Nagyszentjános Településrendezési terv

Nagyszentjános  Településrendezési  terv  Örökségvédelmi hatástanulmány  Vágner Zsolt régész 2009. június 12. 

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Nagyszentjános település Szerkezeti és Szabályozási Tervének módosításához és a helyi Építési Szabályzathoz készült a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet alapján. Fontos megjegyezni, hogy a régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatok csak a készítés időpontjában rendelkezésre álló kutatási adatokat tükrözi. Újabb régészeti jelenség, lelőhely esetleges előfordulása nem kizárható, mely új helyzeteket eredményezhet. Nagyszentjános település régészeti emlékeinek rövid bemutatása Őskor Az őskori, elsősorban bronzkori megtelepedés emlékeire utaló leletek elsősorban a Duna-part és az 1. sz. főútvonal közötti területeken kerültek megfigyelésre. Római-kor A római-kori, pannóniai Limes határvédvonal nyomvonala áthúzódott a település területén. A Limes út Visy Zsolt szerint valószínűleg a mai 1-es számú főútvonal nyomvonala mentén haladt, ezt eddig konkrét módon még nem figyelték meg. Azonban a határvédvonal egyik őrtornya feltárásra került a Proletár-dűlő területén. Vele szemben Visy Zsolt légifotók alapján egy másik őrtorony létezését valószínűsíti. Középkor 1216-ban apátsági birtokként szerepelt III. Ince pápa összeírásában, Zászló (Zazlon) néven. Ugyanez a helységnév található Albens mester 1237 körül keletkezett jegyzékében is, ahol Gönyűvel határos helységként említik. Zászló részletesebb leírása csak 1240-ig maradt ránk, melyből kiderül, hogy ennek a településnek 2 ház lovasszolgája, 10 ház udvarnoka és 2 juhásza volt. 1242-es esztendőt követően nincsenek további adataink, s minden bizonnyal a tatárjárás idején ez a nevű vidék kipusztult. Valószínűleg az itteni lakosság a győri várba menekült a portyázó tatárok elöl, hátuk mögött hagyva a települést. Van még egy nyom, egy Öreg-Szentjánosnak nevezett helyről, mely népes puszta volt a mai Krémer-major helyén. Ezt a II. András uralkodása alatt "Oppidum Atti Joannis"-ként említették. Érdekessége ÖregNagyszentjánosnak, hogy volt egy temploma, melyet átalakítottak várszerű építménnyé, s a szóbeszéd szerint innen alagút vezetett a pannonhalmi várba. 1627 körül Ali Csauoz ugyan benépesítette ezt a területet, de Kara Mustafa tábora újra elpusztította, s soha többé fel sem épült. A XVII. század közepe táján az Eszterházyak földművelő- és állattenyésztő telepeseket költöztettek a hajdani ÖregSzentjános környékére. Ekkortájt épült fel – szintén a grófi család ténykedésének köszönhetően – Felsőszentjános puszta is. A század végén létesült még egy tanya, mely az Alsószentjános elnevezést kapta, jelezve, hogy a két település egy gazda alá tartozik. Ezek a helységek a mai napig fennállnak, csupán nevük változott meg, Nagy- és Kisszentjánosra. A XIX. század elején Nagyszentjános egyik tanyáját az Eszterházy család Majk pusztáért cserébe Lichtenstein hercegnek adta. Így keresztelték el ezt a területet Majkszentjánosnak. Archeo–Art Bt.

oldal 2

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet A vizsgált terület kutatása A település területén korábban szisztematikus topográfiai, vagy más tudományos, illetve beruházáshoz kapcsolódó régészeti kutatás nem történt. Elsősorban kisebb területeket lefedeő kampányjellegű terepbejárásokról, leletmentéskeről van információnk. A jelenlegi tervezés kapcsán a terület téli fedettsége miatt nem volt mód régészeti terepbejárásra. Régészeti örökség védettsége Azonosított régészeti lelőhely A település területén a régészeti kutatások, valamint az adattári adatok vizsgálata alapján 7 db azonosított régészeti lelőhelyről van adat, melyek nyilván vannak tartva a KÖH közhiteles nyilvántartásában. Meg kell jegyezni, hogy a település É-i felében, az 1-es úttól É-ra fekvő lelőhelyek területei korábban Gönyű közigazgatási területéhez tartoztak, emiatt a KÖH nyilvántartásában Gönyűnél szerepeltek. Ezek a jelenlegi eljárás kapcsán a nyilvántartásban átvezetésre kerültek. A vizsgált területen található régészeti lelőhely védelmének kategóriái: Nyilvántartott régészeti lelőhely A 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény alapján a KÖH által regisztrált lelőhelyek általános régészeti védelem alatt állnak. Régészeti érdekű terület Az 1. sz. főút és a Duna-part közötti területet régészeti érdekű területként kell kezelni, mert a topográfiai fekvése miatt és az eddig előkerült lelőhelyek alapján újabb, eddig nem ismert régészeti lelőhelyek előkerülésével kell számolnunk. A Kötv 7.§ 14. pontja szerint régészeti érdekű területnek minősül minden olyan terület, ahonnan régészeti emlék és leletek előkerülése várható. Továbbá nagyméretű a felszínen jól megfigyelhető település jellegű lelőhelyek környezetében számolni kell a hozzájuk tartozó temetők előkerülésével, melyek általában a felszínen nem észlelhetőek. Ezért az egész külterületet régészeti érdekű területként kell kezelni, a régészeti emlékek előkerülésének lehetősége miatt.

Archeo–Art Bt.

oldal 3

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet 1. lelőhely Lelőhely neve: Nagyszentjános–Krémer Lelőhely KÖH azonosító száma: 31157 Lelőhely koordinátái: 560266–261882 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 73-432 Lelőhely helyrajzi száma: 0164/1,3, 0173/1 Lelőhely típusa: település, éremlelet, templom Lelőhely kora: Árpád-kor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: Terepbejárás során egy Árpád-kori település és ahhoz tartozó erődített templom és templomkörüli temető nyomait figyelték meg. Melyet az "Oppidum Atti Joannis"-ként említett településsel azonosítják. Lelőhely kutatása: 1982., T. Szőnyi Eszter és Tomka Péter terepbejárása Tervezett változás: Nem érinti Irodalom, forrás: T. Szőnyi Eszter, Tomka Péter: Terepbejárás Nagyszentjános határában, 1982.

Archeo–Art Bt.

oldal 4

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet 2. lelőhely Lelőhely neve: Nagyszentjános–Krémer II. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: 31158 Lelőhely koordinátái: 560789–261505 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 73-432 Lelőhely helyrajzi száma: 0161/5 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: Középkor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: Terepbejárás során egy középkori település nyomait figyelték meg. Lelőhely kutatása: 1982., T. Szőnyi Eszter és Tomka Péter terepbejárása Tervezett változás: Nem érinti Irodalom, forrás: T. Szőnyi Eszter, Tomka Péter: Terepbejárás Nagyszentjános határában, 1982.

Archeo–Art Bt.

oldal 5

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet 3. lelőhely Lelőhely neve: Nagyszentjános–N/5 tábla Lelőhely KÖH azonosító száma: 31160 Lelőhely koordinátái: 563514–263538 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 73-432 Lelőhely helyrajzi száma: 0104/2 Lelőhely típusa: templom, temető, település Lelőhely kora: Középkor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: Mezőgazdasági munkák során 1981-ben egy későközépkori templom és templomkörüli temető bolygattak meg. Melynek területén 1982-ben T. Szőnyi Eszter végzett leletmentést. Ugyanitt előkerült egy római-kori sír is. Lelőhely kutatása: 1981., T. Szőnyi Eszter helyszíni szemléje 1982., T. Szőnyi Eszter leletmentése Tervezett változás: Nem érinti Irodalom, forrás: T. Szőnyi Eszter, Jelentés Nagyszentjánosi leletmentésről, 1982.,

Archeo–Art Bt.

oldal 6

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet 4. lelőhely Lelőhely neve: Nagyszentjános–Proletár-dűlő, Arrabona 7. burgus Lelőhely KÖH azonosító száma: 1771 Lelőhely koordinátái: 560497–266373 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 73-414 Lelőhely helyrajzi száma: 047/6,29 Lelőhely típusa: település, őrtorony, temető Lelőhely kora: Őskor, Római-kor, Középkor, ismeretlenkorú Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: Az 1. sz. főút és a Duna-part közötti területen, a főúttól É-ra fekvő alacsony dombsor Dunára néző peremén 1975-ben T. Szőnyi Eszter egy római-kori őrtorony épületének maradványait tárta fel. A 15x15 m kiterjedésű, lekerekített sarkú négyzetes alaprajzú őrtorony épületének csak a száraz alapozása maradt meg. A tornyot egy 23x27 méteres szabálytalan ovális árok övezte. Az őrtornyot Visy Zsolt Arrabona 7. burgusként azonosította. Az őrtoronytól Ny-ra 120 méterre a Bakony-patak partján légifelvétel alapján Visy Zsolt egy másik őrtoronyra utaló jelenséget figyelt meg. Azonban ezt a helyszíni bejárás során beazonosítani még nem tudták. Ezt Visy Zsolt provizórikusan Arrabona 9. burgus-ként azonosított.

1. ábra: Arrabona 9. burgus feltárt maradványa

Archeo–Art Bt.

oldal 7

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Lelőhely kutatása: 1948., Mithay Sándor - Szőke Béla, terepbejárás 1967., Gabler Dénes - Patek Erzsébet, terepbejárás 1974., T. Szőnyi Eszter - Tomka Péter terepbejárás 1975., T. Szőnyi Eszter ásatás Tervezett változás: Nem érinti Irodalom, forrás: T. Szőnyi Eszter - Tomka Péter, 1974., Jelentés a Gönyű határában végzett terepbejárásról. Gabler Dénes - Patek Erzsébet, 1967., Jelentés a Gönyű határában végzett terepbejárásról Visy Zsolt, 2000., A Ripa Pannonica Magyarországon, Budapest

Archeo–Art Bt.

oldal 8

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet 5. lelőhely Lelőhely neve: Nagyszentjános–Hömbölgő domb Lelőhely KÖH azonosító száma: 1783 Lelőhely koordinátái: 560156–266078 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 73-414 Lelőhely helyrajzi száma: 047/6 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: Őskor, bronzkor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: Terepbejárás során egy bronzkori település emlékeit figyelték meg. Lelőhely kutatása: 1948., Mithay Sándor - Szőke Béla terepbejárása Tervezett változás: Nem érinti Irodalom, forrás: Mithay Sándor - Szőke Béla, 1948., Jelentés a Gönyű határában végzett terepbejárásról.

Archeo–Art Bt.

oldal 9

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet 6. lelőhely Lelőhely neve: Nagyszentjános–Lőkös János földje Lelőhely KÖH azonosító száma: 1784 Lelőhely koordinátái: 560658 – 266252 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 73-414 Lelőhely helyrajzi száma: 047/29 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: Őskor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: Terepbejárás során egy őskori település emlékeit figyelték meg. Lelőhely kutatása: 1948., Mithay Sándor - Szőke Béla terepbejárása Tervezett változás: Nem érinti Irodalom, forrás: Mithay Sándor - Szőke Béla, 1948., Jelentés a Gönyű határában végzett terepbejárásról.

Archeo–Art Bt.

oldal 10

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet 7. lelőhely Lelőhely neve: Nagyszentjános – 7. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: 1785 Lelőhely koordinátái: 562571– 266213 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 73-414 Lelőhely helyrajzi száma: 060/4, 061 Lelőhely típusa: Római-kor Lelőhely kora: Szórványlelet Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: Terepbejárás során szórvány római-kori leleteket gyűjtöttek. Lelőhely kutatása: 1948., Mithay Sándor - Szőke Béla terepbejárása Tervezett változás: Nem érinti Irodalom, forrás: Mithay Sándor - Szőke Béla, 1948., Jelentés a Gönyű határában végzett terepbejárásról.

Archeo–Art Bt.

oldal 11

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet 1. azonosítatlan lelőhely Lelőhely neve: Nagyszentjános–Krämer tanya közelében Lelőhely KÖH azonosító száma: 1762 Lelőhely koordinátái: nem ismert Lelőhely térképszelvény száma: nem ismert Lelőhely helyrajzi száma: nem ismert Lelőhely típusa: település, temető, templom Lelőhely kora: Középkor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A területen egy középkori falu fekszik, amire az itt előkerült kerámialeleteken kívül az okleveles források is utalnak A lelőhelyet többen az úgynevezett Öreg-Szentjánossal azonosították, ami II. András uralkodása alatt "Oppidum Atti Joannis"-ként említették. Lelőhely kutatása: 1948., Adatgyűjtés, Szőke Béla - Bendeffy László, Irodalom, forrás: Szőke Béla - Bendeffy László, Jelentés a Nagyszentjános, Kramer tanyán végzett helyszíni szemléről 2. azonosítatlan lelőhely Lelőhely neve: Nagyszentjános–Homok Lelőhely KÖH azonosító száma: 31159 Lelőhely koordinátái: nem ismert Lelőhely térképszelvény száma: nem ismert Lelőhely helyrajzi száma: nem ismert Lelőhely típusa: éremlelet Lelőhely kora: középkor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: Nagyszentjános ismeretlen részén középkori éremlelet került elő. Lelőhely kutatása: 1982., T. Szőnyi Eszter és Tomka Péter terepbejárása Irodalom, forrás: T. Szőnyi Eszter, Tomka Péter: Terepbejárás Nagyszentjános határában, 1982.

Archeo–Art Bt.

oldal 12

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet 3. azonosítatlan lelőhely Lelőhely neve: Nagyszentjános Lelőhely KÖH azonosító száma: 31161 Lelőhely koordinátái: nem ismert Lelőhely térképszelvény száma: nem ismert Lelőhely helyrajzi száma: nem ismert Lelőhely típusa: éremlelet Lelőhely kora: Római-kor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: Nagyszentjános ismeretlen részén római-kori éremlelet került elő. Lelőhely kutatása: Nem ismert Irodalom, forrás: Győr környékének lelőhely katasztere 4. azonosítatlan lelőhely Lelőhely neve: Nagyszentjános Lelőhely KÖH azonosító száma: 31162 Lelőhely koordinátái: nem ismert Lelőhely térképszelvény száma: nem ismert Lelőhely helyrajzi száma: nem ismert Lelőhely típusa: éremlelet Lelőhely kora: Római-kor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: Nagyszentjános ismeretlen részén római-kori éremlelet került elő. Lelőhely kutatása: Nem ismert Irodalom, forrás: Győr környékének lelőhely katasztere

Archeo–Art Bt.

oldal 13

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet II. Tervezett változtatási szándék A településszerkezeti tervet érintő módosítások: I. terület A 099/61, 099/62 hrsz.-ú mezőgazdasági szántó és a 099/1 hrsz.-ú erdő terület Lf – falusias lakóterületbe történő sorolása (kb. 20 ha). II. terület Az 59, 60 hrsz-ú, Gksz - gazdasági kereskedelmi-szolgáltató területek, Lf – falusias lakóterületbe történő sorolása. III. terület A 0106/9-11 hrsz.-ú mezőgazdasági szántó területek Lf – falusias lakóterületbe történő sorolása. IV. terület A 021/8 hrsz.-ú mezőgazdasági szántó és a 021/6 hrsz.-ú erdő terület Lf – falusias lakóterületbe történő sorolása (kb. 5,6 ha). V. terület A 0131/1 hrsz-ú mezőgazdasági szántó terület és a 0130 hrsz-ú vízgazdálkodási terület, Gksz - gazdasági kereskedelmi-szolgáltató területbe történő sorolása (kb. 32 ha). VI. terület A 1/3 hrsz-ú önkormányzati zöldterület átminősítése településközponti vegyes területbe. A 91, 92 hrsz-ú zöldterület átminősítése falusias lakóterületbe. A 29 hrsz-ú településközponti vegyes terület, falusias lakóterületbe történő visszaállítása VII. terület A 041/1 hrsz-ú mezőgazdasági szántó terület, Gksz - gazdasági kereskedelmiszolgáltató területbe történő sorolása (kb. 12 ha). A szabályozási tervet érintő módosítások A belterületi övezeti paraméterek kisebb mértékű megoszthatóságát biztosító paraméterek meghatározása.

Archeo–Art Bt.

módosítása,

telkek

oldal 14

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet

2. ábra: Nagyszentjános régészeti lelőhelyei és a tervezett változtatási területek

Archeo–Art Bt.

oldal 15

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet III. Hatásvizsgálat Tervezett változtatások hatása I. terület A 099/61, 099/62 hrsz.-ú mezőgazdasági szántó és a 099/1 hrsz.-ú erdő terület Lf – falusias lakóterületbe történő sorolása (kb. 20 ha). A tervezett változtatási szándékok nem érintenek régészeti lelőhelyet. II. terület Az 59, 60 hrsz-ú, Gksz - gazdasági kereskedelmi-szolgáltató területek, Lf – falusias lakóterületbe történő sorolása. A tervezett változtatási szándékok nem érintenek régészeti lelőhelyet. III. terület A 0106/9-11 hrsz.-ú mezőgazdasági szántó területek Lf – falusias lakóterületbe történő sorolása. A tervezett változtatási szándékok nem érintenek régészeti lelőhelyet. IV. terület A 021/8 hrsz.-ú mezőgazdasági szántó és a 021/6 hrsz.-ú erdő terület Lf – falusias lakóterületbe történő sorolása (kb. 5,6 ha). A tervezett változtatási szándékok nem érintenek régészeti lelőhelyet. V. terület A 0131/1 hrsz-ú mezőgazdasági szántó terület és a 0130 hrsz-ú vízgazdálkodási terület, Gksz - gazdasági kereskedelmi-szolgáltató területbe történő sorolása (kb. 32 ha). A tervezett változtatási szándékok nem érintenek régészeti lelőhelyet. VI. terület A 1/3 hrsz-ú önkormányzati zöldterület átminősítése településközponti vegyes területbe. A 91, 92 hrsz-ú zöldterület átminősítése falusias lakóterületbe. A 29 hrsz-ú településközponti vegyes terület, falusias lakóterületbe történő visszaállítása A tervezett változtatási szándékok nem érintenek régészeti lelőhelyet. VII. terület A 041/1 hrsz-ú mezőgazdasági szántó terület, Gksz - gazdasági kereskedelmiszolgáltató területbe történő sorolása (kb. 12 ha). A tervezett változtatási szándékok nem érintenek régészeti lelőhelyet.

Archeo–Art Bt.

oldal 16

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet A szabályozási tervet érintő módosítások A belterületi övezeti paraméterek kisebb mértékű megoszthatóságát biztosító paraméterek meghatározása.

módosítása,

telkek

A tervezett változtatási szándékok nem érintenek régészeti lelőhelyet. A régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok, költségek A régészeti örökség védelme érdekében különös gonddal kell eljárni az építési és művelési ág változások kapcsán, mivel bármilyen, a föld felszíne alá mélyedő kivitelezési munkával elpusztulhatnak a régészeti örökség elemei. A. Engedélyköteles talajmunkával járó, a nagyberuházások körébe nem tartozó tevékenységek a., Nyilvántartott régészeti lelőhely esetében Az Kötv 22-23.§-a, továbbá A régészeti lelőhelyek feltárásának … részletes szabályairól szóló 18/2001 (X.18.) NKÖM rendelet 14.§-a szerint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelőhelyek elkerülése a földmunkával járó fejlesztés beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A tervezett munkálatok kizárólag a feltárás befejezése után kezdődhetnek el. A régészeti feltárások költségét annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált (Kötv 19.§ (3)). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költségelőirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére (Kötv 22.§.(1)). A tervezett építési tevékenység előtt a hatályos 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény szerint értesíteni kell a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális kirendeltségét. A szükséges megelőző kutatások elvégzéséhez a beruházás értékhatárának nyilatkozata alapján a régészeti szakszolgálattal, vagy a helyileg illetékes múzeummal kell megállapodást kötni. A régészeti érdekű területekről is a régészeti emlékeket csak feltárás keretében mozdíthatók el (Kötv 19.§ (1)). Ezért a 30 cm-t meghaladó földmunkával járó beruházások esetében állapotfelmérést kell végezni. Az örökségi értékek megóvása, valamint a beruházás jobb tervezhetősége miatt az állapotfelmérés céljából a régészeti érdekű területeken próbakutatást (műszeres vizsgálat, próbaásatást) kell végezni, vagy amennyiben ez nem megoldható régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani az esteleges veszélyeztetettség megállapításához. Erre a területileg illetékes múzeummal lehet megállapodást kötni. B. Nagyberuházások körébe tartozó tevékenységek esetében Az oktatási és kulturális miniszter 21/2007. (III. 26.) OKM rendelete a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti kötelezettségekről az alábbiakban rendelkezik. Nagyberuházásnak számít az a beruházás, amely a nettó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, függetlenül annak területi kiterjedésétől vagy helyszínétől.

Archeo–Art Bt.

oldal 17

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet A beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett be ruházás nagyberuházásnak számít-e. Nagyberuházás esetén - terepbejárási dokumentációt is tartalmazó - az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelő hatástanulmányt kell készíteni. A nyilatkozat, valamint örökségvédelmi hatástanulmány az építésügyi hatósági, illetve örökségvédelmi hatósági (szakhatósági) eljárásban a Hivatalhoz benyújtott kérelem kötelező melléklete. A földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az előkészítő munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani, a régészeti lelőhelyeken, pedig megelőző feltárást kell végezni. Az örökségvédelmi hatástanulmány során ismertté vált és a KÖH nyilvántartásba vett lelőhelyekre vonatkozóan a beruházó a régészeti szakszolgálattal a feltárásra vonatkozó szerződést köt, amelynek hatósági jóváhagyás céljából történő bemutatásával egyidejűleg a szakszolgálat megkéri a feltárási engedélyt. A nagyberuházások során a terepen végzett régészeti munkálatok és dokumentációkészítés, valamint az elsődleges leletfeldolgozás tekintetében a feladatokat - beleértve a régészeti érdekeltségeket érintő előkészítő munkafázisokban való részvételt is - a Tv. 22. § (3) bekezdésében meghatározott szerződés keretében a régészeti szakszolgálat látja el. A régészeti lelőhelyeken feltárásra csak azokon a helyeken kerül sort keríteni, ahol a beruházás a talajt a jelenlegi talajszintnél 30 cm-nél, illetve a humuszréteg alsó szintjénél mélyebben érinti, vagy ahol a régészeti jelenségeket a beruházás egyéb módon veszélyezteti. Veszélyeztetésnek számít különösen az eróziónak való kitétel (víz, szél, fagy, növényültetés), a földmunkával, anyagkitermeléssel vagy építkezéssel történő megsemmisítés vagy megbolygatás, az állapotváltozással járó elfedés. Amennyiben a feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt helyszínen megtartható emlékek (épített régészeti örökségi elemek) kerülnek elő, erről a feltárás vagy a régészeti szakszolgálat vezetője 3 napon belül írásban bejelentést tesz a Hivatalnak. A bejelentett régészeti emlékek kezeléséről - ideértve az ideiglenes megóvásukra, esetleges eltávolításukra, helyszíni megőrzésükre, illetve helyszíni bemutatásukra vonatkozó előírásokat - a bejelentő véleményének kikérése után 8 napon belül a Hivatal dönt. C. Váratlanul előkerülő régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (kivitelező, beruházó) az örökségvédelmi törvény 24.§-a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az emlék vagy lelet előkerülését az önkormányzat jegyzőjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni és a helyszín, valamint a lelet őrzéséről gondoskodni, valamint a régészeti feltárás lehetőségét biztosítani. Melyek elmulasztása büntetőjogi felelőséggel jár.

Archeo–Art Bt.

oldal 18

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet IV. Összefoglalás Azonosított régészeti lelőhelyek Nagyszentjános területén 7 darab a KÖH által már nyilvántartott régészeti lelőhelyről van adatunk mostanáig. Ezek közül kettő, a mezőgazdasági művelés által intenzíven bolygatott, veszélyeztetett lelőhelyet fontos kiemelni. Az egyik a Proletár-tagban feltárt rómaikori őrtorony épülete, a másik a Krémer területen megfigyelt középkori templom és temető. A tervezett változások hatása A tervezett változtatási szándékok nem érintenek ismert, nyilvántartott régészeti lelőhelyet, hatást nem gyakorolnak a régészeti örökségre jelenlegi ismereteink szerint. Régészeti érdekű terület Az 1. sz. főút és a Duna-part közötti területet régészeti érdekű területként kell kezelni, mert a topográfiai fekvése miatt és az eddig előkerült lelőhelyek alapján újabb, eddig nem ismert régészeti lelőhelyek előkerülésével kell számolnunk. A területekre kijelölt régészeti érdekű terület célja, az hogy felhívja a figyelmet arra, hogy szakmai tapasztalatok alapján elképzelhető a külterületen a felszíni gyűjtések alapján a már ismert régészeti lelőhelyek mellett további, még nem ismert régészeti emlékeinek előkerülése. Kutatási igény: A település számos területén történt terepbejárás, vagy helyszíni szemle. Azonban a teljes település területét lefedő kutatásra eddig nem került sor. Emiatt a Nagyszentjános területén még várható régészeti lelőhelyek teljesebb megismerése és megóvása céljából érdemes lenne további terepbejárásokat és régészeti célú légifotózást végezni. Bemutatási lehetőség: Az 1. sz. főút közelében a Proletár-tagban előkerült római-kori őrtorony épületének maradványait fontos lenne bemutatni. Amennyiben a Krémer területen megfigyelt középkori templom maradványainak állapota megengedi, akkor azt is hasznos lenne bemutatni a közönség számára.

Archeo–Art Bt.

oldal 19

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet V. Nyilatkozat

A Nagyszentjános településrendezési tervéhez szükséges Örökségvédelmi Hatástanulmány Régészeti fejezetét készítő régész nyilatkozik, hogy a régészeti tanulmányt a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek és a hatósági előírásoknak megfelelően készítette el, a tervezett megoldások megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. Továbbá nyilatkozik, hogy a tanulmány elkészítésére az érvényes szakirányú felsőfokú régész végzettsége alapján jogosult.

Vágner Zsolt, sk. okleveles régész Oklevélszám: 459/2002 Pécel, 2009. június 12.

Archeo–Art Bt.

oldal 20

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet I. melléklet Javaslat a Helyi Építési Szabályzat vonatkozó előírására, és külön Függelék rögzítésére Javaslat a HÉSZ vonatkozó előírására: A régészeti örökség kezelése kapcsán a 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény szerint kell eljárni. Javaslat a Függelék tartalmára: A kulturális örökség védelme érdekében a terület- és településfejlesztéssel, valamint a terület és településrendezéssel kapcsolatos változások, beruházások tervezését e védelemmel összhangban kell megoldani. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. A 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény (továbbiakban Kötv) 10.§-a szerint a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A Kötv 11.§-a szerint a régészeti lelőhelyek általános védelem alatt állnak, ahonnan a régészeti örökség elemei csak feltárás keretében mozdíthatók el Kötv 19.§ (1). A régészeti örökség védelme érdekében különös gonddal kell eljárni az építési és művelési ág változások kapcsán, mivel bármilyen, a föld felszíne alá mélyedő kivitelezési munkával elpusztulhatnak a régészeti örökség elemei. Régészeti lelőhely esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Az Kötv 22-23.§-a, továbbá A régészeti lelőhelyek feltárásának … részletes szabályairól szóló 18/2001 (X.18.) NKÖM rendelet 14.§-a szerint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelőhelyek elkerülése a földmunkával járó fejlesztés beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A tervezett munkálatok kizárólag a feltárás befejezése után kezdődhetnek el. A régészeti feltárások költségét annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált Kötv 19.§ (3). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költségelőirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére Kötv 22.§.(1). A tervezett tevékenység építési tevékenység előtt a Kulturális Örökségről szóló törvény szerint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális kirendeltségének előzetes szakhatósági állásfoglalását kell kérni. A nagyberuházások esetében a régészeti szakszolgálattal, az értékhatár alatti beruházások esetében a szükséges megelőző kutatások elvégzéséhez a helyileg illetékes múzeummal kell megállapodást kötni. Váratlanul előkerülő régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (kivitelező, beruházó) az örökségvédelmi törvény 24.§-a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az emlék vagy lelet előkerülését az önkormányzat jegyzőjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni és a helyszín, valamint a lelet őrzéséről gondoskodni, valamint a régészeti Archeo–Art Bt.

oldal 21

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet feltárás lehetőségét biztosítani. Melyek elmulasztása a BTK alá tartozik és büntetőjogi felelőséggel jár. Nagyberuházások esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Az oktatási és kulturális miniszter 21/2007. (III. 26.) OKM rendelete a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti kötelezettségekről az alábbiakban rendelkezik. Nagyberuházásnak számít 2007. március 26-tól minden nettó 1,5 milliárd forintot meghaladó beruházás, továbbá a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., valamint a Vásárhelyi Terv koordinátor szerveinek kezelésében a nettó 100 millió forintos értékhatárt meghaladó beruházás. 3.§ f) szerint 2008. április 1-jétől életbe lépő rendelkezés szerint az a beruházás, amely a nettó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, függetlenül annak területi kiterjedésétől vagy helyszínétől. A beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett be ruházás nagyberuházásnak számít-e. A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. §-ában meghatározott nagyberuházás esetén - terepbejárási dokumentációt is tartalmazó - hatástanulmányt kell készíteni. A nyilatkozat, valamint az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány az építésügyi hatósági, illetve örökségvédelmi hatósági (szakhatósági) eljárásban a Hivatalhoz benyújtott kérelem kötelező melléklete. A földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az előkészítő munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani, a régészeti lelőhelyeken, pedig megelőző feltárást kell végezni. A nagyberuházások során a terepen végzett régészeti munkálatok és dokumentációkészítés, valamint az elsődleges leletfeldolgozás tekintetében a feladatokat - beleértve a régészeti érdekeltségeket érintő előkészítő munkafázisokban való részvételt is – a Tv. 22. § (3) bekezdésében meghatározott szerződés keretében a régészeti szakszolgálat látja el. A régészeti lelőhelyeken feltárásra a régészeti szakszolgálat csak azokon a helyeken köteles sort keríteni, ahol a beruházás a talajt a jelenlegi talajszintnél 30 cm-nél, illetve a humuszréteg alsó szintjénél mélyebben érinti, vagy ahol a régészeti jelenségeket a beruházás egyéb módon veszélyezteti. Veszélyeztetésnek számít különösen az eróziónak való kitétel (víz, szél, fagy, növényültetés), a földmunkával, anyagkitermeléssel vagy építkezéssel történő megsemmisítés vagy megbolygatás, az állapotváltozással járó elfedés. A beruházás, illetve a régészeti feltárás előkészítése során ismertté vált és a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet szerint nyilvántartásba vett lelőhelyekre is tekintettel a régészeti szakszolgálat a beruházóval a feltárásra vonatkozó szerződést köt, amelynek hatósági jóváhagyás céljából történő bemutatásával egyidejűleg megkéri a feltárási engedélyt.

Archeo–Art Bt.

oldal 22

Nagyszentjános, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Amennyiben a feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt helyszínen megtartható emlékek (épített régészeti örökségi elemek) kerülnek elő, erről a feltárás vagy a régészeti szakszolgálat vezetője 3 napon belül írásban bejelentést tesz a Hivatalnak. A bejelentett régészeti emlékek kezeléséről – ideértve az ideiglenes megóvásukra, esetleges eltávolításukra, helyszíni megőrzésükre, illetve helyszíni bemutatásukra vonatkozó előírásokat – a bejelentő véleményének kikérése után 8 napon belül a Hivatal dönt.

Archeo–Art Bt.

oldal 23