Nagysápi Napsugár Óvoda Pedagógiai Programja 2017

Nagysápi Napsugár Óvoda Pedagógiai Programja 2017.

Készítette: a Nagysápi Napsugár Óvoda nevelőtestülete Nagysáp, Köztársaság tér 35.

„Osztani magad – hogy így sokasodjál Kicsikhez hajolni – hogy magasodjál, Hallgatni őket – hogy tudd a világot, Róluk beszélni – ha szólsz a világhoz…” (Váci Mihály)

Nagysáp, 2017. 07. 04.

1

TALOMJEGYZÉK I. 1. 2. 3. 4.

5. 6. 7. 8. 9.

II.

AZ ÓVODA ARCULATA

4.

Az óvodai pedagógiai programot meghatározó törvények és rendeletek A nevelőtestület határozata Azonosító nyilvántartási adatok Preambulum a.) A település bemutatása b.) Óvodánk bemutatása c.) Tervezett eszközigényünk a program megvalósításához d.) Óvodahasználók köre Nevelésfilozófiánk Hitvallás a gyereknevelésről Az óvodai nevelés alapelvei és célja A pedagógiai program célja, feladata Integrációs munkánk tartalma

PROGRAMUNK TARTALMA

4. 4. 5. 6. 6. 6. 6. 6. 7. 7. 8. 9. 10.

16.

1. Természetes gyermeki megnyilvánulások 1.1. Mozgás 1.1.a. Mozgásfejlesztés a szabad játékban 1.1.b. Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon 1.1.c. Mozgásfejlesztés a mindennapos testnevelésben 1.2. A fejlődés várható eredményei 1.3. A játék

16. 16. 17. 18. 19. 19. 20.

2. Kultúraátadás 2.1. Az egészséges életmód alakítása 2.1.1. Gondozás 2.1.2. Testi nevelés a. testápolás b. öltözködés c. táplálkozás-étkezés d. mozgás e. pihenés 2.1.3. Egészségvédelem, edzés, levegőzés 2.1.4. Az egészséges életmód alakításának feladatai 2.1.5. Az egészséges életmódhoz kapcsolódó innovációs tevékenység 2.2. Gyermek és társas környezete 2.2.1. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés a. elsődleges szocializáció b. másodlagos szocializáció c. az értékelés és jutalmazás 2.2.2. Munkajellegű tevékenységek a nevelés folyamatában

21. 21. 22. 22. 22. 23. 23. 24. 25. 25. 26. 31. 33. 33. 33. 34. 41. 41.

2

2.2.3. A gyermek természeti és tárgyi környezete a. a tevékenységekben megvalósuló tanulás b. a környezet megismerése c. környezet és természetvédelem d. a környezet megismerésében az ünnepek, hagyományok megőrzésének lehetőségei, feladatai e. a környezetünk mennyiségi és formai összefüggései f. a környezet és esztétika összefüggése óvodánkban g. anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés

43. 43. 45. 45.

III.

AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 1. Személyi feltételek 2. Tárgyi feltételek 3. Szervezeti és időkeretek

55. 55. 57. 58.

IV.

PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK SZAKMAI DOKUMENTUMAI

59.

V.

AGYERMEK MEGISMERÉSÉNEK, FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE

60.

VI.

AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI

63.

VII.

AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE Az óvoda család kapcsolata Az óvoda iskola kapcsolata Óvoda és a közművelődési intézmények Óvoda - Egészségügyi Szakszolgálatok Óvoda - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Óvoda - Fenntartó

66. 66. 71. 71. 71. 72. 72.

VIII. WEB OLDAL KORSZERŰSÍTÉS, ÓVODAMENEDZSELÉS IX.

X.

46. 48. 49. 52.

73.

ÓVODÁBAN SZERVEZHETŐ LEHETSÉGES TEVÉKENYSÉGEK

73.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK, ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

74.

MELLÉKLETEK

76.

3

I. AZ ÓVODA ARCULATA 1. Az óvoda pedagógiai programját meghatározó törvények és rendeletek Az óvoda helyi nevelési programját az alábbi törvényi háttér figyelembe vételével vizsgáltuk felül és dolgoztuk át. -

363/2012.(XII. 17.) Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról 2011.évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 229/2012.(VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos Nevelési Igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos Nevelési Igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

2. A nevelőtestület határozata 2.1. Óvodánk a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és az azt módosító 1996. évi LXII. törvény (a továbbiakban közoktatási törvény) előírásainak megfelelően, valamint a 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának elvei alapján készítette el a saját önállóan kidolgozott programját, melyhez felhasználta Porkolábné dr. Balogh Katalin: Komplex Prevenciós Óvodai Programjának mozgásfejlesztő részét saját körülményeinek megfelelően. 2000. 02. 06-tól a nevelőtestület határozata és a fenntartó jóváhagyása alapján e nevelési program szerint dolgozunk. 2.2. Helyi nevelési programunkat a 2003. évi LXI. törvény s a 75/2003. (09. 26.) ÖK. sz. határozat alapján készült Alapító Okirat szerint felülvizsgáltuk és jóváhagyásra benyújtottuk a fenntartónak. Érvényességi ideje: 2010.09.01-től módosításig 2.3 Helyi nevelési programunkat a 2003. évi LXI. törvény s a 255/2009.(XI. 20.) Kormányrendelet, valamint a 15/2009.(V. 25.) Társulási Tanács határozata alapján (Alapító okirat) felülvizsgáltuk és jóváhagyásra benyújtottuk a fenntartónak. Pedagógiai programunkat a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről és a 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramja alapján egyetértésre benyújtjuk a fenntartónak.

3. Azonosító, nyilvántartási adatok Az óvoda hivatalos elnevezése: Nagysápi Napsugár Óvoda Az óvoda pontos címe: 2524 Nagysáp, Köztársaság tér 35. Telefonszám: (33) 460-108 4

Fax: (33) 460-108 Az óvoda fenntartója, címe: Nagysáp Község Önkormányzata 2524 Nagysáp, köztársaság tér 1. Az óvodai csoportok száma: 2 csoport Felvehető legmagasabb gyereklétszám: 60 fő

A pedagógiai program benyújtója: Siklósiné Faragó Ildikó óvodavezető Hidasi Zoltánné vezető helyettes

5

4. Preambulum a. A település bemutatása: Nagysáp község a Gerecse-hegység lábánál festői környezetben fekszik. A település levegője rendkívül tiszta, szennyeződésektől mentes: köszönhetően a környező erdőknek, hegyeknek és a távol eső ipari üzemeknek. Talaja: gondozott és vegyi szerektől mentes. A falu távol esik a nagyobb városoktól, de kiépített és megközelíthető úthálózattal rendelkezik. A község lélekszáma 1522 fő, melynek összetétele vegyes: 90% magyar és 10% etnikum. Hátrányos helyi körülmény településünkön: - a lakosság fokozatos elöregedése /sok az idős ember/ - az alacsony születési szám - gyakori ki- és beköltözések - nincs helyi munkalehetőség Vonzó lehetősége falunknak: - közművesítése /víz, gáz, csatorna, telefon/ megoldott - hegyeiben üdülőövezettel rendelkezik. Településünknek műemlék épülete nincs. A helyi hagyományok, szokások most vannak kialakulóban. /pl.: szüreti felvonulás, majális stb./ b. Óvodánk bemutatása: Óvodánk a község középpontjában, a főút mentén helyezkedik el. Napi nyitvatartási ideje 10 óra /reggel 6-tól du. 16-ig./ Intézményünkbe átlag 50-60 gyermek jár az évi születések számától függően. Az alapító okiratban meghatározott csoportok száma alapján. Csoportszobáink berendezése otthonos, a gyerekek életkorának megfelelő. c. Tervezett eszközigényünk a program megvalósításához: A program megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések rendelkezésünkre állnak, mely megfelel a kötelező minimális eszköz- és felszerelési jegyzékbe foglaltaknak. Ezek folyamatos pótlása (elhasználódás miatt) és korszerűsítése azonban szükséges. d. Óvodahasználók köre: Az óvodánkba járó gyermekek családi szociokulturális helyzetét meghatározza: -

nehéz anyagi körülmény között élő családok /segélyek igénybevétele, munkanélküliség, nagycsalád/ a szülők ingázása helyi munkalehetőség hiányában alacsony a szülők iskolázottsága /kevés középfokú, felsőfokú végzettség/ általános, több generációs családi nevelés megfelelő lakáskörülmények

A gyermekek közösségének összetétele: -

hátrányos helyzetű gyermekek magas száma magatartászavarral küzdő, nehezen kezelhető gyermekek számának növekedése HHH gyermekek számának növekedése 6

5. Nevelésfilozófiánk Pedagógiai munkánkban régóta 1990-es évektől megteremtett értékeinket megőriztük és továbbfejlesztettük egy-egy újítást célzó nevelési folyamatban. A kezdeti lépésekben beépítettük nevelőmunkánkba azokat az elemeket és értékeket, amelyekkel a folyamatos fejlesztés megvalósítható volt. Szükségét éreztük, hogy gyermekeink viselkedés és szokásrendszerét finomítsuk. Belső igényként jelent meg – az óvoda és a szülők részéről – a hagyományok, szokások kiépítése, rögzítése. Helyzetünket értékelve azt tapasztaltuk, hogy a tanulási zavarok tüneteit mutató gyerekekkel való fejlesztő munka halaszthatatlan feladatunk. Munkánk során egyik fő feladatunknak tekintettük a lassabban fejlődő gyerekek felzárkóztatását, az esélyegyenlőség biztosítását óvodán belül, valamint a környező falvak és városok gyermekeivel szemben. Összegezve azt állapítottuk meg, hogy nevelőmunkánkba a hangsúlyt a prevencióra és a fejlesztésre helyezzük. A Komplex Prevenciós Óvodai Program cél-és feladatrendszere felel meg leginkább a mi célkitűzéseinknek, feladatainknak, melyre építhetjük a saját igényünket, valamint a gyerekek és szülők igényeit. 6. HITVALLÁS A GYERMEKNEVELÉSRŐL

Óvodakép A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet a meghatározó, s a nevelés legfőbb feltétele. Ezért életkorhoz és nevelési helyzethez igazodóan dolgoztuk ki és teremtettük meg azokat a személyi-, tárgyi feltételeket, szervezeti kereteket, amelyek biztosítják az óvoda funkcióit, óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Lehetővé teszik, hogy az óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkciók maradéktalanul megvalósuljanak, s a gyermekekben megteremtődjenek a következő életszakaszba (a kisiskoláskorba) való átlépés belső pszichikus feltételei.

Gyermekkép A gyermek fejlődő személyiség, egyedi, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben individuum és szociális lény egyszerre. Elismerjük azt, hogy a gyermeknevelés elsősorban a család joga, feladata. Ennek tudatában szeretnénk segíteni a szülők gyermeknevelését pedagógiai szakértelmünkkel, módszertani kultúránkkal. Az óvodában megteremtjük a gyermekek számára azt az érzelmi biztonságot, melyben átélik a befogadás, az elfogadottság, a szeretet érzését. Ahol személyiségüket tiszteletben tartva, teljesítményüket megbecsülve ösztönözzük őket önmaguk minél teljesebb megvalósítására. Ezzel minden gyermek számára biztosítjuk, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Munkánkban nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Óvodás gyermekeink a nevelőmunka folyamán testileg, érzelmileg, szociálisan és értelmileg gazdagodnak, az egyenlő hozzáférés biztosításával készségeik, képességeik kibontakoznak. Nevelőmunkánkban tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítve ezzel a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. A gyerekek az óvodában boldog gyermekkorukat élik és az óvodáskor végére: a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként egészségesen, edzetten, szociálisan éretten és értelmileg felkészülten várják az iskolát. GYERMEKKÉPÜNK: a kiegyensúlyozott, derűs gyermek, akinek viselkedéskultúrája tükrözi érzelmi biztonságát. Önkifejezése, értelmi és érzelmi intelligenciája jellemző a jól nevelt 3-7 éves gyermekre. 7

7. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPELVEI ÉS CÉLJA 7.1. Az óvodai nevelés célja: a. elősegíteni az óvodás korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, hátrányok csökkentését; b. a gyermeki személyiség kibontakoztatását az életkori és egyéni sajátosságok, s az eltérő fejlődési ütemet figyelembe véve; „(ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is)” c. a gyermekek három éves kortól való óvodai ellátását 7.2. Az óvodai nevelés alapelvei: Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásakor abból kell kiindulni, hogy: a. az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; b. a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – különleges védelem illeti meg; c. a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelezettsége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Mindezeket szem előtt tartva nevelőmunkánk során arra törekszünk, hogy az óvodánkba járó gyermekek: -

szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó légkörben nevelkedjenek;

-

a velük foglalkozó felnőttekből sugározzon a gyermekközpontú magatartás, a mindenkit egyformán elfogadó- és befogadó gyermekszeretet, tolerancia és empátia, tisztelet, megbecsülés és bizalom;

-

a hátrányos helyzetből érkező, nehezen beilleszkedő gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusaink mintaadó magatartása, a másság tolerálásában példaként szolgáljon a csoport számára;

-

környezetvédelmi tevékenységünkben a fenntartható fejlődés érdekében, kiemelt feladatunknak tekintjük a környezettudatos magatartásforma, valamint a tiszta környezet iránti igény alapjainak lerakását:

-

pedagógiai munkánkat úgy végezzük, hogy az esztétikusan kialakított, a gyermekek és felnőttek által folyamatosan formálódó, meglévő értékeket óvó környezet, példaértékű legyen gyermekeink számára;

-

biztosítsuk a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;

-

a pedagógiai intézkedéseinkkel a gyermeki személyiséghez igazodjunk;

-

az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk a gyermeki szükséglet kielégítéséről, valamint a tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermekek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről;

-

a nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó, valamint a migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőség. 8

8. A PEDAGÓGIAI PROGRAM CÉLJA, FELADATA A pedagógiai program célja: -

Óvodapedagógusaink olyan környezetet teremtsenek gyermekeink számára, melyben érzelmileg, szociálisan és értelmileg gazdagodnak, készségeik, képességeik kibontakoznak, hátrányaik csökkennek, (kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátása) miközben boldog gyermekkorukat megőrizhetik.

-

A családdal, mint elsődleges szocializációs szintérrel együttnevelésre, kölcsönös bizalomra megbecsülésre törekvés.

-

A gyerekek érési folyamatához, életkori sajátosságaihoz és egyéni képességeihez igazodó támasznyújtás, testi - lelki szükségleteik figyelembevételével.

-

Arra törekszünk, hogy a környezeti nevelés terén sokoldalúan fejlesztve, eredményesen neveljük a gyerekeket, fokozottan figyelünk egészséges fejlődésükre (mozgás, táplálkozás), változatos módszerekkel és helyszínek biztosításával hozzájáruljunk a soksínű tapasztalatszerzéshez a családokkal együttműködve.

-

Lakókörnyezetünkben biztosítjuk minden hároméves gyermek óvodába járását.

A pedagógiai program feladata: A pedagógiai programunk cél- és feladatrendszere alapján fő feladatunk a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének szem előtt tartásával: -

-

az egészséges életmód alakítása, a fenntartható fejlődés érdekében, kiemelt feladatunknak tekintjük a környezettudatos magatartásforma, valamint a tiszta környezet iránti igény alapjainak lerakását pedagógiai munkánkat úgy végezzük, hogy az esztétikusan kialakított, gyermekek és felnőttek által folyamatosan formálódó, meglévő értékeket óvó környezet, példaértékű legyen gyermekeink számára; érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása, az egészséges harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével.

Óvodánk cél- és feladatkitűzéseinek megfelelően a következő alapelvek, megvalósítására törekszünk: -

érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése; testi, szociális és értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakítása; 9

-

gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenység, mással nem helyettesíthető játék biztosítása az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően, egyéni képességhez igazodva; a kisgyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezet biztosítása; a nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó, valamint a migráns gyermekek óvodai nevelésének biztosítása: az önazonosság megőrzésével, ápolásával, erősítésével, nyelvi nevelésének átörökítésével a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségével.

9. INTEGRÁCIÓS MUNKÁNK TARTALMA Az integrációból adódó céljaink: -

-

Az óvoda körzetében élő valamennyi 3 éves, HHH gyermek óvodába kerüljön. Az óvoda körzetében élő valamennyi 3-7 éves HHH gyermek rendszeresen járjon óvodába. Az óvodából iskolába menő HHH gyermekek olyan óvodai nevelésben, fejlesztésben részesüljenek, mely biztosítja, hogy kudarcmentesen kezdjék meg az általános iskolás éveiket, egyenlő eséllyel induljanak iskolába a nem hátrányos helyzetű társaikkal együtt. Az óvodából iskolába menő HHH gyermekek legalább 50%-a integrált iskolai környezetben kezdje meg tanulmányait. Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése - a szülői házzal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, Szakmai és Szakszolgálatokkal, Általános Iskolákkal, Civilszervezetekkel – annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése, szociális támogatása sikeresen valósuljon meg.

Az integrációból adódó feladataink: -

Érintett korosztály (3-7éves korig) felkutatása, az óvodába történő beíratása. Kedvezményes étkezési térítésre feljogosító dokumentumok begyűjtése az érintett szülőktől (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, egyéb szükséges nyilatkozatok). A gyermekvédelmi szempontból veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és nehezen nevelhető gyermekek feltérképezése, ezekről feljegyzés készítése, folyamatos nyomon követésük. Havi rendszerességgel az étkezési kedvezményben részesülő gyermekek adatainak egyeztetése az óvodavezetővel. Tanulási nehézséggel, magatartás zavarral és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek feltérképezése, vizsgálatuk kezdeményezése a Nevelési Tanácsadóban. Konzultáció, rendszeres kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével, segítségnyújtás lehetőségeinek felkutatása. Igény szerint részvétel a családlátogatásokon, hospitálás a csoportokban, konzultáció a szülőkkel, az óvónőkkel. Kapcsolattartás a pszichológussal, védőnővel, körzeti megbízottal. Segítségnyújtás lehetőségeinek felkutatása. Adatváltozások nyomon követése, év végi beszámoló elkészítése. Egyéni fejlődési naplók vezetésének figyelemmel kísérése. Óvoda-iskola átmenet segítése, támogatása, a gyermekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében. Színházbérlet vásárlásakor figyelemmel kísérni a HHH-s gyermekek igényeit. Pályázatok, támogatások kiírásának figyelemmel kísérése. Értekezleten, szakmai fórumon való részvétel. Feladatellátáshoz szükséges szakkönyvek beszerzése. Gyermekbarát csoportszoba kialakítása. 10

-

Projektnappal kapcsolatos szakmai tevékenységek. Óvodai egészségnap szervezése. Célcsoport óvodai beíratását és a hiányzás minimalizálását elősegítő tevékenység szervezése. Családi nap keretén belül ismerkedés az óvodával. Nevelőtestületi képzés. IPR sikeres alkalmazásához szükséges kompetenciák elsajátítása.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrációja Célunk, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek léte, nevelése és fejlesztése illeszkedjen az óvodai nevelésünk egészébe. Mivel minden gyerek más, ezért szemléletünk alapja a differenciálás a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében a.) különleges bánásmódot igénylő gyermek  aa) sajátos nevelési igényű gyermek  ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek  ac) kiemelten tehetséges gyermek b.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek Pedagógusaink hitvallása szerint  minden gyermek fejleszthető,  a gyermek meglévő képességeiből indulunk ki. A gyerekek fejlődésének nyomon követésekor megismerjük pillanatnyi fejlettségi állapotukat annak érdekében, hogy tovább lehessen fejleszteni őket. A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek különbözőek, egyediek, ezért speciális nevelési megközelítést, egyéni bánásmódot igényelnek Pedagógiai munkánkban a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése több irányban történik:   

A tevékenységorientált fejlesztés, gazdagító programok által (pl. úszás, néptánc, kreativitást fejlesztő foglalkozás, néphagyomány ápolás) A gyermekek spontaneitásából kiinduló fejlesztés. A feladatorientált fejlesztés során az óvodapedagógus kompetenciájánál fogva a differenciálási szintekre és a képességfajtákra vonatkozó ajánlásokat variálja az adott kisgyerek fejlettségi szintjéhez, állapotához igazítva, figyelembe véve a segítő szakkompetencia (pszichológus, logopédus) útmutatásait.

A program tartalmában fő hangsúlyt kap: -

a játékra-mozgásra épülő komplex személyiségfejlesztés, játékos tanulás, az esztétikus környezet megteremtésére, megszerettetésére és védelmére való nevelés, óvoda és család szoros együttműködése, egészséges életmódra nevelés, a mozgás szeretete.

Sajátos feladatunknak tekintjük: 11

-

a fejlődésben lemaradt és/vagy akadályozott gyermekek nevelését, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, kiemelten a halmozottan hátrányos helyzetűeket, a hatékony gyermekvédelmet.

Gyermekközpontú óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség legteljesebb kibontakoztatására irányul, a gyermek egyéni fejlettségének, családi hátterének, a család értékrendjének figyelembevételével. Otthonosság, barátságos, tiszta, esztétikus környezet otthonos kialakítására törekszünk, ahol mód nyílik az együttlétre, de az elkülönülésre is. Érzelmi biztonságot nyújt, melyben az óvodapedagógusok ismerik, megértik a gyermek problémáit és figyelemmel, segítő szándékkal fordulnak, feléljük. A szociális helyzetük miatt hátrányos helyzetű gyermekek száma egyre nő. A gyermekek fejlődését negatív környezeti hatások, társadalmi, kulturális hátrányok gátolják. Ingerszegény a környezetük, melyből következik a tapasztalatok, ismeretek hiánya. Az iskolázatlanság igénytelenséget, más értékrendet, világszemléletet, nevelési elvet jelent, amely a gyermekek fejlődésére is hatással van. Naponta tapasztaljuk az elhanyagoló, illetve túlzottan féltő, következetlen és szélsőséges családi nevelést. Ez azt jelenti, hogy nincs olyan szabály, norma, életvitel a gyermekek előtt, amely pozitív irányba befolyásolná személyiségük fejlődését. Ezek a hátrányok megnyilvánulnak a gyermekek magatartásában, érzelmi életében és teljesítőképességükben is. Nevelőtestületünk felismerte, hogy az ilyen családokból érkező gyermekek hátrányait enyhíteni szükséges. Tanulmányaink igazolják azt, hogy az iskoláskor kezdetéig a gyermekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig - megterhelés nélkül - rendkívül hatékonyan fejleszthetők. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben a kedvezőbb helyzetben lévő csoporttársaikhoz képest. Az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél fogva kiemelt felelősségük és szerepük van a gyermekek egyéni fejlesztésében. Tapasztalatok mutatják azt, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások - szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket is partnerré téve, velük együttműködve - sikeresen ellensúlyozhatók. Programunk biztosítja: -

Az érintett gyermekek 3-7 éves korig való felkutatását, óvodába történő beíratását. A családok, szülők tanácsadással történő támogatását. Jó minőségű játék, tanulás, és gondozás feltételeinek megteremtését. Gyermek- egészségügyi és – fejlesztési tanácsadást. A speciális fejlesztést igénylő gyermekek, és családjuk támogatását, ide értve a célzott szakszolgáltatáshoz való hozzáférést.

Kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy a településünkön élő óvodáskorú gyermekek minél hosszabb ideig (lehetőleg három-négy évig) járjanak óvodába. A 3. életévtől rendszeresen óvodába járó gyermekek esetében a hiányosságok csökkenthetők, nagyon sok esetben teljesen megszüntethetők. Az óvodába bekerülő gyermekeknél a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva, egyéni fejlettségének megfelelően segítjük a különböző képességek, funkciók kialakulását. Nevelőtestületünk vallja, hogy a mai társadalmi környezetben minden óvodáskorú gyermeknek szüksége van egy olyan helyre, ahol szeretetben, együtt, egymást segítve és megértve játszhatnak, tevékenykedhetnek miközben egyéni módon fejlődnek. Az óvoda sajátos helyzetéből adódik, hogy egész nap (minden gyermek, minden felnőtt) együtt van, megélhetjük a gyermekekkel együtt az együvé tartozás örömét, a biztonságot nyújtó, érzelem gazdag légkör 12

megteremtésével a személyiség sokoldalú fejlődését, egyéni képességeik kibontakoztatását. A felnőttekkel való együttműködés is sokkal egyszerűbb, elvünk az együtt gondolkodás, az optimizmus, amely nem zárja ki azt, hogy minden óvónő a fejleszteni kívánt gyermekhez igazodva önmaga találja meg azt az utat, amelyen elindulhat! Szervezési feladatok: -

-

Óvodánkban biztosítani kell a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beírtatását, mely lehetővé teszi a minél hosszabb ideig tartó óvodába járást. Ennek érdekében az óvoda vezetője és a gyermekvédelmi felelős felkutatja azokat a családokat, akiknek három éves korú gyermeke van. Kellő szakmai tanácsokkal ellátva igyekeznek rávenni a szülőt arra, hogy a gyermeknek jobb helye van az óvodában, a kellő fejlődés érdekében. Ahol kell, a védőnő és az önkormányzat segítő támogatását kérjük annak érdekében, hogy ezek a gyerekek minél hamarabb óvodai nevelésben részesüljenek. Az óvodai csoport alakítás mindig az integrációt veszi alapul és igyekszünk biztosítani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztását. Nyitva tartásunkat úgy alakítjuk ki, hogy napi tíz órát vagy, ha szükséges még többet legyünk nyitva, hogy lehetőségük legyen a gyermekeknek a minél további itt tartózkodásra. A gyermekek óvodába járását nyomon követjük, a hiányzások okát kiderítjük és szükség esetén tanácsadással, segítők bevonásával minimalizáljuk. Rendszeres családlátogatások alkalmával igyekszünk egymás tiszteletben tartásával jó kapcsolatot kialakítani a szülőkkel.

Fejlesztő munkánk folyamatában alapelveink: -

-

-

-

A fejlesztés csak a gyermekek képességeinek, a lemaradt, vagy érésben lelassúbbodott területek meghatározása után kezdődhet el. A korai felismerés a fejlesztés szempontjából különösen fontos, mert a speciális, egyénre szabott feladatadással a lemaradás mértéke minimálisra csökkenthető. A fejlesztés feladatait, területeit az egyéni képességek szintje határozza meg. Célunk, hogy minden gyermek önmagához képest fejlődjön, jusson minél több sikerélményhez. A fejlesztés feltétele, hogy megtaláljuk a sikertelenség okát és, hogy felderítsük milyen szinten képes a gyermek a feladatok elvégzésére és, melyek azok az eljárások, módszerek, melyekkel jól fejleszthetők. Olyan típusú segítséget kell adni a gyermekeknek, mely igazodik ahhoz a szinthez, melyben a gyermek biztonsággal mozog. Ezért elengedhetetlen minden gyermek egyéni és életkori tulajdonságainak ismerete. Minden gyermek más és más! Eltérőek az öröklött adottságok, az őt érő környezeti hatások, a tanulás, az ismeretszerzés iránti fogékonyságuk, beállítottságuk, az ahhoz szükséges feladattudatuk, stb. A fejlesztés zökkenőmentesen épüljön bele az óvodai élet egészébe, kapcsolódjon a gyermek mindennapi, spontán tevékenységeihez. Legyen érdeklődésfelkeltő! A gyermek, akivel játékosan tevékenykedünk, minden körülmények között érezze magát biztonságban, ne legyen félelemérzete se tevékenységtől, se óvónőtől, se társai csúfolódásától. Mindvégig biztosítsuk a gyermek jó közérzetét, ezért a fáradás, vagy érdektelenség jeleit látva módszerváltás, vagy a tevékenység abbahagyása célszerű. Ne mennyiségi, hanem minőségi eredményre törekedjünk. A játékok, gyakorlatok variálhatók, játékosak, több területen alkalmazhatóak legyenek. Minden körülmények között legyünk türelmesek, hiszen a gyermektől olyan területen várunk el sikereket, melyben nehézségei vannak. Minden gyermekről Fejlődési Naplót vezetünk, melyből az év eleji anamnézist és az éves fejlődést nyomon tudjuk követni az óvodába kerülés pillanatától az iskolába menésig. Az ebben rögzített információkat folyamatosan felhasználjuk éves munkánk során. A Fejlődési Naplóban, a mindennapi életben tudatosan és spontán módon megfigyelt fejlettségi szintet rögzítünk.

Kommunikációs nevelés:

13

Magába foglalja a szókincsbővítést, a nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszédészlelés fejlődésének elősegítését. Az anyanyelvi fejlesztés mind a mozgásos, mind a perceptuális fejlesztésnek átfogó kísérője. Ennek a területnek a fejlettsége elengedhetetlen feltétele a fogalmi szintű megismerésnek, az iskolai tanuláshoz szükséges konkrét, majd absztrakt gondolkodás kialakulásának. Az iskolai problémák jelentős része óvodáskorban megelőzhető, csökkenthető, vagy teljesen megszüntethető, ha a lemaradás csak 1-2 területen figyelhető meg.

Érzelmi nevelés, szocializáció: Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása már az óvodába lépéskor elengedhetetlen. Feladatunk az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés kialakítása. Olyan óvodai légkör kívánatos, melyben a felnőtt - felnőtt, felnőtt - gyermek, gyermek - gyermek kapcsolat pozitív. Ez a légkör egyszerre segíti a másság elfogadását, illetve biztosítja a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, akaratának fejlődését. A kisgyermek életében a környezetnek, a csoportnak kiemelkedő jelentősége van. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálását, erősítését, a társas kapcsolatok létrehozásának segítését tartjuk fontosnak. Egészséges életmódra nevelés: Az egészséges életmód alakítása eben az életkorban kiemelt jelentőségű. Nevelőmunkánk segíti a gyermek szükségleteinek kielégítését, elősegíti a növekedést, fejlődést, hozzájárul egészséges életmódjának kialakulásához. A környezeti tényezők segíthetik, vagy lassíthatják az öröklött adottságok kibontakozását. Ezért fontos, hogy az óvoda feltételrendszere, szokásrendjének kialakítása segítse elő a gyermek egyéni fejlettségének megfelelően a környezethez való optimális alkalmazkodást. Korszerű óvodapedagógiai módszerek: A 3. életévtől a rendszeresen óvodába járó gyermekeknél prevenciós fejlesztő munkát végzünk. A prevenciós fejlesztésnél az óvodába bekerülő gyermekeknél a fejlődés életkori, vagyis érési üteméhez igazodva, megfelelő környezetet, feltételeket biztosítva, tevékenységhez kapcsolva elősegítjük a különböző képességek, funkciók kibontakoztatását. Későbbi életkorban, testi fogyatékosság miatt akadályozottaknál, a visszamaradt gyermekeknél, illetve a különböző okok miatt rendszertelenül járó gyermekeknél egyénekre szabott fejlesztő (korrekciós) munkát kell végeznünk. Ezek a gyermekek az általánosan alkalmazott módszerekkel nem, vagy jóval lassabban fejleszthetők. Ebben a fejlesztési folyamatban segítenek bennünket az életkorhoz és fejlettségi szinthez igazodó különböző képességfejlesztő játékok, eszközök. Az utóbbi időben ezekből igen nagy a kínálat, de mindez mellett sok esetben jobbnak, használhatóbbnak tartjuk az adott csoport ismeretében általunk, vagy a gyerekek bevonásával készült játékokat, eszközöket. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladataink: A védőnővel való együttműködést, a gyermekek fejlődésének nyomon követését, szükség esetén szakorvosi (fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia) vizsgálatának kezdeményezését segítjük. 14

A szülők számára igény esetén az együttműködő partnerekkel közös programok szervezése (gyermekorvosi, védőnői tanácsadás). Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése, kirándulások szervezése, rendezvények látogatása). Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal: - Gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal, védőnővel (a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása), a községünk civil szervezeteivel. - Szakszolgálatokkal (Nevelési Tanácsadó) konzultációk a gyermek fejlődéséről. - Óvoda-iskola átmenet támogatása (a gyermekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében). - Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés (rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről, az egyéni fejlődési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyermekek alkotásainak megmutatása, elemzése, egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása). Intézményi önértékelés, eredményesség: Nevelőmunkánk értékét, minőségét az adja, hogy mit tudunk a céljainkból, feladatainkból megvalósítani. A nevelési év végén átfogó értékelést végzünk minden pedagógus részvételével. Elemezzük az összegyűjtött tapasztalatokat, figyelembe vesszük partnereink visszajelzéseit. Az eredményes iskolakezdés kritikus feltételeinek elsajátítása 3-4 éves korban kezdődik. A részképességek zavarának kiszűrésére a pedagógiai programunkhoz tartozó mérőlapot használjuk. A terápiát K. P.O.P. Módszertani ajánlásának alapján végezzük. A programunk célul tűzi ki a hosszú távú fenntarthatóságot, amit azzal biztosít, hogy a napközbeni ellátás bázisán működik, illetve megalapozza a gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztését. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos feladataink: Az SNI gyermekek ellátását, szükség esetén, a fogyatékosság típusától függően, szakirányú gyógypedagógus segítségével biztosítjuk. A beszédhibás gyermekekkel külsős szakember, logopédus foglalkozik. -

Munkánkban fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink bizonyos alapismeretekkel rendelkezzenek a fogyatékosság számos körülményéről, jártassak, legyenek a differenciáló pedagógiában, mert ez az együttnevelés egyik alappillére.

-

Gyűjtsenek megfelelő tapasztalatokat.

-

A korai fejlesztés érdekében időben irányítsák speciális szakemberhez a gyermeket.

-

Teremtsenek olyan feltételeket, melyben a gyermekek alkalmazkodását megkönnyítik az új környezethez, pedagógusokhoz, a csoporttársakhoz, a szokásokhoz.

-

Segítő tanácsadásukkal tegyék szorosabbá a kapcsolattartást.

-

Pozitív hozzáállásukkal, a gyermek erős oldalainak tudatos felhasználásával segítsék elő a gyermekközösség befogadó attitűdjének kialakítását.

15

II. PROGRAMUNK TARTALMA Indoklás: Óvodánk saját programot készített a helyi sajátosságokat figyelembe véve, melyhez felhasználta Porkolábné dr. Balogh Katalin: Komplex Prevenciós Programjának mozgásfejlesztő részét. Programunk a mozgásra, játékra alapozott fejlődés és nevelés lélektani megalapozottság kiemelésével a tanulási zavarok megelőzését vállaló program. Óvodánk pedagógusai azonosulni tudnak a prevenciós fejlesztés gondolatával és szükségesnek tartják óvodai alkalmazását. Úgy gondoljuk, hogy óvodánk azon települések közé tartozik, melyek számára a távolság miatt nehezen megközelíthetők a pedagógiai szakszolgálatok. Ezért azon igyekszünk, hogy a választott program gyermekeink differenciált fejlesztését szolgálja. Pedagógiai programunk tartalmát gyermekeink természetes megnyilvánulási formái mozgás és játék, valamint az óvoda kultúraátadó hatásrendszerének együttese, harmóniája határozza meg.

1. TERMÉSZETES GYERMEKI MEGNYILVÁNULÁSOK 1.1. MOZGÁS Munkánk során tapasztalatainkat összegyűjtve és a Komplex Prevenciós Óvodai Programmal azonosulva megállapítottuk, hogy a különböző tanulási és/vagy magatartási zavarok tüneteit hordozó gyerekeknél gyakran szerepel a gyenge mozgáskoordináció, rossz egyensúlyi reakció, térhez és irányokhoz való kedvezőtlen viszonyulások, testtartási rendellenességek, láb deformitások, kapkodó, összerendezetlen mozgás. Helyi adottságainkat figyelembe véve kerestük a megoldást a tanulási zavarok korai kiszűrésére és megelőzésére. Ennek értelmében fő profilunknak a Komplex Prevenciós Program tartalmából kiemelve a mozgásfejlesztést választottuk, mely minden fejlesztés alapja, elmaradástól, jó teljesítménytől függetlenül. Kiemelt mozgásfejlesztésünk célja: -

A mozgáskultúra fejlesztése, rendszeres egészségfejlesztő testmozgás. Az egészség megóvása, megőrzése. A térben való tájékozódás, a helyzetfelismerés, a döntés és alkalmazkodóképesség, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakítása az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével minden gyermek számára. Az egész személyiség fejlesztése az aktív nagymozgásoktól a finommotoros manipulációig,

változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási lehetőségekkel. -

Terápiás módszerek és eszközök felhasználása a tanulási zavarok tüneteit hordozó gyermekek fejlesztésében. Az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével a tornának, a játékos mozgásoknak, valamint az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek a teremben, illetve szabad levegőn történő biztosítása-minden gyermek számára, az óvodai nevelés minden napján.

Kiemelt mozgásfejlesztésünk fő feladatai:

16

-

A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése, a spontán és irányított mozgásos tevékenységekben. Fontosnak tartjuk a különféle mozgásos tevékenységek

szabd levegőn történő gyakorlását. - A rendszeres mozgással az (óvodai nevelés minden napján) egészséges életvitel kialakítása, a gyermeki szervezet növekedésének, teherbíró-képességének teljesítőképességének kedvező befolyásolása.

és

az

egyes

szervek

- Munkánkban hangsúlyosan szerepel a természetes hely, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek gyakorlásának sokszínű, változatos játéklehetősége. -

-

A mozgástapasztalatok bővítése, sok gyakorlással, a mozgáskészségek alakítása. Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése, valamint pszicho

motoros készségek és képességek kialakítása, formálása és fejlesztése. A kiemelt mozgásfejlesztés két területen valósul meg: -

Spontán szabad játékban Kötelező testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésben

a) Mozgásfejlesztés a szabad játékban, a gyermekek kötetlen, spontán, természetes játékos mozgása közben.

1.1.

Feladataink: -

Mozgáskedv felkeltése Elegendő hely, biztonságos környezet kialakítása Mozgásfejlesztő eszközök szabad megválasztása Mozgásos tevékenység pozitív megerősítése Szükséges elégséges szabályok megtanítása, társra figyelés

Az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodunk. -

3-4 éveseknél: a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Ezért leginkább a csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközöket alkalmazzuk, az egyenlő hozzáférés biztosításával.

-

4-5 éveseknél: a szem-kéz, szem-láb koordináció és az egyensúly érzék fejlesztése hangsúlyosabb. Fejlesztésünkhöz használjuk a célba dobó játékokat: kugli, ugró iskola, ugró kötelezés, manipuláció, barkácsoló tevékenység. Az egyensúly-fejlesztés a hintázó, ringató, pörgő mozgást biztosító AYRES eszközökkel történik, biztosítva az egyenlő hozzáférést.

-

5-6-7 éveseknél: a finommotorika fejlesztésére helyezzük a legnagyobb hangsúlyt. Spontán fejlesztésére a szabad játékban számtalan alkalmat kínálunk, biztosítva az eszközökhöz történő egyenlő hozzáférést (tépés, vágás, varrás, konstruálás, kicsi elemekből építés, babaöltöztetés, barkácsolás stb.).

Ezekhez a tevékenységekhez a helyet a csoportszoba rendszeres átrendezésével tudjuk biztosítani. Mobil mozgásfejlesztő eszközeink jó lehetőséget kínálnak a változatos eszközhasználatra. Füves, teraszos játszókertünkben elhelyezett mozgásfejlesztő eszközeink jól szolgálják gyermekeink spontán mozgásfejlődését. 17

Kertünk helyi adottsága télen is lehetőséget biztosít arra, hogy gyermekeink mozgásigényét kielégítse (szánkózás, síelés, hó csatázás, csúszkálás). Testnevelési foglalkozásokhoz használt eszközeink (labdák, ugrókötelek, karikák, stb.) az udvaron is rendelkezésre állnak. A tevékenység célja: Minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. 1.1.b) Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon: A tevékenység célja: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek, valamint tájékozódó és alkalmazkodó képességének fejlesztése. A rendszeres testneveléssel hozzásegítjük a gyermekeket egészségük megóvásához, szervezetük biológiai egyensúlyának fenntartásához.

-

Feladataink: -

A mozgás megszerettetése a gyerekekkel, az ehhez szükséges tárgyi eszközök egyenlő hozzáférésének biztosításával. A testnevelés mindkét formájának (mindennapos és heti egy kötelező) rendszeres gyakorlásához megfelelő hely, idő biztosítása és eszköz biztosítása. Az óvónők őrizzék meg mozgásos és játékos kedvüket, példát mutatva a gyerekeknek, újabb és újabb mozgásformák megkedveltetésére.

Óvodánkban a testnevelési foglalkozások lebonyolítására a csoportszobákban, illetve az udvaron nyílik lehetőség. A testnevelés mozgásanyagát változtatásokkal és módosításokkal – figyelembe véve a gyerekcsoport összetételét – dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában című összeállítása alapján végezzük. A foglalkozásainkat úgy tervezzük, hogy a fejlesztő feladatok természetesen illeszkedjenek a testnevelési anyaghoz. -

-

3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza. (futások, csúszások, mászások talajon, szereken, tárgy alatt, fölött, szer megkerülésével) 4-5 éves korban nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Előtérbe kerül az egyensúlyérzék fejlesztése, szem-kéz, szem-láb, koordinációt fejlesztő gyakorlatok. Kiemelt helyet kap az oldaliság tanítása. Megjelenik az észlelés fejlesztése. 5-6-7 éves korban az észlelés fejlesztése a legcélzottabb. Új feladatként jelentkezik a finommotorika fejlesztése. Ez nagyon lényeges fejlesztési terület, mivel a finommotoros koordináció az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele.

Foglalkozásainkon mindezt a szerek különböző fogásmódjával, eszközök használatával sajátítják el gyermekeink. Az éves elrendezésnél a didaktikai és pszichológiai szempont mellett a helyi adottságokat és az időjárás változásait is figyelembe vesszük. Ha lehetőség van rá a foglalkozásokat a szabadban tartjuk. Differenciált mozgástevékenység során: 18

Testnevelési foglalkozásaink során olyan speciális gyakorlatokat alkalmazunk, melyek a lábboltozat és a gerinc deformitás korrekcióját szolgálják. Nagycsoportos gyermekeink speciális szakember (gyógytornász) vezetésével minden héten egyszer szervezett mozgásos tevékenységben vesznek részt, mely szintén a tartásjavítást célozza meg. Óvodánk tornaszobával rendelkezik, melyben a hagyományos eszközök mellett az AYRES terápiás eszközök is megtalálhatók. Ezen eszközök főleg a tanulási zavarok tüneteit hordozó gyerekek fejlesztését segítik, de minden gyermek számára elérhetőek és használhatóak. Nevelőmunkánkba beépül a vízhez szoktatás mozgáslehetőségének felkínálása. 1.1. c) Mozgásfejlesztés a mindennapos testnevelésben: Óvodai életünknek szerves része a mindennapi frissítő torna. Ezt a tevékenységet minden korcsoportban legalább egyszer 10-20 perces időtartammal szervezzük meg. A tevékenység napirendbe illesztését mindenki maga dönti el. Jó gyakorlatnak bizonyult a délelőtti játék utáni időszak, mielőtt a gyerekek kimennek levegőzni. Ha lehetőség van rá, megfelelő időben, ruházatban ezt is a szabad levegőn tartjuk. A mindennapos testnevelés anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják kiegészülve:  testnevelési játékokkal,  zenés tornával,  gyermekjógával  tartásjavító gyakorlatokkal (Vitamin torna)  nyelvi fejlesztéssel összekapcsolt játékos mozgás A tevékenység célja: -

Gyerekeink szívesen, örömmel vegyenek benne részt. Igényükké, szokásukká váljon a mindennapi mozgás. Maguk is kezdeményezzenek játékokat.

Feladataink: -

Térészlelés és téri orientáció fejlesztése futó és fogójátékokkal, az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével. Labdajátékokkal szem-kéz, szem-láb koordináció és finommotorika fejlesztése. Játék és térforma felidézésével vizuális – verbális memória fejlesztése, szókincsgyarapítás.

1.2. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI: Mozgás - A mozgás beépül a gyermekek spontán tevékenységeibe, szokássá, igénnyé válik. - Kellemes légkörben jól szervezett mozgásos tevékenységbe örömmel kapcsolódnak be. - Az aktívabb mozgást és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek meg tanulnak egymáshoz alkalmazkodni. - Biztosan használják a foglalkozáson alkalmazott kézi szereket, tornaszereket az udvaron beépített mozgásfejlesztő eszközöket a fejlesztő szoba eszközeit. - Saját testükhöz viszonyítva jól tájékozódnak a térben. - Ismerik és megnevezik testrészeiket.

19

Testséma - A gyermekek ismerik testrészeiket, lateralitást jelző szalag segítségével megkülönböztetik a jobb és bal oldalt, a test elülső és hátulsó részét, a test függőleges zónáját. - Megnevezik testrészeiket, ismerik azok funkcióját. - Csukott szemmel tudják azonosítani testrészeiket. - Adott tárgyakhoz viszonyítva ismerik testhelyzetüket. Észlelés (Percepció) Vizuális (látás) -

-

A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése. (Mozgó tárgyak követése balról-jobbra, jobbról-balra, fel-le, kör diagonális stb.) A szem fikszációs működése erősítése. (játékok, tárgykép) Vizuális zártság – egészlegesség észlelésének kialakulása. (felismerik a tárgyak és eszközök részleteinek hiányát) Vizuális időrendiség felismerése. Vizuális ritmus folytatása. (színek, formák váltakozása) Vizuális memória fejlesztése. (testmozgás, bemutatás után leutánoznak)

Az alaklátás és formaállandóság -

A gyerekek önállóan, ill. kis segítséggel összehoznak kis formákat, alakzatokat.

Tapintásos – sztereogosztikus – észlelés -

Tapintás után is képesek felismerni különböző formákat, tárgyakat.

Mozgásos (kinesztétikus) észlelés Behunyt szemmel képesek bizonyos mozgásokat végezni az óvodapedagógus segítségével. Testrészre rajzolt formákat felismernek.

-

Térészlelés -

Térben és síkban biztonságosan tájékozódnak.

Hallási észlelés (auditív) -

Különbséget tudnak tenni környezetük hangjai és a zenei hangok között.

Verbális fejlesztés -

A gyermekek tevékenységeiket szóbeli megerősítéssel kísérik.

1.3. JÁTÉK A mozgás mellett a kisgyermekkori fejlődés leginkább befolyásoló másik gyermeki megnyilvánulás a játék. Kiemelt jelentőségű kreativitásukat fejlesztő és erősítő élményt adó tevékenység. A gyermek játéka létforma, fejlődésének alapja a személyiség tükrözője, fejlesztésének legfőbb eszköze, a gyermek önként választott szabad tevékenysége. A játékban kiemelten fontosnak tartjuk a gyermek szabadságának és az óvodapedagógus tudatos fejlesztő munkájának együttes érvényesülését. 20

Óvodapedagógusaink a fejlesztési feladatokat a játékban a megfelelő feltételek biztosításával valósítják meg. A nyugodt, vidám légkör, a barátságos, családias, elfogadó, felszabadult hangulat, a változatos játékeszközök mind a fejlesztés eszközéül szolgálnak. Személyében indirekt irányítással, tudatos jelenléttel, támogató, serkentő magatartással biztosítja, hogy a gyermekek szabadon valósíthassák meg elgondolásaikat élményeik, érzelmeik, fantáziájuk szerint. A játék stimulálása érdekében problémát vet fel, választásra késztető megjegyzéseket tesz, eszközhasználatra ösztönöz, ötletet ad (nem konkrét) vagy serkenti kidolgozását. Szükség esetén segítséget és példát, mintát nyújt. Szabályjátékokat irányítja, irányíthatja. Játékeszközök a mozgásfejlesztés szolgálatában: Gyermekeink számára a játék alatt is biztosítjuk a nagymozgások, a szem-kéz koordináció, a finommotorika fejlesztéséhez szükséges eszközöket. Mindezekkel elősegítjük e mozgásfajták gyakorlását, fejlődését, differenciálódását. Az eszközök biztosítása mellett óvodapedagógusaink ötletadásaikkal, kezdeményezéseikkel próbálnak bekapcsolódni a gyerekek játékába továbbfejlesztve azokat. Játékgyűjteményünk részben a Komplex Prevenciós Óvodai Program szellemében tartalmazza azokat a fejlesztő játékokat, amelyek a legjobban szolgálják óvodás gyermekeink játékos tapasztalatszerzését. A játék tartalmának gazdagításához sok-sok élményt nyújtunk a gyerekeknek, melyből táplálkozhatnak. Tágabb környezetünkben megtapasztalható élmények a cirkusz, kirándulások, színházlátogatások, ünnepek, falusi élet eseményei pl. disznóölés, kenyérsütés, építkezés, szüreti felvonulás stb. Óvodánkban a gyermekek a szabad játék lehetősége mellett az óvónő közvetítésével megismert játékokat is igénybe vehetik, melyek az értelmi képességek fejlesztését célozzák meg. (puzzle, képkártya, memória, társasjátékok, stb.) Feladataink: Olyan játékösztönző feltételek megteremtése, amelyben a játék betölti fejlesztő szerepét, s melynek során biztosítjuk a különböző játékformákhoz: a gyakorló játékhoz, a szimbolikusszerepjátékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket. Az óvodás gyermekeink életében megjelenő játékfajtákban keressük azokat a tanulási és fejlesztési lehetőségeket, amelyek a kiemelkedő képességű és a fejletlen gyerekek további fejlődését egyaránt segítik.

-

-

A tevékenység célja: A játéktevékenység a gyermekek számára jelentse azt a természetes közeget, amelyben érzelmi életük kiteljesedik, fantáziájuk gazdagodik, ismereteik elmélyülnek – személyiségük gyarapodik.

2. KULTÚRAÁTADÁS 2.1.Az egészséges életmód alakítása. Az egészséges életmódra nevelés kiemelt jelentőségű az óvodás korosztály számára. Célunk: -

Gyermekeink egészséges életvitel-igényének kialakítása. A test és a lélek egyensúlyának megteremtése A családi, környezeti hatások, lehetőségek kiegészítése Betegségek megelőzése és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. 21

-

Testi fejlődésük elősegítése. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása, gyakoroltatása.

Feladataink: -

Óvodai nevelésünk egyik alapvető feladata a gyerekek komfortérzetének (testi-lelki szükségleteinek), mozgásigényük kielégítése. A gyerekek egészségének védelme, óvása, megőrzése, edzettségének biztosítása. A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. Megfelelő szakemberek bevonásával –szülővel, óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Speciális feladatok Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányának enyhítését megsegítő fejlesztési feladatok:  Higiéniai szabályok ismerete és betartásának igénye.  A tiszta környezet fontossága.  Napirend, a napi ritmus fontossága.  Rendszerességre szoktatás, tisztaság és környezet megóvására, szeretetére nevelés.  A gyermek érzékszervi működésének segítése.(hallásérzékelés, látásfejlesztés, tapintás, ízlelés üzenetének megfejtése, szagok üzenetének megfejtése)  A gyermek mozgásának fejlesztése feladatokkal (nagymozgások, finom mozgások).  Saját testének, testrészeinek ismerete, megnevezése. Sajátos nevelési igényű gyermekek A sérült gyermekekre több időt fordítunk, ügyelve természetesen arra, hogy a többi gyermeket ne hanyagoljuk el. Ezt megfelelő időbeosztással, jó szervezéssel és az” ép,” nagyobb gyermekek bevonásával érjük el. 2.1.1. Gondozás A gondozásnak programunkban alapvető szerepe van és az egész óvodai életet átszövi. A gondozás elsősorban az óvodapedagógus feladata, aki folyamatos odafigyeléssel biztosítja a gyerekek komfortérzetét. Meggyőződésünk, hogy a gyermek jó közérzete adhat alapot az összes óvodai tevékenységhez. (Arra törekszünk, hogy a gondozási feladatokat a gyerekek kellemes, nyugodt biztonságos környezetben végezzék.) Tapasztalatunk, hogy ez a fajta tevékenység is csak akkor lehet pozitív, fejlesztő hatású, ha a gyerekek jó közérzettel, örömmel végzik. A gondozási feladatok teljesítésével bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolatot teremtünk. Minden esetben mintát adunk a gyermeknek, tanítjuk és gyakoroltatjuk a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodás kor végére szükségletté válhat. Figyelembe vesszük a családi szokásokat. A gondozási feladatok végzése közben természetes módon fejlesztjük a gyerekeket. Az önkiszolgáló feladatok elvégzésével alakítjuk a gyermek énképét, és segítjük önállóbbá válását is a rájuk bízott feladatok sikeres teljesítésével. Programunkban minden tevékenységet tudatos, pontos szóbeli megerősítéssel kísérünk, ezért a napi életritmus megtervezésénél erre is elegendő időt biztosítunk, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg. Így nyílik lehetőségünk a gondozási teendők kultúr tartalmának közvetítésére is (pl. igényükké váljanak a testi és egészségügyi szokások, a tiszta, esztétikus, rendezett megjelenés és környezet, kulturált étkezés). 22

2.1.2. Testi nevelés A testi nevelés magába foglalja a gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás), természetes mozgásigényének kielégítését, a gyermekek egészségének, testi épségének védelmét, edzését. A testi nevelés, az egészséges életmódra nevelés hatékonysága maradéktalanul akkor érvényesül, ha a fejlődéshez szükséges optimális környezet lehetőség szerint biztosított (pl. udvar, megfelelő játéktér, játékeszközök). a. Testápolás A kisgyermek jó közérzetéhez testi közelségünkre is szükség van. Leginkább a 3-4 évesek, akik igénylik ezt. A testápolás is – mint minden gondozási feladat – páros jellegű, és intim óvónő és gyermek között (pl. fésülködés, orrfújás, fogmosás stb.) Eleinte a kapcsolatfelvételt szolgáljuk vele, majd a tevékenységek megtanítására irányítjuk. Minden esetben mutatjuk és magyarázattal kísérjük a teendőket. Leggyakrabban a test különböző részeit és a térirányokat hangoztatjuk. A különböző testrészekkel végzett feladatokat összekapcsoljuk megnevezésükkel, mozgatásukkal hatékonyan alakítjuk a testfogalom megjelenését. Ezért utasításaink mindig tartalmazzák a testrész pontos megnevezését. Szükség szerint rámutatunk a nevezett részre a tükörben. A gyerekek tükörben ellenőrizhetik tevékenységük eredményességét. Cselekvés és beszélgetés közben megismertetjük a gyermekeket a testápolást szolgáló eszközökkel és azok használatával. A tevékenységet értékeljük a gyermekek egyéni fejlettségéhez mérten, szükség szerint segítjük. Óvodánkban a gyermekek zöme egészséges háttérrel rendelkezik. A testápolással kapcsolatos teendők önálló végzésére, az ide tartozó technikák gyakorlására neveljük a gyermekeket. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: -

A már hallott instrukciók alapján képesek a feladatokat elvégezni és javítani. A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják.

b. Öltözködés Az egészség megóvásában igen jelentős szerepe van az öltözködésnek. E tevékenység az óvodában eltöltött idő tekintélyes, cseppet sem elhanyagolható részét jelenti. Az öltözködés gyakorlásával szintén a testsémáról kapnak jelzéseket gyermekeink. Közben tapasztalatokat szereznek az öltözködés sorrendjéről és arról, hogyan könnyebb a végrehajtás. Mindezeket a tevékenységeket magyarázatunk, útbaigazításunk kíséri. A gyermekek öltöztetése mindig személyes gyermek-felnőtt kapcsolatot feltételez. E tevékenység során igen közel férkőzhetünk a gyermekek lelki világához. Arra törekszünk, hogy kellemes légkör biztosításával, elismerő magatartásunkkal ápoljuk a gyermekek önbizalmát és megadjunk minden lehetőséget a feladatok önálló végzéséhez. Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: -

Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyére teszik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját küllemükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre való törekvés.

c. Táplálkozás-étkezés A gyerekek fejlődésének alapvető feltétele az egészséges, a gyermek igényeit maximálisan kielégítő táplálkozás. Fontosnak tartjuk, hogy jó hangulatban, kellő időt fordítsunk az étkezésre. Figyelemmel 23

kísérjük a gyermekek étkezési szokásait és étvágyuk alakulását. Ennek ismeretében konzultálunk adott esetben a szülővel. Az eszközök fogásával, hordásával, célszerű mozgatásával járó feladatok a kéz apró, finom izmainak erősödését eredményezik. Az étkezések alatt elhangzanak a jobb és bal irányok, találkoznak néhány testrész megnevezésével. A gyermekek érzékelik és megnevezik az ízeket, megnevezik az ételek nevét, összetevőit, a hideg és a meleg fogalma tudatosodik bennük az étel elfogyasztása közben. Arra törekszünk, hogy a gyerekek az új ízeket is ismerjék meg, váljék igényükké az esztétikus terítés, a kultúrált evés. (Ne csámcsogjanak, ne könyököljenek, hajoljanak a tányér fölé, csak halkan szóljanak egymáshoz.) Óvodánkban már hagyománnyá vált a heti egy alkalommal történő gyümölcs és zöldségnap, mellyel a központi konyha étrendjét tesszük vitamindúsabbá. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: -

Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasszanak. Önállóan öntenek folyadékot a kancsóból. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Étkezés közben halkan beszélgetnek.

d. Mozgás A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle mozgáslehetőség, melyet a programban biztosítunk, kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Hozzájárul a légző- és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont-és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. Elősegíti a harmonikus testi-lelki fejlődést, a biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását. Megfelelő terheléssel, az aktivitási szintek változtatásával a testi képességek fejlődését segíthetjük. A különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával, a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok megtanulásával egyre biztonságosabban használják a szereket, eszközöket, egyre jobban eligazodnak a térben, így a baleseteket is megelőzhetjük. A mozgásokhoz kapcsolódó gondozási feladatokkal elősegítjük a helyes higiénés szokások kialakítását is. Feladatunknak tekintjük a feltételek megteremtését a gyermekek egészséges fejlődéséhez. Alapvető feladatunk, hogy jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetben mozogjanak. Lehetőség szerint a szabadban mozgunk. Fontosnak tartjuk a megfelelő, kényelmes öltözéket a szabadban és a teremben egyaránt. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülőknek is. Alkalmanként a szülőkkel közösen mozgásos programokat szervezünk (pl. gyermeknap, játékos családi sportversenyek) ezzel is pozitívan befolyásoljuk a családi nevelés. A fejlődés varható eredménye az óvodáskor végére: Értelmi képességek terén -

A mozgásos játékok, gyakorlatok, téri helyzetek felidézésével fejlődik a gyermeke vizuális memóriája.

-

A testrészek, téri irányok, formák bemozgásával, megismerésével, megnevezésével bővülnek a térről való ismereteik, fejlődik térészlelésük, gyarapodik szókincsük.

-

A megnevezett, látott és elvégzett cselekvések, mozgások elősegítik a különböző észlelési területek integrációját, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás fejlődését is.

24

Szociális képességek terén -

A saját testének és mozgásos képességeinek a megismerése segíti az „én tudat” fejlődését a „szociális én” erősödését.

-

A közös örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolatai kiszélesednek. A társakhoz való alkalmazkodás közben fejlődik önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük. Lehetőségük nyílik különböző viselkedésminták tanulására.

-

A mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják meg ezeknek a kezelését, elviselését.

Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében A mozgás speciális fejlesztése szakembert igényel, aki szenzomotoros vagy pszicho- motoros fejlesztő terápiát végez.

e. Pihenés Minden alkalommal biztosítjuk a pihenéshez szükséges nyugodt légkört, az altatáshoz illő mesével, halk zenével, altató dallal. Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni alvásigényét, szokásait. A gyermekek magukkal vihetik kedvenc játékaikat az ágyba. Fontosnak tartjuk a gyermekek egészségének megőrzése érdekében, hogy megfelelő nagyságú és formájú fektetőkön pihenjenek. A délutáni pihenő alatt alapos szellőztetésre kerül sor, s a folyamatos levegőcserét a felső ablakokon biztosítjuk. A gyermekeknek saját ágyneműjük és pizsamájuk van. A pizsamákat hetente egy alkalommal, az ágyneműket kéthetente a szülők otthon fertőtlenítik. A gyerekek ébredése és öltöztetése közben is biztosítjuk a nyugodt, csendes légkört. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: -

Az altatási idő alatt a gyermekek képesek nyugodtan pihenni. A mesét csendben, nyugodtan hallgatják. Az altató dal elhangzása után elszenderednek.

2.1.3. Egészségvédelem, edzés, levegőzés A levegőzéssel élettani hatásán túl, elősegítjük többek között a hangképző szervek fejlődését, a helyes légzés kialakulását. Arra törekszünk, hogy a mindennapok során – lehetőség szerint – a gyerekek minél több tevékenységüket a szabad levegőn végezzék. Immunrendszerüket különféle mozgásos tevékenységekkel erősítjük.(mezítláb járás fűben, homokban, teremben mozgásfejlesztő foglalkozások csúszásgátló zokniban.) Intézményünk adottságai lehetővé teszik számunkra, hogy a játék, mozgás, a kezdeményezések és a foglalkozás is a szabadban történjenek. Jól felszerelt udvarunk mindig a gyermekek rendelkezésére áll. Ezáltal a „fárasztó” sétálást a minimálisra tudjuk csökkenteni. Tavasszal és ősszel nagyobb kirándulásokat is szervezünk, ezzel is növelve a gyermekek edzettségét. A gyermekek egészségének megőrzése érdekében figyelemmel kísérjük a szobák hőmérsékletét, a gyermekek ruházatát. Szükség esetén megbeszéljük a szülővel a praktikus öltöztetés módjait. A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátásával, megvalósításával elősegítjük a gyermekek egészségének megóvását. Ezen kívül nagy 25

hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására (pl. környezet tisztántartása, portalanítása, szükség szerint fertőtlenítés, a napi tevékenység minél nagyobb részének szabad levegőn való megszervezése). Ezekkel az intézkedéseinkkel biztosítjuk a szervezet általános védekezőképességének fokozását, a betegségek megelőzését. Fontos feladatunk az anamnézis-felvétel közben felderített, ritkán előforduló, az óvodai közösségbe kerülést nem feltétlenül akadályozó betegségek (pl. allergia, asztmatikus tünetek, lázgörcs) regisztrálása, figyelemmel kisérése, alapvető tennivalók elsajátítása és a gyermek fiziológiás szükségletének biztosítása (pl. étrend helyes betartása), az egészségi állapot egyensúlyban tartásához szükséges környezet megteremtése. Éves rendszerességgel védőnői – orvosi szűréseken veszünk részt. A levegő, víz, napfény együttes hatásával biztosítjuk a gyermekek testi edzettségét. Ennek érdekében lehetőség szerint minél több időt töltünk a szabadban. A szabadban töltött idő alatt óvjuk őket a nap káros hatásaitól. A fentiek megvalósításával hozzájárulunk a derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez, így alakítjuk ki a gyermekek igényét a későbbi egészséges életvitelre. 2.1.4.Az egészséges életmód alakításának feladatai, egészségfejlesztési program Cél: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. A 3-7 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az egészség fejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív irányú változása. Az óvodapedagógus feladatai: - Az egészséges életmód, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. - Mozgásigény kielégítése, és a testi képességek fejlesztése. - A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. - A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása. Az egészségfejlesztés területei: - egészséges táplálkozás, - mindennapos testnevelés, testmozgás, - személyi higiéné, - testi és lelki egészség fejlesztése, - lelki egészség megőrzését célzó játékos tevékenységek/jellemformálás/, - a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, - a bántalmazás, erőszak megelőzése, - baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás. Egészséges táplálkozás Alapelvek: Az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének szorgalmazását szolgálja. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. Az óvoda étkezését biztosító Bőség konyha élelmezés vezetőjével havonta történik egyeztetés az étlap összeállításáról, melyhez az ANTSZ ajánlást vesszük figyelembe. A gyermeknek az egészséges táplálkozás 26

érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania Az alapélelmiszercsoportok között a következőket tartjuk számon: (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Nincs azonban egyetlen olyan táplálék, ételféleség sem, amely a felsorolt alapélelmiszer-csoportokban található szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazná. Az óvodai élelmezés jelenleg nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: - Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. Fokozottan ügyel a táplálék-érzékeny gyermekek diétájára (Bőség konyha vagy a család biztosítja). - Szerveznek az óvónők a szülőkkel, az egészségnaphoz kapcsolódóan gyümölcs és zöldség napot. Tanácsot adnak, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér. - Óvodai napirend keretében ismertetik meg az óvónők a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen ételés italféleségekkel. Az étkezést örömtelivé teszik, jó hangulatot teremtenek az ételek elfogyasztásához. - Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében építsék be a havi programba az alternatív egészségfejlesztő programot (pl. projektek), játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. salátakészítés, tízórai összeállítás). - A nevelési év során legalább 3-4 alkalommal kerül lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő foglalkozás. - Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot a foglakozásoknak. Így a gyerekek alma, szőlő szüreten, dióverésen vesznek részt. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvó nénik. A legvonzóbbak a kóstolók. Készül saláta zöldségből, gyümölcsből. Sütemény, kenyér teljes kiőrlésű lisztből, barna cukor felhasználásával.(Kemencés programok) - Tejtermékekkel kapcsolatos, ételek készítésében is részt vesznek a gyerekek (joghurt, aludttej) Beszélgetnek a tej fontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. Mindennapos testnevelés, testmozgás Az óvodapedagógus feladatai a mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztéséért: Változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervez mozgástevékenységet (tornaszobában vagy udvaron). Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítja. Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-2 órát levegő és napfény edzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi. Személyi higiéné Óvodapedagógus feladatai: 27

Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: műszálas anyagok kerülése, váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőzetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, általában kéthetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása. Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A Nevelési Tanácsadó logopédusával konzultál, aki hetente tart foglalkozásokat óvodánkban. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A Szakértői Bizottság pszichológusával, egyéb szakemberével kapcsolatot tart, aki évi rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint speciális pszichológiai terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs 28

helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport vehet részt beszámolóval, események értékelésével, képek nézegetésével, képkivágások gyűjtésével, diafilm-vetítéssel stb. párhuzamosan. Alapelv: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és vélemény-nyilvánítás. A dohányzás és a környezet ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére a következő alkalmakat, lehetőségeket alkalmazzuk: -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön, "talponállók", ivók, vendéglők külső képe, az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok. Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás. Gyermeki vélemények arról, hogy kik dohányoznak, miért dohányoznak, hol dohányoznak: dohányzó felnőttek, dohányzó gyerekek, otthoni dohányzás, miért nem szabad a közlekedési eszközökön (vonat, autóbusz, villamos) dohányozni; vélemény arról, hogy sikerül-e a leszokás. Tapasztalatok gyűjtése arról, hogy miről ismerjük meg a dohányos embert: láttál-e már nagydohányos embert, aki gyakran rágyújt, köhög, cigarettát hord magánál, öngyújtója van, keresi a dohányzásra kijelölt helyet, engedélyt kér a rágyújtásra, sárga az ujja, a ruházatának dohány-szaga van, szájából dohányszag árad; mondj véleményt az ilyen helyzetről. Ismeretközlés, magyarázat arról, hogy a nem-dohányzókat törvény védi: mi a törvény, hogyan és kit kötelez a törvény, mi a megszegők büntetése, hol megengedett a dohányzás; mi célból alkották meg a nem dohányzókat védő törvényt; miért kell az embereket a dohányzástól megvédeni; az óvodában miért nem dohányoznak. Beszélgetés a dohányzási reklámokról: mi a reklám, hol láttál ilyet (tv, utca, aluljáró, közlekedési eszköz); milyen cigaretta reklámra emlékeztek, tudjátok-e mi van a reklámképek aljára ráírva ("A dohányzás ártalmas az egészségre"), gyűjtsetek cigaretta-reklámképeket és mondjátok el arról véleményeteket. Ismeretek összefoglalása a dohányzás ártalmairól: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabad levegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése). Beszámoló és értékelés a környezetünkben tapasztalt dohányzásról: mit mondanak a dohányzók a dohányzásról, a káros hatásokról, a megszokásról, a lemondásról; miért mondják, hogy kár volt elkezdeni; szabad-e rájuk haragudni, mit kell tőlük kérni; hogyan kell kérni a felnőttektől a dohányzás mellőzését. Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). A szabad beszélgetések mellett a szabadidő kitöltésének (nevelési lehetőségének) egyik legjobb alkalma: a mesélés. A dohányzást megelőző magatartásra nevelésnek is egyik eszköze az olyan mese, amely az állatvilághoz, a növények életéhez vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nem-dohányzó magatartás szépségeit. Olyan mesékről lehet szó, amelyekben a helyes magatartás "pozitív" élményei jelennek meg, amely nem félelemkeltéssel kísérli meg a dohányzástól "elrettenteni" a kisgyermeket. A 29

mesék "stílusa" hasonlítson Fáy meséihez, a tanulságok pedig Aesopus tanmeséinek következtetéseihez. Miután a dohányzásmentes magatartás köréből aligha talál az óvodapedagógus mese-témát, szükséges, hogy saját maga, az eddigi mesegyűjteményét "átalakítva" készítsen és mondjon mesét. A bántalmazás, erőszak megelőzése Alapelvek A WHO definíciója: „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” Elhanyagolást jelent, ha a szülő, vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt – bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet, vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.). Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem- és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek 30

koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik a következőkre: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában; a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletekre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek 31

megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Általános előírások A gyermekekkel - az óvodai nevelési év során, valamint szükség szerint, foglalkozások, kirándulások előtt ismertetni kell az védő-óvó tevékenység keretében tervezett előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye és tartalma a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében, illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ-ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz a női öltözőben található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. 2.1.5. Az egészséges életmódhoz kapcsolódó innovációs tevékenység a nevelőmunkánkban Egészséges életmódra nevelés a” négy évszak” jegyében óvodánkban A gyermek és felnőtt szemléletmódjának alakításával az egészséges életmód megalapozására törekszünk. Az „EGÉSZSÉGET TESTBEN és LÉLEKBEN” elvének megvalósítása a napirendben, mozgásprogramokban, az étkezésben és a mentálhigiéniában nyilvánul meg. A nevelés klasszikusnak számító részterületeit egészítettük ki az egészségnapok valamint a túranapok és kemencés programok bevezetésével. Egészségnevelő innovációs tevékenységünket a mentális egészséget képező elemek színesítik./ jellemformálás, játékos jóga, aromaterápia, gyógynövények/ Munkánk hatékonysága szempontjából az évszakokhoz igazodunk. Megtanulván és elsajátítván az évszakok adta lehetőségeket és a fennálló problémák, egészségügyi gondok kiküszöbölését, orvoslását. Ősz - tél 1.Testi fejlődés Az őszi és téli időjárás és a falu kínálta földrajzi elhelyezkedés a túrázás, valamint téli sportok ideáli színhelye. Étkezésünket kiegészítjük az évszak kínálta zöldségekkel és gyümölcsökkel. Higiéniai nevelésünket a tisztálkodás fontosságára összpontosítjuk. 2.Lelki fejlődés Célunk az egyedi személyiséggel és más-más egészségügyi állapottal rendelkező gyermekek lelki fejlődésének formálása alakítása. Tavasz 1.Testi fejlődés A változó időjárási tényezők egyre több szabadban eltöltött mozgásra adnak lehetőséget. Újra kihasználjuk az udvar adta lehetőségeket és sokat sétálunk. Étkezésünkkel igyekszünk pótolni az elhasznált vitaminokat és ásványi anyagokat. Rendszeresen megrendezett egészségvédő napunkon vitamin salátát készítünk és 32

fogyasztunk. Különleges rostokban gazdag teljes kiőrlésű gabonából készült ételeket kóstolhatunk, mindezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy gyermekeink új ízekkel ismerkedjenek. A higiéniai elvárásoknak folyamatosan eleget teszünk, ebben nagy segítségünkre van a védőnő. 2.Lelki fejlődés A tavaszi hónapokban kihasználjuk az aroma terápia jótékony hatását, minderre kiválóan alkalmasak a stressz oldó és szorongást csökkentő illóolajok. A test és lélek harmóniájának alakítását az óvodai életbe bevezetett játékos jóga gyógyító hatása erősíti. Nyár 1.Testi fejlődés A meleg délelőttöket napfürdőzéssel, homokozással, pancsolással és egyéb nem megterhelő tevékenységgel töltjük. A mindennapos tornát és a tízórai elfogyasztását a szabadba szervezzük. Az udvarra szervezett tevékenységek között minden gyermek megtalálja számára a legkedvesebbet. A nagy melegbe nagyon fontos a megfelelő folyadék pótlása, (tea, limonádé, víz) és sok gyümölcs fogyasztása, a gyerekek árnyékban illetve hűvösebb helyen való elhelyezése (csoportszoba). 2.Lelki fejlődés Az ebéd utáni pihenés fontos eleme a halk, nyugtató zene, amely segít a gyermekek teljes ellazulásában, megnyugtatásában.

2.2. GYERMEK ÉS TÁRSAS KÖRNYEZETE 2.2.1. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés a. Elsődleges szocializáció A gyermek fejlődése és az óvodai nevelés szempontjából a család egyaránt meghatározó tényező. Itt találkozik az emberi kapcsolatokat alakító és a kapcsolatokban alakuló érzelmekkel, magatartási szokásokkal és értékekkel. A családban kapja a gyermek az első ösztönzést a Világ megismerésére. Célunk: -

Megkönnyíteni a gyermek, a család, óvodai életbe történő beilleszkedését.

Feladatunk: -

A családok megismerése, nevelési szokásaik előítélet-mentes feltárása. A gyermekek korai óvodás kort megelőző testi-lelki fejlődésének alapos ismerete, melynek eszköze a személyiséglap és a családlátogatás.

Óvodánkban ma már hagyománya van a gyermekek óvodába lépését megelőző családlátogatásoknak. Ezen alkalmak során lehetőségünk nyílik a családokkal való megismerkedésre, a gyermekkel való első 33

találkozásra a meghitt, szeretetteljes, biztonságot nyújtó meleg családi fészek keretein belül. Információt kaphatunk az óvodába lépés előtti anya-gyermek és család-gyermek kapcsolatról, a gyermek élettörténetéről. Megtapasztalhatjuk a családok eltérő szokás és normarendszerét, melynek ismeretében a későbbiek során mindezeket hasznosíthatjuk a gyermek alaposabb megismerése érdekében, a fejlesztési feladatok megtervezésében. Intézményünkben hagyománya van a gyermekek óvodába történő beszoktatásának is. Hosszú évek tapasztalati alapján lehetőséget biztosítunk az „anyás beszoktatásra”. Az óvodában lépés minden gyermek életében mérföldkő, hiszen idegen környezetben, számára ismeretlen felnőttekkel és gyermekekkel kell megismerkednie és viszonylag kötött keretek között kell igazodnia egy többé-kevésbé más értékrendszerhez, mint amit eddigi életük során tapasztalhattak otthon. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermek az édesanyjával, ill. más családtagjával lépjen az óvodai keretek közé és ilyen módon ismerkedjen meg a számára ismeretlen világunkkal, megkönnyítve a későbbi elszakadásukat a családi kötelékükből. Ez idő során az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtésével – részben átvállalva az anya szerepét – empatikus, meleg, elfogadó, szeretet teljes kapcsolatot alakítunk ki a gyermekkel. Speciális feladatok: Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányának enyhítését megsegítő fejlesztési feladatok:  A gyermek pozitív személyiség jegyeinek feltárása, erősítése.  Az emberi negatív személyiségjegyek feltárása és azok megítélése, elítélése.  A gyermek reális önismeretének megsegítése, belső személyes harmóniájának megerősítése.  A gyermekek reális társ-, értékelésének megsegítése a mindennapokban.  Megfelelő emberi kötődések kialakításának a fontossága.  A gyermek érzelmi zavarainak megfelelő kezelése, szeretet és biztonság érzésének erősítése.  Szorongások feloldásának segítése.  A befogadás, a gyermek barátkozásainak megsegítése.  Konfliktustűrő-, kezelő, megoldó képességének fejlesztése (düh levezetésének módjai, bocsánatkérés módjai, mások haragjának megértése, stb.), kudarctűrő képesség erősítése.  A gyermek magatartászavarainak enyhítése.  A gyermek küzdő képességének növelése, akarati vonások erősítése az önirányítás terén.  Önmagáért és környezetéért is felelős magatartás kialakítása.  Szokás és hagyománytisztelet fejlesztése, a magyar népszokások megismerésével, a multikulturális tartalmak megjelenítésével.  A gyermekek személyes és társadalmi identitásának megerősítése. A SNI gyerekek érzelmi igénye - a személyiség megváltozott fejlődése miatt:  Esetükben fokozottan törekszünk arra, hogy óvodánk és tárgyi környezete, számukra pozitív érzelmi hatást váltson ki.  A felnőtt-gyermek és a gyermek-gyermek kapcsolatban törekszünk a megértés, az elfogadás, szeretetteljes légkörének kialakítására.  Fontos feladatunk olyan környezet kialakítása, ahol a gyermekek biztonsággal mozoghatnak.  Közös élményekkel, mintaadással lehetőséget biztosítunk olyan tapasztalatok szerzésére, ahol fejlődnek szociális kompetenciáik, együttműködési képességeik. b. Másodlagos szocializáció 34

Óvodáskorú gyermekeink személyiségfejlődésében kiemelkedő szerepe van a magatartás érzelmi vezéreltségének, ezért nevelő munkánk során arra törekszünk, hogy a gyermekeket az óvodánkban érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül. Az óvodás korosztály számára meghatározó a gyermek és az óvodapedagógus kapcsolatának minősége. Mindennapjaink során kiemelten törekszünk arra, hogy az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Nevelő munkánk során modell értékűnek tekintjük gyermekeink számára az óvodapedagógusok és az óvoda más dolgozóinak kommunikációját, egymáshoz való bánásmódját, viselkedését. Feladataink: -

Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes légkör megteremtése az óvodás kor kezdetétől a végéig.

-

A gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt közötti pozitív kapcsolat kialakításának segítése.

-

A gyermekek kapcsolatteremtő és megtartó képességének formálása és erősítése.

-

Az emberek különbözőségének megértetése gyermeki nyelven.

Gyermekeink óvodai életében kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy olyan légkörben nevelkedjenek, melyben az óvodapedagógussal való kapcsolatuk empatikus, elfogadó és szeretetteljes. Ez a kapcsolat nyújthatja számukra a biztonságot és a jó közérzetet. Nevelő munkánkban arra törekszünk, hogy erősítsük gyermekeinkben a szolidalítás, a másik tiszteletének, megbecsülésének érzését. Lehetőséget biztosítunk számukra, hogy a mindennapok során lehetőségük nyíljon a természetes társas szükségletek kielégítésére. A különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveljük őket. Nagy odafigyeléssel segítjük gyermekeinket abban, hogy megtalálják helyüket a közösségben és játéktevékenységük a lehető legteljesebben kibontakozhasson. Hisz a játékban élik meg és élik ki érzelmeiket, itt tapasztalják meg az egymáshoz való alkalmazkodás zökkenőit, itt gazdagodik személyiségük maradandó személyiségjegyekkel. A gyermeki kíváncsiságra, nyitottságra alapozva elősegítjük, hogy a gyermekeink megismerkedjenek természeti és társadalmi környezetükkel, tiszteljék és megbecsüljék azt. Ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amelyet a szülőföldhöz való kötődés alapjának tekintünk. A szocializáció szempontjából nagyon fontosnak tartjuk a közös élményekre (pl. ünnepek, kirándulások, rendezvények stb.) épülő közös tevékenységek gyakorlását, ezért óvodai életünk szervezésében arra törekszünk, hogy elősegítsük gyermekeink erkölcsi tulajdonságainak (pl. együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését. A szocializáció során olyan szabályokat és szokásokat próbálunk elsajátíttatni személyes példamutatással, szóbeli megerősítéssel, melyek a társas érintkezésben nélkülözhetetlenek (kérem, köszönöm, légy szíves). Támogatjuk a kialakuló és erősödő baráti kapcsolatokat (pl. egy asztalnál ülhetnek, közös feladatot kapnak stb.) Elősegítjük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, önkifejező és önérvényesítő törekvéseit. A nehezebben szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő értelmi képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel. Ezért szükség esetén megfelelő szakemberek (pl. pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködését igényeljük nevelő munkánk során. A bátorító nevelés pszichológiáját alapul véve minden kapcsolatban alkalmazzuk az alábbi elveket 35

 A felnőtt próbálja megérteni a gyermeket, szeretetteljes, empátiát sugárzó, odafigyelő, anyapótló magatartással.  Parancsolás helyett igyekezzünk kérdezni.  A gyermek mágikus képzeletét vonjuk be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításában. (kiváló lehetőség a bábjáték).  A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala.  A gyermekek tevékenységéhez határok pontos megjelölésével biztosítsunk nagy szabadságot. „Határátlépésnél „vezessünk be konzekvenciákat.  A nevelőközösség a szülőkkel közösen alakítsa ki a közösségi élet szabályait.  Legyünk képesek nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érezzük a befolyásunkat.  Segítsük a gyermekbarátságok kialakulását, ezeket formáljuk úgy, hogy a közösség többi tagjához is kötődjenek az egyének, törekedjünk az összetartozás élményének mélyítésére, a ”mi” tudat alakítására.  Alakítsuk a gyerekek érzés világát a kialakult konfliktusok feldolgozása során.  A konfliktus feloldó megbeszéléseket kellő figyelemmel, kivárással irányítsuk, mindenkit hallgassunk meg, hogy véleményt mondhasson a történtekről úgy, hogy a gyerekek felelősségérzete erősödjön.  Minden gyermeket bátorítsunk, hogy a belső elégedettsége, pozitív én képe kialakulhasson.  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek teljesítményét figyeljük, s minél többször örüljünk a fejlődésnek, támogassuk, ösztönözzük őket.  Az agresszív gyerekek lehetőleg ne kapjanak figyelmet az erőszakosságuk révén. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni kell.  Segítsük inkluzív szemlélettel a különbözőség elfogadását.  A felnőtt-gyermek kommunikációjában világos, egyértelmű, konstruktív megfogalmazásra törekedjünk a kívánság megnevezésével, az ok kiemelésével. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszédpartner megbecsülése, megértése, a konszenzuskeresés.  Mellőzendő a megbántás, hibáztatás, kritizálás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás.  Személyes perceket biztosítsunk minden gyermeknek melyben saját és mások érzésének megfogalmazása is hangot kap.  A gyermekek viselkedéskultúráját a felnőttek példáján keresztül fejlesztjük. A gyerekek iránti türelem, bizalom, a megfelelő szemlélet elősegíti a sikert és segít elviselni a sikertelenséget.  Tilalom helyett adjunk a gyermekeknek választási lehetőséget, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és képessé váljanak a változásra. Örömünkkel jelezzük a dicséretet, és félelemkeltés nélkül jelezzük a veszélyeket, problémákat. 36

 Minél gyakrabban használjuk fel a humort, a szeretet kapcsolat kialakításához. A humor a feszültséget feloldja, a görcsösséget megszünteti. Gyermekeink viselkedéskultúrájának alakítása, formálása /Etika/ Cél: -

Erkölcsi érzék fejlesztése, erkölcsi érték alakítása, önálló véleményformálás, felelős döntéshozatal.

Feladata: - Gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. - A jó és a rossz közötti különbség érzékeltetése, a szeretett személy által megjelenített szociális normákon keresztül. Módszer: Beszélgetőkör - kérdezés - gondolkodás és az állásfoglalás bátorítása, - szabad beszélgetések - meséket feldolgozó beszélgetések, valós élethelyzetekről - jellemnevelő játékok/ Eszköze: - személyes példaadás - kincsesláda - kincsekkel tele szívecske báb - szeretet mécses - könyv - jelképek Jellemformáló foglalkozások tematikái: - Hétköznapi életből merített tapasztalatok. -

Emberi jellemvonások, történések./barátság, szorgalom, segítőkészség, türelem, szeretet, hála, vidámság, tisztelet, megbocsátás, elcsendesedés, elmúlás/

-

Személyes élmények.

-

Életkornak megfelelő erkölcsi kérdéseket felvető történetek, mesék, mondák. Naptár Téma Szeptember Barátság

Barátság

Október

Szorgalom

Cél Baráti kapcsolatok kialakulásának segítése. Egymás elfogadására nevelés, másság tolerálása. Munkára nevelés. 37

Feladat résztvevők felelős Ismerkedjünk gyerekek óvónő meg egymás nevelők gondozónő értékeivel. Közösségi érzés erősítése, egymásra figyelés megtanítása. Megismerkedés a munkavégzéshez szükséges

November

attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságokkal (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) Segítő Megismertetni a Személyes készség másokért példamutatás. munkálkodás /bátorító nevelés/ örömét. Elmúlás Az élet A félelem, a elmúlásával, szorongás oldása. gyermeki értelemhez való kimondásával ismerkedés. Elcsendesedés Az Gyermekek elcsendesedéssel önbizalmának, lelki béke és önértékelésének növelése. nyugalom megtalálása, egymásra figyelés.

Türelem

A türelem elsajátítása a várakozás megtapasztalásának segítségével.

„Szeretet színei” /kék/

Az őszinte szeretet megismerése.

Elsajátítani a várakozást a kivárást. . Megismertetni a gyermekkel a türelem érényét a természeten keresztül. Megismerni és tisztelni egymást, meghallgatni és meghallani a természet adta hangokat, és ez által az egymáshoz tartozás jelentőségére irányítani a figyelmet. Szeretni és szeretve lenni érzésének közvetítése a 38

gyermekek felé.

December

„Szeretet színei” /piros/ „Szeretet színei” /fehér/ „Szeretet színei” /arany/

Január

Hála

Hála

Hála

Február

Vidámság /derű, jókedv/

Vidámság /öröm/

Vidámság /öröm-bánat/

Az egymástól eltávolodott embereket közelebb hozni. Példát mutatni az egymáshoz közelítés lehetőségére. Lelki béke megteremtése.

Kapcsolat teremtés képességének gyakorlása. Társas kapcsolatok támogatása, erősítése.

Megerősödés segítése a szeretetkapcsolatokban. A köszönet „Jobb adni, mint nyilvánítás kapni” fontosságának A gyerekek megismertetése. tanulják meg kifejezni köszönetüket, hálájukat. A gyermeket A mindennapi körülvevő életben értékek megtapasztalt felismerése és értékek megbecsülése. felismerése. A hála érzésének A gyerekeket, felismerése. olyan értékrend felé fordítjuk, amely a lelki egészség megteremtésének alapjául szolgál. A farsangi A gyerekek időszak derűs ismerkedjenek érzelmi megnyil- meg a pozitív és vánulásainak negatív érzelmi erősítése a megnyilvánugyerek között. lással. Különbség tétel a Érzések negatív és felismerése, pozitív érzések bátorítás, között. vigasztalás, együttes öröm. Ismerkedés az A gyerekek öröm és a bánat egymáshoz való érzésével. viszonyában tükröződjön ennek 39

Vidámság /nevetés/ Március

Tisztelet /természet/

Tisztelet /Emberi kapcsolatok/

Tisztelet /Haza/ Tisztelet /Tulajdon/

Április

Megbocsátás / harag elengedése/ Megbocsátás /harag kezelése Megbocsátás /Bántalmazás tilalma

Május

Szülői szeretet

Idősek iránti szeretet

Az emberi méltóság

A nevetés jótékony hatásának megismerése. A természet és az emberek megbecsülésére nevelés. Becsületességre nevelés.

eredménye. Boldog, vidám gyermeki légkör megteremtése. Gyermeki kapcsolatok építése, természet óvása. Siker és kudarc felvállalása. Kudarctűrő képesség növelése.

Magyarságtudat erősítése. A saját tulajdonhoz való ragaszkodás érzésének erősítése. Más tulajdonának tiszteletére nevelés. A jó és a rossz Tapasztalat cselekedetek szerzés a felismerése. mindennapi élet során. Önfegyelemre Arra szoktassuk nevelés. gyermekeinket, hogy tudjanak uralkodni érzéseik fölött. A tettlegesség Barátságos elkerülése a megoldások gyerek bemutatása, viselkedésében. gyakorlása. Engedelmességre A szülőknek járó nevelés. szeretet, tisztelet megismertetése, alkalmazása a mindennapi életben. Az idős emberek Példamutatás iránti által odafigyelés érzékenyítés. az idős emberekre. Gondozás, tiszteletadás. Az emberi Személyes méltóság példaadás. Hazaszeretetre nevelés. A kisgyermekek felismerjék és tudják, hogy mi az ő tulajdonuk.

40

tisztelete

tiszteletére nevelés.

Ajánlott irodalom:  M. Marlier: Állatmesék 2.  Ezópusz meséi című mesekönyv  A tücsök és a hangya c. mesekönyv  Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje  Internet/Kínai mese: A három öregember/szeretet, jólét, hála/  Vankó Zsuzsa: Esti történetek gyerekeknek  Internet./Koreai népmese/ A kisfiú meg az üres virágcserép/  Keresztény kiadó: Győzelem a harag felett/nap és a szél legendája/ Ajánlott szakirodalom:  Bibliai gyermektanulmány: Kőbe vésve  Ellen Wait: Nevelés  Boldizsár Ildikó: Az elveszett madártoll  Perlai Rezsőné: Erkölcsi nevelés az óvodában/Az óvodáskor viselkedés kultúrája/  Perlai Rezsőné: Az óvodáskor fejlesztő játékai  Gerendai Zsuzsanna: Az óvodáskor fejlesztő játékai A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végén: - Empátia kialakulása. - Másokkal való törődés, képességének erősítése. - Igazságosság, méltányosság elfogadtatása. - Különbségtétel a jó és a rossz között. - A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. - A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokás szabályainak betartása. Egymást figyelmeztetik a szabályok betartására, ill. megszegése esetén. - A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. - Konfliktus helyzetben igyekeznek maguk megoldani problémáikat (pl. társaikkal egyezkednek). - Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. - Igényükké válik a tevékenységekben való részvétel és együttműködés. A feladatokat türelmesen, a megbeszéltek alapján végzik el. - Képesek nyugodtan, figyelmesen végighallgatni a felnőttek, gyermekek közléseit. Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. - Értékelik saját tetteiket és az eléjük tárt magatartási példákat. c. Az értékelés és jutalmazás: Az óvodában alkalmazott jutalmazási intézkedések formái: -

szóbeli dicséret négyszemközt szóbeli dicséret csoporttársak előtt szóbeli dicséret, szülők jelenlétében 41

-

fesztiválokon, sportversenyeken nyert oklevelek kifüggesztése hirdetőtáblára

Az óvodában alkalmazott fegyelmező intézkedések formái: -

szóbeli figyelmeztetés határozott tiltás leültetés az óvodapedagógus mellé s gondolkodásra ösztönzés bizonyos tevékenységtől való eltiltás meghatározott időre játszótárstól távoltartás meghatározott időre szülő jelenlétében elbeszélgetés

Dicsérő, fegyelmező intézkedések elvei: -

Következetesség, rendszeresség. Minden gyereknél a személyiséghez illesztett legeredményesebb formát alkalmazzuk. A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A felnőtt a gyermek tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot a határok pontos megjelölésével. A felnőtt segítse a gyerekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség más tagjaihoz is kapcsolódjanak. A felnőtt alakítsa ki a közösségi élet szabályait, legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi módszerét. A felnőtt-gyermek kommunikációjában egyértelmű beszédhelyzet jelenjen meg kívánság és elvárás tekintetében. A gyermek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőtt példája. Tilalom helyett a felnőtt adjon a gyereknek választási lehetőséget, hogy az önálló döntés hozatalra és változtatásra képes legyen. A felnőtt használja a humort a szeretetkapcsolat kialakításához.

2.2.2. Munkajellegű tevékenységek a nevelés folyamatában Óvodás korban csak munkajellegű tevékenységről beszélhetünk, mely alkalmas arra, hogy a gyermekek megérezzék: a munka önként végzett aktív tevékenység, eredménye van, amely örömet jelenthet önmaga és mások számára. A gyermek, munka jellegű tevékenysége a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A gyermeki munka óvodapedagógusainktól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Feladataink -

A „munkavégzés” lehetőségeinek megteremtése, folyamatos bővítése. Odafigyelünk arra, hogy a gyermekek cselekvő tanulással olyan „munkát” végezzenek, melyek életkorukhoz és egyéni képességeikhez igazodnak.

Célunk -

A munkajellegű tevékenységeken keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatait. Ezek a tevékenységek hozzájárulnak a későbbiekben kibontakozó kötelesség és felelősségérzet megalapozásához. 42

-

Kognitív: pontosan értsék meg, mit várunk el tőlük, sajátítsák el az eszközök célszerű használatát, alakuljon ki összpontosítási képességük, munkaszervezési készségük. Érzelmi-akarati: alakuljon ki önállóságuk, önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk. Szociális-társas: alakuljon ki felelősségérzetük, feladattudatuk.

Intézményünkben a következő nevelési területeken igyekszünk megvalósítani ezt a tevékenységi formát: Már a kiscsoportos korosztálynál is önállóságra neveljük a gyermekeket. Az önkiszolgálás, az étkezés, az öltözködés, a környezet rendjének megőrzése során a tevékenységeket megismertetjük velük, majd a későbbiekben segítségnyújtással, folyamatos szóbeli megerősítéssel igyekszünk rögzíteni bennük a szabályokat. Fontosnak tartjuk már ezeknél a kisgyermekeknél is a fokozatos önállóságra való nevelést. Négy éves kórtól kezdődően óvodánkban belépnek a gyermekek életébe a különböző tisztségek (pl. naposi vagy egyéb munkaalkalmi megbízások, környezet-, növény- és állatgondozás). A gyermekek önként vállalják ezeket a megbízatásokat, és mivel ezek a munkajellegű tevékenységek a játékból bontakoznak ki, így áthatja a gyermekek cselekvési vágya, önállóságra való törekvése, és a legkisebb sikerélmény is örömmel tölti el őket. A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére: -

A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Örülnek, ha a kötelességüket teljesíthetik. Szívesen végeznek egyéni megbízatásokat. Örömmel segítenek a kisebbeknek. Önállóan végzik a naposi munkát. Szeretnek meglepetéseket készíteni a kisebbeknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak. Kialakulnak a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok.(kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság)

Speciális feladatok (halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányának enyhítését megsegítő fejlesztési feladatok):

 Megfelelő feladat végzés megsegítése, ez irányú igények tudatosítása.  Önállóság erősítése saját maga kiszolgálásában, önálló feladatvégzés képességének kialakításában.  A gyermek sikerélményhez juttatása fejlesztő feladatokkal, megbízatások teljesítésével. Sajátos nevelési igényű gyermekek:  A munkajellegű feladatok terén, olyan tevékenységekkel bízzuk meg a gyermekeket, melyet képességeikhez mérten biztonságosan tudnak elvégezni. 2.2.3. A GYEREKEK TERMÉSZETI ÉS TÁRGYI KÖRNYEZETE a. A tevékenységekben megvalósuló tanulás A tanulás az óvodában folyamatos, játékos, cselekvéses, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. A gyermek megismerési vágyára, természetes érdeklődésére épül. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, óvodapedagógusaink által kezdeményezett tevékenységi formákban szervezeti és időkeretekben valósul meg. 43

A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása kreativitásának erősítése. Óvodapedagógusaink a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segítik a gyermekek személyiségének kibontakozását. A tanulás alkalmazott módszerei óvodánkban: -

Az utánzásos minta-és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítása). Spontán játékos tapasztalatszerzés. Cselekvéses tanulás. A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. Óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés. Gyakorlati problémamegoldás.

Különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztésében alkalmazott módszereink: -

megfigyelés differenciálás értékelés

Feladataink: -

Személyes érzelmi kötődésen nyugvó, nyitott, kölcsönösen átadó és befogadó felnőtt-gyermek kapcsolat megteremtése. A gyermekek között alakuló spontán beszélgető helyzetek támogatása. Az egyéni fejlődési, érési ütem figyelembe vétele a tevékenység felkínálása során. A kiemelkedő képességű tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése. Az óvónő módszertani szabadsága és felelőssége, hogy kötetlen vagy szervezett foglalkozásokon biztosít lehetőséget a gyermekek ismeretszerzésére.

Célunk: -

Az óvodás gyermekek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. A gyermek cselekvő aktivitásának, kíváncsiságának segítségével a tapasztalás lehetőségeinek biztosítása, a gyermekek sikerélményhez juttatása. Az eredményes óvodai léptékű tanulás elősegítése és az iskolai tanuláshoz szükséges képességek megalapozása.

Óvodapedagógusaink a tanulást támogató környezet megteremtése során építenek a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Pedagógiai programunkban, kiscsoportban a gondozás, az egészséges életmódra nevelés, az átfogó nevelési terület, amelynek keretében az egészségügyi jó szokások, a közösségi élet szabályainak megalapozása és a gyermekek intellektuális fejlesztése történik. A gondozás és az egészséges életmódra nevelés feladatainak teljesítését a gyermeki műveltség felnőttkorra is érvényes alapkövének tekintjük: a testápolás, az önkiszolgálás, az étkezés, az öltözködés, a környezet rendben tartása tevékenységek körében. Az óvónő és a gyermek közös tevékenysége során, a cselekvés és a beszéd együtt jelenik meg és válik érthetővé pl. a viszonyfogalmakat illetően: bele, alá, fölé, mögé, mellé stb. megértése és használata. Az ilyen nevelési helyzetekben a gyermek életkori sajátosságaihoz illeszkedő tanuláshoz a szó jelképes és átvitt értelemben „minden kéznél van”: a személyes jó kapcsolat a felnőttel és a sok-sok próbálgatást biztosító saját maga. 44

A középső és nagycsoportban az ismeretszerzés lehetőségei és csatornái már szélesebbek. A gyermekek igényesebbek, egyéni érdeklődési körük már körvonalaiban felfedezhető. Mi olyan képességek kifejlődéséhez nyújtunk segítséget, melyek a pozitív értékek mentén segítik őket eligazodni, érvényesülni a világban. Ez a feladat az önérvényesítés társadalmilag elfogadott normáinak megalapozása és fejlesztése. Négy éves kortól kezdődően óvodánkban belépnek a gyermekek életébe a különböző megbízatások, tisztségek (pl. naposi rendszer, alkalmi megbízások, környezet, növény és állatgondozás). A gyerekek önként vállalják ezeket a megbízatásokat, és a legkisebb sikerélmény is örömmel tölti el őket. Fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére: -

-

A gyerekek a munkavégzéshez használt eszközök fogását megtanulják. A gyerekek szeretnek közösen dolgozni. Örülnek, ha a kötelességüket teljesíthetik. Örömmel segítenek a kisebbeknek. Szívesen végeznek egyéni megbízatásokat. Önállóan végzik a naposi munkát. Szeretnek meglepetéseket készíteni a kisebbeknek, szüleiknek az óvoda dolgozóinak. Fejlesztésünk eredményeként gyermekeink 6-7 éves korukra belépnek a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódnak. A gyermekek életkorát és fejlettségi szintjét figyelembe véve biztosítjuk a rugalmas beiskolázást. Gyermekeink beiskolázásának feltétele a testi, lelki, szociális fejlettség megléte. A szociálisan, egészségesen fejlődő gyermekek kedvező iskolai légkörben készen állnak az iskolai élet és a tanító elfogadására, képesek a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és-gyermektársaikkal. -A tanulás során olyan feltételek teremtése, melyben kreativitását kibontakozik. -A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézményelvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

Munkánk során az óvodai élet tevékenységformáinak függvényében alkalmazzuk az infokommunikációs eszközöket./CD lejátszó/ Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében: A tanulás sokszor akadályokba ütközik, lassabb tempóban történik. Speciális terápiákra lehet szükség, ám sokszor az ép példa, és az apró megsegítés is elegendő.

b. A környezet megismerése A mi óvodánkban – lévén falusi óvoda – a környezettel, a természettel való szoros kapcsolata a gyerekeknek spontán és mindennapi. Tapasztalataink alapján a falusi környezetben gyermekeink rendkívül tájékozottak, színes szókinccsel rendelkeznek. Óvodásaink a gazdasági állattartási tevékenységekben, munkálatokban rendkívül jártasak: - mezők, szántóföldek, kertek művelési és betakarítási munkálatai, (szántás, vetés, aratás, permetezés stb.), - az erdők, dombok növény-és állatvilága, 45

-

gazdasági udvarok állattartása, gondozása, valamint gépezete, felszereltsége.

Bővítjük és színesítjük gyermekeink látókörét azzal, hogy olyan környezettel is megismertetjük őket, amely falusi településünkön nem lehetséges. Így pl.: - a városi közlekedés nyüzsgő életével, szabályával, veszélyével, - a védett természeti növények csendes botanikus kertjével, - számukra ismeretlen állatok, madarak életével (állatkert). c. Környezet és természetvédelem Célunk - Környezettudatos magatartás megalapozása, környezetünk fokozatos, folyamatos formálása - Az itt kialakított környezetben megfigyelhessék a felnőttek környezetalakító tevékenységét, melyben maguk is részt vállalhatnak (parkosítási munkák, térrendezés). - Az évszakok változásából adódóan megfigyelhessék a növényekben végbemenő változásokat, a visszatérő költöző madarakat, bogarakat stb . - Figyeljenek a természet szépségeire, érezzék a felfedezés örömét, izgalmát és kialakuljon bennük az együttérzés, sajnálat, csodálat és a szeretet érzése, mely segít abban, hogy megértsék helyüket a természetben. - Gyermekeinket mindhárom korcsoportban élő természet vegye körül. (természetsarok) Feladataink - Óvodásaink ápolják és védjék az eddig kialakított háromszintes, gyepes játszókertünket, melynek kialakításában szüleik is segítségükre voltak. - Óvodás gyerekeinket arra neveljük, hogy érezzék a környezet és természet védelmének fontosságát. - Lehetőséget termetsünk arra, hogy tapasztalással, utánzásos tanulással elsajátítsák a környezetkímélő, környezetvédő magatartást, hogy környezetüket tisztelő felnőttekké és később ezen értékek közvetítőivé váljanak. - Nevelőmunkánk során arra törekszünk, hogy gyermekeinkben kialakuljon a szép, tiszta környezet iránti igény és a környezeti problémák iránti érzékenység. - Vegyék észre az ok-okozati összefüggéseket a természeti környezetükben a helyi sajátosságok bemutatásával - Felhívjuk figyelmüket a családi és tárgyi kultúra értékeire, megismertetjük velük a néphagyományokat. - Megismertetjük velük a környezet szépítésének lehetőségeit – kert és udvarrendezés, szelektív hulladékgyűjtés, helyiségek díszítése. - Segítsünk abban, hogy a biztonságos életvitel szokásai kialakuljanak, megerősödjenek. - (egészséges táplálkozás, mozgás, séta, kirándulás, tisztálkodás, nyugodt környezet, kiszámítható életvitel, egymásra figyelés, egymás tisztelete) - Gyűjtsenek tapasztalatot a talajról: termőföld, homok, agyag, kövek tulajdonságaikról. - Megismertessük a gyermekekkel, hogy a föld, a növények egyik lételeme természeti érték. - Nevelőmunkánkban hangsúlyosan szerepel a természetvédő jeles napok megismertetése./Állatok, Föld, Víz, Madarak-fák, Takarítási világnap/ - Gyógynövények, gyógyteák megismerésével bővítsük gyermekeink ismeretét, s ez által tudatosan törekedjünk a szülők látókörének szélesítésére.

46

-

-

A természetes anyagok felhasználásával igyekszünk felhívni a figyelmet a környezetbarát dekorációra./vessző, gyékény, textília/ Energiatakarékos életmóddal szoktatjuk őket a természeti kincseinkkel való takarékoskodásra./víz,fűtés,világítás/ Évszakokhoz kapcsolódó egészségnapjainkon a mozgás mellett, /Túrra napok havi rendszerességgel a környező hegyekbe/ nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges ételekkel, élelmiszerekkel való ismerkedésre. Néphagyományok ápolása. /Kemencés Programjaink/

A mindennapi élet során óvodásaink a közvetlen környezetben érzékelhetik a környezet esztétikumát: az épített környezetet, a természeti környezetet, hangulatokat, színeket, illatokat, formákat, az élet ritmikusságát. Óvodánk évenkénti felújítása, csinosítása többek között azzal a céllal történik, hogy az ide belépő szülők számára a biztonságot, a kellemes közérzetet sugározza. Az összhang, a rendezettség, az igényes tisztaság mind-mind formálja a gyerekek ízlését, a környezetről kialakított véleményét. Csak ilyen körülmények között várható el a gyermekektől, hogy ügyeljenek saját maguk és a környezetük rendjére, tisztaságára. A környezetvédelemre nevelés során az óvoda minden dolgozójától, sőt a szülőktől is megkívánjuk a példamutatást. Mivel a jövő környezetét a jelen óvodásai fogják alapvetően meghatározni, átrendezni, ezért nevelésünknek olyan hatékonynak kell lenni, hogy képessé tegyük őket a környezet óvására, pozitív alakítására. d. A környezet megismerésében az ünnepek, hagyományok megőrzésének lehetőségei, feladatai Célunk: Hagyományos átörökítése során kialakuljanak a gyerekekben: - a kulturált életvitel szokásai, - az elfogadott viselkedési formák, - az érzelmi és erkölcsi viszonyok. Feladataink: -

-

Óvodai nevelőmunkánk során az ismeretek közvetítésével, a közösen átélt élményekkel, lerakjuk, megalapozzuk a hazaszeretet csíráit, a természetes műveltséget, a nemzeti és népi hagyományok ápolását, továbbvitelét. A vallási alapokon nyugvó ünnepek megtartásakor elsősorban az ünnep családias, meghitt jellegét erősítsük a gyermekekben, tiszteletben tartva a családok ideológiai hovatartozását.

Téli ünnepkörhöz kapcsolódó ünnepeink, hagyományaink Mikulásvárás

47

Házi ünnepély keretében ünnepeljük a Mikulásvárást a korcsoportokkal közösen. Minden évben ellátogat hozzánk a Mikulás bácsi, ki ajándékot hoz óvodásainknak, cserébe a gyerekek dalokkal, versikékkel köszönik meg jóságát. Advent az óvodában A karácsonyi ünnepkör óvodánkban az összes ünnep között a legösszetettebb, legváltozatosabb, tartalmi és érzelmi szempontból a legszínesebb. A szokáskör több egymásra épülő elemből áll, s az advent kezdetétől vízkeresztig tart. Kezdődik környezetünk „ünneplőbe öltöztetésével”. Fenyőágakat helyezünk kicsi vázákba, cserepekbe, s a gyerekek papírdíszekkel díszítik fel. Mi felnőttek készítjük el az adventi házikót vagy naptárat, az átvilágítható karácsonyi képeket, mely mögé gyertyákat állítunk. Az adventi házikóban elrejtett apróságok birtoklása utáni vágy a gyerekeket jócselekedetre készteti. (Segítés, örömszerzés felnőtteknek és társaknak, türelem, tolerancia a társakkal szemben) A gyermeköltöző belső ablakát karácsonyi ablakká változtatjuk. Az igazi örömöt és meglepetést az ablakban elhelyezett betlehem jelenti, mely egyben motivációs forrása is az ünnepi készülődésnek. A betlehem mellett más jelképek is jelzik az ünnep közeledtét. Megtalálhatók az adventi koszorúk, melyet az óvó nénik a gyerekekkel közösen készítenek el. Ahogy közeledünk az ünnephez, mindig meggyújtunk egy-egy gyertyát az adventi koszorún. A nagyobbak verssel, a kicsik énekkel kísérik a gyertyagyújtást. Így fokozzuk az ünnepre való érzelmi ráhangolódást, hangulatteremtést. Az ünnepekhez tartozó illatok az ízek nélkülözhetetlenek óvodásaink életéből. A fahéjas mézeskalács, szárított narancs és mandarin illata átjárja a foglalkoztatók levegőjét, fokozza a készülődés örömét. Beszélgettünk arról, hogy milyen ételeket szokás ilyenkor fogyasztani, milyen „varázs ereje” van a karácsonyi abrosznak, és miért helyezünk az asztal alá szalmaszálat karácsonykor. A vendégvárás és vendéglátás mikéntjét szerepjátékokon keresztül gyakoroljuk. A másoknak való örömszerzés az ajándékkészítésben teljesedik ki óvodánkban. Az idő múlásával elérkezünk a fenyőállítás napjához. A piros, arany, és ezüst színekben pompázó karácsonyfák látványa csodálkozást és örömet tükröz a gyermekarcokról. Ennél már csak az ajándékok felfedezése és bontása izgalmasabb. A karácsony köszöntés minden csoportban a családokkal való együtt ünnepléssel, közös játékkal és vendéglátással ér véget. A fenyőillatú meleg szobában örülünk egymásnak, az ünnepnek, az ajándékoknak. Farsang, télbúcsúztató Óvodánkban minden évben február végén műsorral egybekötött télbúcsúztató farsangi bált tartunk a kultúrotthonban. Ez az ünnep mindig kedves színfoltja óvodai életünknek. Jelmezekhez, évszakokhoz illő versikékkel és dalokkal búcsúztatjuk a telet. Az óvoda dolgozói kedves, gyermekekhez közel álló apró ajándékokkal szereznek örömet a gyereknek.

Tavaszi ünnepkörhöz kapcsolódó ünnepeink Március 15. az óvodában Házi ünnepély keretében ünnepeljük nemzeti ünnepünket, március 15.-ét. Minden korcsoport az életkori sajátosságaiknak megfelelően ismerkedik a jelképekkel (címer, zászló, kokárda). Az ünnep hangulatának megfelelő irodalmi és zenei anyag teszi színessé, gyermekközelivé az ünnepet. E napnak járó tiszteletet öltözködésünkkel és óvodánk feldíszítésével is érzékelhetik a gyerekek. Az emlékműnél elhelyezett nemzetiszínű zászlókkal a hős katonák iránt érzett tiszteletet próbáljuk elmélyíteni gyermekeinkben. Húsvét Hagyományként ápoljuk, hogy a húsvétot megelőző hét kijelölt napjain „nyílt délelőttöt” szervezünk óvodánkban. Így a hangulati előkészítés a családokkal közösen történik. A közös barkácsolás, készülődés 48

öröme mindig maradandó élményt jelent gyerekeinknek és családjaiknak. Az örömet a fűben elrejtett óvónőink által készített nyuszi ajándékok fokozzák. Anyák napja Meghitt, belsőséges környezetben ünnepeljük az Anyák napját. Az ünnepi köszöntés korcsoportonként történik.

Gyermeknap Ezen a napon mindig kirándulást szervezünk gyerekeinknek. Úti céljaink különbözőek. (cirkusz, állatkert, arborétum látogatása stb.) Célunk az élménynyújtás. A búcsúzó nagycsoportosok évzáró ünnepélye A nagycsoportosok évzáró ünnepélyét a szülők igényeit szem előtt tartva a kultúrotthonban tartjuk. A gyerekek műsorát az egész évben tanult anyagból válogatjuk kis csokorba. Minden iskolába készülő gyermek vállra akaszthat egy kis tarisznyát, benne rejlő gyermekek számára kedves apróságokkal. Ezt követi a szereplés utáni megvendégelés, majd fényképezkedés tetőzi az ünnepet. Születésnapok Az egyéni örömök mellett gyermekeink életében egyre inkább szerepet kapnak a közösen megélt örömök is. Ezek közé tartoznak a születésnapok is. Megünneplésük színfoltot visz óvodásaink életébe Családi nap A családi nap bevezetésével gazdagítani szeretnénk óvodai életünk programjait. Célunk a szülők bizalmának felébresztése az intézmény iránt, mely- reményeink szerint- a korai beóvodázásra motiválja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleit. E „bemutatkozással” nem titkolt szándékunk, hogy az újonnan beiratkozó gyermekek és hozzátartozóik megismerkedjenek intézményünk környezetével, valamint ily módon megszeressék az óvodai életet. Munkánk során szeretnénk elérni, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik is aktív részeseivé váljanak óvodai rendezvényünknek. e. A környezetünk mennyiségi és formai összefüggései A környező valóság fontos jellemzői a formai és mennyiségi viszonyok. A környezet megismerése során matemetikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiség szemlélete. A gyermekek könnyen észreveszik, hogy a tárgyak, személyek, játékok, halmazok összehasonlíthatók, szétválogathatók különféle tulajdonságaik szerint. Az őket körülvevő tárgyak, játékok alkalmasak az azonosság, különbözőség felismerésére, a számlálás, a sorba rendezés gyakorlására. A nevelő munkánk során módszertani szabadságunk lehetőséget biztosít irányított matematikai ismeretszerzésnek, kiemelten az ismeretek rögzítésének. Természetesen ezt játékos formában valósítjuk meg a gyermekek számára érdekes, szemléletes játékeszközök segítségével. 49

Célunk: -

A gyermekek játékos formában tapasztalják meg a világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezését az egyenlő hozzáférés lehetőségével.

Feladatunk: -

Lehetővé tenni gyermekeink számára a környezet tevékeny megismerését. A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, a logikus gondolkodásuk megalapozása és az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése. A differenciált fejlesztés és komplexitás lehetőségét szem előtt tartsuk. Több probléma helyzet létrehozása, a gyerekeket motiváljuk a logikus gondolkodásra. A helyes kifejezések használata és a probléma felvetés egyértelműsége. A példamutató szép beszéd. Lehetőség a verbális fejlesztésre (tárgyak, eszközök, anyagok megnevezése). Elegendő alkalom, idő, hely és eszköz biztosítása a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek elősegítése a kortárskapcsolatokban és a környezet alakításában.

Foglalkozásaink felépítésénél a játékos kötelező és kötetlen formával szükség szerint élünk. Élni kívánunk a téma feldolgozása során a Komplex Prevenciós Program nyújtotta játékgyűjteménnyel, melyet gyakorlati tapasztalatainkkal kiegészítünk. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: -

A gyerekek képessé válnak az őket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezésére. Ok-okozati összefüggések felismerése (logikus gondolkodás megalapozása). A téri ismereteiket képesek elvonatkoztatni és használni a síkban is.

f. A környezet és esztétika összefüggése óvodánkban Fontosnak tartjuk, hogy óvodában a gyerekeket esztétikus, inger dús környezet várja, mivel a gyerekek egy része ingerszegény környezetből érkezik. Az esztétikai hatásokat, ismereteket úgy alapozzuk meg, hogy óvodásaink személyiségének és életének szerves részévé váljanak. Vizuális nevelés (rajzolás, festés, mintázás, kézimunka) A gyermekek belső színes világát, egyéniségét egyik legjobban kifejező tevékenységforma a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka. Minden gyermekben él a vágy, hogy tudását, gondolatait, érzelmeit, vagyis önmagát megmutassa környezetének, ezt erősíti pedagógiai programunk is. Nagy hangsúlyt fektetünk csoportonként arra, hogy a gyerekek számukra könnyen elérhető polcokról választhassanak vágyaik, elképzeléseik alapján a különféle eszközökből, anyagokból. (fonal, doboz, gyöngy, olló, festék, agyag, ragasztó) Kedvező tapasztalatunk, hogy a gyermekek a vizuális tevékenység során, kíváncsisággal válogatnak a sokszínű eszközök palettáján. Célunk: -

Erősítjük a gyermekek esztétikai és szépérzékét. 50

-

Támogatjuk kreativitásukat és alkotó kedvüket. A gyermek tér, forma szín-képzetének gazdagítása.

Feladataink: - Eszközök biztosítása, használatának megismerése a tevékenységhez. - Megfelelő idő és hely biztosítása a tevékenységhez, önkifejezéshez. - 3-7 éves életkor tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése. - Megismertetni a gyermekeket a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai eljárásaival. . Az esztétikai élménynyújtás mellett az örömszerzéssel, finommotorika fejlesztéssel, biztosabb eszközhasználattal hozzájárulunk személyiség fejlődésükhöz. A gyermekrajz pályázatokat figyelemmel kísérjük. Megfelelő élménynyújtással törekszünk a gyermeki kreativitás, tehetség kibontakoztatására. Úgy gondoljuk, hogy a tevékenység (ennek öröme) a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezés, a környezet esztétikai alakítása és az esztétikai élmények befogadása. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: -

A gyerekek megismerkedjenek a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, Konstruálás technikájával próbálgatva, alakítva saját formanyelvüket. Fejlődik az íráshoz szükséges mozgáskoordinációjuk, finommotorikájuk. Önállóan és csoportosan is készíthetnek játékot, ajándékokat, kellékeket. Örülnek alkotásaiknak és közösen elkészített kompozícióknak.

Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében: Tudatosabb tervezésre, lelassított folyamatokra, több időre, speciális módszerekre van szükség. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc Az óvodai zenei nevelés alapjainak lerakását zeneileg képzett óvodapedagógusaink végzik. Gyermekeink éneklési és ritmus-halláskészsége terén elmaradást nem tapasztalunk, mivel a családból hozott zenei élményeik gazdagok. Nevelőmunkánk során nagy hangsúlyt fektetünk a csoportokban lévő zenei polc kialakítására, melynek eszközeit a gyerekek számára hozzáférhetővé tesszük. Bővíteni szeretnénk zenei hangszereinket, eszközeinket. Lehetőséget teremtünk arra, hogy óvodásaink zenei nevelését, zenei élményhez juttatását az óvodában ért élő zenei hatások mellett (óvónő éneke, hangszerjátéka stb.) zenés gyerekműsorokon bővítsük. Az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az énekes játékok örömet nyújtanak a gyermekeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Célunk: -

A zene iránti érdeklődés felkeltése. A közös éneklés, énekes játék örömének megéreztetése. A zene eszközeivel a gyermekek érzelemvilágának gazdagítása.

Feladataink: 51

- A gyermekek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában fontos eszközként szolgáljanak az énekes játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások. - A megfelelő légkör biztosítása. - Zenei anyagok igényes, életkornak megfelelő válogatása. - A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása. - Nyelvi képességeknek fejlesztése (mondókákkal, gyermekdalokkal). - -A zenei anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelésnél a gyermekek hovatartozását is. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: -

A gyerekek a zenével kapcsolatba kerülve olyan élmény részesévé válik, amely fejleszti zenei hallást, ritmusérzéket, zenei emlékezést és játékos zenei alkotó kedvét. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögzíteni. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Megismerkednek az ütőhangszerekkel, s meg tanulják azokat használni (dob, cintányér, triangulum). Képessé válnak változatos térformák kialakítására (kör, csiga, hullámvonal, lánc).

Verselés, mesélés Az igényesen kiválasztott, művészi értékű mese, vers segíti a gyermeket a világ megismerésében, mélyíti önismeretét, feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges megfelelő viselkedésformákat. A gyermek saját vers- és mese alkotása, annak mozgással vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Olyan emberi kapcsolatokat, helyzeteket mutat meg a gyermek számára, melyek megértésére más eszközökkel nincs mód ebben az életkorban. Célunk: -

A gyermekek nyelvi készségeinek fejlesztése a versekkel, mesékkel. A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítsége, pozitív személyiségjegyeik megalapozása a csodákkal teli meseélmények segítségével, a versek zeneiségével, a rímeik csengésével.

Feladataink: -

A gyermekek nyelvi készségeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel. Igényesség anyagkiválasztásban és az előadásban. (népi, klasszikus és kortárs művek) Biztosítanunk kell a szabad verselés, mondókázás, mesélés lehetőségét és eszközeit.

Óvodánkban a mesélés mindig az egész csoport számára szóló élménynyújtás. Az a tapasztalatunk, hogy a mese valódi befogadása csak meghitt, nyugodt körülmények között valósulhat meg. Az óvónő feladata, hogy a jó mese, a jó mesélés elbűvölje a gyermeket. Az a természetes, ha az arcukról leolvasható egy-egy mesejelenet rájuk gyakorolt mély hatása, konyhanyelven szólva a „belső képkészítés”. Kiscsoportban már a beszoktatási időben sok mondókát, rövid mesét hallgatnak a gyermekek. Később már igénylik a mese-vers élményét, az ismétlés örömét. Sok időt töltenek mese- és képeskönyvek nézegetésével. Igénylik, hogy az óvó néni beszélgessen velük a képekről. A nagycsoportosok már önálló repertoárral rendelkeznek, szívesen és bátran kiállnak csoporttársaik, sőt közönség elé verset mondani, mesét mesélni. A csoporttársak, a szülők reakcióiból elismeréshez, 52

sikerélményhez jutnak. Így, a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva, a mese, a vers, az anyanyelv szépségével valósul meg a kommunikációs készségfejlesztése az óvodánkban. A középső-nagycsoportos korú gyerekek teljes átéléssel tudnak részt venni gyermekszínházi előadásokon, zenés irodalmi összeállításokon. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: -

Tudnak a kicsik 2-3, a nagyok 5-6 mesét önállóan felidézni. Figyelmesen, „átélve” hallgatják a mesét. Kedvenc meséikről, könyveikről szívesen beszélgetnek. Megszeretik, és szívesen forgatják a mesés könyveket és az ismeretterjesztő könyveket.

Speciális feladatok A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak enyhítését megsegítő fejlesztési feladatok:  A gyermekek nyelvi hátrányainak enyhítése, sikerélmény átélése kommunikációs feladatokban.  Szókincsbővítés, szavak, fogalmak megismerése, használata, beépítése a passzív és az aktív szókincsbe.  A gyermek kommunikációs gátjainak feloldása, megnyílási megsegítése modern pedagógiai eszközök megsegítésével.  Beszédészlelésének, beszédértésének fejlesztése.  Szerepvállalási készségének fejlesztése.  Kommunikációs helyzetgyakorlatok teremtése.  Esetleges beszédhibák kiszűrése, súlyosságától függően szakember segítségének igénybevétele. g. Anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósuló feladat. Véleményünk szerint az anyanyelv bármely területének fejlesztése legnagyobb sikerrel és a leggyorsabban óvodáskorban végezhető. A tanulás alapja az életkornak megfelelő anyanyelvi teljesítmény. Az életkornak megfelelő szintű beszédészlelés biztosítja a gyermekeink számára, hogy nehézség nélkül tanuljanak meg írni, olvasni, majd idegen nyelvet elsajátítani. Célunk: -

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés. Életkornak megfelelő beszédészlelési szintre hozás. Anyanyelvi-fejlesztő feladatunk célzott ellátása. A gyermek beszédének célzott fejlesztése, alakítása.

Feladataink: -

A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására ösztönzés. A folyamatos megfigyelés során szerzett tapasztalataink felhasználása. A gyermek beszéd szintjének felmérése, melyből következtetünk a fejlesztésre. Gyermekeink nyelvi és kommunikációs készségének, alkotó képességének fejlesztése játékos formában. - A képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. - Változatos módszerek beépítése a mindennapi nevelő munkába. 53

- Beszélő környezet megteremtése – helyes minta és szabálykövetés a javítgatások elkerülésével. Gyakorlatunkban több éve kiemelt feladattal bírnak az anyanyelvi fejlesztő játékok, mely gyűjtő munkánk eredménye. Témaköreinket a mindennapi élet történéseiből válasszuk. (pl. illem, helyes viselkedés, az óvodába érkezés során történt események) Beszélgetés tartalma az adott témától, a gyermekek élményeitől, érdeklődésétől függ. A beszélgetések alkalmával nagy gondot fordítunk a gyermeki kérdések és válaszok támogatására. Anyanyelvi fejlesztés A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítunk a gyermekeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő természeti és tárgyi környezetről. Céljaink: - A gyermekek beszéltetése, élmények megfogalmazása. - A gyermekek beszédkedvének felébresztése. - Példaadás a bátortalan gyermekek számára. - Új kifejezések elsajátíttatása. - A gyermekek szókészletének gyarapítása. - A gyermekek közlésigényének kielégítése. - Beszédfegyelemre nevelés (egymásra figyelés). Feladataink: -

A tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejező készségének fejlesztése. A konfliktusteremtés a kommunikációs képesség, önkifejezés eszközeinek fejlesztése. Az írott nyelv iránti érdeklődés támogatása.

A gyermekek általában szívesen vesznek részt ezekben a játékokban, különösen akkor, ha már sikerélményeik is vannak. Minden egyes fejlesztő játék esetén betartjuk a javasolt átlagos gyakoriságot. Az egyes játékok időtartama – tekintettel az óvodás korú gyermek életkorára – öt-tíz perc között váltakozik. A beszédészlelés fejlesztésének legközvetlenebb és leghatásosabb módja, hogy a mindennapi életbe rövidebbhosszabb, speciális, „játékos” beszélgetéseket iktatunk. Beszédfejlesztés Úgy gondoljuk, hogy óvodapedagógusaink beszédpéldája és beszédesztétikája mintaként kell, hogy szolgáljon gyermekeinknek. Ezért kiemelten figyelünk arra, hogy a tartalom mellett beszédtechnikájuk is fejlődjön (könnyed hangadás, hangerő tudatos változtatásának képessége). Fejlesztésüket beszédgimnasztikai és kommunikációs gyakorlatokkal próbáljuk megoldani. Fúvó-szívó légző gyakorlatok:

- fújás-szívás - orr-és szájlégzés differenciálása - légző gyakorlatok

Artikulációs izmok ügyesítése:

- mimikai izmok globális fejlesztése - ajak- nyelvgyakorlatok - hangutánzás gyakorlása

Ciklizálás, rögzítő sorok:

- hangok ritmikus ismételgetése 54

- szavak memorizálása, mondogatása Hallási differenciáló képesség fejlesztése: - a gyermekek saját hangja, hangszerek hangja, -zörejek - magas, mély hang differenciálása - a hang iránya Beszédmegértés fejlesztése, nyelvi készség fejlesztése, instrukciók megértése: A nyelvi készség és beszédmegértés fejlesztésére kiváló célt szolgál a mese. Egy rövid mese hallgatása közben tudjuk megfigyelni a szöveghallás, szövegre való figyelés, szövegmegértés készségének a szintjét. - rövidebb-hosszabb mese önálló elmondása - a mese által sajátos nyelvi formák elsajátítása - aktív és passzív szókincs fejlesztése Munkánkban elsősorban a magyar népmesék, mondókák, versikék világából merítünk (népies, régies kifejezések, színes jelzők, hasonlatok, hangutánzó és hangfestő szavak szófordulatok). Fejlesztő munkánkba beépítjük a nyelvi finomságokat, árnyalatokat fedező játékokat (nyelvtörők, szólások, közmondások, találós kérdések). A bábozás és dramatizálás lehetőségének megteremtésével esélyt szeretnénk teremteni a gátlások leküzdésére, beszédkedv kibontakoztatására, őszinte megnyilatkozásra. A szülőkre támaszkodva arra törekszünk, hogy a beszédfejlesztő munkánkhoz a családban is megkapják a segítséget a gyerekek. Célunk: -

együttes segítségnyújtás és együttműködés családdal való együttműködéssel a gyermekek tudatos fejlesztése

Feladatunk: -

az óvodás korosztály számára megjelenő legfrissebb gyermekirodalmi kiadványok, nyelvi fejlesztő társasjátékok, hangkazetták ajánlása a szülők részére

Szókincs fejlesztése: - aktív és passzív szókincs fejlesztése, rövid idejű verbális emlékezet fejlesztésével - szókincs fejlesztése egyeztetéssel (tárgy-tárgy, tárgy-kép, kép-kép) - főnevek, igék tanítása - egyszerű mondatalkotás (tőmondat) - analógiás mondatalkotás - melléknevek, számnevek tanítása (színek, jelzős szerkezetek) Mozgás-beszéd-ritmus koordinálása:

- babás versek - ujj versek - gesztussal, jól lejátszható versek

55

Mozgásfejlesztő programunkból adódóan a játékos mozgáshoz kötött nyelvi fejlesztés lehetőségét is kihasználjuk. A mindennapos testnevelés, játékos torna anyagjához főként a népi gyermekjátékokat, mondókákat, mozgással kísérhető versikéket alkalmazzuk. Programunkban a beszédszervek ügyesítését célozzuk, valamint így tudatosítjuk a gyermekekben a magyar beszédhangok sajátosságait. A beszéd igen szorosan kapcsolódik a kommunikációhoz, így tágabb értelemben a szocializációhoz, a gondolkodáshoz, valamint az önkifejezés fontos eszköze. E tényezők fontos alapkövei az iskolához való felkészítésnek. Az intézményünkbe érkező, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek anyanyelvi kultúráját nem kis mértékben befolyásolják az őket ért környezeti hatások: ingerszegény családi háttér, helyes szülői példabeszéd és kommunikáció hiánya, életkorilag nem megfelelő beszédszint. Ebből adódóan nagy gondot jelent számunkra roma gyermekeink – késői óvodakezdése miatt felmerülő – nyelvi fejletlenség. Azt tapasztaltuk, hogy óvodába kerüléskor a roma gyerekek szókincse szegényes, beszédritmusuk, beszédkészségük nem megfelelő, ezért nem mernek megszólalni. Az egyes részterületek fejlődését anyanyelvi fejlesztő játékokkal javítjuk. Hangképzési bázisuk fejlesztéséhez igénybe vesszük a logopédus szakember segítségét, ki heti két alkalommal, nevelési időn belül foglalkozik gyermekeinkkel. Ezért a roma családok esetében fontosnak tartjuk, hogy a differenciált fejlesztés, a felzárkóztatás és az iskolai életmódra előkészítés érdekében, a roma gyermekek három éves koruktól az óvodában legyenek. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén:

-

A gyermekek verbális készsége, fogalomfejlettsége és memóriája olyan fokon van, hogy néhány mondatból álló történetet el tudnak mesélni. A gyermekek életkoruknak és ismereteiknek megfelelő közléseket képesek feldolgozni. A gyermekek elsajátították, hogy bizonyos szavak összekapcsolódnak anyanyelvükben és bizonyos szavak nem. A gyermekek képessé válnak a hangsort alkotó mássalhangzók elkülönítésére, felfogására.

Nevelőmunkánkban és a tevékenységekben megvalósuló tanulásban alkalmazott módszereink beválásának értékelése: - szóbeli megbeszélés - féléves értékelés szóban, írásban. Megfigyelési, mérési, értékelési eredményeink felhasználása a saját pedagógiai gyakorlatban: - Fejlesztési terv készítése - Fejlesztő játékok alkalmazása - Ayres terápia alkalmazása (SZIT)

III. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI -

Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. Óvodánkban a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent gyermekeink számára. Ahhoz, hogy nevelőmunkánk eredményes legyen az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítők összehangolt munkájára van szükség. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a migráns gyermekeket nevelő pedagógusainknak fontos feladata, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. 56

1. Személyi feltételek: A nevelőmunkát, a nevelés egész időtartamában óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus s az ő munkáját közvetlenül segítő gondozónő, illetve dajka végzi. Nem intézményi alkalmazásban óraadó logopédus, gyógypedagógus, gyógy testnevelő segíti munkánkat. Önképzés, továbbképzés, továbbtanulás Célunk, hogy szakképzett óvodapedagógusok foglalkozzanak az intézményünkbe járó gyerekekkel. Távlati céljaink között szerepel, hogy óvónőink az óvodapedagógusi diploma mellett, speciális képzettséget szerezzenek (fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógy testnevelő). Úgy gondoljuk, hogy az önmagunkkal szemben támasztott folyamatos fejlődés iránti igény a közeljövőben még színvonalasabbá teheti szolgáltatásainkat. Óvónőink továbbképzéseik megválasztásánál előnyben részesítik a gyerekek korai fejlesztésével foglalkozó elméleti, gyakorlati programokat. Céltudatosan képzik és önképezik magukat annak igényével, hogy a pedagógiai programunk cél és feladatrendszerét minél teljesebben tudják megvalósítani. Házi bemutatók szervezésével erősítik, fejlesztik egymás nevelőmunkáját. A nevelőmunkát közvetlenül segítő dajka és gondozónő szakképesítéssel rendelkezik. Fontosnak tartjuk, hogy a nevelőmunkát közvetlenül segítők értsék a pedagógiai programból adódó feladatokat, s minél eredményesebben segítsék az óvodapedagógusok munkáját. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk szaktudásuk folyamatos karbantartását, gyarapítását továbbképzések, tanfolyamok során. Pedagógus nyelvhasználata, kommunikációja: Arra törekszünk, hogy nyelvi szempontból a gyerekek életkorának megfelelő szókészlettel rendelkezünk. A szakmai munkánk során érthető és pedagógiai célunknak megfelelő kommunikációt alkalmazunk. Együttműködünk pedagógustársaikkal különböző pedagógiai eljárások és programok (pl. témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejtjük szakmai álláspontunkat, a vitákban képes vagyunk másokat meggyőzni, és mi magunk is meggyőzhetők vagyunk. Óvodai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatokat, problémákat önállóan, a Szervezetműködési rendszerének megfelelő módon kezeljük, intézzük. Nyitottak vagyunk a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználjuk őket szakmai fejlődésünk érdekében. Saját pedagógiai gyakorlatunkat folyamatosan elemezzük és fejlesztjük. Tudatosan fejlesztjük pedagógiai kommunikációnkat. Tisztában vagyunk szakmai felkészültségünkkel, személyiségünk sajátosságaival, és képes vagyunk alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. Rendszeresen tájékozódunk a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználjuk a továbbképzési lehetőségeket.

57

Rendszeresen tájékozódunk az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológiai eszközökről, és lehetőség szerint alkalmazzuk is azokat. Tevékeny résztvevői vagyunk az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakítunk ki az intézményen kívül is. Munkánkban alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket is alkalmazzunk. Részt veszünk intézményi innovációban, pályázatokban. Nevelőmunkánkban az ésszerűség határain belül, teret engedünk az egyéni ötletek megvalósításának. ! Cél: Pedagógiai munka hatékonyabbá tétele. Feladatok:  Pedagógiai munkában megjelenő témákhoz kapcsolódó ötletek előterjesztése.  Projektek előkészítésekor saját ötletek megbeszélése, mások ötletének megismerése.  A továbbképzési terv elkészítésekor ötletadás, véleménynyilvánítás Ötletadás területei:  Jeles napok, gyermek kirándulásokhoz helyszín keresése  Kiemelt nevelési feladat témához ajánlás  Gyermekprogramokhoz előadók felkutatása Módszerek:  Bizonyos estekben szóbeli közlés  Ötletláda  Cédula kiragasztás  IKT eszközök használatával Eljárás folyamata: 1. A felsorolt módszerekkel ötletek átadása, kibontakozása 2. A felmerülő ötletek megbeszélése 3. Az adott területekhez a legmegfelelőbb ötlet kiválasztása 2. Tárgyi feltételek: Óvodánk két épülete régi, és többször alakított, részlegesen felújított, korszerűsített épület. A gyermekek biztonságos óvodai életét a zárt udvar (244 m2) és a parkosított kert (1168 m2) szolgálja. Óvodánkban a közművesítés megoldott. Három foglalkoztató termünk mérete (40-54 m2), tágassága jónak mondható. A csoportszobák területéhez képest a gyermeklétszámunk megfelelő. Az óvodás gyermekeink gondozási feladatait ellátó helyiségek közül rendelkezünk a három gyermekcsoport számára: - két gyermeköltözővel, - egy kisméretű fürdőszobával, - egy felújított mosdóhelyiséggel. Óvodás gyermekeink étkeztetését tálalókonyhánk bonyolítja. Tornaszobánk felszereltsége részben speciális, terápiás, részben hagyományos eszközökből áll. Óvodánk rendelkezik a pedagógiai programunk megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel.

58

Óvodánk helyiségeit, berendezéseit, udvarát úgy alakítjuk, hogy a lehető legjobban szolgálják a gyerekek nevelését, fejlesztését, megteremtve biztonságuk, kényelmük feltételeit, testméreteikhez igazodva, biztosítva egészségük megőrzését, fejlődését. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelve helyezzük el. Az óvodahasználók és a pedagógiai programunk igényeihez igazodva törekszünk arra, hogy óvodásaink közvetlen környezetükben érzékeljék a környezet esztétikumát. Az ízlésformálást az igényesség nevelését szolgálja az óvoda mai arculata. Tiszta, gondozott, esztétikus helységekkel szolgáljuk az egészséges életmód megteremtésének tárgyi feltételeit. A gyerekek mozgásának, játékigényének kielégítéséhez megfelelő eszközöket biztosítunk. Óvodánkban megtalálható a megfelelő hely a szülők fogadására, valamint biztosított az esztétikus, egészséges, családias légkör. Tárgyi feltételeink összességében jónak minősíthetőek. A játszócsoportokban a gyerekeket az életkoruknak megfelelő játékeszközök várják. Megoldandó feladatnak tartjuk szabadtéri mozgásfejlesztő felszereléseink folyamatos gazdagítását, bővítését. Udvari homokozó teljes felújítását, udvari játékkészletünk folyamatos utánpótlását. Halaszthatatlan feladatunk játszóudvarunk balesetmentessé tétele. (kerítés felújítás) Gyermekkönyvtárunk Gyermekkönyvtárunkban gazdag irodalmi anyag közül válogathatnak óvónőink. A megjelenő új kiadványokkal folyamatosan gazdagítjuk, színesítjük palettánkat. A képességfejlesztési segédanyagokat és eszközöket céljainknak megfelelően használjuk. Szakmai folyóirat készletünk, szakkönyveink Az óvodapedagógusaink számára a folyóiratok, módszertani kiadványok biztosítottak. 3. Szervezeti és időkeretek: Óvodánk csoportszerkezete A helyi adottságunkat figyelembe véve, az adott helyzet függvényében homogén, illetve vegyes gyerekcsoportokat szervezünk. Óvodapedagógusaink a csoportszervezés függvényében, figyelembe véve a gyerekek egyéni fejlettségi szintjét, tervezik és szervezik a gyerekek mindennapi életét. (Pl. fejlettségi szint növekedésével bővül a munka tartalma). Fejlettségi szintnek megfelelő szokások és szabályok kialakítása stb. Napirend, heti rend: Napirendünk és heti rendünk biztosítja a feltételeket a gyermekek egészséges, tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez Olyan növekvő időtartamú csoportos foglalkozásokat tervezünk, szervezünk gyermekeink számára, melyekkel fejlesszük a gyermekek feladattudatát és az együttműködő képességét. A gyermekcsoportok napirendjének kialakításában óvodánk hagyományait követjük. Helyesen kialakított napirendünk, rugalmas változtatásaival lehetőséget biztosít az elmélyült tevékenykedésre. NAPIREND Érkezéstől az udvari játékig A gyermekek érkezése, fogadása. Játéktevékenység. Játékos tanulás csoportos, mikro csoportos és egyéni foglalkozási formák alkalmazásával. 59

Mozgás, testnevelés foglalkozás. Tízórai, gondozási teendők ellátása. Hagyományok ápolása, születésnapok megünneplése. Élményszerző séták, kirándulások, közös megfigyelések. Szabad, mozgásos játék az udvaron. Udvari játéktól az ébredésig Naposi munka feladatainak elvégzése. Ebéd, gondozási teendők ellátása. Pihenés-alvás előtti mese, altatódal. Alvás-pihenés folyamatos ébredés. Ébredéstől hazaindulásig. A csoportszoba rendjének helyreállítása. Uzsonnázás, gondozási teendők ellátása. Játékos egyéni képességfejlesztés. Játéktevékenység. Szabad, mozgásos játék az udvaron. Találkozás a szülőkkel, rövid információcsere a gyermek fejlődéséről, magatartásával kapcsolatosan szükség esetén.

HETIREND A gyermekcsoportok heti rendjének kialakításában a tevékenységek komplexitása az iránymutató. Egy-egy környezeti téma köré csoportosítva dolgozzuk fel az élményeket, tapasztalatokat. Kivételt képez a testnevelés, sajátos feladatai, céljai, eszköz- és helyigénye miatt. A gyermekek életrendjének megszervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek szükségleteit érdeklődését, terhelhetőségét. Nevelő munkánkat pedagógiai programunk alapján végezzük. Óvodai életünket ennek tükrében szervezzük, melyhez nélkülözhetetlen az óvodapedagógus feltétlen jelenléte és közreműködése. IV. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK SZAKMAI DOKUMENTUMAI - Csoportnapló - Fejlesztés éves anyaga, nevelési tervek - Tematikus tervek - Gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció, (Porkolábné Dr. Balogh Katalin), Csoportnapló Tartalmazza: -

az adott csoportban dolgozó óvodapedagógus és a pedagógiai munkát,

-

közvetlenül segítő dolgozó nevét,

-

a csoportba járó gyerekek névsorát,

-

a csoport napirendjét, heti rendjét,

-

a nevelőmunka tervezését,

-

a csoport életével kapcsolatos szervezési feladatokat, 60

-

a szülői szervezet névsorát,

-

az óvodavezetői látogatás célját, időpontját.

Nevelési tervek -

nevelőmunka tervezése, kiértékelése félévente, PDCA logika alkalmazásával.

Tematikus tervek

-

tanulás tervezése, kiértékelése féléves tematikus tervek alapján.

Gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció:

- gyermekek fejlődésének megfigyelése óvodába lépéstől az óvodás kor végéig /Porkolábné Dr. Balogh Katalin mérőlapja/ Egyéni fejlesztési tervek: PDCA logika alkalmazásával. V. A GYERMEK MEGISMERÉSÉNEK, FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSÉT SZOLGÁLÓ TECHNIKÁK, ELJÁRÁSOK, DOKUMENTUMOK, TARTALMUK. MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE, A FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSA. A gyermeki megismerés technikái nevelőmunkánkban:  anamnézis  megfigyelés  gyermekmunkák elemzése Differenciálás módszerei nevelőmunkánkban:  Változatos tevékenységek felkínálása  Egyéni segítségadás  Egyéni képességhez igazodó feladatadás, segítségnyújtás Mérés, értékelés rendszere, a folyamat szabályozása A gyermekek mérése és értékelése során figyelembe vesszük az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában fogalmazottakat miszerint a gyermekek az óvodában saját ütemük szerint kell, hogy fejlődjenek. Tehát önmagukhoz mérten valósítjuk meg a fejlesztést és mérjük, értékeljük a fejlődést. Óvodánkban a gyermekek fejlődésének követése folyamatos, az óvodába lépéstől az óvodáskor végéig

61

nyomon követhető, Porkolábné Dr. Balogh Katalin által kidolgozott egyéni megfigyelési naplóban, kibővített mérőlapok alapján. A gyermekeket a csoportból nem emeljük ki. Amennyiben a pontosabb ismeretszerzés vagy egy területen mutatkozó bizonytalanság eldöntése érdekében ezt mégis szükségesnek érezzük, csakis játékos formában, egyéni foglalkozással, rövid ideig tesszük. A feladatoknál ügyelünk gyermekek életkorára. A szempontsorok kérdéseire természetesen a gyermekek életkorának megfelelő válaszok kerülnek be. (pl. testséma: boka – három évesnél nem baj, ha nem tudja. Hat évesnél viszont komoly lemaradást jelez.) A különböző területeken jelölt válaszok az iskolai beválás előre jelzéséhez, valamint a fejlesztési feladatok további megtervezéséhez nyújtanak értékes segítséget számunkra. Ha a gyermeknél lemaradást tapasztalunk, a felfedezett hiányosságok helyesbítésére célzott játékokat építünk be a gyermekekkel való egyéni, vagy csoportos foglalkozásokba. A nagyobb lemaradásoknál mindenképpen igénybe vesszük a Pedagógiai Szakszolgálatok (logopédus, Nevelési Tanácsadó) szakembereinek segítségét, speciális szakértelmét. Célunk:  Minden gyermek bemeneti szintjének pontos meghatározása.  Az egyéni fejlődés nyomon követése.  A kimeneti szabályozás áttekinthetősége. Feladatunk:  A csoportba kerülő gyermekek időszerű fejlettségi szintjének felmérése a szülők által kitöltött anamnézis alapján.  A gyermekek fejlődésének folyamatos nyomon követése Porkolábné Dr. Balogh Katalin megfigyelő rendszerének elemei, szempontsorai alapján. I. Mérési rendszer felépítése Korosztály 3-4 éves gyermekek

Bemenő mérés

Kimenő mérés

 anamnézis lap

 Porkolábné Dr.

 a gyermekek egyéni

Balogh Katalin

beszoktatásának

megfigyelő

tapasztalatai

rendszerének

 folyamatos

választott elemei

megfigyelés  Porkolábné Balogh

Dr. Katalin

megfigyelő rendszerének 62

választott elemei 4-5 éves gyermekek

 folyamatos

 Porkolábné Dr.

megfigyelés

Balogh Katalin

 Porkolábné Dr.

megfigyelő

Balogh Katalin

rendszerének

megfigyelő

választott elemei

rendszerének választott elemei 5-6 éves gyermekek

 folyamatos

 Porkolábné

megfigyelés

Dr.

Balogh

 Porkolábné Dr.

Katalin

megfigyelő

Balogh Katalin

rendszerének

megfigyelő

választott elemei

rendszerének választott elemei II. Értékelési rendszer felépítése A megfigyelések, és a mérések alapján, illetve a külső szakmai partnerek (Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság) szakmai véleményének alapján állítjuk össze, és határozzuk meg a gyermekek egyéni fejlesztésének irányvonalát. Korosztály 3-4 éves gyermekek

Módszerek  gyermek áttekintése,

anamnézis

lapjának

beszoktatás,

gyermek

megfigyelése fejlettségi szintjének rögzítése

alapján

állítjuk

fel

a

gyermek státuszát  éves fejlesztési terv készítése  egyéni, mikro csoportos fejlesztés  félévente értékelő jellemzés készítése (megbeszélés

nevelési

értekezlet

keretében, írásbeli rögzítés a fejlődést nyomon követő dokumentációban)  szülők tájékoztatása a gyermekük aktuális fejlettségi szintjéről  A 63

nevelési

tervekben

megfogalmazott

feladatok

megvalósulásának

értékelése

a

csoportnaplóban történik. 5-6-7 éves gyermekek

 mérés,

fejlesztő

pedagógus,

logopédus illetve egyéni megfigyelés alapján státusz felállítása  közös koncepció kialakítása  egyéni fejlesztési terv készítése  egyéni, mikro csoportos fejlesztés  értékelő

megbeszélés

partnerekkel, irányának

a szakmai továbbhaladás

meghatározása

közösen

(kontroll vizsgálat)  félévente

értékelő

készítése

jellemzés

(megbeszélés

nevelési

értekezlet keretében, írásbeli rögzítés a

fejlődést

nyomon

követő

dokumentációban)  szülők tájékoztatása a gyermekük aktuális fejlettségi szintjéről  év végi értékelő jellemzés készítése, következő év előkészítése  A

nevelési

megfogalmazott

tervekben feladatok

megvalósulásának

értékelése

félévente, mind a gondozás, mind a tanulás

terén

a

csoportnaplóban,

illetőleg szóban a nevelési értekezlet keretében

történik (Nevelő munka

kiértékelése)

Mérés összegzése:

A vegyes csoportszervezési forma miatt, nem tartjuk hitelesnek a csoportos összegző értékelést. Az összegző értékelést a mérőlapok szempontjai szerint, gyermekenként saját képességek alapján. végezzük. 64

VI. AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE, ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A gyermekek jogairól szóló egyezmény -

AZ ENSZ közgyűlése elfogadta és 1990. szeptember 2.-án lépett hatályba. A családnak, mint a társadalom alapvető egységének minden támogatást és védelmet meg kell kapnia ahhoz, hogy szerepét betölthesse.

Az egyezmény alapelvei -

„ A gyermekek mindenek felett álló érdekét” semmilyen más érdek nem előzheti meg. „ Minden megkülönböztetés nélkül” az előnyösebb rendelkezéseket tartalmazó jogot kell alkalmazni a gyermekre nézve.

A gyermekvédelmi törvény -

A Parlament 1997. április 22.-én elfogadta 1997. évi XXXI. törvényt a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról.

A törvény alapelvei -

A gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult. A rászoruló gyermek gondozásához, neveléséhez és társadalmi beilleszkedéséhez komplex, célzott, differenciált ellátást kell biztosítani. A család életébe történő hatósági beavatkozás kizárólag akkor engedhető meg, ha az a gyermek érdekében elkerülhetetlen.

A Gyermekjóléti Szolgálat feladatai -

Szervezze a veszélyeztetettség megelőzését. Kísérje figyelemmel a településen élő gyermekek szociális helyzetét, nyilvántartását.

Az óvodai gyermekvédelem Óvodánkban a gyermekvédelem alapja az óvodás gyermek alapos ismerete. Számunkra az első legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyermekek minden problémája itt érzékelhető először (éhsége, agresszivitása, szorongása stb.) A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyerekek kiszűrhetők a tünetek, s a jegyzőtől kapott tájékoztatás alapján. Feladat: A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek felderítése, kiszűrése és a segítségnyújtás módjai. Szükség esetén intézkedés, kapcsolatfelvétel az illetékes szervekkel, intézményekkel. Cél: Az empátián alapuló és érzelmi biztonságot nyújtó testi-lelki fejlődés megteremtése. Szeretetteljes óvodai légkör, egyéni bánásmód kialakítása. A megfigyelés módjai 65

-

családlátogatás szülőkkel való beszélgetés, állandó kapcsolattartás védőnő megfigyeléseinek felhasználása a gyermek személyiségének, viselkedésének, játékának megfigyelése

A segítségnyújtás módjai -

kiemelt, egyéni bánásmód segélyhez javaslat étkezési támogatás szükség esetén intézkedés, kapcsolatfelvétel az illetékes szervekkel, intézményekkel nyitott, segítőkész magatartás minden óvodapedagógus részéről a családok felé

A kapcsolattartás formái -

védőnő gyermekorvos Nevelési Tanácsadó Gyámügyi Iroda Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Minden dolgozó

A veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet leggyakoribb okai óvodánkban -

nevelési hiányosságok megromlott családi kapcsolatok egészségi, mentális állapot anyagi helyzet nem megfelelő lakáskörülmények

A gyermekvédelmi felelős feladatai -

koordinálja az intézményben folyó gyermekvédelmi tevékenységet segíti az óvónők felderítő munkáját, és a gyermekek érdekében történő intézkedések megszervezését nyilvántartásokat vezet aktív kapcsolatban áll a szülőkkel segít az óvodavezetőnek a gyermekvédelmi teendőkkel kapcsolatos feladatok elvégzésében

A veszélyeztetettség a hátrányos helyzet megakadályozása korrekciója érdekében szeretetteljes óvodai légkör, napi odafigyelés, egyéni bánásmód a jellemző az óvodánkban folyó pedagógiai munkára. Az óvodavezető hatásköre és feladatai Képviseli a gyermek és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti ezek érvényesülését. A családdal és a pedagógusokkal együttműködve kiküszöböli a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, védi őket a testi, lelki, erkölcsi károsodásoktól illetve ellensúlyozza a veszélyeztető hatásokat. A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot. 66

Munkájáról évente beszámol a nevelőtestületi értekezleten. Kapcsolatot tart konkrét esetekben a Szakértői Bizottsággal, gyámhatósággal, pártfogókkal, nevelőszülői felügyelőkkel, rendőrséggel, valamint a családokkal foglalkozó szakemberekkel. Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi önkormányzat kapcsolódó rendeleteit, és ezt kollégái tudomására hozza. Segíti és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását. Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket, az intézkedéseket, az eredményeket. Elősegíti a csoportvezető óvónők felderítő tevékenységét. Szükséges esetekben családlátogatást végez a csoport óvónőivel. Továbbképzéseket tart az óvodapedagógusoknak. Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellenőrzésében, értékelésében és minőségbiztosításában. Az óvodapedagógusok feladatai Elősegíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását. Biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védő - óvó intézkedésekre javaslatot tesz. A gyermekeket és családjukat lehetőségeihez képest minél jobban megismeri. A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket felismeri, és ha szükséges ehhez szakember segítségét kéri. A felzárkóztatást és tehetséggondozást megvalósítja. Egyéni differenciált bánásmóddal a testi, érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődést elősegíti, folyamatosan ellenőrzi. Részt vesz az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában, a szűrést szükség estén soron kívül javasolja. A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kíséri, szükség esetén az óvodavezetőnek jelzi a hiányzást. A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájutást javaslatával elősegíti. A szülőkkel együttműködő, partneri kapcsolatot alakít ki, a szülői szerep eredményesebb betöltését elősegíti. Jó kapcsolatot tart a helyi társadalom gyermekvédelmi rendszerében érintett szervekkel, személyekkel. Az alábbi esetekben fokozottan figyelemmel kíséri a gyermeke testi-lelki állapotát: - fejlődési, beilleszkedési, magatartásbeli zavart észlel, - sajátos törődést igényel (dyslexia, fogyatékos) - egészségügyi problémákat tapasztal, - nemzetiséghez tartozik, - hátrányos, veszélyeztetett helyzetű, - szülők egymás közötti kapcsolata rossz, - szülő – gyermek kapcsolata nem megfelelő, - különleges gondozásban részesül (Családsegítő Szolgálat tevékenysége) Gyermekvédelmi munka sajátosságai óvodánkba Óvodánkban a veszélyeztetett és hátrányos gyermekek köre az összlétszám 1/3-t alkotja. Azonban egyre gyakrabban megfigyelhető azon gyermekek csoportja, akik hátrányokat hordoznak, illetve fejlődésükben kisebb-nagyobb lemaradások tapasztalhatók. Gyermekvédelmi feladatainknak akkor teszünk maximálisan eleget, ha e problémákat megfigyelve fokozott érdeklődést mutatunk a problémát hordozó gyermekek iránt. Minden óvodapedagógus feladata céltudatos pedagógiai szemlélet kialakítása. Az óvónő gyermekvédelmi feladatainak eredményessége szempontjából lényeges megkeresni a családokkal való együttműködésnek azokat az aspektusait, melyek új megvilágításba helyezik a pedagógus és a szülők között már meglévő hagyományos kapcsolatot. 67

TEAM munka Alapfeltétele, az egységes pedagógiai szemlélet, melyben az óvónők és a szakképzett dajka, gondozónő együttműködve és egymást kiegészítve valósítják meg a gyermekvédelem célját. A team munka célja a negatív irányú változások kiszűrése, megoldási lehetőségek keresése. A munka által feltárt problémákat az óvodavezető, a csoportvezető óvónő és a gyermekvédelmi felelős együttes véleménye alapján orvosolják és döntenek a továbblépés lehetőségéről, ill. a segítségnyújtás formáiról. Dokumentálás formái Minden óvodapedagógus számára természetes a Gyermeki Jogok tiszteletben tartása és az azt megőrző adatkezelés. -

Az egyéni fejlettséget mérő lap fél évenként ad képet a fejlődési ütemről. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartása a gyermekvédelmi felelős feladata a gyermekvédelmi naplóban.

Sikerkritérium A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek akadályainak javítása, illetve megoldása. Szociális és étkezési támogatásuk elősegítése és véghezvitele. Minden veszélyeztetett gyermek szerepel a gyermekvédelmi nyilvántartásban. Minden veszélyeztetett gyermek családja tájékoztatást kap a támogatás lehetőségeiről, és segítséget ügyeinek elintézéséhez. Minden rászoruló gyermek megkapja a jogosultság szerinti kedvezményeket. Bizalommal fordulnak felénk a szülők. Elfogadják javaslatainkat, segítségünket. Segítő szolgálatok tanácsait igénybe veszik. VI. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE Az óvoda-család kapcsolata A legfontosabb nevelő partnerünk a család, hisz a gyerekek neveléséért ők felelnek elsősorban, az intézményi nevelés csak kiegészítője a családi nevelésnek. Az óvoda és a család kapcsolatában a legfontosabb kapocs a gyermek, az ő érdekei határozzák meg az együttműködés formáit és tartalmát. Óvodánk pedagógusai figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait, ennek megfelelően az együttműködés során érvényesítik az intervenciós gyakorlatot, azaz a családoknak megfelelő segítségnyújtás megoldásait. A család, amikor beíratja hozzánk gyermekét, megtisztel bennünket bizalmával. Ennek a bizalomnak kell megfelelnünk. Mindennapos kapcsolattartásunkra jellemző a nyitottság, érdeklődés és az őszinte segítő szándék, amit jó eredményként állapítunk meg. Valljuk, hogy a legnagyobb segítséget akkor adhatjuk meg, ha óvodánk minden területen pozitív minta a szülők előtt. Ez megnyilvánul a pedagógiai programunkban, nevelőtestületünk egységes szemléletmódjában, hitelességében. Az utóbbi tíz évben nevelőtestületünk kiemelten foglalkozik az óvoda-család kapcsolatával. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a mai szülőkben is megvan az igény arra, hogy jól neveljenek, meleg családi otthont teremtsenek a mindennapos problémáik ellenére. Célunk: 68

-

a családdal való szoros együttműködés, a szülők igényeljék gyermekeik mielőbbi óvodáztatását, különös tekintettel a cigány etnikai kisebbségben élő családokra, a bemutatkozó családlátogatások során kölcsönös bizalom felébresztése a család és óvoda között (gyermekkel való megismerkedés, kapcsolatteremtés), az édesanyák éljenek a fokozatos és folyamatos beszoktatás lehetőségeivel, az együttnevelési igény tekintetében bizalommal forduljanak mind az intézményvezető, mind a csoportot vezető óvodapedagógusok felé, a kölcsönös tapasztalatcserére építve egyengessék gyermekeik személyiségfejlődését.

Feladatink: -

a családok megismerése, nevelési szokásaik előítélet mentes feltárása, nyitottság, egymásra való odafigyelés, egymás segítése, az együttnevelési igény elmélyítése, a beszoktatást az anyával együtt igyekszünk megvalósítani, ezzel is megalapozva a szülők pozitív hozzáállását az óvodai neveléshez.

Az együttműködés formái és tartalma Személyes: a. Bemutatkozó családlátogatás Cél: - a szociokulturális, pszicho szociális háttér megismerése: -

a gyerekek megismerése, bizalmának elnyerése,

-

a gyermeki megnyilvánulások természetes környezetben történő megfigyelése,

-

az anyával való kommunikáció során, információ gyűjtés a gyermek szokásait, tulajdonságait, a felmerülő nevelési problémákat illetően.

b. Prevenciós családlátogatások szükség szerint c. Beiratkozás, óvodai felvétel Célunk: fontosnak tartjuk a megnyugtatás, a segítségnyújtás, a szülők korrekt, pontos tájékoztatását. Intézményünkben a beiratkozás időpontja hagyományainkra épülve mindig az adott év június első hete. A beiratkozás konkrét időpontját az intézmény kapujára, a falu hirdetőtábláira elhelyezett plakátok jelzik. A beiratkozás az intézményvezetői irodában történik, ahol a beiratkozó gyermekeket mesekönyvek, asztali játékok és apró ajándékok várják. A beiratkozást az óvodavezető akadályoztatása esetén a megbízott óvodapedagógus végzi. Az adminisztrációs feladatok ellátása után lehetőség nyílik az udvar és a csoportok megtekintésére. A beiratkozást követően a felvett gyerekek névsora az óvodai hirdetőtáblán kifüggesztésre kerül. Az újonnan felvett óvodásokat óvodakezdés előtt két héttel, személyre szóló információkat tartalmazó levélben értesítjük. A levél tartalmazza a gyerek jelét, azt hogy mikortól várják az óvodába, a gyerekekkel foglalkozó óvónő nevét, a dajka, illetve gondozónő nevét. d. Beszoktatás 69

Célunk: megkönnyítsük gyermekeink számára az első napok nehézségeit és fokozatosan szoktassuk hozzá őket az új környezethez. Intézményünkben hagyománya van a beszoktatásnak. Alkalmanként két-három gyereket fogadunk a szülővel együtt, előre megbeszélt időponttól – időpontig. A beszoktatás általában két-három hetet vesz igénybe. Eleinte a szülővel együtt tartózkodik a gyermek az óvodában, majd rövidebb időre már egyedül is itt marad. Ez az idő napról-napra hosszabb. A beszoktatás alatt a csoportban dolgozó felnőttek legalább egy hétig egész nap a gyermekekkel vannak. e. Napi érintkezéseink Személyes beszélgetések a gyermekről, családról, óvodáról igény szerint. Formális: -

Szülői értekezletek Szülői munkaközösségi megbeszélések

-

Faliújság napi tájékoztatók

-

A szülőkkel együtt szervezett kirándulások

-

Értesítések, kérdőívek

-

Hagyományos ünnepek

f. Új színterek beépítése nevelőmunkánkba a családdal való együttnevelés jegyében. Területei:  Szülők bevonás a túraprogramba.  Szülői igényre épülő közös programok.  Külső szakember által vezetett foglalkozások, előadások.  Családi játszóházi programok.  Nevelőmunkát színesítő élményt nyújtó programok. MILYEN MÓDON SEGÍTHETI A SZÜLŐ AZ ÓVODAI NEVELŐMUNKÁT -

A család szerepe jelentős a gyermek óvodára való felkészítésében. A gyermek részére fontos, az érzelmi ráhangolódás elősegítése, pozitív életérzések kialakítása. (pl. együtt lenni jó, együtt játszani jó)

-

A családi szocializáció során a gyermekkel elsajátíttatja a helyes szokásrendszert:  viselkedés, társas együttélés, egymásra figyelés, egymáshoz alkalmazkodás  érzelmi átélés, érzelmek felismerése, érzelmi kontroll kialakítása 70

 gondozási szokások kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, táplálkozás)  erkölcsi normák kialakítása (őszinteség, felelősségvállalás stb.) -

Besegít gyermekének a foglalkozáshoz szükséges gyűjtőmunkába. (pl. őszi levél gyűjtése, termések gyűjtése, fényképek stb.)

-

Biztosítja gyermekének a szükséges felszerelést. (pl. tornafelszerelés, váltócipő stb.)

-

Tájékoztatásokat ad gyermeke tulajdonságairól, szokásairól.

-

Értékként kezeli az óvodában élő értékeket:  környezetünk esztétikája, tisztasága  felnőttek, társak tisztelete  egymásért vállalt feladatok  türelmes figyelem egymásra stb.

-

Őszinte érdeklődéssel, partneri tenni akarással fordul az óvoda felé.

-

Bízik a pedagógusok szakértelmében, gyermekszeretetében. követelményrendszert alkalmazza gyermekével szemben is.

Az

intézménytől

elvárt

MILYEN MÓDON ÉS FORMÁBAN NYÚJTHAT SEGÍTSÉGET AZ ÓVODA A SZÜLŐNEK GYERMEKE HELYES NEVELÉSÉHEZ Alapelvünk, hogy a szülő a gyermekéről és az óvodában történő tevékenységekről minden információt időben megkapjon. (Pl. tájékoztatás gyűjtő munkában való részvételről, információ átadása a csoport szokásairól; szülő tájékoztatása a gyermeke fejlettségi szintjéről; gyermekek éves programjairól történő tájékoztatás) Céljaink elérése érdekében: - Arra törekszünk, hogy a felmerülő problémák esetén őszinte, segítő szándék érződjék rajtunk. - Egyenrangú félként pedagógiai szakértelmünkkel, módszertani kultúránkkal próbálunk segítséget nyújtani. - A szülők informálása érdekében a pedagógiai programot kitesszük. Ez tartalmazza az összes megtanítandó ismeretet, készségfejlesztést, szokásfejlesztést. - Ha szükséges elfogadtatjuk szakemberek bevonását a fejlesztéshez. (pl. logopédus, pszichológus, gyógytornász) - Az öltözőben elhelyezett „szülők könyvespolcán” neveléssel kapcsolatos szakirodalomból válogathatnak, s tájékozódhatnak a szülők. - Szülői értekezletre meghívjuk a védőnőt, ki a szülők előzetes igényeinek megfelelő témakörben egészségügyi előadást tart. - A hozzánk érkező reklámanyagokból, a szabadidő hasznos eltöltéséhez gyermekprogramokat javaslunk. 71

- Gyermekirodalom vásárlásához könyvajánlásokkal, játékkészletük bővítéséhez játékajánlásokkal nyújtunk segítséget. - A gyermekek ábrázoló munkáiból – melyeket a folyosón lévő faliújságra helyezünk ki – ötleteket sugallunk a szülők számára a finommotorika otthoni fejlesztéséhez. - A gyermekek rajzait gyűjtőmappákban helyezzük el, melyek a három nevelési év alatt készült gyermekmunkákat tartalmazzák. - Az általános információkat külön falon tervezzük meg. Itt közvetítjük a minőségüggyel kapcsolatos információkat is. -

Felhívjuk a szülők figyelmét, gyermekük fejlődésével kapcsolatos tájékozódási lehetőségekről. !

-

Cél: o Óvodás gyermekek fejlődésének figyelemmel kísérése. o Szülők folyamatos tájékoztatása gyermekük fejlődéséről

-

Tájékoztatás formái:  Szülői értekezletek  Fogadóórák  Egyéni megbeszélések

-

Tájékoztatás módja:  Óvodapedagógus szóbeli tájékoztatása a gyermekről, egyéni fejlődési napló alapján. Ha a gyermekek fejlesztéséhez fejlesztő pedagógus, a logopédus, a gyógypedagógus, pszichológus segítségét igényeljük, ennek eredményéről a gyerekkel foglalkozó szakember tájékoztatja a szülőt.  Gyermekmunkák megtekintése.  Kérdéseket, javaslatokat az óvodapedagógusokhoz illetve az óvoda vezetőjéhez személyesen, a fogadóórákon, szóban és írásban bármikor intézhetnek.

  

Tájékoztatás gyakorisága: A törvényi szabályozóknak megfelelően félévente történik Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődéséről a szülőket háromhavonta tájékoztatjuk. Tájékoztatásra szülői igény alapján is sorkerülhet.

Óvodánk kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (pl. bölcsőde és egyéb szociális intézmények, nevelőotthon), az óvodai élet során (pl. pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (pl. iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében.

72

Az óvoda és az iskola Intézményeinkben minden évben nagy hangsúlyt fordítunk a kapcsolattartás ápolására, továbbfejlesztésére s a konkrét célkitűzéseket munkatervben is rögzítjük a nevelési év elején. Ennek tartalmas megvalósítását mindkét intézmény pedagógusai szívügyüknek tekintik. A kapcsolattartás formái -

látogatások, tapasztalatcserék tájékozódás a gyermekek fejlődéséről, egymás rendezvényein, ünnepein történő megjelenés, közreműködés. közös kirándulások, kulturális programok játszóházi programok ünnepi közös készülődés

Célunk: -

zökkenőmentes iskolakezdés, összehangolt gyermekközpontú szemléleten alapuló óvoda-iskola kapcsolat továbbfejlesztése.

Feladataink: -

az óvoda-iskola közötti kapcsolat minőségi javítása a sikeres iskolakezdés növeléséért, kölcsönös látogatások, tájékozódások az óvodában, iskolában, a dokumentumok kölcsönös áttanulmányozása, egymás programjának megismerése az egymásra épülés jegyében, közös megbeszélések, szakmai tapasztalatcserék munkánk eredményessége érdekében, mellyel a gyermekek sikeres iskolakezdését szeretnénk megvalósítani.

Óvoda és a közművelődési intézmények A kapcsolattartás formái -

látogatás tájékoztatás megbeszélések rendezvényeken való részvétel

Kapcsolatba lépünk a közelbe lévő József Attila Művelődési Központtal (Dorog), Jászai Mari Színházzal (Tatabánya). Kínálatukból úgy válogatunk, hogy elősegítjük nevelési feladatunk sokoldalú, színes megoldását, de kizárjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek az óvodapedagógiai elveivel, értékközvetítésével, tartalmával nem egyeztethetők össze.

Óvoda - Egészségügyi Szakszolgálatok (orvos, szakorvosok, védőnő) Kapcsolattartás formái -

kölcsönös rendszeres látogatások tájékoztatás megbeszélések 73

Helye: körzeti orvosi rendelő 

Folyamatosan részt vesznek a gyerekek egészségügyi vizsgálaton.



Havonta, ill. szükség szerint a védőnő tisztasági vizsgálatot tart az óvodában gyermekek ruházata, haj, fog, körömápolás minősége terén.



Évente két alkalommal ütemezzük a gyerekek hallás, színvizsgálatát, súly és magasságmérését, melyre szintén az óvodában kerül sor.

Óvoda – Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Kapcsolattartás formái -

látogatás tájékoztatás megbeszélések



Állandó kapcsolatban állunk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival.



Szükség szerint megbeszélést tartunk a problémás gyerekeket illetve családokat illetően.



Szükség esetén heti egy alkalommal a telephelyen (Polgármesteri Hivatal) kérhetjük segítségüket.



Információcserénket segítik a gyermekvédelmi napló feljegyzései.

Óvoda – Fenntartó Kapcsolattartás formái -

látogatás tájékoztatás megbeszélések rendezvényeken való részvétel



Az óvoda és a fenntartó jól működő információs rendszere segíti megfontolt, megalapozott gazdálkodásunkat.



Napi kapcsolattartásunkban, a szóban és levélben történő információváltás során törekszünk a hiteles és valós adatok, tények közlésére.

74

VIII.WEB OLDAL KORSZERŰSÍTÉS, ÓVODAMENEDZSELÉS Cél: Az óvoda honlapjának korszerűsítése, tartalmak folyamatos gazdagítása, mely biztosítja a tájékoztatás kiszélesítését, óvodai életünket érintően. Eredménye A Web oldal segítségével bővül a tájékoztatás lehetősége, széleskörű információ átadása szülők, partnerek számára. Web oldalon kötelezően megjelenő dokumentumok listája  Nagysápi Napsugár Óvoda Pedagógiai Programja  Nagysápi Napsugár Óvoda Szervezeti Működési Szabályzata  Nagysápi Napsugár Óvoda Házirendje Web oldalon megjelenő egyéb tájékoztatások  Óvodánk életének eseményei, történései  Szülői értesítések  Egyéb partnerek tájékoztatása  Fényképes dokumentáció  Gyermekmunkák

75

IX. ÓVODÁBAN SZERVEZHETŐ LEHETSÉGES TEVÉKENYSÉGEK 1. Az intézmény vallási és világnézeti hovatartozás szempontjából semleges, de teret biztosít a hitoktatásra. 2. A 3-7 éves korú gyerekek óvoda ellátásának keretében folyó ingyenes szolgáltatások: - Nevelőmunka -

Szakértelem

-

Ünnepek

-

Kirándulások

-

Eszközök, bútorzat, felszerelések ingyenes használata

-

Logopédiai ellátás

-

Folyamatos orvosi vizsgálat, fogászati szűrés

-

Havonta a védőnő tisztasági vizsgálata korcsoportonként

-

Gyermekjóléti szolgálat segítségadása igény szerint

3. Szülők igényei alapján szervezhető költségtérítéses szolgáltatások: -

úszás

-

rajzszakkör

-

sportkör

-

természetjáró szakkör

-

játszóház

-

táncház

-

bábszínház

-

felnőtt torna

-

lovaglás

-

sárkányeregetés

-

népi hagyományőrző szakkör

76

X. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK, ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK Az óvodai pedagógiai program érvényességi ideje: 2017.09.01-től visszavonásig. A pedagógiai program módosításának lehetséges indokai: Kötelező: -

Jogszabályváltozás,

-

Fenntartó által meghatározott feladatváltozás.

Lehetséges: -

Nevelőtestületi határozat, javaslat,

-

Szülői igények változása,

-

Sikeres innováció működtetése, eredményeinek beépítése,

-

Minőségfejlesztési munka eredményeinek beépítése, illetve a kevésbé eredményes elképzelések elhagyása.

Elfogadta: a Nagysápi Napsugár Óvoda nevelőtestülete Jóváhagyta: a Nagysápi Napsugár Óvoda vezetője 2017.08.29. A pedagógiai program nyilvánossága: A pedagógiai programot teljes terjedelmében megkapja: -

Fenntartó

-

Rákóczi Ferenc Általános Iskola

-

Gyermekcsoportok

-

Óvodavezetői iroda

-

Szülők számára megtekinthető a vezetői irodában

77

1. sz. melléklet TEHETSÉGGONDOZÁS Tehetségfejlesztés Egyes gyerekeknél már igen fiatal korban feltűnik, hogy adottságai valamilyen területen az átlagosnál lényegesen jobbak, és ehhez sokszor a kíváncsiságnak és az akaratnak szokatlan erőssége társul. Éppen ezért óvodás korban érdemes beszélni a tehetség, azaz „a tehetség ígéret” felfedezéséről, a személyiség optimális fejlesztéséről. Fontos kérdés, hogy adottságaival később hogyan tud élni a gyerek, hiszen az adottság csak egy lehetőség, amely áldássá válhat a belső erők és a környezet hatásai által. Nem szabad ugyanis a tehetség kialakulásánál figyelmen kívül hagyni, hogy az adottságok csakis a pozitív, a gyereknek megfelelő környezeti hatások által fejlődnek képességekké, esetleg tehetséggé. Óvodánkban a tehetségfejlesztés a mindennapi cselekvéses helyzetekbe van beépítve, a gyerekek szabadon dönthetnek, hogy részt vesznek-e a felkínált tevékenységben. Ezek a helyzetek nyitottak, bármikor bárki bekapcsolódhat vagy kiléphet a tevékenységből. Természetesen ezek a foglalkozások is játékosak. Tehetséggondozás színterei még a napi tevékenység mellett ünnepeinkre, néphagyományos jeles napokra készülés, ahol az egyéni bemutatkozásra is lehetőség nyílik.

Tehetséggondozásunk célja:  Az óvodás gyermek személyiségének alakítása, amelyet az érzelmi biztonságot nyújtó, támogató környezet és az óvónő személyisége is segít.  Tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése;  Tehetséges gyermek gyenge oldalainak kiegyenlítése;  Megelőzés”, „légkörjavítás”;  Olyan területek támogatása, amelyek kiegészítik a direkt tehetségfejlesztést. (RELAXÁCIÓ) Tehetség

felismerésének színterei amelyekkel óvodánk foglalkozik:

 Vizuális tevékenységben  Zenei tevékenységekben  Irodalmi, anyanyelvi, drámajáték során

78

-

A tehetséges kisgyerekek korai jellemzői:

-

Kreatív, eredeti ötletei vannak,

-

Kiemelkedően tájékozott valamely témában, sok kérdése van, megdöbbentő a logikája,

-

Átlag feletti a megfigyelő képessége, Kiváló az emlékezete, határozott az érdeklődési köre,

-

Kiemelkedő a kézügyessége,

-

Nagyon jó a ritmusérzéke, hallása, zenei képessége,

-

Szívesen mond mesét-verset, választékosan fejezi ki magát,

Az óvodapedagógus feladata: Felismerni, gondozni a tehetség-ígéretes gyermekeket az óvodai csoportban. Bevonni a szülőket a tehetségfejlesztő munkába. Újszerű módszerekkel, egyénre szabott technikákkal foglalkozni a gyerekekkel. Biztosítani a megfelelő tárgyi feltételeket a fejlesztéshez A tevékenységbe ágyazott tehetséggondozás lehetőségei nevelőmunkánkban Tehetségterületek

Tehetséggondozó,

A projekt

gazdagító

tartalma

Eszközök

tevékenységek Nyelvi

dramatizálás, bábozás,

anyanyelvi

bábok, ruhák,

mesék feldolgozása, ,

játékok, beszéd,

jelmezek,

mese-versmondás

mese-vers zene-

hangszerek, CD,

mozgás

DVD,

művészetek által mesekönyvek, verseskönyvek Zenei

ritmusos, hangszerek

zenei nyelv

ritmusjátszó

játék, ritmusképletek,

megismerése,

hangszerek, , fúvós

dallamképletek,

kirándulás a

hangszerek, ütős

zenélés, táncolás,

zene világába,

hangszerek, CD, ,

körjátékok,

hangszerek

lejátszó, különféle

zenehallgatás,

használata,

tárgyak, különféle

79

hangszerek

zenei hallás és

megismerése, zenei

ritmusfejlesztés

anyagok.

stílusok megismerése Térbeli, vizuális

barkácsolás, papír

kézimunka,

olló, ragasztó, tű,

munka, bábkészítés,

képalkotás,

cérna, fonal, festék,

újra hasznosítás, varrás,

plasztikai,

zsírkréta,

agyagozás.

élmény,

textília, papír,

képzelet

karton, agyag

kifejezése

Tehetséges gyermekek eredményeinek kommunikálása Szülők tájékoztatása. Óvodapedagógusok tájékoztatása. Publikáció a pályázatokon, versenyeken elért eredményekről. Kiállítás a gyerekek munkáiból. A www.nagysapovi.hu

oldalon az eredmények közzététele.

80