Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 6120 Kiskunmajsa, Kálvária u. 6. Tel.: 77/481-447
TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0096 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben Pályázó: Kiskunmajsa Város Önkormányzata 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82.
ÖNÁLLÓ INNOVÁCIÓ INNOVÁCIÓ CÍME:
Művészeti nevelés lehetősége a tanórán kívüli tevékenységek rendszerében A produktum műfaja Készítője Előkészítésének ideje Elkészítésének ideje Megjelenési formája Internetes közzététele Elkészítésének munkaórája Leadásának ideje: Innováció típusa
Oktatási-nevelési módszerek Pócsik Olga 2009.09.01-2009.12.31 2010.04.15 a) print változat b) digitalizált változat www.dozsa-kkmsa.sulinet.hu kosar.educatio.hu 20 óra 2010.04.30. A a) önálló b) többletmunka c) jó gyakorlatokhoz kapcsolódó
Készítő neve Pócsik Olga Aláírása Átvevő aláírása
Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 6120 Kiskunmajsa, Kálvária u. 6. Tel.: 77/481-447
TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0096 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben Pályázó: Kiskunmajsa Város Önkormányzata 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82.
Munkanapló
Név: Pócsik Olga
2009.09.01-2010.04.09. Időpont
Óra
Tevékenység
2009.09.15.
2
A téma átgondolása
2009.10.20.
4
A szakirodalom áttekintése
2009.12.27.
5
2010.04.02.
9
Az innováció tervezetének elkészítése Az innováció elkészítése
Összesen: 20 óra
……………………………………………………………… aláírás Teljesítést igazolom: ………………………………………………………….. projekt menedzser/szakmai vezető
Művészeti nevelés lehetősége a tanórán kívüli tevékenységek rendszerében Készítette: Pócsik Olga
3
Tartalomjegyzék 1
A művészeti nevelés helyzete a kiskunmajsai Dózsa György Gimnáziumban ................................. 6 A művészeti nevelést érő kihívások ............................................................................................... 6
2
A rajz és vizuális kultúra érettségi helyzete..................................................................................... 7
3
A kreativitás fejlesztése ................................................................................................................... 9
4
A vizuális program ......................................................................................................................... 10 4.1.
A tanórák. A műhelymunka jelentősége .............................................................................. 10
Munkaformák a vizuális kultúra tanításakor ................................................................................. 11 A Műhelymunka ............................................................................................................................ 12 Műhelyszemléletű rajzórák ........................................................................................................... 12 Nehézségek ................................................................................................................................... 12 Mire lenne szükség? ...................................................................................................................... 13 4.2. 5
A délutáni foglalkozások: ÉLMÉNYMŰHELY ......................................................................... 13
Múzeum az iskolában .................................................................................................................... 14 5.1.1.
A hét műtárgya ................................................................................................................ 14
5.1.2.
A rajz, vizuális kultúra kapcsolata más tantárgyakkal ..................................................... 15
6
Délutáni foglalkozások: Jobb agyféltekes rajzolás tréning ........................................................... 15
7
ÉLMÉNYMŰHELY PROGRAM ......................................................................................................... 17 3. Maszkolás .................................................................................................................................. 18 4. Egyensúly-feladat ...................................................................................................................... 18 5.
Állatságok agyagból ............................................................................................................. 19
6.
Az Állatságok-program következő lépéseként agyagplasztikák készítése. .......................... 19
7.
Fotogram .............................................................................................................................. 19
9.
3×3 társasjáték ..................................................................................................................... 19 4
11.
"Miből van a lila?" ................................................................................................................ 20
12.
"Nyakig bele!" ...................................................................................................................... 21
13.
Haiku .................................................................................................................................... 21
8
BÁBPROJEKT .................................................................................................................................. 23
9
Ajánlás az új Pedagógiai Programba.............................................................................................. 30
10
Felhasznált irodalom, hivatkozások ......................................................................................... 31
5
1 A művészeti nevelés helyzete a kiskunmajsai Dózsa György Gimnáziumban A művészeti nevelést érő kihívások Túlzás nélkül állítható, hogy a rajz, vizuális kultúra tantárgy kulcsfontosságú szerepet tölthet be a jövő iskolájában. Egyrészt ugyanis a tantárgy specifikus céljai a 20. század végére egyre aktuálisabbá váltak, másrészt pedig azért, mert az iskolák számára olyan általános nevelési célok kerültek előtérbe, amelyek megvalósításához ez a tantárgy óriási lehetőségekkel rendelkezik. A tantárgy sajátos céljainak egyike, a vizuális kommunikáció fejlesztése az utóbbi évtizedekben különösen fontossá vált, amikor a munka és a kikapcsolódás is a vizuális médiára épít. A képernyő korában a látás több, mint hitelesítés. „A látás nemcsak része a mindennapi életnek, az maga a mindennapi élet” – írta N. Mirzoeff. Ma már nemcsak a visszaemlékezés lett sokkal inkább vizuális vagy vizualizált, mint valaha, de maga a tapasztalás is. A gyerekek ma már ismereteik jelentős részét az iskolán kívül szerzik, ebben meghatározó szerepe van a televíziónak. Az iskolának elő kell segítenie azt, hogy a tanulók képesek legyenek a nagy mennyiségű képi információ minél magasabb szintű, önálló feldolgozására, értelmezésére, megfelelő szelekció elvégzésére. Ugyancsak a tantárgy speciális lehetőségei közé tartozik az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat rehabilitációja. A közvetlen, élményszerű ismeretszerzés, a komplex érzéki tapasztalás, valamint az anyagok alakítása, „átlelkesítése” révén történő kifejezés, a „kéz intelligenciájának” működtetése, vagy a konstruálás révén történő környezetalakítás nagymértékben hozzásegíthet ahhoz, hogy harmonikus kapcsolatot alakíthassunk ki önmagunkkal és környezetünkkel A rajz és vizuális kultúra tantárgy helyzete a Dózsa György Gimnáziumban sem túl rózsás, mint a legtöbb iskolában a készségtárgyaknak. Heti egy óra áll rendelkezésre 9. és 10. évfolyamon a művészetekkel foglalkozni. A tehetségesebb diákok rajz szakkörre járnak, de 6
sajnos kevesen, sokan nem éreznek affinitást a rajzoláshoz, ki sem próbálják így a szakkört. A szakkörre főleg olyan diákok járnak, akik rajzból szeretnének érettségizni. A fő feladat itt az érettségi projektmunkák elkészítése. Számukra van heti egy művészettörténet fakultáció is, ahol az írásbeli érettségire készülünk. A 11. évfolyamon és a 12. évfolyamon a média szakos diákok találkoznak még a kézműves órával, ahol számos technikát kipróbálhatnak. Nekik, mint művészet és kommunikáció szakosoknak szerepel a kézműves foglalkozás a tantervükben. Nagyon szeretik a diákok, mert sok - sok kreatív technikát kipróbálhatnak, sok szép tárgyat, használható holmit készítenek. A többi osztály irigyli is ezt. Nekik ünnepek előtt tartok műhelymunkát, ahol készülhetnek karácsonyra, húsvétra saját készítésű ajándékok. Az eszközök, anyagok nagyon drágák, így a lehetőségek korlátozottak. A művészeti neveléshez tartozik iskolánkban a média tagozatosok mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgya, amelyet emelt óraszámban tanulnak a diákok. Sokan érettségiznek a tantárgyból 11. évfolyamon,az előrehozott érettségit választva.
2 A rajz és vizuális kultúra érettségi helyzete A rajz és vizuális kultúra tantárgy mindig a választható vizsgatárgyak közé tartozott, azaz bárki választhatta és választhatja a jövőben is a kötelező tárgyakon kívül, ötödik vizsgatárgyként. A hagyományos vizsga rendszerében leginkább azok érettségiztek a vizuális tárgyból, akik szakirányú felsőoktatási intézményben szándékoztak tovább tanulni, illetve csekély mértékben olyan eltökélt tanulók, akik ugyan felvételi szándékkal nem, de kellő érdeklődéssel rendelkeztek. A 2005-től bevezetésre került új érettségi vizsga legfontosabb sajátossága, hogy megteremti a lehetőséget, a képességek, az érdeklődés, a motiváltság alapján történő differenciált, nehézségi szintek szerinti választáshoz. Évente az iskolában 5-6 diák választja sajnos ezt az érettségit, mint választható tárgyat. Ez a létszám igen kevés. Sokan nem éreznek magukba elég tehetséget hozzá, vagy soknak tartják a megtanulandó anyagot. A két év alatt 72 óra nagyon kevés a felkészülésre. Pedig a tantárgy egyre gyakorlatiasabb, sok új elem került bele, mióta a rajz kiegészült a vizuális kultúra névvel. Az új középszintű vizsga két részből áll. Az írásbeli vizsgán a feladat egy képekkel gazdagon illusztrált művészettörténeti, műelemző (elméleti) jellegű feladatsor megoldása, amelyben előfordulnak olyan új tartalmi egységek is, mint a vizuális 7
kommunikáció vagy a tárgy- és környezetkultúra. Ez a vizsgarész a befogadói kompetenciákat méri. A gyakorlati vizsga során a vizsgázó feladata központilag megadott szempontok szerint, saját munkákból egy portfólió összeállítása és szóbeli bemutatása, megvédése. A vizsgamunkák bemutatására, „megvédésére” a szóbeli vizsga keretein belül kerül sor. Érdekes és vonzó lehet tehát a középszintű vizsga, mert az írásbeli vizsgarészben dekoratív, színes képekkel illusztrált, kellő motivációs erővel bíró, alapvetően a képességeket, a mindennapi élethez közelebb álló tudást mérő feladatokat kell megoldani. A válogatás lehetőségei nagyon gazdag, különböző érdeklődés szerinti megmutatkozást biztosítanak a jelöltek számára, illetve az önálló válogatás és döntéshozatal, továbbá a döntés megvédése révén a megmutatkozás nagyon személyes lehet, ami az adott korosztály számára fontos és motiváló erővel bír. Magyarországon a vizuális nevelés korszerűsödésével párhuzamosan megfigyelhető az a tendencia, hogy egy adott tantárgy kereteit kitágítva, egyre több részterület kap helyet a tananyagban. Így megjelenik a vizuális kommunikáció, a környezetkultúra vagy az iparművészet is. Az iskolai keretek között elsajátítható vizuális tudás határai egyre tágabbak, ami azt jelenti, hogy a tananyagba egyre inkább bekerülnek a mindennapi élet vizuális jelenségeivel foglalkozó, hasznos és a tanulók érdeklődését minden bizonnyal felkeltő tudáselemek. Fontos a mindennapok vizuális jelenségeivel, problémáival foglalkozni, hisz egyre nagyobb szükség van arra, hogy számunkra a vizualitás, mint közlési eszköz értelmezhető legyen, továbbá hogy környezetünk felé vizuálisan igényes attitűddel forduljunk. Az elmúlt évtized egyik legfontosabb megújulása, hogy a tartalmában hosszú idő óta leginkább képzőművészetközpontú rajz és műalkotás elemzése tantárgy beemeli alapvető témái közé a mindennapi élet vizuális jelenségeinek vizsgálatát. A vizsga két részből áll, egy írásbeli részből, és egy gyakorlati részből, ahol a diákok egy portfóliót készítenek, az évek során elkészített munkáikból.
8
3 A kreativitás fejlesztése Az iskolák döntő szerepet játszanak a problémamegoldó viselkedés, a kíváncsiság és a tehetségek ösztönzésében illetve felfedezésében, ugyanakkor hanyatlik a kreativitás szerepe a tanagyagokban. Sohasem volt ennyire szükség a művészeti-vizuális nevelésre, mint ma, mert a XX. század végén elindult információrobbanás elsősorban vizuális úton közelít az emberekhez. A mindenkire „rázuhanó” képrengetegben nehéz eligazodni. Az ezzel foglalkozó iskolai nevelésnek-oktatásnak – az ősi, klasszikus értékek felmutatása mellett – a napi környezeti hatásokból kiindulva aktuálisnak, komplexnek kell lennie, és módszereiben alkalmaznia kell a társtudományok legfrissebb kutatási eredményeit is. Nagyon is szükségesek azok a tantárgyak, amelyek vállalják a vizuális művészetek és médiumok kifejezési eszközeinek, technikáinak elsajátítását és hatásainak elemzését, megadva ezzel a személyiségformálódás esélyeit. Túlzás nélkül állítható, hogy a vizuális kultúra tantárgy kulcsfontosságú szerepet tölthet be a jövő iskolájában. A vizuális kultúra tantárgy, kiegészítve a mozgóképkultúra és médiaismeret témakörökkel, a korábbiakhoz képest, egyre inkább a komplex művészeti – műveltségi ismeretek megszerzésének közvetítését vállalja fel. Az általános nevelési célok között ma kiemelt helyen áll a kreativitásra nevelés és ezzel összefüggésben a feladatmegoldó képesség, a tanulási képesség fejlesztése. A globalizáció nyomán kialakuló kritikus helyzetekben fokozott szükség van az alkotó intelligenciára, az új válaszokra, megoldásokra. A kreativitás fejlesztésére óriási lehetőség nyílna a rajzórákon. Nem arról van szó, hogy mindenkiből művészt vagy tudóst kellene nevelni, vagy hogy a munkaadók feltétlenül kreatív emberekre számítanak. Fontossága sokkal inkább abban rejlik, hogy a megfelelő vizuális művészeti nevelés segítheti a tanulót abban, hogy önálló, saját életétét alakítani képes emberré váljék. Éppen ezért a rajzórákat úgy kell átalakítani, hogy az ott szerzett ismeretek, képességek az élet minél több területén hasznosíthatók legyenek. A kreativitás általános emberi adottság, az élet minden szintjén megmutatkozhat, vagyis nem csupán a művészet és a tudomány területén lehet jelen. Annak, hogy a kreativitásra vonatkozó 9
kutatások többnyire mégis ezekre a területekre koncentrálnak, azaz oka, hogy a művészet és a tudomány területén sokkal könnyebben kimutatható a kreativitás jelenléte, több a jól dokumentált, tanulmányozásra alkalmas alkotás, életmű. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a művészetoktatásban nagy mennyiségű tapasztalat halmozódott fel a kreativitásra nevelés területén, ami szélesebb körben is jól hasznosítható lehetne.
4 A vizuális program A vizuális program kulcsszavai: játékos ismeretszerzés, gátlásmentes, szabad munkavégzés, felszabadultság és kreativitás. Különösen nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a célok eléréséhez vezető úton a diákok a lehető legnagyobb felszabadultsággal és alkotóképességük minél szélesebb kibontakozásával járjanak.
4.1.
A tanórák. A műhelymunka jelentősége
A vizuális nevelésben a legfontosabb dologgá az élmény vált és az egyéniség tükrözése a feladat, az önkifejezés fontos eszköze a képi ábrázolás. Fontos cél múltunk értékeinek felmutatása mellett mai életünk pozitív vonásainak felkutatása, a kortárs művészetek megismertetése, a fiatalokat ma érő számtalan spontán vizuális hatás közös élménnyé rendezése, hogy azok a fiatal generációk összetartozásának alapjává válhassanak. A rajzórai gyakorlati alkotómunka kettős célú: egyrészt a látvány, a vizuális közlések, a művészet mélyebb megértését, a kifejezés árnyaltságának növelését, másrészt gyakorlati ismeretek, készségek, képességek fejlesztését szolgálja. A vizuális nevelésben a legfontosabb dologgá az élmény vált és az egyéniség tükrözése a feladat, az önkifejezés fontos eszköze a képi ábrázolás. Napjaink vizuális oktatásának szemlélete megváltoztatta a követelményeket is. Korábbiakban a manuális készségnek, a pontos megfigyelésnek, a fegyelemnek, a vizuális memóriának kiemelt szerepe volt, addig az újabb elvárások az önállóságot, az eredetiséget, a fantáziát, a rögtönzőkészséget részesítik előnyben. A
rajzórák
minőségének
javításához,
egy
új
szemléletű
vizuális
nevelés
megvalósításához megfelelő körülmények, megfelelő óraszámok szükségesek, mivel a 10
vizuális nevelés csak időigényes gyakorlati feladatokon keresztül valósulhat meg. Az iskolában nem művészeket, hanem művelt embereket kell képezni, akiknél a rajz a szellemi erők harmonikus fejlesztésének csupán az egyik eszköze. A cél tehát nem a rajzolási készség fokozása, hanem a helyes látásra nevelés, s annak megtanítása, hogyan, milyen konstrukciók segítségével lehet a látott dolgokat a rajzban világosan és logikusan kifejezni. A médianevelés révén a rajztanítás a mai valósághoz közvetlenebbül kapcsolódhat, így „életszerűbbé”, hitelesebbé válhat. Az órán szerzett művészi és gyakorlati ismeretek segíthetik „okosan nézni” azt az óriási képözönt, ami körülvesz bennünket. Diákjaink ebből a szempontból tájékozottak, mert a technikai képuniverzum alakítói tökéletesen kiképzett felhasználót, fogyasztót neveltek belőle. De e téren nem szabad magára hagyni a gyermeki identitást. Az új médiákkal való együttélést lehet és kell is tanítani, veszélyeit mindenkinek ismerni kell. Munkaformák a vizuális kultúra tanításakor 1. Környezetpedagógia – a tér megszervezése, alakítása, használata mint pedagógiai tényező; szabadtéri órák. 2. Megfigyelés, elemzés, önelemzés; beszélgetés, véleménycsere, vita csoportban, párban, tanár-diák közt, helyzetelemzés, folyamatértékelés; 3. Tervezés, bemutatás, dokumentálás (nyomtatott, illetve digitális formában, képrögzítés videón) – csoportos témakörtervezés;. 4. Kreatív feladatok, játék, alkotás – kommunikációs és önismereti tréning, asszociációs játékok, kooperációt igénylő feladatok, makettezés, dramatizálás, konkrét manuális tevékenységek. 5. A tanári magyarázat, előadás, az egyértelmű üzenetátadás gyakorlása. 6. Projekt jellegű feladatkiadás és -megoldás. 7. Portfólió bemutatás – a tervezés alkotófolyamatának rögzítése és szóbeli elemzése. 11
A Műhelymunka Az átlagos képességű gyerekek számára létrehozott komplex, kreatív szemléletű műhelymunka a vizuális tevékenységi formákon keresztül éreztesse meg az alkotó, nem feltétlenül művészi-tevékenység motivációit úgy, hogy ez a rendszeres és folyamatos oktatónevelő munka során egész életre szóló élményt nyújtson, segítve a harmonikus felnőtt személyiség kialakulását. Tudatosítani kell, hogy a képzőművészeti látás a valósághoz való viszonyunk tisztázására alkalmas eszköz, az önismeret, az egyéni és társadalmi önértékelő folyamatok minőségileg magasabb szintű formáihoz vezet el. A művészet nem csodálnivaló, megközelíthetetlen valami, hanem saját problémáinkra választ adó nyelv, ha élünk az eszközeivel. Műhelyszemléletű rajzórák Komplex módszerek A kreatív, művészetkedvelő fiatalok többsége természetesen nem lesz művész, de sokan választanak
valami
alkalmazott
művészeti
életpályát.
Természetes
hát,
hogy
a
műhelyszemléletű rajzórákon megjelenik a formatervezés, a fotózás, videózás. A videóval a zene és irodalom, a mozgásművészet is behatol a rajztermekbe, a műhely elindul az „össz művészeti” létforma felé. Nehézségek A művészet művelése eszközök nélkül nem megy. Jó festékek, papírok, lapos ecsetek, kréták szükségesek a klasszikus rajzolni-festeni tanításhoz. Az alkotóműhelyben agyag, mintázó eszközök, batik, linó és még ezer más dolog is járja. A komplex műhely működtetéséhez fénymásoló, fényképezőgép, labor és számítógép is szükséges. A művészetre nevelést egy élő populáris művészeti kultúra talaján kell megtennünk (pop-rock, hip-hop, techno, illetve ezek képi megfelelői).
12
Mire lenne szükség? Az iskolában nagy szükség lenne egy heti négy-öt órás kreatív művészeti tárgyra, ahol a gyerekek nem megtanulnák, befogadnák, hanem termelnék a „művészetet”. Tárgyakat, zenét, újságot, filmet, miegyebet, aminek érdekében persze tanulniuk is kellene. Miként lehet közelebb vinni a sokszor nehezebben értelmezhető műveket a diákokhoz? Az esztétikai élményen túl a kortárs művek alkalmasak a kor életvilágának, egzisztenciális és szociális problémáinak megragadására, a róluk való gondolkodásra. A kortárs művek sajátos formavilágával való ismerkedés, az ebben való elmélyedés hozzájárulhat a gyerekek kreativitásának, innovatív szemléletének fejlesztéséhez. A kortárs művészet a helyzetéből adódóan, minden korábbi művészetnél célirányosabban irányítja a figyelmet a jelenre. A kortárs művészet a jelen társadalmi, gazdasági, természeti kulturális környezetéből táplálkozik, miként mi is. Ergo logikusnak tűnik, hogy a kortárs művészetre pillantsunk, ha jelenünk megértéséhez művészi válaszokat szeretnénk kapni. Napjaink művészete az anyaghasználattól kezdve az anyaghoz való viszonyuláson át, az irónián keresztül a konceptualitásig minden idegszálával a mai individuumhoz, a mai emberi közösségekhez szól. Még akkor is, ha sokszor nem ismerjük fel magunkban a megszólítottat.
4.2.
A délutáni foglalkozások: ÉLMÉNYMŰHELY
A művészeti oktatás fejleszthető. Nemcsak a rajzórák állhatnak rendelkezésre. Tervek: Olyan lehetőségeket kínálni a diákoknak, amik nem kötelező „szagúak”. Olyan címeket adni a foglalkozásoknak, amik vonzóak a diákok számára. A rajzszakkör elavult kifejezés, azt gondolják a diákok, ott csak rajzolni lehet, és kell, csendéletet, beállításokat. Csak azok a diákok jelentkeznek, akiknek célja van a tantárggyal, pl. felvételire készülnek. Az iskolában a délutáni rajzszakkör megreformálása az első feladat. Egy mindenki számára érdekes, újszerű megoldást lehetne választani, amely a névválasztással már kíváncsivá tenné a diákokat. Nem kellene év elején jelentkezni a szakkörre és akkor kötelezően végig járni, hanem plakáton hirdetni az aktuális foglalkozást, amire bárki jöhet. 13
A foglakozások összefoglaló neve: élményműhely
5 Múzeum az iskolában A múzeumot emlékekben, feladatokban és hangulatokban lehet és kell visszavinni az iskolába. Az iskola azonban helyszín is: olyan értékes és érdekes tárgyak gyűjteménye, melyek bemutathatóak, és bemutatásuk érdekes, múzeumi légkört teremthet. Minden iskolában rendeznek kiállításokat. Leggyakrabban természetesen a diákok képzőművészeti, technikai, kézműves stb. munkáiból. Ezeket is installálni kell: falra, kartonra szögelni, ragasztani. A kiállítás tervezés önálló műfaj, melyet nemcsak a rajztanár, hanem bármely más szakterület iskolai művelője is kidolgozhat. Installációnak megfelelhet a falfelület, esetleg paraván, de alkalmazhatóak letakart vagy lefestett dobozok (posztamens), asztalok, vitrinek, melyeket színes kartonokkal bélelünk. Adott esetben a mennyezetről is lelógathatunk tárgyakat, ábrákat, tablókat. Mit állíthatunk ki tehát? Lehet havonta egy-egy tantárgy érdekességeit bemutató kiállítás. Itt persze
nem
általános
demonstrációs,
oktatótablókat
kívánunk
bemutatni,
hanem
különlegességeket, egy-egy rég elfeledett vagy ritkán használt oktatási eszközt (régi látcső, kísérletező eszköz stb.), mellé helyezve az új képét vagy magát a legkorszerűbb darabot. 5.1.1. A hét műtárgya A Magyar Televízióban évekig ment egy ötperces esti sorozat, A hét műtárgya. (Ennek múzeumi megfelelőjét például az Iparművészeti Múzeumban A hónap műtárgya formájában jelenítették meg.) Ez a sorozat egy alkotást mutatott be, elemezte megszületésének körülményeit, alkotóját, a múzeumba kerülés történetét. Ilyen sorozatot bármelyik iskola létre tud hozni, ahol egy őrzött vitrinben, esetleg posztamensen, állványon műtárgymásolatot, reprodukciót helyeznek el. Természetesen keretben, installálva. Mindig más gyerekcsoport vállalhat ilyen bemutatót, ennek lehet akár tradicionális megnyitója, szöveges vagy videós elemzése. Erre az alkalomra meghívhatnak olyan előadót, szakembert, múzeumi munkatársat, aki bemutatja az adott tárgyat, összeveti a múzeumi eredetivel. 14
A művészetnek nem szabad megfeledkeznünk arról az oldaláról, hogy erős az emberformáló, a személyiségformáló, szerepe, a lélekformáló oldala. A mai világban, amikor minden gépiesedik, minden felgyorsul, és a pénz válik értékmérővé, talán itt tudunk valamit tenni, hogy az emberi oldala az embereknek, a növendékeknek, a tanulóknak emberibbé váljon, és ne a pénz domináljon. 5.1.2. A rajz, vizuális kultúra kapcsolata más tantárgyakkal Alig van olyan terület, amelyet a rajz, vizuális kultúra tanítása ne érintene, és viszont: mindegyiknek van (ha ezt nem is deklarálja) vizuális nevelési vonatkozása is. Bár a tanárok ezt természetesen belátják, a probléma az, hogy már maguk is a vizuális nevelés hiányának áldozatai. A vizuális és médianevelés (az ének-zenéhez, a tánc és drámához hasonlóan) a művészetterápia egyes elemeit spontán, illetve latensen használó tevékenység is lehet. Ennek diagnosztizáló és terápiás lehetőségeit fel kellene használni a gyerekek testi és lelki egészsége, harmóniája érdekében, valamint önképük, identitásuk megerősítéséhez. Ha komolyan vehetnénk a művészeti tárgyak személyiségápoló jellegét, tiltakozhatnánk ezen órák időkorlátai ellen, hiszen az alkotás folyamata a cselekvés természetes időigényét, sőt idejét igényelné.
6 Délutáni foglalkozások: Jobb agyféltekes rajzolás tréning Napjainkban divatos és gyerekek számára is ismerős a jobb agyféltekes rajzolás. A szakkör keretében lehetne ilyen tréninget tartani Sokan gondolják úgy, hogy a rajzoláshoz különleges kézügyességre van szükség, és az nekik nincs. A valóság az, hogy aki tud írni, annak megfelelő a kézügyessége a rajzoláshoz. A titok nyitja, hogy az elmaradás nem a kézügyességben, hanem a látásmódban és a berögződött, sztereotip gondolkodásmódban van. A módszer segítségével megtanulja jobb agyféltekéjét használva, másképpen látni és feldolgozni a környezet ingereit. Ez az újfajta képesség és egy kis rajztechnika-tanulás elég ahhoz, hogy megváltozzanak rajzai. 15
A tréning egyszerű, de folyamatos koncentrációt igénylő rajzfeladatokból áll, kevés elméleti magyarázattal. A tréning alatt nem csak rajzolni tanul, hanem jobban megismerheti önmagát, fejlesztheti figyelmét, koncentrációját. A rajzok nem csak hasonlítanak, hanem gyakran számunkra is meglepő, kreatív grafikusi megoldások születnek. A diákok érdekes, számukra újszerű tanulási módszerrel, a bennük lévő sikerélmény és alkotás utáni vágyat kihasználva tanulnak rajzolni, miközben észrevétlenül 2-3 órán keresztül folyamatosan koncentrálva figyelnek. Így nem csak rajzolni tanulnak, hanem koncentráló képességüket is fejlesztik.
16
7 ÉLMÉNYMŰHELY PROGRAM Egy olyan hely, ahol a résztvevők vizuális problémákat oldanak meg, fejlesztik kreativitásukat, megpróbálják felszínre hozni rejtett képességeiket vagy csak egyszerűen jól érzik magukat. Mindezt az élménypedagógia szempontjainak, elveinek figyelembe vételével. Az élményműhely ötletéről ismerőseimtől hallottam, ők felnőtteknek szerették volna ezt a műhelyt, de sajnos nem volt elég vállalkozó szellemű alkotó kedvű ember. Az ötletük nyomán gondoltam, hogy át lehetne vinni ezt a kezdeményezést az iskola falai közé. A projektek keretében a jelentkezők kreatív módon alkalmaznak képzőművészeti, fotó és videó, animációs,
installálási,
komponálási
és
kommunikációs
technikákat.
A célok között kiemelten szerepel a diákok kreativitásának és kommunikációs képességének fejlesztése szerepel. Tervezett feladatok: 1. Speciális memóriajáték: az asztalon látható 30 tárgyat 40 másodpercnyi nézés után kellett felidézni - megnevezni.
2. Örömfestés. Hogyan tudjuk megörökíteni papíron a vízben összekeveredő színeket?
17
3. Maszkolás Egymás arcáról való negatív levétele. Itt nem annyira a technikai nehézségekkel, mint inkább az arcunk, szemünk, szánk lezárásával kell megküzdenünk.
4. Egyensúly-feladat Egyensúlyi helyzetre épülő, páros bizalomjáték majd a múlt órán próbálgatott gipszelés technikájával plasztikákat készíteni az egyensúly témakörében.
18
5. Állatságok agyagból 6. Az Állatságok-program következő lépéseként agyagplasztikák készítése. 7. Fotogram
8. Tükörgrimasz A foglalkozás bemelegítő játéka egymás grimaszainak utánzásáról, továbbadásáról szól. Amellett, hogy jól szórakozunk, megfigyelhetjük azt is, hogy mennyire torzulnak a vizuális információk az átadás során. 9.
3×3 társasjáték
A foglalkozás nagyobb részében társasjátékot játszunk. Szerepe van benne a zenének, az egymással való kommunikációnak, a másik ember szerepébe való behelyezkedésnek, az egymáshoz való alkalmazkodásnak. Közben alkotunk egy 9 négyzetméteres festményt!
10. Montázs Erre a hétre a házi feladat : hozz fotókat saját magadról. Ezekből
és
magazinokból képekből
más,
színes kivágott
személyes
képeslapokat állítunk össze. Közben észrevétlenül megismerkedtünk a képi montázs jó pár típusával. 19
11. "Miből van a lila?"
Hogyan keverjünk lila színt a festékeinkből? Dobozterek festése, felhasználva a frissen szerzett színkeverési ismereteket.
20
12. "Nyakig bele!"
Tiszta lappal kezdünk - absztrakt képekkel és verssel zárunk. Közben nyakig színesek leszünk.
13. Haiku
A haiku japán versforma, melyben az egyes sorok szótagszáma kötött. A képek közös alkotások, mindenki hozzáteszi a maga egyetlen színét és gesztusát. A haikuk az egyes képekhez készülnek úgy, hogy minden sort másvalaki ír, és írás közben csak az előttünk leírt sort láthatjuk.
21
Végy pár vállalkozó szellemű embert! Készíts elő jónéhány ízt /kellemest, kellemetlent, karakterest, semlegeset stb./ ! Sötétítsd el a teret! A résztvevő kóstoljon meg egy ízt! Mobiltelefonjával rajzolja maga elé a térbe az ízhez valami módon számára kapcsolódó alakzatot! Fotózd ezt le hosszú expozíciós idővel! Utólag találd ki, mi lehetett az ábrákhoz kapcsolódó íz! Képtelen keretek (linómetszés) Képtelen képek (fototechnika) Látható képek – vakoknak Fal–falak–grafitti, avagy falfirka kötelező! Dobozba zárva (dobozgrafika) Az összegabalyodott város (vegyes technika) Bolygó cipők–Cipőbolygók (lábbelik preparálása) Látás (Tükörben nézi magát) - optikai játékok, M. Esher - fényképek előhívása - citromléképek előhívása
22
8 BÁBPROJEKT Az idén felkértek egy nemzetközi projekt levezénylésére. Uniós tábor volt Szegeden, ahová több országból jöttek fiatalok. A téma a másság elfogadása volt, bábokkal feldolgozva. Az átlagéletkor 20-23 év volt. Meglepődve tapasztaltuk mennyire élvezte a csoport a gyakorlatokat, holott a bábozás háttérbe van szorítva és mindenki letudja annyival ez egy ovis feladat. A projekt lényege az volt, hogy minden ország bemutatta a saját bábkultúráját. A második nap a bábkészítés technikáival ismerkedtek, az elkészült bábokkal egy rögtönzött bábelőadásra is sor került. Ezen a napon mindenkiből előjött a kisgyerek, és önfeledten alkotott. Harmadnap bábszínházba látogattunk, majd a történetet találták ki és a saját előadásukra készültek, ami meg is lett hirdetve sokan eljöttek megnézni a városban. Ekkor jutott eszembe talán középiskolába is átvihető a projekt. Kiskunmajsa kis város, de van 3 óvoda, akik nagy örömmel várják az önkéntes színjátszókat. A megvalósításra a 12. évfolyamon került sor, ahol van kézműves óra, ennek keretében készültek a bábok és szociálpszichológia óra is, mely keretében mesét írtunk, majd pedig előadtuk a történetünket az óvodában. Az eseményen kihasználva, hogy a csoport média tagozatos, felvételt is készítettünk. A diákok és az ovisok is elképesztő módon élvezték az előadást, hatalmas sikert arattak. Jó volt látni az érzelmektől ellágyult kamasz arcokat és azt, ahogyan az előadás végén a kicsikkel játszottak. A bábjáték különösen alkalmas a művészettel való nevelésre.
Miért éppen a színház, a bábjáték?
A színház, a bábszínház, mint élő eleven forráshoz járul tartalmakért az élethez. Ez annyira kézenfekvő, hogy fordítottja ordító igazság – nem sokat ér az a színház, amely nem élő emberit vesz alapul és üzenetével, tanulságaival nem vezet vissza az élethez. Az pedig már végképp nem lehet kérdés, hogy az iskola az életre készít fel.
23
Iskola és színház ebből a szemszögből szemlélve egymástól nem elválasztható. A személyiség fejlesztésére sokat adó pedagógiai szisztémák nem is feledkeznek el arról, hogy didaktikai megfontolásokkal az alkalmazott dráma változatait beemeljék az iskolázás folyamatába.
Válasz a g a z d a g s á g , gazdaságosság
Mint a színházművészet ágai általában, a bábjáték is sok társművészetre támaszkodva, sok tudománnyal laza vagy szorosabb kapcsolatot fenntartva épül és működik.
24
Ezek közül is különösen fontos a képzőművészet. A bábu maga – és persze a kellékvilág plasztikai alkotás, lényegében ember által megmozdított szobor, amely a színpadon mozogva „élővé” válik. A berendezett színpadi tér, a díszletvilág létrehozása egyfajta építészet, amelynek történeti, technológiai ismeretei büntetlenül nem kerülhetők meg. A bábjáték és az irodalom kapcsolata egészen nyilvánvaló, hisz maga a dráma is egyike irodalmi mű nemeknek. Sokkal jobban mutatkozik meg azonban mindez, ha a dramatizálás felől közelítünk és a lehetséges drámai alapanyagok között ott találjuk az epikát és a lírát. A zene – főként, ha tágabb értelemben az akusztikus effektusok világának vesszük megkerülhetetlen bábszínházi elem. A bábjáték nagyban támaszkodik a zenei aláfestésében rejlő lehetőségekre, a szereplők énekére. Ennél is fontosabb, hogy a bábjáték sok zenemű esetében bizonyult (esetenként a balettet is meghaladóan) adekvát kifejezésnek. A lélektan régóta hangsúlyozza a bábjáték személyiségformáló szerepét. A bábukat explorációs céllal is felhasználja mindenki, aki a gyerekek lelki, vagy testi problémái mögé szeretne látni, aki keresi a felszín alatti, kiváltó okokat, sőt ezzel szoros összefüggésben a (lélek)gyógyászat terápiás célokkal is használja. A személyiségformálás a nevelés kitüntetett feladata, így talán nem meglepő, hogy a pedagógia a művészeti nevelés területén - mint komplex lehetőséget - tartja számon a bábjátékot. Mivel a bábok megjelenési formája - ezzel összefüggésben a felhasznált anyagok köre és kombinációinak száma - szinte végtelen, nyilvánvaló hogy a báb-, kellék- és díszletkészítésen keresztül a bábjáték kapcsolatban áll a textil-, papír, fa-, fém-, bőrművességgel és egy sor szakma alapműveleteit, fogásait és szerszámait használja.
Hol, mit és hogyan? Az alkalmazott bábjáték gyakorlata
25
A pedagógus feladata, hogy megfelelő alapanyagot találjon, amelyet dramatizálni, bábszínpadra alkalmazni lehet. Legjobb, ha a műveket a gyerekekkel együtt dramatizáljuk, hisz ebben a megvitatással teli munkában van a legtöbb termelőerő.
Tessék belépni íme a sokarcú bábjáték világa. A kézjáték A kézjáték arra felismerésre épül, hogy az emberi kéz, mint forma egyben fölöttébb összetett mozgásra képes bonyolult szerkezet, alkalmas a különféle asszociációk, gondolattársítások felkeltésére. Különös plusz, hogy bizonyos gesztusok - fenyegetés, hívogatás, elutasítás., vagy egy bizonyos mozdulatban való kimerevítése (számok) - az emberi kommunikációban komoly jelentőséggel vesznek részt és nem egyszer fogalmakat, mondatokat, mondatsorokat képesek helyettesíteni, de legalábbis megerősíteni.
Ezért a bábszínpadon megjelenő csupasz vagy (színes) kesztyűbe bújtatott kéz alkalmas egyes jelenetek, kisebb történetek, a klasszikus programzene vagy akár a könnyűzene kategóriájába tartozó művek interpretálására. Egy kiegyenesített, szétterpesztett ujjakkal felnyújtott kéz jelenthet fát - több együttesen már erdőt -, a kissé behajlított, összezárt ujjakkal felemelt két tenyér, amelyeket a középsőujj hegyénél összeérintünk házat. Kesztyűvel más Az ember sokféle kesztyűt ismer és használ, amelyekkel különféle tevékenységei közepette védi (veszélyes munkafolyamatok - húsipari vagy kőműves védőkesztyű, sport - ökölvívó kesztyű) vagy öltözteti (esküvő - csipke, hobby - autóskesztyű) a kezét. Ezek közül sok annyira speciális - polgári védelemben használatos védőkesztyű, háztartási gumikesztyű, laboratóriumi polietilénkesztyű - hogy puszta feltűnése a bábszínpadon alkalmas a szereplők azonnali azonosítására. 26
A kéz - különösen az erőteljes, határozott és pontosan ismert gesztusok használásával - alkalmas arra, hogy segítségével a bábos kézpantomim formájában, vagy zenék kézmozdulatokkal való „megképiesítésével” komoly mondanivalókat fogalmazzon meg. Ha ehhez ráadásul gondosan megtervezett akusztikai- és fényeffektusok járulnak, a hatás megtöbbszöröződik. Ezek az absztrakt változatok kifejezetten alkalmasak arra, hogy a felsőbb évfolyamokban újra bekerüljenek az alkalmazott bábjátékos tevékenységbe. Árnyék a falon, a vetítőernyőn. A kézjáték sajátos változata a kéz/árnyjáték. Különösen a keleti kultúrákban ismeretes, ahol a kézügyességnek mindig is nagyobb szerepe volt és ma is élő, nagy hagyományai vannak. A kezek és az ujjak együttesen bonyolult sziluetteket adhatnak ki, amelyeket a nézők állatként (kutya, nyúl), növényként vagy emberként azonosítanak. A tárgyjáték Az egyik leginkább „bábos” megnyilatkozás válogatott, keresett tárgyakat
megmozdítani
az
üzenet
áttételes,
bábszínpadi
megfogalmazása céljával. A tárgyak - különösen azok, amelyekben ott szunnyad az átvitel, az átlényegülés lehetősége, például a rítusok, szertartások vagy egyszerűen köznapi munkafolyamatok karakteres eszközei: szerszámok, automaták, kisgépek - szinte kínálják magukat, hogy a velük dolgozó embert megjelenítsék. A tárgyjátékban igen fontos szerepet kap az emberi kéz, amely a tárgy közvetlen közelében feltűnve - mintegy annak kezeként - igen jelentős, a gesztusvilág gazdagságából következő ábrázoló potenciállal kapcsolódik be az előadásba. A tárgyjáték legismertebb változatában az embert az őt körülvevő használati tárgyain által idézzük meg. Itt vannak például a cipők, amelyek nemekhez (női, férfi), életkorhoz (tipegő, mamusz), foglalkozáshoz (bakancs, balettcipő, stoplis futballcsuka), nemzetekhez (holland facipő, sváb klumpa, cowboy csizma) kötődnek, alkalmasak a játékra. Síkbábok 27
A síkbábok nagy családjába azok a figurák tartoznak, amelyek megjelenésükben sokkal inkább a képhez, mint a szoborhoz állnak közelebb. Ennek következtében síkbábnak tekinthető a hurkapálcikára felerősített kartonfigura éppúgy, mint a zsinóron a fénykévébe belógatott, áttört, színes árnyfigura vagy - bármilyen meglepő a különösebben meg nem munkált lapos, fakanálbáb. A síkbábok legjellegzetesebb tulajdonsága ugyanis az, hogy vagy csak szemből láthatók jól, ellenkező esetben, élbe fordulva - laposságukból következően - „láthatatlanokká” válnak. A síkbábok is teljes életet élnek a színpadon. Bejönnek, beszélgetnek, teszik dolgukat szerepük szerint, majd kimennek. Eközben alkalmanként meg kell fordulniuk, irányt kell változtatniuk. Ennek megfelelően a síkbábok mindkét oldalát - elejét/hátulját vagy jobb és baloldalát - egyaránt el kell készíteni. A síkbábok megtervezését, kivitelezését meg kell előznie a szerepükkel szerinti színpadi mozgást gondosan elemző munkának, különben sasszé lépésekkel kell be- és kijönnie olyan szereplőknek is, akik profilban megalkotva csak sarkon fordulnának és mehetnének. Óriás síkbáb készülhet, ha a gyerekek körberajzolják egymást, majd a kész rajzokat kivágják, kifestik. Ezeket azután maguk előtt tartják. Viszonylag szerény mozgáslehetőséget kínál, de nagy történelmi tablók életre keltésére, passiójátékok eljátszására alkalmas. Árnyfigura, árny sík-marionett
Ha a sziluetteket fénykévébe tartjuk és az árnyékot vetítőernyőn fel fogjuk, árnyszínházat hozunk létre. Az árnyszínházban egyszerű vagy többé-kevésbé mechanizált figurákat használunk, amelyek elkészítése technikailag megegyezik a síkbáb előállításával, csak jóval erősebb alapanyagot (pl. vulkánfíber) használunk és ügyelünk, hogy a csuklópontok kiképzése eleve jobban bírja az igénybevételt. Az árnyfigurák lehetnek tömörek és áttörtek. Az áttört részekre - a fény színezésére - színes fóliákat használunk. Botosbábnak nevezzük a figurák viszonylag nagy csoportját. Az elnevezés abból indul ki, hogy a bábu fejét, kezeit nem közvetlenül kézzel, hanem valamilyen pálcás vagy egyszerűen 28
bot áttétellel mozgatják. Legismertebb, keleti változata a jávai vayang golek. Hazánkban orosz közvetítéssel terjedt el, Obrazcov bábszínházának köszönhetően. Ennek a technikának különféle - bonyolultabb és egyszerűbb - változatai fejlődtek ki, amelyek viszonylagosan elterjedtnek tekinthetők.
Eleinte egyszerű botbábokat készítsünk a tanulókkal, amelyek alkalmasak arra, hogy az egyszerű mozdulatokat - állás, lépés, tánc, futás - gyakorolhassuk. Nem alkalmasak viszont arra, hogy leüljenek, mert derekuk merev és bizony lefeküdni is csak úgy képesek, hogy teljesen eldőlnek. A vayang bábok - amelyeket bonyolult voltukra tekintettel rendszerint később, az idősebb tanulókkal készítünk - derékban tudnak hajolni és kezeikkel is sok kifejező mozdulatra képesek.
Maszk, maszkos játék - óriásbábok Az álarc, maszk egy olyan takarás, amely alól nem látszik ki az élő, mimikára képes arc, a bőr. Ilyenformán nagyon hasonlatos a szoborhoz, és különösen a bábhoz, amely alapjában véve a holt anyag megmozdulásának illúziójából meríti életét. Magát a maszkot
igen
erős
jelnek
is
tekinthetjük,
amelynek
elkészítésekor ugyanazon a törvényszerűségek szerint járunk el, mint az a bábfejnél elfogadott. A méretek eredményeképpen a maszkot viselő ember - főleg ha mozgását, ehhez a merev archoz igazítva, keresetten válogatott gesztusokkal fűszerezi - óriásbábnak is felfogható. Mindig alkalmazzuk, amikor a báb és a fölötte (égi vagy természetes) hatalmat gyakorló egyszerre jelenik meg a néző előtt. A maszkos játék arra is jó, hogy a gyerekek a szerephez illő gesztusokat a pantomim erejével gyakorolhassák. Az árnyjáték.
29
Különösen attraktív, igen jól alkalmazható technika. Régen akár egy mécses fénye is elég volt, manapság megteszi a zseblámpa, az asztali lámpa is. Vetítőernyőként egy alkalmas méretű vászon felületet használhatunk, amelyet gondosan keretre feszítünk. Kisebb mérethez pauzpapír, zsírpapír is megteszi, amit egy nagyobb papírdobozon kialakított A3-as vagy nagyobb nyíláson rögzítünk A megvilágításhoz kétféle fényforrást használunk:
felülről jövő szórt fény (neoncső, opálizzó), vagy
pontfény (kerékpár vagy gépkocsi lámpák izzói).
Az árnyszínház fényei – színes fóliákkal – megszínezhetők, üvegcserepekkel, prizmákkal továbbvariálhatók . Árnyjáték létrehozására az írásvetítő és a diavetítő külön-külön, de együtt is kiválóan alkalmas. A bábokat kartonpapírból, fotókartonból készíthetjük. Az alapjában sziluettként felfogott árnyfigurákat át is törhetjük és az így nyert nyílásokat csipkével, hálóval, stb. lefedve filigrán bábukat hozhatunk létre. A fénykévébe – óriásbábként – mi magunk is beállhatunk, ami további utakat nyithat meg.
9 Ajánlás az új Pedagógiai Programba A
Pedagógiai
Program
tartalmazza
az
innovációban
megfogalmazott
lehetőségek
bevezetésének fokozatos megvalósítását. A rajzszakkör élményműhellyé történő átnevezésével letehetnénk az „alapköveket”, majd nyithatnánk a kreativitás fejlesztése felé. Így a hagyományos szemlélettől eltérően egy megújult, talán a diákok szemszögéből érdekesebb, szerethetőbb és diákközpontú művészeti nevelés valósulhatna meg. A Pedagógiai Program mondja ki, hogy az intézmény keresi azokat a pályázati és egyéb finanszírozási lehetőségeket, melyekkel beszerezhetőek a szükséges materiális eszközök, mint a tartós-, és fogyóeszközök tekintetében. 30
10 Felhasznált irodalom, hivatkozások
Liebermann Mária A vizuális nevelés tantárgy tanítása az iskolarendszerű felnőttoktatásban http://elmenymuhely.blogspot.com/
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kommunikacio-7-Liebermann-Vizualis Bodóczky István A rajz, vizuális kultúra tantárgy helyzete és fejlesztési feladatai
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=tantargyak-Bodoczky-Rajz http://www.ofi.hu/tudastar/rajz-vizualis-kultura Deszpot Gabriella Képtelen keretben A vizuális kultúra és a képességek fejlesztésének esélyei a kerettanterv alapján
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2001-01-ta-deszpot-keptelen Gaul Emil A képzési tartalom korszerűsítésének trendjei a vizuális nevelés területén három európai példán http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=1998-03-vt-gaul-kepzesi A nagy gyík könyv , Aula K. Budapest, 1997 Művészeti nevelés (tanári kézikönyv) Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest 1998. Balogh Beatrix: Marionett mindenkinek Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1982. Ember és báb. Bábszínházak, műhelyek, kísérletek. Szerk.: Tömöry Márta Múzsák, 1990. Kós Lajos : A bábszínház technikája (Szcenika I. – V.) Népművelési Propaganda Iroda Lenkefi Konrád : Bábkészítés. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest 1983. Óhidi Lehel: A bábmozgatás technikája I. – II. Bábjátékos kiskönyvtár, 1987. Szentirmai László : Nevelés kézzel – bábbal. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Bp. 1998. Szilágyi Dezső : A mai magyar bábszínház. Corvina, Budapest, 1978.
31
32
