A Szentei Bóbita Óvoda. és Bölcsőde Pedagógiai Programja * 2017

A Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja* 2017.

Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel - adaptáció

„A játék a gyermekek művészete, a művészet a felnőttek játéka”

* Verzió: 6 Iktatószám: Sz. 31. / 2017 / OVI Az alapító okirat utolsó módosítása: 2015. július 20. (4-2/2015) Készült: 2017. július 31. Hatályos: a következő felülvizsgálat időpontjáig Készítette: Major Lászlóné intézményvezető Módosította: A Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete Jóváhagyta: Major Lászlóné, intézményvezető Egyetértési jogot gyakorolt: A Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde Intézményfenntartó Társulása SZMK (helybeli és bejárósok)

Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde – Pedagógiai Program

Tartalom

Az intézmény jogi státusza, adatai I. II. III.

1.o.

Óvodánk

3.o.

Pedagógiai Programunk

5.o.

A nevelés kerete

16.o.

Az egészséges életmód kialakítása

16.o.

Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés és szocializáció biztosítása

19.o.

Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés- és nevelés megvalósítása

21.o.

Napirend

22.o

Az óvodai élet megszervezésének elvei

23.o.

Hetirend

26.o.

Munkaformák

27.o.

Verselés, mesélés, dramatikus játék

29.o.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

31.o.

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

34.o.

Mozgás

36.o.

A külső világ tevékeny megismerése

39.o.

Matematikai érdeklődés felkeltése

40.o.

Néphagyomány-ápolás, népszokások

43.o.

Munkajellegű tevékenységek

44.o.

Tevékenységekben megvalósuló tanulás

46.o.

Az óvodáskorú gyermek érettsége

47.o.

Országos Ovi-Trophy program

49.o.

Ovi.zsaru program

50.o

Színház az óvodában program

51.o.

Muzsika az óvodában program

52.o.

Boldogóvoda program

53.o.

IV. A program dokumentumai

54.o.

V.

55.o.

VI.

Gyermekvédelem Az intézmény integrációs programja

59.o.

VII. A nevelőtestület együttműködése

60.o.

VIII. Érvényességi rendelkezések

63.o.

IX. Legitimációs záradék

64.o.

X.

66.o.

Nevelőtestületi aláírások


-1 Az intézmény jogi státusza, adatai :

Az intézmény neve :

Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde

Az intézmény OM azonosítója :

102450

Az intézmény székhelye :

2655 Szente, Kossuth út 98.

A csoport jellege :

vegyes

Az óvodai csoportok száma :

2

A bölcsődei csoportok száma :

1

Az óvoda befogadóképessége :

50 gyermek

A bölcsőde befogadó képessége :

14 gyermek

Az intézmény típusa :

óvoda és bölcsőde ( többcélú intézmény)

Az intézmény e-mail címe :

[email protected]

Az intézmény honlapja :

http://szenteovi.hu

Az óvoda telefon száma :

06 35/222-069

Az intézmény működési területe :

Szente, Kétbodony, Kisecset község és a környező falvak A Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde

Az intézmény fenntartója :

Intézményfenntartó Társulás Szente Község Önkormányzata, 2655

Helyi fenntartói cím:

Szente, Kossuth út 100.

Fax:

35 / 355-088

Az adaptált program készítője :

Major Lászlóné, címzetes igazgató

A program módosításának dátuma :

2017. július 31.

A program készítésének dátuma:

1999. 03. 04.

1. verzió

A program felülvizsgálatainak dátumai :

2004. 06. 25.

2. verzió

2010. 06. 30.

3. verzió

2013. 08. 30.

4. verzió

2016. 08. 31.

5. verzió

2017. 07. 31.

6. verzió

ph. ………………..……………………………… Major Lászlóné intézményvezető


-2 -

Jogszabályi háttér

•2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről •229/2012. (VIII. 28) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról •20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról •363/2012. (XII. 17) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról •17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról •32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról


-3 I. Óvodánk Az

óvoda

1999.

szeptemberétől

kezdte

meg

működését.

Az

épület

bővítésére, a második csoport kialakítására, és átadására, 2016. március 10.én került sor. Az óvodai befogadóképessége így 50 főre emelkedett. Az

épület

belső

adottságai

megfelelőek,

tárgyi

eszközeinket

és

felszereléseinket folyamatosan bővítjük, korszerűsítjük. Ehhez a költségvetés keretein túl felhasználjuk az óvoda Alapítványának bevételeit és nyertes pályázataink többletforrását. A társadalmi élet változásainak következtében egyre több a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő, részképesség-lemaradással érkező gyermek. A fenntartó

pozitív

hozzáállásának

és

a

falugondnoki

szolgálatoknak

köszönhetően, körzeten kívül lakó gyermekek számára is elérhetővé válik az intézményünk. A bejárósok száma évről évre rohamosan nő. Nyitottak vagyunk a partneri elvárások iránt, de szolgáltatásainkat a szakmaiság és a gyerekek mindenekfelett álló érdekét szolgáló szempontok határozzák meg. Az intézményvezetés elvárja a mindenkori nevelőtestülettől a sok év alatt kialakított szakmai színvonal megtartását.

Nevelési filozófiánk mottója „ A jó pedagógus megőrzi a múltat, feltárja a jelent, és megteremti a jövőt.”

Jövőképünk Szeretnénk, ha óvodánkban a megértés, az egymás iránti szeretet, türelem, elfogadás és tisztelet lenne a természetes viselkedési forma, és ebben a légkörben gyermek és felnőtt egyaránt jókedvvel, kreatívan, szakmailag magas színvonalon működne együtt. Gyermekképünk Gyermekeink

jól

érzik

magukat

a

gyermekközösségben,

önállóságukkal, magabiztosságukkal képesek az önmegvalósításra. Szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiségek. Bátran képesek

egészséges

verbális

és

önbizalommal,

nonverbális

jól

módon

kommunikálnak, is

kifejezni.

érzelmeiket

érdeklődőek,

sok

tapasztalattal rendelkeznek. Ügyesen mozognak, szeretik a sportot, a természetet, a különböző művészeti tevékenységeket. Magatartás-és viselkedéskultúrájuk koruknak megfelelően fejlett, udvariasak, illemtudók, szeretik és védik a természetet.


-4 -

Óvodakép Óvodánk

melegséget

sugárzó,

biztonságos

környezetével

szeretetteljes,

mindenkit maximálisan elfogadó, családias, bizalmat árasztó légkörével elsősorban az érzelmi nevelés által, a művészetek sajátos eszközeivel készíti fel a gyermeket az életre. Nevelésünk során minden gyermek egyformán magas színvonalú

és

szeretetteljes

nevelésben

részesül,

törekedve

ezáltal

személyiségükben esetlegesen meglévő hátrányok csökkentésére. Nevelésünk mentes mindennemű előítélettől. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő),

a

gyermekekben

megteremtődnek

a

következő

életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja a hátrányok csökkentése, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek szakszerű ellátása, gondozása, a mással nem helyettesíthető játék biztosítása az egész nap folyamán. Fontos számunkra a különböző családokból érkező gyerekek helyzetének megismerése, társadalmi integrálásának segítése. A partneri kapcsolatok ápolásával, a gyerekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk életünket, melyhez az itt dolgozók hivatás szeretete, a gyerekek és szülők tisztelete, egymás értékeinek megbecsülése párosul.


-5 II. Pedagógiai programunk

Az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel ” című óvodai program átfogja a teljes óvodáskor nevelő-fejlesztő munkáját, az Alapprogram alapján készült, választható program.

A program alapelvei:

-

Az

óvoda

inkluzív

szemlélettel,

szeretetteljes,

biztonságérzetet

adó,

érzelemben gazdag óvodai élet megteremtése, ahol a gyermekköz-pontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermekeknek.

-

Az óvoda kialakult pedagógiai értékeinek megőrzésére törekvés A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekvés Minden gyerek számára egyenlő hozzáférés biztosítása Minden gyereket gondoskodás és különleges védelem illet meg A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvoda, kiegészítő szerepet tölt be

Kiindulási pontok:

-

Minden gyermek egyéni érési üteme alapján, a saját képességei szerint, annak figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető; nevelik, fejlesztik őt az új társas kapcsolatok, vagyis az óvoda minden dolgozója is.

-

A felnőttek tetteikkel sugározzák

a feltétel nélküli szeretetet, és

a

gyermekeknek oly fontos biztonságérzetet, hogy „Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre”.

-

Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje, hogy melyek a hiányosságai. Ezt természetesen, minden lelki feszültség nélkül fogadja is el.

-

Az SNI-ű gyermekekről, az óvodai életbe való szakszerű integrálással, a Szakszolgálatok szakmai szolgáltatásainak igénybe vételével és - utazó szakemberek révén -, helyben történő fejlesztésekkel gondoskodunk..


-6 -

A program célfejezete

Alapvető célok :

-

A 3-7 (8) éves korú gyermekek nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével

-

A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődésének biztosítása, elősegítése

-

A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása a gyermekek sikeres iskolai beilleszkedéséhez szükséges testi-lelki és szociális érettség kialakítása

-

a SNI-ű gyermekek integrációval történő felzárkóztatásának biztosítása Általános nevelési feladatok :

-

Az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi – közösség(i), szociális; az esztétikai, és az intellektuális érzelmek differenciálódásával

-

A halmozottan hátrányos

helyzetű gyerekek differenciált

fejlesztése,

fejlődésének elősegítése speciális szakember bevonásával

-

Közösségi életre történő felkészítés Anyanyelvi nevelés valamennyi óvodai tevékenységi forma keretén belül, a javítgatások

elkerülésével,

a

gyermeki

érdeklődésre

alapozva,

és

példamutató magatartással

-

az egészséges életmód alakítása a környezettudatos magatartás megalapozása az óvoda alkalmazottai és a gyermekek közti pozitív kapcsolat kialakítása a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődési követése, alakítása a gyermekek nevelése arra, hogy az emberek különböznek egymástól, és ennek tudatában képesek legyenek egymás elfogadására, megértésére

-

a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek kapcsán együttműködés a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel

-

pedagógiai

tevékenységrendszerünk

és

tárgyi

környezetünk

révén

a

környezettudatos magatartás kialakulásának segítése a., Az erkölcsi - szociális érzelmek alakítása

-

Az érzelmi biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése

-

Olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. Az együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi


-7 –

tulajdonságokat segítőkészség,

erősítsenek

őszinteség,

meg,

mint

önfegyelem,

az

együttérzés,

pontosság,

figyelmesség,

szorgalom,

kitartás,

állhatatosság, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség, igazságosság, igazmondás

-

A mindennapi testi-lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességét, harmonikus testi fejlődését Érezzék

meg

a

gyerekek

az

egészségünk

védelmének,

megóvásának,

megőrzésének, edzésének fontosságát

-

A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását az egészséges önérvényesítést és önértékelést. A gyermekek legyenek képesek a környezetükben lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és a rosszat.

-

Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés A szociális érzékenység kialakulása segítse elő a társaival szembeni empatikus magatartást, segítőkészséget

-

A barátságok, az egymás iránti nyitottság, segítse az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősödését.

-

A szokás - és normarendszer megalapozása a szocializáció sikere érdekében

b., Az esztétikai érzelmek alakítása

-

Egyéni

igények

figyelembevételével

esztétikus,

higiénikus

gondozás

biztosítása

-

A harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése Az

egészséges,

kialakulását. Az

esztétikus

környezet

biztosítása

segítse

a

szépérzék

ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban

természetben, tárgyi - társadalmi környezetben egyaránt

-

A művészeti tevékenységekhez tapadjanak rácsodálkozási élmények, hogy a gyermekben az élménybefogadó képesség erősödjön. Legyenek képesek a tárgyi, emberi, természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát

-

Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek később kialakuló esztétikai értékítéletének

-

A pedagógusok példaértékű nyelvhasználata segítse elő a színes, gazdag szókincshasználatot, a nyelvtanilag helyes, árnyaltan önkifejező beszédet


-8 -

c.,

Az intellektuális érzelmek alakítása

- Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb - tágabb környezet megismerését, nyitott, érzékeny befogadását, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja

-

A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket Az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, különös tekintettel a kreativitásra

- A

kíváncsiságot

felkeltő

tevékenységek

során

szerzett

tapasztalatok

folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását

- A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét

- Az érzelmi alapigények biztosítása az intézmény dolgozóival való szoros érzelmi kapcsolat révén

- A biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat, szóval, mozgással vagy vizuális eszközökkel szabadon kifejezhessék

- Anyanyelvi nevelés és fejlesztés megvalósítása a nevelés-gondozás, szabad játék során, illetve a gyerekek érdeklődése, kíváncsisága alapján

- A színes, gazdag, kulturált kommunikáció kialakulásának elősegítése a gyerekek játékhelyzeteiben, óvodai szituációiban az egész nap folyamán

- Az anyanyelv szeretetére nevelés - A gondolkodás –alkotóképesség – fejlesztése - Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését

-

Elősegítő ösztönző környezet biztosítása.

Ez a program befogad mindent, ami művészi, ami szép, ízléses és nem idegen az életkortól, hogy a gyermekek a művészetek sokszínű hatásával éljék át a játékba ágyazott mindennapjaikat.


-9 – A program rendszerábrája:

A program célja, feladata

A nevelés kerete

A

Egészséges életmód

N

kialakítása

Gondozás

Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok

Y A

A program tevékenységi formái :

N Y E

-

Szabad játék, tevékenységekben megvalósuló tanulás

L

-

Verselés, mesélés, dramatikus játék

V

-


I

-

Rajzolás, festés, mintázás , kézi munka

-

Mozgás

-


-

Munka jellegű tevékenységek

-

Néphagyományápolás

É S É

A program művészeti – és egyéb kiegészítő projektjei:

R

Országos Ovi-Trophy (családi program)

T

Ovi-zsaru program

E

„Színház az óvodában” projekt

L

„Muzsika az óvodában” projekt

M

„Boldogságprogram”

I N E V

A program kapcsolatrendszere

E L É S

Iskola , művészeti Család

együttesek , alkotók , zeneiskola ,

Fenntartó

közművelődési intézmények

A fejlődés eredménye óvodáskor végén


- 10 – A program kapcsolatrendszere ( Az éves munkatervben részletezve ) Az óvoda és a család Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítvve szolgálja a gyermekek fejlődését. A család és az óvoda között szimmetrikus kapcsolat van . Ez a korrekt partneri együttműködés elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése

érdekében . Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok

sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A szülő, a gyerek, a pedagógus együttműködésének, kapcsolattartásának formái: -

Családlátogatás

A családlátogatást a gyermek óvónői végzik, melyről feljegyzés is készül, ami a csoportnapló részét képezi. Ilyenkor készül el a gyermek anamnézise, mely a személyiség naplóba kerül. Célunk a gyermek közvetlen családi környezetének megismerése. Minden óvodába járó gyermekhez ellátogatunk a gyermek óvodába kerülésekor, illetve probléma esetén. Ennek konkrét időpontját előzőleg egyeztetjük a szülővel. Látogatásunk

során

igyekszünk

jó

hangulatú,

kötetlen,

interjú

jellegű

beszélgetést folytatni a családdal. -

Szülői értekezletek

Közös, intézményi szülői értekezlet után csoportokra osztódva tartjuk. Célja: információcsere, a közös döntések meghozatala. Évi 3-4 alkalommal történik, melyre minden szülő személyes meghívót kap, illetve a faliújság is mutatja a konkrét időpontot. Tartalmi tervezés a munkatervben. -

Nyílt napok

Célja: szülőkkel.

az

intézményben

folyó

munka

bemutatása,

megismertetése

a

A tanév elején, és végén történő bemutató foglalkozások által a

fejlődés csoportszinten és egyénenként is látható. -

Apák napja

Célja : Az édesapák bevonása az óvoda életébe. Tartalom: Közös sütögetés az udvaron, közös játék, ének, beszélgetés. -

Közös rendezvények, kirándulások

Célja: biztosítani a szülők számára az óvodai életben való aktív részvételt, illetve az élmények közös átélése. Nagyban erősíti a kohéziót, közelebb hozza egymáshoz a szülőket és óvodai alkalmazottakat, illetve az aktuálisan együtt dolgozókat. - óvodai ünnepek, jeles napok, nemzeti ünnepek, hagyományőrzés, kirándulások


- 11 –

Fogadó óra Célja: az egyéni beszélgetés lehetőségének megteremtése a szülővel, a gyermekét érintő kérdésekről ( fejlődési mutatók, nevelési tanácsok, problémák kezelése, egyéni kérések, speciális helyzetek megbeszélése

Az óvoda és a fenntartó kapcsolata

Célja: Biztosítja az intézmény anyagi hátterét, a zavartalan és jogszerű működést. Irányítja, szervezi az információ áramlását és a közös programokat. A kapcsolattartás formái: -

Képviselőtestületi gyűlések (az intézményt érintő témában, meghívás alapján )

- Munka megbeszélések -

Esetenkénti megbeszélések

Az óvoda és az iskola kapcsolata

Célja: Biztosítja a gyerekek zökkenőmentes óvoda-iskola átmenetét. Felméri a partneri igényeket. Megteremti az intézmények közötti pozitív pedagógiai kapcsolatot. A kapcsolattartás formái: -

Óvónői látogatás az 1. osztályban októberben – találkozás a volt nagycsoportos óvodásokkal. („Nyitogató”)

-

A nagycsoportosok látogatása a leendő tanító néni osztályában tavasszal

-

Tanító néni látogatása a nagycsoportban májusban, ismerkedés egymással, személyiségi lapok átadása, elemzése, megbeszélése. („Gergely

járás”) -

A pedagógusok látogatásai intézményi rendezvényeken, előadásokon, ünnepeken.

A megnövekedett bejárós létszám miatt, a gyerekek már nem egy iskolába mennek tovább tőlünk, ezért a kapcsolattartás formái eltérőek lehetnek. Az óvoda mindenképpen lehetőséget biztosít az iskolák számára a kapcsolat teremtéseknek, bemutatkozásoknak.


- 12 –

Az óvoda és a művészet színterei E program szükségessé teszi, hogy az óvoda kapcsolatot alakítson ki a környezetében működő kulturális intézményekkel, művészeti vezetőkkel. Velük együtt tudja elérni, hogy a magasabb szintű élmények eljussanak az óvodai művészeti nevelésben részesülő gyerekekhez.

    

bérlet vásárlása, helyben tartandó előadásokra néptánc oktatás ( az óvodában ) népi kismesterségek gyakorlása zenei, bábelőadások szervezése az óvodában kirándulások ( múzeumok, kiállítások, zeneiskola, skanzenek , stb.)

Az óvoda egyéb kapcsolatai

Idetartoznak

a

salgótarjáni

POK-kal,

a

Szakmai

Szolgáltató

Intézményekkel, utazó szakemberekkel, a Speciális Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal, az egészségügyi szakszolgálatokkal, a gyermek - és ifjúság

védelmi

intézményekkel,

az

egyházzal,

a

falugondnoki

szolgálatokkal való kapcsolat. A kapcsolattartás formái alkalmanként, aktuális események kapcsán:

-

rendezvények, értekezletek, konferenciák személyesen, e-mailben, telefonon, fax által, postai úton


- 13 – A program erőforrásai Személyi feltételek

Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az

ő

egyéni

érdekeit

szolgálják

mindazok,

akik

az

óvodánkban

pedagógusként, a pedagógus munkáját közvetlenül segítőként, illetve nem pedagógusi munkakörben alkalmazottként vesznek részt a nevelésben. Óvodapedagógusaink felsőfokú végzettségűek, akinek elfogadó, segítő, támogató attitűdje, személyisége, viselkedése, szakmaisága fontos feltétele az óvodai nevelés minőségének. Követelményünk és elvárásunk, hogy előítéletektől mentesen közeledjünk a különböző kultúrájú családokhoz /gyermekek anyanyelvének gyakorlása, szokások, hagyományok megismerése, ápolása /. Figyelembe vesszük a gyermeki esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosításának követelményét. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez speciálisan képzett szakemberek közreműködését vesszük igénybe. A dajka, mint a pedagógiai munka közvetlen segítője, éppúgy, mint az óvodapedagógus magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Nevelőmunkánk során a dajka és az óvodapedagógus tevékenységét összehangolttá kell tennünk. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseiről, módszereiről. A pedagógiai programnak megfelelően kell tevékenykedniük. Az együttműködés, a munkamegosztás tudatos folyamat, melynek tervét, a csoportnaplóban és az éves tervben jelenítjük meg. A nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája elengedhetetlen a feladataink megvalósításához. (konyhai kisegítő, karbantartó) A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli, akivel/akikkel az intézmény kapcsolatot létesít a különböző eseti eljárások kapcsán. Az óvodában dolgozók: Pedagógus 4 fő Pedagógiai munkát segítő dajka 2 fő Karbantartó 1 fő Összesen: 7 fő


- 14 – Tárgyi feltételek

Pedagógiai Programunk a kötelező eszközjegyzéken túl, a következő tárgyi felszereltséget igényli: -

a vonzó és esztétikus mesesarok kialakításához szükséges eszközök (párnák, mesekönyvek, polcok, illóolaj, mécses, függöny, stb. )

-

hangszerek ( ritmus,- és dallam hangszerek )

-

képalakításhoz szükséges eszközök ( színes ceruza, filctoll, zsírkréta, stb.)

-

plasztikai munkákhoz szükséges eszközök ( agyag, gyurma, színes papír, hobby-festék, kreativitást fejlesztő eszközök, stb.)

-

esztétikus ovigaléria eszközei (keretezett képek, polcok, stb.)

-

esztétikus élősarok eszközei (polcok, akvárium, terrárium, stb. )

-

különböző sportszerek ( babzsák , szalag , karika , stb. )

-

szerepjátékhoz szükséges eszközök ( jelmezek, ruhaneműk, kiegészítők, textíliák , stb.)

-

irodalmi nevelés eszközei ( fa-tv, meseház, bábok, mágneses tábla, stb.) Az óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges

tárgyi

feltételekkel.

Törekszünk

arra,

hogy

a

„Kötelező

eszközjegyzék”-nek megfelelően bővüljenek tárgyi feltételeink. Ehhez a költségvetési kereten túl felhasználjuk az óvoda alapítványainak bevételeit és a nyertes pályázatok többletforrásait is. Az óvoda épületét, udvarát, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyerekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését.

Lehetővé tesszük mozgás- és játékigényük kielégítését. A tárgyi

felszereléseket, amelyeket a gyerekek használnak számukra hozzáférhető módon és a gyerekek biztonságára való figyelemmel helyezzük el. Az óvoda biztosítja a megfelelő munkakörnyezetet az óvodás gyermekekkel foglalkozó külső partnereknek is. ( hitoktató, néptánc tanár, logopédus, stb.) -

Intézményünk 2 óvodai csoporttal

működik, összesen 50 (25+25 fő)

férőhellyel.


- 15 –

A csoportok kialakításának szempontjai

-

Az óvodások születési dátuma, a gyerekek optimális személyiségfejlődését befolyásoló tényezők, illetve szülői igények alapján állítjuk össze. (pl.: iskola kezdés várható ideje, egy faluból bejárók, TEGYESZ-es gyerekek egyéni, személyiségfejlesztő érdekei alapján történő elhelyezése, stb.)

-

A gyerekek többsége otthonról érkezik, de sokan jönnek most már a 2012ben, intézményen belül beindított bölcsődei csoportból is.


- 16 – III. A nevelés kerete

1. Az egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életviteligényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése, modellnyújtás. Feladatok: -

A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése

-

A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása

-

A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása

-

A környezeti ártalmak kiküszöbölése

-

A gyerekek testi épségének védelme, baleset-megelőzés

-

Az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásrendszerének kialakítása a differenciált életritmus figyelembe vételével

-

Mozgásos tevékenységek, séták, kirándulások szervezése

-

Mozgáskultúrájuk fejlesztése érdekében néptánc bevezetése

-

A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás megalapozása. (Szelektív hulladékgyűjtés, természetvédelem)

-

Gyümölcs- és zöldségnapok fontosságának kiemelése.

-

Dohányzás megelőzési programban való részvétel (6-7 éves gyerekek).

-

Együttműködés az óvoda orvosával, védőnőjével

Kialakítandó és rögzítendő szokások

Táplálkozási szokások:

-

Megfelelő mennyiségű folyadék biztosítása a nap bármely szakában. Gyümölcs napok szervezése a szülők bevonásával. Kulturált étkezési szokások biztosítása:

-

esztétikus, alkalomhoz illő teríték, helyes, korcsoportnak megfelelő evőeszköz használat, nyugodt étkezés, étkezés közbeni helyes viselkedés.

Segédkezés, majd önálló munkavégzés (naposi, és önkiszolgáló munka)


- 17 –

Higiénés szokások:

-

Étkezések előtt és után, egyéb szennyező tevékenységek alkalmával használják a mosdót, ügyeljenek ruhájuk tisztaságára.

-

Környezeti higiéné: allergén anyagokat kiszűrjük, lehetőség szerint megszüntetjük, vagy helyettesítjük természetes eredetű anyaggal

-

A betegségek megelőzése érdekében higiéniai szokásokat alakítunk ki Az időjárásnak megfelelő öltözködésre neveljük gyermekeinket

Öltözködés:

-

Kabátok, kinti cipők elhelyezése a külső öltözőben Váltó ruha elhelyezése az óvodai zsákban

Mozgás:

-

Szabad levegőn való tartózkodás Mozgásfejlesztő játékok használata Mindennapos mozgás

-

-

heti egy alkalommal „nagytorna” szervezése ▪

mozgásos játékok szervezése

▪

séták, kirándulások szervezése

Gyermek tánc (néptánc) bevezetése

Alvás, pihenés:

-

Nyugalom, csend, és jó levegő biztosítása Alvókák, otthoni alvást segítő játékok beengedése a csoportokba, a befogadás segítése

-

Tisztán tartható ágyak használata

Levegőzés:

- Szabadban történő tevékenységek szervezése ( testnevelési játékok, művészeti tevékenységek, stb.)

- Időjárástól függően az étkezések és foglalkozások szabadban történő szervezése ( étkezés, környezeti foglalkozások, stb.) Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde – Pedagógiai Program

- 18 – A fejlődés eredménye az óvodáskor végén -

A gyermekek szokásává válik a rendszeres, gondos, önálló tisztálkodás

-

A gyermekek természetes szükségletévé válik a rendszeres gyümölcs és zöldség fogyasztás igénye

-

Szükségleteiket képesek késleltetni

-

A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek

-

A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat

-

Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél

-

Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak

-

Önállóan töltenek vizet a kancsóból

-

Készségszinten használják a kanalat, villát és a kést

-

Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek

-

Étkezés közben halkan beszélgetnek

-

Teljesen önállóan öltöznek

-

A ruhájukat ki - begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik

-

Ruháikat esztétikusan, összehajtva a polcukra helyezik

-

A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani

-

Ügyelnek saját külsőjükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés

-

Ismeri és betartja a balesetvédelmi magatartásformákat

-

Vigyáz környezetének rendjére, tisztaságára

-

Ismeri a környezetünket és egészségünket károsító, ártalmas hatásokat (média, alkohol, dohányzás).


- 19 – 2 Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés és szocializáció biztosítása

Célunk : -

a gyerekek kiegyensúlyozott pszichés fejlődésének, a környezethez és a

közösséghez

való

alkalmazkodás

képességének

elősegítése,

illetve

a

konfliktushelyzet kezelése során történő alternatívák megismertetése. -

a szűkebb és a tágabb környezetükben eligazodó, önérvényesítő,

egészséges önbizalommal rendelkező, kapcsolatokat kialakító, együttműködő és alkalmazkodó gyermekek nevelése.

Feladatok:

-

Lelki egészségfejlesztés Óvodába lépés után családlátogatás szervezése a felvételt nyert gyerekeknél

-

Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése, a beszoktatástól az óvodáskor végéig

-

A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében

-

Az óvónő-gyermek kapcsolat mélyítése a gondozási teendők során Annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól

-

Közös élményre épülő, közös tevékenységek gyakorlása A természet szépségeire való rácsodálkozás, az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, tiszteletre és becsületre való hajlam kialakítása.

-

A gyermekekben megfelelő önfegyelem, önbizalom, önértékelés kialakítása

-

A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan A hátrányos helyzetű gyermekek nevelése megfelelő szakemberek közreműködésével, az esélyegyenlőség biztosítása.

-

Egyéni fejlődési ütemük figyelembe vételével szocializációjuk segítése A gyermekek minél gazdagabb kapcsolatrendszerének kialakítása A magyarság, a magyar nép kultúrájával, és hagyományaival való ismerkedés

-

Társas kapcsolatok nyomon követése, szociometriai felmérés készítése, értékelése


- 20 –

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén

-

Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés- és helyes cselekvés szabályainak betartása

-

Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek társaikkal

-

Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást

-

A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják Igényükké vált a tevékenységekben való részvétel és az együttműködés A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit

-

Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben Értékelik saját tetteiket és az eléjük tárt magatartási példákat Konfliktusos helyzetben képesek társaikkal egyezkedni Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket

-

Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre Megértik és tiszteletben tartják a társaik közötti különbözőségeket


- 21 – 3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés- és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés az egész nap folyamatában érvényesül. Komplex módon, sok beszélgetéssel, játékkal, a spontán helyzeteket is kihasználva gazdagítjuk óvodásaink kifejezőkészségét, szókincsét. Célunk: Olyan gyerekek nevelése, akik szabad önkifejezésre képesek, meg tudják fogalmazni élményeiket, tapasztalataikat, kialakul tanulási vágyuk, képességük, kreatív személyiségük. Az életkoruknak megfelelő beszédészleléssel, beszédmegértéssel, kifejezőkészséggel rendelkezzenek. Feladataink: -

A gyermekek értelmi képességeinek fejlesztése / érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, akarat, gondolkodás /

-

Szabad önkifejezés, közlési vágy, kapcsolatteremtési készség elősegítése.

-

A gyermekek kommunikációs, metakommunikációs képességének fejlesztése.

-

Szókincsbővítés, alapozó funkciók megteremtése

-

Anyanyelvi játékok alkalmazása

-

Sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosítása

-

Mindennapos mesehallgatás biztosítása, Színház-Bábszínház látogatás

-

Differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés.

-

Egyéni adottságok, hajlam, rátermettség, kiemelkedő képesség felfedezése

-

Biztonságos, ingergazdag környezet teremtése

-

Spontán és tervezett helyzetek teremtése

-

Pozitív mintaadás (javítgatás elkerülése)

-

A beszédfejlődésben lemaradt gyermekek szakszerű fejlesztés szakképzett logopédus által A fejlődés jellemzői óvodáskor végére -

Beszédük jól érthető, mondataikban megjelennek a főnevek, igék, melléknevek, számnevek

-

Megfelelő tempóban, hangnemben, hangsúllyal beszélnek kifejezve érzelmeiket, gondolataikat

-

Beszédükben megjelennek az elvont fogalmak, és az ok-okozati összefüggéseket jelölő szavak

-

Érdeklődést mutatnak az új, és ismeretlen kifejezések iránt

-

Szívesen nézegetik a könyveket, mesélnek a képekről, élményeiket képi ábrázolásban is megjelenítik

-

Kialakul nyelvi fejlettségük, írás, olvasás iránti érdeklődésük Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde – Pedagógiai Program

- 22 –

NAPIREND

A napirend kialakításában alapvető szempont a gyermekközpontúság és a rugalmasság. Az egész napot, minden, gyerekekkel együtt töltött percet áthat az anyanyelvi nevelés. 7.00. - 10.30.

Szabad játék a csoportszobában vagy a szabadban

Személyes percek, szabad játék, tevékenységekbe integrált egyéni és mikro csoportos tapasztalatszerzés: -

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

-


-

Mozgás

-

Testápolási, gondozási teendők

-

Tízórai

-


-

Ének, zene, énekes játék

-

Verselés

-

Mesélés, dramatikus játék

10.30. - 12.00. Szabad játék a csoportszobában vagy a szabadban -

Mikrocsoportos tapasztalatszerzés, kötetlen tevékenységek megvalósítása

-

Szabadon választott mozgásformák

-

Mesélés

-

Mozgás

-

Gyermektánc az udvaron

-

Hitoktatás

-

Néptánc ( lehetőség szerint – éves munkatervben szabályozva)

-

Részképességek fejlesztése egyéni formában

-


12.00. - 13.00. ebéd,( lehetőleg a szabadban), testápolási teendők 13.00. - 14.30. pihenés, alvás mesével, altatódallal 14.30. - 15.00. testápolási tevékenységek, uzsonna

15.00-17.00

Szabad játék a csoportszobában vagy a szabadban

- Mozgás - Részképességek fejlesztése egyéni formában Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde – Pedagógiai Program

- 23 – Az óvodai élet megszervezésének elvei A tevékenységekben megnyilvánuló fejlődés, a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósul meg. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott és megismert pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

IV. Szabad játék, tevékenységekben megvalósuló tanulás A játék az óvodáskorú gyermek legfőbb tevékenysége. Ez által szerez ismereteket, azaz tanul. A játék különböző fajtáinak gyakorlása, az abban való elmélyülés, nélkülözhetetlen alapja a gyermek optimális testi-lelki-pszichésés szociális fejlődésének. Személyiségformáló hatása: Gyakorlójáték: fejlődik nagymozgása, mozgáskoordinációja, finommotorikája, térészlelése, tapintásos észlelése, verbális készsége Szimbolikus szerepjáték: alakul szocializációs készsége, kommunikációja, erkölcsi, akarati tulajdonságai, kognitív képességei Konstruáló játék: alakul szem-kéz koordinációja, finommotorikája, térészlelése, alakés formaállandósága, rész és egész viszonyának észlelése, képzelete, kreativitása, vizuális memóriája Szabályjáték: fejlődnek kognitív képességei, formálódnak akarati tulajdonságai, szocializációs készsége Az eredeti programtól kissé eltérő módon, a tevékenységekben megvalósuló tanulás úgy valósul meg, hogy elpakoljuk a játékokat, (munka jellegű tevékenység beiktatása, figyelem elterelő lehetőség kizárása, balesetveszély elkerülése, stb.) és igyekszünk minden gyermeket bevonni a tevékenységbe, melyben fejleszteni kívánjuk a gyerekeket. Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde – Pedagógiai Program

- 24 – A gyermekek a tízórai előtti időszakban, a tevékenységek befejezése után előkészülnek a tízóraihoz. A tízórai utáni tevékenységet követően igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek, illetve legtöbbször a szabadba mennek az óvónőkkel és a dajkával. A tevékenységekben

megvalósuló

tanulás

egy

része

játékba

ágyazott,

kötetlen, de vannak kötelező, szintén játékba ágyazott tevékenységek is. ( E program szélesen értelmezi a tanulást. A gyermekek tevékenységeik, szabad játékuk során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általa fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Nem fér kétség ahhoz, hogy az óvodás gyermek értelmi képessége, képszerű, szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül fejlődik. Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magában foglalja. Az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedés-tanulás folyamatában jelentős szerepe van az óvónőnek, később pedig a társaknak is. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű,

elmélyült

gyermeki

játék

kibontakozását.

Mindezt

az

óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával,

támogató,

serkentő,

ösztönző

magatartásával,

indirekt

reakcióival éri el. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játék feltételei: hely, idő, eszköz, tapasztalat Az ideális hely megteremtéséhez játszósarkok, térelválasztók, paravánok állnak rendelkezésre. A tágas udvar is többféle lehetőséget kínál a jó játékhoz. Az elegendő idő biztosítása a spontán játék kibontakozásához a napirend szerint történik. Az irányított játéktevékenység magában foglalja a játékba integrált tanulást is. Eszközeink zöme tudatosan összeválogatott fejlesztőjáték, aminek révén a gyerekek egész személyisége fejlődik.

Az

óvónőkkel

való

közös játék, a

játékeszköz használatának közös megtanulása mélyíti a csoporton belüli gyermek-gyermek, illetve gyermek-felnőtt kapcsolatokat. Játékformák: (színlelő,

szerep,

barkácsolás),

gyakorló

játék,

fantáziajáték,

szabályjáték.

Ezen

konstrukciós bábozás,

játék,

szimbolikus

dramatizálás,

játékformák

minden

játék

alkotójátékok, korosztályban

fellelhetőek, a nagycsoportos körében azonban elvárható a magasabb szintű szerep-és szabályjáték. Szükségszerűen avatkozunk be a játékba, például, ha a gyermekek veszélyeztetik egymás testi épségét.


- 25 –

Feladataink

-

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása: légkör, hely, idő, eszköz,

-

tapasztalatszerzés, élmények

-

A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások

-

feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált

-

tanulás során

-

A 3-6/7 (8) éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának,

-

minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak

-

figyelembe vételével

-

A gyakorlójáték pszichés, megnyugtató hatásának érvényesítése

-

A gyermek beszédkészség fejlesztése a játékban

-

Az óvónő reflektív szemléletű jelenlétével, játéksegítő módszereivel folyamatosan fejlessze a gyerekek játéktevékenységét A fejlődés eredménye az óvodáskor végén

-

Örömmel, önfeledten játszik

-

A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül, együttesen részt venni egy azon játéktémában

-

Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték, szívesen vállal szerepet

-

Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák

-

Bonyolult építményeket képesek kreálni

-

Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására

-

Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok

-

Építmény lemásolására képes

-

Problémahelyzetben kreatív megoldásra törekszik

-

Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető


- 26 –

tanulás

Kedd

Rajzolás, festés,

Ének, zene,

mintázás, kézi

énekes játék,

munka

gyermektánc

Bibliai

tanulás

megvalósuló n megvalósuló

Hétfő

történetek ( katolikus )

Szerda

Csütörtök

Péntek

A külső világ Mozgás

Verselés

tevékeny megismerése

Rajzolás,

A külső világ tevékeny

Mesélés

megismerése

festés, mintázás, kézi munka


tanulás

A matematikai

megvalósuló

tevékenységekben tevékenységekbe tevékenységekben

Délutáni

Udvari

Délelőtti

Hetirend

érdeklődés

Mesélés,

Bibliai

felkeltése

dramatikus játék

történetek

(iskola

(evangélikus)

Ismerkedés az angol

Néptánc

nyelvvel

előkészítő)

A hetirend szervezésének elvei -

a gyerekek életkori sajátosságai

-

a gyerekek koncentrációs képessége

-

a gyerekek bioritmusa

-

a Pedagógiai Program feladatai

-

helyi adottságok

-

a foglalkozások kapcsolhatósága

-

szülői igények ( tájékoztatás arra az esetre, ha elvinné napközben a gyermeket az óvodából, illetve a fakultatív programok délután)


tevékenységek:

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

tevékenységek:

KÖTETLEN

KÖTÖTT

SZERVEZETI forma

A matematikai

Ének, zene, énekes

Mozgás

játék, gyermektánc

érdeklődés felkeltése

Rajzolás, festés,

Ének, zene, énekes játék,

mintázás, kézi munka

gyermektánc

A külső világ

Verselés,

tevékeny

mesélés

Verselés, mesélés

megismerése


- 27 –

tevékenységek

Ének, zene, énekes játék,

CSOPORTOS

tevékenységek tevékenységek

gyermektánc

szabott

EGYÉNRE

MIKRO

FRONTÁLIS

MUNKA formák

Mozgás

Verselés, mesélés

A matematikai érdeklődés felkeltése


Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Felzárkóztatás, tehetséggondozás esetén, illetve ha az adott téma megkívánja

Tanulási módszerek

- Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése

- Az óvodai tanulási folyamatok a gyermekek játékába, spontán tevékenységi formáiba ágyazottan jelennek meg, közvetett irányítással, bekapcsolódva a gyermekek játékába

- A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi és lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja

- A játékosság, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés, módszertani alapot képez

- A tevékenységekben megvalósuló tanulásnak fontos szerepe van a családi háttérnek, az önálló feladatmegoldásoknak, önellenőrzésnek, önértékelésnek Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde – Pedagógiai Program

- Törekednie kell az óvónőnek szakmai, módszertani kultúrájának kiművelésére, példaértékű magatartására

- A tanulás lehetséges formái az óvodában: a játékos, cselekvéses tanulás Alapelvek a tanulási folyamatok hatékonyságához

-

Minden gyermek, napi pozitív élményhez juttatása A sztereotip értékelés kerülése A jutalmazás sokféle módszere A tárgyi jutalmazás kerülése A büntetés teljes mértékű kerülése a tanulási folyamatban A vegyes korosztály pozitív hatásainak figyelembe vétele - 28 – A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

-

A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik.

-

A szociálisan egészségesen fejlődő, érett gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésére.


- 29 – Verselés, mesélés, dramatikus játék A tevékenység célja A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek

megalapozása

a

mágikussággal,

a

csodákkal

teli

meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Az önkifejezés elősegítése, gyermek saját vers- és mesealkotásának révén, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálásával. A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. Feladatok - mesesarok kialakítása - az irodalmi érdeklődés felkeltése - a felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása - a 3-6/7 (8) éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása - (mesélés, verselés, dramatikus játékok, bábozás) - a gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, -

dramatikus játékokkal

-

biztonságos önkifejezés megalapozása

-

a magyar kultúra értékeinek átörökítése

-

más népek kultúrájának, szokásainak megismerésére nevelés

-

a szülők nevelési szemléletének formálása

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén -

a gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat

-

várják, igénylik a mesehallgatást

-

szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosai és a maguk szórakoztatására is

- megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset és 15-20 mesét -

tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni

Az óvodás gyermekszámára a mese a csend szigete. Pihentet, szórakoztat, táplálja a képzeletet, segít az élmény feldolgozásában. A mesék gerincét a népmesék adják, de az igényes modern, kortárs és klasszikus mesék is helyet kapnak az anyaggyűjtésünkben. Fontosnak tartjuk, hogy a mesét többször meghallgatva különböző módszerekkel, eszközökkel dolgozzuk fel, mert ez erősíti a gyermekekben a mese pozitív személyiségfejlesztő hatását.


- 30 –

Lehetőséget teremtünk nap folyamán többszöri mesehallgatásra, illetve az önálló szöveg,- és mesemondásra. Kiscsoportban : - rövid, egyszerű állatos meséket - rövid verseket, verses meséket - láncmeséket - mondókákat ismertetünk meg a gyermekekkel. Középső csoportban: - hosszabb verseket, meséket tanulunk - önálló versmondásra ösztönözzük a gyermekeket - próbálkozunk a dramatizálással, bábozással Nagy csoportban: - több versszakos verseket - verses meséket - tündérmeséket, tréfás meséket ismerünk meg - hosszabb történeteket memorizálunk - dramatizálunk - egyéni mesemondásra ösztönözzük a gyermekeket - kitalált mesék, vagy történetek elmondására adunk lehetőséget A kisgyermek életkori sajátosságaiból adódóan versgyűjteményeinkben a rövid, tömör, színekkel teli verseket szedjük csokorba. Igyekszünk az évszaknak, ünnepeknek megfelelő irodalmi anyagot választani a foglalkozásokra. A játékos mozgással

összekapcsolt

mindennapjait.

mondókázás,

Fontosnak

tartjuk,

verselés

hogy

a

átszövi

a

gyermekek

családban

is

meséljenek,

mondókázzanak, verseljenek a gyermekeknek. Az óvodáskorúak irodalmi nevelésében a csupa ritmus, csupa játék, a gyermeki szemléletet sugárzó alkotásoknak van helye. A dramatizálás, bábozás formálja a gyermekek alkotó fantáziáját. Biztosítjuk

az

esztétikus

előadásmódja

lényeges,

ugyanakkor

nem

akadályozzuk meg a gyermekeket a belső képük alakításában, fantáziájuk szárnyalásában. gazdagítjuk.

Aktív

Irodalmi

és

passzív

élményeik

szókincsüket hatására

folyamatos

fejlődnek

alakítjuk

érzelmeik,

és

értelmi

képességeik, és erkölcsük. Minden évben mese-bérletet váltunk gyermeknek szánt színházi- és bábelőadásokra, ( Budapest, Vác), de bérleten kívüli előadásokat is látogatunk. Az

óvodába

meghívunk

vendégművészeket,

és

a

bölcsődésekkel

hallgatjuk, nézzük meg az előadásokat.


együtt

- 31 – Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A tevékenység célja

A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. A szülőföld értékeinek átörökítése Feladatok - a felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. - a 3–6/7 (8) éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása - a tevékenység szervezeti formáinak biztosítása - a gyermekek nyelvi képességeinek, ritmus és hallás készségeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal - népdal- és zenei anyagválasztás

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén - a gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat - a gyermekek gátlások nélkül, egyedül is tudnak énekelni - tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra - megkülönböztetik a zenei fogalom párokat - tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni - érzik az egyenletes lüktetést és dalok ritmusát - felismerik néhány hangszer hangját

A zenei nevelésnek a gyermek egész lényét át kell hatnia. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Az

ének-zene

komplexen

kapcsolódik

a

külső

világ

tevékeny

megismeréséhez. A megismert dalanyag sokirányú nevelő hatása mellett jól szolgálja a valóság hangulati elemeinek megéreztetését. A zenei nevelés a mesékkel,

versekkel

és

az

anyanyelvi

neveléssel

van

a

legszorosabb

kapcsolatban. A mondókák, a dalok szövegének hanglejtését, ritmusát


- 32 –

pontosan követik a gyermekdalok. Az új szavak a szókincset bővítik, a mozgással egybekötött cselekvések a szavak pontos megértését segítik. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös éneklés. Fontos, hogy a gyermekek felszabadultan énekeljenek. A környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés, örömet jelentenek a gyermekeknek, közben fejlődik esztétikai fogékonyságuk, zenei ízlésük, magatartási kultúrájuk, és mindennapi tevékenységüknek részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. Éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására napközben bármikor adódhat alkalom. Kiscsoportban legfontosabb feladatunk: -

a gyermekek figyelmének felkeltése, megfelelő hangmagasságú, tiszta énekléssel az egyenletes lüktetés megéreztetése.

-

éneklés egy- két gyermekkel

-

ölbeli játékokkal

-

höcögtetőkkel

-

kis hangterjedelmű gyermekdalokkal

-

mondókákkal

-

játékos, utánzó mozdulatokkal (helyben)

Középső csoportban feladatunk: -

játékos közös éneklés, kisebb csoportban

-

bábbal egyéni éneklésre serkentés

-

körbejárás elsajátítása

-

egyenletes lüktetés megéreztetése járással

-

akusztikus inger és a mozgás összekapcsolása (taps, dobbantás stb.)

-

utánzó mozdulatok, változatos sorformák játszása

Nagycsoportban feladatunk: -

a csoport tisztán énekeljen, az óvónő indítása után egyedül is

-

a tiszta éneklés javítása csoportban és egyénileg

-

merjenek önállóan dalt választani, egyedül énekelni

-

esztétikus kör alakítása, megtartása

-

nagy térben mozgó komplikáltabb mozgásformák elsajátítása ( pl. szerepcserés, párválasztós, sorgyarapodós játékok)

-

tempó és dinamika összekapcsolása

-

zenei kreativitás fejlesztése: karmesteres játékkal, mondókák dallamosításával, kérdés- felelet játékokkal stb.

-

nagyobb hangterjedelmű dalok, népdalok, énekes játékok megtanítása


- 33 –

Kiscsoportban a kezdeményezések kötetlenek. Középső-és nagy csoportban kötetlen és kötött foglalkozásokat tervezünk. Lehetőséget

teremtünk

arra,

hogy

két

szólamban

és

kánonban

is

énekeljünk a gyerekeknek Az élményt nyújtó közös ének- zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Folyamatosan bővítjük az ének-zenei eszközeinket / ritmus,dallamhangszerek, fejdíszek, néptánc ruhák, kendők, kalapok tárházát/, amelyeket a gyerekek szívesen használnak. Zenehallgatás alkalmával lehetőségünk van arra, hogy hangszeres zenei élményt nyújtsunk, alkalmanként más népek kultúrájából származó dalokat, zenei alkotásokat ismertessünk meg a gyermekekkel. Mindig az adott csoport fejlettségi szintjét figyelembe véve döntünk arról, hogy milyen formában valósítjuk meg a zenei nevelés feladatait. Szervezünk a gyermekeknek koncertlátogatásokat is, illetve az óvodában történő vendégművészek meghallgatását.


- 34 –

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A tevékenység célja A gyermekek élmény-és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermeke tér-forma-színgazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermekek számára. Feladatok -

a gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése

-

a 3—6/7 (8) éves korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése

-

a tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A fejlődés eredménye az óvodáskor végén

-

képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket

-

a gyermek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása

-

örül alkotásának és a közösen elkészített kompozíciónak

-

plasztikai munkáik egyéniek, részletezők

-

téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők

-

rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne

-

megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról

A rajzolással, mintázással, kézimunkával, barkácsolással a gyermekek élmény és fantázia világát gazdagítjuk, képi kifejezésüket, tér, forma, szín képzeteiket alakítjuk. Gondolkodásukat fejlesztjük, esztétikai érzéküket, érzékenységüket, szép iránti igényességüket, nyitottságukat folyamatosan formáljuk. Vizuális eszközeink felhasználásával állandó lehetőséget biztosítunk élményeik, gondolataik különböző technikákkal történő kifejezésére. Mintázás: homok, agyag, lisztgyurma, színes gyurma, gyúrt tészta Rajzolás: zsírkréta, porkréta, porpasztell, gioconda, ceruza, filctoll, Festés: nyomdázás, kézzel festés, szivacsfestés, vízfestés, tempera, olaj, textil, üvegfestés, Papírmunkák: origami, tépés, vágás, ragasztás, mozaikkészítés, negatív képkészítés, árnykép, intarzia Kézimunka: varrás, fonás, szövés, körmöcske, hímzés, fűzés


- 35 –

Segítséget nyújtunk egyéni elképzeléseik érvényesítéséhez, önkifejezésükhöz. A

szem-

kéz

formában önkifejezési

koordinációjukat,

fejlesztjük. vágyukat,

Olyan alkotó

finommotorikus

képességüket

élményeket

biztosítunk,

kedvüket.

Felfedeztetjük

változatos

amelyek a

segítik

gyermekekkel

környezetük szépségeit. Spontán alkotókedvükre építünk, ebből bontakoztatjuk ki a vizuális esztétikai alkotóképességüket, kerülve a siettetést. Példát mutatunk a gyermekeknek. A csoportszobában az eszközök elérhetőek a gyermekek számára. A nap bármely szakában rajzolhatnak, mintázhatnak, kézimunkázhatnak és barkácsolhatnak.

Bemutatjuk a műalkotásokat, a

népművészeti tárgyakat, akár eredeti, akár reprodukció formájában. Az elkészült műveket kiállítjuk az öltözőben elhelyezett faliújságon. Az aktuális témának megfelelően a legszebb gyermekmunkákkal díszítjük a „Bóbitások készítették”

faliújságunkat.

Rendszeresen

küldünk

gyermekrajzokat

kiírt

óvodás rajzpályázatokra. A tevékenység közben a gyerekek felszabadultan beszélgethetnek,

értékelhetik

egymás,

és

saját

munkáikat,

verselhetnek, mondókázhatnak.


énekelhetnek,

- 36 – Mozgás A tevékenység célja A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése, játékos formában. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének fejlesztése úgy, megmaradjon szabad mozgáskedve. Feladatok - a 3—6/7 (8) éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása - a különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásigényének kielégítése érdekében

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén -

a gyermekek szeretnek mozogni, kitartók a mozgásos játékokban

-

a gyerekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett, mozgása kialakult

-

ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni

-

betartják a szabályokat a különböző verseny-és ügyességi játékok során

-

tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni

-

szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni

-

tudnak helyben labdát vezetni

-

egészséges versenyszellemben képesek küzdeni

-

érdeklődik valamely sportág iránt

-

ismeri a jobb – bal kifejezéseket és alkalmazni is tudja A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi

szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek óvodáskor

kialakításának, a

mozgáskészségek

természetes

formálásának hely-,

tanulásának,

és

fejlesztésének

helyzetváltoztató

valamint

a

és

eszközei.

Az

finommotoros

mozgáskoordináció

intenzív

fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz


- 37 – szükséges

izomegyensúly

kialakulásában,

felerősítik,

kiegészítik

a

gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető

társas

viselkedés,

együttműködés,

kommunikáció,

problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket

legjobban

fejlesztő,

kooperatív

mozgásos

játékok

széleskörű

alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A mozgás fejlesztésének területei: Szabad játék kereteiben végzett mozgásos játékok: Mivel a gyermekek mozgásigénye eltérő, fontos, hogy az aktívabb mozgást és a nyugodtabb tevékenységet kedvelő gyermekek is megtanulják az egymáshoz való alkalmazkodást. A célunk az, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének,

érdeklődésének,

temperamentumának

legmegfelelőbb

tevékenységet. A 3–4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. A

csúszáshoz,

bújáshoz,

mászáshoz

szükséges

eszközöket

biztosítjuk

a

csoportszobában, illetve lehetőséget adunk az asztalok alatti bújócskázáshoz. 4–5

éves

korban

nagyobb

hangsúlyt

kap

a

szem-kéz,

szem-láb

koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. A koordináció fejlesztését szolgálják a célbadobó játékok, kugli, ugróiskola, ugrókötelezés, barkácsoló tevékenység is. Az egyensúly fejlesztésére a szabad játékban a különböző hinták, libikókák, a füles labda, a lépegető alkalmasak. A 5–6–7 éves korban a finommotorika fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. A játékban nagyon sok lehetőség nyílik ennek spontán fejlesztésére, például az ábrázolási technikák gyakorlása során, tépés, vágás, varrás, gyöngyfűzés vagy legózás, konstruálás stb. Kötelező mozgás: Heti egy alkalommal szervezzük a csoportszobában,-mezítláb-, jó idő esetén, az udvaron. A testnevelés foglalkozások során teremtünk alkalmat speciális

gyakorlatok

beiktatásával

a

testi

deformitások

megelőzésére

is

/lábboltozat erősítés, gerinctorna /. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben. Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde – Pedagógiai Program

- 38 –

Mindennapos mozgásos tevékenység A napirend fontos része, mely a gyerekek fejlettségétől függően 5-10 percig tart. Megalapozzuk azt az igényt, hogy rendszeresen mozogni jó és szükséges. Középpontban a mozgásos játékok állnak, melyek aktív pihenést jelentenek a gyermekeknek. Kiegészülnek a járás, futó és gimnasztikai gyakorlatokkal. Törekszünk arra, hogy minél többet tartózkodjunk a szabad levegőn, ahol a legjobban ki lehet használni a mozgásos játékok kooperatív, fejlesztő hatásait. A néptánc során megismerkednek a gyerekek speciális mozgásformákkal, különböző, gondolkodást, térbeli tájékozódást elősegítő koreográfiákkal, és a népzene, népdal, népi hangszerek olyan elemeivel, ami az óvodai zenei nevelésen túli, többlet ismeretet jelenti. A nyári időszakban két hetes úszó tanfolyamon veszünk részt, a gödi Termálfürdőben.


- 39 –

A külső világ tevékeny megismerése Lehetőséget biztosítunk a gyerekek számára, az őket körülvevő természeti és társadalmi környezet megtapasztalására, a tapasztalatok életkornak megfelelő feldolgozására. Az információ szerzés sokoldalú biztosításával gyarapítjuk az aktív és passzív szókincsüket. A tevékenység célja A szűkebb és a tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti- emberi- tárgyi világ értékei iránt. A környezet megismerése során a gyermekek mennyiségi,–alaki,– nagyságbeli,–tér,–és síkbeli szemléletének alakítása. A szülőföld és az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások szeretete és védelme. Feladat -

a 3-6/7 (8) éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása

-

a gyermekek kommunikációs képességének fejlesztése a közvetlen tapasztalat-és ismeretszerzés során

-

a tevékenység szervezeti formáinak biztosítása

-

a gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek fejlesztése a kortárs kapcsolatok és a környezet alakítása révén.

-

természetsarok kialakítása

-

környezetvédelmi ismeretek folyamatos és céltudatos átadása

-

tanulmányi kirándulás a szelektív hulladék lerakóhoz

-

környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására

-

séták, kirándulások, jeles napok szervezése:

-

október 4.- állatok világnapja: Bgy.-Vadaspark december 19.- madárkarácsony: etető kihelyezése március 22.- a víz világnapja: kirándulás a Bánki tóhoz április 22.- a föld napja: planetáriumi kirándulás május 18.- madarak, fák napja: állatkerti kirándulás június 5. környezetvédelmi világnap: séta, szemétgyűjtés


- 40 – Matematikai érdeklődés felkeltése A tevékenység célja 1. A számfogalom előkészítése, megalapozása ▪

mennyiségek összemérése hosszúság, magasság, szélesség, vastagság, bőség, tömeg, űrtartalom szerint

▪

halmazok összemérése, elemek párosítása. A válogatások során nyíljon mód párosításra, számlálásra, a több- kevesebb- ugyanannyi érzékeltetésére, gyakorlására.

▪

fedezzék fel a rész- egész viszonyát, a válogatások, mennyiségek bontása során

▪

játékos szituációban számoljanak, bontsanak, mennyiségfogalmuk egyéni fejlettségtől függően a 6-10- ig mozogjon.

▪

sorba rendezett elemek helye a sorban, sorszámok megértése.

▪

mérések különböző egységekkel, hosszúság, terület, tömeg, űrtartalom. 2. Tapasztalatszerzés a geometria körében

▪

szerezzenek tapasztalatokat gömbölyű és szögletes formákról, érzékeljék ezt testükön, tárgyakon.

▪

építsenek szabadon, és másolással különféle elemekből.

▪

alkossanak síkban is szabadon, szerezzenek tapasztalatokat, sík mértani formákról, fedezzék fel a rész- egész viszonyát.

▪

használják a logikai játékot, építsenek vele, fedjenek le felületeket. 3. Tájékozódás a térben és a síkban

▪

irányok azonosítása, megkülönböztetése.

▪

játékok során figyeljék meg ezeket tükörben, fedezzék fel a tükörkép, szimmetria érdekességét, játsszanak sokat a tükörrel.

▪

próbáljanak meg tájékozódni a labirintusokban is.

▪

fedezzék fel, hogy a sorozatok olyan rendszerek, amelyek mindennapi életükben is felfedezhetők. Hozzanak létre változatos sorozatokat játékokban színekkel, hangokkal, mozgással, formákkal. Feladat -

a gyermekek kommunikációs képességének fejlesztése a közvetlen tapasztalat-és ismeretszerzés során

-

a tevékenység szervezeti formáinak biztosítása

-

az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő anyagválasztás


- 41 – A fejlődés eredménye az óvodáskor végén ▪

logikus a gondolkodásuk, logikai következtetéseik életkoruknak megfelelő.

▪

problémamegoldó készségük jó.

▪

számfogalmuk 10es számkörben mozog.

▪

képesek halmazokat összehasonlítani, tulajdonság szerint szétválogatni

▪

helyesen értelmezik és használják az összehasonlítás megítélésének fogalmait: hosszabb- rövidebb, kisebb- nagyobb, több- kevesebb…

▪

ismerik az irányokat és helyesen értelmezik feladatvégzés során a térbeli irányokat.

▪

helyesen használják a névutókat, felismerik a sorba rendezés logikáját, azt képesek jól folytatni legalább három elemszámmal.

▪

az

alapvető

formákat

felismerik,

azonosítják:

kör,

négyzet,

téglalap,

háromszög. ▪

képesek részekből az egészet kirakni.

▪

ismerik az alapvető mértani testeket, azokat képesek felismerni és megnevezni (kocka, gömb, téglatest)

▪

van tapasztalatuk a tükörképről, szimmetriáról.

▪

azonosságokat, különbségeket képesek felismerni és megfogalmazni. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatokhoz juttatjuk a gyermekeket, melyeket tevékenységeikben alkalmazhatnak. A matematikai nevelés a külső világ megismerésének tevékeny része, az analízisszintézis,

konkretizálás,

elvonatkoztatás,

gondolkodási

műveletek

alkalmazásának gyakorlati lehetősége. A gyermekekkel a környező valóságot, a természet törvényszerűségeit és összefüggéseit ismertetjük meg. Megalapozzuk a logikus gondolkodást. Matematikai érdeklődésüket folyamatosan kielégítjük, élményeket, eszközöket biztosítunk a tapasztalatszerzéshez. Szemléletüket úgy formáljuk, hogy gondolkodási műveleteik, készségeik, képességeik, fejlődjenek. Megismertetjük gyermekeinket: mennyiségi viszonyokkal, a színekkel, halmazokkal, tő- és sorszámnevekkel, egyszerű labirintus játékokkal, ritmikus sorokkal, a pár fogalmával, variációs lehetőségekkel, egyszerű és bonyolultabb társasjátékokkal, névutókkal,

a

a

tükörkép

fogalmával,

kiterjedésekkel,

tér

és

a

relációkkal,

síkmértani

az

irányokkal,

formákkal

és

egyéb

gyűjtőfogalmakkal. A

gyermekek

folyamatosan

által

figyeljük

kezdeményezett ötleteiket,

játék

alakítjuk

kínálta

lehetőségekben

gondolkodásmódjukat.

A

matematikai nyelv használatával példát adunk a gyerekeknek, amellyel konkrét tapasztalataik megfogalmazására biztatjuk őket. Biztosítjuk a választás lehetőségét a különböző játéktevékenységekben, amelyekben lehetőséget adunk az önálló gondolkodásra, szabályalkotásra. Tudatosan figyelünk arra, hogy a gyermekek

találjanak

megoldásokat egy-egy számukra problémát jelentő

helyzetben. A differenciált fejlesztést mikro csoportos foglalkozás keretein belül valósítjuk meg. Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde – Pedagógiai Program

- 42 – A fejlődés eredménye az óvodáskor végén

-

a gyerekek tudják óvodájuk nevét, lakcímüket, szüleik pontos nevét és foglalkozását, munkahelyét

-

tudják saját születési helyüket, és idejüket különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségükben

-

ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat

-

ismerik a házi- és vadállatokat, madarakat, bogarakat ismerik környezetük növényeit, azok gondozását gyakorlottak

az

elemi

közlekedési

szabályok

betartásában

ismerik

közlekedési eszközöket

-

a tárgyakat megtudják számolni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, szín szerint

-

megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat

-

kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd

-

megszeretik környezetüket, védik, ragaszkodnak hozzá


a

- 43 – Néphagyomány-ápolás, népszokások Ez a program, az óvónő fontos feladatának tekinti a néphagyományőrzést, a népi kultúra ápolását, hogy a mai gyerekek is megtalálják benne a szépet, örömtelit és követendőt. A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban - Verselés, mesélés, dramatikus játék: -népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, találós kérdések - Ének, zene, énekes játék, gyermektánc -mondókák, énekes gyermekjátékok, körjátékok, népdalok, hangszeres népzene - Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka: -tárgykészítő népi játékok, sodrások, fonások, szövések, gyöngyfűzés, agyagozás, korongozás, mézeskalács sütés, nemezelés - A külső világ tevékeny megismertetése: -találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások - Mozgás: -ügyességi és sportjátékok, néptánc -

Mindezt áthatja az anyanyelvi nevelés: - nyelvi- és szójátékokkal, logopédiai fejlesztő eszközökkel, példaértékű pedagógusi, és pedagógiai munkát segítők beszédével

Az óvodában ünnepelhető jeles napok időrendben:

-

ovi - szülinap (szeptember 22.) Advent Mikulás (december 6) Luca nap (december 13) Betlehemezés (december 24) Karácsony (december utolsó nevelési napján) Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) Kiszézés (március elején) Húsvét (az első tavaszi nap-éjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap )

-

Május elseje ( 30-án) Anyák napja

(május első vasárnapja utáni hétfőn )

Apák napja ( június 2. péntekje ) Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde – Pedagógiai Program

- 44 –

Munkajellegű tevékenységek A tevékenység célja A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan képességek, készségek, kompetenciák, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Feladat

-

a különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, és azok feltételeinek biztosítása

-

saját és mások munkájának elismerésére nevelés a cselekvő tapasztalás lehetőségeinek biztosítása életkorukhoz mért munkalehetőség biztosítása nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése megfelelő eszközök biztosítása a munkafolyamat zökkenőmentes lefolyása érdekében

-

minden olyan munka elvégzése, melyhez kedvük van a gyermekeknek, és az nem veszélyezteti testi épségüket A fejlődés eredménye az óvodáskor végén

-

a gyerekek szeretnek közösen dolgozni örülnek, ha kötelességüket teljesítik önállóan, igényesen végzik a naposi munkát szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére örömmel segítenek a kisebbeknek szeretnek meglepetést készíteni a kisebbeknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak, más felnőtteknek

-

önkiszolgálóak

Az óvodás korú gyermek óvodai életében a munka jellegű tevékenységek, a kooperatív tanulási formán keresztül fontos szerepet kapnak. A gyermekek aktív részvételével, és érdeklődésével a munka jellegű tevékenységekben kreatívan fejlesztjük a gyermekek együttműködési készségét. A mikrocsoportos formában történő

munkamegosztás

munkavégzéshez

alapja

szükséges

a

projekt

attitűdök,

módszer

képességek,

alkalmazásának.

készségek

A

kialakítása

(kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) tevékenységeken keresztül történik. Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be, ezzel biztosítjuk a munka állandóságát és folytonosságát. Fontos, hogy a gyerekek a munka


- 45 – jellegű tevékenységeket, önként, örömmel végezzék. A munkafolyamat segítse a problémamegoldás, feldolgozás útját. Feladatunk, hogy a felelősi rendszer segítse a szervezési, és összedolgozási folyamatokban a tevékenységek kontrolálását. A tevékenységhez kapcsolódó, spontán beszédszituációkban megjelennek a különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, köszönés, dicséret verbális kifejezései), a munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak. A gyermek értékelése differenciáltan, konkrétan, reálisan, önmagához mérten történik. Önkiszolgáló munka Önkiszolgáló munkák:- öltözködés, vetkőzés, testápolás, mosdózás, étkezés. Az önkiszolgáló munka a gyermekek természetes, mindennapi szükségleteinek önálló

kielégítését,

valamint

környezetünk

rendjének

megőrzését

és

helyreállítását jelenti. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés munkát jelent a gyermek számára, az önkiszolgálás során képességek, kialakult szokások adják az alapját a naposi és egyéb munkáknak. Naposi munka A naposi munka közösségi megbízatás. A naposság feladattudatot feltételez. A naponta választott naposok feladatai lehetnek: az asztalterítő leterítése, az étkezéshez szükséges eszközök szétosztása, stb.. Óvjuk a naposokat attól, hogy egész nap készültségben legyenek! Alkalomszerű munka Célja, hogy a gyerekek minél nagyobb önállóságra tegyenek szert, egyszerű feladatok adásával. Egy részük szabályosan ismétlődik, más részük esetleges. Ezek lehetnek: 

teremrendezés



segítségnyújtás a felnőtteknek



megbízatások teljesítése



ajándékkészítés



segítségnyújtás a kisebbeknek, stb.

Évszakokhoz kapcsolódó munkák 

A környezeti témakörökhöz kapcsolódva kérjük őket különböző gyűjtő munkára.



Száraz gallyak felszedése, falevélseprés



Csíráztatás, rügyeztetés



Növények ültetése, gondozása, locsolása, stb. Növény és állatgondozás Csoportjainkban található cserepes virág, akváriumok, melyek gondozásához a gyermekek is segítséget tudnak nyújtani, pl. a halak etetése, viráglocsolás.


- 46 –

Tevékenységekben megvalósuló tanulás A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. Az óvodást a tanulásban természetes kíváncsisága, érdeklődése motiválja. A gyermekek

természetes

helyzetekben,

szereznek

ismereteket.

A

tevékenységeken

gyermeket

tevékenységi

keresztül vágya

játékosan

ösztönzi

a

tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb

felfedezéseket

tesz.

Felhasználja

már

meglévő

ismereteit,

kreatív

megoldásokat keres, így a gyermek önmagához képest fejlődik. Folyamatosan és fokozatosan várja az együttműködést, feladattartást és az irányíthatóságot. A tevékenységekben integrálódik a képességfejlesztés, rendeződnek a műveltségtartalmak,

ismeretek.

A

tanulási

folyamatban

érzelmeket

közvetítünk, az érzelmek bátor kinyilvánítására motiváljuk a gyermekeket. Az interaktív

közös

együttléttel,

szövegértés,

szövegalkotás

megalapozásával

fejlesztjük kompetenciáikat. Az ismeretszerzés óvodánkban komplex formában történik: - szokások alakítása, utánzással modellkövetés és magatartásformák fejlesztése - spontán, játékos tapasztalatszerzés - cselekvésen alapuló tanulás - gyermeki kíváncsiságra épülő ismeretszerzés - tapasztalatszerzés, megfigyelés, felfedezés - problémamegoldás fejlesztése Mindig

tartalmaz

választási

lehetőséget,

amely

a

gyermek

egyéni

érdeklődésére épít, és lehetőséget ad a szabad önkifejezésre. Személyre szabott, pozitív értékeléssel segítjük a gyerekek személyiségének kibontakozását. A különböző motiváló hatásokat megfelelő módon használjuk ki a gyermeki önfejlődés inspirálására. Támogatjuk az eltérő szükségletű gyermekeket az eltérő tanulási stílusok érvényesülésében. Így biztosítjuk az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését, a differenciálást, az érzelmi légkört, a játék elsődlegességét. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A fejlődés, folyamat jellegű, amely a gyermek óvodába fogadásával kezdődik. A 3-7 éves életszakasz feladatainak megoldása az életkori és egyéni sajátosságokból

kiindulva,

a

gyermekek

ismeretében

történik

úgy,

hogy

előkészítik a következő életszakaszt. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki, szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához:


- 47 – Az óvodáskorú gyermek érettsége Testi (biológiai, szomatikus) érettség: A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan

fejlett,

teherbíró.

Mozgása

összerendezettebb,

harmonikus

finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képest. Lelki (pszichés) működések érettsége: A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus eltérésnek, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. - a cselekvő- szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, szülei nevét, óvodáját felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri

a

viselkedés

alapvető

szabályait,

kialakulóban

vannak

azok

a

magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde – Pedagógiai Program

- 48 –

Szociális érettség: Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre, felnőttel és gyermektársaival. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Feladattudata

kialakulóban

van,

s

ez

a

feladat

megértésében,

feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb szükség szerint kreatív elvégzésében nyilvánul meg. Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.


- 49 –

ORSZÁGOS OVI TROPHY

A program célja: Ezen a napon együtt lenni az óvodába járó gyerekekkel és családjaikkal. A nap folyamán a részükre változatos, de kihívást is jelentő családi program szervezése, melynek során együtt túráznak, feladatokat oldanak meg, kézműveskednek, művészi élményben részesülnek.

Feladat: •

Olyan programok szervezése, melyek vonzóak, életkori sajátosságoknak megfelelnek

•

ingyenes szolgáltatás biztosítása, mely minden család számára elérhető

•

gyerek-gyerek; szülő-gyerek; szülő-szülő; családok-intézmény közti kapcsolat erősítése

•

az intézmény népszerűsítése

Várható fejlődési eredmény:

•

a gyermekek személyiségének sokoldalú fejlődése

•

tájékozódó képesség fejlődése

•

versenyszellem kialakulása a gyerekekben

•

a családi programok népszerűsödése az intézményben


- 50 OVI-ZSARU AZ ÓVODÁBAN-BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM

A program célja: Az óvodáskorú – elsősorban nagycsoportos – gyermekek biztonság érzetének segítése, erősítése. Feladata: •

az egyéni ismeretek feltérképezése az áldozattá válással kapcsolatosan

•

az életkori sajátosságnak megfelelő, és szintű információk átadása a témában

•

a gyermek ismereteinek bővítése a témakörök feldolgozásával

•

az ok-okozati tényezők feltárása

•

pozitív viselkedés minta nyújtása

•

a negatív viselkedés elítélése

•

a büntetés, mint fegyelmező eszköz céljának megértése

Várható fejlődési eredmény:

•

a gyermekek személyiségének sokoldalú fejlődése

•

helyes magatartás-és viselkedés normák kialakulása

•

a magabiztosság erősítése a gyermekekben

•

az etikai értékrend kialakulása

•

a helyes erkölcsi normák kialakulása és követése


- 51 –

SZÍNHÁZ AZ ÓVODÁBAN A program célja: -

az intézményünkbe járó gyermekek színházi élményhez juttatása, a kényelmes, biztonságos és megszokott óvodai környezetben.

-

sokoldalú személyiségfejlesztés

-

színház kedvelő emberek nevelése

-

színházi előadás szervezése költséghatékony módon

-

kapcsolatok kialakítása az utazó színházakkal

Feladata: -

nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése

-

korosztálynak megfelelő, minőségi és aktuális témájú előadások biztosítása

-

közösségi nevelés és egyben találkozási lehetőség biztosítása is a csoportok (Napocska, Felhő, bölcsisek) számára

-

pszichés segítségnyújtás, a felszabadulás érzésének biztosítása a visszahúzódó, bátortalanabb gyerekeknek

-

a különböző műfajok és színházak megismerése (bábozás, bűvészet, interaktivitás, modern és klasszikus stílusú témák, előadásformák)

-

a katarzis biztosítása

-

érzelmi nevelés a mese, a tánc, a zene, a költészet és a valóság összeolvadásával, a varázslatok átélésével

-

gondolkodás fejlesztés (intelligencia, fantázia, stb.)

Várható fejlődési eredmény: -

a gyerekek világnézetének formálódása

-

képessé válnak mélyebb összefüggések megértésére

-

jobban megismerik magukat a szereplők sorsából és a színpadi helyzetekből

-

erőt meríthetnek saját gondjaik megoldásához

-

az olvasás megszerettetése

-

empatikussá nevelődés

-

a szókincs bővülése

-

elmélyíti emberismeretüket

-

esélyteremtés arra, hogy boldog emberekké nevelődjenek Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde – Pedagógiai Program

- 52 –

MUZSIKA AZ ÓVODÁBAN

A program célja: -

az intézményünkbe járó gyermekek zenei élményhez juttatása, a kényelmes, biztonságos és megszokott óvodai környezetben.

-

sokoldalú személyiségfejlesztés

-

a zene iránt érdeklődés felkeltése, zenekedvelő emberek nevelése

-

zenei koncertek szervezése költséghatékony módon

-

kapcsolatok mélyítése a zenei előadókkal

Feladata: -

nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése

-

korosztálynak megfelelő, minőségi és aktuális témájú előadások biztosítása

-

a zene befogadására való képesség kibontakoztatása

-

zenei képességek fejlesztése

-

közösségi nevelés és egyben találkozási lehetőség biztosítása is a csoportok (Napocska, Felhő, bölcsisek) számára

-

a különböző zenei stílusok megismerése

-

hangszerek nevének, hangjának, megszólaltatásának megismerése

-

esztétikai élmény nyújtása

-

érzelmi nevelés a zene, a harmónia, z akusztikus effektek által

-

a figyelem és a fegyelem fejlesztése

Várható fejlődési eredmény: -

a gyerekek világnézetének formálódása

-

képessé válnak a zene befogadására

-

a hangszereket szerető, azokon majd muzsikáló emberek nevelődése

-

a zene megszerettetése

-

a szókincs bővülése -

esélyteremtés arra, hogy boldog emberekké nevelődjenek Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde – Pedagógiai Program

- 53 –

BOLDOGSÁGPROGRAM AZ ÓVODÁBAN A program célja: A pozitív pszichológia eredményeire építve adjon ötleteket és módszertani segítséget a boldogságra való képesség fejlesztéséhez az óvodás korosztály számára. Feladat: „Arra törekszünk, hogy a Boldogságórák derűs és élménygazdag feladatai, játékai, valamint gyakorlatai fokról fokra kibontakoztassák a derűt és életszeretetet. Gyermekeink így a jövőbe vetett hittel, bátran járják végig a felnőttséghez vezető utat, majd boldogságra képes emberré válhatnak.” Prof. Dr. Bagdy Emőke, a Boldogságóra program fővédnöke Várható fejlődési eredmény: -

csökken a gyerekek szorongása

-

nő a gyerekek önbizalma

-

a gyerekek kiegyensúlyozottabbá válnak

-

a gyerekek az iskolában jobban teljesítenek

A Boldogságórák célja: NEM problémamentes életmodellt állítani a gyerekek elé, hanem bemutatni,

hogy

lehet

könnyebben

szembe

nézni

a

kihívásokkal,

megbirkózni a problémákkal, valamint a személyiség egészének sokoldalú fejlődésére adjon lehetőséget. A Boldogságórák témái: 1. Megbocsátás 2. Célok kitűzése és elérése 3. Testmozgás 4. Boldogító jócselekedetek 5. Fenntartható boldogság 6. Kapcsolatok ápolása 7. Apró örömök élvezete 8. Optimizmus gyakorlása 9. Boldogságfokozó hála 10. Megküzdési stratégiák Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde – Pedagógiai Program

- 54 – IV.

A program dokumentumai:

IMIP BECS A mindennapi élettel kapcsolatos aktualitások Reszort szerinti dokumentumok A nevelőmunka tervezése: csoportnapló, tematikák, heti tervek Foglalkozás vázlatok Személyiségnapló Személyiség jellemzések Felvételi-előjegyzési napló Felvételi-mulasztási napló Étkezési nyilvántartó Értékelő dokumentumok Gyermekvédelmi dokumentumok Jegyzőkönyvek, jelenléti ívek, meghívók, értesítők Évzáró műsorok, ünnepségek forgatókönyvei A vezető ellenőrzési bejegyzései

Cél:

o o o o o

a törvényi előírásoknak való megfelelés tervezett, tudatos munkavégzés követhető, ellenőrizhető és értékelhető folyamatok saját munkánk segítése naprakész állapotok


- 55 –

V. Gyermekvédelem Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának szemléletében az óvodai nevelést

alapvetően

a

gyermekközpontúság

kell

hogy

jellemezze,

ennek

megfelelően az óvodai nevelés a személyiség teljes kibontakoztatására törekszik, a családi nevelést kiegészítve , a gyermekeket óvja-védi-neveli, szocializálja, figyelembe véve egyéni fejlődésük eltérő ütemét. Minden óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése. Köteles tiszteletben tartani a gyermek személyiségét, és családja világnézetét, értékrendjét nem kényszerítheti rá senkire az óvodában, vallási, világnézeti kérdésekről nem foglalhat állást nevelőmunkája során. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. Törvény rendelkezései az irányadóak. Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése. Az óvodai nevelés folyamatában a gyermeki jogok tiszteletben tarása, védelme, erősítése, érvényre juttatása. A gyermeknek joga van: 

A nevelési és oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák. Óvodai napirendjét életkorának megfelelően alakítsák ki (játékidő, levegőztetés, pihenőidő, étkezés, testmozgás).



A gyermek emberi méltóságának és személyiségének tiszteletben tatása érdekében

nem

vethető

alá

embertelen,

fenyítésnek, zaklatásnak, idetartozik

megalázó

büntetésnek,

testi

az étel erőltetése, a levegőztetés

megvonása is. A gyereket közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti. 

A gyerek joga, hogy képességének, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.



Vallási vagy világnézeti, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, fogyatékossága, egészségi állapota nem sérthető.



A gyerek nevelése és oktatása az intézmény pedagógiai programja alapján történik, mely szerint az ismeretek közlését, átadását tárgyilagosan és többoldalúan kell megvalósítani. Biztosítani kell a foglalkozásokon való részvételét.



A gyerek cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát az óvoda nem korlátozhatja, de a gyerek ezen jogának gyakorlása közben nem veszélyeztetheti saját, illetve társai, az óvoda alkalmazottainak egészségét, testi épségét. Nem akadályozhatja viselkedésével a többiek művelődéshez, fejlődéséhez való jogát.


- 56 – A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozójától csak a saját érdekében, törvényes, meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag

anyagi

okokból

fennálló

veszélyeztetettség

miatt

nem

szabad

családjától elválasztani. A gyermeki jogok védelme: a gyermeki jogok védelmére köteles minden olyan természetes és jogi személy, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, a gyermek ügyeinek intézésével foglalkozik. Célunk: A prevenció, az óvodába járó gyerekek esélyegyenlőségének növelése, a gyermeki jogok és érdekek érvényesítése, testi- lelki egészségüknek és a családban történő nevelésüknek elősegítése, szükség szerint segítségnyújtás, valamint együttműködés a különböző intézményekkel és szakemberekkel. Feladatunk:

-

A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek és családok segítése. A gyermekek fejlődését korlátozó ártalmak kiszűrése, külső speciális szakemberek bevonásával / logopédus, Pedagógiai Szakszolgálat /.

-

Külső segítőkkel, gyermekvédelmi szervekkel, intézményekkel való kapcsolattartás, együttműködés.

-

A társintézményekkel való kapcsolattartás mélyítése / bölcsőde, szomszédos iskolák, óvodák/a prevenció minden gyermekre való kiterjesztése. Veszélyeztetett gyermek Olyan

magatartás,

mulasztás,

vagy

körülmény

következtében

kialakult állapot, amely a gyermek testi- értelmi- érzelmi vagy erkölcsi fejlődősét gátolja vagy akadályozza. Hátrányos helyzetű gyermek ( Gyvt.67/A§ ) Az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

a)a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy

a

családba

fogadó

gyámról

–

önkéntes

nyilatkozata

alapján

–

megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

b)a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde – Pedagógiai Program

- 57 – gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,

c)a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható,

hogy

a

gyermek

a

településre

vonatkozó

integrált

településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy

félkomfortos,

komfort

nélküli

vagy

szükséglakásban,

illetve

olyan

lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű

a)az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az a)-c)pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll

b) a nevelésbe vett gyermek, c) az

utógondozói

ellátásban

részesülő

és

tanulói

vagy

hallgatói

jogviszonyban álló fiatal felnőtt. A

gyámhatóság

a

rendszeres

gyermekvédelmi

kedvezményre

való

jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi

kedvezményre

való

jogosultsággal

egyező

időtartamra

–

megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. A

hátrányos

vagy

halmozottan

hátrányos

helyzet

fennállásának

megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben a meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg. Kiemelt gondozást igénylő gyermekek fejlesztése A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fogalmát a Nkt. 4. § 13. pontja határozza meg. Ez a gyűjtőfogalom a különleges bánásmódot igénylő gyermeket, e csoporton belül a sajátos nevelési igényű gyermeket és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdőt, valamint a kiemelten tehetséges gyermeket foglalja magában. Utóbbi körbe sorolandó az, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Sajátos nevelési igényű gyermeknek minősül az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde – Pedagógiai Program

- 58 –

zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartás-szabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének felvállalásával esélyegyenlőséget teremtünk az óvodába járó gyermekek közt. A sajátos nevelési igényű gyermekek jogai: A

sajátos

nevelési

igényű

gyermek

különleges

gondozás

keretében,

állapotának megfelelő pedagógiai és speciális irányú ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Amennyiben a gyermek tankötelezettségét sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtől, amelyben az 5. életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődését biztosító, fejlesztő felkészítésben vesz részt. A képzési kötelezettség a tankötelezettség fennállásának végéig tart, idejének meghosszabbításáról a szakértői és a rehabilitációs bizottság dönt. A sajátos nevelési igényű gyermek szüleinek joga és kötelessége: A szakértői vélemény eredménye alapján gyermekét a megfelelő nevelésioktatási intézménybe írassa.


- 59 – VI. Az intézmény integrációs programja Célunk: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szellemében a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek: 

esélyegyenlőségének növelése,



a hátrányok csökkentése,



egyéni szükségleteinek megfelelő speciális fejlesztése,



az iskolai életmódra és az életpálya-építésre való felkészítés.

Feladatunk: A valamilyen hátránnyal küzdő gyermekek számára speciális 

személyiségfejlesztő,



tehetséggondozó,



felzárkóztató programok szervezése.

Területei: Az integrációs programunk tartalma kiterjed az óvodai nevelés mindazon területeire, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. 1. szervezési feladatok 2. a nevelőtestület együttműködése 3. a pedagógiai munka kiemelt területei 4. a gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladatok 5. együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel 6. óvoda – iskola átmenet támogatása 7. szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés 8. intézményi önértékelés, eredményesség Szervezési feladatok 

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása, valamint teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása érdekében kapcsolatot építünk ki - a védőnői hálózattal, - az e területen működő civilszervezetekkel.



Beiratkozáskor fokozottan figyelünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos eloszlására az óvodai csoportok kialakításánál.



A gyermekek minél kevesebb óvodai hiányzása érdekében - szülői értekezleteken, - egyéni beszélgetések alkalmával alkalmazzuk a meggyőzés pedagógiai módszerét. Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde – Pedagógiai Program

- 60 – VII. A nevelőtestület együttműködése Óvodánk nevelőtestülete és alkalmazotti közössége rendszeresen tart nevelőtestületi értekezletet, szakmai megbeszéléseket melyeken elemezzük az egyes gyermekek fejlődését, az alkalmazott pedagógiai módszereket és a további feladatokat. Pedagógiai munka kiemelt területei A gyermekek óvodai felvételétől, óvodai életének megkezdésétől kezdve a következő pedagógiai eljárásokat alkalmazzuk: - Anamnézis felvétele az óvodába lépéskor - Tudatosan tervezett munkával segítjük - Egészséges életmód, egészségtudat, egészséges táplálkozási szokások kialakítását - Szeretetteljes légkörben segítjük az intézményes nevelésbe való beilleszkedést, érzelmi nevelést és szocializációt. - Értelmi fejlesztést. - Anyanyelvi nevelést. Szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszédészlelés fejlődését. - Hátrányos helyzetű gyermek differenciált fejlesztését, egyéni bánásmóddal az esélyegyenlőség megteremtését. A gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladatok

- Az óvoda gyermekorvosa és védőnője rendszeresen vizsgálja a gyerekeket. Ezeken a szűrővizsgálatokon felhívják a figyelmet az esetleges problémákra, a vélhetően szükséges egyéni, illetve szakorvosi vizsgálatokra.

- A szülői értekezletek témái közé beépítjük a tanácsadás lehetőségét a védőnők bevonásával.

- A szociális hátrányok csökkentése érdekében lehetőséget teremtünk a gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételére. Aktív kapcsolatot tartunk a szociális ellátórendszerrel. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelése, hátránykompenzációja érdekében kapcsolatot építünk az alábbi szervezetekkel: 

Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat



Védőnői hálózat



Szakmai szolgáltatók



Civilszervezetek


- 61 – Célunk,

hogy

e

szervekkel

való

együttműködés

eredményeképpen

az

esélyegyenlőségi pedagógiai célok megvalósuljanak. A különböző partnerekkel és szervezetekkel való kapcsolatunk, közös munkánk, erőfeszítésünk hozzásegíti a családokat és a gyermekeket a hátrányok csökkentéséhez, az életesély növeléséhez. Óvoda – iskola átmenet támogatása

-

Az iskolai életmódra való felkészítés során fokozott hangsúlyt fektetetünk a képességfelmérés (4 éves kori mérés) eredményeire, és az abból adódó feladatok figyelembevételével - a motivációra, - a minél sokoldalúbb ismeretszerzési lehetőségre, a gyakorlás biztosítására a tanulási képességek megalapozása érdekében, - a tudás és az alkotóvágy kialakítására, erősítésére a minél gyakoribb pozitív megerősítés módszerével.

-

Szülői értekezleten, egyéni megbeszéléseken iskolákkal közösen tanácsadással segítjük a szülőket az iskolaválasztásban.

-

A gyermekek számára iskolalátogatást szervezünk. Az iskolákkal kapcsolatot tartunk, és információt cserélünk a gyermekek haladási üteméről. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés

o

Az intézményi közösségi életbe való beilleszkedés megkönnyítése érdekében, nyílt napokat szervezünk a gyermekeknek, ahol a szülők ismerkedhetnek az óvodával, és az itt folyó pedagógiai munkával.

o

Minden szülővel személyes, közvetlen kapcsolatot alakítunk ki annak érdekében, hogy - a szülők kérdéseikkel, bizalommal forduljanak a pedagógusokhoz és az intézmény vezetőjéhez, - megismerjük a családok szokásait, értékrendjét a gyermek szociális hátterét, - közös rendezvényeinken minél többen vegyenek részt, - bekapcsolódjanak az óvoda életébe.

o

A gyerekekről személyiségfejlődési naplót vezetünk, amelyben az óvodába érkezéstől folyamatosan rögzítjük fejlődésüket. Ebbe a szülők fogadóórán betekinthetnek.

o

A tájékoztatás alapjául - a fejlesztési napló bejegyzései, - a gyermek alkotásai, - a nyílt foglalkozásokon való részvétel lehetőségei szolgálnak. Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde – Pedagógiai Program

- 62 –

Intézményi önértékelés, eredményesség Évvégi beszámolók alapján A 2015. szeptemberében létrehozott BECS alapján Az IMIP-je alapján A tanfelügyelet által elvárt szempontok alapján


- 63 –

VIII. Érvényességi rendelkezések

A Helyi Óvodai Nevelési Program érvényességi ideje: 1999. szeptember 1.-től visszavonásig. A Helyi Óvodai Nevelési Program érvényességi ideje: 2004. szeptember 1.-től visszavonásig.

A Helyi Óvodai Nevelési Program érvényességi ideje: 2010. szeptember 1.-től visszavonásig. A Pedagógiai Program érvényességi ideje: 2013. szeptember 1.-től visszavonásig. A Pedagógiai Program érvényességi ideje: 2016. szeptember 1.-től visszavonásig. A Pedagógiai Program érvényességi ideje: 2017. augusztus 1.-től visszavonásig. A Pedagógiai Program felülvizsgálatának és módosításának indokai: 1. Kötelező: -

jogszabályváltozás

-

fenntartó által meghatározott feladatváltozás

2. Lehetséges: -

sikeres innováció eredményeinek beépítése

-

minőségfejlesztési munka eredményeinek beépítése, illetve kevésbé eredményes elképzelések elhagyása

- nevelőtestületi javaslat - partneri igények változása A Pedagógiai Program nyilvánossága:

-

a bejáratnál lévő szülői faliújságon

-

www.szenteovi.hu honlapon


- 64 – IX. Legitimációs záradék 1. A Program szakértői véleményezője:

Etesi Tivadarné, szaktanácsadó

1999. március 18.

Radicsné Pintér Ilona, szaktanácsadó

2004. július 30.

2. A programmal egyetértését kinyilvánította: Szilfainé, Bernáth Mária (SzMK képv.)

1999. március 3.

Maszlikné Illés Ágnes

2004. május 30.

Supák Anett

(SzMK képv.)

(SzMK vezető)

2010. június 29.

Szűcs Zsanett (Szmk vezető)

2013. augusztus 30.

Hugyecz Zsófia és Bihariné Kovács Mária (SzMK)

2016. szeptember 21.

Hugyecz Zsófia és Polónyi Csilla

2017. július 31.

3. A programot elfogadta : Napköziotthonos Óvoda, Nógrádmarcal nevelőtestülete Napköziotthonos Óvoda, Szente nevelőtestülete

1999. szeptember 27.

Bóbita Óvoda, Szente nevelőtestülete

2004. május 30.

-a nevelőtestület részére történő átadás dátuma: Bóbita Óvoda, Szente nevelőtestülete -a nevelőtestület részére történő átadás dátuma: Bóbita Óvoda és Bölcsőde, Szente nevelőtestülete -a nevelőtestület részére történő átadás dátuma: Bóbita Óvoda és Bölcsőde, Szente nevelőtestülete -a nevelőtestület részére történő átadás dátuma: Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete -a nevelőtestület részére történő átadás dátuma: Szentei Bóbita Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete -a nevelőtestület részére történő átadás dátuma:

2004. május 14. 2010. június 29. 2010. május 19. 2013. augusztus 30. 2013. augusztus 29. 2013. szeptember 1. 2013. augusztus 31. 2016. szeptember 9. 2016. szeptember 21. 2017. július 31. 2017. szeptember


1.

A Szentei Bóbita Óvoda. és Bölcsőde Pedagógiai Programja * 2017

Recommend Documents