A NAGYÜZEMI NAPRAFORGÓTÁBLÁK G A L A M B VARJÚFÉLÉK
KÁRTÉTELE E L L E N I
VÉDEKEZÉSÉNEK
L E H E T Ő S É G E I A VEGETÁCIÓ T E L J E S I D E J E Csemavölgyi
ÉS
ALATT
László
A napraforgónak m i n t élelmiszer-, i p a r i és takarmánynövénynek a jelentő sége egész Európában, s így nálunk is egyre növekszik. E z — természetesen — m a g a után v o n j a termőterületének növekedését, a nagyüzemi termesztés mód szereinek intenzívebb fejlődését. A nagyüzemi táblák kialakításával arányosan növekszik a m a d a r a k által o k o z o t t károk mennyisége is. K é t napraforgót termesztő bázisgazdaságunk termesztési t a p a s z t a l a t a i szerint ez a károsítás elérheti és m e g h a l a d h a t j a a 10—20%-ot ( K o c s , 1 0 — 1 5 % ; Bácsalmás, 1 5 — 2 5 % ) . F i g y e l e m b e véve a különböző madárfajok károsítását, a következő fajo kat kell kiemelni; Balkáni gerle (Streptopelia decaocto), — A legnagyobb mértékben károsító galambféle. E z e k b e n az években egyre inkább szemlélhető az a jelenség, h o g y a k e z d e t b e n urbanizálódott faj kihúzódik a mezőgazdasági területekre. E g y e s városokból szinte térképezni lehet ennek az útvonalát. Károsítása szinte az egész termesztési periódusban végigkíséri a növényt. K á r t o k o z az elvetett m a g kiseprésével és elfogyasztásával még a k k o r is, h a az C e r e s a n n a l v o l t csávázva. R É K Á S I számtalan esetben talált Ceresannal kezelt magtól egészen piros b e g y t a r t a l m a t . K á r t okoz t o v á b b á a frissen k i k e l t növény kék lecsipkedésével. Legérzékenyebb a károsítása az érési időben, a m i k o r az érőfélben levő napraforgótányérokra szállva nemcsak elfogyasztja, de k i is pergeti a kaszátokat. A táblán kettő-hármasával m o z o g n a k l e g g y a k r a b b a n . E g y 100 ha-os táblán a z o n b a n 10 ezer db is előfordulhat egy időben. A káro sítás legintenzívebb a k o r a délutáni órákban, hosszabb időt figyelembe véve p e d i g a k k o r , h a a rossz vetés és növényvédelmi munkák m i a t t n e m egyszerre érik az állomány és így a betakarítás elhúzódik. E z utóbbi érvényes az összes éréskor károsító fajra. Gerle (Streptopelia turtur).—Kevésbé károsít, m i n t a balkáni gerle. E n n e k o k a — r é s z b e n — az az ismert jelenség, hogy a gerle egyre inkább v i s s z a v o n u l a balkáni gerle javára, a n n a k agresszív magatartása m i a t t . E z a faj élet feltételeit egyre inkább a p a r k o k , ligetes erdők biotópjában találja m e g . M e g k e l l jegyeznem, h o g y a gerle a kipergetett napraforgómagot felszedi a földről, a m i t számtalanszor t a p a s z t a l t a m is. Balkáni gerlére i l y e n megfigye lésem nincs. E z a faj l e g g y a k r a b b a n párosával keresi fel a táblákat. P a r l a g i g a l a m b (Columba livia domestica). — A s z i r t i g a l a m b legközelebbi háziasított változata. Félvad természetűek. Mindenütt költenek, a h o l félre eső helyet találnak. Városban és tanyavilágban egyaránt megtalálható. Élelmük megkeresésére c s a p a t o s t u l ellepik a városi p a r k o k a t , tereket épp úgy, m i n t a szántóföldeket. A mezőgazdasági területeken l e g g y a k r a b b a n 201
60—100-as c s a p a t o k b a n található meg. E g y s z e r r e érkeznek a táblára, egy szerre távoznak o n n a n . E g y táblán egy időben t ö b b csapat is jelentkezhet, és az sem r i t k a , h o g y e z e k . k e v e r e d n e k , összecsapódnak i l y e n k o r . Örvös g a l a m b (Columba palumbus). — N e m rendszeresen, de igen n a g y számban keresik fel a táblákat, és i l y e n k o r érzékenyen károsíthatnak. A varjúfélék (Corvidae) károsítása c s a k n e m kizárólag az elvetett m a g v a k elfogyasztásában és a frissen k e l t növénykék lecsipkedésében m u t a t k o z i k . I l y e n k o r n a g y c s a p a t o k b a n l e p i k e l a táblát. A Vetési varjú (Corvus frugilegus) és a dolmányos varjú (Corvus comix) o k o z h a t n a g y o b b kárt. A verébféléknek (Passeridae) nálunk két faja ismeretes, a házi veréb (Passer domesticus) és a mezei veréb (Passer montanus). Károsításuk jelen tős, és a l a k o t t területtől t á v o l o d v a egyre inkább a mezei veréb károsítása kerül előtérbe. Kártétele igen függ az időjárástól, az azonos táblán tartóz k o d ó más fajok populációinak nagyságától. Ellenük a védekezés igen nehéz, m e r t igen s z a p o r a és alkalmazkodóképessége n a g y o n j ó . Véleményem szerint a verebek ellen csak a d r a s z t i k u s beavatkozás h o z h a t kielégítő eredményt. I l y e n irányú kísérleteket a Szovjetunióban végeztek igen j ó eredménnyel, a z o n b a n ezek költségesek ( S T E G M A N , 1958; G O L O V A N O V A ) . A seregély (Sturmis vulgaris) kártételének mértéke az időjárás és a termő terület kérdése. Lényegesen n a g y o b b a károsítása, h a már m e g i n d u l t őszi vonulása. Különösen n a g y lehet, h a a napraforgó szőlő közelében v a n . I l y e n k o r n a g y c s a p a t o k b a n l e p h e t i e l a napraforgótáblát. A jelentős károkat okozó fajokon kívül megjelennek a táblákon (főleg érési időben) hasznos magevők is, m i n t azt számos megfigyelésem bizonyítja. L e g g y a k r a b b a n cinegék (Paridae), pintyfélék (Fringillidae) f o r d u l n a k meg, anélkül, hogy n a g y o b b veszteséget okoznának. E z e k e n kívül igen sok fácán is tartózkodik érési időben a napraforgóban. Feltétlenül szükséges tehát, h o g y az elhárítás vegye figyelembe a hasznos madárfajok védelmét is. E z t egyébként a M a g y a r F o r r a d a l m i Munkás—• P a r a s z t K o r m á n y 12/1971. ( I V . 1.) sz. rendeletének 9. §-a kötelezően elő is hja. H a áttekintően kívánunk beszélni a napraforgótáblákon o k o z o t t károk elhárításának eddigi módszereiről, hangsúlyoznunk k e l l , hogy azok n e m vették figyelembe a termesztéstechnikai lehetőségeket és n e m f o g l a l k o z t a k k o m p l e x eljárások kidolgozásával sem. A legtöbb ezek közül a m e c h a n i k u s riasztórendszereket és eljárásokat helyezi előtérbe (karbidágyú, fegyveres riasztás, kereplő stb.). T ö b b éve végzett megfigyeléseim szerint a m a d a r a k bámulatos g y o r s a n megszokják a z o k a t (napok alatt), s ezért újra és újra más megoldásokat k e l l a l k a l m a z n i . E z a költségeket irreálisan megemeli. O l y a n n ö v é n y esetében, a m e l y n e k vegetációja a l a t t többször is felléphet madárkár (napraforgó), megoldást — véleményem szerint — csak egy egész termesztési periódust f i g y e l e m m e l kísérő összetett eljárás hozhat, a m e l y a lehető legkevesebb művelettel jár. A z általában j a v a s o l t eljárás a következő s z e m p o n t o k a t t a r t j a szem előtt: 1. 2. 3. 4. ják.
202
F i g y e l e m m e l kíséri az egész vegetációt. A növénytermesztési műveleteken kívül kevés többletmunkát igényel. Nálunk engedélyezett v a g y engedélyezés alatt álló szereket használ. A z eljárások a növénykultúrát és a hasznos madárfajokat n e m károsít
A teljes technológia a következő főbb műveletekre bontható: 1. A z elvetett mag védelme madárkár ellen. 2. A friss kelés védelme madárvész ellen. 3. A z érő napraforgó védelme madárkár ellen. 4. Kiegészítő jellegű távol tartás.
A z elvetett m a g védelme
A z elvetett magvakat a madár leggyakrabban ún. kisepréssel károsítja. A felfedezett sort követve szárnyával és csőrével felszínre emeli a magokat a földből. Ilyen módon hosszú szakaszokon keresztül teheti tönkre a vetést. Távoltartásukra igen alkalmasak a M O R K I T készítmények. A M O R K I T - o t a „Farbenfabriken Bayer A G " cég ( N S Z K ) gyártja. Ható anyaga Anthrachinon (Diphenylendiketon), anthrachinon-derivátumokat tartalmaz, az aloe, a kína-rebarbara és a szennafa levele, amelyet a gyógyá szatban meghajtószerként használnak. A gyomor- és bélrendszeren keresztül fejti k i hatását. A gyár kísérleteket végzett ezzel a szerrel és tapasztalataik szerint a madarakat — különösen a varjúféléket —- sikeresen tartja távol a kultúrától. Megállapították viszont azt is, hogy hatása nagymértékben függ az évszaktól, a kultúrától, az eleség viszonyoktól. E z az utóbbi tényező teszi lehetővé, hogy felhasználását agrotechnikai eljárásokkal kapcsoljuk össze. A napraforgót igen gyakran már április közepén elvetik. Ezzel kapcsolat ban a következő problémák merülhetnek fel: — A napraforgó közvetlen vetés után igen érzékeny a hő- és fényviszo nyokra. H a tehát a talaj hőmérséklete nem éri el 8 cm-es mélységben a 8—9 °C-ot — ami túl korai vetésnél gyakori —, úgy lassan fejlődő, elágazásra haj lamos növényegyedeket kapunk. Ezért ha száraz, szeles, hűvös a tavasz, nem kell elsietnünk a vetést, mert az ájjrilis végi, május eleji vetés is biztos termést adhat. Alacsony hőfokon is megindul ugyan a csírázás, de a kelés rendkívül vontatott, egyenetlen lesz. — A másik probléma a korai vetésnél jelentkező fokozott vad- és madár kár. A K o c s i Aranykalász tsz 1972. évi vetési tapasztalatai szerint a vad- és madárkár miatt a vetés 50%-át kellett újra vetni. Ugyanez a tsz 1973-ban május 2—8-a között vetett, és igen jó eredményt ért el. Előnye volt az egyenletes növény fejlődés és az, hogy a többi növény kultúra is kikelt ekkorra, s így a madárkár, valamint a nyúlkár megoszlott a többi vetéssel. A z egyenletes növény fejlődés lehetővé teszi egyúttal a gyor sabb betakarítást is, aminek jelentősége a későbbi védekezési eljárásokban hangsúlyozott. A napraforgó-vetőmag kezelése M O R K I T és M O R K I T - f o r t e készítmény valamelyikével végezhető el, 200 g/100 kg vetőmag mennyiségben. A M O R KIT-forte készítmény nagyobb hatóanyag-tartalmánál fogva fokozottabban hat. A csávázás nedvesen és szárazon is elvégezhető mindkét szerrel. Száraz — p l . C E R E S A N — porcsávázó szerrel való csávázás esetén a csávázást és a vetőmagkezelést egy munkamenetben lehet elvégezni. A por csávázó szert a MORKIT-készítménnyel együtt adjuk a csávázódobba, ame lyet azután lassan forgatunk, míg a mag tompa színeződést kap. Nedvesen csávázott metőmagot először jól meg kell szárítani, azután meg felelően keverni M O R K I T szerrel, mint a száraz csávázáskor. 203
A már régen csávázott (készletcsávázás) v e t ő m a g o t ugyanígy lehet k e z e l n i . A napraforgó-vetőmaghoz ajánlatos egy kevés M O R K I T többletadagot a d n i a vetőgépbe. A ke verőszerkezet vetés közben állandóan a M O R K I T p o r b a n forgatja a m a g v a k a t , s így azok megfelelő b e v o n a t t a l kerülnek a talajba. E z e k e n kívül gvártanak kombinált vetőmagcsávázó szereket is a n t h r a c h i non-pótlással. I l y e n e k a C E R E S A N — M O R K I T , C E R E S A N — G A M M A M , C E R E S A N — U N I V E R S A L + M O R K I T iszapolt p o r . S e m m i esetre sem s z a b a d kezeletlen élelmiszerrel együtt feldolgozni v a g y állattal feletetni o l v a n vetőmagot, a m e l y e t C E R E S A N — M O R K I T , C E R E S A N — G A M M A M v a g y C E R E S A N — U N I V E R S A L nedves csávázós z e r r e l - f M O R K I T iszapolt p o r r a l csáváztunk.
A friss kelés védelme A zsendülő vetés károsítása a varjú- és galambfélék által szintén jelentős lehet. I l y e n k o r is a M O R K I T készítménnyel érhetünk e l eredményt. Károsí tás tulajdonképpen csak szikleveles k o r b a n éri a növényt, m e r t később egy nyálkás b e v o n a t k e l e t k e z i k r a j t a , a m i m i a t t a madár n e m szívesen nyúl hozzá. A kelő növények védelmére a M O R K I T - f o r t e porzószer a l k a l m a s . A fel használandó mennyiség 20 k g / h a . Porozásra m i n d e n szokásos kézi, háti és m o t o r o s p o r o z ó g é p a l k a l m a s . Legcélszerűbb h a a k o r a reggeli órákban, a h a r m a t o s növényeket p o r o z z u k . E k ö z b e n f i n o m , egyenletes b e v o n a t o t k e l l kialakítanunk. 1 k g M O R K I T készítmény ára hozzávetőlegesen 48—50 F t . E h h e z járul még a kijuttatási költség, a m e l y gazdaságonként különböző lehet. A szer kijuttatása — ebben az esetben — külön munkagépet igényel. A ké szítmény m i n d a d d i g m e g t a r t j a hatását, amíg n a g y o b b esőt n e m k a p az állomány. Eső után a kezelést m e g k e l l ismételni. A kultúra fejlődésének későbbi szakaszában ügyelni k e l l , h o g y a kiszórásra kerülő n ö v é n y v é d ő szerek (Afalon, T r e f l a n , M a l o r a n ) egyenletes eloszlásban kerüljenek a növényekre, m e r t ennek hiánya forrása lehet az e g y e n e t l e n fejlődésnek és a m e l y n e k hátránya — m i n t már említettem — a későbbi védekezésben m u t a t k o z i k .
Az érő napraforgó védelme A napraforgó érésének idején újabb lehetőségünk v a n a védekezésre. P r o b lémák főleg n e m egyenletesen érő, sokáig lábon álló állományokban v a n n a k . I t t a lassú betakaríthatóság m i a t t igen n a g y (a legnagyobb) veszteségeket o k o z n a k a m a d a r a k . E z l e g b i z t o s a b b a n az egyszerre érő állomány kialakítá sával és a betakarítás gyorsításával akadályozható meg, i l l e t v e csökkenthető. A z egyenletesen érő állomány kialakításának lehetőségeit már i s m e r t e t t e m , s most csak a betakarítás gyorsításának lehetőségeit foglalom össze. I g e n kiválónak Ígérkezik a nálunk kísérleti engedéllyel k i a d o t t „ R e g i o n é " . A „ R e g i o n é " az „ I C I P l a n t P r o t e c t i o n L t d . " (angol) cég készítménye. Totális gyomirtó szer. N a g y o n jól használható a napraforgó deszikkálására, a m e l y n e k előnyei a b b a n nyilvánulnak meg, h o g y elkerülhető a túlérett álla-
204
pótban levő termésből bekövetkező magszóródás (a madár is nehezebben pergeti k i ) , lehetővé teszi a gyors kombájnos betakarítást. A betakarítás 2—3 héttel is előrehozható, előre megtervezhető, s a készítmény kiszórása után egy héttel elvégezhető. í g y a m a d a r a k által o k o z o t t károsítás időben, s így mennyiségben is jelentősen csökken. A gyár szermaradvány-vizsgálatai szerint a n ö v é n y levélzetén u g y a n k i s mennyiségű maradvány található, de ez — m i v e l a „ R e g i o n é " vízben o l d ó d ó vegyület — az o l a j b a n e m kerülhet bele. Szarvasmarhával végzett etetési kísérletek is negatív eredményt h o z t a k . Megállapították, h o g y a k k o r s e m jelent veszélyt a szarvasmarhára és más gazdasági állatra, h a azok 1 hónapon keresztül kizárólag v e g y s z e r e z e t t takarmányon éltek. A terményben 0,8 p p m a megengedett mennyiség, a darában p e d i g 2 p p m lehet a szermaradvány. A z e m b e r r e ugyanígy veszélytelen. A h a g y o m á n y o s földi permetezőgépek épp úgy használhatók a kijuttatásra, m i n t a repülőgépek. F i g y e l e m b e k e l l v e n n i a z o n b a n azt, hogy a szer k o n t a k t hatású, és ezért teljes permetborítás szükséges, de a túl n a g y mennyiség lecsorog és veszteséget o k o z . A teljes permetborítás érdekében a permetező fejeket helyesen k e l l beállítani és a permetezőkar magasságát megfelelően k e l l szabályozni. M i v e l a „ R e g i o n é " totális hatású g y o m i r t ó , a p e r m e t n e k n e m s z a b a d a szomszédos kultúrnövényre sodródni. M i n t v a l a m e n n y i g y o m irtószernél, i t t is e l k e l l kerülni erősen szeles időben a permetezést. H a földi permetezőgépet használunk, az ajánlott 2—3 1 „ R e g i o n é " adagot ha-onként 500 1 vízzel k e l l hígítani. Repülőgépes permetezésnél 55—85 l / h a permetlé ajánlatos. M i n d e n alkalmazásánál 100 m l nedvesítőszert k e l l 100 1 p e r m e t léhez a d n i a kultúrnövény megfelelő nedvesítése érdekében. Költségei a 2—3 l / h a árából, v a l a m i n t a kijuttatás költségeiből adódnak. A Bácsalmási Á . G . t a p a s z t a l a t a i szerint ez változó, de feltétlenül megéri, mert az o k o z o t t madárkárnak csak a töredéke.
Kiegészítő jellegű távol tartás Jelentősen csökkenthető a kár a vegetáció ideje a l a t t a k k o r , h a az ismer t e t e t t eljárásoktól függetlenül felkeressük a kárt o k o z ó fajok bázishelyeit — ezek igen g y a k r a n a táblák közelében levő fasorok — és o n n a n rendszeresen riasztjuk azokat. Összefoglalás E k o m p l e x eljárás lényegét k i k e l l hangsúlyozni, h o g y csak a k k o r h o z h a t eredményt, h a az i s m e r t e t e t t termesztéstechnikai feltételeket kielégítően biztosítjuk, és ehhez igazítjuk a vegyszeres növényvédelmi munkák idejét. Szükséges, hogy a váratlanul, n a g y o b b c s a p a t o k b a n megjelenő, károsító madárfajokat — m e c h a n i k u s riasztással — távoltartsuk a területről. Irodalom — Literatur Becher, K. (1968): Untersuchungen m i t Sudanschwarz-B zur Bestandregelung verwil derter H a u s t a u b e n . Z . A n g e w . Zool. 55. Eider, W. H. (1964): Chemical inhibitors o f Ovulation i n the pigeon. J . W i l d l . M g m t . 28. 5 5 6 - 5 7 5 . p .
205
Goodhue, L. D. — Baumgartner, F. M. (1965): The A v i t r o l method for b i r d control. Pest. C o n t r o l . 33. 7. p . Horánszky Zs. (1971): Madárriasztás halastavakon. Halászat 17. 130 — 131. p . Jakobi, V. E. (1972): Povedenie p t i c i t e h n i k a (kézirat) Kalchreuter, H. (1971): Untersuchungen a n der Krähenmassenfalle. Z . Jagdwiss. H a m burg—Berlin 17. 1 3 - 1 9 . p . Mieczyslaw, J. (1972): Laboratoryjne p r o b y stosowania elektrorepellentow d l a ochrony sadow, lotnisk i i n n y c h obiektow przed p t a k a m i . A c t a Ornitologica. 13. 338 — 341. p . Stegman B. (1958): A verebek és az ellenük való védekezési módszerek kutatása K a z a h sztánban. A q u i l a . 65. 61 —73. p . Wofford, J. E.-Elder, W. H. (1967): F i e l d trials of the chemosterilent, SC-12 937, i n feral pigeon control. J . W i l d l . M e g m t . 31. 507 — 515. p .
Möglichkeiten der Bekämpfung von Tauben- und Krähenschadeii auf den Sonnenblumenfeldern wehrend der ganzen Zeit der Vegetation László
Csernavölgyi
Die Bedeutung der Sonnenblume, der wichtigen Nahrungs-Industrie- und F u t t e r pflanze, erhöht sich, wie i n ganzen E u r o p a , bei uns auch i m m e r mehr. Dies bedeutet v o n der einer Seite die E r w e i t e r u n g der Anbaufläche, v o n der anderer Seite die noch inten sivere E n t w i c k l u n g der grossbetriebswirtschaftlichen Methoden. M i t der Erhöhung der grossbetriebswirtschaftlichen F e l d e r n erhöht sich parallel der d u r c h Vögel verursachte Schaden. A u f G r u n d v o n Produktionserfahrungen v o n zwei unserer Basiswirtschaftseinheiten, die Sonnenblume anbauen, beträgt der Schaden 10 — 2 0 % oder sogar Übertrittes (Kocs, 10 — 15% Bácsalmás, 1 5 - 2 5 % ) . M i t H i n s i c h t a u f den Schaden der verschiedenen Vogelarten sollen w i r die folgenden A r t e n hervorheben: Türkentaube (Streptopelia decaocto). Die bedeutendsten Schäden zufügende Taubenart. I n den letzten J a h r e n konnte der Vorgang beobachtet werden, wie diese a m A n f a n g urbanisierte A r t i n den F e l d e r n er scheint. B e i einigen Städten könnte m a n sogar diese L i n i e n i n eine K a r t e eintragen. Die durch sie verursachten Schäden rreten fast i n der ganzen Vegetationsperiode auf. Die gesäten Körner werden v o n i h r hervorgefegt und aufgelesen, auch wenn sie m i t Ceresan behandelt waren. R É K Á S I fand i n unzähligen Fällen d u r c h Ceresan behandelten Kör nern rot verfärbten Mageninhalt. D i e frisch ausgeschlüpfenen Pflanzen werden v o n den Türkentauben abgepickt. Die Schäden sind a m bedeutendsten wenn sie die Sonnenblu menfeldern zur Reifezeit besuchen. Sie fliegen sie die noch nicht ganz reifen Sonnenblu menscheiben a n u n d verschmähen die Körner einerseits, andererseits schütteln sie sie aus. A u f einem F e l d sind sie meist z u zweit, z u d r i t t . A u f einem F e l d v o n 100 h a k a n n sich aber eine Schar v o n 10 000 zusammenschlagen. Die Schäden sind a m intensivsten, wenn die Felder wegen unzureichendes Saates u n d wegen der Pflanzenschutzarbeiten nicht zur gleichen Zeit reif werden und so verschiebt sich auch die E r n t e , i m allgemeinen trifft es für die Frühnachmittagsstunden z u . D i e vorher gesagten sind auch für die ande ren A r t e n zutreffend. Verwilderte Tauben (Columba livia domestica) die urähnlichste V a r i a t i o n der domesti zierten Felsentaube. D i e h a l b w i l d e n Tauben brüten überall, wo sie abgelegene Stellen finden. Sie sind i n den Städten i m d i n den Dörfern gleicherweise zu finden. D i e Stadtparks werden v o n sie ebenso scharenweise aufgesucht, wie die Felder. A u f den F e l d e r n sind sie meist i n G r u p p e n v o n 60 bis 100 zu finden. Sie k o m m e n a u f das F e l d zusammen und entfernen sich auch i n Gruppe. A u f einem F e l d sind m a n c h m a l mehrere G r u p p e n z u sehen, die sich nicht selten untereinander vermischen. Ringeltauben (Columba palumbus) — sie suchen die Felder unregelmässig, aber i n sehr grosser Z a h l auf und können bei solchen Gelegenheiten empfindliche Schäden zufü gen. Die Schäden der Krähenarten (Corvidae) beschränken sich fast ausnahmslos a u f V e r speisung der frisch gesäten Körner und A b p i c k e n der jungen P f l a n z e n . Z u dieser Zeit finden sie sich i n grosser Z a h l a u f den F e l d e r n ein. D i e Saatkrähen (Corvus frugilegus) und die Nebelkrähen (Corvus c. cornix) können grössere Schäden verursachen. A s u den Sperlingsarten (Passeridae) sind bei uns zwei A r t e n bekannt. Haussperling (Basser domesticus) und Feldsperling (Passer montanus). Ihre Schäden sind bedeutend u n d
206
je weiter liegen die menschliche Wohnungen, u m so grösser w i r d der Schadenanteil des Feldsperlings. Sein Schaden hängt v o n der Wetterlage und v o n der Grösse der Populatio nen anderer A r t e n ab die sich a u f dem gleichen F e l d aufhalten. Ihre Bekämpfung ist sehr schwierig, d a sie sehr vermehrend sind, m i t ausgezeichneter Anpassungsfähigkeit. Ich b i n der A n s i c h t , dass die Sperlinge nur m i t drastischen M i t t e l n z u bekämpfen sind. Ähnliche Versuche wurden schon i n der Sowietunion m i t sehr guten Ergebnissen ausge führt, die jedoch mittelbedürftig waren ( S T E G M A N N , 1958; G O L O V A N O V A ) . Star (Sturmis vulgaris) die Grösse des Schadens hängt v o n der Wetterlage und der Anbaufläche ab. D i e Schäden sind bedeutend grösser, wenn der H e r b s t z u g schon i m Gange ist. D e r k a n n besonders gross sein, wenn das Sonnenblumenfeld i n der Nähe v o n Weingärten liegt. I n diesem Falle besuchen sie i n Scharen die Sonnenblumenfeldern. Ausser der bedeutenden Schäden zufügenden A r t e n sind m a n c h m a l nützliche K o r n fresser a u f den F e l d e r n zu finden (besonders zur Reifezeit). A m meisten die Meisen (Paridae), F i n k e n (Fringillidae) sind, die m a n sehen k a n n , ohne jedoch bedeutenden Schaden zu verursachen. Z u r Reifezeit halten sich besonders viele Phasanen an den Sonnenblumen feldern auf. Es ist daher besonders angebracht, dass die Schutzmassnahmen die Hütung der nütz lichen A r t e n i n B e t r a c h t nehmen sollen. D i e w i r d übrigens durch das 9. § der V e r o r d n u n g 12/1971. I V . 1. der Ungarischen Revolutionären Arbeiter- und Bauerregierung verbind lich vorgeschrieben. W e n n w i r über die bisherigen Methoden der Bekämpfung der Vogelschäden auf den Sonnenblumenfeldern übersichtlich sprechen möchten so müssen w i r betonen, dass die bisherigen M e t h o d e n die Möglichkeiten der Produktionstechnik nicht beachteten u n d der Ausarbeitung komplexen Methoden wurde auch keine A u f m e r k s a m k e i t geschenkt. Die meisten v o n diesen legen die mechanischen Systeme u n d Methode i n den V o r d e r g r u n d (Karbidkanone, A b s c h r e c k e n m i t Waffen, R a t s c h e , usw.). L a u t meiner mehrjährigen Beobachtungen gewöhnen sich die Vögel erstaunlich schnell an diese (in einigen Tagen) und deshalb soll m a n immer neuere Lösungen finden. Dieser V o r g a n g lässt die K o s t e n irreal i n die Höhe z u springen. I m Falle einer solchen Pflanze, die durch der ganzen Periode ihrer Vegetation v o n Vogel schäden mehrmals betroffen werden k a n n (Sonnenblume), eine Lösung w i r d n u r durch eine die volle Vegetationsperiode beachtende komplexe Methode ermöglicht, die a m wenig sten arbeitsbedürftig ist. Die vorgeschlagene Methode enthält i m allgemeinen die folgenden A s p e k t e : 1. H a t die volle Vegetationsperiode vor A u g e . 2. Beansprucht — über die produktionstechnischen — n u r wenig A r b e i t . 3. E s werden n u r zugelassene oder unter Zulassimg stehende M i t t e l angewendet. 4. D i e Pflanzen u n d die nützliche Vogelarten werden nicht geschädigt. Die komplette Technologie k a n n auf folgende H a u p t p h a s e n aufgeteilt werden: 1. Schutz der gesäten Körner gegen Vogelschaden. 2. Schutz des jungen Saates gegen Vogelschaden. 3. Schutz der reifenden Sonnenblume gegen Vogelschaden. 4. Ergänzende A b s c h r e c k u n g . Schutz der gesäten Körner Die gesäten Körner werden v o n Vögeln meistens d u r c h sog. Herausfegen geschädigt. Der V o g e l folgt die entdecke R e i h e u n d hebt die Körner m i t Flügeln oder m i t Schnabel, hervor. A u f solcher Weise k a n n die Saat auf langen Strecken beschädigt werden. Für ihre V e r n h a l t u n g hierbei sind die M O R K I T P r o d u k t e sehr vorteilhaft. Die M O R K I T w i r d v o n den Farbenfabriken B a y e r n A G ( B R D ) hergestellt. D a s W i r kungsmittel enthält Antrachinon-derivate (Diphenylendiketon) aus Blättern der A l o e , China-rhabarber u n d Senna, die i n der M e d i z i n als Abführmittel angewendet werden. D i e W i r k u n g w i r d durch das Nagen- u n d D a r m s y s t e m effektiv. D i e F i r m a hat m i t dem M i t t e l Versuche durchgeführt u n d laut ihrer Erfahrungen sind die Vögel m i t diesem M i t t e l er folgreich v o n den F e l d e r n fernzuhalten (besonders die Corvidae). E s wurde aber auch festgestellt, dass die W i r k u n g un hohem Masse v o n der Jahreszeit, der P f l a n z e n k u l t u r und den Nahrungsverhältnissen abhängt. Dieser letzter F a k t o r ermöglicht es, dass die A n w e n d u n g m i t agrotechnischen Methoden kombiniert w i r d . Die Sonnenblume w i r d oft schon A n f a n g A p r i l gesät. M i t H i n s i c h t darauf können die folgenden Probleme auftauchen:
207
— D i e Sonnenblume ist sehr empfindlich gegen Wärme- u n d Lichtverhältnisse. D a s bedeutet, wenn die Temperatur des Bodens i n 8 c m Tiefe die 8 — 9 °C n i c h t erreicht — eine häufige Erscheinung bei verfrühten Saaten — so erhalten w i r langsam entwickelnde, zur Verzweigung geneigte Pflanzenexemplare. E b e n deshalb, wenn der Frühling trocken und windreich ist, sollte das Saaten n i c h t verfrüht werden, da E n d e A p r i l , A n f a n g M a i auch gut gesät werden k a n n . D i e K e i m u n g beginnt zwar auch bei niedrigen Temperatu ren, aber die E n t w i c k l u n g wird langsam und uneben sein. — E i n anderes P r o b l e m ist der erhöhte W i l d - u n d Vogelschaden bei frühen Saaten. L a u t Erfahrungen der L P G Aranykalász i n K o c s 5 0 % der Saat musste wegen W i l d - u n d Vogelschaden 1972 neu gesät werden. Die gleiche L P G bestellte die Saat 1973 v o m 2 bis 8. M a i und erreichte sehr gute E r n t e . E i n V o r t e i l war die gleichmässige E n t w i c k l u n g und als zweites k a m die V e r t e i l u n g des W i l d - und Vogelschadens m i t den anderen K u l t u r e n dazu, d a die anderen P f l a n z e n z u dieser Zeit schon auch ausschlüpften. D i e gleichmässige Pflanzenentwicklung m a c h t auch die schnellere Ausführung der E r n t e möglich, die B e d e u t i m g derer i n den späteren Schutz methoden mehr betont ist. Die B e h a n d l u n g des Sonnenblumensaatguts k a n n m i t einer der M O R K I T , M O R K I T forte P r o d u k t e ausgeführt werden, 200 g/100 k g gemessen. D a s M O R K I T - f o r t e w i r k t , seinem erhöhten Wirkungsmittelgehaltes entsprechend, stärker. D i e B e i z u n g k a n n feucht und trocken ausgeführt werden, m i t beiden M i t t e l n . B e i Trockenbeizimg m i t P u l v e r — z . B . Ceresan — k a i m die B e i z i m g u n d die B e h a n d l u n g des Saatguts zusammen erfolgen. Das pulverisierte B e i z i m g s m i t t e l wird m i t M O R K I T zusammen i n den B e i z t r o m m e l geschüttet u n d langsam gedreht, bis die Körner bräun liche Vervärbmig bekommen. F e u c h t gebeizte Körner sollen zuerst gut getrocknet werden, d a m i m i t M O R K I T entsprechend vermischt, wie bei Trockenbeizung. Die schon v o r langem gebeizte Körner (Lagersaatgut) können ebenso behandelt werden. Z u Sonnenblumensaatgut ist es empfohlen M O R K I T i n Überfluss z u dosieren. D a s Mischgerät wälzt die Körner i n M O R K I T - P u l v e r während der Aussäung u n d so bekom m e n sie einen MORKIT-Überzug, bevor sie i n den B o d e n gelangen. E s werden noch kombinierte Saatgut-Beizmittel m i t antrachinon Zugabe erzeugt. Die P r o d u k t e : C E R E S A N - M O R K I T , C E R E S A N - G A M M A M . C E R E S A N - U N I V E R S A L + M O R K I T Schlammpulver. A u f keinen F a l l d a r f m i t L e b e n s m i t t e l n i n Berührung k o m m e n oder Haustieren als F u t t e r gegeben werden ein Saatgut, das m i t C E R E S A N - M O R K I T , C E R E S A N G A M M A M oder C E R E S A N - U N I V E R S A L F e u c h t b e i z m i t t e l + M O R K I T Schlamm pulver behandelt wurde.
Schutz des jungen Saates Der jungen Saat können auch bedeutende Schäden durch Krähen und Tauben zugefügt werden. H i e r braucht m a n wieder die M O R K I T - P r o d u k t e . Schäden werden der Pflanze n u r i n dem A l t e r zugefügt, w a n n die Keimblätter noch a m L e b e n sind, d a später ein schleimiger Überzug die Vögel v o n der P f l a n z e zurückhält. Für den Schutz der spriessenden P f l a n z e n ist das Stäubemittel M O R K I T - f o r t e geeignet. Die gebrauchte Menge ist 20 k g / h a . Für stäuben sind Handstäuber, Rücken- u n d Motor verstäuber gleichfalls geeignet. A m zweckmassigsten werden die noch taufeuchten P f l a n zen i n den frühen Morgenstimden verstäubt. E s sollte ein feiner, gleichmassiger U b e r z u g erreicht werden. D e r Preis für ein k g M O R K I T ist ca. 4 8 - 5 0 F t . D a z u k o m m t noch der Transport bis zur Anwendungsstelle, der bei jeder L P G unterschiedlich ist. I n diesem Falle aber w i r d eine Maschine e x t r a benötigt. Das S c h u t z m i t t e l behält seine W i r k u n g , bis die P f l a n z e n bedeutenderen Regenfall bekommen. N a c h dem R e g e n soll die B e h a n d l u n g wiederholt werden. I n der späteren Phase der E n t w i c k l u n g der P f l a n z e n k u l t u r sollte beachtet werden, dass die später z u stäubenden Pflanzenschutzmittel (Afalon, Treflan, Maloran) die P f l a n zen gleichmässig bedecken, d a eine unregelmassige Verteilung der späteren E n t w i c k l u n g entgegenwirkt und die daraus folgenden Nachteile — wie schon erwähnt — zeigen sich i n den späteren Schutzmassnahmen.
208
Schutz der reifenden Sonnenblume Z u r Reifezeit der Sonnenblume ergibt sich eine neue Möglichkeit der Schutzmassnah men. Probleme hat m a n hauptsächlich m i t den n i c h t gleichmassig reifenden, lange ste henden Beständen. H i e r sind die Vögel, die den B e s t a n d sehr ernsthaft beschädigen. D i e Lösung bietet die A u s s t a l t u n g gleichmässig reifender Bestände u n d Beschleunigung der E r n t e . D i e Möglichkeiten der A u s s t a l t u n g eines gleichmässig reifenden Bestandes wurden schon vor k u r z e m erörtert, so möchte i c h jetzt n u r die Möglichkeiten der B e schleunigung der E r n t e zusammenfassen. Das P r o d u k t Reglone, bei uns eben jetzt unter Zulassungsverfahren, scheint sehr vielversprechend z u sein. D a s Reglone ist ein P r o d u k t der F i r m a I C I P l a n t P r o t e c t i o n L t d . (England). E i n to taler Unkrautbekämpfer. Für die Desiccation der Sonnenblume ist es sehr vorteilhaft, die Vorteile welcher sich i n Vorbeugung der Zerstreuung der überreifen Körner offen baren (die Vögel können die auch n i c h t leicht herausschütteln) u n d die schnelle E r n t e d u r c h K o m b a i n e n w i r d auch ermöglicht. D i e E r n t e k a n n 2 — 3 W o c h e n früher erfolgen, sie k a n n geplant werden u n d nach einer W o c h e r der A n w e n d u n g des P r o d u k t e s ist es schon ausführbar. D i e d u r c h Vögel verursachten Schäden verringern sich zeitlich u n d daraus folgt es, dass sie auch mengenmässig verringert werden. N a c h Untersuchungen der F i r m a , die sie a n K o r n r e s t e n ausführten, zwar k a n n eine kleine Menge v o n Chemikalien a n den K o r n r e s t e n gefunden werden, sie ist aber p r a k t i s c h bedeutungslos, da das Reglone wasserlösliches M i t t e l ist u n d so gelangt es n i c h t i n das Öl. Die Verfütterungsversuche m i t V i e h brachten auch negative Ergebnisse. E s wurde fest gestellt, dass es für das V i e h und für andere Haustiere gefahrlos ist, auch dann, wenn sie über einen M o n a t ausschliesslich m i t dem M i t t e l behandeltes F u t t e r bekamen. I m P r o d u k t ist die zugelassene Menge 0,8 p p m , i m Gries 2 p p m . Für den Mensch ist das P r o d u k t auch harmlos. Die traditionellen Verstäuber sind für die A n w e n d u n g ebenso geeignet, wie die F l u g zeuge. E s sollte aber beachtet werden, dass es sich u m ein K o n t a k t m i t t e l handelt u n d deshalb eine volle Überzugschicht gebraucht w i r d , ohne jedoch z u viel z u dosieren, da es abtropft u n d V e r l u s t verursacht. I m Interesse der vollen Überzugschicht sollen die V e r stäubungdüsen r i c h t i g eingestellt u n d die Höhe des Verstäubungstellarmes entsprechend reguliert werden. D a das Reglone totaler Ukrautbekämpfer ist, d a r f der R i e s e l nicht a u f benachbarte Felder getrieben werden. W i e bei allen Unkrautbekämpfungsmitteln, die A n w e n d u n g bei starkem W i n d soll vermieden werden. B e i A n w e n d u n g traditioneller Verstäuber soll die empfohlene 2 - 3 1 Dose v o n Reglone pro h a m i t 500 1 Wasser verdünnt werden. B e i A n w e n d u n g m i t Flugzeugen ist es empfohlen für 1 h a 55 — 85 1 Riesel anzuwenden. B e i seiner A n w e n d i m g soll für 100 m l Riesel 100 m l Benetzungsmittel zugegeben werden u m die K u l t u r p f l a n z e n entsprechend benetzen z u können. Die K o s t e n bestehen aus dem Preis für 2 — 3 1 , sowie aus den Transportkosten. N a c h E r f a h r u n g e n der L P G Bácsalmás sind diese unterschiedlich, aber für alle lohnt es sich zweifellos, d a sie n u r ein B r u c h t e i l der Vogelschaden vertreten.
Ergänzende Abschreckung D e r Schaden k a n n während der Vegetation bedeutend verringert werden, wenn w i r die B a s e n der schädlichen A r t e n aufsuchen; sie sind meistens i n der Nähe z u finden — i n B a u m a l l e e n —, und sie regelmässig verscheuchen.
Zusainmeufassu ng E s sollte das Wesen dieser k o m p l e x e n Methode betont weren, d . h . sie k a n n n u r dann Ergebnisse liefern, wenn die erwähten Produktionstechnischen Bedingungen zufrieden stellend gesichert werden und die chemischen Pflanzenschutzmassnahmen zu i h r abge s t i m m t erfolgen. E s ist nötig, die unerwartet, i n grosser Z a h l erscheinenden, schädigenden Vogelarten — m i t mechanischer A b s c h r e c k u n g — v o n den F e l d e r n fernzuhalten. A n s c h r i f t des Verfassers: 1092 B u d a p e s t K i n i z s i u . 22.
14 A q u i l a 1975
209
