Nánásy Benjamin Törvényes hites szószóló könyve elé (1798)

bevezeto_tanulmany.qxd

2007.07.15.

10:31

Page 1

HOMOKI-NAGY MÁRIA

A VÉGRENDELETI ÖRÖKLÉS A RENDI MAGYAR MAGÁNJOGBAN Nánásy Benjamin Törvényes hites szószóló könyve elé (1798) Nánásy Benjamin magyar nyelven írt munkája a végrendeleti öröklésrõl 1798-ban jelent meg. Ez a tény több szempontból is figyelemreméltó. Egyrészt a 18. század végén magyar nyelvû jogtudományi munkákkal gyakorlatilag nem találkozunk. A tudományos élet még alig-alig bontakozik Magyarországon, s ha néhány könyv napvilágot látott, a hivatalos állami nyelvnek köszönhetõen az is csak latin nyelven. A törvényszékek bírái, az ott szerepet játszó prókátorok latin nyelven fogalmazták mondanivalójukat. A beadványok latinul íródtak, az ítéleteket latinul szövegezték. Egyedül a tanúvallomások szövege olvasható a periratokban magyar nyelven. Mindez azt jelentette, hogy a latin szakkifejezéseknek még nem volt hivatalosan elfogadott magyar megfelelõje. A jogtudományban még a „nyelvújítás” elõtti korról

bevezeto_tanulmany.qxd

2007.07.15.

BEVEZETÕ

10:31

Page 2

BEVEZETÕ

TANULMÁNY

TANULMÁNY

beszélhetünk. Ilyen közegben jelent meg Nánásy magyar nyelvû munkája, amely mérföldkõ volt a hazai jogtudomány fejlõdésében. Ez a megállapítás akkor válik igazán fontossá, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar rendi magánjog intézményeinek feldolgozásában jelentõs szerepet játszó Kelemen Imre 1818-ban latinul jelentette meg munkáját1. Ez csak Czövek István „fordításában”, újragondolásában jelent meg magyarul2. Még meghatározóbb, ha megemlítjük, hogy Frank Ignác is elõször latinul jelentette meg „A közigazság törvénye Magyarhonban” címû összefoglaló monográfiáját. Csak a magyar polgári forradalom elõestéjén látott napvilágot e mû magyarul. A másik figyelemreméltó mozzanata Nánásy könyvének az, hogy az 1791: 67. tc-kel felállított országgyûlési bizottságok közül a jogi bizottság 1795-re készítette el a magánjogi törvényjavaslatokat latin nyelven. Bár ezen országgyûlési bizottságok elsõdlegesen a magyar jog kodifikációját kapták feladatul, a magánjog területén „csak” reformok kidolgozására, nem pedig egy egységes törvénykönyv elkészítésére kaptak feladatot. Mindezeken kívül az elkészült munkát nem terjesztették az országgyûlés elé. Mégis miért fontos ezt megemlíteni Nánásy Benjamin könyvének bemutatásával összefüggésben?

Európában a 18. században már egyre erõteljesebben hallani azokat a véleményeket, amelyek egy-egy jogág egységesítését sürgették. Poroszországban 1794-re elkészült az Allgemeines Landrecht. Franciaországban az Ember és Polgár Jogainak Deklarációjának készítõi egy egységes magánjogi törvénykönyv szükségességét hangsúlyozták. Mária Terézia a sokszínû Habsburg Birodalom egységesítésére tett kísérleteinek sorába tartozott a jogegység megvalósítása. Talán ezt a célt szolgálta a Kúria ítéleteinek összegyûjtésére felállított bizottság munkája is, melyet Planum Tabulare néven ismer a szakirodalom. A munka 1769-ben készült el, de csak 1800-ban jelent meg nyomtatásban, latinul. Ennek fordítását is Czövek István készítette el3. Ebbe a folyamatba illeszkedik a magyar országgyûlés azon törekvése, amely a magyar jogrendszert kívánta megreformálni, s amelynek eredményeként az 1795. évi magánjogi javaslatok (Projectum legum civilium) elkészültek, természetesen latin nyelven4. Nánásy Benjamin gyakorló jogászként egészen biztos ismerte korának kodifikációs törekvéseit, s valószínû azt is felismerte, hogy a szélesebb szakmai közönség csak akkor lesz bevonható ebbe a tudományos munkába, ha magyar nyelven jelenteti meg saját munkáját.

1

3

2

Kelemen Imre: Historia juris hungarici privati. Budae, 1818. Czövek István: Magyar hazai polgári magános törvényrõl. Pest, 1822.

4

Czövek István: Planum Tabulare vagy a Királyi Curiának végzései. Buda, 1825. Homoki-Nagy Mária: Az 1795. évi magánjogi tervezetek. Szeged, 2004.

bevezeto_tanulmany.qxd

2007.07.15.

BEVEZETÕ

10:31

Page 4

BEVEZETÕ

TANULMÁNY

Talán nem véletlen, hogy épp az öröklési jog egyes intézményeinek a magyar nyelvû bemutatására tett kísérletet. Hiszen az öröklési jog magába foglalja mindazon jogintézményeket, amelyek egy nemzet magánjogi rendszerének megismeréséhez szükségesek. Nánásy a magyar öröklési jog teljes rendszerének feldolgozását elkészítette, hiszen a végrendeleti öröklés mellett a törvényes öröklés egészét is bemutatta az 1799-ben elkészült másik könyvében. Miután feltételezhetõ, hogy ismerte az országgyûlési bizottságok munkáját, könnyen elképzelhetõ, hogy ez is ösztönözte könyvének megírására. Bár az 1795. évi javaslatokban hat articulus is foglalkozott az öröklés kérdésével, ezek csak a bírói gyakorlat számára legszükségesebb szabályokat rögzítették. A végrendeleti öröklésrõl pedig szinte csak érintõleg tettek említést. A végrendeleti öröklés szabályainak ismertetésénél a szerzõnek nem volt könnyû dolga. Miközben az öröklési jogra, s ezen belül a végrendeleti öröklésre elsõdlegesen a kánonjog egyetemes szabályait kellett alkalmazni, a magyar rendi magánjog kötött tulajdonviszonyaiból származó szokásjogi normák meghatározóbbak voltak a kánonjogi szabályoknál. Történetileg a testamentom készítés gyakorlata az egyház által kialakított „lélekváltság” gondolatából vezethetõ le. Az örökhagyó halála esetére javainak meghatározott részét az egyházra hagyta, azzal a kikötéssel, hogy azt a rászorulók, a betegek, az öregek, az árvák, az

TANULMÁNY

özvegyek támogatására fordítsák. Ezzel elsõként a kegyes hagyomány rendelésének formai szabályai alakultak ki. A halál esetére szóló rendelkezés elsõ magyar törvényi szabályozása az 1222. évi Aranybullában jelent meg. Itt mondták ki elõször, hogy ha a királyi serviens fiú utód nélkül halna meg, akkor a leányait megilletõ leánynegyed kivételével, szabadon rendelkezhetett vagyonáról5. Az Aranybullának ez az intézkedése napjainkig tartó tudományos vitáknak szolgáltatott igen jó alapot. Egyrészt a fennmaradó források azt bizonyítják, hogy a 13. század elsõ harmadára már megszilárdult az az elv, hogy a nemzetségek birtokába kerülõ ingatlan jószág kizárólag a nemzetség tagjainak beleegyezésével volt elidegeníthetõ. Azaz formálódott az õsiség gondolata. Másrészt a leányokat megilletõ negyedrész jogi természete váltott és vált ki vitát. A leánynegyed biztosítása, amennyiben azt természetben adták ki, végsõ soron a nemzetségi vagyont csökkentette. A nemzetségek ellenállása az Aranybulla rendelkezésével szemben mindenesetre azt eredményezte, hogy Nagy Lajos az 1351. évi decretumából, amikor utoljára újította meg az Aranybullát, ezt a cikkelyt már kihagyta, és helyette az õsiség törvényének a megfogalmazására került sor6. Miután az õsi birtok a nemzetség egészének a tulajdonát képezte, amelyrõl rendelkezni csak a 5 6

Magyar Törvénytár I. 1899., Érszegi Géza: Az Aranybulla. Budapest, 1990. Magyar Törvénytár I. 1899. 1351. évi törvények

bevezeto_tanulmany.qxd

2007.07.15.

BEVEZETÕ

10:31

Page 6

TANULMÁNY

vér- és jogközösségben élõ osztályos atyafiak beleegyezésével lehetett, kialakult az az általánosan érvényesülõ norma, hogy arról szabadon rendelkezni sem élõk között, sem halál esetére nem lehetett. Ezzel az õsi jószágot a szokásjog kivette a végrendelkezés lehetõsége alól. De nemcsak az õsi vagyon okozott gondot, hanem a királyi adománybirtok is. Az adománybirtoknak a legfõbb tulajdonosa a király volt. Ezért a királyi adománybirtokról szintén nem rendelkezhetett halála esetére az adománybirtokot éppen kezében tartó birtokos. Az õsi vagyon és az adománybirtok, mint kötött tulajdoni formák kivétele a végrendelkezési szabadság alól erõteljesen leszûkítette azon vagyontárgyak körét, amelyekrõl valaki halála esetére intézkedhetett. Ezért nem véletlen, hogy Werbõczy István a Hármaskönyv szokásjogi normáinak rögzítésekor a végrendeleti öröklésrõl nem beszél. Ami mégis e körbe sorolható, az annak az elismerése, „hogy minden báró úr és mágnás és birtokos nemes ember, a kinek fiai és leányai vannak, ezeknek beleegyezése nélkül, sõt akaratuk ellenére is az õ vagyona, fekvõ jószágai és birtokjogai fölött, a melyeket saját szolgálataival szerzett és nyert, vagy saját pénzén (a mit szintén szolgálatokkal szokás szerezni) vásárolt és vett, életében (a mint akarja) szabadon rendelkezhetik és azoknak elidegenítésére is teljes joga és hatalma van.”7 Ha mindezt figyelembe 7

Werbõczy István: Hármaskönyv. I.57.

BEVEZETÕ

TANULMÁNY

vesszük, akkor jogosan tehetõ fel az a kérdés: volt-e olyan jószág, amelyrõl a magyar magánjog szokásjogi normái között végrendelkezni lehetett? Werbõczy tanítását követve azt mondhatjuk, hogy az ingó dolgokról és a pénzen vásárolt javakról mindenképpen lehetett testamentumot készíteni. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az évszázadok során egyre kevesebb lett a vásárolt birtok mennyiség. Ennek elsõdlegesen az volt az oka, hogy ha a birtok szerzõje a pénzen vásárolt birtokáról nem végrendelkezett, akkor az õsi birtokká vált. Errõl az õsi birtokról a birtok szerzõjének törvényes örökösei már nem végrendelkezhettek. Meg kell említeni azonban, hogy a pénzen vásárolt birtokkal óvatosan kellett bánni. Ha ugyanis az õsi birtokot az osztályos atyafiak beleegyezésével elidegenítették, az ezért kapott pénz ún. õsi pénznek minõsült, mivel az õsi ingatlan jószág helyébe lépett. Az ezen a pénzen vásárolt birtok is ennek megfelelõen az õsi birtok jogi sorsát osztotta. Másrészrõl a rendi szokásjogi gyakorlat kialakított egy olyan szabályt, hogyha a birtokos a rendelkezése alatt álló ingatlan jogi természetét nem tudta bizonyítani, akkor új adománylevelet kérhetett vagyonára. Ez a lehetõség még inkább leszûkítette azon jószágok körét, melyek szabad rendelkezés tárgyát képezhették. Mindezek indokolják, hogy miért nem szabályozták törvényben a testamentom készítésének normáit. Miután a kánonjogi normák nem adtak egyértelmû útmutatót a végren-

bevezeto_tanulmany.qxd

2007.07.15.

BEVEZETÕ

10:31

Page 8

TANULMÁNY

deletek alaki szabályaira vonatkozóan, a magyar rendi magánjogban érvényesülõ kötött tulajdoni formákat pedig kivették a szabad rendelkezés alól, nem lepõdhetünk meg azon, miért keletkezett a sok per a végrendeletek érvényességének tisztázására. A török hódoltságot követõen az országgyûlés 1715-ben vállalkozott arra, hogy a végrendeletek érvényességének alaki feltételeit meghatározza.8 Bár a végrendeletek anyagi jogi szabályairól nem intézkedtek, a mindennapi életben egyre több végrendelet keletkezett, amit az is jelez, hogy nemcsak a nemesek kiváltsága volt testamentomot készíteni a 18. században. A jobbágyok is egyre gyakrabban éltek azzal a jogukkal, hogy kevéske vagyonukról említést tegyenek végsõ intézkedésükben. Az embereknek az az igénye, hogy haláluk utáni idõre vonatkozóan is meghatározhassák javaiknak sorsát, a 18. század folyamán megerõsödött. Az európai gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódva már nem volt kizárólagos az õsi vagy adományos ingatlan birtokok értékének mindenek felettisége. Elõtérbe került az ingó dolgok szerepe. A kereskedelem megkívánta a pénzforgalmat és a könnyebben értékesíthetõ ingó jószágok jelentõségének növekedését. Mindez azzal járt, hogy egyre gyakrabban kellett kölcsönszerzõdést kötni, azaz egyre nagyobb adósságok halmozódtak fel nemcsak a nemesi 8

Magyar Törvénytár 1899. 1715: 27. tc.

BEVEZETÕ

TANULMÁNY

családokban, de a polgárok és a jobbágy-paraszt családok körében is. Ezért találó Nánásynak az a megjegyzése, amit a testamentom készítés szükségességérõl írt. Elítéli mindazokat, akik haláluk esetére nem rendezték el földi vagyonaik sorsát. „De mitsoda szomorú következései vagynak többnyire az ilyen rendeletlen Életnek az örökösökre nézve? Az, hogy innen kell a szegény özvegynek és árváknak tulajdon tsalhatatlan birtokokat, egy méltatlan s tsak ki nem fatsart Egyezés által el-veszteni.” Nánásy könyve szerkesztésében világosan megmutatkozik az a törekvés, hogy a gyakorló jogász szempontjából igyekszik a végrendeleti öröklésre vonatkozó minden ismeretét rögzíteni. Az 1715. évi törvény rendelkezésének megfelelõen formai szempontból különbséget tesz közés magánvégrendelet között. Az elõbbit a hiteleshelyek elõtt lehetett elkészíteni, s ezért hiteleshelyi pecsét igazolta annak megfelelõ formában való elkészültét. Az utóbbi esetében a megfelelõ számú, rendi állású tanú együttes jelenlétére, aláírására és pecsétjére volt szükség. Nánásy Benjámin különösen fontos szerepet szánt a végrendelkezõk személyének a meghatározására. A rendi szokások által meghatározott társadalomban úgy vélhetnénk, hogy csak egy szûk, privilegizált kör harcolhatta ki magának a testálás jogi lehetõségét. A mindennapi tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy megfelelõ szabályok betartásával a társadalomnak minden rétege jogosult volt végrendelkezni. Ezért következett be az a gyakorlat,

bevezeto_tanulmany.qxd

2007.07.15.

BEVEZETÕ

10:31

Page 10

BEVEZETÕ

TANULMÁNY

hogy a földesúri uradalmakban a 18. században egyre gyakrabban adtak ki olyan rendeleteket, amelyek elõírták, hogy a jobbágyok kizárólag az alaki szabályok betartásával készíthetnek testamentomot. Ez azt jelentette, hogy az uradalom vagy a mezõváros által kiküldött „törvényes bizottság” elõtt lehetett érvényesen végrendelkezniük. Nánásy Benjámin, miután sorba veszi, hogy a nemesek mellett a polgári rend tagjai, a jász-kun kerületek lakosai is végrendelkezhettek, azt is határozottan leszögezi, hogy bár Werbõczy Hármaskönyvének tartalma szerint jobbágynak semminemû javai nem lehettek, az öröklési jog szempontjából figyelembe kell venni a jobbágy-parasztság pénzen vásárolt, vagy saját munkájával szerzett javait is. Ezt bizonyítandó, a szerzõ a végrendelkezõk személyi körét elemzi elõször. Elsõként az egyházi, mind a világi, mind a szerzetesi közösségekbe tartozó személyek végrendelkezésével összefüggõ normákat rögzíti. Külön-külön említést téve arról, hogy az egyház kötelékébe tartozó személyek birtokában lehettek kifejezetten az egyház számára adott adománybirtokok és adományok, de lehettek „világi” jószágaik is, amelyek a törvényes öröklés révén kerülhettek a birtokukba. A gyakorló jogász mindennap szembesült azzal a szinte feloldhatatlan ellentéttel, milyen módon lehet a nemzetség számára megtartani annak az osztályosnak az örökrészét, aki egyházi szolgálatba állt úgy, hogy közben az örökléshez való joga se szenvedjen csorbát.

TANULMÁNY

Az egyháziakat követõen a világi személyek halál esetére szóló rendelkezésének lehetõségeit veszi sorba a szerzõ. Ezen a ponton lesz egyértelmû Nánásy szándéka, amikor felteszi azt a kérdést, „mellyek azok a jószágok a mellyek a mi szabados rendelésünktõl függenek?” A kérdés indokoltságát bizonyítja a következõ megállapítása: „minthogy az el-testálandó ingatlan jószág, vagy a Korona javaiból kiszakasztott Nemesi jószág, vagy szabad és Királyi Város földén való Jus, vagy a Jászok, és Kunok szabad Tartományán fekvõ örökség, vagy (hogy többet ne említtsek) földes Uraságot esmérõ paraszt jószág.” A levéltári kutatások ma már bizonyítják az utókor számára, hogy a magyar rendi magánjog rendszerében, a Werbõczy által rögzített szokásjogi normák nem kizárólag a nemesekre vonatkoztak. Ezeket a szabályokat a társadalom többi rétege is átvette. A kor jogásza számára ez a tény egyértelmû volt, s ezért tehetett kísérletet Nánásy arra, hogy olyan általános szabályokat állítson fel, melyek megkönnyítik az eligazodást a magyar végrendelkezési jog útvesztõjében. Könyvének ezt a harmadik részét akár tankönyként is használhatták volna. De a ma jogásza számára sem csupán egy érdekes múltbeli kalandozás Nánásy fejtegetéseinek olvasása. Hiszen olyan világos, egyértelmû meghatározását adja magyar nyelven az öröklési jog alapintézményeinek, s egyben az egész magyar rendi magánjognak, melyek azt is világossá teszik, hogy a tradicionális magyar magánjog9 viszonyai 9

Béli Gábor: Magyar Jogtörténet. Budapest, 1996.

bevezeto_tanulmany.qxd

2007.07.15.

BEVEZETÕ

10:31

Page 12

TANULMÁNY

között miért csak birtokról és miért nem tulajdonról beszélünk. Miközben meghatározza az ingatlan és az ingó dolog közötti különbséget, tisztázza a jószág gyümölcsének jogi helyzetét és ezzel a növedéki jog érvényesítésének lehetõségét az öröklési jogban. Figyelemreméltó, hogy az általa felállított alapszabályok között elemzi, hogy bár a gyámnak, a férjnek, az apának a birtokában találhatók bizonyos jószágok, azok mégsem lehetnek szabad rendelkezés tárgyai, hiszen „a jószágnak nem Urai, hanem tsak Sáfárai.” Ugyancsak nem rendelkezhettek szabadon a használatukba került jószágokról a bérlõk, a haszonbérlõk és a záloghitelezõk. A „Jószág Urai” között világos különbséget tesz a hitbizományi jószág, a királyi adománybirtok és az õsi vagyon birtokosai, valamint a pénzen vásárolt jószág tulajdonosai között. Ezzel egyértelmûvé tette, hogy végrendelkezni kizárólag ez utóbbiról lehetett. Ma már megmosolyogtató az a szóhasználat, amit Nánásy a szabad rendelkezés alatt álló és a szabad rendelkezés tárgyát nem képezõ jószág megkülönböztetésére javasolt. Az elõbbit „határozatlan”, az utóbbit „határozott” uradalomnak keresztelte el. Ennek megfelelõen foglalt állást abban, hogy „minden, a ki valamelly Jószágról testál, szükség, hogy az eltestálandó Jószág a Testáló tökélletes vagy határozatlan Uradalmában légyen;” melybõl következik, hogy „1. A kinek valamelly Jószágban tökélletes Uradalma nintsen, az arról a jószágról nem testálhat: és így 2. Senki-is a más jószágáról tellyességgel nem testálhat.”

BEVEZETÕ

TANULMÁNY

Ezzel két olyan alapelvet rögzített, amely napjainkig alapját képezi a végrendelet érvényességének. Amikor fentebb arról tettem említést, hogy a végrendeleti öröklés kapcsán a teljes magyar tradicionális jogot is ismerni kell, Nánásy sorra veszi, hogy miért nem lehetett testamentumot készíteni a kötött birtokokról. Elsõként az õsi jószág természetét ismerteti, s rögzíti, hogy az õsi vagyon az egy adott nemzetségbe tartozók vér- és jogközösségét testesítette meg. Amikor az apa a rendelkezése alatt álló vagyont életében fiai között egyenlõ arányban felosztotta, vagy halála esetére a pénzen vásárolt jószágáról nem rendelkezett és az a jószág a törvényes öröklés szabályai szerint szállt át fiaira, ebben a pillanatban a szabad rendelkezésû birtok õsivé vált. Függetlenül attól, hogy az apa életében még rendelkezhetett volna arról, a törvényes megosztást követõen az ilyen birtok az õsiség minden sajátosságával bírt, s ennek következtében már kikerült a szabad rendelkezés alól. Ezzel az osztályosok kölcsönös öröklési jogot szereztek egymás osztályrészére, amely azt jelentette, hogyha valamelyik osztályosnak magvaszakadt volna, akkor az õ örökrészét a törvényes öröklés szabályai szerint oldalági osztályosai örökölték. A szokásjogi rendszer azonban kialakított olyan szabályokat is, amellyel a halál esetére szóló rendelkezési jog körét kísérelték meg egy kicsit kibõvíteni. Így jelent meg a törvényesítés, a fiúsítás és a fiúvá fogadás intézménye jogrendszerünkben. Amennyiben valaki magszakadás elõtt állt, királyi

bevezeto_tanulmany.qxd

2007.07.15.

BEVEZETÕ

10:31

Page 14

TANULMÁNY

engedélyt kérhetett, hogy házasságon kívül született gyermekét törvényesítse, vagy valakit fiává, illetve testvérévé fogadjon. Így lehetõsége nyílt az örökhagyónak arra, hogy vagyonát saját rendelkezése révén, királyi engedéllyel megerõsítve mégis örökíteni tudja. Hasonlóképpen lehetõség nyílt arra, hogy szigorú feltételek mellett, fiú utód hiányában az apa leányát vagy nemzetségének egy nõtagját fiúsítsa, szintén azzal a szándékkal, hogy vagyonát tovább tudja örökíteni. Bár ezek az intézkedések, melyek a fiú nélkül maradt nemesek rendelkezési jogát bõvítették, nem tartoztak a szó szoros értelmében a végrendelkezés körébe. Nánási mégis elemezte e szabályokat. Ha ugyanis ezeket a lehetõségeket nem harcolja ki magának a nemesség, akkor szabad végrendelkezési jog hiányában a magvaszakadt nemes minden jószága visszaszállt volna a királyra. Azzal, hogy királyi engedélyhez kötötték ezeket a lehetõségeket, a királyi kincstár öröklési jogát csorbították. Ha õsi vagyonról és a királyi adománybirtokról nem lehetett végrendelkezni, milyen szabályok érvényesültek a „keresett javak” esetében? A „keresett vagyon” körébe tartozott az adománybirtok, a pénzen szerzett (vásárolt, cserélt) birtok és az elbirtokolt jószág. Az adománybirtok szempontjából különbséget kellett tenni a királyi adomány és a magánszemély által tett ajándékozás között. Miután a királyi adománybirtoknak a legfõbb örököse az uralkodó volt, annak öröklési rendjét is az uralkodó határozta meg. Így arról végrendelkezni sem lehetett. Ám az adománybirtok

BEVEZETÕ

TANULMÁNY

körében is kialakítottak egy kivételes szabályt, hogy a magszakadás elõtt álló nemes a birtokában lévõ adománybirtokra szabad végrendelkezési jogot szerzett az uralkodótól, s ezzel a királyi kincstár öröklési jogát megszakította. Más megítélés alá esett a magánszemély által történt ajándékozás. Amennyiben az ajándékozó semmilyen feltételt nem szabott a megajándékozottnak a birtok öröklésével kapcsolatban, akkor az ilyen magánszemély által ajándékozott bírtok végrendelkezés tárgya lehetett ugyanolyan elvek szerint, mint a pénzen vásárolt birtok vagy az elbirtokolt jószág. A végrendelkezõk személyét illetõen Nánásy kiemelte a nõk helyzetét. Ha szûk körben, de a nõk is rendelkeztek végrendelkezési szabadsággal a tulajdonukat képezõ vagyontárgyak vonatkozásában. A nõk tulajdonát képezte a hozomány, a hitbér, a jegyajándék és a házasság alatt szerzett közszerzemény. Mindezen vagyontárgyak ugyanakkor a házasságuk fennállta alatt a férj rendelkezésébe kerültek. Mégis, miután a tulajdonjog a nõket illette, e vagyontárgyakról szabadon rendelkezhettek. Mindez azt jelentette, hogy a magyar rendi magánjog csak igen szûk körben tette lehetõvé a végrendelkezést. Ennek ismeretében azonban fel kell tenni a kérdést, miképpen vált lehetségessé, hogy a szigorú szokásjog ellenére oly sok végrendelet készült a társadalom minden rétegében? Az embereknek az a vágya, hogy haláluk esetére is elrendezzék javaikat, szinte szükségessé tette, hogy életük utolsó szakaszához érve végren-

bevezeto_tanulmany.qxd

2007.07.15.

BEVEZETÕ

10:31

Page 16

TANULMÁNY

delkezzenek. Számba vegyék meglévõ vagyonukat, s annak további sorsáról intézkedjenek. Ezért a rendi magánjog keretei között igen sok testamentom készült, amelyekben õsi vagyonról éppúgy olvashatunk, mint királyi adománybirtokról, földesúr tulajdonát képezõ urbáriális telekrõl, lányoknak adott kiházasításról, vásárolt szõlõrõl vagy ingóságról. Mindez nem mond ellent annak, hogy a fent említett jószágok némelyikérõl nem lehetett rendelkezni. Az azonban különösen jó volt, ha a meglévõ vagyont a szokásjognak megfelelõen elrendezte az örökhagyó. Ezért tettek említést az õsirõl vagy éppen az adományról. De ott megjegyezték, hogy kinek kell örökölni a szokásjog szerint. Miközben a pénzen vásárolt birtok esetében már eltérhetett az örökhagyó a törvényes öröklés szabályaitól.10 Nánásy Benjámin a mindennapi élet során elé kerülõ kérdések tisztázása miatt és az örökhagyók megsegítésére írta meg könyvét a végrendeleti öröklésrõl. Tanulságos, ahogy a szokásjogi rendszer útvesztõiben megtalálja azokat a pontokat, amelyekbe megkapaszkodva egy egységes, átlátható rendszert épített fel. Nemcsak a szokásjog és a törvények szabályait elemzi, de segítségül hívja a királyi kúria döntéseit, s ahol szükségesnek tartja, példákon keresztül igazolja tanítását. Mindent tud korának magánjogáról és segítségével napjaink jogászai is megtalálhatják öröklési jogunk azon elemeit, melyek az õsi, szokásjogi rendszerbõl erednek. 10

Homoki-Nagy Mária: Amirõl egy végrendelet mesél. Szeged, 2004. Acta Jur. et Pol. Tom. LXV. Fasc.33. 617-633.

t rdelt.qxd

2007.07.29.

17:12

Page 1

TESTAMENTOM A’ MAGYAR ORSZÁGI

T Ö R V É N Y E K SZERÉNT.

t rdelt.qxd

2007.07.29.

17:12

Page 2

TESTAMENTOM A’ MAGYAR ORSZÁGI

T Ö R V É N Y E K S Z E R É N T.

IRATOTT

NÁNÁSY BENIÁMIN, A’ MAGYAR ORSZÁGI EGYHÁZI, ÉS POLGÁRI TÖRVÉNY - SZÉKEKEN A’ PERESEK TÖRVÉNYBELI HITES SZÓ - SZÓLLÓJA (PROKÁTORA) ÁLTAL.

P E S T H E N, NYOMT. TRATTNER MÁTYÁS BETÜIVEL.

1 7 9 8.

t rdelt.qxd

2007.07.29.

17:12

Page 4

Dispone Domui Tuoe; quia morieris. Rendeld - el a’ Te Házadat; mert meg-halsz. 4. Kir. 20. Rész.

ELÖL-JÁRÓ BESZÉD.

HOGY

egy Fõ-Uralkodót és Kormányozót esmérõ Társaság, a’ Társaság’ állapotjához és környûl-állásaihoz alkalmaztatott Törvények nélkûl fel nem állhat, azt mint nem erre a’ helyre tartozó, de külömben-is minden kéttség kívûl helyheztetett dolgot itten hosszason meg-mutogatni annyival kevésbé tartom szükségesnek lenni, hogy ennek igazságáról elõre minden olvasót meg-gyõzettetnek lenni feltészek. A’ Társaságnak Törvényei az azt tárgyazó dolgoknak külömbségéhez képest külömb nemûek lehetnek; el-halgat*3

t rdelt.qxd

VI

2007.07.29.

17:12

Page 6

ELÖL-JÁRÓ BESZÉD.

ELÖL-JÁRO BESZÉD.

ván a’ többieket, vagynak a’ Társaságnak ollyan Törvényei, mellyek tsupán tsak a’ Társaság Tagjainak akár ingó akár ingatlan javait tárgyazzák, és a’ mellyek a’ Polgároknak ezen javakból a’ környül-állásokhoz képest eredhetõ mellesleg vagy kõltsönös, egyenesen vagy távolról bé-folyható jussait minden esetre minden személy válogatás nélkûl meg-határozzák, és maga a’ Társaság Fejedelmétõl az igasság’ kiszolgáltatására fel-állíttatott hatalom ezen sinór mérték szerént adja-meg kinek kinek a’ maga jussait; e’ szerént a’ Polgárok Javait tárgyazó Törvények minden birtokos Polgárt köteleznek. Hogy ha a’ Polgároknak javait kormányozó Törvények minden birtokos Polgárt egyaránt köteleznek: tehát úgy tetszik énnékem, hogy minden birtokos Polgárnak ugyan azon Törvényeket, mellyek által az õ javai kormányoztatnak nem tsak hasznos, sõt éppen szükség tudni, minthogy meg-lehet hogy maga tetemes, ’s némellykor talám viszsza-szerezhetetlen kárával nem tudja: a’ honnan éppen külömbözõ értelemben vagyok azoktól a’ kik azt állíttyák, hogy a’ Törvények tudománnya tsak azoknak

szükséges, a’ kik Törvénybeli Szó-szóllói (Prokátori) vagy Birói hivatalra szándékoznak: — Én azt erösítem hogy a’ Törvények Tudománnya minden birtokos Polgárnak, az elsõ birtokos Hertzegtõl fogva, a’ leg-utólsó valamivel biró Polgárig egy aránt szükséges, tsak hogy ezt a’ szót szükséges, én sem veszem a’ Birói és Szó-szóllói hivatalra törekedõ személyekkel egy erõben: nem mondom hogy a’ birtokos és kevés Gazdaságával meg-elégedõ és semmi hivatalokra nem törekedõ Nemes Ember annyi Törvényt tanuljon a’mennyit egy Törvénybeli Szó-szóllónak vagy Birónak tudni szükséges; de azt se mondom, hogy tellyességgel semmi Törvényt ne tanuljon; nem mondom hogy egy Városi szabó, vagy Tsizmát varró Mester annyi Törvényt tanúljon, a’ mennyit egy Városi Tanátsosságra (Senatorságra) törekedõ jeles Iffijunak kelletik tanúlni: de azt se mondom hogy a’ Városi Kézi-Mives-Mester éppen semmi Törvényt ne tanuljon. A’ Törvénybõl mit? mennyit? kell tanúlni, azt a’ Polgárok’ tulajdon környül-állásai határozzák meg. Egy törvényes hatalommal fel-ruháztatott Birónak, egy Igazsá*4

VII

t rdelt.qxd

VIII

2007.07.29.

17:12

Page 8

ELÖL-JÁRO BESZÉD.

ELÖL-JÁRÓ BESZÉD.

IX

got visgáló, és a’ Peres személlyében szólló Prokátornak hány száz, ’s ezer külömbféle törvényes eseteket kell fel bontzolni, visgálni, meg-határozni, nem elég hát a’ Birónak ’s a’ Törvénybéli rendes szószóllónak (Prokátornak) a’ Törvénynek tsupa betûit, ’s világos akarattyát téltúl tudni, sõt szükség a’ Törvényt-hozónak akaratját, és ebbõl a’ Törvénynek erejét, historiáját, ezeken gyökerezett valóságos értelmét tudni, a’ különös eseteket a’ Törvény értelmével meg-egyezõ törsökös állatásokra húzni (Casus Specialesin lege haud expressos ad sua Principia reducere) és így a’ Törvények titkaival meg-esmerkedni: mind ezek szükségesek a’ Prokátornak és a’ Birónak: de már más rendü Polgárnak a’ Törvénynek illyen nemû títkaival megesmerkedni éppen nem szükséges: továbbá a’ Birónak, ’s a’ Prokátornak minden Törvényt ok-vetetlen szükség tudni, mivel a’ környül állásokhoz képest nem tudja mellyikben kelletik igazságot szolgáltatni: de a’ más rendü Polgároknak mindenik Törvényt a’ maga egéssz foglalatjával tudni nem szükséges, de mind ezekbõl éppen nem következik hogy tehát azoknak a’ kik

nem Birák vagy Törvénybéli szószóllók a’ Törvényeket tudni nem szükséges: sõt igen-is szükséges minden birtokos, és tsak valamivel Biró Polgárnak, hanem tsak a’ már a’ kérdés, hogy mit? és mennyit szükséges tudni? — Erre azt felelem: Minden vagyonos vagy birtokos Polgárnak a’ mennyiben tsak az õ környül állásai meg-engedik a’ Haza Törvényébõl e’ következendöket el-mulhatatlanúl szükség vólna tudni, ugymint a) Mellyek azok a’ Törvényes útak és módok, mellyek által én valamelly jószágnak Polgári értelemben Ura lehetek? b) Hogy erösedhetem-meg ezen Uradalmomban, és ha háborgattatom, hogy s mitsoda Pontból oltalmazzammagamat? c) Ha né talán tán Uradalmomat elvesztettem mitsoda úton módon szerezhetem vissza? d) Javaimat minden esetre hogy kelletik törvényesen el-rendelnem? és így *4

t rdelt.qxd

X

2007.07.29.

17:12

Page 10

ELÖL-JÁRÓ BESZÉD.

ELÖL-JÁRÓ BESZÉD.

XI

Minden birtokos Polgárnak leg-kissebb személy válogatás nélkül annyit a’ mennyi javaiban való Uradalmának megszerzésére, meg-erösíttésére, oltalmazására, el-veszett Uradalmának viszsza nyerésére, végtére javainak halála’ történetére való el-rendelésére szembe-tünöleg tartoznak, szükséges tudni; már pedig oh melly kevesen vagynak a’ kik (a’ Birákon, Prokátorokon ’s azokon kivül kik a’ Törvényeket vagy magok halgatták, vagy a’ Deák nyelven olvashatják) a’ jussokat tárgyazó Törvényeket avagy tsak külsöképpen esmérnék, ha nem esmérik, hogyis tudhatnák, vallyon vagyon-é ez vagy amaz dologhoz Törvényes jussok? A’ jussoknak ezen tudatlansága mit szül? Pert; még pedig hosszas költséges Pert. Igazsággal mondom, hogy ha nem minden, de ugyan tsak igen sok és számlálhatatlan pereknek kútfeje a’ tudatlanság: sok jó szivû ’s indulatú ember tsak tudná a’ maga jussainak törvénytelenségét, még akkor se vonna Törvényes üstököt a’ maga felebarátjával, midõn az az iránt meg-kérettetett Törvényt-tudó a’ peres felet azzal biztattya, hogy az õ kivánsága a’ Biró ál-

tal helybe-fog-hagyattatni: Innen kéttséget sem szenved immár, hogy a’ Törvénybõl a’ felyebb említett Részeket nem tsak hellyes, sõt valósággal-is szükséges tudni minden birtokos Polgárnak, hogy tudhassa pedig ezt a’ birtokos Polgár, ha õ ezt vagy élõ Tanitóktól nem halhatja vagy tulajdon Nemzeti nyelvén nem olvashatja? a’ honnan hól lehetne hát egy Hazafiainak bóldógságokat tellyes tehettségébõl munkálódni kivánó Hazafihoz illendõbb és érzékenyebb kivánság annál, mint midön ohajtja hogy vajha a’ Törvények’ fellyeb említett, sarkalatosabb tzikellyei még az oskolákban immár a’ nevendék Gyermekeknek minden személly és erre vagy amarra az állapotra szándékozó törekedésre való tekintet nélkül taníttatnának; vajha továbbá némelly érdemes Törvényt tudó Hazafiak azt a’ valósággal terhes, de hasznára nézve nagy betsû munkát magokra vállalnák’, hogy a’ Törvényeknek nevezetesebb ’s majd mindennap haszna vehetõ tzikkellyeit nemzeti nyelvünkön ki dolgoznák. Addig pedig mig ezen álhatatos Hazafiúi kívánságomnak némû némû sikere lenne, én a’ Törvény-könyvbõl ol-

t rdelt.qxd

XII

2007.07.29.

17:12

Page 12

ELÖL-JÁRÓ BESZÉD.

ELÖL-JÁRO BESZÉD.

XIII

lyan tzikkelyt, melly mindennap, minden Rendû és Állapatú Emberek között eléfordúl és így a’ mellynek minden Rendû és állapotú Ember hasznát veheti nemzeti nyelvünkön tehettségem szerént ki dolgoztam, érthetõ Magyarsággal elé adtam, a’ mennyiben lehetett a’ mindennap elõ fordúló dolgokra alkalmaztattam, az ide szolgáló Törvényeket ’s Törvényes végezéseket mind az eredeti nyelven, mind tulajdon nyelvünkön be-iktattam, hogy olvashassák szegény Magyar Atyámfiai ’s önnök magok az Asszonyok, ’s a’ könyveket olvasni szeretõ Leányok-is a’ Törvényeket született nyelveken. A’ kényesebb eseteket mellyekben magok a’ Törvényszékek-is külömbözõ értelemmel vagynak, és a’ mellyek eránt semmi világos ki jelentett Törvényeink nintsenek, nem tellyes meg-határozással, hanem mind az egyik mind a’ másik félnek erösitõ okait Vittatás formában (in forma Disputationis) elé terjesztettem, ollyan esetekben a’ mellyekben magok a’ Törvény-visgálok-is külömböznek, és a’ mellyekbõl sok Perek eredhetnének a’ környül-állásokhoz alkalmaztatott tanátsokat-is adtam, mellyek ha

né talán tán a’ Törvényes mértéket pontban meg-nem ütnék-is, leg-alább ezeknek arányozásából lehet alkalmatosabbakra kapni. E’ jelenvaló Elmélkedéseimnek kidolgozásában, nem tagadom, sõt háládatossággal meg-vallom, hogy gondolataimat némelly Törvényt-Tudó Jó-akaróimnak ottan ottan ki-jelentettem, fel-fedeztem, a’ kikkel-is a’ dolgot vitattam, és vitatásunkból eredett Tanátsaikkal éltem; különösön pedig a’ Jászok’ és Kúnok’ Testamentomi tárgyokban bé-folyható különösebb, ’s nem annyira Országunk ki-jelentett Törvénnyeiben, mint honnyai Törvényes szokásokban gyökerezhetõ jussokat tárgyazó pontaimat, egy a’ Jászok és Kunok’ honnyai Törvényes szokásaikban jártas és költös egyszersmind jeles Tudományú Törvényttúdó Urral közlöttem: Ezeknek elõ adásában pedig a’ könyv-Íroknak azon esméretes, és tudva lévõ szabadságával éltem, hogy az alkalmatossághoz képest az én tulajdon magam vélemennyét-is oda iktattam, a’ többit pedig az olvasónak egyenes Itéletére biztam; És igy e’ szerént

t rdelt.qxd

2007.07.29.

XIV

17:12

Page 14

ELÖL-JÁRÓ BESZÉD.

Jó indulatú Olvasó! nem az én, hanem a’ Te kötelességed lészen ezen Könyvnek betsit meg-határozni, mellyet-is a’ Te egyenes Itéletedre bizok, azzal a’ kéréssel, hogy az Itélet tételben magadat mérsékeld, és a’ ször szál hasogatás hellyett ösztönözz inkább többeknek-is ki-dolgozására, a’ minthogy ha erántam való hajlandóságodat tapasztalándom, a mennyiben azt az én környül-állásaim meg-engedéndik, gyenge tehettségemnek több efféle gyümöltseivel szolgálni igyekezem. És ezzel a’ tökélletes érzékeny Hazafiui indúlattal jó Olvasó, addig-is mig Polgár Társaihoz való álhatatos buzgó indulatjának újjabb Tanúbizonyságát adhatná, a’ a’ Te szives hajlandóságaidban ajánlja magát Irtam Pesthen 1798. Esztendõben Julius 20-dik Napján.

NÁNÁSY BENIÁMIN, Törvénybéli Hites Szó-szólló.

t rdelt2.qxd

2007.07.29.

17:14

Page 1

A’ TESTAMENTOMOKRA-VALÓ

BÉ - VEZETÉS. §. 1.

H

A azokat a’ sok szomorú Változásokat, és Rendeletlenségeket, mellyeket ottan-ottan egy birtokos Tselédes-Gazdának, Szám-adó szolgának, avagy, kereskedõnek Halála után következni tapasztalunk, éles szemekkel meg-tekintjük, úgy tetszik hogy mind ezek két nevezetes okoknak tulajdoníttathatnak: Némellyek ugyanis ámbár halandó sorsokról meg-gyõzettettek, hivatalos dolgaikat mindazonáltal olly rendeletlenül folytatják, mintha örökké élnének: Házok’ külsõ belsõ állapotjára tartozó környûl-állásaikat, sem azoknak a’ kiknek illik fel nem fedezik, sem Írásban fel-nem jegyzik, sõt még tsak Halálok’ történetére-is valami világosítást nem hagynak, és így a’ millyen rendeletlenûl éltek ezen a’ Világon, ollyan rendeletlenûl is nem annyira ki-mennek, mint tsak ki-szöknek A

t rdelt2.qxd

2

2007.07.29.

17:14

Page 2

A’ TESTAMENTOMOKRA-VALÓ

BÉ-VEZETÉS.

3

e’ Világból. — De mitsoda szomorú következései vagynak többnyire az ilyen rendeletlen Életnek az örökösökre nézve? Az, hogy innen kell a’ szegény özvegynek és árváknak tulajdon tsalhatatlan birtokokat, egy méltatlan ’s tsak ki nem fatsart Egyezés által el-veszteni: Innen kell sokszor az özvegy kalmárnénak Férje’ halála után (mikor elõl-hátúl kiki magát hitelezõnek Kreditornak) kiáltja, Férjétõl vagy már meg-fizetett, vagy talám fel se’ vétetett adósságát kétszeresen-is meg-fizetni, ’s hajdani Pompás hajlékát dobra ûttettni szemeivel látni: A’ Férjfiaknak illy tetemes káros rendeletlen életek ’s halálok miatt kelletik az elõtt sok Vagyonokkal bíró Tiszt-tartóknéknak, Bé-szedõknéknek (Perceptornéknak) ártatlan Árváikkal alami’sna kenyeret enni, ’s mások’ dajkálkodó kezeikre szorúlni: Ekkor osztán a’ keseredett Özvegyek a’ Prokátort, Bírákat, ’s az Igazság’ ki-szolgáltatására ügyelõ Hatalmat okozzák, tele torokkal kiáltják, hogy az Özvegyek el-nyomattattnak, hogy a’ Bírák az Árvák’ véreibõl híznak, ’s emezek Birtokai le-omladozott hantjain magoknak Palotákat építenek. — Szánakozásra méltó Özvegy!! adj egy kevés idõt magadnak a’ Gondolkodásra, és majd a’ te tulajdon Hajlékodban találod-fel magad ’s szerentsétlen Gyermekeid’ veszedelmének okát, fel-találod azt, a’ te tulajdon meg-hólt Férjednek menthetetlen bünös restségében, a’

ki el-érkezett mindennap egy egy úgy hitt jó (poharazó) Barátjával, de a’ ki bezzeg mostani özvegységed’ súllyában semmi részt nem kíván venni, egy egy órát poharazni; de nem ért-réája, hogy napjában avagy tsak egy fertály órát vett vólna magának, a’ mellyben mindennap lassan-lassan feljegyzette vólna, kinek mivel tartozik, vagy nékie ki adós, mert ebbõl a’ kettõbõl áll minden Jussoknak sommás veleje: Hidd-el hogy ha Férjed mindenekben pontomos jegyzéseket tett, avagy leg-alább Halála’ történetére némû némû világosítást, mellyen akárki-is el mehetne, hagyott, mind ezek, mellyeknek terhe alatt mostan nyögsz, rajtad koránt sem történtenek vólna — Tulajdon személyemben beszéllettem én ollyan tisztes özvegy Aszszonnyal, kinek hajdani Férje 6o ezer Forint Vagyonnal tudtomra birt; a’ ki valamint rendeletlenûl élt, úgy rendeletlenûl meg-halván, illy rendeletlen tselekedetei által boldogtalan Feleségét, ki-is Férjének adásaiban, vevéseiben, ennek ezer meg ezer ágaiban-bogaiban semmit nem tudott, arra juttatta, hogy utóljára a’ szegények Pénzébõl temettetettel. — Hát ez a’ házassági szeretet? Ez a’ felebaráti kötelesség? Így kell é a’ Gazdának maga Házától meg-szökni, ’s rendeletlen Élete ’s Halála által Feleségét Gyermekét gyámoltalan árvaságban hagyni? — Tudod-é Férjfi, hogy az Isten tégedet a’ Te Házadnak Fejévé tévén Feleségedet ’s A

2

t rdelt2.qxd

4

2007.07.29.

17:14

A’ TEST.

Page 4

VALÓ

Gyermekeidet a’ Te Lelkedre kötötte, és errõl Te tõlled számot fog kérni, és az elsõ kérdése-is a’ lészen, mint hagytad a’ Te Házadat? Mit fogsz reá felelni? talám azt, (a’ mit közönségesen az ostoba együgyûek szoktak mondani) „ Én az én Há„ zamat az Istenre bíztam „ — ott a’ hol semmi Eszközök Hatalmunkban nintsenek, magát minden közben-vetés nélkûl az Istennek gondviselésére bízni, nem tsak illendõ, sõt szükséges-is, és ezt a’ Keresztyén hivja Istenben-való Bizodalomnak, a’ melly-is valóságos belsõ Isteni Tisztelet: de a’ rendes, ’s Hatalmunkban lévõ, Istentõl parantsoltatott Eszközöket meg-vetni, és így minden közben-vetés nélkûl valamit tsak Istenre bízni, e’ már nem Istenben való Bizodalom, hanem az Istennek szemlátomást és nyilván-való kísértése, és boszszantása, a’ melly tetemes vétek. — Tudod-é, hogy Halálod után a’ Te Özvegyed és Árváid a’ Te személyeseid, ha tudod, mitsoda lelki-esmérettel engeded, hogy azok a’ Te Halálod után a’ Te Rendeletlenségednek áldozattyai légyenek? Tudod-é, hogy Te a’ Te Feléségednek örökös Társaságot ígértél amaz Isten elõtt, a’ kinek nem hazudhatsz: a’ Hív Társ Társától addig meg nem válik, míg véle számot nem vet; Hát Te nékie semmit-is számba nem adván, hogy váltál, tsak meg-szöktél tõlle? — Ha valaki Életedben Feleségedet, Gyermekedet tsak szóval bántotta, nehe-

BÉ-VEZETÉS.

5

zen esett: mit tselekednél ha látnád Özvegyednek, Árváidnak, rendeletlen Halálodból származott méltatlanságait, mellyeket magadon kívûl senkinek másnak nem tulajdoníthatsz. Vajha a’ Halál avagy tsak addig szabadítana-fel köteleibõl, míg tulajdon Testi szemeiddel láthatnád-meg, mint veszik számba, mint petsétlik Jószágodat, mint dobolják, árúlják, árendálják Javaidat, mint hajtogattya gyámoltalan Özvegyed magát ollyak elõtt, a’ kiknek Te életedben talám Jó szót se’ adtál vólna: millyen Idegenek és óltsók a’ Te Árváid ottan, a’ hol Te hajdan a’ kapukban, az elsõk között ûlvén Törvényt szolgáltattál! Ugyan Férjfi vagy Atya, ha lelked van, nézhetnéd-é ezeket köny-húllatások nélkül, nem repedne-é meg szíved azonnal, és nem kérnéd-é újra a’ Halált, hogy vigyen-el téged azokra a’ tsendes Helyekre, a’ hol az Érzékenységek illy borzasztó látásokkal nem terheltetnek? — Oh Gazda akárki légy, gyõzd-meg magadat a’ sok szomorú példák által, és tartsd minden Hivatalos dolgaidat a’ maga okos és tiszta Rendében, mert külömben tuddmeg, hogy leg-kissebb könny-húllatásról, sõt leg-titkosabb sohajtásáról-is Özvegyednek ’s neveletlen Árváidnak, nem Prókátor, sem Bíró, hanem a’ Te tulajdon Lelked fog számolni. — De ezeket, úgymint a’ mellyek a’ Testamentomi Tárgyat egyeA

3

t rdelt2.qxd

6

2007.07.29.

17:14

A’ TEST.

Page 6

VALÓ

nesen nem illetik, tsak mellesleg említvén, hogy tzélunkhoz közelebb mehessünk. § 2. Mennyünk-által a’ Polgárok’ Halálok után történni szokott szomorú Változásoknak második kút-fejére, úgymint a’ Törvénytelen Testamentomokra: Vagynak ugyan-is sokan, a’ kik a’ Testamentom’ tételnek gyámoltalan maradékokra nézve való szükséges vóltát lelkekre vévén, Testamentomot ugyan tesznek, de azt olly helytelenül teszik, hogy nem Testamentomot, hanem egy gyûlölséges, élet rövidítõ, erszény rágó Pert hagynak a’ magok Maradékaiknak nyakokban: A’ honnan a’ második nevezetes kút feje a’ Polgárok’ halálok után történhetõ Rendeletlenségeknek, a’ roszsz, vagy a’ Törvénytelen Testamentomok; Törvénytelen Testamentomnak nevezzük azt a’ melly külsõ vagy belsõ formájára, vagy mind a’ kettõre nézve nem a’ Törvény’ kívánsága szerént tétettvén, a’ Törvényes Bíró áttal-is ollyannak esmértetik. Minden törvénytelen Testamentom fel-tészi azt, hogy a’ Testáló a’ maga Testamentoma által azt, vagy azokat, a’ kiknek a’ Testáló meg maradott Jószágához törvényes Jussok vagyon Törvényes Jussaiban meg-sértette; úgy; de ezt a’ sérelmet Törvényes Bíró, és így Per-patvar nélkûl meg nem lehet orvosolni: a’ Törvénykezésnek pedig természete azt hoz-

BÉ-VEZETÉS.

7

ván magával, a’ meg-hóltnak Javai a Per által fel-forgattattnak, az ártatlan peres felek, Özvegyek, Árvák sok költséggel terheltetnek, és utóljára-is azt, a’ mihez a’ meg-hóltnak Halála után a’ Törvény’ utasítása szerént minden Testamentom nélkûl-is hozzá lehetett vólna jutni, talám még a’ Keresõknek késõ Maradéki, tsak fele vagy harmad részben fogják meg-kapni: Hát ez alatt az idõ alatt lévõ külömb-külömbféle Elmebéli, és Testbéli nyúghatatlanságokat, Idõ-’s Pénz-vesztegetéseket hová számláljam? mértékben sem merem tenni: mert nagyot üt. Esmérek én egy Özvegyet a’ kinek meg-hólt Férje 8 ezer Forintról olly gyönyörû Testamentomot tett, hogy az Özvegy közel 5. 6. Esztendeig tartó Perére el-kõltött 2000 Forintot utoljára egyezésre lépvén, még el-engedet 2500 Forintot, végtére magának alig jutott 2500 Forint, már az illyen Testamentomban mi köszönet vagyon? már pedig illyen Gyümõltsei vagynak a’ törvénytelen Testamentomoknak, mellyek annál keservesebbek, hogy ezeknek terhét, nem ezeknek szerzõ oka, tudni-illik a’ Testáló, hanem az ártatlan Felek érzik: Vajha sok Testálók egy két Esztendõ múlva fel-támadhatnának, és testi szemeikkel nézhetnék, minémû bajt, zûrzavart, kõltséget, gyûlölséget okoztak a’ magok Testamentomaik által sokszor ollyak között, a’ kiket vagy a’ Barátságnak, vagy a’ vérségnek A

4

t rdelt2.qxd

8

2007.07.29.

17:14

A’ TEST.

Page 8

VALÓ

kötelei kötöttek egybe. — Úgy tetszik azért énnékem, hogy a’ Testamentom-tétel egy lélekben járó dolog: Mert ha egy Keresztyén Polgárnak állhatatos, és Váltózhatatlan Törvényûl kelletik azt tartani, hogy semminémû tselekedetével, a’ maga Felebarátjának Törvényes Jussait meg ne sértse (mert ebben, és nem egyéb Piperékben áll a’ valóságos Vallás) mennyivel inkább kelletik maga Halála’ történetére tett utólsó Rendeléseiben, magát ezen sz. kötelességhez tartani: A’ ki a’maga Felebarátját Életében meg-sértette, talám hólnap hibáját meg-jobbíthatja, és a’ maga Felebarátjával meg-békélhet: a’ ki utólsó rendelésével meg-sérti, ez ollyan a’ maga Felebarátját örökösön meg-sértette: avagy kérheti-é a’ meg-hólt Testáló a’ Halált, hogy ez õtet avagy tsak addig óldozza fel köteleibõl, míg az Életre viszsza-jövén, kinek kinek a’ maga Törvényes Jussait viszsza adja. — Tudd meg akárki légy Testáló, hogy a’ Testamentom a’ mennyiben a’ Te felebarátodnak Jussai körül jár, egy lélekben járó dolog. §. 3. Hogy ha tehát a’ Testamentom-tétel ollyan lélekben járó dolog, azonban pedig a’ Törvénytelen Testamentomoknak ollyan veszedelmes következesei vagynak: a’ midõn magok a’ Törvény tudók-is a’ magok Testamentomaikban hibázhatnak,

BÉ-VEZETÉS.

9

hogy ne hibázhatnának azok, a’ kiknek a’ Törvények’ titkait visgálni hivataljok nem engedi, vallyon tehát minden tekíntetre nézve, nem jobb vólna-é leg-kisebb Testamentomot se’ tenni, és így egész Házát, ’s Háza környûl állásait az Embernek tsupán tsak az Istenre, ’s a’ közönséges Hatalomra bízván, minden Testamentom nélkûl meg-halni? — Abból hogy ez, vagy amaz, Testamentomában hibázott, vagy hibázhat, nem következik, hogy tehát Testamentomot tenni nem szükséges; Némelly Embernek környûl-állásai nem tsak javasolják, sõt meg-kívánják a’ Testamentomot, a’ melly környûl-állásokban Testamentomot nem tenni, ’s következésképpen Testamentom nélkûl meg-halni, az örökösökre nézve veszedelmes vólna. A’ Testamentomnak szükséges vóltát tehát minden Polgárra nézve a’ Polgárnak Háza környûl-állásai határozzák-meg, a’ honnan mihelytt a’ Testamentomnak szükséges voltát ez vagy amaz Polgárra nézve a’ környûl-állások javasolják, akkor immár nem azt kell a’ Polgárnak elméjében forgatni, hogy „ ímé Péter, vagy Pál a’ ma„ ga Testamentomában hibázott, én-is hi„ bázhatok, tehát jobb Testamentom nél„ kûl meg-halni „ sõt inkább ezt kell megfontolni „ Az én Házamnak környûl-állá„ sai a’ Testamentom-tételt javasolják, és „ én ennek tételére, az én örökösimnek „ tartós nyúgodalmukra, lelkem’ esméreA

5

t rdelt2.qxd

10

2007.07.29.

17:14

A’ TEST.

Page 10

VALÓ

„ tében köteleztetem, minden Igyekeze„ temet tehát arra adom, hogy Törvényes „ Testamentomot tsinálhassak, vagy tsi„ náltathassak „ A’ honnan az alkalmatosság szerént immár §. 4. Az a’ kérdés jön-elõ, vallyon mellyek azok a’ környûl-állások, mellyek a’ Testamentom-tételt javasolják, vagy elmulatását nem kárhoztatják, avagy rövideden, kinek káros, és kinek nem káros Testamentom nélkûl meg-halni. Minekelõtte ezen mind szép, mind hasznos kérdés’ meg-fejtésére mennénk, jegyezzük-meg e’ következendõket: a) A’ meg-hólt Testáló akár Testamentommal akár Testamentom nélkül haljonmeg, nékie mind meg-hóltnak mind egy: mert benne se’ kára se’ haszna nintsen, és így minden kár vagy haszon a’ Testamentomból az Élõket illeti. Ezek az Élõk, vagy a’ Testálónak törvényes maradéki, vagy Idegenek — szükség továbbá b) A’ Polgároknak a’ mi javaikat, tehetségekre vagy tehetetlenségekre, a’ mi Állapatjaikat nõtelen vagy Házassági mivóltokra, a’ mi végtére Életek’ módját illeti, rendes vagy rendeletlen Életekre vígyázni. Rendesen él az a’ Polgár, a’ ki a’ maga hivatalos dolgait olly pontomos tiszta jegyzésû Rendben tartja, hogy a’ maga Dolgairól ha nem minden minútában,

BÉ-VEZETÉS.

11

leg alább minden Hétben kész számot adni; sõt minden esetre, az õ jegyzõ Könyvein még akkor-is midõn a’ Halál õtet megnémítja, akárki-is tisztán el-mehet. Rendeletlenûl él az a’ Polgár, a’ ki semmit-is ollyast, a’ mi a’ jegyzést nem tsak meg-érdemli, sõt meg-is kívánja fel nem jegyez, sõt a’ mit fel-jegyzett-is azt se’ a’ maga okos rendében, hanem ide amoda iminnen amonnan szedegetett Papirosra, ajtó’ felire, Kalendáriomba ’s a’ t. fel-mázolja — ezeket így elõre botsátván mennyünk már a’ Dolog’ tövére. Minden Testamentom a’ maga Természete szerént Rendelést foglal magában, és így a’ ki Testamentomot tészen valamit rendel: ezen rendelést. (ha Hatalmunkban vagyon) vagy ok-vetetlen meg-kelletik tennünk, vagy el-is mulathattyuk, és így minden rendelésre minket vagy elmúlhatatlan, vagy el-múlható okok határozhatnak: akkor kelletik valamit ok-vetetlen megtennünk, midõn ennek el-mulatásából, valami már akárkit illetendõ kár következne, minden ki-gondolható kár mint Polgárok gondoltatva a’ mi felebarátainknak, mint Tselédes-Gazdák vagy Atyák gondoltatva a’ mi Törvényes maradékunknak Jussai körûl-jár, és így ezen a’ lántz-szemeken (Catena Ratiocinationis) menvén, úgy tetszik énnékem, hogy a’ fel-tett Kérdésnek arra az ágára, tudni-illik, kinek nem káros Testamentom nélkûl

t rdelt2.qxd

12

2007.07.29.

17:14

A’ TEST.

Page 12

VALÓ

meg halni, ki-hozhattyuk ezen közönséges Regulát, hogy; Valahányszor az én minden Rendelés nélkûl történt Halálom által az én Maradékim, és Felebarátimnak törvényes Jussait meg nem sértem, avagy leg-alább ezeknek meg-sértesekre rendelés nélkûl történt Halálommal szemtátomást-való okot nem szolgáltatok, minden Testamentom nélkûl meg-halhatok. — Úgy, de az ám a’ kérdés, mellyik ismét az a’ törsökös Állatás vagy Tétel, (Principium) mellybõl meg-lehet fejteni, hogy vallyon én, Rendelés nélkül történt Halálommal Maradékim’, vagy Felebarátim’ Jussait nem sértettem e’ meg, avagy nem adtam-é alkalmatosságot azoknak meg-sértésekre? Ezen törsökös állatást három nevezetesebb Pontokra lehet húzni. 1. Valahányszor az én felebarátomnak, vagy maradékimnak én ellenem semmi akár Természet szerént tökélletesen, avagy Polgári módon kötelezõ erejû Jussai (Jura naturaliter perfecte, aut civiliter) obligatoria ) nintsenek; De 2. Sõt ha lennének-is, mellyeket az én Maradékimtól mind Halálom után-való személyeleimtõl kívánnának ezek eránt még arra az esetre-is, a’ midõn a’ Halál meg némít, mind hiteles, mind tiszta jegyezeteim vagynak. — Utóljára 3. A’ midõn a’ köz Igazságra ügyelõ Hatalom akár maradékim, akár Felebarátim eránt tejendõ Rendeléseimet, az én

BÉ-VEZETÉS.

13

közben-vetésem kívûl-is, a’ Társaságnak közönséges Törvénnye szerént, az én maradékim’ vagy köz Társaimnak tökélletes meg-elégedésekkel ki-pótolja, ’s kinek-kinek Jussait meg-adja. A’ fel-tett Pontokat, a’ következendõ különösebb esetek-meg világosíttyák; A’ honnan I. Közönségesen minden ollyan kisebb vagy nagyobb tehetségû, Nõtelen vagy Házas Polgár, a’ ki minden maga mások ellen, ’s másoknak ellene való Jussait (Jura Activa et Passiva) jó lelki-esmérettel fel-jegyzi, és ezek éránt tiszta, okos rendû jegyzõ Könyvet tart, tehetségének számát, mivóltát számba vészi, ez eránt valóságos számba-vévõ laistromot (Inventarium) tart; ez illyen Polgár ha színte Testamentom nélkûl meg-hal-is, a’ mi a’ tsupa Just illeti, se’ maradékinak, se’ idegen Polgár-társainak kárt nem tsinál. Maradékinak nem; mert ezek a’ számba-vévõ laistromból tudják mi az övék, és mivel tartoznak másnak a’ meg-hólt nevében, az Idegennek nem: mert emez a’ maga Jussainak igazságát a’ meg-hóltnak jegyzõ Könyvében fel-találja. Mondám fellyebb, hogy a’ mi tsupa a’ Just illeti: mert ha Háza’ környûl-állásai, a’ maradékok között valami Rendelést kivánnak, a’ tsupa jegyzõ Könyv erre még nem elégséges, és ezen kivûl Testamentom kívántatik a’ mint alább megmutatjuk.

t rdelt2.qxd

14

2007.07.29.

17:14

A’ TEST.

Page 14

VALÓ

II. Ollyan nõtelen Polgár, a’ kinek majd minden tehetsége egy kevés Házi butorékból, vagy Házi közönséges Eszközökbõl (utensilia Domestica) áll, és Felebarátjával semmi adás, vevés-béli hivatalos Szövetkezései nintsenek, a’ millyenek minden Uraság, szolgálatjában-lévõ magános Házi szolgák, sõt közönséges szolgálatokban tsupán tsak fizetésekbõl napról napra éldegélõ Hivatal-béli alsóbb és felsõbb rendû magános Tisztek, ha szinte minden Testamentom nélkûl halnának-is meg, senkire semmi kár nem háromlik. Minthogy pedig egész Életünk, egy ma le-fizetett, ’s hólnap újonnan tett adósságból áll, tehát ha egy vagy más Felebarátjának valamivel tartozott, tsupán tsak azért Testamentomot tenni nem szükséges, mivel ezt az arra szolgáló jegyzõ Könyvbe fel-lehet, felis kell jegyzeni, mellybõl minden esetre ki-ki által láthatja kinek mivel tartozik. III. A’ szélesen ki-terjedett tehetségû, ’s idegen felebarátjaikkal semmi különös, adás-vevés-béli szövetkezésekbe nem elegyedett, mindazonáltal rendesen élõ nõtelen Polgárok, a’ millyenek a’ nagy jövedelmû akármi Valláson-lévõ nõtelen Papok, szélesen ki-terjedett õsi Jószágok’ jövedelmeikbõl, vagy bátorságos Helyekre usorára le-tett tõkékbõl élõ nõtelen Polgárok: ha szinte minden Testamentom nélkûl meg-halnak-is, tsupán tsak azzal, hogy Testamentomot nem tettek, senkinek-is

BÉ-VEZETÉS.

15

törvényes Jussait (a’ Törvényes Jussokon a’ szorossabb értelemben vétetett és Polgári módon kötelezõ Jussokat értvén) meg nem sértik ugyan, és így Testamentomot tenni szoross értelemben véve ugyan nem tartoznak, de hogy mindazonáltal Testamentomot tegyenek azt felette igen javaslom — Ugyan-is óh nõtelen akárki légy (hogy már Te veled is egy keveset szóljak) ha színte magad vagy-is, azt mindazonáltal, a’ mit közönségesen az alatson gondolkodású Emberek szoktak mondani, hogy tudni-illik „ Énnékem se’ Feleségem, „ se’ Gyermekem, a’ mim vagyon, meg-e„ szem, meg-iszom, úgy-is magam keres„ tem, a’ ki hátúl-marad tegye bé az aj„ tót „ nem mondhatod; mert nem tagadhatod, hogy Keresztyén, és Polgár vagy; Ha Keresztyénnek esméred magadat, emlékezzél-meg arról, hogy az Isten téged a’ Te javaidon nem Úrnak hanem tsak Sáfárnak tett, és ezekkel mind Életedben mind Halálod’ történetére mint sáfárkodtál szint’ úgy, mint a’ kegyelem’ Javairól számot kelletik adnod: Tudd-meg hogy Vagyonoddal ezen a’ Világon mértékletesen élni, még nem elég kötelességed, hanem abból a’ környûl-állásokhoz-képest sáfárkodnod kell; e’ mellett ezeket bitangjában se’ hagyhatod, hanem Halálod’ esetére azokat a’ szûkölködõ Társaság, vagy a’ Te Köz-Társaidnak hasznaira kelletik fordítani, és így a’ Te valóságos Keresz-

t rdelt2.qxd

16

2007.07.29.

17:14

A’ TEST.

Page 16

VALÓ

tyén Felebaráti szeretetedet, nem tsak világi Életed’ keskeny Határi közzé szorítani, hanem a’ mennyiben tehetséged engedi, azt Halálod után való késõ idõkre is ki-terjeszteni kelletik, így bizonyítod-meg, hogy ama’ halhatatlan nagy Mesternek, a’ ki a’ maga erkõltsi Tudományának fundamentumáúl, és szegelet-kövéûl azt, a’ mellyen maga a’ köz Társaságoknak tartós boldogsága nyúgoszik, úgymint a’ Felebaráti szeretetet helyheztette, valóságos Tanítvánnya vagy — Ha pedig Polgár vagy, ámbár nintsen-is Tenéked olly örökös Hites Barátod, a’ ki szomorúságaidban, és örömeidben Te veled egyenlõ részt vett vólna, ámbár nintsenek-is Tenéked körûlötted ártatlanúl enyelgõ Gyermekeid és ámbár nem vagy-is illy erõs lántzakkal a’ köz Társasághoz köttettve, gondolod-é, hogy nintsenek Tenékéd-is a’ Te köteleid, mellyek személyedet, ’s javaidat a’ köz Társasághoz kötötték; Polgár és köz Társ vagy, már eleget mondottam: Ugyan-is valamid tsak Isten után vagyon, nem de nem a’ Te Barátid, Szolgaid, Jó-akaróid, Elõl-járóid segedelmébõl vetted, úgy; de mind ezek a’ Te köz Társaid, a’ kik mind együtt vétettve a’ köz Társaságot tészik, mellynek személlyesse a’ Fejedelem: Ezen hív szolgáidról, szolgálóidról, vagy más Jó-akaró Barátidról, kiknek segedelmekkel, tanátsokkal, szerensés és szerentsétlen állapatodban sokszor éltél, és a’ kik talám

BÉ-VEZETÉS.

17

talám a’ te kõltsönös Segedelmedet avagy tsak Halálod’ történetére várják, minden Esetre meg-kelletik emlékezned, és háládatosságodat erántok való Rendeléseid által meg-bizonyítanod, annyivalis inkább, hogy Isten után szép Javakat hagysz magád után, mellyeket a’ Köz-Társaság a’ Te kívánságod szerént oda nem fordíthat, a’ hová Te fordítanád, ha’ erántok rendelést tennél. — De mennyünk tovább IV. Ollyan akár közép szerû, akár nagyobb tehetségû Házas, de gyermeketlen Polgárnak, kinek maga ’s hív feleségével keresett Takarmánnya vagyon, és a’ holott a’ Takarmánynak az Ország Törvényei szerént, arra az esetre ha Testamentomot nem tenne, külömben-is elhagyandó Özvegyére kellene szállania, Testamentomot tenni nem szükséges, sõt némellykor Testamentomot tenni éppen nem tanátsos, mert hogy az illyen Testamentomnál fogva az Özvegybe belé kaptak,’s jól meg-koppasztották, arról Példáink vagynak; Ott a’ hol valaki a’ maga törvényes Jussait, minden tulajdon közben-vetésünkön kívûl-is az Ország’ Törvényei szerént megkapja, nintsen, nem-is lehet jobb Testamentom, mint maga az Ország’ Törvénye: Ugy-is a’ Testamentomoknak tsak ott vagyon helye, a’ hol a’ Törvények halgatnak, és a’ mi közben-vetésünk nélkûl a’ mi Polgár Társaink’ Reménységeknek, avagy Kívánságoknak meg-nem felelhetB

t rdelt2.qxd

18

2007.07.29.

17:14

A’ TESTAM.

Page 18

BÉ-VEZETÉS.

VALÓ

nek. — A’ mit most mondottam a’ gyermeketlen Polgárról a’ fel-tett környûl-állások között, ugyan azont mondom V. A’ Gyermekes tselédes Gazdáról: Hogy ha tudni-illik az Atyának álhatatos akaratja az, hogy az õ halála után Gyermekei a’ Törvény szerént osztozzanak: tehát ámbár az illyen Gazda semmi Testamentomot nem tészen-is (Szó vagyon a’ Keresetrõl) a’ Törvény mindazonáltal a’ Testamentom nem tételt önként ki-pótolja, a’ midõn az örökösöket egyaránt fel-osztoztatja, és így ebben a’ Részben a’ Testamentom tételt szükségtelenné tészi. Mondám ebben a’ Részben, mert hogy ha vagynak más némû Házi környûl-állások, mellyek a’ rendelést meg-kívánják (mellyekrõl most mindjárt alább) ekkor a’ Testamentom-tétel szükséges. §. 5. Láttuk, kiknek nem káros minden Testamentom nélkûl meg-halni. Lássukmeg immár, kik, és mitsoda esetekben kötelesek lelki esméretekben Házokat elrendelni, avagy rövideden, kiknek káros Testamentom nélkûl meg-halni? Minthogy valamint oda fellyebb mondám, minden Polgárt a’ maga Házának el-rendelésére tulajdon Háza’ környûl-állásai határozzák-meg, ezek pedig ezer meg ezer félék, innen különösen, és

19

pontban majd minden Eseteket meg-határozni szinte lehetetlen való dolognak látszik: Mindazonáltal valamint a’ fel-tett kérdésnek arra az ágára, kinek nem káros Testamentom nélkûl meg-halni? Azt a’ közönséges Regulát hoztuk elõ, hogy: „ Valahányszor az én minden Rendelés „ nélkûl történt Halálommal az én fele„ barátomnak Törvényes Jussait meg-nem „ sértem, sõt tsak meg-sértésekre se’ szol„ gáltatok szem-látomást-való okot, Te„ stamentom nélkûl meg-halhatok: ” Úgy szinte a’ kérdésnek másik ágára, mint az elõbbinek éppen ellenkezõjére, a’ most említett Regulának ellenébe tétetett Állatást (Propositio opposita) bátran el-mond„Valahányhatjuk, hogy tudni-illik:

„ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „

szor az én mindén Rendelés nélkûl történt Halálom által az én maradékimnak, és felebarátomnak törvenyes Jussait meg-sértem, avagy legalább ezeknek meg-sértésekre, én az én Rendelés nélkûl történt Halálommal szem-látomást-való okot szolgáltatok, Testamentom nélkûl meg-halni, hátra maradt maradékimra, ’s idegen felebarátimra nézve felette káros, és veszedelmes, ’s következés szerént illyen Esetekben Testamentomot tenni lelkem esméretemben köteleztetem:” — Úgy; de B

2

t rdelt2.qxd

20

2007.07.29.

17:14

A’ TESTAM.

Page 20

VALÓ

ismét az a’ kérdés, mellyek azok a’ tör’sökös Pontok, mellyek szerént mind meg annyi próba-kövek szerént meg-lehessen ítélni, vallyon ez, vagy amaz rendelés nélkûl történt halálommal maradékim’, vagy felebarátim’ Jussait meg-sértem-é, vagy nem? Az arra tejendõ feleletemet három közönségesebb Pontokra, mellyekbõl talám majd minden esetek meg-sejtettethetnek, határozom. a) Mind ollyan esetben, a’ midõn a’ maga külsõ, és belsõ környûl-állásait alkalmasint tudó Polgár eleve látja, hogy ha Házát el-nem rendeli, vagy leg-alább halála történetére némû némû Világosítást nem hágy, maradéki ez vagy amaz tekíntetbõl bizonyosan háborgattatni, sõt még talám mind ezek, mind idegen felebaráti meg-fognak károsíttatni, a’ rendelés nélkül történt Halálban a’ sérelem az örökösökre nézve tetszetõs. b) Valahányszor a’ Polgár fundamentomoson hozzá vethet, sõt némû némû elõl-járó Postáit, ha mi homályoson-is eleve látja, hogy arra az esetre, ha Házát el-nem rendeli, és kinek kinek a’ maga Jussait a’ Törvénytõl engedtetett hatalom szerént meg-nem határozza, Halála után az õ maradéki között viszszálkodások, versengések, leg-alább gyûlõlségek, és szemre való hányások támadhatnak, ’s mind ezen nyughatatlanságoknak pedig a’ Polgár, egy okos, és törvényes Testa-

BÉ-VEZETÉS.

21

mentom által eleit vehetné, és még se veszi, a’ minden rendelés nélkûl történt Halál kétség kívûl a’ sérelmet, vagy legalább az erre való alkalmatosságot fogja szûlni. Minthogy a’ maradékok között folyó versengések, egyik vagy a’ másiknak sérelme nélkûl igen ritkán szoktak meg-esni, mellyre a’ Polgár a’ maga minden Rendelés nélkûl történt Halálával szolgáltatott alkalmatosságot. c) Valahányszor az Atyáknak neveletlen Gyermekeik iránt való kötelességeik a’ rendelést meg-kívánják, a’ Testamentom’ el-mulatása a’ neveletlen gyermekeknek nagy sérelmére vagyon. Ugyan-is, hogy az Atya gyermekeinek nevezetesen erkõltsi nevelésekre köteles, bizonyos: úgy; de mivel halandó, tehát ezeknek neveltetéseket minden Esetre valakire bízni tartozik, és ezen gondosságát az Atyának, van Jussok a’ Gyermekeknek meg-kívánni, mellyet ha el-mulat, az õ Jussaikat egy átallyában tetemesen meg-sérti. A’ fel-tett közönséges Regulából, és az azt világosító Pontokból könnyû lészen meg-ítélni, kinek káros Testamentom nélkûl meg-halni: Meg-kell tudni-illik a’ Polgárnak Házi környûl-állásait tudni, ezen környûl-állásokat mind a’ közönséges fellyebb említett Regulával, mind az ezen Regulát világosító Pontokkal egybevetni, ’s úgy annakutánna a’ TestamenB

3

t rdelt2.qxd

22

2007.07.29.

17:14

A’ TESTAM.

Page 22

VALÓ

tom tételnek szükséges vóltát, vagy elmulaszthatását meg-ítélni, — az együgyüebbek, és efféle dolgokban éppen nem jártas embereknek kedvekért, mindazonáltal még-is némelly Eseteket fogok elõszámlálni, mellyek a’ Testamentom tételnek szükséges vóltát terjesztik elõnkbe: A’ honnan A’ fellyebb említett Regula, és Pontok szerént. — I. Minden kissebb, vagy nagyobb tehetségû, Nõtelen, vagy Házas, és felebarátjával némû némû adás vevés-béli, vagy akárminémû hivatalos viszontagló mindazáltal, és kõltsönös Szövetkezésbe elegyedett, de igen rendeletlenûl élõ Polgár, ha Testamentom nélkûl talál meg-halni, mind törvényes maradékit, mind idegen felebarátit, a’ kiknek tudni-illik a’ meghólt ellen törvényes ugyan, de már halála után bajoson bé-bizonyítható Jussai vóltak, tetemesen meg-sérti. Ennek Igazsága, melly külömben a’ fellyebb megmondottakban bõven meg-vagyon mutogatva, olly világos, hogy rólla többet elmélkedni szükségtelennek látom; a’ honnan minden illyen rendeletlenûl élõ Polgár, lelki esméretében járó kötelességének esmérje lenni, álmából fel-ébredni, asztalkájához le-ülni, és életét meg-futván, a’ pontosabb dolgait vagy egy arra rendelt okos Jegyzõ Könyvben, vagy a’ környûl-állások szerént, egy Testamentomban foglalni.

BÉ-VEZETÉS.

23

II. Ha valamelly Polgár két, három, sõt több rendbéli Házasságra lép, ezen külömbözõ Házasságba gyermekeket nemzett, és talám majd mindenik Hites-társával valamit keresett: az illyen Polgár, hogy a’ maradéki közt halála után eredhetõ versengéseknek, vagy leg-alább gyûlölségeknek egy okos Testamentom által eleit vegye, szükségesnek látom. — Ennek következendõ okát adom. — Többnyire majd minden Aszszony viszen az Urához valamit. (Ezen Urához vitt Jószágot a’ Deákok hívják Allatura, Magyarúl leg-jobban ki-tehetjük Hozadék) — Már jól tudjuk mennyi veszekedések vagynak a’ Gazdának halála után a’ külömbözõ Házasságból származott gyermekek között az Anyai Hozadék (Allatura) eránt. Már pedig, ki a’ leg-jobb Bíró ebben; bizony senki nem más, hanem a’ férjfinak egy a’ maga környûl-állásaival jó lelki esmérettel tett Jegyezete; jegyezd-meg, a maga környûl-állásaival, mert ez minden ma, holnap eredhetõ Pereknek egyszeribe nyakát szegheti. Ide ragasztom még azt-is, a’ midõn a’ Gazda majd mindenik Feleségével, még pedig kivel többet, kivel kevesebbet, keresett, ’s azonban talám a’ keresetrõl szólló levélben Felesége nevét bénem iktatta, annyira, hogy a’ Törvények’ szoross értelme szerént köz keresetû Aszszonynak nem tartattathatik: Ámbár ugyan a’ Nemes Apának, ha szinte tíz, de a’ keB

4

t rdelt2.qxd

24

2007.07.29.

17:14

A’ TESTAM.

Page 24

VALÓ

resõ levélben bé-nem írott feleségével a’ Házasság ideje alatt gyûlt Keresménye, arra az esetre, ha a’ Gazda Testamentom nélkûl találna meg-halni, a’ külömbözõ gyermekek között a’ kissebb, vagy nagyobb keresetû Anyára való tekéntet nélkûl, mint tsupa Atyai keresmény ugyan azon Apának gyermekei között, egyenlõ részekre oszlik-fel: de mivel én igazságos dolognak látom azt, hogy a’ hívebb, és gondosabb köz-keresetû Anyának gyermekeire, avagy tsak a’ köz-keresetnek felibe nagyobb tekíntet légyen ugyan azon Atyának gyermekeire-is, mint a’ más rendbéli, de kissebb szorgalmatosságú Anyának, ámbár ugyan azon Atyától származott gyermekeire nézve; mert valaminthogy az Atya, úgy minden kétség-kívûl az Anya-is a’ maga gyermekeinek keres: és innen Javaslom én az illyen környûlállásokban a’ Gazdának a’ Testamentom tételt; a’ honnan a Jó Polgár mind az Anyai Hozadékból, mind a’ külömb Anyáktól keresett Javakból a’ külömbözõ ágyból származott gyermekek között Halála után eredhetõ versengéseknek, leg-alább szemre való hányásoknak, egy okos, és törvényes Testamentommal eleit veszi. *) *) Külömben, a’ ki a’ Hozadékban, és a’ külömbözõ Házasság ideje alatt gyûlt Keresményben tisztán akar menni, olvassa-meg azokat, a’ mit a’ Hozadékról, és a’ mit a’ Házasság ideje alatt gyûlt Keresményrõl alább fogunk mondani.

BÉ-VEZETÉS.

25

III. A’ magtalan Polgárnak özvegye, Férje halála után gyakran egybe ütközik hol a’ Királyi Fiskussal, hol a’ meg-hólt magtalannak mellesleg való attyafiaival (Collateralis) hol másokkal-is: Sokszor a’ meg-hóltnak Jószágában, Õsi, Hozadéki, Kereseti (avita, allaturalis, acquisita) Zálogos, és más efféle Jussok hevernek, a’ honnan tsak szeme szája el-telik az Özvegynek, midõn halála után Házát a’ Just kívánók (Praetendens) meg-lepik. Igaz ugyan, hogy mind ezeket, a’ maga idejében tsinált levelekkel, mind ellehet igazítani; de e’ mellett hogy a’ hív, és Felesége nyugodalmát szívébõl ohajtó Férjfi, mind ezen külömbféle Jussokat tárgyazó dolgokat, Feleségének további maga útasítása végett egy okos, és törvényes Testamentomban foglalja, felette igen javaslom. IV. Ha egy Atyának több gyermekei vagynak: a’ kik közzûl az egyik idejének nagyobb részét Attya’ Gazdasága’ gyarapításában tölti, ’s a’ honnyai majorságot szemlátomást szaporíttya, annyira, hogy az úgy nevezett Atyai kereset, a’ maga lételét ezen Atyafi szorgalmatosságának köszönheti: a’ midõn a’ többi talám imitt amott kószál, tekereg. *) Már fel-tészem, *) Mondám tekereg, mert nem minden, a’ ki oda Haza nem lakik, tekereg: Sõt ellenben némellykor éppen az, a’ ki oda Haza lakik, tekereg.

B

5

t rdelt2.qxd

26

2007.07.29.

17:14

A’ TESTAM.

Page 26

VALÓ

hogy ez a’ szorgalmatos atyafi az Apai keresményt két vagy három annyival szaporította. Ha ezen Atya Testamentom nélkûl meg-hal, ámbár a’ mint fellyebb említettem, szinte az egész kereset, a’ szorgalmatos atyafinak tulajdoníttathatik, mindazonáltal ezen keresetben a’ korhely, a’ szorgalmatossal, egyaránt osztoz: minthogy a’ Törvény a’ Testamentom nélkûl meghólt Atya gyermekeinek, Apjok Jószágaiban, minden tekintet nélkül, egyenlõ osztályt ád. — A’ melly Atya a’ most említett környûl-állásokban, minden rendelés nélkûl meg-hal, az a’ maga szorgalmatos gyermekét tetemesen meg-sérti, és a’ virtus helyett a’ vétket jutalmaztatja, a’ vétek helyett a’ virtust bûnteti, — Az én Ítéletem tehát az, hogy az illyen, és ezekhez hasonló környûl-állásokban az Atya a’ maga gyermekeinek örökség szerént jutandó részeket, kinek kinek igye. kezete, hívsége, ’s maga viselete szerént, még annak idejében (nem hát betegségében, mert a’ hizelkedõ ortzátlan fiúnak könnyû a’ beteg Atyát meg-tsalni. Van Példa reá: nem kérdik senkitõl.) rendel-

A’ Polgárnak betsit akár oda haza, akár az Idegenek között lakjon, tsak ebbõl az egy pontból kell meg-ítélni, hogy vallyon hasznos Polgár-é? Hasznos Polgár az, a’ kinek tselekedetei a’ Társaság tzéljának meg-felelnek.

BÉ-VEZETÉS.

27

je-el. *) El-rendelheti; mert a’ maga Javainak Ura: de el-is kelletik rendelni, mert a’ maga gyermekeinek, kiket tsetsemõ koroktól fogva fel-tétetik esmérni, elsõ és egyenes Bírája lévén, igazságot közöttök szolgáltatni köteles. V. Ha egy Atyának a’ világon semmije egyebe nem vólna, hanem tsak neveletlen gyermekei, már tsupán tsak ezekre nézve lelki-esméretében köteles Testamentomot tenni. Úgy de ha semmije nints, mit testáljon nékiek? — Mit? — Egy

*) Van ennek még más orvossága-is: ha tudni-illik az Atya, midõn valami Jószágot szerez, a’ keresõ levélben a’ Fia nevét belé iktatja: ekkor a’ keresõ levélben bé-iktatott fiu, az Apja Testamentomán kivûl-is, Köz-Társ a’ Jószágban: Az alkalmatossághoz képest azt kérdhetné valaki: Ha egy Atya, a’ maga Felesége, ’s egyik gyermeke nevét a’ Jószágos levélben bé-iktatja, ’s az Atya Testamentom nélkûl hal-meg, hogy esik itten az osztály? — A’ Jószág mindenkor annyi részre oszlik, a’ mennyinek nevére vagyon a’ Jószág szerezve, a’ kérdésben fel-tett esetben három részre: A’ kérdésben lévõ fiu, a’ nékie mind Köz Társnak jutott egy harmad részen kivûl, mindaz Apja, mind az Annya részében a’ több gyermekekkel egyaránt osztozik: Miért? mert fiu; a’ köz kereset pedig a’ fiúnak Apja Jószágához való, a’ Törvényben gyökerezett Jussait el-nem óltja. — Hát vallyon a’ fiúnak mint Köz-Társnak jutott egy harmad részbõl kívánhatnak-é Just a’ több Testvérek, tsak azért, mert testvérek? Nem; — mert, Senki is a’ maga keresetét (ki-vévén az osztatlan Õsi Jószágok Jövedelmébõl gyûlt keresményt) még tsak tenyérével se tartozik fel-osztani.

t rdelt2.qxd

28

2007.07.29.

17:14

A’ TESTAM.

Page 28

VALÓ

jó, egyenes lelki-esméretû, felebarátját tehetsége szerént szeretõ Oltalmazót, (Tutort) már eleget testált. Az Árvaság nem azért keserves, hogy a’ fiúnak testi Apja, vagy Annya nintsen, hanem azért, mert a’ gondos nevelésnek eszközeitõl meg-fosztatott. A’ Jó-nevelésnek két nevezetes tárgyai vagynak, egyik, hogy emberséges, másik, hogy haszon vehetõ Polgárt formáljon. Hol van száz közzül tsak egy, a’ kinek egy az útszáról fel-fogadott árvának fel-fogadásában, az a’ tzélja vólna, Az Árvákra ügyelõ közönséges Tisztség (Officium pupillare) ha külön külön mindenik árvának neveltetése’ módjára, úgy le-nem ereszkedhetik, mind talám közönségesen kívánhatnók, ezeknek okai rész szerént magában a’ hivatal folytatása’ módjában, rész szerént egyebekben találtatnak: Mind ezen fogyatkozásokat köteles a’ jó Atya minden Esetre egy Testamentomi Tutor által ki-pótolni; az ollyan Atya annyival-is inkább, a’ ki még egy kevés jószágotskát hagy maga után, jó eleve, és mindenütt oda tészem, hogy minden esetre tartozik arról gondoskodni, hogy hátra maradott Javaiból ne az Idegenek hízzanak, hanem ügye-fogyott árváinak jövendõ sorsokra, ’s állapotjokra a’ maga épségében meg-maradjanak. És ezek azok a’ nevezetesebb esetek, a’ mellyekben én az elõre botsátott Regula, és Pontok szerént, a’ Testamentomnak szükséges létet állítom.

BÉ-VEZETÉS.

29

§. 6. Úgy; de azt mondod: hiszem mind ezeket, a’ mellyeket mondottál, tsupa Jegyzésekkel-is el lehet végezni: pél. ok. nem jegyezhetem-é fel Feleségem’ Hozadékját, véle való keresetemet, ’s ezekhez hasonló környûl-állásokat, ’s e’ szerént még ezen esetékben se szükséges a’ Testamentom tétel. — A’ te ellenvetésed, nem éppen a’ leg-helytelénebb, tsak hogy a’ dolgot ki-nem meríti: — Midõn valamit magunk ellen meg-esmérünk akár tsupa magános Jegyzés, akár Testamentom által essék-meg, a’ mi a’ meg-esmérést illeti, mind egy, és tsupán tsak Jussainknak ezen meg-esméréséért Testamentomot tenni nem szükséges, mivel kinek kinek a’ maga ellen tett Jegyzése, minden más próbákon kívûl-is tökélletes bizonyságot tészen. — De több hátra, — mert vallyon a’ tsupa Jegyezetek minden erre meg-kívántató rendelés nélkûl Házunk nyugodalmának, ’s békességének Halálunk után való fenn-tartására alkalmatosok-é? elégségeseké? — Hogy a’ mi Házunk halálunk után-is nyugodalomban maradjon, el-kell azt rendelni, nem elég hát jegyzeni; más pedig valamit jegyzeni, ismét más valamit el-rendelni: Jegyezni annyit tészen, mint valamit hogy feledékenységbe ne menjen, rendes Jegyzõ Könyben fel-írni: Rendelni pedig an-

t rdelt2.qxd

30

2007.07.29.

17:14

A’ TESTAM.

Page 30

VALÓ

nyit tészen, mint ez, vagy amaz dolog felõl valamit meg-határozni, végezni, és parantsolni. Más hát jegyezni, más rendelni. Nem minden hát, a’ ki jegyez, rendel az, ámbár minden okos rendelés, a’ rendes jegyzést fel-tészi. Továbbá külömb külömb dolgok, külömb jegyezeteket kivannak, és így minden az Egészre, t. i. a’ Te Házadra való tekíntet nélkûl, külön külön részekben, és testekben vagynak: Immár hogy a’ dolognak derekára menjünk: 1. A’ Te jegyzéseid külömben jók, de a’ Te Házadnak maga okos rendében való hagyására tsak magában nem elégségesek, minthogy a’ maga rendes foglalattyában (in suo nexu) nintsenek: a’ Testamentom az, a’ melly annakutánna ezen külön külön tett jegyzéseket velõsön egyben foglalja, és Téged ezen jegyzésekben foglalt környûl-állásokhoz alkalmaztatott rendelésre vezet: Árjegyzéseken kivûl, hát a’ Testamentom-is szükséges ottan, a’ hol a’ Ház rendelést kíván. A’ jegyzések Házad’ állapottyát, ’s állását szemed eleibe terjesztik: a’ Testamentom pedig ezen környûl-állásaidhoz alkalmaztatott rendeléseidet foglalja magában. — Fel-jegyez hát a’ gondos Gazda mindent, hogy a’ maga idejében mindent annál okosabban el-rendelhessen: és 2. Minthogy más jegyzeni, és más rendelni: Innen mind azt, valami a’ külö-

BÉ-VEZETÉS.

31

nös, és meg-határozott rendelést meg-kívánja tsupa jegyezetek által véghez vinni lehetetlen: annakokáért senki-is felesége, gyermeke jussait, vagy halála’ történetére ennek, vagy amannak hagyandó ajándékait, tsupa magános jegyzések által, meg-nem határozhatja, hanem mind ezekre a’ Törvénytõl ki-szabott mód szerént tejendõ Testamentom-okvetetlen meg-kívántatik, — és hogy rövid szóval mindent bé-fejezzek, a’ hol semmit sem akarok rendelni, ott a’ tsupa jegyzések elégségesek, és a’ Testamentom szükségtelen: a’ hol ellenben valamit akarok rendelni, ott a’magános Jegyzéseim kivûl a’ Testamentom, minden ki-fogás nélkûl szükséges: mivel minden tsupa jegyzés meg-eshetik Testamentom nélkûl; de egy utolsó Rendelés se eshetik-meg Törvényes Testamentom nélkûl. Omnis pura Notatio potest esse, absque Testamento, nulla suprema dispositio, potest sieri sine legitimo Testamento. §. 7. De vallyon nem lehetne-é Testamentom nélkûl-is magános rendeléseket tenni? — A’ magános rendeléseknek, és jegyzésednek, úgy-mint utólsó Rendeléseknek a’ mi Törvényünk szerént semmi erejek nintsen; Továbbá azonnal, hogy a’ Törvény az utólsó, vagy halálunk után való Idõkre szolgálandó Rendeléseknek külsõ módját, és formáját ki-szabta; Innen ezen

t rdelt2.qxd

32

2007.07.29.

17:14

A’ TEST.

Page 32

VALÓ BÉ-VEZ.

a’ Törvénytõl ki-szabott módok ellen tétetett magános Jegyzések a’ Törvényben semminémû párt-fogást, és menedék-helyet nem találnak. — Immár §. 8. Minekutánna meg-értetted azon eseteket-is, mellyekben vagy köteles Testamentomot tenni, ne azon gondolkozz, hogy Testamentomot ne tsinálj, hanem azon, mi módon tehess mentõl törvényesebb Testamentomot, mellyben hogy annál bátorságosabb utasításod lehessen, ímé mindjárt bé-vezetlek tégedet a’ Testamentomok’ Országában, meg-mutatom Tenéked mindén rendû, és állapatú Embereknek Testamentomait: Sõt meg-nem elégszek Tenéked tsak a’ külsõ színit ezeknek meg-mutatni, meg-foglak Tégedet ezen nevezetes Tárgynak némelly titkaival-is esmértetni, és végtére olly Regulákat adni, mellyek szerént a’ Te Házadat maradékidnak tartós nyugodalmakra, ha, nem pontoson minden, avagy tsak a’ nevezetesebb, és közönségesebb Esetekre el-rendelhessed. — — Jövel azért utánnam, és a’ mellyeket mondok, ímhol az

figyelmezz, ELSÕ RÉSZ.

t rdelt3_jo.qxd

2007.07.29.

17:15

Page 1

ELSÕ RÉSZ. A’ TESTAMENTOMOKRÓL KÖZÖNSÉGESEN.

§. 9.

A’

Jó Polgár, Javát, Jószágát, Feleségét, Gyermekét, egy szóval egész Házát, Felebarátjával lévõ Hivatalos Dolgait jó Rendben, Karban, kívánja tartani: Sõt itt még meg-nem áll, hanem azon törekedik, hogy mind ezek’ halála után-is jó karban maradjanak, és a’ Közönséges Társaság tzéljának meg-feleljének: Innen halandó sorsát jól esmérvén minden Esetre mind azt, a’ mit Isten lelkére kötött, mind azt, a’ mellyen Isten Sáfárnak tette, maga idejében a’ Törvénytõl ki-szabott módon C

t rdelt3_jo.qxd

34

2007.07.29.

17:15

Page 2

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

el-intézi, Javait, Háza’, ’s a’ Köz Társaság’ környül-állásaihoz alkalmaztatja, felebarátjával való köteles Szövetkezéséit, mellyeket talám halála után más nem tudhatna, de a’ mellyeknek nem tudása felebarátja törvényes Jussainak tetemesen árthatna, fel-fedezi; Ezen utolsó Rendeléseinknek, mellyek halálunk után Feleségeinket, Gyermekeinket, Javainkat, felebarátainkat, ’s akár minémû hozzánk tartozóinkat illetik, foglalattya, neveztetik Testamentomnak: vagy a’ Törvénytúdóknak meg-határozása szerint a’ Testamentom, egy Polgár maga utolsó akarattyának okos, és törvényes ki-nyilatkoztatása. §. 10. Mikor kezdettek az emberek Testamentomot tenni, szükségtelen víttatás, elég az, hogy igen régi szokás, mellynek világos nyomait a’ régi szent, és világi Történetekben látjuk: (a) és hogy ez a’ mi ditsõ Eleinknél-is szokásban vólt, Országunk’ Törvényeiben világoson olvassuk. (b) (a) Jákób halálához közelgetvén, Jósefnek meg-hadja, hogy õtet az õ Atyáinak Temetõjében temettesse-el. I Mós. 47. A’ beteg Ezekiásnak Esaiás Próféta az Isten’ Nevében azt mondja: Rendeld-el a’ te Házadat, mert meg-halsz. 4 Kir. 20.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. (b) S. Stephani Decr. Lib. II. cap. 5. Decrevimus Regali nostra potentia: ut unusquisque habeat facultatem sua dividendi, tribuendi, uxori, filiis, filiabusque, atque parentibus, sive Ecclesiae, nec post ejus obitum quis hoc destruere audeat. (c) S. Steph. Decretor. Libr. II. cap. 17. - - - Si autem libertatem (servis) promiserit: & morte impediente testatus non fuerit: habeat mulier ipsius vidua, & filii potestatem, Eandem libertatem testari. - - &c. &c. (d) Articulus 4. anni 1222. Si quis serviens sine filio decesserit; quartam partem Possessionis filia obtineat: De residuo, sicut ipse voluerit, disponat.

35

(b) Szent István Király Törvény: II. Könyv. 5. Rész. A’ mi Királyi Hatalmunkból azt végeztûk: hogy kinek kinek a’ maga Javait felesége, fiai, leányai, és Szülei között fel-osztani, avagy pedig az Ekklesiának adni tellyes hatalma légyen. És ezen Rendelést senki-is halála után el-rontani ne mérészelje. (c) Sz. Istv. Kir. TörvII. K. 17. R. Ha valaki a’ maga szolgájának szabadságot igért, és a’ halál által meg-akadályoztatván, nem testálhatott: a’ meg-hóltnak özvegye, vagy gyermekei a’ szolgának szabadsága iránt testálhatnak. (d) 1222. Esztendõbéli 4-dik Törvényes Tzikkely. Ha valamelly Nemes Ember férjfi gyermek nélkûl hal-meg: a’ Jószág’ negyed részét a’ leány vegye-el. A’ többirõl pedig tetszése szerént rendelhet.

§. 11. Szintúgy mint a’ Haldoklók, akkor, mikor utólsó Rendeléseiket tették, nagy tisztelettel halgattattak, úgy az õ Rendeléseik, és akarattyok a’ Régiektõl olly szenteknek tartattattak, hogy halálok után, C

2

t rdelt3_jo.qxd

36

2007.07.29.

17:15

Page 4

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

azt bé-nem tellyesíteni, törésnek tartatott.

nagy

Szentség-

§. 12. Minthogy pedig idõvel az efféle utólsó Rendelések’ színe alatt, és alkalmatosságával, sok tsalárdságok szoktak vala véghez vitetõdni egy felõl, más felõl pedig magok a’ Testamentom tévõk bizonyos indúlatoktól viseltetve, a’ magok rendeléseik által azokat, a’ kiknek a’ meg-hólt Javaihoz törvényes Jussok vólt, tetemesen meg-sértették, az Igazság’ fenn-tartására ügyelõ Törvény-tévõ Hatalom, mind azt, mirõl lehet? mind azt, mi formán? kell Testamentomot tenni törvényesen, úgy meg-határozni, hogy valaki magát pontról pontra a’ Testamentom tételben a’ Törvényhez nem alkalmaztatja, az ollyan Testamentomot egyszersmind törvényes erejétõl-is meg-fosztani szükségesnek látta, a’ mint ezt a’ Római Nemzetnek az úgy nevezett XII. Táblákban foglalt Törvényei bizoyítják, mellyek-is, kik? mirõl? mi formán? tehetnek Testamentomot, úgy meg-határozták, hogy a’ kinek Testamentoma a’ Római Törvény világos Parantsolatjával ellenkezett, az ollyan Testamentomnak semmi ereje nem vólt. §. 13. A’ Rómaiaknak, kik többnyire fegyvereiken kívûl, a’ meg-hódolt Tartomá-

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

37

nyok’ lakosai közzé Törvényeiket, és szokásaikat bé-szokták vala vinni, ezen Testamentom eránt való Rendeléseik, a’ meghódolt Tartományoktól-is tsak hamar bévétettek, és avagy tsak külsõ formájokra, a’ több Nemzetek Törvényei-is a’ Rómaiaknak ezen Rendelésein építtettek. §. 14. A’ Keresztyén Ekklésia, midõn az Idõknek Szakaszszai’, és környûl-állásaihoz képest, külömbféle a’ belsõ, és külsõ Isteni tiszteletre tárgyazó Rendeléseket hozott, magát a’ Testamentomot-is, mint egy haldoklónak utólsó szavait olly nevezetesnek állította, hogy azt a’ maga Rendeléseinek targyává tette: Innen látjuk az Ekklésiának a’ Testamentomok eránt külömb külömbféle Rendeléseit. §. 15. E’ szerént a’ Keresztyén Nemzeteknél a’ Testamentomoknak sinor-mértékéûl, a’ Római-Polgári, és Keresztyén-Egyházi Törvények szolgáltak. §. 16. A’ mi Magyar Nemzetünknek-is 1715dik Esztendõ elõtt a’ Testamentomról bizonyos meg-határozott törvényes Tzikkelye soha se vólt; hanem mind azokat a’ Pereket, mellyek valamelly Testamentomból C

3

t rdelt3_jo.qxd

38

2007.07.29.

17:15

Page 6

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

eredtek, a’ Római-Polgári, és Keresztyén-Egyházi Törvények szerént szokta vala meg-ítélni. §. 17. Minthogy pedig ezen Római-Polgári, és Keresztyén-Egyházi Törvényeknek, sok meg kívántató részei vóltak, a’ mellyeket a’ Testamentomot tévõ ember nem tudott, de nem-is tudhatott; Innen Testamentomát-is nem a’ Törvény pontomos kívánsága, hanem egyûgyû gondolkodása’ módja szerént tévén, midõn az efféle Testamentom azoknak kérésére, kik magokat a’ Testamentom által törvényes Jussaikban meg-sértetteknek lenni gondolták a’ Törvénynek szoross rámájára húzattatott, ’s azzal meg-nem egyezvén, erõtelennek ítéltetett, történt, hogy sokan a’ magok utólsó rendeléseikben, és akaratjokban meg-tsalatkoztak; Ennek tehát jövendõ el-távoztatására, és kinek kinek Testamentom tételében való szükséges maga alkalmaztatására, az 1715-dik Esztendõben ditsõ Emlékezetû VI-dik KÁROLY Tsárzár’ és Király’ idejében Posonyban egybe-gyûlt Ország’ Rendjei a’ Testamentomról, és annak tétele módjáról, következendõ törvényes Tzikkelyt hoztanak. §. 18. Art. 27. 1715. De Testamentis: Non absque magno Testantium prae-

1715-dik Esztendõbéli 27-dik Törvényes Tzikkely. A’ Testamentomok-

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. judicio animadverterunt fieri Status, & Ordines: quod liberam testandi facultatem habentes,ob plurima Canonicorum,& Civilium Jurium requisita, secundum quae Testamenta Regnicolarum hactenus revideri, & discuti consueverunt, in suis Intentionibus frustratos esse, sint experti: Hinc ad evitandum hujusmodi praejudicium conclusum est: ut a modo imposterum, in Bonis & rebus liberae dispositioni subjectis, Testamenta a Testatore, qui testandi habet activitatem, etiam extra loca authentica, ut sunt Capitula, Conventus, Judices Regni Ordinarii, Magistrique Protonotarii, & non eorum Secretarii, nec non Jurati Notarii, condita, ab ipsomet Testatore, & a quinque per Testatorem requisitis, ac in simul praesentibus Nobilitari tamen, aut aequipollenti praerogativa gaudentibus, vel in casu necessitatis, aliis etiam honestae conditionis Testibus, subscriptione, & sigillis corroborata legitimum sortiantur vigorem. Testatoris vero scripturae ignari vices, & locum suae subscriptionis,

39

ról. „ Az Ország’ Rendjei, és Karjai a’ Testálóknak nagy sérelmékre lenni vették azt észre, hogy azokat, a’ kiknek külömben a’ Testamentom tételre szabad hatalmok vólna a’ Polgári, és Egyházi Törvények’ sok meg-kívántató részei miatt (úgy mint a’ mellyeknek értelmek szerént szoktak vala eddig a’ Nemzeti lakosoknak Testamentomai fel-vétetni, és meg ítéltetni) szándékjaikban meg-tsalattattatni tapasztalták. Azért ezen sérelemnek el-távoztatására végeztetett; Hogy mostantól fogva ezután az ollyan Testamentumoknak is, a’ mellyeket egy Testamentum tételre szabad Hatalommal bíró Testáló a’ maga szabados rendelésétõl függõ Javairól, és Jószágairol, maga tulajdon, és még a’ Testálótól az eránt meg-kérettetett, ’s egyszersmind jelen-lévõ Nemesi, avagy ehez hasonló Jussal bíró, avagy a’ szükséges Esetre más tisztességes rendû öt Tanúknak kezek-írásai, és petsétjei meg-erõsíttetése alatt, ámbár a’ közönséges hitelességû helyeken kivûl, a’ millyenek a’ Káptalanok, Konven-

C

4

t rdelt3_jo.qxd

40

2007.07.29.

17:15

Page 8

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

& obsigillationis sextus itidem requisitus, ac praesens Testis suppleat. Omnisque semper fraus, & in Testatorem non raro usurpari assuetae dolosae circumventiones, sub poena Invigorositatis coram Foro spirituali, prout antehac vigore Art. 15. an. 1647. sufficienter remonstrandae, absint, & praecautae habeantur. Neque praeterea Haeredis Institutio, de substantia Testamenti, a modo etiam imposterum requiratur. Verum Testatori liberum esto Institutionem Haeredis, in Testamentum inserere, vel omittere. Cujus tamen insertio, vel omissio, Testamentum non vitiabit: quae nihilominus praemissae solennitates in Privilegiatis Testamentis utpote: Legatis Piis, item militaribus, ita & inter Liberos, nec non tempore Pestis condendis, non requirentur: Sed vel propria Testantis manu scripta, & subscripta, vel etiam nuncupativa, coram duobus Testibus sufficient. Ad Codicilli vero solemnitatem tres Testes sufficiant. Respectu demum Liberarum, & Regiarum C i v i t a t u m ,

tek, az Ország ‘Rendes Birái, Ítélõ Mesterek, ( de nem ezeknek Titoknokjai, sem Hites Jegyzõi ) tészen-is, törvényes erejek légyen. Az Írás tudatlan Testálónak kötelességét, és a’ Testamentom alájaírásának Helyét ’s petsétlését, a’ hatodik az eránt meg-kérettetett és egyszersmind jelen-levõ tanú pótolja ki; és mindennémû tsalárdságok, és a’ Testálók körûl gyakran praktikálni szokott tsalárd el ámíttatások, és meg-tsalattatások, a’ Testamentom erõtlenségének, mellyet az 1647-dik esztendõbéli 15-dik Tzikkely értelme szerént, mint eddig, úgy ezután-is a’Sz. Szék elõtt kelletik megmutatni, bûntetése alatt, távol légyenek, és tilalmaztatnak, Ezenkívûl mostantól-fogva ezután az Örökösnek rendelése, a’ Testamentom valóságára nem fog-tartozni: hanem a’ Testálónak szabad akarattyában fog-állani, az Örököst a’ Testamentomba bé-iktatni, vagy arról halgatni. Az Örökösnek mindazáltal a’ Testamentomban való bé-iktatása, vagy annak elhalgatása a’ Testamentomot meg-nem hijjáno-

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. (quae in reliquo penes suum hactenus habitum usum manere possunt) id necessarium esse statuitur, ut Testatori Testamentum praelegatur, & is coram testibus viva voce asserat, eam ultimam esse voluntatem suam. Publicatione, & respectu Partium Interessatarum communicati one nonnisi post mortem Testatoris, quamprimum expediendis. Et hoc ipsum etiam de Comitatibus, ubi Vice-Comes, aut Judex Nobilium cum Jurato Assessore suerint exmissi, observandum. Hic autem modus condendi Testamenta, praeteritos casus non ligabit. Sed in futuris duntaxat condendis Testamentis locum habebit, & obtinebit. Salvo respectu Nobilium Personarum Articul. 46. anni 1655. permanente.

41

sítja. Mindazonáltal a’ fellyebb említett Törvényes külsõ formák ( Solennitates externae) a’ közönséges törvény alól kivett (a’ privilegyiált) Testamentomokban, a’ millyenek a’ kegyes Hagyományok, az Atyának maga gyermekei között tétetett Rendelése, Táborozás, és Pestis idejében tett Testamentomok, nem fognak meg-kívántatni, hanem elégedendõ lészen, ha ezeket akár a’ Testáló maga kezével le-írja; vagy ha tsupa Élõ szóval két Bizonyság elõtt testál. A’ Testamentom Tóldalékjának (Codicillus) külsõ formájára három Tanú elégséges légyen. A’ Szabad és Királyi Városok eránt pedig ( a’ kik külömben a’ magok eddig gyakorolt szokások mellett meg-maradhatnak) a’ szükségesnek állíttatik, hogy a’ Testálónak a’ Testamentom fel-olvastassék, és ez a’ Tanúk elõtt élõ szóval állíttsa, hogy ez, az õ utólsó akaratja. A’ Testamentom a’ Testálónak halála után azonnal, és nem elébb nyilván valóvá tétessék, és az azt illetõ felekkel közöltessék. És ez a’ Vármegyékben-is, a’ holott a’ Vice-

C

5

t rdelt3_jo.qxd

42

2007.07.29.

17:15

Page 10

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. Ispány, vagy SzolgaBíró az Esküttel e’ végre ki-kûldettetnek, meg-tartassék. Ez a’ Testamentom-tételnek módja pedig nem az el-múlt Eseteket kötelezi, hanem tsak az ezután tejendõ Testamentomokban lészen helye. Az 1655-dik esztendõbéli 46-dik Tzikkely a’ Nemes személyekre nézve tovább-is a’ maga erejében meg-maradván. ”

§. 19. Ez hát az a’ Sarkalatos Ország Törvénnyé, melly szerént a’ Magyar Korona alatt lévõ Törvény-székeken a’ Testamentomnak ereje vítattatik, és meg-ítéltetik, mellyet mi-is a’ mi Testamentomról való Elmélkedéseinknek sinór-mértékéül vettünk, mellynek útasítása szerént, hogy e’ Testamentomi matériában mind világosabban, mind tisztábban mehessünk, a’ hátrább lévõknek könnyebb meg-értésére, e’ következendõket botsátjuk elõre. §. 20. Minden, a’ ki testál, vagy tsupa élõ szóval minden írás nélkül testál, vagy írásban foglalja, vagy foglaltattya Testamentomát: Az elsõ: Tsupa élõ szóval ki-jelentett Testamentomnak, az utolsó írott, vagy írásban foglalt Testamentomnak nevezte-

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

43

tik. — Az írott Testamentomot tovább, vagy tudják a’ Tanúk, vagy nem. Ha az írásban foglalt Testamentomnak foglalattyát a’ Testamentom’ Tanúi tudják, az ollyan írott Testamentom neveztetik ki-nyílt Testamentomnak, ha pedig a’ Tanúk nem tudják, mi van a’ Testamentomban, az illyen Testamentom neveztetik bé-zárt, vagy titkos Testamentomnak. §. 21. Minden Karban, és Rendben helyheztetett személytõl, akár élõ szóval, akár írásban testáljon, a’ Törvénytévõ az említett 27-dik Tzikkelyben egy-átallyában meg-kívánja, hogy Testamentoma mind belsõ, mind külsõ formájára nézve a’ Törvénnyel pontba meg-egygyezzék, mert tsak egyedûl ez a’ törvényes Testamentom; ellenben a’ melly Testamentomnak a’ Törvénytõl ki-szabott belsõ, és külsõ formája nintsen meg, az ollyan Testamentom rend-szerént törvénytelen, és erõtlen. §. 22. Ebben áll tehát az egész Testamentomról való Beszédnek a’ Sarka, és Veleje, mi? és mellyik a’ jó Testamentom? mellyek azok a’ külsõ, és belsõ törvényes Formák, mellyek a’ törvényes Testamentomra ok-vetetlen meg-kívántatnak, hogy tudhassuk-meg, mint kell olly jó Testamentumot tenni, melly által mind

t rdelt3_jo.qxd

44

2007.07.29.

17:15

Page 12

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

magunk tzélját el-érhessük, Felebarátainknak pedig törvényes Jussaikat meg-ne sértsük.

§. 24. A’ Testamentomok’ belsõ Formáiról különösebben.

§. 23. A’ Testamentomok’ külsõ, és belsõ Formáiról közönségesen.

Most mondottuk vala §. 23. hogy a’ Testamentom’ belsõ formájára a’ Törvény tévõ kettõt kíván, hogy 1. a’ Testáló személynek a’ Testamentom tételre tellyes hatalma, vagy szabadsága légyen. 2. Hogy a’ Jószág, a’ mirõl valaki testál, a’ testáló’ szabados rendelésétõl függjön. Tehát I. A’ mi a’ személyt illeti: Minthogy a’ Testamentom egy Polgár utólsó akaratjának okos ki-nyilatkoztatása, innen minden ollyan személy, a’ ki vagy ideje miatt, vagy más egyéb okok miatt a’ józan értelemnek bírásában nintsen, közönségesen Testamentomot nem tehet. Illyenek — a) azok, a’ kik a’ tizen-két esztendõt még meg-nem haladták, b) a’ fél, vagy sûlt bolondok, meg-háborodott elméjûek, dühösködõk, ’s mind ollyan állapotban lévõk, a’ kik elméjeknek tellyességében nintsenek, forró Hagymáz, ’s más ehez hasonló betegségekben lévõk addig, míg Fantáziájok tart. c) Erõ-hatalom által, ’s közönségesen ollyan állapotban kifatsart Testamentomok, a’ mikor a’ testáló személy a’ maga törvényes szabadságában nem vólt. — Illyen, ’s ezekhez hasonló személlyek tehát, akár mi rendû emberek légyenek-is, Testamentomot nem tehetek.

Vagynak Testamentombéli külsõ belsõ törvényes Formák, mellyek minden Testamentomra minden külömbség-nélkûl illenek: vagynak olly Formák, mellyek külön külön tsak bizonyos Testamentomra szabhatók. A’ Testamentomnak törvényes belsõ Formáját, melly közönségesen minden Testamentomra alkalmaztatható, kettõben helyhezteti a’ Törvény-tévõ: I. Hogy a’ személynek, melly Testamentomot tészen, a’ Testamentom tételre tellyes hatalma, vagy szabadsága légyen. II. Hogy a’ Jószág, a’ mellyrõl valaki testál, a’ Testáló’ szabados rendelésétõl függjön: A’ külsõ Formája a’ Testamentomoknak ugyan külömbféle, de ebben még-is külsõ-képpen minden Testamentomnak meg-kell egyezni, hogy a’ Testamentomban semmi, akármi névvel nevezendõ tsalárdság bé-nem tsúszhat, külömben az illyen Testamentom akár mi rendû légyen-is külsõ formájára nézve törvénytelen, de errõl alább fogunk beszélleni.

45

t rdelt3_jo.qxd

46

2007.07.29.

17:15

Page 14

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

§. 25.

tokos, és ebbõl törvényesen folyó jussokat el-nem óltya, a’ bírtokos Magyar Polgár, az ellenség’ rabságában-is tsak bírtokos Magyar Polgár, ’s javainak kétség nélkûl való szabados Ura marad, kinekis javai Hazája Törvényeinek oltalma alatt vagynak. Innét vagyon, hogy a’ rab Hazájába viszsza jövén Bírtokát hasznaival együtt akárkitõl viszsza kívánhatja. Innét vagyon, hogy a’ Jószág-béli Idõ-járás (Praescriptio in Bonis Possessionariis observari solita) a’ Hadi-rabok ellen, viszsza jöveteleig függõbe marad, vagy a’ mint a’ Törvények szeretnek szóllani, alszik. Innét vagyon, hogy a’ Hadi-rabok’ Jószágaiba semmi törvényes Iktatás (Introductio, vel Statutio Juridica) meg-nem engedtetik. A’ Törvény hát a’ Rabot rabságában-is tsak úgy nézi, mint Polgárt, és a’ maga Hazája’ törvényes Jussainak sorsossát, úgy de a’ birtokos Jussoknak egy nevezetes része az, hogy kiki a’ maga javaival szabados rendelést tehet, következés-képpen minden Hadi-rab, személyes rabsága ellent nem állván, tulajdon maga keresett javairól, olly szabadoson testálhat, mint akármelly Polgár. A’ kik fõben járó Törvénybe ideztettek, vagy ollyanok, a’ kiknek tsak életek forog veszedelemben; vagy ollyanok, a’ kiknek mind életek, mind Jószágok veszedelemben forog:

Hát vallyon az ellenség fogságában esett, avagy Fõbe-járó Törvénybe idéztetett személyek tehetnek-é törvényes erejû Testamentomot? A’ mi a’ Hadi Rabokat illeti: Ha az ellenség mind a’ személyt, mind a’ fõldet, a’ mellyen a’ Rabnak jószága fekszik elfoglalta, ekkor minthogy a’ rabnak mind személye, mind jószága az ellenség’ hatalmában vagyon, azért tehet ugyan a’ Rab Testamentomot, de ennek ereje az ellenség’ szabados tetszésétõl függ, úgy-mint: a’ kinek a’ fegyverrel nyert jószágban a’ Nemzetek Törvénnye szerént szabados, és meg-határozatlan hatalma vagyon. — Ha pedig az ellenség a’ fõldet, mellyen a’ Hadi rabnak jószága fekszik, el-nem foglalta, ’s birodalmában nem tartja, ekkor, minthogy a’ rabnak tsak személye, nem pedig jószága is vagyon az ellenség hatalmában, illyen esetben minden hadi-rab a’ maga keresett javairól szabadosan testálhat: Ugyan-is a’ Polgári birtokos jussoknak egy nevezetes része az, hogy kiki a’ maga keresett javaival szabados rendelést tehet. Ezen Polgári birtokos jus, három esetekben szûnik-meg: 1-ször. A’ halál által, melly mindeneket fel-óldoz. 2-szor. Ha valaki Hazájából ki-szökik. 3-szor. Ha jószágát a’ törvényes Bíró ítélete által elveszti: És így tehát a’ Hadi-rabság a’ Bír-

47

t rdelt3_jo.qxd

48

2007.07.29.

17:15

Page 16

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

49

A’ kiknek tsak életek forog veszedelemben, ezek minden bírtokos Jussokkal egyetemben, továbbra-is bírtokosok maradnak, következés-képpen keresett javaikról szabados rendelést tehetnek. A’ kik pedig életekkel jószágaikat-is el-veszthetik, a’ millyenek minden a’ Fejedelem, vagy az Ország ellen való hitetlenségért Törvénybe idéztetett személyek: ezekrõl azt kell meg-jegyezni, hogy ezek ugyan Testamentomot tehetnek, de ezen Testamentomnak ereje e’ következendõ feltételtõl függ; tudni-illik: Ha a’ Törvénybe idéztetett testáló a’ Bíró által bûnösnek ítéltetik, minthogy a’ Bíró egyszersmind jószágait-is a’ Királyi Fiskusnak ítéli, a’ Testamentom el-romlik, ha pedig a’ Bíró által ártatlannak találtatik, ekkor a’ Testamentom minden kétség-kivûl jó, és törvényes, ha külömben a’ több meg-kívántató részek benne fel-találtatnak. Innen következik, hogy ha illyen nemû Fõbejáró Törvénybe idéztetett személy, a’ Sententzia elõtt meg-találna halni, az illyen személynek rabságában tett Testamentoma (ha külömben más valami törvénytelenség nincsen benne) jó, és törvényes.

nak szabados, és tökélletes rendelésétõl függjön, minthogy pedig a’ jószágok a’ testáló személyekhez képest külömbféle természetûek a’ Testamentomoknak belsõ, és külsõ formái-is külömbözõk, hogy azért ezen külömb Testamentomoknak mind belsõ, mind külsõ formáját annál világosabban láthassuk, vegyük fel a’ Testamentomokat külön külön a’ Testamentom tévõ személyek szerint, és úgy visgáljuk ezeket külön külön a’ magok belsõ, és külsõ formájokra nézve. §. 27. A’ Testáló személy, vagy Nemes, vagy Királyi Városi, des Uraságot esmérõ Polgár, gen, ’s a’ t. szólljunk ezeknek tomokról külön külön.

Pap, vagy vagy Fõlvagy ideTestamen-

Még pedig elsõben:

§. 26. II. A’ mi a’ Jószágot illeti. Azt kívánja a’ Törvény-tévõ, hogy a’ jószág, a’ mellyrõl valaki testálni akar, a’ Testálónak

D

II. RÉSZ.

t rdelt4.qxd

50

2007.07.29.

17:20

Page 2

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

II. RÉSZ. A’ PAPOK’ TESTAMENTOMAIRÓL, KÜLÖNÖSÖN PEDIG

§. 28. A’ Római Katolikus Magyar Papok’ Testamentomairól.

A’

RÓMAI Katolikus Magyar Pap, vagy Fõ-Rendû, vagy kissebb-Rendû: A’ Fõ Rendû Papok közönségesen neveztetnek Prélátusoknak: Ezen Prélátusok ismét két-félék; nagyobb, és kissebb rendû Prélátusok: a’ nagyobb rendû Prélátusok. A’ két Érsekek, a’ Megyés, és Tituláris Püspökök: a’ kissebb rendû Prélátusok a’ Prépostok, és Apáturok. — A’ kissebb rendû Papoknak Seregében elsõ széket foglalnak a’ tsupa Kanonokok, ezek után a’ Tituláris Kanonokok, Plébáriusok, Káptalanok, Szerzetesek, és a’ vólt, vagy el-törûltetett Szerzetesek, kik-is most már Petrinusok, vagy világi Papok. — Ezek a’ most elõ számlált Papok, vagy bírhatnak Jószágot vagy nem bírhatnak.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

51

§. 29. Azok a’ Papok’, a’ kik magok személlyekben jószágot bírhatnak, és bírnak, vagy is Ollyanok, a’ kik Királyi Adományból eredett Papi jószágot bírnak: Királyi Adományból eredett Papi jószágnak nevezzük az ollyan jószágot, mellyel valamelly Magyar Országi Király, Királyi Adománybéli Petsétes levele által valamelly Katolikus Magyar Papi Méltóságnak, p. o. Érsekségnek, Püspökségnek, Prépostságnak, vagy Apáturságnak, ’s ebben a’ Papi méltóságban a’ Király Engedelmébõl bé-iktatandó Papi személyeknek ajándékozott. Illyen Királyi Adományból eredett Papi jóságot bírnak többnyire a’ Fõ-rendû Papok. — Vagy 2-szor ollyanok, a’ kik ugyan Papi Hivatalhoz köttetett, és így Papi, de nem Királyi Adományból, hanem némelly Kegyes Pap’, vagy Világi Urak’ kegyes Hagyományaikból származott jószágokat bírnak. — Vagy 3-szor ollyanok, a’ kik tsupa világi jószágokat bírnak. — Nem tzélom, hogy ezen külömb külömb-féle jóságoknak természetérõl szóljak; mert e’ nem a’ Testamentomi tárgyra való, hanem tsupán tsak azt fogom vitatni, hogy külön külön az illyen jószágokat bíró személy, a’ Papi jószágból gondoson egybe takart Gazdaságáról (mithogy tudni való, hogy magáról a’ Papi jószágról testálni nem lehet) Halála történetére mitsoda rendelést tehet. D

2

t rdelt4.qxd

52

2007.07.29.

17:20

Page 4

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

§. 30. Hogy pedig ezekrõl külön külön annál fundamentomosabban értekezhessek, szükségesnek állítottam lenni, mind a’ törvényes Tzikkelyt, mind az azon bizonyság helyett szolgáló nevezetes Irományokat, mellyekben az én következendõ állatásaim gyökereztetni fognak, következendõ rendel elõre botsátani. e) Articulus 16. 1715. De Venerablis Status Praelatorum, generaliter sub Sacra Regni Hungariae Corona existentium, & comprehensorum (quo nomine ii duntaxat, qui ex Regia collatione actualia, & provisa beneficia obtient, intelliguntur) respectu bonorum, & rerum mobilium, per eosdem aquisitorum, hactenus ex parte Fisci Regii in controversiam sumpta testandi facultate, ut tandem certa, & immutabilis modalitas statui possit, Sacro Caesarea Regia Majestas benigne annuit,quatenus super Ferdinandei Diplomatis per Ven. Clerum eatenus obtenti, &

e) 1715-dik esztendõbéli 16. Törvényes Tzikkely. Hogy közönségesen a’ Magyar Korona alatt lévõ Tisztelendõ Fõ Papi Rendek ( mellynek nevezete alatt tsak azok értettetnek, a’ kik Királyi Adományból eredett Papi jószágokat valósággal bírnak ) a’ maga keresett jószágai, és ingó javairól lehetõ, ’s mind eddig a’ Királyi Fiskustól kétségbe hozatott testálásra való hatalmok eránt, már valaha bizonyos, és változhatatlan mód tétettethessék, õ Tsászári Királyi Felsége kegyelmesen meg-engedi, hogy ama’ a’ Tisztelendõ Papi Rend által Ferdinandtól nyert, néhai Leopold Róm. Tsászár, és Magyar Országi Király által meg erõsíttetett, ’s a’ testálni akaró Fõ Papokat mind a’ ket-

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. per Divum Leopoldum Romanorum Imperatorem, & Regem Hungariae confirmati, ac utrobique tenore insertae clausulae Dominos Praelatos testaturos, ad Consiniorum subsidum obligantis intellectu, alias per subsecutam cum Eminentissimo, ac Reverendissimo condam Leopoldo Sanctae Romanae Eccles.Cardinale a Kolonits, qua Archi-Episcopo Strigoniensi, & Primate Regni Hungariae, Nomine totius Cleri Conventionem, sufficienter explanato,sed per Ven. Clerum expost in dubium vocato, coepta continuer, & determinetur Commissio. Interea vel eidem Cardinalitiae Conventioni, ad Inflanti-

53

tõben (t. i. mind az eredeti, mind a’ meg-erõsítõ levélben) bé iktatott Just fenn-tartó bé-rekesztésnek *) ereje mellett, a’ Vég-Várak fel-segítésére kötelezõ Királyi Petsétes levélnek, kûlömben a’ Fõ Tisztelendõ néhai Kolonits Leopold a’ Római Anyaszentegyház Kárdinálisa, úgy-mint Esztergomi Érsek, és Magyar Ország Primássa Õ Eminentziájával a’ Magyar Papi Rendnek képében tett Egyezés által eléggé megmagyaráztatott, de a’ Tisztelendõ Magyar Papi Rend által annakutánna kétségbe hozatott értelme eránt már el-kezdett Királyi Biztosság folytatassék, és végeztessék el: addig pedig vagy kinek kinek a’ Kárd. Kolonitsi, ’s õ Felségétõl a’ TisztelPapi Rend’ kérésére kegyelmesen meg-erõsítendõ Egyezéshez kelletik magát tartani, vagy pe-

*) Tudni-való, hogy a’ törvényes Irományokban bé iktatni szokott Clausulák mindenkor valami különös Just vagy fenn-tartanak (sustentant) vagy ki-rekesztenek (excludunt, derogant) és minthogy ez a’ többitõl külön rekesztetik, azért-is neveztetik Clausulának: mint hogy pedig továbbá a’ Tzikkellyben említett clausula a’ Királyi Fiskus Jussait tartja-fel: ez okból fordítottam én-is Just fenn tartó bé-rekesztés.

D

3

t rdelt4.qxd

54

2007.07.29.

17:20

Page 6

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

am mentionati Cleri per suam majestat Sacratiss. Benigne confirmandae standum, vel pro consensu Regio, super libera disponendi facultate recurrendum. Quo casu, Diploma etiam Ferdinandeum, & praeattactam obligatoriam Clausulam, si quid ambiguitatis eidem subesset, Ipsamet Regia Majestas, cui videlicet ejusdem interpretatio unice competit, benigne explanabit. &c. &c.

dig a szabad testálás végett Királyi Engedelemért kelletik Õ Felségéhez folyamodni. A’ mely esetben mind a’ Ferdinándtól kõlt Petsétes Levelet, mind a’ kötelezõ Just fenn-tartó bé-rekesztést (Clausula Juris sustentatoria, obligatoria) ha mi kétség vólna benne, Õ Felsége, úgy-mint a’ kit egyedül az illyen leveleknek magyarázása illet, kegyelmesen meg-fogja magyarázni. &c. &c.

f) Copia Conventionis Kolonitsianoe de Testamentis Proelatorum:

f) A’ Kolonitsi Egyezésnek Mássa a’ Fõ Papok Testamentomairól:

Sacratissimae CaesareoRegiae Majestatis nomine, Eminentissimo Domino Leopoldo Sancrae Romanae Ecclesiae Cardinali a Kolonits gratiose significandum. Meminerit haud dubie Eminentia Vestra, quidnam in Congressu 5. Dec. elapsi anni 702. sub praesidio Ejusdem inter Venerabilem Clerum Hungariae, & Cameram hanc Caesareo Regio Aulicam, praesentibus ex parte Cleri, ac Incl. Cancellariae Regio-Hungaricae Aulicae Illustrissimo, ac Reverendissimo D.Ladisl. Matyasovszky Episcopo Nit-

A’ Szentséges Tsászári Királyi Felségnek nevében Kolonits Leopold, a’ Római Anyaszentegyház Kárdinálissa’ Úr Õ Eminentziájának kegyelmesen jelentetik. Azon az el-múlt 1702. Esztendõben, December’ 5 dik napján, a’ Kegyelmed’ Elõl-ülése alatt a’ Tisztelendõ Papi-Rend, és a’ Tsászári Királyi Udvari Kamara között, a’ Tisztelendõ Papi-Rend, és a’ Felséges Udvari Magyar Cancellaria részérõl a’ Fõ-Méltóságú, és FõTisztelendõ Mátyásovszki László Nyitrai Püspök, ésOrszág Kantzelláriusa,

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. riensi, ac Regni Cancellario, Reverendissimo D. Augustino Benkovits Episcopo Varadiensi, Illustrissimo, ac Reverendissimo D. Emerico Csáky, Episcopo Noviensi: Spectabilibus, Magnificis, ac Perillustribus D. Francisco Klobusitzky Lib. B. de Zetény, Incl. Comitatus de Zaránd Supremo Comite, nec non Personalis Praesentiae Regiae in Judiciis Locumtenente, D. Barone Hoffmann, D. Barone Mednyánszky, D. Patatich praefatae I. Cancellariae Consiliariis, ac ex parte Camerae Aulicae Caesareo-Regiae ejusdem Consiliario, & Referendario Intimo, hic subscripto celebrato occasione Gravaminum motorum a Reverendissimo D. Stephano Telekesy Episcopo Agriensi, tam circa Contraventionem Resolutionis ratificatoriae 14-ta Augusti 1694. super Restitutione Bonorum ad Episcopat. Agriensem pertinentium emanatae, ac a suo Antecessore in Episcopatu D. Episcopo Georgio Fenesy piae recordationis obtentae, quam ratione Bonorum mobilium, ac fructuum tempore mortis praefati Dom.

55

Fõ-Tisztelendõ Benkovits Ágoston Váradi Püspök, Fõ-Méltóságú, és Fõ-Tisztelendõ Csáky Imre Noviai Püspök, Tekintetes, Nagyságos, és Vitézlõ Zetényi Báró Klobusitzki Ferentz Zaránd Vármegye Fõ-Ispánnya, és a’ Királyi Személynek a’ Törvény Székéken Hely-tartójának, Báró Hoffmann, Báró Mednyánszky, Patatich Úr, a’ fellyebb említett Udvari Kantzellaria Tanátsossainak; az Udvari Kamara részérõl pedig tsak ugyan a’ Kamara ide alább írt belsõ Tanátsossa’, és Referendáriussa’ Jelen-létekben tartatott Gyülekezetben, a’ melly alkalmatossággal Fõ-Tisztelendõ Egri Püspök Telekesy István Úr, rész-szerént azon 1694. esztend. 14-dik Augustusban kõlt, ’s az Egri Püspökséghez tartozó Jószágok’ viszsza-adattatását tárgyazó, ’s még az õ elõtte lévõ Püspök’, ama’ kegyes emlékezetû Fenesy Györgytõl nyert Királyi Végezés ellen tett tselekedetek eránt, részszerént némelly az említett Püspök Úr elõtt lévõ Püspöknek halálakor taláttatott ingó Javak’, a’

D

4

t rdelt4.qxd

56

2007.07.29.

17:20

Page 8

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

Episcopi Antecessois sui exstantium, ut & in medio tempore Vacantiae perceptorum a Fisco Regio apprehensorum, & praetensorum stabiliendam in hisce casibus eveniente scilicet morte alicujus Ecclesiastici, non tantum quoad formalitates, in obsignatione haereditatis conficiendo Inventario, ac administratione Bonorum Sede vacante, sed etiam quoad quantum pro confiniis, & fortalitiis juxta tenorem, & mentem Diplomatis a piissimo Imperatore, & Rege Ferdinando II. gloriosae reminiscentiae pro Ver. Clero Hungariae ad huc anno 1625. die 11-ma Decemb. ratione concessae de bonis mobilius testandi facultatis emanatae, applicandum certam regulam, & normam firmam ad tollenda in ejusdem casibus hucusque inter saepe fatum Ven. Clerum, & Fiscum Regium obinde in summum praejudicium utriusque exorta sumptuosa litigia, controversias; & querelas, nec non praecavendas occassione, & sublevamine eorundem saepe non parvo Religionis nostrae scandalo practicatas Haereditatum ex-

Püspöki jószág akkori, és a’ Püspöki üres Szék ideje alatt bé-szedett, ’s a’ Királyi Fiskustól maga részére kívántatott, és elfoglaltatott jövedelmek eránt holmi nehézségeket terjesztett vólna a’ Gyülekezet eleiben, hogy az illyen esetekben t. i. valamelly Egyházi személy’ meg-halálozásának alkalmatosságával, nem tsak az el-maradott örökség’ el-petsétlése’, a’ Jószág számba vevõ laistroma ( Inventarium ) készítése’, és a’ Püspöki Szék’ ürességében, a’ Jószág’ kormányozása módjában; de sõt még az erántis, hogy ama’ ditsõ emlékezetû kegyes Tsászár, és Király II-dik Ferdinandtól a’ Tisztelendõ Magyar Papi-Rendnek még 1625 dik eszt. 11-dik Decemb. az ingó Javakról való szabad testálás eránt adattatott Királyi petsétes Levélnek ( Diploma ) értelme szerént, mennyit kellessék a’ végbéli Várakra, és más erõsségekre adni, bizonyos Törvény, és álhatatos regula tétettessék, az illyen esetekben továbbá az említett Papi-Rend, és a’ Királyi Fiskus között, ’s ebbõl mind a’ kettõnek

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. pilationes, & distractiones ex Parte proficuum, & omnino necessarium fore visum fuerat, nimirum

1. Ut quoad obsignationem Bonorum, & facultatum omnium, etiam allodialium, a quovis Praelato vita functo relictorum immediate, & omni mora seclusa post casum mortis a duobus Dominis Capitularibus, ac uno Officiali Cameratico cujuscunque Gradus, aut Officii in illo loco existente, omnia Bona mobilia, quovis nomine vocitata, maxime vero litteralia Documenta ( exceptis tamen utensilibus communibus uti jam prius per Benignam Resolutionem Declaratoriam Diploma-

57

nagy sérelmére származó költséges perek’, panaszok’, és ellenkezések’ elhárítására, és ezeknek alkalmatosságával, ’s segedelmével a’ Papi örökségek gyakran Vallásunknak nem kevés botránkozásával gyakoroltatni szokott ki-prédálásaik’, és el-adásaik’ el-távoztatására, mind a’ két (t. i a’ Papi-Rend’, és a’ Kamara’) részérõl, mi találtatott, és határoztatott hasznosnak, és egyátaljában szükségesnek lenni, Eminentziád kétség kivül fog emlékezni, hogy tudni-illik: I. A’ mi a’ meg-hólt Fõ-Pap halála után maradott Jószágoknak, és Javaknak még a’ majorságbélieknek-is el-petsétléseket illeti; mindennémû nevezettel nevezendõ ingó javai, leg-inkább pedig a’ levélbéli TanúBizonyságai (ki-vévén mindazonáltal a’ közönséges haszonra szolgáló eszközöket, a’ mint már ez a’ Királyi petsétes Levelet meg-magyarázó, ’s 1675. eszt. 29. Dec. kõlt Királyi kegyelmes Válasz által rendeltetett, és a’ mellyek eránt minden Püspöknek, és Káptalannak, közönséges hiteles-

D

5

t rdelt4.qxd

58

2007.07.29.

17:20

Page 10

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

tis de dato 29. Decemb. 1675. emanatam sancitum est, & super quo a quovis Episcopo, & Capitulo Inventaria authentica servanda forent ) in loco quantum fieri potest tuto fideliter reponantur, ac trium ante dictorum Sigillis obsignentur, si autem loco in illo Cameraticus nullus adesset, personae Capitulares interea solae obsignent, & ab iisdem casus mortis viciniori Cameratico quantocyus per Cursorem, aut Tabellarium proprium intimetur, quod & Cameraticus vice versa praestabit, si ipso praesente Capitulares abesse contingeret, ex post:

2. Super mobilia haec obsignata (aviticis in quae cognati succedunt, & fundationalibus, quae Beneficio annexa manent seclusis) pariter a praedictis duobus Capitularibus cum Deputato

ségû számba-vévõ laistromot kellene tartani) a’ FõPapnak halála után minden késedelem nélkül azonnal, két Káptalanbéli Személyektõl, és egy ott abban a’ helyben lévõ akárminémû póltzú, és hivatalú Kamarabéli Tiszttõl, a’ mennyiben lehet, bátorságos helyre híven le-tétettessenek, és a’ fellyebb említett 3. Személyeknek petsétjeikkel, lepetsételtessenek. Ha pedig abban a’ helyben semmi rendû Kamara Tiszt nem vólna, addig-is a’ Káptalanbéli Személyek, ezen ingó javakat magok petsételjék-el, és a’ FõPap’ halálát a’ közelebb lévõ Kamara Tisztnek, tulajdon magok követek, vagy postájok által mentõl hamarább izennyékmeg: Ezt fogja viszontag a’ Kamara Tiszt-is tselekedni, ha akkor, mikor õ a’ Pap’ halálán jelen találván lenni, a’ Káptalanbéli személyek ottan nem vólnának. Ezek után 2. Ezen el-petsételt ingó javakat (az atyafiak’ örökségekre nézõ õsi, és az Egyházi jószághoz ragasztott ingó marhákat külön tévén) hasonló módon, a’ fellyebb említett Káptalanbeli Személyek

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. eum in finem a Camera Regia aut pro diversitate locorum ab Administrationibus Cameralibus homine Regio seu Commissario simul, plenum bene ordinatum, ac legitimum Sigillorum, & manus appositione roboratum conficiatur Inventarium, cum annexa taxatione, seu aestimatione rerum singularum justa, & aequa, tale Inventarium unus Capitularium cum Testamento defuncti Domino Ordinario, alterum Metropolitano, Cameraticus vero suae Instantiae conservandum tradat: Si vero Bona sint immobilia, sive haereditaria, sive acquisita nullo consensu Regio pro ulteriore dispositione firmata, ex quo foli Fisco Regio qua legitimo successori cedere deberent, Capitulares nullam in iisdem Jurisdictionem exercere, aut super iisdem aliquod Inventarium’, seu conscriptionem formare possent, hoc Jure exmissis solum Cameraticis competente.

59

az ezen végre a’ Királyi Kamarától, vagy a’ helyeknek külömbségéhez képest a’ Vidék-béli Kamara - Igazgató - Széktõl ki kûldettetett Királyi Személyessel, vagy Bíztossal egyetemben, egy tökélletes, tiszta rendû, helyes, ’s tulajdon kezek alá-írásaival, és petsétjeikkel meg-erõsíttetett számba-vevõ laistromba foglalják; külön külön a’ Joszágok’ törvényes, és igaz betsûjét hozzá ragasztván: egy illyen számba-vevõ laistromot a’ Káptalanbéliek közzül egyik a’ meg-hóltnak Testamentomával együtt, a’ maga Megyebéli Püspökjének; a’ másik az idõbéli Érseknek (Metropolitanus) a’ Kamara-Tifzt pedig, a’ maga Elöljáróinak fog a’ meg-tartás végett, adni. — Hogy ha pedig a’ meg-hóltnak ingatlan javai lésznek akár Õsiek, akár ollyanok, a’mellyek ugyan a’ meg-hóltól szereztettek, de az ezekrõl lehetõ további szabados rendelésre nézve, semmi Kir. Engedelemmel megnem erõsítettek, minthogy ezen Jószágoknak öröksége, tsupántsak a’ Királyi Fiskust, mint törvényes örököst, illetné; ez-

t rdelt4.qxd

60

2007.07.29.

17:20

Page 12

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

3. Executio Testamenti, si quod adest, aut si nullum adesset, Bonorum ordine sic debito in Inventario conscriptorum, ac taxatorum distributio, ab iis, quos defuncti Ordinarius, ac Metropolitanus; ac ex parte sua Fiscus constituerit, quamprimum, ne mora temporis res vel distrahantur, vel deteriorentur: modo fiat sequenti: ut omnium primo expensae Funebrales pro viribus facultatum, & cujusvis gradui competentia insumendae nec non stipendiati servitores, ut & creditores solvantur, ubi tamen attendendum, quod si aliqua debita in praejudicium Ecclesiae aut Seminarii, de quo inferius mentio erit, a defuncto essent contracta, ea uti hisce expresse prohibita, pro nullis, & irritis habeantur, adeoque

okáért a’ Káptalan-béli személyek ezen jószágokra nézve semminémû hatalmat nem gyakorolhatnak, ezen jószágokat számba nem vehetik, se’ fel-nem írhatják, minthogy ezen hatalom tsupán tsak a’ ki-küldettetett Kamara-Tiszteket illeti. 3. A’ Testamentomnak ha vagyon végre hajtása, ha pedig nintsen, a’ már elébb említett illendõ rendel a’ számba-vevõ laistromba bé-íratott, és megbetsûltetett Javaknak elosztások azok által, a’ kiket a’ meg-hóltnak Megye-béli Püspökje, vagy Érsekje és a’ kit a’ K.Fiskus maga részérõl az eránt rendel, mindjárást, és azonnal ne hogy az idõben való késedelem miatt a’ jószág vagy el-adattassék, vagy el romoljon, következendõ módon mennyen véghez: hogy mindenek-elõtte a’ meg-hólt Pap javainak mennyiségéhez, és kinek kinek póltzához képest ki-adandó halotti kõltségek, nem külömben a’ szegõdött szolgák, és hitelezõk fizettessenek-ki, a’ hol mindazonáltal vígyázni kell, hogy ha a’ meg-hólt, a’ Templom, és a’ Seminári-

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. nulla ratione solvatur: dein libri omnes, uti & Manuscripta Capitulo, si cujus membrum defunctus fuerit, aut beneficio, quod habuit, ad augendam, vel erigendam, vel erigendam, aut instruendam Bibliothecam cedant; Indumenta vero sacerdotalia, vasa sacra, & Altarium ornamenta, tanquam res Deo jam sacratae, Ecclesiae obveniant prouti utensilia domestica videlicet mensae, culinae, cellariibue supellex, fedilia lecti tapetes, successori relinquendae, in quem finem non tantum licet Eccesiasticis quoddam ejusdem domesticae supellectilis Inventarium conficere, quae de succesore ad successorem venire quis desideret, sed etiam utile, imo etiam necessarium foret bene ordinatum Urbarium, seu omnium Jurium, Possessionum, fructuum, Beneficii regestrum pro directione successorum conscribere.

61

um sérelmével valami adósságot tett vólna, melyrõl alább emlékezet lészen, az ollyan adósságok, úgymint a’ mellyek ezen írásnak rendével nevezet szerént tilalmaztatnak, semmit-érõknek tartattassanak, és tellyességgel meg-ne fizettessenek: annakutánna minden nyomtatott, és kézzel-írott Könyvei, a’ Könyv-Tár’ fel-állítására, vagy gyarapítására , a’ Káptalannak, ha a’ meg-hólt a’ Káptalannak tagja vólt, vagy annak az Egyházi jószágnak, mellyet a’meghólt bírt, maradjanak. A’ Papi õltözetei pediglen, a’ szent Edények, és az Oltári-ékességnek, úgymint már egyszer Istennek szenteltetett dolgok, a’ Templomnak jussanak: Valamint ennek-felette minden házi eszközök, úgymint asztalok, konyha’, és pintzéhez tartozó eszközök, székek, ágyak, szõnyegek a’ Papi székben következõ Papnak hagyattassanak, a’ melly végre nem tsak szabad a’ Papoknak ezen házi eszközöket ollyas számbavevõ laistromba foglalni, a’ melly egy Paptól, a’ másik utánna bé-iktatandó Papra mennyen által;

t rdelt4.qxd

62

2007.07.29.

17:20

Page 14

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

4. Ut quod deducto sic sere alieno in rem Episcopatus, aut Praelaturae, ejusdemque Ecclesiae verso, nec non distributis supradictis superfuerit, id in tres partes aequales dividatur, e quibus Unius partis Proeclectio fiat in Emolumentum Ecclesiae, id est: in usum erigendi, vel augendi Seminarii, aut Ecclesiarum meliorationem, aut Parochiarum restaurationem, quo defunctus designaverit; Secunda Tertialitas obveniat Fisco Regio, Hungar. Praesidiis, & Fortalitiis vel conservandis, vel instaurandis impendenda, & de Tertia pro lubitu, & arbitrio suo quisque Ecclesiasticorum disponere possit, sive pro refrigerio animae in Pia Legata, sive pro cognatis, aliisve: aut si Praelatus ab Intesiato decederet, in hanc Tertiam Partem ii cognati succedant, qui vi Legum Pa-

de hasznos, sõt szükséges vólna, a’ következendõ Pap maradékoknak, maga útasítása végett, ollyas jegyzõ Könyvet írni, a’ melly minden Papi-jussoknak bírtokoknak, és jószágoknak jövedelmeit magában foglalná. 4. A’ pedig, a’ mi a’ Püspökség’, a’ Fö-Papság’, vagy az ehez tartozó Templom szükségére tett adósság’ le-fizetésétõl, és a’ fellyebb emlitett javaknak el-osztásától megmarad, az három egyenlõ részekre osztattassék-fel; mellyek közzûl Egyik rész választassék-ki az Anyaszentegyház’ java’ elõ-mozdítására, t. i. a’ Nevendék Papok’ plántáló Oskolája ( Semináriumok’ ) fel-állítására, vagy gyarapítására, vagy a’ Templomoknak meg-jobbítására, vagy a’ Plébániák’ helyre állítására, a’ mint t. i. a meg-hólt rendeléndi: A’ második része jusson a’ Ki, rályi Fiskusnak, melly is a’ Magyar Országi Várak’, és Erõsségek’ fenntartására, vagy építtésére fordíttassék. A’ harmadik részrõl pedig minden Egyházi személy, a’ maga tetszése, és akaratja szerént szabados rende-

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. triarum ab Intestato morientibus succedere deberent: Si vero talium cognatorum nullus superesset, eo in casu haec tertialitas tanquam a defuncto indisposita relicta ex media parte Fisco, ex alia parte Ecclesiae dividatur.

5. Bonorum Ecclesiasticorum, seu ad fundationem Ecclesiasticam spectantium administratio sit penes duos juxta Benignissimam mentem Suae Majestatis Caesareo - Regiae anno 1675. 29. Decemb. explanatam, nempe Ecclesiasticum unum, & Fiscalem alterum, illum desuncti Ordinarius, hunc Camera constituet, qui mutua potestate administrabunt omnia, & eo maxime reflectent, ne Bona, desolentur, aut eorum Proventus minuen-

63

lést tehessen, akár lelkiért a’ kegyes hagyományokra, akár Attyafiainak,’s másoknak: vagy pedig ha a’ Fõ-Pap minden Testamentom nélkûl találna meg-halni; tehát ezen 3-dik résznek öröksége azon atyafiait illesse, a’ kiknek a’ Testamentom nélkûl meg-hóltnak javaiban Hazánk Törvényei szerént kellene lépnie: Hogyha pedig a’ meghóltnak illyen attyafiai nem vólnának, az illyen esetben ezen 1/3mad resz, úgymint a’ meg-hólttól minden rendelés nélkûl el-hagyatott jószág fele részében a’ Kir.Fiskusnak fele részében pedig a’ Templomnak adattassék. 5. A’ Papi Méltósághoz köttetett Papi Jószágok’ kormányozását az õ Felsége 29-dik Decemb. 1675 esztend. ki-nyilatkoztatott kegyelmes akaratja szerént, két; úgy-mint: egy Egyházi, és más egy Fiskális személyek folytassák; az Egyházit a’ Megye-béli Püspök, a’ Fiskus-bélit a’ Kamara rendelje-ki, a’ kik egyet értõ hatalommal fognak mindent igazgatni, és leginkább arra vigyázni, hogy a’ jószág el-ne pusztúljon, vagy jövedelmei

t rdelt4.qxd

64

2007.07.29.

17:20

Page 16

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

tur, aut quae ad bonam oeconomiam exercendam spectant, negligantur, ob quam diligentiam competentem remunerationem recipient. 6. Proventus, & fructus omnes, durante hac Beneficii Vacantis Administratione collecti, aut pro hoc tempore colligendi usque ad Installationem Successoris (si Beneficium ultra quadrantem anni vacare contingat) bifarie dividantur, una parte Fisco, altera Ecclesiae remanente. 7. Si vero aliquis cujuscunque conditionis ille sit ex praespecificatis bonis, ex haereditate defunctorum Ecclesiasticorum, vel etiam fructibus medio tempore vacantiae perceptis quidquam auferre, aut celare, vel quaqua ratione Ecclesiam, & Fiscum eatenus damnificare auderet, condigna legibus poena rigorose puniatur.

Quae omnia, & singula Suae Majestati Sacratissimae Caesareo-Regiae per

ne kissebbedjenek, vagy a’ mellyek a’ jó gazdálkodásra meg-kívántatnak, el-ne mulasztassanak, a’ melly szorgalmatosságoknak illendõ jutalmakat fogják venni. 6. A’ Jószágnak a’ Pa-piSzék Üres-Ideje alatt béjövõ, vagy bejövendõ mindennémû jövedelmei, és hasznai, a’ meg-hólt után következendõ Papnak törvényes be-iktatásáig ( hogy ha a’ Papi-jószág 3. Hónapokon túl üres talál maradni ) két részre osztassanak, egyik része a’ Fiskusnak, másik része a’ Templomnak maradjon. 7. Hogy ha pedig valaki, akarminémû állapatú ember lenné is az, a’ fenn nevezett javakból, a’ meg-hólt Egyházi személyeknek örökségeikbõl, vagy a’ Papiszék Üressége alatt béjövõ jövedelmekbõl valamit el venni, vagy eltitkolni, vagy a’ Fiskust, és a’ Templomot valami módon meg-károsítani mérészlené, a’ Törvényekkel meg-egyezõ bûntetéssel keményen bûntettessék-meg. Mellyek mind öszve, és külön, a’ Magyar dolgokban ki-rendelt Mini-

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

65

delegatam in Hungaricis Commissionem Ministerialem demisissime relata, ab Eademque in omnibus, & per omnia clementissime sunt approbata, & ratificata, ac abinde Eminentiae Vestrae eum in finem insinuantur, ut sancitam desuper hanc Benignam Suae Majestatis Declarationem, & Resolutionem finalem saepefato Venerabili Clero Regni Hungariae debite notificare, ac pro Regula, & Norma in futurum in hisce casibus inalterabiliter observanda intimare non gravetur, cui de caetero &c. &c. Viennae die 15-ta Junii. 1703.

sterialis Bíztosság által, Õ Tsászári, és Királyi Felsége eleibe alázatoson terjesztettek; Õ Felségétõl mindenben kegyelmesen helybe hagyattak, és meg-erõsíttettek, és onnan Eminentziádnak azon végre jelentetnek, hogy az ezen, azokra kõlt kegyelmes Végezését, és végsõ Válaszszát Õ Felségének a’ sokszor említett Tisztelendõ Magyar Országi Papi Rendnek, illendõ módon tudtára adni, és az efféle esetekben ezután változhatatlanúl megtartandó Törvényûl, és Reguláúl ki-adni ne terheltessék. Bétsben Junius 15-dik napján 1703-dik Esztendõben.

g) Intimatum de dato 8-vae Julii 1773. Nro. 3145.

g) Az 1773-dik Eszt. Juliusnak 8 dik napján a’ 3145 dik Szám alatt kõlt Királyi Rendelés. Õ Tsászári, és Apostoli Királyi Felsége, a’ maga ezen Magyar, és ehez kaptsolt Országokban lévõ Magyar Egyházi Rendhez mind eddig-is viseltetett Királyi Kegyelmességének, és hajlandóságának nagyobb Tanúbizonyságára, a’ Magyar, és ehez kaptsolt Országokban helyheztetett

Sacra Sua Caesareo-Regia Apostolica Majestas, ut Benignae Propensionis, & Regiae Benevolentiae studium, quo Regni Hungariae, & Partium eidem adnexarum, Statum Ecclesiasticum omni hactenus tempore complectebatur, luculentius reddat: Universis, & singulis Regni istius, & Par-

E

t rdelt4.qxd

66

2007.07.29.

17:20

Page 18

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

tium eidem adnexarum Episcopatibus de convenienti, & sufficienti fundo instructo, tam relate ad Residentiam, quam & Bona eorundem Benigne providendum esse duxit, quem proinde in finem, siquidem ipsi Episcopi desuper auditi, quantitatem, & qualitatem plerumque ipsi designassent, & proposuissent, imo nonnulli etiam eo semet declarassent, quod si ipsis libera testandi facultas per Altefatam Suam Majest.-benigne concessa fuerit, parte ex sua de fundo instructo libenter prospecturi, & pro successoribus suis eundem relicturi sunt. — Hinc uniuniversis, & singulis actu viventibus Dioecesan. Episcopis declarandum clementer resolvit Summefata Majestas, quod praeattactam liberam testandi facultatem ipsis ea cum conditione benigne omnino attribuat, ut juxta hic adnexam consignationem singulus eorundem, in quantum videlicet consignatio haec semet ad cujuslibet Episcopatum refert fundum instructum pro successore suo in specifico determinare, ac relinquere teneatur, quodsi autem

Püspökségeket, az ezen Püspökségekhez meg-kívántató külsõ belsõ, illendõ, és elégséges majorsággal kegyelmesen kivánta ki állítani: E’ végre minthogy az eránt a’ tárgy eránt, az õ Felségétõl ki-halgattatott Püspökök, ezen majorságnak mennyiségét, és minémûségét, többnyire magok terjesztették, és határozták-meg, sõt né-mellyek ollyan ki-jelentést tettek, hogy arra az esetre, ha õ Felsége a’ szabad testálásra nékiek hatalmat adna; tehát õk a’ magok részérõl, illyen, külsõ belsõ ki-rakott majorságról örömest gondoskodni fognának, és ezt Papi törvényes maradékoknak egyátallyában, ki-is hagynák. — Ennek okáért, õ Felsége minden mostan élõ Megyés Püspököknek, általunk kegyelmesen azt jelenteti, hogy a’ fellyebb említett szabad teslálásra való hatalmat az említett Püspököknek igen is kegyelmesen meg-engedi: de olly fel tétellel, hogy az ide rekesztett Jegyezet szerént, mindenik Püspök a’ maga Megyéjéhez alkalmaztatott mennyiségû, és minémûségû a’ ma-

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. praeter & ultra quantitatem, & qualitatem in eadem consignatione denotatam, aliquid amplius seu in pretiosis, seu vero alterius generis speciebus relinquere vellet, hoc perinde liberum, atque integrum sit ei futurum, eo caeteroquin hic addito, ut quantum ad intrinsecam Residentiarum instructionem, solis cultris in 24. paribus, cochlearibus majoribus in 6. & salinariis argenteis in totidem frustis designandis, reliqua Rubricarum eo pertinentium genera uti essent utensilia, itidem ad credentiam, culinam, dispensam, stabulum, hortum, cellarium deservientia requisita intacta successoribus in perpetuum sine ulla numerica seu quantitatis, seu qualitatis designatione relinquantur. &c. &c. —

67

ga Papi maradékának jutándó majorságot, nevezet szerént meg-határozni, és kihagyni tartozzon: hogyha pedig a’ Jegyezetben meg-nevezett mennyiség’, és minémûségen kivûl, akár ékességekben ( vagy drágaságokban ) akár pedig egyéb nemekben, még valamit akarna maradékának hagyni, erre-is tellyes szabadsága légyen, azt mindazonáltal hozzá tévén, hogy a’ mi a’ belsõ majorságbéli eszközményt illeti, tsupán tsak az asztali ezüst késeket 24 párra, a’ nagyobb ezüst kanalakat 6. darabokra, és ugyan annyi darabokból álló só-tartókra határozván, a’ többi a’ belsõ majorság’ foglalattyára tartozó nemek, a’ millyenek a’ házi-eszközök, a’ pohárszék’, konyha’, élés-kamara’, istálló’, kert’, és pintzéhez tartozó dolgok, minden minémûségnek, vagy mennyiségnek szám-szerént való meg-határozása nélkûl, a maga épségében, és valóságában a’ meghólt után következendõ Püspöknek hagyattassanak. ’s a’ t. —

E

2

t rdelt4.qxd

68

2007.07.29.

17:20

Page 20

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

h) Intimatum de dato 12-mae Julii 1783. Q u a n d o q u i d e m ad praecavendas quasvis per Praelatos, aliasque Personas Ecclesiasticas Beneficia ex collatione Regia possidentes, facultateque libere testandi haud provisas, in elusionem Conventionis Kolonitsianae, successionis Fisci Regii faciendas Donationes clementer decrevisset Sua M a j e s t a s, ut omnes ejusmodi Donationes, quae mortem, & alia fruitionis impedimenta pro causa, & motivo habent, & ut ut alio specioso titulo vestitae sint, re ipsa tamen vices Testamenti subeunt, qualis nempe per defunctum Episcopum Segniensem in favorem cognati sui Antonii Caballini facta fuit, tanquam menti, & scopo praeattactae Kolonitsianae; Conventionis, ipsiusque legis contrariae pro invigorosis, omnique vi, & efficacia destitutis ( huc tamen non intellectis particularibus donariis, in cursu vitae factis ) considerentur — Hinc id ipsum &c. &c.

h) 1783. Julius’ 12dik napján kõlt Királyi Rendelés. Minthogy a’ Királyi Adományból eredett Papi Jószágokat bíró, ’s ezért a’ testálásra semmi hatalommal nem bíró FõPapok, és más Egyházi személyek által a’ Kolonitsi Egyezésnek végei ellen, ’s a’ Királyi Fiskusnak illyen Papok örökségeikbe való jutásának sérelmével gyakoroltatott ajándékozásoknak el-távoztatására, õ Felsége kegyelmesen rendelte vólna, hogy minden a’ féle Adományok, a’ mellyek vagy az ajándékozók’ halálok történetére ajándékoztatnak, vagy a’ hol az el ajándékoztatott dolognak hasznát az ajándékozó haláláig bírni nem lehet, és a’ melly rendelések, akármi szép szint adnak is nékiek az ajándékozók, mindazonáltal ha a’ dolog’ velejét tekíntjük, valóságos Testamentomok, a’ millyen vólt ama’ néhai Szegniai Püspöknek a’ maga Attyafia Caballini Antal eránt tétetett Rendelése; tehát az illyen úgymint az elébb említett Kolonitsi egyezés tzéljaival, magával a’ Törvénnyel

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

i) Extractus Intimati de dato 28-vae Maji 1784. Vigore cujus Sua Majestas Sacratissima etiam ad caducam substantiam Beneficiatorum ex privata collatione suas fundationes consecutorum, Conventionem Kolonitsianam, & in ejus nexu editas Benignas Resolutiones Regias extendendas, clementer decrevit. &c. —

69

ellenkezõ rendelések ( ide nem értvén mindazáltal az élete le forgása alatt ki-adni szokott magános ajándékozásokat ) semmit érõknek, és tellyességgel erõteleneknek tartattassanak. i) Az 1784 eszt. Májusnak 28-dik napján kõlt K. Rendelésnek Summája: Melly szerént Õ Felsége a’ Kolonitsi Egyezést, és az erre arányozó Királyi Rendeléseket, még a’ magános emberek (és nem tsak a’ Király) adománnyából eredett Egyházi jószágokat bíró, ’s Testamentom nélmeg-hólt Papoknak halálok után el-maradott javaikra-is ki-terjesztetni kegyelmesen parantsolja. ’s a’ t.

Intimata, Canonicorum simplicium, Parochorum, & Capellanorum Testamenta concernentia.

A’ tsupa Kanonokok’, Plébánusok’, és Káplánokak Testamentomaikat tárgyazó Királyi Rendelések.

k ) Intimatum de dato 16-tae Februarii 1776.

k ) 1776. eszt. Februar. 16-dik napján kõlt Kir. Rendelés. A’ Királyi Udvari Magyar Kamara a’ Testamentom nélkûl meg-hólt Papi jövedelmekkel bíró Egyházi személyeknek elmaradott örökségekben

Camera Regia Hungarico Aulica in merito successionis ab intestato decedentium Beneficiatorum Ecclesiasticorum, respectu collateralium se-

E

3

t rdelt4.qxd

70

2007.07.29.

17:20

Page 22

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

quentes per Benignam Resolutionem Regiam clementer superandas demisse proposuit quaestiones, & quidem 1. Utrum obligatio Conventionis Kolonitsianae Praelatos solum ex collatione Regia Beneficia possidendes respiciat, consequenter an ab hac excipiendae veniant omnes illae Ecclesiasticae personae, quae non obstante Con ventione Kolonitsiana continuo in usu liberae testationis permanserunt, uti in exemplo Capitulares, Parochi, & eorum Capellani?

2. Utrum proinde successio Fisci Regii relate ad Canonicos, & Parochos in nullo plane casu, vel in illo solum, quoad tertialitatem remansae substantiae locum haberedebeat, dum iidem ab intestato decedunt, & nulli plane consanguinei adessent, eo non obstante, quod Canonicatus nunc ex collatione Regia conferantur, multae Parochiae ad Patronatum Camerae pertineant?

való jutást illetõ tárgy eránt a’ mellesleg való atyafiakra nézve következendõ a’ Királyi Végezés által meg-fejtendõ kérdéseket terjesztett-elé, úgymint: 1. Vallyon a’ Kolonitsi Egyezés, tsak a’ Királyi Adományból eredett Egyházi jószágokat bíró Fõ-Papokat kötelezi-é, következésképpen vallyon ezen kötelesség alól ki-kelletik é mind azokat az Egyházi zemélyeket venni, a’ mellyek a’ Kolonitsi Egyezés ellent nem állván, eleitõl fogva a’ szabad testálásnak gyakorlásában vóltanak, a’ millyenek p. o. a’ Káptalanbéli Papok, Plébánusok, és Káplánok? a’ honnan 2. Vallyon a’ Kir. Fiskus a’ meg-hólt Kanonokok’, és Plébánusok’ örökségeik’ harmad-részében semminémû esetben, vagy pedig tsupán tsak abban az egy esetben juthat, ha ezek minden Testamentom nélkül halnának-meg, és a’ meg-hóltnak semminémû attyafiai nem vólnának, az ellent nem állván, hogy a’ Kanonokság most Királyi Adományból ered, és

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

3. Ad quotum usque gradum Agnationis collateralis, successio Fisci Regii, per consanguineos collaterales excludatur?

71

hogy sok Plébániák a’ Kamarának ingyen való jóakarattyától függenek? 3. A’ Ferjfi, és leány ágon lévõ melleslegi Atyafiak hányadik izig rekesztik-ki a’ Királyi Fiskust az örökségbõl?

Punctum 4. & 5. agit de legitimatione consanguinitatis, & modo inventationis, quoe ad materiam Testamentariam non, spectant.

Az 4-dik, és 5-dik Pontok az Atyafiság meg-bizonyítása’, és az meghólt örökségének számbavétele’ módjáról szóllanak, mellyek a’ Testamentomi tárgyat nem illetik.

6. An Praelati, & Personae Ecclesiasticae extra Beneficium decedentes, — absque ulla restrictione liberam testandi facultatem habeant, & an non in casu Intestati ut Personae liberae considerandae sint, in quorum remansa substantia Fiscus Regius de pleno succedere deberet?

6. Vallyon a’ Papi széken kivûl meg-halálozott Fõ-Papok, és Egyházi Személyek, — minden meg-határozás nélkûl szabadoson testálhatnak-é, és vallyon arra az esetre, ha minden Testamentom nélkûl meg-halnak, nem kell-é õket úgy tekinteni, mint tsupa szabad személyeket, úgymint, a’ kiknek egész örökségekben a’ Királyi Fiskusnak keltetik szállani? A’ melly Pontokra õ Felsége következendõ módon méltóztatott válaszolni:

In ordine, ad quae Puncta sequentem benignam Resolutionem Regiam edere dignata est Sacratissima Sua Majestas, & quidem Ad Primum: Usu in quo conventio haec jam a 74. annis perdurat re-

Az Elsõre: Minthogy maga a’ Kolonitsi Egyezéssel való élés, melly

E

4

t rdelt4.qxd

72

2007.07.29.

17:20

Page 24

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

gulam eatenus ponente, & vigore hujus Canonicorum, Parochorum, & Capellanorum testandi activitate hactenus nunquam in quaestionem vocata existente, intellectum quoque ejusdem ad Canonicorum, Parochorum, & Capellanorum Testamenta vel ab intestato decedentium remansam substantiam extendi nullatenus posse; ac ideo

Ad Secundum: Fisco Regio quoad Canonicorum, Parochorum, & Capellanorum ab intestato decedentium remansam substantiam, in ea solum tertialitate successionem competere, quae alias consanguineos respiceret, horum interim nullo praeexistente ad Fiscum Regium ex defectu agnatorum, & cognatorum devolveretur, neque variare casum id, quod nunc Canonicatus per collationem Regiam conferantur, si quidem ante hac etiam per Episcopos delegata tantum potestate conferebantur,

már 74. esztendõktõl fogva gyakoroltatik, az ebben a’ pontban tétetettt kérdés eránt Törvényt szabott, és ezen Törvénynek ereje mellett a’ Kanonokok’, Plébánusok’, és Káplánok’ Testálásra való tellyes hatalmok még eddig soha-is kérdésbe nem hozatott, tehát azon Kolonitsi Egyezésnek-is értelmét a’ Kanonokok’, Plébánusok’, és Káplánok’ Testamentomaira, vagy Testamentom nélkül hátra maradott Javaira semmiképpen ki-nem lehet terjeszteni; és innnen A’ Másodikra: A’ Királyi Fiskus a’ Testamentom nélkûl meg-hólt Kanonokok’, Plébánusok’, és Káplánok’ hátra maradott javaiknak tsak abba a’ harmad részébe léphet-bé, a’ melly külömben a’ meg-hóltnak attyafiait illetné; de mind a’ férjfi, mind a’ leány ágon lévõ attyafiainak nem létében a’ Királyi Fiskusra kelletik szállani: az a’ környûl-állás pedig, hogy most a’ Kanonokságot a’ Király ajándékozza, a’ dolgot leg-kissebbé se’ külömbözteti, minthogy még magok a’ Püspökök-is

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. Jus Patronatus autem Parochiarum Patrono, nullum Jus ad successionem tribueret.

Punctum Tertium non per hoc, verum per aliud Intimatum superatum habetur, virtute cujus agnati, & cognati, usque 10mum gradum inclusive, admittuntur ad successionem in substantia ab intestato defunctorum Ecclesiasticorum, ita tamen, ut proximus, remotiorem excludat. Ad Sextum: Quantum ad Canonicos, Parochos, & Capellanos extra Beneficia sua decedentes, hi quoad Testamenta, & ab intestato remansam substantiam aeque ita considerandi venient, prout illi, qui in Beneficiis suis decedunt, per consequens successio Fisci Regii quoad illorum etiam tertialitatem solum in defectu consanguineorum locum habebit. — Quam proinde benignam Resolutionem &c. &c.

73

ezt ennekelõtte, nem a’ magok, hanem a’ Királytól engedtetett hatalomnál fogva ajándékozták, már pedig ez, vagy amaz Plébániához való Jól-tévõi ( Pátronátusi ) Jus, a’ Jól-tévönek ( Pátrónusnak ) a’ meg-hólt Pap’ örökségébe való jutáshoz semmi Just nem ád. A’ Harmadik Pont nem ezen, hanem más rendbéli Királyi Rendelés által van el-igazítva, melly szerént a’ Testamentom nélkül meg-hólt Egyházi Személy’ öröksegének egy harmad-részében szállanak, a’ meg-hóltnak férjfi, és leány ágon lévõ attyafiai a’ 10-zed ízig, úgy mindazáltal, hogy a’ közelebb való atyafi, a távolabb lévõt ki-rekezti. A’ Hatodikra: A’ mi az Egyházi, Széken vagy szolgálaton kívül meghólt Kanonokokat, Plébánusokat, és Káplánokat illeti, ezeket mind Testamentomaikra, mind halálok után minden rendelés nélkül el-maradott javaikra nézve éppen úgy kelletik tekínteni, mint azokat, a’ kik az Egyházi szolgálatban halnak meg, következésképpen, ezeknek Jószágának egy harmad-része tsak abban

E

5

t rdelt4.qxd

74

2007.07.29.

17:20

Page 26

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

1) Intimatum de dato, 20-mae Februarii. Anni 1784. Ex incidenti disquisitioni validitatis, aut invaliditatis Testamenti per certum abolitae Societatis Presbyt. Stephan. condam Dzián, conditi, eveniente eo, quod Plebani, ac alii Presbyteri Dioece sani cum Archi - vel Vice-Diacono, vel vero uno alterove Presbytero, aut Clerico teste Testamenta condere soleant: siquidem mos, & usus talis articuli 27. 1715. praescripto praejudicare nequeat, ac proinde praemissa modalitate condita Plebanorum, aut aliorum, quales etiam exsociati, ac caeteri abolitorum Ordinum Religiosi sunt, Dioecesanorum Presbyterorum sub nomenclatura Nobilium comprehensa Testamenta, pro nullis reputari debeant, ideo universi Plebani, aliique Dioecesani Presbyteri medio Dioecesanorum Episcoporum eo mox inviari committuntur, quo illi-

az Esetben száll a’ Királyi Fiskusra, ha a’ meghóltnak semmi attyafiai nem vólnának. — Ezen Királyi Rendelést annakokáért ’s a’ t. 1) 1784. eszt. Februar. 20-dik napján kõlt Királyi Rendelés. Egy bizonyos el-törõltetett Szerzetes Társaságbéli Pap, nevezet szerént Dzián István által tétetett Testamentom’ törvényes, vagy törvénytelen vólta felett való vittatása’ alkalmatosságával ki-bizonyosodván az, hogy a’ Plébánusok, és más Megyebéli Papok a’ magok Testamentomaikat, a’ Fõ, vagy az AlEsperestel, vagy pedig egyik, vagy a’ másik Papi, vagy Egyházi személlyel szokták tenni, minthogy pedig az illyen Testamentom tételnek módjában eddig el-követett szokás az 1715-dik esztendõbéli 27-dik Tzikkely sérelme nélkül meg-nem eshetik, következés-képpen a’ Plébánusoknak, sõt másoknak-is, a’ millyenek a’ Társaságból kilépett, és más el-töröltetett Szerzetes Rendeknek tagjai, és a’ Nemesi nevezet alatt foglaltatott Megyebéli Papoknak, a’

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. Testamenta sua quoad formam & intrinsecam eorum solemnitatem provocati Articuli praescripto adaequate conformare teneantur, secus pro nullis & invalidis reputanda.

m) Extractus Intimati de dato 8vae Aug. 1774. Quoad haereditates Parochorum & Beneficiatorum clementer sua Majestas Sacratissima ordinare dignatur, ut si quidem idmodi Parochus, aut Beneficiatus Testamentum condat, quemadmodum hucusque, ita in posterum, quoque medio Testamenti eidem de rebus suis disponendi libertas, illimitata maneat. — E contra, in casibus intestati, substantia ab intestato defuncti in tres Partes dividatur, quarum una Ecclesiae,

75

fellyebb említett mód szerént tétetett Testamentomaikat, semmit érõknek kellene tartania: Ez okáért parantsoltatik, hogy minden Plébánusok, és Megyebéli Papok, a’ Megyebéli Püspökök által arra utasíttassanak, hogy emezek a’ magok Testamentomaikat, mind külsõ, mind belsõ formájokra nézve pontban a’ fellyebb nevezett Törvényes Tzikkely parantsolatja szerént tegyék, külömben erõteleneknek, és semmit érõknek tartassanak. m) Az 1774. eszt. Augustus 8-dik napján költ Királyi Rendelésnek kivett Szakaszsza. A’ mi a’ Plébánusoknak, és az Egyházi Jövedelmekkel bíró Papoknak örökségeiket illeti, ezek eránt õ Felsége azt méltóztatott kegyelmesen rendelni, hogy ha valamelly Plébánus, vagy Egyházi - jövedelemmel bíró Pap, Testamentomot tészen, valamint eddig, úgy ezután-is minden Plébánusnak, és Egyházi-jövedelmekkel bíró Papnak, a’ maga javainak Testamentoma által való el-rendelésére minden

t rdelt4.qxd

76

2007.07.29.

17:20

Page 28

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

altera pauperibus, tertia autem propinquis consanguineis & si hi pauperes, secunda quoque tertialitas iisdem cedat: deficientibus autem consanguineis ab intestato succedere solitis tertiam partem remansae substantiae secundum dispositionem Legis. Artic. quippe 26. 1715. Fisco Regio addicendam. &c. &c.

- - Insuper Clementissima sua Majestas prohibet, ne in posterum, dum Clericus seu Saecularis, seu Regularis, aut Religiosus, sive etiam Ecclesia, aut Domus Religiosa in Testamento per Testatorem pro legatario instituitur, eotum Clericus ejusmodi ad confectionem, vel au-

meg-határozás nélkûl való tellyes hatalma légyen — Ellenben arra az esetre, ha illyen Egyházi-jövédelmekkel bíró Pap, Testamentom nélkûl talál meg-halni; a’ Testamentom nélkûl meg-hólt Papnak Javai 3. részekre osztattassanak-fel, mellyeknek egy része a’ Templomnak ( mellyben t. i. a’ meg-hólt Pap szolgált ) a’ második része a’ szegényeknek, a’ 3-dik része az attyafiainak jusson, hogy ha ezen attyafiai szegények találnak lenni, úgy a’ második harmadrész-is ezen szegény attyafiait illesse: Hogy ha pedig ollyas attyafiai, a’ kik a’ Testamentom nélkûl meg-hólt Papnak törvény szerént való örökösi lehetnének, nintsenek, ezen harmad-rész az 1715dikbéli 26-dik Tzikkely szerént a’ Kiráyi Fiskusnak adattassék. - - - - Ezen fellyûl hogy ha ennekutánna a’ testáló által a’ Testamentomban valamelly akár Világi, akár Szerzetes Egyházi személy, vagy Szerzetes Barát, vagy Templom, vagy Szerzetes Ház(Klastrom ) Hagyományosnak tétetik, tehát hogy az illyen Testamentomban az

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. thenticationem Testamenti sub nullitate actus adhibeatur, cum is alioquin praemisso in casu velut co interessatus, Testem in propria causa agere legaliter nequaquam possit. Hanc tamen inhibitionem suam non aliter intellectam, vult Sua Majestas Sacratissima, quam in forma explanationis legum de Interessentia Testium conditarum. Majoris autem Provincialium simili in casu nefors vertentium securitatis causa summe fata Majestas Terminum 6 Mensium a Die Publicationis benignae hujus Ordinationis suae computandum clementer constituit; quo tempore Testamenta per Regulares, aut Ecclesiasticos, pro alio scripta, aut testimonio talium interessatorum testium firmata per alios idoneos conficiantur, & testimoniis eorum authenticentur, ut adeo alia omnia Testamenta, in quibus Legata pro Clericis, aut Ecclesiasticis vel Religiosis Domibus facta, ejusmodique Testamenta per ipsosmet Parochos, & Clericos seu Saeculares, seu Regulares scripta & confecta, eorumque Te-

77

ollyan rendû Papnak (a’ kit t. i. az illyen Testamentom illetne) a’ Testamentomnak se tsinálására, se hitelezésére semminémû bé-folyása ne lehessen, ezt õ felsége a’ Testamentom’ tétel’ erõtlenségének bûntesése alatt kegyelmesen parantsolja; minthogy az Egyházi személy a’ most emlitett esetben, mint maga hasznát keresõ személy igazság szerént, a’ maga tulajdon ügyében Tanú nem lehet: Ezen Tilalmát pedig õ Felségének a’ szerént kell érteni, a’ mennyiben õ Felsége e’ jelenvaló Rendelése által a’ részre hajolható ( vagy magok hasznokat keresõ ) Tanúkról szólló Tõrvényt magyarázza, és ki-szélesíti. Azon Polgároknak mindazáltal nagyobb bátorságokra, a’ kik ne talántán hasonló esetben forognának, õ Felsége ezen mostani Rendelésének közönségessé tételétõl fogva számlálandó hat Hónapig tartó idõbeli Határt (Terminust) rendel, melly idõ alatt a’ Szerzetes Barátok, vagy akárminémû más Egyházi személyek által másoknak íratott, vagy illyen részre hajolható Tanúknak Tanúbizonyságokkal hitelezte-

t rdelt4.qxd

78

2007.07.29.

17:20

Page 30

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

stimonio firmata fuissent, quocunque demum anno datata, & signata pro nullis, & invalidis habeantur. —

Meros Religiosos concernentia Intimata. n) Extractus Intimati de dato 8-vae Aug. 1774. emanati. Quoad Religiosos. Puncto 4-to. Puras attamen elemosynas, aut legata pro Missae Sacrificiis, & anniversariis, aliasque ejusmodi pias fundationes facere, & Religionibus, ac Monasteriis addicere licitum est, eo nihilominus cum Mandato, ut Capitalia talia non Monasteriis, vel Religioni, sed in Fundis

tett Testamentomaikat, mások által tsináltassákmeg, és az õ tanúbizonyságokkal hiteleztessékmeg; a’ honnan minden más, és valaminémû a’ Papoknak, vagy Egyházi személyeknek, vagy Szerzetes Házaknak hagyatott Hagyományokat magokban foglaló, és magok a’ Plébánusok, és akár világi, akár szerzetes Egyházi személyek által íratott, tétetett, ’s hiteleztetett, ’s akármelly esztendõben kõlt, és petsételt Testamentomok erõteleneknek, és semmit érõknek tartattassanak. Tsak a’ Szerzeteseket tárgyazó Királyi Rendelések. n) 1774-dik eszt. Aug. 8-dik napján kõlt Királyi Rendeléseknek Tzikkelye. A’ Szerzetesek eránt. A’ 4-dik Pontban. Mindazonáltal tsupa alamisnákat, avagy Misebéli Áldozatokra, és a’ lelkéért esztendõnként elõ-fordúlni szokott emlegetésekre való Hagyományokat, a’ szerzetes Rendeknek, és Klastromoknak adni, és hagyni, igenis szabad, e’ mellett mindazáltal a’ parantsoltatik,

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. publicis deponantur, & elocentur.

o) Intimatum de dato 19-nae Aprilis 1775. Nro 1524. Relate ad Negotia Publico-Ecclesiastica, signanter ad punctum circa interdictas Ordinibus Religiosorum, & Monasteriis ultra Dotationem suam praehabitam, per actus inter vivos, & mortis causa per succersionem ex Testamento seu ab intestato, excepta Elemosyna, & piis legatis pro Missae Sacrificiis acquisitiones sonans explanatorie disponendum, & observandum committitur, ut a modo in posterum, quibusvis Religiosis Ordinibus pro uno Sacro indiscriminatim non plus quam 1. flor. seu solvatur, seu demum fundetur, majoris autem summae, unum floren. excedentis pro applicatione ad intentionem fundatoris, seu praetextu perpetuae fundationis, seu alio quovis titulo acceptatio distri-

79

hogy az illyen a’ Klastromoknak testált tõke pénzek, nem a’ Klastromnál, vagy a’ szerzetes Rendnél, hanem a’ közönséges pénz-tároknál tétettessenek-le, és adattassanakki. o) 1775-dik eszt. April. 19-dik napj. az 1524-dik szám alatt kõlt Királyi Rendelés. A’ közönséges Egyházi dolgoknak nevezetesen azon szélesebb értelemben magyarázandó, és megtartandó pontjára nézve, melly arról szóll, hogy t. i. a’ Szerzetes Rendek, és Klastromok a’ magok meg-határozott rendes jövedelmeken kívûl sem az élõk között véghez vinni szokott tselekedetek által (a’ millyenek az adások, vevések, alkuk, zálogok, ’s a’ t.) sem Testamentombéli, sem Testamentom nélkûl lehetõ örökségbe való jutás által, ki-vévén az egyetlen egy Alamisnát, és a’ Misékre Testamentom szerént hagyattatni szokott kegyes Hagyományokat, magoknak semmit se szerezhessenek, kegyelmesen parantsoltatik, hogy mostantól fogva ezután a’ Szerzetes Rendeknek, egy Miséért, minden külömb-

t rdelt4.qxd

80

2007.07.29.

17:20

Page 32

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

ctim prohibita esse intelligitur, Sacrorum tamen decantari solitorum consveta hucdum Taxa stabilita porro quoque maneat. Ad haec vero omnia Monasteria, & Religiosorum Ordinum Conventus, si quas Fundationales summas receperint, eas Dioecesano sinem in illum insinuent, quoad idem pro re nata reflectatur, ut pecuniae tales securis in locis erga Intabulationem cum praescitu, & nutu Consilii Locumtenentialis Regii elocentur, ipsi autem Dioecesani, cum fine singuli anni Consignationem hu jusmodi acceptorum, & elocatorum Capitalium Eidem Consilio Locumtenentiali submittant.

ség nélkül, egy forintnál több se ne fizettessék, se kegyes hagyományúl Testamentom szerént ne hagyattassék; egy forintnál pedig nagyobb, és a’ hagyónak kegyes akaratja szerént fordítandó summának akár örökös Hagyománynak, és más akár minémü szín alatt lehetõ el-fogadása egy átaljában tilalmaztatik; az Énekes Miséktõl rend szerént adattatni szokott Taksa, úgymint a’ melly itten újjonnan meg-erõssíttetik, tovább-is maradjon-meg. Ezen kivül, minden Klastromok’, és Szerzetes Rendeknek Társaságai, ha valami kegyes hagyományokból eredett pénzt nyertek, azt az illetõ megyebéli Püspöknek a’ végre jelentsék-meg, hogy emez az alkalmatossághoz képest arra emlekeztessék, hogy ezen pénz a’ Fels. Királyi Helyt-tartó Tanátsnak tartozó tudósítása mellett, ennek engedelmébõl, az elõre megkívántató hiteles fel-jegyzés mellett, bátorságos Helyekre ki-adattassék: Magok pedig a’ Megyebéli Püspökök az illyen bé-vett, és uzsorára kiadott tõke pénzeknek Jegyezeteit a’ Fels. Királyi

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

81

Helyt-tartó Tanátsnak minden Esztendõ végén küldjék-meg. Intimata abolitos Religisos concernentia.

Az el-törõltetett Szerzeteseket tárgyazó Királyi Rendelések.

p) Intimatum de dato 29-nae April. 1783. Consonum est Intimato, intuitu Ex-Jesustarum de dato 31-moe Octobris 1774-to emanato:

p) 1783-dik eszt. April. 29. napján, 3930 225 -dik szám alatt kõlt Királyi Rendelés; melly pontban megegyezik a’ vólt Jesuiták eránt. 1774-dik esz. Octob. 31-dik napján kõlt Királyi Rendeléssel: melly szerént Kegyelmesen rendeltetik, hogy az el-törõltetett Szerzetes Rendeknek tagjai, a’ Szerzet’ el-törõltetése idejétõl fogva, mind az örökségnek bírására, mind a’ keresetre alkalmatosok legyenek ugyan, mindazonáltal ezen kereseteket magoktól el-ne idegeníthessék, sem pedig azok eránt az élõk közt véghez vinni szokott tselekedetek által semminémû Rendelést ne tehessenek, hanem ezen kereseteknek tsak tsupa hasznokat úgy vehessék, hogy se Javaikat meg-ne terhelhessék, se tõke pénzeiket el-ne idegeníthessék, minthogy tehát ezen el-töröltetett Szerzetes Rendek’ tagjai által öszve-gyûjtött keres-

quo mediante Clementer resolvitur, ut abolitorum Ordinum utriusque Sexus Religio si, a tempore sublationis Ordinis sui Haereditatum, & acquisitionum quarumvis capaces quidem sint, talismodi nihilominus acquisita abalienare nequeant, neque de illis liberam inter vivos dispositionem habeant, verum duntaxat usufructu talium ea ratione gaudeant, ne ejusmodi Bona onerare, aut Capitalia aliena re possint, benigne caete roquin admissa facultate ea, ut cum ejusmodi praevio inter vivos pro inabalienabili declarata, per ultimam voluntatem mortis causa pro lubitu in favorem solummodo in-

F

t rdelt4.qxd

82

2007.07.29.

17:20

Page 34

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

tra haereditarias ditiones Regias existentium libere disponere valeant.

mény, életek forgása alatt hatátoztatott-meg, el-idegeníthetetlen Jószágnak lenni, innen tehát kegyelmesen meg-engedtetik, hogy a’ vólt Szerzetesek, halálok történetére utólsó rendeléseik által a’ magok Javaik eránt, de tsak a’ Tsász. és Kir. örökös Tartományokban lakozó Polgárokra nézve szabados Rendelést tehessenek.

q) Benignum Rescriptum Regium de dato 22dae Julii 1783. quo in genere clementer resolvitur, ut Caducae decedentium abolitorum Religiosorum substantiae ductu etiam Benignae circa individua suppressae Societatis olim in simili emanatae Resolutionis, trifariam dividantur, quarum una tertia cognatis aut horum in defectu Fisco Regio, residuae autem duae partes Fundo Religionis deserviant: pertractatio autem idmodi substantiae, seu conscriptio, & inventatio ejus in concursu Personae Ecclesiasticae per Hominem Cameralem praesenti legali Testimonio, suscipiatur.

q) 1783-dik esztend. Julius’ 22-dik napján kõlt Királyi Rendelés: melly szerént közönségesen rendeltetik, hogy A’ minden R en d elé s nélkûl meg-hólt Szerzetesek’ halálok után el-maradott javai, egy más a’ féle színû dologban a’ vólt Szerzetesek eránt kõlt Királyi Rendelésnek útasítása szerént 3 részekre osztattassanak, mellynek egy harmad része az Attyafiainak, vagy ezeknek nem létekben, a’ Kir. Fiskusnak adattassék: a’ más két harmad-része pedig a’ Vallás-béli dolgokra nézõ Tõkéhez ragasztassék: Ezen Javaknak számba-vétele pedig, az Egyházi - Személynek bé-folyásán kivûl, a’ Vármegye Tiszt jelen-létében, a’ Kamarabéli Tiszt által mennyen véghez.

t rdelt4.qxd

2007.07.24.

23:54

Page 35

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

83

Ezen elõre botsátott világos értelmû, és közönséges hitelt érdemlõ Irományoknak utasítása szerént — szóljunk elsõben: §. 31. Az ollyan nagyobb, és kissebb rendû FõPapoknak Testamentomairól, a’ kik Királyi Adományból eredeti Egyházi Jószágot bírnak. A’ Királyi Adománybói eredett Egyházi Jószágot bíró Fõ-Pap, ámbár ugyan a’ Jószág Jövedelmét szabadoson használhatja, mindazáltal arról, a’ mit ennek Jövedelmébõl gazdálkodott, szabadoson nem testálhat. És mivel én Királyi, ’s más közönséges Hitelességû Petsétes Levelekbõl bé-bizonyítandó Históriát (Historia Diplomatica) ezen alkalmatorsággal nem szándékozok írni, hanem a’ dolgot tsak a’ tsupa mostani valóságában akarom elé-terjeszteni; innen hogy ezen tárgyat ne meszszérõl, hanem közelebbrõl kezdjem - - Közelebbrõl II. Ferdinánd Tsászár és Király a’ maga 1625-dik esztendõben a’ Sopronyi Diéta alatt December 11-dik napján kõlt Királyi Petsétes levele által határozta-meg az illyen Fõ-Rendû Papok’ testálásának módját. — Azt rendelte Ferdinánd, hogy 1-ször. A’ Fõ-Pap az illyen keresett Javakból tisztességesen el-takaríttassék. 2. A’lelkéért a’szegényeknek alaF

2

t rdelt4.qxd

84

2007.07.24.

23:54

Page 36

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

85

mizsnák osztogattassanak. 3. A’ meg-hólt Fõ-Pap’ szolgai, és hitelezõi (Creditorai) ki-elégíttessenek. 4. A’ Nagy-Szombati Zsinatnak Rendelései szerént a’ meghólt Fõ-Papnak Könyvei a’ Káptalannak maradjanak. 5’ A’ Papi Öltözetek, ’s az Oltári ékességek a’ Templomnak. 6. Házbeli eszközei; úgymint asztalok, székek ’s effélék a’ meg-hólt helyében béiktatandó Fõ-Papnak hagyattassanak. 7. A’ több meg-maradott, ámbár majorságbéli ingó bingó Javainak felé a’ Nevendék papok Oskoláinak fel-állítására, és minekutánná a’ Kis-Papok Oskolái tökélletességre mentenek; a’ Parochiák jobbítására fordíttassék, úgy pedig, hogy ezek az ingó bingó jószágok pénzé tétettvén, ennek Interessébõl a’ Kis-Papok neveltessenek, vagy pedig a’ nem a’ leg-jobb karban lévõ Plébániák fel-segíttessenek. 8. A’ másik felivel pedig a’ Fõ-Papok szabados rendelést tehessenek, úgy mindazonáltal, hogy 9. a’ Magyar Országi Széleken lévõ Várakról, úgymint az egész Kerészténységnek a’ Pogányok ellen való mind meg annyi Bástyáiról, a’ Fõ-Papok a’ magok Testamentomaikban el-ne felejtkezzenek. — Eddig Ferdinánd. — Minthogy pedig a’ Királyi Fiskus ezen Engedelem után-is a’ Fõ-Papok Testamentomaiban sokszor belé kötött, tehát a’ Fõ-Papság a’ most említett II-dik Ferdinándtól nyert Királyi Petséttel erõsített Levelet, I. Leopold Romai

Tsászár, és Magyar Király által meg-erõsíttette; de még ebben se nyugodott-meg a’ Papság, hanem a’ most említett I. Leopold Király idejében az akkori Primás, és Kardinális Kolonits Leopold, úgymint a’ Magyar Országi Katolikus Fõ-Papság Személlyesse által e’ dologban az Udvartól különös Biztosságot, melly valamelly bizonyos a’ Királyi Fiskus, ’s a’ Papi-Rend között e’ tárgy eránt állandóúl tartandó egyezést dolgozzon, és végezzen, kért ’s nyert, a’ melly az Udvari Cancellaria és Kamara Tanátsosiból, és a’ Papi-Rend részéröl némelly Fõ-Papokból, ’s a’ Kolonitsi Egyezésben bõvebben meg-nevezett Férjfiakból álló Bíztosság a’ maga Gyülekezeteit, és Üléseit Bétsben a’ most említett Kardinális Kolonits Elõl-ülése alatt tar totta, ’s el-is végzette: Ezen Biztosságnak végezetével annakutánna a’ Papi-Rend az Udvari Kantzellariához egy emlékeztetõ írást *) (Memoriálist) nyújtott-bé a’ végre, hogy a’ Biztosságnak egyenlõ akarattal meg-határozott, ’s immár õ Felsége eleibe terjesztetett Pontjai a’ Magyar Papi-Rendnek álhatatos Törvényûl szolgálandó sinórmértékûl adattassanak-ki; a’ Magyar Papi-Rendnek ezen Írására, tett Kegyelmes Válaszszát õ Királyi Felségének, úgy adta*) Ezt a’ Memoriálist meg-lehet olvasni. Pray in Hyerarchia Sacra Tom. II. sub voce Leopoldus Kolonits.

F

3

t rdelt4.qxd

86

2007.07.24.

23:54

Page 38

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

87

ki annakutánna az Udvari Magyar Kantzellaria itten az 30-dik §-ban az f betû alatt foglaltatott, néhai Kolonits Leopold Kardinális õ Eminentziájának, ’s ennek képében az egész Magyar Fõ-Papi Rendnek szólló Írásában, — Ezen a’ Királyi Választ magában foglaló Írásával az Udvari Kantzellariának, nem láttatott a’ Magyar Papi-Rend tökélletesen meg-elégedni; a’ honnan újra a’ Királyhoz folyamodott — A’ Király a’ Papi-Rend Nehézségeinek meg-visgálására újra Biztosságot rendelt; azonban mig ezek így folynának bé-állott a’ két izben félbe szakasztott 1715-béli Diéta, melly alkalmatossággal a’ Papi-Rend magát újra jelentvén, hogy már valaha a’ sok panasznak vége légyen, addig-is mig a’ most említett Biztosságnak vége lenne, az 1715-dik esztendõbéli Ország Gyûlése a’ Kolonitsi Egyezést a’ Királyi Adománybéli Egyházi Jószágokat bíró Fõ-Papokat kötelezõ Törvénynek Méltóságára fel-emelte ugyan; mindazonáltal a’ Fõ-Papoknak nagyobb meg-elégedésekre azt tette melléje, hogy a’ melly Fõ-Pap magát a’ Kolonitsi Egyezéshez nem akarná tartani, az ollyan, ha tsak ugyan Testamentomot akar tenni, a’ szabad testálás végett, a’ Királyi Felséghez folyamodjon. A’ honnan a’ testálni akaró Fõ-Papnak magát a’ maga Testamentomában vagy a’ Kolonitsi egyezéshez alkalmaztatni, vagy ha e’ szerént nem akar testálni, a’ szabad testálásáért a’

Királyhoz kelletik folyamodni. — És ez a’ Veleje és Históriája a’ 30-dik §-ban az e betû alatt foglaltatott 1715-dik esztendõbéli 16-dik Tzikkelynek, és egyszersmind ugyan a’ most említett 30-dik §-ban az f betû alatt lévõ Kolonitsi Egyezésnek eredete. §. 32. A’ Kolonitsi Egyezésnek eredetét az elõttünk lévõ 31-dik §-ban, foglalattyát pediglen a’ 30-dik §-ban az f betû alatt láttuk: és mind a’ Kolonitsi egyezés’ pontjai, mind a’ 30-dik §-ba az e betû alatt említett 1715-dik Esztendõbéli 16-dik Tzikk. olly világosoknak látszanak, hogy minden további magyarázat nélkûl mindenektõl tisztán megértettethetni tetszenek: azoknak mindazonáltal kedvekért, a’ kik még talám ezeknek hasznokat vehetik, szükségesnek állítottam, mind az említett 16-dik Tzikkelyt, mind a’ Kolonitsi egyezést némelly ehez tartozó környûl állások által érthetõbbé tenni, és szélesebben meg-magyarázni — — szólljunk hát elsõben — §. 33. A’ Fõ-Papoknak életek le-forgása alatt adni szokott adományokról, vagy ajándékozásokról. Fellyebb mondottam, hogy a’ Fõ-Papok, Egyházi Jószágaiknak jövedelmeikkel a’ mi a’ Polgári Törvényeket illeF

4

t rdelt4.qxd

88

2007.07.24.

23:54

Page 40

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

tik *) szabadoson bánhatnak, maga a’ Kolonitsi Egyezés se szab abba semmi Törvényt, hogy a’ Fõ-Pap a’ Jószág Jövedelmeit, ide vagy amoda fordíttsa, a’ honnan bátran ki-hozzuk, hogy a’ Fõ-Pap a’ Kolonitsi Egyezés szerént-is Egyházi Jószága’ Jövedelmeivel szabadoson bánik, és így ajándékozhat belõllök, a’ kinek tetszik, adhat mig él, a’ kinek akar, sõt úgy látszik, hogy majd minden meg-határozás nélkûl adhat, mivel a’ Polgári Törvények ebben majd semmi Határt nem szabtak: de jól meg-jegyezd; adhat, mig él; mert már halála történetére meg-vagyon a’ keze kötve, ugyan-is a’ Fõ-Pap, a’ Király híre ’s engedelme nélkül, a’ Kolonitsi Egyezésnek sérelmével halála történetére semminémû adománybeli rendelést nem tehet. — Ha tehát a’ Fõ-Pap tsak életében ajándékozhat, halála történetére pedig nem külömben, hanem tsak a’Kolonitsi Egyezés

szerént, vagy a’ Király engedelmébõl, egy átallyában következik, hogy minden ollyan adományok, mellyeket a’ Fõ-Pap életében ád ugyan valakinek; de olly feltétellel, és móddal, hogy az Adományos (Donatarius; az, a’ kinek valamit ajándékoznak) a’ Fõ-Paptól nyert adománynak nem elébb vehesse hasznát, hanem a’ Fõ-Pap’ halála után, minden illyen a’ Király híre nélkûl adattatott adományok, úgymint mind a’ Kolonitsi Egyezés tzéljai ellen, mind a’ Király híre nélkûl tétetett rendelések erõtelenek, és semmit érõk: mint p. o. ha én mint Fõ-Pap azt rendelném: „ Én azon a’ Gibellini Györgynél lévõ „ 10000 forintról szólló kötelezõ, adós le„ velemet, Kamtsadgi István Atyámfiának „ ajándékozom, mindazáltal olly fel-tétel„ lel, hogy ezen adós levélben foglalt Jussa„ imnak birtoka, nem elébb, hanem ha„ lálom után szálljon reája, ” ’s azomban pedig ezen rendelésemre Királyi engedelmet nem kértem; azt mondom, hogy ennek a’ Rendelésnek semmi ereje nintsen. — Miért? — Mert minden ollyan Rendelés, melly ollyast valamit foglal magában, a’ mellynek ereje, vagy haszna, halálunk után való idõkre való, az akarminémû nevet adjunk-is nékie, és akármint kereszteljük-is, a’ maga állatjára, és valóságára, az utólsó rendelések sorjába való, és így minden, halálunk történetére adatott adomány belsõ valóságára nézve utólsó Ren-

*) Mondám, a’ Polgári Törvények, mert az Egyházi Törvények, nem hagyták a’ Fõ-Papoknak szabad tetszésekre, hogy Egyházi Jószágoknak jövedelmekkel szabadoson bánjanak, sõt azt, hogy a’ mi gyarló testek táplálásán, ’s szükséges kõltségein kivûl az Egyházi Jószág’ jövedelmeibõl fenn marad, hová fordíttsák, parantsolva, és kötelezve ki szabták, melly minthogy ide, a’ hol mind Polgári Törvényekbõl okoskodunk, nem tartozik, azokat, a’ kik arról valamit tudni akarnak ama’ néhai tudós Lovaniai Professor Van Espenhez utasítom. Van Espen Par. III. Sec. IV. Tit. I. Cap. I. II. & seqq.

F

5

89

t rdelt4.qxd

90

2007.07.24.

23:54

Page 42

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

delés, minden utólsó Rendelés, Testamentom: úgy de a’ Fõ-Papok Testamentomainak, ha vagy Királyi engedelemmel megerõsítve, vagy a’ Kolonitsi Egyezés szerént tétettve nintsenek, éppen semmi törvényes erejek nintsen, és így tehát halálok történetére adatott, de semmi Királyi engedelemmel meg-nem erõsített ajándéki-ís a’ Fõ-Papoknak erõtelenek, és semmi térõk, a’ mint ezeknek ígazságát a’ h betû alatt lévõ Királyi Rendelés tsalhatatlanná tészi. — Immár ezek után minthogy ezen tárgyban a’ Királyi Engedelem igen gyakran elõ-fordúl, értekezzünk.

tsak javainak egy harmad részérõl a’ Király engedelme nélkûl testálna, meg-állana-é az illyen Testamentom ? Ezen kérdésre némellyek azt mondják, hogy a’ Királyi engedelem a’ testálni akaró Fõ-Papnak Testamentomára, akár alkalmaztassa magát a’ maga Testamenmentomában a’ Kolonitsi Egyezéshez, akár nem, minden esetre ok-vetetlen meg-kívántatik, és a’ Király hire ’s engedelme nélkûl tétetett Testamentoma a’ Fõ-Papnak minden esetre törvénytelen; ezt a’ mindennapi példákkal, ’s már bé-vett szokással kívánják bizonyítani; azt tévén melléje, hogy a’ Kolonitsi Egyezés nem annyira arra mutat, hogy a’ Fõ-Pap, mennyirõl? mirõl? mi módon testáljon? hanem tsak azt terjeszti elé, hogy a’ Testamentom, és minden rendelés nélkûl meg-hólt Fõ-Pap jószágával mit kell tselekedni: úgy hogy a’ Kolonitsi Egyezésnek tárgya nem a’ halandó, hanem a’ már meg-hólt Fõ-Papnak el-maradott Jószága — De ettõl a’ vélemenytõl az én gondolataim külömböznek, ugyan-is én errõl következõ módon gondolkozom. Tudni-illik: — A’ 30-dik §-ban az e betû alatt foglaltatott Tzikkelynek következendõ világos szavaiból: Mig a’ Királyi Biztosság el-végezõdik, addig magokat a’ Fõ-Papok, vagy a’ Kolonitsi Egyezéshez alkalmaztassák, vagy Királyi engedelemért folyamodjanak; azt hozom-ki, hogy a’ Papok testálásainak, két

§. 34. A’ Királyi Engedelemrõl. Mi légyen a’ Királyi Engelem? ennek magyarázásán kár vólna az idõt vesztegetni, a’ midõn az eddig el-mondattakból még a’ gyermek-is tudhatja, hanem inkább vítassunk egy ehez a’ tárgyhoz alkalmaztatott kérdést, tudni-illik: Vallyon a’ Királyi engedelem a’ Királyi Adománybéli Egyházi Jószágot bíró Papnak Testamentomára olly ok-vetetlen szükséges-é, hogy az illyen Pap, Királyi Engedelem nélkûl éppen nem testálhat, a’ honnan ha valamelly Fõ-Pap ugyan a’ Király hire, ’s engedelme nélkûl testálna, de azonban Testamentomát a’ Kolonitsi egyezés Pontjai szerént tenné, vagy ha tsupán

91

t rdelt4.qxd

92

2007.07.24.

23:54

Page 44

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

93

a’ Testálni akaró Fõ-Pap tetszése szerént választandó sinór mértékei vagynak, úgymint: Vagy a’ Királyi engedelem, vagy a’ Kolonitsi egyezés, és így, a’ hol a’ Kolonitsi egyezéssel meg-egyezõ Testamentom van, ottan nem kell a’ Királyi engedelem, valaminthogy a’ Királyi engedelmet meg-nyerõ Fõ-Pap magát a’ Kolonitsi egyezéshez nem köteles alkalmaztatni; de ezeknek nagyobb világosságára a’ FõPap’ javait meg-külömböztetem, és azt mondom, hogy a’ Fõ-Papnak vagy ingó, vagy ingatlan javai vagynak: Hogy a’ FõPap a’ Királytól nyert engedelem nélkûl az ingatlan javakról semminémû rendelést nem tehet, ezt a’ Kolonitsi egyezésnek 2-dik Pontja világos szókkal mondja, mert ezeknek öröksége (így szóll a’ Kolonitsi egyezés) egyenesen a’ Királyt illetik: Hogy pedig az ingó javaknak egy harmad-részérõl, minden reája meg-kívántató Királyi engedelem nélkûl szabadosan testálhat, azt ugyan tsak a’ Kolonitsi egyezésnek a’ 4-dik pontban fekvõ szavai kétség kívûl teszik: Már ha szabadosan testálhat, nem kell hát elõre engedelmet kérni, mivel tsak akkor szükséges az engedelem kérés, a’ mikor valamelly dolognak tételére külömben szabadságom nintsen. És ezekbõl húzom-ki azon két nevezetes törsökös állatásúl szolgálható folyadékokat, hogy 1. A’ melly Fõ-Pap magát a’ maga

testamentomába a’ Kolonitsi egyezéshez alkalmaztatja, a’ nem köteleztetik Királyi engedelemért a’ Fejedelemhez folyamodni. 2. Hogy minden Fõ-Pap, ingó javainak egy harmad-részérõl minden Királyi engedelem nélkûl törvényesen testálhat. — Az elsõ állatásra következendõ nyomos okok vezetnek: a) A’ sokszor említett 16-dik Tzikkely nyilván mondja, hogy a’ testálni akaró Fõ-Papok, a’ magok Testamentomaikat, vagy a’ Kolonitsi egyezéshez alkalmaztassák, vagy ha a’ Kolonitsi egyezés szerént nem akarnak testálni, úgy osztán erre az esetre kérjenek a’ Királytól engedelmet a’ szabad testálásra. b) De menjünk egy kisség méljebben, — mi a’ meg-nyerendõ Királyi engedelemnek a’ tzélja? Ném az é, hogy a’ Koronának, és némûnémûképpen az Anyaszentegyháznak jussai meg-ne sértettessenek? — Magyar Országnak ditsõ emlékezetû Királlyai, azokat a’ jószágokat, a’ mellyeket most a’ Fõ-Papok bírnak, a’ Korona jószágaiból szakasztották-ki, és mintegy Istennek bé-mutatandó áldozat helyett a’ Papoknak ajándékozták, meg-engedték ugyan a’ Királyok, hogy a’ Fõ-Papok életek lefolyása alatt ezen jószágok jövedelmeit szabadosan használhassák; de hogy ezen jövedelmeikbõl gondossan egybe-gyûjtött gazdaságaikat a’ Papok, halálok történetire hová rendelik, ebben ugyan a’ Feje-

t rdelt4.qxd

94

2007.07.24.

23:54

Page 46

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

95

delmek eleitõl fogva belé tekintettek, még pedig két okokra nézve: 1-ször. Tudjuk azt Verbõtzi Törv. Könyv. 1-sõ Része 10dik Titulussából, hogy a’ Magyar Királyok, a’ Katholika Magyar Anyasentegyháznak törsökös Dajkáji és Jóltévõji (Patroni Ecclesiarum) innen a’ Fejedelmeknek mint az Anyaszentegyház Dajkáinak kötelességekben állott arra vígyázni, hogy az Egyházi jövedelmekbõl félre-tett FõPapi javaknak ha tsak valami része-is az Anyaszentegyház’ gyarapítására fordíttassék: 2-szor. Mivel pedig ugyan ezen Fejedelmek a’ Magyar Koronának Személyessei, a’ Fõ-Papi jószágok pedig a’ Koronának törsökös jószágaibói szakasztattak-ki: igazságosnak esmérték a’ Fejedelmek, hogy a’ Papi javaknak más valami része, a’ Korona javára, még pedig nevezetesen a’ végbéli Várakra fordíttassék. Innen a’ Királyi Fiskus, a’ kinek fõ kötelessége a’ Fejedelem és a’ Korona jussait fenn-tartani, mindenkor ki-nyilt szemekkel vígyázott a’ Fõ-Papok akár utólsó rendeléseikre, akár minden rendelés nélkûl el-maradott javaikra. — Mind az Anyaszentegyháznak, mind a’ Koronának a’ Fõ-Papok el-maradott jószágaihoz való jussainak mennyiségét határozta-meg a’ Ferdinándi, és az ezt meg-erõssítõ Leopoldi Királyi petsétes Levél, meg-határozta ezt a’ Kolonitsi egyezés-is; a’ honnan mind ezek után azt kérdem, ha a’ Fõ-Pap a’ maga rendelései-

ben magát a’ Kolonitsi egyezéshez alkalmaztatja, a’ maga javaiból mind az Anyaszentegyháznak, mind a’ Koronának, a’ mivel köteles, ki-adja, vagy a’ maga valóságában meg-hagyja, miben sérti-meg ezen Fõ-Pap akár az Anyaszentegyház, akár a’ Korona jussait, és ha meg-nem sérti, mire kell itt a’ Királyi engedelem? mikor minden Királyi engedelemnek tsak ott vagyon helye, a’ hol külömben az engedelem nélkûl a’ Fejedelemnek jussai meg-sértetnének. c) Ha a’ testálni akaró Fõ-Papnak minden külömbség nélkûl a’ testálásra való engedelemért a’ Királyhoz kelletik folyamodni, úgy mire való lesz a’ Kolonitsi egyezés? Hiszem egy részrõl ez a’ sinór mértéke a’ Fõ-Papok Testamentomának. Vagy talám te azt tagadod, és azt mondod, hogy a’ Kolonitsi egyezés nem arra való, hogy a’ Fõ-Pap hogy testáljon, hanem arra, hogy rendelés nélkûl el-maradott javaival, miképpen bánjanak, és így azt mondod, hogy a’ Kolonitsi egyezés nem arra mutat, hogy a’ Pap hogy testáljon? — Hát a’ mire való, midõn a’ Kolonitsi egyezésnek 4-dik pontjában azt olvassuk; „ egyik Rész választassék az Anya„ szentegyház java elõ-mozdítására, ide „ vagy amoda, a’ mint t. i. a’ meg-hólt ren„ deléndi: — ” hiszem ez Testamentom formája. — Hát a’ mire való? mikor ugyan a’ 4-dik pontban olvassuk; A’ har-

t rdelt4.qxd

96

2007.07.24.

23:54

Page 48

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

madik részrõl pedig minden Egyházi személy, a’ maga tetszése szerént szabados rendelést tehet, hogy ha pedig minden Testamentom nélkûl halna-meg ’s a’ t. hiszem ezek mind meg annyi szembe tûnõ, még pedig a’ Királyi engedelmet ki-rekesztõ Testamentomok. — Továbbá fellyebb mondottam, hogy mivel a’ Papság a’ mostani Kolonitsi egyezéssel elsõben meg-nem elégedett vala, tehát a’ Papi-Rend vigasztalására, úgy rendelte a’ 16-dik Tzikkely, hogy ha valamelly Pap magát a’ Kolonitsi egyezéshez tartani nem akarná, az a’ szabad testálásért õ Felségéhez folyamodjon, ez a’ környûl-állás, nyilván mutatja annak igazságát, a’ mit most mindjárt akarok mondani, hogy tudni-illik: d) A’ Királyi engedelemnek, tsupán tsak ott vagyon helye, a’ hol a’ Fõ-Pap magát a’ Kolonitsi egyezéshez nem akarja alkalmaztatni; — de mind ezeken kívûl azt kérdem akár kitõl: e) Ha valaki a’ Kolonitsi egyezés szerént akar testálni, mire kell ott a’ Királyi engedelem? arra-é, hogy egy harmadrészrõl testálhasson? — hiszem erre minden Királyi engedelem nélkûl, minden Egyházi személynek tellyes szabadsága vagyon, — arra-é? hogy egy harmadrészt a’ Fiskusnak adjon? ezért nem kelletik Királyi engedelem, mert éppen ez a’ Király akaratja, és ez a’ Ferdinánd és Leopold leveleinek a’ tzélja. — Arra-é, hogy

hogy egy harmad-részt az Anyaszentegyház öregbítésére hagyjon? — Erre nem hogy Királyi engedelem kívántatnék, sõt ezzel nem tsak a’ fõ, hanem a’ kissebb rendû Papok-is, mint az Anyaszentegyház’ háládatos fiai Lelkek esméretekben kötelesek. — Mind ezekbõl igazak hát e’ következendõk. I. A’ Királyi engedelem tsak akkor kívántatik-meg a’ Fõ-Pap Testamentomára, midõn a’ Fõ-Pap nem a’ Kolonitsi egyezés szerént akar testálni. II. Minden Fõ-Pap a’ maga ingó javainak egy harmad-részérõl minden Királyi engedelem nélkûl szabadoson testálhat. III. A’ Kolonitsi egyezés a’ Királyi engedelem nélkûl tett Testamentomok’ törvényes, vagy törvénytelen vóltoknak próba-köve. Meg kell pedig azt itt jegyzeni, hogy abból hogy a’ Fõ-Pap, javainak egy harmad-részérõl testálhat, nem következik, hogy az õ javai halála után fel-nem írattatnak; Sõt akár tett, akár nem tett Testamentomot, igen-is fel-írattatnak, számban vétetnek, és a’ Testamentommal együtt az Udvarnak fel-küldettetnek, hogy a’ jószág számba vévõ laistromából nyilván lehessen, hogy vallyon nem többrõl testált-é? mint egy harmad-részrõl: ámbár a’ Fõ-Pap így-is testálhat, ” Én rendelem, hogy ja„ vaimnak az az egy harmad-része, amelly „ a’ Kolonitsi egyezés szerént javaimból G

97

t rdelt4.qxd

98

„ „ „ „ „

2007.07.24.

23:54

Page 50

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

fenn-marad, Pál, Péter, József, és Suzsánna között, egyenes, vagy egyenetlen részekre úgy, hogy Péternek másfél annyi, Józsefnek fél-annyi jusson, mint Pálnak, ’s a’ t. oszoljon-fel.”

§. 35. A’ Királyi Engedelemnek következéseirõl. Annak a Fõ-Papnak tehát, a’ ki magát a’ Kolonitsi egyezéshez nem akarja tartani, ha tsak ugyan-is Testamentomot akar tenni, a’ szabad testálásra való engedelemért a’ Királyi Udvarhoz kelletik folyamodni. Illyen engedelmet a’ Királyok némellykor ingyen adtak; de most bizonyos Díjt (Taksát) kell érette fizetni; ezen díjnak meg-határozott mennyiségérõl semmit nem tudok mondani. Ha a’ Fõ-Pap a’ testálásra engedelmet nyert, ekkor a’ Fõ-Pap testálásának sinór-mértéke már nem a’ Kolonitsi egyezés, hanem a’ Királytól nyert engedelem. Ha a’ Király határ nélkûl való szabadságot adott, a’ Pap minden határ nélkûl szabadoson testál, ha pedig a’ Király a’ határait ki-szabta, erre az esetre a’ testálni akaró Papnak magát ezen Határokhoz kell szabni. — Itten már az alkalmatossághoz képest az a’ kérdés fordúl-elé. Ha a’ Királyi engedelmet nyert FõPap magát a’ maga Testamentomában a’ Kolonitsi Egyezéshez alkalmaztatni nem

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

99

köteles, vallyon el-testálhatja-é, a’ könyveit, Papi õltözeteit, és a’ szent Edényeket? — Némellyek azt mondják, hogy igen-is szabadoson el-testálhatja. — Én pediglen úgy gondolkodom; hogy ámbár ugyan a’ Fõ-Papot ebben az esetben a’ Kolonitsi Egyezés nem kötelezi; de kötelezik õtet a’ Nagy-Szombati Nemzeti Egyházi Zsinatnak Rendelései, mellyek szerént a’ Könyvek az azt illetõ Könyv-Tárnak (Bibliothoeca) a’ Papi õltözetek, és az edények a’ Templomnak maradnak. §. 36. A’ Fõ-Papi Jószágok külsõ, és belsõ ki-rakott majorságokról. (De Fundo Proelaturarum instructo, interno & externo.) Minden Gazdasághoz szükségesek valamelly eszközök, mellyek nélkûl sem elkezdeni, sem fenn-tartani nem lehet. A’ mesterséget hozzá meg-kívántó mív-szerek nélkûl sem el-kezdeni, sem folytatni nem lehet; a’ rend-szerént való Gazdaság (Oeconomia) két-féle; belsõ, és külsõ. Mind a’ külsõ, mind a’ belsõ gazdasághoz, az ehez meg-kívántandó eszközök meg-kívántatnak: A’ belsõ gazdasághoz tartoznak, a’ Szoba’, Ágy’, Asztal’, Pintze’, Konyha’, Kert’, Istállóbéli eszközök. A’ külsõ gazdasághoz tartoznak, a’ Gabona, Széna, Abrak, Szarvas, Szarvatlan, apró szárG

2

t rdelt4.qxd

100

2007.07.24.

23:54

Page 52

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

nyas majorság, a’ Fõld’ miveléséhez megkívántató eszközök. E’ szerént már meglehet érteni, mit tészen? fundum seu internum, seu externum instruere; az az: a’ külsõ, vagy a’ belsõ gazdaságot, az ehez tartozó majorsággal, vagy eszközménnyel ki-állítani, és így: Fundi instructio, a’gazdaságnak az ehez meg-kívántató majorsággal, vagy eszközménnyel való ki-állítása, és a’ mit a’ Német ezzel az egy szóval tészen-ki, hogy Einrichtung. — Ezeket így elõre-botsátván, jegyezzük-meg, hogy: Midõn ennekelõtte a’ Fõ-Papok az Egyházi jószághoz tartozó külsõ belsõ majorságot a’ magok Testamentomaik által annyira ki-üresítették vólna, hogy midõn az uj Pap, a’ meg-hólt Papnak halála után a’ jószágban bé-lépett, azt a’ külsõ, és belsõ gazdasághoz tartozó eszközményre nézve, olly üresnek találta, hogy mind a’ külsõ, mind a’ belsõ gazdasághoz tartozó major ságot ujra nagy kõltséggel kellett ki-allítani, melly által minthogy a’ Papok magokat nagy kõltségben, sõt adósságokban ejtették, tehát az akkoron ditsõsségesen uralkodó Mária Therésiához folyamodtanak, azt terjesztvén a’ Királyi Felség eleiben, hogy ha õ nékiek a’ testálásra szabad hatalom engedtetnék õ Felségétõl, tehát õk az õ jószágaikhoz arányozott külsõ, és belsõ majorságot az õ Papi maradékoknak ki-fognák hagyni, a’ mint hogy ezen testálásra való hatalmat néhai ditsõ emléke-

zetü Mária Therésia az 1773-dik esztendõben Juliusnak 8-dik napján kõlt ’s a’ g. betû alatt lévõ rendelése által minden akkor élõ Megyés Püspököknek az alatt a’ fel-tétel alatt, hogy az õ Felségétõl ki-szabott külsõ és belsõ majorságot a’ magok Papi maradékoknak a’ maga épségében ki-hagyják, kegyelmesen meg-engedte, és ezen engedelmét az 1775-dik esztendõben April. 10-dik napján kõlt Rendelése által, a’ kissebb rendû, és jövedelmû, de tsak ugyan Királyi adományból eredett Egyházi jószágokat bíró Papokra-is ki-terjesztette. Therésiának ezen engedelmét, néhai II-dik József Tsászár és Király a’ maga ez eránt kõlt Királyi Rendelése által erõtelenné tette; söt magokat a’ Királyi engedelmeket-is, a’ maga eredeti írásában az Udvarhoz fel-kûldetni parantsolta: a’ honnan azt tartom, hogy az 1773-dik esztendõbéli Püspököknek a’ külsõ és belsõ majorság ki-állítása kötelessége alatt, a’ szabad testálásra adattatott Therésiai engedelem, ha kik még azokból a’ Fõ-Papokból élnének, igen keveset, vagy talám éppen semmit sem fog használni. — Hanem már most minden ki-fogás nélkûl, minden a’ testálás végett a’ Királyhoz folyamodó FõPapnak elõre bé-kell mutatni, hogy minémû majorságot hágy a’ Székibe következendõ Papnak; mert külömben ezen bémutatás nélkûl, most közönségesen engedelmet se örömest ád a’ Király: igaz ugyan, G

3

101

t rdelt4.qxd

102

2007.07.24.

23:54

Page 54

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

hogy ezen ki-mutatott majorságot, a’ Kamara a’ Fõ-Pap halála után el-foglalja, de ezt ennekutánna a’ maga minémûségében, és mennyiségében, a’ meg-hólt Fõ-Pap’ Székibe bé-iktatandó Papnak pontomosan ki-adja.

2. A’ meg-hóltnak élõ Apja, vagy Annya a’ többi vérség ki-rekesztésével az egy harmad-részben az örökös. — Ha szüléi nintsenek 3. Testvérei, és ezeknek a’ le-menõ ágon lévõ törvényes maradéki. — Ha ezek se vólnának, 4. A’ leg-közelebb ágon lévõ leány, és férfi attyafiai, úgy mindazonáltal, hogy a’ közelebb való atyafi, a’ távolabb lévõt ki-rekeszti. 5. Ha pedig semmi vérsége, és attyafiai nem vólnának, ezen külömben az atyafiakat illetõ egy harmad-rész, a’ Fiskus, és az Ekklésia között fel-oszlik.

§. 37. A’ meg-hólt Fõ-Pap Attyafiairól. A’ Fõ-Pap akár a’ Kolonitsi Egyezés szerént, akár Királyi engedelemnél fogva testáljon, attyafiainak ennyit vagy amannyit hagyni nem tartozik; sõt éppen a’ FõPap szabad tetszésétõl függ, hagyjon e’ nékiek valamit, vagy éppen semmit sem, annyira, hogy ha akarja, az attyafiát éppen ki-rekesztheti ’s idegent tehet örökösûl. — Hogy ha pedig a’ Fõ-Pap Testamentom nélkûl hal-meg, ekkor már másképpen van a’ dolog; mert erre az esetre, a’ Kolonitsi egyezés szerént, egy harmadrészt, a’ meg-hólt Fõ-Papnak Vérei, az 1775-dik esztendõben Mátziusnak 9-dik napján kõlt Királyi rendelés szerént, következendõ módon foglalják-el. 1. Ha a’ Fõ-Pap a’ Papi-rend fel-vétele elõtt házas talált vólna lenni, és ezen Hazasságában gyermekeket nemzvén, felesége halála után a’ Papi-Rendbe állott, ekkor az egy harmad-részt a’ meg-hólt FõPap gyermekei foglalják-el. — Ha gyermekei nintsenek

103

§. 38. Mind ezekbõl immár látni való, mi tartozzék a’ Fõ-Papi Testamentomnak belsõ formájára, t. i. hogy a’ Fõ-Papnak Testamentoma, vagy Királyi engedelemnél fogva, vagy a’ Kolonitsi egyezés szerént tétettessék, külömben a’ Testamentom belsõ-képpen törvénytelen. — A’ mi pedig külsõ formáját illeti, minthogy a’ Fõ-Papok a’ magok Testamentomaikat külsõképpen a’ Jószágos Nemes emberek formájára szokták tenni, azért olvasd-meg alább azt a’ szakaszt, a’ melly szóll a’ Nemesi Testamentomoknak külsõ Törvényes formájukról. G

4

t rdelt4.qxd

104

2007.07.24.

23:54

Page 56

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

§. 39.

szintúgy, mint a’ Királyi Adományos (Beneficiatus) Papok az 1715-dik Esztendõbéli Tzikkelyhez tartoznak-é magokat tartani? — Némellyek azt mondják, hogy ezen rendûPapok, a’ Királyi Adományos Papokkal egy Törvény alá vagynak rekesztetve. — Én pedig részemrõl meg-nem merem határozni, annyival-is inkább, hogy ezen kérdés eránt 1775-dik esztendõben még maga a’ Felséges Kamara-is, az Udvarhoz folyamodott, ’s az Udvar a’ maga 1776-dik esztendõben 16-dik Februar. kõlt Rendelése által ezen kérdésnek meg-fejtését továbbra halasztotta, és más ezen Tárgy eránt tett Udvari Válasznak nyomában nem akadhattam, hanem tsak annak, a’ melly a’ 30-dik §-ban az i betû alatt vagyon, ennek foglalattya szerént bizonyos, hogy az illyen rendû Papnak minden rendelés nélkûl el-maradott Jószága a’ Kolonitsi Egyezés’ Törvényei alá vagynak rekesztetve; de arról, hogy hát ha illyen rendû Pap testálni akarna, mihez tartsa magát a’ maga Testamentomában? ezen Királyi Rendelés halgat.

A’ Fõ-Papoknak világi Ösi Jószágokról. Ha pedig a’ Fõ-Papnak Ösi Jószágai vagynak, minthogy a’ világi jószágoknak bírására nézve a’ leg-fényesebb Rendû Papok-is, bírtokos jussaikra nézve, a’ legközönségesebb jószágos Nemes emberektõl semmit sem külömböznek, és ebben a’ tekintetben égy nemesi Törvények által igazgattatnak, és ugyan azon nemesi Törvények alá rekesztettek: innen a’ Fõ-rendû Papoknak, Ösi jószágaikra nézve magokat, pontban a’ jószágos Nemes emberekhez kelletik alkalmaztatni: mert ebben a’ tekintetben a’ Fõ-rendû Papok, tsak úgy gondoltatnak, mint a’ Nemes emberek; a’ honnan valamit a’ következendõ III-dik Részben a’ jószágos Nemes emberek Ösi jószágairól fogunk mondani, azt a’ Fõ-Papok’ Ösi jószágaikra-is pontról pontra alkalmaztathatod. §. 40. Ollyan Fõ-Papokról, a’ kik magános Fõldes Urak Adománnyaikból eredett Jószágokat bírnak. Vallyon a’ magános Fõldes Urak adománnyaiból eredett Egyházi jószágokat bíró Papoknak az ezen jószágok’ jövedelmeibõl félre-tett gazdagságokról való testálásra, vagyon-é tellyes szabadságok? vagy

105

És ez eddig a’ rész szerént Királyi, rész szerént magános Fõldes Urak’ Adománnyaiból eredett Egyházi Jószágokat bíró Fõ-Papoknak Testamentomairól. —

G

5

t rdelt4.qxd

106

2007.07.24.

23:54

Page 58

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

§. 41. A’ Kánonokokról közönségesen.

gainak a’ Kanonoki meg határozott osztály szerént esendõ Jövedelmeibõl, élnek. — Ezen 2-dik és 3-dik Rendbéli, és semmi Királyi Adománybéli Jószágokat különösön nem biró, hanem tsak Kanonoki Jövedelmeikbõl élõ Kanonokoknak Testamentomaikról fogunk a’ most mindjárt következendõ 42-dik §-ban szóllani, kiket-is Javaik eránt lehetõ testálásokra nézve, valamint a’ Királyi Rendelések, úgy mi-is, a’ Plébánusokkal, Káplánokkal, és minden Világi Papokkal egybe fogunk kötni, légyen azért a’

Minekelõtte a’ Kanonokok Testamentomairól szóllanánk, külömböztessük-meg a’ Kanonokokat: 1. Vagynak ollyan Kanonokok, a’ kik egyszersmind vagy már. fel-is szenteltetett, vagy, tsak Tzímeres (Titularis) Püspökök, vagy Prépostok, vagy Apáturok, és a’ Káptalantól külön-lévõ Királyi Adományból eredett Egyházi Jószágot birnak; ezekrõl már szóllottunk a’ 31-dik §-tól fogva, a’ 40-dikig. 2. Vagynak Kanonokok, a’ kik egyszersmind tzímeres Püspökök, vagy valóságos Prépostok, vagy Apáturok lehetnek; de a’ kik semmi Királyi Adománybéli Egyházi Jószágot nem birnak, hanem tsak a’ Kánonoki Részekbõl (Proebenda Canonica) élnek, vagy ha Jószágot birnak-is (mint némely Káptalanoknál, a’ Prépostnak, Lectornak, Custosnak, és Kántornak különös ki-szakasztott Jószágotskája vagyon) ez-is a’ Káptalan Jószágából vagyon ki-szakasztva, úgy hogy ezen Jószágnak-is valóságos, törsökös és õrökös Ura a’ Káptalan. 3. Vagynak ismét más, hasonlóképpen valóságos Kanonokok, de a’ kik sem fel nem szentelt, sem nem tzímeres Püspökök, sem nem valóságos Prépostok, hanem tsak tsupa Kanonokok, (Simplices Canonici) és a’ kik a’ tsupa Káptalan Jószá-

107

42. §. A’ semmi Királyi Adománybéli Egyházi Jószágot különösön nem biró, hanem tsak tsupa Kanonoki Proebendájokból élõ Kanonokoknak, Plébánusoknak, Káplánoknak, és más akárminémû Világi Papoknak Testamentomairól. A’ tsupa Kanonoki Jövedelmekbõl élõ Kanonokok, Plébánusok, Káplánok, és minden más Világi Papok sem a’ Kolonitsi Egyezéshez magokat alkalmaztatni nem kötelesek, sem a’ szabad testálásra való engedelemért a’ Királyhoz folyamodni nem tartoznak, hanem Egyházi Jószágok’ vagy szolgálatok’ Jövedelmeikkel valamint Életek le-folyása alatt szabadoson bánhatnak, úgy ezen Jövedelmekbõl félre tett Gazdaságokat Halálok történetére, minden meg-

t rdelt4.qxd

108

2007.07.24.

23:54

Page 60

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

határozás nélkûl oda fordíthatják, oda rendelhetik, a’ hová akarják, és így hogy rövid szóval mindent ki-tegyünk; az említett Papok a’ magok Javaikról szabad tettszések szerént testálhatnak, a’ mint ezt a’ k, m Betûk alatt lévõ Királyi Rendeléseken kívül, a’ mindennapi Példák bizonyítják. §. 43. Különösebben a Plébánusok és Káplánok Testamentomairól.

ezeknek Halálok után a’ Megyebéli Püspöknek, vagy a’ Törvényes dolgokban ennek személlyessének (Vicarius) szokott bé-mutattattni, ki-is a’ Testamentomot felbontván, következendõ Írásának módjával meg-erõsíti: E’ jelenvaló Testamentom fel-bontatott, közönségessé tétetett, mellyet Mi-is a’ mi Vicarialis Petsétünkel meg-erõsítünk: és hogy ha a’ meg-hólt a’ Semináriumokra, vagy a’ szolgálatra alkalmatlanná lett Papokra semmit, vagy tehetségéhez képest igen keveset hagyott vólna, ezeket szokta még utánna tenni: mivel pedig a’ meg-hólt a Seminariumra, vagy a Deficiens Papokra semmit, vagy pedig tsak 5. vagy 10. forintot hagyott vólna, tehát Mi, a’ Megyebéli Seminarium számára 20. vagy 30 for. a’ Deficiens Papokra 15. vagy 18 forintokat a’ Testamentom végre hajtói (Testamenti executores) által, a’ meg-holtnak Javaiból ki-szakasztattni, és azokat az illetõ helyekre valósággal bé-is adni rendeljük és parantsoljuk. — A’ Testamentomra e’ szerént a’ Vicarialis Petsét reá üttettvén, maga a’ Testamentom a’ Megyebéli Levél Tárba (Archívum Dioecesanum) tétetik.

Igaz ugyan, hogy a’ Plébánusok és Káplánok, minden meg-határozás nélkûl oda testálnak a’ hová akarnak, mindazonáltal némelly Egyházi Megyéknek rész szerént szokásai, rész szerént meg-határozott Rendelései szerént, Javainak mennyisége szerént, a’ Papok plántáló Oskoláira ( S e m i n a r i u m o k r a , ) és a’ szolgálatra alkalmatlanná lett Papokra nézõ Pénz-Tárba (Cassa Parochorum Deficientium) valamit testálni tartoznak; mondám, hogy némelly Megyékben; mert hogy szerte széllyel egész Magyar-Országon szokásban vólna, állítani nem merem; szokásban és tsak nem Törvényé váltnak lenni tudom ezen idvességes Rendelést, az Esztergomi, Egri, Zágrábi Megyékben: Hogy ha mindazon által a’ Plébánus vagy a’ Káplán, ezen végekre vagy igen keveset, vagy talám éppen semmit sem testált vólna-is, azért a’ Testamentom erõtelen nem lészen. — A’ Plébánusok Testamentomai

109

§. 44. A’ Kanonokok, Plébánusok, Káplánok, ’s más akárminémû Világi Papok Testamentomainak külsõ formájáról. A’ mi a’ Kanonokok, Plébánusok, Káplánok, ’s minden más Világi Papok’ Te-

t rdelt4.qxd

110

2007.07.24.

23:54

Page 62

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

stamentomainak külsõ formáját illeti: Minthogy minden Katolikus Magyar Papnak, Egyházi Rendje’ és Hivatalához köttetett személyes Nemessége vagyon, (habet nolilitatem Ordinis) és így minden Katolikus Magyar pap valóságos Nemes Ember: továbbá minthogy a’ Testamentom-tétel nem Egyházi, hanem Világi Dolog, a’ Világi Dolgokban pedig a’ Katolikus Papok-is az Ország közönséges Törvénnyei alá vagynak vettettve: Innen bizonyos és tsalhatatlan, hogy minden Katolikus Papnak a’ maga Testamentomát külsõ formájára nézve ok-vetetlen a’ Magyar Nemesek szokása szerént kelletik tenni, külömben, a’ nem a’ Magyar Nemesek formájára, hanem talám az Egyházi Törvények szerént tétetett Testamentomai a’ Katolikus Magyar Papoknak, egy-átaljában erõtelenek, és semmit erõk; ennek Igazsága mind magában a’ Törvényben, mind különösön az l betû alatt-lévõ Királyi Rendelésben vagyon.

A’ minden rendelés nélkûl el-maradott Papok Javaikkal-való bánásban, ha az Anyaszentegyháznak tzéljait eleitõl-fogva fel-veszszük, közönségesen oda nyomoznak; Hogy mivel a’ meg-hólt Papoknak Gazdaságai az Egyházi Jövedelmekbõl eredtek, az Egyházi Jószágok pedig, némû-némû részben az Anyaszentegyház javai, tehát az vólt az Anyaszentegyháznak Tzélja, hogy a’ meg-hólt Papok’ javainak egy része az illetõ Templom vagy Ekklésia számára fordíttassék: Minthogy másodszor a’ szeretetnek elsõ Törvénnye a’ szegény felebarátainkan való könyörületesség, ennek pedig gyakorlására mindenek felett az Egyházi személlyek volnának kötelesek, a’ honnan a’ Keresztyén Anyaszentegyháznak elsõ ’s második ártatlan századaiban, az Egyházi Jószágoknak egy része a’ Püspökök által (úgymint a’ kik az Egyházi Jövedelmeknek az Egyházi Törvényeknek szoros értelme szerént nem tulajdonossi, hanem tsak Sáfárai vóltanak) a’ szegények segedelmére fordíttattak: Ezokáért az Anyaszentegyház a’ meg-hólt Papok’ Javaiból eleitõl részeltette a’ szegényeket. Ezen két tzéljait az Anyaszentegyháznak láthatni a’ fellyebb említett Ferdinánd Királyi Petsétes levelében, láthatni a’ Kolonitsi Egyezésben: késõbbre jött bé az azután, hogy a’ Familiák fenn-tartására a’ meg-hólt Papnak vér szerént való Attyafiai-is részesûljenek valami részében

§. 45. A’ Testamentom nélkûl meg-hólt Kanonokok, Plébánusok, Káplánok, és Világi Papok Javairól. Ámbár ugyan a’ mi Elmélkedéseinknek tárgya tsak a’ testálni akaró Pap, és a’ Testamentom nélkûl meg-hólt Papnak Javai a’ Testamentomi tárgyat nem illetik, nem árt mind azáltal, errõl-is valamit tudni.

111

t rdelt4.qxd

112

2007.07.24.

23:54

Page 64

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

ezen el-maradott Javaknak. A’ honnan ezen Nyomok szerént menvén, a’ fellyebb említett kissebb Rendû Papoknak, minden törvényes teréhtõl vagy adósságtól üres és tiszta, ’s minden rendelés nélkûl el-hagyatott Javai, ha minden Megyében pontban nem, de tsak ugyan többnyire, a’ most említett módok szerént szoktak fel-osztattatni: különösön pedig: a) A’ Kanonokok Javai 3. Részekre orztatnak: mellyeknek egy harmad Része a’ szegényeknek: Másik Harmad Része a’ meg-hólt’ Vér szerént való Attyafiainak a’ 10-zed Ízig belõl. A’ Harmadik egy harmad rész az Egri Megyében ismét két részre oszlik, mellynek egy része az Öreg (Cathedrale) Templomnak jut, másik része a’ Káptalan Jószágaiban lévõ Plébániákra fordíttatik. b) A’ Plébánusok és Káplánok rendelés nélkûl el-maradott Javai az m betû alatt lévõ Királyi Rendelések szerént, hasonlóképpen 3 Részekre osztatnak. Egy Harmad rész az Ekklésiának, vagy Templomnak, mellyben a’ meg-hólt szolgált. A’ Második egy harmad rész a’ szegényeknek. A’ harmadik egy harmad rész a’ meg-hólt vér szerént való Attyafiainak a’ 10-dik Ízig belõl, úgy pedig, hogy a’ közelebb-lévõ Atyafi, a’ távolabb-valót ki-rekeszti: kik ha szegények vólnának, a’ második egy’ harmad részt-is ezek foglalják-el.

c) Ha pedig valamelly világi Pap Tudománybéli Hivatalban, (in Officio Litterario) p. o. közönséges Királyi Tanító, Oskola igazgató, Királyi Könyv-Táros (Bibliothecarius) vólna, és Testamentom nélkül meg-halna, ez illyen Papnak, (oda értsd mindenkor, adósságtól üres) Javai, hasonló módon 3 részekre osztatnak, mellyek közzül az a’ rész, a’ melly külömben az Ekklésia vagy Templomnak szokott adattattni, a’ Tudománybéli Pénz-tárba (Fundus Studiorum) tétetik, és az özvegy Professornéknak özvegyi Élelmekre rendeltetni szokott kegyelem Pénznek (Cassa Pensionum Viduarum Professorum) Tõkéjéhez ragasztatik. A’ Második egy harmad rész a’ Tanúlók között el-osztogattatik. A’ 3-dik egy harmad rész a’ meg-hólt Pap Vér szerént való Attyafiainak adattatik. Vide Intimatum dedato 4toe Martii 1788.

c) Ha

113

§. 46. A’ meg-hólt Kanonokok, Plébánusok, Káplánok, és más Világi Papok Attyokfiairól. Valaminthogy a’ mint fellyebb mondottam, a’ Kanonok, Plébánus, Káplán, és minden Világi Pap szabadoson testál, úgy abban sintsen a’ keze meg kötve, hogy a’ maga Attyafiainak valamit hagyjon, a’ minthogy nem hogy tartoznék valamit hagyni; sõt ha akarja az Attyafiát Javaiból ki-is rekesztheti: És így hát a’ Pap AtH

t rdelt4.qxd

114

2007.07.24.

23:54

Page 66

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

tyafiának, a’ Papi el-maradott Javakhoz külömben semmi Jussa nintsen, hanem ha a’ Pap vagy Testamentom szerént valamit hagyott az Attyafiának, vagy pedig a’ Pap, Testamentom nélkül talált vólna meghalni, mert már ebben az esetben, van az Atyafiaknak igen-is Jussok a’ meg-hólt Pap Javainak egy harmad részéhez, a’ mint az fellyebb való 45-dik §-ban említettem; — Vallyon pedig minden külömbség nélkül minden Attyafinak van-é Jussa ezen egy harmad részhez, és mitsoda rendet kell ebben tartani, olvasd-meg azokat a’ mellyeket a’ 37 §-ban a’ meg-hólt Fõ-Papok Attyafiairól mondottunk; mert azok ide-is alkalmaztathatók — Továbbá hogy kell a’ meg-hólt Papok Javait számba venni, hogy kell a’ meg-hólt Pappal való Attyafiságot (legitimatio Consanguinitatis) meg mutatni, arról olvasd-meg Intimatum Excelsi Consilii Regii Locumtenentialis de dato 16toe Februarii 1776. emanatum.

Jussa a’ midõn a’ Pap, Testamentom nélkül meg-halván, semmi vér szerént való Attyafiai nem vólnának, ebben az esetben azon külömben az Atyafiaknak (ha lettek vólna) jutandó egy harmad résznek örökösse a’ Királyi Fiskus. — A’ Papok Ösi Jószágairól pedig azt tartsd-meg, a’ mit fellyebb a’ 39-dik §-ban a’ Fõ-Papok Ösi Jószágairól mondottunk.

§. 47. A’ Királyi Fiskusról. Hát a’ Királyi Fiskusnak a’ Testamentom nélkül meg-hólt Kanonokok, Plébánusok, Káplánok, ’s más Világi Papok elmaradott Javaihoz semmi Jussa nintsen-é? — A’ Királyi Fiskusnak, az k betû alatt lévõ Királyi Rendelés szerént, a’ most említett Papok Jószágához tsak akkor vagyon

115

§. 48 A’ Szerzetesekrõl. A’ Szerzetes Rendek vagy ollyanok, a’ mellyek ingatlan Egyházi jószágoknak örökös bírására alkalmatosok, a’ millyenek vóltak hajdan a’ Paulinusok’, Benedictinusok’, Praemonstratensesek’, Jesuiták’, el-törõltetett Szerzettyei, és a’ millyen most a’ Magyar Országban még virágzó Tzisztertziták: Vagy 2-szor ollyanok, a’ mellyek tsak tsupa világi Zálogos jószágot bírhatnak, a’ millyenek a’ Piaristák, Serviták, Kármeliták, és az Orsolya Apátzái; vagy 3-szor ollyanok, a’ kik semminémû jószágoknak birására nem alkalmatosok a’ minémûek a’ Franciskánusok és Kaputzinusok. — És ez a’ Szerzetes Rendekrõl közönségésen: A’ mi pedig a’ Szerzetes rendnek, tagjait illeti, minden Szerzetes Egyházi személy a’ Szerzetes rendbe-való bé-lépése alkalmatosságával, 3. kötelességnek tehettséH

2

t rdelt4.qxd

116

2007.07.24.

23:54

Page 68

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

ge szerént-való bé-tellyesítésére kötelezi magát: tudni-illik: 1-ször: Egy emberi tehettségtõl ki-telhetõ Evangyeliomi tiszta életre. 2-szor: Egy szoros értelemben vétetett szegénységre. 3-szor: Egy tökélletes engedelmességre: a’ szoros értelembe vétetett szegénységnek nevezetes gyümõltse az, hogy a’ Szerzetes személy semmi világi jót, úgy, mint tulajdonát nem birhat, és így a’ jó lelki-esméretû valóságos Szerzetes személynek azon kívül a’ mit gyarló testének tápláltatására, ’s Rendéhez alkalmaztatott tisztességes ruházattyára, ’s más el-kerûlhetetlen szükségeire a’ Klastrom ajándékából veszen, éppen semmije nintsen; sõt a’ mit Jó-akaróitól kapna-is, azt-is, a’ Szerzetes törvények szoros értelme szerént a’ Klastromnak adja a’ szerént: a’ mit a’ Barát, keres, nem magának; hanem a’ Klastromnak keresi. Ezeket így elõre botsátván a’ Szerzetes rendekrõl, és ezeknek tagjairól, következendõket kell megjegyezni: 1. Egy Szerzetes rendnek-is, akár alkalmatos, akár alkalmatlan a’ jószágok’ birására, a’ Király híre nélkûl örökös ingatlan Jószágot testálni nem lehet; sõt ha valaki testálna-is, az illyen Testamentomnak semmi ereje nintsen. Hanem 2. Tsupa Alamisnát, vagy szent Misékre való kegyes Hagyományokat, igenis minden Keresztyén Ember rendelhet Testamentoma által a’ Szerzetes Rendeknek,

és Klastromoknak. Nem lehet mindazonáltal egy Misére egy forintnál többet sem a Hagyónak hagyni, sem a’ Klastromnak elvenni. És azt-is, ki mit hagyott a’ Klastromnak, a’ Klastrom a’ Megyebéli Püspöknek, a’ Püspök pedig a’ Felséges Királyi Helytartó Tanátsnak tartozik meg-jelenteni, hogy az illyen pénz bátorságos hellyre ki-adattassék, a’ mint ezt, az o betû alatt lévõ Királyi rendelésbõl lehet látni. 3. Ha valaki ollyan szerzetes Rendbe mégyen bé, a’ melly az ingatlan jószágok birására alkalmatos; az illyen szerzetes személy tsak a’ reája osztály szerént esendõ résznek 10-zed részét nyerheti kész pénzûl, de ez a’ Pénz-is a’ Klastromi Regulák szerént, a’ Klastromnak adattatik által: Az Apai keresményhez pedig semmi Just nem formálhat: hanem ha az Attya a’ szerzetesnek Atyai indulatból valamit õnként testált: mert az Atya illyen rendû szerzetes fiának mindenkor testálhat a’ maga keresménnyébõl: a’ honnan ha a’ Törvény meg-engedi, hogy az Atya, illyen rendû szerzetes Fiának testálhasson, miért ne lehessen ki-hozni, hogy ennek alamisna szín alatt akár-ki-is szabadoson testál: mert úgy-is a’ szerzetesnek testált alamisna, nem övé, hanem a’ Klastromé; — szóllok a’ Klastromi Regulák szerént. 4. Ollyan szerzetes, a’ ki ollyan szerzetnek Tagja, a’ melly az Ingatlan JószáH

3

117

t rdelt4.qxd

118

2007.07.24.

23:54

Page 70

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

goknak bírására az Egyházi Törvények szerént alkalmatlan, sem õsi Jószágához, sem Apja keresményéhez semmi just nem tarthat; hogy mindazonáltal ezen rendû szerzetesnek, hasonlóképpen mind a’ 3-dik pontban említett szerzetes személynek, valamit alamisna szín alatt éppen ne lehetne testálni, magammal el-nem hitethetem, mivel a’ mi a’ szerzetes életnek állatját, és a’ szerzet réguláit illeti, mind a’ 3-dik, mind ebben a’ 4-dik Pontban említett szerzetesek, állatjára nézve mind tsak szerzetesek, és a’ Klastromi szegénységre nézve ugyan azon egy törsökös Regulák alá vagynak vettettve, következésképpen ha én a’ 3-dik Pontban említett szerzetesnek testálhatok, miért ne testálhatnék a’ 4-dik Pontban említett szerzetesnek-is? Egyébaránt pedig — 5. Minthogy a’ szerzetes Barátoknak a’ fogadott szegénység miatt semmijek nintsen, a’ kinek pedig semmije nintsen, annak nintsen-is mirõl testálni; minthogy továbbá a’ szerzetes személy a’ tökélletes Engedelmesség által személyét, és egész sorsát Istenre ’s Klastromi Elõljáróinak bõlts kormányozására bízta; innen semminémû rendelésre szüksége nintsen, látni való, hogy a’ szerzetes személlynek a’ Testamentom tételre, éppen semmi szüksége nintsen; sõt a’ szoros értelemben vétetett Egyházi és klastromi Törvények szerént ennek tételére éppen alkalmatlan.

§. 49.

119

Az el-törõltetett Szerzetek Tagjairól. Valamelly Szerzetnek el-törõltetése, vallyon tsupán tsak az Egyházi Fõ-Hatalomtól, vagy az azt illetõ Világi Hatalmasságtól függjön-é, vallyon a’ nem az Egyházi, hanem a’ Világi Hatalom által el-töröltelett szerzeteseknek tagjai mondattathatnak-é Szerzeteseknek, és vallyon az el-törõltetés fel-óldozza-é õket némelly szerzetes Régulák alól, következésképpen tartattathatnak-é ezek a’ Világi Hatalom által el-törõltetett szerzetes Rendeknek tagjai, Világi Papoknak, vagy Petrinusoknak? — Minthogy ezek a’ kérdések részszerént az Egyházi Törvényékre, rész-szerént a’ Politziára, (a’ Polgári Tudományoknak elsõ része) rész szerént az Uralkodók közönséges Jussairól tanító Tudományra (Jus Publicum Universale) tartoznak, azért ezeknek meg-fejtését magam-is el-mellõzöm, minthogy az én kötelességem nem az, hogy mit kellene vagy lehetne az Egyházi Törvények szerént tselekedni; hanem az, mi vagyon szokásban és Törvény helyett az el-törõltetett Szerzeteseknek Testamentomai eránt, elõ-adni. E’ szerént immár mennyünk a’ dolog tövire. Az el-törõltetett Szerzeteseket kétféleképpen kelletik tekinteni; vagy az egész szerzetes Rend el-törõltetelt; vagy pedig H

4

t rdelt4.qxd

120

2007.07.24.

23:54

Page 72

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

a’ Rend ugyan maga meg-maradott, hanem tsak bizonyos Házak törõltettek-el. Midõn tehát némelly szerzetes Házak el-törõltettek, nem maga a’ Rend, hanem tsak a’ Rendnek némelly Társaságai törõltettek-el: Így törõltettek-el Budán a’ Karmeliták’, Franciskánusok’; Váradon a’ Franciskánusok’, Pesten a’ Dominikánusok’ szerzetes Házai, de még-is attól nem mondjuk, hogy a’ Franciskánusok, Karmeliták, Dominikánusok Rendjei el-törõltettek, a’ midõn maga a’ Rend meg-maradott, hanem tsak bizonyos Házaik törõltettek-el; — Illyen el-törõltetett szerzetes Házak tagjairól azt kell meg-jegyezni. Ha valamelly szerzetes Ház el-törõltetett, ezeknek tagjai; vagy más Klastromba tétettettek, vagy az Úr szõllõjében való munkálódásra állíttattak-ki; ha más Klastromba tétettettek, tudni-való, hogy ugyan tsak szerzetes Barátok maradtak, és így róllok, éppen azt kell megtartani, a’ mit az elõttünk-lévõ 48-dik §-ban a’ szerzetes Barátokról mondottunk: Ha pedig valamelly Gyülekezetben a’ lelki dolgokban való munkálódásra (pro Cura animarum) ki-kûldettettek, ezek így-is tsak szerzetes Barátok maradnak; mert nem a’ Rend, hanem tsak a’ Ház, a’ mellyhez tartoztak törõltetett-el, már pedig a’ hol a’ Rend fenn marad, a’ Rend regulájához való kötelesség-is fenn marad; a’ honnan egy el nem törõltetett szerzetes Rendnek tagja,

akár Klastromban lakjon, akár a’ Klastromon kivûl az Úr szõllõjében dolgozzon, mind tsak Barát marad, és így a’ Testamentom tételre egy átaljában alkalmatlan, a’ kinek halála-után el-maradott javai annak a’ Klastromnak adattattnak, mellybe a’ meg-hólt, a’ szerzetes Ház el-törõltetése után bé-irattatott. Az egészen el-törõltetett szerzet az, a’ hol maga a’ szerzetes Rend, minden Házaival, Társaságaival, Törvényeivel az egész országban, sõt a’ Fõ Uralkodónak örökös Birodalmaiban tellyességgel eltörõltetett, a’ Rendnek Tagjai pedig minden szerzetbéli kötelesség alól fel-szabadíttattak, fel-óldoztattak, és (ha más Klastromba nem kivánnának menni) Világi Papi állapotra tetettettek. — E’ hát az eltörlõ Uralkodónak Birodalmaiban egy eltörõltetett Szerzet; illyen egészszen eltörõltetett szerzetes Rendek Magyar Országban a’ II. Jósef Tsászár és Király által el-törõltetett Kamaldulensesek’, Karthusianusok’, Remete Barátok’, Premonstratensesek’, Paulinusok’, Benedictinusok’, Trinitariusok’ hajdani szerzettyei: az Apátzák közzûl pedig; A’ Karmeliták, Clarissák, Capucinák, Franciskánák, Augustiniánák: Ezen el-törõltetett szerzetekhez ragasztyuk amaz az Apostoli szent szék által az egész Keresztyénségben el-törõltetett hajdani ’s máig-is híres és nevezetes Jesuiták szerzetét. H

5

121

t rdelt4.qxd

122

2007.07.24.

23:54

Page 74

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

123

Ezen egészen el-törõltetett Szerzetek hajdani Tagjairól következendõket kell meg-jegyezni. 1. Az el-törõltetett szerzetes Rend tagjai, a’ szerzet el-törõltetésének idejétõl fogva, minden örökség birására, és keresményre alkalmatosok: és így ezek nem tsak, hogy a’ magok Ösei’, vagy Attyokfiaitól maradott javaikban Testamentom által, vagy Testamentom nélkül-is bé-léphetnek; sõt még minden tisztességes útokon módokon magoknak mind ingó, mind ingatlan jószágokat szerezhetnek, mellyekre külömben a’ szerzet alatt alkalmatlanok vóltak: de e’ mellett 2. Mind azt, a’ mit Testamentomból, vagy Testamentom nélkûl nyernek, mind azt a’ mit magok igyekezetekkel keresnek, semminémû az élõk között véghez vinni szokott, ’s a’ Jószágnak el-idegenítését maga után vonó tselekedetek által magoktól el nem idegeníthetik, hanem ezen Javak, mint hûséges gondviselésére bízattatott Javak (tanguam Fidei commissa) míg élnek, el-idegeníthetetlenek maradnak, és lésznek: Mondám míg élnek, mivel: 3. Ámbár nem szabad a’ vólt szerzeteseknek, a’ magok javaikat el-idegeníteni, nem szabad jószágaikat adóssággal megterhelni, nem szabad tõke pénzeiket el-idegeníteni; de ezen javaikról Halálok Történetére, tellyes, szabados, és leg-kisebb határozást sem esmérõ rendelést tehetnek,

következésképpen javaikról, az Austriai örökös Tartományokon belõl ollyan szabadoson testálhatnak, mint akármelly Világi Pap. §. 50. A’ minden rendelés nélkül meg-hólt, vólt szerzeteseknek Halálok után maradott Javaikról. A’ minden utólsó rendelés nélkûl meghólt, vólt Szerzeteseknek, minden törvényes adósságtól üres Javai külömb-féle képpen szoktak fel-osztalni: ugyan-is A’ vólt szerzetes, vagy valamelly Gyülekezetben a’ lelkek körûl fáradozott, vagy magános tsendességben vólt: (fuit aut in cura animarum, aut in silentio) Ha a’ vólt szerzetes magános tsendességben vólt, ekkor hátra maradott Javai három részre osztatnak mellyeknek két harmad része a’ Vallásra ügyelõ Pénz-Tárba tétetnek, egy harmad része pedig a’ vér szerént való Attyafiainak adattatik: Ha Attyafiai nem vólnának, ebben az egy harmad részben örökös a’ Királyi Fiskus. Ha pedig a’ vólt szerzetes a’ Lelkek körûl fáradozott; ekkor egy harmad rész a’ Gyülekezetnek, a’ mellyben szolgált, más egy harmad rész a’ Vallásbéli dolgokra ügyelõ kassának, a’ harmadik egy harmad rész, a’ meg-hólt’ Attyafiainak: és ha Attyafiai nem vólnának a’ Királyi Fiskusnak adattatik.

t rdelt4.qxd

124

2007.07.24.

23:54

Page 76

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ vólt Jesuitáknak pedig rendelés nélkûl el-maradott javainak, két harmadrésze a’ Tudománybéli Pénz-tárba tétetik, egy harmad-rész az Attyafiainak, vagy ezeknek nem létében a’Királyi Fiskusnak. És ez eddig a’ Katolikus Papoknak Testamentomairól. — Menjünk immár által a’ Görög Papokra, még pedig:

b) A’ nem egyesûlt Görög Püspökök hasonlóképpen, keresett javainak tsak felérõl testálhatnak: más felérõl pedig nem, mert az, az idõbeli Görög Érseknek által adattatik, és kegyes hasznokra fordíttatik. c) Hogy ha pedig a’ Görög Püspök, vagy a’ most említett mód szerént nem tette a’ maga Testamentomát, vagy éppen talám Testamentom nélkûl hólt-meg, akkor a’ Püspöknek keresett javai két részre osztatnak; egy része a’ Nemzeti el-idegeníthetetlen Kassába tétetik, a’ másik része a’ Kárloviczi nem egyesûlt Görög oskolának fundussára fordíttatik. — Ez az a’ Görög Fõ Papi-Rend Testamentomának belsõ formájáról, a’ mi pedig a’ Testamentomoknak külsõ formáját illeti: minthogy a’ Görög Fõ Papi-Rend az Ország Gyûlésén nyert Székek, és Voksok által, valóságos Személyes Nemességi Just-is nyertenek, és így valóságos Magyar Nemes emberek, tehát Testamentomaikat-is illõ, sõt szükséges, hogy a’ Magyar Nemesek’ módja szerént tegyék, mellyrõl alább olvass a’ IV. Részben. — A’ Görög Fõ Papi-Rend Testamentomai után lássuk Immár:

§. 51. A’ Római Katolika Anyaszentegyházzal nem egyesûlt Görög Fõ-Papoknak Testamentomairól. A’ Magyar Országi Görög Fõ-Papi Rendnek (Clerus eminentior Groeci non uniti Ritus) nevezete alatt Magyar, és ehez hozzá kaptsolt Országokban, jönnek a’ Kárloviczi nem egyesûlt Görög Érsek, 7 alatta lévõ Püspökjeikkel. Ezen Fõ Papi Rend testálásának módja, még ama’ ditsõ emlékezetû Mária Therésia 1779. eszt. ki-adott, úgy nevezett Illyricum Declaratorium által vagyon meg-határozva, mellynek foglalattya szerént. a) A’ Kárloviczi Görög Érsek, tulajdon maga keresett javainak tsak fele részérõl szabadoson testálhat; de más felérõl nem, mert fele része a’ Nemzeti el-idegeníthetetlen Kassába tétetik, és a’ mit testál-is, az Austriai örökös Tartományokban testálhatja, mivel az Austriai örökös Tartományokon kívûl testálni nem szabad.

125

§. 52. A’ nem egyesûlt Görög kissebb rendû Papoknak Testamentomait. A’ fellyebb említett Illyriai ki-jelentõ Királyi írás (Illyricum Declaratorium) sze-

t rdelt4.qxd

126

2007.07.24.

23:54

Page 78

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

127

rént, a’ nem egyesûlt Görög Papoknak Testamentomairól ezeket kell meg-jegyezni. a) Ha a’ Görög Pap meg-halván a’ Fõldes Uraság fõldén lévõ ollyas jószágot hagyott maga, után, mellyet a’ meg-hólt, a’ Görög Papi rendbe való fel-vétele elõtt bírt; ekkor ha a’ Papnak törvényes örökösse nem vólna, a’ meg-maradott ingatlan jószág, mint akármelly más Paraszt jószág, a’ Fõldes Úrra száll, de a’ mellyet a’ Fõldes Úr magának meg-nem tarthat, hanem más fõld mivelõ embernek tartozik által adni. b) Az ollyan jószág pedig, mellyet a’ Pap a’ Papi-rendbe való bé-vétel után szerzett, a’ fõldes Úrra minden Váltság nélkûl nem száll, hanem vagy a’ fõldes Úr a’ Törvényes betsû szerént magához váltja, vagy pedig el-adattatnak, és az eladott jószágból jött pénz, a’ meg-hólt Papnak javaihoz tétetik, és így c) Minden magtalan vagy törvényes örökös nélkûl lévõ Görög Pap, keresett javainak tsak egy harmad-részérõl testálhat, akár kegyes, akár minemû hagyományokra: két harmad-része pedig a’ maga Püspökjének marad, úgy mindazonáltal, hogy tisztességesen el-takaríttatni, és lelkéért adni szokott vendégséget fenn-tartani tartozik a’ Püspõk: És így d) Hogy ha valamelly Görög Papnak Testamentoma által a’ Püspökök jussai

meg-sértetnének, az ollyan Testamentomok belsõ formájokra semmit sem érnek, és ebben az esetben, az egész meg-maradott jószág a’ Püspököt illeti. e) Hogy ha pedig a’ Görög Pap örökös, és Testamentom nélkûl halna-meg, ekkor-is a jószág a’ Püspököt illeti, azt a’ Püspököt, t. i. a’ kinek megyéjében meghólt, — fellyebb mondám, hogy mind ezeket értsed a’ keresett javakról, mert az õsiek a’ Magyar Törvények által igazgattatnak; — Már a’ mi a’ Görög Papok’ Testamentumoknak külsõ-formáját illeti; ezek ha Városon laknak, a’ városi Polgárok módja szerént, ha pedig falun laknak, a’ Nemes embernek formája szerént, mellyet alább a’ IV-dik Részben lehet látni, testálhatnak. §. 53. Az Augustana, és Helvetika Vallás-tételt kõvetõ Prédikátoroknak Testamentomairól. Minthogy az Augustana, és Helvetika Vallás-tételt követõ Prédikátoroknak magok javaikról való testálásoknak módja, és állapatja, azon módon mint a’ Katolikus, és Görög Papoknak Testamentomait kormányoztatni láttuk, semmi különös Királyi Rendelések által, meg-határozva, vagy ki-szabva nintsen, hanem ebben a’ részben más Magyar Polgárokkal egyetemben, az Országnak rendes Tövényei alá vagynak rekesztve: Innen mi-is ezen Testamentomi tárgyban, az Augustana, és

t rdelt4.qxd

128

2007.07.24.

23:54

Page 80

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

Helvetika Vallás-tételt követõ Prédikátort, nem úgy, mint Papot, hanem javainak minémûségéhez képest úgy, mint egy közönséges hivatalban helyheztetett világi Polgárt fogjuk tekínteni: És ezt szegelet kövûl helyheztetvén, azt mondom; hogy valamit mi a’ Testamentomi dolgokra nézve a’ következendõ Részekben, és Szakaszokban a’ világi Rendekrõl fogunk mondani, mind ezeket az Augustana, és Helvetika Vallás-tételt követõ Prédikátorok pontról pontra magokra szabhatják, a’ honnan minthogy a’ Testamentom tételeknek belsõ formáji többnyire a’ jószágok’ természeteket követik. Innen 1. Ha a’ Prédikátor jószágos Nemes ember, olvassa-meg azokat, a’ mellyeket a’ jószágos Nemes emberek Testamentomairól fogunk mondani. 2. Ha jószágatlan Nemes ember, azokra vígyázzon, a’ mellyeket illyen rendû nemes embernek javairól meg-jegyzettünk. 3. Ha maga személlyében nem Nemes (minthogy az Augustana, és Helvetika Vallás-tételt követõ Prédikátorok, és kissebb rendû nem egyesült Görög Papok, Egyházi hivataljokhoz köttetett személyes Nemességet a’ Királytól, és az Ország Rendjeitõl még eddig nem nyertek) azokat kell meg-tartani, a’ mellyeket a’ nemtelen szabad személlyeknek Testamentomairól fogunk alább mondani. 4. Hogy

4. Hogy ha pedig paraszt jószágot bír: itt kettõt kell meg-jegyezni: a) Fõldes Uraságot esmérõ paraszt jószágot, sok Urak, Nemesek bírnak, de attól ezen paraszt jószágoknak ideig való birtokossi, a’ Fõldes Úrnak se nem szolgái, se nem jobbágyai, és semmi egyébb kötelességgel nem tartoznak, hanem a’ törvényes kilentzeddel, vagy dézsmával, avagy a’ contractusbéli taksával; Így az Augustana, és Helvetika Vallás-tételt követõ Prédikátor, ha valamelly fõldes Úrnak fõldeit, szõllõit ennek engedelmébõl szabad használásra fel-fogta, attól a’ Prédikátor a’ fõldes Úrnak robotás jobbágya nem leszsz, és semmivel egyébbel nem tartozik, hanem a’ törvényes, vagy contractusbéli terheknek le-fizetésével. b) A’ paraszt jószágot bíró robotás magtalan paraszt ember, fõldes Ura hire, ’s engedelme nélkûl keresetének felét elnem testálhatja: A’ Prédikátor, valaminthogy hivatala szerént semmiféle magános Úrnak személyes kötelesse nem lehet; (Jurisdictioni Dominicoe obnoxius esse nequit) következésképpen ámbár tsupa paraszt jószágot bírjon-is, attól semi fõldes Urat nem esmér, és hivatalja szerént nem-is esmérhet: úgy valamit ezen paraszt jószágokból szerzett, arról minden meg-határozás nélkûl, szabadoson testál: a’ paraszt fõldön tett épületeit-is, ’s minden ezen jószágokban vert pénzét szabadoson el-tesI

129

t rdelt4.qxd

130

2007.07.24.

23:54

Page 82

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

hatja: a’ fõldrõl pedig magáról semmi Testamentomot nem tehet, mert ez nem övé, hanem a’ fõldes Úré: a’ honnan ha a’ Prédikátor a’ paraszt jószágon fekvõ épületjeit a’ fõldes Úr birtokán kívül valamelly más idegen személynek testálta vólna, sõt ezen eseten kivûl-is mindenkor, ha a’ fõldes Úr akarja, birtokosi jussainál fogva az el-testált, ’s a’ fõldhöz ragadott javakat a’ törvényes betsû mellett mindenkor magához válthatja. A’ mi pedig Testamentomaiknak külsõ formáját illeti: A’ Prédikátor ha jószágos Nemes ember, Testamentomát úgy tészi, mint a’ jószágos nemes ember: ha jószágatlan, úgy teszi, mint a’ jószágatlan, ha pedig nem Nemes: ámbár ugyan nem Nemes, de mint közönséges hivatalban helyheztetett, és így közel mint Nemesi jussal bíró személy, a’ maga Testamentomát a’ Nemes emberek formajára teszi: azt tévén melléje, hogy ha, nem jószágos Nemes ember, és Királyi Város fõldén lévõ örökségrõl akar testálni, ekkor a’ maga Testamentomát a’ Királyi Városi Polgárok módja szerént kelletik tenni. Ezt értsed a’ Jász, és Kún fõldön lakozó Prédikátorokról-is, a’ kiknek a’ magok Testamentomaikat a’ Jászok, és Kúnok szokása szerént kelletik tenni. Légyen eddig elég a’ Papok’ Testamentumairól. —

t rdelt5_131-200ig.qxd

2007.07.24.

23:59

Page 1

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

131

III. RÉSZ. A’ KÜLÖMB-KÜLÖMBFÉLE RENDÛ EMBEREK’ TESTAMENTOMAIRA VEZETÕ KÖZÖNSÉGES

TÖRSÖKÖS PONTOKRÓL.

§. 54.

M

INEKUTÁNNA az Egyházi személyeknek, mint Egyházi személyek gondoltatva, az Egyházi jószágok’ jövedelmekbõl félre-tett gazdaságokról tett Testamentomaikat láttuk vólna, mennyünk által a’ világi Renden lévõ Polgárokra, és ezeknek jószágaira. §. 55. Azt mondottuk vala fellyebb (§. 18. 23. 26.) hogy ha valamelly jószágról teszünk Testamentomot, a’ Törvény-tévõ, a’ tejendõ Testamentom törvényes belsõ formájára egy átallyában meg-kívánja azt, hogy az a’ jószág, a’ mellyrõl valaki testálni akar, a’ testáló személynek szabados rendelésétõl függjön: A’ honnan az a’ kérdés, mellyek azok a’ jószágok a’ mellyek a’ mi szabados rendelésünktõl függenek? I

2

t rdelt5_131-200ig.qxd

132

2007.07.24.

23:59

Page 2

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

— Sõt, — minthogy az el-testálandó ingatlan jószág, vagy a’ Korona javaiból kiszakasztott Nemesi jószág, vagy szabad és Királyi Város fõldén való Jus, vagy a’ Jászok, és Kúnok szabad Tartománnyán fekvõ örökség, vagy (hogy többet ne említtsek) fõldes Uraságot esmérõ paraszt jószág, egy más nagyobb kérdés jönn-elõ itten: vallyon nem lehetne-é ollyan törsökös pontokat találni, a’ mellyekben mind ezen külömb külömb Rendû testálókat, mind külömb külömb természetû jószágról tett Testamentomaikat rész szerént meg-egyeztetni, rész szerént az õ Testamentomaikat ezekben mind meg annyi törsökös állatásokban (Principia Prima) gyökereztetni, és ezekbõl meg-mutatni, és le-húzni lehetne? — Igen-is; éppen azon igyekezem, hogy itten ebben a’ III. Részben ollyan törsökos pontokat botsássak elé, mellyekben rész szerént majd minden rendû Magyar Polgárok meg-egygyeznek, és így majd minden Testamentomokra alkalmaztathatók, és a’ mellyekbõl mind meg annyi törsökös ellátásokból, a’ több rendbéli Testamentomokat-is meg-mutatni lehessen. — Mellyeket hogy annál érthetõbbekké tegyek az olvasók elõtt, a’ dolgot a’ törsökén kezdem.

tzifra okoskodásaikat el mellõzzem, a’ Jószágon szoross értelemben értem azt, a’ melly az én birtokomban lehet. — Legszélesebb értelemben vévén Birtokomban, vagy Birodalmomban van az a’ jószág, a’ mellyre én kezemet, vagy lábamat törvényesen reá, vagy bé-tehettem. — Továbbá más az, midõn magához a’ jószághoz, (ad ipsam rei substantiam) a’ törsökhöz tudni-illik, a’ mellybõl a’ jövedelem jönn, más az, midõn nem magához a’ jószághoz, vagy a’ jövedelem törsökéhez, hanem tsak a’ jószágból’ jövõ jövedelemhez, vagy hasznához vagyon jussom; a’ midõn énnékem magához a’ jószághoz vagyon jussom, akkor én, annak a’ jószágnak polgári értelemben Ura vagyok, következésképpen abban a’ joszágban Uradalmom vagyon. — Az Uradalomnak sok gyümöltsei, vagy folyadékjai (Consectaria) vagynak: Az Uradalomnak egy nevezetes folyadékja, a’ jószág eránt lehetõ szabados rendelés, a’ mennyiben ezt a’ Polgári Törvények meg-engedik, — Az a’ jószág, a’ melly az én birtokomban lehet, és mellynek Ura lehetek, magokra a’ Testamentomokra nézve-is vagy ingó, vagy ingatlan; — Ingó Jószág az, a’ melly vagy maga magától mozdúl, mint a’ barmok (mert az embert, az emberiség jussait olly gyalázatoson meg-tapodó régi vad Görögökkel, és Rómaiakkal, a’ jószág közzé nem számláljuk) vagy a’ jószágnak romlásán kívûl

§. 56. Hogy a’ Törvény visgálóknak, vagy a’ Törvény Túdóssainak (Juris Consultus)

I

3

133

t rdelt5_131-200ig.qxd

134

2007.07.24.

23:59

Page 4

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

egy helybõl más helybe mozdíttathatik.— Ingatlan Jószágnak nevezzük, vagy a’ melly természet szerént a’ fõldhöz ragadott, és oda tartozik, mint minden szántó-fõldek, kaszáló-rétek, szõllõ-hegyek, és kertek; vagy tsak külömben a’ fõldhöz kaptsolt dolgok, és a’ mellyek az egész jószágnak romlásán kivûl egy helybõl más hellybe nem mozdíttathatnak, a’ millyenek minden Épûletek.

a’ Törvény fel-tészi, hogy az el-testálandó jószágnak ollyannak kell lenni, a’ mellyrõl a’ testáló még halála történetéreis szabadoson rendelhessen, és így ennek ide, vagy amoda való tétele az õ hatalmától függjön; mivel pedig kinek mennyi hatalma vagyon valamelly jószágban, abból lehet leg-inkább meg-tudni, hogy ki minémû hatalommal bír valamelly jószágot; Innen úgy tartom, hogy a’ jószágban lehetõ hatalomnak, ’s következésképpen az eránta tehetõ Rendelésnek mennyiségét, egy egy jobb móddal meg-nem tudhatjuk, mintha a’ jószágok birtokainak módját, és állapotját különösön meg-tekíntjük. — Mennyünk annakokáért a’ jószágok’ külömb külömbféle birtokaira.

§. 57. Minden Rendelés Parantsolatot foglal magában, minden Parantsolat a’ Hatalmat fel-tészi, mert a’ kinek hatalma nintsen, nem-is parantsolhat; és így egy átaljában következik az, hogy, ha én valamelly jószágról szabados rendelést, még pedig a’ magam tulajdon nevemben akarok tenni, szükség, hogy az a’ jószág az én szabados hatalmomban légyen: szabados hatalmomban vagyon az a’ jószág, a’ mellyel azt tselekedhetem, a’ mi énnékem tetszik, következésképpen, a’ kinek tetszik el-is ajándékozhatom: Minthogy továbbá az, a’ ki testál tudni való, hogy halála történetére rendel valamit, és így midõn a’ Törvény-tévõ a’ Testamentom törvényes belsõ formájára ok-vetetlen azt kívánja, hogy az a’ jószág, mellyrõl valaki testál, a’ testáló szabados rendelésétõl függjön (§. 18. 23. 26.) látni való, hogy

135

§. 58. Ha valamelly jószág tsupán tsak hûséges Gondviselésemre, vagy Igazgatásomra bízatott; ekkor én ezen jószágnak tsupa Sáfára vagyok; Illyen Sáfárok az Uraság’ Tisztyei, az Árvák’ Tutorai; — Sõt illyen Sáfárok az Atyák-is a’ magok gyermekeiknek Anyai, és az Anyák a’ magok gyermekeiknek Atyai Jussokban, hanem tsak azzal a’ külömbséggel, hogy az Atyák, és Anyák a’ jószágnak hasznátis vehetik; de mindazonáltal a’ jószágnak nem Urai, hanem tsak Sáfárai, és Igazgatói. I

4

t rdelt5_131-200ig.qxd

136

2007.07.24.

23:59

Page 6

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

§. 59. Vagynak mások, a’ kik bizonyos kötelezõ Levél (Contractus) mellett, valamelly jószágnak bizonyos meg-határozott ideig, vagy a’ jószág Urának szabad tetszeséig, csupa birtokában vagynak, a’ birtokokban lévõ jószágnak hasznát vehetik; de magához a’ jószághoz semmi törsökös jussok nintsen; illyenek az Árendások, a’ Zálogosok, vagy Zálog birtokossai, az Írományosok (Inscriptionalistoe) a’ kik t. i. hív szolgálatokért valamelly jószágot, a’ jószág’ Ura hathatós engedelmébõl bizonyos ideig bírnak, és végtére; a’ fõldes Uraságot esmérõ paraszt fõldeknek birtokosi. — Ollyan jószágnak tehát, mellynek birtoka vagy más tetszésétõl, vagy bizonyos kõltsönös kötelezéstõl függ, és tsak bizonyos ideig tart, Ura nem vagyok, és így az én rendelésemtõl nem függ. — Mennyünk a’ Jószág Uraira.

A’ Törsökös Uraság a’ Magyaroknál ismét külömbféle az erántok lehetõ rendelésre nézve: úgymint: a) Én bírok egy jószágot, mellynek ugyan törsökös Ura vagyok; hóltig szabad hasznát vehetem; de tellyességgel semmi ki-gondolható, és a’ jószág ideig való vagy örökös el-idegenítését maga után húzható rendelést nem tehetek benne: Illyenek minden elsõ szülöttséghez, öregebbikhez a’ Familiában köttetett Jószágok. b) Vagyon ollyan jószágom, a’ mellynek én ugyan hasonlóképpen törsökös Ura vagyok, hóltig hasznát vehetem, és ámbár nintsen ugyan, az ezzel való szabad bánásban kezem annyira meg-kötve, mint az a betû alatt említettük; mindazonáltal, a’ vélle való bánásnak rendes, és bizonyos határait maga a’ Törvény ki-szabta, annyira, hogy ha ezeket által-hágom, az én Rendelésem törvénytelen lészen; Illyenek minden Ösi jószágok. — És így az Ösi jószágokban senkinek-is nintsen határozatlan Uradalma. — c) Vagyon ollyan jószágom, mellynek hasonlóképpen törsökös Ura vagyok, a’ mellyel hóltig szabadon használhatok, és a’ mellyel való szabad bánásomban az Ország közönséges Törvénnyei ugyan határt nem szabtak; de szabott az, a’ ki nékem a’ jószágot ajándékozta, és az én rendeléseimnek határait ki-szabta; Illyenek azok a’ magános Adományok (Donationes

§. 60. A’ Jószág’ Urairól. A’ Magyar Törvények szerént azt nevezem valamelly jószág igaz, és valóságos Urának, a’ kinek a’ kérdésben lévõ jószághoz a’ Törvénybe gyökerezett Uradalmi törsökös, és örökös jussa vagyon. — Mi módon szereztetik pedig ezen uradalmi törsökös örökös Jus, azt rendel alább meg-fogjuk látni.

I

5

137

t rdelt5_131-200ig.qxd

138

2007.07.24.

23:59

Page 8

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

Privatorum) a’ holott az ajándékozó, az Adományosnak a’ Jószággal való Rendelésben Törvényt szabott. d) Vagyon ollyan Jószágom, a’ mellynek ollyan szabad hatalmú törsökös Ura vagyok, és a’ melly eránt olly szabados rendelésem vagyon, hogy az eránta lehetõ, vagy tejendõ Rendelésemben, sem az Ország közönséges, sem valamelly Ajándékozónak szabad akarat szerént való Törvényétõl nem függök, és így abban a’ Jószágban az eránta való Rendelésben határ nélkûl való szabad hatalmam, következés-képpen illyen Jószágban határozatlan uradalmam vagyon: Illyenek többnyire az ollyan Jószágok, a’ mellyeket magam tulajdon pénzemmel magános emberektõl veszek: mellyekrõl alább. — A’ honnan ezeket így értve, ezekbõl azt hozom-ki, hogy: Nem lészen helytelen magát a’ Jószágban való Uradalmat, a’ Magyar Törvények szerént-is Határozott, és Határozatlan Uradalomra fel-osztani.

dalma vagyon, az a’ maga Jószágával mind Életében, mind Halála történetére szabados: már pedig valami Halálom’ történetére az én szabados rendelésemtõl függ, arról én szabadoson testálhatok; (§. 57.) Ellenben valami az én Halálom történetére az én szabados rendelésemtõl nem függ, én arról szabadoson nem testálhatok: minthogy továbbá a’ szabados Rendelés a’ Határozatlan Uradalomnak törvényes folyadékja, innen következik, az a’ fõ törsökös Testamentomi Pont, és állatás, hogy

§. 61. A’ Testamentomi Törsökös Fõ-Pontok. Ha a’ szabados bánás, az Uradalomnak follyadékja (§. 56.) és így a’ tökélletes szabados bánás, a’ tökélletes vagy határozatlan Uradalomnak következése, következésképpen a’ kinek határozatlan Ura-

139

Minden, a’ ki valamelly Jószágról testál, szükség, hogy az el-testálandó Jószág a’ Testáló tökélletes vagy határozatlan Uradalmában légyen; a’ melly állatásból, két más állatás törvényesen foly, tudni-illik: 1. A’ kinek valamelly Jószágban tökélletes Uradalma nintsen, az arról a’ Jószágról nem testálhát: és így 2. Senki-is a’ más Jószágáról tellyességgel nem testálhat. Ezen állatásokat igen jól meg-kell jegyezni, mind azért, hogy ez, minden rendû és állapatú Testálóra illik, mind azért, hogy ezekbõl mint meg annyi törsökös állatásokból minden Testamentomi esetek meg-fejtettethetnek, és a’ mellyeknek miis ebben az egész könyvetskében sok hasznát fogjuk venni, és a’ mellyekre mind bi-

t rdelt5_131-200ig.qxd

140

2007.07.24.

23:59

Page 10

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

141

zonyos törsökökre fogjuk a’ következendõ elmélkedéseinket húzni. — Annakokáért a’ fellyebb való (§. 61.) Állatásokból, hozzuk-ki, hogy: §. 62. I. A’ ki valamelly Jószágnak tsak Sáfára, Gondviselõje, Igazgatója, az a’ maga Gondviselése alá bízatott Jószágról, törvényes Testamentomot nem tehet, és így sem az adva adatott (Dativi), sem a’ Törvényes (legitimi) sem a’ Természeti és Törvényes (legitimus simul et Naturalis:) Tutorok, a’ millyenek az Atyák és Anyák, a’ magok Gyermekeiket illetõ Atyai, vagy Anyai Jószágokról, sem a’ férjfi a’ maga feleségét illetõ Jószágról törvényesen nem testálhat. — Úgy; de hát ha, az Atya, Anya, Férjfi a’ maga Gyermekei vagy Felesége Jószágában valami pénzt vert vólna-bé, hát ekkor nem szabad-é az Atyának, Anyának, a’ férjfinak a’ Jószágról testálni? — A’ más Jószágáról soha senkinek se szabad testálni (§. 61.) hanem a’ jó lélekkel a’ Jószágban bé-vert pénzrõl, igenis szabad testálni, de errõl láss bõvebben abban a’ §-ban a’ hol a’ Házasság ideje alatt lévõ köz keresetrõl fogunk szóllani. II. Semminémû Árendás, Zálogos, és bizonyos bérért, sõt ingyen-is a’ Törsökös Úr engedelmébõl, valamelly Jószágot biró Ember, az Árendában, Zálogban, Bérben, vagy az Úr ingyen való engedelmébõl birott Jószágot, magát tudni-illik a’ Jószágot,

el nem testálhatja. Mert a’ Jószág az õ szabados rendelésétõl nem függ. Mondám magát a’ Jószágot; de el-testálhatja ezen Jószágból vett, ’s nyert Jövedelmeit, mert minden jó-lelkû birtokos a’ Jószág Birtokából nyert haszonnak törsökös Ura, és ezen haszon a’ haszon-vévõ Birtokos szabad rendelésétõl függ. — A’ Zálogos se testálhatja el magát a’ Jószágot; de el-testálhatja a’ Záloghoz való Jussát mind addig, míg a’ Zálogos Esztendõk bé-tõltek: mert valamint hogy a’ Zálog birtokossának szabad a’ Zálogot újra el-zálogosítani, úgy szabad a’ Záloghoz való Jussát-is el-testálni. — Minthogy tovább a’ Zálog szerzõje, nem a’ Zálogos Jószágnak, hanem a’ Jószágból jövõ haszonnak határozatlan Ura, a’ melly Jószágban pedig határozatlan Uradalmam vagyon, arról szabadoson testálhatok (§. 61.) látni való, hogy a’ Zálog szerzõje a’ Zálogot a’ maga maradéki között, úgy feloszthatja, a’ mint nékie tettszik, mert nem a’ jószágot, hanem a’ haszon-vételt osztyafel. — Így kell okoskodni azokról-is, a’ kik, mások’ fõldeiket, akár bérben, akár ingyen bírják, hogy tudni-illik: magáról a’ fõldrõl ugyan Testamentomot nem tehetnek, hanem mind ezen fõldekbõl vett Jövedelmekrõl, ’s mind ezen fõldekben jó lélekkel, és a’ Törvények értelme szerént bé-vert, és törvényesen meg-mutatható pénzeikrõl mint magok rendeléseiktõl függõ javaikról, tökélletes erejû Testamentomot tehetnek.

t rdelt5_131-200ig.qxd

142

2007.07.24.

23:59

Page 12

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

Mind ezekbõl közönségesen igaz az, hogy ollyan jószágról, a’ mellyhez törsökös Uradalmi jussom nintsen, magára a’ jószágra nézve, tellyességgel semmi a’ jószág el-idegenítését maga után húzható rendelést tenni nem lehet — De Minthogy minden Testamentomi rendelés halálunk történetére tett rendelés, abból; hogy valaki valamelly Jószágnak törsökös Ura, még nem következik, hogy tehát éránta Halála történetére szabad tetszése szerént való rendelést tehet, és így el testálhatja, a’ mint ez a’ következendõkbõl meg-fog tettszeni. — Mennyünk hát a’ Jószág törsökös Uraikra, és szóljunk elsõben-is.

jószágot szerzõ vagy keresõ Atyám, minden Testamentom nélkül még-találna halni, és a’ Jószág a’ gyermekeket illetõ Atyai örökségbe való jutás Törvényei szerént, (secundum Leges successionis descendentium ab intestato debitoe) én reám, mint az Atyám’ törvényes maradékára száll, azon szállásnak elsõ szempillantásától fogva, a’ jószágnak õsisége kezdõdik, és ez a’ jószág a’ keresett javak sorjából ki-vétetvén, én reám nézve ugyan Atyai, törvényes maradékimra nézve, pedig ösi jószág lészen; de mind reám, mind törvényes maradékimra nézve az õsi jószágokról írtt törvények által kormányoztatik. A’ vérségen a’ jószágokra nézve értünk egy olly egy más után következendõ rendû sor embereket, a’ kik a’ jószágnak szerzõjétõl a’ törvényes születésnek rendes úttyán ízekrõl ízekre származtanak. — A’ honnan a’ Vérségnek jussa a’ Magyar ösi jószágokban a’ Magyar Országi Törvények szerént abban áll, hogy: minden õsi Magyar Nemes, Nemtelen, Jász, Kún, Királyi Városi, Fõldes Uraságot esmérõ paraszt jószágnak, a’ birtokos Apáról a’ gyermekekre, és ezeknek ízeire, ezeknek magvok szakadások után, a’ jószág szerzõjétõl törvényesen származott mellesleg való ágakra mind egészszen a’ jószág’ szerzõjétõl törvényesen származható, ’s a’ Familiában lévõ leg-utólsó Atyafira kelletik szállani; ezen Törvénynek ereje szerént vagyon te-

§. 63. Az Õsi Jószágokról. Minekelõtte az ösiekre mennénk, botsássunk elé némelly környûl-állásos meghatározásokat. — Ha az én Atyám ma egy, akár Királyi Adományból eredett, akár külömben nyertt jószágot szerez, ez a’ jószág mig az én Atyám él, minden tekéntetben tsupa keresett jószág: Hogy ha pedig az én Atyám ollyan rendelést tészen, hogy ez a’ jószág az õ halála után én reám és az én törvényes maradékimra; akár közönségesen így, hogy az õ természeti és törvényes maradékira szállyon, vagy, hogy ha az én, a’

143

t rdelt5_131-200ig.qxd

144

2007.07.24.

23:59

Page 14

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

hát egy Atyafinak más osztályos Atyafi ösi jószágához Törvényes jussa, ennek magva szakadása után: Ha vagyon úgy az õsi jószág annak Birtokosainak szabad rendelésektõl nem függ, mind addig míg a’ Jószághoz just fenn tartó Atyafiak vagynak: Ezt bizonyíttyák a’ Törvénynek világos szavai. Verböczy Decreti Tripartialis Partis 1-moe Titulus 58-vus.

Verböczy Hármas Törvényes Könyvének I-sõ Része 58-dik Tzikelye.

Verum tamen super bonis, ac Juribus possessionariis avitis pater in praejudicium filiorum, vel filiarum (si ea Jus quoque faemineum sequantur) & similiter frater in praejudicium fratris super bonis ac Juribus possessionariis paternis, vel avitis sine consensu filiorum ac filiarum, vel fratrum, quantum ad a lienationem, aut venditionem eorundem bonorum simpliciter, nullam penitus Fassionem facere potest. Quae si etiam fieret, nullius censeretur esse vigoris, neque firmitatis.

Mindazáltal az Atya az ösi jószágokban a’ maga fiai (és ha a’ jószág a’ leányokat-is illeti) leányai jussainak sérelme nélkûl, úgy szinte az Atyafi, az Atyai, és õsi Jószágokban a’ fiaknak leányoknak, és Atyafiaknak helybe hagyások nélkûl semminémû ollyan vallás-tételt nem tehetnek, a’ melly a’ Jószágnak el-idegenítését, vagy el-adását tárgyazná; Ha pedig Vallást tenne-is; semmi ereje nem lehet.

Verb. Decret. Trip. Part. I. Tit. 67.

Verb. I-sõ Rész. 67. Tzikkelye.

- - - Licet frater Carnalis altero fratre similiter Carnali supervivente, Dominium reale, ac possessorium bonorum

Jóllehet edgyik Vér szerént való Atyafiú a’ másik vér szerént való Attyafiának meg-osztott Jószágát, annak életében, nyilván és

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. suorum post factam cum eo divisionem non habeat: jus tamen ac Dominium Successorium de tacto & immediate habet: cujus virtute postquam frater ipse sine haeredibus decesserit; mox & immediate superstes, & in humanis agens frater bona defuncti fratris simpliciter, absque omni scilicet Statutione juridica, & alio processu Juris, pro se vendicabit, & posteritati suae juste, meritoque applicabit.

145

valóságoson nem bírhattya: mindazonáltal az Atyafinak ehez a’ Jószághoz örökös Birtokos Jussa minden közbe-vetés nélkûl vagyon; melynek ereje által minekutánna az atyafinak magva szakadna, az életben maradott vér szerént való Atyafi, a’ meg-hólt Attyafiának Jószágát minden Törvényes iktatás, és Per nélkûl magának el-foglalhattya.

Jegyzés. Senki meg ne botránkozzék pedig abban, hogy én a’ Fõldes Uraságot esmérõ Paraszt embert a több rendû emberekkel egy sorban teszem, mert ámbár tudom, hogy a’ Paraszt embereknek ösi Jószágokat tárgyazó ügyei nem a’ Verbõczy I. Könyv. 58-dik Tzikkellyében, hanem a’ Verbõczy III. Rész, 29-dik Tzikkely 1-sõ §-ban gyökereztetik: mindazonáltal a’ parasztoknak, mind itten, mind ezután a’ többi rendekkel egyetemben lejendõ Említésében tsupán tsak az a’ Tzélom, hogy mutassam-meg azokat a’ Fõ-Pontokat, mellyekben minden állapotú emberek meg-egyeznek.

§. 64. Az Atyafiságos Viszontagló örökösödésrõl. Mind azokból a’ mellyeket a’ 63-dik §-ban mondottunk, mind a’ most említtetett 63-dik §-ban foglalt közönséges törvénybõl, alkalmasint meg-lehet érteni, mitsoda, az a’ mi Magyar Atyánkfiai közöttis szokásban lévõ viszontagló örökösödés? K

t rdelt5_131-200ig.qxd

146

2007.07.24.

23:59

Page 16

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

és a’ melly a’ jószágnak az osztályos Atyafi jussainak sérelmével való el-testálását hathatóssan akadály oztattya, úgy hogy, a’ hol az Atyafiak között a’ viszontagló örökösödésnek helye vagyon, ott az osztályos jószágról az osztozó Atyafiak’ sérelmére Testamentomot tenni nem lehet: ellenben, a’ hol atyafiságos viszontagló örökösödés nintsen, ott bátran lehet a’ Jószágról testálni, annyira, hogy a’ viszontagló örökösödésrõl való Tudomány, sok Testamentomok’ Törvényes, vagy Törvénytelenségének próba köve, meg-érdemli tehát, hogy egy két szót rólla bõvebben szóljunk. Midõn egyik atyafi, a’ másik magtalanúl meg-hólt Attyafiának Jószágába Törvény szerént jut, ezen örökségbe való jutást közönségesen nevezzük mellesleg lévõ örökségbe való jutásnak: (Successio Collateralis) azt pedig, hogy egyik Atyafi, a’ másik magtalan Attyafiának Jószágába viszontagló módon meg-örökösödhelik, nevezzük atyafiságos viszontagló örökségbe valo jutásnak, vagy rövidebben, atyafiságos viszontagló örökösödésnek (Successio mutua et reciproca fraternalis) — Pál, Péter, és Jó’sef, Atyafiak; de még-is attól nem következik, hogy Péter, Pál, és Jó’sef között viszontagló örökösödés légyen, és így nem minden Atyafiak között vagyon viszontagló örökösödés. — Az hát a’ kérdés, mellyek azok a’ törsökös Pontok, mellyekbõl meg-lehessen fejteni és tud-

ni: Vallyon ez vagy amaz Jószágban az Atyafiak között, vagyon-é ollyan atyafiságos viszontagló örökösödés, a’ melly a’ magtalan Atyafit a’ Testamentom tételben a’ Just tartó atyafiakra nézve meg-akadályoztatná? Verbõtzi I-sõ Rész’ 47. Tzikkely’ 4. Pontjában Az Atyafiságos viszontagló örökösödésrõl való tudományt e’ következendõ igékkel fejezi-ki: „ Sola sangvinis propa„ go et fraternalis mutua divisio efficit ex „ se mutuam, et recíprocam bonorum in „ alterutrum condescensionem, atque de„ volutionem, allegatione cujusvis praescri„ ptionis non obstante:“ mellyet én Ma„ gyarúl így teszek-ki: Tsupán tsak a’ kö„ zös vérségbõl való származásból, és a’ „ Jószágnak atyafiságos közös, vagy vi„ szontagló osztállyából ered az, hogy „ akármelly hoszszas határú idõ lefolyás ad„ ná-is elõ magát a’ magtalan Atyafi Jó„ szágában, a’ Jószág mindazonáltal a’ „ magtalan Atyafinak magva-szakadása „ után, a’ másik életben lévõ osztályos „ Atyafira száll, és háromlik.“ Verbõtzinek most említett szavaiból húzok-ki egy jól meg-tartandó törsökös állatást: (Principium) Valamelly Jószágban az Atyafiak egymás között atyafiságosan meg-osztoznak, abban a’ Jószágban az osztályos Atyafiak, és ezeknek maradéki között, egyik a’ másiknak magvaK

3

147

t rdelt5_131-200ig.qxd

148

2007.07.24.

23:59

Page 18

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

szakadása’ történetére viszontagló örökösödés vagyon. De jól meg-kell Verbõtzinek ezen szavait, atyafiságos osztály jegyezni; mert nem mondja tsupa osztalynak (divisio) hanem oda teszi atyafiságos osztály, (fraternalis divisio) az az, mikor az Atyafiak úgy osztoznak valamelly Jószágban, mint atyafiak. — De éppen az ám a’ kérdés: Mikor osztoznak, vagy mellyek azok a’ nevezetesebb esetek, mellyekben az Atyafiak a’ Jószágban úgy osztoznak, mint atyafiak? Azok a’ nevezetesebb esetek, a’ mellyekben az Atyafiak valamelly jószágban úgy osztoznak, mint atyafiak,következésképpen abban a’ jószágban az atyafiak között viszontagló örökösödés vagyon, e’ következendõk: 1. Az Atyai vagy Anyai örökségben, melly kétféleképpen esik-meg: t. i. vagy a) az Atya ’s Anya a’ maga gyermekeit, ’s ezeknek örököseit tulajdon Testamentoma által hívja az örökségre, itten a’ Gyermekek az Atyai vagy Anyai örökségben úgy osztoznak, mint atyafiak. — Vagy pedig b) midõn az Atya vagy Anya minden Testamentom nélkûl meg-halván, a’ Törvény maga hívja a’ gyermekeket az Atyai vagy Anyai örökségre, mellyet mi nevezünk Testamentom nélkûl lévõ örökségbe való jutásnak, vagy kurtábban Testamentom nélkûl való Gyermeki örökösödés (successio descendentium ab intestato) er-

rõl szóll Verbõtzi az 1. Részben a’ 40-diktõl a’ 46-dik Tzikkelyig bé-foglalva. Ebben az esetben az Atyafiak úgy osztoznak mint atyafiak. Hogy ezen a’ most említett esetben lévõ atyafiságos osztályból, atyafiságos viszontagló örökösödés származik, azt Verbõtzi világosan mondja, ki-is midõn a’ 40-diktõl a’ 46-dik Tzikkelyig ezeknek az Atyai és Anyai Jószágoknak osztállyairól beszéllene, a’ 47. Tzikkelyt így kezdi-el: „Tudni kell pedig továbbá, hogy „ minden e’ féle az Atyafiak között fel-osz„ tott javak, és birtokos Jószágok, egyik„ nek magva-szakadása után, a’ több élet„ ben meg-maradott Atyafiakra és örökö„ sökre szállanak ’s a’ t. ” Ettõl meg-kell külömböztetni a’ Testvérek, és a’ Házasok között más ide nem tartozó esetekben való viszontagló örökösödést. 2. Ha a’ Király több Atyafiakat egy adomány levélben egybe foglal, és ezeknek így egy be-foglalva (conjunctim) valamelly Jószágot ajándékoz, és az adományos Atyafiak a’ Jószágot fel-osztyák, ezen osztály atyafiságos osztály; világos szókkal bizonyíttya ezt Verbõtzi az I-sõ Rész’ 50-dik Tzikkelyében, a’ hol két, de külömbözõ idõben, és így nem egy adományos levélben foglaltatott a’ Királytól egy férjfiúi örökösnek méltóságára emeltetett, vagy magyarosabban ki-mondva: meg-férjfiasíttatott (Puellae in Haeredes masculos praefectae) Leányoknak viszontagló öröK

3

149

t rdelt5_131-200ig.qxd

150

2007.07.24.

23:59

Page 20

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

kösõdésekrõl szóll, azt mondja: hogy ezek között nintsen viszontagló örökösödés. Miért ? — mert külön, és így nem egybefoglalva nyerték az adományt, ha együtt nem nyerték, együtt nem-is osztozhatnak, a’ hol pedig köz atyafiságos osztály nintsen, ott viszontagló örökösödés sem lehet. — Így vagyon a’ dolog (úgy mond Verbõtzi a’ most említett 50-dik Tzikkelyben) azokra az Atyafiakra nézve-is, a’ kik nem egybe-foglalva; hanem külön külön nyernek valami adományt, hogy t. i. ezek között viszontagló örökösödés nintsen: és így hogy ha egybe-foglalódnak valamelly Jószágra nézve, akkor azon Jószágban atyafiságosan osztoznak. — Már Minthogy ha két több külömbözõ esetekben, ugyan azon egy Törvénynek okát és fundamentomát fel-találom, a’ Törvénynek erejét, és értelmét mind azon esetekre-is ki-terjesztem *). A’ most említett 1. és 2-dik Pontokból azt hozom-ki, hogy nem tsak az Atya, nem tsak a’ Király, sõt 3. Ha egy idegen-is több Atyafiakat mint Atyafiakat egybe-foglalva a’ maga keresett javainak örökségéré hívja, az ezen Jószágban az Atyafiak között véghez ment osz-

tály atyafiságos osztály, és a’ viszontagló örökösödésnek helye vagyon Az 1723. Esztendõbéli 47-dik Tzikkely elõtt, valamit egy még meg nem osztozott atyafi az osztatlan állapotban akár attyafiával edgyütt, akár külön maga igyekezetével keresett, azt a’ közönséges osztály’ alkalmatosságával köz osztályra kelletett botsátani; de már ezt a’ rosz szokást a’ most említett 47-dik Tzikkely el-rontotta (a’ mint ezt alább a’ 70-dik Szakaszban szóról szóra meg-láthatod) annyira, hogy egy Atyafi-is már most a’ maga keresetét atyafiságos köz-osztályra botsátani tartozásból nem tartozik; hanem ha jó-szántából; a’ honnan 4. Hogy ha valamelly Atyafi, vagy Atyafiak a’ maga tulajdon keresetét, vagy kereseteket önként jó-szántokból közönséges atyafiságos osztályra botsáttya, vagy botsáttyák; ezen fel-osztott Jószágokban atyafiságos osztály, következésképpen viszontagló örökösödés vagyon; sõt hogy ha 5. Egy vagy több atyafiak az atyafiságos közönséges osztály után-is bizonyos Jószágot egy erõvel és fáradtsággal kerestek, és abban meg-egyeznek, hogy ezen Jószágot nem úgy, mint köz-keresõ idegenek; hanem mint atyafiak, és így a’ viszontagló örökösödésre tzélozó indúlattal, atyafiságosan fel-oszszák; ezen Jószágbanis az atyafiak között atyafiságos osztály, következésképpen viszontagló örökösödés

*) Mellyet a’ Deák Törvény tudósok így tesznek-ki: Ubi eadem est ratio legis, eadem etiam debet esse Juris dispositio. Vide Pand. ad legem Aquiliam

K

151

4

t rdelt5_131-200ig.qxd

152

2007.07.24.

23:59

Page 22

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

153

vagyon. — De fordíttsuk-meg a’ köpenyeget: — Hogyha tehát az atyafiságos viszontagló örökösödésnek fundamentoma az atyafiságos osztály; egy átallyába következik, hogy 1-ször a’ hol az Atyafiak valamelly Jószágban meg-osztoznak ugyan, de nem úgy, mint Atyafiak, ottan atyafiságos osztály nintsen, következésképpen viszontagló örökösödés sem lehet; p. o. 3. Testvér vagyon kereskedésbéli Táraságban kik-is 300. forintot nyernek, és ezen 300. forintot magok között fel-osztyák, itten 3. Testvérek közös Jószágot osztanakfel, még-is egyik a’ másik Jószágában viszontagolva nem örökösödhetik, miért? mert nem mint atyafiak, hanem mint valamelly Jószágnak közbirtokossai kinek-kinek személlyére jutott rész szerént (proportionaliter) osztoznak-fel; igaz az, hogy Testvérek osztoznak-fel, az-is igaz hogy köz Jószágot osztanak-fel; de e’ még mind semmit sem tészen az atyafiságos osztályra; mert nem úgy mint Testvérek, vagy atyafiak; hanem mint egy bizonyos kötelezõ levél mellett magok között fel-állíttatott társaságban lévõ három Kereskedõk nem atyai, sem nem királyi, sem nem más idegentõl egybe-foglaltatott Jószágot; hanem tulajdon magok kereseteket osztyákfel, már pedig most említettük, hogy még az Atyafiak sem tartoznak tartozásból a’ magok kereseteket atyafiságos köz-osztályra

botsátani; hanem ki ki a’ maga keresetét magának meg-tarthattya. Itt-is hát a’ 3. Atyafiak osztoznak ugyan; de az õ osztályok nem atyafiságos; hanem idegen osztály; az idegenek között pedig rendszerént viszontagló örökösödés nintsen. Hogy ha tehát a’ hol atyafiságos osztály nintsen, ottan viszontagló atyafiságos örökösödés sem lehet; ebbõl következik, hogy 2. Ha egy idegen 3. Testvért nem egybe-foglalva, hanem külön külön valamelly örökségre vagy hagyományra hív, p. o. Kokk Istvánnak, Kokk Dániel Fiának a’ Bankaházi szõllõmet, Kokk Josefnek, ugyan tsak a’ Kokk Dániel Fiának a’ Buda-Örsi szántó-fõldeimet, Kokk Miklósnak, az említett Kokk Dániel fiának az Ó Budai malmomat örökségûl hagyom. Itt három Testvér egy ember Jószágából részesûl, még sints egymás között viszontagló örökösödés. Miért? mert ugyan azon egy örökös részben az atyafiak nem osztoznak; hanem ki ki a’ magáét külön vészi. — Többet mondok. 3. Ha egy Atyának vagynak 4. Gyermekei, ezek közzûl kettejét külön egybe köti, a’ más kettejét-is külön egybe köti, illy formán: Péter és Pál fiaimnak egy tsomóban (conjunctim) amaz hat táblákból álló Gerepeni szõllõmet: András és Juliánna Gyermekeimnek ismét egybefoglalva a’ Kabai erdõmet minden benne

t rdelt5_131-200ig.qxd

154

2007.07.24.

23:59

Page 24

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

lévõ szántó-fõldekkel, és rétekkel edgyütt örökségûl hagyom, itten a’ törsökös keresõtõl a’ Jószág két felé, még pedig két egymástól külömbözõ örökségre van feldarabolva, külön van Pál és Péter, külön András és Juliánna; azomban pedig Pál és Péter bizonyos örökségbe egybe van foglalva; ismét András és Juliána más bizonyos örökségbe egybe van foglalva; Pál és Péter tehát a’ nékiek jutott örökségben együtt osztoznak, mint atyafiak; és így Pál és Péter között viszontagló örökösödés vagyon; András és Juliánna ismét együtt osztoznak a’ nékiek jutott örökségben mint atyafiak, és igy András és Juliána között viszontagló örökösödés vagyon. — Minthogy pedig Pált és Pétert, külön Andrástól és Juliánnától egybe-foglalta, és ismét Andrást és Juliánnát, külön Pétertõl Páltól hasonlóképpen egybe-foglalta, következésképpen külön örökségre hívta, úgy Pál Péter egy tsomóban az Andrásnak és Juliánának jutott, ismét András és Juliána együtt véve a’ Pálnak és Péternek jutott örökségben nem osztoznak, és így az öszve-kaptsolt Pál Péter egy részrõl, más részrõl pedig a’ hasonlóképpen egybe-foglalt Juliána ’s András között valaminthogy atyafiságos osztály nintsen; úgy viszontagló örökösödés sem lehet, mint ennek világos példáját a’ következendõ Királyi Törvényes Udvar’ végezésében következendõ módon olvassuk:

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

155

Excelsoe Curioe Regioe Decisio.

A’ Királyi Törvényes Udvarnak Végezése.

Si acquisitor de acquisitis suis Testamentum condat, et certam partem specifice expressam prolibus ex prima Conjuge genitis, aliam vero Conthorali, et ex hac velut thoro secundo genito filio conjunctim et simul, exempli gratia cum hac clausula leget: Conthorali videlicet meoe, et ex hac genito filio relinquo: ac in casu defectus nullam circa successionem regulationem faciat, tum filio ex posteriori thoro genito in impubertate decedente, et matre ejus superstite: fratres et sorores ex primo thoro propagatae in rata ejus successionem obtinere non possunt. Cum enim Pater acquisitor, proles primi matrimonii ad res sibi legatas restrinxerit, deficientem vero filium cum uxore sua conjunxerit, ac filius ita in tenera, et dispositionis faciendae incapace aetate decesserit; jam non fratribus; sed matri fundamento status indivisi immediata successio enascitur; prout enim tunc si mater praemortua fuisset; in colligata ejusmodi sub-

Ha a’ Jószág szerzõje a’ maga keresetérõl Testamentomot tészen, melly szerént keresetének nevezve ki-nevezett bizonyos részét az elsõ Feleségétõl származot Gyermekeinek: a’ másik részét pedig feleségének, és ettõl úgy mint második feleségétõl származott fiának egybe-foglalva és edjütt e’ következendõ folyadékkal hagyja: Az én feleségemnek, és ettõl származott fiamnak hagyom: egyik’ vagy a’ másiknak magva szakadása történetére pedig az örökösödés (érti a’ viszontagló örökösödést) iránt semminémû rendelést nem hágy; hogy ha azomban a’ második Aszszonytól született fiú, még gyermek korában meg-találna halni, az Aszszony pedig életben meg-maradna: ekkor az õ, az elsõ Aszszonytól származott férjfi és leány Testvérei ezen tõlle meg-maradott résznek örökségébe nem juthatnak: Mivel minthogy a’ szerzõ Atya az elsõ Aszszonytól származott Gyermekeket tsupán tsak a’ nékiek hagyatott örök-

t rdelt5_131-200ig.qxd

156

2007.07.24.

23:59

Page 26

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

stantia, filius privative successisset, ita vice versa mater filio in pupillari aetate decedenti succedere debet. 1753. In Tit. de success. Divis. Rectif.

ségre szorította; a’ most magtalanúl meg-hólt fiút pedig a’ maga Annyával egybe-kötötte, azomban pedig a’ fiú olly gyenge, és életének még a’ testálásra alkalmatlan idejében hólt-meg: immár a’ magtalanúl meg-hólt fiúnak öröksége, nem a’ több attyafiaira, hanem az õ vélle még meg nem osztozott édes Annyára néz, mert valamint arra az esetre, ha a’ meg-hólt fiúnak Annya a’ maga fia elõtt meg-talált vólna halni, ezen egybe-foglalt Jószágban tsak egyedül a’ fiú lehetett vólna örökös, úgy meg-fordítva, szükség hogy még a’ maga zöldellõ idejeben az Annya elõtt meg-hólt fiának örökösse az Anya légyen. —

Ezen Törvényes végezés az öszvekaptsolásban, vagy egybe-foglalásban gyökereztetik, az egybe-foglalásból eredni szokott viszontagló örökösödés pedig gyökereztetik. Verbõtzi I. Rész, 50. Tzik. Ezekbõl lehet, már meg-fejteni azt a’ következendõ esetet-is, tudni-illik Egy Atya, Péter, Pál, András, Juliánna Gyermekei között következendõ Testamentomot tészen: Andrásnak 1500. Juliánnának 1000. az örökösök által az örökség-

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

157

bõl külön külön ki-adandó forintokat hagyok. Javaimnak örökségére pedig Péter, és Pál fiaimat hívom. Itt látni való, hogy Péter és Pál az örökösök, András és Juliána külön külön Hagyományosok. Az immár a’ kérdés: vallyon Pál, Péter, és Juliána, vagy Pál, Péter, és András, vagy András és Juliána, vagy közönségesen Pál, Péter, Juliána, és András között viszontagló örökösödés legyen-é? errõl egyik egy féle képpen, másik más féle képpen gondolkozik. — Én a’ magam vélekedésemet meg-mondom. — Elõre botsátom e’ következendõ két igazságot, hogy a) A’ hol atyafiságos osztály vagyon, vagy nintsen; ottan viszontagló örökösödés-is vagyon, vagy nintsen. b) Más az örökös, más a’ hagyományos a’ Magyar Törvények szerént-is, bizonyítják ezt a’ minden napi példák, és így más két örökös, más két hagyományos ugyan azon Atyának Gyermekei között-is. Az örökösök edgyütt mindenkor osztoznak; a’ hagyományosok az örökösökkel soha sem osztoznak; hanem a’ nékiek jutott hagyományt az örökös kezébõl veszik-ki, más pedig osztozni, és ismét más valamit más kezébõl venni. — Ezeket így elõre botsátván, azt mondom; hogy Pál és Péter, mint köz atyai örökségre hívattatott Testvér Atyafiak atyafiságosan osztoznak, következésképpen Pál és Péter között atyafiságos viszontagló

t rdelt5_131-200ig.qxd

158

2007.07.24.

23:59

Page 28

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

159

örökösödés legyen, abban semmi kéttség nintsen. — De valyon András és Juliána között? azt mondom hogy ezek között nintsen viszontagló örökösödés. Miért? mert András-is a’ maga 1500. forintyát, Juliánna-is a’ maga 1000. forintyát külön veszi az örökségbõl, ezek hát edgyütt nem osztoznak, és így köztök viszontagló örökösödés sem lehet; sõt minthogy minden hagyományos a’ maga hagyományának Ura; mind András, mind Juliána a’ maga hagyományáról minden egyik a’ másikra való tekintet nélkûl szabadosan testálhat. — Hát már Péterrel Pállal és Andrással, vagy Péterrel Pállal és Juliánával hogy van a’ dolog? Úgy van, hogy Péter és Pál edgyütt gondoltatva sem Andrással, sem Juliánával nem osztozik, hanem mind András mind Juliána, szinte mint akármelly idegen hagyományotok a’ magok hagyományaikat a’ Péter és Pál mint örökösök kezébõl veszik: a’ hol pedig atyafiságos osztály nintsen, ott viszontagló örökösödés sintsen, és így sem Péter a’ Pál, sem Pál a’ Péter híre nélkûl a’ jószágot elnem testálhattya; mert köz örökösök, és közosztályos atyafiak. De mind Péter mind Pál az András és Juliána híre nélkûl testálhatnak: Végtére mind András a’ Juliána, mind Juliána az András híre nélkûl, mind András, mind Juliána a’ Péter és Pál hírek nélkûl, a’ magok hagyományokról szabadosan testálhatnak. — És ez az én véleke-

désem, mellyhez mind addig ragaszkodok, valameddig a’ Magyar Törvények az örökség, és hagyományok között az Atyának ugyan azon Gyermekei között-is külömbséget nem tesznek. — Tóldalékúl megkell azt-itt jegyezni, hogy nintsen a’ Magyar Törvények ellen, ha némelykor az ajándékozónak, vagy Testálónak szabados akarattyából magok között az idegenek között-is viszontagló örökösödés rendeltetik; minthogy a’ mint alább az 75-dik §ban meg-láttyuk a’ Jószág’ szerzõje a’ maga Jószágát bizonyos fel-tételek alatt ajándékozhattya másnak. — §. 65. A’ Felséges Királyi Törvényes Udvar (Excelsa Curia Regia) az ösiségnek a’ fellyebb lévõ 63-dik, és 64-dik §-ban említett vóltát, és természetét, magára az õsi osztállyból jutott pénzre-is kiterjesztette; a’ honnan az õsi osztállyból jutott, és még vagy egészszen, vagy valami részben a’ maga épségében meg-maradott, õsi pénznek-is az osztályos Atyafiakra kelletik szallania; ha kelletik; úgy osztályos õsi, ’s még valami részben a’ maga épségében lévõ pénzrõl, Testamentomot tenni nem lehet, ezt bizonyíttya A’ Felséges Királyi Törvényes Udvar végezése. Decisio Excelsoe Curi Regioe. Licet pecuniae juxta Titulos 19. 102. 1-mae inter

Királyi Törvényes Udvari végezés. Ámbár a’ pénz Verbõczy I. Része 19. 102-dik

t rdelt5_131-200ig.qxd

160

2007.07.24.

23:59

Page 30

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

res mobiles computentur, adeoque velut fluxae & lubricae ita conservari non possint, ut bona Immobilia; eo tamen non obstante, si semel divisionem ingrediantur, amplius liberae dispositioni non subsunt, verum uno Condivisionalium deficiente ad instar bonorum Immobilium in superstites condivisionales devolvi debent; cum enim 49. 1723. avita sive mobilia sint, sive immobilia distrahi vetet, distracta vero ex Acquisitis distrahentis redintegrari praecipiat; Idcirco vel exhinc inferri potest, Leges eo collimare, ut avita etiam mobilia mutuae Condividentium sucessioni deserviant.

Tzikkellyei szerént, az Ingó javak közzé számláltatik, és így mulandó és veszendõ létéré nézve, úgy meg nem tartattathatik, mint az ingatlan Jószág: hogy ha mindazonáltal az illyen pénz egyszer az Atyafiak osztállyába bément, már az illyen pénzel többé szabadoson parantsolni nem lehet; hanem, ha egy osztállyos Atyafinak magva találna szakadni, a’ tõlle megmaradott osztállyos pénznek szint úgy, mint az ingatlan Jószágnak az élétben megmaradott osztállyos Atyafiakra kelletik szállania: Minthogy az 1723. Esztendõbéli 49dik Tzikkely, az ösi Jószágoknak el-adásokat, akár ingó, akár ingatlan Jószágok legyenek azok, egy formán tilalmazza, és azt parantsolja, hogy az el-adott ösi Jószág az el adónak keresett Jószágából állíttassék helyre: Annakokáért avagy tsak ebbõl-is azt lehet kihúzni, mintha a’ Törvények oda arányoznának, hogy még az ingó ösi Jó:szágokban-is a’, viszontagló örökségben való Jutás fenn-tartassék.

§. 66.

t rdelt5_131-200ig.qxd

2007.07.29.

17:29

Page 31

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

161

§. 66. Ha tehát még az épségben lévõ az ösi osztályból jutott pénz-is, ösi; egy átaljában következik, hogy ha valaki illyen atyafiságos osztályból nyert pénzel Jószágot veszen, ezen osztályos pénz még ekkor sem veszti-el a’ maga ösiségét; de el sem vesztheti: innen a’ mi az osztályos pénzen vett Jószágot illeti, maga a’ Jószág szoross értelemben ugyan vett Jószág; de minthogy ösi tereh fekszik rajta, innen a’ mi az illyen Jószágról testálható Atyafit illeti, a’ Testáló az illyen vett Jószágról mindenkor tsak úgy és annyiban testálhat, a’ mennyiben a’ Jószágban fekûvõ, ’s a’ Testálónak magva szakadása után a’ mellesleg való atyafiakat illetõ pénz, a’ mellesleg való atyafiaknak a’ maga épségében meg-marad: minthogy pedig az ösi tereh ingó Jószág, mert pénz; innen nem ok vetetlen szükség, hogy az ösi tereh, pénz, mindenkor az ösi pénzel meg-terheltetett Jószágból szakasztassék-ki; ha az ösi tehernek más Jószágból lehetõ viszsza-fordításához reménység lehet: az Atyafiaknak mind egy akár ebbõl akár amaból; a’ dolognak valóságára tsak a’ tartozik, hogy az osztályos ösi pénz akár itt, akár amott heverjen, elég az hogy az osztályos atyafinak magva szakadása után, az osztályos atyafinak viszsza adattassék. — De errõl láss többet oda alá abban a’ §-ban a’ 4-dik pontban, a’ hol a’ köz-keresetrõl lészen a’ szó.

§. 67. Mind ezekbõl ki-húzzuk a’ Magyar ösi jószágokra nézve, e’ következendõ közönséges Testamentomi törvényt: III-szor. Semminémû Magyar Nemes, Nemtelen, Királyi Városi Polgár, Jász, Kún, fõldes Uraságot esmérõ paraszt, ösi Jószágról, Atyasiságos osztállyból jutott pénzrõl, m i n d addig, m í g , az emlí L

t rdelt5_131-200ig.qxd

162

2007.07.29.

17:29

Page 32

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

tett rendbéli jószágokhoz Just tartó fiak, leányok, vagy Atyafiak ’s akármi távol lévõ, tsak hogy az elsõ osztályos Atyafiaktól törvényesen származott vérségek vagynak, törvényes Testamentomot nem tehet, és ha teszen, a’ Testamentoma semmit érõ és erõtelen. — §. 68. Ki-fogás. ( Exceptio. ) A’ 67-dik §-ban említett Törvény a’ Haza Fejedelmére, és a’ kegyes Hagyományokra nézve némû-némû ki-fogást ér demel; de tsak ezekben, mert külõnben a’ maga épségében meg-marad, és áll. A’ honnan a’ fellyebb való §-ban említett Törvényt a’ Haza Fejedelmére, és a’ kegyes hagyományokra nézve nem kell, ollyan szorossan venni, mintha a’ Haza Fejedelmének ’s édes Attyának, nem külömben a’ kegyes hagyományokra valamit még az ösi jószágokból-is nem lehetne hagyni; mert a’ Felséges Királyi Törvényes Udvarnak itten alább mindjárt említendõ Ítélete szerént-is, ha az örökös egy tékozló Apának adósságait, mellyekkel pedig az örökösök Jussai tetemesen meg-sértettnek az ösi Jószágokból-is tartozik ki-fizetni; mennyivel nagyobb Háláadatossággal tartozik az örökös olly háládatos Polgárnak rendeléseit bé-tõlteni, melly rész szerént a’ Haza Attyát, a’ kinek szárnyai alatt maga az örökös-is nyúgoszik, rész szerént a’ szenvedõ emberiséget tárgyazzák.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. Decisio

Curiae

163

Regiae.

Kir. Törv. Udv. végezés.

Licet bona avitica liberae Dispositioni non subjaceant, nec tamen Principium hoc tam rigorose summi debet, ut Testans in defectu acquisitorum etiam de bonis avitis pro summo Terrae Principe, vel ad pia legata nihil ordinare possit, si enim indultu Tituli 59-ni 1-mae ex causis rationabilibus bona Avitica etiam perennaliter abalienare licet, eo magis praemissis Titulis talismodi salutarem & Rationabilem dispositionem facere licebit.

Ámbár az ösi Jószágokról szabados rendelést tenni nem lehet: ezen Törsökös állatást mindazonáltal nem kell ollyan szorossan venni, mintha a’ Testáló arra az esetre, ha keresett Javai nintsenek, az ösi Jószágból a’ Haza Fejedelmének, vagy a’ kegyes hagyományokra, valamit ne hagyhatna; mert ha a’ Verbõczy 1. Része, 59-dik Tzikkely engedelmébõl, az ösi Jószágokat nyomós okokból örökösön-is el-lehet adni; annyival inkább szabad illy idvességes, és hellyes rendelést tenni.

§. 69. Vallyon pedig abban az esetben, midõn már a’ jószág a’ Familiából az utólsó magtalan Atyafira szállott, lehet-é ezen utólsó magtalannak az ösi jószágról testálni, azt; majd külön-külön, kinek kinek, a’ maga rendû Testamentomában fogjuk meglátni, minthogy ebben a’ külömbözõ rendû emberek meg nem egyeznek; ebben a’ Részben pedig tsak azokról vagyon a’ szó, a’ mellyben mindenek meg-egyeznek. §. 70. Az ösi jószágoknak eddig említett természetekbõl még más minden rendû emL2

t rdelt5_131-200ig.qxd

164

2007.07.29.

17:29

Page 34

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

berek’ Testamentomaira szabható, sõt, szabandó közönséges Testamentomi törvények következnek, tudni-illik: IV. Ha valaki a’ maga osztályos, de még velek fel nem osztozott Attyafiainak osztatlan Jószágokat birja: és ezen osztatlan állapotban a’ most említett jószágok Jövedelmébõl magának valami ingó vagy ingatlan jószágot szerez: ezen az ösi osztatlan jószágok jövedelmébõl az osztatlan állapotban, ámbár tulajdon fáradtságával szerzett ingó vagy ingatlan jószágáról nem testálhat. P. o. Vagynak több testvérek; ezek közzûl némellyik imitt amott szerteszéllyel Hivatalban vagyon, a’ többi pedig talám kissebb idejû; a’ leg-öregebb oda haza vagyon, egyedül a’ köz és még fel nem osztozott Gazdaságban; ezen testvérek sok ideig meg nem osztoznak; Ez alatt az idõ alatt az öregebbik, tudni-illik a’ jószág birtokossa, ezen ösi jószágok jövedelmébõl magának ingó vagy ingatlan jószágot szerez: illyen némû jószágot hívunk mi a’ fel nem osztott ösi jószágok jövedelmébõl az osztatlan állapotban szerzett gyûjteménynek, mellyrõl azt mondja a’ Törvény, hogy errõl nem lehet testálni: Miért? mert arról testálni nem lehet, a’ mit mással fel-kell osztani, már pedig az ösi jószágok Jövedelmeibõl az osztatlan állapotban gyûjtött jószágot, minden Atyafinak fel-kell osztani. —

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

165

Articulus 47. Anni 1723.

1723. Eszt. 47-dik Tzik.

Magnam Regni & antiquarum familiarum ruinam causarunt Avitor.Bonorum Dilapidatores dum nonnunquam fratres uterini & Carnales aut etiam tantum Carnales vel uterini indivisi, non ut ab ejusmodi Paternor. & Maternor. Bonor. Dilapidatione deterrerentur, sed potius ex Fiducia Titt. 43. Part. 1. oper. Decr. Tripar. & Art. 54. 1655. ad eandem provocarentur, & ita domi delitescentes, ex alterius Indivisi Fratris persaepe sanguine gravique sudore acquisitis Bonis participantes eadem quoque distrahere non formidarent. Hinc ad praeviam Suae Majestatis Sacratissimae benignam Resolutionem determinatur; quatenus hic ant ille Fratrum, qui priori legi inhaerere noluerit, nonnisi talia Bona; quae ex fructibus Bonor.aviticor.Paternor. aut Maternorum accquisita fuissent, Communi (Bonis utrumque Sexum concernentibus) etiam inter Sorores Divisioni submittere teneatur, reliqua vero aliis viis & modis partas penes portionem ex

Az Ország, és a’ régi Familiák nagy romlását okozták az ösi jószágok el-vesztegetõi, a’ midõn némelykor az Atyával és Anyával egy, vagy tsak Atyával, avagy tsak Anyával egy, osztatlan testvér Atyafiak, nem hogy az illyen Atyai és Anyai jószágok el-vesztegetésétõl el-rémíttettnének, sõt a’ Verbõczy törvényesK.I-sõ részének 43dik szakaszszában, és az 1655 dik Esztendõbéli 54dik Tzikkelyben vetett bizodalomnál fogva, még arra indíttattnának, és oda haza hevervén, a’ másik osztatlan Attyafiának sokszor vérével avagy keserves verejtékével keresett Javaiból reszesülvén, ezeket el-is adni merészlenék. Ezokáért az õ Felsége ezen Tzikkely éránt tett kegyelmes feleletjére a’ végeztetik, hogy ha ez, vagy amaz Atyafi: a’ régi Törvény mellett meg nem akarna maradni, tsak ollyan Javait tartozzék, (és ha a’ jószág Leány Ágat-is illet) Leány Attyafiai között-is köz osztályra botsátani, a’ mellyeket az ösi, Atyai, vagy

L3

t rdelt5_131-200ig.qxd

166

2007.07.29.

17:29

Page 36

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

praemissis Aviticis, eorumdemque fructibus eidem obvenientem, pro se et Successoribus suis retinere possit. Mutua nihilominus in praemissis Bonis Legali Successione in Casu defectus seminis pro reliquis fratribus & Sororibus aut eorundem Haeredibus in salvo permanente &c.

Anyai Jószágok jövedelmébõl szerzett. A’ több más úton, és módón nyert javait pedig a’ mellett a’ Rész (portio) mellett, melly nékie az ösi Jószágokból, és ezeknek jövedelmeibõl jutánd, maga ’s örökösi számára meg-tarthatja, arra az esetre mindazonáltal, hogy ha ezen Atyafinak magva szakadna a’ most fellyebb említett Jószágokhoz való Jus, a’ több életben meg-maradott Atyafiak, és ezeknek örökösire nézve, a’ maga épségében meg-fog maradni. —

Ha pedig az ösi jószág birtokossa az egész osztatlan jószágot osztatlan Attyafiaitól talám ki-arendálta, és bizonyos Kontraktus mellett az Attyafiainak az õket illetõ Részére Esztendõnként bizonyos Summát fizet, és ennél se többet se kevesebbet nem ád: ekkor már a’ Gazdálkodó Atyafi, az illyen osztatlan állapotban tõlle birt ösi jószágok jövedelmébõl keresett Javait, nem tartozik a’ több Attyafiaival fel-osztani, kövétkezésképpen azokról szabadoson testálhat: mert ebben az esetben ez az Atyafi, nem úgy gondoltatik, mint osztatlan ösi jószágot biró Atyafi, hanem mint a’ jószág árendássa, és így mint valóságos Áren-

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

167

dás, az Árendás pedig a’ maga keresetét senkivel se tartozik fel-osztani, mert mind a’ nyereség, mind a’ kár az övé: sõt úgy látszik, hogy maga ez az Árendabéli alkú, az ösi jószágnak az Atyafiak között való fel-osztásnak némü némü ábrázolása. — V-szor. Ha valaki az ösi jószágot elvesztegette, vagy meg-terhelte, azonban keresett javai vagynak, vagy idõvel szerez magának: Ezen keresett javairól tétetett Testamentomának mind addig semmi ereje nem lészen, valameddig a’ keresett javakból az el-predált ösi jószág helyre nem hozatik, és a’ maga elébbeni épségére nem állíttatik: Vagy az ösi jószágokra fel vett terhek, azon keresett javakból ki nem fizetõdnek. Az elsõ Résznek oka ez: mert a’ Törvény senkit-is törsökös keresõnek addig nem esmér, valameddig az ösieket helyre nem hozza: A’ második Résznek oka ez; mert valameddig az Adósnak keresett javai vagynak, a’ mellyekbõl az ösi jószág terhei ki-fizetõdhetnek, mind addig a’ Törvény az ösi jószágot efféle terhekkel meg-terheltetni nem engedi, és az ösi jószágokra fel-vett terheket, az Adósnak keresett javaira taszítja: Ezen állatásomat világosítják, e’ következendõ Törvénybéli bízonyságok - - Artic. 49. Anni 1723. A Fundatum esse admit. Sua Majestas Sacratissi-

1723. Eszt. 49-dik Törvényes Tzikkely. Helyesnek engedi lenni Õ Felsége, hogy azok

L4

t rdelt5_131-200ig.qxd

168

2007.07.29.

17:29

Page 38

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

ma, ut Aviticorum qualiumcunque Bonorum Juriumque Possessionariorum Distractores, & aliorum Bonorum Comparatores, in quantum Avitica distraxissent, in tantum aliorum Acquisitores, priusquam ejusmodi distracta redintegrentur, dici nequeant; adeoque statuitur, ut praevia Judiciaria talis Causae cognitione, aut decisione, illa nonnisi habeantur pro Acquisitis, liberae Dispositioni juxta etiam Art. 26. Anni 1715. subjectis, quae sive ex fructibus Bonorum Aviticorum, vel aliis proprio Marte ac Industria extra Casum Distractionis Avitorum Paternorum vel Maternorum, comparantur & acquiruntur.

a’ kik akár minémû ösi javakat és birtokos Jószágokat el-adtak, és más Jószágokat vettek, a’ mennyiben az ösi Jószágokat el-adták, annyiban mind addig, valameddig az el-adott ösi Jószágokat magok elébbeni épségekre nem állíttyák, más Jószágok keresõjének ne mondattathassanak, mellyre nézve a’ rendeltetik: hogy az illyen rendû Perek’, Törvényes elõre való meg-visgálása után, tsak azok tartattassanak tulajdon keresetû javaknak úgymint a’ mellyekrõl a’ 1715. esztendõbéli 26. Tzikkely szerént-is szabad rendelést lehessen tenni, a’ mellyek vagy az ösi Jószág jövedelmébõl, vagy külömben az ösi, Atyai vagy Anyai Jószágok el-adásokon kivûl-is, kinek kinek tulajdon maga szorgalmatosságával, és igyekezetével vétettek és szereztettek.

Curiae Reg. Decisio.

Kir. Törv. Udv. végzése.

Bona avitica eo usque onere quopiam gravari nequeunt, donec extant, acquisita: quia ejusmodi Bona tanquam vim

Az ösi Jószágok mind addig, valamig keresett javak vagynak, semmiképpen meg nem terheltethetnek, mivel az ösi

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. fidei Commissi imbuentia, quoad fieri potest, ab oneribus praeservari, et in statu libero ad illos quibus Successio ex lege competit transmitti debent, & ideo juxta Art. 49. 1723. eo usque nemo pro acquisitore censeri potest,donec avita distracta redintegret. 1734. In Causa Comitissae Petro Szaparianae. c. Mich.Bajáky.

169

Jószágokat, szintúgy mint hívséges gondviselésünkre bizatott jószágokat, a’ mennyiben tõlünk lehet, minden terheitõl ojni, és minden adósságtól üres állapotban kelletik azokra, a’ kiket az illyen Jószágok örökségében való jutás (Successio) Törvény szerént illet, által bocsátani, és azért a’ 1723. esztendõbéli 49-dik Tzikkely szerént, senki-is addig keresõnek nem tartathatik, valameddig az el-adott ösi jószágot elébbeni épségére nem állíttya.

És ez eddig az Ösiekrõl. — Mennyünkáltál a’ 60-dik §-nak Rendi szerént a’ keresett javakra. §. 71. A’ keresett Javakról. Midõn valamelly jószágot vagy a’ jószágnak haszon-vételit, a’ más uradalma alól eredet szerént a’ magam uradalmam alá hajtom, azt a’ jószágot törsök szerént magamévá tészem, ’s annak a’ jószágnak törsökös Ura leszek; ekkor én azt a’ jószágot magamnak meg-szerezni mondatom, az az Jószágot szerzek — Azt a’ ki a’ jószágot eredet szerént szerzette, nevezzük Jószág-Szerzõjének, Törsökös-Szerzõnek.

t rdelt5_131-200ig.qxd

170

2007.07.29.

17:29

Page 40

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

(Acquisitor, primus acquisitor) Jól megjegyezd, ezt a’ szót eredet szerént, mert nem minden, a’ ki jószágot kap, vagy nyer, mondattathatik. Jószág-szerzõjének; mint p. o. A’ ki a’ vérség jussán nyer jószágot, ezt nem mondjuk Jószág-szerzõjének. — A’ honnan immár az a’ kérdés:

II. A’ Törvényes kötelezésékbõl, a’ millyenek az el-adások, vevések, tserék, béres szolgálatok, ’s ehez hasonló szövetkezésekbõl származott által-adások által. Továbbá III. Bizonyos (de nem minden) esetekben, a’ törvényes örökségben való jutás által (per legalem Successionem). IV. Az idõ-le-folyás által (per Praescriptionem). V. A’ Bíró hatalma által — Azok tehát, a’ kik a’ most említett módokon szereznek magoknak jószágokat, azok a’ magok maradékokra nézve, a’ jószág törsökös, vagy elsõ szerzõinek mondattatnak.

§. 72. Kit lehet a’ Jószág elsõ vagy törsökös Szerzõjének mondani? A’ jószág törsökös vagy elsõ szerzõjének a’ mi Törvényünk szerént azt mondjuk, a’ ki azokon az útakon szerzett magának jószágot, mellyeken a’ Magyar Polgár magának közönségesen, és rendszerént jószágot szerezhet. — Úgy; de éppen az ám a’ kérdés, mellyek azok az útak, mellyek szerént a’ Magyar Polgár magának törsök szerént jószágot szerezhet? — Azok az útak, mellyek által magának a’ Magyar Polgár törsökösön *) jószágot szerezhet e’ következendõk: I. Adomány (Donatio) által, melly-is a) vagy Királyi, mellyrõl a’ következendö Részben, vagy b) magános ember ajándéka: mellyrõl mindjárt ide alább a’ 74-dik §-ban. *) Ezt a’ szó törsökösön, nem a’ Római Polgár Törvények szerént; hanem tsak annyiban, a’ mennyiben valaki elsõ szerzõ lehet, értem.

171

§. 73. Vallyon a’ Jószágnak elsõ Szerzõje mindenkor szabadon parantsol-é, és így testálhat-é szabadoson keresett Javairól. A’ kik a’ Verböczy I. Része. 5-dik és 57-dik Tzikkellyeit keresztûl nyargalták, minden gondolkodás nélkûl azt mondják, hogy a’ jószágnak elsõ Szerzõje, a’ maga keresett javaival minden leg-kissebb határ nélkül, szabadoson parantsol, jegyezdmeg; minden leg-kissebb határ nélkül, és így határozatlanúl: — De; minthogy a’ szabad és határozatlan testálás, a’ szabados és határozatlan Rendeléstõl függ, (§. 61.) nagy kérdés, vallyon a’ jószág szerzõjének a’ maga keresete, mindenkor és min-

t rdelt5_131-200ig.qxd

172

2007.07.29.

17:29

Page 42

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

173

denben a’ maga szabados, és határt nem esmérõ rendelésétõl függ-é, nem tett-é valaki nékie határt, és nem tehetett-é, az éránta való rendelésben? ezt kell azért egy’ kisség meg-visgálnunk, és úgy kell annakutánna a’ Verböczy 5-dik és 57-dik Tzikkellyeit-is (mellyeket alább a’ gyermekek ki-tagadásokról való Részben szóról szóra meg-láthatsz ) érteni. — A’ jószág szerzõjének igaz ugyan, hogy a’ Törvények (ki-vévén a’ Királyi adományost, ha szinte törsökös szerzõ vólt-is, ha egyszer utólsó magtalan) semmi határt nem szabtak, minthogy pedig, a’ mint mindjárt alább meg-fogjuk látni, némellykor nyerünk és így szerzünk ugyan Jószágot; de bizonyos fel-tételek és határok alatt, és ezokáért különös adománybéli Törvényektõl függünk; a’ honnan ámbár a’ jószág szerzõi vagyunk, a’ mi keresetünk mindazon által a’ mi szabados rendelésünktõl nem függ, (§. 60. c.) némelykor pedig a’ mi keresetünk semmi különös törvénytõl nem függvén, a’ mi keresetünkben határozatlan uradalmunk vagyon, (§. 60. d.) és ekkor a’ jószág tökélletesen a’ mi szabados és határozatlan rendelésünktõl függ. Innen látni való, hogy nintsen még magának-is a’ szerzõnek mindenkor határozatlan uradalma. Lássuk azért azon eseteket, a’ mellyekben a’ jószág keresõjének a’ maga jószágában határos és határozatlan uradal-

ma vagyon vagy nintsen, mikor és mennyiben függ a’ jószág az õ szabados rendelésétõl, és mikor és mennyiben nem függ? még pedig lássuk-meg a’ külömbféle keresetnek azon a’ 72. §-ban említett 5. pontjai szerént. Még pedig Elsõben §. 74. A’ magános emberek adományairól. ( De do-nationibus privatorum in quantum Regiae donationi contra distincte opponuntur. ) Ajándékozni, polgári értelemben annyit tészen; mint valamelly Jószágot másnak önként ingyen örökösön által-adni. Jól meg-kell jegyezni, ezen szókat; önként, örökösön, mert ezen két szokból áll az Adománynak valósága (Essentiája) és így a’ mi vagy nem önként, vagy nem örökösen, hanem tsak bizonyos ideig adatik, a’ nem ajándék; a’ Jószágnak Iromány által (per Inscriptionem) bizonyos ideig való által-adása tehát nem Ajándék: ámbár abban sem kell meg-ütközni, ha némellykor az Adományok bizonyos hív szolgálatokért, ’s ezekhez hasonló tekintetekre nézve adatnak: ugyan-is az Adománynak belsõ valósága abban áll, hogy önként, az Ajándékozó önként való jo-szántából, nem pedig a’ Törvény parantsolatjából, vagy bizonyos kötelezések ereje szerént adattassék: innen ámbár az adományok-is kétfélék; vagy bizonyos szolgálatját vet-

t rdelt5_131-200ig.qxd

174

2007.07.29.

17:29

Page 44

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

175

tük az Adományodnak tekintetbe, és azért ajándékoztunk nékie valamit, és ezt nevezzük meg-jutalmaztató adománynak ( donatio remuneratoria) vagy pedig minden erre vagy amarra való tekintet nélkûl valakinek valamit ingyen való jószántomból ajándékozok, tsak azért mert akarom, ezt nevezzük Ingyen való adománynak (Donatio gratuita). Mindazonáltal a’ jutalmaztató adomány-is, ámbár bizonyos szolgálatért adtam, tsak ugyan adomány marad; miért? mert az ajándékozásra engemet sem a’ Törvény, sem bizonyos törvényes kötelesség nem kénszerített, hanem minden külsõ kénszerítés nélkûl, tulajdon tsak magam jó-szántából, önként adtam. — Azt a’ ki valamit másnak ajándékoz, nevezzük Ajándékozónak (Donator). Azt a’ kinek Valami ajándékoztatik, Adományosnak (Donatarius) — Továbbá ha ajándékozok, vagy halálomra való minden leg-kissebb tekintet nélkûl ajándékozok valamit, mellyet nevezünk életbéli adománynak (donatio inter Vivos), vagy Halálunk történetére ajándékozunk valamit, mellyet a’ Deákok hívnak Donatio mortis causa, én pediglen, hogy a’ Törvény Tudósainak sok tzifraságait el-halgassam, kerek szóval nevezem Magyarúl Testamentomi Ajándéknak, vagy Adománynak. Ezeket a’ következendõ példákkal világosítjuk-meg: Én ez vagy amaz Jószágomat Péternek ajándékozom; ezen adomány akár szóval akár

írással mennyen véghez, mind tsak életbéli adomány: Ha pedig azt modom; ezen szõllõmet halálom történetére hagyom Pálnak: ezen adomány akár tsupa élõ szóval, akár írással essék, mind tsak Testamentombéli ajándék. — A’ ki másnak valamit ajándékoz, az, az el-ajándékoztatott Jószág Uradalmát, az adományosra botsáttya-által, és így a’ Jószágot magától el-idegeníti, úgy de a’ szabad idegenítés a’ szabados rendelésnek, a’ szabados rendelés pedig az Uradalomnak természeti folyadékja, látni való hogy az ajándékozónak a’ maga jószága’ szabados Urának kelletik lenni. Minthogy pedig az ajándékozó magától örökösen idegenít; következésképpen az egyszer által-adatott adomány a’ Polgári Törvények természete szerént változhatatlan; innen az ajándékozóra nézve igaz lessz a’ következendõ VI. Regula: Ha valaki valamelly Jószágot életében adomány levél mellett Fiának vagy akárkinek-is el-ajándékozott; ámbár a’ Jószág használását haláláig fen-tartotta, és a’ Jószágot haláláig használta-is, illyen már egyszer el-ajándékozott Jószágról mindazonáltal az ajándékozó Testamentomot többé nem tehet; mert az adomány mint fellyebb mondám az ajándékozóra nézve változhatatlan; következésképpen a’ mit egyszer az ajándékozó életében el-ajándékozott, azt immár halálára másnak nem adhattya.

t rdelt5_131-200ig.qxd

176

2007.07.29.

17:29

Page 46

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

§. 75.

§. 76. A’ fel-tételt esmérõ életbéli adományokról.

Hogy ha az ajándékozó a’ maga Jószágának szabados Ura, és szabadosan idegeníthet (§.74.) minthogy az a’ ki szabadosan idegeníthet vagy bizonyos feltételek alatt, vagy minden fel-tétel nélkûl adhat, és ajándékozhat valamit: innen hozzuk-ki az adományokra nézve azt a’ jól meg-tartandó törsökös állatást; hogy minden ajándékozó a’ maga adományát vagy bizonyos fel-tételek alatt, vagy minden fel-tétel nélkûl adhattya az adományosnak, és így bizonyos fel-tételeket szabhat nékie, mellyeket mi az adomány Törvénnyének (Leges vel Conditiones Donationis) nevezünk, az adományos pedig azonnal hogy az adományt el-fogadta, tartozik magát az adomány Törvénnyeihez alkalmaztatni. — És minthogy valahol az én rendeléseim bizonyos Törvénytõl függenek, ottan határozatlan Uradalmam nem lehet; látni való hogy azzal az ajándékkal, a’ mellyhez bizonyos fel-tételek vagynak ragasztva, tökélletesen nem parantsolhatok; következésképpen rólla minden határ nélkûl nem testálhatok — Azt az adományt mellyhez valami fel-tétel vagyon ragasztva, fel-tételt esmérõ adománynak; a’ mellyhez semmi fel-tétel nintsen ragasztva, azt fel-tétel nélkül való adománynak nevezzük. §. 76.

177

Itten tsak ollyan rendbéli fel-tételt esmérõ életbéli adományokról vagyon a’ szó, a’ midõn az ajándékozó az adományosnak még a’ Jószág’ el-rendelhetése eránt-is Törvényt szabott, és ezen Törvény’ fel-tétele alatt ajándékozta az adományosnak a’ Jószágot: a’ most említett fel-tételt esmérõ életbéli adományokról közönségesen azt a’ Törvényt kell meg-tartani, hogy mivel minden ajándékozó a’ maga adománya eránt törvényt szabhat, és ezen Törvényhez minden adományos magát alkalmaztatni köteles. ( §. 75. ) Innen: VII. A’ mennyiben az Ajándékozó az Adományosnak a’ Jószágnak általa lehetõ el-rendelésében határt szabott, annyiban a’ Jószág az adományos’ rendelésétõl nem függ: ellenben ezen az ajándékozótól rendelt határon belõl az adományos a’ Jószággal szabadosan parantsol, mellyek a’ következendõ példákból világosabban meg-tettzenek : a) Én ma ajándékozok Péternek egy pusztát, vagy egy erdõt, de olly fel-tétellel, hogy ezt sem ideig, annyival kevesebbé örökre magától el ne idegeníthesse; hanem a’ maga törvényes örököseire által botsássa: Péter az adományos, ámbár a’ Jószág szerzõje, a’ pusztát mindazonáltal el nem idegenítheti, és így idegennek M

t rdelt5_131-200ig.qxd

178

2007.07.29.

17:29

Page 48

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

el sem testálhattya; mert ebben az ajándékozó nékie határt vetett: nem testálhattyael hát idegennek, de tehet a’ Jószágban maradéki között szabad tettzése szerént való Rendelést, és így egyik gyermekének többet hagyhat, mint a’ másiknak; vagy ha tettzik tsupán tsak a’ fiakat hívhattya az atyai örökségre. b) Ezt kell megtartani abban az esetbenis, midõn a’ jó tehetõs Gazda a’ maga Férjhez menõ Leányának, vagy Vejének, olly fel-tétellel ajándékoz valamit, hogy azt magától el ne idegeníthesse; hanem a’ Törvényes örökösökre által botsássa: ittis, a’ Leány a’ Jószágot, ámbár annak szerzõje el nem testálhattya; mert határt vetettek nékie; de fel-oszthattya azt gyermekei között, a’ mint nékie tettzik.

nak szabad a’ maga ajándéka eránt Törvényt szabni; az adományos pedig ezen Törvényhez magát alkalmaztatni köteles. ( §. 75. ) Innen: VIII. A’ mennyiben a’ Testáló az adományosnak a’ Jószággal lehetõ rendelésben határt szabott; annyiban a’ Jószág az adományos’ szabados rendelésétõl nem függ: ellenben ezen a’ határonn belõl az adományos a’ Jószággal szabadosan parantsol.

§. 77. A’ fel-tételt esmérõ Testamentombéli ajándékokról. A’ mit most (§. 76.) mondottam az életbéli adományoktól, ugyan azont mondom a’ Testamentombéli fel-tételt esmérõ ajándékokról: tudni-illik, ámbátor ugyan minden a’ ki valamit Testamentomi adományból vészen; ezen Testamentomi adományoknak (a’ Testamentomból származott Atyai örökséget-is a’ maga értelmében ide értvén) valóságos szerzõje: mindazonáltal, minthogy minden ajándékozó-

179

§. 78. A’ fel-tételt nem esmérõ életbéli adományokról. Ha valaki énnékem valamit minden fel-tétel nélkûl ajándékoz, ezen adománynak én tökélletes, és határozatlan Ura vagyok, mert sem a’ Törvények, sem az ajándékozó énnékem határt nem szabtak: ha a’ fel-tételt nem esmerõ adományban tökélletes uradalmom vagyon, úgy az, az én szabados rendelésemtõl függ, a’ mi szabados rendelésemtõl függ, arról szabadosan testálhatok; és így: IX. A’ fel-tételt nem esmérõ adományról bátran testálhatok: innenn vagyon, hogy a) A’ melly pénzt, köntöst, könyvet, fõldet, vagy akármi ingó, vagy ingatlan Jószágot, tsupa, és így fel-tételt nem esmérõ adományúl nyerek; arról én szabadosan testálhatok; innen vagyon: M

2

t rdelt5_131-200ig.qxd

180

2007.07.29.

17:29

Page 50

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

b) Hogy a’ Férjhez ment Aszszony arról a’ mit nékie férjhez menetele alkalmatosságával, Attya, Annya, vagy Attyafiai, jó Baráttyai, akár pénzben, akár aszszonyi ékessegekben, vagy köntösben ajándékoztanak, ezeknek az Aszszony határozatlan Ura, következésképpen róllok minden tartalék nélkûl testálhat. — Jegyezdmeg ajándékoztattak; mert ha Atyai vagy Anyai vagy ösi örökség, vagy más egyébb kötelesség alatt adtanak, már nem ajándék, mivel az ajándék minden kénszerítést vagy törvényes kötelességet nem esmérõ, önként való indúlatokból adatik.

gyományra, mindenkor a’ jön kérdésbe; vallyon az örökségre, vagy hagyományra a’ Testálótól hívattatott személlyek idegenek-é, vagy ugyan azon egy Testálónak Törvényes maradéki-é? mert Ha idegenek, minthogy (Verb. I. Rész. 47-dik Tzikkely, ismét §. 64. szerént) az idegenek között semmi viszontagló örökösödés nintsen; mindenik idegen a’ maga személlyére esett részének határozatlan Ura lévén; arról szabadossan testálhat: Ha pedig a’ Testálónak Törvényes maradéki; ekkor minthogy kiki annak a’ mit egy maga jószágáról szabadosan testáló embertõl, minden fel-tétel nélkûl nyert, akár Atya, akár idegen lett légyen a’ testáló; azon Testamentombéli adománynak elsõ szerzõje: innen a’ Testáló Atyának elsõ Örökösi, a’ nékiek jutott Testamentomi részeknek valóságos szerzõi, és mint szerzõk a’ Jószágot a’ magok maradéki között el-is rendelhetik, de magáról a’ Jószágról a’ Jószágnak a’ Vértõl lehetõ elidegenítését maga után húzó Testamentomot nem tehetnek; mert Atyai örökség, az Atyai örökségben pediglen a’ 64-dik §. szerént viszontagló örökösödés vagyon. — Innen következik, hogy Ha valamelly Atya egy vagy több idegen személlyeket a’ maga tulajdon gyermekeivel hív az örökségre, hanem ha a’ Testáló azt a’ fel-tételt teszi a’ Testamentomban, hogy az idegenek és a’ gyermekek

§. 79. A’ fel-tételt nem esmérõ Testamentombéli adományokról. A’ melly örökséget vagy hagyományt énnékem a’ Testáló minden fel-tétel nélkûl hágy, én annak az örökségnek vagy hagyománynak határozatlan Ura vagyok; következésképpen rólla szabadosan testálhatok — Ha tehát az én Atyám a’ maga keresetében engemet, tsupán tsak az én személlyemben egyedûl, minden fel-tétel nélkûl örökösnek vall, úgy tettzik, hogy én annak az örökségnek szerzõje, és minthogy fel-tétel nélkûl szerzettem, határozatlan Ura vagyok. Ha pedig a’ Testálótól több személlyek hívattattak az örökségre, vagy ha-

M

181

3

t rdelt5_131-200ig.qxd

182

2007.07.29.

17:29

Page 52

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

között egyiknek vagy a’ másiknak magva szakadása után, közös, és viszontagló örökösödés legyen, külömben sem az idegeneknek a’ gyermekek, sem a’ gyermekeknek az idegenek’ jussához semmi viszontagló jussok nintsen, hanem mint az idegenek külön külön, mint a’ gyermekek (már ezek mind-öszve egy tsomóban) a’ magok személlyekre jutott örökségnek, határozatlan Urai, és mindenik, az idegenekis a’ magok részekrõl a’ Gyermekek híre nélkûl, a’ Gyermekek-is egy tsomóban gondoltatván az idegenek híre nélkûl Testamentomot tehetnek; miért? mert az idegenek és a’ gyermekek között, sem közös vérség, sem atyafiságos osztály nintsen, mondám atyafiságos; mert nem minden osztály atyafiságos; a’ hol pedig sem közös vérség, sem atyafiságos osztály nintsen, ottan viszontagló örökösödés sem lehet; a’ hol viszontagló örökösödés nintsen, ottan (ki-vévén a’ Királyi Fiscus jussait az adományos Jószágokban) a’ Jószágról Testamentomot bízvást lehet tenni. — Mind ezekbõl immár könnyen hozzá lehet vetni, mit kellyen ítélni. §. 80. Az örökbe fel-fogadott Fiakról vagy Leányokról, a’ kik sokszor a valóságos Gyermekekkel a’ köz Atyai örökségre hívattatnak. A’ mi Magyarjaink között-is szokásban vagyon, hogy valamelly akár gyermekes akár gyermeketlen Gazda vagy

Gazda-aszszony valami árva el-hagyatott fiút vagy leányt örökbe fel-vészen, és úgy tartja mint fogadott fiút vagy leányt; sõt viseletének mivóltához képpest, tulajdon gyermekeivel együtt, köz örökségre-is hívja, az immár a’ kérdés; mit kellessék ezen fogadott fiakról, Leányokról, akkor nevezetesen, midõn a’ gyermekekkel egy Atyai köz örökségre hívattatnak, tartani? annyival-is inkább, hogy ezen mint fogadott fiak és Leányok idegeneknek nem tetszenek. Ezen majd minden nap elõ-fordúló kérdésnek vívtatására, a’ következendõ egy bizonyos Városi Tanáts elõtt fordúló, és mostan folyó per adott alkalmatosságot, tudni-illik: Egy embernek vólt két gyermeke, és egy örökbe fel-fogadott leánykája, a’ kit õ fogadott Leányának nevezett, testamentoma által ezen két gyermekeit a’ fogadott leánnyal egyetemben az Atyai örökségre hívja; következésképpen Gyermekeit, és a’ fogadott leányt, jószága örököseinek nevezi. — Meg-osztoznak a’ Testamentomi örökösök egymás között, és kiki az osztályosok közzûl a’ néki jutott részt a’ maga maradékira által botsáttya. Idõvel annakutánna a’ fogadott Leánynak magtalan Unokája a’ maga Jószágát az elsõ, és törsökös osztállyos gyermeknek familiáin, vagy maradékin kívûl el-testállya. E’ már a’ kérdés, vallyon a’ most említett elsõ osztályos Gyermekek’ maradékinak hírek, és akarattyok nélkûl el-testálhatta-é? M

183

4

t rdelt5_131-200ig.qxd

184

2007.07.29.

17:29

Page 54

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

185

Én errõl a’ következendõ módon gondolkozom: — Minden elsõ keresõ a’ maga Jószágáról szabadós rendelést tehet (§. 73.) és így midõn az idegent a’ maga gyermekeivel köz örökségre hívja, ezeket úgy egybe kötheti, hogy az idegen, és gyermekei között egyik a’ másik magva szakadása után viszontagló örökösödés legyen: Innen a’ fel-tett esetben azt mondom, hogy ha a’ Testáló az idegent tudni illik a’ felfogadott leányt a’ gyermekekkel úgy egybe-kötötte, hogy valamellyiknek ezek közzûl magva szakadása után a’ Testamentomi örökösök között a’ viszontagló örökösödés fenn-tartassék, úgy igen-is a’ viszontagló örökösödésnek helye vagyon, és így az idegen, vagy ennek örökösi a’ Jószágról a’ köz örökösök híre nélkûl nem testálhat: ellenben ha a’ Testáló a’ viszontagló Örökösödés eránt a’ Testamentomban semmi emlékezetet nem tett, ekkor a’ fogadott leány és a’ gyermekek között viszontagló örökösödés nintsen. — Ugyan is Verbõczi 1-sõ Része 47. Tzikkellyében, gyökerezett tagadhatatlan igazság az, hogy az idegenek között viszontagló örökösödés nintsen; már pediglen a’ kérdésben való fogadott Leány a’ gyermekekre nézve, és a’ gyermekek az Leányra nézve idegenek; és így a’ gyermekek, és Leány között viszontagló örökösödés nem lehet; Hogy a’ fogadottnak keresztelt Leány pedig idegen, azt így mutatom-meg:

A’ fogadott Leány, midõn akár a’ Jószágra, akár a’ Jószág’ szerzõjére nézve a’ gyermekekkel egybe hasonlíttatik, és mintegy mértékbe tétetik, mindenképpen tsak a’ jönn-ki, hogy a’ Leány mind a’ Jószág’ Szerzõjére, mind a’ gyermekekre, és így a’ Jószágra nézve-is idegen: — A’ Jószág’ szerzõjére; mert nem gyermeke a’ Jószág’ szerzõjének: és így — magokra a’ gyermekekre; mert a’ Leány nem Atyafi: következésképpen — magára a’ Jószágra nézve; mert a’ Jószághoz a’ vérben fundált törsökös jussa nintsen. — De azt mondjátok; a’ Leány sem a’ Jószág’ szerzõjére, sem a’ gyermekekre, sem a’ Jószágra nézve nem idegen. A’ Jószág’ szerzõjére nem; mert ennek fogadott Leánya, a’ fogadott Leányság által pedig, Törvényes Leányi just nyert, ugyan azon Egyház’ Maradéki’ jussainak sorsosává tétetett, és ez okáért már sem a’ gyermekekre nézve, kikkel a’ Leánnyá való fogadás által meg-atyafiságosodott, sem a’ Jószágra nézve, minthogy a’ Leánnyá való fogadás által vérségi just nyert, idegennek nem tartattathatik? Értem az ellen-vetésedet, mindjárt kikergetem a’ nyúlat a’ bokorból, — az egész ellenvetésed a’ Leánnyá való fogadásban vagyon, ’s azt mondod, valamelly személy fiúvá, vagy Leánnyá fogadtatik; arra a’ személyre ezen fogadás által a’ Törvényes maradékoknak, és így a’ vérségnek jussai

t rdelt5_131-200ig.qxd

186

2007.07.29.

17:29

Page 56

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

azonnal reá ruháztatnak, úgy hogy immár ezeknek utánna nem úgy mint idegen; hanem úgy, mint az õtet fel-fogadó háznak, hajléknak sorsosa, és valóságos maradéka gondoltatik, — igen jól vagyon. — De hald-meg már azt-is, a’ mit én mondok:

Törvényes, és így nem minden örökbe felfogadott fiú, törvényes fogadott fiú, itt ám! a’ bökkenõ: A’ honnan az a’ kérdés: mellyik a’ törvényes fogadott fiúság? — Ha jól emlékezem, a’ mi Törvényeink, tsak egyetlen egy fiúvá, vagy Atyafivá való fogadásról beszéllenek, Verb. I. R. 8, 63, 66-dik Tzikkéllyékben, ez-is pedig tsak az, midõn a’ Királyi adományos magtalan Nemes ember valakit fiának, vagy Attyafiának fogad. Ezen fiúvá vagy Atyafivá való fogadásnak állattyára, és valóságára, egy átállyában meg-kivántatik a’ Királyi engedelem: Már az illyen törvényes fiúvá való fogadásnak follyadékja az, hogy a’ fogadott fiú, nem tsak örökös; hanem még a’ maga fogadó Attya’ Polgári rendjének sorsosává leszsz (sequitur Conditionem Patris adoptantis) A’ Királyi adományos Jószágokban, a’ Király engedelme nélkûl nyert fiúvá vagy Atyafiúvá való fogadásnák, semmi törvényes ereje nintsen. — Ha tehát tsak a’ Királyi adományos Jószágokban nyert fogadott fiúságról vagy Atyafiúságról szóll a’ Törvény; nem utólsó, de nem-is helytelen kérdés: Vallyon egyéb (tudni-illik nem Királyi adománybéli) Jószágokra nézve fiúvá való fogadás vagyon-é, vagy leg-alább megállhat-é a’ mi Törvényünk szerént? és ha vagyon, vagy meg-állhat, hogy kell ezt rendelni, különössen pedig, lehet-é Testamentom által fiút fogadni?

§. 81. A’ valóságos Fiúvá való Fogadásról. Egy általlyában tagadom, hogy lehessen törvényes Leánnyá-való fogadás, híre sem vólt még a’ Romaiaknál-is, sem a’ szabadság alatt, sem a’ szabadság elvesztése után a’ Fejedelmek alatt, és így ha nintsen Leánnyá való fogadás; az egész épületed oda van; mert ha, nem fogadott Leány, mint hogy nem vér, tehát idegen. De keresztellyük-meg ezt a’ te fogadott Leányodat fiúnak, és mondjuk, hogy fogadott fiú, minthogy fogadott fiúság, ’s Atyafiság; a’ mi Törvényünk szerént-is vagyon. — De még ekkor-is azt mondom, hogy ez a’ te fogadott fiúd-is tsak idegen, mellyet következendõ módon bizonyítokmeg. Igaz ugyan, hogy a’ Törvény, tsak a’ törvényes, és természet szerént-való fiakat illetõ jussokat, a’ fiúvá való fogadás által a’ fogadott fiaknak ajándékozza, és õket a’ gyermekek’ jussainak sorsossivá tészi; de tsak azoknak, a’ kik törvényes fiúvá való fogadást nyertenek, jegyezd-meg,

187

t rdelt5_131-200ig.qxd

188

2007.07.29.

17:29

Page 58

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

189

Azonnal, hogy a’ mi Törvényeink a’ fogadott fiúságról nem beszéllenek; hanem tsak egy bizonyos fiúvá való fogadásról emlékeznek, szükség, hogy a’ fiúvá való fogadást a’ maga valóságában, és természetében tekíntsük-meg. A’ fiúvá való fogadás a’ maga eredeti, és együgyü valóságában az, midõn valaki, a’ kinek fia nintsen, mást fiú gyanánt fel-vészen, melly is azoknak vigasztalására hozatott-bé, a’ kiknek gyermekeik nintsenek; ebbõl következik, hogy elsõben a’ fiúvá való fogadásnak ott vagyon helye, a’ hol fiak nintsenek, úgymint, a’ kik tsak egyedül a’ szoross értelembe vétetett Törvényes Örökösök: — Minthogy az, a’ ki fiú gyanánt fel-vétetik, nem tsupa Jószág’ Örökösének; hanem fiúnak fogadtatik, következik másodszor, hogy a’ fogadott fiú a’ fiaknak szokott Törvényes jussokkal bír, és így a’ fogadó Atya, Polgári rendjének sorsosává lészen: Ezeket így értvén. A’ mi illeti azt a’ kérdést: Vallyon, a’ fogadott fiúság a’ Verbõczi 1-sõ Része, 8, 63, 66-dik Tzikkellyein kivûl meg-állhat-é a’ mi Törvényünkkel? tehát úgy gondolkodom, hogy éppen abból hogy a’ Törvény a’ fogadott fiúságot még magokban a’ Királyi adományos Jószágokban-is, tsak hogy a’ Király engedelmével, lehettségessé tészi, azt hozom-ki, hogy másféle Jószágokban annyival inkább lehet ezen fogadott fiúságnak helye; tsak az a’ kérdés;

szükséges-é már itt a’ Királyi engedelem? — Minthogy a’ Királyi adományos Jószágokban a’ Királyi engedelem azért szükséges; mert a’ fogadó Atyának magva szakadása után a’ Jószágnak öröksége a’ Királyi Fiscusra néz, és ezokáért a’ Királyi engedelem, valamint minden más adományos esetekben, úgy itt-is szükséges; egy átaljában következik, hogy valahol a’ Királyi Fiscusnak a’ Jószághoz egyenes jussa nintsen, ottan a’ Királyi engedelem szükségtelen. — A’ mi pedig illeti azt a’ kérdést: §. 82. Vallyon lehet-é tsupa Testamentom által fogadott fiúságot rendelni vagy állítani? Ezen még talám eddig nem vítatott kérdésnek meg-fejtésében, vagy leg-alább hozzája lehetõ vethetésében következendõkre figyelmezzünk. a) A’ fiúvá való fogadás nem tsak tsupa Jószágbéli örökségnék adománnya, és nem tsupa fiúi személlyes Jussoknak ajándékozása; hanem a’ fogadó Atyára nézve egyszer’smind, az Atyaságnak (nem a’ szoross értelemben vétetett Atyai hatalmat Patriam Potestatem értem) vagy leg-alább a’ mintha Atyaságnak nyerése, és így az, a’ ki fiút fogad, magát Atyává teszi, és vallya, és az által a’ Természetet követi, vagy magyarosabban ki-mondva a’ természeti Atyafágot majmollya; de nem elég,

t rdelt5_131-200ig.qxd

190

2007.07.29.

17:29

Page 60

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

191

hogy magát tsupa Atyának nevezze; hanem szükség, hogy magát avagy tsak egy néhány szempillantásig-is úgy visellye mint Atya, és így élõ valóság legyen; mert a’ ki meg-hólt, Atya nem lehet, a’ hol fogadott Atyaság nintsen; a’ fogadott fiúságnak sem lehet helye; a’ ki tehát fiút fogad, az nem rendel; hanem vall, még pedig rend kívûl való Jussokról való vallás-tételt tészen, és még ez sem elég (minthogy a’ ki testál, az-is vall) hanem szükség, hogy ha másnak fiúi jussokat ajándékoz, magát Atyának tegye; mert a’ hol valaki magát úgy mint Atya nem viselheti, hogy lehet ottan mást mint fiút gondolni, midõn a’ Fiút Atya nélkûl még tsak gondolni-is lehetetlen, annyival inkább, hogy b) Minthogy minden Testáló a’ maga Testamentomára nézve úgy gondoltatik, mintha a’ halál kapujában vólna, minthogy továbbá a’ fiúvá való fogadás a’ Természet’ majmolása; egy általlyában midõn valamelly fiúvá való fogadást említünk, egy élõ és Fiút fogadható, nem pedig’ halni akaró, ’s már halálozó Atyát kell képzelnünk; ámbár ugyan a’ fiúvá való fogadás, szinte úgy, mint a’ Testamentom’ tétel egy szempillantásig való dolog; de minthogy a’ Testamentomnak ereje külömbenis a’ Testálónak halála után szokott lenni, a’ fiúvá való fogadás pedig a’ mint most említettük, a’ Természet majmolása, hogy képzelhetek én ott fiúvá való fogadást,

a’ hol a’ Testáló meghalván, a’ Természetet nem követhette, és meg-halván, Atya nem lehetett? — Sõt c) Mind ezek felett ez a’ testamentomi fiúvá való fogadás elõttem felette és mód nélkül különösnek láttzik: Ugyan-is tudjuk, hogy minden testamentom maga természete szerént ezt a’ feltételt foglalja magában; ha meg-halok: már midõn valaki mást testamentoma által Fiának fogad, mintha azt mondaná; én ha meg-halok, Miklóst fiamnak fogadom: és így akkor leszsz Miklós a’ te Fiad, mikor te meg-halsz: úgy; de úgy hogy lehet Miklós akkor Fiú, mikor már te Atya nem lehetsz; a’ honnan minthogy úgy láttzik, hogy d) A’ fiúvá való fogadás egy viszontagló, és két óldalú polgári tselekedet. (actus reciprocus et bilateralis Civilis) Innen nem elég hogy én valakinek fiúi Just ajándékozzak; hanem szükség hogy magam-is Atya légyek: a’ hol pedig én a’ halál által meg-akadályoztatván, az Atyaságomat (hogy így szóllyak) még tsak el se kezdhetem; hogy mondhattya ott más magát én reám nézve Fiúnak? — És ezekbõl úgy tettzik énnékem, hogy tsupa Testamentom által Törvényes fiúságot sem adni sem nyerni nem lehet. De talán mind ezekre azt mondod: 1. A’ Testáló a’ Teftamentom által azonnal Atyának teszi magát? — Meg-hiszem, hogy a’ Testáló magát a’ Testamen-

t rdelt5_131-200ig.qxd

192

2007.07.29.

17:29

Page 62

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

tom által Atyának tette; de mi haszon benne, ha a’ Természetet nem követhette, és mint Atya nem lehetett. Ugyan-is ki fogad Fiút? tudni való, hogy az a’ ki Atya akar lenni, és Fia nintsen, és így élõ, már pedig a’ Testáló ámbár ugyan magában élõ, mindazonáltal annyiban a’ mennyiben testál, nem úgy gondoltatik mint a’ többi élõ; hanem mint a’ ki immár a’ halál országába indúlni akarván, tsak bútsúzik; e’ tehát nem élõ, hanem halálozó. 2. Azt mondod: hiszem a’ Testáló mint élõ úgy testál; sõt még a’ Testamentom után-is sokáig élhet, és mi akadályoztattya-meg, hogy õ fogadott Atya lehessen, eme’ pedig fogadott Fiú? — De hát nem az elébb mondám, hogy a’ Testamentomnak ereje, nem a’ Testamentom tétel’, hanem a’ Testamentom’ a’ Testáló halála után való fel-nyitása’ idejétõl fogva kezdõdik, és így a’ fogadott Atyaság vagy Fiúság-is nem a’ Testáló ki-jelentése’, hanem a’ Testáló halála után kezdõdik; már ha a’ fogadott fiúság a’ Testáló halála után kezdõdik, hogy képzellyek én ott fogadott Fiút, a’ hol Atya nintsen, nem-is lehet; mert a’ világon sintsen. 3. Azt mondod: Valamint örökséget lehet Testamentom által hagyni, miért nem lehetne valakit Testamentom által Fiúnak fogadni? — Valakinek örökséget hagyni nem egyébb; hanem valakinek valamit adni, az adomány pedig egy óldalú Polgári

Polgári tselekedet; (actus Civilis unilateralis) de a’ fiúvá fogadás kettõs óldalú; innen midõn a’ halál kapujában vagyok-is, akkor-is adhatok vallakinek valamit; de halálom történetére nem valhatom magamat Atyának; mert ezt tsak élõ nem pedig halálozó ember tselekedheti, annyira, hogy ha valaki tsak ugyan Testamentoma által valakit Fiának fogadna, e’ nem Fiú, hanem tsak örökös lenne. — Vagy talám itten éppen újjra azt mondod: hát ezek a’ szók Örökös és Fiú nem mind egy? — Nem bizony: az örökösre tsak a’ jószághoz ragadott jussai szállanak a’ Testálónak; de a’ Fiúra a’ Testáló polgári rendbéli jussai-is szállanak. A’ Fiú az Attya halála után jószág nélkûl-is az Attya személlyesse: lehet hát Jószágot Testamentom által adni, de a’ fogadott fiúságnak Törvényes jussait tsupa Testamentom által adni nem lehet. — Immár tehát Mi formán kell a’ fogadott fiúságot adni, vagy szerezni? — Én részemrõl azt ítélem, hogy illyen nevezetes dolgot közönséges hitelességû helyeken, vagy közönséges hitelességû helyekrõl ki-kûldetett Személlyek elõtt kelletik véghez vinni, a’ millyenek tudni-illik a’ Nemesekre nézve az Ország’ Birái; sõt még a’ Vármegyék-is; a’ nemtelen Polgárokra nézve pediglen kinek kinek a’ maga helybéli Tanáttsa. Így vólt ez hajdan a’ régi Rómaiaknál-is, a’ kiknél-is az azt illetõ TanátsN

193

t rdelt5_131-200ig.qxd

194

2007.07.29.

17:29

Page 64

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

nak híre nélkûl senkit sem lehetett Fiúnak fogadni, melly különös oda tartozó szóknak formáival ment véghez. Egy kérdés más kérdést szül. Ha egy valaki ma Jószág nélkûl Nemes levelet (Armales) nyer, és meg-nemesedése után egy Nemtelent fiának fel-fogad, valyon a’ fel-fogadott Fiú ezen fiúvá való fogadás által meg-nemesedik-e’? — Minthogy a’ Nemesi jussok olly különös és kiváltképpen való jussok, a’ mellyeket különös Királyi Adomány (Privilegium) nélkûl senki-is magának meg nem nyerhet; innen ez az egy környûl-állás különös ki-fogást érdemel, melly szerént azt mondom; hogy a’ fogadó Atyának személlyes Nemessége a’ fogadott nemtelen fiúra által nem száll — Hogy a’ magtalan jószágos Nemes embertõl felfogadott nemtelen Fiú a’ fogadó Atya után meg-nemesedik a’ nem tsuda; mert a’ Király a’ fiúvá való fogadást meg-engedvén, egyszersmind Nemes Jószágot-is ajándékoz a’ nemtelen Fiúnak, már pedig az a’ kinek a’ Király nemes Jószágot ajándékoz azonnal meg-nemesedik. — Ellenben a’ fel-tett esetben sem Jószág, sem Nemes levél nem lévén a’ Királytól ajándékozva: ezokáért ha a’ fogadott nemtelen fiú Nemes ember akar lenni; szükség, hogy ez eránt a’ Királytól különös Nemesi Adományt nyerjen magának.

§. 83. X-dik Testamentomi Törvény.

195

Immár mind ezekbõl a’ mellyeket a’ 79. 80. 81. és 82. §-ban mondottunk, kijön az a’ Testamentomi Törvény, hogy minden ember a’ Testamentomi tsupa és minden fel-tétel nélkül nyert ajándékról, ottan a’ hol viszontagló örökösödés nintsen, szabadosan testálhat: a’ hol pedig viszontagló örökösödés vagyon, ottan az elsõ örökösök a’ Jószágot ugyan a’ viszontagló örökösödés miatt el nem testálhattyák; de a’ sorsukra jutott Jószágot maradékok között (ha ebben-is a’ Testáló Törvényt nem szabott) szabadosan el-rendelhetik. És így ha akár egy idegen, akár maga az Atyám énnékem egy bizonyos Jószágot minden fel-tétel nélkûl testál, én annak a’ Jószágnak szerzõje vagyok, és arról szabadosan testálhatok, ’s ha tettzik tsak a’ Férfiaknak adom, ’s a’ Leányaimat ki-rekeszthetem. §. 84. De talán mind ezekre Te azt mondod: 1. Hiszen fellyebb (§. 63.) azt mondám, hogy ha valamelly Jószág a’ törsökös keresõrõl, akár annak rendelésébõl, akár a’ keresõnek minden rendelése nélkûl a’ Gyermekekre száll; ez a’ Jószág a’ Gyermekekre való szállásnak elsõ szemN

2

t rdelt5_131-200ig.qxd

196

2007.07.29.

17:29

Page 66

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

pillantásától fogva õsi leszsz, az ösiekrõl pedig semminémû Testamentomot tenni nem lehet: már pedig itt-is a’ keresõrõl a’ Jószág a’ Gyermekekre szállott, és így a’ 63. §. szerént õsi lett; hogy testálhat hát rólla a’ Fiú? Sõt 2. Még azt-is mondod; hogy az én állatásomból még más törvénytelen dologis következne, úgy mint p. o. Péter maga szerez, mellyet-is Pál fiának illyeténképpen hágy: én az én Jószágomnak örökségét Pál fiamnak hagyom, és így testamentom szerént minden fel-tétel nélkûl Pálnak ajándékozza: itten Pál fiú, Péter Attyára nézve az elsõ örökös; már ha Pál a’ ki minden fel-tétel nélkûl nyerte az Apja testamentomából a’ Jószágot, a’ Jószágról a’ maga maradéki között szabad rendelést tehetne a’ következnék, hogy ha Pálnak fiai és leányi vólnának, a’ leányokat kirekeszthetné; már pedig ezzel Pál a’ leányok’ jussait tetemessen meg-sértené; mert fellyebb azt mondottuk, hogy a’ leányok’ nagy Apja, ’s a’ Jószágnak törsökös szerzõje a’ jószágot pénzen vette; a’ pénzen vett Jószágból pedig a’ Leányok szinte úgy részesûlnek, mint a’ Fiak, a’ mint ezt Verbõtzi 1. Rész 17-dik Tzikkelyében világos szókkal tanítja? — Imhol a’ Felelet: Már látom miben akadtál-meg: két akadékid vagynak tenéked; egyik az, hogy fel nem veheted azt, hogy a’ Jószágot Péter Atya maga pénzén szer-

zette, és Pálra a’ fiára testamentomból szállott, még-is én Pált a’ Jószág szerzõjének nevezem, a’ honnan úgy látom, hogy te azt gondolod, hogy tsak a’ mondattathatik Jószág szerzõjének, a’ ki valamit maga pénzén vagy különös igyekezetével szerez: Második akadékod az, hogy mi módon esik az, hogy a’ jószág Péter Atyáról Pál fiúra szállott, még is a’ 63-dik §. ellen a’ jószágban semmi ösiség nintsen, a’ honnan úgy látom, hogy azt gondolod, hogy minden jószágban, a’ melly az Atyáról a’ fiúra száll, a’ szállás természete szerént ösiség vagyon; de mind a’ kettõ hibás gondolat; mert fellyebb mondám (§. 79.) hogy nem tsak az a’ jószág’ szerzõje, a’ ki pénzen jószágot veszen; hanem az-is, a’ ki Testamentom által jószágot nyer, még pedig minden feltétel nélkûl; a’ jószágra nézve pedig mind egy akár idegen, akár az Atyám testállya, tsak hogy nékem, és minden fel-tétel nélkûl testállya; mivel az el-testált jószág én reám nézve mind tsak szerzemény, vagy szerzett jószág. Miért? mert fel-tétel nélkûl szerzettem, a’ pedig, semmit sem teszen, hogy nem én; hanem az Atyám vette. Az Atyám vette, õ elsõ szerzõ én reám nézve, és annak adhatta, a’ kinek tetszett, minekutánna nékem adta, még pedig fel-tétel nélkûl adta, már ez által a’ fel-tétel nélkûl nékem tett adománnyal a’ jószágnak szerzeménnye újra én bennem gyökereztetik, úgy hogy már én N

3

197

t rdelt5_131-200ig.qxd

198

2007.07.29.

17:29

Page 68

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

mondatom a’ jószág’ szerzõjének, és ez a’ jószág míg én élek az én maradékimra nézve, ámbár az Atyámról szállott reám, nem ösi, hanem szerzemény. — Látom, hogy bámúlsz rajta, hogy azt mondom, hogy ámbár az Atyámról szállott reám a’ jószág, még-is, míg én élek, az én maradékimra nézve a’ jószág nem ösi, hanem szerzemény. Éppen itt vagyon a’ második hibás gondolatod; azért jegyezd-meg, hogy nem minden jószágban, melly az Atyáról a’ fiúra száll, vagyon ösiség, ezt nagyon jól meg kell jegyezni; mert ebben még magok a’ Törvény’ visgálók-is meg-botolhatnak. Midõn 1. az Atya a’ maga jószágát valamelly gyermekének és örökösének, vagy, 2. Gyermekeinek és örököseinek, vagy 3. közönséges szóval a’ maga törvényes rendes örököseinek hagyja, és ezen rendeléssel száll a’ jószág a’ gyermekekre; vagy végtére 4. midõn a’ jószág minden Testamentom nélkûl a’ gyermekeket illetõ Atyai örökség’ Törvénnyei szerént száll a’ jószág a’ gyermekekre, midõn ezeken a’ 4 módokon száll a’ jószág a’ gyermekekre, a’ jószágban ösiség vagyon, mellyrõl semmi rendelést tenni nem lehet. Innen, ha az én Atyám a’ maga szerzette jószágát így hagyja: Ezt a’ Jószágot hagyom az én törvényes Örökösimnek, vagy pedig, hagyom Pál fiamnak, és törvényes Örökösinek; itten a’ jószágban a’ keresõ Atyának minden maradékira nézve ösiség va-

gyon; miért? mert a’ jószágnak a’ keresõ rendelésébõl az örökösökre kelletik szállani, az ollyan jószágban pedig ösiség vagyon. Ha pedig Péter a’ keresõ Atya azt mondja: Én ezt a’ jószágot hagyom Pál fiamnak, és semmit egyebet nem tészen hozzája, azt mondom, hogy ebben a’ jószágban Pálra nézve, míg õ él, ámbár ez a’ jószág a’ keresõ Atya rendelésébõl Pál fiára, és így fiára szállott; mind az által ezen jószágban mind addig míg Pál él, Pálra nézve semmi ösiség nintsen; mert a’ jószág a’ Pál szerzeménnye. Vagy talám azt mondod; hogy szerzette volna Pál a’ jószágot? Úgy szerzette, hogy 1. az Attya nékie még pedig 2. az örökösök’ említésén kivûl tsupán tsak Pálnak, és 3. minden fel-tétel nélkûl ajándékozta; már pedig ha valaki (akár Idegen, akár Atyám légyen, az mind egy) énnékem valamelly jószágot minden feltétel nélkûl ajándékoz, én annak a’ jószágnak szerzõje vagyok, és így itt-is Pál a’ szerzõ, következésképpen a’ jószág egy szerzõrõl más szerzõre ment, és így a’ jószág a’ Pál szerzeménnye, a’ szerzeményben pedig, míg az elsõ szerzõ él, ösiség nintsen; ’s ezen kivûl minden szerzõ a’ maga szerzeményérõl szabadossan rendelést tehet. Innen már, ezen Pál, a’ ki a’ most említett módon a’ jószágot szerzette, minthogy elsõ szerzõ, a’ leányit mind szabadoson, mind törvényessen ki-rekesztheti, és a’ Leányok semmi törvénytelenséget N

4

199

t rdelt5_131-200ig.qxd

200

2007.07.29.

17:29

Page 70

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

nem vethetnek; nem vethetik ellene, hogy a’ jószágot az õ nagy Attyok Péter szerzette, mivel Péter mint szerzö minden maradékira szerzõ vólt; a’ jószágot annak adhatta a’ kinek tetszett, adta pedig Pál fiának, minden fel-tétel nélkûl, még pedig azonnal, hogy a’ rendes örökösi említésén kivûl; látni való, hogy tulajdon tsak Pálnak az ö szabad tetszésére adta: Pálra szállott hát itt a’ jószág; de nem úgy mint õsi; mert nem az örõkösöknek; hanem tsak Pálnak tulajdon személlyére adatott: valamint tehát Péter, Pál fiára nézve szerzõ vólt, úgy Pál ezen szerzeménye által az õ maradékira nézve a’ Jószágnak elsõ szerzõjévé lett, és így már a’ Leány-aszszonyok ne a’ Nagy-Attyokon Péteren; hanem az édes Attyokon Pálon kezdjék a’ Jószág szerzését, és így ha Pál az édes Attyok a’ jószág’ szerzõje; azt jól tudhattyák a’ Leányok, hogy a’ jószág’ szerzõje a’ maga szerzeményérõl szabadosan testál, következésképpen a’ Leányit-is a’ jószágból ki-rekesztheti. Nem értem pedig itt a’ tellyességgel való ki-rekesztést, a’ mit mi külömben ki-tagadásnak nevezünk; hanem tsak a’ jószágból való ki-rekesztést; minthogy ámbár ha jószágot nem hágy-is; de hagyhat pénzt, vagy más egyéb haszon vehetõ ingó jószágokat. — Hasonlóképpen kell okoskodni, ha a’ testáló Atya a’ jószágot bizonyos nevezetû Gyermekeinek hagyja, következendõ módon: Az én

t rdelt6_201-300ig.qxd

2007.07.29.

17:32

Page 1

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

201

Javaimat hagyom Péter, Pál, és József fijaimnak; azomban pedig a’ Testamentomban, a’ gyermekeinek maradékairól, annyival kevésbbé a’ maradékok’ örökösödése módjáról nem emlékezik, és így a’ jószágot a’ gyermekeinek minden fel-tétel nélkûl ajándékozza. Péter, Pál, József úgy tartatnak, mint elsõ szerzõk, és így mindenik a’ maga részében a’ jószágról a’ magok maradéki között szabados rendelést tehetnek. Miért? mert a’ jószágot a’ Testamentomból minden fel-tétel nélkûl nyerték, és így a’ jószág’ elsõ szerzõjének tartattatnak, az elsõ szerzõ pedig szabadossan rendel, de magáról, a’ jószágról az osztozó atyafiak’ hírek nélkûl semmi Testamentomot nem tehetnek; mert ebben a’ nemû jószágban, a’ 64. §. szerént viszontagló atyafiságos örökösödés vagyon. §. 85. A’ Törvényes Szerzeményeknek második Pontjáról, az az: a’ kötelezésekbõl, ’s másképpen külömben származott Szerzeményekrõl. A’ Kötelezésekrõl származott Szerzeményekre tartoznak minden béres szolgálatok, a’ millyenek a’ szolgák’, és szolgáló leányoknak, nap-számasoknak, mester embereknek bérei, minden hivatalok, és ezekbõl jött pénzeink, ezen pénzen, ’s pénzekkel vett ingó vagy ingatlan jószágaink: és így

t rdelt6_201-300ig.qxd

202

2007.07.29.

17:32

Page 2

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

203

Minden béres szolga, szolgáló a’ maga bérének, minden szegõdött szolga a’ maga szegõdött bérének, minden tisztességes hivatalban helyheztetett személy a’ maga hivatalbéli fizetésének, és ezen bérébõl, fizetésébõl vett ingó, vagy ingatlan jószágainak határozatlan Ura; következésképpen ezekrõl kiki szabadosan testálhat. Szerzünk még továbbá a’ magunk igyekezetünkkel, az igyekezet pedig két-féle, vagy mezei gazdaságbéli, vagy kereskedésbéli, a’ mezei gazdasághoz tartoznak a’ fõldnek akármi úton módon való szabad mivelései, barom tartás, ’s a’ többi. — A’ Kereskedéshez tartoznak minden adások, vevések, tserék berék, rövideden mind az, melly által mi a’ pénzt, vagy a’ pénzt érhetõ jószágot külömb külömb-féle kerengésbe (Circulatio) hozzuk, és innen — Minden ember annak, a’ mit mezei gazdaságával, kereskedésével, maga számára szerzett, határozatlan Ura, — Kiveszszük mindazonáltal a’ még meg nem osztazott Atyafinak az osztatlan Ösi jószágok’ jövedelmébõl gyûjtött keresetét, melyrõl a’ 70-dik §. IV-dik Regula szerént nem lehet testálni. Fel-teszszük azt-is, hogy senkiis a’ más fõldét hamissan nem mivelte, és a’ Bírótól hamis lelkû birtokosnak nem ítéltetetett, mert a’ ki a’ bírótól hamis lelkû birtokosnak ítéltetik, az a’ jószág bé-vett jövedelmét tartozik viszsza-fordítani, és így rólla nem testálhat. — Innen igaz leszsz az-is, hogy

Valamit én, kereskedésbéli igyekezetemmel nyerek, annak a’ jószágnak én meg-határozatlan Ura vagyok. §. 86. A’ Pénzen vett Jószágokról, és ezekrõl mimódon tejendõ Testamentomokról. Valamelly Jószágot én tulajdon pénzemen veszek annak én határozatlan Ura vagyok annyira, hogy ha én ma 1000 forintot kõltsön fel-veszek, és ezen kõltsönözött 1000 forinton Jószágot veszek, ezen Jószág nem azé, a’ ki nekem a’ pénzt kõltsönözte, hanem tulajdon enyim; mert minden kõltsön önnön azé, a’ ki a’ kõltsönt fel-vette. Jól meg-jegyezd tulajdon, az az: törsökösön magam kereste pénzemmel; mert ha osztályos ösi pénzel veszek jószágot; itten vígyázz arra, a’ mit a’ 66-dik §-ban mondottunk. Ha én valamelly jószágot veszek, ezen jószágnak uradalma a’ Vevõtõl én reám háromlik, vagy száll, az az: a’ vett Jószágnak Ura én vagyok: Minden jószág’ Urának, mind maga, mind maradéki tsendességére szükség az, hogy arról, hogy õ a’ jószágnak valóságos Ura, Tanú-bizonyság, még pedig közõnséges hitelességû levelet váltson; azt a’ levelet, melly által a’ jószághoz való uradalmi törsökös jussunk meg-bizonyíttatik, nevezzük Jószág szerzõ törsökös levélnek.

t rdelt6_201-300ig.qxd

204

2007.07.29.

17:32

Page 4

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

205

(Literae radicali - aquisitionales) Ha tehát a’ Szerzõ Levél az, a’ melly azt bizonyíttya, hogy kik a’ jószágnak Szerzõ Urai, látni való, hogy a’ mennyi személynek névére vagyon a’ jószág írva, annyi a’ jószágnak Szerzõje. Láttuk azt a’ fellyebb való egynehány Szakaszokban eléggé, hogy ki ki a’ maga tulajdon nevére, tulajdon pénzére szerzett jószágáról szabadossan testálhat; Vallyon úgy vagyon-é a’ dolog akkor-is, mikor azon egy jószág több személynek nevére vagyon írva, és igy vallyon a’ jószágról, mindenik (a’ kinek nevére t. i. a’ jószág írva vagyon) szabadosan testál-é? arról itt egy két szót szólljunk: Ha valamelly jószág nem tsak egy; hanem több személlyekre vagyon a’ Szerzõ Levélben írva; Ezek vagy idegenek, vagy ugyan azon egy háznak sorsosi. a) Ha idegenek vagynak a’ szerzõ levélben, úgy a’ mennyi név vagyon a’ jószágos levélben, annyi keresõ vagyon. Egyik se Ura az egész jószágnak; hanem ki ki a’ maga részére esendõ résznek szabados, és határozatlan Ura, és ki ki a’ maga részérõl szabadosan rendel. Ha ugyan azon háznak sorsosi ekkor a’ szerzõk, vagy a’ házas személlyek, vagy az Atya a’ gyermekekkel, vagy a’ testvérek magok között. — Továbbá midõn a’ háznak ugyan azon tagjai között forog a’ dolog, azt kell mindenkor kérdésbe venni vallyon vagyon-é ezen személlyek között

törsökös Szerzõ? (principalis acquisitor) törsökös szerzõnek hívjuk azt a’ személyt, a’ ki eredet szerént szerzette a’ jószágot, és a’ kinek az a’ különös privilégiuma van a’ Verbõtzi I. Rész. 43. Tzikkelye szerént, hogy a’ szerzett jószág a’ köz szerzõknek ellent állások ellen-is a’ jószág fel-osztásáig, a’ maga tulajdon szabados rendelésétõl függ. — Ezeket immár elõre botsátván. b) Ha egy pár házas személlyre vagyon valami jószág írva, ki tartattassék ezek közzûl a’ jószág törsökös szerzõjének, és kitõl függjön az egész jószágról való szabad bánás; errõl olvasd-meg, kinek kinek a’ maga rende szerént való Testamentomáról szólló Részben azt a’ Szakaszt, melly arról beszéll, mint kelletik a’ házasság’ ideje alatt való keresetrõl testálni? c) Ha pediglen a’ jószág az Atyának, és ennek egy, vagy több, de talám még a’ keresetre alkalmatlan gyermekének, vagy gyermekeinek nevekre vagyon írva; itt látni való, hogy az Atya a’ törsökös keresõ, és így az egész jószág az Atyának szabad rendelésétõl függ, következésképpen a’ bé-írott gyermek, vagy gyermekek, ámbár a’ szerzõ levél foglalatja szerént köz-szerzõk; mindazonáltal az Attyoknak, mint a’ jószág’ törsökös szerzõjének híre, ’s akarattya nélkûl, a’ jószágról semminémû rendelést nem tehetnek. Hogy ha pedig az Atya minden Testamentom nélkûl

t rdelt6_201-300ig.qxd

206

2007.07.29.

17:32

Page 6

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

207

meg-talál halni, erre az esetre, mindenik a’ szerzõ levélben bé-íratott gyermek, a’ maga részének szerzõ Ura leszsz, és maradéki között el-rendelheti, de magát a’ jószágot a’ fenn forgó atyafiságos viszontagló örökösödés miatt el-nem testálhatja. d) Ha pedig a’ jószág az Atya, és gyermekeinek, de ollyan gyermekeinek, a’ kiknek a’ keresetre bé-folyások vólt, neveikre vagyon írva: p. o. egy Atya, és három gyermek, kik t. i. szolgálatokból magoknak egy két krajtzárt félre tettek, közös igyekezettel, és erõvel öszve tesznek 4000 forintot, és vesznek egy szõllõt; ebben az esetben az atya magát törsökös keresõnek nem tarthatja; hanem a’ mennyi személyre van a’ jószág véve, annyi keresõje van a’ jószágnak, és így mindnyájan keresõk, egyik a’ másikra gondolva köz keresõk: ebbõl következik, hogy az egész jószág nem függ az Atya rendelésétõl; hanem tsak annyi, a’ mennyi az õ részére esik, ki ki a’ maga személlyére esendõ résznek törsökös, és szabados Ura, és maradéki között úgy el-rendelheti, a’ mint nékie tetszik, az atyafiságos osztály után pedig a’ jószágot el-nem testálhatja: mert atyafiságos viszontagló õrökösödés vagyon benne. e) Ha pedig több testvérekre vagyon valamelly jószág szerezve, itt-is a’ jönn kérdésbe, vagyon-é ezek között törsökös keresõ, mint t. i. sokszor meg-esik, hogy

valamelly magtalan atyafi valamelly jószágot vévén, valamelly szerette attyafiának, vagy testvérétõl való unokájának nevét a’ valló levélbe bé-írattya. — Ha az atyafiak között vagyon törsökös keresõ, a’ jószág a’ törsökös keresõ atyafinak szabados rendelésétõl függ; ha pedig a’ jószágnak nints törsökös keresõje; hanem az atyafiak köz fáradtsággal, ’s igyekezettel szerzettek magoknak jószágot, ki ki a’ maga részét maradéki között el-rendelheti. §. 87. A’ Törvényes Idõ lefolyásbéli szerzeményekrõl. A’ Törvényes Idõ le-folyás (proescriptio) szoross értelemben a’ keresett rendes módjának tellyességgel nem mondattathatik; hanem az igaz, hogy a’ törvényes idõ le-folyás által a’ mi szerzeményünk, vagy uradalmunk nevekedhetik, és ennyiben leszünk a’ jószág’ Urai, ’s következésképpen szerzõi, t. i. ha én valamelly (a’ törvénytõl ki-nem vétetett) jószágot bizonyos a’ törvénytõl meg-határozott ideig minden másnak ellent-mondása nélkûl tsendessen, és nyilván bírok, annyira hogy ezen jószágnak birtokában a’ törvényes idõ le-járt, vagy magyarossabban, le-folyt, én ezen idõ le-járása, vagy le-folyása által úgy meg-erõsödöm ebben a’ jószágban hogy ezen törvényes idõ lefolyása után, ámbár más a’ maga a’ jószág-

t rdelt6_201-300ig.qxd

208

2007.07.29.

17:32

Page 8

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

hoz fenn-forgó törsökös jussait törvényesen meg-mutathatja-is a’ Bíró elõtt, a’ jószág mindazonáltal örökös birtokomban marad, példának okáért: ha én egy Nemes jószágot, mintha ennek Ura vólnék, tsendessen, és nyilván, 32 esztendeig bírok, ez a’ jószág 32 esztendõ múlva tökélletessen enyim lészen, ha mindjárt a’ jószág’ igaz Ura 32 esztendõ múlva elõ-állana-is, és a’ maga uradalmát meg-bizonyíthatná. Így ha Királyi Városi örökséget 1 esztendeig, és 1 nap tsendessen, és nyilván bírok, az örökség enyim lessz. — E’ szerént ha valamelly jószágot a’ törvényes idõ le-járása által, magámévá tehetek; ez a’ jószág törsök szerént enyim lészen, és én arról szabadossan testálhatok. — Külömben, ha valaki a’ törvényes idõ le-folyásról többet akar tudni, annak meg-kell olvasni a’ Deákos Törvény tudósokat, mivelhogy a’ törvényes idõ le-folyás a’ Testamentomi tárgyra nem tartozik.

az immár a’ kérdés; lehet-é mind ollyan jószágról testálni, a’ mellyet én törvényes hatalom által nyerek? tsak a’ törsökére kell menni, mindjárt meg-leszsz a’ felelet. — A’ Bíró nem adhat ollyast nékem, a’ mi nem enyim; hanem másé, és így tsak az enyimet adja viszsza: az, a’ mi enyim vólt, vagy törsök szerént enyim vólt; mert magam kerestem, vagy a’ Vérség Jussán; ha a’ Bíró valamelly jószágot a’ Vérség jussán ítél viszsza nékem, én errõl a’ jószágról nem testálhatok; Miért? Mert Ösi Jószágot nyertem viszsza; az Ösi Jószágról pedig testálni nem lehet; és így senki se gondolja, hogy valaki arról az Ösi házról, szõllõrõl; vagy más akármi egyéb ingatlan jószágról, mellyet ma vagy tegnap nyert-meg, azért, hogy õ nyertemeg a’ pert, szabadossan testálhasson; hogy mindazonáltal, a’ perre kõltött pénzrõl, és így a’ mennyiben a’ perre tett kõltségeit a’ jószágba verte, Testamentomot ne tehessen, nem mondom. — Ellenben, ha ollyan jószágot ád a’ Bíró nékem viszsza, a’ mellyet vagy magam kerestem, vagy a’ mellyet más, vagy életében, vagy Testamentom szerént nékem ajándékozott, mind ezen jószágokról bízvást testálhatok, és hogy rövideden mindent bé-fejezzek, itt azt a’ közönséges Törvényt kell tartani, hogy én a’ Törvényes hatalom által nékem adattatott jószágról, mindenkor testálhatok akkor, ha

§. 88. A’ Törvényes Hatalom által való Szerzeményrõl: (De Executione Judiciaria) ’s ebbõl folyó testálás’ módjáról. Ha a’ Bíró ollyas jószágot, a’ mellyet más bír; de ígazság szerént engemet illet, a’ törvény szerént nékem ítéli, és a’ törvénytõl adattatott hatalom szerént, tõlle hatalmassan el-vévén; nékem adja, ekkor törvényes hatalom által nyerek valamit: az

O

209

t rdelt6_201-300ig.qxd

210

2007.07.29.

17:32

Page 10

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

a’ jószág ollyan természetû vólt, hogy a’ Per elõtt-is, ha birtokomba lett vólna, szabadossan testálhattam volna.

lyi adományon kívül való jószág: továbbá minthogy egyetlen egy; tehát atyafi nintsen; a’ hol atyafi nintsen, atyafiságos viszontagló örökösödés sem lehet; De végtére, Testamentom sints; és így a’ hol akadék nintsen a’ testalásra, ottan szabadossan lehet testálni. 2. Ha egy magtalanúl meg-hólt fiúnak, vagy testvér atyafinak keresett jószága az õ édes Attyára, vagy Annyára, vagy egyetlen egy osztatlan testvér attyafiára száll, ebben az esetben az Atya, Anya, testvér, atyafi, a’ most említett magtalan jószágának, határozatlan Ura, és errõl szabadossan testál. 3. Midõn a’ férjfi a’ magtalanúl meghólt feleségének, vagy az aszszony, a’ magtalanúl meg hólt férjének halála után maradott javainak örökségébe száll: és így látni való, hogy a’ házasok között viszontagló, vagy kõltsönös örökösödés vagyon. Miben állyon a’ házasok között szokásban lévõ viszontagló örökösödés, arról mi az ahoz tartozó törvényes tzikkellyel mindgyárt a’ következendõ 90-dik §-ban, a’ hol az aszszonyok’ Testamentomáról lészen a’ szó, bõvebben fogunk beszélleni: itten pedig tsak egy két szóval azt fogjuk illetni, hogy ha az aszszony talál elébb meg-halni, és holmi javakat hágy maga után, vallyon a’ férjfi az õ magtalanúl meg-hólt feleségének minémû javainak örökségébe szállhat, és tehet-é azokról Testamentomot?

§. 89. Az Örökösödésrõl. (De Successione.) Az Örökösödés, vagy örökségbe való jutás által ugyan, az ember magának jószágot nyer; de ezen örökösödés által azért a’ jószágnak szerzõjévé nem leszsz, nem-is tétetik arra az állapotra, hogy a’ jószágról szabadossan rendelhessen, mint p. o. midõn az én atyámról az Ösi jószág én reám száll, ez által ugyan jószágot nyerek, de attól még-is a’ jószágnak szerzõjévé nem tétetem. — Vagynak mindazonáltal ollyan esetek, a’ hol a’ Polgár a’ törvényes örökösödés által arra az állapotra tétetik, mintha a’ jószág’ szerzõje vólna, úgy hogy a’ jószágról szabadossan testálhat: azok az esetek e’ következendõk: 1. Ha valamelly Jószág a’ keresõ atyáról ennek egyetlen egy gyermekére minden Testamentom nélkûl száll: Ez a’ gyermek a’ maga idejében (értem a testálásra alkalmatos idõt) a’ jószágról ollyan szabadossan parantsolhat, mintha maga kereste vólna; mert a’ testálásnak a’ fel-tett esetben három nevezetes akadéki lehetnek, úgy-mint, vagy a’ Királyi Adomány, vagy a’ viszontagló örökösödés, vagy a’ testáló’ fel-télele. Már fel-teszszük, hogy Kirá-

O

2

211

t rdelt6_201-300ig.qxd

212

2007.07.29.

17:32

Page 12

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

Ha valamelly akármi rendû embernek-is az õ felesége magtalanúl, és Testamentom nélkûl meg-hal, az özvegy férjfi, az õ meg-hólt feleségének következendõ javait el -foglalhatja. 1. Minden névvel nevezendõ keresett ingó javait, a’ hová tartoznak a’ meghólt aszszonynak akár a’ házasság elõtt, akár a’ házasság alatt tulajdon kereste pénze, ruhája, ékéssége, menyegzõ alkalmatosságávál adatott ajándékai, minden hozadékja (allatura, mellyrõl alább) kötésbéli jegy ruhája (dos contractualis scripta.) 2. Minden az aszszonytól keresett zálog a’ férjfira marad, még pedig mind ezek a’ férjfiúra úgy maradnak, hogy a’ férjfi mind ezen javak’ szerzõjének tartattathatik, és szabad tetszésû, ’s tökéllétes erejû Testamentomot tehet.

mot, arról mi különösön kinek kinek a’ maga Rende szerént való Testamentomában fogunk emlékezni: annakokáért 1. Közönségessen meg-kell azt jegyezni, hogy valamit mi az ennek elõtte való §§-ban nevezetessen a’ 71-dik §-tól fogva a’ 89-dik §-sig a’ tulajdon keresetrõl, vagy azokról, a’ mellyek a’ Törvénytõl úgy tartattatnak, mint tulajdon szerzemények, hogy t. i. ezekrõl akárki-is szabadossan testálhat, mondottunk, ugyan ezt kell az aszszonyokról érteni, hogy t. i. minden aszszony, azt a’ mit e’ most említett Szakaszokban meg-írtt módokon magának szerzett, arról szabadossan testál. 2. Minden Rendû aszszony a’ maga Férje által nékie kötelezett jegy ruhájáról (Dos Contractualis) szabadossan testál; mert ez, az aszszonynak tulajdon jószága. 3. Minden özvegy Nemes aszszony a’ maga törvényes jegy ruhájáról (Dos Legalis) szabadossan testálhat, jól meg-jegyezd: Özvegy; mert Ura’ halála elõtt rólla nem testálhat: Nemes Aszszony; mert tsak Nemes aszszonyokat illet a’ törvényes Jegy ruha. 4. Minden Rendû aszszony a’ maga akármi névvel nevezendõ menyegzõi ajándékairól (res paraphernales) olly szabadossan testál, hogy errõl még arra az esetreis, ha férjéhez való házasságbéli hitetlenségéért halálra ítéltetnék-is; ezen menyegzõi ajándékairól szabados rendelést tehet,

§. 90. A’ férjhez ment Aszszonyok’ Testamentomairól. Minthogy ezen részben azon Testamentomi Pontokról vagyon a’ szó, mellyben a’ magok Testamentomokra nézve, majd mindenek meg egyeznek, lássuk-meg, hogy majd minden aszszonyok miben egygyeznek-meg, és mirõl tehetnek, ’s mirõl nem tehetnek Testamentomot: Elõre botsátván, hogy minden aszszony a’ házasság ideje alatt való keresetrõl mennyiben tehet, mennyiben nem tehet Testamento-

O

3

213

t rdelt6_201-300ig.qxd

214

2007.07.29.

17:32

Page 14

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

a’ mint ezt Verbõtzi I. Rész. 105. Tzikkely’ 2-dik Szakaszszában világossan mondja.

gyermekekkel való osztályból nyer, annyival inkább azon javaknak, mellyeknek uradalmát a’ Törvény a’ gyermekek’ ki-rekesztésével az aszszonynak, engedték, úgy-mint meg-hólt férje köntösseinek nagyobb részét, és azokat a’ lovakat, mellyekkel meg-hólt férje szokott vólt közönségessen járni, határozatlan Ura, és ezekrõl szabadossan testál. 6. Minden rendû, és állapotú aszszony, a’ maga hozadékjáról (allatura) tellyes, és tökélletes hatalmú Testamentomot tehet.

Verbõtz.1-moe Tit. §. 2-dus.

105.

Verbõtzy I. Rész. 105. Tzikkely. 2-dik §.

- - - Ubi autem ipsa Mulier ob hujusmodi adulterium juridice extremo supplicio mulctata fuerit, fratres ejus solummodo res Paraphernales, & non Dotalitium ejus recuperare poterunt: Et hoc: si liberos non habuerit, aut Testamentum de illis non fecerit. Nam hoc modo ad liberos suos devolventur, vel Testamentariis cedent.

- - - Hogy ha pedig az Aszszony ezen Nõs paráznaságáért a’ Bíró ítélete áltai halállal bûntettetik, a’ meg-hóltnak vérszerént való Attyafiai, tsak, a’ menyegzõi ajándékot nyerhetik viszsza a’ meg-hóltnak férjétõl, a’ törvényes jegy ruhát pedig meg-nem nyerhetik. A’ menyegzõi ajándékotis pedig úgy nyerhetik viszsza, ha a’ meg-hóltnak semminémû gyermekei nem vóltak, avagy ezekrõl Testamentomot nem tett: mert erre az esetre a’ menyegzõi ajándék a’ meg-hóltnak gyermekeire, vagy pedig az aszszonytól ki-rendelt Testamentomi örökösökre száll.

Ezek a’ szók: avagy ezekrõl Testamentomot nem tett: világos tanú-bizonysága annak, hogy a’ mi Törvényünk szerént még a’ halálos rabok-is teltálhatnak a’ magok keresett javaikról: (lásd a’ 25-dik §.) 5. Minden özvegy aszszony azon ingó javaknak, mellyeket férje halála után a’

215

A’ Hozadékról. ( De Allatura. ) Tsak magáról az Aszszonyi Hozadékról egy egész könyvet lehetne írni, és ámbár a’ hozadék szorossan véve, nem a’ Testamentomi tárgyra való; de mivel a’ Testamentomi perekre ennek véghetetlen bé-folyása vagyon, az egyûgyûebbekért, a’ hozadékról következendõ jegyzéseket tészek. Akár-ki hogy határozza-meg a’ hozadékot, én azzal nem sokat gondolok, én magam részemrõl így határozom-meg. A’ hozadék egy ingó jószágból álló tulajdon java az aszszonynak, mellyet az Aszszony férjhez menetele alkalmatosságával; sõt a’ házasság ideje alatt-is férjéhez hozott: Ide tartozik mind az, a’ mellyet az aszszony férjéhez menetele alkalmatosságával Apjától, Annyától, Attyafiaitól, jóakaróitól akár kész pénzben, akár Aszszonyi ezüst, arany ékességekben, ruhákban, akármi más egyéb ingó javakban, ajándékban, marhákban kapott, vagy még férjhez menetele elõtt szolgálattyával keresett, ’s Urához vitt. Jól meg-kell a’ meg-határozást ki-fejezõ környûl-állásokat jegyezni; mert ebbõl, mint egy állatásból húzzuk-ki azt, hogy sem az, a) a’ mit az aszszony ösi örökségébõl nyér, ámbár Urához

O

4

t rdelt6_201-300ig.qxd

216

2007.07.29.

17:32

Page 16

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

217

vigye-is, nem hozadék, b) sem az ingatlan jószágok a’ hozadéki javak közzé nem számláltathatnak. Jól meg-kell azért a’ hozadékot az örökségtõl külömböztetni; ugyan-is ebben még magok a’ Törvény visgálók-is sokszor hibáznak; más Törvények által kórmányoztatik a’ hozadék, ismét mások által az Örökség; más úton keresik-ki a’ hozadékot, ismét más úton az örökséget; más hát az örökség, ismét más a’ hozadék. Ezen hozadékot az asszonyok férjeikhez való bizodalmoknál fogva, férjek’ kezeikbe adják. Ha az aszszony a’ maga hozadékját férje kezébe adja, ezen által-adásnak három következései lehetnek: vagy 1. maga tulajdon szembe tûnhetõ, vagy bébizonyítható hasznára, vagy javárá fordítja, vagy 2. felesége híre nélkûl el-pazérolja, vagy 3. a’ férjfiu a’ hozadékot feleségével együtt el-költi, mind a’ hármat meg-fogjuk visgálni: a’ mi annakokáért az I-sõt illeti: I. Hogy ha valamelly aszszony a’ maga, vagy ennek örökösi az annyok’ hozadékját ki-akarják keresni, mit kell nékiek meg-bizonyítani? a) Meg-kell bizonyítani a’ hozadéknak minémûségét: az az: mit vitt az aszszony az Urához, pénzt-é, ékességet-é, vagy minémû ingó jószágot? b) A’ hozadéknak mennyiségét, az az: mennyit vitt? az elsõ számtól fogva az utólsóig. c) Ezen hozadéknak férje kezében lett bizonyos menetelét. d) Mitsoda haszonra fordította a’ férjfi ezen hozadékot? Azt mikor a’ Férjfi az õ Felesége Hozadékját a’ maga Jószágába veri, a’ Deákok így teszikki: Allaturam bonis Maritalibus investire, és így mikor a’ Deák Törvényes ember azt mondja, Allatura est Bonis Maritalibus irradicata; ez azt teszi, hogy a’ Férjfi’ emez vagy amaz Jószágának gyökere és fundamentoma vólt az Aszszonyi hozadék; — Ezt a’ pontot, hogy a’ Férjfi az Aszszonytól el-fogadott hozadékot a’ maga Jószágába verte, a’ hozadékot keresõ Jószágos Nemes

Aszszonytól vagy ennek örökösitõl a’ Törvény székek ok-vetetlen meg-kívánnyák. — Azok a’ módok pedig, mellyek szerént a’ Férjfi az Aszszonyi hozadékot a’ maga Jószágába verheti külömbfélék, mind külön külön elõ-számlálni nem lehet, mindazonáltal egynéhány nevezetes, és minden Törvény székek elõtt bízvást meg-állható Pontokat fogok említeni: illyenek midõn a) A’ Férjfi a’ Felesége hozadékja’ segedelme által magának Jószágot szerzett: b) Zálogos ösi Jószágait ki váltotta. c) Hanyatló Jószágait megjobbította, meggyarapította. d) Az ösi Jószágokra tsinált Atyai, Attyafiai, sõt maga tulajdon a’ Házassági egybe-kelések elõtt tett adósságait ki-fizette, és így ösi Jószágait minden terhektõl meg szabadította. Hogy ha ezen Pontokat az, a’ ki a’ hozadékot keresi, hiteles Irományokkal, vagy szava bé-vehetõ tanú-bizonyságokkal meg-mutatándja; tehát a’ meg-mutatott hozadéknak ki-fizetését, vagy meg-fordítását elsõben ugyan a’ keresett javakból, és ezeknek nem létében még az ösi jószágból-is, mint más jussokat meg-elõzõ just a’ Törvény ki-rendeli, és az illyen formán megmutatott hozadéknak ki-fizetésére, maga-is a’ Királyi Fiskus, és minden meg-hólt attyokfiainak ösi örökségekbe szálló atyafiak kötelesek: rövideden, mind azok, valakik egy illyen hozadékkal meg-terheltetett jószágot bírnak. II. Hát ha a’ gazda maga felesége hozadékját, felesége híre nélkûl el-pazérolta, vallyon meg-kaphatja-é az aszszony, vagy maradéki a’ hozadékot? a’ közönséges hitelt érdemlõ törvényes ítéletek oda nyomoznak, hogy ebben az esetben, ha az aszszony a’ maga hozadékjának mennyiségét, ’s minémûségét, ’s Ura kezébe való jutását, hitelessen meg-mutatja, úgy, vagy vagyon a’ gazdának keresett jószága, vagy nintsen: ha vagyon, a’ hozadéknak a’ keresett jószágból kell kifizetõdni, ha pedig keresett jószága nintsen,

t rdelt6_201-300ig.qxd

218

2007.07.29.

17:32

Page 18

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

219

úgy a’ hozadék örökre el-van veszve; minthogy nintsen ollyas jószág, a’ mellyben a’ hozadék gyökereztethetnék; az ösi jószágokat pedig e’ féle idegen jussokkal éppen meg nem lehet terhelni, ’s következés szerént illyen a’ férjfitól el-pazéroltatott hodadékot a’ pazérlónak tulajdon jószágából, nem pedig az ártatlan atyafiaknak ösi javaikból kell ki-fizetni. — Meg-vallom, hogy ez az aszszonyokra nézve igen terhes ítélet; a’ honnan — A’ mi engemet illet, én nagyon hajlok arra, hogy még ebben az esetben is a’ hozadék a’ keresett jószág nem létében az ösi jószágból-is fizettessék-ki; mert minden hozadék adósság, már pedig az adósságot, és így a’ kõltsön fel-vett pénzt-is akár el-pazérlotta az adós, akár hasznára fordította, mint tsak meg-kell azt fizetni; még pedig ha keresett jószág nintsen; még az ösibõl is megkell fordítani; hát a’ férjfi által el-prédált, vagy külömben el-költött, de semmi szembe tûnhetõ hasznára nem fordíttatott hozadékot, ha a’ férjfinak keresett jószága nintsen; miért ne kellessék, úgy, mint más adósságot, még az ösibõl-is megfizetni? én leg-alább okát nem láthatom. Azt pedig, hogy az aszszonynak, vagy ennek maradékinak, a’ 4-dik pont értelme szerént meg-kell azt mutatni, hogy a’ férjfi a’ kezéhez vett hozadékot mitsoda jószágban verte: sõt a’ mennyiben lehet még mint egy újjal ki-mutatni, hogy ebben, vagy amabban a’ jószágban hever a’ hozadék: ezeket mondom, némellyek tsak a’ jószágos Nemes emberek’ özvegyeirõl akarják érteni; mivel azt mondják, hogy ha valamelly személy valamelly kereskedõhöz, mester emberhez, vagy más jószágtalan emberhez megyen férjhez, ezeknek özvegyeitõl immár nem kívánnak annyi próbát a’ Törvényszékek, hanem alkalmasint megelégesznek, ha a’ hozadéknak minémûségét, és mennyiségét, ’s férje kezében való menetelét tsalhatatlan próbákkal meg-mutathatják; minthogy ezeknek meg-mutatása után a’ Törvényszékek egy

átallyában fel-teszik azt, hogy a’ meg-hólt férjfi, a’ maga felesége hozadékját, a’ maga kereskedésében, mesterségében verte, és ezekre fordította, ’s külömben-is a’ hozadéknak az elsõ krajtzártól fogva az utólsóig ezekre a’ dirib darab jószágokra lett alkalmaztatását mind külön külön meg-mutatni igen bajos, ’s tsak nem lehetetlen vólna. — Így okoskodnak ezek a’ paraszt aszszonyok’ hozadékokról-is: De nékem ebben valami kevés külömbséggel más véleményem vagyon, — de azt most abban hagyom: III. Hogy ha pedig az aszszony (itt már minden rendû állapatú Nemes, Nemtelen, Városi, Jász, Kún, paraszt aszszonyt érts ’s a’ t.) a’ maga hozadékját, a’ házasság ideje alatt Urával el-kõltötte, ezen esetben sem az aszszony, sem ennek maradéki a’ keresett hozadékoknak meg-fordítását, soha meg-nem nyerik, és az illyen hozadék örökre el-van veszve, mert a’ mit egyszer a’ férjfi a’ feleségével köz akarattal, ’s indulattal meg-evett, meg-ivott, ’s meg-emésztett, ezt többet sem az aszszony, sem ennek maradéki viszsza nem kívánhatják. Mind ezekbõl immár az én tanáts-adásom az, hogy ha valaki a’ hozadékból ma, vagy holnap eredhetõ versengéseket el kerûlni, ’s minden pereknek magvait még a’ maga eredetében megfojtani, ’s az által ártatlan örökösit a’ külömben-is eléggé költséges perektõl meg-menteni akarja, így tselekedjék: — Minden Aszszony, a’ midõn a’ maga hozadékját férjének által-adja, azonnal ezen hozadékról két három hitelt érdemlõ tisztességes rendû emberek elõtt, a’ maga férjétõl, férje neve ’s petsétje alatt ki-kelendõ környûl-állásos levelet váltson; ezen levélben ki-kell tenni, hogy minémû? mennyi jószágot vitt az Urához? Sõt ha annakutánna a’ férjfi ezen hozadékot jószágba, kereskedésbe, mesterségben verte, vagy más egyéb szembe tûnõ hasznára fordította, errõl-is hasonlóképpen levelet váltson; és ezen levelekre mint maga szeme fényére ollyan gondot viseljen,

t rdelt6_201-300ig.qxd

220

2007.07.29.

17:32

Page 20

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

vagy ha fél, hogy el-tévelyedik, tegye-bé a’ Káptalanba, vagy a’ vidéki (a’ millyenek a’ Vármegye és Városi) közönséges levél-tárokban: ezen leveleknek következendõ hasznai lésznek: 1. Többet ér, mind száz igazság visgáló levél (Inquisitio) 2. A’ késõ idõk után is, a’ midõn a’ mostani embereket a’ halál meg-nemítja, hathatóson és világoson szóll, ’s törvényes erejû tökélletes próbát tészen. 3. Légyen valakinek 10 felesége, mindenik feleségének külön hozadékja, külön gyermekei illyen levél mellett lehetetlen, hogy a’ gyermekek, között per támadjon; mert a’ levél mindeneket el-igazít. Igaz ugyan, hogy a’ Felséges Királyi Törvényes Udvarnak bõlts ítélete szerént a’ férfiúnak tsupa bizonysága, vagy megesmerése, az aszszonyi hozadéknak meg-bizonyítására még nem elégedendõ; de jól meg-jegyezd ezt a’ szót, hogy tsupa; mert éppen azért mondám, hogy a’ hozadéknak a’ férjfi által való meg-esmerése hiteles emberek körûl-írásával hiteleztessék, ’s mennyen véghez: azért tettem továbbá azt-is oda, hogy a’ meg-esmérõ levél környûl-állásos legyen, az az, az hozadéknak a’ férjfi kezébe való jutását minden ahoz tartozó környûlállásokkal magában foglallya; így osztán nem lészen tsupa esmérõ levél; sõt tökélletesebb próbát tészen, mint majd szinte tsak a’ tsupa hallomáson fundált tanúknak iminnen amonnan ki-kóldúlt Tanúbizonyságai.

mennyiben az a’ férjfiakat illeti, említettünk vala, most valamivel egy kevessé bõvebbetskén fogunk rólla beszélleni. Ezen a’ Házasok közt lévõ viszontagló örökösõdés gyökereztetik az 1687. esztendõbéli 11-dik Tzikkelyben, melly-is szóról szóra így vagyon:

7. Minden rendû Aszszony, a’ maga magtalanúl, és Testamentom nélkûl meghólt férje jószágainak örökségébe száll. Ezt; midõn a’ férjfi az aszszony, az aszszony pedig viszont a’ maga férjének örökségébe száll, nevezi a’ Törvény a’ Házasok között lévõ viszontagló örökösödésnek errõl a’ viszontagló örökösödésrõl a’ 89§-ban, a’ 3-dik Pont alatt egy két szót a’

221

1687. Art. 11.

1867-dik Eszt. 11. Tzik.

Aequitati praeterea minus congruum, et consentaneum videretur, et id inter conjugatas personas, dum nimirum Marito absque Haeredibus et Tesiamento ex hac Luce decedente universa bona, per ipsum titulo pignoris inventa et parta, prouti et res mobiles ejusdem cujusvis generis et speciei censendae ex vi titulorum 98. 99. 102. Part. 1. Decr. Trip. in uxorem ipsius superstitem devolvantur: e converso vero uxore sine liberis, et fassione, vel Testamentaria Dispositione viam univerisae carnis ingrediente, similia bona, et res mobiles; imo his etiam exiliores, non in ejusdem maritum; verum ad mentem Tit. 100. praeinsertae Partis Primae in propinquiores illius deriventur. Quo circa communibus omni-

Igazságtalannak láttatik lenni a’ Házas személlyek között az, hogy midõn a’ Férjfi minden örökös és testamentom nélkûl meg-hal, minden általa keresett és szerzett zálogos Javai, úgy szinte Verbõtzi 1. Része: 98. 99. és 102 dik Tzikkelyei szerént minden némû és nevezetû ingó Javai az életben megmaradott Feleségére szállanak; hogy ha ellenben az Aszszony vagy Gyermek, vagy Törvényes Vallás (Fassio) vagy Testamentom nélkûl találna Férje elõtt meghalni, ezek a’ Javak, és ingó Jószágok; sõt ezeknél-is kissebbek, nem az õ életben meg-maradott Férjére; hanem a’ Verbõtzi 1. Rész 100-dik Tzikkelye szerént, az õ rokonira szállanak. Ezokáért a’ Karoknak és Rendeknek közönséges

t rdelt6_201-300ig.qxd

222

2007.07.29.

17:32

Page 22

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

um Statuum, et Ordinum votis conclusum est, ut inter ejusmodi conjugatos praescriptis in casibus et bonis rebusque mobilibus mutua, et reciproca, parque observetur successio: id ipsum conjugali quoque unione ex aequo exposcente.

voksok szerént a’ végeztetett, hogy a’ fellyebb megnevezett esetekben, Jószágokban, és ingó javakban a’ kõltsönõs, és viszontagló, ’s egy forma örökösödés a’ Házasok között fen-tartassék, a’ házassági egyességnek mivólta ezt hozván magával.

A’ most említett 11. Tzikkely az aszszonyt úgy tekinti, mint tsak tsupa feleséget, és házas személyt; minthogy pedig a’ mi elmélkedéseinknek tárgya, nem annyira a’ házas személlyeknek viszontagló örökösödések, mint az, hogy mirõl testálhat egy aszszony, ’s mirõl nem; ezt pedig meg nem tudhattyuk; hanem ha elõre azt is tudjuk, hogy minémû javak, minémû uradalommal szállanak az aszszonyra. Innen, mivelhogy egy férjfiúnak halála után, nem tsak a’ viszontagló örökösödés, (melyrõl a’ 11. Tzikk. szóll) hanem még az özvegység jussánn is szállanak bizonyos javak az özvegyre: lássuk-meg tehát, hogy az aszszonyra, úgy-is, mint a’ maga magtalanúl, és Testamentom nélkûl meg-hólt férjének nevét viselõ özvegyre, még minémû javak, ’s minémû uradalommal szállanak? A’ magtalanúl, és Testamentom nélkûl meg-hólt férjfiaknak özvegyeikrõl, mint tsupa özvegyek gondoltatva, így szóll Verbõczy:

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. Verbõtzi Part. I. Tit. 98. Item universae res mobiles Mariti sine liberis atque sine Testamento defuncti cujuscunque materiei existant, et quocunque nomine censeantur, ad suam Uxorem devolvuntur. Quae de bonis et Juribus Possessionariis domoque Residentiae, et Curia Mariti, quamdiu subNomine et titulo defuncti Mariti viduitatis tempora peregerit, et ad alia Vota se non transtulerit, etiam cum restitutione Dotis suae excludi non poterit. Postquam tamen maritata, nuptaque cuipiam fuerit, tunc ille ad quem Bona et Jura possessionaria mariti defuncti Jure haereditario successorioque devoluta fuisse dignoscentur, mulierem ipsam restituta prius ejus Dote, de eisdem Bonis ejiciendi, & excludendi plenariam habet Auctoritatem.

223

Verbõcz I. Rész. 98. Czikkely. Továbbá a’ minden gyermek, és Testamentom nélkûl meg-hólt férfinak akármi névvel nevezendõ ingó javai az õ feleségére szállanak. *) Ki-is valameddig az õ meg-hólt Férje neve és tekéntete alatt özvegységet visel, és máshoz férhez nem megyen; mind addig az õ meg-hólt férjenek javaiból, ingatlan jószágaibol szokott lakhelyébõl, és Nemesi Udvarából. **) Curia Nobilitaris) ki nem vettethetik, vagy rekeszthetik, még arra az esetre-is, ha szinte törvényes jegy ruhájára nézve ki-elégíttetnék-is; de minekutánna valakihez férjhez ment; már ekkor az, a’ kit meg-hólt férje’ jószága az örökösödés Törvénnyei szerént egyenesen illet, az aszszonyt a’ törvényes jegy-ruhának ki-adása után ezen jószágból ki-vetheti, és ki rekesztheti. *) Ez a’ Pont minden rendû és állapotú következésképpen a’ fõldes Uraságot esmérõ paraszt aszszonyokra-is alkalmaztatható.

t rdelt6_201-300ig.qxd

224

2007.07.29.

17:32

Page 24

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

**) E’ látni való, hogy tsupán tsak a’ Nemes aszszonyokat illeti; egyébaránt az özvegy Aszszonynak férje sorsához illendõ tápláltatása, nem tsak a’ Nemes; hanem minden más rendû Aszszonyokkal-is köz, mind addig, míg meg-hólt férje nevét viseli.

A’ Verbõczy szavaihoz ragasztyuk a’ Felséges Királyi Törvényes Udvar’ a’ Királyi Fiskusnak a’ Matyasovszky magtalanságából folytatott perében az özvegyek birtokabéli jussai eránt hozott következendõ foglalatú Ítéletét: Decisio Curialis. Quamvis Bona quaepiam per Donationem ita regulata sint, ut in casu defectus Masculini Sexus depositis per Fiscum Regium Sexui foemineo Investituris rursum ad S. Regni Coronam recidant: si nihilominus ultimus deficiens Viduam et Filiam in capillis constitutam post se relinquat, eaedem Jure Viduali, et Capillari privari non possunt, per consequens talibus Bonis immanere debent. Vidua enim donec ad secunda Vota transeat defunctum Maritum, et Puella donec in capillis constituatur Parentem suum repraesentat, adeoque sensu etiam 29. 30. 98. I-mae ex Bonis excludi non possunt. 1754.

A’ Királyi Törvényes Udvar’ Végezése. Ámbátor valamelly bizonyos Jószág ollyan feltétellel ajándékoztatott, hogy, ha tudni-illik a’ Férjfiúi ágnak magva találna szakadni, a’ Királyi Fiskus a’ Jószágba be-vert pénzt a’ Leányi ágnak fordíttsa-meg, ennekutánna pedig a’ Jószág ismét a’ Koronára szállyon; hogy ha mindazonáltal az utólsó magtalan egy Özvegyet, és Hajadon Leányt hagyott vólna maga után, emezek az õket illetõ Özvegyi, és Hajadon leányi törvényes Jussokban legkissebb tsonkúlást sem szenvedhethek, következésképpen mind az Özvegynek mind a’ leánynak a’ meg-hóltnak Jószágában kelletik marad-

Fisci

Fisci Regii ex defectu Mátyásovszkiano.

225

ni; minthogy az Özvegy valameddig férjhez nem mégyen, mind addig a’ maga meg-hólt Férjének, a’ leány pedig valameddig hajadon, a’ maga Attyának személlyesse, és így a’ Verbõtzi I. Rész 29. 30. 98. Tzikkelyei szerént-is a’ Jószágból ki nem rekesztethetnek.

Ezen elõre botsátott Törvényeknek, és Törvényes Végezésnek egybe vetésekbõl immár mind azt, hogy akár a’ tsupa özvegység, akár a’ házasságbéli viszontagló örökösödés jussánn egy szóval közönségessen minémû javak szállhatnak a’ magtalan, és testálatlan meg-hólt férjfinak özvegyére, mind azt, hogy ezen javak közzûl mellyikérõl testálhat, és mellyikérõl nem testálhat, egy tekéntettel meg-láthattyuk. A’ Házasok között fenn-forgó viszontagló Örökösödésben, e’ következendõ állatást, Testamentomi Törvényûl bé lehet venni, hogy Valamelly jószág a’ férjfiúnak halála után az aszszonyra tellyes Uradalommal száll; arról az aszszony szabadosson testál: ezen Törvénynek igazsága vagyon a’ 61dik §-ban említett, közönséges regulában: Ellenben valamelly jószág a’ férjfi halála után az õ feleségére nem tellyes uradalommal; hanem tsak haszna-vehetõ hatalomP

t rdelt6_201-300ig.qxd

226

2007.07.29.

17:32

Page 26

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

227

mal (cum usu fructu) száll, arról Testamentomot nem tehet: és e’ szerént egy magtalanúl, és testálatlanúl meg-hólt férjfiról az özvegyre szállható javak két félék, vagy ollyanok, a’ mellyek úgy szállanak az özvegyre, hogy azoknak egyszersmind Ura-is vagy Aszszonya-is lessz, és ezekrõl szabadoson testál; vagy ollyanok, a’ mellyek az aszszonyra tsak úgy szállanak, hogy az özvegyi jussoknak természete szerént azokat mind addig, míg férje nevét viseli használhattya ugyan, de róllok tellyességgel semminémû rendelést nem tehet, mivel ezek az özvegynek vagy férjhez menetele, vagy özvegységében történt halála után azonnal az jószág törvényes örökösseire szállanak. Annakokáért I. Azok a’ javak és joszágok, a’ mellyek egy magtalanúl és Testamentom nélkûl meg-hólt Férjfinak halála után az õ életben lévõ Özvegyére olly tellyes és tökélletes hatalommal szállanak, hogy azokról az Özvegy szabadosan testálhat, e’ következendõk: a) A’ Férjfinak mindennémû keresett ingó Javai, és így minden pénzei, könyvei, külsõ belsõ majorságra tartozó eszközményei. b) A’ Férjfinak minden maga keresett ingó vagy ingatlan zálogos Jószágai. c) A’ Férjfinak ollyan akár a’ Királytól nyert, akár külömben fel-vallás által (Fassio) szerzett ingatlan Jószágai, a’ mi-

dõn az Aszszonynak-is neve a’ Jószágos levélbe bé-vagyon írva, az Aszszonyra száll, még pedig úgy, hogy a’ tsupa vett, és nem Királyi adományból eredett Jószágiról minden tartalék nélkûl szabadosan, a’ Királyi adományos Jószágról pedig a’ Király’ hírével testálhat. Jegyezd-meg pedig itt azt: hogy a’ magtalanúl és testálatlanúl meg-hólt, és Fõldes Uraságot esmérõ paraszt férjfiúnak minden névvel nevezendõ ingó ’s ingatlan keresett Javai akár bé vagyon a’ Felesége neve a’ szerzõ levélbe írva akár nints, mindenképpen az õ életben meg-maradott Özvegyére szállanak, ki-is ezekrõl szabadosan testálhat: mint ezt alább a’ paraszt emberek Testamentomáról-is meglehet látni.

A’ midõn a’ Törvény tévõ nem engedi ugyan, hogy a’ szegény Özvegyek az õ özvegyi Jussaikban vagy leg-kissebb tsonkúlást szenvedjenek; de egyszersmind az özvegység jussán a’ magtalan halála után a’ Jószághoz just tartó örökösöknek Jussait sem akarja meg-sérteni, ekkor mondom a’ midõn az Özvegyek Jussai, a’ Jószág’ örökösének jussaival mintegy egybe ütközni láttatnak, a’ Törvény tévõnek bõltsességét lehet tsudálni, a ki ezen két jussokat ugyan azon Jószágban olly bõltsen meg-egyeztette, hogy tudni-illik az Aszszony az özvegység jussán az özvegyi tápláltatás törvényes színe alatt még ollyan Jószágban-is a’ mellyhez másnak a’ magtalan’ halála után törvényes jussa vagyon, P

2

t rdelt6_201-300ig.qxd

228

2007.07.29.

17:32

Page 28

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

benn marad, és addig a’ Jószág’ örökösének jussai függõben maradnak, vagy nyúgosznak (Jura suspenduntur quiescunt) egy felõl, de más felõl ezen a’ Jószág örökösi’ törvényes jussainak fen-tartására az Özvegynek tellyességgel meg nem engedi, hogy magáról a’ Jószágról tsak leg-kissebb ’s akár mi névvel nevezendõ, a’ Jószágnak az örökösöktõl lehetõ el-idegenítését maga után húzható rendelést tehessen. Ugyan-is. a) A’ mi a’ Nemesi Jószágokat illeti: minden magtalanúl és Testamentom nélkül meg-hólt Jószágos Nemes embernek Jószágában két nevezetes jussok vagynak, mellyek meg-akadályoztattyák az Aszszonyt, hogy az õ Férjétõl reája szállott bizonyos Javairól testálhasson: tudni-illik: 1. Minden adományos, sõt más ingatlan Javakban, a’ mellyekben az Aszszony nem köz-keresõ, a’ Korona Jussai. 2. Minden ösi Jószágokban a’ Vérség jussai a’ 63-dik §. szerént: mert az ösiség Törvénnyei minden esetekben változhatatlanok, és sem az özvegység, sem más jussok által meg nem erõteleníttethetnek. A’ mi pedig a) A’ Királyi Városi, Jász, Kún magtalanok’ Jószágait illeti: itt-is két Jussok hevernek a’ magtalanúl és testálatlanúl meg-hólt Férjfinak javaiban: 1. A’ Vérség jussai az ösiekben (63. §.) 2. Az ollyan ingatlan ámbár keresett

Javakban, a’ hol az Aszszony nem közkeresõ a’ Királyi Város, vagy a’ Tartomány, Vidék, vagy Helység Fiscalissa’ jussa. Immár ezeket elõre botsátván, könnyû lészen meg-érteni, hogy mellyek II. Azok a’ Jószágok mellyek a’ magtalan és Gyermek nélkûl meg-hólt Férjfinak Özvegyére tsak úgy szállanak, hogy míg Férje nevét viseli szabadon használhassa; de róllok semminémû utólsó rendelést ne tehessen. Ide tartoznak a) Az ollyan mind Királyi adományból, mind fel-vallás által nyert ámbár keresett ingatlan Jószágok, a’ midõn a’ szerzõ levélben az Aszszony neve nintsen béírva, és ez a’ Nemes Személlyekre áll; a’ Városiakról pedig némellyek azt tartják, hogy a’ Városi ingatlan örökség a’ magtalanúl és Testamentom nélkûl meghólt Férjfinak Halála után nem tsak hogy az Aszszonyra száll, sõt még arról az Aszszony Testamentomot-is tehet. — De én más vallásban vagyok, és azt mondom: az ingatlan Városi örökség még akkor-is a’ midõn az Aszszony nem köz-szerzõ, az Aszszonyra száll ugyan; de nem úgy, mint örökség, vagy az Aszszonynak tulajdon Jószága, hanem az özvegység jussán, és addig marad nálla, míg az Ura nevét viseli. — Hát ezután kié leszsz? Ha meghólt Férje’ nevét meg-változtatja, száll a’ Városra, miért? — mert az 1687. Esztendõbeli 11. Tzikkely tsak az ingó Javakban, P

3

229

t rdelt6_201-300ig.qxd

230

2007.07.29.

17:32

Page 30

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

’s keretett Zálogokban ád az Özvegyeknek valóságos örökséget; ellenben az ingatlanokból ki-rekeszti. Úgy de hát a’ paraszt Aszszonyra miért szállanak a’ magtalan Férjfinak még az ingatlan keresett Javai-is? — Azért mert világos Törvény vagyon rólla, (a’ Verbõtzi I. Része 29-dik Tzikkelyében, mellyet alább szóról szóra meg-láthatsz) a’ Városiakról pedig efféle Törvény nintsen; hanem ha a’ Városi örökségeket a’ paraszt örökségekkel természetekre nézve-is egy sorba teszszük, és meg-lehet hogy ebbõl a’ pontból esett az, hogy ennek elõtte egynéhány Esztendõkkel egy bizonyos Városi Tanáts egy magtalanúl, és egy a’ Bíró ítélete által törvénytelennek esmértetett Testamentommal meg-hólt Királyi városi Férjfiúnak ingó, ’s ingatlan Javait az õ már annakutánna talám esztendõvel férjhez-is ment Feleségének ítélte. — Lássa más, hidje úgy a’ mint tetszik; én azt mondom, hogy akárki hogy ítéljen, én mindazonáltal valameddig a’ Felséges Magyar Országi Diéta a’ Városi és paraszt örökségeket különös Törvénnye által nem fogja egybe-foglalni, én mind addig a’ Városi örökségeket a’ paraszt örökségektõl meg-fogom külömböztetni; és azt állítom, hogy a’ Városi örökségek a’ Nemesek Törvényei által (némelly kevés eseteket ki-véve) igazgattatnak. — De ezt abba hagyván mennyünk tovább.

b) Az ösi ingatlan örökös Jószágok. c) Ösi ingatlan Zálogos Jószágok. d) Ösi vagy atyafiságos osztályból jutott, ’s usorára ki-adott kissebb nagyobb számú tõke pénzek, e) Ollyan ösi ingó javak, a’ mellyek az osztály alkalmatosságával az osztály levélben nem tsak fel-jegyeztettek; sõt ezek eránt egyik vagy a’ másiknak magva szakadása történetére az atyafiságos viszontagló örökösödés fenn-tartatott, és rész szerént ollyanok, hogy az örökösödés tárgyai lehetnek. Jegyezd-meg, hogy az örökösödés tárgyai lehetnek; (ut possint esse objectum successionis collateralis) mert innen hozom-ki, f) Hogy az apróbb kissebb ámbár osztályos portékák, a’ mellyek a’ minden napi szükségre tartoznak, és minden nap jobban jobban el-rontsolódnak, ezek többnyire igen igen tsak az Özvegynél maradnak, és az effélékben az Atyafiak sem igen kötik magokat az ösiség’ szoross Törvényeihez. Hát ha a’ magtalanúl és Testamentom nélkûl meg-hólt Férjfiúnak semmi attyafiai nem vólnának: ekkor hogy vagyon a’ dolog? — Ebben az esetben-is az ingatlan Nemes Jóságról az Aszszonynak a’ Király híre nélkûl testálni nem lehet: ellenben akármi névvel nevezendõ ösi Zálogról, tõke pénzekrõl, ’s más akármi ingó ’s hajdan a’ magtalanúl meg-hólt FérjP

4

231

t rdelt6_201-300ig.qxd

232

2007.07.29.

17:32

Page 32

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

fiat illetõ Javakról az Aszszony szabadosan testál; mert az ingó Javakban ha mindjárt ösi-is az, az Atyafiak nem létekben az Özvegy tulajdonos örökös. Azt pedig hogy az Özvegy Aszszonyra szállnak a’ magtalan Férjfinak Jószágai, a’ Nemes Jószágokban, értsed a’ Jószágoknak a’ Jegy ruhával meg-egyezõ, vagy ezt sokkal meg-haladó Jövedelmeihez képest, melly dolog szinte úgy, mint az a’ kérdés, hogy akkor a’ midõn a’ magtalan Férjfinak ösi és keresett ingatlan Javai vagynak, vallyon mind ezen keresett és ösi Javai mind egyszersmind szállanak-é az Özvegyre, vagy pedig az ösiek az osztályos Atyafiakra a’ Vérség jussán, a’ keresett ingatlan Javak az Özvegyre, az özvegyi tápláltatás jussán; mint mondom nem a’ Testamentomi tárgyra valókat el-mellõzöm; hanem rekeszszük-bé az Aszszonyok Testamentomát egy éppen ide való kérdéssel tudni-illik:

semmije, ’s tsak puszta özvegységével maradna, meg-állhatna-é az illyen Testamentom? — Én részemrõl akár mi rendû és állapatú legyen-is a’ Testáló azt mondom, hogy az illyen Testamentom híjába való, és ebben a’ részben erõtelen: mert hogy minden Férjfiú a’ maga Hites-társának mind addig, valameddig Férje nevét viseli, Férje sorsával meg-egyezõ módon tehettsége szerént való tápláltatására köteles légyen, senkise tagadja; hogy ezen táplaltatásnak terhe a’ Férjfi’ halála után, a’ Férjfinak ingó ’s ingatlan Javain szinte mint valami törvényes adósság úgy fekszik kéttséget sem szenved: ha végtére minden már elõre meg-terhelt, és mintegy nem az én szabados rendelésemtõl függõ Jószágról való Testamentom híjjába való, a’ Felséges Királyi Törvényes Udvar bõlts Végezése mellett-is azt mondom, hogy valameddig az Aszszony az õ Férjétõl törvényesen el nem választatik, mind addig az ebbéli özvegyi jussában Férjének semminémû rendelése által leg-kissebb tsonkúlást sem szenvedhet, a’ honnan ebben a’ részben tétetetett rendelése vagy Testamentoma az Urának híjába való, és erõtelen, és ezen Ura rendelése semmit ellent nem állván az Özvegynek annyi, a’ mennyi sorsához illendõ tápláltatására elegendõ, törvényesen ki-szakasztatik — egyéb eránt pedig a’ Testamentom jó és Törvényes lehet. — Elég eddig az Aszszonyokról, a’ többit

§. 91. Vallyon az Aszszony ki-rekesztettethetik-é tellyességgel az õ Férje Testamentoma által a’ Férje Javaiból? A’ hát a’ kérdés; valyon ha egy ember a’ maga Jószágát úgy el-testálná, hogy a’ Feleségének éppen semmit sem hagyna, annyira hogy a’ szegény Özvegynek, a’ kinek talám magának külömben sintsen

233

t rdelt6_201-300ig.qxd

234

2007.07.29.

17:32

Page 34

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

meg-láthatod majd ide alább, a’ midõn a’ Házasság’ ideje alatt való keresetrõl lészen a’ szó. — Immár szóllyunk §. 92. A’ nevendék Fiúk’ és Leányok’ Testamentomaikról. A’ nevendék Fiúkon és Leányokon értem azokat a’ Verbõtzi I. Tit. 111. §. 3. szerént a’ kik a’ 12. Esztendõt meg-haladták, és a’ 13-dik Esztendõbe bé-léptek; ezekrõl a’ mennyiben a’ keresetre alkalmatosok rövideden tsak azt jegyzem-meg: hogy minden nevendék Fiú vagy Leány a’ maga tulajdon szerzeménnyérõl szinte úgy, mint akármelly meg-lett idejû Ember törvényes Testamentomot tehet. *) Világos szókkal mondja ezt Verbõtzi az I. Rész 51-dik Tzik. a 9-dik Szakaszban: „ Ismét (Verbõtzi szavai) „ hogy a’ fiak attyoknak ingó javaikból sem„ mit el-nem testálhatnak, hanem tsak a’ men„ nyiben a’ szüleik meg-engedik, mint-hogy „ tsak a’ tehet Testamentomot, a’ ki ma„ ga szabadságában vagyon. Az illyenek *) A’ szerzeményekrõl a’ fellyebb való §-ban bõvön írtunk. — A’ mi a’ Fiúra illik, ugyan azt kell érteni a’ Leányról-is, ámbár itt a’ Törvény a’ Leányokról nem szóll — A’ pedig hogy a’ Törvény Verb. I. Rész 111. Tzik. 6. §-ban a’ nevendék Fiúknak és Leányoknak Esztendejeket a’ Jószágokkal való el-rendelésben meg-külömbözteti, a’ nem a’ Testamentomra tartozik.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

„ „ „ „ „ „ „ „

235

pedig nem a’ magok, hanem mások úgymint az Attyok hatalmában vagynak. Az ollyan Javakra nézve mindazonáltal, mellyeket a Fiak magok szolgálattyokkal, vagy tudományokkal kerestek külömben van a’ dolog, ugyan-is ezekrõl Attyok akaratja ellen-is szabadosan testálhatnak. ”

§. 93. Mind ezek a’ mellyeket az 55-dik §tól fogva a’ 92-dikig a’ Testamentomokról beszéllettünk, azoknak belsõ törvényes formájokra úgy tartoznak, hogy az azok ellen tétetett Testamentomok akármi hiteles Tanúk elõtt tétettek légyen-is, mindazonáltal a’ magok belsõ formájokra erõtelenek, és semmit érõk, és a’ mellyeket úgy igyekeztünk elõ-terjeszteni, hogy azok minden rendû és állapatú emberre alkalmaztathassanak. — Immár mennyünk a’ közönséges külsõ formákra. §. 94. A’ Testamentombéli külsõ Törvényes formákról közönségesen, a’ mennyiben ezek minden rendû és állapatú emberek Testamentomaira illenek. A’ Törvény nem tsak azt akarja, hogy valaki a’ magáéról, és így a’ más sérelme nélkûl testáljon, a’ melly a’ Testamentomok belsõ formájára tartozik: de még arról-is bizonyosan meg-akar gyõzettetni,

t rdelt6_201-300ig.qxd

236

2007.07.29.

17:32

Page 36

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

237

hogy valaki világosan és bizonyosan testált; a’ meg-hólt nem jöhet-ki a’ Halottak Országából, hogy bizonyossá tégye a’ közönséges hatalmat, hogy a’ kérdésben lévõ Testamentom minden részeiben és pontjaiban az õ utólsó rendelése; sõt sokszor a’ közönséges Hatalom nem-is esméri a’ Testálót; a’ dolognak természete hozta azt magával tehát, hogy a’ Törvényttévõ azt rendelje, hogy a’ Testamentom rendszerént Tanúk elõtt, még pedig ollyan Tanúk elõtt tétettessék, a’ kik’ tanúbizonyságaiknak a’ Törvény ollyan tökélletes hitelt adhasson, mintha a’ dolog maga elõtt történt vólna: tökélletes hitelt ád a’ Törvény a’ közönséges Hatalommal fel-ruháztatott, és ezért közönséges hitelességû személlyeknek: tökélletes hitelt ád a’ Törvény bizonyos egy tsomóban vétetett számú Tanúknak, hogy ha ezeknek akár élõ nyelvel tett, akár tulajdon kezekkel írott Tanúbizonyságokkal bizonyíttatik, hogy Péter vagy Pál az itt fekvõ Testamentomot a’ mint itt fekszik bizonyoson úgy tette: nem hiszen hát a’ Törvény minden Testamentomnak, sõt nem-is tartozik hinni; hanem tsak annak a’ melly az õ tõlle ki-szabott és kötelezve parantsolt külsõ forma és mód szerént tétettetik, és ebben áll minden Testamentomnak az õ külsõ formája, hogy ez a’ Törvénytõl parantsoltatott módon tétettessék: (22. §.) — Minden Testamentomnak hi-

telt érdemelhetõ vólta (fidedignitas testamenti) tehát a’ Tanúknak Tanúbizonyságain nyúgoszik, ha a’ Testamentomi Tanúknak tanúbizonysága hiteles, a’ Testamentom-is hiteles, ha a’ Tanúk nem hitelesek, a’ Testamentom sem hiteles és így nem jó: — Hogy kiki a’ maga rende szerént hol, ’s miképpen tészen Testamentomot, azt a’ kinek kinek maga rendérõl szólló Testamentomban meg-fogjuk látni, itt tsak a’ Testamentomi Tanúknak tulajdonságairól fogunk értekezni, a’ mennyiben ez minden rendû, és állapatú emberek Testamentomaira alkalmaztatható; jegyezd-meg annakokáért I. Minden közönséges hívatalban helyheztetett, és az azt illetõ Törvényes hatalomtól a’ Testálónak ki-halgatására, nevezet szerént vagy különösön ki-kûldettetett személy vagy személlyek elõtt tétetett Testamentom hiteles, még pedig közönséges hitelességû Testamentom: (Testamentum publicum authentice fidedignum) II. A’ nem az azt illetõ közönséges hatalomtól kûldettettett, és így nem úgy mint közönséges; hanem úgy mint magános személlyek elõtt tétetett Testamentomok neveztetnek magános hitelességû Testamentomoknak; mivel a’ Testamentom a’ testamentomi Tanúknak magános hitelén nyúgoszik: de ezekrõl szóllyunk valamivel bõvebbetskén, légyen azért.

t rdelt6_201-300ig.qxd

238

2007.07.29.

17:32

Page 38

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

§. 95. A’ magános hitelességû Testamentomi Tanúknak különös törvényes tulajdonságairól.

a) A’ kik a’ 12. esztendõt még meg nem haladták, és így a’ gyermekek; ámbár én részemrõl Testamentomi Tanúnak senkit-is leg-alább 18 esztendeig be nem vennék, még pedig ennek-is ollyannak kell lenni, a’ ki már valamelly dolgot értelmesen elõ tud adni. b) A’ Részegek. c) Vakok. d) Siketek. e) Meg-háborodott elméjûek.

Igaz ugyan, hogy minden Testáló a’ maga Testamentomának hitelezésére ollyan magános Tanúkat hívhat, a’ millyeneket nékie tetszik; de bezzeg azomban másfelõl, minthogy az õ egész Testamentomának hitelt érdemelhetõ vólta, és így az egész Testamentoma külsõ képpen az õ Tanúinak hiteleken nyúgoszik, jól felnyissa a’ szemét, hogy mitsoda Tanút választ magának, és jusson eszében, hogy a’ millyen lessz a’ Tanú; ollyan lessz a’ Testamentoma-is; a’ honnan ollyan hellyes Tanúkat válaszszon magának, a’ kiknek Tanúbizonyságok még a’ leg-szorossabb Törvény-Székeken-is meg-állhasson; mert külömben a’ Törvénytõl ki-szabott számú Tanúkból tsak egy ne legyen alkalmatos, vagy hiteles; vége van a’ leg-okossabb Testamentomnak-is. Jegyezd-meg azért a’ Testamentombéli Tanúknak tulajdonságiról e’ következendõ minden rendû és állapotú emberek’ Testamentomaira alkalmaztatható Pontokat: — I-ször: Mind ollyan személy, valamellynek elégséges józan értelme, vagy a’ hallásra, látásra szükséges egésséges érzékenysége nintsen, akár mi Rendû ember légyen-is ez, a’ Testamentomban Tanú nem lehet. Illyenek:

239

Jegyezd-meg: A’ nem igen nagyon siket ’s Irás-túdó, nem mondom, hogy a’ Testamentomban Tanú éppen tellyességgel nem lehetne, mert meg-halgathatja a’ Testáló szavait, de minthogy tökélletesen nem hall, meg-eshetik, hogy a’ Testálot nem egészszen érti, sõt sokszor a’ több Tanú Társaitól meg-is tsalattathatik, azért még a’ nem igen nagyon siket Tanút is, ha más alkalmatosbat lehet kapni, tsak ki kell a’ Testamentomból hagyni. --- Jegyezd-meg azt-is, hogy a’ vak és siket nem lehet ugyan a’ Testamentomban Tanú: de Testamentomot tehetnek

II-szor: A’ melly emberek ugyan mind józan értelmûek, mind egésséges érzékenységüek; de a’ Törvény elõtt nem hitelesek, a’ Testamentomban se lehetnek Tanúk: ezek két rendbéliek: tudni-illik 1) A’ kiknek Tanúbizonyságokat a’ Törvény semminémû esetekben; és perekben be nem veszi, illyenek : a) A’ kik betsûleteket törvényesen elvesztették (Infamia Juris Notati.) b) Hamis Esküvõk. c) A’ kik fõbe-járó Törvénybe idéztettek, addig míg az alól fel-szabadúlnak.

t rdelt6_201-300ig.qxd

240

2007.07.29.

17:32

Page 40

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

241

d) Mind azok valakik tudva, és nyilván való feslett, és meg-vesztegettetett erköltsû életet élnek. 2) A’ kiknek Tanúbizonyságokat a’ Törvény tsak bizonyos Testamentomokban nem veszi-bé: Illyenek : 1. Azok, a’ kik vagy a’ Testáló vagy az Örökösnek hatalmában vagynak: és így a’ fiú az Attya Testamentomában, a’ mellyben tudni-illik a’ fiának valami hagyattatik az Attyától, Tanú nem lehet: de lehet a’ fiú az Attyával egyetemben Tanú más idegen Testamentomban: 2. Azok, a’ kik valamelly Testamentomból valamelly jelen való és bizonyos hasznot vesznek, abban a’ Testamentomban a’ Törvények szoross értelme szerént Tanúk nem lehetnek. Ide való az a’ Királyi rendelés, mellyet a’ 30-dik §-ban az m. betû alatt említettünk; melly szerént parantsoltatik, hogy ollyan Világi vagy Szerzetes Papnak az ollyan nemü Testamentomban, a’ mellyben vagy a’ Világi vagy a’ Szerzetes Pap, vagy valamelly Templom, vagy szerzetes Ház a’ Testálótól hagyományosnak tétetik, a’ Testamentom erõtlenségének büntetése alatt semminémû bé-folyása ne légyen: ez ugyan a’ Katolikus Papoknak vólt mondva ’s parantsolva; de az Augustana és Helvetica Vallás-tételt követõ, ’s végtére a’ nem egyesûlt Görög Papokra-is bízvást alkalmaztathatod. §. 96.

§. 96. A’ Testamentomba bé-tsúszható tsalárdságról. Mind a’ Tanúk mellett mind a’ Tanúk nélkûl meg-eshetik, hogy a’ Testamentomba valami tsalárdság tsúszik-bé, a’ mellyre pedig a’ Törvény olly ki-nyilt szemmel vígyáz, és ezt semminémü Testamentomban a’ Testamentom erõtlenségének büntetése alatt (§. 18. 23.) tellyességgel meg nem szenvedi; minthogy pedig a’ tsalárdság kívûlrõl jönn a’ Testamentomba, és így a’ Testamentom külsõ formájára tartozik, de e’ mellett ezen tsalárdság minden rendû és állapatú emberek’ rendes és rendkívûl tétetett (privilegiált) Testamentomaiba ’s Testamentom tóldalékaiba bétsúszhatik, azomban pedig mindenütt mindeneknek egy arányólag tiltatik, úgy tetszik énnékem, hogy a’ Testamentombéli tsalárdságról éppen itten, a’ hol azokról a’ pontokról szóllunk, mellyek mindenekre illenek, kelletik beszéllenünk. — A’ mi tehát a’ Testamentomi tsalárdságot, és a’ Törvény-tévõnek ez ellen való tilalmát illeti, ez abban áll, hogy a’ Testamentom tételben, ’s ennek alkatmatosságával, minden névvel nevezendõ, avagy tsak ki-is gondolható tsalárdságok el-távoztassanak. Itt jól meg-kell jegyezni: hogy más a’ hamis Testamentom, más a’ tsalárd Testamentom; hamis Testamentomnak nevezzük azt, a’ hol soha se vólt Q

t rdelt6_201-300ig.qxd

242

2007.07.29.

17:32

Page 42

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

243

se Testáló, se Testamentom, hanem valaki szabad kézzel Testamentomot faragott, tsalárd Testamentomnak nevezzük azt, a’ hol a’ testáló Testamentomot bizonyoson tett, de a’ Testamentom’ külsõ formáiban valami tsalárdság tsúszott-bé: Ki tudná az emberek külömbféle praktikáit elé-számlálni, mert a’ mennyi az ember, annyi a’ tsalárdság, a’ honnan lehetetlen minden tsalárd Testamentomoknak nemeit elészámlálni; hanem némelly bizonyos eseteket lehet meg-jegyezni: illyenek. 1. Hogy akkor, kivált mikor a’ Beteg nagyon elerõtelenedett, az, a’ ki a’ Testamentomból valamit vár, a’ Testamentombéli Tanúkkal még elõre meg-egyezik, a’ kik ollyat írnak a’ Testamentomban, a’ melly szegény betegnek talám esze-ágában se vólt. Illyen az-is 2. mikor a’ Tanúk a’ szegény el-erõtelenedett beteget szép szóval körûl veszik, el-ámítják, ’s tsalfa hitegetõ beszédjeikkel a’ nyomorú beteg’ akaratját oda hajtják a’ Tanúk, a’ hová akarják. De ugyan mire nem-is lehet a’ szegény beteget venni. Ezért javaslom én az alább lévõ §-ban, hogy senki-is Testamentoma tételét betegségére ne halaszsza, hanem tsináljameg, míg egéssége, ’s esze vagyon. Én magam tudok ollyan példát, a’ hol egy magtalan embernek az Ispotályban, közel 2000 forintról való jószágát a’ Tanúk úgy eltestáltatták, hogy véle betegségében sokat dajkálkodó három neveletlen árvákkal el-

maradott árva özvegy testvér hugának, a’ két ezer forintból, 20 forint alig jutott. Tudok ollyan példát-is, a’ hol egy Atya, a’ ki három leányait egy arányúlag szerette, leg-kissebb leányának betegségében körûlötte véghez vitt intselkedéseivel arra véttetett, hogy nékie közel 8 ezeret, a’ két testvér Nénnyeinek pedig, külön külön 200 forintot testált: Valaki tehát a’ Testamentom által magát meg-sértettetnek esméri lenni, vígyázzon kettõre 1. Nem tsalattatott-é-meg a’ szegény testáló? 2. Nem éltek-é a’ Tanúk magok valami tsalárdsággal, és ha tsak leg-kissebb-is ezek közzûl meg-bizonyosodhatik, a’ Testamentom semmit sem ér. De errõl másszor többetskét. §. 97. Ezen III-dik Rész’ bé-rekesztése. És ezek vóltak azok a’ nevezetesebb pontok, a’ mellyeket majd minden rendû, és állapotú emberek Testamentomainak belsõ, és külsõ formáira meg-jegyezni szükségesnek láttunk lenni: Eddig tehát a’ Testálót többnyire tsak úgy tekíntettük, mint tsupa Magyar Polgárt; de mivel a’ Magyar Polgároknak az õ külömbözõ Rendjei, és állapotjai szerént ismét vagynak a’ magok Rendekhez alkalmaztatott Testamentomok (26. 27. §.) mellyek külsõ, és belsõ formájokra nézve külömböQ

2

t rdelt6_201-300ig.qxd

244

2007.07.29.

17:32

Page 44

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

zõk: Lássuk-meg azért ezen külömbözõ Rendû Polgárok Testamentomaikat, a’ magok külsõ belsõ formájokkal egyetemben, az imhol mindjárt következendõ IVdik Részben; hanem már itt kit kit tsak annyiban tekintünk, a’ mennyiben a’ többitõl külömbözik, a’ honnan már sokkal rövidebbek lészünk, minthogy a’ nagygyát már mind el-mondottuk. — De mondjunk már bútsút ennek a’ Résznek, mert imhol készen vár bennünket

mert a’ zálog nem egyéb pénznél, melly t. i. magában a’ jószágban hever, melly jószágnak, nem õ (a’ zálogos) hanem más, a’ törsökös Ura, jegyezd-meg azt-is, hogy akármi kevés, és így az-is, a’ kinek egy két hóld szántó fõldetskéböl álló örökös birtoka vagyon, az-is, a’ kinek 100. birtokbéli örökös Uradalmai (Dominiumai) vagynak, mind tsak egy szõrû jószágos Nemes ember, és a’ kettõ között állatjára, és a’ dolognak belsõ valóságára nézve éppen semmi külömbség nintsen.

A’

§. 99.

IV. R É S Z.

A’ Jószágos Nemes ember szinte úgy, mint akármelly Polgár, mitsoda útokon módokon szerezhet magának Jószágot, és ezen szerzeményérõl mimódon tészen Testamentomot, azt a’ 71. §-tól fogva a’ 89. §-sig láttuk, a’ 72. §-ban azt-is említettük, hogy a’ magyar Polgár Királyi adományokból-is nyerhet, mellyet erre a’ IV-dik Részre halasztottunk; mivel a’ Királyi adományos jószágok a’ több rendû emberek jószágaitól külömböznek: de minthogy a’ mint fellyebb mondottuk: Királyi adományon kívûl-is nyerhet; És így a’ jószágos Nemes embernek kétféle jószágai lehetnek, t. i. 1. Királyi adományos: (Bona Donationalia) és 2. Királyi adományon kívül nyert (Bona Extra-Donationalia) Jószágai. Ezen két rendbéli jószágokról, három,

A’ JÓSZÁGOS NEMES EMBEREKNEK TESTAMENTOMAIRÓL. §. 98. Magyar Nemes embernek nevezem én azt a’ Magyar Törvények szerént, a’ kinek a’ Magyar Korona alá tartozó Vármegyében, akármi kevés örökös Nemes Birtoka vagyon. Jegyezd-meg örökös; mert innen hozom-ki, hogy a’ tsupa zálogos jószágot bíró Nemes embert, szoross értelemben nem-is tartom jószágos Nemes embernek, mert a’ Vármegyében Joszága nintsen, hanem tsak pénze vagyon,

JÓSZÁGOS

Q

3

245

t rdelt6_201-300ig.qxd

246

2007.07.29.

17:32

Page 46

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

rendbéli személyek testálhatnak, t. i. vagy 1. a’ jószágnak elsõ szerzõje, vagy 2. a’ jószág szerzõjének maradéka: vagy 3. az utólsó magtalan. Minthogy pedig minden jószág, a’ szerzõ maradékira nézve a’ 63dik Szakasz’ értelme szerént úgy gondoltatik mint ösi, az ösi jószágról pedig mind addig, míg osztozó atyafiak vagynak, semminémû Testamentomot tenni nem lehet (67. §.) Innen minékünk a’ szerzõ maradékival semmi bajunk nem lészen, sõt ha mi lehetne-is, annak baját már a’ fellyebb való 63. 67. §-ban eléggé el-igazítottuk; Ebben a’ Részben tehát a’ mi a’ testálót illeti, szónk lészen: 1. A’ jószág szerzõirõl; 2. az utólsó magtalanról. — Midõn azért, mind azt minémû testálóról, mind azt, minémû jószágokról lészen a’ szó, meg-értettük, immár szólljunk elsõben

Adományt meg-külömböztetem, és azt mondom, hogy 1. Midõn a’ Király a’ Koronától valósággal bírt jószágból egy darabot ki-szakaszt, és azt úgy szóllván, mintegy a’ maga tulajdon kezébõl, másnak valakinek ajándékozza, nevezem: Eredeti Adománynak (Donatio Originalis) ellenben midõn a’ Király a’ Koronára ugyan még nem szállott, és így más birtokában lévõ; de már szinte szállandó, vagy bizonyos idõ múlva minden kétség kivûl szállható Nemesi jószágot másra, a’ kinek t. i. az adomány levél’ foglalattya szerént a’ jószághoz semmi jussa’ nintsen, szállani, vagy háromlani meg-engedi, ezt az adományt nevezem Háromló Királyi Adománynak (Donatio Regia Derivativa) ezen háromló Királyi adománynak kút-feje, vagy fundamentoma a’ tsupa Királyi önként való Engedelem; t. i. valamelly jószágnak a’ Koronára, mellynek Személlyesse a’ Fejedelem, kellene szállani; de a’ Király ezen jussait másnak engedi, és meg-engedi, hogy a’ jószag másra háromollyon. Így engedi-meg a’ Király, hogy a) Valamelly magtalan Jószágos Nemes ember’ jószága a’ magtalantól fel-fogadott Fiúra, és így idegenre szállyon. b) Meg-engedi, hogy valamelly utólsó magtalan’, és tsak a’ Férjfiákat illetõ jószágot bíró Nemes embernek Leánya, egy Férjfiú örökösnek méltóságára fel-emeltessék (ut in hoeredem masculum proeficiatur)

§. 100 A’ Királyi Adományokról közönségessen. Midõn a’ Király ollyan ingatlan jószágot, a’ melly vagy már a’ Koronára szállott, vagy idõvel a’ Koronára szállhatott vólna, valakinek örökösön ád, vagy szállani meg-engedi, és így ajándékozza, ezen adományt nevezzük Királyi adományak. És minthogy a’ Király vagy már a’ Koronára szállott, vagy ezután szállható jószágot ajándékoz, innen én-is az

Q

4

247

t rdelt6_201-300ig.qxd

248

2007.07.29.

17:32

Page 48

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

vagy magyarosabban ki-mondva, megférjfiasíttassék. c) Ide tartozik az midõn a’ Király a’ maga valamelly Nemes jószágban lappangható Királyi jussait másnak ajándékozza. — Ide tartozik, midõn d) Meg-engedi, hogy valamelly jószág az adományos’ magva szakadása után, ne a’ Koronára; hanem bizonyos az adományos jószágot az adományostól, vagy ennek maradékitól meg-vévõ idegen személlyre szállyon. — Akár pedig eredet szerént adjon a’ Király jószágot, akár tsupa engedelemnél fogva, mind tsak Királyi adomány az, és egyforma természetûek.

Ajándékozótól tett fel-tételekben megegyezik, és magát ezekhez alkalmaztatni köteles, ezt 75. §-ban láttuk; a’ honnan egy átallyában következik az, hogy a’ jószágnak-is egyik’ vagy a’ másik’ vagy mind a’ két ágnak magva szakadása után a’ Királyi adománynak tudni-illik foglattya szerént a’ Koronára kelletik szállani; és így az illyen esetben a’ Koronának a’ magtalan Nemes ember’ jószágához Törvényes jussa vagyon; következésképpen minden ollyan rendelés, melly a’ magtalan Nemes ember’ jószágának az efféle hasonló esetekben a’ Koronára való szállását valami módon meg-akadályoztatná, a’ Korona’ Törvényes jussait tetemessen meg-sértené; úgy de minden ollyan rendelés, melly által a’ mások’ Törvényes jussait meg-sértjük, a’ Törvény tzéllyával, söt világos pa rantsolatjával ellenkeznek, és semmit érõk; a’ honnan a’ Királyi adományokra nézve bátran ki-hozhattyuk ezen minden némû adományokra, és adományosokra szolgálható közönséges Testamentomi Törvényt, tudni-illik:

§. 101. A’ Királyi adományt tárgyazó Testamentomokról. A’ Király tehát midõn jószágot ajándékoz; Ajándékozó: minden ajándékozónak tulajdon hatalmától függ az adományt bizonyos és minémû fel-tételek alatt ajándékozni. A’ Királyi adománybéli fel-tételek deákul neveztetnek: Leges et Conditiones Donationis, az az a’ Királyi adománynak Törvényei és fel-tételei. A’ több Királyi adománybéli fel-tételek közzé való az-is, hogy a’ Király a’ Jószágot tsak Férjfi, vagy mind a’ két ágra adja, vagy által szállani meg-engedi; hogy az adományos az adománynak el-fogadása által, az

249

Senki-is a’ Királyi Adományról ollyan Rendelést nem tehet, a’ melly ma vagy hólnap a’ Korona Törvényes Jussainak sérelmével, vagy sérelmére lehetne.

t rdelt6_201-300ig.qxd

250

2007.07.29.

17:32

Page 50

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

251

Jól meg-jegyezd pedig, a’ Korona Jussait: mert itt tsak annyiban tekéntjük a’ Királyi adományok eránt tett rendeléseket, a’ mennyiben ezek által a’ Korona’ Jussai meg-sértettethetnének, ugyan-is a’ mi a’ maradékok sérelmét illeti, errõl szóllottunk a’ 63. §-ban az ösi jószágokról, úgy is, a’ mint fellyebb mondottam mi most a’ maradékokról semmit sem szóllunk. Már itt az a’ Kérdés: Mikor kezdõdnek a’ Nemes ember’ jószágában a’ Korona’ jussai? — A’ Korona’ jussai a’ Nemes ember’ jószágában kezdõdnek az adománylevélben ki-fejezett ágnak, vagy ágaknak magva szakadása után: A’ honnan a’ Királyi Fiscus senkire másra nem ügyel; hanem tsak az utólsó magtalanra, mind egy pedig ez az utólsó magtalan ákár maga az elsõ szerzõ, akár más ki légyen: Innen vagyon, hogy míg az adományos Nemzettségébõl valaki él, a’ Fiscus soha se bánnya akárhol tekeregjen a’ jószág; mert az adományos Nemzettségnek (Familiának) fenn maradásáig a’ Koronának semmi jussa nintsen a’ jószághoz: de már az utólsó magtalannal másképpen van a’ dolog. A’ Királyi Adományos utólsó magtalanról, a’ mi a’ Testamentomot illeti, következendõket kell meg-jegyezni: a) Az ollyan magtalan Nemes ember a’ ki Familiájában utólsó, és tsupa Királyi, vagy a’ Nádor-Ispánytól (Palatinus)

nyert adományból eredett, vagy Királyi engedelemmel, vagy jóvá-hagyással (consensus Regius) erõssített jószágot bír, ámbár semmi Attyafiai nintsenek-is, a’ kiket a’ jószág halála után illethetne, a’ Király engedelme nélkûl mindazonáltal Testamentomot nem tehet; mert esek az 1715. esztendõbéli 26. Tzik. szerént a’ Királyi Fiscust illetik. 1715. Art. 26.

1715. eszt. 26. Tzikkely.

Non sine privato ipsorum Regnicolarum utili, Fiscum Regium vi Tituli 10. Part. 1-mae Universorum Bonorum Mobilium et Immobilium Caducorum, verum & legitimum Successorem esse, etiam in proemiatisde Rege & Regno bene meritis experti sunt Status & Ordines. Ob hoc ulterius etiam statutum est, quod ubi quempiam sine haeredibus & posteris decedere contigerit, & post se Bona seu Jura Possessionaria, perennali quocunque Regiae Collationis titulo obtenta reliquerit, eadem Bona, nisi Sexum etiam foemi neum concernant, ad Fiscum Regium in futurum quoque devolvi, & condescendere debent. In cujus praejudicium, non solum de quibus libet cadu-

Minthogy az Ország Rendjei és Karjai azokban a’ személlyekben, a’ kik a’ Királyhoz, és az Országhoz meg-bizonyíttatott érdemeikért meg-jutalmaztattak, nem kevés tulajdon magános hasznokra tapasztalták vólna azt lenni; hogy a’ Királyi Fiscus Verb. I. R. 10. Tzikkely szerént az örökös nélkûl meg-hólt Nemes ember’ mindennémû ingó ’s ingatlan javainak igaz és Törvényes örököse. Ennekokáért továbbá-is a’ rendeltetett, hogy ha valaki örökös, és maradék nélkûl találna meg-halni, és maga után akarminémü Királyi adománybéli szín alatt nyert örökös birtokú jószágot hagyott, az illyen jószágoknak; hanemha a’ jószág a’ léányokat-is illetné, en-

t rdelt6_201-300ig.qxd

252

2007.07.29.

17:32

Page 52

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

cis hujus modi Bonis, seu Juribus Possessionariis. Titulo perennali, sed etiam Inscriptitio pure, & non mixte propter Fidelia Servitia per Collationem Regiam acquisitis ultimus deficiens, non secus, quam Beneficio liberae Dispositionis a Regia Majestate obtentae testari poterit, de aliis vero Bonis, Virtute Titulor. 47 & 65. Partis Primae Tripartialis mobilibus aeque ac Immobilibus etiam pignoratitiis, extra Collationem Regiam qualitercunque paratis & acquisitis etiam ultimus deficiens libere disponet, & Testamentum condet, alioquin in Casu Intestati (nisi mutua conjugum Successio ad mentem Articuli 11. 1687. interveniat) etiam ejusmodi Successio ipsi Fisco Regio salva permanebit.

nekutánna-is a’ Királyi Fiscusra kelletik szállani: A’ melly Királyi Fiscus jussainak sérelmére az illyen örököst nem esmérõ jószágokról, nem tsak pedig az ollyanokról is, a’ mellyek a’ Királytól örökre, sõt még az ollyanokról-is, a’ mellyek tsak bizonyos idõre, és tsupa adományúl, vagy aján dékúl (nem pedig pénzért-is, donatio mixta) hív szolgálattyokért nyerettettek, az utólsó magtalan, a’ Királyi Felségtõl nyert engedelem nélkûl nem testálhat: másféle ingó, vagy ingatlan, ha mindgyárt zálogos, és a’ Királyi adományon kivûl akármi úton módon nyert szerzett jószágokról Verböczy I. Része 47. és 65. Tzikkelyei szerént az utólsó magtalan-is szabadosan testálhat; ha pedig Testamentom nélkûl halna-meg; (ha az 1687. eszt. 11. Tzikkely’ értelme szerént a’ Házasok között fenn-forgó viszontagló örökösödés ellent nem áll) a’ Törvényes örökös ekkor-is a’ Királyi Fiscus.

Ha pedig a’ jószág Királyi, vagy Palatinalis adományból nem eredett, sem Királyi engedelemmel nem erõssíttetett, er-

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

253

rõl bízvást lehet testálni; sõt ha adományos-is a’ jószág; de valami keresett pénz fekszik benne, úgy a’ jószágban heverõ világos keresett pénzt-is el-lehet testálni. Többet mondok; b) Ha valaki tulajdon pénzén örökös jószágot vészen; és a’ valló levélre (fassio) Királyi engedelmet nyer, ha utólsó magtalan, Testamentomot nem tehet. Miért? mert a’ Királyi engedelem a’ mint már fellyebb mi-is említettük, a’ Királyi adománynak egyik Neme, és így valóságos Királyi adomány, és ezért a’ vett jószág a’ Királyi engedelemnek idejétõl fogva, nem úgy mint tsupa vett; hanem immár úgy, mint Királyi adományos jószág tartattatik; az adományos jószágról pedig a’ fellyebb leirtt 1715. esztendõbéli 26. Tzikkely ellen az utólsó magtalan Testamentomot nem tehet. És ez eddig az utólsó magtalanról. Már A’ mi a’ Királyi adományos jószág’ szerzõjét illeti: A’ Királyi adományos jószág’ szerzõje kétféle képpen gondoltathatik: a’ maga maradékára és a’ Koronára nézve: a’ maga maradékára nézve úgy mint szerzõ, és így a’ maga rendelésében határozatlan Úr; de a’ Koronára nézve mindég tsak adományos marad, és az adománybéli fel-tételeknek meg-tartására szinte úgy, mint akármelly utólsó magtalan köteleztetik, a’ honnan az ebben a’ 101. §. említett testamentomi régula itt-is áll: a’ honnan igaz

t rdelt6_201-300ig.qxd

254

2007.07.29.

17:32

Page 54

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

255

Az adományos jószág szerzõjére nézve, hogy õ a) A’ Királyi adománynak állatját, fel-tételeit a’ maga Testamentoma által a’ Korona jussai ellen soha-is a’ Király híre és engedelme nélkûl meg nem változtathatja. b) Ha a’ jószág szerzõje maga-is magtalan, úgy gondoltatik mint utólsó magtalan a’ Koronára nézve, és innen valamit fellyebb mondottunk az utólsó magtalanok Testamentomáról a’ Koronára nézve, azt magáról a’ jószág szerzõjérõl-is bízvást el-lehet mondani. — Minthogy pedig a’ jószág’ szerzõje tsak a’ Koronára nézve nem szabados, de a’ maga maradékira nézve a’ maga jószágának szabad tetszése szerént való el-rendelésében határozatlan Úr: Innen következik, hogy c) A’ jószág’ szerzõje azt az adományos jószágot, a’ mellyet mind a’ két ágra nyert, ha akarja Testamentoma által tsak a’ férjfi ágra rendelheti; és a’ Testamentom meg-áll a’ férjfiaknak magvok szakadásáig; a’ férjfiaknak pedig magvok szakadások után a’ leány ág az adomány levélnek foglalattya szerént bé ûl a’ jószágba, mondám hogy a’ Testamentom meg-áll; mert tsak ollyan Testamentom nem állmeg, melly által másnak jussai megsértettethetnének: ebben a’ Testamentomban két jussok forognak fenn, tudni-illik, a’ Koronának, és a’ maradékoknak jussai. A’

Korona mind addig míg az adományos’ nemzetisége él nem bánnya akár hol tekeregjen a’ jószág, nem sokat gondol hát azzal-is vallyon mind a’ két ág vagy tsak az egyik bírja-é. — A’ maradéknak pedig sérelmére nem lehet, mert az elsõ szerzõ a’ jószágnak maradéki közöt való el-rendelésében szabados Úr. — Innen vagyon hogy d) A’ jószág szerzõje azt a’ jószágot, a’ melly tsak a’ férjfi ágra vagyon ajándékozva, a’ maga Testamentoma által mind a’ két ágra ki-terjesztheti ugyan a’ c. betû alatt említett okokból; hanem már ennek a’ Testamentomnak ereje tsak addig tart, míg a’ férjfi ágnak magva nem szakad; a’ férjfi ág magvának szakadása után pedig azonnal elõ-áll a’ Királyi Fiscus, és az illyen jószág birtokossaiban bizonyosan belé köt, az adománynak szoross foglalattya szerént a’ jószágot a’ leányoktól viszsza kéri, minthogy a’ férjfiaknak magvok szakadások után fel-elevenedik a’ Királyi Jus. §. 102. Az alkalmatossághoz képpest éppen itten jön elõ egy kérdés. Vallyon egy-é a’ Királyi engedelem, és a’ Királyi juss? és ha nem egy, mi külömbség vagyon a’ kettõ között? — A’ Királyi engedelem (consensus Regius) és a’ Királyi juss (Jus Regium) között tetszetõs

t rdelt6_201-300ig.qxd

256

2007.07.29.

17:32

Page 56

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

257

külömbség vagyon, mellyeknek meg-világosításárá következendõket kell meg-jegyezni. A’ Nemes ember (mert tsak errõl vagyon itten a’ szó) jószágához kétféle jussa vagyon a’ Királynak: egyik az, hogy a’ Király minden adományos utólsó magtalan Nemes embernek törvényes örököse. (§.101.) Másik az, hogy valamiképpen tsak két szín, (Titulus) úgymint a’ magtalanságnak, és hitetlenségnek színe alatt (Titulo Notae atque Defectus) szállhat minden Nemes embernek jószága a’ Királyra, úgy lehet hogy ezek a’ színek a’ Nemes ember jószágában imitt amott lappanganak, vagy némellykor világosan-is ki-ütik magokat, mellynél fogva a’ Királyi Fiscus a’ Nemes ember’ jószágát a’ Király számára el-ítélteti: innen Minden a’ ki Magyar Nemes jószágot veszen, a’ Fiscusra nézve két akadékot kelletik el-hárítani. Egyik az, hogy a’ jószág el-adójának magva szakadása után a’ Törvényes örökös a’ Királyi Fiscus, ezt az akadékot a’ Királyi engedelem által háríttyuk-el, a’ midõn t. i. a’ Kir. Felségtõl nyert engedelemnél fogva immár nem a’ Fiscus; hanem mi, kik a’ meg-vett jószágra engedelmet nyertünk, vagyunk Törvényes örökösi a’ jószágnak, az el-adónak magva szakadása után-is. A’ másik az, hogy mivel a’ vett jószágban a’ Királynak holmi lappangó jussai lappanghatnak, mellyeknél

lyeknél fogva a’ Királyi Fiscus ma hólnap belénk köthet, ezen akadéknak el-hárítására már nem elégséges a’ tsupa Királyi engedelem; hanem ezen kívûl Királyi jussbéli adomány-is (Donatio Juris Regii) kívántatik; mert ezen némû adománnya által szokta a’ Király a’ maga a’ jószágban heverhetõ Királyi jussait a’ Nemeseknek adni, és ajándékozni. 103. §. A’ Királyi adományon kívül nyert jószágokról tejendõ Testamentomokról. A’ mi a’ K. adományokon kívûl nyert jószágokat illeti; itt-is úgy fogjuk a’ Testálót tekinteni, mint 1. vagy elsõ szerzõt, vagy 2. utólsó magtalant. Valamit az elsõ szerzõkrõl a’ 72. §-tól fogva a’ 89-ig mondottunk, mind azokat itten újra elõ-hordani papiros tõltés vólna. A’ jószág’ szerzõje itten már a’ Koronára nem tekint; mert nem adományos Jószág, és így (ha tsak más magános ember nem ajándékozta) tsupán tsak a’ jószág szerzõ’ maradéki jönnek tekintetbe, a’ kikre nézve okos értelemben vétetett határozatlan uradalommal bír. Jegyezd-meg okos értelemben; mert hogy egy dolgot többször-is elõ ne hordjak, most az egyszer itten a’ minden rendû és állapatú szerzõ Atyára alkalmaztatandó jegyzést teszek ezen Atyai hatalomra vagy uradalomra nézve. R

t rdelt6_201-300ig.qxd

258

2007.07.29.

17:32

Page 58

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ jószág szerzõjének jószágával lehetõ bánásban való hatalma vagy azokat illeti, a’ kik tõlle nem származtak, és így idegenek, vagy ollyanokat, a’ kik az õ ágyékából törvényesen származtak, és így törvényes maradékit: hogy a’ jószág’ szerzõje minden idegenre nézve, minden legkissebb tekintet nélkûl határozatlan Uradalommal bír, és ha akarja semmit sem-is hágy, még pediglen minden ok nélkûl tsupán tsak azért; mert úgy tetszik, abban semmi kéttség nintsen, úgy hiszik ezt minden Magyar Törvény visgálók én velem együtt. Vallyon pedig az Atya még a’ maga tulajdon gyermekeire nézve-is a’ maga keresett jószágában illyen roppant hatalommal bírjon-é, azt majd alább a’ gyermekek ki-tagadásokról szólló részben fogjuk meg-látni; addig pedig itten minden rendû és állapatú emberekre azt jegyzem-meg, hogy én a’ jószágot keresõ Atyának a’ maga gyermekeit illetõ a’ jószágra nézve való hatalmát és Uradalmát e’ következendõkben hellyheztetem. 1. Hogy a’ szerzõ Atya a’ maga keresett jószágából egy gyermekének többet, a’ másiknak kevesebbet adhat; és így 2. azt a’ maga maradéki között úgy el-rendelheti, úgy fel-oszthattya a’ mint nékie tetszik; sõt ide értvén minden ingó ingatlan jószágait, ezeknek el-rendelésében annyira nintsen keze meg-kötve, hogy 3. Ha tetszik egynek hagyhattya minden rop-

pant ingatlan jószágait a’ másiknak pedig tsak bizonyos ingó javait, és így rövid szóval ki-téve: az Atyának a’ keresett jószágában való határozatlan uradalmát a’ gyermekekre nézve tsak jószágának szabad tetszése szerént való el-rendelésére vagy fel-osztására, nem pedig egyiknek vagy a’ másiknak tellyességgel való és tsupa szabad akaratjából vagy tetszésébõl eredhetõ tellyességgel való ki-is tagadhatására terjesztem. Tellyességgel ki-vagyon pedig a’ tagadva, a’ kinek éppen semmit sem hagytak. — És ebben a’ most említett értelemben fogom itten én az egész könyvben a’ jószágot szerzõ Atyáknak hatalmokat a’ keresett javakban az õ gyermekeire nézve venni. (Ezt a’ jegyzést igaz, hogy még a’ IIIdik Részben fel kellett vólna tennem; de itten sintsen roszsz hellyt.) Ezen maga értelmében vétetett határozatlan uradalomnak folyadékja az 1. Hogy a’ szerzõ Atya a’ maga Királyi adományon kívûl nyert jószágát, minden a’ Koronára való leg-kissebb tekintet nélkûl szabad tetszése szerént, a’ fiú vagy a’ leány ágra-is ki-terjesztheti. 2. A’ maga Testamentoma által szabad tetszése szerént õket fel-osztoztathatja, és a’ gyermekek kötelesek magokat ezen Atyai Testamentombéli osztályhoz tartani, nyilván mondgya ezeket Verbõtzi a’ már sokszor említett I. Rész 57. Tzikkelyében mellyet a’ gyermekek ki-tagadáR

2

259

t rdelt6_201-300ig.qxd

260

2007.07.29.

17:32

Page 60

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

sokról való Részben szóról szóra meg-olvashatsz: ezen elsõ szerzõi hatalomnak folyadékja 3. Az-is, hogy az elsõ szerzõ a’ maga örökségének bírására a’ gyermekeivel együtt idegent-is hívhat, ezt a’ maga gyermekeivel mind köz örököst egybefoglalhattya, és az idegen ’s gyermekei között, sõt tsupa idegenek között-is viszontagló kõltsönös örökösödést állíthat és rendelhet; a’ honnan midõn immár mind ezeket a’ 71. §-tól fogva a’ 88-ig alkalmasint ki-merítettük, és mind azokat minden rendû és állapotú emberekre ki-terjesztettük vólna, úgy tetszik énnékem, hogy itten azokat újra elõ-hordani papiros tõltés vólna: hanem ezeket abban hagyván, szóllyunk már egy más nevezetes ’s még eddig tõllünk nem víttatott dologról ’s esetrõl: tudni-illik.

vagyon egy egy pont, mellybõl több ’s nevezetesebb perek következtek vólna, mint a’ köz-keresetnek Pontjából. Hogy sokat elõ-hordjak nem lehet; elõ-hordok mindazonáltal mind magából a’ ki-jelentett Törvénybõl, mind a’ Felséges Kir. Törvényes Udvar végezéseibõl ollyakat, mellyek a’ nevezetesebb esetekre alkalmaztathatók, avagy tsak azért-is, hogy ha ezután akár a’ férjfiak, akár az aszszonyok a’ köz-keresetû jószágról testálni fognak, nyissák-fel szemeiket, okosabbak légyenek a’ testálásban, és a’ mit magok nem tudnának, értelmesebbtõl kérdjék-meg. Nézzük-meg azért mit mond a’ Törvény, mit ítél a’ Felséges Tábla a’ közkeresetrõl.

§. 104. A’ Nemes Házasoknak a’ házasság ideje alatt gyûlt keresetekrõl tehetõ vagy tejendõ Testamentomairól. Hát arról a’ jószágról, mellyet a’ házasok egybe-kelések után a’ házasság ideje alatt keresnek, hogy kell a’ férjfiúnak, hogy kell az aszszonynak testálni? Ez ollyan nevezetes kérdés,a’ mellyrõl tsaknem szinte egy különös könyvet lehetne írni; mert sok külömbféle esetek vagynak, és alig

Verbõtzi Part. I. Tit. 102. a) Item ulterius sciendum est, quod si etiam durante conjugio Maritus quispiam possessiones et jura possessionaria pretio comparaverit, et nomen conjugis in litteris fassionalibus inseri non fecerit, tunc de talibus possessionibus ac juribus possessionariis, (etsi emptitiis) mulier ipsa pro se portionem habere non poterit; verum si voluerit, et nomen titulumque mariti sui praemortui gesserit, semper

261

Verbõtzi I. Része 102. Szakasz. a) Továbbá ezt-is tudni kell, hogy ha valamelly Házas Nemes ember feleségével együtt laktában pénzen, avagy örök árron jószágot szerez, és a’ feleségének nevét a’ valló levélbe bé nem írattya, tehát efféle jószágból (noha pénzen vett jószág) az aszszony semmi részt nem vehet. De ha az aszszony akarja, és a’ meg-hólt Ura’ nevét viseli; hóltig az õ fiai és leányi jószágokban szabadon meg-

R

3

t rdelt6_201-300ig.qxd

262

2007.07.29.

17:32

Page 62

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

vita sua comite in bonis ac juribus possessionariis filiorum ac filiarum residere permanereque libere valebit, sub conditione tamen superius in articulo (quomodo foeminae de bonis maritorum ejici possint) plane declarata. Dico autem filiarum. Si bona illa jus quoque foemineum secuta fuerint. Ubi vero ad secundas nuptias mulier se transtulerit, restituta dote sua de illis per eum cui competeret, ejici et excludi poterit; qui enim per jura haereditaria Uxori suae cupit complacere, studeat nomen ejus in emptionis et fassionis serie ponere. Verum si jura impignoratitia Maritus ipse defunctus quocunque tempore ante scilicet conjugium, vel in conjugio sibi obligata, post obitum suum reliquerit, etiamsi nomen uxoris seu uterque sexus haeredum in litteris obligatoriis, et impignoratitiis non contineatur, aequaliter tamen inter conjugem filios filiasque, vel fratres indivisos, instar aliorum rerum mobilium dividentur, Quoniam jura impignoratitia redemptibilia sunt, quae post re-

maradhat: mindazáltal a’ fellyebb említett czikkelly (melly arról szóll, miképpen kellessék az aszszonyokat férjeik’ jószágából ki-tenni) fel-tétele álatt. A’ leányok’ jószágában pedig úgy mondom hogy meg-maradhat, ha a’ jószág a’ leány ágat-is illeti. Mert hogy ha másodszor-is férjhez menénd az özvegy aszszonyi állat, az õ jegy ruháját meg-adván, az Ura jószágából a’ kit a’ jószág illet, kiteheti és ki-rekesztheti. A’ ki azért feleségének azzal akar kedveskedni, hogy a’ jószág örökösen illesse feleségét is, a’ vett jószágról tett vallástétel levélbe a’ felesége nevétis be-irassa. Hogy ha pedig a’ meg-hólt Nemes ember akármelly idõben, tudni-illik akár házasságának elõtte, akár hazasságának idejében szerzett zálogos jószágot hagyott hólta után; ámbár feleségének, avagy mind a’ két ágnak neve a’ zálogos levélbe nintsen-isbé-írva; még-is mindazonáltal a’ felesége között fiai, leányi, ’s fel nem osztozott attyafiai között (ha kiknek részek vólna benne) szintén

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

263

demtionem in pecunias convertentur. Pecuniae autem inter mobilia bona computantur. Et hoc si hujusmodi jura impignoratitia postea in haereditates conversa non fuerint.

mint egyébb ingó-bingó marhákat, egyaránt kell fel-osztani. Mert a’ zálogos jószágot ki lehet váltani, és ha ki-váltyák pénzé lészen: úgy de a’ pénz az ingó javak közzé számláltatik. (Az ingó javakban pedig az aszszony a’ gyermekekkel a’ 99-dik Titulus szerént egy aránt osztozik) Ezt mindazáltal úgy kell érteni, hogy ha a’ zálogos jószágból idõvel osztán örökös jószág nem lett.

Curiales Decisiones.

A’ Királyi Törvényes Udvarnak Végezései. b) Az Aszszonyok vagy Özvegyek a’ köz-keresethez tsak annyiban formálhatnak Just, és tsak annyiban tehetnek rólla rendelést, a’ mennyiben az õ köz keresetbéli Jussok, az õ férjeiknek ellenkezõ Rendeléseik által meg nem változtattatnak;mert minthogy a’ Verbõczy I. Része 18 Tzikkellye szerént a’ keresetnek törsökös eszközei a’ férjfiak, tehát igazságos dolog az, hogy ezeknek a’ köz-keresetrõl leg-fõbb, és senkitõl nem fûggõ rendelésre való hatalmok légyen.

b) Uxores vel viduae solum in tantum coaquisita praetendere vel de illis disponere possunt, in quantum per contrariam Maritorum dispositionem Jus coaquisitionis Uxoreae non alteratur: cum enim juxta 18. 1-mae Viri sunt principalia acquisitionis Instrumenta, idcirco aequum est, ut illi de coaquisitis eminens, et independens disponendi Jus habeant.

R

4

t rdelt6_201-300ig.qxd

264

2007.07.29.

17:32

Page 64

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

c) Quoniam Maritus pro principale acquisitore reputatur, hinc si Uxor vita mariti durante sine ejus consensu Testamentum de rata medietate coacquisitionis condat, Maritus vero in contrarium Testamento mediante de universa coacquisita substantia disponat, tunc Testamentum Uxoris, si legatarius ejusdem fundamento talis modi Testamenti ex substantia coaquisita aliquid apprehendat, actoratu haeredis per maritum constituti invalidatur: quia prout successio ita et dispositio uxoris ab arbitrio mariti principalis acquisitoris pendet, adeoque in praejudicium ejus disponere nequit; de clenodiis nihilominus, mundoque muliebri uxor libere Testamentum condere potest, cum ejusmodi vestes et jocalia privato uxoris dominio subjecta sunt, adeoque hac in parte Testamentum invalidationi non obnoxiatur.

c) Minthogy a’ jószág törsökös keresõjének a’ férjfi tartatik: tehát ha az aszszony Ura életében az urával edjütt keresett jószágnak õtet illetendõ fele részérõl, az Ura jóvá hagyása nélkûl testál. A’ férje pedig felesége Testamentomának ellenére, az egész köz-keresetû jószágot el-testálja, ekkor az aszszony Testamentoma, ha az aszszony hagyományossa, az aszszonytól tétetett Testamentomnak ereje által, a’ köz-keresetû joszágból valamit el-foglalt a’ férjfitól rendeltetett örökösnek p a n a s z s z á r a , meg-erõteleníttetik: mert valaminthogy ezen közkeresetû jószágban való örökös jutása (successio) az aszszonynak, úgy ezen jószágot tárgyozó rendelése, az Urának mint törsökös keresõnek akarattyától függ, a’ honnan az õ jussainak sérelmével semmit nem rendelhet. A’ drága (ezüst, arany) jószágairól, aszszonyi ékességeirõl (a’ millyenek a’ gyöngyök, kövek, függõk ’s a’ t.) mindazonáltal az aszzony bízvást Testamentomot tehet, minthogy illyen köntösök és pipe-

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

d) Uxor coacquisitrix marito ab intestato praemortuo, plena et absoluta de coacquisitis disponendi facultate pollet: quod si vero maritus talem dispositionem faciat ut post obitum suum consors sua in universis bonis usque ad dies vitae permaneat, ita tamen, ut ex illis nihil distrahere ausit, verum post fata ejusdem praescripta bona in sua integritate in legatarios per se constitutos devolvantur, eo tamen non obstante Uxor de praerepetitis bonis Testamentum condat illud proinactivo reputari debet, concomitanter Testamento mariti standum erit; quia uxorum de coacquisitis disponendi facultas dependet a nutu maritorum tanquam principalium acquisitorum proinde regulatione illorum, modo provisoriae factae contravenire non possunt.

265

perék az aszszony tulajdon birtokában lévén, a’ Testamentom e’ részben meg nem erõteleníttethetik. d) Ha a’ férjfi,a’ felesége elõtt Testamentom nélkûl meg-hal: akkor a’ közkeresetû aszszony a’ közkeresetû jószágról minden meg-határozás nélkûl testálhat. hogy ha pedig a’ férjfi ollyan rendelést találna tenni, hogy hólta után a’ felesége minden jószágait hólta napjáig bírja ugyan; de olly fel-télellel, hogy azokból semmit se próbáljon el-adni; hanem az Uráról maradott jószág feleségének halála után a’ férjfitõl rendeltetett hagyományosokra szállyon a’ maga épségében: az aszszony mindazonáltal Urának ezen rendelése ellen, a’ fenn említett jószágról Testamentomot tészen, az illyen Testamentom erõtelen lészen, következés képpen a’ férjfi Testamentomának kelletik meg-állani. Mert az aszszonyoknak a’ köz-keresetû jószágról lehetõ rendeléseknek ereje az õ férjeiknek mint törsökös keresõknek akarattyoktól függ, annakokáért az õ férjeiktõl

t rdelt6_201-300ig.qxd

266

2007.07.29.

17:32

Page 66

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

e) Si maritus decedens debita post se relinquat, vidua ejus etiam in coacquisitis eo usque succedere non potest, donec talia debita depurentur, licet enim uxor per insertionem nominis jus quaesitum in bonis coacquisitis obtinuisse videatur, quia tamen successio uxorum in coacquisitis dependet a nutu et dispositione maritorum; ideo debita illorum primum et ante omnia deduci, et illud duntaxat quod a depuratione onerum maritalium supernatat, successioni uxoreae substerni potest potissimum si quidem ductu articuli 49. An. 1723. avita exstante acquisitorum fundo onerari non poterunt.

f) Licet maritus tamquam principalis acqui-

a’ következendõ idõkreis ki-terjedett rendelése ellenére semmit sem rendelhetnek. e) Ha a’ férjfi meghalálozván a d ó s s á g o t hágy maga után, az özvegy a’ köz-keresetû jószág örökségében mind addig nem juthat, valameddig a’ férjfi adósságai ki nem fizetõdnek; mert ámbár úgy tetszik, mintha az aszszonynak az által hogy a’ neve a’ jószágról való levélbe bévagyon írva, a’ keresett jószághoz tulajdonos jussa vagyon; de mivel az aszszonyoknak férjeik jószágába való jutások (Successio) az õ férjeiknek akarattyoktól, és rendelésektõl függ: ezokáért mindenek elõtte az adósságokat kelletik ki-fizetni, és tsak annyi jószág birtokába juthat az aszszony, a’ mennyi az adósságok ki-fizetése után meg-maradott; minthogy az 1723-dik Esztendõbéli 49. Tzikkely szerént, valameddig az adósságot a’ keresett jószágból kilehet fizetni, addig az ösi jószágot azzal terhelni nem lehet. f) Ámbár a’ férjfi mint törsökös keresõ, köz-ke-

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

267

sitor absolutam et independentem etiam contra nutum uxoris de coacquisitis disponendi facultatem habeat; si nihilominus occasione contracti matrimonii vel sub ipso matrimonio uxori per contractum eatenusadmisit, ut illa de medietate coacquisitorum libere disponat, eademque hac concessione utatur et disponat tunc maritus, dispositionem illius amplius per Testamentum suum alterare nequit; quia pacta paciscentibus legem ponunt, et quod semel placuit, amplius displicere non potest.

resetû javait még feleségének akarattya ellen-is minden meg-határozás, és valakitõl való függés nélkül szabadoson el-rendelheti: hogyha mindazonáltal a’ házassági öszve kelés alkalmatosságával vagy a’ házasság ideje alatt a’ férjfi bizonyos kötés által feleségének azt meg-engedte, hogy emez (t. i. a. felesége) a’ köz-keresetnek felérõl szabadosan rendelhessen (az az testálhasson) és az aszszony ezen engedelemmel él; immár a’ férjfi feleségének ezen rendelését vagy Testamentomát a’ maga Testamentoma által többé meg nem változtathattya; mert az alku az alkuvó személlyéknek egy arányú Törvényt szab, és a’ mi egyszer tetszett, mászszor nem lehet hogy ne tessék.

g) Esto filius ex Testamento Patris, quo universa substantia eidem legata est, ad obtinendam successionem contra vitricum substantiam eandem ex Testamento vel fassione matris suae possidentem agat; si nihilominus ex Testamento pro fundamento actionis as-

g) Ámbár a’ fiú édes Attyának Testamentománál fogva, melly szerént az Attya az egész jószágot nékie testálta, a’ mostoha apjától, úgymint a’ ki ezen atyai testamentomban foglalt egész jószágot a’ fiú édes Annya Testamentomából vagy fel-vallásából bírja,

t rdelt6_201-300ig.qxd

268

2007.07.29.

17:32

Page 68

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

sumpto eveniat, quod ipse testator substantiam illam adjutorio et coacquisitione uxoris suae partam esse recognovit, et litteris acquisitionalibus nomen uxoris insertum sit, ac insuper prodeat Testatorem ante initum matrimonium facultatibus destitutum fuisse, et adminiculo substantiae uxoreae, quam ipsa adhuc ante contractum matrimonium comparaverat de statu colonicali manumissum, nobilitatum, ac sic sensim pro congessione acquisitorum substantia uxorea adjutum fuisse, hanc vero debito tempore per interpositam eatenus contradictionem ejusmodi testamentariae dispositioni reclamasse, tunc actor in dimidietate duntaxat ejusmodi coacquisitae substantiae successionem obtinere potest: cum enim substantia uxorea radix et fundamentum acquisitionis fuerit, ac ipse testator jus coacquisitionis in Testamento agnoverit, jam maritus pro principali acquisitore his in circumstantiis reputari nequit, adeoque de rata medietate coacquisitorum in praejudicium u-

a’ Törvény úttyán kí-vánnya. Hogy ha mindazonáltal abból a’ Testamentomból a’ mellyben a’ fiúnak törvénybeli panaszsza ( Actio ) gyökereztetik, nyilvánságos az, hogy maga a’ Testáló Atya meg-esmérte azt, hagy a’ Testamentomban foglalt jószágot felesége segedelme és köz-keresetével kereste, és hogy a’ keresetetet bizonyító levélben a’ felesége neve-is belé vagyon írva. Ennekfelette ez-is meg-mutattathatik, hogy a’ Testálónak a’ Házasság elõtt semmije sem vólt, és hogy felesége jószágának segedelme által (a’ melly jószágot az aszszony még a’ Testálóval való házassági egybe-kelések elõtt szerzett) a’ jobbágyságból ki-váltatott, megnemesíttetett, és így felesége jószága segedelme által segíttetett-fel lassan lassan a’ Testamentomba foglalt jószágnak keresésére; a’ honnann az aszszony, Urának ebbéli, Testamentoma ellen még a’ maga idejében ellent mondott (protestált) ekkor a’ panaszló fél (Actor) az illyen köz-keresetû jószágnak tsak fele

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. xoris disponere non potuit.

269

részibe juthat. Minthogy a’ házasság ideje alatt nyert köz-keresetnek gyökere és fundamentoma, a’ maga feleségének jószága vólt, sõt ezen köz-keresetnek jussát a’ Testáló maga-is Testamentomában meg-esmérte, illyen környûl-állásokban a’ férjfi már törsökös keresõnek nem tartattathik, és így a’ köz-keresetnek felérõl, felesége jussainak sérelmére Testamentomot se’ tehetett.

§. 105. A’ fellyebb említett Törvénybõl, és Törvényes végezésekbõl immár akár ki-is ha nem minden; de leg-alább sok esetekben hozzá vethet, hogy a’ házasság ideje alatt szerzett köz-keresetû jószágról miképpen kellessék mind az egyik, mind a’ másik házas félnek Testamentomot tenni; az egyûgyûebbeknek kedvekért mindazáltal még következendõ jegyzéseket fogok tenni: Házasság ideje alatt szerzett köz-keresetü jószágon értünk ollyan ingó vágy ingatlan jószágot, mellyet a’ férjfi feleségével házassági egybe-kelések után a’ házasság ideje alatt szerzett, és a’ jószágos levélbe a’ felesége neve bé-vagyon iktatva, mert ezt a’ Törvény okvetetlen meg-kívánnya. Verb. I. 102.

t rdelt6_201-300ig.qxd

270

2007.07.29.

17:32

Page 70

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

Azt a’ jószágot, a’ mellybõl vagy a’ mellynek segedelme által a’ házasok a’ köz-keresetet gyûjtötték, hívjuk köz-kereset fundamentomának, gyökerének, vagy magyarosabban tõkének, p. o. mikor a’ házasok egybe-kõltek, vólt 10 forintyok: ezen 10. forintokat a’ házasok a’ magok egybe-kelések után valami jószágba verték, ’s idõvel kerestek belõlle 20. forintot, melly a’ tõkéhez tétetve 30. forintot tészen. Ezen 30. forintból álló jószág hát két részbõl áll, tudni-illik a’ tõkébõl, melly 10. forint, és a’ valóságos keresetbõl, melly 20. forint. A’ házasok mikor egybe-kõltek, vagy mind a’ kettõjöknek vólt valamijek az az tõkéjek, vagy tsak az egyiknek vólt; vagy pediglen egyiknek sem vólt semmijek. A’ töke, mellybõl a’ köz-keresetû jószág gyült, vagy benne vagyon magában a’ köz-keresetû jószágban, vagy külön vagyon a’ köz-keresettõl. Példának okáért: ha van egy ösi pusztám, ’s ennek jövedelmébõl feleségemmel szerzettem egy szõllõt: itt a’ köz-keresetû jószág a’ szõllõ, ezen köz-keresetnek a’ tökéje az ösi puszta; látni való hogy mind a’ köz-keresetû jószág, mind a’ tõke külön vagyon: ellenben kaptam feleségem után 500. forintot, mellyen egy kis darab birtokot magam ’s feleségem nevére meg-vettem; de a’ mellyet én gazdaságbeli igyekezetemmel magam keresménnyébõl lassan lassan annyira

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

ki-terjesztettem, hogy idõvel 2, 3. forintot érõ jószág lett belõlle, már köz-keresetû jószágban maga-is a’ tõke mint az 500. forint benne vagyon. — ket így értvén:

271

ezer ezen úgyEze-

§. 106. Lássuk immár azokat az eseteket, mellyekben a’ férjfi törsökös keresõ, és hogy testál a’ köz-kereset tõkéjérõl, és hogy testál magáról az ezen tõkébõl eredett köz-keresetrõl. — Annakokáért 1. Ha sem a’ férjfinak, sem az aszszonynak házassági egybe-keléskor semmijek sem vólt, és így a’ jövendõ köz-keresetre semmi valóságos ingó vagy ingatlan jószágból álló tõkéjek nem vólt, mint mikor p. o. egy szegény, de külömben értelmes ember egy magához hasonló szegény leányt el-vészen, és annakutánna esze vagy kézi mestersége után, felesége gondos vígyázása és takarítása alatt valamit keres, és ezen keresetbe felesége nevét-is bé-iktattya, az illyen köz-keresetü jószágról a’ férjfi mint törsökös köz keresõ szabadosan testálhat. 2. Ha pedig a’ házasoknak a’ házassági egybe-kelésekor vólt valami tõkéjek, ekkor vagy benn van az a’ tõke a’ közkeresetû jószágban, vagy külön vagyon. Ha a’ tõke külön vagyon a’ köz-keresettõl; akkor a’ mi a tõkét illeti, a’ dologban semmi kéttség nintsen; mert a’ tõké-

t rdelt6_201-300ig.qxd

272

2007.07.29.

17:32

Page 72

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

rõl mint a’ köz-keresethez nem tartozó dologról, mind a’ férjfi mind az aszszony (már a’ kié tudni-illik vólt a’ tõke) a’ szerént testál, a’ mint a’ töke ösi vagy keresett jószág vólt: azért mi-is itten arról semmit sem fogunk említeni, minthogy a’ közkereset tárgyára éppen nem tartozik. A’ mi pedig magát a köz-keresetet illeti. Ha a’ köz-kereset tõkéje a’ férjfi ösi vagy keresett jószága vólt, úgy a’ köz-keresetben törsökös keresõ a’ férjfi; ha pedig a’ töke ugyan az aszszonyé vólt, de minthogy ezen tõke körül a’ férjfi gazdálkodott, jövedelmeire vígyázot, tehettsége szerént öregbítette, sõt maga mesterségébõl vagy hívataljából jött keresménnyével-is pótolta, ’s ezen igyekezetének ’s szorgalmatosságának köszönheti az aszszony-is, hogy jószága jövedelmébõl az Ura a’ kérdésben lévõ köz-keresett jószágot szerzette: a’ honnan ebben az esetben-is a’ köz-keresetû jószágban a’ férjfi a’ törsökös keresõ. Továbbá. 3. Ha a’ köz-keresetnek tõkéje magában a’ köz-keresetû jószágban benne vagyon: ekkor az a’ kérdés kié vólt a’ tõke, a’ férjfié vagy a’ feleségié vagy gyermekié? Ha a’ köz-keresetû jószágban heverõ tõke magáé a’ férjfié vólt, ebben az esetben a’ tõke magával a’ köz-keresettel egybe-olvad, és így a’ férjfi mind a’ tõkérõl, mind ezen tõkébõl eredett köz-keresetrõl szabadosan testál: mondám ha tulajdon magáé

gáé vólt; mert ha magáé vólt-is, de talám ösi osztályból eredett, úgy a’ tõkérõl mint ösi jószágról nem testálhat; hanem ezt elsõben a’ köz-keresetû jószágból le-húzván, úgy annakutánna az egész köz-keresetû jószágról szabadosan testálhat, példát mondok: egy ollyan atyafi, a’ ki atyafiságos osztályból 500. forintot kapott, mellyhez maga keresménnyébõl valamit hozzá tévén, feleségével egy kis jószágotskát szerzett: el-testálhattya ugyan a’ jószágot ide amoda; de az 500. forintról Testmentomot nem tehet, mert ezen 500. forintnak mint a’ jószágon feküvõ valóságos ösi tehernek, és adósságnak az említett atyafinak magva szakadása után, a’ maga épségében a’ törvényes örökösökre kelletik szállani: mivel ösi jószágról akár ingatlan jószág, akár pénz légyen az, rendszerént Testamentomot tenni nem lehet. — De 4. Ha a’ köz-keresetnek tõkéje nem a’ férjfié, hanem a’ feleségié volt, p. o. A’ felesége a’ házasság egybe-kelésekor Urához 1000. forintot hozott; de ehez az Ura maga mestersége vagy hívatala után idõvel minden nap valamit tett, és így öszve-vetett vállakkal a’ feleségével valami jószágotskát szerzett. Ebben az esetben a’ férjfi a’ tõkérõl, az az feleségétõl hozzája hozatott 1000. forintjáról nem testálhat; mert ez az aszszonytól Urához hozatott jószág, (Allatura) melly az aszszonynak tulajdon jószága, és a’ melly az aszszony’ halála S

273

t rdelt6_201-300ig.qxd

274

2007.07.29.

17:32

Page 74

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

után a’ gyermekeket illeti: mit kell hát ekkor tsinálni? Azt tudni-illik, hogy az 1000. forintot, mint a’ köz-keresetnek tõkéjét a’ Testamentomban külön kell tenni, és ezt a’ köz-keresetû jószágból elõre kihúzván, ezt a’ maga épségében az aszszonynak vagy az aszszony örökösinek viszsza kell adni, következésképpen errõl a’ férjfi nem testálhat, külömben pedig és egyéb aránt az egész köz-keresetû jószágban a’ férjfi a’ törsökös keresõ, ki-is ezen jószágról (a’ tökét elõre ki húzván) szabadosan testálhat. — Így kell okoskodni a’ gyermekek jussairól-is.

rõl nem testálhat; mert a’ jószág nem övé. Ellenben a’ jószágba bé-vert, és mennyiségéhez képest törvényesen meg-mutatható pénzrõl igen-is szabadosan testálhat.

Jegyzés. Ha pedig illyen példa adná magát elõ: Én kaptam a’ feleségem után egy szõllõt, melly házassági öszve-kelésemkor 50. akó bornál többet nem termett, a’ termése alig volt elegedendõ a’ szõllõ mivelésére; de én osztán a’ magaméból annyira vittem a’ feleségem szõllõjét, hogy a’ reá tett kõltséget le-húzván, 100. akó bort meg-hoz. Ámbár a’ kérdésben lévõ szõllõ esztendõbeli termésének az a’ sumája, melly a’ házassági egybe-keléskor termett bornak summáját meghaladja, a’ házasság ideje alatt nevekedett, ’s a’ házasok igyekezete által lett; mindazonáltal ez nem a’ közkeresetrõl szólló Törvények alá tartozik; mert 1. A’ köz-keresetû jószágra meg-kívántatik, hogy mind a’ két házasoknak nevei bé-legyenek írva, e’ pedig nem ollyan jószág. 2. Más a’ közös kézzel szerzett jószág, más a’ jószágba közös igyekezettel bé-vert pénz. Ebben az esetben a’ jószágban tsak pénz vagyon; de a’ jószág nem közös: mert ennek maga törvényes örökösse vagyon, a’ honnan azt mondom: hogy valahányszor a’ férjfi a’ maga felesége vagy gyermekei jószágába verte a’ pénzit, arra az esetre a’ jószág-

275

§. 107. A’ most elõ-számlált köz-keresetû jószágokban a’ férjfi tartatik törsökös keresõnek, kinek-is illyen jószágokra nézve következendõ hatalmai vagynak: a) A’ férjfi ezen jószágokról szabadosan testálhat, még pedig úgy hogy b) Ámbár a’ jószágos levélben felesége neve bé vagyon-is írva, mindazáltal ezen jószágból feleséginek annyit adhat a’ mennyit akar; sõt (bizonyos törvényes esetekben) ki-is rekesztheti: és innen c) Ha valamelly illyen köz-keresetû férjfi, adosságot hágy maga után, ámbár mind az, hogy ösi jószágai vagynak, mind az hogy a’ köz-keresetû jószág levelében az aszszony neve bé vagyon írva; addig mindazonáltal az aszszony a’ köz-keresetû jószágba bé nem mehet, valameddig a’ férje adóssága ezen jószágból ki nem fizetõdik. Ennek oka ez: mert míg az adosságot a’ keresett jószágból ki lehet fizetni, addig az ösihez nem nyúlnak: a’ pedig hogy az aszszony neve a’ jószágos levélbe bé vagyon írva semmit sem tészen; mert ha a’ férjfi a’ köz-keresetû jószággal mint törsökös keresõ mind életében, mind halálára még felesége akarattya ellen-is szabados; tehát ugyan azon felesége akaratS2

t rdelt6_201-300ig.qxd

276

2007.07.29.

17:32

Page 76

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

tya ellen ezen köz-keresetû jószágot megis terhelheti, és így az adósság nem a’ köz-keresetû jószágnak a’ férjfit illetõ részen, hanem az adósságnak mennyiségéhez képest az egész jószágon fekszik; következésképpen a’ jószágból tsak annyi maradhat az aszszonynak, a’ mi az adósság ki-fizetése után meg-marad. — Mind ezekbõl ki-jön az, hogy d) Az aszszonynak az efféle köz-keresetû jószágrõl Ura híre ’s akarattya nélkûl tett testamentoma erõtelen, és semmit sem ér.

§. 109.

§. 108. Soha sem tehet hát az aszszony a’ közkeresetrõl testamentomot? Igen-is tehet e’ következendõ esetekben: aa) Ha a’ férjfi felesége Testamentoma alá magát alája-írja, és maga alája írásával felesége Testamentomát meg-erõsíti. bb) Ha a’ férjfi a’ házassági kontraktusban, vagy a’ házasság ideje alatt bizonyos kötés levél mellett a’ maga feleségének a’ testálásra szabad hatalmat adott vólna. cc) Ha a’ férjfi az Aszszony elõtt találna meg-halni minden Testamentom nélkûl — a’ most elõ-számlált esetekben az aszszony a’ köz-keresetû jószágnak õtet illetõ részérõl szabadosan testálhat.

277

De hát ha illyen példa adná magát elõ: Egy telyességgel semmivel se bíró szegény de Nemes legény, el-vészen egy szép jövedelmû jószágos leányt vagy özvegyet: a’ férjfi a’ jószág jövedelmét mellyet 2000. forintra teszek, sem hívatalából sem mesterségébõl nem öregbíti; hanem mivel a’ jószág jövedelmébõl 500. forint esztendõnként tisztán meg-marad, ezen 500. forintot annyira takargattya, hogy 6. Esztendõ múlva a’ rakásra gyûjtött ’s meg-takarított, ’s már 3. ezerre nevekedett summából egy kis jószágot vészen maga ’s felesége nevére; a’ már a’ kérdés: vallyon ezen jószágbán lehet-é a’ férjfit törsökös keresõnek tartani annyira, hogy rólla felesége akarattya ellen-is szabad tetszése szerént testálhasson? Egy Törvény tudó Úrral vítattván ezen kérdést: abban az értelemben vólt, hogy még az illyen nemû jószágban-is a’ férjfi törsökös keresõ, a’ következendõ okokra nézve: a) Mert a’ Felséges Királyi Törvényes Udvar a’ Nemes férjfiakat minden külömbség, ’s a’ köz-keresetnek gyökerére való tekintet nélkûl törsökös keresõknek tartya. b) Mert ugyan azon Udvar tsak egyetlen egy esetet vészen-ki, midõn tudni-illik egy paraszt ember valami jószágos Nemes S

3

t rdelt6_201-300ig.qxd

278

2007.07.29.

17:32

Page 78

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

személyt venne-el, és ezen Nemes személy által maga a’ férjfi, a ki külömben paraszt létire a’ Törvények értelme szerént Nemesi jussoknak keresésére alkalmatlan (incapax acquisitionis) vólt, meg-nemesíttetvén alkalmatossá tétetett, és így a’ hol az aszszony nem tsak fundamentomot adott; hanem személlybéli just és tehettséget szerzett az Urának a’ keresetre: ellenben ámbár egy szegény Nemes legénynek magának jószága nintsen-is, van mindazáltal személybéli jussa a’ keresetre, és így ha szinte a’ keresetre az aszszony ád fundamentumot; a’ kereset mindazonáltal a’ férjfié, következés képpen mint maga keresetében törsökös keresõnek tartattathatik. — Eddig az a’ Törvény tudó Úr. Én nékem pedig úgy tetszik, mintha illyen nemû jószágban a’ férjfi törsökös keresõnek nem tartattathatik; hanem tsak fele keresetérõl testálhat. Ezen véleményre engemet következendõ okok vezetnek. 1. Igaz ugyan az, hogy a’ Királyi Törvényes Udvar többnyire a’ Nemes férjfiakat tartya törsökös keresõknek; az-is igaz, hogy a’ Királyi Törvényes Udvar az említett esetben egy volt paraszt, és idõvel felesége segedelme által meg-nemesíttetett személyt, nem pedig Nemes embert vészen fel: de talám nem abból a’ pontból kell fel-venni a’ dolgot, hogy vallyon paraszt vólt-é a’ testáló férjfi vagy Nemes? azért ítéltetett-é tudni-illik tsak

fele a’ kereteinek, nem pedig az egész kereset a’ férjfinak; mert a’ férjfi paraszt vólt? úgy tetszik, hogy ez a’ környûl állás tsak segítõ, nem pedig törsökös pontya vólt az ítéletnek; sõt vallyon nem ezekbõl a’ pontokból vette-fel inkább a’ Törvény a’ dolgot, mivel a) A’ férjfi meg-esmérte, hogy a’ mi keresménnye vólt, mind tsak a’ felesége jószágának köszönheti. b) A’ jószágos levélbe az aszszony neve-is bé vólt iktattatva: leg-nevezetesebben pedig azért; mert c) A’ férjfinak házassági egybe-kelésekor semmije sem vólt, azt a’ jószágot pedig, mellynek jövedelmébõl a’ férjfi a’ köz-keresetû ’s a’ kérdésben lévõ jószágot szerzette, az aszszony még Testáló férjével való házassági egybe-kelése elõtt szerzette; úgy de az én tõllem fel-tett esetben még ennél-is (az egy nemesi személlyes just ki-vévén) terhesebb környûl-állások vagynak a’ férjfi ellen; mert itten a’ 3000. forint a’ férjfinak minden munkája fáradsága nélkûl jött-bé; úgy hogy ezt szoross értelemben keresetnek nem is lehet mondani. Ugyan-is a’ kereset; munkát, fáradságot, bajt, nyughatatlanságot, futást, fáradást ’s e’ féléket tészen-fel, ’s foglal magába; ezek közzûl pedig egyiket sem lehet az én tõllem fel-tett esetben a’ férjfira alkalmaztatni: mert a’ tiszta és tsupa megtartása vagy meg-betsûlése valaminek még S

4

279

t rdelt6_201-300ig.qxd

280

2007.07.29.

17:32

Page 80

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

281

nem kereset, ámbár a’ keresettel szinte egyenlõ betsûletre emelik a’ szerént: Non minor est Virtus quam quaerere parta tueri. az az: a’ keresmént meg-betsûlni éppen ollyan Virtus mint szerezni vagy keresni. A’ honnan hogy lehetne az illyen nemû jószágban a’ férjfi törsökös keresõ, annyira hogy a’ feleségének annyit hagyhatna belõlle a’ mennyit akar; holott a) éppen a’ felesége jószága jövedelmébõl vette. b) Ezen jövedelemhez semmit sem adott. c) Minden munka fáradság nélkûl nem annyira szerzette, mint tsak az almáriomból ki-vett kész pénzen vette. 2. Nem mondom én, hogy nem keresõ itten a’ férjfi: keresõ a’ férjfi a’ Törvény értelmében annyira, a’ mennyiben a’ jószágos levélbe az õ neve-is bé-vagyon iktatva; de hogy a’ Törvényes Királyi Udvar értelme szerént törsökös keresõ vólna, azt a’ fel-tett környûl-állások szerént tagadnom kell. 3. Hogy ha még az illyen nemû jószágokban-is a’ férjfi vólna törsökös keresõ, ’s ezekben ollyan hatalma vólna, hogy Feleségét bizonyos esetekben még ki-is zárhatná; (mert ez ám a’ valóságos törsökös keresetnek az ereje) úgy bizony nem tudom mellyik szegény legény kapna magának jószágos leányt vagy özvegyet? a’ honnan úgy tetszik énnékem. 4. Más az mikor a’ férjfi felesége után 2. 3. száz forintot kap, ezt valamibe veri;

de azomban mestersége után lassan lassan még 6. annyit-is tészen melléje, ’s úgy lészen belõlle valami tisztességes gyûjtemény. Ismét más az, mikor egy ember a’ ki talám magától egy krajtzárt sem tud keresni, belé-botlik egy jószágos leányba vagy aszszonyba, maga esze ’s mestersége után semmit-is vagy igen keveset keres, hanem tsupán tsak a’ jószágnak könnyen be-jövõ jövedelmébõl minden munka és fáradtság nélkûl jószágot szerez: az elsõ esetben látni való miért a’ férjfi törsökös keresõ; de ismét látni való, hogy a’ második esetben miért nem? Külömben mind ezek után ide ragasztom, hogy e’ tsak az én véleményem, tessék kinek kinek a’ tõllem fel-tett környûl állásokat a’ fellyebb le-írt Udvari végezések’ rámájára húzni, és ha más képpen van a’ dolog, a’ gyõzedelmet nem irígylem; mert így puhatolódik-ki az igazság, ha két egymással ellenkezõ pontok egymással öszve-vettetnek. §. 110. A’ köz-keresetû Aszszonyoknak Testamentomaikról még némelly elmélkedések. Hogy ha tehát a’ köz-keresõ férjfiú minden Testamentom nélkûl elõre megtalál halni, az Aszszony az köz-keresetrõl szabadossan testál; de az am a’ kérdés: vallyon az egész köz-keresetrõl-é, vagy

t rdelt6_201-300ig.qxd

282

2007.07.29.

17:32

Page 82

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

283

pedig tsak az õtet mint köz-keresõt illetõ részrõl, és így tsak a’ fele keresetrõl testálhat-é? — Distingue et vinces: külömböztessük-meg hát mi-is az Özvegyet, a’ honnan azt mondom: Vagy vagynak a’ köz-keresõ özvegy Aszszonynak az õ köz-keresõ férjétõl gyermekei, vagy nintsenek. Ha a’ köz-keresõ Aszszonynak a’ közkeresõ Urától semmi gyermekei nintsenek; akkor hogy ebben az esetben a’ férjfi része is, és így az egész köz-keresetû jószág az Özvegyre olly tellyes és tökélletes hatalommal és uradalommal száll, hogy (kivévén a’ Királyi adományos Jószágot) arról szabad tetszése szerént való Testamentomot tehet, azt a’ 90. §. bõvebben láttuk, és ebben senki-is a’ Magyar Törvény-visgálók közzül nem kételkedik. Ha pedig a’ köz-keresõ Aszszonynak az õ köz-keresõ férjétõl gyermekei vagynak, hogy ebben az esetben, nem az egész köz-keresetû jószág; hanem tsak a’ keresetnek a’ köz-keresõ Özvegyet illetõ fele az özvegy Aszszonyra úgy száll, hogy arról Testamentomot-is tehessen, arra engemet következendõ nyomós okok vezetnek. a) Verböczi I. R. 48 Tzikkelyben, a’ midõn egy férjfinak, és ennek feleségének egyszersmind adattatott Királyi Adományról szóll, következendõ kérdést tészen-fel: „ vallyon a’ férjfi része, ha emez gyermek „ nélkûl hal-meg, az Aszszonyra száll-é,

„ és viszontag vallyon a’ gyermek nélkûl „ meg-hólt Aszszonynak része a’ férjfira „ száll-é? Erre a kérdésre így felel Verbõczi: „A’ férjfi részére esendõ jószág az „ aszszonyra, ellenben az aszszony részére „ esendõ jószág ismét a’ férjfira: ” Jól megjegyezd az aszszony részére esendõ jószág: mert ezen szavakból, a’ kinek egy kis okoskodó lelke vagyon, láthattya, hogy ha a’ férjfi része tsak akkor száll az aszszonyra, mikor a’ férjfi gyermek nélkûl hólt-meg, egy átallyában következik, hogy arra az esetre, ha a’ férjfiúnak gyermeke vagyon, a’ férjfi vagy Atyai rész nem az aszszonyra; hanem az atyai örökösökre, t. i. a’ gyermekekre száll; ha a’ gyermekekre, úgy az aszszonyra nem száll az egész köz-kereset, ha nem száll, nem-is parantsolhat rólla. Jegyezd meg pedig, hogy mikor én a’ jószág’ szállásáról beszéllek, értem az Uradalommal való szállást, mellynek a’ Testamentom tétel rend-szerént való follyadékja, nem pedig azt a’ szállást, a’ midõn tudni-illik a’ gyermekeket illetõ rész az aszszonyra, vagy tsak úgy, mint óltalmazóra, (Tutor) vagymint tsupa Özvegyre nem uradalommal; hanem haszna vehetõ hatalommal száll. b) Valamelly jószágban énnékem mással, Törvény szerént osztályra kell mennem, annak a’ jószágnak egészszen vétetve Ura nem vagyok, ’s az egész jószággal nem parantsolhatok, már pedig abban

t rdelt6_201-300ig.qxd

284

2007.07.29.

17:32

Page 84

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

285

minden Magyar Törvény Túdósok megegyeznek, hogy az köz-keresõ Aszszonynak a’ köz-keresetû jószágot a’ gyermekekkel fel kell osztani, úgy pedig, hogy fele a’ köz-keresetnek a’ köz-kereset jussán az Özvegynek, más fele pedig t. i. a’ férjfi személlyére esendõ rész a’ gyermeki örökösödés jussain a’ köz-keresõ férjfi gyermekeinek jut; már ha az Aszszony tsak fele osztályra mehet a’ gyermekekkel, úgy nem az egész köz-kereset, hanem tsak a’ maga személlyére esendõ Rész az õvé, és így tsak errõl tudni-illik a’ köz-keresetnek reája esendõ felérõl tehet Testamentomot: De okoskodgyunk tovább c) Minthogy a’ keresetnek törsökös eszköze a’ férjfi, innen még amaz a’ közkereset jussán az aszszonyt illetõ rész-is a’ férjfi szabadós rendelésétõl függ, a’ mint ezt fellyebb bõvön meg-írtuk, és így míg a’ férjfi él, és Testamentomot nem tészen, az aszszonynak még ezen köz keresetbéli jussa-is függõbe marad, nyugszik, sõt alszik. Már, ha a’ férjfi Testamentom nélkûl hal-meg, ekkor az aszszonyi rész az alól a’ férjfi rendelésétõl való függésnek terhétõl meg-szabadúl, és az ö köz keresetû jussában viszsza-tétetik: Mi függött a’ férjfi rendelésétõl? — Úgy-é bizony, hogy tsak az aszszonyi rész, és így a’ férjfinak, Testamentom nélkûl történt halála után tsak abba helyhezteti viszsza a’ Törvény az aszszonyt, melly a’ testálatlanúl meeg-hólt

férjfi halála elõtt függöbe vólt, nem adhat hát nékie többet férje halála után, hanem tsak abba teszi viszsza, a’ melly õtet a’ köz kereset jussán illetheti, úgy de a’ köz-kereset jussán akkor, mikor gyermekek vagynak, tsak fele illetheti, és így többrõl nem is tehet Testamentomot. De végtére d) Mondja-meg nékem akár ki-is, akkor mikor a’ köz-keresõnek gyermekei vagynak, mitsoda jussal illetheti a’ közkereset’ fele az aszszonyt tellyes Uradalommal. Hogy az Özvegyre az õ meg-hólt férjének javai két féle jusson szálhatnak, tudni-illik: vagy a’ házassági viszontagló örökösödés’, vagy az özvegység jussán, azt fellyebb a’ 90. §-ban láttuk: hogy az házassági viszontagló örökösödésnek ottan a’ hol gyermekek vagynak semmi helye nintsen azt-is láttuk, hogy továbbá az ollyan jószágról, a’ melly az özvegyre az özvegység jussán száll, az özvegy semmi némû Testamentomot nem tehet, kéttséget sem szenved: ha tehát a’ köz-kereset nem a’ most említett jussokon, hanem a’ közkereset jussán száll az aszszonyra, az aszszony többet magának nem kívánhat, hanem tsak annyit, a’ mennyi az õ személlyére esik; e’ pedig a’ keresetnek fele. És így tehát a’ köz-keresetnek tsak fele száll az aszszonyra akkor mikor gyermekek vagynak; még pedig tellyes uradalommal száll. Ezen tellyes Uradalomnak következése az, hogy az özvegy ezen

t rdelt6_201-300ig.qxd

2007.08.19.

17:19

Page 85

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

285

férjfi halála elõtt függöbe vólt, nem adhat hát nékie többet férje halála után, hanem tsak abba teszi viszsza, a’ melly õtet a’ köz kereset jussán illetheti, úgy de a’ köz-kereset jussán akkor, mikor gyermekek vagynak, tsak fele illetheti, és így többrõl nem is tehet Testamentomot. De végtére d) Mondja-meg nékem akár ki-is, akkor mikor a’ köz-keresõnek gyermekei vagynak, mitsoda jussal illetheti a’ közkereset’ fele az aszszonyt tellyes Uradalommal. Hogy az Özvegyre az õ meg-hólt férjének javai két féle jusson szálhatnak, tudni-illik: vagy a’ házassági viszontagló örökösödés’, vagy az özvegység jussán, azt fellyebb a’ 90. §-ban láttuk: hogy az házassági viszontagló örökösödésnek ottan a’ hol gyermekek vagynak semmi helye nintsen azt-is láttuk, hogy továbbá az ollyan jószágról, a’ melly az özvegyre az özvegység jussán száll, az özvegy semmi némû Testamentomot nem tehet, kéttséget sem szenved: ha tehát a’ köz-kereset nem a’ most említett jussokon, hanem a’ közkereset jussán száll az aszszonyra, az aszszony többet magának nem kívánhat, hanem tsak annyit, a’ mennyi az õ személlyére esik; e’ pedig a’ keresetnek fele. És így tehát a’ köz-keresetnek tsak fele száll az aszszonyra akkor mikor gyermekek vagynak; még pedig tellyes uradalommal száll. Ezen tellyes Uradalomnak következése az, hogy az özvegy ezen

t rdelt6_201-300ig.qxd

286

2007.08.19.

17:21

Page 86

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

maga részére esett jószággal szabad tetszése szerént parantsolhat mind életében, mind halálában: annak adhatja, ajándékozhatja, a’ kinek tetszik: Gyermekei között úgy fel-oszthatja, a’ mint tetszik, egy szóval valamit az elsõ szerzõkrõl fellyebb mondottunk, mind azokat az aszszonyrais szabhatod. §. 111. Valljon az Ingó Javakban lehet-é köz kereset? Valamint az Ingatlan Javakban szinte úgy az Ingó Javakban köz kereset lehet, vagyon-is; p. o. Péter Pálnak ád költsön 600 forintot, ’saz Adós levélben bé-téteti a’ felesége nevét is illy formán: „ Én „ alább-is meg-nevezett Pál meg-esmé„ rem, hogy Pétertõl, és ennek Hites Tár„ sától Juliánnától, 600 forintokat költsön „ vettem, ’sa’ t. ” Így ha én valamelly drága ezüst, arany, vagy akármi drága készületeket örökösön, vagy zálogban írás mellett veszek, ’sa’ szerzõlevélben a’ feleségem nevét bé-tétetem: Így, ha én kereskedésben vagyok, több személlyekkel, ’s a’ Társasági kötelezõ levélben (Contractus Socialis) a’ feleségem nevét, éppen mintha köz Társ vólna, bé-tétetem, minthogy a’ feleségem részére esendõ terhet-is én hordozom, ez által a’ nevének bé-íratása által köz keresetû just nyer. Egy szóval valamelly akár ingó, akár ingatlan jószág-

t rdelt6_201-300ig.qxd

2007.08.19.

17:21

Page 87

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

287

ról szólló levélben én az én feleségem nevét bé íratom, abban a’ jószágban az én feleségem köz keresõ aszszony. §. 112. Utolsó elmélkedések a’ köz keresetrõl. Immár ezeket így értvén: Te Nemes Aszszony! akár ki légy; ne neheztelj, hogy a’ Törvények a’ Férjfiakat a’ törsökös kereset méltóságára felemelték, és a’ Te köz kereseted jussát-is a’ te férjed’ szabad tetszésétõl függesztették - fel, mert az okát-is ki-tette a’ Törvény-tévõ, mivel a’ férjfi a’ kereset’ törsökös eszköze. Ugyan kérlek mered-é ezt tagadni? Ugy-é bizony magad vallod, hogy midõn te a’ te hajlékodban bátorságosan nyúgodtál, akkor a’ te férjed éppen a’ te, ’s minden köz Polgár társaidnak bátorságokért, személlye’, és élete’ bátorságát kotzkára tette; midõn te oda haza nyúgodalmason, kényedre folytattad életedet; akkor a’ te, a’ Haza, ’s a’ Fejedelem szolgálatjában lévõ szegény férjednek sok nyughatatlan , ’s többnyire bizonyos, még pedig halált nemzõ betegségekkel fenyegetõzõ éjtszakákat kellett fel áldoznia; a’ midõn te oda haza a’ dunyha alatt tsendesen nyúgodtál, akkor a’ te férjed a’ maga hivatala szerént sok hideg essös, havas, szeles, ’s veszedelmes éjjeli

t rdelt6_201-300ig.qxd

288

2007.08.05.

9:38

Page 88

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

útazásokat tett; és mind ezeket, ha tsak ugyan a’ bökkenõjére megyünk, miért tselekedte, szenvedte? azért, hogy tenéked, és azoknak, a’ kiket Isten nékie te általad adott, a’ te hanyatló esztendeidre tsendes, és nyúgodalmas helyet késítsen. *) A’ te Férjed tehát a’ maga nyughatatlansága által néked nyugodalmat készít. — oh hát vagyon-é panaszod a’ Törvényre? nem érdemli-é-meg a’ te férjed, hogy az, a’ mit õ véres veréjtékével keresett, övé légyen, és õ arról szabadoson parantsolhasson, mikor néked tsak a’ puszta neved vagyon a’ Jószágos levélben. Mondám a’ puszta neved, akkor, mikor eredet szerént a’köz keresetben semmi részed nintsen. De hol-is vagyon ollyan Nemes Aszszony Magyar Országon, a’ ki a’ Törvénynek ítéletét helybe ne hagyná, hol vagyon olly Nemes aszszony, a’ ki azon

ne igyekeznék inkább, hogy az õ jó lelkû, ’s eránta gondoskodó férjének szívét, indúlatját, hajlandóságát magának megnyerje, és még az õ erõtelenségeit-is ottan ottan el-szenvedje; tudván, hogy az, a’ ki az õ hív férjét meg-szomorítja, a’ Törvénynél semmi pártfogást nem nyér.

*} Halhatatlan rúgó ér a’ keresetre az, hogy a’ Polgárnak felesége, ’s gyermekei vagynak, ez az egyetlen egy gondolat alkalmatos mind azon tzifra okoskodásokat, mellyekkel némellyek a’ házasságnak mostani Polgári, és Egyházi épületét el - akarják rontani, fel - forgatni. Rontsd-el a’ Házasságot, engedd - meg, hogy a’ férjfi, mint a’ régi Görögök Tzekrops elõtt, minden külömbség nélkül a’ házassági törvényes határon kivül követhesse a’ maga hajlandóságait, szaggasd-el szántszándékkal azokat a’ köteleket, mellyek a’ Polgárt többnyire a’ közönséges társasághoz akarattya ellen-is kötik. Majd meg-látod mi leszsz a’ polgári társaságból.

en

289

Te pedig Nemes Férjfi! a’ midõn a’ Törvény az egész köz-keresetrõl tehetõ rendelésbéli hatalomnak méltóságával meg ajándékozott, ezen hatalommal viszsza ne élj; emlékezzél-meg arról, hogy hijában valók minden igyekezeteid, fáradtságaid, elme, ’s testbéli törõdéseid, ha nintsen egy olly a’ te bizodalmadat tökélletesen meg érdemlõ társad, a’ ki azokat, a’ mellyeket te gyûjtöttél, meg - takaríttsa, ezeknek gondját viselje, a’ te oda haza nem létedben azokra mint tulajdon más magad, hivséges gondot viseljen: a’ te hív feleséged pedig az, a’ ki ezeket tselekeszi. Hogy ha illyen hív feleségednek nevét írattadbé valamelly leveledben, viszsza ne élj a’ te hatalmaddal, fel-ne pattanj a’ te haragodban, melly sokszor tsak valami képzelt sérelembõl eredhetett, meg-ne tsald a’ te tárfadat akkor nevezetesen, mikor tõlle örökre bútsúzol, mert mikor testálsz, bútsúzol: külömben pedig felette nagy számadással fogod a’ te lelkedet terhelni. Hogy pedig mind ezekben mind egyenesebb, mind bátrabb lépésekkel mehess, T

t rdelt6_201-300ig.qxd

290

2007.08.05.

9:38

Page 90

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

291

ha az én gondolataim alatsonoknak nem tetszenek, így tselekedj: a) Házasságod után (akár elsõ, akár tizedik légyen, e’ mind egy) azonnal mind ingó, mind ingatlan javaidat vedd számba, külön a’ keresett javaidat, külön az õsi jószágot, és ha jussaidnak ki - nyilatkoztatását mindennek az orrára akasztani nem esméred tanátsosnak lenni, úgy ezen javaid’ számba vévõ laistromát egy két meg-hitt jó embereidnek alája írásokkal hiteleztessed-meg: Már b) valamit ezután a’ számba - vétel után keresel, takarítsz, akár ingatlan jószág légyen az, akár ollyan ingó jószág, a’ melly már tetszetõs jószágnak, a’ millyenek a’ pénz, és mindennémû nagyobb, ’s tetszetõsebb számban lévõ értz-béli dolgok ’s a’ t. neveztethetik; mind illyen jószágról tejendõ Leveleidben a’ te feleséged nevét a’ hozzád mutatott hivség, ’s indúlat szerént okoson tedd-bé, és ha egyszer bé - tetted, a’ szavaddal ne játszodj, mert nem férjfihoz, hanem egy álhatatlan gyermekhez illõ dolog, indúlatodból pedig éppen meg - ne változtasd, mert a’ hol az indúlatok uralkodnak, ott az okosság nyugszik. Ezen levelek fognak tégedet, ha Testamentomot akarsz tenni, a’ te Testamentomodban hiven igazgatni, ezek fogják a’ te testálni akaró özvegyedet kormányozni. Sõt ezen levelek fogják a’ te a’ külömb külömb ágyból származott gyermekeidet

éppen akkor, a’ midõn a’ haszonnak amaz alatsony szeretete ezek között a’ háborúság magvait már el-híntette, minden per patvar nélkül meg-egyeztetni, és a’ perlekedések magvait még a’ maga zöldségében meg-fojtani. — Elég eddig a’ Nemeseknek nem tsak köz keresetekrõl, hanem még az õ Testamentomainak belsõ formáiról-is: Immár ideje, hogy szólljunk: §. 113. A’ Nemesi Testamentomoknak külsõ törvényes formájokról. Minden Nemesi Testamentom, vagy közönséges hiteleségü (Publicum) vagy magános hitelességü. (Privátum) A’ közönséges hitelességü Nemesi Testamentom az, a’ melly közönséges hitelességü helyeken, vagy ezektõl ki - küldettetett személlyek elõtt tétetik. A’ magános hitelességû Testamentom az, a’ melly nem úgy, mint közönséges hivatal-béli, hanem mint magános személlyek elõtt tétetik. §. 114. A’ közönséges hitelességü Nemesi Testamentomok’ külsõ formáiról. A’ melly jószágos Nemes ember (mert tsak azokról vagyon itten a’ szó) közönséges hitelességû Testamentomot akar tenni azt õ nékie külsõképpen a’ közönséges hitelességü helyeken kelletik tenni; illyen közönséges hitelességü helyek a’ NemesT

2

t rdelt6_201-300ig.qxd

292

2007.08.05.

9:38

Page 92

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

293

fekre nézve a’ Felséges Udvari Magyar Kantzellaria, az Országnak Rendes Bírái, úgymint a’ Nádor Ispány (Palatinus) az Ország Bírája, vagy jobban ki-mondva a’ Királyi törvényes Udvar’ Bírája (Judex Curiae Regiae) és a’ Királynak a’ Törvényes dolgokban Személlyesse, vagy a’ mostani környül állásokhoz képest, akár így, a’ Királyi Törvényes Táblának Elölülõje (Personalis Praesentiae Regiae in Judiciis Locumtenens) Itélö Mesterek, Káptalanok, Konventek, Vármegyék, vagy ezektõl ki-küldetett személlyek, lehet pedig akár tsupa élõ szóval tenni, mellyet õk írásba foglalnak, és rólla a’ testálónak bizonyságlevelet adnak, akár maga a’ testáló oda haza a’ Testamentomot el-készíti, le-írja, nevét, petsétjét alája teszi, bé-petsétli, és így készen a’ bé-petsételt Testamentomot az illyen közönséges hitelességû helyeknek, vagy ezektõl küldettetett személlyeknek bé-nyújtja. És így a’ testáló Testamentomát senki se tudhatja, de a’ titkos Testamentomokról alább bõvebben. Jegyezd meg pedig, hogy az Ország Bíráinak, az ítélõ-Mestereknek tulajdon személlyekben kelletik a’Testálót kihalgatni, és mást senkit-is ennek ki-halgatására nem küldhetnek, a’ mint az Udvari Kantzellaria, Káptalanok, Konventek, Vármegyék, Privilegyiált Tanátsok ki-botsáthatnak, ’s ki-is szokták botsátani, következésképpen a’ ki a’ fenn-említett Fõ-embe-

reknek írott kész Testamentomot akar bényújtani, ezt személlyessen kell bé-nyújtani. §. 115. A’ magános hitelességü Nemesi Testamentomoknak külsõ törvényes formáiról. A’ magános hitelességû Írásban foglalt Nemesi Testamentomnak külsõ törvényes formájára az 1715. 27. Tzik. §. 18. következendõket ok-vetetlen meg-kívánja. 1. Hogy az írásban foglalt Testamentom alá a’ testáló tulajdon nevét tulajdon kezével alája írja, és petsétjét melléje üsse: ezen kivül: 2. Még öt Tanúknak-is alája írásokkal, ’s petsétjeikkel meg-erõssíttessék. 3. Mind az öt Tanúk egyszersmind jelen légyenek a’ Testálónál, nem pedig külön külön. Következés. Nem jó hát a’ Testamentom, ha egyik Tanú ma, vagy ebben az órában van a’ testálóval, a’ másik hólnap, vagy másik órában. Ugy se jó a’ Testamentom, ha a’ testáló a’ Testamentomot, mint a’ Kontraktust külön külön a’ tanúkhoz küldi, vagy viszi, hogy magokat alája írják. 4. Hogy a’ tanúk ez eránt a’ testálótól nevezetesen meg-kérettessenek, és mind meg-kért tanúk úgy írják magokat alája. 5. Ha pedig a’ testáló irás-tudatlan, vagy erõtelensége miatt alája nevét nem írhatja, úgy meg - kívántatik még a’ T

3

t rdelt6_201-300ig.qxd

294

2007.08.05.

9:38

Page 94

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

6-dik tanú, a’ ki a’ testáló helyett, nem a’ testáló nevét, hanem maga tulajdon nevét, és petsétjét a’ Testamentom alá tegye, és ki-fejezze, hogy minthogy a’testáló vagy írni nem tud, vagy erõtlensége miatt nem írhatott, az õ kérésére nevét a’ Testamentom alá tette, és hogy ezen 6-dik tanú-is a’ több tanúkkal, az egész testálás ideje alatt együtt légyen, 6. A’ Tanúknak Nemes embereknek kell lenni, vagy leg - alább ollyanoknak, a’ kik Nemesi jussokhoz közel hasonló Jussokkal bírnak. Illyenek: Minden közönséges hivatalban helyheztetett nemtelen emberek: Hites Prókátorok, Doktorok, Földes Uraság szolgálattyában lévõ felsõ szolgák, ’s a’ t. A’ szükséges esetekben pedig, a’ mikor t. i. a’ testálni akaró akár oda haza, akár úton hirtelen meg-nehezedett, és azonnal Nemes embert, vagy Nemesi jussal bíró embereket kapni hirtelen nem lehet, minden más tisztességes rendû embertis tanúnak fel-lehet venni, a’ millyenek a’ kereskedõk, mester emberek, Városi Polgárok, ’s a’ t. javítva az egész oldal Következés. Ha tehát a’ tanúk sem nem Nemesek, sem Nemesi jussokkal nem birók, és meg-lehet mutatni, hogy a’ testáló nem volt szükség állapattyában, és Nemes tanúkat kaphatott vólna; a’ Testamentom egy átallyában el-romlik. — Szóllok a’ Törvények szoross értelme szerént. — De hagyjuk ezt ebbe, mert több hátra — Ímhol

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

V. RÉSZ. A’ JÓSZÁGATLAN NEMES EMBEREK’ TESTAMENTOMAIRÓL. §. 116

J

ÓSZÁGATLAN Nemes embernek a’ Törvény szoross értelmében nem azt hívjuk, a’ kinek egy átallyában semmi jószága nintsen; hanem azt, a’ kinek a’ Vármegyében tulajdon örökös Nemesi jószága nintsen, hanem vagy szabad, és Királyi Városban, vagy földes Uraság’ földén lakik: Mindazonáltal az illyen Nemes ember-is attól tsak valóságos Nemes ember, a’ honnan valamit a’ Királyi adományon kivül nyert jószágokról tett Nemesi Testamentomoknak belsõ formáiról, a’ fellyebb való Szakaszokban mondottunk, azok a’ jószágatlan Nemes emberek Testamentomainak - is belsõ formáira illenek. §. 117. A’ mi pedig a’ Testamentomaiknak külsõ formáját illeti: következendõket kell meg-tartani: — A’ jószágatlan Nemes embernek vagy van Városi öröksége, vagy nintsen: Ha a’ jószágatlan Nemes embernek Királyi, és Szabad Városi földön lévõ T

4

t rdelt6_201-300ig.qxd

296

2007.08.05.

9:38

Page 96

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

öröksége vagyon, ezen Városi, örökségérõl, a’ Városi Tanáts, vagy Városi személlyek elõtt kelletik testálni; és ebben külömbözik már a’ jószágatlan Nemes ember Testamentomának külsõ formája; a’ jószágos Nemes ember Testamentomától; mert a’ jószágos Nemes ember a’ Városi örökségérõl nem tsak a’ Városi Tanáts, hanem még a’ Káptalan, Vármegye, ’s minden más Nemes hitelességû helyeken testálhat; de a’ jószágatlan Nemes ember, a’ Városi örökségérõl, az Ország Bírái, Káptalanok, és a’ Vármegyék elõtt, tellyességgel nem testálhat, hanem tsak a’ szükséges, vagy más képpen el-kerülhetetlen esetben, mint ezt az itten feküvõ 1655. esztendõbéli 46. Tzikkely bizonyítja. Anni 1655. Art. 46.

1655. Esztend. 46. Tzik.

Statuunt porro Regnicolae, ut Testamentariae Dispolitiones Nobilium possessionatorum de haereditatibus Civilibus, non solum coram Senatoribus Liberarum Civitatum, aut Oppidorum privilegiatorum, sed etiam Capitularibus, aut aliis authenticis, vei sussicientibus personis confectaes,suum vigorem, & robur habeant: Nobiles vero impossessionati, nihilque penitus bonorum in Comitatibus habentes extra

Azt rendelték továbbá az Ország’ Rendei, hogy a’ jószágos Nemes embereknek, magok Városi örökségeikrõl tétetett testamentomai, nem tsak azok légyenek törvényes erejûek, mellyeket õk a’ szabad, és királyi, vagy privilégyiált Mezõ Városoknak Tanátsbéli emberei elõtt, hanem a’ melIyeket meg a’ Káptalanbéli, vagy más közönséges, avagy elégséges hitelességü személlyek elõtt-is tésznek. — A’

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. casum necessitatis coram Magistratu, vel civilibus personis Testamenta sua condere obligantur.

297

jószágatlan Nemes, vagy kétséges Nemességü emberek pedig, a’ kiknek a’ Vármegyében semmi J ó s z á g o k nintsen, a’ szükséges, vagy el-kerülhetetlen eseteken kívül, vagy a’ Városi Tanáts, vagy Városi személlyek elõtt kötelesek a’ magok Testamentomokat tenni.

§. 118. Ha pedig egy Királyi Városban lakó jószágtalan Nemes embernek éppen semmi ingatlan Városi öröksége nem vólna, hanem tsak ingó javakkal, mint p. o. pénz, házi eszköz, köntös, ’s több a’ félével bírna: ekkor minthogy a’ Nemes embernek ingó javait a’ törvény, és a’ törvényes szokás a’ Nemes ember személlyéhez köti, személlye pedig a’ Nemes embernek, nem a’ Városi Tanáts, hanem a’ Vármegye alatt vagyon, ’s külömben-is az elõttünk lévõ 46-dik Tzikkely tsak akkor kötelezi a’ jószágatlan Nemes embert a’ Városi Tanáts elõtt való testálásra, midõn a’ Testamentomának tárgya a’ Városi örökség, nem pedig, mikor tsupa ingó javakról testál: tehát azt ítélem, hogy a’ Királyi Városban lakó jószágtalan Nemes ember, midõn nem Városi örökségrõl, hanem tsupa ingó javakról testál, nem tartozik, ha nem akar Városi Tanáts, vagy személlyek elõtt testálni; hanem mint szinte a’ jószágos Ne-

t rdelt6_201-300ig.qxd

298

2007.08.05.

9:38

Page 98

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

mes emberek, az Ország Bírái, Káptalanok, Konventek, Vármegyék elõtt szabadoson, és törvényesen testálhat. Így kell okoskodni a’ Privilegyiált Mezõ Városokban lévõ örökségeikrõl-is a’ jószágtalan Nemes embereknek: mivel errõl-is nyilván szóll a’ fenn említett Tzikkelly. Ha pedig Falun, vagy ollyan Helyt lakik, a’ hol Privilegyiált rendes Tanáts nintsen; tehát a’ jószágos Nemes emberek formájára testál, minthogy úgy-is az illyen Nemes örökség-béli földrõl (mivel az a’ földes Úré) nem testál, hanem tsak a’ földben heverõ Pénzérõl.

zönséges, vagy más tisztességes hivatalban; föld. Uraság’ szolgálattyában helyheztetett, Városban, vagy Városon kívül lakó nemtelen személlyek. 2. A nemtelen árendátorok. 3. A’kik valamelly Uraság földén ugyan letelepedtek, de magokat alája nem adták, hanem vagy az Uraságtól, vagy a’ Parasztoktól pénzen bérlett földekbõl élnek. 4. Ollyanok, a’kik magok nemtelenek lévén, Nemes jószágos leányt vettek, és ennek jószágában laknak minden maradékokkal: Az illyen rendû emberek’ Testamentomainak kelsö formáját a’ mi illeti: A’ nemtelen szabad személynek ha jószága vagyon, azt vagy maga kereste, vagy anyai jusson, vagy felesége jussán bírja: már 1. Ha a’ nemtelen szabad személynek tulajdon keresett jószága vagyon, errõl azokat tartsd-meg, a’ mellyeket oda fellyebb a’ III-dik Részben a’ keresett javakról a’ 72-dik §-tól fogva a’ 89-dikig mondottunk. 2. Ha anyai Nemes jussokat bír, a’ jószág birtokára, és az azzal való bánásra nézve, úgy gondoltatik, mint akármelly jószágos Nemes ember, azért, a’ mit a’ Nemesekrõl a’ fellyebb való §§-ban mondottunk, ezekre-is alkalmaztathatók: Azt az egyet mindazonáltal, hogy vallyon a’ nemtelen szabad személy a’ köz-keresetû jószágban feleségére nézve ollyan törsökös keresõnek tartattathatik-é, mint a’ Nemes

VI. RÉSZ. A’ NEMTELEN SZABAD SZEMÉLLYEKRÕL. § 119.

N

EMTELEN, de szabad személlyeknek hívjuk mind azokat, a’ kik magok személlyekben ugyan nem Nemesek; de sem nem Városi Polgárok, sem semmi földes Uraságot nem esmérnek, és a’ magok személlyekben többnyire a’ Vármegye alá vagynak vettetve: Illyenek 1. minden kö-

299

t rdelt6_201-300ig.qxd

300

2007.08.05.

9:38

Page 100

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

embert törsökös keresõnek a’ 106-dik §-ba adtuk elé, a’ Prókátorokra bízom, hogy vítassák, mert egy átallyában mind a’ két részrõl felette erõs, és sokat nyomó pontok adják elé magokat, mellyeket én máskorra halasztok. A’ felesége, ’s gyermekei jussairól pedig külömben-is tudni való, hogy senki, és így egy nemtelen szabad személy se testálhat rend szerént. § 120. A’ mi pedig Testamentomainak külsõ formáját illeti, a’ nemtelen szabad személy ámbár ugyan nem Nemes, de azért nem földes Uraságot esmérõ paraszt, és valaminthogy paraszt Bírák alatt nintsen, úgy Testamentomát-is nem a’ parasztok, hanem a’ Nemes emberek formájára, akár a’ közönséges, és Nemes hitelességû helyeken, úgymint Káptalanok, Konventek, akár öt Nemes tanú elõtt tészi: Sõt Nemesi jószágot annya, vagy felesége jussán bíró nemtelen ember, nemesi jószágáról nem-is tehetne a’ Városi Tanáts elõtt Testamentomot, mert külsõképpen törvénytelen vólna; hanem a’ jószágos Nemes emberek’ formájára, a’ 114. és 115. §-sok szerént.

t rdelt7_301-400ig.qxd

2007.07.15.

10:32

Page 1

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

301

§. 121. A’ Testamentom, és törvényes örökös nélkül meg-hólt jószágatlan Nemes, és szabad nem/ telen emberek’’ holta után meg-maradott javairól. Ha a’ Jószágatlan Nemes, vagy a’ szabad nemtelen Testamentom, és örökös nélkül, akár Királyi szabad Városban, akár Uraság földén meg-hal, az illyen rendû embernek ingó javaiban örökös a’ Királyi Fiskus. Ha pedig a’ Nemesnek, vagy szabad nemtelennek Királyi Városi ingatlan javai vóltak: az ingatlan jószágba örökös a’ Város. Ha földes Uraság földén lakott, tsak a’puszta föld, ’s az épületek az Uraságé, a’ földben, épületekben, fold színén lévõ dolgokban, vagy közönségesen a’jószágban heverõ pénz mind a’ K. Fiskusé; miért? Mert ez ingó jószág; ebben pedig örökös a’ Királyi Fiskus. Ímhol a’ Bizonyság: Artic. 62. Anni 1715.

1715. 62-dik Tzik,

Siquidem circa Personarum Nobilium in fundis tamen russicanis degentium imo etiam ignobilium caducitates, taliumque fuccessionem nonnullae hactenus fignanter Jaurini exortae fuissent quaesliones, & difficultates ideo pro dissinguendis, & declarandis tam Fisci Regii, quam ibi-

Minthogy a’ Paraszt földön lakozó Nemes, sõt nemtelen személlyeknekis (érti a’ szabad nemteleneket) törvényes örökös nélkül el-maradott javai körül mind ekkoráig, nevezet szerént Gyõrben némelly kérdesek , és nehézségek támadtak. Hogy azért mind a’ Királyi Fiskus, mind a’ Föl-

t rdelt7_301-400ig.qxd

302

2007.07.15.

10:32

Page 2

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

dem, utpote Jaurini, non fecus per totum Regnum Hungariae Dominorum Terrestrium Juribus statuitur, ut Domini quidem Terrestres omnes & finguli in Universis bonis, rebusque mobilibus rusticorum , sen Colonorum fuorumacquisitis non tantum in femine desicientium, & ab intestato decedentium, fed etiam Nota infidelitatis, aut criminis laesae Majestatis reorum inperturbate fuccedant, Nobilium vero & liberarum perfonarum nulli proprietario Domino obligatarum in fundis rusticanis degentium, seu in femine desicientium, & ab intestato decedentium, seu de Nota insidelitatis, aut criminis laesae Majestatis convictorum, universae res mobiles per; eos aquisitae una cum summa pecuniaria, si quae in ejusmodi fundis rusticanis investita comperiretur (folis duntaxat fundis, ac iisdem alligatis appertinentiis per Dominum Terrestrem, nisi & is eotum a fidelitate desecerit, libere reluendis, sicque pro se retinendis) ad rationem Fisci Regii applícari deSeant

des Uraság jussai, mind Gyõrben, mind pedig egész Magyar Országban egymástól meg külömböztessenek, és ki-fejeztessenek, a’ rendeltetik: hogy nem tsak a’ magtalanúl, és testálatlanúl meg holt, hanem még a’ Király, vagy Ország ellen való hitetlenségben találtatott Jobbágyoknak is mindennemû keresett, és ingó javai minden akadály nélkül, az õ földes Urokra fzálljanak, — A’ Nemes, és szabad, és semminemü földes Uraságnak el-nem kötelezett paraszt jószágon lakozó akár magtalanúl, és testálatlanúl meg haló, akár Király, vagy Ország ellen való hitetlenségért megítéltetett személyeknek pedig mindennémû általak keresett ingó javai azzal a’ pénzel együtt, a’ melly azokban a’ jószágokban hever, a’ Királyi Fiskus számára fordíttassanak. A’ tsupa földöket, és a’ földhöz ragasztott jószágokat (érti az épületeket ’s a’t.) pedig a’ földes Ur, hanem ha ez - is hitetlenségben esett, szabadoson magához válthassa, és magának meg-tarthassa.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

303

Decisio Curialis.

Királyi Törvényes Udvar’ Végezése.

Siquidem Succefsio Fisci Civici in defectibus per Art. 16. 1649. ad Bona duntaxat Civilia restricta esset, idcircó eveniente alicujus liberae in Civitate degentis, led nulla bona Civilia possidentis Personae desectu ex Artic. 62. 1715. in fubsiantia desicientis nul/ lam fuccessionem praetendere potest, veruin Fisco Regío immediata successio competit: quia praecitatus 62. Art. habet pro objecto liberas Personas in fundis rusticanis degentes, sub istam verõ classem Fundí civiles non cadunt. &c.

Minthogy a’ Kir. Városi Fiskusnak valamelly magtalanúl tneg-hólt embernek örökségében való jutását, az 1649. eszt. 16. Tzik. tsak a’ Városi jószágokra határozta. Innen hogy ha valamelly Királyi Városban lakó, de semmi Városi ingatlan jószággal nem bíró szabad személynek magva szakadna, a’ Város Fiskussa a’ magtalannak jószágához az 1715 eszt. .62. Tzikkelyébõl semmi Just nem formálhat magának: hanem az illyen jószágban minden közben vetés nélkül a’ Királyi Fiskus az örökös. Mert a’ 62-dik Tzikkely az ollyan szabad személlyekrõl szóll, a’ kik paraszt földökön laknak, már pedig a’ Városi földek, nem paraszt földek, ’s a’ t.

t rdelt7_301-400ig.qxd

304

2007.07.15.

10:32

Page 4

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

305

§. 124.

VII. RÉSZ. A’ KIRÁLYI VÁROSI POLGÁROK TESTAMENTOMAIRÖL.

§. 122.

KIRÁLYI

Városi Polgáron értünk ollyan személyt, a’ melly egy szabad Kir. Városnak Hites Tagja, úgy pedig hogy valaki Fejedelméhez való Hitit egy Szabad, ’s Királyi Városi Tanáts elõtt le-nem tette, és a’ Királyi Város Polgárok’ könyvébe bé nem iktatott, sem K. Városi Polgárnak nem mondattathatik, sem a’ K. Városi Polgárok jussaival nem élhet. §. 123. A’ K. Városi Polgár Testamentomában a’ Törvény-tévõ éppen úgy meg-kívanja, hogy mind belsõ, mind külsõ törvényes formája meg-légyen, mint a’ Nemesek’ testamentomában. — A’ belsõ formája vagy a’ testáló személyt, vagy az el-testálandó jószágot illeti. — Valamit fellyebb a’ 24-dik §-ban közönségesen a’ személyekrõl mondottunk, az pontról pontra, a’ K. Városi Polgárokra-is illik, a’ honnan az olvasót, a’ most emített Szakaszra útasítjuk. §. 124.

A’ mi az el-testálandó jószágot illeti: — Elõre botsátom, hegy nem tartok ízetlenebb dolgot, mint mikor némelly Törvény magyarázók, vagy inkább törvény tekerõk, a’ Városi Polgárt, ’s ennek javait, a’ földes Uraságot esmérõ parasztal, ’s a’ földes Uraság alatt lévõ paraszt jószággal egybe zavarják; a’ paraszt jószágokról való Törvényeket a’ Városi Polgárok’ javaira szabják: A’ Törvényt tartván sinór mértékül, én úgy hiszem, hogy más a’ Városi Polgár, más a’paraszt, más a’ Királyi Város fõidén lévõ jószág, más a’ földes Uraság földén lévõ jószág, a’ mit egytõl meg-kell választani, nem kell azt egybe zavarni, mert maga a’ Törvény-is megkülömböztette ezt: Verbõczy, a’ maga Törvényes Könyvének III. Részében, a’ 8-dik Szakasztól fogva a’ 20-kig külön veszi-fel a’ Városi Polgárokat: A’ 25-dik Tzikkelytõl fogva a’ 31-kig külön szóll a’ Parasztokról. A’ Városi Polgár örököse a’ maga õsi, és keresett jószágainak, és az utólsó magtalan még az õsiröl-is szabadoson testál; de a’ paraszt ember nem örököse a’ maga jószágának, hanem tsak a’ jószágban. heverõ pénzének. Innen az utólsó magtalan Paraszt, az az: a’ kinek semmi törvényes örököse nintsen, sem õsi sem keresett jószágaiból földes Ura jussainak sérelmére nem testálhat. Nem tzélom itten, U

t rdelt7_301-400ig.qxd

306

2007.07.15.

10:32

Page 6

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

307

hogy a’ paraszt, és a’ Városi Polgárok, ’s ezeknek javai között lévõ külömbségekrõl szólljak, hanem tsak azt említem, a’ mi tzélomra vagyon, és azt mondom, hogy minthogy Verbõtzy Törvényes Könyvének III. Részében a’ 20-dik Szakasznak 3dik pontjában világos szókkal mondja, hogy a’ Városi Polgárok az õ Privilégyiomokon kivül minden dolgaikban, és tselekedeteikben ezen Magyar Országnak Törvényei, és szokásai alája vagynak vetve, következésképpen a’ Városi Polgároknak javai-is, és a’ birtokosoknak ezek eránt való Rendelései ugyan azon Törvények által igazgattatnak, a’ mellyek által a’ Nemeseknek Királyi Adományon kivül nyert (Bona extradonationalia) javai: Innen tehát a’ Városi Polgárt, a’ Testamentomban nem úgy kell gondolni, mint a’ földes Uraságot esmérõ parasztot, úgymint a’ ki a’ mit bír, mind földes Ura engedelmébõl bírja; hanem úgy kell gondolni, mint egy tulajdon földén (ki-vévén a’ földes birtokos jussokat, mellyek távolaslag a’ Koronát, közelebbrõl pedig a’ Várost illetik, (Jura territorialia) lakó, tellyes maga Polgári szabadságában lévõ embert: javait pedig az azokkal való bánásra, és rendelésre (nem pedig természetére) nézve, mint akármelly Királyi Adományon kivül nyert Nemesi jószágot. — Mind ezekbõl az a’ következés , hogy a’ Városi Polgárnak Testamentomát belsõ formájára a’ testálan-

dó jószág eránt szinte úgy kell meg-nézni, és tekinteni, mint a’ Nemesek Testa-, mentomát, és a’ mellyeket a’ Nemesek Királyi Adományon kivül nyert jószágaikról §. 103. mondottunk, azok a’ Városi Polgárok jószágaira-is (igen kitsiny külömbséggel) reá illenek. §. 125. Immár ha a’ Királyi Városi Polgárt, mint testálót tekintjük, itt-is a’ testáló, vagy elsõ szerzõ, vagy ennek törvényes maradéka , vagy leg-utolsó magtalan. Minthogy a’ maradékok, mint maradékok gondoltatva, tudni való, hogy õsi jószágot bírnak; innen azokat a’ törvényeket, a’ mellyeket mind közönségesen, mind különösön az õsi jószágokról, és ezeket akármi módon illethetõ Testamentomokról a’ 63-dik §-tól fogva a’ 70-kig béfoglalva mondottunk, mind azokat valamint ott, úgy itt-is a’ Szabad, és Királyi Városoknak Polgáraira alkalmaztatjuk: — Úgy szinte valamit a’ jószágnak elsõ szerzõirõl, mind a’ III-dik Részben, a’ 71-dik §-tól fogva a’ 89-kig bé-foglalva, mind pedig a’ IV-dik Részben a’ Királyi Adományokon kivül nyert Szerzeményekrõl tejendõ Testamentomokról a’ 103-dik §-ban beszéllettünk; Nem külömben végtére, a’ mellyeket az Aszszonyok’ Testamentomairól fellyebb a’ III-dik Részben a’ 90, 91dik Szakaszokban említettünk, mind ezeU

2

t rdelt7_301-400ig.qxd

308

2007.07.15.

10:32

Page 8

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

309

ket a’ Szabad, és Királyi Városoknak Polgár Férjfiai, és Aszszonyi magokra szabhatják, és a’ végre azokra a’ szakaszokra útasíttatnak, azt tévén melléje, hogy a’ Királyi Városi Polgár Férjfi, és Aszszony a’ Házassági köz keresetrõl miképpen testáljanak, azt mindjárt a’ következendõ 12ó-dik §-ban meg-fogjuk látni. A’ mi az utolsó magtalant illeti : Vallyon t. i. egy szabad, és Királyi Városbeli Polgár férjfi, vagy aszsszony , a’ ki az õ famíliájában leg-utólsó magtalan, a’ maga õsi jószágát törvényesen el - testálhatja-é ? Minthogy erre a’ kérdésre való feleletben minden Városi; sõt felsõbb törvény-székek, minden törvény visgálók közönségesen meg egyeznek abban , hogy a’ Városi utólsó magtalan az õsi jószágról minden tartalék nélkül szabadossan, és törvényessen testálhat; azért mi-is ezen kérdést tovább vívtatni nem fogjuk, azt tévén melléje, hogy a’ Kir. és szabad Városnak, a’ törvényes dolgokban szószóllója (Fiscus Civitatis) az utólsó magtalannak jószágát tsak akkor foglalhatja-el, ha a’ Polgár férjfi, vagy aszszony minden Testamentom nélkül talált volna meg-halni, vagy pedig tett ugyan de erõtelen, és tör-vénytelen Testamentomot, már pedig törvénytelen, vagy minden Testamentom nélkül meg-halni, a’ nállunk mind egy, hogy ha tehát a’ Városnak törvénybéli Szószóllója (Fiscus Civicus) tsak a’testálatlan megholt Polgárnak, vagy Polgárnénak örököaz

se; egy átallyában következik, hogy az utólsó magtalan valamint a’ keresetrõl, úgy az õsiröl bízvást testálhat. De mind ezeket mint világos, és semmi kéttséget nem esmérõ dolgokat abban hagyván, mennyünk két nevezetes tsik-lándósabb tárgyakra, mellyek a’ szabad és Királyi Városi Polgárok között olly véghetetlen sok Testamentomi pereknek gazdag, ’s máig-is alig ki-meríthetetlen kút-fejei ’s magvai voltak, ’s maradtak tudni-illik: a) A’ házassági köz-keresetnek tárgya. b) Vallyon a’ magtalanúl, és testálatlanúl meg-hólt Városi férjfiúnak vagy aszszonynak ingatlan javai az életben megmaradott házas társra tökélletes vagy tsak haszna vehetõ Uradalommal szállanak-é, és tehet-é rólla-Testamentomot? §. 126. A’ Királyi szabad Városi férjfiúnak a házasság ideje alatt feleségével együtt gyûjtött keresetét illetõ Teslamentomról. A’ Városi férjfi’ és aszszonynak a’ házasság alatt gyûlt kereteteket a’ mi illeti: Ez eránt a’ mennyi a’ Törvény tudó, annyi a’ vélemény-is; némellyek a’ városi férjfiakat (érteni kell tsupán tsak a’ szabad Királyi Város, nem pedig a’ földes Uraságot esmérõ Városoknak lakossait) a’ Nemes férjfiakhoz hasonlítják, és azt mondU

3

t rdelt7_301-400ig.qxd

310

2007.07.15.

10:32

Page 10

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

ják: hogy valamit fellyebb a’ 104-diktõl a’ l08 §-ig mondóttunk, mind az a’ Városi emberekre-is pontról pontra reá illik: mert 1. A’ Városiak (némelly Privilégiumokat, és Törvényeket ki-véve) ollyan esetekben, a’ hol a’ szabad és Királyi Városokról semmi különösön nintsen végezve, a’ Nemesek Törvénnyeik, és Törvényes szokásaik szerént szoktak igazgattatni és ítéltetni. 2. Azok a’ Királyi Törvényes Udvar végezések, mellyekbõl a’ Nemesi férjfiaknak köz keresetekben lévõ minemû törsökos keresetek meg-mutattatik, a’ Királyi Törvényes Végezésekben (Planum Curiale) az alatt a’ Szakasz alatt vagyon, melly a’ szabad és Királyi Városokra-is ki-terjed. Némellyek ellenben ezt tagadják, és a’ Városiak köz-keresetek Törvényét Verbõtzi Törv. Könyv. III. Része 29-dik Titulusában heíyheztetik, és azt mondják: hogy a’ Városi ember szint úgy mint a’ Paraszt ember a’ köz-keresetnek tsak felérõl testálhat; mert a) A’ Városi jószágok szint úgy mint a’ paraszt földek, nem egyebek, hanem tsak ingó jószágok. b) A’ Városi k’öz-kereseteket illetõ ’s tárgyazó kérdések és Perek eleitõl fogva, a’ Verbõtzi Törv. Könyv. III. Része 29-dik Titulussából fejtettek és határoztattak-meg. Akár hogy akár mint légyen a’ dolog, ha szinte a’ Városiak a’ köz-kerefetrõl úgy

testálnak-is mint a’parasztok; de nem következik az, hogy azért testálnak úgy, mert az õ Törvények a’ 29-dik Szakaszban vagyon. A’ Nemesnek úgy mint a’ Városinak lehet egyenlõ esetekben egyenlõ Törvények a’ pararasztal: de azért az ö eseteket illetlen volna a’ paraszt Törvényekbõl megmutatni. A’ Városinak se szabad ha atyafi vagyon az õsirõl testálni, a’ parasztnak se’ szabad; de azt hogy a’ Városi nem testálhat az õsirõl, nem mutatjuk-meg a’ parasztokról szólló Törvénybõl. Mitsoda nagy zavart tészen az a’ törvénykezésben, midõn a’ Városi Polgár’ Törvényes esetei meg-fejtésében hol a’ Nemesek Törvényeibe szaladunk, ha ebbõl ki-fogyunk, a’ parasztokéba ugrunk, és így a’ V. Polgárból hol Nemest, hol parasztot teszünk: ha hát még magok a’ Törvény tudók-is bizonyos és álhatatos különös Törvény a’ Városiak köz-keresetekrõl nem lévén, sokszor haboznak; hát ugyan a’ szegény tudatlan Városi nép hogy ne hibázna testálásában, és a’ midõn azt gondolja, hogy örökösit jól hagyja, tsak bajt hágy a’ nyakokba. — — Nagy reménységem vagyon énnékem, hogy a’ mi Hazánknak bölts Solonnyai és Lycurgussai a’ jövõ Ország-gyülésén a’ többek között ezen nevezetes, úgy mint a’ köz-keresetnek tárgyát, melly eleitõl fogva oly sok véghetetlen pereknek magva volt, az azt világosító nevezetesebb esetekkel együtt, mind a’ Nemesi, mind a’ Városi PolgárokU

4

311

t rdelt7_301-400ig.qxd

312

2007.07.15.

10:32

Page 12

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

ra nézve, a’ maga Törvénytevõ hatalmának tárgyául fogja tenni: míg pedig a’ lenne, ezt a’ kérdést következendõ módon vítathattyuk.

A’ Királyi Városbéli aszszony a’ maga köz-keresetbéli jussát meg-mutathattya. I. A’ maga nevének a’ szerzõ levélbe való bé-iktatása által; ha tehát az aszszonynak-is a’ neve a’ jószágos levélbe bé-vagyon iktatva; ekkor a’ jószágnak fele az aszszonyt illeti, és így az aszszonynak a’ jószághoz köz-keresetû jussa vagyon: ezen köz-keresetû jusnak következései ezek : a) Az aszszony a’ jószágnak felérõl szabadosan és hathatósan testál, gyermekeinek annyit hagyhat, a’mennyit tetszik. b) A’ férjfi az õ feleségét illetõ jószágot maga nevére fel-vett adóssággal meg nem terhelheti: az aszszony sem tartozik férjének adósságait, a’ jószágnak az aszszonyt illetõ fele részébõl ki-fizetni — a’ honnan c) A’férjfi a’ jószágnak õtet illetõ fele részérõl ugyan szabadosan testálhat; de a’ jószágnak más fele részérõl, melly tudniillik a’ felesége neve bé-íratása, és így a’ köz-kereset jussán az õ feleségét illetné, semminémû Testamentomot nem tehet, és ha tészen, a’ Testamentoma erõtelen lészen: hogy pedig ez a’ Királyi Város bélieknél így légyen, bizonyíttya ezt ez elõtt egynehány Esztendõkkel hozatott Törvényes végezés, mellyre a’ következendõ környül-állások adtak alkalmatosságot: Egy Budai Polgár el vészen egy özvegy aszszonyt, kivel-is a’ házasság ideje alatt egy házat és szõllõt szerzett, a’ szerzõ le-

§. 127. Sem az aszszony a’ köz-keresetröl nem testálhat, sem ha el-testálta-is, a’ hagyományosok vagy az örökösök a’ nékiek az aszszonytól testált hagyományt vagy örökséget tsendesen meg nem tarthattyák, valameddig törvényesen meg nem bizonyosodnak a’ felöl, hogy az aszszonytól el testált jószághoz az aszszonynak a’ köz-kereset jussán törvényes jussa vólt; minthogy azért arról hogy a’ köz-keresfetü K. Városi aszszony a’ maga köz-keresetérõl szabadosan testál semmi kérdés nintsen; hanem az a’ kérdés, mellyik Királyi Városi aszszonyt lehet köz-keresetü aszszonynak tartani, innen úgy tetszik énnékem, hogy elsõben arról szükség értekezni, hogy mellyek azok a’ módok, mellyek szerént egy Királyi Városi aszszony a’ házasság alatt gyûjt keresményben a’ Törvény értelme szerént köz-keresõnek tartattathatik, és úgy ennekutánna, ezen köz-keresetnekmind a’ férjfira mind az aszszonyra nézve való folyadékiról: Az 1622. Esztendõ béli 67. Törvényes Tzikkely egy átallyában meg-kívánnya, hogy az aszszony a’ maga köz-keresetû jussát bizonyíttsa-meg.

313

t rdelt7_301-400ig.qxd

314

2007.07.15.

10:32

Page 14

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

315

vélbe pedig a’ felesége nevét bé-íratta, idõvel az aszszony meg-hólt, hagyván maga után egy árva ’s most említett férjétõl született leányt: a’ férjfi az aszszonynak halála után meg-házasodott, és az elsõ házasságabéli egészsz köz-keresetét, következésképpen a’ meg-hólt elsõ feleségére esendõ jószágot-is a’ második feleségének testálta. A’ leány már férjhez-is ment lévén édes Attya halála után azt a’ részt, melly az õ meg-hólt édes Annyát fele részében a’ köz-kereset’ jussán illette, mind édes Annyának törvényes maradéka, a’ mostoha Annya úgy mint a’ jószágnak birtokossa által ki-adatni kérte: a’ mostoha Anya magát a’ Testamentomhoz tartotta, melly szerént az egész jószág nékie vólt férje által testálva. A’ leány a’ Bíróhoz folyamodott. A’ Budai Tanáts azt ítélte, hogy a’ férjfinak a’ köz-keresetû jószágnak az aszszonyt illetõ felérõl tétetett Testamentoma erõtelen azért; mert, azonnal, hogy az aszszonynak neve a’ jószágos levélbe bé volt írva, immár a’ jószágnak fele az aszszonyt, ennek halála után pedig az õ gyermekét illette; és ezokáért az egész köz-keresetû jószágnak, tudni-illik a’ háznak és szõllõnek felét, a’ jószágnak törvényes interesre húzott, ’s a’ gyermek Annyának halála után számlálandó interesseivel együtt a’ leánynak ítélte. A’ Budai Tanátsnak ezen végezését a’ T. Tárnok-szék helybe hagyta, a’ Felséges

Királyi Törvényes Udvar eleibe menvén a’ dolog, a’ Királyi Tábla a’ Budai Tanáts és Tárnok szék ítéletét helybe hagyta ugyan; tsak hogy a’ jószág jövedelmeit nem az aszszony’ halálától, hanem a’ leánynak férjhez menetelétõl fogva parantsolta számláltatni, mellyet a’ leg-fõbb Törvény-szék-is (tudni-illik a Septem Viratus) helybe hagyott, és meg erõssített. Ez a’ végezés hozatott Fittz Anna Mária Aszszony született Fiolának: az õ mostoha Annya, és néhai édes Attyának Fiola Ágostonnak el-maradott özvegye ellen folytatott ügyben. A’ per kezdõdött a’ Budai Tanáts elõtt 1791-dik Esztendõben Májusnak 24-dik napján: a’ Felséges Fõ Törvényszéknél (a’ Septem Viratuson) le-folyt 1796ban Februariusnak 26-dik napján. A’ végezeteket meg-láthatod a’ Budai Tanáts levél tárjában (Archivumában). II. Meg-bizonyítja még a’ Királyi Vá-rosbéli aszszony a’ maga köz-keresetû jussát a’ házassági kötelezõ levél által. Szokásban van már tudni-illik a’ házasúlandó Városi személlyek között, hogy minekelõtte egybe-kelnének, olly házassági kötést (Contractus Matrimonialis) tésznek, hogy valamit a’ házasok a’ házasság ideje alatt fognak gyûjteni és keresni; mind az akár ingó akár ingatlan jószág légyen, köz-keresetnek tartattassék, és a’ házas személlyeket egyenlõ részben illesse: hogy ebben az esetben-is az aszszonynak a’ most

t rdelt7_301-400ig.qxd

316

2007.07.15.

10:32

Page 16

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

317

említett házassági kötelezõ levélnek ereje mellett a’ házasság’ ideje alatt gyûlt keresetnek feléhez törvényes jussa vagyon, és hogy az õtet illetõ fele részérõl szabadosan testálhat, ebben többnyire majd minden Városi törvényes székek egy átallyában meg-egyeznek, sõt a’ minden napi Városi osztályok ezt bizonyíttyák; tsak hogy az aszszony mutathassa-meg, hogy ez vagy amaz jószág a’ házasság ideje alatt gyûlt. Ki-vészem mindazonáltal itten a’ Hite szegett házas társat, a’ midõn vagy a’ férjfi a’ feleségét, vagy az aszszony a’ maga férjét hitetlenül el-hagyja, és imitt amott tekereg, vagy a’ midõn egyik eb, másik kutya, ’s egyik egy felé, másik, más felé tsavarog; mert így nem tudom mellyik Törvény-szék ítélhetne ollyas jószágból, melly ezen külön életben szereztetett, egyiknek vagy a’ másiknak valamit, a’ midõn a’ házasság kötés azt tartja, hogy tsak az a’ jószág légyen közös, melly a’ házasság ideje alatt gyûlt, a’ pedig midõn a’ házasok nem együtt, hanem külön laknak, nem házasságbéli társaság, és így a’ mi ezen kívül gyûlt-is, házasság béli gyûjteménynek sem mondattathatik. Jegyezd-meg azt-is hitetlen, mert ha a’ férjfi addig üti, veri, pirongattya, motskollya jámbor feleségét, hogy emez férjétõl kénteleníttetik el-menni, itt már másképpen van a’ dolog, és tökélletesen azt hiszem, hogy az aszszony a’ maga köz-

keresetû jussát ha külömben nem; de a’Bírónál törvényesen meg-nyerheti. — De ezeddig mind tûrhetõ vólt; mert hátra a’ kényesebb kérdés : t, i. III. Hát ha a’ Királyi Városi aszszonynak sem a’ neve nintsen bé-iktatva a’ jószágos levélbe, sem pedig a’ férjével ollyan házassági kötésre nem lépett, hogy valamit a’ házasság’ ideje alatt keresnek, az közös osztályra mennyen; de azomban a’ Törvények értelme szerént meg-mutathattya, hogy a’ kérdésben lévõ jószágnak keresetében tetszetõs bé-folyása vólt: sõt talám hogy éppen együtt kereste a’ férjével, vallyon ezen környül-állásokban tsupán tsak a’ most említett próbákból kaphat-é az aszszony a’ kérdésben lévõ jószágban köz-kereseti just, és így fogja-é az aszszonyt a’ jószágnak fele illetni, vagy nem? — Ezen kérdésre némellyek azt mondják, hogy a’ Királyi Városi aszszonynak a’ Verbõtzi III. Része 29. Tzikkelye szerént házasság’ ideje alatt gyûlt keresményben egyenlõ fele jussa vagyon; mert a’ Királyi Városi javak, szinte úgy mint a’ paraszt jószágok ingó jószágok; de ez az állatás, hogy a’ Városi örökség ollyan ingó jószág légyen, mint a’ paraszt jószágok, némellyeknek nem tetszik: itten azért az alkalmatossághoz képpest szükségesnek látom 1. Némellyeknek véleménnyeit ez eránt fel-fedezni. 2. Elõ-terjeszteni, hogy minemû esetekben, ’s mennyiben

t rdelt7_301-400ig.qxd

318

2007.07.15.

10:32

Page 18

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

319

szoktak mondattatni a’ Királyi Városi ingatlan jószágok, ingó jószágoknak ? a) A’ mi annak okáért az elsõt illeti, igaz-é az hogy a’ Királyi Városi örökségek minden külömség nélkül; sõt szinte úgy, mint a’ paraszt jószágok, az ingó javaknak sorjába tartoznak? — Már fellyebb a’ 62. §-ban a’ II-dik szám alatt említettük, hogy annak a’ ki más földén lakik, annak valóságos földbéli öröksége nintsen; hanem tsak az az övé, a’ mit ebbe a’ földbe jó lélekkel be-vert, és így tsak pénze vagyon, a’ pénz pedig ingó jószág, a’ földnek Ura pedig a’ jószágot maga úttya, és rende szerént magának el betsülteti, és a’ föld’ használóját pénzel ki-fizetheti. Valamennyi Földes Uraságot esmérõ paraszt ember Magyar Országon vagyon, az mind a’ maga Földes Urának földét bírja; innen látni való, hogy a’ paraszt embernek nintsen öröksége, sem a’ földnek nem örököse; hanem tsak az az övé, a’ mit erre a’ földre épített vagy külömben be-vert; már pedig a’ Földes Úr mind azt, a’ mit a’ paraszt ember a’ földre épített, mind azt, a’ mit a’ földbe be-vert, maga úttyán magának el-betsültetheti,, és a’ parasztot kész pénzel ki-fizetheti; és így a’ parasztnak minden jószágát ingó jószággá teheti; mert a’ pénz ingó jószág: látni való, hogy a’ paraszt embernek a’ maga Földes Urára nézve semmi ingatlan jószága nintsen; hanem tsak ingó jószága, és hogy a’ most

említett értelemben a’ parasz jószágok valóságos ingó jószágok, tsalhatatlan igaz; de mellyik az a’ Törvény visgáló Magyar Országon, a’ ki ebben az értelemben mondhassa a’ Királyi Városi örökséget ingó jó-szágnak, mellyik az a’ fényes rendû Nemes ember Magyar Országon, a’ ki egy Királyi Városi Polgárnak javait szabad tet-s szése szerént magának el-betsültethetné, és kész pénzen magához válthatná? A’ Királyi Városi Polgár ollyan örököse és tulajdonosa a’ maga javainak, mint szinte az elsõ Magyar Országi Hertzeg, és senki-is õtet az õ birtokából a’ Törvénynek rendes úttyán kívül ki nem vetheti; az õ jószága tehát nem ollyan ingó mint a’ paraszt emberé. b) Hogy a’ Királyi Városi ingatlan jószág a’ Törvény elõtt-is valóságos ingatlan jószág, és a’ maga ingatlan természetét szinte úgy meg-tartya, mint akár melly Nemesi jószág, bizonyíttyák ezt a’ Törvénynek világos szavai, melly azokat mind Verbõtzinél a’ III-dik Részben, a’ 12. 13. és 14-dik Tzikkelyekben, úgy szinte a’ 1647. Esztendõ béli 87-dik, 1649. Esztendõbéli 16-dik Tzikkely, 1655. 46-dik Tzikkelyekben valóságos örökségeknek nevezi; sõt mind Verbõtzi az említetett 3. Tzikkelyekben, mind a’ Tárnok szék’ Törvényes Tzikkelyei (Articuli Juris Tavernicalis) a’ Városi Polgároknak ingó javait az ingatlanoktól nevezet szerént meg-külöm-

t rdelt7_301-400ig.qxd

320

2007.07.15.

10:32

Page 20

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

böztetik, a’ midõn még Verbõtzi a’ 14-dik Tzikkelyben nevezet szerént kifejezi, hogy a’ K. Városi ingatlan jószágoknak nevezetek alatt mitsoda jószágok értettessenek, érti t. i. Verbõtzi az ingatlan K. Városi jó-szágokon minden lakó házakat, majorokat, házi és mezei kerteket, halas tókat, és szõllõket ’s a’ többi. Hogyha tehát a’ K. Városi jószágoknak ingó, ’s ingatlan természeteket maga a’ Törvény-is meg-külömbözteti, azomban pedig mind ezen ingó ’s ingatlan K. Városi javakat úgy pénzzé tenni, és így ingatlan jószággá változtatni nem lehet, mint a’ paraszti jószágokat; ezokáért né-mellyeknek ez az állatás t. i. hogy a’ K. Városi jószágok egy átallyában ingó jószágok légyenek, mint a’ paraszt jószágok, éppen nem tetszik. Minthogy pedig tsak ugyan majd minden Törvény tanúló a’ száján pengeti, hogy a’ K. Városi jószágok ingó javak, ha nem egészszen, de talám még-is leszsz valami a’ dologban; annak okáért. javítva 2. Lássuk-meg mennyiben mondattathatnak a’ K. Városi jószágok ingó jószágoknak? — A’ Városi ingatlan jószágok tsak a’ Nemes birtokos jószágokra nézve mondattatnak ingó javaknak e’ következendõ környül-állásokban : a) A’ Nemesi jószág, ha a’ törvényes maradékok sérelmével idegeníttetik-el a’ Famíliától, a’ Nemes maradékok által a’ Törvénytõl

Törvénytõl ki nem vett esetekben mindenkor viszsza váltattathatik; (jegyezd-meg, Nemes maradékoknak; mert a’ Királyi Törvényes Udvar a’ nemtelen maradékoknak, õsi nemesi jussaiknak viszsza szerzésekre, semmi törvényes just nem enged.) Ellenben, ha a’ K. Városi férjfi vagy aszszony a’ maga Városi örökségeit életében el adja; (minthogy testálva el nem testálhatja) és a’ vevõ a’ vett jószágot az õ jószágában lett törvényes bé-iktattatása után 1. Esztendeig, és 1. napig tsendesen és nyilván minden ellent mondás nélkül bírta, ezen Esztendõbéli idõ le-folyása után annakutánna az el-adónak maradéki a’ jószágot viszsza nem válthattyák; hanem mint akármelly ingó jószág a’ vevõnél és ennek maradékinál marad; innen van az-is, hogy az adósság miatt el-adott Városi házak, a’ mellyekben tudni-illik a’ hitelezõ vagy más akárki, a’ ki az adósnak adósságait le-fizette, törvényesen bé-iktattatott: hanem ha az adós vagy Esztendõ és egy nap alatt a’ házát vagy más ingatlan örökségét meg nem váltya, vagy pediglen minden esztendõben újjabb újjabb törvényes ellent mondást (Protestatiõ Judiciaría) nem fog maga vagy örökösi a’ Tanátsnak bé-nyújtani, az illyen ház vagy örökség, magára és az õ maradékira nézve örökre el-vannak veszve, holott az adósság miatt el-foglalt, vagy akárkinek-is törvényesen által-adatott nemesi jószágot az 1702. EsztX

321

t rdelt7_301-400ig.qxd

322

2007.07.15.

10:32

Page 22

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

béli 17-dik Tzikkelynek értelme szerént, mint a’ Zálogot akármikor viszsza lehet váltani. b) A’ Nemes ember nem tsak hogy Ura a’ maga jószágának; sõt még ezen jószágát az Ország’ sarkalatos Törvényei szerént Földes urasági jussal bírja; és így minden nemesi jószághoz Földes urasági birtokos jussok vagynak köttetve: a’ Vá rosi ember-is tulajdonossa, mégpedig örökös tulajdonossa a’ maga Városi örökségének; de ezen semminémû Földes urasági just nem gyakorolhat, és így e’ tekintetben-is a’ Városi örökségek a’ Nemesi javakkal egybe hasonlíttatva. úgy jönnek majd, mint tsak valami ingó jószágok, Ide ragasztom azt-is, hogy c) Valamint a’ Nemes aszszony az õ meg-hólt férjének ingó javaiban a’ gyermekekkel egyaránt osztozik: úgy némelly Királyi Városokban az aszszonyok az õ meg-hólt férjeiknek ingatlan jószágokbólis, mintha ezek ingó javak vólnának a’ gyermekekkel egyenlõ részt, és így egy gyermeki részt vesznek. — A’ K. Városi örökségek tehát nem magokban; hanem tsak a’ Nemesi jószágokkal egybe hasonlíttatva gondoltatnak úgy, mint ingó jószágok; nem pedig a’ paraszt jószágoknak értelme szerént, mintha a’ Városi jószágok szinte mint a’ paraszt javak, akármikor pénzé tétettethetnének; a’ honnan nem igaz hát az-is, hogy a’ házassági ke-

reset a’ Városi házasok között azért oszlikfel egyenlõre, mivel a’ Városi jószágok szinte úgy, mint a’ paraszt jószágok ingó jószágok. Mások hasonlóképpen azt hiszik, hogy a’ K; Városbéli házasok között, a’ házasság’ ideje alatt gyûlt keresmény ha az aszszony meg-mutathattya azts hogy a’ kérdésben lévõ jószágnak keresetére hathatós bé-folyása vólt, a’ házasok között egyenlõleg fel-oszlik, és ámbár az aszszonynak sem neve a’ jószágos levélbe nintsen béírva, sem a’ köz-kereset eránt kötés nintsen, az aszszony mindazonáltal a’ maga köz-keresetbéli jussát bizonyosan meg-nyeri; ezt hiszik hát mondom némellyek; de nem azért, mintha a’ Városi jószágok ingó javak vólnának; hanem sokkal más külömbözõ fundamentumból; a’ dolognak gyökerére mennek ezek, és így okoskodnak: A’ szoross értelemben vétetett K. Városi Polgárok többnyire mester emberekbõl, Kortsomárosokból, ’s maga kenyerét két kézi munkájával keresõ emberekbõl áll: a’ Városi Polgár a’ maga örökségét többnyire mind kész pénzel szerzi. — Hát ezt a’ pézt honnan szerzi, kivel keresi? — Úgy keresi, hogy a’ Városi Kortsmáros méri a’ bort a’ pintzében, adja a’ szénát ’s abrakot az istállóban, a’ midõn más felöl a’Kortsomárosné honallyáig fel-tûrt kézzel süt, fõz, tálat a’ Vendégeknek, mind a’ férjfi mind az aszszony dolgozik mint két X

2

323

t rdelt7_301-400ig.qxd

324

2007.07.15.

10:32

Page 24

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

hív társ. A’ Városi Tsizmadia tsizmát var, a’ Tsizmadiáné Vásárra mégyen, el-adja a’ tsizmát addig, míg a’ szegény férje oda haza az el-adott helyett újjat var. Pesthen, Debretzenben, Uj-vídéken tulajdon szemeimmel láttam, hogy a’ Kereskedõné a’ férjével mint köz társak úgy mérik, vágják, darabollyák a’ posztót, vásznat ’s a’ t. és így egy szívvel és szájjal foly a’ dolog, közös igyekezettel, ’s fáradsággal gyûl egy kevés pénzetske öszve, mellyen a" férjfi annakutánna egy házat, szõllõt avagy rétet vészen: már ha az aszszonynak a’ férjfitól a’ házasság ideje alatt szerzett jószágnak gyökerére, t. i. a’ pénzre ollyan szemlátomást való bé-folyása vólt, nem illendõ-é; sõt nem törvényes-é, hogy az aszszonynak magához a’ köz-keresetû jószághoz fele jussa legyen, akár légyen benn a’ jószágos levélben az aszszony neve akár ne légyen, és innen vagyon, hogy a’ Törvény visgálók ebben többnyire meg-egyezni láttatnak, hogy a’ most én tõllem elöszámlált környül-állások mivóltából, magoknak a’ Fõ Törvény-székeknek-is ebben a’ tárgyban hozatott végezesei igen igen abban húzódnak egybe, vagy magyarosabban ki-mondva meg-egyeznek, hogy ha az aszszony törvényesen meg-mutathattya azt, hogy nékie a’ kérdésben lévõ, ’s a’ házasság ideje alatt gyûlt keresetnek szerzésére tetszetõs bé-folyása volt, az aszszony a’ jószágnak felét olly hatalommal

nyeri-meg, hogy errõl mint tulajdon szer-. zeménnyéröl szabadosan testálhat, következésképpen a’ férjfi a’ köz-keresetnek a’ maga feleségét illetõ fele részét tellyességel nem testálhattya. Mind ezekbõl immár a’ következik, hogy ha a’ K. Városi aszszonynak sem a’ neve nints bé-iktatva a’ jószágos levélbe, sem ollyas házassági kötése nintsen, melly szerént meg-bizonyíthatná, hogy a’ házasság alatt gyûlt keresetnek fele kötés szerént õtet illeti, de azt sem tudja meg-mutatni, hogy a’ kérdésben lévõ jószágnak keresetére bé-folyása volt, annyival-is inkább, hogy a’ kérdésben lévõ jószágot férjével együtt kereste, ezen környül állásokban mondom az aszszony semmit nem nyerhet; és ha a’ férje az egész házassági keresetet el-testálja-is, az aszszony vagy ennek örökösi a’ férjfi Testamentomát meg nem erõteleníthetik: bizonyíttya ezt a’ következendõ törvényes történet — Egy Budai Polgár a’ maga több mint 100000. forintokat érõ javait a’ maga Testvérjének testálta, a’ feleségének pedig nem egyebet; hanem két annyit, mint a’ mennyit az õ hoza-, dékja tett. Minthogy pedig a’ hozadék 4000 forint vólt, tehát 8000. forintot testált. Nem tetszett az aszszonynak a’ férjfi testamentoma, és ezokáért a’ meg-hólt férjének Testvérjét perbe rántotta, ’s a’ Verbõtzi III.-dik Része 29-dik Tzikkelyébõl az egész keresetnek felét kívánta; de azomX

3

325

t rdelt7_301-400ig.qxd

326

2007.07.15.

10:32

Page 26

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

327

ban az aszszonynak sem neve a’ jószágos levélbe bé-írva, sem a’ házassági keresetnek közös, és egyenlõ osztálya eránt a’ meg-hólt férjével semmi kötése nem volt; de azt sem mutathatta-meg, hogy a’ kérdésben lévõ jószágnak keresetében és szerzésében leg-kissebb bé-folyása lett volna; ellenben meg-mutatódott az, hogy a’ megholt nagyobb részét az el-testált jószágnak a’ maga Testvérjével, kivel tudni-illik kereskedésbéli társaságban volt kereste; ezokárt a’ Tanáts következendõ foglalatú ítéletet hozott; „ Minthogy a’ Verbõtzi III.-dik Része „ 29-dik Tzikkelye a’ Földes Uraságot „ esmérõ paraszt földekrõl és fzeméllyek„ rõl, úgy mint a’ kiknek, javaikban sem„ miek egyebek nintsen; hanem a’ magok „ fáradtságoknak pénzé tehetõ jutalma, „ és így semmi örökségek nints, szóll: „ következésképpen ezt a’ K. Városi Pol„ gárokra, úgymint a’ kik a’ magok java„ iknak tulajdonosi és örökösi, tellyesség„ gel nem lehet szabni, az aszszony pedig „ a’ maga köz-keresetbéli jussát, sem ne„ vének a’ jõszágos levélbe való bé-ikta„ tása által, sem valami az eránt tett kö„ tés által, sem Testamentom által; de „ sem avagy tsak azt, hogy a’ kérdésben „ lévõ jószágnak keresetében, az õ férjé„ nek ha mi részben-is társa lett volna, meg „ nem mutathatta: ellenben hogy az egész „ kérdésben lévõ jószág a’ meg-hóltnak

„ a’ maga Testvérjével való kereskedés„ béli társaságból származott, ki bizonyo„ sodott volna; ezokáért az aszszonynak „ a’ jószág feléhez formált jussa törvényte„ lennek esmértetik ” — Így ítélt a’ Budai Tanáts Bajai Sárának, Dávidovits ellen fojtatott ügyében 1751. Esztendõben. Ezen ítéletét a’ Budai Tanátsnak mind a’ Tárnok-Szék, mind a’ K. Tábla 1754-dik Esztendõben Augustus’ 26-dik napján tartatott törvényes Gyûlésében helyben hagyta. Láss errõl többet a’ Budai Város közönséges Levél Tárjában (Archívumában) §. 128. Itten egy kérdés jönn elõ, vallyon ha az aszszony valami hozadékot hoz az Urához, melly hozadék segedelmével a’ férjfi nagy keresetet tsinál, vallyon az aszszöny a’ tsupa hozadék’ jussán formálhat-é just a’ kereset’ feléhez? — Tetétõl fogva talpig tagadom. A’ hozadékot a’ keresettel soha sem kell egybe-zavarni, más az, midõn valaki hozadékot, más az midõn köz-keresetet keres. Én hoztam a’ férjemhez 100. forintot, a’ férjem tulajdon maga az én minden bé-folyásomon kívül szerzett 1000. forintára jószágot: ezen 1000. forint árú jószágból én nem többet, hanem tsak 100. forintot az az anynyit a’ mennyit az én hozadékom tészen kívánhatok; ellenben ha ezen 1000. forintos jószágban köz-keresõ vagyok, ekkor elsõben a’ hoX

4

t rdelt7_301-400ig.qxd

328

2007.07.15.

10:32

Page 28

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

zadékot mint tulajdon költsön adott józágomat, és ezen kívül még az egész keresetnek felét az az 500. forintot kívánhatok. Senki se gondollya tehát, hogy a’ kié a’ hozadék, hogy az ezen hozadékból keresett jószágnak-is fele a’ hozóé légyen, a’ köz-kereseti juss nem a’ hozadékból; hanem a’ valóságos köz-keresetbõl származik; abból tehát hagy valaki Urához valami pénzt hozott, még azzal köz-kereseti just nem nyer; hanem a’ köz-kereseti just azzal nyeri meg, ha (a’ mint már fellyebb. mondottam) hitelesen meg-mutat-. hattya, hogy a’ kérdésben jószágot az õ Urával közös fáradtsággal együtt kereste. .A’ hozadék ollyan mint a’ költsön fel-vett pénz, én ma ha 100 forintot költsön felvészek, és ezen 100. forinton idõvel 1000, forintára jószágot keresek, nem követke-, zik, hogy ezen 1000, forintos jószágot megkell a’ hitelezõvel osztani, én a’ hitelezõnek nem, egyébbel; hanem tsak l00. forint tõkével, és ennek interessével tartozom; a’ többi az enyim.

sági köz-kereset törsökös szerzõjének tartatik, melly szerént felesége közös jussa ellent nem állván, az egészsz jószágról, és így a’ felesége jószágáról-is szabadosan testálhat, a’ hát a’ kérdés; vallyon így vagyon-é a’ K. Városi Polgároknál-is, és vallyon a’ K. Városi Polgár törsökös keresõnek tartattathatik-é? — Már fellyebb-is a’ 127-dik §-ban a’ hol tudni-illik a’ Budai Tanátsnak a’ Fiola Anna ügyében hozott végezését hoztam elõ, említettem, hogy a’ Városi Polgár férjfi a’ házassági közkeresetben törsökös szerzõnek közönségesen nem tartattathatik, mivel ha törsökös keresõ volna, úgy a’ jószágnak az aszszonyt illetõ felérõl testálhatna, hogy pedig arra semmi hatalma nintsen a’ K. Városi Polgárnak, azt a’ törvényes végezések világosan mondják; de ezen kívül-is reménylem hogy nagy világosságot fognak ebben a’ részben mutatni az ide rekesztett Udvari magyarázó parantsolatok, mellyek nyilván mondják, hogy a’ házasság’ ideje alatt közös kézzel gyûjtött keresménynek a’ K. Városi férjfi és aszszony között egy aránt kelletik fel-osztódni. A’ Felséges Udvari Magyar Cancelláriából a’ Király Õ Felsége nevében költ magyarázó Parantsolatok Deákul szóról szóra, Magyarúl pedig a’ szabad fordítás szerént így következnek:

§. 129. Vallyon a K. Városi férjfi a’ házassági közkeresetben tartatik-é törsökös keresõnek? Láttuk a’ 107-dik §.-ban, hogy ámbár a’ Nemes aszszonynak köz-kereseti jussa légyen; mindazonáltal (bizonyos eseteket ki-vévén ) a’ Nemes férjfi az egész házas-

329

t rdelt7_301-400ig.qxd

330

2007.07.15.

10:32

Page 30

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

Nro. 7769. Sacrae Caefareae Régiae Apoatolicae Majesatis Domini Domini Clementissimi Nomine, Liberae ac Régiae Civitatis Pestjensis Magistratui hisce Benigne intimandum.

A’ 7769-dik szám alatt költ Udvari Parantsolat. A’ Tsászári és Apostoli Királyi Felségnek, a’ mi Kegyelmes Urunknak Nevében, a’ Szabad és Királyi Pesth VárossaTanátsának kegyelmesen parantsoltatik:

In Ordine ad petitam super punctis in demissa sua sub dato 9. Julii A. c. horsum sacta Repraesentatione deductis rem pupillarem concernentibus Inviationem, Civico huic Magistratui de Benigna Mente Regia, hisce rescribi: ut Interea etiam donec relate ad 2. & 3. loco positam quaestionem decisivam abhinc acceperit Inviationem Articulo 68. 1715. & data sibi Instructione pro Cynosura deservientibus eo non obstante, quod fe Patres totius substantiae " acquisitores esse prae-tendant, post: decessum Matris pro remansis Prolibus Conscriptionem totius substantiae peragi, & Divisionem more hactenus uti per Civicum hunc Magistratum refertur, laudabiliter, & in con-formitate ipsius Legum

A’ Tanátsnak azon kérésére, melly szerént a’ maga ezen folyó esztendõbéli Julius Hónapnak 9-dik napján fel-küldött alázatos Jelentésében, bizonyos és az Árváknak állapotjokat tárgyazó pontokról utasítást kivári az ö Felsége parantsolatjából ezeket írjuk: hogy addig-is, míg a’ 2-dik és 3-dik pontokban említett kérdések iránt innen végsõ Választ venne, a’ 1715. esztendõbéli 68 dik Törvényes Tzikkelyt, és a’ Tanátsnak ez illyen esetekben ki-szabott Reguláját, maga elõtt sinor mértékül tartván, ámbár az Atyák magokat az egész Jószág keresõjeknek állítsák-is lenni, mindazonáltal a’ Tanáts a’ gyermekekre nézve az Annyok halála után az egész Jószágot, a’ Tanátsnak eddig ( a’ mint em-

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

331

Spiritus preevigente, efformari facere noverit: Civibus Maritis caeteroquin uti erga aliam ejusdem Civici Magistratus és in merito Instantiae Georgii Uhlarik factam Repraefentationem sub hodierno rescribitur, absoluta de Coacquisitis di- a’ sponendi facultate, quam fecus Nobilibus Tituloeo quod Mariti pro Principalibus acquisitoribus reputentur Judicia indulgent, nullo.Jure competente. Datum in ArchiDucali Givitate Vienna Austriae die 29. Julii írt C. Jofephus Csáky.mp. Michaél Mikos m.p. Ad Benignum Sacr, Caef. Reg. Apostol. Majestatis Mandatum. Nicolaus Piacsek.

líti) ditséretesen, és a’ Törvények értelme szerént gyakorlott szokása szerént, számba vétesse és fel-osztassa. Minthogy úgy-is, azok a’ Határ nélkül való szabados rendelések, mellyek a’ Törvényes Végezések szerént Nemes embereknek a’ köz keresetû Jószágokról azért engedtetnek, mivei a’ Nemes Férjfiak törsökös keresõknek tartattnak, a’ Városi Férjfiakat (a’mint ezt ugyan tsak ezen Tanátsnak, az Úhlárik György kérésére tett Jelentésére írt válaszunkban, mái napon meg-írtuk) semmiféle Törvény szerént nem illetik. Költ Ausztriának Fõ Hertzegi Várossában Bétsben 1796. Juliusnak 29-dik napján. Gr. Csáky Jósef m.k, Mikós Mihály m. k, A’ Tsáfzári és Apostoli Királyi Felségnek parantsolatjára. Piacsek Miklós m.k.

Nro. 7774. Sacrae Caesareo Regiae Apostolicae Majestatis, Domini Domini Clementissimi Nomine Magistratui Liberae ac Regiae Civitatis Pe-

‘A 7774-dik szám alatt költ Üdvari Parantsolat. A’ Tsáfzári és Apostoli Királyi Felségnek a’ mi kegyelmes Urunknak Nevében, a’ Szabad

t rdelt7_301-400ig.qxd

332

2007.07.15.

10:32

Page 32

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

stiensis hisce Benigne intimandum.

és Királyi Pest Várossa Tanátsának kegyelmesen parantsoltatik:

In ordine ad demissam Ejusdem in merito lnstantiae Georgii Uhlarik lignorum aedilium Quaestoris, Contractum Matrimonialem cum secunda conjuge sua initum rati haberi, & a Decreta substantiae suae Inventatione supersederi petentis, sub dato 9. Julii A. c. praestitam Informationem Civico huic Magistratui de Benigna mente Regia his ce rescribi, ut non obstante eo, quod, antelatus supplicans qua praetensus Principalis Ácquisitor per advolutum penes lnsiantiam suam Matrimonialem Contractum successionem prolium suarum ex 1-ma Consorte sua Anna Fileky susceptarum determinaverit; in sensu Art. 68. 1715. totius substantiae Inventationem ex qua dein patebit, an praeattactus Contractus Matrimonialis legi conformis sit, vel minus, quo celerius suo modo peragi facere noverit: absoluta illa de coaquisitis disponendi facultale quam prasfatug suppli-

A’ Tanátsnak azon alázatos Tudósítására, mellyel az épületi fákkal kereskedõ Uhlarik Györgynek könyörgõ levele iránt, ki-is azért esedezik, hogy az õ a’ második feleségével kötött Házassági Kontractussa meg-erõsíttessék, és hogy Jószága a’ Tanátsnak meg-tett Végezése szerént számba ne vétessék ezen folyó esztendõben Julius Hónapnak 9-dik Napján fel-küldött, az õ Felsége Parantsolatjából ezt feleljük : Ámbár ugyan a’ most említett könyörgõ, úgymint a’ ki magát törsökös keresõnek állíttya lenni, a’ könyörgõ leveléhez ragasztott házassági kötésbéli levele által, a’ maga az elsõ feleségétõl Fileky Annától származott Gyermekeinek a’ könyörgõ halála után lejendõ örökségeket, meg-határozta legyen-is; a’ Tanács mindazonáltal a’ 1715. esztendõbéli 68 dik Törvényes Tzikkely értelme szerént az egész Jószágot, minél hamarább annak

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. cans sibi qua Principalis Acquisitor venditat, in praesenti Casu, ad Cives inter quos stante Matrimonio acquisita substantia aequasemper sorte inter Maritum & Uxorem dividenda & ita prolium quoque Ratae determinandae sunt , applicari nequeunte. Datum in Archi-Ducali Civitate Vienna Austriae die 29. Julii 1796 C. Jofephus Csáky. mp. Michael Mikos. mp, Ad Benignum S. C. R. & A. Majest. Mandatum. Nicolaus Piacsek m.p.

333

módja szerént számba vétesse; ezen számba vévõ lajstromból meg fog annak utánna tetszen, valyon maga a’ házsssági kötés levél-is (Kontrak-, tus) Törvényes-é, vagy Törvénytelen. Minthogy azon a’ köz - keresetrõlvaló szabados Rendelést mellyet a’ könyörgõ magának mint törsökös keresõnek tulajdonít, e’ jelenvaló esetre tellyességgel azért nem lehet alkalmaztatni, mivel a’ Városi Polgároknál a’ házasság ideje alatt, gyûlt Jószágnak a’ férjfi és Aszszony között, mindenkor egyenlõ részekre kell osztattatni, és úgy kelletik a’ gyermekekre esendõ részt-is meg-határozni. Költ Austriának Fö Hertzegi Várossában Bétsben 1796. Juliusnak 29-dik Napján. Gr. Csáky József t. k, Mikós Mihály t. k. A’ Császári és Apost. Királyi Felségnek Parantsolatjára Piacsek Miklós t. k,

De lehetnek talám némellyek a’ kik mind ezeket szoross kérdõre vennék, és azt mondanák, hogy a’ midõn a’ K.. Városbéli Polgárok’ jussai a’ Nemes emberek Törvényeivel igazgattatnak, a’ Nemes férj-

t rdelt7_301-400ig.qxd

334

2007.07.15.

10:32

Page 34

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

fiak pedig törsökös keresõknek tartattatnak, hogy lehetne hát hogy ugyan azon Nemesi Törvények alá vettetett K. Városi Polgárok a’ köz-keresetû jószágban törsökös keresõknek nem tartattathatnának? — Én mindazonáltal részemrõl (a’ mint fellyebb-is említettem) mind a’ 127. §-ban említett törvényes végezésben, mind ezen Udvari parantsolatokban az egyenes, és részre nem hajolható igazságnál egyebet nem láthatok: Ugyan-is ha meg-tekintyük a’ dolgot külömben sem lehet ez. Miért adták a’ Törvény-székek a’ Nemes férjfiaknak a’ törsökös kereset’ jussait? Azért mert a’ keresetnek törsökös eszköze a’ Nemes férjfi. Hogy kereste a’ Nemes férjfí a’ jószágot? A’ régi Nemesek a’ jószágot keresték vagy 1. Tábori véres szolgálattyokkal, mellyért a’ Királytól ingyen jószágot nyertek, vagy 2. Az Ország’ közönséges dolgaiban való fáradozások által, így nyertek sok Magyar országi Palatinusok, Cancellariusok, Ország Bíráji, Hazájok’ dolgaiban a’ külsõ Udvaroknál követtséget viselt Nemesek jószágot a’ Királytól, vagy 3. A’ kik a’ Magyar országi Catholicus Fõ Papok, Nemesek, vagy más Zászlós Uraknak tett hív tábori vagy Törvénybéli, sõt majorságbéli szolgálartyokért is ezektõl az Uraktól jószágot nyertek, mint errõl Verbõtzi I. Része 21, ismét II. Része

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

335

76. Tzikkelyének 3-dik szakaszszában emlékezik; így ajándékoztak a’ hajdani zászlós Urak a’ Zapolyák, Báthoriak, Rákótziak az õ hív szolgáiknak jószágokat, és mind ezen jószágoknak meg-szerzésében vólt-é vagyon-é a’ Nemes aszszonyoknak tsak leg-kissebb bé-folyások-is? Bizony semmi sem vólt, ’s máig sintsen, — De hát már a’ szoross értelemben vétetett szegény közönséges Városi Polgár, a’ kit tudni való, hogy sem Ország követtségében, sem Királyi bíztosságban ném küldözgetnek, hogy szerzi a’ maga jószágát ? Szerzi kész pénzen. — Úgy de hát a’ pénzt honnan szerzi, ’s kivel keresi? meg-mutattam én azt ide fellyebb a’ 127. §-ban, hogy a’ közönséges Városi rend, rend szerént mitsoda emberekbõl állyon, meg-mutattam én azt bövebbetskén ott, hogy a’ Városi közönséges ember a’ maga pénzetskéjét rend szerént a’ maga feleségével gyûjtögeti; sõt hogy így gyûjtögethesse, arra néki az õ felesége nagy segedelmére: vagyon. Hogyha tehát ezen környül-állások szerént az aszszony a’ maga férjét a’ házassági köz-keresetben’ illy szemlátomást való módon segíti, nem nyilván való bé-folyása vagyon-é az aszszonynak a’ köz-keresetbe; ha bé-folyása vagyon, lehet-é itten a’ férjfit a’ kereset’ törsökös eszközének tartani? Bizonyosan nem, és az aszszonynak az ö köz-keresetbéli törvényes jussait az õ férjének könnyen, és ta-

t rdelt7_301-400ig.qxd

336

2007.07.15.

10:32

Page 36

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

lám majd minden szempillantásban váltözható szabad akarattyára bízni nem egyéb volna; hanem a’ keresetre és takarításra való indúlatot, ’s készséget, még magokban a’ leg-jobb indúlatú aszszonyokban-is szántszándékkal meg-fojtani,, melly bizonyosan szemlátomást való tetemes igazságtalanság vólna. Mindazonáltal valamit oda fellyebb a’ 106 §. a’ 4-dik szám alatt a’ Tõkérõl mondottunk, azt itt-is annyiban hozzuk-elõ, hogy midõn a’ Tõke vagy az aszszonyé, vagy pedig a’ gyermekeké vólt, ennek a’ közkeresetû jószágból külön kelletik ki-húzódni, és azoknak kiket ez a’ Tõke törvényesen illet, a’ maga épségében viszsza-adattatni.

reménység alatt hazudnak, hogy halni készülõ társának halála után ennek jövedelmes jószágaikba bé-ülhetnek. — A’ hát a’ kérdés, vallyon ha egy K. Városi férjfi vagy aszszony magtalanul és Testamentom nélkül talál meg-halni, ennek ingó és ingatlan javai az õ életben meg-maradott házas társára szállanak-é, vagy a’ Városra ? Egy magtalanul és testálatlanúl meghólt Városi házas társnak külömb külömbféle javai lehetnek, u. m. vagy ingó vagy ingatlan, és ezek ismét vagy õsi vagy keresett javak: a’ keresett javak ismét vagy a’ házasság’ ideje alatt, vagy a’ házasság’ ideje elõtt szereztettek, Hogy a’ házasság’ ideje alatt közös igyekezettel gyûlt keresmény, a’ mellyben tudni-illik a’ házasok a’ Törvény’ értelme szerént köz-keresõk, hogy továbbá az ingó javak egyik házas társnak magtalanul, és Testamentom nélkül történt halála után egyenesen az életben meg-maradott házas társra tellyes, és a’ testálásra alkalmatos Uradalommal szállanak, abban senki sem kételkedik, és ebben mindnyájan megegyeznek; minthogy a’ köz-keresetre nézve ezt Verbõtzi I. Rész 48. Tzikkely utólsó §-ban; az ingó javakra nézve pedig az 1687. esztendõbéli 11-dik Tzikkely kéttség kívül teszi. Hogy továbbá a’ magtalanúl, és testá-latlanúl meg-hólt K. Városi férjfiúnak õsi,

§. 130. A’ magtalanúl, és Testarneniom nélkül megholt K. Városi férjfiúnak és aszszonynak’ halálok után el-maradotí örökségekrõl. Sokszor meg-esik, hogy valamelly 20. esztendõs ifjú legényke belé szeret egy 60. esztendõs aszszonyba, vagy inkább igazabban ki-mondván a’ jószágába; mint szinte egy 16. esztendõs virgontz leányka szinte a’ Pap elõtt azt meri hazudni, hogy õ ezen kezén lévõ 6o. esztendõs vén embert szereti; holott pedig nem az embert, hanem az embernek jószágát kedvelli, mind a’ legény mind a’ leány az alatt az édes reménység

Y

337

t rdelt7_301-400ig.qxd

338

2007.07.15.

10:32

Page 38

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

és a’ házasság elõtt keresett ingatlan javai az életben meg-maradott özvegyére özvegyi jussal, és így nem tellyes; hanem tsak haszna vehetõ hatalommal szállhatnak, az az mind addig míg férje nevét viseli, a’ jószágban meg-maradhat, a’ jószágnak hasznát veheti; de a’ jószágról semmi rendelést nem tehet, ezt tanúljuk Verbõtzi I. Rész 98. Tzikkelyébõl, melly világos szókkal mondja, hogy a’ magtalanul és testálatlanúl meg-hólt férjfinak mindért némü javai az ö özvegyére szállanak, ki-is azokból addig míg a’ férje nevét viseli ki nem vettethetik, a’ mint errõl már fellyebb a’ 90-dik §-ban emlékeztünk. — Immár mind ezek után az a’ kérdés: Vallyon a’ magtalanúl és Testamentom nélkül meg-hólt K. Városi férjfinak õsi, és a’ házasság ideje elõtt gyûlt, szerzett ingatlan javai az õ életben maradott özvegyére ollyan tellyes uradalommal szállanak-é, hogy azokról az aszszony szabad tetszése szerént testálhat? — Ezen kérdésnek meg-fejtésében a’ mennyi a’ Törvény visgáló, annyi a’ vélemény-is; sõt talám a’ mennyi a’Város annyi szokás: annak okáért mi-is ezen tárgyat vítatás formában fogjuk elõ-adni, és mind az egyik, mind a’ másik résznek véleményeit de tsak rövideden elö-terjeszteni. Azok a’ kik azt mondják, hogy a’ magtalanúl, és Testamentom nélkül megóolt házas társnak mind õsi mind a’ házas-

ság ideje elõtt keresett ingatlan javai az életben maradott özvegyére tellyes uradalommal szállanak, így okoskodnak: a) Meg-vallyuk, hogy a’ K. Városi ingatlan javak a’ magok természetekben-is valóságos ingatlan javak; nem mondjuk, hogy a’ K. Váro"i ingatlan javak szinte úgy, mint akármelly paraszt földek pénzzé tétettethetnének; de azt állhatatossan állíttyuk, hogy a’ K. Városi ingatlan javak polgári értelemben valóságos ingó javak, az az a’ Városi osztályokban, örökségekben ugy gondoltatnak, mint ingó javak, és így a’ hol az ingó javakban valaki örökös lehet, ott az ingatlan K. Városi örökségben-is örökös lehet, innen húzzuk-ki ezt, hogy ha a’ K. Városi javak Polgári értelemben ingó javak, az ingó javak pedig egy magtalanúl, és testálatlanúl meg-hólt férjfinak halála után az özvegyre tellyes uradalommal szállanak, úgy az ingatlan K. Városi javaknak-is a’ férjfiról az aszszonyra kelletik szállani. b) Némelly Királyi Városokban, ha nem mindenekben-is az aszszonyok a’gyermekekkel a’ meg hólt férjeknek valamint ingó, úgy ingatlan jószágaiban egy aránt osztoznak; már ha az aszszonynak egy gyermeki részhez törvényes örökös jussa vagyon, miért ne volna ott jussa az egészhez, a’ hol az aszszonynak nintsen kivel osztozni ? Y

2

339

t rdelt7_301-400ig.qxd

340

2007.07.15.

10:32

Page 40

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

c) A’ Királyi Város Fiscusa igaz hogy a’ magtalan Polgárnak örököse; de mikor? akkor midõn a’ magtalannak más törvényes örököse nintsen: már pedig midõn vagy az aszszonynak Ura, vagy a’ férjfinak felesége vagyon, egyik a’ másiknak rendes és törvényes örököse. — Eddig az egyik fél. De hallyuk-meg már más felöl-is mit beszéllenek: Azok a’ kik azt hiszik, hogy a’ mi a’ férjfit illeti, mihelyt az aszszony a’ szemeit bé-hunnya,. minden õsi és a’ házasságon kívül keresett ingatlan javainak örökös jussa azonnal a’ K. Városi Fiscust illeti; a’ mi pedig az aszszonyt illeti, mihelyt a’ férjfi magtalanúl és testálatlan meg-hal, a’ férjfinak õsi és a’ házasság elõtt keresett ingatlan javai az özvegyre szállanak ugyan; de tsak özvegyi jussal, és így róllok semminémû rendelést nem tehet; következésképpen, ha vagy özvegységében meg-hal, úgy halála után, ha pedig férjhez menne, férjhez menetele után mindjárt, és azonnal semmi-is ellent nem állván; de nem-is állhatván, a’ K. Városi Fiscusra szállanak. — Ezek modom így okoskodnak: a) Hogy a’ K. Városi javak közönségesen véve ingó javak vólnának: következésképpen hogy az ingó javakról hozatott Törvények szerént kormányoztatnának, ennek az értelemnek az egész Törvény könyvben semmi nyoma nintsen; sõt ellenben

b) Minthogy midõn egy K. Városban lakozó Nemes vagy nemtelen szabad személy magtalanúl és Testamentom nélkül meg-hal, ’s azomban ingó ’s ingatlan K. Városi javai vagynak; tudni való, hogy az ingatlanokban a’ Város, az ingó javak-, ban pedig a’ K. Fiscus az örökös; már ha a’ Városi javak Polgári értelemben minden külömbség nélkül mind ingó javak vólnának; úgy mind az ingó, mind az ingatlan javaknak a’ K. Fiscusra kellene szállani: azt-is tudjuk, ha egy nemtelen szabad, de semmi ingatlan K. Városi örökséget nem bíró személly magtalanúl és Testamentom nélkül meg-talál halni, ezen személy ingó javainak öröksége nem a’ K. Várost; hanem a’ K. Fiscust illetik, miért? Mert azt mondja a’ K. Törvényes Udvar, hogy a’ Törvény a’ K. Városi Fiscusnak a’ magtalanok’ javaikban lehetõ örökösödéseket tsak az ingatlan örökségekre határozta; meg-külömbözteteti hát a’ K. Törvényes Udvar a’ K. Városi ingatlan örökségeket az ingó javaktól, ha meg-külömbözteti, mi következik mind ezekbõl? Tsalhatatlanúl az, hogy a’ K. Városi ingó’ és ingatlan javak egy tsomóban vétettetve, ’s egy átallyában leg-alább a’ magtalanok’ halála után való örökösödésben minden külömbség nélkül ingó javaknak nem mondattathatnak. c) Ha egy magtalan meg-hólt Polgárnak osztályos attyafiai vágynak, az õsi Y

3

341

t rdelt7_301-400ig.qxd

342

2007.07.15.

10:32

Page 42

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

jószágnak tulajdon öröksége ennek halála után kire néz, az özvegy aszszonyra-é, vagy az osztályos atyafiakra? Mindenik azt fogja mondani, hogy az osztályos atyafiakra; már ha az özvegynek örökös jussa nintsen a’ jószághoz most, miért van akkor mikor osztályos atyafiak nintsenek, talám azért mert a’ Városi javak ingó jószágok? hiszem akkor-is ingók voltak , mikor a’ magtalannak osztályos attyafiai vóltak, ’s még sem szállottak az özvegyre. Vagy talám ismét azt mondod, hogy az elsõ esetben azért nem szállottak az özvegyre, mert akkor atyafiak vóltak, most pedig nintsenek. — Úgy de mikor sem osztályos atyafi, sem Testamentom nintsen, akkor az ingatlan javakban nem az aszszony, hanem a’ K. Városi Fiscus az örökös; a’ honnan különösen a’ mi a’ K. Városi Fiscust illeti, d) Hogy a’ magtalan K. Városi Polgárnak örököse a’ K. Városi Fiscus, azt az 1649. esztendõbeli 16-dik Tzikkely következendõ szókkal féjezi-ki, hogy „Ha a’ K. Városi „ Polgár magtalanúl meg-talál halni, en„ nek öröksége nem a’ Királyi, hanem a’ „ Városi Fiscusra szállyon.“ Már mitsoda ez a’ szó magtalan? magtalan Polgár az, a’ kinek sem a’ maga ágyékából származott Törvényes maradéka, sem pedig; osztályos attyafia nintsen; ha tehát a’ Törvény olly világos szókkal fejezi-ki, hogy a’ magtalan Polgárnak örököse a’ K. Vá-

rosi Fiscus, mitsoda jussal adsz az életben meg-maradott házas társnak örökös just, a’ meg-hólt házas társ’ fellyebb bõvebben meg-nevezett ingatlan javaihoz? talám azt feleled reá; mert ingó javaknak tartatnak. — Ugy de én meg ismétlen fellyebb mondám, hogy maga a’ K. Törvényes Udvar a’ K. Városi ingó javakat az ingatlan javaktól meg-külömböztette. Vagy talám ismét azt mondod, hogy a’ K. Városi Fiscus tsak akkor örökös, mikor Törvényes maradék nintsen; már pedig a’ hol férjfi vagy aszszony vagyon, ott Törvényes maradék vagyon, következésképpen a’ K. Városi Fiscusra semmi szükség nintsen: — Úgy tetszik énnékem, hogy tenéked ebben a’ tárgyban az egészsz védelmezõ paizsod ebben áll, hogy a’ férjfi az aszszonynak, az aszszony pedig a’ férjfinak tellyes uradalmi örököse; de én erre utóllyára azt mondom: e) Hogy ha K. Városi Polgárok’ javai a’ Haza Tövényei által igazgattatnak, ha maga a’ K. Törvényes Udvar az ingó K. Városi javakat az ingatlanoktól nevezet szerént meg-külömbözteti; hánydfel és forgasd-fel a’ Törvényeket, majd meg-látod, hogy az aszszonyoknak az õ meg-hólt férjeik’ jószágaikhoz való jussokat (más kis apróbb eseteket ki-vévén) tsak három nevezetes esetekben találodfel, t. i. vagy javítva Y

4

343

t rdelt7_301-400ig.qxd

344

2007.07.15.

10:32

Page 44

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

345

1. Vagyon jussa úgy, mint tsupa házas társ gondoltatva? mint tsupa házas társ gondoltatva, tsak az ingó javakhoz vagyon jussa; de nem az ingatlanokhoz. Art. 11. 1687. §. 90. 2. Vagy mint özvegynek ? mint özvegy igen-is férje jószágában marad; de tsak addig míg özvegy, és úgy mint özvegy: következésképpen tsak özvegyi, nem pedig tökélletes Uradalommal. 3. Vagy mint köz-keresõ ? Az aszszony az õsi és a’ házasság’ ideje elõtt keresett javakban köz-keresõnek nem mondattathatik, és így úgy mint köz-keresõnek ahoz semmi jussa nintsen. — És ez az özvegy aszszonyokra nézve: mivel a’ férjfiak a’ mint már fellyebb-is említettük, az õ megholt feleségének õsi és a’ házasság’ ideje elõtt keresett javaiból azonnal, hogy az aszszony szemeit bé-hunyta a’ K* Városi Fiscus által ki-rekesztethetik, minthogy a’ Törvények özvegyi jussokat, mellyek tsak az aszszonynak adattatnak, a’ férjfiaknak sem nem adnak, sem nem engednek. Imhol elõ-adtam mind az egyik mind a’ másik félnek véleményeit a’ maga erejében, mellyik vélemény légyen hellyesebb vagy hítelesebb, az olvasóra bízom, én részemrõl mind addig, valameddig a’ Magyar Országi Diaeta ezen tárgyról különös világos Törvényt nem hoz a’ hátúlsó mellett maradok, addig-is pedig bizonyosan említhetem, hogy a’ Budai Tanáts nem egy, hanem több a’ fellyebb módon emlí-

tett rendû magtalanoknak jószágaikat foglalta-el; sõt azt-is tudom, hogy a’ többek között egy magtalan férjfinak ingatlan jószágait még akkor foglalta-el, a’ midõn a’ magtalannak özvegye még meg-hólt férje nevét viselte, az özvegy az Udvarhoz folyamodott: az Udvar azt válaszolta, hogy az özvegy valameddig férje nevét viseli, a’jószágban hagyattassék-meg. Mi ebbõl a’ Tudomány? Az hogy az Udvar a’ Városi Fiscusnak jussát kéttségbe ugyan nem hozta, tsak hogy ezen Törvényes jussát az özvegység ideje alatt a’ sokszor említett Verb. I. Része 98-dik Tzikkelye szerént fel-függesztette. — De légyen ez eddig elég a’ K. Városiak’ örökségekrõl. §. 131. Utólsó elmélkedések a K, Városi Polgároknak keresetekrõl, és javaikról. Immár K. Városi férjfi. és aszszony! mind ezekbõl a’ mellyeket ezen 126 — 130. §-ig olvastál mi a’ következés? Láthatod (ha eddig nem tudhattad) szemeiddel, hogy a’ te jussaid, javaid, ’s egyszersmind a’ te özvegyed-is, ha mind ezek eránt elõre tiszta rendeléseket nem tészesz, mennyi bajnak és pernek özöneire tétet-tethetnek ki: ezen könyvet nem az el-múlt esetekre; hanem a’ következendõ, és ezután lejendõ esetekre írtam, és ezokáért ha szegény társadat ma hólnap a’ sok bajnak ki

t rdelt7_301-400ig.qxd

346

2007.07.15.

10:32

Page 46

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

347

nem akarod tenni; ha (a’ melly egy nevezetes kötelességed) tsendesen és nyúgodalmassan akarod hagyni, így tselekedj: 1. Valamit a’ házasság’ ideje alatt kerestél, a’ keresetröl szólló levélbe irasdbe feleségednek nevét. Ezen be-íratásnál fogva ‘a jószág’ felében senki sem fogja a’ feleségedet háborgatni, vagy jussa eránt kérdést tenni; sõt ha magtalanúl találnál meg-halni, a’ másik fele-is a’ feleségedet fogja illetni. 2. Akár a’ házasság idejekor, akár a’ házasság’ ideje alatt egyszer tsak ugyan-is nem árt házas társaddal ollyan kötésre lépni (itt mind a kettõnek szóll a’ letzke) hogyha te magtalanúl találsz meg-halni, úgy minden némû nevezetû jószágaid a’ te életben maradandó házas társadra szállyanak vagy egésszen, vagy valami részben. Te pedig aszszony! tanúlj ezekbõl a’ magad jövendõbeli tsendességedre vígyázni, ha netalán tám a’ te férjed restes vólna abban a’ kötelességében, a’ mellyet én nékie most adtam: ne légy te rest õtet arra unszolni, hogy tenéked a’ te nevednek a’ jószágos levélbe való bé-íratása által nyugodalmat szerezzen; mert a’ te restséged nem a’ te férjednek, hanem tulajdon magadnak fog ártani. Jegyeztesd-fel te-is a’ te hozadékodat, mit hoztál tudni-illik a’ te férjedhez a’ szerént a’ mint a’ 90-dik §-ban említettük; sõt jegyeztesd-fel a’ Város közönséges jegyzõ könyvébe (Proto-

collum) mert hogy a’ Nemes aszszonyok’ hozadékját nem mondottam a’ Vármegye közönséges jegyzõ könyvébe bé-jegyeztetni, az abból esett, mivel a’ Nemesek, kivált a’ fõ rendûek a’ magok jussaikat a’ rendes törvénykezésen kívül nem örömest kívánnyák fel-fedezni. — így lészen osztán, hogy minden esetre és történetre, mind kevés jussaid, mind hozadékod eránt sem Bírót, sem Prókátort, sem tulajdon magadat fárasztani nem fogod. §. 132. A’ K. Városi Polgárok Testamentomai külsõ formáiról. A’ mi a’ K. Városi Polgárok Testamentomai külsõ törvényes formáját illeti: errõl a’ Törvény azt mondja a’ 18-dik §ban, hogy a’ szabad K. Városok, a’ magok eddig gyakorlott szokásaikban továbbra-is meg-maradhatnak. Nem mondja hát a’ Törvény, hogy tartoznak meg-maradni. Ebbõl hozzuk-ki, hogy a’ K. Városi Polgárok a’ magok Testamentomaikat, akár bévett K. Városi szokások szerént, akár 5. (de nem kevesebb) betsületes Tanúk elõtt tehetik: a’ honnan a’ K. Városi Pólgár, ha közönséges hitelességû (Publicum) Te stamentomot akar tenni, ezt a’ K. Városi Tanáts, vagy a’ hol a’ millyen szokás vagyon, a’ K. Város Bírája vagy a’ Polgár Mestere által ez eránt ki-küldettetett hite-

t rdelt7_301-400ig.qxd

348

2007.07.15.

10:32

Page 48

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

349

les személlyek elõtt teheti, kik-is a’ Testáló szavait, ha a’ Testáló élõ szóval testált, írásba foglallyák, a’ Testamentom tétel’ külsõ formáját magok neveik’ és Petséttyeik’ alá-tételével meg-hitelezik, vagy ha már a’ Testamentom készen vólna, a’ Testamentomot el-fogadják, ’s neveiket ’s petséttyeiket reá tészik, a’ Testamentomot bé-petsétlik, és így a’ bé-petsételt Testamentomot a’ Tanátsnak által-adják, a’ melly-is a’ K. Város Levél-tárjába (Archivumába) tétetik, és a’ Testáló haláláig ottan tartatik: ha pedig a’ Polgár illyen a’ Tanátstól ki-küldettetni szokott közönséges hitelességû emberek elõtt nem akarna testálni: úgy tehet Testamentomot öt betsületes Tanúk elõtt; hogy kell pedig ezen 5. Tanúk elõtt, sõt ha a’ Testáló írástudatlan, vagy az írásra erõtelen volna 6. Tanúk elõtt testálni, ’s mire kell a’ Tanúknak tulajdonságaiban vígyázni, mind azokat, mellyeket a’ 94. és 95. Szakaszokban (azzal a’ külömbséggel, hogy a’ K. Városi Polgárok’ Testamentomaiban nemesi Tanúk még a’ szükséges eseten kívül sem kívántatnak, mint a’ nemesi Testamentomokban) a’ Testamentomokról közönségesen mondottunk, pontról pontra meg-kell tartani, azt tévén még hozzája, a’ mit a’ Törvény tévõ a’ K. Városi Testamentomokban meg kíván: hogy midõn a’ K. Városi Polgár testál, a’ Testamentom a’ testáló elõtt a’ Testáló élõ nyelvén fel-ol-

vastassék, és a’ Testáló élõ szóval mondja azt a’ Tanúk elõtt, hogy az (a’ mi t. i. elõtte fel-olvastatott) az õ utolsó akaratja. De eleget bajlódtunk már a’ K. Városi Polgárokkal-is, mennyünk immár ama’ tenyeres talpas Magyarokra, a’ Jászokra tudni-illik, és a’ Kunokra. — Légyen azért

VIII. RÉSZ. A’ JÁSZOK’ ÉS KUNOK’ TESTAMENTOMAIKRÓL. §. 133.

A’

Jászok és Kunok kik vóltanak ’s légyenek, nem nállunk; hanem a’ Haza történeteinek íróinál kell keresni. Mi ezen Testamentomi tárgyban a’ Jászt és Kúnt tsupán tsak úgy fogjuk tekinteni, mint Testálót. Minthogy pedig midõn Testálóról emlékezünk fel teszszük azt, hogy néki javai vagynak; innen elõre-botsátván azt, hogy a’ Jászoknak és Kúnoknak javaik, tsakugyan a’ Jászok’ és Kúnok’ még ditsõ emlékezetû MÁRIA THERESIÁTÓL ki-adatott Rendeléseknek elsõ Tzikkellye szerént, a’ mi Hazánknak rendes Törvényei szerént igazgattatnák: Már most valamellyeket az õsi jószágokról, osztályos pénzekrõl, atya-

t rdelt7_301-400ig.qxd

350

2007.07.15.

10:32

Page 50

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

íiságos viszontagló örökösödésekrõl, és ezekbõl származható Testamentomokról, a’ 63dik szakasztól fogva a’ 70-ig bé-foglalva; Továbbá valamit a’ tulajdon keresett javakról, szerzeményekrõl, és ezekbõl származható Testamentomokról, a’ 71-dik §-tól fogva a’ 89-dik §-ig: Végtére valamit az aszszonyok’ Testamentomaikról a’ 90-dik, és 91-dik §§-ban mondottunk, mind azokat a’ Jászokra, és Kúnokra (a’ Nemesi jussokat ki-vévén) bízvást alkalmaztathatod; a’ honnan újra azokat itten elõ-hordani, tsupa papiros tõltés vólna, és ezokáért tsak ollyanokat fogok ez alkalmatossággal a’ Jászokról, és Kúnokról meg-jegyzeni, a’ mellyekben a’ több rendû emberektõl talám valamivel külömbözni láttatnak. — Annakokáért:

nyoknak jutható részt-is magokhoz válthatják: Hanem itt már azt kell meg-jegyzeni, hogy ha a’ törsökös keresõnek, az az: annak, a’ ki a’ jószágot kereste, akarattya az, hogy a’ leányok szint úgy, mint a’ férjfiak az örökségbe szálljanak (melly talám meg-eshetik akkor; mikor az Atya látja, hogy igyekezõ Võre kapott, a’ ki nem tsak az, hogy a’ Tartományban (Difirictus) meg-marad, hanem a’ jószágnak tehetsége szerént való öregbítõje, ’s gyarapítója lészen) tehát a’ jószág’ szerzõje, Testamentoma által azt szabadoson rendelheti, hogy a’ leány a’ férjfiakkal a’ jószágban a’ maga természetében (in Natura) osztozzon: már ebben az esetben a’ férjfiak, a’ Testamentomnak foglalatja ellen, a’ leányokat pénzel nem fizethetik-ki, hanem a’ maga természetében, vagy valóságában jószágot kell nékiek adni. — Ha tehát illyen rendelést tsak a’ törsökös keresõje a jószágnak tehet, egy átallyában következik, hogy az , a’ ki nem törsökös keresõ, és így az ösi jószágoknak birtokossa , illyen ren delést nem tehet, és ha tenne-is, az illyen rendelésnek semmi ereje nem vólna.

§. 134. Ámbár ugyan a’ Jász, és Kún leányok az Apjoktól maradott jószágokban, férjfi atyafiaikkal, a’ Magyar Nemesék’, és Városi Polgárok’ Törvényei szerént, egyenlõ osztályra mennek; de mivel a’ Jász, és Kún férjfiak azon földeket, a’ mellyeken laknak, mind az, hogy pénzen váltották - meg, mind az, hogy Hazájoknak fegyverrel való oltalmazására a’ Királyi Petsétes Leveleknek erejek szerént kötelesek: Innen vagyon á’ Jász, és Kún férjfiaknak az a’ különös jussok, hogy õk a’ leányokat pénzel ki-fizethetik, ’s a’ leá-

351

§. 135. Vallyon az utólsó magtalan Jász, avagy Kún, az ösi jószágról tehet-é törvényes Testamentomot? — Törsökös állatásúl (pro Principio) kell azt meg-tartani, hogy a’ midõn az én jószágomhoz senkinek semmi

t rdelt7_301-400ig.qxd

352

2007.07.15.

10:32

Page 52

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

353

jussa nintsen, ’s következésképpen jószágom’ el-testálása által senki törvényes jussait meg-nem sértem, az ollyan jószágról mindenkor szabadoson testálhatok. — A’ Törvények tsak két rendbéli rend szerént való jussokat említenek, melly szerént a’ meghólt Polgár jószágához valami jus tartattathatik-fel; úgy-mint az õsiekben a’ Vérségnek, a’ Királyi adományos Nemes Jószágokban (Bonum nobilitare Donationale) a’ Koronának jussa: Már a’ hol sem a’ Vérségnek, sem a’ Koronának jussai nem forognak fel; mitsoda más nemû juss lehetne ottan még tsak képzelni-is, a’ melly a’ testálásnak ellent állhatna. Innen vagyon, hogy a’ nem Királyi adományból eredett (Bonum Extradonationale) Nemes, ámbár õsi jószágot bíró Nemes ember, ha utólsó magtalan szabadoson testálhat. Miért? mert Verség nintsen, a’ Koronának pedig efféle jószághoz semmiféle egyenes jussa külömben nintsen, hanem ha a’ jószág birtokossa Testamentom nélkül hal-meg. Innen van, hogy a’ Királyi Városi utolsó magtalan polgár a’ maga õsi jószágáról szabadoson testál? miért, mert Vérség nintsen, a’ Város pedig a’ magtalan Polgárnak jószágát külömben el-nem foglalhatja, hanem ha a’ magtalan Testamentom nélkül hólt-meg. — És így tehát, ha az õsi jószágot bíró utolsó magtalan Jász, avagy Kún, mivel Familiájából utolsó, és így semmi vérsége nintsen., ha továbbá a’ Tartománybéli

béli Helységnek a’ meg-hólt magtalan Jászés Kún jószágához tsak arra az esetre van jussa, ha a’ magtalan Testamentom nélkül hólt-meg, mi akadályoztatja-meg az utolsó magtalan Jászt, avagy Kúnt, a’ maga õsi jószágáról testálni? — Hanem ha valaki azt mondaná: — Valamint hogy a’ Nemes ember Királyi Adományos jószágának a’ Koronára: úgy szinte a’ Jász, és Kún magtalan õsi jószágának-is a’ Tartomány-béli Helységre kelletik szállania; — A’ Nemes ember’ Királyi Adományos jószágának a’ Koronára kelletik szállani, mert a’ Koronától ingyen nyerte: de a’ Jász, vagy Kún a’ maga Jószágát a’ Helységtõl nem nyerte, hanem maga szerzette magának, maga váltotta-meg magát, olvasd-meg az 1751. eszt. 25-dik Tzikkelyt arról, hogy jószágátis pénzen váltotta-meg, és így tulajdona; a’ honnan látni való, hogy az utólsó magtalan Jász , vagy Kún, a’ maga õsi jószágáról-is szabadoson testálhat. És ez az én véleményem errõl a’ pontról, mellyrõl talám mások másféleképpen gondolkozhatnak. §. 136. Vallyon a’ Jásznak, vagy a’ Kúnnak, lehet-é a’ Jász, és Kún Tartományokon kivül testálni: p. o. én lakom Kún-Halason, vallyon a’ Halasi házamat, földeimet eltestálhatom-é, egy a’ Vármegyében, vagy valamelly Királyi Városban lakó PolgárZ

t rdelt7_301-400ig.qxd

354

2007.07.15.

10:32

Page 54

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

355

nak? — Ennek meg fejtésére azt kell meg-tartani, hogy a’ Jász, és Kún Jószágokhoz a’ Királyi petsétes Leveleknek erejek, a’ Jászoknak, és Kúnoknak régi honnyai szokások szerént bizonyos személybéli Privilegialis terhek vagynak köttetve, és így, a’ ki Jász, vagy Kún jószágot bír, ezen terheknek viselésére köteleztetik, a’ ki tehát a’ Tartományon kivül lakván, ezen terheket nem hordozhatja, nem tsuda, hogy a’ Jász, és Kún jószágoknak bírására alkalmatlan: illyenek mind azok, a’ kik a’ Tartományból végképpen ki-költöztek, és másutt meg-telepedtek. — Ezen ki-költözés mindazonáltal, a’ Vérségnek jussait, és a’ magtalan atyafi’ halála után meg-maradott örökségbe lehetõ jutást elnem óltja: Innen ha valamelly magtalan Jász, avagy Kún meg-halálozna, azonban ennek a’ meg-hóltnak az Országnak valamelly szegeletében valamelly osztályos attyafia vólna; ezen atyafi ha akar, a’ Tartományban viszsza jöhet, és a’ magtalan jószágába bé-ülhel: ha pedig nem akar a’ tartományban lakni, úgy a’ jószágot megnem tarthatja, hanem a’ Helység (ha mindjárt vevõ nem találkoznék) az atyafit a’ jószág törvényes betsüje szerént pénzel kifizeti, ’s a’ jószágot magához veszi: Így tselekesznek az ollyan leánnyal-is, a’ ki a’ tartományon kívúl megyen férjhez, a’ kitis ha sem maga, sem örökõsi a’ tartományba viszsza nem akarnának menni, pénzel fizetnek-ki. -

Mind ezeket így elõre értvén, immár könnyû a’ fel-tett kérdésre való felelet. — Én ha Kún-Halason lakom, az én magam kereste Halasi gazdaságomat egy Debretzeni Polgárnak el-testálhatom; mert az Austriai örökös Birodalmokon belõl akár kinek-is, a’ mi a’ tsupa Testamentomot illeti, testálni szabad; de ennek a’ Debretzeni Polgárnak, vagy ennek örökõsinek, ha Kún jószágot akar bírni, Halasra kelletik jönni lakni, és a’ Kún jószághoz ragasztott privilegialis terheket hordozni: ha pedig a’ Helységbe lakni menni nem akar; de sem a’ jószágnak Vevõt nem kaphat, erre az esetre a’ Helység a’ jószágot magához veszi, és a’ hagyományost pénzel kifizeti. §. 137. A’ Házasság ideje alatt gyûlt keresményrõl, hogy kell a’ Jásznak, és Kúnnak testálni? Ámbár ugyan a’ Felséges Udvari Magyar Kantzellaria, sõt maga a’ Felséges Királyi törvényes Udvar oda nyomoznak, hogy a’ törsökös kereset-béli jus tsak egyedül Nemeseket illet, következésképpen a’ nemtelenek ezt magokra nem szabhatják: a’ Jászok mindazonáltal, és a’ Kúnok azt állítják, hogy az ö szabad Tartományokban a’ Férjfiak törsökös keresõknek tartattatnak, és a’ testálásban-is a’ törsökös kereset jussaival bírnak, ennek bizonyságára azt hozzák elõ, hogy õk a) Z

2

t rdelt7_301-400ig.qxd

356

2007.07.15.

10:32

Page 56

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

mindenben, következésképpen e’ részbenis Magyar Nemeseknek Törvénnyeivel igazgattatnak. — Elõ-hozzák tanú-bizonyságúl b) az ezen törvényekkel pontban meg - egygyezõ régi törvényes szokásokat, mellyek szerént a’ törsökös keresetû Férjfiaknak Testamentomai, avagy az Aszszonyoknak Férjeik akarattyok ellen tétetett Testamentomai a’ Jász, és Kún Törvény-székeken, mindenkor a’ Magyar Nemesek Törvénnyei szerént visgáltattak, és ítéltettekmeg. — Mindezeknek meg-erõsítésére c) elö-állanak, egy a’ Jászok, és Kúnok leg-fõbb Törvény-székeken ebben a’ tárgyban 1771. esztend. hozott törvényes Végezéssei, melly szóról, szóra így következik: Decifio Excelsi Fori Su perrevisorii, in Causa Junioris Joannis Tóth, contra Paulum Tóth, anno 1771 data.

A' Tekéntetes Fõ - Törvényszék' az Iffjabb Tóth Jánosnak Tóth Pál ellen intézett Ügyében 1771-dik esztend .hozatott törvényes végezése.

Testamentum per Coacquisitricem, mortuo Principali Acquisitore intestant , de coaquisitis legitimé factum, & subseque divisione, & usu roboratum, nullatenus invalidari potest: acquisitor enim de suis liberam disponendi semper habet sacultatem.

A' köz keresetû Aszszonynak , a' törsökös keresö, és minden Testamentom nélkül meg-hólt Férjfinak halála után a' köz keresetrõl törvényesen tétetett, és idõvel az örökösök közt véghez ment osztály, és a' Testamentomi javaknak ez osztály szerént lett használása által meg-erösíttetett Testamentoma, meg-nem erõteleníttethetik; minthogy

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

357

a’ jószág’ keresõjének a’ maga keresett javainak tetszése szerént való elrendelésére, mindenkor tellyes szabadsága vagyon.

Meg-esméri itten a’ Fõ-Törvényszék (így szóllnak a’ Jászok) hogy 1. vagyon a’ Jászoknál-is törsökös keresõ: hogy 2. a’ köz keresetû aszszonynak a’ köz keresetrõl tétetett Testamentoma tsak akkor áll-meg, ha a’ törsökös keresõ férjfi Testamentom nélkül hólt-meg, következésképpen 3. a’ köz keresetû aszszonynak a’ maga férjE’ Testamentoma ellenébe szegezett Testamentoma erõtelen, semmit érõ. — Azt mondják végtére, hogy d) Most nem régiben-is a’ Jász Törvény-széken, egy aszszonynak a’ maga törsökös keresõ Férje Testamentoma ellen tétetett Testamentoma félre tétetett, és a’ férjfi Testamentoma, mint törsökös keresõnek testamentoma törvényesen helybe hagyatott. Mind ezekbõl mi a’ Tudomány? — Minthogy a’ Magyar Országi Jussoknak egygyik kút-feje (Fontes Juris Hungarici) a’ bévett törvényes, és így Törvénnyé vált szokás (Consvetudo, Praxis Judiciaria) Innen ha a’ Jász, és Kún férjfiaknak törsökös közkeresetü jussok az õ honnyai, ’s már több esztendõktõl fogva bé-vett szokásban gyökereztetik, úgy nintsen semmi-is, a’ mit ellene mondhassunk, hanem ezen szokást, a’ Z

3

t rdelt7_301-400ig.qxd

358

2007.07.15.

10:32

Page 58

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

maga valóságában hagyván, a’ köz keresetrõl többet tudni akaró Jász, és Kún Olvasót útasítom a’ 104-dik, és következendõ §§-ra, a’ hol a’ köz-keresetrõl többet fog olvasni. — Meg - kell tovább jegyezni, hogy

és Kúnok a’ magok Testamentomaikat következendõ módon teszik: — A’ testálni akarónak kívánságára a’ Helység Bírája által a’ Nótárius egy vagy két Tanátsossal (Senator) ki - küldetnek; ezek, a’ testálót ki - halgatják, Testamentomát pappirosra teszik, ’s a’ le-írt Testamentom alá mind a’ ki küldetett személlyek magok neveiket alá írják, mind a’ testálóval a’ testáló tulajdon nevét alája íratják, ha pedig a’ testáló nem tudna írni, úgy a’ Notárius írja-le a’ testáló nevét, melly mellé a’ testáló legalább egy keresztet húz: Ezen Testamentom a’ ki - küldetett személlyek által a’ Tanáts eleiben terjesztetik (referáltatik) és ottan a’ Helység petsétje reá üttetik, és az E’ szerént bé- petsételt Testamentom a’ Helység Levél-tárjába tétetik, melly-is a’ testáló halála után közönségessé tétetik és az azt illetõ Feleknek a’ maga valóságos mássában ki-adatik. — És ez a’ Jász, és Kún Helységekben tétetni szokott Testamentom tételének, bé-vett szokásban lévõ, ’s már Törvénnyé vált módja, a’ honnan úgy látszik, hogy a’ nem a’ Város Bírája, vagy Tanáttsa által ki-küldettetett, hanem tsak magános személlyek elõtt tétetett Testamentomok külsõ formájokra nézve erõteleneknek tartattatnak. Eddig a’ Jászokról és Kúnokról.

§. 139. Az atyai kötelesség ellen tétetett Testamentom (Testamentum inofficiosum) az az: ollyan Testamentom, melly szerént az atya a’ maga gyermekét atyai keresménnyébõl, nem törvényes , hanem tsak magának képzelt okokból méltatlanúl ki-rekeszti; ha ezen nemû Testamentom’ méltatlansága törvényesen meg bizonyíttathatik, tehát az illyen Testamentom a’ Kúnok’ és Jászok’ honnyai törvényes szokások szerént, a’ panaszló Fél’ kérésére, a’ törvényes Bíró által; meg-szokott erõteleníttetni: de a’ ki, a’ ki - tagadásról bõvebben akar olvasni, oIvassa-meg a’ Ki -Tagadásról szólló XI. Részt: (Nézz a’ Mut. Táblába.) Eddig a’ Jászok Testamentomainak különösebb belsõ formáiról: egyébaránt valamit mi a’ Testamentomokról közönségesen fogunk mondani, mind az a’ Jászokra, és Kúnokra-is pontba alkalmaztatható. — §. 139. A’ mi pedig a’ Jászok’ és Kúnok’ Testamentomai’ külsõ formáját illeti: a’ Jászok,

Z

4

359

t rdelt7_301-400ig.qxd

360

2007.07.15.

10:32

Page 60

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

IX. RÉSZ. A’ FÖLDES URASÁGOT ESMÉRÕ PARASZT POLGÁROKNAK TESTAMENTOMAIRÓL.

§. 140.

A

z eddig elõ-számlált rendbéli Polgárokon kivül, vagynak még más Polgárok, a’ kik magok sem nem Nemesek, sem nem Királyi Város’ lakosai, sem nem valami szabad Tartománynak tagjai, de nem - is tsupa nemtelen szabad személyek; hanem földes Uraságot esmérnek. Igaz ugyan, hogy az 1791-dik esztendõben hozatott, és az emberiség’ jussaival, olly szépen megegyezõ 35-dik Tzikkely az Örökös Jobbágyságot el-törlötte; de jegyezd - meg Örökös Jobbágyságot; mert ez által a’ Törvény által sem a’ földes Uraság-béli hatalom, és ezen hatalomból folyó törvényes jussok; sem pediglen ezen földes Urasági jusnak meg-felelõ jobbágyi kötelességek, semmivé nem tétettek; sõt inkább meg-erõssítet tek: A’ honnan méltán kérdhettyük ezen Résznek elein mindjárt, mit tészen ez a’ szó, földes Uraságot esmérõ paraszt ember ? és vallyon mindenik, a’ ki valamelly

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

361

Nemes embernek fõldén akár személlyében lakik, akár fõldén valamit bír, mondattathatik-é földes Uraságot esmérõ paraszt személynek? Ezen kérdéseket szükségesnek látom meg-határozni, hogy tudhassuk-meg, hogy kikrõl légyen a’ szó eb ben a’ Részben. Már fellyebb említettem, hogy Magyar Nemes földes Úr nállunk az, a’ kinek tulajdon magának örökös Nemes ingatlan jussai, és ezekhez törvényesen köttetett földes Urasági (Jura Territorialia) birtokos jussai vagynak. Ezen földeknek valamelly része, egyenesen majorságbéli földek, az az: az õ tulajdon hasznára, és konyhájára tartozó: más része pedig a’ szabad használásra az azt illetõ föld mivelõknek ki-adatik, és közönséges adó alá vettetik; a’ tehát, a’ ki illyen á’ szabad használásra ki-adott Nemes embernek fõldén lakik, arról azt mondjuk, hogy az, földes Uraság’ fõldén lakik. A’ Nemes emberhez törsökös Uradalmi jussal tartozó földön, vagynak több ’s kevesebb számú házaknak sokasága építve, ezen kevessebb, vagy több számból álló házaknak egybe gyûlt sokaságát hivjuk helységeknek; valamelly helységek tehát egy Magyar Nemes ember’ földén vagynak, azok a’ földek mind földes Uraságot esmérnek. Ezen helységeknek vagy vagynak rendes, és némelly Helyt Privilegyiált Tanátsai, vagy nintsenek azon Helységeket, mellyeknek rendes, és

t rdelt7_301-400ig.qxd

362

2007.07.15.

10:32

Page 62

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

363

Polgári módon lelkesített (Organisatus) Tanátsai nintsenek, nevezzük Faluknak, azon nagyobb Helységeket, a’ mellyekben már talám Vásárok-is szoktak esni, Mezõ Városoknak, sõt ha még ezen kívül rendes, és polgári értelemben lelkesített Tanáttsa, ’s még talám valami Királyi privilégyiomai-is vagynak, nevezzük privilegyiált Mezõ Városoknak: Minthogy tehát egy Magyar Vármegyében egy tapalatnyi föld nintsen, mellynek a’ maga törsökös Ura nem vólna, mivel a’ Kamara-is a’ mit bír, mint Magyar Földes Úr, tsak úgy bírja, innen tehát a’ Magyar Korona alá tartozó Vármegyékben a’ Nemesek földén lévõ Mezõ Városok földes Uraságot esmérnek. Ezen faluk, és Mezõ Városok a’ szerént neveztetnek, mint a’ millyen földes Uraság földén laknak: tudni-illik: a) A’ melly fõldet a’ Magyar Kamara bír, azon a’ földön helyheztetett Mezõ Városok neveztetnek Kamerális Mezõ Városoknak: Illyenek Arad, Szent Endre, ÓBuda, Szigeth (Maramarosban.) Miskóltz, Ó Vár. b) A’ melly fõldet valamelly Magyar Katolikus Püspökség bír; azok neveztetnek Püspöki Mezõ Városoknak, illyenek Vácz, Eger, Várad - Olaszi, Veszprém, ’s a’ t. a’ Püspöki részen. c) A’ melly földet a’ Káptalan bír, ennek fõldén lévõ Városok, Káptalan - béli Városok: Illyenek Nagy-Várad, Eger, Vácz, ’s a’ t. a’ Káptalan részén.

d) Vagynak más magános földes Úrnak földén lévõ Mezõ Városok: a’ millyenek Ketskemét, Nagy-Körös, Gyöngyös, Baja a’ Bátskában, ’s a’ t. Ezen most elõ számlált, és ehez hasonló földes Urak földein lévõ, vagy helyheztetett Helységek, Faluk, Mezõ Városok, a’ magok földes Uraiknak a’ föld’ haszna vételiért tartozó kötelességeket, vagy szolgálatjokat (Praestationes Dominales) vagy a’ maga természetében, vagy bizonyos a’ Helység’ Elöl-járóitól az egész Helység nevében az Urasággal kötött kötelezõ levél mellett kész pénzben fizetik-le, és ezen kötelezõ leveleknek-is ereje, vagy tsak bizonyos, és meg-határozott ideig, vagy a’ földes Úr szabad tetszéséig, vagy a’ birtokos földes Úrra mind addig, míg õ, és maradéki ennek a’ földnek Ura leszsz , és így ezen uraságra nézve örökre tart. A’ földes Uraságot esmérõ Polgároknak adatni szokott Privilégyiomok, és a’ földes Uraság, ’s ez alatt lévõ lakosok között véghez ment alkuk, egyezések (Konventziók, Kontraktusok) nem arra tzéloznak, hogy ezek által a’ földes Uraság-béli minden jussok semmivé tétessenek, hanem rész szerént a’ Helység-béli Tanátsnak külsõ, és belsõ Polgári lelkesítését (organisatio Magistratus interna, & externa) rész szerént a’ földes Uraságot illetõ, ’s mi formán tejendõ szolgálatjokat illetik, és határozzák-meg Valamint tehát a’ Privilégiumok, és a’ föl-

t rdelt7_301-400ig.qxd

364

2007.07.15.

10:32

Page 64

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

des Uraság, ’s a’ lakosok között lévõ egyezések a’ földes Uraságnak magához a’ földhöz ragadott törsökös jussait el-nem óltják; úgy a’ parasztság, és a’ paraszt földeknek természeteit meg-nem változtatják: A’ most mondattakból hozzuk-ki tehát azt a’ folyadékot, hogy: Minden Kamerális, Püspöki, Káptalanbéli, és akár mi névvel nevezendõ magános Magyar földes Uraság fõldén lévõ Helységek, Faluk, mezõ Városok, úgy mint Helységek gondoltatva, mind egyaránt földes Uraságot esmérnek. - És ez a’ Helységekrõl, mint Helységek gondoltatva közönségesen: —

1. Semminemû rendû, avagy sorsú Nemes személy akár falun, akár mezõ Varosban lakjon, földes Uraságot nem esmér, és maga Nemesi Rende miatt, nem-is esmérhet annyira, hogy ha mindjárt valamelly Nemes személy a’ földes Uraságnak nem tsak az, hogy földein lakik, ezeknek hasznát veszi; Sõt ezen haszon-vételért, mint más akármelly dolgos (robotás) paraszt ember úgy dolgozik, ’s úgy teszi-meg az Úr szolgálatját; mind ezekért mindazonáltal ezen Nemes személynek személlyé sem a’ földes Uraság’, sem ennek Tisztyei’, annyival kevésbé a’ Helység’ Elõl-járóinak hatalma alá nintsen vetve. De jegyezd-meg: hogy tsak személlye, mert a’ mi a’ földeket illeti, ez eránt ö kegyelmének a’ több Polgár társaival egy tántzot kell járni: Jegyezd-meg azt-is, hogy valóságos Nemes ember légyen, ne tsak gondolom Nemes ember, mert ha tsak gondolom Nemes ember, addig, míg meg-mutatná a’ Nemességét, ha a’ port el-találják raja ütni, ki tészen rólla. Itt hát tsak a’ tsalhatatlan, az az; a’ Vármegyében minden leg - kissebb ellent - mondás nélkül kihirdettetett, vagy külömben-is õsi Nemességek miatt kétséget se szenvedhetõ Nemesekrõl vagyon a’ szó. 2. Ha valamelly nemtelen, de szabad személy egy Faluban, vagy Mezõ Városban le-telepedett, és egy házat, sõt ha földeket- is akár a’ föld Urától , akár a’ Pa-

§. 141. De az immár a’ Kérdés: Vallyon minden illyen földes Uraságot esmérõ Helységekben, Falukban, és mezõ Városokban lakozó ember, földes Uraságot esmérõ személy-é ? Földes Uraságot esmérõ személy a’ Törvény értelmében az, a’ kinek személlye földes Uraság alá’ vagyon vetve: és így minthogy a’ Nemes ember a’ maga személlyére nézve, az õ törvényesen meg-koronáztatott Fejedelmén, és ennek képében a’ köz igazságra, és tsendességre vigyázó ’s ezokáért törvényes, és közönséges hatalommal fel-ruháztatott Nemesi Tiszviselõkön kivül senkinek-is másnak alája nintsen vetve, innen:

365

t rdelt7_301-400ig.qxd

366

2007.07.15.

10:32

Page 66

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

367

rasztoktól kötelezõ levél mellett kész pénzen ki-bérlett, illyen rendû nemtelen személly (ha tsak személlyét-is a’ földes Uraságnak le-nem kötötte) tulajdon személlyére gondoltatva földes Uraságot nem esmér; a’ paraszt birtokokra nézve mindazonáltal igen-is földes Uraságot esmér, és földes Urasági Törvényszék alá vágyon vetve. 3. Nem külömben a’ Királyi Városokban lakozó polgárok, fõt más Helységekbe tartozó személlyek, tsak azért, hogy valamelly földes Úrnak fõldén valamit bírnak, ezen földes Úrnak hatalma alá személlyekre nézve nem vettetnek, hanem a’ földeket tárgyazó dolgokban igen-is a’ rendes, és törvényes Uraság székétõl függenek. Ezen három rendbéli embereket tehát földes Uraságot esmérõ paraszt személlyekmondani nem lehet: Ellenben: 1. Minden ollyan nemtelen személy, a’ melly valamelly földes Úrnak fõldén letelepedik, és ottan magának lakói, és maga értelmében vétetett örökös jussal, az az, itten maradandó szándékkal akármi névvel nevezendõ ingatlan jószágot veszen; az illyen személy nem tsak jószágára, hanem tulajdon személlyére nézve - is azon föld Urának, Uradalmi hatalma alá vagyon vetve, és földes Uraságot esmérõ paraszt személly mind addig, valameddig a’ megírt módon ezen a’ földön lakik. 2. Minden ollyan nemtelen személy, a’ melly egy valamelly földes Úrnak fõl-

dén lévõ, ’s földes Urával bizonyos kötésre lépett, vagy nem lépett, privilegyiált, vagy nem privilegyiált Helységnek, Falunak, vagy Mezõ Városnak házas, tüzes, birtokos lakossa, a’ kinek-is ingatlan gazdasága a’ közönséges terhek, és Uraság Urbariális szolgálattya alá vagyon vetve, az illyen lakos mind addig, míg ezen faluban , és mezõ Városban lakik, személlyére nézve földes Uraság alatt vagyon, és földes Uraságot esmérõ paraszt személy: és így minden Kamerális, Püspöki, Káptalanbéli, és más akármi rendû, és sorsú Magyar Nemes embereknek földein lévõ faluknak, és mezõvárosoknak a’ közönséges, és rend szerént való, Ország és Uraságbéli terhek alá vettetett házas tüzes nemtelen lakossai, földes Uraságot esmérõ magyar paraszt személyek. És ez immár az, a’ mit mi külömben kereken így teszünk ki, a’ Magyar Paraszt: (Rusticus Hungaricus.) Ezekrõl lészen itten hát ebben a’ részben a’ szó, és ezeknek törvényeirõl ír Verbõczi a’ III-dik Részben, a’ 25 — 31 Tzikkelyig egészszen bé-foglalva, egyéb aránt pedig az itten elõ nem számlált esetekben a’ Magyar Parasztok az Ország rendes Törvényeivel a’ mennyiben ezek mint Polgár társakra alkalmaztathatnak a’ törvénykezésekben élhetnék; sõt szoktak-is élni, minthogy pediglen én most egyéb Jussokról a’ Testarmentomi tárgyon kivül nem írok; innen a’ Magyar Parasz-

t rdelt7_301-400ig.qxd

368

2007.07.15.

10:32

Page 68

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

tokról mostan semmit-is egyebet meg-nem fogok jegyzeni; hanem tsak azt, a’ mi a’ Testamentomokra, vagy egyenessen tartozik, vagy erre szükséges bé-folyása vagyon. A’ Magyar Parasztok javainak polgári természeteket, ezzel együtt járó paraszti örökösödéseket, és az ezekbõl folyó Testamentomi tárgyakat a’ mi illeti, mind ezeket Verbõczy a’ maga Törvényes Könyvének III-dik Részében, a’ 29. és 30. Tzikkelyekben következendõ velõs igékkel adja elõ. Verbõczy Part. III. Titu lus 29.

Verhõczy Törv. Könyv. III. Rész. 29. Szakasz.

Item: si Rusticus filium genuerit, siliam quoque nondum emaritatam habens, tunc uterque in rebus Paternis tam mobilibus, quam immobilibus aequali jure succedit. Si tamen de rebus mobilibus filia emaritata suerit, tunc advertendum est, quia illa; res aut avitae, aut Paternae fuerunt ? Si avitae fraus nulla inemaritatione sequi potest: quoniam filia aequalem portionem sortiri debet. Si autem res Paternae exstiterint, tunc Pater juxta condecentiam status, & honoris sui,poterit eam emaritare, & amlius Portionem rebus de

Továbbá ha a' Parasztnak hólta után fia, és hajadon leánya marad; akkor az Apjok ingó, és ingatlan javaiban, egyarányolag osztoznak: hogy ha pedig a' leányt az ingó jószágból férjhez adták, akkor azt kell megtekínteni, vallyon ez az ingó jószág, a' mellyböl a' leány férjhez adatott, õsi, vagy Apai jószág vólté ? Ha õsi volt, úgy a' férjhez menetel színe alatt a' többi örökségtõl kinem rekesztethetik, minthogy az õsi jószágban, a' leánynak.-is a' többivel egyenlõ része vagyon. Ha pedig Apai jószág vólt: ekkor az Apa a' leányt

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. eisdem non habebit: Sed mortuo Patre, ad filium devolventur, & illo quoque decedente, ad fratres, & confanguinieos suos ab eodem ftipite derivatos condefcendent. Verum fi Páter de lua portioné Testametttum condere voluerit, id quidem facere poterit, absque tamen fraude Uxoris , nam Uxor in rebus per Maritum íuurn ftartte conjugio conquifitis, semper Particeps, & Condivisionalis efficietur: Ita quod Viro ab intestato decedente, ad eam universa Bona suá per ipsum ut praefertur, conquifita devolventur. Übi vero Pater mortua prima Uxore sua aliam duxerit confortem, tunc filius, ex prima uxo re nfatus, fi cum Patre fuo in rebus mobitibus, & immobilibus divifus fuerit fecunda uxor ejus de portioné filii, pro fe nullám portionem habere permittitur, & neque fratres fui ex ipfa secunda Uxore Patris generatli , fe fe ad illam ingerere polfunt fed de eisdem filius ipfe prout voluerit, liberam disponendi Facultatem habet

maga sorsához illendõleg férjhez adhatja, de ezen ingó jószágból a’ leány annakutánna több részt nem kívánhat, mert ezen ingó jószágok,az Apja halála után a’ fiúra, ’s ennek magva szakadása után a’ maga azon egy törsöktõl származott Attyafiaira, ’s vér szerént való rokonira szállanak. Ha pedig az Atya a’ maga részérõl Testamentomot akar tenni: tehet ugyan, de felesége jussainak sérelmén kívül, mint hogy a’ Házasság ideje alatt a’ férjfiútól keresett jószágnak osztályos fele az aszszonyt illeti, úgy, hogy ha az Ura, Testamentom nélkül halnameg, az Urának minden féle keresett javai reá maradnak. Hogy ha pedig az Atya, elsõ felesége halála után más feleséget venne, és az elsõ feleségétõl származott fiu, az Apjával mind az ingó, mind az ingatlan jószágban meg-osztozott vólna, akkor ezen meg-osztozott fiúnak osztályos részébõl, sem a’ második aszszony, semmi részt nem vehet, sem a’ fiúnak az Apja második feleségétõl született attyafiai, ebbe magokat bé-nem fúrhatják, hanem

Aa

t rdelt7_301-400ig.qxd

370

2007.07.15.

10:32

Page 70

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

arról a' fiú szabad tetszése szerént való Rendelést tehet. Verbõczy Part. III. Titulus 30.

Verbõcz.Törv.Könyv. Rész. 30, Szak.

III.

Item rusticus, una & singularis persona existens, nullumque post se haeredem, & successorem legitimum relinquens, super re bus suis mobilibus libere testari potest: Haereditates tamen si avitae suerint, omnino in Dominum terrestrem devolvuntur; Si vero per semetipsum exstiterunt acquisitae, in duas dividentur partes, quarum una Domino ipsi terrestri, altera vero, cui Testamentaliter legaverit, effective cedet. Si autem intestatus decesserit, omnia ipsius Bona tam mobilia, quam etiam immobilia ad Dominum terrestrem devolvuntur, qui ante omnia de eisdem Bonis pro Exequiis, & sepultura illius providere; Cunctos deinde creditores suos contentos reddere, & debita sua persolvere tenetur. Et residuum bonorum pro se tandem tollere potest. Ubi tamen Rusticus haeredem post se reliquerit legitimum, & haeres parvulus suerit, & aeta-

Továbbá egy örökös,és törvényes maradék nélkül való magános Paraszt személy a' maga ingó javairól szabadoson testálhat; az ingatlan jószágból álló öröksége pedig, ha õsi vólt, a' földes Urára szállanak: Ha pedig a' magtalan paraszt ember maga kereste, két részekre fog osztatni: mellyek közzül egyik része a' földes Urának, fele pedig annak marad, a' kinek Testamentom szerént hagyándja. Ha pedig Testamentom nélkül halna - meg, minden ingó, ’s ingatlan joszága a' földes Urára száll: A' ki-is mindenek elõtt abból a' jószágból a' megholtat el-temettetni, a' hitelezõket ki-elégíteni, ’s az adósságokat ki-fizetni tartozik, és a' mi mind ezektõl meg marad, azt magának, el-veheti. Hogy ha pedig a' parasztember maga után törvényes örököst hagyánd, és ez az örökös kitsíny, ’s a'12 esztendõt még el nem érte vólna; ekkor nem tsak a' maga

tem 12 annorum non attigerit, tunc poterit pariter non solum de portione sua testari, verum etiam haeredi parvulo infra ipsam 12 annorum aetatem forsitan decedenti, haeredem alium, quem maluerit substituere, ita ut si interim haeredem ipsum legitimum praemori contingat, substitutus haeres succedat: Si tamen verus haeres aetatem postea praedictam attigerit, vel transcenderit, ejusmodi substitutio extinguetur, & in haeredis potestatem Bonorum omnium conservatio pariter & dispensatio reponetur. — Per hoc tamen non est intelligendum, ut haereditas per Rusticum cuipiam legata vel vendita jure perpetuo a Domino terrestri alienari possit; Nam Rusticus praeter laboris mercedem, & praemium ín terris Domini sui, quantum ad perpetuitatem nil Juris habet, sed totius terrae proprietas, ad Dominum terrestrem spectat, & pertinet. Per hujusmodi igitur legationem, aut venditionem colonus, nonnisi laboris sui mercedem, & praemium, condignam scilicet aestimationem terrae, prati, molen-

371

részérõl testálhat, hanem még a' kisded ’s ne talántán a' 12 esztendõ elõtt meg-halálozható örökös helyébe, tetszése szerént, más örököst hagyhat, úgy hogy ha azon közben a' törvényes örökös a' 12 esz. elõtt meg-találna halni, erre az esetre, a' törvényes örökös helyett hagyatott örökösre szálljon a' jószág. Hogyha pedig a' törvényes örökös a' 12 esztendõt el-érte, vagy meg-haladta, a' Testamentomban meg nevezett örökösnek a' jószághoz való jussa el-enyészik, ’s a' jószágnak gondviselése, ’s vele való szabados bánása a' törvényes örökös kezére száll. — Ezt pedig nem úgy kelletik érteni, mintha a' paraszttól valakinek el - testált, vagy pézen el-adott paraszt örökség, a' földes Urtól örökre el-idegenít tethetnék; mert a' parasztnak, a' földes Ura földén, a' mit tsupa örökös jussal bírhatna, semmi egyebe nintsen, hanem az ezen a' földön tett fáradtságának pénzé tehetõ jutalma, a' földnek pedig magának birtokos tulajdonsága a' földes Urat illeti: Midõn tehát a' paraszt efféle jószágot el-testál, vagy pén-

Aa

2

t rdelt7_301-400ig.qxd

372

2007.07.15.

10:32

Page 72

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

dini, vei vineae, cuipiam legare, vei vendere potest, perpetuitate Domino terrestri, salva semper remanente: qui dum voluerit, terras, prata, & molen dina secundum aestimationem communem vineas vero, juxta condignum earum valorem ad se recipiendi habet facultatem.

zen el-ád, nem egyebet testálhat, vagy adhat-el, hanem tsak a' maga fáradtságának pénzé tehetõ jutalmát, t. i. a' paraszt Szántó Földeknek, Rétnek, Malomnak, vagy Szõllõnek törvényes betsüjét, maga pedig az ezen földekhez való örökös, és törsökös juss a' földes Urnál marad; a' ki-is midõn akarja az illyen földeket, réteket, és malmokat, a' törvényes betsû szerént magához válthatja.

Jegyzés. Mikor? Miképpen? és kitõl válthatja magához a' földes Úr az illyen maga földén lévõ Paraszt jószágot? arról (minthogy nem ide való dolog) a' nagy Törvény Könyvben (Corpus Juris) meg-kell olvasni az 1625. eszt. 58. 1655. eszt. 48Tzikkelyeket: mellyek nem a' földes Úrnak tulajdon embereirõl, hanem ollyan Nemesekrõl, Városi Polgárokról, és más földes Uraság Parasztjairól szóllanak, a' kiknek bizonyos földes Uraság fõldén e' féle Paraszt jószágai vagynak.

§. 142. Minekelõtte a’ paraszt Polgárok’ Testamentomainak nevezetesebb pontjait kitennõk, a’ következendõket szükségesnek állítjuk elõre botsátani: Minthogy a’ föld, mellyet a’ földes Uraságot esmérõ Polgár mivel, nem a’ földet mivelõ Polgáré; hanem a’ földes Úré, minden Úr pedig a’ maga jószágát magá-

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

373

hoz veheti, és így egy földes Uraságot esmérõ Polgárnak-is, a’ tölle mivelt földben semmi törsökös Uradalma nintsen: Mint hogy pedig tsak a’ föld a’ földes Uré; de á’ fõldet a’ fõld mivelõ paraszt mivelte, a’ paraszt vetett ebbe a’ fõldbe, a’ paraszt ültetett erre szõllõt, a’ paraszt tett ezen irtátokat, a’ paraszt tett erre haszna vehetõ épületeket, és így a’ paraszt fáradott a’ föld körül, minden fáradtságnak pedig maga pénzé tehetõ jutalmának kell lenni; érted hát már mi az, a’ mit Verbõtzi után a’ Magyar Törvény visgálók mondanak: Fundi haereditas spectat ad Dominum: merces laboris ad Rusticum; az az, a’ föld az Uré; a’ föld körül, ’s a’ föld szinén véghez vitt, és pénzé tehetõ fáradtságnak jutalma pedig a’ paraszté. De hogy esik E’ meg? Úgy, hogy midõn az Uraság a’ paraszt örökséget a’ Törvénytõl ki-tett esetekben magához veszi, a’ fõldet ugyan, minthogy ez törsök szerént övé, ingyen (sõt az épületekben-is, az ollyan az épület öszve szerkeztetésére tartozó dolgokat, vagy az úgy nevezett materialékat, a’ millyenek az épületre tartozó fák, kövek, mész, egy szóval mind ollyan, a’ melly az Uraság’ földébõl a’ parasztnak ingyen adatott, hasonlóképpen ingyen) veszi magához, a’ többit pediglen törvényes betsün kivül magához tellyességgel nem veheti; Ugyan-is a’ föld mivelõ parasztoknak minden fáradsága meg-betsûltetik, és ezen betsü, a’ beAa

3

t rdelt7_301-400ig.qxd

374

2007.07.15.

10:32

Page 74

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

375

tsü alkalmatosságával érhetõ egy arányú kész pénzre húzatik, és immár ezt a’ kész pénzre húzatott betsüt a’ földes Úr, ha a’ paraszt jószágot magához akarja váltani, vagy magának a’ birtokos parasztnak, vagy ennek törvényes örökösének ok-vetetlen tartozik ki-fizetni. Mi formán esnek-meg a’ paraszt szántó földeknek, réteknek, szõllõknek, irtásoknak, malmoknak, és más akármi a’ parasztól haszna vevõdött javaknak betsüje? E’ nem ide tartozik, elég azt itt tudni, hogy ezeknek betsüjét a’ paraszt, és ennek örökõsi soha elnem veszthetik. — És ez ennyi a’ paraszt jószágokról közönségesen. Különösebben pedig a’ paraszt jószágokról tudd - meg, hogy a’ paraszt jószágok szinte úgy ingók, é s ingatlanok. Az ingatlan javakban szinte úgy õsiség vagyon, azaz: az õsi paraszt jószág az Atyáról a’ gyermekekre, nemzetségrõl nemzetségre száll, és a’ maga õsi természetét a’ testálásra nézve úgy meg-tartja, hogy a’ paraszt ember se testálhatja-el törvényesen az õsi jószágot idegennek akkor, mikor gyermekei vagynak. Vagyon hát ezen jószágokban õsiség, és így ha õsiség vagyon, vagyon örökség-is. De kire nézve? — A’ földes Úron kivül minden idegenre nézve, az az, minden paraszt Jobbágy bizonyos lehet abban, hogy a’ jószág’ örökségébõl senki-is õtet a’ földes Uron kívül ki nem vetheti. Ugyan-is kitsoda Magyar Országon az a’ fényes rendû ember, a’ ki tsak

a’ leg-rongyosabb paraszt embert-is a’ földes Ura’ híre, ’s akarattya nélkül, az õ honnyában, ’s javaiban bántani mérészlené? éppen úgy vagyon, és úgy nyugszik a’ Magyar Paraszt az õ FejedelmE’ szárnyainak árnyékában, és az Ország’ törvényeinek oltalma alatt, mint akár mellyik Nemes, vagy Királyi Városi Polgár, §. 143. A’ Földes Uraságot esmérõ paraszt ember, vagy természet szerént ingó, vagy ingatlan jószágról testál. Midõn ingó jószágot testál-el; itt az el-testált ingó jószágra nézve a’ parasztok’ Testamentoma-is tsak úgy gondoltatik, mint más akármelly ingó jószágról tett Nemesi, vagy Királyi Városi Testamentom. A’ mi mondom az el-testált Jószágnak természetét illeti; mert a’ mi magát a’ Testamentomot nézi, ezt a’ szerént a’ Testamentormi Törvény szerént kell meg-ítélni, melly azt mutatja-meg, vallyon lehetett-é rólla, vagy nem, testálni. §. 144. Hogy ha pedig a’ paraszt ember, ingatlan jószágot testál, tudni kell, hogy a’ paraszt Polgár, soha-is magát a’ földet nem testálja-el; és így valaminthogy néki öröksége nintsen; úgy õ sem adhat, se nem testálhat másnak örökséget; hanem ezen ingatlan földön heverõ, vagy földbe be-vert,’s törvényes betsüre húzható pénzeit; úgy hogy Aa

4

t rdelt7_301-400ig.qxd

376

2007.07.15.

10:32

Page 76

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

377

bízvást el-mondhatjuk, hogy a’ paraszt ember valahányszor ingatlan jószágról testál, tsak az õ fáradtságának pénzé tehetõ árráról testál, és ez okáért a’ Helységeket-is meg-kell külömböztetni, a’ ki hol, és mirõl testál, p. o. ollyan Helységekben , a’ hol a’ Helységnek hoszszas ideig, vagy talám örökös kötései vagynak a’ földes Urával, és az egész Uraságbéli szolgálat bizonyos summa, és az Helységnek lakosai között fel-osztatott pénzre vagyon határozva, ottan soha se bánnya a’ földes Ur, akárki hogy miveli a’ maga ‘földét, tsak hogy a’ Helység a’ kötés szerént tartozó föld mivelõ bérét nékie pontoson le-fizesse; itten már bátrabban el - testálhatja a’ testáló a’ maga földeit, szöllõjét; sõt az-is, a’ kinek ezen jószágok testáltattak bátrabban mehet ezeknek el - foglalására, ha t. i. kívánná ezen jószágokat magának meg-tartani; minthogy nem félhet annyira, hogy ma hólnap ki-vetik belõlle, nem félhet annyira mondom, mint az ollyan Helységekben, a’ hol a’ Helységnek az õ földes Urával éppen semmi kötése nintsen; hanem kiki a’ maga kötelességét a’ ki-szabott Urbárium szerént fizeti-le; itten se mondom én, hogy a’ paraszt a’ maga szerzeménnyét el-ne testálhatná: el-testálhatja igen-is akárkinek; de bezzeg már itt a’ földes Úr maga-is bele teként a’ testamentomba, kinek testáltatott ez, vagy amaz ingatlan jószág, vallyon az, a’ kinek testáltatott, alkalmatos-é a’ föld mi-

velésre? vagyon-é hozzá elégedendõ majorságbéli tehetsége? alkalmatos é az mind az Uraságbéli, mind az Ország’ közönséges, ’s a’ földhöz ragadott terheknek elhordozására, mind ezeket a’ földes Uraság jól meg-fontolja, és ha a’ dolgot úgy látja, jó; külömben pedig a’ földes Urnak szabadságában van az egész el-testált jószágot törvényesen meg-betsültetni és ezen betsüt kész pénzel kifizetni, a’ jószágot pediglen a’, terhek’ el-hordozására alkalmatos embernek adni; így okoskodom hát én az ollyan helyeken költ, s’ kivált a’ földes Uraság birtokán kivül lakó idegeneket tárgyazó Testamentomokról, a’ hol az Urbariális szolgálatok a’ magok természetekben szolgáltatnak le. — És ezeket a’ paraszt Testamentomoknak nagyobb világosságára elõ botsátani szükségesnek láttuk. §. 145. Immár a’ mi leg-különösebben a’ paraszt Testálót illeti, arról E’ következendõket kell meg-jegyezni: A’ Paraszt testáló hasonlóképpen vagy szerzõ, vagy utolsó magtalan. I. Az, elsõ Szerzõ: A’ mi a’ szerzeményt, és a’ vélle való szabados rendelést illeti, éppen úgy gondoltatik, mint akármelly Nemes, vagy Királyi Városi Polgár; Minden szerzõ Paraszt a’ maga szerzeménnyét akár Gyermekei, akár az idegenek között olly szabadoson el-rendelheti, mint akármelly;

t rdelt7_301-400ig.qxd

378

2007.07.15.

10:32

Page 78

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

379

Nemes ember; a’ honnan, a’ mit a’ szerzeményekrõl , és az elsõ szerzõkrõl, a’ magános ajándékozókról, a’ magános adományokról, és a’ magános adományoknak Törvényeirõl a’ III-dik Részben a’ 71-dik §-tól fogva a’ 79 dik §-ig bé-foglalva; továbbá a’ 85. 87, és 88-dik §§-ban mondottunk, azokat a’ paraszt emberre-is annyiban, a’ mennyiben a’ paraszt jószágok pénzre húzattathatnak, a’ pénzben pedig E’ féle rendelések lehetnek, alkalmaztathatod. Minthogy pedig az ingatlan paraszt jószágokban, olly ízekrõl ízekre, nemzetségrõl nemzetségre folyható állhatatos örökséget egy paraszt ember se ígérhet magának, mint t. i. a’ Nemesi, és Királyi Városi jószágokban ,a’ hol a’ maga jószágát ízekrõl ízekre ki ki úgy el-rendelheti, hogy ezekben a’ hagyományosok között egyik magva szakadása után, más magot helyheztethet örökösül; ezt a’ magról magra lehetõ el-rendelést a’ paraszt ingatlan jószágokról olly bátran, mint a’ Nemesi, és Királyi Városi jószágokról el-nem lehet mondani ; az oka egyedül tsak az, hogy a’ paraszt jószágokban a’ fõldnek öröksége egyedül a’ fõld Uráé, nem a’ testáló paraszté, és így honnan bizonyos a’ testáló, hogy az õ Testamentoma 80. vagy 100. esztendõ múlva a’ maga valóságában meg-áll, mellynek törsökös uradalmában tsak esztendõ múlva-is változás eshetik, és minden ren-

delése, a’ mi t. i. a’ rendélést illeti, semmivé tétettethetik. Az ollyan Helységekben, a’ hol a’ Helységeknek a’ földes Urral örökös kötései vagynak, és a’ földes Ur a’ lakosok birtokaiban, magát tellyességgel belé nem avatja, mind tsak más képpen lehetne ez a’ dolog-is: Itten ugyan-is mondhatná a’ Testáló: — „ Ezt a’ 20 kaszásra „ való rétemet hagyom Péternek, ennek „ magva szakadása után légyen Jósefé, Jó„ sef magva szakadása után Istváné, ’s a’ t." Ámbár ezen rendelésnek-is a’ maga természetében lehetõ bé - tellyesíthetése mitõl függ? A’ Kontractusnak, és a’ mostani földes Úrnak uradalmi tartósságától; hát ha mind a’ kettõmeg-változik, vallyon ez a’ változás nem szülhet-é az el-testált jószágban is a’ Testamentom tzélja ellen való változást? — A’ hol pedig az Urbariális szolgálatok a’ magok természetekben fizettétnek-le, ottan az illyen magról magra való el-rendeléseket, azért mondom Polgári értelemben lehetetlennek, minthogy már itten a’ paraszt földek a’ közönséges, és az Uraságbéli terheknek mivóltához képpest a’ földes Uraság’ bé-folyása által kórmányoztatnak, hanemha pénzre húzattatik az egész jószág; mert E’ meg-lehet; de pénzben magról magra való örökösödéseket rendelni (hanemha a’ pénz nagy derék summából áll) nem mondom, hogy éppen lehetetlen; hanem a’ millyen szokatlan; úgy veszendõsége miatt bizonyta-

t rdelt7_301-400ig.qxd

380

2007.07.15.

10:32

Page 80

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

lan, és a’ késõbb maradékoknak kevés bátorságot ígérhetõ dolog. II. a) Ha a’ földes Uraságot esmérõ paraszt ember utolsó magtalan, ’s felesége sintsen, akkor mindennémû, õsi, ’s keresett ingó javairól, ezen kivül keresett ingatlan jószágának felérõl Testamentomot tehet; ellenben az egész õsi ingatlan jószágról hasonló módon ingatlan keresetének felérõl földes Ura híre, ’s engedelme nélkül Testamentomot nem tehet, mivel az utolsó magtalan paraszt embernek õsi ingatlan jószága egészszen, az ingatlan keresetének pedig fele a’ földes Urát illeti. — Ha pedig az utolsó magtalan minden Testamentom nélkül meg - találna halni, ebben az esetben a’ magtalanúl, és testálatlanúl meghólt parasztnak minden névvel nevezendõ ingó ’s ingatlan javai, a’ maga földes Urára azzal a’ teherrel szállanak, hogy azon a’ meg-hóltat tisztességessen el-takaríttatni, ’s azon kivül a’ meg-hóltnak adósságait az ö holta után maradott tulajdon javainak mennyiségéhez képest tartozzék ki-fizetni. b) A’ földes Uraságot esmérõ paraszt ember, annak, a’ mit a’ Házasság’ ideje alatt szerzett, tsak felét testálhatja- el, a’ más felérõl pedig tellyességgel nem téstálhat, minthogy a’ jószágnak ezen fele az õ feleségét illeti. Hogyha pedig a’ paraszt Testamentom nélkül talál meg-halni, úgy az egész keresett jószág az õ feleségére száll.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

381

§. 146. Hát a’ Paraszt Aszszony mirõl testálhat? A’ Paraszt Aszszony olvassa-meg azokat, a’ mellyeket az Aszszonyok Testamentomairól közönségesen a’ 90-dik Szakasznak 1-sõ, 2, 4, 6-dik pontjaiban mondottunk, olvassa-meg azokat-is, a’ mellyeket a’ Hozadékról mondottunk; mert ottan világossan ki-tettük azt-is, hogy mi illik, és mi nem illik a’ paraszt Aszszonyokra, a’ honnan: 1. Minden paraszt Aszszony tulajdon javáról, marhájáról, menyegzõi ajándékairól, aszszonyi ékességeirõl, öltözeteirõl, egy szóval mind ollyan jószágáról, a’ mellyrõl a’ Törvény’ értelmében el-mondhatja, hogy õ szerzette, bízvást testálhat. 2. Hogy ha pedig az Aszszony az Urához valami kevés pénzt vitt volna, mellyet az Ura talám a’ paraszt jószágba vert, az aszszony a’ paraszt jószágban heverõ pénzét soha el-nem vesztheti, annyira, hogy ha a’ parasztnak halála után a’ földes Ur az ollyan jószágot, a’ mellyben a’ paraszt aszszonynak hozadékja hever, nyomos okokból magához akarná venni, szabad ugyan vele; de úgy, hogy ha az aszszonyi hozadéknak meg-fordítására más elégséges tõke (fundus) nem vólna, tartozik a’ földes Uraság ezen az aszszonyi hozadékkal meg-terheltetett, ’s általa el-foglalt jószágból a’ paraszt aszszonynak hozadékját megfordítani.

t rdelt7_301-400ig.qxd

382

2007.07.15.

10:32

Page 82

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

383

3. Minden paraszt aszszony a’ maga hozadékjáról, és a’ házasság ideje alatt gyûlt keresményének felérõl, sõt ha az egész kereset reája talál (mint már fellyebbis említettem) maradni, akkor az egész keresetrõl szabadossan testálhat.

li alkalmatossággal meg-kell újjíttatni, a’ külömb ágyból származott gyermekeknek jussait-is könnyû E’ féle laistromból meg-határozni, melly laistromnak eredeti írása (originale) a’ Helység Levél tárjában tartassék, ennek pedig valóságos Mássa az azt illetõ félnek adassék.

§. 147. Egy intés a’ Paraszt Polgárokhoz. Hogy pediglen vagy a’ házassági kereset, vagy az aszszonyi hozadék miatt, ma hólnap az özvegy, ’s a’ gyermekek, vagy talám éppen a’ földes Uraság között magát ki-üthetõ Per elõre el-távoztathassék; minden paraszt Polgár férjfinak, és aszszonynak, hogy a’ következendõ módon tselekedjék javaslom ; Mikor házassági életre lépnek, mind a’ férjfi, mind az aszszony jószága az Helység Elõl-járói által vétettessék számba (inventáltassék) ezen számba vévõ laistromba az aszszony hozadékja jegyeztessék-fel; a’ jószágnak ezen számba vétele egyik, vagy a’ másik házas félnek halála’ történetére újjíttassék-meg; illyen nemû Laistromokból könnyû azután minden törvényes Bíró nélkül, mind a’ házassági keresetnek, mind az aszszonyi hozadéknak valóságát, és mennyiségét, könnyû akár az Atyai, akár az Anyai részbõl, a’ gyermekeket illetõ jussokat-is meg-határozni; sõt minthogy illyen Laistromnak, minden rendbéli házasságbé-

§. 148. A’ külsõ Formájáról pedig a’ Paraszt emberek Testamentomainak azt kell megtartani; hogy a’ hol rendes Tanáts vagyon, ottan a’ helybéli Tanátstól ki - küldettetett személlyek elõtt; a’ hol pedig rendes Tanáts nintsen, ottan a’ Helység Notáriussa, és még egy maga mellé vett pár Eskütt, vagy más betsületes személlyek elõtt tsupa élõ szóval Testamentomot lehet tenni; A’ Notárius a’ Testáló szavait írásban foglalja, és a’ vélle együtt a’ testálót ki-halgató Testamentombéli Tanúknak-is neveiket, ha ezek írni nem tudnának, fel-jegyzi, a’ Testamentomot bé-petsétli, a’ bé-petsételt Testamentomot vagy a’ Falu’, vagy az Uraságnak az õ alatta valóit illetõ Levél-tárjába teszi; a’ hol pedig rendes Tanáts vagyon, ott a’ Városnak rendes Levél-tárja-is (Archívuma) vagyon, és így a’ Testamentom azonnal ide tétetik, ’s itten nyugoszik mind addig, mig vagy a’ testálótól ki-nem vétetik, vagy a’ testáló’ halála után fel-nem nyittatik. — És ez eddig a’ Paraszt Polgárok’ Testamentomairól. —

t rdelt7_301-400ig.qxd

384

2007.07.15.

10:32

Page 84

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

Mennyünk már tovább, ’s meg, mit tálalt-ki a’ következendõ

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

nézzük-

X. RÉSZ. NÉMELLY RENDKÍVÜL VALÓ TESTAMENTOMOKRÓL , ÉS MÁS TESTAMENTOMI TÁRGYAKRÓL.

§. 149.

M

INEKUTÁNNA a’ Testamentomok’ külsõ belsõ formáiról nem tsak közönségesen, hanem minden rendû, és állapotú emberekhez alkalmaztatva különösön szóllottunk, és így a’ Testamentomot mint Testamentomot gondolva, meg-tekintettük volna, úgy tetszik énnékem, hogy már most ezen X-dik Részben lészen helye némelly rendkívül való Testamentumokról szóllani, a’ millyenek: a) az idegenek, b) a’ miénk, mikor idegen Országban vagyunk, c) a’ Privilegyiált Testamentomok, d) a’ titkos Testamentomok: Ebben a’ Részben fogunk tovább emlékezni, e) a’ tsupa élõ nyelvel tétetett magános hitelességû Testamentomokról, (minthogy már a’ közönséges hitelességü akár írott, akár tsupa élõ nyelvel tett Testamentomról a’ 94-dik §-ban szóllottunk) nem

385

nem azért mintha a’ tsupa élõnyelvel tétetett magános hitelességû Testamentom olly valami rendkívül való dolog vólna, hanem minthogy ezen tsupa élõ nyelvel tétetett magános hitelességü Testamentom immár kivált a’ Nemesek és a’ szabad és K. Városi Polgárok között, kik-is ha magános hitelességü Testamentomot akarnak tenni, azt többnyire írásba foglalják vagy foglaltattyák, ollyan nagy divattyában mint hajdan vólt, nintsen. Ebben a’ részben lészen továbbá a’ szó f) a’ Testamentom tóldalékokról, ezután g) Azon személlyeknek kiket a’ Testamentom tárgyaz úgy mint az örökösök, és hagyományosok jussairól; utánna h) A’ Testamentomok erõ telenségérõl, és végtére i) A’ Testamentombéli Bíróról: ezek lésznek hát tárgyai a’ jelen való X-dik Résznék, mellyeket így elõre értve szóllyunk immár elsõben §. 150. Az Idegenek’ Testamentomáról. Idegen Nemzetbéli embernek tartyuk szoross értelemben mind azt, valakinek se személlye, se jószága a’ Magyar Korona Törvényei alá nintsen vetve: ha tehát illyen embernek hirtelen nállunk Testamentomot kellene tenni, a’ belsõ formájára nézve tulajdon nemzeti Törvényei; külsõ formájára nézve pedig azt ítélem, hogy valamint mi (a’ mint mindjárt meg fogjuk Bb

t rdelt7_301-400ig.qxd

386

2007.07.15.

10:32

Page 86

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

látni) az Országon kívül a’ külsõ országi szókás szerént testálunk; úgy illendõ, hogy az idegenek-is a’mi honnyai szokásunk szerént, és így annak a’ Városnak vagy vidéknek (Districtus) mellyben az idegen Testáló Testamentom tétele alkalmatosságával vólt, szokása szerént testálhassanak, hanemha a’ Testálónak nemzeti Törvényei külömbet parantsolnának, mellyre akkor nevezetelsen szükség vigyázni, a’ midõn az idegen Testáló akarattyának nagyobb részben tulajdon Hazájában kelletik véghez-vitetödni.

zonyság levéllel meg-mutatathassék, hogy az a’ mód a’ mellyet a’ Testáló Testamentoma tételének külsõ formájában követett, annak a’ helynek a’ hol a’ Testáló Testált nemzeti törvényes szokása vólt: a’ mi könnyebbségünkre engedte-meg ezt-is a’ Törvény tévõ, hogy ha akkor, és ott a’ mikor, és a’ melly helyen mi a’ Magyar Koronán kívül vagyunk, valamelly Ország’ rendes Bírája, vagy Ítélõ Mestere történne lenni, hogy ezek elõtt mindennémû vallást, és így Testamentomot-is tehetünk, minthogy a’ Testamentom-is nem egyéb fel-vallásnál. Így ha valamelly a’ Magyar Koronához tartozandó Polgár Bétsben vólna, itten a’ Fel. Udv Magy. Cancell. elõtt, vagy ettõl ki-küldetett személlyek elõtt Testamentomot tehet.

§. 151. A’ Magyar Koronán kívül tétetett Magyar Testamentomról A’ már a’ kérdés, hogy hát minékünk kik a’ Magyar Korona alatt vagyunk, ha a’ Magyar Koronán kívül találunk lenni, hogy kelletik Testamentomot tenni? A’ Magyar Koronán kívül Vágyunk akkor, mikor ollyan helyen vagyunk, a’ melly a’ Magyar Koronához nem tartozik, és Magyar Törvények által nem igazgattatik, A’ mikor tehát illyen helyen vagyunk, Testamentomainkat belsõ formájára nemzeti Törvényünk szerént; külsõ formájára nézve pedig azon módon tesszük, a’ melly azon a’ M. Koronán kívül lévõ helyen gyakoroltatik, úgy mindazonáltal, hogy a’ szükséges esetre közönséges hitelességû bi-

Art. 24. Ann. 1729. §. 10. Caeterum Testamenta ac Codicilli, si etiam de Juribus perennalibus dispositionem contineant, nec non quaevis Hypothecariae, aut pignoratitiae fassiones extra Regnum quoque solemnitate ibidem usitata celebratae, deinceps quoque pro vigorosis observabuntur. Verum Instrumentis hujuscemodí a modo in posterum emanaturis, uti aut penes illa Jure agere volenti testimoniales

387

1729. Eszt. 24. Tzik. 10. §. Továbbá az Országon kívül tétetett Testamentomok és Testamentom tóldalékok, (Codicilli) ámbár örökös jussokról való rendeléseket foglaljanak is magokba, nem külömben a' jószágok el zálogosítása eránt, az oda való szokás szerént tett fel-vallások ennekutánna-is Törvényeseknek fognak esmértetni, hogyha pedig valaki e' féle az Országon kívül ezután kelendõ íromá-

Bb

t rdelt7_301-400ig.qxd

388

2007.07.15.

10:32

Page 88

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

authenticas loci ejusdem, in quo aliquid ex praemissis Instrumentis celebratum suit producere super ibidem taliter consveta solemnitate incumbet. Facultate fassiones etiam perennales celebrandi, Procuratoremve, aut Plenipotentiarium constituendi coram Regia Cancellaria Aulica Hung. vel Regni hujus eique adnexarum partium Judicibus Ordinariis ac eorum Magistris, Protonotariis etiam extra Regnum constitutis, si quem inibi reperiri contingat, in salvo semper deinceps quoque permanente.

nyokkal élni, vagy pedig ezeknek segedelmével törvénykezni akarna: az ollyannak azon helynek a' hol a' levél költ, a' Levelek ki-adásának ottan szokásban lévõ külsõ belsõ formáját közönséges hitelességû bizonyság Levelével kelletik meg-mutatni. Szabad légyen pedig ezután örökös fel-vallásokat is tenni, Prokátort, vagy tellyes hatalommal fel-ruházandó személyt a' Felséges Udvari Magyar Cancellaria, vagy ezen Országnak, ’s ehez kaptsoltatott Tartományoknak rendes Bírái, és ítélõ Mesterei elõtt vallani ámbár ezek az Országon kívül lennének-is, ha valamellyik ottan találna lenni.

§. 152. A privilegiált Testamentomokról. Privilegiált Testamentomoknak hívjuk mind azokat, a’ mellyek külsõ formájokra a’ több Testamentomok’ Törvénye alól ki vagynak véve: mondám külsõ formájára, és így hát belsõ formájára a’ több Testamentomokkal meg-kell egyezni; b) nem kíván hát a’ Törvény ezektõl annyi külsõ formát, mint a’ többiekben.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

389

Illyen privilegiált Testamentomot 4-et említ a’ Törvény. I. Mikor az Atya, Nagy-Atya, Anya, Nagy-Anya a’ maga ágyékából származott gyermekei között rendelést tészen. II. Az ollyan Testamentom, a’ melly tsupa kegyes hagyományokat foglal magába. A’ kegyes hagyományok két rendbéliek: a) Világi kegyes hagyományok. b) Belsõ kegyes hagyományok. (Fundationes Cathegoriae, Ecclesiasticae, et Secularis. A’ belsõ kegyes hagyományoknak tárgyai az Ekklésiára, és a’ bé-vett külsõ és belsõ lsteni tiszteletre tartozó dolgok, a’ millyenek a’ Templomok, Templomhoz tartozó készületekj’s a’ t. Klastromok, Papok ’s E’ félék. — Világi kegyes hagyományok közelebbrõl azok, a’ mellyek hagyatnak Ispotályokra, házi szegényekre, kóldúsokra, árvákra, és el-hagyatott úgy nevezett fattyú gyermekekre, a’ melly ártatlanokkal ez elõtt való idõkben tsupa tudatlan buzgóságból, mint az ebek kölykeivel úgy bántak az emberek; bolondokra, nyavalya törõkre, és egy szóval mind azok, valakik a’ szenvedõ emberiségnek tárgyai lehetnek. A’ kegyes hagyományok közzé számláltatnak még az Oskolákra, Királyi Fiscusra, vagy a’ Haza szükségére hagyatott summák-is vagy jószágok, melly hagyományok a’ belsõ vagy Világi kegyes hagyományok Bb

3

t rdelt7_301-400ig.qxd

390

2007.07.15.

10:32

Page 90

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

391

közzé tartozzanak-é sokat nem víttatom, mert szükségtelen; elég az hogy ezek a’ hagyományok, valóságos kegyes hagyományok. III. Tábori Testamentom. Tábori Testamentomoknak nevezzük tsak azokat a’ Testamentomokat, valamellyeket éppen az ellenség elõtt lévõ Táborban teszünk. Ebbõl a’ le-írásból következik, a) hogy ez a’ Privilégium nem tsak a’ Hadi Vezérekre, és a’ hartzoló Katonákra, hanem mind azokra, valakiknek hivataljok szerént a’ Táborban kelletik lenni, illik; illyenek a’ Tábori Papok, Doktorok, Borbélyok, Markotányosok, és egy szóval mind azok, valakik az ellenség elõtt lévõ Táborban, vagynak; minthogy b) E’ tsak Tábori Testamentom, nem illik hát azokra, a’ kik az ellenség elõtt nintsenek, hanem vagy téli vagy más Táboron kívül való szállásokon, Városokon vagynak, mert már az illyeneknek rendszerént kelletik Testamentomokat tenni. c) Minthogy ez a’ Testamentom Tábori, az ereje-is tsak a’ táborozás idejéig tart, és így ha a’ Testáló a’ táborozásból haza jönn, a’ Tábori Testamentomnak is ereje el-múlik, és a’ Táborban Testáló ide haza tartozik a’ Testamentomát a’ ki-szabott rend szerént tenni. A’ mi Törvényeink meg nem határozzák, hogy a’ Tábori Testamentom a’ táborozás után meddig tart. A’ Rómaiaknál tsak 1 Esztendeig tartott.

IV. Pestis idejében tétetett Testamentom. — Ezen négy rendbéli Testamentomoknak belsõ formájára nézve, a’ több rend-szerént tétetni szokott Testamentomokkal mindenben meg kell egyezni: külsõ formájára pedig következendõk kívántatnak. 1. Ha írásba foglalt Testamentom, úgy Tanú sem kell néki; hanem elég ha a’ Testáló maga kezével le-írta a’ Testamentomot, ’s maga nevét a’ Testamentom alá tette: ha pedig a’ Testamentomot a’ Testáló maga nem írta, de nevét maga írta alája: úgy két tanú kívántatik. 2. Ha pedig tsupa élõ szóval tétetett Testamentom, úgy-is két Tanú elégséges, §. 153. Két kérdés fordul itten már elõ: 1. Vallyon a’ most elõ-számlált 4. privilegiumos Testamentomok tsupán tsak a’ Nemesekre, vagy másokra-is ugymint a’ K. Városi, és Földes Uraságot esmérõ Polgárokra is illenek? A’ mi a’ K. Városi Polgárokat illeti: ámbár a’ K. Városi Polgárok mint K. Városi Polgárok külön külön gondoltatva magok szémellyekben nem Nemesek; mindazonáltal az Ország Törvényt hozó Rendjeinek negyedik részéhez tartoznak, és így valaminthogy minden Törvény az Országnak négy Rendjei által hozatik, úgy Bb

4

t rdelt7_301-400ig.qxd

392

2007.07.15.

10:32

Page 92

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

393

a’ Törvény hasznainak-is (hanem ha valami különös Nemesi személlyes jussok forognak fenn) az Ország negyedik rend részeire-is, a’ kik a’ K. Városi Polgárok, ki kell terjedni: innen maga a’ Törvény-tévõ a’ Nemesi és K. Városi Testamentomok között semmi más egyéb külömbséget nem tészen; hanem tsak azt a’ mit oda fellyebb a’ 132. §-ban említettünk. — Következésképpen a’ fel-tett kérdés a’ K. Városi Polgárokat nem illeti. A’ mi a’ Földes Uraságot esmérõ Parasztot nézi, minthogy minden tsupa élõ szóval tétetett privilégiumos Testamentomra a’ Törvény tsak két Tanút kíván, már pedig a’ Parasztok Testamentomára úgyis rendszerént tsak 2. Tanú kívántatik, látni való, hogy ez a’ két Tanú elõtt való testálás a’ parasztra nézve nem privilégium. A’ hát a’ kérdés, vallyon az írás tudó paraszt ember a’ privilegiált ’s a’ Törvénytõl nevezet szerént ki-tett esetekben tsupa tulajdon keze írása alatt Tanúk nélkül Testamentomot tehet-é vagy nem? Erre közönségesen tsak azt felelelem, hogy valahányszor valamelly Privilégium vagy szabadság nem különösön egy embernek tudni-illik Péternek vagy Pálnak, hanem közönségesen vagy az idõnek, vagy a’ helynek, vagy rendnek, vagy valamelly testnek adatott, akkor mind azok a’ kik abban az idõben élnek, abban

a’ helyben laknak, vagy annak a’ Rendnek, vagy Testnek tagjai minden személly válogatás nélkül élhetnek. Így tehát valaminthogy a’ Pestis, táborozás idejére és helyére, továbbá a’ Kegyes hagyományoknak és Atyáknak adatott privilégium tsak azoknak engedtetett, valakik ezen eseteket vagy személlyes jussokat magokra alkalmaztathattyák: úgy semmi okot gondolni ellenben, nem lehet, miért ne élhetnének a’ Parasztok ezen privilégiummal; ha az idõt és az esetet a’ magok Testamentumaikra szabhattyák, annyival-is inkább, hogy a) A’ Tábori Testamentom a’ Rendre való tekintet nélkül minden hadi Táborba valót illet: úgy de paraszt ember is lehet van-is a’ Táborban, miért ne illethetné hát õtet-is mint táborozót ez a’ privilégium? b) A’ Pestis idejében tétetett Testamentomot a’ szükség szülte: Ugyanis azért áldozta-fel a’ Törvény a’ Nemes embert a’ rendes testálás módjától, minthogy illyen idõben a’ nyavalyának el-ragadása miatt tsak egy hellyes Tanút-is alig kaphatni; úgy de ez a’ veszedelmes ok úgy köz a’ parasztal, mint akármelly Nemes emberrel, a’ melly esetben pedig a’ Törvénynek ugyan azon oka fel-találtatik: mind azon esetre a’ Törvény erejének-is ki kell terjeszteni.

t rdelt7_301-400ig.qxd

394

2007.07.15.

10:32

Page 94

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

395

c) A’ kegyes hagyományokról pedig így gondolkozom; hogy midõn a’ kegyes hagyományokra testáló embert a’ Törvény tévõ a’ közönséges regula alól ki-vette, és a’ kegyes hagyományokat tárgyazó ember’ Testamentomát a’ többieknél könnyebbé tette, ez által a’ könnyebb testálásnak módja által az embereket a’ kegyes hagyományokra való testálásra kívánta édesíteni és hívogatni, és így a’ Törvény tévõ midõn a’ kegyes hagyományú emberek számát nem hogy kissebbíteni sõt nevelni kívánnya, fel nem lehet tenni, hogy a’ Törvény tévõ ezen kegyes hagyományokat tárgyazó privilégiumot tsupán tsak a’ nemeseknek, és sõt inkább nem minden rendben és karban lévõ embereknek adta vólna. b) A’ privilégiált Testamentom a’ Rómaiaknál (kiktõl mi-is vettük) minden személy és rend nélkül mindenkor privilegiált Testamentom vólt: és azonnal hogy a’ Törvénytévõ ezen privilegiált Testamentomokra nézve a’ rendek köztt semmi külömbséget nem tett, innen hozzuk-ki, hogy a’ privilegiált Testamentomoknak-is jussai minden rendre ki-terjednek; de a’ mi mind ezeknél leg-nevezetesebb c) A’ kegyes hagyományokban a’ privilegium nem különösen a’ rendnek, és így nem illyen vagy amollyan rendû személynek, hanem a’ dolognak az az a’ kegyes hagyományoknak adatik: itten a’ privilégium nem a’ személytõl a’ dologra, hanem a’

dologról a’ személyre háromlik. A’ privilégium itten nem Nemesnek vagy Bárónak hanem ollyannak, a’ ki kegyes hagyományokat rendel adatik, már pedig tsupa kegyes hagyományokra nem tsak Nemes ember, hanem akármelly féle rendû ember-is szabadosan testálhat, és így ha testálhat egy átallyában a’ kegyes hagyományok mellé ragasztatott privilegiummal-is szabadosan élhet. — (d Az Atyáknak gyermekeik között való rendeléseit tárgyazó írott Testamentoma eránt pedig következendõ elmélkedéseim vagynak; A’ Törvénytévõ egy átallyában tudta hogy vagynak minden atyának maga házabéli titkos környül-állásai, mellyeket örömest fiain kívül senkivel nem közlene, mellyre nézve az illyen rendû testamentomokat-is a’ Törvénytevõ a’ közönséges régula alól ki-vészi, és ha a’ Testamentom írott, a’ Testamentomot a’ Testálónak tsupa tulajdon keze írása alatt tétettetni, ha pedig tsupa élõ nyelvel vagyon, úgy minden Atyának a’ maga utólsó akarattyát, ’s háza környül-állásai’ titkait két Tanúk elõtt törvényesen fel-fedezni meg engedi. Ezen gondolatok bennünket arra vezetnek, hogy ezen privilégium nem ez vagy amaz rendnek különösen, hanem az Atyáknak tsupán tsak mint Atyáknak közönségesen adatott; már pedig a’ Törvénytévõ az Atyák között úgy gondoltatva mint Atyák között soha semmi kü-

t rdelt7_301-400ig.qxd

396

2007.07.15.

10:32

Page 96

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

397

lömbséget nem tett, és az õ szemei elõtt a’ tselédes Atyáknak tsupa személybéli sorsa mind egyenlõ: ahonnan tehát ezen tsupán és nevezet szerént a’ tselédes atyáknak adattatott privilégium minden földes Uraságot esmérõ Polgárra éppen úgy illik, mint akármelly Nemes emberre. Ne mondja pedig azt nékem senki-is, hogy ez a’ privilégium a’ Nemes emberen kívül senkire nem illik, mivel a’ szegény Nemes embernek bajos ám 5. Tanút öszve szerezni; de nem nehéz ám a’ földes Uraságot esmérõ Polgárnak két Tanúkat öszve hívatni? — Itt nem az a’ kérdés, hogy mi könnyebb vagy nem könnyebb; hanem a’ Törvénynek okát kell visgálni. Az Atyáknak gyermekeik között lévõ Testamentomaik többnyire leg-titkosabbak szoktak lenni, sõt a’ mellyeket maga a’ Törvénytévõ leg-nagyobb titokban szeret tartani avagy tsak azért-is, ne hogy a’ gyermekek és atyák között, vagy magok a’ gyermekek között idõ nap elõtt villongások légyenek; soha pedig a’ titok jobban nagyobb rekesz alatt nem tartattathatik, mintha minden Tanú nélkül bé-petsételt írás alatt nyugszik, vagy ha két meghitt jó barátoknak szívekben vagyon el zárva, és egy átallyába nem akarta a’ Törvény tévõ hogy az atyáknak titkaikat idõ nap elõtt se Tanátsbéli Urak se sok Tanú, hanem vagy senki vagy pedig két valóságos jó barát tudja. Azért hogy sok

szót ne szaporíttsak, itt az embert nem úgy kell-tekinteni mint Nemest vagy K. Városi Polgárt; hanem úgy, mint Atyát, és a’ Testamentom tételnek módját nem a’ könnyeb vagy nehezebb részérõl, hanem a’ titok el-rejthetésének alkalmatosabb mivóltánál fogva kelletik fel-venni. Külömbern ha tsakugyan titkos Testamentomot akarsz tenni, a’ módjait az 155-dik §-ban meg-mutatom. — Ez az elsõ kérdésrõl. §. 154. A’ második kérdés az: minthogy a’ Törvények okait visgáló Törvény tudó ha valamelly Törvénynek okait bizonyos ’s a’ Törvényben nem említett esetekben fel-találja, akkor azt a’ Törvényt a’ kérdésben lévõ esetre húzza. Innen valaminthogy a’ Pestis és a’ táborozás idején tétetett Testamentomoknak azért adattatott a’ privilégium, minthogy a’ jelen való veszedelem miatt annyi Tanút egybe nem lehet hívni, mint a’ mennyit a’ Törvény kívánna; már pedig illyen jelen való veszedelem nem tsak Pestis és táborozás, hanem más környül állások között-is eshetik, p. o. ha valaki az útban, egy pusztán lévõ kortsomában a’hol talám a’Kortsomároson ésKortsomárosnén kívül senki nem találtatik, sõt többet mondok, ha oda haza éjtszaka hirtelen megbetegedne, ’s azon hirtelenséggel a’ törvényes számú Tanúkat egybe nem hívhattya: vallyon illyen esetekben élhet-é a’ Nemes

t rdelt7_301-400ig.qxd

398

2007.07.15.

10:32

Page 98

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

vagy K. Városi ember privilegiált Testamentomok’ formájával ? — A’ Törvény tsupán tsak négy esetekre határozta a’ privilegiált Testamentomokat, és azonnal hogy az eseteket meg-nevezte, úgy látszik, hogy az itten elõ nem számlált esetéket kirekesztette. 2. Nem parantsolta a’ Törvény, hogy az ember a’ maga Testamentomát betegségére, vagy egy bizonytalan ki-menetelû úttyára halaszsza; sõt úgy tetszik énnékem, hogy ez az engedelem tágas kaput nyitna a’ Testarmentomba bé-tsúszható tsalárdságoknak, mellyeknek a’ Törvény tévõ a’ Testamentombéli külsõ formák ál tal kívánta elejét venni. — 3. Mind abból hogy a’ mi utolsó akaratunknak minden rendeléseink között leg-böltsebbnek, mind abból, hogy utolsó akaratunknak ki jelentésében a’ Törvény különös meg-kívántató külsõ formákat ok vetetlen meg-kíván, mellyeket mi egésséges korunkban minden erõltetés és hirtelenség nélkül véghez vihetünk azt hozom-ki, hogy a’ mi olly bizonytalan állapotra, ’s olly keskeny határ közzé szoríttatott idõre (mellyben a’ Törvény kívánságának eleget nem tehetünk) halasztott, Testamentomunk a’ Törvény elõtt annyival kevesebb mentséget fog érdemelni, hogy ez által a’ Törvény tévõnek a’ Testálás külsõ formájában tett tzéljai semmivé tétettethetnének.

§. 155. A’ titkos Testamentomokról.

399

A’ Rendes és nem Privilegiált Testamentomokban a’ Törvény tevõ egy átallyába meg-kívánnya, hogy a’ Testamentomban Tanúk légyenek, külömben a’ Testámentom nem hiteles, minthogy pedig sokszor meg-esik hogy némelly Tanúk, a’ kik a’ halgatás ajándékával nem bírnak, a’ Testamentomot elõre ki-fetsegik, még pedig úgy, hogy a’ Testáló a’ több Tanúk közzül ki lotsogta légyen-ki Testamentomát, nem-is tudhattya. Hogy ha tehát valaki a’ maga Testamentomát olly titkosan akarja tenni, hogy az õ Testamentomát semminémü emberi Tanú ne tudja, így tselekedjék: írja-le szépen maga a’ Testamentomát, Nevét ’s Petséttyét tulajdon kezével tegye alája, petsételje-bé az egész Testamentomot: ’s így bé-petsételve ha jószágos Nemes vagy nemtelen ember nyújtsa-bé személlyessen a’ Káptalannak, Konventnek, Ország Bírájának, Ítélõ Mesternek, Vármegyének vagy a’ Vármegyétõl küldetett személlyeknek: ha K. Városi Polgár vagy jószágtalan Nemes ember, nyújtsa-be a’ maga Városbéli Tanáttsának, vagy az ezektõl küldetett személlyeknek; egy szóval ki ki nyújtsa-bé azon a’ helyen, a’ melly hellyen valaki külsõ formájára nézve Testamentomot tenni tartozik: az illyen bé-nyújtott Testamentom lészen kö-

t rdelt7_301-400ig.qxd

400

2007.07.15.

10:32

Page 100

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

zönséges hitelességü Testamentom, mert ollyan hellyen vagyon bé-nyújtva. Ezen Testamentom abban a’ helyben marad bépetsételtetve, mind addig míg a’ Testáló vagy maga ki nem veszi, vagy meg nem hal; mert ekkor fel-bontatik, Vagy pedig így-is lehet tenni: mikor a’ Testáló már a’ Testamentomát szépen el készítette, bépetsételte, öszve-hív 5. hiteles Tanút; és elõttök tartván a’ bé-petsételt testamentomot azt mondja nékik: Uraim! ebben a’ bé-petsételt papirosban vagyon az én utolsó rendeléseimnek foglalattya, kérem kigyelmeteket légyenek ebben az én Tanúim; akkor a’ Tanúk a’ bé-petsételt Testamentomnak a’ hátára a’ magok neveiket ’s petséttyeiket a’ Testáló jelen létében úgy a’ mint fellyebb említettem fel írják. Ha tehát akarja Testamentomát így tsinálni, szabad-is Törvényes-is, azomban senki se tudja. Ezt pedig javaslom magam-is két okokra nézve: elsõben, mert az által a’ Testáló azoknak, a’ kik a’ Testamentomból valamit vártak de semmit sem kaptak, maga ellen támadható gyûlölségeket életében leg-alább bizonyosan el-kerûli. 2. Ne hogy azok a’ kik a’ Testamentom által meg-tsalatkoztak, vagy a’ Testamentomból valamit reménylenek, az elsõbbek ugyan azon mesterkedjenek, hogy a’ Testáló akaratját meg-zavarják, az utólsók hogy más sokszor tilalmas praktikák által juthassanak minél hamarább a’ Testált jókhoz

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

t rdelt8_401-500ig.qxd

2007.08.05.

11:52

Page 1

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

401

hoz. Javaslom hát én ezen Testamentom tételnek módját, de javaslom tsak azoknak a’ kik írni ’s olvasni tudnak : az írás tudatlanoknak pedig éppen nem javaslom, sõt azt mondom, hogy a’ Törvény szoross értelme szerént nem-is lehet: nem javaslom, mert könnyen akadhat ollyan az elõtt meg-hitt, de ebben az esetben felette tsalárd emberre, a’ ki a’ papirosra talám éppen ellenkezõt fog azzal írni a’ mit a’ Testáló diktált; már pedig a’ szegény buta ember mit tud ahoz mit mázolnak a’ papirosra? De nem-is lehet, mert ki fogja nevét alája írni? a’ mellyet a’ Törvény minden írott Testamentomban meg-kíván; Vagy azt mondod, hogy szintúgy mint a’ ki-nyilt Testamentomban a’ 6-dik Tanú alája írja az írás tudatlan testáló helyett a’ maga nevét, úgy itt-is alája írhatja; meg-hiszem, de hát ki lészen kezes, hogy ez az egyes Tanú tsalárdsággal nem fog járni, a’ mellyre a’ Törvény tévõ olly ki-nyilt szemekkel vígyáz, mert a’ hol 5. Tanú vagyon, ott a’ 6-dik Tanú tsalárdságától még tsak nem annyira lehet félni; továbbá a’ Bíró honnan fogja tudni, hogy vallyon e’ vólt-é a’ Testálónak valóságos akarattya, mikor sem írását, sem nevét nem tudja? vagy talám inkább te kérded tõllem, hát ott hogy tudja a’ hol az írás tudó petsételve nyújtya-be a’ Testamentomot? úgy tudja, hogy halála után Testamentomi keze írását a’ több keze írásaival egybe-veti, mellyekkel ha meg-egyeCc

t rdelt8_401-500ig.qxd

402

2007.07.29.

17:40

Page 2

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

zik, jó; ha pedig meg-nem egyezik, tudni való hogy más valaki faragta, és így hamis a’ Testamentom: de annak a’ kinek irás-tudatlansága miatt soha semmi kéz írása nem vólt, mit hasonlíttson öszve? Az illyen írás tudatlan ember hát tsak békét hagyjon a’ titkos Testamentomnak, mert nem néki való, ’s ez által örököseinek többet ártana mint használna; hanem kövesse a’ módot; mellyel a’ fellyebb való szakaszokban bõvön le-írtunk. §. 156. De talám azt mondhatná itt valaki, hogy a’ K. Városi Polgár titkos Testamentomot nem tehet, mert a’ K. Városi Testamentomokban a’ Törvény tévõ azt kívánnya, hogy a’ Testamentom a’ Testálónak fel-olvastassék; ha pedig titkosan tészi Testamentomát, az az: úgy hogy a’ Tanúk ne tudják a’ Testamentom foglalattyát, ’s petsét alatt nyújtya-bé a’ Tanátsnak, úgy a’ Testamentom a’ Törvény kívánsága szerént nem olvastathatik? — Miért parantsolja a’ Törvény tévõ, hogy a’ Testamentom a’ Testálónak fel-olvastassék? egy átallyában azért, hogy a’ Testáló azt a’ mit a’ Tanúk írtak, a’ maga utólsó akarattyának mondhassa és esmérhesse, vagy hogy a’ Törvény szavai szerént szóllyak, hogy élõ szóval el-mondhassa, hogy az a’ mit a’ Tanúk nékie felolvastak az õ utólsó akarattya, és így a’ Testamentomba semmi tsalárdság bé ne

tsúszhasson: fel-tészi hát itt a’ Törvény azt az esetet, a’ midõn a’ Testáló beteg ágyából, vagy külömben élõ nyelvel diktállya vagy mondja a’ Tanúknak a’ maga Testamentomát, itten ’s illyen esetekben nem tsak a’ K. Városi Polgárnak, hanem minden renden lévõ Testálónak szükséges a’ Testamentom fel-olvasása: de ha valamelly értelmes írást sõt talám Törvényt tudó K. Városi Polgár, egésséges állapotjában maga el-készíti Testamentomát, és petsét alatt tulajdon személlyében a’ Tanátsnak vagy az ettõl küldettetett hiteles személlyeknek be-nyújtya, ugyan mi szükség itten a’ Testamentomot a’ Testáló elõtt felolvasni? mert ha szükséges vólna, úgy vagy a’ Testálóra vagy a’ Tanúkra nézve kellene a’ Testamentomot a’ Testáló elõtt fel-olvasni. A’ Testálóra nézve nem szükséges: mert õ maga írván a’ Testamentomot, fel-tétetik, hogy tudja mi van a’ Testamentomában, és midõn Testamentomát akár a’ Magistratusnak, akár az ettõl kûldettetett Személyeknek tulajdon kezével által-nyújtya, ezen által adás alkalmatosságával élõ nyelvel mondja a’ Tanúk elõtt: hogy ez a’ mit kezében tart, ’s a’ mi abban vagyon az õ utólsó akarattyának foglalattya, és itt tellyesedik bé a’ Törvénynek az a’ kívánsága, hogy tudni illik a’ Testáló a’ Tanúk elõtt élõ nyelvel mondja ezt, hogy ez az õ utólsó akarattya. — De a’ Tanúkra nézve sem szükséges; mert Cc

2

403

t rdelt8_401-500ig.qxd

404

2007.07.29.

17:40

Page 4

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

fellyebb §. 20. mondottuk, hogy a’ Testamentom kétféle, vagy ki-nyilt, vagy titkos; az az vagy tudják a’ Tanúk a’ Testamentomot, vagy nem tudják: minden ki-nyilt Testamentomban tudják a’ Tanúk a’ Testamentom foglalatját, ’s tudni-is kell; a’ titkos Testamentomban (úgymint a’ mellyrõl most itten a’ szó vagyon) nem tudják, de nem-is szükség hogy tudják, mert hiszem azért hívják titkos Testamentomnak, hogy Tanúk nélkûl titkon tétetik, ugyan-is mihelyt a’ Tanúk elõtt tétetik, már nem titkos hanem ki-nyilt Testamentom, hogy ha tehát a’ titkos Testamentom Tanúk nélkûl tétettethetik, tétetik-is, sõt maga természete szerént úgy-is kell tétettetnie, úgy nem szükség a’ titkos Testamentomot a’ Tanúkra nézve fel-olvasni: Meg kell pedig azt itt mellesleg jegyezni, hogy a’ titkos Testamentom nem azért neveztetik titkosnak mintha az illyen Testamentomra éppen semmi Tanú sem kívántatnék, hanem azért, mert nem a’ Tanúk elõtt, hanem titkon a’ Tanúk nélkûl tétetik, és a’ midõn már készen vagyon a’ Testamentom, akkor teszik neveiket a’ Testamentomba, vagy ha már be volna petsételve, a’ Testamentom hátára, azon kívûl hogy tudnák mi vagyon a’ Testamentomban. — Úgy tetszik hát énnékem, hogy a’ Testamentomoknak a’ Testáló elõtt való fel-olvasását tsak ollyan esetekrõl kell érteni, a’ holott a’ Testáló a’ Testamentomot a’ Ta-

núknak diktálja, a’ melly tsak abból-is meg-tetszik, hogy ez a’ Törvény a’ Kurutz világ végén 1715-dik Esztendõben íratott, a’ mikor még a’ K. Városi Polgárok között igen kevés írást tudók vóltak, és hogy a’ szegény írás tudatlanok az írást tudók által meg ne tsalattassanak, azért parantsolta a’ Törvény, hogy a’ K. Városi Polgárnak a’ Testamentom fel-olvastassék. (De nem ártana ám ezt a’ jövõ Ország gyûlésén a’ szegény írás tudatlan Nemesekre és aszszonyokra-is oda tenni) §. 157 Tsupa élõ szóval tétetett Testamentom. A’ Nemes és nemesi jussokkal bíró, úgy a’ K. Városi Polgárnak a’ tsupa elõ szóval tett magános hitelességû Testamentomát-is szinte úgy, mint az írásba foglalt Testamentomot 5. Tanúk elõtt kelletik tenni, és ámbár az illyen élõ szóval tétetett Testamentom írásba tétettessék-is; mindazonáltal még-is tsak élõ szóval tétetett Testamentomnak marad: mert az írásba foglalt Testamentomnak természetes valósága (Essentiája) abban áll, hogy ebben vagy magának a’ Testálónak kelletik tulajdon nevét ’s petsétjét alája tenni, vagy ha a’ Testáló írni vagy nem tudna, vagy az írásra erõtelen vólna, ezen hijánosságot a’ 6-dik Tanú pótolja-ki, a’ melly a’ tsupa élõ szóval tétetett Testamentomban, ha mindjárt írásban foglaltatik-is nem szükséges: mellynek alkalmatosságával: Cc

3

405

t rdelt8_401-500ig.qxd

406

2007.07.29.

17:40

Page 6

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

§. 158.

béli bizonysággá változtatni: de a’ Testáló örököseinek-is jobb egy hat hét sor írásból álló írásotskát ingyen meg-szerezni, mint annakutánna a’ Tanúknak vagy elszéledések, vagy feledékenységek miatt egy tsak erszény ki-rágó, ’s némelykor meg sem sokat érõ törvényes visgálásról való bizonyság levelet (Inquisitio) 20. 30. forinton meg-vásárlani. A’ Tanúk pedig írásban így tegyékfel a’ Testamentomot: „Alább írtak Ko„ váts Mártony Uram által külön külön „ az eránt meg-kérettetvén, hogy utólsó „ akarattyának és rendeléseinek élõ Tanú„ bizonyságai lennénk, ezen írásunk’ ere„ jével bizonyíttyuk, hogy mi ezen kéré„ sére említett N. N. Uramnak, 1797. eszt. „ Juniusnak 24-dik napján tulajdon házánál „ meg-jelentünk, ki-is a’ mi egyszersmind „ való jelen létünkben, józan és tiszta el„ mével lévén következendõképpen nyilat„ koztatta-ki a’ maga utólsó akarattyát. 1. A’ feleségérõl rendelte ezt ’s a’ t. 2. A’ gyermekeirõl ’s a’ t. Már itt szép rendel mit hogy rendélt, kinek mit hagyott le kell írni. — A’ végire ezt kell utánná tenni: „És „ így ugyan tsendes és józan elmével el„ végezte elõttünk Testamentomát, azt „ mondván mindnyájunknak, hogy ez az „ Õ Kegyelme utólsó akarattya; mellye„ ket-is mi tulajdon nevünk alá-írásával

Jegyezd-meg közönségesen, hogy mikor valaki tsak tsupa elõ szóval testál; tehát maga a’ Testáló azonnal a’ Tanúk, vagy más értelmes emberek által, vagy ha maga a’ Testáló el-múlatná, vagy a’ halál által meg-akadályoztatnék, magok a’ Tanúk minden unszolás és kérés nélkûl a’ Testamentomot írásba foglallyák; kötelesek pedig erre a’ Tanúk; mert ha a’ Testálótól a’tanúbizonyságra meg-kérettettek, és kérésére Tanúbizonyságokat ajánlották, nem elég nékiek a’ Testálót ki-halgatni; sõt ez eránt minden helyen Tanúbizonyságot-is tenni kötelesek: már pedig hogy tehetnének Tanúbizonysági kötelességeknek eleget, ha Tanúbizonyságok tárgyát, tudni-illik a’ Testáló’ utólsó rendelésit írásba nem foglalván, vagy magok hirtelen meg-halnak, vagy ha a’ szükséges esetre életben meg maradnak-is, idõre a’ Testáló szavairól el-felejtkeznének, és ez által sokak törvényes jussait tetemesen meg-sértenék, ’s e’ szerént kinek mi haszna vólna az õ Tanúbizonyságokból. Minthogy tehát a’ Tanú éppen ollyan halandó, mint a’ Testáló, éppen ollyan feledékeny mint más, a’ Testálónak javasoltatik, a’ Tanúk pedig lelkek-esméretek szerént tartoznak a’ magok élõ ugyan, de hamar feledékenységbe mehetõ múlandó bizonyságokat, azonnal halhatatlan írás-

Cc

4

407

t rdelt8_401-500ig.qxd

408

2007.07.29.

17:40

Page 8

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

409

„ és petséttyeinkel erõssítünk. Arad 19. Junii 1797. Alól osztán a’ Tanúk neveiket írjákle, ’s petséttyeiket tegyék alája e’ ki-fejezés mellett: Jósef, Gábor, mint a’ Kováts Mártony Úr élõ nyelvel tett Testamentomának Tanúi, vagy így: Minyájan mint a’ Kováts Mártony Uram Testamentomának meg-kért tanúi ’s a’ t. Mikor már így készen van a’ Bizonyság levél, szinte mint más Testamentomot bé kell petsételni , és így bé-petsételve oda kell adni a’ Testálónak magának (ha él) vagy feleségének, vagy a’ mellyet mindennél inkább javaslok, abba a’ helybe a’ melyik Testamentom ki hová való. Ha pedig a’ tanúk nem tudnának írni; tehát Lélekben járó kötelességnek esmerjék lenni, hogy a’ Testamentom lételérõl és valóságáról azonnal szükséges tudósítást tegyenek, ha Nemes ember testált, a közelebb lévõ Szolga-Bírónak vagy Vice-Ispánynak, ha Városi a’ Tanátsnak, ha paraszt ember a’ Fõldes Uraságnak, hogy az illyen Testamentom az azt illetõ Levél-tárba bé-tétessék, és annak idejében szokott rend szerént közönségessé tétettethessék. Ezen Tanúk’ tudósítása pedig szinte úgy, mint más Testamentomi Tanúk’ alája-írása mind addig törvényes hitelt érdemel, míg valakinek az õ Tanúbizonyságokban a’ kételkedésre helyes, és törvényes oka nem vólna. az

A’ jószágtalan Nemes ember, nemtelen szabad személlyek, K. Városi Polgárok a’ magok élõ nyelvel tett Testamentomaikat 5. Tanúk elõtt tehetik hasonlóképpen: a’ Fõldes Uraságot esmérõ parasztok’ élõ nyelvel tett Testamentomaikat pedig 2. 3. Tanúknak jelen létek eléggé meg-hitelezik. Némellyek azt mondják, hogy a’ tsupa élõ szóval tétetett Testamentomra nem 5, hanem 6 Tanú kívántatik; mivel abban a’ Testamentomban, a’ hol a’ Testáló a’ maga nevét alája nem írja, 6. Tanú kívántatik; már pedig minden tsupa élõ szóval tétetett Testamentom ollyan, a’ hol a’ Testáló maga nevét a’ Testamentomnak alája nem írja. — A’ hatodik Tanú az írott Testamentomban tsak a’ Testáló’ alája-írását pótollya-ki; úgy de ez az alá-írás a’ tsupa élõ szóval tétetett Testamentomban nem szükséges, és így a’ 6-dik Tanú a’ tsupa élõ szóval tétetett Testamentomban nem ollyan szükségesnek láttatik, mintha ennek távol léte miatt a’ Testamentomnak meg-kellene erõteleníttetni. §. 159. A’ Testamentom Tóldalékról. A’ ki Testamentomot tett, sokszor meg-esik, hogy valamit vagy el-hagyott, vagy valamit szeretne idõvel meg-változtatni, vagy valamit hozzája tenni; illyen esetekben az öreg Testamentom után tétetett Testamentom neveztetik kis Testamen-

t rdelt8_401-500ig.qxd

410

2007.07.29.

17:40

Page 10

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

411

tomnak, vagy magyarosabban Testamentom tóldaléknak (Deákúl Codicillusnak). Ezen le-írásból látszik, hogy a’ kis Testamentomnak az öreg Testamentomtól természeti valóságára nézve semmit nem kell külömbözni, valamelly részit; de nem az állattyát az öreg Testamentomnak meg-lehet változtatni. Adhatok az öreg Testamentomhoz valamit, el-is vehetek belõlle, de fundamentomában meg nem változtathatom; mert tsak tóldalékja az öreg Testamentomnak, és nem új Testamentom: Példát mondok: az öreg Testamentomban azt hagyom, hogy Péter hagyományaimtól meg-maradott jószágaimban legyen örökös: ez a’ sarkalatos fundamentomos része az én Testamentomomnak. Már a’ kis Testamentomban nem tehetek más örököst; (hanem ha új Testamentomot teszek) mert ámbár- az örökösnek rendelése a’ Testamentom’ külsõ formájára nem tartozik-is; de tartozik az én Testamentomomnak fundamentomos állatjára, mellyet én a’ kis-Testamentomban meg nem változtathatok. Ha pedig az öreg Testamentomban azt hagyom, hogy Péter az örökösöm fizessen-ki Jósefnek 20. forintot, a’ kis-Testamentomban ezt meg-változtathatom, és tehetem tóldalékba idõvel, hogy Péter az örökösöm fizessen Jó’sefnek 30. forintot, vagy tsak 10. forintot: bátran tehetem; mert többetske vagy keveseb-

betske szám a’ Testamentomnak fundamentomos állatját meg nem változtatja. Következés. a) Hibáznak tehát azok, a’ kik a’ kis Testamentomot az öreggel egybe-zavarják; a’ kik azt mondják, hogy tsupa kis Testamentommal-is meg-halhat valaki. Én tagadom, és azt mondom: ha igaz az, hogy a’ kis-Testamentom tsak az öregnek tóldalékja, és magyarázója, hogy lehet toldalékot egész nélkûl, magyarázót magyarázandó eredeti írás nélkûl tsak képzelni-is. Innen következik : b) Hogy ha az öreg Testamentom elromlik, a’ kis Testamentomnak-is el-kell romlani; mert a’ fõ a’ farkát maga után húzza, ámbár azt sem kell tartani, hogy valahányszor az öreg Testamentom jó, a’ kitsinynek-is jónak kell lenni. Mert lehet az öreg Testamentom jó, de a’ kitsin törvénytelen. Ha pedig az öreg Testamentom rószsz, de a’ kitsiny jó: a’ kitsint tekintetbe sem veszik, hanem illyen esetben, a’ jó kitsiny Testamentom a’ törvénytelen öreg Testamentommal együtt el-romlik. Ha tehát a’ kitsiny Testamentom tsak tóldalékja az öregnek, tudni való c) Hogy a’ kis Testamentomnak belsõ formájára az öreggel pontba meg kell egyezni, mellyrõl már a’ fellyebb való Szakaszokban elég bõven szóllottunk. — Külömbözik pedig külsõ formájára, mert a’ Nemesek kis Testamentomára elégséges 3. Tanú, arra az esetre pedig ha a’ Testá-

t rdelt8_401-500ig.qxd

412

2007.07.29.

17:40

Page 12

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

ló írás tudatlan, szükséges a’ 4-dik Tanú-is. — A’ Nemesek kis Testamentomán kívûl a’ Törvény semmi más rendbéli embereknek kis Testamentomaikról nem szóll; hanem kit kit a’ maga szokásaira igazít: azért magam-is tsak ebben maradok.

tsen, hanem a’ Római Polgár Törvényhez folyamodunk: ezeknek mindazonáltal igen külömbféle tzifra okoskodásait elmellõzvén, tsak azokat jegyezzük-meg, a’ mellyek a’ mi Hazánkra alkalmaztathatok: jegyezd-meg azért. 1. Minden Testáló a’ mi Hazánkban Világi örököst a’ maga ingatlan Városi és nemtelen javaiban tehet azt a’ kit akar: a’ nemesi jószágokban pedig tsak valóságos Nemest tehet: tehet ugyan nemtelent-is, de az illyen, akármellyik Nemes által, a’ jószágnak meg-betsûltetése, ’s a’ betsûlt summának le-tétele után a’ jószág bírásából ki-vettettethetik, de nem erõ ’s hatalom, hanem Törvény által, az oka pedig ennek ez, mert a’ mi Törvényünk szerént Nemes jószágot senki nem bírhat, hanem a’ ki valóságos Nemes ember, és így ha nem bírhat, örökös sem lehet. 2. Senki-is a’ Fõ vagy kissebb renden lévõ Egyházi személlyeknek úgy mint Egyházi személlyeknek, Ekklésiai Társaságoknak, Klastromoknak, akármi névvel nevezendõ ingatlan örökös jószágot a’ Király híre és engedelme nélkûl nem hagyhat, ’s õket örökösöknek nem teheti, és ha tejéndi, a’ Testamentom a’ K. Fiscus kérésére meg-erõteleníttetik.

§. 160. A’ Testamentom ki-hírdetésérõl. Minden Testamentom addig míg a’ Testáló meg nem hal, azon a’ helyen a’ hol le-tétetett (ha tsak a’ Testáló maga ki nem veszi) titkos petsét alatt nyugszik; a’ Testálónak halála után pedig azonnal ki-hírdettetik, ’s az eredeti Testamentom a’ közöséges Levél-tárba viszsza-tétetik, ’s ennek valóságos mássa azoknak kiket a’ Testamentom illet ki-adattatik: §. 161. Az Örökösrõl. Az Örökösön értyük azt a’ személyt, a’ kit a’ Testáló halála után javaiban maga személlyessévé tesz, vagy a’ kire a’ maga a’ hagyományoktól meg-maradott javait a’ Testáló bízza. Hogy valaki örököst tegyen vagy ne tegyen a’ Testamentomnak külsõ vagy belsõ formájára nem tartozik; de ha már tett, e’ már a’ Testamentom fundamentomos foglalattyára tartozik. Az Örökösrõl semmi világos Törvényünk nin-

Conclusionis Confirmationis D e c r e t o r u m Andrea per Ludovicum factae. §. 11-mus.

413

I Lajos Király midõn a’ Jerusálemi IIAndrás Király végezéseit pontról pontra meg erõ-

t rdelt8_401-500ig.qxd

414

2007.07.29.

17:40

Page 14

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. sítené, a’ többek között a’ 11-dik §-ban így szóll:

Excepto solummodo uno Articulo praenotato, de eodem privilegio excluso, eo videlicet; quod Nobiles homines sine haerede decedentes possint, et queant Ecclesiis, vel aliis quibus volunt, in vita vel in morte dare et legare possessiones eorum vendere vel alienare, imo ad ista facienda nullam penitus habeant facultatem. Art. 65 1498. Statutum est: si quis Regnicolarum, cum Dominis Archi-Episcopis, vel Ecclesiarum Praelatis, aut eorum altero, caeteris etiam Viris Ecclesiasticis in hoc Regno existentibus, ratione bonorum, et Jurium possessionariorum quorumcunque, et praesertim ad Regiam Majestatem devolvendorum, aliquos Contractus, vel etiam aliqua obligamina hucusque qualitercunque fecisset vel faceret in futurum,tales Contractus atque hujusmodi obligamina nullius sint roboris et firmitatis. Imo universae litterae, in quibuscunque locis credibilibus superinde ema-

Ki-vévén tsak azon fellyebb meg-jegyzett, ’s ebbõl a’ Privilégiumból általunk már ki-hagyatott Tzikkelyt, hogy tudni-illik a’ meg-halálozó magtalan Nemes emberek a’ magok jószágaikat az Ekklésiáknak, vagy másoknak a’ kiknek akarják életekben, vagy halálok történetére, hagyhassák, adhassák, vagy el-idegeníthessék; sõt inkább erre tellyességgel semminémû hatalmok ne lehessen. 1498. 65. Tzikkely. A’ rendeltetett; ha valamely Nemes ember akár minémû jószágok és birtokos jussok eránt nevezetesen ollyanok eránt, a’ mellyeknek törvényesen a’ Királyi Fiskusra kelletik szállani, az Érsek Urakkal, avagy az Ekklésiáknak Fõ Papjaival (Praelati Ecclesiarum) vagy valamelyikével közzûlök, ’s más egyéb ebben az Országban lakozó Papi személlyekkel valami Kontraktusokat, vagy akármi kötelezéseket foglaló Leveleket akármi módon tett vólna eddig, avagy te-

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. natae et confectae, inanes habeantur, etiamsi esset consensus Regius super hoc impetratus. Art. 17. 1647. De Bonis Saecularibus Ecclesiasticis non abalienandis Decr. And. 2. per Ludovicum I. facta Confirmatio approbatur, et realiter observetur. Art 16. 1715. Respectu vero Bonorum Saecularium, quae Titulo inscriptitio vel Pignoris, Ecclesiasticae vel Religiosae Personae aut Communitates praesertim cum Evictione Fisci Regii, ac etiam privatorum, penes Litteras Impignorationales justas nihilominus et legitimas Conditiones hactenus possederunt, conclusum est, ut eaedem Ecclesiasticae vel Religiosae Personae, aut Communitates, si quidem in continuo ejusdem Emptionis usu fuissent in possessione hujusmodi Bonorum, usque ad eorundem per Saeculares fiendam reluitionem, pro hac vice conserventur; a modo vero deinceps Art. 17. 1647. tamquam hic loci renovatus observetur exactius, nisi Sacra R e g i a Majestas

415

jéndene ezután, az illyen Kontraktusoknak, és illyen kötelezéseknek semmi erejek ne légyen; sõt minden akármi közönséges hitelességû helyeken-is ez eránt kõlt, és tsinált levelek, ámbár Királyi engedelem nyerettetett-is az illyen levelekre, erõtelenek légyenek. 1647. 17. Tzikkely. A’ Világi jószágoknak, a’ belsõ Papi személlyeknek lejendõ el nem idegeníttetésekrõl, a’ Jerusálemi András Király Végezéseinek I. Lajos Király által lett meg-erõsíttetése helyben hagyatik, és valósággal megtartassék. 1715. 16. §. 4. Az ollyán Világi jószágokra nézve pedig, a’ mellyeket a’ Világi Papi, vagy Szerzetes Személlyek avagy Társaságok, kivált a’ Királyi Fiskusnak, vagy magános embereknek jót-állása (Evictio) mellett bizonyos idõkig vagy Zálogképpen, tsakugyan Zálogos, mindazonáltal hellyes és Törvényes, fel-tételeket foglaló Levelek mellett eddig-is bírtak, a’ végeztetett, hogy azok a’ Vi-

t rdelt8_401-500ig.qxd

416

2007.07.29.

17:40

Page 16

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

in specialibus casibus salvis tamen Juribus alienis eatenus dispensaret.

lági Papi, vagy Szerzetes Személlyek avagy Társaságok minthogy az illyen vételnek szüntelen való szokásában vóltak mind eddig, az illyen nemû jószágok birtokában mind addig valamíg azok a’ Világiaktól ki nem váltattatnak, most az egyszer meg-hagyattassanak. Mostantól fogva pedig ezután az 1647. Eszt. 17-dik Tzikkely, úgymint a’ melly itten törvényesen meg-újjíttatik, szorossabban megtartattassék, hanem ha Õ Királyi Felsége, bizonyos különös jussainak sérelmén kívûl az eránt engedelmet adna.

3. Lehet pedig nem tsak egy, hanem 10. 20. 30. örököst-is rendelni, p. o. Jósefet, Jánost, Gergelyt, Istvánt egy tsomóban (insolidum) tészem örökösömnek; de ez a’ 30. Személlyekbõl álló örökös tsak egy örököst tészen, a’ kik a’ meg-hóltnak jószágát meg-osztva vagy osztatlanúl úgy bírják a’ mint a’ Testáló hagyta, és neveztetnek köz-örökösöknek. Itt az a’ kérdés vagyon, ha ezen közÖrökösök közzûl valamellyiknek magva szakadna, ki az illyen köz-örökösnek õtet illetõ részében az örökös, vallyon a’ több köz - örökösökre száll - é? Vagy

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

417

Vagy hagyott a’ fõ-testáló a’ köz örökösnek magva szakadásbéli történetére valami rendelést, vagy nem hagyott: Ha a’ testáló a’ Testamentomában meghagyta, és meg-határozta azt az esetet-is, hogy ha a’ köz örökösök közzûl Péter, vagy Pál meg-hal, helyébe következzen ez, vagy amaz: úgy a’ lészen az örökös, a’ ki erre az esetre vagyon határozva, az oka ennek ez, mert a’ törsökös keresetû testálónak a’ mi Törvényeink szerént olly privilégioma vagyon, hogy a’ mennyire a’ halandók sorsa engedi, számlálhatatlan idõkre szabadoson testálhat; Ha pedig az, a’ kit a’ testáló erre az esetre hagyott, nem élne: vagy talám éppen senkit se hagyott; ekkor ha a’ köz örökös Testamentom, és törvényes örökös nélkûl hólt-meg, ha Nemes, vagy szabad nemtelen személy, a’ Királyi Fiskus; ha Városi Polgár, a’ Város; ha fõldes Uraságot esmérõ Polgár, a’ fõldes Úr, a’ törvényes örökös, nem pedig a’ több köz-örökösek: Mert a’ viszontagló, ’s egyikrõl másikra viszsza szállani szokott örökségbe való jutást (Mutua Successio) a’ mi Törvényeink senkinek másnak meg-nem engedik, hanem tsak egyedûl a’ vér szerént való osztályos atyafiaknak; A’ honnan illyen köz örökösöket senkihez jobban nem hasonlíthatjuk, mint ollyan kereskedõkhöz, a’ kik egy társaságban vagynak, és a’ hol ámbár sokan bírnak egy egészszet, de már ebben Dd

t rdelt8_401-500ig.qxd

418

2007.07.29.

17:40

Page 18

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

az egészben mindeniknek meg-van a’ maga különös része, már ha, valamellyik ezen ugyan azon egy egészszet bíró kereskedõk közzûl törvényes örökös, és Testamentom nélkûl meg-halna, vallyon a’ több kereskedõ társai vólnának-é az örökösök? A’ Magyar Tõrvények szerént magad megvallod hogy nem; és így tehát egyik magva szakadt köz örökösnek a’ jószága a’ több köz örökösre nem száll, hanem arra, a’ kit fellyebb, említék. Külömben a’ viszontagló kõltsönös örökösödésrõl eleget beszéllettünk a’ 64-dik §-ban. 4. Lehet az örököst tenni bizonyos fellétel alatt-is, vagy minden fel-tétel nélkûl; p. o. Ha Jósef az én leányomat el-veszi, rendelem õtet örökösömnek. A’ fel-tétel ha az örökös hatalmában vagyon, azt az örökség el-vesztése alatt, tartozik bé-tellyesíteni. 5. Lehet az örökösnek ezer íziglen örököst adni, p. o. Jánost hagyom örökösömnek, ha Jánosnak magva szakad, Jósef, Jósef után Istvánt, ’s a’ t. Itt vígyázz arra, a’ mit a’ Parasztokról mondottunk a’ 145-dik §-ban. §. 162.

kal: minthogy a’ testáló az örököst javainak Urává tette, tehát az örökös az örökségre nézve mind azon vagyonos jussokkal, bír (Jura Realia) mellyekkel a’ testáló bírt, vagy bírna, ha élne, ezen le-írásokból, következendõ törvényes állatásak folynak: Hogy 1. Az örökös a’ zálogot ki-válthatja; de nem keresheti-ki a’ Nemes testáló Attya, vagy õsei által el-idegeníttetett jószágot, mert az örökösnek tsak ahoz van jussa, a’ mit a’ testáló halálakor bírt: a’ jószág el-idegenítésébõl származott sérelem nem a’ Testamentombéli örökösöket, hanem tsupán tsak az Jószág elidegenítõ ágyékából származott gyermekeket, vagy az el-idegenítõnek az el-idegenített ösi jószágban osztályos atyafiait illeti. 2. Az örökös azt, a’ mit a’ testálótól valaki erõvel vagy el-vett, vagy el-lopott, viszsza keresheti, mert ezen el-veszett, vagy el-lopott jószágra nézve, a’ testáló a’ maga jussait el-nem vesztette; de nem keresheti vissza azt, a’ mit a’ testáló akár törvényesen, akár törvénytelenûl önként elidegenített, hanem ha az örökös egyszersmind az el-idegenített jószághoz just tartó gyermek. 3. Minthogy a’testáló minden vagyonos jussait, az örökösnek által adta, vagynak pedig ollyan jussaink mások ellen, mellyeknek erejével más minekünk valamit adni, vagy tselekedni tartozik: A’ho-

Az Örökös Jussairól. Minthogy az örökös az a’ személy, a’ ki a’ testálónak halála után, a’ testáló személyét jelenti, tehát õ bír mind azokkal az örökösökre által menni szokott jussok-

Dd

2

419

t rdelt8_401-500ig.qxd

420

2007.07.29.

17:40

Page 20

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

vá tartoznak minden névvel nevezendõ kötelezések, kontraktusok; a’ honnan valaki valamivel a’ testálónak tartozott, és köteles vólt, és kötelességénék eleget nem tett, az immár a’ testáló halála után, az örökösnek tartozik. Innen az örökös a’ testálótól költsönözött pénzt, vagy haszonra adott, bátorságnak okáért valami hiteles helyt le-tett, meg-vett Jószágot, viszsza kérheti, viszsza kívánhatja: És hogy rövid szóval ki-tégyem: Mind azt, a’ mit a’ testáló valakitõl kötelezõ szükségbõl kivánt , vagy kívánhatott, ugyan azt, és mind azt az Örökös kívánhatja. Minthogy pedig az örökös a’ testálónak személlyesse, tehát valamint a’ testálónak mások ellen való jussai (Jura Activa) úgy másoknak a’ testáló ellen való jussai (Jura Passiva) az örökösre szállanak, és ez az, a’ mit Verbõczy I. Könyv. 82. Tzikely. Mond: Res & Possessio cum onere vadit, az az: a’ jószág, és a’ jószágnak birtoka a’ rajta fekvõ teherrel szokott az örökösökre által menni, és így tehát. 4. Mind azzal valamivel az elõtt a’ testáló valakinek tartozott, ennek halála után, az örökös fog tartozni, mert õ a’ testáló személyesse, minthogy pedig azért tartozik az örökös a’ testáló terhének megfizetésére, mert a’ testálónak javai, a’ mellyen a’ tereh fekûdött, õ reája szállottanak, egy átallyában következik, hogy:

5. Az örökös több tereh fizetéssel nem tartozik, az az: több adósságot a’ testáló halála után nem tartozik fizetni, hanem tsak a’ mennyi érõ jószág a’ testálótól reája maradott. Ha tehát a’ testáló adós vólt 15. forintal, a’ reája maradott jószág pedig 10. forintnál többet nem ér, az örökös-is 10. forint adósságnál többet le-fizetni nem tartozik: Azért-is az okos örökös ollyan örökségbe, a’ hol terhet gondol, addig az örökségben bé-se mégyen, míg az egész örökséget minden rajta feküvõ terhével együtt hiteles emberek által számba nem véteti (Statum activum, & passivum haereditatis inventare) mert külömben hamar porúl járhat. De hát ha magának az örökösnek vólna annyi jószága, a’ mellybõl a’ testáló adóssága ki-telnék, tartoznék-é tulajdon maga keresett jószágából a’ testáló adósságát ki-fizetni? Tsak a’ Kristus fizette-le a’ más adósságát; senki se tartozik a’ maga jószágából a’ más adósságát le-fizetni; Es így a’ fiu, az özvegy, a’ magtalan embernek halála után a’ jószágba bé-álló atyafi, a’ meg-hóltnak adósságait, vagy terheit a’ jószágnak mennyiségéhez fizetik, miért? mert nem az örökös, hanem a’ meg-hóltnak jószága adós. Minden vagyonos birtokos jussai tehát a’ testálónak az örökösre szállanak, de tsak a’ birtokos jussok, és így Dd

3

421

t rdelt8_401-500ig.qxd

422

2007.07.29.

17:40

Page 22

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

6. A’ testálónak személyes jussai soha se szállanak tsupa Testamentom áltál az örökösre. Mert a’ személyes jussokat senki-is törvényes születésen, vagy Királyi adományon kivûl nem kaphatja. Nem testálhatja-el tehát senki-is a’ maga Tanátsosi (Konsiliariusi) vagy más Fõ Hivatalbéli privilégiomit, jussait másnak: Utóljára 7. A’ testálónak személyes tselekedetei, hibái, az örökösnek nem tulajdoníttatnak, és az örökös a’ testáló hibáiért soha se lakol. Miért? mert tsupán tsak a’ vagyonból, és birtokból eredett jussok mennek által a’ testálókról az örökösökre, nem pedig ollyan jussok, avagy terhek, a’ mellyek tsupán tsak a’ testáló személlyét úgy, mint tsupa, embert illetik.

rõl már az 162-dik §-ban szóllottunk, és így tehát, a’ Testamentom mind az örökséget, mind a’ Hagyományt magában foglalja. A’ Tõrvény tudók’ meg-határozása szerént a’ Hagyomány nem egyéb, hanem némelly részeknek az örökségbõl való szabad ki-szakasztása, és az örökösön kívûl másnak valakinek való ajándékozása. A’ ki valamit hágy, Hagyónak (Legator) a’ kinek valamit hagynak, Hagyományosnak (Legatarius) nevezzük: Más tehát a’ hagyományos, más az örökös. A’ hagyományokról szinte mint az örökségrõl semmi bizonyos Törvényeink nintsenek, annakokáért a’ Római Polgár tövények szerént, jegyezd-meg e’ következendõket, mellyek a’ mi törvényes szokássainkkal pontban meg-egyeznek. Minthogy a’ hagyományok a’ Testamentomnak része, tehát: 1. Tsak az hagyhat valamit másnak, a’ kinek a’ Testamentom tételre szabadsága vagyon, a’ honnan: 2. Minden a’ maga keresetébõl másnak hagyhat, még bizonytalan személynek-is: p. o. a’ ki ezen kérdést meg-fogja fejteni, annak fogok hagyni 100. fl. 3. Mindent a’ mi a’ világon vagyon, lehet hagyni: Sõt ollyat-is, a’ mi ezután fog-lenni. p. o. A’ Kerepeni szõllõmnek idei termését hagyom a’ Helység Papjának. 4. A’ Zálogot-is el-lehet testálni, mert a’ testálónak a’ jószág birtokához jussa vagyon. Dd4

§. 163. A’ Hagyományokról. Hagyomány (Legatum) Testamentom, Örökség; ámbár mind egyre tzélozzanak, még-is mind kûlömböznek. A’ Testamentom a’ mi utólsó Rendeléséinknek egész foglalatja; A’ Testamentomban hagyunk Péternek 100. forintot, a’ Bolondok házára 600. fl. ’s a’ t. Jószágainknak illyen nemû fel-darabolásai neveztetnek Hagyományoknak, a’ mi már ezektõl az Hagyományoktól meg-maradott, azt nevezzük örökségnek, és a’ ki ezt bírni fogja, vagy bírja örökösnek, a’ ki a’ testáló személyesse: melly-

423

t rdelt8_401-500ig.qxd

424

2007.07.29.

17:40

Page 24

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

425

Itt van egy kérdés: Ha a’ testáló nékem egy zálogot testál, ki kõltségén kell a’ zálogot ki-váltani, a’ magam, vagy örökös költségén? Azt mondom, vagy hagyott a’ testáló a’ kõltség eránt rendelést, vagy nem hagyott. Ha hagyott, mind az örökösnek, mind a’ hagyományosnak ahoz kell magát alkalmaztatni. Ha pedig a’ testáló a’ kõltség eránt semmi rendelést nem tett, vagy tudta a’ jószágát zálogba lenni vagy nem tudta; ha tudta, és még-is a’ kõltségrõl semmi rendelést nem tett, egy átallyában a’ Hagyó, vagy Testáló a’ hagyományosnak semmit egyebet nem hagyott, hanem tsak a’ zálog ki-váltásához való jussát; a’ melly esetre az örökös semmi kõltséggel nem tartozik, mert az örökös tsupán tsak azzal tartozik, a’ mit vagy Testamentom, vagy Törvény szerént kelletik tselekedni: már pedig a’ Testamentom szerént nem tartozik költséget adni, mert a’ testáló ez eránt semmi rendelést nem tett: Törvény szerént nem, mert egy Törvénybe sintsen, hogy az örökös maga kõltségén más jussait keresgesse-ki, mikor így mindenik örökös jó éjtszakát mondana a’ Testamentomnak; Hogy ne tudta vólna azt, alig lehet feltenni, minthogy alig lehet olly ostoba birtokost gondolni, a’ ki ne tudná, mit bír valósággal, és mit bír zálogban: De tegyük-fel, hogy ne tudta légyen; még ekkor se tartozik az örökös kõltséggel: Mert minden hagyomány az örökösre néz-

ve kár, a’ hagyományra nézve haszon; már mikor a’ hagyományos részirõl a’ haszon, az örökös részérõl a’ kár egybe ütközik, úgy kell a’ dolgot alkalmaztatni, hogy a’ kár, és a’ haszon mind a’ kettõ egy arányúlag fel-osztassék; Már ha az örökõsnek kára vagyon abban, hogy a’ zálogtól elesik, leg-alább abba legyen haszna, hogy a’ zálog’ ki-váltására kõltséggel ne tartozzék: Ha az hagyományosnak haszna vagyon abban, hogy valamelly jószághoz, a’ melly talám kevés summában van el-zálogosítva, könnyen juthat, avagy azt a’ terhet érezze, hogy a’ zálogot maga kõltségén váltsa-ki, az-is nagy jó tétemény, hogy jószágot kapott: mert hogy az örökös a’ jószágot-is el-veszítse: azonban reája kõltsön, és így kettõs kárt válljon, a’ hagyományos jószághoz való just-is, kõltséget-is kapjon, és így az örökös kárával kettõs hasznot vegyen; én leg-alább az igazsággal, a’ melly mindazonáltal minden törvényünknek fundamentumának kelletik lenni, meg nem egyeztethetem; — Hogy ha mindazonáltal a’ hagyományos a’ zálog kikeresésére valaminémû az örökösnél megtalálható Irományok nélkûl szûkölködne, ezeknek ki-adására az örökös egy átallyában köteleztetik, mert a’ ki a’ just a’ jószághoz testálta minden kétség kivûl azokat-is el-testálta, a’ mellyeken az a’ jus áll, vagy fundáltatik, ezek pedig a’ zálogot tárgyazó Irományok.

t rdelt8_401-500ig.qxd

426

2007.07.29.

17:40

Page 26

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

427

5. Lehet hagyni bizonyos meg-határozású dolgot. p. o. Hagyom az istállóban lévõ fejér paripámat Jósefnek,. Máté kovátsnál lévõ szekeremet Istvánnak ’s a’ t. Az illyen meg-határozott dolgokról azt kell meg-tartani, hogy ha az illyen meg-határozott dolog addig, míg a’ Testamentom fel-nyittatik, el vész, a’ hagyományos kárával vész-el. Ha pedig a’ dolog nints meghatározva, úgy az örökös kárával vész-el. Hagyok Jósefnek 28. Juhat, azonban pedig a’ Juhok meg-döglöttek, már az örökösnek akár honnan kell 28. Juhat a’ hagyományosnak adni: Ha pedig a’ hagyónak vagynak talám egy vagy több sereg Juhai, ’s azt mondja, én ebbõl, ’s ebbõl a’ sereg Juhból hagyok Jósefnek 28. Juhat, Istvánnak 25: Azomban pedig azok a’ sereg Juhok el-döglöttek, az örökös nem tartozik újjat állítani, mert õ tsak a’ meghatározott Juhokat tartozik elé-állítani, úgy de ezek el-vesztek. 6. A’ kinek hagyatott a’ Tõke, a’ veszi az Interest-is a’ Testáló halála után: És így a’ hagyományos a’ testáló halála után, (de nem elébb) a’ néki hagyatott dolgot minden természeti, és Polgári hasznaival, ’s gyümõltseivel kívánja. A’ kinek a’ testáló Tehenet hagyott, a’ testáló halála után meg-kérdheti, hová tette a’ tejét, a’ kinek szõllõt, hová tette a’ Borát. ’s a’ t. 7. Szintúgy mint vagynak köz örökösök, úgy vagynak köz hagyományosok-is;

p. o. Jósefnek, Péternek, Istvánnak nem külön külön, hanem egy tsomóban hagyom a’ Tartzali szõllõmet: Hogyha pedig ezen köz hagyományosok közzûl valakinek magva szakadna, és törvényes örökös és Testamentom nélkûl halna-meg, ki az örökös? erre tsak az a’ felelet, a’ mit már a’ magva szakadt köz örõkösök eránt tett kérdésre feleltünk a’ 161-dik §-ban a’ 3dik Pontra elõl. Minthogy pedig más az örökös, más a’ hagyományos, minthogy tsupán tsak az örökös viseli a’ testáló személlyét, és ezért a’ testálónak minden mellesleg (Jura Activa) és másoknak ellene való Jussai (Jura Passiva) egyedûl az örököst illetik; és így tehát: 8. A’ hagyományos a’ testáló személlyét nem viseli, ’s következésképpen valamint, hogy a’ hagyományos semmit-is senkitõl (úgymint az örökös) a’ testáló nevében, és személlyében nem kérhet, vagy kívánhat; úgy a’ hagyományostól se kívánhat senki-is semmit-is a’ testáló személlyében, és így: 6. A’ hagyományos a’ testáló adósságát le-fizetni nem tartozik, — mint az ide iktatandó, példából meg-tetszik. Egy embernek marad 2000 fl. Ebbõl ide amoda el-hágy 1400. Az örökösnek marad 600. úgy de 800 fl. adósság maradott (mert vagynak ollyan fél-eszû testálók, a’ kik betegségekben Indiákra-is el-testálná-

t rdelt8_401-500ig.qxd

428

2007.07.29.

17:40

Page 28

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

nak, azonban több az adósság, mint a’ hajak szála-is; de mire nem lehet venni a’ szegény beteget, tsak Mennyországot ígérjenek néki: Itt látni való, hogy a’ 600. fl. örökség, az adosság ki-fizetésére nem elégséges, vallyon tartoznak-é már a’ hagyományosok, az adósság ki-fizetésére? Erre tsak azt mondom: Egy szép világos Törvényünk vagyon nékünk, hogy a’ ki az ösi jószágot el vesztegette, tartozik azt a’ keresetébõl ki-pótolni, és ha ollyan, a’ ki az ösit el-vesztegette, a’ maga keresetirõl akarna testálni akkor a’ keresett jószágot az ösinek helyre állítására fordítják, itt-is úgy lészen a’ dolog. Elsõben az adósságot tsináljuk-ki, ’s a’ mi az adósságtól marad, a’ marad az örökösnek, ’s a’ Hagyományosnak.

§. 164.

Úgy de hát ha a’ hagyományosok a’ jószágot már el-is foglalták, ’s azonban az adósság még sints ki-fizetve, mit kell tsinálni? Elsõben az örököst kell nyakon kapni, úgymint a’ testáló személlyessét, mikor e’ még nem elég, akkor elé kell venni a’ hagyományosokat; de nem úgy, mint a’ testáló személlyesseit, hanem úgy, mint ollyan jószág birtokossait, a’ melly a’ mi törvényes kívánságainkal (Proetensio) meg-van terhelve; és a’ hagyományos annyi jószágot tartozik nékünk viszsza botsátani, a’ mennyi a’ mi kívánságunk.

429

A’ Testamentomok erõtlenségérõl. Mellyek a’ jó Testamentomok és miképpen tétetnek, láttuk, lássuk immár, miképpen erõteleníttetnek-meg. I. Minden Testamentom, a’ mellynek a’ maga belsõ külsö törvényes formája nintsen, erõtelen, sõt semmit érõ; minthogy pedig a’ mi törvényes szokássaink szerént, minden Iromány mind addig, valameddig a’ törvényes bírótól vagy félre nem tétetik, vagy meg-nem erõteleníttetik, jó; minden illyen külsõ belsõ formákkal nem bíró Testamentomnak meg-erõteleníttetését, a’ törvényes bírónál kelletik keresni, mellyrõl alább. II. El-romlott, meg-romlott Testamentomnak nevezzük azt, a’ midõn a’ Testamentom mind külsõ, mind belsõ formájára ugyan jó; de valamelly új környûl állások miatt magától el-romlik, illyenek: a) Ha valaki azt gondolván, hogy magtalan, ’s jószágát el-testálja, azomban a’ Testamentom után gyermeke születik. b) Ha más új törvényes Testamentomot tészen, akkor az utólsó az elsõt elrontja: A’ honnan mikor ugyan azon személynek külömbféle Testamentomai tódúlnak-meg, a’ mellett szoktak meg-állani, a’ mellynek mind külsõ, mind belsõ törvényes formája meg-vagyon

t rdelt8_401-500ig.qxd

430

2007.07.29.

17:40

Page 30

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

431

c) El-romlik továbbá a’ Testamentom,ha a’ testáló a’ maga Testamentomát a’ helybõl, a’ hová bé-tette, ki-veszi, szántszándékkal holmit bele irkál firkál, el-szaggatja. ’s a’ t. III. Hijában való leszsz a’ Testamentom, akkor, mikor a’ testáló személlyében a’ Testamentom tétele után némelly változások történnek, a) Ha a’ testáló Testamentoma után az Ország, ’s Fejedelem ellen lett hitetlenségért, meg-szententziáztatik. Lásd fellyebb §. 25. b) Ha a’ testáló azt, a’ mirõl testált, törvényesen el-vesztette: mondám Törvényesen, mert az erõ hatalom valamint hogy just nem ád, úgy törvényes jussainktól bennünket meg-nem foszthat, és erõvel, ’s lopással el-vett jószágot valaminthogy mindenkor meg-lehet keresni, úgy ehez való jussunkat el-lehet testálni. IV. Mikor az örökös, bizonyos fel-tétel miatt az örökségbe bé-nem szállhat, vagy bé-szállani nem akar, ’s ekkor az örökség üres, innen az illyen Testamentomis Üresnek neveztetik Deákúl (Testamentum destitutum) E’ pedig meg-eshetik ekkor. p. o. A’ testáló, örökösének valja Jósefet; de Jósef látja, hogy a’ testáló sok adósságot, Pert, és nem hasznot, hanem bajt hagyott a’ nyakában, ekkor Jósef az örökségbe bé-nem száll, üres hát az örökös helye, üres a’ Testamentom-is. Mikor már illyen eset adja elõ magát, akkor az adósságok, és hagyományok ki-

adása után meg-maradott jószág, neveztetik egy rendszerént való törvényes örököst nem esmérõ jószágnak (Res caduca) az illyen jószágban pedig, ha Nemes, a’ Királyi Fiskus, ha Királyi Városi Polgár, a’ Város, ha fõldes Uraságot esmérõ Polgár a’ fõldes Uraság, a’ törvényes örökös. §. 165. Ki a’ Bíró a’ Testamentomban? A’ Testamentomból eredett Perek, a’ régi idõkben, úgymint: Magyar Ország’ hajdani kórmányozója Szilágyi Mihály, Mátyás, és Ulászló Királyok’ idejekben minden külömbség nélkûl, az az: mind külsõ mind belsõ formájokra az Egyházi szent Székeken vétettek-fel. (a) 1458. 9. 1464. 17. III-dik Ferdinánd Tsászár, és Király idejében látunk nyilvánságos Törvényt, melly szerént a’ Testamentomi Perek tsak külsõ formájokra nézve kûldetnek az Egyházi Székre: egyébaránt pedig belsõ formájok a’ Testamentomoknak a’ világi Törvényszékeken visgáltatnak-meg. (b) 1647. 17. Hogyha tehát valaki 1. Meg-mutatándja, hogy a’ kérdésben lévõ Testamentomnak külsõ formájára a’ fellyebb említett szakaszokban meg-kívántató részek közzûl avagy tsak egy-is hibázik, vagy pedig 2. Hogy a’ Testamentomban valami leg-kissebb, ’s az 96-dik szakaszban bõveb-

t rdelt8_401-500ig.qxd

2007.08.19.

19:52

Page 31

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

431

adása után meg-maradott jószág, neveztetik egy rendszerént való törvényes örököst nem esmérõ jószágnak (Res caduca) az illyen jószágban pedig, ha Nemes, a’ Királyi Fiskus, ha Királyi Városi Polgár, a’ Város, ha fõldes Uraságot esmérõ Polgár a’ fõldes Uraság, a’ törvényes örökös. §. 165. Ki a’ Bíró a’ Testamentomban? A’ Testamentomból eredett Perek, a’ régi idõkben, úgymint: Magyar Ország’ hajdani kórmányozója Szilágyi Mihály, Mátyás, és Ulászló Királyok’ idejekben minden külömbség nélkûl, az az: mind külsõ mind belsõ formájokra az Egyházi szent Székeken vétettek-fel. (a) 1458. 9. 1464. 17. III-dik Ferdinánd Tsászár, és Király idejében látunk nyilvánságos Törvényt, melly szerént a’ Testamentomi Perek tsak külsõ formájokra nézve kûldetnek az Egyházi Székre: egyébaránt pedig belsõ formájok a’ Testamentomoknak a’ világi Törvényszékeken visgáltatnak-meg. (b) 1647. 17. Hogyha tehát valaki 1. Meg-mutatándja, hogy a’ kérdésben lévõ Testamentomnak külsõ formájára a’ fellyebb említett szakaszokban meg-kívántató részek közzûl avagy tsak egy-is hibázik, vagy pedig 2. Hogy a’ Testamentomban valami leg-kissebb, ’s az 96-dik szakaszban bõveb-

t rdelt8_401-500ig.qxd

432

2007.08.19.

19:53

Page 32

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

ben említett tsalárdság tsúszott-bé, ’s a’ t. Illyen esetekben az ellenkezõ feleket a’ Katolika (és nem más Vallású) Egyházi Székekre kell Törvénybe idézni, és úgy kell a’ Testamentomot erõtelenné tétetni. Ha pedig külsõképpen jó a’ Testamentom, de belsõképpen hibázik, ekkor világi Bíróhoz kell folyamodnod: míg pedig ide folyamodnál, jegyezd-meg: más a’ Testamentomot félre tenni, más a’ Testamentomot meg-erõteleníteni: A’ világoson, és nyilván törvénytelen, az az, a’ világos, és szembe tûnhetõ örökösödésnek (Successio) törvényei ellen tétetett Testamentomot félre teszik; ellenben az ollyan Testamentomot, a’ melly a’ szembe tûnöleg, és a’ nyilvánságos örökösödés sarkalatos törvénnyei ellen nintsen ugyan tétetve, mindazonáltal még-is törvénytelen; de ezen törvénytelenség különös víttatást kíván, illyen rendû Testamentomot nem szokták félre tenni, hanem maga úttyán megerõteleníteni. A’ mellyet deákúl így tesznek-ki; Testamenta ipso Jure nulla non invalidantur, sed seponuntur: Testamenta vero, quoe non sunt ipso Jure nulla non seponuntur, sed rescinduntur, & invalidantur. A’ Nemesek Testamentomát a’ Királyi Törvényes Tábla félre-is teheti, meg-is erõtelenítheti; de a’ Királyi Táblán kívül semminémü Törvényszék nem erõtelenítheti-meg a’ Nemesek Testamentomát. A’ Városi

t rdelt8_401-500ig.qxd

2007.08.19.

19:53

Page 33

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

433

A’ Városi Tanáts, és az Uraság Széke, a’ maga alatta valóinak Testamentomaikat félre is teheti, meg-is erõtelenítheti: Ezt elõre botsátva: 1. Ha egy Atya, vagy magtalan osztályos atyafi valakit az ösi jószágból kihagyott, az illyen Testamentom világoson, és nyilván törvénytelen, azért nem-is kell vele a’ Királyi Táblára menni, hanem tsak az osztályos, vagy az örökségbe való jutást tárgyazó panasznak tóldalékjában kelletik a’ Testamentomnak félre való tételét kérni, a’ Vármegyebéli Bírák elõtt. Ellenben 2. A’ fiaknak ki-tagadásokat magában foglaló Testamentomok a’ Királyi Tábla által erõteleníttethetnek-meg.

(a) 1458. Art. 9. Item quod Judices Ecclesiastici neque Archiepiscopi, & Episcopi vel eorum Vicarii judicare valeant, nisi dotes, & res paraphernales, Jura quartalitia, factum Decimarum, effusiones sanguinum, & Verberationes Ecclesiasticorum, & mulierum, nec non Testamenta, & matrimoniales causas, ac de perjurio. Prout in Canonibus expressum est.

(a) 1458. 9. Tzikkely. Ismét hogy az Egyházi Bírák, úgymint az Érsekek, és a’ Püspökök, vagy az õ Vikáriussaik más dolgokat ne ítélhessenek; hanem a’ Jegyruhákról, menyegzõi ajándékokról, törvényes Negyedekrõl, (Quartalitium) Dézmákról, Vér ki-ontásról, és a’ Papok, ’s aszszonyok meg-verésérõl, nem külömben a’ Testamentomokról, és a’ Házassági ügyekrõl, végtére a’ hamis esküvésrõl. A’ mint ez az Egyházi Törvényekben ki-vagyon fejezve.

Ee

t rdelt8_401-500ig.qxd

434

2007.08.19.

19:53

Page 34

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

(b) 1647. Art. 15. Decernunt etiam Status, & Ordines Regni, ut causae testamentariae factum bonorum mobilium, & Immobilium debitorum, ac aliorum similium negotiorum concernentes, in foro seculari ventilentur, & dijudicentur, juxta titulum 52. Part. II. Trip. Salva duntaxat revisione solennitatis Testamenti penes forum spirituale remanente.

1464. 17. Tzikkely. Éppen ugyan azt foglalja magában, a’ mit az elõbbeni. ’s a’ t. (b) 1647. 15. Tzikkely. Az Ország Rendjei, és Karjai azt végezték, hogy az ingó, és ingatlan Javakat, adósságokat, és más efféle dolgokat tárgyazó Testamentomi perek, a’ Verbõczy II dik Könyv. 52. Része szerént a’ világi Bírók által vítattassanak, és ítéltessenek. A’ mi pedig a’ Testamentom külsõ formájának meg-visgálását illeti, az ezután-is a’ szent Szék mellett maradjon-meg.

§. 166. A’ Testamentomban vagy van örökös, vagy a’ testáló akarattyának tellyesítõje, (Executor Testamenti) ha pedig egy sints, úgy a’ közönséges hatalom hivatala szerént rendel valakit, a’ ki a’ testáló akarattyát véghez vigye. Ennek kötelessége, hogy a’ hagyományokat a’ hagyományosok kezébe szolgáltassa azonnal a’ testáló halála után; nem szabad hát senkinek-is akárminémü szín alatt a’ testáló javait bitangolni, pénzével kereskedni, ’s a’ hagyományosokat, illy nyilván tsalni, mint magam elég példát tudok erre: A’ hagyományosok a’ Testamentom tellyesítõjét, ha ez késne a’ testáló akarattyának bé-tellyesítésével, bíz-

t rdelt8_401-500ig.qxd

2007.08.19.

19:53

Page 35

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

435

vást Törvénybe idézhetik, hol a’ Districtualis Táblán, hol a’ Vármegye Bírái elõtt, a’ hagyott pénznek mekkoraságához képest; de a’ mellyet mar az arra kéretett Prókátor el-igazít. Itten, a’ midõn a’ Testamentomok erõtelenségérõl, Bíróról, ’s e’ félékrõl vagyon a’ szó, vólna helye, hogy a’ gyermekek’ ki-tagadásokról beszéljünk, minthogy pedig ez ollyan nevezetes dolog, a’ mellynek víttatása különös Részt érdemel, annakokáért errõl különösön az imhol elõttünk lévõ XI-dik Részben fogunk értekezni: légyen azért a’

XI. R É S Z. A’ GYERMEKEKNEK AZ ATTYOK JÓSZÁGOKBÓL ATTYOK TESTAMENTOMA ÁLTAL VALÓ KI-RE KESZTÉSEKRÕL. §. 167.

A

Z O N Személlyek közzûl mellyek a’ Testamentom által meg-sértettethetnek, talám egy sem ollyan nevezetes, mint az Apja ki-hagyó vagy ki-rekesztõ Testamentoma által megsértetett gyermek. Ha az Atya valamelly gyermekét TestamentomáEe

2

t rdelt8_401-500ig.qxd

436

2007.08.19.

19:53

Page 36

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

ból úgy ki-hagyja, hogy rólla mintha a’ Világon sem vólna nem-is emlékezik; ezt hívjuk a’ Testamentomból való ki hagyásnak, (Proeteritio) ha pedig az Atya a’ Testamentomban valamellyik gyermekét halála után hagyandó jószágából nevezet szerént ki-rekeszti, ezt hívjuk ki-rekesztésnek, (Exclusio specifica) magát pediglen az illyen ki-hagyást vagy ki-rekesztést magába foglaló Testamentumot Atyai kötelesség ellen tétetett Testamentumnak (Testamentum inofficiosum) vagy magyarosabban mostoha apai Testamentomnak. §. 168. Az a’ jószág mellyet valamelly Atya bír, vagy ösi vagy keresett: hogy az Atya az ösi jószágról semminémû Vallástételt nem tehet, és ezt valamint õ maga Eleitõl vette, úgy nékie-is ezt a maga gyermekeire, vagy osztályos attyafiaira a’ maga épségében kelletik által-botsátani, a’ 63-dik szakaszban láttuk, és így az ösi jószágból egy Atya-is a’ maga fiát, akár légyen törvényes oka reája akár ne légyen, tellyességgel ki nem tagadhattya. — E’ szerént hát itten tsak a’ keresett javakról van a’ szó és kérdés. §. 169. De már hogy tegyük-fel a’ kérdést, mert ha azt kérdjük, hogy vallyon az Atya a’ maga gyermekét minden törvényes

t rdelt8_401-500ig.qxd

2007.08.19.

19:53

Page 37

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

437

ok nélkûl keresetébõl ki-rekesztheti-é? azt fogja valaki mondani, hogy e’ nagyon helytelen kérdés, mivel hol lehet avagy tsak gondolni-is ollyan Természet ellen való Atyát, a’ ki gyermekét, kinek külömben-is gyermekihez való természeti hajlandóságból szokott keresni, minden törvényes ok nélkûl jószágából ki-zárná, vagy ki-hagyná? ha pedig így teszszük-fel a’ kérdést, hogy ki-tagadhattya-é az atya a’ maga gyermekét tulajdon keresett örökségébõl? azt fogják mondani, hogy a’ kérdés ismét helytelen, mer a’ keresett javakban a’ fiakra nézve semmi örökség nintsen: hogy azért sem egy sem más féle ellen-vetésre ok ne adattassék, így fogjuk fel-tenni a’ kérdést: Vallyon az Atya a’ maga gyermekét tulajdon fáradtságával keresett javaiból, azon kívûl hogy hellyes vagy törvényes okát adja, vagy tartozzék adni, tsupa szabados tetszése szerént a’ Magyar Törvények szerént ki-hagyhattya-é,vagy ki-rekesztheti-e úgy, mint akármellyik idegent hogy ki-rekeszthet, következésképpen az Atyáknak tulajdon keresett javaik eránt való testálások, melly külömben az Atyákat mint törsökös keresõket az idegenekre nézve határ nélkûl illet, a’ gyermekekre nézve-is ollyan határozatlan, ’s meg-engedik-é a’ Törvények, hogy az Atya a’ maga keresett javaiban a’ maga gyermekeit tsak tsupán ezen Pontból, mert törsökös keresõ, minden más Ee

3

t rdelt8_401-500ig.qxd

438

2007.08.19.

19:54

Page 38

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

törvényes tekinteten kívûl úgy tekintse, mint akármellyik idegent? Idegennek szoross értelemben veszszük mind azt az Atyára nézve, a’ ki nékie nem gyermeke. §. 170. A’ fel-tett kérdésnek mivólta (status quaestionis) kívánnya, hogy a’ keresett javaknak természetét világosíttsuk. A’ keresett javaknak természetét Verbõtzi Törvényes könyvének I. Része, 5-dik és 57-dik Szakaszszaiban le-írja im ez igékkel: Verb. Decr. Trip. Part. I. Tit. V. Tale autem jus possessionarium per exercitia Militaria conquisitum apud legistas peculium castrense, quod vero litterali scientia vel doctrina cujuspiam acquiritur peculium quasi castrense nuncupatur. Et dicitur peculium, quasi proprium vel privatum Bonum, ita quod licet filio de eo facere, quid quid voluerit, etiam ptaeter voluntatem Patris, et contra. Et inde traxit originem, ac fundamentum laudabilis et vetustissima olimque approbata consvetudo nostra, quod scilieet quilibet Dominorum, Baronum, ac Magnatum, et Nobilium,

Verbõtzi Törv. Könyv. I. Része 5. Szakasz. Az efféle jószágot pedig mellyet vitézséggel szoktak nyerni, a’ Törvény tudók Tábori örökségnek nevezik: a’ mellyet pediglen Deáki Tudomány által nyernek, nevezik mintha Tábori Jószágnak: és mint faját vagy magános jószágnak neveztetik, azért pediglen, minthogy a’ fiú ezzel a’ jószággal Attya akarattya ellen-is azt mivelheti a’ mit nékie tetszik; ellenben az Atyais illyen nemû jószággal fia akarattya ellen-is azt teheti a’ mi nékie tetszik; innét vagyon azért fundamentoma és eredete a’ mi régi dítséretes szokásunknak, hogy minden

t rdelt8_401-500ig.qxd

2007.08.19.

19:54

Page 39

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

439

de et super universis rebus, bonisque et juribus possessionariis, per eum propriis suis laboribus, servitiis et Virtutibus qualitercunque acquisitis et inventis, ante divisionem cum Patre vel fratribus factam liberam (prout voluerit) disponendi semper habeat potestatis facultatem, sicuti inferius in serie divisionum inter fratres fiendarum limpidius declarabitur.

Zászlós, Nagyságos és Nemes Urak mindenféle marhájokról, jószágokról, és örökségekrõl, a’ mellyeket saját fáradtságokkal, szolgálattokkal, és jeles tselekedetekkel akármiképpen szerzettek, és találtanak, minekelõtte Attyokkal vagy attyokfiaival meg-osztoznának, a’ mi kedveknek tetszik, azt rendelhetik és végezhetik felõllök, a’ mint errõl alább nyilvábban szóllunk, midõn az atyafiak között való osztozásnak módjáról értekezünk.

Verb. Decr. Trip. Part. I. Tit. 57 Sciendum est autem, quod quilibet Dominus, Baro, Magnas et Nobilis et possessionatus Homo filios et filias habens sine omni consensu, imo et contra voluntatem eorumdem, de et super rebus, ac Bonis et Juribus possessionariis, per eum propriis suis servitiis acquisitis et adeptis, sive propriis pecuniis (quae etiam servitiis acquiri consveverunt) comparatis et emptis vita sua comite liberam prout voluerit disponendi plenariam habeat potestatis

Verb. Törv. Könyv. I. Rész. 57-dik Szakasz. Meg kell pedig tudni, hogy a’ maga tulajdon szolgálattyával keresett és szerzett, avagy tulajdon pénzével (mellyet-is sokszor szolgálatunkal keresünk) nyert és vett jószágairól javairól, és birtokairól, minden Zászlós, Nagyságos, Nemes és jószágos Urak, a’ kiknek fiaik és leányaik vagynak, ezeknek jóváhagyásokon kívûl, sõt éppen akarattyok ellenis életekben tetszések szerént való szabados rendelést tehetnek, söt azoknak el-adására-is tel

Ee

4

t rdelt8_401-500ig.qxd

440

2007.08.19.

19:54

Page 40

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

facuitatem, filiorum vel filiarum contradictione, inhibitione, vel alia quavis repugnatione non obstante. Et si quam Pater ipse divisionem in eisdem rebus ac Bonis Juribusque suis possessionariis in Humanis agens inter filios filiasque fecerit, ne eo e medio sublato, dissensiones, odia, contentionesque et differentiarum materiae inter eosdem praevia ratione suboriantur: etiam post obitum Patris filii et filiae divisionem ipsam ratam habere, et in eadem perpetuo permanere tenebuntur.

lyes hatalmok vagyon, a’ fiaknak vagy leányoknak az eránt közbe tett ellen-mondások, tilalmazásai, vagy akrminémû ellenzései semmit is ellent nem állhatván. Hogy ha pediglen ezen marhákban, javakban, és jószágokban maga az Atya még életében fiai és leányi között valaminémû osztályt azon tzélból tett vagy szabott vólna, ne hogy az õ halála után a’ fiak és leányok között valami háborúság, gyûlõlség, és perpatvar támadjon, tehát a’ fiak és leányok azt az Attyoktól szabott osztályt Attyok halála utánis helyén hagyni, és magokat mindenkor ahoz tartani tartoznak.

Jegyzés. Verbõtzinek ezen szavait Divisionem facere, háromféle képpen-is ki-tehettyük: osztályt tenni, vagy osztoztatni, vagy osztályt szabni, és ez a’ három a’ jelen való tárgyban mind egy: nem úgy kell hát itten a’ Verbõtzi szavait venni, mintha az Atya a’ gyermekeivel valósággal meg-osztozna, hanem úgy mintha az Atya, a’ gyermekeinek halála történetére osztályt szabna, a’ mint ezt az utánna való szók ne hogy az õ halála után, ’s a’ t. nyilván mutatják; minden hólta után követ-

t rdelt8_401-500ig.qxd

2007.08.19.

19:54

Page 41

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

441

kezhetõ pereknek el-távoztatására tehát maga az Atya ki-szabja, hogy mellyik gyermek Apja halála után mit fog kapni. §. 171. Ezen két Törvényeknek velejek tsak ez, hogy minden ember a’ maga keresett jószágát tulajdon gyermekeinek akarattyok kívûl-is oda fordíthattya a’ maga életében a’ hová akarja. Jegyezd-meg életében, nem rendelheti hát-el jószágát halála történetére, úgy hogy abból gyermekeinek éppen semmit se hagyjon: ámbár ez a’ következés a’ Törvény betûiben nem találtatik-is, mindazonáltal a’ Törvényeket magyarázó Tudósok hozzák-ki azt belõlle, így okoskodván: hogy ha az Atyának tsak a’ maga életében vagyon jószágaival való szabados bánásra tellyes szabadsága, úgy tehát nintsen arra az esetre, ha halála történne, ha nintsen, tehát nem-is tagadhattya-ki a’ gyermekét halála történetére keresett javaiból Testamentoma által. A’ Római Polgári Törvények világosan meg-határozták, hogy mikor tagadhattya-ki az Atya a’ maga gyermekét, és mikor nem tagadhattya ki; a’ Magyar Országi Törvények nem határozták ezt olly világos betûkkel, azért-is a’ mennyiben ezt némelly Törvény visgálók a’ most említett 5. és 57. és a’ majd alább említendõ 52. és 53-dik szakaszszaiból Verbõtzinek akarják ki-hozni vagy meg-tzáfolni, ellenke-

t rdelt8_401-500ig.qxd

442

2007.08.19.

19:54

Page 42

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

zõ nyomós víttatásokra szolgáltat alkalmatosságot. Vítassuk hát mi-is ezen kérdést, mert egyátallyában olly nevezetes kérdés, melly a’ víttatást minden kéttség kívûl megérdemli. De jól meg-jegyezze az olvasó, hogy mi ezen kérdést tsak víttatni, az az tsak úgy fogjuk a’ dolgot elõ-adni, mintha két Peresek vólnának, a’ hol a’ Felperes a’ határ nélkûl való szabados tetszésû ki-rekesztést állíttya: az Al-peres pedig ezen állatásnak pontyaira fog felelni, és még ezen feleletjén kívûl maga részérõl némelly pontokat fog melléje adni. — Azt mindazonáltal, hogy ezen két peresek közzûl mellyiknél légyen a’ gyõzedelem ’s az igazság, bizonyos okokra nézve meg nem fogjuk határozni, hanem az egyenesen gondolkozó Törvény visgáló Olvasóra fogjuk bízni. §. 172. Halljuk-meg azért azokat, a’ kik azt az Állátást (Thesis Propositio) óltalmazzák, hogy tudni-illik az Atyáknak a’ magok keresett javaikról való testálásra nézve a’ Magyar Törvények szerént, olly meg-határozatlan rendelések vagyon, hogy azokból gyermekeiket minden tekintet nélkûl, mint akármelly idegent, szabadoson és törvényesen ki-rekeszthetik. Így okoskodnak ezek. — 1. Ha a’ Törvény tellyes szabadságot

t rdelt8_401-500ig.qxd

442

2007.07.29.

17:37

Page 42

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

zõ nyomós víttatásokra szolgáltat alkalmatosságot. Vítassuk hát mi-is ezen kérdést, mert egyátallyában olly nevezetes kérdés, melly a’ víttatást minden kéttség kívûl megérdemli. De jól meg-jegyezze az olvasó, hogy mi ezen kérdést tsak víttatni, az az tsak úgy fogjuk a’ dolgot elõ-adni, mintha két Peresek vólnának, a’ hol a’ Felperes a’ határ nélkûl való szabados tetszésû ki-rekesztést állíttya: az Al-peres pedig ezen állatásnak pontyaira fog felelni, és még ezen feleletjén kívûl maga részérõl némelly pontokat fog melléje adni. — Azt mindazonáltal, hogy ezen két peresek közzûl mellyiknél légyen a’ gyõzedelem ’s az igazság, bizonyos okokra nézve meg nem fogjuk határozni, hanem az egyenesen gondolkozó Törvény visgáló Olvasóra fogjuk bízni.

ád az Atyának a’ maga életében jószágát oda fordítani a’ hová akarja, meg-engedi hogy el-adja, hogy fel-vallya, miért nem engedné-meg, hogy egészszen el-is testálja; a’ midõn a’ Testamentom-ís nem egyéb, hanem a’ fel-vallásnak egyik neme, és így ha az Atya a’ fel-vallás által tulajdon kereste jószágát el-idegenítheti, miért ne idegeníthetné-el Testamentoma által? mikor az el-idegenítés akár fel-vallás által, akár Testamentom által essék-meg, mind tsak el-idegenítés: vagy talám azért, hogy a’ Testamentom által a’ jószág örökösön el-idegeníttetik, a’ tsupa fel-vallás után pedig még némû nemû reménységek a’ gyermekeknek fenn-marad a’ jószág’ viszsza-kapásához? de nem tudod, hogy ha a’ törsõkös keresõ a’ jószágot el-adja, fel-valja, örökösön el-van az adva, és a’ fiak az Apjok’ tulajdon keresetû jószágok eránt tett vallás-tételeket soha meg nem erõteleníthetik, mert a’ törsökös keresõ szabadoson idegenít. — De 2. Tegyük-fel, hogy vólna illyen, a’ ki-rekesztést tilalmazó Törvény, ugyan kérlek, mitsoda vígasztalások vólna a’ fiaknak ollyan Törvényben, a’ melly nem engedi meg ugyan, hogy az Atya a’ fiát ki-tagadja, de a’ melly Törvény meg-engedi, hogy az Atya jószágát el-adhassa, mert akkor osztán mikor nints mirõl testálni, ott lehet a’ fiak’ ki-tagadását tilalmazó Törvény. Mi haszna vólna ollyan

§. 172. Halljuk-meg azért azokat, a’ kik azt az Állátást (Thesis Propositio) óltalmazzák, hogy tudni-illik az Atyáknak a’ magok keresett javaikról való testálásra nézve a’ Magyar Törvények szerént, olly meg-határozatlan rendelések vagyon, hogy azokból gyermekeiket minden tekintet nélkûl, mint akármelly idegent, szabadoson és törvényesen ki-rekeszthetik. Így okoskodnak ezek. — 1. Ha a’ Törvény tellyes szabadságot

443

t rdelt8_401-500ig.qxd

444

2007.07.29.

17:37

Page 44

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

445

Törvénynek, a’ melly az Atyáknak a’ kitagadást ugyan meg nem engedi, de egyszersmind meg nem határozná, hogy mennyit hagygyon hát gyermekeinek, mint hajdan a’ Római Polgár Törvények úgy meg-határozták, hogy a’ Római Polgár Augustus Tsászár idejében javainak 3. Részéröl, Justinianus Tsászár idejében pedig tsak két harmad részérõl testálhatott, a’ többi pedig úgy illette az örököst, hogy ha a’ Testáló valamit az örökös Törvényes részébõl-is (legitima Haereditas) eltestált vólna, az örökös a’ maga részét a’ hagyományosok részébõl szabadosan kivehette. Innen meg-tiltani a’ ki-tagadást, de az Atyáktól a’ fiaknak hagyandó örökséget meg nem határozni, és így a’ hagyománynak mekkoraságát az Atyáknak tsupa határ nélkûl való akarattyokra bízni nem egyéb vólna, hanem a’ Törvényt a’ maga méltóságából le-vetkezni, és mint a’ játszó laptát az emberek’ kezébe adni, ugyan-is az Atya tudván, hogy fiát ki nem tagadhattya, azomban hogy még-is nékie valamit hagyni láttasson, 10. forintot hagyna, és a’ Testamentom a’ te ki-rekesztõ Törvényed’ ertelme’ szoross magyarázása szerént jó vólna; úgy de ez nem egyebet jelentene, hanem a’ Törvényekkel jádzani, és a’ Törvénynek nyilván való tzélja ellen tselekedni: mi vólna ugyanis a’ Törvényt tévõ hatalomnak tzéllya, a’ ki-tagadást tilalmazó Törvényben? egy-

átallyában a’ familiáknak fenn tartása, a’ gyermekekbõl mentõl hasznossabb Polgárok formáltathatásának könnyebb módja, melly úgy esnék-meg, ha az Atyák által szerzett jószágok a’ fiakra szállanak annyival-is inkább, hogy az Atya természet szerént a’ fiának tartozik keresni; Már pedig mikor az Atya tsupa szabad tetszésébõl a’ gyermekeinek igen keveset hágy, tsak éppen annyi, mintha semmit sem hagyna, és így e’ kettõ között igen keveset hagyni, és egészszen ki-tagadni annyi a’ külömbség, mint az 0 (szám) és 1-gyes szám között, az az: igen kitsiny külömbség vagyon, már pedig az Atya a’ szerént a’ Törvény szerént, keveset hagyhat, és így ugyan azon Törvények’ szerént (tsak éppen más nevet adván nékie) ki-is tagadhatja, e’ pedig a’ Törvények nyilvánságos tzélja ellen vólna. 3. Az az ok, mintha azért nem engednék-meg a’ Törvények az Atyáknak a’ kitagadást, minthogy az Atya természét szerént a’ fiának, eme’ pedig az Attyának tartozik keresni, még nem elégséges a’ kirekesztés tilalmazásának meg-bizonyítására: mert e’ szerént a’ fiu-is, ha Testamentomot tenne, az Apját ki-nem zárhatná Testamentomából, már pedig e’ nem igaz, mert a’ fiú a’ mi törvényünk szerént az Apját Testamentomából szabadoson ki-zárhatja, ’s a’ Testamentom törvényes.

t rdelt8_401-500ig.qxd

446

2007.07.29.

17:37

Page 46

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

447

4. Verbõczy a’ fellyebb említett 5. és 57. szakaszokban a’ törsökös keresõknek, minden maga gyermekeire, vagy az idegenekre való tekíntet nélkûl, olly szabados rendelést enged, hogy azokat tulajdon gyermekeik akarattyok ellen-is oda fordíthatják, a’ hová akarják: Hol van itten az olly világos szókkal ki-fejezett szabados Rendelésnek határa? annyival is inkább, hogy a’ Nemesi jussoknak, és Privilégyiomoknak egy nevezetes ága az, hogy a’ Nemes ember a’ maga javaival szabadoson parantsolhasson, oda tehesse, fordíthassa, a’ hová akarja, sõt úgy látszik, hogy ez az engedelem a’ keresetre való igyekezetnek egy ösztöne, mert ha az ember a’ maga tulajdon keresetével szabad nem vólna, ugyan kinek vólna kedve a’ keresetre? következésképpen az Atyákat se lehet ebben meg-határozni, hogy magok keresett javaikkal, illyen vagy amollyan Rendelést tegyenek. 5. Az 1715. Esztendõbéli 26-dik Tzikkely ki-tészi, hogy az utólsó magtalan mirõl testálhat, és mirõl nem testálhat, és világoson meg-határozza, hogy minden a’ maga fáradságával, a’ Királyi Adományon kivûl nyert, ’s keresett javairól minden Királyi engedelem nélkûl, határozatlanúl, szabadoson testálhat. 6. Midõn az 1715. esztendõbéli, a’ 18dik §-ban említett Tzikkely a’ törvényes Testamentomnak mivóltát meg-határozza, semmit se szóll arról, hogy ki mennyit

hagyjon gyermekeinek: hanem minden törvényes Testamentomra, tsak ezt a’ kettõt kívánja meg 1. Hogy a’ személynek, melly Testamentomot tészen, a’ testálásra polgári tellyes hatalma légyen: Hogy 2. a’ Jószág, mellyrõl testál a’ testáló szabados rendelésétõl fügjön; midõn tehát az az Atya, a’ kinek mint Atyának a’ testálásra személyes tehetsége vagyon, ollyan jószágból, mellyet maga keresett, következésképpen szabados rendelésétõl függ, gyermekét ki-rekeszti, miért ne vólna az illyen Testamentom törvényes? — Eddig a’ Fel-Peres. — §. 173. Audiatur & Pars altera. Halljuk-meg már, mit mond ezekre az Al-Peres. Az I-sõre. Ámbár ugyan a’ törsökös keresetû Atyáknak meg-engedik a’ Törvények, hogy a’ magok keresetekkel szabadoson gazdálkodjanak, de abból hogy a’ Törvény meg-engedi, hogy jószágaikkal szabadoson bánhassanak, éppen nem következik, hogy tehát gyermekeinek belõllök törvényes ok nélkûl való ki-tagadását-is meg-engednék: mert az Atya midõn keresett jószágát el-adja, még-is tsak Atya marad, ’s Atyai gondviselését gyermekein fenn-tartja; de midõn Testamentoma által gyermekeit keresetébõl örökösön ki-zárja, akkor Atyai indúlatját, mintegy egészlen le-vetkezni láttatik, a’ midõn ki-tagadván még hólta után se kívánja Atyai jó téteményeinek részeseivé tenni, minthogy pedig

t rdelt8_401-500ig.qxd

448

2007.07.29.

17:37

Page 48

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

ez magának a’ Törvénytévõnek természet ellen való dolognak tetszik; Sõt a’ Római Polgár Törvények, egy ollyan atyát nem egész józan értelemmel bíró Embernek mondottak lenni, innen a’ mi Törvényeink-is a’ gyermekeknek Apjok Testamentoma által minden törvényes ok nélkûl lejendõ örökös ki-tagadtatásokat egy átallyában tilalmazzák. Minthogy pedig valamint az Atya a’ természet Törvénye szerént a’ fiának tartozik ugyan keresni; de a’ fiu-is ugyan azon természet törvénye szerént Attyához köteles háládatossággal viseltetni tartozik: Innen 2. Ne essék a’ fiaknak nehezen, ha a’ Magyar Törvények az Atyáknak kezeiket a’ testálásban meg-nem kötötték, és hogy gyermekeiknek ennyit, vagy amannyit hadjanak, ki-nem szabták: Sõt ebben a’ Törvény tévõnek bõltsességét tsudálják, a’ melly az Atyáknak meg-nem engedi ugyan gyermekeiknek ok nélkûl lejendõ kitagadtatásokat, úgymint természet ellen való dolgot; de azonban, hogy az Atyáknak-is légyen valami zabola a’ kezekben, melly által gyermekeiket illendõ engedelmességben tarthassák, ezen okra nézve meg-nem határozták, hogy melly sokat, vagy keveset hagyjanak gyermekeiknek, hanem ezen Rendeléseiket, minden meghatározás nélkûl szabados akaratyára hagyják az Atyáknak, hogy így a’ gyermekek-is

mekek-is több vagy nagyobb örökös résznek nyerése reménysége alatt, annál nagyobb háládatosságra gerjesztessenek, tudván azt, hogy örökségek az Attyok szabados tetszésétõl függ, ki-is gyermekeinek Attyokhoz viseltetett, ’s minémû módon mutatott háládatosságokat fogja venni Testamentomának Sinór mértékéûl. 3. A’ fiú; az Apját Testamentomából ki-zárhatja, és jó a’ Testamentom: Ha pedig az Atya a’ fiát zárja-ki, nem jó a’ Te stamentom, azt kérded, hogy áll ez meg? Igen-is jól áll. Egy Atyai, és fiúi ki-rekesztés között, igen tetszetõs külömbség vagyon; a’ sérelemre kelletik itten vígyázni: Honnan vagyon nagyobb sérelem, abból-é, ha az Atya a’ fiát, vagy ha a’ fiú az Attyát rekeszti-ki a’ Testamentomból? Az Atya (rend szerént) nints mit várjon fiától, és így ha ki rekesztetik-is, sérelmére nem eshetik; de a’ fiu mindég tsak vár valamit az Attyától, és így ha ki-rekesztetik, reménységében meg-tsalatik; itt vagyon a’ sérelem: Az Atya minekutánna gyermekeket nemzett, a’ familia immár (rend szerént) a’ gyermekek, nem pedig az Atyák által szokott fenn tartatni, következésképpen ezekre, mint a’ familiának fenn tartóira kellene az Atyai keresményeknek háromlani, és így sokkal nagyobb sérelem van abból, ha az Atya maga keresményeibõl gyermekeit, mint maradéka fenn tartóit ki-rekeszti, mintha a’ fiú Attyát elFf

449

t rdelt8_401-500ig.qxd

450

2007.07.29.

17:37

Page 50

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

el-mellõzvén, maga keresménnyét, talám közelebb való attyafiára hagyja. — De mennyûnk a’ dolognak derekára; azért a’ 4-dikre. Igaz ugyan, hogy Verbõczy’ 5, és 57. Szakaszszai, a’ törsökös keresõknek szabados rendelésre való hatalmat adnak; de ebbõl nem következik, mintha ezen szabados rendelésnek a’ gyemekekre, ’s az idõre nézve, éppen semmi határa ne vólna, sõt az 57, és 58. Szakaszoknak egybe-vetésekbõl az egész kétség el-oszlik. Verbõczy ezen két részekben a’ keresett, és az ösi jószágoknak természeteket veti egybe. A’ keresetekrõl azt mondja, hogy ezeket szabadoson el-lehet adni, zálagosítani; De az Õsieket (bizonyos eseteket kivévén) éppen nem. Tovább megyen Verbõczy, és éppen a’ testálásra száll, ’s azt mondja: Hogy ha pedig az Atya még életében ezen keresett jószágokról a’ maga gyermekei között, halála után történhetõ Pereknek, és veszekedéseknek el-távoztatása végett valamelly rendelést, vagy osztályt szabna (itt a’ Testamentom) a’ gyermekek tartoznak magokat ezen atyai rendeléshez szabni. Itt van hát az egész kereseti jószágokról való rendelésnek határa; A’ keresõ Apa, tudni-illik: 1. Jószágát életében szabadoson el-adhatja, oda fordíthatja, a’ hová akarja. 2. Ha halála történetére rendelést akarna tenni, gyermekei között úgy fel-oszthatja, a’ mint akarja: De nem mondja ám,

hogy ki-zárhatja, hanem hogy tetszése szerént fel-oszthatja, melly szabados fel-osztást, ’s javainak fel darabolását egy Atya is az ösiekben nem teheti. Itt van hát az egész dolognak veleje, hogy minden keresõ Atyának, haláláig a’ maga keresetével való bánása, minden gyermekeire nézve való leg-kissebb tekíntet nélkûl éppen szabados, és határ nélkûl való: Halála történetéré pedig, gyermekeire nézve nem minden határ nélkûl való, hanem minden hatalma tsak arra vagyon határozva, hogy azt gyermekei között, úgy, a’ mint tetszik, kinek többet, kinek kevesebbet hagyván, fel-oszthassa; Nints hát a’ ki-zárásra szabad tetszése szerént való hatalma; — Látod-é immár azt a’ külömbséget, mellyet elsõ ellenvetésedben tettél, hogy más az, hogy a’ törvények meg-engedik az Atyáknak jószágaikat életekben oda fordítani, a’ hová akarják: ismét más az, hogy halálok történetére meg-nem engedik, hogy abból szabados tetszések szerént ki-zárhassák? Ha a’ mi törvényeink az Atyáknak keresett jószágokkal való bánásokat halálok’ történetére-is, olly határ nélkûl valónak esmérték vólna lenni, hogy abból gyermekeiket-is szabadoson ki-zárhatnák, Verbõczy egy átallyában illy nevezetes dologról akkor, és olly nevezetes alkalmatossággal, midõn az Atyáknak gyermekeik között való rendelésérõl szóllott, nem Ff

2

451

t rdelt8_401-500ig.qxd

452

2007.07.29.

17:37

Page 52

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

halgatott, hanem leg-alább egy bé-rekesztõ jelben (Parenthesis) bé-iktatta vólna, holott más egyéb aprólékról beszéllett. De e’ talám Verbõczynek eszébe se jutott. De nem-is tsuda; Mert A’ között, hogy az Atya életében, és a’ között, hogy halála történetére, meg pedig gyermekeinek ki-rekesztésével, minden határ nélkûl bánhasson jószágával, igen nagy külömbség vagyon. Ugyan-is, hogy az Atya keresett javaival életében szabadoson parantsolhasson, egy átallyában, szükséges: sõt ebben a’ Polgárnak minden esetre éppen törvényt szabni szinte lehetetlen, mert ki határozhatja még minden Polgárnak környûl állásait, a’ melly környûl állások szerént, jószágát most el-adni, majd el-tserélni, majd el-zálogosítani kelletik. Innen vagyon az, hogy magokban az ösi jószágokban sintsen meg a’ Nemes embernek keze úgy meg-kötve, hogy azt megne terhelhesse, sõt bizonyos esetekbe, else-is adhassa. Azért-is a’ Polgár, az Atya, ha életében jószágával szabadon, és minden meg-határozás nélkûl bánik-is, mégis tsak Polgár marad: De bezzeg halála történetére nézve másképpen van a’ dolog: Míg a’ tselédes gazda futott, fáradott, tsak úgy gondoltatott, mint tsupa Polgár: de már mikor futni, mozogni, ’s dolgozni megszûnt, halálához közelget, ’s ki-akar e’ világból kõltözni, már akkor a’ Társaság õtet nem mint tsupa Polgárt, hanem mint

Atyát, úgymint a’ kinek gyermekei vagynak, tekénti. Mit tészen a’ társaságban ez a’ szó Atya? Tészen egy ollyan kis társaságnak fejét, melly annak a’ nagy roppant társaságnak, melly ezekbõl a’ kis társaságokból gyûlt öszve szükséges része: nem áll-fel ez a’ nagy társaság, ezen kis társaságok nélkûl: kell hát gyökerének, avagy törsökének lenni, a’ melly által ezen kis társaság fenn állhasson, és a’ mellynek ereje által más újjabb újjabb kissebb társaságok plántáltathassanak, ez a’ gyökér, vagy tõke a’ Társaság fejének t. i. az Atyának keresménye; úgy de ha ezen keresmény az Atyáknak halálok esetére történhetõ szabados rendelések által ezen társaságnak nevezetesebb személlyeitõl, úgymint a’ gyermekektõl nagyobb részben elidegeníttetik, ezen kis társaságotska új társaságot nem plántálhat. Magának tehát ama’ Nagy Társaságnak Polgári állapotja (Consistentia rerum publicarum politica)’s fönn állása meg-kívánja, hogy az atyai keresményeknek nagyobb része, a’ környûl-állásokhoz képest, a’ gyermekeknél maradjon, következésképpen halálok történetére gyermekeik ki-rekesztésére nézve, minden határ nélkûl való tellyes szabadsággal ne bírjanak, és ez az, a’ mit kíván maga a’ familiák fenn tartása (Conservatio familiarum politica) És ebbõl a’ Pontból kelletik meggondolni, ’s megítélni azt a’ kérdést, vallyon meg-engedik-é, de vagy még-is enFf

3

453

t rdelt8_401-500ig.qxd

454

2007.07.29.

17:37

Page 54

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

gedhetik-é a’ törvények, hogy az Atya minden határ nélkûl való testálással bírjon gyermekeire nézve, úgy szintén, mint a’ millyennel bírhat, ’s bír-is minden idegenre nézve. Ugyan kérlek, minden jól gondolkodó férjfi, miért áll-bé amaz eléggé terhes házassági társaságban, nem azért-é, hogy új társaságot plántáljon? Kinek keres hát ebben a’ társasági állapotban, nem de nem a’ maga plántainak, a’ maga gyermekeinek, sõt vallyon nem maga é ez a’ társasági állapot, az a’ nagy erejû, és hatalmú ösztön, és rúgó ér (elater) a’ keresetre, hogy gyermekei vagynak? természeti ösztön hát az Atyákban, gyermekeinek való keresés; óh ha természeti ösztön, hol lehet a’ világon ollyan törvényt tsak gondolni-is, a’ melly ezen természeti ösztönnel ellenkezõ szabados, és határ nélkûl való rendelést, gyermekének t. i. tulajdon szabad tetszése szerént, javaiból való kirekesztését, jóvá, és helybe hagyná, és a’ szükséges esetekre ebben törvényes határt ne tett vólna? Vagy talám azt mondod: hogy mind az, a’ mi a’ természet törvényével nem ellenkezik, a’ Polgári törvényekkel-is megállhat, már pedig a’ gyermekeknek ki-rekesztése, a’ természet törvényével nem ellenkezik. — Halálban tagadom, hogy mind az, valami a’ természet törvényévél nem ellenkezik, a’ Polgári törvényekre-is

szabható vólna. Minekutánna az emberek az uralkodást nem esmérõ természeti társaságból (ex Anarchia) egy uralkodót esmérõ Polgári köz társaságban (Societas civilis rectorea) léptek, azonnal sok ollyan szabadságnak, mellyet az elõtt követtek, bútsút mondottak: az Anarchiában ki ki tsak magára nézett, és minden tselekedeteinek fõ-tzélja a’ maga tulajdon haszna vólt: A’ Polgári köz társaságban sints a’ Polgárnak a’ maga haszna’ ki-kötve, mert külömben ki-lépett vólna ebben a’ társaságban; de úgy hogy ezen haszon az egész Polgári társaságnak hasznával ne ellenkezzék: Rendelhet hát a’ Polgár, a’ Polgári társaságban-is mindent, a’ mit akar, úgy mindazonáltal, hogy ama’ nagy Polgári köz társaság egyenes, és mellesleg való tzéljaival ne ellenkezzék. Minekutánna azért Polgári társaságban vagyunk, minden Polgárnak rendeléseit ne abból a’ pontból vegyük-fel, hogy vallyon meg-egyezik-é a’ természet törvényével vagy nem; hanem abból, nem ellenkezik-é a’ polgári köz társaság egyenes, és mellesleg való tzéljaival? Ugyan-is nem minden mi tselekedeteinknek ama’ köz haszonra, és bóldogságra, mint egy tzélra kelletik intéztetni? Te magad meg-vallod, hogy igen. Miért? mert már ebben a’ polgári állapotban, nem külön testek, hanem egy test vagyunk, és ugyan azon egy testnek, t. i. a’ polgári köz társaságnak tagjai vagyunk: Sok szabad Ff

4

455

t rdelt8_401-500ig.qxd

456

2007.07.29.

17:37

Page 56

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

457

volt hajdan a’ természeti állapotban, de bezzeg nem szabad a’ polgári állapotban; Miért? mert a’ természeti állapotban minden tsak a’ maga hasznára nézett: de a’ polgári állapotban nézni kell az egész köz társaságnak hasznára; mert ezeknek a’ sok tagok tselekedeteinek egy tzél felé t. i. a’ köz társaság bóldogságára való törekedése tészi a’ köz társaságok állhatatos, és tartós bóldogságát. — Valamint tehát ezen ellenvelésed tsak természet szerént igaz; úgy a’ mi Polgár törvények szerént nem alkalmaztatható. A’ honnan nem annyira a’ természet, mind a’ polgári törvényeket vévén sinór mértékûl. Visgáld-meg tsak, mi hozta-bé a’ gyermekeknek attyok jószágaiban való jutását, nem de nem a’ Polgári törvények? Mi az, hogy a’ gyermekeknek mikor lehetõ ki-tagadásokat némelly törvények, még meg-is határozták? mi az, hogy a’ gyermekek arra az esetre, ha az Atya minden rendelés nélkûl meg-találna halni, minden más emberek elõtt egyedûl való örökösök? Egy átallyában, mind ezek arra tzéloznak, hogy a’ polgári törvények nem hogy javallanák, sõt a’ társaságoknak tsak nem kezdetétõl fogva fenn tartják, és ki-nyílt szemekkel vígyáznak, hogy az Atyáknak keresményei, Attyok halála után nagyobb részben a’ gyermekekre szálljanak, mert ezek által tartatnak-fel a’ familiák, a’ familiáknak fenn tartásától függ pedig nagy

részben az egész köz társaságnak fenn állása. Nem láttatnak hát a’ polgári törvények, az Atyáknak határ nékûl való szabados rendelésével meg-egyezni, annyival-is inkább, hogy a’ melly Atyának szabad egy gyermekét ki-rekeszteni, azért, mert nékie úgy tetszik: tehát ezen okból szabad lészen a’ többit-is ki-rekeszteni, már pedig illyen Törvényt még a’ vad Hottentottáknál se keressünk. Más tehát az, vallyon vagyon-é az Atyának életében jószágával való bánásra tellyes hatalma: ismét más, vallyon vagyon-é halálára. Az 5-dikre. Az ötödik pontban tett ellenvetés, nem láttatik, a’ kérdésben lévõ esetre tartozni. Ugyan-is az 1715. esztendõbéli 26-dik Tzikkely tsak a’ Fiskusnak a’ magtalanok örökségbe való jutásáról (successiójáról) szóll. Nem arról van itt a’ szó hogy kitsoda hogy testálhat, vagy hogy nem testálhat a’ maga gyermekeire nézve: hanem azt határozza-meg a’ Törvény, hogy ki hogy testálhat szabadon a’ Fiskusra nézve, és hogy ebben a’ Tzikkelyben tsupán tsak a’ Fiskusnak a’ magtalan Nemes emberek jószágaiban való törvényes jutásáról, és így a’ Nemes embereknek ehez alkalmaztatott testálásának módjáról van a’ szó, mind a’ Tzikkelynek fellyûl írása (Rubrum) mind a’ Tzikkely foglalatja (Textus) mind pedig a’ Tzikkelyben említett Verbõczy Törvényes

t rdelt8_401-500ig.qxd

458

2007.07.29.

17:37

Page 58

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

459

Könyvének I. Része. 10. Szakaszsza’ Titulussa (melly-is a’ Fiskusnak a’ magtalan Nemes emberek jószágában való jutásának törvényes jussáról szóll) világoson, ’s szemlátomást bizonyítják. — Más kérdés tehát az, vallyon a’ Testamentom törvényes-é a’ Fiskusra nézve, ismét más kérdés, vallyon ez a’ Testamentom törvényes-é a’ gyermekekre nézve? mert más a’ Fiskus, más a’ gyermek ugyan azon egy Atyára nézve-is. A’ 6-dikra. Midõn az 1715. esztendõbéli 27. Tzikkely a’ Testamentomok törvényes belsõ mivóltáról, vagy formájáról beszéll, arról tsak közönségesen szóll: de bizonyos esetekre nem határozza: Azt mondja közönségesen, hogy minden Testamentomra meg-kívántatik, hogy a’ jószág, mellyrõl valaki testál, a’ testáló szabados rendelésétõl függjön; de nem nevezi-meg, mellyek azok a’ jószágok, a’ mellyekrõl lehet vagy nem lehet testálni: Vagy talám azt mondod: hiszem az 1723. esztendõbéli 49-dik Tzikkely, világos szókkal elõ számlálja azon jószágokat, mellyekrõl szabadoson lehet testálni, ’s azt mondja: hogy minden ösi jószágok jövedelmébõl, vagy külömben maga fáradtságával keresett jószágok ollyan természetûek, a’ mellyekrõl szabadoson lehessen testálni. Nem tészi itt külön a’ Törvény a’ gyermeket, külön az idegent hanem közönségesen meg-engedi a’ szabados tes-

tálást: már pedig a’ szabados testálásnak semmi határa nintsen, nintsen hát az Atyai rendeléseknek is a’ fiakra nézve semmi határa. Látom, hogy nem tréfálódzol az ellenvetéseddel, én-is azért a’ dolognak derekára megyek. — A’ fel-tett ellenvetésre azért következendõ feleletemet adom. — Ha mi valamelly bizonyos személyrõl, vagy dologról való állatást, melly külömbözõ környûl állásokban, külömbözõ tekintetben áll elõttünk, és a’ melly dolgot, vagy személyt maga a’ Törvény-is külömbözõ környûl állásokban, külömbözõ Tzikkelyeiben, külömbözõ tekintetben veszen, tsak egy Törvénybéli Tzikkelybõl akarjuk meg-mutatni, a’ Törvény’ értelmét el-nem érjük, ’s magunknak ezer meg-ezer galibát tsinálunk. — Az Atyát más Polgár Társaira nézve, a’ Törvény-is tsak úgy gondolja mint egy tsupa Polgárt, és nem úgy mint egy Atyát; de gyermekeire nézve, nem úgy már, mint tsupa Polgárt, hanem úgy tekínti, mint egy Atyát: A’ keresett javait a’ Polgárnak, idegen köz Polgár társaira nézve a’ Törvény tsak úgy tekínti, mint keresett javakat: de ugyan azon keresett javait a’ Polgárnak, gyermekeire nézve nem úgy tekínti, mint az idegenre nézve: Midõn Verbõczy az 53-dik szakaszban (mellyet alább szóról szóra meg-láthatsz) az Atyát a’ maga fiával, a’ keresett javakban felosztoztatja, vallyon tsupa Polgárt osztoztat-é fel a’ Törvény? Nem: hanem egy

t rdelt8_401-500ig.qxd

460

2007.07.29.

17:37

Page 60

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

461

Atyát, a’ maga fiával, még pedig a’ keresett javakban; úgy de nem osztoztat-fel ám idegent: Továbbá midõn ugyan ezen Verbõczy I. Része 5-dik szakaszszában, azt mondja, hogy minden Polgár a’ maga keresett javaival szabados; utánna teszi: hogy ha pedig az Atya ezen keresett javakban valami osztályt szabna, ’s a’ t. Itt-is meg-külömbözteti az Atyát a’ Polgártól, meg-külömbözteti magokat a’ keresett javait a’ Polgárnak minden idegenre: ugyan azon Polgárnak, de mint Atyának keresett javait gyermekeire nézve, a’ midõn azt mondja: Minden Polgár a’ maga javaival szabadoson bánhatik: és így Testamentoma által minden idegent ki-rekeszthet; utánna tészi: Az Atya pedig ezen keresett javait Gyermekei között úgy feloszthatja (jól meg-jegyezd, fel-oszthatja, nem pedig, kizárhatja, mint akármellyik idegent) a’ mint akarja. — Ezt elõre botsátva — azt mondom, hogy: Valahol a’ Törvény a’ testálókról, és a’ szabados rendeléstõl függõ jószágokról szóll: a’ testálót tsak úgy tekínti, mint tsupa polgárt, idegen köz polgár társaira nézve; nem úgy pedig, mint Atyát, gyermekeire nézve: Más a’ Polgár, az õ idegen köz Polgár társaira nézve, más ugyan azon Polgár, de mint Atya gondoltatva, gyermekeire nézve; a’ mit tehát magának a’ Törvénynek tetszett meg-külömböztetni; Mi-is külömböztessük-meg azt: a’

melly Törvény-tévõ Test hozta azt a’ Törvényt, hogy minden testáló Polgár, a’ maga keresett javairól szabadoson testálhat, ugyan azon Törvény-tévõ Test hozta ezeket a’ Törvényéket is, hogy 1. Az Atya maga keresett javait (bizonyos eseteket ki-véve, már pedig Exceptio firmat regulam in Casibus non exceptis) Gyermekei közõtt a’ törvényes esetekben tartozik felosztani, hogy 2. Az Atya, gyermekei között, keresett javaiban ollyan rendelést tehet, a’ millyet tetszik: Mind az életében tett valóságos, mind halála történetére szabott osztállya az Atyának, nyilvánságos Tanúbizonysága annak, hogy a’ Törvényt tévõ még a’ keresett javakban-is határt vetett az Atyai Rendeléseknek, a’ gyermekekre nézve: melly határt az idegenekre nézve sohol se olvasunk. Midõn tehát a’ keresett jószágokról való szabad rendelésrõl van a’ szó, külömböztessük-meg ezen rendeléseket a’ gyermekekre, külömböztessükmeg az idegenekre nézve: Határozatlanok a’ mi rendeléseink az idegenekre nézve, mert semmi jussal nintsenek hozzánk köttetve: de nem határozatlanok gyermekeinkre nézve, mert ezeket a’ természet, ’s magok a’ Polgári Törvények hozzánk kaptsolták; a’ honnan azt kérdem, vallyon egy-é az Atyának szemei elõtt, jószágára nézve az idegen, és az õ gyermekei? (fel-tészem, hogy a’ gyermekek-

t rdelt8_401-500ig.qxd

462

2007.07.29.

17:37

Page 62

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

463

ben semmi meg-bizonyítható háládatlanság nintsen) óh ha egy, ugyan mitsoda szó lészen ez a’ név Atya, a’ társaságban? bizony nem egyéb, hanem tsak egy puszta hang, — külömböztessük meg továbbá az idõre nézve, az az, életünkre, és halálunk’ történetére nézve: Tellyes szabadságok van az Atyáknak életekben keresett javaikat oda fordítani, a’ hová akarják: mert ezt a’ Törvény nyilván mondja: de ezen szabadságnak halála történetére határa vagyon, mert az Atyák, örököseiknek fenn tartására kötelesek. Vagy talám azt veted ellenben: Hol kaptad az a’ sületlen külömbséget; életében, és halála történetére, hiszem senki se testál hóltan, a’ ki testál-is tsak életében testál. — Ne tessék elõtted idegennek ez a’ külömbség; mert maga a’ Törvény él ezzel a’ külömbséggel. Ezen Könyvetskének 161-dik szakaszszában vagyon Lajos Királynak egy Tzikkelye, a’ hol világosan igy szóll; Hogy a’ magtalan Nemes emberek a’ magok jószágaikat se életekbe, se haláluk történetére (In vita, vel in morte) senkinek se adhassák: pedig tudni való, hogy Lajos Király-is tsak fel-tudta azt az eszével érni, hogy egy ember-is holton nem testál. Nem jut-é tovább eszedbe; hogy az adomány két féle, tudni-illik életében, és halála történetére el-ajándékozott jószág. (Donatio inter vivos, vel in vivis, & Donatio mortis causa, vel ad ca-

sum mortis) pedig mind a’ kettõ életben adatik: de még-is más valamit életben adni: más ismét halálunk történetére. Minden, a’ mi életben adatik, változhatatlanúl adatik, mint fellyebb a’ 74-dik szakaszban mondottuk: a’ mi pedig halálunk történetére adatik, a’ tsak egy hamar változható fel-tételtõl függ, ha tudni-illik, a’ testáló a’ maga szavait viszsza nem húzza. Hogy ha tehát ezen a’ Polgári Törvények természetében, mellyben a’ mi saját Törvényeink-is gyökereztetnek; Sõt önnön magának Verbõczynek, a’ ki sohol se mondja, hogy az Atya gyermekeit keresményébõl ki-zárhatja, hanem hogy azt gyermekei között úgy fel-oszthatja, a’ mint akarja, tulajdon szavaiban fundált külömbséget szemed elõtt tartod, egy átallyában ki-húzhatod ezen állatásomat: Hogy az Atyáknak tulajdon keresményeikkel halálok történetére való szabados bánásnak hatalma nem abban áll, hogy gyermekeit mint akármelly idegent szabad tetszések szerént ki-rekeszthetik; hanem abban, hogy jószágaikat gyermekeik között úgy fel-oszthatják, a’ mint tetszik: mellyet a’ Deákosok kedvéért így teszek-ki: Liberoe Parentum Dispositionis in acquisitis Resultatum quantum ad Proles, pro casu mortis, non arbitraria totalis Prolium Exclusio, sed arbitraria Bonorum inter easdem Divisio est.

t rdelt8_401-500ig.qxd

464

2007.07.29.

17:37

Page 64

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

§. 174. Ezeket eddig a’ te ellenvetéseidre. — Szenvedj-el magad-is engemet addig, míg egy két szót vetek eleidbe. — De elébb Verbõtzi Törvényes könyve I. Része 52dik 53-dik Szakaszszait fel-olvasom Tenéked, mellyek szóról szóra így vagynak: Verbõtzi Decr.Trip. Part. I. Tit. 52.

Verbõtzi Törv. Köny. I. Része 52. Tzik.

Item ulterius sciendum, quod Pater filium suum puberem, atque legitimae aetatis, sed non impuberem, in casibus infra scriptis ad divisionem haereditatum, & aliarum rerum compellere; non tamen potest: de illis eum exhaereditare:

Továbbá meg kell tudni, hogy az Atya a’ maga fel serdûlt, és a’ törvényes idõt elért, de nem a’ neveletlen fiát, az alább meg-írt esetekben, az örökségnek, ’s más egyéb jószágoknak osztályára kénszerítheti, mindazonáltal ezekbõl õtet ki nem tagadhattya, 1. Ha a’ fiú Szüléire hatalmasúl támadna, vagy valamelly nagy és nevezetes bosszúsággal illetné. 2. Ha Szüléit fõbenjáró vétekkel vádolná olly dologban, melly az Orszángnak ’s Fejedelemnek veszedelmére nem vólna.

Primo. Si Filius in Parentes manus violentas injecerit, vel aliam gravem et notabilem injuriam eis intulerit; 2. Item si Parentes accusaverit criminaliter de tali causa, quae in perniciem Principis vel Rei publicae totius Regni non vergit. 3. Item si vitae Parentum insidiatus suerit, veneno scilicet, vel alio modo in necem Parentum conspirando.

3. Ha az õ Szüléiknek életekre törekedett méreggel tudni-illik vagy akármi úton módon Attya halálára tzélozó ösz-

4. Item si cum maleficis vel aliis nefandae vitae hominibus contra voluntatem Patris perseveraverit, bona paterna prave consumendo. 5. Item si Parentem captum de manibus inimicorum, vel de carcere (cum potuerit) non redemit, neque liberavit, vel pro eo fidejubere recusavit.

465

ve-esküvés, vagy egybebeszéllés által. 4. Ha a’ gonosz és istentelen életû emberek társaságában Attyának akarattya ellen-is továbbis meg-maradott, ’s Attyának javait ezekkel elprédálná. 5. Ha fogoly Attyát akár az ellenség kezébõl, akár a’ tömlötzbõl (ámbár módja lehetett vólna benne) sem ki nem váltotta, sem ki nem szabadította, sem érette kezességet nem vállalt.

Verbõtzi Decr. Trip. Part. I. Tit. 53.

Verbõtzi Törv. Könyv. I. Része 53. Tit.

E contrario vero filius etiam in potestate paterna constitutus, Patrem suum in casibus subnotatis ad bonorum & rerum divisionem faciendam cogendi & inducendi habet auctoritatem, praemissa patria pote nonobstatetante. Primo. Quando Pater dilapidator Bonorum suorum exstiterit, et bona sua ac filiorum suorum non ex necessitate, et causa rationabili, sed per fraudem potius alienavit, vel alienare manifeste praetendit, et de hujusmodi voluntate sua filio evidenter constabit.

Ellenben pedig a’ fiú, ámbár az õ Attya hatalmában légyen-is, ezen Atyai hatalom mindazonáltal ellent nem állván, a’ maga Attyát javainak és jószágának véle való fel-osztására kénszerítheti. 1. Ha az Atya a’ maga jószágait vesztegetni kezdené, ’s mind maga, mind fiai jószágait, nem szükséges, vagy Törvényes okokból; hanem álnokúl idegenítené, ’s nyilvánságoson idegeníteni kívánná’ a’ fiú pedig Attyának ebbéli akarattyát ellene mondhatatlanúl tudná.

Gg

t rdelt8_401-500ig.qxd

466

2007.07.29.

17:37

Page 66

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

2. Item si quando Haereditates, et jura possessionaria licet non alienaverit, nec alienare intendat; tamen ea non debite colit, aut custodit, sed desolari permittitt. 3.Item si Pater filium sine justa causa, et sine notabili culpa impie et crudeliter corripit. 4. Item quando Pater filium post perfectum tempus legitimae aetatis matrimonium contrahere vetat. 5. Item quando Pater cogeret filium ad peccandum. Quamvis autem filius Patrem criminaliter accusare prout immediate praenarratum, non valeat, tamen hoc casu (Deo enim magis quam Parentibus obediendum est) poterit filius honestis conditionibus Patrem ad divisionem Bonorum faciendam, non accusando vel criminaliter contra eum agendo, sed potius errori et defectui illius compatiendo provocare et inducere, atque etiam compellere.

2. Ha az Atya az ösi jószágokat, és birtokos jussokat ugyan sem el nem idegeniti, sem nem igyekezik el-idegeníteni, mindazonáltal elegendõképpen nem mivelteti, avagy óltalmazza, sõt elhagyja pusztúlni. 3. Ha az Atya a’ Fiát törvényes ok ’s fiának tzégéres vétkén kívûl kegyetlenûl meg-veri. 4. Hogy ha az Atya fiának meg nem engedné hogy meg-házasodjon akkor, minekutánna már a’ Törvénytõl meg határoztatott ember-kori idejét el-érte. 5. Ha az Atya a’ maga fiát valamelly tzégéres véteknek tselekedésére kénszerítené. És noha azért (a’ mint az elõtt-is meg mondám) a’ fiú az Attyát fõben járó vétekkel nem vádolhattya, mindazonáltal ha gonoszra intené fiát, minthogy Istennek kell inkább mint Szüléinknek engedni, és a’ fija ezt értvén, nemhogy vádolná az Attyát, és halálra keresné, hanem inkább meg-szánván fogyatkozását, tisztességes úton és módon indíttsa és erõltesse a’ jószágnak meg osztására.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL. Divisionem autem prae declaratam Bonorum, et rerum propter praemissos casus fiendam intellige semper de Bonis et Juribus possessionariis, atque rebus mobilibus avitis, et non propriis servitiis vel virtutibus Patris acquisitis. Nam si Pater ob causas et rationes scriptas coëgerit filium suum ad divisionem, tunc de bonis et haereditatibus, seu juribus possessionariis, atque rebus mobilibus per eum qualitercunque acquisitis et inventis divisionem cum filio facere non tenetur. Verum si cessantibus praemissis causis, divisio inter Patrem et filium facta subsecutaque suerit, tunc indifferenter de omnibus Bonis et rebus inter eos divisio fieri debet: Quoniam Pater filio, et e contra Filius Patri, quid quid rerum et bonorum poterit acquirere, Jure naturali tenetur.

467

A’ jószágoknak és javaknak, a’ fellyebb említett esetekben való felosztását pedig, mindég az ösi ingó ’s ingatlan ösi jószágokról, nem pedig a’ magok tulajdon szolgálattyokkal, és jeles tselekedetekkel keresett jussokról kelletik érteni. Mert hogy ha az Atya a’ fellyebb írt okokból kénszerítené a’ maga fiát az osztályra, akkor az ollyan ingó ’s ingatlan jószágait, mellyeket õ maga akár mi úton módon szerzett, a fijával meg-osztani nem tartozik. Hogy ha pedig a’ fellyebb írt okokon kívûl találna az Atya a’ fijával meg osztozni, akkor minden névvel nevezendõ javaikat egyaránt kelletik magok között felosztani. Minthogy a’ Természet’ Törvénye szerént, az Atya a’ fijának, a’ fiú viszontag az Attyának tartozik keresni.

Már tehát a’ most fel-olvastatott Verbõtzi szakaszszait elõre botsátva: Ha a’ Törvény a’ gyermekeknek, az Apjok keresett jószágokból való ki-rekeszGg

2

t rdelt8_401-500ig.qxd

468

2007.07.29.

17:37

Page 68

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

téseket a’ Római Polgárok Törvényei szerént tsak bizonyos esetekre határozza; ha az egész Törvény testben tsak egy Törvényre találunk ollyanra, a’ melly a’ gyermekeknek a’ keresetekbõl való ki-tagadásokat meg-engedné, egy átaljában következik, hogy tsak az ebben a’ Törvényben említett esetekben lehet az Atyáknak a’ magok gyermekeiket ki-tagadni, és így az Atyáknak keresett jószágaikról, gyermekeikre való minden tekintet nélkûl a’ Törvényes eseteken kívûl tett rendeléseik mind tilalmasok, mind törvénytelenek. Már pedig ha Verbõtzinek az elõttünk feküvõ 52. és 53. Szakaszszait egybe vettyük, ezen Szakaszoknak egybe vetésekbõl azt hozhattyuk-ki, hogy 1. az Atya a’ Magyar Törvények szerént, Gyermekét keresett jószágából tsak bizonyos esetekben tagadhattya-ki. 2. Hogy ezen esetek az 52-dik Titulusban vagynak, vagy legalább láttatnak lenni: hogy pedig itten Verbötzi éppen a’ fiaknak Atyái keresetekbõl való ki-tagadásokról szóll, arra engemet következendõ gondolatok vezetnek: 1. Azt mondja Verbõtzi, hogy abban az osztályban, melly az 52-dik Titulusban említett etetekben az Atya és a’ fiú között vagyon, tsak az ösi, nem pedig a’ keresett jószágokról vagyon a’ szó; ezen esetekben kénszerítheti úgymond, az Atya a’ fiját az ösi jószágok’ osztályára, de ki nem zárhattya. Már ebbõl illy világos okosko-

dás ered: azt tartozik az Atya a’ fijával fel-osztani, a’ mibõl soha ki nem zárhattya: úgy de (Verbõtzi szava szerént) az ösibõl ki nem zárhattya, és így az ösit tartozik fel-osztani. Abból a’ jószágból tehát, mellyet bizonyos, és az 52-dik Titulusban meg-nevezett esetekben fijával nem tartozik fel-osztani, bizonyosan ki-zárhattya: már pedig a’ keresett jószágokat (ugyan Verbõtzi szava szerént) tsak bizonyos esetekben nem tartozik fijával fel-osztani, és így hát belõllök (de tsak ezen bizonyos esetekben) ki is tagadhattya. Ha pedig azt kérded, hogy ez a’ következés: nem tartozik fel-osztani; tehát ki-tagadhattya, hogy áll meg? azt mondom, hogy éppen a’ Verbõtzi szavai szerént áll-meg. Így szóll Verbõtzi az 52-dik Titulus elein: „ az Atya a’ fel-serdûlt fiját „ az örökségnek osztályára kénszerítheti; „ de ki nem tagadhattya” és így azért nem tagadhattya-ki, mert osztályra kell vele menni; ha tehát nem tartoznék vélle meg-osztozni, ki-is tagadhatná; de mivel osztályra kell vélle menni, azért tehát nem tagadhattya-ki, abból tehát a’ mit nem tartozik fel-osztani, ki-is tagadhattya. 2. A’ Törvény értelme szerént az osztály, az osztozónak osztozó társával való egyenlõ jussát jelenti: és így a’ hol a’ Törvénynek osztályi just adnak, a’ ki-tagadást egy átallyában tilalmazzák; a’ hol osztályt nem engednek (ott a’ hol már minGg

3

469

t rdelt8_401-500ig.qxd

470

2007.07.29.

17:37

Page 70

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

dennémû jószágot Törvény szerént fel-kellene osztani) hozzá való just sem engednek; következésképpen midõn a’ Törvény a’ gyermekeknek az Apjok keresett jószágokhoz némelly esetekben éppen semmi just nem ád, azokat az Atyák’ szabados rendelésére hagyják, ha így; tehát az Atyák gyermekeiket is azokból ugyan azon bizonyos esetekben szabadoson-is ki-zárhattyák. 3. Azon okok és esetek, mellyekben a’ Törvény az Atyákat, keresett javaiknak fijaikkal való osztályára nem kötelezi, hanem azokat az Atyáknak szabados tetszésére bízza, éppen azok az esetek és okok, mellyeket a’ Római Polgárok’ Törvényeiben a’ fiaknak ki-tagadásokról olvasunk; a’ honnan hihetõ, hogy tsak ezek azok az esetek, a’ mellyekben a’ Magyar Törvények a’ ki tagadást meg-engedik annyival inkább, hogy Verbõtzi nagy részét Törvényeinknek a’ Római Polgári Törvényekbõl vette, a’ mellyek éppen illyen rendû ki-tagadás eseteirõl szóllanak, mellyeket hogy annál inkább észre vehess, imhol külön tészem a’ Római Polgár Törvénybe, külön a’ Magyar Törvényekbe foglalt gyermekek Apjok jószágokból lehetõ ki-rekesztésnek okait és eseteit. A’ Rómái Polgár ki-tagadhatta a’ Gyermekét következendõ esetekben:

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

1. Ha a’ fiú Attyát igen nagyon meg-sértette. 2. Ha kezét Attyára fel-emelte. 3. Ha életére törekedett.

4. Ha az Atya fija által lett el árúltatása által meg-károsíttatott. 5. Ha az Apját fõben járó vétekkel (ki-vévén a’ Fejedelem ellen való hitetlenséget) vádolná. 6. Ha a’ fiú mint lator, a’ latrokkal társalkodott.

7. Ha hadi rabságban lévõ fogoly Attyát kinem váltotta. 8. Ha fogoly Attyát kezességen ki nem vette vólna.

471

rekesztheti belõllök következendõ esetekben. 1. Ha a’ fiú Szûléire hatalmasan támadna, vagy valamelly nagy és nevezetes boszszúsággal illetné. 2. Ha az õ Szüléinek életekre törekedett, méreggel tudni-illik vagy akárminémü úton módon Attya halálára tzélozó öszve-esküvéssel vagy öszve-beszéllés által. 3. Ha Szüléit fõben járó vétekkel vádolná olly dologban, melly az Országnak ’s Fejedelemnek veszedelmére nem vólna. 4. Ha a’ gonosz, és Istentelen életû emberek’ társaságában Attyának akarattya ellen-is tovább-is meg-maradott, ’s ezekkel Attyának Javait vesztegette. 5. Ha fogoly Attyát, akár az ellenség kezébõl, akár a’ tõmlötzbõl (ámbár módja lehetett) vólna benne) sem ki nem váltotta, sem ki nem szabadította, sem érette kezességet nem vállalt.

A’ Magyar Polgár a’ maga keresett javait nem tartozik Fijával fel-osztani, és így ki-

Gg

4

t rdelt8_401-500ig.qxd

472

2007.07.29.

17:37

Page 72

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

473

4. Azt mondja Verbõczy a’ sokszor említett 53-dik Részben, hogy minden más alkalmatossággal, valahányszor az Atya a’ fijával osztozik, mindennémû ösi, és keresett javaikat egymás között oszszák-fel, minthogy a’ természet Törvénye szerént az Atya a’ Fiának, a’ fiú pedig az Attyának tartozik keresni; ellenben az 52dik szakaszban foglalt esetekben az Apja a’ maga keresett javaiban a’ fijával ne tartozzék osztozni, hanem magának megtarthatja: úgy de ezek az 52-dik szakaszban említett esetek, a’ Római Polgári Törvények szerént, a’ gyermekek ki-tagadásának esetei, és így hát ezeket a’ mi nállunk meg-történhetõ ki tagadásokra-is alkalmaztahattjuk. Mi következik mind ezekbõl? Ezen következendõ folyadékok. (Corollaria) 1. Hogy tsak egy Törvény vagyon a’ lehetõ ki-rekesztésrõl. 2. Hogy a’ ki rekesztésnek esetei-is, meg-vagynak a’ Törvénytõl határozva. 3. Az 52-dik Titulusban foglalt eseteken kivûl való ki-tágadás tilalmas, és törvénytelen. 4. Hogy a’ Törvény ezekben-is a’ gyermeket az idegentõl meg-külömbözteti: nem mondja a’ Törvény, hogy az Atya az idegennel fel-osztozzon; de mondja ugyan azon Törvény, hogy az Atya a’ maga javait gyermekével oszsza-fel, mert:

5. Az Atya a’ természet’ Törvénye szerént, nem az idegennek, hanem a’ maga gyermekének keres. — Es Utóllyára: Ha az Atyáknak jószágaikkal való bánások gyermekeikre nézve halálok történetére-is határozatlan, úgy tehát neveletlen gyermekeiket-is, ki-rekeszthetik: vagy talám azt mondod, hogy nem jól okoskodom: mert a’ neveletlen gyermekeknek ki-rekesztése, Természet’ Törvénye ellen való dolog vólna; már pedig a’ természet’ Törvényeit a’ Polgári Törvények-is fenn tartják, ’s következésképpen a’ neveletlen gyermekek ki-rekesztését fel-téve (implicite) tilalmazzák. — De én erre azt mondom: Nem jól szabod a’ természet’ Törvénnyét ebben az esetben a’ Polgári Törvényekre: Ugyan-is; igaz-é az, hogy az Atyának a’ maga gyermekeit sorsához illendõleg kelletik nevelni, és táplálni: ha pedig keresett javait el-prédálja, ’s ezen kivûl más javai nintsenek, a’ maga gyermekeinek tápláltatására, ’s sorsához való neveltetésére alkalmatlan lészen, és így a’ keresett javaknak el-prédálása a’ fiakra nézve illyen esetben, a’ természet törvényei ellen láttatik lenni, sõt valósággal-is az ellen vagyon: már pedig a’ keresett javakról tett Polgári Törvények, azt tekintetben nem vévén, vallyon az Atya gyermekeit illendõleg neveli-é vagy nem? illyen javaknak nem tsak szabad bánásokat, sõt el-prédálásokat se

t rdelt8_401-500ig.qxd

474

2007.07.29.

17:37

Page 74

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

tilalmazza. — Itt hát a’ természet törvényét a’ Polgári Törvényekre nem szabhattyuk. Ha tehát a’ természet törvénnyét az Atya életére nem szabhatjuk, hogy szabhatjuk halála történetére, annyival-is inkább, hogy mellyik az a’ természet Törvénye, melly meg-határozza, hogy az Atya illyen neveletlen gyermekeknek sorsokhoz képest, mennyit hagyjon? mennyi ideig tartson ez a’ rendelés? és a’ midõn a’ természet Törvénye az embert a’ maga természeti, nem pedig Polgári állapotjában képzeli; nagy kérdés, vallyon ezen esetben a’ természeti törvényeket mi reánk, kik Polgári állapotban élvén, Polgári törvényekkel igazgattatunk, és a’ hol az Atya a’ társaságban, nem tsak tsupa egymaga Polgári szabadságában helyheztetett Pólgár, hanem ama’ nagy Polgári társaságra nézve, úgy-is mint különösön egy Atya gondoltatik, a’ természeti törvényeket, a’ mi Polgári Törvényünkre minden ki-fogás nélkûl való sinór mértékéûl vehetjük é? — Eddig a’ Peresek.

záis vethetnék: nagy okaim vagynak mindazonáltal (mint fellyebb-is illettem) mostan arra, hogy tsupán tsak ezen kérdést határozó formálag meg ne fejtsem, annyival-is inkább, hogy nagy reménységem vagyon, hogy midõn a’ jövõ Ország Gyûlésén a’ Törvény hozó Test a’ törvényes dolgokra ki-rendelt biztosságnak munkáit meg-visgálja, és a’ ki-vethetõ, vagy meg-jobbítható, vagy némû némû világosítást váró Törvényeket megfogja rostálni: ezen az Atyáknak magok keresett javakról való szabados rendeléseket a’ gyermekekre nézve halálok történetére-is, egy átallyában meg-fogja határozni, és így minden ide vagy oda lehetõ víttatásnak véget fog szakasztani. Nem határozom meg hát azt, hogy mostani törvényes szokásunk szerént, mi jó, mi nem jó, ebben az esetben: hanem tsak azt bátorkodom ide iktatni, hogy én ezen tárgy eránt sem Törvényeinkhez, sem törvényes szokásainkhoz magamat tellyességgel nem kötve, tsupán tsak a’ Polgári társaságbéli Törvények természetéböl, magamra hagyattatva, hogy okoskodjam, és gondolkodjam. Az Atyáknak keresett javaikkal, gyermekeikre nézve mind életekben, mind halálok történetére nézve való bánások, és rendelések eránt következendõ szabad elmélkedéseim, és gondolataim vagynak.

§. 175. Minekutánna már a’ fel-tett kérdést, mind egyik, mind a’ másik részrõl ekként vítattuk vólna, azt fogja talám már az olvasó várni, hogy határozzam-is-meg már, mellyik félnél légyen a’ gyõzedelem: ámbár ugyan téltúl talám tsak hoz-

475

t rdelt8_401-500ig.qxd

476

2007.07.29.

17:37

Page 76

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

477

1. Én azt hiszem, hogy minden Atya, a’ maga gyermekeinek sorsokhoz illendõ tápláltatásokra, és neveltetésekre, mind a’ természet, mind a’ köz társaság Törvénnyei szerént köteles. Egy Atya se mondhatja azt; én a’ mit kerestem, megehetem, meg-ihatom, szabad vagyok vele. Minden Atyának úgy kell gondolkodni, mintha a’ maga javain gyermekeinek ki-repíttetéséig, egy adósságbéli tereh feküdne, melly adósságot az Atyának éppen ezen jószága jövedelmeibõl kelletik ki-fizetni; mellyik az az adósság? az, a’ mellyel minden Atya, Istennek, ’s a’ Társaságnak maga gyermekei neveltetése eránt tartozik: A’ ki-repíttetésen értem ollyan karban való létét a’ gyermekeknek, mellyben magokra hagyattatván, okos magok viseletek által magoknak kenyeret szerezhetnek: Valaminthogy pedig az állapotok külömbsége szerént némellyek hamarább tétettethetnek a’ kenyér keresésre alkalmatosokká, némellyek késõbbre; mint p. o. egy fõld mivelõ hamarább tud magának kenyeret szerezni, a’ ki kézi mesterségre adja magát, késõbbre: a’ a’ ki a’ tudományok tanúlására, leg-késõbbre: úgy szintén ezen ki-repíttetésnek idejei-is ahoz az állapothoz, ki a’ mitsoda állapotot valasztott magának, kelletik meg-határozni. Már ezen ki-repíttetésnek ’s a’ közönséges nevelésnek ideje alatt, egy Atyának se kellene meg-engedni,

hogy a’ maga, ámbár tulajdon fáradtságával, keresett, javait, el-prédálja, megegye, meg-igya. Mondám, el-prédalja, *) *) Jegyzés. A’ minap a’ Prédálásról egy emberrel beszélgetvén, azt vetette nékem ellenben, hogy én a’ Politziát (Politzia a’ Polgári Tudományoknak I-sõ Része, melly tudománynak tárgya rövideden, és velõsön ki-mondva, az Országnknak belsõ tsendessége) talám nem-is tanúltam: holott itten meg-mutatódik, hogy a’ prédáló nem hogy kárára, sõt hasznára vagyon a’ köz Tárfaságnak; — Atyámfia, talám én-is szóllhatnék valamit a’ Politziából. Tudom, hogy nagy Politzisták mutogatják azt meg, hogy a’ prédáló nemû nemû hasznára vagyon a Társaságnak; itten mostan nintsen helye; de hidd-el, hogy ezen már bé-vétt, de tsak a’ meg-vesztegettetett erkõltsökrõl nagyon szabadon gondolkozó embereknek tetszhetõ véleményt, igen könnyû meg-tzáfolni. A’ Prédálás a’ meg-vesztegettetett erkõltsökbõl ered: e’ tsalhatatlan igazság; de hogy a’ megvesztegettetett erkõltsöknek köszönhetik a’ magok hanyatlásaikat még azok a’ roppant Birodalmakis, kikkel talám maga a’ halhatatlanság-is frigyet láttatott kötni, az-is tsalhatatlan igazság. Mi baja vólt Rómának a’ takarékos kezû Curiusok, és Fabiusok idejében? De bezzeg nézd-meg Catilina, Caligula idejekben? A’ prédálást a’ szükség követi, hát a’ szükséget tudod mi követi? hát ez hasznára van az Országnak? nem a’ szükség vitt sok embereket arra, hogy Fejedelmeket, Hazájukat, Apjokat, Attyokfiait megtsalták, eladták; közönséges pénz-tárokat Kassákat, meg-loptak? bezzeg kerengett akkor a’ pénz; mert azt mondják a’ Politzisták, hogy a’ prédáló a’ pénzt kerengésbe hozza, e’ pedig jó; Jó jó; de ki hasznával? A’ prédálást soha se úgy kell felvenni, mint tsak egy magában való tselekedetet,

t rdelt8_401-500ig.qxd

478

2007.07.29.

17:37

Page 78

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

mert a’ szükséges, és helyes el-adások ide nem értetnek. Ugyan-is illyen prédáló Atyáknak tehetetlenségek miatt esik-meg sokszor, hogy némelly leg-szebb elmebéli tehettségekkel bíró fiakból, a’ szükséges esetre hasznos Polgárok nem lehetnek, kivált ha a’ gyermekek elsõben nagyon kényekre neveltetve semminémû nyomorúságra, ’s a’ kenyér keresés módja eszközeire elõre nem vóltak szoktatva, tanittatva. Valamint tehát hogy a’ jó neveléstõl függ a’ köz társaságoknak tartós bóldogsága, a’ jószágoknak el-prédálása pedig ebben nagy akadályt tészen, szükség, hogy a’ társaság a’ maga határozatlan hatalmának, melly minden Polgár javain, ’s személlyén vagyon, hasznát vegye. A’ köz társáság ne tsak úgy tekíntse-meg az Atyát, mint tsupa Polgárthanem úgy-is, mint Atyát, úgy mint Atyára bízta a’ gyermekek nevelését: Ha bízta,

nézze-meg, hogy neveti gyermekeit? mitsoda példát ád a’ gyermekeinek? belé néztek ám az effélébe a’ régi Rómaiak; belé néztek a’ Lacedemonbéliek, belé néztek ama’ ditsõ Phenitziabéliek, és míg az effélébe belé néztek, addig virágzottak-is. Minthogy pedig a’ nevelésnek terhe, a’ gyermekek’ állapotjához rendeltetett kirepíttetéséig tart: Innen hozom-ki. 2. Hogy ha valamelly törsökös keresetû Atya egy Testamentomot tenne mellyben gyermekeinek vagy keveset, vagy a’ semminél tsak valamivel többet hagyna: nem azt kellene tekinteni, hogy törsökös keresetü vólt-é, vagy nem? hanem azt, vagynak-é neveletlen gyermekei vagy nintsenek, és vallyon a’ testálonak javai, és személybéli állapatja szerént, hagyott-é az Atya gyermekei tápláltatások, és sorsokhoz illendõ neveltetésekre, vagy nem? Ha a’ gyermekek ki-vagynak repíttetve, légyen jó a’ Testamentom, mert a’ Társaságnak a’ gyermekek adósságát le-fizette. Ha pediglen neveletlen árvái vagynak, ’s még-is sorsokhoz illendõ elégséges tápláltatásokra, ’s neveltetésekre valót nem hagyott; Illy maga kötelességét nem eléggé tudó Atyának Testamentoma a’ köz társaság törvényei által reguláztassék; és a’ testálónak javaiból annyi, a’ mennyi a’ gyermekek tápláltatásokra elégedendõ külön szakasztassék, ennek pedig meg-ma-

a’ mellynek egy két emberre valami haszna vagyon: hanem ott kell fel-venni: mibõl ered a’ prédálás? ered a’ meg-vesztegetett erkõltsbõl. Mitsoda rend szerént való következései vagynak a’ prédálásnak? Utólsó gyámoltalan szükség, melly a’ szûkölködõvel, minden Fejedelméhez, Hazájához, ’s Polgár Társaihoz való kötelességét el-felejtet: és a’ millyen szûkölködõtõl mind a’ Haza, mind minden jó Polgár minden esetre félhet. Ezen Pontokból kell fel-venni a’ prédálást.

479

t rdelt8_401-500ig.qxd

480

2007.07.29.

17:37

Page 80

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

radott része, a’ testálónák akaratja szerént fordíttathatik. Jusson eszébe a’ közönséges társaságnak az, hogy az illyen neveletlen árvák, magának a’ társaságnak fognak terhére lenni, ha a’ Testamentom maga erejében áll: a’ köz társaság kötelessége tehát, hogy mindent ollyat, a’ maga ügyelõ hatalmának tárgyáúl tegyen, a’ melly elébb hátrább, a’ köz társaság terhére lehetne, ’s a’ mellyet mindazonáltal a’ kõz társaságnak minden terhén kivûl, másképpen-is meg lehet orvosolni. 3. Minthogy tehát a’ gyermekeknek tisztességes neveltetéseket tárgyazó adóssága az Atyáknak, minden más adományok felett leg-elsõ: Innen, valameddig a’ ki-repíttetlen gyermekeknek sorsokhoz illendõ tápláltatásokra megkívántató elégséges jószág ki nem szakasztatik; addig még a’ leg-kegyesebb hagyományokról tétetett Testamentomokat-is, helybe nem kell hagyni. Tartozunk mi kegyes dolgokra-is hagyni; de tartozunk gyermekeinknek-is. Úgy de mikor a’ kettõ egybe ütközik: mellyikre kell elébb hagyni: úgy-é bizony hogy a’ mi gyermekeinkre, mert ezek a’ mi véreink, az Isten ezeket a’ mi lelkünkre kötötte, annyira, hogy mikor e’ világból ki-kõltözûnk, talám az elsõ kérdése-is a’ lészen az Istennek: Atya, vagy Férjfi, hogy hagytad a’ te házadat? Mibõl parantsol az Isten alamisnát adni? nem abból-é, a’ mi a’ szükségen fellyûl vagyon: Rendet

Rendet kell ebben tartani: Láttam én ollyan ostoba Testamentomot, a’ hol az Atya éretlen, ’s tudatlan buzgóságból, majd minden javait ide amoda eltestálgatta, ’s szegény özvegyét, ’s neveletlen árváit, gyámoltalan árvaságban hagyta; oh halandó még akkor-is vétkezel, mikor ki-méssz! Nem tudod; hogy te a’ te feleségednek, és gyermekeidnek leg-közelebb való adóssa vagy, és ha ezen adósságodat, módod lévén, le nem fizeted Isten elõtt számot adsz, elsõben azt rakd le, azután másnak-is adhatsz. 4. Ha valamelly Atyának vagynak 3. 4. gyermekei és az egyiknek, vagy másiknak nevelésére nevezetes költségeket tett annyi ra, hogy talám a’ kissebbnek a’ jószágnak jövedelméhez képest annyi nem-is fog-jutni: akkor az Atya a’ Testamentomban bízvást oda teheti: illyen formán: Minthogy pedig Károly fiamra ennyit v. annyit kõltöttem, és nevelésében tellyes tehetségem szerént, Atyai kötelességemnek eleget kívántam tenni: annyira, hogy talám kissebb testvéreivel Atyai szeretetemet olly mértékben nem közölhetem, minden nevelésére tett kõltségeimet vegye örökös része jussában. — Mert tsak ugyan-is, ha a’ jószág jövedelmét tsak úgy veszszük-fel, a’ mennyiben ez tsak a’ gyermekeknek tisztességes neveltetésekre vólt elégséges, következésképpen mindenik gyermek’ nevelésére pontoson fel-osztjuk, Károlynak több jutott, mint a’ többinek; és így illõ lészenHh

481

t rdelt8_401-500ig.qxd

482

2007.07.29.

17:37

Page 82

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

hogy Károly a’ vett nevelési jussal elégedjék meg; mert valaminthogy illõ az Atyának Atyai szetetetét neveletlen gyermekeivel (a’ mi a’ tsupa, és tulajdon értelemben vett nevelést illeti) egyaránt éreztetni: úgy illõ a’ nevelésre tejendõ kõltségetis minden gyermekei között: a’ mennyiben ezt a’ környûl állások meg-engedik, és valamellyik gyermeknek személyes tehetségei külömbet nem javasolnának) egy arányolag fel-osztani, nem pedig egyikhez bõvebbnek, másikhoz ugyan azon környûl-állások között szûkebbnek lenni. 5. Ha pedig az Atya gyermekeit mind ki-repítette, ’s Atyai nevelésbéli kötelességének eleget tett; de a’ jószág nem igen nagy, úgy, hogy ha fel-osztaná-is gyermekei között, talám egyre egyre úgy sem sok maradna: minthogy pedig életében, a’ nevelés terhei miatt, jó baráti, ’s jó akaróival úgy, ’s annyi jót, mennyit talám köteles lett volna, nem tehetett, és így javainak nagyobb részét, vagy talám egészszen-is gyermekei ki-rekesztésével-is, kegyes fundátziókra, ’s alamisnákra fordítja; ámbár az Atya ezen maga javairól tétetett Testamentomából gyermekeit egészszen ki-rekeszti-is, én az illyen Testamentomban meg-nem botránkozom, mert midõn gyermekeit ki-repítette; ’s a’ kenyér keresésre alkalmatossá tette, mit kívánhatnak tõlle egyebet, midõn a’ jószág úgy-is talám nem olly sok: Továbbá pedig,

midõn az Atya, Atyai kötelességét el-végezte, és gyermekei nevelése terhe miatt, szûkölködõ ember társaival jót nem tehetett, avagy a’ szenvedõ emberiségnek segedelmére nem lehetett, avagy halálakor meg-emlékezzék arról, hogy valamint javait Isten után a’ Társaságtól vette, úgy, mint jó Polgár-társ annak viszsza adja. 6. Hogy ha pedig minden a’ jószágon fekvõ terheknek, ’s a’ kegyes hagyományoknak ki-fizetésén, a’ gyermekek sorsokhoz illendõ neveltetésén kivûl is annyi Jószág vagyon, melly a’ familiának fenn tartására, a’ gyermekek között egyenlõ vagy egyenetlen részekre fel-osztathatnék, még-is mindazonáltal az Atya illyen elégséges javakból, valamellyik gyermeknek vagy igen keveset hagyna, vagy pedig elégséges ok nélkûl éppen ki-zárná; az illyen Atyai rendelésnek oka a’ meg-sértetett félnek kérésére azonnal visgáltassék-meg, és a’ meg visgálás után, az igazság’ ki-szolgáltatására ügyelõ hatalom, szolgáltasson igazságot. — Ugyan-is Hogy az Atya életében ez vagy amaz gyermekéhez, a’ ki magát a’ természet’ ajándékival inkább kedvelteti, különösebb hajlandósággal viseltessék, ’s talám Atyai szeretetét inkább-is kívánja éreztetni egyikhez, mint sem a’ másikhoz (ámbár az Atya még az illyen esetben is ezen külömbözõ hajlandóságát okoson el-titkolja) nem természet ellen való dolog. Hogy Hh

2

483

t rdelt8_401-500ig.qxd

484

2007.07.29.

17:37

Page 84

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

továbbá az Atya, maga utólsó rendeléseit, gyermekei környûl állásaihoz szabván, talám azokhoz képest, egynek többet, a’ másiknak valamivel kevesebbet hágy, éppen nem törvénytelen, sõt az okossággal meg-egyezõ rendelés: De hogy az Atya a’ maga gyermekeihez való hajlandóságának külömbségét gyermekeivel még a’ sír szélén-is, avagy halála óráján-is, olly mértékben, és olly nyilván éreztesse, hogy gyermekei közzûl valamellyiknek a’ többihez képest vagy igen keveset hadjon, vagy éppen minden elégséges ok nélkûl, ki-is rekeszsze, e’ már tsak ugyan több a’ semminél, és nem tsak hogy törvénytelen, sõt éppen természet ellen való dolognak láttatik lenni.

bázhatnak hát az Atyák-is a’ magok efféle Testamentomaikban; még pedig vagy tudatlanságból, vagy indulatból, vagy mind a’ kettõbõl hibázhatnak. Visgáljuk-meg tsak mind a’ kettõt, mert meg-érdemli. 1. Minden ki-tagadás a’ fiúra nézve bûntetés, az Atyára nézve boszszú-állás: mind a’ kettõ fel-tészen valamelly sérelmet, mintha t. i. az Atya, a’ maga fija által meg-sértetett vólna. Az Atya tehát, ha fija által meg-sértetik, azt hiszi, hogy ezen sérelemért fiján, a’ Törvény engedelmébõl boszszút tehet, és bûntetésûl javaiból ki-zárja. Itt a’ képzelt sértõ fél (Proetensus injurians) a’ fijú, a’ képzelt megsértetett személy, az Atya: minden fél között kell egy Bírónak lenni, mert senkiis maga magának Bírája nem lehet: ki itt a’ Bíró? úgy látjuk, hogy maga a’ megsértetett Atya, õ a’ meg-sértetett fél, õ ítéli-meg a’ maga sérelmét-is, õ veszen boszszút-is ezen sérelemért. Minthogy pedig a’ sérelemnek esetét a’ Törvény ollyan világos szókkal ki nem tette, mint ezt ki-fejezte, hogy ne lopj, tehát mihelyt a’ sérelmet bizonyos mértekre, vagy regulára nem lehet szabni, tehát minden Atya a’ sérelmet, a’ maga képzelõdése szerént fogja gondolni, ’s meg-is ítélni: egyik azt mondja, hogy ez a’ valóságos sérelem; a’ másik ezt nem tartja sérelemnek: kiki tehát a’ sérelmet tsak úgy képzeli, a’ mint

§. 176. Vagy talám azt mondod: Hiszem ezt tsak képzelni se lehet egy Atyáról, hogy illy nevezetes dolgot ok nélkûl tselekedne. — Éppen azért javasoltatik hát, hogy a’ ki-rekesztésnek oka visgáltassék-meg, mert az, hogy vallyon mindenik Atya követi-é illyen némû Testamentomában az illendõség Törvénnyét, nem helytelen kérdés. Mi a’ testáló? nem ember-é? millyeneknek kell tenni a’ Testamentomoknak? — Nem egy bõlts rendelésnek-é? úgy de hát minden ember tud bölcselkedni? óh melly kevés azoknak az embereknek száma, a’ kik ezzel ditsekedhetnek, hi-

Hh

3

485

t rdelt8_401-500ig.qxd

486

2007.07.29.

17:37

Page 86

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

ezt a’ szót, hogy Sérelem, érti: úgy de ezer ollyanok kõzzûl, a’ kiknek elméjek sem a’ nevelés, sem a’ tudományok, sem a’ tapasztalás által tsak némû nemûképpen se palléroztattak-ki, hány vagyon ollyan, a’ ki a’ Polgári Törvények’ természetébõl meg-tudja határozni, hogy mellyik az a’ valóságos sérelem, melly által egy Atya, a’ maga fiától meg-bántattathatik annyira, hogy a’ fiú ki-rekesztést érdemeljen, minthogy vagyon ám ollyan tselekedete a’ Polgárnak, melly más Polgár társára nézve mint Polgár-társra nézve nem sérelem, ámbár ugyan azon tselekedete egy Polgárnak, de már úgy gondoltatva, mint fiúnak Attyára nézve valóságos sérelem; és továbbá lehet még egy tselekedete-is a’ fiúnak, melly Attyára való tekintetre nézve valóságos sérelem: de az a’ kérdés, vallyon ez az ámbár valóságos sérelem, meg-érdemli-é a’ ki-rekesztést; mert valaminthogy, a’ ki-rekesztés leg-utólsó, leg-súllyossabb, ’s legnagyobb bûntetése, vagy boszszú-állása az Atyának; úgy a’ sérelemnek-is a’ bûntetéshez képest, nem valami tsekély, és holnapig el-felejthetõ, hanem tetemes, és magában igen sokat foglaló tselekedetnek kelletik lenni. De tegyük-fel, hogy minden Atya tudja, hogy az a’ valóságos sérelem, melly által az Atya a’ fiú által meg-bántathatik, áll a’ fiúnak Attya ellen mutatott tetemes háládatlanságában, úgy de ismét más kér-

dés fog elé jönni, tudni-illik fogja-é mindenik Atya tudni, miben álljon a’ fiúnak tetemes háládatlansága: Hiszem ezer Atya vagyon ollyan, a’ ki a’ maga tulajdon kötelességét se tudja, a’ ki nem tudja a’ fiúi engedelmességnek határát, nem tudja mivel tartozik, az õ fia, vagy mivel nem tartozik õ nékie, és így nemtudja, miben áll a’ háládatlanságnak állatja, (Essentziája) ha nem tudja, hogy tudja hát meg-ítélni, vallyon háládatlan vólt-é fia, illyen vagy amollyan tselekedetében. Egyik bizonyos környûl-állásban a’ fiát háládatlannak tartja; a’ másik ugyan azon környûl-állásban nem tartja: ki ki a’ maga képzelõdése szerént tartja a’ fiát háládatosnak, vagy háládatlannak: bizonyítják ezt ezernél több Példák: Egyik Atya, külömben hasznos Polgár fiát háládatlannak hiszi, ’s következésképpen Atyai keresménnyének örökségére érdemetlennek esméri lenni tsak azért, mert fija tzélra való futását el-végezvén idegen helyen telepedett-meg, ’s Attya gondolattya, ’s reménysége szerént haza nem ment. Másik ki-tagadja a’ fiját, mert Katonává lett. Harmadik semmit se akar tudni fijáról, mert a’ fiú született Vallását meg-változtatta.

Hh

4

487

t rdelt8_401-500ig.qxd

488

2007.07.29.

17:37

Page 88

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

489

Negyedik fenyegeti a’ fiját ki-tagadással, ha Pappá nem leszsz. Ötödik: a’ gyermekét Leányának se akara nevezni, ha ahhoz nem megyen férjhez, a’ kihez az Apja parantsolja, hogy menjen, a’ kit pedig a’ leány tellyességgel nem szenvedhet. De ki gyõzné a’ számtalan eseteket elé számlálni: Eleg az, majd minden Atyának vagyon a’ maga tulajdon oka: ’s ha kérded azokat, mindenik azt mondja: Az én fijam engemet tetemesen meg-sértett: nem fogadta szavamat; Háládatlan vólt hozzám, ’s a’ többi. Ugy de jó Atya, tudod-é, hogy a’ te Atyai parantsolatidnak-is, ’s a’ fiú engedelmességnek-is határa, ’s kiszabott mértéke vagyon? Tudod-é ezen határokat? Tudod-é, miben álljon a’ valóságos háládatosság, és miben a’ háládatlanság, és így megtudod-é a’ képzelt háládatlanságot, a’ valóságos háládatlanságtól külömböztetni? Mindenik Atyának vagyon tehát a’ maga oka, és fundamentoma: de vallyon mindenik Atya a’ ki-tagadás okát bizonyos és álhatatos regulára szabja-é, nem ollyan nagy kérdés, midõn látjuk, hogy ebben majd mindenik a’ maga képzelõdéseit követi: már pedig az Atya, mint más ember, nem hibázhatik-é a’ maga képzelõdéseiben, következés-képpen fiját ki-rekesztõ Testamentomában?

Tegyük-fel azt-is, hogy minden Atya meg-tudja a’ valóságos háládatlanságot, a’ szines vagy tsak képzelt háládatlanságtól külömböztetni; de 2. Avagy a’ meg-sértetett Atyának akkor, mikor a’ maga fijától vett képzelt sérelmét meg-akarja tekinteni, nem de az Indúlatok nem adhatnak-é kezében nagyitó üvegeket, hogy ezek által nézzékmeg az õ gyermekektõl vett képzelt sérelmeket: Innen nem pattan-é fel sok Atya, fijának valamelly képzelt helytelen tselekedetén? és boszszú-állásnak kívánásából fijának sérelmével Testamentomot nem tsinál-é? mellyet nékie talám a’ halál, vagy más hatalmán kivûl való környül állások megváltoztatni nem engedik: avagy nem ember-é az Atya még akkor-is, mikor indúlattyában testál, és minthogy a’ hol az indúlatok uralkodnak, ott az okosság nyugszik, avagy nem hibázhat-é az indúlatos Atya, fiját ki-rekesztõ Testamentomában? és ha hibázhat, nem illõ-é, hogy minden Atyai fiját ki-rekesztõ Testamentomnak okai visgáltassanak-meg? Mi akadályoztatja-meg a’ köz igazságra ûgyelõ hatalmat, hogy egy Atyának erõtelenségét meg-orvosollya, és a’ maga hatalmával pótolja-ki azt, a’ mit talám az erõtelenkedõ Atya a’ reája következõ hallál miatt helyére nem hozhatott? vagy talám az, hogy ha a’ jószág a’ familiánál marad, a’ köz Társaságnak mind egy, egy

t rdelt8_401-500ig.qxd

490

2007.07.29.

17:37

Page 90

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

491

nek jutott-é, több avagy kevesebb: — Meg-hiszem, de nem itt kell a’ dolgot felvenni: hanem a’ következésekre kelletik tekinteni; nem esik-é tsak az apró gyermekeknek nehezen, ha a’ szüléik tselekedeteikbõl azt arányozzák, hogy szüléi, több testvérjeihez nagyobb indúlattal viseltetnek, mint hozzájok, mintha a’ gyermekek-is tudnák, hogy valaminthogy õkis azon egy vérnek sorsosi, a’ szerént szûléiknek indúlatjokból egyenlõ mértékkel kívánnak részesûlni: mennyivel nagyobb sérelmére lészen hát már a’ ki-repített, és így magok, ’s szûléik, ’s több testvérjei kõzött lévõ kötélnek mi-vóltát tudó gyermekeknek az, ha Attyok által, vagy egészszen, vagy nagyobbára ki-rekesztetnek. Ebbõl következnek a’ testvérek között Izekrõl izekre, Nemzetségekrõl nemzetségekre háromló veszekedések, versengések, gyûlõlségek, mellyek nem érdemlik-é meg a’ közönséges társaság figyelmetességét? De mind ezekbõl ne hozza-ki senki-is azt a’ következést, mintha tehát az Atya, a’ maga gyermekét a’ maga keresménnyényébõl soha ne rekeszthetné-ki: Sõt ellenben azt állítom, és erõsítem; hogy: 7. Ha a’ fiú Attyához tetemes, és nyilván való, vagy hitelesen bé-bizonyítható meg-átalkodott (pertinax) háládatlansággal vádoltathatik; illyen esetben Attyától ki-rekesztessék, és így minden

ki-rekesztésnek oka a’ tetemes, és nyilván való meg-átalkodott háládatlanságban fundáltassék: mert a’ tetemes háládatlanság az Atyáknak fijaihoz való indúlattyokat egészszen el-óltják: az illyen tetemes háládatlanságnak esetei pedig magától a’ Törvénytõl világoson, és nevezet szerént ki-tétettessenek: a’ honnan: §. 177. Magáról az Atyai gyermekét ki-rekesztõ Testamentomról következendõket kívánnám meg-jegyzeni, hogy: 1. Minden Testamentomban, a’ mellyben az Atya a’ fiját ki-akarja tagadni, kikellene világoson tenni: „ Én István fija„ mat azért, mert ezt, ’s ezt tselekedte, „ ezen keresett javaimból ki-tagadom ” hogy így a’ ki-tagadott fiú tudja magát mihez tartani. 2. Ha ki-tette a’ ki-tagadás’ okát, ’s a’ ki-tagadott gyermek tagadná; az örökös mutassa-meg ennek igazságát, mert az õ kötelessége a’ Testamentom szavainak szentségét, és valóságát fenn tartani: még pedig ollyan világoson meg-mutassa, mint akár melly fõbe járó dolgot: mellyel ha meg-mutat, a’ Testamentom légyen jó: ha pedig meg-nem mutathatta, a’ Testamentom törvénytelennek, és erõtelennek esmértessék a’ Bíró által.

t rdelt8_401-500ig.qxd

492

2007.07.29.

17:37

Page 92

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

3. Ha ki-tette a’ ki-tagadás okát, ismét más kérdés, elégséges ok-é a’ ki-tagadásra, vagy nem? Ha elégséges, és törvényes, légyen jó a’ Testamentom, ha pedig a’ háládatlanságnak a’ Törvénytõl ki-szabott eseteire egyre se alkalmaztatható: a’ Testamentom légyen erõtelen. 4. Minden illyen Perben az okos Bíró mind magának a’ ki-tagadó Atyának természetét, ’s hajlandóságait: mind magának a’ kitagadott gyermeknek nem tsak ezen egy háládatlanságot mutató, ’s a’ Testamentomban említett, hanem egész életebéli nevezetesebb tseiekedeteit, ’s Attyához való viseletét éles szemekkel keresztûl nézi, ’s ezeknek segedelme által ítél annakutánna a’ Testamentomi tselekedetrõl, azt se mellõzvén el, vallyon még maga-is, az Atya illyen tselekedetre okot vagy alkalmatosságot nem szolgáltatott-é?

által némelly Atyák ezen mód nélkûl való kõltést és vesztegetést annyira szívekre veszik, és olly érzékenyek benne, hogy azon okért gyermekeket, a’ gyermek idejének tsak nem majd leg-kissebb külömbsége, a’ gyermeknek mitsóda hajlandóságból, ’s minémû dolgokra való vesztegetésének leg-kissebb tekintete nélkûl, keresett javaikból mint prédálókat, vesztegetõket tellyességgel ki-rekesztik; minthogy pedig e’ majd mindennapi példa, visgáljuk-meg itten mikor és mennyiben lehet a’ vesztegetõ gyermek a’ ki-rekesztésnek tárgya? Ha valamelly jószágomnak birtokától akaratom ellen úgy el-esem, hogy még ezen vólt jószágomnak sem pénzre, sem más akármi dologra húzható betsûjét sem nyerhetem-meg, akkor én azt a’ jószágot el-vesztettem; és így a’ vesztés többnyire akarat ellen való dolog; minthogy pedig az, a’ mi, a’ mi akaratunk ellen történik rajtunk, nékünk bûnûl vagy hibáúl nem tulajdoníttathatik, és így ha valaki valamit el-veszt, még attól nem roszsz ember. — Ellenben A’ ki a’ maga szükségén, ’s a’ sorsához alkalmaztatott illendõségen kívûl, ’s e’ mellett jövedelmein ’s értekén felyûl önként nem egyszer kétszer, sõt majd már természetté vált szokása szerént a’ maga javát vagy jószágát gyakran ki-adja, úgy pedig, hogy a’ ki-adott jószágnak pénzre húzható betsûjét soha meg nem nyerheti,

§. 178. Az Apjok keresményekbõl vesztegetõ gyermekekrõl, a’ mennyiben ezek a ki-rekesztésnek tárgyai lehetnek, vagy nem lehetnek. Sok gyermekek vagynak, a’ kik a’ melly nehezen tudnak egy krajtzárt keresni, éppen ollyan könnyen tudnak az Apjok javaiból még pedig jó bõvön kõlteni; az efféle bõ kõltéseket tudni való, hogy egy Atya sem veheti jó neven: mindazon-

493

t rdelt8_401-500ig.qxd

494

2007.07.29.

17:37

Page 94

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

495

akár lásson idõvel ez illyen ember szükséget, akár ne lásson, elég az, hogy az illyen ember a’ maga jószágát szánt szándékkal még pedig nem egyszer, hanem folyton folytán veszti, és így a’ Magyar kitételnek természeti ereje szerént vesztegeti: vesztegetni hát annyit tészen, mint szántszándékkal, és gyakorolva veszteni: a’ vesztegetõ hát kettõt foglal magába, hogy õ a) szánt-szándékkal, b) nem egyszer kétszer, hanem ottan ottan, ’s tsak nem szokásból veszt; más hát a’ vesztõ, ismét más a’ vesztegetõ. A’ vesztõ-is veszt, a’ vesztegetõ-is veszt: a’ vesztõ attól, hogy valamit elveszt még nem roszsz ember, mert akarattya ellen veszt, hát vallyon a’ vesztegetõ Ifjú azért mert szánt-szándékkal veszt, vallyon roszsz Ifjú-é, még pedig ollyan rossz-é a’ ki amaz Atyai nagy büntetésnek tudniillik a’ ki-rekesztésnek tárgya lehet? mondám Ifjú, mert itten tsak ollyan ifjakról lészen a’ szó, a’ kik Apjok hatalma alatt lévén, az Apjok keresményekbõl vesztegetnek. Hogy a’ vesztegetés roszsz tselekedet, kérdést sem szenved; nem az itten hát a’ kérdés, hogy vallyon a’ vesztegetés roszsz tselekedet-é? hanem az, vallyon minden ollyan ifjú, a’ ki az Apja keresményibõl a’ szükségen, ’s sorsához alkalmaztatott illendõségen kívûl, e’ mellett meg-határoztatott jövedelmén vagy értékén felyûl Ap-

ja keresménnyét, vagy keresménnyébõl kõlt, minden külömbség nélkûl olly rossz-é hogy az illyen mint a’ Köz-Társaságnak meg-rothadott tagja, ki-rekesztésnél egyebet nem érdemel? — Nem lehet erre mindjárt egészsz meg-határozással felelni, magok a’ vesztegetõk-is egyik a’ másiktól külömböznek, és a’ millyen külömbözõk a’ vesztegetõk, éppen ollyan külömbözö indúlatból ’s hajlandóságból, ’s ezen hajlandóságban gyökerezett ösztönbõl vesztegetnek. Vi’sgállyuk-meg hát egy kisség a’ vesztegetõknek hajlandóságait. §. 179. Nintsen ollyan ember e’ Világon, a’ kinek valamelly különös dologra minden más dolgok felett különös természeti hajlandósága ne vólna, a’ melly õtet minden más dolgok felett gyönyörködteti, és ez az, a’ mit mi a’ közönséges beszédben-is emlegetünk és azt mondjuk, nékem erre ’s erre a’ dologra különös Passiom vagyon; minden embernek vagyon hát a’ maga bálvánnya mellyet õ imád, minden embernek olly kedvesek ezek az õ különösebb hajlandóságai, hogy tsak hogy ezeket követhesse, kész sokszor a’ maga kárával-is nagy áldozatokat tenni. Ezen hajlandóságok még az ártatlan Esztendõkben ki-ütik néhol magokat, a’ fel-serdûlt ’s már az Ifijú tüzes Esztendõkben az Esztendõkhöz alkamaztatott annál nagyobb tüzességgel

t rdelt8_401-500ig.qxd

496

2007.07.29.

17:37

Page 96

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

497

adják-ki magokat, mennyivel kevésbé alkalmatos az ifijú a’ maga indúlatait a’ maga illendõ határában tartani. — Ezen természeti hajlandóságok továbbá vagy ollyanok, a’ mellyek ugyan a’ magok eredeti valóságokban sem nem veszedelmesek, sem nem kárhozatosak, de minthogy az ezekkel a’ hajlandóságokkal mikor és mitsoda környûl-állásokban való élésnek hol a’ Természet, hol a’ polgári Törvényektõl kiszabott határai vagynak; akkor immár az azokkal való viszsza-élés azonnal tilalmas lészen: ellenben vagynak más hajlandóságok az Ifijakban, a’ mellyek már a’ magok eredeti valóságokban-is mérgesek, és veszedelmesek. — Minthogy továbbá az Ifijakban találtató különösebb és érzékenyebb hajlandóságok az õ bálvánnyai, mellyekért majd semmi kõltségeknek nem kedveznek, és ezokáért ezen kedves hajlandóságokra igen sokat vesztegetnek. Ezen vesztegetéseknek a’ hajlandóságokhoz képest külömbfélé következései lehetnek, közönségesen igaz az minden vesztegetésrõl az Ifijakra nézve, hogy az érteken felyûl tett vesztegetések az Ifijakat szükségre, és alatsony állapatra juttathattyák, sõt ottan ottan juttattyák: mindazonáltal nem minden vesztegetés rontya el az Ifijúnak erkõltsi állapatját annyira, hogy illyen vesztegetõbõl még jó Polgárt ne lehessen várni: (ámbár sokszor a’ reménytelen inség még a’ leg-jobb erköltsû

erkõltsû Ifijaknak-is szolgáltatnak a’ tilalmas dolgokra alkalmatosságot a’ szerént, Paupertas magna meretrix). Ellenben a’ magában veszedelmes hajlandóságoknak követésére tett és sokszor gyakorlott vesztegetések közönségesen és többnyire egyszersmind az Ifijúnak erkõltsi állapatját fenekestõl úgy fel-fordíttyák, hogy hanem ha különös orvosló eszközökkel éltetik, külömben az Ifijúnak vesztitõl lehet félni. — Immár ezeket így elõre értve §. 180. Vegyünk-fel egy Atyát, a’ kinek külömb külömbféle hajlandóságokkal bíró, és a’ renden túl kõltõ vesztegetõ gyermekei vagynak, lássuk-meg ki mire veszteget, kibõl mit lehet várni, kit lehet kit nem lehet ki-rekeszteni. Péter, egy eleven érzékeny nyájas Ifijú, ki-is természete szerént a’ nyájas de tisztességes társaságra hajlandó; a’ honnan a’ nagyobb és nevezetesebb Társaságokban sorsához illendõ módon meg-jelenik; ezen társalkodás nékie sok költségében áll, annyira, hogy az Apjától ki-szabva küldött esztendei kõltség elég nem lévén, ottan ottan adósságot tsinál, mellyet az Attya ki-fizet ugyan, de békételenkedik, és panaszolkodik, hogy az õ fija veszteget, és nem sokat vár belõlle. Pál egy ollyan indúlatú Ifjú, hogyha valaki nékie szép szót ád, talám az ingitIi

t rdelt8_401-500ig.qxd

498

2007.07.29.

17:37

Page 98

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

is oda adná; ha meg-szorúlt szegény jó esmerõssei tõlle pénzt kérnek, mindjárt kõltsönöz, melly nékie ritkán fordíttatikmeg, a’ honnan maga-is meg-szorúlván adósságot tsinál, ’s így fetsérel-el Pál sok százakat, mellyel az Atya tsak terheltetik. Istvánnak már más különösebb hajlandóságai vagynak, e’ nem igen sokat gondol a’ nagy Társaságokkal, nem-is igen könnyen hánnya-ki a’ pénzét minden pajtássának; ellenben ha egy jó vadász kutyát visznek eleibe, vagy egy eleven visla kutyával kínálják, ezért nem sajnáll 2. 3. aranyat adni, mellyet talám nékie az Apja az élelmére (Kosztyára) küldött: egy könnyen lövõ, meszsze vetõ flintát akár mibe kerûljön-is fel-keresi, és egy sebessen szaladó nyúlász agárért kész adósságot tsinálni, Az Apja ezt sem gyõzi kõltséggel. Nézd-meg Gergelyt; ennek mindennemû tselekedeteiben valami különös, ámbár értekét meghaladó szép és nemes ízlést fogsz tapasztalni. Õ az Apelles Nagy Sándorát, a’ Zeuxis vén Aszszonyát, vagy az Angelo Vénussát fel-keresteti, és ámbár nékie esztendõnként tsak 6. krajtzárt se hoz-bé, drága pénzen meg-fizeti: valamit õ szerez v. tsináltat annak nem az alatsony rendbõl, hanem mind finom és nemes ízlésûnek kelletik lenni: ha õ pipázik, õ egy krajtzáros pipából nem pipázhatik, az õ pipájának 5. 6. forintosnak kelletik lenni: ha építtet annak pompásnak, ha

mit tsináltat annak igen tsínosnak kell lenni, és ezen tsínos ízlés, melly nékie semmit sem hoz-be, sõt a’ mennyiben értekén felyûl vagyon, kárára vagyon, az õ bálvánnya. — Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy mind e’ mellett a’ hajlandóságok mellett sem Péterben, sem Pálban, sem Istvánban, sem Gergelyben ollyas nevezetes erkõltstelenség nem találtatik. — De tekintsd-meg végtére Andrást; Andrásnak szinte úgy mint Péternek hajlandósága vagyon a’ múlattságra; de minémû múlattságra? nem a’ tisztességes, hanem az ártatlan erkõltsöket meg-vesztegetõ múlattságra. András iszsza a’ bort, de nem azért hogy ártatlan vígasságot tsináljon magának, hanem hogy 2. 3. óra múlva okádhasson. András hát nem jó kedvû, hanem egy részeges Ifjú. András éppen akkor mikor hivatalos dolgait kellene folytatni dorbézol részegeskedik, az efféle múlattságokban sem idõt sem határt nem esmér, ’s ezt pedig mind az Apja keresménnyébõl. András ottan ottan megszorulván, adósságokat tsinál, szükséget-is lát, egy kisség meg-is hunnyászkodik, de tsak addig míg az Apjától újra pénzt tsalhat, ekkor ismét idem qui pridem, az az mint a’ disznó a’ fertõre elébbeni életére viszsza-mégyen. Mitsoda Hazafit vársz Andrásból? Imhol Atya! a’ Te gyermekeid egyenesen ki-mondom, hogy mind vesztegetõk, Ii

2

499

t rdelt8_401-500ig.qxd

500

2007.07.29.

17:37

Page 100

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

mert a’ szükségen, ’s sorsokhoz alkalmaztatt illendõségen kívûl, értekeken fellyül szántszándékkal nem egyszer kétszer hanem ottan ottan ki-adják azt a’ mit a’ hólnapi napra el-kelletett vólna tenni. Minden vesztegetés, minden külömbség nélkûl roszsz tselekedet; és így tehát a’ Te gyermekeid azonnal hogy vesztegetnek tökélletes dítséretet nem érdemelnek, de attól hogy vesztegetnek tsupán tsak azért roszsz emberek, még pedig ollyanok-é, a’ kik a’ ki-rekesztésnek tárgyai lehetnek? — Ezt visgáljuk-meg bõvebben a’ következendõ §-ban. §. 181. Majd minden ki-rekesztésre többnyire két nevezetes okok bírhatják az Atyákat: az egyik az Atyának tulajdon személlyét, a’ másik az egész közönséges Társaságot illeti. Vagy tudni-illik a’ fiú tetemes, gyakor, és meg-átalkodott háládatlansággal sértette-meg Attyát, vagy pedig hogy a’ fiú olly meg-vesztegettetett erkõltsû, és talám a’ meg-jobbúlásnak semmi jeleit nem adó ifjú a’ mellybõl jó Polgárt soha sem lehet várni: hogy az illyen szõrû Ifjak a’ ki-tagadást megérdemlik kérdést se szenved, de valljon minden vesztegetõ Ifjak illyen roszsz természétû emberek légyenek-é? e’ más kérdés, mellynek meg-fejtésére botsássuk újra elõre azokat, mellyeket az elébb mondottunk, hogy tudni-ilik:

t rdelt9_501-588ig.qxd

2007.07.21.

22:46

Page 1

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

501

a) A’ vesztegetõ többnyire a’ maga kedves hajlandóságára veszteget: b) A’ hajlandóságok vagy ollyanok, a’ mellyek magokban az Ifjú erköltsi állapotját el nem rontyák, vagy ollyanok, a’ mellyek azt azonnal meg-vesztegetik: és így c) A’ vesztegetes tsak ezen jó vagy roszsz hajlandóságoknak következése; a’ honnan a’ vesztegetésben nem annyira magát a’ tsupa tselekedetet, hanem a’ tselekedetnek gyökerét a’ vesztegetérre való hajlandóságot kelletik tekinteni. — E’ szerént §. 182. Te érzékeny Atya! A’ te fiaid vesztegetõk, vesztegetnek pedig a’ magok hajlandóságoknak követésére. Ezen vesztegetés magában gondoltatva roszsz tselekedet, de ha ebbõl a’ tsupa vesztegetésbõl akarod gyermekeidet, még pedig a’ következendõkre-is meg-ítélni, felette hibázol. A’ Te gyermekeidnek vesztegetése mitsoda dolognak következése, nem de nem az, hogy a’ magok hajlandóságoknak törvényes határát nem esmérik? magad meg-vallod, hogy igen, nem kell hát annyira magát a’ vesztegetést, mint azt, minémû hajlandóságoktól ösztönöztetik az Iffijú a’ vesztegetésre tekíntened. Miért? mert ámbár a’ vesztegetés magában rossz tselekedet, de még se ollyan hogy tsupán Ii

3

t rdelt9_501-588ig.qxd

502

2007.07.21.

22:46

Page 2

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

tsak ebbõl egy Iffijúnak egész jövendõbeli erkõltsi mivóltáról egész meg-határozással lehessen ítéletet tenni: ugyan-is a’ vesztegetés a’ hajlandóságok’ viszsza-élésének következése, tsak a’ hajlandóságok veszedelmesek és mérgesek, és meg-gyökerezettek ne légyenek, a’ vesztegetésen a’ mi a’ tsupa vesztegetést illeti, mindenkor lehet segíteni. Illõ hát Tenéked-is jó Atya a’ Te gyermekednek tsupa vesztegetésén meg nem állani, hanem ennek gyökerére menni, ’s azt visgálni mitsoda hajlandóságoktól ösztönöztetik a’ Te gyermeked a’ vesztegetésre, vallyon azok a hajlandóságok ollyanok-é, a’ mellyek a’ magok eredeti valóságában az ártatlan erköltsökkel meg-egyezhetnek, vagy pedig ollyanok, a’ mellyek az ifijúnak erköltseit egyszersmind meg-is vesztegetik? — Péterben nem ditsérem én, hogy õ a’ maga Te tõled ki-szabott részén kivûl a’ Társaságra többet költ, de ha az õ vesztegetéseit megakarom erköltsi módon ítélni, nem azt nézem, hogy mennyit költ, hanem mitsoda hajlandóságból, mire költ; látom, hogy tisztességes társalkodásra. A’ tisztességes társalkodásra való hajlandóság a’ maga valóságában rend szerént a’ jó erköltsöket meg nem vesztegeti, és ettõl én még Péterbõl jó Polgárt várhatok. Pál-is veszteget de az õ vesztegetése nem egy roszsz, és meg-férgesedett, sõt inkább egy jó és erõtelenkedõ indúlatnak következése. Én se

hagyhatom helybe, hogy István az Apjától az õ élelmére vagy más egyébb szükségeire küldött 3, 4 aranyokat a’ kopokra vesztegeti, tsak hogy e’ mellett valami más veszedelmes hajlandóságai ne légyenek, még tsak azért, hogy egy pár jó agárért adósságot tsinál, meg nem ijjedek, mert a’ vadászatra ’s ehez hasonló mulattságra való hajlandóságok még magokban ártatlan hajlandóságok, leg-alább nem ollyanok, hogy egy okos nevelõ Atyának Törvényeit gyermeke szívébõl ki-irtsák, és roszsz dolgokra vezéreljék. Gergelybe a’ szép és nemes ízlést nemhogy otsárlanám, sõt betsûlöm, de nem betsûlöm azt benne, hogy õ maga értékének mennyiségét jól tudván, még-is tsak hogy ezen bálvánnyának temjénezhessen, az õ Attya keresménnyének sem kedvez, és azt a’ mit Attyának kívánsága szerént tudományának vagy mestersége’ meg tanúlásának ezközlésére kellene forditani, efféle egy krajtzárt se bé-hozó dolgokra veszegeti. Mindazonáltal valamint hogy ezen szép és nemes ízlés nem hogy ártalmas; ellenben maga valóságában ártatlan, sõt egy földrõl felemelkedett nemes léleknek tulajdonsága; úgy nintsen mit félni, hogy ezen tsupa ízlés valaha a’ Te gyermekedet meg-vesztegethesse; a’ honnan a’ Te most említett Péter, Pál, István, Gergely fiaidról közönségesen azt mondom, hogy hanemha egyszersmind más veszedelmes Ii

4

503

t rdelt9_501-588ig.qxd

504

2007.07.21.

22:46

Page 4

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

505

az Ifjak ártatlan erköltsöket megvesztegetõ hajlandóságok a’ Te gyermekeidnek szíveket el nem rabolták, úgy a’ fenn-említett ’s le-írt hajlandóságoktól még Te a’ Te gyermekeidbõl jó és hasznos Polgárokat mindenkor várhatol, ’s ha most ki-térnek-is ottan ottan az Ország útjából nintsen miért essél rajta kétségbe, annyival kevesebb okod vagyon a’ ki-rekesztésre — De Továbbá Ezen vesztegetés a’ hajlandóságokkal való viszsza-élésbõl származik, maga pedig ezen viszsza-élés mibõl ered az Ifjakban? Ered iffijúi tudatlanságból, leg-inkább pedig a’ tapasztalás nem-létébõl. Hány Iffijú vagyon, a’ ki tudná a’ maga hajlandóságainak betsit? mennyivel kevesebb annak száma, a’ ki az ezekkel való élést követné? mi kormányozza a’ hajlandóságokat, nem de nem az okosság-é? mi érleli-meg az embert, nem de nem a’ bõlts tapasztalás? Hány kényekre nevelt Iffijakban találod-fel a’ tapasztalást, mellyet az embernek többnyire tövissek között kelletik szemelni. Vagy talám azt kérded én tõllem: Hát ha a’ Te’ gyermekeidben valamelly más veszedelmes hajlandóságok-is volnának: mellyek az õ ártatlan erköltseit megvesztegethetnék, a’ millyenek: a’ mód nélkûl való Bor-ital, a’ rendeletlen buja élet, a’ Játék? — Sokat lehetne ezekrõl mondani, de itten nintsen azoknak helyre, ha-

nem a’ mi tzélomra vagyon tsak azt jegyzem-meg : Vagy adtál jó nevelést a’ Te gyermekeidnek, vagy nem adtál; ha nem adtál; úgy magadon kivûl senkit más ne okozz: Ha pediglen gyermekeidnek jó nevelése vólt, úgy ezen hajlandóságaival veszedelmes viszsza élések, vagy tsak egyszer mászszor jönnek-elõ: vagy már gyakrabbak, és talám gyökeret-is vertek: ha tsak az Ifjúi Esztendõknek tüzességéhez képest tsak egyszer mászszor jönnek elõ, ekkor igen hirtelenkednél a’ te ítéletedben: a’ melly Ifju egyszer avagy mászszor bizonyos környûl-állások között igen jól ki találta öblinteni a’ torkával a’ poharat, még ez az okos ember elõtt nem részeges Ifjú, a’ ki az Ifjúi Esztendõknek tüzességéhez képest egyszer avagy mászszor egy Delilával talált enyelgeni, e’ még attól nem rendeletlen buja életû ember: nagy külömbség vagyon a’ között, midõn valamelly tilalmas vagy veszedelmes hajlandóság az emberben még tsak erõtelenség; más midõn nyavalyává, és természetté válik. Más az midõn az Ifjúban némelly hajlandóságok ottan ottan ki-ütik magokat; ismét más midõn ugyan azon hajlandóságok az Ifjúban még az ebbõl a’ hajlandóságból való viszsza-élésbõl lett szerentsétlenség után-is uralkodnak, ’s immár mélly gyökeret vertek. Ezek között az okos Atyának nagy külömbséget kell tenni, hogy

t rdelt9_501-588ig.qxd

506

2007.07.21.

22:46

Page 6

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

507

a’ maga gyermekeit vólta képpen meg-ítélhesse; a’ honnan nagyon hibáznék az az Atya, a’ ki a’ maga külömben talám jól nevelt gyermekét az õ tüzes Esztendeibõl ítélnémeg. Avagy jó Atya vald-meg Te magad nem vóltak-é Tenéked-is maga szerette, ’s talám tilalmas hajlandóságaid, nem éltél-é viszsza azokkal a’ maga idejében? De imhol most egy hasznos Polgár, egy hív Férjfi, egy bõlts tselédes Gazda vagy. Mit ítélnél ollyan Gazdáról, a’ ki egy gyümõlts hozó fát akkor ítélne-meg, mikor még az õ gyümöltsei fél-értiben vagynak, avagy ollyan emberrõl, a’ ki a’ borról akkor akarna ítéletet tenni mikor még forr? hát nem tudod-é, hogy ezek a’ rendeletlenségek rendszerént az éretlen Ifjúság gyümöltsei? — Várj jó Atya, míg az idõ és a’ tapasztalás õket meg-érleli, várd-el míg ezek után az okosság az indúlatokat, a’ mellyek most az Ifjakban uralkodnak a’ Thronusból le-kergeti, és maga a’ Thronusba be-ülvén a’ gyeplõt a’ kezébe veszi, ’s a’ Teremtõnek e’ tsuda alkotmányát kórmányozni fogja. Várj hát idõtõl, és addig ne hirtelenkedj a’ Te mostan ugyan a’ tüzes Esztendõknek természete szerént erõtelenkedõ, de talám külömben jó indúlatú gyermekeidnek ki-rekesztésekkel annyival inkább, hogy Végtére: mibõl kõltenek ezek a’ Te gyermekeid? kõltenek a’ Tiédbõl, a’ mellyért a’ körmök soha se kopott, könnyû a’

máséból vesztegetõnek lenni; de majd midõn a’ magok abroszaikhoz fogják késéiket törleni, majd a’ midõn egy feleséget, ’s egynéhány gyermeket vetnek a’ késõbb idõk a’ nyakokba, meg-látod ha élsz, hogy ezek-is másképpen fognak gondolkodni, öszve-húzzák magokat, a’ hajlandóságok ugyan meg-maradnak, de ezeket az Istentõl ’s az okosságtól ki szabott határok között fogják tartani tudni. §. 183. De látom hogy ismét öszve rántzoltad a’ homlokodat, és már-is azt mondod: mi hasznom énnékem ( így szóllasz ) a’ Te vígasztalásaidban, a’ midõn addig míg azok a’ mellyekkel te engemet bíztatsz el-jönnének, ezek a’ hajlandóságok az én gyermekeimet a’ vízre vihetik, szükségre juttathattyák, mint Te magad-is fellyebb meg-vallád, és így roszszra-is vetemedhetnek, tsak ugyan-is gaz emberek lesznek, a’ kik az én keserves keresményemet nem érdemlik. — Ezen Te ellenvetésedre azt felelem: — Meg-vallom, most sem tagadom, hogy a’ vesztegetések az Ifjakat szükségre juttattyák, de hát már kéttségbe estél? Talám azt gondolod, hogy minden szükség, inség, vagy nyomorúság természet szerént szüli a’ roszszra való vetemedést? tagadom én azt; hanem tsak annyi igaz, hogy adhat reá alkalmatosságot, de itt-is kinek? többnyire tsak a-

t rdelt9_501-588ig.qxd

508

2007.07.21.

22:46

Page 8

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

509

zoknak, a’ kiknek jó nevelések nem vólt; nem mondom hogy soha, de azt bátran el-mondom, hogy kevés jól nevelt betsûletes Ifjú vetemedik mindjárt minden inségbõl avagy szükségbõl rosszra, a’ melly betsûletes Ifjú a’ vesztegetés után szükségre jutott, többnyire nem azon gondolkodik, hogy lopjon, hanem azon hogy magát e’ jelen való szükségbõl betsûletes úton módon ki-mentse, ’s ha még valami kevés pénzre jut, azt meg-betsûlje. A’ nyomorúság hát nemhogy kárára vagy romlására volna az Ifjúnak, sõt ez egy valóságos próba köve a’ jó nevelésnek; Themistoclem calamitas non fregit sed erexit: Themistokles hajdani híres Görög Vezér ifjúságában egy feslett erkõltsû Ifjú volt, melly miatt nagy nyomorúságra jutott, de attól roszszra nem vetemedett, hanem ez éppen ara szolgált nékie, hogy magához térvén, idõvel az Athenebélieknek igen híres és hasznos Vezérek volt: innen mondja a’ Görög Vezérek’ történeteinek bõlts írója a’ Népós, hogy, Themistoklest a’ nyomorúság nem hogy a’ fõldhöz verte vólna, sõt inkább fel-emelte, és egy jó és hasznos polgárrá formálta. A’ vesztegetésbõl származott nyomorúság az Ifjakban ollyan mint a’ hideglelés a’ Testben, mellynek el-múlása után a’ Test egészszen meg-újúl, ’s még tartosabb elevenséget kap. A’ nyomorúság hát az Ifjúban az az áldott Experientia magistra vitae, tudni-illik a ta-

pasztalás, az életnek folytatására tanító bõlts Mesterünk, tsak hogy a’ nyomorúság után az Ifjak magokhoz térjenek, és a’ veszedelmes hajlandóságokat tellyességgel elhagyják, az ártatlan hajlandóságoknak pedig határt tégyenek, mert hogy ha a’ veszedelmes hajlandóságokat még az õ ottan ottan meg-esett hajó-törések után-is követik, és így magokat szánt-szándékkal vesztegetni meg nem szûnnek, már ekkor másképpen van a’ dolog, és én magam-is az illyen, nevezetesen a’ veszedelmes hajlandóságokat követõ Ifjat, nem erõtelenkedõ, hanem egy meg-vesztegettetett erköltsû Ifjúnak nevezem, és illyen Ifjat festettem én le az András példájában; tudni-illik Andrásnak veszedelmes hajlandóságai vagynak, a’ millyenek a’ mód nélkûl való bor-ital, a’ rendeletlen buja élet, a’ pénzbe való játék szomjúsága a’ dühösségig. Ezen veszedelmes hajlandóságoknak mind magára az Ifjúra, mind a’ köz-Társaságra igen szomorú következeséi vagynak: Ugyan-is ezen hajlandóságokkal való viszsza-élések az ártatlan erköltsöket úgy meg-vesztegetik, hogy nem hogy idõvel valami hasznos Polgárt lehessen az illyenekbõl várni, sõt az illyet a’ köz-Társaság maga kebelébe nem-is szenvedheti, ezen hajlandóságok továbbá ollyanok, a’ mellyeknek ki-elégítésére Dáriusnak tízszer vagy százszor sokszorozott kintsei nem elegendõk, és így hát az Ifjat utólsó

t rdelt9_501-588ig.qxd

510

2007.07.21.

22:46

Page 10

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

szükségre juttattyák, már egy külömbenis meg-vesztegetett erköltsû Ifjat szükségben látni, mitsoda borzasztó dolog. Andrást ugyan az õ szükségeibõl hol az Apja, hol attyafiai ottan ottan ki-segítik, mert ha ki nem segítik azzal fenyegeti, hogy roszszra vetemedik, de tsak addig míg ki-mentik, akkor osztán ismét az elébbeni nótát járja. András hát azonnal hogy még maga a’ nyomorúság sem orvosolhatott rajta, már egy meg-vesztegettetett erköltsû roszsz Ifjú, úgymint a’ ki meg-jobbúlásának éppen semmi jeleit nem adta; már Andráson magam-is meg-ijjedtem, ámbár még se tsüggedtem-el, tudván azt, hogy az emberek hasonlók a’ gyümõltsöt hozó fákhoz, mellyek közzûl némellyek ollyanok, hogy ezeknek gyümõltsei hamarébb, másokénak késõbbre érnek, ollyanok mint a’ köntösökbe belé-esett motsok, némellyik azonnal ki-vétetõdik, némellyiket sok mesterséggel, és sok dör’söléssel kelletik ki-venni.

tulajdonságai-é, mellyek az idõvel együtt elmúlnak, és mint a’ mostan forró és buzgó bor idõvel meg-szállanak, vagy talám már természetté is váltak: mert ha a’ hajlandóságok magokban nem roszszak, hanem tsak az ezekkel való viszsza-élésben van a’ hiba, még ekkor nintsen roszszúl a’ dolog, hogy ha látod hogy a’ te gyermekeid a’ magok hajlandóságait még az õ érettebb idejekben-is nagy károkkal-is követik; Õk ugyan még akkor-is nem, ki-rekesztést hanem inkább szánakozást érdemelnek, a’ honnan sem a’ jószágot sem a’ tõkét az orrokra ne kösd, hanem bízd Tutorra, és úgy rendeld hogy a’ jószág jövedelmét adják-ki ugyan, de a’ fiú sem a’ tõkéhez sem a’ jószághoz tellyességgel ne nyúlhasson: adjanak néki kéztõl mint a’ gyermeknek, mert az oljan ember a’ ki a’ maga hajlandóságait nem tudja kórmányozni, ebben a’ tekintetben a’ gyermektõl semmit se külömböz, mind addig míg jobbúlásánák jeleit adja. Igy tselekedj a’ játékot szeretõ gyermekeddel-is, a’ kire hasonlóképpen a’ jószágot a’ kezére ne bízd, mert ebre bíztad a hájat; hanem bízd ezt-is Tútorra: A’ játékra való kívánság egy valóságos erköltsi nyavalya; ezen nyavalyának tápláló eledele a’ pénz; ne adj pénzt se jószágot a’ játékos kezébe, majd nem játszik; bízd hát ezt-is Tútorra, hogy adjanak nékie kéztõl mint a’ gyermeknek. A’ mi pedig Andrást ( Andráson minémû Ifjakat ér-

§. 184. Immár jó Atya! mind ezekbõl mi a’ Tudomány? az hogy ne ütközz-meg minden vesztegetésén gyermekednek: ne a’ tsupa vesztegetést nézd, hanem azt mire veszteget, mitsoda hajlandóságokat követ, vallyon meg-egyezhetnek-é azok a’ jó erköltsökkel, vagy nem: ha nem egyezhetnek, vallyon nem a’ tüzes Esztendõknek

511

t rdelt9_501-588ig.qxd

512

2007.07.21.

22:46

Page 12

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

513

tsek fellyebb bõvön le-írtam ) illeti: vele így tselekedj, András vagy meg-ütötte a’ 30. Esztendõt és házas, vagy még 26 27-en alól vagyon és nõtelen, ha meg-ütötte a’ 30. Esztendõt és talám már házas-is, ’s még-is a’ veszedelmes hajlandóságokra értekén felyûl, veszteget és korhel, ekkor már nem tsak ki-rekesztést; hanem akasztó fát érdemel. Ugyan-is a’ kinek felesége ’s gyermeke lévén tilalmas hajlandóságokra veszteget, jobban meg-érdemli az akasztó fát, mint a’ ki 50. lovat lopott; mert a’ vesztegetõ házas ember á’ maga feleségének ’s gyermekeinek szántszándékkal való gyilkosa. — Ha pedig a’ 20. és 30. között vagyon, ’s talám még nõtelen is; ekkor még a’ ki-rekesztéssel nem kell hirtelenkedni; minthogy sok ezer vesztegetõket fordított-meg a’ jóra hol tsupán maga a’ házassági élet, hol az okos feleség. Andrást hat bízd Tútorra, se jószágot, se tõke pénzt a’ kezébe ne adass; hanem a’ Tútor kézrõl kézre aojon nékie annyit a’ mennyi sorsához elegendõ. András a’ kõltségrõl minden Hónapban pontomos és hiteles számot adjon a’ Tútorának, a’ kõltségbõl meg fog tetszeni mire kõlt András; azért minden esetre rendelheted így: ha András a’ maga meg-jobbúlásának világos jeleit adja; ekkor a’ jószág az õ jobbúlásához képpest nem egyszeribe egészszen; hanem tsak darabonként adattassék kezébe mind addig, míg tökélletesen meg-jobbúl, ekkor

kor osztán mondattassék tökélletes idejû embernek; minthogy az én szemeim elõtt nem az a’ meg-lett idejû ember, a’ ki a’ 24. Esztendõbõl álló törvényes mértéket meg-ütötte; hanem az, a’ kinek meg-ért józan erkõltsei vagynak. Illyen állapotban tehát szabadúllyon-meg András a’ Tútortól, és légyen maga gazdája. — Külömben pedig ha András a’ maga elébbeni életében vagy meg-marad, vagy arra mint a’ disznó a’ fertõre viszsza mégyen, ezen esetekre a’ jószágtól tulajdon maga személlyére örökre el-essen. — Eddig a’ gyer mekek ki-rekesztésérõl. §. 185. Bé-rekesztése ezen Résznek. Úgy tetszik énnékem, hogy a’ Testamentomi tárgyat majd minden részeiben annyiban a’ mennyiben azt a’ mi olvasóinknak tndni szükséges és hasznos, alkalmasint ki-merítettük; a’ honnan talám már nem vólna egyéb hátra, hanem hogy magára a’ Testamentom tsinálás módjára szállanánk, minekelõtte pedig erre mennénk, a’ jövõ Részben értekezzünk egy kevéssé a’ jegyzõ könyvekrõl, minthogy ezeknek nem minden ugyan, mindazonáltal sok Testamentomokra tetszetõs bé-folyások vagyon; légyen azért a’ Kk

t rdelt9_501-588ig.qxd

514

2007.07.21.

22:46

Page 14

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

XII RÉSZ. A’ JEGYZÕ KÖNYVEKRÕL, JÓSZÁG ÉS LEVÉL LAJSTROMOKRÓL. §. 186.

H

A valamit a’ mellynek tudása több Esztendõk múlva-is nékem vagy maradékimnak szükséges, hogy feledékenységbe ne mennyen, valamelly arra rendeltetett könyvbe fel-írok, fel-jegyzek, ezt a’ könyvet nevezzük jegyzõ könyvnek. — A’ jegyzõ könyveknek külömb tárgyai lehetnek, vagy ollyanok a) a’ mellyekben minden külömbség nélkül minden dolgok feljegyeztetnek, és így közönséges jegyzõ könyvek, vagy b) ollyanok, a’ mellyekben kinek kinek maga világi hívatalára ’s állapottyára tartozó dolgok jegyeztetnek-fel, és így hivatalos jegyzõ könyvek, illyenek a’ a’ kereskedõk’ jegyzõ könyvei, vagy c) ollyanok, a’ mellyekben tsak valamelly bizonyos és meg-határozott számú dolgok jegyeztetnek-fel. Mint midõn p. o. egy meg-hóltnak mindennémû ingó ’s ingatlan javai számba vétetnek, ezek neveztetnek a’ jószág számba vévõ Laistromainak: Inventaria Bonorum, substantiae. Inventatio massae ’s a’ t. idetartozik különösen az-is,

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

515

a’ midõn d) valaki különösen a’ maga leveleit számba akarja venni, és azokat illendõ, tiszta, és okos rendben tartani, melly-is neveztetik Regestrum Literarum bona concernentium. Vagynak még másféle jegyzõ könyvek-is, de mi azokról itten halgatunk, minthogy azokról a’ számvévõ tudomány Disciplina Rationaria bõvebben, tanít; hanem tsak ezen most az a b c d. betûk alatt említett négy rendbéli jegyzõ könyvekrõl fogunk egy két szót szóllani. §. 187. De azt fogja valaki mondani: Ugyan mi szükség ezen négy rendbéli jegyzõ könyvekrõl-is itten beszélleni, a’ midõn ezek a) a’ Testamentomi tárgyra tellyességgel nem tartoznak, a’ midõn b) hány ezeren vagynak a’ kiknek egy vakarítás jegyzõ könyve, sem levél, sem jószága laistroma nem volt, attól még is testálhatott, hát annak a’ ki Testamentomot akar tenni, szükség-é mindeniknek, hogy efféle jegyzõ könyvei légyenek, ’s ezek nélkûl Testamentomot nem tehet? — Az ellen-vetés nem éppen helytelen. Ugyan-is igaz az, hogy a’ jegyzõ könyvekrõl való értekezések nem a’ Testamentomi tárgyra tartoznak, az-is igaz, hogy sok ezeren vóltak, vagynak, sõt lehetnek ezután, a’ kik minden leg-kissebb jegyzõ könyv, vagy számvévõ Laistrom nélkûl testálhattak, testálhatnak, sõt ezután-is testálhatnak, monKk

2

t rdelt9_501-588ig.qxd

516

2007.07.21.

22:46

Page 16

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

517

dom, hogy sokan, de nem mondom, hogy mindenek; tudni-illik a’ kiknek külömb külömbféle egybe ágazott bogazott jussai nintsenek; hanem tsak egy szõrû bõrû javai, annak magam-is azt mondom, hogy igen kevés szüksége vagyon a’ jegyzõ könyvekre: ellenben a’ midõn ugyan azon egy Polgárnál külömbféle egyik a’ másikkal meg nem férhetõ jussok ütköznek egybe, mint p. o. a’ maga tulajdon ösi és keresett jussai, a’ midõn a’ Polgárnak ugyan azon egy tsomó javaiban ( in eadem bonorum massa ) a’ maga tulajdon keresett, elsõ feleségének hozadéki, ettõl származott gyermekeinek Anyai, mostani feleségének jussai hevernek, hát még mikor az idegen, a’ Fiskusnak jussai a’ honnyai jussokkal egybe vagynak zavarva keverve. Illyen környûl állásokban a’ Polgár halála után következhetõ; sõt rend szerént következni szokott rendeletlenségeknek el-távoztatására nem jó-é, sõt nem szükséges-é; de nem inkább lelki-isméretében köteleztetik-é a’ Polgár, hogy maga házát el-rendellye, a’ mint ezt a’ mi könyvünknek elein mingyárt az 5-dik §-ban meg-mutattuk, de hogy rendeli-el, ha a’ jegyzést meg-érdemlõ dolgokat a’ maga idejében fel nem jegyzette, avagy meg-tarthatott-é mindent a’ maga fejében, nem jó-é erre az esetre, ha õ néki tiszta rendû jegyzõ könyvei vagynak, Javainak, és Leveleinek tiszta rendû Laistroma, ugyan ezen

könyvünknek mindjárt elein a’ 6-dik §-ban meg-mutattuk, hogy melly nagy segedelmére lesznek a’ Testálónak az illyen jegyzõ könyvek. Ollyan Polgároknak tehát, a’ kiknek külömbféle egybe kevert jussaik vagynak Testamentomaikra, felette nagy bé-folyások vagyon a’ jegyzõ könyveknek; a’ honnan, minthogy ezen Testamentomi tárgyról beszéllõ könyvet ollyanokis fogják olvasni, a’ kiknek egybe kevert jussai vagynak, ezeknek pedig, ha Testamentomot akarnak tenni; a’ jegyzõ könyvek felette nagy segedelmére fognak szolgálni; minthogy továbbá a’ jegyzõ könyvek a’ Testamentomot mindenkor meg-elõzik; annakokáért-is elébb fogunk a’ jegyzõ könyvekrõl beszélleni, melly jegyzõ könyveknek és Laistromoknak a’ Testamentomi eseten kívûl-is e’ világi életben mind reánk, mind örökösinkre nézve olly véghetetlen bé-folyása vagyon. §. 188. Immár tehát a’ jegyzõ könyvekrõl, és a’ jószágok’ és Levelek’ számba vévõ Laistromáról itten tsak annyiban akarván beszélleni, a’ mennyiben ezeknek a’ Testamentom’ jobb móddal való tsinálására bé-folyásai lehetnek, tsak rõvideden fogjuk elõ-adni, a) a’ fõ , b) a’ hívatalos jegyzõ könyveknek, c) a’ jószágok’, és végtére d) a’ Levelek’ Laistromának külsõ egy ügyû módjukat. Ezeket tehát tsupán tsak Kk

3

t rdelt9_501-588ig.qxd

518

2007.07.21.

22:46

Page 18

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

a’ kissebb rendû és birtokú, ’s az efféle dolgokban nem járt kõlt, Nemes, Nemtelen akármi renden lévõ Aszszonyok; sõt az együgyûebb Férjfiakra nézvé-is írtam. — E’ szerént.

nál halni, özvegyed tudja magát mihez tartani, akkor nevezetesen, mikor a’ Kontraktust, obligatiót, ’s más efféle írásokat az ellenkezõ fél szánt szándékkal el-dug, ’s a’ szegény özvegyet valami innen amonnan keretett óltsó Tanúkkal akarja elnyomni. — Nem gyõzök tenéked mindent rendrõl rendre elõ-számlálni, hanem közönségesen tsak azt hagyom, mindent valami tsak pénzt érõ, és te közötted ’s a’ te Felebarátod között fordul akár írással, akár írás nélkûl ment légyen a’ dolog véghez jegyezd-fel, a’ maga környûl-állásaival, ezt nevezetesen kik voltak akkor jelen; ez pedig azért szükséges, hogy a’ mint fellyebb mondám, özvegyed, árváid, örökösid, minden esetre a’ dolognak nyomába, ’s végtére valóságára juthassanak; a’ mellyre jobb, könnyebb, ’s bátorságosabb út nintsen, mint ha a’ jegyzõ könyvnek mutatása szerént tudjuk kitõl kelletik a’ dolgot meg-tudni, és világosságra hozni. — Ne légyen hát elõtted olly kitsin dolog, a’ mellyet fel nem jegyeznél, egy krajtzárba sem kerûl ez néked, azomban az a’ hasznod, hogy a’ mit fel-írtál el nem vész, a’ mit fel nem írtál az a’ károd, hogy a’ mit kiadtál el-vesztetted, a’ mit vettél, talám szegény özvegyed kétszeresen-is meg-fizeti. — Minthogy ezen fõ jegyzõ könyv minden ember maga különös titkainak foglalattya, már pedig nem minden aszszony egy test a’ férjével, ámbár a’ Pap

§. 189. A’ Jegyzõ Könyvekrõl. Minden tselédes Gazda tartson magának egy közönséges fõ-jegyzõ könyvet, és ha a’ maga rendes lakó-helyén vagyon, soha szemeinek, addig nyúgodalmat ne adjon, míg minden nap estve ebbe a’ jegyzõ könyvbe tisztán, igazán, olvashatólag fel nem jegyzi a’ leg-utólsó krajtzárig, kinek hitelbe mit adott, vagy mástól kõltsön mit vett: hogy ha pedig ezekrõl talám külön írásaiis vólnának, akkor a’ jegyzõ könyvben errõl-is tisztán kell emlékezetet tenni, illy formán: 31-dik Maii 1797. adtam N. Demeter Szöts Mester embernek kõltsön 10. forintot, a’ rólla való írás meg-találtatik az írásaim almáriomában, vagy itt vagy amott jól meg-kell jegyezni. 1. Junii 1797. vettem 28. akó szilva pálinkát Komáromi lakos N. Jó’seftõl: akóját 3. forinton. Foglaló pénzûl adtam 6. f. 40. kr. a’ többirõl pedig adtam obligatiot ezeknek ’s ezeknek jelen létekben. Ezt azért szükséges oda tenni, hogy ha az éjtszaka vagy hólnap hirtelen meg talál-

Kk

4

519

t rdelt9_501-588ig.qxd

520

2007.07.21.

22:46

Page 20

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

521

öszvekötötte-is, azért nem parantsolom hogy jegyzõ könyvedet Feleségeddel mindenkor közöld; hanem tartsd egy bizonyos titkos hellyen: ha pedig Feleséged tiszta szívét esméred, úgy nem tsak jó: sõt szükségesis vele jegyzõ könyvedet közölnöd, hogy titkaiddal meg-esmerkedvén, minden esetre dolgaidban más szájával enni ne kénteleníttessék. Ebben a’ közönséges fõ jegyzõ könyvben fel-lehet fel is kell egyelesleg mindent tenni, és ez a’ fõ jegyzõ könyv légyen a’ többieknek-is kalaúzza. Ezen fõ jegyzõ könyvön kívül 2. Legyen mindeniknek a’ maga hívatala és állapotja szerént, a’ maga hívatalbéli jegyzõ könyve; de a’ mellybe mást ne zavarjon, hanem tsak azt a’ mi hívatallyára tartozik. A’ ki Kortsomáros, ember vendéglõ, vendégei adosságait ne az ajtó felire, almáriomra, kalendáriumba, imide amoda írogassa-fel, hanem tartson egy arra rendeltetett hívatalbéli jegyzõ könyvet, mellybe Név, Nap, Hónap, Esztendõ szerént jegyezze-fel így: 1. Junii 1797. N. Jó’sef a’ G. NN. Lovas Katonája rendes ebédet evett nállam hitelbe, melly kenyérrel tészen — — 10. kr. egy meszszely bor — — — — 2. — Vagy pedig NN. Úr hónap számíg tartandó rendes ebédet fogadott 5. forintban, a’ bort ezen kívûl. Elõre adott vagy nem adott ’s a’ t.

Ez arra való, hogy ha ma hirtelen meg-halnál, özvegyed leg-alább tudja kitõl mit kívánnyon: ’s annakutánna hogy ha Bíróra szorúlnál, illy rendes könyvetskével akármelly Bíró eleibe-is el-mehetsz, de az ajtó felibe krétával mázolt számaiddal tsak az ajtón se mehetsz-ki, mert illyeneket minden bolond tud firkálni. Néked-is szóll Mester-ember ez a’ letzke. Te-is tarts efféle rendes könyvet, mert sok betsûletes embernek a’ munkáját megalkudtad, talám meg-is tsináltád, mellyrõl a’ Feleséged semmit sem fog tudni; de bezzeg tudják a’ legények, a’ kik-is ne félj mert majd fel-szedik — azért jegyezdfel így N. Jó’sef 21. Junii 1797. alkudott nállam egy fejelés tsizmát, mellyért tartozik — — — — 1. f 40. kr. 8. August. alkudott nállam új tsizmát, mellyért alku szerént tartozik — 4. f. 30. kr. Hanem mikor már illyen könyvetskét tartasz, azt tsináld a’ Kereskedõk módjára akar Hónap, akar Esztendõ számra. A’ Hónapot fel-tévén, azután tsak a’ napokat írod-le ’s a’ t. A’ kereskedõ ember, ( nem szóllok Hazánk kívûl járt, ’s a’ kereskedést maga fundamentumaiból értõ kereskedõkrõl, mert ezek nállam nélkûl-is tudják azt; szóllok az együgyûebbeknek ) hasonloképpen tartson magának erre rendeltetett különös kereskedõ jegyzõ könyvet, de a’

t rdelt9_501-588ig.qxd

522

2007.07.21.

22:46

Page 22

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

mellybe semmit egyebet beléje ne írjon; mert arra rendeltem a’ közönséges fõ jegyezõ könyvet, hogy abba a’ kereskedõ-is mindent elegyesleg be-írhasson, ’s ebbõl osztán tisztán mindent a’ maga különös könyvébe be lehet írni. A’ kereskedõ pedig kétféle: Ollyan a’ ki nagy darabokban lévõ Ingó Jószággal kereskedik, a’ millyen a’ bor, búza, gyapjú, gubics ’s a’ t. Tartson tehát erre különös könyvet, a’ mellybe a’ közönséges jegyzõ könyvbõl jegyezze-fel így: 20-dik Maii István Gergelynek, Ramotsahazi Jó’sefnek, ’s a’ t. társaságában vettem kereskedésben 5. ezer má’sa fagygyút, má’sáját 6. fl. külön külön tettünk ennyi ’s ennyi pénzt beléje: A’ mint ezt a’ jegyzést tészi a’ könyvbe, hajtsa-meg a’ papirost ketté hoszszájában, hogy a’ más óldala maradjon tiszta, ’s mikor a’ jószágot el-adja, írja melléje az el-adasát így:

lyett. 2. Ezen jegyzésbõl kereskedésbéli hasznodat vagy károdat egyszeribe által látván, az illyen jegyzés a’ Te jövendõbéli kereskedéseidben egy hiteles kalaúzúl fog-lenni. 3. Minthogy ez a’ könyv a’ Te valóságos Inventariomod, ha ma hirtelen ki-múlnál, tudná az özvegyed hogy mint fekszik. 4. A’ Társakat azért kell fel-jegyezni, mert sokszor egy tsepp Contractust se tesznek kivált az együgyûebb kereskedõk, ’s azért ha reménytelenül tsak kiszólíttanának a’ Világból, tudja feleséged mit kívánhat õ mástól, és mit kívánhat más õ tõlle. Ezt pedig ezerszer meg ezerszer javaslom, hogy senkinek tulajdon édes Apádnak se adj semmit-is írás nélkûl, hanem ha el-akarod ajándékozni: az írást nem azért kell kérni, mintha az ember más emberségiben kételkednék, hanem azért, hogy halandók vagyunk; hát ha az adós alig kapja kezébe a’ pénzt, azomba a’ gutta meg-üti, ’s a’ Halál nyelvét meg-némíttya; hát e’ nem történhetik-meg, de hát nem történt-é meg ezerszer: már ha írás nintsen, ki leszsz a’ bizonyság? tudni való hogy a’ Hitelezõ ( creditor ) maga magának bizonysága nem lehet, úgy de más nem látta, ’s tsupa esküvéssel más próbák segedelme nélkûl adósságot nem bizonyítunk; és ezért az emberséges adós 2. forintról-is önként írást ád, a’ ki pedig nem akar adni, annak papirosra se adj.

20 dik Maii vettem a’ kereskedésben a’ mint a’ jegyzõ könyv mutatja 5. ezer má’sa fagyggyút, m. 6. fl.

8-dik Junii a’ Pesti Vásárkor el-adtam a’ fagygyút má’sáját 7. fl. 30. kr.

Ez illyen rendû fel-jegyzésnek ezen hasznai vagyanak, 1. Az illyen fel-jegyzés szolgái néked egy valóságos jószágaid számba vevõ Laistromod ( Inventarium ) hel-

523

t rdelt9_501-588ig.qxd

524

2007.07.21.

22:46

Page 24

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

525

Adósnak lenni nem szégyen; sõt az egész életünk tsupa tegnap le-fizetett, ’s ma újra fel-vett adósságból áll, ha adósság nélkûl el-élhetnénk, társaságba se jöttünk vólna, ’s most is mint a’ fenevadak erdõkön kószálnánk, keringenénk. Nem kell más szégyent esmérni azon kívûl, hogy ha vagy Istenûnket ’s felebarátunkat meg-sértyük, vagy az okosan bé-vett tisztességes szokás ellen valamit tselekeszünk. Ollyan kereskedõ pedig, a’ mellynek kis darabban lévõ portékái vagynak, a’ millyenek a’ bóltbéli portékák, nehezebben tarthat állhatatos Inventariomot, mint hogy a’ portékák szaporátlanok, ’s azomban hol apadnak, hol nevekednek, mindazonáltal tselekedhet minden kereskedõ annyit, hogy bóltyába bé-jövõ leg-kisebb portékáját-is fel-jegyezzen, ’s a’ mint az idõ ’s alkalmatosság hozza magával, minden kereskedõ tulajdon magával ’s Legénnyeivel, bizonyos idõ szakaszszaiban a’ mennyire tsak lehet pontomos számot vessen: mert a’ leg-nagyobb kereskedõk-is a’ pénz számlálástól az efféle számvételre reá érkeznek, így talám egy felõl nem lésznek olly sok el-esett ( Banquerot ) kereskedõk, más felõl pedig olly sok szegény özvegyeket a’ bótos Legények annyira nem rabolnak, mert inventariuma lévén, tudja az Aszszony menyit kell Legényeitõl számba venni.

De a’ kereskedõ Aszszonyok-is, ha magokat Városi palotájukból a’ bóltyaikba le-aláznák semmit nem hibáznának, és ha lassan lassan érzéketlenûl Férjek’ hívatalos dolgaikkal meg-esmerkednének, több hasznát vennék, mint annak a’ sok sikeretlen sétálásnak, a’ melly mind öszve se tészen egy ebédre valót: amarra pedig nem kell sem tudomány sem különös fõ törés, annyival inkább midõn azt egy innen amonnan jött írástudatlan buta Inas meg-foghattya; miért ne foghatná meg egy többnyire értelmes emberek’ társaságában nevelkedett, külömben-is okos tehettségû Aszszony: ennek pedig az a’ haszna lészen, hogy az Aszszony minden esetre a’ maga bajában maga el fog tudni járni, ’s nem fog kénteleníttetni a’ más Szájával enni: mert külömben a’ Férje halála után fut Prókátorra, Bíróra, Város Házára, ide amoda, ’s azt se tudja mit kell beszélleni, de hogy-is tudna, mikor némelly kereskedõné talám a’ Legénnyei neveket sem tudja, ’s egyéb dolga nintsen, hanem hogy a’ terített asztalhoz le-ûljön, ’s mind ezeknek utóljára mi lészen a’ végek? nem egyéb, hanem maga ’s neveletlen árváinak siralmas veszedelme. Hanem itt némelly kereskedõket-is lehet okozni, a’ kik kereskedésbéli dolgaikat Feleségeikkel a’ Világért sem közlenek, azt modván: „ nem " kell az Aszszonyoknak mindent tudni ” de a’ Feleségnek igen-is mindent tudi kell

t rdelt9_501-588ig.qxd

526

2007.07.21.

22:46

Page 26

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

527

abban, a’ mit Férje tselekedett; mert a’ férjfi halála után, senkit nem vesznek mást elõ hanem a’ szegény özvegyet; úgy de hogy tud osztán felelni ha az Ura elõlle mindent elzárt, el-titkolt? meg-hiszem ám, ( hogy már a’ Férjfiak mellett-is szóllyak valamit ) de az Aszszonyok is ha a’ halgatás talentomával bírnának, úgy a’ Férfiak-is többet közlenének vélek; de minthogy a’ kereskedésbéli dolgok sok titkokkal járnak, attól való féltekben, hogy haragjokban másoknak holmit ki-mondanak, kéntelenek a’ Férfiak sok dolgot feleségeiktõl el-titkolni, de tsak ugyan a’ mi igaz, tsak igaz, itt a’ jó Aszszonyról, a’ feleségrõl az az fele segíttségrõl, vagyon a’ szó, az illyentõl pedig nintsen mit tartani. Ne gondold pedig kereskedõ, sõt akár ki légy, hogy ezen kötelesség alól tégedet, ha Irás-tudó vagy, még akkor-is, mikor az úton vagy-is fel-szabaditsalak: mert éppen akkor, mikor az úton vagy, még nagyobb kötelességed van, hogy mindent fel-jegyezz, mert oda haza lévén, talám sok dolgaidat feleséged, vagy tseléded számba vett, vagy vészen: de az úton lévén, mit tsinálsz te itten, mit veszel, mit adsz, mirõl alkudsz, honnan tudja feleséged, ’s gyermeked, ha veled nintsen, te pedig fel-nem jegyzed? Akarom azért, hogy útra menvén, író szerszámot, ’s papirossat magaddal el-ne felejts vinni; ennek külömb okait mondom.

1. Hogy minden estve le fekted elõtt abban fel-jegyezzed, hogy ma mit adtál másnak, vagy mit vettél mástól. 2. Ha hirtelen egy pusztán kortsomában találna alkud esni, és hitelbe kellene valamit eladni, hogy írásba foglalhasd a’ Kontraktust. A’ mit hát írással el-végezhetsz, addig soha magadat Élõ Tanúra ne bízd, mert a) az élõ tanû meg-halhat, ’s ha meg-hal, meg-némúl: de az írás, ha reá vigyáznak, meg-nem hal, sem meg-nem némúl, sõt ezer esztendõ múlva-is szóll. b) Az írás egy krajtzárban alig telik mind öszve: a’ tanúkat pedig kivált ha egyik egyik Ország szegeletén, a’ másik a’ másik Ország szegeletén lakik, nagy kõltséggel kell meg-szerezni, még-is kérdés, megkapjuk-é azt, a’ mit két három sor írással egy pénz nélkûl meg-kaphatunk. A’ számadó szolgának mind ezeknél meg tisztább jegyzõ könyvei légyenek, de a’ mellyben szint úgy, mint az elébbeniekben, egyebet belé írni nem kell. A’ számalónak számadásában nem tsak a’ dolgot velõsen, hanem a’ leg-szükségesebb környûl-állásaival kell ki-tenni, olly tisztának kell a’ jegyzõ könyvnek lenni, hogy ha ma meg-halnál, Özvegyed rajta el-tudjon menni: mikor azt mondom, hogy tiszta légyen jegyzõ könyved, nem a’ papiros tisztaságát ( ámbár ez-is szûkséges ) értem, hanem azt értem azon, hogy legkissebb krajtzárnak, ki által? hová? mi-

t rdelt9_501-588ig.qxd

528

2007.07.21.

22:46

Page 28

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

ért? ki parantsolatjára? mikor? lett kiadását, a’ hozzá, vagy bizonyítására szolgáló irományokkal, levél bizonyságokkal olly tisztán ki-tedd, hogy ha ebben az órában, mellyben azokat írod, meg-találnál halni, a’ dologba semmi kétség ne vólna: Innen az erre szolgáló különösebb környûl-állásokat a’ te fõ jegyzõ könyvedbe jegyezd-fel, azért-is a’ te számadásodban tégy mindég a’ fõ jegyzõ könyvre útasítást; akkor fogod mind te, mind pedig örökösid, ’s mind azok, a’ kiket a’ te számadásaid illetnek, hogy mitsoda haszna vagyon a’ közönséges fõ jegyzõ könyvnek, a’ hová mindent elegyesleg bé-lehet írni, mert ez a’ jegyzõ könyv lészen minden számadásaidnak kalaúzza, és leg-kisebb dologról esett akadéknak meg-magyarázója, és el-hárítója.

1. Az ösi örökös jószágaim ezek, ’s ezek: az ezeket tárgyazó Levelek vagynak itt, ’s itt. A’ levelekre való útasítást ha mód vagyon, soha el-nem kell hagyni, azért, hogy ha az örökösöket, ’s az özvegyet a’ jószág birtokában háborgatják, tudjanak azonnal fegyverre kapni, mert e’ nélkûl sem Bírõ, sem Prókátor, nem tud senkin-is segíteni. 2. Ösi zálogos jószágaim ezek: az erre szolgáló levelek vagynak itt, ’s itt. 3. Keresett örökös jószágaim ezek: az erre mutató levelek vagynak itt: vagy pedig Tanú-bizonyságaim ezek: 4. Keresett zálogos jószágaim ezek: a’ zálogot illetõ levelek; vagynak itt, vagy amott. 5. Feleségemet illetõ ösi, vagy keresett, hozadéki vagy jegy-ruhába, ajándékba, ’s a’ t. adatott jószágai. 6. Elsõ vagy második feleségemtõl született gyermekeimnek anyai jussai: a’ maga leveleivel. Igy kell a’ jószágokat meg-külömböztetni, és egy just a’ másikkal soha nem kell egybe-zavarni, mert az illyen zûrzavarból nem egyéb következik, hanem Per-patvar, a’ melly nélkûl az ember mind el-lehet az efféle esetekben, tsak tartsa minden javait a’ maga tiszta okos rendében. Ebben az Inventáriumban kiki tisztán igazán jegyezze-fel a’ maga mások ellen,

§. 190. Az ingatlan Javaknak Inventáriomáról. A’ nagy birtokú Gazdáknak tudni való, hogy vagyon ingatlan javairól való Inventáriomai: nem ezekrõl akarok szóllani, hanem a’ leg-kissebb birtokú gazdáknak szóll a’ letzke, tehát: Minden kissebb birtokú Gazda tartson a’ maga ingatlan javairól Inventáriumot; még pedig ha okoson, és igazán akarja tenni, külömböztesse-meg a’ jussait illyetén formán. 1. Az

L1

529

t rdelt9_501-588ig.qxd

530

2007.07.21.

22:46

Page 30

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

és másoknak maga ellen való jussait: ( Jura, Activa, & Passiva ) illy formán: Az N. Káptalannak az 1792-dik eszt. 3-dik Juniusban kõlt obligatzio, vagy adós levél szerént tartozom - - - 200. fl. NN. Grófnak ezen ’s ezen levél szerént tartozom 490. fl. A’ levélt a’ mibõl te tartozol, azértkell fel-jegyezni, hogy minden esetre a’ késõ maradékok-is tudják, hogy mitsoda levél mellett adósok, hogy a’ másik félnek levél koholó praktikái ellen mentebbek lehessenek.

birtokú Gazda, mert ezeknek a’ magok okos rendbe szedett Levél tárjaik, ’s Levél tárjaikra ügyelõ tisztjek Archívum, Archivarius vagyon, hanem ) kissebb tehettségû Gazda egyet kettõt szóljak. Tapasztaitam közönségesen, hogy a’ kissebb birtokú Gazdák, javaikat tárgyazó leveleiket, imitt amott kementze mellett, almáriom tetején, gerenda hasadékaiban ’síroson ’s motskoson, imígy amúgy Isten tudja hány rétre öszve hajtva tartják, azomban a’ sok rétre való hajtás miatt sokszor a’ leg-nevezetesebb dolgokat jegyzõ szók, nevek ki-rágódnak, a’ motsok miatt a’ nem igen régi levelek-is olly olvashatatlanok lésznek, hogy az Ark Angyalok alig tudnának rajta el-menni: Te azért így ne tselekedj: tudod-é hogy a’ levél az, a’ melly a’ Te örökösid ’s maradékid hasznára ’s mentségére fog ezer Esztendõk múlva-is szóllani: úgy de hogy szóllhat, ha reá illendõ gondot nem tartaszsz, az egerek ki-rágják, ’s az ide amoda való vetés hányás által el-rongyoltatik, ’s bé-motskoltatik? Ha azért leveleidnek hasznát akarod venni, így tselekedj: 1. Ha valami jószágot illetõ ( a’ millyennek mindennémû kontraktusok, alkuk, egyezések ) levelet, ollyat pedig mellynek ereje jó darab idõre, annyival inkább ha egynéhány emberi nyomra terjedhet, tsinálsz vagy tsináltatni akarsz, nem egy

Az én mások ellen való Jussaim. Bonifátzi Péternek adtam

kõltsön 600. fl.

A’ Levél rólla vagyon itt. András Mihálynak, ’s más több az írásban meg-nevezett N. lakosoknak, adtam Borra, vagy Mustra - 286. fl. A’ Levél vagyon itt. ’s a’ t. §. 191. A’ Jószágot illetõ Levelekrõl. Jószágot illetõ leveleknek nevezete alatt veszem én mind azokat, valamellyek bizonyos ingó, vagy ingatlan jószágokat akár minémû úton módon, közelrõl vagy távolról tárgyaznak: ezeknek tartása módjáról éppen az alkalmatossághoz képest illõ, hogy tenéked ( nem nagy

Ll

2

531

t rdelt9_501-588ig.qxd

532

2007.07.21.

22:46

Page 32

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

kis folius, vagy fél árkus, hanem egy egész árkus jó, tiszta, vastag, ’s téntát által nem botsátó papirossat végy, ’s erre írj vagy írass, ha mindjárt tsak egy rendet írnál vagy íratnál-is, 2. Ha levelet tsináltatsz, soha-is Törvényes ember nélkûl a’ levelet ne tsináltasd, mert e’ tanúlta és tudja a’ leveleknek külsõ belsõ formáját; sok kontraktusból egy tsep Per sem következett vólna, ha valami Törvényes embert szóllítottak vólna meg erántá; de nem: mert sajnáll egy két forintot egy betsûletes Törvény tudónak adni, a’ ki a’ dolgot tisztán, minden környûl-állásaival úgy fel-tenné, hogy az ellenkezõ fél a’ kontraktussal ha akarna sem játszódhatna, ’s ne talám per kerekednék-is a’ dologból, mind a’ Bíró mind a’ Prokátor tudnák magokat mihez tartani: ugyan-is némellykor azok kivált vagy a’ kik a’ Törvényt tellyességgel nem tudják, vagy még a’ kiknek a’ kása szájokat meg nem égette, olly homályosan teszik-fel a’ dolgot, hogy Perre kerekedvén a’ dolog, ( kivált mikor ollyan emberrel van az embernek dolga, a’ ki örömest szeret perlekedni, sõt talám éppen kereskedik a’ törvénykezéssel ) még a’ hoszszas visgálás, ’s a’ Tanúknak meg-eskettetése után-is alig tud a’ Bíró valami bizonyost ítélni, ekkor bezzeg annak a’ ki az elõtt 2. 3. forintot ki-adni sajnállott, fel kell ám most az erszényt nyitni, ha a’

dolgot világosságra akarja hozni, kivált mikor a’ Tanúk az ötödik hatodik Vármegyében vagynak, ekkor adja ám meg az árrát a’ Törvény tudó ember nélkûl tsinált homályos kontraktusának. Új Vidéken ( Báts Vármegyében Pétervárával általellenben, K. Város a’ Duna mellett ) laktomban, egy szomszédomnak magam dolgoztam egy 4. sor rendbõl álló kontraktusában, mellyet míg el-rontottunk, bele került 150. forintba: ez a’ száz Tallér hihetõ, hogy az erszényben maradott vólna, ha akkor mikor az írást zavarták valami ahoz értõ embert meg-kértek vólna erántá, a’ ki egy kevés jutalomért fáradságát nem sajnállotta vólna. De jegyezd-meg ám mellesleg azt itt: hogy nem mint Törvény-tudó ember a’ ki a’ pennát a’ füle mellett hordozza, sõt igen sok értelmes, és szép elmebéli tehetségû emberek vagynak, ’s a’ Tudományban jártasok költösök, de még attól még sem Törvény-tudók: Törvényes embereknek mostani tzélomhoz képpest tsak azokat értsed, a’ kik hivataljok szerént, vagy a’ Törvényeket fundamentomoson ki-tanúlták, vagy az Igazság visgálásában fáradoznak, mint a’ Prokátorok, vagy az Igazság ki-szolgáltatásában foglalatoskodnak, mint a’ Törvényes alsó és felsõ Birák ( de nem az ollyan Birák a’ kik az Verbõczy Hármas Törvényes Könyvéhez ) Tripartitumához annyit értenek, mint a’ Mahu Ll

3

533

t rdelt9_501-588ig.qxd

534

2007.07.21.

22:46

Page 34

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

535

med Suratáihoz Vallásbéli Tzikkelyeihez ) a’ kik külömbféle eseteket magok láttak, hallottak, ítéltek, ’s a’ t. Az illyenek tudnak hát tsak minden ki-gondolható esetre alkalmaztatott Törvényes világos irásokat ’s leveleket fel-tenni. 3. Mikor a’ leveled kész, nem kell ezt tizenkét rétre-is, mint a’ Notáriustól kapott Passusoddal szoktál bánni, hogy a’ láblid zsebibe-is be-tehessed, öszve-hajtani, hanem a’ mint a’ papiros hoszszára fekszik, a’ felsõ Végétõl az alsóig hoszszára ketté hajtsd, nem tehát a’ közepén, és azért a’ petsétet-is mindég úgy kell alkalmaztatni, hogy hoszsza kettére be-hajtott szélein belõl, nem pedig a’ hajtás közepére essék a’ Petsét; több hajtást ne tégy rajta hanem ha az útban vagy, de ekkor-is haza jõvén hajtsd viszsza. 4. A’ levélnek a’ hátára, a’ levél foglalattyát, igen velõsön az esztendõ, Honap és nap-számmal, ki kell tenni e’ szerént: NN. Istvánnak a’ Szletinai kortsomám 6 esztendõre való ki-árendálása éránt 1792-dik Esztendõben 3. Junii adott ’s kõlt Kontraktussa. 5. Ha még oda haza több leveleid vagynak, a’ levelet azonnal numerisáld: azaz tégy reá számot. 6. A’ leveleidet illy móddal külön, tiszta, csinos, titkos helyen akár ládában, akár almáriomban, de a’ mellyhez semmi ’síros vagy ázalékos materia ne

közelítsen, minden más irásoktól el-választva, mind együtt tartsd, hogy éjtszaka-is-is reá akadhass. 7. Ha pedig még pontomosabban akarsz bánni, tarts leveleidnek, egy bizonyos Inventáriomot, a’ számok rendi szerént illy formán: N. N. Ignácz leveleinek Lajstroma. Szám. 1. 1785-dik Eszt. 1. Juniusban 600 forintokról költ Adós-levele Imrek János Szlatinai lakosnak. Originalis Eredeti. 2. 1788-dikban 31. Octob. költ Zálogos levél, mellynek erejével Gubahári Jósef a’ Sugatagi szölöjét 250 forintban 15 esztendeig zálogba adta. Original. 3. 1797-ben 21-dik Junii költ Fassionalis ( fel-valló ) levél, mellynek erejével Özvegy ’sidó Miklósné, a’L. Berényi határban lévõ hét kerekû vízi malmát nékem örökössen felvallotta Copia authentica Capituli Veszprimiensis ’s a’ t. ’s így tselekedj a’ többivel-is. Ezen levél lajstromnak az a’ haszna lészen, hogy ha halálod után Özvegyedet vagy Örököseidet a’ jószág birtokában valaki háborgatni akarná, a’ levél-lajstromLl

4

t rdelt9_501-588ig.qxd

536

2007.07.21.

22:46

Page 36

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

ból egyszeribe meg-tudhatják mirõl van levelek mirõl nintsen. Ne mondja pedig ezt nékem senki-is hogy ,,ki gyõzné ezt a’ sokat meg-tartai, hiszem ennek egész Cancellária kellene" Nem kell biz ennek Barátom, e’ néked mind öszve se kerûl fél-forintodba: arra hogy valamit illendõleg fel-jegyezz, egy fertály óra se kívántatik, ’s ha mindgyárt egy óra kívántatnék-is, hát a’ mint el-érkezel pajtásoddal fél éjtszakáig-is borozni, nem érkezel-el erre az olly hasznos és szükséges kötelességedre, melly a’ Te örökösidnek nyúgodalmat és bátorságot szerez, a’ kik tégedet ezért még sok emberi nyomok után-is áldani és tisztelni fognak. A’ ki tehát a’ fellyebb meg-írt módok szerént minden dolgait jó rendbe szedte, az immár bízvást foghat a’ Testamentom tsináláshoz.

elõttünk lévõ XIII-dik, és így ezen könyvnek utólsó Részében bõvebben lássunk-meg.

§. 192. Bé-rekesztése a’ XII-dik Résznek. Minekutánna a’ jegyzõ könyvekrõl annyiban a’ mennyiben ezeknek a’ mentõl okosabban lehetõ el-rendelésre ha nem mindennél-ís, azoknál leg-alább, a’ kiknek az effélére szükségek vagyon, tetszetõs bé-folyása lehet értekeztünk vólna, száljunk-le immár magára a’ Testamentom tsinálásnak külsõ és belsõ módjára, mellyet az

537

XIII. RÉSZ. A’ TESTAMENTOM TSINÁLÁSÁNAK KÜLSÕ BELSÕ MÓDJAIRÓL. §. 193.

E

ZEN Könyvre való bé-vezetés elein mindjárt, hogy az én Olvasóimat azoknak a’ mellyeket a’ Testamentomokról fogok mondani, annál nagyobb lehetõ figyelmetességgel való el-olvasására el-készíthessem, a’ Testamentomi pereknek eredetit közönségesen, de tsak egy két szóval illettem: Mostan midõn magát a’ Testamentomokról való elmélkedéseinket el-végeztük, és magára a’ Könyv tárgya’ tsinálásának, ’s mind külsõ, nevezetesebben pedig belsõ tételének módjára le-jöttünk vólna: hogy a’ Testamentom tételnek módjában elõ-fordúló, vagy fordúlható környûl-állásokra annyival figyelmetesebbé tehessem az én Olvasóimat, avagy azért-is, mivel illyen környûl-állásoknak vagy nem tudásából, vagy azoknak viszsza vagy nem helyesen való élésébõl ottan ottan perek támadhatnának, úgy tetszik

t rdelt9_501-588ig.qxd

538

2007.07.21.

22:46

Page 38

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

énnékem, hogy ezen utólsó Résznek mindjárt elein nem lészen helytelen a’ Testamentomi Pereknek eredetérõl különösebben szóllani.

rem nem tudja, még-is Testamentomot tészen; de az efféle emberek nem Testamentomot, hanem Per magot hagynak magok után. 3. Ritka közli a’ maga Testamentomát valami Törvényes emberrel vagy Prokátorral, a’ ki néki a’ Testamentom hibáit fel-fedezné, e’ szerént maga, a’ Törvényt nem tudván, mással pedig dolgát közleni nem akarván, maga együgyû gondolatja szerént valamit egybe fon ’s zavar, mellyel tsak a’ jó Isten ’s a’ késõ idõ, de az örökösök tetemes kõltségével óldoz-fel. Ne mond pedig azt nékem, hiszem azért kûldik-ki hozzád a’ V. Ispánt, Szolgabírót, ’s Tanátsbéli Urakat, hogy okos Testamentomot tsinállyanak. — Barátom Te a’ Te Testamentomod’ hallására kikûldettetett közönséges Személlyektõl semmi útasítást ne várj: mert õk nem azért kûldettek, hogy a’ Te akaratodat igazgassák ’s a’ Törvény szerént vezéreljék, hanem hogy a’ Te állhatatos akaratodnak hiteles és tsalhatatlan Tanúi légyenek: az õ kötelességek tsak az, hogy a’ mit Te diktálsz akár fejéret akár feketét, el-fogadják ’s fel-jegyezzék: a’ Te kötelességed hát az, hogy okos rendelést az az okos Testamentomot tégy. 4. Sokan valamint a’ tûz tsak fel-pattannak ’s haragjokban Testamentomot írnak, valyha meg-gondolnák, hogy a’ Testamentom utolsó rendelés, egy halandó-

§. 194. Mibõl származnak a’ Testamentomi Perek? Ha fel-veszszük a’ Testamentomokat, úgy látjuk hogy tsak nem mindenik mind meg annyi eredendõ Pereknek, el-híntetett magva; úgy látjuk, hogy midõn a’ Tselédes Gazda azt gondolja hogy Testamentoma által Özvegyét, Gyermekét, Házát jó rendbe hagyja, tsak el-hülne belé, ha fel-támadhatna, mennyi bajt nyomorúságot hagyott az árvák nyakában; mibõl származnak mind ezek: abból hogy 1) Az emberek többnyire a’ magok Testamentomaikat nem egésséges, hanem beteges állapatjokban, és némellyek tsak nem fél-hóltan teszik, mellyrõl alább bõvebben. 2. A’ ki valamit el-akar rendelni, egy átallyában tudni kellene az el-rendelésnek külsõ belsõ meg-kívántató formáit, okos és Törvényes rendelésre tsak a’ Törvények vezetnek, már pedig 100. közzûl alig vagyon egy, a’ ki a’ Haza sarkalatos Törvényeit tudná, hogy tudhatna tehát jó Testamentomot tenni, ezer vagyon a’ ki a’ Testamentomnak tsak hírét hallotta, de hogy a’ Testamentom mitsoda fán te-

539

t rdelt9_501-588ig.qxd

540

2007.07.21.

22:46

Page 40

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

nak utólso szavai, mellyeket egyenként jól meg-kellene rágni; okosnak kell tehát a’ Testamentomnak lenni, melly ha töllünk ki nem telik kérdjük-meg mástól: valyha meg-gondolnák, hogy a’ ki testál a’ sír szélén áll, avagy meg-férhet-é egy Keresztyén szívvel az, hogy mikor a’ sír szélén áll haragudjék? ah melly illetlen hát az indúlatok hevességében tétetett Testamentom! A’ Testamentom a’ Testáló hajlandóságainak, és gondolkodásainak tsalhatatlan tüköre; melly gyalázatos hát az, midõn a’ mi Testamentomainkból nem egyéb jön-ki, hanem hogy a’ mi boszszúállásra hajlandó lelkünk még a’ testbõl való ki-költözése után-is a’ sírból üldözi a’ mi Felebarátunkat. — Mellyeket hogy el-távoztass, halgasd-meg szavaimat. Tenéked szóllok, a’ kinek sem Törvény tudókat halgatni módod nem volt, sem a’ Törvény titkait visgálni hívatalos munkáid nem engedték; figyelmezz kérlek, mert igazságot szóllok.

vagyon: annyira, hogy mikor valakirõl mondják, hogy Péter vagy Pál Testamentomot tett, mindjárt utánna vetik: talám bizony beteg, vagy éppen meg-akar halni, a’ honnan betegségben tsinálni, vagy tsak éppen betegségére hagyni a’ Testamentom tsinálást, olly meg-rögzött szokásba jött, hogy az ollyan embert, a’ ki egésséges korában tsinálna Testamentomot, talám bizony éppen ki-is nevetnék: Lássa más, ki ki hídjen a’ mint tetszik, én pedig azt modom és állítom : 1. Nintsen. veszedelmesebb, mint valakinek maga Testamentomát betegségére halasztani. 2. A’ betegségben, nevezetesen a’ sújjós betegségben tétetett Testamentomok többnyire meg nem rágot, jól ki nem fõzött, sikeretlen gyáva rendelések, mellyek a’ Törvény tévõnek tzéljával, a’ Testálóknak szinte egész életbéli akarattyokkal tökéletessen meg nem egyeznek. A’ mi az elsõt illeti: nem sok mutatást kíván, hogy veszedelmes dolog az embernek maga Testamentomát betegségére halasztani: mert veszedelmes dolognak tartom én azt, a’ mit nékünk okvetetlenül meg-kell tselekednünk, és a’ mellynek el-múlatásából hozzánk tartozóinknak tetemes és meg fordíthatatlan kára következik, azomban ezen kötelességünket egy bizonytalan, és éppen hatalmunkon kívül lévõ idõre halasztjuk. El-múlhatatlan kö-

§. 195. Mikor kell Testamentomot tenni. De már az a’ kérdés, mikor kelletik Testamentomot tenni? erre sok felelet nem kellene, mert tapasztaljuk, hogy közönségesen ki ki akkor gondolkodik a’ Testa mentom tételrõl, mikor betegségben, még pedig akkor-is, mikor sullyós betegségben

541

t rdelt9_501-588ig.qxd

542

2007.07.21.

22:46

Page 42

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

543

telességünk a’ nékünk, hogy Feleségeinket Gyermekeinket jó rendbe hagyjuk, mert ezeket az Isten a’ mi lelkünkre kötötte. El-múlhatatlan kötelességünk az-is, hogy a’ mi Felebarátainkat való hivatalos szövetkezéseinket el rendellyük, mert ha ezt nem tselekeszszük Felebarátaink Törvényes jussait tetemessen meg-sértyük; úgy de az az idõ mikor lészünk betegek hatalmunkon kivûl vagyon. Hát ha betegek se lészünk, tsak el-múlunk mint az árnyék: bizonytalan az-is vallyon betegségünkben alkalmatosok lészünk-é a’ Testamentom tételre. Azoknak a’ sok millio embereknek, a’ kik Testamentomaikat egy bizonytalan betegségre halasztották, de a’ kiknek nyelveket a’ halál reménytelen rneg-némította példájok, nem engednek bennünket leg-kissebbet-is abban kételkedni, hogy nintsen veszedelmesebb dolog, mint az embernek a’ maga Testamentomát betegségére halasztani. A’ mi már a’ másodikat nézi: tedd-fel meg-engedem, (de tsak tedd-fel, mert bizonytalan) hogy kívánságod szerént betegségbe estél, mellyben rendelést tehetsz; visgáld meg kérlek tsak a’ betegeket minden környül-állásaikkal, azonnal ítéletet tehetsz Testamentomáról, és az én állatásomat nem mondom hogy pontról pontra mindég, de tsak ugyan többnyire igaznak és bizonyosnak találod, vigyázz azért következendõ elmélkedéseimre.

§. 196. A sullyos betegségben tsinált Testamentomnak természetérõl, tulajdonságairól, és következéseirõl. 1. A’ ki testálni akar, nem kell-é annak szinte egész életét el-futni? nem kell é minden felebaráttyaival való titkos és nyilván való környül-állásait egy pontra húzni, hogy tudhassa kihez mi kötelessége vagyon, mind erre pedig egy maga szokott tsendességében helyheztetett, midenekre jól emlékezõ elme kívántatik: úgy de a’ tapasztalásból jól tudjuk, hogy egy el-erõtelenedett sujjós betegségben lévõ embernek sokszor alig van friss emlékezetében az a’ mi tegnap történt, és így nem tsuda, ha sok nevezetes szükséges dolgokat a’ feledékenység miatt Testamentomából ki-hágy: még tsak tûrhetõ az ollyan betegnek Testamentoma, a’ ki Testamentomára lassah lassan készült, de bezzeg az ollyan beteg embernek, a’ ki a’ halál’ kapuja elõtt állván, tsak ijjedtében tészen Testamentomot, ’s az ijjedtség miatt rendes eszén sintsen, Testamentomától a’ jó Isten mentsen meg, mert szegény talám azt sem tudja, hogy mitsoda nap van ma. 2. A’ Testamentomnak minden e’ Világi rendeléseink között leg-böltsebbnek leg-okosabbnak kell lenni, mert ezt többé (kivált ha utánna meg-halunk) meg nem változtathattyuk, és örösinknek hasznára, vagy bizonyos kárára örökre tartannak,

t rdelt9_501-588ig.qxd

544

2007.07.21.

22:46

Page 44

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

következésképpen tehát Testamentomot is akkor kell tenni, mikor az okofság a’ mai g-a tehettségebéli tökélletefségében vagyon, akkor vagyon pedig az okosság a’ maga tehettségebéli tökélletességeiben, midõn emez a’ nevezetesebb érzékenységû indúlatoktól, mellyek a’ Testet ’s az Elmét érzékenyítik, üress, és így tehát akkor az elme leg tisztább mikor leg-tsendefebb, már pedig sussunk-el tsak elméinkel minden betegségeket, kevés nyavalyákat találunk, a’ mellyekben a’ fájdalmak], szenvedsek, vagy tsak egynéhány órákig tartó állandó tsendességet adnának az embernek, már pedig a’ hol a’ Testnek fáj, jajgat, érez, az Elme nem okoskodhatik, az el-múlt dolgokat tiszta rendbe nem hozhattya, a’ melly minden világos értelmû Testamentomra meg-kívántatik, Továbbá. 3. Azt-is tudjuk, hogy a’ fájdalmaknak bizonyos idejek nintsen, hol éjjel, hol nappal, hol dél elõtt, hol dél után nyughatatlaníttyák; a’ rnellyek az Elmének tsendességet háboríttyák, holott az utólsó rendelések tiszta gondolkodásokat kívánnak. Millyen sokszor meg-esett az, hogy a’ beteg éppen a’ Testamentom közepében boríttatott-el a’ fájdalmak özönétõl, annyira hogy egy szót se szóllhatott, már pedig a’ Testamentomot egy végbe kelletik el-végezni, mert ha egyik részit most, ’s más részit dél után tsináljuk, semmit sem ér a’ Testamentom. 4. Gondold-

4. Gondold-meg tsak, ha tsak egy kisség fáj fejed, ’s alkalmas gazdaságod vagyon, meg nem engeded hogy Sáfárod, Tiszt-tartód, ez amaz gazdaságodra ügyelõ ’s tõlled gazdaságbeli rendelést váró Szolgád elõdbe-jöjjön, hanem ezeket másra bízod hogy el-rendellyék: már ezt a’ kis rendelést egy kis betegségedben tenni nem akarod, hát ugyan az Istenért egy ollyan utólsó örökös rendeléshez a’ millyen a’ Testamentom, nagyobb betegségedben hogy mersz fogni? 5. Mikor az ember egésséges, magát úgy ki-beszélli a’ mint akarja, mert testi tagjai a’ magok hívataljokban el-járhatnak. A’ szegény beteg embernek a’ szó-is nehéz, nem örömest szóll, keveset mondhat, a’ többit tsak magában gondollya, azomban magát jól ki nem beszéllhetvén, a’ Testamentomot homályosan teszi. 6. A’ szegény beteg ember szinte ollyan erötelen edény mint a’ gyermek, a’ kit mindenre reá lehet venni: a’ beteg emberben az érzékenység-is elevenebb, mint az egésségesben. Innen vagyon hogy a’ szegény beteg sokszor betegségében körülötte ántsorgó hazug hízelkedõitõl megtsalattatik, a’ midõn leg-közelebb kötelességû Felebaráttyairól el-felejtkezik. Én esmértem egy embert, a’ kinek két gyermekei vóltak: az egyiket roszsz maga viseletiért soha se szenvedhette, a’ másik különös kedvességében vólt Attyának: az Mm

545

t rdelt9_501-588ig.qxd

546

2007.07.21.

22:46

Page 46

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

547

elsõ mindég bujkált Apja elöl, mind addig, míg halja az Apja sujjós betegségét. ekkor haza rándul, szerentséjére á’ másik oda haza nem vólt; addig fúr-farag a’ beteg Apja körül, míg magának 4. annyi részt testáltatott, mint a’ mennyi a’ Testvérinek jutott. A’ beteg ember betegségében tsak egy pohár vizet is többre betsül, ’s érzékenyebbül meg-jutalmaztatja, mint egésséges korában 6. napi munkát, azért nintsen-is könnyebb, mint a’ beteg embert Testamentom tsináláskor meg-tsalni: vagynak azért olly rendû emberek, a’ kik az illyen alkalmatosságot soha el nem múlasztyák, tudván hogy a’ beteg azonnal fel-adja a’ várat, De ki gyõzne minden környül állásokat elö-beszélleni, ki tudná elö-számlálni a’ szegény testáló betegek körül véghez vinni szokott ámításokat, hitegetéseket, tsalárdságokat? elég az hogy az elö-számlált, és ezekhez hasonló környül-állások arra vezetnek bennünket, hogy minden a’ maga öreg Testamentomát valóságos egésséges korában tégye, mert mikor a’ Test egésséges, az Elme-is többnyire egésséges ott, mikor az Test beteg, az Elmeis szenved akkor, és a’ sujjós betegségû ember közel ollyan mint a’ fél eszü ember, következésképpen soha-is az ember míg tsak el-kerülheti betegségében öreg Testamentomot (mert tehet kis Testamentomot vagy Testamentom toldalékot) ne

tegyen, el-kerülheti pedig, mert míg az ember egésséges mindég lehet Testamentomot tenni, mikor leszsz pedig az ember beteg, és hogy tehet-é Testamentomot a’ bizonytalan. Te azért Atyámfia ha Testamentomot akarsz tenni, nem a’ te betegségedben, hanem jó egésségedben zárd-be magadat a’ Te titkos kamarádban, ülj-le a’ te asztalod’ mellé tsupán tsak egyedül, vedd elé a’ te fõ, és hivatalbéli Jegyzõ-könyveidet, Inventáriumaidat, ’s Levél-lajstromaidat, és visgáld-meg belölle jól a’ mi tiéd, és a’ mi másé, a’ minek tsak Használója, és a’ minek Tulajdonossa vagy; ’s úgy osztán a’ most mindjárt következendõ Szakaszban tétetett Regulák ’szerént teheted a’ te Testamentomodat. §. 197. Hogy kell hát Testamentomot tenni? Minthogy a’ nagy roppant ‘birtokú Gazdáknak Testamentomai többnyire fõ Törvény-tudó emberek által szoktak feltétetni, íllyen rendû emberek tehát az én útasításomra néni szorúltak; de nem-is azok, hanem a’ kisebb értekû közönséges emberek számára íratott ezen könyvetsk; azért a’ mód-is, mellyet a’ Testamentom tsinálásában ezen szakaszban fog szabatni, tsak a’ kissebb, és közönséges tehettségû Nemes, és Városi Polgárt fogja tárgyázni. Mm

2

t rdelt9_501-588ig.qxd

548

2007.07.21.

22:46

Page 48

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

Hogy minden embernek a’ maga házi különös, ’s másokra nem szabható környül állásai legyenek, és hogy minden ember a’ maga Testamentomát tulajdon háza környül-állásaihoz képpest teheti; föl teszi-is, tsalhatatlan igazság: Minthogy pedig kinek kinek maga környül-állásait én nem tudhatom, innen hogy én minden Rendhez és személyhez alkalmaztatott Testamentom formáját szabjak, azt én töllem senki nem kívánhatja, mert ez éppen lehetetlen. Lehet mindazonáltal minden Polgárnak, a’ Polgárt a’ maga környül-állásaitól külön véve, és tsak mint tsupa Polgárt gondolva, holmi közönséges Regulákat szabni; mellyekre ki-ki a’ maga Testamentomában vigyázzon. Ezen Regulák tárgyazzák 1-ben a’ Jószágnak, mellyröl vzák 2-szor a’ rendet, mellyel ki ki a’ maga Testamentomában éljen: tárgyazzák 3-szor a’ Testamentom’ körül való külsõ formákat. A) A’ mi a’ jószágnak Természetit illeti : tartsa-meg e’ következendõket: 1-ször: Senki-is közönségesen, ollyan jószágróí, melynek nem tellyes szabados ura, hanem tsak míg él, használója, Testamentomot ne tegyen, mert erõtelen. Illyenek minden Õsi vagy Egyházi, avagy Világi hivatalokhoz kötött jószágok; és így 2-szor: Minden ember tsak a’ maga tulajdon keresetérõl testáljon- — Ámbár ugyan a’ Törvény a’ Testálás hatalmát tsak

a’ tsupa keresett javakra határozza, mindazonáltal a’ Testamentomoknak leg-nagyobb szentségek’ mellett-is az Örökösöknek, és a’ Hagyományosoknak tsak a’ marad, a’ mi a’ Testáló adóssága le-fizetésétõl fenn marad. Innen 3-szor: Minden Testáló még akkor-is midõn tulajdon keresetérõl akar testálni, elsõben fontolja-meg, és vesse-fel igazán, jó lelki-esmérettel, hogy kinek mivel adós: Nintsen-é p. o. Feleségének, vagy más felebaráttyának rajta valami Jussa? Nem hever-é valami idegen pénz azon jószágban, a’ mellyrõl testál? és a’ midõn mindeneket jól meg-visgált, a’ szerént testáljon; nem arról van pedig itten a’ szó, mintha ollyan keresett jószágot, a’ mellyben valami idegen pénz vagyon, vagy hever, ’s a’ mellyen tereh fekszik, el ne lehetne testálni; igen-is el-lehet az illyen jószágot- s testálni; de vigyázzon arra, hogy midön minden adosságát külön véve tsak 10 forintya marad, nehogy 15 forintról testáljon, mert így nevettségessé tészi a’ Testamentomát; vigyázzon, hogy Örökössét meg ne károsíttsa, a’ ki talám ha a’ jószágon feküvö tehernek mennyiségét, minémûségét, tudni-illik világos vagy homályos vóltát, és a’ terheknek illyen neméhezképpest könnyen eredhetõ, ’s a’ jószágot tsak újjabban terhelõ költséges pereket, a’ jószágnak gazdaságbéli természetét, jövedelmeit, magoknak a’ HitelezõkMm

3

549

t rdelt9_501-588ig.qxd

550

2007.07.21.

22:46

Page 50

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

nek házi környül-állásait elõre úgy tudta volna, mint most kárával tapasztalja, talám a’ Testamentomot el sem fogadta vólna. B) A’ mi pedig a’ testálásban való Rendet illeti; ez a’ Rend illeti: Vagy azokat a’ javakat; a’ mellyekrõl a’ Testamentom tétettetik, vagy azokat a’ személlyeket, a’ kik a’ testáló Testamentomának rendszerént való tárgyai lehetnek, a’ millyenek a’ Testálónak Házas-Társa, és az õ gyermekei; vagy a’ kiket a’ Testáló a’ maga Testamentomának önként tett tárgyaivá, a’ millyenek minden idegen Hagyományosok. — Azok a’ javak, mellyekrõl a’ Testáló testál, vagy a’ Testálónak tulajdon akár maga valóságos, akár birtokán kívûl másnál heverõ javai; vagy pedig más fe-lebaráttyának magánál a’ Testálónál heverõ jussai. Vallyon immár a’ Testáló bé-iktassa-é a’ Testamentomába azt, hogy nékie mije vagyon, és õ másnak mivel adós? — A én gondolatom ez eránt ez: hogy mennyi minémû jószága vagyon az embernek, azt (valamint már oda fellyebb meg-mondotam) tsupa elõ-beszéllõ hangon (narrative) minden más foglalaton vagy okon kívül a’ Testamentomban elõ beszélleni, és ide beiktatni nem szükség; mert kinek kinek mije vagyon, azt ki ki a’ maga jegyzõ könyveiben, jószága számba vévõ Laistromába írja fel, nem pedig a’ Testamentomba. A’ Testamentom nem arra való, hogy

abban mi jószágom vagyon, nagy hangal elõ beszéllyem, hanem arra való, hogy arról a’ mit Isten nékem adott, okos és Törvényes rendelést tegyek; más pedig rendelést, ismét más javainak számbavévõ Laistromát írni. — Ugy de hát ne tégyen a’ Testáló semmi emlékezetet javai eránt? — Igen-is, sõt okvetetlen tartozik tenni a’ midõn ezt a’ rendelésnek természete, és rendje hozza magával. Az én gondolatomnak veleje ez: hogy a’ Testáló ne említtse a’ mint közönségesen szokás, mindjárt a’ Testamentom’ elején rendel a’ javait, hogy tudni-illik ez vagy amaz javai vagynak; hanem tegyen emlékezetet akkor midõn kívántatik, p. o. Ez vagy amaz javaimat hagyom ennek vagy amannak. Itt említem a’ javamat, mert a’ dolognak természete hozza azt magával, de nem számlálom elõ minden ok nélkül javaimat, éppen mintha jószágom Laistromát akarnám le-írni, mert nem Laistromot, hanem Testamentomot akarok írni. — Vagy azt mondod: Ugy de ha én a’ javaimat szép rendel elõ nem írom, hogy tehetek Testamentomot? hogy tudhatommeg, mim vagyon, ’s hogy mennyi érõt hagyhatok ide vagy amoda? — ’s hát Te Atyámfia addig, míg Testamentomot nem tettél, nem-is tudtad mi jószágod vagyon? ’s nem vetted számba? elég roszsz. ’s hát minekelõtte Testamentomhoz fogtál vólna, nem dolgoztad-ki elõre, hogy mennyi érMm

4

551

t rdelt9_501-588ig.qxd

552

2007.07.21.

22:46

Page 52

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

553

teked vagyon, és ebbõl mit hagyhatsz gyermekednek, mit hagyhatsz a’ KözTársaságnak? ez-is elég roszsz. Tudd-meg azért Barátom, hogy minekelõtte Testamentomhoz fognál, a’ Te kötelességed az, a’ mit Isten adott illendõ számba venni, és azt a’ mit számba vettél okosan el-rendelni. Ládd-é Átyámfija! éppen azért hibáznak, azért teszik nevettségessé sokan a’ magok Testamentomaikat, mivel Testamentumaik elõtt semmit számba nem vesznek, hanem tsak azt, a’ mi akkor hirtelen eszekbe jut, irkáltatnák, firkáltatnak. Immár az a’ kérdés: hát vallyon a’ Testáló bé-iktassa-é azt, hogy õ kinek adós? Ez iránt így gondolkodom: — Vagy vagyon az adósságról kötelezõ levél (Obligatio) vagy nintsen. Ha vagyon adós levél, úgy nem szükség ki-tenni, hogy a’ Testáló ennek vagy amannak.adós; mert e’ nélkül-is az adós levél mellett, az örököst nyakon fogják kapni; ha pedig a’ Testáló a’ maga adósságáról semmi tulajdon neve alatt költ írást nem adott, annyival inkább, ha az adósságot tsak ö a’ hitelezõjével tudja, úgy lelki-isméretében járó dolognak esmérje lenni, a’ maga adósságait a’ Testamentomban fel-fedezni; mert a’ ki Felebaráttyát ídeig meg-tsalja, roszsz ember, mennyivel inkább az, a’ ki örökre meg-tsalja? Vagy talám azt mondod: Nemo tenctur Jura sua propalare: Senki se tartozik a’ maga jussait fel-fedezni.

— Senki se tartozik a’ maga jussait fel-fedezni, ha nem kérdik; türhetõleg meg-engedem, de ha az iránt kérdõre vonattatik, hogy ne tartozzék fel-fedezni, azt ugyan halálban tagadom úgy-is mint Keresztyén, úgy-is mint soha Keresztényi Tudományt nem hallott ember. Ugyan-is, három nevezetes esetek vagynak, a’ mellyekben az ember kérdõre vonattathatik, hogy vallyon nem hever-é nálla az õ Felebaráttyának valami jussa: Úgymint mikor vagy — a) Maga a’ jószágát el-vesztõ ember; vagy pedig — b) Midõn a’ Törvényes Bíró kérdi te tõlled, és tégedet a’ más te nállad heverõ jussainak fel-fedezésére kötelez, mind ezen két esetekben nem a’ reája a’ felelet: hogy én nem tartozom az én jussaimat fel-fedezni; hanem maga a’ Természeti igazság azt kiáltya: Redde unicuique quod suum est: Add viszsza kinek kinek a’ magáét. — Harmadik eset az; a’.midõn ebbõl a’Világból bútsúzol, és a’ te Lelki-isméreteddel számolsz, hogy kinek mivel tartozol. — Vagy talám ekkor-is azt tartod, hogy én nem tartozom az én jussaimat fel-fedezni ? — Testáló mi vagy te? a’ Jésus Tanítvánnya-é? ha a’ Jésus valóságos Tanítvánnya, tuddmeg, hogy keresztényi kötelességed az, békélly-meg elõszször a’ te Felebarátoddal, és úgy költözz-ki ebbõl a’ Világból, és ollyan keresztényi bátorsággal menny a’ te mennyei Bírád eleibe, a’ ki elõtt soha

t rdelt9_501-588ig.qxd

554

2007.07.21.

22:46

Page 54

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

meg ne szégyenlhessed magadat, hogy te a’ te Felebarátodat meg tsaltad vólna kijöveteleddel. Mert a’ ki halála történetére a’ maga titkos adósságait fel nem fedezte, az a’ maga Felebaráttyát örökre meg-tsalta. Hogy ha pedig azoknak száma közzül való vagy, a’ kik a’ Természeti erköltsi Törvényeken kívül más Törvényt esmerni nem akarnak, tudd-meg azt, hogy a’ Természeti erköltsi Törvényeknek fõ, és kérdésbe se hozható pontya a’ mi Felebarátinkra.nézve az; ,,a’ te Felebarátod tör„ vényes jussait se életedben , se halálodra „ semminémü tselekedeteddel meg ne sér„ tsed.“ Midõn pedig azt mondom, hogy te a’ titkos adósságaidat a’ te halálod történetére fedezd-fel, nem következik, hogy a’ te házadnak titkos környül-állásait fedezd fel a’ Testamentomban. Azt nem mondom , sõt nem-is javaslom; hanem inkább azt mondom, hogy a’ te hivatalos jegyzõ könyveid szolgállyanak tenéked ollyan titkos könyvek hellyett, a’ mellyekben a’ te titkos környül-állásaidat fel-jegyezzed. P. o. Te ki-árendáltad az NN, pusztát; jegyezd-fel minden életre az Árendás levelet (Contractum Arendatitum) az árenda folytatásának módját, jövedelmeit, hasznait, kárait; ’s ezeket mind azért, hogy minden esetre a’ te maradékid akár az árenda folytatása esetére, akár az árendából eredhetõ pernek folytatására a’ te jegyzõ

könyveidbõl utasítást vehessenek. Így tselekedj zálogos a’ te zálogoddal; így számadó a’ te számadásaiddal, és az efféle titkos környül-állásokat soha se szükség a’ Testamentomba bé-iktatni, mivel a’ Testamentom nem az én titkaimnak oknélkül való fel-fedezését, hanem dolgaimnak okos el-rendelését foglalja magába. — Hasonlóképpen mitsoda, minémü jussaidat tárgyazó Leveleid vagynak? a’ Testamentomba be-iktatni sem nem szükség, fem nem tanátsos. — E’ szerént a’ Testamentomod tsupa rendelést foglallyon magába. És így egy két szóval említvén, hogy minthogy halandó vagy, kívántad a’ te házadat, ’s Istentõl vett javaidat minden esetre még a maga idejében el-rendelni; továbbá ekként teheted: ,, Minémû java„ kat bírok háládatos emlékezetû eleim„ nek Atyai gondosságából, minémüeket „ kerestem Isten után tulajdon fáradtsá„ gom által, mind ezeket akár valóságos „ birtokomban, akár birtokomon kívül „ légyenek, az arra rendeltetett jegyzõ „ könyveim meg-fogják mutatni. Midõn pedig azon Személlyekre jössz, a’ kiket a’ te Testamentomodnak tárgyaivá tettél, ezen személlyek eránt a’ testálásban következendõ rendet tarts: Szükség tenéked Elsõben meg-emlékezni azokról, a’ kiket az Isten a’ te Lelkedre kötött. Másodszor azokról, a’ kikhez te köteteles háládatossággal tartozol, Ff

4

555

t rdelt9_501-588ig.qxd

556

2007.07.21.

22:46

Page 56

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

Harmadszor azokról, a’ kikkel te a’ te szüksegéden kívül félre-tet javaidból jól tenni, úgy-is mint Polgár, és köz-Társ, úgy-is mint Keresztény, tartozol; annakokáért I-sõ Rendbe jöjjenek a’ te Feleséged, és Gyermekeid; mert ezeket az Isten a’ te Lelkedre kötötte, és hogy mint hagytad ezeket, az Isten számot kért té tölled: a’ mi tehát a) A’ Feleségedet illeti: itt 1. szükség meghatározni azt, a’ mivel nékie tartozol, vagy úgy mint Férj, és házas Társ, vagy úgy mint tsupa adós. Az adóssághoz tartoznak: a) Az önként ígért Jegy-ruha, (Dos contractualis) mivel a’ Törvényes Jegy-ruha nem önként való, hanem Férfiúi Törvényes adósság. b) A’ hozadék, (Allatura) a’ mit tudni-illik a’ Feleséged kész pénzben, avagy ezüstben, aranyban? vagy más egyéb dolgokban a’ te házadhoz hozott, és a’ mellyek vagy meg-vagynak a’ magok természeti valóságokban, vagy pedig a’ te hasznodra, és miképpen fordítottad? A’ Felséges Királyi Törvényes Udvar’ Végezése szérént igaz ugyan, hogy nem elégséges az Aszszonynak a’ Férfi házához hozatott jószágnak valóságát, és mennyiségét a’ Férjfinak tsupa Testamentoma által meg-mutatni; azért, minthogynémelly Férfiak Feleségeikhez viseltetett indúlattyokból az ollyan nemü jószágot az örökösöknek sérelmére felette sokra vallanak; annyit mindazonáltal min-

den Férfi a’ maga Testamentomában tehet, sõt Lelki-esmérete szerént-is tartozik tenni, hogy Felesége hozzá hozott jószágának valóságáról ’s mennyiségérõl hiteles utasítást tegyen illy formán: Az én Feleségemnek az Anyai jusból jutott 600. R. f. melly a’ Sopronyi árvák’ kassájába vala be-téve. Ezen 600. R. forintokat én 1781dik Esztendõben obligatiora fel-vettem, mint ezt az árvák közönséges hívatalbéli jegyzõ könyve (Protocollum officii pupillaris) bizonyíttya, mellyeken én a’ Bangoti hegyen lévõ szö!lõmet vettem ’s a’ t. Ha tehát illyen formájú utasítást hagytál Feleséged ószágáról (investita allatura) akkor a’ Feleségednek a’ te halálod után nem kell Pontiusról Pilátusra, Prokátorról Bíróra futkosni; hanem tiszta lévén a’ dolog, Feleséged a’ maga hozadékját bizonyosan meg-kapja. — Így tselekedj Elsõ, Második, ’s több következhetõ Feleségeidnek hozadékjaival, azzal a’ jegyzéssel, hogy nem szükség a’ Testamentomban Ádámtól le-nyúló hoszszas mutogatásokkal élni; hanem elég itten velõsön és fontosan ki-tenni, mi és mennyi vólt a’ hozadék; mitsoda jószágban fekszik, és hogyan adattassék-ki, a’ többit a’ jegyzõ könyv pótolja-ki. Azt pedig itt el nem mellõzhetem, hogy némellyek a’ hozadéki pénz fejébe valami’ jószágot adnak az özvegynek, és maradékinak zálogban, mint ennek viláZ

3

557

t rdelt9_501-588ig.qxd

558

2007.07.21.

22:46

Page 58

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

559

gos nyomát láttyuk Verbõtzi II. Része 14dik Titulusában. De te azt soha meg ne engedd, hanem így rendeld, p. o, a’ Feleséged allaturalis 2000. R. forintból álló pénze a’ jószág jövedelmébõl fizettessen ki, ha lehet. Ha pedig nem lehet, úgy a’ jószágra költsön vétettessenek-fel 2000. R. forintok, és úgy fizettessék-ki az özvegy. Hogy pedig ezen hozadéki pénz fejébe a’ jószágnak valami része az özvegynek zálogúl adattassék-ki a’ pénz le-tételéig, tellyességgel meg ne engedd következendõ okokból: mert; az illyen rendû zálog nem egyéb, hanem Per-mag. 2. A’ tapasztalás bizonyíttya, hogy a’ fortélyos maradékok, ’s a’ késõ idõk a’zálogot úgy meg-homályosíttyák, hogy az a’ féle zálogok által a’ jószágok a’ magok törsökös birtokossaiktól örökre el-esnek. 3. Könnyebb a’ jószág 2000, R. forintos terhit obligatio szerént ki-fizetni, mert világos; mint sem egy homályos meg-avúlt zálogot ki-váltani. Ezek után tégy rendelést arról a’ mellyel te a’ te Feleségednek úgy tartozol, mint házas társ: (b A’ te Feleségednek sorsához illendõ tisztességes tápláltatására mind addig, míg a’ te nevedet viseli, köteleztetel, és így ezen kötelességed még a’ te halálod után való idõre-is ki-terjed, a’ mennyiben ezt a’ te tehettséged meg-engedi. — Annakokáért

Félre tévén minden indúlatokat vesdmértékben a’ te feleséged hívséget, kedved szerént Való ’s kedvetlen állapataidban hozzád mutatott szeretetét; fusd-el egész életedet, és húzzad Hitvesednek tselekedeteit egy tsomóban, és ha hívnek találod, hitetlen hozzá ne légy, mert tudd meg, hogy nintsen nagyobb vétek mint barátodat háladatlansággal meg bántani, már pedig a’ te feleséged nem egyebed vólt tenéked, hanem egy örökös hites barátod. Mutasd-meg tehát ebben a’ te hozzád való háládatosságodat, hogy hívségének jutalmául, az õ tisztességes tápláltatására (akkor nevezetesen, midõn magának semmi javai nem vólnának) elegendõt rendelj, meg-érdemli ezt egy hív Társ mindég; mert tsak 3 esztendõs hív szolgájának-is ki-vel egy jó Gazda valamit, oh mit nem érdemel-meg egy szegény Aszszony, a’ ki egész életét, egyetlen egy ember örömének és szomorúságának feláldozta? Be tetemesen vétkeznek hát azok a’ férjfiak, a’ kik el-hagyatott Özvegyeknek nem hogy elegendõ élelmekre való jószágot hagynának, sõt fülig torkig érõ adósságban hagyják; oh férjfi tudd meg, akár ki légy, hogy mind ezekrõl számot kelletik adni ama’ napon! Némellyek feleségeikrõl így rendelik: A feleségemnek hagyok 4000 forintot, mellynek hasznát végye míg nevemet viseli, ha pedig férjhez mégyen, adattassa-

t rdelt9_501-588ig.qxd

560

2007.07.21.

22:46

Page 60

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

nak-ki nékie 200 300 forintok, a’ többi pedig maradjon az örökösöknek. . — Ezt én nem hagyom helyben. — Soha se kell feleségednek szerentséjét, kivált ha iffjantan hagytad-el meg-akadályoztatni, meg-akadályoztatod pedig úgy, ha tsak 200, 300 forintot (értvén a’ köz-renden és sorson felül helyheztetett személyekröl) hagysz nékie, mert meg lehet, hogy illyen kevéssel sorsához illendõ férjfihoz nem mehet. Sõt ha feleségednek hívségét . tapasztaltad így rendeld: A’ feleségemnek hagyok 4000 forintot mellyet míg nevemet viseli használni fogja, ha pedig szerentséje akad, akkorra hagyok 1500. olly móddal, hogy a’ tõkéhez se maga se jövendõbeli Ura ne nyúlhasson, hanem tsak a’ tsupa interessét használhassák mostani Feleségem’ haláláig, ennek halála után pedig az én Törvényes örökösimre száljon: vagy ha jószágról vagyon a’ szó így rendeld : a’ Liptai határon fekvõ 24. kaszásra szabott rétemet Feleségemnek hagyom arra az esetre ha szerentséje akadna; úgy mindazonáltal, hogy azt se maga se Ura se el ne adhassa, se el ne zálogíthassa, sõt tsak egy krajtzárig se terhelhesse-meg; hanem halála napjáig használhassa, halála után pedig minden Törvény, és teher nélkül az én Törvényes örököseimre viszsza-szállyon: Ezt hogy se maga se Ura el ne adhassák: azért tettem oda, mert vagynak ollyan betsületes Férfiak, a’ kik Feleségeik’ jószágainak

jószágainak hamar véget vetnek, ’s azután se magának se Feleségének nintsen; azért-mindég úgy kell a’ rendelést tenni, hogy a’ tõkét soha’ se lehessen el-idegeníteni azomban a’ hasznot mindég lehessen. venni; és így az Aszszony-is ment lészen prédáló Urának, vesztegetõ szándékaitól, sõt ha éppen második Urával nem lakhatna, maga a’ jószág jövedelmébõl hóltig e1-élhetne. Hogy ha pedig Feleséged nem kedved szerént való vólt, (ha tsak hitetlenül, és ok nélkül el nem hagyott) jusson eszedbe, hogy mikor Testamentomot tsinálsz a’ sír-szélén állasz, a’ holott mind azt a’ mi tégedet valaha méltán vagy; méltatlanul terhelt le kell vetkezni, le kell nevezetesen ekkor a’ boszszú-állásnak kívánságát vetkezni, tudod-é azt, hogy ha jó két esmerõsek a’ kik jó darab ideig egy társaságban vóltak, ámbár sokát tzivódtak veszekedtek-is együtt; akkor mindazáltal mikor egymástól úgy meg-válnak, hogy öszve-jutásokhoz talám reménységek nintsen egy mást könyvezve meg-ölelik, kezet fognak, ’s úgy bútsúznak-el egy mástól ilyen társaságban vóltál t.e-is a’ te Feleségeddel, mikor Testamentomot írsz, bútsúzol és emlékezz-meg hát arról a’ mi vólt, hanem a’ jusson eszedbe hogy társad volt a’ kivel az életnek terhét hordoztad és rendelly nékie avagy tsak annyit , hogy halálod után a’ te gyalázatodNn

561

t rdelt9_501-588ig.qxd

562

2007.07.21.

22:46

Page 62

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

ra, a’ te neved alatt más ajtaján alkalmatlankodni né kénteleníttessen. Ha vagyon annyi érteked hogy az özvegyi részt, mellybõi tudni-illik Feleséged, halálod után éljen, külön teheted, azt nagyon javaslom, úgy tudni-illik, hogy szakaszsz-ki különösen egy jószágot vagy Kapitalist, mellyböl özvegyed addig míg nevedet viseli élhessen: ez a’ rész külön légyen a’ gyermekek részétõl: ha pedig ez tõlled ki nem telik, erre ,az esetre így rendeld: hogy Feleséged a’ tölled maradott keresett jószágnak tsendes birtokában, mind addig valameddig nevedet viseli maradhasson és addig az ideig a’ gyermekektõl, ha szintén az ember kort el-érték vólna-is semmi szín alat ne háborgattathassék; mert imhol a’ mindennapi példák mutattyák, mint nem tsinálnak a’ jó fiak szegény annyokkal, alig hunyta-bé az Apjok a’ szemét, már a’ fiak tele vagynak az osztály füstel. — Hogy a’ gyermek az Annyára szorúljon benne semmi erõltetés nintsen; de hogy az özvegy Anya gyermekeire szorúllyon, e’ tsak ugyan az én szemeim elõtt illetlen. b) A’ mi pedig gyermekeidet illeti, ámbár esméred-is gyermekeidnek hajlandóságait: mindazonáltal az õ neveltetéseknek módját kinek kinek jövendõ állapatjához képest a’ Testamentomban éppen meg-határozni, nem egy keskeny látású halandó embernek sorsához való, Atyai

kötelességednek eleget tettél, ha férjfi gyermekeidnek személlybéli neveltetéseket (minthogy az Aszszonyok a’ férfi gyermekek nevelésére közönségesen alkalmatlanok ) egy jó lelkû okos Tútorra bíztad. A’ mi pedig a’ Te gyermekeidnek hagyandó jószágot illeti, jegyezd-meg: ha Törsökös keresõ vagy 1. Szakaszsz-ki jószágodból külön külön mindeniknek sorsához illendõ neveltetétésére valami bizonyos summát, hogy szint úgy a’ gyermek-is tudja, mi az õ költségének mértéke, és magát ahoz alkalmaztassa , hogy még idejében szokjon a’ mértékletes költséghez. Roszszúl tselekesznek tehát azok az Anyák és Tútorok, a’ kik minden kis firkálásokra az árváknak küldik a’ pénzt, úgy hogy egy közönséges rendû árvánák-is esztendei költsége a’ 400. 500. forintot-is meg-haladja, a’ gyermek azt gondollya, hogy a’ pénz az égbõl húll, hozzászokik a’ bõ költéshez, és egy prédáló leszsz belõlle. 3. Ha jó Polgárokat akarsz gyermekeidbõl tenni, azt rendeld, hogy senki-is férfi gyermekeid közzül addig míg maga erejétõl tisztességes állapotra nem verekedik, az osztályos részt a’ jószágból ne kívánhassa: e’ nagy ösztön leszsz arra hogy iparkodjon, és magát hasznos Polgárrá formálhassa. A’ melly gyermek tsupán tsak az Apja jószágára támaszkodik, és valami tisztességes állapotra, melly Apja jóNn

2

563

t rdelt9_501-588ig.qxd

564

2007.07.21.

22:46

Page 64

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

565

szágán kívül-is el-tudja tartani nem törekedik, abból minden esetre mitsoda Polgárt várhatol? Ellenben ha tudja, hogy nints mire támaszkodni, azonn iparkodik hogy valamire mehessen; és a’ ki tudja hogy keresik a’ kenyeret, az ollyan az Apja jószágát-is meg tudja hetsülni. Itten a’ jöhet kérdésbe, hegy lehet leg-jobb móddal hagyni a’ gyermekeket? Erre egyik azt mondja; ha jószágodnak örökösid mellett való meg-maradásokat akarod: jószágodat soha se engedd gyermekeid által fel-osztani; de azomban egy gyermekedet se sértsd-meg, hanem így rendeld: hogy a’ nagyobb vagy öregebb légyen minden elsõ szülötteivel firól fira a’ jószág birtokában következendõ fel-tételek alatt: hogy a) a’ jófzág birtokossa a’ több ágaknak valami te tolled ki-vetett, és a’ jószág közönségesen be-jönni szokott jövedelmeihez szabott summa pénzt, mint valami árendát tartozzon esztendõnként fizetni. 2. A’ jószágból tsak egy talpalatnyit el-idegeníteni, el-adni, el-zálogosítani, vagy adóssággal meg-terhelni a’ jószág el-vesztése alatt szabad ne légyen. 3. Ha a’ nagyobbiknak magva szakadna, a’ közelebb való vér iktattassék-be a’ jószágba. — Így a’ jószág mindég a’ Familiánál marad, a’ gyermekek meg nem sértettetnek; mert sorsokhoz illendõ fizetések vagyon: ’s minthogy jószág dolog nélkül mint a’ sült" galamb nem repül szájokba., magok-

is iparkodnak magoknak valamit szerezni, és hasznos Polgárok lenni: de még az öreg se fog jószágot prédálni, mert a’ keze meg van kötve; de gazdálkodni-is fog, mert tudja hogy tsak árendás, és adóssa az Attyafiainak, kiknek minden Esztendõben bizonyos summát le kelletik tenni. Mások ellenben azt hiszik, hogy az Atya a’ jószágot oszsza-fel gyermekei között. Nékem magamnak-is úgy tetszik, hogy akármint okoskodjunk, tsak hogy a’ Hazafiak bóldogságára ügyelõ hatalom a’ Polgári Törvényeknek szentségére vígyázzon, nem lehet se jobb se szentebb, sõt magával a’ Polgári Társaság’ bóldogságával, ’s fennállásával meg-egyezöbb rendelés, mint midõn a’ jószág a’ Törvény értelme szerént ha mindjárt egyenetlen részekre-is; de tsak ugyan fel-osztatik a’ gyermekek közt. Rendelje-el azért minden Atya a’ maga javait úgy, a’ mint a’ maga tulajdon Háza’ ’s gyermekei állapottya’ ’s hajlandóságaihoz képpest leg-jobbnak, ’s leg-alkalmatosabbnak gondolja lenni, * (* Sokszor megesik, hogy az Ágok között fel-osztandó osztályos jószágnak el-osztásában egyik vagy a’ másiknak magva szakadása történetére, kivált a’ késõbb idõk után a’ jószág birtokába való jutásban, és iktatásban a’ Nemzettség (Genealogia) iránt külömb külömbféle akadékok támadnak; sõt közönségesen egy egy nehezebb dolog nintsen, mint a’ száz felé elágazott

Nn

3

t rdelt9_501-588ig.qxd

566

2007.07.21.

22:46

Page 66

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

Ez alkalmatossággal egy kérdés jönelõ, de a’ melly a’ hatalmas nagy. Keres kedõket illeti, tudni-illik

Mitsoda rendelést kell tenni a’ nagy kereskedõnek a’ maga a’ portékákban, ’s külömben-is készen heverõ pénzeirõl? Tsalhatatlán igazság az, hogy a’ kereskedésnek virágzása abban áll midõn nagy roppant Tõkék (Kapitalisok) kerengenek a’ kereskedésben: Senki azért a’ kereskedést érzékenyebbül meg-nem sebesíti, mint a’ ki a’ kereskedésben forgo és kerengõ Tõke pénzeket az õ rendes kerengésébõl (Circulatziojából) ki vészi. Illyenek azok a’ kereskedõk, a’ kik a’ magok Leányokat sok Tiz ezer forintokkal olyan embereknek adják férjhez, a’ kik nem kereskedõk: Vagy pedig olyan gyermekeket hagynak magok után, a’ kiknek sem Attyoktól ûzött, sem más nemû kereskedésre semmi hajlandóságok nintsen, és így Attyoktól maradott Summa Pénzt, az az a’ kereskedésnek lelkét magok között darabokra fel-szaggatván, magának a’ kereskedésnek-is,- a’ melly az Országok boldogságának egy leg-nevezetesebb és’ sírosabb tsemetéje ’s plántája, nyakát szegik; Annakokaért: Minden hatalmas kereskedõnek azt Javaslom, hogy olly rendelést tégyen, hogy ha a’ gyermekeknek a’ kereskedésre hajlandóságok vagyon: a’ meg-maradott, ’s a’ kereskedésben forgó Pénznek azonnal tulajdonossi lehessenek; hogy ha pedig hajlandoságok a’ kereskedésre nintsen, ekkor a’ tõke Pénz az egész kereskedés-

késõ Unokáknak magokat az eredeti Törsökre hitelesen fel-vinni: az efféle esetekbõl majd minden nap származó és származható pereknek eltávoztatására vallyon nem vólna-é jó e’ következendõ tanáttsal élni: Elõszször. Hogy minden a’ jószágnak elsõ szerzõjétõl származandó Atya és Anya, a’ maga gyermekeinek nevét, születésének napját, és Esztendejét a’ Familia leg-öregebbjének azonnal küldje-meg: e’ pediglen azt az arra rendeltetett Familia nevek’ Lajstromába jegyezze fel; az Atyáktól és Anyáktól fel-küldettett Kereszt Leveleket a’ Fa milia Levél tárjába (Archívumába) tegye-bé. — Ez a’ Név-Laistrom, ha mód vagyon benne, minden Esztendõben a’ Kereszt-Levelek’ egybe-hordozásával szorossan meg-visgáltassék, ha vallyon fel-vagynak-é a’ nevek pontosan jegyezve, és megegyeznek-é a’ Kereszt-levelekkel, vagy sem? — Ennek a’ Laistromnak az a’ haszna lészen, hogy a’ Birtokosnak magva szakadása után 100. Eszttendõ múlva-is egyszeribe tisztán és bizonyosan meg-lehet tudni, ki a’ magtalan birtokoshoz közelebb való ág, ’s nem kell Káptalanról Káptalanra futkározni. De ezen kívül Másodszor. Minden Ág tartson a’ maga Ágát illetõ Ág név Laistromot (Tabella Genealogica Lineas) ebben a’ Laistromban hasonlóképpen fellégyenek az Ág’ öregbikénél jegyezve ebbõl az ágból származottaknak neveik magok Kereszt Leveleikkel együtt, a’ születés rendje szerént: pontoson. — Ennek a’ Laistromnak az a’ haszna lészen, hogy az Ág osztályban az osztályos jószágból kinek kinek mennyi jut, pontosan fogják tudni, ’s e’ szerént sok Atyafiak között eredni szokott perek el-fognak távoztatódni, ’s nem leszsz szükség költséges Inquisitiokat tétetni.

Nn

4

567

t rdelt9_501-588ig.qxd

568

2007.07.21.

22:46

Page 68

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

569

Sel edjütt, vagy egy különös személynek, vagy egy kereskedõ Társaságnak (Compagnie.) Jó kezesség alatt által adattassék, minden fertály vagy fél Esztendõben szoross szám vétettessék; a’ gyermekek pedig az által adott Tõkének Interessét húzzák: Sõt idõvel a’ Kapitálist magát-is, de tsak lassan lassan meg-lehet kezdeni, tsak hogy. egyszeribe nagy Summák a’ kereskedésbeli Pénz kerengésbõl, melly a’ kereskedésnek lelke, ki ne mennyenek, Hogy ha pedig illyen esetekben a’ kereskedõnek Leánya volna, tehát az ollyan, kereskedõnek a’ ki illyen Leányt el-venne, tudni való hogy az illyen tõke pénzhez, minden idegenek felett mást meg-elõzõ jussa volna: Hogy ha pedig a’ Leány se menne kereskedõhöz, akkor a’ Leány se kaphatna, nagy darab Kapitalist, hanem bizonyos ideig az ötet illetõ Interessel elégedne meg. — Már most azt kérdem, mit vétkezne az illyen Atya? a’ maga gyermekeinek ki adta a’ magokét, még pedig okoson; mert fellyebb mondám, hogy soha sem kell az Atyáknak egyszeribe mindjárt a’ gyermekek orrába akasztani a’ Capitalist, mert végére járnak, elég nekiek elsõbe a’ bizonyos Interes: azonban a’ kereskedésnek-is következésképpen a’ Társaságnak - is meg-adja a’ magáét; mert a’ kereskedõ háládatossággal tartozik a’ kereskedésnek, minthogy ennek köszönheti vagyonnyait. Jussa

vagyon tehát mind a’ Tarsaságnak, mind magának a’ Kereskedésnek , hogy az ollyan kereskedõ, a’ ki magát a’ kereskedésbõl fel-vette, hogy a’ kereskedést megbetsülje, tehetsége szerént gyarapittsa, nem pedig nyakát szegje: nyakát szegi pedig az ollyan kereskedõ a’ kereskedésnek, a’ ki szép summájú tõke Pénzeit, a’ kereskedésre semmi hajlandóságot] nem mutató gyermekei között fel-darabolja, a’ ki hogy Házának Isten tudja mitsoda ditsõsséget szerezzen, Leányait nagy rendi Emberekhez, szép Summákkal ki adják. — Meg-hiszem; de a’ mi kereskeskedö Leányaink- is nagyon vágynak ám Hadi Tisztekhez menni, de a’ kik nagy Summákkal akarnak házasodni. — Igaz hogy az illyen Leányok tsak hogy árruban ’s kotya vetyére nem botsátják magokat a’ férjhez menetelben, holott bár tsak meg-gondolnák, hogy semmi-is ngyobb gyalázatjokra nem szolgálhat, mint mikor az Ember magát Pénzen adja el, és ha Pénze nem vólna, nem betsülnék: és hogy végtére: nagyon Ingadozó fundamentum az, a’ hol a’ házassági szeretet nem a’ sziveknek egymáshoz való hajlandóságain , hanem tsak egy tsupa történet kezében levõ jószágon fundáltátik, de a’ mit a’ Leány meg-nem tud gondolni, avagy magok a’ kereskedõ Atyák tudnák meg-gondolni, hogy sem a’ kereskedésen nagyobb sebet nem ejthetnek, sem a’ ke-

t rdelt9_501-588ig.qxd

570

2007.07.21.

22:46

Page 70

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

571

reskedéshez és a’ társasághoz nagyobb háládatlansággal nem viseltethetnek, mint, mikor a’ nagy Summájú tõke Pénzeket, a’ Pénz kerengésébõl ki veszik. II-dik Rendbe jöjjenek a’ testamentomodban azok a’ kikhez köteles háládatossággal tartozól. Illyenek a’ te hív szolgaid, szolgáloid, a’ te jó-téteményedre szorúlt szükölködõ szüléid, valóságos (de nem Poharazo) Barátid, kiknek talám jó-tanátsokkal sokszor éltél, és mind azok, kik a’ tehozzád való indulatjokat, ’s hajlandoságokat te hozzád tselekedettel megmutatták. III-dik Rendbe jöjjenek azok, a’ kikkel a’ te szükségeden kivül félre tett javaidból jót tenni, mint köz-Társ, Polgár, és mint Keresztyén tartozol; ebben a’ rendben mindenek elõtt leg-alsó helyet foglal. 1 A’ Fejedelem, a’ Hazának édes Attya, és az Ország személyesse a’ kiben a’ közönséges boldogságra ügyelõ és véghez vivõ hatalomnak pontjai egybe-húzódnak: (concentraltatnak.) Polgár akár ki légy tudd-meg-azt, hogy Isten után mindent a’ mit nyertél a’ te Fejedelmed szárnyai alatt nyertél, az õ oltalma alatt kereskedtél, tanultál. Emlékezzél meghát a’ te Fejedelmedrõl akkor mikor e’ világból ki méssz: ne félj, mert meg-nem eszi, meg-nem issza, hanem a’ te Felebarátaid hasznaira úgymint az Oskolák, Utak, közönséges épületek tsinálására, és

a’ szenvedõ emberiség fel-segíttésére fogja fordítani. Nem kívánja pedig a’ te Fejedelmed, hogy ennyit vagy amannyit hagyj nekie; ha egy forintot hagysz-is háládatosságodat meg-bizonyítottad. — 2. A’ Fejedelem után a’ második helyet érdemlik-meg a’ mi békességes meg-maradásúnkért hartzoló, de a’ hartzban megszerentsétlenedett, ’s tagjaikban meg-károsodott ’s ez által a’ magok élelmek megkeresésére alkalmatlanokká tétetett nyomorék Katonák: Emlékezzél meg - ezekrõl Polgár a’ te ki meneteledkor; mert mikor jol laktál, éretted éhezett; mikor Te torkig ittál, éretted szomjuhozott, mikor te a’ tollas ágyban tsendesen nyugodtál, a’ puszta levegõ ég alatt a’ száraz földön fogait éretted kotzogtatta. Ímhol mind ezeket a’ te békességes meg-maradásodért szenvedte, íllõ hát hogy háládatos légy hozzája. Óh vajha minden Polgár, illyen rendû embereknek, avagy tsak 20. kr. testálna, Esztendeig Kapitális lenne belölle, ’s a’ Fejedelem kassája se terheltetnék annyira: Ezután 3. Minden Polgár a7 maga Rende ’s Hivatala gyarapítására, ’s az erre törekedõk szegényebb tehetségüek számára valamit hadjon: p. o. a’ ki tanulása után lett emberré az Oskolákra: a Mester-Ember, a’ mesterségre igyekezõ nevenydékek, vagy a’ Mester-Emberekké lenni akarok számokra. Mitsoda nehéz dolog hogy némelly külömben értelmes Iffjú külömben

t rdelt9_501-588ig.qxd

572

2007.07.21.

22:46

Page 72

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

573

Mester-Emberré nem lehet, hanem ha valamelly Mester-Embernek a’ Leányát veszi-el: Ezt a’ szokást a’ Mester-Emberek magok hasznokra ki faragták: De ennél rosszabb szokás- nintsen; mert a’ boldog házasságnak, és a’ mesterségre törekedõ igyekezetnek tzéljai ellen vagynak. — De a’ kereskadõ-is mikor testál el-ne felejtkezzék szegény el-esett (Bankroterozott) kereskedõ köz - társairól, hanem hagyjon valamit az el-esett kereskedõk kaisájába (Banquerot Cassa.) Mi a’ Bankerot Cassa ? Sokfzor meg-esik hogy egy betsületes értelmes kereskedõ ember, valami elõre által nem látható, és tsupa véletlen történetekbõl származó okokból el-esik (Bankretorozik.) A’ kereskedõ ha el-esett-is , ha jóltévöre akadna, még fel-tudná magát venni; de hól kapja azt a’ jóltévöt ? Mint hogy pedig a’ kereskedõ embert ’s ennek miképpen történhetõ el-esését, senki-is úgy megnem tudja itélni mint a’ kereskedõ, és senki-is úgy rajtok nem segithetne: ez okáért javaslanám, ha a’ kereskedõk abban közönségesen meg-égyeznének hogy egy Bankrot Kassát állittanának fel; mellyben minden kereskedõ Esztendõnként egy két forintotskát bé-tenne: halálakor-pedig bizonyos Summa Pénzt hadna, ez idõvel szép Summára menne. Ennek a’ Kassának mind a’ kereskedésre nézve, mind a’ szerentsétlen kereskedõkre nézve az a’

haszna lenne; hogy ha, p. o. valamelly kereskedõ világos probák által, meg-mutathatná, hogy ö nem restségbõl, és nem vétkes, hanem semmi Emberi elõre való látás nélkül történt okokból szerentsétlenné lett, egy néhány száz, v. ezer forintokból álló ’s a’ töke Pénznek interesséböl származandó Capitalissal ujra fel-segíttettnék, mellyet õ annakutánna boldogabb idõben a’ Kassának meg - fordítani, köteles volna. Hogy ha pedig illyen elesett kereskedõnek a’ kereskedéshez talám bizodalma ’s innen kedve se volna ’s talám külömben-is már hanyatlott idejében lenne, tisztességes holtig való tápláltatására napjára 20. vagy 30, xr. ki rendeltetnék: és ezen kassához az el-esett kereskedõnek özvegye és árvái-is hasonló jussal folyamodhatnának. Továbbá 4. Tégy a’ te jó téteményednek tzéljaivá ollyan rendû embereket, a’ kik minden Emberi segedelem kivül helyheztettve, vagy józan elméjek, vagy testbéli hijánosságok miatt magokra hagyattván magok élelmeket, tellyességgel meg-nem kereshetik: illyenek a) Azok e’ világon leg - szerentsétlenebb nyavalya török. b) Vakok. c) Tagjaiktól meg-fosztatott szerentsétlenek. d) Szegény betegek. e) A’ dologra alkalmatlan keskeny,

t rdelt9_501-588ig.qxd

574

2007.07.21.

22:46

Page 74

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

575

tehetségü öregek. Ezek azok a’ szegények a’ kik a’ kereeztyén irgalmasságnak, és adakozásnak valóságos tárgyai. 5-ször. Kiki a’ maga Hite és Vallása szerént, az Isten Házáról el-ne felejtkezzék, és 6-szor. Minden a’ maga rendû szegényeiröl, köz Társai el-hagyatott Özvegyeirõl és Árváiról meg-emlekezzék. C. A’ mi pedig a’ Testamentomnak külsö formáját, írásának módját illeti. — Némellyek szinte úgy gyönyörködnek (affectálnak) a’ tzifra Testamentomban: az utánnok hagyandó örökséget tudni-illik öszve meg-öszve fonnyák, abba ezer megezer fel - tételeket folyadékokat, ki - vételeket, ki-fogásokat (Clausulas, Exceptiones &c.) tésznek, — Te pedig ezekben ne gyönyörködj: hanem a’ te Testamentomod olly világos légyen, hogy még a’ leg-fortélyosább Prokátor-is szégyenljemeg magát, ha a’ te szavaidat el-akarná tekerni. — Te Testáló, úgy - é bizony hogy te a’ te Halottaidból nem fogsz feltámadni, és az életre viszsza jönni, hogy meg-magyarázhassad azt a’ mit az Élõk nem értenek; ha viszsza, nem jöhetsz ez életre, tehát tedd ki a’ te akaratodat olly világoson , hogy a’ te örökösid, és hagyományossaid magyarázó: Prokátorra, ’s Biróra ne szoruljanak. Hogy pedig mind ezek, a’ mellyeket az A. B. C. Betûk alatt mondottunk, an-

nál világosabbak, és érthetõbbek legyenek te elõtted, imhól ragasztok tenéked ide egy Testamentom formáját mellyet tsak ugyan -is nyakadba nem akasztok, hanem adhatsz hozzá, el-vehetsz belölle, a’ mint tetszik változtathatod, mert tsak a’ rendit, és külsõ formáját akartam elõdbe terjeszteni. §. 198. Testamentom Formája. N. N. Andrásnak Háza’ ’s javai iránt tett utolsó Rendelései. Én alább-is meg-nevezett N. N. András, azokat a’ mellyeket az Isten én reám bízott e’ Világból való ki-költözésem alkalmatosságával jó Rendben és karban hagyni; halálom után maradandó javaimból pedig mellyeket Isten kegyelmébõl vettem, rész szerént azokhoz, a’ kikhez háládatossággal tartozom, háládatos-vóltomat, a’ kikhez könyörületességgel viseltetni köteles vagyok felebaráti könyörülõ indulatomat meg-bizonyitani kötelességemnek esmérvén lenni; mind ezeket a’ töllem fel-tett tzélokra, még pedig halandó sorsomat jól esmérvén, minden megtörténhetõ reménytelen esetre még mostani mind testemre, mind elmémre nézve egésséges Állapatomban kivántam el-rendelni: Annakokaért Minthogy e’ jelenvaló Testamentomomnak tárgya tsupán tsak Házamnak ’s

t rdelt9_501-588ig.qxd

576

2007.07.21.

22:46

Page 76

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

javaimnak törvényesen és okoson lehetõ el-rendelése; innen az én javaimnak mennyisége és minémüsége iránt, a’ mennyiben ezeknek akár az én Rendeléseimre némü némü bé-folyása lenne; akár pedig ezeknek tudása valami tekintetben az én halálom után az én törvényes örököseimnek mint halálom után való személyeseimnek szüséges vólna, ezen örököseimet az én jegyzõ könyveimre Levél laistromaimra utasítom: Továbbá mennyi és minémü nyilván való az az tulajdon kezem irásával meg-esmértetett adosságaim légyenek, minthogy ezeknek, e’ jelenvaló Testamentomi meg-esmérés nélkül-is, az én kézirásaim elég Tanúbizonyságai, azért itten azokról emlékezetet tenni szükségtelennek látom lenni; hanem azon adosságaimat, a’ mellyek tulajdon kezem irásával nem hiteleztettek, de a’ mellyek az én valóságos adosságaim, ne hogy ezeknek el-halgatásával az én hitelezõim igaz és Törvényes jussait meg-sértsem egy felöl, más felöl pedig ne hogy ártatlan örököseimnek tsak tsupa híjában való költséges perre szolgáltassak alkalmatosságot, következendõ módon fedezem fel: a) N. Sándor kereskedõ Boltjában . . . . . . . . . 78 fl. b) 1769-dik Esztendöben. N. N. Istvánnak elõ pénzt akárván adni, azonn hirtelenséggel nállam pénz nem vólt, ’s úgy kértem és

és nyertemköltsön N. Jóséf Uramtól, kötelezõ levél nélkül . . . 500 fl. ’s a’ t. Mind ezen pedig, mint más több adosságaimnak ki-fizetéseket a’ midõn örököseimnek lelkekre kötném, az adosságoktól meg-maradott javaimról, következendõ Rendelésemet teszem. 1-mo Kedves Hites Társam és Barátom Hajnali Susánna, a’ maga hozzám éle- temben mutatott hívségének jutalmául, reám nézve pedig Háládatosságomnak Tanubizonyságáúl, vegye azt, hogy mind addíg mig nevemet viseli, tõllem maradott javaimnak tsendes és békességes birtokában meg-maradjon, ’s mind addig gyermekeitõl semmi szin alatt ne haborgattassék ugy-mind-azonáltal hogy a) A’ joszágot illendõ állapatban tartsa: b) A’ joszágbol semmiféle szin alatt semmit-is el-ne idegenitsen, el-ne adjon, el-ne zálogositson, sõt még tsak egy krajtzár terhet se tehessen reája a’ Nemes Vármegye hire nélkül: hogy ha pedig c) A’ joszágbol valamit vagy el-adna, vagy el-zálogositana, vagy akármikévés terhetis venne a’ Vármegye hire és hellybe hagyása nélkül, ekkor az el-adás, el-zálogositás ugyan semmit se érjen, a’ zálog pénz mindazonáltal a’ fenn nevezett 2ooo. fl. Allaturalis Pénzbõl huzatassék ki, maga pedig a’ Joszág további Birtokától azonOo

577

t rdelt9_501-588ig.qxd

578

2007.07.21.

22:46

Page 78

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

nal el-essék, és a’ joszág ha a’ gyermek a’ 24. Esztendõt meg-ütötte nékie, ha nem; úgy a’ gyermekek Tutorának által adattassék, maga pedig az özvegy, a’ tõllem ki vetett, ’s az f. betû alatt ki tett özvegyi részszel elégedjen meg. d) A’ gyermekek számára ki vetett részt pontoson ki adja. e) Hogy ha pedig szerentséje akadna a’ férjhez menetelre: azon esetre a’ joszág vagy a’ joszág kormányozására immár alkalmatos nagyobbik gyermeknek, vagy e’ hijjával a’ gyermekek Tutorának adattassék által. Minthogy pedig én a’ már említett hites Társamnak Anyai jussából jutott, és a’ Debretzen Várossa Árvák hivatalbeli Pénz-tárjában (Kassájába) le-tett 2000. forintokat fel-vettem: melly 2000. forintokkal kezdettem, ’s indítottam megkereskedéseimet, mesterségemet; (már itten tedd a’ mint tudod, a’ szükséges, de tsak velõs környül-állásokkal?) Ez okból rendelem hogy ezen 2000. forintok nékie férjhez menetele alkalmatosságával azonnal fizetessenek ki a’ joszág jövedelmébõl ha lehet, ha pedig né talántán ennek ki fizetését a’ környül állások meg-nem engednék, úgy inkább a’ joszágra 2000. forintok költsön vétettessenek fel, és úgy fizettessék-ki az én feleségem, nem pedig hogy valamelly Rész adattassék zálogban az Aszfzonynak, és a’ mellyet az Aszszony mind addig használna, mig az ötet illetõ

1000. forintból álló hozadéki pénze le-tétettetnék. Az a’ tisztelet mellyel az én gyermekeim még holtom után-is én hozzám kötelesek, nem enged ennékem leg-kissebb hellyet a’ kételkedésre a’ felöl, hogy ök ezen mostani Rendelésemet Pontban tellyesíteni fogják, tudván ezt, hogy az Aszszonyi hozadéknak, ’s ehez hasonló jussoknak fejében el-zálogosíttatott joszágok nem egyebek hanem valoságos per magok, mellyektõl az én maradékimat elõre meg-ójni, leg-alább meg-ójni kivánni egy Atyai érzékeny indulatból származott kötelességemnek esmérem lenni. Ezen allaturális Pénzén kívül hogy annál jobb szerentséje akadhasson; a’ Budaházy 2. kerekû Malmomat menyegzõi ajándékúl úgy adom, hogy holta napjáig használhassa, holta után pedig az én örökösimre száljon. f) Hogy ha pedig ezen fel-tétélek az én társamnak nem tetszenének, vagy pedig a’ joszág Bírásától akár mi okból-is elesne, özvegyi Részül, hagyok 365, forintokat, mellyeket a’ joszág örökösse, a’ joszág jövedelmébõl, akár fertály akár fél-Esztendõ számra tartozik ki fizetni mind addig míg az özvegy nevemet vizeli, az Allaturalis Pénzt ide nem értvén, a’ melly az özvegy Részen kivül fog ki fizettettni. g) Hogy ha említett társam nevemet viselö özvegy sédében Testamentomot akarOo

2

579

t rdelt9_501-588ig.qxd

580

2007.07.21.

22:46

Page 80

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

na tenni, az Allaturalis 2000, forinfjárol: ’s más egyébb tulajdonos maga javairól minden meg-határozás nélkül szabadoson, abból a’ joszágból pedig mellynek használó Bírásában ezen Testamentomom ereje mellett hagyom; éppen semmit sem; ha pedig ezen jószág jövedelmébõl valami ingó vagy ingatlan jószágot keresett vólna, illyen némü joszágnak felérõl, szabadon testálhasson, fele pedig maradjon az örökösöknek. II. Juliána kedves Leányomnak nevelesét kedves hites társamra, mind édes Annyára bízom, kinek férjhez menetelére rendelek, menyegzõi ajándékkal edjütt 400. forint. III. Két neveletlen Károly és István fiaimnak személybéli neveltetéseket, N. N. Joséf Úr gondviselésében, és oltalmazásában (Tutorságában) ajánlom; kit-is hogy rövid Summában mindent ki tégyek, arra kérek; hogy gyermekeim nevelésében tsupán tsak az a’ tzelja légyen, hogy belöllek Istent félõ, Fejedelméhez hív, Hazájához buzgó, Ember társait szeretõ, hasznos Polgárok lehessenek: Ezen gyermekeim iránt következendöket rendelem. a) Két fiaimnak neveltetésekre, hogy szükséget ne lássanak, de hogy ne-is bövölködjenek, és a’ predáláshoz jó ideje ne szokjanak, hanem még maga idejében mér lékletesen élni és nem tsak a’ tsupa készre-

támaszkodni, hanem tulajdon erejekkel-is valamit szerezni eleve meg tanuljanak, rendelek esztendõnként külön külön 100. fl. Ezzel az én fiaim úgy gazdálkodjanak, hogy többhöz mind addig, valameddig magokat tisztességes állapatra nem helyheztetik, just ne tartsanak, sem a’ jószágbéli osztályos Részt ne kivánhassák. Minekutánna pedig fiaim magok erejekkel, születése sorsokhoz illendõ tisztességes állapotra verekedtek, édes Annyok halála, vagy férjhez menetele után azonnal, (de nem elébb) a’ tõllem most mindjárt illetendõ osztályos jusnak birtokába léphessenek: melly szerént hagyom. Károly fiamnak, Tinódon lévõ nemes Curiámat, a’ hozzá tartozó földekkel kaszálo Rétekkel, és egy Berekkel. István fiamnak a’ Tinódi örökös és a’ Budai hegyen lévõ zálogos mind öszve 6. Táblákból álló szõlõimet, 2. Malmaimmal. Juliána Leányomnak a’ Veresmarti zálogos Portiomat: mellynek bírásában léphessen azonnal, mihelyt édes Annya nevemet többet nem viselné, ’s most említett Juliána Leányom-is már férjnél volna; hogy ha pedig még feleségem halála vagy férjhez menetelekor se ment volna Juliána Leányom férjhez, tehát a’ jószág, Leányom ferjhez meneteléig maradjon az erre rendelt Tutornak kezében. A’ Város kassájában lévõ 2000. for. Oo

3

581

t rdelt9_501-588ig.qxd

582

2007.07.21.

22:46

Page 82

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

kezes Pénz a’ több künn heverõ pénzeimmel edjütt említett gyermekeim között, három részekre fog fel-osztattni. Intem továbbá, sõt kérem tellyes Atyai szeretettel az én gyermekeimet, hogy valamint hogy én az én Atyai indulatomat, mindenik gyermekemmel; egyenlõleg kivántam éreztetni; úgy õk-is az én keresetemet ha szinte nem öregbithetik-is, de leg alább a’ magok gyermekeikre, következésképpen az én unokáimra a’ maga épségében által botsátani, és ez által mind Atyai érzékeny indulatomat õ véllek-is éreztetni, mind pedig emlékezetemet késõ maradékimba által plántálni fiúi szoross kötelességeknek esmérjék lenni: hogy ha pediglen valamellyik gyermekeim vagy maradékim közzül, a’ jószágot, a’ Verbõczy 1. Része 58-dik Titulussában megnevezett törvényes okok és eseteken kivül, tsupa hivalkodásból meg-terhelné, annyira a’ melly elébb hátrább a’ jószágnak a’ vértõl lehetõ el-idegenitését huzná maga után: illyen Atyafi a’ Vármegye által leg - fellyebb 2.3. Hónap alatt tejendö meg-visgálás után, a’ jószág további birtokátol, minden további perpatvar nélkül, maga személyében azonnal örökre el-essen: és a’ jószág a’ leg-közelebb való Atyafinak egy a’ Vármegyétõl ki küldendõ Szolga Biró és Eskütt jelenlétében, által adattassék: A’ jószág által vétele alkalmatosságával, megfog határozódni, hogy a’ jószágnak jöve-

delméböl mi fog az Adós Atyafi gyermekeinek illendõ nevelésére, mi fog az adosságnak Esztendönként lassan lassan lejendö ki fizetésére fordíttatni. Az adosságtól üress jószág, az adosságot tett Atyafinak (ámbár éljen-is) többé viszsza nem adattatik: hanem tsak a’ jószág rendes betsüjének 6. pro Centumával számlálando Törvényes Interessét fogja Esztendönként a’ jószág birtokassától venni: Az adosságot tett Atyafinak halála után (de nem elébb) a’ tölle el-foglalt jószág, az õ gyermekeire fog, minden leg-kissebb kérdés, vagy akadék nélkül szállani. IV. Az én szolgálatomban el-erõtlenegett régi hív szolgámnak, N. N. Martonnak hagyok egy Sessio földet szabad használásra, minden Robota nélkül, holta napjáig. V. Néhai N. N. Istvánnak, kinek sok rendbéli hozzám mutatott szolgálatjait eletében soha meg-nem jutalmaztattam, el - maradott két Árva Jósef és István nevezetû gyermekeirõl azt rendelem, hogy ezek Attyokhoz tartozó háládatosságomnal bizonyságául az örökös költségén Mesterségre adattassanak, a’ 3. fel - szabadúló Esztendeig Ruházattal tartassanak, és a’ szabadúló Pénz érettek le fizettessék: Továbbá. VI. Az én kegyes Fejedelmemnek, a’ Haza édes Attyának, a’ kinek szárnyai alatt Isten után holmimet gyûjötttem, háOo

4

583

t rdelt9_501-588ig.qxd

584

2007.07.21.

22:46

Page 84

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

585

ládátosságom tanúbizonyságáúl rendelek 100. fl. VII. Meg-emlékezvén arról hogy Polgár és keresztyén vagyok az én szenvedõ Ember Társaim számokra következendõ kegyes hagyományokat hagyok. a) A’ hartzban meg- sebesített, fl. ’s e’ miatt a’ szolgálatra alkalmatlan Katonák kassájába . . . . . . . . 20 b) A’ szegény Betegek Ispotálbéli Kassájába . . . . . . . . 10 c) A’ Vakok, nyavalya török, Bolondok Kass . . . . . . . . 10 d) A’ dologra alkalmatlan el-erötlenedett öregek Kassájába . . . . 10 e) Azon Hazámbeli Oskolák’ mellyekben Tanultam Kassájában külön külön . . . . . . . . 10 f) A’ Hazámbeli Templomra . 10 g) Az el-esett kereskedõk (Bankrot) Kassájába . . . . . . . . 10 h) Az én Rendemen levõ, megszükölködött Házi szegényekre, Árvákra, és Özvegyekre . . . . . 10 Utolján valamint hogy minden Pompa nélkül jöttem - bé az élet ajtaján úgy minden Pompa nélkül kívánok a’ Ha lál Országába bé-menni, azért rendelem hogy örökösim engemet ugyan tisztességesen, de nem Pompáson takarítsanak el, mivel a’ Pompás temetés a’ meg - holtnak sem nem hasznos, sem nem idvességes, az örökösönek pedig káros.

És ez az én álhatatos utolsó akaratom, mellyet-is tulajdon magam nevének alája írásával, és szokott Pecsétemnek melléje való tételével meg-erösítettem. Hajnalfalván Juniusnak 30-dik Napján 1797-dik Esztendõben. Bujdosó András tulajdon keze. (Pecsét helye.) §. 199. Minekutánna Testamentomodat igy el-végezted, olvasd meg-azt figyelmetesen, gyakran, vedd-elé hólnap, hólnap után, és ha látsz ollyast valamit, a’ mi felebarátod Törvényes jussait meg-sértené, változtasd meg, de soha-is indulatból megne változtasd; mikor már ekként egy nehányszor meg-olvastad, és semmi szükséges Változást nem itélsz benne tenni, viddel egy meg-hitt, de jól meg-hitt Törvényt tudó értõ, ’s sok Testamentombeli Törvényes eseteket, látott hallott, titkos Barátodhoz; és fedezd fel-nékie Javaidnak természetét, Rendelésednek mivoltát, és tzelját. Ne sajnáld ettõl egy kis fáradságodat, õ sem fogja sajnállani te tõlled, ’s meg-mondani tenéked, megálhat-é utolsó rendelésed avagy nem? Ha ez a’ Törvényt tudó Barátod a’ te Testamentomodat meg - változtatja, tudakozd

t rdelt9_501-588ig.qxd

586

2007.07.21.

22:46

Page 86

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

587

meg-Czikkelyröl tzikkelyre az okát, és azonn igyekezz : Hogy tanátsán nyugodjál meg: Hogy ha pedig tzélod ellen találna beszélleni, ’s magad-is né talántán hivségében kételkednél, nékie semmit se szolj hanem így tselekedjél: menny el-más Hazádtól valamivel távol lévõ idegen Városban, ottan menny el, a’ leg - hiresebb próbáltabb Törvényt tudó Prokátorhoz de a’ ki tégedet ne esmérjen, itten nevedet, el - titkolván, terjeszd elé Testamentomodat hogy visgálja meg, és fedezze fel-néked hibáit, kinek-is te javaid természetit, ’s környül állásait, mind költött nevekkel elé adhatod, sõt igaz nevekkel-is elé adhatod, tsak hogy Hazádat ne tudja. Ilyen rendû ember annakutánna, minthogy ebben mit esméretlenben, tsak képzelhetõ Részre való hajlást se lehet gondolni vagy fel-tenni, tenéked igazán és egyenesen meg-fogja mondani, mit kell meg - változtatni, ’s mit lehet, helybe hagyni. És így míkor a’ Testamen tomodat ide-is amoda-is jól meg-ráztad, vetetted, meg-rágtad ,meg-fõzted, menny haza ’s ird le-mentõl tisztábban, nevedet írd alája, petsétedet üsd melléje, ’s az egéssz Testamentomot petsételd-bé, és vidd elmagad személyessen, (nem pedig más ál tal, mert titkos dolog.) Ha Nemes Ember vagy, a’ közelebb levõ Konventbe Káptalanba, vagy nyújtsd bé a’ Vármegyébe vagy ettõl küldetett személlyeknek;

Ha jószágatlan Nemes Ember, vagy Városi Polgár vagy, a’ Tanátsnak, vagy a’ Várostól küldött Tanátsbéli személyeknek: egy szoval ki ki nyújtsa - bé azokon a’ hellyeken, ki a’ hol a’ Törvény szerént tartozik Testamentomot tenni. Minek elõtte pedig Testamentomodat bé - adod Testamentomodnak Párját ird le-magadnak, de ezt olly titkos helyt tartsd, a’ hol te kívüled semmi élõ ember ne járhasson, ez arra való, hogy mivel minden embernek környül állásai tsak egy hónapig-is annyival inkább egy Esztendõ alatt sokat változnak, tehát minden Esztendõ végére az új Testamentomot tsináld-meg, és ekkor a’ régi Testamentomodat, mellynek Párját magadnak meghagytad szemed elõtt tartván annál hellyesebben tudhassad rendeléseidben magadat mihez tartani: mikor az új Testamentom készen van, és bé-adod akkor a’ régi Testamentomodat vedd ki, és soha megne engedd hogy két Testamentomod legyen benn edjütt; mert a’ sokféle Testamentom, már sokszor sok Pereknek el-hintetett magva, és eredete vólt. §. 200. Így tselekjél hát kedves atyámfia ha tetszenek Tenéked az én Tanátsaim, és így akármelly orában tsendes lelki esmérettel meg-halhatsz, tudván azt bizonyoson hogy a’ te kötelességednek tehettséged

t rdelt9_501-588ig.qxd

588

2007.07.21.

22:46

Page 88

A’ TESTAMENTOMOKRÓL.

szerint eleget tettél: így lészen osztán hogy halálod után boldog örökösid mint édes Attyoknak, Polgár Társaid mint háládatos Polgár társoknak, még tsak emlékezetétis tisztelettel fogják említeni, és a’ Te Sirod felett meg-álván, meg-azoknak a’ háládatos Poroknak-is, mellyek hideg tetemeidet be-fogják takarni; örök nyugodalmat kivánnak.

V É G E.

t rdelt10_589tol-toldalek_mutato.qxd

2007.07.21.

TOLDALÉK.

22:47

589

T O L D A L É K, A’ ZSIDOKNAK ÖRÖKSÉGEKRÕL OSZTÁLYOKRÓL, ÉS TESTAMENTUMOKRÓL.

M

INTHOGY a’ Zsidóknak Törvényesen avagy külömben-is bé-vett szokásai, minket Keresztyéneket, semmi Részben nem illetnek, de nem-is illethetnek, ez okáért a’ Zsidoknak az õ örökségeikben osztályaikban, ’s Testamentomaikban való szokásaikat, ide hátul tsak toldalékban tettem, szépnek, sõt némellykor a’ környül állásokhoz képest szükségesnek-is állittván lenni, egy ollyan nemzetnek Törvényes szokásait tudni, a’ melly mi vélünk egyetemben ugyan azonn kegyes Fejedelemnek szárnyai alatt nyugszik. Az örökséget, az osztályt a’ Testamentommal azért foglaltam egybe, mert’ addig mig az örökség természetét valaki nem tudja, az olly örökségrõl tett Testamentomnak, Törvényes vagy Törvénytelen voltáról helyes ítéletet nem tehet. A’ Zsidóknak örökségeikrõl, osztályaikról, ’s Testamentomairól, a’ Zsidó

Page 1

t rdelt10_589tol-toldalek_mutato.qxd

590

2007.07.21.

22:47

Page 2

TOLDALÉK.

TOLDALÉK.

591

Doktorok Állatásai és Tanitásai szerént következendõket kelletik meg-jegyezni. 1. Ha egy Zsidó Testamentom nélkül meg hal, a’ tölle maradott jószágnak rendes örököse tsak a’ férfi, nem pedig a’ Leány; mert a’ Leány tsak akkor lehet örökös, mikor férjfi nintsen. Ezen szokás fundáltatik Moses IV. Könyvének 27. Részének 7. 8. 9. Verseikb. a holott illyen igék olvastatnak: Az Izrael fiainak pedig ezeket mondjad: Mikor az ember, fiú nélkül hal meg; a’ Leányára száljon az öröksége. Ebbõl kettõt huznak ki a’ Tanitók: 1. Hogy az örökség tsak akkor száll a’ Leányra, ha fiú nintsen: következésképpen akkor ha fiú vagyon, az örökség Leányra nem száll. A’ Zsidó Doktorok ezen a’ Leányokat az örökségbõl ki rekesztõ Törvényt, a’ Leányokra nézve meg-akarván lágyitani ennek meg-változásán sókáig gondol koztak, állatjában meg-változtatni, az az hogy Moysesnek Világos Parantsolatja ellen valami osztályos Részt adjanak a’ Leányoknak nem merték, mivel a’ Moses mint Istentõl adattatott törvényeit meg változtatni szentség törésnek tartották: A’ dolgoknak illyen állapatjában a’ Zsidó Doktorok továbbra-is közönségesen meg egyeztek abban, hogy a’ Leányok a’ Moses rendelése szerént mind addig mig férjfi gyermekek lésznek, az örökségtõl ezután-

is ki rekesztve légyenek, minthogy pedig a’ Leány gyermekek, szint ollyan saját gyermekei az Atyának mint szinte a’ férfiak, ezen tekintetbõl rendelték a’ Talmudisták, Zsidó Törvényt tudók, ’s Törvényt magyarázó Doktorok, hogy a’ ferjfiak a’ magok Leány testvérjeiknek adjanak az örökségbõl valamit, de nem ugymint osztályos örökség részt (minthogy ez Leányokat nem illet) hanem ugy mint ajándékot: midõn tehát már ebben a’ Doktorok meg egyeztek, hogy tehát a’ Leányoknak-is valami Rész nem osztályúl, hanem tsak ajándékul adattassék ki, a’ vólt a’ kérdés: mennyi légyen ez az ajándék, a’ fiak részéhez képest? Ekkor a’ Doktorok a’ Moses Könyveihez ragaszkodtak; ottan visgálták az ajándékok mekkoraságát, találták pedig hogy az ajándék 10-zed részét teszi annak, a’mibõl valami ajándékoztatik: így midõn Jákob fogadást tészen Istennek, hogy ha az Isten õtet Hazájába békességbe viszsza hozándja minden joszágának 10-zed részét Istennek ajándékul ajánlja. Az Isten a’ Levitáknak a’ Chanaánban részt nem adott, hanem 10-zed Részt ajándékozott, nékiek úgy szolván Móses IV. Könyvének 18-dik Rész. V. 21. A’ Lévi fiainak pedig adtam Izraelnek minden Dézmáit örökségül a szolgálatért, mellyel szolgálnak nékem. V. 24. Semmit egyebet ne birjanak, a’ Dezmák ajándékával meg-elégedvén, mellyeket az õ

t rdelt10_589tol-toldalek_mutato.qxd

592

2007.07.21.

22:47

Page 4

TOLDALÉK.

TOLDALÉK.

593

szükségekre és szolgálattyokra választottam: Ezek szerént hozatott bé a’ Zsidó Doktorok által a’ Zsidók közzé a’ szokás melly szerént. 2-szor A’ Zidó Leány, Apja Jószágának tsak 10-zed Részét veszi: úgy hogy a’ hol a’ fiú 9. Részt vészen, ott a’ Leány tsak 1 egy Részt vészen : A’ Zsidók osztálya ekként mégyen véghez: Fel teszem hogy egy Zsidó Testamentom nélkül meg-halálozván hagyott maga után 2. fiú, és 3. Leány gyermekeket, kiknek Apjok örökségekbõl több 100. forintnál nem jutott: már ezen 100. forintból elsõben a’ nagyobbik vagy elsõ Leány ki veszi a’ maga tizedét az az veszen 10. forintot, ’s marad 90 f. Ezen 90. forintból ki veszi a’ második Leány-is a’ maga Tizedét, az az 9. forintot ’s marad 81.for. 10. dr. Ezen 81. forintból 10. drból. ki veszi a’ harmadik Leány-is a’ maga Tizedét, az az 8. forintot. 2. dr. és így mengyen a’ dolog a’ több Leányokkal-is mind addig mig Leányok vagynak: a’ mi osztán a’ Leányoktól marad, azt a’ ferjfiak magok között egyenlõ Részekre osztják fel, és e’ tsak akkor szokott történni, midõn az Atya Testamentom nélkül talál meg-halni: külömben pedig mái idõben szokásba jött a’ Leányok jussokat másképpen határozni, tudni-illik az Atya vagy a’ Házassági kötés levélnek alkalmatosságával, vagy külömben vagy pedig Testamentomában ajándé-

koz Leányának külön külön valami bizonyos SummaPénzt e’szerint: Én Ráchel Leányomnak ajándékozok 300. forintot, mellyeket-is õ halálom elõtt 1. órától fogva bírjon: már ezen 300. forintot az Attya örökösinek ki kelletik fizetni, nem úgy mint valamelly Atyai örökös Részt, mint hogy még maga az Atya-is a’ Móses nyilvánságos Törvénye ellen örökös Részt a’ Leányoknak nem hagyhat midõn az örökség tsak a’ férfiakat illeti; hanem úgy fizetik ki mint ajándékot: hogy ha pedig az illyen az Atyáktól a’ Leányoknak adni szokott ajándék a’ fiaknak külön külön jutott Részt meg-haladná, úgy a’ fiaknak szabadságában áll az illyen esetben vagy az Attyátol hagyatott ajándékot, vagy pedig egy fél férjfi Részt a’ Leányoknak adni. Példának okáért: egy Atya hágy 300. forintot a’ Leánynak, azonban pedig a’ fiaknak külön külön tsak 200. forint. marad: ekkor a’ fiak az ajándékot az az a’ 300. forintot ki nem adják a’ Leánynak, hanem tsak egy fél-férjfi Részt, az az a’ férjfiaknak jut 200. és így fél-férjfi Rész lészen 100. forint, e’ szerént tsak 100. for. adnak a’ Leánynak; hogy ha pedig a’ férjfi Rész sokkal meg-haladja a’ leányok ajándékát, akkor az férjfiak az ajándékot mindég ki szokták adni. 3. Hogy ha pedig a’ Leány még Attya Eletében férjhez adódott, úgy Attya halála után az Örökségbõl semmit se rePp

t rdelt10_589tol-toldalek_mutato.qxd

594

2007.07.21.

22:47

Page 6

TOLDALÉK.

TOLDALÉK.

595

ménylhet, hanem ha az Attya ujra valamit nékie Testamentomában ajándékozott: minthogy a’ férjhez menetelek alkalmatosságával igen igen ki veszik az ajándékbéli részeket, ’s külömben-is minden férjadás a’ Leányoknak az õket akár ajándékúl akár örökségül illetõ jussul vétetik és tulajdonittatik. 4. Legyen egy Zsidónak két Leánya: az egyiket 500. forintal férjhez adja: a’ második pedig Attya haláláig hajadon marad: hogy ha ezen második Leány éppen olly jól viselte magát mint az elsõ, úgy a’ második-is kívánhatja hogy nékie az apja halála után a’ férjfiak az örökségbõl 500. forintot ajándékozzanak, tsupán tsak azért, mivel az elsõ Leánynak a’ meghólt, 500. forintot ajándékozott, ugymind azonáltal, ha a’ meg-hóltnak öröksége abban az állapatban vagyon, a’ mellyben vólt akkor, midõn az elsõ Leány férjhez adódott, hogy ha pedig az örökség állapotja nem egy; ekkor a’ jószágnak akkori állapotja midõn tudni-illik az elsõ Leány férjhez adódott, az elsõ Leánynak adott ajándékkal egybe vettetik, és szám szerint az úgy nevezett Proportio ki-fejeztetik, és ezen Proportio szerént adattatik ki a’ második Leányt illetõ ajándék. Példának-okáért: midõn az elsõ Leány 500. forintal férjhez adódott a’ jószágnak ereje 2500. forintot érõ Pénzben állott; és így tehát 2500. forintból 500. forintot ajándé-

között: úgy de 500. forint. 2500. forintnak 1/5-töd Része, és így azt teszik fel, hogy az Atya a’ maga Leányainak 1/5 Részt akart adni: hogy ha tehát az Apának halála után a’ jószág ereje vagy állapotja. 100. forintból áll, ekkor a’ hajadon, Leány ajándékúl 1/5. Részt az az 20. forintot kap. Hogy ha pedig a’ környül állásokból a’ tetszenék ki, hogy azonn az elsõ Leánynak ajándékoztatott 500. forintok, ritka hívségének, szorgalmatosságának rendkivül való jutalmául, nem pedig a’ több Leányoknak-is hasonló ajándék képében ki adandó részül adattak az Atyától az elsõ Leánynak, az illyen esetekben a’ második Leány, férjfi testvéreitõl az elsõ Leánynak ki adattatott ajándékot nem kívánhatja, hanem a’ rendes Tized részszel megkelletik elégedni. 5. Ha a Zsidó mag és Testamentom nélkül találna meg-halni, tehát a’ férjfi testvérei, ezeknek magvok szakadása után, a’ meg-hóltnak Attya testvérjei ismét a’ férjfi ágon, és a’ férjfiaknak magvok szakadások Után, úgy a’ Leány ágon a’ magtalannak Leány testvérjei, és ezeknek magvok szakadások után a’ magtalannak Attya testvérjei a’ Leány ágon az örökösök, mint hogy addig mig a’ famíliában férjfi vagyon, Leány örökös nem lehet. Ezen állatás fundáltatik Móses IV. Könyvének 27. Rész 8. 9. Verseib, Mikor az ember Pp

2

t rdelt10_589tol-toldalek_mutato.qxd

596

2007.07.21.

22:47

Page 8

TOLDALÉK.

TOLDALÉK.

597

fiú nélkül hal meg; a’ Leányára száljon öröksége, ha Leánya nem lészen, örökösi légyenek az Attyafiai, ha Attyafiai se lésznek, adjátok az örökséget az Attya Rokoninak. Ha pedig az Attyának se lésznek Rokoni, adassék az örökség azoknak a’ kik nékie közel valók, és ez a’ végezés légyen örök Törvényül az Izrael fiainál, a’ mint parantsolta az Ur Mósesnek. 6. A’ Zsidó úgy tekénti a’ maga feleségét, mint egy tsupa fogadott Gazdasszonyát, kinek-is a’ Törvénynek szoross értelme szerént, egyebet szállásnál, ételnél, és ruházatnál adni nem tartozik; innen következik ez, hogy ámbár a’ Zsidó Asszony az ö férjével való egybe kelése ideje alatt, Urával valami bizonyos akár ingo bingo, akár ingatlan javakból álló szép Gazdaságot keresett; ezen köz keresetû jószághoz mindazonáltal az özvegy Sidóné, Ura halála után, semminémû just nem formálhat, hanem az egéssz köz keresetû jószág, az férjfinak halála után az 1. 2. és 5-dik Pontban említett örökösökre száll: Hanem ha a’ férjfi vagy Házassága, vagy Testamentoma tétele alkalmatosságával, feleségének valamit ajándékozott; a’ honnan a’ Zsidó Aszszonyoknak minden férjék halálok után, férjek örökségeikbõl várandó örökségek, egyedül és tsupán tsak férjeik szabados rendelésétõl függ. Innen minden Zsidó Asszonynak úgy kelletik magát férjéhez viselni, hogy Ura szeretetét hajlandosá-

gát meg - nyervén, magának férje halála után meg-maradandó Jószágából özvegyi tisztességes tápláltatására elegedendõ részét meg-érdemelhesse; Innen következik hogy 7. Az özvegy Sidoné férje jószágából semmi just nem kívánhat, és a’ gyermekekkel nem osztozhat. Sem más valami osztályos just Ura jószágából nem kérhet: Mit kap hát a’ szegény özvegy Sidóné Ura halála után? kapja e’ következendõket, tudni-illik 8. Minden Zsidó Asszonynak vagyon a’ maga kötésbéli jegy Ruhája, (Dos Contractualis.) A’ Zidóknál minden férjfi tartozik jövendõ feleségének jegy Ruha ajándékban valamit ajándékozni, ha Szûz Leányt veszen a’ leg-szegényebb - is köteles adni 200. forintot. Ha özvegyet veszen 100. forintot. Ha ennyit a’ szegények-is tartoznak adni, mit nem fognak a’ Gazdagok adni? 2-szor többnyire majd minden Zsidó Leány viszen valami keveset az Urához, mellyet az Ura a’ maga kereskedésére fordítja, ámbár ezen férjéhez vitt, ’s férje hasznára fordított jószágot (Allatura Bonis Maritalibus investita) nem elég tsak mondani, és tsupa szóval állítani, hanem a’ Törvény értelme szerént kelletik meg-mutatni. 3-szor Minden férjfi kötelez a’ maga jövendõbeli társának a’ Házassági kötés alkalmatosságával valami bizonyos Summát, vagy részt, vagy TestaPp

3

t rdelt10_589tol-toldalek_mutato.qxd

598

2007.07.21.

22:47

Page 10

TOLDALÉK.

TOLDALÉK.

599

mentomában ajándékoz valamit; és ezen 3. Pontokból állanak a’ Zsidó Asszonyoknak férjeik halála után ugyan-is férjek örökségébõl ki adandó jussaik, mellyeknek ki adásai és ki szakasztásai Magyar Országon a’ Magyar Törvények szerént következendõképpen kormányoztatnak, tudni-illik a) Ha a’ jegy Ruhá fejében igért Summa Pénz a’ Törvények értelme szerént az adosságok hiteles jegyzõ könyvében akár valamelly Királyi Szabad Városnál, akár Vármegyénél fel-jegyeztetett (intabuláltatott) tehát a’ fel-jegyzésnek rendje szerént; ha pedig fel-nem jegyeztetett, úgy az igért Adosságnak idõsségéhez képest, szint ugy mint a’ több közönséges adosságok a’ magok rendek szerént fognak kiadódni. b) Az Asszonynak férjéhez vitt, ’s férje hasznára fordított jószága, ha illyennek lenni a’ Törvények értelme szerént meg-bi zonyittatthatik, úgymint a’ közönséges Törvény alól ki vett Privilegyiális adosság. minden más még fel-jegyzett adosságok elõtt-is, elõre ki szokott a’ meg-maradott jószágból szakasztattni, c) A’ férjfitól az özvegynek hagyatott jószágot a’ mi illeti, ha bizonyos Summa Pénzre vagyon határozva, vagy rendes és formalis kötelezõ adós levélben (Obligatorialisban) vagyon ezen Summa foglalva; vagy nintsen; ha Obligatio vagyon

iránta, azt kell rólla meg-tartani, a’ mit a’ Jegy-ruháról az a) betû alatt mondottunk; ha pedig nintsen rólla obligatio vagy kontraktus, hanem tsak Testamentomban vagyon ajándékozva, és nevezet szerént özvegyi tápláltatására vagyon Férjétõl hagyva, minthogy az özvegyeket mint özvegyeket illetõ jussok (Jura Vidualia) privilegialis adósságok, azt kell rólla meg-tartani, a’ mit az allaturáról a’ b) betû alatt mondottunk, mert külömben mint tsak tsupa adósságok úgy fognak a’ több ellent való jussok között gondoltatni. Meg kell jegyezni, hogy ezek a’ jegyzések tsak arra az esetre szükségesek, hogy ha feles just formálok egybe-jönnek, melly többnyire akkor szokott meg-esni, midõn a’ ’sidó el-esik, meg-károsodik, ’s minden felõl egybe jönnek a’ hitelezõk, ’s ki ki kívánnya a’magáét; mindazonáltal az özvegyi jussok minden közönséges adósságok között-is, a’ magok valóságokban és épségekben meg-maradnak. Meg kell továbbá a’ ’sidó Aszonyok (Allaturájáról) Férjhez vitt jószágokról aztis jegyezni, hogy a’ ’sidók között ollyan szokás vagyon, hogy ha az Aszszony Férjéhez valamit viszen, ollyast nevezetesen rnellyet a’ Férfi köz-haszonra fordíthat, a’ mellybõl tudni-illik gazdaságát, vagy kereskedését gyarapíthattya, tehát a’ férfi meg nem elégszik azzal, hogy a’ felesége hozzája vitt jószágát ki-rendeli, hanem Pp

4

t rdelt10_589tol-toldalek_mutato.qxd

600

2007.07.21.

22:47

Page 12

TOLDALÉK.

TOLDALÉK.

601

még ezen kívül fél-annyit mint a’ mennyi a’ férfihoz vitt jószág vólt, hágy, p. o. ba vitt a’ felesége hozzája 100. forintot, tehát az aszszony az Ura halála után ezen 100. forint allaturalis pénzt meg-kapja, ezen felül az Ura hágy fél-annyit, az az 50. forintot, és így kap 150. forintot. 9. Ha a’ ’sidóné gyermek és Testamentom nélkül hal-meg, az életben meg maradott férfi az örökös; hogy ha pedig a’ férfi találna gyermek és Testamentom nélkül meg-halni, az örökös nem az életben meg-maradott özvegy aszszony, hanem az 1. 2. és 5-dik pontban meg-jegyzett Atyafiak. Tudakoztam én a’ ’sidó Rabbiktól, hátha valamellyik ’sidó Familiának tellyességgel magva szakadna, kire száll a’ magtalannak az öröksége? Erre azt felelték, hogy lehetetlen a’ familiának úgy ki fogyni hogy valahol valami Atyafi ne találkoznék: midõn pedig ennek meg-tzáfolására a’ tapasztalást hívtam volna bizonyságúl, azt mondották továbbá, hogy az illyen magtalantól hagyott jószág mind addig közönséges Biztosú kezek által kormányoztatik, valameddig Atyafi találkozik, és ha senki nem mutatja magát, ekkor az illyen jószág kegyes végekre fordíttatik a’ mellybõl azt hoztam ki, hogy a’ Zsidók jószágában a’ Királyi Fiscus bénem mehet, melly az ö Felsége nyilván való jussai ellen vagyon.

A’ mi már különösöbben a’ Zsidóknak Testamentomaikat illeti. 10. A’ Zsidó a’ Testamentomot mint valami jelen való és valóságos birtokunkban lévõ jószágról vagy jószágból adattott ajándékot tekinti: Midõn tehát a’ Zsidó testál, Testamentomában következendõ pontomos ki-fejezésekkel-él: Én ajándékozok Isáknak vagy a’ fiamnak 100. forintot, mellyeket õ az én halálom elõtt egy órától, fogva birjon: Ez hogy: mellyeket õ halálom elõtt 1. vagy 1/4. orátol fogva bírjon, úgy meg-kivántatik minden Zsidó Testamentomra, hogy ezen hozzá-tétel nélkül a’ Zsidó Testamentom semmit sem ér. Nem mondja hát a’ Zsidó a’ Testamentomban: Én rendelem vagy hagyom hogy az én utánnam el-maradott javaimból Péternek ennyi: Pálnak amannyi adattassék ki. Mert a’ Zsidó így okoskodik: hogy õ tsak addig adhat avagy ajándékozhat a’ meddig-él, és abból a’ mellynek valóságos és bizonyos Birtokában vagyon: minthogy tehát minden mi rendeléseink egyedül tsak valóságos Birtokainkban lévõ jószágainkat tárgyazhatják: nem lehet tehát ollyan rendelést tenni, hogy ez vagy amaz a’ mi halálunk után töllünk el-maradott örökségbõl fizetessék ki, vagy ez vagy amaz örökség, ennek vagy amannak adattassék, a’ midõn azonn el-maradott örökségnek Ura, halálunk elsõ szempillantásátol fogva nem mi Vagyunk, hanem a’ Törvényes örö-

t rdelt10_589tol-toldalek_mutato.qxd

602

2007.07.21.

22:47

Page 14

TOLDALÉK.

TOLDALÉK.

kös, következésképpen az örökös, és nem mi, parancsolhatunk vélle. A’ mit tehát a’ Zsidó a’ Testamentomban ád, azt adja és ajándékozza jelenvalóról, ’s mint birtokában lévõ jószágáról, ezt mondja ugyan hogy imhol Istvánnak ajándékozok I00. Forintot, de hozzá teszi, mellyeket õ nem elébb, hanem halálom elõtt 1/4. órától fogva bírjon: ajándékoz ugyan jelenvalóról, de a’ jószágnak birtokát halála elöttig való fertály óráig meg-tartja, melly ajándék annakutánna az õ halála után, nem ugy, mint az örökségnek valamelly része, hanem ugy, mint elöre-el ajándékoztatott, az örökségtõl mintegy külön szakasztatott, ’s következésképpen mintegy az örökséghez nem-is tartozó Rész, az illendõ felek által ki adattatik. 11. Minden ’sidónak akár maga erejével ’s fáradságával keresett, akár Attyáról, Õseirõl vagy Attyafiairól reája törvényesen szállott ingó vagy ingatlan javait el-adni, zálogosítani, vagy akárminémû úton módon el-idegeníteni, el-ajándékozni, el-testálni tellyes és tökélletes szabadsága vagyon annyira, hogy ha mingyárt gyermekeinek talám majd semmi vagy igen kevés maradna-is, a’ gyermekek semmi ellenkezõ dolgot nem tehetnének, mind azonáltal 12. Egy ’sidó sem tagadhattya-ki egészszen a’ maga fiát az örökségbõl: mivel 1. Az örökség az Atyának halála után

nem ötet, hanem a’ fiút illeti; és így az õ ebben a’ részben tett rendelése híjában való. 2. A’ hol a’ fiú semmit se kap, ott az Unokák-is ki vagynak rekesztettve, már pedig a’ Zsidó azt hogy egy rossz gazfiúért, minden tölle származandó Unokák egy átaljában ki légyenek rekesztetve, a’ Természeti igazsággal meg-nem egyeztetheti. 13. A’ Zsidók a’ magok Testamentomaikat többnyire két hiteles emberek elõtt (a’ hová mind az által keresztyént nem szoktak hívni) tészik: a’ hol a’ Testamentomi Tanúkról, õk-is a’ miénkhez hasonló jegyzéseket tésznek.

V

É

G

603

E,

A Z EGÉSZ

MUNKÁNAK.

t rdelt10_589tol-toldalek_mutato.qxd

2007.07.21.

22:47

MUTATÓ TÁBLA, melly az egész Könyvnek velõs foglalattyát maga Részeivel, Szakaszszaival, es leveleivel magában foglalja. —

A’

Testamentomokra-való bé-vezetés közönségesen §. 1. levél 1. A’ Polgárok’ halálok után következni szokott rendeletlenségeknek két nevezetes kút-fejei vagynak , úgymint a) A’ Polgároknak rendeletlen életek és halálok §. 1. levél 1. b) A’ Törvénytelen Testamentomok §. 2. levél 6. és így A’ Testamentom egy Lélekben járó dolog: a’ honnan mi jobb, testálva vagy testálatlanúl meg-halni? §. 3. levél 8. Kik nem kötelesek szorossan Testamentomot tenni? §. 4. levél. 10. Kik kötelesek Lelkek-esméretekben Testamentomot tenni? §. 5. levél 18. Vallyon nem lehet-é a’ Testamentomot tsupa jegyzésekkel ki-pótolni? §. 6. 7. lev. 29. I. Rész. A’ Testamentomokról közönségesen lev. 33. A’ Magyar Testamentomoknak régisége §. 10. Ezek hajdan rész-szerént A’ Római, rész-szerént az Egyházi Törvények szerént visgáltattakmeg §. 13. — 15. A’ Magyar Nemzet elsöben A’ Testamentomokról mikor, minémû meg-határozott Törvényt hozott? §. 17. 18. levél 38. A’ Testamentomok’ külsõ belsõ formája közönségesen §. 23. levél 44. A’ Testamentomok’ belsõ formája különösen a’ Személyre nézve §. 24. levél 45. A’ Hadi és Polgári Raboknak Testamentoma, §. 25. levél 46. II. Rész: Az Egyházi Személyeknek, mint Egyházi Személlyek gondoltatván, Testamentomaikról közönségesen. levél 50.

Page 16

A’ Kolonitsi egyezésrõl, levél 54. A’ Kanonokoknak, Plébánusoknak, Káplánoknak Testamentomaikat illetõ Királyi Rendelések Deák ’s Magyar nyelven, levél 69. Tsak a’ Szerzeteseket tárgyazó Királyi rendelések. Levél 78. Az’ eltöröltetett Szerzeteseket tárgyazó Királyi Rendelések. levél 81. A’ Királyi adományos Fõ Papok Testamentomaikról §. 31. levél 83. Az’ ide tartozó Királyi engedelemröl egy kis víttatás §. 34. levélt 90. A’ Fõ Papok Attyafiairól §. 37. levél 102. Ollyan Fõ Papokról, a’ kik magános Földes Uraknak adományaikból eredeti Egyházi jószágokat bírnak §. 40. levél 104. A’ Kanonokokról, Plébánusokról, Káplánokról. §. 41. levél 106. A’ testálatlanúl meg-hólt Kanonokoknak, Plébánusoknak, ’s Káplánoknak javaikról §. 45. levél 110. A’ Kanonokoknak, Plébánusoknak, Káplánoknak, és más Világi Papoknak Attyafiairól. §. 46. levél .1Í3; A’ Királyi Fiskusról §. 47. levél 114. A’ Szerzetesekrõl §. 48. 115. Az eltöröltetett Szerzetesekrõl §. 49. levél. 119. A’ testálatlanúl meg-hólt, vólt Szerzeteseknek javaikról §. 50. levél 123. A’ nem egyesült Görög Fõ, és kissebb rendû Papoknak Testamentomaikról §. 51. levél 124, Az Augustána, és Helvetica Vallás tételt követõ Prédikátoroknak Testamentomaikról §. 53. Levél 127. III. Rész: A’ külömb külömb-féle Rendû emberek Testamentomaira vezetõ közönséges törsökös pontokról, levél 131. A’ ki testálni akar, jószágának kell lenni, és így a’ jószágoknak külömb külömb természete, ezekben lévõ külömbféle uradalmok §. 56. Levél 133. A’ jószág birtokainak külömb külömb állapottyairól §. 58. levél 155.

t rdelt10_589tol-toldalek_mutato.qxd

2007.07.21.

22:47

Kit lehet jószág Ürának nevezni? §. 60. levél 136. A’ Testamentomi Fõ törsökös Pontok, mellyekre minden Testamentomot szabadon lehet húzni §. 61. levél 138. Az Õsi jószágokról, ezeknek természetérõl az ide szolgáló törvényekkel. §. 63. Levél 142. Az Atyafiságos viszontagló örökösödésrõl (de mutua fraternali successione collaterali) a’ mennyiben ez sok Testamentomoknak próba köve az ide tartozó Királyi Törvényes végezésekkel, §. 64. levél 145. Vallyon az osztályös pénzben vagyon-é ösiség, és ezt vagy az ezzel a’ pénzel vett jószágot el lehet-é testálni §. 65. 66. levél 159. Az osztatlan Atyafinak az osztatlan állapotban gyûlt keresménnyérõl tett Testamentomáról. Levél 164. a’ IV-dik szám alatt. Ollyan osztályos Atyafiúnak, a’ ki az õsi jószágot el-vesztegette, maga keresménnyérõl tett TestamentomáróL levél 167. az V-dik szám alatt. A’ keresett javakról közönségesen, §. 71. lev. 169. Kit lehet jószág Szerzõjének nevezni §. 72. lev. 170. Vallyon a’ jószágnák elsõ szerzõje mindenkor szabadon parantsol-é a’ maga keresménnyével. §. 73. levél 171. A’ magános adományokról (de donationibus privatorum) ezeknek a’ Testamentomra nézve való külömb-féle természeteirõl, követkézéseirõl, §. 74. — 79. levél 173. Az örökbe fel-fogadott gyermekeket illetõ Testamentomokról §. 80. levél 182. A’ kötelezésekbõl (Ex obligationibus) eredett szerzeményekrõl tejendö Testamentomokról §. 85. Levél 201. A’ törvényes idõ’ le folyásából eredett szerzeményekrõl tett Testarnentomokról (De Testamentis de Bonis per praescriptionem doquisitis con~ ditis.) §. 87. levél 207. Hát arról testálhatok-é, a’ mit a’ Bíró hatalma által (per executionem Judiciariam.) nyerek, §. 88. levél 208. Vallyon minden örökös testálhat-é. §. 89. levél 210. A’ Férjhez ment Aszszonyok’ Testamentomairól, §. 90, levél 212.

Page 18

Itt fognak látni az Asszonyok sok ollyas dolgokat, mellyeket tudom, hogy örömmel fognak olvasni. Itten lészen a’ szó az õ hozadékjokról, mi tudni-illik a’ hozadék? hogy kelletik ki-keresni. Vallyon az Aszszony ki-rekesztettethetik-é tellyességgel az õ Férje Testamentoma által a’ Férje javaiból? §. 91. levél 232. A’ nevendék Fiúk és Leányok Testamentomaikról §. 92. levél 234. A’ Testamentomi külsõ törvényes formákról §. 94. Levél 235. A’ Testamentomi Tanúknak tulajdonságokról §. 95. Levél 238. A’ Testamentomi tsalárdságról. §. 96. levél 241. IV. Rész: A’ jószágos Nemes embereknek Teftamentomaikról. levél 244. A’ jószágos Nemes embernek külömb külömb-féle javairól. §. 98. 99. A’ Királyi Adományokról közönségesen §. 100. Levél 246. A’ Királyt adományos jószágokat tárgyazó Testamentomokról. §. 101.levél 248. Mi külömbség vagyon a’ Királyi engedelem , és a’ Királyi jus között. §. 102. levél 255. A’ Királyi adományon kívül nyert jószágokról tejendõ Testamentomokról §. 103. levél 257. A’ Nemes Házasoknak a’ házasság’ ideje alatt gyûlt keresetekrõl tejendö Testamentomokról §. 104. levél 260—290. A’ Nemesi Testamentomoknak külsõ törvényes for májokról §. 113. levél 291. V. Rész: A’ jószágtalan Nemes emberek’ Testamentomaikról. levél 295. VI. Rész: A’ Nemtelen szabad személlyek’ Testamentomaikról levél 298. VII. Rész: A’ Szabad, és Királyi Városi Polgárok’ Testamentomaikról, levél 304. Egy-é a’Királyi Városi Polgár, a’ Földes Uraságot esmérõ Parasztal §. 124. levél 305. A’ Királyi Városi Polgárok Testamentomairól közönségesen §. 125. levél 307. A’ Kir. Városi Polgárnaka’ házasság ideje alatt gyûlt keresményekrõl tejendõ Testamentomáról, §. 126. levél 309—336.

t rdelt10_589tol-toldalek_mutato.qxd

2007.07.21.

22:47

A’ magtalanul, és testálatlanul meg-hólt K. Városi Férfiúnak vagy Aszszonynak ki az örököse? §. 130. levél 336—345. Egy jó indulatból származott tanáts a’ K. Városi Polgárokhoz. §., 131. levél 345, A’ K. Városi Polgárok Testamentomainak külsõ formáiról. §. 132. levél 347. VIII. Rész: A’ Jászok és Kunok Testamentomaikról. levél 349. IX. Rész: A’ Földes Uraságot esmérõ paraszt Polgároknak Testarnentomaikról. lev. 360—384. X. Rész: Némelly rendkívül való Testamentomokról. levél 384. Az Idegenek Testamentomáról §. 150. levél 385. A’ Magyar Polgárnak a’ Magyar Koronán kívül tett Testamentomáról §. 151. levél 386. A’ privilegiált Testarnentomokról. §. 152. levél 388—398. A’ titkos Testarnentomokról. §. 155. levél 399 — 405. Tsupa élõ nyelvel tétetett Testamentomról §. 157. levél 405 — 409. A’ Testamentom tóldalékról. §. 159. levél 409. — 412. Az Örökösrõl, és ennek jussairól §. 161. 162. lev. 412 — 422. A’ hagyományokról. (De Legatis). §. 163. levél 422 — 428. Az erõtelen Testamentomról §. 164. levél 429. Ki a’ Bíró a’ Testamentomban. §. 165. levél 431. XI. Rész: A’ gyermekek’ ki-tagadásokról. §. 167. —185. levél 435 — 513. XII. Rész: A’ jegyzõ könyvekrõl, jószág és levél Laistromokról. levél 514. A’ jegyzõ könyvekrõl. §..189. lev. 518—528. Az ingatlan javaknak számba vévõ Laistromáról. §. 190. levél 528. A’ Levelek Laistromáról. §. 191 levél 530. XIII. Rész: A’ Testamentom tsinálásának külsõ belsõ módjáról, levél. 537. Hogy kell tudniillik Feleségedet, gyermekeidet hagyni; ha kegyes hagyományokat rendelsz hova? Mitsoda rendel? Hadj.. ’s a’ t. Vége a’ Könyvnek. TOLDALÉK. A’ ’sidók Testamentomáról.

Page 20

Némelly nyomtatásbeli Hibákat így jobbíts meg, tudni - illik :

Levél 50 Lev. Lev.

Lev. Lev, Lev.

§. 28. Rend. 13. Ezen Szó- Káptalanok, olvasd Káplánok. 61. A’ Deák odalon cellariibuc olvasd: cellariique. 60. A’ Magyar oldalon Nro 3. e’ szó után Testamentomnak tégy virgulát, ’s az ezt követõ két szó után, ha vagyon, ismét virgulát, ’s így olvasd; A’ Testamentomnak, ha vagyon, végre hajtása, ’s a’ t. Lev. 63. a’ Magyar oldalon Rend 9. ezen szó helyett aiyfiait, olvasd, attyafiait. 113. a’ második 1/3. Rész a’ Tanúlok között el-osztogattassék, tedd mellé a’ szegény Tanúlók között. 246. hátul a’ 3 dik Rend. Adományak, olvasd: Adománynak. 264. az útólsó Rendb. a’ Magyar óldalon Pipeperék, olvasd: Piperék.

A’ többit a’jó indulatú Olvasó önként megjobbíthatja.

NB. Jegyzés a Könyv-kötõhöz. Ezt a’ Levelet a’ Mutató - Tábla után kell köttni.