NAGYVENYIM BERNÁTKÚT. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT módosítás. az Étv. 9. (6) szerinti

NAGYVENYIM

BERNÁTKÚT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT módosítás

az Étv. 9. § (6) szerinti

véleményezési dokumentáció (azonos az Étv. 9/A szerinti eljárásban a 9. § (2) szerinti véleményezéshez készült dokumentációval)

2012. augusztus 28. T T 1

T a n á c s a d ó

é s

T e r v e z ı

K f t .

NAGYVENYIM

B ER NÁT KÚT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT módosítás

Megrendelı:

N a g y v e n yi m K ö z s é g Önkormányzata 2421 Nagyvenyim, Fı út 43.

Tervezı:

TT1 Tanácsadó és Tervezı Kft Budapest, 1121 Kakukkhegyi út 9. Tel: 1/246 3104, 20-244-8492 fax::1/246-3102 e-mail: [email protected]

Településtervezı:

Nemesánszky Ildikó

TT/1É 01-1641

Tájrendezés, környezetvédelem

okl. építészmérnök, településrendezı tervezı Kormos Eleonóra TT/T, TK 12-0154 okl. tájépítész

Tartalomjegyzék JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK HÉSZ MÓDOSÍTÁSA Rendelet-tervezet ALÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Szöveges munkarészek Rajzok Földhivatali térképmásolat Hatályos településszerkezeti terv (másolat a településszerkezeti tervbıl) Hatályos szabályozás (másolat a külterület szabályozási tervébıl) Légifotó és erdırészletek Topográfiai térkép Funkció-vizsgálat Nagyvenyim Helyi Építési Szabályzat Módosítás 2012. augusztus 27. Étv. 9. § (6) szerinti végsı véleményezésre és közzétételre

2

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

Nagyvenyim Helyi Építési Szabályzat Módosítás 2012. augusztus 27. Étv. 9. § (6) szerinti végsı véleményezésre és közzétételre

3

Nagyvenyim község Önkormányzati Képviselı-testületének …/…. (……...) önkormányzati rendelete Nagyvenyim Építési Szabályzatáról szóló 9/2006. (VII.01.) önkormányzati rendelet módosításáról Nagyvenyim Község Önkormányzati Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következıket rendeli el: 1. § Nagyvenyim Építési Szabályzata (továbbiakban NÉSZ) gazdasági övezetekrıl szóló 7.§ „Gm jelő mezıgazdasági majorokat magába foglaló övezet” (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ (1) Gm jelő övezetben a mezıgazdasági termeléssel összefüggı, termelı, feldolgozó raktározási, igazgatási és szállás épületek (szolgálati lakás) helyezhetık el. Bernátkút területén ezen kívül elhelyezhetı minden más olyan gazdasági célú épület is, amely az építési övezetben megengedett rendeltetéső épületek rendeltetésszerő használatát nem zavarja.” 2. § A NÉSZ Építési övezetekre vonatkozó általános elıírásokról szóló 14.§ kiegészül az alábbi (16) bekezdéssel: „(16) a településen újrahasznosítható hulladék begyőjtése, tárolása és feldolgozása a közterületi hulladékgyőjtı konténereket leszámítva csak épületben, gazdasági célra kijelölt területen végezhetı. A nyílt térben való tárolás és feldolgozás a település egész területén tilos.” 3. § Jelen rendelet a kihirdetését követı napon lép hatályba, és a kihirdetését követı napon hatályát veszti. Nagyvenyim,…. polgármester


jegyzı

4

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK


5

I. A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSÁNAK CÉLJA A dunaújvárosi székhelyő Pálhalmai Országos Büntetés-Végrehajtási Intézet négy, egymástól több km távolságra fekvı objektumban mőködik. Ebbıl kettı, Mélykút és Bernátkút, Nagyvenyim közigazgatási területén fekszik. Az elítéltek foglalkoztatására a Pálhalmai Célgazdaságot korábban már létezı majorok, gazdaságok államosítását követıen az Igazságügyi Miniszter alapította 1949. decemberében. 1994. január 1-jén a Pálhalmai Célgazdaság privatizálásaként, annak teljes körő jogutódjaként hozták létre a 100 %-ban állami tulajdonú Pálhalmai Agrospeciál Kft-t, melynek továbbra is feladata maradt az elítéltek foglalkoztatása. A nagyvenyimi településrendezési tervekben a börtönöket és a hozzájuk kapcsolódó gazdálkodó telepeket beépítésre szánt gazdasági, ezen belül a többi gazdasági területtıl megkülönböztetve a településszerkezeti tervben mezıgazdasági majorként, a szabályozási tervben „Gm jelő mezıgazdasági majorokat magába foglaló” övezetként lett kijelölve. Az elítéltekhez kapcsolódó foglalkoztatás korábban sem korlátozódott a növénytermesztésre és az állattartásra, és a Pálhalmai Agrospeciál Kft. tevékenységeinek körét rendkívül innovatívan bıvíti. A fejlıdés több, nem mezıgazdasági funkció megtelepülését hozta a gazdaságba. Jelenleg az állami tulajdonú gazdasági társaság, logisztikai megfontolásból, a bernátkúti területén régi magtárépületet felújította, és a felújított épületben elektromos és elektronikai hulladék begyőjtését és kezelését, de leginkább a tárolását tervezi. A tervezés célja a hatályos településrendezési tervek olyan módosítása, hogy az elítéltek foglalkoztatását végzı gazdálkodó szervezet a meglévı épületét szándékainak megfelelı gazdasági célra felhasználhassa, a telephely jelenlegi mezıgazdasági hasznosítás fennmaradása mellett. A tervezett módosítás területfelhasználási változást nem jelent és nem érinti a település fı infrastruktúra hálózatát, alapvetı zöldfelületi rendszerét, morfológiáját, védett természeti értékeit, a kulturális örökség védelmét és nem növeli felhasználási intenzitását. A bernátkúti területre vonatkozó Helyi Építési szabályzat módosításával egyidejőleg, és azzal összhangban a település rendezni kívánja az újrahasznosítható hulladék győjtésének és kezelésének a kérdését oly módon, hogy ilyen jellegő tevékenységet a jövıben csak gazdasági övezetben enged meg.

a magtárépület felújítás elıtt és után Nagyvenyim Helyi Építési Szabályzat Módosítás 2012. augusztus 27. Étv. 9. § (6) szerinti végsı véleményezésre és közzétételre

6

II. HELYZETELEMZÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET, TERÜLETHASZNÁLAT Nagyvenyim északi területein mind a beépített, mind a mezıgazdasági területek állami tulajdonban vannak és a büntetés-végrehajtás szolgálatában állnak. A telephelyek a második világháborút követıen, korábbi birtokközpontok helyén létesültek. Bernátkút területe közelítıleg 35 Ha. Térségi elhelyezkedés és szerepkör Az 1800-as években állattenyésztési céllal létrejött tanyagazdaság szorosan kapcsolódott a hajdani zirci apátsági birtok többi telepéhez, Pálházához, Mélykúthoz és Újgalamboshoz is. A büntetés-végrehajtási intézet létrejöttével a kapcsolat szorossá vált Dunaújvárossal, társadalmi és rendészeti szempontból pedig országos jelentıségő. A tervezési terület fejlesztését a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérıl szóló 244/2003. (XII. 18.) kormányrendelet alapján lehatárolt vidékfejlesztési kistérség a fent említettek miatt sem a szerepkörét, sem a gazdasági kapcsolatrendszerét nem befolyásolja.

Településszerkezet Nagyvenyim település szerkezetét nagymértékben meghatározza a domborzat és a vízrajzi adottságok, a löszplató Duna felé enyhén lejtı felülete, valamint a történelmileg kialakult közlekedési útvonalak. Bernátkút a települési magtól távoli elhelyezkedése, kialakult infrastruktúrája ideális volt a börtön telepítése szempontjából. Keleti, nyugati és déli irányban a gazdasághoz tartozó nagy kiterjedéső szántóterületek határolják. Kapcsolatát a 62. sz. útról leágazó 62115 sz. mellékút biztosítja. Nagyvenyim belterületével nincs közvetlen infrastrukturális kapcsolata. A tervezési terület egy közelítıleg 0,9 hektáros részét erdıtervezett erdı borítja, ami nem kapcsolódik a település egyéb erdırészleteihez.

A büntetés-végrehajtás létesítményei Nagyvenyim területén két börtön is található, ezen kívül az országos büntetésvégrehajtáshoz kapcsolódóan a Pálhalmai Agrospeciál Kft-nek három munkavégzést biztosító állattartó telepe mőködik a településen. Ebbıl kettı Bernátkúton, egy Parrag pusztán. − Mélykúton mőködik az ország 3 nıi börtönébıl az egyik, ahol 300-400 fı nıi fogvatartott van, − Bernátkúton500-600 fı férfi elítéltet tartanak fogva.


7

A büntetés-végrehajtás többféle típusát valósítják meg; Bernátkúton börtön és fogház fokozatú férfi elítéltek töltik büntetésüket, Mélykúton fiatalkorú börtön és fogház fokozatú nıket, felnıttkorú börtön és fogház fokozatú nıket, elızetesen letartóztatottakat, továbbá elzárásukat töltı nıket helyeznek el. Az elítéltek nagyobb része dolgozik, és a munkadíjukból történı levonás összegével járulnak hozzá a tartási díjuk részbeni megtérítéséhez. A munkavégzés során az elítéltek a Pálhalmai Agrospeciál Kft-nek dolgoznak, illetve részben külsı megrendelésre bérmunkát végeznek. Az Agrospeciál Kft. jellege és tevékenységei A Pálhalmai Agrospeciál Kft. területét tekintve több mint 4.000 ha-on gazdálkodik Dunaújváros, Rácalmás és Nagyvenyim közigazgatási területén. A központ Pálhalmai majorban (Dunaújváros) található. A társaság telephelyei jól megközelíthetıek, az M6 autópálya két oldalán, attól néhány km távolságra települtek. A pálhalmai területen áthalad a Dunaújváros-Budapest vasútvonal is, amelyrıl leágazó iparvágánnyal is rendelkeznek. A gazdasági társaság kötelezettsége az elítéltek foglalkoztatása, a büntetésvégrehajtás intézményeinek belsı ellátása, ugyanakkor profitorientáltan kell végeznie tevékenységét. Tevékenységi köre szerteágazó: − mezıgazdaság, erdıgazdálkodás A társaság 4.095 ha szántó, 150 ha rét-legelı és 110 ha erdı területen gazdálkodik. Az általános szántóföldi mővelésen kívül közel 230 hektáron biozöldborsó, biocsemegekukorica, biobúza és bioárpa termesztés folyik, valamint itt termelik meg az állattartó telepek ellátását szolgáló takarmányt is. − sertéstenyésztés Sertéseket két telephelyen tenyésztenek. A telepek tenyészállat igényét Bernátkúton állítják elı a 80 kocás tenyésztelepen. A végtermék elıállítás a 720 kocás áru-elıállító telepen Újgalambosban folyik. Évi 17.000 db hízót értékesítenek, melynek 40-50%-át helyben vágják az újgalambosi vágóhídon. − szarvasmarha tenyésztés Az Agrospeciál Kft. tradicionálisan szarvasmarha-tartó gazdaság, 3 telepük is van, telepenként eltérı profillal. o A Bernátkúthoz közeli Parrag pusztai „növendék üszı telepen” természetszerő tartásban nevelik az állatokat. o A bernátkútihúsmarha telep több mint 170 anyatehénnel rendelkezik. o Rácalmás-Hangospusztán tejet állítanak elı. − takarmánygazdálkodás


8

Évente 6.000-7.000 t abrakkeveréket állítanak elı az újgalambosi keverıben, elsısorban saját felhasználásra; ennek 3/4 része sertéstakarmány, a fennmaradó szarvasmarha-, és egy kevés lótakarmány. − biogáz üzem Az újgalambosi majorban található egyik új beruházás legfontosabb szerepe a cégnél keletkezett biomassza jellegő mezıgazdasági hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelı - feldolgozása, ártalmatlanítása, de ezen túl külsı partnerek részére is végeznek hulladék feldolgozást. Az így megtermelt áramot értékesítik. − ipari tevékenység Kooperáció keretében, acélszerkezeti elemek gyártásához, kikészítéséhez, csomagolásához kapcsolódó bérmunkát végeznek, valamint elektronikai hulladék bontását és válogatását végzik a meglévı üzemeikben. − mosoda Bernátkúton a higiénikus mosodában jelenleg 64 fıs dolgozói létszámmal, két mőszakban évente 1.300 tonna textíliát dolgoznak fel, a börtönök igényeinek kielégítésén túl közel 40 szerzıdéses partner számára (kórházak, kollégiumok, szállodák, szálláshelyek, éttermek és egyéb állami intézmények). Ez év májusától Budapesten beindították második, kisebb kapacitású, nem higiénikus mosodájukat is, mely fıként a büntetés-végrehajtásban keletkezı szennyest tisztítja, illetve az állami feladatként meghatározott belsı ellátásba bevont partnerek igényeit hivatott kiszolgálni. − zöldségfeldolgozás Budapesti telephelyen, tavaly szeptemberétıl mőködı új üzemben történik. Fıként az állami feladatként meghatározott belsı ellátás igényeit szolgálja ki, de külsı partnerek számára is állít elı konyhakész termékeket. − rendezvényszervezés Pálhalmán, az üzemi konyhán és a hozzátartozó étterem hasznosításával valósítják meg e tevékenységet, melynek keretében családi és céges rendezvény lebonyolítását is vállalják (esküvıi vacsorákat, ballagási vacsorákat, üzleti megbeszéléseket, elıadásokat, oktatásokat, stb.). A bernátkúti településkép, épületállomány A telephely szerkezete szabályos, funkciók szerint bontott, munkafolyamatok szerint szervezett; a rendszer kialakítására való törekvés látszik az elmúlt 200 év építésein. Az épületállomány igen heterogén, részben a funkció, részben az építések eltérı ideje miatt is. Jogi és használati valós állapotából eredı adottságai miatt utcaképrıl, településképrıl tulajdonképpen nem beszélhetünk. A meglévı létrejött beépítések a környezettıl függetlenek mind a beépítés módját, nagyságát, az épület tömegét, kialakítását tekintve.


9

A Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet kezelésében lévı börtönök többszintes, a kor építészeti stílusát követve, egyszerő formavilágot megvalósítva lapostetıs, közepes állagú épületek. A rabok szállását biztosító területek természetszerően körbe vannak kerítve a biztonsági elıírásoknak megfelelı védelmi és kerítésrendszerrel. A börtön épületeinek önálló telke van. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. tulajdonában lévı állattartó telepek épületei hagyományos, egytraktusos épületek. A sertés és a marhatelep egymástól távolabb, sok zölddel körülvéve helyezkednek el. Szintén jelentéktelen, hagyományos épület a vegyszerraktár. A terület közepén egy tekintélyes mérető, kétszintes, boltozott szerkezető magtárépület áll. Az épületet felújították, ennek hasznosítást tervezik raktározási céllal. Mellette „kismagtár” is épült, hasonló szerkezetekkel. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. tulajdonában e területen korábban szolgálati lakótelep is volt, azonban az épületek egyre rosszabb állapotba kerületek. Karbantartásukat, felújításukat nem ítélték gazdaságosnak, ezért az épületeket az elmúlt néhány év során elbontották. A magtár szomszédságában, egy beerdısült kis terület hangulatos villaépületet rejt, mely a XX. század elején épülhetett. Jelenleg üresen áll, hasznosításához jellegének megfelelı funkciót keresnek. Építészetileg hangsúlyos elem még a víztorony, amely vélhetıleg a „kezdetekkor”, az ötvenes évek elején épülhetett. A tervezési terület karakterét illetıen tehát igen heterogén, az egyes épületek mind anyaghasználatukban, tetıformájukban, szintszámukban, léptékükben stb. eltérnek. Örökségvédelem Nagyvenyim településszerkezeti tervéhez elkészült Nagyvenyim örökségvédelmi hatástanulmánya, mely részletesen ismerteti a település történetét, a fellelhetı régészeti, mőemléki és helyi értékeket. Ennek alapján a területnek nincs régészeti érintettsége. Nincs a területen országosan vagy helyi védettségő épület sem. Nagyvenyim a török utáni idıszakban, és a zirci apátság tulajdonába került és 1659ben cselédfaluként települt be. A XVIII. században a ciszterek birtokait bérlık mővelték, elsısorban legelıként hasznosítva a földeket. A XIX. században a bérlırendszer helyett az apátság saját gazdálkodást kezdett folytatni. Keller Kelemen, aki 1829 és 1844 között vezeti az uradalmat, négy új major (Bernátkút, Kiskarácsony, Ménesmajor, Kelemenhalom) létrehozásával tizennégyre bıvíti a kerületek számát. A Bernátkúti eret tápláló forrás közelében fekvı terület elıször a II. katonai felmérésen jelenik meg lakott helyként, ekkor már mint Bernát puszta. Az telep épületállományának értéke az örökségvédelem szempontjából még nem tisztázott. Helyi védelemre érdemes lehet a magtár, esetleg a kismagtár és a víztorony. A jelenlegi használat nehezíti az értékek felmérését.


10

2. katonai felmérés-http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html felmérés http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html

A magtárépület helyén, vagy közelében vélhetıen ıen ebben az idıben id is épület állt. Az elhelyezkedése és az épület szerkezete feltételezhetıvé feltételezhet teszi, hogy a magtár a XIX. század elsı felében épült, de erre vonatkozó adat nem áll rendelkezésre.

A villaépület kedves színfolt, a két világháború közötti polgári jelenlét mementója. Építészetileg pítészetileg nem túl jelentıs, s, de megtartása, használata mindenképpen elınyös ınyös lenne.

A víztorony hangsúlyos, és építészetileg színvonalas eleme a tájnak. Az ötvenes években épülhetett. Ugyanilyen víztorony a környéken máshol is épült. A magtár környékén több régi állattartó épület is áll, amelyek külsı megjelenésük alapján a paraszti kultúrát ırizhetik. Nagyvenyim Helyi Építési Szabályzat Módosítás 2012. augusztus 27. Étv. 9. § (6) szerinti végsı véleményezésre és közzétételre

11

TÁJVÉDELMI VIZSGÁLAT Természetföldrajzi adottságok Bernátkút relatív reliefe 2-10 m/km2 közötti a Pentelei-löszplató nyugati részén. 180200 m Bf közötti magasságú, lösszel fedett hordalékkúp síkság felszínén hullámos síksági helyzető, eráziós-deráziós völgyekkel tagolt. A felszínt a völgyek mellett elsısorban a löszre jellemzı lepusztulás formák; löszdolinák, löszmélyutak, löszkutak tarkítják. A terület klimatikus viszonyait erıteljesen befolyásolja a löszplatón való elhelyezkedés. Mérsékelten meleg, száraz vidék. A napsütéses órák száma 20002050 körül alakul évente, amibıl a nyári évszakban 800-840 órát süt a nap. A fagymentes idıszak jellemzıen április 10. és október 18. közé esik, s így hossza évente megközelíti a 200 napot. A térség legmeghatározóbb idıjárási tényezıje a csapadék mennyisége, melynek évi 550-600 mm-es átlaga is viszonylag kevésnek mondható, azonban a súlyosabb gondot annak idıbeni megoszlásában tapasztalható egyenetlenségek jelentik. Az évi átlagos vízhiány meghaladja a 125 mm-t. A tartós, meleg nyár és a kevés csapadék miatt a tenyészidıszak vízellátása különösen kedvezıtlen. Az ariditási index 1,17-1,28, ami jól mutatja a terület jelentıs mértékő szárazságát. Vízrajzi szempontból a tervezési terület a Duna, azon belül a település belterületén is keresztülfolyó Bernátkúti ér vízgyőjtıterületén helyezkedik el. A felszínalatti vizek áramlási iránya megegyezik a felszíni vizekével, É-D, illetve ÉNY-DK-i jellegő. A vízgyőjtı löszhátai beáramlási területként funkcionálnak, az itt fúrt kutakban a nyugalmi vízszint mélyen van (-35 - -45 m), és a szőrızési mélységgel arányban egyre alacsonyabb vízszintek tapasztalhatók. A Közép-Mezıföldi kistájban a felszín alatti vízkészletek mennyisége nem számottevı. A talajvíz mélysége 4-6 m. Kémiai jellege fıleg kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos. Keménysége általában 15-25 nk° között van. Szulfáttartalma 60-130 mg/l alatt van. A rétegvíz mennyisége nem éri el az 1 l/s km2 -t. Az artézi kutak száma a térségben jelentıs, mélységük 50-200 m között váltakozik. 200 l/p vízhozamnál ritkán adnak többet. Sokban nagy a vastartalom és magas a keménység. Bernátkúton 3 is található belıle, ami ellátja a létesítmény szükségleteit. A vízbázis sérülékenysége nem ismert. A Bernátkúti objektum nem érinti más vízbázis védıterületét sem. A nagy kiterjedéső kistáj legnagyobb részét löszön képzıdött mészlepedékes csernozjomok fedik. A vályog mechanikai összetételő talajok kedvezı termékenységőek. A hidromorf talajképzıdmények mozaikosan jelennek meg a talajvízhatástól függıen. A terület növényföldrajzi besorolás szerint a magyar flóratartomány (Pannonicum) belül a Közép-Mezıföld kistáj, a Mezıföld flórajárásba (Colocense) tartozik, melynek leterjedtebb potenciális erdıtársulásai között a tatárjuharos löszpusztai tölgyesek (Aceratotatarici-Quercetum), a cseres tölgyesek (Quercetumpetraeae-cerris), a tölgykıris-szil ligeterdık (Querco-Ulmetum) és a főz-nyár égerligetek (Salicetumalbae fragilis) említhetık. A lágyszárúak közül tömegesen jelenhet meg a tollas szálkaperje (Brachypodiumpinnatum), a széleslevelő salamonpecsét (Polygonatumlatifolium) a macskahere (Phlomistuberosa).


12

A változatos növénytakaró következtében az állatvilág is színes, fajgazdag. A közeli – dunaújvárosi – iparterületek ellenére több endemikus faj és ritkán elıforduló állatfaj is megtalálható itt. Tájhasználat, tájszerkezet Nagyvenyimen a termıterületek aránya magas, a kivett területek aránya alacsony, ami jól tükrözi, hogy egy erıteljesen gazdálkodó településrıl van szó. A mezıgazdasági területek nagyrésze állami tulajdonban van, ezeket az Agrospeciál Kft. mőveli. A kivett területeken belül a lakó területek aránya meghatározó, és növekvıben vannak a gazdasági területek. A településen a három legjellemzıbb területhasználatot a szántók és a lakóterületek, gazdasági területek alkotják. Nem kevés az 1. és 2. minıségő szántó; jó termıviszonyoknak köszönhetı a szántók magas aránya,. Az erdıterületek döntıen telepítettek, természetes erdıtársulások a vízfolyások mentén találhatók. Bár a térségben nincsenek jellemzıen erdıgazdálkodási területek, Bernátkút mellett relatív nagy területen folyik erdıgazdálkodás. A meglévı erdı zömmel középkorú puhafás ligeterdık, és telepített erdık. A településen és Bernátkút közelében is többnyire elsıdlegesen védelmi rendeltetéső erdıterületek találhatók, amelyek nem részei a Natura 2000 hálózatnak. A természeti környezet értékeinek vizsgálata Nagyvenyim Községben országos vagy helyi jelentıségő védett természeti terület, a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése alapján (ex lege) védett természeti érték nem található. Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területek (Natura 2000 területek) hálózatának részterülete a településen nincs. Természetvédelmi szempontból jelentıs területeket az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) megjelent országos ökológiai hálózat övezet tartalmazza. Fejér Megye Területrendezési Tervérıl szóló 1/2009. (II. 13.) számú Kr. rendelet (FMTrT) is lehatárolja az OTrT szerinti országos ökológiai hálózat övezetét, és felosztva azt meghatározza a magterület, ökológiai folyosó, valamint a pufferterület övezetet. Az országos ökológiai hálózat nem érinti a tervezési területet. A településen helyi jelentıségő védett természeti érték Bernátkúttól mintegy 10 km-re található. Zöldfelületi rendszer vizsgálata Egy település zöldfelületi rendszerét a zöldterületek, erdık, a közösségi használatú intézmények zöldfelületei és a közterületeken lévı zöldfelületek fasorai, növénysávjai


13

alkotják. Nagyvenyimen jelentıs mérető zöldfelületet alkotnak a kertvárosias, falusias lakóterületek zöldfelületei és a vízfolyások menti területek is. Bár nem közfunkciójúak,jelentıs a kondicionáló és lakókomfort növelı hatásuk. Bernátkút a település zöldfelületi rendszerébe az erdıkkel, idıszakos borítású mezıgazdasági területeivel és a mezsgyéken futó fasorokkal, cserjesávokkal kapcsolódik. Az erdısáv egy része a vízfolyások, árkok mellett alakult ki, ami növeli a vízfolyásokat kísérı biodiverzitás nagyságát és kondicionáló hatását. A telephelyen belül az épületek közt telepített idıs fák találhatók, jelentıségük kifejezetten kondicionáló hatásukban rejlik.

A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA, VÉDELME A büntetésvégrehajtási telephelyek valamennyikén az önfenntartás és a foglalkoztatás növelése érdekében folyamatos a funkciók bıvítése, amelyekkel egy idıben a környezet minıségi fejlesztése is folyamatos, és így is környezetterhelı hatásuk csökken. Levegıminıség A légtérbe kerülı káros anyagok nagy hányada napjainkban az ipari és közúti közlekedési kibocsátásból ered. Míg a főtésbıl származó emisszió jelentısen mérséklıdött, addig az ipari eredető légszennyezés a kilencvenes évek eleji gazdasági mélypont után újra emelkedik. A 4/2002-es - a légszennyezettségi zónák kijelölésérıl szóló - KvVM rendelet szerint a tervezési terület az 5. zónába (Dunaújváros környéke) tartozik. A terület szempontjából elsısorban a határértéket túllépı PM10 érték (a szálló por azon frakciója, amelynek legalább 50 %-a a 10 mikrométeres, vagy annál kisebb mérettartományba esik a szelektív szőrın történı leválasztáskor) meghatározó, melyet a dunaújvárosi ipari üzemek, valamint a hulladéklerakó okoz.) A tervezési terület Dunaújvároshoz viszonyítva kedvezı elhelyezkedéső, a megyei jogú várostól nyugatra található, ezért az uralkodó szélirányok (É, É-Ny, D, D-K) nem terhelik a területet az ipari területek emissziós kibocsájtásaival. Levegıtisztaság-védelem vonatkozásában az utak (M6, 62 sz. út) forgalma elsısorban nitrogén-oxid, szén-monoxid- és porterhelést okoz. A közvetlen hatások által érintett terület az innen származó légszennyezés hatása többnyire a telekhatárokig mutatható ki. Közvetett hatásterületként az útvonal mentén 10-20 m széles kétoldali sáv vehetı figyelembe, ezért a tervezési terület nem terhelt az utak emissziós hatásaitól. A tervezési terület jelenleg olyan faállománnyal rendelkezik, ami a belsı területein kompenzálni tudja a mezıgazdasági területrıl és a bekötıútról származó légszennyezı anyagok hatását. A tervezési terület környezetében található út menti és vízfolyás menti fasorok is jelentıs szennyezéstıl szőrik meg a levegıt. Mért adatok a tervezési területre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre, csak Dunaújváros egészére vonatkozó adatok mutathatók be, amik azonban nem relevánsak. Nagyvenyim Helyi Építési Szabályzat Módosítás 2012. augusztus 27. Étv. 9. § (6) szerinti végsı véleményezésre és közzétételre

14

A telephelytıl délnyugatra fekvı (62. sz. út mellett található) szennyvíztisztító idıszakosan délnyugati széljárásban okozhat bőzproblémát a tervezési területen, ami tevékenységét (állattartás és egyéb) tekintve nem zavaró. Védıterületi igénye a technológiának köszönhetıen 150 m, amin kívül helyezkednek el a védendı funkciójú épületek. Zaj- és rezgésterhelés A környezetet is jelentısebben terhelı zajforrásként a területet érintı fıbb utak forgalmát kell figyelembe venni, aminek referenciatávolságán jóval kívül esik a telephely. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerinti, közlekedésbıl származó zajterhelési határértékek alatt maradnak a becsült értékek. Meg kell jegyezni, hogy a rendelet mellékleteiben szereplı határértékeknek új tervezéső, vagy megváltozott területfelhasználású területeken kell teljesülniük. Esetünkben ez nem áll fenn. A tervezési területrıl származó zajra vonatkozóan nem készültek mérések, azonban a becsült – gerjesztett – gépjármőforgalom alacsony száma miatt a telephely jelenlegi és fejlesztést követı zajterhelése sem lesz negatív hatással sem zaj szempontjából védendı, sem más területekre vonatkozóan. Hulladékkezelés A tervezési területen elhagyott hulladékkal, illegális hulladéklerakással a terület bejárása, helyszínelése során nem találkoztunk. A vizsgált területen a területhasználatból eredıen a mőködés, üzemeltetés során keletkezı hulladékot a nagyvenyimi és azon keresztül a dunaújvárosi kommunális hulladékkezelés rendszerén belül kezelik. A keletkezı veszélyes hulladékokról a vállalat éves bevallásai alapján vezet nyilvántartását a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség. A keletkezett hulladékok ártalmatlanítása részben helyben, részben arra kijelölt helyen lerakással (a talaj felszínére vagy a talajba), felszíni feltöltéssel (folyadékok, iszapok elhelyezése árkokban, mélyedésekben, tározó vagy ülepítı tavakban stb.), lerakással, mőszaki védelemmel (elhelyezés fedett, szigetelt, a környezettıl és egymástól is elkülönített cellákban stb.), valamint hulladékégetéssel végzik. A felszíni és a felszín alatti vizek állapota A felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (III.17.) Korm. rendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levı települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint Nagyvenyim közigazgatási területe a szennyezıdésekre „érzékeny terület” besorolású. A község nem fekszik nitrátérzékeny területen. A patakok vízminıségének ellenırzése véletlenszerő. Jobbára jelentısebb panaszok esetében történik, így megbízható vízminıségi adatok nincsenek.


15

A tervezési terület nem rendelkezik zárt csapadékvíz-elvezetı rendszerrel. Bernátkút területén belül nyílt vízfolyás, árok nem található, de a tervezési terület határán a bekötı út mellett van csapadékvíz-elvezetı árok. A beépített területen a szennyvízelvezetı hálózatot kiépítették. Az elszivárgó vizek közvetlenül nem veszélyeztetnek élı vízfolyásokat. Jelenlegi helyzetben közvetve terhelı hatású lehet a parkolókból elvezetett tisztítatlan víz. A talajvíz vonatkozásában a közvetlen hatást elsısorban a felszíni beszivárgási, párolgási és utánpótlódási viszonyok megváltozása okozhatja. A talajvíz minıségi változása a talaj közvetítésével (közvetett hatás) történhet, amely az építés és üzemelés során az alkalmazott megelızı intézkedések következtében kis valószínőséggel következhet be. A tervezési területet nem érintik a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelmérıl szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete szerinti védıterületek és védıidomok övezeteire vonatkozó korlátozások. Potenciális szennyezı forrás és vízminıséget veszélyeztetı tényezı a környezetvédelmi engedélyben felsoroltak szerint lehet. A felszín alatti vizek minıségérıl nincs mért adat. A talaj- és a termıföld állapota A talaj állapotát veszélyeztetı tényezık sok esetben megegyeznek a felszín alatti vizek minıségét veszélyeztetı tényezıkkel, mivel az elızı fejezetben tárgyalt talajvíz-szennyezıdések, talajszennyezés útján kerülhetnek a talajvízbe. A degradált terület és a szántóföldi növénytermesztés, illetve a beerdısült terület talajminıségérıl nem áll rendelkezésre adat. Tervezıknek nincs tudomásuk arról, hogy talamintavétel, illetve analízis készült-e, de a tervezési területen nem volt szükség kármentesítésre. A környezet vízvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a termıföld védelmérıl szóló 2007. évi CXXIX. törvény egyaránt meghatároz általános következményeket a vizek és a föld védelme érdekében. A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kızetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti forrásaira és folyamataira. A védelemnek magába kell foglalnia a talaj termıképességének, víz- és levegıháztartásának védelmét is.

KÖZLEKEDÉS A bernátkúti telep a 62. számú országos közúthoz kapcsolódó 62115. számú bekötıútként jelölt országos közútról megközelíthetı. Az út kategóriájának megfelelıen kiépített. Az M6 autópálya lehajtótól néhány km a távolság, az autópálya lakóterület érintése nélkül elérhetı.


16

KÖZMŐVEK BERNÁTKÚTON Hagyományos értelemben vett közmővek közül csak az elektromos energia és a földgáz áll rendelkezésre. A vízellátást 3 saját kút biztosítja ivóvíz minıségben. Ivóvíz hálózat az egész bernátkúti major területén kiépített. A kutak látják el a börtönt, a mosodát, az állattartó telepeket, továbbá az összes egyéb hasznosítású épületet, illetve látták el a lakótelepet is. A szomszédos Mélykút településrészre is innen biztosítják a vizet. A területen kiépített csatornahálózat mőködik, mely a börtön a mosoda, a lakótelep szennyvízét vezeti el a szennyvíztisztító telepre. A szennyvizet saját, biológiai elven mőködı szennyvíztisztítóban kezelik, majd a tisztított vizet a Bernátkúti érbe engedikAz állattartó telepeken helyi szennyvíz hálózat van, mely aknába győjti a szennyvizet, a környezetvédelmi elıírásoknak megfelelıen.. Figyelembe véve még azt is, hogy a keletkezett szerves hulladékot saját biomassza üzem dolgozza fel és ezzel áramot állít elı, kijelenthetı, hogy a bernátkúti telep teljesen önállóan, az országos hálózatoktól függetlenül, „zárt rendszerben” képes megoldani a mintegy 500 itt élı elítélt, a több százra tehetı itt termelı elítélt és munkavállaló, valamint az állattartó telepek „közmővel” való ellátását a környezet terhelése nélkül. A termelt áramot azonban nem helyben használják fel. A helyi szolgáltató az E-ON. Elektromos hálózat az egész major területén kiépített. A szolgáltató nagyfeszültségő hálózata (120 kV) érinti a területet. Gázhálózat a mosoda és a börtön területére van kiépítve; a helyi szolgáltató (E-ON) biztosítja ezt is.

HATÁLYOS TERÜLET-, ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJA A hatályos településszerkezeti terv és a vonatkozó területrendezési tervek összhangja A tervezett módosítás nem jár a Településszerkezeti Terv módosításával, de szükségesnek tartottuk az összhang vizsgálatát a módosítási lehetıségek vizsgálata céljából. A 2006-ban elfogadott településszerkezeti terv készítésekor a 2003. évi XXVI. törvény volt hatályban, miszerint az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervén Nagyvenyim közigazgatási területén belül a település magjától jóval távolabb esı Bernátkút és Mélykút is, valamint a Dunaújvároshoz tartozó Pálháza és Újgalambos is települési térségként van megjelölve, igazodva a tényleges területhasználathoz. Az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvény 2008. évi módosítása során az évszázadok óta beépült településrészek mezıgazdasági térségbe kerültek. A 2008-ban jóváhagyott „Országos Területrendezési Terv” a tervek léptékében a településre vonatkozóan összhangban van a Fejér megye Területrendezési Tervérıl szóló Fejér megye közgyőlése1/2009.(II. 13.) k. r. sz. rendeletével, ezért most csak ez utóbbit vizsgáljuk. Nagyvenyim Helyi Építési Szabályzat Módosítás 2012. augusztus 27. Étv. 9. § (6) szerinti végsı véleményezésre és közzétételre

17

A rendelet 2. számú melléklete szerinti „Térségi Szerkezeti Terv” nem tünteti fel a büntetésvégrehajtás egyik telepét sem, így ezek annak ellenére sem szerepelnek települési térségként, hogy beépített, és Nagyvenyim Településszerkezeti Tervében beépítésre szánt területek.

Az övezeti tervlapok szerint a bernátkúti telep területe nem tartozik egyik térségi övezetbe sem. Az összevetésbıl tehát az derül ki, hogy a megyei terv mezıgazdasági térségbe sorolja a településszerkezeti tervben gazdasági területként megjelölt, a külterületen fekvı, de már legalább fél évszázada kialakított területeket, de mert nem történik új kijelölés, a két terv összhangban levınek tekinthetı. A hatályos településrendezési tervek Nagyvenyim településszerkezeti terve a bernátkúti telepet alapvetıen gazdasági területfelhasználásúként jelöli. Kivétel ez alól a telken belüli beerdısült terület, amit a szerkezeti terv általános mezıgazdasági, míg a szabályozási terv ugyanabba a Gm övezetbe sorol, mint a telep többi részét. Az eltérést mutató terület a földhivatali nyilvántartás szerint szántó. A valóságban egy mővelés alatt régóta nem álló, félig-meddig akácosként beerdısült terület, melyen egy közel száz éves, polgári stílusban épült lakóház áll. A villaépület környezete valamikori parkosítás nyomait ırzi. A beerdısült terület üzemtervezett erdı. Ilyetén formán a hatályos településszerkezeti terv és a hatályos szabályozási terv (külterület szabályozási terve) nincs teljesen összhangban egymással, de mivel a tervezett változtatás nem érinti sem a szerkezeti tervet, sem a szabályozási tervet, az eltéréssel most nem foglalkozunk. Hatályos szabályozás, a helyi építési szabályzat elıírásai A helyi építési szabályzat a bernátkúti telepet, csakúgy, mint a büntetés-végrehajtás többi telepét mezıgazdasági majorként kezeli, mintegy függetlenítve az építési elıírásokat a telepen dolgozók státuszától. Ennek a logikának a mentén fogadható el az, hogy maga a börtön szolgálati lakásként mőködhet a területen, és minden más funkció is csak a mezıgazdasági termeléshez kapcsolódóan helyezhetı el.


18

A vonatkozó elıírások a következık (HÉSZ 7. §): Gm jelő mezıgazdasági majorokat magába foglaló övezet (1)

Gm jelő övezetben a mezıgazdasági termeléssel összefüggı, termelı, feldolgozó raktározási, igazgatási és szállás épületek (szolgálati lakás) helyezhetık el.

(2)

A beépítettség max. 40 %.

(3)

Zöldfelület aránya, min 30 %.

(4)

Építménymagasság. Max 7,5 m.

A hatályos HÉSZ a közmővesítettségre vonatkozóan ebben az övezetben nem tesz kikötést. Kiemelendı még, hogy a HÉSZ a „Környezetvédelem”-rıl szóló 25. §-ban részletesen kitér a környezet védelmét érintı kérdésekre. A (3) bekezdés a beépítés feltételeként szabja: „Beépítési feltételek: Az építési telken, építési területen a szabályozási elıírásoknak megfelelı építmény akkor helyezhetı el, ha a)

a rendeltetésszerő használathoz szükséges villamos energia-, ivóvízellátás biztosított,

b)

a keletkezı szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott,

c)

a használat során keletkezı hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított,

d)

az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a föld alatti és felszíni vizek mozgását és tisztaságát.”

A hatályos HÉSZ környezetvédelmi elıírásai biztosítják, hogy a környezetet veszélyeztetı funkció egyik építési övezetben sem valósulhat meg.

III. JAVASLAT SZABÁLYOZÁSI JAVASLAT A javasolt módosítás során figyelembe vett igények és szempontok A tervezési terület a község területének szélén, jó közlekedési feltételekkel biztosítva helyezkedik el, ezért igény várható különbözı funkciójú új épületek, építmények elhelyezésére is. Ezt az igényt a jelenleg mőködı cég széleskörő tevékenységi köre támogatja. A módosítások során szem elıtt kell tartani, hogy a vizsgált területek a büntetésvégrehajtás szerveinek területei, és mint ilyenek országos jelentıséggel bírnak. Napjainkban deklarált és kiemelt cél a börtönök önfenntartó erejének megırzése és fokozása, valamint társadalmi hatásai miatt az elítéltek foglalkoztatása. Nagyvenyim Helyi Építési Szabályzat Módosítás 2012. augusztus 27. Étv. 9. § (6) szerinti végsı véleményezésre és közzétételre

19

A nagyvenyimi intézet-tagokhoz kapcsolódó gazdálkodó szervezet mintaszerően végzi feladatát. A meglévı, elsısorban mezıgazdaságra alapozott gazdálkodás mindenképpen továbbra is támogatandó, mert munkát ad a képzetlen, vagy más, eredeti képzettségének megfelelıen nem foglalkoztatható elítélteknek. Számolni kell azzal is, hogy a mezıgazdaság számos területén nem lehet rabokat foglalkoztatni, ezért mindenképpen szélesíteni kell a végezhetı tevékenységek körét. A munkavégzés helyszíne csak a jelenlegi telepeken belül képzelhetı el. Éppen ezért ezeken a telepeken a mezıgazdasági termelı és feldolgozó funkciók mellett engedni és támogatni kell, hogy olyan más, gazdasági tevékenység is megtelepedhessen, amely összeegyeztethetı a kialakult állapottal. A területhasználat diverzifikálása nem csak gazdasági érdek: − társadalmi hasznossága lehet annak, ha az elítéltek olyan munkát végeznek, amit szabadulásukat követıen folytathatnak, illetve hozzásegíti ıket a társadalomba történı visszailleszkedésükhöz. − a területen található, esetenként még az örökségvédelem szempontjából is étékelendı épületállomány felhasználása jobban tud igazodni az adottságokhoz. Bernátkúton ilyen épületek a magtár, a villaépület és a víztorony.

Tervezett tevékenység A jelenlegi elképzelések szerint a régi magtárban elektromos és elektronikai hulladék begyőjtését és kezelését végeznék. A tevékenységhez a környezetvédelmi engedélyt a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség az 5070/2012. ügyszámon adta ki 2012. áprilisában. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. a 44/2011.(III. 23.) kormányrendelet alapján a Központi Ellátó Szerv (Büntetés-végrehajtási Országos Parancsnokság) koordinálásávalveszi át országos szinten a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezéseket a központi államigazgatási szervektıl, a rendvédelmi szervektıl, az egészségügyi miniszter irányítása alatt álló, az egészségügy területén mőködı országos intézetektıl, valamint az állam tulajdonában lévı, illetve fenntartásába tartozó egészségügyi intézetektıl, továbbá a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelıs miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szociális intézményektıl és a Magyar Honvédségtıl. A szükséges feltételek hiányában a telephelyre szállítást erre szakosodott külsı cég végzi. A szállítási igények kielégítéséhez a közúti kapcsolat megfelelı. A tervezett funkcióhoz az épületet nem kellett bıvíteni. A használaton kívüli magtárat felújították; jelentıs átalakításra nem volt szükség. A gazdasági terület jelenleg tervezett fejlesztése esetében úgy vízi-, mint az energiaközmővek esetében kis mértékő többletigény kielégítésével kell számolni. A gazdasági területek közmő-infrastruktúra ellátatása hosszabb távon is megoldható. A tervezési terület sajátos helyzetébıl adódóan újabb, ma még nem elıre látható, nagyobb volumenő létesítmények építésénél körültekintıen kell eljárni a mőszaki megoldásokat illetıen. A mélyépítés csak különleges fizikai és technológiai Nagyvenyim Helyi Építési Szabályzat Módosítás 2012. augusztus 27. Étv. 9. § (6) szerinti végsı véleményezésre és közzétételre

20

megoldásokkal lehetséges, pontos geodéziai, geotechnikai és statikai számításokat követıen. A közlekedési felületek fizikai terhelhetıségének pontos meghatározása szükséges a várható tehergépjármő-forgalom figyelembe vételével. A megnövekedı forgalom miatt a burkolt felület vízelvezetésérıl, vízmentesítésrıl a lösz fizikai tulajdonságai miatt is különös elırelátással kell gondoskodni. Zárt rendszerő csapadékvízelvezetı rendszer javasolt a meglévı befogadóig. A jelenleg tervezett fejlesztés azonban nem igényel új építést és nem éri el azt a volument, hogy az infrastruktúrát fejleszteni kelljen. A helyi építési szabályzat módosítása A tervezés célkitőzésének eléréséhez nem kell módosítani: − sem a településszerkezeti tervet − sem a szabályozási tervet

Annak érdekében, hogy a büntetés-végrehajtás Bernátkúti telepén a mezıgazdaságitól eltérı, de azt nem zavaró funkció megtelepülhessen, elégséges a gazdasági övezeteken belül a „Gm jelő mezıgazdasági majorokat magába foglaló övezet” elıírásait úgy módosítani, hogy „a mezıgazdasági termeléssel összefüggı, termelı, feldolgozó raktározási, igazgatási és szállás épületek (szolgálati lakás)” funkciókon kívül más, a meglévı funkciókat nem zavaró gazdasági célú épület is elhelyezhetı legyen. Ehhez a helyi építési szabályzat gazdasági övezetekre vonatkozó 7.§-át kell módosítani. Azzal, hogy a helyi építési szabályzat módosításra kerül, lehetıség van arra, hogy az újrahasznosítható hulladék begyőjtésének és feldolgozásának kérdését átgondolják. Korábban felmerült ilyen tevékenység végzése a lakóterületen is, amelyet a települési önkormányzat elvben nem támogatott, de megakadályozásra a hatályos szabályozás szerint nem volt mód. A helyi építési szabályzat módosításával rendezıdhet ez a kérdés, ha az „Építési övezetekre vonatkozó általános elıírások” (14.§) kiegészül egy új ponttal, mely kimondja, hogy a településen újrahasznosítható hulladék begyőjtése, tárolása és feldolgozása a közterületi hulladékgyőjtı konténereket leszámítva csak gazdasági célra kijelölt területen végezhetı.

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEMI JAVASLAT A tájvédelem része többek között a beépített területek által okozott károsítások kivédése, csökkentése, a táj- és településkép-védelem, az értékes tájalkotó alkotó elemek megırzése is. A tervezési területen belül sok olyan élı tájalkotó elem – elsısorban fák, cserjék, fasorok és cserjesorok – található, amelyek ugyan természeti értékük alapján Nagyvenyim Helyi Építési Szabályzat Módosítás 2012. augusztus 27. Étv. 9. § (6) szerinti végsı véleményezésre és közzétételre

21

természetvédelmi oltalomra nem érdemesek, de környezetjavító, és esztétikai értékük alapján megırzendık. A megtartásra kerülı növényállomány környezetvédelmi elınyei mellett segíti a meglévı-iparterületektıl távol haladó ökológiai folyosók összekötését, áthidalását is, miközben számos élılény számára tud továbbra is élıhelyet biztosítani a zavart környezeten belül is. A lehetséges helyeken, elsısorban a meglévı zöldfelületekhez kapcsolódóan, és ezek felhasználásával javasolt két-(gyepszint+fa lombkoronaszint) vagy háromszintő (gyepszint + cserjeszint + fa lombkoronaszint) növényállomány kialakítása. Új fasorok telepítése, –utak, telekhatárok mentén–, elsısorban környezetminıség-, és településkép-javító szerepük miatt javasolt, ezek hasonló szerepet töltenek majd be az ökológiai hálózatban, mint a terület „zöldszigetei”. Általánosságban elmondható, hogy a korszerő technológiák alkalmazása, a felelısségteljes üzemelés mellett jelentıs szerepe van a javasolt megtartandó és telepítendı növényállománynak. Elısegíti a csapadék minél hamarabbi elszivárgását, csökkenti a pangó vizek mértékét, a szél és vízerózió okozta károkat, lombkoronája jelentıs mennyiségő por megkötésére alkalmas, megtöri a zaj terjedését. Élıvilág védelme Nincs új, területfoglalással bíró fejlesztés, ami csökkentené az élıvilág, az ökológiai rendszer területét. Bár a telephely körül lévı mezıgazdasági terület biodiverzitása jóval alacsonyabb a kevésbé zavart erdıkénél, illetve a fı közlekedési utaktól beljebb lévı szántı területekétıl, mégsem írható le, hogy az üzemelés során keletkezı zaj, rezgés, por és kémiai elemek által megnövekvı terhelések tovább nem csökkentik a terület élıhelyeit, vegetációit. Bár a változás minimális, semmiképpen nem hatás nélküli és annak következménye nem prognosztizálható.

KÖRNYEZETI ELEMEK FEJLESZTÉSE, VÉDELME A tervezett fejlesztéssel kapcsolatosan tett környezetvédelmi javaslatok részben konkrétak, de többnyire általánosak. A megfogalmazott elvárások minden környezeti elemet és rendszert érintenek valamilyen módon, mert a meglévı funkciók és a várható fejlesztések hatásai összetettek. A leírás nem törekszik minden terület minden környezeti eleme és rendszere állapotának prognosztizálására, hiszen a tervezett beruházással kapcsolatosan a környezetvédelmi engedély a fejlesztésre vonatkozóan ezt megtette. Új beruházások esetén is a környezetvédelmi hatóság elıírási tartalmazhatnak részletes útmutatást az egyes környezeti elemek védelmére vonatkozóan. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme A vizek védelme magában foglalja a felszíni és felszín alatti vizek védelmét egyaránt. A tervezési terület felszíni vizekkel közvetlenül nem érintett. A felszíni vizek védelme Nagyvenyim Helyi Építési Szabályzat Módosítás 2012. augusztus 27. Étv. 9. § (6) szerinti végsı véleményezésre és közzétételre

22

érdekében a területen is alkalmazni kell a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormány Kormányrendelet elıírásait. A felszín alatti vizek védelme érdekében alkalmazni kell a 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet elıírásait. Felszíni vizek szempontjából a közvetett és közvetlen hatások területeinek kiterjedését a burkolt felületekrıl és az útról elvezetendı csapadékvizek befogadására alkalmas befogadó határozza meg. A felszíni vizek szennyezésének megakadályozására vagy funkcióként, vagy területegységenként, esetleg szennyezı-forrásonként, vagy a befogadóba való bevezetés elıtt kell megtisztítani az összegyőlt felszíni vizeket. Az útfelületekrıl lefolyó csapadékvizek elvezetése az utak melletti nyílt árokba történik, ahonnan elsısorban a talajvíz szennyezıdhet, a közvetett hatás minimális. A felszín alatti vizek védelme érdekében adatszolgáltatási kötelezettsége van minden olyan tevékenységet végzınek, melyek veszélyeztethetik a vízbázisokat. A talaj- és a termıföld védelme A hatályos szabályozási terv a tervezési területet már beépítésre szánt területként szabályozza. Ásványi nyersanyag gazdálkodási terület a tervezési területet nem érinti. A vizsgált terület nyilvántartott bányatelket, vagy kutatási engedéllyel rendelkezı területet nem érint. Így a fejlesztések e területen történı megvalósítása az ásványkincsek kitermelését nem korlátozza. A talaj állapotát veszélyeztetı tényezık sok esetben megegyeznek a felszín alatti vizek minıségét veszélyeztetı tényezıkkel, ezért a vízminıség-védelmét biztosító elıírások egyben a talaj védelmét is szolgálják. A humusz védelme érdekében épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület elıkészítése során a beruházónak a termıföld védelmérıl, összegyőjtésérıl, megfelelı kezelésérıl és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A termıföldet a lehetséges mértékig a zöldfelületek kialakításánál helyben javasolt felhasználni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni csak a talajvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet. Földtani közegek vonatkozásában a tervezett változás különbözı fázisainak (építés, üzemelés, felhagyás) közvetlen hatásai által érintett területe az alapozási szintig terjed, horizontálisan megegyezik a teraszok számára kialakítandó telkek, telekrészek területével. A területhasználat tervezett módosulása és a fejlesztése talaj- és a felszíni- és felszín alatti vizek tekintetében nem tekinthetı a talaj és a vizek állapotát veszélyeztetı új tényezınek. A talaj és vizek védelme tekintetében nincs szükség a HÉSZ vonatkozó elıírásainak kiegészítésére.


23

Hulladékkezelés A tervezési terület fejlesztése érdekében a HÉSZ módosítását kifejezetten a hulladékkezelés korszerő elvégzésére irányuló beruházás ösztönözte. A beruházások és a fejlesztések során végzendı tevékenységek körét korlátozzák, módját szabályozzák a hatályos környezetvédelmi rendeletek és a környezetvédelmi engedély. Az alapozáshoz elengedhetetlen a körültekintı statikai felmérés és méretezés. s. A fejlesztések, beruházások megvalósulásakor a hatályos jogszabályok betartása esetén a hulladékkezelés sem okozhat környezetszennyezést, környezetminıség romlást, de a terv megvalósítása a fejlesztések során keletkezı bontási és építési hulladékok által, valamint a beruházások üzemelése során nagy mennyiségő újabb hulladék keletkezése révén kell környezeti hatással számolni. Hulladékkezelés tekintetében a HÉSZ vonatkozó elıírásainak kiegészítésére nincs szükség.

A levegı minıségének védelme A vizsgálati adatok jól bizonyítják, hogy a község meghatározó légszennyezettségét a szálló por adja, ami jelentısen csökkenthetı növénytelepítéssel. Az ismert tervezett fejlesztések alacsony mértékő környezetszennyezı létesítmények. A környezetvédelmi engedély gondoskodik arról, hogy olyan létesítmények nem valósíthatók meg, amelyeknek a 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet melléklete szerinti védıövezet igénye lenne. Ebbıl következıen olyan tevékenység sem engedélyezhetı a területen, amely a szomszédos telkek területfelhasználását korlátozná, vagy összeadódó értékeikkel a legközelebbi védendı övezetet határérték felett terhelné. A meglévı és az ismert tervezett funkciókból származó légszennyezések a következık: − − − − − − −

építési tevékenység, megnövekedett szállítási tehergépjármő forgalomból eredı emisszió, ipari emisszió (rakodás, aprítás, bálázás, rostálás), főtés-tüzelés, alapanyag tárolásából erdı emisszió hulladék elızetes tárolásából eredı emisszió maradék anyagok tárolásából eredı emisszió

A fejlesztések összességében a jelenlegihez képest forgalomnövekedést eredményeznek hosszútávon. A forgalomból származó légszennyezés mértéke ugyan nem egyenes arányosan változik a növekvı tehergépjármő-számmal, de a tervezési területet határoló utak forgalmát 1,0-5,0 %-kal növelhetik meg.


24

A légszennyezettség növekedése elsısorban a telephelyen, valamint a szállítási útvonalakon emelkedik meg az M6 kivezetı szakaszán és a kivezetı szakasztól a 62. sz. úton keresztül a 62115 sz. bekötı úton. A szállítási útvonal lakott területi érintettsége minimális, de nem zárható ki. A tervezett tevékenységek elızetes vizsgálatai korszerő technológiák használatát elemzik, amelyek légszennyezı hatásai a technológiák betartása és ellenırzés mellett minimális növekedést eredményeznek. A légszennyezettség mértékének csökkentésére elsısorban a közlekedési felületek, rakodási felületek és parkolók burkolása, valamint növénytelepítés javasolt. Az új fatelepítéseknek jelentıs kompenzáló hatást kell biztosítaniuk. Ezért javasolt legalább kétszer iskolázott, 10-12 cm-es törzs átmérıvel rendelkezı, nagy lombkoronát növelı fák telepítése. Környezeti zaj elleni védelem Zajvédelmi szempontból a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól rendelkezı 284/2007. (X.29.) kormányrendeletben elıírtakat kell betartani. Alkalmazni kell továbbá a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendeletet, amelynek 3.sz. melléklete tartalmazza a közlekedéstıl származó zajterhelési határértékeket a zajtól védendı területeken. A rendelet kimondja, hogy a 3. sz. mellékletében szereplı határértékeknek: „új tervezéső, vagy megváltozott területfelhasználású területeken kell teljesülniük”. Ez a jelenlegi fejlesztéssel nem következik be. A tervezési területen a fejlesztéssel összefüggésben a következı zajforrások lehetségesek: − szerkezetépítés, − technológia telepítés, − épületgépészeti szerelés A környezeti engedélyben történt vizsgálat foglalkozik a zajterheléssel az építkezés során, és annak várható hosszával.

INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A jelenleg tervezett tevékenység nem igényli az infrastruktúra fejlesztését, a jelenlegi hálózatok ki tudják elégíteni a várható igényeket.


25

földhivatali térképmásolat 2012. május


26

hatályos szabályozási terv

hatályos településszerkezet


27

Légifotó és erdırészletek

forrás:erdoterkep.mgszh.gov.hu erdoterkep.mgszh.gov.hu

Topográfiai térkép


forrás: tajertektar.hu

28


29

NAGYVENYIM BERNÁTKÚT. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT módosítás. az Étv. 9. (6) szerinti

Recommend Documents