taí. Növ.-n. sz

Szomíiatlitliíi

Premoolrei R. Szeot Noröeri-Glinnázíuin. Taoári kijoy/íar.

?' /^3ó'

S/ükcsoport

Leltári

szóm

Növ.-n. sz.

Cl

:

./.taÍ.

JI'l

MAGYAR ÉKES SZÓKÖTÉS.

A'

MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG' JUTALOMKPJRDÉSKRE

IRTA SZVORÉNYI JÓZSEF, ZIRCZ-CISTERCI SZERZETES ÁLDOZÁR

,

'S

a'

SZÉKES-FEJÍ:R-

VÁRI KIR. KÖZÉP TANODÁBAN SZÓNOKLATTAMTÓ.

ELS RANGÚ PÁLYAMUNKA

BUDÁN, A'

MAGYAK KIRÁLYI EGYETEM' BETIVEL.

18 46.

I^M S

\BÍ ;

ÍJJ/Ü

^^ ^^Q|(^^

iijr t^fi»!^ii||Xn(ta:;,

et

númis expeditu via

iiuii

interduni

laba-

,

B E V E Z E

Azon

S.

egyetemi kútf, mellynél

n^elvbuvárlatnak kétségkivül: az

—

É

1

*)

legfölebb vitt

a'

elvégre megállapodnia kell

is

érzd

ért

és

emberi természet.

ezerkép hatnak érzékeinkre

A' kültárgyak

mi lelkünk' stör vénye szerént annyikép érezzük s fogjuk föl e' viszonyt , mihelyt emberkorunk fejldésének azon szakát érte , hol a' külrli behatások között különbséget tenni tudha's

,

tunk.

Az emberi

e' béli

természet'

törvénye,

a'

egy és változatlan; mint

nyelvre vonatkozólag

is,

ezt eléggé igazolja

világszerte uralkodó egység

a'

a'

nyelvek' lényege-

*)

s

átalános bölcseletében.

Tárgyalgatásunk' folytában

eredetiségeink-

's

nyelvsajálsá-

alkalmasnak hittük az átalános nyelvtan' vezérletével nyelvünk' beltiirténetébl a' mennyiben fejtegetésünkhöz utat egyengethet né-

gainkról

stb.

Icendvén majd

a'

szó

,

—

—

melly

eljegyzeteket

tenni

,

remélvén hogy

,ékes szókötés' homlokzatán elemeivel

találkozandik

niikép

vélt

a'

a'

fölöslegek'

t.

a'

olvasó,

mellztévcl

mííködés sokszor akadályokkal küzd

,

,

beszéd'

nem

midn

fogja

derékon

az

legfelsbb feledni:

ragadott

vagy csak nem elég

szabadon mozoghat.

1*

HEVEZKTÉS.

i

Az els embcrnemzedék tározatlan taglejtés által

eredetileg csak ha-

az ajkon ösztönszer-

^ *s

leg kisiklott állati liangnyelven

adhatta

a'

küls

behatásoknál jelét cszineközlési képességének

:

de

lelkében rejté csiráját beszéld tehetségének melly ;

kifejldve,

teremtés' remekévé emelendette ót.

a'

—

mond egy jeles „Csak az ész és beszéld tehetség Nem író mi embert az állatok fölé helyezi."

—

—

kOzlekedhetik hát méltóságához illleg

ember; hanemha lelkének moz-

életre hivatott

dulatait

társas-

a*

másokban

is

fbiidézni,

's

bizonyos

módon

Bel- és külalkata pedig

ügy Ion rendezve, hogy eme' behatásokat mintegy viszhangozza közülai

's

e'

érti.

lélektl lélekhez az érzékek'

viszhangozás

utján jusson

;

mert

a'

nem

testbe merült lélek el

hogy közlekedhessek! — A' milly

hagyhatá e' lakát, természeti épen olly szükséges volt hát ,

,

hogy

mint egyébb tehetségei úgy a' beszél is fejldésnek induljon; különben sem lévén ebben hát;

ráltató oka. Volt külróli behatás

fogására érzékei kal élhetni;

beszéld

;

nem

elevenüljön;

mi

,

dt

a'

mik

fel-

ösztön azok-

lég, hol

a'

megnevezésében igazgassa: elemi

voltak ezek'

mszerei

hiányzott

értelem,

,

a'

szó meg-

kül- és belvilág' a'

megszólalás'

kellékeit teszik.

A' beszéd

,

szorosan véve ugyan az értd ter-

mészet' tulajdona

;

fejlddése tehát csak az értelem'

fejlddésével kezddhetett, mivel a' szólás mindig a'

's

haladhatott eld; de

szóló' jellemét szokta

kifejezni, igen természetes:

hogy elejénte az

ér-

BEVEZETÉS.

túlnyomása szerént

ztíkiség'

kifejezései is

9 a'

lélek' állapotjának

érzékibbek, sdt eredten - eredetileg

teljesen állatiak voltak, millyen: 's

hangnyelv.

módját

a'

lélek'

Ki

is

a'

taglejtési

gondolhassa

eredetibb

nyilatkozásának, mint melly eme'

tágasb érteményi nyelvek' jegyei,

kifejezései ál-

Erre maga az anyatermészet tanítá az embert; 's ez oka, miért olly egyetemiek máig is kifejezései, hogy a' föld' minden részén egytal történt.

kép megértetnek. Ki is ne értené meg pl. a' f' igenl biczczentését , vagy tagadó rázását a' sze;

retet' *s

vonzalom' oda simuló, az

utálat',

's

ijedés'

visszahökkenó mozdulatát vagy riadását; az öröm' fürge, 's íjongó kitörését; a' dühöngés' tombolá-

vad orditásait ,

sát

,

a'

kifejlett nyelvek'

's

számos

nyelv bír

,

's a'

A' pantomim

foly.

fakasztott; kiséró'

s

a'

szó

féléket

szkebb korában

ányt pótoltak ? Ismeretes lejtési

e'

a'

hatás

szónyelvre

,

,

mik még

is,

mellyel

még most

szóhia'

tag-

is

be-

Rómában többször könyeket nem egyszer, csak az azt

mozdulatokból nyer határozottságot; mit

semmi más

ki

nem

pótolhata.

— A'

taglejtési nyel-

véivel egykorúak az állati hangnyelv* kifejezései.

Azt jegyzi meg Rousseau, hogy már a' csecsebeszélnek hang által. Nehéz is lenne fölten-

mk ni,

hogy az erósebb mozdulatoknál néma maradt

volna

a'

hang, az érzelem' nyelve.

mészetes az embernek élesebb

lm ma

is ter-

fájdalmainál

föl-

jajdulnia; ellenben az elmecsiklándó behatásoknál föl

nem

kaczagnia, mesterkéltség lenne.

Mr.viízi:ri;s.

\inbár az érzelmek

mit egyfelül az

;

mind mert mindenkitói,

szdnyelvnél mind bovehb,

detilíb míídja a'

c^yctemibb

közlésének eme' legere-

,

még

az idegen- sót stíkctnéiiniátl

lik;

más részrl meg

heves mozdulatokindulás

's

s

a'

szónyelvéitl

még

nem

kel foglalkozók

hogy

,

a'

szonyban lév

mi több,

Ellenben

ki. ;

a'

's

a'

mnltakrai

vakoktól

természettl

ezzel szoros vi-

a'

mind az eszmék' 's

a'

szónyelv' jegyei mind éles kijegyzé-

közlésének alkalmasb

— St tapasztaljuk,

még

jegyei

az egyebek-

:

természeti jógából

hallómiíszert

sének, összeállitásának, eszközei.

és

tag- és hangbe-

élhetnek velk,

értethetnek;

rekesztenék

tag-

a'

,

föl-

végetlenül messze

nagy ajándokl nyert beszél-

maradandóbbak

csak

nem egyébb mint

magyarázatnak

széd' jegyei széles

meg nem

is

tökélyben

Mert azonkivül

estek.

s

múlékony hyeroglipliák valának,

s

,

leló,

taniísítanak

bangbeszéd' kifejezései

megértetlic-

bangókban kitör

állati

tapnsztalatilag

határozatlan

nem

szót

a'

is

mikép

a'

szónyelv'

visszaemlékezést

is

hat-

hatósan elsegítik; minthogy eszméinket annyira a'

sz('»khoz

tanultuk

megkötni,

hogy

gondolkodni sem vagyunk képesek;

hogy ollykor ga

a'

a'

szó

i.

láthatlan színeket, világosság;

szó világítja,

's

eleveníti

át: innét a'

megesik,

elbb eszünkbejut, mint ma-

benne rejl eszme. T.

keknek

s

nélkülök

mint

a'

sötétben

ógy az eszméket

meg; szó adja az érzé-

vadak közt szónvelv nélkül

BEVEZETÉS. fcliiütt

7

ember, múltjára hihetleg vagy épen nem,

vagy csak homályosan emlékeznék

vissza.

Mindjárt kezdetben megszólalt az ember; de

mint maga, úgy szólama dolatüres

érthetlen

millyek: az

volt,

csecsem, gonmakogás,

is állati,

mig a' fejldd érzelmek a' tisztán állati hangoknak némi határozottságot kezdtek kölcsönözni, mi eredetileg: a' csekély számií alaphangok' gazdag váltosírás, nevetés,

's

félék;

e'

zatú lejtegetése

bvelked,

jöhetünk erre az önhangzókban ért

éneklbb ósnyelvek' nyomán;

's

az

kiejtés'

is

vannak, mellyek

énekszerü lejtegetését

jegygyei bir

a' sínai

is

ez-

ezek' némely-

nem idd- vagy hangmértéket; hanem még a'

lyikébenolly jegyek

Rá

eszközöltethetett.

által

kijelölik.

csak szó-

Öt

illy

nyelv, mellyekkel ugyan azon

szóba, öt külön érteményt énekelhet belé; sot szinte ott ez egyszerií szótag

:

po

,

tizenegy érte-

ményt nyerhet különböz hanglejtések által ^). Vágynak nyelvek, hol eme' hanglejtés a' ragot pótolja; igy a' perzsa,

csoló

török, finn nyelv

a'

páran

mód' második személyét, mellyre

a'

páran

minden parancsolói rag nélkül, csak hanggal jellemzi. Vagy ne menjünk messze. Ezen szócskánk: nem^ változó hanglejtés által majd tagadás', majd kérdés', gunyolás', fölcsolás leginkább nehezül

,

,

indulás' stb. a'

érteményét nyeri.

nyelvfejlesztés' legeredetibb

')

1.

Minerva 1830,

'^.

köt.

140.

I.

'S

Vi%y látszik,

módszere

,

e'

hang-

BEVEZETÉS.

8

mödosittís volt; melly

kat ered meny ezé.

'S

legels küzegyezési szó-

a'

ismerünk

latszcskáinkban

ma

ezekre

jobbadán

indii-

mellyek bár csak mondathatnak szóknak még az érzelmeknek bizonyos is már elvitázhatlanül mértékben értelmes , 's liatározottabb kifejezéseiül tekinthetk. T. i. kifejezés' nevén veszem itt tágas érteményben mind azon szónyelvi jegyeket, mellyek a' lélek' állapotját önkénytelen, vagy szándékosan; de határozottan, 's érthe;

tágas érteményben

:

,

—

tóleg elárulják.

Hogy ama' gok

a'

nyelv'

hanglejtésileg módosult alap-han-

skorában

a'

,

fejezések' helyét állhatták

Nem

dulatszócskáink.

bl

:

szoros érteményi ki-

ma

is

bizonyítják in-

kevesebbet értek én

a'

mell-

felnyomuló, bár egyszerií hangokban; mint

eredeti kifejezéseit.

egyes indulatok'

ne értené

meg

a'

óh-han, vagy

s-óA-ajtó:

Ki föl-

a'

emelt néma fohász' visszaeresztésén megszólamló

(nyomosabban: éh!

él

kában az

eped

szeténél

t,

ii^í

végre:

*s a'

lat'

=

íjj!

v. éhj! v. héj

lelket?

vagy íjju!

vagy

a'

!)

jó'

kifejezéseit? a'

(

= í*ó) = ^!

természetibb

—

,

a'

b-a-mu-

tehát eredetibb

hosszú hangzók' mesterkéltebb rövidülése dulatosb kettztetése ')

E' nyomosító

meg

ér-

v, nyomosabban: 1"^! 'stb. hangokban kitör öröm',

szájtátó ámulat' hosszú «-jában

Késbb

indulatszócs-

kett/.tetés'

^)

által;

elve

de leginkább

késbb gazdag

sajátságos kifejeKésinknek.

,

's

a'

— in-

ter-

kútfejét njitá

: !

9

BEVEZETÉS.

mészeti hangokti eltanult mássalhangzók' utóbbi

unalmas egyhangúság', az egytabvítése által pedig a' zökögos darabosság'

fölvételével, az giiak'

kivergódvén a nyelv, fejlódöt-

sziik korlátaiból

tebb ábrázatot vett csendintó vagy

=

a'

a!; hol

a!

hanglejtés

még, megbóvülve

képviselheti),

— igy

ma

indulást lehelve

eh

:

haagat

is

boszankodó:

lett a'

bvülve: eh-nye!

csak

parancsolást

a'

h-aa-gat (palóczosan gát;

fejlesztési

bámuló: á-ból rövidülve, a' figyelmeztet a!, nyomosítva

elvek szerént vált

a^a(

— Ezen tovább

föl.

, !

hógat)

(

:

ej-nye == ej-ne-

v.

mutató ^-ból nyomosbitva:

hal-

felin-

el

kettztetve

:

= nagyobb e*e = ehe —

v.

a'

a'-gat,

!),

a

'stb;

!

mássalhangzó-

e'^e,

keményülve né ne v. ni ni (=n-e-zd ne-zd vagy csak nézd é dunántuliasan nézd a\)', bvülve elsó személyraggal: J\e^em=ném pl. hadd val

:

:

!

—

majd képzvel cm nézem; betiícsere néha ne v. ném ?io hadd ném v. hadd lám

nem!

=

=

!

!

(

fejldött

V.

ó

!

!

bóvülten: óh-ajt ,

a'

v.

hangzatosban: haji

j-a-j :

v.

ah

!

!

:

/-ból

—

nyo-

Ezúton

o'A-vagy ah-ra. á.\\-tt

a'

,

(hajdan:

indulatosban

hahjl\ vagy

,

=

:

hah

h bett/-

\,

v.

cserélve (minek számos példáját találni nyel-

vünkben) lón a' ha (mint: ej-ha !) tth!

:

s-óh-a/í, vagy: ;

ne-ez-

palóczban

!

— az z-e

hangzatosb

áiéit V. ajéit. bécsi cod.)

i'-re

pl. ?io-szi ;

= néz,

tovább fejlesztve:

által

bvülve

ij),

á

ne-ez

is:

!

=

mosítva; i*i :

,

!

!

:

nj!

majd:

=

vaj:/«/ V. vajl vaj-a/i igy vált a' megirtózó -ból,

fájlaló ;

—

jttj !

:

\

—

a'

megütköz:

ü-ból,

,

HEVEZETK.S.

10 ////y//,

cllonihulva:

hm!

iiangok' utánzásából

is

Jílojártiíval

a

tennés/it'li

több indiilats/ócskák ve-

vék eredetüket, millyenek: bopp! czupp recscs! Hlyek, 's rokonpuff! 's más számtalanok. félék tebették kezdetben az állatibb ember' kicsi!

—

ért

ded szótárát; mellyek még jobbadán az mészet' odajárulta nélkül, mind csak délyek' kifejezései valának; mit

hevesebb

fölindulás

kapkod (hah

jaj

!

szabott szókat

is

!)

;

szer

— Az

sót

a'

indulatszóvá

oda vagyok!

szenvedélyek' ezen egy-

's

megszólalásait tarthatni hát

eredetibb kifejezéseinek

,

mind

fejlódék az érzó, mint az értó lat'

a'

szónyelv' leg-

azért, mert elóbb

ember

—

nyelve pedig az érzelmek' nyelve,

mert

azért,

fölindiilást,

a'

a'

hangok után határozott eszmékre

mintegy kiüríti,

indulat',

igazol

állati

állatisítja (boldogtalan! szerencsétlen!

'stb).

a'

is

közben állatiságába vissza-

ki rendesen

süllyedt ember,

ma

ter-

szenve-

's

annak

az indu-

—

mind

eredetileg

jobbára ösztönszer kifejezéseit senkimástól, mint az anyatermészettói lehet eltanulni

sen saját

mellyek

—

csünk

—

vek

is

fölött

Az

szinte,

mit különö-

a'

természet' szüli vonását, sok

,

félre

joggal

más nj'^el-

ismerhetlcnl magukon

viselik.

terjengóbb sugarainál

hangok lassanként eszmét,

kezdtek nyerni

el

mint nagy részt maga nyelvkin-

értelem' világának

az állatibb

lettek

;

szócskáinkról mondhatni

's

lelket

majd viszont eszmék szülém-

:

megncvezetlenül; érzéki jegyekhez kellett

hát köttetniök,

's

mintegy megtestesülniük;

kii-

;

BEVEZETÉS. lönbeii

11}

bármelly

alatt itt

szer képzetet

,

szóba foglalt, határozott, egy-

Az

venni.

kell

eszmekitételek'

fejldése eredetileg az indulatszk'

vagy

is

dott,

így

bel

a'

-

festi

a'

jelentett eszmét:

mit

,

hala-

o keletiesen

kimondásnál

a'

foleredd hang igazolni

bel-

—

látszik;

6 személyes névptlók mintegy rám mutatlag belém szólal

festenek:

én

hasonlatára,

és kültermészetet festóleg

írva: yó-\\=bels6rész ; sö?i1ih6\

— Eszme

íogtnk elrüpülni.

onitalaniii

1

1

éíi, te,

,

igy

is:

—

vissza

már íe-feléd, kiebb, a' nyelven hangzik el; még kiebb esik, 's a' fokozatos távolság' huvebb o kijelölésében, már az elre csucsorodó ajkak által

te

is

gyámolíttatik. Sajátszerüen festik

's

távolságot némelly mutató-

egyedül

kozelség-

a'

helyszócskák,

's

közelebbrl hangzó vékony,

a'

távo-

és

labbról szóló vastag hangzók' különbsége által pl. /

tt, o-tt; «-de, o-da; e-z, «-z

;

6-mez, «-maz; e-nnyi,

«-nnyi; i-lly, o-lly; /-Ilyen, o-llyan; 2-gy, w-gy 'stb.

— A' kültermészetet

hetett

;

a'

,

j^^iff

a'

szót.

le-

E

nyelvünkben hemzseg' szám-

talan h a n g s z ó k a t

kéznél

könnyebben

mert ez jobbadán szájba adá

kutfó nyújtotta

az újjal

fösteni

('

Ovo^atonoCXa)

;

— igy

ököllel megütött odvas

lev szekrényen

fán

:

vagy

,

kivehet;

tisztán

ko2)p

*s

a'

nagy természetben ezer meg ezer tárgyak mon-

dák

ki

mint:

illyképen saját neveiket,

/íffr2(-agás)

,

cstik{-\ik)

,

haho{-ta)

,

rop^)

szusz, ,

patt ,

recscsfecscs, Jmk/ík, hnhii\th. ligy hogy igegyökeink-

nek nagy részét mind

illy

hangzók

teszik.

Vágynak

; :,

12

BEVEZETÍ'.S.

ezek mellett, mellyek' eredetét látás'

— úgy tetszik —

érzékében lehetni keresni, millyek:

a'

csill-'Ám,

mit azonban könnyebb érez-

vtll-'dm, pill-ant 'stb.

ve sejteni, mint megmagyarázni!

Az

így, vagy bármi mód' alkotott szók' to-

vább fejlesztése mindig a' természetibb egyszerantiquus tl, az összetett felé haladt, igy: b av társitás által (hangcserélve a) o m

=

=

képzvel

tovább fejlesztve

vcv-as'é-i-é; összetétel által itt

szer

szó,

:

ligy

szkül

nem

pl.

— Láthatni

ezekbl: mikép

a'

kalmazása szerepelt

mi nagy

a'

nyelvgazdálkodásban

egyedül

a'

mássalhangzók' természetébl

mazásából magyarázható.

a'

A'

,

's

alkal-

meró önhangzókból ,

mint az ének

határozatlan,

's

kellemetlen

beszédet egy nagy hiatusl állította

Mássalhangzó nélkül hezíttetvén; 's

e'

beszéd összefolyt

piaczi zaj;

's a'

a'

al-

hézag, melly igy betöltve lón?

a'

állott eredeti

f.

ennek köszönik eredetö-

mutatja

,

e'

az ágaza-

;

haszon, melly

radtak

t

szók' fejlesztésé-

fképen minthogy

tos (articulált) szók csak

vala;

's.

természettói eltanult mássalhangzók'

a'

vagy

= genus,

= generosus

:

ket. 'S

raggal

/

gens, nem-aeí-sé?^=generatio, nem-zet-

ség-es (rövidülten nemzetes)

ben,

as

leszen határozot-

's

,

elvontabbá érteménye

=

nem-2f?í

av

:

e/-av-l. Figyelmet ér-

mint tovább bóviil képzk, vagy

a'

összetétel által 's

:

*

több példáknak nyomán; mikép az egy-

demel

tabb-

=

"^

:

;

a'

szóbóvülés

is

fölötte

eló.

ne-

szók jobbadán egytagúaknak ma-

ez által

a'

nyelv

darabos

,

ertlen

>

!

13

BEVEZETÉS.

egyhangú, fülsért,

nem könnyen fzhet

's

ezt némelly

volna; mint

lett

dél-övi nyelvek' rövid

szócskákból szótt ízetlen esésií kifejezései bizonyitják.

Mi dón a' magánszók' alakulása legeredetibb csak mennyiben némódjának elsó' vonalait

—

melly eredetiségeink'

nyelvsajátságaink' kifej-

's

tésében vezérfényt adhatnak

némileg

— összevonva adtuk:

szoros érteményben vett

a'

kifejezések

(enunciationes) is kérdésben lappangtak; ugyanis

Hogy kezdetben a' nyelv' egyszerbb elemei is önálló kifejezések lehettek, több okunk van hinni.

ben

a'

•

— Elsó

,

mivel ósnyelvek-

szók jobbadán egyszer hangokból állottak,

már mondottakon felül maga az eredeti egyszerség', 's egyszer eredetiség' fogalma mutatja. Nyelvünkben sok egyes szó, sót egymint ezt

a'

egy szer hang ma Hlyen

is

egész mondatot pótolhat.

vagy fie-tekl melly határozatlanabb ugyan, de semmivel sem jelent kevea'

kináló:

íie

sebbet, mint: vedd

játok meg sitva

—

= da

nesze

:

a'

!

biztató:

óhajtó: ?i0'szzl tasd

csak!

hallod-e?

—

^)

's

I.

vegyétek el, fogd

v.

hast es

v. fogda hab*t ihr es nyomo-

o.

!

annyi mint

:

vedd

,

v.

fogd hamar

nosza! am. tedd hamar! palóczoknál am. hadd lám, a'

szólitó;

több

gérl egyszerségök ')

'

e' ,

Kassai J6»s. Grainni,

—

v.

az

mu-

é! bóvülten: hé! am.

félék, mellyek' eredetisé's

hajlíthatlanságuk kezes-

,, ;

BHVEZETJÜS.

11

—

kedik.

Ide júriil az

s/iíkebb,

is,

hogy

bes/éd

a'

iníii('>l

szószegíínyebb volt fejlodíísr' vissza-

's

lueiió fokozata szerént; annál

élénkebben kísér-

—

elttünk már nagy részt ismefest, magyarázó tag- és hanglejtések által; mikkel a' csak késbb kifejtetek némelly

—

retlen

elevenit,

részek (alany, állítmány,

lett észtani

szó)

,

's

kapocs-

viszonyszócskák meglehetsen pótoltat-

's

— Emlitést érdemel mikép részecskéket (particulae) kivéve — mellyek ma jobbadán csak

tak.

a'

,

viszonyilag bírnak jelentéssel

ban,

— az egyszení

szó-

fó'eszmén kívül, mellyre szorosan hatá-

a'

rozva vagyon, több mellék eszmét

is

fölfedezhetni

szív , les 'stb az alany és pl. ezekben fo^ csap tulajdonitmány kölcsönösen fejtik, s mutatják ki :

egymást;

,

,

;

azért az alany: /og-=dens, mivel

t. i.

yog^=capit=scindit jelentette tulajdonsággal innét ezek,

's

az illy félék csak ugyan

majd állitmányl kor

is

od,

V.

;

használhatók

ha már viszonyultak , mint

bír;

alany-,

ritkán ak-

lak'o///

:

lak"^

,

meum, tuum,

inhabito, ínhabitas, inhabitat (aliquid)

Xdik^uuh

vcstrum

V.

meum tuum, ,

= habitaculum nostrum nyom nyom^ya = nyom'^ö,

lak^íoA;

,

habitamus, habitatis; szint így:

om, nyom + oíí,

illius v.

melly szorosan véve,

egy jegyét

v. jelzjét

vestigiiim

v.

premo, premis, premit

— Mások pedig jelzjüket Az

nem

,

\cAta V. lak'^/a=habitacuhim

illius; V.

—

is

majd

a'

—

t.

e' i.

íllyenck meg:y«////>or

jelentett

eszmének csak

/ír/f//f^/=ape\

=

'stb.

rejtik pl. ^6j£r//=mons

jé»

ember

;

montis

teszi.

f^nujihóeska

=

BEVEZETÉS. kis

gunyhü falka ;

sem ötlenek

—

^).

v.

l.>

falatka=kis

falat

,

belé;

szoríthatni

hazudsz: az egyszerüített fdeszme

igy ebben:

illy észtani ré-

szekkel biró mondattá tágíttathatik ki:

tett, 's

mmt

ÍV»1

Sot azon egy szóba néha egész

eszmetársiilatokat

érzesz,

imír

máskép

szólsz; melly kitétel bár kiegészí-

még sem rejt olly erdt, mint amaz egyszer; nem is sért úgy. Állításunkat támogatják

ezért

még azon már közegyezésinek

látszó

kitételeink is, mellyekben bár

a'

sajátságos

kiegészüléshöz

tartozó eszmék' egy része némelly szók' elhalgatása végett

nem

képviseltetik:

ménynyel birnak

pl.

még

is teljes érte-

mondják == man sagt 's t. e' f. mire nem e^y könnyen nyújt

— Idejárul az — minden nyelv példát — miszerint nyelvünk — — hanem egyetlen nem csak mint — fnévvel tehet is

t. i.

•

látók

igével

Ítéletet

is

'^).

Ennél azonban az eszmeszövódés' fejlódó rendszere lágasb

mi kezdetben azon

tért igényelt;

szócskák' fzése által éretett el, mejlyek állásukat jobbadán elvesztve,

')

a*

ma

ön-

származtatás és

Megjegyzést érdemel, mitBlair Hugó, bizonyos nyelvtudós'

On the Origin and progress of Langvag e-czíni munkájából idéz: ,, Hihet — szól a' czímezett könyv: hogy különféle vad népeknél nem minden elször feltalált szók voltak egyszer 'fnevek; hanem némellyek holmi

tulajdonságokat, magukban

—

)

's

körülményeket

is

mellyek a' tárgyakon legtöbbször vétettek észre;" minek bebizonyítására az amerikai snyelvekbl számos példát hoz föl. 1. Engel' Nyelvtud. pályamnk. foglaltak

,

BEVEZETÉS.

16

képzdk',

liajlitásban

's

rago k'neve

alatt ismer-

— Figyelmet érdemel mit a fbnn említett munka' „Eredetileg — — iigymond az ágazatos hangok egész mondatetnek.

Blair, szint'

itt

lapjairól kiír:

tokat mik

inkább, mint az snépek másokat

tettek

által

magánneveket, értesíteni,

vagy félelmöket körülményeik- vagy

ságaikat,

szükségeikhöz képest kifejezni próbálták

pl.

az-

Ugyan azon

iró

— nyelvekbeli s/ók nagy részint

sok

a-viz-ára(V^

oroszlá//i/-Jó ,

megjegyzi

még „Hogy :

fejlodöttebb

tagnak,

kíván-

's

a'

legrégibb — de még

hangzókkal bóvelkedók voltak; de

's

tagok ágoztatás böztettek,

'stb.

a'

által

egymástól

még

is

is

a'

megkülön-

mint ezt legtöbb vad népek' nyelvé-

—

ben még most

is

zoló példák

sémita nyelvekben nagy számmal

a'

láthatni;"

lelhetk. Nyelvünkben

is

melly

állítást iga-

ezt bizonyítják

a'

kife-

minden észtani részeível biró: szeret-l-ek, 's számos hasonlag képzett sajátságos igék; emez sem több sem kevesebb mint ego^amo* t. i. ek (eredetikép: ék, mi a' te vagy vos ;

jezés'

—

,

,

:

—

ma

határozatlan igealak' elsó személyragaül

meretes,

—

's

annyi mint: én) az

alanyt

is is-

pótolja;

(=al, a' határozott igealak' tárgymutató mutató második személyü raga, s eredetére helyét állja; az ál?í tárgy' ivé\mi&=tégedet) ,

/

:

lítmány

végiil

:

szeret igegyökben vagyon.

az miegyébbre mutat,

midón

keleti

nyelvünkben egyetlen igemód, tagocskák' oda olvadtával, annyi

Hát

szerkezet

csupán némelly viszonyt képes

,

HKVEZETES.

kt^pes kifejteni látszik

—

?

!

Mi

— bár nálunk inindennapiasnak vonása nyelvünknek,

sajátságos

olly

mellyet bármelly nyugati nyelv csak sükcrctlen-

ked

képes utánozni;

körülirással

keletiek

is

—

lyé ék (==én)-ben;

:

/9)

a) a'

cselekvés' jelentésével bir; Sí

cselekv szemécselekvésé, mert ír a'

—

továbbá

cselekvés' ismétlését; és pedig

tali

a'

ir-ogat-tat~hat-and-n-ék ,

pl«

külön eszme viszonyúi

tiz

mellyet

— tudtomra legalább — csak megközelít-

Ez egy szóban

nek.

's

ismétlését; tehát

—

mély' eszméjét;

ogat

más

ál-

egy másik cselekv sze-

s)

g)

y)

S) tat

annak cselekvését;

—

•

r/)

cselekv alany' tehetségét; tehát &) a' t) and a' cselekvés' jövó cselekvés' lehetségét;

hat,

á

idejét

;

löli.

iat'
—

—

x)

ii

az összes állitás' föltételességét je-

Ide járul, hogy (=té-tet-és)

zül: az

összes

,

a'

mint

a'

hangoztatás majd

majd /mí(=te-het-és)-ra nehelíjabban majd ez, majd

állitás is

amaz értcménynek túlnyomását nyeri. A' fölhozott egyetlen igemd tehát mondatokkal ér föl minthogy már nem csak az egyszer Ítélet' észtani részeit olvasztja magába; hanem számos viszonyokban meghatároztatván, körülbelül annyi, mint: nekem föltétesen tehetségem vagyon cselekedni, hogy valaki jövben isHol már az elbbiekre is mételve írjon. •

—

kifejezésink' egyik eredetibb alakzatára ismerünk. Egy lépéssel tovább haladtak kifejezéseink a* ma is önálló tárgynévi gyökök' sajátsá-

visszapillantva

,

2

,;

J

BEVKZETÍ:s.

S

gos társítása ban kereshetni

z

,

Minek okát ulkalmasínt

által.

mert

ftnállástalanabi),

a' 's

elvontabb névszók

késbb

melléknevek) csak

al)-

tárgy' tulajdonságait jel-

fejldtek.

(ma:

Innét jónek

eme' sajátságos összetételeink re^-esz, tám'asz== rek-, vagy tám-esz(-kOz)=rekesztó' v. támasztó :

eszköz; (ó-vtz—

tói

syej)-ágt/=rgye\)hó\ való; ^y«-

]

iwó7cs-/«=frnctiis-arbor=arbor

í'nictus

;

éj-fél-kor

=nox-medium-temjnis, viszonyítva iiuctis mediae tempore, 's számtalan c' félék, mikre a' legrégibb:

tartott héber

nek

nyomon

E'

nyelv

is

elég példákat nyújt

').

indultak az igék' kifejlésével ezek

's a'

hasonlók: /öó-«í/=pesdat, viszony ultan

dem

dat,

ma összitvc

= convalescit

'stb.

:

pe-

Majd né-

=

Jií-m€gi/-ek melly részecskékkel szövetkezve vagy kettztetve emez igeelócskéex-eo-ego; :

—

— mint

ket, mi

által

za

ige-jeleiitette állapot' ismétlése jelöltetik,

— az

a'

kettóztetés magával hoz-

k/ki'mcut, azaz meg-megúWoit ismételve vagy kiment. Számtalan rokonféle összetételekkel bvelkedik nyelvünk, mellyek mint meg annnyi összevont körülmint látók

pl.

,

megállott

:

,

—

—

írások

egyszeriiitett

,

Nem

szenved kétséget, mikép

mködött

lesztésben tett

(

concret

inkább

mik ')

,

)

,

's

Jáhn

Gramm.

nyelvfej-

anyagibb tárgyak igényiették

késbbi találmánya

:

a'

értelem' figyelmét az összí-

mint az elvontabb (abstractj

csak

I.

mondatok.

Itacl)r.

p.

310.

a'

,

elméletiek

fejlettebb észnek,

,

19

BEVEZETÉS.

minthogy már bvebb elmeképzettséget tesznek üsszített szókelre föl. Mutatja ezt némelly ban biijálkodásigbó, elvontakban szegény snyel-

—

—

Herder szerént az arab a' kardot, több e' féle anyagibb eszméket né-

vek' példája.

oroszlányt,

's

hány százszor tudja megnevezni. így ma is a' gamintegy beliilrl ösztöngyogni kezd kisdedet zött természeti rendben elször is az érzékek

—

—

alá esd tárgyakra teszszük sé

a'

,

lijj

mutatással figyelmes-

mutatott tárgyat nevezvén

késbb még késbb

csak

tanulja el

a'

tárgy'

közben

a'

's

tulajdonságait

az állapot-jelent elvontabb,

nyolódottabb természet igét;

;

utoljára,

bo-

's

leg-

's

nehezebben a' tér-, id-, számesetet 'stb. jelel viszonyszcskákat. Elbb mond hát: afiyát , mint: édes anyát ; hol már, vagy a' jelzt a' fnévvel egy tárgyszv á összítnie (=édes-anya) vagy Ítél;

nie kell is

hogy

,

:

az anya édes.

— St még az

tárgynévi természettel (enni! menni

megyek

szokta fölruházni

'stb.)

^)

szonyszcskák' helyes használatára

—

Yalszin

désében

Ha

is;

lesz

A'

tiszta

liozzá

— mint ezt

,

;

elégszer

nem kivánok

élni

meg;

elj,

= az

,

a'

az alakuló beszéd*

dolog' természetébl

ncnrnev ugyan húz is

de hogy természetben igen

abból gyztliú is

vi-

kifejldnék.

is

határozatlan

(ahsolut)

érteménj'ben

helyett

a'

fokozat kifejezéseink' fejl-

az indulatszk után

szoros

!

mieltt

mert

legsibb részei

')

e'

,

igét

= eszem,

pl.

mert

alany,

//
emberi

életet 'stb.

st

=

a'

tárgyszó hibázás;

;

BEVEZETÉS.

20

következtethetni

—

az ünállbb tárp:ynevek va-

nem lehet, niikép korszakában kifejezéseit is

jának

ahikulásának

tagadni

:

ezek

csak

e'

al-

kották. Ide szólnak ama' számos példák, mellyek-

ben az alany, fnévi állitmánya- vagy jelzdjével viszony ítlan (in

appositionis) áll, mint: (e')

statii

ruha hársomj\ vagy jelzül elibe függesztve: bársony ruha

(e')

— Azután más

kevésbbé önállók követték eme' tárgynévi jelzt, v. állitmányt.

T.

mind

i.

mind

a'

'stb.

határozottan nyilatkozni vágyó lélek,

hogy

n}elv' czélja kivánta,

a'

a'

szóban

for-

gó alany mennél határozottabban jellemeztessék 's ez a' tisztán tulajdonságot jegyz melléknévi állitmány, vagy jelz

által történt, pl. a'

gas; mély a völgy; vagy: mély völgy. Sót fnévi szerepbe is ben

pl.

,

*S illy készülettel a'

szersmind

magas hegy;

(e')

(e')

tulajdonsági névszók viszont

kezdtek lépni az illyenekJámbor boldog, az okos szemes 'stb.

ix'

már el,

e'

hegy ma-

által

annyi világos

mennyi csak

Ítélet állíttathatott

mellyekben egykeleti nyelvekben máig is ellialgatni

a'

szokott: rau

V.

kellett;

vagyon gyökige már kapcsolóiíl

(copula) lappang. 'S

szóló

kül

is

— mint

ámbár

itt

látók

— az alany,

f- vagy melléknévi elég

ságánál fogva

,

az igét

ma

is

róla

állitmány ige nél-

határozott Ítéletet

fképen nyelvünkben, melly

's

tehetne

már

ki,

páratlan hajlékony-

egész bcszélyekben

;

!

21

IJE VEZETÉS.

képes nélkülözni is fölötte

az igék' kifejtésével még-

^):

tnek

fontos elmenetelt

kifejezéseink,

ha meggondoljuk: miszerint egy részrl ítéleteinkben legtöbbször ige az állitmány, vagy csak annak leglényegesb része; más felül meg, hogy Mint ezt Gyarmathi Sámuel Nyelvmestere' II. Darabjának 151 155. lapjain megmutatá, mellyeket ige ntflkül irt be; Jelesebb példát bár az ige ne vet ki nem kerülheté. nyújt ennél Orosz Ádámnak ez eltt mintegj' tizenöt évvel költütt, 's másfél irott ívnyi Ida czimú regénykéje, melly egész fol^^amában nem csak az igét; hanem az igeuevet is minden ertetés nélkül tisztán nélkülözi. Örömest közlünk mutatóban néhány sort belle, annyival is inkább , minthog}' az eddig egyesek' kezében , 's csak kéziratban lappangva szerénykedik. ,, Hosszas könyek

')

—

—

—

után igy ismét Ida

Ah! mért

:

irigye szivemnek

bánatán

?

lm!

Hozzám képest, milly nyugalmas Mi Vasláncza közt 'S

bár élete zord

,

siralmas

Ha

:

Nálam hányszor boldogabb?! Neki

remény elég

a'

Noha De ah! nekem már kétes élete

Jobb sorsom'

új

—

ír

csak

a' sír

budai'

,,Kés

a'

itt,

illy

gyümölcse

fény,

's

Hugóm, ,

és kincs?

az uraság?

vadon sziklának

a'

nappala és éje

'S

borús arczczal

!

Magányos remetéje Mert jó lelke nyugalmának

Új kin és új gj-ötrelem ; mint örvény közt a' hajóra

:

nekem minden óra

1

—

bére

az ékes aranj'-bilincs

jaj

segedelem?"

,

nekem nagyság a'

De

végszavánál ím!

gyöngédséggel.

fény-vadász' kényének

Közt életem csak rabság!

Hü

!

Kés A'

a'

Boldog

—

kezdete

ó

Mi

rab?

is a'

a'

Ez

1

szerelmének

szül mért vezére?

A'

Mi öröme bús lelkemnek E' végetlen

h

jMagzatja'

A' balsors, miért kaján?

a'

segedelem

Elek, Ida' Micsoda ez?

!

bátyja,

Erdélybl.

—

így Elek testvéri félre a' titkolózással! miért te egyedül illy nedves szemekkel? Hol férjed. Ti-

;

;;

BEVEZETÉS.

alany' személyét, számát, állapotját ^

íiz

's

kö-

a'

történ cselekvés, vagy szenvedés' módját, idejét, 's egyébb viszonyait egyesegyedül rsak ige tudja kijelölni. E' mellett, mivel magyarban az

rülte

képzk'

ige bizonyos borcK

?

—

segitségével,

beszédré-

a'

néma

Ida ezekre bátyja' karjai közt sokáig

;

míg régre

ha igazak szavai, neki ott sok dolga. De ah mi jó hogj^ helyette most te itt kedves Elekem hegeszt ír lelkem' sebének a' te jelenléted '* Forró csókok , 's Ida' titkos konjei után , mellyek a' testvér eltt elég nyilvános tolmácsai szívsérveinck így isníétElek; testvér! a' te könyeid nem az öröm, 's megelégedés' könyei ki hát vele minden huludék nélkül, ki azon ádáz okokkal, melylyek fájdalmad' forrásai! Tiborcz fell a" jó már régóta kevés igy viszont

Tiborcz mostiiton Pest felé;

:

!

's

,

—

l

;

^

,

a'

hír'

szájában;

ezer jaj

's

ezer villám fejére, ha

neki,

a'

mind igazak, 's ha durva kényének a' te könyeid f gyönyörei! Mellyre Ida: ,, Minek ó minek kebledben ez az én sorsom' az indulat, minek e' boszú-láng szemeidben nyugpontja már csak a* békés koporsó rám nézve minden viEsküm sírig szent eltdámabb remény csak hiú buborék tem örökké hüve annak szivem: mert életem' legdrágább kincse 's keserv ; a' becsület. K' kettért édes már nekem minden bú szavai

hír'

—

,

íí

,

!

!

,

,

kedves

a'

szenvedés!

Tiborcz

nem

tanácsnak

szive a' bizalmas

avvagy komoly intés, mi egyébb neki: mint dühös szikra a' száraz lporra? Szivem, 's ajkam' csöndje sokkal jobb eltte 's tanácsosb hát nekem mint förgeteges leczkék , 's mérges szóviharok De im dél az barátja;

's

igy

a'

njájas feddelem

,

,

!

id

;

azért ha

kedves neked

,

többirl majd étkezés

Ida, és Elek egymás' karjain be a' terembe." Eszrevehetni már , mikép illyesekben az ttiii

állt'tmányok-

többször

majd némell}'

pedig van

v.

ragjyon'

ige majd

névleg-

el/ialgatríiokkail,

$ajtítságo»

mi annak nem ritkán

kihagyásával pótoltathalik

költi nyelvekben még inkább otthonos kellemére válik. Igy Kölcseynél: a'

Itt

fölött.

—

,

's

Merre merre lángoló hevemben Honnan honnan ó nem földi kény ? Mért e' reszket könyn szememben Mért ez édes órán új remény ? ;

l

;

= ,,

23

BEVEZETÉS.

—

még a' már nemébl jegyz melléknevekbl is

szek' búrmclly

lajdonságot

dén alakítható

,

)

beszédrészeknek

a'

igy

fnévül

eszem-iszom ártott mo/id

V.

,

láttam, Iáttam-02;

;

meg

el,

;

viszont alig van osztálya

;

hol az ige

nem

szerepolhetne;

húzom

vallom-Ás, egy

:

könnye-

szem, szem-e/; jój jo-a/

(pl.

javai; maga, mag-fifx e\-óz jaj ]aygat stb. ,

(-ban);

sok

a*

i\cV\',féls% bántja; moud-a.

meg

holi-om (=halálom) után tedd

ókix',

tu-

i'igy is

—

(=kivánatomat); hibázni (=hibázás) melemberi; nem kívánok élni (== az életet); léknévül ez a' mi-lalijiik föld (Gyarmathi Sám.) kiváfit'Omat

—

:

meglehet-6^

landó hivságok

midn

'stb.

egyfelül

legfontosabb

szersmind

ember muKitetszik ezekbl hogy

tauiihá társ

;

^).

olvasott

;

,

fnév

a'

;

alkrészét

után

,

igék

kifejezéseinknek

nyelvsajátságaink

is

teszik :

egy-

jobbadán

azokból nyertek legtöbb gyarapodást; mint ezt nagyrészt igéken forduló saját ságos-kifejezéseinh bizonyítják

('LdKtiTiöfit,) is

^).

Mind e' mellett is ha a' f- és melléknevek-, igébl (rész-int , sokszor, lát-vn 'stb.) késbb ,

's

fejlett

név- és igehatározókra,

's

a'

kötszócskákra

gondolunk, világos: mi szúk körben foroghattak ezek' fölvétele eltt kifejezéseink? Vegyük csak az 's

egyszer

észtani

mondatot

tulajdonítmányából

')

Hasonlítsd

-)

L. a'

H).

a'

§.

10. §. \.

-

áll

.1

—

:

— melly az alany-

az eszmék'

bvebb

fej

'2

HKVIÍZKTKS.

\

nem

JüdéstHel hány viszonyok

csatlakoztak alioz?

Mind viszonyok pedig határozottan voltak kitccndük; mert mint magának a' tökéletcsbül eme'

beri természetnek:

úgy a' nyelvnek is

— pedig ama-

zéhoz párvonalos léptekben kellett haladnia; hol az ész

dás

,

a'

képzel-,

eszmék-

mködé's egyébb viszonyokra bukkant,

a'

's

nyelvet hítta segitségül; különben

ösztönének ellenében,

lás'

vizsgáló-

osszehasonlitás, elvonás

se által ujabb

csak

emlékez -er,

's

's

kellett kiállnia.

tehát különösen

szóink-

's

a'

nem

a'

szó-

szóihatás' kinjait

Viszonyszócskáink nélkül, a' képzk, 's ragok által ma név-

igéinkbe olvasztható tér-, mód-, idó-,

szám-, személy-

egyébb viszonyok még mindig

's

halgattak^ vagy csak tökéletlenül pótoltathattak.

— Ide mutatnak sajátságainkat alkotó számos eredeti viszonyításaink, ink* tárgyesetének

betévén

v.

mentetek ? et

h.).

visel nek:

,

ma

millyenek:

(ajtói helyett);

aJtó-hetéve

—

Gáb;

embet(-t)^y\i\o\^

s2;d(-t)kimondó

szem-hekötve ,

or(-t)álló

,

sztv-szaküdvd

szem-mel, szakadt sz\\-vel f

—b

)

'stb.

;

kéj)(-et)

=

—

illye-

bekötött

Hasonló ragnél-

vagy János-nak szól e' levél? A' mellék- szám- és igenevek* f-

külözés: Péter, Pál 's t. e'

^wj-látni

jöttem ez földre (tüz-

í/Vs-bocsátni

Pesti

sok fneve-

a)

is ragatlan fzése, pl. ajtó-

,

,

név eltt ma is viszonyítlan állása, mint: yo(-nak) embernek, Jó(-k) ember-ek stb. c) Számos szókban az igchatározói képz' kihagyása (-en),

V.

,

pl.

mihéj)

nn'mód(-o\\) eshetett az? hésó{-x\) jársz;

BEVEZETÉS. tc^-íiap(-on)

= hoc

az ?iap(-oi\)

eszie/id6(-Te)

\

25

—

Erre emlékezMolnár Albert. tet d) ama' sajátságunk , miszerint az ige' jelent módjának jelen idejével a' múltat ú^y, mint

ipso anni die.

jövdt

a'

is

erszak nélkül pótolhatjuk,

nem vagyok (= voltam), nem történt volna

holnap nálad

);

rövid idón meglátogatlak

madik században

történik

(

ha ott

= nem

(== leszek);

rag-i/oA^

— Szint ezt látszik

'stb.

névelknek, még

igazolni e) az v. a'

pl.

a'

tizenhar-

gazdaságosb használata.

is

A'

hosszabb „halotti beszédben" hiísz helyt hagyatik el e'

ló

ma

mutató szócska j hol

élnénk vele. Hason-

példákat nyújtanak idébbi nyelvmaradványa-

ink: minden, mi szán bemegy en, hasba mégyen;

— lesznek kedeg

azok töredelmnek napi

— azok

;

kedeg elmenének némellyik ó kereskedetére 'stb. (Münch. cod.) Ujabban Gyarmathi Sám. huszonkét sornyi rimes verset

,

's

barátságos levelet: az és

ugyan annyira terjedd

a'

nélkül

irt

—

^).

Em-

lítést

érdemel

sége.

A' régi héber nyelvnek alig van több: és

f)

kötszócskák' régenteni szük-

a'

kötszócskáján kivül

,

mellyet

nagyrészt

—

önállók voltak

;

erre

részének mais tiszta önállása (át, rá, ki, itt, ott,

még; meg, hát

niélyragozhatása (nek-em

')

1.

Nyelvmester*''

I.

,

írásmó-

bibliai

a'

—

don annyira eláradva látunk. E' talan viszonyszócskák kezdetben

'stb);

ma

—

önállás-

legalább

mutat fel,

egy

al, le,

vagy csak sze-

vel-em , ért-em , nál-ani

Darah. 118.

lapj.

:

20

nEVEZETÍíS.

Inssnnként

'stb.); niajíl

tek kapcsoltatni;

viszonyiíhi szólioz kezd-

a'

pedig elejént eredeti valósá-

i^s

gukban, változatlanul (\mk\ú-nek == \)oko\-neki ])aradisum-íé'//, milvszt-6e//;

—

halott,

—

besz.

— az

iiiásod-s^í?r, barinad-s2;pr,

Anax. Gaal;

nia= a' nélkül mcnd paradisiiiubcn

stb.);

sokszor helytelenül

iiolov

gimilcic-/w/= gyümöl-

kül,

csök-/o/

míg

a'

iitjáii

— gyümölcsökbl fejld

szép'

ezen

is

h.

munda neki

— így

segített.

élnie);

fejté ki a'

még min-

ösztön teljes kifeje-

zéseink' alkotó részeit; így nyertek azok

névben:

anyagot;

Igékben:

ert;

rozottságot.

a'

a'

f-

nevek- 's hatá-

tulajdonsági

viszonyszócskákban:

—

Emez skori nyelvszegénység geinknek utasít nyomába

nyelvbvülésnek tágas

;

mik

sok eredetisé-

midn

tért nyitottak:

nyelvsajátságainkat

legjelesebb

(is

érzete hasonítás' (assimilatio)

dig szükség-sarkalta szólási

a'

;/«/-

egyfelül

a'

más részrl

eredményezték.

Ide tartozik

már alakult szók' egyes betújinek tagjainak, vagy csak ezek' helyének 1)

's

A'

fölcserélése ugy szinte valamelly beszédrésznek más o s z t á y i V á alakítása; majd a majd rokon eszmék' árnyéklatainak kitételére oUykor egészen új eszmék' jelölésérc is. Mi különösen e' bet- 's tagcserét illeti, nálunk annyi rá a' példa, hogy nyomukon a' nyelvfejlesztés' e' módszerét akár rendszeresíthetni. Rövidség' okáért csak pár példát hozunk E' gyök-elem: k-r ;

1

;

;

27

BEVEZETÉS.

inásmás önliangzö' közbcszövésévcl

másmás

,

örte-

nyer, megtartva mindenhol tocszméhözi

niényt

rokonságát, í^y: kör

=

—

a'

toeszmét; ^«r(-ima); ker

tudtomra ez eszmét nálunk nem képviseli; föltalálni másutt pl. a' görög: gt/r (-it

kör-it)

,

(-us)-, latin:

i

<;2r(-culus)-

franczia

,

— ^or(-ong)

circus)-bcn

'stb.

vertitur),

hür(-t, v. kür-td)

—

jelölik. (-ál);

lá-í»(-al)

l-^(-áz); tá-r

u\

család eszméket

a' :

== gyrum

ctr(que

=

=

v.

,

patefacit;

ló-6 tá-/

E' további fejlesztés történik oUy-

'stb.

kor helycserével

is pl.

— gyer-A = jer-Ae í?

i-\ (a'

/ Jiur(-\ú

Mássalhangzóval

ló-J(-ul);

= patena

:

\x\e-red

;

—

ber-e^

hal, innét: iv-adék)

—

=

ber-^e; gyer-í?^

tZí'r-med; sz-/

=

isz

ví stb. A' tagcserék'

módja világos ezekbl. Szint' illy sajátszer

csönös

a'

beszédrészeknek köl-

Mennyire tudhatom,

átalakítása.

valamclly ismertebb

nyelv

alig bir

kiváltsággal

c'

részben, mint nemzeti nyelvünk.

Nincs

itt a'

olly

be-

szédrészeknek ollyan osztályzata, mellyból többet, kevesebbet

más osztályzativá

hogy

át

nem

alakítna,

erszakolt- vagy a' korcsnak tarthatnék. 'S nyelvünknek e' szabados hajlékonysága ^) midón egy részrl amaz skori nélkül

vajúdás'

szinét

nyomozásában ')

viseli;

kéletlenebb alkotott

:

szót

másfélül

eredetiségeink'

nyilt útba igazít.

is

Eszünkbe jut itt állít hogy t. i. :

az illy

,

—

Itt figyel-

mit Ilerder (vom Ursprung der Sprache) a'

nyelv minél re'gibb eredet , annál tömutat mit amaz úton - útfélen

szerkezetet

csete-paté

igazol nyelvünkben.

,

;

(íkom-ltákom

,

háji-háji

féle

szósereg

,

28

UE\Ey.v/rüs.

meztctt^sül

csak egy

,

f'iitci

pillanatot legyen

lálkoziink az igeképzés' terén, igy

zik,

i/r-al

,

kék-iúf magyar-íiz;

rcg-szik,

öregb-cáik

—

magá-z, öw-z;

— igehatározóbl indulatszból

sza-

Legtöbb illyneinü átalakulással

bad vetnünk.

:

nek fonevekül

,

—

névbl: szemmelléknévbl névpótlókböl

jobb-u\;

niagábiU az igébl: láítam-oz :

után-oz

— igen-c\

;

el-z

,

és

,

;

—

— Hlyé-

wA-it, JaJ~^atj «o-gat 'stb.

apra-ydfjobb-omj

ta.

ugyan melléknevekbl szép-e, — igébl: áldom-ds, hallom-ds, :

nincs láíat-}3Ly egy huzom-hdn

,

j

hiszem-he\\\

—

—

igeliatáigenévbl: f?5o=pluvia, szül, biró ; - 's indulatszbl Aa-ra mit som adok hal-

roz

:

lottam

/o/'-jait.

Melléknévi jelzkül,

ember-i

gyiimölcs-í'3L\

— igébl:

—

;

,

fnévbl:

ember-ehh\ gaz, gaz-B.hh\

tiiröm-fü., lát-os (drága-látos),

tam pénz Jött-ment ember ,

ev kalán

;

— igenévbl

Si

:

vár-

szántó

—

olvasott ember , adandó alkaigehatároz-indulatszcskábl: messze-íö\d magyar-án Jaj-szó 'stb. Igehatározül fnévbl föld

,

lom

;

,

:

ember-ül

'stb. 'stb.

,

A' részecskék pedig jobbadán

mind név- vagy igébl szármozvák, hely-ett, szer-cnt, kép-est,

része

ma már

ba burkolá.

's t. e' f.

;

pl.

melly éknek egy

önállását vesztvén, eredetét homály-

— De legtöbbet nyert

a'

nyelvbvités

2) A' szükség-szülte átvitt érteményu

kifejezésekben; mert ezeknek természet

— kimeríthetetlen.

saját

képes-

kútfeje

—

a'

Ki gyzött volna a' minden támad eszménevet adni; hanemha a' tárgyak' hason-

nyelv' fejletlen szakában

nek

«/-att,

,

29

BEVEZETÉS.

eszmék' látszatos összeköttetése,

latu, az

nem

's

a'

vagy egésznek, a' faj- 's részekkeli rokonságából ered viszonyokon kapva, a' már föltalált, de csak egy eszmére szabott szót, más -

ollyatán viszonyos eszmék' jelölésére

is

általvivé?

Erre a* szükségen kivül a' nagy természetnek önmagához! kimeríthetlen hasonlata, 's amaz selevenebb képzelódés

kori

bert, melly zéssel

a'

holt tárgyat

mozgással

,

ösztönzé

is

megelevenítni

is

felruházni

szóval

,

Az

megtestesítve szeretett festeni.

:

em-

az ,

ér-

mindent

lijabb

meg

líjabb

eszmék' fejldésének folyama sokkal sebe-

sebb,

's

változatosabb volt, hogy sem azokat kü-

lön-külön

jegyek'

kisérni

illesztésével

lehetett

volna. Legbájosabb leendett pedig, az elvontabb, testetlen,

's

tisztán

eszményi tárgyaknak

nevet adni; ha csak azokra érzéki

kép nélkül csak

a'

hasonlatok

világból

saját

képzelódésnek az

nem kinálkozának:

legfbb lényrl

sem tudhatánk szólni. így neveztetett hát el a' lélek, lelielef hasonlatára, mint ezt a' késbbi lélek-zet lehelet) ( lélek ( == lélekz leheUíyhjnk bizonyitják igy ln a* mélyen ható éles eszközök'

=

a'

=

,

;

hasonlatára: éles szem, éles ész; kiáll, rááll, megáll'

hasonlatára: h'áll

állja a' szót;

zés 'stb

;

nyomain a'

— :

elfog'

igy

lázadás

a'

fogfájás, ráál a' jóra,

hasonlatára: elfogott az ér-

alkalmaztatott (pl.

e*

eszmerokonság'

elnyomatott

lázadó helyett; bucsut-vón

zott helyett. 'S

meg-

—

a'

lázadás)

elment, eltávo-

nyomon eredtek

képes-kifeje-

,

HKVIÍZETÍ:S.

3()

zrsoink, mikkel tomvt^s-töiiiütt ezt régisége

keleties

's

,

hozza. Ki ne ismerné

képdús

kifejezéseit,

log is,

mikép

szabatosb

's

a'

legfontosabb

's

magával

keleti osnyelvek' eleven,

?

kitételek

használnak.

tehát, az

érz

helyett,

A'

a'

legmerészebb

képes-kifejezések

természet', vagy

is

az érzelmek',

szenvedélyek' nyelve lévén, kétségkívül

elz ék

a'

szl

— Tndva azon do-

fejletlenebb népek, imáikban, szerzdéseikben is határozott,

képeket

's

is

az érzelmek' nyelvén

fest beszédmdját

költészet'

st

a'

nyelvünk; mint

természete

jogaira

késbb vergdött

vontabb kifejezéseit. 3) Gazdagulásának szint

illy

meg-

értelem' el-

b forrását

lelte

nyelvünk a' már meghatározott jelentés szk', vagy mondatok'saj átságos érteményezése-, i e s z t é s e- 's fzésében; mikre elsben szükségbl szorulva majd az eszmék' szövdése (con1 1

,

nexio idearum) által gyámolítva tért nyitott

meg

fejlesztésének a'

,

az újabb

hogy mik

,

meg újabb elejént

beszéd' árnyéklataiúl vétettek

nyelven eláradva, annak lelkét,

jellemét

alkotnák

!

T.

i.

olly szerencsés

sajátságok'

szorúltságbl

föl 's

;

késbb

a'

nemzeti

minden nyelvnek meg-

vannak tulajdon sajátságai, rnellyek a' nyelvek' egyetemi bölcselete alá nem vonhatok; st a* rokon-nyelvek' közsajátjáiíl sem tekinthetk, hanem egyedül a' nemzet' jelleme-, gondolkozásmdjacsaládi 's nyilvános élete-, éghajlata- 's vérmérsékletében, szóval:

a'

nép' történetében találják ere-

31

BEVEZETÉS.

okát

detök'

hatók

Ide

sorol-

:

a)

Az egyes

szók' sajátságos érteményezése,

mi jobbadán képhasonlat-

változatos használata;

's

—

magyarázatjokat.

's

,

vagy rokoneszmék' szövódésén

sajátságokat

vett

millyenek

(\8iMTiafii)

merre

;

's a'

szorosan

eldnkbe;

állitja

nekem

sebbe esni;

pl. esik-ho\: bajba,

belle

esett

cpiíl,

Buda í megesett

esik

is

rajt'

mikor esett ? nekem ugyan megesett! ugyan kedvemre esett! ligy esik mondani megesnék ha lígy lenne! ^). Ide tartozik: szive

jól esik az étek

;

;

,

;

b)

Némelly szóknak csak, nyelvünkben szomi ugyan ezért

kott, sajátságos viszonyítása is;

joggal

ink

magyarosságnak

/^/i-e'A

mind

— telve

szive-

pl.

;

vágynak he-

házanépe -5-^0/

megbu-

— e'h. falujával, házanépével együtt;

lehetlen

lyett

kott

szomorúságokkal

nevezhet'

;

faUi-s-tól

,

cselszövényból

—

e' h.

kibontani

kibonta-Aoíswm

a'

magát

(lásd: Sajátságos szók, 16. §.)

st. e'

c)

f.

Vágynak továbbá

olly szók és kifejezések

nyelvünkben, mellyek egyedül ink',

's

störténete-

népszokásaink' nyomán érteményez-

hetdk, illyenek: háztztátni, eljegyeztii (t.

i.

nót).

—

slz

eladót

Szinte ide tartoznak nagy

számú

elóitéletes, ellenmondásos, 's

káromló

'stb.

kitételeink

finomabb érzést sértó,

történeti alapon keletkeznek

")

Vesd öszvf a

10.

§-kt'l.

mellyek nagyrészt

,

,

's

a'

nemzet'

jelle-

32

vi/KTi

ni

s.

mének

festésében jeli-iiussfl birnak

tendok

itt

'j.

nyelvünknek ama' számos

nyomosí-

kettoztetései, mellyeket igényest

tíí

zet'

eldkoráböl

,

s keleties

moztatnunk. Ezek

t.

jellemébl

hevesebb

véralkat,

tüzesen,

gadva fogott

tetések az os héber nyelvben, melly

kettztetve

mellyike tess

dalija

meggyz^

—

engem

és

;

— r leltted

:

kettoz-

még

verseit

zsoltárok' bár-

a'

haragodban ne bün-

isten!

—

isten!

;

—

minden óhajtásom és nincs eltted shajtásom! 37. Zsolt. 'stb.

\

a'

/5)

kértem;

—

— E'

's

pl. Tii-hi\

vár, nösztöti-tiöszo ; dúl-fúl; y)

ismétlését,

mozog ; lótfut; gyítását,

el-

cselekvés' hevességét, mint: liérvén

v ártott

cselekvés'

a'

—

ne ne távozzál tlem;

kettztetések közönségesen a) többséget, itt-ott

a'

e'

mérgedben ne fenyíts engem

hagy engem jehovah!

rejtve

mint errl

igy

midn

mveletlen elme mindent gyermeki hévvel megra-

's

Ezért olly otthonosok

föl.

nem-

nyelvünk' ama' régi kor-

i.

's

csodálva,

a'

kell leszár-

szakára vezetik vissza emlékezetünket,

is

Me^ijenilí-

)

a'

pl.

ireg

-

forog ;

dolog' vagy

állapot'

kiemelését, pl. rosszak' rossza ,

erejével, haláluah halálával ; e)

vagy csodálkozást

,

mint:

erscbb

igen-igen

izeg-

,

na-

ernek

igenlést, úg]j-"S\l

>

'stb. -),

szóval: mindig bizonyos

nyomatosságot rejtenek.

Nevezetes ezen össze-

Iám-Iám^

ej-ej !

összcfügged sz<'»k, sokszor kölcsönösen határozzák meg egymást, 's csak tételeknél, miszerint az

')

Liiigvae suiit qua.si annales

vcrsaruni aetatiiin, ')

I..

többet

a'

Ki.

§.

históriáé

vol í^'Pntium.

folytáhan.

intellectus huniani

riricli: liistit. Logir.

tii-

,

3S

BEVEZETÉS.

együtt

ama' harmadik jeleiitményt

ki

teszik

mellyre határozvák,

dúl= wülilen,

pl.

verheeren,

fúl =:ersticken,dúl-fúl=yonZorn schnauben 'stb; melly mdja a' nyelvbvitésnek ismét amaz ókori szüszegéiiységet juttatja eszünkbe.

—

Az

nyomosít('» kettoztetések' egykét példái

a'

,

nyu-

nyelvekben jobbadán kotszval állanak Tmily-

gati

lyenek nálunk tova

'stb.)

líthatók is,

e'féle

's

se hete

:

,

se

hava

;

se ide

^

se

nem hasonmég kevésbbé számra bennük ugyan-

innét mieinkkel sajátságra

;

's

,

is

:

hasonló nyomosításokban annyira dús

a'

nyelvünk, hogy méltán az emphaticus nyelvek'

remek példányának tekintethetik. d) Sok sajátságok rejlenek még közmon-

dásaink

példabeszédinkben;

-'s

mellyek

nagy részt egyes embereknek eszmetársitás' útján

a száját

=

sem == van) kelt dolga ötleteibl családok, jó fáj feje! 's majd egész vidékek által fölkapatván, 's hasonlóság' utján, de mindig a' nyelv' szellemében (pl. bedu^fii

gyarapittatván

:

elhalgattatni; a/mali

sajátságaink' alakulásának forrását

nyiták meg. Végül 4) Befolyt tal

még

sajátságaink' alkotásába

ha meggondoljuk 's

nyelvfejlesztésünk'

a'

beszél mszerre hatását,

mondatokban

rendrei gyünk

ki

:

a'

a'

's

egy út-

égalj

is.

'S

véralkat-

a'

ezeknek megint,

hang- és betrendre^ hanglejtés- meg szó-

eredményekre memik taglalgatásunkbaíi nem megve-

befolyását, :

az

légmérsékletnek

egyes szókban ugyan: egész

maga

's

olly

3

,

BEVEZETÉS.

34

teiidó jelentéssel bírnak. — Mint hat az — mutatják némelly nyelveknek egyedül az

égliajhit ^

's

ílletd^leg

gai

nem vagy

mellyeket idegen ajkak vagy épen

,

égalj-

beszédmií szerbl magyarázható sajátsá,

Bizonyos amerikai

csak ertetve utánozhatnak.

nép' nyelvérdi teszen Blair említést, mellyben

talunk semmikép ki

nem ejthet hangokkal

Hason magyarázatnak:

nek.

koltás

,

a'

héber chet-ezé^

nyelvek' örökös Ac-zése,

tt nyelv- és

a'

,

ál-

is él-

hottentoti pávasi-

a'

goth

a'

frank'

származásit

dunnyogása,

sarjainak erszakos rzs-zé^e,

a'

a'

két té-

ritközi népek' tompa, makogó, hangzókkal tömött nyelve 'stb. E' mellett minden nyelvnek megvan saját

lyegzi

hangjelleme; mi midn

sajátszeriíleg bé-

annak kifejezéseit, hogy ezeknek egyszers-

mind belalkatára

is

befolyást gyakorol

beszédébl vagy magyart itt

latin

is

;

fog

emez ,

a'

lett

is

a'

frank

férfias

hangulatú

— délczeg accentusát.

'S

összehasonlítjuk nyelvünket

önhangzókban bvelked zelében

él,

's

's

lenne

e'

hangjel-

is;

igy:

—

olasz

,

amaz

orrából szól

hosszú hangokat elkapni

átviendia' magyar,

mondjam

kiismerni

nem

:

nehéz bebizonyítani. Mi több, átviszi lemet a' nemzet még más nyelvekbe

,

tót

,

selypegni

a'

tót, ide is

— hogy úgy

ha ezek mel-

a' dél'

heve

alatt

lágy, vagya sarkak' kö-

mássalhangzókkal diderg kemény

nyelvekkel, azon eredményre jövünk: hogy kö-

zép „éghajlati nyelvünk, betú-

mintegy középen éjszaki

kemény

állj

a'

betútorlat

's

déli

szórendében

lágy

hiatus

is

s

között; mell veknek

35

BEVEZETÉS.

egyikét sem

mért

hajlott

éghajlatot,

ma:

Ek

tiíri.

nyelvünk

kuka

a'

halálá-17-al

,

egyik oka lehet talán, mennél tovább élvezé ez

is ,

=

villúc/,

villá-r-al) kitöltésére, és a' haso-

nítás' (dolog-i'-c/, kés-v-el

^azá'd^-ségü

(halálá-ö/,

hiatus'

=

gazdag-sag-w

(\o\og-g-al j kés-s-e/;

=

szerenchy-af/«/í

;

szer encs-ét lett 'stb. Tinódi.) fölvételére. 'S igy fej-

el nyelvünknek

lett

fölötte

kényes hang- és be-

trendé; minek megsértése ma nem csakhogy fület bánt: hanem sokszor (pl. me^-ette, fel-ette == mögötte, fölötte; e\-ég, mind-e^ élig, minhomo eorum emberök hedig; ember-6it

=

érteményt

lyett)

A'

—

zavar.

is

szórend,

=

's

hanglejtés meg

sinkben birnak jelentós szereppel. a'

szórend

Milly fontos

mondat* érteményezésében

a'

kifej czé-

:

csak

e'

más -máskép rendezett egyetlen tételbl is könynyen kiviláglik: Az élet soiszor meghazudtolja az okoskodást ;

más

,

mint:

Sokszor az dást;

—

meg

élet hazudtolja

—

az okosko-

vagy

Sokszor az oTtoskodást hazudtolja meg az élet 'stb.

Nyelvünkben

madó

a'

szórendet közönségcsen

eszmék' természeti sora,

's

a'

a* tá-

hangrend ve-

különben pedig olly szabadon mozog, hogy részben bármelly nyugati nyelvet hoz/á hason-

zérli; e'

lítni ')

1.

távolról Muzarioii.

sem 111.

');

mi

köt. '2.M—'dO^.

t;ip.

lehet

szinte nyelvünk'

36

BEVEZETÍ;S.

nagy régiségét látszik igazolni,

miután bebizu-

nyúlt dolog:

a'

minél régibb

liog}'

szabadabb szórend, sdt dos mozgású.

—

lígy szólván

tabb hangi ej tési'í. Mert is

egyes szókban

gy mint

lia a'

ma

hanglejtés

egész mondatokban ér-

teményt határoz: mennyivel inkább a'

— szaba-

annál batárísot-

ellenben:

l)c

nyelv; annál

állíthatni ezt

nyelvek' régibb korszakára nézve; midón

még

mind az érzékek finomabbak , 's fogékonyabbak voltak; mind a' nyelvszegénységnek egyik leghathatósb

tás szolgáihatott.

ma

is

foIeg csak

pótlékaiíl,

pl. e'

Hang

által

szócskában:

a'

hangmódosí-

meg

határoztatnak

igefi,

a'

bizonyítás, he-

megvallás, gúny, daczolás,

lyeslés,

kérdés,

egyébb

indiilatviszonyok

's

Mit

árnyéklataikkal.

kifejezéseinkrl, szint' azon joggal elmondhatni:

mikben az érzelmek 's szenvedélyek jobbadán hangnak az indulathoz alkalmazott lejtése,

idoméi-tekében elevenülnek jelentést nyer

mondat:

e'

csodálkozás,

félelem,

kellemetlen meglepetés'

meg

;

—

igy

a' 's

másmás

te itt vagy, a' kérdés,

panasz,

kellemes

vagy

illetékes hanglejtése

stb.

által.

'S

ezeket véltük nyelvünk',

's

sajátságaink' fejldési phasisaiból

érintendóknek tak'

érz,

vagy

eredvék:

,

's

szinte

az

mondot-

a'

figyelmeztetnünk.

kifejezései

ért

úttal nyelv-

röviden meg-

legyen szabad most

;

nyomán következkre A' beszéd

egy

a'

szerént

természet' külön

érzelmek,

's

mint az kútfejébl ,

értelem' nyel-

37

HKVEZETÉS.

vére,

—

kifejezéseire oszlanak föl.

's

Az érzeleredetib-

mek' kifejezései elsbbek, bek az értelméinél, mellyek szorosan véve késbb 's csak akkor fejldtek: midn a' nyelv'

képzeld gyermekkorát,

eleven, tüzes,

a'

tu-

dományok' divatba jöttével, egy ülepedettebb, 's határozottabb jellem idszak váltván föl az ér,

zelmek,

szenvedélyek' nyelvét,

's

szoros határo-

a'

igényl ész saját körébe 's iitasitá viszsza ^). így ln hogy az érzelmeknek eredetileg szorultság- 's szükségbl megszólamlott nyelve, ezen okok' megszntével fleg a' szépet, gyönyörködtett tzték ki czéljokúl mint azt c' világosságot

zottságot

;

nyelven szóló költészet' természetébl tanuljuk. Megválasztatott tehát az érzelemétl

nyelve

ott

:

érzelem

értelemhez szólott;

érzelemhez

— amannak

végczélja,

értelmességet

's

ú^y mindkett f világossá-

mi

's

olly szorosan

azonban: hogy tökéletesbülésében az

kellékéül

got tzné

ki,

a'

szólás' lelke,

függ össze annak eszméjével: hogy az lenne a'

a'

hallóra

regenten

n5-elvén, uianni

's

mi

;

jel

a

— E' f kellékéhez

közeledett

míg késbb az anya-természet'

St

épen

szólás

fejldésének fokozatain, minden

ész'

vezérfonal nélkül haladva,

')

a'

értelmesség nélkül

látóra, jelentménye nélkül.

elejént az

értelem

itt

,

gyönyörköd-

megértetni ln

tetni, ennek

az értelem'

,

a'

nem

's

komolyabb tudománj-ok ritkán

kötött stylusban

nyelv;

a'

nyelvszokás'

is

a'

költészet'

Írattak.

I.

Conspoct. Roipiiblicae litterariae.

Heu

—

,

BKVKZRTÉS.

38

óUJ kftnyvéhól az arra termett fok t^szrevételeket,

majd szabályokat jegyezvén ki 's

'),

az okszerség',

nyelvszokás' kifejtett elvein az értelmesség' tör-

vényei megalapíttattak.

Az

ok

g az egyes sZ(»knak úgy mint a kifejezéseknek részént kiilalkatára; részént a)

s

zer

sé

— A'

beljegyére vagyis érteményére vonatkozék.

s/óalkatot nyelv'

illetleg igényei

egyez hangok

természetével

kifejezések alkalmaztassanak

ben

a*

,

,

ezeken

's

vonatkozólag pedig:

határozottságra

—

ellentéte:

önazonosságra (constantia téte

a*

:

kósza

alakúak-

ekben

(

(

=

és y)

b) tartsa.

'stb.

érthetlen

—

;

,

Hogy

a'

;

i.

kivált

§)

ellen-

hason-

pl. a'

hason érteményüvilágosságra

a'

—

vagy

úgy mindazáltal

nyelvszokást t.

—

pl. régi elavult, új

— terjeszkedék

Vágynak

—

kétessség;

csavargó értemény

= homonyma)

épült

értemény-

az

significandi)

synonyma)

ellentéte: az

tájszók

v.

a) a'

és

— A' bei-

helyesírás njaijtanak segéd szolgálatot.

jegyre

szók

a'

fzessenek, mi-

*s

szóelemzet ^ hasonlóság ,

hogy

lonek:

tiszteletben

is

nyelvünkben számos

szók és kifejezések, mellyek majd külalakjok-,

majd jelentményokre nézve oktanilag meg nem állhatnak; de

a'

törvényességre

zsarnok szokás

számos szóelemzeti,

')

,,No(a(io

által igazoltatván,

nem vezethetk;

ide

tartoznak

s

helyesírási

hasonlósági,

iialiirac peperit nrlPrii." Tnllins.

39

BEVEZETÉS.

és érteméiiyezési nyelvvétségeink; melly eket

trvén

,

csak

meg-

szükségnek engedünk.

a'

Mint másban történik , a nyelvgazdálkodás a'

szükségesek-

tért

—

át.

hasznosakról

's

Az

's

a'

süker, mellyre

a'

ám

lelkében, hogy kifejezése

—

ló

nyelvekben

meg mellyek ,

kisérjék ,

zenek;

—

a' 's

a'

*s

,

,

be-

a'

szép* fejld

vágyat költé

— mint

az érthetség mellett

hasson. így lón

kellemesekre

szóló v. író, kifeje-

zéseivel számolt, azon eszmét

latkozása

a'

értelmességre elég volt,

szédnek hibásnak nem lenni; érzete,

,

is

föl

lelkének nyi-

kedvesen

is

hogy minden mveltséget igény-

olly kellékek is jegyeztettek

már

az érthetséget bizonyos kellemmel

helyesbl szépet e'

eredményezkellékek' taglalásának szempont-

jából indul ki az:

ÉKES SZÓKÖTÉS. 1.

Az

§.

Fogalma

és alkotó-részei.

egyes szókat hibátlan

ezeket értelmes beszéddé fzni

—

tiszte.

E'

mondatok,

a'

mondatokká,

kOzszókütés*

a'

értelmes

nyelvtanilag

hibátlan

szók' tiszta

és választékos

alkal-

bizonyos

csínt,

mazása, kötése

's

rendé

által

's

,

finomságot, és kellemet nyerhetnek; vagy hibátlanság

- 's

értelmességcn

lehetnek

—

tiszta,

választékos

és

's

's

's

szók' és

a'

is

ékesek

felül

a'

is

mondatok' illyetén

íi\kd\mixzÍL^dindL\i

y

rendének összes szabályai teszik

fzésének

ékes

az

szókötést. Az ékes szókötés' fó kellékei 's alkotó - részei: l)a' tisztaság, és 2) a' választ ékoss ág. ,

EL.8 RKS%. TISZTASÁG. 2.

A'

§.

Krtelmezésfi

és felosztása.

tisztaság abban

eredetiségével, szellemével, kással is:

a'

egyez

szók

-

és

áll, 's

hogy nyelvünk' az irói nyelvszo-

mondatokkal éljünk vagy

helyes eszméket helyesen jeleljük,

jezésínknek csín és

tisztasác; által

's

kife-

kellemet szerez-

,

41

SZÁRMAZATI TISZTASÁG.

zünk.

A' tisztaság kétségkívül

ékesszókötésnek,

elsó kelléke az

nélküle minden további csín

üres czifrázattá válik , mert tisztaságbi jó a' határozottság és értelmesség

helyes sem lehet.

ban;

b)

mik nélkül

;

— A' tisztaság

beszéd csak

magánszók-

egész mondatokban tekintend.

ELS 3.

§.

FEJEZET.

Magá/iszók' tisztasága.

magánszók'

A'

a)

a'

tisztasága az egyes szók*

származatá/i (Abstammung) és használatán (Ge-

brauch) fordul meg, a'

egyik sarkalatos kelléke

's

szók' ékes kötésének;

egy eszmével ér

föl

;

viszonyilag helytelen

szédet

's

mert minden külön szó

igy ha helytelen szókból

eszmékbl

is

füznók

be-

a'

melly kül- és belhibátlanság nélkül pedig

;

nem

ékesség

is

képzelhet. A' magánszók'

tisz-

taságának ezekbl tiínik ki fontossága.

SZÁRMAZATI TISZTASÁG. 4. §.

A'

Eredeti, honosult

,

idegenszer

szármáz ati tisztasága'

szók.

szók' erede-

vagy hom'asságát veszi figyelemre 's átaJán véve minden olly szót kizár, melly a' nemzetiességgel eredete, vagy gyanús szerkezete mi-

tiségét

;

att összeütközik.

azonban

Az

így értelmezett eredetiséget

— bár mennél szerencsésb megközelítése

—

;,

42

í;keí» 8zókötí:.s.

—

nem

's az mind míg nemzet nemzettel viszonyban álland csak eszményi (ideális) marad. St nem is tanácsos a* tisztálkodásban elannyira menni, hogy mi-

igen kívánatos

addig

dn

elérni

leliet,

,

az idegen fajú, de

nyelvünk' természetéhez

simult helyes szók, homályos elemii, kétes, vagy

nem

elég szabatos jelentésüekkel cseréltetnek ki

az eredetiségnek az értelmesség

—

léke

—

a'

Mit tehát

rendeltessék alá.

nyelv'

magánszk'

a'

származati tisztasága méltán igényelhet^

vetkezkre

kö-

a'

szoríthatni össze:

Hogy

1)

f kel-

választásnál átalában az birjon

a'

elnynyel melly az eredetiségnek több színét vivagy mellyre az idegenszerség csak kevesbbé foly be. Illy elnynyel bírnak az idegenszer: bástya (=bastion) mellett: vár-v. védfal; drót ,

seli

,

m. sodrony

(drat)

;

illyenek

durczás (alkalma-

:

— nyakas = = konok fernegyed firhang — függöny föld (Féld) — fd (hasonlókban mint bo-/-dog o-/-talom gyök; — ban: ó valóm; — mert o, nem — mert kód ko-/-dús gyök innét dun. sint

:

trutzig-ból)

tály —

fejes

;

;

;

,

:

olt

fo-Z-d t.

a'

a'

,

hód-is

,

hod'OXú^

— az

'stb.

job-

,

,

/-et

régibb nyelvma-

nyomán Révai is idegenszer tódásnak reggeli forma alak v. idom; vitditi); fölöstököm

radványink'

gráblya (tótban hágcsó itds/o/

V.

=

grable)

— — gereblye

;

lépcs ;yffss/b (tótban=gcszle)

(kosten) —

malaszt (miioszt)

mátka)

—

ízlel;

Awrío

(lat.

— kegyelem

ara; muzsika

—

v.

'Aeixe]

grádics

— jászoly

curta)

— rövid

kegy mátka ;

— ;

(tót.

paszománt (posa-

;

43

.SZÁRMAZATI TISZTASÁG.

ment)

—

sommá

sujtás ;pásztor

— öszveg

— 6r\portéka (portó) — áni

E' szabály azonban

helyett.

— ddzsol

'stb.

honusiiltakra

nem

tivornyáz

v. üszlet;

a'

alkahnazliató, különben, ginzex. genez (héberb.

thesaurus),

angyel, roth, Stoöf Strmigy mtioszt

—

lenne jobb

—

rot, istáp

istráng, malaszt 'stb. helyett.

,

=

mert eredetibb

Jegyzet. Az idegenszerség

kincs, angyal,

:

legtnlnyoinóbb

de , mert a' szakadatlanul szüleml eszmék' roppant sokasága azoknak xíjabb legtiíírhetbb is tárgyneveink között

meg újabb

,

eredeti elnevezését lehetlenné tévé

idegen földön született eszméket,

's

innét az

;

szomszédainktól

tárgyakat közönségesen neveikkel együtt vettük

a'

mik kö-

át;

aztán cselekedni f vagy szenvedni , felindulni , azokat

TVí]

saját viszonyszócskáink\i9\ felruházva honiasítni,^óV/«, szó-

magunktól is kitelt. Ezért felötlbb, 's kevésbbé szenvedhet az idegen elem jelz- vagy állítmányúl használt mellékneveink- és igéinkben legkevesbbé pe-

val: Ítélni,

;

Ha

dig viszonyszócskáinkban.

fokozni

az eredetiséget

kivánnók, alkalmasint legtisztábban találhatni azt fel: a)

Ragaink, képzink, köt- és indulatszócskáink mellyek nagyrészt csak viszonyilag ,

összes csapatában birván jelentéssel

,

az újabb

rodásánál idegen kölcsönnel

meg líjabb eszmék' szaponem gyarapíttattak. Kö-

fnévi képzkül idegensze's , ang , ásf,ja, kó inuk, na, ta 'stb; mellyek csakugyan mindig idegen gyökökhez fggedve zölök

mégis kiválnak

rek

amh ,

;

fordulnak nst

,

tya

,

el,

is

mint:

kaz-««, fars-a//^, pal-

gal-rt/»6,

kop;/rt, pat-Aö, pa-/«wA, czér-w«

,

némelly homályos-

toznak le

(in,

lyn ,

,

lye ,

tyén

nt

,

's t. e' f,

(philomela)

,

nya ,

mint

és

nye , rom :

,

— ide

\i\xx-ta;

betiítorlatosak ,

cúwx-er

ra , rs , ,

:

tar-

la,

st, toly, tély,

czédu-/«

,

flemi-/(?

szab-/ya, erek-/ye, po-/i^, fin-yiya,

osit-rom, must-ra, so-r*, ve-r#,

er

,

f^nye,

mu-íí, pisz-ío/y, for-fély.

;

.,

KKKS SZÓKÖTÉS.

44

—

os-ti/a, kere&'/.-ly(''/í

végi:

fj^yamísak

zij


zti

mellyek bizonyos kischhít értelmet rejtenek, 's inkább cs.tk a' pórnyelv' sajátjai, mint: okton-rfi ; \tökhen-di

=

ggös,

rátartós


;

szelever-í/e (illyes a'

lak-2«

;

Tud. Gy. 1833.

,

kap-zM, törökben:

k(ij)-^t=ri\i)n\

köt.—

7-

kérkedik bangszóink'

olly eredetiséggel

b) Szint'

terjedt serege is

C Oyof^monoítit)

törökben: süprin-

számos

nielly jóllebet

,

idegen nyelvekéivel rokon gyököket foglal magában rsíVzpg-

csehül

,

németül

saseln

zischcn

:

'stb.);

anyatermészet

görögül:

syöeti,

:

susog

;

de ezek

latin

,

(j*^w

német

susurrat,

:

(pl.

latinul: sibilo,

,

sausen,

:

közs kútft — melly maga

— taniísitnak

az

inkább, mint átkölosönözést.

Mellyek a' jelentett eszmét természethven 's mintegy érezhetleg fejezik ki millyenek dörg , zord; c)

,

,

bájos,

nyájas;

mondogat

')

Nem

'stb.

árt

mékre

bté

rút ;

y

siet, sebes

:

csúszmász; tátog^=á-i

;

*)

ezekbl több példát

is

hozni pl.

zordonabb esz-

a'

durva, mord, rombol, rohau harag, szörnj- szelídekre ; jó , anya gyengéd kéj ; iliy természethvek a' komor eszmékre: bú, ború, csúf, rút, ún köd, gz, sö:

;

,

,

,

,

—

derültebbekre: világ, vidám, vig ég, fény; húven jellemzik továbbá a' darabosságot: durva, darabos, redves , rög, göröngy; ellenkezk: sima, sikam ; a' tét;

a'

,

—

gyorsaságot: siet, sebes

,

szalad, serény, usan

,

hss

1

ha-

mar, fut, ireg forog; lassúságot, csúszmász, lanyha, lomha, mozdul, indul, áll, lép; millj' fonto.s-, 's hangzatosak: vág, sújt, dönt, ront nagy, roppant; ellenben: csip bök, metsz, kicsi, piczi. Némellyek inkább a' Iá. tás' érzékére látszanak tartozni mint ámul , bámul pislog, pillant, vigjorg, hömpölyög, tétováz 'stb, 's hogy Hlyeknek érezni e' szókat , nem üres ábránd vagy önhitetés; más nyelvek' példái is mutatják, mik szerint pl. a' hallást keményen érint d, g, k, r, és t, a' zordonabb ,

;

,

:

,

,

eszmék' érzékitésére mint nálunk igy

:

dörg

tonitru

;

— és

,

úgy másutt

is

eljnek,

németb. Donner; perzsáb. tounder;

görögh.

figovTTJ

;

tótb.

hrom

;

béherb.

latinb.

Qy^

'stb.

:

45

SZÁRWAZATI TISZTASÁG.

d) Számos egytagú világos gyökeink, és azon származékaik mellyek fölelemzés' lítján értelmes, vagy csak ,

családjához

illyek'

le

le-v;

,

d

,

íi',

dü-h

;

—

si-v;

rt

,

,

am ,

em=víi\)

.

;

.

.

mint: o,

így

tz, zár;

///,

—

fii-v;

továbbá

el-em^=c^\-6-^xi\

,

ár=unda

:

;

a-v;

fnevek egyszersmind,

's

mint: ár y ég , fon, nyom, tár, származékul: ^a/-/-«»í=haj-l-ó-mi .

,

ri-v; /o, lo-v: /o, lö-v

mellyek igék

's

Ide

tagolhatok.

alkrészekre

szító

tartoznak leginkább nyugbetiís gyökeink

és pretium

,

(mert: innét

ar-ok=causa undae; kád- ar=kád-ár-os, mint: zsib-ár-os V. «/'-us acs , ecs , v. csn , cíe=kis innét: kö-^c* v. kö-v-ecs=:k-kis=kis k, szök'Cíf=kis-szök; rtÉ?=dat,

—

;

,

—

innét

:

— — ^í2=instrumentum

fi-af?-zik=filius-dat-patitur, lep-^rf-=lap-ad-ó

m.i\-\-ész, ki

mvíhöz

a'

e'ízszel bir;

—

,

instrumentum; Ang-asz^^dug-ió-) a//^=materia, tehát: por-h-a«^-ií=pulvis-ma-

innét: rek-é-íz^separatio PS2(-köz);

-

teria-proprietas=pulvereae matériáé;

nem,

;

— mond-hat-lan (/en=:

Vörösmarty T. Gyjt. 1828. 2. k.)=dicit-potestnon=quod dici non potest 's több világosnál világosabb Kiválnak ezekbl némelly helyes végszerkezetek. 1.

;

—

zetii-

,

gyökek

de idegen

f=inatka)

,

pl.

,

(=pag-anus)

illus), j^íog-ány

,

cz/r^-alom, y;rtcz-a(=:bac-

Ae/»-ény(=cam-inus),

«íffí-ka

^oVtol (=kos-ten) 'stb.

A' származati tisztaság kívánja 2)

Hogy, ha

nemzeti esb

a'

meg ujdon

honosiilt régibb,

között történik választás;

az alkal-

kedvezbb az értelmességnek, múmia , pedant innc%e , piócza

maztassék^ melly így tanácsosabb

tréfa

'stb.

:

,

,

idegenszer, de ismertebbek mellett

(hasonlókat

T. Gyiijt,

1.

1833.

(i.

és

7.

k.)

;

tanúsítják

Hurtel, nálunk Fogarasi Ján. (M. nyelv' Metaphy. 4í). 1.) jeles igyekezetei; ki az eszme és szóhang köztti viszony' 's egyeshangok' eredeti jelentésének föl-

Schmitthenner

,

,

biivárlásában

meglep

sükerrel törte

meg

az utat.

,

i.KES SZÓKÖTÉÜ.

J6

maradni; mint lielyettök

homályos, vagy pipok boralag ,

fogadást

nem

kétes

holtaszat,

:

ivóka . sillnm

,

,

*s

Jegyzet. Hogy

v.

köz

el-

hasonló

az idegen szánaaxású

törvényeihez

's

öltsenek

,

').

nyelvtisztaságot, csak

nak természetéhez,

vélt, de

bajmócz

nyert, ujabbakkal élni

seiu disztelenítik a'

nias alakot

honiasbaknak

a*

a'

,

szók

lait-

egyszer an-

alkalmazkodva ho-

b-

nyelvtan olly

tapasztalati

ven mutatja; hogy errl szót tenni felesleges lenne. Egy nyelv sem vergdött vált a' határos hetett volna. pl.

még

népek'

olly

magas tökélyre

hogy

,

ki-

nyelvének befolyásától ment

le-

Fölötte megkoppasztanók nyelvünket, ha

t>ó/-aszt=wahl-en, ««//É?-orol=wand-ern, t;rtr=war-ten,

t?er=ver-bero /a/íA-ad^angveo foszt-Bxn votjákban=va8zt-ani , ^er/-eszteni votj.=gurjesz-tini zsenge törökb. zseng, francz. jeune, németb. jung latinb. jun-ior , 's számos hasonlókat öszszes szókincsünk-

Aa/>=cap-io

,

,

,

,

bl

csak azért tudnánk ki ; mert más nyelveknek is köAz idegen szóknál elég óvatosak vagyunk,

zös sajátjai.

ha velk csak sultakkal

szükségben

úgy, mint újabbak'

detieinket

élünk,

's

a'

.fölvételével

természeti jogaikból

nem

ki

már honohelyes ere-

szorítjuk.

—

Mindazáltal

')

„Multo praestabilius vocibus peregrinis nio

coiicedere

vae

etlictas,

;

est accommodatis iuni ad usuni nostrum datam civitateni proinpto, gratoque ani-

quam voces

iníicctas

,

noit

ad iiidolem línglit. hang,

ingrato nisu obtrudere." (Révai: Aatiq.

'8 vajha azoknak is SKÓlana e' leczke kik a' tup. 90). szút, csak mivel nem honi, dományok' terén minden nem tördvén vele, mit adnak helyettök, vak hévvel magyarosítnának. Kivánom, hogy ezen idétlen kezelés a' külföldieket tud. könyveink' forgatását(>i majd egykor vissza ide értre a' neki bszült ne ijeszsze, sót minköztünk is

m

rsaládi

névmagyarítást

is

— — soha zavart

,

ne okozzon

!

47

HASZNÁLATI TISZTASÁG. 3)

Mellyek nyelvünk'

jelleméhez,

keleties

elveihez

hangrendi vagy hasonítási (assimilatio)

nem alkalmazkodva, annak könny

gOrdülését

megakasztanák, vagy hasonlósági egységét eltarkítanák, szóval korcsalakjok bármiként is szembe-ötld volna

gondosan mellzendk, mint:

,

géroz (=flankiren)

,

flan-

forspont, grádics, korcsma,

laistrom^ mustra, pletyka (tótb. pletkár), próba,

spárga, sróf, strázsa, trágár (gürögb. rga/áu) libidine tentor)

bakter, czédula, fertály, fortély,

,

korhely, óbégat la,

=

= ohweh-gat),

(

almáiiom, czirkalom, dosztig

palléroz, regu-

doszty),

(tótb.

= Vorreiter), furmányos (=:Fuhrmann), impostor mulya = mula muszáj = musz seyn) potom = gering, potomban =

fullajtár

(

,

lajtorja

(

(

,

}

,

,

ingyen

stb.

mellyeket jobbadán úgy

esbekkel válthatni

már ma

is

nemzeti-

fel ^).

HASZNÁLATI TISZTASÁG. 5. §.

Fogalma

es részletei.

A' magánszók eredetükre nézve minden fogáson föhíl állhatnak;

szokásból kiestek, alakhibások,

érteményben alkalmaz vák, dig sérthetik. Innét

')

Az idegenszer jegyzeteket

l.

a'

a'

vagy helytelen

tisztaságot

magyar

Debr. gramniat.

351

— 27.

1.

tisz-

szók'

ismérveirl több

—

lapján

2.

János' Nyelvhasonlítn jeles vezérelveiben,

V. köt. 25

még min-

magánszók' használati

és tis/.ta

ki-

mindazáltal, mert talán

M.

,

t. t.

's

Nagy

Évköny.

,

ÉKES SZÓKÖTÉS.

48 tasáj^a:

A)

divatosságra; B)

a'

alakjára

(jegy); és C)

érteményé-

szdk'

a'

a szók' kül-

(jegyzet, belérték) vonatkozik.

re

6.

A'

Szó divatosság.

§•

szódivatosságot

tisztultabb

a'

józan eritica,

szokás szri meg.

irói

s

Divatosnak

mondhatni tehát átalában mindazon szókat, melylyeket az irói köz szokás s/éltiben használgat.

nem

E' divatosságot

régi

A'

1)

a)

elavult

Régieknek

mellyek bár birtak

és

azon

az

szók.

És ugyan:

szókat

mondjuk,

minden kellékeivel

hibátlanság'

a'

egykor;

is

igényelhetik:

meg

újabb-

idó'

újabbat

alkotó folyamában vagy esetileg, vagy szinte helyes ujabbak által kiszoríttatva mentek ki divatból 's

igy annak sérelme nélkül

ma nem

használha-

tók; de választékos fülélesztésöket bóség

's

,

szí-

nezet' tekintetébl csak kívánni lehet. Hlyének:

Ast, est, ost, en y on

(ma

is

igehatározói

mint: irgalm-aí/,

h.

h. pl. ir-aí ;

,

— han

semmit sem koronát

a'

mai an

— at

(ii.

ragok

,

a'

külön értelm

:

-,

ás, és

igazol-aí, terem-t-e/f: \v-ás^ igazoh^í, teremt,

heti

névragok

értettek o.)

;

tározás' kedveért

')

,

él: bizvást v. bizton, folyvást v. folyton);

et bevégzett cselekvési

ed h.

képzk

engedelm-pí^, hál;idat-osí

—

:

Ml

löl h. mint

(Müncheni cod.)

*);

:

k

ezek-ie;z

t\\\\a-hen font

lan , len, és el szorosabh meghatáezekben: maig-/a/í, mindegyig-/p« , pl-

K' hivatkozások a'

t.

társaság-kiadta régi

lékek' n3-oinán történnek.

magj'ar Nyelvem-

,

40

HASZNÁLATI TISZTASÁG. végre

'slb.

— Aránzok

nem

(arányzok)=gondolok mellyet

vétket,

olly

aránzok eszébe nem vehetne (Telegdi M.)

zomra, am. gondolomra

mai éhezik

h.

ma

ells

7ttó

mint

is

arány-

;

— Ehl (Müncheni cod.)

'stb.

,

a'

melly inkább folytatólagos érteménynyel

,

bir; dunántúl ,

ma

innét

;

vélek:

v.

olvasó magától

az

,

— El

divatos: meg-e/iül.

is

utolsó, néhott

ma

is

,

ma=els,

el-

és utó-láb

mondatik; elvé am. ti pl. Jordán e\\é:=:trans JordaEmtet, és e 1 e m t e t=ablactat, nem (Müncheni cod.).

—

ma

értemény

terjedt

a'

— Ered

szoptat

:

és szoktat

,

divatos.

am. graditur: ki-eredvén megyén vala=egressus ihat (M. cod.), ma csak a' parancsoló' második szeE v=pus=genyedmélyében van illy értelemben fen.

—

ség

V.

rohadtság

,

palóczosan

fene=Krebs érteményben eszi)

,

innét

:

vagy

ív

(ez utóbbi

^^

dívik ugyan

is

év-ett=év-vi\t

tv-ett,

:

')

rohadt gyümölcs.

,

Fal

(inkább: f-aly) az idegenszer vánkos

kus)

vagy j^árna

,

véknyítva.

—

h.

;

a'

palóczban

Fölverni

am,

mint: tz

ott;

ma

is él

kirabolni:

tatárok (Sered Benedek); Borsodban

ma

is

wán-

(tót. :

—

feyelyre

fölverték az divatos.

— Ha

am. váljon: onzol vala, hogy meglátnám, ha mind megvolna, 's jó módon-e? (Komjáthi Bened.) így: olyha (mint: néha)= ollykor. Had, régenten am. ház;

—

nép, család; Tisza' mentiben

ma

is

él.

— Hímlik,

el-

hímlik=dispergitur; hímleti^dispersio (B. cod.), ^áwinnét hímezhámoz amaz eszmére máig lik ma is él sincs határozottabb szónk. Himlik Balaton' vidékén am. omlik pl. a' föld szántáskor homlítni Tiszán innen anynyi ,

;

:

;

mint:

a'

szltt

:

— Hol,

am.

11

;

gelre kelvén y innét

')

(?)

al=:primo mane (\.- szombati és bécsi cohóival lévén=(acto mane (M. cod.) Pécsinél reg-

aurora: h o

dex)

földdel télre betakarni.

Hol s/.eiz

a'

sajátmagát figyelmet

:

/ío/-nap=crastina dies

p a ló c z o ss kcri

ágr a

ollyannak

érdeml

utal,

tekintetni

;

:

;

Aol

ma

haj-

kútfk' hiányában mint ki a' nagy

palocz szejtést anjatején szíhatta be.

4

KKES SZÓKÖTÉS.

50

naipir-, liajnaltámíídat-, korány-, pirkatiat-ban él.

vagy

— Idein

korán=iiiatiire köznyelvben nui is él. am. Klugheit: mert ildomoson tött volna quia priidenter fecisset (M. c.) , ma esze'ly látszik népszerségre kapni ildomossá^ M. codexben am. providenideje/l

aiii.

;

— Ildom

=

;

ma

—

Jo g am. jobb Jog felled (M. cod.) , ma a' kétes job// pótolja. Jonho v. jonhó v. joh am. bel=bél=:visoemit

tia,

=dextera:

ra

az összetett elrelátás pótol.

te

innét gyon=:gyoon=rjoon

;

ma

fenvan

;

éhgyom-ra

ehjomra vagy e'jjomra); itt-ott

is:

még joh=máj

is.

pl.

vidék,

(tiszai

Komáromban

— Kelé m (kel-em) Révai

sze-

am. traiectus ez eszmére maiglan sincs ill szónk. Kéjen (ke-jen v. kéjén)=sponte , ad liibitum (B.

rint

—

;

ma

cod.)

kényén.

— Le

nincs ez eszmére

ma

gvescit (B. cod.),

annyi mint savanyúért!

:

le

szónk.

més

am. adinventio (B.

— L eletezik = tabescit

is él

Borsodban

vehementer cupit;

pl.

leledzik

cod.j, ,

lan-

alakban

,

's

csak lígy leledzik

a'

— Lét nap=dies natalis (M.cod.); ma szü— Mar t=rippa=folyó' széle (B. cod.), maidé />ar/=littus=tenger- vagy tópart alkalmaztatik. — Menten am. azonnal=extemplo: mihelyt érkezhetnek vélle menten felküldgyiik (Keresztessi Sámuel 1689.). — letésnap.

is

,

Nagy,

?^^/í helyett

hajdan gyakorta alkalmaztaték

;

pl.

nagy sok=igen sok. Ma csak némellyekben él, mint: Nagyánt, vérént(B. nagy kés, nagy nevetve 'stb. cod.) rövidebb- 's ajánlatosabbak a' mírí: nagy r észént -^ Xehézkes am. praégnans (M. cod.), vérszerénl-v\é\. ma kétesbben:=:terhes. Orság v. tol vajla t=furtum

—

—

—

M.

(B. és

cod.)

,

ma

hibásan

:

ío/ya/A7Í^(=furacitas) kelen-

— Onköztök (inkább:

dbb.

önköztük)=intra se; önköztök sem értének egyet , ma=maguk közt amaz taVigaszik am. sanatur, v i g a s z=gyógykarosabb. ;

—

szer

ír;

,

hajdan székiben használtatok,

st

a'

borsodi

palóc/oknál

ma

igy vigasz

külhasználati gyógyszerrl, vagy /;-ról mon-

dalik

;

is

is

divatos, de vigaszik csak sebrl, szint

ujabban fölélesztve vigasz— der Trost.

Sokra

le-

—

;

51

HASZNÁLATI TISZTASÁG.

még

hetne

e'

szók' sorát szaporítani, mellyek csak azon

méltó figyelembe veendk , miszerént azok' tömegébl már eddig is számosak sükerrel helyeztettek vissza elvesztett jogaikba, millyenek am

eredménynél fogva

is

:

(hajdan:

áró is),

vag,

ded , esk, éf , fejezet , fegyejelenet, kém, lodomi

a2)ród,

^o//=patria és

lem, hasonlat, oklevél, ös

,

,

váz, vért ^ vész

'stb.

b) Elavultaknak azokat mondhatni, mellyek vagy a' jelentett eszme' kimiiltával, vagy hibás szerkezetök miatt szokásbi lassanként kivesztek

,

illyesek

:

így

's

alkalmazásuk

Bel e —-be h. mint h,

elesztébb

;

bestia-ból

—

— elébb

divatosságsértd

nyugalma-6e/e bennettem, bennem ,•

tiílbvitve.

h.

— Bestye

Guari cod.), beste lelke!

ma

(hihet;

divatos szi-

is

Bnhdni

hajdan am. szenved helyesebben érteményben vétkezni ma alkalEzfek(esz-fek) ma: maztatik , 's annyi mint luere. éjszak; délszegnek királya, és eszfeknek királya=rex

dalom

a'

bors. palóczoknál.

;

—

:

austri

et aquilonis (B. cod.)-

— Jóakarat,

jóságos

cselekedet, kellete korán 's számos egyébb eszmék körülírva tétettek ki; a' felhozottak ma: szívesség, erény-; idején v. korán-ra cserélvék. — M aradé k= ,

utód.

— Ma

r

h a:=jószág

v.

,

nem elveszend marhával

ket

tudván hogy ttö-

kincs:

(=corruptibilibus auro et

— Meg

am. retro minden mege(=:megé) való öregbibl= ex omnibus retro maioribus (B. cod.); ragatlan csak hegymeg \\&^jhát, malommeg (Beregben) , hátmeg , 's házmeg-hGn ('s innen tán a' \Ávmfíge is) van ma fen , meg ha kötszóúl elé pl. én, meg te==ego post tu. él föld közelebbrl alkalmasint Meile -, ez meg mille (hajargento) váltának meg. (Sylvester.)

^

:

=

—M

j

:

dan

:

mile)-bl származott: mutatja ezt: mill-iare, miles=unus de mil-e v. mille mélföM" helyét ma a' világosabb inér-íö\{\ fogl;»lja. Mód r a m ó d j ára pótló :

;

—

,

, ;

ÉKES SZÓKÖTÉS.

52 S7.ók

ina:

,

ilag,

re irányozva, a'

képzkkel

ileg

— \ék

haromilag, euiherileg.

mai

vallatnak

mint:

fel,

k is eléj ollykor személynémellyek helyett; mi egy ízben már

:

i

nem kaphatott lábra Ré ny=nem régkimiilt fejetlen szó ma kiegészítve fír-énj. Szer=re.nd= series Vasban ma is illy érteményben dívik a' túlsó szeren=soron=in adversa serié. Szer tesze ré n t ma szerteszélt. Val(=vall) am. habét ma nem levén felélesztve

—

:

,

,

:

—

—

,

ez esznjére saját szónk (hanemha: kárt 's

becsületet

nem

valfott-han

példátlan

possessio.

a'

? )

val-hó\

,

h'ú-zfig-j és ///t-ság-ból

,

a'

mint:

(talán betükorcsulás

melly szó sokon átment

mai

//e'-zag

mint

,

mi

,

valnl=-

,

végre számos homályosak,

apolat=^c%6\i\ //eeV=stultus

4í«(=üres)-bl

;

= kára van,

pótoltatik

í;«^'^^-gyal

,

keleti nyelvekben

— Vannak

y«//-,

:

által; a'

régi

és ///«-ság, vala-

minty^/r-ely V. //«t"-ely=vagina=íJrtc-ina vacuus-ból mutat-

ják

;

igy alhatott elé

^?V/-ból,

/i(?^/'=stultu8=vacuus

innét aztán az ismert heitvá/ii/

qnasi

«io////o=ambo

;

egyem=in(iiiAm

Sértik 2)

vagy

is

0//0

ma

is,

*s

hitvány); mo///ial=

= haedus;

ígi/old=fors3in

m/«íz^/^'^í'//=magnopere

'stb.

divatosságot:

nem nyert új szók, mellyek homályos elemeik, vagy bár

A' köz elfogadást a'

nyelvtani

niilly

nem

a'

;

;

,

vétségeik

miatt

népszerségre

kaphattak. Hlyének leginkább: a)

A' vakon felkapott homályos

gen gyökbl alakított

g«r«=Recensent bntárs, serge der Spasz,

mtm-el == manicrból

,

lij

szók, mint:

i'«/«»io/

=

,

vagy

j§'«r

flankiren

=

raló

,

= spanische Wand, = pótlék, = áer

ftif^éofiac

sillam

d'w

íö^

a'

helyesebb utánoz

= =

Erker,

eriély

y

ide-

dölyfj

h.,

monor

'stb.

Az érthetlenségig csonkított, vagy összevont gyakszók, mellyekból a' mohó egyszersítés b)

—

53

HASZNÁLATI TISZTASÁG,

ran

—

bántalmára

világosság

a'

nagy számmal

mcs = gazdálkodott = Tasten, = Schwebe,/e/? = der izzták = das Schweisztuch, redv = argumentum tékomj = munkás insidiae

össze, illyeiiek:

Schleier,

die

,

leb

ía/>

,

stb.

Mellyekben hasonlósági, vagy hangrendi vétségek lappangnak millyen: az l-ez ellüló, c)

,

=

az idegenszer fátis V. í-zd pattantyútanya krumm, wegschaffen finta stumpfen, elhidor ,

=

folyamzsiu= der

=

,

Fluszstrich

'stb. (I.

M. lijdon sza-

vak'tára. Kiss Mih.)

kétes

A'

d)

(ambiguum)

(vagum) érteményiíek nns

alom

,

mint: «/oííos=subalter-

,

= die Unterlage

let

égétiy

,

áruzat

=

am. Singspiel

daljáték (tulajdonképen

inkább: dalzat;

kósza

vagy

'^ aether

,

iiivestitio )

,

= opera,

égív v. kegye-

(amaz inkább: égbolt, mennyezet. Firmament;

= der Regenbogen; = der Witz;

emez: pietas v. Gnade) méuczség (Witzhaftigkeit)

el-

érv.

v.

= argumentum; irony (inkább: delejtú irányt) = Magnetnadel kétéletú (inkább — Végre kétlakü) = amphibium

'cédv

v.

die

;

h.

Mellyek

e)

hatók illa

,

pl.

elólség

hely,

's

,

;

és negélyes

;

V.

bódalag

az

i

v.

elölül , felület

tévely 'stb.

elnök,

,

tömkeleg

a'

fölep

'stb.

^

porfor-

;

erdélyies: vérszipó;

forgtíszél

pótol-

régivel

v.

,

negéd és negédes

világosabb: elóny,

nadály

új

ellmé/iy

V.

szivoly v. ivóka

gatag, csalkert sebb

helyesebb

,

helye-

mennegély

helyett

ÉKES szÓKörÉs.

54

Jegyzet. Midn

divjitossííg

a'

vag^y tiilajdon-

kép az értelmesség óvatosságra int az ujdon szók' használatában más részrl majd nem kiáltó a' szük;

ség tisztítnunk

,

pótolnunk

ámbár csak eddig liton

,

nyelven.

'S

sükerrel haladtunk

ez

lijitniink

's

példátlan

is

a'

— mint ezt számos szerencsés líjitásaink bven iga— hány eszmék nem várnak mégis mind máig

zolják

:

honiasitásra? millyenek

doxon, politika,

Köz

:

stylus, genie

,

harmónia

politizál, protestál, diktál,

's t.

,

para-

e' félék.

divatosságot sértk:

3) A' tájdivat OS szók, mellyok t. i. ugyanazon eszmék' kitételére a' hon' külön vidékein gyalíran olly eltérd alkattal jdnek elé, hogy az írói nyelvbe alkntlan fölvételük csak homályt szülhetne. Állhat a)

e'

fájdivatosság:

Az egyébként közdivatú szók különködó

alkalmazásában,

niillyen

csángóknál,

a'

s

No-

grád-Losoncz' táján divatos kicsinyít alak; az erdélyi,

-palócz félmltozás, az egész miiltnak

's b.

csaknem végképi kiküszöbölésével, pl. látám, mondám 'stb a' Debreczen táji segédesmiílt Ttértem volt V. légijen\ a* dunántiílias körülírt jöv: ;

meg fogom

megkérem h. Ide mveltebb ajkakról

kérni ,

igéknek

ik-es

:

a'

halható szabályellenes ragozása

mint eszek :

enne

y

b)

,

iszok

,

alszok ,

inna, aludna, tetszene

Az egyes eszmék*

mint: belekap, hozzáfog

;

lyeg; elkövetkezik (F e}éThe\\)

,

tartós

kit

nem

gyakran

Tisza' mentiben,

,

aludjon

,

t essen,

*stb.

billeg (billico),

bé-

elbiicsúzik h.; éhezik

szenvedést jelent),

tartatlan =^

is

tájdivatos kitételében, h.

(mi

a'

egyefi

tartozik az

tartanak

éhül; fáradt j>>l

ffiszai

vid.

v.

és

: ^:

55

HASZNÁLATI TISZTASÁG.

Göcsejben), sovány lel

{hideg lelet

,

meg: dobni hegyibe

'stb.

=

rendes

;

Az

illyesek

hamar; laza

léha

v.

= puha;

m. Erdélyben: hozzig; savanyú

hadt; sió

V.

,

esetlen v. idomtalan;

tenyész;

v. rá; ízibe v.

V.

h.

ser-ies pl: a'

rend helyett.

v.

?iá-

hajitani; lobogd v. zászló; diszlik

v.

vetés) v.

odáig,

öreg fejsze

,

különös; szer (Vasban

túlsó szeren), sor

(pl. a'

;

= nagygyából

furcsa V.

fog),

mer, merít; öreg (dim. t.), nagy

B. cod.) helyett;

dol, edz V. aczéloz h.

öregiból

fog (hideg

szikár h.;

v.

ér

pos-

v.

egyképen helyesek; de az

'stb.

irói

nyelvben vidékiességök miatt óvakodva alkalmazandók. c)

betk'

A' szótagok vagy egyes

cseréjében, gyakran

bántalmával

a'

szóelemzet és hasonlóság*

hibás tagcserék:

Illy

is.

és hangok'

adi adja;

(Csongrádban és Miskolcz' vidékén )

biri birja

halhatni ellenben

kérje kéri

:

;

viselje viseli

*)

;

belúl

;

bévül; fóka falka (falatka); felejt feled; innya

')

E' kiilönczköd

ragozás

itt

is

a'

köznép' szájában

's

,

csak

hangú igék' határozott alakú jelenidejének egyesszániú harmadik személyében divatos; pl. a' ki btri az marii 's e' ragra nézve az írói nyelv is ingatag, mert midn egy részrl a' vastag hanguakban ad-ja mond-ja használtatik, a' vékonyakban ízerf-i, tép-i, tör-i, nem szedje, tép-je tör-je íratik holott ha szedi tépi helyes 's szedje, a'

vastag

:

,

:

,

tépje

,

,

szabálytalanok: hasonlóság' útján adi

ellenben: adja, birja hatni

:

;

,

hogy mint

szedje, tépje

mondi^ biri hasonlóktól.

's

t.

'stb.

szedi

:

e' f.

az

sem szabályosak; ,

tépi

's

kiválnak

diri

^

nem a'

sem is

parancsolói

közöl, úgy különbözendnének

amúgy

kétes: adja

^

rósz;

tagad-

:

mondja, birja

adi, ^

'a

KKUS SZÓKÖTÉS.

5(5

(

=

innia) inni; gráblya gereblye; sráglya sarof^-

hvös

lya; hives

hs;

v.

avult helyett.

avt'ít

Szint' illy hibás betücserék: aszá-l, dagá-l

dagály helyett; eWcnhen fotty

hi

továbbá füzet

helyett;

gondolkodik;

hilís

—

vörös, höU

kelés

nyól

^

-.

hagy; hová hova (inert nem (hiszed-é ?)

levd

levél levél (mint

;

a'

ut út

'stb.

linó

lat.

tóvá); bé be;

v.

fenék fenek

;

lepel)

litumbl

:

hagy

;

ir ír

;

(legyen

innét: í/at,

meg

/íY-ura,

lév

;

/i#-era);

helyett.

Jegyzet. szótag-

a'

,

v.

— szabály-

ára arra

•

= linimentnm,

fnév

bár ige, vagy

mint

lebel

:

no

tanít; rfc//« villa;

odá

:

ehülui éhülni

;

— fon,

helyett;

*stb.

ellenes hangjegyi vétségek végül

é-'é ?

— aszály,

fizet; go/idolko -zik

tamtt

\

veres, kell

—

Tagadhatlan ugyan

hogy nyelvünkben

,

betücsere példátlan szabad mozgással bir,

's

mit csak: cía/(-ka)

= í«/(-ka)

;


= ^^//(-möIcs); fitr =

/
;

;

— für{-é&i)\ = gyár-{-tó) gyó{= = gyul) = (gyer-)^o(-cze) = (vas-)Ao = iny) (szál-)Aa= kó^={{er-)kó kó'r=kar{-\ma) = kür{-t6)^ ker{-ek)= = kor{-ong) knr(-ung) = = lúb{-Á\)= lód[rVi\)— lej){-ik)= vep{-\k) ebbl = ^a/-lag láö-al megfordítva = mar(=j)(irí lik=lt'k=lyitk ^ío/-=/;^r(-metr=staubregen) 2)ed{-\g)=j)en{-ig) = /«r(-ag) =/or(-gács) =:yo(-jiil)

jár{-to)

/i?/»(-lik)

ií«»i(-lik)

;

;

Aící(-iny)

;

;

(házi-)

;

v.

ki/r{-ú\)

;

fut)

lóg(-az)

Ó27-leg

:

;

;

ked{-'ig)

bven

igazolnak

a'

;

és

hasonlóságot

kisértendi

a'

is

/iev{-et)

;

;

gondos

,

iró

vesz(-é\Y)=visz(-

mindazáltal a'

a*

szóelem-

ill becsben tartva, hol

szokás és

meg; vagy

:

,

ínev{-et)

nyelvszokás és hangrend' igényei mellett, lehet: vagy

;

lút{-

,

;

ály) is

váj>(-n)

láp{-SL)

:

láh{^\)

= 7>or(-nye=favilla); fereb=^íerep{-é]y) zet-

j)icz{-

(lep-)Ae

csak

szabályszerség' kibékitését

az elfajultabbakat

(millyenek:

:

:

HASZNÁLATI TISZTASÁG.

57

köecs, jncziny kicsiny, jnrinyó parányi, helyett) eredeti alakjokra stb konyor{-Á\) könyörög

kavics kövecs

fogja

— Végre

visszavinni.

m/g

Bántják

4)

pórias

szdivatosságot

az írói

szók, mellyek gyakran

szete ellen, a'

v.

fenlevd helyesekbl a'

bármiként elkorcsosítva,

legalsó

rendek' ajkán forognak.

A' pórias szók nagy részben

kintendk

,

's

nyelv' termé-

szükség nélkül fölkapatva, vagy

's

jobbadán csak

a'

a'

a*

nyelv' salakjául te-

mint illyenek az

írói

nyelvbl

kivévén hol köz személy' szájába adatnak

's

,

— hol

vagy igen életgondosan számüzen-

talán sajátságainkat képviselhetik,

—

hüven akarunk festeni

dók

;

illyenek

Már

a)

az ékesebb

amaz idegenszer

tollból

is

többször

kisiklott

homályos , vagy lítczai , lárifári-íéle kitételek: buksi v. kamasz, kapzsi, oktondi, pökhendi, szeleverdi nápicz-=]i.\csinjáeá kpe=dévHJ eNszkol= ,

f-

elilllan

;

;

;

farfat=&i\rget: ^jm^rt/=ingerel

;

tafaroz

vitgat; ténfereg ^= fentereg v. fetreng; trécsel;

=

]iijsi-

— végül

;

ákombákom f háibái, görbegurba , hebehurgya , teUdesteli , megegyebugyálni 3 és számos hasonlók mellyek bizonyos sajátszer színt viselvén magukon, annak módjával, 's magok' helyén alkalmazhatók de a' díszesebb beszédbl számkivetendk. Alszerbbek ezeknél b) A' lusta, nyelv-toldotta hibás bvítések: azt-af vagy épen axt-afaf , teis-w , kie-je {ki-e helyett , mert ki-é-é , öv-é-é helyesek), májá-jrt, szarvá-y« 'stb. Végül: oszt annak, ottannaf, meginfelene'g , szint eg y valamintsé~ gesen , 's t. e' f. épen megtürhetlenek. c) A' szapora nyelv-csonkította szók, mint: tom, nem íom=tudom hadd ne'm v. /«////== nézem, látom; »iw/2"2s: mutasd; AeV^e kellene /íOí/í/íza=hozdsza medgyek? íSimlt tegyek; metszekssvaxt teszek; a' ted=H' ;

;

—

;

=

;

!

!

:

ÉKKS 8ZÓKÓTÉS.

58

téed(=tied); íz««í=szájain

=

sznuaszei

;

s7.eric»7.éU

;

dci-

.V2e//=dehis/.em d)

tán

Némely

,

kodik

;

= elválalni p^fibfxzkedik=ki\\}Hszko//yorffim=könyöröfíni kftsznlúdui=\(.cs7.ü\öán\ rimá/tykodtk = reménykeA\k., riszní= rész, (talán = részel rész csángóknál ;

;

jnri/it/ó=\iíirányi

reszel

;

Mold. uiaz.)

;

;

ész; innét: ^íz-lem

ain.

esz a'

,

-ed, -li=észreveszem

,

Geg«'l

Aíaktisztaság.

§.

Az alaktisztaság divatos szók'

a

a'

különben eredeti és

helyesírási ^

)

hasonlósági hibátlanságaban

b

szóelemzett' és

)

áll.

HELYESÍRÁSI ALAKTISZTASÁG.

A)

Helyesírási alaktisztaság a'

-ed,-i.

,

'stb.

7.

c)

mint: osztn/f=H/.-

korcsitó betiícserék,

elvadul/fi (Ve.SY.itr.)

alatt

e'

helyt

szók' nyelvtanilag helyes kiírása értetik, inelly

szelemzet',

tehát a

szabályain

(assimilatio)

tisztaságot, czéljaúl

zik

:

,

hasonlóság',

's

ez által

hasonitás

mennyiben a' határozottságot tzi ki

épül;

a'

és

's

szorosan az ékes szókötés' körébe tarto-

inert az

eldre fölteszi

ékesség ;

a'

hibátlanságot már

abból kell kierednic.

E' helyesírási hibátlanságot megsérthetni 1)

Bár

minem túlbóvitésekkel,

ily-

lyenek. a)

majd

Ama'

a'

nyek4usfnsfií;

homályos toldások, miket vagy nyomosság' keresése , majd a'

felesleges, sokszor

hangrend''

sztt

,

a'

szóalkathoz,

's

mik

a'

figyelmet-

;

9

HKI.YESÍRÁSI ALAKTISZTASÁG.

késbb köz divatra kapva , az írói nyelvotthonosuk lettek, mint f<)a' szó' elején z-silip

len szokás által

ben

is

silip

de

;

akarat(-o)-tok

am.

ik

:

levén

o

/5)

;

apr(-örf)-onként; egy(-/A)-ünk,

,

els személyrag

összeütközést szül

zeti

,

nem érthetk

mi egyesszámi harmadik személyrag

,

ük többesszámi

,

,

b-anya ide

,

(mert

a-//-hoz

keleti

schabilis);

mert

n-apa

,

b-álvá/ty

nem: a-s-hoz; 's e' mellett nyelvekben soha sem kettztetik=indage-

szóközépen: a'

= ügyelni

/-z^yc^Z/íi

n-arnncs arancs h

— = álhány :

'stb

ezek

innét

;

Iamelly(-ik)-e tiílbvitvék

mellett szóelem-

is

egy(-2A)-e

:

egy-e v. egy-gye

,

va-

,

valamelly-^

,

=

egy-e-ben; mikor volna a' városok' egy-2A-ben továbbá: mondjad, hogy e' két fiamnak (°g^Y-eA üljön te

helyett:

jog felled (M. meWy-i-lek

,

cod.):

egy(-íZ(?rz)-ben

— következ(-end)-kép de

halandó

:

;

mulandó

,

állanak

meg;

— elém,

közénk

Ízben

pl.

h.

; -

-

együl(-f)

Tisza' vid. egy-beu

,

ma

Miskolcz' vidékén

\a.\ame\\y-i-fek

pl.

is

egyben

e\eg{-endö)

= elég

Jövend

legalább

,

e\(-ejb)-ém.

helyett;

v.

el(-25)-ém;

feket(-e/)-lik

:

egy-i-tek,

helyemben

;

;

;

—

leszek

;

'ú\{-end)-

;

itt

észtanilag köz(-2Í)-énk

izr-ro»i)-ban,

több t'zben; kellem(-et)-es hajdan am. pia-

citus, expedit, opus est; alkaIm(-aí)-os

,

figyelm(-^í)-es;

kimondhat(-«/^)-lan, hit(-eí)-len, vég(-/

veghet

,

jelenteni 1

gyök nyelvünkben

;

lak(-»í«/-)-ozik

mert

olt

há{-tor)

,

igegyök

ámbár

;

- ,

nemes-áfí-'^-ben

masan állnak

ság és ség

h(-seVeí) 'stb.

,

y) ;

helyett.

— Túlzottak

,

= óta,

o(-/)-ta

szóvégen

ám-

:

gyámol(-2'/)

fogva; nép(-íe^;

gyjti képzkl is

;

le-

papalkal-

illyen értelmet rejt);

illy

torzs-r/

;

nélkül

— kis(-#)-

— Szint' lomha függelékek máj-a, zz-a — máj, méh, torzs( = törzs) zúz

méh-e,

ie=be(-megy)

a'

;

hd\g^{-tag)

ez napságtól

de nép

;

'stb

;

hibás, mint tet-

nyug(-o)-szik

sürií(-s)-d

helyett;

ány(-zo); nap(-í«^'-); ság-

felhozottakban

gyök éslan,

látsz(-a/^)-ik olly

;

mindaz(-ow)-által;

szetik;

a'

a'

kivül minden egyébb felesleges

e n=^netn-en

ebb

's

,

akart eszmék' kitételére

:

,

végi hangjegyeikben: ara= arra /«'(-vén) levén (mert nem lé-szek)

=

:

;

;

KKEs sz6kÖtí;s.

60

— valamint: =

ho-m, hova helyett;

levél helyett; mert: /(?i(-eg)

úgy lehet

médium

lev-e/ is;

tehát mint

helyes:

illy

szint'

kerek, kerek; IpvvI

/(»/;(-eg),

cserép,

,

lel)-^/,

k
—

de medius a, um; hi básak me'r-ésx. merész h.; uek-em (mert nek- és em-hö\) t'«/-em(mert: vei- és em-h6\ áll öszve) ti-
is,

,

:

:

;

;

;

—

meg:

barátság-«-ért helyett; forg-ací, kalap-^cy

csinyitvel levén összetéve seket

szokás' ellenében megemlítni elég.

a'

Az ugyanazon vagy hasonértékü szótagok', képvagy tagok' ismétlése (pleonasmiis), pl. nkkor-on

b)

zk'

,

,

(mert t=fit)

az-t-af

:

ik=e

,

merUnrasz

(mindnknél gonoszbb. B.

és mell-é-^i? (é=je)

bel-é-^e

;

arasz-/-o^

;

egy-ik-e, minden-?A-e

éd-ed (éd=ed)

«=ban);

(hajdan

hajda-n-rté«//

;

=

hajd-an-í-a/^, \fj-an-t-a/i (itt:

ismételnek:

;

tehát

/ía-/2
n=t=an).

hitetlen -?//, rendületlen -7>7

hogy-an

;

mert

(ed=te) ; gyöng-

/fe-nek-ed

;

törzs

a'

cod.),

neki-e (i=e); fel-é-je (é=je); föl-l-róY (öltrl)

igy

acs ki-

röviden állna jól; de illye-

,

Szint'

várat-

,

ink-ább-«r« (jóbb-rtr«' hogy -fan) kühasonlatára hibás); már-ma; /wz/s-különben (más lönb) mindjár(-rtí)-t most(-«/iáA«//) , most magán is kinál-am nál-ad (-««/) merítleg határoz nál-á(-/ía/) lan-///;

(

;

;

=

;

;

,

,

növ (-ev)-ény {nö\-e'u , nöx-e/iy is világos) örök* acs , ecs ur-acs-Aa , gyermek-ers-^e (mert efig (é=ig) {-uál)

;

;

;

v.

csa

:

cse=k.a.

,

,

ke)

uracs

;

Némelly szabályszer

c)

samkeit) sért tlbvitések

mire

azután

;

jótét;

lak(-(/)szoba

letésem óta

;

Azonban

{-való) ,

nézve

,

,

,

;

ürül 'stb. helyett.

nyelvszokást

kedveért némellyekct trnünk

vagy épen úydonat-n^ sum, es, ok, vagy-sz, vagy :

;

=

szer helyett",

de takarékosságot (Spar-

mint: an (-«aA) után {-na), mire nézve jótét(-emény),

lakszoba; születésem(-tl) óta, szü-

ür(-es)-ül a'

,

gyermekese helyett.

,

mert:

is

kell

,

ill becsben tartva, illyenek

vagy-o« (est*ipse est):

,

:

iij(-f/)on-

mert

vagy-

:

gyó-g-^-szer

,

gyó-

gyó-gy-ul{=}ó-y\\\)-hAn gyó=:jó

a'

:,

HELYESÍRÁSI ALAKTISZTASÁG.

gyök

gy^

's

,

üt(-«/^)-tem

csak hézagot (hiatus)

öröiu(-e)-iiii

;

m(-rt)-ink 'stb

*)

tölt

;

süt(-oí)-tem,

kalap(-ja)-ink, ál-

;

a'

szóelemzet' bán-

Az

kevertetnek össze.

személyragok

külön

talmára

eset(-e)-im

,

bár ez utóbbiakban

;

61

bvítések végi elegy-b-e-legi/, ingó-b-ingo, ihog\czeg-h-iczeg , vihog, ivkÁ\-f-irkál vagy rövidítések illyes

:

\

ireg-f-orog

hoz tartoznak 's

vagy egész

"annak egyik

keleties

tagjaikban

A' szó' elején

= immiscere j

sajátságai-

vonását teszik,

gáncsolhatok.

= már= zászló (Komjáti) = ide

«r-tani (magát

:

helyett

2//^=szug (szeg)

ász-ló

;

te-stova

;

betii-

megcsonkítása

való

így:

a)

zacskó

nyelvünk'

's t. e' f.

szóknak az illetmény es hangjegy-,

2) A'

tani

,

nem

átalában

által,

:

izeg-m-ozog

,

valamibe)

és «cí-kó

,

's to-

va helyett, innét: /e-továz , /e-bolyog=oberrat 'stb. er-e-get v. ex-esz-g^t és te-kinb) A' szó' közepén :

— eresztget,

tekintget

get

hon' irói)

fnévi

helyett

tó-ji

végzetek

;

h.

hibásan ta/iúoi

i'rói.,

's

nem

továbbá

;

félék

e'

lé-s

;

h.

;

iu

lám és nem ló'/i, ,

ln

t.

i.

lé-sül^

leg-s

(pl.

,

v.

kis-e

,

,

helyett, mert; le-v-e-ó'n-hl TÖviáiil

ie-v-e-ó'/i-h6\

tani-

,

melléknévi

kis-sé vagy inkább , sem mind-é hanem mindhadd lám v. ném) , látom nézem :

kissig helyett, mert hasonlója ig

v.

ÍTÓ-ji

hossza., hosz-sza helyett; de keres-sz,

;

keresz-sz

magyar

iv6-i tanitó-2 (pl.

alkalmaztatik,

írói tulajdon);

(pl.

leg-s/í/=besonders :

;

a'

,

keleti nyelvekben pedig a'

mint:

kibö-

közbesztt harmadik személy e azonfelül hogy ém els szenielyraggal szóelemzetileg meg nem lehet nélkülözhet is. Ezekben Pázmán- Káldi- 's egjebektl ta-

') Itt a'

,

,

nulhatnánk szabályszerséget

kik akkorban napi-, csilmelly Ó-, de szabályszer alak bár a' vastaghanguaknál elsben igen visszatetsz a hangrend' kára nélkül 's csak a' tisztaság' nyereségére

lagi-, bölcsi-, éjit

írtak

,

:

;

,

,

állíttatnék vissza.

,

:

62

íiKES SZÓKÖiKS.

kött hetü vonással

ka=falatka m-e'rt

pótoltatik

miért; mi-nö

,

/í///^/,lajlia

;

\\.

:

fóka

UxL

,

hajdi\n=(l(i>ft^ pl. jó falka ideijí (Telcgdi):

,

ráadás (mint

minem;

,

örök-e, örök-ké: rá-dás,

/p/-íóa=: leejtos)

:

szán-szándékkal,

;

szánt-

=

szándékkal el-lé-lelem , eltétetem (»iert sitetetem muló) 'stb. helyett. Ide valók a' következ bethiányo;

sak

anyáit

:

:

száú

,

bial

,

búik

,

elméit

,

feér ,

,

ki'iecs

mielö V. miielö (palóczb. /////í'/ó'=dolgozó=köz)-nap

— szint'

tiiis ;

ide

= diribdarab

behóba, hbele

melly utóbbira

lás);

^>ím, hé-

,

hethelióba, hiilj-bele (Bá-

,

^í-/í///-///=^kiliúlni

:

,

díbdáb

:

hivatalából)

(pl.

világot vet.

is

A' szó' végén

c)

mondd

,

kérdd

olly-ba

;

Az

helyett.

'stb.

egy-éb

:

eb

v.

miatt; mond, kérd

helyett; mi-á,

hó

tartozik a' sajátságos

,

egyébb

,

(a'

olly-bá {ollybá tartom)

meg

illyesek

— a'

(jött), círo/íí-/ío\koczog)

—

ollyban

v.

fér-hö (ment)

:

egyebb

v.

parancsolóban)

ina-gá-

,

póriasságokhoz tartoznak.

Vannak mégis néhány csonkitásaink, mellyek

hol

— a'

költi szabadság' védelme alatt ma szembe sem ötlenek, mint: jámbor jóemhev l-ejtös, leejts megesz (pl. a' farkas) megeszik sz-ebb , szépebb szer-dék, szerzedék hatal-m siral-m, vezéri csizsarnok szokás'

hol

,

a'

\

,

,

;

;

;

korg , kedvesb hálaadás .3)

nek

;

öregb

,

soh'sem,

sohasem

csak

's

fülcserélésével, Alim,

étlen

lyett (pl. gond-í///«/í iSzem-/^/(?//

= efrons

egy- mindé Itt f.k

,

;

,

t.)

V.

mindenitek,

= átellenben

andom; mert

az

;

úgy

helyett.

szülhette

-

különértelmü talán, telén he,

szem-e//c//

's

háradás,

vagy szótagok' helyé-

figyelmetlenség

gond-í«/«//

= sine

uitnsquisqne-

nnusqnidem-et látszik utánozni lek

'stb;

illyenek

a'

:

,

siralom

sziní'úgy, szinte

= incurius

a' latin

,

,

— hatalom

Az egyes betk hibás,

a)

;

,

a'

= sine curis

oculis)

;

az

;

ószer

meg ne , sem-egy , helyesebb mindegyi:

:

egysem helyett; ellenben-át (dun.

nyújt-nnd-hatom

,

igekép/. megelzi

jobban: a"

nuid-

nyujt-hat-

vagy

id-

y

HELYESÍRÁSI ALAKTISZTASÁG.

jegyet

nem mondjuk

;

:

csal-and-ogat-ok

6',\

csalogatandok

,

helyett.

Némellyek továbbá csak

b)

forganak fekete

mint

,

á-va-l

:

=

he-deg-ü\

;

köznép' szájában

a'

= alva fe-teke = gödre = bögre ke-leb.

ettem)

(pl.

hegedül

;

;

;

= kebelébe kör-o»/-zsöl =körmözsöl la-Aí-a = laska (laposka = lapka) ;/^y-est=r jelest; pap-?r-ka (Göcsejben)

ebe

=

;

;

paprika

;

som-o\jog

=

—

mosolyog.

De

találkozni

végi is mellyek az értemény' árnyelvünknek csak nyereségére

Olly helycserékkel

c)

nyéklatait alkotják

szolgálnak, illyek

's

,

,

het-eA, ber-Ae; gyev-ek,

:

gyer-ke

=

ier-ke ; lí-any-ar, k-e/iy-e'r. helyesben: Aar-any (=karaj karé), ^pr-ény; gyap-///, ju-gyap ; //«-sem karéj sonha seha= soha ; mit-sem , semha soha és ^tf-se

=

= = = semmit; — továbbá:

(-kit)

,

irt

r/'/g

5

fordíttatnak,

,

=

or-om, or-mó

ngr(-ik);

mint:

(-észt), fordítva:í;e/,

—

e/tev-eszt, ,

hajdan,

gen) és fonákja: jav (-ak)= Gut,

szer-bb

kez,

's

:

jószivübb

4) A'

^

;

iáv-hól

B. cod. ;

= Vermö-

vt és ív (a'

nagylelk-bb 's kétes:

,

,

te'v

,

's

nagy-

bvebb

atyámfiai mel-

nem ajánlatosak. rokon, 's jobbára

nagyhasubb épen

szótagok vagy

betk' öszveté vesztésé-

azon egy osztályi

a'

hibás alkotása -vagy

rósz szokásban

szor a

rit-

eivet föl is cse-

elválasztott,

vel; minek oka többnyire non)

1.

nagyobb lelk, nagyobbszer

lett; Ae

isz 's

Vermögen

még: hökez-übh

atyafiai-m az

ormótlan);

(pl.

mások meg egészen meg-

csög; szz,

göcs ,

ámbár

réltetnek; vagy (ma: vagyo/i

hal); ide tartoznak

=

beszédszer' (orga-

alkalmazásában, sokIlly

rejlik.

hibás

betií-

vagy tagcserék: a)

A' szó' elején:

irány és

e-ránt

^

iránt

v.

aránt helyett,

ismeretlen);

arnny-ból {ernuy f-iczkándozik ü-iczkándozik helyett, mert ví (vi-askodik) a' gyök,

mellybl

:

Jf ,Ji-czVó

,

^-czkándozik

,

mint férj az ószení:

,,,

61

líKES SZÓKÖTÍ:S.

virj V. verj

= ferj-h\', gyér, jer; gy-ugaazj

görnyed

tiyad,

görbed;

v.

i)-ic%iuxj

Szó' közepén: azo-m-haji

b)

,

dugasz; Aor-

kicsiny helyett

,

kiilö-m-ben

'stb.

azonbiin

,

,

különben h; föló'líe biztosabb mint felette ; »íö,í»-í)V/e mint; megette; továbbá: va-d-nak, vágynak; hán-cs, :

,

ir-cs

,

ráu-cSi far-cs, hánts, irts 'stb. helyett

,

innentova; konyor-ál , tere-A, terep

;

könyörög;

lapta (mint

la-ó-sus=la-y;-sus); hag-zik, bak-zik; la-g-zi

lakzi; mert bak, lak

a' gyök, mellybl lak-ol , lak-oma , inás-u-nnanwmás-n-nnen, más onnan h.; mel-^öhi

lak-ozdi'i

(Meil-e

:

V. mill-iare)

meg

helyett

:

és par-r-ag

hangzója

sarló, parlag helyett; mert

y

nem

rendesen széllyel h;

V.

hasoniíl

schythiát

világosabb.

awíí'r-föld a'

Ide tartoznak: mihe-n-t , mihelyt; tiyu-k-szik jnrinyó , parányi ; re-t-ves , redves (redü-es)

szélt

íune-k-tova,

;

la-hda y

—

;

mind

nyugszik;

,

—

sar-r-ú

a' rag'

mással-

;

sze'-jj-el

szdllyel

,

széllel,

k betölték

(1580-iki ének); sohult (régies), %e\\(A\tér-hek- ölni, tér-

depölni

,

tül-öky

tl-ük

—

'stb. helyett.

Szó' végén: aján-de'k, szán-dc'k, ajándok, szándok

c)

helyett, mellyeket régi íratink és hangrend egykép aján-

lanak: csqm-bük, csom-bog; ere-gygy , eredj; meg-int szer-int

,

határozói

Úrnak

megént

,

szerént helyett,

képz;

napi és éji

mert ezekben birtokos (pl. «rt/;2

= diurnum

e'-re

,

,

í-ajka, jártó;

Gyjt. 1833; gö-//^-örödik

csajka;

,

közpp-i:

közepe

helyett;

nem millységet jegyz

e'

í-re

hibás betií-vagy tagszentesfté

fe-dd ,

fegy

gyH^z, jász (törökben: jás ^^-ógyiíl, jógyiíl

7. k.);

gömbörödik; 2-gyekszik

,

ismert ige-

,

e^V= nocturnum) vagyon szükség.

,

Jegyzet. Némellyckben

^y-ártó

e'nt

szem-i

f

cserét a' szóelemzet' ellenére is

illyenek:

hol

mindig, (Pázmán), szeme,

mind-e g

a' szokás, (fegyelem);

= luctus. T. = javul;

v. jójill ,

ügyekszik;

ize

,

=

kéz ) ke-íz-ken ( hajdan kész kézken; mint mesztelen , meztelen helyett; ^///rír hajdan:

az

a'

;

j-jy-el

,

jöjjél

;

:

=

thesaurus. kench (héberben genez v. ginze ter-ény; ker-ény t-eny-ér , ; \i-eny-éx Debr. gram. 333. 1.)

gench

V.

:

;

;,; ,, :

65

HELYESÍRÁSI ALAKTISZTASÁG. cohnya))

kohnya (hajdan:

ko-«y-ha, gat

,

fakgat

soha,

romt

,

innep helyett amazt emezt a' héber és arab id p.

bet

-

tagcseréink

's

mint

cía/(-ád)

csel{-éd)

,

— ya(-csar, czucza tott;

(-oncz)

gömb

;

turbó)

függ, csügg ijíaz

a' sróf

,

csecs

,

>5á/«//A

,

czncz

(átalánosabb)

mszere

Aer(-eng)

kap-«c5 és kap-cs

,

;

v.

(fel-hám-oz)

innét:

A«r(-mol)

Aó>(-möl)

,

hant;

ing-at, ring-

am. fazekasok'

^?^r(-ung)

rövidítve: ^ací(-ó)

virg

himlik (palócz-

,

/lám-oz

(

Aor(-ong)

,

gomb (=nodus),

:

,

reng-^i\

for^

) ,

furg{-encz)

;

hán{-t = hámi) palóczoknál am. háutein haj, héj = cortex); hály{-og): hóly{-ag)\

at és

csecse

^

ferdített, fordí-

;

,fajoz (-ni)

;

w7(-ep)

,

= csavar-ról)

/
forg(-o)

(-ni)

kölcsönözni

a/(-ap)

;

czuczám

,

arczbrrl mondatik)

az

,

;

,

:

ogy(p/(-edik);

,

filrg{-e)

= glóbus);

(

(r

nedvrl mondatik);

a'

eg-ye/(-edik)

=

(-atag

va-

csecsem (=szépem)

;

(1.

elmel(-keáik)

,

(csa-)

;

id-én

's

,

mellyek ugyan azon gyök- vagy

,

álme l(-kodi\í)

:

y^-nnej)

,

meg más érteményt szoktak

törzsnek más

= néha; —

Nagy János N.-t. Yagynak végi számos olly

—

igazolja.

II. k.)

n-á6

;

régi ide = tem^ns

= festuni

m.

(-pész)

:

terepély

a'

;

,

ban

,

ter-ei-ély,

szivat;

— nyak-

cse-/í , esem semha; mint ollyha

ellenben

;

seha-, son-ha (ószerií)

szip-at,

id

ro-n-t

;

tereh

te-^-er,

;

{fer/i-ek)',mek-]ío-ra,nie\\jkoTÚ; nya-^-gat, fa-g--gat

kap-ocs

;

{kacs)-kari/igós

;

kerings kászálódni, készüldni felkászalódván futni kezdenek (Heltai) A^/í, kiíh', keser-/?, keser-v; kev-ev átalános :

;

;

kav-ax

,

folyadékról;

a'

kom-o/y

Ao/;-pant;

metszetik) lai)Ocs-ka

;

;

,

láb{-a\), lób{-áV)

ma-^

,

=

kita^ köt/í

kötet; kocz-czant,

kom-or: lik (átalánosb), ma-A^

lódi-nl)

,

m-avi

;

,

lek (a'

lóg{-áz)

= rippa,

;

jégen

lapocz-ka

^;-art

==

,

littus

(némelly régibb iratinkban e' különbség hven megtartatik) nyal-ó =^ nyel-o , nyel-» (mint: red-o=red-v, 's ;

ling-o-ból ling-va); or-r-a jlr-ü

(

= üres,

staubregen), ^;cí(-hed) V.

pl.

ür-ügy

^;ö>(-nye

or-^-a

,

= üres

=

;

ó'r-v

kisebb fokozatú savanyodás

red-ö=ruga

:

ri/gi/(-es,)

(

= praetextus), =

ügy); jwr-, ^;er(-met favilla); ^>oí(-had) nagyobb,

,

red-ij(ves)

;

rag>/(-áíi)

:

sz/'v,

,

reá-ü

szf((-gy)

, , :

:

66 szöv{-ény) te/)(-eTn\)

söv{-ény); tár {=^pate-facil), /ái {=pt(te-na)i

,

fip(-oTm);

j

ó7(-döz) 'atb.

7Í/(-dözi),

SZÓELEMZETl ALAKTISZTASÁG.

B)

szóelem zeti alaktisztaság'

A'

hogy

ta,

SZÓKÖTÉS.

í'K.ES

felada-

inagánszknak mint gyökelemei, úgy is minden henye tagok-, betk-, vagy

a'

viszon5'részei

csonkitásoktól,

érteményzavaró hely -vagy be-

's

tiícserétól tisztán tartassanak,

ban egység, világosság,

és

ez által

s

szók-

a'

csín álljon

A'

elé.

szóelemzeti alaktisztaság tehát 1)

elemeit

A' gyök'

veszi

vizsgálóba,

s

alakhibásakul tekint: a)

böl h.

;

MxnAen az

ho-/-d, o-l-d; szint' lifíy

besztatja

) ; ;

,

mi Ilyenek;

testét ösztövéríti vala Aoí-ökkel

terhelt: bo-/-dog,

élete); az /-lel

valo-t?,

titlhörült gyököket

— kinec

nem

tartozik

gyökhöz, mint:

a'

's

ótn; t-/-t

,

— továbbá

:

jö-//

,

tt

,

j

fben

e'

t.

;

(l.

,

;

fö-/-d

,

hol a' f

t-ima'd, ?;-ize,

\agyobb mint

helyett,

ro-/-had

bö-/-t

Margit'

fo-At,

bo-/-t,

odút hotolin o-r-donia 'stb

mi-ü, járo-ü o-/-ta

(sz.

ro//-ad

:

halotti

fötse'r

ak-ífr

,

muakar

helyett, mivel akar •= vult, röviden ejtetik, mint: akar

=

=

si vult sic, si vult ita sive sic, sive akar úgy Révai ac/z^r:^ alius héberbl törekvék lehozni); le-gyen , mert /p-sz i'
igy

,

ita (mit

:

mert nek-

,

és

em-h\ állanak

elé.

A' csonkúltakat pl. »i-ért, mi-évt re'////, mert akar ^r-bl, mi hajdan am. him v.

b)

lyett

ere

;

=

;

h-ere

méh

igazolnak); virtus'

= fucus és

\íi-h-ere-\ni

akar ^r--bol

hasonlatára

mint lenne: is,

;

—

r-

kinél virtus

,

,

er-ö bl\\\.

re'/ti/

tétetik

í'-rény heférfi

(^nút

= e-vír-are mn

öszve

a'

latin

is

vis,

marad már Sylvester

minden esetre béna

helyett; érezte ezt

ersség

^

Aatalmassás(

',

Károlyi-,

's

, :, ;

67

5ZÓELEMZETI ALAKTISZT ASÁG. Káldinál

er\

:

Barótinál;

el, mi

szinte rjp"J2-t>ól áll

belerü

,

tökély,

héberben

a'

álhatatos-=^mozílithatlau=í

ain.

ers. A' helycseréseket

e)

ier-eny helyett, mert Aar ;

gön-dör bir)

ío-talan

—

göm-bör

V.

szó'cs-he

;

szök-cse

,

lllyeneket azonhan

kezik

elme-get

,

tek-er

);

h.

;

,

;

e/»/e-kezik

:

fetr-eng

,

—

elmécoeno volu-

emle-get

v.

= in

ferteng

,

ía^^-aían,

:

zsák-csó helyett.

gyök, mint fert-ö fert-ei.) helyett nem hibáztathatni: miután szint' úgy, mint sok más

tatur (mert: fért a' 'stb.

más jelentéssel

ter-eh h.

zacs-hó

teny-év

;

gyök; kou-áor,

és ter a'

,

keh-elj (mert keh

:

kely-eh (M. cod.

,

^ar-any

pl. Aayiy-ar,

= kör

A'

bur-ul

(

boj-njék csibe

gur-úl

,

törökben

nem

biirú,

,

— —

—

szokásba rögzöttek. tag- vagy betcseréseket ,

szabályellenesek d)

,

is

ború,

él

bnru-mak

:

átvitten

's

kur-iíl

nek lenni,

h.

,

helyett [kur

és =:

kályha,

,

,

—

innét

bur-ko\) h.

;

—

= bnv = gyök csir(-a = foetus)-ból j héberben = gömbölybf/j

b/í

:

ior-ul

:

= obfuscare

íwr-ok

:

mert csir-ke helyett , mert buj-nyék

mint

a'

;

a'

kür-t , kür-t); mert /nv egészen más eszmére való: mo-cscr-an , mozzan helyett, mert »io2(-dul) a' gyök ftyö-sténj n-stény rej)-i röpül h. mert rÉ'/>(-ed) más érteménynyel bir; s/k-os, Streif; fó't*-is csík-os h., mert csik tüv-is (t, tz-bl) hiv-sÁg,

(hajdan:

hiií-ság

talán innét:

hiu-zag)

;

helyett,

,

;

,

= = Stamm; el-mc^-olni (Veszprém' ,

h.,

mert:

ehálalni

t,

#oí7

'stb. helyett.

2) A' szók'

származék-részét

is

vid.)

szigo-

majd nyesve vagy pótolva, majd változékony szokásban elferdiílt alakot, vagy

rún ügyeli, a

— De

s

mód-, idd-, szám-

's

vétségeket irtogatva

vezet vissza. a)

Sérül

;

személy képzési , 's ragozási mindent eredeti tisztaságára a'

származék-rész

Túlbvitésekkel,

kös-í^-d, mond-jrt-d

—

adfl,

kérd

:

mint

:

'stb.

helyett: adat-fa/-ik,

ad-Ja-d

,

kev-Jc-d

^

— ,,

ÉKES SZÓKÖTÉS.

68

—

éTt-el-dik al-?//-ról

ezekben:

és honnét'? igényei zavar-

hol?

helyesben tehát: fell v. föll, al-ól 'stb. alkalmas; harn- ásodik j barn-ul , ezek meg: bocsán-«//í/o (inkább: bocsánatos) vétek;

tatnak öszve

továbbá: h.

értdik helyett; igy

adatik,

fel-w/-rl

's

,

;

;

alkalma-/o-s

elef^-end

ereá-e/td

j

biín

(pl.

helyesben:

,

hibában

észtani

tiszte\-endö 'stb.

i\\-end-6,

eredeti),

sinlenek

eud — mint már többen befolyás' maradványa lesz 's mivel a' nép' szájából soha nem halható , régibb iratink' példáji (ysa ki nopun emdüi= eendl) által sem érthetlenek

's

,

megjegyzek

bennök az

a//d és

— alkalmasint

latin

;

igazoltathatik

bár

;

mindazáltal: /lalaudó, mulandó,

jelen idej: haló,

a'

jöv, múló

jövend

—

nyelvünk' szel-

is

—

lemében használtatnék legalább észtanilag állanak meg. Hibásak még: foly-?A, lép-aA 's t. e' f. mert származéka is az így ik nélkül állnak Tií-etlen törzsnek jól minden: ad, ed, and, end és t végzetil , 's 02, ez gyakorlóképzkkel bvült igék is, mint: árad-os, fárad-

—

;

,

oz

;

marad-02, csiklánd-02, örvend-ez, ásit-os , mulat-oz

,

nem pedig

áradoz-?^

:

Továbbá:

fáradoz-?'A 'stb.

,

figyel-wes,

^\\\\^\-kedik\

kegyel-wies,

gyámol-í'í; engeszt-e/, vigaszt-a/; valamint: lét-e/, tét-el, jövet-e/, kegy-elem 'stb. utótagjaik nélkül is kiteszik az

eszmét.

— Szint'

illy tiilbovültek

geszkedik kérdez-ó'í-kedik ;

halgató-zik

;

— tép-e/óW-zik

— így:

igaz-íríg--talanság-

elsben

felesleg

(jó

= al);

j

dan

:

,

tépekezik

,

'stb. h.;

több hasonlóban: ság , seg

's

;

besze'l ,

ers-í-en

en-

,

halgató-*/-zik,

Hibásak még: jav-aí-ol , javai k'i-ált (Göcsejben; kát v. löv-ó7-döz, l-döz

reményi, sze'gyenl regei,

;

elé.

kiát helyett;

kaját),

engesz-íp/-í/V/-ik

helyhez-í
rendezze sem egy);

niefr

,

:

kérdczködik

—

&em

:

— szorosan

el-ó7-s

,

ajál

,

remél

regényl ,

meghalt; ajánl,

meghal-rt/ozoí-t,

rövidítve

:

szegyei helyett

beszedi);

,

ersen

,

helyett

el-s)

,

;

—

(mint

szoros-í-an

utó v. utósó helyett

és utó (anticus et posticus) hajdan

,

utó-/-só (mint haj-

kzdívatú

volt,

;

el

igy:

, :,,

69

SZÓELEMZETI ALAKTISZTASÁG.

e/ = eh6

utó, Révai szerint eredexég-fe-re, am. vestigium premens végre h. 'stb. Ezen közszokásiakban végül: iit-ó?-tem láb-a-im, szem-e-íjii 's számtalan illyekben harm adi k és els szeinélyragok kevertetnek öszve, róla tenni azonban nem lehet; mert a' zsarnok szokással ki merjen kikötni. Jegyzet. Kivetetnek e' tiílbvitési vétségek alól azok , mellyekbe a' szokás majd a' hangzatosság' kedveért, mint; bün-^-ödik , büz-/<-ödik hely-A-ez, pes-^-ed, por-^-anyxí, cse]e]í-vendem cselekedendem helyett majd lágyitásiíl ,mint; bolyo-/í-g, zajo-;z-g, zsibo-^z-g, — bolyog zajog , zsibog helyett, egyes betket csúsztatott; 's mint nyelvünk' hajlékonyságának tanúi hibául nem tekinthetk, király (Bécsi cod.)

tileg igenév,

;

's

,

—

b)

—

;

;

Bármelly kiegészít viszonyrészecskék' elha-

gyásával, mi fkép,

az igeképzés-

's

ragozásnál

—

j

leg-

nyughat fekhet-e'A, nyughat-/A helyett: mivel mind ?'^-es törzsöktl sarjadnak

többször elé; illyen

:

fekhet

,

;

ébr-^-get ereszf-get

v. ébr-é'í::;-get, j

fek?'//l-get

er-e-get, tek-2//-get

—

helyett;

több hasonlóból

válfoztatik, figyelmez-

meg

tetik, szihitetik

's

z

félelmébl gyakran

túlbvités'

vnltoztattatik

,

figyelmeztet fefík

,

—

— ebresxt-getj

a'

szenvedi kép-

kihagyatik,

tehát:

szüntettetik íratnék he-

— Kefesek\s továbbá; ár-a (Preis), (Fluth-ból); ihn), ellen-^e (=:sein Gegner) valamint kar-a (Chor-ból) — kar-^-^ (Arm-ból) h. (igeköt fenáll), fe/iu (helyhatározó); kérd — kérjed = kérjd = kérdd helyett; azószerií; ved, l-nek, íó'-nek — vevéd levének, tevének helyett; mer mer, merít; tetetem, tétetem helyett (mert tetet = simulat) függ, függed = adhaeret, helyett (mert függ = pendet — hibás tehát: — továbbá derek-a/ hón-a/, öszvefügg, ösz\efügg-ed lyesen.

ellen-e

ár-ji'a

(=gegen

;

;

pl.

fe/i

\.

;

,

h.)

;

;

v.

derekaly és hónaly helyett, mert al melléknév; egy-eb egy-e'é,

egyebb

v.

egyébb helyett,mivel

foka két i-vel, képzdik; tisztelji h., mert

legs

;

i

(el-íí v. bel-íá"

a'

v.

hasonlítás' másod-

— kunyhó-/, tisztel-i — kunyhóji, meg birtokrag; — les,

millységi

,^2

hasonlatára)

= legnagyobb h.

;

régen-

— ,

70

KKKS

SZÓKÖTÍííí.

ten határozói lag is használtatott pl.

ders

a'

legsl v. leg8l=besonme^y-en (=ineí!:y. v. mén me-en) hetöbbi személyekben is me^^y-ek , mép^y-íz

ebbl

aztán me-//-gyen (Tiszán innen) me-//-hetek

— me^y

;

mint

lyett

,

'stb;

de

,

=

:

(Telegdi-), me-//-sz (Pétsinél,

vitv^k; ne -hány

né-hány

,

:

's

ma

sxá vala), szá-'yeim helyett; szin

Szabolcsban) túlb-

is

(bár hajdan

szá\\\

ragatlan.-

szeker-szin)

(pl.

szín he-

,

mert: szin am. Farbe,í2«// Schoppen,Schirmdach. Illyések pedig: Ar/>-visel ( képét); íso(-t)-kimondó; lyett

=

miude/t-tuáó,

— mindentudó

/i/ij)-\o\)ó

napotlopó helyett,

,

nem hogy szabálytalanságok volnának; hanem nyelvünk' egyik külöflös sajátságát alkotják. A'

c) 's

betk' vagy tagok' szóelemzetileg

helyének fölcserélésével

kiszabott

(törökben: cieiere-mek =^ drehen

ünk-be

,

ezt a'

többes számi

közinkbe

—

h.

^r///-a-lak

:

,

Ist.),

;

köz-énk

v.

fu-CHa-r

wenden. Horváth

mint zá-vá-r am. ra=fa-zá-r; el-ém-Ae, ^agy csak: elem,\íöz-

csa-y«-r V. csa-/'a-r helyett

el-íó-ém, köz-^5-énk

illetékes,

pl.

;

kal-án, kanál h.

igazolja

;

=

mint

,

k if/y-ha

,

koh-

nya h.jmert: koh Schmiedesse , a' gyök; köj) , pök (lappban :póy-kon; német: %-puck-eVí) szö-cs-ke szök-cse Xémellyekben a' helycsere érteményt külnz pl. h. ',

—

jiot-s és

taps

'stb.

— Végi

Minden viszonyferdít betücserével, mily-

d)

lyenek: al-ól , al-l (dúl

,

bellii

= intra hát-l

me) V.

,

cod.);

fel-l

;

= domo

alkaln)azandók. dörgöl-óV/-ik

,

fenyeget-ó's-ik

:

nyomosítva

haz-úi

(=

(pl,

hon

:

beliíl-em

jobb

felül);

= domi)

tü a/o7(de deorsiim) valók

e'

vagytok

bell (de intus) felelvén (M.

bel-ó7: és

(nem:

fél-ó7 V. föl-ó7

(n. hát-///-ról)

haz-o7

a'

,

házon); fel-l

= megett;

— al-o7:

kérdésre: hol?

bé-v-ül

v.

fél-ül (pl.

meg-iil

(M. cod.);

hel-öl , bel-ül 'stb. helyett, holott:

;

(=be-v-iil

:

köz-ó7

fel-///-rl)

fe/ö7

fii

pedig

a'

k
— Szint'

illy

;

a'

meg-ó7 szell (népdal);

hát-o7 v.

kérdésre: honnét?

helytelenek:

áskál-oV/-ik

— áskál-oz-ik, dörgöl-ó'z-ik, helyett, mert cselekvésök kihat; — bám-7Í/'

fenyeget-óV/-zik

,,,

SZÓELEMZETI ALAKTISZT A.SÁG.

71

mivel nem: jel-l, pör-w/, titn-úl 'stb. (í. i. névrag levén: jel, líör ^ tan pl. jmr-nl helyesben tehát gyökökbl csak fnevet alkot)

tör-ül ,

úl

—

—

ül

,

:

;

ed-'úi

% tan-o/, becs-ó7 (a' palóczban ma így), meleghibásak: beteg-eí/-ik — beteg-ís-ik, meleg-ís-ik, öreg-ís-ik h.: ellen-

ben

rak-oí2-ik

bám-o/ töv-öl.

:

is

llly

,

lóknál azonban

helyett

rak-o
,

tinkban felváltva találhatók

am. vor

vordere

v.

eny-e-im

pl.

mert

helyett,

;

bár

Végi

^= vorwarts igehatározó

e/e 's

változtat.

(pl.

e' :

,

helyesebb.

szokást hihatni tanúul

a'

mégis érteményt

öreg-efi?-ik

Hason-

mert régi

,

íra"

csere némellyekben

de köt-, he indulatszó

elé-menni)

elszó el-érxet nem mondjuk: ,

'

igeköt, eny-m-ek

elö

,

;

serf-em-ek;

pl.

n—

er-e-im,mez-c-im(er- és mezbl, neje' hasonlatára érteményzavgró , mert er-eijn venae meae , mez-eim tegumenta mea) , erö-'im , mezü-iui helyett ; fe\-ejt , fel-ed helyett, mellybl feledéve := feledéje feledé, feledé-

=

:

=

=

:

keny, nem felejtékeny; haj-lek v. haj-/oÁ, haj-lak helyett mi am. AaJ- v. Aajazat-hói álló lak == tentorium h/v he-

—h

;

lyett

;

íZí'v.

— ellenben: sz — szív helyett; mivel am. vocat; = cor, nem sz ered; dicsér-í-^»i sztv-hö[ meg /u'v

:

íz?'t"

am. laudavi

kel-/-eíi»,

mea,

e'

különbséget

,

a'

surrexi,

és laudatio

,

surrectio

vastaghangúakban tisztán kije

—

ha f\. vártam— mrtom; a' vékonyakban meg e-t pontozni csakugyan nem akarjuk közép tanácsosabb lenne: vártom' arányában: dicser-t-öm, 's kel-t-öm-n\e\ élni; mint, kivált az idegen ajkút, a' szószövegi viszonyokra utalni, tehát dicsér-t-öm, kel-t-öm gyezhetni

már

a'

:

= laudatio, lyett

,

surrectio

«ios(-dúl)-tól

— továbbá

:

o és

//

dik személyében, ')

,

de

a'

kást üldözi a'

a' latin

— o és ü majd

A' nyelvszokással— lehet,

mea; mo-cscz-anat

mint

a'

a'

szabatosság

mondók

,

mozzanat he-

wo//<-entum

,

wot-eo-tól;

többes' egybirtokú hai-ma(pl.

mag-o/i_, sü-

— mindenhol sxembe szállani nem — melly épen rósz szo-

nyelvtisztításnál

—

:

—

a'

minden könnyebben simulókat megkisértve, visszaéléseket ritkítani nem csak lehet, de kell is.

,

ÉKES SZÓKÖTÉS.

72

—

\eg-ek

hang e'

(pl.

maguk , süvegük helyett) majd a' szebb ÖTÖm-k örömük helyett) váltathatnának fel; ,

betücserét azonban csinnyán,

—

ból javaihatni.

= »]}onte

ön-kent/f

ad instar sui

's

csak az érintett okok-

még

Viszonyt ferdítnek sua helyett, (ön-k-ént

ipsiiis

e'

;

t.

ön-ke/it

:

sajátlag

i.

=

mellett hibásan alkalmaztatik néha

els vagy második személyre pl. o«-ként lemondott-a»i ^«-kényt=sponte mea helyett de: /e«-kényt szokat,

— — porhany-o, porhany-ú helyett, mert

lan);

m

ú meg

i

1 1

y

s

é

képz

gi

savany-/i

pl.

porAany-n-han helyén; ellenben: sznk-tt

mást a'

fiir-o,

tehet.

Hlyének még

nem

íúr-7t;

mert

a'

többesszámi

ifi

elemzeti képtelenséget szül ,

mert

;

— ti-ed

:

—

szak-it

's

emberek

talál-^oz-nak pl.

:

szabatosabb: talál-ía/-nak helyett;

helyett

illyen van

sxnk-atz-t helyett, mert szakasz a' törzs,

,

is

lyett,

igenévi,

o

's

,

te-ed he-

,

után, az egyesszámi ed szó-

—

visel-/^/-ni

viseltetni pl. megviseltetni

vísel-A^rf-ni

,

más

,

mint

:

va-

laki iránt jó szívvel viselkedni.

C)

HASONLÓSÁGI ALAKTISZTASÁG.

Hasonlóság

(analógia)

a'

szabályszer hasonlók' nyomán a'

szöelemzés-,

kétes alakot

a'

meg ,

's

állapítja

viszonyításban, de

s

fkép

szók' alkotásában fejt ki legtöbb hasznot.

sonlóság

a'

nyelvszokással

gyakran

az új

A' ha-

ellenkezik,

mellynek pedig ellenében türelemmel legyen mert egészben csak ennek példáin, 's kijegyzett hason;

lóságain épül; innét bár

irányúi szolgálhat,

lanokat (anomala)

értvén ')

^)

—

a'

—

a'

fenérintett esetekben

szokásba rügzött hasonlatszokás alatt

a'

tisztult íróit

irtania csak ott szabad; hol erótetés

„Consvetudiiiem 8Ícut vivendi

srrnioiiis

vorabo

consensum bonornm."

conscnsuni eruditoruin; Fahiiis.

—— HASONLÓSÁGI ALAKTISZTASÁG.

—

nélkül megeshetik.

Sínli

:

73

hasonlósági tisz-

a'

taság 1) A'

származtat ási és viszotiyitási egység*

elhanyagolását; igy: A' származtatásban: olt, elo/^-ani

a)

—

alt-ani he-

mert olt, heolt más jelentéssel bir H-o-lt, csak az emlékezete is a' vért el-a/-utja (Lépes). hal-ból , mint ezt Aal-gat , e\-kal, ^rt/(=piscis=:hal-gat, Lelk-e'íz , mert füvmint a' hal) , igazolni látszanak. psycholog. am. e5z=:fiiismer' hasonlatára lelkész b) A' viszonyításban mint: bám-l, tan-úl , tö-rl lyett, rt/-szikból

;

—

:

—

—

bám-ol

,

tan-ol

— porol, pök-(/óí —

es,

,

helyett;

tör-öl

pöröl helyett.

•pÖT-til

fal-í/oz

mert nem:

— Fald-os

csipd-ez, röpd-ez

,

por-«/,

csipd-e*

,

,

,

röpd-

pökd-óz

he-

nem: fogd-oí (mi mást jelent), önt-ó« 'stb. mint nappal, Est, nem: estve v.
lyett; mert

—

;

tesx-e/,

— hiszesz

vesz-e/

veszesz helyett, minden higyj , hidj helyett

V.

mi

ét

bék-eí helyett

,

,

datik helyesen ki.

—

Re-ám

Elött-ök ,

;

vékonyhangzóií szabályszenibb

mert

pl.

;

's

ma

;

teszesz

,

— higygy

a'

rövidíttetett,

nem

,

székét

Be'k-

mon-

vonásos é birtokragúl ,

tör-/,

,

jne

mert eltt-e»/,- ed,-

mert «/-ám , nem

néz-e,

,

hasonlatára

szék-e/

ad-j-«, bir-j-a

:

leszesz

,

határozott alakií hid(V példájá-

a'

eltt-eA helyett

,

végi

keressz

?'A-eí/e«(?A'

mellyben

,

rám helyett

illyekben

,

nem: higy-jed-h\

ra,

hid-je-d

—

's

csak tájdivatos

:

—

'stb.

Az

félékben

(a'

hasonlatára,

a'

ale-Ám

:

több

szr-e"

e.

e'

ad-i, bir-i helyett)

szokásnak hódolunk mert ad-j-a hir-j-a 'stb. akar tdlbvültek (ad-i-a , i=a=) , akar parancsolói (ad-ja) alakban vétetnek, minden esetre szabálytalanok, 's nyelvünkben csak a' hosszú szótagok' úgy is túlnyomó léha a'

;

,

seregét gyarapítják.

2) A' latio)

hangrendi

és

hasonítási

törvények' minden bántalmait.

A'

(assimi-

ma

di-

,

74

;

ÉKFS 8ZÓKÖTÉ8.

vatos haiigrendí és hasonitási

inkább melhiztettek voltak

;

viszonyok hajdan

úgy szólván

's

,

fejletlenek

innét az ünhangzök' hasonítását illetleg,

viszonyszcskáink' e^y része még fenlevd régibb íratinkban

j

alakjában

eredeti

is

mint:

elé,

}ó-ben, mWoszt-ben, paradiziim-óew világ-Ae/e, nyu;

galma

bele

az-/m/-kül

;

zójukat változtatva detibb: bell

illyenek

is

(ma

jnek

:

(

=

a'

nél-kül)

,

város-60/0/ az ere-

falii-6o/o/,

:

bi,

majd hang-

;

ból) helyett;

— meg késbb

elé: gazdag-séig-w, drágalátos-íe^w

XV. században) szerenchy-«//«w (Tinódinál) ') st a' csökönyös Göcsejben ma is fia-c/(=vel), kanáel stb. a' mássalhangzókra nézvést meg találkozni: a^-va], az-imk, az-hoz mend oz-chuz (=azhoz) iarov vogmuc (Hal. besz.); igy késbb: an(a'

;

—

:

néphez,

fl?/í-három

és másutt)

')

Az

,

at-t\ (B. cod.

(Kom-

szeresd az te rokon közeledet

;

ma már féltett, 's EurópákÜKÖs sajátja nyelvünknek, misKerént magasságuk majd mély.stfgök sxert'nt jnek

egyosztályi hangzók' hasonítáiia

ban csak t.

vasszegek; «^-ki

i.

a' finn-Jap()al

majd

,

BK önliang/.ók ugyana'/.ou s/.óbau elé képe.st sajátítván el

—

angelos 'stb.

—

meg

a'

angyal, acetum

XVI. sxá/adi

lanok

,

's

a'

.(=álom);

csak

's

a'

és

fül

Krdó's

könnyebb airalm, 's

lenkez tulságokra ,

tulajdonához.

—

ec/.et,

bettorlatok

Komjáti

,

—

Bürger polgár 's darabosságok ,

,

Tinódi,

Pesti,

is

kiejtés' tiík ;

igényeinek

;

bár szint' azon

akadhatni

far(-o)k '»tb.

—

pl.

alut

is:

vezéri; betegb

hasonlók' hangzóbbítása,

könnyítésével elégtétessék

xér.(-e)t=ré»!rÁ

e'

még mind simitkövetkezett idk tartották maguknak fel,

lélekvel

,

's

egyebek' irományaiban

hátaim^

társvai, úrral

;

idegen s/ókat is, Ion nyelvünkben:

A' hangrendellenes

Anaxius Gaal,

bogy

a/,

^

öregé; 's

meg-

iratokban

halál(-o)t

,

el-

mér(-e)t

75

HASONLÓSÁGI ALAKTISZTASÁG.

játi); dob-t'e/, sip-te/; terjesz-ye: iov felevl ioch-

totnía ilez-íc vot (Kisebb hal. besz.)

midn mveldésének

Csak

—a

díttaték

—

,

mi

sem mellzve

által

ln

folyékonyságban megfelelbbé

a'

's

egydedség-

íiangzatosság-,

Ítéletének

tarkasága-

simábbá,

darabosságaiböl kitisztulva,

finom

hasonlókkal.

indult nyelvünk, for-

szóelemzet' igényeit

hangrendre több gond

a'

's

nyelv.

a'

*s

íüV és

—

Hasonlóságot sért haogrendi és hasonítási vétségek

:

A' különosztályi önhangzók' összekeverése azon

a)

szókban, niellyeket majd a' régi, majd az ujabb szokás hasonítva használ, illyenek (íjáu-dek, szán-dék , szur-dek: aján-r/oA, %zÁn-dok , &znv-dok helyett, mint za:

sem ZKxán-dék;

vÁn-dok

szóelemzet

javai

is

másutt

:

b)

mondjuk

od-e'bb

,

másuva helyett

,

metek: egyetömös helyett

id-ábh

;

:

;

egje-femes

,

szerel-

,

szerelmötök helyett; mint örömötök

,

örömetek.

A' mássalhangzók'

c)

idébb odább he-

:

összetorlása

remény-// ajál, remél helyett; regél ^ gény-1

helyett, mit a'

haj-/i«A

húsvétét; kicsin-A«, kicsinké; más-ütt,

lyett, husvét-oí,

más-üve

h'Ayle'k^

mint:

,

beszél'

aján-/

(nem:

,

re-

beszéd-1) hasonlatára.

Némelly szóelem - ferdít helytelen hasonitások

mint: egés-séges , igas-ságos: egészséges, igazságos ellenben: keresz-sz, keres-sz helyett; léleg-ze-

is,

helyett;

Ht, lélek-zeni h. V.

sar-ró

illy

m'

a'

,

;

pállik

pal-lag

\. jiar-rag

y

sallóy tal-ló

sarló, tarló helyett;

hibások: hí-v-tam, szí-v-tam, ví-í?-tam mert hiy szí, gyök , mellyhez csak akkor szerettek seink pót;

lék hj j\ vét (mint tü

,

tar-ró : pariik, parlag,

— tüv=vos

mi tehát

a'

:

'stb.)

felhozott

olly fölösieges

;

mint

d — düh

ke

,

— kéj, mü — rav=nos

,

aggatni, mikor viszonyítlan álltak; :

épen vagy ri-D-tam-

^^-tam-, szt'-tam-y m'-iann-han

l0-<í>-t€ra-

,

szö-í?-tein-

,

ÉKES SZÓKÖTÉ8.

76 fölösleges

í)an

n^fip^f^at

jt^fiA-gnt

Icg;

a'

y*a^-gat

,

ront

,

dathatik be.

hont

,

romi

,

könnyebb

'stb.

np;gat

:

b.'ír

f)omt síllana

,

kiejtést

—

végi

Ezek

lenne.

szn«;gat

,

,

aA-gat s z

ó e

,

1

fngp^aí

,

szak-^A

t,

e in z e

szokásnak

keresett

t itii-

ERTEMENY TISZTASÁG. -

8. §.

Minthogy

a'

Fogalma

és részletei.

szók az eszmék' jegyei

,

mellett

a'

hogy a' divatosság és alaktisztaság' igényeinek hiiven megfelelnek

,

belértékökre nézve

tassanak, hogy az értelmességet

— semmikép ne

sértsék.

is

—

a'

úgy alkalmaznyelv' czélját

Ezt úgy érni

cl

,

ha

a' lé-

lekben támadó eszmék olly szókban érzékíttetnek

meg, mellyek az

olvasó' lelkében világos,

mellékeszméktól ment, zeteket idéznek

^rtók

szint'

föl,

's

's

minden

szólóéival azonos kép-

mellyeket az illet nyelv-

azon eszmékre alkalmazandnának.

—

Az érteményi tisztaság tehát a) mindenek eldtt szók' eredete- 's elemeinek alapos is-

a'

meretét teszi elóre fel; e' mellett b) a' régi és mai nyelvszokás' öszvchasonlításában jártasságot; végre c) az alkalmazásban éles (subtilis) megválasztást követel; többnyire pedig

A)

A' natai:

észtani szabályokon

épül.

SZÓELEMZETI ÉRTEMÉXYEZÉS.

szóelemzeti érteményezés' hogy

a'

szók elemeikkel

kivá-

egyez érteményt

77

érteménytisztasAg.

kapjanak minek fölkeresésében leginkább a szók' fülelemzése, a gyökcsalád' külön sarjainak ünköz;

vagy más nyelvekéivel való összehasonlítása^ meg a' jeles írók' múszövege vezet legbiztosban czélhoz. Nem árt néhány kétesbeket felvilágosítük

,

ugyan

tani; és

a) Föleleinzes'

Bal-ogam.

lítján:

linkisch

(mondjad

jó-jog'

,

két fiam-

e'

nak egyik üljön te /o^=jobb felled) hasonlatára, balTisza' vidékén halog néha suta-\^\ tévesztetik

ból.

sze

gyöke

a'

ennek sut:=süt=:deiicit

holott

,

vagy

innét suta valamelly tag' hiányát,

;

bocsátását jelenti

pl.

ösz.-

szemét)

lesüti

(pl.

suta tyúk am. farkatlan

;

le-

suta te-

hén am. szarvatlan.

Emik eme ,

'stb

;

emik lenne hát szabatosabb

velt

(év-ül V. av-ul

eVik

;

a'

In-nep, ban=festum 1.

;

,

roh-adásnak indul)

a'

gyü-

evett Helyett.

id-nap (=festiva dies)-ból

— Nagy

— felesleg

,

hal; hibásan mondatik hát zW/í- v. ívott-

körtvély

a'

könyw)

az átalánosb szopik

,

csontból) helyett.

a'

E v-ik mölcs

nak

;

tejes em-löddel e/;i/e/eí/ (Báthori Sófia' imáds.

tett

(pl.

am. lac sugit, em=ubera-ból innét ma is: 's csecs-e/»o/ a' kisdedet kiterem,

einse=\>oxc?L

v.

,

id

János \. -tud. pályám.

t. i.

arab212.

II. k.

hát in-uepnap-ot irni.

Jámbor

am. jóember, honnét jámbor ember tiílhelyett egyébb állatokra meg pl. jámjelzül elemei szerint épen nem alkalmas.

bvült jó ember ,

bor eb,

Ki- étlen, ha tetszik: ke kéjetlen

=

;

hol ki sincs=solitudo=magány

= kéj-h6\ lehozva:

ke-etlen

;

vagy am.

A2-etlen

desertum.

Lakik

sajátlag am. habitat;

adalom, majd rövidebben: lak-ozás lak-ni

v.

=bene

commessari.

ebbl ,

hajlott el lak-

lak-zi; végre: jól

"78

ÉKES SZÓKÖTKS.

Leiiy

levö-any, Icnnibt; mint a

aiii.

avult határozatlan

en8=való

wesen=valóság, vagy

el-

est-bi,

lev=lény.

v.

Mag-am

am. semen

persona mei=ij)se személyileg

nemet

a' latin:

ego

v.

medulln mei, vagy essenlia^

mag csakugyan harmadik

innét

;

magatn' szájávai (nem: könyörögtem neki (Káldi). Minden ismertebb keleti nyelvben találni e' visszatér névmáshoz alkalmaztatik

is

pl.

szájammal)

hasonlót; igy

héberben: anima, cor, os (csont), sub-

a'

mea, am. én magam (Jáhn Gram. hebr. p. 102.): mondja a' bolond magá-ban ^=A\cÁt insipiens in corde suo. Ez fejti egyúttal meg az illyes kitételek' eredetét is eszem a' lelked' eszem a' csontját szivét

stantia, entitás

:

,

:

's t. e'

,

f.

Ne m-es am. generosus kinek neme, kitn ismeretes=nobilis=notabiIis.

származása

,

,

Olt

am.

beolt=löschen

el- v.

impfen, laben

,

jól írnánk hát o/^-almat v. oY-almat,

= der

oValom

(ó

,

;

nem

óv-ból)

8chutz helyett.

Töm-érdek

sajátlag am. ungeheuer,

enorm grosz;

ebbl tömérdekség=moles eine enorme Grösze ío-mény meg inkább számra alkalmazott, minek gyökét Révai ,

;

fó'ü-nek íó== sok' elavult alapfokából maztatni. Lépési riad

,

viele

-

másoknál eléj

's

tausende) esztendeig.

törekvék leszártöményezer ( my-

=

:

De

tömenj-telen

nem

—

helyeselhet; mert tagadó végzete állítólagos elejével millyen az egész öszvetett lenni akar öszveütközik.

—

Tövis,

tüv-is

V.

mert fö=töv am. Stamm. szen más, mint:

gibb iratinkban ronát

'stb.

tüske v.

t=acus

is

(Münch.

áll

e'

,

helyett

Wurzel

tiíz=:sziír

különbség

:

nem

alhat jól;

t(-\is)

;

is

meg

egé-

mutatja;

tüvisben

ré-

font ko-

cod.).

b) Nem kevesebb világot vet ismét némellyekre rokon sarjadékok' összehasonlításn mint .

:

a'

;

ERTEMENYTISZTASAG.

/

9

=

=

Angehange Hindernisz, és akaszték d-ék obex-dat(=ob-iceni dat); emez ak-asz(— amaz ak-ad

A ka

;

=

ak-esz-köz)-bl kerül

ki.

melléknév =:unter, nieder vice pl. al-nádoí eUy fnév , 's am. der Untertheil Boden 'stb. pl. hón-aly. A I-ap-ít grundén; áll-ap-ít begründen , elsben

Al

,

,

=

=

itt áll a' törzs.

al ;

D ö r-g ö l- d-z értelm

=

i

k cselekv

dörgölzik

állat

szenved

dörgöl-öd-ik

,

falhoz

a'

ledörgöldik

;

a'

fal.

Ellen nitas

am. adversarius

;

fectionis

hendit

innét

;

magányosság

am. tegit

Függ

:

;

yi?í/í/

Ha

feddelem

am. pendet

v. ;

yw^g--é'í?

a

t-

1

m-a z-ik

elhatalmazik

a'

Hazug-ság racitas

^rt2Wí/-íá^

mellyet

,

I is

;

gaz

'stb.

= cohaesionem dat;

— függed

és

rosz

= disserpit nialum;

elhat alm-asod-ik

különbözelhatalm-

íieri.

am. mendacitas

= mendacium

nem

in-

helyett.

(el-)

asod-ik am. praepotens occipit

zata

ellemég=^

hajdan ycg-yr^corripit, reprefegyelem =^ disciplina.

nét helytelen kitétel: öszvefügg

;

;

éd=dulce quid, édesség := dulcedo; fény, ma-

;

Fed

nek

contra

,

,

— fényesség,

gány

hostis

,

mint: csend=:silentium, csendesség=taciturtökély=perfectum quid, tökélyetesség=status per-

hostilitas

,

mint igaz-ság

meg,

a'

= ve-

hazugság' oko-

kell összetéveszteni.

= verax és verum

elcseréltetnek ollykor

—

«»-a2íá^ veracitas

;

pl.

igaz-sági

—

—

igaz

;

!

's

még-

helyett,

igaz-ságod van igazad van helyett. /°--«shajdan=ius, am. mayo"-.- valaki' igazait( Továbbá: jogait) védni.

=

igaz-tt-id , és igaz-ítuni közt kölönbséget 's

igazitni am. javitni

kiutasítni

ír ás

,

;

igazítani

,

tn

a'

szokás,

kiigazítani átvitten

=

eltalni.

= scriptio

=

és 2r-«f scriptum, 's ebez hasonszámtalanok tévesztetnek öszve nyelvünkben , mi az értemény-kölönbség mellett még azért szembetn mert ló

;

régibb iratinkban jobbadán mindig szigorún megválasz-

,

Í-KES SZÓKÖTÉS.

80

tatnak, mint: intet, kinzat ás

cselekvés

a'

—

tárgy.

Kedv-es kedv-et-len

B. cod.);

(1.

cselekedet

a'

minek

,

,

tr-áiy

eredmény

,

(=ked-ü-es) kinek kedve van

Kell, hajdan

;

ellentéte:

= dilectus'

= oportet {semmire kel = ad ni= piacitus.

kel

:

—

—

mint elemei igazolják annyit mint necessariiis, oportunus kellemetes üdben

tett,

ér-

ellentéte kedveltlen.

oport-uniis) és piacet; innét: kellemetes

Kellemetes hajdan

:

tempore oportuno tü

tr-at

;

hibásan vétetik hát kedvelt

;

teményében hilum

látat, kételkedet

folytatott, at bevégzett cselekvést jelent

i.

t.

maga

,

atyátoknak

;

továbbá

kelletik

:

sem helytelen

tehát kelletik-hoX

tum

ma

facit

,

így

Ként

= piacet

= piacúit patri vcstro is

:

kelleti

am, secundum

(

v.

kelletett

:

(M. cod.); kelletnek

végi'il

;

:

am. placi-

kellet

= tetszeti) magát. — iuxta;

használt on-ként helyett önkényt

innét

= sponte

hibásan

a'

sua lesz szó"

elemzetileg jó; a' Révai -ajánlotta önképen kétes, kább am. ipsémet.

Két-es mint

,

miben két-^ég

a' latin íf/^-bius

(

,

Kiv-ül am.

praeter,

extra,

's

du-bium duo-hó\\

= lux

in-

vagyon

kétoldalúság

= duvius),

mondatik tehát: kétes világ

vitten

is

=

,

át-

diibia.

exterius;

helytelen

cseréltetik hát fel Aw/-lel pl. városon kiil\ mert kül, mel-

léknév

's

,

am. externus

;

ellentéte hel pl. kül- és hel-

város.

Láb-al, lom túl

a'

vizet,

=

sebesen men; láh-ol: meglábomint nádul am. náddal fed: nád-ol \ivin.

ellábal

= edz. Lev-es am.

nással pótolva

/e

saftig

;

más

tehát lev

= Suppe.

Magyarán lich

,

mezni.

—

vagy

t>-ét

vo-

am. érthetleg, nyiltan (mint: deutmore romano, mint szokta TuUius felvilágositni , értel); innét magyarázni

deutsch-ból vagy

mondani

t

:

=

;

ÉRTEMÉN YTISZTASÁG,

M G r = audet nán-

's

nem annyi mint:

tehát

,

=

haitrit

,

du-

metitur; egykép himér meg kevés vizet egy meríts merj , vagy mérj

tiszántúliasan;

básak hát

SÍ

:

—

=

hauri helyett.

Tart-ózkod-ik

am. sich zurückhalten

sajátlag

= aufhalten

tart-akoz-ik pedig: sich

,

vervveilen 'stb.

Verekedni am. certare innét hibásan valamire verekedni — vergdni helyett. ;

mondatik:

Viseltetik, visel' szenvedje, pl. a' nehéz munkában megviseltetik a' test; hibásan alkalmaztatik hát úc\iheze\g&n v. beweisen helyett; szeretetviselkedik

=

tel viselkedünk c)

nem

,

viseltetimk valaki iránt.

A' jeles' írók' mszövege-

's

szóérteményezésé"

nek okszer szemügyre vétele; igy:

A k-k o r-a

ek-Aor-a

,

mek-Aor-a

,

(

= mellykorú

véve az életidre alkalmazandó

szorosan

gyermek ?

— de

vinni, mint viszont az

anyagjelzkkel :

:

darab

,

falka

,

szokta

is át

és nagi/ (id)

is él.

Dal-játék alkalmaztatik

idre

mekkora

pl.

szokás anyagi nagyságra

a'

? )

sajátlag am. Sing-spiel

operára

innét hibásan ; mit mások dalzat-nak kezdenek

,

mondani.

Ej-szaka fnév

= nox;


igehatározó

=

noctu.

Er,

átvitten

rá ér,

:

hibásan cseréltetik

= advenit)-kel fel, nem érkezem kezésem — nem érek rá helyett. Est napesté = occasus solis est-e,

érkezik(

pl.

pl.

\.

ollykor nincs ér-

y,

:

örvende-

de est-ve , est-vei v. zek napestig (Pázmán) helyesek éjve esl-el ugyan azok helyett épen olly hibásak , mint ;

:

v. éj-jel

,

nap-al

;

reg-ve

—

,

reg-vei v. reg-gel igehatározó-

kúl éj, nap, reg fnevek helyett; szint' illy helytelenek hát: éyjel-\ éj-i, nap-^;a/-i napi, reg-^e/-tl est-i;e/-ig

— regtl

Fell tik

néha

(a'

—

—

estig helyett.

dolog fell)

iránt-ia\ föl; pl. a'

= de

v.

von; hibásan

válta-

dolog iránt, mert iránt saját6

,

ÉKES SZÓKÖTÉS.

8'i

liig aiii.

Szint' illy gzabdlytalan

erga.

felöl

.

— felül

ho-

lyett, mint: jobbja felül {felni h.) ülni; ellenben.- éj-

szak felöl (nem

Fér

felül) fú a' szell.

:

megválasztandó

(be- v. belefér)

kitér); biztosabb igy szólni:

nem

ter a'

nem fer

ter-t6\

(be-vagy

terembe, mint terembe valamint betérek (nem beférek) egy a'

;

:

házba.

Hány

=

számkérd; mennyi

quot^

= ^vmninvn'*.

tárgymennyiséget kérd 's igy hibásan tévesztetnék össze pl. mennyi (helyesen hány?) év alatt végzed be müvedet? ;

:

Innét

hány-v?i.

meg

he-

nem mondatik

he-

sehány , mennyi-re semennyi

felel

lyesen.

Ide, oda am. huc,

illuc; innét

odakinn, idebenn

lyén: oda haza,

— otthon, ottkinn

,

ittbenn helyett.

Léi e k-i sm eret am. Seelenkunde; conscientia sui= öntudat.

Nagy,

lelkiismeret

dunántúl gyakran öreg-vei váltatik,

hi-

*s

básan; mert ámbár: öregbitni átvitten közdivatos, gyítni helyett; az illyenek mégis: öregeste ^ öreg

=

tiai'/jj

öreg fejsze részént érthetlen-, részént kétesek. Nagy, nagy-f'tból=Ae magnis v. maioribus; nagygyáhól meg am. obiter, oberflachlich.

Röviden am. breviter; rövideden = rövididn) = brevi; nincs hát: rövideden csak azt mondom — helyén. Rövidség átvitten = damnum emergens. (

Talál-tat-ik am. sich befinden; találkoz-ik (pl. einem begegnen; innét biztosabb es gibt mint találkoznak emberek írni; találtatnak Menschen. Tan am. die Lehre; tudomány ^= die Wissenschaft; hittan, nem: tudomány. Továbbá tehát pl. Theologie valakivel) sajátlag

=

=

i

=

/a«-ból tan-ár, doctor.

/?/í/-ból

tud-or gradiiatus

Végre tud nem am.

hiszünk,

még nem

tudjuk;

V.

hittem

— helyett.

doctus

vei; mit csak

a'

lemény; hibás mondat tehát: \óltem

,

tudás azt

v.

,

vulgo;

vélünk vagy

tudat kifejlett vé-

tudtam hogy...

azt

,,

ÉRTEMÉN YTISZTASÁG.

T a r t-a occupatum;

m

o

1

H3

der Inhalt foglal-at

aiii.

,

;

foglal-ból

=

könyvnek tehát például nem foglalatja ^

a'

hanem tartalma vagyon.

T e r m é s z e t-e s bens

Göcsejben

,

elemei szerént am. naturam hadurva , konok természetes ember

:

=

(Plánder Fer.); természeti

=

termé-

naturális, innét:

szeti, nem természetes dolog.

Tölgy

am, die Eiche

das Euter lehetne; és

tögy különbség' okáért

;

szinte ez állhatna: völgy

's

vgy = medulla között is. Vál t-a kzik helyett idegenszer

=

=

vallis,

váltogatja mamint ajálkozik, mutatkozik, jelenkezik, nem ajálgatja , jelengeti magát pl. a' betegség. Vannak azonban

gát

;

:

:

:

d) Minden nyelvben , de kivált keleties szellem nyelvünkben számos szók, mellyek ellemeik' ellenére els érteményök mellett másod , st harmad rendvel is

birnak a' nélkül, hogy az érteményi tisztaságot átalában sértenék. Amaz els , vagy is saját érteményen túl

át vitt éknek v. ért e meny mámondatnak; mellyek elejént' szüktaknak ségbl , majd ékességül annyira eláradtak a' nyelven fkép az elvontabb hogy nélkülök már ma magunkat 's eszményi tárgyakban millyenek lélek , lehelettl

alkalmazott

szók

sul

(tropi)

—

—

éles Ítélet

,

fogni, magát kifejezni

ma már

ezért

a'

'stb.

értemények

saját

ki

,

—

—

ugyan

;

mivel jobbára köz-

épen ixgy

mellyekhez

szokási közegyezés kötötte

az érteményt fel-

,

sem fejezhetnk

nyelv' tisztaságát

szokás által szentesitvék a'

:

sebes ész, rövid emlékezet

nem

sértik

,

úgy els értelmöket, Így színt'

a'

—

mint

nyelv-

szédrészecskéktl az egésaí mondatokiglan találni

a'

be-

érte-

ménymásításokra , miket ma megszokton oUyaknak sem tartunk; pl. han, i/?y/ saj átlag helyen marasztaló névrag, mint házban kertben átvitten '6v'6\\\-hen \\\\-hau , ,

:

lenni

ha,

;

kertbe,

nek

:

be

átvitten:

lelké-re

^

:

,

bele

,

beható

kétség-6e

vagy

jó

,

helyrag

,

betPgség-ftf?

szívvel

venni,

mint

:

esni;

házba illye-

gondolaíja-in

6*

,

ÉKES SZÓKÖTÉS.

8i

végig menni, gxem-mel tartani , 's igy minden beszédrészeken által. Az érteménynmsításnak több okai van-

nak.

mi

a'

Els

az esznieh asonlat (similitudo idearum), nyelvek' alakulásában azok* gazdagítására kime-

ríthetlen forrást nyitott

k

az

's

,

úgy mondott képmási-

; mi nem egyéb , mint összevont hasonlítás pl. éleV tavasza , vagyis azon szaka , melly olly vidám mint a' tavasz mosolygó virányok-i azaz olly vidámak, mint a' mosolygó arcz, vagy

t

áso

a

(metaphora)

t

hozta létre ;

;

hogy láttokra mosolyg az

Ezen osztályból

arcz.

sértik az

mellyek által sem világosságsem kellemben nem nyer a' beszéd, melly ketts czél nélkül vagy ellen , képet másítani tilos , illyek bársony (=sima) szavak , fattyú ízlés kövér jövedelem , méltóság' érteménytisztaságot:

a)

:

,

gze y

erény' illatja 'stb.

a'

/3)

messzérl hajhászott ho-

mályos, sokszor érthetlen hasonlatok,

pl. fölkorbácsolt ér-

zelmek, meggyilkolt remények, rósz nyelvek' nyilai; y) a' költi merészebb képek , mint fénybe mártott szókkal :

rajzolta erényét; aranyreg önt é el a' vidéket

Szivem' kedves kányája

'stb.

(Kisfaludy Sán.)

(K

—

— hy);

Többi okai az érteménymásitásnak az eszmék' kül*s inkább csak képzelmi rokonsága , 's összekötteté, se , honnét a': névmásitás (metonymia) áll elé pl. kardok Almosi markokban villogtak fényes aczélok rokonsága, 's (Horváth Érdre); vagy az eszmék' bels :

s

=

—

szoros

összeköttetése,

necdoche) származik; az egész helyett áll

vagy link

=

test.

,

pl.

mibl

midn

mint jó :

— Vagy az

a'

tárgymásitás

(sy-

valamelly lényegesb rész

lélek

= ember

;

j)or és

eszmék' ellentéte

hamu

(gúny,

=

ugyan okosan (oktalaniíl) tesz; szépfín(= hazudni! benne nyert =^he\e vesztett. E' három osztályi érteménymásitások közöl sértik a' tisztaságot: «) mellyek szokás ellen kapatnak fel; mert többirónia); pl. rútul)

tudsz

nyire közegyezésiek levén, önkényleg (arbitrarie) ritkán,

hanem az él szokásból egy

lélek

,

vagy vak

kell fclvétetniök

szeretet helyett

:

,

egy fö

így: egy ,

szf'v

egy szellem

,

85

ÉRTEMÉNYTISZTASÁG.

—

—

Ide tarvagy világtalan szeretet érteményt zavarna. messzire vitt értoznak (i) az eszmék' fokozatain által teménycserék (metalepsis) is pl. nyakadba vedd lábafT ,

=

sietve siess; a' naj)

= besötétült

'stb.

EREDETI SZÓÉRTEMÉNY.

B)

szk

A'

nagy «r«^a^ vei

sajátlagos

érteményének

meghatá-

rozásában

nagy szolgálatot tesz még

nyelv

népszokások, történetek, el-

és

régi

a'

'stb fülbuvárlása is. És ugyan példák szólnak nyelvünkben, mikSzámos 1) szerint az állhatlan szokásban majd eszmetársulás* (connexio idearuni) utján, majd néha vakon is

ítéletek'

felkapva

nem

egyszer elemeiktl egészen idegen

eszmék' jelentésére ferdültek

át

szk

a'

,

hogy eredeti érteményöket már ma csak nyelvmaradványinkbl lehet kitanulni igy ;

Áldomás

hajdan

galmasságot akarok, és

úgy régi

:

= áldozat: áldomást = misericordiara

am. sacrificium

nem

ir-

volo et non sacrificium (M. cod.); áldomás átvitten látszik ma a' munkások', vagy megalkuvók', alkun felüli jutalom-italára alkalmazottnak.

Álnok,

eredetileg

tör, lesben áll\ innét

késbb mére

= insidiator = ki valaki' éltére = insidiantur (B. cod.);

álnalkodnak

Hlyen bels jelle^ az am. betrügerisch , doppelherzig.

eszmetársulat' útján álnok

vitetett át

,

ma

's

=

Asszony, régi codexeinkben mindig domina úrn' jelentésére alkalmaztatott: királyné asszo/iy áomina regina (B. cod.); minek ma is fenvan nyoma fiam nram' hasonlatára lányom asszony-hRn foemina meg jobbadán iiémheri- v. n6-\^\ tétetett ki , míg ezek' elavul-

=

,

;

tával

:

rtM20M^-«//rti

= substantia

v.

res haerae subjecta

=

;

86

S7.ÓKOTV.S.

l.hK.S

pedísequa pótolu ezen alsóbb ,,.

rendi'í

eszméi. (Révai

:

Antiq.

253.)

Bátor

hajdan

audax

audacter

sbb

;

(Sándor

tett át.

Ist.

=

dél-szeg

e%-fek :

mer

=

bátran

,

heroicej ké-

merész; merészen-re

vite-

Sokf.)

Dél-czeg, am. (hajdan:

heros

an».

v.

dél-szeg

= dél-szak,

esz-fek) ^= auster;

mint éjszak

innét dél-czeg

=

=

delszegnek királya és eszféknek királya rex (B. cod.); tehát helytelen zavartatik

austri et aquilonis

néha öszve

Falka

=

sanatur

,

v.

=

jó-j-iil,

gyógyul;

végre.-

jász-ból gyér, gyász: higyük

v.

m\ jó-gyulá-

ad emendationem nostram; gyógyul nui 's

he-

ló.

is igazolnak, am. fal(ma: darab) ideig. Telegdi kis sereg, pl. falka juh.

falka

pl. /o

késbb y«/Aa átvitten lett = Gyó-gyul am. jó-ul sonkra

deli) ifjú

:

hajdan, mit elemei

at-ka, darab

mint jer-

= schon-,

deliy délies, daliás =^ stattlich

roisch-al pl. délczeg (helyesben

ez hajdan

Hurok

=

am.

t7^rtíS2A.

hajdan am.

viscera

ma

(B. cod.);

is

ezt

mutatja ^wr-ut, mi belsnket bántja; illy értelm ama' babonás beszédben is: hurokhan (néhoít burokban) szú:

letett, a' nyilt

esz gyermekrl;

hurok

ma

átvitten

=

laqueus. I I-d o ni

OS hajdan am. prudens (M.

se megkísértetett;

Ildom, ildomos talán

fogott divatosbbá lenni. trie

,

cod.), föléleszté-

de ligy tetszik, eszelyes

vetélytársa

— Symme-

symmetrisch eszmére nem roszl állana.

mai szólásmódokban is tmgy és mert a' nagy- és sokat ha nekünk kedvez, könnyen ^o-nak mondjuk; ^l. jócskán maradt benne , vagy jót ütöttem rá jó ideje 'stb.

Jó,

a'

régibb,

's

sok helyett használtatik

:

,

,

Kellemetes

est = necessarius =

porro

unum

társulat által

hajdan

hbben

expedit;

elemeihez am. opus bizony egy kellemetes

=

est necessarium (M.

ln

am. piacitus

v.

cod.)

;

késbb

arceptus.

eszme-

:

87

ÉRTEMÉNYTISZTASÁG.

Lélek

leh-eleth\

a'

= lehelek,

mivel

,

s/ellhöz hasonlítá, innét niényében sok helyütt eléj

;

képzeldés

a'

széliét

a'

lelket

= sinritus a/tima'

ide mutat végiíl

érte-

lelek-zem

:

és /í?7ei4(=lehel)-lyuk.

Patvar

hajdan am. calumnia (B. cod.), innét :/)ó>eredj a' jifitvnrkodtii =. pörölve rágalmazkodni ; a' mai :

jifitvarba!

homályos.

Pribék

itt-ott

még ma

hallható, de ingadozó

is

=

pri-bég érteményben schelmisch jobbadán mégis hajdan am. hithagyó , átszök bri-heg Jiam uramnak hittak egykor a' törökök a' hitökre térteket (Debr. gramm ;

;

:

335.

—

1.).

Remek Aesop.

ford.)

hajdan am. frustum ,

Személy orcza, orr-tói

remek hus (Pesti'

pl.

remek szalonna (Tinódinál).

j

facies; dignitas

eredetileg am. vultus

,

—

szem-i\

,

mint

(sajátlag = száj) =

vagy a' latínban: os orw =faciei: vígybe engemet királynak

—

személye eleibe (B. cod.)

Szép apa

anya jelzjét különböznek állítja Révay szép pulchertl , 's amazt héber kútfbl hozván le, oí2( caniis)-szel tartja ugyan egynek. (Elabor. Gr.

=

=

p. 44.)

v.

-

=

Tált-os

V. tátos mágus, kinek tált=nyilt esze van, bölcs (B. cod.) ma elítéletes érteményben él, 's ez is csak a' köznép' ajkán. j

Tapasztal,

ifa/;(-int)-ból a'

dit,

tractavit (Debr.

Gram. 334.

által

=

hajd.

tartó,

ma

1.);

eszmetársulat

csak am. officium, munus

személynévvé

;

= manibus prehen-

héber tapasz

experitur.

Tiszt tus

hajdan am. tangitj mi

,

alkalmasint azonegy

késbb

vitetett át

még inkább ím/-visel ma

's

,

is

mint

,

magistraezt

:

tiszt-

elárulják.

=

Vigaszt

eredetileg am. sanat; vigaszik sanatur megvigasztásoknak (jógyétásoknak) ajándokit (Komjáti); vigasz gyógyszer v. ír; vigaszik ma is di(B. cod.)

j

—

=

vatos szó

a'

borsodi palóczoknál

,


csak sebrl értve

,

KKi;s SZÓKÖTés.

8b

késbt)

vlj;i;nKztnl

;

eszinetársulat

lAn

által

conso-

jun.

lutur.

Jegyzet. Kégi

iratinkban

egyszer eszmék

az

sokszor körülírva fordulnak elé, mellyeknek határozott

érteményét ollykor nem könnyií kivenni; azonban ba már egyszerkkel pótolvák, ne is kapjunk rajtok; kifejezésinket csak lomhitanák , illyenek jó akarni; szívesség, mi a' köznépi nyelvben ma is xígy divatos pl. kö-

=

:

szönöm jó akaratját!

=

tartozói

=

övéi

— jóságos

családja

,

cselekedet

= erény /tozzá = kincs •

marha

rejtek

'stb.

Nehezebb:

Azok' érteményének eredetére joni , melylyek néha magán, néha viszonyilag fonák je2)

lentéssel birnak, vagy épen észtani ellenmondást rejtenek magokban, és ugyan: Illy

a)

jól lakik

:=:

elemeiktl eltért vagy fonákok bene commessatur epulatur

=

lak-zi=:epulae

mit Révai (Gram. elab.

,

:

lak-ik pl.

lak-ozás

;

lak-ik

p. 44.):

=

különböz gyökbl akar lehozni ugyan illy különbséget állítván még fel: oA causa és oyi(ok-os) habitat-tól

,

=

=

ratio (pl.

=prudentia, mens; továbbá:

apa

egyéb tek.

v.

anya)

mint

,

= canus

túlvitt

'stb.

íze/;

ésszep

nem

nyomán keletkezhet-

eszmetársítás'

= különcz

Hlyen még rendes =^kiúönös :

des (=különös) vagy!

= pxilcher,

között is; holott ezek

— ?ar = aperit

pl.

heh ren-

(pl. ki-tár)

és tár,

hajdan tavar (pl. kincs- v. könyvtár); mi hogy amattól külön jelentés, mutatja: társzekér, 's Kézaynál: tavar/iukvep;=T úrnk' völgye (Fejérmegyében), hol hajdan a'

rónmiak hadi szereiket egy ideig

EUenmondásosak

b)

:

al-fel

=

tartották.

al

,

n\íe\ hajdan eule-fel helyett, mi körülbelül am. kül-heli; 7//-bl

,

elrész

,

és

ócska

kicsinyít

íÁ/Ant' ífny megc/it-eíe/i-,

,

—

képz

pedigAen-,

'a

Továbbá

bet

csere

kii l- honi

,

által

külföldi

— nagyocska

hol az

ellenmondásba

j

.

tömc'ny-lelen-hen az

; ,

írteménytisztasAg.

89

elrész' állítását a' másiké taffadva rontja le; Ae es^y-etleu helyes, 's ain. luinek egy^ye(=niása) nincs. De

—

Még sem mind

c)

ollyannak látszanék

fonák igy

,

Atya- fi nre

,

's

homályos

mi elsben

,

:

=

= =

faj íiií alkalmas, mert fi gevü/«/-ánek Antiq. 1. h. p. 219 gye mend (1. Révai nimini suo halálot evek); innét Tóbiás igy szól feleséis

:

:

—

—

géhez: ne gondolj vele atyám-Jia; szint' illyen: öcsém mert öcs , acs vagy ecs , mi kicsinyíti képz

=

asszony

Fiírt-agyií fur

nem-klönbség

minden

levén

= for,

's

=

Hely-es

alkalmazható^

nélkül

agya-frt

am. versiitus=:callidus; mert am. vertit; innét /wr/^-sa , hajdan :=versutus. ordentlich passend , minek herichtig v.

=

=

itt , vagy ott die mi Lug-as, nem lug-ió\ helyök , helytelenek. =: lvyog-hó\j mi görögben Laiige j, hanem: virga flexilis, ein zarter Zweig.

lye van

mert némelly dolgoknak nincs

;

=

RöV

i

d-s é

= szükség

g eszmctársitással

,

vagy dam-

Süt pl. lesüti a szeméi, nem egy szármaéget= tz = assat v. elsüt = explodit igével

niim emergens.

=

zású süt Révai a' héber schot , vagy syrjén schat-ivil találta , 's nem alaptalaniíl, egy eredetnek, mi am. discurrit oculis; tehát

lesöti v. lesüti

:

deiicit oculos; innét pl. süt ejti.

= decurrit despicit oculis = = deiectus, despectus inSíÁhh

szemeit 57/7/^

,

síit

paraszt, süt bolond; sut-a tyúk, melly farkát

Hlyének még:

csecs-e

= szép;

mert

a'

le-

vagy számmal,

Jót

,

nagyot szeretjük szépnek mon
= =

csecse

paim

=

cíec*=eml

,

= apá-ból

val:

's

:

mamma

,

történeti

mama

= anya-papa

— Ide tartoznak

érteménye

elítéletekbl

mellyek

lycnck

—

eszmctársitással.

3) Melly éknek

kások-

;

népélet-, szomagyarázható szóa*

alapokon

;

épülnek;

ily-

,

ÉKES SZÓKÖTIvS.

90

B ú cs

a)

7. i

k

= valedicit

,

abit

,

liajdan

búcsú

:

v.

= indiilgentia mit távozó ma által, innét magára az elvábtsra kérni szokott; igy ln biícsúzik = valedicit = — Eladó = hajadon bolcsú, bolcs-ánat

is

a'

,

vitetett

's

abit.

alkalmasint azon korból maradt, vétettek;

rövidülve

az

's

,

ának nevezi

az

is

miszerént

,

=

uram

midn

a'

nk

adattak,

vlegény vevlegény-bl

látszik mutatni:

erre

a'

pórn

férjem.

férjét

—E

ma

is ar-

ez n

j e

=

gy mi mindig valami jegyajándokkal szokott megtörténni. Esed ez ni a' keleti imádkozás-módból: Gyászkönyörögvén elejébe esdesnek (Molnár A\h.). özvegyen és ban ülni szinte keleti szokásból most desponsare

:

a'

1

i

,

—

— ülnek (Pázmán). — F o g-a d n :

letapodtatva

= wetten gástól

kott

:

gyászban

i

aufnehmen v. empfangen , hihetleg a' által az egyezkedés ma is szentesítetni szoinnét fog-adj am. adj kezet , /o^-adni valamiben

kézfo-

,

mi

,

fel-fogadni v. el-fogadni valakit.

— Házasodik

am. do-

mum = familiam

habere incipit, világosabb nöszik, nú régibb íratinkban sokszor elékerül , szinte mint húzíis helyet

ns

Némellyek meg

is.

Bizonyos elítéletekbl veszik jelentésöket, mint: V. ráolvasni pl. babonás szókat valakire; t, azon elitélet él a' köznépben, hogy a' csecsemt i. me^igéz/tetni , vagy is bizonyos szók' rámondása által b)

igézni

megronthatni ezért csakugyan minden tartósabb megnézéstl (contemplatio fixa) védik is azt. ;

—

LiKisértet = rém, melly kiséri az embert. dérc z ^= bolygótz menny-k alkalmasbban villám ;

,

mert menny-k rnkáhh am. bolis ignea; sziv-ár-vány mi elitélet szerént az ár-t fölszíja; tündér am. vala-

mi tündeam.

,

varázslény

nyilteszií

= tált-os

;

burokban

'stb.

született

gyermek

,

:

kktemí:nytisztaság.

C)

91

ÉHTEMÉNYSZABAT08SÁG.

Az értem énytisztaságra kes: hogy egy részrl

merete,

's

érde-

felette

szóelemek' gyökeres

a'

is-

majd egymással, majd más nyelvek-

kel való észtani hasonlítása által, az alakrokonok,

érteményeik*

összetévesztésétl

megóvassanak

;

más részrl alapos észtan és a' finomult izlés' segítségével a' hasonértelmü szók\ 's a' rokoneszmék' árnyéklatai élesen

minden

tetvén,

különszó

meghatározott,

a*

illetményes eszmére alkalmaztassék

magánszók'

a'

kijegyez-

(subtiliter)

szabatossága

ez által

's

;

's

meg.

alapíttassék

Elérhetni ezt

l)Az alakrokonok' szóelemzeti alapokon nyngvó különböztetésével. Nem egyszer esik meg, hogy a' hasonlók elbb a' közbeszédi kiejtésben tévesztetnek össze; majd a' gyakorlatban megersödve a' szabatosság' , vagy a' mi egy-

—

—

,

— az értemény' rovására az

re

megy

is

átmennek; így: a)

,

V.

nyelvbe

A szótörzsekbl:

Ál hen

írói

és

áll

=

bestében

,

falsch, unácht

ebbl

«// das

;

Kinn

= Stand

áll-odalom

,

= Substantz áll-ovány = áll-vány = statua végül al = innét al-any = al-ag =

omány

;

,

iinter

;

,

,

és ste-

Staat v.

;

áll-

b-ál-vátiy

subiectum

síibstratiim.

Állat legterjedtebb nemijelentés, mozgása lényeket magában foglal eléj ;

érteménynyel

is

:

lelkes

állat

minden önres

= dolog

de ez, úgy látszik, a' latin mert ugyan ott animál am. lel-

(B. cod.)j

res a?iimata-t utánozza,

kes

's :

=

res

animata

;

barom szkebb érte-

!

02

ÍÍKKS SZÓKÖr/íS.

inény

csak az oktalanokról mondatik,

*s

,

és férgeket innét is kizárva

pl.

—

rovarokat,

a*

hnroinfi sokhelyütt am.

apró szárnyas •= csirke; marha, ingadozóbb jelentés, hajdan =: jósza'g vagyon kincs, 's rejtek marha

=

ligy látszik

=

:

érteménye,

ez eredeti

,

marha; apró marha Borsodban, baromfi) átvitten alkalmaztatik

szágnak

(pl.

Tokaj' vidékén am.

's

ugyan

barom

ott a'

jó-

mondatik.

is

Aránt vagy

;

barmokra

a'

's

és /m/í/ szinte

-rí //ezíJ^

= ratione

különbznek respectu

,

kimondám véleményemet;

iránt

=

pl.

,

erga

;

ará/<^

am. -r«

,

dolog uránt

e'

hon

pl.

iránti

hség.

Atlan, étlen mennek

talán,

és

telén néhott egyre

de többekben összetévesztve könnyen érteményt

;

zavarnak, igy ar-cz-átlan, csin-atlan, faj-atlan, gond-atlan, hely-etlen, kegy-ctlen, kellem-etlen, ok-atlan, szem-etlen, :

un-atlan

= unverdrossen

,

egészen más, mint: arcz-talan,

csin-talan (csiny-talan megint más), faj-talan, gond-talan

= sine curis talan

,

,

hely-telen

szem-telen

kcgy-telen

,

un-talan

,

B e nyomosabban beh! ,

nyitod ki

(népdal)

!

;

kellem-telen

,

= ohne Unterlasz

beh

indulatszó: jaj

de kötszó

:

hallom

,

de

,

ok-

'stb.

soká

nem értem

Bellem ól kiható,

iil

Csavar

am. ex mc; helnlem am. intra me; mert mutató névragok.

= teker

fordit valamit

v.

=

drehen

átalá-

nosb ; facsar inkább a' nedvrl mondatik. Csín am. Eleganz, Nettigkeit , Hübschheít; csínján bánni valakivel; csiny am. Excess pl. csinyt tett.

Egyén

és

egyed

különböznek; egyén am. subegyed am. individuum.

icctum személyre alkalmazottan

Egye E

1

d

s=

Elé igeköt, el névköt levén

;

tehát ,

= übereinstimmen. = antccessor,

elé-,

nem:

igéhez helyesen

het, ellenben: el-érzet

lyesek.

;

am. convenit; egyezik d am. maiores eld z

,

í'/o-adom;

mert

soha sem függed-

el-szó, nem: elészó

'stb.

he-

;

IjlRTEMÉNYTISZTASÁG.

Elismerni nem sajátlag

annyi

= másnak nézni

Els

mint megismerni ; az els

ismerni valakit- megismerni

v.

am. cognoscere, agnoscere is szabatosan véve.

,

93

szint' illyek

j

elvei, elgondol

;

am. primus , ellentéte utolsó ; elöls sajátlag 's szükség is e' klönbözf' els része egészen más mint elöl-

anterior, ellentéte: hátulsó; tetés

s

mert

,

pl. a'

része.

Értelem

és é r t e

amaz am. Verstand Bedeutung

innét

j

mény

nem egy értemények

Sinn; emez inkább am. jelentés

v.

szóknak nem értelme

a'

hanem

,

;

=

érte-

méuye vagyon.

Érzék = der Sinn ebbl érzés maga az érzékek' mködése; érzet ennek eredménye; érzemény v, érzelem ,

= sensus

,

opinio; érzékenység

=

Empfindsamkeit,

ér-

zékiség am. die Sinnlichkeit.

Felez

=

alsó e-vel am. felét megosztja

halbiren;

fölez V. fölöz am. fölét leszedi, néhott; fölei

fé'lez^ felel.

v.

=

superest; Fen igekötül áll helyén pl. fen-van fenn inkább helyhatározó pl. ott fenn van. Férj hajdan virj v. verj am. mari tus; fér^ am. mas; férfiú am. vir; hibásan mondatnék tehát a' jeles férfiú vir praeclaruSjjelesyÉtV:^?//^^, mi annyi lenne, mint praeclarus mas. Föl melegül magában fölmelegszik tznél a' tárgy.

=

\

Hajol, kéz t?«/,

,

nyúlik

megvál

lehajol az eniber,

br

a' a'

barát

hajlik az

omol önkényt

,

;

válik

Hamu

,

,

elválik a'

ág; nyúl

dolog

:= Licht-

am. Holz-Asche; //^íwü Todten-Asche illyen még: szarv cornu ;

=

a'

szenvedleg

omlik

'stb. ,

Papier-

nyers

v.

—szaru

mesterkélt állapotban.

Hatás maga a' ^rt^-rt/ow = potestas mködése, eredménye; hatály = AMrkung nét:

lom

Art/á/_yo«

=

=

wirksam

;

hatalmas

=

=

tehetség'

v. Eft'cct

miichtig;

potestas; végre tehetség ara. potentia 'stb.

;

in-

hata-

ÉKES aZÓKÖFÉs.

94

Hiba

(eredetileg:

fectus, innét: /tiáuyzt'k V.

hibázik

—

^

tehát

;

=

hiii

üres) aiu.

d<

nem pedi^ //í'Awz hiba= hiány =^ de-

deest:

—

más, mint a' mivel gyakran vétek, mi vét-, vagy /eí;(-eszt)-bür!

fectus egészen tik

hij,

,

defiv'it

átvittenam. errat

uii

,

hi

=

fölrserélte-

veszi ere-

detét.

H

t-bl hitel am. Kredit innét ismét hiteles ani. juramenti religione obsfriotus hitves ; hites matrimonio iunctus. i

;

=

aiitenticum

=

Hó-nap //o-bolygós

;

am. der Monat

//o'-bortos

,

,

;

igazolja ezt hód

hó-hava: se hete

^

(n.

hold),

hava; havas

se

esz.

Holnap meg különbséget

a'

am. der morgende Tag; javalja

régi: hol

hollal

(N^agy-Szombati és M. cod.) ; iisque mane. (B. cod.) mane , holvaliglan

=

Igen sic

,

sajátlag am. valde

nem egy

mi épen olly helyes, mint

át,

rövidebben

tat

;

bizonyló igehatározóval, mivé igyen

julhatott

:

igy

,

—

tehát igen

=

?/^^rt//

sic-bl

= ita,

/így.

Irogat am. ismételve, 's folytatólag ir henye 's még inkább Jirkál meg

irkál

;

e'

= prinio nmne estve és hóival = vesperi et

= aurora,

,

= fa-

vagy

= scripticzéltalan

irogatást jelent.

Ismers jobbára személyre alkalmazva am. nokundbar; ismeri tus,derv. die Bekannte ismeretes erkannt. am. Izei megtzel am. Geschmack zu etwas bekommen

=

;

,

/zlel

;

am. kosten.

Javai =jó-al vasol jo-as-ol

wahrsagen

,

Kavar

^

= jóval

rathen

,

am. probat, adprobat

anrathcn

;

jó-s-ol

prophezeyen jclcnfjuénynyel am. rühren

;

Aeuer inkább

;

y«-

közszokásilag: bir.

—

= mischen,

men-

magát valamibe keveri, nem: kavarja. K ed ves, sajátlag, kinek kedve van, ellentéte kedacceptus, rhiuiis: mivetlen ; tehát nem am. kedvelt nek ellentéte kedveltlen. gen

;

:

=

:

,,

ÉRTEMÉNYTISZTASÁG.

Ként

95

tulajdonkép am. secundum

pl. Kölcseyként, sponte am. tehát nem kényt a' mivel mégis nem egyszer tévesztetik öszve pl. önként mondott le hivataláról , e' helyett önkényt , vagy mint Révai szerété: önképen; a' Bécsi codexként önkéjén 'stb. K ö g hajdan 's ma is helyesebben am. circulus kör peripheria circuli amaz a' tárgyat , ez idomát jelenti.

énkéntem

= szerintem

=

;

:

:

,

=

;

Körött kép? V.

kérdésre: hol? körül

e'

meg. Köteg am. nyaláb

kérdésre: mi-

e'

felel

=

fasces

;

=

kötet

das

Bánd

Bündel.

Köz, köz,

= commune;

eredetileg am. többekkel közös

közönséges

=

vile

quotidiammi) jelentéssel, innét: köznéj)

= pórnép,

(mert

quotidianum

v.

tehát

köznemes

vilescit

használtatik;

átvitten

= alnemes.

Közép fnév, 's am. centrum, meditullium, médium; közéi)mGg melléknévi, önállástalan érteménynyel bir, ,

—

am. medius inter; innét közéj) ?íí= via média inter közepén lev (közbüls akar melly nem mediocris is egyéb , mint köszéls) igy középszer 's

=

;

zépszer. — Különböznek

medio

,

=

=

középs

és piacz-középen

végiíl

:

jnacz közepén =^'\n fori

= medio in foro

'stb.

Lábal, ellábal

am. elhalad, ellépeget; elléptet inkább lovagról mondatik; lábol, meglábolja pl. a' vizet, Rohr schneiden , és különbz amattól illyen nádal mit Rohr decken. uádol =^ stahlen (das Eisen) nádaz

=

;

;

Magam

=

magamban

közönségesen alléin jelentménynyel is használtatik pl. magam, v magamban vagyok; mi tulajdonkép am. ipse ego v. intra me sum, tehát: ipse

,

v.

magam vagyok a' rózsámnál nem más magán v. egyedül (

—

ego vagyok

(népdal) am.

=

alléin)

helyett.

M

meny és v á n y , vény megválasztva alá ny kalmazandók. E' különbség alig tetszik szembeötlnek; holott némellyekben érteményt határoz , igy alapit-»í«//^ ,

:

=

alapitott-mt

,

magára

a'

tárgyra

:

alapit-m//_y

az

;

í;kes szókötés.

96

létrehozó tényre,

alapitványt

ama/, lüUh tárg^névi

cselekvésre

v(»natkozik

;

ez több igenévi természettel bir

,

alupilvány tehát inkább am. alapító-mi

oklevél

pl.

ha-

;

= alkotott-mi = constitutuni alkot-m//y am. alkotó-mi = constituens inam. indított-mi = motnm quid \nAii-vány am. inditó-mi = movens motívum quid kötelezmc'ny am. kötelezett-mi = obligatiim kötelez-i7í/»y am. kötelez-mi = ohligatio i?ínii-mány am. tanított-mi, am. tanuló- ki mint: jöve-vcny ^'/.Oké-vény = jöv-, szök-ki hibás tehát: ás-vúny — ásmány = ásottsonlók qiiid

éhez:

alkot-»/á//y

qiiid

;

{\\\-inn/iy

;

;

v.

;

,

;

tanít-t'«//y

,

,

;

mik

(

de hele-veny helyesen íratnak.

mi) helyett ,

;

Mentl

mennél

V.

ja ezt elemein kivül ///í'/í^ó7

(mindtl

nö-ve/iy

,

,

növ-

sajátlag am. mi/iduel; igazol-

nyelvszokás

régi

a'

— kel-

meg

= mindnél) johb

ruháidba

is

:

öltözjél

(B. cod.); hi-

básan használtatik hát minél helyett , mellynek annál felel meg pl. minél (nem: mennél v. mentl) több, annál csak mentl (nem minél) nagyobbat ellenben jobb ;

hazudj

!

Mer (rristeif)

:

—

:

am. lauter

pl.

csupa

nem egyszer cseréltetik

mer!

fel, igy;

—

mereven-neV

mer

test

=so-

lldum corpus, hibás, mereven {eleven hasonlatára) helyett. Nagyáhól am. ex magnis v. de maioribus; nagyi^yábl (dunántúl

Naponta

.-

öregihl) am. obiter. és

naponként

soksvior

összetévesz-

letnek, naponta iwW' nappal; naponként \\nnAex\XM\\i. Nehéz V. nehézség és súly közt ez a' különbség;

könny), mi nagy fáradságba, munkába súlytalan) emelés által érezhet; grave-val üt össze. , emez difficile latin amaz a' elfogadott, nyilfelkapott, néptl Népszer am. neliéz (ellentéte:

kerül; éví/y (ellentéte

:

—

:

:

= populicus;

=

publicus vános, közönséges háté' szót mindenre, mi közössé

lett,

alkalmazni.

Nézet

am. Ansicht

;

nem

lehet

különbség nélkül

nézlet inkább

= Anschaung. —

,;

ÉllTEMENYTISZTASÁG.

N

97

pl. szinészn = actrix = Peter-inn no mint ige elny = abtragen, abnutzen

am. die Frau, dasWeib,

né am. Gatt-inn

,

= Avachsen ny nyöl = entwurzeln

ny,

v.

;

Öntudat

Péter-né

pl.

(z.

;

;

—

B. den Hanf).

am. conscientia sui

nem

mit

,

lehet

t?í-

dalom-mal összetéveszteni, pl. a' nemes lélek, szép tetteinek tudalmában (nem: öntudatában) találja jutalmát; tudalom lelkiismerettel is felváltható , mi ismét nem am. lélekismeret (pl. lélekismeretes dolog, helyesben: lelkiismeretes)

=

Porol

Seelenkunde.

am. staubmachen \imroz am. staubig machen;

= sich zer-

beporoz am. bestreuen mit Streusand; jmrlik

stauben; porzik

Rézsútos

= staubén. —

lít)

általánosb használatú; men-ed-ékes

Sem és

;

tagadó se láss

:

számlál

SLin.

tiltó

se

,

,

se hallj

Számit am.

!

rechnen

numerát

pl.

szócska

—

számoz am. numeriren

szemel, kiszemel

anschauen

=

innét

,

,

:

ebbl

felszámít v.

lát

,

sem

\í.\^zÁmit\

^

hozzá számlál;

=

számolás liquidamit Zahlen bezeichnen. így :

ausklauben; szemlél, megszemlél

szemez a kertész; szemzik az

;

sem

pl.

,

belé-,

elé-,

számol am. Rechnung gebén, tio;

és

(=leejts) csak domb- vagy hegyrl mondatik.

lejts

hall

az

(pl.

Szó, szók am. vocabulum

(szótári);

(mint: jó-jók és javak) am. verba tanilag öszvefoglaltak)

,

es

v.

—

'stb.

=

szó, szavak

locutiones (nyelv-

mint: szép ^sam^

,

de keveset

nyomnak szavát adta 'stb. Szav birtokragozva am. Síimmé pl. cseng szava ( = hangja) vagyon. ;

S z n am color szín inkább der Schoppen, Schirmdach, innét í2///-d arab , szi-nész , szin-játék; ellenben: i

;

:

:

játék-íziy^ Íratnék

még

szinetlen

nét

a'

;

vagy

helyesen.

Szint'

vagy színtelen és

bor szinetlen-

,

,

a'

tisztelet szinletlennek

különbség áll i.s hon-

illy

szinletlen között

beteg szinfelen-

mondatik.

—

,

a'

7

,

barátság

,:

HKES SZÓKÖTÉS.

98

Tanúság na,

ani. testimoniuni

üdvös tanúisás;

tehát:

=

tanulság

;

nem:

^

doctri-

mondatik

fanúsáí^

jól.-

Tárgyaz

tárgyal,

kérdés valamit;

a'

ki ve-

foglalkodik.

le

Tartózkodik am. sich zurückhalten pl. némelly eledelektl; hibásan alkalmaztatik hát: verweilen, sich aiifhalten' érteményében ez inkább farfakozik kai tétetnék helyesben ki , pl. hol tartakozol most? tartózkodói ;

—

helyett.

Többé jöv, többször nem teszem

töhhé\

Változékony id

tosak pl. a' vidékek,

egyéb

is

lehetnek

,

az egészség,

pl.

= Abwechselung

,

innét változa-

mikor rajtok áthaladunk , zenehangok^

tartósságot kizáró dolgok

nem mindig

ellenben

bír, pl.

ott többször.

am. veranderlich

V. ifjúkor; változat

vagy

múlt érteménynyel

nem voltam

változatosak

csak bennök változék

a'

;

változekosak

állandók

's

,

=

,

tartósak

vurietas legyen.

Ide tartoznak

a'

b) Azon érteményzavaró különbségek is, mellyek szó viszonyításban fordulnak elé, 's jobbára egyes

vagy hangjegyek' összetévesztésébl

betk',

erednek

— —

's mégis sokszor az érszem eltt könnyen siklanak át , illyenek teménytisztaság' nagy kárával heHílem{\ntr?i me)és bellem (ex me) körölt (e' kérdésre 's

ezért

:

;

hoH

pl.

hol állnak

a'

vett

—

fák?

a'

ház körött) és

körül (e' kérdésre: hogy' v. mikép ? pl. hogy' ülteted ki a' ház kör úl ; köré meg e' kérdésre: hova? a' fákat? elébb, el- és pl. hova ülteted e' fákat? a' ház köré),

—

ebb-\i6\.

—

vorwarts (tehát nem: elébb itt leszek, hamarabb helyett); igy hibásan állna helyette

am. Aveiter

—

,

mint te früher, így: elbb moneher elbb, mi inkább am. imént ellenben elébb megyek , nem elbb dám , nem elébb

=

=

;

v.

elbbre.

építtetem V.

(

—

:

Továbbá: épüelem ( —felfelé

= aedilicor)

fölfele tiszaiasan

;

;

félfele

,

= aedilicari curo) és = aufwárts és felfele

holott ez inkább am. dinii

:

,:

:

99

ÉRTEM ÉN YTISZTASÁG.

— Megválasztandók még: magasok,uia.gRs-, ^a^ = Söhne és ^/iA = Bürschen; derekak fnév = Rümpfe derekek melléknév = braven vortrefíliche — szint' így: gonosz-oA, gzös-oA, hs-ó'A,

diurii

Buperius.

és magosak, mag-ból

,

;

,

,

képes-e^, munkás-o^

fnévül

;

gonosz-a^, gzös-^A

,

hs-^A,

képes-e^, raunkás-a;5 melléknévül állanak helyesen. Okost

személyre, okosat dologra viszonyzódik. Kemény-á>/, ma-

(=in

gas-o/í

,

gal

kérdésre: hol?

e'

szabad-o/í

alto v. liberó) 'stb. állapító névrag-

— kemény-e«, magas-a/^

(alté V. libere) ígehatárzói

— Jobb-o/í,

meg.

felel

Tan-e'/^, tulajdon-27

képzvel

e'

bal-o// állottam,

igék

—

tan-íV

(

,

szabad-a«

kérdésre: hogyan?

nem jobb-r«,

= tanbelit)

bal-r«.

melléknév,

f- vagy melléknévbl ragozott származék. Tesem am. javítatás), pl. nem pedig: teremtése. Torkokat teremtetes-e

tulajdon-/^

remtés és teremtetés (mert: javítás a'

világ'

,

csak névragozva, torkukat (hajdan is: tur-c/^^/-cat , lotti beszéd.) egyszersmind birtogragozva állj

1.

Ha-

végiíl

magukat személyrl , magokat dologról szólanak.

A'

2)

szk'

érteményezése több-

szabatos

ész- vagy izléstani szabályokon épül \ mi ezekkel ellenkezik, a' nyelvtaa' ni szabályoknak sem felelhetend meg, és megmert minden mveltebb nyelv ész- és fordítva Ízlésbl kölcsönözi lelkét. Vannak is szók jó nyire

ugy hogy

;

számmal nyelvünkben, mellyek lag össze

nem

választatnak a)

A'

lyekben ság'

,

a'

majd

;

téveszthetók

illyenek

figyelmes író majd 's

fleg

—

a'

szók (synonima), mely-

a'

szóelemek és hasonló-

nyelvszokás' megvigyázta val

más meg más mellékeszméket fedezhet noknak látszanak

Alak, idom, minta is világOvS

bár észtani-

— sokszor meg nem

rokonérte mény

—

—

és

modor,

különbség választ meg; alak

t.

fel

;

illy

roko-

mellyoket niégi.

sajátlag am, 7*

,

ÉKES SZÓKÖTÉS.

100

=

idom Manier.

scheina,

modor

=

=

minta

figura,

Modell

Muster,

v.

Anyanyelv

tulajdonkep' am. törzs- vagy tnyelv, mellytl más nyelvek származnak; honi nyelv sajátlag minden nyelvre kiterjed, melly a' honban él; nemzeti nyelv i melly a' nemzet' nevét viseli pl. magyar, német, tót nyelv.

B

am. weit, mellékérteménye

b termés

reichlich

:

pl.

;

b

= geraum geráumig. Díj am. Taxe nem: ár = Preis tehát, mellyel ollykor mégis fölcseréltetik; bér = Lohn, mit munkával érdemelni meg továbbá becs = Werth becses = schíitzbar Wahrung értékes = verérték = Gült ruha

,

és

tág inkább

;

,

;

,

;

v.

;

,

mögend.

Engedelem

és

bocsánat

innét: engedelmet kérni faciiltas

,

emez =:

venia.

Hatalmában hatalmában lami

,

azaz

:

Igazi

áll, más

,

mint hatalmában van , pl. hatalmamban van va-

valamit megtenni

áll

különböznek,

szinte

más mint bocsánatot; amaz am.

;

birtokomban.

= echt

am. verus; valódi

igaz ember am. verus

v.

,

verax homo

innét:

,

igazi v.

valódi somlai

;

=

echt Somlauer.

Inteni legszelídebben teszi ki az e&xmét; feddeni illy már több; még több dorgálni, ennél ismét szidni; fokozatot állíthatni fel a' következkben is ösztönöz unszol = instigat ersebb stimulat leggyengébb izgat ersebb incitat még ingerel = irritat legersb gondolni, els mködése a' léleknek vélni már ítétudni még több mert: tudás am. lettel jár; hinni töhh

—

=

:

;

=

;

;

;

—

;

,

,

világossá fejlett vélemény.

Kedély, lek,die Seele

;

das

Gemüth

;

szeszély, die

Laune

Kolostor (= claustrum — claudo-tól) nostor 1.

=

monasterium (hajdan

Calepinus)

;

—

lé-

szellem, der Geist

(lovuo,

:

^oorr/gvoio*'

= unitas-ból,

átalános :=

;

tno-

solitudo

sajátlag tehát am. ma-

101

éRTEMéNYTISZTASÁG. gán

kolostor= szent magány: Molnár Albertnél mo-

álló

= Miinster = basilica:

nostor sura

kolostor' lépcszetén

a'

Kincs átalános

gyon

:

's

,

,

zárda tulajdonkép am. claujuég helyesben zárlat. :

legnagyobb mértéke

/o-y«i'«A y.

vagyon-nak; vagyon

a'

jószág (=jóság)

földbirtokról mondatik

;

fekv

bírtok,

v.

va-

gazdagság am. status

divitlarum.

Lény

tia

am. lev-any

f«/« = reale

;

Legutól am

quid

(v.

,

= ens

ebbl

3

^=:

le/iyeg

essen-

innét: valóság, realitás.

am. zuletzt

legutiíl)

,

legvégül

= ganz

Ende.

Miatt

jobbára kellemetlen

,

eszmékkel

erí szelíd

jár, pl. betegség miatt, és barátság-cW

— fölcserélve

,

hibás; végett mindig végokra irányul.

Önkényt perse

tehát

,

:

am. sponte sua

,

önke'peu heláthat-yA

pervidere potest;

ö/tkepeu =: ipsémet v.

=

perse

nem pedig önkényt

=

v.

sponte

ipsémet sua

= =

=

vagy épen: ön-ként mi óV/ ipse , ille és ként secundum , iuxta-ból áll elé. P á r b a j am. das Duell párviadal^= der Zweikampf. Tan am. die Lehre; tudomány die AVissenschaft, mi a' tanból merittetik , 's ennek kifolyása. T ártalom am. Inhalt =: contentum foglalat foglal-ból sajátlüg am. occupatuni; igy hát a' könyvnek pl. suapte

,

,

j

=

\

tartalma

,

nem

Ügyész van,

's

foglalatja van.

mind, ki az ügyhöz

ügyhöz esze

ért,

=

vele foglalkodik; i'/gyvéd , ki az ügyet védi

der Advocat. b)

kély, lál pl.

dre

Mellyek közt a' finomult ízlés habár olly csemégis érezhet, 's világos különbséget tahiínhödik valaki bne miatt; a' bntelen szenve,

de

tehát

pedig

nem

nem alkalmazható ártatlanul ,

ártatlan am. non

nocens,

véve

nem alkalmas.

ki inkább hlintelen

innocens

tatlan tehát az életre igen

san

,

hanem ,

—

de

a'

=

:

szenved

szenved

nem

;

ártó;

,

's

mert ár-

szenvedésre szoro-

Kgyenl-leg

gyengéb-

— ;

102

KKivs .sz6köti';s.

hon, r^yrnl-c/t kimérten o'

—Fenn,

hatííroz.

— fel használandó. — Gyanánt hol?

kérdésre:

hova?

=

helyett

statt

v.

anstatt

,

fölrhh

./"«/,

innét

;

fene hl) kérdésre:

e'

am. instar, alswie gyógyszer

:

;

gyanánt

—

Ilahop^y más, mint gyógyszer helyett vettem he. élesebben föltételez, mint hogyhaj ]»1. adok, hnhogy megtartanád szavad', és: hogyha megtartod szavadat.

Hat, het,

hatóíge-képzk , és lehet abban különböznek: hogy //«/ , het tehetséget, lehet meg lehetséget, lehetséget fejez ki; pl. mi szívünkön fekszik, mindig kimond-/íaí-juk , de nem lehet mindig kimonda-

nunk

így a' kögötw\QX\^-hat-rv\ négyszegnek, de nem lehet ollyannak mondani. Hogysem, inkább-ot, mint:

;

—

g

e

m

bár melly hasonlitási másod fokot követ

,

pl.

in-

kább maradok, hogysem tova menjek; johb itt maradnunk, mintsem (vagy csak: mint) tovább mennünk; de:

—

mintsem) szerencséje, Ininiut (nem helyrl mozdiílást jelent; innét következtetést

az esze

több

nen,

,

:

=

—

maga ntán. Illyés v. Hlyen ( huiiismodi) illyetén (r=:talis) személyrl mondatik.

vonz

—

dologról, Jobban

,

kább-ot

ne minden fel;

megválasztás lenne:

helytelen

pl.

nélkül

váltsa

wúnél jobban

i

n-

fájt

(minél inkább helyett); mert fáj és jó együtt nem állhatKodik, kedik ígeképzk bensbb; kzik, nak.

—

kezik,

külre hatóbb cselekvést jelentenek, pl. álmél-

kodik, ehnéX-kedik V.

szív; ellenben:

,

epek W/A

küls

cselekvést jelentenek.

rum

modicum

,

(nem

mellyik^

tem ra

o

\

1

;

csak

cm.e\-kezik

'stb. ,

a'

lélek

íoghú-kozik

— Kevés sajátlag

kis meg^^parvum,

am. pa-

innét: c^j keve's bor

—

kis bor)

alkalmazandók,

bárcsak

,

meg nem árt. Ki, senki többrl semellyik kettrl mondatik. — Lennék, letn a jövre ; volnék és voltam volna jelen- és múlt-

egy

:

io^nX-kodik

,

honi^-kozik

ott

pl.

ha most Pesten volnék (nem lennék); :

voltam (nem: lettem) volna; ellenben:

akkor Pesten lennék (nem:

volnék); holnap

bár ott

— ,:

ÉRTEMÉN YTISZTASÁG.

103

—

igy valú^ alkalmas(nem voltam) volna ha--j illést , vagy származást pl. alá \\ sem-

lettem

,

:

ságot, valamihez

mire való

lev meg inkább

;

létezést jelent

,

Pesten

pl.

— Látszatosrossz,

mi illyennek látszik, de nem az; vélt rossz, mi annak tartatik, 's =: pesti.

/pi'o

világosabb fogalom által ollyanná tethetnek föl,

pl.

—

valósulhat.

is

gunkat, bennünket, minket nem

mindig

Ma-

cserél-

minket, ^í^gy bennünket int az írat,

magunkat (nem: minket,

v. bennünket), magunkat akkor használjuk, mikor a' cselekvés tlünk indulva ki, magunkra hat vissza; minket és hemmuket akkor, ha a' csemiig doMíg (a' míg) lekvés külrl irányúi ránk.

hogy mint

szeressük

úgy

embertársainkat

—

;

—

logról;

meddig idrl m n d e gy i g 1

a'

am. usque ad ummi ;

dem 's

excepto.

—

i

Mitsem tudok

gyöngébb tagadás

tagad.

(pl.

mvész

— On gyed

ni

megszólításul nyers

lyesben örökleges

Párja

kézmívészetiekre

a'

n = Kühling)

(nem: kellemes

és

ke1

'^

1

szerény,

szabadkozó,

mvészetiekre; mív, mí-

szép

a'

rézmíves)

,

semmit sem tudok, határozottan

;

—

Mií,

ves

= — Mindegyig e n = ne unico qui-

mondatik.

erély-

alkalmazandó.

férfiasságot, ke-

's

maga, Örökös, he-

gyöngédséget hangzik; és

—

udvariatlan.

mert örökös annyi

mint:

is,

haeres.

másmáskor használjuk ;

e j e-t

—

igy

Test párja ócsóbb lehet, mint kelteje a' marhának. és tárgy néha összezavartatnak; holott test csak az, mit érzékeinkkel felfoghatunk , mint

szin , hang , szag minden tapintható meg ezeken kivül még , ; tárgyak a' szellemi-, 's eszményiek is, mint: lélek, er 'stb. Sejt gyöngébb, gyanít ersebb jelentés. Szabdal, tördel, verdes gyakorlók és különböznek

íz

:

's

—

szabogat-, töröget-, vereget-tl valamit

darabokra nyirkai

a'

töröget átalánnsb

varró' dolga

;

,

's

;

vagy vagdal

— tördeljük

csak ret

;

,

csupán

a' fát e'

,

szabdal, ,

ki

sxabogatni

üveget

,

kenye-

cselekvés' gyakor-

,

;

BKES SZÓKÖtAs.

104 lását jelenti

— verdes

;

mindig verdes

pl.

v.

,

verekedik,

—

megverrgetik a' vííllnt. Úrias kiemeltebb, mint \iras. Y a gy elválasztí) v. különböztet (vagy én , a agy te) és köt szócskául hiísználtaa'

hajót verdesi

hab

a'

;

—

tik: én, vagy te; vagyis magyarázó és azonosságot jelent kötszó a' rokon eszmék' kötésére használtatik , pl. Ister, vagyis Duna: a vagy ergone, anne kérdez szócska pl. avagy nem elég még? Sértik még

=

?

—

az érteménytisztaságot

Azon szók

c)

mellyeket

,

észtan' ellenére állított

,

figyelmetlen szokás az

a'

iszonyba

jutalom

jót követi

a'

megfizet

;

fnevekbl:

«) a'

:

gonosz veikének jutalmát ; mert

veszi a' tés

a

el-

rosszat bünte-

a'

rosszaknak erde-

a'

meik (inkább gonoszságuk) szerént; ide való: mcltatliiu a' veresre, e' helyett: nem érdemel verést; mert amaz

értemény

kétes sors)

lehet;

is

az embert

:

szerencse (Takáts Józs.)

zül

re'mitö

:

kélység

bzös a'

,

V.

,

büdös);

látás-,

nem

jnsxok vagyok

— irigy

rettenetes

nagy-ocska

,

üldöz

a'

szerencse (inkább:

meglepi ollykor

is

s::éj)

sors helyett stb.

,

beteg

illat

(jó

;

jel-

(i)

szagos halott (jobban

illat

:

helyett), mert szép

szagláshoz tartozik;

a'

a'

látogató irtgy

iszonyú szép ; legnagyobb cse-

ers

;

a'

tiszta

sár,

v.

mer v. csupa sár vagyok meg t; egész fél napot hiába töl-

helyett

e'

:

;

fényes köd árnyékozta töttem; -— továbbá: jó ízlés kifejezés ; sérelmes beszéd; e' csíny trhetetlen ; keservei vigasztalhatlanok , ellenben: siralmas ember 'stb mert jó izlésü , sérelmes , trhetetlen, ;

vagy lelki állapotra siralmas még: helytelen rend , mert a' dologra viszonyiíl }e\zt nem trhet, helytelen rend rend' eszméje helytelen

vigaszt alhatlan személyre ;

,

,

illyen

tehát jobban: zavart rend v. rendzavar; V. is

—

végül: darab

falka id' jelzjéül szint' olly helytelenek, bár mégszokottabbak , mint az ellenkez eseti öreg fejsze

egy

:

szikra v/z,

szinte csak

egy csép

helyrl

tz;

leg-ottan szorosan véve

mondatnék helyesen,

áuíbár:

ottan {=^ mindjárt) ott leszek, széltiben iratik.

y)

leg-

igékbl

:

,

ÉRTEMÉN YTISZTASÁG.

105

—

alkalommal befe^se^emnek köszönhetem^ va^ry hogy sors snjf hennünket magunknak köszö/iheljük helyesebben fulajdoníl haljuk nem remelem, hogy megbetegszem mert a' reménység csak jónak várása; romba/t áll a' ház; megboszúlta magát helyesebben boszi/ját állotta, ^^gy töltötte ; adandó alkalom, mert az alkalomnak tulajdonítütik hibásan a' cselekvés mintha az alkalom adna majd valamit; állandó gyakorlatban volt , helytelen mert jöv a' miílttal állítatik öszve ugyan egy alanynál. 8) végre el {r>isszaél helyett)

a'

kísért

;

:

—

—

i

,

—

—

—

:

,

—

,

—

fejem legjobban fáj, e' helyett: leginkább ; jól megütöttem magamat, inkább: nagyon; egy kevéssé sok egy kicsinyt nagy, magamban vagyok (=intra igehatározókiíl

:

\

me

—

siim)

— magán

v.

egyedül helyett; oda kint, ide bent

benn helyett a' pór tisztábban beszél másott, mintsem a' hogy oda haza (Pápai), e' helyett: mint otthon 'st. e'f. Hogy pedig az illyes érteménymásítások: egy csöpet vagy morzsát sem félek, egy ott

kinn

itt

,

:

—

szikrát sem aludtam: nem aludtam csak egy szikrát, eljátszottam az éjszakát (népdal) , egy szál becsülete sincs

nem

amazokkal egy rendbe

magától , magánszók' még sokakkal szaporíthatandott, de már eddig is untató ') összehalmozásának lássuk mit mond a' 'stb.

értetik.

sorolhatók

— Es ezekben véget vetve

a'

,

')

Hiir író e' felelet'

czéljához

képest mennél

kalniasb példákra törekedett

meztetés

dásból,

-

's

vagy a'

mit, részben,

szokás' nyakára a'

bvebb,

's

al-

többeket mégis csak figyelkiegészítésül; nem pedig túlzó tisztálko:

fölertet leg kívánt közleni; következkre nézve is megjegyeztetni kér-

;

106

SZÓKÖTÍ.S.

i'.KKS

MÁSODIK FEJEZET. 9.

Szókiíldsi tisztaság.

§.

szkütési

A'

tisztaság' tárgyát

moti-

a'

datok teszik. Nyelvtanban, mondatnak nevezzük

egyszer

átalán véve akármelly

egy,

Ítéletnek

vagy több magánszdböl alakult értelmes kifejezését; mi tehát legegyszerbben egy szóval, melly mind az alanyt, mind az állítmányt magában foglalja pl. gondolkodom, (tehát vagyok); közönsé-

—

gesen pedig az a 1 a n y

egyik, vagy másikat

szédrészek

's

az be-

és

,

hanem egyik után,

's

's

a'

t

— Mivel

mondattá

megmásítlanúl

változását vonja a'

a'

szók közt

legtisztább

értemény szókkai a'

a'

,

eszmeviszonyokat kell

másik'

így támadnak

hányszor ezek akar

rségen

1 1 í

nem maradhatnak

viszonyok, mellyeket

kú,

á

által egészítetik ki.

alakült szókkal többféle

kijelentenünk

m ánya

bvebben meghatározó

is

is

maga

többféle

eredet,

ala-

megsérthetni: vala-

nyelvszokáson,

's

oksze-

épült beszédszerkezet' szabályai, akar

nyelv' sajátságos jelleme

ellen

a'

állítatnak öszve,

szókötési szabálytalanság (soloecismus), emebbl b) idegenszer szó fz és (vnlgo barbarismiis) szárnKizík. mert amabból

a)

:

,

107

.SZÓKÖTÉSI TISZTASÁG.

10. §.

néven

E'

Szükiltési szabályíalansúg.

küzszkütés' szabályainak min-

a'

den szegyeztetési talinai a*

mind azon hibák értetnek , mellyeket

's

,

szóvonzati és szörendi bán-

,

beszéd'

szerkesztésében

tiszta

csonkítás,

hibás

szöcsere,

vagy pórias szerkezet talanságok részént

a'

bvítés

elavult,

által ejthetni.

szokatlan, E' szabály-

szöviszonyításban részént

mondat' alakjában mutatkoznak, honnét: nyítási-,

's

vagy

,

a'

viszo-

alahzatiakra oszlanak.

11. §. Szóviszonyitási szabálytalamág.

Az értelmes mondattá fzött szók' viszonya szóegyeztetési, szóvonzati 's szórendi lehet,

ugyan annyikép' sérülhet;

's

A)

mély-

,

ugyan

SZÓEGYEZTETÉSI VÉTSÉGEK.

szóegyeztetés

A'

és

a'

beszéd' részeivel sze-

szám- és rakbani helyes öszveillesztését

tárgyazza; megsértetik hát: 1) A'

személyrag helytelen egyeztetésével

;

és

ugyan

Ha

különszemély beszédrész már egyszer in-nya (t. i. nekem) , innom helyett, mert in-nya am. in-ni-a, mi harmadik a)

átalában véve két

áüittatik össze

—

személyraggal

pl. adj

bir.

—

Midn

a' harmadik személyií birtokosnév után a' birtoknévhez els vagy második személyrag adatik, pl. mag-«»» szem-^m-mel (szem-é-vel helyett) láttam mag-ar/

b)

;

108

ÍIKES SZÓKÖt/vS.

\Áh-rfd-on (lííb-áii helyeit) járj mert rntf^-am nem más , mint harmadik személyi birtokra^os név, mint: magam' gazdája , 's más hasonlók világosabban elárulják. ;

c) Ha több különböz személy alany után , az állítmány személyragban nem az illetvel egyeztetik meg; illetbb pedig az els a' másodiknál, ez a' harmadiknál;

pl.

sem

sem

íniy

rossznak barátai

ügyet vednek 2)

ii

nem

— vagy

— védtek

szám

A.'

Ha

a)

mány

;

vagyíok (vagyunk :

mind

te

helyett)

a'

mind elvrokonid jó

,

helyett.

hibás összeillesztésével; igy

az egyesszámi alanyhoz, többesszámi

kapcsoltatik, vagy megfordítva; illyen

a'

állít-

régies:

hogy legyen-É-A neki srged: és hallá-^ a' két taintvíány tet beszéllette. 'S bár némellyeket, mint: legye-tek régi szokás véd; az illyesekkel mégis: ezek nem idvez hely-e/t 'stb. óvakodva éljünk. már voltak

—

b)

Midn

többesszámi birtokos raggal álló

a'

,

egy birtokot jelent név mellé többesszámi állítmány kalmaztatik

,

igy

nek uraság-^oA

,

czímz megszólításokban hova

a'

:

siet

uraságtok helyett

;.

de al-

siet-

nagyság-/o^

\.

köznépi nyelvben szabályszeriíleg áll Izidja v. jjjöu be kcud-ie^. Ide tartozik mindnyáj-////^, mindnyáj-o/oA , mindnyáj-oA mikor alanyul használtatik, pl. mindnyáj-o/í oít volt-rty», ott volt

lie^j-ptek tudjá-^,

tudja helyett; mi

a'

:

helyett; vagy minynyáj-z^///i ott \o\í-unk, ott volt helyett. c)

Ha

több tulajdon nevek után

tulajdonsági, hivatali v. czímneveik

hagyatnak, lyett;

pl.

Phoebus

és

testvérek valánuk\

voltak — vitézek helyett.

Diana iker Kinizsi

,

állítmányúl álló

's t. e'

f.

egyesben

testvér vala, e' he-

és Toldi jeles

vitéz

d) Ha a' köznévül vett tulajdon személynevek többesszámi ragához a' tulajdonítmányiíl álló gyiínév is hozzá alkalmazkodik , melly már magában többes értelmet {nemzetség rejt , pl. a' Hunyadiak jeles nemzetség-^^ helyett) voltak. Yagy ha a' gynévi állítmány egyesszámi

,:

!

109

SZÓKÖTÉSI TISZTASÁG.

személyben és számban az ige is vele mikben mindig az alanyt követi, pl. a' Hu-

raggal bírván,

egyeztetik

,

—

voltak helyett. nyadiak jeles nemzetség volt e) Midn a' jelzül álló határozott , vagy határozatlan tszámok vagy számnévmások után , millyenek tiz , húsz, száz; sok, kevés, elég, néhány 'stb. rende,

sen

,

megválasztás nélkül többes szám tétetik

's

,

pl.

száz

— száz forintról helyett; — emher volt; néhány

szóló kötelezvény

forint-o/í-ról

sok ember-eA valá-//a^ jelen tudós-oA«í felette tisztelek

%q\.

— néhány tudóst

helyett.

f) Ha a' visszahozó Aí", vagy melly több külön névre, vagy csak egy többséget jelent számjelzett névre mutatván vissza, egyesszámi raggal fi'ízetik, pl. sok irót ismee' helyett sok írót ismerek rek, ki jeles szónok is kik jeles szónokok is.

—

:

3) A' rflfjg"©^' szabálytalan egyeztetésével, mily-

lyenek

:

Ha

a)

melléknév

vetleniíl

állván

alanyéval

egyez

,

a'

, mint jelz , a' fnév eltt közmelléknévi szabályok' ellenére az

szám-, személy- vagy birtokraggal ter-

terheltetik pl. más-oA

tanulatlanabb-aA eltt mit fitogtas-

,

sa szólás-rt módját (Pápai).

—

Hlyen, ha: mi, valami

hasonló névmások jelzül

a'

fnév eltt

ragban

is

megegyeztetnek ;

pl. a'

állván

,

's

ezzel

mi-^ szép-e^ és jót tudsz,

ne titkold

—

b) Ha a' jelzül álló határozott alakú múlt id mi melléknévi természete szerént, közvetlen a' fnév eltt, nem változnék többes raggal toldatik meg; pl.

—

szerettim

veltem

v.

kedveltim ifiak,

B)

A' beli

e'

helyett: szerettem v. ked-

ifiak.

SZÓVONZATI VÉTSÉGEK.

szóvonzat

a'

beszédrészek'

hibátlan fzését tárgyazza;

viszony-

megsértetik hát

,,

110 u

í;kks szÖKóiks.

nyelvtanilag megállapított

niilly szabálytalansága által.

Ha

nével

a'

sára szolgál is

bár

így

né vei dk' alkalmazásában:

1) A' a)

szöviszonyük'

— mi

a' név' világosabb meghatározáollyakhoz adatik , mellyek már magán

—

eléggé meghatározvák

testvéremnél voltam,

az

pl.

,

helyett:

e'

erdn v. a' mezn v. a erdn, mezn, testvé-

remnél voltam.

Mikor

b)

zott V. a'

birtokragos

a'

— neveknél

is

—

használtatik,

már meghatárofejem fáj; az atyám

tehát

pl. a'

barátom lerontatta házát; éljen

Ha

a'

király-u/ik/

vagy tárgyneveket elz meg mellyek a' szólásban nélküle füzetnek, erre leginkább szójárásaink- 's közmondásainkban lelünk számos példát , igy:«' szükség törvényt bont; az igére t adományt vár 'stb. mellyeket a' kzszokás néveltlen használ. c)

d)

olly

Midn

alanyt

,

az elhallgatott tárgynevet szükségtelen pó-

hogy..; ha valaki mondani; honnét tudod azt, hogy... tolja,

pl.

Ha

e)

azt beszélik,

használtatik,

mind

—

—

pl. a' kit a'

kett meg nem

a'

az alany f)

mi, milly , olly, midn, ha: mind elzi meg

ki, melly ,

számnevek eltt

is

Ha

névelzve a'

«zí találná

áll

a'

t-

zene, vagy

hat ,

's

ékteleni'íl

;

pl.

már magán

«' költészet, vagy gyanús lelkület. Kivált ha a' katona, «' kit. .. Végi

elég határozottsága tulaj-

is

—

bár több esetben itt is alkalmasan állhat donnév eltt szókötés' fbb szabályai' 361. 1.) szükségmagy. A' (1. telen kitétetik, pl. rt' Deák is ott volt, de «' Pista hon maradt. E' németesség leginkább a' dunánti dívik. Ide tartozik végi: egy tszám' nemzetietlen alkalmazása is, mi a' német határozatlan ein névelt viszhangoztatja igy ezekben ezt egy halandó el nem viselheti a' szeretet olly egy (so ein) erény egy esztend múlt már esztendeje helyett; egyszer esik egy napban nnpjahiut hogy' vékája helyett^ helyeit; hogy' belle rgy véka?

—

:

;

;

—

—

•

—

:

111

.SZÓKÖTÉSI TISZTASÁG.

ha egy ember megsért, is

megbocsátni, — hol egy — Xéha meg kétes érteményt

siess

helyett: valamelly állna jól.

szülhet pl. egy embert látok

hegyen, mi magyarán

a'

annyi hogy: egyet , nem többet-

névragozásban:

2) A' lyi e'

Ha

névragozásban külön osztáragok tévesztetnek öszve pl. kié-A e' lovak? Jánosé-^, a)

átalán véve

a'

Jánosé-k

helyett; kié-e? Jánosé-e; mert Jánosék am.

=

János és övéi,

— Hlyen

övéi.

b)

Midn

voltak János-e'A, azaz János és

pl. itt

többesszámi birtokosnév után

a'

az egy

,

birtokot jelent szóhoz birtokos é helyett többesszámi

:

ak, ek, ok, ók, k, rag adatik; pl. az emBerek' cselekeAet-ek

,

vagy cselekedet-óA

lekedet-e.

—

^ agy

ha

,

rek' cselekedet-ei->5,

birtokos rag

helyett

az emberek' cse-

:

,

mint

az embe-

:

helyett: cselekedete-i

e'

;

mert

a'

az embenyelvünk' sajátisága szerént a' birtokosbirtokra száll át; hol tehát a' többesszámi rag ,

a'

:

,

csak homályt szülhetne ban

e'

birtok több

melly világosabban igy állana

rek-e cselekedet ról

a'

,

,

igy

írók forditás-ok-

régi

a'

:

vagy fordításaiban) munkáiknak legjobb kiadás-o^-kal kell élnünk , annyi mint helyett

fordításában

,

veteres scriptores in versioné

.

(e'

rekednének ki torok

:

:

lyéhez,

Ha a'

,

e'

is

ke-

katonák' sá-

bele olvasztása nélkül csak többes

kivált ott

get okoz, illyenek

:

,

hol

halm-o^

,

e'

,

,

d) ,

Ha 's

hanyaglás kétértelmsé-

mag-ok

uk mag-uk gyöker-ök helyett; uk helyett) bélével tördnek.

pl.

,

gjöker-ek

csak

több birtokos név egymástól

a'

—

halm-

mag-oA' (mag-

függ viszonyban

az utánkapcsolt mondatban elhallgatott birtok-

nem hanem a'

név, birtokos raggal

radozásom-é süker.

illyenek a'

az egy birtok' többesszámi harmadik szemébirtokos

ragot adunk

j

st

's t. e' f.

c)

elé

'stb.

..

nemesek' fegyverek ,

a'

,

képviseltetik; Péter-é

pl.

nem

(Péteré-é

az

e'/i

fá

helyett)

a'

:

:

;:

112 e)

KKliS SZÓKÖTÉS.

Midn

a'

gonoszok' gonosza

,

után álló birtokos a f)

állnak

Ha a'

tetik pl.

j

sajátUó tiakf nek felesleg

gonoszok-/^rt^ gonosza, rosszak-wi«A

a'

rossza,

rosszak' rossza. T.

=

az alanyt

e

a'

,

a'

i.

elé, pl. te e'

helyett:

birtokos név

nak-, nek-et felesleggé teszi.

bvebben magyarázó

beszéd-részek

mondatban, 's a' névrag szükségtelen ismétela' magyar, szent István(-//aA), els királyá-zíaA ,

sok hálával adós.

Hogyha

g)

a'

névragra váltatik he

;

a'

ban

,

ben marasztaló, ha he beható {i^-ben helyett), nyár-ia, ízi-

pl. tél-ie

fák' irányá-ia;

míg

a'

p\iskapor-ia tart 'stb.

— —

mik

hajdan megválasztás nélkül alkalmaztattak. így tévesztetnek ollykor össze a' millységi 's mennyiségi névragok, pl. millyen rétet vettél: hat hold-//^«V hat holdast helyett; mert: milly? a* , es , ós; mennyi? meg: nyi névragot vonz. Végre ma^a visszatér névmásul csak közelít //02-zal pótoltatik pl. az Isten hoz-2:á (magá-^02

—

helyett) vesz

3) A'

zésében a)

név- vagy ige határozok' hibás figy

;

Ha

kül áll,

engemet (Károlyi).

birtokos fnévvel

a'

alrttt

,

midn

sajátító rag nél-

'sth. helyhatározók , felett , közepett

viszonyba, birtokragoztatnak

;

jvén

mi sem-

pl. viz közepett-(?,

ezek által-a; mivel sem jobb, mint: a' ház-arányt-« helyesebben tehát: viz közepett, vagy sajátító /^rtA-kal ;

yiz-nek közepett-e 'stb. b)

Midn

a'

névhatározó felesleg ismételtetik

núl-a lakik már az atyyÁ-mtl? dolog-/^os? fogott-e

4)

e'

helyett:

hoz-z'Á

fogott-e

atyjánál lakik-e már?

már

pl. a'

dologhoz

már?

Az igék' vonzatában különösen pedig az

ige, idd',

mód', vagy alak' szabálytalan

millyenek

fi'ízés

ében

,;,

113

SZÓKÖTÉSI TISZTASÁG.

a'

a) Midn a' mondatban olly ígehatározó után, melly jöv' eszméjét már úgy is kifejti nyelvünk' egyik sa,

játságának sérelmével

meg foglak

holnaj)

jöv

körülírt

,

látogatni

alkalmaztatik

;

pl.

— meglátogaflak helyett.

múlt idvel jelentetik ki mit félnuílttal tehetni szabályszerííleg, pl. épen ír-fa»í , midn megérkeztél , e' helyett: épen iv-ek (azaz: b)

Mikor

folytatott cselekvés

a'

,

;

folytatám

cselekvést)

a'

;

mert

epén írtam

:

,

az épen be-

végzett írást jelentené. c)

Hlyének

hangzó,

a' nyelvünk' természetével olly öszkellemes jövöi múltaknak tisztán jöv- vagy

's

csak múlt idveli kitétele,

vagy: ha leírtad dottad , vagy ha d)

Ha,

ha

pl.

\. leírod, szólj,

le fogtad írni

kivált,

ugyan azon idben

fogod írni, ha

helyett:

szólj

leíran-

szólj.

feltételez mondatokban, két ige

a'

szabatosság', hangrend' és válto-

a'

zatosság' bántalmára

,

le e'

j

össze pl. ha tudtam volna , itt termettem volna, e' helyett: ha tudom vala v. ha tudám ha tudom) , itt termettem volna. V. ha tudtam (de nem ;

:

Vagy ha egyszer jöv, egyszervel;

összetett, össze-

egyhangúlag áll pl. ha Pestre menendek , sok újat látandók vagy ha Pestre fogok menni , sok líjat fogok látni , e' helyett ha Pestre menendek , sok ú^Ht fogok látni', de megfordítva nem áll. E' szabálytalanságokhoz tartozik továbbá tettel

,

:

;

;

—

e)

A' tiszta (absolutus) és személyragos (constructus)

határozatlan mód' összetévesztése, különösen pedig, ha: kell,

lehet

,

tetszik,

tiszta határozatlan

van után személyragos helyett,

's

mód

tétetik; pl.

nekem

— men-tiem kell helyett; mivel tetszett

el kell

men-ni

leül-ni, leültem,

—

mivel tetszett leülnöm 'stb. ; soh' sem vahogy ne lenne mit ten-m , ten-nem helyett. Ellenben ha a' határozatlan módú igéhez személyes igék mellett is személyrag függed pl. innya e'

helyett

gyok

:

nélkül

a'

—

(= innia) emelvén,

eleget adtak strfiya

kezdett

—

— inni helyett; — szavát — sírni helyett (Pétsi); kiván-

föl-

S

,

ÉKES SZÓKÖTÉS.

114

tam régen

olly

emberre akadnom (Gyöngyösi),

e'

helyett;

akadni.

alakú ige

ta'rgyií mondatban határozatlan keres-^^ (keresem helyett) , a* mit azt

határozott

lía

f)

áll: pl.

ha ixiA-nánk {tudnók helyett) az líjságokat, clmonda-wo'í helyett. Vagy ha a' közép elmonda-wrt//^ te

keressz

;

—

ige tárgyra irányulván, természete ellen határozott alakú

személyragot nyer,

pl.

Hogy ha

a'

ügyekez-zeVeA

a*

tolvajt

ni — ügyekezzetek helyett.

megfog-

néveltlen tárgyesetre irányúit pl. nehezségök ollykor két ige , határozott meghalad helyett. is meghalad-J« mázsát néveltlen tárgyeset néha a' szerint, a' Azonban a' akarjuk meghatározni; kevesbbé hatámint jobban , vagy rozott, vagy határozatlan alakú igét nyerhet, mit csak azért jegyzünk meg, mert ezen nem legszokottabb szerkezet könnyen gyanús lehet, pl. hagyj v. hadd el két hibádat, és emberem leszesz; mellyikünket szeret-éz

g)

alakot ölt,

—

inkább.

V. szeret-
Midn

mindnyája személyragos határozatlan névmás' tárgyesete után , határozott alakú ige áll pl. megismert helyett. mindnyáj-aío^rtí megismert-é' i) Ha: melly visszahozó névmás jelzül a' név eltt állván, utána határozott alak ragoztatik pl. melly jöh)

:

—

vendölést

ben

:

a'

rómaiak meg nem

meg nem

egyez

helyeseb-

SZORENDl VÉTSÉGEK.

szórendet

magánszk'

—

foghattak.

C) A'

A'

foghat-Z'áA

hibátlan,

— 's

melly

alatt

itt

csak

a'

nyelvünk' természetével

elhelyezése értetik

mék' támadásának sorozata zeteknél külOnbüzd lehet,

—

,

többnyire az esz-

melly másmás nemdolog'

természete

és a' szóló' lelkének állapotja szabja

meg; innét

a'

:

szÓKÖTÉsi TiszrAsÁ(;.

115

minden esetre pedig méltó figyelmet igényel annál inkább mert az értelmességre a' szóegyeztetés- vagy vonzatnál t^es különbüztetést

gyakran

,

,

nem kevesebbé

:

— Megbontatik

foly be.

szórend

a'

átalában

Ha

1)

a'

szók' azon rendé, melly

lélek-

a'

ben támadó eszmék' sorozatát követi, ok nélkül

— millyen

lehet

a'

—

ság, vagy kellem

ha

nagyobb világosság, nyomosmegzavartatik, különösen:

mi természetileg eldbb

a*

vagy gon-

létezett

doltatott, az utóbbinak; az alany állítmányának jelzó' a'

jelzettnek, ok az okozottnak, idó vagy

hely

benne, vagy rajta történt dolognak,

a'

határozó

(

definitivum

határozottjának

)

tum),

a*

hasonlított hosonlójának

tetik,

's

átalában

a'

bontatik, pl. mit én lyett;

oda

is

— csak — nem

v.

óh.;

—

—

a'

—

De

az illyesek

szerencsémnek;

—

széles

*stb.

helyett.

té-

tulajdon

a'

maga'

maga tulajdon szemeivel

nyomosításnak tudathatnak

Ha

utána

bánom én hekatonának? nem 6 biz

látta

szemeivel

defini-

— mit

bánom

az

biz'

(

szokás -alapította rend meg-

lesz

jó

'stb.

a'

e'

:

tartom különös

világon

*s

t.

e'

f.

a'

be.

alany, bevégzett mondatban, az értemény' kárával állítmánya után helyezteti k, 2)

midn e'

az

a súly az alanyt illetné

helyett:

a'

nap

álló test;

;

pl. álló test a'

hol

e'

nap,

rendzavar az

alanyt állítmánynyá, ezt megint alanynyá változtatná.

De elbeszél költeményekben sokszor 8*

el-

,:

116

nézhetni,

ne

mi alsóbb írúsmúrlbun szabálytalan magányosan 's t. e' f.

3) Midüii

határozó

a'

rozan dónak

szó,

meghat á-

a'

utána tétetik; mi gyakrabban

rendszámok' összejötténél esik meg,

td- és

magyarok' hét

len-

—

dll grófi lak

pl.

,

6/ÓKorÉS.

KKI-S

elsó'

vezére

,

— nem azokat

kiket ollyanokl legelsóbben bírtak

a'

pl.

a'

a'

érteti

magyarok;

a' késbbiek közól is bár melly els hetamaz érteményben így állana rendén: a' magyarok els hét vezére t. i. nem a' második hét; így mondják hogy; a* londoni szent Pál temploma a római szent Péter temjilomának mintájára épült helytelen szósorozat, mert az elóre ment hely-

hanem et-^

—

—

nevek szent Pál és Péter' hónát, nem templomaik'

helyét határozza

mondják hogy

a'

meg

;

szabályosan igy

áll

szent Pál' londoni temploma,

a'

szent Péter' római templomának mintájára épült;

.—

a'

nem

városi harmadik gylés sok jót határozott,

harmadik városi gylés sok jót határozott. 4) Ha az ö s z V e t e 1 1 j ö V ó, meWyfog (=kezd) :

a'

segédíge' világos jelentése

jövben kezdódó elébe állíttatik,

még

szerént,

iddt fejezi ki, az

pl.

csak

a*

egyszer

ha V estre fogok mennie sokak-

kal megismerkedefidem

,

e'

helyett

nendek, sokakkal megfogok

(

:

ha Pestre me-

= meg kezdek)

is-

merkedni. 5)

Ha

a'

viszonyban

álló

két ige, vagy

más

beszédrész' nyomosbítása az értemény' kárával összetévesztetik pl. ki tud várni, az sokat tud; ,

's

nem

csak tud sokat

,

hanem

tehet

,

's

lenni fog

,:;

117

SZÓKÖTÉSI TISZTASÁG.

sokat (Kölcsey), egészen más, mint: ki várni ind,

az sokat tud, het

's

,

nem

's

csak sokat tud y hanem

te-

tenni sokat fog tudni.

Middn vagyo?i

6)

van segít

\.

módúnak utána

határozatlan

tétetik

ige

a'

segített

pl. társalgás

,

az emberi természettel agyixvG forrva van,

együvé van forrva. 7) Sokszor ki és tnt kérdd névmások

e'

he-

lyett:

kér-

a'

mintegy összeforradnak, 's a' szórend' hántalma nélkül el nem választhatók, ily-

dés' tárgyával

lyenek

:

kz Jót,

mi

rosszat,

mi

hírt,

tudsz? 'stb; helytelen állna hát: kit

közölök jót? mit hatna újságot?

is

e'

8)

Néha

is

is e'

által

illyenek

meg

's

;

okozhatna?

(pl. túl a'

is

is

ír-

ismernél kö-

'stb.

Dunán),

helyen feledtetik

szokásba rögzött ellenbeti

ismernél

nyomosbítás' kedveért elóre ment

a'

bár milly beszédrész változtával

is

t/Jságot

okozhatna rosszat? mit

helyett: ki jót

zölök? mi rosszat

mi

—

túl a'

:

által

dunai

ellenben

;

—

viszony'

a'

illyen

néhutt

a'

dunán

helyett.

túli

—

Az

Jia veréb , lelke dohány , agyafúrt

az elavult: szófia beszéd

= hitvány beszéd, bár

nyelvünk' különös sajátságaihoz tartoznak, inkább a'

népnyelvbe valók.

9) Ha is kötszócska midón a' mondat után, annak nyomosbítására szolgálna mintegy kötszói :

,

,

alkalmazással az igének elébe jó, pl. megmérkezem vele, ha nyakam is szegem. Szint' illy rendhi-

—

básak

:

nem bánom

nem bánom

,

,

ha

meg

ha meghalok

is

is v.

halok

,

e'

helyett

ha meghalok sem

,,

118

bánom (le

SZÓKÖTKÍS.

íiKlíS

;

nem

csak legszebb

legnehezebb

—

is

is

nehezebb,

helyett.

10) Némelly tájakon

mindig közvetlen

de leg

,

kérd:

e'

kérd

a'

-e?, inellynek

után helye

ige

,

az

elébe tétetik, pl. nem-<9 láttad valahol? nagy-e volt az árvíz

11) példái

ben,

;

pl.

Ide tartoznak továbbá

?

Az idegenszer szórend' minden különösen az ígekötkkel sajátságos

élés-

mellyik okos ember elhitetheti magával,

hitetheti el helyett; továbbá;

ra az elmélkedésre

nem vágyódom

ar-

melly viszeu hevélységre =;

,

quae ducit ad ambitionem iliyesekre , de különösen a' latínság' egykori befolyásának emlékeire, ;

régibb íratinkban nagy süriín bukkanunk, millye-

vermet = non nem egy ember múlhatja = = hominum (HanuUus non unus engem kárhoztasbeszéd) sem egy me damnificet son = nullus divatos megszólítások, ma Hlyének uram öcsém = domiczímzések: uram bátyám asszony anyám, = domina mater; miket ne

nek

e'

:

ullus

lotti

'stb.

ellenség

;

(B.

inimiciis

végiil e'

cod.).

's

is

v.

fráter;

a'

köznép

ma

is

anyám asszony fóhiró Mnslay

;

rendén használ

:

;

—

Végül ben állanak magyarán. 1 2) Minden nyelvnek vannak lyekben 's

a'

a'

bátyám uram

gróf Erdodi , gróf György mellyek mind megfordított rendstb

szórend

s

szokás

kitételei

a'

mfely-

által szentesítetett,

nélkül hogy okát tudnók adni,

illyenek többnyire

,

közmondások,

változatlan; 's

a'

ben megállapított szólási alakzatok, mint:

nyelvse hí-

:

!

119

SZÓKÖTÉSI TISZTASÁG.

r€y se

hamva

,

fútieh fánah panaszkodik, testestül

lelkest ülittva^y ok

,

ország világ tudja

pal, élet halál , sürög forog a'

szórend

változik

a'

fül'

mint

,

pl.

t

's

f.

ezekben

:

,

éjjel

nap-

melly ékben

nem könnyen

sérelme nélkül

szabadságért halok-

még bennem csengbong

élek,

e'

_,

a'

lélek

(népdal);

vagy: mint forog a világ, mint surog sok ország Vitkovits.

12. §.

Alakzati szabálytalanság.

Alakzati vétségekiil,

a'

szóftízésben elköve-

tett

mind azon hibák értetnek, mellyek

dat'

alakját hibás

a'

mon-

bvítés, csonkítás, szd-

szeriíség, táj divatos szerkezet, 's bárminemu szokatlanságok által tisztátlanítják, 's szorosan véve nem a' szóviszonyítási csere,

szabályok alá tartoznak. Legtöbbször disztelenít^ a'

mondat* alakját 1)

A' túlteljezés (pleonasmus)

den felesleges bvítés

,

melly

a'

,

vagyis min-

mondatból az

ér-

temény' csonkulása nélkül kimaradhat; illyen: a) Ha a, v. az és egy akar névelül, akar némelly ígehatározók eltt mint: a' midn, a' mikor, a hogy, a hol, a mint 'stb. szükségtelen áll, pl. a ki mer, az nyer; a" midn még rajtad áll, úgy élj, a mint leg:

—

idvesbnek véled; ha egy valaki találná mondani ; illyenek mé^: egy /lemelly , egy minden , egy mindenki; melly utóbbiakban a' latin unusqidsque utánoztatik, b) Van 3 vala , volna , való , volta , és lesz , leszen , legyen, lenni, lev, léte segédszók' fölösleges alkalmazása , és ugyan «) midn van és lesz v. leszen fnévvel :

— KKEs

120 szövetkezve lesleg áll

nem bántották e'

egyszer igét ír kürül vagy épen fenem volt \n^y lett hántása, e' helyeit:

iiias

,

pl.

;

,

^

nem

v.

—

szó;

itt

rajta (népdal), hol

érteményzavart szükségtelen

ír

hántatott; fel van-e

már?

épülve,

Jiiár

nem: rólaszéles víz a' Tisza, keskeny palló a' van kihagyása sem hiányt, sem

helyett; fölépült-e

tok van

sy,ÓKÖTÍ:s.

rólatok itt a' szó,

nem okoz. Ide tartozik tesz, tetei, midn köri pl. áldozat tételetekben rólam is :

,

;

tegyetek említést,

helyett: áldozattokban, rólam

e'

is

emlékezzetek meg.

/?) ha: vala, volna és fog untig használtatik az igeidben, holott elhagyható; pl. ha megkér-

megengedtem volna, e' vagy kértél, megengedtem volna;

tél

volna,

eleget fogok tenni

endek

De

'stb.

,

e'

helyett

misem

y)

:

ha megkérél

helyett:

— ha

haza^b^oA jni, ha haza jövök , eleget te.

úgy mondatainkat,

diszteleníti

mint: való és lev' szertelen alkalmazása, kivált ha, vagy egészen kihagyhatni , vagy másra válthatni; pl. arra V.

mire való nézve, helyesebben

:

arra nézve, mire nézve;

— hiába valóság — hiúság helyett illyenek fölösleg való — látható, egy atyától való való — fölösleges, — egy atyától-i kertbe kertbl való lev — kertkert-beli magról való — magról-i helyett. — bli ;

:

látni

v.

v.

,

V.

5)

;

Volta és léte személyragos miíltak' gyakori eléjötte; pl. a'

világ' csalékony volta, e' helyett: csalékonysága

dolog' mivolta v.

ge

V.

miben

állapotja helyett.

mondatban

léte

—

= s)

a'

;

a'

minemsészenved értelm

dolog' misége,

midn

a'

hogy kötszó' elhagyásánál van határozatlanját nyelvünk' természete ellen kiteszszük, pl. az els ,

emberpárt legboldogabb állapotban hiszszük litottnak lenni, állítottnak

a'

világra ál-

— helyett.

és hogy, ha, midn, mintán bcszédrészecskék' használata, hol kellemmel hagyathatnának ki, pl. a' i^énz, mellyet vártam; a' c)

Ki, melly visszamutatok'

mikor,

hír, mellyet a'

mondottatok,

e'

helyett:

tudom, ki vagy;

a'

vártam pénz,

— tudom, hogy ki vagy — helyett: látod-e már, hogy j látod-e már jni —

mondottátok hír;

e'

?

SZÓKÖTÉSI TISZTASÁG.

121

— kért, hogy mennék vele — kére mennék vele helyett; — kérdés, ha hogy megtevéd-e? kérdés, meg-

helyett;

v.

tevéd-e? ^amegjösz

ránk rohant

,

azonnal fölkeress

— az ellenség'

Némelly névragok

;

midn

ránk rohantakor

az ellenség

'stb. helyett.

vagy határozók és ígekötk' összehalmozása pl. ez o^a-ért már ma sok-ra rá nem isszabatosabban ezért már ma sokra nem ismerünk d)

,

,

—

:

— rajtad — hoz%á dologhoz, — bár lígy lebegnék én szabatosabban: dologhoz — dicsbb világba ^e/ egykoron, át szállva

merünk kívül,

mire hajdan igényest rá ismertünk;

,

helyett: tekívüled;

e'

te

lát a'

lát;

is

(D-i);

a'

íllyenek tele,

ezek-//í'A által-«,

:

helyesben

Midn

ezek

vetve, gyönyör-r^/

\Á\\-at

gyönyörtele

által, vállvetve,

'stb. *)

tehát a' megelz mivel , minthogy , csak a' beszéd' lomhítására alkalmaztatik; »i/üe/ tetszett leülnöm, ^rt/^ leültem. Ide tartozik végi: e)

után ok nélkül, pl.

:

hát

:

's

Az egyszer

mondatoknak bár milly föegyik ember gylöli a' másikat egyik kéz a' másikat mossa , rövidebben ember embert gylöl, kéz kezet mos; továbbá: \íét-féle eset adta magát élé; annyi sok embert láttam, f)

világos

lösleges szókkal terhelése

,

millyenek

:

:

;

—

hogy

—

;

nem

képes azt végbe

lyett) puszta feleletül

2) Sérül

a'

;

\\-het-r\\',

együtt tart velk

mondat' alakja

csonkításokkal

a'

(ellipsis) is,

igen

is

(igen he-

'stb.

kétes és hibás

millyenek: hor-

gas botjáról lehetne római Aiigiir; se baj;

sem leszen;

volt ez ideig, 'stb.

kiegészítve:

római Augiir

;

j

lenni; ha szabadna

horgas botjáról itéhe lehetne

semmi

baj

;

nem

volt ez ideig , se

nem leszen; jónak lenni; ha szabad De némellyeket a' kOzszokás véd, pl. ')

Kzek azonban nem igen fordniván ma tésííl

nem

kívánnak szolgálni.

elé,

lenne,

innét

—

nem

csak kiegészí-

:

122

í:kes szÖKörks.

(\Matn\ helyett) oda; mi hallik (mit hallhatm) felle? ide /m/M(hallatszik)-e? 3 ) A' mondat' tisztaságát sért bár milly látfii

szcserével, Ha;

a)

^?*

Hlyen lenne:

visszahozó

névina'siíl doloíj^ra

dig személyre mutatna vissza

,

pl.

;

melly pe-

azon könyvet,

(mellyet helyett) minap vettél; ama' vitéz, mellyet

minap

helyett)

téged hordott

mi ,

V. a'

láttál 'stb.

boldog méh

;

— ki

t.

i.

,

a'

kit

a' (a'

kit

ki (melly helyett)

szeniélyre, melly dologra,

mi, egész mondatra vezettetik vissza; mire réigen ügyeltek: ezek a' napok, kiket soha

nem

genten

nem egy feledet el nem trl (B. cod.). b) Ha ki, senki két személyrl mondatnék pl. ki hibás kettnk közöl? sewA? nem volt kettnk közöl, :

,

helyett:

mellyikiink

Midn

c)

az

a'

hibás? egyikünk

megjárodik az út

:

e*

volt 'stb.

vagy alak hibásan fölcse, könyv irtódik v. irtatódik a' kitudódik a' csíny Pean líjra

igenem

réltetik, pl. nyomtatódik a'

gaz

sem

a'

;

;

;

nekünk; Isten mindenkit idvezii Iz/i alínr , e' helyett: nyomatik a' könyv, írtatik a' gaz, megjáratik az lít, kitudatik a' csíny, Pean újra születel nekünk. Isten akarja, hogy mindenki üdveziiljön. Hlyen a' régi latinos: szület-sz

senkinek ne illyék elmtilui; ez eletet

= impositum

keli vala d)

e'

két napokat jeles inneplés nélkül

erssen átmegye?n;

a'

equo praecedebat

lóra vetvén

eló'l-

(B. cod.).

Ide tartozik való és lev

és lenne

,

szóval

:

a'

, voltam és lettem , volna beszédrészek' bármilly összetévesz-

a' világban való (helyesebben lev) minden lények ha korábban indulók, az nap Pesten voltam (lettem helyett) volna; ha Gréczben lettem (voltam helyett) volna, ismerném fekvését; ígéretem- vagy természe-

tése pl.

:

;

—

helyesebben: ígéretem, természetem szerént, mit yb,^, yo^f« =: kezd kezdve' érteménye világosan kifejt. (1. több példát az erteménytiszíaságnál.) te m-we/yb^g-ra,

,

Sérül

még

a'

mondat' alakja

—

:

SZÓKÖTÉSI TISZTASÁG.

;

121J

régies, 's elavult szúkütéssel, mondatnak ma már egészen szokatlan ala-

4) A'

mi

a'

kot kölcsönözne

,

millyen

A' segít igének , a' segítettekével egyez személy-ragozása pl. nem tudom mit láttam legy-ek; mi okért jöttél /ét'^^.^ (B. cod.); olly víg vagyok, mintha megleltem voltam leányomat (sz. Euphros. élete). a)

—

képzü

állapotjegyzk' b) Az ve pl. hogy elve'nk dicsérjük te nevedet személyragozása hívságokkal rakvának érzené minden javát a' (B. cod.) földnek (Pázmán). alanyul vett ra,

;

c) Az ígenévnek az ismeretlen ett y ott képatt zkkeli fzése pl. lelek Dánielt imádkozotta és unszolinvenerunt Danielem orantem et obIstenét latta secrantem Deum suum (B. cod.). Ide tartoznak végi ,

:

,

=

ti

d) Némelly elavult kihagyási módok, mint; adjon nektek nyugalmat lelnetek mi a' mellett nem elég ,

r

=

mikor láttunk tégedet éhezetted esuriene' helyett: adja ti nektek, hogy nyutem (M. cod.) galmat leljetek lír mikor láttunk tégedet, hogy éhezel; és mi aluvánk , elorozták t et furati sünt eum no-

világos

;

— ;

—

=

bis dormientibus

ták

t (Münch.

e'

helyett

és

:

midn

aluvánk

,

eloroz-

tájdivatos fzésével, millyemi nem mefijünk el mi nem legyütih ott A' szók'

5)

nek

,

cod.).

;

:

ehetném volt

,

ehet/iéhje

vagyon ;

pintér-/^^

voltam

(pintéréknél helyett) ;^;o^//m/ jövök (papéktól helyett)

jöszte tiálimk (hozzánk helyett)

;

dék-//©/

megyek (szomszédékhoz

totem

tólemnél (nálam helyett) stb.

V.

6)

szomszé-

helyett); szebb

Némelly szokatlanságokkal

badjofi (legyen szabad helyett)

tamíini,

;

pl.

sza-

mondanom; szép

de szebb tanúitmii (tanultnak lenni he-

;

:

ÉKES SZÓKÖTÉS.

121

lyett)

;

nem

szók (szokott helyett) otthon lenni be kérelmüket;

országúi (országosan) adták

nem mérsékli magát, még

nehtbb heviílend

e'f.

Idegenszer szóköt es.

13. §.

minden szók' szabályszer fzése

Azt, hogy kifejezésink kellékeivel bírjanak:

külsleg,

's t.

ha

a'

a'

tisztaság'

csak félig eszközli; teljes tisztaságra

's

akkor jutandanak ha nem csak magyarul; hanem egyszersmind magyarosan is írunk, azaz: egy részrl nyelvünk' sajátlagos szellemében köt,

más részrl meg az idegenszer kifejezésektol, mennyiben nyelvünk' természetével össze nem férnének: vakodmik, 's ez által nemzeties szint és jellemet mi lelke a' öntünk kifejezésinkbe. Mind azon nyelvnek idegenszerségek tehát, mellyek kitételeink' ma-

jük

a*

szókat,

—

—

•

gyarosságának árthatnának,

átalában

nyelvünk*

szókötési sajátságainak elmellozésében, különösen

pedig

mondatok' idegen szabályokra húzásá-

a'

ban keresendk

;

amabból

—

ha úgy tetszik

—

magyartalanság, ebbl idegenszer mond a t o k származnak. Es ugyan

SZÓKÖTÉSI MAGYARTALAxXSÁG

A)

Származik, valahányszor képzése-,

's

viszonyított szók'

ragozásában nyelvünk' keleti sajátsá-

gait elhanyagolva, az iVIegesik

a'

pedig ez

idegenszerséghez szítunk.

;

125

SZÓKÖTÉSI TISZTASÁG.

A' kifejezésinknek nemzeti szint kölcsOn-

1)

egyszerbb névragok' vagy képzk' unalmas körülírásával, vagy ollyakra váltásával, zendett,

's

— nem ritkán

mellyekben rával a)

úl

,

—

is

magyarosság

a'

Gyanánt ,

értemény' ká-

az

veszt; Hlyének:

ha

helyett, képében, fejéhen;

meg nem

helyett

iíl

még

rövidebb

a'

választva használtatnak pl. yx-

talom gyamint kapta , e' helyett: jutalmul; adósság heinkább adósságul , v. adósság' fejében. ,

lyett

:

Midn

b)

-val

:

— ostnl

-vei együtt

v.

,

st ül,

mind

csaláA-osfiíl , V.

Szerént

c)

dést

— ból

csalá d-ostn l ,

f

elemei szerént,

d)

Inkább,

ha szemben

's

bi

,

e'

estül

jobban;

helyett alkalmaztatik pl. családjá-va/ együtt, fa\n-st?'fl.

helyett pl.

f

helyett:

—

elmondám

a'

kér-

elemei-ió7.

abb , ebb , v. óbb helyett pl. jobban másutt még inkább ollyan , magya,

ollyan

is

— Szóval ha hasonlításnak — egyéb — nyelvünkben jeles sajátszerségei elhanyarabban

még

:

goltatnak

oWjaiiabb.

pl.

,

legel&-bb

leghátúl-aíí álltam; tad ki

els V.

;

mind

a'

V. legutolsó

szebbeket válogatja

alkalommal

legszépét hagytad ki e)

;

mind

;

pl.

,

w

legszebbeket hagy-

— magyarabban

leghátul állottam a'

leg-

:

legjavát

;

szépit válogatja.

—

v. -re nézve ban^ ben, v. bi névrafösvénysége fájdalma miatt halt meg

Miatt, és -ra

gok helyett

alkalommal

legutólsó-áé

v.

legjobbakat

a'

a'

:

;

még

miatt kenyér-íó7 sem eszik eleget; szép testére, de

szebb lelké-re nézve, helyesebben: fájdalmá-A«/i halt meg fösvénység-Jó7 kenyér-íe/í sem eszik eleget ; szép ;

testé-ie/i f)

de

,

még szebb

lelké-6(?«.

A' harmadik személyrag'

— Hlyen

még idképzileg szokott

sajátságos alkalmazásának elmellzése csöt

nem

zöld korában szedik

tartoznak; éjszak-áw

is

pl.

gyümöl-

a'

zöld-e-ben h.

télen át; váll-«í vetve;

—

,

;

Ide

nyomor-

^ég-tl vert szll; a' dolog-mivoltá-ról négy -rendbeli leveledet vettem barom módra

ra/ teljes síts;

v.

—

érte'stb:

: ,:,,

:

126

Í;kes íJZÓKÖTÉs.

ezek helyett éjtszaka, teletszaka, vállvelve; nyoiiiorteljes, ;

jégverte szüUü

;

—

baroinilag.

a' dologról értesíts; négy leveled' vettem; Végül némelly elhagyások, mint: kulouu

lett; a' jóra ke'sz lenni;

katoná-m

vakon cselekedni, helyesebben

lett; jóra kész-//eA lenni;

:

MÚitáhan cseleked-

ni 'stb. 'stb.

Az ígeképzési sajátságok' elhagyásáaz egyszer igék', vagy ígeuevek' nemzekörülírásával, millyenek:

2)

val

's

,

tietlen

ígékiíl:

a)

sebben: lyett

:

ajál-j^a(/a, v. jélent-jg-e/'i

?LyÁ\-kozik

héx-eti

magát

e'

?

helyett:

\iévx\\

;

.

—

—

meg tudod-e állani ? helyesebb megnem le/iet megtudni nem le/ief elgondolni nem tudhatni meg, el nem gondolhatni; szá-

megkülönböztetni állhatod-e

;

magát; helye-

e' hehagyja különbséget temd helyesebben

}e\er\t-kezik

f

;

:

,

mot adni helyett hidegem van helyett szám-olni szerettelek, fázom; kárt szenvedni helyett: károsulni; ha ott nem voltam volna, szeretni is foglak a' mig élek :

;

—

;

nem

jól iitótt volna ki dolga 'stb.

szeretlek

nem jól

hova hova

helyett ott

szerettelek,

:

nem vagyok,

olly magyartalan

lopáson,

helyett:

e'

:

rajt ere-

rajta ért-ek v.

— nem lehet szagát érzeni nem — helyett: nem erzeni szagát,

lehet

;

lett?

e'

tudni

nem

tudni

lett 'stb.

Igenevekl tudva vannak, magyarabban tudhogy helyesebben felö hogy ...» lehet

b)

ván

— 8zint'

üt ki dolga.

tett V. kapatott a'

kapt-á^ ;

e'

míg élek (népdal); ha

is a'

;

:

:

félni

,

menés- v. indulás-ia/í , helyesebben: men-ben

. .

v. ,

.

:

men

,

induló felben voltam

indul-ö7>i«/í

voltam;

inni

valu

kel-e* közben helyett: jár-

víz helyett: ivó víz; jár-áí,

tomban, ke\-temben; sxeret-ett helyett: szeret-tem bará-

tom

!

— Ide tartoznak

3)

Ama'

kifejezések

is

vünk' szellemében kötvék bek-

vagy

;

,

mellyek habár nyelde mégis nemzeties-

sajátságosabbakra cseréltethetnének

,

.

.

!

.

.

127

SZOKÖTÍ;SI TISZTASÁG.

*s a' gondosabb íróktól föl is cseréltetnek; minthogy rajtok az idegenségnek bár gyönge — de

—

a'

finonniltabb ízléseknél mégis észrevehet sza-

matját érzeni.

— Ez okból

Magyaratlanabbak:

Mint:

—

Lemondott hivataláról; annyival inkább, mert a' mohón fölkapott , leköszön ,

Leköszönt hivataláról.

igen szolgailag fordítja

a'

német: abdankent-í; 's különben is ki lemond, nem

Ha helyettetek volnék Nem hozzám tartozik; mi kétes

. . .

—

egyszersmind,

is

mindig köszön. Ha nektek volnék Nem az én dolgom semmi közöm hozzá v. ahoz semmi .

.

;

közöm Csak, ha oldalról

a'

meg

kérdés minden

lesz

hányva'

. .

Egeszén mása! dolgot innét tekinteni

,

a'

kérdés minden

oldalról meghányatik

Mind

.

.

mása' dolgot innét.

.

.

Kijösz-e gabonáddal újig?

Vgjan

Csak, ha

jó kedvet kajjoft !

Be- vagy megered-e gabonáddal újig?

Ugyan

jó kedve'nek eredt,

vagy jó kedve duzzant

,

v.

kerekedett. Nis&zavette szavát.

"Si^^zavonta v. húzta

sza-

vát.

Micsoda tanácsot

adnál?

— mirl tartotok tanácsot = quid consilii dares? — de ?

Mit tanácsolnál? mirl

ta-

nácskoztok ?

quo habetis consilium?

Megkapja-e rendesen

fize-

Kijár-e rendesen fizetése?

tését?

Hogy' az almából egy véka , kö'böl V. száz

?

Hogy' az alma' le v.

száza ?

vékája, köb-

.

\emjuthatok hoszá,\io\^y ...;

tudok hozzá jöni , liogy

— Nem

csak

tudok nyugodni. Tudok szol-

Nem

szólhassak.

veled gálni

!,

.

ÉKES SZÓKÖTÉS.

128

\em

.

!

nem

szólhatok veled!

nyughatom v. nincs nyugtom. Szolgálhatok

—

?

Sok idbe jött,y. sok idt kivánt míg Ha már annyira ment .. ,

.

.

Sok idbe telt bele

,

Ha már

.

'(

telt

míg

.

id

sok

v,

.

annyiba

telt..

Meglesz a' //i«^«' idejében. Számot tarfok Ígéretedre.

Meglesz annak idejében.

Sokat tart

Igrn szereti

a' tisztaságot.

^2 több ,

kevesebb sze-

Egyik

a'

több

szerencsével

járja az élet' titait, mint

másik

V.

Számolok Ígéretedre.

tisztaságra.

egyik több,

a'

másik

kevesebb szerencsével...

Aí

rencsével jár v. halad az élet' lítain.

'stb.

Mer gz volt az egész ház!

Egy gz

Már most

Most mitévk legyünk

A'

honért

mit csináljunk

!

mindenre kész

/e«m' polgári kötelesség

A'

volt az egész ház

honért mindenre

!

ke'sz-

nek lenni, polgári kötelesség!

Mindnyájan mint hsök

Mind meg annyi hsök

tér-

tétek haza

tetek haza.

tér-

's t. e' f.

Magyartalanabbl alkalmaztatnék még: lelekaj) (a' munkába) , mint neki kezd v. hozzá fog jó formán (úgy van), m. alkalmasint, hihetleg; röstelem (a' dolgot mi homályos, 's a' h\ún jnget-et látszik utánozni ), mint határozottabb hiányában: átallom; fölzavarni mint: megbontani a' rendet; megkenni {=^schm\ev^r\) ^ :

;

— —

m. megvesztegetni rábérleni elengedni valami' árából m. árából leengedni meg egyszer annyi , m. még meg annyi már csak kevés van belle , m. már fogytán v. fogyatékján vagyon 's több számos hasonlók; mellyeknéL azonban azt kell észrevennünk hogy a' rokonféle szó,

;

;

;

,

:

fordulatoktiszta

's

magyarok

kifejezéseket is

,

—

habár nem

de nyelvünk' természetével

hajszálig

nem

el-

lenkeznek; vagy tán világosan idegenszerek, de szükség levén rajok nyelvünkbe , annak gazdagítása- , st

,

129

vSZÓRÖTÉSI TISZTASÁG.

nem

elvetnünk

gazdaság

—

általültethetök

tahin ékesítésére szerencsésen

okkal

tlök idegenkednünk nem lenne

lehet,

!

B)

IDEGENSZER MONDATOK.

Illyeneknek mondjuk különüseii mind azon kifejezésinket, mellyek idegen nyelv-szabalyokra

vonva

mind külszerkezctök- mind Nyelvünk t. i. keleti

tisztaságot

a'

belszellemOkben

levén,

természeti!

,

—

sertik. a'

nyugatiaktól leginkább

szófiízésben tér el, annyira hogy

a'

ezredéves vi-

szonyok, szomszédság, együttlét sem torzíthatták

el

lényeges sajátságait; de hogy

ságbi mégis , sok folyt

át

kivált

a'

nyelvünkbe,

által

pedig ennek sokszor

's

nem

lehet.

Idegen

tehát csak azokat ne tiírjük nyel-

vünkben, mellyek bdség- vagy

nyugatias-

müvek

fordított

becses gyarapítására, tagadni

mondatokiil

a'

midn

egyfell sem rövidség-,

új fordulatban

valami új szint

nem

hoznak kifejezésinkbe;más részrl talán még nyel-

vünknek össze

is

mind szabályaival

a'

latin,

meg

erdsben folyt be; sint legtöbb

t;

mind szellemével

ütköznek.

Nyelvünk' szellemére elé

,

a' a'

és szófiízésünkre eddig-

német nyelv kétségkivül tóté

^ bár

kölcsönszökat birimk

minthogy

belle alkalma-

—

alig érezhe-

könyvei, mellyekbl az

szellem leginkább át szokott ragadni, vonzottak-

leg-

idegen

kevésbbé

ÉKES SZÓKÖTÉS.

130 /.

Latinosság.

Szembetnbb

latinosságaink

1) A' beszédrészeknek

latin

a'

lyok szerinti alkalmazása- és

nyelvszabá-

fzésébl származ-

nak; igy

Helyesek:

Latinosak: \ein félek

=

cselekedje

attól,

hogy meg-

ut praestet.

Xem

tartok

attól

Olly rémülést gerjesztett,

nemo

sit

hogy

011 y réinülést gerjesztett,

hogy senki sem bátorkodott hogy senki sem legyen (;=ut

,

megcsr/ekszi.

hátorkode'k

ausus) eléállani.

eléállani.

Voltak, kik tagadnák

=

Voltak

,

kik Mg-aí/aA.

fuere qui negarent.

Hunyadi pro se),

's a'

áll

magaért

(=

^wi\y^A\ megteszi magáét

^\v'Á\j sorsát ör- \-a^j kitesz

magáért^

^

ki-

's a'

rály örvend sorsán. Hallottam megszalasziva len- Hallottam, hogy megszalasz-

veudexi (X.).

=

in fugám tatolt az ellenség, ni az ellenséget conversum esse hostem.

így

hittem,

örömem

lesz

Ugy ket

Bontani ?iem lehets törveIege mutari nescia) nye (

hittem, öriílendek

örömem

titeket látni összekelni.

=

lesz

v.

összekeléste-

látni.

Bonthatlan törvénye rint forog ég, 's föld.

sze-

szerintforogégj'sföld (Vitk.).

Azonban a' költészeti nyelvben néha ollyanok is megállanak, millyek az alsóbb írásmódban nem javaihatók pl. hat évezernek némasága, gyzni tudallnn e' mé(Orosházy.). la álmon felül Jobb ?í^«M«í/o7 élesz- Jobb felül iktatnia élessze ,

!

sze

t=

ad dextaeram

locandum.

col- öt (Halotti besz.).

!

131

SZÓKÖTÉSI TISZTASÁG.

Törekvk, czélhoz fogunk jutni

=

Törekve

v.

ha törekszünk,

adlaborantes, ad sco- czélhoz jutandunk.

pujn pertingemus.

Vén csak azt nézhessem a' Mint vén csak azt lássam magyar hazában, ifjú a' mit a' magyar hazában mit benne mi?it ifjú vártam hajdavártam benne hajdanában senex hoc videam, quod in- nában venis exspectabam (D-y). Régi nyelvmaradványinkban hemzsegnek az e' féle latinosságok; mellyeknek azonban nagy része már ma botrány nélkül nem is alkalmazható, illyenek ha ti igazságtok yj?/eii nem bvelkedik az írástudókénál, e' helyett: ha meg nem haladja az Írástudókét az aszú vessz ;

=

:

—

;

\e\eteh gyi/mlcsüzvén és vií'ágozváft

rescens

;

=

két j^ffpok

= ÍTUcticans,

duo presbyteri (B. cod.)

;

et flo-

—

st

néha illyesek is kikerültek: sem van, sem leitnek lenni alig hihetem (Megyeri Zsigmond 1657.) 'stb.

Sok latínosságink

2)

a'

latin szófordulatok' és

szólások' hii utánzásából erednek

Országokat

tett

Mátyás

mngntól függésbe.

Már

;

illyenek

:

Helyesebben:

Latinosan:

Mátyástól

országok

füg-

göttek.

külseje becsületessé-

Már

külseje

becsületes-

get /lagy ott feltenni =hum'd- ségre mutatott,

nitatem hominis iam de externa specie supponere licuit.

Az örömek végre unalomba »ie/2//e^

nem

aV^: abeunt in taedia;

fog feledésbe menni

=

Az örömek

má

válnak;

végre unalom-

nem

lesz

él-

feledve,

non abibit in oblivionem.

Mie' dolgot weW (többször quod hanc rem

olvashatni)

=

Mi e'

e'

dolgot illeti, vagy:

dolgot illetleg,

respicit.

így van

a'

comparatum

dologgal est

rum

=

re

!

Un

így

áll

a'

dolog!

.

:

ÉKES SZÓKÖTÉS.

132

gyakran

Fe'lök

oda

noiii

Félvén gyakran

oda

nem

juthatunk; hova bá(rak\íöx\y- juthatunk, hova hátran köny-

nyedén eljutunk.

nyedén eljutunk.

Minél konokahh annál

a' tettes,

—

(oportetv. necesse est, ut

bneinek

érezze

INlinél

konokahh

a'

tettes,

kell, hogy annál élesben érezze bnei-

élesebben

)

terhét.

nek terhét, vaf?y: szükség, hogy annál élesebben érezze biíneinek terhét.

Ezeket azonban távol sem hasonlíthatni össze a' mellyek a' hitín kitéterégi fordítások' ama' példáival ,

leket olly annyira szolgailagmajíuolják

=

nagyobb

=

csorát

natu maior,

fecit

coenam magnam,

rát adott; jólmondjatok

helyett

:

factusest,

e'

;

mint: születettel

Dominó,

e'

= mittamus

nyilat; szömibe ltt t;a/a= obviam

ment vala (M.

cod.) 'stb.

Ném et ess ég.

kevesebb figyelmet érdemelnek azon idegen-

szerségek is nyelvünkben mellyek a' szomszédos met nyelv' befolyását, 's szellemét árulják el. Ide ,

toznak

va-

nagy vacso-

helyett:

eresszünk nyilakat

helyett: elébe

//.

Nem

e'

,

idsb; t/t nagy

xírnak := benedicite

áldjátok az urat

ma: hiízzunk

sortes,

helyett:

e'

nétar-

:

n^met szdkütes' szabályaira vont,

1) A'

's

nyel-

vünk' természetével elienkezdbb bár melly kitételek pl.

Németesek: Egy

,

sok hálát érdemel

ein

oder ein solcher

Hunyadi

= so

,

Mensch wie •war

E'

ember, mint a

olly

der

h e

1

ye

di

,

sok hálát érdemel.

Hunyadi

. .

Kérni hagyja magát laKzt tiich bitten.

=

or

1 1

Olly eniber, mint Hunya-

Kéreti magát.

,

1-53

SZÓKÖTÉSI TISZTASÁG.

Oda

=

er hat magái sich imbemerkbar hinbege-

lopta

Oda

lopódzott,

ben oder hingestohlen.

TóMet ist mehr

= es

Inkább jó, mint szép vagy: jobb, mint szép. Inkább másnak látszik,

jó , mint szép gut, als schön.

Többet másnak látszatü

;

=

scheintmehr das zu seyn. Két hét 7a(m nálad fogok Két hét múlva v. multán nach zwey Wochen nálad leszek, ieuui werde ich bey dir seyn. Egy kis kenjér-e'rl kérek Kérek egy kevés kenyeret. ich bitté um ein wenig es

=

=

Brod.

Fogadjunk rá ! v. mire fo- Fogadjunk benne gadjunk?=wetten wirdarauf, fogadjunk ? oder worauf wetten Avir?

sorozandók azon kifejezések

2) Ide

miben

!

is

,

mely-

lyek majd egyes szók' németes alkalmazásában, 's

fzésében, majd

sz-

tételeinek

a'

alak-

német nyelv' sajátságos és

szellem beni

hií

ki-

köve-

tésében tisztátlanítják nyelvünket. Különösen leg-

több németesség szivárgott nyelvünkbe némelly szójáratos igék' átragadásával

például:

Hagyni =

lassen

,

millyenek e'

;

Minden

min-

helyett: jót reméliet;

=

bó-

er csánatot kérek , vagy csak dén jót hagy remélni laszt alles Gute hoft'en; bo- bocsánatot, hogy levelemre c&ánat-e'rt

kérek

,

:

hogy olly olly soká váratom,

soká hagyom levelemre várni

= ich

hitte

um Vergebung

dasz ich Sie auf meine Ant-

wort so lange warten

Tenni niachen;

v.

liesz.

csinálni

látogatást,

=

vagy

:

Valakit

meglátogatni

megkeresni

;

valakinek

v. iid-

;

:

ÉKES SZÓKÖT/íS.

134

valakinek tenni=^ ei- varolni illetlenekrl beBesuch oder die Chur ma- szélni pénzt szerezni vachen; sikamlós hrszedet tenni lakit bolonddá tartani v. vaGesprach lakibl bolondot zni. zweydeiitif^es a' íre/^eí

;

neiii

;

;

=

machen

csinálni

liénzl

;

Geld machen

=

valakibl boaus Jemanlondof csinálni den einen Narren machen. ;

=

Fekszik=es auf den Tisch

es

es

—

;

=

Pozsony? Presburg? szik

Van

liegt

=

asztalon fekszik

;

az

liegt

Az

van

asztalon

merre

;

esik Pozsony?

hol fek\vo liegt

=

lenni

ist u.

seyn nagy reménységem van ich habé groszelloftnung; ;

=

Igen reméltem szorulni

,

igen meg-

;

remélni

,

vára-

kozni.

reménység, várakozásban lenni , in der Enge oder in Angsten,

szorultságban

=

ben

in der Hoff'nung

wartung seyn.

,

—

in der Er-

Ne

Legyen olly jó e' dolgot szemmel tartani habén Sie

ves

die Güte, seyen 8ie so gut etc.

tani.

=

sajnálja v. legyen szíe'

dolgot szemmel

tar-

= gehen Beteljesedett teljesült = in Erfüllung ge- — ezt nem viszed igy — az élet — gangen; — ez neked nem me- illyen világ gyén igy el! = das wird dir jobb dolga van — bogy' Megy

;

v.

teljese-

désbe ment

el

a'

v.

;

nicht so vergehen

csak igy so geht megy az a' világban! es in der Welt jobban megy a' dolga =: es geht ihm besser. !

=

!

=

wie Hogy' mennek dolgaid? Megemlíten-

geht es dir?

d még

—

folynak dolgaid

!

!

?

,;

135

SZÓKÖTÉSI TISZTASÁG.

Magát ki

magái

aus

,

=

=

's t. e'

f.

sich

;

jól veszi

Jól, helyesen

;

—

's

3) Ide

módok' utánozása gut aus,

e'

is,

helyett:

= gut stehen, = lenni;

is.

szólás-

= mint: jól jó szinben van; — jót állam ?iéz

er sicht

ki

helyett: kezeskedni, felelsnek

e'

/o7 áll

ezért alkalmazhatóbb

német sajátságos

tartozik a

—

ne'z ki,

mi bár szinte gyanús de amannál mind szokottabb, mind hozzánk simulóbb

nimt sich gut

er steht gut,

e'

helyett: jól birja

=

ich weis nem tudom , mi lesz telem í was mit mir geschiet? e' helyett: nem tuhalté dom, hogy' leszek! fo^d he a szádat

magát

;

nicht,

—

das Mául!

e'

=

helyett: halgass

!

szót se!

's t. e'

f.

Vágynak kifejezésink' seregében nagy számmal ollyak is, mellyeknek hasonmásai a' latin, német vagy más idegen nyelvekben szinte föllelhetók,

a'

ezekbl

nélkül hogy

tekintethetnének

ha illyenek volnának

de

;

nyelvünk' szelleméhez simulva

ma már nem

kolcsönzötteteki'íl

,

is

vagy megszokton

gyakran majd új szinezetet nyer belólök nyelvünk, majd ollykor igen sértenek

;

sót

érezhetett hézagot töltenek, tiirendók;

hanem

ajánlatosak

Magánál lenni =^ esse apud Kéz alatt V. kéznél lenni Hand seyn.

se

ezért

's is.

nem

— Hlyen:

csak

= bey sich seyn.

= esse sub manu =

,

bey der

=

a' gyógyszer es thut gut. nagy utat tenni iudicem creare

Jót fesz Birót

el-

=

,

longum

iter facere.

Hitét megszegni =üáeui frangere

=

dieTreue brechen. oculum rei adiicere die Auge auf eine Sache werfen.

Szemét valamire vetni

=

=

ÉKES 8ZÓKÖTÉS.

136

Törvényt hozni Feslett

= legein ferre = Gesetze

erkölcs

Jót állnni

=

= dissolutoruin

bringen.

moruin.

gut stehen.

Tarfa/n magát

=

=

tenere se

haltén.

sicli

= guten Muth machen. ragadá meg lelkét = die Furcht

Jó kedvet csinálni Rettegés foga

v.

=

seine Seele ergriffen

correptus

tiiuore

hat 'sth.

Jegyzet. Ámbár nyelvünk mindazoktól, lyekkel

itt

melynyugaton közelebb viszonyban volt, vagy je-

lenleg vagyon

, lényegesen eltér, minek csak ugyan annyi viszályokon tiilisép fenmaradását köszöni, ha mégis meggondoljuk a' könyveinken egyedáruskodott római nyelv'

majd ezredéves urahuát, különösen, mint szíttuk át tanuló könyveikbl annak idegen szellemét, mint folyt be gondolkodás-

itélésmódunkra

's

mint áradt

,

el

nyelvünk'

más részrl meg

figyeszegénysége miatt fordításainkon forradt testté velünk egy lemre veszszük , a' köztünk élt, ;

idegen ajkxiak' nyelvének társalgó,

idkön

inkben, intézeteinkben annyi csodálni

nem

lehet, ha nyelvünk

gyülhetett sajátságainak

h

—

hivatalos terme-

's

általi divatozását:

mégis

megrzése

föl

mellett

nem

—

ve-

mint

egyes szókat, lígy egész kifejezési alakzatokat szelle-

mébe általohasztott meghonosított.

—

vagy

,

'S hol

ollykor változás nélkül

most

a'

mind ezeket kútfink' hiányában fölbuvárlaná ? tenni különben a*

is

háládatlan

is

régiségek' avatottja, ki

—

leendene;

törekvés

mit mert

ismeretekkel kivándorlott nemzet' szk nyelvémint az eltanult eszmék' neveire, úgy gondolat-

szk

nek

,

jainak

teljes

kifejezéseiben

is

bvebb

színezetre

,

's

szólásmódokra csakugyan szüksége vala; 's hol ügyesen, 's nyelvünk' természetének erszakolása nélkül vette azokat föl, jól tette: mert bennök nyelvünk

gazdaguláson kívül lötte

sokat nyert.

ma sem nak

,

's

késtek

el

,

változatosság-

Mire nézve ;

általok vagy

a'

's

a'

bvülésen,

kellemben

is

hasonló kísérletek

's

fö-

még

csak nyelvünk' lényegébe ne vágjaa'

világosság, vagy

a'

kellem nyer-

;

137

SZÓKÖTÉSI TISZTASÁG.

Erezték ezt több jeles íróink, különösen: Kazin-

jen.

czy Ferencz , Kölcsey, 's utánok mások is; kik nyelvünk' valódi nyereségére több új fordulatokat nyelvünkEzeket okkal be átültetni sükerrel kísértették meg. móddal , bár nem mindenütt , de mindenha követhetni mert mint mindennek az ég alatt, ügy a' nyelvnek is

—

mitl nincs is mit félni mert eblegmveltebb él nyelvek mennek példá-

folyton változnia kell;

ben egyfelül

a'

jokkal elé;

másfelül

:

meg

a'

tisztültabb ízlés,

mint

's

írói

magánszóka' teljes mondatoknál szinál , ügy 's még inkább Az idegen gorún , megkérlelhetleniil ellenrködendik. nyelvszokás (consensus eruditorum)

,

—

—

a'

—

szólás-formák' követésében tehát az írói nyelvszokás a'

remek

nélkül

5

írók' tekintélye

— igy

a'

nyomjon

;

de

,

's

nem különbség

költészet, merészebb különösségei mi-

példányunk nem lehet; mert mik ollykor a' fensbb költi nyelvnek díszei lehetnek, az alsóbb írásmódban att

,

botrány nélkül

nem alkalmazhatók.

HIASODIK RK8Z. VÁLASZTÉKOSSÁG. Fogalma

14. §.

es felosztása.

WahI, Feinheit, Geszk', vagy monfzésében áll, misze-

A' választékosság (die

schmack im Aiisdrucke)

a' tiszta

datok' olly alkalmazásarint

a'

közönségesen

's

emelkedve,

felül

a'

nyelv-

tani hibátlanság mellett: szabatos, csínos,

's

kel-

lemes

a'

vá-

is

legyen a

lasztékosságot

,

— Tévedne

beszéd.

,

ki

vagy ama mindenuapiasság

fölé

emelkedést az összehajhászott ritkább, vagymint helytelenül mondják ékesebb szk' al:

kalmazásában

,

's

szokatlanabb fzésében keresné;

mert egyfelül nyelv' dolgában

ritkább

a'

,

's

szo-

katlanabb csak úgy lehet ujságával kedves, ha

midn tetik

épen azon eszmére

,

és

nem másra

—

illesz-

— meglep alkalmasságával bizonyos, inkább

érezhet, mint megfejthet gyönyört gerjeszt a' müveit lélekben: másfelül meg egyik sz magán véve nem szebb, vagy ékesebb szépségét viszonyilag,

's

csak

a* a*

másiknál,

és

szerént nyeri.

,

139

VÁLASZTÉKOSSÁG.

mint az eszmére, mellyet más szók

a'

masan fejezendettek lemesebben

illik.

legszabatosabban ,

ki,

alkal-

is

's

kel-

Ellenben: viszonyilag véve nincs

vagy kifejezés a' nyelvben, melly majd érteménye-, majd természetisége-, hangja- 's egyéb

olly szó,

sajátságaira nézve bizonyos erót

rejtsen;

mi azonban csak

tás- és

alkalmazásban

Ezekbl

f ni

feladata: ;

kitetszik

válasz-

talált

fejlik ki.

mikép

,

által

szók- és kifejezéseket a'

jól

a'

választékosság'

hibátlan beszédet, kellemessé ten-

a'

mit fképen az

bakát

a'

kellemet ne

*s

,

a'

eszközlend , ha gyanúsaktól,

kétesek- vagy homályosaktól,

a' a'

a'

tiszta

világos-

kellemes-

itt vagy ott semmi kellemmel nem ajálkoznak, megválasztva, alkalmazza; honnét a' választékosság: 1) a' tisztaságot

beket azoktól, mellyek

világ osság ot és 3) a' kellemet tartja leginkább szem elótt; mik ugyan annyi fejezet2)

a'

ben egyszersmind

a'

választékosság'

részleteit

teszik.

ELS

FEJEZET.

VÁLASZTÉKI TISZTASÁG. 15.

§.

Magyarázata,

's

részletei.

A' tisztaságról átalán szóltunkban, azon bás szókat a'

és szólásokat jegyzettük ki,

nyelv' ezen elókeló' igényét bár

nék;

a'

mikép

választéki tisztaság ellenben

hi-

mellyek sérthet-

azon szók'

;

ÉKES SZÓKÖTÉS.

140

kimutatásában jár

és szólások'

beszéd, 's

a'

el

,

inellyekbdl

a'

tisztaság mellett egyszersmind csínt,

valódi ékességet

nyer.

is

T.

minden nyelv-

i.

nek megvannak tulajdon eredetiségei és sajátságai, miknek elmellóztével bár a' szók, vagy mondatok egyébként tisztán, és szabályszerleg

—

álljanak is

—

beszéd választéki tisztaságban még-

a'

szkolküdendik; mert egyik

zeties vonás és szinezet,

fó kelleme,

banyagoltatnék

nemel; mi

a'

pedig a valódi ékességnek lényeges kelléke.

A'

választéki tisztaság' igényei teliát: Iiogy egyfelül a*

már különben

fejezésekben

is

,

tiszta

szókban ugy

mint

,

a'

ki-

az eredetibbek és sajátságosbak

mindazok mellett

mellyeket

,

egyébként fonto-

sabb okok, mint: világosság, nagyobb batározottság, hangrend

nem

*stb.

ajánlanak,

a'

választás-

ban elónynyei birjanak; — más részrl, bogy ezen eredeti és sajátságos szókat,

's

kifejezéseket egy-

szersmind úgy érteményezzük , mint azok a' nyelvszokásban habár néha a' szóelemzet' 's ha-

—

sonlóság' ellenére

is

—

szentesítve vannak.

— A'

következ czikkelyekben nyelvünk' ezen eredetiségeit és sajátságait sorolandjuk elé. Jegyzet. tisztaság,

mind

Láthatni ezekbl a'

érteményezési tisztaságát hibátlanságát, szóval:

— mi ékesség nélkül 's

igy közte

rész elég

az

a'

,

bven

's

,

mikép

niaganszók' származati

a'

;

mind

a'

,

az

a'

's

mondatok' szókötési helyességét

— már elre fölteszi

ama' tisztaság közt

szólott

választéki

használati,

beszéd' nyelvtani

megállhat

is

a' ,

,

mellyrl az els hogy midn

különbség

:

nyelvtani tisztátlanság' kimutatásával foglalkodik

;

141

VÁLASZTÉKI TISZTASÁG. a'

választéki tisztaság'

helyesekbl

,

viszonyilag

a'

helyesebbek- 'salkalmasbakat tzi ki; hibátlant csinossá

szóval: a'

ez által ízletes-, kellemes-

's

,

még

ékes-

's

sé tenni áll tisztében.

16. §. Sajátságos szók es kifejezések.

Az

— mondottuk —

elvont magánszók között

ékesség-,

nem

kellemre választást tenni

's

lehet,

mintlíogy illyenekké — pedig minden különbség nélkül — csak viszonyultan lehetnek; de hogy 's

magánszókiil

találtatnak ollyanok nyelvünkben,

is

mellyek majd

eszme,

jelentett

felötlk

sajátságos szerkezetök

bár melly különösségeik

's

sajátszerk

,

elvontan,

magán

majd

^

egyetlenek

,

tetszenek,

is

ezért

's

;

már

elszeretettel

's

alkalmaztathatnak, tagadni alig lehet. Mások lenben magán semmi különösséggel

ván

,

a'

által

nem

el-

ajálkoz-

csak alkalmazásban nyerik sajátságaikat, és

sajátságos szólásoli

(ISiuriafiog)

nevén ismertek.

Ide tartoznak azon

kifejezések

is

,

mellyek kö-

zönséges szóalkalmazás mellett hasonlatok-, régi szokások-, történetek-, mesék-, szóval bdl merítve,

válnak

mo/idások-

Ezen a'

a*

's

az

:

több

e'

félék'

's

^ö^-

jpéldabeszédeinek neveztetnek.

sajátságos

saját sziniivé

nyelvektói

's

nyelvben sajátságosakká, szók és

nyelv' eredetiségeit,

tal

népélet-

a'

érteményezésök, czélzá-

eredeties

saik, különös észtani fordulataik, által

:

s

,

különbözvé

szólások

alkotják

ama' bélyegét, melly

önállóvá lesz

;

,

's

ál-

minden más

nélkülük

a'

beszéd

, ,

:

ÉKES SZÓKÖTÉS.

142

tiszta,

szabatos lehet

's

ség nélkül

y

mellyet

tiségben keres,

a'

de ama' valódi szép-

:

mveltebb

és talál,

pen,

nemze-

a'

bizonyára szkölködni

fogna; mire nézve méltó igényt

magok' helyén

izlés

tartanak, hogy

is

— tehát megválasztva — kiváltké-

elszeretettel alkalmaztassanak.

's

SAJÁTSÁGOS SZÓK.

A)

Nyelvünkben

szók, alkotásuk-, képzésök-

a'

's

ragozásukra nézve már átalán véve sajátságos,

's

a'

módot követ-

nyugatiakéitól egészen eltér

nek;

tehát nagyobb részt csak azon sajátságo-

itt

kat jegyezzük ki

mint keletinek toznak

,

—

is

Ama'

kitünó tulajdonai. Ide

—

tar-

sokféle alakban eléforduló hettozte-

— mint már — mindig bizonyos

mellyek

je jelenti

erót rejtenek

,

a'

szorosan

's

ességeihez tartoznak a)

magyar nyelvnek

a'

:

1)

íések

mellyek

,

Midn

a'

kettóztetés' eszmé-

súlyt

's

nyomosító

magyar nyelv'

keleti-

igy

;

nyomosítás' kedveért két önálló szó

állít-

pl. adásvevés, a'gasbogas, agybafbe bbáj, , bvösbájos, csiíszmász csgglóg diilfúl, errearra emez-amaz, fiírfarag gyiírgyiír, hélie-bóba ( bétbehóba) se hete se hava, hogyhogy, liírebamva sincs,

tatik össze

,

,

,

=

,

,

hiízvon

hiízóvonó, ideoda, ide

,

ideigóráig, iniígyamiígy

jmegy,

jöttment

,

,

jaj baj

fecseg, mézesmázos

,

,

kenfen

tova, illyenollyan,

,

ízebú'zc

,

(sátorfáját),

slf

szeí(ly»k,

,

járkel,

keverkavíir, loosog-

néhanéha, nyal fal

ollykorollykor, perpatvar, síri, szediveszi

's

inuneláninial

,

,

okkalnióddal

stítfz

szíibeszéd

,

szántvet,

(közben),

,,

143

VÁIASZTÉKI TISZTASÁG. teszi veszi

tengleng, törimarja, törikszakad

,

res

(magyar)

,

var

'stb.

A'

(1.

ú'zifú'zi

,

ügygyelbajjal

nyelv' sajátságairól

in.

tsgyökezrza,

,

ütiveri

,

Czuczor' jeles

—

Athenaeum 1837. els félév). b) Vannak olly kettztetések , mellyekben ollykor némi bvitéscsonkítás- vagy betcserével majd ugyan azon önálló szó ismételtetik, majd néha mindkett érteménytelenbl kapcsoltatik össze mint agybafbe , cserebere, csínjabínja, csiszegcsoszog, csecsebecse, csrcsavar, dínomdánom, diribdarab elegybelegy, filitfalat, gyüjtelékét.

,

:

,

,

gyimgyom

gizgaz,

,

hejehúja (ember)

hórihorgas (nagy

,

hímezhámoz, iregforog, írkafirka, irvílpirl, ingóbingó, izegmozog. lótfut, mendemonda, nyifegnyafog, inas),

ringyrongy, sebbellobbal, szediveszi, szedtevette, siígbúg, tarkabarka , zifzi , zenebona 'stb. mellyekben bár a'

köznépi nyelv' némi szamatja leng hol

— Vannak azonban

feltalálni lehet.

's

írói nyelv'

ma

vák

,

ura

,

tér 's

alszerségök miatt,

bár melly nemébe sem tudtak felkapni

is közönségesen csak a' pórnép' ajkára kárhoztatmillyenek csetepaté, csórémoré megegyebugyál:

háibái

ni,

a'

nyomosító kettz-

e'

tetések' seregében ollyak is, mellyek

az

de épen ez

,

nyelv' eredetiségeit, sajátságait keresni kell,

a'

,

,

gézengúz, kótyomfitty

kótyomfitty

a'

:

szolgája (péld.

kinek gézengiiz az besz.)

retyerutya

,

's t. e' f.

c)

Mellyek az id-

,

legterjedtebb érteményben

sággal szólanak; tot

tér,

's

vagy akármelly tárgyról mindig bizonyos nyomos-

vagy pedig az

legátalánosabban

íge-jelentette

határozzák meg,

illyenek

állapo;

alül-

föll, boldogboldogtalan, cserenbokron keresztül, égreföldre esküszik egytülegyig éjjelnappal, eszik iszik, elhal érte, fülefarka, fhözfához kapkod, hegyenvölgyön lakodalom, hetedhét országra szól, jóhírnév, istenember látja ízzéporrá zúzták , keresztülkasúl v. ,

,

,

kulcsúi

,

késnkorán

nagya(dunántúl

:

,

sülvefve

ott

lakik

,

kicsinye-

örege apraja)'^ kiki(=mindenki), kivül-

,

ÉKES SZÓKÖTÉS.

144 belül,

kézzcllábbal dolgozik,

tig

i)er

(

=

körösköri,

naiMítiiaijes-

dicm, Révai), nemzedéken és nem-

soliduni

=

minden nemzedézedéken által fenleszen emléked ( országvilág tudja , örökönken által) , nyakrafre örökké , összevissza, szrén-szálán elveszett, szemeszája elállt bele, szélehossza mindegy, szegrlvégrl, szerteszélt (hajdan: szerte szerént), szóról szóra elmond,

hatom; tátva nyitva, tettl talpig, tövérl hegyére kérdezködik; testelelke megunta, testestxíllelkestiíl itt vagyok; míg a' világ világ lesz, soha líton lítfelen panaszkodik végtl végig. Igen sajátszeriíleg soha míg a' világ képeztetnek végül nyelvünkben némelly átalános, 's állítólagos eszmék: talán íe/e/í tagadó faj]fgelékekkel is pl. egyetleu-egyig azaz: nnnd egyig; földetlenmind végiglen; egész földig, veget ieu-vegig földig míg a' világ fenáll. De azon ketvilágtalan világig úgymint tztetéseket, mellyek kötszókkal kapcsolvák ;

,

^

,

=

más nyelveknek nek mit

:

=

=

se füle

,

— ide

nem

farka; sem ingem

se

lítadban?

láttál

—

is sajátít

,

sorolhatni, millye-

sem gallérom; mi

's

'stb.

némelly sajátságos d) Hlyének a' hasonlításnak nyomosító módjai, mellyek egy részben a' hébernek is tulajdonai pl. uraknak ura azaz: legnagyobb úr

ff

;

azaz: legfbb, szent szent szent =\egS7.entehh; rosszak-

=

legrosszabb , leggononak rossza, gonoszok' g^o//oíz« \egS7.örnynhh halállal; haszabb; halálnak halálával lállal halsz meg , vagy halván halsz »if^=certissime moferieris (Alber , Gram. haebr. p. 150); igen igenjó

=

=

lette

jó (hona est regio valde valde. Num. 14 ; 7.) ; legleg e's legjobb azaz: fölötte jó; teled-es teli

esleg johb V. teljed

=

-es tele

=

tele és tele

=

nagyon

tomv-és

tele;

—

legfölül; ujdon áj, vagy mint nétömve; fl-ös /o/«/ hutt: iíjdonat új ^= legújabb; volt lárma meg lárma igen jó, igen nagy lárma; jobbnál jobb , szebbnél szebb

=

=

igen szép;

ernek

kal. Ide sorolhatni

erejével =\gen

nagy ervel, erszak-

még ezen különössegekef

is

:

n

zsn-

145

VÁIASáTÉKt TISZTASÁG. jdból udj rehutn

azöz

j

legjavából; zsírja

:

= triticam

tritici

friirftenito

«//«/ fenmarad tal

legjobb

"= 'AAe\i% :

Grairi.

zsi/-jából=eK adipe fruménti

(il. ö.) nemzedéken es neríizedéken emieked, azaz: minden nemzedéketí ál-

optiinö

:

hegye dohány , azaz

lelke V.

;

nem

gaboHn/mk

éxquisitissimum (Jahn

haebr. p; 119.); a' gab/ia

= de

a'

'stb.

igen jó; jiem

:

— Továbbá

«'

bakja

=

e) A' számnevek' sajátságos kettztetése , mi a' elé nyugati nyelvekben körül írva , vagy kötszóval

j

pl.

ketten ketten mentek 'stb'. négy négy garast adtam f) Hlyen az ígeköt' kettztetése is az ige által je;

lentett különféle

szntének

érs még

állapot'

kijelentésére

szél el elkapja itt

jársz,

a'

folytatásának

,

meg meg-

's

mint be betekint , ki kinéz síz , hangot (Kisfaludy Sándor) meg :

:

;

meg megered, rá rákezdi az es;

feláll, oda odatekint,

leissza

visszanéz,

//jT j-^'

le leül.,

fel

forrás nyílt

elém. g) iSéha az a'

jelerttette

zésére

pl.

tetik

néz

magának

,

n

Szirtt'

képzett

igehat:;rozó

(prlmiti^'um)

,

kifeje-

elébe

té-

forrton forr ; kértén kért ; nézten vágyton vágy; várton vár 'stb.

;

;

—

igy

h) A' ván, vén

elébe

miíltból

folytatásának nyomosabb törzsígének

a'

foly-ton foly

nöttön

;

ígenévi

állapot'

j kettztetés

,

hathatósbítása végett

képzn 's

ígenév gyakran törzsígéje

ez által az íge-jelentetfe állapot'

pl.

szeretvén szeretlek;

várván vár-

talak; tudván tudja, látván látja, azaz: igen szeretlek, V. vártalak

;

igen jól tudja

,

v.

látja/stb.

—

2) Igen eredeti szint, kellemes rövidséget és

nyelvünknek átalában

változatosságot kölcsönöz az igefajok' alakulásának szek' képzése-

's

,

's

némelly bcszédré-

ragozásának egy nyelven sem

utánozhatiS sajátságos módja; különösen

az igékbl: 10

kitnnek

,

!

ÉKES SZÓKÖTÉS.

116

A' tétet, ható és j^yakorló igék' többféle íajai,

a)

mellyeknél

nyugati nyelvek' viszhangján könnyen kö-

a'

rülirásra tévedhetni

illyenek

,

kötni

elélhet

;

lehet élni

;

nem:

,

nem:

;

lében,

p/-2rt/-Aoz-/A

e'

el

helyett:

= verschliesst

magát; zár-ogat-óz-ik \. el elzárkózik , nem gyakran elzárja v. el Különös továbbá midn a' hatóíge'

elzárja

= verschliesst

sich öfters

magát.

elzárja

=: kann fórt

neki élni

el lehet

= he-

vagy épen: neki

el lehet élnie,

e/e/r/(?^e7-^e/

idrl idre sich

^

nem köttetem he

pl.

nem pedig: nem hagyom

ish lasse nicht einbinden,

:

,

képzje kimarad

,

mint

/tem érte/ti

:

= érthetni)

(

—

a' szót;

vagy mikor a' semmi szagot sem e'rzeni{'= erezhetni) szenved ige' egyesszámi harmadik személye cselekv, 's határozott alakú többesszámi harmadik személyre vál;

rajT kapták

tatik pl.

— sajátszer

rövidítés

helyett:

a'

fonál,

a'

fonalat 'stb.

e'

cselen

a'

végi'íl

—

:

szövdik

jól

kapatott helyett;

rajt'

az hallik felöle ,

;

jól szol

vagy jól szhetni

llly sajátságos

A' határozott alakú múltnak melléknévúli hasz-

b)

nálata szorosabb meghatározás' kedveért , mi a' héber nyelvnek is sajátja pl. «' vettem levelek; a' hallottam labia non növi hir\ a' nem ismertem ajkakat hallottam audiebam (Sam. 1 3, 13.); isten-verte =^\iercv\.^&\x^V)e\. (Isai. 53 4.) , isten-adta embere c) A' határozatlan alakú múlt' egyesszámi harmadik személyének személy- és névragozása, mi a' héberben megint otthonos pl. jíVir/-o;/í-ía//, kelt-em-ben, jölt-öd-

=

;

;

ment-ed-ben ;

herif 5g/^

= non

azaz:

nem

midn

lefeküdt,

is

tudt-om-tnal ,

megtehetd d)

fölkelt

és

röpt-é-ben, futt-á-ban lövi

ment-é-vel ,

meg

a'

fekt-c-ben és kell-é,

et

surgendo eam

(Gen. 19; 33, 35.); \a.A?ii',

jött-e-kor ; el-

tudt-om-ru esett; hevert-ed-böl

'stb.

Midn

a'

jelen

fnévül alkalmaztatik

ígenév

idejii

folytatott cselekvés' jelentésére 's

meg eam

ismerte

agnovit in cubando

pl.

:

a'

kezdd

,

's

ban, ben névragot nyer,

induló-ban , készúlö-ben

(in-

:

VÁLASZTÉKI TISZTASÁG.

Ide tartoznak még; látoga-

dulás-, készülésben) voltam.

lúbnn

keresztelben ,

,

leány- ne'zöhen

veszendben van

,

;

ki; fonóba jár; vizsgálóba \agj Jbntocsurgó-ra áll a' kalapja 'stb. Végi

egy hajtóban ló-ra veszi

147

itta

;

A' névragozásban igen sajátságos

névszóknak , vagy más ragokkali toldása, a' mód' nagyobb meghatározására pl. az étel meleg-e-ben , az uborka zöld-é-ben jó; e)

harmadik személyraggal

és ban

a'

ben marasztaló

,

oda szólt heveny-é-ben ; jav-á-ban állott a' he^zéá; isten mi nagyobb nyomosság' kedveért néha a' igazában; határozó szócskákhoz is ragad, mint: hamar-jában, fris-

—

se-ben

,

átal-á-ban

illyenek

;

:

fogyaték-já-n vagyon

;

há-

nyad-á-n vagyunk? hány-á-val adják? modj-á-val lieW tenSajátszerii végi a' neheztelés- 's bosszankodásnak ni. szint' ezen

harmadik személyraggali kifejezése, mint:

várj sorodra

,

3)

még

istenadta ember-e ! adta zsugori-ja !

Nyelvünk' eredeties vonásai közé tartozik

az is, miszerint

a'

beszédrészeket más nyel-

tán megbocsáthatlan

vekben

szabadsággal kap-

fnévül soha vagy fiéha napján bezeg volt hadd el hadd, hol-mi= supellectilia; azaz baj a félsz bántja csolja

egybe

's

,

alakítja át

,

illyenek

;

;

:

;

jó-hiszemben vagyok;

—

jelzszavabevehet, semmire - kel , semmi ember, heje-húja, jött -ment, iszák- os

ül

:

szó-kimondó

saját vallom-ása ;

f

,

helyre legény kaszáló-rét',

,

azaz

:

helyes

,

derék

?iagy-mi-haszna gyerek;

posztó; így veszik

fel

a'

;

tiz-emher-

meglehets

hasonlítás' ragait

a'

f-

más beszédrészek is, mint:«iagyar-ahb ember- ehb, muland-bb legtetején, leg~ nevek, igék,

's

,

ottan 'stb

,

;

— igéül

:

szem-füles-kedik

,

per-patvar-

kodik , jaj-veszék-el (jaj! veszek-bl), mit volt mit10*

,

ÉKES SZÓKÖTÉS.

148

tennem

majd

?

rowkod-lak

z

;

nó-gat ;

,

megTiiáloz-lak

nagyobb-ít

pajkoskod-lak

,

magijar-it

,

— ígeliatározökúl

:

;

ká-

,

magá-z,

el-

szem-látom-ást

gondolom-ra, €gy-hnzom-ban\ iiidulatszóúl: hiszen! 's

e'

t.

f.

B)

SAJÁTSÁGOS KIFEJEZÉSEK.

— mint már maga magát elég értelmezi — átalában nyelv' azon kü-

E' néven

lágosan

vi-

a'

mellyek

lönösségei értetnek,

egyes és

mondatban az

a'

sajátságos választása-, alkalmazása-

szók'

keletkeznek

viszonyulásából

nyelvnek nagy

,

's

mellyek

a'

részént olly kizárólagos tulajdo-

nai, hogy más idegen nyelvekben nem csak fel nem találhatók; hanem a' legsértóbb tisztátlanság',

felütlóbb

's

— gyakran nem

katlanság' vétke nélkül

nevetséges is

—

szo-

utánozhatok; mit

legkivált az, ki vagy keleti természetit nyelvünk-

rl

nyugatira, vagy erról miénkre valaha helye-

sen fordítani kivánt játságos

kifejezések

kétségkivül

egy az

,

,

legjobban erezett. összes

legbecsesebb

A' sa-

nyelv-kincsünknek

részét

teszik

;

hogy eredetiségökról utánozhatlan

mert ,

te-

nem fajulhatott különösségeik kezeskedmint nyelvünk keletinek; más meg az, hogy hát át

—

es szelleme magával hozta

re

képek-

's

hasonlatokból nyerték: honnét

sajátságos kifejezéseknek

kellembeli becsét t.

i.

a'

— eredetöket többnyi-

már

is

a'

mind alkalmazási, mind gyaníthatni.

Nélkülök

nyelv önállását vesztve hazai hangok- és

—

:

y,

149

VÁLASZTÉKI TISZTASÁG.

szókkal

is

;

bellök ellenben

szólana »

's

ide^

az lenni,

minek

len-

életszint

külcsönüZ

megsznnék

gen szint ültve nie kell

szellemben

külföldi

,

keleties díszezetét, 's valódi ékességét nyeri. Ha sajátságos kifejezésinket eredetük szerint osztályozni kivánnók

legtöbb esnék azok'

,

rendébe

hasonlatból (képmásítas=nie-

Mellyek

1)

taphora

által)

szármoznak, millyenek

csátani ; elejét

áruba bo-

:

végét szakasztani ; hitét

venni;

szavát ^ fogadását megszegni ; szót váltani ;

szef/i"

mel tartani ; panaszra fakadni ; valakit valamire hírni; észszel fölérni;

kem

is

esik

belle

ugyan megesett 2)

,

idt

tölteni ; sebbe esni; ne-

megesnék ha úgy lenne

,

íiekení

'stb.

Mellyek eszme-társításból (per con-

nexionem idearum) erednek

vállat vonított

pl.

dLíi'L:

akaratjának kozOnbösségét jelenté; megbe-

csüld

magadat

,

azaz

oUyat ne tégy

:

becsületedbl kiesnél földúzta ;

rát , azaz: megboszankodott azaz:

fog-adás = kézfogás

egyezni; összekaptak

a'

a dolog ; fölkopik az 3)

v.

;

felütötte az or-

fogadni valakivel által valamiben meg-

haragosok; jó kar-ban van

álla 'stb.

játságos szólásainknak az is

— forrást

ígekötók'

igy csak ezen e^y ige

zó viszonyai szerint

,

vesz, m\n\,:he-állott

által

;

Csak nem kimeríthetlen

használata

mi

,

:

nyit sa-

változatos áll

,

válto-

majd minden ígekötót a' tél, a'

böjt,

a'

fel-

Duna, szk-

;

ÉKES SZÓKÖTÉS.

150

ség, éhség; el-áll

gyümölcs; el-áUta testet

a'

fájdalom; el-állott az eso,

létl

ellent-áll a'

;

a'

szél; el-áUott feltéte-

parancsolatnak

ki-áll a' szolgá-

;

latból; hi-áll a' fogfájás; hi-áUja a' sarat, verést;

embert nem állhat om-Tii ;

azt az

hogy

bele ne szóljon

?

in pg állhat fiá-e , ugyan megállottam f azaz:

soká állottam

;

rá-állok

sza;

cL

haja; össze-állott

igy

szélt-áll

többi igéknél

a'

megvárakoztam magát be-érem ;

jóra;

a'

a' tej;

meg-várakozíii :

:

a

baju-

—

szint'

le-áll

meg-tréfáhd valakit Végül vele.

!

;

no ugyan el-szólotta

—

4) A' legszorosabb

értelm sajátságok

,

a'

szó-

tagok és beszédrészecskék' sajátszer alkalmazásából állanak elé, zatait, 'sa' nyelv'

's

a'

beszédrészek' ritkább von-

kitnbb

eredetiségeit alkotják

;

iWy ének: ha neki volnék ; kinek hinak; csak azon áll a'

dolog , hogy,.; azon kérem, teremt ómét , tartsa

meg

a'

szeretmet (népdal)

;

idej-e v. kellet-e ko-

rán; rajta vesztett ; rajtam estek; rá-esküdött hova gyzöd azt a

sokat? elég az hozzá y hogy

.... 'stb.

Jegyzet. Ezen tásul kiv ánt szolgálni

osztályozás csak nénií felvilágosí;

szóförzs sokszor külön

különben pedig

rend

,

mivel ugyanazon

sajátságokat

is

sz(»lgáltat:

azoknak illyen rendszerítésével csak az áttekintést nehezítenk; itt tehát csak betrendben következzenek kiEs ugyan tnbb sajátságos szólásaink. a) Legtöbb eredetiségeket és sajátságokat kétségkívül igéink fejtenek ki, nem csak azért, hogy a' mártermészekülföldies elemektl beszédrészeink közt majd nem legtisztábban állanak: hanem intök szerént

—

—

—

;

:

151

VÁLASZTÉKI TISZTASÁG.

hajlékonyságuk , 's , miben hasonlithatlanxíl felül

ama' csodálatos szerkezetök

kííbl)

keleties fényüzésök által

múlnak,

elttünk

bár

,

nyelvet

ismertebb

melly

is;

illyenek

Ad:

eladta javait; eladó

= hajadon;

feladta az ét-

no megadtad neki! megkinek adták neki kiadott tovább v. elébb adott rajta adta ki magát? bátran add ki magad', azaz: bátran nyilatkozzál; bátran add elé mint érzesz add ki a' mérgedet; ket;

fel-

vagy beadta

a' tettest;

;

,

;

;

nem

sokat adok rá; eszem adta!

Áll: abban

áll

áll;

lítját állotta;

katonának

hozzám

szavamra

,

tkkel

fenébb).

1.

Árul: tam

állott

nem

bajt

;

jól állok vele;

boszt

állott; szorosan áll a' ruha; ,

helyt v.

rt

áll (ígekö-

be- vagy elárulni valakit; sok pénzt beárul-

= bevettem. Bánik:

vele

dolog;

;

jól tud

keményen bánt

a'

fegyverrel bánni; jól elbánik

vele.

Becsül: megbecsüld magadat; megbecsülték kárt; kibecsülték jószágából;

a'

elbecsülték minden ingó-

bingóját.

Bír: sokkal tó ereje

;

alig birja

bír;

nem

nem

bir vele

= nincs hozzá fogha-

bir magával eszével , kezével v. lábával magát; jólbirja magát; elbirod-e ? megbirnál-e ,

engem? részére

Bíz: ki

birni valakit; rá birtam

bízta rád? bízik hozzá,

a'

jóra.

vagy erejéhez;

el-

bízza magát; megbízni valakit.

Bukik:

megbukott, belebukott

a'

kereskedésbe;

rábukkant.

Csap: egy a'

is

fát;

csapja

a'

levet; felcsapott

katonának; csapj

szép egy beszédet csapott; rácsapott az ölyv

csibékre.

Csíp: tolvajt.

jól becsípett; lecsípte

magát;

becsípték

a'

;

l.»2

ili.ES

Csodál: rajta

T-ott

lamire

ÓZÖKÖTks.

megcsodálta

psodájára járnak

;

remekmvet;

a'

rá

;

csodált

csodálko-

valaki- v. va-

nehézkes asszonyról mondatik).

(a'

Dicsér:

össze- vagy eldicsértelek,

fel-,

megdi-

csértelek.

Diíz: feldúzta az orrát. Ejt: gyanúba, gyalázatba, trbe, kétségbe ejteni; sebet, vadat ejt; szerét ejti;

az alkalmat; jól

jnegejti

ejt^ a' szót.

El: tud eszével élni; éli világát; kiéli vagyonából. kienged a' jég; elenged a' hó; nem enged a' szónak; átengedem a' hasznot; elengedi az adósságot.

Enged: Er Er

nem

= valet: nem ér = tangit, adtingit

fel vele;

ér a' levélirásra

;

nem

mit sem

be- vagy

:

ér.

megérem vele;

éri föl eszével;

bajosan érjük

azt; lopáson, hazudságon érték.

Ered: bánatnak, HZ

es

elered

;

Ereszt:

a'

futásnak, útnak ered; megered

vére.

a' méh ; az ezüstöt aranynyal eresztik ruhába; ereszt a' posztó t. i. szinét ; megereszkedik az id, a' dohány, azaz; megnedvesül. Esik: neki esik, rajtam esett; megesett rajta a' szíve; az tavaly esett; mikor esik húsvét; hát Pest mer-

ereszt

m?!g; beereszteni

re

,

V.

a'

megesnék, ha úgy lenne; nekem ugyan hadban sok ember elesett; sok bajon, a'

hol esik?

megesett;

a'

várt jó hivatalon átesett (németbl); az ebéd, az étel jól,

jó

izi'ín

esett

is

esett

;

;

az úton fölesett =: cecidit

;

belle nekem

úgy esik mondani.

Fakad:

sírásra v.

sírva

fakad

;

elfakad

nevetve

majd megfakadtam nevettemben.

Fejt: álmot, kérdést, mesét,

talányt fejt; fejte-

geti az írást.

Felel: megfedi hivatalának, a' várakozásnak embernek megfelel kardjával mindenrl felelek,.

;

két

;

Feszít: sziílsz

sem

ki-

nyeretl

V.

befe.S7.í tették

meg.

m

ajtót:

ha ipegfe-

153

VÁLASZTÉKI TISZTASÁG.

Fizet:

jól

megadták neki az

fizet

búza; befizettek neki, azaz: bántak vele jól kifizetett , az-

a'

rossziíl

,

;

megszidott.

:

Fog, fogás: szó, azaz;

rajta a'

azaz

nem

:

logra

rossz

árt neki

nem használ; nem nem fog a' kés :

kérdre fogták

,

pott rajta; ráfogták a' fog;

megfogta

a'

gyermeket

a'

nem

rossz mellett fog;

a'

;

fogja

fegyver,

a'

hideg fogja

;

kifogott

fog

v.

,

;

do-

kika-

csínyt; pártját fogja; dologhoz

rozsda; megfogta az orrát

,

azaz

:

zavarba

magát, elmegy; nincs hozzá fogható csak fogás ürügy v. kifogás Fogy: kifogyott a' borból, pénzbl, beszédbl, becsületbl; megfogyatkozott elméjében; fogyatékján vagyon. Fogad: sokban felfogadnék fiának fogadta. Fordít, for dúl nagyot fordított a' dolgon úgy fordul , ott leszek , azaz meglehet , hihet. jött; fogja V. kapja

=

;

!

;

:

;

:

Foszt: mindenbl kifosztották. Fut: elfutja a' méreg aranynyal ;

Gondol: meggondolja,

futtatott.

rágondolja magát;

nem

gondol vele.

Gyz: v. a'

ki

gyzne

pénzzel

ruhával

,

,

szóval; hogy'

hova gyzöd azt a' sokat? nem gyzöm munkát, terhet; tovább nem gyzhetem.

Hagy:

v.

elgyzöm

alább hagyott vele; felhagyott az írással;

abban hagyta; helyben-hagyták ötletemet 5 ne hadd el magadat; meghagyták, hogy eljárj benne; no ugyan ra,eghagyták

azaz

!

Hajt:

:

megverték.

hajt a' szóra, jó tanácsra, intésre; hajtja; végre

hajtja

a'

kezdette

a'

szót csak

munkát;

felhajtja

az

sok hasznot hajt; hajtanak mára' fák.

italt;

Hány: bélét

sem semmibe

behajtja az adót; sok pénzt behajt; mit

;

a'

Hazud: esettet)

bU^et,

szemére hányta

rósz ló

meghányja

hazudott

iQiondott

a'

v.

v,

a'

lobbantotta

;

meghányta

lovagot.

csötörtököt (inkább: csött-

fegyver

;

v-

meghazudtolta az öregeb-

;,

ÉKES SZÓKÖTÉS.

154

Hoz: törvényt hoz; nem hozom kétségbe; nem akarom fölhozni azaz említeni. Hiiz: húz hozzá, sokat hiíz az apjára; mellém, meghúzd magad' az félre , másfelé húz v. katona meghúzta a' fegyvert; visszahúzta szavát, igéretét; kihúzta a' fizetésbl magát; hiízz, ránts, fxíj j , verj egy magyart; húzd rá czigány! kiHiíl: szinte elhlt bele; hlfú'l; kihiilt ( bele ( hulj bele) Balázs! hlt) a' tisztségbl; ,

:

=

h

=

Igazodni, igazában:

nehéz benne eligazodni;

bele igazodott az lítba; kiigazították igazodott (régies)

a'

r

;

;

közmondás,

a'

templomból;

rá-

gyanú, gonosztett;

's

semmit sem tesz meg isten igazában Illet: szép szóval, rágalommal gyalázattal illette. Jár: maga' dolgában jár; tisztében, kötelességében, hivatalában eljár; más után jár v. indul; gyalog, v. !

,

lóháton, kocsin, hajón, vizén, tengeren jár; tánczot jár;

ugyan megjárja magyart!

e'

lejtt! ugyan megjárja, megrakja

a'

rosszul, pórul jár;

mindig nyakamra jár; ugyan meg-

nem tudom

járta vele;

Jut: kire boldog isten

a'

dolog nagy haszonnal jár; végére jár; jól,

,

járást; igazjáratbeli.

a'

jószág? nagy szegénységre jut; mire jutánk könnyen hozzá jutott jut jut

a'

!

ha marad; eszembe jut;

;

kijutott neki; végre csak

ugyan

odajutottunk v. értünk.

Kap, kapós:

kap az alkalmon

ne kapj rajta

;

=

;

a'

rajt' találtál gyermek kap az édességen jóra kaptál kapták a' csínyon nagy hivatalra kap ugyan rákapott :

;

a'

jobbikra

;

lábra kapott

;

belém kapott

összekaptak

;

felkapott

rossz;

a'

;

a'

a'

szomszédok

kocsira, az uborka-

fára; kikapsz =: megverlek kikapott a' szárazra; kikapó erkölcs, azaz: rossz viselet, kirúgó; belekapott a' I

munkába (németes lyett)

;

— kapós

Kel: ha nem

:

dunántiíl

rákel

kel az áru;

,

a' tiszai:

hozzá fogott he-

ugyan kapós leány.

a'

a'

dolog;

nagyon kikelt ellene;

jó bornak mindig van keleté; szépen

!

!

155

VÁLASZTÉKI TISZTASÁG. kel

kenyér

a'

fölkelt a' fejem

j

virág? összekeltek-e már

=

már

földagadt; kel-e

házasulandók?

a'

a'

a'

hs nem

kel könnyen kardra (Szeder).

Ken: rám mították

;

fogd

v.

mellzték =

dolgot, azaz:

a'

Kerít: got

bizony ne kend

elkenték

;

elsi-

,

dissimularunt.

meg- vagy elékeríti az elveszett jószávalakit megkerít beszédének nagy feneket kerít ki-,

;

{befon, németes).

Kerül:

sokba kerül; rád kerül

sor;

a'

kezembe

kerülsz; hogy' kerültél oda? minden rossz kikerül belle

;

ki- v. elékerül az elveszett jószág.

Kopik: becsületébl

az

,

hogy

...

rá v. elköszönti

Köt: megköti magát ;

;

koppant neki

;

elköltötte a' bort, az ebédet; azt költötték

Köszönt: kedik gának

hivatalából,

kikopott

álla;

csak száját koptatja

;

Költ: rá V. felle

felkopik

poharat.

a'

nyakaskodik kötdik , kötekiköt vele 5 minden emberbe beleköt kiköti marám kötötte magát; kiköt, partra köt a' hajó; ,

;

;

köti az ebet

= fogadkozik

Követ: megkövetem vesse meg magát

,

azaz

:

bocsánatot kérek

;

kö-

Lát: nagyra lát; nagyralátó ember, azaz: nagyra ggös; te lásd; semmiben sem lát szükséget;

vágyó,

dolgához

lát.

Lel mi lelt? Lesz: mikor :

hideg

a'

rek

(el-lenni,

nem

tud hova lenni

innét: ;

lel.

világra?

lett

elleni

=

ellehetsz én

fia lett;

ellett a'

megelleni,

tlem

kileszünk szü-

;

retkor;

majd csak megleszünk javadra , károdra,

ségedre

,

;

;

segít-

vesztedre lesz.

Magyaráz, magyarán: gyarázd

gye-

megellett);

roszra

magyarán megmondta , azaz

:

,

félre

nyiltan

ne ma,

vilá-

gosan.

Marad: rám marad lem, azaz: mindig zaklat.

a'

jószág

;

nem maradhat t-

ÉKES SZÓKÖTÉS.

156

=

Megy: semmire megy elromlik seimnire sem mehet; nagyra ment t. i. hivatalra, méltóságra; nagyra megy az a' szó! (palóczban am. illetlen, csúnya, vétkes ugyan a' palóczban mi 's mire megy ? am. ugyan 8Í.Ó mit tesz?); nem sokra mégy velej férjhez megy a' leány; egyre megyén; nem tudnak rajta elmenni; sokra megy v. telik egy illyen könyv, azaz: sokba kerül; mibe ;

:

megy

játék

a'

?

Mond: ról

;

;

fölmondá szolgálatát;

lemondott hivatalá-

sok mondókája van.

Mxílik: abban kimúlt

a'

világból;

kevésben

miilt;

nem sokban mit;

v.

nem múlta még

idejét.

Néz: nagyra néz; kinéz belle a' rossz kinéztem belle, hogy..; káposztás kertbe néz; ugyan bele néztél a' kupába; elnéztelek elnézte magát, azaz: roszúl nézett valamit ennek vagy annak. ;

;

Okik: okik

maga' kárán okik v. okúi a' magyar; bele kiokik belle maga' oktából tudja. Pendít: megpendíteni, azaz: szóba hozni valamit. ;

;

Pusztul: takarodjál haza

Ró

:

szabta az

idt

;

hibát

a'

kirontott a'

=

ellódulj; pusztulj,

!

megrótták

Ront: Szab:

innét

elpusztulj

a'

törvényhez, ott

;

jól rá róttak.

várból; berontott

valék

a'

házba.

a'

idhöz szabd magad'; kiszabott órában

;

ki-

kiszabta

az árát.

Szakad, szakaszt

:

messze szakadt innét

nét szakadt ide?; ágról szakadt

szakadt az

emelésben

;

;

;

hon-

szivemtl szakadt; meg-

szakasztott

mása

,

szakasztott

ollyan.

Száll: magába, lelkébe

száll;

nagy örökség

száll

rá; megszállta a' várost; hajóba szállni; kiszállt a' kocsiból

;

leszállott a' lóról

;

alább száll az ára.

Szán: el- V. rászánta magát valamire. Szárad: rajt' szárad a' verés száradjon :

lelkeden.!

;

!

157

VÁLASZTÉKI TISZTASÁG.

Szed:

rászedték

megszedte

;

összeszedte

,

föl-

,

szedte magát.

Szeg: nyakát szegte

;

beszegte

a'

Szit: hozzám

szavát

,

,

hitét

fogadását

,

kedvét

,

kendt. szít; kiki a'

maga' fazeka mellé

szit

(közmondás).

Szolgál: egészség?

hódvilág;

szolgál a'

utczára szolgál

szívemre szolgál

;

hogy' szolgál az

egészségére;

szolgáltassa isten

a'

ablak

az

fájdalom

az

megszol-

;

gálom szívességedet Szökik: szembe szök kár, tudatlanság. Sül: majd elválik, mi sül ki belle; felsült vele; bensült beszédjében

rá, azaz: rá világosodott,

kisült

;

nem sült el kívánsága. Tágít: nem tágít a' dolgon. Talál: ha eltalál jni azt találtam mondani. Tart: számot tart rá; azt tartom, hogy..; szokásom tartja; jogot tart hozzá; jól tartottam az éhes

bizonyült;

;

munkásokat; nagyra tartja magát; együnk igyunk, míg tart benne; nagyon tart a' tztl; a' szokáshoz, rendeléshez tartja magát: arra, felém, Budának tart.

Telik:

eltelt; bele

tle

betelt rajta a'

;

vagy sokba telik sok eszteljék kedved; kitelik közmondás.

csak annyiba

tend

Tér: magába társaitól; térj be

,

;

telik két hét;

v.

eszére tér;

kitér az útból; eltér

hozzám egy szóra; megtérni am. az

ere-

deti hitre visszalépni.

Terem: Tesz:

mindenütt

ott terem.

jól letenni, lerakni valakit, azaz

letesz szándokáról; feltette

jóvá teszi; mit tesz

tetti

:

mindenkivel feltesz magáért; kitesz rajta tönkretette. tesz

;

;

leszidni

magában; heh szép beszédet ez, vagy az a' szó? mitsem^ tégy róla , ha lehet kitett !

;

Tör: pificz^ét;

nagyra

tör;

rajtunk törtek

a'

roszbaot töri fejét; feltörték

rablók; meg- kell lenni,

ha

a'

törik

,

!

ÉKES SZÓKÖTÉS.

158

szakad! szinte

helle

tör; ellenein tör; kitört

hide«]f

a'

harag.

a'

idt

Tölt:

tölt

vigan

;

tölti

életét

kitölti

;

a'

hetet.

Tud: nem tudja

a'

kárt

Un

rá-

:

Út;

a'

tudok

vagy bele

—

lín.

;

kitudja

a'

többitl; kiütött

nemzetségbl; száz

családból,

bele

házból.

a'

jóra ütöttt ki dolga; az apjára ütött

az apjához; elütött

ló

embert! fészket tud;

olly

cseléd' béribe

a'

forint ütötte

=

hason-

hadból

markát;

= fel-

ütött katonának; helyreütötte a' kárt; beüt az ellenség,

éhség, döghalál; dobra ütötte a' titkot; tábort ütöttek; felütötte az orrát megüti a' mértéket. ;

Úz mai

lízi

:

csúfot

mesterségét;

Yág: vakba

belle

líz

V. a'

csúf életet

;

i'íz

:

szorgalom,

üzifiízi.

szavába vág; kivágta magát

a'

bajból

a' lo-

;

lovak közé vágott; arczl, pofon vágták.

Vall: nem

meg, azaz: nem

vallja

állja,

nem

tartja

ki; becsületet, kárt, szégyent, gyalázatot vallott; egy istent vall; bevallotta nevét , jószágát, vagyonát.

Válik: re

,

,

egészségére válik ha úgy válik (

;

hogy

.

.

ember v. katona válik még hány zsákkal telik! becsületé-

halálra vált; jó

belle; majd megválik ;

még ügy

válik

= történik) sem

valakit;

sem váltott vele; merre váltságaért sem

váltott utat? a'

Venni:

vették

elejét

ert, hatalmat vesz a' dolgot; könnyen

a'

bajnak,

magát

;

veszi; futásra

magára

vették; hol veszed

beváltani vi-

betegségnek;

rajta; észbe v. észre, lelkére vette

venni ki szinét; neki veszi magát; vette

fordul

!

Vált, váltság: megváltani szavát; szót lág'

=

úgy bánom

itt

vette a' dolgot; a'

nem

szegletbe, közikbe

sok hasznát magad'? már csak abból is kive-

vette a' példázgatást

;

hetted, azaz: megérthetted.

Ver:

fölverték álmából

ték az árát; fölverték

a'

;

fölverték a' vadat

;

fölver-

szekrényt, azaz: meglopták;

, :

159

VÁLASZTÉKI TISZTASÁG. élére veri a' pénzt a'

rossz

fejébe

Vesz: a'

lém veszett

,

kötelet ver ;

;

gyökeret vert

kiverték fejébl

vagy

,

gondolatot; adósságba verte magát. vesz hal érte; pénzre veszett az esze; vesza'

neved! nyakába veszett; Dunába veszett; beveszendben van vesztedre szóltál. ;

;

Vet: számot vetem

zsinórt

leverték szándokáról

;

verték

szen el

;

vet; ki- vagy felvetni

a'

költséget; rá

maga- veti (palóczban am. kevély) istenbe vetett (inkább: helyezett) remény; neki veti hátát; a'

fejem

,

;

gondját veti fattyat vet; elveti a' sulykot; véget vetett neki; engemet vet okiíl szemérevetik; elveti magát, ;

;

azaz: elaljasodik; lángot vet

tz;

a'

hozzá, azaz: sejtek, színiek hozzá.

Von: megvonja múlat, halogatja

a'

Vinni: nem

,

téglát vet; vetek

magát; idt vontat,

iszaz:

dolgot.

viszed el szárazon.

Vergdni: nem b)

hiízza

—

sokra vergdtél!

Sok szép sajátságokkal dís/eskednek az igék

után szinte névszóink is; igy:

Ág: ágról szakadt; esze agába sem ötlött! Alku: alkura lépett alkuba szállott. Áru: áruba bocsátja; árut szakaszt, azaz: ;

vet

a'

véget

vásárnak.

B:

búnak ered; búnak adta magát.

Búcsú: Csín: Csúf:

búcsút vesz.

csínjával bánj vele;

kell tudni

a'

csínját!

belle; csúfra lett; csiífra üti. Derék: derék had derék pénz (hajdan tkepénz); derékképen (régies) nagyon , derekasan. Dolog: pénz v. egészség' dolgában nem igen jól állok; katona dolog; igy megy a' világ' dolga; a' megye' dolgában jár micsoda dolog az hamis álom leány dolog (népdal) futásnak vette dolgát nincs jó dolgod hogy azt teszed nincs eszed , hogy azt teszed dolog csúfot

líz

=

;

=

;

ma

!

;

!

boldogulni

Duga:

;

= = nehéz. —

dugába dlt.

!

!

ÉKES SZÓKÖTÉS.

160

^^y- ^KY gzzel

E^'^ ^^^^

Ember, emberei: légy

egész

«''2

házi, azaz.-

vult

megemberlette magát

;

ember

talpadon

a'

Ész: észbe

v.

eszébe vesz valamit

azaz

,

dol valamit; észre veszi magát; eszére jÖft

maga eszén

van;

lele

egyre megy.

;

:

meggon-

v. téft;

eszén

legyen eszed!

jár;

Fejében: adósság' fejében, ingyen' fejében, soha meg nem adom' fejében szégyen fejében is megteszi 'stb. ;

Fejére: magad' fejére szólottál; fejére parancsolt. F fben járó dolog. Futás: futásnak eredt v. vette a' dolffot. Fül: fülhegygyei hallottam. Füst: füstbe ment várakozása, reménye. :

Gond: mi gondod gonddal jár

a'

semmi gondod hozzá; sok már

rá?

nevelés j gondját viseld! gondját vetette

dolgának.

Halál:

szeretem; halálra vált; halálra

halálban

kimondták rá a' halálost! Harag: haragszemet vet rá.

verte;

Hét: hóba

=

hetethavat összezavar; se hete se hava; hébe

hétbe hóba.

Hír:

hírré

v.

hírül adja; hírré teszi

=

elhíresz-

teli.

=

Helyre: helyre ( helyes) legény ollyan, hogy csak here! =: helyre, azaz: helyes (alszer). nagy jó korán , jó reggel, azaz; Jó, jól: jókora ;

=

;

hajnalban jóval hamarably ott voltam jókor itt légy maga jószántából teszi isten' jóvoltából; jó magával is tehetetlen; ellehetsz én tlem, jó ember! jobban van ;

;

;

;

már; niajd jobban adja isten most áll javában a' vásár; meghagyták aza^ igen megverték jól vette = ócsón; mert meges^lek jól , vagy jócskán Van még jól félj ;

jól

,

,

:

;

!

benne.

Kar: jó v. rossz karban = Köz: semmi közöd hozzá-.

állai)0tban van.

.

!

VÁLASZTÉKI TISZTASÁG.

Lélek: ked kén

lelkére kötötték;

lelkére beszéltek;

lelke rajta, vagy legyen rajta; száradjon

V.

lelkem adta

;

161

!

eszem

a'

lelkedet

!

lel-

a' lel-

ha lelked' kiteszed

sem hiszem!

Magával: másod, harmad,

tized, sokad, keve-

sed magával.

Mód: minden csak módjával jó módjával bánj vele módot keres benne; módot lel talál, szab benne; módját ejti lehetetmegadja a' módját nincs mód benne len okkal móddal az is meglehet. :

;

,

=

;

;

;

Nagy: nagyra tartja magát; no ugyan nagyra vagytok vele! nagy hanem! (palóczban am. alig hanem); nagy nevetve , nagy boszúsan jött meg nagy siránkozva panaszkodott. ,

Neki: neki

ered,

neki

busl ,

neki áll, neki fog, neki ül a' munkának; neki indxíl , neki rugaszkodik a' futásnak; v. búsulja magát ; neki bátorodik ; neki bo-

megy a' veszedelemhogy..; neki veszi maoda neki

londul; neki durálja magát; neki

nek; neki esik, gát

isten neki

;

Név:

!

's

úgy

vége

elveri

v.

jó v. rossz néven, panasz-néven veszi.

Nyak:

nyakára hágott vagyonának; lerázta nyamindig nyakára jár nyakon felejtették (pó-

káról;

;

rias). 1 1

annyiba

oUybá úgy veszem

yba

v.

:

Panasz:

isten

= oUyá mintha

,

tartom .

panaszán

;

oUyba veszem

=

.

ne

vegye

!

panaszost

eszik/ megpanaszolták az italt, azért ment rossz helyre.

Párt:

pártot üt; pártját v. pártul fogni.

Ráncz: ránczba szedték, azaz megfenyítették. Szám: számon kéri; számba veszi; számot tart :

számomra

Szél

is :

rá;

hagyjatok valamit. rossz szél

f

lottam; szélhozta ember

felle; egy kis szelét én

= jött-ment. 11

is hal-

;

!

162

];ki:;í.

Szem: szemmel

szókÖtÉs.

tartja;

szemére

lobbantja;

téríti v.

szemtl szembe állott; szembe állították; szemügyre vettelek szem van rád. Szer: jó v. szép szerivel is megtehetd szert te;

;

szek rá

szerét teszem v. ejtem.

;

Szó, szól

egy szót sem gondol,

:

v.

tördik vele

;

felle; szóba hozza; szóba jött mindennel szóba ereszkedik; szó a' mi szó, de..; egy

szót tesz róla, aránta

szó mint száz di!

;

nek

csak szót vesztett

!

megszólták szól

szken

az olly jó embert

Vég: Vér: ,

szépen szól

;

,

. végére járni; Esztivel min-

lett (beszély).

vérig védelmezte; lelked

vérszemet kapott;

világ világ lesz! soha

a'

hamis

!

;

míg

hege-

szken vagyunk; szkítem

hiszem;

mint

Vers: több versben kértelek. Világ: nem mind a' világ éli élete;

a'

bort; elszólotta magát; ki-

a'

végre hajtani;

dennek vége véred

házat,

a'

levél, leczke?

a'

Szk:

a'

,

világát

míg

a'

világ az

;

világ!

Azon sajátságokból, miket beszédrészecskéink

c)

szolgáltatnak, szinte kijegyzendk:

Ban, ben; ból, bi; bele, van;

kidlt

bel l-e;

benne:

tudom, minden boromkifogyott a' pénz-bi hazudsz ból kiiszon (Kassay) benne ; kételkedem benne sok elveszett bennök (ószer).

sok-ban

a'

hogy...; bele okik,

v.

miinká-ból;

annyi-ból

kiokik bell-e

;

;

;

;

Csak: mikor

haliam, csak elálmélkodtam! azzal

csak nyernétek

Hamar: nagy hamar

hamar dolog, beszéd

v.

ész

;

hamar napján

;

ott termett.

Hányat: hányat homlok neki rohant. Hozzá; hozzá lát v. fog; ért v. tud hozzá;

nincs

szólásod, szavad hozzá; elég az hozzá, hogy..; isten

hozzá <1

!

!

VÁLASZTÉKI TISZTASÁG.

Igen:

igen egy korácsú

163

igen csak egyre

;

megy:

igen csak ollyan vagy, mint ez eltt voltál!

Nyilván:

=

hogy úgy "gy

nyilván dolog; nyilván való;

aligha

nem

lígy

nyilván

vagy bizonyosan hogy

,

'•

Oda: mind

oda beszélt, oda mondott neki: oda vagyunk oda veszett; oda talált Péterékhez; oda dolog; oda szavazok, azaz; arra adom sza-

falustól;

ütött ki

vam'

a'

odáig van

;

Rá:

rá ér sok dolgától; rá fogták;

gyermekek; birták

,

vénülnek

rá

rá vallott; rá gyújt; rá-tartós rá parancsoltak

vették, beszélték;

a'

rászedték,

;

5

rá kelt

a'

sor; rá ijesztettek.

Rajta: rajta

ma

rajta

félek rajta

;

mentek, törtek, ütöttek; rajta érték; kapták; örül v. megesik a' szíve

rajta

rajta vesztett;

,

csak azon félek (régies)

Veszteg: Jegyzet.

maradj veszteg!

,

gáról észrevettünk. ott

a'

's

t.

e' f.

^)

Sajátságos kifejezésinknél

hetjük megemlíteni

ne

palóczban

a'

,

dívik.

is

mit fennebb

sem mellz-

magánszók'

a'

tisztasá-

Mint csak egy oldalú törekvés

nyelvtani hibátlanságot:

úgy

itt

len-

választéki

a'

tisztaságot egyedül a' sajátságos kifejezések' puszta al-

kalmazásával elérni akarni. Sajátságos szólásainknak már természete eléggé mutatja

,

mikép azok

mellett különösen az érteményzésben

nak

még

—

a'

is

külalkalmazás

figyelmet kivan-

—

ha lehetne nagyobbat mint mamind azért mert nyelv' szellemét képvia' , selik , annak tökélyetes ismeretét mi nem könny feladat 's gyakran a' legfinomabb különböztetéseket teszik elre fel mind azért, mert ezekben a' botlás szembetnbb, 's ezért érzékenyebb lenne; st sokszor csak egy, azonosnak vélt eszme' becserélésével a' kifejezés' ,

gánszóink

pedig

is

:

—

—

;

')

L.

sajátságos

kifejezéseink'

mathi Sám. Nyelvmestere'

teljesebb II.

Dar. 173

fiyüjteinényét

— 272.

Gyar-

lapjain.

11*

:

:

KKES SZÓKÖTÉS.

161 Kiijátságíi

megsznnék.

azonnal

zések' alkalmaza'sával

is

—

A' s;«já(sa'gos kifejecsak ligy lesz hát a' választéki

tisztaság biztosítva 1)

kásban

Ha él

sajátságos szólásainkat szorosan 's

,

nyelvszo-

a'

illetékes érteniényre használandjuk

,

igy:

nem maradhat tlem sajátságos alkalmazásban am. mindig zaklat, nem hagy békét; innét: maradhass már tölem\ nem vallja megy am. nem állja, nem tartja ki, ,

—

bele vesz;

— hogy'

neki am. meg-

v.

kerültél (azaz

:

— beadtál

jöttél) ide?

lerontottad, valami rosszat tettél vele,

megadtad neki; jól birja magát ^zííí: gazdag, tehát nem am. jó erben van; nem bir magával , azaz: neni képes magát mérsékelni tehát nem am. nem birja magát ,. nem mozdulhat, magával is jótehetetlen. ,

—

,

2)

szókat,

—

Ha sajátságos kifejezésinkben a' szórendet, a' st még a' viszonyító részecskéket is féltéke-

nyen óvjuk

,

minthogy ezek' megzavartával

elcserélésével,

maga

,

vagy épen

az értemény zavartatnék meg, gyak-

ran a' sajátság' megsemmítésével , igy: fölszedte magát am. a' betegség után ismét jól helyrejött; tehát nem vagy megszedte am. rászedte (azaz megcsalta) magát igy fben járó dolog magát, azaz: meggazdagiiltj veszt sajátságából, ha helyette: res gravissimi momenti is milly fejben járó dolog használtatik: agyon nfötlék nem veszi agyba ütötték? egészen más, mint: ,

:

—

—

—

:

—

—

tréfára,

nem

komoly, mint: nem

olly

veszi iréíA-nak

,

—igy

különböznek még: félre érteni, azaz: rosszra magyarázni, visszaérteni; rosszul érteni,

azaz: megneheztel

azaz

:

nem jól

,

;

nem

tisztán érteni valamit.

— Végi

3) Ha némelly tájdivatos sajátságokkal mellyek' érteményét sokszor az avatottabbak is vagy el nem találnák , vagy másra értenék , óvatosan élünk pl. mire megy ,

ez a' szó? azaz: mit tesz? nagyra

megy az

illetlen, vétkes szó; mikor érzettetek

a' szó,

ma fel?

e'

azaz:

helyett:

mikor ébredtetek ma fel elhozta-e már kicsinyét ? azaz megszülte-e már gyermekét 's t. e' f. ;

165

VÁLASZTÉKI TÍSZTASÁO.

KÖZMONDÁSOK, PÉLDABESZEDEK.

C)

Eredetiségeink-

még:

kútfeje

szédek

a'

nyelvsajátságinknak jeles

's

közmondások,

mellyek leginkább

is,

's

a'

példabekeleti nyel-

vekben levén otthonosak, nyelvünkön eláradnak;

midn

's

történetek-

's

egyfeliil

a'

is

szerte

régi szokások-,

élettapasztalatokra vonatkozva job-

badán a' népéletet, erkölcsöket festik, 's ezért csakugyan a' néptl hagyományként vallásosán riztetnek is, 's változatlan fentartatnak nyelvünk:

nek kétségkiviíl számos eredetiségeket gokat mentettek hangulatára,

megvetend mondások-

kez

's

meg honnét ;

ismét

ez által

's

és sajátsá-

beszéd' nemzeties

—

Nálunk

példabeszédeket jobbára

a'

a'

köz-

követ-

úgymint:

létre,

hasonlatok

nem

tisztaságára

jelentéssel birnak.

okok hozták

1) A'

a'

(similitudo rerum)

,

ily-

nem álmot hüvelyzek más' dolgába ne avasd magadat; rám ne támaszkodjál/ megadta az árát! nem tud hova lenni; tönkre 'jutott ; egylyenek

:

;

más* kezére adnak

hány zsákkal a'

szónál 2)

;

;

lassú víz partot

Hasonlítás

—

számmal eredtek személyes rímek ;

z

ez a' bökkenje ! majd elválik,

telik ! tudja szóval ! nincs

mos

(comparatio) álljanak például

(1.

könnyebb

(t. i. el).

által a'

Zsebtükör 1825).

is

jó

követke-

!

,

;;

—

;

ÉKRS SZÓKÖTÉS.

166

Csendes, mint

Szomorú Keserves

,

Tudatlan

mint

,

mint

Vagy

a'

a' vert

a'

,

had

, ;

szél

a' téli

körte

mint

,

puszta nialum

a'

hogyha vad

bocskor talp

Lyukacsos , mint a' tyúkkas Nyomorult, minta' kódús-folt, 'S üres

,

mint az éhes has

—

Tudákosinknak lakása, Es egész életfolyása :

Télen farkas ordító,

Es nincs 3)

rajta forditó

Eszmetársításböl

ját, azaz

:

elhalgattalni

;

dobra

!

bedugni a szá-

pl.

ütni, azaz

ni; csak csoíitja és bóre (értet,

:

kifecseg-

van), azaz:

igen

sovány.

Csak nem legszámosabbak élettapasztalásböl veszik eredetüket, mellyek többnyire 4)

erkölcsi intéseket,

's

szersmind magukban hasznát 5)

;

példázatokat foglalnak egypl.

hi

mint keresi,

?igy veszi

jó tett' helyébe jót ne várj

Számos közmondásink,

's

példabeszédink

továbbá

gúny- vagy csips czclzásokat

foglalnak

magukban mint ,

lant; bele nyert

,

:

vak vezeti a világta-

mint Bertók

a'

csíkba.

—

Némellyek végiíl történeti alapúak is, vagy holmi népmondák- 's mesékbl vették származásukat pl. olly kevély, mintha övé volna a' 6)

diófáig,

— mi

= kuturgur tet;

az

tor egy

,

a*

hajd^.ni kútig-úr, útig-úr (talán

uturgur) történeti szókra emlékez-

n^yunkurucz egy ember!

(dunántiíl

:

ember) azaz: nyers, kemény, kötdd,

la-

,

Iö7

VÁLASZTÉKI TISZTASÁG. a'

= kunicz) = sátorfáját^ seink kapufától emlékeztet —

honunkban dlt cruciatus

keresztes vitézekrl

;

pásztori korszakára

(criix

szediveszi

Többnyire

vett búcsút 'stb.

a'

;

ezen kútfkre

szint'

nagy számú közmondásinkpéldabeszédinket is, meüyek többek által egy-

vezetlietni vissza ama' 's

be gjaijtve könyvekre terjednek köznép'

nyelvén

olly

i.

jobbára derült kedv,

's

kivált

's

a'

forognak, bogy

gyakran

nélkülök vidám társalgásaikban T.

^)

lehetnek

alig

elménczkedés'

el.

szi'ile-

ményei levén, kedvesen is hatnak vissza az elmére; innét az alsóbb írásmód' azon nemeiben, mellyek a' napi életet, 's hazai népjellemet festik nem csak kellemmel alkalmazhatók hanem annak valódi fszerei- ^s kellékeiül is tekinthetk. ,

De

fensbb Írásmód'

a'

terére csak elvont erede-

tiségeik- és sajátságos fordulataik-, különösen pe-

dig kellemes rövidítési,

szivárogjanak át;

szamatjok miatt kül ér/eni

^)

különben pedig

köznapias

— nem ajánlatosak.

példabeszédi 1GG4

és

Péter Adagia Latino-hungan'ca 1713 :

a

itt

— mit rajtok minden kivétel nél-

Beniczki Péter' Ritmust

Ij.

kíhagyási példáikkal

's

költeményes viaradtÚ7iyokban 1787

;

;

Faliidi'

Kis-Viczai

;

Jegyz könyve

Máriaíi Istv. Páznián'

munkáiból gyjtött közni. és példabesz. 1788. Horács Pál' Magyar példa- és közmondásai 1794 Szabó Dávid gyár súg' virágjai; Szirmay Hungária in parabolis ; Dugo:

;

Mw

:

nics:

Magyar példabeszédek

és

melljek eredetiségeink, kincstáraiul tekinthetk.

'stb.

jeles 's

mondúsfik

2

k.

1820.

nyelvsajátságinknak valódi

,

KKES SZÓKÖTÉS.

168

MÁSODIK FEJEZET. VILÁGOSSÁG. Fogalma

17. §.

és részletei.

A' választékosság' másik

gosság.

Ez abban

áll,

kelléke

fc5

a'

vilá-

hogy eszméinket oUy

szók, és kifejezések érzékítsék, mellyek

által a'

nyelv- értd olvasok' lelkében ugyan azon eszmék

minél hiibben tükrözdjenek vissza; az gyönyörködtethet iratában

,

mert csak ki ú^,y ír , hogy

kiknek elmemvét szánta minél könnyebben megértessék; az fog pedig legkönynyebben megértetni, ki legvilágosabb szókat^ mindazoktól

,

,

kifejezéseket,

szórendet

és

Következik innét

,

hogy

a'

alapos ismeretét teszi az íróban

alkalmazand.

világosság föl.

a'

A' nyelv

nyelv'

t. i.

sok-

szor ugyan azon eszmére számos kitételeket nyújt,

mellyek közól egyik szabatosabban s

;

— mint az természete mutatja — egyedül csak tekintetéból legalkalmaminden nyelvnek megvannak —

sót

maga a' dolog'

a'

sok közól

egy lehet világosság' sabb. a'

világosabban,

több kellemmel illesztetik ugyan azon eszmére,

mint másik 's

,

Szóval,

szó,

's

ezt

ész

a'

eszme köztti viszonyt tekintve

—

is-

mertebb, világosabb, szabatosabb: meg szokatla-

/

169

VILÁGOSSÁG.

nabb, homályosabb, kétesebb kitételei egyes szók-

ban úgy , mint a' milly nehéz

a' teljes

szint'

,

mondatokban

oUy

fontos

,

tást tenni; fontos különösen mind

az értelmességre

czéljára^

,

mind

;

hol sokszor

helyes válaszbeszéd'

a'

beszédkel-

mert

lem- vagyis ékességre nézve: amarra azért,

emerre, mert

világosságaz értelmesség' anyja; a'

f

a'

—

könnység' eszméje már magában kedves;

ellenben hogy' tessék olly beszéd , mellynek elme-

vagy még magyarázat szükség.

feszítés,

világosság' igényei a) megint csak

ra, és b)

a'

18.

Milly

A'

magánszók-

kifejezésekre vonatkoznak. §.

Világosság

fontos az

a'

egyes

magánszókban.

szók'

választékosságban, csak onnét a'

a'

—

is

világossága

kitetszik,

a'

hogy

beszédet egyes szók alkotván, ezek' homálya

magára

a'

beszédre folyna

hibás szerkezet által

zavart beszéd támad;

nem

világos szerkezet

csak az egyes szók

a'

a'

át.

'S

valóban, mint

legvilágosabb szókból

is

úgy alkalmas szók nélkül is

képzelhet;

világosság'

—

innét ha

minden kelléke-

nem birnak kifejezésink világosak, 's választékosak, annál inkább pedig ékesek soha nem lehetnek. — A' magánszók' viivel

:

ezért

lágosságát

ságnak 1)

illetleg fó kivánatai

a'

választékos-

:

Hogy

a'

szók külalakjokra nézve ismert-

tek vagyis népszerek, és tiszták legyenek;

úgy

;;

:

ÉKES SZÓKÖTÍ:S.

170

azonban, hogy eme' népszerség

hanem abban

aljasuljon,

kat a' kikeresettebbek-

's

álljon:

pöriasságig ne

a'

hogy

a'

szokotta-

ismeretlenebbeknek elejé-

minden mesterkéltséget kerülve, a világosságot tartsa szem eldtt, azaz: lehet legalbe tegye,

's

—

kalmasabban fejezzen ki mindent. ellenére,

's

tulajdonkép

E' szabály

világosság' sérelmével

a'

alkalmaztatnának tehát a)

Minden szokatlan szók,

talán helyesek lehetnek; de

mentek

mellyek különben

nem

homálytól annyiban

a'

=

vagy már elaviíltak, mint mentén mihelyt; megimádta ( megkinálta) pénzzel; kiered = egreditur maradék utód v. összetetten utó-maradék posteritas nagy sok szerrel igen sokfélekép; szakaszkodik nincs olly ember , hogy meg ne szakaszkodjék , vagy ^) köz ha minden nap ennie nem adsz (Pázmán) mert

,

a)

:

:

=

;

=

=

:

=

;

:

—

;

nem

elfogadást thesis

érdes

;

nyert líjszók, mint: elövélet

=

öfters berühren

fogárd= verfanglich forda ;

szóvirág

hatúny jós/a

trópus

prophetia

=

= hypo-

verklettern

érteménymásitás

,

,

= Schuld láta = revue; szakony = tempó; kuíár = vizsgáló; — táj divaoraculum

= potenz;

=

=

elkúsz

(jog' hasonlatára)

rog

;

;

v.

;

's t. e'

f. ;

y)

tosak,

núnt: fáradt, Tisza' vidékén =: sovány, szikár; kirabolni ; elkövetkezik dun. túl am. elbúcsúfölverni mérsékelve rozik mer , dun. túl := merít ; képesint

=

;

zoga ö)

= rossz

elkorhadt; felemás

,

bár miként

szokatlanok

= = dispar;

(insolentia)

ha zsenghet idv belle (Tyrus)

,

;

vagy végi

mint: zseng:

körbe ülék a

;

beszélt

(K— y L.); a' négy falak közé otthonéit szem elvakul magyarhonba ki mikoron mind (K y G.) magyarrá hozzá tartozóival magyarrá jött volna (N. Szomb. cod.)

—

;

:

fölségének országúi

országúi:

köszöntük garrire

=

;

'stb

;

—

oszlojiolni

illyenek :

még

némellyek

a'

(

:

= országosan) meg szájongni = blaterare,

is

szokással oszlopolják

;

171

VILÁGOSSÁG. hibáikat (Verseghi)

=

niaskirt

prágen

;

=

vonakodni

bnuyol = Münze = félelembe ejt

;

feltet (rettegtet' hasonlatára)

;

revedeztetni szemeit 1.

hijitom párját =: nincs párja; álozott

viszolgani

;

5. §.).

-

=

nézdelni

(ide

A' tisztaságot sért mind

b)

szóló

azon

szók

b

példát

mellyek

,

eredetök, vagy szóele mzeti, 's hasonlósági bármelly vétségeik vagy viszonyítási hely-

vagy

,

telenségök miatt homályt okoznának

;

ide

tartoznak

a)

idegenszer, vagy különben honias alakú, homályos származású, vagy végre egyes tá-

némelly de

jakról

az irói nyelv' közterére fölertetett szók, raely-

lyeket nyelvünknek csak homályosítására majd

vágy

,

illyenek

Mihály);

=

láng

:

Raub

der

újság-

majd könnyelm

;

=

=

der Ton ; (1. Ujdon szavak'tára. Kiss mellyek hibás kiírásuk, vagy akár-

zsong

—

szószátyárkodás hozott létre, alkohol; ged ^= die Liebkosung; dú

/í)

milly szóelemzeti,

's

hasonlósági botlásaik által

a'

be-

szédszövegben homályt, vagy kétséget okozhatnak, igy: köny V. köny más, mint: könny; nagyábóll sem am. censeo, és velem nagygyából illyenek továbbá velem ;

mecum

;

= — akkor-á-ban ;yÍ2W = parvi

=

:

akkor-2-ban

;

kissé v.

— — — — — bellem, elül — ell, alul — alól, hazudság — hazugság, erim — ereim, = testes tanuk = doctrina eorum tulojdonit — tulajdonít, ólta — óta, fedd = corripit fed = tegit, gyönyörük — gyönyörk; magos — kevéssé =:parum, paulum; gondtalan gondaan; helytehelyetlen , len közöl , belül bell , belülem közül

—

;f««?/A

,

,

,

magas

mellyeknek összetévesztése annál súlyosabb gyakran csak egy bet' fölcserélésével kikerülhet, igy felette, megette any-

hiba

,

'stb.,

minél könnyebben

—

—

:

— mögötte helyett; — = = dimidium superius fölfelé felfele sursum falánk = vorabamus — faláng (mint hajdan) = vorax helyett — nyit is tehet

,

mint

:

devoravit

fölötte,

;

;

mellyek a' viszonyításban lesznek homályosakvagy kétesekké , mint ment-ek menttek liberi y)

;

=

—

=

;

ÉKES SZÓKÖTKS.

172

— kelföin = surreotiomea;

iveruntv. ivére ;Ae//^»i=surrexi

melléknév , íróji , tanitóji fnév; okost fnév okosat melléknév; derekak fnév derékek melléknév: bnösek, hsek melléknév; kep-i bnösök y hsök fnév képe fnév melléknév közep-i (középheli) melléknév

iróiy tani tói

—

— közepe

—

—

—

;

fnév

=

=

nlte , magason in sublikeményen fnév 'sth. (1. mi; keményen igehatározó hasonló példákat a' magánszók' tisztaságánál 1. Kész).

magasan

i,

—

— De

2)

Még inkább

világosságot:

a'

teményezés;

elémozdítja

,

vagy gátolja

a'

helyes, vagy helytelen értehát mindenek eldtt szük-

séges a) Hogy a' szók ismert érteményben vétessenek; ismert érteménynek pedig mondhatni azt, melyleginkább a' nyelvszokás' tanúsága szerint lyet

—

—

mind azok bírnak is olly

,

kik

,

a'

valamelly szóval összekötnek. Vágynak ugyan-

— különben szokott — szók, mellyek nem mindenütt

ismert érteményben a'

táj

szer (Vasban)

újabb

ma

ügyetlen ,

series;

;

rendes

—

/?)

,

jól, tehát

nem am.

;

illyenek «)

esetlen=^he\y-

^\.

= ínrcsa.

,

az ismert,

spasig

;

de talán

nyert, 's így alkalmazott szók pl. érteményszorosabban rmoderatur sibi

= tartakozik

ruha)

,

= sor

használtathatnának

érteményezettek

érteményt

tartózkodik, áll

is

divatosan idomtalan

telen,

ben ben

nyelvben tudományos jártassággal

—

nem am.

sich aufhaltet,

mi helyeseb-

viseltetik ( ujegviseltetik pl. a' így bezeigt sich , mi helyesebben viselke;

:

:

=

dik; foglalat

újabban meghározott érteményben occupatum , tehát nem am. közönségesen alkalmaztatik tartalom=^ dev Inhalt, contentum 'stb. y) a' különben ismert szók' régies érteményezése pl. ^a
=

tnegta])asztalta=in\t\nU)ttn; igen

=

w' feje ni elek., íC

m\i

nem

VILÁGOSSÁG. akart (Molnár Alb.);

— ide

valók:

ban olly érteményre ferdültek

szo kasokból

173

át

lehet kitanulni

,

niellyek

6)

szokás-

a'

mellyet csak

a'

t

igy hii^axitani

a'

ház-

,

áj-

=

ból kiutalni; letenni \?\^\\ ain. leszidni; leletenni valamirl, azaz felfelhagyni valamivel vet hozzá sejt hozzá; ^/^2 hozzá , azaz hasonló. Idea' ritkább, vagy :

=

;

:

b példát.

tájdivatos sajátságok (idiotismi) nyújthatnak b) is

Hogy

szók

a'

az eszméhöz

terjedtebb, se

szabatosan

(praecise)

vagy

,

tehát se illleg értemenyeztessenek se más erteményt ne kapjanak, ;

szkebb,

mint mellyel határozottan birniok kell, és ugyan

«) est-

=

ve\. est-tj^/ vespera , nap-^?«/= dies , reg-^(?/=matutinum tempus , igaz-í«»--od van rectum habes , csendsplendor, dics-óW^ esség = silentium , fény-^ííí?'o-

=

=

=

glória,

csín-oíAYfo-

tentim

eleg-^//^o

;

veniens, leány-so

= das

= satis = virgo

Netté, ,

,

apr-öfi?-onként

suflTiciens

ellen-í/^

,

= pede= con-

ill-e/^c?-

= hostis

,

érdem-e-

= merita mea laudatio tua, gaudia mea; becs-w/e^f-ben tartsd = in pretio habeas; helyhez-í^^5-se = collocet (helyhez-ze helyett) többet im,

dicséret-e-id

,

öröm-e-im

,

'stb.

mondanak, mint az utánragasztott érteményez szókban rejl eszmék mellyekre mégis nem ritkán alkalmaztatni

szoktak

betk csak dók

— — kivannak; miért

a'

—

is

ama'

világosságot sértenék,

fekv 's

tagok, vagy

ezért kihagyan-

ellenben /5) oUyanok is vágynak, mellyek az ; eszmét csak részben teszik ki , vagy helytelenül jelentik, mint: ellen-e adversarius eius , ez érteményben kiegészítve: ellen-je ; világ-? (sajátlag=de mundo) pro-

=

fanus, kiegészítve: világirt^; //V'^^, óísüe//í°-g"

kiegészítve: függ-ec?, összefügg-erf, mert

= cohaeret,

függ csak magán am. pendet; y) mellyek a' világosság' bántalmára más erteményt nyernek , mint a' mellyel szabatosan birniok kellene, így: természetes naturális' érteményében helytelen mert amaz am. naturam habens, az utóbbit meg: természeti fejezné jobban ki; kedves, szinte helytelen azon eszmére, mit a' latin' gratus- , 's «c-

—

,

!

ÉKÜS SZÓKÖTÉS.

171

ki, ez inkább kedvelt', kedves meg; ain. kinek kedve van; engedmény Y.v\3.\xh, niss-ra szinte hibás lenne , mi szabatosabban ani. engedély engedményt meg: die Concession teszi ki helyeceptus-n fejez

animum habens ,

sen; igy

közbenjárást

a'

:

/íff^rt/yoí(^ wirksam)mondani szabatosabban

= machtig)

hatalmasnak^

könnyen kétes érteményre visznek végi

értemé ny re

(synonyma) melly közöttök gyakran igen

,

ve

szók

vigyázatlan

,

facultatem)

meg

,

is

bocsánatot{

sági ^= status divitianim)

,

—)

rokon-

a'

ha azon különbség-

;

felötl,

is

öszekevertetnek,'

^^o«, yoízá^( = possessio

nem

,

;

nem

ügyel-

igy: engedelmet{^=

= \er\\?im) kérni;

birtok^ t;«-

opes divitiae) meg gazdagtan( = die Lehre) meg t?t,do,

,

;

mány (=Wissenschaft) 'stb. hányadik által választatik meg, 's mégis millynagy a' különbség köztök? csak az nem láthatja kinek minden jól van kinek kisebb gond:

ja

is

,

nagyobb ezeknél

A' világos érteményezéshez tartozik még, hogy és kósza (vagum) érteményiíek vagy a' szövegben meghatároztassanak , vagy helyettök a' világosságnak kedvezbb szók választassanak pl. az c)

kétes (ambiguum)

a'

a'

divatra kapott

megolvasni

könyvet,

— nem

kezni

,

gdni

más

por gyanánt

nem

h.

ismét: megolvasni

bir

,

;

a'

helyett; nincs érke-

érek rá helyett, mert:

jelentéssel

helyett;

— porul

y/^oV/

— megszámlálni helyett, vagy levelet — átolvasni

zésem

bár

's kétes: maradék' helyét, méltán foglalja el; illy kétesek:

érteményben elavult,

ezen

érkezni pl. megér-

valamire

verekedni

— ver-

—

magán helyett; csak tnagamban voltam vagy por helyett vettem be a' gyógyszert

mert:

'por

az volt; por

gyanánt ^=va\\ii\iB. por

—

helyett azaz:

nem

lett

port

,

volna,

hanem

'stb. más valamit helyette Itt említendk még azon számos szók

is, mellyok nyelvünkben ugyan azon alakkal majd nevek-, majd 's ezért több különböigékül vétethetnek (homonyma) ,

z

érteménynyel

birván

,

gondatlan

alkalmazás

által

175

VILÁGOSSÁG.

könnyen kétértelmséget okozhatnak, illyenek: nyom=premis , et vestigium premo , és vestigium /í^o»i-Oí/ tuum ; //^o»i-ffl vapremebat , et vestigium eius er

=

;

=

let V. pertingit

=

;

v.

véna

rivulus;

v.

ó7=der Schoosz

v.

mordén, tödten világ z=A\e Welt v. das Licht V. die Kerze vadász \ex\í\ioT és venatiir; rút dolog ha az ember' fö része, a' fö, tilos dolgokban dielKlafter

v.

;

=

;

f!

's t. e'

—

f.

d) Igen elésegíti még a' világosságot a' sajátlagos érteményezés (sensus proprius) vagyis ha a' szók részént els érteniényökben alkalmaztatnak, vagy legalább érthetlenségig messze nem vitetnek részént ,

;

azon eszmére illesztetnek, mellyekre mind a' nyelvszokásban , mind a' jeles írók által leginkább gyakorlaSértenék e' szabályt «) mind azon érteménytosak.

—

másitások, mellyek vagy költi merészségök

,

's

er-

vagy messze vetett érteményök által homályt illy homály uralkodik pl. ezen össze-vissza nagyszení egyetemérdekek szk kínzott pár szövegben tetettségök,

szülhetnének;

:

pártira nyohra tördeltettek

,

korbácsoltattak (K-i G.);

a'

—

'

csökönyös mozdulatlanságokra

's

nemzetélettel laptázó vakdüh,

a'

önzése meregkigyóke'nt önmagába csij) hakiüthetendett tz' eszméje valóvákövült ábránd-

's

t.

a' kereset' elköviilt

lált

—

\

jaiban

e' f.

ha némelly szók , mellyeket bizominthogy sajátlag, 's leginkább azok-

(i)

nyos eszmékre

—

ra illenek

ezen

ság-,

írók

,

,

j's

a'

cseréltetnek

,

;

szokatlanabb így

's

,

ajánlatosbak

még mind semmi,

—

világosa'

jeles

nincs hozzá fogható

— szülni

kezd,

— 's

sajátságos kífejezésink

^

hasonló több

b

:

olly alkalmasakra

az

még csak hagyján

e'

nem: ,

,

nem

helyett; imrúl járt

járt, helyett; hallomás szerént

dik

nem csak

igen kínálkoznak

is

nyelvszokás' tisztelésébl alkalmazandnának

mellztetnek

— az

odaillesztésben

hanem kellemmel

a'

helyett

— rosszul

mint hallatszik; ;

szbe csavaro-

félék helyett, mellyeket

példában

adnak.

:

SZÓKÖTÉS

i.KKS

176 19.

Szúkölc'si viiúgosság.

§.

A' szókOtési világosságnak clsd alapja világossága

gánszók'

a'

,

miról

imént

csak

többnyire pedig abban

den szóltunk,

szóalkalmazási

,

a'

ma-

rövi-

áll:

hogy

viszonyítási és szórendi

mind

mellyek a' beszéd' valódi élazon botlásoktól nehezítenék rizkedve, mit világosan érményét ,

zünk

és

olvasóinkkal

is

Ezt

tessük.

ugyan azt kifejezésinkben azonképen gondoltassuk és érez-

gondolunk

:

elérni: a)

a'

beszédrészek' szaba-

tos kapcsolása (coniunctio vocum),

's

ösz-

szeválasztása, b)a' szók' hibátlan viszonyítása, c) világos rend, d)ki fej e z é s szabatosság, e) a' kifejezési könnyiíség, i

egyszerség

simaság

által.

SZÓKAPCSOLÁSI, S ÖSSZEVÁLASZTÁSl SZABATOSSÁG.

A)

Kz,

tagjainak

,

mint

's

mondat'

a'

minden homály-

ment kapcsolását,

ségtdl ;

beszédrészeknek

a'

kiegészít'

geti

és

és

kétes-

összeválasztását sür-

különösen pedig kívánja

1)

Hogy

az

összetartozó szók

széltne

rakassanak; különben homály- vagy kétértelmségre adandván alkalmat pl.

minél

elébb

,

mint ha

,

ha csak, bár csak, hova hamarább , minden

nap, maga hitt, szép író 'stb. a' beszédszövegben egészen mást tenne, mintha az

isten adta

VILÁGOSSÁG.

177

iitöbbíuk össze fiiggedés által ünallásukat az elsb-

bekkel megosztják, mint:

hacsak, bárcsak, mi-

mintha hovahamarább minden adta nap , magahitt vagy önhitt szejjíró.

nélelébb

,

,

Ha

2)

,

valamelly világosit mellékletet

melléknév, jelz- vagy a'

szóhoz kapcsolni

is

kivánja

dig

hibásan

is

—

mondatik

Jiúi tisztelet

elsimít.

scientia;

:

isteni félelem

mert

,

a'

cselekvésnek

meghatározott folytatását

,

volt

jesen megszakasztotta; helyesebben tehát elé

jogainak folytonos

v.

,

tel-

eddig-

:

szakadatlan gyakorlatá-

ban volt;

—

idben

felhozott kérdés, határozottabban:

;

vl

akkor idben

felhoztam kérdés

'stb.

— mi írhatni — részént

kezem' írása vel

is

meimmel láttam

De

helyesebben

,

,

a'

nyomosit ervel

a*

,

tulajdon füleimmel hallottam'

hajdan — mivel álló hétig v.

azon

következt: sajáthogy más' kezényomosság {saját sze-

a'

történet igazolja, misze-

nem tudták

írhatták alá csak neveiket

egy

:

a'

azt teszi föl

hasonlatára), részént

rént

,

szokás azonban töb-

Hlyének' még: eddigelé jogainak

állandó gyakorlatában volt állafidó által

így

hitta?i

a'

;

legyenek.

— mint = iheo\ogmhe— divina

sajátlag am.

e' f. is

's t.

ne pe-

,

tudomány

isteni

:

rendeltetésük

felvilágitására

kétesen szövetkeztek

szint' illy

is

,

fszónak

mert amaz

lyett;

bet

a'

társítatnának

ma

néhott

—

m.

u.

határozót akarunk

ezek — mint

értemény' nehezítésére

az

isten-

,

,

esztendeig

is ,

— nem

mindig

sajátkezökkel ;

—

a szokásban szinte

divatos. 12

—

— ÉKES SZÓKÖTÉS.

17S

Homály, vagy kétesség eredne továbbá, név' és né vlí a t áro zó' figyelmetlen társí3)

a'

mint:

tásából is,

externus

,

Jtülország

a'

varason kül ; mert

exterir,

s

halvái OS ;

amaz pedig:

y

vül leend helyesebben;

am.

hiil

igy ezekben van helyén:

— igy:

a'

városon

házon

di

hí-

elííl állott,

sem zavartathatik össze ezzel a' ház eltt állott, mintáz elég világos különbség mutatja; id v. :

henyér nélkül szúhölhödöm

homályos

,

e'

helyett:

idd- vagy kenyérben szkölködöm. 4) Szükség

hogy

,

innét

;

enyelgi

solygja

a'

emelni^

nem

nem

sors'

bírja

a' sors'

figyelemmel tartsuk,

is

csapásait, helyesebben:

csapásait; — nem tudja

/wíZ

e'

világosságot az ige' és

a'

név' összeválasztásában

egy pohárt kiinni

súlyt fölemelni

hárt kiinni;

elviselni kétes, e

helyesebben:

nem

hépes egy po-

helyett: istenben helyezi min-

e'

den reménységét

—

;

elvisehii a'

rámért keresztet,

helyett: békével viselni

éi'áemeit elismerni

súlyt föl-

e'

,

minden reménységét,

istenbe veti

rosszul hangzik

,

mo-

,

annyit

merfii, helyesebb tehát:

is

;

— valaki'

tehet, mint: félre

valaki' érdemeit

is-

megis-

merni.

Homály lániadhat még az ige' és ígehatározú' meg nem választott összerakásából 5)

pl.

sziveseti

,

v.

örömest szenvedni az

inkább: béhén trnie mert szívesen

szenvedni

,

annyit tenne

még örömet,

kéjt,

,

jnint

gyönyört

is

:

a'

élet'

v.

bajait,

örömest

szenvedésbl

élvezni, mit az ér-

,

VILÁGOSSÁG.

zéki

emberrl

föl;

továbbá:

benn,

— legalább rendesen — magam(= ipse

ten menttem haza, helyesebben

haza; vissza hagyni

ben: hátrahagyni, helyeselni.

teményi tisztaság.

Nem

a'

a'

más

az

író'

menttem

hagyni, helyeseb-

több példát £r-

(1.

Rész.)

kevésbbé fontos

ra nézve

se

benn; söté-

SZÓVISZOXYÍTÁSl VILÁGOSSÁG.

B)

szerént

I.

itt

sötéttel

:

helyben

,

alig tehetni

ego) vagyok ide

magán vagyok

helyett:

e'

179

szökötési világosság-

a'

beszédrészek' olly viszonyítása, melly

mondatból

ne értessék

se ^

több,

mint

a'

se

kevesebb,

melly érteményt

szándoka velk egyesített.

Sértenék

a'

szviszonyítási világosságot: 1)

Azon

nek egyik

hibás

mondatok átalában, mellyek-

vagy másik alkrésze

,

,

egyeztetési

szóvonzati, vagy szrendi helytelenségével zavar-

ba hozhatná az olvasót

nye

feldl;

így

lággal (K-c-y)

,

is

ki hálát

magyarázhatni

a' vi-

ragozási,

mind

is

,

remélve teszen jót,

megsznnék

rástól

meg

miatt érteményt zavar, mint-

ismeretlenségét bizonyítja nal

értemé-

hogy ismeretlensévilággal bizonyítja meg, mi ha \gy álla-

hogy oda na:

igaz

ki hálát remélve

mind

az utósó szó

elhelyzési hibája

a'

a'

ismeretlenségét bizonyítja

teszen jót,

gét

szöveg'

a'

mondatban:

e'

;

kitelik,

meg,

— illyen kétes e'

helyett:

a' :

a'

világgali

kétség azon-

jót tenni, uzso-

jóért jót tenni az 12*

—

;

KKES SZÓKÖTHS.

180

uzsorástól

is

=

ra-asío/(

kitelik, mert:

iizsorás-ío/ és iizso-

uzsor-ástól) igen különböznek,

még

's

—

mondatban összetéveszthetk;

is a'

felhozott

nem

válnék-e miudetiehelótt giínynyá, ha

pu-

a'

kiáltoznk ? világosabban nem válnék-e mindeneh eltt v. mindenehtiél gúnynyá lyát hdísnek

•stb.

:

—

vagy melhj visszahozó névmá-

2) Ha:" hi ,

hogy az eldre ment több eszmék közöl, kétes, mellyikre mutatnak pl. legtisztább örömet meríthet az ember a' szelsok úgy

alkalmaztatnak

,

lemi élvezetek' kútforrásáböl fíildön a'

melly

,

mennyei boldogságot

visszahozó:

melly,

kétes, az

már

eloízlelteti

itt ;

öröm- vagy

a'

itt a'

hút-

forrásra mutat-e vissza? változtatott ragozás és szórend által megsznik e* kétség , mint a' szel:

lemi élvezetek' ktforrása-2-ból legtisztább örömet

már

meríthet az ember,

melly

mennyei boldogságot

elóizlelteti.

3) Sérül

idk'

a'

itt

a'

földön

a'

szóviszonyítási világosság az ige-

figyelmetlen

alkalmazásával^ igy:

épen

midón betoppantál, annyimint: épen foglalkozám ez meg: épen dolgomat re^eztem midón betoppantál annyi mint épen abban szint' így: hagytam a' dolgot, foglalkozást; felállt és felállt é^ szála 3 a' múltban folytatott dolgomat

í;eg-2em,

;

,

,

:

—

szólt, bevégzett

cselekvést

fejez

— ki; — hasonló

már régen várlak vala, azaz folytonos várakozásban vagyok, már régen r«rí«/aA, a' megéhez

:

:

VILÁGOSSÁG.

szakasztott várást jelenti. tos használatáról

246

Fogarasi'

1

81

az igeidk' szaba-

(1.

Mvelt m.

nyelvtana'

1.)

.

4) Mellyekben a kétértelmség az által szár-

hogy valamelly szóviszonyítási , vagy szórendí helytelenség miatt, majd a' mondat' észtani részeit nem ismerhetni ki, majd ezek' melmazik

,

lékleteirl nehéz eltalálni: mellyik fórészhöz tar-

toznak;

e'

mondatban

pl.

ama' rossz kabátos ember

az

nem tudni, valljon rossz, a' kabátot jelzi-e, vagy embert ? megsznik a' kétség illy alkalmazás-

sal

:

....

ben

—

szinte eb-

ama* vett könyvet íiehem kell

Pétertiek

ama' rossz habátú ember is:

'stb.

;

ajándékozni, kétes: én ajándékozom-e Péternek,

vagy viszont?

felvilágíthatni pedig

személyragos

nekem kell Péternek ajándékoznom; vagy: nekem kell Péternek ajánVirgil Hómért követé mind abban, dékoznia; a' mit o szépet bir vagy csak a' mi szépet bir; határozatlannal illyképen:

—

:

,

majd az

majd e' nélkül is az ígéri kétes: az elsó, vagy második tulajdonnévhez tartozik-e ? jóvá lehet illykép Virgil mind abban a'

itt,

d-ról,

:

mi szépet bir, Hómért követé. Különösen pedig ide tartoznak azon mondatok is mellyekben e' kétesség valamelly be5)

,

,

szédrész' vigyázatlan

zik pl. békével e'

helyett

igazságos

:

elcseréléséból szárma-

trjük mások' rágalmait

kinekkinek megadja

a'

magáét

kétes

,

békén trjük rágalmaztatásunk'

;

— az v.

mi

,

182

SZÓKÖTLS.

l'íKES

az ó jámborsága szerént, kétes; mert nem tudni: valljon az 6 személyes- vagy visszaa' maga) áll-c ? világos tér névmásul (az o ótet

illeti ,

=

lesz

pedig illyen szerkezettel

az igazságos

:

ki-

nekkinek jámborsága szerént megadja magáét , vagy: az igazságos kinekkinek megadja illetségét, jámborsága szerént.

Ha

6)

a'

hasonérteményúeknek

látszó

mondatok üsszetévesztetnek így: valaki elébe jdni( =praevertere aliquem), egészen más, mint: alicui obviam ire); valaki-weit elébe jöni( \%y különböznek: hányadik tudja azt? (=:quotiisquisqiie hoc scit?), meg hányan tudják azt (= nem illik az hozquot enim hoc sciunt?) zád(==hoc tibi non convenit), meg: nem illet az téged(=hoc ad te non adtinet). ;

—

=

:

;

Másokban

7)

a'

—

kétes érteményt azon szök

okozzák^ mellyek ugyan azon változatlan alakban több érteménynyel alkalmazhatók , ebben örök jelzpl. hol a' gygaszi örök vár (B-i)

—

ül,

vár fónévul

is

vétethetik, holott az író' ér-

teményezése szerént örök fónéviíl, vár mint ige áll jól

,

got: hol

merít

nem

mire a'

'stb

;

a'

többi

gygaszi

de

derítheti

a'

föl.

szöveg

örök vár

is ,

's

vet némi vilá-

chaoszába

kétességet egészen

el-

nem menti

,

VILÁGOSSÁG.

SZÓRENDI VILÁGOSSÁG.

C)

Alig lehet mozditííja,

18;»

világosságnak hatalmasabb elé-

a'

mint

a'

helyes szórend.

hogy

Igaz,

nyelvünk' szrendi szabad mozgása páratlan

de ebbl

csak nyelvünk' ritka hajlékonyságát,

');

nem

pedig szrendi határozatlanságát, vagy közönyöskövezkeztethetni

ségét

nyelvünkrl kitünleg ne

szóhelyzés,

a'

kintve,

mabb

innét

zés gyakran

a'

homályos,

is

ellenben .szókra

is

lehet elmondani

a'

legfino-

mint az elhibázott szhely-

kétes,

világot vet,

's

köztti viszonyt te-

újabb érteménykülönbségek

's

világosabb

zavart beszédet

szókbi

sziíl

:

úgy

kétes

értemény

ebbl nyernek

kifejezésink

legtöbb határozottságot.

tekintetbe,

hogy ben-

a'

legtisztább,

1) Mindjárt az

_,

's

helyes szórend

a'

épen emphaticus

minden mozdulattal

fordulatok, ,

— st

meg értemény

sokszor

keletkeznek

;

—

a'

A' szórendi világosság

egyes szók' kapcsolását veszi

kivánja: hogy az összekapcsolt szók-

határozó elzze meg határozottját, mert nem mind egy pl. színjáték me^ ját éh szín ban a

\

idhatár meg határid ; péuzhalom meg halompénz vizesbor meg borosviz stb. 2) A' mondat' szerkezetét illetleg: hogy általában minden olly szóhelyzés kikerültessék ;

^)

L. a'

e'

mondatnak

Muzarion'

III.

:

„nincs hgkisebb tisztelettel szülliji kötete' 234

dó szrendi változatát.

—

SOfi.

erávf-,

lapjain két ezerét hala-

:

ÚKES

184

mclly az érteményt

zavarttá

vaf^y

«/,ÓKÖTÍíS.

homályossá, kétessé,

tenné igy

e*

;

mondatban gyakran :

csak ünzd hév, mit némelly elfogult nemzeti érdek-

nek szeret keresztelni

— kétes,

elzd, vagy következ

haelfogtílt

szó' melléklete-e?

a'

meg-

mit

illy

renddel lehet jóvá tenni: sokszor csak ónzó hév,

mit nemzeti érdeknek szeret némelly elfogult keresztelni, vagy: mit

némelly

elfogiílttak

—

érdeknek szeretnek keresztelni; bá: Hunyadi

áll

— csak

vendezi

magáért,

erról továb-

h'rály sorsát ör-

a'

's

nemzeti

onnét tudhatni hogy két önálló

mondat két külön alanynyal mivel e' szó király hiányjeltelen áll; mi nem elég a' kétesség' meg;

,

:

szüntetésére kivált ott hol azt világosabb rend

végkép eloszlatná;

pl.

Hunyadi

áll

magáért,,

's

a

— Különösen — Hogy szók mennyiben más szórendi érdekek nem ellenzik — az eszmekeletkezés' terkirály örvendezi sorsát. a'

3)

mészeti sorozatát

kövessék

;

mert minél

ter-

mészetibb valami, annál könnyebben érthet, mint-

hogy annál távolabb a mesterkéltségtól. Honnét a) Az alany (legyen az személy, vagy dolog), mi természet szerént elébb gondoltatik, mint állítmánya, különben nyomosítast sejtvén az olvasó, a' mondat' valódi érteménye fell könnyen zaczéljától gyakran elüttevisszás lenne tehát varba ; tik a' lelkes fáradó , e' helyett a' lelkes fáradó czéljától gyakran elüttetik (Kölcsey) j mert amott az lenne a' kérezt rendesen

megelzi

;

j

:

:

dés

:

mitl

üttetik el

lönbséget

üttetik el a' lelkes fáradó?

gyakran látni.

czéljától

?

itt

meg

az: ki

mik között nem nehéz kü-

VILÁGOSSÁG.

Mi

b)

tér-

idben

V.

elbb

18

elsbb vagy elbb

>

történik;

mint a' mi utóbbi , 's utóbb történtnek , vagy történendnek mondatik; ezen összetett mondat pl. nem feledendem el y a' miket motidotfúl csak akkor állana rendén ha a' súlyt az els részre akarnók nyomni; különben pedig megfordítva: a' miket mondotrendszerént

áll

,

—

,

tál

,

nem felelendem

— könnyebb

el

,

természetibb.

Az ok is elsbb levén okozatjánál, ennek tetsznem állhat utána a' nélkül hogy a' világosság

c)

és szerint

,

ne szenvedjen, innét: minden tenyészet' gyilkosa a' hidegség visszás e' helyett: a' hidegség minden tenyé-

—

mert amott azt kérdjük

szetszet' gyilkosa; szet' gyilkosa^,

emitt

:

mi

a'

hidegség értelmeztetik

a'

tenyé-

(defini-

áltatik).

ha az ígehatározó, melly az alany és állítmány köztti viszonyt mutatja ki, a' meghatározandó ige- vagy állítmánynak utána vettetik , illy fonák pl. ki élni tud)

Árthatna

világosságnak

a'

vagy más módot jelent szó

dott yo7, halni is tudhat dott

halni is jól tudhat

,

,

jToY.' !

—

e'

helyett: ki élni jól tu-

Illy fonák

szóhelyzés lenne

ha a' föltétmény (conditionatum) föltétet, elzmény a' következményt, hasonló a' hasonlítottat 'stb. különbség nélkül megelzné ide járulván végül mindazon viszszásságok is , mellyek az eszmerendezés' észtani szabályait a' világosság' rovására bár miként gértenék.

még

,

;

4) Ártana

a'

világosságnak

szórend, mi ámbár módjával , nálva

a'

a' 's

szokatlan ügyesen hasz-

kötött-beszéd' érdekét emeli; ennek ki^

váltságaiil is csak addig

ladva homályt,

's

terjedhet,

míg határt ha-

nem okoz;

kétséget

a*

len-beszédben minden esetre szándokos kéltséget tanúsítana,

's

szességet idézendne elé;

a'

kötet-

mester-

világosságra káros fe-

pl.

nem

kell

a'

fáklya

;

:

ÉKRS SZÓKÓTÉS.

186

már ; halaványaii

—

a'

lányiuik arczakéiit, kit

szerelmi vágy — im fenn

dráma

1.

5)

a'

Tud. Gyjt. 1831. 11.

Nem

lehet

a'

vícíízI

hold! (Szákontala, hindii

—

k.)

Végiil

szrendi világosságra fonto-

sabb, mint az olly szerkezet mondatok' helyes kezelése

,

mellyek ugyan

azon szkböl válto-

számos,

gyakran legfinomabb

zó szórenddel

's

értem ény- fordulatokat szolgáltathatnak.

(subtilis)

A' mondat' természeti rendét

t.

i.

mindannyiszor

megváltoztathatni, valahányszor abban ez, vagy

amaz eszmét különösen kiemelni akarjuk ezt jelent szó illyenkor

ugyan

a'

milly

sürií

az

kap: az írásban

mellett hangoztatás illy

's

által;

által.

Már

mondatok' szórendé

alkalmat nyújtanak érteményza-

ezért nagy figyelmet

is

— kardra —

igényelnek,

a hós nem kel könnyen szórend' változtával annyiszor mennyiszer má-

igy a'

's

a'

mozgékony az

épen olly varra,

—

mondat' elejére való helyheztetése

élbeszédben meg a'

siilyt

;

e'

sított

mondat

:

érteményt

is

nyerhet

pl.

A' hós /^6í/^^e/ könnyen kardra;

—

itt a'

rend

ter-

egyszern teszi ki. itt már a' A' hós nem könnyen kel kardra; cselekvés' módja állítatik kiemelve elé. mészeti,

's

az alany' cselekvését

—

A' hós kardra a'

nem könnyen

cselekvés' eszközét tnteti ki

Nem

a

hs

kel

igy tovább.

;

— ez ismét

míg ebben

könnyen kardra; az alany

emeltetik ki tagadólag az s

,

kel

állítmány'

irányában,

:

187

VILÁGOSSÁG.

Hunyadi gyahrwi megveré önfölHunyadi véré meg gyakdükön az ozmánokat a% ozmánokat ran ünföldükün az ozmánokat; Hlyen még

:

—

;

—

—

meg Hunyadi gyakran önföldükön önföldühöu véré meg Hunyadi gyakran az ozmánokat véré

;

mondat' harmincz változatát, Vajda' Ma-

stb. (1. e'

gyar nyelvtudománya' 145. D)

Ez a' fzésébl

1.) ^)

KIFEJEZÉSI SZABATOSSÁG.

szök' azon tiszta, gondos, választékos

ered,

minden, ki

a'

miszerént valamelly mondatbi

nyelvet alaposan érti, ugyan azon

meghatározott érteményt vehesse ki, mellyet azzal

Erre fké-

az író szándékosan egybe kötött.

pen szükséges

Hogy az ollyan szók, mellyek fonák, homályos, vagy épen értheti en mondatot 1)

szülnének tettének

,

gondosan mellztessenek

ötiérzetébe?i

mondhatá..,

hibás

v. e'

öntudatában

nem kevesebb,

Bewusztseyn

=

pl.

nemes

bátran

el-

nemes tettének mert ötiérzet és ön-

helyett:

érzetében v. tudalmában 'stb

tudat

;

;

mint: Selbstgefühl és das

conscientia

sui

;

mi

akart eszméknél tovább terjeszkedik;

a'

jelenteni

— fonák be-

széd még: pénz, kenyér, idó nélkül sziekölködtk,

helyesebben: pénz-, kenyér-,

idben szkölködik.

Különösen pedig ')

].. I.

még a'szóhelyzésrl Fogarasi félév.

Ján. jegyzeteit 18.38. Atheii.

í;kes szókötés.

188

2)

Ho^y

csak olly,

kifejczcsinkben takarékosak legyünk,

annyi

's

szókat alkalmazván

inely-

;

lyek az eszme', vagy gondolat' kifejezésére alkal-

masak

Bántanák

és elegek.

kitételek,

midn

mellyek

lottnál terjedtebb

e*

szabályt mind azon

túltelítve a' szándék-

érteményt adnak ki

egyszers-

,

mind homályt,

's kétséget okoznak pl. a fejedelemhez való vonzalom, e' helyett: a fejedéiemhezt vonzalom; a' magánkívül való dolgokat vizsgá-

—

lóbaveszi, a'

's

kivülotte

külvilágot

magába nem

levó dolgokat v. kültárgyakat

vizsgálóba

kor

:

könyvemet vitték

szinte

veszi...;

mondjuk: az én könyvemet a'

világosabban:

tekint,

el

;

vitték el,

— vész

v. a'

máskor

meg más-

emelkedett fel

tenger' szinén fölül, helyesebben: vész emelke-

dék nén

a'

v.

tenger szine fölé, vagy csak szinére;

lyett: világos az,

—

:

a'

tenger' szi-

tudnivaló az, hogy...

hogy

.

.;

he-

e'

most már rövideden hoz-

záfogok dolgomhoz kezdeni, e' helyett: most már rövideden v. rövid idn dolgomhoz kezdendek;

—

a% imént mondottam, világosabban: imént mondottam. Ellenben: 3) A'

mondatot mégis

alkossák, mellyek

a'

annyi

és

olly szók

szándéklott értemény' teljes

kijelentésére szükségkép megkivántatnak.

Innét,

világosság' tekintetébl az írói nyelvben épen ajálhatni

bizonyos

merészebb

kihagyásokat,

közbeszédi rövidítéseket, mellyek s

nem

takarosságot tartva szem clótt,

a'

a'

's

szabatosság-

homályosság'

189

VILÁGOSSÁG. liibájába estek pl, ligy

mondám

ne magyarázd, világosabban:

félre

mondám

e*

szókat

'stb

;

—

szókat, hogy

e'

olly

az esemény

szándokkal

nem más-

a' kép vette eredetét: mint fenn elbeszéltetet második rész kiegészítve: mitit a hogy v. mint . .

miké]) fenn elbeszéltetett

tudja

—

kígyót , békát

még mit is nem kiáltoznak némellyek

hazára,

mit

;

helyett: kigyót, békát,

nem kiáltoznak némellyek

is

E)

e'

.

ki

's

e'

e'

,

's

,

derék

tudná még

derék hazára-

EGYSZERSÉG KÖNNYSÉG SIMASÁG. ,

,

A' választéki világosság'

e'

három kellékét

csak éles különböztetés választja meg;

egymásközt csaknem egyek:

majdnem azonosak^

gal is

úgy

a'

's

mint

világosság-

legalább annak köz-

vetlen okaiul tekinthetk, mert

a'

mi egy sze

r

li,

—

nem mesterkélt, kikeresett, erótetett, a' mi könnyií, vagyis: nem feszes, nem nehéz a' mi érteményii, sima, tehát nem darabos; azaz:

—

az könnyen

,

tetik, azaz:

's

minden megakadás nélkül megér-

világos

Ezekhez képest

a'

is.

választéki világosság' föl-

adata átalában:

Hogy

1)

kifejezésink

egyszerek

legye-

nek, minden dagály nélkül, azaz mint maguk az

eszmék tileg,

mert a'

a'

lélekbl: úgy ezek önkényt, természe-

minden erótetés nélkül folyjanak a'

a'

tollból;

dagály, vagyis keresve keresett ékesség,

világosságnak ellenje,

az érthetségnek kellé-

,

i

ÉKES SZÓKÖTÉü.

190

metleu akadálya,

nem

ezért

's

tetszhetik.

így

ezen kitétel: gyakran a nagyszer egyetemérdekek , szk pártiráftyokra tördeltetnek 's csökö,

nyös mozdulatlanságokra korbácsoltatnak ez

kiüthetendett

a'

:

ábrándjaiban (K-i

tz

G)

's

;

— vagy

eszméje valóvá kövült t.

e'

f.

túlzó, dagályos,

csak elmefeszitéssel magyarázható. 2) Hogy kifejezésink könnyek, azaz: minden megakasztás nélkül világosak, felfoghatók legyenek; ellenben mindazok, mellyekról csak kétség is támadhat, hogy az illetóktól meg nem értethetnek gondosan mellztessenek ezek pl. ;

,

sok rossznak gyökere

— vagy:

él fel ;

a'

történet' vasgerinczeibol

mindenható karral kapott a vi's t. e' f magyará-

lágtörténet' gyeplibe (K-i G.)

nem egy könnyen fognak

zat nélkül

innét

nem

a'

megértetni;

meg

választéki tisztaság' követeléseinek

felelvén

az

;

ékességhez

sem

tarthatnak

igényt.

3) Végül kifejezésink simák is legyenek, minden feszesség, 's darabosság nélkül. E' szabály ellen azon kifejezések vétenek, mellyekaz egyszerség- 's mindennapiasságtól irtózva érteményöket mennél kikeresettebb, 's szokatlanabb szókba, vagy szószerkezetbe burkolják; 's túlvitt ,

választékosságuk ran

által feszesek-,

kifejezésen

:

a'

nemzetélettel lapdázó

a' kereset' elkövült önzése

gába

darabosak-, gyak-

érthetlenségig zavarttakká lesznek,

csíp halált

(K-J G.),

\^y

c'

vak düh

méregkigyóként önma's

több

e'

féléken az

,

191

VlIÁGOöSÁÜ.

izzadságos keresettség,

feszesség

's

nagyon érez-

het. Jegyzet.

Hogy

7iyüség 3 simaság

nem

az igy kívánt egyszerség, köny-

nemcsak nem

azt inkább elé

ékességnek, hadolog' természete

a'

;

Csak ugyan mint ezek már

mutatja.

ajánlatosán állanak elttünk mesterkéltség

nehézség

,

:

daralosság

,

eszméikben

lígy elleneik

is

keresett

a'

,

fárasztó természe-

,

ha valahol, kivált nyelv' dolgában, vonzók

tek miatt,

nem

árt az

mozdítja

is

lehetnek. Tapasztalatilag

is áll ez.

Ki

birt valaha

Homérnál több kellem-, ékesség- 's valódi szépséggel; 's mégis ki nálánál egyszerbb, könnyebb és simább?

Vagy

ki

nem

ismeri koszorús Kisfaludy Károlyunk',

Vörösmartynk'

egyszervíségét

a'

— maguktól

gondolat

vizsgálóval mégis

egész :

mveket ezért

véve

;

a'

's

kifogyhata'

szók

mért

a'

's

vá-

Az egyszerség

—

remekség' kifeledhetlen kel-

nev mbíró'

tanítása

szépségét nemcsak le

a' valódi'

hanem inkább

ja,

is

folytának

csodáitatnak!

—

több nagy

annak eszméje

mellette

kíszámoltságot,

milly

lasztéki gondot léke

's

hogy, gondolnád ollykor:

lan kellemkincseit?

— mint

—

kar-öltve

jár

vele.

A'

szerént

nem

ront-

kifejezési

szépségrl is alant járó fogalommal bírna ', ki azt az egyszer, azaz mesterkéltlennel megegyeztetni nem tudEzen egyszerség , könnység simaság mindazná. :

—

által

,

nem csupán

a'

mesterkéltlenség\ feszesség', és darabos-

—

áll mi a' figyelmetlen tolltól is egyszerség helyett inkább pongyolaságnak' nevezhet — hanem abban hogy a' már magában mi a' valasztékosságban , a' szókkal is szép eszme

ság' kikerülésében

kikerül,

's

:

:

—

viszonyban gondoltatik val

úgy

diszíttessék,

ség, dagály

's

,

's

áll is

— az

ékesség' virágai-

hogy minden homály vagy kétes-

darabosság távol maradjanak.

—

;

ÉKES SZÓKÖTÉS.

192

HÜRMADIK FEJEZET. VÁLASZTKKI KELLEM. 20.

Ha

a'

Krtelmeze$e

§.

mvelt ízlés

elmemvét, mellyre kevesebb

mére

(szó

a'

egy szépiralmi

olvasó

remekség' bélyegét több kül-

ráüthetni,

Joggal

értemény)

és

felosztása.

's

,

és'

kett

e'

's

rabiri figyelemmel

szonyra nézve

beljelle-

köztti vi-

átvizsgál

:

benne majd azoknak mvészi alkalmazásából, miket a'

a'

tisztaság

választéki

világosság

és

kifejezések' ékességéhez nyújt

felül

más

zesi

kcllemeket

k

t

fó

kb ó1

is

eredó'

fog érezni

;

majd ezeken

különnem ,

szó fü-

észre venni

's

— bár becsök félreismerhetlen — szabályokba szedni tn, — idó nem csekély tekintetémellyeket

sokszor

ízléstani

ki-

's

föladat.

bl ért

és tér'

Itt

mindent csak fóbb vonalakban adhatánk; a'

választéki kellem' szabályai

is

ez-

szófüzésünk-

nek csak ama* felötlóbb ékességeire vonatkoznak, mellyek a' szép' érzetét gyakortább fölhíják. A' választéki kellem a)

lesztéséból, c)

a'

elé

szók' kellemes il-

b) kellemes föl c

bvítési

kellem-, végül

a*

kellem-

e)a'

_,

d)

ser élé séb a'

szórendi

ól,

rövidítési kellemból

Mindenikrl külön czikkelyek szóljanak.

áll

,

193

SZÓILLESZTÉSI KELLEM, 21. §.

Els, lemnek:

's

a'

Szóillesztési

kellem.

legterjedtebb tere

választéki kel-

a'

szöillesztés vagy szó alkalma-

egyes szók' fölvétele- vagy miszerint fülvettek' ollyatén füzesében áll

zás. Ez a'

itten olly

,

azok

miívelt

a*

az alkalmazási szépség*

olvasót

bármi néven nevezend' kellemeivel meglepjék, 's

A' szóillesztési kellem' ki-

gyönyörködtessék.

tnbb

forrásai

TISZTASÁG.

A) A'

A' tisztaság vagy

ha csupán mint

csín,

kellem' közvetlen

illesztési

forrása

a'

szó-

tekintetik

és sajátsáfképen szók' szabatos a' gos illesztésében, 's nemzeties szinezeté:

ben keresend. figyel

;

a'

— Ki

kellemet

olvastában az illyenekre

melly

,

sükeriíltebb illesztésébl,

alkalmazásából

,

's

a'

a'

mondatok' nemzeties színe-

a'

ruha nem olly szép

ket hiíven fülnek,

a'

's

a'

testhez ön-

nem kedvesebb

a'

eltalált szóillesztés

a'

A' tisztaság vagy csín, mint ,

már

szófzési kellemnek

1) A' szók'

:

szemre, az érzelme-

a'

mint kellemes az

szép' érzetének. másutt is mondatott téte

kellett

tolmácsló zenemii

—

szónak az eszmére

nyelvsajátságok' ügyes

zetébl származik, éreznie tött

is

átalán ;

véve els

föl-

ez mégis leginkább

szabatos alkalmazásából,

kellemes illésébl

ajálkozik. Illy szaba-

n

ÉKES 8ZÓKÖTÉS.

194

látunk

tos ígeillesztést

mondatban nincs e' egy nyom is követegy csomó is megfejt-

e'

:

vizsgálat' egész kiterjedésében

ve

egy fonal

,

ve (Kölcsey)

felfogva illy

rohanna^ replne\ de

^

hagyhatja vezérét (Vörösmarty)

látná mintegy szemeivel e'

,

kellemes az igék' fokozatos

ebben: menne

illesztése

nem

;

is

—

versben

haragja.

:

— ki

ne

megérzékített eszmét

a'

iszonyú szemeit

és

;

vérrel tarkázta

(Vörösm.)

szöfzésünk a' nemzeties színezetbl, mi abban áll: hogy hanem egyfclül nemcsak az idegenszerségtl 2) Legkedvesebb diszét nyeri

;

még

a'

vidékies

szinezettdl

is

óvakodjunk,

—

más részrl meg a' szók' hibátlan, tiszta fzésével még meg ne érjük; hanem kifejezésink a' mellett nemzetiesek

is

legyenek, azaz

sajátságos jellemét hordozzák,

tisztltabb szelleme lengjen zeties szólások

mekeit, a'

— de

,,

's a'

nyelvünk'

:

magyarosság'

által rajtok

;

illy

nem-

ragyogtatják Vörösmarty'

mre-

Cserhalmát" sok egyebek

fölött;

két Kisfaludy', Czuczor',

's

Garay' lyráját.

Jegyzet. De a' köznépi életet fest költi mvekben ez leginkább otthonos; olvassa bár valaki Cz. ,,A' ka,, Remete Péter-ét" 's népdalait; Vörösmartytól köznépi tona" vagy ,,iV' holdhoz" 'slb. és számos olly

—

ajakrólletanúlt — nemzetiességekre fog

találni, mellyekben nyelvsajátságink' néhány igaz gyöngyei riztetnek meg, igy: johb bizony mi velünk tartson egyet (Cz. );

vagy

:

szóról szóra

toM ^

végi

kezet

—

is

nyújtottak

,

egymásnak

ha nem igaz hozzád ukarafogadtak; ne legyen míg elek egy jó napom! (Vörösm.)

líjolag hs(''i:;et

SZÓILLESZTÉSI KELLEM.

195

Sok kellemet külcsünöz még kifejezésinkszók', vagy szólások' a' sajátságos

3) iiek:

alkalmazása

a gondolat te

*s

,

tetszik

i)uska roppan

majd

,

B)

—

világosság. a'

a

vitéz

nem közönyös

Ez azon sajátságain

választékosság'

!

önt; átalában ugyan az

kivül,

kellemet

érthetség

valódi ékesség' igényeibl ki

do-

egyik fókelléke

kifejezésinkbe sajátszer

ajáltatott,

ma-

bátran a halál

VILÁGOSSÁG

A' szóillesztési kellemre

mikrl mint

ki

legény talpán, az

A'

,

az ágyú mennydörög:

rneg ^ ki a' legény, kinek

(Vörüsm.) —

a'

a kürt

:

•

van a helyén;

szíve

szégyent

lett

szemébe néz, az a

a'

piruló arczát éget-

a'

;

dob pörög

log

szó ajakán,

— hajnal csak azért pirossá — vagy majd ha harsog

akkor

gyar

a

visszaesett

elhalt lelkében ,

szemérem;

vallva a'

így:

is,

által,

is

mi

nem maradhat;

különösen pedig: 1) A' szóillesztési

egyszerség

az igazi szépségnek egyik tényezje

jegye,

's

abban

,

's

által,

mi

ismertet

hogy az eszmére, aWálasznem hanyaglásával ugyan, de

áll:

téki szabályok' el

minden erszakolás nélkül,

olly szó illesztessék,

melly arra

nyomán mintegy

a'

kényt foly a

nyelvszokás'

ön-

tollból.

Bántaná ez egyszerségi kellemet, minden ál ékes-

ségek utáni kapkodás:

millyen lenne:

13*

,

ÉKES SZÓKÖTÉS.

196 a)

Ha

az ismertebb

,

szokottabb

ség nélkül keresettebb

,

miként nék , így:

,

minden különbvagy ,

v.

—

újabb

,

alkalmaztat-

tetszetesebb

dühben (növeked martalék után kapkodott (K-y) íiövü

's

szokatlanabb

mondatik — ékesebb

egyszervíbb gzó

,

vagy szóviszonyita's helyett, mindig,

növ

dühében

h.) új

— az elkövettetni (elkö— A' költi nyelv(K-c-y) ;

vettetettnek) állított bxin

'stb.

ben a' szokatlanabbak néha kellemül is ajálhatók de soha úgy hogy okát ne lehessen adni ; megállanak tehát: hány népek élnek még ma is közöttünk, és semmi kérjétek üristen nem tekint ügyökre (Berzsenyi) :

,

;

—

—

's rántani -viszanyúDíís árva gyermekim (Vörösm.)j De sza legott készen vagyon alkalom-adtán. (Czuczor) !

itt is

határt jó

—

tartani.

b) Ha a' szók s/^okatlan , vagy csak ismeretlenebb érteményben illesztetnének pl. a' belrész tétetett szent tzre varázslat kedvéért: de az elremekelt{= áaraholi) Következzenek már a' szótest léve kiosztva. (H. E.)

—

illesztési kellem'

C)

EGITELGES KÚTFÓJl

Mellyekból az ékes szökötés' limior)

,

fensdbb

elemei folynak. Hlyen

A' nyoinosság (emphasis), mi által

zés hangzatosbbá válván

,

az eszmét

az kedves, vagy kellemetlen

sebben,

(siib-

hatóbban,

lenti ki. A'

's

is

a'

kifeje-

— legyen

— teljesebben

,

erd-

ez által kellemesebben je-

nyomosság származik:

,

197

SZÓILLESZTÉSI KELLEM.

Hangzatosság

1)

iniddn

által,

t.

az

i.

egyszer eszmét mennél jelentbb, hangzatosb, teljesebb szavakba foglaljuk; történik ez

Ha

a)

egyszer

az

figyelve

szók' külalakjára

,

a'

hangzóbbakat, mint czélunk kívánja, gyöngébbekkel, vagy viszont, váltjuk fel: így hangzatosabb: elnémulni, mint elhallgatni^ bele hullani, mint bele esni; kirohanni, mint kiugrani valahonnét; omolni, mint esni; epedez mint eped; feldobog a' szív, mint dobog; úrinemzeti városias nemzeties mint úri , városi as éveken keresztül , mint által 'stb. pl. a' jelen' gyors

—

,

,

,

,

rohanását (futását

magát

folyását helyett)

,

pei meglánczolják

,

;

— dühös

a'

;

múlt' kecses ké-

elhatározással

(ra-

téjite

— n

közöl (Kölcsey); hiába, hiába! ájulásba hullott (esett helyett);

nincs

ki omoljon szüli karába. (Vörösm.)

gadta)

ki

a'

a'

boldogság' karjai

—

a'

Hangzatosság ered továbbá bizonyos szók'

b)

sa-

játszer összetételébl , így hangzatosabb kellemdús mint kellemes gyönyörteljes mint gyönyör tetszés:

,

;

;

mint tetszés záporkönyek , anyatermészet , lelkemadta mint könyek, természet, lelkem 'stb. pl. a' párduczos vezér' szavát tetszészaj váltja fel (Nagy Imr.); élt egy özvegy szerényma^ányan háza' szk körén (Czuczor) ha fejtvék teste lelke és szive, anyjának lesz édes-mindene (u. .); hol fejedelm' úri jobbján Lenke kedvmosolygva ült (Tóth Lrincz) mintha egy véletlen öröm nyitná ki szép-magát virágszirmokban. (Kuthy) 'stb. c) Igen nyer a' kifejezési hangzatosság, ha az egyes szám helyett , többessel élünk pl. buzgó imádság epedez százezrek' ajakán itt küzdtenek honért a' hs zaj

;

,

,

!

!

—

;

—

n

,

,

—

;

;

Árpádnak hadai; karjai.

—

törtek össze

rabigát

Hunyadnak

(Vörösm.)

2) is

itt

—

Nyomosít

ervel

bir

a

tit elites

(pleonasmus), mi olly egyes szók' illesztésé-

198

h\

ÉKES 8ZÓKÖTKS. inellyek különben

elé,

Á\i

értemény' fogyatkozása nélkül

ugyan

;

csínt,

's

kimaradhatnának

annak

mivel azonban

mondatból az

a'

kerekdedséget

,

kölcsönöznek; nem minden kellem

er(ít

nélkül alkalmaztatnak.

vünkben igen

E' túltelítés kivált nyel-

úgy hogy elhanyagerben, 's kellemben mi gondom nekem más' re-

otthonos

is

,

lásával kifejezésink sokszor

sokat vesztenének

ményire!

— maga

— a'

íewm , bizonyítni helyett; tapasztalás tanítja saját szeme-

bizofit/ságot

;

immel láttam

magam'

pl.

;

—

tulajdon füleimmel

hallottam

!

—

—

könyörögtem neki (Káldi). Sdt vannak példáink, mellyekben a' szokásba forrott túltelítést nem is mellzhetni, mint körülövedzeni; senki sem, semmit sem, sehonnan sem, szájával

:

semmikor sem 'stb. A' túltelítés átalában inkább a' keleti nyelvek' sajátsága; különösen pe,

dig

a'

héber

vannak

— mellyel

— sok

példát

einkkel egészben

annyi közös sajátságaink

mutat

fel

,

mellyek

összeütnek, illyen

= quorum

locutum

144.

est vanitatem. Ps.

eorum

os

8.

v.

—

3) Ide tartoznak nyelvünk' számtalan

kett ztetései

mosító

és kifej. 16. §) p\.

futta

f/it a

(1.

mi-

kiknek az

:

6 szájok hiúságról beszélt

a'

nyo-

Sajátságos szók

lator

éj'

sötété (Vi-

rág); és hegyen, és völgyön lakodalom, határ- és

végtelen

a'

vigalom

;

—

iia

bujdosásra kés/ül, hagy-

játok elbujdosni világtalan világig boldogtalan

sóhajtva járul untalan

vagy verjen sors keze,

itt

kihez boldog

; ;

—

áldjon

,

élned halnod kell! (Vö-

,

199

szó ILLESZTÉSI KELLEM.

— süni

rüsmarty); sötéten

vem

mint az

,

kivül helúl

— Különös

,

gümbölyog

felleg

éjeli éje

(Czuczor)

nyomossággal

,

is

a'

kellemes

áll

's

,

szint'

—

hazudság!

f^O'gy

tovább

siet

a'

!

szép leány

siet siet a'

;

(b.

—

Eöt-

Ide sorolható az is, midn az ige, és vös) belle származott név együtt állanak pl. míg tél

elhozhatá gyász fuvalmait,

dod

égi álmaid'. (Bajza)

halált kész halni

5)

Nyer

gos rendé történik

;

—

nyomosság

a'

által

;

midn

;

hazáért száz

a'

havasokon

vagy

pl.

(a'

— vagy a'

sajátsá-

megelzéssel

,

a'jelza'jelzett,

zott után állanak

,

szók'

a'

mi

túl helyett) járnak kivánatai;

lel,

a'

ölében álmo-

sír'

hirért

a'

magyar. (Vörösm.)

a'

mint túl

,

a'

mit himotid

a'

nagyszer halál (Vörösremegve lép, 's meg visszanéz, meg-

vagy j/ti íog

—

ntat néz-

:

ismétlése,

mer mer

nem mond,

marty);

mint

,

!

kifejezés' nyomosítására, mint:

kell,

a szí-

kellemmel bir to-

's

;

4) A' szók'

jni

fáj

— vissza-visszanéz — az ers szél hangot. —

ve meg-megé\\

s ki

—

bánat lepi mindenfell (népdal).

vábbá az ígekötd' kettöztetése el-elkapja

;

feléje, olly

havasokon

utántétel-

határozd

idézzétek

föl

a'

határo-

árnyait

mind

azon neveknek, miknek hallatára ember' keble ben földobog tétetik ki

hn

—

és magasan (K-th); kincs éltökbe, nagy és végetlen. (Vajda)

a'

szív,

,:;

:

^KES SZÓKÖTÉS,

200

II A' szorövidítés

egyik módja

is

Sok

olly egyes szókat

mellyek

sajútszerií rftvid-

kellem' elérésének.

tési

találni

lésök

nyelvünkben

,

kellemmel ajálkoznak;

különös

által

szóíllesz-

a'

ta-

pasztalhatni ezt

Az egyszer szókban^ midn ragaik, képzik egyszeren kihagyatnak , pl. rendü1)

V.

letlen, örömtelen,

teleniíl

váratlan

váratlanul

,

— rendületlenül, öröm-

helyett

ek egyediil (Vörösm.)

;

denrl megfeledkezett

;

d ott ül örömtelen-

:

— erény-, — nagy világon hecsület-

's

,

a'

e'

min{ezefi

számodra hely (Vörösm.) illyenek toYihhk: jövet, menet éjt, nap, te-

helyett) kivül nincsen

—

,

let szaha

— ezek helyett jövés, menés közben, :

éjjel,

nappal v. napra, télen által, pl. aczélt ragad, lo-

vára kap 'stb.

csatáz

,

— Ide

,

ví

,

izzad

valók végül

,

éjt' és ?iap

(Czuczor)

mellyek igéink'

ságos szerkesztésébl származnak, mint: Y.féló, hogy...; kérdezkedm

ezek helyett: .

.

«

;

el

lehet hinni

kérdezni

többször

,

,

v.

nélkiilözni

saját-

hihet

's t. e'

félni lehet,

f.

hogy

valami nélkül ellenni

boldog ki nélkülözni megtanult. (Czuczor) 2)

Az összetett szókban, millyenek:

reményteljes,

örömittas,

káröröm, esthomály

,

dicsvágy,

háztüzlátni (hajdan ezek

eléjöttek: túz-hocsátni jöttem

mag-vetni

'stb.)

szellemdús

e'

is

földre, mi-látni

ezek helyett: reménynyel teljes.

201

SZÓILLESZTÉSI KELLEM. üríiintdl

kárt

V.

'stb.

pl.

ittas,

dicsség' vágya, szellemben dús,

káron örül, esti iiomály, Iiáztüzet látni hidegen néztük a' cselszövényt mit a' ,

gonosz oUy önbizottan

kárörömmel

(n.

ürül

kárt

— küzdjetek tengerek; — Mohács, csey)

sík

ti

;

(Bajza)

!

;

3)

nösb

Vannak

vár

lélekkel) sztt! (Köl-

Mohács

te

honvér szent elte

királyát kész

végiíl

a*

harczhed-

mellyek nyelvünk' külö-

,

ajálkoznak mint: áUtombmi,

váróban, tudvák, népesti

ben,

oUy

(Czuczor) —

sajátságaibi

tagjait

,

küzdjetek szélvészhányta

,

— védni

velte nemesség.

magában bízva)

(n.

félben

—

e'

helyett: állás köz-

tudva vannak, népével együtt:

j

úsztában pusztító halsereg

(Vörösm.)

lízi.

III

Kitn

forrása

a'

szillesztési kel lemnek

a*

gyöngédség, mit többkép érhetni el, és ugyan:

Vannak szók, mellyeket bizonyos fínomságj és szelídség jegyez ki, 's tesz más rokonértelmiíek felett ajánlatosakká mit , majd a' sz' külalkatjábl majd az eszmék' természeté1)

;

,

bl

magyarázhatni meg.

így finomabb-

gyön-

's

gédebbnek tetszik kegyed mint ön halváfiy , mint sápadt; illat, mint szag; bzös, mint büdös; felötl, mint kirívó; megdöbben mint meghökken finomtalan mint goromba nyers mint :

:

durva; hoszankodik

,

,

,

;

;

mint haragszik

,

'stb.

melly

:

ÉKES SZÓKÖTÉS.

202

különbségeket

szöillesztésbea iiein lehet kozü-

a'

nyosleg venni. 2)

Néha

megszólításokban

a'

szóhoz járult

a'

elsó személyrag bizonyos gyöngédséget, nyájassá-

got, hizelgést, vagy tisztelet

-

bizalmat hang-

's

zik, mint: éde-ícm, ur-am, János-om/ jertek ölembe szép gyermekeim

várnak kezeim

óh

áldásra emelten

,

(Vörösm.) — Még

!

'stb.

gyöngédebbek-

ké lesznek pedig, ha a' személyrag c\é kicsinyít ói képzt szövünk, mi a' szónak különben is kelle-

mes

szint kölcsönöz pl. lelkecském, fiacskám^ é-

deském^ kettecskén ; illyen végül yaísai

anyán kivül kis 3)

Gyöngédségre mutat a' kellemetlenebb,

szelídítése a)

is;

sértó' eszmék' kitételeinek

illyenek

A' komoritó, bús eszmék'

f

szunnyadás illeszthet; meghalt

kimúlt, idveznlt

,

megboldogult

,

gyöngébb

neveinek

szó- vagy körülírássali fölváltása, így

álom

ismer

játszi társakat. (Erdélyi)

finomságot

vagy

'stb.

:

halál helyett

)^e\yett'.

volt, élt,

jobb létre szenderült', ha

—

meghalok helyett: majd ha többé nem leszek 'stb; illy gyöngéden ír ezekben körül; eljátszottad már kis játékidat, kedves fiú, \\mn^í ját sztt ad el; alnnni fogsz, 's jiem le znek álmaid; alnnni fogsz 's nem lesz több rtggeledl (Vörösm.) b)

t

A' gyöngéd érzést,

*s

finomságot, bármint sér-

eszmék' elfödése , 's olly szókba burkolása , mellyek úgy gondoltassák, hogy ne pirítsanak ; illyenek: az

azt

élet'

örömeibl

még inkább

:

kikiáltott keresetet

tiltott

gyönyörbe fúl

ze a'

(Kölcsey); vagy

gyász

,

az özvegy-

,;

203

SZÓILLESZTÉSI KELLEM.

év lejár. (Vörösm.) Sérülne hát a'

kellem

szóillesztési

pórias

a) a'

gyöngédség,

a'

's

benne

:

vagyis ollyan szók' alkalmazásával,

mellyek csak az alsóbb néposztály' nyelvén forognak minthogy vagy aljas dolgokról szólnak; vagy pedig elnevet hekorcsúltak , 's tollhoz nem illk; illyen :

lyett ro^o^

,

jár helyett tekerg

eszik helyett /a/, arci

,

, ön helyett maga^ kegyed helyed kend kelmed y rost helyett renyhe, kérkedni helyett mrigát fitogtatni , anya v. anyó helyett banya, botor he-

helyett />o/« V.

bámész helyett

lyett bolond V. buta,

tátott szájú 'stb.

—

a'

ni

helyett kászálódni, szerteszélt helyett szanaszét, kö-

korcsultakból

parányi helyett

:

nyörög helyett konyorál, sunnyogó helyett alamuszi ne

'stb.

;

—

vele (mitsem helyett) .

.

készüldkandikál

— muti

se gondol v.

szót

,

,

ké-

tördik

azt tudtam (véltem helyett), hogy

;

legjobban (leginkább

.;

mutasd, kellene :

,

helyett

tekinget \

szólásokból

a'

^;^>^/^yo'

— helyett)

bánom

;

alhat nékom,

ehetnékje volt (álmos voltam, éhes volt); go/tdolomja szerént;

ha szabadna

nem

(

szabad

volna

legyünk ott (megyünk

szelltl lák

is

,

E' póriasságokra

zásánál

is

;

mi nem

a'

;

és

sajátságos

könnyií átbotlani

;

:

;

el

,

v.

— még

a'

kemény

szik-

borzongattat ód-

szólásaink' alkalma-

illyenek

megorrolta — megboszankodott rát az érthetlen lelkeden; — 's

a'

vadon' vadai

V.

a'

menyünk

leszünk helyett)

vagyon félelemmel ...

összerontatód/iak

nak.

)

,

;

földúzta az or-

helyett; száradjon

czelecziila, csiricsáré, te-

retura féle kitételek. /?)

mellyek

kellemetlen, vagy épen undorító

dolgot jelentenek; ide tartoznak némelly aljas tárgyakról vett

érteménymásitások (tropi), mint: megdögönyöz-

ni; dögében (böviben) van; szájába

sokáig

markát 'stb.

rá^m

rágódik (veszdik helyett) rajta (Ígérkezett,

ajálkozott

,

(rakni helyett); ;

igen yökte a'

fogadkozott

helyett)

!

204

ÉKES SZÓKÖTÉS.

mellyek

y)

sértenék.

a'

finomabb

Ide tartoznak

a'

ér /est

nyelv'

miként

bár

szólásai suj-

illetlen

ropogós, káromlást, átok- 's eskü-alakzaíai ( formellyek ma leginkább a' nemzeti jellemfestésekben , szindarabokban a' finomabb érzés' bántahaára olly igen elharapóznak, mintha a' nemzeties jeltásos

,

muláji)

,

lem illyekben

rejlenek; vagy pipa, sujtás és sarkan-

tyú nélkül

magyar ember'

a'

képe már

h

sem

lehetne

IV. A' szüillesztési végül

a'

hangrend (euphonia), mi az olly szók'

alkalmazásából sen hassanak

A' szók

kellem' forrásaihoz tartozik

t.

,

áll

vagy

a'

i.

elé,

mellyek

fülre kedve-

ne sértsék.

hallást legalább

a'

kellem' érdekében

eszme jegyek; hanem

mint

a'

,

mint

nem csupán

hangok

is

tekintendk, mellyek az eszmével nem ritkán igen érezhet' természeti hasonlatosságban vannak,

mintegy öszhangzanak

,

's

ez öszhangzásból ar-

sok kedvesség ered.

ra, ki érezni tudja,

's

— A'

hangrendhez tartozik: 1)

Ez

természeth

Az eszmék'

olly szók' illesztésébl származik

kifejezése. ,

mellyek

a'

eszmének mennél hiívebb 's világosabb érzékítését majd keményebb majd lágyabb hang-

jelentett

,

zásuk

által elésegitve,

nem — mi is

szólnak,

mel ')

nemcsak az értelemhez; ha-

kellemre

a'

's

illenek

Ha

valahol

hol

a'

^).

,

innét

a'

f

dolog

— az

érzékekhez

tárgyra kétszeres kellem-

Hlyének kiváltkep

nyelvünkben kivan ez figyelmet,

természetutánxó szók olly számosak,

's

olly tisztán

,

205

SZÓILLESZTÉSI KELLEM,

A'

a)

zordonabb eszmék'

kifejezésére némelly

vagy bettorlatos szók , pl. , fegyver, É?o5og- a' paizs, /^aríog• az érczkrt;

kemény mássalhangzóú cseng-, törik a'

— két részrl riad

a'

kürt és csendülnek az

gesök után örvény szakad hangok' zavarékit hordja zájyor

Sánd.)

lám

ordít

,

szél

a'

levegben

érthetk

itt is

ártana

A' csínos

!

darabosainak,

's

író'

(

zúg a' Kisfaludy

a'

tüzes vil-

rengeteg

a'

's

rojíogó haragja döngeti, rázza. (Virág)

mint másutt,

—

(Vörösm.);

visítva

csikorog

,

összeveszett

's

,

zúgó szelek ostromolják ,

szirtéit

;

a'

e'rczek, vadrecse-

— Azonban,

keresettség, mint:

a'

nem

figyelmét

zordonúlnak

el

—

Mars'

keriilheté el

— jobbára

mint

,

az eszmék' ter-

némelly szók a' keményebb: d, g, mészetéhez képest k, r, t, mássalhangzók', vagy másoknak is összetorlasztása

által, mint: dörren, durran, dörög, dörg, durva, da-

rabos

,

morg

,

zörg, roppan, retten, csattog, pattog

meg mások hangzók

—

—

mord;

peng, harsog, ront, bont,

's

cseng,

,

mint szelídülnek

lágyabb gy, cs h s , ty, v j, 1, ly , ny mint: lágy, nyájas, bájos, jó, gjengéd;

a'

,

,

,

által,

milly sebes

tételében

idmértékek

a'

siet, sebes, serdül,

:

gyorsaság' eszméinek

ki-

usan, esik, szeles, szökik

mellyekben az eszmét az s képviseli , mint ezt a' természethü , "s eredeti fiss is igazolja lajhák ellenben csúsz, mász mozdul, lomha 'stb. Nem különben az ön'stb.

!

;

—

:

,

hangzókból némellyek , majd a" világosság majd homály' és sötétség' érzékítésére szolgálnak, mint: ,

ég, fény; 'stb.

ellenben:

Ezekbe

nyelvek'

f

,

's

elvét

a'

bús

világ,

sr,

ború, sötét, bú köd, gz hasonlókba maga a' természet ihlé a' ,

az

,

a'

érthetség-

érezhetsé-

's

mi arra int hogy kifejezésinkben ne feledjük a' természeth szókat figyelembe venni azaz a' mint szolásink majd durva , vagy lágyabb , majd sebes vagy lassú, g

e t,

:

,

:

,

vagy rövid világos vagy borús romboló vagy bíbeld, ordító, vagy sziszeg 's t. e' f. eszméket rejtenek, ezeknek ama nemcsak érthet; hanem egyszersmind érezhet húzós

,

,

jegyeit

a'

szófúzési

mulaszszuk.

,

,

kellem' nyereségére

,

illeszteni el

ne

:

206

SZÓKÖTÉS.

ÉKliS

mord dühe öl.

siíjt,

b)

a'

mit er vág,

(K— y

bont

,

dönt

tör, ront, dúl,

,

S.)

Mellyek ellenben

a'

—

szelíd érzelmeké t

— mint

olly lágyan , és szelíden fejezik természetök kívánja hangzású szóknak kell pedig érteni lágy Szelíd 's ki. , nemcsak a' lágy betüjeket; hanem mindazokat, melylyekben a' mássalhangzók az önhangzókkal váltakozva

jvén

keménységük által a' kimondást, vagy fület semmit sem terhelik illy lágyan hangzik e' beszéd hattyú szavad édes bájjal hli alá lelkem' mélyére, mint elé,

:

;

a'

hajnali szellbe vetett liliom (Kiíthy)

tenger szép özön

lágyan

,

szellje lengeteg

rengenek. (Vörösm.)

togva az alkonyi szell

rzi

(Kisf. Kár.)

porát!

,

,

— Sirja

's

—

a'

;

—

illy szelíd

tündökl

:

a'

habjai olly

enyeleg sut-

fölött

hség' csendes angyala

c) Ide tartoznak végül a' szóillesztési kellem' mind azon példái , mellyek a' különféle természet eszmét majd hang, majd idmérték' tekintetében tennészeth-

ven jelentik ki, 's mellyekbl a' lélek inkább érzi , mint fölkeresni tudja a' gyönyört; illy hang- és idmértéki illesztés sikerült e' versben mennyk vág oda, hol lesuhint &zd}i\yÁ}Si Lehelnek! (Czuczor) hol vág és lesuhint milly természethven állanak, több, mint érez:

;

het

!

hangkellem

2) A'

mi abban

áll,

vagy széphangzás, hogy mind a' külünszk, mind a'

miszerént a' úgy alkalmaztassanak kényes ítélete ^) bennük megnyugodjék. Sé-

szóhelyzés fül'

rülne

a'

,

hangkellem

a) Befiíhiány (hiatus) által

,

midn

t.

i.

vagy

a'

lönszóban az illetékes mássalhangzó' kihagyásával, gondatlan lenére töbl)

')

szóhelyzés által nyelvünk' természetének

hangzók összecsoportúlnak

,,ElegantÍ8sinium pst

huiíiiiii

iiidiciiiin."

,

illyenek

Cicero.

kü-

vagy

:

el-

ba-

SZÓILLESZTÉSI KELLEM*

rút—aié, any-áü váraiéiig rat

,

feíi

váraiéiul

,

y

207

vagy eme' csodaszók: váraiéiért-, mellyeken sokszor közbeszu-

'stb.

(epenthesis) által segíthetni

hurutjaié, anyájú

pl.

,

fejitb) Betfctorlat által

lasztó,

fülsért

's

,

mi

a'

mássalhangzók' nyelvbot-

összehalmozásából

az egyes szókban, vagy

nének kegyetleub keményb öregb ván , ptriisszen , j)tri'ícsök : rossz sors ;

,

,

konczátlan nyers

dre

közbeszurat

betcsere

,

remélvén

,

pl.

ajálván

,

történjék

illyenek len-

;

reménylvén

,

sújtotta nép

— E'

,

;

ajánl-

— ra-

hibán szinte vagy -hasonítás , kegyetlenebb, keményebb, öre-

dölyfihl. (H-y)

szokás segíteni

által

gebb

és

ered,

szóhelyzésben

a'

,

,

-ugratás

tüsszen

,

tücsök

'stb.

Az egyhangúság (monotónia), mi

«) ugyan azon vagy szótag' fülsértleg gyakori eléfordultából származik, xWyeneV.: szár mázának szármozának helyettj morzsát felfelé végre sánta hangya hajta a' legmagasb tetig; vagy: a' maga' vallását már abban hasztalan áldc)

bet'

,

—

ja! eledeleket, egyetemesen, szerelmetek: képe mik-ey> bá-

— emberben — örömök örömö-

jol, mi \\t-ézség néz ki szemé-hi (K.

legszebb rendes

mértékletes élet

!

J.)

;

,

többrl többre tör; vagy az /-ez: ezek helyett: eledelöket, egyetömösen, sze-

tök, törzsökökhöz

—

's

,

,

elölül, relmötök , örömük, örömetek, törzsökekhez , elnök 'stb.; a' szótagokban: örvend-ye vevé, tnA-va va-gyon, a'

—

ny-elv'

elv-é\e\

még egy

— annak

;

vagy

midn

a'

magyarázó

;

azaz után

az névelül következik, mint: azaz: az asztal; a'

ki egykorúira jótékonyan akar hatni, erény-

— helyett) kell — min álmok Anna borzasztanak birnia éde&-em eng— pénz oka vagy te te-hát hogy gonddal em! (K. sanyargunk. (Révai) — kellemetlen egyhangúnyel és nyugalom-/;ía/telt kebel-/e/ (keblet ;

J.)

;

telve

/?)

rímben végzd mondatok is, mint: ha tudom milly örömre leszek haza jövend, jobban valók sietend y) ide tartozik végül a' kifejezést megszaggató , 's darabosító egytagú szók' csömörletes szságot szülnek

;

a'

—

208

ÉKES SZÓKÖTÉS.

szehordása

is

tr,

dönt,

pl.

,

ront

j

Mars' mord dühe, dúl, sújt

,

3) A' liangreiidlie/

idom

(rhythmiis),

mit ér, vág

a'

(Kisf, S.)

ül.

még

tartozik

mi a'Jioszs

,

öu/tl,

*)

hang-

a'

és rövid szótagok'

egymást kellemesen váltogató sorozatából ered, 's változatosságával kellemes ^). Innét gyengülne ha kifejezésünk mer hosszú, 's a' hangidom, hangjelzett, vagy csupa rövid szótagok' összetorlasztásából állana;

rövidítései

mellzhet'

is

irigy, épités

kivált hol

,

jószívség

adalai, eledeleket

,

,

merész, kíván, vidám,

barátságáért ; vagy:

egér, levél, hotel, szekér

helyett: merész, kivan,

vidám,

barátságaért,

szivúség,

i^\.

diadaljai

v.

Jegyzet. Nem kevesbbé hibáznék, kellemnek itt ott talán nem egészen

példáit üres ábrándoknak

,

di-

ezek

irigy, épités, jó-

eledeljöket, egér, levél, kötél, szekér tési

vagy

hosszítás^

e'

ki

diadalmai, 'stb. a'

szóillesz-

kézzel fogható

szrszálhasogatásoknak állítaná mint, ki ott is ékességet sejtene, 's találna, hol az valóban nincs. Amazt azért merjük mondani mert a' ,

's

:

:

')

„Omnium tartini

,

longitudinuni et brevitatum in

graAJunique vocum iudicium

sonis

,

sicut acu-

ipsa natura in

auri-

bus nostris collocavit." Cic. de Oratore. ')

Többször felhányatott nyelvünknek tásából s/.árnia/.ó monotónia

,

,

az ünhangxók' hasoní-

meg;

a'

ragozási keniííny

amazt feledtesse nyelvünknek ön- és mássalhangzóegymást váltogató sorozatából származó természeti fo-

X-zás ink'

is

:

lyékonj sága sége emezt ;

,

férfias

meg

s

és

zengése

,

kifejezésink' ritka erélyes-

y lágyította számos összetett betink

—

F^gyébként pedig mutasson valaki az európai 's olly nyelvekben oily remek hangrendet mint miénk ; enyhítsék.

—

,

többé

dologba

iandunk

!

,

a"

mellyhez nem értünk

,

bele

nem

szó"

209

KELLEMES SZÓCSERE.

fölhoxUik szóillesztési példák' kellemet élénken éreztük, 's

így

,

nem mi éreztünk elször

;

— emezt azért

érintet-

tük meg, mert a' fénylés' viszketege nem egy írót csábított már oda, hogy mindent, mi tollból szép folyha*, a' mennél ritkábbak- 's szokatlanabbakban keresnék , 's

ezeken kivül álékességeiknek más okát nem tudnák ; holott inkább minden való ékességnek az alkalmasság\agyis illségbl , és pedig leginkább a' nyelvszokás' útján kell kierednie!

22. §. Kellemes szócsere.

Yalami tapasztalati az hogy a' lélek valaluín^'szor a' mindennapi- 's megszokottól eltérünk, ,

felvidul, kedélye foIujül

formaság

untat;

ez

ködtet.

'S

veért

szókat

lígy

,

mert valamint az egy-

:

változás gyönyör-

a'

szócsere' kellemeinek alapja.

így valahányszor kifejezésinkben változatosság' ked-

's

a'

csak

a'

a'

—

bár

nem minden

tisztaság' és világosság'

ha lehet, még nyereségére szerént

,

is

másokkal váltjuk

milly különbség leend

,

ség' a'

szabályaira

között,

nem

megrzésével ,

's

— bizonyos szabályok

fel

zésinkre sok kellem hárulhat. ul

példa nélkül;

e'

annyira

:

c'

cserébl

kifeje-

Lássuk bár példátiszta,

de az ékes-

ügyel mondat

melly belle szócsere' utján

és

eléáll:

nincsen olly ember, ki bizonyosan tudhatná: valljon akkor, ha majd szivének indulatai uralkodni fognak, les z-e elég ereje állandóul azon az úton maradni, mellyet boldogabb napjaiban magának kijelölt

—

a'

szócsere',

s

az ékesség' egyéb igé14

:

ÉKES SZÓKÖTÉS.

210

nyei szeréiit ugyan az mennyivel kelleinesb: hol

van

bizonyos lehetne: ha bels szélvészehbeti mindig elég ert birand-e állandóul maradni a pályán, mit boldogsága napjaiban magának kijelölt? (Kölcsey) halandó, ki

—

A' szcsere bármelly beszédrészek közt rolható

;

— igy mutatkozik az A) A'

NÉVSZÓKBAN.

Ezeket átalában 's

névmásokra

ményuekkel a)

bl

f-

és

melléknevekre,

osztályozhatni; és ugyan

fon év gyakran más, nem rokonérte-

A'

1)

gyako-

is

ékesen fölcserélhet; igy

Ekésen áll ollykor

alakult

;

vagy

:

1 1 é k n egymás

a' ni e

de illyenkor két

é v helyett, melly-

melletti fnév' viszonya állván be , sajátító nak , \nek ragot is nyer nyilván , vagy elhagyva, pl. sok ifjú boldogsága napjaiban [boldog napjaiban h.) fényes jövket álmodik magának (N.)

;

gondolatod'

gondolatod' h.)

,

nagyszerséget

nem gyzöm

csodálni.

—

(nagyszer

kellemmel alkalmaztatik a' fnév heannak valamelly tulajdonítmánya (adtributum); mi azonban szokáson épüljön pl. látom hangyaboly! mveidet , világ , mint szórja , 's temeti a' nagy b) Szinte

lyett,

örök'

az

i

keze

!

(Berzsenyi)

— Szint'

helyhatározó-raggal biró

honnevek (mint:

hcllási

,

,

római

's

í?e

's

melléknévi természet

'stb.)

kellemet nyer és Róma' (hellási és római hsek múltból felém. hangzatosságot,

igy változnak gyakorta

a'

h.)

fnevekké; mi kifejezés

pl.

által

Hellás'

hsei ragyognak

a*

c) Néha a' fnév nyomósság' kedveért, ha utána kötszócska magyarázólag áll, kellemmel ismétel-

tetik;

holott különben o//^

névmás pótolandá helyét

pl.

;

211

KELLEMES SZÓCSERE. Ismeretekre

törekedjél

de

;

(ollyakra

ismeretekre

iriellyek ítélet és ízlés által vezéreltetnek.

név ug^yan

illy

módon

h.)

,

f-

a'

kötszót pótol

és okból es

,

— Néha

pl.

;

nyugalom és önérzés tesz a' sorssal küzdésre elég erssé, erssé (és h.) a' szerencse' kísértetei ellen is. (Kölcsey) d) A'

fnév

kettztetik meg

ékesen

hogy

követ

a' helyett,

másik pótló

a' mondatot: egyik, 's melléknevek unalmasan föltaglalják pl. az élet- és munkazajban érzelem érzelemre, gondolat gotidolatra tolul

az ezt

(Kölcsey) e)

—

e'

helyett

egyik érzelem

:

Az egyhangúság' kikerülésére,

m ekjneváltakozzanak,

szer

elé az

létét saját életénél,

r

'sth,

ok on-ért el-

hol ugyanazon eszme, két-

egyszer vagy

választékosabb tehát:

másikra

a'

,

összetett

mondatban

;

—

jó haza-^ többre nézi hona' jóhona helyett ismét hazája

a'

— mintha:

hangzott volna fülbe.

f)Az érteménymásítások les

mezt

(tropi) átalában szé-

nyitnak az ékes szócserének, különösen:

sok kellemmel alkalmaztatik az együttes név helyett, annak el vontja (abstractum)

«) igen

(concret)

mi fkép

költi nyelvben igen otthonos pl. iszonyú a' gyztös harag és nyomorúltan jajgat a' magasra törésnek (törnek az Ínség (Vörösmarty) ; Különösen pedig: ifjúság, öregh.) szárnyát szegé. ség. Ínség, nyomor ^ nehéz órák 's t. rokonféle eszmék jnek elvontan leggyakortább elé, mint: ha visszaemléláttam volna kezem az ifjúsága mosolygó szakára . halár ágyán hervadni mosolygó szép Jiatalságát^ (Vörösa'

torkokkal üvöltöz

—

—

.

marty) /?)

zott

;

—

—

kedvesen

áll

a'

tartalmazó,

helyett, mint: kehei

— szív

v.

a'

tartalma-

lélek, ég

— isten

he-

lyett 'stb. pl. kinek kehle (szive h.) van

minden emberileg

szép vonást érezni. (Kölcsey)

a'

történjék; különben

— De ez

könnyen bánt,

szokás'

nyomán

kivált kötetlen bé-

li*

!

ÉKES SZÓKÖTÉS.

212

szédben, így: Szadoonak h.)

ntt

lelke (bátorsága v. nierésztiége

— szokatlan.

...

igen kellemes, bár inkább csak

y)

idnév

diszezetéhez tartozik, ha az történtet

a'

költi nyelv'

helyett, a' benne

jelent tárgy név illesztetik, vagy megforfenyit vaskapuit töredez-

dítva pl. 'sfó'ld óta vészekkel ni halljuk

(Czuczor)

!

néha

8)

—

bizonyos,

a'

's

m e gh a tározó tt

gyobb szám, nyomositó kellemmel

zatlan kisebb

helyett pl. elvet,

délyt változtatni

oUy dolog, mire

van. (Kölcsey)

—

ollykor, kivált

s)

lak' neve,

a'

tethetik pl.

itt

(Vörösm.) ^)

a'

a'

róla hívott

—

vétetik

a'

szenve-

mérséklí-tet,

ezer (sok

h.)

na-

határopéldánk

költi nyelvben, a' hon' vagy személyre kellemmel illesz-

törtek össze rabigát Hii/iyaduak karjai

tulajdon személynév

szépen áll,

közné-

midn bizonyos tulajdona, tettei, vagy akármelly kitn sajátságainak hasonlósága miatt több más szemévül,

,

ekkor egyszersmind többes Hunyadiakat, Zrínyieket , nem minden

lyek' nevezésére áívitetik

számba jöhet század

sziíl!

ti)

a'

pl.

—

;

's

kicsinyít-rago

get hangzik, mint; kettecskén

asszonyka, legényke,

s

,

lábacska,

név átalában gyöngédsé-

jócskán, leányka, ncske, kezecske

v.

kacsó

'stb;

de személyneveknek néha kisebbít, alacsonyító érteményt is

adhat g)

ad

a'

pl.

vannak mindennapi emberkék , ludóskák 'stb. nap , kor 'stb bizonyos választéki szint ,

Világ

kifejezésnek: idk, évek, századok helyett alkalmaa' tudós, ki négy falai közt

zottan pl. tiszteletet érdemel

halványulva, csey);

a' \\\\\\i világ'

— igy mondjuk

emlékeivel társalkodik (Köl-

még: napjainkban , korunkban

'stb.

Kzen szó dolga v. mlice sokszor tudást vagy tea' mi legegyhetséget jelent ige' helyét állja pl. azt kitalálni kevés ember' dolga! szerbben vezet czélra h)

,

:

,

,

(tudja h.)

y

213

KELLEMES SZÓCSERE.

Hasonló kellem ajálkozik

2)

vi cserébl a) a'

harmadik

emelni

\>\.

mellékné-

is; igy

A' hasonlítás'

jeles va^y

a'

másod-foka

ékesen használtatik

midn

fnévnek valamelly

helyett,

a'

kitn

ellenkez, de

tulajdonát akarjuk ki-

jelesbjeink (a' legjelesebbek h.) elvesztenek..;

a szebbeket hozam munkadíjul

.

a'

;

.

gyöngébbek otthon

maradának 'stb. b) Ezen idnevek eltt század ev , nap , j^^fczenet, ke'sö kor, öregség 'stb. jelzül kellemmel áll /lossz/i :

,

,

közönségesb sok v. keve's helyett pl. csak ember az , ki gyermeke' sírdombján hosszú évek után is fájdalom' könyeit sírhatja a' bölcs kdsö öregségében messze, rövid,

a'

:

—

;

is elülteti a' fát,

noha hasznával maga nem élhet (Köl-

— leszállsz

csey);

messze szá-

feledség' éjébe rejteni, a'

zadok' búképeit. (Bajza)

Ezen ígehatározó elég, bizonyos melléknevek eltt, mint: elég ers, elég hatalmas, elég gyönge, elég c)

:

kegyetlen sára

'stb.

nem

pl.

küzdésére

nem

volt d)

,

e'

ékesen illesztetik volt elég

ers

a'

a'

ható-ige' nyomosbitá-

sors'

ellenkedéseinek

nem küzdhette

helyett:

le,

nem

képes leküzdeni...

Mind meg annyi kellemes esése ,

le-

birta,

által ajánlatos

—

mindnyájan mint, valamennyien mint helyett, pl. »i?7/í? meg annyi hsök jöttetek haza e' helyett: mindnyájan mint

—

hsök

jöttetek haza.

3) A'

névmások

is

kellemes cserén mehet-

nek keresztül; és uj^yan: a) A' névelül alkalmazott egyszerbb a' vagy az ékesen váltja fel a' hosszabb, és ersebben határozó azon mutató névpótlót pl. mondhatjátok-e testinek az (azon h) ;

érzelmet, melly egész világot ölelne b)

magához

?

(Kölcsey)

Ugyan ezen névelcske kedvesen hangzik néha:

tárgymutató szó helyett; de illyenkor a' mutató névmás' természetéhez szít pl. ki lesz az (olly h.) iszonyií..? olly

214

ÉKES SZÓKÖTÉS.

— Ollykor ból

ugyan

nem kevés

e'

csere által

a'

mondat

,

határozot(af)-

kellemniel, átala'nnsbbá válik

pl. azok, kik látták, bizonyságot tesznek a' legégetbb, legmélyebb fájdalomról ^ minek valaha tanúji lehettek (Kölcsey) e' helyett: e^y olly fájdalomról tesznek bizonyságot, mellyhez hasonlót soha sem láttak, tapasztaltak. ,

!

—

IGÉK

B)

Nincs

,

ÍGEXEVEK' CSERÉJE.

S

beszédrészeknek

a'

melly szócsere

által

,

olly

ékességnek bd-

szófiizési

a'

felekezete,

vebb forrását nyitná, mint

Az igék'

osztálya. így, sok kellemmel esik: némelly igék , vagy csak az egyhangúság' kikerülésére , vagy akármelly szóillesztési ajánlatosságukért más hangzatosabb- , szabatosb- 's illbbekre váltat1)

Ha

a)

nak

melly cserét azonban példák ajáljanak.

,

lunk

néhány példát mellyeket emez ígecsere különmeg a' siet Árbocz .... büszkén hordta (tar-

a)

,

böztetett

:

totta h.)

h.)

kebelén

a'

madár

(Vörösmarty)

fejét

(ismerve

a'

Elésoro-

itt

,

bánatot;

cíWjI?-^

;

—

ártatlanan

kis csemete (Czuczor);

kis melle

,

nem tud

bánatot

—

csak léget ismer

(S. F.)

;

szóban

—

—

becsét

(Kölcsey);

—

adja (engedi

—

érteni (érzeni)

tudni

szent

kötelesség

rám czélza már nem egy halál, ha

h.) eltalál;

—

mit törvénye javall

(kivan h.) boldogsága hazánknak, terjeszszétek

nem

czor);

erzitek-ey

egyszcnlbb értitek-e h.), mit e' az emletett^: , szerelem* az anya-természet

birjátok-e az értelmet (az

beriség'

nem tudva

(fekszik v. nyugszik h.) anyja'

kér (kivan) chinai pamlagot

—

a'

isten 's

,

el

kér

(Czu-

megelégedés

egy ezredévi szenvedés kér éltet, vagy halált! (Vörösmarty); a' két ifjú találkozott (összejött Józsika); meleg kebelbe szedni (fogadni h.) az h. (Berzsenyi);

—

intést

;

— — két er tart

(áll

h.) felül a'

sokaságon

:

itélet

,,

:

215

KELLEMES SZÓCSERE.

—

és akarat' ereje;

hozni (létesítni szembeszállani

h.)

;

ha az öregség beáll

—

dobo^

taiiiezn vérzettek

^

hullottak

h.)

(fél

(megmérkzni

{e\j6 h.); életbe

szív a' halállal

a'

— Józsika) — kik

h.

a'

;

meg

estek el (haltak

,

h.)

csa-

—

;

's tisztelni nagyságot szerencsétlenségben megismerni kinek a' mindennapin ritkának adatott (ritka tudja) ,

;

er nem

fölülemelkedni

Jutott

verre kel (fegyvert fog h.)

;

's

—

(

= nincs

— fegy-

ereje):

számtalan hasonlók

,

majd hangzatosságuk majd nyomósságuk mind bizonyos választéki szint viselnek magukon.

lyek

,

egyszer

/5)

ollykor nagyobb vagy néha teljes

válthatni föl

pl. szót

emelni (szólani

tettel füs^geni (szeretni h.);

tanulta (ismeri) y)

;

h.)

— bölcs az

mondattal

— valamin

;

ki

,

—

nyomósság'

igét

kettvel,

kedveért

melyáltal

szere-

magát ismerni

egyességre lépni (megegyezni

—

h.) 'stb.

vágynak egyes igék, mellyek magán tagadó-

lagos érteménynyel

birván, nem kötszócskával szeretnyomósabb állítás' kedveért pl. nem ártana (=jó lenne); nem kevés (^igen sok); nem ritgyakran); nem mindennapi (=: jeles) 'stb. kán (

nek egyesülni

=

b)

Néha,

kivált

a'

költi nyelvben,

határozó néveljét elvetvén

kot nyer

's

,

sebb szint

,

az egész mondat átalánosb

ölt pl.

lángészt innepel

a'

c)

Ha

réltetnek

,

az

a'

világ 'stb.

ige-módok

fnév meg-

líjabb,

,

világ,

nagyai' sírja fölött keserg (Vörösmarty) lángészt meginnepli

a'

az ige is határozatlan ala-

—

— Ide

's

e'

kelleme-

tündökl

helyett

:

a

tartozik

bizonyos esetekben fölcse-

igy

jelent módnak jöv helyett álló jelen-ideje, vagy összetett jövje , a' parancsolás' szelídebb , gyöngédebb kifejezésében parancsoló mód' helyét állhatja pl. a' a)

a'

kicsinyded földre fogsz lesxállni földre h.

—

Vörösmarty);

—

{szállj le

a'

kicsinyded

— dolgodat végezvén azonnal ha-

gyöngédebb, mint: azonnal hazajöjj! fogsz jöni mi hidegen 's nyersebben parancsol.

%'A

—

—

215

ÚKES SZÓKÖTÉS.

jelent mód'

a'

ft)

ekésen

aliíí-iimltja is

ha úgy tehetek

v.

y) a'

áll

eo^yszer

óhajtó

tehetek valn\

— elmédbe, raknod. —

nem

volna;

ékesen

az

all

—

vagy

,

mód ha

ó

e' h.

papirosodra

összetett

helyett pl. ó

ú^

tehettem

azokat

kell vala

költknél néha a' múlt, jöv helyett igen pl. hogy, mint embernek gyarló munkája,

felejtett 'porba ne szállna tetd. (Vörösmarty)

Ha

d)

ige-idk

az

összecseréltetnek.

bizonyos

szabályok

szerint

Különösen

«) a' történeti elbeszélések- 's regékben, a' múltnak mintegy megjelenítésére, ékesen élhetni miílt helyett,

jelen

i

d

(Péczely)

—

ve

1

pl. észre-

majd czélba

veszik a' várbeliek.

a' jelent mód' jelen ideje ékesen, 's né(í) mi nyomóssággal pótolja az ó h a j t ó mód' jelenjét, vagy régen m ul t j á t is , mikor azt föltételez ha kötszócska elzi meg pl. ha ezekrl tudomásom vagyon , másképen cselekvém. y) ha az id' jövben történend lefolyását akarjuk kitenni; a' tiszta jöv helyett, világossága- és s játszeníségeért az xígymondott j multat kellemmel i :

—

öv

alkalmazhatni jesítni 'stb.

fogtad

,

\

pl.

—

S)

az

ha kivántomat teljesüeudetted v. tel^a kimltomat meg fogtad hallani...

egyszer félmúlt kellemes

esése-

's

hang-

mvekben — lígy tetszik — kellemmel szokottabb múl tat pl. a' kedélyek' harcza ,

zásaért szépiralmi váltja fel a'

az arczok' halványságán

tllkröze'

(tükrözte h.) magát.

, vagy ollykor a' keegyesszámi harmadik v. második személy helyett, többesszámi elst alkalhát mazhat a' szóló pl. hogy', 's mint vagy-unk? jár-unk? 'stb. merre

e)

Nyájasság-

's

bizalomból

mény megszólításokban

is,

—

f)

A' tiszta (absolut)

határozatlan mód* jetárgynév helyett

len ideje gyakran alany, vagy

KELLEMES SZÓCSERE. is

—

ékesen állhat helyett;

e'

{= az

a'

éneklt).

pótolja

pl.

a'

mondatban

tanulás

— Néha

217

tanulni

pl.

nem szégyen

;

nem szégyen

— haliam énekelni

tárgyesetével együtt is az alanyt

hirt és dicsséget vadászni

hiúság

!

g) Az ígeköt' kettztetése által képzdött gyakorlóige nyelvünkben sajátszersége által igen ajánlatos, az egy

szer vagy körülírt gyakorló helyett \)\.vissza-visszanéz a' vándor vis>&z2inézeget v. többször visszanéz helyett.

—

. .

Van

h)

vagyon gyakorisága , 's köznapias hanghangzatosb igére váltható pl. tisztán volt h.) isten és emberek eltt; kinek a'

V.

zása miatt, más állott

(tiszta

mindennapin fölülemelkedni er nem jutott v. adatott vereje nincsen h.), az kitetsz helyre ne álljon! (Kölcsey) i) Az igecsere' kitn kellemeihez tartozik végi sajá tlago s okn ak érteménym ásult takra :

a'

,

Nem

cserélése.

adhat valami

szófüzésnek változato-

a'

mint az érteménymászint , kedvesebb mellyek a' szárazabb elvont-eszméktl irtózva, mindent megérzékitve , mindenbe lelket, életet lehelve állítanak elé. Innét a' mindent megelevenít költi nyelvnek csakugyan ezek teszik lelkét mint ollyan , nélkülök mozdulni sem tudhat. Ez érteménymásítási szépségek sabb sult

,

élénkebb

szók

,

;

;

igéinkben mutatkoznak leginkább és legtöbb kellemmel;

bellök azonban óvakodunk példákkal terhelni a' mvelt olvasót minthogy azok szép-íróink' akármellyik ;

lapján

bven

föllelhetk.

Az áilapo tj egy zdk',

2)

cseréje

is fölötte

's

igene vek'

becses és sajátszerií ékességeket

"yújt, igy: a) Mikor az ígenévi tiszta múlt helyett nagyobb világosság, és nemzetiesb színezet' kedveért ugyan azt , személyragozva 's melléknévileg használjuk mi által a' cselekv alany: tói, tol vagy által ragait el,

veszti pl.

helyett

:

Mohács

,

Mohács

,

honvérszentelte sík

te

honvértl szentelt sík

!

(Bajza)

!

—

e'

,

ÉKES SZÓKÖTÉS.

218

igen évi múlt néha

hang-

az ugyanazon igébl alakult

fnév

b) A' személyragozott

zatosság' kedveért

,

(= kivánatomat);

mp^kwánlomat

helyett állhat pl. tedd

=

laudationeni nn néha kételyt is oszlat pl. dicséretemet ( laudationem mei) semmibe meam) vagy dicsertemet ( különböznek; t. i. dicsértem mástói énsem veszed? rám , dicséretem tlem másra irányul. c) A' szenved igenévi múlt helyett, takaros rövidsége, 's alkalmassága a' cselekv mii Itat ajállevonatott helyett. ja pl. az utazókról levont ruhák

=

—

—

d)

Rövidsége- és sajátszerségéért

személyragozva használt: va, ve vel, ékesen pótolhatni

a'

,

végzetil

az állítmányúl

állapotjegyz-

vagyon igével unalmasan körül-

tudva vannak., rakva vannak^ telsok termétudvák VLvAv mindezek;

írt illyféle

kitételeket

ve vannak

'stb. ^\.

:

—

szeti dolgok rejtvek az emberek eltt.

C)

BESZÉDRÉSZECSKÉK' CSERÉJE.

Ezekbl

szüfüzésünkre 1)

sok sajátszer

is

kellem

háramlik

különösen pedig

;

Névragaink

alkalmasak legtöbb válto-

zatosságra; igy ha: mi kérd-szócska a) Magyarosban hangzik, után, okádó: ért helyett, tulajdonitó: nak, nek ragad mire tájdivatos) azt valónak kiápl. de minek (miért h. tozni mi bizonyítva nincs b) Után sem minden kellem nélkül áll okádó: ért ;

,

helyett

!

pl.

ismeretek után szomjazni

után küzdeni

;

— méltatlan

czél

'stb.

c) Ban, ben némelly kellemetlen eszméket jelent szók után , miatt helyett rövidebb és nemzetiesebb szabású; illyenek bánatában , htjában, keservében, hiányában 'stb. pl. nyugalom és táplálat' hiányában tesleSzint' ezen marasztaló ragok vallelke elgyengült. vel-re is kedvesen váltatnak pl. szép tulajdonokban, m\n-

—

áen jóban (tulajdonokkal, jókkal

h.)

bvelkedik.

,,

219

KELLEMES SZÓCSERE.

l,

l

mutató névragok: nak neh., vd ve vagy nem minden kellem nélkül kezdenek helyébe gyanánf újabb idkben átalánosabb divatra kapni pl. jóltévöjeíil d)

harátjaúl tiszteli

szinletlen

va gyermekim

len

szerént

,

— kényére nagy

. .

éli világát

földet, utánok

F«/, vei

anyui kis ár-

;

pl.

törökre ment;

— mintha velk hoznák az

mozdul az,

's

egész

panaszos porait fi-

— Vrösm.)

költknél

a'

tói ^ tol helyett

is

szoká-

viztöl nedves , kó'nyektöl ázott 'stb. isxapiHil (iszaptól h.) éktelen a' szép hölgy' kebele,

sos az illyesekben pl.

— kérjétek t —

felé független névragokat

,

hajtja az égre (ég felé h. f)

;

(Vörösm.)

re néha átvitten igen helyesen pótolja: el-

Ruy

e)

.

(Vrösm.)

:

—

Néha,

költknél

birtok-viszony, elmarad; 's aztán hangzatosság' kedveért a' birtokos szóhoz: nak nek sajátitó járul pl. ott ég, mint tört hajó , a' tenger' közepén, kit villám gyiijta meg viharnak (a' vihar h.) éjjelén. (Vörösmarty) g)

ban

kivált

nevek eltt

álló

a'

a'

nével

—

h)

Ugyan

lapító névrag

,

szabadabb költi

a'

ban

va bár, de törve nem, él

r

i)

nyelvben

án én áleléj pl. megfogynemzet e' hazán! (Vörösm.)

ben helyett

:

is

Változatosság' kedveért, némelly takarosb ó

s z e-

kellemmel, 's ma már újságul állíttatnának vissza, illyen pl. ban, ben vagy ból böV alkalmazása között vagy közöl helyett , mint sok ragozási

módok

szinte

:

elhala bennök (közölök

csak egyis 2)

'stb.

—

:

h.)

;

— nincs

bennök (köztök h.)

Az ígehat áro zók' terérl

is

több kel-

lemes cserék kínálkoznak, így: a)

Most, jelen idhatározó, beszélyekben

az igéknél

is

történni szokott

—

a'

—

mint

múltra mutató

:

ak-

vagy ekkor helyett kellemesen állhat pl. 's most (akkor, vagy ekkor h.) harag csillámlék szemébl kor

,

!

220

í:kes szókötí:s.

Hagyján sajátszersége

b)

latos

,

a'

körülíró

az Aagi/jáu

.

.

.

.

:

,

's

rövidsége által aján-

mitsem tesz helyett

—

(K\sf. K.)

Ha ószer

pl. igax, sánta;

de

idhatároznt a' hosszabb né-^a , vagy ^0/ helyhatározót: majd mtijd, mikot mikor idhatározók helyett átvitten kelleiniiiel illeszthetni pl. a' föld ha terem, ha nem v. hol terem, hol nem majd terem, majd nem 'stb. helyett. c)

o\\j-Aa

:

—

;

—

d)

latos

:

Va, ü« ígehatározói

képz

sajátszerségéért aján-

ra, re névragok helyett ezekben

ve fakadt

—

e'

sírva

:

helyett: sirásra, nevetésre

'stb.

,

nevet-

—

e) A^rííj-y ószerú ígehatározó , néha kedvesen, 's bizonyos súlylyal állhatja a' szokottabb2^e/í' helyét pl. hagyva elbbi szelídséget nagy zordonan így szólt. (Vörösm.)

némeliy köt- és in-

3) Ide tartozik végül

diilatszcskák' a)

kellemes cseréje; és ugyan:

Mert y az okádó: hogy v. mivel helyett válaszpl. az okozá magadba sülyedésedel, mert vagy hogy helyett) ragyogóbb nyomokat köröd-

tékosabb szin (mivel,

ben nem leiéi? (Köles.) kellemid' varázsát jával áldozom b)

De,

két egymást

!

a'

—

mert (mivel

bámulom mert

(Vörösm.)

—

;

szép

h.)

jó vagy

,

vagy,

tisztelet' di-

hevesebb eszméknél ékesen kettztetik de ekkor az utóbbi es ,

követ jelz eltt

kötszócska' helyét

gyönyör, mit

róla

állja

pl.

kevés de szép, de (és h.)

mondanak!

c) Mintha, a' lélek' bels mködését jelent igék után, millyenek: gondol, vei, hisz 'stb. hogy' helyét ékesen pótolja pl. ne gondold, //í///^^« (hogy h) úttal móddal valaha megbarátkozni nem lehetne (Köles.)

—

!

Két tagadó szócska , millyenek nem és nélkül étlen kellemmel teszi néha ki az állítólagos , mondatot {t]. nem vette neheztelés nélkül (azaz: nehezd)

V.

:

atlan

teléssel vette);

— lehetetlen

íi'

származatban és enyészet-

ben örök fentartási rendszert nem látnotok!

— az

emlí-

— —

—

221

KELLEMES SZÓCSERE. tetthez 7iem hnsonlatlun (hasonló

nem

árt

egyéb

nem

,

v. «»«*

azaz jó

rossz,

:

= ugyan

j

nem

h.).

— Ide

r?V^ím

tartoznak

:

= gyakorta; nem

ez v. az.

Mikép miszere'nt gyakran hogy' helyét ékesen foglalja mikor ez szorosan a' német dass- vagy latin e)

:

,

,

,

yworf-nak felel

meg

pl,

id

eljön az

és érezni fogod

,

mikép (hogy h.) az ember -élet csak egy id' nagy folyamában

:

páracsöp az

!

f) Es ollykor aztán vagy azután helyett ékesen köt két mondatot össze pl. tekints az emberi történetek' :

,

éviapjaiba, és (aztán

Ha

g)

ladni föl

meg.

..

emberi történetek' éviapjaiba, és valld

(valljon h.)

legsrbben?

nem

,

ert

erények' emberi

az

látszó jelenetei

a'

viszályokban

felülha-

túnnek-e

(Köles.)

De, hanem helyett

h) 's

valld

kötszócska, valljon helyett sokszor helyesen

áll pl. tekints az

meg: ha

h.)

pl. ki tud

nemcsak tud sokat; de (hanem

várni

,

az sokat tud,

tehet,

h.)

's

tenni fog

sokat. (Köles.)

lyét

Vagy különválasztó kötszócska, akar magán is kellemmel pótolja pl. legyen

rossz

—

i)

e'

a'

gyakoribb

áll a'

kellemesebben mikor ez következtet ér-

összekötésében

szók'

és helyett;

teményt rejtve, inkább legersben állunk( én,

a%tán-\iQ'L

=

húz

pl.

és v. aztán te) 'stb.

Ezen ígehatározót

1)

az jó, vagy

helyett: akar jó, akar rossz.

Meg,

k)

— akar' he-

:

mindig

a'

én,

—

meg

te

hasonlítás' másod-

foka eltt , ugyanazon hasonlított melléknév' els fokával cserélhetni föl de illyenkor e' két fokot és v. 's ;

tarkább

kább

ln

szebb',

—

együvé e' helyett pl. mindig mondani lehet: tarka 's tartapasztalása (Vörösm.); hasonlók éhez: szebb és

kötszócska kapcsolja

ln

tapasztalása

,

—

jobb és jobb, nagyobb és nagyobb

'stb.

ÉKES SZÓKÖTÉS.

222

23. §. Buviilcsi kellem.

A' változatosság' kcllemessége,

néha abböl

kiviíl,

érezhet;

is

eszmék' egyszerbb,

's

lia

szócserén

a'

az

egyszer

szokottabb kifejezése

bi-

zonyos hozzáadás, nyomosítás , kettoztetés, körülírás; vagy az ok, foltét, 's egyéb világosító mellékletek' alkalmazása

bármilly neme

— szóval:

a'

bvítésnek

mindennapiasságból kiemel-

által a'

E' bóvités azonban csak annyira ajálható,

tetik.

mennyiben kifejezésink általa vagy világosságban, vagy kerekdedség- azaz: teljességben, a'

's

ez által ismét kellemben nyerhetnek,

vitési

kellem

mondatokban A)

egyes szókban,

az

a)

— A' bób) a*

tekintend.

BVÜLÉSI KELLEM EGYES SZÓK ÁLTAL. Magánszókban kellemmel bvülhet

monbár az eszmét madat: ha az egyes szó mellet gán is kijelentheté nagyobb teljesség' kedveért, más rokonjelentésií , vagy a' mon-

—

—

datnak újabb világot,

z

bármilly szó

is

a'

kerekdedséget kölcsön-

's

alkalmaztatik.

Nem minden

kellem nélkül történik ez 1)

mény, az

,

mi

Midón

a'

szó után

még

es^y

rokon -érte-

de erósebb jelentés szövetik e'

látszó és

keresztllehoM

csalatkozom ;

—

nem

(Köles.);

hogy

és

pl.

szeretet

látszó világot által- és

— úgy

hiszem és nem mint vagyunk? 'st. e'f.

BVÜLÉSI KELLEM.

Néha

2)

egyes fd név

az

bár alany- vagy tárgynéviíl lesztethetik

magán

is

223

helyett,

,

mi úgy történik ha az oktöl :

;

állhatott^ okozatja elvonatván,

birtokviszonyba hozatik, úgy, hogy az tokosul sajátító ragot nyerjen; az elvont

pedig

birtokul

a'

kés

ha

névvé képzdve, 's

fneve után

j

gondatlan ifjiikor

e*

jelzül

a'

szint' a' pl.

kett

ok birokozat pl.

álló

e'

fnévi kettz-^

melléknév, f-

molly birtokviszonyba,

az ifjúTior gondatlansága

h.)

sok

az

már

bánatot vontak

magok után. — Úgyis történhetik

il-

melly

,

mondat' alanyát képezze

iQú évek' örömei sok tetés ollykor:

álljon

kettd ékesen

kés

bánatra adott

(a*

már

akalmat.

3)

Mikor az

egyszer sz

nagyobb

vilá-

vagy nyomósság' kedveért kökardunk a' mentség, 's a' szívnek

gosság*, kellem',

riílíratik

pl.

— Vörösmarty). — Hlyének szót emelni = szólani; — meleg részvéttel függni valamin = szeretni részt venni valamiben kéjben üszott= gyönyörködött sorsán fölülemelhedm = nagyra menezreket kik hordozzák — haza* szent nevét = emlegetik nem — = ledve nem feledem = adni=\úwm\ — segéd-kezeket — napok' hse vállakon hordoztatik de bátor ütése (bátorsága

h.

szeretettel

:

V.

v.

;

lelke

öriílt,

;

ni

láthatni

;

ajkaihofi

,

a'

lesz elfe-

;

v.

ni

;

kevés

feledtetik el

;

hitelt

tiyt/jtani

segíte-

a'

,

id múlva méltán vagy méltatlanul elhagyat-

va marad

=

elhagyatik. (Kölcsey)

KKES SZÓKÖTÉS.

224

a'

névmások,

Némelly

4)

kék

jelzó^ mi

részecs-

víigy

kellemmcl

mellett külünüs

illesztetik

néha

közbeszédben egészen szokatmost szivárvány löveli föl hétszinií életét,

lan pl.

a'

mintha egy véletlen öröm nyitná ki szép magát (Kuthy); illyenek hú közelben, édes örömest, édes enyéim v. övét, Jó magam 'stb. név, 5) Ékesen illesztetik néha az egy sz :

er

melly világosabban határoz, a'

mondatot

bohó

h.) azt hinni,

élj

,

de

mintha ember szabad kéj

használd);

tanultaid

sze-

— bölcs = ismeri); — közre

magányosságot haszfiálni

a'

is,

hangzatosbbá teszi

társaság' szerencséjét

magát ismerni

ki

,

's

távol a' bohóságoktól (ne légy

pl. légt/

rint intézhetné a'

az

másik

vagy ígehatároz mellett egy

ige,

— gyorsabb léptekkel

;

tnnuld{

=

c\6re juttatni ha-

talmas(= elre juttathatja. — Kölcsey). Vannak egyes szócskák

6)

,

melly ek

mondatot bvítik különös ert kölcsönöznek annak, illyen: a'

;

a)

Egi/

ha

,

jelz

a'

hol rendesen állani férfi

nyer

mondat

a'

,

fnév

és

szokott

csúf egy ember

szép egy

j

nem

!

pl.

'stb.

ha egy elébe

,

's

midn

kellemet

is

közé szövetik, e^i/ szónok

jeles

— De

;

még

vagy utána

több

ert

il/y

vagy

olly tárgy-mutató szócska illesztetik pl. olly egy vitézt, mit tarthatmint Hunyadi, nem nnnden század szi'ílj

—

emberrl

magához sem jó?

—

Ide taregy ollyan eltt, ritka közvetlen a' melléknév melly valami, tozik: mit nngyszer, róla dics! valami bir pl. valami ervel ni

ki

—

mondanak b) Egy, !

,

személy -nevek eltt magasztaló, vagy alacsonyító érteményt kölcsönöz pl. egy Cora'

,

BVÜLÉSI KELLEM. vin ne érdemelne örök nevet

— így

hetett!

mélynév' kisebbitésére mutatja

retlen voltát föl!

e^y Garatól az

?

még ezen

szolgál

225 is

szó is: bizonyos.,

kitel-

sze-

a'

mellynek

,

homályos , 's ismebizonyát N. szólamlék minap

pl.

'stb.

Ez

c)

esett

névmás

a'

ert ad

nös

neki buslt

,

neki y bizonyos igék eltt külö-

:

kifejezésnek

a'

,

mint;

neki keseredett

,

:

jieki

rohant, neki

jer neki büszke ve-

meg elttünk! (Vörösm.)

zér, vagy szívedet add

Súlyt és határozottságot nyer a' mondat , ha ig után lan , len függed 's még inkább, ha elébe mind is állíttatik pl. holtomiglan , mind ve'gigd)

vet névrag

határt

—

len 'stb. e)

;

:

Hogy,

az átkos kivánatok-

más hevesebb ki-

's

törésekben nagyobb nyomósság' kedveért

,

a'

kifejezés'

hogy az oldalán lyukadna ki manó vigyen el hogy a' kbe ne

elejére helyeztetik pl. szél

!

—

f)

hogy

Nem

a'

!

és ne

a'

!

hevesebb állítólagos kérdésekben, az nyomosító erejeért pl. hányszor

ige elébe fzethetik

—

Szint' illy czélból cseréltethemondottam már? oUykor van a' tagadó nincs-re pl. hány követeléstök nincs még!

nem. tik

:

g)

zonyos

—

midn a' független mondat' elején áll: biinnepélyes szint, 's komolyságot önt Es,

— mi leginkább

beszélyekben ottho(Vörösmarty) nos pl. es soká és messze es férfiak, a' ti haszonleséstek fölötte nagy! (Vajdü) a'

kifejezésbe

;

a'

járt vigyázva

—

7)

Bizonyos kellemmel hat,

kulcsünüz

a'

mondatnak

,

's

—

;

gyöngédséget

ha magunkról szóltunk-

ban: csekélységem, parátitjiságom 's

!

gi/ö/igeségem

,

hasonló szók' illesztésével szerénykedünk

mennyiben csekélységemtói belátása

szerént

'stb.

—

telik

Ugyan

,

pl.

parányiságom' a'

gyöngédség' 15

ÉKlvS SZÓKÖTÉS.

226

kedveért kicsinyít raggal gyöíigécskén felelt;

pl.

A'

8) által

rész (I.

—

•

bdviilliet

kevéskét tudott

szókettdz tété

mondat

a'

'stb.

mindazon nemei

s'

mellyekben az értemény' teljességérc

,

elég

is

pl.

a' fél-

tndni az útját-niódját stb.

kell

Választ, tisztaság)

BÓVLKS.

AA) HIBÁS

nem

A' bvítésnél

gyezni

mikép

,

ha vagy val:

a'

a'

feledhetjük ismét megje-

úgy nyer

általa csak

világosság

kellem'

,

vagy

a'

a'

beszéd

nyomsság,

,

szó-

vagy amaz igényét mozdíhenye vagyis olly szók, mely-

ez,

totta elé. Innét a'

lyek az eszme', vagy kifejezés' kelleméhez mit-

sem adnának^ gondosan kenílendók. Hlyének a' szófüzési bvülésnek mindazon nemei, mellyek jobbára felesleges szók' illesztésébl, vagy ügyet-

mint

lenül csavargó szólásokból erednek; l) A'

hibás túlteljezés

pleonasmus)

(

meliyek

vagyis olly szók' alkalmazása,

datban sem világosság', sem egyéb

kintetébl

nem használnak

;

mon-

a'

érdekek'

inkább

sót

,

te-

mint

,

hívatlan toldalékok disztelenítik azt, illyenek: in-

nep-napon; jámbor ember ; van idfi, helyesebben

lamtiál

tam

:

(nélküle

,

véssétek sziveitek-A
(mulékonysága

midn (==mi

hogy) hallgatni bolcseség

vagy énnálam (nálam

kiviil

?V/o,

h.)

;

kiviílem h.) ;

h.) 'stb.

—

a'

világ'

nála ;

;

— fiá-

tiélkal,

— mélyen

miilékony

rajbe-

t'o//a

BVÜLÉSI KELLEM.

szószaporítás

A'

2)

ugyanazon jó'

a'

pl.

szó'

227

mi

(tautológia),

mondat' ügyetlen ismétlésébl

v.

minden kétségen kivúl bizonyos az, hogy..

többi hibák közt az

.;

— ha az emtiem beteg — bemencod.) —

nagy hiba;

is

bernek egészsége szolgál ,

s

vétek Babiloniába, lesztek

ott. (B.

;

Kellemmel bóvitenek

TELJES MONDATOK.

A'

B)

magánszók általi bvülését kellemesnek ajánlák ugyan azok szólnak a' mondatnak még e^y vagy több mondatMelly okok

a'

kifejezésnek

,

,

bvülése mellett. egyszer mondathoz

tali

Ez ú^y

— melly

's

ezért

mondatnak

alap

határozottság

,

's

kifejezési alakzat'

jelenti,

— nagyobb

teljesség :

idó-

,

és

,

tér-,

egyéb körülménye-

mellékmondatok

ket jelent a'

vagy

ha az

:

eszmét

még más

,

ok-, okozat-, magyarázat-

mellyek

fó

nevezhet

kerekdedség

nyomósság' tekintetébl

a'

történik

toldatnak;

is

kerekdedségének

ki-

töltéséhez megkivántatnak. A' nyelv' fejletlenebb

korszakában

,

mint

a*

szók

,

ú^y

a'

mondatok

is

minden kapocs nélkül állíttattak össze (1. Adebár lung' Gram. Theodisc. 364. 1.); míg késbb a' {legegyszerbb módon — némi kapcsoló szók

—

-

is

alkalmaztattak

medd,

,

mint

ezt

a'

kötszókban olly

legrégibbnek tartott héber nyelv

bizonyítja.

15*

ma

is

ÉKES SZÓKÖTÉS.

228

késbb magával, hogy mondatok tobbkép viszonyul-

A' szép' érzete hozá

kütszcskák

által a'

mi már ma csakugyan annyikép is törAz alap- és ténhetik, a' hány kötsznk vagyon. e' viszonya az összetett mellékmondatok* mon-

janak

:

,

datokat szüli

viszonyulásuk

's

;

kötsz ók-, vagy is

történik:

hánykép

a'

t.

i.

vagy csak

clhelyzés

mellett b)

e'

a)

a'

által

mellékmondat, az

a'

alapmondatra nézvést helyét változtatja.

A' mondatok'

köt szók

általi

viszonyát,

's

ebben nyert bvülését ékességül csak akkor vehetni

ha nem pusztán

,

történik,

hanem mint

a

a'

gondolat' kiegészitésére

nagyobb világosság, nyo-

matosság vagy kerekdedség' kellemes elémozdí-

tekinthetk egyszersmind. így, kellemmel bvül az egyszer mondat:

tóji is

1) ság'

Midn

akar

világosság, akar

kedveért, hozzá

még egy vagy ^

nyomatostöbb ugyan-

azon eszmét magyarázó mondat toldatik, olly renddel azonban; hogy az egymást követ mondatok' világosító, vagy nyomosító ereje fokoza-

tosan növekedjék cza, az lehet

,

e'

helyett pl.

arczok' halványságán

mondani:

a'

a'

kedélyek' har-

tukrözé magát

—

kedélyek' harcza, az arczok'

halványságán tukrözé magát,

és

a fölzaklalott

érzelmek' küzdése villogott szemébl.

;,

229

BVÜLÉSI KELLEM.

Ha

2)

kebb kijelentésére kedveért

nagyobbszer eszme'

valanielly

hozzá

a'

,

:

melly esetben ugyan

e'

hangzatosság'

illd

tágítjuk ki

hi néyiTniással

élén-

a'

mondatot;

névmást: ez a, az a vagy

azon nyomatos mutatók elzik meg e' helyett pl. e' dics férfiúnak köszöni a' haza jó-

ezen

,

létét

— eszméhez illbb,

;

ez azon dics

's

Mneh

férfiú,

a'

hangzatosabb leend: haza jólétét köszöni;

— minden embert porba

ejt a' halál

ban: nincs ember, kit

halál

lyen:

a'

is

tér'

utján bizonyos nyomósságot

het meg, olly által

mondat;

e'

helyett

:

v.

,

4)

a'

nyerve bvül-

egyszer

az erény legdrágább kin-

— hasonlítás

által fölta-

drágábbat

nem

bírhat v. rejt-

mellynél drágábbat képzelni sem lehet.

Egyik módja

vülésének a'

hasonlí-

az erény olly kincse az emberi ke-

belnek, mellynél het

'stb.

tagoltatván föl az pl.

cse az emberi kebelnek

golva lehet

ejtene!

a'

ge, idó' hosszasága vagy rövidsége tás'

nem

porba

mondat valamelly nagyszer, csekély eszme körül forog, milyvagy tett' nagysága vagy kicsinysé-

Mikor

3)

vagy igen

a'

— hangzatos-

,

miszerint

mondatok' kellemes bvagy az egész' részeire

a' :

nem' fajaira, ez egyedeire taglaltik föl; vagy már föltaglaltan alanyul álló részek, fajok,

egyedek

különkülön állítmányt nyernek, kapcsoló kötszócska illesztetvén a' föltaglaltak közé pl.

nem

e'

helyett: fiincs ember,

kit

ejtene — föltaglalva leend

:

a'

ifjút

halál ,

porba

és öreget^

ÉKKS SZÓKÖTÉS.

230

gazdagot és holdust ejt a' halál;

vagy

egyenl dühhel

:

tudós

,

porba

és tudatlant

-

j)ólyáko?i, ószek' támaszbotjain

gázol

halál

a'

(Czuczor)

!

rag és boszii lobogott szemében

;

— ha-

— bvülhet

:

ha-

rag égett, boszú lobogott szemében. (Józsika)

módja még a' mondatbómidón az egyszer állító mellé, túl-

Illy

5)

vülésnek

:

kellemes

telítés által

tagadó

fordítva pl.

szemesnek

ellentét toldatik;

mizs?ia ; színlelést

's t.

e' f.

,

vahiak az ala-

világ,

áll a'

— becsüld az

vagy meg-

szinteséget, vesd

meg a

mellyek azonban az ékesszó-

kütés' körét túlhaladják.

II mondatok' kellemes viszonyulásának, 's bvülésének másik módja az elhelyzésben A'

fekszik

;

néha

t. i.

mellékmondatok' elhelyzése

a'

bizonyos szabályok szerént szédfüzésben nagy jelentéssel

nak

a'

be-

mert ebból áll-

bir,

körmondatok.

elé

a'

A'

körmondat nem

;

mi

történik,

egyéb,

mint: vala-

melly egyszerii érteményes mondatnak teljesebb és

kerekdedebb

teljesebb

A' körmondat tehát

kifejezése.

kifejezésü

legyen

,

azaz

:

világossága

vagy nyomóssága, mellékmondatokkal sék elé; kerekded, azaz

mosító mellékmondat tott

:

a'

— ha

világosító,

lehet

—

a'

,

segíttes-

vagy nyoketté osz-

alapmondat' alanya és állítmánya közé helyez-

231

BÖViJLKSI KELLEM.

úgy, hogy képen szövetkezett mondatok' crteménye csak

tetvéii

az

e'

azoktól mintegy ^ör-íttessék

,

,

körmondat' végén egészüljön ki pl. minden ország, melly magában meghasonlik; elpusztul. a'

—

— bár innen veszi

A' körmondatnak azonban vét

—

e'

körí

t

és

i

ne-

rend , nem melldzhetlen tu-

ha több egyszer

lajdona; ligy, hogy átalában,

mondatok bizf nyos kellemmel a' végbl állíttatnak össze , hogy e^y egészet képezzenek alkalmindig hörmotidatnak nemasb név' hiányában vezhetk. Több egyszer 's magán is tökéletes egészet képez körmondat alkalmas kötszók ál;

—

:

j

,

tal

ismét összetett körmondattá alakulhat

nek több t.

tagjai lehetnek,

el szak

i.

dosis).

kötszó'

(protasis),

Az elszak addig igénye ki nem

csak két fszaka

de

utószak

és

;

egészül

;

az utószak az

,

mellynek

ártani ollyan (elszak):

mellyben házat biriink szak

a*

pon-

pl.

Kéttagú. Az egésznek vagyunk,

(apo-

míg az elre ment

terjed,

ennek megfelel kötszóval kezddik, és tig terjed

melly-

;

,

vakon

mint

a'

részei várast,

fölgyújtani, (utó-

— Köles.)

Háromtagú. Miképen az, ki tárgyát világosan belátja, könny munkával el is készíti azon;

ban, hogy más, nagyobb erlködéssel sem juthat czélhoz: úgy

a'

mvész is

látása által lesz hatalmas

csak tárgya' a'

könny be-

mv^^szet* erejével

lekre munkálni. (/Vthenaeum)

lé-

ÉKES SZÓKÖTÉS.

232

Négytagú. Ki

ifjúsúgúban aviílt formák sze-

rint alkotott intézetekbe

nem

záratott;

ki gyer-

mekéveitl fogva a' való élet' könyvét kinyitva maga elótt; ki férfikora' legtöbb idejét

szemlélte

közhelyeken^ polgártársai' tömegében, hazai dolgokkal elfoglalva, töltötte: annak minden gondoismeretei, tettei természetesen

latai,

lóbb

élet' szinét

a'

legvirú-

hordozzák. (Kölcsey) — A' beszéd'

ékességére fölötte nagy befolyással vannak

a'

kör-

mondatok; részént kellemes hangzásuk és szmértékök (numerus) által, miknek a' körmondatban uralkodniok kell; részént az

által,

hogy

a*

közbesztt mellékmondatok függben tartván az alapmondat' érteményét az olvasó' figyelme ,

kább fölhivaíik, az értemény ki

is

in-

tudvágya mindig no, míg csak

's

nem

Az alkalmas mellék-

egésziíl.

mondatok' fölkeresése, egyik erdsebb föladatát teszi a'

körmondat' szerkesztésének; azonban jelentsen

az bár iddt, helyet, okot, föltétet zési

kellemre közönyös.

vetkezk lehetnek 1) A'

igényei

Ennek

'stb., a'

itt

csak

szófua'

kö-

m.

u.

világosság, mi

azt kivánja

könnondatban nemcsak hibátlan, hanem választékos szók és mondatok is fzessenek azontúl pedig az egyes szók , 's mellékmondatok' rendé is lehet legvilágosb legyen. (1. errl: Szórendi világosság 183. a)

Hogy

a'

5

lap) b)

Hogy

ne tressék

:

a' e'

körmondatban semmi fölös hibában sinlik

pl.

szó,

vagy tag

lehetetlen az isten'

munkáit hideg vérrel 's mináen fölhevülét nélkül vizsjíál's gyönyörködés ni vagy annyi szépségeket titkos üröm ,

:

,

BVÜLÉSI KELLEM.

—

nélkül látni;

meg

233

elsben, mindkét szak túlbvült aztán mert csak azt is fölösleg

itt

az utófél egészben véve

ismétli, mit az

2) A'

kellemes idomzat. Ez

dat' tagjainak,

natkozik, a)

a'

körmon-

a'

fdszakainak terjedelmére vo-

és

kívánja

's

Hogy

ne terjedjen

mind

:

els mondott.

körmondat, egészben véve , igen hosszúra mert ez mind unalmas és figyelemfárasztó,

a' ;

világosságra ártalmas lehetne

;

— valamint

b) A' tagok se igen hosszúk, se igen földaraboltak ne

legyenek

;

—

hosszií

a'

,

mivel messze vetné az alanytól

ál-

lítmányát, mind az emlékezetnek nehéz, mind lélekzetfárasztó lenne

;

fölvagdalt

a'

meg

,

az egybefüggést,

's

ezáltal

körmondat' erejét gyöngítené. így ezen elég hosszú körmondat, mindvégig világos és könny marad; mert tag-

a'

jai elég mérsékeltek: ,,Ha kebled'

meg nem a'

töltötted

;

ha az öröm'

nemes indulatokkal

óráit vadiíl

élted el

,

's

fájdalom' napjain vagy durván daczolva, vagy gyáván

leverve szívemel megadás nélkül mentél keresztül; ak-

iddre jöv' számára fölvirulandó szép öröniet elre plántálhatni mikép fognád a' jelent oUy nyugalomban tekinthetni, hogy komoly arczán is nyájas kor

,

mikép fognál szégyen

visszanézhetni mikép fognál ;

és bánat nélkül lefolyt a'

;

vonásokat keress

,

és találj." (Kölcsey)

c) Összetett körmondatban az utószak, ha lehet, nagyobb vagy hasonló hosszúsággal birjon , vagy csak kevéssel legyen rövidebb mint az elszak. d) Nem hathat valami kellemesebben az összetett krmondatban , mint ha az el- és utószakban a' mellékmondatok vagy szakocskák (incisa) , mennyire lehet, mind számra , mind terjedtségre megegyeznek illyen pl. „Ha bámulatos mvet írni, fontos ütközetet nyerni , phidiási szobrot alkotni nem mindentl telik: de elveit minden megtisztíthatja , magát erény-követésre minden szoktathatja, napjait czélirányos tettekben minden eltöltheti." ,

,

;

(Kölcsey)

;

kkl.s szoKörios,

2:M

m

n g i d u ni is egyik igénye a' kürmondatoknak mi a szök' olly rendezését kívánja: miszerént azok, minden fülsér3) A'

li

angk e

1 1

e

és h a ,

t

betiítorlat nélkül

kellemesen folyjanak

's

,

;

's

hangok kedvesen váltakozzanak. Például állhat itt mindkét tekintetben, a' fenn idézett négytagii körmondat. Óvaaz egyhangúságot kerülve,

a'

—

nehogy

kodni kell azonban,

hangnak

kellemes

a'

alárendeltessék

világosság

a'

akar

hangidom keresetté válván, illyen Kölcsey' kötetlen

vers'

müveibl

akar a

;

módjára essék :

bölcs az

,

a

magát ismerni tanulta; — vagy: gyorsabb léptekkel eXre juttattii hatalmas. Az illyenek, haki

folytak

talán véletlen

is,

fölzavarandók.

—

Ide

tartozik

szómérték

A'

4)

v.

idom

(numerus);

mi az összevágó szók' és tagok' egyezd számú, 's terjedelm illesztésébl , 's kerekded fölosztásaa'

's

mintegy összhangzásából

kötött,

úgy

a'

kötetlen

áll elé.

beszédnek

T.

i.

mint

megvan

is

szómértéke; melly, ha alkalmazni értjük,

saját

— A' szómérték'

arányosságával felette kellemes. igényei

Hogy

vagy tagok, kivált ha hasonlat- vagy ellentétben állnak a' mennyire lehet, mind számra, mind terjedelemre arányosak legyenek, egy szó- vagy tagnak egy , kettnek kett felelvén meg. csép cséppel foly ,, Miként a' llly kedves arányosságú siet , miként a' füst miként a' patak a' lejt felé össze a)

az együvé csapó szók

,

;

:

,

magasba tódul

:

úgy olvadtak össze tekinteteik

,

úgy

lej-

BVÜLÉSI tenek sziveik egymáshoz

,

235

KELI,i:írT.

lígy

emelkedtek

föl a'

menny-

be lelkeik. (Józsika) a' mellékmondat rövidebb , vagy csak ne legyen hosszabb az alapmondatnál , mellybe szövetik; különben a' ketté vágott alapmondat' utófelé-

Hogy

b)

sokkal

nek rövidsége fülbántólag állna; pl. a' gyermek, midn helyesebben a' gyermek, meghallá apjának halálát, sírt

—

midn

;

meghallá apjának halálát, könypkre fakadott.

c) Megérdemli még a' figyelmet azon szó , melly a' körmondatot bezárja, legalább is annyiban: hogy egyse pedig a' tagú vagy egyhangií (monoton) ne legyen mondat hirtelen meg ne szakasztassék mert ez által E' szabály' elhanyaglása Tullius' gyöngülne hatása. bizonyítása szerént hajdan lígy fájta' gyülekezetnek, hogy rá egyszerre fölriadt mit ma talán csak a' tete;

,

;

— —

—

:

mesb nyelvbotlásoknál lehetne

tapasztalni.

— Ide

tarto-

zik végiil

természethiíség; mi abban

5) A' a)

Hogy

legyenek birjanak

;

,

a' szók és tagok ne csak kellemes hangúak hanem e' részben jelentéssel is ha lehet azaz hogy a' körmondat' egész hangulata a'

—

—

:

tartalmazott eszmékhez hasonlítson

kéretik

itt

áll

(a'

204

—

8.

lapokra

az olvasó visszatekintnie).

b) Hogy a' szók' esésének idömertéke'i^ a' tárgy' természetéhez illesztessék. így a' hosszií , hangzatosb , nyomósb szótagokban bvelked körmondat , bizonyos méltóságot, 's innepélyes komolyságot hangzik. Ellenben: a' rövidhangú szótagok', a' rövidebb , 's kivált egy tagú szók , 's apróra szabdalt mellékmondatok' túlnyomásával , a' beszéd is sebesebben halad erezhetni ezt a' következben Néz, piheg, arcza tüzeli 's keble feszülve haboz. (Kisf. K.) Tehát mint ezeketa' hevesebb, úgy amazokat a' nyugalmasabb eszmék igénylik magoknak. ;

,

:

—

ÉKES SZÓKÖTÉS.

336

24. Ró'vidulesi kellem.

A' beszédbl néha bizonyos szók kimarad-

vagy egyszeren, vagy úgy, hogy szókötési változáson essék át a* mondat. Mindkét módon külünOs kellemet nyerhetnek kifejezéseink, mind azért, mert az unalmas egyés pedig

hatnak;

formaságtól mentenek

bízzák

olvasóra

;

mind azért

kihagyottnak

,

mert az

könnyd'

oda-

mind azért végül mert kevésben somondanak a' mi épen olly kedves, mint kel-

gondolását kat

a'

meg

;

,

;

ha sokban

lemetlen:

kevés mondatik.

is

—

A'

mondatok' kellemes rövidülése vagy ügy törtéa) hogy valamelly szó' egyszer kihagy-

nik

tával, a' megrövidült kifejezés másítatlan marad; vagy úgy h) hogy a' szó kihagyatván, a' kifejezés szókötési válto-

megy

záson

A)

át.

EGYSZER RÖVIDÜLÉS.

A' mondatok' egyszer rövidülése 1)

Némelly nyelvsajátságinkból ered;

millyenek a)

A' ható, tetet , gyakorló 'stb. igék' sajátságos láttatni mint láthatni látni lehet ,

képzdése megtenni

,

többször kérni b)

=

:

hogy valaki lásson

;

=

;

kéregetni

=

ismételve

v.

'stb.

Az ígenevek' személy- vagy névragozásából ered

rövidülések

,

mint

:

vártomban

=

várakozásom közben

v.

;;

RÖVIDLÉSI KELLEM.

=

nóltomhan lfélben; tudvák miatt

;

kellemben dús

=

örömtl

= hont alkotó; fudni vágyás

;

vannak

sajátszer

A' szók'

=

örömittas

e'

szólásom közben

= tudva

c)

flúg

;

összetétele

ratigvágy

a'

nevek

közöl

a)

Ezen

:

szót

,

mint

kellem-

itt-ott

:

örömmel ;

teljes

honalkotó

tudvágy szövet

's

= t.

eléjnek.

ember gyakran jelzje is ékesen póembert) még süllyedésé-

önérzés boldogítja;

is

=

= rangra vágyás; = gyapjúból való

tolja pl. az állhatatost (értetik

ben

= d-

Némelly beszédrészek' kihagyásából

2)

igy

dnlüben

= népnek atyja

nepapa

gyapj'úszövet

;

'stb.

örömteljes

;

mellyek az elbbiekben

f.

237

jeles tett

;

lálkozni

.

kán /

líj

—

.

:

—

. .

.

. ;

a'

,

egyedüli czélja

egyesekkel gyakran ta-

epedez száz ezrek' aja-

;

hst

deréK

a'

— csak kevés tudja — buzgó imádság

megertetett század , hunytaiért két-

kedik adnia. (Vörösm.) b)

így marad

el

néha

e'

szó

is

:

ok,

ha miért {== quam-

obrem ) áll utána , pl. nincs (t. i. ok) , miért keseregjünk; nem látom (t. i. okát), miért kellene mindig gondokkal veszdnünk?

—

c)

szót

E'

:

idig gyakran csak az eltte

állandott

melléknév, vagy igehatározó jelenti ki, pl. csak addig (idig) várhattál % híveimet látnom kevésig juthatna

—

szerencsém. (Czuczor) d)

ott is

,

Az, névelcske néha kellemmel hagyathatik el hol mutató természete szerént rendesen kiteend ;

de illyenkor fneve után jobbára még egy; az követkeV. vagyont pótolólag, pl. csak (az) ember az,

zik, van

ki gyermeke' sírdombján , hosszú évek után dalom' könyeit sírhatja (Kölcsey)

is

(«')

fáj-

!

e)Ha sod ízben hoz

's

a'

a'

után

névszó különböz raggal ismételtetnék; má-

rag

(=

is

's

pótolhatja helyét, pl. esdeklés azanyá-

az anya után).

,

.

ÉKES SZÓKÖTÉS.

238

f) Ezen Összetett névmások imla-H , vala-mi , kellemmel válnak meg elrészöktl , ha kötszócska után pl. tenerdre támaszkodjál, szerencsétl ha mit (ha va:

lamit h.) nyújt, fogadd

3)

(Kölcsey)

el.

Bizonyos igék'

egyszer kihagyásából,

ma) Ezen ige vau v. vagyon, ha va ve képzjü állapotjegyz elzte meg gyakorta kimarad a' nélkül hogy a' mondat' szerkezetében változás történnék pl. 'S ott ül örömtelen és egyedül , a' köny kiajiadva (ért. van) szelid szemibl (Vörösm. ); — vesztve minden öröm...; \i\rA\y\ gördülve koczkád (Borkiíty) illyenek továbbá: oda (van) az igazság! széles víz a' Tisza, keskeny palló (van) rajta (népdal). Néha pedig: a' v. az mutató névmásra váltható, melly az alany elébe pl. ,

,

;

— —

—

j

óriási

a különbség (különbség van

h.)

.

.

b) Ide tartoznak még: mindenre (ért. kérlek), a' mi. szent, oh ember hozz segélyt! (Vörösm.); ha eldjei-

—

nek érdemeit nem veszszük 4) a)

is.

.

.

tekintetbe),

(ért.

's

t.

e' f.

Némelly részecskék' kihagyásából, igy: A' hasonlításban ezen mutató szócskák

;

illy

,

olly^

mint ell ékesen maradnak el pl. bölcs igy y ugy takarékossággal használjátok a ( az olly) perczenetet, e' mostani (K.); vannak emberek, mint az álló mint 'stb.

=

hogy dicséret {úgy), mint gáncs csak egy embertl j. (Köles.) Olly néha a' nyomositó egy után is ékesen marad ki pl. egy (olly) bölcs , mint St a' költknél illyenPlató , illyet nem mondhatott kor egy is kellemmel marad el pl, és hangon, melly gyö-

víz..; soh' se feledjük,

!

tör, mellyet fáj hallani

— —

(Vörösm.)

—

e'

helyett: és egy

hangon, mellyet... Végre még: ki, melly, mi, milly eltt is kihagyathatik pl. mert asszonyt gondolni ki magában az anyát hidegvérrel semmivé tehesse, fölötte e' helyett; mert olly asszonyt gondolni, nehéz (K.) olly

,

—

RÖVIDÜLÉSI KELLKM.

239

kinek szivében a' haza nem él, számkivetettnek magát, *s szivében üresség van., mit semmi tárgy, semmi érzet be nem tölt (Köles.) — e' helyet: 's szivében olly üresség van mit 'stb. ^o^^^-nak, hol csak b) A' sokszor unalomig

/52...;

tekintheti

,

sr

lehet,

már

igényei szerént ki kell hagyatnia;

a' tisztaság'

mi azonban oUykor nem minden kellem nélkül történik, e' mint való a' csalódás gyakran jóra megy ki , állja helyét helyett: való hogy... mikor valljon így

—

,

:

—

pl.

meg

kérdés, c)

;

a'

,

mit tenned kellé?

'stb.

Különös kellemmel hagyatnak ki némelly idhamillyenek

tározók,

midn

tevéd-e

azonnal,

tüstént,

:

mindjárt

'stb.

múltban lefolyt két külön cselekvésnek egymás utáni sebes következését jelentenék; pl. a' hölgy látta, és szerette t! (Józsika) e' helyett: a' hölgy látta, 's a'

—

azonnal , tüstént d)

,

mindjárt szerette t.

Az unalmas

ismétlés' kikerülésére, összetett

mon-

kedvesen nélkülöztetik az ismétlendett kötszó pl. igy iiszsza át (az ifjií) a' folyamokat, járja be a' hegy- völgyeket, küzd meg viszályokkal (Vajda)

datokban

,

!

—

vagy midn akar vagy akar érteményében áll, egyszern kimaradhat; pl. akar juk, nem akarjuk... e' helyett: vagy akarjuk, vagy nem

—

'stb.

e)

A' felosztó mondatokban

— Szint' igy: valamint

tó részecskék' helyét

mint amazok figyelemre méltók. f)

Sem

,

nem

,

:

ne

,

,

:

*s a' is

megfelel úgy hasonlí-

pótolhatja

pl.

ezek

,

nincs gyakran kihagyhatok

mitit-

ha

,

még egy tagadó szócska áll a' mondatban pl. se (ne) láss se (ne) hallj nem aludtam csak egy szikrát (sem) eljátszottam az éjszakát (népdal) nem ritkán ollyat teszünk , mire semmi szükség (ért. nincs) sem (nem) siet, sem késik istennek haragja. (Zrínyi) túltelítésül

,

!

,

;

—

;

5) Ide sorolhatni

mondatainkat,

még némelly

szokásos

j

—

e

1-

mellyek sajátságos rövidségükben erdt, méltóságot, komolyságot hangza-

:

:

ÉKES SZÓKÖTÉS.

240

mit! — jót

ha

nem

jól! ebben

's

^

érted

—

der!

nak, illyenek: borúra

áll

szánts és vess ,

:

az áldozatot (Kazinczy Fer.);

—

jiélkiiliinh !

Hlyének

a'

nem

ki ,

hanem

a'

nagy titok, ezt

's

hagyjad másnak

—

semmit

rólutik

haladás' barátinak! (ért. ajánlom).

ama

végi'íl,

rövidülések is,

sajátságos

mellyek az indulat' hevesebb kitöréseinél jnek mint szót se ! :

—

ide vele

!

pénzt ide !

—

's t.

e'

elé,

f.

—

Azonban mind ezen kihagyásaink jobbára csak közbeszéd] szokáson épülvén

bályok

nem

rölok különösb sza-

,

szólhatnak.

KIHAGYÁSOK.

B)

Összetett kifejezéseink bizonyos kötszk, ige-

határozók,

és

névmások' kihagyásával megrövi-

dülhetnek, azaz: két, vagy több mondatok némi szókötési módosulás

melly módja

a'

gyások' nevén 's

is

a'

látni

gyengíteni szokták

— erót,

a'

kifejezés

mellyek

;

más

nem kevés

fejtenek ki nyelvünkben.

s

a'

beszédet csak

szorosabb összefüg-

részról

meg

szint' e'

kellemes sajátságokat

— A' kihagyásokról

is

áta-

megjegyzend

lában a)

egybe

kihagyások,

hogy az aprós beszédrészecs-

:

—

gést nyer

Milly jelentséggel,

jól alkalmazott

kék' kevesültével

kihagyások,

olvadhatnak;

e^,Y%Yé

ismeretes.

csínnal birnak

csak abból

által

mondatok' rövidülésének kiha-

;

Hogy mindig a'

mondatot

,

legalább két mondatot olvasztanak

mellyben

a'

kihagyandó szó van

,;

RÖVIDÜLÉSI KELLEM.

másod mondatnak nak nevezhetni.

Hogy

;

241

vele összeolvasztandót

a'

fömondat-

:

kihagyásnak átalában csak akkor van helye ha mindkét mondatnak azon egy alanya vagyon ezekben pl. a' 's ez is ragát mindkét helyt megtartja férfiúi ki %o\i országokat beutazott, sokat is tapasztalt b)

a'

,

;

— egy az alany,

marad

's

— kihagyás nem lehet, mégis az egy

ki és

:

mert melly

tárgyeseti raggal bírhat

;

—

ragj

a'

íéx^-nt i ^i-nek annyi hálával

a' ,

ellenben:

itt

vagy adós,

rag változik.

's a'

a'

tisztelettel illesd

— Kivétetik

ragatlan alany után is

de illyenkor

a'

mondat

,

kiha-

gyás eltt, szenved érteményiíre változik.

A' szócskák , mellyek' kihagyása gyakorlatosabb , ezek ki v. melly , hogy , midn , mikor , mialatt , azalatt, hogy...; miután \. minekutána, ha, mert, mivel, kell :

és van

v.

vagyon.

Ki, vagy melly. 1) E'

gatlan

,

visszamutató névmások, csak mikor ra-

azaz

:

tárgyeseti et v. *s

nevez

a'

t

esetben

,

meg

az

egy

raggal állanak , hagyathatnak ki

ez utóbbi esetben

is

csak úgy,

mondat szenvedd érteményiívé

vált.

ha eldbb

a'

Kihagyásuk"

nak átalános szabályai: a)

b)

Ki, vagy m£lly kimarad. Az Ige a' szerint, a' mint a'

mit, vagy jöv

határozott mód' jelen,

idejében voltj az ígenévi jelen', múlt',

vagy jöv' képzit ,

's

ragait veszi

föl.

—

Különösen

pedig 16

:

:

;, .

.

áK.ES SZÓKÖTÉS.

21.2

Ilu a' jeientu

i-.)

vagy

ván

végre

a'

— ha

ven

mód' jelen idejében a'

jövben, andó

iniiltban e«í/ó'

att ott

:

,

állott

képzk

igenévi

ó

:

ött ett

ö

—

ha

kapcsoltat-

nak hozzá. d)

Az

nyervén,

így képzdött ígenév melléknévi természetet ennek ragozási és szórendi szabályait követi. ,

Végi e)

A'

vagy

niellyre ki

«e'ü,

melly visszamutatott,

az összevont mondatban az igenév után helyeztetik

mély-, szám- és ragban megegyezvén vele ki

sok országokat

heiilaz

— leszen

szépet tapasztal

beutazott

v. :

a'

beutazott v. beutazandó férfiú,

2)

De ha

a\ azon

v.

a'

v.

sze-

,

férfiú

sok országokat beutazó sok szépet tapasztal.

más odm on da

t'

,

v.

alanyát a%

v.

az ollyau pótolja: az összevont mon-

pedig: ollyan ,

a'

bentazaml , sok

datban ragukat az ígenévre ruházzák

ollyan-^zö^

pl.

i

M

egészen kimarad,

szó

által; e'

pl. sin-jiak v.

az

egykorúira jótékonyan akar hatni

erényes kebellel kell bírnia

—

leszen: az egyko-

rúira jótékonyan hatni akarónak

így folyhat minden ragon által

'stb. *s

ez aztán

pl.

Az-í, ki egykorúira jótékonyan hatni akar

'stb.

— ieszcn

Az egykorúira jótékonyan At-íd/, ki egykorúira

hatni akaró-/

.

.

jótékonyan hatni akar.

.

leszen

Az egykorúira jótékonyan

hatni akaró-ío7...

'stb.

Ha

másodmondat' igéje a' kihagyás elótt jelen, vagy múlt idej volt; a' kihagyásban majd jelen, majd múlt igené vi képzt nyer a' szercnt, 3)

a'

a*

mint ki vagy melly

nevez

,

vagy tárgyesetben

:

213

RÖVIDULÉSI KELLEM.

szükségkép szenvedre válSándor, hi annyi népeket

volt, ez utóbbi esetben

tozván

a*

mondat;

pl.

meggyzött meggyzetett ,

a'

meggyz

az annyi népeket

ber, kit isten alkotott

—

haragti Sándor

— leszen

....

:

Az em-

lesz: az istentl o/^oío/í

Továbbá Heraklest a' zsarnok halálos merényekre küldé ki, mellyek veszély helyett

ember.

:

örök dicsséget hoztak hozókra.

get

merítenek

— Azon

ert

sokan rosszra

,

lélekbl merített ert

Ha

4)

vau

V.

— leszen

a'

mellyet

,

fordítják

a'

—

lélekbl lesz:

a'

'stb.

másod mondatban

vagyo9i állna, ez

örök dicssé-

:

is

ígeiíl, jelen

idej

kihagyatik; de a' megelz

állítmány azon név' ragát veszi íbl, mellyre ^í V.

nem könyörülsz rajnyomorult vagyok lesz: nem könyö-

melly visszamutatott

tam^ ki rülsz

illy

pl.

—

rajtam , illyen nyomorúlton

l

'stb.

II

Hogy. 1) E'

csínos

kötszó' kihagyása

kezelése mind

a'

birhat; — kihagyásával

legtöbbször

mellett

is

j

elé;

sok kellemmcl

mondat olvad jöv idej igével gyakorlatos, nem levén nyelvünknek határozatszinte két

együvé; de ez, csak jelen és

lan múltja.

Atalános szabályai 16*

—

; ;

FKES SZÓKÖTÉS.

2i4

kimarad.

a) Hov:;y

A' határozott módú /íf^ 5 határozatlan módiivá s' a' szerént, mint amott jelen, vagy jöv idevolt , itt is az illet idbe tétetik. b)

alakul;

j

c)

Nagyobb

mélyragot mondjuk^

is

határozottság' kedveért többnyire sze-

nyer

-nnk-, -ótok; és

:

mondjam -ad y -a\ mondanom, -od

pl. ki tilt, ho^^y azt

— leszen: ki

-ák\

-átok.,

,

azt

tilt

ki tiltja mondania, -iok?

Jegyzet. Különös kelleme

's oUy tsgyökeres , mindkét számi harmadik személy' illyszerií ragozását; mégis olly vártatva tud divatra kapni hogy eddigelé csak itt- ott

magyarsága ajálhatná ezekben

a'

,

találkozni vele

;

még valamelly

pedig alig lehetett

föl-

mint ennek leendeparancsolásban , akar rövid-

élesztett régiségünknek több látatja,

akar gyöngédségét a' sajátszerségét , vagy határozottságát vegyük te, kintetbe illyenek már a' régiekben: monda neki élnie; ne

:

ségét

;

kinek hatalom adatott oldania, 's kötnie (Hal. besz.) vagy líj hst a' megertetett század kétkedik adnia* :

(Vörösm.)

Mikor

a'

fomondat' igéje helyrl mozdii-

dulást jelent:

a'

másodmondaté jöhet

2)

a)

mából

;

Az egyszer

határozatlanba

hogy Etelét megkérlelje

het: Etelét megkérlelni b) c)

v.

jövbe

Az Néha névvé igenévi

na

:

a'

hogy ki

,

;

névraggal

is

— 'shogy illyenkornév-

magától értetik. igéje

mit idben

áll-

nem

levén nyel-

módii múltja.

Nyelvnk'

hagyathatik

vünknek határozatlan természete ellen

alkalmas

,

másodmondat

nem

kijött Ró-

Etelét megkérlelend.

alakulván

vonzati szabályok állnak be

Ha

Leo

megkérlelnie. pl.

állhat pl. Etele' megkérlelésére

3)

pl.

hogy^ elhagyásával le-

fiízetnék

;

hát

e'

mondat: meg-

.

{rövidülési kellem.

1

szAlsLSZtottnak

lenni

fültuglalt helyett:

245

—

hallom az ellenséget

hallom

e'

hogy megszalasztatott

,

az ellenség.

kihagyásával néha

Hogy

4)

a'

határozatlan

jövd' helyét, igenévi jiivd ékesen foglalja

pl.

a'

nemes szív önéltét veszélyeztetve ugrik a' habok közé, hogy egy eltte ismeretlent megmentsen egy eltte ismeretlent meghogy elhagyásával ígenévi jövvel: egy mentem V. megmentenie ; eltte ismeretlent megmentend. (Kölcsey)

—

:

—

III

Midn,

m-ikor,

hogy .,. -\ miután mert, mivel.

\.

Ezen igehatározók

azalatt minehut ána ha

m,i alatt

,

^

's

1)

Midn, mikor

,

,

i^y

,

kötszók' kihagyásá-

ból szinte sok csín és eró' hárul

hagyásuk igen egyszer

,

a'

mondatra. Ki-

:

mialatt

;

azalatt hogy

, .

kihagyathatik

Ha

módú 's jelen v. múlt idej képzkkel az ígenévi jelenbe, ha pedig jöv idben volt: andó end képzkkel az ígenévi jövbe tétetik, 's midn és mikor 'stb. egyszern kimarad pl. midn ezeket mondaná, tr járta át szia)

ige: ó

ö

a'

határozott

vagy ván

,

ve/t

,

,

vét

— lesz:

az ezeket mondónak

tr

járta át szivét;

—

nap és éj' váltakozása tartja fen az állatokat, midn külön külön idt szab nnnd a' munkára, mind a' pihe-

a'

nésre

— leszen:

kára, mind

a'

külön külön idt szabván mind

pihenésre.

a'

mun>

;

ÉKES SZÓKÖTÉS.

246 b)

Jöhet az ige az egyszerit határozatlanba,

iiielly

ekkor mintegy fnév' helyét állja pl. Róma gladiátorait, mikor egymást gyilkolták gyönyörködve nézte Rónia gladiátorait egymást gyilkolni gyönyörködve nézte. c) Különös kellemmel bir tovább e' kihagyás , ha az ígenévi múlthoz személyes birtokragot és bau, hen névragokat kötünk mi anmz idhatározókat sajátszeriíleg pótolja, pl. midn magadról szólsz, rólam se feledkezz leszen: magadról szúltodhan, rólam se feleledkezz Mind ezen idhatározók' kihagyását rejtik az illyes szólások siettemhen, jöttömben. Pesten laktomban 'stb. d) Egyik kellemes neme még midn 'stb. kihagyásának , ha az ígenévi múlthoz án en , vagy val vei névragokat vagy on ön ígehatárzói képzket függesztünk pl. Augustus , midn unokái kimúltak , elnyomá fájdalmát lesz Augustus , unokái' himúltán v. kimultával igy már ma midn v. mintán elnyomá fajdalmát megszoktuk , sokat elnézünk , mik hajdan szemet szúrlesz már ma megszokton sokat elnézünk tak volna ,

,

—

;

— !

:

;

—

:

—

;

—

.

illyenek

. . ;

e)

:

:

dicsérteti

Ide sorolhatni

ószer kihagyásait

t;

— és

—

a'

loqueretur;

—

zsidókat sirattok

tem

,

et

2)

e'

(1.

1.)

=

a'

midn mi

aludnánk,

két tanítvány tet

eum duo

discipuli

Jézus azért hogy látá

= Jesus

Rév. 592.

midn, mintán 'stb. némelly mi aluvánk elorozták t(

helyett: és

haliák

lette=:et audiverunt

dum

felszöktön 'stb.

,

végi'íl:

is; pl. és

nobis dormientibus)

elorozták

:

besze'l-

loquentem =:

t

siratta és

ergo ut vidít eani lúoran-

Judaeos ploranles. (M. cod.)

Miután

gyásánál

a'

V.

minekutána.

Ezek'

kilia-

határozott módtí ige

Igonévvé válik , 's vagy jelen idi képzt nyer az ifjú ember csak mintán ábrándjaiból kirszmelt , lesz: az ifjú ember csak ábrándjaiból kitisztán a)

pl.

lát

—

eszmc'lvcu lát tisztán

;— vagy

a'

múltba

jvén nagyobb vi-

RÖVIDLÉSI KELLEM.

247

lágosság' okáért: an on en, vagy egyedül va ve ígehatározói képzt is fölvehet; pl. az ifjú csak ábrándjaiból kiesxmeltrn,

kieszmélve lát tisztán.

v.

Ha,

3)

mivel

és

érteményéhez hajlanak

midn egyszer kodnak;

pl.

ha

mert

v.

gyakran /wz'rfo//

illyenkor,

;

különben

's

kihagyási szabályaihoz alkalmaz-

sokaság fölé akarsz emelkedni:

a'

tenni, fáradni, túrni idején megtanulj

sokaság és

—

lesz: a*

aJiarván emelkedni: tenni, fáradni

fölé

trni

is

'stb.

—

;

megveti

bölcs

a'

hizelgok'

a'

mikép az illyenek nem az érdemhez hanem az ellesett haszonhoz mérik leszen: jól tudván mikép 'stb. szép szavaikat seregét; mert jól tudja

^

:

—

Ha

ollykor

lannal

is

horúlsz

—

,

egyszer

elhagyható leszen

személyragos határozat-

v.

jobb hát, ha keblemre

pl.

jobb hát keblemre borulnod.

:

w. Kell

és

van

v.

vagyon.

Megérintend még: kell

gyon 1)

névi

segédígék' kihagyása

Kell, ha

is;

van

és

v.

va-

ugyan

és

hihagyatik

a)

A' tárgyeset, nevezre cseréltetik.

b)

A' határozatlan módban álló segített ige, az Igetétetik , 's melléknévi természetet nyerve,

jövbe

rendesen névragoztatik tel kell

ama' nagy

,

férfiú'

százados álmából fölrázni telettel illeíendö

2)

Van,

's

ers

ama' nagy V.

egyeztetik

volt

férfiú'

vagyon

:

örök

pl.

nevét illetnetek

ki

,

— leszen:

neve

,

ki

a'

tisztelet

magyart

örök

'stb.

tisz-

;

ÉKES SZÓKÖTÉS.

218

Ha

a)

áll

inaga'ii

egyszern kimarad

,

,

helyét csu-

pán az alany elébe állítandó név-elcske pótolván ki elvet, mérsékletet,

mire számtalan példa van szenvedélyt

pl.

szenvedélyt változtatni olly dolog:

változtatni

— leszen

olly

elvet

:

mérsékletet,

,

dolog, mire számtalan a

példa. b) Ha va ve képzj állapotjegyz mellett áll vagy egyszern hagyatik ki pl. el van használva a' szenleend elhasználva vedelem ki van hlve a' remény a' szenvedelem , kihlve a' remény (b. Eötvös); vagy ha az alany többesszámi harmadik személyü , amaz állapotjegyz személyragoztatik , személyben és számban leaz alanyt követvén; pl. ezen dolgok liltxM vannak

—

,

:

—

dolgok tiltvák ; —^ illyen még kebled minél telvéhh{-=^m\vié\ inkább telve van) ragyogó képzelgésekkel; annál inkább ki vagy téve öncsalódásaidban elmeAz állapotjegyzk' ezen ragozása hajrülnöd. (Köles.) szen

:

e'

:

—

dan mindenik személyben

divatos

volt,

's

csak nyel-

esett ki szokásból.

vünk' kárával

A' kihagyások, a' milly vonzók, olly nyelvünkben innét az író óvakodó leend

Jegyzet. sikamlósak

is

:

—

ne talán az ezekkihagyások' lijdon-xíj fordulatait ben szabadabb mozgású idegen nyelvek' viszhangját kökeresni , 's használni : vagy a' kihagyási kelvetve

a'

—

lemet ollyakban helyezni , mik akar tlrövidülésök miatt, akar szokatlanságuk jobban elcsonkulásuk

—

tal

—

ál-

homályosak lesznek.

25,

§.

Szre fidi

kellem.

'

A' helyes és könnyen folyó s/órend, mennyi-

ben

a'

tisztaság'

,

's

fontos részt vészen,

világosság' elémozditásában

már magában

lehet; szokás azonban ság',

liangidoni',

a'

is

csak ajánlatos

nyomtisság', hangzatos-

szómérték' (numerus), szóval:

:

249

SZÓRENDI KELLEM. változatosság' kedveért,

ha megbontani

,

kivált

szokott szórendet né-

a'

a'

költi nyelvben

sebb szabadsággal kötetlen beszédben. ból ügyesen szdtt szórend által

t. i.

— mint

keve-

;

— Az e'czél-

különös arány

költi nyelv' mértéke igazolja bizonyos kimért , 's mintegy énekszer szabatosságot nyervén, felette kellebe

áll

mondatban, melly

a'

—

mesen hat

fülre,

a'

's

lélekre.

a'

E' szórendi elté-

résnek tehát csak a' nagyobb hatás' vagy széphang' tekintetébl 's mindig a' világosság' meg,

rzésével szabad történnie.

egyes szók',

a)

b)

Leginkább

Ha

1)

a*

a'

következkben mutatkozik

szók'

természeti rende,

rekdedség', hangzatosság', se végett

a'

a)

Ha a'

homok

's a'

a'

ke-

szók' kellemesb esé-

megbontati k(hyperbaton). Történik ez:

pl.

az igeköto, az igétl távolabb vettetik

napnak királyi arcza vérpirosán felleg közül ki (Józsika)

vidéket

a'

el-

Es ugyan

MAGÁNSZÓK' KELLEMES HELYZÉSE.

A)

té

kellem

egész mondatok'

helyzésében mutatkozik.

ben

— A' szórendi

el 'stb.

;

—

az ígeköt' illy

;

ezek-

csillámlik

arany reg önrendé érezhe-

tleg kellemesben esik, mint ha: csillámlik ki \. ö/tte állana helyettök. Vannak azonban szabadabb átel vetések is mellyek csak a' költkben tetszhetnek pl.

—

,

nem

feketébb

rösm.)

;

— többé

mint

,

— minden vissza

n'

hattyúnak

tollai

,

keble

(Vö-

össze milly frigyben «// (Kisf. Sánd.); tudod, nem hoz az elnyel sírból sem-

i

mi Prometheus (Dayka) b) Hlyen az ígehatározók, vagy kötszócskák' szokott rendének megbontása pl. öröm /irt jön , ha szenvedés e' !

—

KKKS SZÓKÖTÉS.

2.>(>

szép idt, helyett: lm öröm jön (Köles.); — nem (iidni e' helyett: vagy zivatart vár-e ? vagy vár-e zivatart í e' helyett: mc'rf, mintha nászra lejtene, kpren^ hahód? mért kereng habod mintha .. (Vörösni.) :

—

—

—

.

,

!

2) Ha nagyobb n y o m s s ág, 's hatás' kedveért változik meg a' szokottabb szórend; honnét

egyszersmind némi a'

ünnepélyes hangúlatot nyer

kifejezés; így

Haa'

mellyetleginkábh nyomosítni akarunk, : jyartjátt egyik alföldi folyónak...; «// grófi lak magányosan /«/a' havasokon . kehied minél telvébb fényl reményekkel 'stb. a)

szót,

legehíl állítjuk, vamt

—

.

,

.

;

—

. .

;

—

h) Ha szinte nagyobb hatás' okáért, az ellentétek egymás mellé soroltatnak hogy az ellentét annál érez,

hetbb legyen társad

pl.

kard viadalmakha/i ^ békében lant vala

kardod az élet-öl , lantod az élet-adó. (Czuczor) a' hevesebb eszmét jelent kitételekben

;

Midn

c)

az ígehatározó igéje

a' jelz fneve után állíttatik pl. mindazon neveknek, miknek halla-

,

idézzétek föl árnyait tára földobóg a' szív

földön

,

a'

B)

Mn

és mrigasan

(K-th)

!

— szent

MONDATOK' KRLLEME8 RENDÉ.

Szint' olly

kedvesen esik

a'

mondatok' hang-

zatosb, nyomdsb, szokatlanabb szórendé

magánszóké. így 1)

;

tejjel mézzel ío\yón\ (Czuczor)

Ha

a'

mondat

elóbb kellene állnia

— meliynek

,

mint

a'

természetilcg

— terjedelmére szembetünóleg

fölmulná az utánkövetkezót: ennek, mind hangzatosság', mind a' kedvesebb mérték-arány' (symmetrie) tekintetébl utána tetessék. 2)

Ha

az összetett

mondatok közól egyik-

nek különös súlyt akarván adni

,

bár természeti

FÜGGELKK.

251

rendben hátul következnék, elre hozatik

pl.

egye-

erhwTt a' lehetlennek látszó is gyakran lehetséges: middn egyed lil a' legnagyobb er sem

sttett

tehet

meg

mindent. (Kölcsey)

mondatokban az, melly hely-, tér-, idd-, ok- vagy föltétet jelent, 's e' szerént természetileg legehíl állana a' következnek alanya és úllítmánya közé szövethetik; e' mondat pl. minden Összetett

3)

;

kornak^

legyen az

avagy komoly

a'

lét'

rózsás tavasza,

megvagyon öröme, saját boldogsága több kellem- 's ervel bír e' rendben, mint föltaglalva illykép: minden kornak megvagyon saját öröme, saját boldogsága; legyen az a' lét' rózsás tavasza, avagy kotele;

—

moly

tele!

FÜGGELÉK. legmagasb mveltségi szint

Kifejezésinknek a'

költi nyelv' sajátságai kölcsönöznek

;

mellyek-

rl, azoknak némi kiegészítésére, mik már a' munka' folytában itt-ott megjcgyezvék, röviden

— Bár költi — valaki megjegyzé lígy foly össze itt is

emlékezünk.

szédivel, mint

nyelv

a'

a'

világ az árnyékkal,

— mint

kötetlen bes a'

határt

mégis megvagynak amannak, emezéin fölülemelked bizonyos külön-

köztök

kijegyezni

nehéz

ködései, melly ek szókötési

:

sajátságait

egészen

érzékinek

alkot-

költi nyelvnek szükség lennie, azaz: min-

ják. Alapja ezeknek az, hogy

a'

,,

:

í,KES sz6köt/:s.

2.>>

megérzékítni, megelevenítnic; innét valamint

deiit

az elvontabb eszméktl,

va, azokat

— bár

nem

óvakod-

is

különben hibátlanok

azaz:

helyteleneket,

úgy jegyeitl

—

mint

—

költieket, kerüli.

költi nyelvnek fczélja, hogy az érzelmekre hatva gyönyörködtessen; fkelléke

Minthogy pedig

a'

leend

Az élénkség

1)

természeti! liség',

v.

elevenség;

idom', idmérték',

mit

hangkellem

hangzatosság',

a'

és-

nyomsság' szabályainak si^), 's a' költi szmérték-

's

került alkalmazásával kei (numerus) ér

—

el.

De

Vágynak ezen kivúl

2)

játságai, mellyek

a'

kizárólagos sa-

olly

kötetlen beszédnek

is

költi

szint szoktak kölcsönözni; állnak pedig ezek

Átalában véve

a)

sében

,

fényes fegyverben

mozdul,

szokatlanabb szók'

a'

különköd füzesében,

's

leülni

dását Salamonnak igaziam tudhatni

,

Kazult

Az ószer

b)

,

mint:

a'

—

's

illeszté-

mikor

a'

rá

,

hogy bölcs monKár.);

voltak-e abban

szert tartani

szók',

;

p!.

t

mélység' hala

lessel (Kisf.

követk hogy

vagy azok kezdtek Különösen pedig zásában

a'

örömmel (Vör.)

közeh'li

's

látja

—

—

nem

seleink

tlök, (Horv Endr.)

—

vagy szóviszonyítás' alkalma-

belrész tetetett szent

ti'ízre

varázslat'

de az elremekölt (=: eldarabolt) test léve kivagy; mint a' lélek, melly vég nélosztva (Horv. End.);

kedvéért:

—

küli képzeletével messze jövendben lakot «//a^ elre ma-

gának. (Vörösm.) c) ])1.

')

Az

lijszók-

's

meglep

szókötési

vala látni vadászat' képeit a'

L.

ezekrl

a' 21.

§'

folytában.

fordulatokban

közepén kirakottan

::

FÜGGELÉK.

253

— vagy:

mind nemes érczbl (Horváth End.); lett

Szolimán'

ggét Buda' ormai nyögték

,

's

nagygya

kénye' va-

— —

kon-dúltún annyi viszályra jutánk! (Kisf. Kár.)

A' szabadabb szórendben

d)

mint

hattyúnak

a'

rántani vissza (Czuczor)

—

e)

tollai

kehle

,

készen

legott

pl.

's

nem feketébb,

( Vörösm. ) vagy vagyon alkalom-adtán. ;

A' mennél gyakoribb rag- és szócserében

jjön bár maga

kit nevezel

,

,

,

mint

baltacsapással rettene-

a'

—

vagy: mennyi veszélyt tiltott László (Vörösm.); közbenjárásod egünktl. (Czuczor) f) Az érteménymásitások', vagy képek' mennél srbb , 's merészebb használatában , millyenek piroslók

tes

—

:

arczai

,

termete nagy

sebes szélvész,

oktalan 's

a'

!

's

deli inllantása hegyes tör; szive

's

lobogó láng arra,

dárdát

nem

mi nagy

tudja kerülni

:

's

szép , vagy

gonosz élét elnyeli gyomra. (Vörösm.)

—

Jegyzet. Hogy lemérl

—

mi

:

az derekába merül,

itt a' költi nyelvnek nem beljelmunka' körén már túlesik hanem

e'

—

egyedül ékes-szókötési sajátságairól

,

vagyis

tan vett szók' költileg is ékes illesztése,

az elvon-

viszonyítása,

rendérl lehetett csak a' szó magától értetik. Csak ennyiben szttük tehát itt-ott közbe a' költi nyelvsajátságokra észrevételinket , fölöslegnek tartván azoknak külön tért foglalni. Mert midn a' választéki kellem' igényeit a' átalán taglaljuk szabályaink csaknem egészben költi nyelvre is illenek , azon megjegyzéssel hogy ez mindazokat, mik a' kötetlen beszéd' kellemeiúl ajáltatnak , még magasb érteményben teszi magáéváj 's mint magok eszméji élénkebb- felötlbb- 's magasztosabbakra 's

;

—

—

;

:

—

fejtvék

a'

valónál

;

úgy

kifejezései is

ségeket gyakran kévéseivé vüliekre feszíti igényét.

,

újak-

,

a'

szokottabb ékes-

szokatlanok- rendkí-

TARTAIiOlfl. Bevezetés

^

:

ÉKES SZÓKÖTÉS. 1.

5.

Fogalma

40

és alkotórészei

Tisztaság. 2.

5.

ELS 3. $.

FEJEZET. II

Magáiiszók' tisztasága

S 4. §.

W

Értelmezése és felosztása

Eredeti,

z ár

maza t

i

tisztaság.

honosait, idegenszer szók

...

11

H.asználati tisztaság. 47

ö. §.

Fogalma

G. §.

Szódivatosság

48

Alaktisztaság

58

7. §.

rs

részletei

—

A) Helyesírási alaktisztaság B) Szóelenizeti alaktisztaság

Oti

C) Hasonlósági alaktisztaság

72

Erteménytisztaság. 8.

§.

Fogalma és részletei A) Szóelemzeti érteniénjezés B) Eredeti szóértemény C) Erteményszabatusság

7Ö .

.

.

•

.

—

Sfi

üi

Lap

MÁSODIK FEJEZET 9.

§.

10. §.

106

Kxúkötési tisztaság

Szókötési szabálytalanság

107

.

11. §. Szóviszonyítási szabálytalanság

A) Szóegyeztetési vétségek

12.

§,

13. §.

B) Szóvonzati vétségek

109

C) Szórendi vétségek Alakzati szabálytalanság

114

Idegenszer szókütés

124

119

A) Szókötési magyartalanság B) Idegenszer mondatok I.

II.

129

130

Latinosság

Németesség

132

RÉSZ.

]?iÁSOI>IH.

Választékosság. 11. §.

Fogalma

és felosztása

13S

ELS

FEJEZET.

Választéki tisztaság. 15. §.

Magyarázata,

10. §•

Sajátságos szók és kifejezések

141

A) Sajátságos szók

142

részletei

's

139

....

B) Sajátságos kifejezések C) Közmondások, példabeszédek

148 165

MÁSODIK FEJEZET. Világosság. 17.

§.

18. §.

19. §.

Fogalma

és részletei

Világosság

a'

•

.

magánszókban

.... •

•

.

Szókötési világosság

A) Szókapcsolati

's

,

176 összeválasztási szabatosság

B) Szóviszonyítási világosság C) Szórendi világosság

D)

-

....

.

.

Kifejezési szabatosság

E) Egyszerség

,

168

169

könnyüség

.

.

179

183 187

,

simaság

189

HARMADIK FEJEZET. Választéki kellem. Lap. 20. §.

Értelmezése

21. §. Szóillesztési

felosztása

's

,

kellem

193

A) Tisztaság K) Világosság . C) Egyvelges kútfk I.

Nyomósság Szóró vidítés

II.

Gyöngédség IV. Hangrend

III.

22. §.

Kellemes szócsere A) A' névszókban

B) Igék

[

23.

§.

,

's

.

200

.

201

.

204 209 210

ígenevek' cseréje

AA) Hibás bvülés I.

II.

Í4. §.

által

214

218 222 226 227

Összetett mondatok' kapcsolása

Elhelyzése

Rövidíílési kellem

195

196

.

C) Beszédrészecskék' cseréje Bvülési kellem A) Egyes szók által

B) Mondatok

192

228

230 •

236

A) Egyszer rövidülés B) Kihagyások 25. §. iSzórendi kellem

A) Magánszók' kellemes helyzése B) Mondatok' kellemes rendé Függelék

....

240 248 249 250 251

SaJtóJiibák. 11. lap. 1.

s.

hangzók,

alulr.

hangszók

olv.

— lehetni, olv. lehetne — 11, elhalgatása elhallgatása — mint, mind — 14. számesetet szám-, esetet 22. — 13 — 14. szivem, szived, ajkam', ajkad' — — költi nyelvekben költi nyelvben 28 — kek-nl, bek-nl — — 12. igehatározó-indulatszócskából olv. ige12.

2.

15.

felülr.

fel.

18.

olv.

7. al.

19.

olv.

fel.

olv.

,

al.

olv.

's

's

olv.

6. al.

4. fel.

olv.

fel.

,

határozó-

ük

,

sajt-alan

,

d)

— saj-talan-ra jegy

mindentudó

—9—

tathatnának 10. al.

javitva

a'

szabályba teend

kö-

át.

mindenttudó

olv.

váltathatnának 73.

háztzlátni.

olv.

,

ünk

olv.

vetkez

indiilatszócskából

's

háztiíztátni

31.

fel

,

nyereségére vál-

olv,

fel

hasonlatára

a'

,

szabályszerbb, olv

hasonlatára szabályszerbb 78.

—

7. al.

96.

— —

12. fel.

107.

—

11. al.

81.

112.

121

— —

6.

2.

al.

al.

alhat, olv. állhat nap-al, olv. nap-pal

meg — kel- növ-mik növ-mik rakbani

136. 148, 151.

— — — —

az 1) alatt

tett

jegyzés,

14, fel,

könyveikbl

fel.

kiálozlak

abban

123-ik lapon álló d)

a'

szabály után

kölcsönzöttetekl

1,

míg kel-

ragbani

olv.

18. fel.

11. fel.

olv.

ige, id', olv. ige-id'

jegy 135.

,

,

,

áll

,

,

olv,

helyesen.

áll

olv.

kölcsönzitekül

könyveinkbl

olv. kiátozlak

dolog,

olv.

abban

álla'

dolog

158. lap. 6. sor al.

159.

165. 167.

168. 176. 186. 196,

222, 223,

— 16. — — — és — és — 14. — 11. — —

fel.

1.

al.

6,

al,

5.

7.

5.

6.

fel.

fel.

1.

14.

al.

fel.

kzikbe

,

olv.

közéjök

szárazon, olv. szárazan

személyes , olv. szeszélyes Horács olv. Kovács fel. minél olv, mennél fel. érményét , olv. érteményét élbeszédben, olv. él beszédben ,

ranyl,

olv.

t

anyúl

mint vagyunk , olv. mini vagyunk? akalmat olv. alkalmat ,

PH 2361 385

Szvorényi, József Magyar szókötés

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY

mé'