Nagy László. Pedagógiai programja

99. |2013. |8.

Nagy László Általános Iskola és Gimnázium OM: 035324

Pedagógiai programja Érvényes: 2013. szeptember 1-től

Elkészítette: a nevelőtestület Elfogadta: az igazgató Véleményezték: Iskolaszék, Diákönkormányzat Budapest, 2013. március 26.

Fekete Lászlóné igazgató

„Minden nap kezdődik valami, valami nagyszerű, valami gyönyörű.” /Nagy László/

Nagy László Általános Iskola és Gimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAM AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA A Nagy László Általános Iskola és Gimnázium 32 éves múltra tekint vissza. Az iskola a kerület és Dél-Pest ismert, keresett intézményévé vált. Pedagógusaink és diákjaink elért eredményei arra ösztönöznek bennünket, hogy őrizzük meg a közösen kialakított értékeket, hagyományokat, valamint a XXI. századi oktatás igényeinek megfelelően innovatív iskolaként működjünk, mivel így biztosíthatjuk tanulóink számára a minőségi oktatást. Iskolánk jelenlegi szerkezete fokozatosan alakult ki. 1981-ben indult az általános iskolai képzés, ezt követte 1985-ben a négyévfolyamos gimnáziumi képzés megkezdése. Az intenzív nyelvi osztályokban az oktatás 2005-ben kezdődött. 2013-ig az intézmény fenntartója a Budapest Főváros Önkormányzata volt. 2013. január 1-től a fenntartó a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, működtető Budapest Főváros Önkormányzata. Az iskola székhelye Budapest XX. kerültében található, az általános iskola beiskolázási körzete Pesterzsébet kijelölt területe, a gimnáziumé Pesterzsébet, a dél-pesti kerületek és az agglomeráció. A Nagy László Általános Iskola és Gimnázium 12 évfolyamos többcélú intézmény, Alapító Okiratunk két tevékenységet rögzít:  az általános iskolai nevelést és oktatást  és a gimnáziumi nevelést és oktatást a négy-és ötévfolyamos gimnázium keretében, (utóbbiban a 9. évfolyamon /9.NY/ intenzív nyelvi osztályban kezdődik az oktatás). Intézményünk minden tagozatán olyan képzéseket kínálunk, melyek megfelelnek a XXI. századi társadalom igényeinek és az oktatáspolitikai elvárásoknak is. Ezért iskolánkban továbbra is kiemelt szerepet kap az idegen nyelvek, a természettudományok és az informatika oktatása. Minden diáknak lehetőséget biztosítunk személyiségének fejlődésére, képességei kibontakoztatására. Képzéseink lehetőséget adnak a tehetséges tanulók képességeinek minél teljesebb kibontakoztatására, valamint az esetlegesen lemaradók felzárkóztatására is. Az iskola nevelőtestülete képzett, modern pedagógiai kultúrával rendelkezik, innovatív szemléletű. Vállalja a társadalom igényeinek megfelelő korszerű pedagógiai módszerek és eljárások folyamatos figyelemmel kísérését és elsajátítását, amit a sikeresen teljesített TÁMOP 3.1.4-08/1-2009-0019. pályázat és a Microsoft PIL programjában való részvétel is bizonyít. Pedagógusaink rendszeresen részt vesznek szakmai és pedagógiai továbbképzéseken. Az intézményben szakmai munkaközösségekben tevékenykednek, kis pedagógiai közösségeikben jelölik ki a tanév legfontosabb feladatait, szervezik azok minőségi megvalósítását, elemzik,

2

értékelik szakmai tevékenységüket. A különböző területek munkaközösségei között is rendszeres és tartalmas kapcsolat alakult ki. A Nagy László Általános Iskola és Gimnázium tanulói 12 (13) évfolyamon folytathatják tanulmányaikat. Életkoruk szerint a 6-20 éves korosztályba tartoznak. Családi hátterük vegyesnek mondható a szülők végzettségének és foglalkozásának tekintetében. Gyakori a csonka család, sok tanuló anyagilag hátrányos helyzetű. A diákok neveltségi szintje, a családok elvárása a kulturált viselkedéssel kapcsolatban eltérő. A tudás, a műveltség még mindig fontos érték tanulóink többségének, sokan az életben való érvényesülés egyetlen útjának a megfelelő végzettség megszerzését látják. Egyre erősebb viszont a média gyakran torz, értéktelen világának hatása a fiatalokra. Mindezek miatt az oktatás- nevelés felelőssége megnőtt, amit intézményünk pedagógusai is naponta tapasztalnak. Az iskola pedagógusai a szülőkkel való kapcsolattartást a nevelési célok eléréséhez elengedhetetlenül fontosnak tartják. A tanulók oktatásával-nevelésével kapcsolatos problémák megoldásához külső pedagógiai intézetek segítségét is igénybe veszik. Széles körű kapcsolatok kialakítására törekednek a kulturális, művészeti, tudományos intézményekkel, illetve a pályaorientáció során a környező terület egyéb intézményeivel az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztése érdekében. NEVELÉSI PROGRAM 1.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1.1. Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, értékei Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység a humanista értékrendre épül, az iskola nevelőtestülete magáénak vallja, és közvetíti Magyarország Alaptörvényében, a Nemzeti köznevelési törvényben és a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott értékeket, így  az élet és az emberi méltóság tiszteletét,  a lelkiismereti és vallásszabadságot,  a gyermeki jogok tiszteletben tartását,  a demokrácia értékeinek felismertetését,  a nemzeti hagyományokat, a nemzeti öntudat fejlesztését,  az Európához tartozásunkat erősítő tartalmakat. 1.1.        

1.3. 

Intézményünkben érvényesülő további pedagógiai alapelvek: Differenciált, individualizált képességfejlesztés Fejlettségi szinthez (életkorhoz) igazodó tartalmak közvetítése munkánkban Az ismeretek megszerzésének eszközjellege A tanítási-tanulási folyamat motiválása, sikerélmények nyújtása Az aktív tanulási tevékenységekre építő oktatás-nevelés A konstruktív életvezetés megalapozása a nevelési tevékenységekkel A tanítási-tanulási folyamat rendszeres, fejlesztő ellenőrzése, értékelése A személyiség- és a közösségfejlesztés ösztönzése Az intézményünkben folyó nevelés és oktatás kiemelt céljai Az általános műveltség megalapozása, valamint

3

oktató-nevelő



az általános műveltség megalapozásának folytatása, felkészítés az érettségi vizsgára, a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére és a középiskola elvégzése után a szakképzésben tanulók vagy munkába állók felkészülésének segítése.  A Nemzeti alaptanterv 2012. évi módosítása alapján a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési területek központi szerepének biztosítása a nevelési-oktatási folyamatban.  A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében bevezetett kompetencia alapú oktatás módszereinek és tanulásszervezési eljárásainak alkalmazása a tanulók minél eredményesebb fejlesztése érdekében.  A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak (készség/képesség, ismeret és attitűd) egyénre szabott fejlesztése. 1.4. Az intézményünkben folyó nevelés és oktatás további általános céljai:  A változó világ követelményeihez igazodó ismeretanyag közvetítése  Az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése  A munkaerőpiachoz alkalmazkodás során szükséges kulcskompetenciák fejlesztése  A nemzeti hagyományok tiszteletének átadása, az anyanyelv ápolása, nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése  Erkölcsi nevelés, értékrend kialakítása, elmélyítése  Mások személyiségének, érdekeinek tiszteletben tartása, toleranciára nevelés  Önálló gondolkodásra nevelés, saját véleményalkotás képességének kialakítása, vitakultúra terjesztése  A kommunikációs készség fejlesztése  Önfegyelemre, munkafegyelemre nevelés  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése  Az egészséges életmód iránti igény kialakítása  Esztétikai, művészeti tudatosság elmélyítése, kifejezőképesség fejlesztése  Digitális kompetenciák fejlesztése  

1.5.

Az infokommunikációs eszközök etikus használatának megismertetése

Az iskola kisebb-nagyobb, igényes értékrendű tanulói közösségeinek kialakítása és fejlesztése Iskolatípusonként kiemelt céljaink:

Az általános iskolai képzésben  gyermekközpontú pedagógia alkalmazása,  kulcskompetenciák fejlesztése,  az együttnevelés támogatása, a különböző háttérrel rendelkező gyerekek egy csoportban való nevelése  a tananyag élet közeli megvilágítása, hétköznapi életben használható tudás megszerzése,  belső igényesség kialakítása,  az esztétikai érzék fejlesztése,  az alapkészségek, képességek kialakítása, megszilárdítása,  változatos tanulástechnikák elsajátítása, az ismeretszerzés módjainak megismertetése,  önálló tanulás képességének fejlesztése  az ismeretelemek előhívása, összerakása a gyakorlatban, más környezetben való alkalmazása  a 8. évfolyamon felkészítés a középiskolai továbbtanulásra,  tanulási nehézségekkel, részképességi zavarokkal küzdők segítése,  a magatartási, tanulási, beilleszkedési zavarokkal küzdők segítése,  differenciált képességfejlesztés, egyéni adottságok figyelembevétele,

4

   

a tanulói lemaradások enyhítése, a magatartási zavarokkal küzdők segítése, kellemes hangulatú környezet kialakítása a tanulók bevonásával, a diákok szabadidejének érdekes és hasznos tevékenységgel kitöltése az iskolában, iskolán kívül,  sportolási lehetőségek biztosítása,  gyógytestnevelési foglalkozásra utaltak részvételének figyelemmel kísérése. A gimnáziumi képzésben  a tanulók összefüggésben és rendszerben való gondolkodásra nevelése,  a kiemelkedő tehetségek gondozása, egyéni fejlesztése,  a tanulási problémákkal küzdő diákok folyamatos segítése,  az információ-szerzés, szűrés, feldolgozás képességének fejlesztése,  esztétikai nevelés,  az egészséges testi, fizikai fejlődés segítése sportfoglalkozások szervezésével,  felelős társadalmi magatartás kialakítása (demokratikus életformára felkészítés, az erkölcsi felelősség fejlesztése),  a tanulók felkészítése a folyamatosan változó világhoz, a munkaerő-piachoz való alkalmazkodásra, az élethosszig tartó tanulásra,  segíteni a diákokat a reális önismeret kialakításában, a pályaválasztásban,  a diákok felkészítése a kötelező és választott tantárgyakból az közép és emelt szintű érettségi vizsgára. 1.6. Iskolatípusonként kiemelt feladataink A Nemzeti alaptanterv 2012. évi módosítása alapján minden iskolatípusban kiemelt feladat a tantárgyi tantervekben kifejtett módon a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési területek szerint a tanulók készségeinek, képességeink folyamatos fejlesztése. Az általános iskolában  képességeknek és igényeknek megfelelő foglalkozások biztosítása, az alapkészségek kialakítása, az önálló gondolkodásra nevelés,  a kiemelkedő tehetségek gondozása, versenyekre felkészítése,  tanulási módszerek elsajátíttatása, tanulási képességek fejlesztése,  a tagozatváltás zökkenőmentessé tétele, felkészítés a váltásra,  az osztályközösségek kialakítása, erősítése,  alapvető erkölcsi normák átadása, toleranciára nevelés,  megfelelő magatartásformák, beszédkultúra kialakítása, helyes modellek erősítése,  hazaszeretet, nemzeti identitástudat kialakítása, megerősítése,  a tanulási nehézségekkel, magatartási problémákkal küzdő tanulók segítése,  korrepetálás, a lemaradók folyamatos felzárkóztatása egyéni fejlesztéssel,  sportolási lehetőségek biztosítása,  a szülőkkel történő megfelelő kapcsolat tartása,  új tanulásszervezési módszerek bevezetése és meghonosítása,  a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése. A gimnáziumban  az érettségi vizsgára, a munkába állásra, ill. felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés,  a kiemelkedő tehetségek jelentkeztetése, felkészítése versenyekre,

5

          

   



a diákok által választott foglalkozások szervezése, és azokon felkészítés az emelt szintű érettségi vizsgára, a tanulók kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése tevékenységközpontú tanórákon, az új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával a tanulók tanulás iránti pozitív attitűdjének megalapozása, egyéb foglalkozások keretében egyéni fejlesztés, tehetséggondozás az idegen nyelvek elsajátítására, gyakorlására kiemelt figyelem fordítása, az emelt szintű nyelvi csoportokban középfokú nyelvvizsgára, emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés, a nemzeti és európai identitástudat továbbépítése, nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése, megszerettetése, a kommunikációs és tanulási képességek továbbfejlesztése, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre vonatkozó készségnek, képességnek a kialakítása, a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyek fejlesztése (önismeret, önbizalom, alkalmazkodóképesség, kudarctűrés) a mindennapi testnevelés keretében rendszeres sportolási lehetőség biztosítása, bekapcsolódás a középiskolák közötti versenyekbe a Diákolimpia keretében (pl.: kézilabda, röplabda, labdarúgás), az osztályközösségek, kisebb tanulói csoportok alakulásának figyelemmel kísérése, segítése, a beilleszkedési problémákkal küzdő diákok egyéni segítése, a szülőkkel való folyamatos kapcsolat ápolása (fogadóórák, rendezvények, fórumok), az igények felmérése alapján nem kötelező foglalkozások szervezése, amennyiben az osztályokra biztosított órakeretből ez megoldható (pl.: szakkörök, énekkar, ISK csoportok), az emelt szintű érettségi vizsga követelményeire való felkészítés a 11. és a 12. évfolyamon.

1.7. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Az eszközök a feladataink megvalósítását segítő erőforrások (ezek lehetnek tárgyi és tudáskészségbeli eszközök is). Az eljárások a nevelő-oktató munkánk céljának megvalósulását szolgáló, alapelveink figyelembevételével megfogalmazott széles körben alkalmazott módszereink és szervezési módjaink. Célunk:  a tanítási-tanulási folyamatban leghatékonyabban alkalmazható eszközök, eljárások kiválasztása alapelveink figyelembe vételével,  a tanulási aktivitást, önálló ismeretszerzést elősegítő eszközök, eljárások alkalmazása,  a pedagógiai és a tantárgyakhoz kötődő módszertani kutatások figyelemmel kísérése alapján a folyamatos innováció és annak továbbadása. Feladatunk:  az egyes tantárgyak tantervében megjelölt tevékenységformákhoz szükséges eszközök alkalmazása,  a munkaközösségek keretein belül az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó eszközök karbantartása, az új eszközök beszerzéséhez listák összeállítása,  a továbbképzéseken megismert új eljárások megismertetése a munkaközösségek tagjaival, az alkalmazás lehetőségeinek megteremtése,  a továbbképzéseken és a hálózati tanulás során megismert új eljárások meghonosítása és továbbadása a munkaközösségekben, az alkalmazás lehetőségeinek megteremtése és fenntartása,

6

   

az önálló innovációk nyilvánossá tétele, átadásának biztosítása, a hatékony tanítási- tanulási módszerek bevezetése és alkalmazása, IKT eszközök alkalmazásának elterjesztése az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése. Felelősök:  az új eszközök beszerzésének irányításában az igazgató és helyettesei,  az új eszközök beszerzéséhez listák összeállításában a munkaközösség-vezetők,  a meglévő eszközök állagának megóvásában a munkaközösség-vezetők és a szaktanárok,  az alkalmazott eljárások korszerűségének biztosításáért, a beszerzett eszközök használatáért a munkaközösségek tagjai és vezetője, illetve valamennyi pedagógus. 2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Több korosztályt átfogó intézményünk sokféle nevelési lehetőséget nyújt. A tanulók személyiségének fejlesztésében eltérő célokat valósítunk meg korcsoportoktól függően. E téren legáltalánosabb célunk a korosztályokra jellemző érettségi fok kiteljesítése:  az általános iskolai korosztály esetében az iskolai szokásrendhez igazodás és az alapkompetenciák kialakítása,  serdülőknél a személyes identitás szintjének elérése, az önismeret fejlesztése;  ifjúkorra a pozitív életszemlélet, döntési képesség, tetteikért felelősséget vállalni tudó személyiségek kialakítása. Intézményünkben a nagy korkülönbségű korosztályok egymás mellett élése adja a személyiségfejlesztés egyik speciális lehetőségét; a fiatalabb korosztályok számára az idősebbeknek is feladata a pozitív példa nyújtása, a fiatalabb korosztályok patronálása. A pedagógusok feladata a korosztályok harmonikus kapcsolatának irányítása, segítése. Olyan pedagógiai munka megvalósítása a célunk, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, kompetenciáinak, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Minden iskolatípusban és korcsoportban közös törekvéseink: Az értelmi képességek mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Segítjük a gimnáziumi korosztályt - az érettségi feltételeként – az önkéntes közösségi szolgálat teljesítésében. Támogatjuk a Diákönkormányzat különböző programjait, akcióit, melyek hozzájárulnak a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztéséhez /pl. adományok gyűjtése és eljuttatása civil szervezetekhez, műsorok összeállítása és előadása, viták, megbeszélések szervezése stb./ A kulcskompetenciák fejlesztésével és az új tanulási utak alkalmazásával is segítjük a harmonikus személyiség fejlődését, a tanuláshoz való pozitív attitűd kialakulását, a figyelem fenntartásának erősítését, az önértékelés fejlődését. A tudás mellett kiemelt figyelmet fordítunk az önismeret fejlesztésére, melynek legfőbb színterei az osztályfőnöki órák, általános iskolában és a gimnázium 11. évfolyamán az etika órák. Célunk azoknak a képességeknek a kialakítása, melyek az élet különböző szituációiban biztosítják tanulóink tudásának, tapasztalatainak, személyes adottságainak alkalmazását. Alapos, sokoldalú ismeretek átadásával olyan személyiségjegyeket alapozunk meg tanulóinkban, melyek segítségével saját korosztályukat érintő döntéshelyzetben (jól) választani képesek.

7

Diákjainkat önállóságra neveljük, határozott, önmaga művelésére, fejlesztésére is képes, optimista személyiségek kialakítására törekszünk, ez gyakorlatilag minden tanóra és tanórán kívüli foglalkozás egyik célja, de kiemelt jelentőséggel bír e vonatkozásban iskolánk könyvtára, valamint a modern technikát is biztosító informatika tantárgy. Az önállóságnak és az önművelésnek gyakorlótere az egész napos iskola, valamint a napközi otthon foglalkozásai az alsó tagozatban, valamint a felső tagozatos általános iskolai é tanulók számára szervezett tanulószoba is. Valamennyi tanulónkat fel kell vérteznünk a káros hatások elleni önvédelemre is. A káros környezeti hatásokról és romboló élvezeti cikkekről elméleti ismeretek nyújtása főként a környezetismeret, természetismeret, biológia és egészségtan órákon történik, az ellenük folytatott egészséges magatartás kialakítása az osztályfőnöki órák, valamint az etika órák feladata, de személyes példamutatásával egységes szemléletű tantestületünk minden egyes tagja aktív személyiségformáló erő. Az iskolában folyó tanítási-tanulási folyamat, nevelés hozzájárul tanulóink életmódjának, szokásainak, a személyiséget megalapozó értékekkel történő azonosulásuknak fokozatos kialakításához. 3.

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott definíció szerint „Az egészség a teljes testi, szellemi és társadalmi jólét állapota.” Az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti, hogy az iskola a tanulás egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztés célja, hogy képessé tegye tanulóinkat arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és rendelkezzenek a szükséges információkkal, tájékozódjanak a lehetőségekről, magukévá tegyék az „egészség, mint legfőbb érték” elvet. Az egészségmegőrzésnek a mindennapi élet részévé kell válnia. Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit, az egészséges táplálkozást, az aktív szabadidő eltöltést, a mindennapos testmozgást, az egészséges és biztonságos környezet kialakítását. Az egészségfejlesztés feladatait tanórákon, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységek keretében valósítjuk meg. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok az 1-4. évfolyamon: Tanórákon: • Magyar nyelv és irodalom: ismeretterjesztő olvasmányokban megismerik az egészséges életmód alapvető szabályait. • Társadalomismeret tantárgyban megjelenik a lakóhely és tágabb környezet szépítése, hagyományok ápolása. Az egyén szerepe a családi, iskolai és társadalmi környezetben. • A matematikában megtanulják a racionális gondolkodást, a valóság és a környezet helyes értékelését. • Környezetismeret, természetismeret órákon elsajátítják a tisztálkodási szokásokat (a fog, köröm, a haj és a test megfelelő ápolása), helyes táplálkozás fontosságát. • A testnevelés tantárgyon keresztül megvalósul a mindennapos testnevelés. Megtapasztalják, hogy a testi-lelki egészség egymással összefügg. Egyszerű relaxációs technikákat is elsajátítanak. • Szabadidőn belül ismerik meg az egészséges és kulturált étkezési szokásokat, közös sportolás élményét, ápolják a tantermük növényeit. Tanórákon kívül

8

Iskolánk alsó tagozatos diákjai részére szervezünk különböző sportfoglalkozásokat úszásoktatást, aerobic tanfolyamot, kosárlabda, kézilabda, torna, sportköri foglalkozásokat, téli időszakban korcsolyázást. • A helyes napirend kialakításának módja: a tanulás, pihenés, a kötött és kötetlen foglalkozások váltakozása. Fokozott figyelmet kell fordítani a helyes időbeosztásra és a tevékenységek időigényének összehangolására. Ezt a tanév során folyamatosan gyakoroljuk, ezzel elősegítve, hogy a mindennapi életükben szokásukká váljon. • Táplálkozás Tanórákon megismertetjük tanulóinkkal a táplálékpiramis fontos elemeit, annak szerepét az egészségünk megőrzésében. Felhívjuk a figyelmet az egészséges táplálkozásra az iskolai étkezések során, és biztatunk arra, hogy az otthoni étkezéseiknél is kövessék azt. A szülők bevonásával törekszünk a gyerekek egészséges táplálkozási szokásainak kialakítására. Plakátokat, tablókat készítünk, vetélkedőkkel, kvíz-játékokkal segítjük a kapcsolódó ismeretek elmélyítését. Csatlakozunk az egészséges táplálkozást támogató rendezvényekhez, aktuális programokhoz (pl.: Iskolagyümölcs-program). • Személyes higiénia, öltözködés Figyelünk a tanulók évszaknak, a hőmérsékletnek megfelelő öltözetére, biztosítjuk az alapvető tisztálkodás lehetőségeit: fogmosás, kézmosás; WC papír, szalvéta, zsebkendő használata. Ezek betartását folyamatosan figyelemmel kísérjük. Tanévenként két alkalommal iskolafogászaton is részt vesznek a tanulók. • Szociális kapcsolatok, mentálhigiénia Nagy gondot fordítunk a gyerekek lelki és erkölcsi fejlődésére, az önismeret, a helyes önértékelés fejlesztésére, a csoportba tartozás, elfogadás, kölcsönös megbecsülés, empátiakészség kialakítására, a különbségek és azonosságok megismerésére, elfogadására, az egyén szerepére a közösségépítésben. Tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon alkalmazunk drámapedagógiai módszereket, szituációs gyakorlatokat, beszélgető-köröket alkotunk. • Egészséges környezet Ügyelünk közvetlen és tágabb környezetünk tisztaságára, megóvására, ápolására, szépítésére. Az osztályok között tisztasági és dekorációs versenyeket szervezünk, amit időről időre jutalmazunk. Felhívjuk figyelmüket a környezet állapota és az egészség közötti összefüggésekre, a szelektív hulladékgyűjtés, az újrahasznosítás fontosságára, természeti értékeink megóvására. Rendszeresen részt veszünk a környezetünk megóvásával kapcsolatos vetélkedőkön, rajzpályázatokon, versenyeken, papír- és használtelem gyűjtésben. • Balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás Minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatást tartunk a diákjainknak. Megismertetjük velük az iskola olyan berendezéseinek megfelelő használatát, amelyekkel kapcsolatba kerülhetnek, a balesetek megelőzéséhez szükséges viselkedés szabályait rendszeresen felidézzük, mintáit modellezve is bemutatjuk, betartását folyamatosan ellenőrizzük. Különböző foglalkozásokon – tanórákon, szabadidőben, kirándulások alkalmával - megtanulják a segélyhívások menetét, a fontos telefonszámok (104, 105, 107) használatára vonatkozó ismereteket. Felhívjuk figyelmüket a különböző munkaeszközök biztonságos alkalmazására (olló, tű, stb.). Megtanítjuk tanulóinknak a váratlan helyzetekben követendő helyes magatartást, balesetek során a szükséges tennivalókra. Használt módszerek: szituációs gyakorlatok, szövegfeldolgozás, beszélgetés, dramatikus játékok, stb. A felsoroltak valamennyi tanóra és tanórán kívüli foglalkozás fontos részét képezik. Az egészségfejlesztés tanórai feladatai az 5-12. évfolyamon:  Osztályfőnöki órákon:  balesetek megelőzése iskolán belül és kívül  a betegségek megelőzésével kapcsolatos alapvető ismeretek

9

                                 

drogprevenciós foglalkozások szexuális felvilágosítás dohányzás megelőzésével kapcsolatos foglalkozások allergia és megelőzésének lehetőségei az egészséges táplálkozás fontossága felkészülés a halál elfogadására, a gyász folyamata fogyatékkal élő embertársaink elfogadása, segítése számítógép-, internetfüggőség veszélyei

Természetismeret órákon: az egészséges életmódra való törekvés erősítése az állati eredetű táplálékok fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi szabályok megismertetésével az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése, az egészséges életvitel szokásrendszerének formálása az ember személyes felelősségének tudatosítása egészségének megőrzésében, sorsának, életpályájának alakításában a környezet – szervezet – életmód – egészségi állapot közötti összefüggés feltárása, a higiénés kultúra fejlesztése a betegségek megelőzésének, az időbeni orvoshoz fordulás jelentőségének tudatosítása a reális énkép, önismeret fejlesztése, az alapvető emberi értékek, erkölcsi normák elfogadása, a velük való azonosulás az egészségvédelemmel kapcsolatos információk iránti érdeklődés felkeltése, megfelelő szintű jártasság kialakítása az információk feldolgozásában, értelmezésében a fogyatékkal élő emberek elfogadása, segítése Biológia-egészségtan órákon: Általános iskolában a betegségekkel és azok megelőzésével kapcsolatos ismeretek és alkalmazásuk elsajátítása a védőoltások jelentőségének belátása az ember egészségét veszélyeztető tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, társadalmi) megismerése, hatásukat megelőző, illetve mérséklő megoldások tervezése az ember biológiai hálózatokban elfoglalt helyének és a család fontosságának tudatosítása annak felismertetése, hogy életmódunk hogyan befolyásolja a bőr és a mozgásszervek egészségét, szépségét empátiafejlesztés az öröklötten vagy baleset következtében mozgási problémákkal küzdő embertársak iránt annak tudatosítása, hogy az egészséges csonttömeg kialakítására felnőttkorig van lehetőség a szűrővizsgálatok fontosságának megértése annak tudatosítása, hogy a legtöbb táplálkozási, légzési, keringési, kiválasztási betegség megelőzhető tudatos fogyasztóvá válás elősegítése az életmód fontosságának felismerése az idegrendszeri és a hormonális betegségek kialakulásának megelőzésében a lelki egészség fontosságának felismerése a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat és a védőoltás (HPV) jelentőségének felismerése a korai szexuális kapcsolatok veszélyeinek bemutatása a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel való foglalkozás által a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítés

10

                         

    

az idősekkel, betegekkel való együttérzés kialakítása Gimnáziumban a rendszeres egészségügyi és szűrővizsgálatok, valamint az önvizsgálatok betegségek megelőzésében játszott szerepének felismertetése a legfontosabb emberi vírusos és bakteriális betegségek felelős antibiotikum használat fontosságának felismertetése alapvető járványtani fogalmak, a megelőzés és elhárítás lehetőségei a gombák táplálkozás-élettani szerepének, a gombaszedés és tárolás szabályainak megismertetése, a gombamérgezések megelőzése védekezés-megelőzés a kórokozókat terjesztő ízeltlábúakkal szemben annak megértetése, hogy környezetünk is hatással van egészségünkre a genetikai tanácsadás gyakorlati hasznának beláttatása testképzavarok, az izomfejlődést elősegítő doppinghatású anyagok káros hatásainak hangsúlyozása hormonális fogamzásgátlók hatása megfelelő kommunikációs stratégiák fejlesztése a nemkívánatos médiatartalmak elhárítására a narkotikumhasználat kockázatainak megismerése és tudatos kerülése a korosztályos személyi higiénia problémáinak és kezelésük lehetséges módjainak megismerése a reális és az idealizált énkép közötti különbségek felismerésének és elfogadásának elősegítése az izomláz kialakulásának és megszűnésének értelmezése a láz lehetséges okainak magyarázata a médiában megjelenő áltudományos és kereskedelmi célú közlemények, hírek kritikai elemzése az elsősegélynyújtás gyakorlása az önfenntartó szervrendszerekhez kapcsolódó civilizációs betegségek és kockázati tényezőik megismertetése az egészséges életmód és a tudatos táplálkozás fontosságának felismertetése, az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak beláttatása pulzus- és vérnyomásmérés a felelősségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása a tudatos családtervezés, a várandós anya egészséges életmódja melletti érvek megismertetése és elfogadtatása az alkalmazott fogamzásgátlási technikák előnyei mellett azok korlátainak és kockázatainak felismertetése, ehhez kapcsolódóan a mérlegelésen alapuló véleményalkotás fejlesztése a szexuális tartalmú adathalászat lehetséges veszélyeinek elemzése az egyén, a család és a társadalom felelősségének megértetése az utódvállalásban a védőoltások jelentősége az immunrendszer és a gyógyszerhasználat kapcsolatának megértetése annak megértetése, hogy hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák (fertőzések, járványok, higiéniai problémák) kialakulásához, ezek kockázatának és az ezzel kapcsolatos felelősség belátása

Az egészségfejlesztés tanórán kívüli feladatai:

11

     

8. évfolyamon: teremdekorációs verseny a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésének témakörében (tabló, faliújság és egyéb dekorációs anyagok készítése) a 9. évfolyamon: előadás szervezése egészségnevelés, szexuális felvilágosítás, drogprevenció témakörében az 5. és 10. évfolyamon: egészséges táplálkozás témakörében: táplálékpiramis készítése a 7. és 11. évfolyamon: dohányzás megelőzéséhez kapcsolódóan plakátverseny szervezése „Én sem dohányzom” címmel 12. évfolyamon verseny az egészségügyi világnaphoz (április 7.) kapcsolódóan a diákönkormányzat napján egészségfejlesztéssel kapcsolatos előadásokat illetve programokat is szervezhet.

Az egészségfejlesztés iskolán kívül megvalósítandó feladatai:  drogprevenciós foglalkozáson való részvétel a Csili Művelődési Központban (11. évfolyam tanulói)  iskolán kívüli rendezvényeken, egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozásokon való részvétel  az iskola által szervezett kirándulások alkalmával lehetőséget biztosítunk a szabad levegőn való testmozgásra, sporttevékenység végzésére 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 12 évfolyamos iskolánk egyik fontos feladata a kisebb-nagyobb közösségek kialakítása, fejlesztése. Az iskola közösségeinek fejlesztésében kiemelt szerepet kapnak az osztályfőnökök, mellettük valamennyi pedagógus feladata a diákközösségek tevékenységének támogatása. 4.1.

A legalapvetőbb közösségek az osztályok keretein belül alakulnak ki.

Minden osztályban, 1-12. évfolyamig fontos cél az egymást tisztelő, egymásért felelősséget vállaló csoportok, közösségek létrejötte. A tanulók reális önképének kialakítása segíti a csoport fejlődését, mások elfogadását. Meghatározó szerepet kap az alkalmazkodóképesség, tűrőképesség, a konfliktusok kezelésének helyes módja. A csoportok fejlődését segíti a közös szabályalkotás és azok követése. A jól működő osztályközösségek szívesen bekapcsolódnak az iskola életébe, részt vesznek a közös programokban, részt vállalnak a munkából. Feladataink a cél eléréséhez sokrétűek, szerteágazóak: Közös élményeket biztosítunk: kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, osztályrendezvények, táborozások, sportrendezvények, stb. szervezésével. Megismertetjük az együttes cselekvések: játék, csoportos munka, közös pályázatok, kiállítások, közös műsorok, versenyek örömét. Pozitív csoportnormákat alakítunk ki, a helyes magatartási mintát nyújtó gyerekek vezető szerepét erősítjük. Hagyományos rendezvényeinkkel (karácsonyi, farsangi összejövetelek, gyermeknapi rendezvények, sportnapok, gólyabál, szalagavató bál stb.) erősítjük a közösségeken belüli kapcsolatokat. A közvetlen környezet értékeinek megőrzésére, gyarapítására biztatjuk diákjainkat (osztálytermek dekorálása, tanulói ügyeleti és felelősi rendszer működtetése). Fontos a pedagógus részéről a demokrácia biztosítása, a vélemények és javaslatok szabad kifejtésére lehetőség nyújtása. Személyes tapasztalatok szerzésére adunk lehetőséget az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Az új tanulási módszerek (csoportmunka, projektek, témahetek, kooperatív technikák) alkalmazásával elősegítjük az

12

alkalmazkodóképesség, a konfliktuskezelés, a tűrőképesség fejlesztését. Ösztönözzük tanulóinkat, hogy a team munka során tapasztatot szerezzenek a közös szabályrendszert létrehozásáról, egymás elfogadásáról, tolerálásáról. Segítjük a csoportokon belül a szociális kapcsolatok helyes értelmezésének kialakítását. 4.2.

Az osztályközösségek nagyobb egységeket, tagozatokat alkotnak.

Az azonos korosztályhoz tartozó csoportok összetartozását segítik elő a közös rendezvények (pl.: Szabadegyetem, szalagavató bál, farsang, műsoros délutánok, sportversenyek, diáknap, témahetek, projektek). Az 5-8. évfolyamok és a 9-12. évfolyamok osztályai külön diákönkormányzatot működtetnek. Mindkét diákönkormányzat munkáját felnőtt segítő tanár irányítja. A diákönkormányzatba minden osztály választott képviselőket delegál. Tisztségviselőiket, vezetőségüket önmaguk választják. Tevékenységük önállóan létrehozott SZMSZ szerint történik. Rendszeres üléseik lehetővé teszik a kommunikációs kultúra, a véleményformálás és kifejezés képességének fejlesztését, későbbi, felnőtt életükben rájuk váró csapatmunkához szükséges sikeres magatartás kialakítását. A diákönkormányzatok is szerepet kapnak az iskola hagyományainak ápolásában. Ezen belül legfontosabb feladatuk a Nagy László Napok rendezvényeinek, valamint a Diákközgyűléseknek a szervezése. 4.3. Speciális érdeklődés szerint szerveződő csoportok (természetjáró csoportok, szakkörök, énekkar, különböző sportágak csoportjai) Céljuk a hon - és népismeret elmélyítése és harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel. Egy- és többnapos kirándulásokon hazánk rejtett természeti és művelődéstörténeti értékeivel ismerkednek meg diákjaink. A speciális érdeklődés szerint szerveződött énekkar, szakkörök teszik lehetővé, hogy tanulóink nyitottak, megértők legyenek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, becsüljék meg ezeket. A különböző sportágak csoportjait a közös edzések, házi bajnokságok, illetve sportversenyeken való részvétel során testnevelő tanáraink szervezik összetartó közösségekké, kihasználva a sportágak gyakorlásában rejlő nevelő hatást. Lehetőség szerint sporttáborokban is fejlesztik a tanulók közösségeit. Nyelvtanáraink ezen kívül is szerveznek külföldi utakat a diákok részéről felmerülő igények alapján (a családok támogatásával) az idegen nyelvek gyakorlására és más népek kultúrájának megismerésére (pl. Anglia, Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország területére stb.) 5.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatait a Nemzeti köznevelési törvény 62.§-a határozza meg. A pedagógusok alapvető feladata a kerettantervi törzsanyag átadása és elsajátításának ellenőrzése. Kötelessége különösen:  az egyéni foglalkozás a különleges bánásmódot igénylő tanulóval,  a tehetség felismerése, gondozása, nyilvántartása,  az erkölcsi fejlődés elősegítése, a közösségi együttműködés szabályainak elsajátíttatása, betartatása,  egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelés,  a testi-lelki egészség fejlesztése és megóvása,

13

      

oktatómunkájának - éves és tanórai szinten tanulócsoporthoz igazítva - szakszerű megtervezése és végezése, a tanulók tevékenységének irányítása, a Pedagógiai programban és a Szervezeti és működési szabályzatban előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatának maradéktalan teljesítése, a pontos és aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, a kötelező minősítések határidőre történő megszerzése, a hivatali titok megőrzése, hivatásához méltó magatartás tanúsítása, a hétévenként kötelező továbbképzés teljesítése.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök feladata, hogy  figyelemmel kísérje a rábízott tanulók tanulmányi eredményeit, beilleszkedésüket, képességeik alakulását, magatartásukat, észlelje az azokban beálló változásokat, és probléma esetén támogató odafordulással kezdje meg a segítségnyújtást,  figyelemmel kísérje a tantárgyi és sportversenyeken való részvételt és az ezeken elért eredményeket,  segítséget kérjen a tanuló számára, ha ez szükséges (iskolapszichológustól, a gyermekés ifjúságvédőtől, iskolaorvostól vagy más szakembertől),  jelezze az igazgatónak és helyettesének, ha a gyermek veszélyeztetettségének, bántalmazásának, illetve súlyos elhanyagolásának vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállásának, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartásának jeleit látja, vagy azok tudomására jutnak,  az iskola életét meghatározó szabályokat megismertesse a tanulókkal, és a betartásukat ellenőrizze, vétségek esetén a megfelelő fegyelmi fokozatot beírja az ellenőrzőbe,  őrködjön a pedagógusokra nézve kötelező, tanulók érdekében betartandó jogszabályi előírások, valamint a Házirendben rögzített tanulói jogok érvényesülésén, ezek megsértésének vélelme esetén kezdeményezzen megbeszélést az osztályában tanító pedagógussal, egyidejűleg jelezze vezetőjének a törvénysértés vélelmét,  a megszabott határidőre eleget tegyen adminisztrációs kötelezettségeinek (osztálynapló, hiányzások regisztrálása, törzskönyvek, bizonyítványok, a féléves és az év végi osztályozó konferenciák előkészítésével kapcsolatos teendők, statisztikai összesítések, pót-, javító- és osztályozóvizsgákkal kapcsolatos adminisztráció, tájékoztató füzetek, ellenőrzők vezetésének ellenőrzése),  őrködjön a tankötelezettség teljesítése fölött; havonta összesítse a hiányzásokat; ha a tanuló egy órát hiányzott igazolatlanul, az ellenőrző útján tájékoztassa a szülő(ke)t a mulasztásról, 3 órányi igazolatlan hiányzás esetén osztályfőnöki figyelmeztetőben, 6 óra után intőben, 9 után megrovásban részesítse a tanulót, 10 óra elérésekor értesítse az igazgatóhelyettest,  kapcsolatot tartson a szülőkkel, tájékoztassa őket (szülői értekezlet, tájékoztató füzet, ellenőrző, levél, e-mail, telefonhívás útján),  kapcsolatot tartson az osztályát tanító szaktanárokkal,  prevenciós foglalkozásokat tartson és/vagy szervezzen az osztálya számára (pl. egészséges életmód, biztonságos közlekedés, biztonságos internethasználat, drogprevenció, stb.),  a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésében az osztályfőnöki órák és egyéb, iskolán kívüli tevékenységek keretében részt vegyen,  az osztályközösség állapotáról tájékozódjon, az osztályközösség formálódását, alakulást segítse,

14



az osztályterem állapotát és a berendezés állagát folyamatosan figyelemmel kísérje, hiányosságok, rongálások esetén tájékoztassa az igazgatóhelyettest, illetve a gondnokot vagy a karbantartókat, értékelje és minősítse a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével, megszervezze és lebonyolítsa a tanulmányi kirándulásokat, segítse a pályaválasztást, illetve az azzal kapcsolatos adminisztratív feladatokat, az osztály képviselőjének segítségével az osztályfőnöki órákon tájékoztassa az osztályt a diákönkormányzati határozatokról, tevékenységekről.

   

6.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

A Nemzeti köznevelési törvény 4.§ 12. pontban megnevezett a kiemelt figyelmet igénylő tanulók közül intézményünk az Alapító okirat értelmében fogadja az alábbi tanulókat: a)

különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

b)

- kiemelten tehetséges gyermek, tanuló hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

Az intézményünkben a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje a következő: 6.1. A tanulási nehézségekkel küzdő gyermek, tanuló esetén: Az általános iskolában a tanulóifjúság összetétele heterogén, így szükség van mind a kiemelkedő képességűek, mind a kevésbé tehetségesek képességeinek kibontakoztatását segítő tevékenységekre. Pedagógusaink az iskolába lépés pillanatától kezdve minden tagozatunkon fokozott figyelmet fordítanak a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók kiszűrésére: a testi fejlettségből, az esetleges érzékszervi fogyatékosságból eredő problémák, ill. a különböző részképesség zavarok előfordulásának gyanúja esetén szakember (pszichológus, logopédus, nevelési tanácsadó, iskolaorvos) segítségét igényeljük. Amennyiben úgy látjuk, hogy a problémák hátterében a nem megfelelő szociális körülmények, kulturális vagy életmódbeli tényezők állnak, konzultálunk a szülőkkel, a gyermekvédelmi szakember pedig segítségnyújtást kezdeményez. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása az egyéb foglalkozások és a differenciált foglalkoztatás keretében történik. Iskolánk alsó tagozatán komoly hagyományai vannak a differenciált foglalkoztatásnak. A csoportok a tanulók egyéni képességeinek és teljesítményének ismeretében rugalmas összetételben (átjárhatóság) működnek. A differenciálás tehát nem a lassabban haladók egyfajta diszkriminációját jelenti, sokkal inkább lehetőség az egyénre szabott bánásmódra, a saját tempót figyelembe vevő előrehaladásra – megteremtve - a felzárkózás esélyét. Egész napos osztályokban a szabadidőben szervezett egyéni tanulás keretében külön segítjük a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását. Napközis osztályokban ez a korrepetálás, egyéni felzárkóztatás keretében történik. Különböző tanulási technikák, munkaformák elsajátításával segítjük e tanulókat: kooperatív tanulás, páros tanulás, egyéni differenciálás. Fontos feladat a gyermekek tanulási kedvének felkeltése, fokozása, a tanulás megszerettetése, a jó tanulási szokások kialakítása és

15

elmélyítése, a játékos tanulás az életkori sajátosságok figyelembevételével, különböző szervezeti formák alkalmazása, tanulási képességek kialakítása, fejlesztése. A tanulási nehézséggel küzdő gyerekek nem tudnak, vagy csak részben tudnak eleget tenni az általános iskolai követelményeknek, és a teljesítményproblémákhoz rendszerint viselkedési zavarok is kapcsolódnak. Ennek ismeretében a pedagógusok törekszenek a kezdeti teljesítményzavarok kiszűrésére, az okok feltárására. A korábbi fejlődési szakaszokban keletkezett hiányok, rendezésével vagy adott funkciók újratanultatásával segítik, támogatják őket. Folyamatosan fejlesztik az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségeivel küzdő tanulókat, törekszenek a képességek deficitjének felszámolására. Az 5-8. évfolyamon a szaktárgyak oktatása miatt több pedagógus foglalkozik a tanulókkal, a tanulási nehézségek észlelését az egyes szaktanárok jelzik az osztályfőnöknek, konzultálnak a problémák megoldásának lehetséges módjáról (pl.: differenciált foglalkozás a tanórán, részvétel korrepetáláson, tanulószobán) vagy fogadóórán megbeszélik a problémát a szülőkkel, egyeztetik az együttműködés legfontosabb formáját. Az új tanulás szervezési eljárások segítségével (pl. csoportmunka) még nagyobb lehetőség nyílik a tanulási nehézségekkel küzdő, lemaradó tanulók integrálására, felzárkóztatására. A szaktanár különösen fontos feladata a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal való differenciált foglalkozás, a hátrányok leküzdésének segítése, a minimum követelmények teljesítésének támogatása. Egyéb foglalkozásokat elsősorban matematikából, magyar nyelvből, indokolt esetben más tantárgyakból is szervezünk. 6.2. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló estén: Beilleszkedési, magatartási nehézség bármely életkorban, bármilyen körülmények között élő, bármilyen képességű gyermeknél jelentkezhet. Iskolánk fontosnak tartja, hogy valamennyi tanulója számára lehetővé tegye a nevelési és oktatási céljainkban megfogalmazottak elsajátítását. Ezek a gondok leggyakrabban az iskola kezdésekor, ill. tagozatváltásnál léphetnek fel, így az első, az ötödik és a négyévfolyamos gimnázium kilencedik évfolyamán különleges figyelmet igényelnek. A felmerülő problémákkal kapcsolatban feladataink szintjei: a felderítés, a megelőzés, az okok feltárása és a korrekció. A beilleszkedési, magatartási problémák megoldásában meghatározó szerepe van a pedagógusok önképzésének, a képzéseken, konfliktuskezelési tréningeken szerzett ismeretek, pedagógiai technikák hatékony alkalmazásának. Ezek is részei a szupervíziónak. Felderítés: Az első osztályba érkező gyerekekről előzetesen tájékozódunk, az iskolaérettségi vizsgálatokat, ill. az óvodai szakvéleményt figyelembe vesszük. Az óvodákkal való kapcsolattartásért felelősök az igazgatóhelyettes és az alsó tagozatos munkaközösség vezetője. Tagozatváltáskor a régi és az új osztályfőnökök megosztják ismereteiket, tájékoztatják egymást az esetleges problémákról. Megelőzés: A veszélyeztetett vagy szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeket fokozottabban figyelemmel kísérjük, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus, az osztályfőnök és egészségügyi veszélyeztetettség esetén az iskolaorvos segítségével. Okok feltárás: A beilleszkedési, magatartási zavarok jelei és okai sokfélék lehetnek. A tünetek (akár értelmi funkciók zavara, beszéd-, zavartság vagy egyéb pszichés fejlődési zavar - tanulási, figyelem, magatartásszabályozási zavar, jelentős alulteljesítés, a társas kapcsolati problémák vagy a magatartás szabályozásának hiányosságai, viselkedésszabályozási kapacitása, közösségbe való beilleszkedése, személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat) jelentkezésekor ki kell deríteni, hogy a háttérben idegrendszeri, fiziológiai vagy környezeti

16

problémák állnak-e. Ehhez szükséges valamennyi pedagógus érzékeny, lelkiismeretes munkája. Az osztályfőnök, a gyermek –és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus, az iskolapszichológus és az iskolaorvos együttműködése szükséges ahhoz, hogy a további feladatokat meghatározhassák. Korrekció: A tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak - nagy hangsúlyt fektetve a korai felismerésre minél előbb és minél eredményesebben segítséget kell nyújtani. Ebbe a feladatba, a szaktanárokon kívül a kortárs csoportok is bevonhatók, valamint a szülőkkel való együttműködésnek is nagy szerepe van. Korrekciós terv készítése a környezet bevonásával. A szülők, osztályközösség koordinálása az osztályfőnök feladata. A nehézségekkel küzdő tanulók számára valamennyi pedagógus nagy segítséget nyújt a pozitív tulajdonságok erősítésével, sikerélmény nyújtásával. Fontos az új tanulás szervezési eljárások helyes megválasztása, melyeknek célja a tanulók fejlesztése. Amennyiben a viselkedési zavarok hátterében anyagi nehézségek állnak, a család szociális helyzetének javításával javulásra számíthatunk. Az iskolai kereteken túl, folyamatos tájékoztatást kell nyújtani az igénybe vehető segélyekről, támogatási lehetőségekről, ennek igénylésében konkrét segítséget nyújtunk. Ha az ok idegrendszeri, fiziológiai, és az iskola saját eszközeivel már nem érhet el célt, külső segítséghez fordul: nevelési tanácsadó, egészségügyi-, vagy alternatív nevelési intézmények. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az illetékes igazgatóhelyettessel együtt megteszi a szükséges lépéseket, a szülő egyidejű bevonásával. 6.3. Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló esetén: Pedagógusaink minden korosztályban különleges figyelmet fordítanak a tehetségek felfedezésére, egyéni fejlesztésére, patronálására. Az átlag feletti általános vagy speciális képességű tanulóknak kreatív feladatokat adnak, felkeltik, illetve erősítik bennük a feladatok iránti motivációt. Alsó tagozatban a tehetség, képesség sokoldalú kibontakoztatására lehetőséget adunk tanórán kívüli foglalkozásokon, szabadidő keretében, ill. tanfolyamok szervezésével. Pl.: néptánc, furulya, sakk, báb oktatása. (Felelősök: az erre képzett tanítók.) A tehetségek felfedezését teszi lehetővé az aerobic, kézilabda, kosárlabda, labdarúgó tanfolyamok meghirdetése (felelősök: testnevelők, sportfoglalkozások vezetői). Ének, vers-és prózamondó, helyesírási, szépolvasás, sport, rajz versenyt szervezünk osztályokon belül, ill. az alsó tagozat évfolyamai között. (Felelős: munkaközösség-vezető és a tanítók.) A párhuzamos osztályok között többfordulós tantárgyi versenyt rendezünk (felelősök: osztálytanítók). Az alsó tagozat tanulóinak is lehetősége van levelező versenyeken való részvételre (pl. anyanyelv, matematika, környezetismeret), diákjaink bekapcsolódnak a Tudományos Diákköri tevékenységekbe is, megismerkednek az önálló kutatás módszereivel. Felelősök: tanítók. A kerületi, regionális, országos pályázatok figyelemmel kísérése, nevezések szorgalmazása az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezető feladata. Az általános iskola 5-8. évfolyamára járó diákjaink is folytatják a tehetség, a képesség kibontakoztatását szolgáló egyéb foglalkozásokon, szakkörökben tevékenységüket: informatikai, fotó, honismereti, természetjáró, informatika, matematika, kerámia, rajz, fogyasztóvédelmi ismeretek stb. Az igazgatóhelyettesek és munkaközösségek vezetői folyamatosan figyelemmel kísérik a versenyfelhívásokat, pályázati kiírásokat, a tehetséges diákokat felkészítik a versenyekre, külön figyelmet fordítanak folyamatos fejlesztésükre. A kerületi, területi versenyek előtt, ha szükséges, házi versenyeket szervezünk. Tehetséges diákjainkat felkészítjük a fővárosi és az országos versenyekre is. Az ISK és a házi bajnokságok keretében diákjaink rendszeresen vehetnek részt sportfoglalkozásokon (pl.: röplabda, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás), valamint osztályok közötti sportvetélkedőkön is. Bekapcsolódnak a kerületi, iskolák közötti

17

sportversenyekbe is. Az új tanulásszervezési eljárások során (témahét, projektek) a nem tantárgyi képességet is fejlesztjük: szervezőkészség, életviteli kompetenciák stb. A 9-12. évfolyam diákjai is bekapcsolódhatnak az egyéb foglalkozások: szakkörök és az ISK tevékenységébe. Az elmúlt években több sportágban kiemelkedően szerepelt iskolai csapatunk a gimnáziumok közötti versenyeken (pl. kézilabda, röplabda, labdarúgás). Az osztályok közötti sportversenyek is rendszeres mozgási lehetőséget biztosítanak diákjainknak. Több tantárgyból, valamint vers-és prózamondásból rendezünk hagyományosan vetélkedőket, illetve előadásokat, foglalkozásokat. Tanulóink szabadon választott témákról is tarthatnak előadásokat, foglalkozásokat tanáraikkal, osztályfőnökükkel, illetve az iskola vezetésével egyeztetve. A DÖK-napon szervezhetnek Szabadegyetemet, meghívhatnak előadókat az általuk választott témákból. Ebben a korosztályban a tehetség kibontakoztatását mindenekelőtt az emelt szintű oktatás (biológia, angol nyelv, humán tagozat), valamint a 11-12. évfolyamon választható emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások biztosítják. Érdeklődő diákjainkat felkészítjük különböző műveltségi területekhez kötődő versenyekre, pályázatokra is. 6.4. hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén: Az iskola a hátránnyal küzdő gyermekeket, tanulókat differenciált fejlesztéssel kiemelten segíti az előrehaladásban, mindent megtesz a hátrány mérséklésére, felszámolására. A szociális hátrány, anyagi rászorultság, veszélyeztetettség feltárásával kapcsolatos feladatok: • a családi háttér megismerése (anamnézis), • a tanulótársak és a szaktanárok jelzéseinek figyelemmel kísérése, • egyéni beszélgetés a tanulóval (osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus bevonásával), • egyéni beszélgetés a szülőkkel, rendszeres kapcsolattartás - szükség esetén korrepetálás, segítés a hiányosságok pótlásában, a tehetséges tanulók külön gondozása, - pályaorientációs segítség. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységi formák: Az alsó tagozaton egész napos oktatás, illetve napközis csoportok szervezése a szülők igénye szerint, mely háromszori étkezést, egész napos foglalkozást biztosít a gyermekeknek, valamint a szabadidő értelmes és hasznos eltöltésével élményekben gazdag programot nyújt. Iskolánk az 5-8. évfolyamon 16 óráig szervez tanulószobát, illetve egyéb foglalkozásokat, melyeknek keretében a tantermen kívüli oktatási programok, oktatásszervezési formák és a tanórán kívül szervezett programok lehetőséget biztosítanak a szociális hátrányokkal küzdőknek a tudásszerzésre, és mintát adnak az igényes, kulturált szabadidő eltöltésre. Ezek a programok egyben segítik a szocializációt és egymás elfogadását. Tehetséggondozó programokat szervezünk a hasznos szabadidő-eltöltés, illetve jó képességű diákjaink tehetségének kibontakoztatására szakkörök, versenyeztetések, előadások, látogatások formájában. Ezeket a tanórán kívüli foglalkozásokat főként az osztályfőnökök szervezik, a szaktanárok segítségével. Itt lehetőség nyílik a pályaorientációra is. Drog-és bűnmegelőzési foglalkozások az osztályfőnöki órákon történnek. Szülői értekezleten 6. évfolyamtól rövid felvilágosító előadást tart az osztályfőnök a kábítószer-fogyasztás ártalmairól és a megelőzésről. A helyi, regionális és országos pályázatok figyelése és azokról szóló tájékoztatás az illetékes igazgatóhelyettes feladata. Rendszeresen tájékoztatjuk a 9-12. évfolyam diákjait a Fővárosi Önkormányzat, illetve a KIK szociális és tanulmányi ösztöndíjára pályázás feltételeiről. Segítjük a pályázatok összeállítását, beküldését. A lakóhely szerinti Gyermekjóléti Szolgálattal a kapcsolatot a gyermek-és ifjúságvédelemért felelős pedagógus és az igazgatóhelyettesek tartják. A szülőket tájékoztatjuk a szociális juttatások, segélyek lehetőségeiről, az igénybe vehető támogatásokról (pl.: az

18

önkormányzatoktól egyszeri vagy rendszeres támogatások, beiskolázási segély stb.). Ösztönözzük a rászoruló szülőket, hogy tankönyv, ill. tanszervásárláshoz, táborozáshoz kérjenek támogatást a Nagy László Iskoláért Alapítványtól. Pályázatok megírásával vagy egyéb módon alapítványoktól is fogadjuk a tanulóink számára nyújtott támogatást (pl. étkezési támogatás, alma, ill. iskolatej akció). A rászorulók kiválasztásában és a juttatások szétosztásában is közreműködnek pedagógusaink. A központi tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározásakor tájékoztatjuk az Iskolaszéket és a Szülői szervezetet. Az ingyenes tankönyvre jogosultaknak – a KIK XX. kerületi Tankerületének támogatásával- az iskolai könyvtáron keresztül biztosítjuk a tanuláshoz szükséges tankönyveket. A szülők a tankönyvtámogatás igénylésekor jelzik szociális hátrányukat, rászorultságukat, illetőleg lemondhatnak a támogatásról. Ugyanilyen elvek alapján kerül szétosztásra a XX. kerületi önkormányzat tankönyvtámogatása a pesterzsébeti állandó lakhelyű diákoknak. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus Minden tanévben, a szülők és a tanulók számára jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-szolgálat, családok és gyermekek átmeneti otthona, stb.) címét, elérhetőségét. Személyes kapcsolatot is kialakít a különböző intézményekkel, felkészítő, továbbképző előadásaikat, tanfolyamaikat látogatja, a kapott információkat átadja a nevelőtestület érintett pedagógusainak. Általános feladata: az elsődleges prevenció (probléma megelőzése) Speciális feladatai: a probléma észlelése, felismerése, az ok feltárása, a probléma kezelése (az érintett tanuló, szülő, család szakemberhez irányítása) Konkrét feladatai:  Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a lakóhely szerinti gyermekjóléti szolgálatot.  A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy a szülő indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására.  Amennyiben egy tanulóval kapcsolatban tanulási, magatartási vagy beilleszkedési nehézség vélelme merül fel, a tanulót tanító pedagógusokkal, a szülővel és az illetékes Nevelési Tanácsadóval vagy Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal kapcsolatot tartva koordinálja a felmerült probléma felderítését.  Részt vesz az egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program végrehajtásában, és feladata az ezzel kapcsolatos tájékoztatás a tanulók, szülők és pedagógusok részére.  A tankönyvtámogatás odaítélésével kapcsolatos feladatok teljesítése.  Szoros, napi kapcsolatot tart fenn az osztályfőnökökkel a tanulókkal kapcsolatos feladatai teljesítése érdekében.  Segít az igazolatlanul és nem betegség miatt gyakran hiányzók esetében a hiányzás valódi okainak felderítésében, a tankötelezettség tanulói teljesítése érdekében.  Részt vesz a tanulóval kapcsolatos fegyelmi tárgyaláson, ott kifejti véleményét.  Személyesen keres fel minden osztályt, és ad tájékoztatást arról, hogy milyen problémával fordulhatnak hozzá tanulók. Tájékoztatja őket az iskolán kívül felkereshető, gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekről.

Az osztályfőnökök:

19



Az ellenőrző útján tájékoztatják a szülőket a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről és arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Őrködnek a tankötelezettség teljesítése fölött, és jelzik az igazgatóhelyetteseknek, ha az csorbát szenved. Az ezzel kapcsolatos adminisztrációs intézkedés (szülő értesítése) vezetői szinten történik. A pedagógusok, szülők, tanulók jelzései alapján tájékoztatják a veszélyeztetettségről a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst és az intézmény vezetőjét, helyetteseit. Szoros kapcsolatot tartanak fenn a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó pedagógussal, kölcsönösen tájékoztatják és segítik egymást a munkában. Őrködnek a pedagógusokra nézve kötelező, a tanulók érdekében betartandó jogszabályi előírások, valamint a Házirendben rögzített tanulói jogok érvényesülésén. Ezek megsértésének vélelme esetén megbeszélést kezdeményeznek az osztályukban tanító pedagógussal, egyidejűleg jelzik vezetőjüknek a törvénysértés vélelmét.



  

7.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt - saját működéséről - egy tanítás nélküli munkanap programjáról -

hatáskörei gyakorlásáról

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzatnak véleményezési joga van a következő kérdésekben: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek eldöntésekor, - a házirend elfogadása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, - az iskolai sportkörök működési rendjének kialakításához, - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásakor, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. Az iskolai diákönkormányzat munkáját, segítő pedagógust a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlés Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az intézmény igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az intézményi élet egészéről,

20

az intézményi munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az intézmény igazgatója kezdeményezheti. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az intézmény képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az intézmény életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az intézmény vezetéséhez. Az iskolai diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata stb.) az intézmény vezetése (ill. fenntartója) teljes körűen térítésmentesen biztosítja. Az Iskolaszékben a diákságot (1-12. évfolyam) a Diákönkormányzat által delegált 3 diák képviseli. Részt vesznek az Iskolaszék ülésein, véleményt nyilvánítanak a diákságot érintő kérdésekben.

8.

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

A kapcsolatunk azon az elven alapul, hogy az oktató-nevelő munka során szülők, tanulók és pedagógusok közös cél érdekében dolgoznak, más feladatokkal, más eszközökkel, de partnerként. A folyamatos és kölcsönös kommunikáció létrejöttében az iskolának kell lenni a kezdeményezőnek. Ez elsősorban személyes megbeszélés formájában történik. 8.1. Pedagógusok és tanulók együttműködése A tanítási-tanulási folyamat eredményességének alapvető feltétele a pedagógusok és a tanulók megfelelő; egymást elfogadó, megbecsülő, tiszteletben tartó kapcsolata. Minden korosztályban lehetséges a barátságos, megértő légkör megteremtése, a közösen végzett munka eredményességének és az együtt töltött idő tartalmasságának érdekében. A diákoknak teljes mértékben ismerniük kell az iskola elvárásait, követelményeit. Ezeknek formálásában megfelelő fórumokon részt is vehetnek (pl.: Házirend, SZMSZ, Pedagógiai program véleményezése a DÖK részéről). A diákok tanulmányi előmenetelükről, szorgalmukról, magatartásukról rendszeres visszaigazolást kapnak írásban (dolgozatok értékelése, félévi értesítő, év végi bizonyítvány) valamint szóban (feleletek, dolgozatok értékelése a szaktanárok által, a magatartás, a szorgalom, a tanulmányi előrehaladás elemzése az osztályfőnöktől). A diákok jogainak és kötelességeinek megismertetése az osztályfőnökök, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó tanár és a diákönkormányzatokat segítő pedagógusok feladata elsősorban. A diákok problémáikat, véleményüket, kérdéseiket folyamatosan jelezhetik a velük foglalkozó pedagógusoknak, valamint megfogalmazhatják az évente megszervezett diákközgyűlésen is. A diákok és tanáraik közötti emberi kapcsolat elmélyítését teszik lehetővé a közösen szervezett programok pl.: ünnepségek, rendezvények, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, táborok, sportversenyek. A tanulók érdeklődését, kéréseit figyelembe véve készülnek a szakköri programok, a 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő foglalkozások tematikái. A tanuló az etikai és munkahelyi normáknak megfelelő pedagógust tudja elfogadni. Az intézményünkben dolgozó pedagógusok (sőt egyéb dolgozók is) kötelesek a fentieknek megfelelni.

21

8.2. Pedagógusok és szülők kapcsolata Nevelő oktató munkánk lényeges része a szülői házzal való kapcsolattartás, egymás elvárásainak, nevelési elveinek megismerése. Az egymás közötti kommunikációt biztosítja a szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás, írásbeli tájékoztatás, telefonbeszélgetés, e-mail küldése. A pedagógusok és a szülők ezeken az alkalmakon kívül is kérhetnek személyes megbeszélésre időpontot a tanulókkal kapcsolatban. Szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet összehívását kezdeményezi az iskola. Probléma esetén főleg a személyes, szóbeli közlés alkalmazása célszerű. Fontos és gyakoroljuk is a szülők bevonását az iskola életébe, lehetőséget nyújtunk a véleménynyilvánításra (szülők fóruma, Szülői szervezet, Iskolaszék). A pedagógusok és a szülők a tanuló nevelésében egymást kölcsönösen segítik. A pedagógusok megelőző és korrekciós segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési kérdésekben. A szülők segítségét is igénybe vesszük az iskolában folyó nevelési feladatok megvalósításában. Ennek irányítója az osztályfőnök, színtere lehet pl. szülői értekezlet, fogadóóra, de kötetlenebb összejöveteleken, beszélgetéseken is történhet. Közös programok szervezése mélyítheti az iskola és a családok közötti kapcsolatot (Alapítványi bál, kirándulások, bálok, gálaműsorok, sport és egyéb közös rendezvények). Szülőket felkérünk előadások megtartására különböző területeken (pl.: pályaválasztást elősegítő vagy egészségvédelmi témában a Szabadegyetem illetve egyéb rendezvények keretében). Kérés esetén előadásokat szervezünk szülők számára is pl.: nevelési, egészségvédelmi témákban. Biztosítjuk a nyilvánosságot a projektek, témahetek során, lehetőség szerint bevonjuk programjainkba a szülőket is, kiállításokat szervezünk a tanulók munkáiból, az iskola honlapján képeket, élménybeszámolók teszünk közzé, iskolaújságot, egyéb kiadványokat szerkesztünk. 8.3 Az intézmény és partnereinek kapcsolattartása Intézményünk az Alapító okiratban meghatározott feladatainak teljesítése során szoros kapcsolatot tart fenn az oktatásirányítás, a gyermekvédelem, szakszolgálatok, az egészségvédelem, az oktatás, a kultúra, művelődés, a sport területének intézményeivel, oktatási szakmai szervezetekkel. Törekszünk a szakmai kapcsolat folyamatosságának fenntartására a gyermekek minőségi ellátásának érdekében. Partnereink közül a legfontosabbak: - Emberi Erőforrás Minisztérium (EMMI) - Oktatási Hivatal - az intézmény fenntartója, a Klébelsberg Intézményfenntartó Központ; Budapest XX. Kerületi Tankerület - az intézmény működtetője, Budapest Főváros Önkormányzata; Gimnáziumok Gazdasági Szervezete - Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet - Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata - Gimnáziumok Országos Szövetsége - Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége - Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet - Pesterzsébet Pedagógiai Intézete - Magyar Tudományos Akadémia- Szegedi Tudományegyetem Képességfejlődés Kutatócsoport - Műszaki Egyetem- Pro Progressio Alapítvány

22

- Microsoft PIL program - szociális és jóléti gondoskodást nyújtó intézmények (XX. kerületi Gyermekjóléti Központ, Családok Átmeneti Otthona, stb.) - a Nagy László Iskoláért Alapítvány - a XX. kerület óvodái, iskolái, a környező kerületek általános iskolái, fővárosi gimnáziumok - az utánpótlás-nevelést célul tűző és intézményünket is segítő sportegyesületek, szervezetek - az ÁNTSZ – iskola-egészségügyért felelős szervezete és az iskolaorvos - iskolafogászatok - a CSILI Művelődési Központ - az ELAMEN Vendéglátóipari Rt. Szükség esetén igénybe vesszük egyéb intézmények, hatóságok segítségét: - illetékes Nevelési Tanácsadó - Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata - Bíróságok - Kormányhivatalok - illetékes jegyzők 9.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai és a középfokú iskolában a szóbeli felvételi vizsga követelményei

A tanulmányok alatti vizsgákat /osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, pótló és javítóvizsga/ a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 64-73. §-ában előírtak alapján szervezzük. Intézményünkben az tanév végi javítóvizsgákat az igazgató által kijelölt időpontokban augusztus 15 és 31 között kell letenni. Osztályozó és különbözeti vizsgára tanévenként két vizsgaidőszakban van lehetőség, a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. A vizsgák időpontjáról a tanuló és a szülő írásos értesítést kap. A gimnáziumban a szóbeli felvételi vizsga követelményei A felvételi vizsgán kizárólag az általános iskolai tanulmányok során elsajátítható tananyag alapján lehet kérdéseket, feladatokat adni. Nem kérünk számon olyan ismereteket, melyeket kizárólag felvételi előkészítőn lehetett megszerezni. A felvételi követelményeket felvételi tájékoztatónk mellékleteként minden tanévben október 31-ig nyilvánosságra hozzuk. Szóbeli felvételi vizsgát az emelt szintű képzésekre jelentkezőknek szervezünk: emelt szintű természettudományi képzés: biológia emelt szintű humán képzés: magyar nyelv és irodalom, történelem, emelt szintű angol nyelv: angol nyelv, nyelvi előkészítő évfolyam /NYEK/: haladó csoportba jelentkezőknek angol nyelv, kezdő csoportba jelentkezőknek általános műveltségi

   

10. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályai 10.1 Felvétel az általános iskolai tagozatra Az Nkt. 50.§ (6) bekezdése alapján iskolánk köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola körzetében található. A nem az iskolánk körzetében lakó gyermekek felvételével kapcsolatban a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben és az Nkt. 50-51. §-ban foglaltak szerint járunk el.

23

Az 1. évfolyamra történő beírás során/után keletkező további felvételi kérelmek teljesítésével kapcsolatos elveket, gyakorlati eljárásrendet az Nkt. 51.§(1) bekezdésében és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 24.§(5) bekezdésében elrendeltek alapján határoztuk meg. A további felvételi kérelmek elbírálásának rendje: Előnyben részesülnek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, továbbá a különleges helyzetűek: a)akinek testvére már az intézményünk tanulója b)a szülő munkahelye az iskolánk körzetében található (munkáltatói igazolás benyújtása szükséges) c)az iskolánk a gyermek lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található d)a szülője, testvére tartósan beteg, vagy fogyatékkal élőe)szülei intézményünk diákjai voltak. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet értelmében a fent felsorolt gyermekeket sorsolás nélkül vesszük fel, amennyiben elegendő férőhely van számukra. Amennyiben a fentieken túli jelentkezők száma meghaladja a felvehető létszámunkat, a jelentkezőket sorsolás útján vesszük fel. A sorsolásra vonatkozó részletes szabályok Házirendünkben találhatók a 20/2012. (VII.31.) EMMI rendelet 24.§(6) (7) szerint. 10.2

Felvétel a gimnáziumi tagozatra

Intézményünk tanévenként teszi közzé a következő tanévi felvételi tájékoztatót, melyben megadja az egyes tanulmányi területek kódját, a felvételi eljárás részleteit, a felvételi pontok számításának módját. Minden jelentkező diáknak teljesítenie kell a központi írásbeli vizsgát matematikából és magyar nyelvből. Az emelt szintű képzésekre jelentkezőknek szóbeli felvételi vizsgát is szervezünk. A felvételi pontszámok  az általános tantervű képzésben az általános iskolai tanulmányi pontokból és a központi írásbeli matematika és magyar nyelv pontszámából.  Az emelt szintű tagozatokon az általános iskolai tanulmányi pontokból, a központi írásbeli matematika és magyar nyelv pontszámából és a szóbeli felvételi pontszámából állnak. Általános iskolánk tanulói a gimnáziumi tagozat általános tantervű képzésére felvételi vizsga nélkül kerülhetnek be, amennyiben tanulmányi átlaguk /a készségtárgyak nélkül/ , magatartás és szorgalom osztályzatuk az 5-8. évfolyamon legalább jó. Az emelt szintű képzésekre jelentkezés estén felvételi vizsgát kell tenniük. 10.3

A tanulók átvételének szabályai

Az általános iskolai tanulók tanév közbeni átvétele a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 20/2012. (VII:31.) EMMI rendelet alapján történik. Szükség esetén különbözeti/osztályozó vizsga előírható a tanuló számára. A gimnáziumban az átvétel feltétele a legalább jó átlagú tanulmányi eredmény. Amennyiben a diák előző iskolája és intézményünk tantervi követelményei különböznek, a gimnáziumi tanuló különbözeti vagy osztályozó vizsga eredményes letételével folytathatja tanulmányait iskolánkban. A különbözeti vagy osztályozó vizsga letételére a tanuló türelmi időt kaphat legkésőbb a tanév végéig. A gondviselő kérésére tanulmányait évfolyamismétléssel is folytathatja.

24

11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtás alapismereteit általános iskolában és gimnáziumban is alapvetően a biológia tantárgy keretén belül tanítjuk. Elsősegély-nyújtási ismeretek a kerettantervben: 7-8. biológia Témakör: Szépség, erő, egészség Elsősegélynyújtás bőrsérülések esetén. Elsősegélynyújtás mozgássérülések esetén. Témakör: A szervezet anyag- és energiaforgalma Vénás és artériás vérzés felismerése, fedő- és nyomókötés készítése. 11-12. biológia Tematikai egység: Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet Fejlesztési cél: Elsősegélynyújtás és újraélesztésben alapszintű gyakorlottság elérése. Fejlesztési követelmény: Elsősegély-nyújtási teendők gyakorlása a vizsgált sérülések és rosszullétek esetében (pl. újraélesztés). Tematikai egység: Erő és ügyesség, mozgás és testalkat Fejlesztési követelmény: Elsősegélynyújtás különböző típusú mozgásszervi sérülések esetén. A témakört kiemelten kezeljük, az alapismeretek elsajátítása mellett, versenyek szervezésével, valamint tanórán kívüli foglalkozások keretében is fejlesztjük a tanulók gyakorlati ismereteit. Kapcsolatot tartunk a Vöröskereszt ifjúsági csoportjával is.

25

„A tudomány gyökere keserű, gyümölcse pedig gyönyörűséges.” /Apáczai Csere János/

Helyi Tanterv 1.

A választott kerettantervek megnevezése

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteinek kerettantervei alapján készültek el helyi tanterveink az általános iskola alsó és felső tagozata és a gimnázium számára. 1.1.

Általános iskola

Felmenő rendszerben bevezetésre kerülő helyi tantervek: a 2013/2014-es tanévtől kezdődően. Alsó tagozaton az 1. évfolyamtól: • Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára jóváhagyott kerettanterv és a 4. évfolyamra a szabadon választható tantárgyak Informatika kerettantervének adaptált helyi tanterve szerint mindkét osztályban, eltérő munkaformában: • egész napos iskolai munkaforma - 1-4. évfolyamon („a” osztályban) • napközis otthonos munkaforma („b” osztályban) Felső tagozaton az 5. évfolyamtól: Az általános iskola 5-8. évfolyamán két különböző helyi tantervet használunk a párhuzamos osztályokban a Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára jóváhagyott kerettantervek közül: • Természettudományi emelt szintű („a” osztályban) kiegészítve a szabadon választható tantárgyak: Természettudományi gyakorlatok kerettantervével • Idegen nyelvi emelt szintű („b” osztályban) kiegészítve az angol és német nyelvi specifikáció kerettantervével 1.2. Gimnázium A 9-12. évfolyamon a Helyi tanterv az oktatásért felelős államtitkár által jóváhagyott Kerettanterv: Középfokú nevelés-oktatás szakasza, gimnázium, 9–12. évfolyam alapján került kidolgozásra.

A gimnáziumi képzésben eddigi hagyományaink és a szülők, valamint diákok érdeklődése alapján több tagozat óratervét és tantárgyi tanterveit is összeállítottuk:  Általános tantervű képzés  Emelt szintű természettudományi tagozat /biológia-kémia/  Emelt szintű humán tagozat  Emelt szintű angol nyelvi tagozat  Nyelvi előkészítő évfolyam angol nyelvből a 9NY. évfolyamon /a 9-12. évfolyamon az emelt szintű tagozat tanterve szerint halad tovább, a tanulmányi idő: 5 tanév/ A 2013/2014. tanévtől a 9. évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben vezetjük be az új Gimnáziumi helyi tantervet. A 10-13. évfolyamon az előző Helyi tanterv szerint oktatunk a négy-és ötévfolyamos gimnáziumi tagozaton. A nyolcévfolyamos gimnáziumi osztályok a 2013/2014. tanévben a 1113. évfolyamon kifutó képzés keretében működnek a korábbi fenntartó, a Fővárosi Önkormányzat döntése értelmében.

26

2.

Iskolatípusonként óratervek

Az óratervek tartalmazzák a választott kerettanterv által meghatározott óraszámot, valamint az iskola által szabadon tervezhető óraszámok elosztását. Az óratervek képzésenként összefoglalják a kötelező, illetve kötelezően választható tanórai foglalkozások óraszámát. Megjegyzésben tartalmazzák a diák választásának lehetőségét. A tantárgyi tantervekben található a tanórai foglalkozások keretében tanítandó és elsajátítandó tananyag. 2.1

Általános iskolai óratervek

A NAT 2012-höz készült kerettanterv minimális óraszámának mértékében a kerettantervek által előírt tartalmakat, azon túl évfolyamonként részben egy-egy tantárgy összes óraszámát növeltük, illetve egy újabb tantárgy felvételére és óraszámára adtunk lehetőséget a szabadon felhasznált órakeret óraszámaival. Ennek a plusz időkeretnek a tartalmát a pedagógus az adott osztály igényeinek figyelembe vételével, a tantárgyi témakörök között elosztott tantárgyi tartalomra fordítja (pl.: a tananyag gyakorlására, ismétlésére, esetleg a tananyag mélyítésére). Az egyes tantárgyi helyi tantervek rögzítik erre vonatkozóan a javaslatokat. 2.1.1 Alsó tagozat óratervei 1-4. évfolyam számára Az általános iskola 1-4. évfolyamának helyi tanterve a Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára jóváhagyott kerettantervnek és az 1. évfolyamtól szabadon választott idegen nyelvi, továbbá a 4. évfolyamra szabadon választható tantárgyak közül az Informatika kerettantervével kiegészült adaptált helyi tanterv tantárgyai és óraszámai:

Óraterv a helyi tantervhez– 1–4. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Összes órakeret

1. évf. 7 2 4 1 1 2 2 1 5

2. évf. 7 2 4 1 1 2 2 1 5

3. évf. 6 2 4 1 2 2 2 1 5

25

25

25

27

4. évf. 7 2 5 1 2 2 2 1 5 1 27

2.1.2 Felső tagozat óratervei 5-8. évfolyam számára Az általános iskola 5-8. évfolyamán két különböző helyi tantervet használunk a párhuzamos osztályokban a Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára jóváhagyott kerettantervet adaptálva az emelt szintű képzések tantárgyi rendszerére és óraszámaira:  Természettudományi emelt szintű  Idegen nyelvi emelt szintű A 4. évfolyamos tanulóinkat a tanév végén az egyes emelt szintű képzéseink szerint osztályba soroljuk, és az aktuálisan engedélyezett osztálylétszámok mértékéig befogadóak vagyunk az 5. évfolyamra további tanulófelvételre az iskolán kívülről is. Mindkét osztály összetétele vegyes a tanulói képességek tekintetében, így a tantárgyi óraszámok a tananyagtartalmak differenciált feldolgozásának, elsajátíttatásának és az ahhoz igazodó értékelés elve mellett kerülnek felhasználásra. Az alsó tagozatos osztályok kialakításában elsősorban a szülők által választott munkaforma a meghatározó. A későbbiekben, az első osztályos beiskolázásnál, a munkaformán kívül szempont lehet a szülők döntésében, hogy a felső tagozaton milyen emelt szintű képzést kínálunk és preferálnának a gyermekeik számára. Ezért az osztályok kialakítására vonatkozó iskolai alapelveink érvényesítése mellett az aktuális tanév 4. évfolyamos tanulóinak ismeretében kerül sor az emelt szintű képzésben résztvevő tanulói közösségek kialakítására. Emelt szintű természettudományi óraterv – 5-8. évfolyam Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Természettudományos gyakorlat Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összes órakeret

5. évf. 4 3 5

6. évf. 4 3 4

7. évf. 4 3 4

8. évf. 4 3 3

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1

1

1

1

1

1 1

2 2 1 1 1 1

2 2 2 2 1 1

2 1 5 1 28

1 1 5 1 31

1

1 1 1 1 5 1 28

28

5 1 31

Emelt szintű idegen nyelvi óraterv – 5-8. évfolyam Óraterv az idegen nyelvi emelt szintű helyi tantervhez 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 4 4 4 4 Magyar nyelv és irodalom 5 5 5 5 Idegen nyelv 4 3 3 4 Matematika Történelem, társadalmi és 2 2 2 2 állampolgári ismeretek 1 1 1 1 Erkölcstan 2 2 Természetismeret 2 1 Biológia-egészségtan 2 1 Fizika 1 2 Kémia 1 2 Földrajz 1 1 1 1 Ének-zene 1 1 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 Hon- és népismeret 2 1 1 Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 5 5 5 5 Testnevelés és sport 1 1 1 1 Osztályfőnöki 28 28 31 31 Összes órakeret

29

Osztályok heti időkerete (óratervi és egyéb foglalkozások órakerete)

Általános iskola 1-4. évfolyam

Osztályok heti időkerete – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (2 csoport) Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika (2 csoport) Tanuló heti óraszáma Egyéb foglalkozás órakerete Csoportbontás Egyéni foglalkozás Osztályok engedélyezett heti időkerete (Nkt. 6. melléklet CA) Osztály felhasznált időkerete További felhasználható órakeret

1. évf. 7 2+2 4 1 1 2 2 1 5

2. évf. 7 2+2 4 1 1 2 2 1 5

3. évf. 6 2+2 4 1 2 2 2 1 5

25 22 2 2

25 22 2 2

25 22 2 2

4. évf. 7 2+2 4 1 2 2 2 1 5 1+1 27 21 3 2

52

52

52

55

51 1

51 1

51 1

53 2

Egyéb foglalkozás órakerete: egész napos iskola és napközis foglalkozások órakerete További felhasználható órakeret: fejlesztő foglalkozás, szakkör

30

Általános iskola 5-8. évfolyam Természettudományi emelt szintű óraterv – 5-8. évfolyam

Osztályok heti időkerete – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (2 csoport) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Természettudományos gyakorlat Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika (2 csoport) Technika, életvitel és gyakorlat (2 csoport) Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tanuló heti óraszáma Egyéb foglalkozás órakerete Csoportbontás Egyéni foglalkozás Osztályok engedélyezett heti időkerete (Nkt. 6. melléklet CA) Osztály felhasznált időkerete További felhasználható órakeret

5. évf. 4 3+3 5

6. évf. 4 3+3 4

7. évf. 4 3+3 4

8. évf. 4 3+3 3

2

2

2

2

1 2 1

1 2 1

1

1

1 1 1

1 1

1 2 2 1 1 1 1

1 2 2 2 2 1 1

2+2

1+1

1+1

1+1

1+1

1+1

5 1 28 14 4 2

5 1 28 14 6 2

5 1 31 12 5 4

5 1 31 12 4 4

51

51

56

56

48 3

50 1

52 4

51 5

Egyéb foglalkozás órakerete: tanulószobai foglalkozás órakerete ügyelet (reggeli, ebédlői) További felhasználható órakeret: szakkör, fejlesztő foglalkozás

31

Általános iskola 5-8. évfolyam Idegen nyelvi emelt szintű óraterv – 5-8. évfolyam

Óraterv az idegen nyelvi emelt szintű helyi tantervhez 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 4 4 4 Magyar nyelv és irodalom 5+5 5+5 5+5 Idegen nyelv (2 csoport) 4 3 3 Matematika Történelem, társadalmi és 2 2 2 állampolgári ismeretek 1 1 1 Erkölcstan 2 2 Természetismeret 2 Biológia-egészségtan 2 Fizika 1 Kémia 1 Földrajz 1 1 1 Ének-zene 1 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 Hon- és népismeret 2+2 1+1 Informatika (2 csoport) Technika, életvitel és gyakorlat 1+1 1+1 1+1 (2 csoport) 5 5 5 Testnevelés és sport 1 1 1 Osztályfőnöki 28 28 31 Tanuló heti óraszáma 14 13 12 Egyéb foglalkozás órakerete 6 8 7 Csoportbontás 2 2 4 Egyéni foglalkozás Osztályok engedélyezett heti időkerete 51 51 56 (Nkt. 6. melléklet CA) 50 51 54 Osztály felhasznált időkerete 1 0 2 További felhasználható órakeret Egyéb foglalkozás órakerete: tanulószobai foglalkozás órakerete ügyelet (reggeli, ebédlői) További felhasználható órakeret: szakkör, fejlesztő foglalkozás

32

8. évf. 4 5+5 4 2 1 1 1 2 2 1 1 1+1

5 1 31 12 6 4 56 53 3

2.2

Gimnáziumi óratervek a 9-12. évfolyam számára

Az óratervek tartalmazzák a választott kerettanterv által meghatározott óraszámot, valamint az iskola által szabadon tervezhető óraszámok elosztását. Az óratervek képzésenként összefoglalják a kötelező, illetve kötelezően választható tanórai foglalkozások óraszámát. Megjegyzésben tartalmazzák a diák választásának lehetőségét. A tantárgyi tantervekben található a tanórai foglalkozások keretében tanítandó és elsajátítandó tananyag. A diák a felvételi eljárásban a gimnáziumba benyújtott jelentkezési lapján jelöli az általa választott tagozato(ka)t. A felvételi eljárás végén az igazgató dönt az intézménybe, ezen belül az egyik képzésre való felvételről. A diák a beiratkozás során vállalja a képzés tanóráin való részvételt a 9-12. évfolyamon. Intézményünkben az 1. idegen nyelv az angol, a 2. idegen nyelv tanulásának megkezdése előtt a diák nyilatkozhat az általa tanulni kívánt idegen nyelvről első, ill. másodsorban. Az idegen nyelvi csoportba soroláskor az arányos létszámú csoportok kialakítására törekszünk, lehetőség szerint tekintettel a diák által jelölt idegen nyelvre. Amennyiben az adott képzés óraterve tartalmaz kötelezően választható órakeretet, a diák választhat a megadott óraszámban tantárgyat. A választás után a tanórákon való részvétel kötelező, a továbbhaladás feltétele a tantárgyi követelmények teljesítése. /20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet III. fejezet 7. pont alapján/ Az osztályok óratervét a Nkt. 27. § 1-10. bekezdésének és 7. mellékletének óraszámait figyelembe véve alakítottuk ki. Az osztályok számára a Nkt.-ben engedélyezett órakeretből melyet a 6. melléklet CA oszlopa tartalmaz-, oldjuk meg a csoportbontásokat (idegen nyelvek, informatika, testnevelés; emelt szintű órák: biológia, kémia, magyar nyelv és irodalom, történelem, angol nyelv, német nyelv, olasz nyelv). A fennmaradó órakeretet egyéb foglalkozásokra (felzárkóztatás, tehetséggondozás, szakkörök, sportfoglalkozások), illetve emelt és közép szintű érettségi vizsgára felkészítő foglalkozásokra fordítjuk. Igénybe vesszük a Nkt. 27.§ (5) szerinti órakeretet is: „Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott órakerete felett. A 11. és a 12. évfolyamon az érettségi vizsgára felkészítő foglalkozásokat az adott évfolyamon megfelelő számú jelentkező esetén indítjuk. Az indítható csoportok számát meghatározza az évfolyam osztályaira fordítható maximális órakeret. (Az osztályok számára a törvényben engedélyezett órakeretből fennmaradó

33

Általános tantervű képzés Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelezően választható tárgyak Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

5

5

4

4

4 3 4

4 3 4

4 3 4 1

4 3 4

2

2

3

3

2 2

2 2

2

2

2

2

2 1 1

1 1

1

2 1 1 1

1 2

2 1

5

5

5

5

1

1

1

1

4

6

35

36

35

35

35

36

35

35

A diákok a 11. és a 12. évfolyamon érdeklődésük szerint közép vagy emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő tantárgyakat választhatnak a 11. évfolyamon heti 4, a 12. évfolyamon heti 6 órában. ( A választás után a diák köteles részt venni a tanórákon.)

34

Emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzés: Biológia – Kémia Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelezően választható tárgy Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 4 3 4

4 4 3 4

4 4 3 4 1

4 4 3 4

2

2

3

3

2 2 2 2 1 1 1

2 3 3 2 1 1

2 3 3

3 3

1 1

1 1

1

1

5 1

5 1

5 1

35 35

36 36

35 35

1 5 1 2 35 35

A diákok a 12. évfolyamon érdeklődésük szerint közép vagy emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő tantárgyat választhatnak heti 2 órában. ( A választás után a diák köteles részt venni a tanórákon.)

35

Emelt szintű (tagozatos) humán képzés Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelezően választható tárgy Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret

6 4 3 3

6 4 3 3

6 4 3 3 1

7 4 3 3

3

3

4

5

2 2

2 2 2 2 1 1

2

2 1 1 1

2

2

1 1

1 1

1

1

5 1

5 1

35 35

36 36

5 1 2 35 35

1 5 1 2 35 35

A diákok a 11. és a 12. évfolyamon érdeklődésük szerint közép vagy emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő tantárgyat választhatnak a 11. évfolyamon heti 2, a 12. évfolyamon heti 2 órában. ( A választás után a diák köteles részt venni a tanórákon.)

36

Emelt szintű (tagozatos) angol nyelvi képzés

11. évf. 4 5 5 3 1

12. évf. 4 5 5 3

2

3

3

2 2 2 2 1 1

2

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv (angol) II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelezően választható tárgy Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 5 5 3

4 5 5 3

2 2 2 2 1 1 1

2

2

1 1

1 1

1

1

5 1

5 1

35 35

36 36

5 1 2 33 35

1 5 1 4 31 35

A diákok a 11. és a 12. évfolyamon érdeklődésük szerint közép vagy emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő tantárgya(ka)t választhatnak a 11. évfolyamon heti 2, a 12. évfolyamon heti 4 órában. ( A választás után a diák köteles részt venni a tanórákon.)

37

A kerettanterv a nyelvi előkészítő évfolyammal induló képzésre az idegen nyelvek vonatkozásában a következőket írja elő: a nyelvi előkészítő évfolyamon a rendelkezésre álló heti órakeret legalább 60 százalékát, azaz heti 18 órát kell idegennyelv- oktatásra fordítani. A heti öt testnevelés biztosítása a nyelvi előkészítő esetén is kötelező, a fennmaradó órakeret 50%-át pedig fele-fele arányban informatikai ismeretek oktatására valamint képességfejlesztésre kell fordítani. Nyelvi előkészítő évfolyam /NYEK/ Tantárgyak

9. NY

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv /angol/ II. Idegen nyelv /német vagy olasz/ Matematika Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető óra /NAT 8.§(3)/ felhasználása jelölve a tantárgyaknál:+ Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1+2 12 6 1+2 4 5 1 (+4) 34 34

Folytatása a 9-12. évfolyamon: Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés óraterve és tantárgyi tantervei

Osztályok heti időkerete (óratervi és egyéb foglalkozások órakerete) A következő táblázatok összefoglalják az egyes osztályok által felhasznált óratervi órákat és az egyéb foglalkozások óraszámát. A Nkt. 6. számú mellékletének CA oszlopa tartalmazza az egyes osztályok engedélyezett heti időkeretét. Ezt figyelembe véve alakítottuk ki az egyes osztályokra vonatkozó időkeretet, így az emelt szintű (tagozatos) képzések sem jelentenek többletigényt a törvény által megengedett óraszámon felül.

38

B osztály heti időkerete 1. csoport: emelt szintű természettudományi - 2. csoport: általános tantervű Tantárgyak

9. évf. Közös 1.cs. 2.cs. óra

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolg. ism. Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyak. Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelezően választható tárgyak Tanuló heti óraszáma Osztályok engedélyezett időkerete (Nkt. 6. melléklet CA ) Osztály felhasznált időkerete További felhasználható időkeret (egyéb foglalkozásra)

10. évf. Közös 1.cs. 2.cs. óra

11. évf.

12. évf.

Közös 1.cs. 2.cs. óra

Közös 1.cs. 2.cs. óra

4……………….1 4…………………..1 4 4……...4 3...……3

4……...4 3...……3

4 4……...4 3...……3

4……...4 3...……3

4

4

4 1

4

2

2

3

3

2

2

2

2……....2

3………..2

3

3

3...…….0

3..………2

3…….…2

3………2

2 1 1 1

2 1 1

1 1

1 1

1….…..2

1….…….2 1

5.……..5 1

5……..5 1

5.….…..5 1

5.……..5 1 2……..6

4 35

36

35

35

57

57

58

58

53

55

53

55

4

2

5

3

39

C osztály heti időkerete 1. csoport: emelt szintű humán 2. csoport: emelt szintű angol nyelvi Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolg. ism. Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyak. Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelezően választható tárgyak Tanuló heti óraszáma Osztályok engedélyezett időkerete (Nkt. 6. melléklet CA ) Osztály felhasznált időkerete További felhasználható időkeret (egyéb foglalkozásra)

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Közös 1.cs. 2.cs. óra

Közös 1.cs. 2.cs. óra

Közös 1.cs. 2.cs. óra

Közös 1.cs. 2.cs. óra

4……….2

4………….2

4………..2

4……….3

4……...5 3...……5

4……...5 3...……5

4……...5 3...……5

4……...5 3...……5

3

3

3 1

3

2………1

2………..1

3……….1

3……….2

2

2

2

2

2

2 1 1 1

2

2

2

2 1 1

1 1

1 1

1….…..1

1….…….1 1

5.……..5 1

5……..5 1

5.….…..5 1

5.……..5 1

2.……..2

2……..4

35

36

35

35

57

57

58

58

50

52

52

54

7

5

6

4

40

A osztály (a 9.NY folytatása) heti időkerete 1. csoport: emelt szintű angol nyelvi 2. csoport: emelt szintű angol nyelvi Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolg. ism. Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyak. Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelezően választható tárgyak Tanuló heti óraszáma Osztályok engedélyezett időkerete (Nkt. 6. melléklet CA ) Osztály felhasznált időkerete További felhasználható időkeret (egyéb foglalkozásra)

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Közös 1.cs. 2.cs. óra

Közös 1.cs. 2.cs. óra

Közös 1.cs. 2.cs. óra

Közös 1.cs. 2.cs. óra

4

4

4

4

5……...5 5...……5

5……...5 5...……5

5……...5 5...……5

5……...5 5...……5

3

3

3 1

3

2

2

3

3

2

2

2

2

2

2 1 1 1

2

2

2

2 1 1

1 1

1 1

1….…..1

1….…….1 1

5.……..5 1

5……..5 1

5.….…..5 1

5.……..5 1

2.……..2

4……..4

35

36

35

35

57

57

58

58

51

52

52

54

6

5

6

4

41

3.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét

A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök  tartalmazzák a Kerettantervi rendelet alapján összeállított Helyi tanterv ismeretanyagát,  feleljenek meg a didaktikai követelményeknek,  legyenek alkalmasak a Kerettantervben megjelölt kulcskompetenciák fejlesztésére,  szerepeljenek a hivatalos tankönyvjegyzéken,  áruk ne legyen magas,  lehetőség szerint használhatók legyen IKT-s tanórákon is,  a munkaközösségek tagjai lehetőség szerint azonos könyvet használjanak több éven keresztül (az ingyenes tankönyvellátás biztosításnak érdekében). Az Nkt. 46.§ (5) alapján a 2013/2014. tanévtől az első évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben ingyenesek a diákok számára a tankönyvek. Az ingyenes tankönyvellátást az iskola könyvtárán keresztül biztosítjuk, ennek rendjét az intézményi SZMSZ Könyvtári működést szabályozó melléklete tartalmazza. Az állam által biztosított térítésmentes tankönyvekkel történő ellátás rendje:  Tankönyvrendelés A munkaközösségek összeállítják a megrendelés határidejére a tartós tankönyveket előnybe részesítő, a helyi tantervhez igazodó tankönyvlistát. A beiratkozottak, a tanulólétszám és a szülői igénylőlapok számának függvényében készíti el az iskola a tankönyvrendelési jegyzéket. A későbbi években a könyvtári kölcsönzés lehetőségét is számításba vesszük az igényfelméréshez, a rendelési jegyzék elkészítéséhez.  Igénylőlap A bejövő, illetve a későbbiekben az adott osztályokban a szülők tájékoztatást kapnak az ingyen biztosított tankönyvekkel kapcsolatos tudnivalókról, kötelezettségekről. A szülők írásban kérik a térítésmentes tankönyveket. Tanév közben érkező új tanuló esetében térítésmentes tankönyvet könyvtári példányból bocsátjuk rendelkezésre, vagy annak hiányában, ha lehetséges, pótrendeléssel igényeljük. A térítésmentesség nem vonatkozik a munkafüzetekre, feladatlapokra, ezért az érintettek szülői közösségének a beleegyezését követően lehetséges a megrendelés. A normatív kedvezményre jogosultság igénylését követően a tanulók ezeket az eszközöket is ingyenesen kapják meg. Pedagógusaink a munkafüzetek, feladatlapok kiválasztásánál, rendelésénél is a takarékosság, a szükségesség elve alapján döntenek. Az osztályok tankönyvlistájának összeállításához figyelembe vesszük a különböző tantárgyakhoz igényelt tankönyvek, munkafüzetek számát, a napi órarendhez optimálisan tervezhető tankönyvek tömegét (3 kg-ot nem meghaladó!), bekerülési költségét (állami hozzájárulás mértéke!). 4.

A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

A Nat tartalmazza a köznevelés alapvető feladatait:  a nemzeti műveltség átadása,

42

 

az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése, és megnevezi a további feladatokat:  a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése,  az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése,  a közjóra való törekvés megalapozása,  a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése. A pedagógiai feladatok részletesebb kifejtését a Fejlesztési területek-nevelési célok fejezet az alábbi témakörök szerint tartalmazza: erkölcsi nevelés;nemzeti öntudat, hazafias nevelés; állampolgárságra, demokráciára nevelés; az önismereti és társas kultúra fejlesztése; a családi életre nevelés; a testi és lelki egészségre nevelés; felelősségvállalás másokért, önkéntesség; fenntarthatóság, környezettudatosság; pályaorientáció; gazdasági és pénzügyi nevelés; médiatudatosságra nevelés; a tanulás tanítása. Ezen pedagógiai feladatok intézményi szintű megvalósításának részletes szabályai:  A tanév elején a munkaközösségek kiválasztják a szakterületükre különösen vonatkozó feladatokat az intézmény éves munkatervével összhangban.  Éves munkatervük összeállítása során megállapítják és kidolgozzák a megvalósítás konkrét formáit (nevelési eljárásokat, tantárgyi delegálást, iskolai szervezési módokat, hagyományokat, projekteket, amelyek tanórán vagy tanórán kívül az adott feladatok teljesítésében meghatározóak).  Megnevezik az egyes pedagógiai feladatok felelőseit és meghatározzák időbeli ütemezését.  Minden munkaközösség és pedagógus fontos feladata a többi munkaközösség hasonló programjának a megismerése, és azok megvalósításának elősegítése. (pl. témahetek, projektek, ünnepélyek, rendezvények, házi versenyek…).  A pedagógiai feladatok megvalósítását év végén értékelik, összegzik munkaközösségi értekezleten és a munkaközösség vezetőjének beszámolójában. A tanév tapasztalatai alapján előkészítik a következő tanév legfontosabb teendőit. 5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapos testnevelést az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint valósítjuk meg. Mindennapos testnevelés megvalósításának módja az alsó tagozaton 2013 szeptemberétől az 1. és 2. évfolyamon, majd felmenő rendszerben heti 5 testnevelésórával segítjük ennek megvalósulását. Az órák többségét az iskola tornatermében, aulájában, kedvező időjárás esetén, az udvaron tartjuk, az adott évfolyam tanterve szerint. A fennmaradó időben további lehetőséget biztosítunk az irányított, de változatos testmozgásra. Ezek helyszíne esetenként: az iskolaudvar, közeli játszótér, Duna-part, stb. Ezenkívül tömegsporttal, gyermekjátékokkal, néptánc, modern tánc oktatásával teljesítjük a mindennapos testmozgás igényét. A gyerekek mozgási lehetőségeit tovább bővítjük a szülők egyéni anyagi áldozatvállalásától függően. Az iskolánkban az alábbi sportágakból választhatnak: úszás, aerobik, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, játékos torna, tenisz, stb. Az egyes osztályközösségekben megvalósítható lehet alkalmanként a természetben való túrázás, természetjárás. A mindennapos testedzésre, tanórán kívüli sportfoglalkozásra való motiválás fontos nevelői feladat. Ehhez különböző iskolai versenyeket, közös sportélményeket nyújtó eseményeket szervezünk. Évente megrendezzük az alsó tagozatosok váltóversenyét és több alkalommal

43

sportnapot is. Napközbeni levegőzések alkalmával közös játékos, mozgásos feladatokra, labdajátékokra ösztönzünk. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja az 5-8. évfolyamon: A mindennapos testnevelés az általános iskola felső tagozatán (5.-8.) tanítási órák keretén belül kerül megvalósításra. Kivételt képezhet, ha szülői beleegyezéssel, hozzájárulással, a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formák, műveltségterületi oktatás (úszás, korcsolyázás) valósulhatna meg. Diákjainkat felkészítjük a korosztályuk szerinti sportversenyek házi, kerületi, budapesti fordulóira is. Megszervezzük sportáganként a házi bajnokságot, kísérjük tanulóinkat a kerületi és budapesti versenyekre. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja a 9-12. évfolyamon: A mindennapos testnevelés bevezetésével, a jól megalapozott koordinációs és kondicionális képzésre épülhet a diák- és szabadidős sport, illetve a tehetségesek és elhivatottak számára az élsporti utánpótlás-nevelés technikai-taktikai képzése. A motoros képességek fejlesztése kiemelt szerephez jut, melyben természetes mozgásokra építve, egyénileg, párban, csoportban különböző eszközök segítségével történik az oktatás. Ennek fenntartásához a 2013/14-es tanévtől kezdődően az alábbiak szerint szerveznénk, osztanánk be a heti 5 testnevelés órát a gimnáziumi (9.-13.) osztályainkban: - 3 kötelező tanórai foglalkozás (kivéve gyógytestnevelésre utaltak, testnevelés alól felmentettek); - 2 óra iskolai sportköri foglalkozás a tanítási órákon kívül, melyeket a testnevelő tanárok szerveznek a hét minden napján. A tanulók előzetesen és kötelezően választhatnak az örömszerzésüket kielégítő sportágak közül (kosárlabda, labdarúgás, kézilabda, röplabda, floorball, asztalitenisz, szertorna, aerobic). A foglalkozásokon való részvételt a pedagógusok folyamatosan regisztrálják. A 2 iskolai sportköri foglalkozás alól felmentést kaphatnak azok a versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt sportolók, akik a tanévre érvényes versenyengedéllyel és a sportszervezet által kiállított igazolással rendelkeznek. Ők a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel töltik a két órát. A 2013/14-es tanévben ez a 9. és a 10. évfolyamos osztályainkat érinti, majd felmenő rendszerben folytatjuk tovább a heti 5 testnevelés óra megszervezését. Diákjainkat ebben a korosztályban is készítjük és nevezzük a különböző sportágak fővárosi, illetve országos versenyeire. 6.

A választható tantárgyak, pedagógusválasztás szabályai

foglalkozások,

továbbá

ezek

esetében

a

6.1 Általános iskola Iskolánkban az 5. évfolyamtól kezdődően diákjaink emelt szintű képzésben vesznek részt: emelt szintű idegen nyelvi képzésben és emelt szintű természettudományi képzésben. A választható képzések tartalmáról a 4. évfolyamos tanulókat és szüleiket április 30-ig tájékoztatjuk. A szülők írásban nyilatkoznak az általuk választani kívánt emelt szintű képzésről, valamint a kötelezően választott tanórákon való részvételről. A szaktanárok és tanítók véleménye, a szülői nyilatkozatok, a tanulóknak a választott tantárgyban/tantárgyakban elért tanulmányi eredménye alapján az iskolavezetés dönt arról, hogy a tanuló mely képzésben folytatja tanulmányait. Az általános iskola felső tagozatán a tanítási órák után a tanulók 16 óráig egyéb foglalkozásokon vesznek részt. Az iskola által szervezett foglalkozásokról a szülő minden tanév április 30-ig tájékoztatást kap. A szülők választhatnak a foglalkozások közül. 6.2 Gimnázium 9-12. évfolyamán

44

Az óratervi táblázatok képzésenként tartalmazzák a tanulók által kötelezően választandó tantárgyak óraszámát. A tanulók a rendeletekben szabályozott keretek között kapnak értesítést a választás lehetőségéről. Választásukat az osztályfőnökök és szaktanárok a továbbtanulásra, a vizsgakövetelményekre vonatkozó tájékoztatásokkal folyamatosan segítik. A tanulók és a szülők írásban jelzik a következő tanévre vonatkozó választást. A gimnáziumban a heti 2 óra ISK foglalkozás választását a tanulók és a szülők a következő tanévre vonatkozóan írásban is jelzik. Amennyiben a választott tantárgyból a jelentkezők létszáma miatt több csoport szervezhető azonos időpontban, a diáknak lehetősége van a pedagógus választásáról is nyilatkozni. 7.

A választható érettségi vizsgatárgyak közép és emelt szinten

A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 15.§ (1) szerint az iskola igazgatója minden év április 15éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. 7.1. Középszintű érettségi vizsga A gimnáziumi tanuló a Helyi tantervben szereplő tantárgy tantervi követelményeinek teljesítése és az év végi osztályzatok megszerzése után jelentkezhet érettségi vizsgára. Amennyiben a tanuló 144 óránál (2 tanév heti 2 óra) kevesebb óraszámban tanult tantárgyból kíván középszintű érettségi vizsgára jelentkezni, a kötelezően választandó órakeret felhasználásával, a középszintű érettségi vizsga követelményeinek megfelelő tantervi követelmények teljesítésével teheti ezt meg informatika, rajz és vizuális kultúra és ének-zene tantárgyakból. 7.2. Emelt szintű érettségi vizsga Az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést az emelt szintű képzések keretében, illetve az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő foglalkozásokon valósítja meg intézményünk. Ezeken a foglalkozásokon tantervi követelmény az emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítése. Az alábbi tantárgyakból vállaljuk kötelezően diákjaink felkészítését az emelt szintű érettségi vizsgára: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv, német nyelv, olasz nyelv, biológia, kémia. Amennyiben megfelelő létszámmal jelentkeznek a diákok és az adott évfolyam osztályokra felhasználható órakeretéből megoldható, a következő tantárgyakból is megszervezzük az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést: fizika, informatika, francia nyelv, testnevelés. 7.3. Előrehozott érettségi vizsga A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 15.§(1) alapján: „Ha tanuló valamely tantárgyból érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette.” Ezért az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén már nem kell a adott tantárgy tanórán részt vennie és a tantárgyi követelményeket újra teljesítenie. 8.

Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei

A középszintű érettségi vizsga témakörei és a vizsga lebonyolításának szabályai megegyeznek Az érettségi vizsga részlete követelményeiről szóló 40/2002 (V.24.) OM rendeletben és a 106/2012 (VI.1.),illetve 229/2012 (VIII.28.) módosító kormányrendeletekben foglaltakkal. 9.

A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái

45

9.1 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények a beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének területén:  az iskolai (munkaközösségi) követelményrendszerre épüljön,  a személyiség fejlesztését szolgálja,  minél szélesebb területét fedje le a követelményeknek, ne korlátozódjon 1-1 azonos v. hasonló tevékenységre, ne szűk ismeret- készség területre terjedjen ki  az értékelés alapjául szolgáló tevékenykedtetés, beszámoltatás sokoldalú legyen  a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányának biztosítása; esetenként a tanuló adottságaira tekintettel előnyben részesíthet egy-egy beszámoltatási formát, amelyben eredményesebb teljesítmény várható  a szummatív értékelés mellett a kompetencia fejlesztés elősegítésére az informatív és differenciált értékelés alkalmasabb, ezért célszerű törekedni az egyén szintjéig kialakított formatív értékelés alkalmazására  a megfelelően kialakított formatív értékelési szempontok és eljárások hozzájárulnak a tanulók önfejlesztéséhez is. Az alapelveink megvalósíthatóságának kritériumai:  a tanév elején az adott tantárgyak követelményeit, az elérni kívánt nevelési céljainkat világosan megfogalmazva a tanulók tudomására kell hoznunk  alkalmanként a tervezett értékelések alapjául szolgáló pontos feltételrendszert ismertetni kell a tanulók előtt, hogy ezzel is növeljük a tanulók biztonságérzetét  a szaktanárok minden tanév első óráján ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások következményeit, a pótlási, javítási lehetőségeket. (Szükség szerint lehet írásban is dokumentált az ismertetés lényege, tartalma pl.: beírás /beragasztás a füzetbe, figyelemfelhívó kifüggesztés a tanteremben/ a megfelelő helyiségben stb.)  az egységes iskolai követelményrendszert minden tanár köteles betartani. A beszámoltatás és a számonkérés formái:  szóbeli felelet,  kiselőadás, előadás,  házi dolgozat,  röpdolgozat,  témazáró dolgozat,  esszé, értekezés írása,  feladatlap, teszt,  fordítás,  önálló alkotás, pl. rajz, illusztráció, makett, néprajzi alkotás stb.  projekt munka, 

online otthoni és iskolai feladatmegoldás (iskolánk e-learning rendszerén, ill. más oktatásszervezési felületein keresztül) stb.

Alternatív értékelési technikákra is alkalmat adó formák:  portfóliók (IKT módszerek alkalmazásával lehetőség nyílik elektronikus portfólió létesítésére), feljegyzések, tanulói naplók,  visszajelzések,  megbeszélések,  kérdések,  rávezetés,  tanulói önértékelés,  társak értékelése,  csoportmegbeszélés,  követelmény minták, példatárak alkalmazása,

46

  

integrált oktatási formák alkalmazása (összefüggések bemutatása), fogalmi térkép, diagnosztikus teszt. A kooperatív tanulás bevezetésével a csoporton belüli értékelés lehetősége is bővül, amivel ugyanakkor az önértékelő képesség is javulhat. A kooperatív tanulási formákban a gyerekek csoportosan, tevékenykedtetés útján sajátítják el a tananyagot, vagy éppen így alkalmazzák, rendszerezik a tanultakat. A tanár az értékelést a csoport összteljesítménye alapján adja. Ha túl nagy a képesség, vagy tudásbeli különbség a tanulók között, nem célszerű a diákok minősítését a csoport teljesítményéhez kötni, ilyenkor a csoporttagok egyénre szabott feladatot kapnak, illetve a tanuló önálló munkával ad számot a tudásáról. Előnyben részesülnek: a megtanultakhoz köthető tanulói projektmunkák, a pedagógiai „mestermódszerek”, szakértői mozaik stb. alkalmazása. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség fennállása estében az egyes tanulókkal kapcsolatban írásba foglalt Szakvélemény szerint járunk el. A mentesítésről határozatot hoz az igazgató: az egyes tantárgyak esetében részben vagy teljes egészében az írásbeli /és/ vagy szóbeli számonkérés, értékelés alól, a tantárgy tanulása alól, az egyes vizsgákon követendő eljárások tekintetében a konkrét Szakvéleményben foglaltak betartása mellett. 9.2 A alsó tagozaton a tanuló teljesítményének értékelése, minősítése Az 1-3. évfolyamon az értékelés a tanév folyamán a tanítók által kialakított értékelés rendje szerint folyik, melyet a szülőkkel a tanév első szülői értekezletén ismertetnek. Az évfolyamon tanítók egységes, a munkaközösséggel közösen kidolgozott alapelvek alapján értékelnek. Értékelés rendje az alsó tagozatban: Az 1. évfolyamon év közben, félévkor és év végén szöveges értékelést alkalmazunk. A 2. évfolyamon év közben és félévkor szöveges értékelést, év végén a szöveges értékelés mellé osztályzatot adunk. A 3. évfolyamon év közben osztályzatot, félévkor szöveges értékelést és osztályzatot, év végén csak osztályzatot alkalmazunk. A 4. évfolyamtól csak osztályzatot használunk év közben, félévkor és év végén is. 1. osztályban ösztönzésként, elismerésként az egyes pedagógusok más-más jelölést alkalmazhatnak egy-egy jó feladatmegoldásért, szép írásbeli munkáért, stb. Eszerint folytatható az értékelés felsőbb évfolyamokon is, ami egyre kevésbé jellemző az érdemjegyek mellett. Szóbeli és írásbeli munkák, feladatok teljesítményét - a kialakult készség-, illetve megszerzett képességek szintjére utalóan - a leggyakrabban rövid megjegyzéssel, véleménnyel értékelik. Az osztályfőnök rendszeresen tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi fejlődéséről, haladásáról, az esetleges problémákról. Az írásbeli munkákra adott véleményezés is ilyen tájékoztatásnak minősül. A szülőkkel való kapcsolattartásnál a tanulói értékeléshez kötődő problémák esetén is elsődleges fontosságú a személyes kommunikáció. A tanító szöveges értékelést alkalmaz minősítésként, melyet írásban félévente készít el, az első és a második évfolyamon, valamint a harmadik évfolyamon az osztályozás kiegészítéseként félévkor. Az első osztály negyedévének végén tájékoztató jellegű, nem minősítő szöveges értékelést ad. A szöveges értékelés összeállításának a forrása: a tanítók által készített mondatbank. A szöveges értékelés alapelvei Módja: írásbeli és szóbeli Gyakorisága: szóbeli értékelést a tanulók folyamatosan kapnak a tanév során; minden tevékenységüket, teljesítményüket, mely a fejlődésük szempontjából jelentős, értékelünk, és segítséget nyújtunk a további haladáshoz. Ezeket rendszeres időközönként írásban is megfogalmazzuk a tanulói helyes önkép kialakulása érdekében a tanulókhoz szólóan.

47

Részletes írásbeli értékelést a félév és tanév végén az első és második évfolyamon, valamint a harmadik évfolyamon félévkor adunk, mely a tanulók szüleihez szól. Szempontok: • az értékelés az adott évfolyamon elvárható követelményeken keresztül, de mindig a tanuló egyéni haladását figyelembe véve történik, • személyre szóló, • ösztönző hatású, • sokféle tevékenységet érint, • a pozitív értékeket hangsúlyozza, • a tanulóhoz, és rajta keresztül a szülőkhöz szól, • nyitott a problémák iránt, • utat mutat a további fejlődéshez, • kifejezi a fejlődés lehetősége iránti bizalmat, • hozzásegít a helyes önértékelés kialakításához. Az értékelés tartalma: Első osztály első negyedévében a szöveges értékelés kitér a tanuló magatartására, szorgalmára, órai tevékenységére, társaihoz fűződő viszonyára, általános tanulmányi munkájára. Minden évfolyamon a félévi és az év végi értékelésben a magatartás, szorgalom mellett értékeljük a tanuló haladását a tantervben előírt tananyag elsajátítása terén. Formája: Előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg, melyek felhasználása mindig az adott helyzethez, tanulóhoz igazítható, kiegészíthető. Az alsós munkaközösség által összeállított, választási lehetőséget biztosító mondatok segítséget nyújtanak az egyedi szöveges értékelés összeállításához, a minősítések bejegyzéséhez a számítógépes program elérésével. Érvényessége: Első és második évfolyamon tantárgyanként összefoglaló minősítést nem kapnak a tanulók félévkor, év végén az első évfolyamon az alábbi minősítéssel összegezzük a tanuló tantárgyi tudását: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. Második osztály év végén és harmadik osztály félévkor a tantárgyankénti szöveges értékelés mellé osztályzatot is kapnak a tanulók. Harmadik évfolyamon és negyedik évfolyamon, év végén csak osztályzatot alkalmazunk. Első osztályban szöveges értékelése alapján gyenge teljesítményt elért tanulót a szülő bevonásával értékelünk. Ennek célja: a sikeres tanulmányokat akadályozó tényezők megtalálása, azoknak az intézkedéseknek a meghatározása, amelyek a sikeres továbbhaladáshoz szükségesek. Félévkor a tanulók egységes minimum mérését végezzük el. Aki nem felel meg ennek a szintnek, azt további vizsgálatokra küldhetjük (nevelési tanácsadó, tanulási képességeket vizsgáló bizottság). Ha a tanuló a félév, illetve a tanév végére sem éri el az első évfolyam minimum követelményét, számára az iskola egyéni foglalkozás keretében biztosítja a felzárkóztatás lehetőségét. Évfolyamismétlés csak a szülő kérvényezésére történhet. Ebben az esetben a megismételt évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. Évfolyam ismétlésére első osztályban akkor lehetséges, ha a követelményeket a tanítási órákról való távollét miatt nem tudta teljesíteni. Azok a foglalkozások, amelyek szabadidős keretben kerülnek megtartásra, a bizonyítványban megjegyzésként kerülnek be. A pedagógus a tanulók értékelésére alkalmazhat egyéni jelölést is (pl. piros pont, csillag, stb.). A negatív értékelés alkalmazását első osztályban lehetőleg kerüljük.

48

A számonkérés szóban és írásban is történik. Több tantárgy esetében gyakorlati munkák létrehozásával (pl.: rajz, technika, környezetismeret), illetve bemutatással (ének-zene, testnevelés) értékelünk. Az osztályzatokhoz szóbeli értékelés is társul. Az írásbeli munkákra, dolgozatokra is rövid vélemény írható. A tanórai munka értékelése az órák végén elmaradhatatlan (csoportos, ill. egyéni értékelés), pl. az aktívak kiemelése, dicsérete, a passzív tanulók segítő ösztönzése. A pedagógus szorgalmi feladatokat is értékelhet. Az ismeretek számonkérésének alapja az egyes tantárgyak tantervi követelménye. Javítási lehetőséget rendszeresen adunk a jobb munkára ösztönzés céljából. A harmadik és a negyedik évfolyamon a rendszeres osztályozás az év végi értékelés alapja. Ebben kiemelt szerepe van egy-egy téma lezárására kapott érdemjegynek. Készségtantárgyakból minimum három (félévenként), a többi tantárgyból minimum havi két osztályzat szükséges a reális értékeléshez. Valamennyi tanuló munkáját - amennyire lehetséges - folyamatosan figyelemmel kísérjük, eredményeikben a tanulókat megerősítjük; ösztönzünk és figyelmeztetünk, dicsérünk, és szükség esetén elmarasztalunk. Második osztálytól a bizonyítványba év végén betűvel, harmadik és negyedik évfolyamon félévkor ellenőrzőbe számjeggyel írjuk be a tanulók osztályzatait. Kitűnő osztályzatot az a tanuló kaphat, akinek a félév vagy az egész tanév során csak 5-ös osztályzata van az adott tantárgyból és kiemelkedő a teljesítménye. A használt érdemjegyek, minősítések: 5 d (kitűnő), 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen). Osztályzatra való átváltás szabályai eltérő értékelés esetén: - a pedagógusok által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra váltása mindig az előírt követelmények teljesítéséhez mérten, annak arányában történhet, - a feltételeket tanév elején, vagy az alkalmazás kezdetén kell a tanulókkal megismertetni, - az 1. évfolyam, a 2. évfolyam első féléves és minden további évfolyam szöveges értékelése úgy kerül megfogalmazásra, hogy az szükség esetén könnyen átváltható érdemjegyre, osztályzatra, - ha a tanulónak egyéni adottsága, fejlettsége tette szükségessé, hogy szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesítse az érdemjeggyel vagy osztályzattal történő értékelés és minősítés alól, ebben az esetben szöveges értékelés és minősítés szükséges a tanuló tanulmányi haladásáról. 9.3 Az 5-12. évfolyamon a tanuló teljesítményének értékelése, minősítése Az ismeretek számonkérésének alapja az egyes tantárgyak tantervi követelménye, amelyet a helyi tanterv tartalmaz. A tanuló teljesítményének értékelésekor, minősítésekor a követelmények elsajátításának mértékét állapítjuk meg. A beszámoltatás a szóbeliség és az írásbeliség váltakoztatásával történik; több tantárgy esetében gyakorlati létrehozásával is (rajz, technika stb.), illetve cselekvő bemutatás során (testnevelés, ének-zene). Minden szóbeli és írásbeli beszámolót értékelünk, de nem minden esetben osztályzattal. (A szaktanár joga, hogy időnként csupán tájékozódás céljából diagnosztikus /helyzetfeltáró/ mérést végezzen, mely a továbbhaladás, differenciálás irányát, szükségességét jelzi számára. Ezt legtöbbször csak szóbeli értékelés követi.) Belső, írásbeli mérésekkel, szóbeli feleletekkel folyamatosan ellenőrizzük, és értékeljük a tanulók teljesítményét. Ilyenkor formatív értékelést végzünk, melynek célja elsősorban az ösztönzés. A gyenge teljesítményt nyújtóknak a tanév folyamán javítási lehetőséget adunk. A tanár félévenként az 1-3 órás tantárgyakból legalább 2 érdemjegyet, a 4-6 órás tantárgyakból 2-nél arányosan több érdemjegyet ad a szóbeli vagy írásbeli számonkérésre.

49

A félév és a tanév végén szummatív értékelés során elvégezzük a tanulók összegző, lezáró értékelését. A szummatív értékelés mindig osztályzattal történik, a hagyományos 1-5-ig skálán. Félévkor az ellenőrzőbe számjegyekkel, tanév végén a bizonyítványba (szövegesen) írjuk be a tanulók osztályzatait a szülők tájékoztatása céljából. Az év közben adott, az egyén szintjéig meghatározott formatív értékelés hozzájárul a tanulói helyes énkép kialakulásához, önbizalmat erősítő, önértékelést fejlesztő hatású. Ez történhet osztályzattal és egyéni fejlesztést figyelembe vevő, motiváló szövegezéssel is. A hagyományos kifejezéseket használjuk a számszerű megjelenítés mellett: 5 (jeles), 4 ( jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen). A folyamatosan kapott érdemjegyek átlagát tükrözi a félévi és az év végi osztályzat. A tudás mérése, értékelése során arra törekszünk, hogy minél több bizonyítási lehetőséget adjunk a tanulóknak a teljesítmény árnyaltabb megítélése céljából. A heti 2 óránál nagyobb óraszámú tantárgy esetén a tanár legalább havonta ad visszajelzést a tanulónak és a szülőnek a diák teljesítményéről. Ez történhet szóban a tanórán, a szülők számára tartott fogadóórán, illetve írásban. A tanár minden érdemjeggyel történő értékeléskor szóban vagy írásban alátámasztja a minősítést. A tanár dicsérete, elmarasztalása az osztályzatokon kívül más formát is alkalmazhat (plusz, mínusz pontok, szóbeli dicséret stb.) 9.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

A csoportbontásokat és az egyéb foglalkozásokat intézményünkben az Nkt 6. melléklete alapján tervezzük meg. Az osztályok heti időkerete és a tanuló heti óraszáma közötti különbséget az óratervekben meghatározott tantárgyak csoportbontására, valamint a fennmaradó órákat egyéb foglalkozásokra fordítjuk. Csoportbontásban tanítjuk az alábbi tantárgyakat: Alsó tagozat: idegen nyelv Felső tagozat: idegen nyelv, informatika, technika Gimnázium: idegen nyelvek, informatika, testnevelés (nemenkénti bontás), emelt szintű biológia, magyar, történelem; a szabadon választott órakeretből: emelt szintű érettségire, illetve középszintű érettségire felkészítő foglalkozások Egyéb foglalkozások: Alsó tagozaton: egész napos iskola, napközis foglalkozások, egyéni foglalkozások (felzárkóztató, ill. tehetséggondozó), fejlesztő foglalkozások, sportfoglalkozások Felső tagozaton: tanulószoba 16 óráig, szakkörök, egyéni foglalkozások (felzárkóztató, ill. tehetséggondozó), fejlesztő foglalkozások, sportfoglalkozások Gimnáziumban: egyéni foglalkozások (felzárkóztató, ill. tehetséggondozó), sportfoglalkozások, szakkörök, fejlesztő foglalkozások Folyamatosan kiszűrjük azokat a tanulókat, akiknek magatartási, tanulási, ill. beilleszkedési problémája miatt szükségük van szakember segítségére, a szülővel egyeztetve a területileg illetékes Nevelési tanácsadó vizsgálatát és véleményét kérjük. Intézményünkben a szakvéleménynek megfelelően biztosítjuk az egyéni vagy fejlesztő foglalkozást tanulóinknak. A szakkörök és sportkörök szervezésénél figyelembe vesszük a tanulók érdeklődését, igényét. Az érettségire felkészítő foglalkozásokat a rendeletben meghatározott módon szervezzük meg megfelelő létszámú jelentkező esetén. 11.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A Hungarofit és Mini Hungarofit rendszer mérési és értékelési útmutató az egyének fizikai állapotának méréshez. Ez a felmérés 5 pontból áll. Mindegyik feladat elvégzése után pontokat

50

kap a tanuló az eredményére, és az egész felmérés végén összes pontszáma alapján egy értékelésben megtudhatja, hogy milyen a fizikai állapota. Az első felmérés a Cooper-teszthez hasonlít, csak itt nem az idő van megadva, hanem a távolság. 2000 m-t kell lefutni minél rövidebb idő alatt. (Emellett a Cooper-tesztet is elvégezzük tanulóinkkal ősszel és tavasszal). Mindenki a lefutott idejének megfelelően kap pontszámot, természetesen figyelembe véve a kort és a nemet is (ez az összes teszt utáni pontozásra érvényes). A második felmérés a helyből távolugrás. Itt nagyon fontos, hogy a diák jól tudjon lendületet venni, és azt is tudatnunk kell vele, hogy azt a pontot számítjuk a távolság lemérésénél, amelyik a legközelebb van a kiindulási ponttól, ezért nem éri meg, ha leteszi a kezét, hogy azzal segítse a lábát minél messzebbre letenni. Minden embernek 3 kísérlete van, és ezekből csak a legjobbat kell számításba venni. A férfiaknál és a nőknél is van egy maximum távolság, amit ha megugrott, nem kaphat érte több pontot. A harmadik felmérés a felülés. Nem időre megy, hanem arra, hogy folyamatosan, megállás nélkül mennyit bír megcsinálni a felmérendő személy (személyek). Nagyon fontos, hogy nem szabad segíteni egymásnak, vagyis nem szabad megfogni a lábát. A karjának végig a tarkóján kell lennie, a térdét föl kell húznia, és a talpán kell támaszkodnia, és felüléskor meg kell érintenie a könyökével a térdét. Ha ez nem sikerül, akkor érvénytelen a felülés, és a felmérésnek is vége. A negyedik felmérés a hátizom gyakorlat. Mint ahogy az előzőeknél (és még az utolsónál is), itt is van egy elérhető maximum. Itt sem szabad segíteni a másiknak azzal, hogy fogjuk a lábát, és itt is a folyamatosság a lényeg. Ha az illető megáll pihenni, vége a felmérésnek. A kezét a tarkójára kell tennie, és minimum 10 cm-re föl kell emelni a földről a felső-testét; leereszkedéskor sem teheti le a fejét pihenni, végig a levegőben kell megtartania magát. Az ötödik és egyben utolsó felmérés a fekvőtámasz. A felmérés lényege, hogy hány szabályos fekvőtámaszt tudott megcsinálni a tanuló. A térdét nem teheti le a földre, folyamatosan kell a karhajlítást-nyújtást elvégeznie, és csak a kezét mozgathatja. A pontozás a következő: 1. Cooper-teszt: 20 m =1 pont 2. Helyből távolugrás: 3 cm =1 pont 3. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás: nők 1db, férfiak 2 db =1 pont 4. Hason-fekvésből felülés: 4 db=1 pont 5. Hanyatt-fekvésből törzsemelés: 5 db=1 pont A Cooper-tesztnél a maximális pont, mai adható: 77. A maradék négy esetében ez a pontszám 63, ami 21+(3x14). Ezek a pontszámok 7-25 éves korig érvényesek. Az életkor változásával a pontozás is változik. Miután az összes felmérés elkészült, és mindegyikre megkapták a pontjaikat, azokat összeadva csoportokba sorolhatjuk őket. 5 ilyen csoport létezik. 1. Igen gyenge: 0-20.5 pont Gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzése közben nehezen tud tartósan odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly, hosszantartó feladat elé állítják. 2. Gyenge: 21-40.5 pont A mindennapi tevékenységétől, fizikai-szellemi munkavégzésétől még estére általában elfárad. Igen gyakori, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. Sok esetben már reggel is fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. 3. Kifogásolható: 41-60.5 pont

51

A rendszeres mindennapi tevékenységétől, estére ugyan még elfárad, de reggel általában kipihenten ébred. A megszokottnál több fizikai-szellemi munka azonban még erősen igénybe veszi. Ha tartósan (több nap, hét) többletmunkát vállal, csak nagy erőfeszítés mellett tudja megfelelő hatékonysággal végezni. 4. Közepes: 61-80.5 pont A közepes szint elérése azt jelzi, hogy az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elérte azt a szintet, amely (az eddigi tapasztalataink szerint) a legtöbb foglakozási ágban már elegendő ahhoz, hogy mindennapi tevékenységét, esetenként az időszakos túlmunkát maradéktalanul elvégezhesse. Ahhoz azonban, hogy az egészséges létezése kiegyensúlyozott maradjon, ("legalább" az eddig megszokott időtartam és intenzitás mellett) a továbbiakban is törekednie kell arra, hogy a rendszeres testedzés életvitele szerves része maradjon. Ha az időszakos többlet-munka, vagy egyéb okok miatt a közérzetében tartós romlást érez, ajánlatos megnézni, (egy újabb fittség méréssel) hogy összefüggésben hozható-e a fizikai állapotában bekövetkezett esetleges romlással? Vannak olyan egyének, akiknek rendszeres testedzés nélkül is sikerül ezt a szintet elérni és megtartani, mert kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságokat örököltek, szívós, egészséges, hosszú életű szülők, nagyszülők) és egészségi állapotukat nem rombolják egy vagy több káros szenvedéllyel. Ezt a szintet heti 2-3 óra, az életkornak megfelelő optimális idejű és intenzitású testedzéssel szinte bárki elérheti. Mindenkinek célja és saját érdeke ennek a szintnek az elérése és folyamatos megtartása. 5. Jó: 81-100.5 pont Ezt a szintet általában azok érik el, akik több éven át, valamilyen sportágban - alacsonyabb szintű szakosztályban - amatőr szinten versenyeznek, és heti két-három alkalommal rendszeresen edzenek. Ha valaki már gyermekkorában eldönti, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb, ha szakember irányításával, az életkori sajátosságok figyelembe vételével, minél fiatalabb életkorban hozzákezd az általános fizikai teherbíró-képességének az adott sportághoz "szükséges", vagy " kell" értékig fejlesztéséhez. 6. Kiváló: 101-120.5 pont A kiváló szint eléréséhez, heti négy-öt edzés csak akkor elegendő, ha örökletes tényezőként kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságok is jelen vannak. 7. Extra: 121-140 pont Aki ezt szintet eléri, az fizikailag kiválóan terhelhető. Ez a szint szinte valamennyi élsportolónak elegendő ahhoz, hogy a kiválasztott sportágra jellemző speciális kondicionális képességeket a "kell értéknek" megfelelő szinten lehessen tartani. 12.

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Az iskola környezeti nevelési és egészségnevelési szemlélete: Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk, így diákjainkat a szakmai képzésen kívül erkölcsös és környezettudatos életmódra is tanítanunk kell. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismerteket

52

szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet és benne az embert. Munkánk során arra törekszünk, hogy megtanítsuk tanulóinkat arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket, így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőtté. 1. Rendszerszemléletre nevelés elve Tegyük képessé a diákokat arra, hogy a megszerzett ismereteiket össze tudják kapcsolni az életben tapasztalt jelenségekkel, lássák meg a problémákat és az azok közötti összefüggéseket, keressenek választ, megoldást azokra. 2. Természet és társadalom harmóniájának elve Alapozzuk meg a diákokban a természet, az épített és társadalmi környezet – benne az ember – harmóniájának megőrzését szolgáló szokásrendszert. Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. Felelős, elkötelezett, környezettudatos és kulturált magatartással működjenek közre a szülőföld, a lakóhely, az iskola esztétikus környezetének kialakításában, megőrzésében, a Föld egészséges folyamatainak visszaállításában, a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzésében. 3. Fenntarthatóság elve Alakítsuk ki a diákokban a szűkebb és tágabb környezetért felelős, aktív, együttműködésre alapozott magatartásformákat, életvitelt, a jövőre, a fenntarthatóságra irányuló személyes attitűdöket. Erősítsük a társadalmi tudatosságot, alapot teremtve a tanulók számára egy felvilágosult és aktív részvételen alapuló magatartás kialakítására a környezetvédelemben, és a természeti erőforrások ésszerű és előrelátó felhasználásában. Környezet és természetvédelmi, valamint minden más nem szakirányú területen a diákok hiteles és korszerű környezet és természetvédelmi ismereteket és tudást szerezhessenek a környezetük állapotáról, megőrzésének lehetőségeiről, feladataikról, állampolgári kötelezettségeikről és cselekvési lehetőségeikről. 4. Testi- lelki egészség elve Az egészséges életmód a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel rendjének kiépítése úgy, hogy ezek számukra alapértékké váljanak. Az intézmény minden dolgozója törekedjen a komplex testi- lelki- szociális értékek védelmére, az ökológiailag fenntartható, egészséges élő és élettelen környezet kialakítására. Tudatosodjon a diákokban, hogy az egészség érték- tenni kell érte. Értsék meg az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát. Alakuljon ki diákjainkban az egészséges életmód utáni igény. 5. Társas készségek fejlesztésének elve Ismertessük meg diákjainkkal a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési képesség, érzelmi, indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének módszereit a foglalkozások, és szabadidős-tevékenységek nyújtotta lehetőségek maximális kihasználásával. Alakuljanak ki diákjainkban a társas környezetükre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek. 13.

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról a 27. paragrafusában meghatározza az oktatási-nevelési folyamatokban az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség szempontjait: 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam

53

ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. A fenti szempontokat figyelembe véve tantestületünk célja egy olyan pedagógiai környezet kialakítása, mely tiszteletben tartja a sokszínűséget, mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, jogellenes elkülönítéstől, biztosítja a közoktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést, biztosítja az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Célunk továbbá a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók esélyteremtésének előmozdítása, esélyegyenlőség biztosítása az alábbi tevékenységek során: a beiratkozásnál, felvételinél, átvételnél tanításban, ismeretközvetítésben, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a veszélyeztetettség olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a veszélyeztetett tanulók értelmi képessége nem tér el az átlagtól, viszont családi, környezeti tényezői gátolják képességei kibontakoztatásában, tanulmányi sikerességében.

54

Az iskola alapvető feladata, hogy ezeket a problémákat mielőbb feltárja, a hátránnyal küzdő gyermekeket, tanulókat differenciált fejlesztéssel kiemelten segítse az előre haladásban, tegyen meg mindent a hátrány mérséklésére. A diákok fejlesztésében a differenciált egyéni bánásmód érvényesül. A tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon is differenciáltan foglalkoznak pedagógusaink a tanulókkal. A differenciálás a leghatékonyabb eszköz, mely segít a tanulóknak lemaradásaik felszámolásában, képességeik kibontakoztatásában, az esélyegyenlőség biztosításában, s abban, hogy eredményesen készülhessenek fel a középiskolai illetve felsőfokú tanulmányaikra. Ha szükséges, akkor a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztésébe, tehetséggondozásába szakembereket, szervezeteket vonunk be. Indokolt esetben - a gyerek érdekeit messzemenően figyelembe véve - a törvényes lehetőségeket kihasználva járunk el, kezdeményezünk esetenként szakértői vizsgálatot. A fejlesztések a szakvélemények szerint zajlanak. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulást segítő módszerek alkalmazására (kooperatív technikák, projektmódszer, egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, kis létszámú, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozásokat biztosítunk). Intézményünkben az oktatás során alkalmazott új tanulásszervezési eljárások (témahetek, csoportmunkák stb.) jobban motiválják a tanulókat, mint a hagyományos oktatási módszerek, lehetőséget adnak arra, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók is megmutathassák tudásukat, képességeiket. A tanulókhoz közel álló informatikai eszközök (pl. tanulói laptopok, interaktív tábla, szavazórendszer) és újfajta tananyagok (pl. e-tananyag, digitális tananyag, tankönyv, interaktív poszter) tanórai és otthoni alkalmazásával növeljük tanulóink motiváltságát, segítjük a tananyag jobb megértését, a tanultak alkalmazását. Az alkalmazott oktatási módszereink segítségével pedagógusaink gondoskodnak tanulóink személyiségének harmonikus fejlődéséről, a tehetség kibontakoztatásáról, a felzárkóztatásról figyelembe véve a gyermek egyéni képességei, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. Minden gyerek számára biztosítani szeretnénk a benne levő értelmi, érzelmi és testi adottságok kibontakozását, elismerését. Ezt segítik elő az általános iskolai és gimnáziumi tagozatok, emelt szintű képzések, 11. és 12. évfolyamon a továbbtanulási szándéknak megfelelően válaszható tantárgyak, melyek során bizonyos tantárgyakat kis létszámú tanulócsoportokban oktatunk. Ezek kialakításánál- ahol lehet - alapul kell venni a diákok érdeklődését, motiváltságát. A csoportbontások a tehetséggondozást, felzárkóztatást, képességkibontakoztatást is szolgálják. A lemaradó tanulók számára kiscsoportos, egyéni korrepetáló foglalkozásokat szerveznek a munkaközösségek. Az említett foglalkozásokat az általános iskolában az egész napos iskola keretében, gimnáziumban pedig tanítási órán kívüli foglalkozások keretében valósítjuk meg. A munkaközösségek és a szaktanárok a lemaradó tanulók részére egyéni fejlesztési terveket készítenek, és sok javítási lehetőséget adnak a diákoknak. Nem csak a tanítás során érvényesülnek a differenciálási elveink, hanem az értékelés során is. Az értékelés az osztályzás mellett szóbeli értékelést is jelent, mely személyre szabott. A diákok értékelése többféle tevékenység alapján történik. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók számára a tanórai differenciált fogalakozások és az új oktatási módszerek mellett nagyon fontos a tanításon kívüli, de az iskolai élethez, közösséghez kapcsolódó tevékenység (iskolai sportkörök, kirándulások, táborok, színházlátogatások stb.) Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformák intézményünkben: A törvényi előírásoknak megfelelően a kedvezményezettek részére ingyenes tankönyvellátást, a kedvezményezettek részére kedvezményes, vagy ingyenes étkezést biztosítunk. Az iskolai könyvtár fejlesztésekor is fontos szerepet kap a tankönyvigények kielégítése.

55

Igénybe vesszük a gyermekjóléti szolgálat, a polgármesteri hivatalok segítségét annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő gyermekek és tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A szociális hátrányok enyhítésével alapvetően az osztályfőnöki munkaközösség és a gyermekvédelmi feladatokat ellátó pedagógus foglalkozik. A veszélyeztetett csoportok számára drog- és bűnmegelőzési programokat szervezünk a helyi rendőrkapitányság és más szervek bevonásával. Rendszeres kapcsolattartásra törekszünk a szülőkkel annak érdekében, hogy a gyermekek, diákok érdekében megnyerjük támogatásukat, együttműködésüket. Felvilágosítjuk a szülőket a lehetséges kedvezményekről, a szociális hátrányok mérséklésére szolgáló támogatási lehetőségekről. Pedagógusaink figyelemmel kísérik a pályázati kiírásokat és pályázatokat nyújtanak be, hogy a hátrányos helyzetű diákok is részt tudjanak venni iskolai programokon (pl. táborozás stb.) Felhívjuk a tanulók figyelmét az ösztöndíj lehetőségekre (pl. Útravaló, Macika stb.), melyek lehetőséget biztosítanak a rászoruló diákoknak ismereteik bővítésére. 14.

A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

14.1 A tanulók jutalmazásával összefüggő elvek: A tanuló kiemelkedő tanulmányi, sport eredménye illetve közösségi tevékenysége, példamutató magatartása vagy szorgalma miatt jutalmazható. A tanulók év végi jutalmazására az osztályban tanító tanárok közössége, illetve az osztályfőnök tesz javaslatot. A jutalmazás formája elsősorban könyv, esetleg CD, DVD, tartalma illik a tanuló életkorához, érdeklődéséhez, a tanított tananyaghoz, megfelel az iskola pedagógiai céljainak. A dicséret kifejezhető oklevélen, illetve más írásos formában is. Fontos, hogy személyhez szóló, motiváló hatású legyen. A jutalmazás hagyományaink szerint a fenntartó engedélyével és anyagi támogatásával történik. 14.2 A magatartás és szorgalom minősítése az alsó tagozaton Az alsó tagozaton a tanulók magatartását, a szorgalmát naponta vagy hetente szóban vagy szövegesen, esetleg osztályonként egyedi jelekkel (pl.: mosolygós fej, szomorú fej, nyomdázás) értékeljük, ennek összegzéseként havonta minősítő értékélést kapnak a tanulók. A magatartás értékelésének általános szempontjai: Fegyelmezettség: tanórán, tanórán kívül, másokra pozitív hatású-e, Viselkedéskultúra: étkezési szabályok, üdvözlési formák, öltözködés Társakhoz való viszony: barátkozó-e, viszonyulások (nyitott, segítőkész, zárkózott, toleráns, passzív, durva, agresszív), konfliktuskezelés, beszédstílus, hangnem (megfelelő, közvetlen, csúnya beszéd) Nevelőkhöz való viszony: őszinte, tisztelettudó, zárkózott, elhallgató, tiszteletlen, együttműködő Tárgyakhoz való viszonya: felelősség vállalása, vigyáz a tárgyakra vagy szétszórja, rongálja, más tárgyainak tisztelete Tanuláshoz való viszonya: motivált, közömbös, passzív, figyelme koncentrált, figyelmetlen, szétszórt, kiegyensúlyozott, változó hangulatú, nyugtalan, elmélyült Kooperatív munka: együttműködés, segítség adása, irányító szerep, elfogadó, passzív, öntörvényű, véleményalkotása, vitakészsége Felelősségérzet Az iskolai szokások ismerete

56

A magatartás értékelésének szempontjai Az értékelésnél figyelembe kell venni az ellenőrző bejegyzéseit. A felsorolt szempontok nagy részének teljesülése esetén: Példás: • az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi; • az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti; • a házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat; • felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő és jóindulatú, őszinte; • fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben; • munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes; • igazolatlan hiányzása nincs. Jó: • az a tanuló, akinek emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik kijavításukra; • részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi; • a házirendet igyekszik betartani; • fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek; • gazolatlan hiányzása nincs. Változó: • az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, a közösségre nincs befolyása; • viselkedésével szemben kifogás merül fel; • többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen; • társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész; • önértékelése, felelősségérzete és rendszeretete ingadozó; • fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés, megrovás; • 1-2 igazolatlan órája van. Rossz: • az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek; • a nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja; • a felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik; • fegyelmezési fokozata: igazgatói figyelmeztetés, intés • igazolatlan napjai vannak. A szorgalom értékelésének általános szempontjai: Tanulmányi munka: céltudatosság, törekvés, igényesség, figyelem Munkavégzés: kitartás, megbízhatóság, rendszeresség, önállóság Önálló munka fejlődése: feladatvégzés, önellenőrzés igénye, hibák önálló javítása, munkatempó, felelősi munkák, plusz feladatok vállalása, Órai aktivitás: jelentkezés, figyelem, együttműködés Kötelességtudat: precízség, motiváltság, felszerelés, házi feladatok teljesítése Kudarc tűrése: jobb teljesítményre sarkallja, elviseli, bezárkózik, agresszívvá teszi, feladja, sírással válaszol stb. Rendszeretet: a környezet és saját felszerelés rendben tartása, tisztaság igénye Tisztségek ellátása Szorgalmi feladatok

57

Példás: • annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik; • munkája pontos, megbízható; • többletfeladatit megbízhatóan végzi el. • felszerelése rendes, tiszta, hiánytalan. • házi feladatát rendszeresen elkészíti. Jó: • a tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, megfelelően dolgozik. • kellő motiváció mellett jól dolgozik, ellenőrzi munkáját. • többnyire felkészül, érdeklődést mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a korának megfelelő szintű; • felszerelése általában rendes, tiszta, hiánytalan. • házi feladatát legtöbbször elkészíti. Változó: • annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája elfogadható, esetenként ingadozó, teljesítménye változó; • munkakezdése, önellenőrzése sok bíztatást igényel; • időnként figyelmetlen; • felszerelése néha hiányos, rendezetlen. • házi feladatát pontatlanul illetve hiányosan készíti el. Hanyag: • a tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el; • képességeihez, a körülményeihez képest csak vonakodva és keveset vagy semmit sem tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan; • gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz; • érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi. • legalább 1 elégtelen osztályzata van a bizonyítványában. • felszerelése gyakran hiányos, rendetlen, vagy nem hozza el. • házi feladatát rendszeresen nem készíti el. 14.3

A magatartás és szorgalom minősítése az iskola 5 - 12. évfolyamán

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről a 46. § 1. bekezdésében rögzíti a tanuló kötelességeit. A tanuló kötelessége, hogy  részt vegyen a kötelező és választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon,  eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően- tanulmányi kötelezettségének,  életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett- a házirendben meghatározottak szerintközreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában,  megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait,  óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő

58

ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt,  megőrizze, illetőleg az elvárásának megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit,  az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait,  megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. Intézményünkben különösen elvárjuk a kulturált magatartást. Az a diák, aki maradéktalanul teljesíti a felsorolt kötelezettségeit, minden szempontból példaadó. A törvény megszegői gyengébb minősítést, súlyos esetben fegyelmi büntetést kapnak. Az életkor emelkedésével nő a felelősségtudat iránti elvárás. Kisebb fegyelmezetlenség, kötelesség-mulasztás megítélése szaktanári, osztályfőnöki hatáskörbe tartozik. A súlyosabbak (pl.: sorozatos igazolatlan mulasztás, igazolások meghamisítása, a tanulmányok teljes elhanyagolása, agresszió…) megítélése tantestületi - fegyelmi bizottsági- hatáskörben van. Fegyelmi eljárást a törvényben szabályozottak szerint lehet lefolytatni. Az osztályfőnök, illetve a szaktanár írásban figyelmeztetheti, megintheti a tanulót. A figyelmeztetés, intés csak az adott pedagógus által, az ellenőrzőbe írva érvényes. Fegyelmező intézkedésként az igazgató közvetlenül is tehet bejegyzéseket a tanuló ellenőrzőjébe (figyelmeztetés, intés). Ez azonban jogilag nem azonos a fegyelmi eljárás során hozott büntetés súlyával. Iskolánkban ezen eljárásokra ritkán van szükség; diákjaink többsége kulturált magatartású, aki becsülettel igyekszik eleget tenni vállalt kötelezettségeinek, a szülők és az iskola elvárásainak. A magatartás és szorgalom minősítése A magatartás és szorgalom minősítése iskolánkban továbbra is a megszokott módon történik az 5-12. évfolyamon is. Magatartás Szorgalom 5 példás 5 példás 4 jó 4 jó 3 változó 3 változó 2 rossz 2 hanyag Az első félévi és a tanév végi értékeléskor a tanulók magatartását, szorgalmát a következő módon minősítjük (a törvényi kötelezettségek teljesítése vagy megszegése figyelembevétele mellett). Magatartás: 

példás (5) - azé a tanulóé, akinek sem osztályfőnöki, sem szaktanári figyelmeztetése nincs, jellemző rá a kötelességek teljesítése, betartása  jó (4) - ha a tanulónak legfeljebb osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetése van, egyebekben korrektül igyekszik megfelelni az elvárásoknak,  változó (3) - a magatartás, ha a tanulónak osztályfőnöki vagy szaktanári intője, igazgatói figyelmeztetése van,  rossz (2) - minősítést kap a magatartására az a tanuló, aki igazgatói intésben vagy több szaktanári, osztályfőnöki intésben részesült vagy fegyelmi eljárásban kapott büntetést. A számottevő vagy kiemelkedő közösségi tevékenységért, tartósan példás viselkedéséért a félévek végén írásban dicsérjük a tanulót. Ha arra érdemes dicséretet év közben is kaphat közösségi munkájáért bármilyen magatartás-minősítés mellett.

59

Szorgalom: 

példás (5) - szorgalmú az a tanuló, aki a kötelező érettségi tárgyakból legalább jó minősítést szerzett, és a többi tantárgyból sincs kettőnél több közepese,  jó (4) - szorgalmú az lehet, akinek közepesnél nincs rosszabb érdemjegye és tanulmányi átlaga legalább 3.5,  változó (3) - a szorgalom minősítése abban az esetben, ha a tanulónak (a készségtárgyak kivételével) elégségese is van,  hanyag (2) - minősítést érdemel az a tanuló, aki valamilyen tantárgyból elégtelent kapott a záró minősítés során, illetve az is, aki két vagy több kötelező érettségi tárgyból elégséges. Kiegészítő megjegyzések:  A magatartás és a szorgalom minősítései az adott félévet értékelik, kivéve azt az esetet, amikor valaki az első félévben "rossz" minősítést szerzett magatartásból. Ekkor a tanév végi minősítése nem lehet jobb változónál.  A szorgalom minősítések megállapításánál a tanulónak - e körben értékelhető- egyéb kiemelkedő tevékenysége egy fokozatot javíthat az osztályfőnök által javasolt minősítésen.(Ilyen pl.: eredményes tudományos diákköri munka, országos tanulmányi versenyen elért helyezés, közép fokú komplex nyelvvizsga, rendszeres, elmélyült felkészülés vetélkedőkre, múzeumlátogatásokra stb.)  Méltánylást érdemlő esetben lehet jó (4) annak a gyengébb képességű tanulónak a szorgalma, akinek egy elégséges osztályzata is akad, de tanárai többségi véleménye szerint mindent megtesz, hogy képességeihez mérten tanuljon, javítson.  A magatartás és szorgalom minősítésére a fenti szempontrendszer alapján az osztályfőnök tesz javaslatot az osztály közösségének bevonásával. A döntést az osztályozó konferenciákon, a diákot tanító tanárok közössége hozza. (Vita esetén szavazással, szótöbbséggel.)  Minden olyan esetben, amikor a szempontrendszer alkalmazása túlságosan merevnek bizonyul, sajátos, súlyosan gátló egyéni körülmények figyelembevételét lehetetlenné teszi, az osztályozó konferencia külön dönt a minősítésről. 15.

Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Alsó tagozatban az egész napos iskolai osztályok és a napközis osztályok (1-4. évfolyam) tanulói közül azok, akik igénybe veszik a napközis jellegű tevékenységeket, az iskolában készítik el a házi feladatokat, többnyire önálló munka keretében; mások részére ez otthoni felkészülést jelent. A házi feladat adásának célja: - a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés) - a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, elmélyítése, a tanultak emlékezetbe vésése - az ismeretek további gyakorlása és bővítése - segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését A tantárgyak sajátosságaitól függően a házi feladatok alábbi típusait alkalmazzuk: szóbeli tanulás írásbeli feladatmegoldás gyűjtő- és kutatómunka rajzos illusztráció, színezős feladatmegoldás.

60

A házi feladatok iskolánkban alkalmazott formái: kötelező házi feladat: célja: a tantervi követelmények teljesítéséhez, a tananyag elsajátításához szükséges képességés készségfejlesztés, a következő tanítási órára történő felkészülés. szorgalmi vagy ajánlott házi feladat: célja: a képességfejlesztés, a tanulók érdeklődésében és felkészültségében megmutatkozó egyéni különbségek figyelembe vételével az ismeretek bővítése, kiegészítése, új ismeretek szerzése. A házi feladatok meghatározásának elvei: A házi feladat legyen a tanuló felkészültségének megfelelő. A házi feladat mértéke az életkori sajátosságokat figyelembe véve arányosan megosztott a szóbeli és írásbeli munkákra. A házi feladat a tanórán feldolgozott anyaghoz kapcsolódjon. A szóbeli feladat az új anyag bevésésére szolgál, az írásbeli a készségek begyakoroltatására. Az alapvetően sok gyakorláson alapuló tárgyak esetében (nyelvtan, matematika) mindig legyen írásbeli házi feladat is. Tanítási szünet idejére, hétvégére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra. Az otthoni írásbeli munkákat rendszeresen ellenőrizni kell. A pedagógus adhat szorgalmi házi feladatot, melyet jutalmaz (piros pont, osztályzat). Legyen fejlesztő hatású, segítse a tanulók képességeinek kialakítását, fejlesztését. Érdeklődést keltsen, egyéni megoldásra, kreativitásra, differenciálásra legyen alkalmas. Tanulói együttműködés is gyakrabban teret kaphat, segítve a tanulás iránti motivációt, és fejleszti a tanulók közötti kooperációs készséget. A házi feladat meghatározásának, elkészítésének korlátai: A napközis tanulási foglalkozást, az egész napos osztályban az önálló tanulást előzze meg a levegőzés, játék, pihenés. Ne a tanítási órákon elmaradt anyag pótlása legyen -kivétel, ha, kimondottan az önálló ismeretszerzés megtanulása, alkalmazása a cél (búvárkodás, kutatás, önművelés stb.), ebben az esetben pedagógus pontos útmutatással segít. Az írásbeli munkák kerüljenek ellenőrzésre, annak tartalmára is kiterjedően. Házi feladatot ünnepnapra, hét végére csak a szokásos hét közbeni mennyiségben (napi 20-25, illetve 30-40 perc) szabad feladni, szem előtt tartva, hogy a pihenőnapoknak a tanuló számára is kikapcsolódást jelentsenek. Hosszabb szünetekre is az előzőeket figyelembe véve kell eljárni (1-2. osztályban összesen kb. 45 percnyi, 3-4. osztályban kb. 2 órányi). A napi írásbeli és szóbeli házi feladat elkészítésének időtartama ne haladja meg a 1-2. osztályban 20-25 percet, 3-4 osztályban napi 30-40 percet. Napközis vagy egész napos iskolai oktatásban részesülő tanuló részére fegyelmezett munkavégzése mellett elegendő legyen a tanulási foglalkozás ideje alatt elkészíteni az iskolában a házi feladatot. Ebben az esetben az otthoni tanulás már csak a kiegészítő tanulásra, a szülők tájékoztatására szolgáljon. Felső tagozaton Tanulószobai foglalkozás keretében biztosítjuk az 5-8. évfolyamos tanulóknak, hogy délutáni tanulási foglalkozás keretében készítsék el a házi feladataikat. Lehetőséget adunk tanulási időben a tanulószobás diákoknak, hogy az önálló felkészüléshez az iskolai könyvtárat és az informatikai eszközöket használják.

61

A tanulószobai foglalkozás önálló tanulási idejét előzze meg az ebédelés, a levegőzés, pihenés, játék. A gyülekezés idejében az oldott beszélgetés szokásának kialakítása a diákok között, a tanulási foglalkozás harmonikus légkörének a megteremtése elengedhetetlen. A felügyeletet ellátó pedagógus segítő, fegyelmet fenntartó szerepben van jelen. 16.

Az egész napos iskola nevelési-oktatási programja

Az alsó tagozaton minden évfolyamon (1-4. évfolyam) egy osztályban egész napos iskolát szervezünk, ahol a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások váltják egymást a nap folyamán. Alsós egész napos iskola napirendje: Reggel 7 órától gyülekezés 7.30 Reggelizés Tanítási órák Önálló tanulás, levegőzés, korrepetálás Tanítási órák Ebédelés Ebéd után a szabadban (udvaron) levegőzés, játék. Tanítási óra Szabadidős foglalkozások: kézműves, sakk, stb. Uzsonna 16 óráig kötelező mindenkinek maradni az iskolában 16 órakor a tanítónők kikísérik a gyerekeket a portára, akiket nem visznek el 16 órakor, azok részt vehetnek 16-17óráig további foglalkozásokon: rajzszakkör, idegen nyelvi szakkör, stb. Vagy 16-17 óráig a kijelölt ügyeletes teremben van összevont ügyelet. A 2013/2014-es tanév átmeneti év, ezért a korábbi iskolaotthonos formának megfelelő munkaformát alkalmazzuk, hasonló tartalommal, mint hosszú éveken keresztül. A 2014/2015-ös tanév kezdetétől lehet majd az akkor megjelenő alsó tagozatos egész napos iskolai programok közül a bevezetésre kerülőt kiválasztani. Így ennek pontos meghatározására később kerül sor. 17.

A TÁMOP 3.1.4-08/1-2009-0019. pályázat fenntartási időszakának feladatai, módszerei

A 2009/2010. tanévtől a TÁMOP 3. 1. 4-08./1-2009-0019. keretében kompetencia alapú oktatási programok, programcsomagok bevezetésére került sor: az általános iskola 1. és 5. évfolyamán és a gimnázium 9. évfolyamán. A pályázatban vállalt feladatok teljesítését a fenntartási időszakban is teljesítenie kell intézményünk általános iskolai és gimnáziumi feladatellátási helyén. Ez még a 2013/2014. és a 2014/2015. tanévet érinti. A kompetencia alapú oktatást meg kell valósítanunk a kötelező és a választott kompetencia területeken, valamint alkalmaznunk kell az új tanulásszervezési eljárásokat (témahetek, projektek) és a Jó gyakorlatokon átvett módszereket. IKT támogatású tanórákat kell tartanunk a bevont tantárgyak tanóráinak 25%-án. Jelenleg intézményünk minden évfolyamán vannak a pályázatba bevont osztályaink. Pedagógiai gyakorlatunknak szerves részét képezik az új tanulásszervezési eljárások, a

62

kompetencia alapú oktatási módszerek. A pályázati időszak befejeződése után a nevelőtestület döntést hoz a további fenntartás módjáról. Az IKT alkalmazásához kapcsolódóan a Microsoft PIL programjában is részt vesz intézményük. A vezetőség a PIL webináriumának keretében készül fel a XXI: századi kihívásoknak megfelelő intézményvezetésre. A nevelőtestület az informatikai eszközök tanórai alkalmazásához kap szakmai, módszertani segítséget a programban való részvétel során. A tartalmi-módszertani megújulás irányát az alábbi ábra tartalmazza:

63