a leghátrányosabb térségekben élők felzárkóztatása. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Keretében a kormány elfogadta a Nem mondunk le senkiről - Esély a leghátrányosabb helyzetű térségekben élőknek címet viselő komplex térségfejlesztési projektet. A leghátrányosabb 47 kistérségben az átlagosnál mintegy 20 százalékkal több forrást biztosítunk. Az ÚMFT programjainak eredményeként reményeim szerint a foglalkoztatás 4 százalékos növekedése valósulhat meg a versenyszférában 2015-ig. Ösztönözzük a rugalmas foglalkoztatási formákat (részmunkaidő, távmunka, munkaerő-kölcsönzés). (Figyelő 21.o.
Ellenzéki javaslatok A kis- és középvállalkozások támogatása és az oktatás színvonalának emelése a kulcs a foglalkoztatás növeléséhez - véli Bernáth Ildikó, a Fidesz foglalkoztatási és munkaügyi szakpolitikusa, országgyűlési képviselő. „Nem kellene irdatlan milliárdokat költeni arra, hogy átképezzük a már végzett fiatalokat, a pályakezdő munkanélkülieket - gyakorlatilag minden ötödik így indul neki a nagyvilágnak -, ha az alap- és középfokú képzés megfelelő színvonalú lenne. Ráadásul, jelenleg semmilyen összhang nincs a munkaerőpiac igényei és a képzés között." (Figyelő 23.o.
Céges szemmel A Figyelő megbízásából a Szonda Ipsos Üzleti Klub szakemberei 2008 márciusában, online kérdőív segítségével, 585 közép- és felső vezetőt kérdezték meg foglalkoztatási témákban. Az általuk irányított, 10 főnél többet foglalkoztató társas vállalkozások létszám és régió szerint reprezentatív mintát képviselnek. A főbb megállapítások: - Alacsonyabb bérterhek esetén a felszabaduló forrásokból a cégek 78 százaléka a béreket emelné, s csupán 22 százalék venne fel új munkaerőt. A vállalatok 76 százalékánál egyáltalán nincs távmunka, s mindössze a cégek 6 százalékánál dolgozik túlnyomórészt távmunkásként az alkalmazottak kisebb-nagyobb hányada. (Figyelő 24.o.
Mi bosszantja az idetelepülő külföldieket? A különböző hivatalok és a számtalan szükséges irat között eligazodni sehol sem egyszerű külföldiként, de Magyarországon az ezt megkönnyítő leírásokat sem könnyű megtalálni. Kevés az idegen nyelveket beszélő ügyintéző is. A legtöbb országban ismeretlen az áfás számla, az ingatlantulajdoni lap vagy az átadásátvételi jegyzőkönyv intézménye, így nem egyszerű elmagyarázni, mire valók ezek. Az észak-amerikaiak cserébe a csekkek hiányát fájlalják a bankokban. (Figyelő 34.o.
Foglalkoztatási válság... ...van a magyar gazdaságban: kevesen dolgoznak legális körülmények között, és még kevesebben fizetnek adót. A helyzet tarthatatlanságáról mindennél többet elárul, hogy - a jövedelemadót nem fizető minimálbéresek és az állami alkalmazottak nélkül - a lakosság kevesebb mint hatoda „tartja el" az országot. A foglalkoztatási ráta (az állásban lévők aránya a15-64 éves korosztályban) messze alatta marad az uniós átlagnak, de a 2004-ben csatlakozott uniós tagállamok többségéhez képest is alaposan lemaradtunk. A magyar gazdaság beteg, s a kór tünetei között az ikerdeficitet, a magas inflációt, vagy az alacsony növekedést említhetjük. A tartós rosszullét mélyben rejlő okainak feltárása azonban hamar elvezet a legális munkavállalás „népszerűtlenségéhez". Egy új gazdaságpolitikának ebből a felismerésből kiindulva lenne érdemes megkezdeni a gazdaságunk orvoslását. (Figyelő 74.o.
Késnek az olimpiai pénzek Több százmilliós hitel felvételére kényszerül áprilisban a Magyar Olimpiai Bizottság, ha a kormány továbbra sem fizeti ki az olimpiai részvételhez szükséges, korábban megszavazott közel félmilliárd forintot. A hiányzó részvételi összeg mellett a felkészülésre, a sportolók és edzők támogatására, a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány által folyósított Gerevich-ösztöndíjra szánt további 2,3
milliárd forintból több mint kétmilliárdot nem utalt át az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. (Magyar Demokrata 7.o. HVG 97-98.o. Kötöttfogás Heti Válasz 57.o. Türelemjáték)
Hátra arc A külföldi pénzügyi körök, és a szabad demokraták is elengedték Gyurcsány Ferenc kezét, akit már csak a szocialista párt tart a szakadék felett. A koalíció egy miniszterelnök-cserével még túlélheti a válságot, de egyre többen beszélnek előrehozott választásokról. (Magyar Demokrata 10-13.o. Heti Válasz 10-13.o. Hattyúdal Magyar Narancs 12-14.o. Ágytól, asztaltól)
Magyarázza a bizonyítványt A pénzügyminiszter politikai hattyúdalának is tekinthetők azok a cikkek, amelyek egymás után jelennek meg balliberális lapokban. A sorok között olvasva nemcsak a tárcavezető kevésbé ismert arca, a harcos ideológusé ismerhető meg, de a szocialisták hatalomról, népképviseletről és felelős kormányzásról alkotott elképzelései is új színben tűnnek föl. Veres János a magyar szocialisták erős embere, a miniszterelnök feltétlen híve, brüsszeli biztosok, nemzetközi bankárok és saját pártja szavazóinak visszaeső megtévesztője, akire két jelző biztosan nem illik: hogy hosszú szőke haja lenne és hogy rendelkezik az önkritika képességével. Így ismerik a legtöbben Veres Jánost. A pénzügyi ezermester bármikor, álmából felriasztva is képes trükkök százaiba csomagolt költségvetést összeállítani úgy, hogy annak könyveléstechnikája lehetőleg a Mindenhatót is megoldhatatlan feladat elé állítsa, amikor megpróbál átlátni rajta. (Magyar Demokrata 30-31.o.)
Csúszkáló autópályák Később kapja meg az uniótól Magyarország az autópálya-építési támogatásokat, így az idei évben már nem gazdálkodhatunk ezzel az összeggel. A kormány ezért úgy döntött, hogy 62 milliárd forinttal megemeli az eredetileg 103 milliárdos sztrádaépítési keretet. A többletpénz ideiglenesen rontja majd a költségvetési egyenleget, az összeget a támogatás beérkezése után pótolják majd vissza. Így az eredeti terveknek megfelelően még idén kiírják az M0 déli szakaszának bővítésére szól tendert, valamint meghirdetik az M3 Nyíregyházától Záhony felé történő meghosszabbítását. (Magyar Demokrata 46.o.)
Befulladó törvénytervezetek Miután Gyurcsány Ferenc arra kérte az SZDSZ-es minisztereket, hogy „már ne hozzanak olyan döntéseket, amelyeknek hosszú távú következményei vannak", meglehetősen bizonytalanná válik számos, a liberális tárcáknál várakozó törvénytervezet sorsa. A 22 megalakuló egészségpénztár terén szinte biztosra vehető, hogy elmarad a magántőke bevonása, sőt a szocialisták csupán 5 vagy 7 regionális pénztárat állítanának fel. Bizonytalan az orvosok gyógyszerrendelését szigorító tervezet sorsa is, amelyik büntette volna a drágább szerek felírását. (Magyar Demokrata 47.o.)
Elvont dolgok A beszedhető összeg csekély, az ellenőrzés hatásfoka rossz: adószakértők egyebek között emiatt szorgalmazzák a kulturális járulék megszüntetését. Tucatnyi pályázaton igényelhetnek támogatást jelenleg is a Nemzeti Kulturális Alapítványnál (NKA) művészek és kulturális szervezetek. Az idén kiosztható mintegy 8 milliárd forint forrása javarészt a - korábban giccsadóként aposztrofált kulturális járulék, melynek megszüntetését adótanácsadók és járulékfizetők régóta forszírozzák. Ezt az elképzelést a kormány is a magáévá tette tavaly ősszel az adócsomag benyújtásakor, s miután a javaslat akkor elvérzett, szerepel a miniszterelnök által azóta elővezetett három adóverzióban is. Az úgynevezett tárcaadók közé szokás sorolni a kulturális járulékot, utalva arra, hogy az ilyen címen befizetett összegek teljes egészében az Oktatási és Kulturális Minisztérium, pontosabban az általa irányított NKA forrásait bővítik. (HVG 112-113.o.)
Tavalyi adóstatisztika Internetes honlapján tette közzé az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) nyolc kiemelt
adónem tavalyi pénzforgalmi adatait. A legnagyobb, nettó módon számolt, tehát a visszafizetésekkel csökkentett pénzbevétele, 2893 milliárd forint a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékokból származott, második helyen 1979 milliárd forinttal az általános forgalmi adó áll. Kereken 1800 milliárddal a harmadik helyre került a személyi jövedelemadóból beszedett summa, amit messze lemaradva, 511 milliárddal követ csak a társasági adóból származó bevétel. A munkaadói járulékból 202 milliárd, az egészségügyi hozzájárulásból 114 milliárd, az evából 153 milliárd, a munkavállalói járulékból pedig 92 milliárd forintot kasszírozott tavaly az adóhivatal. 2007 végén 575 976 társas vállalkozás mellett 401 672 egyéni vállalkozó és 275 255 úgynevezett adószámos magánszemély szerepelt a hivatal nyilvántartásában. Az egyszerűsített vállalkozói adó, az eva szabályai szerint tavaly 54 ezer társas vállalkozás, 47 ezer egyéni vállalkozó és negyven adószámos magánszemély vallotta be jövedelmét. (HVG 115.o.)
Maradnak tisztelettel? „Nem feltételezem a szocialistákról, hogy politikai boszorkányüldözésbe kezdenek" - válaszolt Kóka János arra a kérdésre, hogy a szakítás után mi lesz az állami cégekbe delegált szabad demokrata tisztségviselők sorsa. A pártelnök megközelítése különös, mert a 2002-es MSZP-SZDSZ összebútorozás egyik kiemelt eseménye volt, amikor a liberálisok leültek a Puch László pénztárnok által vezetett szocialistákkal, hogy Felosszák az állami vállalatok felügyelőbizottsági, igazgatótanácsi pozícióit. Amíg tehát él a 2002-ben kialakított (majd időnként felfrissített) status quo, a koalíció nem tekinthető felbontottnak. (Heti Válasz 12.o.)
Bal profil Az Élet és Irodalom hasábjain nekirontott a baloldali értelmiségnek, amiért nem állt ki a gyurcsányi reformok mellett. A miniszterelnök főideológusának tartott Dessewffy Tibor, a Demos Alapítvány vezetője szerint az MSZP-nek a koalíciós szakadással javultak a 2010-es esélyei, ám állítja: a látszat ellenére nem ő tervezte a koalíciós válópert. (Heti Válasz 15-17.o.)
Az állami megrendelések legnagyobb kedvezményezettjei az elmúlt négy évben 2007: Strabag Zrt. (60,9), Hídépítő Zrt. (54,4), Swietelsky Zrt. (46,5), Mol Nyrt. (39,0), OTP Bank Nyrt. (38,4). (Heti Válasz 20.o.)
Beadják a kulcsot Van aki üdvözli más igazságtalannak tartja az MDF javaslatát az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésére. Egy dologban mindenki egyetért: az adórendszer átalakításra szorul. Kedvenc témáját melegítette fel az MDF a napokban, amikor a Fideszt, a KDNP-t és az SZDSZ-t egyeztetésre hívta április 15-ére a 18 százalékos egykulcsos adó bevezetéséről. A lépés nem volt váratlan, az MDF hónapok óta „fenyegetőzik" azzal, hogy a parlament elé viszi a kérdést. A környező országok már felismerték, hogy az egykulcsos adó a fejlődés záloga, s térségünkben szinte egyedül a magyar kormány megy szembe a kor követelményeivel mondta korábban Dávid Ibolya, az MDF elnöke. (Heti Válasz 38.o.)
Európa haja őszül Veszélybe került az európai jólét. Világunk olyan ütemben alakul át, hogy Európa alapvető változások nélkül meggyengül, lemarad Ázsiával és Észak Amerikával szemben, és fenntarthatatlanná válik a jólét európai modellje. Európa az elmúlt ötszáz évben a gondolatok, a felfedezések és a demokrácia terén a világ vezető hatalmává fejlődött. A XX. század ideológiai összecsapásait követően az utóbbi hat évtizedben megbékélt önmagával, mert sikeresen épített közös értékekre jólétet. Az európai értékrend négy oszlopon nyugszik: a közvetlen demokrácia görög ideáján, a jogbiztonság római rendszerén, az emberi méltóság, tolerancia, szabadság és szolidaritás keresztény felfogásán, és a szabad vallásgyakorlás, a békés egymás mellett élés elfogadott értékein. Fenntartható-e századunkban az európai értékrend és az erre épülő európai jólét? (Heti Válasz 40.o.)
Kormányozni, kisebbségben Kisebbségben nehéz lesz kormányozni, az MSZP-nek változtatni kell programján, mentalitásán, stílusán, vissza kell szereznie az emberek bizalmát - mondta Tóth Károly Békés megyei szocialista képviselő, a Honvédelmi Bizottság alelnöke. A végzettsége szerint matematika-fizika szakos tanár szembefordult pártjának egészségügyi reformpolitikájával, s most úgy érzi, az események őt igazolták. (Magyar Fórum 7-15.o.)
Adósságtanács Amikor először meghallottam a hírt, hogy adósságtanácsot szervez a volt pénzügyminiszter és jegybankelnök, Járai Zsigmond, elcsodálkoztam: egy ilyen kvalitású szakember civil szervezettel akarja megoldani, megoldatni az államadósság kérdését? Ahogy érkeztek a részletesebb hírek erről a kezdeményezésről, egyre világosabb lett, hogy a közvetlen cél nem több, mint a társadalom felvilágosítása. (Magyar Fórum 13.o.)
Tanulmányok, publicisztika Felzárkózás helyett leszakadás A pártállami hatalom valódi birtokosai 1985-86 táján világosan látták, hogy az ország a növekvő külföldi eladósodottság miatt a csőd felé halad. A Szovjetunióban bekövetkezett lazulás (glasznoszty) miatt, rájuk a hatalom megtartásában már nem számíthattak. Az 1981-es lengyel példa is ezt igazolta. Más szövetségest kellett keresni, aki segít pozícióban maradni. Erre a szerepre alkalmas volt a hazánkat akkoriban kizárólagosan finanszírozó finánctőke. Nekik megbízható szövetségesre volt szükségük, nehogy elveszítsék a hozzánk kihelyezett milliárdokat. Az új szövetségnek bőven volt ideje a felkészülésre. Mindenekelőtt a gazdasági hatalom közös megszerzésére indult el a máig tartó sikeres hadművelet, az infláció. A tartós infláció megfosztotta a lakosságot a tőkeakkumuláció lehetőségétől. Az ezzel együtt járó magas kamatok pedig leértékeltté tették az állami termelő gazdaságot, és növekvő mértékű hitelfelvételre kényszerítették az államot. 1985-91 között az infláció minden évben nőtt az 1986-os 5,3 százalékról 1991- re 35 százalékra. Alkalmas időzítés és módszer jellemezte magát a politikai struktúra átalakítását is. A választások a lengyel átmenet utánra estek, fél évig még egypárti szocialista kormány kormányzott. A gazdasági átmenethez szükséges törvényeket ők alkották meg (társasági törvény, külföldiek befektetéseit szabályozó törvény). Az átmenetet nem új alkotmány szabályozta, hanem a népfelhatalmazás nélküli kerekasztal döntései. A kétharmados alkotmányváltoztatási szabály mögött pedig az esély húzódott meg, hogy a tényleges hatalom birtokosai a parlamentben sem süllyednek semmilyen körülmények között egyharmad alá, így meg tudják akadályozni, hogy egy új hatalom akár átmenetileg is megváltoztassa az 1985 táján meghatározott pályaívet. Nyilvánvaló, hogy a rendszerváltásért munkálkodó ellenzék, a nyolcvanas évek közepén, nem láthatta, hogy mi készülődik. Ehhez sem kellő felkészültségük nem volt, de a gyors tudatformáláshoz szükséges információktól is el voltak zárva. Amikor a tárgyalóasztalhoz hívták őket, a puha diktatúrából inkább a puhát, mint a diktatúrát látták. Elhivatottságot éreztek, hogy fáradságos népképviseletre alapozott alkotmányozás helyett maguk állapodjanak meg a hatalommal. Hiba volt a kínálkozó adósságkönnyítési lehetőségekkel nem élni. Hiba volt megakadályozni a reprivatizációt, legalább abban a körben, ahol ez könnyen elvégezhető lett volna (termőföldek, ingatlanok). Hiba volt a hazaiakat a privatizációban háttérbe szorítani, a vállalkozóktól az olcsó privatizációs hiteleket elzárni, a munkavállalókat a tulajdonszerzéstől teljesen megfosztani. Hiba volt a potenciálisan nyereséges cégeket piaci megmérettetés helyett tőzsdén kívül bürokratikus alkufolyamatok keretében olcsón eladni. Ezek a hibák nem következhettek volna be, ha a gazdaság irányító posztjaira nem a nyolcvanas évek közepétől formálódó új szövetség embereit ültetik, akik felelősek az ország globalista átalakulási pályára állításáért. Mindez már nem hiba, hanem történelmi felelősséggel járó bűn volt. (Magyar Nemzet 6.o.)
Jelentések a patológiáról Figyelembe véve a gazdaság és a társadalom állapotát, sajnos túlzás nélkül állíthatjuk, hogy igazi patológiai látleletekkel van dolgunk. A patológia a betegségek okaival, kialakulásuk mechanizmusával, lefolyásával foglalkozó tudomány, a diagnózisok felállításának fontos eszköze, a társadalmi patológia eredményein alapuló akciótervek nélkül aligha kerülhetünk ki nehéz helyzetünkből. Érdemes tehát ezeket a vizsgálatokat komolyan venni. A makro- és mikroszintű vizsgálatok félreérthetetlenül tárják fel a legutolsó „nagy ugrás", a „jóléti rendszerváltás" teljes kudarcát és következményeit. A politikai voluntarizmus következtében az állam szerepe a gazdasági életben versenytársainkhoz képest jelentősen megnőtt: ma a magyar állam a visegrádi országoknál körülbelül 6,5, a baltiaknál 12 százalékkal költ többet a bruttó hazai termék arányában - a kamatkiadásokat nem is számolva. A két legfontosabb tétel, amely ennek a különbségnek az oroszlánrészét adja, a szociális kiadások és az állami támogatások. Döbbenetes tény, hogy fejlettségünkhöz képest kétszeres összeget költünk szociális segélyekre. A magas kiadások azonban magas adókat (is) jelentenek - legalábbis azon keveseknek, akik egyáltalán fizetnek közterhet. Nem véletlen, hogy hazánk rendelkezik az egyik legalacsonyabb foglakoztatási aránnyal az Európai Unióban. (Heti Válasz 45.o.)
Húzzátok meg, és aztán húzzatok el A népszavazás eredményének ismerete előtt, még március 3-án, A szólás szabadságában azt hazudta Gyurcsány, a Kárpátok Géniusza, hogy a megszorításoknak vége, a reformokból egyelőre ennyi volt, jön a népi részvény, a munkára ösztönző segély, a Géniusz-program, adó- és járulékcsökkentés, szuperbruttósítás, új irány, és 2008-ban már növekednek a jövedelmek és növekszik a fogyasztás. Ehhez képest Simor András bejelentette: megszorítás kell hogy következzen, húzzuk meg újra a nadrágszíjat, mert: „Magyarországon az emberek nincsenek tisztában, hogy milyen rengeteg mindent kapnak az államtól." Ahhoz, hogy a magyar társadalom gyors növekedést érjen el, nyilván a 29 ezer forintos nyugdíjat kell csökkenteni, vagy mégsem? Mi lenne, ha most az egyszer Sirnor Andrásék húznák meg a nadrágszíjat? Mondjuk lemondana az évi kb. 60 milliós nemzeti banki jövedelméről, megelégedne mondjuk 6 millióval. Gyurcsány Ferenc évi 100 milliós jövedelme helyett megelégedne 10 millióval. Szóval jó lenne, ha most az egyszer, kedves Simor András, önök húznák meg a nadrágszíjat, és aztán elhúznának, de gyorsan. (Magyar Fórum 20.o.)
III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei Maguk tennék rendbe a házuk táját a bankok A világ nagy bankjai nyilatkozatban ismerték el, hogy mulasztásaikkal szerepet játszottak a jelenlegi pénzügyi válság kirobbanásában és ígéretet tettek, hogy egyebek között a kockázatkezelés javításával, az adatközlés javításával és a megfelelő kompenzációs mechanizmusok létrehozásával lépéseket tesznek a válság megismétlődésének megakadályozására. A 375 bankot és pénzügyi szolgáltatót képviselő Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) által közzétett jelentés szerint ugyanakkor hiba lenne a szabályozás, illetve a felügyelet szigorításával reagálni a problémákra. Mi magunk akarunk rendet tenni a házunk táján, nem kívánjuk, hogy a felügyeleti szervek tegyék meg ezt helyettünk - nyilatkozta Frankfurtban Josef Ackermann, a Deutsche Bank vezérigazgatója, az IIF elnöke a szervezet igazgatótanácsának nevében. Ackermann visszautasította azt az általános kritikát, hogy a bankok csak késve tették közzé veszteségeiket. Az IIF nyáron tervezi közzétenni végleges jelentését, amely a tervek szerint egy önkéntes magatartási kódexet is tartalmazni fog. A mostani köztes jelentést a hetek pénzügyminiszteri értekezlete, az IMF és a Világbank e heti közgyűlése elé időzítették. (Napi Gazdaság 5.o.)
Az ECB nem vágott kamatot és nem is fog Az Európai Központi Bank (ECB) nem változtatott hatéves csúcson, 4,0 százalékon álló alapkamatán. Mindenki erre számított, mivel a bank döntéshozói többször hangsúlyozták, hogy az infláció növekedésének veszélyét nagyobb kockázatnak tartják, mint a gazdasági növekedés lassulását. Vannak ugyanakkor olyan szakértők, akik úgy vélik, hogy a magas kamat is erősíti az eurót, és a világgazdaság lassulása végül annyira fékezni fogja az európai exportot, s ezzel a gazdasági növekedést, hogy az ECB szeptemberben kénytelen lesz csökkenteni a hitelköltségeket. Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján nem hagyott kétséget afelől, hogy egyelőre nem szándékoznak változtatni a bank kamatpolitikáján. Arra számítunk - nyilatkozta -, hogy a viszonylag magas infláció meglehetősen hosszú ideig fennmaradhat. A Bank of England (BoE) monetáris politikai tanácsa tegnap 25 bázisponttal, 5,0 százalékra vitte le a bank alapkamatát. December óta ez volt a harmadik csökkentés, mivel a BoE döntéshozói attól tartanak, hogy a megugrott hitelköltségek és a 16 éve nem látott lakáspiaci visszaesés recesszióba taszítja a brit gazdaságot. (Napi Gazdaság 5.o., Világgazdaság 13.o. Újabb rekordon az euró, Népszabadság 18.o. Maradt az eurókamat, csökkentettek a britek, Magyar Hírlap 7.o. EKB: maradt a kamat)
A Wal-Mart vitte a hátán Amerikát Már három napja nem tértek magukhoz a nyugat-európai tőzsdék, habár az esésből csütörtökön a nap végére némileg visszavettek, egyértelműen a délutáni amerikai pozitív mozgás hatására. A hangulatot befolyásolhatta, hogy az Európai Központi Bank (ECB) 4 százalékon hagyta, míg a Bank of England 0,25 százalékkal csökkentve, 5 százalékban állapította meg irányadó kamatát. Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke szokásos sajtótájékoztatóján most sem festett nagyon szép jövőt, kijelentette, hogy a hitellehetőségek beszűkülése a vártnál nagyobb hatással lehet a gazdaság növekedésére. A legfontosabb európai indexek közül a londoni FTSE-100 0,3 százalékot veszített értékéből, a frankfurti DAX-30 0,25 százalékot, a párizsi CAC-40 0,32 százalékot esett. A nyitás után az amerikai részvények három nap óta először voltak képesek emelkedni, ugyanis a pozitív profitjelentések elhomályosították a külkereskedelmi mérleg hiányának növekedéséről szóló híreket. A befektetőket az lelkesítette, hogy a Wal-Mart pozitív irányba módosította az első negyedévre vonatkozó profit-előrejelzését és várhatóan a Morgan Stanley és a Cisco Systems is kedvező eredményekről számol majd be. Este fél hétkor a Dow Jones 0,75 százalékos, az S&P 0,74 százalékos emelkedésben volt, míg a Nasdaq 1,5 százalékkal feljebb állt az előző napi zárásánál. (Napi Gazdaság 15.o.)
IPO-rekordot várnak a varsói tőzsdén Várhatóan rekordszámú nyilvános elsődleges kibocsátásra (IPO) kerül sor az idén a varsói tőzsdén, több mint 80 ilyen valószínű. Már tavaly is a varsói tőzsde volt a kibocsátások terén a legaktívabb Európában a londoni tőzsde után, az idei évben pedig kilenc IPO-n van túl - írja az MTI-Eco. Az első negyedévben a tőzsdefelügyelet összesen 45 új kibocsátási tervre adta jóváhagyását, melyekből 28 volt IPO, s számos kis- és középvállalat található köztük. A lengyel vállalatok növekedésük biztosításához keresik a tőzsdei megjelenés lehetőségét (organikus növekedésre csak kisebb mértékben számítanak), bízva a gazdasági fellendülésben, de nem mellékesen az állam is jelentős privatizációs terveket dédelget. (Napi Gazdaság 15.o., Világgazdaság 13.o. Bécset is veri a varsói tőzsde)
Indokolatlanul rossz az euró imázsa Sokkal rosszabb az euró imázsa a közvélemény szemében, mint amilyet az egységes valuta gazdasági eredményei indokolnának - véli Joaquín Almunia. Az EU pénzügyi biztosa beszámolójában azt hangsúlyozta, hogy az euró erősítette a piacok integrációját, miközben a kamatszintet a mélybe szorította. Almunia szerint elsősorban azért nem lelkesednek az euróért, mert áremelkedést tulajdonítanak az átállásnak. (Világgazdaság 6.o.)
Már megint csúcsot ostromol a kőolajár A dollár gyengülése tegnap is rekordmagasságban tartotta a kőolaj árát. A New York-i Árutőzsdén (NYMEX) 112,20 dolláron forgott a májusi határidős nyersolaj hordónként, ez mindössze egy centtel maradt el a szerdai 112,21 dolláros rekordtól. A londoni tőzsdén forgó brent kőolaj ára tovább emelkedett, így tegnap megdöntötte a szerdai csúcsot. A nyersanyag napközbeni rekordára 109,98 dollár volt, 1,4 százalékkal magasabb az előző napi záróárnál. „A készletek mérséklődése meglepte a piacot” - mondta a Bloombergnek Barbara Lambrecht, a Commerzbank elemzője. „Prémium kockázatot árazott be a piac a kőolajba a jövőben kitermelhető mennyiséggel kapcsolatos aggodalmak miatt” - világított rá az áremelkedés egy újabb okára Stephen Schork, a Schork Group elnöke a Bloombergnek. (Világgazdaság 14.o.)
Hatalmas különbségek A Világbank, a Capgemini, az ING, a Menedzsment és az Európai Marketingegyesület beszámolója szerint a banki szolgáltatások díjszabás közötti különbségek a legnagyobbak az unió országai között Dániában (154 százalék), Írországban (51), Spanyolországban (50), Szlovákiában (47) és Romániában (46) „A különbségek általában azokra a piacokra jellemzők, amelyek az euróövezetben vannak és a változtatások üteme gyors (Spanyolország, Írország), illetve amelyek kívül esnek ezen az övezeten (Dánia, Románia, Szlovákia):' - áll a beszámolóban. (Magyar Hírlap 12.o.)
Németország korlátozza a befektetéseket A német kormánykoalíció pártjai megállapodtak a külföldi szuverén vagyonalapok nem kívánt befektetései elleni fellépés módjaiban, miután sikerült megoldani a korábbi nézeteltéréseket közölte a berlini gazdasági minisztérium. A kormány várhatóan még ebben a hónapban elfogadja a törvényjavaslatot. A tervek szerint a kabinet az USA-ban hasonló célból tavaly létrehozott testület, a CFIUS mintájára tárcaközi bizottságot hoz létre, amely megvizsgálja, és ha szükségesnek látja, megvétózhatja az EU-n kívüli államok kezében lévő befektetési alapok akvizícióit, ha úgy ítéli meg, hogy veszélyeztetik a nemzetbiztonságot vagy a közrendet. A bizottság a 25 százalékot meghaladó befektetések esetében vizsgálódhat, és nem kívánnak a szektorok között különbséget tenni, a felmerült ügyekben három hónapon belül döntést kell hozni. Angela Merkel kancellár hivatala, valamint a pénzügyi és a gazdasági tárca eredetileg a stratégiai jelentőségű infrastrukturális és a nemzetbiztonsági területekre kívánta korlátozni a bizottság munkáját és nem akarta kiemelt szempontként kezelni a foglalkoztatást, de engedett az Olaf Scholz vezette munkaügyi tárcának, amely ugyancsak képviselve lesz a bizottságban. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) arra kívánja figyelmeztetni a gazdaságilag fejlett országokat, hogy ne használják a nemzetbiztonsági kockázatokat ürügyként a szuverén vagyonalapok befektetéseinek korlátozására. (Napi Gazdaság 1+5.o.)
Olasz választás: süllyedés várja a győztest Az nyer, aki veszít - nagyjából erre jutottak az elemzők a hét végére kitűzött olasz parlamenti választások előtt, miután a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentésében 0,3 százalékos GDP-növekedést jelzett mind 2008-ra, mind 2009-re Olaszország számára. A 2008-as mutató pont a hivatalos kormánybecslés fele (a már leköszönt Prodi-kormány márciusban vette vissza 1,5 százalékos korábbi prognózisát), és jóval alacsonyabb az IMF januári előrejelzésénél. Akkor a szervezet szakértői még úgy vélték, 2008-ra 0,8 százalékos, 2009-re 1,0 százalékos növekedés jöhet össze - a kezelhetetlenné vált politikai helyzet láttán azonban már ők sem gondolhatták úgy, hogy a stagnálás közelinél nagyobb teljesítmény várható az olaszoktól. Ezzel az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága válik a legrosszabbul teljesítővé a valutaövezeten belül, a csoport átlagától pedig még úgy is jelentősen lemarad, hogy sehol sem fog túlzottan dübörögni a gazdaság (az IMF szerint az idén 1,4, jövőre 1,2 százalékkal bővül a GDP az eurózónában). A szűk két év alatt több mint harminc bizalmi szavazást túlélő, kilencpárti balközép kormány januárban, egy nem túl jelentős politikai botrány miatt kényszerült távozásra. Romano Prodi kormánya kevés sikerrel dicsekedhetett, de az tény, hogy tavaly a 3 százalékos uniós plafon alá tudta szorítani a GDP-
arányos deficitet, javarészt az adóellenőrzések szigorításával, illetve adóemelésekkel. A növekedési prognózis visszavágásakor azonban arra is figyelmeztettek, hogy ez az arány ismét növekedésnek indulhat, és ha a most versengő jelöltek beváltanák ígéreteiket, akkor ez biztos így is lesz. A legnagyobb jobboldali tömörülést, a Szabadság Népét vezető 71 éves Silvio Berlusconi - akinek 2001-2006 közti regnálása idején recesszióba is került az olasz gazdaság - ugyanúgy egyszerre ígér adó- és kiadáscsökkentéseket, mint az 52 éves Walter Veltroni, aki a Demokrata Pártba gyűjtötte össze a baloldal nagy részét. A választás győztesének mindenesetre jó lesz emlékeznie: a Prodikormány fél éve sem volt hatalmon 2006 októberében, amikor az S&P, majd a Fitch leminősítette a hosszú lejáratú olasz adósságokat, és a piactól most sem várható türelem, ha nem látják a reformok jeleit. (Napi Gazdaság 5.o., Világgazdaság 5.o. Fásult olasz kampány)
Csökkent a kínai külkereskedelmi többlet A kínai külkereskedelmi többlet 10,2 százalékkal, 41,6 milliárd dollárra csökkent az első negyedévben 2007 első három hónapjához képest - derül ki a Bloomberg becsléséből, amelyet a kínai kereskedelmi minisztérium adataira alapozva készített. Több mint három éve nem volt példa arra, hogy a szufficit zsugorodott volna. Ezzel egyidejűleg a külföldi befektetések duplájukra, 27,4 milliárd dollárra nőttek - jelentette a kereskedelmi minisztérium. A Nemzetközi Valutaalap tegnap kiadott jelentésében a korábbi 10-ről 9,3 százalékra csökkentette a kínai gazdasági bővülésre adott előrejelzését. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a világ legnépesebb országa járul hozzá a legnagyobb mértékben - 19 százalékkal - a világgazdaság GDP-növekedéséhez. Az előzetesen számítottnál fél százalékponttal gyorsabban, 11,9 százalékkal nőtt tavaly a kínai gazdaság közölték Pekingben, elismerve, hogy a dinamizmus lehűtését célzó intézkedések csekély eredménnyel jártak. Ezzel egy időben a kínai kormányzat fél ponttal, 11,6 százalékra emelte idei növekedési prognózisát. (Napi Gazdaság 5.o., Világgazdaság 5.o. Megállíthatatlan a kínai gazdaság, Népszabadság 17.o. Kína már Németország sarkában van)
Évtizedes mélyponton a brit ingatlanpiac A jelzáloghitel-válság hatásai sokkal mélyebbek lehetnek Nagy-Britanniában a korábban becsültnél, ugyanis sokan több hitelt is felvettek ugyanarra az ingatlanra állapítja meg az UK Valuation ingatlanpiaci kutatóintézet legfrissebb tanulmánya. Számos ingatlanra piaci árának 110 százalékára vettek fel hitelt, ami jelentősen megnöveli a fizetésképtelenség kockázatát. Különösen nagy veszélyben vannak azok, akik lakásukra vettek fel nagy összegű kölcsönt, ezek értéke az utóbbi években sokkal lassabban emelkedett, mint a családi házaké. A lakásárak mostanában újra csökkennek. A Nemzetközi Valutaalap szerint a brit ingatlanpiac mintegy 30 százalékkal túlárazott és hamarosan meredek árzuhanás várható. Gordon Brown miniszterelnök mindenesetre megbeszéléseket kezdett a jelzálog-hitelezők szövetségével, hogy szükséges-e segítséget nyújtani az adósoknak ebben a helyzetben. (Napi Gazdaság 10.o.)
Hatályos az ukrán WTO-tagság A kijevi parlament jóváhagyta Ukrajna csatlakozását a Világkereskedelmi Szervezethez. Ezzel Ukrajna lett a WTO 152. tagja. (Világgazdaság 1.o., Magyar Hírlap 7.o. WTO-tagság)
USA: fogyasztói bizalom A Michigani Egyetem által készített fogyasztói bizalmi index áprilisi becslése jelenik meg, a piac félpontos romlásra számít. (Világgazdaság 1.o.)
Hazatódulnak a lengyel munkások Nagy-Britanniából Brit munkaadói körökben egyre nagyobb aggodalmat okoz, hogy a lengyel munkavállalók tömegesen térnek vissza hazájukba, ahol a gyors gazdasági növekedés hatására látványosan emelkednek a bérek és javulnak a megélhetési kilátások. A távozásuk azt jelenti, hogy az inaktívvá vált helyi lakosságból kellene a pótlásukról gondoskodni, nyilván nagyobb bérekért, s ez fokozza az inflációs nyomást a szigetországban. A lengyelek hiánya egyre nagyobb gondot jelent az olyan ágazatokban, mint az építő- és élelmiszeripar, a gyermekfelügyeleti intézmények, a közlekedési
szektor, de a gyógyászati intézmények munkájában is fennakadást okoz a tömeges exodus. Brit élelmiszer-ipari vezetők szerint az ágazatot már néhány éve a bevándoroltak tartották mozgásban és a víz felett. Ugyanez volt a helyzet a vendéglátóiparban. (Világgazdaság 5.o.)
Büdzséharcok Németországban Elfogadhatatlannak tartja a Peer Steinbrück pénzügyminiszter 2009-es költségvetési tervezetében tükröződő „fűnyíróelvet” a bajor CSU - jelezte a párt több vezetője. A CDU ugyanakkor támogatja a szociáldemokrata Steinbrücköt abban, hogy nem hajlandó tárgyalni a gazdasági, az oktatási, a közlekedési és a fejlesztési tárca „túldimenzionált” pénzügyi igényeiről. (Világgazdaság 5.o.)
Kiutat mutatnak az alagútból A világgazdaság lassulásáról és a pénzügyi viharok által okozott veszteségekről szóló hírek miatt meglehetősen borús légkörű találkozóra készülnek Washingtonban a hét legfejlettebb ország pénzügyminiszterei és jegybankelnökei, illetve az IMF és a Világbank vezetői. A háromnapos „gazdasági csúcs” résztvevői ugyanakkor várhatóan konkrét lépésekről is döntenek a válság leküzdése, a globális pénzügyi rendszer átláthatóbbá és stabilabbá tétele érdekében. A G7 mai pénzügyminiszteri és jegybankelnöki találkozóján a pénzügyi stabilitási fórum (FSA) által javasolt lépések elfogadására számítanak megfigyelők. Az FSA - amelyet az 1990-es évek végének ázsiai pénzügyi válságára reagálva hoztak létre a vezető gazdasági hatalmak - javaslatainak a megvalósítása David McCormick amerikai pénzügyminiszter-helyettes szerint „minimalizálhatja a mostani problémák visszatérésének esélyét”. Michael Glos német pénzügyminiszter pedig összehangolt fellépést sürgetett a nagybankok összeomlásának megakadályozásáért. (Világgazdaság 5.o.)
Gyorsan bővül a szlovák ipar Szlovákia ipari termelése februárban meglepően gyorsan bővült. Az éves termelésnövekedés elérte a 11,5 százalékot, azaz közel 2 százalékponttal meghaladta az előrejelzéseket. Az ipar teljesítménynövekedéséhez továbbra is az autógyártók járultak hozzá a legnagyobb mértékben. Elemzők szerint a tendencia a következő hónapokban is kitarthat, hiszen a gazdaság bővülése a közelmúltban sem lassult. (Világgazdaság 9.o.)
Nyugatról jöhet a vihar? A posztkommunista országok gazdasági kilátásait nem befolyásolja drámai mértékben a globális hitelpiaci válság, ám ezek az államok sem húzhatják ki teljesen magukat a krízis hatásai alól állapítja meg a Financial Times cikke. Ezt támasztja alá Herbert Stepicnek, a Raiffeisen International első emberének a nyilatkozata is: véleménye szerint a globális gazdasági fejlemények a régióra is hatást gyakorolnak, viszont csak a fejlődés mértékét és nem a trendjét befolyásolhatják. A válság hatásai - mutat rá az FT - eddig korlátozottan érvényesültek a kelet-európai régió államaiban: csak néhány specifikus területen működő vállalat és bank néz szembe pénzügyi nehézségekkel, és elsősorban a nagy folyómérleg-hiánnyal küzdő országok - így például Románia, Bulgária, Lettország és Magyarország - kerültek érezhető nyomás alá. Az elemzők ugyanakkor ősz óta már lefelé módosították a térség növekedési kilátásaira vonatkozó előrejelzéseiket: a régió 2008as gazdasági bővülése az újabb prognózisok szerint 5,5 százalék lehet, szemben a korábban várt 6 és a tavaly elért 7,5 százalékkal. Látni kell ugyanakkor - mutat rá a gazdasági szaklap -, hogy az azonos háttér ellenére komoly különbségek mutatkoznak az egyes országok teljesítménye között: míg például Magyarország egyszerre küzd a magas folyómérleg- és költségvetési hiány, illetve a lassuló növekedés problémájával, addig a szomszédos Szlovákia már jövőre csatlakozhat az euróövezethez, és az idén várhatóan 8 százalékos GDP-növekedést produkál. A gyors bővülést ugyanakkor - emeli ki a cikk - igen nagy részben a fogyasztás emelkedése generálja, amelyet ráadásul hitelekből finanszíroznak az érintettek. Jó példa erre Oroszország, ahol a hitelek állománya több mint másfélszeresére nőtt egyetlen év alatt, vagy Ukrajna, ahol 76 százalékos bővülést regisztráltak. Jean Lemierre, az EBRD elnöke szerint a növekedési kilátások továbbra is jók. Ám a finanszírozási költségek megemelkedtek a térségben, és továbbra is nőni fognak, erre pedig oda kell
figyelni. Leszek Balcerowicz korábbi lengyel pénzügyminiszter úgy látja, a pénzügyi válság jó időben érkezett a régió számára, hiszen segít kissé lehűteni a túlfűtötté vált piacokat. (Világgazdaság 12.o.)
Soros György: még csak most jön a feketeleves „A hitelpiaci válságon még távolról sem jutott túl a világ" - figyelmeztetett ismét Soros György. A magyar származású befektető sürgette a pénzügyek irányítóit, hogy gyorsabban cselekedjenek a jelzáloghitel-piaci válság okozta károk elhárításában. A távirati iroda közlése szerint Soros egy gazdasági konferencián újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, szerinte a helyzet súlyosabb annál, mint ahogyan a hatóságok azt elismerik. Az eddig tett intézkedéseket, a kamatlábak leszállítását, a gazdaságok ösztönzését „szükségesnek, de elégtelennek" nevezte. Emiatt a helyzet még tovább romlik, mielőtt enyhülés következne be - jósolta. Soros új könyvének bemutatása alkalmából sürgettette a pénzügyi élet irányítóit a piacok jobb áttekinthetősége érdekében tett intézkedésekre, a hitelkockázatok enyhítésére. A befektető egyetértett a Nemzetközi Valutalappal abban, hogy a jelzáloggal fedezett kötvények piacának összeomlásából fakadó veszteség több mint ezermilliárd dollárt tesz ki. Szerinte azonban a pénzintézetek eddig csak ezen értékpapírok értékvesztéséről közöltek adatokat, ám ezek semmiképpen sem tükrözik a bankok hiteleinek értékvesztéseit. Még nem tapasztaltuk meg a lehetséges recesszió teljes hatását - jelentette ki Soros György. (Magyar Hírlap 8.o., Bors 11.o. Soros: egybilliós a veszteség)
Mélyponton Bush támogatottsága Újabb mélypontra zuhant George W. Bush támogatottsága: a lakosságnak már csak 28 százaléka elégedett az amerikai elnök működésével. Az amerikaiak alapvetően a gazdaság helyzetének romlása miatt pontozták le Bush teljesítményét - derült ki az AP-Ipsos felméréséből. (Népszava 2.o.)
A baloldal nem hagyhat fel a reformokkal Németül a volt kormányfőket „öreg kancellároknak” nevezik. Gerhard Schröder kikéri magának, hogy őt öregnek vagy kancellárnak szólítsák. Elégedett ember, aki az ügyvédkedésnek él. Ezúttal a svájci Ringier kiadó 175. születésnapjára érkezett Budapestre. Schröder második hivatali idejét a német szociális rendszer átalakításának szentelte. Mint elmondta, a gazdasági hatékonyságra és a társadalmi kiegyenlítésre egyszerre épülő szociális rendszert a demokratikus baloldali pártok építették fel Európában, és a jelenlegi kihívásokkal szembenézve meggyőződése, hogy a szociáldemokraták feladata annak megreformálása is. Egyszerre kell választ adni a globalizáció következményeire, amelyet nevezhetünk egy hihetetlen élessé váló versenynek is, és a demográfiai átalakulásra. Az a hit, hogy egyszerűen konzerválható a jelenlegi szociális modell, hibás. A legnagyobb feladat a szociális rendszert úgy fenntartani, hogy közben maradjon pénz a jövő érdekében vállalt fontos befektetésekre, vagyis az oktatásra, a kutatásra és fejlesztésre. Ezt a feladatot a baloldal nem adhatja ki a kezéből. (Népszabadság 1+8.o.)
Jön a fájdalmas korrekció Fájdalmasak lesznek az idei korrekciók az európai ingatlanpiacon - figyelmeztet a Standard & Poors napokban nyilvánosságra hozott elemzése. A leginkább érintett országok közé NagyBritanniát, Írországot és Spanyolországot sorolják a szakértők, akik szerint Franciaországban kevésbé lesznek súlyosak a gondok, miután a háztartások eladósodottsága kevésbé súlyos. A brit ingatlanpiacot több sokk is éri, az egyik, hogy egy ház átlagára ma már a 3,4 szerese a háztartások éves jövedelmének, a másik a hitelkrízis nyomán bekövetkező kamatemelkedés, és a gazdasági nehézségek következménye, az eddiginél jóval óvatosabb vásárlók magatartása. Jean- Michel Six, az S & P elemzője az árak stagnálását jósolja, és legfeljebb 2009-re vár szerény, 4 százalékos emelkedést. Írországban a várakozások szerint 6 százalékkal csökkennek idén az ingatlanárak, és jövőre jó esetben tartják majd az idei szintet. Spanyolországban drámaian alakulhatnak a folyamatok. Bár az árak egyelőre nem csökkentek, sőt januárban 4 százalékos drágulást regisztráltak, ám az értékesítés volumene 27 százalékkal zuhant az előző év hasonló időszakához
képest. (Népszabadság 21.o.)
Afrika csapdahelyzetbe került Afrika sok - eredetileg meghatározó országában állandósultak a konfliktusok. Az Afrikai Unió tehetetlen, leginkább hallgat. A kontinens problémáit megoldani hivatott szervezet legfeljebb kiad néhány sajnálkozó nyilatkozatot. Louis Michel, az Európai Unió fejlesztési biztosa a minap a cunamihoz hasonlította a helyzetet, amellyel a kontinens hamarosan szembesülhet. A magas kőolajárak, a gazdasági visszaesés miatt oly mértékben növekedtek az alapvető élelmiszerek árai a világban, hogy a szegényebb országokban a gazdasági növekedés, a belső béke és biztonság kerül veszélybe. Az éhséglázadások elérték Afrikát, a kormányoknak erőszakkal kellett beavatkozniuk. A kontinens csapdahelyzetbe került: politikai stabilitás híján már a segélyezés is szinte lehetetlenné vált, a beruházásokról nem is szólva. (Magyar Hírlap 6.o.)
IMF: globális a válság Globális szintű kormányzati beavatkozásra van szükség a hitelválság kezelésére, e nélkül nem állítható helyre a bankok likviditási helyzete - nyilatkozta Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a Financial Timesnak. A napokban kiszivárgott az IMF-nek a közelgő közgyűlésre készített jelentése, amely megállapítja, hogy a jelenlegi hitelválság globális méretű, immár nem korlátozódik az Egyesült Államokra, azaz téves az a feltevés, hogy a feltörekvő országok- köztük Kína és India-függetleníteni tudják magukat e folyamatoktól. A jelentésben az IMF ismét csökkentette az idei globális növekedésre adott előrejelzését. (Figyelő 7.o. HVG 103104.o. Hullámfürdő HVG 117.o. Az IMF azt tervezi... Heti Válasz 43.o. Világgazdasági válság vagy lassulás?)
Valahol Svájcban A jövő év végén már működni fog a világ csaknem teljes készpénzforgalmát közvetítő nemzetközi szervezet, a SWIFT új európai „idegközpontja”, ahová amerikai hírszerzők már nem nézhetnek be. Egy meglévő épületbe költözik Zürichben a világot behálózó átutalási rendszer, az egyedi azonosítóival az egyszerű lakossági tranzakciókban is feltűnő SWIFT európai központja. Hogy pontosan hová, azt biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra, és arra is ügyelnek, hogy a helyszín közelében ne legyen terroristák potenciális célpontjának számító kormányépület vagy közlekedési csomópont. Még annyit tudni, hogy az egész kijön 240 millió svájci frankból, és ötven magasan kvalifikált szakember jut általa munkahelyhez a hozzáértő banki munkaerővel jól ellátott svájci nagyvárosban. (HVG 108.o.)
Fitch kontra UBS A brit Fitch Ratings hitelminősítő a világ két, eddig legstabilabbnak tekintett bankszektora, az amerikai és a svájci besorolását a legmagasabb szintről eggyel lerontotta, mert a tavaly augusztusban az Egyesült Államokból kiindult jelzálogpiaci hitelválság őket gyengítette meg a legjobban (a témában lásd cikkünket a 103. oldalon). Korábban a Fitch az amerikai bankrendszer általános állapotát mérő úgynevezett BSIindikátor értékét is csökkentette. A svájci UBS viszont amiatt bírálta a pénzvilágban legmértékadóbbnak tekintett három hitelminősítőt - a Fitchet, a Moody’st és a Standard and Poor’st (S&P) -, hogy nem észlelték a fizetési felszólítások számának drasztikus emelkedését, így késlekedtek a leminősítésekkel. Az UBS szerint a Moody’s értékelte a legpontatlanabbul a jelzálog fedezetű értékpapírok kockázatát, mivel csak a 12 százalékukat látta el a legrosszabb besorolással, míg az S&P és a Fitch az 57 százalékukat. (HVG 115.o.)
Sorosé lesz az AS Roma? A milánói tőzsdén 5,1 százalékkal emelkedett az olasz AS Roma részvényárfolyama, miután elterjedt, hogy a labdarúgóklubot megvenné a 77 éves, magyar származású amerikai milliárdos, Soros György. Az 1999 óta tőzsdén jegyzett, 1927-ben három kisebb fővárosi csapat összeolvadásából létrejött Associazione Sportiva Roma - amely háromszor, legutóbb a 2000-2001es szezonban volt olasz bajnok - részvényeinek 64,3 százaléka a Sensi család befektetési
holdingjának, a Compagnia Italpetroli SpA-nak a tulajdonában van. A klubelnök Sensi korábban gyakran hangoztatta, hogy csapata nem eladó, ám holdingja 300 millió eurós adósságállománnyal küzd. Soros állítólag 200 millió eurót kínál a milánói Inter mögött az olasz bajnokság második helyén álló Romáért. (HVG 117.o.)
A kínai valutatartalék egy részét kezelő... ... befektetési társaság 1,8 milliárd euróért 1,6 százalékot vásárolt a tőzsdén a világ negyedik legnagyobb olajtársaságából, a francia Totalból. (HVG 117.o.)
A francia Groupama biztosító.... ... 300 millió euróért megveszi a négy vezető román kereskedelmi bank által 1996-ban alapított Asiban biztosítót. Februárban 164 milliárd forintért (617 millió euró) megvásárolta az OTP Banktól az OTP Garancia Biztosító Zrt.-t és annak román, bolgár és szlovák leányvállalatát, tavaly pedig 90 millió euróért a román BT Asigurari biztosítót. (HVG 117.o.)
Szlovák euró már 2009-től? Szlovákia akár már a jövő év elején az eurózóna tagjává válhat - vetette fel Joaquín Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi ügyekben illetékes tagja Jean-Claude Trichet-vel, az Európai Központi Bank (ECB) elnökével egyetértésben. Az uniós pénzügyminisztereknek a szlovéniai Brdóban megrendezett kétnapos tanácskozását követően a két pénzügyi szakember bejelentette: Ján Pociatek szlovák pénzügyminiszter és Ivan Sramko jegybankelnök levelet intézett az Európai Bizottsághoz és az ECB-hez, kérve, hogy Szlovákia 2009. január elsejétől bevezethesse az eurót. Amennyiben a bizottság és a közös jegybank pozitív értékelést ad Szlovákiáról - ezt a makromutatók ismeretében uniós körökben valószínűnek tartják -, akkor a pénzügyminiszterek ajánlásával a végső hozzájárulást az EU-tagországok állam- és kormányfőinek júniusi csúcstalálkozója adhatja meg. (Figyelő 7.o. HVG 115.o. Szlovák eurócsatlakozás?)
Róma hanyatlása A hétvégi olaszországi választások Silvio Berlusconi visszatérését ígérik pedig a gazdaság lecsúszására ő sem kínál gyógyírt. Tény, a győzelemre leginkább esélyes jobboldali Szabadság Népe (PdL) pártszövetség elnöke, a 71 éves Berlusconi azt mondja ugyan, hogy „a baloldal térdre kényszerítette az országot", de a helyzet kezelésére inkább fájdalommentes változásokat, magasabb nyugdíjakat, valamint a „családok helyzetének javítását"ígéri. Az olasz sajtóban csak Il Cavaliere (A lovag) névvel illetett Berlusconi - aki 1994-1995 illetve 2001-2006 között már volt kormányfő „Ébresztő Olaszország!" választási jelszavával gyakorlatilag 2001-es kampányának receptjét kínálja: adócsökkentést és infrastrukturális beruházásokat a növekedés beindítására. (Figyelő 2731.o. Magyar Narancs 23-24.o. Ha lesz, nem lesz)
A dél keresztje Ha az államadósság a gazdaság nyaka köré tekert ólomnehezék, a Dél hasonló súlyt képvisel az olasz csizma szárán. Olaszország, amely alig másfél évszázada sok királyságból egyesült, ma kettészakadt: északon jómódban élnek 37 millióan, délen viszont sokkal szegényebben 20 millióan. Míg a leggazdagabb Lombardiában az egy főre jutó GDP az olasz átlag 160 százaléka, Nápolytól délre csupán a 6080 százaléka. Északon a munkanélküliség alig 3-5 százalék, délen ezzel szemben 15-17 százalék, és hasonló különbséget jelez szinte minden gazdasági és demográfiai mutató. (Figyelő 30.o.
Kormányzati célkitűzések Olaszországban ma mind a bal, mind a jobboldal a gazdasági növekedés újraélesztésére koncentrál, de egyelőre csak a már jól ismert, üres általánosságok szintjén fogalmaznak meg receptet a problémák orvoslására. (Figyelő 31.o.
Fukar Magyarország A fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai közül Magyarországon a legnagyobb a visszaesés a fejlődőknek nyújtott segélyek mértékében - derül ki a szervezet gyorsjelentéséből. Magyarország 2006-ban bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 0,13 százalékát fordította fejlesztési segélyekre, 2007-ben mindössze a 0,07 százalékát, 91 millió dollárt. A magyar segélyek 49,9 százalékos zuhanása a régióban is kiemelkedő: csak Csehországban csökkent az adományozó kedv, ott is mindössze 3,6 százalékkal. (HVG 117.o.)
