EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.01.16 C(2015) 61 final NYILVÁNOS VÁLTOZAT Ez a dokumentum a Bizottság belső dokumentuma, melyet kizárólag tájékoztatási céllal tett hozzáférhetővé.
Tárgy:
SA.39669. (2014/N) sz. állami támogatás – Magyarország Fejlesztési adókedvezmény
Tisztelt Miniszter Úr! 1.
AZ ELJÁRÁS
1)
A Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet1 (a továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet) 11. cikke a) pontjának megfelelően Magyarország augusztus 4-én SA.39292 (2014/X) számon iktatott előzetes elektronikus bejelentés útján összefoglaló adatlapot nyújtott be a fejlesztési adókedvezményről, amelyet 2014. július 17-én léptetett hatályba az általános csoportmentességi rendelet hatályról szóló 1. cikke (2) bekezdésének a) pontját és regionális beruházási támogatásról szóló 14. cikkének (1) bekezdését alkalmazva.
2)
A támogatási programra fordított átlagos éves állami támogatási kiadás meghaladja a 150 millió EUR-t, így az általános csoportmentességi rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében nagy programnak minősül. Az említett rendelkezés szerinti támogatási programok csak a hatálybalépésüket követő hat hónapig élveznek mentességet, kivéve, ha a Bizottság a tagállam által bejelentett
1
A Bizottság 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelete a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról.
Őexcellenciája Péter SZIJJÁRTÓ Külügyminiszter Bem rakpart 47 H - 1027 BUDAPEST Commission européenne, B-1049 Bruxelles – Belgique Europese Commissie, B-1049 Brussel – België Telefon: 32 (0) 2 299.11.11
programértékelési tervet megvizsgálva hosszabb mentességi időszakot engedélyez. Magyarország a hosszabbítás érdekében – a 2014 júliusában megkezdett előkészítő megbeszélések után – 2014. október 21-én bejelentette a programértékelési tervet, amelyet a Bizottság SA.39669 (2014/N) számon nyilvántartásba vett. 3)
Magyarország 2014. november 6-án (2014/112654), november 28-án (2014/121332), december 5-én (2014/124848) és december 9-én (2014/126141) válaszolt a Bizottság 2014. október 22-én (2014/105943) küldött tájékoztatási kérésére, illetve ezt követően november 26-án (2014/120184), december 2-án (2014/122592), december 4-én (2014/123941) és december 8-án (2014/126186) küldött további informális megkeresésekre.
2.
A BEJELENTETT ÉRTÉKELÉSI TERV FŐ ELEMEINEK RÉSZLETES LEÍRÁSA
4)
Az általános csoportmentességi rendelet 2. cikke 16. pontjának előírása szerint és az állami támogatások értékelésének közös módszertanáról szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumban2 (a továbbiakban: szolgálati munkadokumentum) említett bevált módszereknek megfelelően a bejelentett terv a következő fő elemek leírását tartalmazza: az értékelendő támogatási program célkitűzései, az értékelési kérdések, az eredménymutatók, az értékelés elvégzéséhez tervezett módszertan, az adatgyűjtési követelmények, az értékelés tervezett ütemezése, beleértve a végső értékelési jelentés benyújtásának időpontját, az értékelést végző független testület bemutatása vagy a testület kiválasztására alkalmazandó kritériumok, valamint az értékelés nyilvánosságát biztosító szabályok.
i.
Az értékelendő támogatási program célkitűzései
5)
A program a regionális beruházási támogatás szempontjából a legfontosabb magyar program, amely társaságiadó-kedvezményt biztosítva ösztönöz beruházásra. Általános célkitűzése, hogy megoldást kínáljon az összehasonlításban alacsony szintű foglalkoztatás, tőkeállomány és bizonyos, pozitív externáliákat eredményező tevékenységekbe történő beruházások problémájára. Konkrét célkitűzése, hogy a kedvezményezetteket fenntartható új beruházásokra és munkahelyteremtésre ösztönözze, és ezáltal növelje a vállalati szektor kibocsátását és termelékenységét. A program másodlagos célkitűzése, hogy a támogatás intenzitásának régiók szerinti differenciálásával csökkentse a régiók közötti különbségeket.
6)
A program nagyvállalatok és kkv-k számára egyaránt rendelkezésre áll, több ágazatban is (az általános csoportmentességi rendelet kivételeinek
2
Commission Staff Working Document on Common methodology for State aid evaluation, (Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Az állami támogatások értékelésének közös módszertana) Brüsszel, 2014.5.28., SWD(2014) 179 final.
2
figyelembevételével), ha az alábbiakban részletezett módon, legalább a következő kritériumokat teljesítve induló beruházást hajtanak végre: a.
Adókedvezmény adható nagyméretű (legalább 3 milliárd HUF érték feletti, illetve a kormányrendeletben meghatározott „kedvezményezett” településeken legalább 1 milliárd HUF értékű) projektek után, amennyiben az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben:
i.
a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (a külföldi telephelyen foglalkoztatott létszám figyelmen kívül hagyásával) legalább 150 fővel, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 75 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy
ii.
b.
Adókedvezmény adható jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás után, amennyiben az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben: i.
ii.
az adózó évesített bérköltsége (a külföldi telephelyen foglalkoztatottak bérköltségének figyelmen kívül hagyásával) legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének hatszázszorosával, vagy ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább háromszázszorosával meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő bérköltségét.
a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma kisvállalkozásnál legalább 10 fővel, középvállalkozásnál legalább 25 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy az elszámolt, évesített bérköltség kisvállalkozásnál legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének huszonötszörösével, középvállalkozásnál ötvenszeresével meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő évesített bérköltségét. 3
7)
A program kedvezményezettjei 5 csoportra oszthatók: jelentős beruházások révén gyorsan növekvő vállalkozások, munkahelyteremtő vállalkozások, kkv-k, pozitív tovagyűrűző hatásokkal és pozitív externáliákkal járó tevékenységeket (K+F, környezetvédelem) folytató vállalkozások, valamint az olyan réspiaci ágazatok, mint az élelmiszer-technológia és a filmgyártás vállalatai.
ii.
Értékelési kérdések
8)
A terv megadja az értékelés során megválaszolandó kérdéseket. Az intézkedés közvetlen hatására vonatkozó kérdések arra vonatkoznak, hogy a program hatására nőtt-e a beruházások, a foglalkoztatás, a bruttó hozzáadott érték és a munkatermelékenység szintje.
9)
A támogatási program közvetett hatását azon kérdés feltevésével kell értékelni, hogy a program okozott-e holtteher-veszteséget.
10)
A program arányosságát és megfelelőségét az értékelési terv a következő két kérdéssel vizsgálja: 1. költséghatékonyabb-e a program más támogatási programoknál és 2. hosszú távon mik a program költségvetési hozadékai.
iii.
Eredménymutatók
11)
A program értékelése céljából a következő eredménymutatókat fogják használni a program hatásinak vizsgálatára: a.
a beruházások kapcsán: éves beruházási áramok, az üzembe helyezett eszközök aktivált értéke, a nem pénzügyi befektetett eszközök állományának változása;
b.
a foglalkoztatás kapcsán: bérköltségek, átlagos magyarországi állományi létszám;
c.
a bruttó hozzáadott érték kapcsán: bruttó hozzáadott érték;
d.
a munkatermelékenység kapcsán: bruttó hozzáadott érték / átlagos állományi létszám, illetve bruttó hozzáadott érték / bérköltség.
Ezek a mutatók a társaságiadó-bevallás segítségével könnyen meghatározhatók. iv.
Az értékelés elvégzéséhez tervezett módszertan
12)
Az alkalmazott módszertan alapján a kedvezményezettek körének eredménymutatóit összevetik egy nem támogatott vállalkozásokból álló kontrollcsoport eredménymutatóival. A kontrollcsoport-tagok támogatásmentességének oka: nem igényeltek támogatást, beruházásuk régiója nem tartozik Magyarország új regionális támogatási térképének3 támogatott régiói
3
SA.37718 (2013/N) – Magyarország regionális támogatási térképe, HL C 172., 2014.6.6., 1. o.
4
közé, vagy beruházásuk nem felel meg a program egy vagy több jogosultsági kritériumának, ideértve az általános csoportmentességi rendeletben nem szereplőket is (ilyen például a munkahelyteremtésre vagy a bérnövekedésre vonatkozó kritérium). 13)
A kontrollcsoport tagjai vállalkozások a kedvezményezettekkel lesznek párba állítva és a következő változók szerint lesznek kiválasztva: azonos gazdasági tevékenységet végeznek és azonos méretűek lesznek a kedvezményezett vállalkozásokkal, állományi létszámuk stagnál vagy nő, hasonló nagyságrendben részesülnek más (programon kívüli) támogatásban, az értékelési időszakban beruházást hajtottak végre (vagy, alternatívaként, befektetett eszközeik állománya nem csökkent) és a kedvezményezettekéhez hasonló finanszírozási költségekkel rendelkeznek. A foglalkoztatásra és a beruházásra vonatkozó követelmény szerepeltetése különösen azt a célt szolgálja, hogy a kontrollcsoport ne térjen el alapjaiban a kedvezményezetti körtől: hanyatló szakaszban lévő, csökkenő eszközállománnyal és állományi létszámmal jellemezhető vállalkozások így nem kerülhetnek be a kontrollcsoportba.
14)
A közvetlen hatás, a holtteher-veszteség, az arányosság és megfelelőség mérésére szolgáló összevetést a „különbség a különbségekben” módszerrel végzik az eredménymutatók és a kovariáns mutatók alkalmazásával (utóbbiak közé például a gazdasági tevékenység, a méret, a foglalkoztatási szint és trend, a programon kívüli támogatások, a beruházás vagy az eszközállomány változása vagy egyéb, a mérlegből kiolvasható pénzügyi változók tartoznak).
15)
Kontrollcsoportot az első három kedvezményezetti csoporthoz képeznek (lásd e határozat (7) bekezdését – jelentős beruházások révén gyorsan növekvő vállalkozások, munkahelyteremtő vállalkozások, kkv-k). A másik két kategória esetében (pozitív tovagyűrűző hatásokkal és pozitív externáliákkal járó tevékenységeket (K+F, környezetvédelem) folytató vállalkozások, valamint az olyan réspiaci ágazatok, mint az élelmiszer-technológia és a filmgyártás vállalatai), nem áll majd rendelkezésre kontrollcsoport. E csoportok tekintetében azonban lehetőség lesz esettanulmányok készítésére vagy akár az értékelés teljes elhagyására is, mivel mind a csoportot alkotó tagok száma, mind a támogatás összvolumene alapján kisebb jelentőségűek.
v.
Adatgyűjtési követelmények
16)
Az adatokat mind a támogatási program kedvezményezettjei, mind a vállalati kontrollcsoport tekintetében évente, a társaságiadó-bevallások alapján gyűjtik.
5
vi.
Az értékelés tervezett ütemezése, beleértve a végső értékelési jelentés benyújtásának időpontját
17)
Az adatokat első ízben az adatbázis létrehozása után, 2016-ban fogják elemezni (2015 tekintetében), ezt követően pedig évente. 2019 októberében létrejön egy értékelési bizottság, amely 2019 novembere és 2020 júniusa között fog működni. A végső értékelési jelentést 2020. május 31-éig nyújtják be a Bizottságnak.
vii.
Az értékelést végző független testület vagy a testület kiválasztására alkalmazandó kritériumok
18)
Az értékelést a támogatást nyújtó hatóságtól és a magyar kormánytól egyaránt független Állami Számvevőszék (ÁSZ) fogja végrehajtani és felügyelni. Az ÁSZ szakértelemmel rendelkezik a statisztikai elemzések az empirikus értékelési módszerek, az adatkezelés és a nemzeti adatkörnyezet területén. A tudományos körökkel kialakított erős kapcsolatok és tartós együttműködés révén az ÁSZ az egyetemek és a kutatóintézetek szakértelmére is számíthat.
viii. Az értékelés nyilvánosságát biztosító szabályok 19)
Az értékelés módszertanát és eredményeit egy sajtóközleménnyel együtt a magyar kormány honlapján (www.kormany.hu) fogják nyilvánosságra hozni. Az érdekeltek, vagyis a jogosult vállalkozások konzultációk és az ügyvezetőkkel folytatott személyes megbeszélések útján lesznek bevonva. Tudományos kutatás céljaira a Nemzetgazdasági Minisztérium kutatószobájában elérhető anonimizált mikroadatok használhatók.
3.
AZ ÉRTÉKELÉSI TERV VIZSGÁLATA
20)
Az általános csoportmentességi rendelet helyes alkalmazása a tagállam feladata. Az értékelési tervről szóló ezen határozat nem vizsgálja, hogy a tagállam az értékelendő támogatási programot az általános csoportmentességi rendelet alkalmazandó rendelkezéseinek teljes tiszteletben tartása mellett léptette-e életbe. Ennek megfelelően nem teremt jogos elvárásokat és nem is ad előrejelzést azon álláspont tekintetében, amelyet a Bizottság esetlegesen kialakít majd a támogatási program általános csoportmentességi rendelet szerinti megfelelőségének ellenőrzésekor vagy a program alapján nyújtott egyedi támogatással szembeni panasz értékelésekor.
6
21)
Az általános csoportmentességi rendelet 2. cikkének 15. pontja4 szerinti támogatási programok közül csak azokat kell értékelni, amelyek az általános csoportmentességi rendelet 1. cikke (2) bekezdése a) pontjának hatályába tartoznak5. A Bizottság megjegyzi, hogy Magyarország becslése szerint a szóban forgó támogatási programra fordított átlagos éves állami támogatási kiadás, vagyis 82,4 milliárd HUF (megközelítőleg 269 millió EUR) meghaladja az általános csoportmentességi rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában megállapított 150 millió EUR-t. Az általános csoportmentességi rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja, 2. cikkének (15) bekezdése és 14. cikkének (1) bekezdése ad alapot a támogatási programnak az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti, bejelentési kötelezettség alóli mentességre.
22)
A Bizottság az általános csoportmentességi rendelet (8) preambulumbekezdésében kifejti, hogy a nagy programokat értékelni kell, „tekintettel arra, hogy a nagy programok jelentősebb hatást gyakorolhatnak a kereskedelemre és a versenyre”. Az előírt „értékelés céljául annak ellenőrzését kell kitűzni, hogy teljesültek-e a program összeegyeztethetőségét megalapozó feltételezések és feltételek, hatékony volt-e a támogatási intézkedés az általános és konkrét célkitűzések alapján, valamint jelezni kell, hogy milyen hatást gyakorolt az intézkedés a versenyre és a kereskedelemre.” Az állami támogatás értékelésének lehetővé kell tennie különösen a támogatás kedvezményezettre gyakorolt közvetlen ösztönző hatásának értékelését (vagyis, hogy a kedvezményezett a támogatás hatására megváltoztatta-e magatartását, és mennyire volt jelentős a támogatás hatása). Emellett ismertetnie kell a támogatási program által a kívánt szakpolitikai célkitűzések elérésére, valamint a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt általános pozitív és negatív hatásokat. Az értékelés vizsgálhatja ezen felül a választott támogatási eszköz arányosságát és megfelelőségét.6
23)
E megfontolásokat figyelembe véve az általános csoportmentességi rendelet 2. cikkének 16. pontja az értékelési tervet úgy határozza meg, mint „legalább a következő minimális elemeket tartalmazó dokumentum: az értékelendő támogatási program célkitűzései, az értékelési kérdések, az eredménymutatók, az értékelés elvégzéséhez tervezett módszertan, az adatgyűjtési követelmények, az értékelés tervezett ütemezése, beleértve a végső értékelési jelentés benyújtásának időpontját,
4
„15. « támogatási program »: olyan intézkedés, amely alapján – anélkül, hogy további végrehajtási intézkedésekre lenne szükség – az intézkedésben általában és absztrakt módon meghatározott vállalkozások számára egyedi támogatást lehet odaítélni, valamint olyan intézkedések, amelyek alapján egy konkrét projekthez nem kapcsolódó támogatás egy vagy több vállalkozás számára határozatlan időre és/vagy határozatlan összegre vonatkozóan nyújtható;”
5
„a) az e rendelet III. fejezetének 1. szakasza (a 15. cikk kivételével), 2., 3., 4., 7. szakasza (a 44. cikk kivételével) és 10. szakasza szerinti azon támogatási programok, amelyek esetében az átlagos éves állami támogatási kiadás meghaladja a 150 millió EUR-t, a hatálybalépésüket követő hat hónaptól.”
6
Lásd a 2. lábjegyzetben említett szolgálati munkadokumentum "bevált módszereit" (3. lábjegyzet, 2. szakasz, második bekezdés).
7
az értékelést végző független testület bemutatása vagy a testület kiválasztására alkalmazandó kritériumok, valamint az értékelés nyilvánosságát biztosító szabályok.”7 24)
A Bizottság sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország az értékelési tervre vonatkozó bejelentést késve, vagyis az általános csoportmentességi rendelet (8) preambulumbekezdésében előírt 20 munkanapos határidőn túl nyújtotta be. Mivel a késedelem a magyar hatóságok és a bizottsági szolgálatok közötti félreértés eredménye, a Bizottság elfogadja a késve benyújtott bejelentést. Ez az álláspont azonban nem előlegezi meg a jövőben bejelentendő értékelési tervekkel kapcsolatos bizottsági álláspontot. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bejelentett értékelési terv tartalmazza az általános csoportmentességi rendelet 2. cikkének 16. pontjában lefektetett minimumelemeket. A Bizottság sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország az értékelési tervet csak 2014. október 21-én jelentette be, de megjegyzi, hogy a tervvel kapcsolatos előkészítő kapcsolatfelvételre már azelőtt sor került, hogy a magyar hatóságok hatályba léptették volna a támogatási programot.
25)
Az értékelési terv tömören ismerteti az érintett intézkedés fő célkitűzéseit és elegendő információt szolgáltat a „beavatkozási logika” megértéséhez. Az értékelés hatókörét megfelelő módon határozták meg. A terv megválasztja és megindokolja az eredménymutatókat, amik az egyedi intézkedésekre vonatkozó értékelési kérdéseket magukba foglalják, továbbá ismerteti az adatgyűjtési követelményeket és az ezzel összefüggésben szükséges rendelkezésre állást8.
26)
Az értékelési terv meghatározza azokat a fő módszereket (a „különbség a különbségekben” módszert kombinálja a kedvezményezetti körbe, illetve a kontrollcsoportba tartozó vállalkozások „párba állításával”), amelyeket a támogatás közvetlen hatásának azonosítása érdekében fognak használni, és ismerteti, hogy ez a módszer valószínűleg miért lesz megfelelő az adott program tekintetében9.
27)
A Bizottság felvetette, hogy a foglalkoztatási szint és a beruházási szint "párba állítási" mutatóként és eredménymutatóként is szerepel, de a magyar hatóságok szerint e mutatókat csak az észrevételek körének szűkítésére használják majd, az eredményeket pedig csak a nem negatív foglalkoztatási és beruházási trendeket mutató (kontrollcsoportbeli) vállalkozásokra korlátozzák. A Bizottság elismeri az abban rejlő nehézséget is, hogy a jelen esetben kizárólag a programban való részvételre nem jogosult vállalkozások lehetnek a kontrollcsoport tagjai, hiszen Magyarország új regionális támogatási térképe alapján csak egy kis terület
7
Az értékelési tervhez a 2. lábjegyzetben említett szolgálati munkadokumentum ad további útmutatást.
8
Lásd még a 2. lábjegyzetben említett szolgálati munkadokumentumot (3.2. szakasz).
9
Lásd még a 2. lábjegyzetben említett szolgálati munkadokumentumot (3.4. szakasz).
8
(Budapest főváros és a fővárost körülvevő Pest megye nagyobb része) nem jogosult a támogatásra; vagyis a program Magyarország csaknem teljes területére érvényes. 28)
Az értékelés javasolt ütemezése az érintett intézkedések jellemzőit és a program keretében támogatott projektek végrehajtási időszakait figyelembe véve ésszerűnek tűnik. Végül, az értékelés révén a Bizottság olyan hasznos információkhoz jut, amelyet a program utódainak értékeléséhez is felhasználhat.
29)
A javasolt értékelő testület ismérvei mind a függetlenség, mind a szakértelem terén megfelelőek.
30)
Az értékelési eredmények nyilvánosságra hozatala kapcsán javasolt szabályok megfelelően biztosítják az átláthatóságot és az érdekeltek bevonását.
31)
A Bizottság a fentiek alapján úgy ítéli meg, hogy az értékelési terv megfelel az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott követelményeknek, a szolgálati munkadokumentumban javasolt közös módszertannak megfelelően készült, és az értékelendő nagy támogatási program sajátosságait figyelembe véve alkalmasnak minősül.
32)
A Bizottság tudomásul veszi a magyar hatóságok vállalását az értékelés e határozatban ismertetettek szerinti lebonyolítására és a Bizottság azzal kapcsolatban való tájékoztatására, ha a terv végrehajtását valami komolyan veszélyezteti. A Bizottság tudomásul veszi továbbá a magyar hatóságok kötelezettségvállalását a végső értékelési jelentés 2020. május 31-ig történő benyújtására. A Bizottság emellett emlékezteti a magyar hatóságokat, hogy amennyiben módosítani vagy meghosszabbítani kívánják ezt a támogatási programot, azt minden esetben be kell jelenteni a Bizottságnak.
33)
A Bizottság ezért az általános csoportmentességi rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján azt a határozatot hozza, hogy a benyújtott értékelési terv tárgyát képező támogatási program mentessége az első hat hónapon túl, 2020. december 31-ig meghosszabbodik.
34)
Az általános csoportmentességi rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján a program módosításai nem tartoznak az általános csoportmentességi rendelet hatálya alá, kivéve azokat a módosításokat, amelyek nem befolyásolhatják a támogatási program általános csoportmentességi rendelet értelmében vett összeegyeztethetőségét vagy nem befolyásolhatják jelentősen a jóváhagyott értékelési terv tartalmát.
9
4.
KÖVETKEZTETÉS
35)
A Bizottság a fentiek alapján úgy határozott, hogy –
2020. december 31-ig meghosszabbítja a program általános csoportmentességi rendelet szerinti mentességét;
–
közzéteszi e határozatot.
Amennyiben e levél olyan bizalmas jellegű információt tartalmaz, amely nem juthat harmadik fél tudomására, kérjük, a levél kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül értesítsék erről a Bizottságot. Amennyiben az előírt határidőn belül nem érkezik a Bizottsághoz indokolással ellátott kérelem, a Bizottság vélelme szerint Önök egyetértenek azzal, hogy a levél teljes szövegét harmadik felek tudomására hozzák, és annak hiteles nyelvi változatát közzétegyék az alábbi weboldalon: http://ec.europa.eu/competition/elojade/isef/index.cfm. A kérelmet ajánlott levélben vagy faxon kell elküldeni a következő címre: European Commission Directorate-General for Competition State Aid Greffe B – 1049 Brussels Belgium Fax: 32 2 296 12 42 Kérem, Miniszter Úr, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését. a Bizottság részéről
Margrethe VESTAGER a Bizottság tagja
10
