MYKHAYLO DELEGAN Ungvár 18–19. századi forrásai a Kárpátaljai Állami Levéltárban1 A Kárpátaljai Állami Levéltárban az Ungvár történetéhez kapcsolódó írott források többsége Ung vármegye fő- és alispánjának, valamint Ungvár rendezett tanácsú város polgármesterének irataiban található, de előfordulnak a levéltár különböző fondjaiban, így az Ungvár 18. századi történetében külön figyelmet érdemelő, a várost 300 éven át bíró ősi Drugeth család, valamint a rövidebb ideig birtokos Bercsényi család dokumentumaiban is. A századnyitó Rákóczi-szabadságharc Ung vármegyei eseményeit az a vármegyei főispáni iratok közül kiemelést érdemlő, 1703-ban kelt levél tükrözi, amelyben Perényi Farkas,2 fegyverletételre szólítja fel a vár osztrák helyőrségét, amely végül 1704. március 16-án kapitulált.3 A vár átadásának körülményeiről is számos irat maradt fenn,4 a vármegye Babocsay Zsigmond ungvári nemesnek címzett leveléből pedig Habsburg-ellenességük érhető tetten már a Rákóczi-szabadságharc elején.5 Az 1706-ban kelt források fontos információkat nyújtanak az országos és helyi politika megismeréséhez. Közülük kiemelendők II. Rákóczi Ferenc katonai rendeletei,6 a kevésbé ismert, Horváth György hadnagy által írt levél, amelyben a jobbágyok javait védelmezi,7 továbbá az ungvári várparancsnok levele a vármegyéhez a vár helyreállításához szükséges szekerek és munkások kiállításáról.8
Horváth György levele
A Rákóczi-szabadságharc után Ungvár ismét az állami kincstárhoz került és birtokközponttá vált. A város lakói, valamint a kincstári birtok igazgatósága és a városi, megyei hatóságok 1
Elhangzott a 17. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napokon Nyíregyházán, 2010. szeptember 23-án. Fordította Kutassy Ilona. 22 kuruc ezredes, Bercsényi Miklós udvari kapitánya, 1703-ban az ungi és zempléni katonaság főkapitánya, „Méltóságos Fejedelem felső vadászi Rákóczi Ferenc Ungvár alatt lévő hadainak Directora” 3 Kárpátaljai Állami Levéltár (a továbbiakban nem jelöljük), F. 4. ор. 2. od. zb. 1478. l. 1–4. 4 F. 4. ор. 2. od. zb. 1495. l. 1–2. 5 F. 4. op. 2. od. zb. 1480. l. 1. 6 F. 4. op. 2. od. zb. 1531. l. 1–6. 7 F. 4. op. 15. od. zb. 175. l. 1. 8 F. 4. op. 2. od. zb. 1538. l. 1–2.
2 közötti kapcsolat feltárásához segítséget nyújt még az Ungvári kincstári birtokok főhatóságának fondja is. Az iratok közül említést érdemel Ung vármegye és a Helytartótanács 18. század második felében kelt levelezése a kincstári birtok adózásáról,9 továbbá az a vármegyei törvényszéki irat, amely az ungvári görög kereskedők szerződésüket figyelmen kívül hagyó kincstári tisztségviselők ellen tett panaszának kivizsgálása során keletkezett, és magába foglalja a kincstári birtok vagyonának összeírását és a birtokon élő parasztok névjegyzékét is.10 Az 1703– 1711-es szabadságharcot lezáró események kutatásához ajánlható még két 18. századi forrás: Károlyi Sándor Szatmár megyei főispán levele Ung vármegyéhez a békeszerződés feltételeinek betartásáról,11 valamint III. Károly rendelete az ágyúknak és más harci eszközöknek az ungvári és munkácsi várból Kassára történő áthelyezéséről.12 A régió társadalmi, szociális és gazdasági életét kutatóknak hasznos lehet azoknak az iratoknak a tanulmányozása, amelyekből a különböző társadalmi rétegek vagyoni állapotára vonatkozóan nyerhetők adatok. Ilyenek a vármegye és a város nemeseinek névsorai, adómentességi kérelmei, hagyatéki leltárai, valamint a 18–19. századi adónyilvántartások, paraszti végrendeletek, adásvételi szerződések.13 Ung vármegye fő- és alispánja, valamint Ungvár polgármesterének iratai az osztrák csapatok ungvári tartózkodásáról, a tisztek és a város között kiéleződött viszonyról is szólnak. Említést érdemel többek között az a törvényszéki tanúkihallgatási jegyzőkönyv, amely az osztrák katonák által megvert főbíró ügyében keletkezett 1740–1741-ben,14 vagy Ung vármegye 1774-es levelezése a Kassai kerület főhadbiztosával az Ungváron tartózkodó katonák létszámáról,15 valamint a tanintézetek professzorainak és tanárainak vármegyéhez írott, adócsökkentés iránti kérelmei.16 Ungvár gazdasági életében a 18–19. században fontos szerepet játszott a céhes ipar, de már a 18. század második felében a kincstári birtokon megjelentek az 1848-ig jobbágymunkával működtetett manufaktúrák is. 1762-ből fennmaradtak a városi varga és fazekas céhek alapszabályai,17 valamint a vármegyének a Helytartótanácshoz felterjesztett jelentése az ungvári céhek működéséről.18 Mivel a 19. század első feléig limitációval szabályozta a vármegye az árakat, a mesterek mellett pl. az ungvári hentesek is több alkalommal (1759, 1761, 1770)
9
F. 4. op. 5. od. zb. 241. l. 1–17. F. 4. op. 5. od. zb. 2047. l. 1–2.; F. 788. op. 2. od. zb. 1. 11 F. 4. ор.2. od. zb. 1660. l. 1–2. 12 F. 4. ор. 15. od. zb. 205. l. 1–2. 13 F. 4. ор. 3. od. zb. 173. l. 1–2.; od. zb. 217. l. 1–15.; od. zb. 625. l. 1–18.; od. zb. 627. l. 1–2. 14 F. 4. ор. 3. od. zb. 1161. l. 1–6. 15 Uo. 16 F. 4. ор. 5. od. zb. 708. l. 1–7. 17 F. 4. ор. 6. od. zb. 2294. l. 1–5. 18 F. 4. ор. 4. od. zb. 594. l. 1–6.; od. zb. 595. l. 1–14. 10
3 kérelmezték az árak módosítását.19 Az instanciák másik része rávilágít arra, hogy az iparos és kereskedő céhek nem nézték jó szemmel konkurenseiket, főként a befolyásos görög kereskedőket, akik ellen hasonló kérelmeket nyújtottak be. Ullmann József ungvári szappan- és gyertyakészítő mester pl. az 1772-ben vármegyéhez intézett levelében a görög kereskedők szappan- és gyertyaárusításának megtiltását kérte.20 A görög kereskedők egyesületének életével alig foglalkozik a szakirodalom, az az említett fondok irataiból még feltárásra vár. A források közül érdemes felhívni a figyelmet Mária Terézia és a vármegye Rokko Márton Demeter ungvári görög kereskedő fogva tartásának okairól szóló 1764. évi levélváltására,21 az Ungváron lakó görög kereskedők 1781-es névjegyzékére,22 valamint arra a panaszra, amit az ungvári görög kereskedők vallásszabadságuk korlátozása miatt nyújtottak be a vármegyéhez 1783-ban,23 illetve a Helytartótanács e panaszra tett 1780-as, és a kérelmezett ortodox templom építésével kapcsolatban kiadott 1782-es rendeletére.24 Ungvár történeti irodalmában sok szó esik a római és görög katolikusokról, valamint a protestáns közösségekről,25 viszont az ortodox egyházközséget legfeljebb csak futólag említik. A fő- és alispáni, valamint a polgármesteri fondok pedig ehhez is olyan forrásokat őriznek, mint a Helytartótanácsnak az ungvári ortodox egyházközség alapítását engedélyező, a karlócai ortodox püspöknek 1784-ben küldött leirata,26 vagy az ungvári ortodox egyházközség összeírása 1796ból.27 A munkácsi görög katolikus egyházmegye 1771-ben önálló püspökséggé vált, székhelye Ungvár lett. Az áthelyezésről, valamint a székesegyház felszenteléséről Bacsinszky Andrásnak, a munkácsi görög katolikus egyházmegye püspökének levelezése, iratai,28 az ungvári vár görög katolikus püspökségnek történő átadásáról Jablonczy Ignác királyi biztos értesítése,29 az építésről pedig a kőművesek alkalmazásával kapcsolatos iratok szolgálnak érdekes adatokkal.30 A 18. század második felétől intenzíven folyt az Ung bal partjának beépítése: új utcák, gyógyszertárak, boltok, lakóházak, iskolák jelentek meg. Utak épültek, összekötve Ungvárt Magyarország városaival. Ekkortól vált szükségessé a városi bevételek és kiadások részletes kidolgozása. Mindezek tükröződnek a főispáni fond alábbi irataiban: a Helytartótanács 1762-es 19
F. 4. ор. 4. od. zb. 596. l. 1–4. F. 4. ор. 4. od. zb. 282. l. 1.; od. zb. 1165. l. 1–4.; od. zb. 1822. l. 1–2. 21 F. 4. ор. 5. od. zb. 205. l. 1–2. 22 F. 4. ор. 4. od. zb. 930. l. 1–9. 23 F. 4. ор. 5. od. zb. 2046. l. 1–3.; F. 4. ор. 5. od. zb. 2047. l. 1–2. 24 F. 4. ор. 5. od. zb. 1745. l. 1–8.; F. 4. ор. 15. od. zb. 537. l. 1. 25 Ungvár és Ung vármegye. Ungvár és Ung vármegye községei. Szerk. Csíkvári Antal. Budapest, 1940. 130–139. 26 F. 4. ор. 15. od. zb. 558. l. 1–2. 27 F. 4. ор. 6. od. zb. 2267. l. 1–3. 28 F. 4. ор. 5. od. zb. 740. l. 1–3.; F. 4. ор. 5. od. zb. 1743. l. 1–2. 29 F. 4. ор. 5. od. zb. 1191. l. 1–2. 30 F. 4. ор. 5. od. zb. 1192. l. 1–10.; Érdekességként megemlíthető, hogy a város történetében először az ungvári vár helyreállítása idején volt sztrájk, az építők magasabb bért követelve szüntették be a munkát. Büntetésükről a Helytartótanács 1778-ban rendelkezett. Lásd F. 4. ор. 5. od. zb. 1338. l. 1–4. 20
4 leirata az Ungváron építendő fogadókkal kapcsolatban,31 a városi rendőrség jelentése a vármegyének a város utcáinak parkosításáról (1762),32 a városi gyógyszertárak ellenőrzéséről készült 1772-es feljegyzés,33 a város 1768–1774. évi költségvetései,34 a Helytartótanács rendelete az ungvári iskolák építéséről, fenntartásáról,35 az ungvári börtön épületének javításáról,36 az Ungvár és Berezna közötti kereskedelmi és a Galíciáig vezető országút építéséről.37 A város tanácsa a 18. század végén folyamodott az 1430-ban elnyert, majd a Rákócziszabadságharc után kamarai várossá válásával elveszített korábbi kiváltságaiért, szabad királyi városi rangjáért, de a kérelmet a Helytartótanács 1794-ben elutasította.38 Az ungvári iskolák 18. századi életének fontos dokumentumai a tanítók béréről rendelkező határozatok: a Helytartótanács leirata 1786-ból,39 a kassai kerületi tanfelügyelővel 1799-ben folytatott levelezés az ungvári görög katolikus tanárképző tanárának béréről,40 de érdekes az ungvári zsidó elemi iskola,41 illetve a görög katolikus tanárképző fennmaradt forrásanyaga is.42 A népesség összeírások, statisztikák mellett informatívak a 18. század végén Ung vármegye és Ungvár történelmi és földrajzi leírásai is.43 A város 18. század második felének gazdasági fejlődése
a
főispáni
iratsorban
lévő,
1785–1787.
évi
városi
tanácsi
és
bírósági
ülésjegyzőkönyvekből is megismerhető.44 Szintén ebben a fondban találhatóak a napóleoni háborúk időszakában keletkezett iratok, amelyek főként a vármegye nemesi tartalékseregének megalakulásáról, a nemesek királyi gárdába való felvételéről, az újoncok toborzásáról és a hadiadóról szólnak.45 A városban a 19. század elején a céhek mellett megjelentek az üzemek, közülük legjelentősebb a szeszfőzde. Említésre érdemes az ungvári takácsoknak a szövőműhelybe való felvételi kérelme 1801-ből,46 az ungvári asztalos céh 1803–1879. évi naplója,47 valamint az 1816-os céhprivilégium.48
31
F. 4. ор. 4. od. zb. 735. l. 1–2. F. 4. ор. 4. od. zb. 737. l. 1–3. 33 F. 4. ор. 5. od. zb. 305. l. 1–2. 34 F. 4. ор. 5. od. zb. 1045. l. 1–23. 35 F. 4. ор. 5. od. zb. 1453. l. 1–2.; F. 4. ор. 5. od. zb. 2276. l. 1–3. 36 F. 4. ор. 5. od. zb. 1728. l. 1–2. 37 F. 4. ор. 6. od. zb. 1279. l. 1–2.; F. 4. ор. 6. od. zb. 1415. l. 1–115. 38 F. 4. ор. 6. od. zb. 1819. l. 1–2. 39 F. 4. ор. 6. od. zb. 541. l. 1–2. 40 F. 4. ор. 6. od. zb. 2375. l. 1–15. 41 F. 4. ор. 6. od. zb. 2572. l. 1–2. 42 F. 4. ор. 6. od. zb. 2678. l. 1–86. 43 F. 4. ор. 6. od. zb. 2142. l. 1–10.; od. zb. 2400. l. 1–41. 44 F. 4. ор. 15. od. zb. 560. l. 1–38. 45 F. 4. ор. 7. od. zb. 968. l. 1–2.; od. zb. 965. l. 1–31.; od. zb. 1599. l. 1–5. 46 F. 4. ор. 7. od. zb. 166. l. 1–2. 47 F. 4. ор. 15. od. zb. 919. l. 1–47. 48 F. 4. ор. 15. od. zb. 1278. l. 1–4. 32
5 A főispán fondjából a vármegyeháza építése iránt érdeklődők figyelmébe az alábbi iratok ajánlhatóak: ismeretlen kőműves beszámolója a vármegyeháza építésekor végzett lelkiismeretes munkáról 1806–1808-ból,49 a kincstári birtokigazgató és a vármegye levelezése a vármegyeháza építéséről,50 kimutatások és nyugták a kiadásokról,51 az új vármegyeháza építésének költségvetése és átvételi elismervényei 1811-ből,52 valamint a szolgabírák és a vármegye levelezése az új vármegyeháza építéséről.53 A Kárpátaljai Állami Levéltár már említett fondjaiban a 19. század első feléből is nagy számban találhatók ungvári tanintézetekre vonatkozó iratok, de hasznos források lehetnek e témát illetően is a város képviselőtestületi jegyzőkönyvei,54 valamint a polgármester féléves beszámolói.55 A vármegye és a városi tanács 1816 februárjában – májusában újra kérelmezte Ungvár szabad királyi város státusát, sikertelenül.56 A 19. század 20-as, 30-as éveiben egyre több a népességi statisztika, illetve épületekkel, utcákkal, csatornákkal, városi utakkal kapcsolatos irat. Főként iparűzési, kereskedési engedélyek, magánház, üzlet és gyógyszertár építési engedélyek57 nyújtanak lehetőséget a város fejlődésének, továbbá a lakosság társadalmi és nemzeti összetételének tanulmányozásához. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc, amelyben aktívan részt vett a város lakossága is, jelentős határkővé vált Magyarország és Ungvár életében. Szép számmal maradt fenn irat a főispán fondjában az 1848-as honvédszázadok megalakulásáról szóló törvény alapján összeállított Ung vármegyei hadkötelesekről,58 a 21. ungvári zászlóaljhoz csatlakozott önkéntesekről,59 a 6. huszárezredhez csatolt 21. ungvári zászlóalj honvédeiről,60 a csapatok alakulásáról és a hadtestek vármegyében történő elhelyezéséről,61 valamint Ung vármegye főpénztárnokának jelentése 1848-ból a haza védelmére a vármegye lakosságától beszedett pénzekről.62 A forradalom utáni időszak iratai főként az ipari vállalatokkal, a vasúttal, a pénzintézetekkel, a városi utcák szabályozásával, az oktatási és kulturális intézmények épületeinek javításával és építésével kapcsolatosak. Ekkor már mind nagyobb számban keletkeztek az olyan statisztikai 49
F. 4. ор. 7. od. zb. 1189. l. 1–3. F. 4. ор. 7. od. zb. 1462. l. 1–13. 51 F. 4. ор. 4. od. zb. 1463. l. 1–16. 52 F. 4. ор. 4. od. zb. 2134. l. 1–24. 53 F. 4. oр. 8. od. zb. 298. l. 1–6. 54 F. 6. ор. 4. od. zb. 6. 17. 55 F. 7. ор. 3. od. zb.1 967.l. 1–2. 56 F. 4. ор. 8. od. zb. 989. l. 1–21.; F. 4. ор. 15. od. zb. 1293. l. 1–2. 57 F. 4. ор. 13. od. zb. 69. l. 1–31.; F. 4. ор. 15. od. zb.1803. l. 1–2; od. zb. 2235.l.1–12. 58 F. 4. ор. 10. od. zb. 2225. l. 1–97. 59 F. 4. ор. 10. od. zb. 2229. l. 1–24. 60 F. 4. ор. 10. od. zb. 2232. l. 1–6.; F. 4. ор. 10. od. zb. 2233. l. 1–2. 61 F. 4. ор. 10. 2236. l. 1–4.; F. 4. ор. 10. od. zb. 2237. l. 1–7; F. 4. ор. 10. od. zb. 2258. l. 1–8.; F. 4. ор. 10. od. zb. 2260. l. 1–14. 62 F. 4. ор. 10. od. zb. 2295. l. 1–49.; F. 4. ор. 10. od. zb. 2296. l. 1–83.; od. zb. 2297. l. 1–99. 50
6 adatokat tartalmazó, a polgárosodást mutató iratok, mint pl. a városi tanács 1854-es kimutatásai a mezőgazdasági termékek árairól,63 az ungvári takarékpénztár létesítéséről szóló határozat 1857ből,64 vagy Roth Izsák ungvári gőzmalmának 1866-os építési engedélye,65 az Ungvár–Uzsok útvonalon az áradás alatt megrongálódott hidak újjáépítésének és javításának tervrajzai és költségvetései,66 az Ungvár–Kassa vonalon távíróoszlopok felállítását szorgalmazó kérelmek,67 Ungvár utcáinak közvilágításáról szóló megállapodások és levelezések,68 az Ungvári Népbank 1875-ös szabályzata,69 kereskedés iránti kérelmek,70 vásári hirdetések,71 városi költségvetések,72 iparstatisztikák,73 a főispán iparegyesületekkel folytatott levelezései,74 ház- és pajtaépítési kérelmek, Ung vármegye alispánja és az Ungvári Építészeti Hivatal közötti iratváltások az utak, hidak, laktanyák, kórházak és más középületek javításáról, építéséről,75 az Ungvári Mezőgazdasági Egyesület elnökének értesítése az ungvári borkiállítás előkészítésének eredményeiről (1883),76 a Teleki utcában épülő óvoda 1883. évi költségvetése,77 a keramikusképző iskola megnyitásáról és a műhelyépítésről szóló, 1883–1899 között keletkezett beadványok, határozatok, számlák,78 a színház építésének, az utak kövezésének költségvetése 1884-ből,79 az ungvári mesterek és az iparos tanonciskolába jelentkezők névsora,80 az 1885-ös építési szabályrendelet,81 Ung vármegye főispánjának utasítása az ungvári közlekedési szabályokról (1887),82 Drohobeczky Gyula és Jáger Bertalan, ungvári lakosok nyomdaindítási, illetve az izraelita hitegylet elnökének a zsidó kórház építésével kapcsolatos kérelme 1888-ból,83 vagy a Max Reichmuth nevű céggel egy Ungváron létesítendő gázüzem építéséről való levelezés.84 A 19. század második felében Ungváron is mind intenzívebbé vált a polgárosodás, a városi infrastruktúra kiépülése. Új utak és vasutak kötötték össze Ungvárt a tágabb régió településeivel, 63
F. 4. op. 12. od. zb. 307. l. 1–2. F. 4. op. 12. od. zb. 378. l. 1–22. 65 F. 4. op. 12. od. zb. 1088. l. 1–18 66 F. 4. op. 12. od. zb. 1152. l. 1–75 67 F. 4. op. 12. od. zb. 1190. l. 1. 68 F. 6. op. 3. od. zb. 1109. l. 1–35. 69 F. 6. op. 3. od. zb. 1258. l. 1–15. 70 F. 6. op. 3. od. zb. 1377. а. l. 1–187. 71 F. 6. op. 3. od. zb. 1706. l. 1–225 . 72 F. 6. op. 3. od. zb. 1755. l. 1–17. 73 F. 6. op. 3. od. zb. 2051. l. 1–71. 74 F. 6. op. 5. od. zb. 574. l. 1–5. 75 F. 6. op. 5. od. zb. 579. l. 1–123. 76 F. 6. op. 5. od. zb. 606. l. 1–2. 77 F. 6. op. 5. od. zb. 681. l. 1–8. 78 F. 6. op. 5. od. zb. 683. l. 1–64. 79 F. 6. op. 5. od. zb. 734. l. 1–15. 80 F. 6. op. 5. od. zb. 737. l. 1. 81 F. 6. op. 5. od. zb. 761. l. 1–2. 82 F. 6. op. 5. od. zb. 915. l. 1–2. 83 F. 6. op. 5. od. zb. 1032. l.1–8. 84 F. 6. op. 5. od. zb. 1191. l. 1–5. 64
7 új típusú vállalkozások jöttek létre, amelynek munkásai a Magyar Szociáldemokrata Párt tagjai lettek, és létrehozták az első szakszervezeteket. Mint a közigazgatási iratok mellett a tudományos, művelődési és oktatási intézmények, kulturális egyesületek, jótékonysági egyletek irataiból is kitűnik, a 19. század második felében az ungvári polgárok érdeklődése megélénkült a közügyek iránt. Figyelmet érdemel az ungi természettudományi és közművelődési társulat alakuló, tisztújító közgyűlésének 1876. évi jegyzőkönyve,85 az 1880-as, 1890-es évekből az ungvári vállalkozók egyesületének alapszabálya,86 a Magyar Országos Segélyző Nőegylet Ung megyei fiókegylete alapító tagjainak névsora,87 az ungvári nőegylet ülésének jegyzőkönyve,88 vagy a városi jótékonysági egyletek tevékenységéről szóló 1892. évi közlemény. A gazdasági élet fejlődését olyan iratokból lehet nyomon követni, mint a Kassa–Jablonica–Ungvár országút, a város és a Beszkidek közötti út, az Ungvár–Nagymihály–Berezna közötti vasút építéséről szóló irategyüttes, 89 a Kereskedelmi Minisztériummal és a szobránci szolgabíróval folytatott levelezés az Ung vármegyei keskeny nyomtávú vasutakról,90 a katonai szakértőkből álló bizottság kirendelése a katonai és stratégiai jelentőséggel bíró Ungvár–Uzsok út felmérésére,91 belügyminiszteri rendelet Ungvár közvilágításáról,92 az Ungvári Építészeti Hivatallal folytatott levelezés a Tégla utcai csatorna javításáról.93 Fontosak a kimutatások az üzemi munkásokról és alkalmazottakról, a betegbiztosítási pénztárakról94 – közte az ungvári Agyag- és Porcelánipari Részvénytársaság, valamint a bútorgyár munkásai és alkalmazottai betegbiztosítási pénztárainak alapszabályai,95 az ungi ipari vállalatok kimutatása,96 rendeletek és levelek a május elseje megünneplésének betiltásáról,97 vagy Ung vármegye alispánjának rendelete a szociáldemokraták gyűlésének betiltásáról,98 ill. a főispáné a szociáldemokrata mozgalom szervezőinek megfigyeléséről,99 továbbá az ungvári rendőrkapitánnyal folytatott levelezés Jatvari János ungvári lakos letartóztatásáról a szociáldemokrata újságok terjesztéséért.100
85
F. 7. op. 6. od. zb. 594. F. 7. op. 6. od. zb. 728. l. 1–54. 87 F. 7. op. 6. od. zb. 820. l. 1–3. 88 F. 7. op. 3. od. zb. 360. l. 1–43. 89 F. 6. op. 5. od. zb. 1400. l. 1–30.; F. 7. op. 3. od. zb.1192. l. 1–56.; od. zb. 1200. l. 1–360.; F. 7. op. 6. od. zb. 876. l. 1–183. 90 F. 7. op. 3. od. zb. 1192. l. 1–56. 91 F. 7. op. 6. od. zb. 807. l. 1–2. 92 F. 7. op. 3. od. zb. 2214. l. 1–7. 93 F. 7. op. 6. od. zb. 846. l. 1–7. 94 F. 6. op. 5. od. zb. 1337. l. 1–16. 95 F. 6. op. 5. od. zb. 1338. l. 1–6.; od. zb. 1373. l. 1–26. 96 F. 7. op. 3. od. zb. 2018. l. 1–3. 97 F. 7. op. 3. od. zb. 1982. l. 1–8. 98 F. 7. op. 3. od. zb. 1983. l. 1–10. 99 F. 7. op. 3. od. zb. 2160. l. 1–8. 100 F. 7. op. 3. od. zb. 2161. l. 1–10. 86
8 Remélem, hogy a Kárpátaljai Állami Levéltárban őrzött 18–19. századi iratok rövid áttekintésével sikerült felvázolni a város két évszázadát az írott források tükrében, ráirányítva a figyelmet arra, hogy ezekre kell alapozódnia a múlt feltárásának.
9
Ungvár a 19. században101
101
http://bdk.blog.hu/2007/03/10/ungvar_regi_kepeslapokon 2011. aug. 8.
