A Kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

A Kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

2013

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 3 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 4 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 7 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 9 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok ....................................... 12 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 13 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje............................ 19 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 19 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................ 22 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai......................................... 39 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ........................................................................ 40 2. Az intézmény helyi tanterve .......................................................................................... 40 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 40 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszámok ................................................................ 41 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 47 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 48 2.5 Mindennapos testnevelés............................................................................................ 49 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 50 2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 50 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 51 2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ........... 51 2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 51 2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 52 2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 66 2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 79

2

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

1. Az iskola nevelési programja A kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnáziumot 1953-ban alapították. A néhány év alatt összeverbuválódott jól képzett, magas hivatástudattal rendelkező, a pedagógiának elkötelezett tantestületnek köszönhetően a kialakult tanár-diák viszony szinte ideális volt, ily módon az iskola nemcsak talpon tudott maradni, hanem viszonylag rövid idő alatt meghatározójává, egyik központjává vált a kisváros és környéke kulturális életének. Kezdetben egy-egy osztállyal a négyosztályos gimnáziumi képzés indult el. 1971-től fizika tagozatos osztályt is indult, amelyben a homogénebb összetétel lehetővé tett egyfajta "elit-képzést". A hagyományos, négyosztályos képzési forma mellett 1992-ben bevezették a nyolcosztályos gimnáziumi képzést is, amely a mai napig meghatározója, és egyben bizonyítéka az intézményben folyó minőségi oktató-nevelő tevékenységnek. A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium, a kisváros egyetlen érettségit adó intézményeként, kettős célt fogalmaz meg a maga számára. Elsődleges feladatának tekinti azt, hogy a jó képességű, szorgalmas diákokat felkészítse az emelt szintű érettségi vizsgára, ezáltal lehetővé téve tanítványai számára az egyetemeken, főiskolákon való továbbtanulást. Mindemellett - nem másodlagos feladatként - igyekszik a továbbtanulni nem képes, illetve nem szándékozó tanulóit eljuttatni a középszintű érettségi vizsga sikeres letételére.

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka elvei A nevelő-oktató munka meghatározója kell, hogy legyen az európai humanista értékrend, amelynek leglényegesebb eleme az élet és az ahhoz kapcsolódó általános emberi értékek tisztelete. Elfogadása és igenlése mindannak, ami az egyén (a személyiség) és a közösség (a család, a haza, a nemzet) érdekét szolgálja, és elutasítása mindannak, ami akár az egyén, akár a közösség kibontakozását gátolja. Olyan szellemiség kialakítására törekszünk, amelyből minden tanuló tudja és érzi, hogy a tantestület a tanulók testi és szellemi előmenetelén munkálkodik, megbecsüli minden tanítványát, de amelynek hatására a tanulóknál is belső igénnyé kell, hogy váljon az iskolai követelményeknek való megfelelés. Olyan iskolát szeretnénk, ahol a tanár és a diák, vezető és beosztott egyaránt biztonságban és jól érzi magát, ahol egymás tisztelete és segítése jellemzi az emberi kapcsolatokat, ahol kiteljesedhet mind a pedagógus, mind pedig a tanítványok személyisége.

3

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Céljaink elérésének egyik leghatékonyabb eszköze a differenciálás, aminek alapja az egyéni különbségek figyelembevétele, a tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. Harmonikus személyiség fejlődéséhez feltétlenül szüksége van egy gyereknek sikerekre, önbecsülésre, elismerésre. Ennek érdekében a tanárnak törekednie kell tanítványai személyiségének minél mélyebb megismerésére, tanulási módszereinek alakítására. Minden gyerek számára biztosítani szeretnénk a benne levő értelmi, érzelmi és testi adottságok kibontakozását, elismerését. A tanítás-tanulás folyamatában használt eljárások: 1. A tanulásszervezés alapmódszerei: • tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés • munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat • individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. 2. Motiváló módszerek: • páros munka • csoportmunka • szerepjáték (drámapedagógia) • vita • kutató-felfedező módszer • kooperatív módszerek • projekt módszer. 3. Fontosnak tartjuk a digitális pedagógia alkalmazását. Az ezzel kapcsolatos eljárások: • Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése, • IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése • A konstruktív munkaformák alkalmazása: csoportmunka, pármunka-tanulópár, egyénre szabott munka, részben egyénre szabott munka, önálló munka

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség fejlesztésének a személyiség egységét kell szem előtt tartania. Ennek tudatában az értelem kiművelése mellett az egészséges és kulturált életmódra nevelés egyenrangú feladatként jelentkezik. Az értelmi nevelés során nagyon fontos a szilárd és pozitív tanulási motívumok kialakítása és fejlesztése, ezen belül a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése és ébrentartása. Ne hagyjuk a tanítványainkat unatkozni! Olyan gazdag, olyan változatos tevékenységet kell kínálni, hogy mindenki megtalálja a kedvére való elfoglaltságot! A tehetséges, jó tanulóknál az alkotásvágyat nemcsak felfedeznünk, hanem fejlesztenünk is kell.

4

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Az eredményes tanuláshoz nélkülözhetetlen a jól fejlett szóbeli közlési, írási és olvasási készség. Az alapvető tanulási módok tananyaghoz illő gyakoroltatásával változatosabbá és hatékonyabbá válhat a tanulás. A fogalmi szintű tapasztalati tanítás-tanulás mellett tehát a cselekedtető, szemléltető és értelmező mód is kapjon nagyobb szerepet. Tanítványainkat az élet tiszteletére, a természet szeretetére, az emberi munka, a kultúra megbecsülésére, az egészséges életvitel igényére, s az ehhez szükséges önfegyelemre, az igazság feltétlen tiszteletére, az erkölcsös cselekvés feltétlen igenlésére és igényére, a természetben és az emberi alkotásban megjelenő szépség értékelésére, valamint tevékeny és alkotó életre kell nevelni. Fontos, hogy kialakuljon bennük a pedagógushoz, az iskolához való kötődés, amely a kölcsönös bizalomra épül. A családi életre való nevelés alapvető feladata, hogy a tanulók megismerjék és megértsék a szilárd, a kiegyensúlyozott, boldog családi élet kialakításának, elsajátításának feltételeit, módjait, sokfajta akadályát, veszélyét. Ez nem kevés nehézséggel járó feladat, mert sok tanuló érkezik problémás, szociálisan hátrányos, esetleg csonka családból. Az osztályfőnöknek, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, az ifjúsági védőnőnek egyéni törődéssel is segítenie kell a családból hozott tapasztalatok feldolgozását, a gondok megoldását. Sokat kell tenni azért, hogy a tanulók megértsék a felelősség és a hűség fontosságát a párkapcsolatokban, mert ez által nagyon sokat tehetnek az AIDS veszélye ellen is.

Fontos célkitűzésnek tekintjük, hogy az egészségnevelési program a középiskolai oktatás teljes vertikumán, a megfelelő szinten végighúzódjon. Mai világunkban az egészséges életmódnak és életvitelnek a fontossága megnőtt. Országunk, fiataljaink helyzete e vonatkozásban kritikus (halálozási statisztikák, fizikai állapot, öngyilkosságok magas száma stb.). E területnek kiemelt fontosságot kell tulajdonítanunk. Az egészségre, az egészséges életmódra való nevelés feladatában minden tantárgynak fontos szerepet szánunk (különösen: biológia, osztályfőnöki órák, testnevelés). Nevelésünk irányuljon arra, hogy hosszú, minőségi életet élhessenek majd tanítványaink! A káros szenvedélyek terjedése ellen a saját eszközeinkkel küzdenünk kell. • Tilos a dohányzás és az alkoholfogyasztás az iskola egész területén és minden rendezvényén. • Tudatosítani kell az egészséges táplálkozás fontosságát. • Alakuljanak ki a személyi higiéné alapvető szokásai! • Törekedjünk arra, hogy kialakuljanak az alapvető ismereteik a betegségek megelőzéséről, gyógyításáról, az elsősegélynyújtásról! 5

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Fizikai állapotuk fejlesztésére a legjobb alkalmat a testnevelés és a sport adják. Ennek lehetőségeit maximálisan ki kell használni. A kötelező testnevelési órákon kívül heti 8 óra áll rendelkezésre a tömegsport-foglalkozásokra. Nevelő munkánkban ki kell aknáznunk a sport akarat-, közösség- és jellemformáló erejét. Az esztétikai nevelés szintén kiemelt feladatként kezelendő. Nevelőmunkánk által juttassuk el tanulóinkat arra a szintre, hogy értékeljék környezetük szépségét (park), alakítsák környezetük esztétikumát (osztályterem, otthonuk). • Tartsák rendben személyes felszerelésüket, használati tárgyaikat. Tartsák rendben és óvják a közös használatú tárgyaikat. • Írásbeli és gyakorlati munkáikban törekedjenek a pontosságra, a gondos kivitelre, az esztétikumra. • Fogadják el és találják meg az értéket a klasszikus irodalmi, zenei, képzőművészeti alkotásokban. • A tanulmányi kirándulásokon fokozottan hívjuk fel figyelmüket más tájak, városok esztétikai élményt nyújtó lehetőségeire. • Rendeződjön bennük az anyanyelvi igényesség. • Megjelenésük, öltözködésük ne legyen szélsőséges. Legyen a tanuló ápolt, tiszta. Napjaink egyik legfontosabb feladata, hogy saját környezetünk és nagyobb tájegységeink környezetvédelmi problémáival is foglalkozzunk. Ismerjék meg a tanulók Földünk, a tágabb és szűkebb környezetünk szennyezésének problémáit és megakadályozásának lehetőségeit. A pedagógus-tanuló viszony demokratikus és segítő legyen, ahol a pedagógus tekintettel tud lenni arra, ha a tanuló önhibáján kívül nem képes a megállapodás szerint eljárni, teljesíteni, ahol egymás véleményét, meggyőződését kölcsönösen tiszteletben tartják. Fel kell készíteni tanítványainkat az élet gyorsan változó viszonyaira. Fejleszteni kell a tanulók problémamegoldó képességét, ki kell alakítani bennük az önképzés, a továbbképzés, a továbbtanulás iránti igényt. Az eredményes nevelőmunka feltétele a jó munkafegyelem. A tanítási-tanulási folyamatban ez mindkét fél részéről elengedhetetlen. Küzdeni kell az igazolatlan vagy nem feltétlenül indokoltnak tűnő hiányzások ellen. A tanulók magatartását, feladatait szabályozza a házirend, amelyet a tantestületnek következetesen és egységesen, a részletekre is odafigyelve kell betartania, illetve betartatnia. A pedagógus legfontosabb nevelőeszköze pedig a személyes példamutatás, ezért az a nevelőtestület minden tagjától fokozottan elvárható.

6

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja A lelkiismereti szabadság jegyében a pedagógiai programban biztosítani kell a tananyag, a vallási, illetve a világnézeti ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítését, gondoskodni kell az alapvető erkölcsi értékek elsajátíttatásáról. • • • • • • •

A család és az iskola együttes hatására fogalmazódjon meg a tanulókban az erkölcsi értékek tisztelete és követése. Elfogadjuk és támogatjuk az európai eszméket, a kultúrában kialakult értékrendek érvényesülését. Neveljük diákjainkat a reális önismeretre! Növeljük bennük a küzdő- és kudarctűrő képességet. Tanítsuk meg őket becsülni a munkát végző embert! A szellemi és a fizikai erőfeszítés váljon jellemformáló erővé. Tudomásul vesszük és elfogadjuk az eltérő életelveket, a másságot, akkor is, ha azok nem jelentenek értéket számunkra.

A vallás gyakorlását tiszteletben tartjuk és lehetővé tesszük, hogy a tanulók vallási meggyőződésüknek megfelelő fakultatív hitoktatásban részesüljenek. A fakultatív hitoktatást nevelőmunkánk szerves részének tekintjük.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészségfejlesztés – és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés – az egészségi állapot erősítésérre és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola • minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. • együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. • egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal.

7

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja •

•

•

kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók „jól-létét” és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését.

Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: • önmagunk ismerete • egészségi állapotunk ismerete • a mozgás fontossága Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakembernek támaszkodnia kell az osztályfőnökök és az iskolai egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok és a munkaközösség-vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között: • intézményvezető vagy megbízottja; • egészségnevelő pedagógus; • iskolaorvos, védőnő; • diákönkormányzatot segítő pedagógus; • gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; • tanulószobai csoportok vezetői. 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül az óra részeként (osztályfőnöki, biológia- és testnevelésóra), és délutáni csoportfoglalkozásokon szakkörök keretében valósul meg. Ezt a feladatot az ifjúsági védőnő látja el, aki ifjúsági védőnői szakdiplomával és egészségfejlesztő, mentálhigiénikus szakdiplomával is rendelkezik.

8

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja • fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást, • megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, • felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái • Szervezetten, a biológia–egészségtan tanterv részeként, 8. évfolyamon „Összhangban a környezettel: az egészség megőrzése” című fejezet kiegészítéseként. A szaktanár a védőnő által összeállított óravázlat segítségével kéri számon a tanultakat. • Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való részvétellel. Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai a felmenő rendszerű elsősegélynyújtó versenyek megszervezésében, a versenyekre való utazás lebonyolításában és diákjaink társadalmi elsősegélynyújtásba való bevonásával segítik a közösségi munkát.

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei •

tanórák

szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák • a tanórán kívüli foglalkozások séta, kirándulás, szakkörök • iskolai rendezvények, • diák-önkormányzati munka, • a szabadidős tevékenységek Mind az öt terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - a tanuló közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együttérző magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

9

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak vannak feladataik, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: • ismerje meg a társas együttélésnek azokat az alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, • ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, • sajátítsa el azokat az ismereteket, és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, • legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, becsülje meg ezeket, • valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, • legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát, • váljon érzékennyé környezete állapota iránt, • kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, • életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá, • szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, • legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni, • tudjon társaival és a felnőttekkel is adott témáról anyanyelvén szabatosan kommunikálni, • az önálló, felnőtt életében legyen képes életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, • ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait, • kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez, • tanuljon meg tanulni, • tudja, hogy életpályája során többször módosításra kényszerülhet, • legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére, • tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést!

10

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik A tananyag elsajátítása • segítse a tanulók kezdeményezéseit, • járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, • a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, • biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére, • alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, • ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, • tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, • során alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését, • alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségén alapuló környezetkímélő magatartás – egyéni és közösségi szinten egyaránt – legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, • irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, • fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, • adjon ismereteket a betegségek, balestek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére, • és személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják, • fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, • irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre, • során kapjon átfogó képet a munka világáról, • során alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését! A közösség olyan együttműködésre szerveződött emberi csoport, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, mert a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. 11

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Célja: A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: • a család, • az iskola, • az iskolán kívüli közösségek. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: • tanítási órák, • tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások (pl. kirándulások, sportfoglalkozások) • diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (mint: diák-önkormányzati munka), • szabadidős tevékenység. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az iskolai szabadidős tevékenység jó teret biztosít a közösségfejlesztő munkának.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. • • • • • • • • • • • • • • • • • •

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, 12

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja • • • • •

részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre • • • • • • •

• • • • • • •

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló/digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, együttműködik a többi osztályfőnökkel, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Szükség esetén megszervezi és vezeti az osztályban tanító tanárok értekezletét.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az oktatásnak valamennyi gyermek igényét ki kell elégítenie, mindenki a képességei szerinti oktatásban részesülhet. 13

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja A tehetséges diákok tanárai és szülei ugyanazt akarják: a lehető legtöbbet és legjobbat nyújtani a tehetséges gyerekeknek. Reális veszély lehet, hogy a tehetségesnek tartott diákokat gyakran túlterheljük. Szinte mindig az a néhány tanuló képviseli iskolánkat a különböző szintű tanulmányi versenyeken. A versenyeztetés, a jó értelemben vett menedzselés, pozitív terhelés csak egy határig fejlesztő hatású. Egy ponton túl a kellemes, serkentő hatású versenyizgalom helyébe a teljesítménykényszerrel együtt járó görcsösség, feszültség lép. Nagyon jól kell ismerni ahhoz diákjainkat, hogy megtaláljuk e tekintetben is az optimális egyensúlyt. Természetesen, igen fontosnak kell tartanunk a jó szellemű versengést: általa a tehetség kibontakoztatásához a lelki tényezőket (kitartás, feladat iránti elkötelezettség, igényszint emelése, kudarcok elviselésének képessége) célirányosan lehet fejleszteni. Kit tekintünk tehetségesnek? A tehetségazonosítás módszerei például a következők lehetnek: a) tehetségazonosítás az iskolai teljesítmény alapján (praktikus, osztályzatokat kapnak a tanulók); b) pszichológiai vizsgálatok révén történő azonosítás (intelligencia tesztek; kreativitás tesztek; képességvizsgálatok; személyiségvizsgáló eljárások; tanulással foglalkozó vizsgálatok); c) versenyeredmények szerinti tehetségazonosítás; d) vélemények gyűjtése a „tehetséggyanús” diákokról (magától a tanulótól, osztály- illetve iskolatársaktól, iskolán kívüli kortársaktól, családtól stb.); Önmagában egyik kiválasztási módszer sem megbízható – kombináltan kell ezeket alkalmazni. Pedagógusként fontos feladatunk, hogy észrevegyük, kiválasszuk a tehetséges tanulókat, segítsük őket abban, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki magukból. A tehetségesnek tekinthető gyerekek sok esetben érzékenyebbek, érzelmileg sérülékenyebbek társaiknál. A szükséges iskolai támogatás nem egy esetben azért is elmaradhat, mert esetleg fel sem ismerjük a tehetségeseket. Hiszen lehetnek olyan gyerekek, akiknek az átlagosat meghaladó képességei esetleg rejtve maradnak gátlásosabb személyiségjellemzőik miatt. Nagyon fontosak – a mindennapi tanítási gyakorlat során – a diákokról szerzett tapasztalatok. A tehetségesek felismerése nyilvánvalóan legegyszerűbb egy olyan tárgyban, mely iskolai tantárgy is. A tehetséggondozás célja a) személyiségfejlesztés (érett, a társadalomba beilleszkedni tudó személyek „értékelése”) b) egészségnevelés (az „ép testben ép lélek” s inverze: „az ép lélek, ép testben” jegyében) c) pályaorientáció: felkészíteni arra a pályaterületre, mely felé specifikus tehetsége alapján javasolható d) kimagasló teljesítmények menedzselése: publikálási, szereplési, versenyzési lehetőség biztosítása e) képességfejlesztés, lexikális és gyakorlati ismeretek nyújtása, motiválás stb. Különösen fontos, hogy a nevelőtestületben minél egységesebb álláspont alakuljon ki a tehetséggondozással kapcsolatban. A tehetség a magas színvonalat elért képesség vagy képesség együttes. A képesség az egyén olyan sajátosságainak együttesét jelenti, amely megfelel egy bizonyos tevékenység

14

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja követelményeinek, és biztosítja e tevékenység elvégzésére az alkalmasságot. A képességek szoros kapcsolatban vannak az adottságokkal, a képesség alapja az adottság. Tulajdonképpen annyiféle képesség van, ahányféle tevékenység. Ahhoz, hogy eligazodjunk ezek között, csoportosítani kell őket az életben betöltött szerepük alapján. a) Kommunikációs képességek a beszéd, az olvasás és az írás. Ez a három képesség is hierarchiát alkot: a beszédet az is gyakorolhatja, aki nem tud olvasni, írni. Az olvasás a beszédre épül. Az íráshoz már a beszédre és az olvasásra is szükség van. b) Megismerési képességek: az információk felfogása (észlelés, figyelem); az információk megtartása (emlékezés, tanulás); az információk feldolgozása (gondolkodás) c) Gyakorlati cselekvési képességek. A képességfejlesztés minden pedagógiai tevékenység lényege; mint ilyen magába foglalja a nevelés minden dimenzióját. A képességfejlesztés a személyiségfejlesztés alapja, lényege és eszköze; hatásos útja a megfelelő tevékenység gyakorlása. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a képességeket örökletes tényezők határozzák meg; ez az oka a tanulók közötti igen nagy különbségeknek. Mindenkinek vannak olyan képességei, amelyek az átlagosnál jóval magasabb szintre fejleszthetők. A képességeket a tantervi témák, tananyagok elsajátítása, a személyiség sokoldalú és harmonikus fejlesztése érdekében kell kibontakoztatnunk. Fontos szem előtt tartani a tanulói tevékenységre alapozott tanórai és tanórán kívüli tevékenységek egymásra építettségét a képességfejlesztés érdekében. Az iskolában a nevelő-oktató munka szükségszerűen közösségekben folyik. Jellemző, hogy heterogén tanulócsoportokkal foglalkozunk akár kisebb, akár nagyobb létszámú osztályokban. A tanítás eredményessége nagymértékben attól függ, hogy a tanár mennyire tudja az egyes tanuló tudását, képességeit maximálisan fejleszteni az osztályközösségben úgy, hogy mindenki, a gyengék is, a jók is egyaránt fejlődjenek. Ezért nagyon lényeges a képességek differenciált fejlesztése. A pedagógus számára – általában – kissé bonyolult feladatnak tűnik: megtalálni a helyes arányt az egységes követelmények és a differenciáltság, a korszerű, audiovizuális médiaeszközökkel történő élményszerű, konkrét ismeretek nyújtása és az elvont gondolkodás fejlesztése között. Figyelnünk kell a tanulási folyamat közvetett és közvetlen irányításának arányaira; a reproduktív és az alkotó gondolkodás helyes arányainak biztosítására. A tanulókkal való differenciált foglalkozást meg kell, hogy előzze a tanulók képességeinek, tudásának, előismereteinek alapos megismerése. A tanárnak állandóan és folyamatosan kell tájékozódnia a tanulási folyamat eredményességéről. Ennek ismeretében tervezheti meg a tanulóra szabható egyéni munkát, azt a tevékenységrendszert, amely a legsikeresebben fejlesztheti a tanuló képességeit. A differenciálás tehát a tanulás megszervezésének az a módja, amely lehetővé teszi, hogy a pedagógus a tanulók közötti egyéni különbségek figyelembevételével határozza meg a tanulás tempóját és módszereit. Ennek érdekében viszonylag homogén csoportokba sorolja tanítványait arra való tekintettel, hogy a fejlesztendő képességek szempontjából milyen felkészültségűek. A differenciált tanítás akkor fejleszthető, ha kizárja a tanulók merev csoportokba sorolását. A tanulási folyamat minden szakaszában többször meg kell győződni a tanuló előrehaladásáról, tudásáról, képességeinek fejlődéséről. Szembesíteni kell a követelményekkel, tudatosítani kell 15

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja a tanulókban az elvárásokat: csakis így lehet folyamatosan tervezni az adekvát tevékenységet, ami képességeit fejleszti. A differenciált foglalkozás legfőbb célja, hogy a gyenge és a jó tanulók egyaránt eljussanak teljesítményük maximumához. Különösen az alapvető szintek (kommunikációs képességek, minimumkövetelmények) fejlesztésére kell a gyengék esetében nagy gondot fordítani. A tanítási órán központi szerepe van a tanulói tevékenységnek, ami a képességfejlesztés pedagógiai céljait szolgálja. Ez lényeges motivációs bázist is jelent tanítványaink számára a megismerés öntevékeny módjához. Megismerteti őket a feladatvállalás, az önálló teljesítés élményével; megismerik a csoportban végzett munka jellemzőit, mert mindenkinek a munkája előkészítője és függvénye is mások tevékenységének. A differenciált oktatás formái: az idegen nyelvi csoportok szervezése, a csoportbontás, a különböző tantárgyakból indított emelt vagy középszintű érettségire felkészítő foglalkozások, illetve a meghatározott osztályprofilok. Így a tehetséges, jó képességű tanulók számára biztosítjuk a megfelelő tevékenységi formákat, szervezeti kereteket képességeik maximális kibontakoztatásához. Ilyen szervezeti keretek még a szakkörök, az egyéni foglalkozások, tömegsport foglalkozások, múzeum- és tárlatlátogatások stb. Ez utóbbiak már lehetnek tanórán kívüli foglalkozások is, melyek viszont az iskolai nevelő-oktató munka szerves részei. Fordítsunk nagyobb gondot a motiválásra, az érzelmi kapcsolatok kialakítására. Fontos motiváló tényező az igényszint, ennek fejlesztése – elsősorban a sikeres tevékenység alapján – komoly lendítő erőt jelenthet. A motiváló tényezők közül döntő szerepe van a pedagógus személyiségének, emberi és szakmai tulajdonságaival együtt. Feltétele a sikernek a megfelelő tanár-diák kapcsolat, amelyben kölcsönösen elfogadják egymást. Legjobban az önálló tevékenységgel lehet motiválni, az önálló munka felszabadítja a belső energiákat. Adjuk meg minden tanulónak a lehetőséget képességeinek kibontakozásához, az önmegvalósításhoz. Minden diákban van valami érték, amit észre kell, hogy vegyen a pedagógus. A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a pedagógusok szervezetten, illetve egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. Az emelt szintű oktatásban részesülő tanulók az emelt követelmények szerinti oktatás folyamán, valamint az érettségi vizsgára felkészítő foglalkozások keretein belül nagyobb lehetőséget kapnak az ismereteik elmélyítésére, az emelt szintű érettségi vizsgákra való felkészítésre. A tehetséggondozás elszakíthatatlan részét képezi a színvonalas oktatásnak, főként pedig a gimnáziumi nevelésnek. Iskolánkban ennek évtizedekre visszanyúló hagyománya van. Kollégáink és diákjaink akkor is végzik e tevékenységet, amikor nincs mód arra, hogy a tevékenységre fordított munkát az intézmény anyagilag is honorálja. A tehetséggondozás céljai intézményünkben: • minden diákunk tehetségének felismerése és felkarolása, • tehetségfejlesztés, eredményes verseny-előkészítés, 16

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja • a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, • a középiskolában tanult ismeretek szintézisének biztosítása. A tehetséggondozás feladatai intézményünkben: • egyéni és kiscsoportos tehetséggondozó órák, verseny-előkészítő foglalkozások, • hátrányos helyzetű diákok számára szervezett felzárkóztató foglalkozások, • szakköri foglalkozások. 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Az iskola beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő programja A középiskolába érkező tanulók neveltsége és tantárgyi felkészültsége általában igen különböző. A gimnáziumi tantervi követelményeknek csak megfelelő alapokkal rendelkező tanulók tehetnek eleget. Ezért azokat, akiknek induláskor lemaradásai vannak, fel kell zárkóztatni a korosztály átlagos fejlettségű tanulóihoz. A felzárkóztatás nemcsak az 5. és a 9. évfolyamon feladat, hanem szükség esetén valamennyi évfolyamra kiterjesztendő. A lemaradások okai gyakran a különböző egyéni adottságokban, az eltérő érdeklődésben és motivációban találhatók, de a középiskolai tanulmányokra való hiányos felkészültség legtöbbször a fiatalok kedvezőtlen környezeti feltételeivel hozhatók összefüggésbe. Ebbe egyaránt beleértendők a családi, lakóhelyi és az általános iskolai körülmények. A felzárkóztatás megszervezéséhez mindazokra a feladatokra szükségünk van, amelyek alapján megállapíthatjuk a diákok tantárgyi előismereteit, képességeik, neveltségük indulási szintjét, és amelyek tájékoztatnak a lemaradás, a hiányosságok okairól. A tájékozódás bármilyen módon történjék - mindenképpen kevés ahhoz, hogy a középiskolába lépett tanulóról magabiztos véleményt alkothassunk. Semmiképpen nem engedhető meg, hogy az ingerszegény környezetből érkező vagy a később érő tanulók hiányosságainak felderítése megbélyegzéshez, beskatulyázáshoz vezessen. Az iskola a felzárkóztatást többféleképpen szervezheti: A felzárkóztatás elsődleges színtere a tanítási óra, de a felzárkóztató feladatok elláthatók a szakköri, a könyvtári vagy felzárkóztató óra keretében is. A felzárkóztatás bizonyos esetekben történhet, illetve folytatódhat a tanuló otthonában is egyéni munkával. Ilyenkor egyénre szabott ott-honi feladatot kell adni a tanulónak, ügyelve arra, hogy a feladat a tanuló számára megoldható, siker élményt nyújtó legyen, és ne akadályozza egyéb kötelességének teljesítésében. A felzárkóztatásban elsődleges szerepe van a nevelői magatartásnak; bármely módszer hatását megsokszorozhatja vagy leronthatja. A középiskolai évek kezdetén az autokratikus oktatási stílus nagymértékben lefékezi, sőt sokszor lehetetlenné is teszi a felzárkóztatást. Ezért a demokratikus, rugalmas, változatos módszereket és formákat jelentő oktatási stílust kell alkalmazni a felzárkóztatásban. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítésére komoly segítséget jelenthet az iskolaorvos és az iskolai pszichológus közreműködése. Ők adhatnak hatékony segítséget a nemi élet, a serdülés és a higiéniai problémák tárgyalásában, a drogok használata elleni

17

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja küzdelemben. Bármenynyire kiválóan dolgozik is e területen az iskolaorvos és a pszichológus, az osztályfőnök összehangoló tevékenysége itt is elengedhetetlen. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A Felsőbüki Nagy Pál Gimnáziumba kitűnő vagy jeles általános iskolai eredménnyel, sikeres felvételi vizsga után kerülnek a tanulók. Ebből következik, hogy a beilleszkedés és az iskola által támasztott követelmények teljesítése a tanulók többségének nem okoz gondot. Az egyes évfolyamok során esetlegesen jelentkező teljesítményingadozás vagy teljesítménycsökkenés esetén legfontosabb feladat az okok feltárása. Ez az osztályfőnök és a szaktanár fokozott odafigyelésével, a szülők bevonásával oldható meg. Ennek előfeltétele a tanár-diák, diák-szülő és szülő-tanár közötti őszinte légkör. A tanulási kudarccal küzdő tanulók kezelése mindenekelőtt nagy tapintatot igényel a pedagógusok részéről. A kudarc okainak ismeretében a tanuló személyiségének megfelelően kiválasztott pedagógiai módszerrel érhető el eredmény. • Kisebb problémák esetén elegendő lehet egy diáktárs segítsége, magyarázata, a közös gyakorlás, az együtt tanulás. • Az osztályfőnök és a szaktanár tanulás-módszertani tanácsokkal, az órán történő gyakoribb szerepeltetéssel, több gyakorlási lehetőség biztosításával – a tanuló megszégyenítése nélkül – segíthet. • Szükség esetén a szaktanárok alkalmankénti vagy rendszeres korrepetálással nyújtanak segítséget. • A nyelvtanulás terén rendkívül indokolt esetben alkalmazzuk a másik tanulócsoportba való áthelyezést is. • A kompetencia alapú oktatás új és változatos oktatási és pedagógiai módszerei (csoportmunka, differenciált tanítás, összetett, kreatív feladatok végzése stb.) még több lehetőséget kínálnak a tanulási kudarcok feldolgozására és a felzárkóztatásra. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásában nagyon fontos az osztályközösségen és az iskolán belüli aktív egymásra figyelés, szolidaritás erősítése, az egymás munkáját segítő folyamatos kapcsolattartás a szülői házzal. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás; • heti 2 korrepetálási óra évfolyamonként; • felzárkóztató órák – napközi otthonos foglalkozás keretében; • szoros kapcsolat a helyi óvodával, a nevelési tanácsadóval és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal; • ingergazdag környezet kialakítása; • a gyermek személyiségének átgondolt és reális megítélése; • a tanuló testi-lelki állapotának minél teljesebb felmérése; • ok-okozati összefüggések feltárása; • negatív környezeti hatások kiszűrése; 18

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja • • • • •

a részképesség-kiesések lehetőség szerinti korrigálása; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; családlátogatások; a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése; a továbbtanulás irányítása, segítése.

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók – a diákönkormányzat szervezeti keretei között – kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. Ugyanakkor lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes – a tanulóközösség egészére vonatkozó – döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. A tájékoztatás és a tanulói vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően – a diákönkormányzat vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján – részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki 19

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, melynek: megvalósult formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység, feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség, eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és az ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. A szülők, a tanulók és a pedagógusok kapcsolattartásának a következő, már az iskolába kerülést megelőzően kezdődő alábbi rendszere alakult ki: A tanulók megszólítása • írásos tájékoztató a gimnáziumról az általános iskolákon keresztül, • szóbeli tájékoztatás a környék általános iskoláiban és a gimnázium nyílt napjain (minden év novemberében), • a központi felvételi vizsga alkalmával, • a leendő 5. és 9. évfolyamosok részére tartott előzetes szülői értekezleteken (minden év májusában), • tájékoztató a beiratkozáskor, • tanítási órákon, • tanórán kívüli foglalkozásokon, • diák-önkormányzati tevékenység közben, • kifüggesztett rendszabályok útján (Házirend, Tűzvédelmi utasítás stb.), • körözvények, hirdetések által (igazgató, szaktanár, osztályfőnök). Az együttműködés során kialakuló minél szorosabb kapcsolat, a tanulók minél jobb megismerése elengedhetetlen fontos része az iskolai életnek. Minél jobban ismeri a pedagógus a tanuló életkörülményeit, pszichikumát, szokásait, annál nagyobb mértékben tudja befolyásolni még azokat a hatásokat is, amelyek felett közvetlenül nincsen hatalma. A személyiség megismerése, a fejlődési tendenciák pontos felfedezése tehát az őszinte együttműködés alapja. 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák A szülők megszólítása A szülőkkel való kapcsolatépítés alapvető formái: • szóbeli tájékoztatás a környék általános iskoláiban és a gimnázium nyílt napjain (minden év novemberében); • a leendő 5. és 9. évfolyamosok részére tartott előzetes szülői értekezleteken (minden év májusában); 20

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja • • • •

a beiratkozáskor; a szülői értekezleteken (a tanév és a második félév elején); a fogadóórákon; probléma esetén a szülő vagy az iskola által kezdeményezve, előzetesen egyeztetett időpontban.

A pedagógus az iskolában a szülői ház nevelését folytatja, illetve kiegészíti. Hogy ez a közös nevelés a tanuló érdekeit, fejlődését szolgálja, azonos elveken alapuljon, ahhoz fontos a szülők és a pedagógusok összehangolt nevelői együttműködése! Az együttműködés megnyilvánulási formái a fentieken túl: A szülők részéről a nevelői munka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: • aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, • ötletnyújtást az előadások témáihoz, • őszinte véleménynyilvánítást, • együttműködő magatartást, • nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, • a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, • érdeklődő-segítő hozzáállást, • szponzori segítségnyújtást. Iskolánk a gyermekek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: • nyílt napok, nyílt órák szervezése, • rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, • változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat, • előre tervezett szülői értekezletek, • fogadóórák, • igény szerinti előadások szervezése - logopédus, - nevelési tanácsadó, - pszichológus, - egészségügyi szakember (iskolaorvos, védőnő) meghívásával, • pályaválasztási tanácsadás, • családlátogatás, • közös kirándulások. 1.8.3 Kapcsolattartás az iskola partnereivel A fenntartó megszólítása • Írásos formában - jegyzőkönyvek, jelentések, beszámolók, iskolai dokumentumok útján; • szóbeli formában - értekezletek útján (éves program szerint). 21

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

A külső partnerekkel történő kapcsolattartás szabályozása jelentős részben a szervezeti és működési szabályzat jogkörébe tartozik, így az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szervezettel, a családsegítő szolgálattal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás további szabályozására nincsen lehetőség. Az iskola vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az írott és nyomtatott sajtóval, a tankerületi igazgatósággal. A sajtóval történő kapcsolattartás a szervezési igazgatóhelyettes feladatkörébe és felelősségi körébe tartozik. 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Felvétel a gimnáziumba A nyolcosztályos tagozatra a tanulókat felvételi vizsga nélkül, a tanulóknak a harmadik tanév végén és a negyedik tanév első félévében szerzett osztályzatai alapján vesszük fel. Ha a jelentkezettek száma ezt szükségessé teszi, akkor - a felvételik rendjét szabályozó kormányrendeletben megállapított időpontban és formában - felvételi elbeszélgetést tartunk, hogy a kiválasztást megkönnyítsük. A négyosztályos képzésbe a tanulókat a központi írásbeli felvételi vizsga eredményei, a hetedik évfolyam év végi és a nyolcadik évfolyam félévi közismereti tantárgyainak átlaga alapján iskolázzuk be. A felnőttoktatási tagozatra a jelentkezés sorrendjében vesszük fel a tanulókat. Túljelentkezés esetén a kapuvári lakóhelyű jelentkezőket előnyben részesítjük, közülük pedig a jobb tanulmányi eredményt elért tanulókat vesszük fel. 1.9.1 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: • osztályozóvizsgákra • különbözeti vizsgákra • javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: • aki osztályozóvizsgára jelentkezik • akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

22

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja •

akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.9.2 Az értékelés rendje Iskolánk által oktatott valamennyi tantárgy és tananyag részét képezi a tanulói teljesítménymérésnek. Az iskola pedagógusai a tanulók tudását - minden tantárgyból - rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és a tanév végén 1-5-ig osztályzattal minősítik. Év közben folyamatos szóbeli és írásbeli ellenőrzés, óraközi munka, témazáró dolgozatok alkotják a diákok értékelésének az alapját. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma háromnál több, akkor a tanuló az osztályt köteles megismételni (tanköteles), illetve megismételheti. Az év végi osztályzat megállapításánál az évközi érdemjegyeket, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az osztályozó vizsgán pedig az ott nyújtott teljesítményét kell figyelembe venni. Nem osztályozható a tanuló, ha a törvényben meghatározott, megengedett hiányzást túllépte. Ilyenkor a nevelőtestület a tanuló számára engedélyezheti az osztályozó vizsga letételét, más esetben a tanuló az évfolyamot megismételheti. A magasabb évfolyamra lépés feltétele az évfolyam tantervi követelményeinek teljesítése, elégtelennél jobb osztályzat elérésével, mind a kötelező, mind a fakultatív tantárgyakból. Az egyes tantárgyaknál a számonkérés esetleges tantárgy-specifikus módjait a helyi tanterv tartalmazza. Más intézményből történő átvételnél a tanuló tanulmányi eredményét, magatartását, a tanuló vagy családja életkörülményeit mérlegeljük. A tantárgyi rendszerek, tananyagok összevetése után az igazgató egy vagy több különbözeti vizsgát írhat elő. Tanuló átvételére - lehetőség szerint - csak lezárt tanév, illetve félév esetén kerülhet sor. Tanév végén történő átvételkor a különbözeti vizsga időpontja megegyezik a javítóvizsgákéval; félévkor, esetleg év közben történő átvételkor előzetes egyeztetés alapján a vizsgára való felkészülést lehetővé tévő türelmi idő után.

23

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból, d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, f) átvételnél az iskola igazgatója előírja, g) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az a), b), c), g) esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. Az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére két nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott érettségi vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő távolléte igazolt hiányzásnak minősül. Az engedély nélküli vagy utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít. A felnőttoktatásban részt vevő tanulónak: • január második-harmadik hetében és • a tanév végén (május utolsó és június első hetében) osztályozó vizsgát kell tennie. • idegen nyelvből a számonkérés - a vizsgákon felül – folyamatosan történik. A számonkérés további lehetséges formái: • a tanulmányok alatti vizsga • félévi, év végi beszámoltató vizsga A tanulmányok befejeztével a tanuló vizsgát tehet: • a 10. évfolyam végén alapvizsga (nem kötelező) • a 12. évfolyam végén érettségi vizsga A záróvizsgát az országosan egységes vizsgakövetelmények szerint, az ún. Alapvizsgaszabályzat, az érettségi vizsgát pedig közép- vagy emelt szinten a 100/1997. Kormányrendelet és a 40/2002. OM-rendelet előírásainak megfelelően kell megszervezni. 24

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 1.9.3. A középszintű érettségi vizsga témakörei

Magyar nyelv és irodalom 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv 1.2. Kommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.4. Nyelv és társadalom 1.5. Nyelvi szintek 1.6. A szöveg 1.7. A retorika alapjai 1.8. Stílus és jelentés 2. Irodalom 2.1. Szerzők, művek 2.1.1. Életművek 2.1.2. Portrék 2.1.3. Látásmódok 2.1.4. A kortárs irodalomból 2.1.5. Világirodalom 2.1.6. Színház- és drámatörténet 2.1.7. Az irodalom határterületei 2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák. motívumok 2.2.2. Műfajok, poétika 2.2.3. Korszakok, stílustörténet Angol és német nyelv 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika

25

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1. Halmazok 1.2. Matematikai logika 1.3. Kombinatorika 1.4. Gráfok 2. Számelmélet, algebra 2.1. Alapműveletek 2.2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.3. Racionális és irracionális számok 2.4. Valós számok 2.5. Hatvány, gyök, logaritmus 2.6. Betűkifejezések 2.7. Arányosság 2.8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek 2.9. Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei 3.1. A függvény 3.2. Egyváltozós valós függvények 3.3. Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1. Elemi geometria 4.2. Geometriai transzformációk 4.3. Síkbeli és térbeli alakzatok 4.4. Vektorok síkban és térben 4.5. Trigonometria 4.6. Koordinátageometria 4.7. Kerület, terület 4.8. Felszín, térfogat 5. Valószínűségszámítós, statisztika 5.1. Leíró statisztika 5.2. A valószínűségszámítós elemei

Történelem 1. Az ókor és kultúrája 1.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten 1.2. A demokrácia kialakulása Athénban 1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása 26

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány 1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése 1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása 2. A középkor 2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői 2.2. A nyugati és keleti kereszténység 2.3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése 2.4. A középkori városok 2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban 2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában 2.7. Az angol és a francia rendi állam működése 2.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása 3.2. A honfoglalástól az államalapításig 3.3. Az Árpád-kor 3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején 3.5. A Hunyadiak 3.6. Kultúra és művelődés 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei 4.2. Reformáció és katolikus megújulás 4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában 4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora 5.3. A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc 5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban 5.5. Művelődés, egyházak, iskolák 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 6.2. A XIX. század eszméi 6.3. Az ipari forradalom és következményei 6.4. Nagyhatalmak és katonapolitikai szövetségek a századfordulón 6.6 Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik

27

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései 7.2. A reformkori művelődés, kultúra 7.3. A polgári forradalom 7.4. A szabadságharc 7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése 7.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában 7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék 8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 8.3. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság 8.4. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa 8.5. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években 8.6. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai 8.7. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői 8.8. A szocialista rendszerek bukása 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.1. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei 9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői 9.3. Művelődési viszonyok és életmód 9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái 9.5. Magyarország részvétele a világháborúban 9.6. A német megszállás és a holocaust Magyarországon 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás 10.2. A határon túli magyarság sorsa 10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése 10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 10.5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői 10.6. A rendszerváltozás 11. A jelenkor 11.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái 11.2. Az európai integráció története 11.3. A "harmadik világ" 11.4. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés 11.5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai

28

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Biológia 1. Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya 1.2. Az élet jellemzői 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.2. Önálló sejtek 3.3. Többsejtűség 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4. Az emberi szervezet 4.1. Homeosztázis 4.2. Kültakaró 4.3. A mozgás 4.4. A táplálkozás 4.5. A légzés 4.6. Az anyagszállítás 4.7. A kiválasztás 4.8. A szabályozás 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek 5.1. Populáció 5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) 5.3. Bioszféra 5.4. Ökoszisztéma 5.5. Környezet- és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 6.1. Molekuláris genetika 6.2. Mendeli genetika 6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.4. A bioszféra evolúciója

29

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Fizika 1. Mechanika 1.1. Newton törvényei 1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya 1.3. Mozgásfajták 1.4. Munka, energia 2. Termikus kölcsönhatás 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly 2.2. Hőtágulás 2.3. Állapotegyenletek (összefüggések a gázok állapotjelzői között) 2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje 2.5. Energiamegmaradós hőtani folyamatokban 2.6. Kalorimetria 2.7. Halmazállapot-változások 2.8. A termodinamika II. főtétele 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 3.1. Elektromos mező 3.2. Egyenáram 3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.4. Az időben változó mágneses mező 3.5. Elektromágneses hullámok 3.6. A fény, mint elektromágneses hullám 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 4.1. Az anyag szerkezete 4.2. Az atom szerkezete 4.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.4. Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat 5.1. Gravitációs mező 5.2. Csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 6.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei 6.2. Felfedezések, találmányok, elméletek

Földrajz (Földünk és környezetünk) 1. Térképi ismeretek 1.1. A térképi ábrázolás 1.2. Térképi gyakorlatok 30

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 1.3.

Az űrtérképezés

2. Kozmikus környezetünk 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.2. A Nap és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai 2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában 3. A geoszférák földrajza 3.1. A kőzetburok 3.1.1. Földtörténet 3.1.2. A Föld szerkezete és fizikai jellemzői 3.1.3. A kőzetburok szerkezete 3.1.4. A kőzetlemez-mozgások okai és következményei 3.1.5. A hegységképződés 3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei 3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei 3.1.8. A földfelszín formálódása 3.2. A levegőburok 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete 3.2.2. A levegő felmelegedése 3.2.3. A légnyomás és a szél 3.2.4. Az általános légkörzés 3.2.5. Víz a légkörben 3.2.6. Az időjárás és az éghajlat 3.3. A vízburok földrajza 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása 3.3.2. A világtenger 3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk 3.3.4. A felszín alatti vizek 3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei 3.3.6. A jég és felszínformáló munkája 3.4. A talaj 4. A földrajzi övezetesség 4.1. A szoláris és valós éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet 4.4. Mérsékelt övezet 4.4.1. Meleg-mérsékelt öv 4.4.2. Valódi mérsékelt öv 4.4.3. Hideg-mérsékelt öv 4.5. A hideg övezet 4.6. A függőleges földrajzi övezetesség

31

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 5. A népesség-és településföldrajz 5.1. A népesség földrajzi jellemzői 5.2. A települések földrajzi jellemzői 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai 6.4. A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása 6.5. A harmadik és negyedik szektor jelentőségének növekedése 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók 7.1. A világgazdasági pólusok 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörű ország csoportok és országok 8. Magyarország földrajza 8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalom földrajzi sajátosságai 8.2. Magyarország természeti adottságai 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe 8.5. Hazánk nagyrégióinak természet- és társadalom földrajzi képe 8.6. Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 9.2. Európa általános társadalom földrajzi képe 9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai 9.4. Észak-Európa 9.5. Nyugat-Európa 9.6. Dél-Európa 9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajza képe 9.8. Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajza vonásai 10. Európán kívüli földrészek földrajza 10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajza képe 10.2. Ázsia 10.2.1. Általános földrajzi kép 10.2.2. Országai 10.2.3. Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai 10.2.4. Nyugat-Ázsia, arab világ 10.3. Ausztrália és Óceánia 10.4. Afrika általános földrajzi képe 10.5. Amerika 10.5.1. Általános földrajzi képe 10.5.2. Országai 32

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei 11.3. környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem

Informatika 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.2. Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek - hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.2. A számítógép felépítése 3. Informatikai alapismeretek - szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 4. Szövegszerkesztés 4.1. A szövegszerkesztő használata 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés 5.1. A táblázatkezelő használata 5.2. A táblázatok felépítése 5.3. Adatok a táblázatokban 5.4. Táblázatformázás 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbázis kezelés 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.2. Weblapkészítés 8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.2. Grafika 33

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak 9.2. Dokumentumok 9.3. Tájékoztató eszközök

Kémia 1. Általános kémia 1.1. Atomszerkezet 1.2. Kémiai kötések 1.3. Molekulák, összetett ionok 1.4. Anyagi halmazok 1.5. Kémiai átalakulások 2. Szervetlen kémia 2.1. Hidrogén 2.2. Nemesgázok 2.3. Halogénelemek és vegyületeik 2.4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.6. A széncsoport elemei és vegyületeik 2.7. Fémek 3. Szerves kémia 3.1. A szerves vegyületek általános jellemzői 3.2. Szénhidrogének 3.3. Halogéntartalmú szénhidrogének 3.4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 3.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.6. Szénhidrátok 3.7. Fehérjék 3.8. Nukleinsavak 3.9. Műanyagok 3.10. Energiagazdálkodás 4. Kémiai számítások 4.1. Az anyagmennyiség 4.2. Gázok 4.3. Oldatok, elegyek, keverékek 4.4. Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 4.5. Termokémia 4.6. Kémhatás 4.7. Elektrokémia

34

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Testnevelés A) Elméleti ismeretek 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus sportgimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok B) Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika 2. Atlétika: Futások – Ugrások – Dobások 3. Torna: Talajtorna – Szekrényugrás – Felemáskorlát – Gerenda – Ritmikus gimnasztika Gyűrű – Nyújtó – Korlát 4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési és sportjátékok: Kézilabda – Kosárlabda – Labdarúgás

Rajz és vizuális kultúra Gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsga során a vizsgázó feladata a központilag megadott szempontok szerint egy portfólió összeállítása, melyet a vizsga során szóban bemutat, kommentál. A gyakorlati feladat jellemzői A portfólió, mint a folyamatmérés egyik fontos eszköze kap szerepet a középszintű vizsgában. A portfólió jelentése: a tanuló korábban készült munkáiból bizonyos szempontok szerint összeválogatott gyűjtemény összeállítása, és megfelelő formában történő bemutatása. A gyakorlati vizsga produktuma gyakorlati munka eredményeként jött létre, de a vizsga része az elkészült munkák szóbeli bemutatása is. A portfólió összeállításának feltételei A portfólióba kizárólag az utolsó két tanév folyamán, az iskolai keretek között, a diákok által készített és kiválogatott munkák kerülhetnek be. Ennek természetesen feltétele, hogy az adott két évben, az iskolában készült munkák megőrzésre kerüljenek. A portfólió 8 db munkát tartalmaz. 35

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

A munkák mérete nem korlátozott. A portfólió összeállítása a következő szempontok szerint történik: 1. Tartalmaznia kell 2 db olyan munkát, amelyet sikeresnek tart a vizsgázó. 2. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amelyet kevésbé tart sikeresnek a vizsgázó. 3. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amelyet a legkedveltebb technikájával készített a vizsgázó. 4. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely egy tárgy tervezését dokumentálja (több rajz is lehet egy lapon): 5. Tartalmaznia kell 2 db olyan munkát, amely látvány alapján készült tanulmányrajz, festmény vagy plasztika (fotója). 6. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely képet és szöveget együttesen alkalmazó kompozíció. 7. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely a vizsgázó által szabadon választott téma tetsző-leges feldolgozása. A munkák hátoldalán szerepeljen a tanuló neve és a készítés dátuma, valamint a fenti listának megfelelő azonosító szám. (Pl. a 3. sorszámmal ellátott munkáról a vizsgáztatók tudni fogják, hogy a vizsgázó legkedveltebb technikájával készült munkájáról van szó.) Vizsga előtt a saját szaktanár aláírásával hitelesíti a kiválogatott anyagot, igazolva, hogy valóban az iskolában az adott tanuló által készült munkák alkotják a portfólió anyagát. A portfólió bemutatása A kiválogatott anyaghoz kapcsolódva a tanuló szóban önállóan bemutatja, értékeli, értelmezi munkáját és indokolja a válogatását, ismerteti a munkáját irányító főbb gondolatokat. A gyakorlati vizsga értékelése A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összegzésével kapjuk. Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. A középszintű gyakorlati vizsgarészben az összes pontszám 50 %-a szerezhető meg, amelyből 40 % azaz 60 pont a gyakorlati munka produktumáért, 10 % azaz 15 pont pedig a szóbeli bemutatásért ítélhető meg. A portfólió értékelése csak abban az esetben lehetséges, ha megfelel a kiírásban szereplő formai követelményeknek, azaz: A portfólió megfelelő számú munkát tartalmaz. A munkák a kiírásnak (listának) megfelelően kerültek kiválogatásra. A munkák hitelesítése megtörtént. A munkák számokkal történő azonosítása megtörtént. A gyakorlati munka értékelése

36

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja A rajzi, illetve gyakorlati jellegű feladatok esetében az értékelés központi értékelési útmutató segítségével történik. Az útmutató értékelési szempontokra bontva ismerteti a megítélés alapját. Az értékelési útmutatóban minden egyes értékelési szempont értékelési kritériumokra bomlik. Az értékelési kritériumok a munka minőségét írják körül, jellemzik az adott értékelési szempont tekintetében a megítélhető pontértékkel együtt. A szóbeli bemutatás értékelése A portfólió szóbeli bemutatásának értékelése központi értékelési útmutató segítségével történik. Az értékelési útmutató tartalmazza a megítélés alapját képező szempontsort. Minden egyes értékelési szempont további kritériumokra bomlik. A kritériumok a szóbeli feleletet jellemzik az adott értékelési szempont tekintetétben, a megítélhető pontszámokkal együtt. A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összegzésével kapjuk. Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. A középszintű gyakorlati vizsgarészben az összes pontszám 50 %-a szerezhető meg, amelyből 40 % azaz 60 pont a gyakorlati munka produktumáért, 10 % azaz 15 pont pedig a szóbeli bemutatásért ítélhető meg. A portfólió értékelése csak abban az esetben lehetséges, ha megfelel a kiírásban szereplő formai követelményeknek, azaz: A portfólió megfelelő számú munkát tartalmaz. A munkák a kiírásnak (listának) megfelelően kerültek kiválogatásra. A munkák hitelesítése megtörtént. A munkák számokkal történő azonosítása megtörtént. Ének – zene Éneklés 1. Népzene 24 népdal szöveggel emlékezetből. Ezen belül 20 magyar népdal, 2 különböző nemzetiségű, 2 más nép népdala. 2. Műzene Középkor Egy szillabikus gregorián dallam Egy trubadúr dallam Reneszánsz Egy históriás ének Barokk Egy korál /német vagy magyar nyelven/ Egy könnyebb ária vagy dal tanári zongorakísérettel Bécsi klasszika Egy dal tanári zongorakísérettel Egy magyar verbunkos dallam Romantika Egy dal tanári zongorakísérettel Századforduló Egy zeneműrészlet szolmizálva vagy hangnévvel XX. századi és kortárs zene 37

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Egy-egy téma Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből szöveggel vagy szolmizálva. Három zenei szemelvény /3 –3b-ig/ szöveggel, szolmizálva vagy hangnévvel 3. Lapról olvasás Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zene idézet szolmizálva /2 -2b-ig/ Mozgóképkultúra és médiaismeret 1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai 2. Mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek 3. Mozgóképi szövegalkotás 4. Műfaj- és műismeret 5. Korstílusok, szerzők és művek 6. Egyetemes filmtörténeti ismeretek 7. Magyar filmtörténeti ismeretek 8. Média a mindennapi életben 9. A médiaszövegek befogadása és a média közönsége 10. Médiaintézmények 11. A reprezentáció 12. Jellegzetes televíziós műsortípusok

Etika 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Az emberi természet Az erkölcsi lény Az erkölcsi cselekedet Az etika megalapozása Az erények és a jellem Társas kapcsolatok Erkölcs és társadalom Vallás és erkölcs Korunk erkölcsi kihívásai

Életvitel és gyakorlat 1. Család, otthon, háztartás 1.1. Családi élet 1.2. A háztartás, mint gazdasági formáció 1.3. Tudatos fogyasztói magatartás 38

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 1.4. Környezet- és egészségkultúra 1.5. Életminőség 1.6. Öngondoskodás 1.7. Korszerű pénzkezelés 1.8. Hivatali ügyintézés 2. Közlekedés 2.1. Közlekedési rendszerek 2.2. A közlekedési viszonyok társadalmi hatásai 2.3. A közlekedés környezeti hatásai 2.4. Közlekedéskultúra 3. Életpálya-tervezés, munkavállalás, felnőttkori tanulási lehetőségek 3.1. Személyes adottságok és az objektív lehetőségek 3.2. Továbbtanulás 3.3. Álláskeresés, munkavállalás, munkaviszony, munkanélküliség

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Más intézményből történő átvételnél a tanuló tanulmányi eredményét, magatartását, a tanuló vagy családja életkörülményeit mérlegeljük. A tantárgyi rendszerek, tananyagok összevetése után az igazgató egy vagy több különbözeti vizsgát írhat elő. Tanuló átvételére - lehetőség szerint - csak lezárt tanév, illetve félév esetén kerülhet sor. Tanév végén történő átvételkor a különbözeti vizsga időpontja megegyezik a javítóvizsgákéval; félévkor, esetleg év közben történő átvételkor előzetes egyeztetés alapján a vizsgára való felkészülést lehetővé tévő türelmi idő után. Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt köteles kikérni az igazgatóhelyettesek véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel, eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák.

39

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai A felvételi kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye az iskola székhelyén van, illetve akinek különleges helyzete azt indokolja. Különleges helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére is iskolánkba jár, vagy itt érettségizett, ha szülője az iskola alkalmazottja. 2. Az intézmény helyi tanterve A tantervek a Köznevelési törvény, a Nemzeti Alaptanterv, az Érettségi vizsgaszabályzat, az OFI minősített tantervei alapján készültek. A Pedagógiai Program szerves részeként külön kötetben vannak az egyes tantárgyakra vonatkozó követelményrendszerek. A helyi tanterv tantárgyi bontásban adott tartalmi rendszere szintén külön kötetben van. Az intézmény új, a tantestület által elfogadott helyi tanterve a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben lép életbe az 5. és a 9. évfolyamtól kezdve (a négyosztályos gimnáziumban). A régi, 2001-ban elfogadott, és 2003-ban módosított (nappali és esti tagozatos) tantervek ezzel párhuzamosan, szintén felmenő rendszerben vesztik el hatályosságukat, amelyek a pedagógiai programhoz mellékelve találhatók meg. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A különböző tantárgyak kerettanterveit az 51/2012. (XII.21.) számú EMMI rendeletben és mellékleteiben meghatározottak szerint választottuk ki. A kerettantervi alternatívát kínáló tantárgyak tantervei közül az alábbiakat választjuk:

Tantárgy

A választott kerettanterv megnevezése

Fizika

A változat

Kémia

B változat

Biológia–egészségtan

B változat

Ének-zene

B változat

Dráma és tánc/

Hon és népismeret

Hon és népismeret (5. o.) Társadalmi, állampolgári és

Társadalmi, állampolgári és gazdasági

40

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

gazdasági ismeretek /

ismeretek

Latin örökségünk (5-6. o.) Dráma és tánc / Mozgóképkultúra

Mozgóképkultúra és médiaismeret

és médiaismeret (9. o.) Művészetek (11-12. o.)

Ének-zene, vizuális kultúra, dráma és tánc tantárgyakból kialakított komplex tanterv

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszámok Az alábbi óratervek a kerettantervi minimális óraterv alapján készültek. A minimális óraszámokat tartalmazó kerettanterveket megemelt óraszámmal tanítjuk idegen nyelvből, matematikából, magyar nyelv és irodalomból, informatikából. A nyolcosztályos gimnázium óraterve: Óraterv a kerettantervekhez – 5-12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelvek II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Etika Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Informatika

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4

4

3

4

4

4

4

4+1

3+2

3+2

3+2

3+2

4

3

3

3

3+1 3+2 3

3+1 3+2 3

3 3 3

3 3 3+1

2

2

2

2

3

3

1

1

1

1

1 2

2

2

2

1 1 1

1 1

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

2 2

2

2

2

1 1+1

1+1 41

1+1

1+1

1+1

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Érettségi felkészítő I. (kötelezően választandó idegen nyelv) Érettségi felkészítő II. Érettségi felkészítő III. Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1

1

1

5 1

5 1

5 1

1 5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

+2

+2

+2 +2

+2 +2

2

3

3

3

4

4

6

8

28

28

31

31

35

36

35

35

11-12. osztályokban kötelező választani érettségi felkészítőként 1 idegen nyelvet (angol vagy német), és 2 másik érettségi felkészítő tantárgyat a következők közül: • • • • • • • • • • • •

magyar nyelv és irodalom történelem matematika angol német kémia fizika biológia földrajz informatika testnevelés ének-zene

Csoportbontást tervezünk a következő tárgyakból: - magyar nyelv és irodalom - matematika: - első idegen nyelv: - második idegen nyelv: - informatika: - testnevelés - nemek szerint:

5-8. évfolyamon 5-12. évfolyamon 5-12. évfolyamon 9-12. évfolyamon 6-10. évfolyamon 9-12. évfolyamon

A csoportbontás megvalósulása függ az adott tárgyat tanító tanár(ok) óraszámától, az órarend összeállíthatóságától és – testnevelés esetén – a tornacsarnok beosztásától.

42

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja A négyosztályos gimnázium óraterve:

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 3+1 3+2 3

4 3+1 3+2 3

4 3 3 3

4+1 3 3 3+1

2

2

3

3

1 2 2

2

2

2

5 1

1 5 1

+2

+2

+2 +2 6 35

+2 +2 8 35

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Érettségi felkészítő I. (kötelezően választandó idegen nyelv) Érettségi felkészítő II. Érettségi felkészítő III. Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 2 2 1 1 1 1+1 5 1

4 35

2 2 2 2 1 1

1+1 5 1

4 36

11-12. osztályokban kötelező választani érettségi felkészítőként 1 idegen nyelvet (angol vagy német), és 2 másik érettségi felkészítő tantárgyat a következők közül: • • • • • • • •

magyar nyelv és irodalom történelem matematika kémia angol német fizika biológia 43

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja • • • •

földrajz informatika testnevelés ének-zene

Csoportbontást tervezünk a következő tárgyakból: - matematika: - első idegen nyelv: - második idegen nyelv: - informatika: - testnevelés - nemek szerint:

9-12. évfolyamon 9-12. évfolyamon 9-12. évfolyamon 9-10. évfolyamon 9-12. évfolyamon

A csoportbontás megvalósulása függ az adott tárgyat tanító tanár(ok) óraszámától, az órarend összeállíthatóságától és – testnevelés esetén – a tornacsarnok beosztásától.

Választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből a gimnázium vállalja a közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést: • biológia – egészségtan • kémia • fizika • földrajz • informatika • ének-zene • testnevelés és sport • vizuális kultúra • etika • mozgóképkultúra és médiaismeret • művészetek • életvitel és gyakorlat Az érettségi felkészítő foglalkozások megszervezése és megtartása a jelentkezők létszámától függ, illetve a pedagógusok kötött munkaidejének fennmaradó részében megtartandó felkészítő órák terhére történik. A tanulók csak a helyi tantervben szereplő tantárgyak tantárgyi követelményeinek teljesítése mellett tehetnek érettségi vizsgát a felsorolt vizsgatárgyakból. A fenti óratervek felmenő rendszerben lépnek életbe a 2013/2014. tanévtől a nyolcosztályos gimnázium 5. osztályában és a négyosztályos gimnázium 9. osztályában. A többi osztályra kifutó rendszerben a régi óratervek maradnak érvényben.

44

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja A nyolcosztályos gimnázium kerettantervi óraterve (óra/ciklus) (a 2013/2014. tanévtől kezdve kifutó rendszerben)

Évfolyam

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv

4

4

4

4

2

2

2

2

Magyar irodalom

4

4

4

4

6

6

6

6

3+1

3+1

-

-

-

-

-

-

-

4

4

-

-

-

-

4

4

6+2

6+1

Tört., áll.p.,hon- és népism. Történelem Tört. és társad.ism. Bev. a filozófiába

-

-

-

-

-

-

-

2

1. id. nyelv.

6+4

6+4

6+4

6+4

6

6

6

6

2. id. nyelv

-

-

-

-

6+4

6+4

6+4

6+4

Matematika

8

6

6

6

6

6

6

8

Informatika

+2

1+2

2+2

2+2

2+2

+4

-

-

Természetismeret

3

3

-

-

-

-

-

-

Fizika

-

-

3

3

4

3

5

-

Biológia és egészségtan

-

-

3

2+1

-

2

4

4

Kémia

-

-

3

3

4

4

-

-

Földünk és körny.

-

-

3

3

4

4

-

-

Ének-zene

2

2

2

2

2

2

-

-

Rajz és viz. kult.

2

2

2

2

2

2

-

-

Technika és életvitel

2

2

1

1

-

-

-

-

Testnev. és sport

5

5

4

4

4

4

4

4

Osztályfőnöki

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

-

-

-

-

-

2

(1)

(1)

-

-

-

-

-

-

[Társadalomismeret]

-

-

-

-

-

-

(2)

(1)

Emb.- és társ.ism.,etika

-

-

1

-

-

-

2

-

Mozgókép és médiaism.

-

-

-

1

-

-

1

1

Művészetek

-

-

-

-

-

-

2

2

Egészségtan

-

1

-

(1)

-

-

-

-

Szabadon tervezhető:

0

0

0

0

0

0

8

10

Kötelező óraszám.

45

45

50

50

55

55

58

56

Modulok Tánc és dráma [Hon- és népism.]

Szabadon felhasználható (szülői hozzájárulással) Összes óraszám:

4 nyelv 4 nyelv 4 nyelv 4 nyelv 4 nyelv 4 nyelv 8 éretts. 10 értts. 2 info 2 info 1 info 2 info felk. felk. 49

49

56

45

56

60

61

66

66

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja A négyosztályos képzés kerettantervi óraterve (óra/ciklus) (a 2013/2014. tanévtől kezdve kifutó rendszerben)

Évfolyam

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv

2

2

2

2

Magyar irodalom

6

6

6

6

Történelem és társ.ismeret

4

4

6+2

6+1

Emberismeret és etika

-

-

2

-

Bevezetés a filozófiába

-

-

-

2

1. id. nyelv

6+4

6+4

6+4

6+4

2. id. nyelv

6

6

6

6

Matematika

6+1

6

6

8

Informatika

2+2

+4

-

-

Fizika

4

3

5

-

Biológia

-

2

4

4

Kémia

4

4

-

-

Földünk és körny.

4

4

-

-

Ének-zene

2

2

-

-

Rajz és viz. kult.

2

2

-

-

Testnevelés és sport

4

4

4

4

Oszt. Főnöki

2

2

2

2

[Társadalomismeret]

-

-

(2)

(1)

Tánc és dráma

-

-

-

2

Mozgókép és méd.ism.

-

-

1

1

Művészetek

-

-

2

2

Szabadon tervezhető:

0

0

8

10

Kötelező

55

55

58

56

4 nyelv 2 info

4 nyelv 2 info

8 érettségi felkészítő

10 érettségi felkészítő

61

61

66

66

Modulok

Szabadon felhasználható: (szülői engedéllyel) Összes óraszám:

46

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Pedagógiai munkánk során csak olyan taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladatgyűjtemény) használunk a tananyag felhasználásához, melyet a közoktatásért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége, szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév második szülői értekezletén tájékoztatja az iskola. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: • a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; • az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók; • a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be; • a taneszközök áránál a szülők anyagi helyzetéhez, a lehetőségekhez igyekszünk közelíteni. Az iskola – pénzügyi lehetőségeihez mérten – saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök javaslata alapján – ingyenesen használhatják. Az információs bázis a minőségelvű rendszer fontos eleme, amely segít a tankönyvkiválasztásban. Választásunkban döntő, hogy jól használható, kifogástalan, tehát megbízható és szép tankönyvet adjunk a gyerekek tankönyvválasztás olyan piaci jellegű szabályozó, amely elősegíti, a jövőben megvalósítja a minőségelv érvényesülését.

biztonságos minőségileg kezébe. A még inkább

Az iskolai tankönyvhasználat sarkalatos pontjai: a tanár és a tankönyv közötti összhang, azonosulás vagy alkalmazkodás a tankönyv szerepe a pedagógus felkészülésében, tanmenet és óraterv készítésében a tankönyv tanórai kiaknázásának lehetőségei a tankönyv, mint közös nevező a számonkérésben, értékelésben a tantestület egysége, illetve a módszerek tudatosítása a szülők bevonása a tankönyvek értékeinek kibontakoztatásába A választott tankönyvek használatára jól felkészült pedagógusok is sokat segíthetnek abban, hogy a gyermekek is hatékonyabban használják tankönyveiket.

47

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Taneszközök használata Minimális programnak tekinthető, hogy valamennyi neveléssel-oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvető oktatási eszközök kezelését. Tudjon minden nevelő audiovizuális ismerethordozókat, IKT-eszközöket és anyagokat eredményesen alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatban. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelésoktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul. 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 5–8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A gimnázium ötödik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. • mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; • a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; • az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; • a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; • fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. • mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; • a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; • az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; • az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; • az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

48

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja •

•

• •

•

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

A gimnázium 9–12. évfolyamának helyi feladatai A gimnázium 9–12. évfolyamán folytatott nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg. • •

•

• •

•

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. 49

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség.

2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg: • Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével. • A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: – ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon, – tankönyvvásárlási támogatás biztosítása, – tanulmányi kirándulások anyagi támogatása, – kedvezményes ebéd biztosítása, – javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására. • Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele. • A tanulók jogainak fokozott védelme. • Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás). • Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához. • Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel. • A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése. A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

50

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az írásbeli beszámoltatások formái: a) év eleji szintfelmérés b) írásbeli felelet c) házi dolgozat d) témazáró dolgozat (Az adott tantárgy jellege dönti el, hogy ezek közül a szaktanár melyiket alkalmazza.) Az írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai: - Az írásbeli feleletet a tanár nem köteles előre bejelenteni. - Házi dolgozat kijelölésénél törekedni kell arra, hogy a tanulónak elegendő ideje legyen az alapos munkára. (A beadási határidő lehetőleg ne a következő tanóra legyen.) - Témazáró dolgozatból egy nap legfeljebb kettőt lehet íratni egy tanulócsoportban. Ennek időpontját - lehetőség szerint - két tanórával a megírás előtt be kell jelenteni az osztályban. Az írásbeli beszámoltatásoknak az értékelésben betöltött szerepe, súlya az adott tantárgy óraszámától és jellegétől függ. Szóbeli beszámoltatás minden tanórán lehetséges.

2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása • Az otthon elvégzendő feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy a tanulónak életkorának megfelelően - maradjon ideje a pihenésre, szabadidős tevékenységekre is. • Az órarend összeállításánál - az otthoni felkészülés szempontjából is - figyelembe kell venni az elméleti és készségtárgyak arányát, ezzel segítve a tanulók egyenletesebb terhelését. • Szülői kérésre az iskola tanulószobai foglalkozást biztosít az 5-8. évfolyamos tanulók számára. (A foglalkozáson való részvételt az osztályfőnök ajánlhatja.) • A hétvégére és tanítási szünetekre kijelölt otthoni feladatok lehetőleg ne haladják meg azt a mennyiséget, amelyet a szaktanár egyik tanóráról a másikra, hétköznap fel szokott adni.

2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a matematikát, a magyar nyelv és irodalmat és a testnevelést (fiú-lány bontásban). Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, hogy több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. 51

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A csoportbontás megvalósulása függ az adott tárgyat tanító tanár(ok) óraszámától, az órarend összeállíthatóságától és – testnevelés esetén – a tornacsarnok beosztásától.

2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az Oktatási Minisztérium 2000. évben megjelent Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez c. kiadvány ajánlásai közül a dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett Hungarofit tesztsor motorikus próbái közül alkalmazzuk az alábbiakat. 1. Az aerob állóképesség mérése 2000 m futással, kocogással. 2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése. Helyből távolugrás. 3. A vállövi és karizmok erő állóképességének mérése. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás kifáradásig. 4. A hátizmok erő-állóképességének mérése. Hason-fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig. 5. A hasizmok erő-állóképességének mérése. visszaereszkedés, folyamatosan kifáradásig.

Hanyattfekvésből

felülés

és

-

Az értékeléshez felmérésenként a módszertani szakanyag pontérték táblázatait használjuk.

-

A tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítéséhez a szakanyag hét fokozatú minősítési kategóriáit alkalmazzuk.

-

A felmérések lebonyolításához a rendelkezésünkre álló órakeretből ősszel és tavasszal 3-3 tanítási órát szükséges felhasználnunk.

-

A felmért adatok kiadhatók a tanulók nevének és adatainak feltüntetése nélkül az iskola-egészségügyi szolgálat felé vagy az országos összehasonlítás lehetőségével élve elküldhetők az alábbi címre. Dr. Fehérné Mérey Ildikó főiskolai docens BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 1034 Budapest, Nagyszombat u.19.

52

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Helyből távolugrás (m) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugró vonal (el ugródeszka) mögött oldalterpeszbe áll (a lábfejek pár-huzamosak és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), - majd (páros kar-lendítéssel előre) - páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugró vonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. A mozgásban résztvevő főbb izmok: Nagyon komplex mozgás, szinte minden izom dolgozik. 1. fázis: elrugaszkodás négyfejű combizom; combhajlítók: félig inas, félig hártyás, kétfejű combizom; háromfejű lábszárizom. A mozgásban résztvevő egyéb izmok: nagy mellizom, mély hátizom, vasizmok, nagy farizom. 2. fázis: légmunka delta izom; csuklyás izom; elülső fűrészizom; nagy farizom; hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom; háromfejű lábszár izom. 3. fázis: talajfogás combhajlítók: félig inas, félig hártyás, kétfejű combizom; nagy farizom; háromfejű lábszár izom; négyfejű combizom

53

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 2. A vállövi és a karsztnak erő-állóképességének mérése Fekvőtámaszban karhajlítás és - nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: nők 1.5 perc, férfiak 3 perc. A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: mellsőfekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, - a kéztámasz előrenéző ujjakkal történik - a törzs egyenes, - a fej a törzs meghosszabbításában van - a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges. Feladat: A vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végzendő. Vigyázat! Amint az ágyéki gerincszakasz (a törzs) egyenes feszes tartása megszűnik (=a has lesüllyed), a gyakorlatot azonnal abba kell hagyatni, mert ekkor az ágyéki gerincet károsító nyíró erők lépnek fel! A mozgásban résztvevő főbb izmok nagy mellizom; nagy farizmok; háromfejű karizom; delta izom; hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom.

54

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 3. A hátizmok erő-állóképességének mérése Hason-fekvésből törzsemelés és - leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc. A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy tonna, vagy egyéb nem puha szőnyegen, a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végéig megtartja! A lábakat nem kell leszorítani! Feladat: 1. ütem: törzs - és tarkóra tett karemelés (hajlított karral), 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig, 4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hason fekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Vigyázat! A farizom és a hasizom egyidejű megfeszítése a gyakorlat során végig feltétlenül megtartandó, ellenkező esetben az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek és működnek! A gyakorlat során a lábakat azért nem szabad leszorítani, mert a hosszú emelőkar miatt az ágyéki gerincszakaszon - izomgyengeség esetén pedig feljebb is - a gerincet károsító nyíró erők lépnek fel. A mozgásban résztvevő főbb izmok mélyhátizmok: hosszú hátizom, külső oldali csípő-bordaizom; kis- és nagy rombuszizom; csuklyás izom (főleg a középső része); nagy farizom; elülső fűrészizom Hosszú erőkarral erőteljesebb a trapézizom alsó és a mélyhátizmok ágyéki szakaszárak a munkája.

55

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 4. A hasizmok erő-állóképességének mérése Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc. A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen, a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke el őre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külső erővel nem kell leszorítani.) Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon újabb felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Vigyázat! Ha a gerincszakaszokat, nem lassan, fokozatosan emeljük el és engedjük vissza, vagy ha a lábakat külső erő szorítja le (pl. társ), akkor az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek és működnek! A mozgásban résztvevő főbb izmok Főként az egyenes hasizom felső szakasza dolgozik, de a többi hasizom is besegít. Hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom.

56

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

57

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

58

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

59

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

60

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

61

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

62

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

63

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

64

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Hogyan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat? Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése Igen gyenge Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének 0 – 20,5 pont maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének - átmeneti - javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. Gyenge 21 – 40,5 pont

Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.

Kifogásolható 41 – 60,5 pont

A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi.

Közepes 61 – 80,5 pont

Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa.

Jó 81 – 100,5 pont

Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez.

Kiváló 101 – 120,5 pont

Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan hól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet.

Extra 121 – 140 pont

Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége terültén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégezésére, hogy - nagyobb formaingadozás 65

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei és programjai 2.12.1 Az iskola egészségnevelési elvei és programja A program célja Napjainkban az iskola feladata egyre összetettebbé válik. Ahogy a környezete változik, az iskola is folyamatosan fejleszti környezetét. A tanulás feltételeinek biztosítása mellett a rendelkezésre álló módszerek segítségével kell, hogy a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését is elősegítse. Az egészségfejlesztés magába foglalja az egészségnevelés, a megelőzés, az önsegítés feladatait, módszereit. Olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az iskola egyik feladata, hogy az ehhez szükséges környezetet megteremtse, a közösségi tevékenységek, az egyéni képességek fejlesztésének segítségével a tanulók képesek legyenek e cél elérésére. Az egészségfejlesztés megvalósulási formái: - egészséges táplálkozás, - aktív szabadidő eltöltés, - mindennapos testmozgás, - a személyi higiéné, - a lelki egyensúly megteremtése, - az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, - a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, - családtervezési módszerek, - az egészséges környezet kialakítása. Iskolánkban a tanulók általában 4, ill. 8 évet töltenek el. Ez az idő elég hosszú ahhoz, hogy az egészségesebb életvitel készségeit, magatartásmintáit kialakítsuk és begyakoroltassuk. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A hagyományos egészségnevelés abból a feltételezésből indul ki, hogy a több és helyes tudás helyes döntésekhez vezet. Az ismeret azonban önmagában nem elegendő a viselkedés befolyásolására. Pl. a dohányzás esetén a szülők, és az idősebb diákok negatív példája erősebb hatást gyakorol, mint az elrettentő információk átadása. Iskolánk felhasználja a felvilágosító előadások lehetőségét, ezt azonban lehetőség szerint kiegészítjük gyakorlati foglalkozásokkal, melyek kézzel foghatóbbá teszik az elhangzottakat. Az általános iskolai korosztály számára játékos formában, míg a nagyoknál egyéb módokon. Az iskolai védőnő előadássorozata 5. osztályban az egészséges táplálkozásról szól, melyet kiegészít a technika órák tevékenysége. 6. osztályban a serdülőkori változásokról kaphatnak felvilágosítást a tanulók. Magasabb évfolyamokon a rákos megbetegedésekkel, a harmonikus párkapcsolatok kialakításával foglalkoznak. Az osztályfőnöki munkatervekben megjelölt egyéb témákhoz szabadon választható előadó. (Pl. iskolaorvos, szakorvos, rendőr, pszichiáter) 66

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Rizikócsoportos megközelítés A tanulók évente szűrővizsgálaton vesznek részt, melyet az iskolai védőnő végez. A számszerű adatok mellett (tömeg, magasság, vérnyomás, hallás) a meglévő betegségekről, allergiáról is felvilágosítást kapunk. Ehhez hozzájárul az osztályfőnökökkel folytatott egyeztetés, melynek során a családi háttérben előforduló problémákra derülhet fény. (alkoholbetegség, magas vérnyomás, látáscsökkenés) Amennyiben mozgásszervi problémával küzdő gyermek jelentkezik, szükséges lenne, hogy számára a könnyített testnevelés órán való részvételt biztosítsuk. Jelenleg ilyen csoport iskolánkban nincs, pedig sok olyan tanuló van, aki a testnevelés óra alóli felmentését kéri. A város néhány oktatási intézménye már lehetővé tette, hogy az ilyen gyerekek is részesüljenek megfelelő szakember segítségében. A jövő egy feladata lehetne, hogy iskolánk is igénybe vegye ezt a lehetőséget. Érzelmi nevelés Az egészség károsító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért a társas - érzelmi készségek fejlesztését is célul tűzzük ki. Ehhez külső szakemberek segítségét is kérjük, pl. szakpszichológus. De nemcsak a tanulók, hanem a pedagógusok is részt vehetnek különböző tanfolyamokon, amelyek a gyerekek érzelmi fejlődésével foglalkoznak. Kortárshatások az egészségfejlesztésben Mivel az iskolába járó diákoknál jelentkező egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek nagy részében a kortársak nyomására jelennek meg, ezért a pozitív befolyást kívánjuk erősíteni a kortárs - programok támogatásával. Felhasználva a Családsegítő Intézet nyújtotta lehetőségeket, diákjaink részt vesznek ilyen képzéseken. Nemcsak előadásokkal, plakátokkal, hanem személyes példaadással is segítve társaik egészségfejlesztését. Ez a kortárs- képzés már megvalósult a drogmegelőzés témakörében. Célunk, hogy a következő évfolyamok diákjai közül is mindig legyen néhány, aki a pozitív példával segíti társai egészségnevelését. Színtér programok Az iskolában a gyerekek nem egyszerűen az Életre készülnek, hanem az iskola is maga az Élet. A személyközi és intézményes kapcsolatok gazdagsága teszi az iskolát valódi, életteli szocializációs színtérré. A programok közé tartoznak olyan kezdeményezések, amelyeknek a hatása túl terjed önmagán. • Alkoholfogyasztás: iskolánk Házirendje tiltja bármilyen alkohol fogyasztását, függetlenül az iskolai programoktól. Célunk, hogy tanulóink se tanítási időben, se azon túl ne fogyasszanak alkoholt. • Dohányzás: az iskola Házirendje a dohányzást is tiltja az intézmény teljes területén a dolgozók és a tanulók számára is. Nehézséget jelent, hogy a családban látott negatív példával szinte lehetetlen szembeszállni. • Táplálkozás: iskolánkban büfé működik. Törekszünk arra, hogy az árukínálat megfeleljen az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá hogy ne tartalmazzon olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, 67

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja a nevelésioktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munka hatékonyságát. Tanulóink helyben kaphatnak ebédet is. Ez azonban más iskolából érkezik, ezért jelentős befolyásunk nincs az ételek minőségének változtatására. Közösségi alapú programok A közösségi alapú programok nemcsak az élőhely azonosságát és életmódformáló szerepét veszik tekintetbe, hanem a társadalmi realitásokat is. Ezek a megközelítések alulról építkeznek, és nagymértékben támaszkodnak a helyi erőforrásokra. A közösségek lehetséges formái: Osztályközösség: Az iskolai élet legszorosabb egysége, amely az osztályfőnök irányítása mellett dolgozik. Minél hosszabb időt töltenek együtt a diákok osztályfőnökükkel, annál nagyobb a tanár felelőssége. Ennek különösen a nyolcosztályos képzésben részt vevők esetén van jelentősége. A bekerülő diákok még gyerekek, és már majdnem felnőttek, mikor távoznak. Az egész életüket befolyásolhatják azok a magatartásminták, amelyeket itt kapnak. Az osztályfőnök irányításával megoldható feladatok: a helyes tanulási technikák elsajátítása, az osztálytermek feldíszítése, az ülésrend kialakítása, önismereti vizsgálatok, kirándulások. A különböző tanórákon is számos lehetőség nyílik az egészségnevelés néhány kérdésének megtárgyalására: • Egészségtan - 6. osztályban, ill. 8. osztályban • Testnevelés - az egészséges testtartás, csapatmunka • Rajz, etika, művészetek értékek ismerete • Biológia - betegségek kialakulása és gyógyulási folyamatok • Természetismeret, földrajz - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége, környezeti ártalmak megismerése • Technika - a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása • Kémia, fizika - a természetben lejátszódó folyamatok megismerése, egyszerű magyarázata • Informatika - ismeretszerzés Iskola: Egész napos kirándulás, diák-napok rendezvényei, bálok, tanulószobai felügyelet, szakkörök, tömegsport, tantárgyak összeállítása, tantermek berendezései, nyári táborok mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Mindennapos testmozgás A gyerekek egyik lételeme a mozgás. Különösen igaz ez a 10 - 14 éves korosztályra. Néha még a tanítási órák 45 percét sem tudják végigülni. Ezért az órák közti szünetekben az udvaron nyílik lehetőségük arra, hogy mozogjanak, labdázzanak, sétáljanak. A belső udvar ezt 68

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja a célt szolgálja. Ezen belső területet folyamatosan fejlesztjük, pl. a kivágott öreg fák helyett újakat ültettünk, padokat helyeztünk ki, gondozzuk a meglévő növényeket. A technikaórák egyik feladata, hogy virágok ültetésével, virágládák kihelyezésével még hangulatosabbá, barátságosabbá tegyék a tanulók. Ehhez szülői segítséget is igénybe kívánunk venni. A testmozgás fejlesztése, az egyéni képességek felmérése a testnevelésórák egy - egy feladata. Ehhez adott a tornacsarnok, benne öltözők, fürdők, a kézilabda-pálya a futópályával felújításra szorul. Így teremben és szabad levegőn egyaránt lehetőség nyílik a fiatal, fejlődő szervezet edzésére. A 10- 14 éves korosztályban még együtt az osztály, az idősebbeknél külön van az óra a fiúk és a lányok számára. A tömegsport-foglalkozások minden nap lehetőséget biztosítanak a tanulók számára, különösen a kézilabda és a labdarúgás területén. Iskolai csapataink rendszeres résztvevői az ilyen jellegű városi, területi, diákolimpiai versenyeknek. Iskolánk tanulói között nagy népszerűségnek örvend a Zsigmondy Emil Turisztikai szakkör. A gyerekek nemcsak szűkebb környezetüket ismerhetik meg, hanem a szomszédos országokba is eljuthatnak. A túrák történhetnek gyalog, kerékpárral vagy járművel. Városi programokban való részvétel Az iskolai egészségnevelés elsősorban az intézmény falai között zajlik, számos lehetőség van azonban más szervezethez csatlakozni. Pl. a Vöröskereszt helyi csoportja, amelynek felügyelete mellett iskolánkban elsősegély-nyújtó szakkör működik, valamint évről évre nő az ifjúsági vöröskeresztesek száma. A Családsegítő Intézet munkatársaival is rendszeres kapcsolatot tartunk fenn, tanulóink néhány fővel képviseltetik magukat a rendezvényeiken. Hasonló a kapcsolatunk a Kapuvár Lakosainak Egészségéért közalapítvánnyal is. A Rendőrség szakembereinek segítségét is igénybe vesszük különböző bűnmegelőzési programok során, továbbá közlekedési ismeretek átadásánál, ügyességi vetélkedők levezetésénél. A szabadidő hasznos eltöltéséhez nyújt segítséget a Diamant táncstúdió, a karate-oktatás, a zeneiskola. Ezen intézményekben szép számmal fordulnak elő tanulóink. Néhány vetélkedő, melyen tanulóink rendszeresen részt vesznek: • • • • • • • •

Fekete Madár - drogmegelőzési vetélkedő Bevetés próba Elsősegélynyújtó verseny Katasztrófa-védelmi vetélkedő Országos Egészségnevelési Verseny Olvasni jó - országos vetélkedő Diákolimpia (kézilabda, labdarúgás, szellemi) Megyei II. osztályú kézilabda bajnokság

69

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Egészségfejlesztő csapat tagjai iskolánkban: - az igazgató vagy megbízottja, - iskolaorvos, - iskolai védőnő, - testnevelő, - szabadidő szervező, - diákönkormányzatot segítő pedagógus, - gyermek- és ifjúságvédelmi pedagógus. Külső segítségként a szülők, akikkel való szoros együttműködés nélkül nem lehetne eredményes sem a tanítási, sem a nevelési munkánk. A tanév során kétszer tartunk osztály-szülőértekezletet, amelyeken elsősorban a tanulók tanulmányi eredményéről számolunk be, tájékoztatjuk a szülőket az iskola aktuális eseményeiről. Személyes kapcsolatokat a fogadóórákon építhetünk ki, melyek alkalmával az egyéni gondokra is kitérünk. Problémát jelenthet, hogy a nehézségekkel küzdő tanulók szülei ritkán használják ki az ilyen találkozási lehetőségeket. Ilyen esetekben az osztályfőnök feladata a kapcsolatfelvétel. Jövőbeni célunk, hogy a szülőket még jobban bevonjuk az iskola életébe, például előadásokra, kirándulásokra, bemutatókra hívjuk meg őket. A fordított irány is megvalósítható, amikor az osztályok mennek el egy-egy munkahelyre. Minden ilyen jellegű találkozás erősíti az iskola szülő kapcsolatot, amely végső soron a gyerekek érdekeit szolgálja. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség-ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, az oktatói - nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésére a tanulók személyiségfejlesztése érdekében.

2.12.2 Az iskola környezeti nevelési elvei és programja 1. A környezeti nevelési program előkészítésének alapjai 1.1. Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, illetve települési és iskolai dokumentumokat, amelyeket a környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe kell venni. 1.2. Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola Az iskola rövid története Iskolánk 1953 óta folyamatosan szolgálja a magyar közoktatást. Iskolánk tanárai készek a megújulásra, a modern irányzatok befogadására.

70

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Az iskola helye és épülete Az iskola Győr-Moson-Sopron megyében, Kapuváron épült. Az épület legidősebb része egykoron zárdaépület volt, a '70-es években a bővítették, majd a '90-es években az egykori „Kék iskolát" is birtokba vette. Az épület tehát adott, de mindig van néhány teendő azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére. Az iskolánkba járó tanulók több mint fele helyi lakos, ahol megoldott a szelektív hulladékgyűjtés (papír, műanyag, üveg, használt ruha), de a bejáró tanulók lakhelyén nem mindenhol megoldott a hulladékok szelektív begyűjtése. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatás szervezésben, a tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni. Nem hagyományos tanórai keretben A tanév során az iskola múzeumlátogatásokat is szervez. A közeli Fertő-Hanság Nemzeti Park kiváló színteret biztosít az iskola környezeti nevelési programjához igazodó programok elvégzésére. Tanórán kívüli programok: A tanulók olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál Biológiaverseny, Csapody Vera Emlékverseny, Herman Ottó Verseny, Földtani Örökségünk, Földtudományi Verseny). Különböző akciókban veszünk részt: az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem-, CD- és papírgyűjtés) szervezünk. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján rajz- és plakátkiállítást

71

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 1.3. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Az iskolának a következő tanévben - az alábbiakat figyelembe véve - ki kell dolgoznia részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés -

Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskolai szabadidő-szervező tanár látja el.

-

Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.

-

Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet.

-

Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét - a lehetőségeiket figyelembe véve - a családok maguk is biztosítják.

-

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és 72

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés -

Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés - az iskola egész életén belül - a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.

-

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különbözőintézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja.

-

Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat, továbbképzéseket a civil szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel.

-

Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Folyamatos annak a felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével.

73

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 2. Alapelvek, jövőkép, célok 2.1. Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: - a fenntartható fejődés; - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; - alapvető emberi szükségletek; - emberi jogok; - demokrácia; - elővigyázatosság; - biológiai és társadalmi sokféleség; - az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást annak megőrzésének igényét és akaratát; - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; - a rendszerszemléletet; - és tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; - az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, - módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: -

alternatív, problémamegoldó gondolkodás; Nem elegendő az egyes problémák, de még a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására.

-

ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; - a globális összefüggések megértése; A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni.

-

a létminőség választásához szükséges értékek megmutatása Környezetünk minősége, gazdagsága létminőségünknek egyik alapvető meghatározója, mégsem tükröződik vissza gondolkodásunkban automatikusan. Még ennél is nehezebb megértetni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életünkben. 74

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja -

A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása Nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben.

-

A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem.

-

szintetizálás és analizálás;

-

problémaérzékenység, integrált megközelítés;

-

kreativitás;

-

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;

-

vitakészség, kritikus véleményalkotás;

-

kommunikáció, médiahasználat;

-

konfliktuskezelés és megoldás;

-

állampolgári részvétel és cselekvés;

-

értékelés és mérlegelés készsége.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. A Hanság szélén lévő iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, táborokban vagy a nomád táborokban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a

75

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. 2.2. Konkrét célok Rövidtávú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: - az egészségnevelési program elkészítése; - a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához; - tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; - új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap; - a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése. Hagyományok ápolása: - iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára; - a megye, a környék nevezetességeinek feltérképezése; - az iskola hírességeinek élete - kutatás; - a nomád tábor megszervezése és lebonyolítása; - drog-prevenciós program folytatása; - osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában. Szaktárgyi célok: - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); - a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik); - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés - hatása a természeti, és az épített környezetre, az emberre); - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, - problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); - tanórán kívüli szakórák szervezése; - természetvédelmi versenyekre felkészítés; - multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; - a számítógép felhasználása a tanórákon. 3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az

76

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja őket körülvevő világról. Lehetőségeink: - terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, városismereti játékok stb.; - kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori időben stb.; - „akciók": pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése. - modellezés; - „látogatás": múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.; - versenyek; - szakkörök; - iskolazöldítés; - témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.); - „ DÖK-nap"; - ,Jeles napok": A jeles napok, világnapok dátumhoz kötötten rávilágítanak egy-egy adott problémakörre. A témákhoz kapcsolódóan az iskolai kiállító tárlókban kiállítások készíthetők, illetve kiselőadások, projektek készíthetők. Az alábbi jeles napok körében szervezhetőek a fenti programok: szeptember 22. szeptember 23. október 4. október 16. december 29. február 02. március 22. március 23. április 22. május 10. május 24. június 5. -

Autómentes Világnap Takarítás Világnap Állatok Világnapja Élelmezési Világnap Biodiverzitás Védelmének Napja Vizes Élőhelyek Napja Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Föld Napja Madarak és Fák Napja Európai Nemzeti Parkok Napja Környezetvédelmi Világnap

tanórán, osztályfőnöki órán nomád táborban (a Helyzetkép c. alfejezetben részletezve); Zöld Napokon - néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítás, akadályverseny szervezése.

4. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy

77

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; - játékok; - modellezés; - riportmódszer; - projektmódszer; - terepgyakorlati módszerek; - kreatív tevékenység; - közösségépítés; - művészi kifejezés. 5. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, melyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák, és programok számára megfelelő audiovizuális, illetve multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök, és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. 6. Kommunikáció A környezeti nevelésben - jellegénél, összetettségénél fogva - nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média- irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt - ez a képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái -

kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; házi dolgozat készítése; poszterek készítése és bemutatása; iskolarádió felhasználása híradásra; drótpostán történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal; faliújságon közölt információk készítése;

Iskolán kívüli kommunikáció formái -

környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. 78

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 7. Minőségfejlesztés Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett - a többi tantárgyhoz képest - markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A szaktárgyi munkaközösségeknek egy kereszttantervi követelményrendszert kell kidolgozniuk. A környezeti nevelési munkacsoport - az iskolai munkaterv részeként - minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv e része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül. 8. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Szeretnénk elérni, hogy néhány kolléga részt vegyen környezeti nevelési továbbképzésen.

2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás értékelésének elvei Példás (5) a tanuló magatartása, ha a közösségi és tanulmányi munkájában a kötelességét pontosan teljesíti. Iskolai és iskolán kívüli magatartása diákhoz méltó, beszédmódja kulturált, fegyelmezettségével tanulótársait is erre ösztönzi. Jó (4) a tanuló magatartása, ha a közösségi munkában szívesen vesz részt, a közösség érdekei ellen nem vét, iskolai és iskolán kívüli viselkedése általában nem kifogásolható. Változó (3) a tanuló magatartása, ha a közösségi munkában vonakodva vesz részt. Iskolai és iskolán kívüli magatartása sokszor kifogásolható. Embertársaival szemben udvariatlan, beszédmódja gyakran ízléstelen. Rossz (2) a tanuló magatartása, ha iskolai és iskolán kívüli magatartásával árt a közösség hírnevének. A követelményeket többször súlyosan megszegi. A szorgalomjegyek megállapításának elvei Példás (5) a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye, munkavégzése megbízható, a tanítási órákra való felkészülésében és otthoni munkájában - képességéhez és körülményeihez mérten - állhatatos törekvést, odaadást tanúsít.

79

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Jó (4) a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkáját lelkiismeretesen elvégzi, vállalt kötelezettségeit képességeihez mérten teljesíti, általában megbízhatóan dolgozik. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha a tanulmányi munkában teljesítménye feltűnően ingadozó, kötelességét csak külön felszólításra végzi el. Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha képességéhez mérten keveset tesz a jobb tanulmányi előmenetele érdekében. Munkájában közönyös, hanyag, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A tanulót jutalmazni lehet szóban, írásban, vagy tárggyal, szaktanári, osztályfőnöki és igazgatói hatáskörben. A félévi és év végi dicséretek adásának kritériumai A félév és a tanév végén a következő kritériumok alapján lehet a tanulókat dicséretben részesíteni: 1. Kiváló tanulmányi munkájáért dicséretben részesült. A tanuló ebben a dicséretben részesíthető, ha az értesítőben, illetve a bizonyítványban minden osztályzata jeles, vagy legfeljebb készségtárgyból van egyetlen jó osztályzata. 2. Példamutató kötelességteljesítésért dicséretben részesült. A tanuló akkor kaphatja meg ezt a dicséretet, ha kettő jó osztályzatnál nincs több az értesítőjében, illetve a bizonyítványában, vagy csak legfeljebb két elméleti és egy készségtárgyból van négyes osztályzata. 3. Tantárgyi dicséretet általában az a tanuló kaphat, s legfeljebb két tantárgyból, aki a tanulmányi kötelezettségét az adott tárgyból kimagaslóan teljesítette, a jeles szintet meghaladó teljesítményt nyújtott (pl. tanulmányi versenyen eredményesen szerepelt).

Fegyelmező intézkedésben kell részesíteni azt a tanulót, aki helytelen magatartást tanúsít, a tanuló-viszonyból fakadó kötelezettségeinek nem tesz eleget, az intézményi rendszabályokat súlyosan vagy ismételten megszegi, igazolatlanul mulaszt, vagy tanulóhoz méltatlan magatartást tanúsít. A büntetésnek alkalmazkodnia kell a tanuló életkori sajátosságaihoz, legyen arányban a terhére rótt kötelességszegés súlyosságával. A fegyelmező intézkedés legyen nevelési eszköz, nem sértheti a tanuló emberi méltóságát és jogszabályban meghatározott jogait. Fegyelmező intézkedés lehet: - szaktanári, osztályfőnöki szóbeli és írásbeli figyelmeztetés, - szaktanári, osztályfőnöki írásbeli intés, 80

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja - igazgatói intés. Ha a tanuló kötelességszegése nem súlyos, és azt először követi el, úgy a szaktanár, vagy az osztályfőnök figyelmeztetésben részesíti. Ha a kötelességszegés megismétlődik, az eset súlyosságától függően a tanuló osztályfőnöki, szaktanári, nevelőtanári, illetve igazgatói intézkedésben részesíthető. A figyelmeztető intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elvének érvényesülnie kell, azonban a tanár vagy a tanuló emberi méltóságát súlyosan sértő, kirívó fegyelmezetlenség esetén az előzményektől függetlenül igazgatói intés adható, vagy fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

Az intézmény Pedagógiai Programját, annak mellékleteivel együtt, az iskola Könyvtárában helyezzük el, bárki számára biztosítva a megtekintés lehetőségét.

Kapuvár, 2013.03.31. Jóváhagyta:

_________________ Bernád Csaba igazgató

81

A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Melléklet: A TIOP-1.1.1-07/1-2008-0560 kódszámú interaktív táblás pályázatnak 5 éves fenntartási kötelezettsége van 2016.08.31-ig. A vállalt indikátorokat 2016.08.31-ig kell elérni. A projekt azonosító száma: TIOP-1.1.1-07/1-2008-0560 A (fő)kedvezményezett neve: Kapuvár Térségi Közoktatási Intézményi Társulás nevében eljáró Kapuvár Város Önkormányzata Indikátorok 1. IKT alapú órai mérés-értékelés aránya (%) Terven kívüli tényadat: Bázisérték: 0 Tényérték dátum:2011.08.31. Bázis + össz. változás:0 Előző beszámolóban szereplő "Bázis + össz. változás": Indikátorhoz tartozó végső tervadat: Célelérés dátum: 2016.08.31. Bázis + össz. változás: 30 2. IKT eszközökkel oktatott hátrányos helyzetű tanulók aránya (%) Terven kívüli tényadat: Bázisérték: 0 Tényérték dátum: 2011.08.31. Bázis + össz. változás: 0 Előző beszámolóban szereplő "Bázis + össz. változás": Indikátorhoz tartozó végső tervadat: Célelérés dátum: 2016.08.31. Bázis + össz. változás: 30 3. IKT eszközökkel tanított oktatási órák aránya (%) Terven kívüli tényadat: Bázisérték:0 Tényérték dátum:2011.08.31. Bázis + össz. változás: 0 Előző beszámolóban szereplő "Bázis +össz. változás":Indikátorhoz tartozó végső tervadat: Célelérés dátum:2016.08.31. Bázis + össz. változás: 30 4. IKT eszközzel oktatott SNI tanulók aránya (%) Terven kívüli tényadat: Bázisérték:0 Tényérték dátum:2011.08.31. Bázis + össz. változás: 0 Előző beszámolóban szereplő "Bázis +össz. változás":Indikátorhoz tartozó végső tervadat: Célelérés dátum:2016.08.31. Bázis + össz. változás: 0 5. IKT eszközzel rendelkező tantermek aránya (%) Tényadat: Bázisérték: 0 Tényérték dátum: 2011.08.31. Bázis + össz. változás: 40 Előző beszámolóban szereplő "Bázis + össz. változás": Indikátorhoz tartozó végső tervadat: Célelérés dátum: 2011.08.31. Bázis + össz. változás: 40

82