1
iktsz: VMK 120/2017 1141 Budapest, Mogyoródi út 128. | Tel: +06-1-6067-300; Porta: +06-1-6067-292 | Fax: +36-16067-299 E-mail:
[email protected] Honlap: www.vacimkoll.hu
A Váci Mihály Kollégium Pedagógiai Programja 2017.
2 Készítette: Debreczeni Zsuzsanna intézményvezető
HELYZETELEMZÉS .....................................................................................................................................4 Tanulói összetétel.................................................................................................................................7 A nevelőtestület összetétele ..................................................................................................................9 Tárgyi feltételek .................................................................................................................................13 KAPCSOLATOK ........................................................................................................................................14 TANULÁSSEGÍTÉS ....................................................................................................................................15 GONDOSKODÁS A TANULÓKRÓL, BIZTONSÁGOS ÉLETTÉR NYÚJTÁSA. .....................................................17 Szociális hátrányokat enyhítő tevékenységek a kollégiumban ...........................................................18 TEHETSÉGGONDOZÁS, MŰVÉSZETI NEVELÉS ...........................................................................................19 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE ..............................................................................................................................................21 A kollégiumra vonatkozó közösségfejlesztő feladatok........................................................................21 A rendszeres, heti kollégiumi csoportfoglalkozásokon megvalósítható közösségfejlesztő feladatok .22 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ...............................................................23 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai .......................................................................24 ÉRTÉKELÉSI RENDSZER ...........................................................................................................................28 A tanulók értékelése ...........................................................................................................................28 A pedagógusok értékelése ..................................................................................................................28 RENDSZERES TESTMOZGÁS .....................................................................................................................29 HAGYOMÁNYŐRZÉS A KOLLÉGIUMBAN ...................................................................................................29 Hagyományőrző rendezvényeink .......................................................................................................29 A KOLLÉGIUMI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA ...........................................................................30 A Tanulás tanítása .............................................................................................................................33 Az erkölcsi nevelés .............................................................................................................................34 1. ÓRA A VISELKEDÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAI. A KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉST SZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK (SZOKÁSOK, NORMÁK, JOGI SZANKCIÓK, STB.). ................................................................................... 34 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés .....................................................................................................35 Állampolgárságra, demokráciára nevelés .........................................................................................36 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése .......................................................................................36 6.A családi életre nevelés...................................................................................................................37 Testi és lelki egészségre nevelés ........................................................................................................38 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség .........................................................................................38 Fenntarthatóság, környezettudatosság ..............................................................................................39 Pályaorientáció..................................................................................................................................40 Gazdasági és pénzügyi nevelés ..........................................................................................................40 Médiatudatosságra nevelés................................................................................................................41 SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG....................................................................................................................42
3
Bevezetés Az elmúlt évek alatt a köznevelési intézmények, így a kollégium társadalmi, oktatáspolitikai környezete megváltozott, új követelmények léptek fel, amire az intézményrendszernek válaszolnia kellett. A követelményeket a működés napi szintjére mindenekelőtt a Köznevelési Törvény és a Nemzeti Alaptanterv közvetíti úgy, hogy megjelennek bennük azok a prioritások is, amelyek a nemzeti nevelés- és oktatáspolitika, valamint az EU a tagországokra kötelező oktatáspolitikai határozataiban megfogalmaz. A kollégiumi alapprogram tartalmának felfrissítését, megújítását is e körülmények indukálják: igazodni kell a jelenkor oktatáspolitikai elvárásaihoz, szellemiségéhez, társadalmi kihívásaihoz. Ebből ki kell emelni az iskolai nevelésben és oktatásban a kompetenciaalapú fejlesztés követelményét. Pedagógiai Programunkat az alapprogramban megfogalmazott alapelvekkel, nevelési célokkal, feladatokkal kapcsolatos új elvárások szerint alakítottuk ki, illetve korrigáltuk. Az alábbiakban a kollégium új Pedagógiai Programjának összeállításánál az áttekinthetőség és a szövegnek megfeleltethető megvalósítás vezérelt. Új alapokra kell helyezni a kollégiumi tevékenységrendszert, megtisztítva a felesleges sallangoktól. A program korrekciójához az alábbi jogszabályokat és dokumentumokat használtuk fel, illetve vettük figyelembe: a. 59/2013.(VIII.9.)
EMMI
rendelete
a
Kollégiumi
nevelés
országos
alapprogramjának kiadásáról b. 48/2012.(XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről c. 110/2012.(VI.4.)
Kormányrendelet
a
Nemzeti
alaptanterv
kiadásáról,
bevezetéséről és alkalmazásáról d. 2/2005.(III.1) OM rendelet: a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása, irányelve kiadásáról e. 326/2013.(VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről,
4
Egyéb dokumentumok: - „régi” Pedagógiai Program - IMIP - Intézményvezetői pályázat 2012. - NAT (Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei, alapvető céljai, kulcskom-petenciák fejlesztése, kiemelt fejlesztési feladatok) - VMK Esélyegyenlőségi intézkedési terv A kollégium pedagógiai programja foglalja össze, határozza meg azokat a pedagógiai célokat, feladatokat, tevékenységi formákat, módszereket, eszközöket, amelyek biztosítják a tanulók személyiségének fejlesztését, képességének és tehetségének kibontakoztatását. A programot minden részletében olyan stratégiai dokumentumnak tekintjük, amely évekre előre kijelöli, meghatározza tennivalóinkat a kollégiumban, de elég konkrét ahhoz, hogy a pedagógiai munka éves tervezésénél kiindulópontnak tekinthessük. A pedagógiai program végrehajtása a minden-napos működésben realizálódik: a kollégium éves nevelési (munka) terve e dokumentum „lebontásával” készül, a pedagógusok pedig ennek, valamint az aktuális tanulói szükségletek és elvárások ismeretében készítik el munka-tervüket, foglalkozási terveiket.
Helyzetelemzés
Ma a főváros középiskolai kollégiumaiban, így a Váci Mihály Kollégiumban is 14-25 éves fiatalok laknak. Vagy azért lesz a diák kollégista, mert lakóhelyén és közelében nincs középfokú képzés, vagy speciális képzést választott, amely szintén nincs a közelben, vagy művészeti szakközépiskolába vették fel. A tudományok fejlődésével egyenes arányban nőtt azok száma, akikről a szakértői és rehabilitációs bizottságok, nevelési tanácsadók megállapították a sajátos nevelési igényt, és olyan középiskolát ajánlottak nekik, amely csak a fővárosban van, vagy ott van legközelebb. Ezeknek az
5 intézményeknek nincs saját kollégiumuk, tehát olyan elhelyezést javasolnak diákjaiknak, amely az alapító okiratban foglaltak szerint tartalmazza, hogy fogadhatnak sajátos nevelési igényű tanulókat. A Váci Mihály Kollégiumban minden évben 50 körül mozog a kiemelt figyelmet igénylő tanulók száma. Nagyobb számban élnek fiúk, de a lány oldalon is van egy szinte teljesen látás-, és mozgássérültekből álló csoport, és másik csoportban is akad mindig 1-2 tanuló. A fiú oldali 1. emelet mindhárom csoportja minden évben belőlük áll össze, de a 2. és a 3. emeleten is laknak kiemelt figyelmet igénylő tanulók,ahol a kollégák nagy szakértelemmel, tapasztalattal és türelemmel foglalkoznak velük. Figyelembe veszik sajátos igényeiket és lehetőségeiket mind a tanulássegítés, mind a szabadidős programok vonatkozásában. Minden félévben egy alkalommal közös külső programot szerveznek, ami nem kis dolog, mivel közlekedésük csak külön járművel, vagy taxival lehetséges. Ez az igény és egyben probléma jelenik meg a gondozás területén, amikor orvoshoz kell eljutniuk. Mozgássérült tanulóink elsősorban a Mozgásjavító és a Neumann János Szakközépiskola diákjai, látássérült tanulóink a Hermina úti Vakok és Gyengén látók Iskolájába járnak. Elmondható, hogy jó az intézményközi kapcsolat. Szaporodnak az alapítványi iskolák, amelyek felvállalják a sajátos nevelési igényt, az egyéni, egyénre szabott fejlesztést, vagy valamelyik ismert pszichológiai iskola elvei alapján működnek. Olyanok is vannak, amelyek a leszakadó, vagy éppen még kapaszkodó tanulóknak nyújtanak mentőövet akár második esélyként is. A kép nagyon változatos, mint ahogyan változatos a problémahalmaz is, amely a tanulókat - a hiperaktivitástól a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségen (BTMN) át a diszlexiáig - érinti. Megállapították, hogy egyre több a BTMN-es, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű diák. Ezek az értékvesztett társadalomban élő munkanélküli, kiábrándult, felelősséget nem vállaló szülők gyermekeiként, a plázavilág talmi csillogásán, a média együgyű és harsány celeb-ideáljain felnövő útkeresők úttévesztők, áldva és verve a serdülőkor minden nyűgével. Éppen abban az életszakaszban, amikor a serdülő a bizalom kialakításán dolgozik, amikor a legerősebb benne az autonómia, a közös kezdeményezés és a teljesítmény iránti igény. Ezek a tanulók egészen más, újszerű pedagógiai hozzáállást igényelnek.
6 Nálunk egy újabb nagy csoport került a középiskolai kollégiumokba, az OKJ-s képzésben résztvevők egyre szaporodó tábora. Mivel középiskolába járnak, bár már érettségiztek, jogosultak az ellátásra. Az ő számuk valószínűleg még nőni fog az új felsőoktatási törvény életbe lépése után. A negyedik csoport tagjai már ott lehetnek az előzők valamelyikében is, de kollégiumba kerülésük oka kimondva vagy kimondatlanul: hátrányos helyzetük. Hátrányuk adódhat anyagi viszonyaikból is (kilakoltatás, mélyszegénység), veszélyeztetettségükből is. Gyermekjóléti szolgálatok javaslata, kérése nyomán kerülnek a kollégiumba. Indok az ellátatlanság, a súlyos beteg szülők, s ami egyre gyakoribb: a gyereket nevelő nagyszülő tehetetlensége a serdülőkori gondok láttán. Évről évre nő azok száma, akik szüleik válása után kerülnek be, mert nem kellenek sehol, akikkel az őket egyedül nevelő (többnyire anya) szülő nem bír. Vannak fiatalok, akik droghasználat miatt elterelésre járnak, de ezt otthon mégsem tolerálják, ha nincs a gyermek szem előtt, gond sincs vele. Némely esetben csak megfelelő mediálásra lenne szükség, és helyreállhat a rend, hiszen a szülő dolga, hogy megfelelő családi légkörben biztosítsa serdülő gyermeke fejlődését. De itt vannak, itt vannak a kollégiumban, és velük, is mint a fentebb említett összes fiatallal kell valamit kezdeni, kell valami olyat kezdeni, ami a javukra válhat. Újból megemlítem a törvényt, amely feladatul szabja a tanuló erkölcsi védelmét. Beletartozik ebbe a családi életre nevelés is, amely a kollégiumi nevelés alapprogramjának része, és azt a célt szolgálja, hogy a hibás minta ne hagyományozódjon a családban.
Összegezve a kollégiumba kerülés okait: •
lakóhely távolsága a választott középiskolától (általános középiskola, szakképzés, OKJ, alapítványi képzés stb.)
•
lakóhely távolsága a kijelölt középiskolától (KFI, BTMN, alapítványi iskola stb.)
•
családból való kiemelés a család saját kérésére,
•
családból való kiemelés társadalmi és gazdasági okokból.
Azért bocsátkoztam ilyen kissé részletesebb elemzésbe, hogy kiderüljön mik a kollégiumi nevelés kiindulási pontjai, mik azok a feladatok, amikkel a ma kollégiumának dolgoznia kell. Számbavétel nélkül nincs eredményes munka.
7
Mit tehet a kollégium? Már a bevezetőben írtam arról, hogy, óriási lehetőségek vannak a kollégiumok kezében, ha hozzáértő szakembereik vannak. Ám amíg a pedagógusok képzésük során nem tesznek szert olyan ismeretekre, amelyek elengedhetetlenek a mai iskolákban, a ma gyerekeinek
nevelésében,
szükség
van
minden
közoktatási
intézményben
szociálpedagógusra, pszichológusra és fejlesztő pedagógusra. Ezt nem feltétlenül és kizárólag főállású dolgozóval lehet megoldani, hanem több intézmény szakembere is lehet, valamint önkéntesek is betölthetik ezt a helyet. Hiszen a kollégiumban is, mint minden egyéb köznevelési intézményben gyors döntésekre van szükség. Hogy hogyan valósul meg egy program egy nevelési intézményben, az azon múlik, hogy azt a pedagógusok mennyire teszik magukévá, mennyire azonosulnak vele, és váltják azt valóra. Ezért alapvető fontosságú az emberi erőforrás menedzselés, a pedagógusok attitűdjének figyelembevétele és kihasználása, a külső- és belső továbbképzési rendszer, az önszerveződő innovációs és módszertani csoportok működtetése. A vezetési struktúra munkamegosztásán alapuló rendszeres ellenőrzés és értékelés,
és
a
már
meglévő
IMIP
szabályozó
dokumentumok
szerinti
intézményműködtetés alapvető fontosságú.
Tanulói összetétel A tanulók létszáma csökkenő tendenciát mutat, mint minden közoktatási intézményben. Ez általában közel 500 fő. Átlagosan a nagyobb létszámot az OKJ képzésben résztvevő érettségizettek adják, a fővárosi 45%-kal szemben 60% körül. A kollégium honlapja, és személyes tapasztalataim, információim támasztják alá adataimat. A várható létszámmal kapcsolatos adataimat pedig a legújabb kutatásokra alapozom. A partneriskolák száma száz körül van, ahonnan főképpen szakközépiskolás és szakmunkásképzős diákok jönnek, de vannak gimnazisták is, bár számuk elenyésző. A szakmák, szakirányok is heterogén képet adnak, a közgazdaságitól az informatikain át az egészségügyiig. Üdítő színfoltjai a kollégiumnak a művészképzős diákok, és az élsportolók. Körülbelül 10%-a a tanulóknak kiemelt figyelmet igénylő.
8 A tanulói összetétel változása jellemzően az érettségivel már rendelkező un. OKJ-s képzésben résztvevők számának növekedését mutatja. Az utóbbi időben markánsan növekedett a fiúk létszáma, ez elhelyezési problémát jelent, amit némi átcsoportosítással meg kell oldani, lehetőleg úgy, hogy ne kerüljenek át a lányok épületébe. Egyre nagyobb számban jelennek meg a kollégiumban a fővárosi, mégis kollégiumba kényszerülő fiatalok. Szociális okai vannak befogadásuknak, és ez újabb feladatokat, új pedagógiai módszerek alkalmazását teszik szükségessé. Ezen túlmenően ez azzal is jár, hogy fejleszteni kell, vagy ki kell alakítani esetenként a kapcsolatokat a helyi gyermekjóléti szolgálatokkal, önkormányzatok gyámügyes munkatársaival, az iskolák szociálpedagógusaival. Ebben a kollégiumban nem jellemző, de egyre gyakoribb a középiskolások között az iskolakerülés, mindent meg kell tennünk, hogy ezt elkerüljük, vagy idejében lépjünk fel ellene a leghatékonyabban. Az elmúlt 3 tanévben a diákok száma, nemek és életkor szerinti megoszlása – az engedélyezett 510-as férőhelyszámhoz, illetve a betöltött férőhelyekhez képest – az alábbi diagramokon jól látható. A kiemelt figyelmet igénylő diákjaink közül sajátos nevelési igényű évente több, mint 30 fő.
Kapcsolatos iskoláink A 2014/15-ös tanévben 110 iskolából fogadtunk diákokat. Legnagyobb létszámban az alábbi iskolák tanulóit: "Schola Europa Akadémia" Szakképző Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Athéné Idegenforgalmi, Informatikai és Üzletemberképző Szakképző Iskola Budapesti innovatív Középiskola (volt BKF Szakközépiskola) Budapest XV. Kerületi Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola 5. Computer School Informatikai, Gazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola 6. Csanádi Árpád Általános Iskola, Sportiskola és Középiskola 7. GNM Színitanoda Egyesület Művészeti Szakközépiskola 8. Kőbányai Zenei Stúdió Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete Művészeti Szakképző Iskolája 9. Magyar Gyula Kertészeti Szakképző Iskola 10. META-Don Bosco Szakközépiskola 11. BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolája 12. OKTÁV Szakközépiskola 13. Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképző Iskola 1. 2. 3. 4.
9 14. BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolája 15. BVHSZC Raoul Wallenberg Szakközépiskolája és Szakiskolája 16. Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola
A nevelőtestület összetétele
Pedagógusaink vagy egyetemi végzettséggel rendelkeznek, vagy folyamatban van a megszerzésük. Sok idegen nyelvszakos, történelem és testnevelés szakos pedagógus van, de népművész, és hivatásos zenész, fotós, filozófus,mérnöktanár és jogász végzettségű tanár is színesíti a palettát. Ez teszi lehetővé a sokféle szabadidős tevékenység működtetését. A kollektívában többen rendelkeznek több diplomával, és többen jelenleg is tanulnak, elsősorban az KFI-s tanulókkal foglalkozó kollégák közül. A nevelőtanárokkal szembeni differenciált igényeket az összetett feladatok, a kollégiumi diákság rendkívüli heterogenitása, és az ebből eredő szakmai – módszertani elvárások indokolják. A testület sokoldalú: színvonalasan oldja meg a tanulók napi felkészülésének segítését, a gondoskodást, az erkölcsi útmutatást, az alapprogram műveltségterületeinek közvetítését, a tehetséges tanulók magas szintű segítését, a sajátos igényű fiatalok nevelését, a szabadidő színvonalas szervezését, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Az intézmény jó ideje arra törekszik, hogy az új munkaerő felvételénél a végzettségen túl vizsgálja a leendő munkatárs szakmai felkészültségét, képzettségét, szakértelmét, és ezen túlmenően a pályázó emberi tulajdonságainak színvonalát, személyiségét. Ez utóbbi a legfontosabb a nevelői pályára való alkalmasság megítélése szempontjából, bár a legnehezebb feladat is. A három hónapos próbaidő, vagy a gyakornoki idő alatt –az emeleti munkaközösségek aktív közreműködésének köszönhetően - általában kiderült az alkalmasság.
A humánerőforrás-fejlesztés
keretében működtették az új munkatársak betanításának rendszerét (mentorálás). A jövőben, a törvény által előírt gyakornoki rendszer működtetése kedvezőbb feltételeket teremt a munkaerő- utánpótláshoz, a humánerőforrás-fejlesztéshez. Rendelkezünk szociálpedagógus munkatár-sakkal is. Kiemelkedő teljesítményt mutat még a könyvtármédiatár szakszerű működtetése, amely egyben tanulói tér is.
10 A Váci Mihály Kollégium elvárásként fogalmazza meg az itt dolgozó pedagógusokkal szemben a kollégiumi pedagógus tudás,- és tevékenységrendszere elvárásait:
Szakmai ismeretek: -
pedagógiai, valamint határtudományi ismeretek (pszichológia, szociológia, kommunikációelmélet, stb.)
-
szaktárgyi,
-
friss szakirodalmi tájékozottság.
Pedagógiai tevékenység -
tervezése Kollégiumi pedagógiai tevékenységét tervszerűen végzi, megtervezi csoportvezetői, alapprogrami, valamint szakköri munkáját. Szintén tervszerűen részt vesz valamelyik munka-közösség, vagy munkacsoport munkájában.
-
szervezése A vonatkozó tervek figyelembe vételével szervezi rendszeres csoportvezetői, alapprogrami, és szakköri munkáját. Gondoskodik arról, hogy a tanulók részt vegyenek rajtuk, biztosítja a tanulói részvételt. Ha vezetője egy munkaközösségnek, vagy munka-csoportnak, annak munkáját is szervezi.
-
adminisztrációja saját munkával, valamint a tanulók nyilvántartásával kapcsolatos adminisztráció naprakész vezetése
adatainak
Tanulók testi és lelki biztonságáról való gondoskodás, egyéni fejlesztés - megfelelő környezet biztosítása (balesetmentes, egészséges, higiénikus, tiszta) -barátságos, empatikus, nyugodt, támogató légkör biztosítása, - személyre szabott, egyéni fejlesztési terv mentén történő folyamatos és tudatos fejlesztés, szükség esetén szakemberek bevonásával (tanév elején interjú, tanév végén együttes értékelés) Tanulássegítés -
szilenciumok
tartása
optimális
feltételek
biztosítása
a
tanú-láshoz,
(környezet, eszközök, légkör) -
szaktárgyi korrepetálás biztosítása személyes korrepetálás, nem saját tantárgy esetén szakos korrepetitor biztosítása, kollégiumi szintű korrepetálás saját tantárgyból, -tanulásmódszertani segítség biztosítása
Ügyeleti feladatok ellátásának
11 -
pontossága adott időben, tanulók által ismert megfelelő helyen való tartózkodás, a napszaknak megfelelő ellenőrzések végrehajtása a technikai személyzettel való együttműködés
-
hatékonysága következetes házirend-alkalmazás, szabály-követő tanulói magatartás kialakítása, -kollégák megfelelő, rendszeres és adekvát tájékoztatása -az ügyeleti adminisztráció pontos vezetése
A Kollégiumi Alapprogramhoz kapcsolódó tevékenységek -
a program kidolgozásában való részvétel munkaközösségben, vagy munkacsoportban végzett alapprogrami tervkészítés, önállóan végzett, alapprogrami fejlesztő tevékenység kollégiumi, vagy csoportszintű megvalósításhoz
-
a program megvalósítása kollégiumi szinten kollégiumi, vagy kollégiumon kívüli tevékenység, munkaközösségben, vagy munkacsoportban végezett tevékenység témanapok szervezésében való részvétel, azok lebonyolítása
-
a program megvalósítása csoport szinten alapprogrami adminisztráció
Kollégiumi szabadidős tevékenységek -
kollégiumi szintű rendezvények összeállítása és szervezése intézményi hagyományoknak, vagy aktuális évfordulóknak megfelelő kollégiumi rendezvények szervezése, rendezése, tanulók azokra való felkészítése, részvételük biztosítása, kollégiumon kívüli kulturális programok szervezése, előkészítése, tanulókkal együttes részvétel rajtuk
szakkörök, sportkörök programjainak elkészítése, szervezése és a programok megtartása kollégiumi szakkör szervezése, rendszeres tartása, adminisztrációja, rendszeres mozgás, sport-lehetőségek biztosítása, sportversenyek szervezése, rendezése kollégiumi és kollégiumon kívüli színtereken. A végzett munka értékelése - -pedagógiai folyamatok a munka tervezése, szervezése, lebonyolítása értékelése, problémák azonosítása, folyamatos fejlesztés (PDCA) - tanulói teljesítmények tanulók neveltségi szintje alakulásának nyomon követése, Együttműködés és kommunikáció minősége - tanulókkal megfelelő hangnem használata -
-
kollégákkal egymás munkájának ismerete, támogatás, együttműködő kommunikáció,
megbecsülése,
-
tanuló iskolai tanáraival rendszeres kapcsolattartás során,
-
szülőkkel, rendszeres megkereséssel, nevelésbe való bevonásával, egyéb intézményekkel
segítése,
12 Önfejlesztés -
továbbképzésen való részvétel rendszeres kötelező, valamint választott képzéseken,
-
belső továbbképzéseken való részvétel, valamint azok tartása - a vonatkozó szakirodalom és a pedagógiai érdeklődésének megfelelő szakirodalom rendszeres figyelése, tanulmányozása
Intézményi (kollégiumi) innovációban való részvétel innovációs munkacsoportok szervezése, azokban való részvétel, a munka eredményeinek intézményi disszeminációja. Intézmény (kollégium) megismertetése partnerekkel (fenntartó, működtető, hazai és külföldi szakmai szervezetek, partner intézmények, iskolák, szülők) -
publikáció, (pedagógiai és szaktudományi)
-
konferencián való részvétel (tematikus, országos, nemzet-közi)
Ahhoz, hogy ennek a sok feladatnak és követelménynek meg tudjon felelni a pedagógus, több támogatást is igénybe kell vennie, illetve másik oldalról nézve, meg kell kapnia. Ezek lehetnek csoportos megbeszélések, belső továbbképzések, esetmegbeszélők, munkacsoportok egy-egy témában, vagy külső képzéseken való részvétel. Az új életpálya modell majd úgyis előírja kinek-kinek, hogy milyen fejlesztésre van szüksége minősítése alapján. De ezt a célt szolgálják a nevelőtestületi kihelyezett munkaértekezletek,
amelyek
mindig
az
aktuális
feladatokra,
törvényi,
vagy
oktatáspolitikai változásokra, és ezek hatásaira fókuszálnak. Rendszerint a tanév előkészítéséhez kapcsolódnak. Munkaközösségeink: Művészeti munkaközösség Sport munkaközösség Segítő munkaközösség (HÁLÓ) Kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelési munkaközössége DÖK diák önkormányzatot segítő munkaközösség
13 BECS belső értékelési csoport Audivizuális- Mozgókép munkaközösség Tárgyi feltételek Helyiségek Kollégiumi hálószobák Tanulószoba Tanári szoba Konferenciaterem
127 17 9 1 1 (21000 Könyvtár (kötet) kötet) Klub szoba 1 Konditerem 1 Fitnessterem 1 Teakonyha 6 Számítógépterem 2 Audio-vizuális stúdió 1 Aula 2 Ebédlő 1 Zeneterem 1 Zenei gyakorló 1 Irodák 12 Betegszobák 8 Nővérszoba 1 Raktárhelyiség 10 Világítóudvar 5 Öltöző 2 Irattár 2 Elektromos kapcsolóhelyiség 1 Pince 1 Kazánház 1 Porta 2 Portai pihenő 2 Mosókonyha 6 Mosdóhelyiség em. 6 WC em. 12 Zuhanyzóhelyiségek em. 12 WC + mosdó fsz. 8
14
A kollégium épülete ideális kollégiumi épület, három részre osztható, egy lány, egy fiú részleg, valamint a színházterem, ami az ebédlő is. A két főépület között, könyvtárból való kijárással egy csodás kis belső kert lett kialakítva, ezen kívül sportudvar is a tanulók rendelkezésére áll.(Ez ugyan javításra szorul.) A tanulók 4-6 ágyas szobákban laknak, és minden tanulócsoport rendelkezik tanulószobával. Minden emelet rendelkezik mosó,- főző,- és vasalószobával. A lány oldalon tea- és tankonyha is van. A fiú oldalon teakonyha. Még egy közös helyiség lett kialakítva a könyvtár átalakítása során, ez az átjáró a fiú és lány rész között, amely most a „Salamon Ferenc terem” nevet viseli, és lehetőséget ad rendezvények lebonyolítására. A konferencia terem is tágas, ideális a nevelőtestületi programok lebonyolítására. Az emeleti előterek is remek helyet adnak a csoportok, vagy emeletek, vagy más közösségek bemutatkozására, kiállításokra. A kollégium saját főzőkonyhával rendelkezik, melyben egy szerződéses külső vállalkozó biztosítja az étkezést. Kapcsolatok A kollégium jogszabályi kötelezettségeinek megfelelően, minden tőle telhetőt megtett a partnerekkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás érdekében, valamint az esetleges problémák közös megoldásáért, a kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázásáért. A kollégium kapcsolatrendszerét a sokszínűség és a nyitottság jellemzi. Összességében, a kapcsolatok ápolása, bővítése és a kifelé irányuló kommunikáció eredményesnek mondható, és fejlődött. Legfontosabb külső partner a fenntartó, de a kollégium működésében komoly szerepet játszik a Kollégiumi Szövetség, egyéb szakmai és közoktatási partnerek. Kiemelkedő a kapcsolat az ELTE, az Eszterházy Károly Egyetem és más pedagógusképző intézmények pedagógushallgatóival és képzőivel, évente több hallgató teljesíti itt pedagógiai gyakorlatát. Szintén kiemelkedő számban és eredményességben a pályázati tevékenység a kollégiumban, amelynek egyik hozadéka a sok külföldi utazás, és kapcsolat.
15 A kollégium rendszeres kapcsolatot tart fenn a tanulók iskoláival, osztályfőnökeivel, tanáraival, rendszeresen beszélnek egymással az iskolai és a kollégiumi pedagógusok és a vezetők. A szülőkkel való kapcsolattartás nem rendszeres, legtöbbször telefonon bonyolódik, tekintettel a nagy földrajzi távolságra. Amennyiben szükséges, akkor természetesen azonnal értesítjük a szülőket a diákkal kapcsolatos problémákról. Az iskolával való kapcsolattartás szempontjából azonban, például a tanulói hiányzások esetén, a kollégium a kapcsolattartó. A belső kapcsolatokhoz tartozik a kollégium tanárai közötti együttműködés, amely nélkül nem létezhet pedagógiai munka. A diákok érdekében a pedagógusok kötelesek együttműködni, a fontos információkat megosztani. Az együttműködés egyik formája az esetmegbeszélő, másik pedig a különböző partnerekkel történő nevelőtanári konzultáció. Ez utóbbi elsősorban a vezetőkkel történő közös munka egyik eleme.
Tanulássegítés Alapfeladat
a
tanulók
támogatása,
segítése
az
iskolai
oktatás
eredményességében, azaz az iskolai oktatás támogatása a tanulás lehetőségének biztosításával, valamint korrepetálással. A napirend előírásai biztosítják mindkettőt, elsődleges kollégiumi feladat és követelmény a tanulás, illetve a tanulássegítés. Ez az iskolákkal való szoros együttműködésben is megnyilvánul. A kötelező csoport-, illetve alapprogrami foglalkozásokkal szemben is előnyt élvez a tanulás, vagyis előbbiek nem mehetnek az utóbbi rovására.
Korrepetálás, tanulmányi felkészítés az alábbi tantárgyakból folyik: ,,Leány oldali" pedagógusok · angol nyelv (Debreczeni Zsuzsanna, Ozsvát Orsolya, Vámosi Irén) · matematika (Szabó Erzsébet) · anatómia, biológia (Kiss Ágota, Átó Csilla)
16 · francia nyelv (Vámosi Irén) · magyar nyelv es irodalom (Suhajda Edit, Dedics Andrea, Fonyó Irén) · olasz nyelv (Dr. Légmánné Dr. Timár Zsuzsanna, Biró Andrea) · számítástechnika, angol (Gáspár Ágnes) · hittan, biblia (Fekete Mária, Gáspár Ágnes) · növénytan (Borbély Zsuzsa) ,,Fiú oldali" pedagógusok · akkordelmélet (Wéber Gábor) · angol nyelv (Szaló István, Bódi János) · elektrotechnika (Bukovics András) · filozófia, (Ferencz Sándor) ·pszichológia (Tóth Gyula) · fotográfia, képszerkesztés (Török György) · fizika (Besenyei Gábor, Török György) · történelem(Muladi Tamás, Tóth Zsigmondné) · földrajz (Muladi Tamás) · hangszeroktatás (Wéber Gábor) · jog (Tóth Gyula) · kémia (Horváth Vilma, Török György) · magyar nyelv- és irodalom (Budai Éva) · matematika (Horváth Vilma, Török György) · német nyelv (Ferencz Sándor) · számítástechnika (Szaló István) · társadalomismeret (Wéber Gábor) Mikor tekintjük eredményesnek és hatékonynak a kollégium tanulást támogató tevékenységét? Ha a tanulás-támogatás mindenki számára biztosított, - a diákok tanulmányi előmenetele javul, - a diákok hátrányai csökkennek,
17 - a diákok esélyei nőnek, - a diák, a szülő és az iskola elégedett a támogatással - a diákok képesek megfelelni a
tanórai, valamint vizsgán felmerülő követel-
ményeknek; - fel tudjuk készíteni őket a vizsgaszituációkra, - egyre többen tanulnak tovább, - önbizalommal, és döntésükbe, cselekvésükbe vetett hittel vágnak neki a kihívásoknak.
Gondoskodás a tanulókról, biztonságos élettér nyújtása. A kollégium összes szabályzata, minden dolgozója azt a célt szolgálja, hogy a tanuló, aki lakóhelyétől távol kénytelen lakni iskolaidő alatt, biztonságban legyen testi és lelki értelemben egyaránt. Ezt jelenti a gondoskodás. Ez meg kell jelenjen mind térben, mind időben, ami azt jelenti egyszerűbben, hogy megvalósul. A következetes pedagógiai munka biztosítja az élhető, egészséges és higiénikus környezetet a tanulóknak, az állandó figyelmes jelenlét pedig a lelki biztonságot. Ide tartozik a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás. - Fejlődik a szolgáltatás színvonala, a tárgyi eszközök mennyisége és minősége, a felszereltség, - rendezetté, higiénikussá válik a kollégiumi belső környezet rendben tartása, - a kollégium a családhoz hasonló törődést biztosít, - a kollégium a diákok számára kellemes, biztonságos, otthonos környezetet biztosít a mindennapi életvitelhez, az iskolai felkészüléshez, a fejlődéshez, - a tanulók, a szülők, a fenntartó, az iskolák elégedettek a működéssel, a szolgáltatással, - a tanulók és a szülők érzik a törődést, - a diákok második otthonuknak érzik a kollégiumot, - a nevelőmunka hatékonyságát biztosító - kiegyensúlyozott, pozitív, szere-tett teljes pedagógiai környezet alakul ki, - a demokratikus nevelési eljárások válnak gyakorlattá, - a diákot partnerként kezelik, - a gyermek teljes megismerésére törekednek, - a tanárok meghallgatják a tanulókat, érdekli őket a diákok véleménye,
18 - a tanár (felnőtt) - diák viszony javul, - a diákok alapvető érdekei (jogai) érvényesülnek.
Szociális hátrányokat enyhítő tevékenységek a kollégiumban Kollégiumunk kiemelten foglalkozik bármilyen hátránnyal küszködő diákokkal, illetve segítséget nyújt a különféle problémákkal rendelkező tanulóknak, akik nincsenek hátrányos helyzetben. A következő tevékenységekben mutatkozik ez meg:
egyéni esetkezelések: a diák személyes, családi, szociális problémái esetén beszélgetés, ügyintézés
csoportfoglalkozások:
pályaorientációs
alapprogrami
foglalkozás
kor-
csoportokra bontva, szociális készségfejlesztő csoport, tanulási technikák csoport – egy alkalmas tanulási technikák, családi életre nevelés mentálhigiénés részeire vonatkozó alapprogrami foglalkozások
egészséges életmód támogatása
Kollégiumi Közösségi Szolgálat: 2014-től fogadóintézményként is működik a kollégium, így az itt tartózkodó diákoknak lehetőségük van itt elvégezni a Közösségi Szolgálatot, megkönnyítve a helyzetüket. Szociális, kulturális és sport területeken van a legtöbb önkéntességi lehetőség.
kapcsolati háló:
különleges bánásmódot igénylő diákok hétköznapi életének segítése
2015-től belső kortárssegítő képzés zajlik, mely célja, hogy a mindennapi problémákban ne csak a pedagógusok, hanem kortárssegítők is segítsenek, de legyen egy olyan elméleti háttértudásuk, ami kicsit szakmaivá teszi ezt.
minden évben megrendezésre kerül az Empátia nap, ahol különféle fogyatékosságokat, nehézségeket tapasztalhatnak meg játékos formában a diákok, ebben külön állomása van a szociálpedagógusnak,
szakmai konferenciák látogatása
törvények nyomon követése (gyermekvédelmi-és szociális törvény)
esetmegbeszélő csoport tartása: lehetőség van kéthetente a csoportnevelők által hozott problémás diák esetmegbeszélésére, ami egy fórumként működik, illetve segítséget ad az adott diák kezeléséhez
19
Háló-munkaközösség: krízisintervenció, „ne legyen éhes gyermek” projekt, tájékoztató faliújság, resztoratív kör, BTMN-segítés
Intézményünk kiemelten fontosnak tartja, hogy szociálisan érzékenyek legyünk, és diákjainknak
minden
segítséget
megadjunk
ahhoz,
hogy
felnőtté
váljanak.
Szociálpedagógusként elvem, hogy ne halat adjunk az éhezőnek, hanem eszközöket, hogy halásszon. Ez azért is fontos, mert az önálló életre is fel kell őket készítenünk.
Tehetséggondozás, művészeti nevelés A tehetséggondozás a nevelők körében megosztva zajlik. Elsősorban a művészetek területén, azon belül is a zene és a képző- és iparművészet területén. A kollégium zenésművészeti rendezvényei komplex jellegüknél fogva tág teret kínálnak a kreativitásukat kiélni szándékozó szakiskolás és amatőr diákoknak. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy a művészeti rendezvények – kötődjenek bármilyen alkalomhoz – mindig kiemelkedő pillanatai az intézmény életének, s mögöttük nem titkolt pedagógiai célok feszülnek. A művészeti megnyilatkozások pedig a „cél nélküli célszerűség” jegyében mindig célszerűek. (v.ö. Kant 1997 135, V219 10-12§) A műsorok összeállítása, a beillesztett művészeti elemek (zenék, versek, film részletek, fotók, festmények, saját írások) eleve meghatározzák az általunk sugallni kívánt üzenetet. Önmagában is kivételesen erős alkotásokat választunk, de a komplexitás, a művészeti elemek többsíkú bemutatása – tehát a hallás és látás egyidejű alkalmazása – egymást erősítve sokszorozzák meg azok hatását. Ezáltal természetesen lehetőségünk nyílik saját világnézeti aspektusaink színvilágával rajzolni, provokálni, sőt sokkolni is.A tehetséggondozásba nálunk elsősorban a művészeti nevelés, az idegen nyelvi foglalkozások és a sport tartozik. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ezekre a területekre külön munkacsoportok alakultak a hatékonyabb együttműködés érdekében. Így a kollégiumban a következő munkacsoportok kapcsolódnak a differenciált neveléshez: BTMN-s munkacsoport, Háló munkacsoport, Művészeti munkacsoport, és Sport munkacsoport.
20 Kollégiumunkban a tehetséggondozás egyéb területen is megjelenik. A Pedagógusok figyelmet
fordítanak
arra,
hogy felismerjék
a
diákok
valamilyen
területen
megnyilvánuló, vagy látens, kiemelkedő vagy fejlesztésre érdemes képességeit. A fejlesztés egyéb színterei: képességfejlesztő szakköri foglalkozások (ismeretgazdagítás, elmélyítés), önképzőkörök, adott képességterületen egyéni vagy csoportos fejlesztés, speciális, intenzív felkészítés a tanulmányok támogatására, vizsgára való felkészítés. A sport munkacsoport célja a diákok napi testmozgásának biztosítása és szervezésén túl, a tehetséges diákok felismerése és támogatása. Kapcsolatban vagyunk több fővárosi sportklubbal, ahonnan rendszeresen kapunk diákokat és volt, hogy mi küldtünk. A kollégium diákja volt több magyar válogatott futballista, cselgáncsozó és jégkorongozó. Mint pl.: Hajnal Tamás, Laczkó Zsolt, és Gyömbér Gábor, hogy csak pár nevet említsek. A művészeti munkacsoport célja a diákok igényes kultúrára való igénye kialakítása, szerteágazó érdeklődésük és igényük mellett, ízlésük „esztétikai” formálása. A kollégium zenés-művészeti rendezvényeinek komplex jellegüknél fogva tág teret kínálnak a kreativitásukat kiélni szándékozó szakiskolás és amatőr diákoknak egyaránt. A kollégiumban (fiú oldalon) az első emeleten van a legtöbb BTMN-es és HH-diák, az itt lévő tanárkollégák gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus és pszichológus végzettségűek. A második emeleten jellemzően sportolók vannak és az itt dolgozó kollégák maguk is aktív, vagy volt sportolók. A harmadik emeleten vegyes a kép, de jellemzően művész- zenész tagozatos diákok laknak. A diákok olyan emeletre és tanárokhoz kerülnek, akik a legkompetensebbek segíteni őket az adott élethelyzetükben, különös tekintettel igényeikre és érdeklődési területükre. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a tehetséges, jó sportolók képességeinek legoptimálisabb kihasználására. Heti rendszerességgel tartunk sportköri foglalkozást a kollégium, idén felújított pályáján. A hét elején általában a focistákkal megyünk le a pályára, a hét másik felében pedig a kosarasokkal. A pingpong és a testedzés is igen népszerű intézményünkben. Ez nem csak ad-hoc jellegű játékot jelent, hanem edzéseket és felkészülést a kollégiumok közötti bajnokságokra, amit a diákok nagyon komolyan
21 vesznek. Hasonló működéssel, mint egy egyetemi sportcsapat. A kollégiumnak van foci csapata, kosárlabda csapata, és olykor sikerül kiállítani kézilabda csapatot is. Sokan közülük kluboknál leigazolt játékosok és délutánonként edzésekre járnak. A délutáni szilencium (tanulószoba) alól vagy mentesek, vagy más időpontban pótolják tanulni valóikat. Sportolási lehetőséget biztosítunk számukra a megfelelő eszközök megteremtésével. A sportmunkacsoport tagjai rendszeres foglalkozásokat, edzéseket is tartanak. Az életritmusukat figyelembe vesszük a szobák kialakításánál is. A sportolok a sportolókkal a művészeti tagozatosok egymással kerülnek egy szobába. Így nem zavarnak másokat, és nekik is nagyobb biztonságérzetet nyújt, ha csapattársával vagy zenésztársával élhet. A művészeti nevelés sokféle lehetőségben mutatkozik meg az intézményben. Zenei korrepetálások napi rendszerességgel vannak megtartva a zenész kollégák mentorálása mellett. Van, hogy zenei rendezvényre készülve, és van amikor „csak” egyszerűen a tehetség fejlesztése a cél. Ehhez a tárgyi feltételek is adottak. Kevés kollégium büszkélkedhet 4 zongorával, 2 szintetizátorral, zenegyakorló teremmel, színpaddal és annak 300 fős nézőterével az ebédlő kialakításából. Az Alkotó-kör a következő évben fog beindulni a kézműves jártassággal rendelkező kolléga támogatása mellett, ahol a diákok alkotó ösztöneiket, vágyaikat élhetik majd ki. Fontos, hogy a tanulók a művészeti nevelés részeként rendszeres színház, és kiállítás látogatások alkalmával, letisztult, sallangmentes „vegytiszta” alkotói produktumokkal találkozzanak.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, a Diákönkormányzat működése
A kollégiumra vonatkozó közösségfejlesztő feladatok A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy fenntartsa a társadalmi mobilitást: esélyeket teremtsen, biztosítsa a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz, segítse a szociális, kulturális hátrányok leküzdését, a társadalmi integráció folyamatát Fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz
szükséges
készségek
és
képességek,
a
NAT-ban
meghatározott
kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség felismerésében és fejlesztésében, a tanulók felzárkózásának segítésében.
22 A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. A kollégium - megfelelő pedagógiai környezet biztosításával - elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló közösségekben az együttélés, az együttműködés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégiumi nevelőmunkának az egyik legfontosabb feladata a közösség fejlesztése. A foglalkozások (csoportfoglalkozás, érdeklődési kör, egyéni beszélgetések stb.) mindegyike ennek megvalósulását szolgálják. A Váci Mihály Kollégium – a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával – a foglalkozások felépülését, formáját és tartalmát is úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a közösség fejlődéséhez.
A rendszeres, heti kollégiumi közösségfejlesztő feladatok
csoportfoglalkozásokon
megvalósítható
A szobaközösségek mellett a csoportközösségek a kollégium alapvető működési egységei. A rendszeres, heti foglalkozások a közösségfejlesztés fontos színterei az alábbi területeken a Váci Kollégiumban, amelyek szinte mindegyike összekapcsolható egy-egy kollégiumi szintű rendezvénnyel, vagy szakkörrel (zárójelben feltüntetve): - jogok és kötelességek a kollégiumban és a közösségben (DÖK Közgyűlés), - egyén és közösség együttélési problémáinak megbeszélése, - konfliktuskezelés a közösségben (resztoratív problémamegoldás szükség esetén), - kommunikációs és vitakultúra kialakítása, fejlesztése (DÖK), - pályaválasztás elősegítése (szociálpedagógus kolléga foglalkozásai segítségével), - egész életen át tartó tanulás eszménye, - esztétikus lakókörnyezet kialakítása (takarítási verseny, szobanévtábla-verseny), - Földünk és környezetünk védelme: az egyéni felelősségérzet kialakítása, energiatakarékosság (PET palack gyűjtés, Föld napja), - a szelektív hulladékgyűjtés jelentősége, megvalósítása (Föld napja), - a kollégiumi hagyományok ápolása, alakítása, fejlesztése (hagyományőrző szakkör),
23 - a nemzeti hagyományok és ünnepek értéke, jelentősége, ápolása (hagyományőrzés, nemzeti összetartozás napja). A kollégiumi nevelés során törekedni kell arra, hogy - a tanulók ráébredjenek saját felelősségükre, a fent felsoroltakkal kapcsolatban, - megismerjék a közvetlen és tágabb környezetükbe, valamint a társadalmi közösségbe való harmonikus beilleszkedés módjait, - felnőtt korukra aktív és hasznos tagjai legyenek az állampolgári közösségnek, a társadalomnak.
A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását. Tehát kollégiumunk diákönkormányzata (DÖK) a közösség iránti felelősségtudat kialakításában és fejlesztésében is fontos és kiemelt szerepet játszik. A DÖK a tanulók önszerveződő közössége, amely a törvényi előírások szerint, az általa készített, és a tantestület által jóváhagyott SZMSZ szerint működik. Munkáját – a diákok javaslatát figyelembe véve – az igazgató által megbízott pedagógus(ok) segíti(k). A jól működő DÖK támogatja pedagógiai célok megvalósulását, ezáltal a belső élet harmonikusabbá, gördülékenyebbé tételét. A DÖK működése során a gyakorlatban is fejleszthetők a konfliktuskezelés és megelőzés, a harmonikus együttműködésre törekvés, a közös cél kitűzése és elérése, a diákok mozgósítása, a vezetői kompetenciák. Fontosnak tartjuk és támogatjuk az autonóm, együttműködő diákszervezetet.
24 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A közösség leghatékonyabban a közösen átélt tevékenységeken keresztül fejleszthető. A kollégiumi élet során számos lehetőséget biztosítunk a közös tevékenységekre, amelyek lehetnek a csoportokon belüli, és az egész kollégium közösségét érintő szerveződések. A kollégiumon belüli rendezvényeket, ünnepeket a DÖK és a kollégisták minél nagyobb számú bevonásával szervezzük meg. A közös ünneplést az egyén és a közösség szempontjából egyaránt fontosnak tartjuk. A legfontosabb szabadidős tevékenységek a kollégiumban: • Közös kulturális programok, előadások, színházi bemutatók, múzeum és kiállítás látogatások szervezése csoport és kollégiumi szinten. • Részt veszünk a budapesti középiskolai kollégiumok rendezvényein: a szavaló- és énekversenyeken, a sportrendezvényeken, integráltan az BTMN-s diákokkal együtt. • A közös kirándulások, túrák, tanulmányi kirándulások szervezése csoport és kollégiumi szinten. • Házi sportversenyek szervezése, empátia nap. • Művészeti szakkörök, zenés klubok és színházi bemutatók szervezése. Pedagógusaink szabadidő-szervező és sport tevékenységükkel is segítik a kollégiumi közösségfejlesztést. A Váci Mihály Kollégium minden évben megrendezi az új diákok számára háromnapos gólyatáborát, amelynek célja a kollégium és a főváros megismertetése, a tanulók összeszoktatása. Ebben a programsorozatban kiemelt és kulcsszerepet játszik a diákönkormányzat, mivel jórészt segítségével valósulnak meg a programok.
A Köznevelési törvény új fogalmat használ az BTMS-s tanulókra. Az új meghatározás szerint kiemelt figyelmet igénylő gyermekről, tanulóról határoz az alábbiak szerint. 1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, három alcsoportja: a) aki sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, b) aki beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, c) aki kiemelten tehetséges gyermek, tanuló. 2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.
Pedagógiai céljaink
25 Megteremteni az esélyegyenlőség azon alapjait, amelyben tanulóink az iskolai tudáson túli tudást, általános műveltséget szereznek, elsajátítják a társadalmi beilleszkedéshez és léthez szükséges fontos erkölcsi normákat, ezáltal képessé válnak a kulturált életvitel folytatásához. A kollégiumban diákjaink olyan - helyes önismereten nyugvó - szociális kompetenciák birtokába jutnak, amelyek megkönnyítik a szűkebb és szélesebb közösségi és a társadalmi életben való részvételüket. Segítünk abban, hogy pályaválasztásuk, életkezdésük, valamint a munka világába való beilleszkedésük örömteli legyen, sikeresen fejezzék be megkezdett középiskolai tanulmányaikat. Intézményünkben szükséges és praktikus ismereteket, képességeket szereznek, továbbtanulási elképzeléseik valóra válnak. A kollégium normatív nevelési környezet, mely a diákok számára azonosulási, életmódbeli és életviteli, viselkedési mintákat, továbbá kulturális értékeket közvetít. Fontos alapelvünk, hogy a növendékek az intézmény falai között fejlesztő, és pozitív hatásokkal találkozzanak. Alapja a világos értékrend, normarendszer, amely vallási, világnézeti, politikai hovatartozástól független, állandónak tekinthető, és az értékes, teljes emberi élet irányába mutat. Ilyen, általunk is fontosnak tartott érték az egészség, aktivitás, kötelességtudat, önfegyelem, autonómia, emberség, szolidaritás. A minőség oldaláról közelítve: akkor lehet tevékenységünk hatékonyabb, és akkor nyújtunk minőséget, ha érzékenyek vagyunk a gyermekek szociális igényeire, problémáira, és őt a pedagógiai tevékenység középpontjába állítjuk. Pedagógiánk gyermekbarát. Legfontosabb partnerünknek a tanulókat tekintjük. A tanulói igények és szükségleteik számunkra a legfontosabbak, illetve magát a diákságot tekintjük a kollégiumi működés legérzékenyebb jelzőrendszerének. Hiszen a személyiség feltárásának, a differenciálásnak, illetve az erre alapozott személyre szóló bánásmódnak az alapja a tanulók megismerése, amely a nevelőmunka kiindulópontjául szolgál. Lényeges, hogy felismerjük, észrevegyük tanulóink konkrét szükségleteit, problémáit, azt, hogy miben szenvednek hiányt. Ebben egyfelől a minőségfejlesztésben alkalmazott technikák, másfelől a nevelők megfelelő feltáró tevékenysége van segítségünkre. Az objektív adottságokhoz is igazodva, lehetővé kell tenni - egyformán, a tanulók minden korosztálya számára,és differenciálva – a fiziológiai biztonság,a szeretet a megbecsülés kognitív,esztétikai önmegvalósítását. Az eltérő fizikai és szellemi adottságokkal rendelkező - tehát a különleges bánásmódot igénylő - fiatalokat az emeleti tanulóközösségekben, nevelőtanári csoportokban együtt neveljük. A speciális képességek fejlesztése történik differenciált foglalkozási keretekben. Ebben az együttélésben lehetőség nyílik arra, hogy egyfelől a tanulási teljesítményekben meglévő különbségek szerinti – egyébként az iskola által mesterségesen létrehozott – megkülönböztetést oldjuk. Ugyanis abból indulunk ki, hogy diákjaink sokféle értékkel, képességgel, tehetséggel rendelkeznek. Ezek megmutatására nyújtunk lehetőséget a kollégiumban.
26 Összefoglalva A különleges bánásmódot igénylő tanulók integrált oktatásának célja a kollégiumunkba: a kudarctűrő képesség növelése, a tanulók beilleszkedésének elősegítése, az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, az egyéni értékek megismerése önmaguknak, társaiknak, önállóságra nevelés, reális jövőkép kialakítása, sikerélményhez juttatás.
A célok eléréséhez szükséges feladatok A kollégium biztosítja a sajátos nevelést igénylő, ép intellektusú, a pszichés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan, akadályozott tanulók integrált nevelését, oktatását. A problémák feltárásának lehetőségei: a tanulók viselkedésének, tanulásuk jellemző tulajdonságainak, egyéni fejlődési tempójuknak a megfigyelése, stb. A rendelkezésre álló szakvélemények tanulmányozása és elemzése.
(orvosi,
pszichológiai,
pedagógiai)
A szakértői véleményben szereplő javaslatok figyelembe vétele. Egyéni fejlesztési terv készítése. Együttműködés az egyéni fejlesztést végző gyógypedagógussal. Együttműködés és közös munka a diákokkal foglalkozó pedagógusokkal és a szülőkkel. Fejlesztő foglalkozások tartása. Új, nyitott, elfogadó, toleráns, empatikus tanári, tanulói magatartás kialakítása. A gyógypedagógus az együttműködés során Egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló időkeretben támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Együttműködik a többi pedagógussal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógusok tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait. Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a tanulók haladását.
27
Feladatok a szakértői vélemények érvényességének nyomon követése, egyéni fejlesztő foglalkozások megszervezése, fejlesztési tervek elkészítése, csapatmunka a pedagógusokkal. Kapcsolatot tart fenn a kollégium és az iskola pedagógusaival,a szülőkkel. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal foglalkozó munkacsoport részletes munkaterv szerint dolgozik, amely az egyes probléma-típusokra van kidolgozva. Minden tanévben a következő ütemtervet követik: Hónap Szeptember
Október
November
December
Január
Február
Program Csoportalakítás, a tanulók csoportba sorolása, a csoportok összeállítása, dokumentáció. A szakértői papírok átnézése, megkérése. A tanulók személyi agyagának áttekintése (közgyógyigazolvány,MÁK-kártya, családi pótlék stb). érvényessége. Szükség esetén ennek intézése. A fejlesztési tervek megírása. A diákok bemutatása a kollégáknak. Szakmai megbeszélés az integrált nevelésben részt vevő nevelőtanárokkal. Dokumentáció. Empátia Nap
Felelős Csoportvezető tanárok, intézményvezetők
Szakmai megbeszélés az integrált nevelésben részt vevő nevelőtanárokkal. Dokumentáció. A tanulók félévi értékelésében való együttműködés. Kapcsolatfelvétel a továbbtanulni szándékozó diákokkal. Dokumentáció Szakmai megbeszélés az integrált nevelésben részt vevő nevelőtanárokkal. Dokumentáció.
Csoportvezető tanárok intézményvezetők.
Csoportvezető tanárok, szociálpedagógus, Budai Éva.
Csoportvezető tanárok, intézményvezetők.
Csoportvezető tanárok, szociálpedagógus.
Csoportvezető tanárok
28
Március
Április
Május Június
A tanulmányi előmenetelek Csoportvezető tanárok érdekében szakmai megbeszélés az integrált nevelésben részt vevő nevelőtanárokkal. Szülői klub a SNI tanulók szülei számára. Szakmai megbeszélés az integrált Csoportvezető tanárok nevelésben részt vevő nevelőtanárokkal. Dokumentáció. A következő tanév előkészítése, a Csoportvezető tanárok szülők kiértesítése. Dokumentáció. Szakmai megbeszélés az integrált Csoportvezető tanárok, nevelésben részt vevő intézményvezetők nevelőtanárokkal. A tanulók szüleinek szülői megbeszélés tartása A tanulók év végi értékelése. A 2017/2018-os tanév értékelése. A következő tanév feladatainak megbeszélése. Dokumentáció.
Értékelési rendszer A tanulók értékelése A tanulók havonta komplex értékelést kapnak, amelyeket csoportonként választott módon tesznek közzé. A komplex értékelés részei: 1. tanulmányi eredmények 2. környezetük rendje, tisztasága 3. közösségért végzett tevékenységük, sport rendezvényeken való részvétel A dicséretek lehetnek nevelőtanári és igazgatói dicséretek, a tanév során bármikor. A kollégiumban évente egyszer átadásra kerülnek a Váci Mihály, és a Salamon Ferenc plakettek. Mindkettőből legfeljebb 3 kerül kiadásra a ballagáskor, Váci Mihály plakett esetén a tanulmányi eredmények és a közösségért végzett munka, a Salamon Ferenc plakett esetében a közösségért végzett munka szolgáltatja az alapot. Salamon Ferenc a kollégium szeretett igazgatóhelyettese volt haláláig. Büntetések esetén szintén nevelőtanári és igazgatói megrovás adható. A pedagógusok értékelése külön dokumentumban szabályozott.
29 Rendszeres testmozgás A 14 – 23 éves korosztály számára alapvető a mindennapos fizikai aktivitás. Intézményünkben az egészséges életmódra nevelés részeként rendszeres testmozgást biztosítunk diákjaink számára, megfelelő szakmai segítséggel. Fontos, hogy felismerjék a mozgás testre és lélekre gyakorolt pozitív hatásait és átéljék annak közösségépítő erejét. A kollégium adottságai ehhez nagyszerűen hozzájárulnak, kedvező személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezünk a megvalósításhoz. A kollégium udvarán sportpálya van, amely használható labdajátékokra, mind a fiú, mind a lány oldalon konditerem áll a fiatalok rendelkezésére, amely megfelel az erőnléti fejlesztések szükségleteinek. A lányok elsősorban aerobic foglalkozásokra használják. A kollégium részt vesz a „Mozgásban a kollégium” rendezvénysorozatán, amely a fővárosi kollégiumok diákjai sportolási lehetőségeit bővíti, valamint a kapcsolatok építésében is nagy szerepet játszik.
Hagyományőrzés a kollégiumban A Váci Mihály Kollégium hagyományrendszere a jogelődök hagyományaira épül. Célunk az értékek megőrzése, átadása, a közösségi szellem erősítése, nemzeti hagyományaink tiszteletben tartása, a tehetségek aktivizálása, tartalmas szórakozás biztosítása.
A közösségek életében a hétköznapok sorát ünnepeknek kell
megszakítaniuk, hogy biztosítható legyen a feltöltődés. Az ünnepek közös átélése erősíti az összetartozás érzését.
Kollégiumunk közös, hagyományos rendezvényei
átfogják az egész tanévet, népszerűek, ötletesek, változatosak.
Hagyományőrző rendezvényeink Gólyatábor: új diákok fogadása a DÖK képviselői és a régi diákok közreműködésével gólyaavatás, városismereti vetélkedő a résztvevő csapatok jutalmazásával, kirándulások, dunai hajózás, játékos vetélkedők díjazással, séta a Várban Őszi, tavaszi egészségnapok: véradás, elsősegély-nyújtási bemutató, előadások az egészséges táplálkozásról és életvitelről, egészséges ételek készítése és kóstolója, sportversenyek díjazással, Megemlékezés az Aradi vértanúkról, Megemlékezés 1956-ról rendezvény formájában a nagy színpadon,
30 Mikulás: a diákok Mikulás-csomagot kapnak a kollégiumi Mikulástól és a krampuszoktól, Empátia nap rendezése a fogyatékkal élők iránti szolidaritás és együttérzés kifejezésére, Váci Mihály emléktáblájának megkoszorúzása Villányi úti lakásánál, Karácsonyi koncert, ünnepi dekorálás, karácsonyi vásár, csoport-karácsony, A magyar kultúra napja megünneplése, Farsang: farsangi tréfás műsor, Emlékezés a kommunizmus áldozataira (többnyire meghívott előadókkal), Színházi est megszervezése tanulói részvétellel, Március 15. megünneplése, Költészet napi könyvtári program (kedvenc versem), Kedvenc könyvem bemutatása (könyvtári program), Ballagás: ünnepi műsor kollégisták közreműködésével, virágok átadása, karakterversek felolvasása, kitüntetettek felsorolása: a „Váci Mihály plakett”, átadása, Az összetartozás napjának közös megünneplése, Egyéb nemzeti ünnepeink, évfordulók, jeles napok (Nőnap, Pedagógus nap): ünnepség, megemlékezés, faliújság, ünnepi dekoráció
A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja A pedagógiai tevékenység többi eleme immanens részét képezi a kollégiumi alapprogramnak, megvalósulása is összefügg vele. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja most alakult át, ennek megfelelően alakul a Váci Mihály Kollégium alapprogrami rendszere is.
1.A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
31 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Média-tudatosságra nevelés Összehasonlítva a két listát, az látható, hogy az első lista 6. eleme, vagyis a „Felkészülés a felnőtt lét szerepeire” a másodikban kiemelt szerepet kapott külön, önálló témakörré válva. Ilyen a családi életre nevelés, a pénzügyi és gazdasági nevelés, a felelősségvállalás másokért. A pályaorientáció és az önismeret témakörei különváltak, és kiemelt szerepet kapott önálló témakörré emelve a médiatudatosságra nevelés. Egyáltalán nem kapott szöveges kiemelést viszont a művészeti nevelés az új listán, az előző hétben az európaiság mellett, mint „egyetemes kultúra” volt megtalálható, így most nyilván a nemzeti öntudat, hazafias nevelés, vagy esetleg a médiatudatosságra nevelés témaköreibe lehet beépíteni tartalmait. Javasolhatjuk továbbá, hogy az intézményi dekoráció, kiállítások, tematikus rendezvények, kollégiumi pályázatok körébe helyeztessük ezt a témakört, illetve az intézményenként változatos lehetőségeket használjuk ki. Az új, illetve a kiemelt témakörök tartalmait be kell építeni a kollégiumi nevelés országos alapprogramja intézményi pedagógiai programjába, az intézményi és az egyéni munkatervbe. Ezek:
- erkölcsi nevelés, - családi életre nevelés, - felelősségvállalás másokért, önkéntesség, - pályaorientáció, - gazdasági és pénzügyi nevelés, -médiatudatosságra nevelés.
32 Az erkölcsi nevelés témakör feldolgozását érdemes fogalom-meghatározással kezdeni, ugyanez áll a felelősségvállalásra és a médiatudatosságra. Az első kettő esetében jó, ha példákon keresztül közelítünk, megragadhatóbbak azokon keresztül. Átfedések is vannak (természetesen nem csak e kettő esetén), de az erkölcsi nevelés és a felelősségvállalásra nevelés esetén az egyéni döntések jelentősége megkerülhetetlen. Több témakörnél jól használható módszer a drámapedagógia, és/vagy a szerepjáték. A kiemelt témakörök eddig is részét képezték a kollégiumi nevelésnek, csak most még fontosabb, azaz központi szerepet kaptak, ami a kollégiumi nevelés területei között nem új. Ha megnézzük a 12 témakört, azt találjuk, hogy megegyeznek a NAT fejlesztési területeivel, ez is indokolja az egy az egyben átemelést. Tartalmi elemeinek megvalósulását a melléklet tartalmazza, de a formára itt érdemes kitérni. Az ilyen nagy és vegyes összetételű kollégiumok esetében több forma is szóba jöhet, tekintettel a jó lehetőségekre. A színháztermi nagy ünnepi műsorok olyan színvonalas és alapos ismereteket nyújtó programok egy két területen, hogy az ott résztvevő tanulók egy-egy témában teljesítik is a kötelező részvételt. Egyéb, egész kollégiumot megmozgató rendezvényeink, mint az egészségnap, az empátia nap, vagy akár a költészet napi programok másik témakörök teljesítését biztosítják. A segítők által tartott szakszerű önismereti csoport, vagy egyéni foglalkozások megint más területtel hozzák szoros kapcsolatba a tanulókat. Így is maradnak területek a csoportvezető nevelőtanárnak a tanévre, amelyeket ő prezentálhat csoportja igényeihez szabva. Kiemelt fontosságot élvez az erkölcsi nevelés, a felelősségvállalásra való nevelés és a családi életre való nevelés, mivel ezek áthatják a kollégiumi lét mindennapjait, hatalmas pedagógiai erővel bírnak a mindennapi következetes és hiteles nevelőmunkában. A pedagógus példája, példamutató magatartása, életvitele elengedhetetlen feltétele a hatékonyságnak. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja kollégiumunkban az alábbiak alapján kerül megvalósításra. Évfolyamokra bontott tématerv az alap-program tizenkét témakörének feldolgozásához:
33 A Tanulás tanítása 9. évfolyam (3 óra) 1. óra Otthonról hozott tanulási szokások. A nehézségek megbeszélése, felmérése. Tanulási szokások, módszerek kialakítása a kollégiumban
2. óra A tanulási munkakultúra kialakítása (saját munka tervezése, szervezése, rendszeresség, önellenőrzés)
3. óra Tanácsok a tanuláshoz diákok számára. A tanuláshoz szükséges állapot
10. évfolyam (2 óra) 1. óra A tanulás belső feltételei. Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei (fizikai, pszichikai állapot).Önismeret, önértékelés, önbizalom fejlesztése. 2. óra A tanulási motivációk. Az eredményes tanuláshoz(gondolko-dáshoz), ismeretszerzéshez, a tanulási teljesítmény növeléséhez szükséges tulajdonságok, képességek, valamint fejlesztésük (önismeret, akarat, figyelem, értő olvasás, kíváncsiság).
11. évfolyam (2 óra) 1. óra A koncentráció. Az emlékezet és a gondolkodási képesség fejlesztése. A tanulást segítő külső körülmények. A tanulási stílushoz kapcsolódó emlékezetfejlesztési technikák és módszerek 2. óra A különböző dokumentumfajták (papíralapú, digitális) használata Információ feldolgozás. Az információforrások hatékony használata a felkészülésben.
12. évfolyam (2 óra)
34 1.
óra Felkészülés a vizsgára. Helyes magatartás, vizsgadrukk, tétek és teljesítmények
2.
óra A tanulás technikájának egyik hatékony módja – hat lépésben
13.-14 évfolyam (1 óra) Továbbtanulással kapcsolatos ismeretek: jogszabályok; felvételi tájékoztató, a szükséges dokumentumok kitöltése
Az erkölcsi nevelés 9. évfolyam (2 óra)
1. óra A viselkedés alapvető szabályai. A közösségi együttélést szabályozó eszközök (szokások, normák, jogi szankciók, stb.). 2. óra Társadalmi értékrend, és a mindennapi viselkedés. Türelem és megértés embertársainkkal szemben.
10. évfolyam (2 óra) 1.óra Társadalmi érzékenység, nyitottság a problémák iránt. Közösségi aktivitás. Közéletiség. Kell-e politizálni? 2. óra Nemi szerepek és felelős párválasztás. Szülői szerep. Férfi és női szerepekváltozások.
11. évfolyam (2 óra) 1.óra A gyermeknevelés és a felelősség összefüggése 2.óra Háztartás a családban. Háztartási munkamegosztás a családban: kinek a dolga?
12. évfolyam (1 óra) Döntéseink és döntéseinket befolyásoló erkölcsi értékek
35
13-14 évfolyam (1 óra) A kulturált életvitel fogalma a hétköznapokban
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 9. évfolyam (2 óra) 1. óra Nemzeti szimbólumaink 2.óra Budapest története
10. évfolyam (2 óra) 1. óra Kinek mit mond a "hazaszeretet", és hogyan fejezhetjük ki? 2. óra Nemzeti ünnepeink határon innen és túl - szűkebb szülőföldünk helyi szokásai.
11. évfolyam (2 óra) 1. óra Nemzeti történelmünk főbb eseményei, helyszínei. 2. óra A magyar kultúra kimagasló eredményei A kultúra kimagasló hazai személyiségei.
12. évfolyam (1 óra) Határon túli magyarság kérdése, helyzetük ismertetése, milyen törvények születtek érdekükben.
13-14. évfolyam (1 óra) A távoli országokban élő magyarok helyzete, szerepük, kapcsolatuk az anyaországgal; kultúrájuk, identitásuk őrzése.
36
Állampolgárságra, demokráciára nevelés 9. évfolyam (2 óra) 1. óra Európai kulturális hagyomány, értékrend 2. óra Európai Unió, Magyarország az EU-ban
10. évfolyam (2 óra) 1. óra A társadalom demokratikus intézményrendszere. 2.óra Kihívások az egyén szempontjából.
11. évfolyam (2 óra) 1.óra Eligazodás a mindennapi ügyintézés hivatali rendszerében (önkormányzat, iskola stb.). 2.óra Mire vagyok képes? Átvihető és csúcsképességek.
12. évfolyam (1 óra) Választópolgárok vagyunk.
13-14. évfolyam (2 óra) 1. óra Demokrácia, európai jog, változások az európai unióban - lehetőségek és követelmények. 2. óra A csatlakozás hatásai és lehetőségei.
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 9.évfolyam (1 óra) Az önismeret forrása: autókép, heterokép. Tulajdonságskála. Az önismeret fejlesztése.
10.évfolyam (1 óra) Személyiség-jellemzők. Személyes tulajdonságok, személyes képességek listája.
37
11.évfolyam (1 óra) 1.óra Előítéletek, sztereotípiák. Véleményalkotás, értékítélet, stigmatizáció.
12. évfolyam (1 óra) Magatartás a közösségben. A vonatkoztatási csoport. Az érzelmek kezelése a kapcsolatainkban. 13-14. évfolyam (1 óra) Társadalmi szerepek a középiskola után.
6.A családi életre nevelés 9. évfolyam (1 óra) A környezeti és a személyes higiénia. 10. évfolyam (2 óra) 1.óra Az életvitel hasznos és káros elemei - mi az, amit ebből, amit otthonról hoztunk? 2.óra Az egészséges táplálkozás.
11. évfolyam (2 óra) 1.óra Függőséghez vezető szokások, a függőség kialakulása, megelőzése. 2. óra Egészségkárosító élvezeti szerek, serkentők, nyugtatók, drogok, függőséghez vezető okok, tudatosítása).
12. évfolyam (2 óra) 1.óra Mi a számodra ideális életforma, hogyan képzeled életedet?
el majdani
2. óra Milyen életmódot szeretnél öt-tíz-tizenöt év múlva?(Fogalmazás formájában is megírhatjuk)
13-14. évfolyam (2 óra) 1.óra Probléma-megoldási stratégiák, konfliktuskezelés, válsághelyzet kezelése rekreációs, relaxációs, stressz-oldási technikák bemutatása.
38 2. óra Az életben előforduló krízisek alkalmával igénybe vehető ellátó rendszerek lehetőségei, és az esélyegyenlőségért létrehozott állami és nonprofit források, keretek. Jogi ügyek és jogsegélyszolgálatok.
Testi és lelki egészségre nevelés 9. évfolyam (2 óra) 1. óra Testi és lelki egészség - fogalomtisztázás. A testi és lelki egészség összefüggései. 2. óra Egészséges életmód és életvitel - káros szenvedélyek. 10. évf. (2 óra) 1. óra A testkultúra sportolás, testkultúra igényének kialakítása, megszerettetése. 2. óra A szabadidős tevékenység szerepe a testi és lelki egészség megőrzésében. 11. évfolyam (2 óra) 1.óra Alkalmazkodás a kollégiumi közösségi szokásokhoz beilleszkedés. 2.óra Mindennapi konfliktusaink. Konfliktuskezelési stratégiák, válságkezelés 12. évfolyam (2 óra) 1. óra Harmonikus kapcsolatok kialakítása embertársainkkal. 2. óra Szexuális felvilágosítás. Fogamzásgátlási módszerek megismertetése. 13-14 évfolyam (4 óra) 1. óra Szükségleteink hierarchiája, tudatos rendszerezése, rangsorolása. 2. óra A kulturált párkapcsolat. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. évfolyam (2 óra) 1. óra A szobai és a csoport összetartás. 2. óra A hátrányos helyzetű és az BTMN-es diáktársak segítése. 10. évfolyam (2 óra) 1.óra A Diákönkormányzati munka segítése. 2.óra A könyvtár működésének segítése.
11. évfolyam (2 óra) 1.óra Szolidaritás, társas felelősségvállalás.
39 2.óra Elfogadás, tolerancia.
12. évfolyam (1 óra) Egyéni felelősségvállalás. 13. évfolyam (1 óra) Az együttélés felelőssége. Fenntarthatóság, környezettudatosság 9. évfolyam (2 óra) 1.óra A természetvédelem alapvető céljai. A szelektív hulladékgyűjtés. 2.óra Környezettudatos gondolkodás a szülőföldön, a változások tükrében. A globális problémák helyi megjelenése, kezelési lehetősége. A környezetvédelem lehetőségeinek felismerése közvetlen környezetünkben (Mit tehetek én?). 10. évfolyam (2 óra) 1.óra A természetet és a társadalmat fenyegető veszélyforrások: urbanizáció, motorizáció, felmelegedés stb. és ennek hatásai. A környezetet szennyező károsító leggyakoribb anyagok, környezetszennyezés legjellemzőbb módjai, elkerülésük. 2.óra Nemzeti kincseink: bányakincseink, idegenforgalmunk, nemzeti parkjaink, gyógyvizeink, termőföldjeink, stb. 11. évfolyam (2 óra) 1. óra Megzavart állat- és növényvilág; az élővilággal szemben tanúsított magatartás. 2.óra Miképp alakultak ki bolygónk globális és regionális környezeti problémái? A környezet és az ember viszonyának történeti változása (a természet átalakítása), a diszharmónia kialakulása. 12. évfolyam (2 óra) 1. óra A Föld mint egységes rendszer: hogyan születnek az egyes ember hi-bás magatartásából a globális problémák. 2. óra Európai normák, támogatási rendszer az EU-ban. 13-14. évfolyam (2 óra) 1. óra Milyen megoldást ajánl a tudomány a környezet globális problémáira (pl. atomhulladék, termőföld-erózió, felmelegedés) 2.óra Bioházak, alternatív energiaforrások, Környezetvédő szervezetek.
40
Pályaorientáció 9. évfolyam (2 óra) 1.óra Pályaválasztási motívumok (családi indíttatás, elhivatottság, stb.). 2.óra Elképzelés a pályáról és az álláskeresésről 10. évfolyam (2 óra) 1.óra Pályaválasztási kezdő lépések. Hogyan képzeljük el, milyennek szeretnénk a munkánkat, szakmánkat? 2. óra Egyéni képességek, lehetőségek, célok, és a pályaválasztás össz-hangja. 11. évfolyam (2 óra) 1. óra Milyen munkát végeznél szívesen? Mi érdekel? 2. óra A munka világa. Elhelyezkedési lehetőségek, kilátások. Hogyan készüljünk leendő hivatásunkra? 12. évfolyam (2 óra) 1. óra Tájékozódás a munkaerőpiacon. Munkaerő piaci információ. Álláskeresési források, technikák. 2. óra Jelentkezés a munkahelyen, személyes megjelenés. 13-14. évfolyam (2 óra) 1. óra Önéletrajz-írás, felvételi beszélgetés. 2. óra Beilleszkedés a munkahelyen. Munkahelyi elvárások. A munkahelyi közösség. Konfliktusok megoldás a gyakorlatban.
Gazdasági és pénzügyi nevelés 9. évfolyam (2 óra) 1.óra Alapvető, a családi gazdálkodásban is használatos közgazdasági fogalmak 2.óra A hétköznapok feladatainak színterei posta, bank, szolgáltatási szektor. 10. évfolyam (2 óra) 1.óra Takarékossági lehetőségek. 2.óra Biztosítások, banki befektetések, folyószámlával kapcsolatos napi ügyintézés.
41 11. évfolyam (2 óra) 1. óra Adózás és kedvezmények. 2. óra Hitelezés, hiteltámogatások.
12. évfolyam (3 óra) 1.óra A természeti adottságok, a társadalom, a gazdaság, a fogyasztás stb. és a környezeti állapot összefüggései (pozitív és negatív hatások). 2.óra Munkanélküliség. Tovább- és átképzési lehetőségek. 3.óra Magyarország jövője az európai integrációban.
13-14.évfolyam (3 óra) 1.óra Magyarország a különböző nemzetközi szervezetekben (gazdasági, politikai, tudományos, katonai stb). 2.óra Európai integrációs szervezetek hatása a gazdaságpolitikára. 3.óra Magyarországot érintő globális problémák és kérdések; globalizáció (gazdaság, politika, környezetvédelem stb.)
Médiatudatosságra nevelés 9. évfolyam (1 óra) Tömegkommunikációs eszközök értő, tudatos felhasználása.
10. évfolyam (1 óra) Közvetlen és közvetett információforrások. Információszerzés könyvtári adatbázisokból. 11. évfolyam (1 óra) Aszámítógép és a multimédiás eszközök lehetőségei az információszerzésben és továbbításban.
12. évfolyam (1 óra) Ismeretek szelektálása, rendszerezése.
42 13. évfolyam (1 óra) Az információ értéke, jelentősége az ismeretszerzésben, az információ felhasználás etikai kérdései.
Szabadidős tevékenység A kollégiumban folyó szabadidős tevékenység nagyon sokrétű, amelybe beletartoznak a szakkörök, sportkörök, belső és külső rendezvények. Ezeken belül is megkülönböztethetünk hagyományos, minden évben megvalósuló, és adott évhez kapcsolódó rendezvényeket. Hagyományos rendezvényeink időrendben haladva már fel lettek sorolva a hagyományaink résznél, azonban külső programjaink a következők: - Budapest portyák - könyvtárlátogatás - Színház-, Operalátogatás - Terror Háza Múzeum - Koncert A szakkörök évek óta nagyon változatos szabadidő-eltöltést kínálnak a nyelvtanulástól a batikoláson át a főzésig. Ezek évente változnak. A kollégium terei változatosak és több lehetőséget adnak a kis helyiségektől az új klubtól a nagy klubon át a színházteremig. Komoly stúdió és hangszerpark is rendelkezésünkre áll. A sportolási lehetőségeink korlátozottak, mivel nincsen belső sportpályánk, egy konditerem és néhány pingpong asztal az összes lehetőség, nyáron (tavasztól őszig) az udvar. Ezzel együtt biztosítva van a napi sportolási lehetőség, kollégáink rendelkezésre állnak. Keressük az együttműködés lehetőségét a környék iskoláival, de minden iskola igyekszik pénzért kiadni esténként az iskola tornatermét, ezért nehezen találunk.
43
Legitimációs záradék A Pedagógia Program elfogadása és jóváhagyása
A pedagógiai programot a nevelőtestület 2017. december 05. napján tartott ülésén egyhangúlag elfogadta és jóváhagyásra javasolta.
2017……………………………….
-----------------------------------intézményvezető
A pedagógiai programot a diákönkormányzat 2017. december 05. napján tartott ülésén egyhangúlag elfogadta és jóváhagyásra javasolta.
2017……………………………….
---------------------------------------------diákönkormányzat vezető
A kollégiumban szülői munkaközösség nem működik!
