Nagyító alatt: Földrengés elleni védekezés

28 oldalas színes szakmai folyóirat  Megjelenik évente 10 alkalommal

IV. évfolyam  III. szám

A tervezés, a kivitelezés és a beruházás-lebonyolítás során bekövetkező hibák elkerülése és kezelése 2017. április

ACÉLGERENDÁK KÖZÖTTI VASBETON ÁTHIDALÁSOK ÉS MEGHIBÁSODÁSUK A TSZSZ MŰKÖDÉSE SORÁN TAPASZTALT ÉPÍTŐIPARI PROBLÉMÁK

Nagyító alatt: Földrengés elleni védekezés

-, H Ő - É S F Ü S T E ÓTLÓ LVE P G ZE LÉ

TŐ C

SA TO R

N

UNIÓS FINANSZÍROZÁSBÓL MEGVALÓSULT BERUHÁZÁSOK UTÓLAGOS ELSZÁMOLÁSI VITÁI A FENNTARTÁSI IDŐSZAKBAN

ÁK

R TE

VE

Z

ÉS ÉSI

KIVIT

ELEZÉSI HIBÁI

ÚJ KIVITELEZÉSI ELŐÍRÁSOK 2017-BEN

A-TÓL Z -IG EGYETLEN KÉPZÉSEN

Kijelenthetjük, hogy 2017. január 1-jén a kivitelezőcégek számára rég nem látott jelentőségű jogszabálycsomag lépett hatályba, amely az egyszerű bejelentés kiterjesztésén túl alapjaiban átalakította a kivitelezési tevékenység előírásait. • Gyökeresen megújult a kivitelezési dokumentáció követelményrendszere. • Szigorodtak a munkaterület átadásának-átvételének feltételei. • Megjelentek a kivitelezői kötelező felelősségbiztosítások részletszabályai. • Változott a pótmunka és a többletmunka fogalma. • Jelentősen megnőtt a tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat szerepe. • A keletkező építési-bontási hulladék naprakész nyilvántartásával bővült a felelős műszaki vezetők feladatköre. • Pontosításokat vezettek be az e-napló vezetésében. Legújabb képzésünk a leghatékonyabb megoldás az új előírások mindenre kiterjedő megismerésére kivitelezőcégek vezetőinek, illetve felelős műszaki vezetőknek.

A KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG ÚJ ELŐÍRÁSAI 2017

EGÉSZ NAPOS GYAKORLATI KÉPZÉS KIVITELEZŐCÉGEK ÉS FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐK RÉSZÉRE Időpont és helyszín:

Előadók:

2017. április 11. 9:00-16:00, CEU Konferenciaközpont

Dr. Hegedűs Annamária Okleveles építészmérnök, szabályozási szakjogász, építész tervező és felelős műszaki vezető

Miért érdemes részt vennie gyakorlati képzésünkön? • Rendszerezzük valamennyi új kötelezettséget, amelyet kivitelezőként be kell tartania. • Választ kaphat egyedi kérdéseire is – bármilyen típusú kivitelezés kapcsán. • Minden előadást interaktív workshop követ a gyakorlati problémák megvitatására.

Fischer Tamás Igazságügyi szakértő, építési műszaki ellenőr, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tagja

Jelentkezés és további információ: (1) 273 2090 [email protected] www.forumakademia.hu

Képzésünkre a mellékelt jelentkezési lapon is jelentkezhet!

SZERKESZTŐI LEVÉL

Tisztelt Olvasónk!

TARTALOM

2017. ÁPRILIS

2

Földrengés… Már a gondolata is elborzasztja az embert. Környezeti katasztrófák sora veszélyezteti az élő és élettelen környezetünket. Épületeink földrengés elleni méretezésével, a szükséges védekezéssel, óvintézkedésekkel azonban életek menthetők meg, csökkenthető a személyi és vagyoni kockázat. A jogszabályi környezet előírja az épületek szabvány szerinti méretezését, lássuk azonban, hogyan valósul meg mindez a hazai gyakorlatban. Cikkünkben a földrengés kockázati tényezőit és a tartószerkezeti méretezés alapelvét ismertetjük. Egyéb műszaki és jogi témájú cikkeink a hónapban:  Légpótló-, hő- és füstelvezető csatornák tervezési és kivitelezési hibái  Acélgerendák közötti vasbeton áthidalások és meghibásodásuk  A TSZSZ működése során tapasztalt építőipari problémák  Uniós finanszírozásból megvalósult beruházások utólagos elszámolási vitái a fenntartási időszakban Bízom abban, hogy e havi lapszámunk is értékes szakmai információkkal szolgál Önnek! Budapest, 2017. április

Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) 273 2090, 273 2091 Fax: (1) 468 2917 Web: www.forum-media.hu

ISSN 2415-9018 Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Malustyik Orsolya Layout / Repro: Sebeszta Péter Korrektor: Szaniszló Judit

www.epitesi-hibak.hu

MUNKATERÜLET Földrengés elleni védelem DIAGNÓZIS Acélgerendák közötti vasbeton áthidalások és meghibásodásuk

20

IRATTÁR A TSZSZ működése során tapasztalt építőipari problémák

22

FELELŐSSÉG Uniós finanszírozásból megvalósult beruházások utólagos elszámolási vitái a fenntartási időszakban – Avagy bátor vagy botor, aki igényt érvényesít?

ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK

A betontechnológus válaszol

Malustyik Orsolya főszerkesztő

Kérjen személyre szabott hirdetési ajánlatot, és az Ön igényeihez igazítva megvalósítjuk elképzeléseit!

6 15

24

Üdvözlettel,

Hirdesse cégét, termékeit, szolgáltatásait, weboldalait szaklapjainkban, online felületeinken vagy konferenciaszponzori csomagjaink segítségével!

TERVEZŐASZTAL Légpótló-, hő- és füstelvezető csatornák tervezési és kivitelezési hibái

Az alábbi elérhetőségeken keresse hirdetésszervezőnket: Barna Attila hirdetésszervező Tel.: +36 1 273 2090 / 113 Mobil: +36 30 693 1230 Fax: +36 1 468 2917 E-mail: [email protected]

Termékfejlesztési vezető: dr. Pőcze Edina Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla

ÉPÍTÉSI HIBÁK A WEBEN

Látogassa meg weboldalunkat a www.epitesi-hibak.hu címen, ahol a nyomtatott lapban feldolgozott témákhoz kapcsolódó kiegészítő szakmai anyagok, elektronikus segédletek, mintadokumentumok, jogszabálygyűjtemény áll előfizetőink rendelkezésére.

A SZAKLAP A TELJESÍTÉSIGAZOLÁSI SZAKÉRTŐI SZERV SZAKMAI AJÁNLÁSÁVAL KÉSZÜL.

Előfizetés: [email protected] Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu

Nyomdai kivitelezés: Gelbert ECO Print Kft. Felelős vezető: Gellér Róbert

Hirdetési információ: Barna Attila E-mail: [email protected] Mobil: 06 (30) 693 1230

Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható.

1

TERVEZŐASZTAL

Légpótló-, hő- és füstelvezető csatornák tervezési és kivitelezési hibái A tűzvédelmi teljesítményjellemzővel rendelkező légpótló-, hő- és füstelvezető csatornákra vonatkozó előírások az új OTSZ hatályba lépésével megváltoztak. Az építész tervezőnek a megváltozott előírásoknak megfelelően kell a gépész, a tartószerkezeti és a tűzvédelmi szakági tervezőket koordinálni. Ahhoz, hogy ez a koordináció megfelelő szintű legyen, az építész tervezőnek kellő ismeretekkel kellene rendelkeznie. Sajnos ez nem mindig valósul meg, mert általánosságban azt gondolják, hogy ez tűzvédelmi kérdés, és mint ilyen a tűzvédelmi szakági tervező felelőssége.

Az Étv. 33. § értelmében pedig „A tervező felelős: a) az általa készített építészeti–műszaki dokumentáció (ideértve a kivitelezési dokumentációt is) aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért, ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért, ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért, b) az építészeti–műszaki dokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért, d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.” Egy légpótló-, hő- és füstelvezető csatorna megtervezésének számos vonzata lehet, amelyet ha a tervezés során nem veszünk figyelembe, a kivitelezési fázisban nehezen vagy egyáltalán nem tudjuk megfelelően orvosolni a hibát. Az építész tervezőnek olyan műszaki megoldást kell a terven feltüntetnie, amelyre van piaci forgalomból beszerezhető minősítésekkel rendelkező termék. Az ilyen légcsatornák vonatkozásában nagyon sok

2

2017. április

minősítésbeli kötöttség van, pl. maximált keresztmetszeti méret, alak, a rögzítés módja, a tűzvédelmi burkolat helyigénye stb. Nem elég rábiggyeszteni a tervre a tűzvédelmi tervező által megadott elvárt tűzvédelmi teljesítményt. Annak megfelelő kielégítéséhez kapcsolódóan minden vonatkozását le kell tudni ellenőrizni. A tervezés bemenő adatai, vizsgálandó kérdéskörei: • Milyen típusú légcsatornáról van szó? Légpótlóról, hő- és füstelvezetőről? • Függőleges vagy vízszintes nyomvonalú-e a csatorna? • Mi a tűzvédelmi kockázati osztálya a létesítményünknek, amelyben a csatorna halad? • Milyen szerkezeteken keresztül halad át a csatorna? Van annak tűzvédelmiteljesítmény-követelménye? • Csak azonos tűzszakaszon halad a csatorna, vagy áthalad más tűszakaszokon keresztül is? • Mihez lehet a légcsatornát rögzíteni? • A választott műszaki megoldásnak mekkora a helyigénye? • A légcsatorna kialakítására vonatkozó minősítések alapján milyen keresztmetszeti korlátok vannak? • Kell-e a füstcsappantyút beépíteni? • Az átvezetéseknél kell-e tűzvédelmi lezárásokat készíteni? A tervezési, koordinációs munkát a Hő- és füstelvezetés TvMI (Tűzvédelmi Műszaki Irányelv) nagyban tudja segíteni. Jó figyelembe venni a lezárások kapcsán a Tűzterjedés elleni védelem TvMI-t is (www.katasztrofavedelem.hu). A szakági feladatok a következők: • építésztervező: koordináció, szakági tervek összehangolása, építési termékek, szerkezetek feltüntetése a tervrajzokon; • tűzvédelmi tervező: a csatornák típusának, tűzvédelmi teljesítményjellemzőjének, valamint az átvezetéseknél szükséges lezárásoknak a meghatározása; • gépész tervező: az elszíváshoz szükséges keresztmetszet méretezése; • tartószerkezeti tervező: a fogadószerkezet megfelelő tűzvédelmi teljesítményének ellenőrzése, szükség esetén a megfelelő kiegészítő tartószerkezeti elemek megtervezése. Az építész tervezőnek ellenőrizni kell tudnia, hogy a szakági tervezők megadták számára az összes szükséges bemenő


1. táblázat: Hő- és füstelvezető berendezések követelményei

adatot, amely alapján – geometriájában, szükséges helyigényének megfelelően – kiválaszthatja a leggazdaságosabb műszaki megoldást. A követelményeket az 1. táblázat szemlélteti. A tervezésnél a legalapvetőbb hiba az szokott lenni, hogy nem adják meg helyesen a tűzvédelmi teljesítményjellemzőjét a csatornának. Sok esetben például csak annyi van a terven, hogy 90 perc. Légcsatornahálózat-tervezési peremfeltételek: • a hő- és füstelvezetés megfelelő működéséhez a tervezés során a hő- és füstelvezetéses légutánpótlás légcsatornahálózatának nyomásvesztesége is figyelembe veendő; • a légcsatorna-hálózat a lehető legrövidebb legyen, a legkevesebb iránytörés alkalmazásával; • a légbevezető nyílás csappantyúja automatikus működésű legyen, depresszív jellegű hő- és füstelvezetés esetén a rugó vagy súlyterheléses megoldás is elfogadható. A légcsatornák a füstszivárgás ellen szigeteltek legyenek. A szigetelés olyan legyen, hogy az elszivárgó levegő teljes mennyisége ne legyen több a legtávolabbi szinten megkövetelt hozam 20%ánál. A gyűjtő légcsatornákban depres�szió uralkodjon. A TvMI segítséget nyújt továbbá abban is, hogy az eltérő alkalmazási területekhez mely vizsgálati szabványok által minősített rendszerek alkalmazhatóak. A három alapvizsgálat a következő: • MSZ EN 1366-1:2015 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata. 1. rész: Szellőzővezetékek

• MSZ EN 1366-8:2005 Épületgépészeti

berendezések tűzállósági vizsgálata. 8. rész: Füstelvezető csővezetékek • MSZ EN 1366-9:2008 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata. 9. rész: Önálló tűzszakaszok füstelvezető csatornái Az alapvizsgálat MSZ EN 1366-1 szerint minősített rendszernek egy tűzeset során funkcióval nem bíró szellőzővezeték tűzgátló kialakítása alkalmas. Ebben az esetben „mindössze” az a cél, hogy a tűzeset által okozott alakváltozások, hősugárzási és hővezetési hatások következtében vagy egyszerűen a szellőzőnyílásokon keresztül a tűz és a füst ne terjedjen át a szomszédos tűzszakaszba. A vonatkozó irányelveket lásd a tűzterjedés elleni védelemmel foglalkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben! Egy tűzeset során funkcióval rendelkező légcsatornák tűzgátló kialakításával az előzőektől eltérő vizsgálati (MSZ EN 1366-8 vagy MSZ EN 1366-9) szabványok foglalkoznak. Ezek a légcsatornák egy tűzeset során vagy a tűz- és füst eltávolításában, vagy a friss levegő utánpótlásának biztosításában vesznek részt. A két szabványos vizsgálat között az a különbség, hogy az MSZ EN 1366-8 szerint vizsgáltak alkalmazhatóak idegen tűzszakaszon át vezetett légcsatornák esetén, míg az MSZ EN 1366-9 szerint vizsgáltak csak azonos tűzszakaszban haladó légcsatornák esetében. Az MSZ EN 1366-8 szerint vizsgált csatornák minden alkalmazási területhez megfelelőek. Amikor a tervező a kiviteli terveken feltünteti (kiválasztja) az építési termékek

3

TERVEZŐASZTAL

típusát, figyelemmel kell lennie az azok minősítéseiben foglaltakra is. A tűzvédelmi burkolatok esetében pl. a minősítésekben benne van, milyen minősítéssel rendelkező légcsatornákon alkalmazhatóak. Ezeket egymással kompatibilis módon kell kiírni, ügyelve a méretkorlátokra. Ha megvan a nyomvonal és a keresztmetszet, meg kell vizsgálni a helyigényt, hogy vízszintes és függőleges értelemben hol fog haladni a csatorna. Ez két okból fontos. Egyrészről: hogy tudjuk, hogy azokon a szerkezeteken, amelyeken keresztül halad, van tűzvédelmi teljesítményük, mert akkor annak megfelelően kell kialakítani az átvezetést. Másrészről: hogy a falon vagy födémen csak akkora áttörés legyen, amely a légcsatorna tűzvédelmi szigetelésével együtt a tűzvédelmi lezárást is meg tudja oldani. Egy vasalt födémen utólagosan, statikai szempontból is nagyon nehéz akár több négyzetméteres áttöréseket vágni. A tartószerkezeti tervezésnél ezeknek a konkrét helyét és méretét már figyelembe kell venni. Amennyiben az átvezetéshez kialakított áttörés nem elég pontos méretű, elnagyolt, kiegészítő tűzvédelmi lezárásokra is szükség lehet. Ezek természetesen drágák, arról nem is beszélve, hogy nem mindig találunk megfelelő minősítésűeket. A légcsatornák átvezetésénél a minősítések jellemzően beton, tégla, gipszkarton falakra vonatkoznak. Hiába van egy tűzvédelmi teljesítménnyel bíró szendvicspanelünk, ha azon nem vezethetünk keresztül ilyen szerkezeteket, mert nincsenek megfelelő lezárásokra (tömítésekre) minősítések, a megfelelést nem fogjuk tudni igazolni.

Még egy hibalehetőségről

Ha már tudjuk a típust, méretet, helyet, átvezetéseket, egy bakit még elkövethet a tervező: ha nem ellenőrzi azt, hogy mihez fogja a csatornákat rögzíteni. A szerkezetet, amihez rögzíteni kívánja, három szempontból kell vizsgálnia: 1. a szerkezet teherhordó képessége megfelelő-e, 2. a szerkezet tűzállósági teljesítményét befolyásolja-e a csatorna többletterhe, 3. a szerkezet tűzállósági teljesítménye legalább megegyezik a csatorna percben kifejezett tűzállóságával. Egy 60–90 perces csatornát nem rögzíthetünk egy 15 perces trapézlemez-

4

2017. április

hez, mert a csatornának állékonynak kell maradnia. Ebben az esetben a tartószerkezeti tervezőnek a csatorna megfelelő tűzállósági teljesítmén�nyel rendelkező tartószerkezetét is meg kell terveznie!

Kivitelezési hibák

A kivitelezési hibák nagyon sokszor arra vezethetőek vissza, hogy egy ilyen elszívó rendszert egyszerre több kivitelező cég szokott elkészíteni, egymás hibáit és a tervezési hibákat nem felismerve, egymásra mutogatva. Nem tisztázott, kinek mi a felelőssége, kinek kell pl. a tűzvédelmi lezárásokat elkészíteni, a szerkezetépítőktől a megfelelő munkaterületet átvenni stb. A másik gyakori hiba, hogy nem ellenőrzik a minősítésekben foglaltakat – egyrészről a kivitelezésre vonatkozóan, másrészről pedig a megkívánt műszaki paramétereket illetően. A 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól alapján a beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzőknek, a tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzőknek és a tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzőknek tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkezniük, amelynek számát az elektronikus építési naplóban is fel kell tüntetni. Ez adott esetben 3 szakvizsgát

is jelenthet, de ha pl. hegeszteni is szeretnének, akkor a hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők tűzvédelmi szakvizsgáját is le kell tenni. A beépítésre kerül építési termékek, szerkezetek megfelelőségét az elektronikus építési naplóban a munkára szerződött kivitelezőnek a vonatkozó teljesítmény-nyilatkozatok és minősítések feltöltésével kell tudni igazolni. Nem elég arra hivatkozni, hogy ez volt a terven. Beépítés előtt minden esetben ellenőriznie kell, hogy az igazolások, minősítések rendelkezésre állnak-e, érvényesek-e, és tartalmazzák-e azt a tűzvédelmi teljesítményt, amely a terven szerepelt! A gyártók alkalmazástechnikai útmutatóiban és a minősítésekben foglaltakat pedig maradéktalanul be kell tartani. Eltérő tűzállósági teljesítmény azonos anyaghasználat mellett például eltérő sűrűségű rögzítést igényelhet. Nem szabad emlékezetből dolgozni, s ha csak a tűzvédelmi burkolatot készíti egy cég, olyan munkaterületet (légcsatornát) szabad csak átvennie a másik kivitele-

zőtől, amely a szükséges paraméterekkel és minősítésekkel bír. Fontos kiemelni, hogy 2015. március 5. után az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel (a továbbiakban: TMMK) kell rendelkeznie • az 5 szintesnél magasabb lakóépületek, • az 1 000 m2-nél nagyobb közösségi épületek, • az 1 000 m2-nél nagyobb ipari épületek, • a 3 000 m2-nél nagyobb mezőgazdasági épületek, • a 2 000 m2-nél nagyobb tárolási épületek vagy • speciális építménynek minősülő közúti alagút, valamint felszín alatti vasút esetében. Ez azt jelenti, hogy a kézikönyv készítője is feltárhat problémás eseteket, valamint a későbbi átalakítások során is csak megfelelő minősítések és dokumentálás mellett lehet üzemeltetni ezeket a védelmi célú berendezéseket. Az OTSZ 18. melléklete értelmében továbbá ezeket a rendszereket folyamatosan ellenőrizni, karbantartani szükséges, amelynek során ugyancsak szembesülhet a kivitelező egy helytelenül kivitelezett szerkezet problémájával. 

Lestyán Mária építész tervező szakmérnök

2. táblázat


Lektorált szakmai cikk.

5

MUNKATERÜLET

Földrengés elleni védelem A sajtóban olvasott vagy a televízióban látott földrengési katasztrófák megdöbbentik az embereket, egy átélt földrengés pedig maradandó rossz emlékeket hagy az átélőben. A legtöbb ember azonban elfelejti a rosszat, és ezért a következő földrengésig igen sokszor megfeledkezik a földrengés elleni szükséges védekezésről. Pedig gondos, megfelelő előzetes óvintézkedésekkel a földrengés okozta anyagi és emberéleti kockázatot jelentősen le lehet csökkenteni, ha nem is lehetséges teljes biztonságú védekezésről beszélni. A földrengéskárok rendszerint a tartószerkezetek károsodása, és az épületek e miatti összeomlása következtében jönnek létre. Most a földrengési kockázati tényezőit és a tartószerkezeti méretezés alapelvét kíséreljük meg bemutatni – kritikai szemlélettel nézve a mai védekezési módokat, különös tekintettel a hazai helyzetre.

A földrengés és a földrengésmérnöki fogalmak

A tartószerkezetek méretezésére történt első mérnöki próbálkozások kb. 250 évesek, és a mérnöki méretezés kora mintegy 80–100 évre tehető. Így a mérnöki méretezés alapját képező mérnöki tudomány viszonylag fiatal, és számos kérdése még ma is megoldatlan. A mai, korszerűnek tekintett méretezés alapelve az, hogy abszolút biztonság nem létezik, a méretezésnek mindig van valamekkora „K” kockázata. A kockázat fordított arányban van a biztonsággal, így pl. a zérus kockázat teljes biztonságot jelentene, az egységnyi kockázat pedig biztos tönkremenetelt. A méretezés vezérelve az, hogy a kockázat mindig kisebb legyen egy Kelőírt kockázati értéknél. A kockázat legnagyobb értékét a költségminimum alapján állapítják meg. Ez azt jelenti, hogy (jó kivitelezést feltételezve) minél erősebbre (azaz költségesebbre) készítik a teherhordó szerkezetet, annál jobban csökken a kockázat. A szerkezet összköltsége a megvalósítási költség és a kár, ill. a javítási költség összege. E költségösszegnek van egy minimuma, és ez a költség optimuma. Itt meg kell említeni, hogy az emberélet e számításban az átlagos életkor alatt termelt, egy átlagfőre eső nemzeti jövedelem összegével van számszerűsítve.

6

Bizonyos építési költség alatt biztos a tönkremenetel, így az ilyen kockázatértelmezésnek csak ennél nagyobb biztonságnál, ill. kisebb kockázatvállalás mellett van értelme. A földrengés kialakulhat vulkáni tevékenység vagy nagy meteorbecsapódás miatt is, de legnagyobbrészt a földkéreg természetes mozgása az oka. A földrengésvédelemben a kockázat nehezebben becsülhető, mint az egyéb terhelési esetekben, mert még sok mindent nem tudunk a földkéreg belsejének viselkedéséről. Ha megtekintjük a föld felületét kiterítve mutató földrengés-gyakorisági térképet, akkor azon a nagy szeizmikus mozgást mutató szakaszok – ahol gyakori a nagy földrengés – kijelölik a kontinentális táblák határvonalait. A határvonalak környékén az egyik tábla alányomódik a másiknak, és közben szakaszos megcsúszások, töredezések állnak elő. Ezek a hatások okozzák e területeken a nagy földrengési aktivitást. E mozgások azonban távolabbi területekre is hatnak, ahogyan a földrengéshullám végigszalad a földkéregben. Ahol a törésvonalak menti súrlódás kimerülőben van, ott ennek hatására előbb-utóbb csúszás következhet be. Ez földrengést okozhat az intenzív földrengészónák területén kívül is, de kisebb intenzitással.

A földrengés erősségének mérésére két fogalmat használnak. Egyik az „M” magnitúdó, amely Richtertől származik. Ez a fészekmélységben lévő kipattanási hely az ún. hipocentrumban kipattant energia logaritmusával arányos. A maximális magnitúdó M = 9 körüli, ez jelenti a földkéreg teljes eltörését. (A korunkig észlelt, ill. mért értékek általában 9 alatt voltak.) A másik mérőszám a Mercalli– Cancani–Sieberg nevű kutatók által bevezetett, és azóta többször módosított I0 intenzitás, amely a bekövetkezett kárral mutat tapasztalati arányosságot. Az intenzitási skála 0-tól 12-ig terjed. A 3 alatti magnitúdójú rengés csak műszeresen érzékelhető (ember által alig), az I = 12 epicentrális intenzitás pedig az M = 9 magnitúdó értéknek felel meg. Korábban az MKS (KGST) volt érvényes, ma pedig az EMS (európai) skála hatályos. Az intenzitási értékelés hátránya, hogy a károknál nem tudják figyelembe venni azt, hogy pl. az összedőlt épületet méretezték-e földrengésre vagy sem, és ha igen, akkor mekkorára. A hipocentrumból a föld felületére húzott normális a földfelszínt az epicentrum pontban döfi. Az intenzitás az epicentrumtól távolodva haranggörbe szerint csökken. Ugyanazon magnitúdóhoz kisebb fészekmélység esetén kisebb hatástáv és nagy intenzitás, míg nagy mélység esetén

2017. április

nagyobb hatástáv, de kis intenzitás tartozik. Az epicentrális intenzitás és a magnitúdó közötti, megközelítő hazai összefüggést az 1. ábra tünteti fel. (A fekete pontok a nagyobb európai rengések.) Az epicentrumtól távolodva az intenzitás csökken. A magnitúdókhoz tartozó energiaértékekből kiderül, hogy a korábban etalonnak tekintett 1940. évi El Centro (USA) rengés az 1995. évi japán Kobe-ban történt rengéssel kb. azonos energiájú volt, és mindkettő energiaszintje az atom és a hidrogénbomba energiamennyisége közötti.

1. ábra: Közelítő összefüggés az „M” magnitúdó és az „I0” intenzitás között


A földrengés hatásai

A földrengés a földkéregben hullámként terjed, a földkéreg felszínén rezgőmozgást hoz létre. A térszín horizontális mozgását a nagyobb sebességű longitudinális, a vertikálisat a tranzverzális hullám okozza. A földrengés ideje jobb talaj esetén 20–30 másodperc (sec), a gyengébb talaj esetében ennek 2–3-szorosa. Említsük meg az 1985. évi mexikói rengést, mely a felszínen 0,17 g maximális gyorsulást, és 21 cm-es elmozdulást mutatott. Megemlíthető, hogy e földrengés során körülbelül 300 db 10–15 emeletes épület dőlt össze, és 18 000 ember halt meg. A súlyos károsodást az okozta, hogy Mexikóváros egy része vízzel telített gyenge, lágy talajon áll. Az ilyen talaj lefékezi a földrengési hullámokat, melyek így kis helyen adják le az energiatartalmukat, és így felerősödik a rengés hatása. (Emlékeztetőül: a tömeg gyorsulással való szorzata az erő, és ez töri el az épületeket.) A földrengések gyakorisága függ a helytől, és a nagyobb rengések ritkábban lépnek fel a Georisk Kft. kutatásai alapján. A magyarországi közepesgyenge szeizmikus aktivitás mintegy tízszerese az angliainak, és körülbelül az USA keleti része aktivitásának felel meg. Elgondolkoztató lehet, hogy időnként egy-egy

földrengés a szokottnál is jóval nagyobb pusztítást végez. Úgy tűnik, hogy még nem ismerjük teljesen a rengések tulajdonságait, és az építmények válaszának egyes kérdéseit. Tekintsünk át ezek közül néhányat! A Kobe-i rengés 1995-ben nagy pusztítást végzett a földrengésre méretezett japán létesítményekben. Ennek egyik valószínű oka az volt, hogy a rengésfészek a város alatt volt, és emiatt az egyidejűleg érkezett függőleges lökőerő a vízszintesnek a kétszeresét érte el a szokásos 20–70% helyett. A másik ok pedig az egylábú rendszerű magasút tönkremenetelében az volt, hogy a 2,7 m átmérőjű vasbeton köroszlopok igen sűrű hosszvasalásának kihajlását a nagy sugarú kengyelek nem voltak képesek megakadályozni, a hosszvasak kihajlottak, ezzel a teherbírás felére csökkent, miközben a függőleges erő kétszeresre növekedett.

A földrengés okozta károk és okaik áttekintése

Ebben a fejezetben a Magyarországon előfordulható földrengési épületkárok okait, és a kármegelőzés szempontjait fogjuk áttekinteni. A földrengéskár-fajtákat szerkezettípusonként külön tárgyaljuk.

7

MUNKATERÜLET

1. Falazott épületek földrengéskárai • A falak, falpillérek ferde, sokszor átlós nyírási repedései a horizontális erőhatások következtében. Ha a falazó-habarcs szilárdsága kisebb a falazóelemek szilárdságának a felénél, akkor a nyírási törés a habarcsban jön létre, a törésvonal lépcsős, és a szerkezet a rengés után állékony képes maradni. Ha viszont a habarcsnak a szilárdsága megközelíti a falazóelem szilárdságát, akkor a ferde repedés átmetszi a falazóelemeket is, és a ferde repedés mentén a pillér felső része lecsúszhat, az épület összedől. Védekezés: a falazóelem szilárdságánál jóval kisebb szilárdságú habarcs használata. • Az abroncsolás (pl. vasbetonkoszorú) nélküli épületek falai oldalirányban eldőlhetnek, kiborulhatnak, és ez az épület összeomlását okozhatja. Ez a kártípus főleg a koszorú nélküli földszintes épületek jellegzetessége. Akkor is elő szokott fordulni, ha a vasbeton koszorúk kialakítása szakszerűtlen, pl. a sarkokon a vasalás megfelelő átkötését nem készítik el az építéskor. Ez a kártípus gyakori a harmadik világ gyenge minőségű, fafödémes épületeinél, tömeges károkat okozva. Védekezés: megfelelő minőségű vasbeton koszorúrendszer alkalmazása. • Ho s s z m e re v í t é s e l é g t e l e n s é g e. A harántfalas lakóépületeknél, ha a lakásegységek a harántfalak között helyezkednek el, a hosszfalak rendszerint hiányoznak, mert ott ablak, ajtó szükséges. A hosszirányú merevítést ilyen esetben nehéz elhelyezni. Ezért gyakran előfordul, hogy az épület hosszirányú merevítése hiányzik, vagy gyenge. Az ilyen épület földrengésnél oldalirányban erősen elmozdul, és könnyen összeomlik. Védekezés: megfelelő merevítő rendszer alkalmazása. • Válaszfalak kibontása. Néhány évtizeddel ezelőtt az épületeket a válaszfalakkal merevítették. Öt emeletig nem is kellett ellenőrizni a válaszfal-merevítés megfelelőségét. Manapság erről megfeledkezve az épületek földszintjén a nagy, összefüggő üzlettér érdekében igen sokszor kibontják a merevítő válaszfalakat, anélkül, hogy kellő merevítést beépítenének. Már egy nem túl erős földrengés is az épület teljes összeomlását okozhatja. Védekezés: megfelelő helyettesítő merevítő rendszer.

8

• Boltívlecsúszás. A boltívlecsúszás külö-

nösen a lapos boltíveknél fordulhat elő, amikor a két gyámfal különbözőképp mozog. Ha a mozgáskülönbség nagyobb, a boltív teljesen lecsúszhat a támaszáról, és az boltív által megtámasztott födém is leszakadhat. Védekezés: Kerülni kell a teherhordó lapos boltívek alkalmazását, vagy az alsó övben jól lehorgonyzott vonórudat kell befalazni a boltívbe. • Falszétválás. A gyenge keresztkötésekkel épült falazatok a földrengés következtében fellépő nyíróerő hatására szétválhatnak, és ezzel teherbírásuk lényegesen lecsökken. Nálunk az ’50-es, ’60-as években a sztahanovista építésmód egyes módozataiban használtak ilyen, csökkentett átkötésű falazatokat. Védekezés: a téglafalazatokat szabályos kötésben kell építeni. Az esetleg felfedezett gyenge átkötésű falazatokat átmenő vaskapcsokkal lehet megerősíteni. • Falsarok-kiszakadás. Ha néhány sima szélű pénzérmét egymás mellé helyezünk az asztalon, és a sor egyik végén nekilökünk egy újabb érmét, akkor azt tapasztaljuk, hogy a pénzérmék helyükön maradnak, de a sor másik végén lévő utolsó érme kilökődik. Hasonló eset következhet be a falazott épület sarkánál is, ahol a lökés ereje a gyenge húzószilárdsággal rendelkező falazatból egy jó darabot kiszakít. Ez az épület állékonyságára veszélyes lehet, különösen akkor, ha a sarokra terhel a tetőszerkezet. Ilyenkor az épület összedőlhet. Védekezés: a sarokra beépített, a lökésre méretezett vasbetonpillér a kiszakadást képes megakadályozni. A fal vízszintes hézagaiban elhelyezett, megfelelő hosszúságú, gyenge vasalás (pl. 8/20) is képes a kiszakadást meggátolni. 2. Vasbetonvázas épületek földrengéskárai • Felső szintek leomlása. A második, esetleg a harmadik módus (rezgésalak) hatása akkor lehet jelentős, ha periódusidejük közel megegyezik a földrengés közepes gyorsulási periódusidejének a tartományával. Ilyenkor a felső szinteken igen nagy gyorsulások következnek be, ezért nagy tömegerők lépnek fel, melyek a felső szinteket leborotválják. Ez különösen a csak statikus teherre tervezett vázszerkezetek esetében okoz összeomlást, mert a felsőbb

szinteken ilyen esetekben gyengébb a szerkezet, de erősebb a lökőhatás. Védekezés: gondos dinamikai elemzéssel, a lehetséges véletlen eltérések figyelembevételével, több módus számításba vételével kell meghatározni a magas épületek felső szintjeinek igénybevételeit. Ha a földrengés hatását csak az első módus figyelembevételével számítják, akkor a statikus modelltől eltérően a földszintre meghatározott horizontális igénybevételre kell az összes szint oszlopát méretezni. • Építményfelborulás. Az úgynevezett „fejnehéz” építmények különösen veszélyesek, mert minél magasabban van a tömegközéppont (perontető, víztorony), a földrengés okozta bólogató mozgás miatt nagyobb tömegerők lépnek fel. Az általuk keltett felborító-nyomaték karja is nagyobb, ezért a felborulási veszély fokozott. Védekezés: a fejnehéz építmény korrekt, rugalmas alapú méretezése, esetleg a felborulás ellen többletbiztonság biztosítása. • A födémek lenyíródása a pillérekről. Ez a károsodástípus a gerendák nélküli vasbeton síklemez födémek esetén szokott előfordulni, különösen akkor, ha a nyírási vasalás gyenge, ill. teljesen hiányzik, mert a nyíróerőnek a pillérre történő átadásához a betonkeresztmetszet elégségesnek tűnt. Védekezés: megfelelő erősségű, vasalt kapcsolat a pillér és a födém között. A vasbetonvázas épületek rendszerint a pillérek különböző károsodásai miatt szoktak sérülni, részben vagy egészben tönkremenni. Most ezeket részletezzük. • A pillérek nyírási törése. Ez a tönkremeneteli mód főleg az erős hosszanti vasalású pillérek esetében következik be. Különösen akkor, ha az oszlop nyírási kengyele gyengébb, mint ami az erős hosszvasalás által felvehető nyomatékhoz tartozó nyíróerőhöz szükséges. Ilyenkor a kétirányú lengés következtében az oszlop betonja összetöredezik. A gyenge kengyelezést szétszakítva a hosszvasalás kihajlása mellett az oszlop összetörik. Ha ez több oszlopnál előfordul, akkor az épület részben vagy egészben összedől. Az oszlopok nyírásvizsgálatát sokszor mellőzik, nem gondolnak arra, hogy ez feltétlenül szükséges. Az előírt minimális kengyelezés csak a földrengés által nem veszélyeztetett pillérnél elég. A fentiekben

2017. április

2. ábra: Pillértörés gyenge kengyelezésnél

leírt káresetre mutat példát a 2. ábra. Védekezés: megfelelő erősségű kengyelezés alkalmazása. (Tájékoztatásul szolgál, hogy az 1, illetve -3% hosszvasalású 3,0 m magas, 30 cm-es oszlopnál 10/20, ill. 10/10, és 60 cm-es oszlopnál 14/20, ill. 14/10 kengyelezés szükséges a nyírási törés lehetősége ellen.) • A pillérek közötti parapetfalak hatása. A pillér közötti parapetfal megtámasztja középen a pillért, emiatt az merevebbé válik, nagyobb erőt vonz magához. A rövidebb hossz miatt a nyíróerő is nagyobb. Emiatt a pillér sokkal hamarabb törik, mint parapettel meg nem támasztott társai. Védekezés: a parapetfal-elvezetés a pillérek előtt, flexibilisen rögzítve a pillérhez. • A saroképület-hatás. Saroképületek esetén az utcára nyíló homlokzati frontok nyitottak az ablakok miatt, a hátsó front pedig rendszerint a szomszéd épületekhez való csatlakozás miatt tűzfallal határolt. Ha ez a tűzfal a pillérek közé van építve, akkor az épület csavarási középpontját elhúzza, és csavarással kapcsolt lengésbe jön az épület a földrengéstől. Ez a pillérek horizontális igénybevételét legalább duplájára növeli. A megnövekvő erő eltöri az utcai front pilléreit, és az utcai részek összeomlanak. Védekezés: szimmetrikus, korrekten méretezett merevítő rendszer alkalmazása mellett a tűzfalakat a pillérek mögött kell elvezetni, flexibilisen rögzítve a pillérhez. • Vasbetonváz csomópontok hibás kivitelezése. Rendszerint a kengyelezés


gyenge, vagy hiányzik (2. ábra). Előre gyártott szerkezeteknél a nehezen hozzáférhető csomópontokat rossz minőségű, fészkes betonnal betonozzák ki. A keretváz csomópontja jó kivitelezés esetén is szilárdságtanilag a leggyengébb pontja a szerkezetnek. Ezen kívül a kengyelezést itt a legnehezebb elhelyezni, és a jó kibetonozást is nehéz a szűk helyen elvégezni, nem szólva arról, hogy itt a beton utókezelése szinte lehetetlen. A hibás kivitelezés miatt a csomópont tönkremegy. Védekezés: a csomópontok gondos tervezése, esetleg többletbiztonsággal, és korrekt, ellenőrzött kivitelezés. • Konzolok letörése. A függőleges lökőerő a konzolokat könnyen letörheti, egyrészt mert a konzolnak a legkisebb a biztonsága, másrészt a vasbetonkonzolok felső vasainak „letaposása” gyakori kivitelezési hiba. Védekezés: a konzol megfelelő biztonságú tervezése és kivitelezése. • Merevítés nélküli lágy keretváz. Ilyen esetekben a földrengési lökések okozta vízszintes elmozdulás miatt a függőleges épületteher egy jelentős többletnyomatékot okoz az oszlopokban (ezt P-delta hatásnak nevezik), melyek ennek hatására eldőlhetnek, ill. lefekhetnek. Ez olyan esetben is előfordul-

kilökődik, és a rengés második szakaszában, illetve az utórengéseknél már nincs a helyén. Ezzel elrontja az esetleg jó merevítési rendszert. Védekezés: kitöltő téglafalas merevítést csak közepes magasságú (max. 4 em.) épületnél alkalmazzunk, akkor is megfelelően erős vízszintes vasalással, és bekötve a pillérekbe. • Kalapácsütés-hatás. Ha két egymás melletti épület között nem hagynak elegendő hézagot, akkor az ellenfázisú lengés összecsapja a két épületet, és az alacsonyabb egy nagy ütést mér a másikra. Ez az ütés olyan nagy lehet, hogy egy födémet kiüt, az alatta és felette lévő oszlopok eltörnek, és a felső emeletek egy vagy két szintet zuhannak. Védekezés: megfelelő méretű hézagot kell hagyni a két épület között, a dilatációs hézagokat is beleértve. Az épületlengés mintegy 1,5 cm lehet szintenként, így a hézag annyiszor 3,0 cm legyen, ahány szintes az épület. • Nem teherhordó szerkezetek, berendezések mozgásai, és ütőhatásuk. A berendezési tárgyak repülve súlyos károkat okozhatnak. Védekezés: megfelelő rögzítés, mozgásgátak, az oszlopok megfelelő méretezése.

Megfelelő méretű hézagot kell hagyni a két épület között, a dilatációs hézagokat is beleértve. Az épületlengés 1,5 cm lehet szintenként, így a hézag annyiszor 3,0 cm legyen, ahány szintes az épület. hat, ha az épületnek csak a második vagy harmadik rezgésalakja kerül rezonanciába a földrengés domináns periódusidejével. Az oszloptörés ilyen esetben a felső szinteken következhet be, ami a felső emeletek ledőlését okozza. Ezzel néha az alsó szinteket is összedönti. Védekezés: kerülni kell a merevítés nélküli többszintes keretvázat, ill. erősre kell készíteni. • A kitöltőfalak felhasználása az épület merevítésére. A kitöltő téglafal saját síkjában képes merevíteni, ha a földrengés során a helyén marad. A földrengés azonban minden irányban lökdösi a falat, és ha a kitöltő fal nincs megfelelő erősségű vasalással bekötve a pillérekbe, akkor keresztirányban

• Tűzviharok kialakulása. A földrengés eltörheti a gázvezetékeket, és a kiömlő gáz az elektromos zárlatoktól kigyullad, és ezzel begyújtja az épületek éghető részeit. Ez a tűz különösen olyan helyeken veszélyes, ahol viszonylag sok fát használnak az építkezéshez. A több tízezer négyzetméteres tüzek erős huzatjelenséget idéznek elő, ami a tűzintenzitást fokozza. Ezt nevezik tűzviharnak. Védekezés: lángmentesített faanyagok használata, a gázvezetékek rendszerének automatikus elzáró berendezése bizonyos erősségű földrengés esetére.

3. Altalaj típusú épületkárok • Rézsűcsúszás. A földrengés lökésének hatására a nem kellő biztonságú földet vagy vizet megtámasztó rézsű

9

MUNKATERÜLET

elvesztheti a stabilitását, és a lejtő irányába megcsúszik (mint pl. a vörösiszap-katasztrófánál). Védekezés: a földrengéshatást is figyelembe vevő rézsűtervezés. • Talajfolyósodás. A vízzel telített, kohézió nélküli laza szemcsés talajok a földrengés okozta rázkódás hatására megfolyósodhatnak, hasonlóan a vibrált betonhoz. Igen erős rázás hatására még a kavics is meg tud folyósodni. Ezt a jelenséget talajfolyósodásnak nevezik. A talajfolyósodás hatására a talaj hirtelen elveszti teherbíró-képességét, és az épület erősen megsüllyed (néha akár 1–2 métert), a magasabb épületek elferdülnek, néha felborulnak. Szerencsére ez a kártípus hazánkban nem fordult még elő, a földrengéserősség ugyanis nálunk mérsékelt, a beépítettségünk pedig általában csak közepes magasságú. Védekezés: a szilárd, folyósodásra nem hajlamos talajrétegre levitt mélyalapozás. 4. A földrengéskárok okainak összefoglalása • A tudatos kockázatvállalás. A társadalom korlátozott anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé a teljes védelmet. • Az emberi feledékenység. Az emberek elfelejtik a földrengési borzalmakat, az új generáció pedig nem is értesül róluk. • A kivitelezési hibák. Az építési ellenőrzési rendszer hiányosságai. • A gyenge építőanyagok. Az előírásoknál gyengébb építőanyagok alkalmazásának eltűrése, az ellenőrzési rendszer hiányosságai, és az építési rendőrség hiánya. • A tervezés, méretezés hibái. A szerkezetkialakításnál hibás statikai modelltörvény alkalmazása. • A tudatos nemtörődömség. A földrengés elleni megfelelő előírás hiánya (példa erre hazánk a korábbi években). • A piacgazdaság törvényszerűségei. A befektető építtető a haszon növelése érdekében az építési költség csökkentésére törekszik, nem pedig az épület tartósságára. • Épület-átalakítások. Sokszor kibontják az épület merevítő falait (pl. nagy földszinti üzletek utólagos kialakítása érdekében), ezzel legyöngítve a horizontális épületet. • A tartószerkezettel való energia-elnyeletés. Az energiaelnyelés közben a tartószerkezet súlyosan károsodik.

10

Helyesebb külön beépített, cserélhető fékrendszerekkel biztosítani a földrengési energia elnyelését. • A korábbi földrengéskárok hiányos javítása. A károsodott teherhordó szerkezeteket sokszor csak látszólagosan javítják ki (a visszaköltözési lehetőség biztosítására), és a teljes javítás végül elmarad. • A régebbi épületek földrengés elleni méretezésének hiánya. Régebben nem, vagy csak kisebb földrengésre méretezték az épületeket. • A gyenge altalaj rengést erősítő hatása. A gyenge, átázott talajon jobb elkerülni az építkezést. Ha ezt nem lehet, akkor megfelelő többletbiztonságot kell alkalmazni.

A földrengéskockázat csökkentési lehetőségei

A földrengések pontos előrejelzése lehetetlen, de közelítő becslés azért lehetséges. Így pl. Japánban a Hokkaido sziget minden földrengés előtt mintegy 2 métert megnyúlik, és ezzel tudják a közelgő földrengést előre becsülni. Egy másik eljárás a Beniofftól származó energiakumulációs módszer. Ennél időtörténeti sorban kiszámítják a szeizmikus aktivitás energiáit, és így egy lépcsős diagramot nyernek. Ennek függőleges lépcsői jelzik a felszabadult földrengési energia men�nyiségét, a vízszintes szakaszok pedig a nyugalmi időszakokat. A lépcső alsó és felső burkoló egyenese között helyezkedik el az aktív szakasz. Ha a vízszintes lépcső nyugalmi szakasza eléri az alsó korlátegyenest, akkor a közeljövőben földrengés várható. Ezt a lépcsős diagramot elkészítettük Magyarország területére. Ebből úgy tűnik, hogy mintegy 15–20 év múlva várható egy komolyabb földrengés. A japán kutatók kidolgozták a világ nagy földrengéseinek közepes periódusidőit a magnitúdó függvényében. Ezt összehasonlítva az épületek közepes rezgési periódus időivel, úgy tűnik, hogy a földrengési kockázat szempontjából a hazánkban gyakori falazott épületek a legveszélyeztetettebbek, mert ezek kerülhetnek rezonanciába a földrengéssel. (Tudni kell, hogy 2010-ig Magyarországon a paneles épületeken kívül nem volt kötelező földrengésvédelmi előírás, csak az MI-04-133 ajánlás a Cancani-féle alsó gyorsulásértékekkel. Ezért fordulhatott elő, hogy a Paksi atomerőmű épületeit és berendezéseit gyakorlatilag nem

méretezték földrengésre, és utólag kellett erősíteni óriási költséggel, mert azt előírta az atomerőmű biztonsága.) A magyarországi földrengés-gyakoriság 25 évenként 5-ös, 250 évenként pedig 6-os magnitúdójú rengést jelent (ez utóbbi kb. 1–3 cm amplitúdót, 0,3–0,5 sec gyorsulási periódusidőt és ag = 0,1-0,15 g gyorsulást produkál). A földrengés elleni védelem eszközeinek alkalmazása jelentősen képes csökkenteni a károkat. A védelmi rendszereket alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk: • a passzív védelem (passive control), melyet alapvetően a létesítmények kialakításával, és az ennek megfelelő szilárdsági méretezéssel biztosítunk, • az aktiv védelem (active control), melyet különböző szerkezetek, rezgéscsillapítások segítségével érünk el. (Megjegyezzük, hogy az előző definíciókat másként is szokták értelmezni, különösen akkor, ha kétféle megoldást együtt alkalmazzák.)

A passzív védelem eszközei

1. Földrengésre való méretezés • A korábban leírtakon túlmenően fontos az erősen földrengésveszélyes területen való építés minimalizálása, jó földrengés elleni előírás alkalmazása (jelenleg az EC 8, azaz az Eurocode 8 szabvány), annak betartása, és ellenőrzése, az épületmerevség és az épületszilárdság együttes biztosítása; • ennek érdekében az egyszerű, az épületek földrengésállóságát növelő szerkesztési szabályok alkalmazása, a jó épület alaprajzi kialakítás megkövetelése, megfelelő mennyiségű elrendezésű és erősségű merevítőfal alkalmazása; • az előgyártott szerkezetek kapcsolatainak korrekt és jó minőségű kialakítása; • a vasbeton oszlopok hosszvasalásának korlátozása, és erős kengyelezés alkalmazása a kiegészítő falrendszerek merevségi elválasztása a teherhordó rendszertől; • a rezgésszigetelő és csökkentő rendszerek (aktív, ill. passzív control) bevezetése; • energiaelnyelő, cserélhető csillapító rendszerek (fékrendszerek) alkalmazása; • a nem teherhordó épületszerkezeti elemek (pl. kémény) megfelelő rögzítése; • fontos az EC 8 előírásainak megfelelő méretezés. (Ehhez a létesítményt már

2017. április

eleve úgy kell kialakítani, hogy földrengésre méretezni lehessen.) A következőkben igen röviden ismertetjük az EC 8-nak megfelelő méretezést: • követelmények: összeomlás elleni védelem (475 évenkénti ritka földrengésre), kárkorlátozási védelem (95 évenkénti közepes gyakori rengésre); • létfontosságú létesítmények (kórház, tűzoltóság, erőművek, vízmű, üzemanyagraktár stb.) használhatósága; • szerkesztési elvek: szerkezeti egyszerűség, uniformitás, szimmetria, kétirányú merevség és teherbírás, csavarási merevség és teherbírás, födémek tárcsaszerű kialakítása; • csavarás hatása: a csavarási középpont kedvezőtlen, 5%-os eltolása a modellben; • számítási módszerek. Lineárisan rugalmas számítás

Statikus

Dinamikus

HSM vízszintes erők módszere

Modális válaszspektrum analízis

Nemlineáris számítás

Eltolódás (push over) módszer

Időtörténeti analízis (Time history)

Röviden leírjuk a legegyszerűbb HSM módszert, bár ez okozhat túlméretezést! A szabályos épületekre a HSM módszernél meghatározunk egy, a dinamikus erőhatást helyettesítő Fb,s horizontális erőt, mely bármely irányban működhet, erre méretezzük az egyes épületelemeket és az egész épületet is. A falazott és a vasbetonpilléres épületek esetén ez irányonként két vizsgálatot jelent, a legnagyobb, ill. a legkisebb vertikális erőre. A földrengéserősség szempontjából a földrengésre való méretezés során két követelményszintet fogalmazhatunk meg. Az épületeknél az Fb £ FR,s feltételt kell kielégíteni, azaz a földrengésből számított erő mértékadó horizontális értéke ne haladja meg a megfelelő határerő értékét. (Itt meg kell jegyezni, hogy a szélterhet nem kell a földrengéssel egyidejűleg hatónak tekinteni.) Az összeomlás elleni védelemnél a szokványos épületeknél általában az a követelmény, hogy az épület a károsodás mellett ne omoljon össze. Az ország területe földrengés-erősségi zónákra van osztva (3. ábra). A relatív gyorsulás kg értékét a földrengéstérképből vehetjük, az ag/g értékkel. A kg értéke az 1. zónában kg = 0,08, a 3. zónában kg = 0,12, a 4. zónában kg = 0,14, az 5. zónában pedig kg = 0,15. A fontossági ks szorzó 0,8–1,4 közötti. Sd a ter-


vezési spektrum értéke, amely a talajtól és az építmény Ts saját periódusidejétől függ. Hazánkban a Mérnöki Kamara engedményezése figyelembevételével a szokásos talajokra közelítően Sd = 1,25/Ts ≤ 2,5. A q viselkedési tényező a szerkezet képlékeny viselkedését veszi figyelembe, értéke vasbeton és falazott szerkezetnél 2,5, egyébként külön vizsgálat nélkül 1,5. Az épületteher Q értéke a saját súly és a fél hasznos teher összege, biztonsági szorzók nélkül. A fentiek figyelembevételével a helyettesítő háromszög megoszlású horizontális földrengési erőt az alábbi következő összefüggésből lehet kiszámítani: Fb = Sd Q × kg × ks /q = Sd m. E vizsgálatnál nagy bizonytalanságot okoz, hogy az épület saját periódusidejét nehéz meghatározni, ezen kívül a számítással meghatározott érték nem is lehet pontos. Ennek több oka van, így pl. a teherhordó szerkezetek anyagi és méretbeli eltérése a tervezettől, a kiegészítő berendezések (válaszfalak, csővezetékek, stb.) okozta bizonytalan torzítások, a csillapítás bizonytalanságai stb. Még a bemért adatokban sem lehet teljesen megbízni, mert kis és nagy amplitúdó értékeknél más a csillapítás, így más a periódusidő is. E hatások egyenként nem nagyok ugyan, de összességükben ±50% eltérést is okozhatnak. Végül is az épület 1. modusához tartozó közelítő Ts periódusidők (sec) a H (méter) épületmagassághoz az EC 8 szerint: Ts = (0,025-0,05) H, az elkészült számpéldák szerint pedig Ts = 0,10 H.

Az előzőek szerint meghatározott horizontális erőt földszintes épületek esetében a födémsíkban kell működtetni minden irányban. Többszintes épületek esetében a meghatározott horizontális erőt a 4. ábrának megfelelő, felfelé növekvő lineáris elosztással lehet a különböző födémekre elosztani, és minden irányba működtetni. A jó méretezésen kívül a legfontosabb szerkesztési szabályokat is ajánlatos megtartani. Ezek a következők: • A 4–5. zónába ne telepítsünk 4 emeletesnél magasabb falazott épületet! • A 3., a 4. és az 5. zónában az épületek kialakítása lehetőleg szabályos legyen, azaz ne legyenek sem alaprajzi, sem magassági irányú jelentősebb ki- vagy beugrások az épületen! Mindenképpen kerülni kell a csavarási hatás elkerülése céljából az L vagy T alaprajzot. Ha ilyen mégis szükséges, akkor dilatációs hézaggal kell elválasztani a különböző épületszárnyakat!

4. ábra: A földrengési erő

3. ábra: Magyarország földrengés-erősségi térképe

11

MUNKATERÜLET

• Az épület alapozási síkja lehetőleg egy

sík legyen! • Az alapozás különálló alaptesteit gerendaráccsal, ill. padlólemezzel össze kell kötni – a különálló mozgások megakadályozása céljából! • Falazott épületeknél mindig alkalmazzunk zárt rendszerű vasbetonkoszorút, jó és korrekt sarokkialakításokkal! Fafödém alkalmazása esetén a födémet a koszorúhoz megfelelő erősségű kapcsolattal le kell kötni. • Falazott épületekben a boltíves kiváltásokat kerüljük! Ha mégis szükséges, akkor vonórudas megoldást alkalmazzunk, esetleg fölé helyezett vonórúddal, és vasbeton támasz oszlopokkal. • A födémek tárcsaszerű kialakítását biztosítsuk, még fafödémek esetében is! • A dilatációs hézagokat mindig szerkezetkettőzéssel alakítsuk ki, sohase konzol alkalmazásával! • A vasbeton oszlopokban megfelelő erősségű kengyelezést alkalmazzunk! A megszokott szabályos minimális kengyel csak a 0. zónában megfelelő. • Előregyártott szerkezetek csomópontjaiban a súrlódási erő nem vehető figyelembe a szeizmikus erőhatások továbbításához. Az előregyártott szerkezetek kapcsolatait méretezett vasalással kell megoldani, és a jó kibetonozási lehetőségeket biztosítani kell. Ellenőrizzük a kibetonozás minőségét! 2. Rezgésszigetelési rendszerek A rezgésszigetelési rendszerek lényege, hogy az alapozás és a létesítmény közé egy kvázi rugalmas, rendszerint csillapított réteget iktatnak be. Ez azt eredményezi, hogy a földrengés során a talaj majdnem szabadon szaladgál a létesítmény alatt, és arra a rezgésterhelésnek csak kis részét adja át. A csillapítás azért szükséges, hogy a kismértékben rezgésbehozott létesítmény rezgése egyáltalán megálljon. A gépészeti csöveket elmozdulást elviselőre kell kialakítani. Az idők folyamán több ilyen rezgésszigetelési rendszert dolgoztak ki, melyek különböző hatékonyságúak, és természetesen költségük is különböző. A következőkben röviden ismertetünk néhány ilyen rendszert. • A Base Isolation rendszer az épületet acéllemez betétekkel erősített gumi (műgumi) tömbökre (sarukra) állítja. A sarukat vasbetonvázas épületeknél az oszlopok alatt helyezik el, míg falas épületeknél a talpgerenda alatt, a terhe-

12

lésnek megfelelően elosztva alkalmazzák. A rendszer hátránya, hogy a gumi öregszik, élettartama rövidebb az épületénél, és ezért időnként cserélni kell. Egy ilyen gumitömb vázlatos képét láthatjuk az 5. ábrán. A képen a vastag alsó-felső acéllemezen lévő lyukak a csavaros rögzítés lehetőségét biztosítják. A rajzon a kivágás szemlélteti az acéllemezes erősítést, amelynek az a célja, hogy a gumi a függőleges teher hatására oldalra ne púposodjon ki. A saru hasonló a hidaknál alkalmazott sarukhoz, de a csillapítás érdekében hiszterézisnövelő adalékot, pl. vulkáni hamut szoktak a gumihoz adagolni. Egy másik megoldás szerint a saru közepén egy vastag ólomrudat alkalmaznak csillapítóként. A saru függőlegesen mintegy 1,0–1,5 kN/ cm2 nyomófeszültséggel terhelhető, és a magasságának felét tudja jobbrabalra elmozdulni, ezzel leépíti a földrengés hatását. (A saru hasonlatos a hidak felfektetésénél szokásos csillapítás nélküli sarukhoz.) Miután Magyarországon a maximális földrengési

5. ábra: Alaprezgés-szigetelelő gumisaru

sarukat forgalmaz Kínában a VibroTech és a Zhuzhou cég, Németországban pedig a Gumba és a Sveba cégek. Az oroszok, megkerülve az oszloponkénti alátámasztást, egy olyan rendszerrel kísérleteznek, ahol a legalsó szint oszlopai ingaoszlopok, és két nagyméretű (több méter) méretű gumisaru veszi fel a horizontális mozgásokat (internet). • A Base Controll (acélrugós) rendszer elveiben az előzőhöz hasonló a spirálrugókat alkalmazó acélrugós szigetelési rendszer, amelyet a német GERB cég forgalmaz. A megfelelően méretezett rugókat beépíthető tömbökbe foglalja. Egy ilyen tömböt mutat a 6. ábra. A 6. ábrán látható tömb teherbírása 10000 kN (persze van ennél kisebb is). A horizontális elmozdulásra gátakat lehet alkalmazni. Előnye a gumisaruval szemben, hogy hosszú élettartamú, nem kell cserelehetőséget kialakítani. Hátránya, hogy költsége magasabb. • A teknős-csúszó vagy golyós rendszer egy amerikai rendszer. Lényege, hogy egy gömbsüveg alakú homorú íves

6. ábra: Acélrugós rezgésszigetelő tömb

7. ábra: Teknős-csúszó vagy golyós rendszer vázlata

elmozdulás 3,0 cm körüli, a kétirányú eltolódást biztonságosan figyelembe véve a 8–10 cm magas saru alkalmazása jöhet szóba. A Base Isolation rendszer a 101 éves korában nemrég elhunyt Tarics Sándor San Franciscó-i magyar mérnök szabadalma, és az USA országain kívül Japánban és Kínában is rendszeresen alkalmazzák. Ilyen

acél teknőbe egy simuló acél félgömb csuklót, vagy egy acélgolyót tesznek, és az egy másik, fordított fedővel fedik, majd erre építik rá az oszlopot. A félgömb vagy a golyó a vízszintes mozgás során egyre meredekebb útra kényszerül és ezzel fejti ki a fékező hatását. Egy ilyen megoldás elvi vázlatát mutatja a 7. ábra. Ennek a rendszernek előnye

2017. április

8. ábra: Rezgéscsillapító rúd

9. ábra: Ingás lengéscsillapító (Japán)

lehet, hogy ha az űrt korrózióvédő zsírral töltik ki, akkor az épület élettartama alatt nincs szükség cserére, és ezért egyszerűbb lehet az épületszerkezeti megoldás. Hátránya viszont az, hogy a jobbra-balra mozgás során az oszlop függőleges irányban emelkedő mozgást végez, ami többlet-igénybevételeket hoz létre a felszerkezetben. Meg kell jegyeznem, hogy Mexikóban láttam olyan megoldást is, amelynél az alaptest és az oszloptalp között két sík, peremezett acéltálcában mintegy 12 mm átmérőjű acélgolyókat helyeztek el úgy, hogy teljesen kitöltötték tálcát. Hogy az épület ne „szaladjon” el, minden irányban csillapított rugós acélkötelekkel biztosították. Be volt építve egy homokkal töltött acéltálca is, melybe egy acéltüske „karcolta” be a mozgást. Ezen a földrengés után jobbra 5,0 cm alternáló elmozdulás mutatkozott.

1. Rengéscsillapító rendszerek • Bracing rendszer (rugalmas-csillapított fékező rácsrudak). Ha egy vázszerkezetbe ferde rudakat építünk be, akkor az rácsos szerkezetté válik. A rácsos szerkezet ugyan nagyon erős lehet, de egyúttal igen kemény (merev) viselkedésű, és nagy földrengéserőt vonz magára. Ezt elkerülendő be lehet építeni a ferde rácsrudakba rugókat, melyek a rendszert puhítják, azaz nagyobb lesz a periódusidő. A rugók csillapítását természetesen meg kell oldani. Egy ilyen megoldást mutat a 8. ábra, ahol a csillapítást acélbetétes gumielemekkel oldották meg. Szokásos olyan megoldás is, amelynél a gumielemek helyett Ferodol (fékbetét) súrlódó elemeket alkalmaznak, melyeket rugós (beállítható feszítőerejű) csavarokkal szorítanak össze. Ezeket a megoldásokat lehet csak a földszintre koncentrálni, vagy az épület magasságán elosztva. Ez a rendszer a földrengéserőt mintegy felére képes lecsökkenteni. Óriási előnye ezeknek a rendszereknek, hogy a falburkolatokon hagyott, ajtócskákkal ellátott nyílásokon ellenőrizhetők, és szükség esetén cserélhetők. 2. Antivibrátor rendszerek Ha egy m1 tömeghez rugóval vagy ingával egy kisebb m2 tömeget kapcsolunk, megfelelő méretezéssel elérhető, hogy az m1 rezgésintenzitása lecsökken, és az m2 fog erősen rezegni. Ezt a rendszert nevezzük antivibrátornak.

Az aktív védelem eszközei

Az aktív védelem eszközei lényegében az épület szerkezetébe beavatkozva fejtik ki hatásukat, a rezgési folyamatba való mesterséges beavatkozással. Az eszköztár a rezgéscsillapításra irányul, azáltal, hogy az épület saját periódusidejét megnövelik, ill. elhangolják. Egy jól kialakított rendszer képes a szokásos módon meghatározott földrengési erőt 20–50 százalékosra lecsökkenteni.


10. ábra: Ingás lengéscsillapító a Taipei-i magasházban (internet)tömb

• Ingás lengéscsökkentő. A nagyon magas

épületeken ingás lengéscsökkentőket szoktak alkalmazni. Ilyen rezgéscsillapítást alkalmaztak pl. a „Taipei 101” magasházban, valamint a „Burdzs Dubaj” épületben. A berlini tévétoronyban az inga tömege 1,50 Mp volt. Egy japán épületbe beépített ingás csillapító fényképét mutatja a 9. ábra. A yokohamai magasházban ( Japán) három szinten alkalmaztak 700–700 tonna tömegű ingás csökkentőt. A japán kollégák elmondás szerint a két irányban elhelyezett olajdugattyús csillapítók beállító szelepeit számítógép vezérli. A távoli érzékelők mérik a földrengés tulajdonságait, azt automatikusan rádión közlik a számítógéppel, amely a szelepek optimális beállítását elvégzi addig, amíg a földrengéshullám odaér. Magyarországon a Mátyás templom tornyánál alkalmaztunk ingás lengéscsillapítót. A 400 méter magas Taipei-i magasházban négy ponton, 10,0 méter hosszú acélkötelekkel felfüggesztett 660 tonna súlyú golyót alkalmaztak lengéscsillapítóként. Az interneten megtalálható videón az inga viselkedése a földrengés alatt. • Dinamikus rugós lengéscsökkentő. Alacsonyabb épületnél elképzelhető rugós lengéscsillapító (antivibrátor) is. A négy emeletnél magasabb épületekbe rendszerint van lift, és a legfelső szint felett helyezkedik el a liftgépház. Ezt általában könnyűre szokták készíteni. Ha azonban nehézre készítjük, lágy rugózással, akkor egy kéttömegű rezgőrendszert kapunk, amely jól felhasználható rezgéscsökkentésre. A 11. a) ábra egy ilyen megoldást mutat be sematikusan. A megoldást egy 10 × 25 m alaprajzú, földszint plusz ötemeletes épületre mutatjuk be, melynek középső traktusában háromkarú lépcső orsóterében van elhelyezve a lift. Az 5 × 5 méteres gépházépítmény négy sarokponti ingaoszlopon áll. A kb. 1,0 méteres kavicstöltéssel megnehezített teknős liftakna födémet ezekre állítjuk. A gépház horizontális állékonyságát biztosító csillapított, rugós-andráskeresztes merevítését megfelelő méretezéssel be lehet úgy szabályozni, hogy az épületre jutó földrengési erő felére csökkenjen. Az optimális csillapítás eléréséhez 2,0 m kavicstöltés lenne szükséges. • Vizes lengéscsökkentő. Néha az épületek tetejére vízmedencét építenek.

13

MUNKATERÜLET

Egy jól kialakított rendszer képes a szokásos módon meghatározott földrengési erőt 20–50 százalékosra lecsökkenteni. 11. ábra: a) A liftgépház mint lengéscsillapító; b) A vízmedence mint lengéscsillapító

Ennek funkciója lehet vízellátás, tűzoltóvíz vagy fürdőmedence. (11. b) ábra). Ha biztosítják, hogy a medencét ne lehessen teletölteni (csak pl. félig), akkor földrengés esetén a víz második tömegként ide-oda tud lötyögni, ellenfázisban a földrengési mozgással, és ezzel csökkenteni képes az épületre jutó földrengéshatást. Ilyen legfelső szintű fürdőmedencét alkalmaztak Dubaiban az egyik magasház tetején. 

Felhasznált irodalom

• Bisztricsány, E.: Mérnökszeizmológia; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974

• Csák–Hunyadi–Vértes: Földrengé-

sek hatása az építményekre; Műszaki Kiadó, Budapest, 1981 • Csák, B.: A földrengés elleni védekezés mai helyzete, problémái és módszerei; Műszaki Tervezés, 1986/1 • Csák, B.: Történelmi és műemlék épületek földrengés elleni védelme; Műszaki Tervezés, XXXVII. 1997/3 • Dulácska, E.: Az 1985. szeptember 19-i földrengés hatása Mexikóváros épületeire; Mélyépítés-Tudományi Szemle, 36/1986 • Dulácska, E.: Az 1985. szeptember 19-i Mexikói földrengés tapasztalatai; Magyar Építőipar, 1986/7 • Dulácska, E.: A földrengés mérnöki értékelése; Építés – Építészettudomány, 94/1–2 • Dulácska, E.: A duktilitás és a P-delta effektus együttes hatása a nyomóerővel is terhelt szerkezetek földrengési méretezésében; Építés-Építészettudomány. XXV. évfolyam 3–4. szám, 1995 • Dulácska, E.: Földrengés; Magyar Építőipar, 1995/9 • Dulácska–Joó–Kollár.: Tartószerkezetek tervezése földrengési hatásokra (Az Eurocode alapján); Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008

14

• Dulácska–Kollár: Méretezés földren-

gésre az európai elvek figyelembevételével; Magyar Mérnöki Kamara, Tartószerkezeti Tagozat Tervezési Segédlet, TT–TS 4. 2003 • Den Hartog J.P.: Mechanical Vibrations; McGraw-Hill, New York, 1956 • Eurocode 8.: Tartószerkezetek földrengésállóságának tervezési előírásai; MSZ ENV 1998 (Szabványjavaslat, 1998, Magyar Szabványügyi Testület) • www.foldrenges.hu (internet) • GERB.: Schwingungisolierungen; Gmbh. (Internet) • Grünthal, G.: European Macroseismic Scale; Eu. Seism. Comm. Luxemburg, 1998 • Makhult, M.: Gépágyazások rezgéstani méretezése; Akadémiai Kiadó, Bp. 1974 • Makhult, M.: Gumirugók; Műszaki Kiadó, Bp. 1963. • Hunyadi, F.: Földrengéses környezetben lévő épületek méretezése Magyarországon; Mélyépítés-Tudományi Szemle 21., 1971/6 • Hunyadi,F.: A modálanalízis mint a földrengésvizsgálat gyakorlati eszköze; Építési Kutatás, Fejlesztés, 1985/2 • Hunyadi,F.: Magas épületek viselkedése földrengés okozta csavarásra; A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1990-évi évkönyve • Kardeván, P.: A földrengések és előrejelzésük; Gondolat Kiadó, Bp. 1980 • Kollár, L.: Építmények méretezése földrengésre; TTI-TS/S.35/1990 • Major, S.: Gép- és turbinaalapok számítása és tervezése; Műszaki Kiadó, Bp. 1956 • Makhult, M.: Gépágyazások rezgéstani méretezése; Akadémiai Kiadó, Bp. 1974 • Makhult, M.: Gumirugók; Műszaki Kiadó, Bp. 1963 • Mesko, A.: Mégis mozog a föld – miért, mikor; Magyar Tudomány, 1986/5

• MI-04.133-81. Méretezési Irányelvek

Földrengési Hatásokra; ÉTK. Budapest, 1981 • Müller–Keintzel: Erdbebensicherung von Hochbauten; Ernst und Sohn, Berlin, 1984 • Newmark–Rosenbluth: Fundamentals of Earthquake Engineering; Prentice Hall, 1971 • Réthly, A.: A Kárpát -medence földrengései; Akadémiai Kiadó Bp. 1952 • Tóth–Mónus–Zsíros: Hungarian Earthquake Bulletin; Bp. 1995 • Z s i r o s , T. : A K á r p á t - m e d e n c e szeizmicitása; Magyar földrengés katalógus, MTAGGKI, Bp. 2000

Dr. Dulácska Endre okl. építészmérnök, építési és igazságügyi szakértő, vezető tervező, Széchenyi-díjas Prof. emeritus egyetemi tanár


2017. április

DIAGNÓZIS

Acélgerendák közötti vasbeton áthidalások és meghibásodásuk Régi födémekkel foglalkozó cikksorozatunk új részében az acélgerendás födémek olyan változatait ismertetjük, ahol az acélgerendák között részben vagy egészben valamilyen vasbeton áthidalás van.

Acélgerendák közötti áthidalás monolit vasbeton bordákkal és tégla idomtestekkel

Az 1. ábra szerinti Termos födémben az acélgerendák maximális távolsága 215 cm volt. Az acélgerendák közötti elsődleges áthidaló elemek a 30 cm tengelytávolságban kiosztott vasbeton bordák. Ezeket monolit szerkezetként, a helyszínen kellett elkészíteni, nem lehetett előre gyártott elemként elhelyezni az acélgerendák közé. A vasbeton bordák közötti másodlagos áthidalást égetett agyagból készült üreges Termos idomtéglákkal oldották meg. Ezeket azonban nem szabad beszámítani a bordák nyomott övébe. A bordák

alsó zsalulécét – a bordákhoz rögzítve – meghagyták, ehhez erősítették a nádazást, amelyet bevakoltak. Így a vakolat és az idomtégla áthidalások között üregek jöttek létre. A födémnek létezett olyan változata is, amelynél az acélgerendák helyett vasbeton gerendák készültek, ez az 1. ábrán látható. Ebben az esetben a vasbeton bordákat többtámaszú tartóként méretezték és vasalták.

Acélgerendák közötti áthidalások előre gyártott vasbeton elemekkel

A 2. ábra szerinti Melocco födém többszörösen összetett előre gyártott szerkezet. Az acélgerendák tengelytávolsága

2 méter. Ezekre merőlegesen – a gerendák alsó övére – 67 cm tengelytávolsággal előre gyártott vasbeton bordákat helyeztek el. A vasbeton bordák közötti áthidalást pedig előre gyártott vasbeton lapokkal oldották meg, amelyeket a vasbeton bordák alsó ferde oldalára fektettek fel. A vasbeton lapok maguk is bordás kialakításúak. A bordákat és a lapokat cementhabarcs alkalmazásával rakták össze. Az előre gyártott vasbeton borda két alsó vasbetéte kiállt a bordából, ezeket az acélgerendák felett áthajlították. 250 kg/m2 hasznos terhelésig 2 db Ø 7 mm-es, 450 kg/m2 hasznos terhelésig pedig 2 db Ø 8 mm-es vasbetétet alkalmaztak. A szerkezeti elemek összeállítása után az acélgerendát

1. ábra: Termos födém [1]


15

DIAGNÓZIS

2. ábra: Melocco födém [1, 2]

3. ábra: Unió födém [1, 3]

körbebetonozták, az elemek hézagait pedig cementhabarccsal öntötték ki. A 2 méternél kisebb tengelytávolságú gerendaközöket monolit vasbeton lemezzel hidalták át. A 2. ábra 1. és 3. a részletein feltöltésre helyezett fapadló látható. Ha a padló betonanyagú vagy kő-, illetve kerámiaburkolat volt, akkor az előre gyártott vasbeton bordák felső síkjára előre gyártott vasbeton alátétlapokat helyeztek el. Ez látható a 2. ábra 3. b és

16

6. jelű részletein. Megjegyezzük, hogy a 3. b részleten az alátétlapot – más forrásokkal is összevetve, valószínűleg hibásan – kétszer olyan hosszúnak ábrázolják, mint a 6. részleten. A födémnek olyan alternatív változata is létezett, amelynél az acélgerendák helyett helyszíni monolit vasbeton gerendákat készítettek, ez látható a 2. ábra 4. jelű részletén. A 3. ábra szerinti Unió födémnél az acélgerendák kiosztása 1,5 méter volt.

Az acélgerendák közé minimum 6 cm vastag, 120 cm hosszú és 25 cm széles, előre gyártott vasbeton lemezeket helyeztek el, amelyek kiálló vasbetétekkel rendelkeztek. A vasbetéteket az acélgerendák felső övén áthajlították, majd az acélgerendákat és a csatlakozási csomópontokat körbebetonozták a 3. ábrán látható módon. A betonozást az acélgerendák alatt és felett is legalább 2 cm vastagságban kellett elkészíteni.

2017. április

A födémet csak kellően leterhelt koszorúgerenda esetén lehetett beépíteni az acélgerenda bekötése miatt. A födém monolit vasbeton lemezzel is készülhetett.

Acélgerendák közötti monolit vasbeton lemez áthidalású födémek

Az acélgerendák közötti monolit vasbeton lemez esetén a födém minden beton-, illetve vasbeton szerkezeti eleme a helyszínen készült. Viszonylag széles körben alkalmazott szerkezet volt. Az acélgerendák tengelytávolsága 1,50–2,50 méter között változott, a vasbeton lemez vastagsága pedig 6–8 cm volt. A födém felső és alsó bordaelhelyezéssel is készült (4–5. ábrák). A körbebetonozott acélgerendákon nem alkalmaztak alapmázolást.

ges – feltöltések is elhelyezhetők benne. A födém megépítéséhez zsaluzatra volt szükség, amelynek elkészítése viszonylag egyszerű, mert a zsaluzandó felület sík, és a zsaluzat az acélgerendákra felfüggeszthető a 6. ábra szerint. A mennyezetre kerülő elektromos vezetékek csövei számára a hornyot – a zsaluzatra rögzített horonyléc segítségével – előre kihagyták.

csapódást okozhat. Ezt a jelenséget az acélgerendák talpának néhány centiméteres betonburkolata sem akadályozza meg. Ugyancsak elkerülhetetlenek a repedések a gerendák talpai alatti vékony beton- és vakolatrétegekben – már a födémek kismértékű mozgása esetén is. Ezek a repedések általában csak szépséghibák, tartószerkezeti jelentőségük

Az acélgerendák közötti monolit vasbeton lemezes födémeknél előszeretettel alkalmazták a magas, vékony gerinclemezű I szelvényeket, amelyeknél jelentős acélmegtakarítás érhető el. Ezeket a gerendákat azonban csak körbebetonozva szabad alkalmazni, mert a beton kihajlás ellen megtámasztja a karcsú szerkezeteket.

4. ábra: Acélgerendák közötti monolit vasbeton lemez (felső bordás) [4]

Ennél a födémtípusnál előszeretettel alkalmazták a magas, vékony gerinclemezű I szelvényeket, amelyeknél jelentős acélmegtakarítás érhető el. Ezeket a gerendákat azonban csak körbebetonozva szabad alkalmazni, mert a beton kihajlás ellen megtámasztja a karcsú szerkezeteket. A felső bordás kialakítást elsősorban lakó- és középületeknél alkalmazták, mert alsó felülete sík, és különböző – hang-, esetleg hőszigeteléshez szüksé-


Bár a felső bordás elrendezés sík alsó felületet ad, mégsem teljesíti teljes mértékben az egységes kinézetre vonatkozó elvárásokat. Az acélgerendák vonalában ugyanis mind elszíneződés, mind repedés várható. Az elszíneződést az acélgerendák betonnál nagyobb hővezetési tényezője okozza, amely miatt a födém felületi hőmérséklete az acélgerendák vonalában kisebb lesz, mint más födémrészeken. Ez porlerakódást, esetleg párale-

nincs. Akkor jelenthetnek veszélyt, ha a vékony beton- és vakolatrétegek oly mértékben elválnak az acélgerendától, hogy egyrészt a beton már nem biztosít megfelelő korrózió elleni védelmet, másrészt ezek a rétegek leválhatnak, esetleg leeshetnek. Olyan ipari épületeknél, raktáraknál, ahol nem volt elvárás a sík alsó felület és a szintek közötti hangszigetelés, továbbá egyszerűbb beton-, aszfalt- vagy lapburkolat készült, gyakran

17

DIAGNÓZIS

5. ábra: Acélgerendák közötti monolit vasbeton lemez (alsó bordás) [4]

alkalmazták az alsó bordás kialakítást. Ebben az esetben a viszonylag vékony padlóburkolati rétegeket közvetlenül a vasbeton lemez felső síkjára készítették el, ami egyszerűbbé és olcsóbbá tette a szerkezeteket. Az alsó bordák körbezsaluzása azonban nehézkesebb, körülményesebb volt, mint a felső bordás födémek zsaluzása.

A bauxitcementtel készült vasbeton szerkezetek

6. ábra: Felső bordás, acélgerendás monolit vasbeton födém zsaluzása [4]

18

Az ismertetett födémeknél – és más vasbeton szerkezetű födémeknél is – fellépő egyik legnagyobb probléma, hogy főleg 1928–1942 között a portlandcement mellett bauxitcementet is használtak vasbeton szerkezetekhez [5]. A bauxitbeton szerkezetek kezdetben igen kedvező tulajdonságokat mutattak. Például a [2] jelű forrásban is található egy olyan szövegrészlet, amely a bauxitcement alkalmazásának előnyeit ecseteli: „A mennyezetszerkezetek (födémszerkezetek) ismertetése alkalmával meg kell emlékeznünk a szerkezetek legfontosabb anyagáról, a cementről, mégpedig a Bauxitcementről. A Bauxit szilárdságban általában, de különösen kezdő szilárdságaiban a portlandcement hasonló szilárdságait messze túlszárnyalja. Lassan kötő, de rendkívül gyorsan szilárduló kötőanyag. A kötés 2–4 óra alatt kezdődik, és 5–7 óra alatt befejeződik. A kötés befejezése után a szilárdulás rohamosan emelkedik. Mennyezetszerkezeteknél a »Citadur« bauxitcement használata

2017. április

esetén tehát igen sok zsaluzó anyagot takaríthatunk meg, mert gyorsan kizsaluzható, és ugyanez a zsaluzóanyag egy építkezésnél többszörösen felhasználható. Bauxitcementtel a mennyezetek fagypont alatt -5 Celsiusnál is betonozhatók és oly gyorsan szilárdulnak, mint a rendes hőmérsékletnél. Portlandcement-betonra a vakolat csak 14 nap múlva alkalmazható, míg a tataibauxit-cementbeton már 2–3 nap múlva vakolható.” A bauxitcementet 1908-ban, Franciaországban találták fel, Magyarországon 1928-tól kezdték el gyártani Citadur néven [6]. Színe barnásvöröses volt, az alkalmazásával készült beton színe is hasonló. A hazai bauxitcement gyártása 1942-ben jelentősen visszaesett, 1949ben véglegesen megszűnt. A már legyártott mennyiség további felhasználása az ezt követő néhány évre tehető [7]. A bauxitcementtel készült beton egyik fő előnye a nagy kezdőszilárdság volt. Ezt követően azonban a betonban végbemenő anyagszerkezeti változás

kezeteknél fokozottabban jelentkezett és kifejezetten kedvezőtlen volt a nyári, nagy környezeti hőmérséklet hatása is a beton kötésének idején. Egyrészt a szerkezetek hűtése miatt használtak sok vizet, másrészt az ún. sűrűbordás és idomtestes vasbeton födémek keskeny bordáinak könnyebb kibetonozhatósága érdekében. A friss betont is a szokásosnál gyakrabban locsolták a hűtés érdekében. A szilárdság csökkenése a készítés módjától és a szerkezet vastagságától függően eltérően jelentkezhet. A kön�nyebb lehűlés szempontjából a vékonyabb szerkezetek kedvezőbbek, mint a vastagabbak. Az átkristályosodást elősegíti a meleg, a nagy relatív páratartalom és a levegő szén-dioxid tartalma. Az átkristályosodás a környezeti körülményektől függően általában 25–50 évig tart, és a folyamat végére a beton szilárdsága mintegy a negyedére csökken. A bauxitbeton felülete szilárdabb, mint a belseje, ezért a visszapattanó – Schmidt-kalapácsos – vizsgálat ered-

A bauxitcementtel készült beton egyik fő előnye a nagy kezdőszilárdság volt. Ezt követően azonban a betonban végbemenő átkristályosodási folyamat miatt szilárdságcsökkenés következik be, ami az évek múlásával egyre jelentősebb. A jelenség oka az, hogy a kristálynövekedés fellazítja a beton szerkezetét, és a beton porózussá válik. (átkristályosodási folyamat) miatt szilárdságcsökkenés következik be, ami az évek múlásával egyre jelentősebb. A jelenség oka az, hogy a kristálynövekedés fellazítja a beton szerkezetét, és a beton porózussá válik. Ennek további következménye, hogy az acélbetéteket finom por veszi körül, ami rontja azok tapadását, ezért csökken a beton és az acélbetét együttdolgozása. Az acélbetétek így a pára- és nedvességhatásoknak is jobban ki vannak téve, ezért elindulhat a korrózió. A korróziót az is elősegíti, hogy a bauxitbeton készítéséhez több vizet használtak, mint a portlandcement-betonhoz, így eleve kisebb a térfogatsúlya és a tömörsége [8]. Azt hamar megtapasztalták, hogy a bauxitcementtel készült beton a gyors szilárdulás során könnyen túlmelegszik, és ekkor szilárdsága jóval kisebb lesz a vártnál. Ez a jelenség a vastagabb szer-


ménye nem tekinthető megbízhatónak. Ultrahangos módszerrel, de főleg roncsolásos mintavétellel lehet megbízható adatokhoz jutni. A még kielégítő szilárdságú bauxitbeton szerkezetek vizsgálatát időszakosan el kell végezni az időbeni változás bizonytalansága miatt. Ha eredetileg nagyon jó minőségű volt a beton, akkor még a negyed szilárdság is kielégítő lehet, tekintettel arra is, hogy annak idején 0,45 kN/cm2-re korlátozták a megengedett betonfeszültséget [6]. De például a 0,35 kN/cm2-re csökkent szilárdság vasbeton szerkezeteknél már meglehetősen kevés. A vasbetéteket is vizsgálni kell a tapadás és a korrózió szempontjából. Ez is csak úgy valósítható meg, ha a statikailag kevésbé veszélyeztetett szerkezetrészeken feltárásokat végeznek. A szerkezetek folyamatos megfigyelése, vizsgálata és erőtani ellenőrzése

határozza meg, hogy mikor válhat szükségessé védődúcolás és megerősítés, esetleg bontás. Az egyes konkrét épületek szilárdsági besorolása egyedi vizsgálatokon, szakvéleményeken alapul. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy gyakran előfordult, hogy egy adott építkezésnél bauxitbeton és portlandcement-beton szerkezeteket vegyesen alkalmaztak. A betontechnológiai vizsgálatok szerint a szilárdságcsökkenés folyamata napjainkra általában befejeződött. Az elmúlt évtizedekben a szükséges átalakítások zöme már lezajlott. A bauxitbetonos épületek azonban fokozott figyelmet és ellenőrzést igényelnek. Például a bauxitbeton pillérű épületek további terhelése (emeletráépítés stb.) csak a pillérek megerősítésével (köpenyezés) vagy cseréjével oldható meg. A máig ismert bauxitbetonos épületek címjegyzéke az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. honlapján (www.emi.hu) kereshető az ÉMINFO adatbázisban. 

Hivatkozások

[1] TS-É 13 Hagyományos födémszerkezetek, Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet, Budapest, 1973. [2] Barcsay János: Födémszerkezetek, Magyar Építőművészet, XXXIV. évf. 3–5. szám, 1934. [3] TS FÉ-5 Régi épületek vízszintes teherhordó szerkezetei, Tervezésfejlesztési és Technikai Építészeti Intézet, Budapest, 1987. III. negyedév [4] Dr. Kotsis Endre: Épületszerkezettan, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1945. [5] Balázsovich Boldizsár szerk.: Tervezési Segédlet. Födémszerkezetek vizsgálata, 31. szám, Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest, 1979. [6] Dr. Dulácska Endre: Tartószerkezetek, jegyzet, kézirat, é.n. [7] Dr. Kausay Tibor: Bauxitbeton, www. betonopus.hu [8] Mohácsy László: Tartószerkezetek átalakítása, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978.

Dr. Szakács György okl. építészmérnök, okl. épületszigetelő szakmérnök, okl. zajés rezgéscsökkentési szakmérnök


19

IRATTÁR

A TSZSZ működése során tapasztalt építőipari problémák Már közel négy éve működik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), amelyet 2013 nyarán az építőiparban tapasztalható, több százmilliárd forintot kitevő lánctartozások visszaszorítására hoztak létre. A szervezet létrehozásának elsődleges célja az volt, hogy azokban az esetekben, amikor a teljesítés megtörténte az ügy dokumentumai és egy helyszíni szemle alapján megállapítható, elkerülhető legyen a többéves pereskedés.

A

TSZSZ-NÉL AZ ELTELT IDŐBEN már több mint 700 eljárást kezdeményeztek, a lefolytatott szakértői eljárások száma pedig már meghaladta a félezret. Az ügyek mindegyike valamilyen építőipari problémából eredő konfliktusra vezethető vissza, és összességükben kellő alapot biztosítanak e terület valamilyen mértékű feltérképezéséhez. Mind a nagyobb, mind a kisebb, de még a „magánberuházásokat” is jellemzik az építőipar általánosnak tekinthető problémái, amelyek legfőképpen az alábbi témakörök köré csoportosíthatók: • nem egyértelműen megfogalmazott, vagy nem jól értelmezett szerződések, • kivitelezés alatt előforduló, akár megrendelői igényből, akár kivitelezői műszaki szükségből eredő műszaki tartalomra vonatkozó változtatások, és ezek dokumentálásának hiányosságai (pótmunka – többletmunka kérdése), • az átadás-átvételi eljárások lefolytatásának hiányosságai, különösös tekintettel a mennyiségi és minőségi kifogásokra. A TSZSZ munkáját és tapasztalatait bemutató, előző lapszámokban megjelent cikksorozat korábbi részei a fentieket már nagyvonalakban ismertették. Az alábbiakban a TSZSZ működése során tapasztalt további építőipari problémák közül néhány ismertetésére kerül sor. A TSZSZ-hez viszonylag kevés tervezéshez kapcsolódó kérelmet adtak be. Ezekben az ügyekben megfigyelhető, hogy a tervezési szerződésekhez tervezési program a legritkább esetben tartozott, pedig a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet tartalmazza, hogy az OTÉK szerinti tervezési program végleges formája a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi. A tervezési programban kell rögzíteni minden olyan fontos tényt, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni. Ezek felsorolását a jogszabály tartalmazza is. A tervezési programban vizsgálni kell többek között a megújuló energiaforrások használatának lehetőségét, és igény szerint rögzíteni kell a vagyonbiztonsági elvárások mértékét is. A kivitelezési munka minőségére vonatkozó követelményeket a kivitelezési szerződésnek is tartalmaznia kell. Ez jellemzően a tervekre történő hivatkozással valósul meg. A tervek készítése során az alapvető követelményeknek való megfelelést vizsgálják a különböző szakági tervezők, és ezek alapján határozzák meg a beépítendő anyagokat, szerkezeteket. Ezek dokumentá-

20

1. ábra: A lapostető szigetelését a szél megbontotta

2. ábra: Szélterhelés hatására leszakadt kültéri álmennyezet

2017. április

lása történik meg többek között a tartószerkezeti, tűzvédelmi, hőtechnikai stb. tervfejezetekben. Ugyanakkor a tervezés során gyakran találkozunk olyan szerkezeti részekkel, amelyek még kiviteli szintű tervek esetén sem kerülnek megtervezésre. Például a lapostető szigetelés vagy a kültéri álmennyezet rétegrendjét, kialakítását az építész tervező tervezi meg. E szerkezetek tervezése során többek között figyelembe kell venni a szélterhelések várható nagyságát, és a rögzítések mértékét ennek tudatában kellene megtervezni. Ez már viszont statikus tervezői feladat lenne. Így a részletek tervszinten általában nem is kerülnek kidolgozásra, meghatározásra. Ezek hiányában pedig – ha a kivitelező a részleteket nem kellő alapossággal valósítja meg – szélső esetben tönkremenetel is bekövetkezhet, mint az a fotókon is látható. A felelősség ezekben az esetekben – ha a kivitelező a tervezőt nem szólította fel a tervek kiegészítésére – jellemzően a kivitelezőt terheli. Természetesen nemcsak a szélterhelés okozhat nem várt műszaki gondokat, a műszaki élet számos egyéb területén is találkozhatunk hasonló problémákkal. Éppen ezért nagyon fontos a szakági tervezők együttműködése, illetve az, hogy a kivitelezők is tisztában legyenek a megvalósítás kritikus pontjaival. A beépített anyagoknak, szerkezeteknek a tervben vagy egyéb előírásokban meghatározott követelményeknek való megfelelőségét a gyártók által kiállított teljesítménynyilatkozatokkal kell igazolni. A hazai gyakorlatban teljesítménynyilatkozat név alatt a legkülönbözőbb dokumentumok kerülnek csatolásra (e-naplóban, átadási dokumentációban), pedig a jogszabályok (305/2011/EU rendelet az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról, illetve a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól) ezek formáját és tartalmi elemeit részletesen szabályozzák. A teljesítménynyilatkozat az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja. Műszaki előírás lehet harmonizált európai szabvány, európai műszaki értékelés, vagy ennek hiányában nem harmonizált európai szabvány, más magyar szabvány, Magyarország területén elfogadott nemzeti műszaki értékelés (NMÉ), vagy hatályos építőipari műszaki engedély (ÉME). A gyakorlatban találkozhatunk olyan teljesítménynyilatkozattal, amely nem igazolja a termék adott helyen történő felhasználhatóságát. Például egy faanyagú tartószerkezet Eurocode szerinti méretezését a statikus tervező elvégezte, és meghatározta a fa anyagának szilárdsági kategóriáját (pl. C24), amellyel az adott szerkezet állékonyságát igazolta. A méretezett fa elemeknek az Eurocode szerint az MSZ EN 14081-1 előírásainak kell megfelelnie. A kivitelezés során tehát olyan szerkezeti fát kell beszereznie a kivitelező vállalkozónak, amelynél a teljesítménynyilatkozat az MSZ EN 14081-1 szerint igazolja a faanyag teljesítményét. A „piacon” találkozhatunk olyan teljesítménynyilatkozattal, amely más szabványra hivatkozott, és a termék CE jelöléssel került forgalomba. Ez esetben a gond az, hogy a CE jelölésen lehivatkozott szabvány nem tekinthető harmonizáltnak, így arra történő hivatkozással a CE jelölés sem lenne a terméken elhelyezhető. További – és a felhasználók szempontjából mindenképpen nagyobb – probléma, hogy ez a teljesítmény-nyilatkozat a fa szilárdsági kategóriáját nem tartalmazta, így pedig nem lehet igazolni, hogy a beépített faanyag milyen


szilárdságú, és ezáltal a szerkezet tartószerkezeti állékonyságának a megfelelőségét sem. Gyakorta merül fel a kérdés, hogy honnan lehet tudni egy szabványról, hogy az harmonizált-e? A harmonizált szabványok jellemzője, hogy ZA melléklettel rendelkeznek, amely többek között meghatározza a teljesítménynyilatkozat tartalmát (CE jelölés), illetve megadja a teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzési rendszerét is. A szabványok listája az MSZT weblapján keresztül ingyenesen ellenőrizhető, ugyanakkor tartalmuk – így például az, hogy ZA mellékletet tartalmaznak-e – már csak díjazás ellenében tekinthető meg. Szakértői tapasztalat, hogy a szabványokat a kivitelezés szereplői gyakorta nem ismerik. Ennek oka egyrészt, hogy a szabványokat csak díjazás ellenében lehet megtekinteni, másrészt hogy gyakran csak angol nyelven elérhetőek. Ahogyan már a cikksorozat korábbi részeiben is látható volt, a folyamatok jogszabályokban szabályozva vannak, legfeljebb finomítások javasolhatók. Ugyanakkor ez mit sem ér, ha a vállalkozók egyáltalán nem, vagy nem kellő mértékben vannak tisztában az előírásokkal. Ezért kihangsúlyozandó a jogi és szakmai továbbképzés fontossága minden építőipari szereplő számára. 

Csermely Gábor vezető-helyettes – TSZSZ

FELELŐSSÉG

Uniós finanszírozásból megvalósult beruházások utólagos elszámolási vitái a fenntartási időszakban AVAGY BÁTOR VAGY BOTOR, AKI IGÉNYT ÉRVÉNYESÍT? Irodánk több olyan törvényszéki ügyben lát el képviseletet, amely még jelen uniós programozási időszakban odaítélt pályázati forrásból megvalósított létesítmény elszámolási – hibás teljesítés miatti – jogvitájából ered. Ezek mindegyikében építtető indít pert a hiba- és hiánypótlásmentesen lezárt műszaki átadás–átvételt követően a létesítmény generálkivitelezője ellen. Jellemző ezekre a beruházásokra, hogy az építési napló – bár precízen és jogszabályszerűen van vezetve – nem tartalmaz konkrétumokat a per során felvetett építési problémákkal kapcsolatban. Lássuk ezeket a speciális eseteket a gyakorlatban!

F

ENNTARTÁSI IDŐSZAKBAN A PÁLYÁZATI forrás jellegétől függően a támogatást elnyert pályázó maga is számíthat arra, hogy nagyobb anomália esetén utólagos ellenőrzést kap. Amennyiben ennek során nyilvánvalóvá válik, hogy a finanszírozott létesítmények már a műszaki átadás–átvétel időpontjában sem feleltek meg a pályázati dokumentációban és az elszámolásban foglaltaknak, úgy az az eset is előállhat, hogy végső soron a pályázónak vissza kell fizetnie a valótlan tartalmú iratok alapján elszámolt pályázati forrást.

A műszaki ellenőrök szerepe a jogvita előkészítése során

Kiemelkedő jelentősége van ezekben az ügyekben annak, hogy a beruházás egykori műszaki ellenőre milyen nyilatkozatokat tesz írásban vagy szóban az építtető felé. Ezen beruházások műszaki szempontú ellenőrzése ugyanis szinte kizárólag a megbízott műszaki ellenőrök felelőssége. Ez a rendkívül erős szakmai felelősség nemcsak polgári jogi kártérítési igényt keletkeztet az építtető számára, hanem szakmai–etikai, sőt büntetőjogi következményei is lehetnek a műszaki ellenőr számára. Az építtetők egy része már a beruházás lezárásakor és a támogatás elszámolása során előre gondolkodik, milyen igényeket fog támasztani a kivitelezővel szemben. Ehhez nem ritkán kéri az építési műszaki ellenőr és az igazságügyi műszaki szakértők segítségét. A sokszor bizalmi viszonyon alapuló műszaki ellenőri megbízás azonban ezen a ponton véget kell hogy érjen. Az a műszaki ellenőr ugyanis, aki egy peres eljárás során tanúként vallja, hogy a kivitelezés szakszerűtlenül zajlott, majd megerősíti, hogy az igazságügyi szakvéleményben foglaltak helytállóak (rétegrendek hiányoznak, termékhelyettesítés nem megfelelően történt), saját maga ellen tesz vallomást. Az ilyen perek nagyon gyakran már eleve úgy indulnak, hogy az alperesi oldalon a tervezők, a műszaki ellenőr és a kivitelező is helyet kapnak.

22

Kihívások a bírák és a jogi képviselők számára

A jelenleg folyó perek – az értékhatár miatt – jellemzően kötelező jogi képviselet mellett, elsőfokú törvényszéki hatáskörben zajlanak. A bírák rendkívül bonyolult, sok esetben párhuzamosan gyártott, egymástól eltérő vagy ellentétes tényeket tartalmazó iratokkal kell hogy szembesüljenek. Egy-egy keresetlevél összeállítása során magunk is tapasztaltuk, hogy az esetek többségében • a feleknek több, különböző műszaki tartalmú vállalkozási szerződése is aláírásra került, néha ugyanazzal a dátummal; • külön bizonyítást igényel, melyik szerződésnek melyik volt a műszaki melléklete; • szinte minden esetben igaz, hogy jelentős mennyiségű pótmunka is elkészült, amelynek megrendelése az építési naplóban nem szerepel; • jellemzően a szerződéses munkák vannak 100%-ban kifizetve (a finanszírozás elszámolhatósága miatt); • a pótmunkák kifizetését az építtetők megtagadják, ezen összegekből próbálják elszámolni a szerződéses munkák vélt vagy valós hibás teljesítésével kapcsolatos igényeiket.

Az elektronikus peres eljárás bevezetése

További problémát jelent, hogy a 2016. július 1. napjától bevezetett ePER rendszer miatt ezen jelentős mennyiségű iratanyag a felek által elektronikusan kerül feltöltésre az Országos Bírói Hivatal által működtetett ePER rendszerbe. Egy-egy irodánk által készített beadvány jogi része is 10–25 oldal, azonban a hozzá tartozó mellékletekkel együtt több száz MB terjedelmű. Ezek a rendszer által továbbításra kerülnek a másik peres fél részére. Az anyagok összerendezése, az egyes mellékletek nyomtatást követő rendszerezése és beazonosítása viszont jelentős nehézségeket jelent mind a bírák, mind a jogi képvi-

2017. április

selők számára. Manapság ugyanis a tárgyalótermekben nem áll a bírák rendelkezésére olyan, akár több monitoros megjelenítést is lehetővé tevő számítógép, amelyen egyszerre több iratot, akár tervet is meg lehet tekinteni. Ráadásul a tárgyaláson a bíró a jegyzőkönyvezéssel foglalkozik, a hangfelvétel nem a tanú vallomásáról, hanem annak jellemzően bíró általi tanú jelenlétében történő összefoglalásáról készül. A fentiek miatt a bírák is részben kinyomtatott iratanyaggal érkeznek a tárgyalóba.

Ellentmondó dokumentációk

Hasonló a probléma a tárgyaláson jelen lévő jogi képviselőkkel is. A tárgyalótermekben nem áll rendelkezésre a peres felek által igénybe vehető wifi-hálózat. A jogi képviselők tehát elektronikus eszközök (laptop stb.) rendelkezésre állása esetén sem tudnák mobilinternetes megoldással előhívni és update megtekinteni az ePER rendszerből érkező iratokat. Sok bíró nem is nézi jó szemmel, ha a jogi képviselő a papír alapú aktán kívül laptopot vagy más elektronikus eszközt tesz ki az asztalra, és azt a tárgyalás közben használja. Ebből kifolyólag a jogi képviselők is kinyomtatják a saját és az ellenfelük által készített és feltöltött anyagokat. Mindezek mellett is gyakran előforduló probléma, hogy az ÁNYK (általános nyomtatványkitöltő program) útján feltöltött anyag torzult karakterekkel, olvashatatlan formátumban jelenik meg letöltéskor. Ugyanakkor ezt a tárgyaláson átadott papíralapú dokumentációban nem lehet korrigálni. Az ePER-ben ugyanis hatálytalan a tárgyaláson papíralapon benyújtott bármiféle beadvány. Jelenleg ilyen esetben a tárgyalás elhalasztását követően a feleknek és a bírónak vissza kell térniük irodájukba, majd az érintett jogi képviselőnek póthatáridőben megfelelő formátumban újra feltölteni a kérdéses iratot. Ez meglehetősen lelassítja és hatékonytalanná teszi a peres eljárást, így ha a bíró és a jogi képviselők rugalmasak, és a probléma jellege azt lehetővé teszi, megpróbálnak alternatív megoldást találni. A tárgyaláson előkerült papíralapú irat tartalmát a bíró megpróbálja a jegyzőkönyv részévé tenni (hangosan magnóba diktálja annak tartalmát). Ezt követően lehet a tárgyaláson beszélni az érintett iratról, és továbbhaladni a bizonyítási eljárásban. Mindezek persze csak áttételesen érintik a külső peres feleket. Kívülálló számára csupán érthetetlen, miért telnek el tárgyalások anélkül, hogy a bíró meghallgatná a peres felek képviselőit vagy a tanúkat. Így messze távol állnak a probléma lényegétől: mire is költötték a pályázati összeget?

Egy kis visszatekintés

Az Európai Unió finanszírozási szempontból 7 éves ciklusokat különböztet meg. Ennek megfelelően beszélhetünk 2000–2006, 2007–2013 és 2014–2020 közötti időszakokról.

A jelenleg futó perek jellemzően a harmadik és a negyedik ciklusban megvalósult beruházásokhoz kapcsolódnak. Ez utóbbiaknál még tart az ötéves fenntartási időszak, csak úgy, mint az alábbi jogesetben álnéven megjelölt két érintett cég perénél is.


Egy konkrét ügy

A Minta Ép-ker Kft. (a továbbiakban: felperes) és a Jógazda Kft. (a továbbiakban: alperes) között egy állattartó telep korszerűsítési munkáinak elvégzésére vállalkozási szerződés jött létre 2014-ben. A Szerződés tételes árajánlat alapján, a Szerződésben tételesen megjelölt műszaki tartalommal jött létre azzal, hogy a felek rendelkeztek az előre megállapodott pótmunkák külön számlában történő elszámolásáról. Ezen szerződést a felek két alkalommal módosították. Mivel az építési beruházást uniós forrásból valósították meg, felmerültek a közreműködő szervezet által pályázati pénzből nem finanszírozható, ugyanakkor a telep használatbavételi engedélyéhez szükséges, vagy alperes által egyébként igényelt kivitelezési munkák is. A szerződés szerint a külön kimutatás szerinti munkatételeket a felperes folyamatosan pótmunkaként, külön építési naplóban vezetve, saját költségén készítette el az alperes számára azzal a szerződéses vállalással, hogy azok megrendelői teljesítésigazolás alapján azonnal számlázhatók.

Pótmunkák megvalósítása uniós finanszírozott beruházásnál

Gyakori, hogy a pótmunkát olyan kiegészítő létesítmények képezik, amelyek hiányában a használatbavételi engedélyt az építtető nem kaphatta volna meg, ugyanakkor azok támogatásból nem voltak finanszírozhatók, az MVH felé nem számolhatók el. Ilyenek jellemzően az állattartó telepeknél: a hullatároló, a tűzivíz-tároló stb. Erre általában többféle megoldást választanak a felek: • Az egyik és legcélszerűbb egy kiegészítő vállalkozási szerződés megkötése, amelyben nem pótmunkaként, hanem külön megrendelés alapján készíti el a vállalkozó azon épületrészeket vagy kivitelezési munkákat, amelyekre a megrendelőnek – akár a használatbavételhez, akár egyéb más beruházási igényeihez – még szüksége van. Így jogilag is rendezetten kerülhetnek elszámolásra az olyan speciális extra igények, mint például a finanszírozott telep és a megrendelő vadászháza közötti közmű vagy útkapcsolat megoldása, vagy a vadászház teljes korszerűsítése. Mivel ezen szerződés tárgya nem tartozik a finanszírozott beruházáshoz, az abban foglalt vállalkozási díjat a megrendelőnek saját pénzből kell rendeznie. • A másik, először egyszerűbb, de hosszú távon nehezebben érvényesíthető megoldás pedig az, hogy a finanszírozás alapját képező kivitelezési szerződésben a felek külön rendelkeznek a pótmunkákról, valamint azok megrendelésének és elszámolásának módjáról. Ez utóbbit választották az egyik konkrét ügyünk résztvevői is. Ma már világos az a háttérkörülmény, amely indokolta ezt a megoldást, mégis tanulságos lehet mindenki számára. Ezért következő cikkünkben magát a konkrét ügyet fogjuk megismertetni – a hozzá kapcsolódó bizonyítási kérdésekkel együtt. 

Dr. Gáts Andrea ügyvéd, jogalkotási szakjogász

23

ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK

A betontechnológus válaszol A térbeton burkolatok tervezési szempontból közel állnak ugyan az utakhoz, de kivitelezési és használati szempontból legalább olyan lényeges az ipari betonpadlóhoz való hasonlatosságuk. Egyrészt a legtöbbször maguk az ipari padlóépítő cégek végzik a csarnokpadló-projekteknél a térbeton készítését, másrészt maguk az igénybevételek is hasonlítanak a beltéri padlókéhoz (targonca- és egyéb gépjárműforgalom) – megtetézve mindezt a környezeti és időjárási hatásokkal.

Milyen térburkolatot építsünk? – 3. rész

Minden teherhordó talajra, illetve ágyazati rétegekre épülő betonlemez esetén kulcsfontosságú a teljes alépítményi rétegrend harmonikus felépítése. Kültéri esetekben pedig a vízelvezetés és a fagyérzékenység még további szempontok. Hiába teherbíró és jól tömörített a felső ágyazati réteg, ha az altalaj túlságosan gyenge és süllyedésérzékeny. A talajvizet, a csapadékvizet és a felszíni vizet távol kell tartani az ágyazattól. Nem részletezve a tervezés menetét, de fontosnak tartom kiemelni, hogy a talajtükör megfelelően tömör és teherbíró legyen. Duzzadó agyagrétegre például tilos ipari padlót vagy térbetont építeni. Az ágyazat vastagságát a terhelés nagyságára, a betonlemez vastagságára, az altalaj és a tervezett ágyazat teherbíróképességére való tekintettel szükséges megállapítani (erre vonatkozólag a RILEM 836 műszaki irányelv ajánlásait érdemes átvenni). Csak példaként: egy jól felépített térburkolati rétegrend lehet 20 cm vastag beton-

RENDSZER A VÍZZÁRÁSHOZ

A betonban létrejövő tökéletes nyomásálló vízzárás új építésnél, javításnál, állagmegőrzésnél. Hatékony, gyors, tartós HA BIZTOS AKAR LENNI BENNE: +36-30-948-39-60 www.kryton.com

lemez esetén egy tömörített altalajra (E2 = min. 45 MPa, Tt = max. 2,5) épített 35–40 cm vastag zúzottkő ágyazat zúzalékkiékeléssel (E2 = min. 90 MPa, Tt = max. 2,2), 2 réteg polieténfólia-terítéssel (2 × min. 0,15 mm vastag). Ágyazati, alépítményi anyagként az újrahasznosított törtbeton is megfelelő lehet, ha nem szennyezett téglával, sárral, porral, törmelékkel, hulladékkal, szerves anyaggal, és ha frakcionált. Tudni kell a daráltbetonról, hogy nagy porozitása miatt nagy a vízfelvevő képessége, emiatt nem fagyálló. Gyengébb, főleg szemcsés altalajok esetén gyakran használnak talajstabilizációt a meglévő felső kb. 30 cm vastag rétegbe kevert mész, cement kötőanyaggal. Felső ágyazati rétegként pedig gyakori a földnedves konzisztenciájú Ckt réteg, ami megfelelő alépítmény és altalaj esetén, valamint kellő védelem mellett szintén jó megoldás. A réteget a burkolat készítéséig azonban meg kell óvni a kockázatos környezeti hatásoktól, mert merev, valamint víz- és fagyérzékeny. Az alépítményi rétegrend kialakításánál a harmóniát a különböző tulajdonságú anyagok megfelelő kombinációja adja. Felfelé haladva egyre stabilabb, teherbíróbb rétegeket kell képeznünk úgy, hogy az egymásra épülő rétegek rugalmassága hasonló maradjon. A jól megtervezett és megépített alépítmény már félsiker a jó minőségű, teherbíró és tartós térburkolati szerkezethez. A betonlemez anyagának, vastagságának, erősítésének, a fugamezők távolságának és kialakításának a megtervezéséhez figyelembe kell venni a hasznos terhelések mellett a különböző technológiai és környezeti hatásokat. Ilyen meghatározó igénybevételek például: a termikus feszültség (a beton kötésének idejében, majd a szilárdulási fázisában a megszilárduláskori hőmérséklethez képesti hőmérséklet-változásból adó-

dik), a zsugorodási feszültségek, a megszilárdult betonban keletkező hőtágulási feszültségek (ide tartozik pl. a tálasodás, a vetemedés) és a felület és a betonlemez alsó részében lévő nedvességkülönbségből eredő feszültségek, s végül, de nem utolsósorban a forgalmi terhelés, a kerékterhek. Ezen igénybevételeket együttesen szükséges figyelembe venni a feszültségszámításnál. Ezek és a műszaki előírások alapján lehet véglegesíteni a betonvastagságot, a beton jelét (szilárdsági és környezeti osztályát, a bazalt- vagy egyéb adalékanyag tartalmát), a beton erősítését, valamint meghatározni a fugatávolságot, a fugavasalást. A fugatávolságok (a fugákkal határolt betontáblák oldalaránya nem haladhatja meg a 3:2 arányt) és a fugák kialakítása a repedésérzékenység, ennél fogva a tartósság egyik legmeghatározóbb eleme. Az Útügyi Műszaki Előírás részletesen mutatja be a különböző fugák kialakításait, külön foglalkozva a vakhézagokról (vágott fugák), a dilatációs és munkahézagokról, valamint a csatlakozási hézagokról, illetve azok teherátadó vasalásáról. A fugákkal elválasztott tábláknál a teherátadás mértéke a hézag szélességétől függ, 1 mm-nél szélesebb repedés vagy megnyílás esetén gyakorlatilag megszűnik a két lemez közti teherátadás (kb. 10%-ra csökken), ezért lényeges a teherátadó fugavasalás.  További kérdéseiket ezen az e-mail címen várom: [email protected]!

Csorba Gábor MSc CE, okl. építőmérnök, betontechnológus szakmérnök, igazságügyi szakértő

2017. április

2017-BEN KIEMELT ELLENŐRZÉSEK AZ ÉPÍTŐIPARBAN! A 2017-es munkavédelmi ellenőrzési terv alapján a jövő év első felében várható az építőipari kivitelezési tevékenységek célvizsgálata. Ennek fő oka, hogy a statisztikák szerint a legtöbb munkabaleset még mindig ezen a területen történik. Fontos tudni azt is, hogy módosult a 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet, ami alapján új szabályok vonatkoznak a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésére. Az eddigiektől

eltérően a pihenőnapok és munkaszüneti napok nem tartoznak bele a munkaképtelenség időtartamába. Ennek megfelelően változott a kódnégyzetek kitöltése. Speciális képzésünk során, amely moduljai egy tantermi napból, illetve írásos leckékből és egy szoftverből állnak össze, megismerheti a változásokat és kidolgozhatja a megfelelő stratégiát a munkabalesetek elkerülésének érdekében.

MUNKABALESETEK MEGELŐZÉSE AZ ÉPÍTŐIPARBAN KOMBINÁLT KÉPZÉS MUNKAVÉDELMI FELELŐSÖKNEK

A tanfolyam kezdésének időpontja: 2017. április 27.

Tantermi nap: 2017. május 30., CEU Konferencia Központ Miért ajánljuk?

 Mert a csomag részeként megkapja a szeptemberi változásoknak megfelelően frissített munkabaleseti

jegyzőkönyvkitöltő szoftvert is, amivel egyszerűen elkészítheti a szükséges dokumentációkat.  Mert az építőiparban, ami kiemelten veszélyeztetett ágazat a munkabalesetek bekövetkezése szempontjából,

különösen fontos, hogy a munkavállalókat megfelelően tájékoztassák a munkabiztonsági előírásokról.  Mert a tantermi nap során kiváló előadónk, Dr. Dudás Katalin választ ad felmerülő kérdéseire, ismerteti az

ellenőrzési irányelveket, valamint a hatóság számára kiemelten fontos szempontokat.

A MODULOK TÉMÁI: 1. modul: 2017. április 27. Munkavédelmi oktatás kötelező tartalma, összeállítása 2. modul: 2017. május 4. Kockázatértékelés az építőiparban 3. modul: 2017. május 11. Munkahelyek és munkaeszközök létesítésének és használatának követelményei 4. modul: 2017. május 18. Egyéni védőeszköz juttatási rendje, nyilvántartás 5-6. modul: 2017. május 25. Munkabalesetek vizsgálati rendje + a munkabaleseti jegyzőkönyvkitöltő szoftver telepítője

A tantermi nap témái:

 2017-es munkavédelmi ellenőrzési irányelvek,

kiemelt területek  Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet legutóbbi

változásai  Munkabaleseti dokumentáció helyes kitöltése  Ellenőrzési tapasztalatok, tipikus hibák, ezek

kiküszöbölése  Munkabaleseti statisztikák

Tantermi nap helye és időpontja CEU Konferencia Központ Budapest, 2017. május 30. (kedd) 9.30-13.00

A leckék szerzője:

Kálmán László, munkabiztonság szakértő

Az előadást tartja:

Dr. Dudás Katalin, ügyvéd, az OMMF volt igazgatója

Jelentkezés és további információ: (1) 273 2090 | [email protected] | www.forumakademia.hu

Képzésünkre a mellékelt jelentkezési lapon is jelentkezhet!

A HIBÁK ELKERÜLHETŐK!

UTÓLAGOS HŐSZIGETELÉSEK TERVEZÉSI ÉS KIVITELEZÉSI TUDNIVALÓI Energiatakarékossági célú felújításaink egyik alapvető eszköze a külső oldali teljes felületű hőszigetelés. A tervezés és a kivitelezés során azonban számos olyan rejtett csapdával, illetve buktatóval találkozhatunk, amely megnehezíti, lelassítja és szakszerűtlenné teszi a munkavégzést, és az eredmény is kétségessé válik. 5 MÉK továbbképzési pontot érő kombinált képzésünk válaszokat ad az utólagos hőszigetelés leggyakoribb tervezési és kivitelezési kérdéseire.

Miért érdemes jelentkezni? • Az élő tantermi nap során és öt héten át, heti egy részletes, írásos online továbbképzési anyag keretében minden létező gyakorlati problémára megoldást nyújtunk Önnek. • Képzésünkön Ön interaktív módon, gyakorlati megközelítésből, konkrét példák bemutatásán keresztül sajátítja el a megfelelő gyakorlati és hatályos jogi szabályozásnak megfelelő ismereteket. • Gyakorlati tapasztalattal rendelkező oktatónk a képzés során felmerülő összes kérdésükre aktuális, a jogi és gyakorlati követelményeknek megfelelő választ fog adni.

5 MÉK továbbképzési pont Bírálati sorszám: MÉK 2016/230

A tanfolyam kezdete, illetve a leckék kiküldésének időpontja 2017. április 11., 18., 25., május 2., 9.

A tantermi nap időpontja és helyszíne 2017. május 17. 9:00–17:00 CEU Konferencia Központ 1106 Budapest, Kerepesi út 87.

Társasházak hőszigetelése tervezőknek és kivitelezőknek Kombinált továbbképzés építőipari szakmagyakorlóknak

Az online leckék tematikája:

1. modul: Hőszigetelés tervezése 2. modul: Az energetikai célú felújítások páratechnikai buktatói 3. modul: Lapostető-szigetelések hibaelemzése 4. modul: Gyakori kivitelezési hibák polisztirol homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében 1. 5. modul: Gyakori kivitelezési hibák polisztirol homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében 2.

Az előadást tartja:

A tantermi nap rövid tematikája: • • • • • • • • •

Épületdiagnosztika, helyszíni felmérések Diagnosztikai eszközök bemutatása Teljesítményadatok és forrásaik Épületenergetikai számítások áttekintése Adaptív konstruálás és tervezés Árajánlat-készítés, idő- és erőforrás-tervezés Kivitelezés és ellenőrzés Építési hibák elkerülése Jövőbeni módszerek, anyagok, technológiák és lehetőségek a hőszigetelések tervezése és kivitelezése során

Nagy Balázs, okl. szerkezet-építőmérnök MSc, épületenergetikai szakmérnök, doktorjelölt, BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék

További információ és jelentkezés:

(1) 273-2090 / [email protected] / www.forumakademia.hu KÉPZÉSÜNKRE A MELLÉKELT JELENTKEZÉSI LAPON IS JELENTKEZHET!

Nagyító alatt: Földrengés elleni védekezés

Recommend Documents